KIÉ? Enyém? Tied? ÖN K O R K É P. Helyi iparűzési adó. Esélyek és lehetőségek

• tizenkilencedik évfolyam, 182. szám

2009

6. szám

Ö N KORMÁN YZA TI F O LY Ó I R AT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Döntött a kormány a lakástámogatási rendszer változásairól | 2

Csalódottak, becsapottnak érzik magukat | 6 Cél-e az olcsóbb állam? | 7

(Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán | 11

Enyém? Helyi iparűzési adó

Parlamenti végjáték

Tied?

KIÉ?

Kultúra

Önkormányzó képzőművészek Kulturális találkozó Nemesapátiban

Győri József 1990 és 2006 között Egervár község polgármestere volt. Nevéhez fűződik az Észak-Nyugat Zalai KistérségiTársulás létrehozatala, melynek alapításától fogva a polgármesterségtől való visszavonulásáig elnöke volt, valamint a kistérségi kulturális és ifjúsági találkozók szervezésének gondolata is. A tavasszal elhunyt egykori polgármester emlékére rendezték június első szombatján a Zala megyei Nemesapáti község közösségi házában a képzőművészeti tárlatot és a szomszédos általános iskola tornatermében ezzel párhuzamosan az Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás IX. Ifjúsági, valamint XIII. Kulturális Találkozóját. Gáspár Zoltánné, a házigazA kiállításon bemutatkozók da Nemesapáti polgármeste- mindegyike kötődött az önkorre ötlete nyomán a tizenkilenc mányzati munkához. A volt egerZalaegerszeg környéki község vári polgármester, Győri József népi kistérségi kulturális találkozója kerámiái mellett a közeli Hottó köz– az eddigi hagyományos zenés, ségben élő és alkotó Balogh Mihály táncos, dalos és irodalmi progra- fából faragott remek használati tármok mellett – képzőművészeti gyai képezték a kiállítás művészeOnKorKep 206x137,5.qxd:Layout 1 5/26/09 1:08 PM Page 1 kiállítással egészült ki. ti részét. Balogh Mihály kötődé-

2

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

| www.onkorkep.hu

se többoldalú az önkormányzatisághoz. Azon túl, hogy lakóhelye képviselő-testületének is tagja volt, alkotásai az önkormányzatok megbízásai alapján a környező falvak élő részeivé váltak, amelyekből Nemesapátiban is számtalan jeles alkotás fellelhető. A népi fafaragó művész jellegzetes utcanév táblái, hídjai, gyermekjátékai a fa iránt, mint kitűnő, szerves matéria iránti, erős vonzódását jelzik, egyben erősítik az épített és a természeti környezet egységét. A harmadik kiállító, a festőművész Zongor Gábor volt. Az alkotó, aki civilben önkormányzati érdekvédő, a TÖOSZ főtitkára, örömmel fogadta el a sajátos„önkormányzó”kiállításra szóló felkérést. Véleménye szerint a kistelepülések helyzete akkor lehet jobb, ha összefognak, megtalálják a kapcsolódási pontokat, melyek közül legfontosabb a kulturális tradíciók ápolása. A kiállítás 2009. július 5-ig látható a Nemesapáti Közösségi Házban. Sólyom Z.

| www.onkornet.hu

Ahol nincs munkanélküli. Nógrád megye háborítatlan szépségű települése Berkenye sikeresen küzd a boldogulásáért. Svábok lakják, 670-en, bajor és türingiai testvérkapcsolatokkal. A biotermesztésre alapozták boldogulásukat, 1992. óta működik a hűtőházuk, hogy feldolgozott állapotban adhassák tovább a megtermelt gyümölcsöket. 7–800 tonna bogyós gyümölcsöt fagyasztanak le, köztük híres málnájukat, amelyet nem gond így értékesíteni, főleg a svéd és finn piacon. A faluszövetkezetük, mint Schmidt Józsefné polgármester elmondta, gazdaságosan működik, nincs hitelük sem. A külföldiek és a hazaiak által kedvelt Szent Anna fogadójuk a Széchenyi-terv és a Saphard-támogatás jóvoltából épült, 100 fős konferenciatermet is kialakítottak, közétkeztetést, különböző rendezvényeket, tréningek szervezését vállalják, szabadidős programokhoz horgásztavukat, a Börzsöny kerékpár- és gyalogtúra lehetőségeit, a vadászatot és a környék idegenforgalmi kínálatát is felhasználják. A település büszke arra, hogy nincs közöttük munkanélküli. A vendégeket szívesen ismertetik meg sváb hagyományaikkal, ételeikkel, ilyen a helyi sváb bableves. A közösségi összefogással létrehozott faluházban tekinthető meg a hajdani sváb kultúrát bemutató honismereti gyűjtemény. H.A.

TARTALOM

JÚNIUS A vagyonadóvá átnevezett ingatlanadóról, a vízvagyon magánosításáról és a szociális juttatások, köztük a gyes és a gyed megnyirbálásáról esett a legtöbb szó a parlament május–júniusi ülésein. Miközben a kormány és az azt támogató szocialista és szabad demokrata frakciók tervezgetnek, javaslatokat nyújtanak be és fogadtatnak el, a Fidesz–KDNP képviselői – a június 7-i európai parlamenti választási győzelmük tudatában – folyamatosan hangoztatják, hogy az intézkedéseket kormányra kerülésük esetén azonnal visszavonják, eltörlik, hatályon kívül helyezik. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, június 29-én – lapzártánk után – feltehetően szavaz a parlament egyebek között a vagyonadóról, az iparűzési adó APEH általi beszedéséről és a gyes két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatokról. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. 2

A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve alapján július elsejétől az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztésre kerülnek. Az intézkedéssel párhuzamosan a kormánykabinet döntése alapján új kormányrendeletet dolgoznak ki a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok lakáshitel kamattámogatására, melynek célja új lakás építése, új lakás vásárlása vagy lakás korszerűsítése. 4

A közszektor burjánzásának visszavágását célzó neoliberális politika, az Új Közpolitikai Irányítás (New Public Management) végnapjait éli, lassan divatjamúlttá válhat. Jönnek az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatási rendszerek, amelyek igyekeznek a feladatokat a hivatal berkein belül megoldani. Vajon mit hagy örökül, tudott-e javítani a feladatellátás feltételein, vane olyan öröksége, amit érdemes megőrizni? Ezeket és hasonló kérdéseket boncolgatja Kovács Róbert, főiskolai docens, a Helyi Obszervatórium alapító ügyvezetője Vigvári András Drága-e a közigazgatás? című tanulmánya kapcsán. 7

Önkormányzati, közéleti hírportál OLVASSA! www.onkornet.hu [email protected]

PARLAMENT Parlamenti végjáték: Enyém? Tied? Kié?

2

KOR-KÉP Döntött a kormány – A lakástámogatási rendszer változásai

4

Cél-e az olcsóbb állam?

7

Időközi önkormányzati választások

20

Egyedül nem megy

22

KÓR-KÉP Csalódottak – becsapottnak érzik magukat

6

KULTÚRA Önkormányzó képzőművészek

B2

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) (Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán

11

A vezetőknek jó példát kell mutatniuk

12

Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség

13

A párbeszéd nem kerül pénzbe

15

Romaprogram a honvédségnél

17

TELEPÜLÉSÜGY Ahol nincs munkanélküli

B2

Népszerű a postapartnerség

19

JOGALKOTÁS Helyi közügy

23

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN URBACT 2009

25

A történeti települési táj

25

Palóczi Antal-díj felhívás

26

Díjak, elismerések

26

Megújult a főépítészek honlapja

27

Hild János-díjak 2009-ben

27

A hely öröksége – az örökség helye

28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2009. június 26. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

PARLAMENT

Enyém? Tied? Helyi iparűzési adó

Parlamenti végjáték

KIÉ? A vagyonadóvá átnevezett ingatlanadóról, a vízvagyon magánosításáról és a szociális juttatások, köztük a gyes és a gyed megnyirbálásáról esett a legtöbb szó a parlament május-júniusi ülésein. Miközben a kormány és az azt támogató szocialista és szabad demokrata frakciók tervezgetnek, javaslatokat nyújtanak be és fogadtatnak el, a Fidesz–KDNP képviselői – a június 7-i európai parlamenti választási győzelmük tudatában – folyamatosan hangoztatják, hogy az intézkedéseket kormányra kerülésük esetén azonnal visszavonják, eltörlik, hatályon kívül helyezik. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, június 29-én – lapzártánk után – feltehetően szavaz a parlament egyebek között a vagyonadóról, az iparűzési adó APEH általi beszedéséről és a gyes két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatokról. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. A vagyonadó parlamenti elfogadása a sikeres válságkezelés feltétele – győzködte a szavazást megelőző napokban nyilatkozataiban Oszkó Péter pénzügyminiszter a képviselőket. Két szocialista, Szanyi Tibor és az ürömi polgármester, Laboda Gábor – előtte már bejelentették, nem szavazzák

2

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

meg a vagyonadót. Szanyi szerint ugyanis a még meg sem szerzett vagyon is adó alá kerülne, emellett léptékeiben és mértékeiben sem ért egyet a vagyonadó jelenlegi formájával. Lázadnak a szabad demokraták is. Bár Kóka János frakcióvezető támogatásukról biztosította a tervezetet, később közöl| www.onkorkep.hu

ték: ha az Országgyűlés nem fogadja el a számukra fontos módosításokat, nem szavazzák meg a törvényt. Márpedig két alapkérdésben a kormánypártiak nemet mondtak az SZDSZ módosításaira: így az ingatlanadó nem kerül teljes mértékben az önkormányzatokhoz és nem lesz levonható a személyi jövedelemadóból. Ráadásként a voksolást megelőző hétvégén az SZDSZ budapesti választmánya, majd az országos tanács is a törvényjavaslat elutasítását kérte a frakciótól. A szocialisták még bízhatnak a függetlenekben és a soraikban ülő MDF-esekben.

Háromsávos lett az ingatlanadó Folyamatos cáfolatra és – az SZDSZ frakciójának kívánságait figyelembe vevő – állandó koncepció-módosításokra kényszerült a kormány ingatlanadó ügyben is. Júniusra ráadásul már vagyonadóra keresztelték a számos átalakuláson átment tervezetet. Bár első körben a pénzügyi tárca gondolta így, Oszkó Péter június elején már határozottan cáfolta, hogy valamennyi ingatlant meg kívánná adóztatni a kormány. A pénzügyminiszter úgy vélte, a módosító javaslatok elfogadásával igazságosabb lesz a vagyonadóztatás és megerősítette, hogy erről az adónemről nem folytattak külön egyeztetést az IMF-fel. A javaslat a 2010-es intézkedési csomag része – jelentette ki.

| www.onkornet.hu

A vagyonadó mértéke – a legutóbbi változat alapján – a következőképpen módosult a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0–30 millió forint között 0,25 százalék, 30– 50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre az adókulcs. Továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól. Változás lenne viszont az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik. Nem kellene adót fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban – lakásban vagy üdülőben – van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el. A parlament többsége által támogatott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha azt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója. A lapzártánk után történő voksoláson várhatóan elfogadják a kormányzat adócsomagját,

PARLAMENT s annak részeként a vagyonadó javaslatát. A módosító indítványokról, amelyek lényegesen átformálták a kabinet előterjesztését, egy héttel korábban már szavaztak. A jövő évi adócsomag célja az adórendszer korszerűsítése, versenyképesség javítása, a munkahelyek megőrzése – mondta a voksolás előtti összefoglalójában Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár. Az utóbbi érdekében jelentősen csökken az élőmunkára rakodó teher, ami a befektetési kedvet is ösztönözheti – hangsúlyozta Katona, majd hozzátette: a kormány azért nem támogatja az adómentes juttatások kedvezményeinek fenntartását – köztük a cafetériáét –, a jövedéki adók és az áfa befagyasztását, mert nem lenne forrás az élőmunkaterhek csökkentésére.

A kormány „átverte” Hiába tiltakoztak a szövetségek és a polgármesterek, a kormány „átverte” a parlamenten, hogy a jövőben az APEH szedje be, majd ossza vissza az iparűzési adót. Bár mindenki attól fél, hogy ebből a költségvetési lyukak betömésére majd lelecsippent a kormány, ezt most határozottan cáfolják, s ígérik, hogy a teljes összeg visszajut a településekhez. A bizottsági módosítók között szerepel, hogy a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a jövő évtől ezt az adóhivatal szedje be, ugyanakkor az

önkormányzatoknak mérlegelési joguk lenne, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetőleg mekkora legyen a kivetett adó mértéke. A parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak, de az érdekszövetségekkel és a polgármester-képviselőkkel folytatott legutóbbi egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új elképzelés szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon történne. Az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók – hangsúlyozta egy sajtótájékoztatón Szollár Domokos kormányszóvivő. A tervezett szabályozás így azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott öszszegeket utalja az APEH, s csak később korrigál.

A munkáltatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni A gazdasági bizottság javaslatát megszavazta a parlament, így a munkál-

tatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni a kedvezményes körbe tartozó üdülési csekk, melegétkezési utalvány, bérlet, iskolakezdési támogatás, magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetés, valamint az iskolarendszerű képzés költsége után. Valamennyi juttatásra egyedi értékhatár vonatkozik majd, amelynek túllépése esetén már az általános 54 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, és járulékot is fizetni kell. Utóbbi körbe tartozik majd a hideg étkezési utalvány és számos korábban adómentes juttatás is. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-, illetve internethasználat a korábbi tervektől eltérően adómentes maradhat, a céges autók után kapott üzemanyagmegtakarítás

összege pedig százezer forintos korláttal levonható lesz a személyi jövedelemadó alapjából. Az áfa törvény esetében két lényeges módosítást is elfogadott a parlament. Ha a lakóingatlanról szóló adásvételi szerződést a földhivatalhoz 2009. június 30-ig benyújtják, akkor abban az esetben is csak 20 százalékos áfát kell felszámítani, ha a vételár (vagy egy részének) megfizetése a fenti időpontnál később történik.

Visszadobott törvény Megfontolásra visszaküldte az államfő a parlamentnek a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkező jogszabályokat. Ezekről várhatóan lapzártánk után dönt az Országgyűlés, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, 29-én. Ha a parlament újra elfogadja a tör-

A helyi iparűzési adó APEH által történő beszedését az önkormányzati szövetségek vezetői – a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége kivételével – elutasították, mert attól féltek, hogy az nem kerül teljes mértékben az önkormányzatokhoz. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke korábban – a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumát megelőző önkormányzati oldal ülésen és május végén, a KÖEF ülésen – a községi polgármesteri hivatali munkatársak kis létszámára hivatkozva támogatta a kormány „államosítási kezdeményezését”. A mecseknádasdi polgármester úgy fogalmazott, hogy a kistelepüléseken működő adóhatóságok nem képesek megfelelő szinten ellátni adóbeszedési feladataikat, főleg a megfelelő menedzsmenttel rendelkező gazdasági társaságok esetén. Végül a „Hetek” az Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsának június 16-i ülésén már a KÖSZ elnökével együtt utasították el az iparűzési adó beszedésénél az APEH „közbenjárását”.

3

terjesszék ki a járulékkedvezmény lehetőségét a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő foglalkoztatásánál. A gyermekek védelméről szóló törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályok szerint, amelyet az Országgyűlés május 25én fogadott el, a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig járna a gyermekgondozási segély (gyes). A gyermekgondozási díjat (gyed) legfeljebb annyi időre lehetne igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig jár. Sólyom László köztársasági elnök június 11-én jelentette be, hogy nem ért egyet a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá az erről szóló törvényt. Indoklásában kiemelte: a foglalkoztatás elősegítését célzó kormányzati intézkedések akkor lennének hatékonyak és szolgálnák a kisgyermekes anyák érdekeit, ha a munkába való visszatérést nem kikényszeríteni próbálnák, hanem pozitívan ösztönözni. Ezért – mint fogalmazott – az anyák szabad döntésének kell lennie, hogy a gyermek hároméves koráig otthon marad, vagy munkát vállal. (N.E.)

Önkormányzati, közéleti hírportál. OLVASSA! www.onkornet.hu • [email protected]

4

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

| www.onkorkep.hu

A lakástámogatási rendszer változásai

vényt, az államfő köteles aláírni a jogszabályt. Előzetes hírek szerint a kormány változatlan formában kívánja elfogadtatni az Országgyűléssel a gyes időtartamának háromról két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatot, de egy paragrafust várhatóan hozzátesznek. A kiegészítésről a kormányszóvivő azt mondta: a kormánynak október 15-ig tájékoztatnia kellene a parlament illetékes bizottságát a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek bővítése érdekében tett intézkedéseiről, továbbá be kellene nyújtania az Országgyűlésnek a napközbeni ellátást szolgáló intézményrendszer átalakítására vonatkozó intézkedéseket. Ide tartozik többek között a családi gyermekfelügyelet jogintézményének létrehozása. Szintén a kiegészítésben szerepel, hogy a kormány október 15-ig törvényjavaslatot nyújt be, hogy vezessék be a közszférában a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást azoknál a kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni, gyermekük két- és hároméves kora között. A kormánynak október 15-ig felül kell vizsgálnia a Start-programot is, annak figyelembevételével, miként

Döntött a kormány

PARLAMENT A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve alapján július 1-jétől az újonnan igényelhető lakástámogatások felfüggesztésre kerülnek. Az intézkedéssel párhuzamosan a kormánykabinet döntése alapján új kormányrendeletet dolgoznak ki a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok lakáshitel kamattámogatására, melynek célja új lakás építése, új lakás vásárlása vagy lakás korszerűsítése. Az új kamattámogatás 2009. október 1-től lesz igényelhető, a jogszabály kidolgozásában valamennyi érintett minisztérium részt vesz. Az említett intézkedésekkel összefüggésben volt szükséges a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet módosítása is. Magyarországon lakáshiány nincs, a rendelkezésre álló forrásokat válság idején takarékosabban, a kilábalást jobban szolgáló célokra kell fordí-

KOR-KÉP tani. A cselekvési terv szerint a szigorítások ellensúlyozására meg kell kezdeni egy új lakás és bérlakás-támogatási rendszer kialakítását, a mainál szigorúbb rászorultsági feltételek mellett. A módosított jogszabály alapján megszűnő kedvezmények a 125/2009. (VI.15.) kormányrendeletből idézve az alábbiak: „2009. június 30át követően a) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) a kiegészítő kamattámogatásra, e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására benyújtott támogatási kérelmek alapján állami támogatás nem nyújtható.”

Kilencven százalék helyett hetven A Fészekrakó Program keretében kiadott, a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) kormányrendelet az alábbiak szerint módosul: „A nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitelcél szerinti ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig a telekárral együtt számított általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 70 százalékát”(az eddig adható 90% helyett). Továbbá az állami készfizető kezességvállalás további, eddig nem szereplő feltéte-

le, hogy a kölcsönt forintban nyújtják és a törlesztése is csak forintban történhet, árfolyamkockázatot a kölcsönt igénybe vevő nem visel. A kormány cselekvési terve alapján hozott intézkedésekkel az elérni kívánt költségvetési megtakarítás 2009-ben (július elsejei bevezetéssel) várhatóan 24 milliárd forint, 2010-ben 50 milliárd forint, 2011-ben 67 milliárd forint.

Vizsgálni kell a felfüggesztések hatását A lakáscélú állami támogatások egyes elemeinek felfüggesztése jelentős beavatkozás a lakáspiaci folyamatokba – mely a lakáskörforgási lánc jelentős beszűkülésének és a lakásárak csökkenésének hatására akár ingatlanpiaci válság kialakulásához is vezethet –, ezért vizsgálni kell a jelenlegi egyes lakástámogatási formák felfüggesztésének költségvetési hatását. Minden ellenkező híreszteléssel szemben lehetségesnek bizonyul a következő támogatási elemek megtartása: lakás-akadálymentesítési támogatás, vízközmű kamattámogatást, társasházi, lakásszövetkezeti épületek közös részeinek felújítására felvehető kamattámogatott hitel, valamint a települési önkormányzatok tulajdonában álló lakások felújításához igényelhető hitel, illetve a pályázati módon működtetett támogatási formák. Ezek a kiadások nem az „egyéb lakástámogatások” előirányzatból, hanem önálló előirányzatból kerülnek finanszírozásra.

A kormány a devizahiteladósok számára történő eddigi segítségnyújtáshoz kapcsolódóan, valamint az árfolyamkockázattal járó lakossági deviza-eladósodás mérséklése érdekében 2009. október 1-től új lakáshitel-kamattámogatási rendszert vezet be a lakástulajdonnal nem rendelkező fiatalok és fiatal házaspárok megsegítésére. Ennek célja lehet új lakás építése, új lakás vásárlása, illetve a lakástulajdonnal rendelkezőknek: meglévő lakás korszerűsítése.

Kizárólag forint hitel A kormány ezzel a szándékával 2009. október 1-től is reális és kiszámítható alternatívát kíván nyújtani azon fiatal családok számára, amelyek a lakáshelyzetüket devizahitel helyett, árfolyamkockázatmentes forint alapú hitelfelvétellel kívánják megoldani. A támogatott lakáshitelek kamattámogatásának felfüggesztésével az állami alkalmazottak részére nyújtható álla-

mi kezességvállalás melletti lakáskölcsönök sem lesznek elérhetők, ugyanis ez a típusú kezességvállalás csak a forint alapú, kiegészítő és jelzáloglevél kamattámogatású lakáskölcsönökhöz adható. A köztisztviselők, a közalkalmazottak, a honvédség, a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, a bírák, az ügyészek, az igazságügyi dolgozók állami kezességvállalás mellett – a hitelintézeti belső szabályoknál nagyobb összegű – kedvezményes kölcsönt vehetnek fel új lakásépítésre. A kezességvállalás lényege, hogy az állam a központi költségvetés terhére, bizonyos korlátokig készpénzfizető kezességet vállal a lakás építéséhez hitelintézettől felvett lakáskölcsönnek arra a részére, amelyre az építendő ingatlan értéke nem nyújt fedezetet. Az állami alkalmazottak kezességi kölcsönére vonatkozó részletes szabályok az egyes ágazati jogszabályokban találhatók. K. Zs.

A várossá nyilvánításról. A nagyközségi képviselő-testület a kezdeményezését január 31-ig terjesztheti fel a közigazgatási hivatal útján a miniszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. A közigazgatási hivatal az eljárás törvényességét ellenőrzi, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések előzetes értékelésére legfeljebb 15 fős bizottságot kér fel. A megbízatás a kormány megbízatásának időtartamára szól. A tagok az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH, a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, valamint más szakterületek képviselői. A miniszter – a bizottság előzetes értékelését és a minisztériumi szakemberek javaslatait is figyelembe véve – május 31-ig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg − álláspontját indokolva − tájékoztat azokról a kezdeményezésekről is, melyeket nem terjeszt elő döntésre. A köztársasági elnök évente egyszer, június 30-ig dönt a várossá nyilvánításról. A köztársasági elnök által történő városi cím adományozása teljes egészében mérlegelési jogkörön alapul. Döntését − a miniszteri ellenjegyzést követően − a Magyar Közlönyben közzéteszi. A határozat július elsején lép hatályba. (Lásd: Csalódottak című cikkünket az 6. oldalon.)

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2009. június ÖN • KOR • KÉP

5

KÓR-KÉP

CSALÓDOTTAK becsapottnak érzik magukat Napokban dől el, hogy az önkormányzati miniszter által felterjesztett, városi rangra javasolt települések listáját a köztársasági elnök elfogadja vagy sem. A kérdés azért izgalmas, mert az idei városi címért való küzdelem nagyon „zajosra” sikeredett. A harmincegy városi rangért jelentkező települést a szakmai zsűri három kategóriába sorolta. A legjobb kategóriába hét település került, ezen települések polgármesterei jogosan remélték, hogy a hivatal falán lévő nagyközség feliratú táblát hamarosan városira cserélik. Ezt azonban Varga Zoltán önkormányzati miniszter másként gondolta, a hét település közül néhányat kihúzott és újabbakat írt a helyükre, olyanokat, amelyeket a szakmai zsűri nem javasolt. Ez a lépés kiütötte a biztosítékot. Lapzártánkkor a kérdés még megválaszolatlan: vajon Sólyom László várossá nyilvánítja-e az önkormányzati miniszter által felterjesztett nagyközségeket, vagy további megfontolást javasol? Ezt kérik tőle az érintett polgármesterek és Gémesi György, a MÖSZ elnöke is. Tompáné Balogh Mária, Beled nagyközség polgármestere a miniszteri döntés után levélben fordult Varga Zoltán önkormányzati miniszterhez. Levelében mély elkeseredettségének adott hangot, mivel a nagyközség lekerült a városi rangra pályázó hét legjobbnak ítélt település listájáról. „...Amikor első alkalommal személyesen találkoztunk

6

2009. április 23-án, a TÖOSZ 20 éves jubileumi rendezvényén, Miniszter Úr ígéretet tett az önkormányzatok messzemenő támogatására és letette voksát a demokrácia, a szakmaiság érvényesülése mellett az önkormányzati szféra területén. Sajnos az utóbbi két hétben éppen ennek az ellenkezőjét kellett megtapasztalnom. Az első csalódás a „Böl-

Fantáziakép

csődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése” című pályázat során ért. A második csalódás a várossá nyilvánítási pályázat témaköréhez kapcsolódik, amelynek lefolyása kísértetiesen hasonlít az előző témához. Május 14-én volt a tárcaközi egyeztető bizottsági ülés. A felterjesztések és a zsűri eredménye: Beled sikeresen vette az akadályokat és a szakmailag támogatásra javasolt hét legjobb pályázó között végzett. Az anyag a Miniszter Úr elé került, majd a Heti Világgazdaság június 5-i, 23. számából arról értesültünk, hogy Ön – mint az önkormányzati tárca vezetője – a szakmai zsűri javaslatát figyelmen kívül helyezte és a szakmai listán második helyezett Beled Nagyközség pályázatát (Balatonkenesével és Budakalásszal együtt) törölte a listáról. A szakmai listán az első három helyezett pályázó támogatását Ön törölte, de a 31-ből a 29. és 30. helyen lévő települések várossá nyilvánítását támogatta. Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata érdeklődésére az Önkormányzati Minisztérium felelőse megerősítette az Ön döntésének valódiságát, és egyben tájékoztatott arról, hogy nincs lehetőség a döntés indokolására. Ezt egy demokratikus országban, a lakosság többsége által megválasztott településvezetőként egy – az önkormányzatok szakmai ügyeit képviselő – minisztériumtól nem tudom elfogadni. Amennyiben a Miniszter Úr és a minisztérium ragaszkodik

ahhoz, hogy döntése szakmailag indokolható és megalapozott volt, akkor azt gondolom, jogos az érintettek kérése, hogy a döntés hátterét megismerhessék. Nem vagyok tagja egyetlen politikai pártnak sem, független jelöltként indultam az utóbbi két választáson, és független polgármesterként szolgálom immár hetedik éve Beled Nagyközséget. Várossá nyilvánítási pályázatunkat a szakmai grémium mellett a politikai szereplők is támogatták.

„Itt a szakértői kormány, hol a szakértői kormány?” Dr. Bóka István és Ivanics Ferenc (Fidesz) június 10-én interpellálták az önkormányzati minisztert. Az interpellációban arra hívták fel a miniszter figyelmét, hogy bár gyakran hivatkozik a szakmaiságra, ez nem gátolta meg abban, hogy három olyan települést is kihúzzon a szakmai listáról – köztük Balatonkenesét –, amelyeket a szakértőkből álló zsűri egyértelműen a legjobbak közé sorolt. Véleményük szerint ennek oka, hogy ezeken a településeken jobboldali a vezetés és a választókerület parlamenti képviselője is jobboldali. A miniszter szemére vetették, hogy a szakmai bizottság javaslata alapján rendkívül gyengének minősített pályázókat viszont alkalmasnak nyilvánított, pusztán azon az alapon, hogy ott szocialista a vezetés. „...A városi rang nemcsak presztízst, de az akadozó pályázati rendszerben talán

KÓR-KÉP

Vastag betűvel jelöltük a kormányzat által javasolt településeket. A szakértői zsűri által legjobbnak tartott hét települést csillaggal jelöltük.

2009-ben várossá nyilvánítási kezdeményezést benyújtó önkormányzatok Település

Megye

Első kezdeményezés éve

Lakónépesség, 2008. január 1.

Balatonkenese* Beled* Budakalász* Csákvár* Csanádpalota Gyönk Igal* Jászkisér Kerepes Kölcse Mágocs Medgyesegyháza Mélykút Mezőkeresztes Nagymányok Nyírmada Onga Pacsa Rácalmás* Rákóczifalva Sajóbábony Sülysáp Szászvár Tápiószele Tát Tiszaalpár Újkígyós Vaja Vép Verpelét Zsámbék*

Veszprém Győr-Moson-Sopron Pest Fejér Csongrád Tolna Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Baranya Békés Bács-Kiskun Borsod-Abaúj-Zemplén Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Zala Fejér Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Pest Baranya Pest Komárom-Esztergom Bács-Kiskun Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Vas Heves Pest

2009 2008 2009 2007 2009 2009 2009 2008 2009 2009 2009 2007 2008 2009 2009 2009 2007 2009 2008 2009 2009 2008 2009 2008 2009 2009 2007 2008 2009 2008 2008

3311 2722 10134 5258 3117 2071 1247 5559 9903 1319 2545 3891 5483 4131 2389 4885 4871 1843 4425 5446 2978 8277 2466 6256 5479 5106 5537 3636 3481 3983 5192

több lehetőséget is jelenhet a nyertesek számára. Például a városrehabilitáció esetén jelentősebb pályázati pénzeket nyerhet el egy település. Tisztelt Miniszter Úr! Ön állítólag egy szakértői kor-

mány tagja, de akkor miért nem hallgat a szakértőkre? Miért nem a szakmai bizottság döntése alapján javasolja a városi címek kiosztását, miért politikai szempontokat mérlegel? Miért húzta

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke június 15-i keltezéssel levelet írt Sólyom László köztársasági elnöknek. Gémesi György levelében arról ír, hogy meglepődve értesült a sajtóból, hogy a várossá nyilvánítás folyamatában Varga Zoltán önkormányzati miniszter a szakmai bizottság javaslatát felülbírálva azt több ponton is megváltoztatta, több olyan településre tett javaslatot, amelyek ellentétesek a szakértői bizottság véleményével. Ugyanakkor olyan településeket nem javasolt – Budakalász, Balatonkenese, Kerepes, Sülysáp, – amelyek kiemelkedően teljesítették a feltételeket, és amelyek szintén a szakmai bizottság véleménye alapján várossá nyilváníthatók. Ezért Gémesi György arra kéri Sólyom Lászlót, hogy tegye megfontolás tárgyává az önkormányzati miniszter várossá nyilvánítás tárgyában eljuttatott javaslatának aláírását. „Úgy véljük, hogy a szakmai zsűri alapos munkát végzett, véleményének ilyen mértékű mellőzése nem használ a magyar településpolitikának.”

le a listáról Balatonkenese nagyközséget, ahol a nyári idegenforgalmi szezonban, csúcsidőben akár 30 ezer ember is tartózkodhat, vagy az akadémiai tanulmányok szerint is alkalmas Beledet? Hajlandó-e a szakértők szerint jobb pályázatot írt településeket visszavenni a listára?…”

Az önkormányzati miniszter válasza az interpellációs kérdésre Varga Zoltán válaszában azt hangsúlyozta, hogy az Ötv. a várossá nyilvánítás két fő kritériumát határozza meg: a kezdeményező település fejlettségét és térségi szerepét. Az értékelő bizottság is elsődlegesen ezen szempontok figyelembevételével tekinti át a kezdeményezéseket. „...Miniszterként azonban ennél áthatóbban értékeltem a kezdeményezéseket. Olyan szempontokat is figyelembe vettem, mint az alábbiak: a kezdeményező települések területi megosztása, a városhálózat szerkezeti kiegészítésének szakmai igényei, a települések városként miként illeszkedtek be a településhálózatba. Menynyiben lehetnek valós gerjesztői az adott térség fejlődésének...” Varga Zoltán megjegyezte: őt nem köti a szakmai értékelő bizottság javaslata. Hangsúlyozta, hogy mérlegelése alapját nem a politikai hovatartozás határozta meg, ezt a feltételezést kereken visszautasította.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Beled polgármestere Sólyom László jogorvoslatában bízik Tompáné Balogh Mária, az önkormányzat és a település lakossága nevében fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz. Levelében úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati miniszter egy méltánytalan, diszkriminatív, és egyúttal minden szakmaiságot nélkülöző döntést hozott, amikor a szakmai zsűri Beled várossá nyilvánítására tett javaslatát felülbírálva nem támogatja azt. A polgármester levelében arra hivatkozik, hogy Beled Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete – a település kistérségben betöltött, valamint a térségben meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális szerepét alapul véve – 2009-ben második alkalommal kezdeményezte a nagyközség várossá nyilvánítását. A pályázatot határidőre beadták, a hivatalos eljárásokat figyelemmel kísérték. A polgátmester már csak a köztársasági elnök pozitív döntésében bízik. „...Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! A demokrácia alapjain működő szakma és a Miniszter Úr egyszemélyi döntése megtörtént. Tudomásom szerint Ön elé csak a felterjesztett települések anyagai kerülnek … szíveskedjék a levelemben foglaltakat mérlegelve, a szakma javaslatát figyelembe véve meghozni igazságos, demokratikus, számunkra kedvező döntését. | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

7

KOR-KÉP Összegzés. A fenti levelezésekből látszik, hogy a polgármesterek a hegyeket is megmozgatták, ugyanakkor a várossá nyilvánítási procedúra megy a maga bürokratikus útján. Ugyanis a helyzet az, hogy városi rangra tett javaslat – a képviselő-testület kezdeményezésére – csak a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján kerülhet a köztársasági elnök elé, aki a városi cím adományozásakor a miniszter által előkészített anyagokra támaszkodik. Döntése minden esetben mérlegelésen alapszik. A miniszter az előkészítési eljárással a köztársasági elnök jogkörét nem korlátozza, hanem szakmailag alapozza meg. A köztársasági elnök ugyanis nem rendelkezik olyan szakapparátussal, amelyik a döntés-előkészítés folyamatában a maguk komplexitásában tudná vizsgálni a törvényi feltételek meglétét. A miniszteri ellenjegyzés juttatja kifejezésre azt, hogy az előkészítés tartalmáért, megalapozottságáért a miniszter a felelős. Az önkormányzati miniszter a bizottság előzetes értékelésének és a minisztériumi szakemberek javaslatainak ismeretében megtette javaslatát a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kellett azokról a kezdeményezésekről is, melyeket nem terjesztett elő. Ez a dolgok rendje, ezt írja elő a vonatkozó jogszabály. Hogy mi lesz a Sólyom Lászlónak írt levelek eredménye? Most már csak néhány nap és megtudjuk.... Csy-kó

8

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

A piaci szervezetek akkor hatékonyabbak, ha a szervezet valódi irányítója érdekelt a hatékonyságban, és képes ennek az érdekének érvényt szerezni. A közszektor szervezeteiben ez az érdek ebben a formában nem létezik. Ebből ered a magánszektor hatékonyságának a mítosza. A nagyobb magán szervezetek működése ugyanakkor hasonlatos a közszektoréhoz. A hazai, több tekintetben irracionális gazdasági környezetben nem biztos, hogy ugyanazon jellemzők alapján minősül hatékonynak egy szervezet, mint egy beállt, világos szabályrendszer alapján működő környezetben. A döntő kérdés a célok és az eszközök összhangja. Vigvári András szerint, a magánszférának a közszolgáltatásokba való bevonásának hangsúlyos oka volt a növekvő állam lebontása és a magántőke térnyerésének biztosítása. Ezek olyan célok, amelyek hasznosak lehetnek a társadalomnak, a gazdaságnak, de önmagukban nem eredményezik a közszféra, az adott szolgáltatásokra fordított költségek csökkenését.

Mi mennyi? Általánosságban az olcsóbb, hatékonyabb feladatellátás az az érv, amivel a különböző diskurzusokban leggyakrabban alátámasztják a piaci szereplők bevonásának szükségességét, míg a profitkivonás veszélye a legtipikusabb ellenérv. Egy piaci vállalkozás az általa előállított termékért díjat kér el, mértékéről a piac mond értékítéletet. A díjak mértéke, a vállalkozások | www.onkorkep.hu

Cél-e

Gondolatok a közszektor átalakításának irányairól

az olcsóbb állam?

A közszektor burjánzásának visszavágását célzó neoliberális politika, az Új Közpolitikai Irányítás (New Public Management) végnapjait éli, lassan divatjamúlttá válhat. Jönnek az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatási rendszerek, amelyek igyekeznek a feladatokat a hivatal berkein belül megoldani. Vajon mit hagy örökül, tudott-e javítani a feladatellátás feltételein, van-e olyan öröksége, amit érdemes megőrizni? Ezeket és hasonló kérdéseket boncolgatja Kovács Róbert főiskolai docens, a Helyi Obszervatórium alapító ügyvezetője Vigvári András Drága-e a közigazgatás? című tanulmánya kapcsán. nyereségessége a vállalkozó felelőssége. A közszolgáltatások esetében jelentősen sérül az az egyszerű kapcsolat, ami a piaci szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője között fennáll. Hiszen: egyrészt a közszolgáltatások díjait egy harmadik személy állapítja meg, másrészt a szolgáltatás nem visszautasítható, nem érvényesül az árérzékenység mint korlát, harmadrészt gyakran nem is a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő személy fizet érte. A közszolgáltatások sokszor monopolhelyzetű (vízművek), vagy éppen kötelezően igénybe veendő (szemétszállítás) termékeket bocsátanak ki. Külön kezelendő az egészségügy, ahol a szolgáltató saját és szeretteink egészségét adja szolgáltatásként. Ilyen formán a közösségi szolgáltatás esetében nem is árról, hanem díjakról, hozzájárulásokról, adókról beszélünk. E tényezők teszik megfoghatatlanná a közszektor szolgáltatásainak „árát”.

| www.onkornet.hu

Másképp érvényesül ez a hatás az önkormányzati ügyintézés, a települési szennyvízelvezetés, az oktatás és például a városi tömegközlekedés esetében. A városi tömegközlekedésért díjat fizetünk, ami ismereteink szerint csak részben fedezi a szolgáltatás költségeit, a szennyvízelvezetés után csatornadíjat fizetünk, amely elvileg fedezi a szolgáltatás költségeit, de a fizetés alapja egy másik szolgáltatás, az ivóvíz igénybevételének mértéke, az önkormányzati ügyintézés pedig olyan szolgáltatás, amelyért fel sem merült, hogy fizetnünk kellene, az igénybevételt nem mérjük, az adónkért jár. Az oktatás egyes elemeiben burkolt díjfizetés van.

A közszolgáltatások, közjavak előállításának költsége A közszolgáltatások árának kérdése több oldalról megközelíthető: egyes ritkább esetekben alakíthatja

KOR-KÉP a verseny, de leggyakrabban valamilyen normatív számítás és politikai döntés húzódik meg mögötte. A közösségi „árképzés” elvileg a szolgáltatások költségeinek, és egy meghatározott standard nyereségnek a figyelembevételével történik.Vigvári András éppen ezen mérésnek a technikai nehézségeire hívja fel a figyelmet, amikor az input, output vagy outcome felőli teljesítménymérés lehetőségeit vizsgálja. Vannak olyan szakmai vélemények, amelyek szerint a közszolgáltatások pénzügyi-gazdasági teljesítményének elszámolását egyéb társadalmi-szervezeti tényezők is befolyásolják. Ilyen a „közösségi döntés” elmélete, amely az állam létrejöttéből, a döntéshozók megválasztásának módjából, végül a választói és érdekcsoporti akaratokból vezeti le a közszféra működését. Lényegében két alapvető választási lehetőséget feltételez: a gazdaságélénkítését és a jóléti rendszerek működtetését. Ennek alapján az árak magyarázata lehet, hogy az adott szinten a meghatározó személy(ek) milyen társadalmi, választási elkötelezettségekkel rendelkeznek.

Tényleges költségek – normatív költségek A privát cég vezetője maga sorol be egy költséget egyik vagy másik projekthez, döntéséért többnyire csak magának felel, saját cégét, saját vagyonát kockáztatja. A közszolgáltatások esetében egy ilyen eljárásnak sokkal szigorúbb elbírálás alá kell kerülnie, hiszen az a személy, aki a gazdasági-pénzügyi döntéseket

hozza, csupán kezelője a közösségi javaknak. Az ilyen „puha” tényezők nem lehetnek a közfinanszírozás alapjai. Ez az oka annak, hogy a közszektor finanszírozását nem a tényleges, hanem normatív költségek alapján kell megoldani. Vigvári András a közszolgáltatásokra elsődlegesen, mint fekete dobozra tekint, tehát a bemeneti és kimeneti oldalon vizsgálja a költségeket, majd osztályozza a szervezeteket tevékenységük szerint. Nagyon nehéz a közszolgáltatások mint tevékenységek tipizálása, még sincs más út. Csak a standarditás, normativitás, átláthatóság biztosíthatja a közpénzek gazdaságos, hatékony és eredményes elköltését. Egyfajta végletekig vitt példa lehet a programköltségvetés, amely elemi költségekből, célhoz kötötten építi fel a feladatokat. A fenti, nagyon egyszerű szemléletet a normatív támogatási rendszer mára mintegy 250 mutatóra és további számos almutatókra bontotta. Alappillére lehetne a közfinanszírozás rendszerének, ám egyre távolodik az eredeti iránytól: a mutatószámok folyamatos növekedése, a látszólagos precizitás az átláthatóság csökkenését eredményezi. Egy 2007-es vizsgálatunk szerint egyetlen változó, a népességszám településtípusok szerinti bontása mentén, a különböző szintekre juttatott eltérő forrásmennyiséggel meglehetősen jól reprodukálható a mai rendszer, vagyis jelenlegi bonyolultsága értelmetlen. Keverednek benne a normatív és a különböző állami programokhoz kapcsolódó ösztönzők.

Amikor a mérőeszköz „visszaüt” A normatív finanszírozás esetében nem a tényleges, hanem, például egy lakosra vagy más érintett csoportra vetített fajlagos költségnek megfelelő értéket tekintjük vetítési alapnak. Amennyiben a fő mutató mellett valamilyen korrekciós tényezőt is alkalmazunk, akkor korrigálhatjuk a jól megfogható hátrányokat (ritka népsűrűség, alacsony jövedelem vagy rossz gazdaságszerkezet). Amikor a közszolgáltatások finanszírozása esetében feladjuk a „tényleges” költségekhez való közelítést, akkor az adott szolgáltatóra bízzuk, hogy a számára biztosított forrással hogyan gazdálkodik. Ezzel elkerüljük, hogy abban tegyük érdekeltté, hogy nem valós, „túlfűtött” teljesítmény útján generáljon bevételt, amit a teljesítmény-finanszírozás okozhat. Ilyen „puha költségvetési korlátú” rendszer működött(-ik) az egészségügyben. Amennyiben a finanszírozás lényegesen elmarad a normatív költségektől ez a szereplők viselkedésének perverzióját eredményezi, azt, hogy feladják a normális, racionális gazdálkodás esélyét. A hatékonyságnak is fontos eleme a szolgáltatások mértékének a rendelkezésre álló források mértékéhez igazítása. Ha csak 10 egységnyi pénzünk van valamire, és ennek tudatában cselekszünk, akkor igyekszünk úgy elkölteni, hogy az ténylegesen a legfontosabb célokat szolgálja, ellenkező esetben a 10 első, véletlenszerűen felmerült ötletre költjük. Véleményem

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

szerint ezzel függ össze az a sokak által diagnosztizált jelenség, amely a hazai közszektor több pontján egyszerre észleli a hiány és a pazarlás jelenségét. Politikai bátorság kell egy-egy szolgáltatás esetében a rendelkezésre bocsátott források és a teljesítményelvárás összhangjához. Nehéz értelmezni a „veszteséges gazdálkodás” fogalmát egy olyan, közszolgáltató esetében, amelynek teljesítmény-paramétereit, díjait és kiegészítő támogatását, végső soron a költségvetését is, tulajdonosa (illetve az állam) állapítja meg. A „veszteség” oka, hogy a döntéshozó nem rendelkezik kiegészítő forrásokkal, és nem vállalja fel sem a lakossági hozzájárulás emelését, sem a szolgáltatás teljesítményének a csökkentését. A közszolgáltatásoknak az a szintje, amely reálisan finanszírozható, és amelyre a közszféra egyfajta garanciát vállal, a nemzeti minimum.

Magánvagy közösségi ellátási formák? A közszolgáltatás költségének kérdése összefügghet az ellátás választott tulajdoni, szervezeti, formai, finanszírozási megoldásával. A közösségi tulajdonú gazdasági társasági feladatellátás esetében a szolgáltatások céljára biztosított források mértéke leginkább a rendelkezésre álló forrásoktól, lobbierőtől és/vagy a döntések politikai költségétől. A kiszerződött szolgáltatások esetében, nyílt pályáztatás alkalmazásával megjelenhet a piaci ár. | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

9

KOR-KÉP Miközben a közszféra és a profit összeférhetetlenségével első hallásra sokan egyetértenek, azok a személyek, akik a szervezet felett diszponálnak, tulajdoni formától függetlenül mindenképpen ki fogják venni azt a hasznot, amiről úgy gondolják, hogy jár nekik. A vállalkozók esetében ez általában a vállalkozás haszna. Egy közösségi vállalkozás, szervezet vezetője is „kifizethet” hasznot jövedelemként, megbízások vagy szívességek formájában magának vagy arra érdemeseknek. A közszolgáltató cégek felügyelő bizottságainak delegáltjait sem csak a szakmai hozzáértés alapján választják ki. Nincs miért hinnünk abban, hogy a rendszerváltás húsz éve megszülte a lenini álmot, és új altruista, önmagát másokért feláldozni hajlandó embertípus született. Jó lenne hinni abban, hogy pedagógusok, orvosok és más közszolgák csak azért élnek, hogy szolgáljanak, de ez nyilvánvalóan naivitás lenne. Mindebből egyszerűen az következik, hogy a magán és az állami szektor között nem feltétlenül a közvagyon megcsapolása vagy patetikus szolgálata a különbség. Átlátható, szabályozott és ellenőrzött rendszereket kell kialakítani világos érdekeltségi rendszerekkel. A tulajdoni-szervezeti formát úgy kell megválasztani, hogy az a fenti célokat szolgálja. Normális gazdasági környezetben, kiszámítható feltételek mellett egy magántulajdonos a szervezete nyereséges működésében lesz érdekelt, egy meghatározott időre szóló

10

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

vagyonhasznosítás, működtetési szerződés birtokosa elsődlegesen arra az időszakra koncentrál, amelyre a szerződése szól, úgy alakítja a feltételeket, hogy ez az időszak legyen nyereséges, problémamentes, míg a köztulajdon őrzőit jobb esetben a törvények és a botrányok veszélye, kockázata fogják vissza. Gondoskodni kell arról, hogy az, aki rendelkezni fog a szervezet felett tisztességes, szabályozott módon jusson jövedelméhez, profitjához. Vigvári András szerint a közszolgáltatások a piaci kudarcok és a monopolhelyzetek mezsgyéjén jön, létre. Amikor a közszolgáltatásokba bevonják a piaci szférát, akkor a közszektor szervezőként, szabályozási keret megalkotásával és források allokálásával jelen marad. A közszektorban ugyanakkor hiányoznak a vállalkozói profithoz hasonló egyszerű érdekeltségek, éppen ezért az átláthatóság is sérülhet, bár a teljesítményérdekeltség szimulálható. Nem elegendő azonban a szervezet megfelelő kialakítása, hanem a külsőbelső érdekeltségeknek is a hatékonyságra kell ösztönöznie. Egyes esetekben a magánüzemeltetés, magántulajdon a közszektorban komoly veszélyeket hordoz. Ilyen helyzet, amikor a hatékonyság nem elegendő a megfelelő nyereségi szint elérésére. Elhíresült példa a London környéki vasút magánüzemeltetése, ahol a vállalkozói hatékonyság, a sínkapacitás jobb kihasználása a biztonsági elvek kárára történt, és sorozatos baleseteket eredményezett. Ez | www.onkorkep.hu

akkor szabályozással megoldható volt. De az ellenőrzés növelése, a szabályozás mind aprólékosabb volta nem feltétlenül eredményez kiszámíthatóbb környezetet, sokszor kusza, követő.

Nyereség és hatékonyság A magánszektor bevonásakor a közszektor finanszírozásának normális mederben kell folynia, nem rendelheti alá a finanszírozást pillanatnyi pénzügyi helyzetének, de szerződéses feltételek betartása mellett nem köti le feleslegesen forrásait. Folyamatosan változó vagy ideiglenesen kapacitásokat igényelő feladat esetében nem kell kapacitást létrehozni, csak annyiba kerül a szolgáltatás, mint amenynyit a tényleges feladatok utáni tényleges költségek jelentenek. Az éppen nem lekötött kapacitás sorsáról a magánszervezetnek kell gondoskodnia: el tudja látni megbízásokkal, vagy leépíti. Ilyen tekintetben komoly versenyelőnnyel rendelkezik a magánszféra, hiszen foglalkoztatási és bérezési feltételei rugalmasabbak, mint a bértáblák által kötött közszektor.

Összegzésként Mitől lesz tehát olcsóbb a közszolgáltatások üzemeltetése? Vajon a profitot kivonó magánszektor vagy az adott esetben felelőtlen, netán korrupt közgazdák kerüljenek inkább helyzetbe? Elsődlegesen az teszi olcsóbbá a közösségi feladatok ellátását, ha világos célokat tűzünk a közfeladatot ellátó szervezet elé, amelynek erőforrás- és kapacitásigénye egyértelmű-

| www.onkornet.hu

en behatárolható, a feladathoz racionális mértékű forrást rendelnek. A racionális mérték meghatározható versenyeztetéssel vagy normatív költségszámítással. Az ellátandó feladat mértékét annak forrásigénye alapján, és a rendelkezésre álló források függvényében kell meghatározni. Ha országosan lefektetnek egy ilyen ellátási csomagot, akkor ezt nevezhetjük nemzeti minimumnak. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a TÖOSZ, amikor az önkormányzati rendszer reformja, a testületek létszámának csökkentése stb. a közfigyelem középpontjába került, más önkormányzati szakmai szövetségekkel egyetemben a helyi feladatok tartalmának előzetes tisztázását tűzték ki a változások előfeltételéül. Maradt tehát az alapkérdés megválaszolása: a magánvagy a közösségi feladatellátás az olcsóbb, hatékonyabb? A közszektor rossz gazda, nem azért, mert alsóbbrendű volna, hanem azért, mert a közösségi szektoron belül sokkal nehezebb megteremteni a hatékonyságot, mint érdekeltséget. Valójában a konkrét feltételek adják meg a választ arra a kérdésre, hogy a magánszektor ki tud-e venni profitot úgy egy közszolgáltatásból, hogy az ténylegesen a hatékonyság növekedésével, emberéletek, biztonsági feltételek és más közérdek sérelme nélkül történjen. Ennek biztosítására egyes esetekben külön szabályozás is elegendő lehet, más esetekben egyáltalán nem biztosítható, és ilyenkor a feladatellátás a közszektoron belüli tartása az egyetlen járható út. Kovács Róbert

ÖN KOR KÉP

„A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés.” (Hérakleitosz)

ME LL ÉK LE T

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. június

(Ön)gondoskodó önkormányzatok találkoztak Százhalombattán Hatvan hazai település képviseltette magát az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok második konferenciáján, május végén Százhalombattán. Városvezetők, szakpolitikusok és szakértők fejtették ki véleményüket, cseréltek tapasztalatot arról, mi mindent tehet az önkormányzat a kötelező feladatokon túl az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés területén.

„Az egyének egészségével a közösség is gazdagodik” – hangsúlyozta Székely Tamás egészségügyi miniszter, aki szerint az öngondoskodó önkormányzatok a legjobb úton haladnak efelé. „A közigazgatás nem akadálya, hanem egyik legfontosabb eszköze a versenyképességnek” – erről már Forgách Imre önkormányzati szakállamtitkár beszélt. Nem lehet például uniós forrásokhoz jutni a megfelelő közigazgatási kapacitások nélkül, és az uniós elvárások közül a koordináció, a jó gyakorlatok megosztása szerepel első helyen. Százhalombatta kezdeményező szerepet vállalt fel az egészségmegőrzés területén kialakított jó gyakorlatok megosztása terén. Az öngondoskodó önkormányzatok moz-

galmának elindítója, Vezér Mihály polgármester az egyén és az önkormányzat közötti kapcsolat újraértelmezéséről beszélt. Mint mondta, a mindent megoldó, mindent elintéző város helyébe a partnerségen alapuló, segítő, alkotó együttműködést kell állítani. Az első szakmai előadást dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tartotta. A közegészségügy legfontosabb feladatainak a preventív szemlélet elterjesztését, az egészségmegtartást, az addiktív magatartások korai megelőzését, valamint a hatékony kommunikációt nevezte. Dr. Sziller István egyetemi docens a HPV elleni védekezés hazai eredményeiről számolt be, Pusztai Erzsébet szakpolitikus pedig átfogó, összetett áttekintést adott az önkormányzatok egészségnevelésben, betegségmegelőzésben vállalható feladatairól és szerepeiről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hamarosan másfél milliárdos pályázati keret lesz számukra elérhető egészségfejlesztésre, szűrőprogramok kommunikációjára és a koragyermekkori egészségvédelemre. Rendkívül érdekes előadást tartott dr. Péterfia Éva, aki azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy és a kommuni-

káció két különálló szakma, az egészségfejlesztő kampányok csak akkor lehetnek sikeresek, ha tudatosan felhasználják utóbbi eredményeit. Tomek Noémi városházi szóvivő a százhalombattai eredményeket, tapasztalatokat ismertette, és bemutatta a Jó gyakorlatok gyűjteménye című kiadvány első kötetét, amely 27 hazai település HPV elleni oltással kapcsolatos tapasztalatait, adatait mutatja be. A százhalombattai önkormányzat tavaly novemberben rendezte meg először az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok elnevezésű országos szakmapolitikai konferenciát, ahol nemcsak a HPV elleni védekezésben elért eredményeiket, hanem egyéb egészségtudatos programjaikat is bemutatták az ezen a területen élen járó települések, kerületek. Akkor 80 szakember vett részt a tanácskozáson, idén már 120an jelentek meg településeik képviseletében, és a házigazdák mellett Székesfehérvár, valamint Szolnok mutatta be a legjobb gyakorlatait. A konferencián mindezek mellett szó volt az önkéntes egészségpénztárak és az önkormányzatok együttműködéséről, az Összefogással az Egészséges Életért Programról, valamint azokról a pályázati lehetőségekről is, amelyek forrást biztosíthatnak a helyhatóságok egészségmegtartó, prevenciós programjaihoz. A helyi önkormányzat és az egészségügy együttműködését dr. Berzéki Ferenc főigazgató, az oltási programot dr. Teremi Ferenc nőgyógyász főorvos, az egynapos sebészetet pedig dr. Kováts Attila főorvos mutatta be.

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

11

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere

A vezetőknek jó példát kell mutatniuk amelynek keretében az összes érintett családot megkerestük egy személyes levéllel. Sőt, ha valaki elsőre nem reagált, újból írtunk neki.

– A felesége sem tudott erről? – Nem, mint ahogy a nők többsége sem. Úgy éreztem, itt az idő, hogy lépjünk, és leendő édesanyák, családok életét védjük.

– Mennyibe került a védőoltás a városnak? – A 2007-es költségvetési évben majdnem 60 millió forintba. Ha nem írunk ki közbeszerzési pályázatot, akkor sokkal több lett volna. Az első év sikerén felbuzdulva az oltások folyamatosságáról döntött a képviselőtestületünk, és tavaly egy több évre vonatkozó, újabb közbeszerzést folytattunk le, amiben 67 milliót biztosítottunk a vakcinákra. Közben elindítottuk a rotavírus elleni ingyenes oltásokat és a bárányhimlő elleni térítésmentes vakcinációt is. Tulajdonképpen a HPV oltásokkal erősödött meg városunkban az öngondoskodási folyamat, aminek azért volt előzménye. Annak idején a tanácsi vezetés is nagy figyelmet fordított az egészségügy színvonalának a javítására. A járóbetegellátási szakrendelőt a tanácsi időkben a legkorszerűbb módon szerelték és építették fel. És ehhez a helyi két nagyvállalat nagyon-nagyon sok pénzt adott.

– Hogyan fogadták a százhalombattai nők ezt a kezdeményezést? – Nagyon jók az eredmények. Az első oltási évben a 674 jogosult 80 százaléka kapta meg a védőoltást. Most a második év első oltásánál tartunk a háromrészes sorozatból, és ezúttal is elértük ezt az arányt. Nemzetközi viszonylatban nézve ez a kötelező oltások esetében is jó szám. Persze nagyon sokat segített az a jól megtervezett tájékoztatási kampány, amelyben minden megkeresett médium segített minket, és

– Azt látom az egyik táblázatban, hogy a működési költségeket 150 millió forinttal csökkentették, miközben egynapos sebészetet hoztak létre, támogatták a fejlesztést, non stop ügyelet van, sebészeti részleget alakítottak ki… Mi a titkuk? – Még az előző ciklusban kötöttünk egy szerződést a Man For Care Kft.-vel, amely vállalta, hogy 20 év alatt, az önkormányzati támogatás leépítése mellett, a szakmai feladatok hatékony megszervezésével megtartja az ellátások szín-

– Százhalombattán kiemelkedően jó az egészségügyi ellátás, különös tekintettel a különböző oltásokra. Ki indította el ezt a folyamatot? – Én, de nem az én fejemből pattant ki a gondolat. Egy szülész-nőgyógyász barátom elmondta, hogy évente közel ötszáz nő hal meg HPV vírus okozta megbetegedésben, holott ellene létezik már védőoltás.

12

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

vonalát, sőt önerő bevonásával javítja is azt. 2004-ben még 140 milliót költöttünk a szakellátásra, idén már csak 30-at, jövőre pedig nullára csökken a működési támogatás. Nos, így sikerült csökkentenünk a költségeket. – Gondolom, Százhalombattának átlagon felüli az iparűzési adóból származó bevétele. – Ez igaz, és ez a bevétel biztosít kellő alapokat az öngondoskodáshoz. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a portfóliónkat egy más forrásból származó jelentős összeg alapozta meg. ’92-ben az állami vállalatok átalakulásáról szóló törvény kimondta, hogy a belterületi földek értékének 50 százaléka az önkormányzatokat illeti. Ennek kapcsán komoly vitába keveredtünk a MOL-lal. A társaság mindösszesen 92 millió forint névértékű MOL részvényt akart nekünk adni, mondván, ők nem belterületen működnek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy külső szakértők, meg egyéb ilyen csodabogarak bevonása nélkül sikerült elérni, hogy több mint 2,5 milliárd forint névértékű MOL részvényhez jussunk. Ez kétéves csata eredménye volt. – Elég jól tudnak alkudni. – Inkább érvelni … Egy jogi tényt kellett alátámasztani bizonyítékokkal, nevezetesen, hogy még a tanácsi időkben a MOL földjeit belterületbe vonták, amit az akkori apparátus illetékese nem jegyeztetett be a Földhivatalban. Amikor ez a vita zajlott, éppen a csőd szélén álltunk. Úgy kellett ez a pénz a városnak, mint egy falat kenyér. Ugyanakkor az adó bevezetése sem volt egyszerű, mert a két helyi nagyüzemnél dolgozott a képviselő-testületi tagjainknak több mint 50 százaléka, aki meg nem, az családtagjain keresztül volt érintve. Képviselőink is heroikus küzdelmet folytattak. Szerencsére nem eredménytelenül.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Pusztai Erzsébettől hallottam, és az Önök programjában is szerepel, hogy a vezetőknek, az apparátusnak az egészségmegőrzés terén is jó példával kell elöljárniuk. – És a képviselő-testületnek is. Mi is részt vettünk egy szűrőprogramban. Vérnyomásmérés, cukorszintellenőrzés közben életmentő felismerések történtek. Most pedig ezer olyan embert szűrünk a városban, akik a leginkább veszélyeztetettek csoportjába tartoznak, a legrégebben nem találkoztak orvossal. Ez egy öt éven át zajló program lesz, melynek során a résztvevőket megismertetjük a rizikótényezőkkel, tanácsokkal látjuk el őket. Az első évben azokat hívja be a háziorvosa, akik legalább öt éve nem jártak vizsgálaton. Aztán jövőre azokat, akik négy éve, és így tovább. Ezzel 2013-ig ötezer 45 és 65 év közötti százhalombattai jelenik majd meg egy komplex szűrésen. Ezután persze már övék lesz a döntés, hogy betartják-e az előírásokat. – Nem véletlen, hogy önök indították el az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok mozgalmát, és rendeztek ennek keretében két sikeres, országos szintű szakmapolitikai konferenciát, hiszen élen járnak ebben a tevékenységben. Tudtak önnek újdonságokat mondani az előadók? – Hogyne, nagyon sokat. Például Pusztai Erzsébet, aki – a többi között – a munkahelyi stressz romboló hatására hívta fel a figyelmet. Már készítjük az (Ön)gondoskodó Önkormányzatok honlapját, ahol szeretnénk minél több jó gyakorlatot bemutatni, és ahol közzétesszük a májusi konferenciánk teljes videóanyagát is. Érdemes lesz megnézni, sokat tanulhatunk az elhangzott előadásokból.

Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség Beszélgetés Pusztai Erzsébet egészségpolitikussal – Ahogy elnézem, nem csak beszél az egészséges életmódról… 10 évvel látszik fiatalabbnak a koránál. – Évekkel ezelőtt, amikor egyre többet lehetett hallani, hogy együnk naponta négyszer-ötször zöldséget, gyümölcsöt és fogyasszunk minél kevesebb szénhidrátot, sokszor gondoltam rá, hogy hát igen, de jó is lenne. De tudtam, hogy ehhez még sok mindent kell magamon alakítani, mert például imádom az édességet… Szerettem nassolni. Ha vásárolni mentem, a végén bepotytyant egy csoki a kosárba. Az életmódváltás lassan zajlott. Eleinte csak gondoltam rá, aztán elkezdtem lassabban enni, majd egyre több gyümölcs és zöldség került az étrendembe. Ma már ott tartok, hogy kifejezetten hiányzik, ha nem tudok valami zöldséget, gyümölcsöt, salátát enni, és már nem kívánom az ételekhez a szénhidrátos körítést. – Nem olcsó étrend… – Tévedés. A sárgarépa nem drága, a káposzta sem, a karalábé sem. A káposztát sokféleképpen el lehet készíteni. Nyersen, párolva, főzve is nagyon finom. A kukorica is, és akkor még ott vannak a különféle magok. Egyik kedvencem a barnarizs, amiből tíz deka egész napra elég, és mennyivel egészségesebb, mint tíz deka kenyér. Minderre azonban meg kell, és meg lehet tanítani az embereket. Kevés, ha az orvos az elhízott betegnek azt mondja, fogyjon le, alakítsa át az étrendjét. De ha semmiféle eszközt nem kap a változtatáshoz, akkor mit sem érnek a jótanácsok. – Nem könnyű változtatni… – Nem bizony…Mert a család, az évtizedek alatt kialakult szokások gyakorta gátjai a változásnak. Az életmódváltáshoz sok türelem, kitartás kell.

– És a férje is úgy él, ahogy ön? – Nagyjából igen. Ő nehezebben állt át, mert nem voltak kényszerítő körülmények. A súlyát mindig is kontroll alatt tartotta. Mindketten megtanultuk, hogyan befolyásoljuk önmagunkat. A dohányzóknak szoktam javasolni, hogy ha rágyújtanak, ne azt ismételgessék magukban: jaj, hogy ez milyen jól esik, milyen nehéz erről lemondani, hanem arra gondoljanak elalvás előtt, hogy milyen jó cigaretta nélkül. – A százhalombattai konferencián is a pozitív gondolkodást hangsúlyozta. Ön szerint mit tehetnek a nem könnyű helyzetben lévő önkormányzatok a lakosság egészségéért? – Nagyon-nagyon sok lehetőségük van. Azért tartom fontosnak az ilyen konferenciákat, mert ezek nyomán elindulhat a változtatás igénye, és helyi szinten egyfajta új személet meghonosítása. Ódivatú gondolkodás, hogy az egészség a betegség hiánya, és az sem igaz, hogy egy pillanatnyi állapot. Az egészség folyamat,

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.június

13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK amit az ember egy életen át maga is alakít. Ez egy dinamikus egyensúly. Ha erre gondolunk, akkor az önkormányzatnak minden területén egészséges körülményeket kell teremteni ahhoz, hogy egy idő után az emberek a maguk környezetében is erre törekedjenek. – És talán nem minden pénz kérdése… – Megrögzött szokásaink finom átalakítása, a körülmények, a feltételek módosítása nem feltétlenül jelent komoly kiadásokat. Mindenesetre a változtatásokat az önkormányzatban kell elkezdeni. Keveseknek jut eszébe, hogy a hivatal az első olyan hely, ahol egészséges munkakörülményeket kell teremteni, a dolgozókat normális időbeosztásban kell foglalkoztatni, a feladatokat pontosan körül kell írni. Persze, ha a vezető sem ismeri a maga feladatait, ha hisztérikus a légkör, akkor mindenki azzá válik. És ez egyrészt hat az ügyfelekre, de főként a hivatalban dolgozók egészségi állapotára. Az állandó feszültség, a stressz, amelynek kezelésére nincs módja, mert nincs elég pihenőidő, ebédidő, nem olyanok a körülmények, hogy még mozgásra is jusson, akkor ezek előbb utóbb betegséghez vezetnek. Azután kicsit menjünk ki a hivatalból, és nézzük meg, hogy mi van az önkormányzat egyéb intézményeiben. Nem biztos, hogy a legolcsóbb étkeztetést kell megpályázni vagy elfogadni, mert a rövid távon olcsó, hosszú távon nagyon sokba kerül. Ugyanez vonatkozik az iskolákra is, amelyek egészségvédelmi programjait ne csak támogassuk, hanem várjuk is el, hogy minél több legyen. És még valami, amiről kevés szó esik, pedig legalább annyira fontos, mint az egészségünk. Alapkérdés, hogy miként tudunk boldogulni emberi kapcsolatainkban. Mennyire tudjuk kezelni a feszültségeket, konfliktusokat. Képesek vagyunk-e megnyílni mások előtt. Értelmesnek találjuk-e életünket? Hiszünk-e abban, hogy

14

a céljainkat meg tudjuk valósítani? Nem véletlen a szóösszetétel: egész-ség, ami egyensúlyt is jelent. Testi, és lelki egyensúlyt. Tehát nem elég azt mondani, hogy holnaptól megváltoztatom az étkezésemet, és közben tovább élem stresszes mindennapjaimat. Tehát nagyon lényeges, hogy olyan módszereket sajátítsunk el, amelyek megtanítanak pihenni, ellazulni. Nagyon sokszor mondtam el, még a parlamenti képviselőségem idején – különösen férfi kollégáimnak –, hogy a pihenés hozzá tartozik a munkához, a munka része, nem valami luxus. A munkához szükséges energiát a pihenésből nyerjük. Ha van, amiben előttünk jár a keleti gondolkodásmód, akkor az, hogy egésznek tekintik az embert. – Messze vagyunk még ettől… – Igaz, de ez az út vezet oda, hogy egyre többen figyeljenek rá. Minél többen figyelnek rá, annál gyorsabb lesz a folyamat. Egyre többen gondolják majd azt, hogy az is jó befektetés, ha a településen például olyan sétáló tereket alakítunk ki, amelyeken keresztül lehet eljutni a hivatalokhoz, ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy mozogjanak. Az önkormányzatok kezében rendkívül sok egészségmegőrző eszköz van (az utóbbi hónapokban több önkormányzat még védőoltási programokat is indított). Csak élni kell velük. Igaz a szűrőprogramok nem olcsók, de a felvilágosító rendezvények, a helyi orvosok bevonásával, az élelmiszer-bemutatók nem kerülnek sokba, mi több szervezik a közösséget. Ezek apró lépések, de sokat jelentenek. Van még egy nagyon fontos dolog, amit sajnos nem igazán alkalmazunk, még állami szinten sem, az egészség-hatásvizsgálat. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati intézkedések, rendeletek megalkotása idején mindig megvizsgáljuk, hogy lesz-e és ha igen, milyen hatással a lakosok egészségi állapotára. Természtesen nem csupán arra gondolok, hogy milyen

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

hatása van az autók kipufogó gázának, vagy a zajnak, hanem arra is, hogy például egy településen milyen gyalogos közlekedési lehetőségek vannak. Segítik-e ezek az ott lakók mozgását? Hogy lehet elérni a piacot, az orvosi rendelőt , az önkormányzatot, az iskolát? – A konferencián hogyan reagáltak a felvetéseire? – Sokan mondták, hogy olyan dolgokról beszéltem, amire eddig nem gondoltak. – Ezek szerint nem reménytelen a helyzet? – Nem. De nehéz munka vár az önkormányzatokra. Az egészségvédelem, az egészségfejlesztés az akkor működne jól, ha az illetékesek egymásra épülő, egymással összefüggő programokat valósítanának meg. Ehhez pedig nem eseti pályázatokat kellene kiírni, és nem szabadna szétaprózni a pénzeket. Kellene egy olyan országos program, ami mögé be tudnának állni , amihez igazodni tudnának az önkormányzatok. – Ez olyan, mint a holisztikus orvoslás, amikor az orvos az egész szervezetet vizsgálja, és nem csak egyegy szervet. – Pontosan, mert előfordulhat, hogy ha csak egy ponton avatkozunk egy betegségbe, az egy másik területen árthat. Sz. K.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Nincs az életnek olyan területe, amelyben a tisztiorvosi szolgálat így, vagy úgy ne venne részt

A párbeszéd nem kerül pénzbe Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvossal Szegvári Katalin beszélgetett

– Milyen az ÁNTSZ és az önkormányzatok kapcsolata? – Jó. Tudvalevő, hogy a tisztiorvosi szolgálat köztisztviselőkből álló végrehajtó szervezet, amely a jogszabályoknak megfelelően működik, és precízen próbálja a közigazgatási eljárási szabályokat betartatni. Így nincs különösebb konfliktusunk az önkormányzatokkal, ami azért is fontos, mert nincs olyan ügyünk, ami ne lenne kapcsolatban velük. Legyen szó egészségügyi intézményekről, amelyeknek közel a felét önkormányzatok tartják fenn, de katasztrófa helyzetekben, a vízellátás terén is szorosan együttműködünk. Nincs az életnek olyan területe, amelyben a tisztiorvosi szolgálat így vagy úgy ne venne részt. – Időnként azt halljuk, olvassuk a sajtóban, hogy az ÁNTSZ olykor túlzottan akadékoskodik. – Mint említettem, az ÁNTSZ jogszabályokat tartat be. A mi mérlegelési lehetőségünk elég szűk. Persze tudom, hogy vannak olyan kis cégek,

amelyek nem akarnak bizonyos előírásokat betartani, holott azok az ő fogyasztóik vagy vevőik biztonságát szolgálják. Ilyenkor előfordulhatnak kisebb, nagyobb konfliktusok. Az ÁNTSZ-nek az egyik legfőbb feladata az egészségügyi szolgáltatás megszervezése. Az egészségügyi szolgáltatók pedig – az esetek döntő többségében – partnernek tekintik az ÁNTSZ-t. Tudják, hogy akivel konzultálnak, az bizonyos kérdésekben segítséget is tud nyújtani. A százhalombattai önkormányzati konferencián is a népegészségügyi feladatokról beszéltem, és arról, hogy a lakosság egészségi állapotának javításában az önkormányzatok milyen területeken tudnak segítséget nyújtani. Ezen kívül ismertettem az influenza járvánnyal kapcsolatos legfrissebb adatokat. – Sertésinfluenza, halljuk naponta…. – A 90 év feletti anyósom ebből az egészből körülbelül annyit értett meg, hogy szegény malackákkal valami baj van. Pedig a járványnak a sertéshez semmi köze nincs. Ez egy szerencsétlen angolszász terminológia, amit a sajtó egy része átvett, egy másik része szerencsére viszonylag gyorsan alkalmazkodott az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőző Központ terminológiájához. A jelenlegi hivatalos elnevezés: influenza A(H1N1)v. Milyen érdekes, hogy bár a betegséget először Kaliforniában mutatták ki, mégsem hívjuk kaliforniai betegségnek. A mexikóiak sem örülnének, hogy ha mexikói járványként emlegetnénk, hiszen ők már azzal is nagy áldozatot hoztak, hogy időben

bejelentették a járvány terjedését, és igen súlyos gazdasági károkat okozó lépéseket tettek a világ többi részének védelmére. Felelőtlenség tehát, ha mi egy olyan állat nevéhez kötjük a betegséget, amelynek a húsát egyébként biztonságosan fogyasztjuk. – Stagnál most a járvány? – Egyáltalán nem. Most már lassan nem azt számoljuk, hogy a világ melyik országában mutatták ki a vírust, hanem azt, hogy hol nem. Az Európai Unió és az EFTA harmincegy országa közül már csak néhány van, ahol még nem észlelték a vírust. A környező országok közül éppen a közelmúltban mutatták ki Horvátországban is. Előbb-utóbb már nem az a kérdés, hogy járt-e az adott országban a vírus legalább egyszer, vagy nem, hanem az, hogy az egészségügyi szolgálat képes-e kimutatni. – Az önkormányzatoknak milyen szerepük van egy ilyen járvány esetén? – Súlyos és fontos szerepük van. Az egyik feladat: a lakosság egészségnevelése, illetve az ő dolguk az is, hogy megszervezzék a település papír zsebkendő ellátását, hogy elmagyarázzák a lakosságnak, miképpen lehet házilag maszkot készíteni, ha erre szükség lenne. – Mikor kell maszkot hordani? – Ha influenzás beteget ápolunk, vagy ha mi vagyunk betegek. Az utcán a maszkot hatástalannak tartja a tudomány. Az önkormányzatok feladata az is, hogy tisztán tartsák azokat a felületeket, asztalokat, pultokat, padokat, amelyek felgyorsíthatják a járvány terjedését. Ugyanakkor a hivatalnak el kell érnie, hogy az iskolákban, munkahelyeken sűrűn mossanak kezet. Az a tapasztalatunk, hogy az önkormányzatoknak fontos a lakosság egészsé-

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.június

15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gi állapota. Gyakorta szívósan küzdenek a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokért. – Százhalombatta kirívó példa, hiszen jobban áll anyagilag, mint sok más település. Mit tehet egy olyan önkormányzat, ahol csak harcos kedv van, de pénz nincs? – Nem mindenhez kell sok pénz. Igaz ugyan, hogy például Szombathely vagy Százhalombatta az átlagnál lényegesen magasabb iparűzési adó bevételből gazdálkodik, aminek következtében nagyobb a mozgásterük, védőoltásokat tudnak finanszírozni, jobb a szociális ellátórendszerük. Az viszont nem kerül semmibe, hogy járvány idején jobban figyeljenek és figyelmeztessenek a higiéniára. – A közösségi helyeken lévő asztalokat valóban nem kerül pénzbe gyakorta letörölni, de az már igen, hogy felszámolják a települések szegénynegyedeit vagy legalábbis javítsák a higiénés helyzetüket. – A szociális minisztériummal való egyeztetés keretében kezdeményeztük az úgynevezett egészségőr moz-

16

galom visszaállítását. Ez azt jelentené, hogy a településen, egy viszonylag egyszerű képzés után, megbízást kapna egy vagy néhány személy, akik segítenék javítani a szegénynegyedek lakóinak higiénés körülményeit. Olykor elég az is, ha kitakarítják az udvart vagy a betegeket eljuttatják orvoshoz. Elképzelhető, hogy ez a program néhány hónapon belül újra elindul. – A konferencián a szűrések fontosságáról is beszélt. – Pillanatnyilag 2 + 2 szűrési rendszer zajlik az országban, azaz kettő országos már működő – az emlőszűrés és a méhnyakrákszűrés –, kettő pedig modellkísérlet. Ez utóbbi a vastagbélszűrés, illetve, ami Magyarországon még kuriózum, a szájüregi daganatszűrés. – Mit jelent, hogy költséghatékony? – Nem szokás ilyenről beszélni, de azért létező szempont, hogy körülbelül mennyibe kerül egy ember életévnyeresége. Vagyis mennyit ér meg egy ember a társadalomnak. Ez az összeg pillanatnyilag, a szakirodalom szerint, körülbelül egy évnyi művesekezelés költsége. Ma ez az a határ, aminél többet a világon sehol, semmiféle módszerrel nem lehet vállalni. Ennek oka pedig az a súlyos és feloldhatatlan konfliktus, hogy minden társadalomnak, vagy minden biztosítói közösségnek egy adott pénzösszege van. Itt nincs pardon. Ha egy emberre elköltöm a pénz négyötödét, akkor az öszszes többi betegre csak az egyötöde marad. Tehát egy ponton ki kell mondani: bocsánat, egy bizonyos betegségre ennél többet nem tudunk költeni. Például a méhnyakrák elleni védőoltás típusosan ilyen. Egy gazdagabb település átvállalja az oltás költségeit. A szegényebbek erre nem képesek, és ezért az ott élők közül csak az kap

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. június

oltást, aki megveszi magának. Mondok egy meglepő adatot: Magyarországon a felső tízezer gyerekei nincsenek beoltva méhnyakrák ellen. Holott a módosabb szülőket nem döntené nyomorba a 90 ezer forintos oltás megvásárlása. – A költséghatékonyság a biztosítási rendszerben nemigen ismert fogalom Magyarországon. – Erről sajnos nem szoktunk beszélni, pedig nem ártana, ha többet tudna róla a lakosság, mert akkor megértené, hogy amikor egy bizonyos társadalmi vagy üzleti csoport lobbizik valamilyen gyógyító eljárás bevezetéséért, akkor lehet, hogy ha elér valami eredményt, az egy másik betegcsoport kárára történik. Tehát amikor azért protestálunk, hogy a kórházakban minden szobában legyen légkondicionáló, akkor tudnunk kell, hogy ez csak úgy tud megvalósulni, ha a gyógyítástól vonunk el pénzt. – Nehéz döntési helyzetek… – Vannak országok, ahol társadalmi párbeszéd formájában vitatják meg, hogy mire költsék a biztosítók pénzét. Mondok egy extrém példát: az idősek hallókészülékét támogassuk nagyobb mértékben, vagy a kisgyerekkori vesedaganatok gyógyítását? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor a nagymamák feltehetően azt fogják mondani, hogy ők inkább tölcsérrel hallgatják a televíziót. – De messze vagyunk még ettől… Pedig a párbeszéd nem kerül pénzbe… – Éppen ezért kellene elkezdeni. Visszatérve a szűrésekre: e téren is nagy szerepük van az önkormányzatoknak, hiszen ők tudják leghatásosabban mozgósítani a lakosságot. A szűrés ingyenes, ám a betegségek sok pénzbe kerülnek.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A társadalmi elfogadottsághoz nagyon fontos a pozitív cigánykép-bemutatása

Romaprogram a honvédségnél Jóni Tibor nyugállományú ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium romaügyi szakreferensével Szegvári Katalin készített interjút

– Ha jól tudom 2002-től dolgoznak a minisztériumokban romaügyi referensek. – Addig a honvédelmi tárcánál is csak közvetve foglalkoztak romaügyekkel. A műszaki zászlóaljak állományába ugyan jelentős cigány származású katona került, de nem azért mert cigányok voltak, hanem szociális rászorultságuk okán. Amúgy az érvényben lévő törvények alapján nem is lehet foglalkozni a katonák hovatartozásával, ennek megfelelően nyilvántartásunk sincsen. – Kivéve, ha valaki cigánynak vallja magát. – Ez esetben ennek megfelelően vehetnek részt különböző, az esélyegyenlőségüket segítő programokban. – Ön ezzel egyetért? – Egyes kiemelkedő roma közéleti személyek szerint ez egy álszent szemlélet. – Szűcs Erika miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy ha nem tudjuk, kik a cigányok, akkor ellenőrizni sem tudjuk, hogy a nekik szánt programok, pénzek elérik-e őket.

– Véleményem szerint ez egy csapdahelyzet, amit most több civil szervezet próbál megváltoztatni, mégpedig az önkéntes és érzékeny adatok megfelelő kezelésével. – A Honvédelmi Minisztériumban a romaprogramokat ön dolgozta ki. – A programot három részre osztottuk. Az első fontos kérdés az volt, hogy hogyan lehet bekerülni a honvédséghez, és miként lehet figyelembe venni a cigány közösségek a nem cigány közösségektől eltérő sajátosságait. Van egy második része a programnak, ami arról szól, hogy a honvédség állományában lévő cigány katonákkal, hogyan foglalkozzunk. – Hogyan lehet bekerülni a honvédséghez? Hirdetnek egy programot, ami cigányoknak szól, de nem lehet az iránt érdeklődni, hogy ki milyen származású. Ez a 22-es csapdája. – A programokat mindig úgy hirdetjük meg, hogy elsősorban cigány jelentkezőket várunk, de jöhetnek nem cigányok is. Tehát rugalmasan kezeljük ezt a kérdést. 2004-ben egy ezerfős felmérést készítettünk. Becslések alapján megállapítottuk, hogy a hadseregben milyen a cigányok aránya. Ez akkor körülbelül 6 százalék volt, tehát nagyjából hasonló, mint a társadalomban. És ez így rendben is lenne, de kiderült, hogy a cigányok elsősorban a legénységi állományban vannak. Tehát kevés a tiszthelyettes és a tiszt. Ezért célszerűnek látszott, hogy a tiszt- és tiszthelyettesi kategóriában kellene nagyobb figyelmet fordítanunk arra, hogy a cigány közösségből hogyan lehet ide bekerülni. Vannak e területen követhető tapasztalatok,

hiszen Nyugat-Európában és Amerikában a legénység főként az alacsony státusú rétegből, feketékből, bevándorlókból kerül ki. Ezért kezdtünk el programokban gondolkodni. A cigány származású tiszthelyettes és tiszti állomány arányának növelésére irányul a honvédelmi miniszter által alapított Lippai Balázs ösztöndíj, ami havi 10–12 ezer forint összeget jelent a tiszthelyettes és a tisztképzésben résztvevő cigány tanulók részére. Ők önként nyilatkoznak arról, hogy cigányok. Egy bizottság dönti el, hogy ki felel meg a pályázat kritériumainak. Az ösztöndíj célja, hogy enyhítsük a cigány tanulók hátrányos helyzetét. – A felvételinél előfordul diszkrimináció? – Azt gondolom, hogy a felsőoktatási törvények a tisztképzésben is biztosítják az egyenlő esélyeket. A tiszthelyettes képzésben volt olyan év, amikor a vezérkari főnök – a kérésünkre – többletlétszámot engedélyezett, éppen a cigány tanulók javára. Mi abban az időben kezdtünk el tervezni, amikor még nem volt gazdasági válság, és kevesebben jelentkeztek hozzánk. Ennek egyik oka, hogy a fizetések nem túl magasak. Akkoriban azt láttuk, nagy szükség van arra, hogy a roma közösséget bevonjuk a honvédség katonai szolgálatát vállalók közé. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a cigányok egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint a nem cigányoké. Azt is láttuk, hogy vannak olyan tradíciók, amelyek alapján a cigányok kevésbé mobilizálhatók, tehát az átlagosnál jobban kötődnek szülőföldjükhöz, családjukhoz. Közismert, hogy a romák képzettsége alacsony. Többségüknek már a nyolc általános elvégzése is problémát jelen. Ezen még lehet segíteni, de a büntetett előélet kizáró ok. Mostanság, hogy egyre több a munkanélküli, vonzóbb lett a honvédség. Jelenleg három helyszínen kezdünk el mintaprogramot,

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009.június

17

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ami szakképzéssel kezdődik. Ezt a régiós munkaügyi központtal és a régiós képző központtal közösen végezzük. A résztvevők tartósan munkanélküliek, hat hónap alatt 540 óra képzésen vesznek részt. Kapnak egy rövid betekintést a honvédség elvárásaiba, és kapnak egy fegyveres biztonsági őr képzést, amely nekünk nagyjából egybeesik a lövészképzés alapozásával. – Jár ehhez valami juttatás? – A munkaügyi központ finanszírozza a keresetpótló jövedelmet, a képzés pedig ingyenes. A végén kapnak egy OKJ-s bizonyítványt, fegyveres biztonsági őr képesítést, és ezt követően mi munkát biztosítunk számukra. Ezzel a képzettséggel, ha nincs érettségijük, tiszthelyettesi rendfokozatig juthatnak el. Ha van érettségi, akkor lehetőségük van arra, hogy tiszthelyettesi képzésen vegyenek részt, ezt követően pedig már tiszthelyettesként, szerződéses katonaként tudnak dolgozni. Tehát ez lenne a minta. – Hányan vesznek részt ebben a programban? – Háromszor 25 fő, három helyszínen: Nyíregyházán, Debrecenben és Szolnokon, az Észak-alföldi Régió munkaügyi központjának együttműködésével. – Megvannak már a résztvevők? – A jelentkezők megvannak, sőt a szűrés is elkezdődött. Vannak még problémák, mert néhányan még nem kapták meg a feddhetetlenségi nyilatkozatot, ami sokkal részletesebb, mint az erkölcsi bizonyítvány. Ha a minta programunk lezárul , akkor elindul a felzárkóztatási és szakképzési program is, ugyanis jó néhány potenciálisan alkalmas roma fiatal nem végezte el a nyolc általánost. Őket beiskolázzuk, a nyolc osztály elvégzése után a többi már nyolc általános végzettségű jelentkezővel együtt hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt szerezhetnek, és így a honvédség szerződéses katonaként alkalmazza őket. Ez a következő projektünk.

18

– És oda hány embert gondolnak? – Úgy tervezzük, hogy ez háromszor 150–200 főt érintene, az Északalföldi-, az Észak-magyarországi, és a Dél-dunántúli Régióban. – Sohasem volt könnyű ebben az országban kisebbségnek lenni… de most… – Úgy gondolom, hogy az ilyen programoknak nem csak egy eredménye van. A társadalmi elfogadottsághoz, a társadalmi befogadáshoz nagyon fontos a pozitív cigánykép-bemutatás. Ha mi ezt a programot végigvisszük, akkor ez azt jelenti, hogy egyszerre 5–600 cigány embernek és a családjaiknak lesz hosszú távra biztos megélhetése. Sok más programmal ellentétben a képzést egyértelműen követi a tartós munkahely biztosítása. – Ön, ilyen fiatalon, miért nyugállományú? – 30 éves fegyveres szolgálat van mögöttem. – És annak idején, amikor kezdett, honnan került a pályára? – Szabolcs megyei vagyok, egy Nyíregyháza melletti kis településről származom. Apám zenész volt, és belőlem is zenészt akartak nevelni, de én a gimnázium után a katonai főiskolát választottam. – Akkor könnyebb volt továbbtanulni? – Jelenleg sokkal könnyebb bekerülni a főiskolára. – Mégis úgy érzem, hogy régebben nem érte annyi atrocitás a romákat, mint manapság… – Az előítélet meg volt akkor is, csak nem volt ilyen durva és ennyire ellenséges a hangulat. – Gyerekkorában érték atrocitások? – Kevés olyan cigány gyerek van, aki nem szerez valamilyen sérülést. Talán ennek köszönhetem, hogy pszichológiát végeztem, és a tanultak alapján próbáltam megkeresni a problémák gyökereit.

– Nem akar erről a korszakról beszélni? – Nem szivesen, mert a gyermekkori, fiatalkori események és sérülések még mindig torzitják az emlékeimet. Az emlékek, tapasztalatok feldolgozásában pszichológia sokat segít, mint ahogy a romológia képzésen szerzett ismeretek is. A tanulás során sok összefüggés világosodott meg bennem. – Most már három diplomája van? – Négy, mert van egy tanár szakos diplomám is. – És a nyugállomány ellenére is rendkívül aktív. – Sok a dolgom, és nem csak a programok szervezése. – Egy értelmiségi cigánynak nagy a felelőssége egy olyan társadalomban, ahol egyesek számára mindenért a cigányok, a zsidók a felelősek… – Bizony így van. Az előítéletességben a klaszikus gondolkodók fokozatokat különböztettek meg: 1. szóbeli; 2. elkerülés; 3. hátrányos megkülönböztetés; 4. bántalmazás (testi, lelki); 5. fizikai megsemmisités. Ez egy folyamat. Azt gondolom, most majdnem a legvégső stációig jutottunk el… És ebben nagy szerepe van a politikának, amelyik megosztja cigányokat és gyakorta mintegy kivásárolja a cigányok közül azokat, akik hajlandók behódolni a hatalomnak, és közben elfelejtik azok érdekeit képviselni, akiknek a sorsa az ő kezükben is van. Az cigányok jelentős része túlélésre játszik, ami bizonyos szempontból érthető, csak ezáltal nem javul a cigányság nyomorúságos helyzete.

„A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” (PLATÓN)

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin • Fotók: Kolin Péter • Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

TELEPÜLÉSÜGY

Népszerű a postapartnerség

Jó üzleti lehetőségnek bizonyul a postai szolgáltatás Változatlanul élénk az érdeklődés a Postapartner Program keretében meghirdetett posták üzemeltetésére. A Magyar Posta 2007 októbere óta 141 szolgáltatóhely működtetésére kötött szerződést. A nyertes pályázók példáján látszik, ma már Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is jól működik a postapartnerség. A Magyar Posta 2007 végén hirdette meg a hálózat átalakítását célzó Postapartner Programot. A postával együtt működhet többek között a boltos, a gyógyszerész, a virágos, a panziós és az önkormányzat is. A posták üzemeltetésének átvétele a helyi kisvállalkozásoknak lehetőséget biztosít a több lábon állásra, a közszolgáltatás egyben hosszú távra jelenthet üzletet. Az új postapartnerek döntően társas vállalkozások és egyéni vállalkozók. Néhány települési önkormányzat is érdeklődik a lehetőség iránt, ami nem csoda, hiszen Európában erre már nagyon sok jó példa látható. Nem kell azonban már külföldre utazni, ha önkormányzat által üzemeltetett postát szeretne látni az érdeklődő. Magyarbóly Baranya megyében, a magyar-hor-

vát határvonaltól alig néhány kilométerre fekvő település, valamivel több mint ezer lakossal. Itt 2008 tavaszán az önkormányzat vette át a posta működtetését. – Számunkra az volt a legfontosabb, hogy ne változzon semmi, ennek szellemében pályáztunk – mondja Blázsovics Attila, Magyarbóly polgármestere. Megvásároltuk az épületet, tehát ugyanott működik továbbra is a posta, ahol eddig. Mivel ugyanazok a munkatársak szolgálják ki az ügyfeleket, így ebben a tekintetben is jellemző a folytonosság. Ehhez nagy segítséget jelentett számunkra a munkaerő-piaci program keretében igénybe vehető bér- és járuléktámogatás. Nem változtattunk a nyitva tartáson sem, minden munkanapon nyolc órában látjuk el a postai szolgáltatásokat.

Minden egy helyen intézhető – Balatonakarattya

A kiskereskedők is egyre nagyobb lehetőséget látnak a programban, ugyanis a több lábon állás számukra az „életben maradást” jelentheti. A Balaton északi partjához közel fekvő, több mint kétezer lakosú Szentkirályszabadja község központjában található a Honi élelmiszerbolt, amely márciustól otthont ad a postai szolgáltatásoknak. A településen belül a lakosoknak továbbra sem kell messzire menni, csak a szomszédos épületbe. A bolton belül a postarészt külön helyiségben alakították ki. – Ausztriában láttam először néhány évvel ezelőtt a „posta a boltban”megoldást, és nagyon megtetszett – meséli Katona István, a bolt vezetője. Már akkor elhatároztam, amint lesz erre lehetőségem, én is megvalósítom. Meggyőződésem ugyanis, azzal mindenki csak nyerhet, ha mindent – a csekkbefizetéstől a levélfeladáson át a bevásárlásig – egy helyen el tud intézni az ügyfél. A boltot és benne a postát tulajdonképpen családi vállalkozásként viszi a helyben élő, kétgyermekes házaspár. Katona István főállása mellett – szintén a kereskedelemben dolgozik – egyéni vállalkozóként két boltot maga is működtet. Felesége a vállalkowww.onkorkep.hu

zás pénzügyi és könyvelői feladatait viszi, sőt, miután elvégzett egy postai tanfolyamot, most már a felvételi teendőkbe is be tud segíteni. A vállalkozás bővítéséhez a volt postai munkatársak foglalkoztatása esetén kérhető bértámogatást vették igénybe, így a létszám sem változott. – Örülök neki, hogy továbbra is szükség van a tudásomra

Posta a boltban Szentkirályszabadján

és a szakmai tapasztalataimra – mondja boldogan Csehné Bognár Erika alkalmazott. A munkakörülmények csak javultak a költözéssel, hiszen itt már van légkondicionáló, így a nyári nagy hőség is elviselhető. Persze Katona István számára legalább ilyen fontos, hogy az ügyfelek is pozitívan állnak a postapartnerhez. – Idáig is sokat jártam a postára a munkámból kifolyólag, és ezután is így teszek majd – véli VálintPéterné,helyi lakos. Gyakorlatilag észre sem lehetett venni a változást, hiszen minden szolgáltatást ugyanúgy igénybe tudunk venni, mint korábban. Az pedig nem jelenthet problémát, hogy néhány méterrel arrébb költözött a posta. Kottász Gergely | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

19

KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK, NÉPSZAVAZÁSOK

Korábbi jelentkezésünk óta nyolc településen tartottak időközi önkormányzati választást. Négy esetben polgármestert, négy település egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választottak. A Baranya megyei Sumonyban, ahol önfeloszlatás miatt az ötfős képviselő-testületet is újraválasztották, egy képviselő kapott ismételten bizalmat. A június hetedikei nap különleges volt több szempontból is, hiszen a nyolc időközi önkormányzati választással egy időben zajlott az EP-választás, illetve kilenc helyen tartottak helyi népszavazást. A kilenc népszavazásból öt volt eredményes és érvényes. A felsoroltakon kívül Pécs 3. számú egyéni országgyűlési választókerületben két alkalommal tartottak időközi országgyűlési képviselő-választást, amely mindkét alkalommal eredménytelen volt az alacsony részvételi arány miatt. Az Országos Választási Bizottságnak négy hónapon belül kell kiírnia az újabb időközi választást. Időközi önkormányzati választások Magyaregregy. Fülöpné Rákosa Anikót választották meg június 7-én a Baranya megyei Magyaregregy község polgármesterének. A leadott 493 érvényes szavazatból a független Fülöpné Rákosa Anikó 309-et szerzett meg, míg vetélytársa Kovácsné Deák Irén, szintén független jelöltre 184 szavazó adta le a voksát. Az időközi polgármester-választást azért kellett kiírni, mert a település korábbi polgármestere, Piller Tibor március 10-én elhunyt. Sumony. Orsós József független jelöltet választották a június 7-i helyi időközi önkormányzati választáson a Baranya megyei Sumony község új polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért

20

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

hat jelölt indult (mindannyian függetlenek): Kotoucs Viktor, Laczovics László, Lucza Gáborné (jelenlegi alpolgármester), Lucza Ilona, Orsós József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke és Sárközi Lászlóné. A 246 érvényes szavazatból Orsós József 93-at szerzett meg, a második helyen Laczovics László végzett 69 szavazattal, míg Lucza Gáborné 32, Sárközi Lászlóné 31, Kotoucs Viktor 11 és Lucza Ilona 10 szavazatot kapott. A időközi választáson, melyet a képviselő-testület korábbi önfeloszlatása miatt írtak ki, a választópolgárok 12 képviselő-testületi jelöltre is voksoltak. A megválasztott ötfős testületben egy képviselő kapott ismételten bizalmat. | www.onkorkep.hu

Zemplénagárd.SzajkóAnna független jelöltet választották meg június 7-én a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Zemplénagárd polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult: Kajibás József, Kocsis György és Szajkó Anna. A 435 érvényes szavazat közül Szajkó Anna 225 szavazattal lett a település új polgármestere. Kocsis György 177, Kajibás József 33 szavazatot kapott a szavazóktól. Az időközi önkormányzati polgármester-választást Barathy György korábbi (független) polgármester lemondása miatt írták ki. Nagypeterd. Magda József független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást a Baranya megyei Nagypeterden. A megválasztásáig a község alpolgármestereként dolgozó Magda József 180 szavazatot kapott, míg szintén független vetélytársai közül Szőlősi Csabára 34-en, Németh Zoltánra 19-en, Durmics Tamásra 16-an szavaztak. A 653 főt számláló Nagypeterd 552 választópolgárából 249-en mentek el szavazni. Az időközi választást azért tartották, mert Timár József korábbi polgármester március végén lemondott tisztségéről. Sárospatak. Sikora Attila, a Fidesz–KDNP–Nemzeti Fórum Egyesület jelöltje nyert a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon a június 7-én tartott időközi képviselő-választáson. Sikora Attila 192 szavazatott kapott, őt követte Vincze Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje (71szavazat), majd

| www.onkornet.hu

Ladomérszky László, az MSZP (70 szavazat) és Vachter Gábor László, a Független Sárospatakért Egyesület (21 szazvazat) jelöltje. A választást azért kellett kiírni, mert Kőszegi Bertalan, a választókerület független képviselője korábban betegség miatt lemondott posztjáról. Tiszaújváros. Hok Csaba, a Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte az időközi képviselő-választást a Borsod megyei Tiszaújváros 6. számú egyéni választókerületében június 7-én. A képviselő-választáson 6 jelölt indult: Hok Csaba (MSZP), Danhauser Sándor (MKP), Farkas Tivadarné (Fidesz–KDNP), Réti László (MDF), Szabó János (Környezetünkért, Egészségünkért Civil Egyesület) és Szabó Sándorné (Városunkért Egyesület). Az időközi választást Hok Csaba nyerte 169 szavazattal, a második helyen 163 szavazattal Farkas Tivadarné végzett. 81 szavazatot kapott Szabó Sándorné, míg Réti László 34, Szabó János 33 és Danhauser Sándor 25 voksot szerzett. Az időközi képviselő-választást lemondás miatt írták ki. Üllő. Kiss Tibor fideszes jelölt nyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást június 7-én a Pest megyei Üllőn. Üllő 7-es számú egyéni választókerületében három jelölt indult. A névjegyzékbe vett 894 választópolgár közül 305 fő szavazott, összesen 299 érvényes szavazatot adtak le. A győztes Kiss Tibor a Fidesz és az Üllői Polgári Kör közös jelöltjeként 148, Dobos Atti-

KOR-KÉP – IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK, NÉPSZAVAZÁSOK la, a helyi ipartestület támogatottja 126, míg Szűcs Attika László, a Magyar Kommunista Munkáspárt színeiben induló harmadik jelölt 25 szavazatot kapott. Az időközi választást egy képviselő korábbi lemondása miatt kellett kiírni. Várpalota. Dr. Juhász Attila Fidesz–KDNP-színekben induló jelölt nyerte a június 7-i helyi időközi képviselő-választást a Veszprém megyei Várpalota 7. számú egyéni választókerületében. A választáson három jelölt indult: Dr. Juhász Attila, Sárvári Miklós Györgyné (független) és Vancsek Ferenc (független). A 714 érvényes szavazatból Dr. Juhász Attila 384-et szerzett meg, ezzel ő nyerte el a képviselői posztot. Vancsek Ferenc 175, Sárvári Miklós Györgyné 155 szavazatot kapott. Várpalota 7. számú választókörzetben a korábbi független képviselő lemondása miatt kellett időközi önkormányzati választást tartani.

Időközi országgyűlési képviselő-választás Pécs. A Baranya megyeszékhely 3. számú egyéni országgyűlési választókerületében az első választási fordulót június 7-én tartották. Akkor a mandátumért négyen indultak: Kővári János a Fidesz– KDNP, Palancsa Gábor a Jobbik, Szigethy Béla az MDF és Tóth Bertalan az MSZP színeiben. Első körben az 50 022 választásra jogosult pécsi lakosból összesen 15 255-en mentek el szavazni, így a szavazás eredménytelen volt, az

érvényes választáshoz 25 012 szavazatra lett volna szükség. Ezért második fordulót írtak ki június 21-re, ahol három jelölt indult, Kővári János, Palancsa Gábor és Tóth Bertalan. Az első fordulóban is legtöbb vokshoz jutott Kővári János második alkalommal az érvényes szavazatok 77,41 százalékát szerezte meg, míg vetélytársai közül Tóth Bertalan 16,86, Palancsa Gábor pedig 5,73 százalékot ért el. A választás az alacsony részvételi arány miatt – nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot – ismét érvénytelen volt. Az új választást legkorábban 72 nap múlva, szeptember elején lehet megtartani. Pécs 3-as számú választókerületben azért kellett időközi választást tartani, mert a körzet korábbi képviselője, Toller László elvesztette mandátumát.

Helyi népszavazások Balatonfűzfő. A Veszprém megyei Balatonfűzfőn arról tartottak népszavazást, hogy épüljön-e a település rendezési tervében foglaltaknak megfelelően a fűzfőgyártelepi városrészen növényi alapanyagot feldolgozó biofinomító, biogázüzem vagy biomassza-erőmű. A szavazás érvénytelen és eredménytelen lett, mert a szavazásra jogosultaknak csak 45 százalék ment el voksolni. 70 százalékuk igennel szavazott az erőműre. Bedő, Körösszakál. Helyi népszavazást tartottak mindkét Hajdú-Bihar megyei településen arról, hogy a két köz-

ség önkormányzata alakítson-e társult képviselő-testületet. A szavazók a társulást választották, így az országban egyedülálló társulási modell valósul meg a két hajdú-bihari településen. Az egymással nem szomszédos Körösszakál és Bedő község egy 1990-es jogszabály alapján hoz létre egy körjegyzőségnél lazább, és ahhoz nem kötött társulást. Ebergőc. Helyi népszavazáson döntötték el a GyőrMoson-Sopron megyei Ebergőcön, hogy épülhessen-e a település közigazgatási területén halotthamvasztó. A szavazás érvényes és eredményes volt. A szavazók több, mint 90 százaléka elment szavazni, és több mint 60 százalékuk voksolt a hamvasztó ellen. Esztergom. Helyi népszavazást tartottak a KomáromEsztergom megyei városban arról, hogy az önkormányzat a városi holding részvényeinek meghatározott részét ingyenesen vagy rendkívül kedvezményesen átadja-e az esztergomi polgároknak. A szavazás érvénytelen volt, mert a választók csupán 43 százaléka adta le voksát. Gávavencsellő. SzabolcsSzatmár-Bereg megyei településen arról tartottak helyi népszavazást, hogy Gávavencsellő Paszabcsúcs és Gávavencsellő Szabadságtelep lakott területrészeket Nyírtelekhez csatolják-e. A népszavazás érvénytelen és eredménytelen lett, mert a 106 választó közül csak ötvenenen mentek el szavazni.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Paszabcsúcs és Szabadságtelep így továbbra is Gávavencsellő része marad. Budapest XVIII. kerület. Helyi népszavazást tartottak arról, hogy PestszentlőrincPestszentimre önkormányzata hozzon-e létre városőrséget. A szavazás érvénytelen és eredménytelen lett, mert csak 42 százalékos volt a részvételi arány a választáson. Udvari. A Tolna megyei település lakosai arról voksolhattak, hogy Alsópél területrész tartozzon-e Sárszentlőrinc községhez. A szavazás érvényes és eredményes volt, a népszavazáson résztvevők többsége úgy döntött, hogy a településrész elválik Udvaritól és Sárszentlőrinchez csatlakozik. A a népszavazáson a 84 helyi választópolgár közül 62 vett részt. Közülük negyvenegyen szavaztak arra, hogy a jövőben Alsópél Sárszentlőrinchez tartozzon, húszan ellenezték ezt, egy szavazat pedig érvénytelen volt. Nagykozár. A Baranya megyei Nagykozár településen arról dönthetett a névjegyzékbe vett 15 választópolgár, hogy a Zsemenyedűlő elnevezésű lakott területrész a Nagykozár és Romonya Községek Önkormányzatai által 2009. március 30-án kötött előzetes megállapodás feltételei szerint Romonya községhez történjen-e átadásra. A névjegyzékbe vett 15 választópolgár közül 11 fő adta le voksát, mindannyian a Zsemenye-dűlő átadása mellett döntöttek. Kolin Péter | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

21

Fotó: dr. Perényi János

nem megy

Egyedül

KOR-KÉP

Több mint tízéves az állatvédelmi törvényünk. Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, és joguk van a tisztességes élethez. Többek között erről beszélgettünk Zongor Gáborral, a TÖOSZ főtitkárával. – Hogyan látja a mai magyar állatvédelem helyzetét? – A mai magyar közállapotokhoz hasonlítanám. Amennyire rossz a társadalmi együttélés rendszere – lehet mondani, valamenynyi területen egyre rosszabb –, ugyanolyan rossz az állatvédelem ügye is. Az anyagias szemlélet vált általánossá: mit tudok megvásárolni, hogyan tudok igazodni a trendhez abban a közegben, amiben élek. Ez megjelent az állattartásban is. Egyes körökben sikké, divattá vált a kedvenc állat tartása, de mögötte gyakran nincs meg az az érzelmi-lelki kapcsolat, ami egy állattal való együttélés alapja. Ehhez a trendhez, divathoz biztos anyagi alap kell. Ma pedig azt látni, ha az anyagi alapok meggyengülnek, megszűnik a valóságos érzelmi kapcsolat az állatal, és így az kikerül a családból a kóbor létbe.

22

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

– De az állatnak nem mindegy, hogy elajándékozzák, menhelyre viszik, sintértelepre kerül, vagy egyszerűen kiteszik az autóból és sorsára hagyják. Utóbbit a törvény bünteti. – Nem tudok nem párhuzamot vonni a kedvenccel való emberi viszony és az ember-emberi viszony között, mert ahogyan nem készültünk fel a családból kitaszított idős felnőttnél, meg a gazdasági válság miatt egyre több állami gondozásba adott gyereknél a befogadásra, ugyanez a helyzet az állattartás területén is. A civil alapítványok által fenntartott menhelyek legjobb szándékuk, legjobb tudásuk, legjobb szervezőkészségük mellett és – ellenére sem tudják azt a befogadói hálót bővíteni, amire ma szükség lenne. Elsősorban anyagi korlátok miatt. | www.onkorkep.hu

– Bár a törvény az állam feladataként jelöli meg az állatok védelmét és a kóbor állatok kérdését, az elmúlt 19 évben ez az önkormányzatokat terhelte. Hogyan birkóznak meg vele? – A legnagyobb probléma éppen az, hogy születnek alkotmányos vagy egyéb szabályok, törvények, de tényleges megvalósulásuk, végrehajtásuk, ellenőrzésük, számonkérésük, garanciájuk, nyomon követésük nem történik meg. A TÖOSZ nem tud mást tenni, minthogy felhívja a figyelmet a problémára, bemutat jó példákat, tovább erősíti kapcsolatát az állatvédő szervezetekkel, esetleg elindít egy olyan mozgalmat, hogy váljék divattá önkormányzati oldalról: ezt a kérdést megoldom, és jól oldom meg. Azonban az önkormányzatnak mérlegelnie kell. Ha nincs helyben erős civil szerveződés, amely felvállalja ezt a feladatot, akkor az önkormányzatnak kell lépnie. Ehhez adhat információs támogatást a TÖOSZ. A szabályozást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mondok egy példát: nem tudjuk, hány kedvtelésből tartott és hány kóbor állat van Magyarországon, mert nincs hiteles nyilvántartás, csak becsült létszám. A világért sem szeretnék új adónemet behozni, de emlékeim szerint, amikor volt ebadó, volt nyilvántartás is, ellenőrzés is. Valamiféle rendezettséget kellene teremteni, mert az egyén, az állattartó felelőssége az is, hogy a nem kívánt szaporulattal mit csinál.

| www.onkornet.hu

– Hogy állunk a chipezéssel és az ivartalanítással? – A technika rendelkezésre áll, de ebben a kérdésben és alapvetően pénzügyi gátakat látok. Ez igen lassú folyamat, jó példák, jó lehetőségek, jó akciók kellenek, és – újra mondom – a civil szféra szerepe elengedhetetlen. Nem tartom én ezt reménytelen ügynek, csak valahol a dolgok összenyalábolása nincs meg. – Föl tudná, akarná vállalni a TÖOSZ ezt az „összenyaláboló” szerepet? – Azt kell mondanom, hogy nem, legfeljebb egyetlen szelvénye lehet. A koordináló szerepet a civil állatvédő szervezeteknek kell felvállalniuk, és az ő tevékenységükkel való tudatosabb, intenzívebb, kiszámíthatóbb kapcsolatában tudunk mi megjelenni. A jó szándék megvan. Ha ezek a szervezetek tudnak épkézláb, végrehajtható javaslat(ok)kal előállni, természetesen nyitottak vagyunk. Arról beszélhetünk s eldönthetjük, hogyan tudunk a cél érdekében egységesen fellépni, és a szükséges és jó(!) szabályozások és a finanszírozás érdekébennyomást gyakorolni a parlamentre. Ha az állam olyan feladatokat ró az önkormányzatokra, mint ez is, akkor annak a feltételrendszeréhez társítsa a forrást, vagy a forrásszerzés lehetőségét is. Enélkül – mondhatnám úgy is: egyedül – nem megy! Hegedűs Eszter

JOGALKOTÁS Önkormányzati feladatok az állatartás területén

Helyi közügy Az állattartás és ezen belül az állati hulladékok kezelése magasabb szintű magyar jogszabályok által szinte teljes mértékben szabályozott, és e jogszabályok nem adnak felhatalmazást önkormányzati rendelet megalkotására. Miután azonban az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az alkotmány 44./A§-ából fakad, mely szerint az önkormányzat – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak keretei között – a közigazgatási területére kiterjedő hatállyal rendezheti az állatok tartásával kapcsolatos viszonyokat, a helyi sajátosságok figyelembevételével. A közösségi jog szempontjából elsődlegesen a mezőgazdasági haszonállatok tartásával kapcsolatos szabályokat kell az önkormányzatoknak figyelembe venni. A mezőgazdaság területe ugyanis közös politika (közös agrárpolitika – CAP), így e területen a közösség számos témakörben kizárólagos jogalkotási hatáskörrel rendelkezik, ami egyúttal kizárja a tagállami – így a helyi önkormányzati – jogalkotást. Fontos tehát, hogy az önkormányzatok e területen ismerjék a közösségi rendeletek előírásait, hiszen azok általánosan kötelezőek és közvetlenül alkalmazandóak, azaz az önkormányzatoknak is közvetlenül a közösségi rendeleteket kell végrehajtaniuk, amennyiben a közösségi rendelet nem ad felhatalmazást a végrehajtási jogszabályok megalkotására. Az említett területeken (állattartás, állatvédelem, állategészségügy) a közös-

ség irányelvekkel és a meghatározott címzettekre kötelező határozatokkal szabályoz, amelyeket a magasabb szintű hazai jogszabályok a magyar jogrendbe beépítenek. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során tehát a központi jogharmonizáció eredményeképpen alkotott vagy módosított, magasabb szintű jogszabályok előírásait kell figyelembe venni, illetve a központi jogalkotást folyamatosan nyomon követni.

Állati hulladékok kezelése Az elmúlt évben lépett hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: törvény). Az új jogszabály rendelkezik az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételével kapcsolatos kötelezettségekről, amely alapján az elhullott állat tetemének

tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről. Speciális a szabályozás: ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot; közterületen a települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot; közúton a közút kezelőjét terheli. Azonban, ha a tulajdonos ismertté válik a fentiekben szabályozott speciális esetekben, a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezelőjének megtéríteni. A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről pedig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv intézkedik. A törvény értelmében az elhullott állat tetemének ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a törvény szerint a végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon kell gondoskodni. Ezen kifejezés azonban nagyon általános, a jogalkalmazó szervek és az állattartók nem ismerik a vonatkozó közösségi jogszabályo-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

kat. Erre való tekintettel egy rövid összefoglalót készítettünk. A nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladékokat érintő egészségügyi szabályok lefektetéséről szóló 1774/2002/EK, valamint az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletek közvetlen hatályosak és közvetlenül alkalmazandók Magyarországon is a csatlakozás napjától. A megnevezett két területre vonatkozó, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM, illetve a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI.25.) FVM rendelet az 1774/2002/EK, illetve 999/2001/EK rendeletekkel öszszeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A közösségi rendeletek azonban folyamatosan változnak, nem minden esetben vannak a nemzeti jogszabályokkal szinkronban. Erre való tekintettel az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya kiadta a 31103/2004. számú közleményt a jogalkalmazás segítése céljából.

Közösségi szabályok A 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 9. § (1) bekezdése szerint az állati hulladékokat kelet| 2009. június ÖN • KOR • KÉP

23

JOGALKOTÁS kezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni, és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, gyűjtőátrakó telepre vagy kezelő és feldolgozó üzembe, állateledelt, műszaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre, állati hulladéktemetőbe vagy az e rendelet szerint engedélyezett egyéb létesítménybe. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá háromhetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékokra, melyek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, ha azokat elföldelik. Ezen szabályozást azonban a vonatkozó közösségi jogszabállyal együtt kell értelmezni. Így az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a három hetesnél fiatalabb szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések, valamint a baromfi hullájának elásása az állattartó saját telkén az EU-hoz való csatlakozás napjától nem engedélyezett, kivéve ún. távoli területeken elhullott állatokat (lásd lentebb). Az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében tehát a kedvtelésből tartott állatok hullájának elásása az állattartó saját telkén – betartva

24

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 5.§ (2) bekezdésében foglaltakat – a csatlakozást követőn az ország egész területén továbbra is lehetséges.

Az állati hulladékok ártalmatlanítása állati hulladéktemetőben Figyelemmel a 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, a kedvtelésből tartott állatok hullája az egész ország területén állati hulladéktemetőben voltak ártalmatlaníthatók a 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet 6. § (4) pontjában meghatározott időpontig (2005. december 31-ig.). Az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb (a kedvtelésből tartott állatok hullájától eltérő) feldolgozatlan állati hulladék állati hulladéktemetőben való ártalmatlanítása csak akkor lehetséges, ha az állati hulladék a 2.3. pontban meghatározott távoli terülteken keletkezett és ott is kerül ártalmatlanításra.

A távoli területek (remote areas) Magyarországon Az 1774/2002/EK rendelet I. számú melléklete 49. pontja értelmében a „távoli területek” azon területek, amelyeken az állatpopuláció csekély és a létesítmények olyan távol vannak egymástól, hogy az összegyűjtéshez és a szállításhoz szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest elfogadhatatlan terhet jelentenének. | www.onkorkep.hu

Távoli terület neve

Azon települések neve, ahol a távoli területre vonatkozó enyhítés alkalmazható

Záhony környéke

Zsurk, Györöcske, Tiszaszentmárton, Eperjeske, Tiszamogyorós, Benk, Tuzsér, Komoró

Vásárosnamény környéke

Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Tiszaadony, Tiszavid, Tiszaszalka, Vámosatya, Barabás, Beregdaróc, Gelénes, Beregsurány, Tákos, Csaroda, Márokpapi, Hetefejércse, Tarpa, Gulács, Tivadar, Jánd

Rozsály és környéke

Rozsály, Kishodos, Nagyhodos, Garbolc, Méhtelek, Zajta, Gacsály, Tisztaberek

Őrség, Őriszentpéter környéke

Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kondorfa, Magyarszombatfa, Szalafő, Szatta, Velemér

Vend-vidék, Szentgotthárd környéke

Alsószölnök, Apátistvánfalva, Farkasfa, Felsőszölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu

Az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján Magyarország, mint távoli területeket a fenti táblázatban felsoroltakat jelentette be a bizottságnak. A fent felsorolt távoli területeken a három hetesnél fiatalabb szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések, valamint a baromfi és a kedvtelésből tartott állatok hullájának elásása az állattartó saját telkén engedélyezett. Az előbbiek mellett a helyben keletkezett 2. és 3. osztályba sorolt állati hulladékok, illetve a kedvtelésből tartott állatok hullájának a távoli területen található állati hulladéktemetőben történő ártalmatlanítása szintén engedélyezett. A kedvtelésből tartott állatok, valamint a három hetesnél fiatalabb szarvasmarhák, juhok, kecskék hullájától eltérő 1. osztályba tartozó állati hulladékok összegyűj-

| www.onkornet.hu

téséről és az SRM feldolgozására kijelölt állati hulladékfeldolgozó üzembe szállításáról a távoli területeken is az adott területre teljes körű ártalmatlanítási kötelezettséget vállalt állati hulladékfeldolgozó üzemnek kell gondoskodnia. Az önkormányzat képviselőtestületének figyelemmel kell lennie az idézettekre, hiszen az önkormányzat köztisztasági/ állattartási rendeleteinek szabályai között szerepelhet az állatok elhullásának esetére való rendelkezés, amit összhangba kell hozni a közösségi jogi szabályozással.

Kreátor Info Kft. [email protected] 06 30 641-4138

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Magyarországon vonzerővel bír, ha valami „európai”

URBACT 2009 A roma lakosság problémájának súlyossága, a magánszektor bevonásának nehézsége és az önkormányzati bérlakások rendkívül alacsony aránya – ezek a legfontosabb problémák, amelyekkel David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő szerint a magyarországi városoknak szembe kell nézniük a településfejlesztési elképzeléseik megvalósítása során. A nemzetközi hírű urbanista szaktekintély részt vett a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága által rendezett „URBACT – Segítség az integrált városfejlesztéshez” című szemináriumsorozaton, ahol magyarországi szakértői tapasztalatait is megosztotta. – Magyarországon leginkább a roma populáció nagyarányú jelenléte és súlyos problémája az, ami sokkolóan hat, és amelyre választ kell adnia a városfejlesztési elképzeléseknek – közölte a csepeli szemináriumot követően David R. Froessler, URBACT-szakértő, a rendezvény egyik előadója. Érzékeny kérdés emellett, hogy hogyan lehet bevonni a városfejlesztési együttműködésekbe a magánszektort. Harmadik központi problémaként azt a magyar sajátosságot emelte ki, hogy a hazai önkormányzatok a rendszerváltás

után szinte a teljes lakásállományukat fillérekért értékesítették, így a tulajdonosi szerkezeten belül magas a szegény, a felújítást, az állagmegőrzést finanszírozni képtelen lakástulajdonosok aránya. David R. Froessler, aki az URBACT Program keretében több magyar városban is segíti a városfejlesztési tervek megalapozását, stratégiák készítését, elsősorban ezekre a problémákra igyekszik jó megoldásokat találni. Meglátása szerint a romák lakhatási helyzetének javítása terén fontos szempont, hogy ne kész, számukra idegen

Az URBACT Programról. A városok a tudás, a technológia és az innováció motorjai, ugyanakkor éppen itt jelentkeznek a legkoncentráltabban a szegénység, a munkanélküliség, a rossz közbiztonság és a szegregáció problémái. Annak érdekében, hogy a városok érdemben befolyásolni tudják a gazdasági, illetve társadalmi viszonyokat, szakítaniuk kell a hagyományos tervezői felfogással, és új utakat kell találniuk a városfejlesztésben. E kérdéskör az egyik kiemelt területe a 2002 óta működő URBACT Programnak, amelynek következő pályázati kiírása várhatóan 2009. június közepén jelenik meg. Az Európai Bizottság által indított URBACT Program a városfejlesztés legjobb gyakorlatait igyekszik feltárni, és az így szerzett ismereteket átadni. A Csepelen, Tatabányán és Nyíregyházán a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával és a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai közreműködésével megrendezett szemináriumsorozat támpontokat kívánt adni ahhoz, hogy hogyan építhetők be ezek a tapasztalatok a hazai integrált városfejlesztési gyakorlatba. További információk: [email protected] , www.urbact.eu (Forrás: NFGM–MUT sajtóanyag)

lakásokba költöztesse át őket a városvezetés, hanem eszközöket kaphassanak a saját lakókörnyezetük fejlesztéséhez. Jó gyakorlatként megemlítette azt a dél-afrikai (fokvárosi) projektet, amely során kikötötték, hogy csak úgy lehet lakásfelújításra pályázni, ha közösségi szolgáltatásokat, például egy mosodát vagy pékséget is létrehoznak a rossz állagú lakótömbökben. A magánszektor bevonásával kapcsolatban a szakértő kifejtette: – Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció. A városvezetésnek napi információval kell rendelkeznie a vállalatok terveiről, és viszont. A másik kulcskérdés, hogy a kisés középvállalkozások is részt vegyenek a fejlesztésekben – hangsúlyozta Froessler.

Követendő lehet a Birmingham-i vállalkozásfejlesztési körzet (Business Improvement Districts) gyakorlata is, ahol a résztvevő kisvállalkozások, üzlettulajdonosok, szolgáltatók közös erővel, magántőkéjük felhasználásával fejlesztik, szépítik a közterületeket. A vonzó közterületeken lévő üzleteket szívesebben látogatják a vásárlók is. Az URBACT Program révén a hazai jó gyakorlatok híre is eljuthat külföldre. A német szakértő Tatabánya esetét emelte ki lehetséges jó példaként, ahol mintaszerűen sikerült bevonni a várostervezésbe a magánszférát, a szállodatulajdonosoktól a pékekig. A sikerhez fontos volt a polgármester meggyőző ereje, akiTatabányán személyesen hívta meg a tervezői fórumok részvevőit, valamint az, hogy akik eljöttek, úgy érezhették, valóban súlya van a véleményüknek. Megjegyezte: – Úgy tűnik, Magyarországon nagy vonzerővel bír, ha valamiről azt hallják az emberek, hogy„európai”.

A történeti települési táj 42. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idén augusztus 2–8. között nyitja meg kapuit Szombathelyen, új helyszínen, a Martineum Felnőttképző Akadémia épületében, a Karmelita u. 1. alatt. Az integrált településfejlesztés szemléletváltásáról lesz szó. A „történeti települési táj” – vagy korábban: a „történeti városkép” – kifejezés több évtizedes múltra tekint vissza. A 2005-ös bécsi deklaráció óta a kifejezés az UNESCO világörökség egyik kulcsfogalmává vált, de minden történeti jellegű városrészre vonatkoztatható. A fogalmat széles körben használja a településföldrajz, a településtörténet, az antropológia,

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

valamint a művészettörténet is. De míg a történeti városközpont fogalma inkább a védett épületek halmazára szorítkozik, addig a történeti települési táj a jelenséget tágabb öszszefüggésében értelmezi, így kiterjed a természeti környezetre, a terület folytonosságára és összetettségére, a rajta élő társadalomra, a térség jövőjére és a helyi döntéshozók sze| 2009. június ÖN • KOR • KÉP

25

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Felhívás

repére is, vagyis egy interdiszciplináris jellegű megközelítést igényel. A tudományos elemzés mellett fontos szerep hárul a helyi civil szervezetek, a vállalkozások és a köztestületek együttműködésére, de meg kell jelennie a településfejlesztési koncepció kialakításában, és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések orientálásában is. A Savaria Urbanisztikai Egyetem 2009. évi nyári programjában elsősorban a vidéki városok, települések történelmi települési tájainak elemzésére és integrált fejlesztésére koncentrál. A nyári egyetem első napján, vasárnap a megérkezés és a regisztráció a feladat, az érdemi program hétfőn indul Dr. Meggyesi Tamás prof. emeritus megnyitójával, bevezető előadást tart Dr. Szijártó Zsolt docens: Táj-tér-kép – a „táj” jelentésváltozásai címmel. Délután pedig Benkő Melinda PhD egyetemi docens A városkép értelmezése, rétegei és értékrendje címmel értekezik, majd ezt követi a városképi értékek veszélyeztetettségéről szóló tanulmányával Kuslits Tibor, Sopron főépítésze.

Keddenavárositájésatermészeti táj lesz a centrumban, mint téma, és a szünet után a római Sapienza Egyetem tanára, Murmura Lorenzo építészmérnök osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Szerdán hallhatnak az érdeklődők az infrastruktúráról, az új épületek beillesztéséről a régi környezetbe. Szerda este Főépítész Fórum kezdődik, amelynek fő témája a szombathelyi patakpartok. Csütörtökön sor kerül a magyar és az olasz hallgatók prezentációjára, majd délután OngjerthRichárd városkutató -tervező vezetésével pódiumbeszélgetés leszBardócziSándor tájépítésszel, Bariska István történészszel, Markó Péter szociológussal, TóthZoltán urbanista-építésszel és KernerGábor műemlékvédelmi szakmérnökkel. Este borkóstolás lesz Campisano Giovanni kalauzolásával, aki szintén a Sapienza Egyetem tanára. Pénteken tanulmányi útra indulhatnak az érdeklődők Sárvárra, és elballaghatnak bonuszként a Cicelle-rendezvényekre Rumban és Zsennyén. (Részletes program, jelentkezési lap, további információk: http:// www.vasitit.hu )

Palóczi Antal-díj. A díj adományozására bárki tehet javaslatot, olyan személyre, aki legalább tíz éven át végzett a településrendezés terén kimagasló főépítészi, kutatói, tervezői vagy oktatói munkát. Az elismerésben magyar nemzetiségű személy (nem magyar állampolgár is lehet) részesíthető, adható posztumusz is. A díjjal emlékérem, oklevél és pénzjutalom jár. A javaslattételi adatlap letölthető a www.nfgm.gov.hu oldalról. A javaslattételt az Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottságához kell benyújtani az alábbi címen: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági

26

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

Műemléki világnap

Díjak, elismerések Pécsett adták át a kitűntetéseket A 2009. évi műemléki világnap alkalmából a Kulturális örökségvédelmi Hivatal és az ICOMOS (az UNESCO Műemlékvédelmi Világszervezete) Magyar Nemzeti Bizottsága ünnepséget és egyben tudományos konferenciát tartott Pécsett. Ott került sor a dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter által adományozott díjak átadására. A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat kaptak Baliga Kornél Ferenczi Noémi-, Podmaniczky- és Europa Nostra-díjas építész, belső építész, a hazai műemlék-helyreállítások területén végzett 25 éves meghatározó jelentőségű és egyedi tevékenységét elismerve. Arnóth Ádám okleveles építészmérnök, műemlékfelügyeleti és tervtanácsi munkájának magas szintű művelése, a műemlékvédelem szakmai színvonalának emelése és széles körű elfogadottsága érdekében végzett tevékenységének elismeréseként.

Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya, 1880 Budapest, Pf. 111. A javaslattétel benyújtásának, illetőleg postai feladásának a határideje 2009. július 10. (péntek). A díj átadása az építészet világnapján, 2009. október 5-én lesz. A pályázathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, ami fémjelzi az alkotói életút legkimagaslóbb eredményeit és mértékadó szakértők véleménye is csatolható, ami az elbírálást segítheti. Információk: (06-1) 441-7759-es telefonon és a fenti honlapon, illetve e-mail-ben a [email protected] címen.

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Németh István (elhunyt: 2009. 06. 05) okleveles építészmérnök, Vas megye gazdag műemlékállományának hiteles és magas szinten történő megőrzése érdekében tervezőépítészként és főépítészként kifejtett eredményes és példaértékű munkásságáért. A műemlékvédelemért Forster Gyula emlékérmet kaptak ACsepeliMunkásotthonAlapítvány, a fővárosi védettségű Csepeli Munkásotthon szecessziós színházterme szakszerű, igényes felújításánakkezdeményezéséért és megvalósításáért. A kitüntetést átvette NagyJózsef,az alapítvány elnöke; László János fotós, Magyarország épített és régészeti emlékeinek dokumentálása, légi felvételeken történő megörökítése és széles körben hozzáférhetővé tétele elismeréseként; Lánczi András, a magyarországi víztornyok védelme, felmérése, dokumentálása és széles körben történő ismertté tétele érdekében kifejtett alapos és kitartó munkájának elismeréseként; A Pannonhalmi Főapátság, a Bencés főapátság épületegyüttesének

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN három évtizede folyamatosan tartó felújítása, fejlesztése során a műemléki értékek iránt tanúsított érzékenységért, valamint a modern építészeti alkotásoknak a műemléki együttessel harmonikus egységet alkotó kialakításáért. A kitüntetést átvette HortobágyiT.Cirillperjel;Szentgáli Ádám okl. villamosmérnök és Holakovszky László okl. gépészmérnök, a történeti romemlékek virtuális rekonstrukcióinak a rommaradványokra szerkesztve történő bemutatását lehetővé tevő eszköznek, a kronoszkópnak a kifejlesztésért megosztva. Tóth Tibor berekböszörményi református lelkész, a gondjaira bízott egyházi műemléképületek példát mutató menedzseléséért. A régészeti örökségért Schönvisner István-díjat kaptak Dr. Pálóczi Horváth András kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár. Dr. Zsidi Paula régész, az Aquincumi Múzeum igazgatója. A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékérmet kaptak Baráz Csaba földrajz–rajz szakos középiskolai tanár; Dr. Kaposvári Gyöngyi irodalom-

történész; Kőnig Frigyes DLA festőművész, egyetemi tanár; Pálffy Sándor restaurátor. Dercsényi Dezső sajtódíjat kapott Gál Ildikó, az InfoRádió szerkesztő-riportere.AdíjatDr.Mezős Tamás,aKulturálisÖrökségvédelmi Hivatal elnöke adományozta. A Műemléki Világnap alkalmával ICOMOS-díjat kaptak A Margitszigeti Domonkos Kolostor maradványainak gondos helyreállításáért és a romok bemutatásáért, a budapesti XIII. kerület; Terézváros a Jókai utca 6. szám alatti irodaépület gondos helyreállításáért és a XIV. kerület, a Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta folyó kiemelkedő színvonalú helyreállítási és karbantartási munkáiért. Citrom-díjat is kaptak hárman: a Várkertbazár (Budapest, I. kerület), az elhanyagoltságáért, felújításának elmaradásáért; Kaposvár, a Zárda utca 8. szám épületének szakszerűtlen helyreállításáért és bővítéséért; Kisterenye a Fűtőház védett épületének tartós elhanyagolásáért és engedély nélküli lebontásáért. (Forrás: www.koh.hu)

Megújult a főépítészek honlapja. A Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány és az Országos Főépítészi Kollégium közös honlapja (www.fopeiteszek.hu / www.főépítészek.hu) május 31-től megújult, az NFGM Építésügy 2008. pályázat támogatásának köszönhetően. A honlap tartalmazza – többek között – az állami főépítészek és az Állami Főépítészi Irodák, az Országos Főépítészi Kollégium tagjainak elérhetőségét adatváltozásokkal, továbbá az alapítvány elérhetőségét. Akik felkeresik a megújult honlapot, sok érdekes információhoz juthatnak az alapítvány, a kollégium, a főépítészi díjak, a főépítészi konferenciák, a szakmérnöki képzés, a főépítészi hálózat vonatkozásában, az aktuális hírek mellett ajánlott iratmintákat is találhatnak ott. Egyúttal elindult a fórum oldal is.

Hild János-díjak 2009-ben Ezerkilencszázhatvannyolc óta adományoz Hild Jánosdíjat a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), amely 1966-ban jött létre. Páros években települések, önkormányzatok, páratlan években egyének kaphatják meg. Hild János volt Pest első szabályozási tervének készítője. Az a természetes személy kaphatja meg e díjat az alapokmány szerint, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén, a területfejlesztésben, területrendezésben és a települési értékek védelmében, a városok, falvak igazgatásában, üzemeltetésében végzett kiemelkedő tudományos, tervező vagy gyakorlati-szakmai munkát. Az elismeréseket a Hilddíjas települések találkozóján Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke adta át. Az idei találkozó fő témája az integrált városfejlesztési stratégiák alkotásával kapcsolatos új módszertan volt, a helyi szereplők, a privát szféra bevonásával. A sajtótájékoztatón Ongjerth Richárd, az urbanisztikai társaság Nkft. ügyvezetője beszámolt az esemény főbb megállapításairól. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok számára a partnerség kiépítésének új formái még szokatlanok, ennek nehézkessége nem adminisztratív jellegéből fakad, hanem a demokrácia kultúrájának deficites mivoltából.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Az idei évben hárman kaptak Hild-díjat András István, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. építésze, 1995 óta Balatonfüred főépítésze egyike az idei Hild János díjazottaknak. Nevéhez kötődik többek között a Millenáris Park rendezési terve, a Nyugati pályaudvar környékének rendezése, ezen belül a Westend kialakítása. Jelenleg többek között a Kelenföldi intermodális csomópont rendezésén dolgozik. Tizennégy éve igyekszik összhangot teremteni a fürdővárosi hagyomány és az építészeti modernitás között, s képviseli az építészeti minőség elvét a városban. András István a tájékoztatón kiemelte, hogy Balatonfüreden nem ötletszerűen, a jelentkező vállalkozói igényeknek alárendelve zajlik a fejlesztés, hanem immár több mint egy évtizede tudatos stratégia alapján. Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételeket a közterületek fejlesztésébe forgatták be, ami igencsak jó befektetésnek bizonyult: elmondása szerint 500 ezer forintnyi önkormányzati beruházás négymilliárdnyi magán tőkét mozgatott meg Balatonfüreden. | 2009. június ÖN • KOR • KÉP

27

Dr. Horváth Béla, Dr. Enyedi György és András István Dr. Enyedi György közgazdász, geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki többek között éveken át volt a Nemzetközi Földrajzi Unió alelnöke. Nevéhez kötődik a hazai regionális tudományok alapjainak lerakása, az MTA Regionális Kutatások Központjának létrehozása. Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági válságból elképzelhető, hogy éppen a kevésbé fejlett térségek tudnak inkább kiutat találni, mivel a jelenlegi fejlettebbek érzékenyebbek a válságot előidéző tényezőkre. A tájékoztatón a professzor két tudományos eredményét emelte ki az életművéből. A hatvanas években elsőként mutatott rá arra, hogy a falvak nem a városoknak alárendelve, azokat kiszolgálva, azok függvényében fejlődnek, hanem saját belső fejlődési dinamikájuk van. Másrészt világmodellt alkotott a professzor arról, hogy a váro-

28

ÖN • KOR • KÉP 2009. június

sok fejlődésében különböző, növekedés és visszahúzódás által jellemzett ciklusok különböztethetők meg. Dr. Horváth Béla építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök, a Magyar Urbanisztikai Társaság észak-magyarországi területi csoportjának elnöke, Miskolc város nyugalmazott főépítésze. Munkássága egyrészt Miskolc és az Észak-magyarországi Régió város/építészetéhez kötődik, de lakás- és városgazdasági kutató tevékenysége országos jelentőségű. A VÁTI szakértőjeként alkotott a legutóbbi évekig. Nevéhez fűződik többek között a Miskolci Nemzeti Színház 1957–1959 közötti átalakítása Bene Lászlóval. Miskolc Megyei Jogú Város szerkezeti és szabályozási tervének alakításában vett részt a VÁTI keretei között, melynek korábban főépítészként a megbízója volt.

A hely öröksége – az örökség helye

Fotó: MUT

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

„Egy város – illetve egy terület – kulturális öröksé- „Identitás nélkül ge nem korlátozódik csupán nem lehetséges az érintett területen hosz- harmonikus fejlődés!” szú évszázadok alatt felhalmozódott ingóságok és ingatlanok összességére. Az örökség részét képezi az a folyamatosan változó történet is, mely apáról fiúra száll, és amelyben megfogalmazódik mindaz, ami az adott közösséget megkülönbözteti másoktól, illetve ami az emberiség többi tagjához köti. Az örökség ugyanakkor mindazon találkozások, illetve egymást követő külső hatások nyomait is magán viseli, melyek az adott hely sajátos arculatának kialakításában szerepet játszottak. Úgy is mondhatnánk, az örökség mindazon pillantások összessége, melyeket az emberek közös örökségük ezen – a maga nemében egyedülálló – részére vetettek.”1 A néprajzi tájak, a népcsoportok a nemzeti identitás meghatározó, de szinte elfeledett részei. A négy nagy tájegységen (Dunántúl, Alföld, Felföld, Erdély) belüli kisebb tájegységeink fontos identitási helyszínek. A népcsoportok (barkók, moldvai magyarok, csángók, hajdúk, jászok, kunok, matyók, palócok, székelyek) – ha még vannak – őrzik hagyományaikat a népdalban, az öltözködésben és sok-sok másban is. De vajon a térszerkezet, a településszerkezet őriz-e még bármit is? Hajdúböszörmény városa 2009-ben ünnepeli a hajdúk Böszörménybe történő letelepedésének 400 éves évfordulóját, melyre a város ünnepségsorozattal, az évforduló jelentőségéhez méltón kíván megemlékezni. Ehhez szeretne az Országos Főépítészi Konferencia is szakmai szempontból csatlakozni, az évfordulót gazdagítani. A konferencia időpontja: 2009. augusztus 26–28. A konferencia helyszíne: Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Színházterme 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4. A program, a jelentkezési lap, a regisztációs lap, a szálláshelyek listája valamint a térkép az ÖNkorNET honlapjáról (www.onkornet.hu) letölthetők. További információk: http://www.hajduboszormeny.hu http://www.főépítészek.hu 1 A kulturális és örökségi városok és kistérségek európai chartája

(Forrás: MUT sajtóanyag, további információ: www.mut.hu )

| www.onkorkep.hu

XIV. Országos Főépítészi Konferencia

| www.onkornet.hu

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára

Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítjuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot.

A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2010 fejezetei Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám stb.) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban) Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2010-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország, Budapest színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb.

FORMÁTUM

Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.)

MEGRENDELHETŐ

E-mailen: [email protected]; Telefonon: (06-1) 329-2302; faxon: (06-1) 320-7600, vagy az alábbi megrendelőlapot küldjék a következő címre:1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Várható megjelenés: 2009. december • Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; (06-30) 961-5573 Ha szeptember 20-ig megrendeli, tavalyi áron juthat hozzá (+posta- és csomagolási költség)! MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2010 című kiadványt ______________ példányban. Számlázási cím: ________________________________________________________________ Szállítási cím: __________________________________________________________________ Kelt: _______________________ , 2009. ___________

_______________________________ Aláírás

társ a munkában

2010

KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM