Kiből lesz vállalkozó? A vállalkozói szféra létrejöttének mikrotársadalmi tényezői Szlovákiában Mészárosné Lampl Zsuzsanna, PhD Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra
1. Az egyéni vállalkozók számának alakulása Év
Iparengedéllyel rendelkezők
Szabadfoglalkozásúak
Magángazd ák
Egyéni vállalkozók összesen
Index
1980
1 768
–
1 768
1991
200 817
–
200 817
100,0
1992
286 284
–
286 284
142,0
1993
264 090
1 172
17 632
282 894
98,8
1994
263 733
2 480
20 789
287 002
101,4
1995
248 202
7 307
19 599
275 110
95,8
1996
226 665
10 483
21 014
258 162
93,8
1997
244 419
12 212
20 571
277 202
107,3
1998
263 733
12 946
19 122
295 801
106,7
1999
266 903
11 231
17 616
297 750
100,6
2000
269 323
11 647
15 550
296 520
99,0
2001
279 597
12 187
11 722
303 506
102,3
2002
273 322
12 368
11 710
297 400
97,0
2003
306 356
13 044
10 320
329 720
110,8
2004
336 640
13 683
10 055
360 378
109,2
2005
344 870
12 752
9 472
367 094
101,8
2006
364 185
15 175
8 886
388 246
105,7
2. A jogi személyek számának alakulása Év
Jogi személyek
Index
1993
20 850
100,0
1994
28 333
135,8
1995
35 496
125,2
1996
44 248
124,6
1997
44 721
101,0
1998
51 487
115,0
1999
50 441
97,9
2000
53 110
105,2
2001
55 340
104,1
2002
52 703
95,2
2003
57 647
109,3
2004
67 143
116,4
2005
76 632
114,1
2006
86 317
112,6
3. A vállalkozói szféra alakulása (egyéni vállalkozók és jogi személyek) Év
Egyéni vállalkozók
Jogi személyek
Együtt
Az egyéni vállalkozók részaránya (%)
1991
200 817
?
200 817
100,0
1992
286 284
?
286 284
100,0
1993
282 894
20 850
303 744
93,1
1994
287 002
28 333
315 335
91,0
1995
275 110
35 496
310 606
88,5
1996
258 162
44 248
302 410
85,3
1997
277 202
44 721
321 923
86,1
1998
295 801
51 487
347 288
85,1
1999
297 750
50 441
348 191
85,5
2000
296 520
53 110
349 630
84,8
2001
303 506
55 340
358 846
84,5
2002
297 400
52 703
350 103
84,9
2003
329 720
57 647
387 367
85,1
2004
360 378
67 143
427 521
84,2
2005
367 094
76 632
443 726
82,7
2006
388 246
86 317
474 563
81,8
A vállalkozói szféra keletkezésének két forrása: •
•
az elsődleges cégek és vállalatok megalapítása – vagyis teljesen új, addig nem létező vállalkozói szubjektumok létrejötte; a privatizáció – az állami tulajdon magánkézbe vétele, s ennek következtében az addig létező állami vállalatokból privatizált cégek, vállalatok létrejötte
A vállalkozás beindításának két fő okcsoportja: • Közvetlen – manifeszt okok • Rejtett - latens okok
Közvetlen okok • Függetlenség • Magasabb jövedelem • Önmegvalósítás
Rejtett okok • életük nagy lehetőségét látják benne – lehetőség-vállalkozók; • a vállalkozás az életcéljuk – cél-vállalkozók; • menő dolognak tartják – divat-vállalkozók; • a vállalkozás segítségével szeretnék elérni egyéb céljaikat – eszköz-vállalkozók; • nincs más lehetőségük – kényszervállalkozók.
Jelenlegi állapot: • A rejtett okok közül a cél-vállalkozás és a kényszervállalkozás dominál (mindkettő 35 százalékuknál jelenik meg). A lehetőség-vállalkozás 17%, a többi vállalkozónál egyik oknak sincs kizárólagos szerepe. • A közvetlen-manifeszt okok terén továbbra is nagyon erős a függetlenség és az önmegvalósítás vágya, de ennél is erősebb a magas jövedelem iránti vágy. • Nem lehet egyértelműen elkülöníteni sem az egyes közvetlen, sem az egyes rejtett okokat. Valójában mint ok-komplexum hatnak.
A vállalkozói hajlandóság szempontjából tehát három embertípus különböztethető meg: 1. A vállalkozói személyiség vagy nevezhetjük vállalkozásra nyitottnak is 2. A vállalkozáshárítók 3. A vállalkozásellenesek 2001-ben: 27% vállalkozásra nyitott, 63% vállalkozás hárító, 10% vállalkozásellenes
A vállalkozásra nyitottak • 5,8% vállalkozott • 3,4% szüneteltette a vállalkozását, • 14,8% még sosem vállalkozott, de tervezte, • 2,9% végérvényesen megszüntette a vállalkozását.
• többségük férfi, leszámítva az utolsó csoportot • 35-55 évesek fölényben, kivétel a 3. csoport • többségük legalább érettségivel rendelkezik
A vállalkozóvá válást valószínűsítő tényezők a szlovákiai magyarok szerint: • • • • • • • • • • • •
– 26,4% pénz, tőke, családi vagyon; – 19,7% a következő pozitív tulajdonságok: ügyes, közvetlen, egyenes, becsületes, dolgos, van akaratereje; – 7,3% mer kockáztatni; – 7% a következő különleges adottságok: üzleti érzék, tud bánni a pénzzel, vállalkozói tehetség, vezetői készség, önállóság, döntéshozatali képesség; – 5,1% a következő negatív tulajdonságok: telhetetlen, gátlástalan, csaló, kíméletlen, „maffiózó”; – 5% egy bizonyos területhez fűződő szakmai tudás; – 5% az említett pozitív tulajdonságok, a fiatal kor és a tőke kombinációja; – 3% fiatal kor; – 1% jó öteletek, víziók; – 0,8% kapcsolatok; – 0,8% a szocializmus éveiben összeharácsolt vagyon; – 15% mindenkiből lehet vállalkozó, nem kell hozzá semmi különleges adottság.
A vállalkozóvá válást valószínűsítő tényezők az aktív vállalkozók szerint: • • •
•
Kockázati hajlandóság Vállalkozói kreativitás és az a képesség, hogy minden helyzetben képes feltalálni magát Akaraterő és aktív hozzáállás önnön helyzetének állandó javításához – ez az a tulajdonság, amit a környezet sokszor elítél mint pénzhajhászási vágyat. Pedig itt valójában az érvényesül, amit Weber a tradicionális és kapitalista gondolkodásmóddal kapcsolatban mond (Weber 1982). A hagyományos módon gondolkodóknak rokonszenvesebb az, hogy kevesebbet dolgozzanak, mint az, hogy többet nyerjenek. A vállalkozásra nyitottak számára az ilyen életfilozófia teljességgel elfogadhatatlan. Épp fordítva: ők mindig többet akarnak, de hajlandók is ezért többet tenni. Pozitív életattitűd és a jobb jövőbe vetett hit
Ott kezdődött, hogy bioaktív energiát kellett átadni a vetőmagnak. Legtöbben azt mondják, hogy ez hülyeség. De én azt mondtam, ki kell próbálni. Ez a gyakorlatban persze nem volt olyan egyszerű, mert nem csak arról volt szó, hogy belemártani a magot pí-vízbe. Ha belemártjuk, akkor nem csúszik ki a vetőgépből, ezért ki kellett találni a megfelelő technológiát. Miután ez sikerült, a magam köré gyűjtött emberekkel figyeltük a növényeket. „ „Ez úgy van, hogy amíg nem jött valaki, aki ezt átültette a gyakorlatba, mint például én is, addig misztikusnak tartották, boszorkányságnak. Addig nem hittek benne az emberek, sőt féltek, mert már sokszor be voltak csapva. Pedig abszolút racionálisan megmagyarázható, miről van szó. Én is azért álltam rá, hogy bizonyítsam, mert bizonyítékok nélkül magam sem hittem volna el. A másik dolog, hogy sok kitartást és pénzt kellett ebbe áldozni. A vállalkozás nem arról szól, hogy a pénzt el kell költeni, hanem arról, hogy tudni kell átcsoportosítani. Sajnos, ezt rengetegen nem értik, ezért is van a sok probléma. A legtöbben úgy gondolkodnak, hogy na, megjött a pénz, akkor azt most ki kell szippantani. Én ebbe a vállalkozásba évente egy milliót fektettem. Ami pénz jött, azt ebbe forgattam vissza. Meg vagyok róla győződve, hogy ez egy újrendszer. Most még gyerekcipőben jár, de 10-15 év múlva már más lesz a helyzet. Tudom, hogy jó lesz és a jövőben fog kamatozni. És nemcsak nekem és a gyerekeimnek lesz jó, hanem nagyon sok embernek, mert visszahoz valamit a természet elveszített harmóniájából.” „
