Miről lesz szó?

2017. 11. 10.

Miről lesz szó? 1. Természetvédelem, biodiverzitás 2. Természetvédelem jogi háttere 3. Országos jelentőségű védett természeti 

Dr. Végvári György egyetemi tanár

területek és értékek  4. Védetté nyilvánítás 5. Hazánk Nemzeti Parkjai 

 A természetvédelem az 

„A világ erőforrásai elegendőek ahhoz,  hogy kielégítsék mindenki  szükségleteit, de nem elegendőek  ahhoz, hogy kielégítsék mindenki  mohóságát.„

élőlények, természetes  életközösségek, élőhelyek.  a természetes és természet  közeli területek, valamint  a természeti táj  megőrzésére hivatott  társadalmi tevékenység  megjelölésére szolgáló  fogalom.

 Fő célja a biológiai 

Mahatma Gandhi 1869 – 1948

Biológiai sokféleség (biodiverzitás)

Május 22. Biodiverzitás Napja

sokféleség megőrzése! Bükk hegység, Hór-völgye

1996. évi LIII. tv. a természet  védelméről I.  1. § E törvény célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme,  b) megismerésének és fenntartható használatának  elősegítése,  c) a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti  igényének kielégítése; d) a természetvédelem hagyományainak megóvása,  eredményeinek továbbfejlesztése,  e) a természeti értékek és területek kiemelt oltalma,  megőrzése, fenntartása és fejlesztése. A természetvédelemben nincs benne az ember általi  épített környezet megóvása.

1

2017. 11. 10.

1996. évi LIII. tv. a természet  védelméről II. 1. A törvény hatálya: 3. § (1)   a törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre  és területre, tájra,  a velük kapcsolatos minden tevékenységre,   a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből  fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha  nemzetközi egyezmény másként rendelkezik. (2) A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem  szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános  szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény  (továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kihalás, tömeges kihalás  Legnagyobb tömeges kihalás: dinoszauruszok kora:  65 millió éve! Kréta-Harmadidőszak határán. Az akkori

fajok több mint fele kihalt!  Perm időszak óceáni fajok 90%, szárazföldiek 30 %-a

kihalt (hüllők, kétéltűek, rovarok-egyetlen)! (1 millió év alatt)  Okok lehettek: tűzhányó, kozmikus becsapódás?

Mamut (Mammuthus)  Kb. 3,6 ezer éve

Dodo (Raphus cucullatus)

 Eurázsiában és Észak‐Amerikában. 

 XVII. Század vége (Mauritius szigete)

 Legközelebbi élő rokonai az elefántok.

 10‐20 kg közötti tömeg

• a Mammut (régebben Mastodon) a család egyetlen neme a Mammut genus • a névhasonlóság ellenére a mamutok azonban nem a masztodonokhoz, hanem az elefántok családjába tartoztak. • a Mammut nem fajai hasonlítanak a többi ormányosra, így az elefántfélékre, azon belül a mamutokra is, • életmódjuk alapvetően különbözött azokétól: a Mastodonok (Mammut sp.) a magasabban elérhető leveleket fogyasztották, a mamutok (Mammuthus sp.) pedig legeltek.

 Vándorgalamb (1914)  (Ectopistes migratorius)

2

2017. 11. 10.

Bölény (Bison bonasus)  1762 (Mo)

 Erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus) (1936)  Új‐Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában

 Az európai bölényeket az állatkertek mentették meg a 

teljes kipusztulástól.   Az európai állatkertekben jelenleg is tenyészprogram 

keretében tartják a bölényeket, bár állatkerti  állománya ma már stabilnak tekinthető.  Síksági erdei bölény (Bison bonanus bonasus)  Kelet‐ Európa, ez az egyetlen ma is élő alfaj.

Országos jelentőségű védett természeti  területek és értékek I. 1996. évi LIII. tv. 28. § (1) A védett természeti terület a  védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi  jelentőségének megfelelően lehet: Egyedi jogszabállyal védett természeti területek:  

a) b) c) d)

Országos jelentőségű védett természeti  területek és értékek II.  Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény‐ és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.  Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

nemzeti park tájvédelmi körzet természetvédelmi terület, természeti emlék

Országos jelentőségű védett természeti  területek és értékek III. Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23. § (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23. § (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.

3

2017. 11. 10.

Országos jelentőségű védett természeti  területek és értékek IV.

Országos jelentőségű védett természeti  területek és értékek V.

Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek:

III. A törvény erejénél fogva (ʺex legeʺ) védett 

a) ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok

a) természetvédelmi területnek minősül valamennyi

természeti területek: b) mesterséges üregek

láp:

szikes tó:

Weislich‐barlang,  Holdvirág‐árokban Árpád vezér sírját rejtik a kőtömbök??

b) természeti emléknek minősül valamennyi

kunhalom, földvár, forrás, víznyelő

Országos jelentőségű védett természeti  területek és értékek VI. IV. A törvény erejénél fogva (ʺex legeʺ) védett természeti  értékek: a) barlangok

Helyi jelentőségű védett természeti  területek  természetvédelmi terület  természeti emlék

Balatonakarattya központjában állt a több mint 400 éves Rákóczi szilfa, a Balatonvidék legismertebb ősfája. Sajnos 1968-ban kiszáradt

Védetté nyilvánítási eljárás I.

Védetté nyilvánítási eljárás II.

• A kiemelt oltalom védetté nyilvánítással jön létre – Törvény: forrás, láp, barlang, szikes tó – Országos védettség: rendelet – Helyi védettség: önk. rendelet

• Fel kell jegyezni az ingatlan‐nyilvántartásba • Egységes nyilvántartás: – Védett Természeti Területek Törzskönyve – Védett Természeti Értékek Törzskönyve

A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. Helyi védettség esetén a jegyző készíti elő az eljárást. A nemzeti park igazgatóság a védettséggel kapcsolatosan szakvéleményt ad.

•Sajátos gazdálkodási, hasznosítási szabályok jogszabályban . •Az egyes területek természetvédelmi célú  lehatárolására azért kell sort keríteni, mivel a  területi besorolástól függően az érintett  területeken gazdálkodási, hasznosítási  korlátozásokat kell betartani. •A természetvédelmi kezelést ellátó szerv (nemzeti  park igazgatóság)  útján – táblával meg kell  jelölnie!

4

2017. 11. 10.

Védetté nyilvánítási eljárás III. Nemzeti park, tájvédelmi körzet 

létesítésére kizárólag a miniszter jogosult. Valamennyi nemzeti park területét ‐ a 

nemzetközi előírásokkal összhangban a  miniszter által meghatározott elvek szerint  ‐ természeti övezetbe, természetkímélő  hasznosítás övezetébe és szolgáltató  övezetbe kell besorolni.

Nemzeti Park

5

2017. 11. 10.

Aggteleki nemzeti park I.

Aggteleki nemzeti park II.  Alapítás éve: 1985  Nemzeti park területe: 20 183,67 ha  Hazánk nemzeti parkjai közül ez az

első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre Észak-Magyarország karsztvidékén!  280 darab kisebb‐nagyobb barlang található  1995‐ben a Szlovák‐karszt barlangjaival együtt, 

felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. 

Aggteleki nemzeti park III.

 Védett állatok: a magyarországi nagyragadozó előfordulásának, visszatelepülésének első számú helyszíne.

 Baradla‐barlang  Béke‐barlang  Földvári‐barlang  Kossuth‐barlang  Meteor‐barlang  Rákóczi‐barlang  Vass Imre‐barlang

Az 1000‐1200 főt befogadó koncertekre is  alkalmas Baradla‐barlang.

Aggteleki nemzeti park V.  Védett növények: az Aggteleki‐karszt és a Cserehát az Északi‐középhegység flóravidékén belül a Tornense flórajárás része, vegetációjának nagyfokú változatossága és térbeli mozaikossága, egyrészt a sajátos karsztos felszínnek és a szélsőséges mikroklimatikus feltételeknek köszönhető.

hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum)

Aggteleki nemzeti park IV.

 A Kárpátok közelsége, az ide vezető ökológiai folyosók megléte szabad utat biztosított az ország területéről korábban kipusztult fajok megjelenésének, tartós visszatelepülésének.

• • • • • • • •

Barna medve- Ursus arctos Hermelin- Mustela erminea Farkas -Canis lupus Hiúz- Lynx lynx Nyuszt- Martes martes Vadmacska- Felis silvestris Vidra- Lutra lutra (Ökörszem- Troglodytes troglodytes)

Balaton‐felvidéki Nemzeti Park I. ʺJer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég: Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülötte, Mellyeken a nektár csorog és az öröm dala  harsog.ʺ | Berzsenyi Dániel: A Balaton 

kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)

6

2017. 11. 10.

Balaton‐felvidéki Nemzeti Park III. Balaton‐felvidéki Nemzeti Park II.  Alapítás éve: 1997  Nemzeti park területe: 57 019 ha  Tájegységei közül a Kis‐Balatont a vizes élőhelyek

nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi‐félsziget ‐ kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként ‐ 2003‐ban Európa Diplomás területté vált.  egységei: Tihanyi félsziget, Pécselyi‐medence, Káli‐ medence, Tapolcai medence, Keszthelyi‐hegység, Kis‐ Balaton, Magas‐bakonyi TK, Somló TK, Mura‐ menti TK

Balaton‐felvidéki Nemzeti Park III.

 Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország

egyik legváltozatosabb, legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban megkutatott területén hozták létre 1952‐ ben, mely 1997‐ben része lett az akkor megalakuló Balaton‐felvidéki Nemzeti Parknak. Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha).  Az 1927‐ben Tihanyban alapított Biológiai Kutató Intézet munkatársai nemcsak a tó vizének élővilágát kutatták, hanem rendkívül részletes vizsgálatokat is végeztek a félsziget szárazföldi részein.

Balaton‐felvidéki Nemzeti Park III. Fehér levendula

Cserszömörce

Középkori Barátlakások

Bükki  Nemzeti Park I.

Védett növények: vetővirág, őszi csillagvirág, borzas szulák

Bükki  Nemzeti Park II.

 Alapítás éve: 1977. január 1.  Terület: 42 269 hektár

Kaptárkövek: Szomolya

Száratlan bábakalács

7

2017. 11. 10.

Bükki  Nemzeti Park III. Tájvédelmi körzetek 1. Borsodi‐mezőség TK  2. Hevesi Füves Puszták TK  3. Hollókői TK  4. Karancs‐Medves TK  5. Kelet‐cserháti TK  6. Kesznyéteni TK  7. Lázbérci TK  8. Mátrai TK  9. Tarnavidéki TK 

Bükki  Nemzeti Park V. Világörökség  Hollókő Ófalu

Bükki  Nemzeti Park IV. Természetvédelmi területek 1. Bél‐kő TT  2. Erdőtelki Égerláp TT  3. Erdőtelki Arborétum TT  4. Gyöngyösi Sár‐hegy TT  5. Ipolytarnóci Ősmaradványok TT  6. Kerecsendi erdő TT  7. Kőlyuk‐tető TT  8. Márkháza Pusztai TT  9. Siroki Nyírjes‐Tó TT  10. Sóshartyán Hencse‐hegy TT  11. Szomolyai kaptárkövek TT  12. Szőllőskei erdő TT  13. Tardi legelő TT 

Bükki  Nemzeti Park VI. Európa Diplomás Terület • Ipolytarnóci Ősmaradványok

• • • • • •

7 millió éves ősfák

Ősállatok lábnyomok Megkövesedett fák Tanösvények Cápafogas homokkő Ősfák Vulkáni tevékenység nyomai

Bükki  Nemzeti Park VII. A Bükk hegység éghajlata

 évi középhőmérséklet az országos átlagnál 

körülbelül 2 °C‐al alacsonyabb, mindössze 7‐8 °C  a januári átlaghőmérséklet ‐4 °C, a havas napok 

száma az országban itt a legmagasabb  éves csapadékmennyiség 600‐700 mm, a Bükk‐

fennsíkon 800 mm A mai Bükkábrány területén 30-40 méteres mocsárciprus erdő volt található. Egy hirtelen jött homokvihar vagy iszaplavina azonban mintegy 6 méteres magasságban teljesen betemette az erdő alját, konzerválva a fák törzsének alsó részét

8

2017. 11. 10.

Bükki  Nemzeti Park IX.

Bükki  Nemzeti Park VIII.

Védett növények

Védett növények Aconitum  variegatum subsp.  gracile ‐ Karcsú  sisakvirág

Arabis alpina ‐ Havasi ikravirág

Aconitum moldavicum‐ kárpáti sisakvirág

Nőszőfű

Phyllitis  scolopendrium ‐ Gímpáfrány

Viola biflora ‐ Sárga  ibolya

Carduus collinus ‐ Magyar  bogáncs

Adonis vernalis ‐tavaszi hérics

Bükki  Nemzeti Park X.

Ophrys  insectifera ‐ Légybangó

Scilla drunensis ‐ Nyugati csillagvirág

Petényi márna  (Barbus meridionalis)

Védett állatok • petényi márna (Barbus meridionalis) a patakok ritka

lakója • alpesi gőte (Triturus alpestris) a legkarakteresebb • a ʹ70‐es években kipusztult uhu (Bubo bubo) jelen 

időszakban foglalja vissza egykori költőhelyeit • farkas (Canis lupus)   • hiúz (Lynx lynx)

Alpesi gőte (Triturus alpestris)

Hiúz (Lynx lynx)

9

2017. 11. 10.

Farkas (Canis lupus)

Duna‐Dráva Nemzeti Park I.

Őserdő a Bükkben

Duna‐Dráva Nemzeti Park II.

 Alapítás éve: 1996  Nemzeti park területe: 49 752 ha

A vadon élménye élő folyók mentén

A dunai szakasz  A Duna mentén a Sió‐csatorna torkolatától a déli országhatárig húzódik a  védett terület. Itt található Gemenc és Béda‐Karapancsa, melyek az Alföld  részei.  A tölgy‐kőris‐szil ligeterdők a magas ártéren találhatók

Gemenc  Nagy kócsag 

(Ardea alba)

 Fekete gólya 

(Ciconia nigra)

10

2017. 11. 10.

Gímszarvas (Cervus elaphus)

Duna‐Dráva Nemzeti Park III.  vízipáfrány

rucaöröm mételyfű

Duna‐Dráva Nemzeti Park IV. Dráva-menti területek

Duna‐Dráva Nemzeti Park V. Madártani értékeik a fokozottan védett:

• A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk területét Őrtilosnál éri el. • A folyó gyors, esése jelentős, sok hordalékot hoz magával. • Az esése a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja.

Fekete gólya (Ciconia nigra)

Barna kánya (Milvus migrans)

• Jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak Rétisas (Haliaeetus  albicilla)

Duna‐Ipoly  Nemzeti Park I.

Duna‐Dráva Nemzeti Park VI.  Alapítás éve: 1997

 csermelyciprus, a tamariska rokona, pirosas szirmú 

virágai májustól fűzérekben nyílnak

 szibériai nőszirom

 fehér fűz, fehér nyár és fekete nyár

 Nemzeti park területe: 60 314 ha  Hazánk sorrendben kilencedikként  megalapított nemzeti parkja talán az  egyik legváltozatosabb valamennyi  között.  Egyedülálló sokszínűségében négy  tájegységünk, a Pilis–Visegrádi‐hegység,  a Börzsöny hegység, az Ipoly‐völgy,  valamint az Alföld Duna menti  darabkája ötvöződik harmonikus  egységgé.

11

2017. 11. 10.

Duna‐Ipoly  Nemzeti Park III.

Duna‐Ipoly  Nemzeti Park II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Alcsúti Arborétum Dinnyési‐fertő Jókai‐kert Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont Kökörcsin Erdei Iskola Mátyás‐hegyi‐barlang Ócsai Tájház Pálfája Oktatóközpont Pál‐Völgyi‐Barlang Pilisi len Látogatóközpont Sas‐hegyi Látogatóközpont Szemlő‐hegyi‐barlang

védett növények: • Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb.)

pannóniai endemizmus

Duna‐Ipoly  Nemzeti Park IV. védett növények:  réti iszalag (Clematis integrifolia)

Duna‐Ipoly  Nemzeti Park V. védett állatok • foltos szalamandra (Salamandra salamandra)

Börzsöny nedves völgyaljain élő 

Eurázsiai hiúz (Lynx lynx)

Duna‐Ipoly  Nemzeti Park V.

Muflon (Ovis aries)

védett állatok •Vidra (Lutra lutra)

12

2017. 11. 10.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság I.  Alapítás éve: 1991

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság II.

 Nemzeti park területe: 23 865 ha  1977‐től tájvédelmi körzet,   1979‐től az UNESCO Bioszféra Rezervátum 

hálózatának tagja,   1989 óta pedig mint jelentős vizes élőhely, az ún. 

Ramsari‐területek között is szerepel –,   1991‐ben nyerte el a nemzeti park rangot.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság II.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság III.

Hansági láprétek, mocsárrétek és magassásosok  A Fertő vidéke éghajlati övezetek, növény- és állatföldrajzi határok találkozási helye.

védett növények • lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa)

 Európában egyedülálló adottságok és a kis területen előforduló élőhelyek sokszínűsége határozzák meg e táj arculatát.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság IV.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság V. védett növények • nyári tőzike 

(Leucojum aestivum) védett növények • hússzínű ujjaskosbor

(Dactylorhiza incarnata)

13

2017. 11. 10.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság VI.

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság VII.

védett növények • papucskosbor (Cypripedium calceolus) kipusztulással 

fenyegetett 

Erdő típusok • cseres tölgyesek (Quercetum petreae‐cerris) • hegyvidéki gyertyános‐kocsánytalan tölgyes (Carici

pilosae‐Carpinetum) • Kifejezetten fényigényes és melegkedvelő élőhelyei a 

dombságnak a molyhos tölgyesek (Euphorbio‐ Quercetum) • száraz gyepek felé átmenetet képező meleg  erdőszegélyek (Geranio‐Dictamnetum)

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság VIII. Erdőket színesíti: • vadalma (Malus sylvestris),  • a vadkörte (Pyrus pyraster),

Fertő‐Hanság Nemzeti Park  Igazgatóság VIII. védett állatok: északi ludak  (Anser albifrons, Anser fabalis)

• madárcseresznye (Cerasus avium),  • a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos),  • a barkóca‐ (Sorbus torminális),  • a lisztes‐ (Sorbus aria) és madárberkenye (Sorbus

aucuparia) 

Hortobágyi Nemzeti Park I.  Alapítás éve: 1973  Nemzeti park területe: 79 381 ha

rendeltetése  Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti

értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény‐ és állatvilágát.  Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását.  Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit.

hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfaját a rákosi viperát  (Vipera ursini ssp. rakosiensis)

Hortobágyi Nemzeti Park II. A Hortobágy flórája • alföldi flóratartomány (Eupannonicum) tiszántúli 

flórajárásához (Crisicum) tartozik Mételyfű                                       Henye kunkor (Marsilea quadrifolia)                (Heliotropium supinum)

14

2017. 11. 10.

Hortobágyi Nemzeti Park III.

Hortobágyi Nemzeti Park IV. Fauna

A Hortobágy növényvilága élőhelyek  szerint • Árterek • Holtágak, mocsarak, tavak és sziki rétek • Szikes puszták • Löszpuszták

 vörösszárnyú keszeg, compó, sügér  Csuka a mocsaras területek ragadozója • Hortobágy mesterséges vízfolyásai közül 

legmagasabb a halfajok száma összesen 42 

 Keleti és a Nyugati főcsatornában (reofil

márna, szilvaorrú keszeg, a paduc, a  magyar bucó és a kősüllő)

• Erdők

Hortobágyi Nemzeti Park V. kanalasgém (Platalea leucorodia) egyik legjobb európai költőállománya a Hortobágyon van

nagy kócsag (Ardea alba) állománya a hatvanas években 30 pár alá csökkent az egész országban jelenleg 800 pár

Hortobágyi Nemzeti Park VI.  Túzok (Otis tarda)

Magyarország hivatalos madara!

Kiskunsági Nemzeti Park I.   Alapítás éve: 1975  Nemzeti park területe: 50 523 ha

A Kiskunsági Nemzeti Park célja a Duna‐Tisza  köze jellegzetes arculatának, a táj természeti  értékeinek, földtani képződmények, vizeinek  megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és  oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása.

15

2017. 11. 10.

Kiskunsági Nemzeti Park II. 

Kiskunsági Nemzeti Park III. 

Bugac

Felső‐Kiskunsági tavak

• homokbuckák, deflációs folyamatok • ősborókás • Hermann Ottó tevékenysége

igen lúgos (9‐12 pH) vizekben csak apró rákok és  más mikroszkopikus szervezetek képesek életben  maradni!

Kiskunsági Nemzeti Park IV. 

Kiskunsági Nemzeti Park V. 

Szikes tavak madarai

Kormos cankók (Tringa erythropus) vonuló csapataik ősszel és tavasszal hosszabb pihenőt  tartanak itt.

gulipán (Recurvirosta avosetta)

küszvágó csér (Sterna hirundo)

Kiskunsági Nemzeti Park V.   búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

Körös‐Maros Nemzeti Park I.  Alapítás éve: 1997  Nemzeti park területe: 51 333,37 ha

szikes mocsarak és csatornák nádasaiban költ

A más és más adottságú és sajátosságú tájakon változatos, természeti értékekben gazdag területek maradtak fent. A Körös‐ Maros közén fekvő Csanádi‐ és Békési‐hát, kedvező talajadottságú területeit. A mezőgazdaság fejlődése következtében napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a megmaradt természetes növénytársulások, elsősorban a löszgyepek védelme. Kép: Tompapusztai löszgyep

16

2017. 11. 10.

Körös‐Maros Nemzeti Park III.

Körös‐Maros Nemzeti Park I.  vetővirág (Sternbergia lutea)

Állatfaj ritkaságok:  bókoló zsálya

1.

(Salvia nutans)

2. a dobozi pikkelyes csiga, 

a nagy szikibagoly lepkefaj , 

3. az atracél cincér,  4. a sztyeplepke,   erdélyi hérics (Adonis x hybida G. Wolff ex Simonk., 

5. a túzok.

syn: A. transsylvanica Simonov)

Őrségi Nemzeti Park II. 

Őrségi Nemzeti Park I.

Száraz kaszálórétek  Alapítás éve: 2002  Nemzeti park területe: 44 048 ha

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

•

az agárkosbor, amit itt "kakukkvirágnak" is neveznek,

•

kicsit később pedig egy másik jellegzetes orchidea bontogatja szirmait, a sömörös kosbor.

Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont.

Őrségi Nemzeti Park IV. 

Őrségi Nemzeti Park III.

Láprétek

• • Sömörös kosbor (Orchis ustulata) Agárkosbor‐orchideaféle

hidegvízű patakok mentén dúsfüvű nedves láprétek magashegységekből lehúzódó fajok pl.: a rózsaszín virágú  kígyógyökerű keserűfű, a réti palástfű

17

2017. 11. 10.

Őrségi Nemzeti Park V.  Kígyógyökerű keserűfű  (Persicaria bistorta)

Őrségi Nemzeti Park VI. Erdők  Az Őrség 63%‐át borítják erdők,   az országos átlag 3,5‐szerese.  Megtalálható a vörös‐ és fekete áfonya!  Vendvidéken: magasabb régiókban

 PALÁSTFŰ – (Alchemilla vulgaris) 

Gyógynövény!

lucfenyő, vörösfenyő, jegenyefenyő és havasi éger is  megtalálható.  Bükkösökben:  kakasmandikó, a tavaszi tőzike, a sárga  tyúktaréj, a hóvirág, a májvirág, a kék csillagvirág,

Zempléni tájvédelmi körzet

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

18