Kiadas: marcius 3

Orszagos Reumatol6giai es Fizioterapias lntezet Budapest, Frankel Le6 u. 25-29

SZ01 Szervezeti es Mukodesi Szabalyzat

SZOl

SZERVEZETI ES MUKODESI SZABAL YZAT

Kiadas: 7. 2014. marcius 3. Fenntarto altai jovahagyva:

Kiadas: 7

Oldalszam: 1 184

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Budapest, Frankel Leó u. 25-29

SZ01 Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések, adatok 5 1.1. A költségvetési szerv neve 5 1.2. Az ORFI székhelye, telephelyei és levelezési címe 5 1.3. Az ORFI alapító szerve 5 1.4. Az ORFI alapító okirata 5 1.5. Az ORFI felügyeleti szerve 5 1.6. Az ORFI irányító szerve 6 1.7. Az ORFI középirányító szerve 6 1.8. Az ORFI azonosító adatai 6 1.9. Az ORFI gazdálkodási jogköre 6 1.10. Az ORFI közfeladata 6 2. Az ORFI alaptevékenysége és kiegészítő tevékenységei 7 2.1. Állami feladatként ellátandó alaptevékenység 7 2.2. Működési köre 7 2.3. Vállalkozási tevékenység 7 3. Az ORFI működésének területe 8 4. Az ORFI vezetői, kinevezésük, és a szervezeti dokumentáció elemei 8 5. Az ORFI szervezeti felépítése 10 5.1. A vezetők feladata, hatásköre és helyettesítése 10 5.1.1. A főigazgató feladatai, hatásköre és helyettesítése ....................................................... 10 5.1.2. A főigazgató-helyettes feladatai, hatásköre és helyettesítése ....................................... 13 5.1.3. A gazdasági igazgató feladatai, hatásköre és helyettesítése.......................................... 15 5.1.4. Az ápolási igazgató feladatai, jogköre, hatásköre, és helyettesítése ............................. 16 5.1.5. Az osztályvezető főorvosok feladata, hatásköre, és helyettesítése ............................... 18 5.1.6. A csoportvezetők feladatai, hatásköre .......................................................................... 20 5.2. Az ORFI szervezeti egységei 21 5.2.1. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek .............................. 21 5.2.2. A főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek ............... 26 5.2.3. A gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá rendelt szervezeti egységek ................. 27 5.2.4. Az ápolási igazgató közvetlen irányítása alá tartozó munkakörök ............................... 29 6. Az ORFI irányításában és működésében résztvevő testületek és fórumok 30 6.1. Igazgatói értekezlet 30 6.2. Szakmai Vezető Testület 30 6.3. Kórházi Felügyelő Tanács 32 6.4. Osztályvezetői értekezlet 33 6.5. Összorvosi értekezlet 33 6.6. Vezető szakdolgozói értekezlet 34 6.7. Osztályértekezlet 34 6.8. Közalkalmazotti Tanács 35 6.9. Szakmai bizottságok 35 6.9.1. Gyógyszerterápiás Bizottság ......................................................................................... 36 6.9.2. Infekciókontroll Bizottság............................................................................................. 36 6.9.3. Transzfúziós Bizottság .................................................................................................. 37 6.9.4. Etikai Bizottság ............................................................................................................. 37 6.9.5. Intézeti Kutatásetikai Bizottság .................................................................................... 38 6.9.6. Szociális Bizottság ........................................................................................................ 39 Kiadás: 7

Oldalszám: 2 / 84



6.9.7. Műszerügyi Bizottság ................................................................................................... 39 6.9.8. Közbeszerzési és Pályázatértékelő Bizottság ................................................................ 40 6.9.9. Élelmezési Bizottság ..................................................................................................... 40 6.9.10. Tudományos Tanács ..................................................................................................... 41 6.9.11. Ápolási Tanács .............................................................................................................. 41 6.9.12. Helyi Érdekegyeztető Tanács........................................................................................ 42 7. A betegellátás rendje 43 7.1. A fekvőbeteg-ellátás általános rendje 43 7.1.1. A betegek intézeti felvétele ........................................................................................... 43 7.1.2. A betegek elhelyezése a fekvőbeteg osztályokon ......................................................... 45 7.1.3. A beteg áthelyezése más betegellátó osztályra ............................................................. 46 7.1.4. A beteg szállítása (kísérése) az Intézeten belül ............................................................. 46 7.1.5. A beteg elbocsátása az Intézetből, más intézménybe áthelyezése ................................ 46 7.1.6. Betegfogadási/előjegyzési listára helyezés szabályai ................................................... 48 7.1.7. Elhalálozás .................................................................................................................... 49 7.1.8. A beteg hozzátartozójának értesítése ............................................................................ 49 7.1.9. A beteg önrendelkezési joga ......................................................................................... 50 7.1.10. A betegpanasz-kivizsgálás szabályai, betegjogi képviselő ........................................... 51 7.2. A fekvőbetegek kivizsgálása 52 7.2.1. Vizsgálatok.................................................................................................................... 52 7.2.2. Az orvosi vizitek ........................................................................................................... 52 7.2.3. Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok ................................................. 54 7.3. Ügyeleti és készenléti szolgálat működési rendje a fekvőbeteg-ellátásban 56 7.4. A betegek gyógykezelése, ápolása, étkeztetése 57 7.4.1. Gyógykezelés ................................................................................................................ 57 7.4.2. A betegek ápolása ......................................................................................................... 60 7.4.3. A betegek étkeztetése .................................................................................................... 61 7.5. A járóbeteg szakellátás 62 7.6. Az Intézet higiénés rendje 63 7.6.1. Az intézeti higiénés rendszabályok általános szempontjai ........................................... 63 7.6.2. Az intézeti takarítás ....................................................................................................... 63 7.6.3. A hulladékkezelés és tárolás szabályai ......................................................................... 64 7.6.4. Védőruházat használata, ágynemű cseréje .................................................................... 64 7.6.5. További megelőző jellegű járványügyi tevékenységek ................................................ 64 7.6.6. Fertőző megbetegedés esetén végzett járványügyi tevékenység .................................. 65 8. Az orvosok, egészségügyi dolgozók és az intézeti közalkalmazottak magatartása 65 8.1. Az orvos gyógyító-megelõzõ tevékenysége 65 8.2. Az orvos magatartása 66 8.3. Az egészségügyi szakdolgozók magatartása 66 8.4. Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók magatartása a betegekkel és hozzátartozóikkal 67 8.5. A beteg és a hozzátartozók tájékoztatása 67 8.6. Titoktartási kötelezettség, adatvédelem 69 9. Egyéb feladatok 70 9.1. Oktatás (képzés, szakképzés, továbbképzés) 70 9.2. Tudományos kutatómunka 71 9.3. Az egészségügyi felvilágosító, és az egészséges életmódra nevelő munka 73 9.4. Szálláshely biztosítás 73 9.5. Alapítvány 73 10. Működési szabályok 74 Kiadás: 7

Oldalszám: 3 / 84

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Budapest, Frankel Leó u. 25-29 10.1. Az ORFI dolgozóinak felvételi rendje 10.2. Szabályzatok, utasítások kiadásának rendje 10.3. Munkaköri leírások készítése és nyilvántartása 10.4. Munkakör átadás-átvétel szabályai 10.5. A fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása 10.6. Kötelezettségvállalás szabályai 10.7. Rendkívüli esemény 11. Külső kapcsolattartás, sajtóval kapcsolatos magatartás 12. Hatálybalépő rendelkezések Mellékletek

Kiadás: 7

SZ01 Szervezeti és Működési Szabályzat 74 74 75 75 75 75 75 76 77 77-84

Oldalszám: 4 / 84



1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, ADATOK 1.1. A költségvetési szerv neve Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Rövidített elnevezése:

ORFI

Angol nyelvű elnevezése:

National Institute of Rheumatology and Physiotherapy

Német nyelvű elnevezése:

Landesinstitut für Rheumatologie und Physiotherapie

Francia nyelvű elnevezése:

Institut National de Rhumatologie et de Physiotherapie

1.2. Az ORFI székhelye, telephelyei és levelezési címe Székhely:

1023 Budapest II., Frankel Leó út 25-29.

Telephely:

1023 Budapest II., Frankel Leó út 25-29. 1023 Budapest II., Frankel Leó út 38-40. 1023 Budapest II., Frankel Leó út 62. 1023 Budapest II., Frankel Leó út 16. 1023 Budapest II., Kavics u. 6. 1023 Budapest II., Gül Baba u. 9.

Levelezési cím:

1023 Budapest II., Frankel Leó út 25-29. 1025 Budapest 114, Pf. 54 www.orfi.hu [email protected]

1.3. Az ORFI alapító szerve Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), 1054 Budapest, Akadémia u. 3. 1.4. Az ORFI alapító okirata 3412/BRe/128/51.VII. számú és 33.029/86/III.3. számú alapító okirat 1.5. Az ORFI felügyeleti szerve Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), 1054 Budapest, Akadémia u. 3.

Kiadás: 7

Oldalszám: 5 / 84



1.6. Az ORFI irányító szerve Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), 1054 Budapest, Akadémia u. 3 1.7. Az ORFI középirányító szerve GYEMSZI, 1125 Budapest, Diós árok 3. A 2012.évi XXXVIII. tv. a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján 1.8. Az ORFI azonosító adatai Költségvetési fejezet:

20. fejezet: EMMI

Költségvetési cím/alcím:

10/00

Költségvetési szektor:

1051

Költségvetési szakágazat:

8610

Költségvetési szakfeladat:

861000

PIR törzsszám:

309732

Államháztartási egyedi azonosító:

034908

Adószám:

15309738-2-41

KSH azonosító:

15309738-8610-312-01

Társadalombiztosítási törzsszám:

030561-1

Kincstári számla száma:

10032000-01490507-00000000

1.9. Az ORFI gazdálkodási jogköre Az ORFI önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

1.10. Az ORFI közfeladata 

Az ORFI az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. alapján fekvőbetegek és járóbetegek szakorvosi ellátása keretében, továbbá szakrendeléseken végzi feladatait az ORFI szakmai profilját jelentő reumatológiai és az ehhez kapcsolódó szakterületeken, így a mozgásszervi rehabilitáció, a klinikai immunológiai és intenzívterápiás osztályokon, illetve részlegeken.

Kiadás: 7

Oldalszám: 6 / 84



2. AZ ORFI ALAPTEVÉKENYSÉGE ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEI 2.1. Állami feladatként ellátandó alaptevékenység Szakágazati besorolása: 861000, Fekvőbeteg-ellátás 2.1.1. Szakmai alaptevékenységek (1) 8610 01 1

Fekvőbetegek aktív ellátása

8610 03 1

Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás

8622 11 1

Járóbetegek gyógyító szakellátása

8622 12 1

Járóbetegek rehabilitációs szakellátása

8622 31 1

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

8622 40 1

Egyéb m.n.s. járóbeteg-ellátás

8690 31 1

Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatás

8690 32 1

Képalkotó diagnosztikai szolgáltatás

2.1.2. Szabad kapacitás kihasználás érdekében végzett alaptevékenységek (2) 4773 00 2

Gyógyszer kiskereskedelem (patika)

4774 00 2

Gyógyászati termék kiskereskedelme (patika)

4775 00 2

Illatszer kiskereskedelem (patika)

5520 01 2

Üdülői szálláshely szolgáltatás

5590 99 2

Egyéb m. n. s. szálláshely szolgáltatás

6820 02 2

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

7219 22 2

Orvostudományi alkalmazott kutatás Oktatás, képzés, szakképzés, továbbképzés

2.2. Működési köre Jogszabályban, illetve államigazgatási határozatban meghatározott ellátási terület.

2.3. Vállalkozási tevékenység 477400

Gyógyászati termék kiskereskedelme

477500

Illatszer-kiskereskedelem

Kiadás: 7

Oldalszám: 7 / 84



493909

Máshová nem sorolt, egyéb szárazföldi személyszállítás (pl. betegszállítás)

552001

Üdülői-szálláshely szolgáltatás

552130

Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

742000

Fényképészet (pl. betegdokumentáció, fotolabor)

821900

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

841169

Máshová nem sorolt, egyéb kiegészítő szolgáltatások

862231

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

869039

Egyéb, m.n.s. kiegészítő egészségügyi szolgáltatás

A vállalkozási tevékenység mértéke nem haladhatja meg az ORFI éves összes kiadás teljesítésének 25,0 %-át. 3. AZ ORFI MŰKÖDÉSÉNEK TERÜLETE Jogszabályban, illetve államigazgatási határozatban meghatározott ellátási terület, időtartama határozatlan. 4. AZ ORFI VEZETŐI, KINEVEZÉSÜK, ÉS A SZERVEZETI DOKUMENTÁCIÓ ELEMEI Az ORFI vezetése az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjét, valamint a vezető-helyetteseket foglalja magába, az organogram szerinti egységek feletti hatáskörrel és felelősséggel (1. sz. melléklet). Az ORFI egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató, akit – nyilvános pályázat alapján – az emberi erőforrások minisztere nevez ki, illetve ment fel és létesít vele munkaviszonyt. A főigazgató besorolása – a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 208.§-a szerinti vezető állású munkavállaló, munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit az Mt. X. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az ORFI vezető-helyettesei a főigazgató-helyettes, az ápolási igazgató, akik a Kjt.-ben, illetve a rendeletben foglaltak alapján, vezető beosztásúnak minősülnek A gazdasági igazgató besorolása a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 208 §-a szerinti vezető állású munkavállaló, munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit az Mt. X. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. További vezető beosztásúnak minősülő munkakörök (vezetői pótlék 100%): Kiadás: 7

Oldalszám: 8 / 84





Fekvőbeteg osztályok, központi diagnosztikai osztályok vezetői



Ambulanciavezető



Vezető gyógyszerész



Fizioterápiás osztályvezető



Klinikofarmakológiai vezető



Minőségbiztosítási osztályvezető



Szervezési és informatikai osztályvezető



Humánpolitikai vezető



Pénzügyi, számviteli és anyaggazdálkodási osztályvezető



Munkaerő- és bérgazdálkodási osztályvezető



Csoportvezetők

Az ORFI főigazgatóját, és a gazdasági igazgatóját, a fenntartói jogkört gyakorló szervezet javaslatára, a miniszter bízza meg, vonja vissza megbízását és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A vezető-helyettesek és az egyéb vezetői munkakört ellátók felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogok teljes körét. Ez alól részben kivételt képez a gazdasági igazgató, mivel az államháztartás működési rendjéről szóló, a 2011. évi CXCV tv. alapján a gazdasági igazgatót, besorolásától függetlenül, a főigazgató javaslatára a miniszter bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza megbízását. A további munkáltatói jogokat felette a főigazgató gyakorolja. Az egyéb vezetői munkakört ellátók alkalmazására a vonatkozó jogszabályok az irányadók. Az ORFI közalkalmazottainak jogállására a 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt), az 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), és a 356/2008 (XII.31.) Kormányrendelet rendelkezései, a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés alapján munkát végzőkre az Mt. rendelkezései az irányadók. Az Intézet közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a főigazgató és az ápolási igazgató gyakorolja. Az ORFI szervezeti dokumentációja az Alapító Okiratból, az SZMSZ-ből, az eljárásrendekből, a szabályzatokból, az egyes szervezetek működési rendjéből, az utasításokból, a szakmai protokollokból és az ORFI-ban foglalkoztatott közalkalmazottak munkaköri leírásából áll. Az SZMSZ elkészítéséért és karbantartásáért a főigazgató, az egyes szervezeti egységek szervezeti dokumentációjának egységes elvek alapján történő elkészítéséért és naprakész karbantartásáért a munkahelyi vezetők felelősek. Jelen SZMSZ-t mellékleteivel együtt a Gyógyszerészeti és

Kiadás: 7

Oldalszám: 9 / 84



Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet illetékese, az intézeti szervezeti egységei működési rendjét a főigazgató hagyja jóvá. 5. AZ ORFI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5.1. A vezetők feladata, hatásköre és helyettesítése 5.1.1. A főigazgató feladatai, hatásköre és helyettesítése A főigazgató feladatai: 

Szervezi

és

irányítja

az

Alapító

Okiratban

meghatározott

egészségügyi

alaptevékenység és egyéb kiegészítő tevékenységek ellátását 

Szervezi és irányítja az Alapító Okiratban meghatározott egészségügyi és kiegészítő tevékenységek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására irányuló tevékenységeket



Az egész intézetre vonatkozóan koordinálja az orvosi, a gazdasági-műszaki, és az ápolói tevékenységet



Vezeti a közvetlenül alá rendelt igazgatási szerveket, vagyis a szervezési és informatikai osztályt, a humánpolitikai, a kontrolling és a jogi tevékenységet, a belső ellenőri szervezetet és a főigazgatói titkárság munkáját, valamint a foglalkozásegészségügyi szolgálatot,



Közvetlenül felügyeli az aktív fekvőbeteg ellátást, a diagnosztikai osztályokat, a gyógyszertárat, a központi fizioterápiás osztályt, és a klinikofarmakológiai csoportot



Gondoskodik az Intézet gazdaságos működtetéséről



Biztosítja az Intézet anyagi és szellemi erőforrásainak hatékony felhasználását és gyarapítását, a kezelésében lévő állami vagyon rendeltetésszerű használatát, megőrzését, állagmegóvását és gyarapítását



Megköti a finanszírozási szerződést, biztosítja az egészségügyi finanszírozási rendhez szükséges adatszolgáltatás működtetését, rendszeres ellenőrzését, fejlesztését



Elkészítteti az ORFI költségvetését és annak - a felügyeleti szerv által történt jóváhagyása után - végrehajtását felügyeli és ellenőrzi



Elkészíti az ORFI Szervezeti és Működési Szabályzatát, megköti a Kollektív Szerződést a munkáltatói oldal képviseletében

Kiadás: 7

Oldalszám: 10 / 84





Meghatározza az ORFI stratégiáját, kidolgoztatja a szakmai fejlesztési tervet



Kapcsolatot tart a Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi

Minőség-

és

Szervezetfejlesztési

Intézettel,

az

Országos

Egészségbiztosítási Pénztárral, az Intézet működési területén (az ellátás felelősségi körében) az önkormányzatokkal, a Budapest Főváros Kormányhivatalával, az egészségügyi szolgáltatókkal, társintézményekkel, az orvosi kamarával, érdekvédelmi szervezetekkel, az orvosi egyetemekkel és a nemzetközi intézményekkel 

Irányítja az ORFI-ban folyó tudományos-kutatási és oktatási tevékenységet



Gondoskodik a titok-, és adatvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzéséről



Kivizsgáltatja a betegellátással kapcsolatos panaszokat, közérdekű bejelentéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket



Elvégzi (elvégezteti) mindazokat a feladatokat, amelyek a magas színvonalú betegellátás és az ORFI gazdaságos működése szükségessé tesz

A főigazgató által közvetlenül gyakorolt hatáskörök: 

Egyszemélyi felelősként vezeti az ORFI-t



Ellátja a jogszabályok, valamint a tulajdonos, és a szakmai felügyeleti szerv által hatáskörébe utalt feladatokat



Kiadás: 7

Az összes intézeti dolgozó vonatkozásában gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat: 

Intézeti felvétel engedélyezése, kinevezés



Illetmény megállapítása



Illetmény – kiegészítés megállapítása, megvonása



Jutalmazás



Vezetők szabadságának engedélyezése



Fizetés nélküli szabadság engedélyezése



Munkakör módosítása



Utasítási jog



Vezetői munkaköri leírások meghatározása



Átirányítás



Kirendelés



Kiküldetés



Kitüntetési javaslat



Címek adományozása, visszavonása Oldalszám: 11 / 84





Minősítés



További közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzés engedélyezése, megtiltása



Munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó nyilatkozat



Felmentés



Állásból felfüggesztés



Figyelmeztetési

jog

gyakorlása

vezető

dolgozók

esetén

(írásos

figyelmeztetés) 

Fegyelmi jogkör gyakorlása



Vezetői megbízás, visszavonás



Rendkívüli felmondás



Nyugdíjazás



Igazolt távollét engedélyezése



Tanulmányi szerződés engedélyezése



Továbbképzés,

kongresszusi

részvétel

engedélyezése,

döntés

munkáltatói támogatás mértékéről 

Orvosi alkalmassági vizsgálatok elrendelése (soron kívüli)



Munkaidő beosztás közlése, készenlét, ügyelet elrendelése



Rendkívüli munkavégzés elrendelése, utólagos engedélyezése



Munkaügyi jogvita kezdeményezése



Kártérítési eljárás elrendelése



Szociális juttatások engedélyezése



Szálláshely használat engedélyezése, megvonása



Foglalkozási megbetegedés, munkahelyi baleset, úti baleset elismerése



Főigazgatói utasítás, körlevél kiadása



Szabályzatok kiadásának, módosításának engedélyezése



Az ORFI képviselete szakmai fórumokon, értekezleteken



Kollektív munkaügyi vitában történő egyeztetés



Az intézeti bizottságok működésének engedélyezése



Jogszabályok betartásának figyelemmel kisérése



Beszámoltatási jog



Adatszolgáltatás, beszámoló jóváhagyása



Adatvédelmet érintő intézkedések engedélyezése

Kiadás: 7

Oldalszám: 12 / 84

a





Vezetői értekezlet (igazgató értekezlet, főorvosi testület, etc.) összehívása



Kiadmányozási jog (ügyintézők megjelölése)



Dokumentáció vezetésének ellenőrzése



Kapcsolattartás a felügyeleti, szakmai, és egyéb szervekkel, hatóságokkal, a médiával



Vagyongazdálkodás, vagyonvédelem felügyelete



Szerződéskötés, kapcsolattartás az ORFI jogi képviseletét ellátó jogász(ok)kal



Kötelezettségvállalás



Utalványozás



Költségvetés jóváhagyása



Beruházási, beszerzési terv jóváhagyása



Fekvő- és járóbeteg kapacitás meghatározása



Fekvőbeteg osztályok és ambulanciák előírt teljesítményének meghatározása



Utazási költségtérítés engedélyezése



Létszámkeretek meghatározása



Pályázat benyújtásának joga



Selejtezés engedélyezése



Tudományos kutatásban való részvétel engedélyezése



Havi gyógyszer- és egyéb szakmai keretek meghatározása



OEP által nem finanszírozott fekvő, és járóbeteg-ellátás engedélyezése



Térítésköteles vizsgálatok más intézetben történő elvégzésének engedélyezése



Betegellátási térítési díjak meghatározása



Boncolás elengedési kérelem elbírálása (osztályvezető főorvosi javaslatra)



Mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.

5.1.2. A főigazgató-helyettes feladatai, hatásköre és helyettesítése A főigazgatót távolléte esetén a főigazgató-helyettes helyettesíti, a helyettesítés időtartama alatt - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - a főigazgató teljes jogkörét gyakorolja. A főigazgató három munkanapot meghaladó távolléte esetén a munkakör átadás-átvétel írásban történik, melynek tartalmaznia kell a legfontosabb folyamatban lévő ügyeket, az Intézet pénzügyi helyzetét. A főigazgató-helyettes feladatai: Kiadás: 7

Oldalszám: 13 / 84



Az Intézetben nyújtott orvosi tevékenység felügyelete, és az egyes tevékenységek összehangolása. Különösen: 

Az Intézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos ellenőrzése, az ISO előírások betartatása



Az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete



A rehabilitációs osztályok felügyelete, szakmai irányítása, ellenőrzése



A járóbeteg ellátó tevékenység felügyelete, szakmai irányítása, ellenőrzése



A módszertani és minőségbiztosítási tevékenység vezetése, ellenőrzése



Az Intézet higiénés rendjének biztosítása, felügyelete



A felügyelete alá tartozó egységek szervezeti szabályzatainak és ezekkel összhangban a munkaköri leírások elkészíttetése, és naprakész karbantartásának biztosítása



Az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete



A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kisérése



A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálása



A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás



Az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése



A házirend rendelkezéseinek ellenőrzése, betartatása



Az Intézetben, az orvosi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete



A várólista szabályozása és ellenőrzése

Hatásköre: 

Feladatköre ellátása kapcsán a felügyelete alá tartozó osztályok, egységek, járóbetegrendelések felett beszámoltatási, ellenőrzési, irat-betekintési, és utasítási joga van



Feladatkörét érintő kérdésekben - amennyiben az pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár - kiadmányozási jogköre van



A főigazgatót távolléte esetén helyettesíti, helyettesként - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - a főigazgató valamennyi hatáskörét gyakorolja



A főigazgató közvetlen hatáskörébe tartozó ügyekben javaslattételi joga van

Helyettesítése: az adott témában a főigazgató által kijelölt osztályvezető főorvos

Kiadás: 7

Oldalszám: 14 / 84



5.1.3. A gazdasági igazgató feladatai, hatásköre és helyettesítése A gazdasági igazgató feladatai: A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett - az ORFI működésével összefüggő pénzügyi, műszaki és intézmény-üzemeltetési, valamint a mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása, a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján. 

Közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet



Közvetlenül

irányítja

és

ellenőrzi

az

ORFI

pénzügyi-,

számviteli-

és

anyaggazdálkodási osztályát, a műszaki osztályt, a munkaerő és bérgazdálkodási osztályt, a leltárcsoportot, az élelmezési csoportot és a gondnoksági, rendészeti és munkavédelmi csoportot 

Gondoskodik az ORFI költségvetésének és éves pénzügyi beszámolójának elkészítéséről a jogszabályok és tervezési előírások figyelembevételével



Elkészíti a gazdasági témájú szöveges beszámoló jelentéseket



Felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással,

az

üzemeltetéssel,

fenntartással,

működtetéssel,

beruházással, a vagyon használatával, hasznosítással, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel és az adatszolgáltatással összefüggő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért 

Gondoskodik a gazdálkodás eredményeinek folyamatos elemzéséről, értékeléséről, a hatékonyság és az ésszerű és takarékos gazdálkodás érdekében



A főigazgató utasításának megfelelően és a főigazgató tájékoztatása mellett képviseli az

ORFI-t

külső

jogkövetkezményekkel

szerveknél, járó

hatóságoknál

írásbeli

gazdasági

elkötelezettséget

nem

kérdésekben, tehet,

de

pénzügyi

kötelezettséget pedig csak a főigazgatóval együttesen vállalhat (ellenjegyzési jog) 

Közreműködik az SZMSZ gazdasági vonatkozású részeinek elkészítésében és aktualizálásában



Közreműködik az ORFI és külső szervezetek közötti szerződések megkötésében, és gondoskodik a szerződésben rögzített árak és díjak esedékességkor történő módosításáról

Kiadás: 7

Oldalszám: 15 / 84

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Budapest, Frankel Leó u. 25-29 


Folyamatosan figyelemmel kíséri az Intézet kintlévőségeit, azok behajtására megteszi a szükséges intézkedéseket



Gondoskodik az Intézet integrált számítástechnikai rendszerének biztonságáról, az adatvédelemről



Gondoskodik

a

közbeszerzésre

vonatkozó

szabályok

betartásáról,

illetve

betartatásáról, vezeti a Közbeszerzési Bizottságot 

Gondoskodik a gazdasági-műszaki ellátó szervezet dolgozóinak továbbképzéséről



Kidolgozza és karbantartja az ORFI műszaki, gazdasági témájú szabályzatait



Elkészítteti, és naprakészen karbantarttatja az irányítása alá rendelt részlegek működési rendjét, a munkaköri leírásokat



Felügyeli az intézeti nővérszállóval, lakással kapcsolatos ügyeket

Hatásköre: 

Feladatai ellátása kapcsán a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek felett beszámoltatási, ellenőrzési, utasítási és aláírási joga van



Elkötelezettséggel, vagy pénzügyi kötelezettség vállalással nem járó gazdasági ügyekben – külső levelezésekben - kiadmányozási joga van



A főigazgató által történő kötelezettség-vállalás esetén ellenjegyzési joga van



Leadott hatáskörben engedélyezési joga van a munkalapon igényelt munkákkal kapcsolatban, valamint menetkedvezményi ügyekben




Helyettese: A gazdasági igazgatót távolléte esetén a mb. pénzügyi- számviteli és anyaggazdálkodási osztályvezető helyettesíti. 5.1.4. Az ápolási igazgató feladatai, jogköre, hatásköre, és helyettesítése Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik - a főigazgató közvetlen irányítása mellett – az Intézet által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete, összehangolása, és ellenőrzése, ennek keretében különösen: 

Az intézeti ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete

Kiadás: 7

Oldalszám: 16 / 84





A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kisérése



A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés



A betegjogi képviselővel történő kapcsolattartás



Az Intézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kisérése



Irányítja és felügyeli a dietetikai, a szociális és a mentálhigiénés szolgálatot



Irányítja, ellenőrzi a betegszállító csoport, a takarító csoport, a textilrészleg munkáját



Az Intézet házirendjében foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése



Az Intézet ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói, ápolási kisegítő-személyzet továbbképzésének biztosítása



A többműszakos munkarendben dolgozó személyzet műszakbeosztásához szükséges minimális létszám folyamatos biztosítása



Irányítja, ellenőrzi, és koordinálja az ápolást érintő minőségbiztosítási tevékenységet



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a szakdolgozók és ápolási kisegítő személyzet szakmai munkáját és etikai magatartását



Szervezi, irányítja és ellenőrzi az egészségügyi tájékoztató ismeretterjesztő tevékenységet



Felügyeli a takarító csoport munkáját, ezen keresztül biztosítja a tisztaság folyamatos fenntartását az Intézetben



Ápolási kérdésekben az Budapest Főváros Kormányhivatalával történő szakmai kapcsolattartás, az ehhez kapcsolódó ügyintézés teljes köre



Az ápolók szálláshelyen történő elhelyezésének koordinálása, a házirend betartatása



A felügyelete alá tartozó egységek szervezeti és működési szabályzatainak, és ezekkel összhangban a munkaköri leírások elkészíttetése és naprakész karbantartásuk biztosítása



A munkakörét érintő jogszabályok, kórházi belső szabályzatok, utasítások rendelkezéseinek betartása és betartatása

Jogköre: Gyakorolja mindazokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a főigazgató az intézeti struktúra figyelembe vételével írásban átruház, és általánosan hatáskörébe utal. Hatásköre:  Kiadás: 7

A feladatkörébe utalt kérdésekben utasítási, beszámoltatási és aláírási joga van Oldalszám: 17 / 84



Feladatkörét érintő, de elkötelezettséggel, vagy pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó ügyekben kiadmányozási joga van



Ápolás-szakmai kérdésekben képviseleti jogköre van külső szerveknél a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett




Helyettese: Az ápolási igazgatót távolléte esetén az ápolási igazgató-helyettes helyettesíti. 5.1.5.Az osztályvezető főorvosok feladata, hatásköre, és helyettesítése Az osztályvezető főorvosok feladata: 

Vezeti, irányítja, koordinálja és ellenőrzi az osztály munkáját



Szervezi a gyógyító munkát, felelős a magas színvonalú betegellátásért, az osztály tudományos munkájáért és gazdaságos működtetéséért



Dönt az osztályra beutalt betegek felvétele, áthelyezése, és elbocsátása ügyében



Gondoskodik az újonnan felvett betegek vizsgálatáról, a kórisme felállításáról, intézkedik a szükséges vizsgálatok elvégeztetéséről



A szükséges vizitet megtartja az osztályon



Rendszeresen megvitatja orvosaival a nehezebb diagnosztikai és a halálos eseteket, és a felmerült diagnosztikai, terápiás és műtéti problémákat



Gondoskodik az osztály képviseletéről szakmai és vezetői fórumokon



Értékeli orvosaival a klinikai és kórbonctani diagnózisok közötti eltéréseket, illetve azok okait



Rendszeresen értékeli a beosztott orvosok munkáját, diagnosztikai és gyógykezelési tevékenységüket



Javaslatot tesz közalkalmazottak felvételére, a közalkalmazotti jogviszonyukkal kapcsolatos ügyeket jelenti (munkaviszony megszűnése, áthelyezés, fegyelmi ügy, továbbképzés, tanulmányi szerződés, kitüntetés, összeférhetetlenség, etc.)



Az éves szabadságolási terv alapján, a betegellátás érdekeinek figyelembe vételével adja ki a beosztottak szabadságát



Felelős a teljesítményfinanszírozás szerinti gazdálkodási rendért, a statisztikai adatszolgáltatásokért, az előírt szakmai és gazdasági keretek betartásáért

Kiadás: 7

Oldalszám: 18 / 84



Osztálya tevékenységét úgy szervezi és irányítja, hogy az osztály egészének gazdasági egyenlege legalább nullszaldós legyen



A főigazgató részére jelenti a rendkívüli eseményekkel, a rendellenes jelenségekkel, a törvénysértésekkel kapcsolatban



Folyamatosan ellenőrzi az osztályon folyó dokumentációt, eleget tesz irattárazási kötelezettségének



Biztosítja az osztály higiéniés rendjét és a házirendben foglaltakat



Rendszeresen vezetői ellenőrzést végez, és osztályértekezleteket tart



Elkészíti, és naprakészen karbantartja az osztály működési rendjét, és a dolgozók munkaköri leírásait



Szervezi a végzendő tevékenységet, irányítja a feladatok elvégzését, a teljesítést számon kéri és ellenőrzi



Javaslatot tesz az irányítása alá tartozó közalkalmazottak munka-, és bérügyeiben, valamint a belépő új dolgozók bérének megállapítására



Közvetlen jelentési kötelezettség terheli a munkaköri leírásban előírtak szerint



Kezdeményezheti a fegyelmi felelősségre vonást, valamint kártérítési eljárás megindítását



Folyamatosan biztosítja a magas színvonalú munkateljesítményt és munkafegyelmet



Együttműködik

a

társosztályokkal,

részlegekkel,

csoportokkal,

biztosítja

a

konzíliumok lehetőségét 

A takarékosság és gazdaságosság szem előtt tartásával biztosítja az osztály feladatának végrehajtását



Elősegíti az Intézet szakmai munkáját az osztályok, részlegek, csoportok igényeinek messzemenő figyelembe vételével



Betartja és betartatja az intézeti eljárásrendeket, szabályzatokat, működési rendeket, utasításokat, protokollokat, a munka-, tűz-, adat,- és vagyonvédelmi feladatokat



A betegellátás mellett folyamatosan biztosítja az osztály tudományos, oktató- és kutatómunkáját, amelyért felelős



Beszámolót tart a vezetett osztály/részleg/csoport feladatainak végrehajtásáról

Hatásköre: 

A feladatkörébe utalt kérdésekben döntési, utasítási, beszámoltatási, ellenőrzési, aláírási joga és kötelezettsége van

Kiadás: 7

Oldalszám: 19 / 84



Ellátja a vezetése alatt álló alkalmazottak szakmai felügyeletét, irányítja, koordinálja, ellenőrzi tevékenységüket



A vezetése alatt álló osztály gazdaságos működtetéséhez, annak értékeléséhez szükséges adatokkal kapcsolatban betekintési és ellenőrzési joga van



Osztályát érintő szakmai kérdésekben, főigazgató engedély esetén, tárgyalási jogköre van külső szakmai szervezeteknél, de az Intézet nevében pénzügyi kötelezettséget, egyéb elkötelezettséget nem vállalhat



Az

osztályon

ellátott

betegekkel

kapcsolatos

szakmai

levelezések,

illetve

zárójelentések vonatkozásában kiadmányozási jogköre van 

Tudományos kutatásokat az osztályán kizárólag főigazgatói engedéllyel végezhet



A közvetlen főigazgatói hatáskörbe tartozó ügyekben javaslattételi joga van

Helyettesítés: Az osztályos működési rendben megnevezi helyettesét, aki távollétében teljes jogkörrel rendelkezik az osztály működtetésének kérdéseiben, a helyettes kijelöléséhez a főigazgató előzetes írásos egyetértése szükséges. 5.1.6. A csoportvezetők feladatai, hatásköre 

A csoport munkatervének elkészítése



A munkavégzéshez szükséges utasítások kiadása



A végzendő tevékenység szervezése, a feladatok elvégzésének irányítása, a teljesítés számonkérése és ellenőrzése



A csoport működési rendjének, valamint az alkalmazottak munkaköri leírásainak elkészítése és jóváhagyásra történő előterjesztése



Javaslattétel az irányítása alá tartozó közalkalmazottak munka-, és bérügyeiben, valamint a belépő új dolgozók bérének megállapítására



Az éves szabadságolási terv alapján, a csoport folyamatos működésének figyelembe vételével adja ki a beosztottak szabadságát



Közvetlen jelentési kötelezettség a munkaköri leírásban előírtak szerint



Fegyelmi felelősségre vonás, kártérítési eljárás megindításának kezdeményezése



A magas színvonalú munkateljesítmény és munkafegyelem folyamatos biztosítása



Együttműködés a társosztályokkal, részlegekkel, csoportokkal

Kiadás: 7

Oldalszám: 20 / 84





A csoport munkatervének elkészítése



A csoport feladatának végrehajtása a takarékosság, gazdaságosság biztosításával



Az Intézet szakmai munkájának elősegítése az osztályok, részlegek, csoportok igényeinek messzemenő figyelembe vételével



A szabályzatok, utasítások, munka-, tűz-, katasztrófa-, adat,- és vagyonvédelmi feladatok betartása és betartatása



Beszámoló tartása a vezetett részleg/csoport feladatainak végrehajtásáról

5.2. Az ORFI szervezeti egységei Az alábbiakban felsorolt szervezeti egységek - a jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban álló - önálló működési rendet kötelesek készíteni. 5.2.1. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek Aktív fekvőbeteg osztályok I. Reumatológiai Osztály/Semmelweis Egyetem Reumatológiai Tanszéki Csoport/ feladata A mozgásszervi megbetegedések gyógyító-megelőző ellátása a fekvő- és járóbetegellátásban, a molekuláris kutatólabor és az osteodenzitometriás labor (osteoporosis centrum) működtetése. Konzultációs, tudományos kutatói, oktatási, továbbképzési feladatok ellátása. A Semmelweis Egyetemmel (SE) 2003-ban történt együttműködési megállapodás értelmében az SE részére a reumatológia egyetemi graduális és posztgraduális oktatása, PhD és TDK programok vezetése. II. Reumatológiai Osztály feladata A mozgásszervi megbetegedések gyógyító-megelőző ellátása a fekvő- és járóbetegellátásban. Konzultációs, tudományos kutatói, oktatási, továbbképzési feladatok ellátása. III. Reumatológiai Osztály feladata A mozgásszervi megbetegedések gyógyító-megelőző ellátása a fekvő- és járóbetegellátásban. Konzultációs, tudományos kutatói, oktatási, továbbképzési feladatok ellátása.

Kiadás: 7

Oldalszám: 21 / 84



Klinikai Immunológiai, Felnőtt- és Gyermekreumatológiai Osztály A felnőtt és gyermekkori mozgásszervi megbetegedések, valamint a szisztémás és szervspecifikus autoimmun betegségek gyógyító- megelőző ellátása a fekvő- és járóbeteg tevékenységben. Konzultációs, tudományos kutatói, oktatási, továbbképzési feladatok ellátása. Intenzív Terápiás Osztály Biztosítja az intenzív kivizsgálást, kezelést, ápolást és megfigyelést a veszélyeztetett, vagy életveszélyes állapotú intézeti betegek részére, napi 24 órás ellátásban. Az alapfeladat zavartalan ellátásán túl, indokolt esetben, pre- és posztoperatív kezelésre is felvesz beteget. Az életmentő kezelés előnyt élvez. Feladatai közé tartozik a reanimációs tevékenység az ORFI egész területén, a tartós véna biztosítás, az epidurális katéter bevezetése, konzílium és szakvélemény adása

az

Intézeten belül, valamint felkérésre más egészségügyi intézmények betegei részére. Végzi az intézeti fekvőbetegek EKG leleteinek készítését és értékelését. Az osztályon szerzett diagnosztikus, és gyógyítási tapasztalatok alapján tudományos munka folytatása, szakambulancia működtetése, szakorvos-képzésben történő részvétel. Központi diagnosztikai osztályok Radiológiai Osztály Feladata a fekvő- és járóbetegek képalkotó diagnosztikája a konvencionális röntgen és az ultrahang munkahelyeken, konzílium és szakvélemény adása az Intézeten belül. Az osztályon szerzett diagnosztikus, gyógyítási tapasztalatok alapján részvétel a tudományos munkában, a graduális és posztgraduális oktatásban. Az osztály röntgenfilmek, és egyéb adathordozók tárolására szolgáló irattárat működtet. MRI Labor Feladata az intézeti és nem intézeti fekvő- és járóbetegek MRI vizsgálata és leletezése, részvétel az intézeti oktatási, tudományos és kutatómunkában. Központi Laboratórium Feladata a fekvő- és járóbeteg-ellátás keretében a testfolyadékok és egyéb anyagok vizsgálata, általános laboratóriumi, immunológiai, biokémiai és kristálydiagnosztikai szempontok alapján. A helyben nem végzett vizsgálatokhoz beérkező anyagok szakszerű Kiadás: 7

Oldalszám: 22 / 84



előkészítése, csomagolása, tárolás utáni továbbítása a vizsgálatot végző laboratóriumba. Az osztályvezető főorvos konzíliumot ad a klinikai osztályoknak a laboratóriumi vizsgálatok indikációját és értékelését illetően. Részt vesz tudományos célú vizsgálatok elvégzésében, a szakorvosképzésben, rendszeresen végzi az Országos Laboratóriumi Intézet irányelvei szerint az alkalmazott diagnosztikai módszerek belső és külső minőségi ellenőrzését. Egyéb szervezeti egységek Gyógyszertár Intézeti gyógyszertárként működik, biztosítja a fekvőbeteg osztályok, a járóbeteg-ellátás, valamint a diagnosztikai részlegek gyógyszer, kontrasztanyag, infúzió, vegyszer, diagnosztikum, egészségügyi gáz ellátását az előre megállapított havi keret terhére. A szakmai szempontokat szem előtt tartva takarékos gazdálkodást folytat. Zártforgalmú patikaként járóbeteg-gyógyszerellátást is végez. Központi Fizioterápiás Egység Az Intézet orvosaival együttműködve végzi az intézeti fekvő-, és járóbetegek fizioterápiás kezeléseit az elektro-, mechano-, balneo- és lézerterápia területén. Részt vesz a tudományos célú vizsgálatokban, valamint graduális és postgraduális képzésekben. Klinikofarmakológiai Csoport Feladata az engedélyezett intézeti klinikai gyógyszervizsgálatok koordinálásában, végrehajtásában és ellenőrzésében való részvétel. Igazgatási szervezeti egységek Kontrolling Feladata az Intézet előírt szakmai teljesítményének felügyelete és ellenőrzése az intézeti betegellátási és egyéb munkafolyamatok kontrollálása. Javaslatairól, az észlelt eltérésekről jelentést ad a főigazgatónak. Ellátja mindazon feladatokat, melyekkel felettese megbízza.

Kiadás: 7

Oldalszám: 23 / 84



Titkárság A főigazgató titkárságát a titkárságvezető vezeti, aki munkakörében gondoskodik a titkárság jogszabályoknak, intézeti szabályzatoknak és utasításoknak megfelelő, gyors, hatékony, pontos működéséért. A titkárság folyamatos működésének biztosítása érdekében a titkárságvezetőnek közvetlen utasítási joga van a helyettes titkárnő munkavégzésére vonatkozóan. A titkárságvezető alárendeltségébe tartozik a központi iktató, postázó és irattár, az orvosi könyvtár, foto és dokumentációs csoport, melyek működését külön szabályzat tartalmazza. Humánpolitika Intézi az orvosi munkakörökre kiírt pályázati hirdetmények közzétételét, a pályázati meghallgatások lebonyolítását, a beérkezett pályázatok főigazgatói döntésre való előkészítését, a munkába álló orvosok beléptetését. Nyilvántartja a rezidensképzésben résztvevőket, intézi az orvosok szakvizsga előtti szakmai gyakorlatát. Nyilvántartást vezet az orvosok, vezetők és az egyéb egyetemi végzettségűek (gyógyszerész, vegyész, biokémikus, pszichológus stb.) személyi anyagáról. Ismerteti és gondozza az orvosok, a vezetők és egyéb egyetemi végzettségűek munkaköri leírását. Nyilvántartja és őrzi a vagyonnyilatkozat tételre jogosultak dokumentációját. Főigazgatói döntésre előkészíti a kinevezés, a felmentés az előléptetés, az illetménynélküli szabadság engedélyezését az orvosok és a vezetők esetén. Nyilvántartja a tudományos fokozatokat, minősítéseket, működési bizonyítványokat. Az intézetbe pályázóknak és az alkalmazásban álló orvosoknak elbírálási kritériumrendszert dolgoz ki és alkalmaz a főigazgató egyetértésével. Döntésre előkészíti a kitüntetéseket és fegyelmi és egyéb személyi ügyeket. Intézi és nyilvántartja az orvosok és a gazdasági, műszaki területen dolgozók kongresszuson, tanfolyamon vagy továbbképzésen, külföldi tanulmányúton való részvételét. Kapcsolatot tart a Magyar Orvosi Kamara II. kerületi szervezetével a Emberi Erőforrások Minisztériumával és az egyetemek Szakképzési Bizottságaival. Szervezési és Informatikai Osztály Felelős az ORFI-ban használatos valamennyi hardware és software zavartalan működéséért, karbantartásáért, az informatikai biztonság megvalósításáért, az általa nyújtott adatszolgáltatás pontosságáért, szakszerűségéért, a teljesítményadatok határidőre történő továbbításáért. Javaslatot készít a hálózat, hardware-, software-állomány Kiadás: 7

Oldalszám: 24 / 84



fejlesztésére. Működteti az intézeti weblapot, gondoskodik az aktualizálásról. Felelős a betegfelvételi iroda munkájának pontosságáért, ellenőrzi a betegadatok, az Adatlap előírás szerinti kitöltését és jelentését. Irányítja és ellenőrzi a diszpécserek betegirányító munkáját. Belső ellenőr A függetlenített belső ellenőr, a főigazgató által, a 370/2011. Kormányrendelet alapján jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv, éves munkaterv, illetve eseti megbízás alapján végzi az ORFI szervezeti egységeinek és munkatársainak tevékenységével kapcsolatos belső ellenőrzési, illetőleg leltár-ellenőrzési tevékenységet. Jogi képviselő Feladata, hogy a jog eszközével elősegítse az ORFI működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez. Feladatának teljesítése érdekében, megbízás alapján, bírósági, jogi képviseletet lát el, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében. Kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre az Intézet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni. Az Intézet működésének elősegítése érdekében részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában, vezeti az Igazgatói értekezletek jegyzőkönyvét. Közreműködik az ORFI szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint az ORFI jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében. Részt vesz az Intézet belső szabályzatainak kidolgozásában. Jogosult részt venni az Intézet vezető testületeinek olyan ülésein, amelyeken a feladatkörébe tartozó kérdéseket tárgyalnak. Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat Végzi az Intézet alkalmazottainak, a belépő új dolgozóknak rendes és rendkívüli alkalmassági vizsgálatát, szűrővizsgálatait, jogszabály szerint az oltási tevékenységet és szükség szerint a foglalkozással összefüggő egyéb orvosi tevékenységet. Kiadás: 7

Oldalszám: 25 / 84



5.2.2. A főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek Rehabilitációs osztályok I-II-III Feladatuk a beutalt és a szakambulanciákon felvett, az aktív fekvőbeteg osztályokon kivizsgált betegek reumatológiai rehabilitációs kezelése, konzílium és szakvélemény adása az Intézeten belül. Az osztályon szerzett diagnosztikus, gyógyítási tapasztalatok alapján tudományos munka folytatása, szakambulancia működtetése, részvétel az oktatómunkában. Központi szakambulanciák 

Általános reumatológia



Rehabilitáció



Korai arthritis



Osteoporosis és más metabolikus csontbetegségek



Köszvény és kristályarthropathiák



Klinikai immunológia



Belgyógyászat



Nőgyógyászat



Bőrgyógyászat



Ideggyógyászat



Neurológia/Neurofiziológia



Pszichológia/Pszichiátria



Idegsebészet



Manuálterápia



Ortopédia



Fájdalom



Lézer

Módszertani és Minőségbiztosítási Osztály Feladata az ORFI minőségügyi rendszerével (ISO-MEES) kapcsolatos szakmai dokumentumok folyamatos karbantartása, és az abban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. Az orvosi adminisztráció minőségének ellenőrzése, a szakmai minimum feltételrendszer és a módszertani irányelvek kontrollja, a minőségbiztosítás tárgyi, Kiadás: 7

Oldalszám: 26 / 84



személyi, és szervezeti feltételeinek aktualizálása, ezen tevékenység ellenőrzése, javaslattétel a főigazgatónak. Kórházhigiénés és Környezetvédelmi Szolgálat Feladata az ORFI közegészségügyi-járványügyi biztonságának megteremtése, melynek érdekében gondoskodik a hatályos jogszabályok, kórházi szabályzatok és utasítások betartásáról és betartatásáról. Kiemelt figyelmet fordít a beteghigiéne, az élelmezés és a takarítás higiénés helyzetére. Javaslatot tesz a higiénés problémák megoldására, a feltételek javítására. A környezetvédelmi ellenőr a környezetvédelmi előírások betartatása érdekében javaslatokat tesz felettesének a megoldandó problémákról. 5.2.3. A gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá rendelt szervezeti egységek Pénzügyi, Számviteli és Anyaggazdálkodási Osztály Biztosítja az ORFI működőképességét pénzügyi tervezési és pénzforgalmi oldalról, rendszeresen írásban tájékoztatja a főigazgatót a likviditási helyzetről. Naprakészen figyelemmel kíséri a ki nem fizetett szállítói és vevői állományt, a kötelezettségvállalások fedezetét, a lejárt határidejű tartozások behajtására - az Intézet vezetésének tájékoztatása mellett - haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést. Könyveli az ORFI bevételeit, kiadásait, a közvetett és közvetlen költségeket havonta lebontja szervezeti egységekre is. A felügyeleti szerv részére történő elküldésre előkészíti és jóváhagyatja az ORFI éves költségvetését,

pénzügyi

beszámolóját.

Gondoskodik

arról,

hogy

az

előirányzatok

megfeleljenek, és rendelkezésre álljanak a zavartalan működéséhez, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását. Végzi az Intézet közalkalmazottainak illetményszámfejtését, valamint egyéb munkabérek, megbízási díjak, segélyek, munkabér előlegek számfejtését, az egyéni számlákra történő átutalását, az ezekhez kapcsolódó járulékok, tagdíjak határidőre történő kifizetését. Teljes felelősséggel tartozik az elektronikus utalás adatainak pontosságáért, valódiságáért. Figyelemmel kíséri és érvényesíti a jogszabály, hatóság, intézeti határozat alapján előírt levonásokat; indokolt kérelemre illetmény igazolást ad ki. Az ORFI által megkötött, kötelezettséggel, bevétellel járó szerződéseket nyilvántartja, elkészíti a szükséges számlákat. A beérkezett számlákat nyilvántartja, gondoskodik azok érvényesíttetéséről, jogszerűség esetén határidőre történő kifizetéséről. Elvégzi a számlareklamációval kapcsolatos ügyintézést. A pénztáron keresztül intézi a készpénzforgalommal kapcsolatos ügyeket. Felügyeli a Kiadás: 7

Oldalszám: 27 / 84



gyógyszertár, élelmezés, anyaggazdálkodás könyvelését. Intézi az adózással kapcsolatos feladatokat. Folyamatosan biztosítja az ORFI valamennyi szervezeti egysége részére a működéshez szükséges fogyó-, és egyéb anyagokat, gondoskodik a raktárkészlet előírt szintre történő feltöltéséről. Az anyagraktárak nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azokból az egyes szervezeti egységek anyagfelhasználása megállapítható legyen, továbbá végzi az előírt adminisztrációt. Műszaki Osztály Feladata az Intézet üzemeltetésének biztosítása, javaslattétel a javítási, beszerzési tevékenységre. Szervezi a TMK munkák ellátását, a hatékony energiagazdálkodásra javaslatot tesz. Készenléti ügyelet ellátása. Munkaerő és Bérgazdálkodási Osztály A főigazgató utasítása alapján végzi az alkalmazottak munkáltatási tevékenységét, illetményrendszerének ügyintézését. A külső munkavállalók részére bérszámfejtést végez. Intézi a társadalombiztosítással kapcsolatos tevékenységet. Leltárcsoport A vonatkozó jogszabályok és a gazdasági igazgató utasításai alapján végzi az intézeti vagyonvédelmet, az eszközök, anyagok nyilvántartásba vételét, kiadását, selejtezését és leltározását. Élelmezési és Dietetikai Csoport Szervezi és végzi a betegek, illetve az alkalmazottak élelmezését, az ételek készen tartását, adagolását, tálalását. Végzi a szigorú számadású étkezési jegyek kezelését, gondoskodik a napi ételkóstolás, az ételminta tárolás előírás szerinti lebonyolításáról. Gondnoksági, Rendészeti és Munkavédelmi Csoport Az Intézet környezetének- tereinek, udvarainak, belső útjainak, parkjainak – rendben és tisztántartása, beleértve a hó eltakarítását, az utak jégtelenítését, a kertészeti teendők ellátását. A folyamatosan üzemelő portaszolgálaton keresztül biztosítja a betegek és a látogatók megfelelő tájékoztatását, külső megkeresésre útbaigazítást ad. Irányítja a telefonközpont és a lift szolgálat működését. Gondoskodik az intézeti gépkocsivezetők útnyilvántartásának pontos vezetéséről. Szervezi a veszélyes- és kommunális hulladék Kiadás: 7

Oldalszám: 28 / 84



szállítását, az intézeti gépkocsikkal a személy és áruszállítást, valamint a járásukban korlátozott betegek épületek közötti szállítását. Koordinálja a Lukács előadóterem szakmai célokra történő működtetését. Gondoskodik a munkavédelmi előírások betartásáról és betartatásáról, biztosítja a baleset- és munkavédelemmel, valamint a tűzvédelemmel kapcsolatos feltételeket, ellenőrzi a munkavédelmi eszközök használatát, a vonatkozó hatályos jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások betartását és betartatását. Szervezi a baleset-, munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos oktatást. Ellátja az Intézet rendészeti teendőit, ellenőrzésekkel és a portaszolgálaton keresztül biztosítja az Intézet

vagyonvédelmét.

Rendkívüli

esemény

során

megteszi

a

szükséges

intézkedéseket, jelentést készít. Eljár és kivizsgálja a betegek, a dolgozók és az Intézet sérelmére

elkövetett

vagyon

elleni

jogsértéseket,

kapcsolatot

tart

a

kerületi

rendőrkapitánysággal és a külső védelmi szervekkel. 5.2.4. Az ápolási igazgató közvetlen irányítása alá tartozó munkakörök

Kiadás: 7



Osztályvezető főnővérek



Osztályos vezető asszisztensek



Ápolók és osztályos asszisztensek



Nem osztály keretein belül dolgozó, egy munkahelyes asszisztensek



Orvosírnokok



Dietetikus



Szociális és mentálhigienés segítő



Betegszállítók



Takarító csoport



Textil részleg

Oldalszám: 29 / 84



6. AZ ORFI IRÁNYÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK 6.1. Igazgatói értekezlet Az igazgatói értekezletet a főigazgató hetente hívja össze és vezeti. Soron kívüli értekezlet összehívását az igazgatói értekezlet bármely tagja az ok és cél megjelölésével a főigazgatónál kezdeményezheti. Az igazgatói értekezlet tagjai a főigazgató főorvos, a főigazgató-helyettes, a gazdasági igazgató, az ápolási igazgató, a humánpolitikai vezető valamint igazgatói pozícióban a kontrolling vezető. Esetenként meghívott személyek a jogi képviselő, a szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács, az Orvosi Kamara képviselője vagy egyéb meghívottak, a napirendnek megfelelően. Az igazgatói értekezlet megtárgyalja az ORFI egészét érintő stratégiai, szervezési, működési és gazdálkodási kérdéseket, a pénzügyi jelentéseket, a kórházi szolgáltatások, ellátások mennyiségi és minőségi mutatóit, a nővéri munka helyzetét, a bizottságok, osztályok beszámolóit, valamint mindazokat az ügyeket, amelyeket az Igazgatói értekezlet tagjai szükségesnek tartanak a megtárgyalásra. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint fele jelen van. Az igazgatói értekezlet a jelenlevő tagok több mint felének egyhangú szavazatával hozza meg döntéseit. Szükség esetén, elsősorban személyi kérdésekben titkos szavazás kérhető. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a főigazgató gondoskodik, és az ORFI irattárában kerül megőrzésre. A jegyzőkönyvet az értekezlet tagjai kapják meg. 6.2. Szakmai Vezető Testület A Szakmai Vezető Testület a 43/2003.(VII. 29.). ESzCsM rendelet 11. §-ában előírtak szerint működik. Tagjai a főigazgató-helyettes, az ápolási igazgató, az intézeti Közalkalmazotti Tanács elnöke, az intézeti humánpolitikai vezető, a szakmai osztályvezető főorvosok képviselői (két fő), a MOK által delegált orvos. A Testület tagjaiból elnököt és titkárt választ.

Kiadás: 7

Oldalszám: 30 / 84



Feladatai: 

Részt vesz az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának, házirendjének, továbbá az intézeti minőségügyi rendszerre, a gyógyszerkezelési, a szakápolási, az ügyeleti és a kutatási tevékenységre vonatkozó eljárásrendek és szabályzatok előkészítésében



Véleményt nyilvánít az Intézetet érintő egészségügyi ellátási szerződés megkötésére irányuló pályázat elbírálása során



Véleményezi, illetve rangsorolja a vezető-helyettesi és a szakmai osztályok vezetői munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat



Értékeli, és szakmai szempontból rangsorolja a közreműködői szerződésekről és a közreműködő által végzett tevékenységről szóló pályázatokat



Gyakorolja egyetértési jogát



A fenntartó, illetve a főigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít



A szakmai működés veszélyeztetése esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket

A Szakmai Vezető Testület véleményének kikérése kötelező 

A vezető-helyettesek megbízása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, valamint a szakmai osztályok vezetői megbízása kapcsán

A Szakmai Vezető Testület egyetértése szükséges 

Az ORFI szakmai tervéhez



Az ORFI fejlesztési prioritásainak meghatározásához



A vezetői, főigazgató-helyettesi és ápolási igazgatói kinevezésnél a külön jogszabályban meghatározott feltételek alóli felmentéshez



Az intézeti Etikai Bizottság vezetőjének és tagjainak, továbbá a halottból történő szervszövetkivételhez a halál tényét megállapító bizottság kinevezéséhez



Minőségbiztosítási politika kialakításához és a belső minőségügyi rendszerről szóló szabályzat elfogadásához



Más egészségügyi szolgáltatóval való szakmai együttműködési és konzíliumi kérési rendhez

Kiadás: 7

Oldalszám: 31 / 84



6.3. Kórházi Felügyelő Tanács A Kórházi Felügyelő Tanács 12 tagból álló testület. A tagok egyik felét az egészségügy, illetve a mozgásszervi betegségek területén működő társadalmi szervezetek delegálják, a másik felét az ORFI Közalkalmazotti Tanácsa választja. A Tanács elnökét a társadalmi szervezetek küldöttei közül kell megválasztani. A Felügyelő Tanács tagja nem lehet az ORFI vezetője, valamint az Etikai Bizottság tagja. A Felügyelő Tanács megbízatása négy évre szól, és az általa elfogadott ügyrend alapján működik. A Felügyelő Tanács tagjának megbízatása megszűnik 

A megbízási idő lejártával



A tag lemondásával



A tag halálával



Társadalmi küldött esetén a delegáló társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásból való törlésével, vagy a tagnak a társadalmi szervezeti tagsága megszűnésekor



Intézeti küldött esetén a küldöttnek az ORFI-val való munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnésekor

A Kórházi Felügyelő Tanács az ORFI által nyújtott egészségügyi ellátással összefüggésben 

Véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz az intézmény működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben



Biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett lakosság között



Képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében



Figyelemmel kíséri az intézmény működését

A Felügyelő Tanács feladatai végrehajtásával kapcsolatosan 

Jogosult megismerni az egészségügyi szolgáltatás működésével, fenntartásával, bővítésével, átszervezésével kapcsolatos pénzügyi, gazdasági adatokat, mutatókat, beszámolókat, valamint az egészségügyi szolgáltatással, annak minőségével kapcsolatos - személyazonosításra alkalmatlan - statisztikai adatokat



Kérdést intézhet a fekvőbeteg-intézmény orvosszakmai vezetőjéhez, aki 15 napon belül tájékoztatást ad

Kiadás: 7

Oldalszám: 32 / 84



A Felügyelő Tanács feladatainak végrehajtása érdekében 

Az egészségügyi szolgáltatás színhelyére beléphet, ott tartózkodhat, azonban az ott folyó egészségügyi ellátást, valamint egyéb munkavégzést nem zavarhatja



Lakossági fórumot tarthat



Közvetíti az ORFI orvosszakmai vezetője felé az egészségügyi szolgáltatás igénybe vevőjének az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó kezdeményezéseit



Figyelemmel kíséri az ORFI jelen szabályzatában, valamint házirendjében foglaltak érvényesülését

A Kórházi Felügyelő Tanács szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze. A tagok felének, illetve a társadalmi küldöttek kétharmadának az ülés összehívására irányuló - napirendi javaslatot is tartalmazó - írásban tett indítványa esetén az elnök köteles az ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül összehívni. A Kórházi Felügyelő Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről az elnök gondoskodik. 6.4. Osztályvezetői értekezlet Az osztályvezetői értekezlet az igazgatói értekezlet és a közalkalmazottak közötti szakmai, operatív, konzultatív, információs kapcsolat megteremtését szolgálja. Az osztályvezetői értekezletet legalább félévente a főigazgató hívja össze és vezeti, ezt a jogot helyetteseire átruházhatja. Az értekezleten megtárgyalásra kerülnek mindazok az ügyek, amelyek az Intézet zavartalan betegellátásához, gazdasági működéséhez kapcsolódnak, illetve azzal összefüggnek, továbbá, amelyeket a főigazgató a vezetői értekezlet elé terjeszt. Az értekezletről emlékeztető készül, amelyet az ORFI irattára őriz. Az emlékeztető készítéséről a főigazgató gondoskodik. 6.5. Összorvosi értekezlet Az ORFI legalább félévente összorvosi értekezletet tart, melyre meg kell hívni az ORFI valamennyi

orvosát.

Az

összorvosi

értekezlet

a

vezetői

döntések

közlésének

és

megtárgyalásának fóruma, valamint a közvetlen intézeti vezetők és az orvosok közötti információcsere színtere. Az értekezletről emlékeztető készül, amelyet az ORFI irattára őriz. Az emlékeztető készítéséről a főigazgató gondoskodik.

Kiadás: 7

Oldalszám: 33 / 84



6.6. Vezető szakdolgozói értekezlet Az értekezlet a betegellátásban felmerülő, ápolási, gondozási kérdésekben a főigazgató és az ápolási igazgató tanácsadó testülete. Az értekezletre meg kell hívni a főnővéreket, vezető szakasszisztenseket, vezető asszisztenseket, vezető gyógytornászt, vezető dietetikust, csoportvezetőket. A gazdasági-műszaki kérdések napirendre tűzése esetén meg kell hívni a gazdasági igazgatót vagy helyettesét. Az értekezletet az ápolási igazgató hívja össze, szükség esetén annak összehívását az ápolási igazgató helyettese is kezdeményezheti. Az értekezlet időpontját és napirendjét a főigazgató titkárságán az ápolási igazgató, szükség esetén helyettese - legalább egy héttel korábban köteles bejelenteni. Az értekezlet megtárgyalja az ápolási munkát segítő fejlesztési terveket, legfontosabb feladatokat, az etikai helyzetet, és mindazon kérdéseket, amelyeket a meghívottak az értekezleteken előterjesztenek. Az értekezletről emlékeztető készül, melynek elkészítéséről az ápolási igazgató, vagy helyettese gondoskodik. Az emlékeztetőt a főigazgatónál, valamint az ORFI irattárában kell megőrizni. Az értekezletről készített emlékeztetőket igény esetén az ápolási igazgató megküldi a GYEMSZI és az EMMI illetékes osztályai részére. 6.7. Osztályértekezlet Az osztályértekezlet szakmai kérdésekben az osztályvezető tanácsadó testülete. Az értekezletre meg kell hívni az osztály valamennyi közalkalmazottját, valamint mindazokat a személyeket, akiket a felmerülő kérdések megtárgyalásakor az osztályvezető szükségesnek tart, különösen fontos ügyekben az ORFI vezetőségét is. Az osztályértekezletet az osztályvezető szükség esetén, de legalább félévente hívja össze és vezeti. Az értekezlet időpontját és napirendjét a főigazgató főorvos titkárságán - legalább egy héttel korábban - be kell jelenteni. Az értekezlet az osztályvezető beszámolója alapján megtárgyalja a végzett munkát, a hiányosságokat, s azok kiküszöbölésének módját, az éves beszámolót, az osztály munkafegyelmét, etikai helyzetét, az osztály közalkalmazottainak javaslatát. Az értekezletről emlékeztető készül, amelyet az ORFI irattára őriz. Az emlékeztető készítéséről az osztályvezető gondoskodik.

Kiadás: 7

Oldalszám: 34 / 84



6.8. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács a közalkalmazotti részvételi jog gyakorlásának szervezeti formája,

amely

elsősorban

a

munkáltatóval

közalkalmazotti

jogviszonyban

álló

közalkalmazottak nevében jóléti, szociális érdekekkel összefüggő kérdésekben játszik jelentős szerepet. A Közalkalmazotti Tanács a munkáltatói döntést megelőzően véleményezi: 

A munkáltató gazdálkodásából származó bevételek felhasználásának tervezetét



A munkáltató belső szabályzatának tervezetét



A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, a garantáltan felüli illetményrész megadását



A korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket



A közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket



A munkáltató munkarendjének kialakítását

A Közalkalmazotti Tanácsot együttdöntési jog illeti meg a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú eszközök hasznosítása, felhasználása tekintetében. 6.9. Szakmai bizottságok Az intézeti állandó szakmai bizottságok a következők: Gyógyszerterápiás Bizottság Infekciókontroll Bizottság Transzfúziós Bizottság Etikai Bizottság Intézeti Kutatásetikai Bizottság Szociális Bizottság Műszerügyi Bizottság Közbeszerzési és Pályázatértékelő Bizottság Élelmezési Bizottság Tudományos Tanács Ápolási Tanács Helyi Érdekegyeztető Tanács valamint a különböző adhoc bizottságok. Kiadás: 7

Oldalszám: 35 / 84



6.9.1. Gyógyszerterápiás Bizottság Elnöke a főigazgató, titkára az intézeti főgyógyszerész. További három tagja egy belgyógyász, egy reumatológus és egy rehabilitációs szakorvos. A Gyógyszerterápiás Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülésről jegyzőkönyv készül. Az üléseket a titkár készíti elő, aki beszámol a két ülés közötti időszak eseményeiről. Javaslatot tesz az aktuális feladatok megtárgyalására. Az ülést az elnök vezeti. A Gyógyszerterápiás Bizottság tevékenysége során segíti a korszerű gyógyszerterápiás elvek hatékony érvényesítését, biztosítja a gyógyszerek rendelésére és kiadására vonatkozó rendelkezések megtartását. Feladatai: 

A szakirodalom felhasználásával terápiás eljárásokat dolgoz ki, illetve javasol, felhívja

a

figyelmet

az

esetleges

helytelen

gyakorlatra,

mellékhatásokra,

interakciókra; valamint előmozdítja ez utóbbiak megfigyelését és a tapasztalatok hasznosítását 

A betegdokumentáció (kórlap, lázlap) alapján figyelemmel kíséri, ülésein elemzi és értékeli

az

ORFI-ban

folyó

gyógyszerterápiás

tevékenységet

és

a

gyógyszerfelhasználást 

Véleményt mond az osztályok gyógyszerelési gyakorlatáról



Elemzi az osztályok gyógyszergazdálkodását, annak cikkelemenkénti alakulását és az egy ápolási napra, egy betegre eső gyógyszerköltségeket

6.9.2. Infekciókontroll Bizottság A Bizottság a főigazgató tanácsadó, véleményező szerve. A Bizottság összetételét az „Infekciókontroll rendszerének működtetése” c. utasítás (U 02) tartalmazza. A Bizottság szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az értekezleteket a titkár készíti elő, az üléseket az elnök vezeti. A titkár az értekezleten beszámol a két ülés közötti időszak eseményeiről, és javaslatot tesz a megtárgyalandó feladatokra. Az elnök - az állandó tagokon kívül - más szakembereket is felkérhet a Bizottság munkájában való részvételre. Feladatai:

Kiadás: 7

Oldalszám: 36 / 84



Tevékenysége során feltárja a nosocomiális fertőzések okait, és részt vesz azok megelőzésében, javaslataival elősegíti a higiénés, illetve epidemiológiai szempontból megfelelő intézeti viszonyok kialakítását



Részt vesz az ORFI minden területén a nosocomiális fertőzések elleni védekezés szabályai betartásának ellenőrzésében



Oktatást végez a korszerű higiénés eljárások terjesztésére

6.9.3. Transzfúziós Bizottság A Bizottság az intézeti transzfúziós feladatok vonatkozásában a főigazgató tanácsadó testülete. Elnöke az intézeti Intenzív Terápiás Osztály vezetője, tagjai egy immunológus, egy belgyógyász és egy reumatológus szakorvos, és az Intenzív Terápiás Osztály főnővére. A Bizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik, melyről feljegyzés készül. Feladatai: 

Irányítja, és felügyeli a transzfúziológiai szolgáltatás teljes rendszerérét



Biztosítja a transzfúziológiai konzíliumot



Megrendeli a kompatibilis vérkészítményeket, ellátja a választott vér beszerzésével kapcsolatos feladatokat



Nyilvántartja és kivizsgálja a transzfúziós szövődményeket



Szabályszerűen vezeti a szakmai dokumentációkat



Betartja a laboratóriumi és betegellátó gyakorlat (GLP, GCP) szakmai szabályait, valamint a klinikai transzfúziológiai tevékenységgel kapcsolatos rendeleteket, előírásokat, protokollokat

6.9.4. Etikai Bizottság A Bizottság az intézeti etikai normák kialakításában, a betegellátás alapvető morális követelményeinek érvényesítésében a főigazgató tanácsadó testülete. A főigazgató által kinevezett öttagú Bizottság két orvosból, vagy más egészségügyi dolgozóból, valamint jogászból, szociális gondozóból és lelkészből áll. Feladatai:  A főigazgató felkérésére állást foglal az intézetben felmerülő etikai ügyekben

Kiadás: 7

Oldalszám: 37 / 84



 Közreműködik az 1997. évi CLIV. Eütv. 6-25. §-aiban meghatározott betegjogok érvényesítésében, szükség esetén a betegpanaszok kivizsgálásában.  Jóváhagyja, illetve elbírálja a Eütv. XI. fejezete szerinti, a szerv- és szövetátültetésre, valamint azok tárolására vonatkozó kérelmeket  6.9.5. Intézeti Kutatásetikai Bizottság Az Intézeti Kutatásetikai Bizottság feladata a már engedélyezett tudományos kutatások intézeti megvalósíthatóságának vizsgálata, és a kutatási engedélyben foglaltak betartásának ellenőrzése. Ennek alapján: 

Vizsgálja az Intézet tárgyi és személyi feltételeit, a kutatásban történő részvételre való alkalmassággal kapcsolatban.



Ellenőrzi, hogy a kutatást az engedélyben, a kutatási tervben és a Good Clinical Practice-ben előírtaknak megfelelően folytatják-e, és a résztvevők személyes adatai kezelésénél jogszerűen jártak-e el, megfelelő személyeket vontak-e be a vizsgálatba (cselekvőképesség kérdése). Az IKEB feladatai közé tartozik annak ellenőrzése is, hogy a vizsgálatba bevont személyeket megfelelő módon tájékoztatták-e, a beleegyezés önkéntes módon történt-e, megfelelő módon tájékoztatták-e a kutatási alanyt sérülés, vagy megrokkanás esetén az őt megillető kártalanításról, illetve biztosítva vannak-e a garanciák a kutatási alany személyes információinak bizalmas kezelésére.



Tájékozódik, hogy a vizsgálat folyamán az engedélyezett kutatás tárgyi és személyi feltételeiben nem történt-e olyan változás, amely a kutatást, vagy a résztvevők biztonságát veszélyezteti. Ha ilyet észlel, arról a kutatásvezetőt és az intézmény igazgatóját tájékoztatja. Ha engedélyezett a résztvevők toborzása, akkor vizsgálja azt is, hogy ez etikailag elfogadható módon történt-e?



Figyelemmel kíséri a vizsgálatban előforduló súlyos, nem kívánatos eseményeket.



Ha erre okot adó körülményt észlel, kezdeményezheti az engedélyezett kutatás felfüggesztését az intézmény igazgatójánál, és a problémát jelzi az etikai engedélyt kiadó etikai bizottságnál.

A Bizottság tagjait a főigazgató nevezi ki. Annak elnöke klinikai farmakológus orvos, titkára GCP vizsgával rendelkező asszisztens, vagy nővér. További tagjai három orvos (egy független orvos), az intézeti főgyógyszerész, jogász, asszisztens és laikus képviselő. A bizottság Kiadás: 7

Oldalszám: 38 / 84



működését részletesen „A klinikai farmakológiai tevékenység szabályozása (SZ 24)” c. szabályzat tartalmazza. 6.9.6. Szociális Bizottság A Szociális Bizottság a főigazgató tanácsadó testülete. Elnöke a humánpolitikai vezető, a Bizottság további tagjai a gazdasági szervezet egy képviselője és egy szakdolgozó, szükség esetén a szakszervezet képviselője. A Bizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, és vezeti. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. Feladatai: 

A dolgozók szociális helyzetét érintő kérdések elemzése, véleményezése, javaslattétel az igényelt havi illetményelőlegek megítéléséről



A szociális helyzetet befolyásoló intézkedések előkészítésében részvétel



Elemzi a szállások lakóinak problémáit, nyilvántartást vezet az igényekről, megvizsgálja azok jogosságát, egyezteti azokat az ORFI egészségpolitikai céljaival, a jogos igényeket rangsorolja, véleménnyel ellátott javaslatát írásban felterjeszti a főigazgatóhoz



Részt vesz az ORFI szociális terveinek előkészítésében

6.9.7. Műszerügyi Bizottság Tagjai a főigazgató, mint a testület elnöke, a főigazgató-helyettes, a gazdasági igazgató, a Központi Laboratórium osztályvezető főorvosa, és a Műszaki osztály vezetője. A Bizottság szükség szerint ülésezik, munkarendjét maga alakítja ki. A Bizottság feladatai: 

Az Intézet technikai fejlesztési helyzetének folyamatos figyelemmel kisérése, elemzése, fejlesztési koncepciók kidolgozása



Az egyes egységektől beérkező éves igények átfogó összesített értékelése, javaslattétel a főigazgató illetve a vezetői értekezlet részére a rendelkezésre álló éves beruházási keret felhasználására



A Bizottság javaslatot dolgoz ki a főigazgató részére az új műszerbeszerzések rangsorolására, a műszerek beszerzésére, illetve javítására rendelkezésre álló keretek felhasználására, valamint a javításra szoruló műszerek rangsorolására

Kiadás: 7

Oldalszám: 39 / 84



6.9.8. Közbeszerzési és Pályázatértékelő Bizottság A Bizottság a főigazgató tanácsadó szerveként működik. Tagjai a gazdasági igazgató, mint a Bizottság elnöke, a főigazgató-helyettes, a jogi képviselő, valamint tanácskozási joggal az Intézetből meghívott (pl. a Központi Laboratórium osztályvezetője, a Gyógyszertár vezetője, a Műszaki osztály vezetője, stb.) és felkért külső közbeszerzési szakemberek. A Bizottság feladatai: 

Megvizsgál minden közbeszerzést és pályázatot érintő ügyet



Előzetesen állást foglal a közbeszerzési és egyéb pályázatok kiírásáról



Részt vesz a tender- valamint a pályázati dokumentáció kidolgozásában



Véleményt nyilvánít a pályázat értékelési (pontozási) rendszerével kapcsolatban



Véleményezi szakmai szempontból a beérkezett pályázatokat, ajánlatokat

6.9.9. Élelmezési Bizottság A betegek optimális étkeztetésének folyamatos biztosítása érdekében létrehozott Bizottság, mely az intézeti dietoterápiát koordinálja. Vezetője az ápolási igazgató, tagjai az élelmezésvezető (titkár), a dietetikus, egy belgyógyász szakvizsgával rendelkező szakorvos és egy intézeti főnővér. A Bizottság szükség szerint, de minimum negyedévente ülésezik. Az ülésről feljegyzés készül. Feladatai: 

Részt vesz a tápláláshoz kapcsolódó protokollok kidolgozásában az egyes betegségcsoportok szerint



Elemzi az élelmiszerekkel és az ételek elkészítésével kapcsolatos adatokat



Figyelemmel kíséri a betegétkeztetés folyamatát és kulturáltságát, valamint a betegek folyadékszükségletének teljesülését



Kidolgozza az élelmezéssel kapcsolatos elégedettségi kérdőívet, azt értékeli és javaslatot tesz az élelmezés fejlesztésére

Kiadás: 7

Oldalszám: 40 / 84



6.9.10.Tudományos Tanács A Tudományos Tanács tudományos vonatkozású kérdésekben a főigazgató tanácsadó és végrehajtó testülete. A tanács három tagból áll. Elnökét és további két tagját a főigazgató jelöli ki a tudományos munka területén kiemelkedően jártas, illetve tudományos fokozattal rendelkező munkatársai közül. Feladatai: 

Koordinálja az ORFI-ban folyó tudományos munkát, évente kutatási tervet készít, javaslatot tesz az ehhez szükséges gyakorlati intézkedésekre, munkacsoportok szervezésére.



Szakmai fórumokat, tudományos vitákat szervez.



Nyomon követi az ORFI-ban folyó tudományos tevékenységet.



Évente értékeli az Intézet hazai és nemzetközi tudományos eredményeit, publikációit és elbírálja az egyes osztályok kutatási munkáját.

A Tudományos Tanács ülésén maga határozza meg munkarendjét, kidolgozza az ORFI tudományos tevékenységének irányvonalait. Döntési joggal rendelkezik az Intézet dolgozói által készített tudományos disszertációk, pályamunkák és pályázatok elbírálásánál, és azok eljárásra bocsátásánál. Tevékenységéről a főigazgató felé évente beszámolót készít, melyet összorvosi értekezleten ismertet. Évente egyszer megtárgyalja az Intézet orvosainak továbbképzési tervét, és azt jóváhagyásra a főigazgató elé terjeszti. A Tudományos Tanács részletes működését és feladatait a „Tudományos és kutatási tevékenység eljárásrendje” (ER06) szabályozza. 6.9.11. Ápolási Tanács Tagjai az ápolási igazgató, mint a Tanács elnöke, az osztályvezető főnővérek és a vezető asszisztensek. A Tanács feladatai: 

Az egészségi állapot javítására, az egészség megőrzésére, és helyreállítására, a beteg állapotának stabilizálására, a betegségek megelőzésére, a szenvedések enyhítésére a beteg emberi méltóságának megőrzésére irányuló ápolási tevékenység koordinálása



Az ápolási dokumentáció elkészítésénél javaslattétel, véleményezés és értékelés

Kiadás: 7

Oldalszám: 41 / 84



Az intézeti betegápolási tevékenység minőségügyi kérdéseinek folyamatos figyelemmel kisérése, beavatkozási területek meghatározása



szakmai ápolási protokollok kidolgozása

6.9.12. Helyi Érdekegyeztető Tanács A Helyi Érdekegyeztető Tanács a munkavállalók érdekeinek képviseletét ellátó szervezetek és a munkáltató között nem szokványos érdekegyeztető fórumként működik az Mt.-ben, és a Kjtben előírtak szerint, elsősorban a konfliktusok feloldásának végső eszközeként. Tagjai az érdekképviseleti oldalon a Közalkalmazotti Tanács képviselője, és a munkahelyi szakszervezetek egy-egy képviselője, míg a munkáltatói oldalon a főigazgató-helyettes, az ápolási igazgató, a gazdasági igazgató és a jogi képviselő. A Tanács ülését a főigazgató hívja össze, szükség esetén, illetve a Tanácsban részt vevő bármelyik oldal képviselőjének kérésére. A Tanács szükség esetén megtárgyal minden olyan tervezett intézkedést, amely az Intézet közalkalmazottainak szélesebb rétegeit jelentős mértékben érinti, különösen a Kollektív Szerződést, vagy annak módosításait, a jelentősebb létszámváltoztatásokat, az általános béremelést, és a bérrendezést érintő kérdéseket. Az ad hoc bizottságok közül kiemelendő: Pályáztatási (előkészítő )Bizottság A bizottságot a munkáltató esetenként jelöli ki, és a 356/2008 (XII.31.) Korm.rendelet valamint a Kjt. előírásai szerint működik. Tagjai a pályáztatástól függően: Orvos és egyéb egyetemi végzettségűeknél főigazgató-helyettes, humánpolitikai főelőadó, tudományos tanács elnöke, közalkalmazotti tanács elnöke. Vezető esetén az illetékes szakmai kamara képviselője is. Szakdolgozók esetében: ápolási igazgató által kijelölt személy, közalkalmazotti tanács elnöke, illetékes osztály főnővére ill.osztályvezető főorvosa, humánpolitikai főelőadó. Gazdasági-műszaki területen dolgozók esetében: közalkalmazotti tanács elnöke, humánpolitikai főelőadó, illetékes osztály / csoport vezetője. Vezető esetén a gazdasági igazgató is.

Kiadás: 7

Oldalszám: 42 / 84



A bizottság feladata: 

A pályázati feltételeknek megfelelő pályázót személyesen meghallgatja,



A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet készít, amelyben véleményezi az egyes pályázók alkalmasságát a kinevezésre,



A jegyzőkönyvet megküldi a munkáltatónak, döntésre.

7. A BETEGELLÁTÁS RENDJE 7.1. A fekvőbeteg-ellátás általános rendje 7.1.1. A betegek intézeti felvétele A betegek felvétele beutalási rendelkezések szerint az erre jogosult orvos javaslata alapján, előzetes ambuláns vizsgálat és helybiztosítás után történik. Sürgős esetben az orvos javaslatára vagy orvosi javaslat nélkül is fel kell venni azt a jelentkező (beszállított) beteget, aki közvetlen életveszély állapotában van, aki az intézeti felvétel elmaradása esetén közvetlen életveszélybe kerülhet, vagy akinek állapota sürgős kórházi ellátást igényel, és annak elmaradása miatt állapota hevenyen rosszabbodhat, illetve egészségügyi károsodást okozhat. Az előzetes helybiztosítás nélkül fekvőbeteg gyógyintézetbe szállított, vagy ott felvételre jelentkező személyekkel kapcsolatos eljárásokra egyébként a vonatkozó jogszabály az irányadó. A fertőző betegségben vagy elmebetegségben szenvedők vagy arra gyanúsak, és társadalombiztosítással nem rendelkező betegek, valamint idegen állampolgárságúak kórházi felvételére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók. Az intézeti felvételhez a beteg hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a felvétel ellen a beteg nem tett észrevételt. Kiskorú beteg felvételéhez törvényes képviselő aláírása szükséges. Nem szükséges a hozzájárulás, ha a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, vagy ha a közvetlen életveszély csak kórházban alkalmazható gyógymóddal hárítható el. Nem szükséges a beteg hozzájárulása abban az esetben sem, ha a felvétel jogszabály szerint kötelező, vagy jogszabályi rendelkezése alapján az arra hivatott egészségügyi szerv kéri. Kiskorú beteg esetében a felvételhez a szülő vagy a törvényes képviselő aláírása szükséges. Kiadás: 7

Oldalszám: 43 / 84



A felvételre jelentkező betegek fogadását munkaidőben a felvevő osztály, ügyeleti időben az ügyeletes orvos végzi. Sürgős ellátásra szoruló betegek felvételét ott kell biztosítani, ahol a sürgős ellátásra, az életveszély elhárításának megkezdésére a feltételek a legkedvezőbbek. A beteg felvétele lehetőleg az osztály elkülönített részén történjen. Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A felvevő orvos minden beutalt, illetve felvételre jelentkező beteget köteles megvizsgálni, és – a vizsgálat, valamint a rendelkezésre álló egyéb orvosi leletek alapján a főorvos által leadott hatáskörben – dönteni a beteg felvételéről. Kérdéses esetben az osztályvezető főorvos (helyettese, ügyeletvezető orvos) véleményét köteles kikérni. A beutalt beteg felvételét csak azon szakorvos utasíthatja el, akit - képzettségét figyelembe véve - az osztályvezető főorvos ezzel a hatáskörrel felruházott. A felvétel elutasítását a felvevő orvos köteles az ambuláns naplóban rögzíteni, a vizsgálat eredményét a beteg kezelőorvosának írásban megküldeni, és az osztályvezető főorvost (helyettesét, ügyeletvezető orvost) utólag tájékoztatni. Amennyiben a betegség szakterületi hovatartozása azonnal nem tisztázható, vagy a beteg az első orvosi ellátás után néhány órán át megfigyelésre, ellenőrzésre szorul, a beteget a szakorvosi vélemény vagy esetleges konzílium által legmegfelelőbbnek talált osztályon kell elhelyezni. Ügyeletben vitás esetben az ügyeletvezető dönt. Amikor a betegség szakterületi hovatartozása már tisztázódott, a beteget a megfelelő osztályra át kell helyezni. Fertőző betegség gyanúja esetében előzetes megbeszélés után a beteget fertőző betegosztályra kell áthelyezni. Sürgős ellátásra szoruló beteg esetében a felvevő orvos a szükséges orvosi kezelést azonnal megkezdi, intézkedik a sürgős vizsgálatok (radiológiai, laboratóriumi, konzíliárusi stb.) elvégzése iránt, és kitölti a kórlapot. A felvevő orvos köteles az életveszély elhárításához szükséges, az adott körülmények között lehetséges orvosi ténykedést elvégezni, illetve megkezdeni, felettesét haladéktalanul értesíteni. A szükséges ténykedést el kell végezni, illetve meg kell kezdeni abban az esetben is, ha az egyáltalán nem, vagy csak részben tartozik az intézmény (osztály) feladatkörébe. A beteg más intézménybe (osztályra) történő továbbszállítására csak akkor kerülhet sor, ha az orvos a ténykedést elvégezte, a beteg felvételét a másik intézményben (osztályon) biztosította, és a beteg szállítása közben valószínűsíthető állapotromlás, szövődmény kisebb kockázatot jelent, mint a más intézményben végzett szakellátás elmaradása. Amennyiben a beteg nem szállítható, konzíliumról kell gondoskodni. A felvétellel kapcsolatos ügyviteli feladatokat a felvevő osztály végzi el, az osztályokon a felvételeket, létszámot szükség szerint ellenőrzi az informatikai csoport. A mentőszolgálatok által beszállított beteg átvételéről - amennyiben felvétele indokolt haladéktalanul gondoskodni kell. Kiadás: 7

Oldalszám: 44 / 84



7.1.2. A betegek elhelyezése a fekvőbeteg osztályokon Az intézetbe felvett beteg részére az elhelyezés előtt biztosítani kell a fürdési lehetőséget. Szükség esetén el kell végezni a fertőtlenítést, és el kell látni intézeti ruhaneművel. A beteg saját ruháját - kívánságára - leltár szerint át kell venni. A főnővér gondoskodik a beteg elhelyezéséről, és szükség esetén kiadja a személyi használatra szóló tárgyakat stb. A beteget tájékoztatja az intézeti szabályokról, az osztály rendjéről, és felhívja a beteg figyelmét a betegszobában elhelyezett házirendre, és aláírattatja a beteg beleegyező nyilatkozatot. Az ápoló az orvosi utasításnak megfelelően részt vesz a vizsgálatok előkészítésében, a viziteken, valamint a gyógyszeres és egyéb kezelések végrehajtásában (minden szakterületen, melyre munkaköri leírás jogosítja), a diétetikussal együttműködve gondoskodik a beteg megfelelő élelmezéséről, végzi az ápolási lap vezetését. A beteg állapotában történő bármilyen változásról haladéktalanul értesíti az osztályos, illetve az ügyeletes orvost. Az osztályos orvos az osztályon elhelyezett beteget megvizsgálja, és sürgős esetben felettesének (ügyeletvezető) azonnal jelentést tesz. Nem sürgős esetben – amennyiben a felvétel ügyeleti időben történt – a szolgálati idő lejártával teszi meg a jelentését. A beteg állapotának megfelelő ápolási, élelmezési és gyógyszerelési utasítást ad a nővérnek, ezeknek a végrehajtását ellenőrzi, meghatározza továbbá, hogy a beteg fennjáró, fekvő, vagy szigorúan fekvő. Sérülés, mérgezés, vagy erőszakos cselekmény gyanúja esetén a felvett beteg ruházatát az intézeti ellátás időtartama alatt jól zárható, elkülönített helyen kell tárolni, és csak a nyomozó hatóság engedélyével szabad tisztíttatni, fertőtleníttetni, az illetékes személynek kiadni. Ugyanígy kell eljárni, ha a sérülést közlekedési baleset okozta, illetve ha a sérült közlése alapján, vagy a sérülés jellegéből arra lehet következtetni, hogy a sérülés bűntett, üzemi baleset, vagy egyéb erőszakos ok következménye. A betegjogok érvényesülését, valamint az orvosok és az ápolószemélyzet munkáját a házirendben foglalt szabályok segítik. A házirend az ORFI Intraneten, illetőleg az osztályokon tanulmányozható.

Kiadás: 7

Oldalszám: 45 / 84



7.1.3. A beteg áthelyezése más betegellátó osztályra A beteget betegségének, állapotának megfelelő osztályra kell áthelyezni (progresszív ellátás, az ágyak rendelkezés szerint való felhasználásával). Az áthelyezésről az osztályvezető főorvos (helyettese) előzetes helybiztosítás után intézkedik. Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának (helyettesének) egyetértése alapján történhet meg. Amennyiben az áthelyezés, illetve az átvétel kérdésében az osztályvezetők között nincs egyetértés, az áthelyezésről, illetve az átvételről az ORFI főigazgatója (helyettese) dönt. Ügyeletben történő áthelyezésnél, amennyiben az átvétellel kapcsolatban az ügyeletes orvosok között nincs egyetértés, a mindenkori ügyeletvezető dönt. Az Intenzív Terápiás Osztályról más osztályra való áthelyezésről (visszahelyezésről) az intenzív betegellátó osztály osztályvezető főorvosa (helyettese) az illetékes osztályvezető főorvossal (helyettesével) történt előzetes megbeszélés alapján dönt. Áthelyezés esetén a beteg korábbi osztályos orvosa köteles kellőképpen tájékoztatni az átvevő orvost az alkalmazott kezelésről, a beteg állapotáról, egyben a kórlapot vagy zárójelentést, és az egyéb szükséges okmányokat részére átadni.

7.1.4. A beteg szállítása (kísérése) az Intézeten belül Ha a betegnek más osztályon történő vizsgálata szükséges, az osztályos orvos határozza meg, hogy szállítása fekvő, illetve ülő helyzetben történjen-e, illetőleg járó beteg esetében kísérő szükséges-e, vagy sem. A szállításról és a kísérésről a betegellátó osztály a betegszállító igénybevételével gondoskodik. A betegszállító szolgálatot az orvos utasításának megfelelően a nővér, illetve osztályos asszisztens rendeli meg. A betegek mozgatása, mozgatás képessé tétele, tolószékben, hordággyal történő szállítása a betegmozgatási előírások alapján történik. A betegek egészségügyi intézmények közötti, illetve szükség esetén hazaszállítását az Intézet által biztosított, vagy külső mentőszolgálatok igénybevételével kell megoldani. 7.1.5. A beteg elbocsátása az Intézetből, más intézménybe áthelyezése A beteget, illetőleg hozzátartozóját az Intézetből történő elbocsátásról, áthelyezésről előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően. Ha az elbocsátást a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását egészségi állapota szempontjából nem tartja kívánatosnak, erre a beteget figyelmezteti. A beteg ilyen esetben csak Kiadás: 7

Oldalszám: 46 / 84



akkor bocsátható el, ha írásbeli nyilatkozatban a figyelmeztetést tudomásul veszi, és az elbocsátásból származó következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az írásbeli nyilatkozat aláírását megtagadja, az orvos ezt a tényt - a beteg elbocsátása előtt - két tanú jelenlétében a kórlapon és a zárójelentésen feltünteti, a kórlapon ezt a feljegyzést a tanúk is aláírják. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteget saját felelősségére elbocsátani nem lehet. Az ilyen beteget a közeli hozzátartozója (törvényes képviselője) kérésére is csak abban az esetben lehet az osztályvezető főorvos megítélése ellenére elbocsátani, ha az elbocsátás várható következményeiért a közeli hozzátartozó (törvényes képviselő) írásbeli nyilatkozatban büntetőjogi felelősséget vállal. Az osztályos orvos ezt a tényt a zárójelentésben is köteles feltüntetni. A gyógyíthatatlan betegség miatt haldokló beteg csak az osztályvezető főorvos (helyettese) engedélyével saját, vagy a hozzátartozó felelősségére, illetve azok kérésére bocsátható el, ezen tény a zárójelentésben dokumentálandó. Az Intézet főigazgatójának hozzájárulásával az osztályvezető főorvos a beteget elbocsáthatja, ha a beteg az Intézet rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti. Nem bocsátható el a beteg akkor, ha az eltávolítás az egészségi állapotát jelentősen veszélyezteti, vagy közegészségügyi, járványügyi előírásokat sért. A beteg elbocsátásával kapcsolatos tennivalókat felettese utasításának megfelelően az osztályos orvos végzi. Amennyiben a beteg önmaga ellátására nem képes, és mások segítségére szorul, úgy elbocsátani csak a közeli hozzátartozó előzetes értesítése után szabad. Az elbocsátás időpontjának meghatározásakor a beteg, illetve a közeli hozzátartozó kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. Ha a beteg elbocsátás utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik biztosítottnak, vagy egyedül él és gondozásra szorul, úgy erről a beteg lakóhelye szerint illetékes önkormányzatot kellő időben értesíteni kell, az eset körülményeitől függően esetleges intézkedések megtétele végett. Az osztályvezető főnővér rendelkezésére az ezzel a feladattal megbízott dolgozó kiadja a betegnek a leltár szerint átvett személyes értéktárgyakat és ingóságokat, illetőleg átveszi tőle azokat a tárgyakat, amelyeket az Intézet adott át neki használatra. A zárójelentést minimum három példányban kell elkészíteni. Egy példány a kórlapban megőrizendő, két példányt az elbocsátás napján kell a betegnek átadni azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyiket őrizze meg, a másikat adja át kezelőorvosának. Az átadás bárminemű akadálya esetében az osztályvezető főorvos a zárójelentés második példányát késedelem nélkül a kezelőorvosnak küldi meg úgy, hogy a beteg gyógykezelésében Kiadás: 7

Oldalszám: 47 / 84



megszakítás ne következzen be. A kérdés részletesen a „Betegdokumentáció vezetésének és felülvizsgálatának szabályozása (SZ 04)” c. szabályzat tárgyalja. Amennyiben az osztályvezető főorvos a beteg mentőszolgálattal történő szállítását határozza el, a szállítást megelőző napon gondoskodik annak megrendeltetéséről, a szállítás várható idejére a beteget az osztályos nővérrel előkészítteti, és a mentőegység személyzetének a beteg szállítására vonatkozó utasításokat, megadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős mindaddig, míg a mentőegység a beteget át nem veszi. A más intézetbe történő áthelyezés, illetve az előjegyzés kérését az osztályvezető főorvos kezdeményezi. A beteg más gyógyító-megelőző intézetbe történő áthelyezéséről, illetve lakásra történő szállításáról a mentőszállítás igénybevételi szabályainak megfelelően kell eljárni. A zárójelentés vagy kórlapkivonatot, és a szükséges okmányokat, leleteket a beteg áthelyezésével egyidejűleg kell az átvevő intézetnek megküldeni. A betegek lehetőleg a délelőtti órákban kell elbocsátani, illetőleg más intézménybe áthelyezni. A beteg kezelőorvosának javaslata ellenére, saját felelőssége mellett is dönthet úgy, hogy önként elhagyja az Intézetet, aki ezt a tényt „önkéntes, saját felelősség melletti távozás” megjegyzéssel rögzíti a betegdokumentációban, amely tényt a beteg aláírásával megerősíti Ha a beteg úgy dönt, hogy előzetes bejelentés nélkül távozik a Intézetből, akkor ezt a tényt „előzetes bejelentés nélküli távozás” megjegyzés mellett -

a kezelőorvos a beteg

dokumentációjában feltünteti, és ha a beteg egészségi állapota szükségessé teszi - az önkéntes távozás tényéről értesíti a beteg háziorvosát és - szükség esetén - az illetékes hatóságot. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen beteg esetén a bejelentés nélküli távozás tényéről a beteg biztonsága érdekében a kezelőorvos a törvényes képviselőt haladéktalanul tájékoztatja, amit szintén rögzít az egészségügyi dokumentációban. 7.1.6. Betegfogadási/előjegyzési listára helyezés szabályai

A 287/2006 (XII.23) Korm. rendelet az Intézetben sem helyi sem országos várólista vezetését nem teszi szükségessé. Ugyanakkor a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátásban egyaránt betegfogadási/előjegyzési listát kell vezetni. A beteget a járóbeteg klinikai vagy diagnosztikus (radiológiai, csontdenzitometriás, MRI, stb.) vizsgálat időpontjáról illetve a kórházi betegfelvétel várható időpontjáról tájékoztatni kell. A betegfogadási lista tartalmazza: Kiadás: 7

Oldalszám: 48 / 84





A beteg személyazonosító adatait



A betegellátás szempontjából fontos egészségügyi adatokat



A listára kerülés, és a betegellátást követően az arról való törlés időpontjait

A betegfogadási/előjegyzési lista vezetésének feltételeit külön szabályzat rögzíti: (SZ 41). Az egyes szervezeti egységek listavezetési kötelezettségeit az osztályos működési rendek tartalmazzák.

A

szabályzatot,

valamint

a

listák

karbantartását

a

Módszertani

és

Minőségbiztosítási osztályvezető felügyeli.

7.1.7. Elhalálozás Haldokló beteghez az ápoló köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Ha lehetőség van arra, az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozók, illetőleg egyéb, a beteg által kért személyek a beteget meglátogathassák. A beteg illetve családja kérésére az ápoló az igénynek megfelelő lelkészi szolgálatot köteles a beteghez hívni. A halál beálltát orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. Rendkívüli haláleset bekövetkezése, illetve valószínűsítése esetén az Intézet vezetésének és a Rendőrség illetékes szervének haladéktalanul történő tájékoztatása mellett a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. 7.1.8. A beteg hozzátartozójának értesítése A fekvőbeteg osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját telefonon és/vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben: 

Ha a beteg a hozzátartozóját a felvételről értesíteni bármi okból nem képes, és erre az osztályt felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud. Az intézeti felvételről a beteg lakáscímére kell értesítést küldeni. Amennyiben lakáscíme nem állapítható meg, az intézeti felvételről a rendőrség helyi szervét kell értesíteni



A beteg váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulás esetén



Ha a beteget más intézménybe áthelyezik, és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni nem képes



A beteg halála esetén

Kiadás: 7

Oldalszám: 49 / 84



A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjaival kapcsolatban a fekvőbeteg

osztályok

kötelesek

az

állomány

illetékes

parancsnokságát

(helyőrségi

parancsnokság), annak ügyeleti szolgálatát telefonon vagy táviratilag haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben: 

Ha az érintett személy kórházi beutalását illetőleg beszállítását nem a fegyveres erők és testületek végezték



Az érintett személy váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása esetében



Ha az érintett személy más intézetbe kerül áthelyezésre, vagy az Intézetből elbocsátják



Az érintett személy halála esetén

A hozzátartozó értesítéséről az osztályos orvos, illetve ügyeletes orvos gondoskodik, és azt megfelelően dokumentálja. 7.1.9. A beteg önrendelkezési joga Az invazív beavatkozásokhoz a beteg külön írásbeli vagy - amennyiben erre nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban megtett nyilatkozata szükséges. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát más gyakorolja. A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és az erre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, ami a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása miatt a beteg közvetlen életveszélyben van. Amennyiben az invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése csak akkor végezhető el, ha azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. Amennyiben a beavatkozás kiterjesztése a beteg valamely szervének vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez Kiadás: 7

Oldalszám: 50 / 84



vezetne, a beavatkozás kiterjesztése - az abba történő beleegyezés hiányában - csak közvetlen életveszély fennállása esetén végezhető el. A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő - bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő megsemmisítéséhez. A beleegyező nyilatkozatban a beteget tájékoztatni kell: 

A betegségről



A javasolt gyógymódról, kezelésről, ezek lehetséges előnyeiről



A gyógymód, kezelés elmaradásának kockázatairól, a javasolt kezelésen kívül választható kezelésről, azok lehetséges kockázatairól



A várható szövődményekről, azok előfordulási gyakoriságáról



A kezelés elutasításának jogáról

A beleegyező nyilatkozatnak tartalmaznia kell: 

A beavatkozás pontos megnevezését



Az esetleges kiterjesztésekre vonatkozó utalást



Az érzéstelenítés módját



A beteg és a beavatkozást végző orvos aláírását

7.1.10. A betegpanasz-kivizsgálás szabályai, betegjogi képviselő A betegek panaszainak kivizsgálására, valamint a betegjogi képviselő működésére az 1997. CLIV. törvényben foglaltak, valamint az intézeti Panaszkezelési szabályzat (SZ 30) az irányadók. A betegjogi képviselő nem az ORFI alkalmazásában áll, de tevékenységét ott végzi. A munkájához szükséges tárgyi feltételeket az Intézet biztosítja részére. A munkafeltételek biztosításáért, és a folyamatos kapcsolattartásért az ORFI részéről az Ápolási igazgató felelős. Az Intézet valamennyi munkatársa - szükség esetén a szolgálati út megtartásával - köteles együttműködni a betegjogi képviselővel, és számára munkavégzéséhez minden segítséget megadni.

Kiadás: 7

Oldalszám: 51 / 84



7.2. A fekvőbetegek kivizsgálása 7.2.1. Vizsgálatok A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. A betegek érdekében az Intézetben el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, melyek - a járóbetegellátás keretében már elvégzett vizsgálatokon túlmenően - a betegség megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességéhez halaszthatatlanul szükségesek. A betegek vizsgálatának tervét az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban az osztályos orvos közvetlen felettese, az osztályvezető főorvos (helyettese) határozza meg. A vizsgálati rend megtartásáért az osztályos orvos felelős, aki gondoskodik a vizsgálatok tervszerű, kellő időben történő végrehajtásáról és ezzel biztosítja, hogy a kivizsgálás időtartama a beteg felesleges terhelése nélkül a legrövidebb legyen. Az Intézetben fekvő beteg vizsgálata történhet az osztályon vagy más osztályon, illetve annak közreműködésével. A beteg vizsgálatát lehetőleg az erre a célra kijelölt külön helyiségben kell elvégezni. Az osztályos orvos a felvett, illetve átvett beteget sürgős esetben azonnal, egyéb esetben a lehető legrövidebb időn belül köteles megvizsgálni. Ezt követően fel kell venni, illetőleg ki kell egészíteni a kórtörténeti adatokat, és fel kell tüntetni a felvételi diagnózist (az első vizsgálatkor feltételezett diagnózis). Az osztályos orvos felettese az újonnan felvett beteget sürgős, vagy súlyos esetben azonnal, egyébként a következő orvosi vizit alkalmával megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat ellenőrizni köteles.

Szükség szerint további

vizsgálatokat, gyógykezelést rendel el. Az osztályvezető főorvos (helyettese) a sürgős és súlyos betegeket szükség esetén soron kívül, akár naponta többször is köteles megvizsgálni, ellenőrizni. Az ellenőrzéseket, a kiegészítő intézkedéseket az etikai követelmények betartásával kell végezni. 7.2.2. Az orvosi vizitek Az orvosi vizit a betegvizsgálatnak, információszerzésnek, továbbá a beteg és a gyógyító személyzet rendszeres személyes kapcsolatának egyik fontos, betegágy melletti formája. Törekedni kell arra, hogy a vizit ne váljék formálissá, ne sértse meg az orvosok közötti, illetve az orvos-beteg viszony etikai és titoktartási szabályait. A viziten csak annyi orvos és szakdolgozó vegyen részt, amennyi a betegellátás és továbbképzés szempontjából szükséges. Indokolt, hogy a viziten esetenként a beutaló orvos is részt vegyen.

Kiadás: 7

Oldalszám: 52 / 84



Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, a résztvevő személyeket az osztály jellegétől és beteganyagától függően az osztályvezető főorvos az osztály működési rendjében határozza meg. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a betegek folyamatos észlelését, de ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkeztetés, délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele stb.) Az osztályos orvos naponta legalább egyszer vizitel. A vizit során a vizitelő orvos minden beteget a szükséges mértékben megvizsgál, állapotát, ellátását (gyógyszer, diéta, ápolás, sebkötözés stb.), és a korábbi utasítások megtartásával ellenőrzi, valamint megadja a további utasításokat. A viziteket is fel kell használni a betegek egészséges életmódra nevelésére, és az egészségügyi dolgozók továbbképzésére. Az osztályvezető főorvos (helyettes) által tartott viziten a beosztott orvos ismerteti a betegek klinikai adatait. Az osztályvezető főorvosnak (helyettesének) azonban már a vizit előtt (pl.: munkakezdéskor tartott referáláson) tájékozódnia kell a beteg állapotáról, ezzel is elkerülve, hogy a beteg előtt tárgyalják, vitassák meg betegségét. A felettes orvos az ellenőrzést, a kiegészítéseket, a beosztott orvos véleményét is mérlegelve, az etikai követelmények betartásával köteles végezni. Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban valamennyi betegágynál vizitet tart, hogy a betegek állapotát ellenőrizze, és szüksége esetén terápiás utasításokat adjon, konzílium megtartásáról intézkedjen. Ellenőrzi az osztály rendjét (betegek, dolgozók). Heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon az ügyeletes orvos az osztályos orvosnál előírtak szerint vizitel, és ezzel is biztosítja az ellátás folyamatosságát. Ezeken a napokon az ügyeletes orvos a súlyosabb állapotban lévő betegek, vagy akiknek az állapota rosszabbodott, illetőleg az ügyelet alatt felvett beteget megvizsgálja, kezelésüket elvégzi, valamint megadja a szükséges utasításokat. A fekvőbeteg szakellátás folyamatát az ER 04, míg az egyes osztályok működését az osztályos működési rendek szabályozzák.

Kiadás: 7

Oldalszám: 53 / 84



7.2.3. Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok A

kórisme,

a

gyógykezelési

terv

megállapításához,

valamint

a

gyógykezelés

eredményességének értékeléséhez a beteg állapotának megfelelően igénybe kell venni egyéb betegellátó és központi diagnosztikus osztályok által végzett szakvizsgálatokat. 

A szakvizsgálat célzottan történik. Az esetek egy részében kezdeményezése nem tételezi fel a szakvizsgálatot végző szakorvos előzetes véleményének kikérését. A vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a kért vizsgálatot (a kért vizsgálat módját a szakvizsgálatot végző osztályvezető főorvos határozza meg), a diagnózist (a feltételezett diagnózist, vagy differenciáldiagnosztikai problémát), továbbá minden olyan klinikai adatot, mely a szakvizsgálat elvégzésének hatékonyságát biztosítja



A szakmai kollégiumok által kiadott módszertani irányelvekben megjelölt, feltétlenül elvégzendő, vagy ajánlott szakvizsgálatokat lehetőleg az Intézetbe utalás előtt, a járóbeteg-ellátás keretében kell elvégezni, és azokat megismételni csak megfelelő szakmai indokok alapján szabad



Szakvizsgálatot csak orvos kérhet, aki a vizsgálat eredményéről (szakvéleményről) lelet formájában értesül. A beteg előkészítéséről, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséről (sürgősség) az osztályos orvos, a beteg szükség szerinti szállításáról, kíséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenésről az osztályos (fő) nővér gondoskodik. A szakorvos által közölt leletet (vizsgálati eredményt) a kórlaphoz kell csatolni. A vizsgálat jellegétől függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban szakvéleményt is köteles közölni



A beteg kímélése, valamint a gazdaságosság érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot



Az egészségügyi szakdolgozók által végezhető vizsgálatok körére a vonatkozó jogszabály az irányadó



A beteg tájékoztatására a jelen Szabályzatban, valamint a vonatkozó jogszabályban foglaltak az irányadók

Súlyos betegek, akiknek vizsgálatai, szakvizsgálatai során vagy kórlefolyásában probléma jelentkezik, továbbá a nagy megterhelést jelentő, műtétre váró, valamint a tudományos és továbbképzési

szempontból

jelentős

betegségben

szenvedő

betegek

intézeti

esetmegbeszéléseken (konzultáció) kerülnek megtárgyalásra. Az esetmegbeszéléseken, az Kiadás: 7

Oldalszám: 54 / 84



osztály orvosain kívül részt vesznek a beteg előzőekben említett szakvizsgálatait végző osztályok érdekelt szakorvosai is. Az osztályos orvos gondoskodik arról, hogy az esetmegbeszélésen a betegre vonatkozó minden kórelőzmény, vizsgálati, gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon. Az esetmegbeszélésen résztvevő orvosok ismertetik a betegre vonatkozó vizsgálataikat, szakvizsgálataikat, és ezek alapján kialakult véleményüket. Az osztályvezető főorvos (helyettese) ezek mérlegelésével dönt a beteg további vizsgálatáról, gyógykezeléséről. Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, vagy több irányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek elbírálása céljából illetékes külső szakorvosok bevonásával szaktanácskozást (konzíliumot) kell tartani. A konzíliumot az osztályvezető főorvos vagy a helyettese kezdeményezi. Az osztályvezető főorvos (helyettese) a beteg, illetőleg a közvetlen hozzátartozó kérelmére is kezdeményezhet konzíliumot, ha a kérelmet indokoltnak tartja. Elutasítás esetében a beteg vagy hozzátartozója kérelmével az Intézet főigazgatójához fordulhat. Ügyeleti időszakban, sürgős esetben konzíliumot kezdeményezhet az ügyeletvezető orvos is. Konzíliumot javasolhat az előbb említett szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető főorvosa (helyettese) is. Az osztályos orvos gondoskodik a beteg megfelelő előkészítéséről, felvilágosításáról és biztosítja, hogy a tanácskozáson a betegre vonatkozó minden kórelőzményi, vizsgálati gyógykezelési adat a résztvevő orvosok rendelkezésére álljon. A konzíliumon a beteg osztályos orvosa, az osztályvezető főorvos (helyettese), és a felkért esetleg más intézetből kért - konziliárus szakorvos vannak jelen, és a beteg vizsgálata alapján, együttesen

javaslatot

tesznek

a

beteggel

kapcsolatos

további

teendőkre

(további

szakvizsgálatokra, gyógymódra, eljárásra). A tanácskozás eredményét - eltérés esetében a különböző véleményeket is – illetőleg a tanácskozás alapján végzett további szakvizsgálatok eredményét (szakvélemény) a beteg kórtörténetébe kell bejegyezni. Mindezeket figyelembe véve az osztályvezető főorvos (helyettese) dönt a beteg további vizsgálatáról, kezeléséről. Amennyiben a tanácskozás nem vezetett megnyugtató eredményre, célszerű, ha az osztályvezető főorvos az osztálya felett szakmai felügyeletet gyakorló szakfőorvostól, vagy más intézetnek az adott szakterületen jártas orvosától (orvosaitól) konzíliumot kér, illetőleg a beteget előzetes helybiztosítás után annak osztályára vagy szakintézetébe áthelyezi. Az Intézet betegellátó és központi diagnosztikus osztályainak tervszerű, jó együttműködése a magas színvonalú betegellátás egyik döntő feltétele. Az együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a korábban említett szakvizsgálatok és konzíliumok a beteg állapotától függően azonnal, sürgősen (3 órán belül) vagy halaszthatóan (néhány napon belül) megtörténjenek. Az Kiadás: 7

Oldalszám: 55 / 84



esetmegbeszéléseket (konzultációkat) az osztályok jellegétől függően hetente egy-két alkalommal, az osztályok működési rendjében rögzített helyen és időpontban kell megtartani. 7.3. Ügyeleti és készenléti szolgálat működési rendje a fekvőbeteg-ellátásban Az ügyeleti szolgálatot a Kjt., Mt. és a 356/2008. (XII.31) Kormányrendelet alapján kell megszervezni,

az

„Intézeti

sürgősségi

betegellátás,

ügyeleti

szabályzat

(SZ

34)

figyelembevételével”. Az egészségügyi dolgozók és a kisegítő személyzet munkaidején kívül eső időben a betegek ellátásáról ügyeleti, illetőleg készenléti ügyeleti szolgálattal kell gondoskodni. Készenléti szolgálatot kell szervezni, ha az adott munkakörben a feladatok ellátása nem teszi szükségessé ügyeleti szolgálat szervezését. Az időnként jelentkező feladatok ellátása a munkára készen álló dolgozó esetenkénti igénybevételével is biztosítható. Az ügyeleti és készenléti szolgálat megszervezése a folyamatos és biztonságos betegellátás igényeinek megfelelően, az ORFI főigazgató-helyettesének közvetlen irányításával történik. Az Intézetben egyidejűleg reumatológiai és intenzív terápiás orvosi ügyelet működik, a két ügyeletes orvos közül a reumatológus szakorvos látja el az ügyeletvezető feladatát. Az ügyeleti és készenléti szolgálat a munkaidő végétől másnap munkakezdésig tart. Az ügyeleti idő a folyamatos és biztonságos a betegellátás igényének figyelembevételével, az ügyeletvezető orvos utasítására módosítható. Ügyeleti szolgálatra megfelelő képzettségű orvos, illetve szakdolgozó osztható be. Az ügyeleti szolgálatot teljesítő dolgozó köteles az ügyeleti szolgálati idő alatt a számára kijelölt munkahelyen felkészülve, munkára alkalmas állapotban tartózkodni, és a munkakörébe eső feladatokat elvégezni. Készenlétre olyan orvost lehet kijelölni, aki a feladat ellátásához szükséges szakmai tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik. A készenléti szolgálatot teljesítő dolgozó köteles a készenlét ideje alatt az általa előzetesen bejelentett helyen tartózkodni, hívásra a munkahelyén a lehető legrövidebb idő alatt, munkára képes állapotban megjelenni, és ott a szükséges feladatokat ellátni. A főigazgató-helyettes által erre kijelölt orvosok összeállítják az Intézetre vonatkozó reumatológiai és intenzíves ügyeleti tervet, melyet a tárgyhót megelőző hó 18. napjáig a főigazgatónak átadnak. Az ügyeleti beosztás a főigazgató általi jóváhagyást követően hatályos. A beosztást megfelelő helyeken ki kell függeszteni, és gondoskodni kell arról, hogy az ügyeleti szolgálatra beosztottak beosztásukról tudomást szerezzenek a tárgyhó előtti hónap 20. napjáig. A beosztáson változtatni csak az ORFI ügyeleti beosztásának elkészítésével megbízott orvos Kiadás: 7

Oldalszám: 56 / 84



tudomásával, a portaszolgálat részére történő írásos jelentési kötelezettség teljesítésével, a főigazgató-helyettes jóváhagyásával lehet. A készenléti szolgálat behívásáról az ügyeletvezető orvos gondoskodik.  Az ügyeleti szolgálatot ellátó orvosok feladatai: Az intézeti ügyeletes orvosok az intézeti osztályokon ellátják a betegek gyógykezelését, ellenőrzik a betegek állapotát, az osztályok rendjét. Az előírt időben vizitet tartanak. Elvégzik a betegek felvételével kapcsolatos tennivalókat. Sürgős esetekben a szükséges és lehetséges ténykedéseket azonnal elvégzik. Amennyiben olyan beavatkozás válik szükségessé, amely az Intézet más osztályán vagy csak más kórházban végezhető el, haladéktalanul megteszik a szükséges intézkedéseket a beteg áthelyezésére. Elvégzik a betegek vizsgálatával, gyógykezelésével, elhalálozásával, az ügyeleti szolgálat átvételével, átadásával kapcsolatos előírt feladatokat. Ellenőrzik a beosztott szakdolgozókat. Munkaszüneti napokon biztosítják a folyamatos betegellátást. Ügyeleti időben az intézeti betegellátás szakszerű és zavartalan biztosításáért az ügyeletvezető orvos a felelős. Bármely rendkívüli, vagy általa nem megoldható eset fennállásakor haladéktalanul jelentést kell tennie a főigazgató-helyettesnek, valamint szükség esetén a gazdasági igazgatónak és a főigazgatónak.  Egészségügyi szakdolgozók ügyeleti/készenléti szolgálata és feladatuk Ügyeleti/készenléti szolgálatot kell szervezni az intézeti fekvőbeteg ellátás területén a laboratóriumi asszisztensi és a röntgen asszisztensi munkakörökben. Készenléti szolgálat vezető beosztású dolgozók részére is elrendelhető. Az ügyeleti/készenléti szolgálat elrendelésének módjára, mértékére, korlátaira, díjazására a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. 7.4. A betegek gyógykezelése, ápolása, étkeztetése 7.4.1. Gyógykezelés A betegek számára biztosítani kell mindazokat a gyógyeljárásokat, amelyek gyógyuláshoz, munkaképességük, keresőképességük lehető és mielőbbi helyreállításához, panaszaik megszüntetéséhez, életminőségük javításához szükségesek, a szakmai kollégiumok irányelvei, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségelőirányzatainak figyelembevételével.

Kiadás: 7

Oldalszám: 57 / 84



A diagnózis megállapításához hasonlóan, a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása is szükségessé teszi az osztály orvosainak és más társosztály, központi diagnosztikai, terápiás osztály orvosainak együttműködését, kollektív munkáját. A beteg gyógykezelését elsősorban az osztályos orvos végzi, felettese közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett. Az olyan kezelési eljárásnál, beavatkozásnál, melynek elvégzésére az osztályos orvosnak nincs kellő tapasztalata, gyakorlata, a felettesnek jelen kell lennie, illetőleg a beavatkozást a felettesnek kell elvégeznie. Törekedni kell a gyógyító munka arányos és tervszerű elosztására. Az orvos által a lázlapon előírt gyógyszerek szétosztását az arra kijelölt egészségügyi szakdolgozó (nővér) végzi és ellenőrzi azok bevételét. A nővér által végezhető gyógyító ténykedések körére a vonatkozó jogszabály, ill. munkaköri leírás az irányadó. Az Intézetben intravénás injekciót, infúziót és transzfúziót csak orvos adhat. Transzfúzió beadásához tanfolyam elvégzése szükséges. Intramuscularis vagy subcutan injekciót, tablettás gyógyszereket csak szakképzett nővér adhat abban az esetben, ha megfelel a 66/2011 (XII.13.) NEFMI rendeletben foglaltaknak. Mindazon gyógyszerek beadásáról, melynek elmaradása életveszélyt jelent a beteg számára, az elrendelő orvosnak meg kell győződnie. Az Intézetben használt nagy értékű diagnosztikus vagy terápiás eszközöket általában csak orvos kezelheti, vagy az a szakdolgozó, aki kezelésüket elsajátította, erről tanúbizonyságot tett, és a gépkezeléshez az osztályvezető főorvos engedélyt adott. Ha a szükséges gyógykezelés az osztályon nem biztosítható, a betegnek a gyógykezelés elvégzése céljából megfelelő osztályra való áthelyezéséről – felettesének rendelkezése szerint – az osztályos orvos intézkedik. 

A gyógyszerkezelés rendje A közforgalmú fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá az intézeti gyógyszertárak működési,

szolgálati és nyilvántartási rendjét a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet, szabályozza. A speciális intézeti

feladatokat

a

„Gyógyszertár

működési

rendje”

(OMR

09),

valamint

a

„Gyógyszerkezelési szabályzat” (SZ 31) részletezi. Az osztályon a gyógyszerellátást és gyógykezelést az osztályvezető főorvos által írásban megbízott gyógyszerfelelős orvos és az osztályvezető főnővér végzi. A gyógyszerfelelős orvos feladatkörébe

tartozik

a

gyógyszerek

rendelése,

kábítószerek

tárolása,

kiadása,

felhasználásának ellenőrzése. Az osztályos vezető főnővér feladata a gyógyszerek helyes tárolása, hatástani elkülönítése, biztonságos és tévedést kizáró kezelése, valamint a lejárt és a Kiadás: 7

Oldalszám: 58 / 84



forgalomból kivont készítmények időben történő eltávolítása. Gondoskodnia kell a gyógyszerek átvételéről, vezetnie és ellenőriznie kell a gyógyszerek felhasználásával és elszámolásával felmerülő adminisztrációs munkát. A nyilvántartása alapján figyelemmel kell kísérnie a gyógyszerfogyasztás mértékét, és ha valamely gyógyszerféleség fogyasztásában indokolatlan emelkedést észlel, jelentenie kell az osztályvezető főorvosnak. Az osztályvezető főorvosnak a készleteket és a felhasználást a lázlapokon és a gyógyszernyilvántartási lapokon feljegyzett adatok alapján folyamatosan ellenőriznie kell. A gyógyszerfelhasználás

indokolatlan

emelkedésének

okát

megvizsgálja

és

a

gyógyszerfogyasztás mérséklésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha az ellenőrzést elmulasztja, az esetleges szabálytalanságokért és hiányosságokért a felelősség az osztályos gyógyszerfelelőst és az osztályvezető főorvost együttesen terheli. 

A gyógyszerek beszerzése Az osztályos gyógyszerfelelős orvos ellenjegyzése mellett az osztályvezető főnővér

hetenként a Gyógyszerrendelési könyvbe felírja az osztály gyógyszer- és vegyszerigényét, szem előtt tartva, hogy a betegosztály gyógyszerkészlete a négyheti szükségletet nem haladhatja meg, valamint azt, hogy a gyógyszerkeret csak engedéllyel léphető túl. A soron kívül szükségessé vált gyógyszereket “STATIM” kell felírni. A kábítószereket az osztályos gyógyszerfelelős orvos külön könyvben rendeli meg. 

A gyógyszerek tárolása

Az osztályokra vételezett gyógyszert az osztályvezető főnővér haladéktalanul az osztályos gyógyszerraktárban helyezi el. Az osztályok által átvett gyógyszerek tárolására jól zárható gyógyszerszekrényt kell használni. A kábítószereket külön biztonsági zárral ellátott szekrényben, vagy gyógyszerszekrényben belül külön zárható részben kell tartani, amelynek kulcsát a gyógyszerfelelős orvos, illetve az ügyeletes orvos őrzi. A kábítószereket csak az orvos kezelheti. A gyógyszerszekrényben a gyógyszereket könnyen áttekinthető, gyógyszerformák szerinti csoportosításban, és ezen belül betűrendes sorrendben, az eredeti gyári csomagolásában kell elhelyezni, azokat abból kiszedni, ömlesztve tartani tilos. Tablettákat, kúpokat – ha az eredeti csomagolásnál kisebb mennyiségben kerülnek tárolásra – jól zárható dobozban, vagy dugóval ellátott széles szájú üvegben kell tartani. A tartályon a készítmény nevét fel kell tüntetni. Általában az osztályon a gyógyszer tárolását úgy kell megszervezni, hogy azok kezelése és felhasználása biztonságos, minden tévedést vagy összecserélést kizáró módon Kiadás: 7

Oldalszám: 59 / 84



történjen. A gyógyszerszekrényt állandóan zárva kell tartani, kinyitni csak gyógyszerosztás idejére szabad. A gyógyszerszekrényt nyitva és őrizetlenül hagyni tilos! A gyógyszerek lejárati idejét állandóan figyelemmel kell kísérni, ha a gyári csomagolás nem tünteti fel a felhasználhatóság időpontját, akkor általában a gyártástól számított öt évig használható fel. A gyógyszerkészletet minden év áprilisában és októberében ellenőrizni kell, és ha a szükségesnél nagyobb mennyiség áll az osztály rendelkezésére – melyet a lejárati ideig nem tud az osztályon felhasználni – azt az Intézet más osztályának, illetve a gyógyszertárnak kell felajánlani felhasználásra. Az osztályos vezető főnővér felelősséggel tartozik azért, hogy az osztályon lejárt gyógyszer ne legyen. A lejárt gyógyszereket selejtezni kell, a gyógyszertáron keresztül. 

A gyógyszerek, szakmai anyagok nyilvántartása és elszámolása a betegosztályokon

Tételes mennyiség szerinti nyilvántartást kell vezetni: a kábítószerekről, a tiszta szeszről, a műtéti anyagokról, eszközökről, egyes költségesebb gyógyszerekről. A tételes elszámolás alá tartozó gyógyszerek felhasználását a kiadás keltének és a beteg nevének feltüntetésével esetenként kell a gyógyszernyilvántartás “Kiszolgáltatott mennyiség” rovatába bejegyezni. A kiadott gyógyszereknek a beteg lázlapján, illetve kartonján szerepelnie kell. A tételes felhasználás alá nem eső gyógyszerek felhasználását az osztályvezető főnővér hetente készletfelvétel útján állapítja meg. A gyógyszerkivonásokról szóló központi írásos értesítés végrehajtásáért a vezető gyógyszerész, az osztályon a gyógyszerfelelős orvos felelős. Az írásos értesítést sorszám szerint összegyűjtve, két évig kell az osztályon megőrizni. A kivonásokról szóló telefonértesítést a gyógyszerész veszi át, és annak tartalmát írásban, e-mailben közli az osztályos gyógyszerfelelős orvossal, haladéktalan intézkedés végett. 7.4.2. A betegek ápolása Az ápolás a gyógyító-megelőző munka alapvető része, amelyet a fekvőbeteg gyógyintézetben – orvos utasítása alapján, illetőleg egyes tevékenységek tekintetében azzal összhangban – önállóan vagy felügyelet mellett az egészségügyi szakdolgozók és az ápolásban közreműködő egyéb egészségügyi dolgozók végeznek (ld. „A szakápolási tevékenység folyamata” eljárásrend, ER05, és a különböző protokollok). Az ápolási munka szakmai irányításáért, Kiadás: 7

Oldalszám: 60 / 84



szervezéséért elsősorban az ápolási igazgató felelős, aki e feladata keretében összehangolja és ellenőrzi az osztályos vezető főnővérek ápolásirányítási és szervezési tevékenységét. Az osztályon történő ápolási munka közvetlen irányítója, ellenőrzője és összehangolója az osztályos vezető főnővér, aki feladatait a részére kiadott munkaköri leírás előírásai szerint látja el. Az ápolási munkában arra kell törekedni, hogy a feltételek megvalósulásával párhuzamosan olyan munkacsoportok alakuljanak ki, amelyekben egyrészt az orvosok és az egészségügyi szakemberek, másrészt az ápolásban résztvevő főiskolai, közép- és alapfokú képzettségű, valamint szakképzetlen egészségügyi dolgozók a korszerű munkamegosztás szabályai szerint együttműködjenek. A munkamegosztást úgy kell tervezni, hogy a különböző szinten végzett egészségügyi tevékenységek egymást kiegészítsék. Az alacsonyabb képzettségű dolgozó hatáskörébe kell utalni azokat a tevékenységeket, amelynek ellátásához speciális szakképzettség nem szükséges. Ezzel kell felszabadítani a szakképzett dolgozók munkaidejének egy részét a magasabb szintű feladatok ellátására. Mindezeket a betegellátás szakszerűségének, hatékonyságának és gazdaságosságának messzemenő szem előtt tartásával kell kialakítani. Az ápolási munka során a beteg részére biztosítani kell az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv folyamatos végrehajtását, a rendszeres megfigyelését. Az ápolási lapon az észlelt tünetek, állapotváltozások rögzítését, jelentését, minden szükséglet kielégítését, amelyek a beteg életfenntartása és gyógyulása érdekében elengedhetetlenek, de azokat állapota, helyzete miatt önmaga részben, vagy egészben képtelen kielégíteni (ágynyugalom, testi higiéné, táplálkozás, mozgás stb.) a gyógyuláshoz, a gyógyulásba vetett hithez szükséges környezet kialakítását, az egészségnevelést, kiterjesztve azt a hozzátartozókra is. 7.4.3. A betegek étkeztetése A betegek étkeztetését a HACCP (Hazard Analysis Critical Controll Point) előírásainak figyelembe vételével az Élelmezési csoport végzi. A betegek étkeztetésének rendjét (diéta neme, étkeztetés módja, stb.) - a betegség természetétől, a beteg állapotától, a végzendő vizsgálatok és gyógykezelés jellegétől függően, felettese rendelkezésének megfelelően, az osztályos orvos a dietetikussal együttműködve állapítja meg, és ellenőrzi annak megtartását. A beteg kívánságait – a lehetőségekhez mérten – figyelembe kell venni.

Kiadás: 7

Oldalszám: 61 / 84



Az orvosi utasításnak megfelelő ételrendelésről az osztályvezető főnővér, a diétás nővérrel szorosan együttműködve, gondoskodik. Az ételt naponta háromszor, a kisétkeztetéssel együtt a “Házirend”-ben meghatározott időben kell kiszolgálni. Ennél gyakoribb étkeztetést az osztályvezető főorvos (helyettese) által elrendelt esetben lehet biztosítani. Az élelmezési csoport az ételt a betegek részére az étlap és a diétás előírás szerint osztja szét. A tálalás és az étkezés kulturáltságát biztosítani kell. A járóképes betegek lehetőség szerint az étkezésre kijelölt helyen étkeznek. A fekvőbetegek részére az ételt az ágynál kell felszolgálni, ha szükséges, a nővér (segédnővér, tanulónővér) a beteget megeteti. A betegszobában ételt tárolni nem szabad. Ételmaradék sem a kórteremben, sem az osztályon nem maradhat. A hulladékot, ételmaradékot minden étkezés után azonnal el kell távolítani az osztályról. A beteg az otthonról kapott, vagy behozott élelmet bemutatja az ápolónak, aki az orvosi előírásnak megfelelő ételek elfogyasztását engedélyezi, illetve gondoskodik azoknak az osztályon történő kulturált, a higiénés szabályoknak megfelelő tárolásáról, hűtéséről. A betegek Intézetben való tartózkodásuk ideje alatt szeszesitalokat nem fogyaszthatnak. Az osztályokon elhelyezett hűtőszekrényben élelmiszerekkel együtt más készítmény (gyógyszer, vér, plazma vagy infúzió) nem tárolható! A szakmai anyagokat, még külön hűtőszekrényben sem szabad a tálalóban elhelyezni. Az élelmiszerek tárolására szolgáló hűtőszekrénybe beteg nem nyúlhat. A betegek számára behozott élelmiszereket névvel ellátva, csak az osztályos ápoló helyezheti el és veheti ki a hűtőszekrényből, miközben ellenőrzi, hogy az élelmiszer a beteg diétás előírásainak megfeleljen. 7.5. A járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátás keretében az ORFI szakambulanciáin folyik az Intézet szakmai kompetenciájába tartozó, és az országos/területi kötelezettség alapján ellátandó betegek szakmai szabályok szerinti vizsgálata, szakvéleményezése és gyógyító ellátása. Itt történik az intézeti fekvőbeteg osztályokról elbocsátott betegek ellenőrzése is (ld. „Járóbeteg szakellátás és gondozás” eljárásrend, ER 03). A járóbeteg-ellátás működési rendje összehangolt a fekvőbeteg osztályok és a diagnosztikai osztályok működési rendjével. Az ORFI valamennyi orvosa kötelezhető ambuláns tevékenység végzésére. Az idevágó eljárásrend meghatározza a sürgős ellátást igénylő járóbetegek fogadási rendjét, a várólistát, a rendelési időket, az előjegyzés és ellátás módját, a szakmai protokollokat, az orvosi és a teljesítmény-jelentési dokumentációk előírásait.

Kiadás: 7

Oldalszám: 62 / 84



Amennyiben a beteg kórházi elhelyezése válik szükségessé, arra nézve a kórházi beutalás szabályai az érvényesek. A fekvőbeteg ellátásra szoruló betegeken a feltétlenül elvégzendő, illetve ajánlott vizsgálatokat a járóbeteg-ellátás keretében indokolt elvégezni. 7.6. Az Intézet higiénés rendje Az Intézet higiénés rendjéről a 1997.évi CLIV. törvény, a 60/2003. (XII.31). ESzCsM rendelet a szakmai minimumfeltételekről, és az ORFI Higiénés Szabályzata (SZ 32) az irányadó. Az intézeti Higiénés Szabályzat az Intézet valamennyi alkalmazottjára, a betegekre, az Intézettel szerződéses jogviszonyban állókra vonatkozik. 7.6.1. Az intézeti higiénés rendszabályok általános szempontjai Alapvetően ide tartozik a gyógykezelés és betegellátás higiénéje, (az orvosi beavatkozások, a betegek elhelyezése, tisztálkodási lehetőségük, étkezésük higiénéje, általában az osztály higiénés helyzetét befolyásoló műszer- és textília ellátottság, takarítás, fertőtlenítés), valamint az egészségügyi dolgozók személyi higiénéje (megfelelő gyakoriságú kézfertőtlenítés, a kórházi védőruha tisztasága, a váltás gyakorisága, a dolgozók szociális létesítményei). A fentiek mellett egyéb higiénés szempontként figyelembe veendő a kórtermek nagysága, állapota, berendezése, a higiénés festés, mázolás gyakorisága, a szociális helyiségek száma, tisztasága, a világítás, fűtés, szellőztetés módja, a szemét és veszélyes hulladék tárolása, elszállításának gyakorisága, módja, a tiszta és szennyes textília útja, a központi tálalókonyha, az osztályos tálalókonyhák higiénés rendje, az ételszállítás módja, az ételminta vételére vonatkozó előírások végrehajtása, a mosogatás rendje, a tiszta edény tárolásának követelménye, a hűtőszekrények rendeltetésszerű használata és tisztántartása, valamint az ételmaradékok kezelésének, tárolásának és elszállításának körülményei. 7.6.2. Az intézeti takarítás Az Intézet minden helyiségében, előírt gyakoriságú, nedves, fertőtlenítő takarítást kell végezni, melyet az ápolási igazgató és a higiénikus ellenőriz az osztályos vezető főnővér bevonásával, az intézeti szabályozás szerint (ld. Takarítási utasítás, U 10)

Kiadás: 7

Oldalszám: 63 / 84



7.6.3. A hulladékkezelés és tárolás szabályai Az Intézet összes helyiségében (kórtermekben, kezelőkben, ambulanciákon, irodákban, egyéb helyiségekben) összegyűjtött hulladékot szükség szerint, de legalább naponta egyszer ki kell üríteni hulladékgyűjtő zsákokba. A hulladékgyűjtő zsákokat bekötve, minden reggel 7-8 óra között a takarítószolgálat az udvaron lévő szemétgyűjtő konténerbe szállítja. A hulladék összegyűjtésére csak a szennyezett anyagok szállítására szolgáló kocsit szabad felhasználni, melyet hetente fertőtleníteni kell. A veszélyes hulladék kezelése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik (ld. „Hulladékkezelési utasítás, U 09”), melynek betartását az ápolási igazgató és a higiénikus főorvos folyamatosan ellenőrizni köteles. 7.6.4. Védőruházat használata, ágynemű cseréje A védőruházat használata a Munkavédelmi Szabályzat (SZ 13) szerint történik. Az Intézet a gyógyító-megelőző tevékenységet folytató alkalmazottak munkavégzéséhez védőöltözetet biztosít, melynek viselése kötelező. Steril gumikesztyűt a steril munkához kell használni. Az alkalmazottak kezének a kórokozóktól való megóvása céljából szennyező takarítási munkához, valamint minden testváladékhoz kötött beavatkozásnál gumi- vagy fóliakesztyűt kell használni. A védőöltözet fertőtlenítő mosása az Intézet feladata. A védőöltözet előírás szerinti cseréje elengedhetetlen a fokozott aszepszist igénylő munkafolyamatoknál. (pl. intenzív osztály). A betegek ágyneműcseréjét a szennyes és tiszta ruha kezelését, valamint ezek előírásait a „Szakápolói tevékenység folyamata” eljárásrendje (ER 05), és az idevágó protokollok tartalmazzák. 7.6.5. További megelőző jellegű járványügyi tevékenységek 

A fertőtlenítés rendszere A tevékenység végzésében az Országos Közegészségügyi Intézet “Tájékoztató a fertőtlenítésről és a fertőtlenítő szerekről c. kiadványában szabályozott fertőtlenítő rendszer az irányadó. Az egészségre káros rovarok és rágcsálók elleni eljárásokat és a felhasználható irtószereket az Országos Közegészségügyi Intézet “Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről” c. kiadványa szabályozza.

Kiadás: 7

Oldalszám: 64 / 84



A védőoltások szervezése A higiénikus főorvos illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a fertőző beteg környezetében szükségessé váló védőoltás, illetve az Intézetben alkalmazottak kötelező védőoltásainak a megszervezése. A védőoltások rendjére a mindenkor érvényes országos és intézeti (SZ11) jogszabályok az irányadók.

7.6.6. Fertőző megbetegedés esetén végzett járványügyi tevékenység Nosocomialis,

vagy

behurcolt

fertőző

megbetegedés

esetén

a

higiénikusnak

haladéktalanul kezdeményeznie kell az Intézet osztályainak rendkívüli tájékoztatását (főigazgató-helyettesi körlevél kiadása), és a szükséges intézkedések azonnali megtételét. 8. AZ ORVOSOK,

EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK ÉS AZ INTÉZETI KÖZALKALMAZOTTAK MAGATARTÁSA

8.1. Az orvos gyógyító-megelõzõ tevékenysége A gyógyító-megelőző tevékenység körében az orvosi vizsgálatnak a beteg minden panaszára és a vizsgálat során észlelt minden kóros tünetre ki kell terjednie. A beteget az adott lehetőségek között az orvostudomány állásának, és a beteg egyéni adottságainak, valamint betegsége szakaszának megfelelő gyógykezelésben kell részesíteni. Az orvosnak a legcélravezetőbb vizsgálati módszereket, gyógymódokat és gyógyító eszközöket kell alkalmaznia. Az orvosnak a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel meg kell tennie mindazokat az intézkedéseket, amelyek a betegségek megelőzéséhez, a beteg életének megmentéséhez, gyógyulásához,

munkaképességének

helyreállításához

szükségesek.

Az

általa

gyógyíthatatlannak vélt beteget is a legnagyobb gondossággal köteles gyógykezelni. Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében csak olyan gyógyszert rendelhet és alkalmazhat, amely gyógyszer hatóanyagainak hatását, javallatait és ellenjavallatait, alkalmazásának módját, adagolását, valamint káros mellékhatásait és azok elhárításának módját ismeri. Mellőznie kell valamely gyógyszernek tudományosan nem igazolható, az orvostudomány mindenkori állásának meg nem felelő alkalmazását. Kerülnie kell a felesleges gyógyszeres kezelést.

Kiadás: 7

Oldalszám: 65 / 84



8.2. Az orvos magatartása Az orvosnak tevékenységében és magánéletében olyan magatartást kell tanúsítani, amely az orvosi hivatásba vetett bizalmat, és az orvosi hivatás erkölcsi tekintélyét biztosítja. Az orvosnak orvostársa irányában olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel biztosítja annak megbecsülését és orvosi tevékenysége iránti bizalmát. Az orvos más orvos képzettségét, orvosi tevékenységét (vizsgálati módszereit, kórismére vonatkozó megállapításait, gyógyító eljárását, műtői készségét stb.), magatartását a beteg, illetőleg a beteg hozzátartozója, az ápoló személyzet és az általában nem illetékes személy előtt nem bírálhatja. Ha az orvos bármely orvos orvosi tevékenységében nyilvánvaló hibát észlel, köteles erre megfelelő módon az orvos figyelmét felhívni, szükség esetében annak felettese szervét tájékoztatni. Minden orvos felelős a hozzá beosztott, csoportjába tartozó, illetőleg felügyelete, irányítása, ellenőrzése alatt álló orvosok szakmai fejlődéséért és magatartásáért. 8.3. Az egészségügyi szakdolgozók magatartása Az egészségügyi szakdolgozók feladataikat hivatásukból folyó felelősségük tudatában, valamint a munkájukat közvetlenül irányító orvos által megadott rendelkezések, illetve szempontok szerint kötelesek végezni. Munkakörükben olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amely e tevékenységének folytatásához megkívánt megbecsülésre és bizalomra méltóvá teszi. Az egészségügyi szakdolgozónak a beteg irányában minden esetben türelmes, kíméletes és fegyelmezett magatartást kell tanúsítania. A betegben tevékenységével, magatartásával meg kell erősíteni azt a tudatot, hogy szakszerű ellátásban részesül. Az egészségügyi szakdolgozó az orvos tevékenységével kapcsolatban a beteg, a beteg hozzátartozója vagy más személy előtt nem tehet olyan kijelentést, amely alkalmas arra, hogy az orvosba vetett bizalmat megingassa. Ha az egészségügyi szakdolgozó tevékenységében hibát észlel, köteles erre az egészségügyi szakdolgozó figyelmét megfelelő módon felhívni, szükség esetén felettes szervének bejelenteni. Az orvos, a felettes egészségügyi szakdolgozó felelős a hozzá beosztott, csoportjába tartozó, illetve felügyelete, irányítása, ellenőrzése alatt álló egészségügyi szakdolgozók szakmai fejlődéséért és magatartásáért.

Kiadás: 7

Oldalszám: 66 / 84



8.4. Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók magatartása a betegekkel és hozzátartozóikkal Az orvosnak tevékenységével, magatartásával arra kell törekednie, hogy a beteg (hozzátartozója) bizalmát megnyerje. A gyógyító-megelőző ellátás keretében foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó a beteg hozzátartozóját csak a beteg általános állapotáról tájékoztatja, a kórismét és a vizsgálat eredményét sem a beteggel, sem hozzátartozójával nem közölheti. Az egészségügyi szakdolgozó köteles ez utóbbi kérdésben hozzá forduló beteget (hozzátartozóját) a beteg gyógykezelését végző orvoshoz irányítani. Az orvosnak a beteg panaszai meghallgatása, vizsgálata és gyógykezelése, valamint az orvosi véleményadás során az orvosi hivatáshoz méltó magatartást kell tanúsítania. Annak ismeretében, hogy a betegség a beteg kedélyállapotának, alkalmazkodási képességének, sőt nem egyszer személyiségének megváltozását idézheti elő, az orvosnak a beteg irányában türelmes, kíméletes és fegyelmezett magatartást kell tanúsítania akkor is, ha a beteg türelmetlen vagy ingerlékeny. A betegben tevékenységével, magatartásával meg kell erősítenie azt a tudatot, hogy szakszerű ellátásban részesül. 8.5. A beteg és a hozzátartozók tájékoztatása A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadandó teljes körű tájékoztatásra. A gyógykezelés egész tartama alatt a tájékoztatásnak folyamatosnak kell lennie. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon: 

Egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is



A javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról



A javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól



A vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól



Döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében



A lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről



Az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről



A javasolt életmódról

Kiadás: 7

Oldalszám: 67 / 84



A betegnek joga van: 

Ahhoz, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak



A tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre



Megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait



Megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését, beosztását

A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége a beteg által megjelölt hozzátartozóra, a törvényes képviselőre is kiterjed, a beteg hozzájárulása esetén. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegségről adott felvilágosítás során az orvosnak körültekintően, a betegre és annak állapotára való figyelemmel kell eljárnia. A tájékoztatás rövid tartalmát rögzíteni kell az egészségügyi dokumentációban. Írásban, két tanú aláírásával kell dokumentálni, amikor a beteg visszautasítja a tájékoztatási jogot, illetve a cselekvőképes személy maga helyett másik személyt jelöl ki, aki az ő tájékoztatáshoz való jogát helyette gyakorolja. Lehetővé kell tenni, hogy rendkívüli esetben a beteg által megjelölt közeli hozzátartozók lehetőséghez képest meghatározott időben - telefonon is érdeklődhessenek a beteg általános állapota felől. Telefonon csak a beteg általános állapotára vonatkozóan adható felvilágosítás. A tájékoztatás rendjét - a házirend és személyes közlés útján - a betegekkel, illetőleg a hozzátartozókkal is ismertetni kell. Az osztályvezető főorvos, főorvos, osztályos orvos, ügyeletes orvos adhat beleegyezés esetén tájékoztatást a betegről hozzátartozójának. Az orvos az adott tájékoztatásért szakmailag és etikailag is felelős. Egészségügyi szakdolgozók csak a beteg általános állapotáról adhatnak felvilágosítást.

Kiadás: 7

Oldalszám: 68 / 84



A beteget, illetőleg hozzátartozóját az Intézetből történő elbocsátás előtt is tájékoztatni kell egészségi állapotáról, a gyógykezelés további módjáról és követendő életrendjéről. A beteg munkáltatójának képviselőjét a beteg általános állapotáról, a rehabilitáció szükségességéről a beteg beleegyezésével lehet tájékoztatni. 8.6. Titoktartási kötelezettség, adatvédelem A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit Intézetünkben történő elhelyezésről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt Intézetünk köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról. Az orvos titoktartási kötelezettsége kiterjed az általa vizsgált személy, továbbá a nála gyógykezelés alatt álló beteg egészségi állapotára vonatkozó adatokra (kórisme, betegség tünetei, kórjóslat stb.), a vizsgálat alapján szükséges, vagy folyamatban levő, illetőleg a befejezett gyógykezelés jellegére, a megbetegedés körülményeire és a vizsgálattal vagy a gyógykezeléssel kapcsolatban tudomására jutott valamennyi adatra. Az orvost a titoktartási kötelezettség azzal az orvossal és egészségügyi szakdolgozóval kapcsolatban is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetőleg a gyógykezelésben nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása, vagy a beteg további gyógykezelése érdekében szükséges. Az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelés alatt álló beteggel kapcsolatban egészségi állapotára vonatkozó adatokat és a szükséges, illetőleg folyamatban levő gyógykezelés jellegét a betegen kívül csak az általa meghatározott, illetve kezelésében és utókezelésében résztvevő személyekkel közölheti. Telefonon a beteg egészségi állapotáról felvilágosítás nem adható. Az orvos a megbetegedés körülményeit és a vizsgálattal, illetőleg a gyógykezeléssel kapcsolatban tudomására jutott egyéb adatot kiskorú, valamint cselekvőképtelen vagy Kiadás: 7

Oldalszám: 69 / 84



korlátozottan cselekvőképes nagykorú beteg esetében a beteg hozzátartozójával, továbbá a beteg gondozójával abban az esetben közölheti, ha azok közlése a beteg eredményes gyógykezelésének (gyógyulásának) biztosítása érdekében szükséges. Az egyéb egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozó, valamint az egészségügyi képesítéssel nem rendelkező személy a beteg egészségi állapotára vonatkozó olyan adatot, melyet foglalkozása vagy tanulmányai során tudott meg, mással nem közölhet. A beteg vizsgálatát, illetőleg gyógykezelését végző orvos megkeresésére az orvos, aki a beteget korábban vizsgálta, illetve gyógykezelte, köteles a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatban kért adatokat a megkereső orvossal közölni. Hivatalos megkeresés esetén a kezelőorvos a beteg egészségi állapotára vonatkozó adatok kiadásakor az 1997. évi XLVII. tv. értelmében köteles eljárni. A titoktartási kötelezettségről, valamint az intézeti gyógykezelés során keletkezett egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről a törvényhez kapcsolódó intézeti Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat (SZ05) rendelkezik. Az Intézet alkalmazásában álló közalkalmazottakat, valamint az Intézettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgálatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel. A titkoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott, vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. Az Intézet alkalmazásában álló közalkalmazottakat, valamint az Intézettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a munkavégzése során tudomására jutott személyes és különleges adat, az Intézet működését, gazdálkodását érintő adat és egyéb tény vonatkozásában titoktartási kötelezettség terhel. A titkoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a főigazgató, az érintett személy felmentést adott, vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. 9. EGYÉB FELADATOK 9.1. Oktatás (képzés, szakképzés, továbbképzés) Az Intézet feladatai közé tartozik az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak, valamint egyéb dolgozóknak a vonatkozó jogszabályok és szakmai irányelvek szerinti oktatása (képzés, továbbképzés). Kiadás: 7

Az

orvosegyetemet

végzettek

(orvosok,

gyógyszerészek)

szervezett

Oldalszám: 70 / 84



továbbképzését az orvosegyetemek szervezik, irányítják és ellenőrzik, a tervezés és a végrehajtás a humánpolitikai vezető feladata. Az egészségügyi főiskolai karon végzettek szervezett továbbképzését a főiskolai kar szervezi, irányítja és ellenőrzi, kórházi felelőse az ápolási igazgató, valamint az intézeti szakoktató. Az orvosok kórházon belüli továbbképzését, a továbbképzésre berendelt orvosok továbbképzését, a kórházi gyakorlatra beosztott orvostanhallgatók oktatását a főigazgató által megbízott orvos és a humánpolitikai vezető szervezi, irányítja, a jóváhagyott oktatási terv alapján. Az oktatási tervbe fel kell venni a Semmelweis Egyetem által szervezett továbbképzést is. A beosztott orvostanhallgatók reumatológiai oktatását az Intézet a Semmelweis Egyetem ORFI-ban működő Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoportjának vezető professzora által összeállított, és az Egyetem rektora/dékánja által jóváhagyott oktatási terv alapján végzi. Az orvosok továbbképzéséért, a szakvizsgára való felkészítésért az osztályvezető főorvos a felelős. A kötelező továbbképzés, valamint az egyéb képzések, konferenciák, tudományos ülések aktív részvétele a 14 napos rendkívüli szabadság terhére történhet. Az előbbi kereten túl tudományos célú távollét csak szabadság (szabadnap) terhére történhet. Az egészségügyi szakközépiskolát, egészségügyi szakiskolát végzettek, illetve képzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozók szakosító képzésben, illetve a munka melletti tanfolyamos képzésben résztvevő oktatása az illetékes egészségügyi szakiskola által biztosított szakmai tantervek alapján történik. A képzésben résztvevők tantervben meghatározott szakmai, elméleti oktatása az Intézet főigazgatója által – az egészségügyi szakiskola igazgatójával egyetértésben – kijelölt orvosok, gyógyszerészek feladata. A képzésben résztvevők gyakorlati oktatását az Intézet erre kijelölt szakemberi végzik. Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzését az ápolási igazgató irányításával és ellenőrzésével az intézeti szakoktató szervezi. Az ápolási igazgató az oktatás eredményeiről, a résztvevők munkájáról rendszeresen beszámol az Intézet főigazgatójának. A továbbképzés céljait szolgálják az orvosok, illetőleg az egészségügyi szakdolgozók számára szervezett szaktanfolyamok, gyakorlatok, referálások, konferenciák és tudományos ülések. Fontos eszköze a továbbképzésnek az osztályértekezlet, a vizitek, az osztályon belüli, az osztályok közötti, az osztályok és a szolgálatok közötti munkahelycserék. 9.2. Tudományos kutatómunka Az emberen végzett orvosbiológiai kutatásokat a tudomány általánosan elfogadott alapelvei, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint kell elvégezni. Kutatást csak akkor szabad végezni, Kiadás: 7

Oldalszám: 71 / 84



ha a kísérlet céljának fontossága arányban áll a kutatási alany elkerülhetetlen kockázatával. A kutatómunka megkezdésekor a bevont betegeket megfelelően tájékoztatni kell a kutatás céljáról, módszeréről, várható eredményéről, a lehetséges kockázatokról, kellemetlenségekről. A kutatásban résztvevő beteget tájékoztatni kell arról, hogy szabadon visszautasíthatja a kutatásban való részvételt, illetve részvételét a kutatás bármely szakaszában megszakíthatja. A beteg csak a tájékozott beleegyezését követően vonható be a kutatási munkába. Az Intézetben folyó tudományos kutatómunka rendszeres és tervszerű végrehajtásáért az ORFI főigazgatója felelős, aki szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét az e célra szervezett Tudományos Tanács közreműködésével végzi. Az ORFI tudományos kutatómunkájának elsősorban az intézeti alapvető gyógyító-megelőző feladatát kell támogatnia, az a gyógyító-megelőző munkát nem hátráltathatja. A főigazgató a Tudományos Tanács, valamint az Intézeti Kutatásetikai Bizottság útján a tudománypolitikai irányelvek, orvosetikai irányelvek, a távlati tudományos kutatási terv, valamint az ORFI feladatainak figyelembevételével: 

Jóváhagyja az Intézetben folyó tudományos kutatómunka téziseit



Biztosíthatja költségvetésből - a lehetőségek alapján - azok anyagi támogatását



Véleményezi a tudományos fokozatra, a tudományos ösztöndíjra, a tudományos kiküldetésre irányuló kérelmeket



Rendszeresen ellenőrzi a tudományos munkát, és a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően

gondoskodik

az

előírt

beszámolók,

jelentések

elkészítéséről,

továbbításáról 

Gondoskodik a klinikai konferenciák, tudományos rendezvények tervszerű megtartásáról

Az Intézet dolgozóinak tudományos előadását, közleményét, tudományos jelentését, kutatási munkáját az osztályvezető főorvos és a főigazgató hagyja jóvá, kikérve az ORFI Tudományos Tanácsának véleményét. Kutatási eredményeinek publikálásakor az orvos felelős azok pontosságáért. Szorgalmazni és segíteni kell, hogy az egészségügyi szakdolgozók is vegyenek részt a tudományos munkában (elsősorban az ápolási igazgató feladata). Az intézeti tudományos munkát a „Tudományos és kutatási tevékenység eljárásrendje” (ER06) tartalmazza.

Kiadás: 7

Oldalszám: 72 / 84



9.3. Az egészségügyi felvilágosító, és az egészséges életmódra nevelő munka Az Intézet valamennyi egészségügyi dolgozójának feladata és kötelessége a rendszeres, folyamatos egészségügyi felvilágosító és egészséges életmódra nevelő munka végzése, mind a fekvőbetegek, mind a járóbetegek tekintetében. E munkát az osztályvezető főorvosok irányítják és ellenőrzik. Az Intézet minden osztályán, részlegén a betegekkel való foglalkozás közben (vizsgálat, gyógykezelés, ápolás, vizit, tájékoztatás, gondozás stb.) az Intézet orvosai, egészségügyi szakdolgozói kötelesek felvilágosító, egészséges életmódra nevelő tevékenységet folytatni, és magatartásukkal megfelelő példát mutatni. Munkaértekezleteken, osztályértekezleteken, főorvosi értekezleteken foglalkozni kell az egészségügyi felvilágosító és egészséges életmódra nevelő munka kéréseivel is. 9.4. Szálláshely biztosítás Az ORFI dolgozóinak – munkaviszonyuk időtartamára – szálláshelyet, illetve szolgálati lakást biztosíthat. A szállói elhelyezésről (ideiglenes bejelentkezés) a főigazgató dönt az illetékes igazgató (ápolási, gazdasági) bevonásával. A szálláshely kategóriáit, térítési díját szabályzat határozza meg. A bérleti jogviszonyra való javaslatot a főigazgató teszi meg a tulajdonosi jogkört gyakorlónak. A lakásbérletre az 1993. évi LXXVIII. törvény vonatkozik. 9.5. Alapítvány A Farkas Károly Emléklapítvány, mint közhasznú szervezet, célul tűzte ki az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet fiatal diplomásainak jutalmazását, a mozgásszervi megbetegedések

hatásmechanizmusának

kutatásában,

diagnosztikájában,

terápiájában

kimagasló eredményt elérő kutatók díjazását, és mindazt, ami a gyógyító - megelőző tevékenységet szolgálja, illetve az e tevékenység eredményesebb végzése érdekében történő továbbképzést, oktatást.

Kiadás: 7

Oldalszám: 73 / 84



10. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 10.1. Az ORFI dolgozóinak felvételi rendje Az Intézet dolgozóinak felvételére 90 napos próbaidővel, határozott, vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel kerül sor, mely tartalmazza a dolgozó adatait, beosztását, munkahelyét, illetményét és egyéb kötelezettségeit (pl. titoktartási nyilatkozat, felelősségbiztosításban való részvétel). A munkaszerződések előkészítése és a főigazgató részére történő jóváhagyás céljából történő előterjesztése a humánpolitikai vezető feladata. Osztályvezető főorvos alkalmazása a Szakmai Vezetői Testület javaslata alapján, valamint az illetékes szakmai kollégium véleményének figyelembevételével, határozatlan időre szóló vezetői megbízással történik. Az orvosok határozott vagy határozatlan időre történő alkalmazására az osztályvezető főorvos tesz javaslatot a főigazgató részére. A beosztott dolgozók határozott vagy határozatlan időre történő alkalmazására, munkaviszonyának meghosszabbítására a közvetlen munkahelyi vezető előterjesztése alapján kerül sor. Osztályvezető főnővér határozott vagy határozatlan időre történő alkalmazására a pályázatot elbíráló bizottság javaslata alapján, az osztályvezető főorvos és az ápolási igazgató egyetértésével kerül sor. Az

osztályos

nővérek,

szakdolgozók

alkalmazásához,

munkaviszonyának

meghosszabbításához az osztályvezető főorvos, az osztályvezető főnővér véleményének figyelembe vétele szükséges. 10.2. Szabályzatok, utasítások kiadásának rendje A főigazgató jogosult az ISO-MEES szerinti eljárásrendek, szabályzatok, osztályos működési rendek, utasítások, protokollok kiadására, módosítására az ORFI egészét vagy jelentős részét érintő kérdésekben, ideértve az ápolási- és gazdasági igazgató területét is, valamint az egyes osztályok, csoportok, részlegek felelősségi körét, munkáját befolyásoló kérdésekben, új feladatok ellátására, vagy a szervezeti és működési körökre vonatkozó ügyekben. A gazdasági igazgató és az ápolási igazgató jogosult egyedi utasítások kiadására a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása tárgyában. Kiadás: 7

Oldalszám: 74 / 84



10.3. Munkaköri leírások készítése és nyilvántartása Az alkalmazottak munkaköri feladatait, felelősségét, helyettesítését a munkaköri leírások határozzák meg, melynek elkészítése a közvetlen munkahelyi vezető feladata. A főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági igazgató, az ápolási igazgató a közvetlenül irányítása alá tartozó vezetők és beosztott dolgozók személyre szóló munkaköri leírását készíti el. A munkaköri leírásban foglaltak tudomásulvételét a dolgozók aláírásukkal kötelesek igazolni. A munkaköri leírások nyilvántartása a humánpolitikai vezető feladata. 10.4. Munkakör átadás-átvétel szabályai A vezető beosztású dolgozók, az önálló ügyintézők, valamint az eszköz- és pénzkezeléssel megbízott dolgozók munkakörét szervezeti változás, vagy személyükben történő változás miatt munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett kell átadni, illetve átvenni, melynek részletes szabályait főigazgatói utasítás tartalmazza. 10.5. A fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása A fegyelmi jogkört a Kjt.-ben foglaltaknak megfelelően a főigazgató gyakorolja. A kártérítési jogkör gyakorlását az Mt., valamint a Kjt. szabályozza. 10.6. Kötelezettségvállalás szabályai Pénzügyi következményekkel járó kötelezettséget - értékhatártól függetlenül - a gazdasági igazgató (távollétében a mb. pénzügyi-számviteli és anyaggazdálkodási osztályvezető) ellenjegyzésével a főigazgató (távollétében a főigazgató-helyettes) vállalhat. 10.7. Rendkívüli esemény Az

ORFI-val

közalkalmazotti

jogviszonyban,

vagy

munkavégzésre

irányuló

egyéb

jogviszonyban álló minden munkavállaló a betegellátást, az Intézet működését rendkívüli módon érintő és befolyásoló eseményről haladéktalanul köteles közvetlen munkahelyi vezetőjét, illetve az ügyeletvezetőt, ügyeletes orvost tájékoztatni, aki hatáskörének és Kiadás: 7

Oldalszám: 75 / 84



jogkörének megfelelő intézkedésre jogosult és egyben köteles is. Az intézkedést követően a rendkívüli eseményről azonnal írásos tájékoztatást kell adni a főigazgató részére. Rendkívüli eseménynek minősül az intézeti fekvő- vagy járóbetegekkel történt bármilyen negatív esemény, ami az egészségi állapotot (pl. ágyról leesés, elesések, egyéb trauma, extrém infekciók, hirtelen állapotromlás, elhalálozás) érinti, vagy esetleges bűncselekménnyel kapcsolatos. A traumával összefüggő esetek adekvát ellátása (röntgen készítés, koponya trauma esetén azonnali traumatológiai konzílium keretében CT készítés) mellett az erre a célra készített nyomtatványon sürgősséggel jegyzőkönyv felvétele kötelező.

11. KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS, SAJTÓVAL KAPCSOLATOS MAGATARTÁS Az ORFI-t a Emberi Erőforrások Minisztériuma, a különböző hatóságok, szakmai felügyeleti szervek, társintézetek, nemzetközi intézmények, társadalmi szervezetek, a szerződéses partnerek, az elektronikus és írott média felé kizárólag a főigazgató képviseli, aki ezt a jogkörét - esetenkénti egyedi elbírálás alapján - átruházhatja. Az Intézet működését, illetve a betegellátást érintő kérdésekben történő nyilatkozathoz, az Intézet működési területén történő, bármilyen célú kép-, hangfelvétel készítéséhez a főigazgató írásos - rendkívüli esetben szóbeli - engedélye szükséges. Az orvos a médiában történő bárminemű megjelenése előtt köteles a főigazgató engedélyét megszerezni. Saját orvosi tevékenységéről, illetőleg egyes betegségekkel kapcsolatos vizsgálati vagy gyógyító eljárásáról és elért eredményeiről csak tudományos szaklapok részére írhat cikket (közleményt), illetőleg adhat nyilatkozatot. Az ilyen közlés is csak a titoktartási kötelezettség megsértése nélkül történhet. Az orvos időszaki lap, valamint rádió, a televízió részére egészségügyi vonatkozású kérdésről csak akkor adhat nyilatkozatot, illetve akkor írhat cikket (közleményt), ha az közérdekű. Az orvos saját orvosi tevékenységéről nem adhat olyan nyilatkozatot, amely személye népszerűsítésének célját szolgálja, vagy arra alkalmas.

Kiadás: 7

Oldalszám: 76 / 84

•

Orszagos Reumatol6giai es Fizioterapias lntezet Budapest, Frankel Le6 u. 25-29

SZ01 Szervezeti es Mukodesi Szabalyzat

12. HATALYBALEPO RENDELKEZESEK

A Szervezeti es Mukodesi Szabalyzat a fe!Ugyeleti szerv j6vahagyasa napjan lep eletbe. Ezzel egyidejuleg a korabbi SZMSZ. es a jelen szabalyzat tartalmaval ellentetes minden korabbi belso rendelkezes, illetve szabalyozas hatalyat veszti. A Szabalyzatot az Intezet valamennyi szervezeti egysegeben az illetekes szervezeti egyseg vezetoje koteles az erdekelt dolgoz6kkal ismertetni. Az SZMSZ a honlapra is felkerUI , egy peldany az intezeti Konyvtarban is megtekintheto . A jelen Szabalyzat m6dosftasat a foigazgat6 kezdemenyezi, az igy eszkozolt m6dositasokr61 az lntezet vezetoit es alkalmazottait ertesiteni kell.

Mellekletek I ./ Az ORFl organogramja 2./ Hatalyos intezeti bel so szabalyozasok jegyzeke 3./ Organogram szerinti letszam kimutatas

Budapest, 2014. marc ius 3.

Kiadas: 7

Oldalszam : 77 1 84



Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet

1.sz Melléklet

organogramja

Kiadás: 7

Oldalszám: 78 / 84


SZ01 Szervezeti és Működési Szabályzat 2.sz Melléket

Hatályos intézeti belső szabályozások jegyzéke Az ORFI integrált minőségügyi kézikönyve Eljárásrendek ER 01 A minőségirányítási rendszer felügyelete, belső auditok ER 02 Eljárásrend dokumentumok, adatok és feljegyzések kezeléséről ER 03 Járóbeteg szakellátás és gondozás ER 04 Fekvőbeteg szakellátás ER 05 A szakápolási tevékenység folyamata ER 06 Tudományos és kutatási tevékenység eljárásrendje ER 07 Szerződéskötés és partnerkapcsolatok ER 08 A betegellátás humánpolitikai feltételei ER 09 Épület berendezés eszköz ER 10 Beszerzés, tárolás, elosztás Szabályzatok SZ 01 Szervezeti és működési szabályzat SZ 02 Iratkezelési szabályzat SZ 03 Számítástechnikai és védelmi szabályzat SZ 04 Betegdokumentáció vezetésének és felülvizsgálatának szabályozása SZ 05 Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat SZ 06 Közalkalmazotti szabályzat SZ 07 Közbeszerzési szabályzat SZ 08 A gazdasági szervezet ügyrendje SZ 09 Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási szabályzat SZ 10 Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat SZ 11 Védőoltási szabályzat SZ 12 Leltározási szabályzat SZ 13 Munkavédelmi szabályzat SZ 14 Tűzvédelmi szabályzat SZ 15 Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályzat SZ 16 Pályázati szabályzat SZ 17 Rendészeti vagyonvédelmi szabályzat SZ 18 Kockázatkezelési szabályzat SZ 19 Sugárvédelmi szabályzat SZ 20 Szabálytalanságok kezelésének szabályzata SZ 21 Számviteli politika SZ 22 Pénzkezelési szabályzat SZ 23 Önköltségszámítási szabályzat SZ 24 Klinikofarmakológiai tevékenység szabályzata SZ 25 Betegazonosítás csuklószalaggal SZ 26 Térítési díj szabályzat SZ 27 Értékkezelési szabályzat SZ 28 Betegjogi szabályzat SZ 29 Etikai szabályzat - Rendtartás Kiadás: 7 Oldalszám: 79 / 84



SZ 30 Panaszkezelési szabályzat SZ 31 Gyógyszerkezelési szabályzat SZ 32 Higiénés szabályzat SZ 33 Infekciókontroll rendszerének működtetése SZ 34 Sürgősségi betegellátás, ügyeleti szabályzat SZ 35 Létszám- és bárgazdálkodási szabályzat SZ 36 Reanimációs szabályzat SZ 37 Transzfúziós szabályzat SZ 38 Beteg és dolgozói elégedettségi vizsgálatok SZ 39 Belső ellenőrzési könyv SZ 40 Laboratóriumi kézikönyv SZ 41 Betegellátásra való előjegyzés és várólista vezetésének szabályzata.doc SZ 42 Selejtezési szabályzat SZ 43 Gépjármű üzemeltetési szabályzat SZ 44 Külső szakképzések gyakorlati oktatási szabályzata SZ 45 FEUVE szabályzata SZ 46 Munkaügyi szabályzat SZ 47 Felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályzata (beépítésre került a 42. sz. Selejtezési szabályzatba) SZ 48 Számlarend SZ 49 Bizonylati szabályzat SZ 50 Gazdálkodási szabályzat SZ 51 Szabályzat a kincstári kártya használatáról SZ 52 A közérdekű adatok elektronikus közzétételének szabályzata SZ 53 Élelmezési szabályzat SZ 54 Vezetékes és mobiltelefonok szabályzata Sz 55 Gyakornoki szabályzat Osztályos működési rendek OMR 01 I. sz. Reumatológiai osztály/SE I. Tanszéki csoport működési rendje OMR 02 II. sz. Reumatológiai osztály működési rendje OMR 03 A III. sz. Általános és Gyermekreumatológiai osztály működési rendje OMR 04 A Klinikai Immunológiai és Reumatológiai osztály működési rendje OMR 05 I. sz. Reumatológiai Rehabilitáció osztály működési rendje OMR 06 II. sz. Reumatológiai Rehabilitációs osztály működési rendje OMR 07 III. sz. Reumatológiai Rehabilitációs osztály működési rendje OMR 08 Az Intenzív Terápiás osztály működési rendje OMR 09 Gyógyszertár működési rendje OMR 10 A Központi laboratórium működési rendje OMR 11 A Foglalkozásegészségügyi alapellátás működési rendje OMR 12 Központi Fizioterápiás osztály működési rendje OMR 13 Radiológiai osztály működési rendje Utasítások U 02 Infekciókontroll rendszerének működtetése U 03 Esélyegyenlőségi terv U 04 Textília kezelési utasítás U 06 Vakvezető kutyák elhelyezése U 08 Orvosi gázok kezelése Kiadás: 7 Oldalszám: 80 / 84



U 09 Hulladékkezelési utasítás U 10 Takarítási utasítás U 11 Laboratóriumi mintavételi és mintakezelési utasítás U 12 HACCP kézikönyv A tálalókonyhák tevékenységének, feltételrendszerének U 13 A használt fentanyl tapasz visszagyűjtáse U 14 Tűzriadó terv Esplanade U 15 Tűzriadó terv Igazgatóság U 16 Tűzriadó terv Központi Ambulancia U 17 Tűzriadó terv Központi 62b U 18 Tűzriadó terv Nővérszálló U 19 Munkavédelmi mentési terv U 20 Tűzriadó terv Lukács U 22 Citosztatikum tartalmú keverék infúziók készítése

szabályozása

Protokollok P 12 A nosocomiális fertőzések epidemiológiai definíciói P 13 MRSA járványügyi protokoll P 14 Tetvesség rühesség elleni védekezés P 15 Antibiotikumok felhasználásának és hasznosításának surveillance P 16 Higiénés kézfertőtlenítés P 17 Műtéti kézfertőtlenítés P 18 Bőrfertőtlenítés P 19 Eszközök-, műszerek tisztításának folyamata P 20 A reumatoid arthritisszel kapcsolatos ápolói teendőkről P 21 A systemas lupus erythemaosussal kapcsolatos ápolói teendőkről P 22 A lumbosacralis gerinc elváltozásával kapcsolatos ápolói teendőkről P 23 Járástámogató eszközök használatával kapcsolatos ápolói feladatokról P 24 A ritex pakolással kapcsolatos ápolási teendőkről P 25 A meleg borogatással kapcsolatos ápolói feladatok P 26 A hideg borogatással kapcsolatos ápolói feladatok P 27 Antiflogisztin pakolással kapcsolatos ápolói teendőkről P 28 Izületi punkciókkal kapcsolatos ápolói teendőkről P 29 Egyszer használatos eszközök alkalmazásához kapcsolódó ápolói feladatok P 30 Kötéscseréhez kapcsolódó ápolói feladatok P 31 A steril technikákkal kapcsolatos ápolói teendőkről P 32 A kommunikáció szabályai a betegekkel és a hozzátartozókkal P 33 A beteg vizsgálatokra való felkészítésével kapcsolatos ápolói teendőkről P 34 A betegoktatáshoz kapcsolódó ápolói feladatok P 36 Betegelbocsátáshoz kapcsolódó ápolói feladatok P 37 Betegáthelyezéshez kapcsolódó ápolói feladatok P 38 A beteg gyermek pszichopedagógiai foglalkoztatása P 39 Az autogén treninggel kapcsolatos teendőkről P 40 Az explorációval kapcsolatos teendőkről P 41 A szociális segítségnyújtással kapcsolatos teendőkről P 42 A dietetikus feladatai krónikus mozgásszervi betegséghez kapcsolódóan P 43 A munkavállaló munkahelyi egészségvédelmének biztosításához kapcsolódó asszisztensi feladatok P 44 Intra, -epi és percután bőrpróbák kivitelezéséhez kapcsolódó ápolói feladatok P 45 Tuberkulin proba kivitelezéséhez kapcsolódó ápolói feladatok P 46 Intramuscularis injekciózáshoz kapcsolódó ápolói feladatok Kiadás: 7 Oldalszám: 81 / 84



P 47 Gyógyszereléssel kapcsolatos ápolói teendőkről P 48 Vérnyomásméréshez kapcsolódó ápolói feladatok P 49 A hőmérséklet mérésével kapcsolatos ápolói teendőkről P 50 Pulsus számolásához és megfigyeléséhez kapcsolódó ápolói feladatok P 51 EKG készítésével kapcsolatos ápolói teendőkről P 52 Centrális vénás kanül alkalmazásához kapcsolódó ápolói feladatok P 53 Infuziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok P 54 Transfusios terápiához kapcsolódó ápolási feladatok P 55 Prefusor alkalmazásához kapcsolódó ápolási feladatok P 56 Oxigéntherápia alkalmazásához kapcsolódó ápolói feladatok P 57 A fiziológiás ás módosult székletürítés szükségletének kielégítéséhez kapcsolódó ápolói feladatok P 58 A beöntéssel kapcsolatos ápolói teendőkről P 59 Incontinens beteg ápolásával kapcsolatos feladatok P 60 A hólyagkathéterezéssel kapcsolatos ápolói teendőkről P 61 Vizelet megfigyeléséhez és gyűjtéséhez kapcsolódó ápolói feladatok P 62 Középsugaras vizeletminta vételéhez kapcsolódó ápolói feladatok P 63 Állandó kathéterből származó vizeletminta vételéhez kapcsolódó ápolói feladatok P 64 Az ágyneműcsere kivitelezéséhez kapcsolódó ápolói feladatok P 65 A beteg fektetésével és a a kényelmi eszközök használatával kapcsolatos ápolói feladatok P 68 Körömápolással kapcsolatos ápolói feladatok P 69 A betegetetéssel kapcsolatos ápolói teendőkről P 70 Betegélelmezéshez kapcsolódó ápolói feladatok P 71 Haldokló beteg ápolásával és a halott ellátásával kapcsolatos ápolói feladatok P 88 A betegszállítás rendje

Kiadás: 7 Oldalszám: 82 / 84


SZ01 Szervezeti és Működési Szabályzat 3.sz. Melléklet

Organogram szerinti létszám kimutatás Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet szervezeti egységeinek megnevezése FŐIGAZGATÓ Kontrolling vezető/igazgató Titkárság - Iktató, irattár, kézbesítés - Orvosi könyvtár - Foto és dokumentációs csoport Humánpolitikai vezető/osztály Szervezési és informatikai osztály - Informatika - Felvételi iroda - Diszpécser Belső ellenőr Jogi képviselő Foglalkozásegészségügyi Szolgálat I.Reumatológiai Osztály/SE Tanszéki csop - Osteodenzitometriás Labor - Molekuláris Kutatólabor II. Reumatológiai Osztály III. Reumatológiai Osztály Klinikai Immunológiai, Felnőtt és Gyermekreumatológiai Osztály Intenzív Terápiás Osztály Radiológiai Osztály MRI Labor Központi laboratórium Gyógyszertár Központi izioterápiás Egység Klinikofarmatológiai csoport FŐIGAZGATÓ-HELYETTES I.Reumatológiai Rehabilitációs Osztály II.Reumatológiai Rehabilitációs Osztály III.Reumatológiai Rehabilitációs Osztály Központi Szakambulancia Módszertani és minőségbiztosítási osztály Kórházhigiénés szolgálat, környezetvédelem, veszélyes hulladék GAZDASÁGI IGAZGATÓ Pénzügyi. -számviteli és anyaggazdálkodási osztály - Pénzügyi és számviteli csoport - Anyaggazdálkodási csoport

Engedélyezett létszám 1 1 1 3 1 1 1 3 2 1 1 1 27 3 3 25 25 25 19 10 8 10 8 26 1 1 27 27 25 19 2 3 1 10 2


Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Budapest, Frankel Leó u. 25-29 - Raktárak Műszaki osztály - Műszaki iroda - TMK műhely Munkaerő és bérgazdálkodási osztály - Munkaügy - Bérszámfejtés - TB ügyintézés Leltárcsoport Élelmezési csoport Gondnoksági, rendészeti és munkavédelmi Csoport - Munka-és tűzvédelem ÁPOLÁSI IGAZGATÓ - Eü.szakdolgozók, kisegítők és ügyintéző - Dietetikai szolgálat - Szociális és mentálhigiénés szolgálat - Betegszállítók - Takarítócsoport - Textilrészleg Összesen engedélyezett létszám

SZ01 Szervezeti és Működési Szabályzat 2 3 10 2 1 1 1 4 26 1 1 4 1 3 7 27 2 420


Kiadas: marcius 3

Recommend Documents