„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Széchenyi
Ki tud többet Magyarországról vetélkedő Téma: Duna, Széchenyi István, Fény
2015. A FÉNY NEMZETKÖZI ÉVE 2016. SZÉCHENYI EMLÉKÉV
4 fős csapatok jelentkezését várjuk. A vetélkedő kétfordulós. Jelentkezés az osztályfőnöknél vagy Palotainé Varga Szilvia tanárnőnél 2016. január 26-ig. A pályázat jeligés, ezért jelentkezéskor kérünk egy borítékot leadni, amelyen kívülről a jeligétek és az évfolyamotok szerepel, belül pedig a négy csapattag neve és osztálya. A beadott feladatlapokra már csak a jeligét kell ráírni. Az első forduló anyagát is az osztályfőnökötöktől kapjátok meg, illetve az iskola honlapján is fent lesznek a feladatok. A feladatlap megoldásához találtok segítséget a könyvtárban és az interneten. Beadási határidő 2016. február 26. A második forduló március 21-én és 22-én lesz. A feladatok az írásbeli kérdéseiből kerülnek ki, illetve készüljetek egy 3 perces előadásra, melyben a Duna jelentőségét és környezeti gondjait, vagy Széchenyi a közlekedés fejlesztésre és hazánk vízügyi rendezésére tett erőfeszítéseit, vagy a fény éve alkalmából rendezett alkotásokat, rendezvényeket mutatjátok be.
Jó munkát, sikeres felkészülést kívánunk: Szervezők
Budapest, 2016. január 9.
1
Kedves diákok! Kérem, hogy minden római számmal jelölt feladatot külön lapon adjatok be! A kivitelre 10 pont kapható.
I.
Kirándulás-tervezés Külföldi diákok érkeznek hozzánk (20 fő), hogy megismerkedjenek Duna magyarországi szakaszával és a Duna-part természeti és kulturális értékeivel. Feladatotok: kétnapos kirándulás szervezése. A költségeket egy alapítvány állja, amely részletes költség-tervezetet kér. (10 pont)
II.
Készítsetek plakátot! Digitális változat előnyben! Erre a címre küldjétek:
[email protected] (10 pont) Két téma közül választhattok: Egyik: Duna és a fény Másik: A Duna két arca: szépségei és árnyékai (környezeti problémái)
III.
Környezetvédelem (10 pont) Napjainkban a megújuló energiaforrások felhasználása egyre sürgetőbbé vált. A Duna felső szakaszán több vízerőművet is építettek korábban a vízenergia hasznosítására. Tegyük fel, hogy Magyarországon is vízerőművet terveznek építeni. Csapatotok környezet- és természetvédelmi szakemberekből áll, azt kell eldöntenetek, hogy megépíthető-e az erőmű. Ehhez vázoljátok fel: hogyan termel áramot egy vízerőmű, milyen előnyei és hátrányai lehetnek az építésnek és az üzemeltetésnek. Érveljetek a megépítés mellett vagy ellen!
2
IV.
Zenei kérdések
1.
Keressetek olyan magyar népdalpéldákat,(legalább 3-at) melyeknek szövegében szerepelnek a Nap, Hold, csillagok-szavak. 3p.
2.
a.) Melyik osztrák zeneszerző melyik oratóriumában ábrázolja a Földet hirtelen elárasztó fényt? 5p. b.)
Milyen témát dolgoz fel a szerző e művében?
5p.
3.
Mi a címe Szkrjabin orosz zeneszerző tűzről szóló művének?
2p.
4.
Händel milyen címen írt zenekari szvitet,mely kapcsolatba hozható a fénnyel,a világossággal? 2p
5.
Ki írt keringőt, melynek címében szerepel a Duna folyó?
6.
Melyik magyar zeneszerző komponált művet Széchenyi Istvánról?
7.
a.) Milyen hangszereket kedvelt leginkább Széchenyi István?
3p.
b.)Milyen hangszeren tudott játszani Széchenyi?
2p.
1p.
2p.
8.
Kinek a nevéhez fűződik a csárdás-tánc meghonosítása Magyarországon?
3p.
9.
Ki bízta meg Liszt Ferencet a XIX.sz.-i magyar zenei hangzásvilág megteremtésével?
2p.
3
V.
2015 A fény nemzetközi éve
Olaf Römer csillagász az alábbi módon próbálta a fény sebességét megmérni.
A Jupiter Io holdjának keringési idejét vizsgálta. Megfigyeléseit többször ellenőrizte és megállapította, hogy amikor a Föld az A, illetve a C pontokban van, akkor az Io hold Jupiter mögüli előbukkanása időben máskor következik be.
Mindezeket azzal magyarázta, hogy a C pontig a Nap fényének a Jupiterről visszaverődve hosszabb utat kell megtennie. Az A és C pontok távolságából és az időkülönbségekből a fény terjedési sebessége meghatározható.
Kérdések: 1. 2. 3. 4. 5.
(2p) Milyen nemzetiségű Olaf Römer és mikor végezte a számításait? Mennyi a Jupiter Io holdjának keringési ideje? (1p) Hány másodperc idő-különbséget mért az Io felbukkanásainál? (3p) Az általunk ma ismert fénysebesség és a Nap-Föld távolságának segítségével számold ki, hány másodperc idő-különbséget kellett volna Römernek mérnie? (4p) Michelangelo munkáját védendően, nemzetközi összefogással új világítást terveztek, melyben a veszprémi egyetem mérnökei nagy sikereket értek el. Melyik kápolna ledes világításának elkészí(1p) téséről van szó?
4
VI.
Néprajzi kérdések
1.
Írj három népi hiedelmet, szokást, ami a gyertyához kapcsolódik! 3 p.
2.
Melyik másik népi mesterséghez kötődött a gyertyakészítés? 1 p.
3.
Mi az a gyertyás verbunk? Hol táncolták? 3 p.
4.
Szent Balázs napján mire használták a szentelt gyertyát? Ki írt erről irodalmi művek és mi a címe? 3 p.
5.
Milyen népszokások kapcsolódnak a tavaszi napfordulóhoz. Ahány jó megoldás, annyiszor 1 pont!
6.
Mi az a zöldágjárás? 2 p
7.
Írj három népszokást, ami Szent Iván napjához kapcsolódik! 3 p.
8.
Írj három mondást, ami a Dunához kapcsolódik! 3 p.
5
VII.
Duna és a környezetvédelem 1.
Mi okozta Szigetköz ökológiai katasztrófáját 1992-ben? (2 pont)
2.
Hogyan oldották meg a problémát? (1 pont)
3.
A Duna víztisztaságának javítására készült el a képen látható Közép-Kelet Európa legnagyobb környezetvédelmi és közmű beruházása.
a. b. c.
Mi ez? (1 pont) Mikor készült el? Mikor volt a próbaüzem, mikor a hivatalos átadás? (2 pont) Milyen projekt keretében? (1 pont)
4.
Melyik nemzeti parkok érintik a Dunát? (2 pont)
5.
Melyik – képen látható – erdőnk nevezetes vadgazdaságáról? (1 pont)
6
VIII.
Irodalom 1.
Németh László szüleinek ezen a Pest megyei településen volt házuk. Az író 1925 előtt itt töltött nyaranta több hetet. 1925 után, amikor megnősült, családjával gyakran időzött szülei lakásában. 1929. május elején vettek a községben egy kis házat, és csak akkor adták el, amikor 1935-ben építeni kezdték Budán a Törökvész út 41. szám alatt a házukat. 1944. március 19-e, a német megszállás után, az író a családjával együtt a szülőkhöz költözött ide.
Melyik településről van szó?
2.
1 pont
Egyik nyugatos írónk, költőnk, műfordítónk az 1920-as években egy Komárom-Esztergom megyei településen, az itteni Gizellatelepen nyaralt. Itt fejezte be 1923 nyarán a Kártyavár című regényét.
Melyik településről és kiről van szó?
3.
Egyik költőnk részt vett 1594 tavaszán Esztergom ostromában, a keresztény seregek a török uralom alól akarták felszabadítani a várost. 1594. május 20-án súlyos sebet kapott. Tíz napig szenvedett a tábori kórházi ágyon. Május 30-án halt meg az esztergomi táborban.
Kiről van szó?
4.
2 pont
1 pont
Ebben a községben élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-ig Csokonai Vitéz Mihály Lillája. A költő 1797 nyarán Komáromban egy rendezvényen ismerte meg a lányt. A szülők Lévai István gabonakereskedőhöz adták feleségül lányukat, így került Lilla a községbe 1798-ban. Sírja a község temetőjében van, egykori lakóházában ma emlékszoba található.
Mi a község neve, és mi volt Lilla polgári neve?
5.
2 pont
Vészi Józsefnek, a Budapesti Napló főszerkesztőjének a villájában sűrűn megfordultak írók és költők a 19. század végén és a 20. század első éveiben. Molnár Ferenc író családtagként tartózkodott itt, hiszen 1905-ben Vészi József lányát vette el feleségül.
Melyik Pest megyei településen állt a nyaraló, és hogy hívták a főszerkesztő imént említett lányát. 2 pont
6.
Ennek az írónak 1963-tól nyaralója volt Leányfalun. Felváltva lakott itt és Budapesten, a Ménesi út 71. sz. alatt haláláig, 1992-ig. Itt írta az Epepe, a Budapesti ősz, az Ősbemutató c. regényeit, a Leányfalu és vidéke c. karcolatgyűjteményének java részét, és több színművét.
Mi az író neve?
1 pont 7
7.
Irodalmunk egyik vezéregyénisége 1831 áprilisában megtekintette Esztergom nevezetességeit. Élményeiről beszámolt a magyarországi utak c. művében.
Kiről van szó?
8.
1 pont
A költő szülei 1841. április közepétől 1844-ig e községben éltek. A költő apjának itt is volt mészárszéke. A költő először 1841. április 22. és június 25. között tartózkodott szüleinél. Első zsengéit a szülői házban szerezte (Örök bú, Zivatar, Változás stb.). Itt lobbant szerelemre egy lány iránt. Ma is áll a ház, ahol Petőfi lakott egy szobában. Harmincegy verse íródott összesen ebben a községben. Többek között a Magány, a Hattyúdalféle, az Ebéd után, az Álmodom-e? című költemények.
Melyik költőről és melyik településről van szó; és hogy hívták a lányt, aki iránt a költő itt szerelemre lobbant? 3 pont
9.
Az ország egykori fővárosához számos irodalmi emlék fűződik. Egyházi kincstárában, könyv- és levéltárában a középkori magyar művészet és művelődés gazdag értékeit őrzik. Janus Pannonius 1470-1471-ben többször is felkereste érseki házában Vitéz Jánost, aki itt halt meg 1472. augusztus 9-én.
Melyik városról van szó?
10.
Ez a költőnk 1923-ban házat vásárolt ennek a városnak az egyik dombján, az Előhegyen. Ettől kezdve itt töltötte nyarait. Nyaralóját sok író és költő kereste fel az 1920-as és 30-as években. A látogatások „nyomait” őrzi a nyaraló tornácának falán látható aláírás-gyűjtemény is. 1941. augusztus 3-án innen szállították el rohammentővel a budapesti Siesta Szanatóriumba. Már nem tudtak rajta segíteni. A költőnek több műve is született e helyen.
Melyik városról és költőnkről van szó?
11.
2 pont
Egy híres írónk apósának, Démusz Jánosnak az Esztergomhoz tartozó, egykor lakott helynek számító Sátorkőpusztán volt birtoka. Az író először 1930 nyarán ment ki családjával apósa házába. Több művét is itt írta. 1932 júniusában itt határozta el a Tanú megindítását. Itt született 1934ben a Papucshős, 1939-ben a VII. Gergely c. színműve.
Melyik írónkról van szó?
12.
1 pont
1 pont
Szeberényi Lehel szlovákiai magyar író az 1960-as évek végétől élt az év nagyobb részében itt. A Duna szerelmeseként több könyvet is írt a környékről, a folyó e szakaszáról (Éden a Dunán, Emlékek-völgye, Arcok a folyó tükrében).
Melyik Pest megyei településről van szó?
1 pont 8
13.
Ez a híres írónk 1911. június 11-én a Sári bíró honoráriumából 7800 koronáért 2118 négyszögöles telket és szőlőskertet vásárolt itt. 1912-ben egy kis házat épített rá, amiből csak később, az 1920-as években alakult ki a nyaraló végleges, mai formája. 1937 óta csak nyaranta lakott itt a családjával. 1937-ben véglegesen kiköltözött a fővárosból ide. Itt írta többek között az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok c. műveit és a Rózsa Sándor-regény több fejezetét. Budapesti szállásként meghagyta a II. kerületi, Margit körút 39-ben bérelt lakást.
Kiről és melyik településről van szó?
14.
2 pont
Ezt a költőnket a negyedik polgári elvégzése után, 1920 februárjában gyámja és sógora, Makai Ödön, az itteni szaléziánusok iskolájába küldte kispapnak. A költő csak mindössze két hetet bírt itt ki, hazaszökött Budapestre.
Melyik Komárom-Esztergom megyei településen volt ez az iskola, és melyik költőről van szó? 2 pont
15.
Ez a költő 1937-ben házat vásárolt a Visegrádhoz tartozó szentgyörgypusztai Nagyvillámdűlőben. Ettől kezdve, de főleg 1944-től haláláig, 1967. augusztus 6-ig, az év nagyobb részét itt töltötte. Házát „barátcellának” nevezték el az őt sűrűn meglátogató íróbarátok (Illyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Szabó Lőrinc). Számos versében (Suhogás, Éjjeli szél, Egyedül, Meddig él a csend?, Napkelte Visegrádon stb.) idézi fel a szentgyörgypusztai táj igéző szépségeit.
Melyik költőről van szó?
1 pont
9
IX.
Nevezetességek, földrajzi helyzetük és tudnivalók róluk (24 p)
Földrajzi koordináták
Mely jellegzetes helyeket jelölik az alábbi földrajzi koordináták? Miről nevezetesek ezek a helyek? Írd be a táblázat megfelelő mezőjébe, hogy mi a neve a koordinátákkal jelölt településnek, nevezetességek, majd mellé a hozzájuk tartozó információk betűjelét! Minden helyesen kitöltött mező egy-egy pontot ér. (28 p)
Koordináták 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Nevezetesség
Erről híres (betűjel)
é. sz. 47° 45′ 03″ k. h. 18° 05′ 40″ é. sz. 45° 56′ 29″ k. h. 18° 38′ 49″ é. sz. 47° 29′ 48″ k. h. 19° 01′ 53″ é. sz. 47° 25′ 34″ k. h. 19° 02′ 26″ é. sz. 47° 41′ 25″ k. h. 17° 37′ 49″ é. sz. 46° 34′ 26″ k. h. 18° 51′ 12″ é. sz. 47° 47′ 56″ k. h. 18° 44′ 11″ é. sz. 46° 57′ 43" k. h. 18° 56′ 09″ é. sz. 47° 29′ 56" k. h. 19° 02′ 39″ é. sz. 47° 47′ 39" k. h. 18° 58′ 47″ é. sz. 47° 30′ 04″ k. h. 19° 02′ 47″ é. sz. 47° 40′ 03″ k. h. 19° 04′ 34″ é. sz. 47° 17′ 31″ k. h. 18° 54′ 07″ é. sz. 47° 46′ 31″ k. h. 19° 07′ 49″
10
A. A település római neve Brigetio volt. Európa legnagyobb újkori erődje, 1945 és 1991 között a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktárának adott otthont. B. A Duna partjától nem messze álló épület igen fontos szerepet játszik a korábban Promontórium néven ismert településnek. C. A római korban Matrica néven ismert település a bronzkor óta lakott. Mintegy 120 halomsírja a Krisztus előtti 6. és 7. századból való. Itt található a Dunai Olajfinomító. D. Latin neve a Római Birodalomban Salvio Mansio volt; Marcus Aurelius itt írta az Elmélkedések 12. fejezetét. Ma a katolikus egyház magyarországi központja. E. A római időkben Intercisia névre hallgató települést a mai neve előtt Dunapentelének és Sztálinvárosnak is nevezték. Ma itt található a Dunaferr tulajdonában álló Dunai Vasmű. F. A latinul Ponte Novata nevű település hazánk egyik legrégebbi és legkisebb városa. Királyi vár és reneszánsz palota is található itt. G. Itt volt Gróf Széchenyi István esküvője Seilern Crescencé-szel, 1836. február 4-én. H. Itt található hazánk egyetlen, energiahálózatra kötött atomerőműve. I. A római időkben Arrabona névre hallgató város, melyet a vizek városának is neveznek, ma fontos gépipari központ: itt található az Audi Hungária Motor Kft. Két fontos folyónk összefolyása. J. Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. Egyik legsúlyosabb történelmi vereségünk és a minden évben megrendezésre kerülő busójárás színhelye. K. Ez a Dunán épült első állandó híd, melyet Gróf Széchenyi István elképzeléseinek megfelelően Clark Ádám tervei alapján építettek, és adtak át 1849. november 20-án. L. 1862-ben kezdik meg építeni ezt az épületet, mely egy olyan szervezetnek ad otthont, aminek a megalapítására Gróf Széchenyi István birtokai egy éves jövedelmét ajánlotta fel. M. A római nevén Ulcisis Castra-ként ismert település ma leginkább művészetéről, kultúrájáról és az itt élő szerb és horvát kisebbségről ismert. Itt áll a Szerb Kereskedő Társaság keresztje. N. A latinul Vacium nevű település központjában helyezkedik el a Konstantin-tér, melynek épületegyütteséhez a dóm, a püspöki palota és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tartoznak. Petőfi itt írta az Anyám tyúkja című versét.
11
X.
Történelem
1.
Széchenyi egész életében nagyon fontos feladatnak tartotta a közlekedés fejlesztését. A Duna szabályozás előzményeként zményeként a gróf 1830 júniusában Pestről Pestr l hajózott ki, hogy valakit meggyőzzön meggy a dunai építkezések hasznáról. Ki volt ez a személy és mi volt a tisztsége? (2p)
2.
Melyik dunai terület látható a korabeli rajzon, amely a legfőbb legf bb akadálya volt a hajózásnak? (1p)
3.
Ki festette meg ugyanennek a területnek egy másik szakaszát? (1p)
4.
Ki volt a Duna-szakasz szakasz hajózhatóvá tételének a tervező tervez mérnöke? (1p)
12
5.
Hol található ez az emlékhely, és mi volt Széchenyi másik nagy szenvedélye, amelyet első els művében népszerűsít? (2p)
6.
Mi volt a címe Széchenyi azon művének, m vének, amely a Magyarország vetélkedő másik témájához kapcsolódik, és mikor jelentette meg? (2p)
7.
A képen az úgynevezett SzécheSzéch emléktáblája látható a Duna balpartján. Hogy nevezik ennek a kasznak a jobbpartját az ókortól ve? (1p)
8. 9. (2p) 10. 11. (4p) 12. (3p) 13. 14. 15.
nyi-út szakezd-
„Mi a Vidra, és milyen funkciói voltak?” (3p) Milyen művészetet vészetet képviselt csákánnyal Széchenyi és hogyan függ ez össze a testmozgással? Széchenyi melyik művének űvének vének hányadik pontjában foglalkozik a ius proprietatisszal? (2p) Mire vonatkoznak a következő kifejezések? gémeskút marhákkal, csónakázók, falukép, Lánchíd Ki a rendezője, a főszereplője őszereplője és mi a címe a 2001-ben 2001 ben készült, Széchenyiről Széchenyirő szóló játékfilmnek? Kinek a felesége volt Festetics Júlia? Széchenyi István István apjának, vagy nagybátyjának? (1p) Ki volt a budapesti Lánchíd tervezője? tervez (1p) Melyik volt Széchenyi kéziratban maradt, halála után megjelent legterjedelmesebb műve? m (1p)
13
XI.
A hazai Duna-szakasz földrajza
SZIGETKERESŐ Az alábbi térképrészletek egy-egy hazai Duna szigetet ábrázolnak. Nevezzétek meg a Duna szigeteit!
1.
2.
3.
4.
5.
6.
14
TELEPÜLÉSKERESŐ Az alábbi képtöredékek mindegyike egy-egy Duna menti településünkkel kapcsolatos. Figyelmesen tanulmányozzátok ezeket a képrészleteket és töltsétek ki az alábbi táblázatot! (Figyelem! Egy településrész szerepel az egyik sorban!)
2. 8. 6.
3.
4. 12. 1. 9.
7. 10. 11. 5.
SORSZÁM
TELEPÜLÉSEK / TELEPÜLÉSRÉSZ
15
