A ZENEAKADÉMIA
REZIDENS ZENEKARA
KHATIA BUNIATISHVILI ÉS A CONCERTO BUDAPEST // KHATIA BUNIATISHVILI & CONCERTO BUDAPEST 2014.02.22. 2014.02.23.
2014. február 22. (szombat) 19.30 // 22 February 2014 (Saturday) 19.30 2014. február 23. (vasárnap) 19.30 // 23 February 2014 (Sunday) 19.30 NAGYTEREM // GRAND HALL
Khatia BUNIATISHVILI ÉS A CONCERTO BUDAPEST // KHATIA BUNIATISHVILI & CONCERTO BUDAPEST Sosztakovics // Shostakovich: Kamaraszimfónia op.110a // String Quartet No. 8 in C minor op. 110a Grieg: a-moll zongoraverseny op.16 // Piano Concerto in A minor, op.16 Dvořák: VIII. szimfónia op.88 // Symphony No 8 in G major op. 88 Közreműködik // Featuring: Khatia BUNIATISHVILI (zongora // piano) CONCERTO BUDAPEST Vezényel // conductor: KELLER András
Dmitrij Sosztakovics 15 vonósnégyese közül a legismertebb, legtöbbet játszott a nyolcadik. Nem véletlenül: ez a kompozíció kulcs a zeneszerző művészi világának megismeréséhez. 1960 júliusában, mindössze 3 nap alatt született, amikor Sosztakovics Drezdában járt hivatalos úton: egy szovjet-keletnémet koprodukcióban készülő háborús filmhez kellett zenét készítenie. Drezda szörnyű és hadászatilag értelmetlen második világháborús bombázásának részleteit alighanem itt ismerhette meg, s ez persze felébresztette benne személyes háborús emlékeit is (pl. a körülzárt Leningrádban). Az ihlet lázában készült művel a háború áldozatainak óhajtott zenei emléket állítani. Az öt, egyvégtében játszandó tétel ugyanakkor teli van személyes titkokkal, utalásokkal, önidézetekkel. Alaptémája Sosztakovics zenei szignálja, amely az 1953-ban komponált 10. Szimfóniától kezdve számos műben megjelenik: a D-S-C-H motívum. A hangok betűkként értelmezendők, mint a híres B-A-C-H motívum esetében, illetve, mint Schumann Karneváljában, a „D” a Dmitrij keresztnévre utal, a S-C-H pedig a vezetéknév németes írásának kezdetére (Schostakowitsch -- az „S” esznek értelmezendő). Emellett a Largo tempójú első tételben idézetek jelennek meg Sosztakovics első és ötödik szimfóniájából (mindkét mű fontos mérföldkő volt alkotói pályáján). A második tétel szinte naturálisnak ható háborús zene, vad, kegyetlen. A harmadik furcsa scherzo, keringő-motívumokkal és az I. Csellóversenyből vett idézettel. A negyedik ismét Largo tempójú, nyers, tépett akkordokkal kezdődik és egy 19. századi, rabságról szóló orosz dal mellett a Katyerina Izmajlova c. opera egyik áriáját idézi (ez volt az az opera, amely miatt Sosztakovicsot 1936-ban elképesztő durva támadás érte, nyilvánvalóan Sztálin sugallatára, sőt, parancsára). A záró lassú tétel elégikus hangulatban csendíti ki a megrázó alkotást. A kvartettből
utóbb a híres brácsaművész és karmestrer, Rudolf Barsaj készített vonószenekari átiratot. Ez kapta a c-moll kamaraszimfónia nevet – s ezt a verziót hallhatja a közönség a hangverseny nyitószámaként. A súlyos veretű, komor muzsikának éles ellentéte Edvard Grieg a-moll zongoraversenye. Sokféle karaktert, érzelmet, hangulatot vonultat fel, de tragikus mélységeket sehol sem érint. Első tételében az üstdob tremolója után a zongora szenvedélyes akkord-, illetve oktávfutamait halljuk. A zenekaron bemutatkozó főtéma fegyelmezettebb, kimértebb, de hamarosan újból a szenvedély, majd a játékosság lesz uralkodó. A Desz-dúr lassútételt gyengéd dallamosság jellemzi. A hozzá szünet nélkül kapcsolódó, a-mollban induló, de A-dúrban záródó finale fő témája tipikus norvég népi táncot idéz (a norvégok „halling”-nak nevezik). A művet Grieg 1868-ban, 25 évesen komponálta. Elsősorban Schumann hasonló hangnemű versenyműve hatott rá, amelyet valamivel korábban Clara Schumann előadásában hallhatott. 1869-ben szólalt meg a kompozíció először közönség előtt, előbb Dániában, majd Christianiában (azaz Oslóban). 1870-ben Grieg magával vitte az akkor még kiadatlan partitúra kottaanyagát Rómába, s megmutatta Lisznek. Liszt kapásból lezongorázta a darabot, amitől a fiatal komponista teljesen elképedt, de rögtön meg is nyugodhatott az idősödő mester dicsérő szavai hallatán. Érdekes adalék, hogy Grieg műve volt az első zongoraverseny, amit valaha lemezre rögzítettek. Wilhelm Backhaus játszotta a zongoraszólamot e sajátos felvételen, amelyen a zenét mindösszesen 6 (!) percre rövidítették le a korabeli technika korlátai miatt. Antonin Dvořák nyolcadik szimfóniája 1889-ben készült. A közel ötven esztendős cseh zeneszerző ebben az időben már elismert mesternek számított. Rendszeresen hívták külföldre (1888-ban pl. Budapesten is járt), sorra kapta a kitüntetéseket, hódolhatott
szenvedélyeinek. Ha tehette, a pályaudvaron nézegette kedvenc gőzmozdonyait, beszélgetett a masinisztákkal, odahaza galambokat tenyésztett, s gyakran járta az erdőt, hallgatta a madarak énekét. A G-dúr szimfóniának a mozdonyokhoz ugyan nem, de a madarakhoz kétségkívül van némi köze. Az első tétel főtémája ugyanis úgy szólal meg először – hosszasabb, sötét tónusú g-moll bevezető után, szólófuvolán – mintha egy madár hajnali dala lenne. A tétel során a későbbiekben is nagy szerepet kap a fuvola, az aránylag rövid és viharos középső (a magyar terminológia szerint „kidolgozási”) szakasz utáni visszatérésnél azonban Dvořák a főtéma-dallamát előbb a mélyebben búgó, s akkoriban még csak igen ritkán használt angolkürtre bízza. A lassútétel c-mollban kezdődik, tépelődő, intim hangulatú melódiával, s idilli-álombeli részletek, illetve némi drámai kontraszt után C-dúrban zárul. A szimfónia legnépszerűbb tétele, valóságos komoly zenei sláger a harmadik helyen álló Allegretto grazioso. Első része 3/8-ban lejegyzett gyors keringő-féle, amit népies téma követ, majd visszatér a szalon-keringő. A zárószakasz meglepetést hoz. Az imént népiesnek nevezett téma ugyanis jelentősen átalakítva, páros metrumban és felgyorsítva szólal meg. Rézfúvó-fanfár vezeti be a finalét, amely ugyancsak népi ihletésű dallamra épül. Először lassú tempóban halljuk, variációkkal, majd váratlanul felgyorsítva, fergeteges falusi táncként. A szonátaforma visszatérő szakaszában mindez megismétlődik, azzal a különbséggel, hogy a paraszti mulatság zenéje hosszabban várat magára. Érdekes adalék a bevezető trombitafanfárhoz a cseh származású karmester, Rafael Kubelik magyarázata, amely az egyik vezető amerikai zenekarral tartott próbán hangzott el. „Uraim, a cseh zenében a trombita sohasem harcra hív, mindig csak táncmulatságra”.
“Khatia is a young pianist of extraordinary talent. I was impressed by her exceptional pianistic gift, natural musicality, imagination and her brilliant virtuosity.” These enthusiastic words about Khatia Buniatishvili come from legendary fellow pianist Martha Argerich. The 26-year-old Georgian artist is a regular guest of Concerto Budapest, the resident orchestra of the Liszt Academy. This time she is performing the principal part in Grieg’s much loved Piano Concerto in A minor. András Keller and his musicians have already done much to champion the works of Dimitry Shostakovich in Hungary, and they now continue to do so with the chamber symphony version of his string quartet No. 8 (1960). Dvořák composed and orchestrated his lyrical Symphony No. 8 in 1889. He kept the typical format of a symphony in four movements, but structured the movements in an unusual way: all movements show a remarkable variety of themes, many of them based on Bohemian folk material. Its finale, opens with a stirring trumpet fanfare about which the Conductor Rafael Kubelik once said in a rehearsal: “Gentlemen, in Bohemia the trumpets never call to battle – they always call to the dance!”
A Concerto Budapest következő koncertjei a Zeneakadémián // UPCOMING CONCERTS OF CONCERTO BUDAPEST AT LISZT ACADEMY 2014.03.07. 19.30 Gennady ROZHDESTVENSKY & Concerto Budapest 2014.03.08. 15.00 Gennady ROZHDESTVENSKY & Concerto Budapest 2014.04.26. 19.30 RÁNKI Dezső & Concerto Budapest 2014.05.04. 19.30 Alexander SLADKOVSKY & Concerto Budapest 2014.05.10. 19.30 Beethoven összes zongoraversenye I. // Beethoven: The complete piano concertos I. VÁRJON Dénes & Concerto Budapest 2014.05.17. 19.30 Beethoven összes zongoraversenye II. // Beethoven: The complete piano concertos II. VÁRJON Dénes & Concerto Budapest 2014.05.31. 19.30 Alena BAEVA & Concerto Budapest
A koncert rendezője // The concert was organized by: Concerto Budapest A Concerto Budapest a Zeneakadémia rezidens zenekara // Concerto Budapest is the resident orhcestra of the Liszt Academy
Felelős kiadó // Publisher: CONCERTO BUDAPEST Szöveg // Written by: KOVÁCS Sándor Layout: ALLISON Advertising Fotó // Photo: Esther HAASE Megjelenik a Concerto Budapest gondozásában // Commissioned by Concerto Budapest Lapzárta: 2014. február 10. // Finalized: 10 February 2014 CONCERTOBUDAPEST.HU ZENEAKADEMIA.HU A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper
Partnerünk: VízPlusz Kedvezménykártya www.vizpluszkartya.hu
