KÉZMŰVES TEHETSÉGMŰHELY programja
Kézügyesség és személyiségfejlesztés, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákokra
A program fenntartójának, alkalmazójának neve: KTKT Általános Iskola és Középiskola, Bem József Általános Iskolája Elérhetősége: 62001 Kiskőrös, Vasvári Pál u. 2. telefonszám/fax: 0678 / 312-684 e-mail cím:
[email protected] honlap: http://ktkt.suli.hu/bem
A program kidolgozói: Cserményi Boglárka, Lengváriné Bárány Mária
1. HELYZETELEMZÉS
A projektet befogadó műhely eddigi tevékenységének a bemutatása:
Kézművességnek nevezzük az emberi erővel és kézi szerszámaival a természetes eredetű alapanyagokon végzett forma átalakító tevékenységet és kézműves-terméknek az így létrehozott termékeket. Kézműves az, aki hagyományos technikával, vagy ornamentikával, természetes anyagokból alkot; maga tervezi, és kézi technikákkal készíti egyedi tárgyait. Kézműves műhelyünk 1986 óta működik. Működésének helyszínei: Vasvár Pál Ált. Isk., VAMI, Bem József Ált. Iskola. Jelenleg is a Bem iskolában dolgozunk. Az induláskor szövéssel és nemezeléssel foglalkoztak a gyerekek, később a tevékenységek köre kibővült a kosárfonással, foltvarrással, babakészítéssel, agyagozással, bőrözéssel, papírmunkákkal, gyöngyözéssel, csuhé-és szalmafonással. A műhelymunka éves program alapján zajlott, melybe beépült a jeles napokra, ill. a különböző pályázatokra, kiállításokra való készülés is. A múzeumlátogatások, kézművesekkel, iparművészekkel való személyes találkozások, a Ciróka Bábszínház rendszeres látogatása, találkozás a bábművészekkel most is aktuális. A program szerves része volt és lesz a jövőben is- az éves munka lezárásaként a nyári kézműves tábor, iskolánk táborában, Csikóváralján. Eredményeink: Kiállítás rendezése az év során készített munkákból a város kiállító helyiségeinek valamelyikében. Országos nemezpályázatok meghirdetése, rendezése a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Múzeumban: 1997, 1998, 2000, 2001, 2003 években. Önálló rajzos kiállítás katalógus készítése az 1998 évi kiállításhoz a műhelyben dolgozó gyerekek és felnőttek rajzaiból. Részvétel országos és nemzetközi nemezpályázatokon Részvétel egy Norvégiában rendezett nemzetközi nemezkiállításon 1998-ban. Részvétel Kiskőrös város rendezvényein: Kiskőrösi Szüreti Napok Szlovák Tájház: Kézműves Udvar – nemezelés, babakészítés, agyagozás, gyöngyfűzés, Csuhézás, szalmázás, kosárfonás, kötélsodrás – 1998 óta minden évben Városi Napok – VAMI, Petőfi Irodalmi Múzeum kiállító termeiben Helyezések: - A legjobb iskolai műhely cím 1997.
- A legjobb gyermekműhely különdíj 1998. - Nemezjáték kategóriában egyéni I. hely 1996. - Nemezjáték kategóriában országos III. hely 2000. - Nemezjáték kategóriában országos II. hely 2001. -.A Szépművészeti Múzeum Levelező versenyén: különdíj, összesített országos VII. hely 2007. A tehetséggondozó műhely fenntartójának rövid bemutatása: A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. augusztus 1-jén alapította meg intézményünket. Jelenleg 13 település 16 óvodája, 14 általános iskolája, 2 középiskolája és 1 kollégiuma alkotja az összetett intézményt. Az intézmény a következő intézményegységekből áll: óvoda, egységes iskola, kollégium. Az SZMSZ szerint az egységes iskola 14 általános iskolája 4 alközpont segítségével végzi munkáját. Az alközpontok a földrajzilag közel lévő települések iskoláinak biztosít szorosabb szakmai együttműködést. Az intézmény 35 feladat-ellátási helyére a 2009. évi statisztikai adatok szerint összesen 6058 gyermek, tanuló jár, 535 fő pedagógust foglalkoztatunk fő munkaviszonyban. A megalakulással első évében az intézmény megalkotta a működés alapfeltételének számító közös dokumentumait: Pedagógiai Program, SZMSZ, Intézményi Minőségirányítási Program, Továbbképzési Terv, Házirend, Kockázatértékelési Szabályzat, Gyakornoki Szabályzat. A dokumentumok a közös alapok, célok, feladatok mellett minden tagintézmény számára biztosította a helyi sajátosságok, értékek megtartását. A 2007-2008. tanévben elnyertük az Ökoiskola címet, létrehoztuk a Tehetségpontot, közös pályázatokat adtunk be. A 2008-2009. tanévben megalakultak az intézményi szintű iskolai szakmai munkaközösségek, általános iskoláinkban bevezettük az integrált pedagógiai rendszert, részt vettünk az Útravaló programban, kistérségi versenyeket szerveztünk, amelyek egy része kapcsolódott az országos versenyekhez, kistérségi tehetséggondozó programokat indítottunk. Az intézmény megalakulása után a tehetséggondozás két vonalon indult el. Egyrészt a tagiskolák helyi tehetségfejlesztő programokat dolgoztak ki és valósítottak meg. Ennek színtere az iskolákban többségében a tanórán kívüli foglalkozások voltak. A nagy iskolákban azonban tagozatok, emelt szintek is működnek, így a tehetséggondozás a tanórákon is megvalósul. Kisebb tagiskoláinkban a tanórákon a differenciáló módszer teszi lehetővé a képességek kibontakoztatását az integrált osztályokban. A tehetséggondozás kiterjedt a hátrányos helyzetű tanulókra is, amely az integrált pedagógiai rendszer, valamint az Útravaló program segítségével valósul meg. Az intézmény Tehetségpontként kihasználja azt a lehetőséget, hogy kistérségi szinten szervezhetővé váltak a tehetségfejlesztő programok az együttműködő partnerek segítségével. Ennek első lépéseként a közös intézmény több területen kistérségi szintű programokat indított, valósított meg. Az intézmény kistérségi szintű versenyek tervezésével és megvalósításával segíti a tehetségek megmérettetésének lehetőségeit. A kistérségi versenyeken a tagiskolák mellett a megye egyéb iskolái
is részt vettek. Ezen versenyek egy része kapcsolódott más megyei, országos versenyekhez, s ezzel többszintűvé váltak a tehetségek számára szervezett megmérettetések. A versenyek szervezését, szakmai munkáját az intézményi munkaközösségek vállalják. A tehetséggondozás csak akkor lehet szakszerű és eredményes, ha megfelelő szakértelemmel rendelkező pedagógusok irányításával folyik a munka. 2009-ben ennek érdekében olyan szakmai napot tartottunk, melynek meghívott előadója a tehetséggondozás elismert szaktekintélye volt. A kistérségben a tehetséggondozás az elmúlt évben több szinten valósult meg. Tehetségfejlesztő programok működtek a következő módon: Helyi szintű tehetséggondozó szakkörökben foglalkoztatott tanulók: A tagintézményi szakkörök a választható órakeret felhasználásával, helyi költségvetésből finanszírozott programként valósultak meg. Tagintézményekben folyó emelt szintek, tagozatok A nagyobb iskolákban működnek emelt szintek és tagozatok, amelyek az elmúlt tanévben már nem osztályokhoz, hanem csoportokhoz kötődtek. Ezt a formát a párhuzamos osztályokkal nem rendelkező kisebb iskolák nem tudták alkalmazni. Kistérségi alközponti szintű műhelyekben foglalkoztatott tanulók: Az alközpontok olyan nagyobb létszámmal működő iskolák, amelyek közelében kisebb települési iskolák is működtek. Az alközpontokban olyan tehetségfejlesztő programokat valósítottak meg, amelyek a felső tagozatban tanulókat várta. Ennek megvalósítását segítette az is, hogy az utazó tanárok ismerik a kisebb iskolák tehetségeit is. A programok számát minden tanévben az adott terület tehetséges tanulóinak száma, a finanszírozok száma határozta meg. Ilyen programok a következő területen folytak: sport, idegen nyelv, művészet, ezen intézményi szinten Kistérségi szintű programok: A Kiskőrösön működő programokon a kistérség minden településéről részt vehettek tanulók. Ilyen kistérségi szintű tehetségfejlesztő program valósult meg a 2008-2009. tanév folyamán a kistérségben tanuló tehetséges 7-8. osztályos és középiskolás diákok számára a matematika területén, ez a program ebben a tanévben is folytatódik. Kistérségi szinten a sporttehetségek fejlesztése is megvalósul. Kiskőrösön az alsó tagozatos tehetségek számára labdarúgás oktatás folyik. Folyamatosan működik az úszásoktatás óvodás kortól középiskolás korig. A tehetségek megmérettetésének színterei voltak a kistérségi szintű versenyek. Ezzel a tehetségfejlesztő programok eredményeinek mérése történhet a versenyeken való tanulói részvételekkel. A kistérségi versenyeken a kistérség iskolái mellett a szomszéd kistérség iskolái is részt vettek. Ezen versenyek egy része kapcsolódott más megyei, országos versenyekhez, s ezzel többszintűvé váltak a tehetségek számára szervezett megmérettetések
A program kidolgozását a következő gondolatok motiválták: - A több évtizedes kézműves szakköri tapasztalat és munka folytatása és új formába öntése.
- A kézműves hagyományok anyagok, technikák megismertetése a tanulókkal. - A múlt, őseink élete és környezete mindig érdekelt bennünket, s úgy éreztük, hogy kötelességünk a tőlük kapott örökséget megőrizve, megbecsülve továbbadni. „A néphagyományok feltárása egyáltalán nem szakmai ügy. Fontos feltétele ez a nemzeti, illetve nemzetiségi önismeretnek, létezésnek, az emberiség közös kulturális kincsestárához való méltó hozzájárulásnak.” Kós Károly Kézműves programunk 2010., márciusától egy nyertes pályázat NTP-OKA-II. „Tehetséggondozó műhelyek támogatására a közoktatás területére” támogatásával működik.
2. A TEHETSÉGSEGÍTÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA Tehetségazonosítás módszerei, elvei: -
-
A tehetség azonosítása, felismerése a legkritikusabb pontja a tehetséggondozó gyakorlati munkának. A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a gyerekekre vonatkozó információkat a képességeikről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért nehéz felismerni. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.
A műhelyben tevékenykedő gyermekeket képességeik szerint három csoportba soroltuk: 1. csoport: Átlagon felüli, kézügyességgel, tehetséggel rendelkező gyermekek csoportja. Felfedezők: kísérletezik, tervez, épít, összerak, kiválaszt, megold, játszik. Fantáziadúsak: kitalál, elképzel, eredeti konstrukció, új design. Képszerűen gondolkodnak: illusztrál, művészi, újszerű, eredeti, eszes, expresszív. Önállóak: egyedül dolgozik, önmagára figyel, kezdeményez, elmélyül, szorgalmas, koncentrál, megold. Gondolkodók: megért, összekapcsol, asszociál. 2. csoport: Még nem derült ki róluk, hogy tehetségesek.
Kíváncsiságból, érdeklődésből, időtöltésből, jönnek hozzánk. Motiválja őket a jókedvű, közösségi hangulat is. 3. csoport: Mozgáskoordinációs és figyelem koncentrációszavarokkal, más képességbeli zavarokkal küszködő gyermekek, akiknek a foglalkozások fejlesztésként is szolgálnak. A „másság” és annak elfogadása elfogadtatása nem könnyű feladat a pedagógusnak és az érintetteknek sem. Az előző évtizedek során volt tapasztalatunk egészen extrém helyzetekkel is találkozni. A kezdeti beilleszkedési nehézségek után ezek a gyermekek biztonságban érzik magukat. A maguk módján beilleszkednek, kapcsolatot teremtenek. Csoportjainkban rendkívül jó volt, és jó most is az elfogadó, megértő, segítő attitűd. A foglalkozást vezető szakemberek és pedagógusok személyiségjegyei méltán elősegítik ezt. Bizonyíték erre, hogy ezek a gyermekek semmiért sem hagynának ki egy foglalkozást sem. A nyári kézműves táborainkba is eljönnek, és ott jól érzik magukat.
3. A PROGRAM CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA A célzott tehetségígéretek köre: -
Életkor szerint: Alsó és felső tagozatos tanulók.
-
Szociális helyzetük szerint: Jó szociokulturális háttérrel, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzettel rendelkező gyermekeink is vannak. A megoszlás aránya megegyezik az intézményünk mutatóival.
-
Integráció szerint: Beilleszkedési és tanulási zavarokkal, magatartási zavarokkal, más fogyatékkal rendelkező tanulók is járnak a műhelybe.
-
Más településről bejáró, de iskolánk tanulói: Kaskantyú, Tabdi, Csengőd, Akasztó, Soltvadkert, Kecel.
A tehetségsegítő program célja: A gyermekek vizuális és manuális, valamint intellektuális képességeinek feltárása és fejlesztése. -
A tanulók kézműves alkotások, értékek iránti nyitottságának, érzékenységének fejlesztése.
-
Hogy hozzásegítse a tanulókat a körülöttük lévő tárgyak tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához.
-
A lényeglátás, a szelektáló képesség fejlesztése.
-
A tanulók belső világának gazdagítása lehetővé tegye, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött, információkat.
-
Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtsék meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit.
Feladataink: -
Korunk problémáiból adódóan új nehézségek is jelentkeznek (SNI gyerekek, információs káosz, érzelmi biztonság hiánya), amelyre új módszereket kell kitalálnunk.
-
Feladatunk az új elvárásoknak megfelelő, a művészeti nevelés erősségeire épülő módszerek, a saját élményű csoportmunka, a kézműves projekt terjesztése.
-
A csoportmunka kiemelkedő eszköze a szociális érzék fejlesztésének, az empátia és türelem elmélyítésének. A kézműves munka páratlan-e tekintetben is, hiszen értő vezetéssel egyben igazi örömforrás a gyermekalkotók számára. Nagyon fontos, hogy alkotás közben ráérezzenek a szépre, a harmóniára. Ennek elsajátítására a kézműves alkotások tanulmányozása és a saját művek létrehozása a legalkalmasabb módszer és eszköz.
-
Észre kell vetetnünk, hogy mindenben ott van, ott rejtőzik a szép a karakter, Ha ezt meglátják és átélik a szabályt, akkor már nyert ügyünk van, mert megérzik, megértik a világ természetét.
-
Az alkotás a munka során akkor válnak önállóvá, ha ki tudják fejezni érzelmeiket, és így ellenőrizni tudják saját lelkiállapotukat.
-
Segítenünk kell eligazodni, hogy az ingerek sokasága ne nehezedjen rá a gyerekekre. A tartalmak széles választéka, és a nevelési módszerek gazdagsága, kínálata felszabadítóan és ösztönzően hasson rájuk. Ezzel jobban tudjuk segíteni őket identitásuk keresésében, használható tudásuk megszerzésében, és műveltségükre büszke öntudatuk fejlesztésében.
4. A TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMBA TÖRTÉNŐ BEVÁLOGATÁS
A kézműves műhely résztvevőinek beválogatása a következő módon történik: 1. Véleménygyűjtés: diáktársaktól, önmagától, szülőtől, családtól, óvónőktől, pedagógustól, kortársaiktól. Ezek a személyek felkeresnek bennünket és felhívják figyelmünket a leendő tehetségre. Előfordul, hogy valaki csak kíváncsiságból jelentkezik, és csak később derül ki, hogy tehetséges. 2. Tanulmányi teljesítmény alapján: - Jól teljesít technika órán, rajzórán.
- Kitűnik jó kézügyességével, alkotó képzeletével, gondolattársításaival. - Jó vizuális memóriával rendelkezik. - Jó tervező, érdeklődő, kíváncsi a tárgykészítés folyamatára. - Jól motiválható. - Kreatív, motiváló családi háttérrel rendelkezik.
különleges
3. Jó eredményeket ér el rajz kiállításokon, tárgykészítő versenyeken. 4. Az általunk tartott városi, kézműves rendezvényeken feltűnik ügyességével, kreativitásával. 5. Társintézményekből /óvoda. iskola/ pedagógusai hívják fel a figyelmünket és küldik hozzánk a tanítványaikat.
5. A TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMJAIKBAN ALKALMAZOTT TEVÉKENYSÉGEK ÉS INDOKLÁSOK Tartalmi szempontból az iskolai tehetséggondozásnak a legfőbb alapelve a gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek és az elsajátítási folyamat, kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. A kézműves szakkör a gazdagítás tanórán kívüli változata. Műhelyünkben a minőségi dúsításon van a hangsúly. - Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. - Tempóban történő gazdagítás: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így új tartalmakat is be lehet vonni a fejlesztésükbe. - Tartalmi gazdagítás során kihasználjuk a gyerekek egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését és a feladatokat, a munkát személyre szólóan állítjuk össze.(fejlesztés) - A feldolgozási képességek gazdagítása a kreatív és kritikus gondolkodásukat fejleszti elsősorban. A műhelymunka alkalmas arra, hogy a gyerekek alkotó fantáziáját megmozgassa.
A saját kreativitásukra hagyatkozzanak, önmaguktól alkossanak. A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően fejlődjön finom motorikájuk, képzeletük, esztétikai érzékük. A műhelymunka során az egyéni, ill. a csoportos foglalkoztatási formákat helyezzük előtérbe. Nagy hangsúlyt fektetünk a csoportmunkára, ami a kompetencia alapú nevelés egyik felkínált munkaformája. Megosztani a feladatokat egymás közt, hogy ki mit csináljon, nem egyszerű feladat, de ezen keresztül tanulják meg szervezni a munkát, és a közösségi nevelésre is lehetőséget ad. Lehetőséget nyújt a differenciált feladatadásra és feladatvégzésre. Így mindenki maga választhat, és saját kézügyességének megfelelően vállalhatja és végezheti el a megoldásra
váró feladatot. A gyermek maga döntheti el, hogy egy közös alkotásból mi az, amit ő „bevállal” amit ő el tud készíteni. E módszer alkalmazása során kiemelt szerepet kap az egyéni bánásmód, hiszen tehetségük, begyakoroltságuk, élményanyaguk, érzelmi életük alapján rendkívül eltérő szinten alkotnak. Arra törekszünk és ez a technika lehetőséget ad erre, hogy önmagához képest fejlődjön, lépjen előre minden gyermek. -
A művészeti nevelés egyik sajátossága a gyermek egyéni fejlődésének előtérbe helyezése. A nyári tábor alkalmassága abban nyilvánul meg, hogy reggeltől délutánig, több napon át, tehát igen nagy időtartamban foglalkozhat folyamatában a tervezett munkafolyamattal, illetve aktuális részfeladatával. A táborban résztvevők száma meghatározott, de legalábbis pedagógusonként optimalizált. Ez a kis csoportlétszám teszi lehetővé, hogy minden egyes tanulónak érdemben tudjon a pedagógus segíteni. A tervezési szakasznál a tanár - a gyermek adottságait, képességeit figyelembe véve differenciálva határozhatja meg a célt, és az elkészülő munkadarab, használati tárgy vagy egyéb produktum nehézségi szintjét.
A régi természet közeli kultúrák jelképekkel teli üzenete csak akkor ér el hozzánk, ha tanulmányozzuk elődeink életét, a népszokásokat, a tárgyi és szellemi örökséget. A szép természeti környezet aktivizálja a tanulókat, megmozgatja alkotó fantáziájukat és megindítja tevékenységüket. Örömteli rácsodálkozással, mély átéléssel készített tanulmány rajzok születnek így, s mind ezek az ismeretszerzés alapkövei. A rengeteg vázlat, ábrázolás mind-mind elősegíti az emlékezetben való rögzítést, az elemzést, az összehasonlító készség fejlesztését. A rajz és formaalkotás a tanulók kifejezésformáinak és fantáziájának gazdagítását is szolgálja. A személyes bánásmód az egyéni érdeklődéshez és fejlettségi szinthez igazodva önálló látásmód kialakításához vezet. A művészeti fogékonyságra nevelés egyféle közösségi, emberitársadalmi nevelést és ismeretszerzést is jelent, amellett, hogy a művészeti individuumot is nagymértékben fejleszti. A művészeti nevelés eszköze a múzeumi kiállítások és projektek értő megtekintése és szakmai feldolgozása is. A képzőművészeti kiállítások mellett a múzeumok régészeti anyagát, a néprajzi – népviseleti gyűjteményeket is fontos megismerni. A szentendrei falu múzeumba való ellátogatásunk is ezt a célt szolgálta. Olyan tárgyakkal, használati eszközökkel találkozhattak tanulóink, amelyek ma már alig ismertek. Így közvetlen közelről megnézve, kézbe véve, megtapogatva motorikus-taktikus úton újabb és újabb ismeretekre tesznek szert. A tárgyak (lehetnek azok fából, textilből, üvegből) érdeklik a gyerekeket, szeretik megvizsgálni, ábrázolni, de elsősorban (szétszedni – összerakni) – elkészíteni.
Miután alaposan megszemlélték, megérezték a természeti anyagokat (fa, gyapjú, agyag, csuhé, szalma), az előállításuk, feldolgozásuk folyamatának a megértése következik. Az anyagismeret mellett az eszközhasználat ismerete is fontos. Sok-sok gyakorlással, fokozatosan lehet elsajátítani a bonyolultabb, veszélyesebb szerszámok balesetmentes használatát. Ilyenkor a differenciált, kiscsoportos foglalkozás ajánlott, a mester és a tanár fokozottabb odafigyelése, segítsége, irányítása mellett. A tevékenység befejezése után nem maradhat el a rendrakás, az anyagok gondos tárolása, pazarlás nélküli használata, értékének tudatosítása. A társas együttdolgozás, a közös élmények a társas kapcsolatokat erősítik, gazdagítják. A közösségi életrend (az alkalmazkodás, beilleszkedés, a segítségnyújtás, a türelem, a tolerancia) a viselkedéskultúra fejlesztését is magában hordozza. A természetes környezet, a szabad légkör, a vidék nyugalma felszabadult, örömteli, kutató tevékenységet eredményez. Közvetlen közelről figyelhetik meg a jelenségeket, s így saját élmények alapján bővíthetik természettudományi ismereteiket. Az alkotó táborra jellemző, hogy nincs rohanás, nincs kapkodás: a választható ajánlott tevékenységek és a játék remekül kiegészítik egymást. Minden tevékenységet ajánlatos (előre) megtervezni. Ez különösen vonatkozik egy egyhetes nyári kézműves táborra, amely igen gazdag programokban
6. A TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMBAN ALKALMAZOTT TEVÉKENYSÉGI FORMÁK FELTÉTELEI A program megvalósításában résztvevő szakember/szakemberek felsorolása, végzettségük, képzettségük eddigi tevékenységük bemutatása: A műhely vezetői: Lengváriné Bárány Mária tanító, rajz speciálkollégiumi végzettséggel. Szakterülete: foltvarrás, babakészítés, papírmunkák Egyéb: foltvarró tanfolyamok vezetése: Kecskemét, Akasztó, Cegléd, Kiskőrös Cserményi Boglárka matematika-rajz szakos tanár Szakterülete: nemezelés, kosárfonás, játékkészítés Egyéb: a Falusi Turizmus programjainak keretében tanfolyamok, foglalkozások tartása Kecskeméten, Soltvadkerten, Kaskantyún, Kiskőrösön. Segítő mesterek:
Endrődiné Sámel Zsuzsanna fazekas Tömörkény Művészeti Gimnázium, kerámia szak Szakterülete: fazekasság, játékkészítés Egyéb: rendszeres részvétel a Nemzetközi Utazás Kiállításon, Budapesten, a Falusi Turizmus programjainak keretében foglalkozások tartása. Csíkszentmihályi Károly - Dobozi Anna kézművesek Szakterületük: bőrözés, játékkészítés Egyéb: kosztümök, óriásbábok, díszletek, kiegészítők alkotása bőrből és különféle anyagokból a hazai színházak, bábszínházak részére. Épület makettek készítése különböző anyagokból Lengvári Boglárka egyetemi hallgató Szakterülete: gyöngyfűzés, szövés Némethné Rátkai Margit könyvtáros Szakterülete: csuhé- és szalmafonás Fehér Mihályné kézműves Szakterülete: fonások, játékkészítés természetes anyagokból A mesterek díjazását a pályázat finanszírozza. Tematika szerint a heti rendszerességgel tartandó foglalkozásokon 2 pedagógus és az adott kézműves területen jártas segítő mester van jelen. A nyílt műhelyeken minden pedagógus és mester, jelen van, hiszen ilyenkor nagyon sokan vagyunk. Ilyenkor forgószínpadszerűen cserélődnek a csoportok. A nagyobb, jártasabb gyerekek segítenek a lemaradóknak példaadással, ötlettel, egy munkafogás bemutatásával.
Tárgyi feltételek: - A műhely éves tematika szerint dolgozik. Helyigénye az éppen készítendő tárgytól, technikától, alkotástól függ. Más helyigényűek az úgynevezett vizes munkák, mint pl. a nemezelés, kosárfonás, agyagozás, csuhézás. A száraz munkák, gyöngyözés, varrás, papírhajtogatás, bőrözés más körülményeket kívánnak. A szakkör állandó tagjaival két kisebb méretű tanteremben dolgozunk. Az egyikben meleg víz vételi lehetőség is van, amely nélkülözhetetlen a nemez készítéséhez. A jeles napokhoz kapcsolódó nyílt kézműves napokon az iskola több terme is foglalt lesz, hiszen ilyenkor százon felüli a létszám. - A városi napokon dolgozunk a Szlovák tájház udvarán és a Petőfi Sándor Múzeum termeiben is. - A nyári kézműves táborunk a csodaszép pilisi erdőben, Csikóváralján működik. A több mint egy hetes tábor alatt kézműveseink a szabad ég alatt és a tábor faházaiban alkotnak.
- A kézi szerszámokat, eszközöket a hosszú évek során vásároltuk és gyűjtöttük össze pályázatokból származó bevételekből.(ollók, szövőkeretek, karmantyúk, textil és bőrmegmunkáló eszközök, agyagmunkák kellékei stb.). - Fogyóeszköz a feldolgozandó anyag (textil, gyapjú, gyöngy, vessző, bőr, agyag, fonál, papír stb.). Ezeket gyűjtéssel, (szalma, csuhé, fűzfavessző, gyékény, sás stb.) illetve vásárlással (bőr, textil, agyag, nemez, gyöngy stb.) szerezzük be. Van olyan nyersanyag, amelyet közvetlenül a gyártótól veszünk, ez olcsóbb, mintha viszont eladótól vennénk. A gyapjút, textilt magunk festjük természetes növényi festékekkel. A zöldvesszőt és más szálas anyagokat a gyerekekkel együtt gyűjtjük be. Anyagi forrásként szintén a pályázatok szolgáltak és szolgálnak ma is.
A kézműves műhely működési rendje: Idő: 2010. március – 2010. december Tagság: KTKT általános iskoláskorú tanulói Vezetők: Cserményi Boglárka és Lengváriné Bárány Mária Foglalkozásvezetők, előadók: Endrődiné Sámel Zsuzsanna Dobozi Anna Csíkszentmihályi Károly Fehér Mihályné Némethné Rátkai Margit Lengvári Boglárka Vidák István Foglalkozások időpontja: heti 4 óra
MUNKATERV Sorszám
Feladatok, célok
Felelős
Határidő
1. Kerámia, fazekasság
1. Ősi technikák: marokedény, hurkaedény készítése. Korongolási technikák. Kisplasztikák készítése.
Endrődiné Sámel Zsuzsanna
Folyamatos
Cserményi
Folyamatos
2. Edények formázása: formavilág, praktika kivitelezésben, díszítő eljárások, agyagok, földfestékek, mázak. Népek kerámiái. 2. Nemezelés
A gyapjú. A nemezelődés
3. Textil
természetes körülmények között. A nemezkészítés alapvető technikái. Egyszerű nemezelési eljárások. Gyapjúfestés. Nemezből készült egyszerű alkotások. Hengerelési, mángorló módszerek. Forró vizes technikák. Népek nemezmunkái.
Boglárka,
A gyapjú és más fonalak. A szövés eszközei és azok használata: szövőkeret, szalagszövés. Különböző fonások, kisebb használati tárgyak készítése szövő kereten. Foltvarrás: alapvető öltések, szabásminták készítése, textilfajták, textilfestési eljárások. Egyszerűbb használati tárgyak és játékok tervezése, készítése.
Lengváriné Bárány Mária
Folyamatos
Cserményi Boglárka
Folyamatos
Anyagismeret, gyűjtésük, szerszámok. Előkészítő technikák, Csuhé megmunkálási technikák: fonások. Szalma Használati tárgyak, dísztárgyak, Gyékény játékok készítése. Vessző
4. Szálas anyagok − − − −
Vidák István iparművész
Fehér Mihályné Némethné Rátkai Margit
5. Gyöngy
Műanyag-, fa-, üveg- és cserépgyöngyök. Egyéb kiegészítők és alkatrészek, megmunkáló szerszámok. Fűzési módok és technikák. Egyszerűbb figurák és díszek. Ékszerek, öltözködés kiegészítők, kulcstartó, mobildísz, stb. Gyöngyszövés.
Lengvári Boglárka
Folyamatos
6. Bőr
Anyagismeret, bőrfajták, megmunkáló eszközök, kiegészítők. Egyszerűbb bőrmegmunkálási technikák: fonások, varrás, fűzés, lyukasztás, szegecselés, domborítás stb. Egyszerűbb használati-, és dísztárgyak készítése
Csíkszentmihályi Károly,
Folyamatos
Éves Tematika
Dobozi Anna
Március Tavaszvárás, tavaszi ünnepek. Kiszebábu készítése vegyes technikával. Kötözött rongybabák, csuhébabák. Április Ismerkedés a húsvéti szokásokkal. Hímes tojás: karcolással, „írással”, berzseléssel, nemeztojás, nemeznyúl; textilfigurák – csirke, nyúl – tervezése, varrása. Tavaszi játékok a szabadban: papírsárkány készítése, röptetése. Ismerkedés a távolkeleti népek papírtárgy kultúrájával. Papírmasé figurák tervezése, festése. Nyílt kézműves műhely a Bem Iskolában: Május A játék története. Korok játékai. Társasjáték lapjának, figuráinak megtervezése, megnemezelése. Gyermeknapon nyílt kézműves műhely a Bem Iskolában: agyagjátékok, sípok, állatfigurák formázása, labdák és kisebb figurák nemezelése, egyszerű ajándéktárgyak készítése bőrből. Június Látogatás a kecskeméti Rajzfilmstúdióba.– ismerkedés a rajzfilmkészítéssel. Séta a csodaszép Arborétumban, anyaggyűjtés. Látogatás egy kézműves házaspár tanyáján. Nyári szünet: Július - Augusztus Az anyaggyűjtés ideje: szalma – és sásfélék szedése, festőnövények gyűjtése erdőn – mezőn. Nyári kézműves tábor Csikóváralján. Hegyi túrák, játékok erdőn-mezőn. Látogatás a szentendrei falumúzeumba, ismerkedés Szentendrével. Szeptember Szüreti időszak- tanévkezdés: a műhellyé szerveződés feladatai. Részvétel a város egyik legfontosabb rendezvényén: a Szüreti napokon, a Szlovák tájházban kialakított Kézműves udvarban. A közös munka során új tagok verbuválása műhelyünkbe. Vesszőgyűjtés – hántolás. Október Ismerkedés régi korok festő eljárásaival Vidák István iparművész előadása az indiai, és a még ma is nemezkultúrában élő népek festési eljárásairól – gyakorlati bemutatóval kisérve. Anyag előkészítés: gyapjúfestés növényi festékekkel. csuhé-gyűjtés, válogatás. November Közös falikép tervezése, készítése egy magyar népmeséhez nemezeléssel, ill. textilből foltvarró technikával. December
A közös falikép befejezése. Nyílt műhely a Bem Iskolában: karácsonyi díszek, ajándékok textilből, nemezből, csuhéból, szalmából, mézeskalácssütés. Készülődés az évkör legszebb ünnepére: a Karácsonyra. Az országos nemezkiállítás megszervezése, a műhely munkájának kiállítása.
7. A CÉLOK ELÉRÉSÉT MUTATÓ INDIKÁTOROK A gazdag és sokirányú programkínálat lehetővé teszi, hogy különféle tevékenységet kipróbálva, az érdeklődésének megfelelőt kiválasztva minden tanuló elmélyülten foglalkozzon kedvelt témájával. Az egyéni különbségek más és más irányt jelölnek a világ megismerése folyamatában, s a személyes tulajdonságok az alkotáskor is megjelennek, a kész művek pedig magukon hordozzák a személyiségjegyeket. Adottság, képesség és tehetség kibontakoztatására épülnek a feladatok, ugyanakkor lehetőség nyílik bizonyos területeken a lemaradás bepótlására is. A vidéki életforma megismerése motiválja a tanulókat, egyben segíti a jelenben való tájékozódásukat – hogyan éltek régen és hogyan élnek ma az emberek. Felismerik a fejlődést, a gépesített, automatizált technikák jelentőségét, az emberek manuális tevékenységének kiszorulását. Másrészt a hagyományos kézműves foglalkozások bensőséges emberközeliségét tapasztalva (összehasonlítva a zajos gépekkel) – értékítélő, értékválasztó következtetéseket vonnak le. A célok megvalósulását jelző indikátorok: -
-
A program sikerét az jelenti, ha a jelentkező tanulók a program végéig részt vesznek a foglalkozások munkáiban, nincs lemorzsolódás. Igyekszünk figyelemmel kísérni a műhelyben tevékenykedő gyerekek iskolai eredményeit. Nem csak tantárgyi, hanem személyiségbeli változásaikat is. ennek módszere az osztályfőnökkel, szaktanárral történő konzultáció. A továbbtanulási irányok jelzik, van-e olyan tanuló, akire hatással volt a program a középiskola megválasztásakor.
8. HATÁSVIZSGÁLATOK, EZEK ESZKÖZEI A következő eszközökkel kívánjuk mérni a programmal elért eredményeket, hatásokat:
1. Kérdőívekkel: A gyermekek és a szülők véleményének megismerése fontos a program hatásainak elemzése során. 2. Látogatottsági mutatók alapján:
Alkalmanként, hány tanuló jelenik meg a foglalkozásokon. Mennyi a lemorzsolódás. Illetve hány új taggal bővül. Nagyon fontos visszajelzés arról, milyen hatékonyságú az adott foglalkozás. 3. Kiállításokkal: A vendégkönyvbe bejegyzett látogatói bejegyzések, vélemények alapján. 4. A nyílt foglalkozásokkal: Az iskolai és városi rendezvényeken hányan érdeklődnek, vesznek részt a foglalkozásainkon. (Városi napok, Szüreti napok, Szlovák nemzetiségi napok, Iskolai jeles napok, Adventi napok stb.) 5. Az alsós munkaközösség és a művészeti munkaközösség véleménye alapján: A műhelybeszámolók véleményezéséből, elfogadásából derül ki. 6. A versenyeken, tárlatokon elért részvételek és elért eredmények alapján: Pl. Országos nemez és játékkiállítás, Országos tárgykészítő kiállítás, Múzeumi Projektekben való eredményes részvétel, Regionális Tavaszi tárlat stb. 7. A médiákban megjelenő cikkek, interjúk alapján. Helyi és kistérségi lapok, rádió, tv stb. A program kommunikálása: A kézműves műhely tehetséggondozó programja teljes tematikájában felkerül az iskola honlapjára. - Az iskola tanulói és a szülők valamint az érintettek szórólapokon, plakátokon a helyi médiákon keresztül értesülhetnek a műhely létezéséről és programjáról, a foglalkozások idejéről és tematikájáról. - Az iskolai nevelési értekezletek, alsós munkaközösségi foglalkozások témája lehet a műhely és a benne folyó munka hatékonyságának, eredményességének megvitatása, kiértékelése. - Kapcsolattartás más városi szervekkel, társintézményekkel. Pl. Petőfi Sándor Múzeum és Szlovák Tájház, Kiskőrösi Városi Napok, Szüreti Napok, Pünkösdi Napok az István Borházban stb. - Az iskolai jeles napok kézműves foglalkozásairól, az eddigiekben és reméljük a továbbiakban is jelennek meg cikkek, képek, interjúk a helyi médiákban. Pl. Márton napi, Luca napi Húsvéti foglalkozásokról. stb. - Iskolai és városi szintű kiállításokon való részvétel. - Országos szintű megmérettetés más műhelyekkel. - Más iskolák pedagógusai átvették, átveszik bevált módszereinket, hospitálnak foglalkozásainkon, egyes kézműves területeket nálunk ismernek meg és sajátítják el a technikákat. - Pedagógusjelöltek szakmai gyakorlataik színhelyéül választják műhelyünket. Szakdolgozataikba beépítik az ott tapasztaltakat.
A program eredménye Ebben a folyamatban fejlődik kézügyessége, új gondolkodási rendszert tanul, az önbizalma erősödik, mert az elkészült munka a saját két keze általi eredmény. A gyermek átlát egy egész folyamatot, megérti, hogy az elképzelésből milyen út vezet egy tárgy megvalósításáig. Fejleszti a képzelőerőt, a tervezési gyakorlatot, az előrelátást, kreativitást és nem utolsó sorban a kitartást. Természetes anyagokkal ismerkedik, azoknak készítési folyamatait felhasználási lehetőségeit ismeri meg. Ráébresztheti arra, hogy keze által mi mindent tud létrehozni az alkotófolyamattal.
9. A TEHETSÉGSEGÍTÉSI PROGRAMBÓL KIKERÜLŐK NYOMON KÖVETÉSE
A felső tagozatos diákjaink továbbtanulási, pályaválasztási irányultságát nagymértékben befolyásolja érdeklődési körük, képességeik, a környezetükben élők személyes példamutatása. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a kézműves műhelyünkbe járók közül többen választanak kézműves szakiskolát, művészeti szakközépiskolát vagy gimnáziumot, ahol tovább tudják folytatni azokat a tevékenységeket, amelyekbe már nálunk belekóstoltak. Alkalmanként visszatérve beszámolnak előrehaladásukról, sikereikről, kudarcaikról néha tanácsot, biztatást várnak tőlünk. Élethivatásul, megélhetési forrásul választják a kiválasztott kézműves ágat, sőt vannak közöttük, akik mesterré, művésszé váltak az évek során. Van, aki pedagógussá válva tanítja, amit tőlünk tanult. Visszatérő tanítványaink ellátogatnak egy-egy nyári táborba, vagy néhány évközi foglalkozásra. Jelen programunk még félidejénél tart. Reméljük, hogy a jelenlegi csapatból is lesznek ígéretes, hagyományőrző kézművesek, vagy legalábbis értő, elfogadó, műkedvelők. Akik nem választják élethivatásul a kézművességet később szülővé válva kézen fogva hozzák el gyermekeiket foglalkozásainkra és hívják fel gyermekeik figyelmét ezek fontosságára.
