PROMOTER
PARTNEREK Fundación Secretariado Gitano (FSG) Antolina Merino, 10 28025 Madrid. Spain Tel.: 34 91 422 09 60
[email protected] www.fsgg.org
Ministry of Labour and Social Affairs General Directorate for Social Action, Minor and Family Paseo de la Castellana, 67 28046 Madrid. Spain Tel.: 34 91 363 74 88 www.mtas.es
EFXINI POLI Information & Support Center for Socially Excluded Groups 60 Thessalias Street, Acharnes 17 631 Greece Tel.: 30 210 2480393 / 30 210 2480744 www.efxini.gr
Ministry of Labour & Social Affairs ESF actions monitoring and coordination authority 9, Deligiorgi Str. 101 82 Athens Greece Tel.: 30 210 5201200 www.labor-ministry.gr
Rede Europeia Anti-Pobreza Portugal (REAPN) Rua de Costa Cabral 2368 4200-218 Porto Portugal Tel.: 351 22 5420800 www.reapn.org
Ministry of Labour and Social Solidarity Institute of Social Security Rua Castilho, nº 5 -R/c 1250-066 Lisbon. Portugal Tel.: 351 21 3184900 www.mtss.gov.pt
Pavee Point Travellers Centre 46 North Great Charles Street 1 Dublin Ireland Tel.: 353 1 878 0255 www.paveepoint.ie
Department of Social and Family Affairs Office for Social Inclusion Aras Mhic Dhiarmada, Store Street 1 Dublin Ireland Tel.: 353 1 7043851 www.socialinclusion.ie
Socioklub Plzenská ˇ 175 150 06 Praha 56 P.O.Box 19 Czech Republic Tel.: 420 602365612 www.socioklub.cz
Ministry of Labour and Social Affairs Department for Social Policy Na Poricnim Právu 1 128 01 Prague 2 Czech Republic Tel.: 420 221923612 www.mpsv.cz
Autonomia Foundation Pozsonyi út 14. II/9 H-1137 Budapest Hungary Tel.: 36 1 237-6020 www.autonomia.hu
Ministry of Youth, Family, Social Affairs and Equal Opportunities Akademia Street, 3 1053 Budapest Hungary Tel.: 36 1 301 7800 www.eszcsm.hu
Agentia “Impreuna” Mihai Eminescu nr. 160 Sector 2 Bucharest 020084 Romania Tel.: 40212100539 www.agentiaimpreuna.ro
Ministry of Labour, Social Solidarity and Family General Directorate of Social Policy 2 B, Dem I. Dobrescu Sector 1 Bucharest 70119 Tel.: 40213125268 / 40213157143 www.mmssf.ro
FINANSZÍROZÁS
EUROPEAN COMMISSION
Kézikönyv a Romák és Travellerek Befogadása Iránti Érzékenység Erôsítéséhez és a Befogadást Célzó Politika Kialakításához
www.fsgg.org/socialinclusion
This project has received funding from the European Commission within the frame of the Community Action Programme to Combat Social Exclusion 2002-2006. It reflects the partners’ view and the Commission is not liable for any use that may be made of the information contained therein.
TARTALOMJEGYZÉK
• Bevezetô
2
• A romák és travellerek kirekesztését érintô sajátos tényezôk
4
• A roma és traveller kultúra társadalmi befogadást segítô jellegzetességei
6
• A romák és travellerek befogadásának elôtérbe helyezése és a pozitív intézkedések elômozdítása
7
• A társadalmi befogadást célzó nemzeti tervek
8
• A romák és travellerek befogadásának elôsegítésében érintett fôbb területek és a legfontosabb intézkedések
10
Bevezetô
AZ EURÓPÁBAN ÉLô ROMÁKAT ÉS TRAVELLEREKET SÚJTÓ KIREKESZTÉST SZEMLÉLTETô ADATOK • Spanyolországi becslések szerint a mintegy 650 000 spanyol roma 30%-a él olyan helyzetben, ahol társadalmi kirekesztésnek vannak kitéve.1
2007-ben Románia és Bulgária az Európai Unió tagja lesz, így valószínûleg több mint 10 millió roma és traveller lesz európai állampolgár, ez pedig meghaladja az EU tagállamok többségének népességét. A romák és travellerek ugyanakkor az európai társadalmak leghátrányosabb helyzetû népei közé tartoznak. A romák és travellerek magas hányada él társadalmi kirekesztésben, és sokan a kirekesztés szélsôséges formáinak vannak kitéve. Ugyanakkor magas, néha kiugróan magas a romák és travellerek aránya a kirekesztettek között, ez a kirekesztés pedig az élet szinte minden területén megjelenik: a lakhatásban, a munkavállalásban, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz való hozzáférésben, az igazságszolgáltatásban, a társadalmi képben. A romák és tarvellerek és kultúrájuk helyzete szoros kapcsolatban van az Európai Társadalmi Befogadási Politika sikerével vagy bukásával.
• Írországban a 31 000 fôt számláló traveller népességbôl mindössze 20 traveller egyetemi hallgató. A travellerek 25%-ának lakhelyén nincs folyóvíz, elektromos áram vagy szemétszállítás.2 • A Cseh Köztársaság egyes területein a romák körében a munkanélküliség aránya 50% felett van, és egyes súlyosan érintett területeken ez az arány a 80%-ot is meghaladja. A roma közösségekben elterjedt jelenség az uzsora, és mivel a nagyon magas kamatokat nem tudják állni, a családtagokat gyakran zsarolással és erôszakkal kényszerítik fizetésre.3 • Romániában a romák 47%-a munkanélküli, és a roma nôk 69%-a nem dolgozik. A roma háztartások leggyakoribb bevételi forrása (66%) a gyermekek után járó juttatás, és a rendszeres fizetés a roma családok mindössze 25%-ában számít fô bevételi forrásnak.4
Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Fôigazgatósága által összeállított “A szegénység elleni és a társadalmi befogadást segítô nemzeti cselekvési tervek közös tervezete” (“Common Outline for National Action Plans Against Poverty and Social Inclusion”) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék komolyan a romák és travellerek befogadására irányuló konkrét és széles körû intézkedések elterjesztésének kihívását; az olyan intézkedésekét, melyek révén a romák és a travellerek ugyanazokat a szociális, politikai, kulturális és gazdasági jogokat, és ugyanazt az életminôséget élvezhetik, melyet az európai emberek többsége eleve adottnak tekint. A romákat és utazókat meghatározták már olyan csoportként, akiknél “nagyon magas a társadalmi kirekesztés kockázata”, de kevés szó esett a kirekesztés ôket érintô konkrét tényezôirôl, és nem születtek konkrét javaslatok a szükségleteiket, képességeiket és problémáikat érintô intézkedésekre. Ezért a Közösség Társadalmi Befogadást célzó Akcióprogramja keretében elindított “Roma és utazó kisebbségek társadalmi befogadását célzó aktívabb politikai lépések elôsegítése” címû projekt, melyben 7 ország 14 szervezete vesz részt, jelentôs lépés az ôket érintô kirekesztô folyamatokkal szembeni küzdelemben.
2
• Magyarországon a roma gyerekek várható élettartama tíz évvel alacsonyabb, mint az átlag gyerekeké,5 és a 25 évnél idôsebb romáknak mindössze 1-2%-a végzett középiskolát.6 1 2 3 4 5 6
Spanyol NAPincl 2001-2003 Forrás: Pavee Point Cseh NAPSi 2004-2005 Munkaerôpiaci kutatás, no. 2, 1998. Nemzeti Statisztikai Bizottság “A romák egészségügyi helyzete Magyarországon”, Puporka Lajos, Zádori Zsolt “A romák helyzete és életkörülményei” KSH, 1993
3
A romák és travellerek kirekesztését érintô sajátos tényezôk
A romák alulreprezentáltak a munkaerôpiacon, jóval alacsonyabb az átlagjövedelmük, sokan élnek nagyon rossz lakáskörülmények között, számos országban jelent problémát a közegészségügyi rendszerhez, a minôségi oktatáshoz, a munkahelyi képzéshez és más olyan közösségi erôforráshoz való hozzáférés, melyek a társadalmi befogadáshoz elengedhetetlenek. • A kultúra és életmód negatív megítélése
A társadalmi kirekesztés számos különbözô tényezôbôl és dinamikából adódhat, és a kirekesztettek ezt sokféleképpen élik meg. Ez arra utal, hogy a különbözô személyek és közösségek befogadásának elômozdításához is változatos és gondosan kidolgozott programok és tervek szükségesek. A romákat és travellereket érintô kirekesztés dinamikáját számos sajátos tényezô mûködteti, ezek közül néhány: • Akadályoztatás számos szociális erôforráshoz és szolgáltatáshoz való hozzáférésben A romák közül sokan ütköznek komoly akadályba a legtöbbek számára természetesnek tekinthetô alapszolgáltatások igénybevételénél.
A romák és travellerek fontos jellemzôje a közös kulturális háttér. A társadalom normáinak és gyakorlatainak jelentôs része kultúrspecifikus, ezeket a többség határozza meg. Ennek következtében a kisebbségi kultúrák gyakran válnak negatív értékítéletek tárgyává pusztán másságuk okán. A romák és travellerek kulturális sajátosságainak nagy része így látszólag összeegyeztethetetlen a többségi társadalom értékeivel, és ez újabb tényezôt jelent az elutasítás és kirekesztés dinamikájában. A befogadásra irányuló tervezetek viszont az asszimiláció dinamikáját is magukban hordozhatják, ahelyett, hogy a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó befogadást segítenék elô. • Elôítélet, megbélyegzés és diszkrimináció A romák és travellerek az egyik legnegatívabb megítélésû és leginkább elutasított európai kisebbség. Ez számos akadályt emel társadalmi befogadásuk elôtt, az álláshoz jutástól a megfelelô lakáskörülmények, oktatás, egészségügyi ellátás, igazságszolgáltatás vagy szociális szolgáltatások igénybevételéig. Az elôítélet és a diszkrimináció öngerjesztô folyamatok, amelyek fokozatos romláshoz vezetnek, és számos módon megerôsítik a kirekesztést. Elzárják az utat az olyan alapvetô eszközök elôl, melyek a befogadáshoz szükségesek, többek között az oktatás és a szakmai képzés elôl. A diszkrimináció áldozatai olyan mechanizmusokat fejleszthetnek ki a túlélés és az elszenvedett elutasítással szembeni ellenállás érdekében, melyek tovább erôsítik az integráció útjában álló akadályokat; az önbizalom hiánya és a bizalmatlanság a társadalom intézményeivel szemben, ellenségesség, a csoport megerôsítésének különbözô formái, melyek tovább növelik a többségi társadalomtól elválasztó szakadékot. A diszkrimináció szerepet játszhat a gyenge egészségi állapot és az attitûdproblémák, például a stressz, a depresszió és a pesszimizmus súlyosbodásában. A diszkrimináció szerepet játszik abban is, hogy a romák szegregált, hátrányos helyzetû térségekben élnek, ahol még kevesebb lehetôségük nyílik az alapvetô szolgáltatások, például a foglalkoztatás, közlekedés, egészségügyi ellátás, iskolák igénybevételére.
4
5
A roma és traveller kultúra társadalmi befogadást segítô jellegzetességei Bár a romák ki vannak téve néhány olyan sajátos tényezônek, melyek növelik a társadalmi kirekesztés kockázatát, ugyanakkor számos potenciális erôsségük és képességük van, melyek segíthetik befogadásukat. Ezek közül néhány: • Családi és szociális hálózatok. A kirekesztettség élménye gyakran jár együtt a családi és társas kötelékek erôs korlátozottságával, ami egyszerre okozója a kirekesztésnek, és fontos akadályozó tényezô a befogadás útján, mivel nem áll rendelkezésre a társadalmi tôke és az érzelmi és anyagi támogató hálózat. A romák és travellerek nagy része esetében viszont nem ez a helyzet; gyakran rendelkeznek erôs szociális és családi kötelékekkel és hálózatokkal. A roma és traveller egyének kirekesztése gyakran egyének egész csoportjának kirekesztését jelenti, közösségük azonban még szélsôséges kirekesztô dinamika esetén is képes valamilyen anyagi vagy érzelmi támogatást nyújtani tagjainak, ez pedig értékes tôke lehet a befogadás útjának megalapozásában. Másrészrôl viszont a család felé irányultság lassíthatja a többségi hálózatba való befogadást és behatolást. • Kollektív identitás. Ebben a tekintetben a romák és travellerek befogadására irányuló intézkedések javára válhat a roma identitás és szervezôdés közös kinyilvánítása kulturális és politikai szinten. A társadalmi befogadás egyik kulcsa az, hogy a kedvezményezettek képesek legyenek saját igényeik felmérésére és definiálására a befogadást segítô lépések érdekében. A hatalom delegálásának elôsegítése fontos tényezô a társadalmi befogadás folyamatában, a romák és travellerek pedig erôs közösségi identitásuk révén komoly elônyt élveznek ezen a téren. További érték, hogy a kirekesztett romák és travellerek illetve a nem kirekesztett romák és travellerek sok tekintetben hasonló módon küzdenek alapvetô emberi jogaikért és kulturális identitásukért. A kirekesztett romák és travellerek javukra fordíthatják a többi roma és traveller erôforrásait és támogatását, ez pedig fontos szerepet játszhat a társadalmi befogadás erôsítésében.
6
Pozitív intézkedések a romák és travellerek befogadására
A romák és travellerek befogadására irányuló politikának alkalmaznia kell a pozitív diszkrimináció eszközét, és olyan programokat kell kidolgoznia, melyek kifejezetten az érintettek szükségleteire és igényeire épülnek. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy elsôdleges prioritásként garantáljuk számukra az általános programokhoz és eszközökhöz való hozzáférést. A romák befogadását célzó konkrét programoknak minden esetben a társadalom által kínált erôforrásokhoz és lehetôségekhez való egyenlô hozzáférésük hosszú távú célját kell szem elôtt tartaniuk, legyen szó a foglalkoztatásról, a lakhatásról, az oktatásról, az egészségrôl, az igazságszolgáltatásról vagy a társadalmi részvételrôl. Fel kell azonban ismernünk, hogy a romák és travellerek pozitív diszkriminációjára irányuló lépések nemkívánatos hatása lehet azoknak a sztereotípiáknak a megerôsödése, melyek a társadalom többi tagjától egyértelmûen elkülönülô közösségekként festik le ôket, ez pedig újabb szegregációs és megbélyegzô dinamikákat eredményezhet. A romák és travellerek befogadására irányuló lépéseket a társadalom valamennyi érintett intézményénél elôtérbe kell helyezni. A társadalmi befogadás közös felelôsség, legyen szó a magánszektorról vagy az üzleti életrôl, a szakszervezetekrôl, a médiastratégiákról, a kulturális életrôl, és természetesen a közigazgatás és szociálpolitika bármely szintjérôl vagy területérôl. Ugyanakkor a más különösen kiszolgáltatott közösségek, például a fogyatékosok, egyedülálló anyák, idôsek, drogfüggôk, börtönviseltek, bevándorlók és hajléktalanok befogadására irányuló intézkedéseknél figyelembe kell venni az ilyen helyzetben lévô romák és travellerek sajátos igényeit és szükségleteit. Alapvetô, hogy romák és travellerek befogadására irányuló szociálpolitikába be kell építeni a nemek közötti egyenlôség megfontolásait, ugyanúgy, ahogy az egyenjogúság elômozdítását célzó intézkedések figyelembe veszik a roma és traveller nôk igényeit.
7
Nemzeti tervek a társadalmi befogadásra
A társadalmi befogadás lépéseit holisztikus stratégiai keretben kell kidolgozni. Fel kell ismerni, hogy a befogadás dinamikus folyamat, nem köthetô egyetlen konkrét intézkedéshez vagy intézkedéscsomaghoz, hanem az idôk során hozott összefüggô intézkedések eredménye, melyek egyszerre célozzák azokat, akik a kirekesztés kockázatával élnek, azokat, akik a befogadás elé gátat emelnek, és a szociális, intézményi és anyagi kontextus azon területét, ahol a társadalmi interakciók zajlanak. Az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Fôigazgatósága által összeállított “A szegénység elleni és a társadalmi befogadást segítô nemzeti cselekvési tervek közös tervezete” nemcsak arra ösztönzi valamennyi tagállamot, hogy foganatosítsák a Társadalmi Befogadást célzó Nemzeti Cselekvési Tervüket, de további útmutatással, módszertani eszközökkel és erôforrásokkal is szolgál a cél eléréséhez. Az európai politika célkitûzése az, hogy a szegénységet 2010-re eltörölje, ami az igazságosabb társadalom iránti elkötelezettség mellett abból a felismerésbôl fakad, hogy a kirekesztés nem egyeztethetô össze a gazdasági növekedéssel, a stabilitással és a társadalmi kohézióval. Az európai politika ugyanakkor a szegénység eltörlésének feladatát nem hárítja kizárólag a társadalom legsebezhetôbb szektoraival foglalkozó közigazgatási területekre, hanem hangsúlyozza, hogy azt elôtérbe kell helyezni a szociális, gazdasági, politikai és kulturális szektor politikájának kialakításakor, de mindenekelôtt a társadalom valamennyi tagjának szívügyévé kell tenni. Az európai politikai elvek hangsúlyozzák, hogy a befogadáshoz szükséges a stratégiai tervek terjesztése a politikai döntéshozatal legmagasabb szintjein, ugyanakkor elengedhetetlen a koordináció a közigazgatás egyes szintjei, a kormány és a civil társadalom, a magánvállalkozások, a társadalmi szervezetek, a szakszervezetek között.
8
A befogadást célzó tervezeteket tapasztalati tudásra kell építeni, mérhetô célok mentén kell felépíteni, és az elôrelépést rendszeresen értékelni kell. A befogadásra irányuló intézkedéseknek ösztönözniük kell a kedvezményezettek aktív részvételét, külön figyelmet kell szentelniük a legsebezhetôbb rétegekre és meg kell szakítaniuk a kirekesztés dinamikáját a generációk között. Lényeges továbbá, hogy a befogadás politikájába be kell építeni a nemek közötti egyenlôtlenséggel kapcsolatos alapvetô megfontolásokat.
9
Fôbb területek és a legfontosabb intézkedések a romák és travellerek befogadásával kapcsolatban A kirekesztés elleni küzdelemhez globális, többdimenziós folyamatra van szükség; fontos azonban, hogy kiemeljük a társadalmi befogadás lépéseinek prioritási területeit, bár ezek a különbözô típusú kirekesztési folyamatok esetében illetve a különbözô országok kontextusában eltérôek lehetnek. A romák és travellerek társadalmi befogadása érdekében tett intézkedéseket, függetlenül attól, hogy melyik országban vagy társadalmi szférában érvényesülnek, az elôzô szakaszokban tett megjegyzéseken felül néhány általános irányelvnek kell vezérelnie. A kirekesztett vagy kirekesztés kockázatával élô romák és travellerek általános helyzetének ismerete nem elég széleskörû és átfogó. Fontos lépés lenne a roma és traveller emberek további kutatása, többek között a többségi társadalom által eléjük állított akadályokról és korlátokról szóló tanulmányok. • Az alapszolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a szociális ellátáshoz való hozzáférés A romák és travellerek társadalmi befogadása során elsôdleges prioritás annak biztosítása, hogy a célkitûzés a közigazgatás és szolgálatok minden területén elôtérbe kerüljön. A szociális alapellátás tág területén belül konkrétabb prioritások lehetnek: - Az oktatáshoz való hozzáférést biztosító intézkedések, és az oktatás minôségét javító intézkedések, különös figyelemmel az iskolákban érvényesülô közvetlen vagy közvetett szegregáció illetve asszimilációs gyakorlatok elleni küzdelemre. - A romák és travellerek megfelelô lakáskörülményeit biztosító intézkedések, illetve a nagy roma és traveller koncentrációjú szegregált, nincstelen környékek felszámolása. - Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést javító intézkedések. A rendôrség, a bíróságok és a börtönök romákat és travellereket érintô kriminalizáló dinamikájának leküzdésére tett intézkedések, és a romák és travellerek jogvédelmének illetve áldozatként való védelmének javítása érdekében tett intézkedések.
10
- A közegészségügyi szolgáltatásokhoz való teljes körû hozzáférést biztosító intézkedések. - Intézkedések, melyek biztosítják azt a minimális jövedelmet, amely a méltóságteljes életkörülményeket és a többi szociális szolgáltatáshoz való hozzájutást lehetôvé teszi. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a társadalmi befogadás érdekében tett intézkedéseknek mindenekelôtt azon kell alapulniuk, hogy növeljük valamennyi általános természetû program, akció és intézkedés hozzáférhetôségét. Ha ez biztosítva van, megkezdôdhet a kifejezetten romákat és travellereket, illetve ennek a hozzáférésnek a növelését célzó konkrét programok fejlesztése. Ugyanakkor minden pozitív diszkriminációs programot ennek a célkitûzésnek a szem elôtt tartásával kell pontosan indokolni. Néhány példa a lehetséges akciók fajtáira: - Képzés az elôítéletek felszámolására a szolgáltatóknak. - Annak biztosítása, hogy a szolgáltatások, például az egészségügyi központok vagy iskolák a roma és traveller közösségek közelében legyenek. - A roma és traveller szakemberek és mediátorok elômenetelének támogatása a különbözô szolgálatoknál, például az egészségügyi ellátás rendszerében, a szociális szolgálatoknál, az iskolákban, az igazságszolgáltatás rendszerében. - Konkrét programok kidolgozása az elsôsorban romákat és travellereket érintô problémák, például az utcai árusok elôtt álló bürokratikus akadályok, vagy a vándorló életmód fenntartását korlátozó tényezôk kezelésére. - A roma és traveller településeket érintô egészséget veszélyeztetô környezeti hatások. - A közszolgálatok kötelezése olyan tervek kidolgozására, melyek a romák és travellerek hozzáférésének javítását szolgálják. - Támogató oktatás a romák és travellerek számára a meglévô szolgáltatásokról, azok jobb kihasználásáról, és a szolgáltatások magabiztos elérésének erôsítése. - A roma és traveller szervezetek segítése, a hatalom delegálása és a politika tervezésében való részvétel csatornáinak kiépítése. - A magánvállalkozások érzékenységének növelése és segítése a romák foglalkoztatásában. A romák és travellerek hozzáférésének növelését szolgáló konkrét intézkedésekre bemutatott fenti példák a társadalom valamennyi érintett intézményében és szférájában alkalmazhatók: a foglalkoztatás, a szakmai képzés, a szociális szolgálatok, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a kultúra területén.
11
• A nagyobb gazdasági autonómia elérését szolgáló intézkedések
• Az egyenlôség elérése érdekében tett lépések
A gazdasági autonómia a társadalmi befogadás kulcsfontosságú tényezôje. A minimális jövedelem és a kirekesztetteknek járó egyéb anyagi juttatások többnyire nem teszik lehetôvé ezt a teljes autonómiát, sôt függô viszonyt alakíthatnak ki a szociális szolgálatokkal. Megelôzhetik azonban a szélsôséges kirekesztést és nélkülözést, ugyanakkor kedvezô hatásuk lehet a nagyobb autonómia felé vezetô átmeneti szakaszban, és a kirekesztés generációk közötti továbbélésének csökkentésében.
A befogadás útjában álló rasszista vagy etnikai elôítéletbôl és diszkriminációból adódó akadályok leküzdése alapvetô fontosságú területe a romák és travellerek befogadásának. Fontos, hogy a diszkrimináció észlelése, elemzése és mértékének megítélése, megnyilvánulási formáinak megismerése irányába mutató intézkedések, és az ellene való küzdelem érdekében tett intézkedések a romák és travellerek befogadását célzó politika kiindulópontjául szolgáljanak.
A gazdasági autonómia elôsegítésének leghatásosabb eszközei a romák és travellerek munkaerôpiacra való bekerülését támogató erôfeszítések, melyek lehetnek szakmai képzések, a munkahelyi integrációhoz való hozzájárulás és intézkedések, melyek (akár anyagi eszközökkel, akár az érzékenység erôsítésével) ösztönzik a munkáltatókat a romák és travellerek foglalkoztatására és elôléptetésére. A romák és travellerek sikeres munkahelyi integrációjáról tájékoztatni kell a közvéleményt, hogy gyengítsük azokat a sztereotípiákat, melyek szerint “nincsenek hozzászokva és motiválva a munkára”, és hogy megerôsítsük a romákat és travellereket abban, hogy be lehet illeszkedni a munka világába. Az intézkedések célja nem pusztán a romák és travellerek munkaerôpiacra való bekerülése, hanem munkafeltételeik, elômenetelük és munkahelyi stabilitásuk javítása is. Ugyanakkor szükség van olyan intézkedésekre, melyek segítik az önfoglalkoztatók és ‘mikro’ vállalkozók munkafeltételeinek javítását, rendezését, méltóságának növelését, és készségeik fejlesztését. A romák és travellerek sok országban tömörülnek olyan tevékenységek köré, mint az utcai árulás, a hulladék-újrahasznosítás, ószeresség, kézmûvesség, és zene – ezek mindegyike komoly gazdasági potenciállal rendelkezik, de gyakran a gazdaság informális perifériáján gyakorolják ôket. Támogatni kell az olyan intézkedéseket, melyek eltávolíthatják a munkaerôpiaci vagy önfoglalkoztató tevékenységek útjában álló másodlagos akadályokat, például a gyermekgondozást és az eltartott családtagok gondozását, az ingázók közlekedésének javítását, az elhelyezkedést segítô szolgáltatások elérésének javítását, stb. A fogyasztói oktatással kapcsolatos intézkedéseket és az olyan intézkedéseket, melyek segítenek megelôzni azt, hogy a romák és travellerek fogyasztóként vagy kölcsönvevôként visszaélések áldozatává váljanak.
12
A diszkriminatív eljárások hátterében komplex dinamika húzódik, számos társadalmi okkal és régi, meggyökeresedett hagyományokkal. Az egyenlôség eléréséhez hosszú távú folyamat szükséges, elôsegítése ebben az értelemben lehetséges. Az elôítéletek és diszkrimináció csökkentését szolgáló intézkedéseket az élet minden területén és szférájában be kell vezetni, többszintû és többdimenziós megközelítéssel. Az egyenlôség elômozdításához szükséges kulcsfontosságú lépések: - Az elôítéletek és diszkriminatív gyakorlat észlelésére szolgáló intézkedések, mértékük és hatásaik mérésével együtt. - Olyan intézkedések, melyek erôsítik az igazságszolgáltatás rendszerének használatát az egyenlô jogok védelmében. - Az érzékenység növelését, a részrehajlás kiküszöbölését és az interkulturális tanulást szolgáló képzés a társadalmi befogadást célzó programokban dolgozók számára, és az egyenlô jogi bánásmód terjesztését célzó kötelezô tervek. - Az érzékenység növelését, a részrehajlás kiküszöbölését és az interkulturális tanulást szolgáló képzés a közigazgatásban dolgozók, az üzletemberek, a szociális szolgálatok dolgozói, a civil szervezetek, a média és a nagyközönség számára. - A hatalom delegálása a romák és travellerek felé, és a társadalmi képük javítását szolgáló intézkedések. - “Az egyenlô bánásmód terjesztését szolgáló testületek” létrehozása az EU 43/2000 direktívájának rendelkezése értelmében.
13
A TÁRSADALMI BEFOGADÁS TERÉN TETT ELôRELÉPÉS MÉRÉSÉRE SZOLGÁLO MUTATÓK Nagyon fontos a romák és travellerek társadalmi befogadása terén történt elôrelépés mérésére szolgáló eszközök kidolgozása, és ez azt jelenti, hogy a társadalmi befogadást célzó programoknak már a kezdetekkor célokat kell kitûzniük. A céloknak számos kritériumnak kell teljesülnie, így ambiciózusnak de megvalósíthatónak, relevánsnak, érthetônek, számszerûsíthetônek, mérhetônek és idôben meghatározottnak kell lenniük. Sokféle mutatót használhatunk. Lesznek közöttük statisztikai természetûek, például Nôtt-e a megfelelô munkához jutó roma személyek száma? Több roma gyermek végzi-e el az iskolákat? Nô-e a romák és travellerek várható élettartama? Vannak szubjektív mutatók is, melyekkel a megítélés és az attitûdök mérhetôk. Javul-e a romák társadalmi képe? Határozottabban érzik-e a romák, hogy igazságosabban bánnak velük a közigazgatásban? Mutatókat kell kidolgozni annak mérésére és értékelésére is, hogy ezek a fejlemények mennyiben tudhatók be a befogadási politikának és intézkedéseknek. A mutatók kidolgozásához idôre, az adatgyûjtéshez és elemzéshez gazdasági erôforrásokra van szükség, és azokat körültekintôen, a rendelkezésre álló erôforrások optimalizálásával kell kiválasztani. Ugyanakkor adatokat kell gyûjteni a romák és travellerek különbözô intézményekben és társadalmi szférákban való részvételérôl. Ennek az adatgyûjtésnek azonban tiszteletben kell tartania az Európa és a tagállamok személyes titokra vonatkozó törvényeit, vagyis nem lehet az embereket akaratuk ellenére etnikai vagy faji hovatartozásuk szerint azonosítani. Végezhetô etnikai megfigyelés, de a törvényben meghatározott szigorú feltételek szerint, a módszereket pedig egyeztetni kell a roma és traveller szervezetekkel, és olyan konszenzust kell elérni, melynek értelmében megelôzhetô az adatokkal való visszaélés.
14
Sokféle mutató használható az elôrelépés mérésére, és az esetek többségében a legjobb, ha olyan csomagot használunk, melynek segítségével globálisabb képet nyerhetünk az egyes idôszakokban bekövetkezô változásokról, és amelyek összevethetôk az átlag népességre vonatkozó mutatókkal. Sok esetben fontos az is, hogy a mutatók mérni tudják a romák és travellerek befogadásának nemi különbségeit. A kidolgozott mutatók mérhetik az objektív mennyiségi elôrelépést, és mérhetik az emberek szubjektív megítélését arról, hogyan élik meg a valóságot, és ez idôben hogyan változik. A romák és travellerek társadalmi befogadásában történt elôrelépés mérésére szolgáló mutatók lehetnek: • A romák és travellerek foglalkoztatási rátái • A roma és traveller dolgozók élménye foglalkoztatásuk minôségével kapcsolatban • A roma és traveller családok átlagjövedelmének növekedése • A megfelelô lakáshoz jutó romák és travellerek száma • A szegregált környékeken élô romák számának csökkenése • A roma és traveller nôk orvosi ellátásának gyakoriságában és minôségében bekövetkezett javulás • A romák és travellerek várható élethosszának növekedése • A középiskolát végzett roma és traveller gyerekek számának növekedése • Az olvasni tudó felnôttek számának növekedése • A roma és traveller mediátorok száma • A romák és travellerek negatív megítélésének csökkenése a médiában • A romákról és travellerekrôl alkotott negatív sztereotípiák visszaszorulása a többségi társadalomban • A roma és traveller áldozatok védelmének erôsödése az igazságszolgáltatás rendszerében
15
BEVÁLT GYAKORLAT
• Románia. Romániában öt helyen mûködik a “Munkaerôpiacra való bejutást segítô” projekt, melyeknek módszere a munkaerôpiaci igényekre és a romák szükségleteire és készségeire vonatkozó információgyûjtésen alapul. Az így szerzett tudásra és a közösség bevonására építve képzést fejlesztettek. A kísérleti projekt eredményeképpen 220 roma szerzett bizonyítványt képzésrôl és átképzésrôl, 170 roma regisztrált az Országos Foglalkoztatási Hivatalnál, 45 roma szerzett képesítést új szakmában, és 20 roma tanult új vezetôi készségeket. • Cseh Köztársaság. A cseh iskolarendszerben 1997-ben vezették be az elôkészítô osztályok rendszerét és a tanári asszisztensek alkalmazását, és speciális tanterveket és oktatási anyagokat fejlesztettek a roma tanulók eredményeinek javítására. Egy 2003-as értékelés szerint 1489 gyermek járt az elôkészítô osztályokba, ezek 72%-a sikeresen elvégezte a kurzust és bejutott a normál oktatási rendszerbe. • Spanyolország. Az ACCEDER program (2000-2006) célja, hogy elôsegítse a romák bejutását a spanyol munkaerôpiacra. A projekt elsô négy évében több mint 14 700 munkaszerzôdést írtak alá. Az Európai Tanács 2004-ben a bevált gyakorlat példájaként választotta ki a programot az Európai Szociális Alap használói közül. • Spanyolország. A Madridi Regionális Önkormányzathoz tartozó IRIS (Áthelyezésért és Társadalmi Integrációért felelôs Intézet) nem szegregált környékeken biztosít szociális lakást azoknak a romáknak, akik viskóvárosokban vagy szegregált állami lakásprojektek területén laknak. 1000 családnak biztosítottak ilyen elhelyezést és szociális támogatást az utóbbi 6 évben. • Portugália. A Nómada nevû projekt különbözô intézményekbôl álló hálózat, melynek célja, hogy összegyûjtse azokat a tapasztalatokat és szemléletmódokat, melyek az iskolázottság javítását és az olvasási készség terjesztését szolgálják a roma közösségekben. Utcai és piaci
16
szórakoztató tevékenységeken keresztül igyekeznek érzékennyé tenni a családokat az oktatás fontossága iránt, és láthatóvá tenni az oktatást, mint kulturális aktust. • Írország. A Traveller Egészségügyi Projekt travellereket képez elsôdleges egészséggondozókká, akiknek fô feladata az egészséggel kapcsolatos kérdések tudatosítása a travellerek körében, a helyi egészségügyi szolgálatok jobb kihasználásának tanítása, és annak elôsegítése, hogy az egészségügy szolgáltatásai kulturális szempontból megfelelôek legyenek. • Görögország. Az Integrált Akcióprogram a Romákért négy területen mûködik. - Lakhatás: A lakáshitelek kamatainak finanszírozása, lakbérfinanszírozás. - Oktatás: Elôkészítô osztályok roma gyerekek számára, ahol felkészülnek a normál osztályokban való tanulásra. Felnôttoktatási programok az olvasási készség és az alapkészségek javításáért. - Egészségügy: Szociális orvosi központok, melyek megelôzô szolgáltatásokat és elsôdleges szociális és egészségügyi ellátást nyújtanak. A szolgáltatásokat a vándorló népesség számára speciális mobil egységek biztosítják. - Kultúra: Konkrét helyhatósági akciók, melyek kreatív tevékenységeken, színházi és fotós mûhelyeken és Mûvelôdési házakon keresztül terjesztik a roma kultúrát. • Magyarország. Az Országos Cigány Önkormányzat Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózata. Az Európában egyedülálló cigány önkormányzat 2004-ben létrehozott egy országos, 19 megyére és 7 régióra kiterjedô intézményi hálózatot, mely Módszertani és Tanácsadó Irodák segítségével foglalkoztatási és képzési támogatásokat szervez, intézményfejlesztési, kulturális programokat bonyolít, valamint segíti nagyobb Európai Uniós pályázatok létrejöttét.
17
