Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Dr. Mester Miklósné Érdemes tankönyvíró

Kézikönyv A mi világunk

4. évfolyamhoz

Mi vil 4 kk 2 .indd 1

2014.06.02. 16:46:49

Dr. Mester Miklósné a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szer­kesz­tő Balassa Éva

AP–040931 ISBN 978-963-464-717-1

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000; Fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Do-Int Studio, Dóra György Terjedelem: 10,82 A/5 ív Tömeg: 178 g

Mi vil 4 kk 2 .indd 2

2014.06.02. 16:46:49

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

KEDVES KOLLÉGANŐK! KEDVES KOLLÉGÁK! Köszönjük, hogy munkájukhoz a megújult kompetenciaalapú „A mi világunk” című tankönyvcsaládot választották. A tankönyvcsalád nemcsak új arculattal, hanem átdolgozott tartalommal és új témákkal is jelent­ kezik. A taneszköztár ismét bővült. Elkészítettük valamennyi évfolyamhoz (1–4.) a digitális tananyagot is. Erről részletesebb leírást olvashatnak a kézikönyvben. Kérjük, használják az alábbi taneszközöket alkotó módon, tanítványaik képességeinek és tanítási programjaiknak megfelelően. Mindannyian tudjuk, hogy munkánkhoz nem elég csupán a jó taneszköz. A kézi­könyvben található útmutatóval, szakmai segédanya­gokkal és az ajánlott tanmenetekkel szeretnénk segíteni munkájukat. Az alsó tagozatos környezetismeret taneszköztár: Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag pedagógusoknak 1. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet 2. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag pedagógusoknak 2. évfolyam

Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag pedagógusoknak 3. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti tankönyv 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk környezetismereti munkafüzet 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: A mi világunk interaktív tananyag pedagógusoknak 4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Varázslatos világ környezetismereti olvasókönyv 1–4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Az erdő (Erdei iskola munkatankönyv, 2–4. évfolyam) Dr. Mester Miklósné: Zöld kalandok sorozat: Vizek, vízpartok (Erdei iskola munkatankönyv) A pedagógusok számára készült segédanyagok: Dr. Mester Miklósné: Környezetismeret kerettanterv, 1–4. évfolyam Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 1. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 2. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 3. évfolyamhoz Dr. Mester Miklósné: Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz Eredményes munkát kívánunk!

3

Mi vil 4 kk 2 .indd 3

2014.06.02. 16:46:49

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

KÖRNYEZETISMERET KERETTANTERV Alapelvek, célok Az Ember a természetben műveltségi területen az oktatás-nevelés a természeti folyamatok, össze­füg­ gé­sek és az ember ezekkel való kapcsolatára, meg­ értésére épül. A tanulás során létrejött tudásrendszernek al­kal­masnak kell lennie a mindennapi tevékenységekben való alkalmazásra. E műveltségi területen megnövekedtek az elvá­ rá­sok. Ez természetesen nem mennyiségi, hanem minőségi változást kíván. Az ismeretközpontú pedagógiai modell helyett az átfogó személyiségfejlődést szolgáló pedagógiát kell előtérbe helyeznünk. Középpontban van az em­ber a maga sokoldalúságával, esetlenségével, ugyan­akkor alkotó- és értelmezőképességével. A cselek­vés válik a tanulás eszközévé. A tanulók tudása a természeti, technológiai és társadalmi környezettel való gazdag interakciók során formáló­dik – fejlődik a személyiségük. Tudásra nem csupán tapasztalati úton tehetnek szert. Az új tudás a tanulók előzetes ismeretei alap­ ján is formálódik. Nem egyszerűen átveszik, ők kons­truálják. A legtöbb tudás társas kapcsolatok útján jön lét­ re. A tanulás bizonyos helyzetekhez kötődik. Ha a tudást sokféle tevékenység közben építjük, ki­ mun­káltabb lesz. A sikeres tanulás feltétele a sokféle tanulási stra­ tégia. Fontos, hogy a tanulók gondolkodjanak el arról, amit tanulnak, képzeljék el azt, hozzák kap­ csolatba a már tanultakkal. Keressék az értelmét megszerzett tudásuknak. A pedagógusnak elő kell segítenie az informá­ ciófeldolgozást. Tanulásnak kell tekintenünk azo­ kat a helyzeteket is, ahol nem a tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által gazdagodik a személyiség.

tan előnyben. Elegendő forrást kell hagynunk a jö­ vő generáció életműködésének jobbítására. Holisztikus szemlélet A holisztikus szemléletű oktatás a teljes szemé­lyiség fejlesztésével foglalkozik: elme-, test-, lélek­fejlődés. Egyensúlyba kell hozni az élet racionális, intellektuális és materiális aspektusait, az emberi természet intuitív és emocionális oldalát. Az egyén egészsége, jóléte szoros kap­csolatban van a társa­dalom egészségével és jólétével. Fordítsunk figyel­met a tanulási környezet és a tanulási kapcsolatok emberi minő­ sé­gére!

Hagyományok őrzése, értékek megmentése a múlt­ból A hagyományok nem csupán a múltból megmaradt szokásrendszerek. Jelenünket is átszövik, folyama­ tosan változnak a társadalom és környe­ zetének álla­pota szerint. A természettel együtt való létezést tükröző ha­gyományok (városi, vidéki) ápolása. Az Ember a természetben műveltségi terület ke­ retében lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak arra, hogy korszerű, természettudományos világ­ képet, gondolkodás- és szemléletmódot építse­nek ki magukban. Szoros kapcsolatban kell lennie más műveltségi területekkel, mert csak így lehet meg­ér­teni az ember, a társadalom és a természet vi­szo­nyát. Az ember része a természetnek, és azzal meg­ bonthatatlan egységet alkot. A társadalmi és sze­ mélyes cselekedetek egyaránt a természet folyama­ tainak részei. Az emberiségnek és minden egyes embernek nagy a felelőssége, a természeti, társadalmi, technikai problémákra érzékeny, azokon aktív, kreatív módon változtatni képes embereket kell nevelnünk. Az 1–4. évfolyam feladata a természeti világ ele­ mi megismerése. Az alábbi módszerekkel a tanu­ lók elsajátíthatják a tudományos megismerés leg­ elemibb módjait és a megismeréssel kapcsolatos Fenntartható fejlődés tudásrendszereket, illetve műveleteket: A világ kihívásait rendszerben kell kezelni. A gaz- – megfigyelések, kísérletek tervezése – hipoté­zis­al­ ­daság, a társadalom és a környezet egy rendszert ko­tás; alkotnak. A globális válságok úgy oldhatók meg, ha – a környezetben szerzett tapasztalatok megfogala fenti három elem egyikét sem részesítjük túlzotmazása szóban és írásban, rögzítésük rajzban;

4

Mi vil 4 kk 2 .indd 4

2014.06.02. 16:46:49

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

– a problémamegoldás elemi műveletei; – a tájékozódás és ismeretszerzés kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei; – az ökológiai gondolkodás fejlesztése; – a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése; – a tudomány, a tudományos kutatás mint társa­ dalmi tevékenység bemutatása. Kulcskompetenciák

ra építve tudását és képességeit aktívan használja az életben. Fontos a motiváció és a magabiztosság, az új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépülése, útmutatások keresése, alkalmazása. Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épül­ nek.

Énkép, önismeret Anyanyelvi kompetencia Az önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pe­ A hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalko- dagógusok és a szülők segítségével. Ebben az élet­ tás, helyes és kreatív nyelvhasználat. korban a kisiskolások önismerete naiv önismeret. Ne hagyjuk ebben magukra őket! Az önismeret az Matematikai kompetencia önfejlesztés alapja. A gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának ké­ pessége, felkészülés a mindennapok problémáira. Hon- és népismeret A városi és a vidéki élet hagyományainak megisTermészettudományos kompetencia merése. Néhányuk feldolgozása játékos formában Készséget, képességet jelent arra, hogy a különbö- (pl.: szüreti mulatság összeállítása, eljátszása). ző módszerekkel magyarázatokat, előrejelzéseket Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az munkássága, információk az életükről. ember és a természeti világ között lezajló folyamatokra, és irányítsuk tevékenységünket. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák Digitális kompetencia iránt. Lehetőségek: nemzetközi gyermektalálkoHasználata a munkában, kommunikációban, sza- zók, táborok, kulturális rendezvények, csere­üdül­ ­badidőben. tetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolataA következő készségeken alapul: információ fel­ inak ápolása. ismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elő­ állítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az in­ Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés terneten keresztül. A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös be­ tartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és Szociális, állampolgári kompetencia egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi heFelöleli a magatartás minden olyan formáját, ame­ tek, népművészeti vásárok). lyek segítségével hatékony és építő módon vehet Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasz- megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattér­ nálva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyek- képének elkészítése, a problémák megfogalmazása, nek. A személyes, interperszonális, interkulturális, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselekvő szociá­lis és állampolgári kompeten­ciák a harmoni- szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres, aki kus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. nem, az kifogást.) A hatékony, önálló tanulás A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportosan. Hatékonyan gazdálkodik az idővel és az informá­ cióval. Előzetes tanulási, illetve élettapasztalatai-

Gazdasági nevelés A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben legyen szempont és érvényesüljön a környezet védelme. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról! Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk! 5

Mi vil 4 kk 2 .indd 5

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Környezettudatosságra nevelés kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne vese­gítségével); szélyeztessék a természet megóvását és a társadalom –  számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések el­ fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen át vég­zése, adatrögzítés írásban vagy a számítótartó tanulás, a kreatív gondolkodás, a felelősségválgép adatbázisában, számítási gyakorlófelada­tok lalás az egyéni és közös tettekért. megoldása); – ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztala­ A tanulás tanítása tok, megszerzett ismeretek és a belső modell ösz­ A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak szevetése, módosítás, új modell állítása, a modelelsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. lek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezése); Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán – művelődés, tájékozódás (olvasás, televízió, interbelül és kívül. netes honlapok, rádióból szerzett információk és A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanumultimédiás CD-k segítségével); lási stratégiák – mint például az összehasonlítás, – játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és szerészletezés, problémamegoldás stb. – megtanulharepjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játétók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik kos fejtörők, versenyek); a tanulók információfeldolgozó képességét, alkal- – bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítámasabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. sok rendezése, bemutatása másoknak, video­ A tevékenységi formák kialakítása és tervezése film-ké­szítés); során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság he- – projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehajlyes arányát. Szervezzünk minél differenciál­tabban, tás, szervezés, irányítás). személyre szabottabban! Testi és lelki egészség Tevékenységi formák: A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és – figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figye- ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvi­tel lemmel kísérése); és magatartás a mindennapi életben, amelyet elő– szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, segít a pedagógusok példamutató életvitele. Az emelőzetes felkészülés alapján beszámoló az osz- beri kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. tálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez vagy feladatmegoldás közben; érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban – írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatla- meg is marad bennünk.) pok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott témában, gyakorlati munkanapló készí­tése (pl. Az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyel­em­ az időjárásról, állatok-növények megfigyelésé- be a gyermek személyiségének meghatározó tényeről); zőit: – látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, ér- – belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátostelmezése, fotózás, rajzolás); ságok (adottságok); – konstrukció (modellek készítése, gyűjtemények – külső tényezők: környezeti-társadalmi hatások összeállítása /nem növénygyűjtemény/); (család, iskola, kortárs csoport). – kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tanteremben); Alakítsunk ki jó, együttműködő kapcsolatot a szü– terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, ki- lőkkel, vonjuk be őket a különböző iskolai prograrándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos mokba! megfigyelés, méréssorozat); Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játé­ – információszerzés (könyvtárhasználat, internet, kosság, a humor! televízió, ismeretterjesztő folyóiratok, napi sajtó,

6

Mi vil 4 kk 2 .indd 6

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 72 – heti óraszám: 2 Témakörök 1. Tájékozódási alapismeretek 2. Az élettelen természet alapismeretei 3. Az élő természet alapismeretei 4. Testünk, életműködésünk 5. Összefoglalás, ismétlés

A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 15 15 22 12 8

1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Fejlesztési célok

Tananyag

Ok-okozati összefüggések megláttatása, a problémamegoldó és döntési képességek és a kommunikációs készség fejlesztése.

Földünk, helyünk a világegyetemben. A Föld alakja – a földgömb. A Föld mozgásai. A forgás és keringés következményei. Óvjuk, védelmezzük Földünket!

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A fejlesztés várható eredménye

Föld, Naprendszer, Tejútrendszer, világegyetem. A fogalmak szemléltetése filmmel, képekkel, modellezéssel. Beszélgetés, vita. Létezhet-e a Földön kívül is élet? A Föld alakjáról szóló régi elképzelések, hiedelmek ismertetése előzetes kutatás alapján (könyvtár, internet, tudományos ismeretterjesztő filmek). A Föld gömb alakja. Északi-sark, Déli-sark. Problémafelvetés: Találkozhat-e a pingvin egy jegesmedvével a Déli-sarkon? Szárazföldek, vizek ábrázolása a földgömbön, Magyarország helye. A Föld forgásának és keringésének modellezése. A Nap mint karmester, a négy évszak jellemzése. A kis környezetbarát c. film megtekintése. Lokális és globális problémák megbeszélése. (A levegő, az erdők, a vizek, a talaj, a növények, az állatok, az emberiség veszélyeztetettsége.) A lakóhely és környéke örömés bánattérképének elkészítése közös munkával.

A tanultak alapján fogadja el a világegyetemmel kapcsolatos tudományos magyarázatokat. Olvasson, kutasson önállóan tovább ezen a területen is. Legyen képes felmérni saját környezete állapotát, és cselekvő szeretettel tegyen érte. Tudja, hogy a fenntarthatóság csak a Föld népeinek összefogásával valósulhat meg.

7

Mi vil 4 kk 2 .indd 7

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Mit és hogyan segíthetünk? Problémák esetén levél írása a polgármesternek vagy környezetvédő szervezeteknek. Újságcikk megfogalmazása a pozitív tapasztalatokról. Figyelemfelhívás: őrizzük meg, vigyázzunk rá! Tájékozódás Magyarország domborzati és közigazgatási térképén. A titkok, azaz a A térkép titkai. térképjelek megismerése. A mi hazánk Játékos gyakorlatok a térképpel Az elemző-, Magyarország értelmező-, (felszínformák, frontálisan és párosan. problémamegoldó vizek, települések). Beszélgetés, vita. Hazánk jelképeinek isme­rete és képességek fejlesztése. tisztelete, más népek jelképeinek tisz­telete. Az információs és A mi hazánk Zászló, címer, Himnusz, kommunikációs ké­ Magyarország. pességek fejlesztése. Képzeletbeli utazás Szózat. Útvonal- és kirándulástervek Magyarország készítése úti­könyvek alapján tájain. és az internet felhasználásá­val. Menetrendek tanulmányozása. Internethasználat a tanórán. Hazánk fővárosa: Képes olvasmányok ismertetése hazánk tájairól és a Budapest. nemzeti parkokról. Koncentráció az anyanyelvvel. Előzetes felkészülés alapján csoportmunka. Budapest történelme, fekvése, közlekedése, művelődési intézményei, nevezetes épületei, szobrai.

Jelképeink pontos ismerete. A magyar nép és más nálunk élő népcsopor­ tok tisztelete. Más népek tisztelete.

Hazánk tájainak, néhány nevezetességének elemi ismerete.

Budapest néhány nevezetességének felisme­rése képekről.

2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok Az innovatív és mentális képességek fejlesztése.

Tananyag Élőhelyünk a Föld. Az időjárás elemei. Az időjárás hatása életünkre. Óvjuk, védelmezzük Földünket!

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A heti időjárás megfigyelése, lejegyzése. Egynapi időjárás-jelentés elmondása szóban. Tájékozódás az időjárás hatásairól éle­tünkben.

A fejlesztés várható eredménye A környezetszennyezés egészségkárosító hatásának ismerete, a folyamatok megelőzése.

8

Mi vil 4 kk 2 .indd 8

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A hulladék nem csak szemét, hasznos is lehet. A megfigyelő-, elemző-, következtető-, ténymegállapító képességek fejlesztése. Az összefüggések felismerésének képessége.

A Föld és az univerzum. A Föld mozgásai és az évszakok közötti összefüggés.

Az energia. Az energiafajták, energiahordozók, energiaforrások. A megújuló és nem megújuló energiaforrások. Az energia terjedése. Kapcsolatom a társaimmal.

A tolerancia és az A szeretet. empatikus képességek fejlesztése. Az érzelmi, akarati képességek fejlesztése.

Előzetes felkészülés a talaj, a vizek, a levegő, az erdők, az állatok, az emberiség védelmével kapcsolatosan. Előzetes gyűjtőmunka. Beszélgetés az újrahasznosítható anya­gokról. Beszélgetés az égitestekkel kapcsolatos régi és saját elképzelésekről. Elemi isme­ retek gyűjtése égitestekről. Egy budapesti kirándulás alkalmával a Planetárium meglátogatása. Mitől van energiánk? Beszélgetés, vita. Beszélgetés az energia szerepének felis­meréséről a mindennapi életünkben. Egyszerű játékok, kísérletek a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban.

A kísérletek folyamatának és eredményének elmondása.

A kapcsolatainkat pozitívan Tolerancia, empátia befolyásoló jó tulajdonságok mások iránt. értelmezése példák segítségével: tapintat, figyelem, megbízhatóság, titoktartás, kedvesség, bátorság, humor. A szeretet jóakaratban, gyengédségben, önzetlenségben, ragaszkodásban megnyilvánuló érzelem. Beszélgetés: a fenti kifejezések értelmezése. Családi és irodalmi példák felelevenítése. Milyen cselekedetekkel bizonyítjuk az életben? A szeretet legmagasabb foka az önfeláldozó szeretet (Móra Ferenc A szánkó c. elbeszélése a legszebb példája). 9

Mi vil 4 kk 2 .indd 9

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

3. AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok A szociális és interperszonális képességek fejlesztése.

Tananyag

A megismerés módszereinek alapozása, folyamatos bőví­tése. Az információforrá- Közvetlen információforrások sok. – a szemé­lyesen gyűjtött anyagok: utazás, látogatás, filmezés, rajzolás, az emberek megkérdezése (interjú, kérdőív, személyes beszámoló). Közvetett információforrások – a mások által gyűjtött és feldolgozott adatok: könyvek, újságok, filmek, folyóiratok, tv-műsorok, internet. A tanulók környezetében megfigyel­hető növények főbb jellemzői, kap­csolatuk a környezetükkel. Akácfa, vadgesztenye, hárs, petúnia, muskátli, tulipán.

Az emlékező-, leíró-, ténymegálla­ pító, összehasonlító, megkülönböz­ tető, érzelmi, A gyomnövények. akarati képességek A gyógynövények, fejlesztése. mérgező szoba­ növények.

A szociális és a problémafelismerő ké­pességek fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A tanulmányi sétán szerzett tapasztalatok és a különböző információk alapján a környezetben előforduló növények jel­lemzése megadott szempontok szerint: élőhelye, részei, életfeltételei, gondozása, szaporodása, szépsége, jelentősége éle­tünkben. Csoportmunka, beszámolók.

Néhány gyomnövény felismerése képek, határozókönyvek alapján. Problémafelvetés: Mitől olyan szívósak, életképesek? Együtt keressük a választ. Néhány gyógynövény felismerése képek­ről. Gyógyteák főzése, kóstolása. A do­bozon lévő utasítások felolvasása, pontos betartása. Néhány szobanövény felismerése, meg­nevezése. Néhányuk A kisebb gyerekek és szájba kerülve mérgező! testvérek óvá­sa. Tanulmányi séta egy lovardába vagy falusi istállóba.

A fejlesztés várható eredménye Az információk helyes kiválasztása, biztos könyvtárhasználat, a látottak, tapasztaltak lényegre törő megfogalmazása szóban és írásban.

Rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló az adott növényekről szempontok alapján.

Egy fás szárú és egy lágy szárú növény ré­ szeinek felismerése, megnevezése. A növények jellemző tulajdonságai, környe­ zeti feltételeik felsoro­ lása. Elemi növénygondozási munkák ismerete. Egy puhatestű, egy rovar, egy emlős, egy

10

Mi vil 4 kk 2 .indd 10

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A lényegkiemelő, emlékező-, szelekciós, érzelmi, akarati, leíróképességek fejlesztése.

A tanulók környezetében megfigyelhető állatok főbb jellemzői (élőhelyük, testfelépítésük, életmódjuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, tulajdonságaik, jelentőségük az életünkben). Éti csiga, katicabogár, feketerigó, veréb, kutya, macska, ló.

A lovak tulajdonságai, gondozásuk megfigyelése. Lovaglás lehetőség szerint. A sport- és gyógylovaglás jelentősége. A felsorolt állatok megfigyelése megadott szempontok alapján. Önálló beszámolók röviden szóban és írásban. Gyűjtőmunka: az állatok megjelenése a művészetekben. Festmények, fotók, filmek versek, mesék, történetek, dalok.

madár testrészeinek felismerése, jellemző tulajdonságaik megfogalmazása, életfeltételeik ismerete. Felelősségtudat, pozitív viszony az állatokkal kapcsolatosan.

4. TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSÜNK Fejlesztési célok

Tananyag Az ember életkori szakaszai.

Az intellektuális és mentális képességek fejlesztése.

Helyes és helytelen szokásaink.

A szenvedélybetegségek. Alkoholizmus, dohányzás, drogok.

A manipulációs, ténymegállapító, gondolkodási, tanulási képességek fejlesztése.

Az ásványi anyagok, növényi rostok, vitaminok szerepe a táplálkozásunkban, életünkben.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Előzetes feladat: családi fotók összegyűj­tése. Saját fotók. Rendezés fejlődési sorrendbe. Az életkori szakaszok megnevezése segítséggel, jel­lemzőik. Példák a környezetből, saját példák (pl.: ujjszopás, körömrágás). Beszélgetés: a leszokás akarat és önfegyelem kérdése. Előzetes felkészülés a környezetben ta­pasztaltak és az információforrások fel­ használásával. A betegségek következményei. Csoportmunka. Különböző élelmiszerek, tej, üdítőitalok dobozának, tasakjának vizsgálata. Mit tartalmaznak a feliratok? Ismerjünk meg néhány anyagot! Beszélgetés és felolvasás előzetes kutatás alapján:

A fejlesztés várható eredménye Az ember életkori szakaszainak ismerete, jellemzése.

Ismeri az élvezeti szerek fogyasztásának veszélyeit.

Törekvés a tudatos táplálkozási és vásárlási szokások kialakítására.

11

Mi vil 4 kk 2 .indd 11

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A rostok szerepe emésztésünkben.

2-3 fontosabb ásványi anyag és vitamin megnevezése, szerepe életünkben. Szent-Györgyi Albert munkássága.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

gyerekek énképének fejlődéséhez, önismereti, ön­ korrekciós mechanizmusaik beindításához.

Az értékelés felelőssége Az értékelés funkciója, hogy segítse a pedagógiai munkát és a tanulást. Egyrészt visszajelzés a gyereknek, a szülőnek, a tanárnak, másrészt befolyásolja a további tanulási folyamatot. Az értékelés feladata az ellenőrzés, minősítés, önkorrekció, az önfejlesztés folyamatainak tudatos irányítása. A diagnosztikus (felmérő) értékelés célja, hogy a pedagógus ennek eredménye alapján alakítsa ki tanítási stratégiáját. A diagnosztikus felmérés segíti a legjobban a minőségfejlesztést, a minőségteremtést, mert lehetővé teszi, hogy kritériumok, viszonyítási alapok birtokába jussunk. Pl. már az első osztályba érkező gyerekek számára hasznos lehet egy év eleji attitűdfelmérés. A pedagógus kérdéseket tehet fel, szituációkat mesélhet a környezeti problémákkal kapcsolatosan. Meghallgatja a gyerekek sokféle véleményét és megoldási javaslataikat. Így időben és könnyebben képet alkothat a gyerekek környezethez való viszonyáról. A szummatív értékelés a tanulási folyamat végén segít az ellenőrzésben. Megmutatja, hogy a gyerekek elérték-e a továbbhaladáshoz szükséges tudásszintet, megmutatja, hol van szükség korrekcióra, differenciálásra. Formatív (fejlesztő) értékelésre gondolva megállapíthatjuk, hogy a szóbeli teljesítmény és viselkedésértékelés a pedagógiai folyamatban valósul meg. Mind a szóbeli, mind az írásbeli értékelés megjelenhet egy-egy kiemelkedő eseményhez kapcsolva is, elősegíti a gyerekek fejlődését, és meghatározza fejlődésük útját. Nem igazíthatjuk az egyes tanulók teljesítményét az osztály szintjéhez. A pedagógusnak kulcsszerepe van a gyerekek eredményességéért folyó küzdelemben. Használjuk ki az értékelésben rejlő fejlesztési lehetőségeket! Az értékelés akkor éri el a célját, ha hozzájárul a

Az értékelés szempontjai: • Hogyan valósult meg a természettudományokban begyakorolható megismerési módszerek alkalmazása? • Pontosan használja-e a tanuló a tanult fogalmakat? • Mennyire tudja a megszerzett ismereteket alkalmazni, összekapcsolni? • Felismeri-e a tanuló az összefüggéseket, oksági kapcsolatokat? • Le tud-e vonni elemi következtetéseket a tanult ismeretek alapján? • Mennyire viszonyul pozitívan a feladatvégzéshez? • A mindennapi életében, cselekvéseiben hogyan nyilvánul meg az elsajátított ismeretek alkalmazása?

A pozitív értékelés oldja a gyerekek szorongását, elégedetté és nyitottá teszi őket. Pedagógiai nyereség, ha az energiáikat a tanulás felé for­dítják. Folyamatosan értékelhető a gyerekek kutató- és gyűjtőmunkája, részvételük a csoportmunkában (együtt­működés, segítőkészség), értékelhetők a szóbeli beszámolók, a rajzos feladatok, a környe­zet­ tudatos magatartás megnyilvánulásai (isko­­lá­ban, otthon, utcán, parkban, természetben), a rendszeres növény- és állatgondozás az iskolában, otthon, a tanórai munka, a részvétel a különféle környezetvédelmi akciókban, versenyeken, a segítségnyújtás az idős embereknek és a kisebb gyerekeknek, a rendszeres feladatvállalás a családi munkamegosztásban, a parkok és más köz­területek gondozása. Az értékelésnél fontos a tanító önértékelése is: – Megtettem-e mindent? – Jól mértem-e fel a tanuló előzetes tudását? – Milyen körülményeket teremtettem a tanítástanulás folyamatában, az értékelési helyzetben? – Gondoltam-e a gyermek önértékelésére?

12

Mi vil 4 kk 2 .indd 12

2014.06.02. 16:46:50

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Módszertani ajánlás A tankönyvek szemlélete, alapkoncepciója A kör­nye­ze­ti ne­ve­lés-ok­ta­tás tar­tal­ma A kör­nye­ze­ti ne­ve­lés-ok­ta­tás az em­ber­ben ere­den­dően ben­ne rej­lő ter­mé­sze­ti eré­nyek ki­bon­ta­ koz­ta­tá­sa, a ter­mé­szet- és az em­ber­tisz­te­lő szo­kás­ rend­szer kiala­kí­tá­sa. A bel­ső kész­te­tés esz­té­ti­kai, ér­zel­mi, er­köl­csi megala­po­zá­sa. A szo­kás­rend­sze­ rek el­mé­lyí­té­se, mű­köd­te­té­se in­tel­lek­tuá­lis ha­tá­sok, is­me­re­tek ál­tal. Mindez­zel elő­se­gít­ve az öko­ló­giai gon­dol­ko­dást, a kör­nye­zet­tu­da­tos szem­lé­let kiala­ ku­lá­sát. A koz­mosz, a ter­mé­szet, a tár­sa­da­lom, az em­ ber egy­sé­ges egé­szet al­kot. A he­lyes elv az, hogy az em­ber ré­sze a ter­mé­szet­nek. Elis­me­ri an­nak nagy­ sá­gát, fen­sé­gét, ti­tok­sze­rű­sé­gét. Jó­in­du­la­tú a ter­ mé­sze­ti lé­te­zők­kel, be­leért­ve ön­ma­gát is, sze­re­ti em­ber­tár­sait. Be­tart­ja a ter­mé­szet és a tár­sa­da­lom tör­vé­nyeit, s en­nek meg­fe­le­lően foly­tat­ja élet- és mun­ka­te­vé­keny­sé­gét. Csak ilyen szel­lem­ben sza­ bad ne­vel­ni, ta­ní­ta­ni. E szem­lé­let kiala­kí­tá­sá­ban min­den tan­tárgy­nak meg­van a ma­ga felada­ta. Ezen túl­me­nően a kör­ nye­ze­ti ne­ve­lés ál­tal in­teg­rál­hat­juk az egyes tan­tár­ gyak­ban fog­lalt kör­nye­ze­ti ele­me­ket. Az öko­ló­giai kul­tú­ra egyik lé­nye­ges ele­me az élet va­rá­zsá­nak el­fo­gad­ta­tá­sa. Az élet az egyik leg­főbb ér­ték. Megis­mé­tel­he­tet­len, egye­di, vál­to­za­tos és cso­dá­la­tos. Rá­cso­dál­koz­ni, meg­is­mer­ni, meg­­sze­­ret­­ni, meg­­ vé­de­ni. Az öko­ló­giai kul­tú­ra legerő­sebb al­fá­ja a kí­ván­csi rá­cso­dál­ko­zás a ter­mé­szet­re. „Azt ad­ja a vi­lág, amit be­le­lát a kí­ván­csi­ság.” A rá­cso­dál­ko­zás megőr­zött gyer­me­ki ké­pes­sé­ge le­het a leg­főbb biz­to­sí­té­ka an­nak, hogy a kö­rü­löt­ tünk lé­vő vi­lá­got is­mer­jük, ért­sük, be­csül­jük, vé­ del­mez­zük. Dr. Szent-Györ­gyi Al­bert 1945-ben el­hang­zott sza­vai ma is ér­vé­nye­sek: „…egész em­bert aka­runk ne­vel­ni. Ta­ní­tá­sunk ne üres ada­tok­ból áll­jon, ha­nem elé­gít­se ki a gyer­mek ter­mé­sze­tes kí­ván­csi­sá­gát, tud­ni és ér­te­ni aka­rá­sát. A lé­nye­get ta­nít­suk szé­pen, egy­sze­rűen, vi­lá­go­san.”

A ta­na­nyag-cent­ri­kus­sá­got fel kell vál­ta­nia a szel­ lemközpontúságnak. Amit a gyer­mek ki­csi korá­ban nem épít be a lel­ké­be, azt ké­sőbb na­gyon ne­he­zen fog­ja beépí­te­ni. „Gyer­mek szem­mel néz­zél szer­te, S már­is nem vagy vak­ság ver­te.” (Weö­res Sán­dor) Alap­ve­tően fon­tos, hogy mi, pe­da­gó­gu­sok is fel­ vál­lal­juk a kör­nye­ze­ti ne­ve­lés te­rén a szem­lé­let­vál­ tást. Tu­do­má­sul kell ven­nünk, hogy a kör­nye­ze­ti ne­ve­lés – a kör­nye­zet tá­gabb ér­tel­me­zé­sé­ben – ko­ runk ne­ve­lé­si rend­sze­re. Tízéves ko­rig alap­ve­tően fon­tos a ter­mé­szet- és az em­bertisz­te­lő szo­kás­rend­sze­rek kiala­kí­tá­sa, a bel­ső kész­te­tés­nek egy élet­re szó­ló megala­po­zá­sa. „Egy nem­zet­nek nem­csak az a fon­tos, hogy van­ nak-e ér­té­kei, ha­nem az is, hogy van­nak-e ér­té­kei­ nek meg­be­csü­lői.” (Egry Jó­zsef) A po­zi­tív kör­nye­zeti maga­tar­tás ta­ní­tása

– Ész­le­lési tu­da­tos­ság: az ész­le­lés és az ész­lelt való­ság kü­lön­böző ele­mei kö­zötti kü­lönb­ség­ té­tel ké­pes­sé­gé­nek fej­lesz­tése, az ész­le­lés fel­ dol­go­zása, fi­no­mí­tása és ki­ter­jesz­tése; ez­zel pár­hu­za­mo­san az esz­té­ti­kai ér­zé­keny­ség kiala­ kítása mind a ter­mé­sze­tes, mind az épí­tett kör­ nye­zetre vo­nat­ko­zóan. – Is­me­re­tek: a ter­mé­sze­tes kör­nye­zet mű­kö­dé­ sé­nek, az em­beri te­vé­keny­ség rá gya­ko­rolt ha­ 13

Mi vil 4 kk 2 .indd 13

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

tá­sá­nak és an­nak alap­vető meg­ér­tése, hogy ho­ gyan te­remt­hető meg a har­mó­nia a ter­mé­sze­ tes kör­nye­zet és az em­beri te­vé­keny­ség kö­zött. – Kör­nye­zeti etika: olyan egye­te­mes etika ki­­fej­ lesz­tése, amely ala­pul szol­gál a kör­nye­ze­tet vé­ dő, ja­vító és fenn­tartó te­vé­keny­ség­éhez. – Ál­lam­pol­gári cse­lek­vési kész­sé­gek: a kör­nye­ zeti prob­lé­mák fel­is­me­ré­sé­hez, vizs­gá­la­tá­hoz és meg­ol­dá­sá­hoz, meg­elő­zé­sé­hez szük­sé­ges kész­sé­gek ki­fej­lesz­tése. – Ál­lam­pol­gári cse­lek­vési ta­pasz­ta­la­tok: ta­pasz­ ta­lat­szer­zés bár­mi­lyen szintű (he­lyi, or­szá­gos, egye­te­mes) kör­nye­zeti prob­lé­mák meg­elő­zése, meg­ol­dása te­rü­le­tén az ész­le­lési tu­da­tos­ság, az is­me­re­tek, a kör­nye­zeti etika és az ál­lam­pol­gári cse­lek­vési kész­sé­gek al­kal­ma­zá­sá­val.

„A ne­ve­lés mű­vé­szete az, hogy meg­ta­nít­sunk va­la­ kit he­lye­sen gon­dol­kodni.” Alsó ta­go­zat­ban a hang­súlyt az ál­ta­lá­nos kész­­sé­ gek fej­lesz­té­sére kell for­dí­tani. – Alap­mű­velt­ségi kész­sé­gek: ol­va­sás, írás, be­ széd, fi­gye­lem. – T  ér­ké­pol­va­sási kész­sé­gek: pl. a négy fő vi­lág­ táj hasz­ná­lata, tér­kép­je­lek ér­tel­me­zése. – Ku­ta­tási kész­sé­gek: pl. gyűj­tés, rend­sze­re­zés. – P  rob­léma­meg­oldó kész­sé­gek: pl. al­ter­na­tí­vák és kö­vet­kez­mé­nyek meg­ha­tá­ro­zása. – E  gyütt­mű­ködő kész­sé­gek: pl. kü­lön­böző né­ ző­pon­tok meg­ér­tése, konf­lik­tus­ke­ze­lés. – In­for­má­ci­ó­gyűjtő és -fel­dol­gozó kész­sé­gek: a prob­léma le­gyen la­kó­hely­kö­zeli, így job­ban lát­ják a gye­re­kek te­vé­keny­sé­gük ered­mé­nyét.

A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása Legkonkrétabb

Legelvontabb

Közvetlen tapasztalatok Közvetett tapasztalatok Drámajáték Bemutatás Digitális tananyag Kiállítások, modellek Film, videó Hangfelvétel, diagramok, képek Képi szimbólumok

A kör­nye­zeti ne­ve­lés első arany­sza­bá­lya: egy él­mény fel­ér ezer kép­pel. „A ko­rai gyer­mek­kor évei a ta­laj elő­ké­szí­té­sé­nek évei. Ha az ér­zel­me­ket si­ke­rült fel­éb­resz­te­ni – a szép, az iz­gal­mas, az új és az is­me­ret­len sze­re­te­tét, az egy­üt­tér­zést, a saj­ná­la­tot, a cso­dá­la­ tot és a sze­re­te­tet –, ak­kor fe­léb­red a vágy arra, hogy meg is is­mer­jük ér­zel­me­ink tár­gyát… Fon­to­sabb, hogy ki­kö­vez­zük a gyer­mek előtt a tu­dás­vágy felé ve­ zető utat, mint­hogy olyan té­nyek­kel töm­jük, me­lye­ ket még nem tud meg­emész­teni.” „A te­vé­keny­ke­dés a gyer­mek­kor alap­tör­vé­nye. Szok­tasd hozzá a gyer­me­ket a cse­lek­vés­hez – ne­veld a ke­zét.”

Érzékszervek legtöbb használata

Legnagyobb tanulói aktivitás

Érzékszervek leg­keve­ sebb használata

Legkisebb tanulói aktivitás

Köz­vet­len ta­pasz­ta­la­tok A köz­vet­len ta­pasz­ta­la­tok meg­szer­zése so­rán a ta­ nu­lók­nak al­kal­muk nyí­lik min­den ér­zék­szer­vü­ket kor­lá­to­zás nél­kül hasz­nálni. „Öt ér­zé­kem van, me­ lye­ket meg kell érin­te­ned, ha ta­ní­tani akarsz és azt aka­rod, hogy ta­nul­jak. Re­mek íz­le­lé­sem és szag­lá­som, éles sze­mem és fi­nom ta­pin­tá­som van. Mi­ért a fü­le­men ke­resz­tül kel­lene min­dent meg­is­mer­nem?” Köz­ve­tett ta­pasz­ta­la­tok Ha­son­lí­ta­nak a köz­vet­len ta­pasz­ta­la­tokra, csak bi­zo­ nyos ele­me­ket el­ha­gyunk. A va­lós hely­zet­hez ké­pest egy­sze­rűb­bek. Pl. le­gó­ból, ma­kett­ből meg­épít­jük az is­kola vagy a la­kó­hely kör­nyé­két, nem me­gyünk el több al­ka­lom­mal is ta­nul­má­nyi sé­tára a té­má­val kap­cso­la­to­san.

14

Mi vil 4 kk 2 .indd 14

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Drá­ma­já­ték Má­sok ta­pasz­ta­la­tait ele­ve­nít­jük fel, be­le­bú­junk a nö­vé­nyek, ál­la­tok, tár­gyak „bő­rébe”. A gye­re­kek részt ve­het­nek sze­rep­lő­ként vagy né­ző­ként, így egy­üt­térző mó­don él­nek meg bi­zo­nyos élet­hely­ze­ te­ket, bele tud­ják élni ma­gu­kat má­sok sor­sába. Be­mu­ta­tás Vi­zu­á­lis esz­kö­zök se­gít­sé­gé­vel ma­gya­rá­zunk, bi­zo­ nyí­tunk bi­zo­nyos fo­lya­ma­to­kat. A jó be­mu­ta­tást szí­ne­sít­het­jük drá­ma­já­ték­kal, mo­del­lek­kel, ere­deti élő­lé­nyek­kel, tár­gyak­kal, filmvagy di­a­ve­tí­tés­sel, szá­mí­tó­gé­pes prog­ra­mok­kal. Digitális tananyag Egyesíti a filmes és animációs szemléltetést, az interaktív, játékos feladatmegoldást és a tudás ellenőrzését. Ki­ál­lí­tá­sok, mo­del­lek Biz­to­sít­sunk le­he­tő­sé­get mi­nél több ér­zék­szerv hasz­ná­la­tára (pl. érint­hető tár­gyak, ál­lat­si­mo­ga­tás), mert ezek nagy­mér­ték­ben gaz­da­gít­ják a ta­pasz­ta­ la­tot. A gye­re­kek ma­guk is ké­szít­het­nek ki­ál­lí­tást, mo­dellt, ma­ket­te­ket. Film, vi­deó Le­he­tővé te­szik, hogy a fi­gyel­met a fon­tos kér­dé­ sekre össz­pon­to­sít­suk, több­ször meg­te­kint­he­tünk las­sí­tott fel­vé­te­len is je­len­sé­ge­ket, tör­té­né­se­ket. A te­le­ví­zi­ó­ban sok ér­de­kes kör­nye­zeti té­májú fil­ met ­néz­het­nek meg a gye­re­kek. Hang­fel­vé­tel, di­ag­ra­mok, ké­pek A hang­fel­vé­te­lek, di­ag­ra­mok, ké­pek egy-egy ér­zék­ szer­vünkre (lá­tás vagy hal­lás) hat­nak. Egyé­ni­leg vagy cso­por­to­san hasz­nál­ha­tók. A ké­pek, gra­fi­ko­ nok tar­tal­mát el­mond­hat­juk, ér­tel­mez­tet­het­jük a gye­re­kek­kel. A fo­tó­kat he­lyet­te­sít­het­jük ese­ten­ként egy­szerű raj­zok­kal, ame­lyek a rész­le­tek el­ha­nya­go­ lá­sá­val a lé­nye­gesre irá­nyít­ják a fi­gyel­met. Képi szim­bó­lu­mok A ta­ní­tás és ta­nu­lás leg­el­von­tabb esz­kö­zei. Leg­ gyak­rab­ban táb­lán vagy írás­ve­tí­tő­vel je­le­nít­het­jük meg. Ilyen pl. a kór­há­zat jelző pi­ros ke­reszt, a pa­ta­ kot jelző kék vo­nal, a szá­mok, a sza­vakká össze­rak­ ható be­tűk, nyelvi szim­bó­lu­mok.

Az interaktív tananyag használata Az interaktív tananyag nemcsak színessé, érde­ kes­ sé, hanem szemléletesebbé is teszi a tanórákat. A ke­vésbé érdeklődő és a teljesítményszorongó gyere­kek is örömmel dolgoznak a segítségével. Te­hetséggondozásra is alkalmas, hiszen az anyag – a tankönyv mellett – pluszismereteket is tartalmaz. Az interaktív tananyag használata nagyon egyszerű, nem kíván bonyolultabb számítástechnikai isme­reteket. A részletes kezelési útmutatót mellékeltük minden DVD-hez. A gyerekek számára a bevezető rész nyújt alapos tájékoztatást. A navigációt és az értékelést a negyedik évfolyamon a katicabogár segítségével oldottuk meg. A tankönyvhöz készült interaktív tananyagok három részből állnak. 1. Szemléltetés (film vagy animáció) A digitális tananyagoknál megszokott képek he­lyett filmek segítik a szemléltetést, amelyeket in­duk­ciós szöveg kísér. A filmek megállíthatók, meg­ismételhetők. Különösen nagy jelentősége van a filmeknek akkor, amikor a gyerekek egy állatot vagy természeti jelenséget mozgásban láthatnak. Ugyanakkor, ha megállítjuk a filmet, bármilyen állatot, jelenséget, tárgyat, apró részletet hosszabb ideig is megfigyelhetünk. Nagymértékben könnyíti a megértést is (pl.: vizek). Gyakran egy másfél perces filmmel szemléltetni tudjuk mindazt, amit egyébként sokkal több időráfordítással tudnánk megértetni a gyerekekkel, és nem utolsósorban maradandó esztétikai élményt nyújt. 2. Interaktív feladatok Az egyes témákhoz több interaktív feladat is tar­tozik. Nehézségük természetesen mindig az adott korosztályhoz méretezett. Színesek, érde­ ke­ sek, sokféle készség fejlesztésére alkalmasak. Nagymértékben segítik a rögzítést. A tévesen megoldott feladatokat a gyerekek javíthatják, vagy megnézhetik a helyes megoldást. 3. Kérdések Minden témához kérdéscsoportokat tartalmaz a taneszköz. Az összes kérdés megoldása után értékel: színekkel és százalékosan. Természetesen ez alkalommal is van lehetőség a javításra vagy a megoldás megtekintésére. Ismétlés alkalmával 15

Mi vil 4 kk 2 .indd 15

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

kérdéscsoportok választhatók, amelyek lehetővé A természettudományos kompetenciák teszik a több, színesebb gyakorlást. fejleszté­sére alkalmazható sokszínű A digitális tananyag végén egy labirintusjáték setevékenységi formák gít az ismeretek elsajátításában, megszilárdításában. „A tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyo­ mat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen A tanórának melyik részében használhatjuk az in­­- létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.” ter­aktív tananyagot? (Jean Piaget) Az interaktív tananyagok soha nem helyettesít- A kompetenciaalapú oktatás célja hetik a pedagógust. A tanítás-tanulás a jó iskolá- Rendelkezzenek a gyerekek a mindennapi életben ban a pedagógus és a gyerek folyamatos kontaktu- hasznosítható, alkalmazható tudással. sára épül. Ezekkel a tananyagokkal könnyíthetjük Tehát az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés a megértést, kiválthatjuk a bonyolultabb és kevés- megvalósítása a célunk. bé érdekes szemléltetést, és színesebbé, érdekesebTudjuk, hogy a környezetismeret egy olyan kompbé, játékosabbá tehetjük a tanórákat. lex tantárgy, amelyben valamennyi kompetenciate­ A tanulás nem egyenlő a több ismerettel. Az ala- rület jól fejleszthető. Éljünk ezzel a pedagógiai pokhoz mindig könnyebb hozzátenni egy-egy új munkánk során! elemet. Ezt jól szolgálja az interaktív tananyag. A szemléltetést használhatjuk a régi ismeretek Mi a kompetencia? felelevenítésére, az új téma feldolgozásának beve- Kompetencia = alkalmasság, ügyesség zetésére és ismétléskor egyaránt. A kompetencia alapvetően értelmi alapú tulajAz interaktív feladatokat az új ismeretek alkalma- donság, de fontos szerepük van a képességeknek, zásához, a tanuláshoz, az ismétléshez alkalmaz- a motivációs elemeknek és az érzelmeknek. A kom­ hat­juk. A kérdéseket minden óratípusban használ- petenciák személyiségfüggő rendszerek, cselekvéhatjuk. A témakörök összefoglalásánál kiválasztásos sekben nyilvánulnak meg (rutin – készség – képesalapon is, ez nagyon jó játék. ség – kompetencia). Hány percben alkalmazzuk? Negyedik évfolyamon legfeljebb tíz-tizenöt per- Kulcskompetenciák cig egy tanórán. Használjuk a szemléltetést, az • anyanyelvi kompetencia interaktív feladatot és a kérdéseket a tanóra meg• idegen nyelvi kompetencia felelő részében. • esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkéTermészetesen vannak olyan tanórák, amikor pesség egyáltalán nem szükséges alkalmaznunk. Tehát: • matematikai kompetencia használjuk belátásunk szerint, szem előtt tartva, • természettudományos kompetencia hogy a Nemzeti alaptantervben a digitális kompe• digitális kompetencia tencia a kulcskompetenciák között szerepel. Sok• hatékony önálló tanulás színűen gyakorolhatják a gyerekek. • szociális és állampolgári kompetencia A tanórákon természetesen szükségük van a • kezdeményezőképesség és vállalkozói kompe­ gyerekeknek kevés tanítói segítségre. Használhatten­cia ják napközis foglalkozásokon és természetesen otthon is. Kiemelt fejlesztési feladatok Amennyiben az iskola nem rendelkezik digitális – Énkép, önismeret táblával, abban az esetben is jól használható a tan– Hon- és népismeret anyag. Projektor, laptop és egy vetítővászon vagy – Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra fehér fal szükséges. A gyerekek az egérmutató se– Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés gítségével is örömmel dolgoznak, nem csak az in(felkészülés a felnőtt lét szerepeire, értékorienteraktív táblán. tációk-beállítódások: megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, az élő16

Mi vil 4 kk 2 .indd 16

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

lények – növények, állatok, emberek – tiszteletére, szeretetére nevelés) – Gazdasági nevelés – Környezettudatosságra nevelés – A tanulás tanítása – Testi és lelki egészség

– Közvetlen információszerzés személyesen begyűjtött adatok segítségével: utazás, látogatás, filmezés, rajzolás, fotózás, interjú, kérdőív, személyes beszámoló. – Közvetett információszerzés a mások által gyűjtött adatok segítségével: könyvek, filmek, folyóiratok, újságok, tv-műsorok, internet, mul­timéTevékenységi formák diás CD-k, interaktív tananyagok. – Tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel – Mérés, adatfeldolgozás, számítás (pl.: 1 hét időjárásának megfigyelése, lejegyzése, napi háromkísérése. A pedagógus környezettudatos viselkedésének megfigyelése. A legjobb nevelő erő a szori hőmérsékletmérés és lejegyzése). példa. – Játékok. Egyéni és csoportos játékok, interaktív – Szóbeli munka (beszámoló a társak számára játékok a digitális tananyag segítségével, szerepelőzetes élmények, tapasztalatok vagy felkészüjátékok, utánzások. lés alapján). – Projektmunka (változó csoportösszetételben és – Megbeszélés csoportmunkában gyakorlat vagy szereposztással, aktív részvétel a csoport munfeladatmegoldás közben, válaszadás a tanár kérkájában, feladat-végrehajtás, szervezés, irá­nyí­tás, déseire. segítségadás egymásnak, helyes csoportszellem – Írásbeli munka (feladatlapok kitöltése, rejtvé­ny­fej­kialakítása). tés, fogalmazás készítése egy adott témában; meg- – Természet- és környezetvédelmi (embereket is) figyelések lejegyzése növényekről, álla­ tokról, az segítő tevékenységek csoportosan és önállóan. időjárásról; a pozitív és negatív környezeti változáRendszeres feladatvállalás a családi munkamegsok megfigyelésének lejegyzése, jegyzetelés). osztásban, csoportos részvételek környezetvédel– Látványfeldolgozás. Rajzolás, fotózás, a képek és mi akciókban, udvarias viselkedés a tár­sakkal, rajzok elemzése, értelmezése, csoportosítása, tabtisztelettudó magatartás a felnőttekkel szemben. lók, videofilmek készítése. Kiállítások rendezése a gyűjtött és elrendezett anyagokból. Szülők, párhuzamos osztályok, önkormányzati képvi- A múzeumpedagógia alkalmazása a tanítási selők meghívása a témától függően. gyakorlatban – Konstrukciós tevékenységek. Modellezés (pl.: a víz körforgásának modellezése, a víz és a szél Comenius: „Nincsen semmi az értelemben, ami munkájának modellezése). Gyűjtemények össze- előbb nem volt meg az érzékekben.” A múzeumpedagógia legfontosabb célkitűzése, állítása (pl.: kőzetek, talajminták, lehullott terhogy felépítsen egy olyan értékrendet, aminek semések, madártollak). – Térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi gítségével a gyerekek kötődnek a múlt hagyomáéletben előforduló viszonyítások, becslések, mé- nyaihoz, a természet törvényszerűségeihez vagy a művészetekhez. rések. A mérőeszközök megismerése. Tanulni nem csak az iskolában lehet. A múzeum – Az igényes és tiszta környezet kialakításának és számtalan lehetőséget kínál arra, hogy a múltban megőrzésének gyakorlása. – Csoportos és önálló kísérletek a tanteremben és élt emberek élete, kultúrája, az ember és a terméa szabadban (pl.: „a fenyőtoboz csodája”: mi tör- szet kapcsolata érthetőbbé váljon a gyerekek száténik a fenyőtobozzal nedvesség és száraz levegő mára. Lehetővé teszi a tantervi követelmények alaposabb és sokrétűbb feldolgozását. Az itt szerzett hatására?). – Élményszerzés a természetben (kirándulások, lá- élményeket, információkat valamennyi tantárgytogatások, erdei iskola, megfigyelések, mérések). ban hasznosíthatják a tanulók. A múzeumlátoga– Helyes napirend összeállítása. Helyes étrend ös�- tások során egy-egy részterületre fókuszáljunk, és szeállítása, a legfontosabb tápanyagok megisme- igyekezzünk kialakítani a gyerekek cselekvő-érdeklődő magatartását. Ezzel előkészíthetjük, hogy rése. 17

Mi vil 4 kk 2 .indd 17

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

később (akár felnőttkorukban) késztetésük legyen a múzeumlátogatásra. Elsajátíthatják azt a viselkedéskultúrát, szemléletet, amellyel a későbbiekben igényük lesz az ilyen jellegű programokra. A pedagógiai alapelvek a múzeumlátogatások során is érvényesülnek. Közülük csak néhány: A tanítás nevelés-központúságának elve már a múzeumba való belépéssel megkezdődik. Az itteni viselkedési normák eltérnek az iskolaitól. Szabadabb körülmények között, de mégis nagyobb önfegyelmet igénylő magatartásra van szükség. A világnézeti nevelés terén is jó fejlődési lehetőséget biztosít. Jobban megértik a gyerekek a társadalmi és természeti környezet törvényszerűségeit. A szemléletesség elve úgy érvényesülhet, hogy a konkrét tárgy megszemlélése után taníthatjuk a fogalmat. A tanulás motivációjának elve spontán módon, de szervezetten érvényesül. A múzeumban tudományosan hiteles anyag kerül a kiállításokra. A gyerekek aktív közreműködése biztosítja a tudás tartósságát. A múzeumlátogatásnak különböző szintjeit különböztetjük meg aszerint, hogy milyen célt szeretnénk elérni vele. – Futó benyomás: amikor a gyerekek emlékeiben csak hangulati elemek maradnak meg. – Feldolgozás: a múzeumlátogatás során a látottak beépülnek a gyerekek ismeretrendszerébe. – A tananyaghoz való kapcsolás: összefoglalórendszerező óra keretében vagy új anyag feldolgozásával. A munkaformák megegyeznek az iskolában használatosakkal: önálló, páros, csoportos, frontális munka. A nemzeti parkok mint múzeumok A nemzeti parkok szinte minden nap látogatható szabadtéri múzeumok. A nemzeti parkok feladata: „…a kijelölt terület nemzeti és nemzetközi jelentőségű természeti és tájképi értékeit megőriz­ ni, és fennmaradásukat a tudomány és az alkotás, az ökoturizmus számára biztosítani. Működésükkel fenntartják a védett területek állapotát, megőrzik a természetes tájformákat, életközösségeket, kiemelten óvják a védett növényeket és állatokat. Biztosítják a természetes környezet ökológiai stabilitását, s mind­ ezt úgy, hogy az ott élők érdekei ne sérüljenek.”

Magyarországon az ELTE néhány évvel ezelőtt elindította a múzeumpedagógus képzést. Az ELTEPPK Oktatás-módszertani Központ „Múzeumpe­ dagógiai tanulmányok” c. kötetei nagymértékben segítik a pedagógiai munkát. A ma­da­rak nem jár­nak lép­cső­n „A pe­da­gó­gus gon­do­san meg­ter­vez­te a mód­sze­ reit; tu­do­má­nyo­san felépí­tet­te a lép­csőt, ame­lyen ke­resz­tül el le­het jut­ni a tu­dás kü­lön­bö­ző fo­kai­ra: kí­sér­le­ti úton megál­la­pí­tot­ta, me­lyik az ideá­lis lép­ cső­fok-ma­gas­ság a gye­re­kek lá­ba szá­má­ra; he­lyen­ ként pi­he­nő­ket ter­ve­zett és a jó kor­lát se­gí­tett a kez­ dő­kön. És ez a pe­da­gó­gus ki­ro­ha­ná­so­kat ren­de­zett nem a tu­do­má­nyo­san meg­ter­ve­zett és ki­dol­go­zott lép­ cső el­len, ha­nem az igye­ke­ze­tét sem­mi­be ve­vő gye­ re­kek el­len. Dü­hön­gött, mert amíg je­len volt és el­lenőriz­het­ te a fo­kon­kén­ti elő­re­ha­la­dást időn­kén­ti pi­he­nők­ kel, ad­dig min­den a leg­na­gyobb rend­ben ment. De ha csak egy pil­la­nat­ra is tá­vol ma­radt, mily bor­ za­lom, mi­cso­da ren­det­len­ség! Azok foly­tat­ták a mód­sze­res elő­re­ha­la­dást időn­kén­ti pi­he­nők­kel és az elő­írt ka­pasz­ko­dás­sal, aki­ket az is­ko­la már kel­ lő­kép­pen meg­fer­tőzö­tt a te­kin­té­lyé­vel, mint azok a pász­tor­ku­tyák, aki­ket az élet ar­ra kény­sze­rí­tett, hogy passzí­van kö­ves­sék gaz­dá­ju­kat, és akik be­le­ tö­rőd­tek ab­ba hogy töb­bé ne en­ge­del­mes­ked­je­nek ku­tya­ösz­tö­nük­nek. A gye­rek­cso­port vissza­nyer­te ösz­tö­neit és rá­ta­ lált szük­ség­le­tei­re: az egyik négy­kéz­láb má­szott fel a lép­csőn; egy má­sik len­dü­le­tet vett és ket­te­sé­vel vet­te a lép­cső­fo­ko­kat, mind­ezt szé­dü­le­tes se­bes­ség­ gel; vol­tak, akik hát­ra­fe­lé pró­bál­koz­tak, sőt ko­moly szak­tu­dás­ra tet­tek szert eb­ben a mű­faj­ban. Fur­csa el­lent­mon­dás, a leg­több­jük szá­má­ra a lép­cső hí­ ján volt min­den ka­land­nak és vonz­erő­nek, ezért a ház kö­rül fut­ká­roz­va, az eresz­re ka­pasz­kod­va, a szob­rok­ba csim­pasz­kod­va ju­tot­tak fel a csúcs­ra re­kordidő alatt, ügye­seb­ben és gyor­sab­ban, mint azok, akik az úgy­ne­ve­zett mód­sze­res lép­csőt vet­ték igény­be, majd ami­kor felér­tek, csúsz­dá­nak hasz­ nál­ták a jó öreg kor­lá­tot és elöl­ről kezd­ték a cso­dá­ la­tos ka­lan­dot.

18

Mi vil 4 kk 2 .indd 18

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A pe­da­gó­gus rossz szem­mel néz mind­azok­ra, akik nem az ál­ta­la nor­má­lis­nak tar­tott uta­kat vá­ laszt­ják. Fel­tet­te-e va­la­ha is a kér­dést, hogy az ő lép­cső­tu­do­má­nya nem ha­mis tu­do­mány-e vé­let­le­ nül, és hogy nem lé­tez­nek-e gyor­sabb és üd­vö­zí­ tőbb utak, Vic­tor Hu­go ké­pé­vel él­ve, nem lé­te­zik-e olyan pe­da­gó­gia, ahol a sa­sok nem mász­nak lép­ csőt?” Cél­es­tin Fre­i­net: Les dits de Matt­hi­eu. De­la­cha­ux et Ni­est­lé, Pa­ris, 1978. For­dí­tot­ta: Ga­lam­bos Ri­ta Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben… Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a vi­lágban!

Ceruza – Kívül színesre lakkozott fa, benne természetes grafit és kiégetett grafit keveréke. Nicsak, ennek a végét meg körberágtad! Hát, ez bizony tiszteletlenség a ceruzával szemben, hiszen ő a legkörnyezet­kí­ mé­lőbb íróeszközünk. Aztán magaddal is kitolhatsz, mert a lerágott lakkréteg mérgező nehézfémet is tartalmazhat. Nem hiszem, hogy a szervezeted arra vágyik. Használj tehát sok ceruzát – lehetőleg lakkozatlant –, de ne csámcsogj rajta! Elem – Tolltartódban, jééé, van egy gombelem. Hát ez meg mihez kellhet neked? Tartalékelem az órádba vagy a számológépbe? Vigyázz vele nagyon, mert a felnőttek sem igen tudják, hogy a szárazelem (gombelem, ceruzaelem stb.) a legveszélyesebb háztartási hulladékok egyike! Nehézfémtartalma emberre, környezetre egyaránt veszélyt jelent. Zárd el inkább valahová, a kistesód nehogy lenyelje! És egyáltalán: csökkentsd az „elemfogyasztásod”. Vegyél inkább napelemes órát, számológépet, videojátékot! Az olyan divatos mütyüröket, mint a sípoló kulcstartó meg a muzsikáló üdvözlőlap – felejtsd inkább el! Faragó, hegyező – Nahát, elment egy csomó időm, míg rájöttem, hogy ez a csiricsáré műanyag micsoda ceruzafaragó. „Flancos” csinálmány annyi szent, csakhogy a tolltartódba be sem fér, aztán egykettőre reped, törik, dobod a szemétbe, és jöhet a következő. Vegyél inkább egyszerű fémhegyezőt (lehetőleg cserélhető pengével) abban évekig eltekergetheted ceruzáidat!

Filcek – Tolltartódban micsoda „csicsaparádé”, micsoda filctolldáridó! Fogadjunk, hogy a fele már rég bedöglött, és sercegve csiklandozza a papírt! Ezek „Zöld” szemüveggel nézve Mi van a táskában? a színes filcek sajnos legtöbbször csak készletben kaphatók. Aztán egykettőre beszáradnak, és csak Bevezetést írni nincs most időm. a szemetest színesítik, aztán jöhet az újabb készlet… Az előbb, ahogy szünetre kimentél – szíves enge- Az egyszerű filctollat vizes festékanyaggal töltik, delmeddel – kipakoltam a táskádat. Ide magam elé, így ha beszárad, pár csepp vízzel újraélesztheted. szép sorba. De nem ám libasorba, hanem ábécésor- A fóliára, üvegre író vagy szövegkiemelő filcekben ba. Most pedig felveszem gyorsan a Zöld Szemüve­ oldószeres keverék van, megismered őket cipőg­e­met, és elsorolom mindazt, ami a cuccaidról az pasztaszagukról vagy édeskés illatukról. Ezeknek eszembe jut. Itt kezdődik tehát a „Tárgyalás”: az oldószereknek némelyike (xylol, toluol, keton) 19

Mi vil 4 kk 2 .indd 19

2014.06.02. 16:46:51

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

az egészségre is nagyon veszélyes. Különösen a kisgyermekek kezében, hiszen ők a papírhoz közelebb hajolnak, és szaporábban lélegeznek. Bánj velük ezért óvatosan! És egyáltalán: használj kevesebb filcet, fedezd fel újra a környezetkímélő színes ceruzát és zsírkrétát! Filctörli filc – A hókuszpókok olyan vegyi anyagokat passzíroznak a rostokba, melyek a filctintát halványítják vagy eltüntetik. Rettentő elmés csinálmány. Minthogy Te most készülsz leszokni a filcírásról, felejtsd el inkább az egészet! Füzetborítók, könyvborítók – Ezt itt színes papírba csomagoltad (régi divatlapból vetted ki hozzá a lapot). Jópofa így is, bár anyának nem tetszik. De arról a könyvedről azt a petyhüdt műanyag borítót nemsokára kidobhatod. Pedig milyen sejtelmes színű és hivalkodóan feszes volt, mikor megvetted. A nap kifakítja, töredezik, aztán repül. Nem olcsó mulatság! Maradj meg inkább a papírcsomagolásnál: felhasználhatsz hozzá régi újságot, maradék tapétát meg ilyesmit. Golyóstoll – A színes tintafesték mindenféle vegyi anyagtól lesz lágy, nyúlós, tapadós és sűrű – ezért inkább ne nyalogasd! Egyébként tetszik a tollad, mert cserélhető benne a betét. Az egyszer használatos („eldobható”) tollak drágák, és feleslegesen növelik a hulladékot. A padtársad tolla ide szaglik. Az még drágább, és ráadásul mosdás helyett sem jó, ahogy a sok „desodor, spray” sem. Akkor meg minek? Az igazi környezetvédő egyébként töltőtollal ír. Iskolatáska – Nahát, meg kell hagyni, a tied csuda menő. „Királyi” is meg „dögös” is. Neonfényben csillog (biztos új még), zsebes, feliratos, figurás, fityulás. Kár, hogy ezeket műanyagból készítik – gyakran éppen PVC-ből. Drágák, mint minden „divatcucc”, ehhez képest gyorsan fakulnak, töredeznek és nem javíthatók. Figyelj, ha látsz valahol egy kedvedre való bőrtáskát, vetesd meg inkább azt! Egy olyat évekig nyúzhatsz, és ha a varrás felfeslik, könnyen kijavítható. Beszéld rá a barátodat, vegyen ő is ilyet! Meg-

látod, nemsokára mindenki bőrtáska után lohol, hiszen így működik a divat. Javítófesték – Jajjjaj, Kisember, hát ezt meg honnan újítottad? Ez nem iskolába, hanem irodákba való, ahol írógépet használnak! A legtöbb ilyen fehér javítófesték egészségre nagyon veszélyes klórvegyületet tartalmaz, amely használat közben elpárolog (némelyikben vizes oldat van, de azt nem szeretik, mivel lassan szárad). Javítófestéket Te semmi esetre se használj! Ha valamit elrontottál, ne ecsettel pecsételj, hanem húzd át nyugodtan vagy tedd zárójelbe! Imádom a zárójeledet! Kalas György nyomán Megfigyelések a természetben Növények megfigyelése A terepsétát megelőzően készítsünk botanikus táskát, amelyben minden csoport viheti a legfontosabb eszközöket. Séta előtt osszuk ki a csoportoknak a fellelhető növények képeit, amelyeket meg kell keresniük. Figyeljék meg minden jellemzőjét, mely növények a szomszédai, készítsenek a tapasztalatokról feljegyzéseket, rajzokat! Fás növényeknél (úgy osszuk szét a növények képeit a csoportok között, hogy mindenki kapjon lágy szárú és fás szárú növényt is) gyűjtsünk leveleket, termést, készítsünk kéreglenyomatot! Vizsgáljuk meg, milyen a talaj növényünk alatt és körülötte! Nézzük meg, jól érzi-e magát növényünk, vannak-e ellenségei! Mérjük meg a fánk kerületét, számítsuk ki életkorát! Nézzük meg, hogy a fánk ad-e otthont más élőlényeknek, fedezzük fel, találjuk meg ezeket! Séta után dolgozzuk fel tapasztalatainkat! Minden csoport írjon verset, mesét, ajánlást a saját növényéről, amellyel a többieknek bemutatja! A begyűjtött „kincsekből” készítsünk különféle tárgyakat, díszeket, emlékeket! Keressük meg növényeinket a növényhatározóban! Készítsünk közös nagykönyvet növényfürkészésünkről!

20

Mi vil 4 kk 2 .indd 20

2014.06.02. 16:46:52

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Állatfürkészés Ezt a sétát érdemesebb úgy szervezni, hogy a csoportok egy-egy kisebb területet kapnak, és ott végzik megfigyeléseiket. Szintenként fürkésszük végig területünket, hol milyen állatokat találhatunk! Készítsünk konzervdobozból talajcsapdát, fűhálózáshoz eszközt, vigyünk távcsövet, hogy ezekkel minél több állat megfigyelésére nyíljon lehetőség! Gyűjtsünk láb- és életnyomokat! (Pl. ürülék, bagolyköpet, táplálékmaradványok, elhullajtott szőrcsomók, tollak. Segíthetjük a lábnyomgyűjtést, ha előző nap kevés lisztet teaszűrővel szétszórunk a területeken.) Figyeljük meg a hangokat, próbáljuk meg felismerni és feljegyezni, melyik állat lehet a gazdája! Keressük és figyeljük meg az állatok lakhelyeit! Nézzük meg, jól érzik-e magukat a megfigyelt állatok azon a területen! Van-e számukra elég táplálék? Próbáljuk megfigyelni, mit esznek! Figyeljük meg, milyen a színük, könnyen fel tudtuk-e fedezni őket! Séta után közösen dolgozzuk fel a megfigyeléseinket! Játsszuk el a többieknek, milyen állatokkal találkoztunk! Írjunk mesét, verset, éneket a megismert állatokról és életükről! A talaj vizsgálata A csoportok megfigyeléseiket külön-külön területen végezzék! Figyeljük meg a talaj színét! Vegyünk a kezünkbe talajmintát! Formáljunk belőle golyót! Sikerült-e? Ha nem sikerült, nedvesítsük meg a talajmintát! Nézzük meg, mi mindent találunk a talajban! Vannak-e növényi részek, állatok, amikről úgy gondoljuk, hogy nem a talajba valók. Próbáljuk meg kitalálni, milyen szerepe lehet a talajban található élő­lé­nyeknek, hogyan kerülhettek bele az oda nem illő anyagok! Próbáljunk üres konzervdobozt belenyomni a talajba! Mennyire sikerül? Öntsünk vizet a talajba nyomott doboz helyére, nézzük meg, milyen gyorsan szívódik be a víz!

Próbáljuk meg összevetni a különböző megfigyelt tulajdonságokat! Tudunk-e felfedezni összefüggéseket? Gyűjtsünk különböző formájú köveket! Adjunk nevet a talált kövünknek, meséljük el történetét! Játsszunk különböző játékokat a kövekkel: kavicsdobó verseny, kavicsvezetés labirintusban, képkészítés apró kövekből! Hogyan lettem ilyen formájú? – Kavicsmese. Vegyes feladatok Keressünk meleg és hideg tapintású tárgyakat! Próbáljuk megfigyelni, hogyan viselkednek az élőlé­ nyek, ha fúj a szél, ha esik az eső, ha hideg vagy meleg van, ha süt a nap vagy ha nem! Megfigyeléseinket közösen dolgozzuk fel! Készítsünk természet- és környezetvédelmi plakátokat! Játsszuk el, hogyan kérnek az állatok bennünket a védelmükre! Rendezzünk ötletbörzét a természet védelmére és tisztaságára vonatkozóan! Beszéljük meg a tűzmegelőzés feladatait! Játsszuk el a helyes és helytelen viselkedési formákat a természetben! Játsszuk el, hogyan viselkednek az állatok a különböző időjárási tényezők hatására! A természetben hallott hangokat próbáljuk meg utánozni és kitalálni! Készítsünk időjárás-jelentést! Egész napos túra A túrát használjuk fel arra, hogy megfigyeléseinket szélesítsük! A túra legfőbb célja azonban a természet egységének, egészének felfedezése. Ezen a kiránduláson a gyerekek már ne kapjanak külön megfigyelési szempontokat! Próbálják meg mindazokat felfedezni a természetben, amit eddig tapasztaltak! Vizsgálódásaikat végezzék szabadon! Termé­sze­tesen élményeiket meséljék el a túra után! Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mi tetszett és mi nem a programban, mit szerettek volna még csinálni, esetleg mit másképpen!

21

Mi vil 4 kk 2 .indd 21

2014.06.02. 16:46:52

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Játékok és feladatok a természetben

Mit volt a legnehezebb kellő számban beszerezni? Mi volt ennek az oka? Mit találtatok meg kön�Összegyűjtöttünk egy csokor játékot és feladatot. nyen, akár többet is az előírtnál? Miért? Ezeket természetesen az iskola udvarán, egy közeHa ezt a játékot megismételnétek, mit gyűjtenéli parkban, némelyiket a tanteremben is el lehet ját- tek a legszívesebben? Miért? szani. Kiállítás Játékos nyomkeresés a parkban A gyűjteményből készítsenek kiállítást vagy kolA tanulók keressenek a parkban különböző formá- lázst, például ragasszák fel az állati tevékenységet bijú leveleket, csigaházakat, eltérő színű és formájú zonyító tárgyakat és a hozzájuk tartozó állat rajzát! kavicsokat! Ez a munka csiszolja a megfigyelőképességüket, és meglepő felfedezéseket tehetnek. Az Színek és formák keresése a természetben élő és élettelen természet sokfélesége, színei, for- A gyerekek párosával dolgozzanak! Minden pármái, illatai további kedvet élesztenek bennük ha- nak adjunk egy színes lapot. A többiek ne tudják, sonló feladatokhoz. hogy ki milyen színt kapott. A gyerekek kezdjeMinden csoport 1-1 borítékot kap, ezekben nek el gyűjtögetni, felderíteni és feljegyezni minvannak a feladatok. Ha a park körülményei vagy den olyan dolgot, tárgyat, ami az ő színükkel mega rendsza­bá­lyok nem teszik lehetővé, hogy a gyűj- egyezik! Élőlényeket természetesen nem gyűjtünk. tött tárgyakat magukkal vigyék, készítsenek rajzo- A többiek találják ki, mi volt a páros titkos színe! kat. Negyedóráig keresgélhetnek és gyűjtögethetUgyanezt játszhatjuk különböző formákkal is. nek, azután mutassák be, mit találtak, rajzoltak, jegyzeteltek! Vak tyúk is talál szemet – érzékelő játék A gyerekek válasszanak maguknak párt! A páros Gyűjtögetés egyik tagjának kössék be a szemét! Társa kísérGyűjtsetek 5 különböző feltűnő vagy szokatlan for- je oda egy fához, bokorhoz, szikladarabhoz vagy májú falevelet, a természetben található más jellegzetes dologhoz! 3 illatos növényt, A bekötött szemű gyerek tapogassa meg alaposan 3 különböző magot és termést, a tárgyat vagy élőlényt! Miután társa visszakísérte 3 bizonyítékot, hogy a környéken álla- a helyére, vegye le a ken­dőt a szeméről, és próbálja tok is élnek (pl. megrágott falevelet), megtalálni az imént kitapogatott dolgot! 3 bizonyítékot, hogy a környéken embe­ rek is jártak! Állatok rejtőzése Gyűjtsetek 5 különböző formájú követ, Színes állatképeket rejtsünk el egy meghatározott te5 különböző színű követ, rületen az erdőben, a mezőn vagy a parkban! A gye3 különböző, barna színárnyalatú tár- rekeknek meg kell találniuk az elrejtőzött állatokat! gyat, Elemezzük a képeket, melyeket könnyebb és melye5 olyan tárgyat, amelyek együttesen a ket nehezebb felfedezni! szivárvány színeit adják, Az állatok képeit lehetőleg élőhelyeik szerint he3-féle füvet! lyezzük el, a fán élőt a fára, a földön élőt a földre vagy az avarba! Beszélgetés a gyűjtőmunka végén Melyek azok a tárgyak, amelyeket többen is begyűj- Mit eszik a giliszta? töttetek? Tegyünk két nagy befőttesüvegbe rétegesen agyaMely esetekben fordult elő, hogy emberi nyo- got, homokot, kerti földet és faleveleket! Tartsuk az mokat állati nyomok kísértek? Milyen nyomokat üvegek tartalmát egy kicsit nedvesen! hagytak az állatok, és milyeneket az emberek?

22

Mi vil 4 kk 2 .indd 22

2014.06.02. 16:46:52

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Az egyik üvegbe tegyünk földigilisztákat, és ta- Ügyességi feladatok – Répaevő verseny: játszhatjuk úgy, hogy a répát karjuk le egy sötét színű anyaggal, amin a levegő késsel-villával kell megenni, vagy úgy is, hogy bejutásához apró lyukakat vágunk! a reszelt répát a kezünk segítsége nélkül, csak Két héten át naponta vegyük le a sötét borítót, szájjal lehet a tányérból kienni. és nézzük meg a giliszták munkáját! Figyeljük meg – Pillangók módjára szörpivó verseny szívószála giliszták járatait! lal. Hasonlítsuk össze a két üveg tartalmát! Beszéljük – A kanalasgém eteti kicsinyét: a gyerekek pámeg, mit csináltak a falevelekkel, milyen talaj­mű­ rosával egymással szemben állnak. Apró süte­ve­lő a giliszta! ményt vagy gyümölcsöt rakunk egy tálba. Kísérletünk végén vigyük a gilisztákat eredeti laA madármama kanalat vesz a nyelénél fogva a kóhelyükre, és borítsuk be őket egy kis földdel! szájába, amivel kikanalaz a tálból egy eleséget, és a kanálban tartva elmegy fiókájához, majd A pók érzékelése ügyesen a szájába gurítja a kanálból a falatot. Osszuk be a gyerekeket 6-8 fős csoportokba, és minden csoport kapjon egy farönköt, amelyen – Gilisztacsemege készítése: egy egész margarint összekeverünk két kanál mézzel és annyi darált egy központi zsineggel fonalak vannak felkötve! keksszel, hogy formálható, gyúrható legyen. EbAz egyik gyerek a pók, aki bekötött szemmel a köből a masszából giliszta formájú kukacokat kézépen lévő zsinegen tartja a kezét. A többi öt-hat szítünk. Mindenki fantáziája és ügyessége szegyerek egy-egy fonalat sugárirányban kifeszít úgy, rint díszítheti gilisztáját mazsolával, alma- vagy hogy ne érjen a földhöz. A játékvezető csendben más gyümölcsdarabokkal, csokoládéreszelékrámutat valakire, aki megrántja a saját zsinegét. kel. A „pók” végigszalad a megrezdült zsinegen és el– Szomjoltóként rendezzünk gyógynövényekből kapja a „legyet”, akivel helyet cserél. Ha nem a megvagy erdei növényekből készült tea- vagy szörpfelelő légyre csapott le a pók, akkor még egyszer felismerő versenyt. próbálkozhat.

23

Mi vil 4 kk 2 .indd 23

2014.06.02. 16:46:52

Mi vil 4 kk 2 .indd 24

Június

Május

Április

Március

Február

Január

December

November

Október

Szeptember

Hónap

Gyűjtőés kutatómunka

Értékelés érdemjeggyel vagy ponttal (1–5-ig)

Részvétel a csoportmunkában (együttműködés, segítőkészség) Szóbeli felelet

Rajzos feladatok

Feladatlapok megoldása

Értékelőlap Témazáró felmérések

KörnyezetRendszeres tudatos növény- vagy magatartás állatgondozás (iskolában, iskolában, ottotthon, utcán, hon természetben)

Osztály:

Név:

Tanórai munka

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

24

2014.06.02. 16:46:52

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Növények a környezetünkben Gyomnövények, gyógynövények, mérgező növények Ebben a tanévben a gyomnövényekkel és a mérgező növényekkel ismerkednek meg a gyerekek. A gyógynövényekről már az előző évfolyamokon tanultak. A természetben, az élővilágban nincsenek káros és hasznos élőlények. Minden élőlényre szükség van. Vannak olyan gyomnövények, amelyek a kultúrnövények környezetében nem hasznosak, ezért a megművelt területeken irtják őket. A gyomirtás történhet gyomlálással, kapálással és vegyszeres gyomirtással. A vegyszeres gyomirtás nem környezetbarát megoldás, mert a káros anyagokból jut a termesztett növényeknek, és a talajba is kerül. Az állatok számára viszont fontos táplálékként szolgálnak a gyomnövények. Formájukkal, virágaikkal gyarapítják a növényvilág sokszínűségét. Több gyomnövénynek gyógyító hatása is van, vagy éppen mérgező lehet. A gyógynövények használata ősidőkre nyúlik vissza. Ismeretük, felhasználhatóságuk már akkor is komoly tudománynak számított. A kínaiak már Kr. u. 100 évvel gyógyszerként használták a sisakvirágot és a rebarbarát. Az egyiptomiaknál fontos szerepet játszottak a gyógynövényes (zsurló, kamilla, cserfakéreg) fürdők, lemosások, tisztítókúrák. Később a gyógynövények ismerete és tudománya a kolostorokba költözött. Gyógyhatásuk a hozzáértő begyűjtéssel, szárítással és tárolással nagymértékben összefüggött. Egy időre elfelejtődtek ezek a növények. Csupán a gyógyszerek alapanyagaként felhasználhatókat tartották számon. Ma a korszerű gyógyászatban is fontos szerepet kapnak, klinikailag tanulmányozzák a gyógynövényeket. Képzett orvos-természetgyógyászok segítenek a beteg embereken. Erre alkalmasak a főzetek, forrázatok, kivonatok (extraktum), tinktúrák (alkoholos), szirupok, fűkeverékek. Fontos a szakértelem, mert a gyógynövények túladagolva ugyanolyan mérgezési tüneteket okoznak, mint a túladagolt gyógyszerek. A bojtorján levele szélhajtó, vértisztító hatású. A búzavirág szívnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású; a cickafarktea vérzéscsillapító, csökkenti a

máj- és epebántalmakat. Az orbáncfű nyugtató hatású. A vasfű általános erősítő, álmatlanság és vérszegénység esetén ajánlott. A mérgező növények többsége gyógyhatású. A vérehulló fecskefű nedve eltünteti a szemölcsöket. Ugyanakkor elfogyasztva szédülést, hányást, halálos mérgezést is okozhat. A kék sisakvirágnak még a csokorba szedése is mérgezési tüneteket okoz. Elfogyasztása halálos lehet. A maszlag gesztenyéhez hasonló termésével is szívesen játszadoznak a gyerekek. Nem tudják, hogy ez is mérgező növény. A szobanövények között is találunk mérgező hatásúakat. A cserepes kankalin bőrviszketést és hólyagképződést okoz. A ciklámennek a gumója veszélyes. A buzogányvirágok (Diffenbachia) levelei mérgezőek. A leander minden része ártalmas, a szervezetbe kerülve rosszullétet, szívgyengeséget okoz. A mikulásvirág tejnedve hasmenést, vesebántalmakat idéz elő. Kiránduláson az ismeretlen növények megérintése utána alapos kézmosás szükséges. A szobanövények esetében ügyelni kell arra, hogy kisebb gyerekek közelébe ne kerüljenek, hiszen ők mindent megkóstolnak. Mérgezési tünetek esetén sok folyadék fogyasztása, hánytatás és orvosi segítség szükséges. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a növények pontos meghatározására használjanak határozókönyveket. Pa­ra­di­csom (szakmai anyag) Ős­ha­zá­ja Pe­ru, ahol ma is gyom­nö­vény. Me­xi­kó­ ban kezd­ték el ter­mesz­te­ni. Ha­zánk­ban 1775-ben még „ebsző­lő­nek” ne­ve­ zik, mely­nek gyü­möl­csét nem ta­ná­csos megen­ni, „mert az em­ber eszét meg­cson­kít­ja”. A XIX. szá­zad­ban már a fő­úri asz­ta­lok cse­me­gé­ je. Gyor­san ter­jed, s mindin­kább ré­sze lesz a kony­ ha­mű­vé­szet­nek. Fő­ként főz­ve fo­gyasz­tot­ták. Me­leg­igé­nyes nö­vény, ezért a ker­tek­ben pa­lán­ táz­ni szük­sé­ges. A pa­lán­ta­ül­te­tés ide­je áp­ri­lis vé­ gén van. Gon­dos ápo­lást igé­nyel. Ta­la­ját rend­sze­re­ sen ka­pál­ni kell, az ön­tö­zést is meg­há­lál­ja. Több és szebb ter­mést hoz. A ma­ga­sab­bra nö­vő faj­tá­kat és 25

Mi vil 4 kk 2 .indd 25

2014.06.02. 16:46:52

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

a lu­gas­pa­ra­di­cso­mot ka­ró­tá­masz mel­lé kell ül­tet­ni. Ál­ta­lá­ban jú­lius kö­ze­pén kez­dőd­het meg az érett pi­ros bo­gyók sze­dé­se. Le­he­tő­leg reg­gel szü­re­tel­jük. Ma már rend­sze­re­sen fo­gyaszt­juk nyer­sen. Pa­ra­di­ csom­sa­lá­ta, töl­tött pa­ra­di­csom ké­szít­he­tő be­lő­le. Ha­gyo­má­nyos éte­leink kö­zé tar­to­zik a pa­ra­di­cso­ mos bur­go­nya, a pa­ra­di­cso­mos ká­posz­ta és a le­csó. Ki­vá­ló ivó­lé ké­szül­het be­lő­le.

Ele­ve­nít­sük fel a fás szár jel­lem­zőit! Fo­gal­maz­zuk meg, mi­ben kü­lön­bö­zik a fás szár­tól a pa­ra­di­csom és pap­ri­ka szá­ra! Tu­da­to­sít­suk: a pa­ra­di­csom és a pap­ri­ka lágy szá­rú nö­vény. A pa­ra­di­csom­nak sár­ga, a pap­ri­ká­nak fe­hér vi­rá­ ga van. Ele­ve­nít­sük fel a vi­rág ré­szeit! A ter­mő ter­més­sé ala­ku­lá­sa

Pap­ri­ka (szakmai anyag) Ős­ha­zá­ja Me­xi­kó. Sze­ged kör­nyé­kén már a XVIII. szá­zad kö­ze­pén ter­mel­tek pap­ri­kát. Ma a ma­gyar kony­ha min­den­na­pos kel­lé­ke. A ka­lo­csai nép­mű­ vé­sze­ti mo­tí­vu­mok kö­zött is meg­ta­lál­juk. Egy­éves nö­vény. Boj­tos gyö­ke­rei 30-40 cm-re nyúl­nak a föld­be. Fe­hér vi­rá­gai az ol­dal­ág csú­csán nyíl­nak. A paprika virága Ter­mé­se bo­gyó, de cső­nek vagy hü­vely­nek is ne­ ivarlevelek ve­zik. Alakj­a és szí­ne igen vál­to­za­tos. Me­leg- és fény­igé­nyes nö­vény. A 25 °C-os hő­mér­sék­let és a porzó termő 12-14 órás nap­sü­tés a leg­ked­ve­zőbb szá­má­ra. Igen gyak­ran kell ön­töz­ni. Rend­sze­re­sen kell ka­pál­ni. A pa­ra­di­csom­pap­ri­kát és a fű­szer­pap­ri­kát pi­ros­ra virágtakaró éret­ten sze­dik. A töb­bi faj­tát zöld vagy sár­ga ál­la­ sziromlevél levelek pot­ban. csészelevél A pap­ri­ká­ban lé­vő C-vi­ta­min sa­va­nyí­tás so­rán nem sem­mi­sül meg, ezért té­len fon­tos vi­ta­min­for­ Be­szél­jük meg, mi­lyen éte­le­ket ké­szí­tünk a pap­ rás le­het a sa­va­nyí­tott pap­ri­ka. Fon­tos alap­anya­ga a kon­zerv­ipar­nak. Az egész­ ri­ka és a pa­ra­di­csom fel­hasz­ná­lá­sá­val! A leg­több vi­ sé­ges pap­ri­ka­bo­gyók fa­gyok előtt le­szü­re­tel­ve pin­ ta­mint nyers ál­la­pot­ban tar­tal­maz­zák. Emel­jük ki Szent-Györ­gyi Al­bert mun­kás­sá­gát! cé­ben, szá­raz ho­mok­ban de­cem­be­rig el­tart­ha­tók. Egész élet­szem­lé­le­te pél­da­ér­té­kű le­het szá­munk­ra. Vizs­gál­juk meg a két ter­mést! Mi a ha­son­ló­ság, mi a kü­lönb­ség a két ter­més kö­zött? A pa­ra­di­csom és a pap­ri­ka (óravázlat) A pa­ra­di­csom ter­mé­se sok­ma­gvú bo­gyó­ter­més. I. Ol­vas­sák el a gye­re­kek a ta­lá­lós kér­dé­se­ket, és A pap­ri­ka ter­mé­se fel­fújt bo­gyó­ter­més. fejt­sék meg! Ezután be­szél­jünk a pap­ri­ka és a pa­ra­ A paprika felfújt bogyótermése A paradicsom sokmagvú di­­­csom szár­ma­zá­sá­ról (szak­mai kiegé­szí­tő anyag)! bogyótermése Vizs­gál­juk meg mind­két gyö­ke­res nö­vényt! mag a) gyö­kér­zete b) szá­ra c) le­ve­le d) vi­rá­ga e) ter­mé­se II. Ön­ál­ló mun­ká­val old­ják meg a gye­re­kek a terméshús felada­tot! Te­gye­nek nyi­lat a sza­vak és a nö­vény meg­fe­le­lő ré­szei kö­zé! Be­szél­jük meg a fő­gyö­kér, ol­dal­gyö­kér és a fő­ terméshéj gyö­kér­zet fo­gal­má­nak tar­tal­mi je­gyeit! Vág­juk ket­té hosszan­ti met­szés­sel a pa­ra­di­csom és a pap­ri­ka szá­rát! Má­so­dik osz­tály­ban ta­nul­tuk a III. Az össze­fog­la­lást a tan­könyv kér­dé­sei alap­ fás szár jel­lem­zőit, megem­lí­tet­tük a lágy szá­rat is. ján vé­gez­het­jük. Feladat­nak ad­hat­juk a fel­so­rol­ta­ 26

Mi vil 4 kk 2 .indd 26

2014.06.02. 16:46:52

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

kon kí­vül olyan nép­mű­vé­sze­ti mo­tí­vum raj­zo­lá­sát, Pet­re­zse­lyem A ma­gyar kony­ha ha­gyo­má­nyo­san hasz­nált zöld­ mely pap­ri­kát áb­rá­zol. sé­gei kö­zé tar­to­zik. Nem a táp­ér­té­ke szá­mot­te­vő, ha­nem az íze­sí­tő­ké­pes­sé­ge. Vad alak­jai a Föld­kö­ziSár­ga­ré­pa Kö­zép-Ázsiá­ból ke­rült hoz­zánk. Őse a vadmu­rok, ten­ger kör­nyé­kén nő­nek. Két­éves nö­vény. Az el­ső amely ná­lunk a ré­te­ken, le­ge­lő­kön, szán­tó­föl­de­ken év­ben lomb­ja és hú­sos gyö­ke­re fej­lő­dik ki. A má­ so­dik év­ben mag­szá­rat fej­leszt, csú­csán er­nyős vi­ gya­ko­ri gyom­nö­vény. Kiemelt tápér­té­két ka­ro­tin­tar­tal­má­nak kö­szön­ rág­zat­tal. Két tí­pu­sa is­mert. Az egyik a gyö­kér­pet­re­zse­lyem, he­ti. Ez a ve­gyü­let az A-vi­ta­min előanya­ga. Hiá­nya kü­lön­fé­le szem­be­teg­sé­geket és lá­tá­si elég­te­len­sé­get mely hú­sos ka­ró­gyö­ke­ret fej­leszt. Zöld le­ve­lei is fel­hasz­nál­ha­tók éte­lek íze­sí­té­sé­re. A má­sik tí­pu­sa okoz. Vi­szony­lag hi­deg­tű­rő nö­vény. Nem nagy a fény­ a me­té­lő­pet­re­zse­lyem. En­nek a gyö­ke­re je­len­ték­ igé­nye. Ala­po­san felásott, por­ha­nyí­tott föld­be kell te­len, an­nál ér­té­ke­sebb vi­szont a lomb­ja, melyet ételek ízesítésére, díszítésére használnak. A pet­ vet­ni a mag­ 2 cm mély­ e a ta­va­szi fa­gyok el­múl­ használatához 25 Kézikönyv A mijait világunk 4. o. rkörnyezetismereti tankönyv tá­val. Víz­igé­nyes nö­vény. Igen ked­ve­lik édes­ gyö­ke­ re­zse­lyem­mag ve­té­sét már már­cius ele­jén el le­het rét a ta­laj­la­kó ál­la­tok is: ló­tü­csök, cse­re­bo­gár­pa­jor, kez­de­ni. Nincs nagy nap­fény­igé­nye, de an­nál in­ kább víz­igé­nyes nö­vény. drót­fé­reg. Gyö­ke­rét le­ve­sek íze­sí­té­sé­re, lomb­ját étel­íze­sí­ Sár­ga­ré­pá­ra a kony­há­ban egész té­len szük­ség van. Lomb­ja a pet­re­zse­lyemével szem­ben nem tés­re, dí­szí­tés­re hasz­nál­juk. Lomb­ja össze­vág­va, ehe­tő. Kis­gye­re­kek­nek nyer­sen aján­la­tos ad­ni. Fi­ fó­liá­ba cso­ma­gol­va a mély­hű­tő­ben egészen „friss” nom kö­ret és sa­lá­ta ké­szít­he­tő be­lő­le. Té­len na­ ma­rad. A pet­re­zse­lyem gyógy­nö­vény is. Gyö­ke­ré­ gyobb mennyi­­sé­get kam­rá­ban, pin­cé­ben tá­rol­ ből, lomb­já­ból ve­se­kő­haj­tó és hó­lyag­hu­rut el­le­ni ha­tunk. Gyorsfagyasztott for­má­ban is eltartha­tó. teák ké­szít­he­tők. A gyö­kér­ből ki­pré­selt lé fo­koz­za Va­la­mennyi há­zi­ál­lat fo­gyaszt­hat­ja. A to­jás sár­gá­ja az emész­­tő­rend­szer mű­kö­dé­sét, gyó­gyít­ja a gyo­ sár­gább, a lo­vak sző­re si­mább, fé­nye­sebb lesz tő­le. mor- és máj­be­teg­sé­ge­ket, ét­vágy­ger­jesz­tő ha­tá­sú.

Sár­ga­ré­pa­ nö­vény első nyáron nyáron elsõ

A sár­ga­ré­pa és a pet­re­zse­lyem szár szár (a vizet vizet szállítja) szállítja) (a

másodiknyáron nyáron második

cukorban

cukorban

gazdag gazdag

rész rész 27

Mi vil 4 kk 2 .indd 27

2014.06.02. 16:46:54

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A sár­ga­ré­pá­nak a fő­gyö­ke­rét fo­gyaszt­juk nyer­sen, vagy fő­zött ál­la­pot­ban. A pet­re­zse­lyem­nek a gyö­ ke­rét (főz­ve) és a le­ve­lét (Va­rázs­la­tos vi­lág – környezetismereti olvasókönyv, Apáczai Kiadó). Mi a felada­ta a sár­ga­ré­pa kö­zép­ső ré­szé­nek? Mit dol­goz­nak fel a levelek a nap­fény és a le­ve­gő se­gít­sé­gé­vel? A ré­pa mely ré­szé­ben rak­tá­ro­zó­dik az el­ké­szí­tett táp­lá­lék? Kós­tol­ják meg a gye­re­kek a sár­ga­ré­pa kö­zép­ső és kül­ső ré­szét is! Me­lyik az éde­sebb? Ne­vez­zék meg a sár­ga­ré­pa és a pet­re­zse­lyem ré­ szeit a táblai raj­zon, majd a munkafüzet raj­zán! Ta­ nul­tuk, hogy a pa­ra­di­csom és pap­ri­ka egy­éves, vagy­ is egy­nyá­ri nö­vé­nyek. A sár­ga­ré­pa és pet­re­zse­lyem le­ve­lei­ben ké­szült táp­lá­lék az el­ső év­ben a fő­gyö­kér nö­ve­ke­dé­sé­re hasz­ná­ló­dik fel. Vi­rá­got, ter­mést, ma­ got csak a má­so­dik év­ben hoz. Te­hát a gyö­kér­nek az el­ső év­ben a növény rögzítése, tápanyagfelvétel és a kész táplálék raktározása a feladata. Olyan, mint egy kam­ra. Ezért ne­vez­zük rak­tá­ro­zó gyö­kér­nek is. Be­szél­jük meg az ér­de­kes­sé­ge­ket! Emel­jük ki az A-vi­ta­min je­len­tő­sé­gét! Elő­se­gí­ti a se­bek gyó­gyu­ lá­sát, sze­münk, lá­tá­sunk egész­sé­ge ér­de­ké­ben fon­ tos, hogy meg­fe­le­lő mennyi­ség ke­rül­jön a szer­ve­ ze­tünk­be.

Is­merd meg őket is!

1. Az elő­ze­tes felada­tok alap­ján hall­gas­suk meg, mi­lyen in­for­má­ciók­kal ren­del­kez­nek a gye­re­ kek! Kér­dez­zük meg, van-e a tan­könyv­ben fel­ so­rolt zöld­ség­nö­vé­nyek kö­zött olyan, ame­lyet nem is­mer­nek! Mi­lyen nö­vé­nye­ket tud­ná­nak még mon­da­ni? A fel­so­rol­ta­kon kí­vül me­lyek zöld­ség­fé­lék? A ho­zott ké­pek­ből ké­szít­sünk egy nagy tab­lót! Min­den gye­rek fel­ra­gaszt­hat­ja, amit ho­zott. Elő­ző­leg mond­jon el min­dent, amit tud az áb­rá­zolt nö­vény­ről! 2. Nevezzék meg azok­at a nö­vé­nyeket, ame­lye­ket lát­tak a ta­nul­má­nyi sé­ta (kert, vásárcsarnok, piac) al­kal­má­val! 3. Ol­vas­sák fel ott­hon ké­szí­tett fel­jegy­zé­sei­ket arról, mi­lyen éte­lek ké­szít­he­tők a zöld­ség­fé­lék­ből! 4. A tar­tó­sí­tá­si mó­do­kat a gyü­möl­csök ta­nu­lá­sá­ nál már megis­mer­ték. Ön­ál­lóan megold­hat­ják a felada­tot. 5. A Va­rázs­la­tos vi­lág „Ker­ti sé­ta” c. fe­je­ze­té­ben igen sok zöld­ség­fé­lé­ről ol­vas­hat­tak. 6. A ve­tő­ma­gos zacs­kó­kat mu­tas­suk be! Egy gye­ rek ol­vas­sa fel a hát­ol­da­lukon lé­vő ada­to­kat, a töb­biek je­gyez­zék le! Mond­juk el, hogy a nö­vé­ nyek nem­ csak ma­gok­kal sza­po­rít­ha­tók! Második osz­tály­ban már ne­vel­tünk nö­vé­nyi haj­tást. Több nö­vény­nek a gyö­ke­res pa­lán­tá­ját ül­tet­jük Ká­posz­tafélék el, így ha­ma­rabb hoz ter­mést. 7. A bio­ker­tész nem hasz­nál vegy­sze­re­ket (per­me­ Fe­jes ká­posz­ta, kel­ká­posz­ta (szakmai anyag) te­ző­sze­re­ket) és műt­rá­gyát sem a nö­vé­nyek gon­ Mind­két nö­vény két­éves. Csak a má­so­dik év­ben do­zá­sa so­rán. Is­tál­ló­trá­gyát vagy kom­posz­tot hoz­nak mag­szá­rat és vi­rá­go­kat, ma­got ér­lel­nek. (nö­vé­nyi trá­gyát) jut­tat a ta­laj­ba, hogy szeb­ben Mind­két nö­vény „fe­je” tu­laj­don­kép­pen egy óriá­ fej­lőd­je­nek a nö­vé­nyek. si rügy. A kel­ká­posz­ta le­ve­lei fod­ro­sak, hó­lya­go­sak. A fe­jes ká­posz­táé si­mák, nem fod­ro­zot­tak. A kel­ká­ Tu­da­to­sít­suk, hogy em­be­ri fo­gyasz­tás­ra is al­kal­ posz­ta hi­deg­tű­rőbb a fe­jes ká­posz­tá­nál, ezért át­te­ ma­sabb, egész­sé­ge­sebb a bio­ker­té­sze­ti el­já­rás­sal lel­tet­he­tő a kert­ben. A szá­raz­sá­got is job­ban vi­se­li. ter­mesz­tett nö­vény! Vi­szont nem sa­va­nyít­ha­tó, és rosszab­bul is tá­rol­ha­tó, Van­nak még más se­gí­tő­tár­sak is a kert­ben. A Va­ mint a fe­jes ká­posz­ta. rázs­la­tos vi­lág 38–39. ol­da­lain lé­vő fo­tók és szö­veg A kel­ká­posz­ta fény­igé­nye kö­ze­pes, a mér­sé­kelt alap­ján be­szél­jük meg, melyek ezek! me­le­get ked­ve­li. Pa­lán­tá­zás­sal ér­de­mes ter­mel­ni. Az óra vé­gi össze­fog­la­lást a tan­könyv kér­dé­sei A ko­raiak 0,5-1 kg-os, a ké­sőiek 2-3 kg-os fe­je­ket alap­ján vé­gez­het­jük. fej­lesz­te­nek. A kel­ká­posz­ta tápér­té­két a ben­ne lé­vő szén­hid­rá­tok, de még in­kább az emészt­he­tő ros­tok Vö­rös­hagy­ma, fok­hagy­ma és az ás­vá­nyi sók ad­ják. Nagy mennyi­sé­gű B1-, B2- A vö­rös­hagy­ma a ma­g yar éte­lek egyik leg­fon­ vitamint és va­sat tar­tal­maz. Pin­cé­ben hosszú ide- to­s abb íze­sí­tő fű­sze­re, a ma­g yar ker­tek el­ma­ ig el­tart­ha­tó. rad­ha­t at­lan nö­vé­nye. In­diá­b an már 2000 év 28

Mi vil 4 kk 2 .indd 28

2014.06.02. 16:46:55

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

óta gyógy­nö­vény­ként is­mer­ték, szív­b e­teg­s é­gek, reumatikus fáj­dal­mak ke­ze­lé­s é­re hasz­nál­t ák. Ma­kón már a XIX. század ele­jén je­len­tős hagy­ ma­ker­té­szet folyt. A vö­rös­hagy­ma boj­tos gyö­kér­ze­te se­ké­lyen mé­ lyed a ta­laj­ba. Le­ve­lei hen­ge­res ke­reszt­met­sze­tűek (a pó­ré- és fok­hagy­ma le­ve­lei la­po­sak). Vi­rág­za­ta sok ap­ró vi­rág­ból áll, eb­ben ér­nek meg a fe­ke­te, zsu­go­ro­dott, ap­ró hagy­ma­ma­gok. Nem me­leg­igé­ nyes nö­vény. Fej­lő­dé­se kez­de­tén több vi­zet igé­nyel. Ké­sőbb, a hagy­ma­fe­jek nö­ve­ke­dé­se ide­jén in­kább a szá­raz­sá­got és me­le­get ked­ve­li. Tápér­té­két nem­csak C-vi­ta­min-tar­tal­ma, ha­nem fű­sze­re­ző tu­laj­don­sá­ga is meg­ha­tá­roz­za. Jel­leg­ze­tes csípős ízét és il­la­tát a ben­ne lé­vő kén­tar­tal­mú allilszulfid okoz­za. A fok­hagy­ma Kir­gí­zia sztyeppvidékéről szár­ma­ zik. Is­me­re­tes a bak­té­rium­ölő ha­tá­sa. A tbc-ba­ci­lu­ so­kat az 1/1500 hígítású fok­hagy­ma­ki­vo­nat megöli. A ré­gi mon­dás szerint a tar­tós egész­ség fel­té­tele na­pon­ta egy vö­rös­hagy­ma, két ge­rezd fok­hagy­ma és há­rom al­ma. Gyü­möl­csök Fák, cser­jék vagy éve­lő lágy szá­rú nö­vé­nyek nyer­ sen, táp­lá­lék­ként fo­gyaszt­ha­tó ter­mé­sei. Szil­va Ős­ha­zá­ja va­ló­szí­nű­leg Szí­ria, Irán, Gö­rögor­szág, Tö­ rökor­szág vi­dé­ke. Ha­zánk­ban a legel­ter­jed­tebb gyü­ mölcs. A szil­vák csa­lád­ja szí­né­ben is igen vál­to­za­tos. Van­nak zöl­dek, li­lák, ké­kek, pi­ro­sak és sár­gák. Fény­ked­ve­lő nö­vény. Jól tű­ri a té­li hi­de­get, ké­ső ta­vasszal vi­rág­zik. Se­ké­lyen gyö­ke­re­zik, ezért tar­ tós csa­pa­dék­hiány ese­tén gyü­möl­csei le­po­tyog­nak még zöld ál­la­pot­ban. A szil­va­fák ter­més­mennyi­sé­ ge 40-50 kg fán­ként. Élet­ko­ruk 30 év. Ét­ren­di ha­tá­sa ki­vá­ló. A reg­gel éh­gyo­mor­ra el­fo­ gyasz­tott friss szil­va megelő­zi a szék­re­ke­dést. Ka­ló­ria­ér­ték­ét csak a dióé és a man­du­láé ha­lad­ja meg. Fo­gyaszt­hat­juk aszal­va, lek­vár­ként, be­főtt for­ má­já­ban és mélyhűtve is. A dió­ge­rez­dek­kel vagy man­du­lá­val töl­tött aszalt szil­va a leg­jobb cse­me­ge.

Al­ma (té­li al­ma) Ké­ső ősz­től ta­va­szig fo­gyaszt­ha­tó gyü­mölcs. Ha­zánk­ ban az egy fő ál­tal elfogyasztott mennyi­ség eb­ből a legtöbb: 22,7 kg. Az al­ma vé­gig­kí­sé­ri az em­be­ri­ség tör­té­ne­tét (Ádám és Éva, Pa­risz tró­jai ki­rály­fi a há­rom szép­ség kö­zül Helénának nyúj­tot­ta át, Tell Vil­mos, aki le­lőt­te fia fe­jé­ről az al­mát, or­szág­al­ma stb.). A fes­té­szet­ben, szob­rá­szat­ban és az épí­tő­mű­vé­ szet­ben se sze­ri, se szá­ma az al­ma meg­je­le­ní­té­sé­ nek. Ha­zá­ja Ázsia, Ja­pán és Észak-­Ame­ri­ka. Ha­zánk­ban a hű­vö­sebb, pá­rá­sabb le­ve­gő­jű, csa­ pa­dé­ko­sabb tá­ja­kon ér­zi jól ma­gát. Fá­ja nap­fény­igé­ nyes. Igen szak­sze­rű gon­do­zást igé­nyel. A ter­mő­ hely­től és faj­tá­jától füg­gően 30-40, de akár 100-120 kg gyü­möl­csöt is ér­lel­het egy-egy fa. Az al­mát ak­ kor kell szü­re­tel­ni, ami­kor a gyü­möl­csök gyen­ge csa­va­rás ha­tá­sá­ra le­vál­nak, és mag­jaik már bar­nák. Legér­té­ke­sebb gyü­möl­cseink egyi­ke. 8-13% gyü­ mölcs­cuk­rot tar­tal­maz, a hé­já­ban és a hé­ja alat­ti hús­ban nagy mennyi­sé­gű C-vi­ta­min van. Ér­té­ke­sek a szer­ves sa­vai és az emészt­he­tő rost­jai is. Hó­na­po­ kig tá­rol­hat­juk kam­rá­ban, pin­cé­ben, hű­vös he­lyen. Fo­gyaszt­hat­juk be­főtt, al­ma­ko­cso­nya, aszalvány, al­ma­lé, al­ma­lek­vár for­má­já­ban. Szat­már-be­re­gi spe­cia­li­tás a za­ma­tos al­ma-szil­va­lek­vár. Sző­lő A hon­fog­la­ló ma­gya­rok már itt ta­lál­ták a sző­lőt, és le­te­le­pe­dé­sük után a ga­bo­na­ter­mesz­tés mel­lett a sző­lő­mű­ve­lést sa­já­tí­tot­ták el a leg­ha­ma­rabb. Má­ tyás ki­rály corvináinak ini­ciá­léit sző­lő­mo­tí­vu­mok gaz­da­gít­ják. A ré­gi gö­rög épü­let­dí­szek is sző­lő­in­dát min­táz­nak. A sző­lő me­leg- és nap­fény­igé­nyes nö­vény. Ho­ mo­kon és kö­ves ta­la­jo­n is meg­te­rem. Kú­szó­nö­vény, ezért támberendezésekre van szük­sé­ge. Bo­gyói sok, 15-20% cuk­rot tar­tal­maz­nak. En­nek fe­le sző­lő­cu­ kor, má­sik fe­le gyü­mölcs­cu­kor. Mind­ket­tő gyor­san fel­szí­vó­dik, ezért a táp­ér­té­ke igen je­len­tős. Kel­le­ mes sa­va­kat is tar­tal­maz, mely ét­vágy­ger­jesz­tő­vé te­szi. Fo­gyasz­tá­sa igen egész­sé­ges fia­ta­lok­nak, öre­ gek­nek, spor­to­lók­nak egyaránt. Aki fogy­ni kí­ván, annak nem aján­la­tos sző­lőt en­ni. A sző­lő­ből ké­ szült bor mér­ték­kel fo­gyaszt­va a legegész­sé­ge­sebb ital fel­nőt­tek szá­má­ra. Azért szok­tak a bor­ral koc­ cin­ta­ni, hogy a csen­gő hang kiegé­szít­se az ün­ne­pi al­ka­lom és a jó bor fö­löt­ti örö­met.

29

Mi vil 4 kk 2 .indd 29

2014.06.02. 16:46:55

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Gyü­mölcs­sa­lá­ták ké­szí­té­se Nem ke­vés elő­ké­szí­tést igé­nyel, de ne hagy­juk ki! Ta­pasz­tal­ni fog­juk, mennyi­re él­ve­zik a gye­re­kek. Az óra szer­ve­zé­se: Elő­ze­tes feladat­ként meg­kér­dez­ zük, ki mi­lyen be­főt­tet, mi­re­lit vagy nyers gyü­möl­ csöt tud hoz­ni. Szük­sé­ges még egy ke­vés por­cu­kor, fa­héj, cit­rom. Cso­por­ton­ként 1 tál, 1 db kés, min­ den tál­hoz egy ka­nál, gye­re­ken­ként 1 tá­nyér, egy kis­ka­nál és persze kö­tény. A szán­tó­föl­dön ter­mesz­tett nö­vé­nyeink Elő­ze­tes feladat­ként ad­hat­juk a cso­por­tok­nak a ku­ta­tó­mun­kát 5 szán­tó­föl­di nö­vény­ről. Ha nem tu­dunk be­mu­tat­ni min­den nö­vé­nyi részt, nem prob­lé­ma. Gyűjt­sük be né­hány nö­vény mag­ját, és a be­lő­lük ké­szült ter­mé­ke­ket! A digitális tananyag segít a téma feldolgozásában. A szántóföldeken haszonnövényeket termesztenek. A legősibb gabonafélék a Közel-Keletről származnak, ahol már évezredek óta termesztették őket. Lassanként ezek a termények jelentették az emberek többségének alaptáplálékát, és nagy szerepük lett a haszonállatok etetésében is. Az ember a nemesítéssel egyre nagyobb terméshozamú növényeket hozott létre. A rozsot ősszel vetik. A tél kezdetéig mindös�sze arasznyira nő. Növekedése áprilisig szünetel. A növény másfél méter magasra nő, és a rozsszálakon jellegzetesen hosszú, nehéz kalászok fejlődnek. Súlyuk miatt lefelé hajlanak. A kenyér-gabonafélék közül a búzát termesztik a legnagyobb területen. A mai búzafajták nagy terméshozamúak, és folyamatosan tovább nemesítik őket. Az őszi búzát ősszel vetik. A legalacsonyabb gabonafélénk az árpa. Csupán térdmagasságig nő. A sörgyártás alapanyaga. A zab a lovak takarmányozásához fontos gabonaféle. A kukorica fontos takarmánynövényünk. Május elején vetik. Szinte minden része felhasználható. A kukoricaszemeket állatok etetésére használják. Emberi táplálék is készül belőle: a kukoricaliszt, a kukoricadara és a kukoricaolaj. A lemorzsolt sze-

mek után maradó csutka fűtőanyagként szolgálhat. A csuhéból régen lábtörlőt, kosarat készítettek. Ma a népművészet használja fel. A zöld kukoricaszárból silótakarmány készülhet, amelyet a szarvasmarhák etetésére használnak. A kukoricatermesztés komoly környezeti problémákat is okoz. Nagyon kizsákmányolja a talaj termőképességét, ezért sok műtrágyát igényel. Ez egy idő után a humusz eltűnéséhez vezet. Termesztésekor sok növényvédő szert használnak, amelyek egy része bekerül a talajba. A burgonyát nagy mennyiségben a szántóföldeken termesztik. Jól megterem a homokos területeken is. A föld alatti gumóját fogyasztjuk. Termése mérgező. Nagyon fontos táplálékunk. Kártevője a csíkos burgonyabogár, amely nagy pusztítást végez a burgonyaföldeken. A napraforgó fontos szántóföldi növényünk. Nagy, tányérszerű virágai mindig a nap felé fordulnak. Szép virágai sok festőt megihlettek. Magjából olajat sajtolnak. A sajtolás után maradt rostos részekből pogácsákat készítenek, amelyet állatok takarmányozására használnak. A hántolt napraforgószemek emberi fogyasztásra is alkalmasak. Pörkölt állapotban finom rágcsálnivalók. Kenyerek ízesítésére is használják. A napraforgó szára (a kóró) fűtőanyagként szolgálhat. A szántóföldeken termesztenek még cukorrépát és takarmányrépát is. A cukorrépa középső részéből (a répatestből) készül a cukor, leveleit állati takarmányozásra használják. A takarmányrépa az állatok tápláléka. A repce sokoldalúan felhasználható ipari növény. Augusztus végén vetik, és június–júliusban aratják. Élénksárga virágai gyönyörű látványt nyújtanak a mezőn. Magjából étkezési olajat készítenek. Felhasználják kozmetikai célokra, valamint biodízel készítésére is. A repceméz gyógyító hatású. Gyomorsavtúltengés ellen igen hasznos. A szója termesztésére nem mindenütt alkalmas az éghajlat hazánkban. Jó minőségű talajban, megfelelően csapadékos és párás helyeken terem jól. A babhoz hasonlóan melegigényes növény. A szójamag (szójabab) 36-48% fehérjét, valamint olajat és vitaminokat tartalmaz. A vegetáriánus táplálkozásban helyettesíti a húst.

30

Mi vil 4 kk 2 .indd 30

2014.06.02. 16:46:55

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A zöld­ség- és ­gyü­mölcsfé­lék tá­ro­lá­si, tar­tó­sí­tá­si módjai

csök­ken­té­se. Ma is le­het kap­ni a pia­con aszalt gyü­ möl­csöt, de nagyon drá­ga. Kós­tol­junk aszalt szil­ vát, ha van rá le­he­tő­ség! Te­gyük egy po­hár víz­be, A be­fő­zést, a fa­gyasz­tást, a lek­várkészítést is­me­rik és pár óra múl­va fi­gyel­jük meg! Mi tör­tént a szem a gye­re­kek. Az asza­lást an­nál ke­vés­bé. Mond­juk el, szil­vá­val? Meg­pró­bál­hat­juk ugyanezt ma­zso­lá­val is. hogy ré­gen na­gyon sok gyü­möl­csöt aszal­tak! Az A ma­zso­la aszalt sző­lő. asza­lás nem más, mint a gyü­mölcs víz­tar­tal­má­nak

ÁLLATOK A KÖRNYEZETÜNKBEN Az éti csiga Tavasszal, amikor erdeinkben még nyirkos az avar, mindenfelé nagy csigákat láthatunk, de ezek házának nyílását még szilárd mészlemez zárja el. Az egyre melegebben áradó napsugár azonban lassan előcsalja a csigákat házukból, felpattan a szilárd mészlemez, és a tapogatópárral gondosan „leellenőrzi” környezetét. A két hosszabbik tapogató csúcsán egy-egy kicsi, 0,3 mm átmérőjű, de jól fejlett lencseszemecske ül, amivel a csiga meg tudja különböztetni a környezetében lévő tárgyakat. Ha zöld levélre akad, a nyelvének felszínét borító finom fogacskákkal rövid idő alatt meglehetősen nagy darabot reszel le belőle (reszelőnyelv). A csigaház pereme mellett egy kerekded nyílást is megfigyelhetünk, amely szabályos időközönként hol bezárul, hol kinyílik. Ez a csiga légzőnyílása. Mindazokat az állatokat, amelyeknek ilyen légzőszervük van, tüdős csigáknak nevezzük. A légzőnyílásból azonban időnként ürülék préselődik ki. Ennek az az oka, hogy az állat végbele közvetlenül a légzőnyílás mellett nyílik. Közben maga a csiga lassan továbbmászik, és egy átlátszó – ráeső fényben csillogó – nyálkás csíkot hagy maga mögött. A nyálkát a testfelület mirigyei választják ki. Egy óra alatt általában négy métert tesz meg, s ez valóban csigatempó. De egyszerre csak hangyák sereglenek a lassan továbbmászó csigánk felé. Csak nem fogják legyőzni ezt a hatalmas állatot? A csiga érti a módját, hogyan segítsen magán. Még mielőtt teljesen visszahúzódna támadói elől a házába, vastag habos nyálkával veszi körül magát. A hangyák most már mit sem tudnak kezdeni vele.

Áprilisban gyakran két-két, egymással szorosan összetapadt éti csigát láthatunk, amelyek lábaikat egymáshoz szorítják. Azt gondolnánk, párosodó hímek és nőstények. De tévedünk. A tüdős csigák ugyanis kivétel nélkül hímnősek. Meglepő, de minden egyes példánynak vannak hím- és női ivarszervei. A párosodást megelőző szerelmi előjáték során – több óra hosszat is eltarthat – a csigák mészből álló, hegyes, tűszerű képletekkel („szerelem nyilai”) kölcsönösen döfködik egymást. Ezek a mésznyilak egy mirigyből nyomulnak ki, amely az ivarnyílás mögött nyílik a test felületére. Majd mindegyik állat kitolja a hímivarszervét, és bevezeti a másik állat ivarnyílásába. A hímivarsejteket tartalmazó ondófolyadékot egy kizárólag erre a célra szolgáló hólyagba ürítik, majd megtermékenyítik a másik állatot. Amikor később, néhány hét múlva a csiga lerakja 30-60 petéjét, azok a petevezetőn végigcsúszva elhaladnak az ondótároló tasak előtt, és az abból kipréselődő hímivarsejtek sorra megtermékenyítik őket. Végül meszes burok veszi körül a petéket, amelyeket a csiga egy gödörbe rak le, s ettől kezdve már mit sem törődik velük. Egy hónap múlva kibújnak a fiatalok. Vannak vidékek, ahol tervszerűen tenyésztik az éti csigát, mert sokfelé ínyencfalatként fogyasztják. Az éti csiga kisebb termetű rokona a mindenfelé elterjedt kerti csiga (Cepaea hortensis). A legnagyobb termetű szárazföldi tüdős csiga, a fél kilogrammot is elérő achát csiga (Achatina fulica), számos meleg égövi országban súlyos károkat okoz a zöldségeskertekben.

31

Mi vil 4 kk 2 .indd 31

2014.06.02. 16:46:55

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A levegővel lélegző tüdős csigák nemcsak szárazf földön, hanem vízben is élnek. 31 Kézikönyv A mi világunk 4. o. környezetismereti tankönyv használatához A csigák valóságos fakírok. Nemcsak üvegszij lánkokon, hanem függőlegesen felállított borotvaa pengén is képesek átmászni anélkül, hogy megvágb nák magukat. A hímnős élőlények általában véve nem képesek l k c önmagukat megtermékenyíteni. d i

h

g

e

Az éti csiga belső szervei: a) garat fölötti dúc (idegközpont); b) nyelőcső; c) gyomor; d) nyálmirigy; e) zsigerzacskó; f) végbélnyílás; g) szív; h) vese; i) a vese kivezető járata; j) köpeny belső oldala; k) légzőnyílás; l) hímnős mirigy

A rovarok Falakó Falakódarázs darázskirálynő királynõ (2 cm hosszú) (2 cm hosszú)

Csápok Csápokaaszagláshoz szagláshoz ésésatapogatáshoz tapogatáshoz

Fej Fej

egyszerûszemből szembõl Sok egyszerű álló álló összetett összetettszem szem

A testet kemény víztaszító A testet kemény vízkutikula takarja taszító kutikula takarja

Tor Tor

Három Három pár pár ízelt ízelt láb láb

A lábon kampók Apró apró kampók és és ragadós párnácskák ragadós párnácskák, segítik, hogy bármilyen hogy bármilyen felületen meg tudjon felületen meg tudjon kapaszkodni kapaszkodni Tapintást Tapintást érzékelő érzékelõ sörték sörték szárnyakaatest testmellé mellé AAszárnyak simulnak simulnak

Potroh Potroh 32

Mi vil 4 kk 2 .indd 32

2014.06.02. 16:47:00

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Minden kifejlett rovar teste három részből áll. A rovarok szájszervei Ezek: a fej, a tor (a középső rész) és a potroh (alsó A rovarok vagy folyadékot szívnak fel, vagy szirész). Fejükön egy pár csáp található, amelyeket fő- lárd táplálékot harapnak vagy rágnak. Az olyan roleg szaglásra és tapintásra használnak. A legtöbb varoknak, amelyek folyadékot szívnak fel, üreges rovarnak egy pár olyan nagy szeme van, amely sok csövük van, amit szívócsőnek nevezünk. A méhek, apró szemből áll. a pillangók és a molylepkék a virágokból szívják ki 32 Élete során előbb-utóbb minden rovarnak a nektárt. Akörnyezetismereti poloskák át tudják fúrnihasználatához a növények KézikönyvháA mi világunk 4. o. tankönyv rom pár ízelt lába alakul ki, amelyek a torhoz csat- szárát, és kiszívják az abban lévő nedvet. Az olyan lakoznak. Egyes rovarok lábának speciális rendel- rovaroknak, amelyek harapnak és rágnak, három tetése van, például: apró zsebek lehetnek rajtuk a pár különböző szájszervük van: a nagy párat állka32 virágpor gyűjtéséhez. Más rovarok lábaKézikönyv széles ésA mi pocsnak, párat felső állkapocsnak nevezvilágunka4.kisebb o. környezetismereti tankönyv használatához zük, a harmadik pár pedig összenőtt és egyfajta alsó szúrós, ami segíti őket az úszásban. A madarakon és denevéreken kívül csak a rova- ajkat alkot. rok olyan állatok, amelyek képesek repülni.

Zöld Zöld mezei mezei poloska poloska

Szúró-szívó cső Szúró-szívó-

csõ

Szívócső Szívócsõ

Zöld mezei poloska

Szúró-szívócsõ

Szívócsõ

Bogár

Bogár

Állkapocs Állkapocs

Felső állkapocs Felsõ állkapocs

Bogár Állkapocs

Felcsavart szívócsõ

Kétpettyes kati-

Kétpettyes cabogár katicabogár 5-8 mm hosszú

5–8 mm hosszú

Lepke Lepke

Házilégy Házilégy

Szívótalp

Házilégy

Lepke

Felsõ állkapocs

Kétpettyes katicabogár 5–8 mm hosszú

Szívótalp Szívótalp

Felcsavart Felcsavart szívócső szívócsõ

Hétpettyes katicabogár 5–8 mm hosszú Hétpettyes kati-

Hétpettyes katicabogár cabogár 5-8 mm hosszú

5–8 mm hosszú

22 pettyes katicabogár 5 mm hosszú 22 pettyes kati-

22 pettyes katicabogár 5 mm 5 cabogár mm hosszú

hosszú

33

Mi vil 4 kk 2 .indd 33

2014.06.02. 16:47:00

Kézikönyv A mi világunk 4. o. környezetismereti tankönyv használatához

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A madarak Kézikönyv A mi világunk 4. o. környezetismereti tankönyv használatához A madarak testrészei

33

11. kormánytollak – farok 12. felsõ farokfedõk 13. alsó farok30. szárnyfedő­ 1. kormánytol­ 16. alsó csőr­ fedõk káva lak – farok 14. tollak far 15. szárny 17. csőrtő 31. válltollak 2. felső 16. hát 18. bajuszsáv 11. kormánytollakfarokfedők 15. felsõ csõrkáva 29. csüd 32. másodren­ 17. nyak evezők 3. alsó16. alsó csõrkáva 19. pofa 30. szárnyfedõtollak – farok 18. dű fültájék 33. szárnytükör 12. felsõ farok- farokfedők 17. csõrtõ 20. torok31. válltollak 19. tarkó 10. szemöldökív fedõk 32. másodrendû 34. elsőrendű 4. far 18. bajuszsáv21. vállcsúcs fejtetõ 13. alsó farok-5. szárny 19. pofa 22. válltollakevezõk 11. evezők 12. szemöldök fedõk 35. hónaljtollak 6. hát 20. vállcsúcs23. begy33. szárnytükör 13. szem 14. far 22. válltollak24. szárnycsíkok 34. elsõrendû 36. szárny­ 7. nyak 14. alsó szemsáv

15. szárny 23. begy evezõk 25. elsőrendű fedőtollak 8. fültájék 16. hát 24. szárnycsíkok 35. hónaljtollak 37. első szárnyél 9. tarkó evezők 17. nyak 25. elsõrendû 36. alsó 26. másodren­ 38. hátsó 10. szemöldökív 18. fültájék evezõk szárnyfedõtol11. fejtető dű evezők szárny­él 19. tarkó 26. másodrendû lak 12. szemöldök 27. felső szárny­ 10. szemöldökív evezõk 37. elsõ szárnyél fedőtollak 13. szem 11. fejtetõ 27. felsõ 38. hátsó szárnyél 12. szemöldök14. szemsáv szárnyfedõtol28. csánk 13. szem lak 29. csüd 15. felső csőr­ 14. szemsáv 28. csánk káva

tövét és az orrlyukak környékét finom bőrképlet, a A madarak testfelépítése A madarak csőrformája a táplálékszerzés módjával viaszhártya borítja. van összefüggésben. Pl.: a varjúfélék alsó csőrkávája alatt kis raktározó zacskót találunk, amelyben a Vízimadarak csõre Vízimadarak csőre táplálékot hordják fiókáiknak. A csőr nagysága és alakja változatos. A búvárok, bukók csőre szigonyszerű és nagyon kemény. A pelikán zacskós csőre hatalmas halmerítő szerkezet. A récék, ludak csőre háthasi irányban lapított, és a kávák szélén sűrű, fésűhöz hasonló szarulemezkéket csérek gulipán gödények csérek gödények találunk. A gázlómadarak csőre hosszú, hegyes, récék gulipán récék ívelt; az iszapban való turkáláshoz, keresgéléshez alkalmazkodott. Az idetartozó madárfajok legtöbb­ jének rugalmas a csőre, a puha csőrvégben számtaVízimadarak csõre lan idegvégződés található. A gulipán felfelé hajló, Sólymok, baglyok baglyok csőre Sólymok, csõre ívelt csőrével, jellegzetes kaszáló mozdulatokkal keresi táplálékát a tófenék iszapjában. A tyúkszerűek kemény, rövid, vaskos csőre a kapirgáláshoz és a táplálék megfogásához alkalmazkodott. A ragadozó madarak kampós csőre a tépéshez, csérek gulipán gödények szakításhoz szolgáltat megfelelő szerszámot. A csőr récék

15. felsõ csõrkáv 16. alsó csõrkáva 17. csõrtõ 18. bajuszsáv 19. pofa 20. vállcsúcs 22. válltollak 23. begy 24. szárnycsíkok 25. elsõrendû evezõk 26. másodrendû evezõk 27. felsõ szárnyfedõtol lak 28. csánk

Sólymok, ba

34

Mi vil 4 kk 2 .indd 34

2014.06.02. 16:47:03

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A rovarevő madarak csőrszerkezete finom csipeszhez hasonló, míg a magevő madaraké igen kúpos és a magvak szétroppantására alkalmas. A meggy­vágó erős, rövid és igen kúpos csőrével a kemény meggymagot is könnyűszerrel roppantja szét. A szájüregben, az alsó csőrkávák alkotta vályúszerű mélyedésben foglal helyet a nyelv, amely­nek alapi része a nyelvcsontocskákkal van összeköttetésben, első vége szabad és mozgékony. A nyelv formája is igen változatos. Szerepe a legtöbb madárfaj esetében csak a táplálék eligazításában van, de a harkályfélék hosszúra kiölthető, a végén recés és ragacsos nyelve a táplálékszerzés fő eszköze. A harkály kiöl­ tött nyel­vével szedi össze a farontó rovarokat; nyel­vét szigonyként vagy ragacsos „lépvesszőként” hasz­ nálja. A csőr színe talán még a formáinál is változatosabb. A gólya virító vörös csőrétől az apró énekesek szaruszürke csőréig igen gazdag a skála. Az öreg madaraknál nemegyszer a csőr színe is megváltozik, de változhat a csőr színe a nászruhás és a nyugalmi ruhában lévő példányoknál is. A nyak a fejet köti össze a törzzsel. Alakja és tömege szintén a madárvilág nagy formagazdagságát igazolja. A hattyúk karcsú „hattyúnyaka” természetesen első látásra különbözik a baglyok rövid, tömzsi nyakától. A törzs a nyaktól a farokig terjed. Megkülönböztetjük rajta a hasi és a háti oldalt. A törzs általában áramvonalas, orsó alakú. Formájának kialakításában a főszerepet a hatalmas, fejlett mellizmok játs�szák. A törzsön foglal helyet a két pár végtag, közülük az elülső pár a helyváltoztatást szolgálja, de vannak olyan madárfajok is, mint a strucc vagy a kivi, amelyeknek a szárnya elcsökevényesedett, repülésre alkalmatlan. Más madarak szárnya csökevényes ugyan, de megkönnyíti a vízben való mozgást, például a pingvinek lapát alakú szárnya. A láb a szilárd talajon vagy a mozgásban segíti a madarakat. A láb részei: a lábujjak, a csüd, a lábszár és a comb. A lábujjak száma általában négy, amelyek közül három előre, egy pedig hátrafelé néz. A háromujjú harkálynak csak három lábujja van, a struccnak pedig csak kettő. A lábujjak ujjpercekből állnak és karomban végződnek. A ragadozó madarak erős, görbe karmai a préda megragadására szolgálnak.

Énekesmadarak lába

Ragadozó madarak lába

Hasadt úszóláb

Futóláb

A lábujjak lehetnek szabadok vagy úszóhártyával összekötöttek. Az úszóhártyát viselő lábat úszólábnak nevezzük. Az úszóláb lehet lapátszerű, mint a récék esetében. Olyan úszólábat is ismerünk azonban, ahol az úszóhártya a lábujjak két oldalán tagolt, karéjosan helyezkedik el, mint például a vöcsköknél vagy a szárcsáknál. A kárókatonák úszóhártyája mind a négy lábujjat egyesíti. A csüd lehet hosszú, mint a gázlómadarak csüdje, vagy rövidebb, mint a baglyoké. A gázlómadarak csüdjét sima szarupikkelyek borítják, míg a baglyokét és egyes nappali ragadozókét finom tollpihék fedik. A lábszár lehet pikkelyes, mint például a gázlómadarak esetében, vagy tollal borított, mint a tyúkszerűeknél vagy az énekesmadaraknál. A comb oldalról lapított és testhez simuló. A szárnyak általában takarják. A madárlábat funkciója szerint több csoportra oszthatjuk: – markoló (nappali és éjjeli ragadozók), – kaparó (tyúkszerűek), – futó (ugartyúk, strucc), – kúszó (harkályok), – úszó (vízimadarak), – fogó (énekesmadarak), – ugró (verébszerű madarak).

35

Mi vil 4 kk 2 .indd 35

2014.06.02. 16:47:03

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A szárnyakat is toll borítja. A szárnyak nagy tolA madarak kültakaróját a bőr alkotja. A madarak bőre vékony, sérülékeny és az emlősökre jellemző lait első-, illetve másodrendű evezőknek nevezzük. bőrmirigyek hiányoznak belőle. Egyetlen fejlett Ezek közvetlenül a csontokra, a kéz-, 35 illetve alkarKézikönyv A mi világunk 4. o. környezetismereti tankönyv használatához bőrmirigyük van, a farktőmirigy, amelynek zsíros csontokra támaszkodnak. váladékával tollaikat gondozzák. A madarak testét tollak borítják. A tollak szaruképletek, módosult pikkelyek és igen változatos alakúak. Szerkezetük és betöltött szerepük is változó. A tollak összességét tollazatnak nevezzük. A toll szerkezetét vizsgálva a következő részeket különböztetjük meg: a toll tengelyét a szár alkotja, ennek a bőrbe ágyazott része a cséve. A gerinc, a szár két oldalán a tollágak foglalnak helyet. Ezek két oldalán az apró tollsugarakat találjuk. A szomszédos tollsugarak a cimpák vagy horgok segítségével kapcsolódnak össze. A tollágak és tollsugarak összefüggő felületet képeznek, a zászlót. A tollak, attól függően, hogy hol helyezkednek el, lehetnek alj- vagy pihetollak, fedő- vagy kontúrtollak, evező- vagy szárnytollak, kormány- vagy faroktollak és dísztollak. tollzászló A pihetollak laza szerkezetűek, hőszigetelő szeszár repet játszanak. A fedő- vagy kontúrtollak a test cséve formáját, körvonalait adják meg. Madarak árnyképe

3 1

2 1.

1. cinegék 2. rigók 3. molnárfecske

4

2.

3. 6

5

4. 5.

4. füstifecske 5. harkályok 6. sólymok 1. cinege 2. rigó 3. molnárfecske

6.

4. füstifecske 5. harkály 6. sólyom

Madarak vízen és levegőben

bukók

récék bukók

hattyúk récék

gödények hattyúk

gödények

36

Mi vil 4 kk 2 .indd 36

2014.06.02. 16:47:06

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Madáretetők

ablaketető

dúcetető

sátoretető

Odúk

1. cinege 2. harkály 3. rozsdásfarkúak, légykapók

4. billegető 5. búbos banka 6. fakúsz

37

Mi vil 4 kk 2 .indd 37

2014.06.02. 16:47:06

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Ma­dár­ko­rong Bár az év ti­zen­két hó­nap­ból áll, a ma­da­rak leg­több­ jé­nek ná­lunk csak hat hó­nap szá­mít: már­cius­tól szep­tem­be­rig. Úgy mond­juk, hogy ez az idő­szak az élő fé­lév. Ám nem­csak a ma­da­rak­nak, ha­nem ná­lunk (a mér­sé­kelt ég­haj­la­ti öv­ben) szin­te min­den élő­lény­ nek: nö­vény­nek, ál­lat­nak egyaránt. Igaz, hogy szep­tem­ber­től már­ciu­sig is él­nek ná­ lunk ma­da­rak. A tél nagy erő­pró­bát je­lent a szá­ muk­ra, de itt ma­rad­nak. Ők a té­li ma­dár­ete­tők gya­ko­ri ven­dé­gei. Ál­lan­dó ma­da­raink. Má­sok a tél beáll­ta előtt hosszú út­ra in­dul­nak, mert itt nem ta­ lál­ná­nak élel­met és el­pusz­tul­ná­nak. Ezek a köl­tö­ző ma­da­raink. Ha­zánk­ban az iga­zi ma­dár­élet már­cius­tól szep­ tem­be­rig zaj­lik. Eb­ben az idő­szak­ban éne­kük­től han­go­sak a ker­tek, me­zők. Fész­ket rak­nak, köl­te­ nek, sü­rög­nek-fo­rog­nak, hogy fió­kái­kat fel­ne­vel­ hes­sék.

Né­me­lyik ma­dár­faj két­szer, eset­leg há­rom­szor is ne­vel egy-egy fé­szek­al­ja utó­dot. Is­mer­kedjünk meg az élő fé­lév né­hány jel­leg­ze­tes ma­da­rá­val! Az ala­po­sabb megis­me­rést se­gí­ti az itt lát­ha­tó ma­dár­ko­rong, amely hat sze­let­ből áll. Be­lő­lük öt sze­let, öt hó­nap­ban, öt is­mer­tebb ma­ dár tit­kait árul­ja el 6-6 pont­ban. A ha­to­dik sze­let­ben már gyü­le­kez­ni kez­de­nek azok a ma­da­rak, ame­lyek ha­ma­ro­san ván­dor­út­ra kel­nek. Mit mon­da­nak a pon­tok? 1. pont: a ma­dár ne­ve és élő­he­lye. 2. pont: a ma­dár ét­lap­ja. 3. pont: hol fész­kel? 4. pont: hány to­jást to­jik, hány fió­kát ne­vel? 5. pont: el­len­sé­gei, pusz­tí­tói. 6. pont: hang­ja, éne­ke.

38

Mi vil 4 kk 2 .indd 38

2014.06.02. 16:47:06

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Háziállatok

Szárnyasok há­zia­sí­tá­sa és el­ter­je­dé­se

Mit ne­ve­zünk há­zi­ál­lat­nak? A há­zi­ál­la­to­kat két cso­port­ra oszt­hat­juk. Az egyik ré­szük ha­szon­ál­lat. Eze­ket azért tart­juk, mert meg­él­he­tést biz­to­sí­ta­nak, a vé­del­münk­ről gon­dos­kod­nak, se­gít­sé­günk­re van­ nak. A há­zi­ál­la­tok má­sik ré­szét azon­ban kedv­te­lés­ ből tart­juk. A ha­szon­ál­la­tok kö­zé so­rol­juk a szar­vas­mar­hát, lo­vat, ju­hot, kecs­két és a ba­rom­fia­kat. A ku­tyát, macs­kát is, ha azokat nem kedv­te­lés­ből, ha­nem meg­ha­tá­ro­zott cél­ból tart­ják (va­dász­ku­tya, vak­ve­ ze­tő ku­tya, egér­fo­gás­ra tar­tott macs­ka). A ha­szon­ál­la­to­kat azért te­nyészt­jük, hogy az utó­ dok bi­zo­nyos elő­nyös tu­laj­don­sá­go­kat örö­köl­je­nek (pl. test­al­kat, bun­da szí­ne, ma­ga­sabb tej­ho­zam, hű­ ség, fi­gye­lem, ta­nu­lé­kony­ság). Az ott­ho­nunk­ban élő hob­bi­ál­lat vi­szont öröm­for­rás, s bi­zo­nyos szem­ pont­ból lu­xus­cikk. Az ál­lat­te­nyész­tés kez­de­tei a kí­naia­kig nyúl­nak vissza. Ők te­nyész­tet­ték ki a Föld leg­ré­geb­bi tör­pe­ ku­tyá­ját, a pe­kin­gi pa­lo­ta­ku­tyát. Egy ré­gi mon­da sze­rint ez egy orosz­lán és egy nős­tény ma­jom pá­ ro­sí­tá­sá­val szü­le­tett. A VII–X. szá­zad­ban a csá­szá­ri ud­var­ban él­het­tek. Ha va­la­ki el­csent egyet, ha­lál­ bün­te­tés­sel súj­tot­ták. Egyip­tom­ban a macs­ká­kat szent ál­lat­ként tisz­tel­ték. A ré­gi kí­naiak arany­ha­la­ kat is tar­tot­tak. A hob­bi­ál­la­tok vá­sár­lá­sa előtt gon­dol­juk vé­gig, hogy az ál­lat­tar­tás idő­igé­nyes do­log. Az ál­la­to­kat etet­ni és gon­doz­ni kell. Az ál­lat­tar­tás pénz­be ke­rül. A faj­ta­tisz­ta ál­la­tok ele­ve sok­ba ke­rül­nek. Az ál­la­ tok meg­fe­le­lő te­ret igé­nyel­nek. A há­zi­ál­la­tok sem le­het­nek ki­szol­gál­ta­tot­tak. Az ál­lat­vé­dő tör­vény elő­ír­ja, hogy min­den élő­lényt az igé­nyei­nek meg­ fe­le­lően kell tar­ta­ni. Aki ezt meg­sér­ti, és az ál­la­tok­ nak fáj­dal­mat, szen­ve­dést okoz, az bün­te­tő­jo­gi­lag fe­le­lős­ség­re von­ha­tó. Mie­lőtt ál­la­tot vá­sá­rol­nánk, ér­dek­lőd­jük meg a kö­vet­ke­ző­ket: Mek­ko­ra he­lyet igé­nyel az ál­lat tar­tá­ sa? Mit eszik? Hol le­het be­sze­rez­ni az ele­delt? Mi­ lyen szo­ká­sai van­nak? Mi­lyen gon­dos­ko­dást igé­ nyel? Sza­bad-e fog­ság­ban tar­ta­ni?

A tyúk Ha ma­nap­ság csir­kék­ről esik szó, ak­kor leg­több­ ször a to­jás­ra­kó tyúk ké­pe je­le­nik meg a sze­münk előtt, és csak ke­ve­sen gon­dol­nak a büsz­ke ka­kas­ra, amely kul­túr­tör­té­ne­ti szem­pont­ból sok­kal je­len­tő­ sebb a tyúk­nál. A ka­kast több óko­ri nép szent ál­lat­ ként tisz­tel­te. A per­zsák sze­rint elűz­te hang­já­val a dé­mo­no­ kat és a bo­szor­ká­nyo­kat, így há­zu­kat és jó­szá­gai­kat meg­véd­te a ron­tás­tól, va­la­mint a baj­tól. Ké­sőbb a há­bo­rúk ha­tá­sá­ra a per­zsák fé­tis­ál­la­ta el­ju­tott KisÁ­zsiá­ba, ahol a gö­rö­gök Alektornak, azaz vé­del­me­ ző­nek ne­vez­ték. Ugyanak­kor ál­do­za­ti ál­lat is volt, amellyel a gö­rö­gök el­ső­sor­ban Aszklépiosznak, a gyó­gyí­tás is­te­né­nek ál­doz­tak, ha va­la­mi­lyen be­teg­ ség­ből fel­gyó­gyul­tak. A Ró­mai Bi­ro­da­lom­ba va­ló­szí­nű­leg a dél-­itá­liai gö­rö­gök­kel kap­cso­la­tot tar­tó ró­maiak ré­vén ke­rül­tek tyú­kok. A ró­maiak azt hit­ték, hogy is­te­ni ké­pes­sé­gük bir­to­ká­ban a ma­da­rak a jö­vő­be lát­nak. Had­já­ra­tok elő­ké­szí­té­se­kor vagy dön­tő csa­ták előtt „aus­­pi­­ciu­ mokat” (ma­dár­jós­la­to­kat) ren­dez­tek. A tyúk­­­gon­do­ zók – la­­tin ne­vü­kön „pullariusok”, akik­nek kü­lön ez volt a feladatuk – a szent tyú­kok elé ta­kar­mányt szór­ tak a föld­re. Amennyi­ben az ál­la­tok mo­hón en­ni kezd­tek, a csa­ta ked­ve­ző ki­me­ne­te­lé­re le­he­tett szá­ mí­ta­ni, ha azon­ban ked­vet­le­nül csi­pe­get­tek, azt rossz előjelnek te­kin­tet­ték. Nem­csak ha­dá­sza­ti ese­mé­nyek ki­me­ne­te­lé­nek jós­lá­sá­ra hasz­nál­tak tyú­ko­kat, ha­nem a Bi­ro­da­lom egyéb ügyei­nek ered­mé­nyes­sé­gét is így pró­bál­ták elő­re ­je­lez­ni. Az idő­sebb Plinius töb­bek kö­zött a kö­vet­ke­ző­ket ír­ta ter­mé­szet­ta­ná­ban: „Ró­má­ban nagy­ra be­csü­lik a kon­zu­lok a ka­kast. Táp­lál­ko­zá­ sá­nak he­ves­sé­ge fel­vi­lá­go­sí­tást nyújt a Ró­mai Bi­ro­ da­lom­ra le­sel­ke­dő ve­szé­lyek­ről. Az elöl­já­rók­nak se­ gít min­den­na­pi dön­té­seik meg­ho­za­ta­lá­ban. A ka­kas pa­ran­csa sze­rint nyo­mul­nak elő­re csa­pa­taink, vagy vár­nak a tá­ma­dás­sal. A Föl­dön ki­ví­vott összes dia­ da­lun­kat elő­re meg­jó­sol­ta, a ka­kas a vi­lág ural­ko­dó­ já­nak pa­ran­cso­ló­ja. Ha ál­do­za­ti ál­lat­ként az is­te­nek­ nek felajánl­juk, nagy kegy­ben ré­sze­sü­lünk.” Idő­köz­ben ál­do­za­ti ál­lat­ként is egy­re na­gyobb je­ len­tő­ség­re tett szert a ka­kas. Min­de­nekelőtt a sze­ gé­nyebb ré­te­gek kö­ré­ben, akik is­te­neik­nek na­gyobb

39

Mi vil 4 kk 2 .indd 39

2014.06.02. 16:47:06

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

ál­la­to­kat nem tud­tak ál­doz­ni. Fo­ko­za­to­san alább­ ha­gyott az a bá­tor­ta­lan­ság, hogy pro­fán cé­lok­ra, például to­jás­ter­me­lés­re és hús­ter­me­lés­re tyú­ko­kat hasz­nál­ja­nak. Az ilyen­faj­ta tyúk­tar­tás­ra szin­tén ta­ lá­lunk uta­lá­so­kat a ró­mai iro­da­lom­ban. Varro így ír: „200 tyú­kot már cél­sze­rű olyan is­tál­ló­ban tar­ta­ni, ahol ho­mo­kot szó­runk a ta­laj­ra, hogy für­de­ni tud­ ja­nak az ál­la­tok. Az ál­lo­mány mel­lé ál­lít­sunk kü­lön tyúk­gon­do­zót. Amennyi­ben a to­já­so­kat sze­ret­nénk ét­ke­zé­si cél­ra tar­tó­sí­ta­ni, dör­zsöl­jük be azo­kat só­val, vagy 3 órá­ra he­lyez­zük sós víz­be, majd szá­rít­suk meg és ta­kar­juk be kor­pá­val vagy pely­vá­val. Hiz­la­lás­kor zár­juk a csir­ké­ket sö­tét hely­re, és ad­junk ne­kik főtt ár­pát. Ami­lyen gyak­ran le­het, tet­vet­le­nít­sük a fe­jü­ ket. 25 nap alatt meg­híz­nak. Egyes pél­dá­nyok 20 nap alatt fi­nom, zsen­ge húst ter­mel­nek, ha víz és bor ke­ ve­ré­ké­ben áz­ta­tott bú­za­ke­nyér­rel táp­lál­juk őket.” Columella szin­tén rész­le­tes út­mu­ta­tót ad köny­ vé­ben a tyúk­tar­tás­ról. Az ak­kor leír­tak nem sok­ban kü­lön­böz­nek a mai hobbi- vagy ház­tá­ji tar­tók ál­tal foly­ta­tott gya­kor­lat­tól. Fel­tűnő, hogy az óko­ri tyúk­tar­tók ál­la­tai­kat na­ gyon ala­po­san meg­fi­gyel­ték. Nyil­ván­va­lóan tisz­ tá­ban vol­tak az­zal a ténnyel, hogy­ha a tar­tá­si kö­ rül­mé­nyek az ál­lat szá­má­ra meg­fe­le­lőek, ak­kor gaz­da­sá­go­sab­b a tar­tá­suk. Már ak­ko­ri­ban megál­ la­pí­tot­ták, hogy az egyes faj­ták hús­ho­za­ma és to­ jás­ter­me­lé­se kü­lön­bö­ző. A gö­rög ere­de­tű tyú­kok – mint pl. a ro­do­szi, deloszi és meloszi faj­ták – jó to­jás­ter­me­lé­sük miatt ked­vel­tek vol­tak a ró­maiak kö­ré­ben is. Kö­zép- és Észak-­Eu­ró­pá­ba a tyúk fel­te­he­tő­leg a gö­rög és ró­mai kul­túr­kör­től füg­get­le­nül ju­tott el. Ezt az is bi­zo­nyít­ja, hogy ami­kor a ró­maiak a kel­ tá­kat meg­tá­mad­ták és Ang­liá­ban partra szálltak, Caesar em­lék­ira­tai sze­rint a kel­ták­nak már vol­tak tyúk­jaik. A kel­ták és a ger­mán tör­zsek szent ál­lat­ ként tisz­tel­ték a tyú­kot. Bű­nös cse­le­ke­det volt a tyú­kot megen­ni, to­já­sait azon­ban fo­gyasz­tot­ták. Elő­ször a kö­zép­kor­ban vált kiemel­ke­dő fon­tos­ sá­gú­vá a tyúk hús- és to­jás­ter­me­lő ké­pes­sé­ge. Te­ nyész­té­sé­ben a ko­los­to­rok­ban élő szer­ze­te­sek ér­ték el a leg­jobb ered­mé­nye­ket. Tő­lük kap­ták a te­nyész­ ál­la­to­kat a job­bá­gyok és a zsel­lé­rek, akik a föl­des­úr­ nak tyú­kok­kal vagy to­já­sok­kal rót­ták le tar­to­zá­sai­ kat. Had­já­ra­tok alatt a csa­pa­tok nagy faket­re­cek­ben vit­ték ma­guk­kal a tyú­ko­kat, hogy le­gyen ele­gen­dő élel­mük. Ké­sőbb pe­dig már szin­te el­kép­zel­he­tet­len

volt, hogy ne le­gye­nek tyú­kok a pa­rasz­ti ud­va­rok­ ban, mi­vel a csép­lés­kor ke­let­ke­zett hul­la­dé­kok­tól kezd­ve, a mag­va­kon át a ro­va­ro­kig min­dent meget­ tek, így ol­csón le­he­tett őket tar­ta­ni. A há­zia­sí­tott tyúk – in­diai ős­ha­zá­já­ból kiin­dul­va, ahol bi­zo­nyí­tot­tan már 4000 év­vel ezelőtt tar­tot­ták – a vi­lág más ré­szeit is „meg­hó­dí­tot­ta”. Nyu­gat fe­lé ter­je­dé­se köz­ben Elő- és Kis-Á­zsián ke­resz­tül elér­ te Egyip­to­mot és Észak-­Af­ri­kát, ko­ráb­ban ke­le­ti irány­ban pe­dig Kí­nát, Ja­pánt és Mon­gó­liát. Ame­ ri­kába kb. 500 év­vel ezelőtt ju­tott el, Auszt­rá­liá­ba pedig még ké­sőbb. Fel­ve­tő­dik a kér­dés, va­jon miért há­zia­sí­tot­ta a tyú­kot az em­ber. Éle­lem­ter­me­lé­si cé­lok­ból? A ku­ta­ tók sze­rint a tyú­kok a há­zia­sí­tás kez­de­tén fog­ság­ba ke­rül­ve nem rak­tak to­jást és nem is sza­po­rod­tak. Sze­rin­tük a tyú­kok, he­lye­seb­ben a ka­ka­sok, azért kel­tet­ték fel az em­be­rek ér­dek­lő­dé­sét, mert ve­lük ka­kas­via­da­lo­kat le­he­tett ren­dez­ni, ame­lyek ős­ha­ zá­juk­ban még min­dig na­gyon nép­sze­rű szó­ra­ko­ zást je­len­te­nek az em­be­rek­nek. A há­zia­sí­tás má­sik le­het­sé­ges oka a ka­kas­nak az a tu­laj­don­sá­ga, hogy ku­ko­ré­ko­lá­sá­val té­ved­he­tet­le­nül jel­zi a reg­gel kö­ ze­led­tét. Az iga­zi ma­gya­rá­za­tot még nem ta­lál­ták meg a ku­ta­tók, annyi azon­ban biz­tos, hogy régóta ren­dez­nek ka­kas­via­da­lo­kat. A ka­kas az ókor és a kö­zép­kor „éb­resz­tő­órá­ja” volt. Ezt a sze­re­pét Ke­ le­ten egé­szen a XX. szá­za­dig meg­tar­tot­ta, hi­szen a te­ve­ka­ra­vá­nok ál­lan­dóan vit­tek ma­guk­kal egy ka­ kast, hogy reg­gel ko­rán, a hű­vös órá­kat ki­hasz­nál­va tud­ja­nak elin­dul­ni a si­va­tag­ban. Ezek után ért­he­tő, hogy miért volt olyan je­len­tős mi­to­ló­giai ál­lat az ókor­ban. Egyes temp­lo­mok csú­ csát ma is ka­kas dí­szí­ti. Ugyanak­kor to­jás- és hús­ ter­me­lé­se ré­vén mára a tyúk gaz­da­sá­gi je­len­tő­sé­ge még a ka­kas mi­to­ló­giai je­len­tő­sé­gét is fe­lül­múl­ta. A tyúk­al­ka­túak rend­jé­be tar­to­zik, mint a fo­goly, fürj, fá­cán, gyöngy­tyúk, puly­ka. A tyúk miu­tán le­ rak­ja to­já­sait, rá­juk ül, me­len­ge­ti, köl­ti őket. Min­dig egyen­le­tes me­leg­nek kell len­nie, egyéb­ként a csi­be­ emb­riók el­pusz­tul­ná­nak a to­jás­ban. Kb. há­rom hét­re van szük­ség, amíg a to­jás bel­se­jé­ben tel­je­sen ki­fej­lő­ dik a kis­csi­be. A to­jás kö­ze­pén le­vő sár­gá­ja a fej­lő­dő csi­be táp­lá­lé­ka. A to­jás­fe­hér­je a fej­lő­dő csi­be víz­tar­ ta­lé­kát biz­to­sít­ja. Az el­ső na­pok­ban az emb­rió erei­ ben ke­rin­gő vér a to­jás­hé­jon ke­resz­tül vesz fel oxi­ gént. A köl­tés so­rán a to­jás vi­zet ve­szít, és a tom­pább vé­gé­nél lég­kam­ra ala­kul a két bel­ső hár­tyá­ja között.

40

Mi vil 4 kk 2 .indd 40

2014.06.02. 16:47:06

Kézikönyv A mi világunk 4. o. környezetismereti tankönyv használatához Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

tollazat tollazat kúposcsõr csőr (magevõ) (magevő) kúpos

tyúk tyúk (tojó) (tojó)

kakas kakas kapirgáló láb kapirgáló láb

A kutyákról lemezes lemezescsőr csõr

gácsér gácsér

sárgája sárgája

tojó tojó

úszóláb csíra csíra

légudvar légudvar lágy lágy héj A tojás felépítése A tojás felépítése

Konrad Lorenz oszt­rák tu­dós (1903–1989) az ál­ la­ti vi­sel­ke­dés ku­ta­tá­sá­nak egyik megala­pí­tó­ja. Hí­ res ma­dár­kí­sér­le­tek so­ro­za­tá­val ta­nul­má­nyoz­ta azt a fo­lya­ma­tot, amely­nek so­rán a fió­ka ösz­tö­nö­sen ra­gasz­kod­ni fog szü­lei­hez. Egy tyúk­to­jás át­la­go­san 8 gramm fe­hér­jét, 4-5 gramm zsírt, 0,5 gramm ás­vá­nyi anya­got, kb. 32 gramm vi­zet és sok­fé­le vi­ta­mint tar­tal­maz. Ener­gia­ tar­tal­ma 50 gramm hús­sal, 1-2 dl tej­jel egyen­ér­té­kű.

meszes meszes héjhéj

fehérje fehérje

A ki­ke­lés előtt né­hány nap­pal a csi­be cső­rét eb­ be a lég­kam­rá­ba dug­ja. Ami­kor el­fo­gyott a le­ve­gő, új oxi­gén­for­rás­ra van szük­ség. A csi­be lyu­kat üt a to­jás­héj­ra, és kint­ről szív­ja be a friss le­ve­gőt. Kikeléskor ki­lyu­kaszt­ja a to­jás hé­ját. A lá­bá­val le­tol­ja ma­gá­ról a to­jás­héj tom­pa vé­gét. Vi­lág­ra jött! A csi­ be fé­szek­ha­gyó, ki­ke­lé­se után már sza­lad­gál, táp­ lá­lé­kot ke­res. A kis­csi­bék lá­ba jól fej­lett, szár­nyuk gyen­ge, ha­mar meg­ta­lál­ják táp­lá­lé­ku­kat. A kis­csi­bék már a to­jás­ban felismerik az any­juk hang­ját, és amint men­ni tud­nak, kö­ve­tik őt. Ha­ma­ ro­san már nemcsak hang, hanem látvány alapján is ké­pe­sek felis­mer­ni. Ha a to­já­so­kat kel­te­tő­gép köl­ti ki, a kis­csi­bék az el­ső moz­gó do­log­hoz ra­gasz­kod­ nak, amit ki­ke­­lé­sük után meg­pil­lan­ta­nak.

A zoológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a kutya egyedüli őse a farkas. Háziasítása körülbelül 15 ezer éve kezdődött. A mai kutyafajtákat nem a természet alakította ki. Az ember igen hosszadalmas munkával különböző fajtákat tenyésztett ki. Ma mintegy 400 kutyafajta létezik. Az emberek fajtaválasztása attól függ, mit várnak el a kutyától. Vannak őrző-védő fajták, például a doberman, az óriás schnauzer, a rottweiler, a német juhászkutya, a boxer. Az agarak a vadászatokon hasznosíthatók. Nemcsak lóversenyek léteznek, hanem agárversenyek is. Az angol agár 61 km/h sebességet ér el. A harci kutyák az ember „nevelései”. Kizárólag durvaságra idomítják őket. Az állatviadalok a tiltott tevékenységek közé tartoznak. A legismertebb pásztor-terelő és hajtókutyák a kuvasz, a komondor, a pumi és a puli. Néhány kutyát jelzőkutyaként és kedvtelésből tartunk. A tacskókat valamennyien kedveljük, egyik szívesen tartott kutyafaj. A játékos, vidám terrierek, uszkárok családja igen népes. Az agyondédelgetett ölebek és törpekutyák divatja több mint 2000 évvel ezelőtt kezdődött. Több olyan kutyafajta van, amelyik kifejezetten nagy segítséget nyújt a beteg emberek számára. A kutyákról tanultak során könnyen meg tudjuk értetni a gyerekekkel, hogy bármilyen állatot tartani felelősség. A tankönyvben az állatok iránti felelősség külön témaként is megjelenik. Jellemző, hogy a legtöbb gyerek kutyát szeretne. Nem elsősorban a kutya fajtatisztasága a fontos, hanem a tulajdonságai, és természetesen a tartás szempontjából a nagysága is. Az a legideálisabb, ha 2-3 hónapos kutya kerül a házhoz. Ekkor könnyen a családhoz idomítható, de a gazdájának sokat kell vele 41

Mi vil 4 kk 2 .indd 41

2014.06.02. 16:47:09

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

a kö- A A feladata segíttankönyv megismertetni a 40foglalkozni, így könnyebben alkalmazkodik Kézikönyv midigitális világunktananyag 4. o. környezetismereti használatához rülményekhez. A kutya az orrával szinte lát. Nem a színek és hangok érdeklik, hanem a szagok, tehát mindent az orrával ismer fel. A kutya szaglómezőjén 220 millió szaglósejt található, az emberén 5 millió. Hallásuk is élesebb az emberénél. Ha jól hallunk, az óra ketyegését 3 méteres távolságból is érzékeljük. A kutya akár 25 méterről is meghallja. A kutyák a magas rezgésszámú ultrahangokat is észlelik. Ahogy az embernek, úgy a kutyának is van testbeszéde. Ha megismerjük, kevésbé fogunk félni tőle, illetve tudjuk, mikor kell óvatosnak lennünk.

kutya testbeszédét. Számtalan könyvet találunk a kutyák gondozásával kapcsolatosan. A tanórán feltétlenül szóljunk a falkákba verődött kóbor kutyákról, amelyek sok gondot okoznak, és emberéletet is követelhetnek. Keressük az okát! Egy kutyamenhely meglátogatása mély érzelmi nyomot hagy a gyerekekben. A „talált” állatokról tudnunk kell, hogy a legtöbb esetben hazavárja őket a gazdájuk. Önkéntesen ne fogadjuk be őket! Próbáljuk megkeresni a gazdájukat, vagy szóljunk az állatvédőknek!

A ló test­be­szé­de

Fejfölvágás:

agresszív Fejfölvágás: fenyegetés agresszív fenyegetés

Fejjelvaló való bökés: Fejjel bökés: a ló fel akarja hívni a ló föl akarja hívni magára a figyelmet magára a figyelmet

Orr-rázás: bizalmasság, Orr-rázás: bizalmasság, figyelemfelkeltés. figyelemfelkeltés; Az udvarló mén alakalmazza az udvarló mén alkalmazza

Védekezés: a fülek hátrasunyva, Védekezés: fülek hátrasunyva, a farok alaposan lecsüng

Támadásra készen: a test megfeszül,

Támadásra készen: a test megfeszül, a száj a száj harapásra nyílik harapásra nyílik

a farok laposan lecsüng

Az ál­lat­te­nyész­tés tör­té­ne­te

leg­jobb ter­més­ho­za­mú faj­tá­kat. Így volt ez az ál­ la­tok­kal kap­cso­lat­ban is. Gon­dol­juk csak el, ha a Ele­mez­zük a tan­könyv ké­pét, majd ol­vas­suk el a há­zi­tyúk éven­te most is 30 to­jást toj­na, igen rit­kán szö­ve­get! A nö­vé­nyek­kel kap­cso­la­to­san már ta­ ehet­nénk rán­tot­tát. A va­don élő ál­la­tok más kör­ nul­tuk, hogy az em­ber igye­ke­zett ki­te­nyész­te­ni a nye­zet­be ke­rül­tek, vál­toz­tak a tu­laj­don­sá­gaik.

42

Mi vil 4 kk 2 .indd 42

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Hall­gas­suk meg, mi­lyen ügye­sen bú­vár­kod­tak a gye­re­kek a kü­lön­bö­ző ál­la­tok ősei­vel kap­cso­lat­ban! Je­gyez­zék le né­hány há­zi­ál­la­tunk ősét! So­kat se­gít a Ho­gyan él­tek elő­deink? c. könyv. Meg­tud­hat­juk, ho­gyan ju­tott el a ma­gyar em­ber az is­tál­ló­zó ál­lat­te­nyész­té­sig. A feladat megol­dá­sá­nál emel­jük ki, hogy a há­ zi­ál­la­to­kat nem­csak hasz­nuk miatt tart­juk! Szeb­bé te­szik éle­tün­ket. Be­szél­ges­sünk ar­ról, ho­gyan há­lál­ják meg az ál­ la­tok a gon­dos­ko­dást, a sze­re­te­tet!

Az ál­lat­tar­tás hi­gié­niá­ja (A sza­ba­don fel­hasz­nál­ha­tó órá­ból) Az óra szer­ve­zé­sé­nél tá­masz­kod­ha­tunk a gye­re­kek sze­mé­lyes ta­pasz­ta­la­tai­ra (ma­guk is tar­ta­nak ál­la­ tot, a tanulmányi sé­tán meg­fig­ yel­tek stb.). Feltehetünk kérdéseket: Mi­lyen ál­la­tot tar­tasz? Ho­gyan tar­tod tisz­tán (ku­tya, macs­ka, rág­csá­lók, ha­lak stb.)? Jó, ha meg­hí­vunk egy ál­lat­or­vost er­re az órá­ra. El­mond­ja, mi­lyen alap­ve­tő hi­gié­nés szo­ká­so­kat kell be­tar­ta­ni az ál­la­tok gon­do­zá­sa so­rán. (Nem csak a la­kás­ban tar­tott ál­la­tok­ról.) Mi­lyen vé­dő­ol­tá­sok­ra van szük­sé­ge az ál­la­tok­ nak? A ti­pi­kus be­teg­sé­gek jellemző tü­ne­tei az ál­la­to­kon.

TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSÜNK Táplálkozz egészségesen! Egész­sé­ge­sen táp­lál­koz­nak-e a gye­re­kek? Nem könnyű er­re vá­la­szol­ni, hi­szen annyi tényező játsz­ hat fon­tos sze­re­pet eb­ben a kér­dés­ben. Az bi­zo­ nyos, hogy en­nünk élet­ta­ni okok­ból mu­száj. De az evést erő­tel­je­sen be­fo­lyá­sol­ják ér­zel­meink is. Ren­ ge­teg ok­ból ehe­tünk. Eszünk, hogy kielé­gít­sük az ét­vá­gyun­kat, hogy jól érez­zük ma­gun­kat; eszünk, hogy vi­dá­mak és bol­do­gok le­gyünk. Sok­szor el­ke­ se­re­dé­sünk­ben is eszünk, vagy ha nem si­ke­rült va­ la­mi. Val­lá­si okok­ból is ehe­tünk (pél­dául: a ka­to­li­ ku­sok egy ré­sze ha­lat eszik pén­te­ken). Mind­annyiunk­nak van­nak jel­lem­ző ét­ke­zé­si szo­ká­sai, ame­lye­ket még gyer­mek­ko­runk­ban ala­kí­ tot­tunk ki. Az évek so­rán ezek a szo­ká­sok meg­vál­ toz­hat­tak va­la­mennyi­re, de va­ló­szí­nű, hogy – ha jól meg­néz­zük – meg­ta­lál­juk ma­gunk­ban a ré­gi min­ tá­kat is. A ta­nu­lók­nak meg kell is­mer­ked­niük a táp­lál­ko­ zás­sal kap­cso­la­tos alap­ve­tő tud­ni­va­lók­kal, de fon­ tos, hogy megért­sék az evé­si szo­ká­sai­kat be­fo­lyá­ so­ló fak­to­ro­kat is. E ta­na­nyag a té­nyek fel­so­ro­lá­sa mel­lett a dön­té­si fo­lya­ma­tok megis­me­ré­sé­hez is se­gít­sé­get kí­ván nyúj­ta­ni. Sok­szor a diá­kok nem is­

me­rik fel, hogy min­den étel­lel kap­cso­la­tos tet­tünk egy dön­té­si fo­lya­mat ered­mé­nye. A táp­lál­ko­zás­sal kap­cso­la­tos meg­be­te­ge­dé­sek szá­ma fo­lya­ma­to­san nő. Ha a gye­rekek megér­tik az éte­lek és az egész­ség kö­zött lé­vő össze­füg­gést, olyan dön­té­se­ket hoz­hat­nak, ame­lyek­kel ked­ve­ zően be­fo­lyá­sol­hat­ják egész­sé­gü­ket. Azt is meg kell ta­nul­niuk, hogy rész­ben sa­ját ma­guk fe­le­lő­sek az egész­sé­gü­kért, hogy ezáltal ma­guk­ra vál­lal­has­sák a he­lyes táp­lál­ko­zás fe­le­lős­sé­gét. Az ön­ál­ló dön­tés­re és a füg­get­len­ség­re ne­ve­lő te­vé­keny­sé­gek­kel együtt azt is meg­ta­nul­hat­ják, hogy ét­ke­zés­sel kap­cso­la­tos dön­té­seik­ben az egész­ség kap­jon fő­sze­re­pet. Út­mu­ta­tó az anyag ta­ní­tá­sá­hoz A táp­lál­ko­zás­tan­nak hang­sú­lyoz­nia kell: – a táp­lál­ko­zás és az egész­ség kö­zött meg­lé­vő vi­ szonyt, a táp­lál­ko­zás­sal kap­cso­la­tos be­teg­sé­gek (mint pél­dául a cu­kor­be­teg­ség, ma­gas vér­nyo­ más, egyes szív­pa­na­szok, fog­szu­va­so­dás, el­hí­ zás, rák, agy­vér­zés) ma­gas elő­for­du­lá­si ará­nyát; – a kie­gyen­sú­lyo­zott ét­rend fon­tos­sá­gát; – azt, hogy böl­csen vá­lasz­tunk, ha ala­csony cu­ kor-, só- és zsi­ra­dék­tar­tal­mú éte­le­ket fo­gyasz­ tunk;

43

Mi vil 4 kk 2 .indd 43

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

– azt, hogy a meg­fe­le­lő táp­lál­ko­zás mind az agy op­ti­má­lis fej­lő­dé­sé­hez, mind a jó is­ko­lai tel­je­ sít­mény­hez nél­kü­löz­he­tet­len; – hogy mi­lyen sok té­nye­ző be­fo­lyá­sol­ja evé­si szo­ká­sain­kat; – hogy a nem evést éppúgy dön­tés elő­zi meg, mint az evést. A he­lyes táp­lál­ko­zás­ra va­ló ne­ve­lés anya­gá­nak min­den­kép­pen tar­tal­maz­nia kell a kö­vet­ke­ző­ket: 1. Alap­ve­tő táp­lál­ko­zá­si ta­ná­cso­kat, töb­bek kö­ zött: – együnk sok­fé­le ételt; – vi­gyáz­zunk a test­sú­lyunk­ra; – olyan ét­ren­det vá­lasszunk, ami ke­vés zsi­ra­dé­ kot, te­lí­tett zsír­sa­vat és ko­lesz­te­rint tar­tal­maz; – együnk sok zöld­sé­get, gyü­möl­csöt és sze­mes ter­mé­nye­ket; – cuk­rot csak mér­ték­kel fo­gyasszunk; – sót és nát­riu­mot csak mér­ték­kel fo­gyasszunk! 2. A fej­lő­dés­ben lé­vő gye­re­kek ér­dek­lő­dé­sé­nek és szük­ség­le­tei­nek meg­fe­le­lő in­for­má­ció­kat. 3. A kul­tu­rá­lis sok­fé­le­ség tu­da­to­sí­tá­sát se­gí­tő in­ for­má­ció­kat. Az anyag­nak ér­zé­ke­nyen kell al­ kal­maz­kod­nia a ta­nu­lók kul­tu­rá­lis és et­ni­kai hát­te­ré­hez. 4. Nap­ra­kész és tu­do­má­nyo­san megala­po­zott in­ for­má­ció­kat. 5. In­for­má­ció­kat ar­ról, ho­gyan kell egész­sé­günk ér­de­ké­ben he­lye­sen meg­vá­lasz­ta­ni az ét­ren­ dün­ket. 6. Olyan in­for­má­ció­kat és gya­kor­la­to­kat, amelyek alap­ján a gyerekek kér­dé­se­ket te­het­nek fel, és össze­ha­son­lít­hat­ják sa­ját élet­for­má­ju­kat az el­mon­dot­tak­kal. A ne­ve­lés­hez alap­ve­tően hoz­zá­tar­to­zik, hogy a ta­nu­lók meg­ta­nul­ják, mit egye­nek és miért. A túl sok zsi­ra­dék (kü­lö­nö­sen, ha te­lí­tett zsír­ sa­vak­ban gaz­dag), a ko­lesz­te­rin és a nát­rium sok be­teg­sé­get okoz­hat, csakúgy, mint az el­hí­zás, va­la­ mint a vi­ta­mi­nok és ás­vá­nyi anya­gok hiá­nya. Az étel ma­gá­ban sen­kit sem tesz egész­sé­ges­sé. Az egész­ség ugyanúgy függ­vé­nye az örök­lött tu­laj­don­ sá­gok­nak, a kör­nye­zet­nek és az egész­ség­gon­do­zás­ nak. Az élet­for­ma szin­tén na­gyon fon­tos (pél­dául, hogy mennyit tor­ná­zik va­la­ki, do­hány­zik-e, iszik-e

nagy mennyi­sé­gű al­ko­holt, szed-e gyógy­sze­re­ket vagy ká­bí­tó­sze­re­ket). A dietikus irány­elvek­re ala­po­zott ét­rend se­gít­het ab­ban, hogy egész­sé­ge­sek ma­rad­junk, sőt ja­vít­hat is egész­sé­gi ál­la­po­tun­kon. Ezek: – le­gyen vál­to­za­tos az ét­ren­ded; – fi­gyelj rá, hogy test­sú­lyod meg­fe­le­lő le­ gyen; – vá­lassz zsír­sze­gény, ala­csony ko­lesz­te­rin­ tar­tal­mú ét­ren­det; – egyél sok zöld­sé­get, gyü­möl­csöt és sze­ mes ter­mé­nye­ket; – cuk­rot csak mér­ték­kel hasz­nálj; – sót, nát­riu­mot csak mér­ték­kel hasz­nálj! Fon­tos, hogy a ta­nár felis­mer­je azo­kat a vi­sel­ke­ dé­si vál­to­zá­so­kat, ame­lyek szük­ség­sze­rűen megelő­ zik az ét­ke­zé­si szo­ká­sok­ban beál­ló vál­to­zá­so­kat. Mi­kor tu­do­má­nyo­kat vagy ma­te­ma­ti­kát ta­ní­tunk, a ta­nu­lók­nak té­nye­ket kell el­sa­já­tí­ta­niuk. A táp­lál­ ko­zás­tan ese­té­ben ez nem elég. Ha a diák szá­má­ra fon­tos­sá vá­lik, hogy meg­vál­toz­tas­sa ét­ke­zé­si szo­ká­ sait, akkor mind at­ti­tűd­jé­ben, mind vi­sel­ke­dé­sé­ben vál­to­zá­sok vár­ha­tóak. Ahhoz, hogy ezek vég­be­me­ hes­se­nek, a ta­nu­lók­nak fel kell dol­goz­niuk az in­ for­má­ció­kat, és kí­ván­niuk is kell a vál­to­zást. A ta­ nár­nak szé­les rá­lá­tá­sa kell, hogy le­gyen az anyag­ra. A gye­re­kek­nek nemcsak meg kell ér­te­niük a kö­zölt in­for­má­ciót, de azt is meg kell ta­nul­niuk, ho­gyan hajt­sák vég­re a szük­sé­ges vál­toz­ta­tá­so­kat. Egy ta­nár szá­má­ra ez nagy ki­hí­vást je­lent. Min­den is­ko­la és min­den diák pá­rat­lan a ma­ga nemében. A diák­nak meg kell fi­gyel­nie sa­ját ét­ke­zé­si szo­ká­sait, csa­lád­ ja élet­stí­lu­sát, et­ni­kai hát­te­rét, az éte­le­ket, ame­lye­ ket sze­ret vagy nem sze­ret, azt, hogy mi­lyen étel­ek elér­he­tőek a szá­má­ra, tisz­tá­ban kell len­nie az árak­ kal stb. Ezek a fak­to­rok alap­ve­tő fon­tos­sá­gúak, ha vál­toz­tat­ni aka­runk. A jó szo­ká­sok, me­lye­ket a gye­rekek ki­fej­lesz­ te­nek ma­guk­ban, se­gí­te­ni fog­ják őket nemcsak a jobb is­ko­lai ered­mé­nyek eléré­sé­ben, de egész éle­ tük so­rán. Ho­gyan dol­goz­zunk együtt a szü­lők­kel? Az is­ko­lá­nak a szü­lők­kel va­ló mun­ka so­rán fi­gye­ lem­be kell ven­nie a kö­vet­ke­ző­ket: – a szü­lők is meg kell, hogy kap­ják a szük­sé­ges táp­lál­ko­zás­sal kap­cso­la­tos in­for­má­ciót;

44

Mi vil 4 kk 2 .indd 44

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

– jó, ha tisz­tá­ban van­nak a táp­lál­ko­zás­ta­ni órák anya­gá­val is; – a nyílt kom­mu­ni­ká­ció fenn­tar­tá­sá­ra kell bá­to­ rí­ta­ni a szü­lő­ket an­nak ér­de­ké­ben, hogy a gye­ re­kek min­den étel­lel kap­cso­la­tos kér­dést fel­te­ hes­se­nek; – a szü­lők­nek tisz­tá­ban kell len­niük az egész­ség és a táp­lál­ko­zás kap­cso­la­tá­val; – le­het, hogy bá­to­rí­tás­ra szo­rul­nak ab­ban, hogy egy­re na­gyobb sza­bad­sá­got en­ged­je­nek gyer­ me­keik­nek az éte­lek ki­vá­lasz­tá­sa te­rén; – ja­va­sol­juk a szü­lők­nek, hogy a fő­zés és be­vá­ sár­lás so­rán ve­gyék igény­be gyer­me­keik se­gít­ sé­gét; – tu­das­suk a szü­lők­kel, hogy mi­lyen táp­lál­ko­ zás­sal kap­cso­la­tos anya­got ta­ní­tunk, és en­nek kö­vet­kez­té­ben – vár­ha­tó­an – ho­gyan vál­to­zik meg gyer­me­keik hoz­záál­lá­sa, vi­sel­ke­dé­se; – szer­vez­zünk szü­lői ér­te­kez­le­te­ket, me­lye­ken megis­mer­tet­het­jük a szü­lők­kel a táp­lál­ko­zás­ta­ ni prog­ra­mot; – hív­juk meg a szü­lő­ket a tan­ter­mi órák­ra, hogy tud­ják, mit ta­nul­nak gyer­me­keik! Általános tudnivalók a zsírokról A zsí­rok és ola­jok ét­ren­dünk fon­tos ré­szei. A kö­vet­ ke­ző­ket nyújt­ják: – a nö­ve­ke­dés­hez nél­kü­löz­he­tet­len zsír­sa­va­kat; – ka­ló­riát, ami­ből tes­tünk ener­giát nyer; – a „te­lí­tett­ség” ér­zé­sét kel­tik; – bi­zo­nyos vi­ta­mi­no­kat szál­lí­ta­nak. A zsí­rok­kal kap­cso­la­tos ki­fe­je­zé­sek: Zsír­sa­vak – a zsí­rok épí­tő­ele­mei. Ko­lesz­te­rin – via­ szos, zsír­ sze­ rű anyag, amely min­den ál­la­ti sejt­ben meg­ta­lál­ha­tó. A máj ál­lít­ja elő, és min­den ál­la­ti ere­de­tű élel­mi­szer­ben meg­ ta­lál­ha­tó (kü­lö­nös­kép­pen a to­jás­sár­gá­já­ban, a bel­ ső­sé­gek­ben, a zsí­ros hú­sok­ban, a kis rá­kok­ban, a vaj­ban, a zsír­ban, a tej­szín­ben, az egész tej­ben és az eb­ből ké­szült saj­tok­ban). Te­lí­tett zsí­rok – azok a zsí­rok, ame­lyek szo­ba­hő­ mér­sék­le­ten rend­sze­rint szi­lár­dak. Legin­kább ál­la­ ti ter­mé­kek­ben ta­lál­ha­tóak (hús, to­jás, disz­nó­zsír, tej­szín, egész tej és eb­ből ké­szült sajt). Szin­tén je­len van­nak a szilárd és hid­ro­gé­ne­zett nö­vé­nyi zsí­rok­ban, pél­dául a kó­kusz­olaj­ban, pál­ ma­olaj­ban és a fő­ző­mar­ga­rin­ban.

Te­lí­tet­len zsí­rok – azok a zsí­rok, ame­lyek rend­sze­ rint fo­lyé­ko­nyak szo­ba­hő­mér­sék­le­ten. Legin­kább az ül­te­tett olaj­nö­vé­nyek­ben ta­lál­ha­tóak (pór­sáf­ rány-, nap­ra­for­gó-, ku­ko­ri­ca-, szó­ja-, sze­zám­mag-, olí­va- és föl­di­mo­gyo­ró-o­laj). Trigliceridek – ál­ta­lá­ban eb­ben a for­má­ban tá­rol­ ja a zsírt a tes­tünk. Érel­me­sze­se­dés – az a be­teg­ség, ami­kor zsí­ros le­ ra­kó­dás ke­let­ke­zik az ar­té­riák fa­lán, mely ál­tal azok be­szű­kül­nek, és nagy va­ló­szí­nű­ség­gel szív­in­fark­ tust vagy agy­vér­zést okoz­nak. Ne együnk túl sok telített zsírt! Inkább: – vá­lasszunk so­vány húst, ha­lat, szár­nya­so­kat, szá­raz­ba­bot és bor­sót fe­hér­je­for­rás­nak; – a hú­sok­ból vág­juk ki a zsírt; – süs­sünk ros­ton, ne olaj­ban vagy zsír­ban; – csak ke­vés va­jat, zsírt, tej­színt, fő­ző­mar­ga­rint, kó­kusz­ola­jat és hús­szaf­tot együnk! He­lyet­te­sít­ sük őket nö­vé­nyi ola­jok­kal, ét­ke­zé­si mar­ga­rin­ nal, ami­kor csak le­het­sé­ges! A nö­vé­nyi ola­jok és az ét­ke­zé­si mar­ga­rin több­szö­rö­sen te­lí­tet­len zsír­sa­vat tar­tal­maznak. Ki­mu­tat­ták, hogy ha az ét­rend­ben meg­nö­vel­jük a te­lí­tet­len zsí­rok ará­ nyát a te­lí­tett zsí­rok­kal szem­ben, az hoz­zá­já­rul a vér ko­lesz­te­rin­szint­jé­nek csök­ke­né­sé­hez.  A több­szö­rö­sen te­lí­tet­len zsi­ra­dé­kok a ter­ mé­sze­tes ola­jok. Ezek csök­ken­tik a ko­lesz­te­rin­ szin­tet. A te­lí­tett zsí­rok az ál­la­ti ter­mé­kek­ben for­dul­nak elő, és nö­ve­lik a ko­lesz­te­rin­szin­tet; – a tej­színből és az egész tej­ből ké­szült tej­ter­mé­ kek he­lyett vá­lasszuk a so­vány te­jet és tej­ter­ mé­ke­ket; – ol­vas­suk el az étel­fé­le­sé­gek cím­ké­jét, hogy meg­tud­juk mennyi zsi­ra­dé­kot tar­tal­maz­nak! A cu­kor­fo­gyasz­tás­ról Beszéljünk a gyerekekkel a cukorfogyasztásról! A cu­kor – a kris­tály­cu­kor, a por­cu­kor, a fi­no­mí­ tott vagy hoz­záadott cu­kor – na­gyon fi­nom, és ren­ ge­teg em­ber mond­ja, hogy él­ni sem tud­na nél­kü­ le. A cu­kor ere­de­ti­leg na­gyon ér­té­kes kincs volt, és csak a gazdagok tud­ták meg­fiz­ et­ni. Ma már ol­csó, és mi­vel majd­nem min­den­ki sze­re­ti az ízét, az élel­ mi­sze­re­ket előál­lí­tó cé­gek ren­ge­te­get tesz­nek be­lő­ le ter­mé­keik­be. Legújab­ban azon­ban a cu­kor­nak rossz hí­re van. Miért? 45

Mi vil 4 kk 2 .indd 45

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A cu­kor szén­hid­rát. Mi­nden szén­hid­rát, a cuk­ lak­nánk ve­le. Ez­zel szem­ben a gyü­möl­csök ki­vá­ rot is be­leért­ve, ener­giát ad. Szer­ve­ze­tünk a cu­ lóak uzson­ná­ra, mert sok táp­anya­got és rost­anya­ kor­tar­tal­mú éte­lek­ből nye­ri az ener­giát. A cu­kor a got is biz­to­sí­ta­nak. leg­gyor­sab­ban elér­he­tő ener­gia­for­rás, mert gyor­ Ráadá­sul a cuk­ro­zott éte­le­ket sok­szor a táp­lá­ sab­ban fel­szí­vó­dik az emész­tő­rend­szer­ből, mint ló éte­lek he­lyett esszük. Ez azt ered­mé­nye­zi, hogy akár­me­lyik másik szén­hid­rát. De a tisz­ta cu­kor va­ szin­te el­ra­bol­juk a szer­ve­zet elől azo­kat a táp­anya­ ló­já­ban túl gyor­san megy ke­resz­tül a szer­ve­ze­ten. go­kat, amelyek az egész­ség­hez szük­sé­ge­sek. Pél­ A má­sik prob­lé­ma a cu­kor­ral az, hogy ren­ge­te­get dául volt már olyan, hogy ebéd előtt meget­tünk egy meg tu­dunk be­lő­le en­ni, mie­lőtt te­lít­ve érez­nénk cu­kor­kát – csak egyet­len da­ra­bot –, és máris nem ma­gun­kat. Há­rom ba­nánt kell ah­hoz megen­ni, kí­ván­tuk a jó ételt. hogy annyi ka­ló­riát együnk, mint amennyi egy kis A cu­kor­fo­gyasz­tás ren­ge­teg em­ber szo­ká­sá­vá cso­ko­lá­dé­ban van. De a leg­töb­bünk in­kább édes­sé­ vált. Az az el­kép­ze­lés, hogy a cu­kor va­la­mi nagy­ get eszik, és ki­hagy­ja azo­kat a táp­anya­go­kat, ame­ sze­rű do­log, ab­ból az idő­ből szár­ma­zik, ami­kor lye­ket egy egész­sé­ge­sebb étel­lel meg­kap­hat. a cu­kor még na­gyon drá­ga volt, és csak a na­gyon Va­ló­szí­nűleg azt hi­szed, hogy nem eszel túl sok gaz­dag em­be­rek en­ged­het­ték meg ma­guk­nak. Kü­ cuk­rot, kü­lö­nö­sen, ha nem cuk­ro­zod meg éte­lei­ lön­le­ges kincs volt ez ak­ko­ri­ban. Az egyip­to­mi mú­ det. De a leg­több el­fo­gyasz­tott cu­kor „el­rej­tő­zik” az miák vizs­gá­la­ta kimu­tat­ta, hogy a gaz­dag egyip­to­ éte­lek­ben, ész­re sem vesszük, hogy megesszük vagy miak­nak na­gyon rosszak vol­tak a fo­gaik. meg­isszuk. Pél­dául a leg­több éde­sí­tett müz­li­ben A cuk­ro­zott éte­lek túl­zott fo­gyasz­tá­sa so­kun­kat négy-hat teás­ka­nál­nyi van tál­anként, és min­den meg­foszt­hat at­tól, hogy meg­kap­juk a szer­ve­ze­tünk po­hár üdí­tő­ital­ban öt-nyolc ka­nálnyi cu­kor van. szá­má­ra fon­tos táp­anya­go­kat. Még az olyan éte­lek, mint például a sa­lá­ta­ön­te­tek is tar­tal­maz­nak cuk­rot. Ne­héz meg­mon­da­ni, hogy Hogyan kerül a só a szervezetünkbe? mennyi cuk­rot is eszünk va­ló­já­ban. 1. Meg­sóz­zuk az ételt, ami­kor eszünk vagy ami­ Ál­ta­lá­ban igaz, hogy a cu­kor­mennyi­ség, amit kor főzünk. megeszünk, sok­kal több, mint amennyi­re a szer­ 2. Az éte­lek gyár­tói is ad­nak sót a fel­dol­go­zott ve­ze­tünk­nek szük­sé­ge van. A cu­kor csak ka­ló­riát élel­mi­sze­rek­hez. A fel­dol­go­zott élel­mi­sze­rek tar­tal­maz, táp­anya­go­kat nem. Egy ré­szét ener­gia­ azok, ame­lye­ket kon­zerv­do­boz­ba rak­tak, fa­ for­rás­ként fel­hasz­nál­juk. A több­letcu­kor zsír­rá vál­­ gyasz­tot­tak, do­boz­ba cso­ma­gol­tak, vagy bár­ to­zik a tes­tünk­ben. mi­lyen más mó­don meg­vál­toz­tat­ták a ter­ mé­sze­tes ál­la­po­tukat. Ha sok hot do­got, sós A cu­kor azon­kí­vül, hogy túl hir­te­len fel­sza­ba­ sa­va­nyú­sá­got, sós he­rin­get, le­ve­st, só­zott mo­ du­ló ener­giát ad, és zsír­ré­te­get ké­pez, sem­mi más­ gyo­rót, krém­saj­tot, löncs­húst, son­kát vagy ra nem jó. Nincs ben­ne vi­ta­min, ás­vá­nyi anyag, más „gyors” ételt eszel, ak­kor sok hoz­záadott SEMMI! sót fo­gyasz­tasz. Min­den étel, ami­nek cím­ké­ Amúgy is sok ter­mé­sze­tes cuk­rot eszünk a gyü­ jén a só az el­ső há­rom he­lyek egyi­kén sze­re­pel, möl­csök és a zöld­sé­gek ré­vén. A szer­ve­ze­tünk az ma­gas só­tar­tal­mú étel. el­fo­gyasz­tott ke­mé­nyí­tő­ből, fe­hér­jék­ből és zsí­rok­ 3. Né­hány étel a ter­mé­sze­tes ál­la­po­tá­ban tar­ ból is ké­pes ener­giát nyer­ni. Ezek las­sab­ban ke­rül­ tal­maz na­gyon sok sót. A só­ban ter­mé­sze­tes nek a vér­áram­ba, így az ener­gia­szint fo­ko­za­to­san mó­don gaz­dag éte­lek, például a hús, a csir­ke, a tud emel­ked­ni. puly­ka, a hal, a tej és a sajt. Ezek az élel­mi­sze­ A hoz­záadott cu­kor a túl­súly kép­ző­dé­sé­hez já­ rek gaz­da­gok fe­hér­jé­ben, kal­cium­ban, vas­ban rul­hat hoz­zá. Ma­gá­tól a cu­kor­tól nem le­szünk kö­ és sok más fon­tos táp­anyag­ban. Nem le­het a vé­rek, de ha ezután több ételt eszünk, mint ami­re sót ki­ven­ni be­lő­lük, de pró­bálj meg nem hoz­ szük­sé­günk van, at­tól bi­zony el­híz­ha­tunk. A szer­ záad­ni! Va­ló­szí­nű, hogy meg­sze­re­ted a só nél­ ve­zet nem ké­pes fel­hasz­nál­ni az összes édes­sé­get, kü­li éte­le­ket. Bi­zo­nyos éte­lek íze más lesz elő­ ha­nem zsír for­má­já­ban tá­rol­ja azt. Rend­sze­rint ször, de a más az nem fel­tét­le­nül rossz! Nagy ren­ge­te­get tu­dunk be­lő­le el­fo­gyasz­ta­ni, mie­lőtt jól­ do­log len­ne, ha min­den éte­led­be csak an�46

Mi vil 4 kk 2 .indd 46

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

nyi sót ten­nél, amennyit fel­tét­le­nül szük­sé­ges. Nagy szí­ves­sé­get ten­nél ve­le ma­gad­nak.

pél­dául cit­rom­lé, pet­re­zse­lyem, fok­hagy­ma (nem fok­hagy­ma­só), pap­ri­ka, feketebors, ka­por. Kí­sér­le­ tezz, és meg­lá­tod, hogy me­lyi­ket sze­re­ti a leg­job­ban Egyél ke­ve­sebb só­zott, füs­tölt, nitrátozott ételt! a csa­lá­dod! Ne fe­lejtsd, a szo­ká­said meg­vál­toz­tat­ha­tóak! Vál­ Sza­lon­nát, son­kát, hot do­got vagy só­zott ha­lat csak né­ha egyél, ha már vég­képp mu­száj! toz­tasd meg a só­tar­tó­val va­ló vi­szo­nyod: soha ne Kérd meg az anyu­ká­dat, hogy ne te­gyen sok sót sózz, mielőtt az ételt megkóstolnád! Ne tarts só­tar­tót az asz­ta­lon! A só­szó­rót tedd féla víz­be, ami­kor krump­lit, spa­get­tit, rizst vagy zöld­ sé­ge­ket főz. Sen­ki­nek nem jó az a több­letsó, és az re az olyan éte­lek­hez, ami­ket csak só­val tudsz en­ni! ízén pe­dig még csak meg sem ér­zed. Ha si­ke­rül a Le­het, hogy né­hány hé­tig el­tart, mi­re hoz­zá­szoksz ma­má­dat rá­ven­ned, hogy bi­zo­nyos éte­lek­be egyál­ a ke­ve­sebb só­hoz. ta­lán ne te­gyen sót, az egész csa­lád­dal jót tet­tél. Egy Só nél­kü­li rág­csál­ni­va­lót vá­lassz, ami­kor csak le­ cso­mó más do­log van, ami­vel íz­le­te­sen le­het főz­ni, het! Csak mértékkel fogyasztandó ételek Konzerv- vagy szárított levesek Puding Leveskockák Pite Hússzaft Üdítőitalok Savanyúság Csokoládés tej Savanyú káposzta Cukrászsütemény Salátaöntetek Sajt Szalonna és sonka Tejszín Feldolgozott húsok Vaj Sós keksz Zsír Sütőszóda, sütőpor Csokoládé „Gyorsételek”, pl.: hamburger, szalmakrumpli Hot dog Cukorka Löncshús Fagylalt Majonéz Zselé/dzsem Fölözetlen tej Csokoládészósz Olaj Pizza Elfogadható ételek Alma Csirke Körte Pulyka Narancs Édesítetlen almamártás Káposzta Spagetti Karfiol Barna rizs Zöldpaprika Müzlik Cékla Sovány joghurt Sütőtök Hal Sárgarépa Bab Spenót Kenyér Fehérrépa Kukorica Édesítetlen levek Barna kenyér Otthon készített (sómentes) leves (Fölözött) sovány tej Héjas mogyoró Burgonya Füvek, citrom, hagyma mint ízesítőanyagok Főzőolaj 47

Mi vil 4 kk 2 .indd 47

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Mi­lyen anya­gok van­nak táp­lá­lé­kaink­ban? Cso­por­tok­ban vé­gez­tes­sük el a munkafüzet 27–28. oldalain található kí­sér­le­te­ket! Min­den cso­port asz­ta­lá­ra te­gyük ki a szük­sé­ges esz­kö­zö­ket, anya­go­kat! Ol­vas­sák el a felada­tot! Győ­ződ­je­nek meg ar­ról, hogy min­den esz­köz és anyag elő van-e ké­szít­ve! Kér­dez­zük meg, világos-e min­den cso­port szá­má­ra a feladat! Ke­mé­nyí­tő ki­mu­ta­tá­sa: a bur­go­nyá­ból ke­let­ke­ zett ke­mé­nyí­tőpor és a zú­zott bú­za­szem szí­ne jód hoz­záadá­sá­val sö­tét­kék szí­nű­re vál­to­zik. Fe­hér­jék vizs­gá­la­ta: a to­jás­fe­hér­je víz­ben ol­dó­ dik, me­le­gí­tés ha­tá­sá­ra szilárd fe­hér anyag ke­let­ke­ zik be­lő­le. Ez az anyag már nem ol­dó­dik a víz­ben, he­ví­tés ha­tá­sá­ra ég, kel­le­met­len sza­ga van. Zsí­rok ki­mu­ta­tá­sa: ha fény fe­lé tart­juk a pa­pír­la­ pot, át­tet­sző­vé vá­lik, „zsír­fol­tos” lesz. Nö­vé­nyi ros­tok ki­mu­ta­tá­sa: a szűrőn maradt ros­ tok ser­ken­tik a bél­mű­kö­dést, megaka­dá­lyoz­zák a szék­re­ke­dést. Min­den cso­port szá­mol­jon be a mun­ká­já­ról! Le­ he­tő­leg a cso­port min­den tag­ja kap­jon szót! Ér­té­kel­jük a cso­por­tos és egyé­ni mun­ká­kat! A té­ma vé­gén lé­vő felada­tot, a he­ti ét­ren­det és in­do­k­lá­sát ér­dem­jeggyel ju­tal­maz­hat­juk. A vitaminok (óravázlat) Té­ma­kör: Tes­tünk, életműködésünk Az óra anya­ga: A vi­ta­mi­nok Felada­tok: A vi­ta­mi­nok je­len­tő­sé­ge, for­rá­sai. Kü­lön­fé­le cso­ma­golt táp­lá­lé­kok fel­ ira­tai­nak elem­zé­se. A tu­dó­sok, ku­­ ta­­tók ki­tar­tó mun­ká­já­nak tisz­te­le­te. Cél: I s­mer­jék a gye­re­kek a hat leg­gyak­ rab­ban elő­for­du­ló vi­ta­mint. Tud­ja­ nak meg­ne­vez­ni né­hány táp­lá­lé­kot, ami­ben meg­ta­lál­ha­tók. Tö­re­ked­je­ nek a vál­to­za­tos táp­lál­ko­zás­ra. Szem­lél­te­tés: Kü­lön­fé­le táp­lá­lé­kok (a tan­könyv alap­ján). Cso­ma­golt élel­mek: pl. müz­li, do­bo­zos tej, tej­föl, gyü­ mölcs­le­vek stb. Szent-Györ­gyi Al­­ bert fo­tó­ja (tan­könyv). Va­rázs­la­tos vi­lág – kör­nye­zet­is­me­re­ti ol­va­só­ könyv: A müz­li tör­té­ne­te. Kés, vá­

gó­desz­ka, re­sze­lő, tál; szük­sé­ges esz­kö­zök a te­rí­tés­hez. I. Ellenőrzés: Miért szük­sé­ges vál­to­za­to­san, egész­sé­ge­sen táp­lál­koz­ni? II. 1 . Az A-, B-, C-, D-, E-, K-vitaminok je­len­tő­ sé­ge az em­be­ri szer­ve­zet szá­má­ra. 2. Mi­lyen for­rá­sok­ból nyer­he­ti szer­ve­ze­tünk a fon­to­sabb vi­ta­mi­no­kat? (a tan­könyv táb­ lá­za­ta) 3. Vi­ta­min­sa­lá­ta ké­szí­té­se a ho­zott anya­gok­ ból. Gyümölcs- vagy zöld­ség­sa­lá­ták. (cso­ port­mun­ka) a) Al­ma, ba­nán, na­rancs, méz. b) Sár­ga­ré­pa, ká­posz­ta re­sze­lé­se, fe­jes sa­ lá­ta, re­tek sze­le­te­lé­se (ke­vés ten­ge­ri só, 2 evő­ka­nál olaj az íze­sí­tés­hez). c) Müz­li összeál­lí­tá­sa; – te­rí­tés, kul­tu­rált ét­ke­zés. 4. Elő­ze­tes gyűj­tő­mun­ka alap­ján rö­vid be­ szá­mo­ló Szent-Györ­gyi Al­bert éle­té­ről és mun­kás­sá­gá­ról. III. Óra vé­gi össze­fog­la­lás: A ta­nult vi­ta­mi­nok szó­kár­tyái a mág­ne­ses táb­lán. Vá­lo­ga­tás a kü­lön­fé­ le élel­mek felira­tát tar­tal­ma­zó szó­kár­tyák­ból. Cso­ por­to­sí­tás a kü­lön­fé­le vi­ta­mi­nok­hoz. Cso­por­ton­kén­ti be­szá­mo­ló: Mi­lyen sa­lá­tát (müz­ lit) ké­szí­tet­te­tek? Hogy íz­lett? Mi­lyen anya­go­kat tar­ tal­maz­tak (vi­ta­min, rost stb.)? Az órai mun­ka ér­té­ke­lé­se: A mun­ka­fü­zet fela­da­ tait há­zi feladat­ként is ki­tölt­he­tik a gye­re­kek. Meg­jegy­zés: aján­la­tos az óra után tech­ni­kaórát tartani, így ala­po­san, nyu­god­tan el­vé­gez­het­jük a té­ma fel­dol­go­zá­sát. Be­teg­sé­gek A be­teg­sé­gek le­het­nek eny­hék vagy sú­lyo­sak, tes­ tiek vagy lel­kiek. Több ezer féle be­teg­ség lé­te­zik, amelyek a test­nek szin­te min­den ré­szét meg­tá­mad­ hat­ják. So­rol­hat­nánk őket a ka­nya­ró­tól a meg­fá­zá­ son át a szív­be­teg­sé­ge­kig vagy a lel­ki be­teg­sé­ge­kig, mint ami­lyen a dep­resszió. Né­me­lyik be­teg­ség kró­ ni­kus (hosszú ideig tar­tó), ilyen az ízü­le­ti gyul­

48

Mi vil 4 kk 2 .indd 48

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

la­dás, ami­kor az ízü­le­tek fáj­dal­ma­san meg­duz­ zad­nak. Más be­teg­ség akut (he­veny, rö­vid ideig tar­tó), hir­te­len tá­mad, mint pél­dául az inf­luen­za. A be­teg­ség­nek sok oka le­het. A ká­ros mik­roor­ga­ niz­mu­sok (mik­rosz­ko­pi­kus élőlények) a szer­ve­zet­ be jut­va fer­tő­ző be­teg­sé­ge­ket okoz­hat­nak. A rossz élet­kö­rül­mé­nyek is ve­zet­het­nek be­teg­ség­hez. Né­ me­lyik be­teg­ség már szü­le­tés­kor lát­ha­tó, van, ame­ lyet a szü­lő örö­kít át gyer­me­ké­re. Egyes be­teg­sé­gek (pél­dául a rák) oka még nem tisz­tá­zott. A tu­dó­sok szün­te­le­nül ku­tat­ják a be­teg­sé­gek okait, és ke­re­sik azok gyógy­mód­jait. Bak­té­riu­mok és ví­ru­sok Csak a fer­tő­ző be­teg­sé­gek ter­jed­het­nek át egyik em­ber­ről a má­sik­ra. Ezek leg­több­jét a test­be ju­tó mik­rosz­ko­pi­kus lé­nyek: a bak­té­riu­mok és a ví­ru­sok okoz­zák. Pl. a tí­fuszt és a ko­le­rát bak­té­riu­m, a ka­ nya­rót és a bá­rány­him­lőt ví­rus okoz­za. A ví­ru­sok na­gyon ap­ró, a sej­tek­nél is ki­sebb lé­ nyek. Be­ha­tol­nak az egész­sé­ges sej­tek­be, ott sza­po­ rod­nak, és meg­be­te­gí­tik az egész­sé­ges szer­ve­ze­tet. Az inf­luen­za ví­ru­sa kö­hö­gés, tüsszö­gés út­ján ter­jed egyik em­ber­ről a má­sik­ra. A bak­té­riu­mok egy­sej­tű élő­lé­nyek. Több tí­pu­suk van. Egye­sek em­be­rek­ben, má­sok állatokban okoz­ nak be­teg­sé­ge­ket, de a leg­több­jük ár­tal­mat­lan. Jár­vá­nyok Ha egy­szer­re több em­bert tá­mad meg ugyanaz a fer­tő­ző be­teg­ség, jár­vány­ról be­szé­lünk. Kör­nye­ze­ti ár­tal­mak Az élet­kö­rül­mé­nyek ha­tás­sal van­nak az em­be­rek egész­sé­gé­re. A lég­kö­ri ra­dioak­tív su­gár­zás kö­vet­ kez­mé­nye le­het a rák, a le­ve­gőt szennye­ző anya­gok, pél­dául az ólom, meg­be­te­ge­dé­se­ket okoz­hat­nak – fő­leg gye­re­kek­nél –, a szennye­zett víz­ben va­ló für­ dő­zés­kor pe­dig sú­lyos fer­tő­zé­se­ket, pél­dául máj­ gyul­la­dást, tí­fuszt, ko­le­rát kap­ha­tunk. Örök­lött be­teg­sé­gek A szü­lők egyes be­teg­sé­ge­ket átörö­kít­het­nek gyer­ me­keik­re. Eze­ket örök­lött be­teg­sé­gek­nek ne­vez­zük. A sar­ló­sej­tes vér­sze­gény­ség pél­dául a vér örök­lött be­teg­sé­ge. Az örök­lött be­teg­sé­gek ál­ta­lá­ban nem sújt­ják a csa­lád összes gyer­me­két, és elő­for­dul­hat, hogy csak ké­sőbb, jó­val a szü­le­tés után je­lent­kez­

nek. A már szü­le­tés­kor felis­mer­he­tő be­teg­sé­ge­ket – ilyen a nyi­tott ge­rinc – ve­le­szü­le­tett be­teg­sé­gek­nek ne­vez­zük. A táplálkozással kapcsolatos betegségek Elhízás – el­hí­zás­ról or­vo­si ér­te­lem­ben az ideá­lis súly­hoz ké­pest 15%, vagy na­gyobb súly­fe­les­leg ese­ tén be­szél­he­tünk. A diabetes mellitus, me­lyet gyak­ran cu­kor­be­ teg­ség­nek ne­vez­nek, egy olyan kró­ni­kus be­teg­ség, amely a cu­kor üzem­anyag­ként va­ló fel­hasz­ná­lá­ sá­nak ké­pes­sé­gé­vel kap­cso­la­tos. Tes­tünk min­den sejt­jé­nek ener­giá­vá ala­kít­ha­tó üzem­anyag­ra van szük­sé­ge, hogy sé­tál­ni, fut­ni, en­ni vagy egy­sze­rűen csak pi­hen­ni tud­junk. A cu­kor ma­ga nem tud be­jut­ni a sej­tek­be. Se­ gít­ség­re van szük­sé­ge. Ezt a se­gít­sé­get egy komp­ lex ve­gyi anyag, az in­zu­lin nyújt­ja. Az in­zu­lint egy pancreas ne­vű mi­rigy ter­me­li, amely a gyo­mor­hoz kö­zel he­lyez­ke­dik el. Diabétesz ak­kor je­lent­ke­zik, ha a pancreas nem ter­mel elég in­zu­lint, amely le­ he­tő­vé te­szi, hogy a szer­ve­zet fel­dol­goz­za a cuk­ rot. Min­den étel vég­ső so­ron cu­kor­rá vál­to­zik. Ezért össze­füg­gés mu­tat­ha­tó ki az el­fo­gyasz­tott étel mennyi­sé­ge és a szer­ve­zet azon ké­pes­sé­ge kö­zött, hogy az ételt ener­giá­vá ala­kít­sa. Kétfaj­ta diabétesz lé­te­zik: in­zu­lin­füg­gő diabétesz és nem in­zu­lin­füg­gő diabétesz. Az in­zu­lin­füg­gő diabétesz rend­sze­rint a gye­re­kek­nél és a ti­né­dzse­rek­ nél je­lent­ke­zik. Ezt dié­tá­val és in­zu­lin­nal ke­zel­ni le­het. A nem in­zu­lin­füg­gő diabétesz rend­sze­rint a fel­nőt­te­ket és az el­hí­zot­ta­kat tá­mad­ja meg. Ezt rend­sze­rint dié­tá­val és szá­jon át szed­he­tő vér­cu­ kor­szint-csök­ken­tő sze­rek­kel (tab­let­ták­kal), vagy csak dié­tá­val ke­ze­lik. A két­fé­le be­teg­ség kö­zött az a fő kü­lönb­ség, hogy az in­zu­lin­füg­gő diabéteszben szen­ve­dő be­teg pancreasa szin­te sem­mi in­zu­lint nem ter­mel, vagy már se­bé­sze­ti úton el­tá­vo­lí­tot­ták. A nem in­zu­lin­ füg­gő diabétesz ese­té­ben a pancreas csak el­lus­tult, és nem ter­mel a szer­ve­zet szük­ség­le­tei­nek meg­fe­le­ lő mennyi­sé­gű in­zu­lint, vagy a szervezet nem elég ha­té­ko­nyan hasz­nál­ja azt fel. Magas vérnyomás – a vér­nyo­más az a nyo­más, ame­lyet a vér­áram gya­ko­rol az ar­té­riák fa­lá­ra. Min­ den­ki­nek kell, hogy le­gyen vér­nyo­má­sa. Az élet­hez 49

Mi vil 4 kk 2 .indd 49

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

szük­sé­ges, hogy a vér el­jus­son az iz­maink­hoz és lét­ lön­bö­ző, pél­dául egy hat­éves gye­rek nor­mál vér­ fon­tos­sá­gú szer­veink­hez. nyo­má­sa 105/60, míg a 11–18 év kö­zöt­tié 100/75. Nor­má­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött szí­vünk min­den össze­hú­zó­dá­sa al­kal­má­val (nyug­vó ál­la­pot­ban Érelmeszesedés – az ar­té­riák meg­ke­mé­nye­dé­ 60-70-szer per­cen­ként) vért pum­pál az ar­té­riák­ se, vagyis az érel­me­sze­se­dés ak­kor ke­let­ke­zik, ha a ba. Ezek­ben a csö­vek­ben és vé­re­dé­nyek­ben a szív vér­nyo­más ma­gas, és a zsír – amely nor­má­lis kö­rül­ fe­lől áram­lik a vér. A vér a test min­den ré­szé­be mé­nyek kö­zött a vé­r­ben van – a kel­le­té­nél na­gyobb el­jut, mint pél­dául a máj­ba, a ve­sék­be vagy az agy­ erő­vel nyo­mó­dik az ar­té­riák fa­lá­hoz. A zsí­ros le­ra­ ba, majd a vé­ná­kon ke­resz­tül vissza­tér a szív­be. kó­dás fel­gyű­lik az ar­té­riák fa­lán, mint a rozs­da egy Van­nak ki­sebb erek is, ame­lyek az ar­té­riá­kat és cső bel­ső ol­da­lán. a vé­ná­kat kö­tik össze. Ezek az arteriolák szé­les­ Az ál­la­ti zsi­ra­dék­ban sok ilyen könnyen le­ra­kó­ re nyíl­hat­nak (tá­gu­lás) vagy össze­szű­kül­het­nek dó anyag van, ezért en­nek túl­zott fo­gyasz­tá­sa nö­ve­ (össze­hú­zó­dás). li a zsír­le­ra­kó­dás mér­té­két. A szív ha­son­ló egy csap­hoz. A csap nyi­tott ál­la­ po­tá­nak a szív pum­pá­ló te­vé­keny­sé­ge fe­lel meg, a Szívinfarktus – ha azok az ar­té­riák, ame­lyek a szí­ zárt csap a két pum­pá­lás kö­zött ép­pen pi­he­nő szí­vet vet lát­ják el vér­rel be­szű­kül­nek a zsí­ros le­ra­kó­dás rep­re­zen­tál­ja. Az ar­té­riák egy ker­ti gu­micső­rend­ miatt, a vér­áram le­las­sul. Ha egy ilyen ér tel­je­sen el­ szer­hez ha­son­lít­ha­tóak. A kis erek olya­nok, mint az zá­ró­dik, a szív egy ré­sze idő­le­ge­sen egyál­ta­lán nem ap­ró per­me­te­zőnyí­lá­sok. Ha a nyí­lás nyit­va van, a kap vért. A szív izom­za­ta rész­ben el­pusz­tul­hat. Ezt víz sza­ba­don át­fo­lyik a csö­vön. Ha el­du­gul­tak vagy ne­vez­zük szív­in­fark­tus­nak. Ha ke­ve­sebb ál­la­ti zsi­ el­zá­ród­tak, akkor min­den csap­nyi­tás al­kal­má­val, ra­dé­kot fo­gyasz­tunk, ke­ve­sebb zsí­ros anyag ra­kó­ mi­kor víz megy a csö­vek­be, meg­nö­ve­ke­dett nyo­ dik le az ar­té­riák­ban. más ne­he­ze­dik a csö­vek fa­lá­ra. Ehhez ha­son­lóan, ha az arteriolák vagy kis erek nyit­va van­nak, mi­ Rák – rák­ról ak­kor be­szé­lünk, ha a nor­má­lis sejt­ kor a szív pum­pál, a vér nyo­má­sa az ar­té­riák­ban vi­ rep­ro­duk­ció ab­ba­ma­rad. A rák­sej­tek meg­vál­to­zott, szony­lag ala­csony ma­rad. De ha be­szű­kül­tek vagy be­teg, tö­ké­let­len sej­tek, me­lyek nem ké­pe­sek a nor­ össze­hú­zód­tak, akkor a vér nyo­má­sa ma­ga­sabb má­lis sej­tek éle­tét él­ni. Sok­fé­le rák le­het­sé­ges. Fon­ lesz. tos, hogy is­mer­jük a rák hét fi­gyel­mez­te­tő je­lét. A vér­nyo­mást (vagyis az ar­té­riá­ra gya­ko­rolt nyo­ A ku­ta­tá­sok azt mu­tat­ják, hogy va­ló­szí­nű­leg szo­ más nagy­sá­gát) a vér­nyo­más­mé­rő­ben lé­vő hi­gany­ ro­sabb kap­cso­lat van az el­fo­gyasz­tott éte­lek és a rák osz­lop nyo­má­sá­val ha­son­lít­juk össze. kö­zött, mint azt elő­ző­leg gon­dol­ták. Azok kö­zött, A nor­má­lis vér­nyo­más a kor­tól füg­gően vál­to­zik. akik sok zsi­ra­dé­kot és ke­vés ros­tos anya­got esz­nek, Egy egész­sé­ges fel­nőtt ese­té­ben ez 100/60 és 135/80 a mell­rák és a vas­tag­bél­rák elő­for­du­lá­sá­nak gya­ko­ kö­zött le­het. A gye­re­kek vér­nyo­má­sa szin­tén kü­ ri­sá­ga ma­ga­sabb.

ÉLŐHELYÜNK A FÖLD Bolygónk, a Föld

Ha­son­lít­sák össze a gye­re­kek a tér­kép szí­neit a föld­gömb szí­nei­vel! Cso­por­ton­ként aján­la­tos egyOl­vas­suk el a tan­könyv­ben lé­vő be­ve­ze­tő szö­ve­get! egy föld­gömb. Az atlasz a Föld tér­ké­pé­nél le­gyen Fúj­junk fel egy lufit, hogy szép gömb alak­ja le­ nyit­va! gyen, majd en­ged­jük ki be­lő­le a le­ve­gőt! Ál­la­pít­sák meg a vi­lág­ré­szek (szá­raz­föl­dek) szá­ Vág­juk ket­té, és pró­bál­juk meg ki­te­rí­te­ni! Ezután mát a föld­göm­bön! Ke­res­sék meg Ma­gyaror­szá­got vág­juk csí­kok­ra (cik­kek­re)! Így már pon­to­sab­ban is! si­ke­rül a feladat. Ugyaneze­ket mu­tas­sák meg a gye­re­kek az at­la­ szuk­ban is! 50

Mi vil 4 kk 2 .indd 50

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Mennyi idő alatt for­dul meg a Föld egy­szer a ten­ ge­lye kö­rül? (24 óra = 1 nap alatt) Milyen eset­ben len­né­nek rö­vi­deb­bek a na­pok? (Ha a Föld gyor­sab­ ban fo­rog­na.) Milyen eset­ben len­né­nek hosszab­ bak? (Ha las­sab­ban fo­rog­na a Föld.) A Föld – for­gá­sa köz­ben – a Nap kö­rül is mo­zog, ke­ring.

sze ön­ál­ló fény­for­rás. A hoz­zánk leg­kö­ze­leb­bi csil­ lag a Nap. Ér­de­kes­ség­ként el­mond­hat­juk, hogy a Nap kö­rü­li 50 fény­év su­ga­rú gömb­ben kb. 290 csil­ lag van. (Egy fény­évnyi tá­vol­sá­g az, me­lyet a 300 000 km/h se­bes­sé­gű fény egy év alatt meg­tesz.) A csil­la­gá­szat a csil­la­gos ég­bolt je­len­sé­gei­vel fog­lal­ko­zó tu­do­mány. Az óko­ri tu­dó­sok a csil­la­ gok ál­lá­sa alap­ján meg tud­ták jó­sol­ni egyes ter­ mé­sze­ti je­len­sé­gek be­kö­vet­ke­zé­sét. Ezért az óko­ri em­ber hin­ni kez­dett ab­ban, hogy a csil­la­gok mást is elárul­hat­nak: a ter­més gaz­dag­sá­gát, a há­bo­rú ki­ me­ne­te­lét, gaz­dag­sá­got, sze­gény­sé­get, szerelemet stb. Kiala­kult a csil­lag­jós­lás (aszt­ro­ló­gia). Ma már tud­juk, hogy en­nek sem­mi­fé­le tu­do­má­nyos alapja nin­csen, csu­pán hie­de­lem. A Nap A Nap a Föld­höz leg­kö­ze­lebb ál­ló csil­lag, a Nap­rend­ szer kö­zép­pont­ja. 5–6 mil­liárd éve vi­lá­gít, me­le­gít. A Föld­től va­ló tá­vol­sá­ga kb. 150 mil­lió km. A Nap át­mé­rő­je 110 föld­át­mé­rő. A Nap is fo­rog a ten­ge­lye kö­rül nyu­gat–ke­le­ti irány­ba, éppúgy, mint a Föld. A Na­pot egy óriá­si erő­mű­höz ha­son­lít­hat­juk. A Nap bel­se­jé­ben a hő­mér­sék­let 10–20 mil­lió °C. A föl­di éle­tün­ket a nap­su­gár­zá­s­nak kö­szön­het­jük.

Tör­té­ne­tek, hie­del­mek a csil­la­gok­ról (A sza­ba­don fel­hasz­nál­ha­tó órák­ból) Kiin­dul­ha­tunk a nép­me­sé­ből, nép­köl­té­szet­ből, nép­dal­ból. Gyűjt­se­nek a gye­re­kek olyan iro­dal­mi al­ko­tá­so­kat, nép­da­lo­kat, ame­lyek­ben sze­re­pel a csil­lag! A köz­nyelv sze­rint az ég­bol­ton lát­ha­tó min­den ter­mé­sze­tes ere­de­tű fény­for­rás csil­lag. A csil­la­gá­ szat­ban azok az égi­tes­tek csil­la­gok, amelyek­ben ener­gia­ter­me­lő fo­lya­ma­tok zaj­la­nak. Ezek egy ré­

A Hold A Hold át­mé­rő­je 3476 km. Fe­lü­le­te kb. ak­ko­ra, mint Af­ri­ka és Auszt­rá­lia együtt­vé­ve. 384 ezer km tá­vol­ság­ra van a Föld­től. Hő­mér­sék­le­te a nap­pa­li ol­da­lon 130 °C, az éj­sza­kain –150 °C. Nincs sa­ját fé­nye, a Nap fé­nyét su­gá­roz­za vissza. Nincs szél, hiány­zik a víz, nem hal­lat­szik a hang. A Hol­don az ár­nyék és az ég min­dig fe­ke­te. Az ame­ri­kai Neil Armstrong lé­pett elő­ször a fel­szí­né­re 1969. jú­lius 21-én. Hold­fo­gyat­ko­zás hold­töl­te­kor van, ami­kor a Föld ár­nyé­kot vet a Hold­ra. Ho­gyan se­gí­ti az űr­ku­ta­tás min­den­na­pi éle­tün­ket? A me­teo­ro­ló­giai mes­ter­sé­ges hol­dak idő­já­rá­si ada­ to­kat gyűj­te­nek a Föld egé­szé­ről. A táv­köz­lé­si mes­ter­sé­ges hol­dak se­gít­sé­gé­vel fog­ hat­juk a tá­vo­li tá­jak tv-adá­sait. A baj­ba ke­rült ha­jók, re­pü­lő­gé­pek, ex­pe­dí­ciók pon­tos he­lyét azon­nal meg le­het ál­la­pí­ta­ni segítségükkel. 51

Mi vil 4 kk 2 .indd 51

2014.06.02. 16:47:12

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A geo­ló­gu­sok az űr­fel­vé­te­lek alap­ján fel­de­rít­he­ tik az ás­vá­nyok, édes­víz­tar­ta­lé­kok he­lyét. A me­ző­gaz­da­ság­ban fel­hasz­nál­ják az űr­fel­vé­te­le­ ket ta­laj­tér­ké­pek ké­szí­té­sé­re vagy a ter­més nagy­sá­ gá­nak megál­la­pí­tá­sá­ra. A hid­ro­ló­gu­sok elő­re tud­ ják je­lez­ni az ár­víz­ve­szélyt. Az űr­ku­ta­tás gya­kor­la­ti ered­mé­nyei a tef­lonbe­ vo­na­tú edé­nyek és a té­pő­zá­rak.

dés kö­vet­kez­té­ben rit­kább és könnyebb lesz. He­lyét a leeresz­ke­dő sű­rűbb, ne­he­zebb hi­deg le­ve­gő fog­ lal­ja el. A ma­ga­sabb lég­ré­te­gek felemel­ke­dé­sét elő­ se­gí­ti a szél ke­ve­rő moz­gá­sa is. A le­ve­gő fel­me­le­ge­dé­se függ a nap­su­ga­rak haj­lás­ szö­gé­től. Oda jut több nap­su­gár­zás, ahol na­gyobb a nap­su­ga­rak föld­fel­szín­nel be­zárt haj­lás­szö­ge. Az észa­ki lej­tő­kön pl. ki­sebb a nap­su­ga­rak haj­lás­szö­ge, így ott ke­vés­bé me­leg­szik fel a le­ve­gő. Lecsukható Föl­dünk gömb alak­jából kö­vet­kezően az Egyen­ Nagy teljesítményű ajtó lí­ t ő­ től a sar­kok fe­lé ha­lad­va csök­ken a le­ve­gő fel­me­ Bejövő antenna fény le­ge­dé­se. Ez okoz­za az ég­haj­la­ti övek kiala­ku­lá­sát. A fel­me­le­ge­dés függ a föld­fel­szín anya­gá­tól és szí­ Napelemtábla né­től is. Köz­re­ját­szik a fel­szín kő­zet­anya­ga, szí­ne és Vezérlőa nö­vény­ta­ka­rója is. A vi­lá­go­sabb kő­ze­tek las­sab­ban egységek me­leg­sze­nek fel, mint a sö­té­tebb szí­nűek. A sű­rű nö­vény­ta­ka­ró is las­sít­ja, csök­ken­ti a fel­me­le­ge­dést. A hő­mér­sék­let vál­to­zá­sa: a le­ve­gő hő­mér­sék­le­ te ál­ta­lá­ban nap­fel­kel­té­től dél­után 14 óráig emel­ Napelemtábla ke­dik, ezután 14 órá­tól nap­kel­téig pedig csök­ken. A hő­mér­sék­let na­pi já­rá­sa a Föld for­gó moz­gá­sá­ nak kö­vet­kez­mé­nye. A hő­mér­sék­let évi já­rá­sa a Föld Nap kö­rü­li ke­rin­gé­sé­nek kö­vet­kez­mé­nye. Giroszkóp – A főtükör ebben az egységben Csa­pa­dék­faj­ták:  fel­hő ak­kor kép­ző­dik, ha a le­ve­ ebben az egységben helyezkedik el gő víz­gőz­tar­tal­ma eléri a 100 szá­za­lé­kot, és túl­te­lí­ helyezkedik el tet­té vá­lik. Ez le­hű­lés­kor kö­vet­ke­zik be. Ha a le­ve­gő le­hűl, víz­gőz­tar­tal­ma ki­csa­pó­dik, és Az idő­já­rás ele­mei csa­pa­dék ke­let­ke­zik. (A köd is le­hű­lés­sel kép­ző­dik.) A hul­ló csa­pa­dék­faj­ták a fel­hő­ben ke­let­kez­nek. A lég­kör fi­zi­kai ál­la­po­tá­nak ál­lan­dó és gyors vál­to­ Ilye­nek: eső, jé­ge­ső, hó, da­ra, ónos eső. zá­sa az idő­já­rás. (Te­hát az idő­be­li vál­to­zá­son van a A talajmenti csa­pa­dék­fa­jták a ta­laj kö­ze­lé­ben hang­súly!) vagy fel­szí­nén kép­ződ­nek: har­mat, dér, zúz­ma­ra. Hu­za­mos ideig tar­tó meg­fi­gye­lé­sek alap­ján megál­la­pí­tot­ták, hogy az idő­já­rás ál­lan­dó vál­to­ A szél zás­ában bi­zo­nyos sza­bály­sze­rű­ség van. Va­la­me­ly A szél a le­ve­gő kö­zel víz­szin­tes irá­nyú moz­gá­sa. föld­raj­zi hely idő­já­rá­si rend­sze­rét ég­haj­lat­nak ne­ Irá­nya az a vi­lág­táj, ahon­nan fúj (dé­li, észa­ki, észak­ vez­zük. Ugyanazon a föld­raj­zi he­lyen az idő­já­rás nyu­ga­ti stb.). vál­to­zá­sá­val szem­ben az ég­haj­lat vi­szont ál­lan­dó. Ha­zánk­ban ál­ta­lá­ban az észak­nyu­ga­ti, nyu­ga­ti Föl­dün­kön kü­lön­fé­le ég­haj­la­ti övek ta­lál­ha­tók. Az szél a jel­lem­ző, ez szál­lít­ja a csa­pa­dé­kot is. A Nyír­ ég­haj­lat for­mál­ja a fel­színt, meg­ha­tá­roz­za a nö­ ség te­rü­le­tén az észak­ke­le­ti szél az ural­ko­dó. vény­zet és az ál­lat­vi­lág kiala­ku­lá­sát, a te­rü­let víz­raj­ A Kár­pát-me­den­cé­re jel­lem­ző, hogy a sze­lek be­ zát és az em­be­rek min­den­na­pi te­vé­keny­sé­gét. fe­lé fúj­nak. A nap­su­gár­zás és a hő­mér­sék­le­t: a nap­su­ga­rak elő­ A szél se­bes­sé­ge a má­sod­per­cen­ként, il­let­ve az ször a Föld fel­szí­nét me­le­gí­tik fel. A fel­szín a le­ve­gő órán­ként meg­tett út­ját mu­tat­ja. al­só ré­te­gé­nek ad­ja át a me­le­get. A felszínközelben Jel­lem­zé­sé­re a Beau­fort-fé­le ská­lát hasz­nál­juk. lé­vő me­leg le­ve­gő felemel­ke­dik, mert a fel­me­le­ge­

52

Mi vil 4 kk 2 .indd 52

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A szé­le­rős­ség fo­ko­za­ta Meg­ne­ve­zés Ha­tá­sa Se­bes­ség km/h 0 tel­jes szél­csend A füst egye­ne­sen száll fel­fe­lé 1 alatt 1 alig érez­he­tő szellő A füs­töt ma­gá­val vi­szi 2–6 (fu­val­lat) 2 könnyű szellő A fák le­ve­leit meg­moz­gat­ja 7–12 3 gyen­ge szél A fák le­ve­leit erő­sen ráz­za, az ál­ló­vi­zek 13–18 tük­rét fel­bor­zol­ja, a zász­lót lo­bog­tat­ja 4 mér­sé­kelt szél A fák gallyai is mo­zog­nak 19–26 5 élénk szél A fák ki­sebb ágait is moz­gat­ja, 27–35 az ál­ló­vi­ze­ket hul­lám­zás­ba hoz­za 6 erős szél Na­gyobb ága­kat moz­gat, zúg 36–44 7 igen erős szél Gyen­gébb fa­tör­zse­ket meg­haj­lít, 45–54 ki­sebb gallya­kat le­tör 8 vi­ha­ros szél Erő­sebb fá­kat haj­lít, na­gyobb gallya­kat le­tör 55–65 9 vi­har Gyen­gébb fá­kat ki­tör, 66–77 a te­tő­cse­re­pe­ket le­hord­ja 10 szél­vész Na­gyobb fá­kat ket­té­tör, az épü­le­tek 78–90 te­tő­ze­té­ben nagy kárt okoz 11 or­kán Épü­le­te­ket rom­bol, er­dő­ket ta­rol le, 91–104 az em­ber­élet­ben kárt tesz 12 104 fö­lött Mit tu­dunk ma a köd­ről? A rég­múlt szá­za­dok­ban a kö­döt ti­tok­za­tos je­len­ ség­nek te­kin­tet­ték. Sen­ki sem tud­ta meg­mon­da­ni, hogy mi­ből áll, miért ke­let­ke­zik és mi­től osz­lik szét. Ma már tud­juk, hogy a köd igen ap­ró víz­csep­ pecs­kék­ből vagy jég­sze­mecs­kék­ből áll. Ezek­nek az ap­ró tes­tecs­kék­nek a sú­lya olyan cse­kély, hogy csak rend­kí­vül las­san hul­la­nak ki a le­ve­gő­ből: a köd sok­ szor na­po­kon át is fenn­ma­rad­hat. Ép­pen ki­csiny­sé­ gük miatt egyen­ként nem le­het eze­ket a csep­pecs­ ké­ket meg­lát­ni, de ha sok-sok mil­lió van be­lő­lük je­len, ak­kor a fény út­já­ban mégis nagy aka­dályt je­ len­te­nek. Köd olyan­kor ke­let­ke­zik, ami­kor a sok víz­pá­ rát tar­tal­ma­zó lég­tö­meg erő­sen le­hűl. Ezért a köd több­nyi­re a tél fo­lya­mán, leg­gyak­rab­ban es­te szo­ kott kialakulni. Ha a le­ve­gő fel­me­leg­szik, a köd ap­ró sze­mecs­kéi el­pá­ro­log­nak, a köd szétosz­lik. De mes­ter­sé­ge­sen is szét le­het osz­lat­ni a kö­döt a le­ve­gő me­le­gí­té­sé­vel (olaj­kály­hák­kal), bi­zo­nyos ve­gyi anya­gok ki­per­me­ te­zé­sé­vel vagy ult­ra­hang­hul­lá­mok­kal.

Idő­já­rás, ég­haj­lat A me­teo­ro­ló­gia a lég­kör je­len­sé­gei­nek és fo­lya­ma­ tai­nak vizs­gá­la­tá­val, leírá­sá­val, az idő­já­rás tör­vény­­ sze­rű­sé­gei­vel és elő­re­jel­zé­sé­vel fog­lal­ko­zó tu­do­ mány. A Va­rázs­la­tos vi­lág 134. ol­d a­l án ol­v as­suk el „A me­teo­ro­ló­gu­sok és a mű­sze­rek”, va­la­mint a 135. ol­da­lon „Az idő­já­rás ha­tá­sa éle­tünk­re” című sze­mel­vényeket. A tan­könyv alap­ján meg­fo­gal­maz­hat­juk, mi is az az idő­já­rás. A kö­vet­ke­ző táblai rajz­zal szem­lél­tet­ het­jük: Idő Időjárás ÉGHAJLAT

Kép­zeld el úgy az egé­szet, mint egy fil­met! Az idő a lég­kör ál­la­po­ta egy pil­la­nat­ban, vagyis egy film­koc­ka. Az idő­já­rás je­len­sé­ge egy je­lenet a film­ből. Az ég­haj­lat az egész film, az összes film­koc­ka együt­te­se. 53

Mi vil 4 kk 2 .indd 53

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A tan­könyv példája alap­ján szá­mít­suk ki a na­pi kö­zép­hő­mér­sék­le­tet! Mé­rés alap­ján az az­na­pit is. A ta­pasz­ta­lat és a mé­ré­sek alap­ján tud­juk bi­zo­ nyí­ta­ni, hogy mi­nél ma­ga­sab­ban jár a Nap, an­nál job­ban me­le­gít. Elő­ször a földfelszínt me­le­gí­ti fel. Hív­juk fel a fi­gyel­met az atlaszban lé­vő idő­já­rá­si tér­ké­pek­re! Ide több al­ka­lom­mal visszatérünk még, ami­kor ha­zánk táj­egy­sé­gei­ről ta­nu­lunk. Fi­gyel­tes­ sük meg a jel­zé­se­ket: a szí­ne­ket, a szá­mo­kat! A há­zi feladat mel­lé ol­vas­mány­ként ja­va­sol­juk a Va­rázs­la­tos vi­lág 130. ol­da­lán lé­vő „Mi is az az idő­ já­rás?” című ol­vas­mányt! Az élet bölcsője a ta­laj Ha le­ha­jo­lunk és feleme­lünk egy ma­rék föl­det, Föl­ dünk legér­té­ke­sebb erő­for­rá­sát tart­juk a ke­zünk­ ben. A ta­laj­ban nyü­zsög az élet. Egy ház­tömb­nyi föld­te­rü­le­ten élő­lé­nyek mil­liói él­nek, nem­csak üre­get ásók, pél­dául a va­kon­dok, ha­nem ro­va­rok, pó­kok, száz­lá­búak, bak­té­riu­mok és egyéb mik­roor­ ga­niz­mu­sok is. De a ta­laj kor­ha­dó nö­vé­nyi és ál­la­ti szer­ves anya­go­kat is tar­tal­maz, ás­vá­nyi anya­gai­val a nö­vé­nyek fő táp­anyag­for­rá­sa, és a ta­laj­ba ka­pasz­ kod­nak a gyö­ke­rek is. Sok­fé­le ta­laj van, a dús ön­ tés­ta­laj­tól a la­za ho­mo­kig, a víz­zel átita­tott mo­csá­ri ta­laj­tól a szá­raz fél­si­va­ta­gi ta­la­jo­kig. Ta­laj­tí­pu­sok A ta­laj szí­ne ás­vá­nyi­anyag-tar­tal­má­tól füg­gően le­het fe­ke­te, szür­ke, bar­na, vö­rös vagy sár­ga. Ta­laj­eró­zió Ahol túl­zás­ba vit­ték a mű­ve­lést, vagy el­pusz­tí­tot­ ták a ter­mé­sze­tes nö­vény­ta­ka­rót, a ta­lajt már sem­ mi sem vé­di az esők­től, és a gyö­ke­rek sem tart­ják a he­lyén. A la­za ré­szecs­ké­ket a szél el­hord­ja, a víz le­ mos­sa. A táj ter­mé­ket­len­né vá­lik, nem ma­rad meg raj­ta az élet. Kör­for­gás El­pusz­tu­lá­sa után vé­gül min­den nö­vény a ta­laj­ba „te­met­ke­zik” és le­bom­lik. A kom­poszt­ha­lom­ban le­bom­lá­suk kü­lö­nö­sen gyors. A ta­laj­ba ke­rü­lő szer­ ves ház­tar­tá­si hul­la­dé­kok­ból – al­ma­csut­ka, ba­nán­ héj, to­jás­héj, le­vá­gott fű – idő­vel ér­té­kes táp­anyag­ for­rás, hu­musz ke­let­ke­zik. Így az ér­té­kes ás­vá­nyi anya­gok vissza­ke­rül­nek a kör­for­gás­ba.

Az éltető víz (A víz kör­for­gá­sa) Körbe-körbe – szün­te­le­nül ván­do­rol a víz: a kis pa­ta­ kok­ból a nagy fo­lyók­ba, a fo­lyók­ból a ha­tal­mas fo­lya­ mok­ba, s azok­ból a vég­te­len ten­ge­rek­be. Ta­vak­ba is össze­gyű­lik, de a pa­ta­kok, fo­lyók gyak­ran azok­ból is a ten­ger­be vi­szik. A víz pá­ro­log. A víz­ré­szecs­kék a le­ve­gő­ben a ma­gas­ba száll­nak, s fel­hő lesz be­lő­lük. A fel­hő­ből új­ra a föld­re jut­nak, s ilyen­kor esik az eső vagy hull a hó. Az eső­víz, az ol­va­dó hó fo­lyik az ár­kok­ban a mé­ lye­dé­sek fe­lé, le a fo­lyók­ba, ta­vak­ba. Na­gyobb ré­sze azon­ban so­ha­sem ér el oda. Le­szi­vá­rog a föld­be, s a föld alatt kis re­pe­dé­sek­ben, sö­tét bar­lan­gok­ban, sza­ka­dé­kok­ban csor­do­gál, míg va­la­hol egy­szer is­ mét nap­vi­lág­ra buk­kan mint friss, jó vi­zű for­rás. In­nen az­tán megin­dul is­mét a pa­ta­ko­kon, fo­lyó­ kon, fo­lya­mo­kon át a nagy ten­ge­rek fe­lé… Így megy ez vé­ge­lát­ha­tat­la­nul: a föld­ről a víz pá­ra alak­já­ban a ma­gas­ba száll, fel­hő lesz be­lő­le, a fel­ hők­ből mint eső vagy hó a föld­re hull, az­tán megint pá­ro­log, is­mét fel­száll, s új­ra a föld­re hull… S ez a kör­for­gás a víz egy fon­tos tu­laj­don­sá­gán alap­szik. Azon, hogy nem­csak 100 °C-on, vagyis a for­rás­pont­ján pá­ro­log el, vá­lik csepp­fo­lyós hal­maz­ ál­la­po­tú­ból lég­ne­mű­vé, ha­nem sok­kal ala­cso­nyabb hő­mér­sék­le­ten is. Ezért szá­rad meg a ke­rí­tés­re do­ bott rongy vagy a sza­bad ég alatt ki­te­re­ge­tett fe­hér­ ne­mű. Ha a víz­nek nem len­ne ilyen tu­laj­don­sá­ga, min­den ned­ves hol­mit ma­gas hő­mér­sék­le­ten, legalább 100 °C-on kel­le­ne szá­rí­ta­nunk. Ener­giaforrások Fon­tos, hogy tá­jé­ko­zot­tak le­gye­nek a gye­re­kek, hi­ szen a rá­dió­ban, te­le­ví­zió­ban nap mint nap hal­la­ nak az ener­giaforrásokról (szén, kő­olaj, föld­gáz, víz-, szél-, nap­ener­gia). Kiemel­ten szól­junk a megújuló ener­giaforrásokról. A szén és a kő­olaj ke­let­ ke­zé­sé­nek tör­té­ne­té­ről ol­vas­ha­tunk a Va­rázs­la­tos vi­lág 124–125. ol­da­lain.

54

Mi vil 4 kk 2 .indd 54

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A MI HAZÁNK MAGYARORSZÁG A tér­kép tit­kai Is­mer­ked­jünk a tér­kép­pel! Nyis­sá­tok ki az at­laszt Ma­gyaror­szág dom­bor­za­ti tér­ké­pé­nél! Mit je­len­te­nek szá­mod­ra a szí­nek? (sík­ság, domb­ság, hegy­ség) Ala­kít­sá­tok ki ho­mok­asz­ta­lon a fel­szí­ni for­má­ kat! Tűz­zé­tek ki a hur­ka­pál­cá­ra ra­gasz­tott táb­lács­ ká­kat a meg­fe­le­lő hely­re! SÍKSÁG DOMBSÁG HEGYSÉG Fi­gyel­jé­tek meg a táb­lán lé­vő raj­zot, és vá­la­szol­ ja­tok a kér­dés­re! Hon­nan mér­jük a föld­fel­szín for­mái­nak ma­gas­ sá­gát? (A föld­fel­szín for­mái­nak ma­gas­sá­gát a ten­ ger szint­jé­ről mér­jük.) Mit mutat a mér­ték­szám? (A tér­kép mé­ret­ará­ nyát.) A mér­ték­szám se­gít­sé­gé­vel pl. ki­szá­mít­hat­ juk, mi­lyen messze van egyik vá­ros a má­sik­tól. A vo­na­las mér­ték (arány­mér­ték) meg­könnyí­ti a mé­rést. El­lenőriz­zük, jól vég­zik-e a gye­re­kek a felada­tot, se­gít­sünk, hogy job­ban megért­sék! A ma­gas­sá­gi szá­mok meg­mu­tat­ják, mi­lyen ma­ ga­san fek­szik a vá­ros, mi­lyen ma­gas a hegy­csúcs a ten­ger szint­jé­hez vi­szo­nyít­va. Ke­res­sék meg a gye­ re­kek a tan­könyv­ben je­lölt ma­gas­sá­gi szá­mo­kat! Ala­kít­sák ki a ho­mok­asz­ta­lon is­mét a fel­szí­ni for­má­kat! Le­gyen sík­ság, több domb, több hegy! Egé­szít­sék ki a szö­ve­get! A 200 mé­ter­nél ala­cso­nyab­ban fek­vő sík­ság az alföld. A 200–500 mé­ter ma­ga­san fek­vő egye­net­len fel­ szí­ni te­rü­let a domb­ság. Az 500 mé­ter­nél ma­ga­sabb kiemel­ke­dé­sek a hegy­sé­gek.

Tá­jé­ko­zó­dás Ma­gyaror­szág me­gyéi­nek tér­ké­pén Fi­gyel­tes­sük meg az atlasz jel­ma­gya­rá­za­tát! Ezután dol­goz­ha­tunk a tan­könyv feladatai sze­rint. Hagy­junk ele­gen­dő időt a já­ték­ra a tér­kép­pel! Na­gyon fon­tos, hogy most meg­sze­res­sék a gye­re­ kek, mert ké­sőbb már ne­he­zen fog­ják. Biz­tas­suk őket, hogy ját­ssza­nak a nap­kö­zi­ben és ott­hon is va­la­me­lyik csa­lád­tag­gal! Pe­tő­fi Sán­dor szü­lő­föld­je: a Kis­kun­ság Ma­gya­ráz­zuk a tér­kép se­gít­sé­gé­vel a táj fek­vé­sét! Ke­res­se­nek a gye­re­kek a Kis­kun­ság te­rü­le­tén ma­ gas­sá­gi szá­mo­kat! Mit ál­la­pít­ha­tunk meg? Utá­noz­zuk ho­mok­asz­ta­lon a szél mun­ká­ját! Ál­la­ pít­sák meg, mi­lyen le­het a „fel­szín”, majd raj­zol­ják le! Vizs­gál­juk meg a szé­li­rá­nyo­kat a Kis­kun­ság te­ rü­le­tén! A ho­mok­buc­kák a szél ha­tá­sá­ra ván­do­rol­ nak. Se­gít­sé­gül hív­hat­juk Pe­tő­fi köl­te­mé­nyeit: „Sár­ga ho­mok­dom­bok emel­ked­nek, mi­ket Épít s dönt a szél­vész.” (Kis­kun­ság) A tankönyv 108. ol­da­lán ta­lál­ha­tó ol­vas­mány a Kis­kun­sá­gi Nem­ze­ti Park­ról. Fi­gyel­tes­sük meg a sok szép fo­tót is! Ha­son­lít­suk össze az em­be­rek éle­tét a Kis­kun­ ság­ban; ré­gen és ma! A Va­rázs­la­tos vi­lág 47. ol­da­lán ol­vas­ha­tunk a ba­ rack­ról és a meggy­ről. Nézzük meg az atlaszban a Magyarország éghajlata térképeket! Ele­mez­zük a Kis­kun­ság idő­já­rá­sát! Mi az oka, hogy a Kis­kun­ság­ban kü­lö­nö­sen za­ ma­to­sak a gyü­mölcs- és zöld­ség­fé­lék? Ele­ve­nít­sük fel a gyü­mölcs- és zöld­ség­fé­lék tar­ tó­sí­tá­si mód­jait! Ke­res­sék meg a gye­re­kek a fa­li­tér­ké­pen és az at­ lasz­ban a Kis­kun­ság je­len­tő­sebb vá­ro­sait! Mu­tas­suk be a gyűj­tött ké­pe­ket, fo­tó­kat! Aki járt va­la­me­lyik vá­ros­ban, me­sél­jen ró­la! Mu­tas­sunk be egy ter­mé­ket, ami a Kecs­ke­méti Kon­zerv­gyár­ban ké­szült, va­la­mint a ha­la­si csip­két, a ka­lo­csai hím­zést és pap­ri­kát! Az óra vé­gi össze­fog­la­lást a tan­könyv kér­dé­sei alap­ján vé­gez­het­jük. 55

Mi vil 4 kk 2 .indd 55

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Élet a Nagy­kun­ságban

A Kis­al­föld

Ír­juk fel a táb­lá­ra a fel­dol­go­zás szo­ká­sos szem­pont­ jait: 1. fek­vé­se, 2. fel­szí­ne, 3. idő­já­rá­sa! Ha­tá­roz­zuk meg a Nagy­kun­ság hely­ze­tét, és nevezzük meg a ha­tá­ro­ló fo­lyókat! Ha­son­lít­suk össze a Kis­kun­ság és a Nagy­kun­ság fel­szí­né­nek ma­gas­sá­gát! Mi a kü­lönb­ség a ré­gi és a mai Nagy­kun­ság fel­ szí­ne kö­zött? Ho­gyan vál­to­zott meg a táj? Mi az oka a vál­to­zás­nak? Ha­son­lít­suk össze a Kis­kun­ság és a Nagy­kun­ság fel­szí­né­nek kiala­ku­lá­sát! A Nagy­kun­sá­gon a fo­lya­mi hor­da­lé­kon igen jó ter­mő­ta­laj ala­kult ki. Ta­nul­má­nyoz­zuk az atlaszban a csa­pa­dék­tér­ké­ pet! Vé­gez­ze­nek a gye­re­kek össze­ha­so­nlí­tá­so­kat a Nagy­kun­ság és ha­zánk más tá­jai kö­zött! Be­szél­jük meg az aszály kö­vet­kez­mé­nyeit, és az ön­tö­zés fon­tos­sá­gát! A fo­lyók­ból, a csa­tor­nák­ból sem ön­töz­he­tünk a vég­te­len­sé­gig. Ve­szé­lyez­tet­jük a vi­zek, víz­par­tok élő­vi­lá­gát. Ho­gyan vál­to­zott meg a táj ar­cu­la­ta? Épít­sük meg ho­mok­asz­ta­lon a fo­lyó med­rét, a gá­tat! Beszéljük meg, me­lyek a Nagy­kun­ság fő me­ző­ gaz­da­sá­gi ter­mé­nyei! Ke­res­sék meg az atlasz jel­ma­gya­rá­za­tá­ban a ma­ lom­ipar, cu­kor­ipar je­lét! Ke­res­sék meg a fa­li­tér­ké­pen és az at­lasz­ban a Nagy­kun­ság két vá­ro­sát: Szol­no­kot és Kar­ca­got! Aki járt ezek­ben a vá­ro­sok­ban, szá­mol­jon be ró­la! Rajz­órán meg­fest­he­tik, szí­nek­kel ér­zé­kel­tet­he­tik a gye­re­kek, ho­gyan fest a Nagy­kun­ság ké­pe, ami­ kor van ele­gen­dő csa­pa­dék, és mi­lyen a táj ar­ca aszály ide­jén. Az óra vé­gi össze­fog­la­lás­nál ne fe­lejt­sük el fel­ hív­ni a fi­gyel­met a kun­hal­mok­kal kap­cso­la­tos ku­ ta­tás­ra! A Va­rázs­la­tos vi­lág 118. ol­da­lán ta­lál­ha­tó na­gyon szép kép­pel szem­lél­tet­het­jük a szűrt, vagy szűrrá­ té­tes te­rí­tő­vel, ta­risz­nyá­val is. Megem­lít­het­jük a Kar­cag mel­let­ti Beregfürdőt, amely­nek gyógy­vi­ze reumatikus be­teg­sé­ge­ket gyó­gyít.

Ír­juk fel a táb­lá­ra a fel­dol­go­zás sor­rend­jé­nek váz­la­ tát! Ezt kis vál­toz­ta­tás­sal va­la­mennyi táj­egy­ség­nél kö­vet­het­jük. Igye­kez­zünk elér­ni, hogy mi­nél több ön­ál­ló­sá­got kap­ja­nak a gye­re­kek a táj­egy­sé­gek fel­ dol­go­zá­sá­nak fo­lya­ma­tá­ban! E sor­rend se­gít ab­ban is, hogy szó­be­li fe­le­le­tei­ket mi­nél pon­to­sab­ban, lo­ gi­ku­sab­ban fo­gal­maz­zák meg. Táblai váz­lat: a Kis­ al­föld fek­vé­se, ha­tá­rai, nagy­sá­ga, fo­lyók fo­lyás­irá­ nya, fel­szí­ne, idő­já­rá­sa. A Fertő–Hanság Nem­ze­ti Park­ról sok szép iro­dal­mat ta­lá­lunk. Mu­tas­suk be a tan­me­net­ben je­lölt digitális tananyagot is! A nemzeti parkok anyaga se­gít eliga­ zod­ni a vé­dett növény- és állatvilágban. Az er­dős Al­pokal­ja (Nyugat-magyarországi peremvidék) Az elő­ző órák­hoz ha­son­lóan a táblai váz­lat sze­rint dol­goz­ha­tunk. Az at­la­szon és Ma­gyaror­szág fa­li­tér­ ké­pén kí­vül szük­sé­günk van Eu­ró­pa dom­bor­za­ti tér­ké­pé­re is. Mu­tas­suk be, hogy az Al­pokal­ja az Al­ pok nyúl­vá­nya! Táblai váz­lat: fek­vé­se, fel­szí­ne: hegy­sé­gek, domb­sá­gok, fo­lyók fo­lyás­irá­nya, idő­já­rá­sa: bő­sé­ges csa­pa­dék. A tan­könyv felada­tai­nak megol­dá­sa so­rán vi­lá­ gít­sunk rá az idő­já­rás-nö­vény­zet-ál­lat­vi­lág össze­ füg­gé­sé­re! A táj­vé­del­mi kör­zet ma­gya­rá­za­tá­ban se­gít a szak­mai kiegé­szí­tő anyag. A gyűjtött képeket is elemezzük! A Du­nán­tú­li-kö­zép­hegy­ség A digitális tananyag megtekintése a hegységről. Táblai váz­lat: fek­vé­se: ki­ter­je­dé­se, irá­nya, ré­szei, völ­gyek, fel­szí­ne: ma­gas­sá­ga sze­rint kö­zép­hegy­ség (1500 m-nél nem ma­ga­sabb), idő­já­rá­sa: a hegy­ség szél fe­lő­li ol­da­la csa­ pa­dé­ko­sabb, fel­fe­lé ha­lad­va 200 mé­te­ren­ként 1 °C-kal csök­ken a hő­mér­sék­let.

56

Mi vil 4 kk 2 .indd 56

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A tan­könyv felada­tai sze­rint ha­lad­ha­tunk. Épít­ sük meg a fel­színt a ho­mok­asz­ta­lon is! A Ba­kony­ról a Va­rázs­la­tos vi­lág 98–99. ol­da­lán ol­vas­ha­tunk. Ha van rá le­he­tő­sé­günk, mu­tas­sunk be né­hány táj­ra jel­lem­ző nép­mű­vé­sze­ti al­ko­tást, vagy a gyűj­tött fo­tó­kat, ké­pes­la­po­kat! A tan­könyv is bő­sé­ges iro­dal­mat so­rol. Hazánk legnagyobb tava a Ba­la­ton In­dít­suk az órát a gye­rekek ba­la­to­ni él­mé­nyei­vel! So­kat se­gít, ha elő­ző dél­után meg­te­kin­te­nek a gye­ re­kek egy fil­met a Ba­la­ton­ról és a kör­nye­ző tá­jak­ról. Táblai váz­lat: Fek­vé­se: ha­tá­rai, a tó nagy­sá­ga, az észa­ki és a dé­li part dom­bor­za­ta, a par­tok vi­zé­nek el­té-­ rő mély­sé­ge. A Ti­ha­nyi-fél­szi­get. A tó ide­gen­for­gal­ma, kör­nye­zet­vé­del­me. Jó, ha nem­csak a fa­li­tér­ké­pet, ha­nem az at­laszt és a Ba­la­ton kör­nyé­ké­nek tu­ris­ta­tér­ké­pét is ta­nul­má­ nyoz­zuk. Ön­ál­lóan pró­bál­ják megál­la­pí­ta­ni a gye­re­kek, mely tá­jak ve­szik kö­rül a Ba­la­tont, mi­lyen a tájak fel­szí­ne! A to­váb­biak­ban a tan­könyv felada­tai sze­ rint ha­lad­junk! Ke­res­sék meg a ne­ve­ze­te­sebb vá­ ro­so­kat: Ba­la­ton­fü­red, Keszt­hely, Sió­fok, Ti­hany, Hé­víz! A nemzeti parkok anyaga se­gít eliga­zod­ni a Balaton-felvidék védett világában. A Ti­ha­nyi-fél­szi­get­tel rész­le­te­sen nem fog­lal­ko­ zunk, mert 5. osz­tály­ban ta­nul­juk. Az ide­gen­for­ga­ lom mun­kát biz­to­sít a la­kos­ság egy ré­sze szá­má­ra. A Va­rázs­la­tos vi­lág 108. ol­da­lán ol­vas­ha­tunk a Ba­la­tonról. Óra­váz­lat Téma: A Balaton I. Mi a tó? Van-e hoz­zá­tok kö­zel va­la­mi­lyen tó? Nya­ral­tál-e már tó­par­ton? Jár­tál-e a Ba­la­to­non? Mondd el él­mé­nyei­det! Mit ta­nul­tunk a Ba­kony­ról? II. a) A Ba­la­ton hely­ze­te, fek­vé­se, ha­tá­rai, te­ rü­le­te. Mit ter­mesz­te­nek a Balaton-felvidék nap­sü­töt­te lej­tőin? Mi­ről hí­res Ba­ da­csony? Mi­lyen az idő­já­rás a Ba­la­ton kör­nyé­kén? Miért ke­re­si fel sok kül­föl­di

és bel­föl­di nya­ra­ló a Ba­la­tont? Mi­vel fog­ lal­koz­nak az itt élő em­be­rek? b) A Balaton-part ne­ve­ze­te­sebb te­le­pü­lé­sei: Ba­la­ton­fü­red, Keszthely, Hé­víz, Ba­da­csony, Sió­fok. c) Ké­pek be­mu­ta­tá­sa, cso­por­to­sí­tá­sa az adott te­le­pü­lé­sek­ről. d) A tan­könyv ké­pei­nek elem­zé­se. Szent György-hegyi ba­zaltor­go­nák (a vulkanikus te­vé­keny­ség ma­rad­vá­nyai). Tél a Ba­la­to­non (té­li spor­tok: kor­cso­lyá­zás, fa­ku­tyá­zás). A té­li be­fa­gyott Ba­la­to­non arat­ják a ná­dat. Lóczy La­jos a tó vi­lág­hí­ rű ku­ta­tó­ja. Nyá­ri szó­ra­ko­zá­sok, spor­tok: vi­tor­lá­zás, für­dés, vízibiciklizés, úszás, sé­ta­ha­jó­zás. e) Ké­pek, fo­tók a Kis-Ba­la­ton ál­lat­vi­lá­gá­ról. f) A Ba­la­ton-fel­vi­dé­ki Nem­ze­ti Park című olvasmány elol­va­sá­sa vá­lo­ga­tó ol­va­sás­ sal. Na­gyobb táj­egy­sé­gei­nek meg­ke­re­sé­se a tér­ké­pen. Ne­ve­ze­tes nö­vény- és ál­lat­fa­ jok. A tan­könyv ké­peinek elem­zé­se. g) Elő­ze­tes gyűj­tés alap­ján ba­la­to­ni nép­da­ lok ének­lé­se, a leg­gya­ko­ribb ha­lak a Ba­la­ ton­ban (egyé­ni be­szá­mo­lók). III. A Ba­la­ton hely­ze­te, fek­vé­se, te­rü­le­te. Mi­lyen szó­ra­ko­zást, spor­to­lá­si le­he­tő­sé­ge­ket kí­nál a nya­ra­ lók szá­má­ra? So­rolj fel né­hány ter­mé­sze­ti ér­de­kes­ sé­get, ne­ve­ze­tes­sé­get! Hf.: Ku­tass, bú­vár­kodj! Mit je­len­te­nek a sza­vak? Ba­zalt, gej­zír­kúp, kápolna, táj­ház. Olvass a Ti­ha­ nyi-fél­szi­get ter­mé­sze­ti ér­té­keiről! A Du­nán­tú­li-domb­ság Mu­tas­suk be a digitális tananyagon a Du­nán­tú­lidomb­sá­got és a Me­csek hegy­sé­get! A Me­csek úgy emel­ke­dik ki a domb­ság­ból, mint egy szi­get. A szo­ ká­sos táblai váz­lat alap­ján dol­goz­ha­tunk a tan­könyv felada­tai sze­rint. A Me­csek nö­vény- és ál­lat­vi­lá­gá­val, bá­nyá­sza­tá­ val (fe­ke­tekő­szén) fel­tét­le­nül fo­glal­koz­zunk! De ne maradjon ki a gyö­nyö­rű Pécs be­mu­ta­tá­sa­ sem! Eb­ben az eset­ben is – mint min­den táj­egy­ség fel­dol­go­zá­sa so­rán – épít­sünk a gye­re­kek ta­pasz­ta­ la­tai­ra is!

57

Mi vil 4 kk 2 .indd 57

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

c) Idő­já­rá­sa: csa­pa­dék mennyi­sé­ge, hő­mér­sék­let. d) Ás­vány­kin­csek: mész­kő, bar­na­kő­szén, réz­érc. A Föld mélyé­ben sok­fé­le­kép­pen hasz­no­sít­ha­tó A táblai váz­lat és a tan­könyv felada­tai alap­ján dol­ kő­zetek és ás­ványok rej­tő­znek. goz­zuk fel a té­mát! A köz­nyelv­ben az ás­vány­kin­csek­hez so­rol­ják az Váz­lat: ér­ce­ket, sze­ne­ket. A bar­na­kő­szén és a mész­kő kő­ a) Az Észa­ki-kö­zép­hegy­ség fek­vé­se, ki­ter­je­dé­se, ze­tek. Ke­res­se­nek a gye­re­kek az at­lasz­ban csú­cso­ kat, pa­ta­ko­kat, fo­lyó­kat! A fel­szín ma is vál­to­zik. Az irá­nya, el­ne­ve­zé­se. Ré­szei: Bör­zsöny, Cser­hát, Mát­ra, Bükk és a em­be­rek te­le­pü­lé­sei a völ­gyek­ben, me­den­cék­ben Zemp­lé­ni-hegy­ség. he­lyez­ked­nek el. Miért? Az óra vé­gi össze­fog­la­lást a tankönyv kér­dé­sei b) Fel­szí­ne: ma­gas­sá­ga, leg­ma­ga­sabb csúcsa, a fo­lyók és a pa­ta­kok fel­színfor­má­ló mun­ká­ja. alap­ján vé­gez­het­jük. Az Észa­ki-kö­zép­hegy­ség (Észak-magyarországi középhegység)

környezetvédelem, természetvédelem Kör­nye­zet­vé­de­lem: Azok­nak az em­be­ri te­vé­keny­ sé­gek­nek az összes­sé­ge, me­lyek­kel a ter­mé­sze­tes és a mes­ter­sé­ges kör­nye­ze­tet a rab­ló­gaz­dál­ko­dás­tól, az ér­tel­met­len pusz­tu­lás­tól, szennye­zés­től meg­véd­jük. Min­den élő­lény fenn­ma­ra­dá­sá­nak fel­té­tele, hogy a kör­nye­ze­tét „fo­g yassza”. Kör­nye­ze­té­ből kap­ja az élet­te­vé­keny­ség­hez szük­sé­ges anya­go­kat, ener­giát. Ezért a kör­nye­zet­vé­de­lem nem azt je­len­ ti, hogy a kör­nye­ze­tet véd­jük az em­ber­től. Igyek­ szünk az em­ber és a kör­nye­zet olyan har­mo­ni­kus együtt­lé­tét kiala­kí­ta­ni, amely nem bont­ja meg a kör­nye­zet (min­de­nekelőtt a ter­mé­szet) egyen­sú­ lyát. Egy­sze­rűbb, éssze­rűbb a ká­ro­kat megelőz­ni, mint a ká­rok kö­vet­kez­mé­nyeit utó­lag hely­re­hoz­ ni. A kör­nye­zet­vé­de­lem te­hát a bio­szfé­ra vé­del­me, a Föld tá­jai­nak és ter­mé­sze­ti kin­csei­nek megóvá­ sa. A meg nem újít­ha­tó erő­for­rá­sok (nyers­anya­gok, ener­gia­hor­do­zók), a víz, a le­ve­gő, a ta­laj, a ter­mé­ sze­tes nö­vény- és ál­lat­vi­lág vé­del­me és megőr­zé­se. Kü­lön­fé­le lé­te­sít­mé­nyek­nek és te­le­pü­lé­sek­nek a fen­ti cé­lo­kat fi­gye­lem­be ve­vő ter­ve­zé­se és mű­köd­ te­té­se. A kör­nye­zet­vé­de­lem nem is­mer or­szág­ha­ tá­ro­kat. Csak nem­zet­kö­zi össze­fo­gás­sal, kö­zö­sen ter­ve­zett, össze­han­golt mun­ká­val le­het­sé­ges, hogy megőriz­zük a Föl­det utó­daink szá­má­ra. Kör­nye­ze­ti ár­tal­mak: Olyan, ál­ta­lá­ban em­be­ri te­ vé­keny­ség­ből szár­ma­zó fo­lya­ma­tok kö­vet­kez­mé­ nyei, ame­lyek a ter­mé­sze­tes vagy mes­ter­sé­ges kör­

nye­zet rész­le­ges vagy tel­jes pusz­tu­lá­sá­hoz ve­zet­nek (kör­nye­zet­szennye­zés, rab­ló­gaz­dál­ko­dás). A rab­ló­gaz­dál­ko­dás a nem meg­fe­le­lő kö­rül­te­kin­ tés­sel meg­ter­ve­zett és vég­zett ipa­ri, me­ző­gaz­da­sá­gi te­vé­keny­ség (pl. a bá­nyá­szat okoz­ta bar­lang­rom­bo­ lás, a le­ge­lők ki­me­rü­lé­sé­hez ve­ze­tő ok­ta­lan le­gel­te­ tés, min­den­fé­le vé­dett nö­vény és ál­lat el­pusz­tí­tá­sa, fe­le­lőt­len er­dő­ir­tás, a nem meg­fe­le­lő hely­re te­le­pí­ tett vízi erőművek stb.). A ter­mé­szet­vé­de­lem fo­gal­ma: A ter­mé­szet­vé­de­­lem a ter­mé­szet élet­te­len és élő – tu­do­má­nyos, kul­tu­rá­ lis vagy az em­be­ri kör­nye­zet vé­del­me szem­pont­já­ ból je­len­tős – tár­gyai­nak és te­rü­le­tei­nek a megóvá­ sa, fenn­tar­tá­sa és be­mu­ta­tá­sa. A ter­mé­szet­vé­de­lem ál­ta­lá­nos ér­te­lem­ben ki­ter­jed a ter­mé­szet egé­szé­re, és ma­gá­ba fog­lal­ja a föld­fel­szín­nel, a ten­ge­rek­kel és a ter­mé­sze­ti erő­for­rá­sok­kal va­ló éssze­rű gaz­dál­ko­ dást is. A ter­mé­sze­ti ér­té­kek kü­lön­le­ges ol­tal­má­nak, megőr­zé­sé­nek és fenn­tar­tá­sá­nak alap­ve­tő sza­bá­lyait az egyes ál­la­mok ter­mé­szet­vé­del­mi jog­sza­bá­lyai ál­ la­pít­ják meg. A ter­mé­szet­vé­de­lem tár­gyai: – a föld­ta­ni szel­vé­nyek, ré­teg­fel­tá­rá­sok, – a kü­lön­bö­ző föld­fel­szí­ni alak­za­tok és kép­ződ­ mé­nyek: he­gyek, völ­gyek, szur­dok­völ­gyek, szik­la­fa­lak, szik­la­alak­za­tok, kő­ki­bú­vá­sok, a karszt kü­lön­bö­ző for­mái, hévforráskúpok, ho­ mok­buc­kák és szi­kes tér­szí­nek,

58

Mi vil 4 kk 2 .indd 58

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

– f öld alat­ti üre­gek: bar­lan­gok, zsom­bo­lyok, fel­ szí­ni kő­zet­ben le­vő kő­fül­kék, – a víz kü­lön­bö­ző meg­je­le­né­si for­mái: for­rás, szik­la­for­rás, patak, víz­esés, fo­lyóhol­tág, tó, mo­csár, láp, – rit­ka, ve­szé­lyez­te­tett és tu­do­má­nyos ér­té­kű nö­vé­nyek és nö­vény­tár­su­lá­sok, – az idős, nagy­mé­re­tű és kü­lön­le­ges ala­kú fák vagy fa­cso­por­tok, fa­so­rok, er­dő­rész­le­tek, par­ kok és ar­bo­ré­tu­mok, – a hasznos, rit­ka vagy ki­pusz­tu­lás­sal fe­nye­ge­ tett va­don élő ál­lat­fa­jok, a ki­ve­sző­ben lé­vő do­ mesz­ti­kált ál­lat­faj­ták, – a jel­leg­ze­te­sen szép táj­ké­pi meg­je­le­né­sű vagy ked­ve­ző tu­laj­don­sá­gok­kal ren­del­ke­ző tá­jak, táj­rész­le­tek, – az ős­ál­lat, ős­em­ber, ős­ré­gé­sze­ti le­lő­he­lyek ter­ mé­sze­ti kör­nye­ze­te, – a tör­té­nel­mi és kul­túr­tör­té­ne­ti em­lék­he­lyek és azok kör­nye­ze­te, – a gén­kész­le­tek megőr­zé­sé­re szol­gá­ló te­rü­le­tek.

b) T  e­rü­let­tel vé­dettek: a vé­det­té nyil­vá­ní­tott ter­ mé­sze­ti te­rü­let le­het – nem­ze­ti park, – táj­vé­del­mi kör­zet, – ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let.

Nem­ze­ti park A nem­ze­ti park az or­szág­nak jel­leg­ze­tes, ter­mé­sze­ ti adott­sá­gai­ban lé­nye­ge­sen meg nem vál­toz­ta­tott olyan na­gyobb tá­ja, ahol a nö­vény- és ál­lat­fa­jok je­ len­lé­te, a föld­fel­szí­ni for­mák és ezek együt­te­se a tu­ do­mány, a köz­mű­ve­lő­dés és a felüdü­lés szem­pont­ já­ból kü­lön­le­ges je­len­tő­sé­gű. A nem­ze­ti park egy vagy több érin­tet­len vagy ke­vés­bé mó­do­sí­tott öko­ló­giai rend­szert tar­tal­maz, ter­mé­sze­ti és kul­túr­tör­té­ne­ti ér­té­kek­ben az or­szág egyéb te­rü­le­tei­nél gaz­da­gabb. A Nem­zet­kö­zi Ter­mé­szet­vé­del­mi Unió (IUCN) a nem­ze­ti par­kok egy­sé­ges ér­tel­me­zé­se ér­de­ké­ben előírá­so­kat dol­go­zott ki, ame­lyek be­tar­tá­sa fel­té­te­ le an­nak, hogy egy nem­ze­ti par­kot fel­ve­gye­nek az IUCN lis­tá­já­ra. A ter­mé­szet­vé­de­lem felada­tai: A nem­ze­ti park lé­te­sí­té­se egy táj­nak, táj­rész­let­nek – a kü­lön­le­ges ol­tal­mat igény­lő ter­mé­sze­ti ér­té­ nem­zet­kö­zi ran­got és je­len­tő­sé­get biz­to­sít, ezál­tal kek kö­rének megál­la­pít­ása, nagy ide­gen­for­gal­mi von­zerő. – a ter­mé­sze­ti ér­té­ke­ket ve­szé­lyez­te­tő je­len­sé­gek okainak fel­tárása, Táj­vé­del­mi kör­zet – a vé­dett ter­mé­sze­ti ér­té­kek ká­ro­so­dá­sának A táj­vé­del­mi kör­zet a ter­mé­szet­vé­del­mi ér­té­kek, va­ megelőz­ése, el­há­rít­ása, a be­kö­vet­ke­zett ká­ro­ la­mint a ked­ve­ző ter­mé­sze­ti tu­laj­don­sá­gok megőr­ so­dások csök­kent­ése vagy meg­szün­teté­se, zé­sé­re és fenn­tar­tá­sá­ra szol­gá­ló táj vagy táj­rész­let. – a vé­dett ter­mé­sze­ti ér­té­kek megőrz­ése a je­len A táj­vé­del­mi kör­ze­tek a kör­nye­ző te­rü­le­tek­nél ter­ és a jö­vő nem­ze­dék szá­má­ra, azo­k szük­ség mé­sze­ti ér­té­kek­ben gaz­da­gab­bak. Itt a kü­lön­bö­ző sze­rinti hely­reál­lít­ása, terv­sze­rű fenn­tar­tá­suk jel­le­gű ter­mé­sze­ti ér­té­kek (föld­ta­ni, víz­ta­ni, nö­ biz­to­sít­ása, vény­ta­ni és ál­lat­ta­ni, táj­ké­pi és kul­túr­tör­té­ne­ti) – a tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok ter­mé­sze­ti fel­té­te­ kö­zül ál­ta­lá­ban több is meg­ta­lál­ha­tó. A táj­vé­del­mi leinek biz­to­sít­ása, kör­ze­tek al­kal­ma­sak ar­ra, hogy az em­ber ter­mé­sze­ – a ter­mé­sze­ti ér­té­kek be­mu­ta­tá­sá­val az ok­ta­tás, tes és mű­vi kör­nye­ze­tét egy­sé­ges ke­ret­ben, har­mo­ az is­me­ret­ter­jesz­tés, a köz­mű­ve­lő­dés elő­se­ ni­ku­san fej­lesszék. gíté­se, és ezál­tal a tár­sa­da­lom ter­mé­sze­tet vé­ A táj­vé­del­mi kör­zet ren­del­te­té­se: dő ma­ga­tar­tá­sának kiala­kít­ása. – a táj­vé­del­mi kör­zet te­rü­le­tén lé­vő ter­mé­sze­ti ér­té­kek és a fenn­tar­tá­suk­hoz szük­sé­ges za­var­ A vé­dett tár­gyak és te­rü­le­tek ter­mé­szet­vé­del­mi ta­lan élő­he­lyek megőr­zé­se és fenn­tar­tá­sa, be­so­ro­lá­sa – a táj vagy táj­rész­let ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges A ter­mé­szet­vé­de­lem tár­gyai le­het­nek: al­ko­tó­ele­mei­nek olyan har­mo­ni­kus egyen­ a) Te­rü­let nél­kül vé­det­tek: súly­ban tar­tá­sa, hogy a táj jel­le­ge, szép­sé­ge és – a vé­det­té nyil­vá­ní­tott nö­vény- és ál­lat­fa­jok, ked­ve­ző ter­mé­sze­ti adott­sá­gai a gaz­dál­ko­dás­ – a ter­mé­sze­ti em­lé­kek (fák, for­rá­sok, szik­lák, sal, te­le­pü­lés­fej­lesz­tés­sel, üdü­lés­sel és ide­gen­ föld­ta­ni szel­vé­nyek). for­ga­lom­mal se vál­toz­za­nak meg ked­ve­zőt­le­nül. 59

Mi vil 4 kk 2 .indd 59

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

A táj­vé­del­mi kör­ze­tek­ben a táj jel­le­gét, szép­sé­gét nem za­va­ró gaz­da­sá­gi és egyéb te­vé­keny­ség megen­ ge­dett. El­ső­sor­ban a ter­mé­szet­hez kapcsolódó gaz­ dál­ko­dá­si mó­dok, az erdő-, le­ge­lő-, rét- és nád­ gaz­dál­ko­dás fe­lel­nek meg legin­kább a ter­mé­sze­tes nö­vény­zet és ál­lat­vi­lág fenn­tar­tá­sá­nak. A vé­dett te­ rü­le­tek kö­zött a táj­vé­del­mi kör­ze­tek­ben a leg­ke­vés­bé szi­go­rúak a vé­del­mi előírá­sok, ezért a tu­riz­mus és az ide­gen­for­ga­lom szá­má­ra igen fon­tos te­rü­le­tek. Ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let a vé­dett ter­mé­sze­ti ér­ té­kek megóvá­sá­ra és fenn­tar­tá­sá­ra szol­gá­ló te­rü­let. A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let nagy­sá­gá­ra nincs előírás, igen vál­to­zó nagy­sá­gúak. Ren­del­te­té­sé­nek csak ak­kor tud meg­fe­lel­ni, ha elég nagy ah­hoz, hogy a ter­mé­sze­ti ér­té­kek fenn­ma­ra­dá­sát biz­to­sí­ ta­ni tud­ja. A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let jel­le­ge sze­rint le­het: – föld­ta­ni, – víz­ta­ni, – nö­vény­ta­ni, – ál­lat­ta­ni, – táj­ké­pi, – kul­túr­tör­té­ne­ti. Az egyes ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­le­te­ken több­fé­le ter­mé­sze­ti ér­ték is elő­for­dul­hat, pl. víz­ta­ni jel­le­gű te­rü­le­tek nö­vény­ta­ni és ál­lat­ta­ni ér­té­ke­ket is tar­tal­ maz­nak. Ter­mé­sze­ti em­lék A ter­mé­sze­ti em­lék a ter­mé­szet kü­lön­le­ges, egye­ di kép­ződ­mé­nye, föld­ta­ni szel­vény, szik­la, for­rás, egyes fa, fa­cso­port. Fo­ko­zot­tan vé­dett te­rü­le­tek A legér­té­ke­sebb ter­mé­sze­ti ér­té­ke­ket rej­tő te­rü­le­ tek fo­ko­zott vé­de­lem­ben ré­sze­sül­nek. Ugyanilyen vé­del­met kap­nak a za­va­rás­ra, lá­to­ga­tás­ra ér­zé­keny ál­la­tok élő­he­lyei és a rit­ka nö­vé­nyek ter­mő­he­lyei is. Ezek a fo­ko­zot­tan vé­dett te­rü­le­tek. Lá­to­ga­tá­suk­hoz a ter­mé­szet­vé­del­mi ha­tó­ság en­ge­dé­lye szük­sé­ges. Bio­szfé­ra-re­zer­vá­tu­mok Nem­ze­ti par­kot, táj­vé­del­mi kör­ze­tet, ter­mé­szet­ vé­del­mi te­rü­le­tet vagy azok meg­ha­tá­ro­zott ré­szét – ha az nem­zet­kö­zi­leg kiemel­ke­dő tu­do­má­nyos ér­

té­ket kép­vi­sel – az UNES­CO a jog­sza­bály­ban fog­ lal­tak sze­rint bio­szfé­ra-re­zer­vá­tum­má mi­nő­sít­he­ti. A bio­szfé­ra-re­zer­vá­tu­mok mag­te­rü­le­tei fo­ko­zot­tan vé­dett te­rü­le­tek, és el­ső­sor­ban tu­do­má­nyos cé­lo­kat szol­gál­nak. A va­don élő nö­vé­nyek és ál­la­tok vé­del­me A vé­de­lem ki­ter­jed a vé­dett nö­vé­nyek és ál­la­tok min­den egye­dé­re és min­den fej­lő­dé­si alak­já­ra. Vé­dett te­hát a nö­vény föld alat­ti ré­sze (a gu­mó, a hagy­ma, a rizóma), a föld fe­let­ti ré­sze (a vi­rág és a mag) is. Ti­los a vé­dett te­rü­le­te­ken a vé­dett nö­vényt gyűj­ te­ni, le­tép­ni, cso­kor­ba szed­ni vagy el­pusz­tí­ta­ni. Vé­ dett te­rü­le­ten ér­vé­nyes a mon­dás: min­dent a szem­ nek, sem­mit a kéz­nek! A vé­dett ál­lat­fa­jok min­den fej­lő­dé­si alak­ja vé­ dett. Vé­dett a ki­fej­lett ál­lat, a to­jás és a fió­ka is, vé­ dett a lep­ke pe­té­je és a báb­ja is. Nem sza­bad a vé­dett ál­lat­fa­jo­kat en­ge­dély nél­kül el­pusz­tí­ta­ni, be­fog­ni, fog­ság­ban tar­ta­ni, kül­föld­re szál­lí­ta­ni, pre­pa­rál­ni. Aki ezek kö­zül bár­me­lyi­ket meg­te­szi, sza­bály­sér­tést kö­vet el. A ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­le­tek lá­to­gat­ha­tó­sá­ga A ter­mé­szet­vé­de­lem tár­gyai a lá­to­ga­tás­ra kü­lön­bö­ ző­kép­pen ér­zé­ke­nyek, ezért a te­rü­let le­het: – zárt, – kor­lá­to­zot­tan lá­to­gat­ha­tó, – sza­ba­don lá­to­gat­ha­tó. Zárt te­rü­le­tek: A vál­to­zás­ra ér­zé­keny élő­he­lyek, a rit­ka ma­da­rak fészkelőterülete a lá­to­ga­tás elől rend­sze­rint el­zár­tak. Az ilyen te­rü­le­tek­re be­lé­pé­si en­ge­délyt az OKTH il­le­té­kes felügye­lő­sé­ge ku­ta­ tók­nak ad. Ilyen te­rü­let pl. a Kis-Ba­la­ton ter­mé­ szet­vé­del­mi te­rü­le­te. Kor­lá­to­zot­tan lá­to­gat­ha­tó te­rü­le­tek: Meg­ha­tá­ ro­zott kor­lá­to­zá­sok­kal lá­to­gat­ha­tók. Kor­lá­to­zás vo­ nat­koz­hat az év­szak­ra, idő­tar­tam­ra, bi­zo­nyos út­vo­ na­lak­ra, egyes te­rü­le­tek­re, jár­mű­vek­re, a lá­to­ga­tók lét­szá­má­ra. A kor­lá­to­zá­so­kat a vé­det­té nyil­vá­ní­tó ha­tó­ság ír­ja elő, és bár­mi­kor, a vé­de­lem ér­de­kei­nek meg­fe­le­lően mó­do­sít­hat­ja. Sza­ba­don lá­to­gat­ha­tó te­rü­le­tek: A lá­to­ga­tást sem­mi­lyen előírás nem kor­lá­toz­za, de a ter­mé­szet­ vé­de­lem tár­gyait óvó ma­ga­tar­tást el­vár­ják a lá­to­ga­ tók­tól.

60

Mi vil 4 kk 2 .indd 60

2014.06.02. 16:47:13

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Melyek a szerves és komposztálható hulladékok? Kony­hai hul­la­dé­kok: ke­nyér­ma­ra­dék, to­jás­héj, gyü­mölcs­héj (pl. dió-, na­rancs-, ba­nán-, cit­rom­ héj), hal­szál­ka, zöld­ség­hul­la­dé­kok (pl. hagy­ma- és krump­li­héj, sa­lá­ta, ká­posz­ta), ká­vé­zacc és fil­te­res zacs­kók, cson­tok, élelmiszer­maradékok, tej­ter­mé­ kek, pa­pír (pl. zsír­pa­pír, pa­pír zseb­ken­dő, zöld­sé­ges és gyü­möl­csös zacs­kók), kon­zer­vek és üve­gek tar­ tal­má­nak ma­ra­dé­ka (pl. lek­vár, jog­hurt), étel­ma­ra­ dé­kok, tea, teafilter. Ker­ti hul­la­dé­kok: vi­rág, vi­rág­föld, vá­gott fű (pl. a szé­na is), lomb, rő­zse, nye­se­dé­kek, gyom. Egyéb szer­ves hul­la­dé­kok: toll, haj, hörcsögalom, fa (vé­dő­be­vo­nat és lakk nél­kül), pa­pír (pl. zsír­pa­pír, pa­pír­tö­rül­kö­ző), bio­vö­dör­ből va­ló pa­pír­ zacs­kók. A TUDATOS HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AKTÍV HOZZÁJÁRULÁS A KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ! dB

A zaj intenzitása A zaj is levegőszennyezés A zaj ideg­fe­szült­sé­get, hal­lá­si, al­vá­si za­va­ro­kat, fej­ fá­jást, fáj­dal­ma­kat okoz. Mo­dern vi­lá­gunk­ban a zaj ko­moly kör­nye­zet­szennye­zé­si prob­lé­mát je­lent. Így van ez akár ­ze­ne­kar­tól, akár re­pü­lő­gép­től, gyá­ri be­ren­de­zés­től, köz­úti szál­lí­tás­ból, épí­té­si mun­ká­la­ tok­ból vagy bár­mi­lyen más for­rás­ból szár­ma­zik. Se­gít­sük a zaj­szennye­zés el­le­ni har­cot azzal, hogy fel­de­rít­jük és be­mu­tat­juk az em­be­rek­nek kör­nye­ze­ tünk leg­ká­ro­sabb zaj­for­rá­sait! Mutasd meg másoknak is! Ké­szít­sünk zajtér­ké­pet úgy, hogy a min­den­na­pi te­ vé­keny­sé­günk, sé­tánk al­kal­má­val ész­lelt nagy zajt oko­zó for­rá­so­kat meg­je­löl­jük az adott kör­nye­zet váz­la­tos raj­zán (pl. út­ke­resz­te­ző­dés, kö­ze­li gyár, re­pü­lő­tér, vas­út­vo­nal stb.)! Rög­zít­het­jük azo­kat az idő­pon­to­kat is, ami­kor a leg­na­gyobb a zaj­szint. Na­gyít­suk ki az áb­rát, és hasz­nál­juk fel kör­nye­ zet­vé­del­mi pro­pa­gan­dánk­ban! A túl­zott zaj­ter­he­lés na­gyon is reá­lis ve­szé­lyei­nek a megér­té­se oda ve­zet­ het, hogy ke­ve­sebb lesz a zaj, és ta­lán na­gyobb te­ kin­tet­tel le­szünk má­sok­ra és sa­ját egész­sé­günk­re is.

Fájdalom Stressz

Hallászavar

Alvási zavarok

Fejfájás

A zaj intenzitása decibelben mérve 61

Mi vil 4 kk 2 .indd 61

2014.06.02. 16:47:14

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Zoometeorológia Szép, meleg idő várható, ha – a ju­hok vi­dá­man fi­cán­kol­nak vagy hegy­nek fel­fe­lé le­gel­nek, – a de­ne­vé­rek es­te so­kat és sű­rűn rep­ked­nek, – a ma­da­rak víz­ben, po­cso­lyá­ban für­de­nek, – a bag­lyok so­kat hu­hog­nak, – a szá­raz­föl­di bé­kák ma­ga­san ül­nek, – a szent­já­nos­bo­gár erő­sen vi­lá­gít. Eső várható, ha – a ku­tya nyug­ta­lan, so­kat va­ka­ró­dzik, – a macs­ka ál­mos és lus­ta, – a sza­már or­dí­toz­ni kezd, – az ege­re­ket hall­juk cin­cog­ni, – a ma­da­rak por­ban für­de­nek, – a ka­csák vizs­gál­gat­ják az eget, – a vad­ga­lamb so­kat és gyak­ran tur­bé­kol, – a bé­kák so­kat bre­keg­nek, vagy a víz­be ug­ra­nak és ottma­rad­nak. Vihar, zivatar várható, ha – a ró­ka uga­tá­sa hal­lat­szik, – a ma­da­rak el­rej­tőz­köd­nek, – a gó­lya be­ta­kar­ja fió­káit fész­ké­ben, – a ri­gók nyug­ta­la­nul fü­työ­rész­nek, – a ha­lak ma­gas­ra ug­rál­nak, ki-ki­ve­tik ma­gu­kat a víz­ből, vagy mé­lyen az iszap­ba fú­ród­nak, – a pók fej­jel le­fe­lé ül há­ló­ja sar­ká­ban. Hideg idő várható, ha – von­ta­tot­tan ugat a ró­ka, – a ka­csák ön­szán­tuk­ból az ól­ba men­nek, – a var­jak feb­ruár­ban csa­pa­tok­ban kö­ze­led­nek, – a vad­lu­dak dél fe­lé húz­nak, – a ser­tés szal­ma­szá­lat hord fek­vő­he­lyé­re.

Hóesés várható, ha – a ju­hok nem akar­nak az akol­ból ki­moz­dul­ni, – a ku­tya rossz­ked­vű, nyug­ta­lan, nem ta­lál­ja a he­lyét, – a ve­re­bek so­kat csi­ri­pel­nek, – a ma­da­rak egy pont fe­lett ke­rin­ge­nek, – a hol­lók na­gyo­kat ká­rog­nak. Hideg télre számíthatunk, ha – az ege­rek, a me­zei poc­kok mély fész­ket ké­szí­ te­nek, – a mó­ku­sok sok fe­nyő­to­bozt gyűj­te­nek, – a köl­tö­ző ma­da­rak ko­rán el­ván­do­rol­nak, – a da­ra­zsak ok­tó­ber­ben is cso­por­tok­ban lát­ha­ tók, – a han­gyák ma­gas bo­lyo­kat épí­te­nek. Enyhe télre számíthatunk, ha – sok ősszel az egér, a me­zei po­cok, – az er­dei pin­tyek még de­cem­ber­ben is ná­lunk van­nak. Meleg lesz a nyár, ha – a ván­dor­ma­da­rak ko­rán ér­kez­nek vissza. Esős lesz a nyár, ha – a par­ti­fecs­kék a part ma­ga­san fek­vő ré­szei­ben váj­ják fész­kü­ket, – a bé­kák má­jus­ban igen so­kat bre­keg­nek. Időjárás-változás jele, ha – a var­jak a leg­ma­ga­sabb je­ge­nye­fák vagy fe­nyő­ fák csú­csá­ra ül­nek, – a keresztes pók nincs a há­ló­ja kö­ze­pén; lom­ha, lus­ta, nem szö­vö­get vagy meg­hú­zó­dik va­la­mi zug­ban.

62

Mi vil 4 kk 2 .indd 62

2014.06.02. 16:47:14

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Tanmenet Évi óraszám: 72 A tanmenet tartalmazza a katicabogárral jelölt, azaz a nem kötelező tananyagokat is. A gyerekek képességeinek megfelelően ezek helyett természetesen beiktathatunk gyakorlóórákat is. A nemzeti parkok részletesebben olvasmányként szerepelnek a tankönyv végén. Javasolt ezeket minden esetben az adott tájegység tanítása alkalmával elolvasni. A tanmenet ezért ezekre külön órákat nem tartalmaz.

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

1. témakör: Év eleji ismétlés 1.

– Digitális komp. – Természettudományos komp.: vizsgálati eszközök használata – Hatékony, önálló tanulás: információkeresés

Információforrások. Ismerkedés a kézi­nagyítóval, a mikroszkóppal, az USB mikrosz­ kóppal

2–3. Az előző évfolyamokon megismert élőhelyek élővilágának felelevenítése. Életfeltételek, életjelenségek. Táplálkozási kapcsolatok

Az ismert életközösségek növény- és állatvilágának felelevenítése a tanult szempontok alapján. Védelmük. Az élőlények életfeltételeinek, életjelenségeinek bemutatása példákkal, a tankönyv és a digitális tananyag filmrészleteinek, interaktív feladatainak, kérdéseinek segítségével. A növény részeinek bemutatása, megnevezése

– Anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás – Hatékony, önálló tanulás: a tanult ismeretek felhasználása új helyzetekben, tudásterületek összekapcsolása

Tankönyv 6–8. o., munkafüzet 3–5. o., az előző évfolyamok digitális tananyagai

63

Mi vil 4 kk 2 .indd 63

2014.06.02. 16:47:14

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

2. témakör: Növények a környezetünkben 4.

Tanulmányi séta egy kertbe, vásárcsarnokba vagy piacra

Gyümölcs- és zöldségfélék, gyomnövények megfigyelése a kertben. Kommunikáció a felnőttekkel: Mi mennyiért kapható a vásárcsarnokban, a piacon? A biotermékek ára

– Szociális és állampolgári komp.: társakkal való együttműködés, feladatvállalás – Természettudományos komp.: az egészséges táplálkozásunkhoz szükséges zöldség- és gyümölcsfélék megismerése

Jegyzetfüzet, ceruza, munkafüzet 6. o.

5.

K A rózsa története K Hogyan mutatják az időt a virágok?

Szöveg olvasása, értelmezése. Zenehallgatás: Csajkovszkij: Csipkerózsika. Virágok rendezése vázába, csokor készítése vagy rajzolása. Kutatás az ismert információforrások segítségével a különböző virágokról

– Anyanyelvi kommunikáció: szöveg értelmezése – Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség – Hatékony, önálló tanulás: olvasáskészség, lényegkiemelés, következtetések

Tankönyv 10–11. o., könyvek, folyóiratok a virágokról

6.

A petúnia és a tulipán

Dalok, versek, mesék a tulipánról. A petúnia és a tulipán testfelépítésének, részeinek vizsgálata. Tulipánhagyma vizsgálata. A két növény tulajdonságainak csoportosítása, összehasonlítása

– Természettudományos komp.: a növények testfelépítésének megismerése – Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség

Tankönyv 12–13. o., munkafüzet 7. o., digitális tananyag, a gyerekek által hozott könyvek, növények

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz Projekt 4–18. óra Tantárgyi koncentráció: – Anyanyelv: kommunikáció gyakorlása, kérdésfeltevés a felnőtteknek a séta és a kutatási feladatok során. Szókincsfejlesztés: ismert és ismeretlen növények neve, gyűjtőmunka a növényekről, rövid ismertetők felolvasása. Versek az ősz szépségeiről. – Rajz, technika: Növények, termések rajzolása, festése, formázása gyurmából, agyagból. – Ének: Növényekről szóló népdalok gyűjtése. – Matematika: Zöldség- és gyümölcsfélék mennyiségének becslése, mérése. – Testnevelés: Helyes járástempó és a megfelelő alakzatok (sorok) tartása a tanulmányi séta alkalmával. – Technika: Zöldség- és gyümölcssaláták, teák készítése.

64

Mi vil 4 kk 2 .indd 64

2014.06.02. 16:47:14

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Óra

Téma, tananyag

7.

K Kultúrnövények

Élménybeszámolók: „A mi kertünk”, „A nagymamám kertje”. Szöveg olvasása, lényegkiemelés. Melyek az eredményes növénytermesztés feltételei? Szituációs játék: A növények beszélgetnek

– Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli szövegalkotás – Természettudományos komp.: az élőlények kapcsolata egymással és az élettelen környezettel – Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség: drámajáték

Tankönyv 14–15. o., munkafüzet 8. o., digitális tananyag, Környezetvédelmi lexikon, Magyar értelmező kéziszótár, Varázslatos világ – környezetismereti olvasókönyv (Apáczai Kiadó)

8.

Gyomnövények

Néhány begyűjtött gyomnövény érzékszervi vizsgálata. Beazonosítás határozókönyvek segítségével. Csoportosítás. Melyek közülük a gyógyhatású növények? A gyógyteák elkészítési módjai. Kétféle gyógytea elkészítése, kóstolása

– Természettudományos komp.: a növények szerepe, felhasználása – Szociális és életviteli komp.: egészséges életvitel, környezetkímélő életviteli szokások kialakítása

Tankönyv 16. o., digitális tananyag, gyomnövények, határozókönyvek, gyógyfüves könyvek

9.

A sárgarépa és a petrezselyem

Növényi részek érzékszervi vizsgálata, kóstolása. A sárgarépa és a petrezselyem összehasonlítása. Magjaik vizsgálata. A tasakon található információk megbeszélése. Egyéni beszámolók a növények felhasználásáról

– Természettudományos komp.: a növények testfelépítésének és életműködésének megismerése – Matematikai komp.: mennyiségek viszonyítása

Tankönyv 17. o., munkafüzet 9. o., digitális tananyag, sárgarépa és petrezselyem növény, tasakos sárgarépa és petrezselyem vetőmag

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz – Tanult idegen nyelv: Az ismert zöldségés gyümölcsfélék neve más nyelven.

65

Mi vil 4 kk 2 .indd 65

2014.06.02. 16:47:14

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Óra

Téma, tananyag

10.

A paradicsom és a paprika

Növényi részek és termések vizsgálata, összehasonlítása. A paradicsom és a paprika felhasználási módjai (előzetes felkészülés alapján). Saláta készítése, kóstolása. Beszélgetés a növények termesztéséről, tartósításáról

– Természettudományos komp. – Szociális és életviteli komp.: az egészséges életvitellel kapcsolatos szokások megismerése, gyakorlása

Tankönyv 18. o., munkafüzet 10. o., digitális tananyag, paradicsom, paprika növény és termése, gyűjtött könyvek, újságcikkek, internethasználat (palánta, palántázás)

11.

Káposztafélék

Előzetes feladat: Milyen ételek készíthetők a káposztafélékből? Beszámolók. Képelemzés. Néhány káposztaféle vizsgálata. Savanyú káposzta, kóstolás

– Természettudományos komp.: a zöld növényi részek szerepe táplálkozásunkban – Szociális életviteli komp.: a meglévő tapasztalatok, ismeretek alkalmazása

Tankönyv 19. o., munkafüzet 11–12. o., digitális tananyag, káposztafélék, szakácskönyvek

12.

Ismerd meg őket is! Előzetes feladat (differenciálás): Miért egészséges a nyersen ehető zöldségfélék fogyasztása? Zöldségfélék érzékszervi vizsgálata: hagyma, borsó, bab, fejes saláta, padlizsán, szójabab, uborka, sütőtök. Melyik fogyasztható nyers állapotban? Napi étrend vizsgálata: Milyen mértékben szerepelnek a zöldségfélék?

– Természettudományos komp.: egészségkárosító szokások felismerése – Gondolkodási képesség fejl.: hasonlóságok, különbségek megláttatása, a meglévő ismeretek felhasználása

Tankönyv 20–21. o., munkafüzet 11–12. o., digitális tananyag, néhány zöldségféle a felsoroltak közül, Varázslatos világ

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

– Szociális komp.: problémamegoldó képesség fejl.

66

Mi vil 4 kk 2 .indd 66

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

13.

A burgonya

Előzetes kutatás: Hogyan került hazánkba néhány fontos zöldségnövényünk? Szövegolvasás, -elemzés. A burgonya legendája. Burgonyafajták érzékszervi vizsgálata. Beszélgetés: A burgonya felhasználási módjai. Az elkészítési mód és az egészséges táplálkozás közötti összefüggések

– Anyanyelvi kommunikáció: írásbeli, szóbeli szövegalkotás – Személyes komp.: kreativitás, képzelet fejl. – Természettudományos komp.: a növényi részek fogyaszthatóságának megismerése – Hatékony, önálló tanulás: információkeresés

Tankönyv 22. o., munkafüzet 11–12. o., digitális tananyag, különböző burgonyafajták, burgonyaszirom, burgonyakeményítő, burgonyacukor

14.

Hogyan lesz a magból fa?

Fa ültetése az iskola udvarán, parkban, kertben. Lehetőség szerint: facsemete vásárlása egy kereskedésben, vagy bemutatása szituációs játékkal. Kép- és ábraelemzés. A fa fejlődése, részei, a testrészek szerepe

– Kezdeményezőképesség és vállalkozói komp. – Szociális komp.: együttműködés, problémamegoldó képesség fejl.

Tankönyv 23. o., munkafüzet 13. o., digitális tananyag, egy választott és folyamatosan megfigyelt fa, Varázslatos világ

15.

Gyümölcsök

Szöveg olvasása, értelmezése a hazánkban termesztett gyümölcsökről. Heti étrend vizsgálata: Milyen mennyiségben szerepel benne gyümölcs? Beszélgetés a nyersen és a más formában fogyasztott gyümölcsök táplálkozási értékéről

– Matematikai komp.: mennyiségi viszonyok felismerése – Szociális és állampolgári komp.: a fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek elsajátítása

Tankönyv 24–25. o., munkafüzet 14–15. o., digitális tananyag, Varázslatos világ, könyvek a gyümölcsökről, információk az internetről

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

67

Mi vil 4 kk 2 .indd 67

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

16.

Mi terem a szántó- A szántóföldön földön? termesztett növények részeinek vizsgálata. Kép- és szövegelemzés. A belőlük készült ipari termékek vizsgálata. Beszélgetés a repcéből készült környezetbarát üzemanyagról

– Természettudományos komp.: a növények ipari feldolgozásának lehetőségei – Szociális és állampolgári komp.: a környezetkímélő életmód, szokások kialakítása

17.

K Mérgező növények

Előzetes feladat: a tanult információforrások segítségével felkészülés egy mérgező hatású növény tulajdonságairól. Szövegolvasás és képelemzés. Szituációs játékok: Mit kell tenni érintés vagy mérgezési tünetek esetén?

– Szociális és élet- Tankönyv 28. o., határozókönyvek viteli komp.: a segítségadás és gondozás képességének fejl., problémamegoldó képesség fejl., együttműködés – Természettudományos komp. fejl.

18.

A zöldség- és gyümölcsfélék tárolási, tartósítási módjai

Beszélgetés: Miért szükséges a gyümölcs- és zöldségfélék tárolása, tartósítása? A tárolás és tartósítás módjai. Kóstolás, összehasonlítások

– Szociális komp.: egészséges életvitel – Hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás fejl.

Tankönyv 29. o., digitális tananyag, konzervek, befőttek, aszalványok, gyorsfagyasztott és nyers gyümölcsök, zöldségek

19.

Miről tanultunk?

A zöldség- és gyümölcsfélékről tanultak felelevenítése, összefoglalása csoportmunkában a tankönyv és a munkafüzet segítségével

– Anyanyelvi kommunikáció – Rend­sze­rező­ képesség fejl.

Tankönyv 30. o., munkafüzet 17. o., a témakör kapcsán felhasznált irodalom, a tankönyvben megjelölt anyagok, eszközök

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Tankönyv 26–27. o., munkafüzet 16. o., digitális tananyag, napraforgó, kukorica, repce, búza, rozs, szója (magok), cukorrépa (répatest), kukorica és rozsliszt, étolaj, szójaszelet, szójagranulátum

68

Mi vil 4 kk 2 .indd 68

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

3. témakör: Állatok a környezetünkben 20.

Az éti csiga

21.

A hétpettyes katicabogár

22.

A feketerigó

Személyes élmények, tapasztalatok elmondása. Szövegolvasás, képelemzés. Lényegkiemelés: a csiga testrészei, a testrészek szerepe. A védettségének oka. A csigaház mésztartalmának vizsgálata. Akváriumi csiga megfigyelése lehetőség szerint

– Természettudományos komp.: élőlények testfelépítésének, életmódjának, környezeti feltételeinek vizsgálata, megismerése – Anyanyelvi kommunikáció: lényegkiemelés, az ismeretek elmondása

Tankönyv 32. o., munkafüzet 19. o., digitális tananyag, csigaház, ecet, Mi micsoda sorozat Csigák c. kötete, versek, mesék a csigákról

Projekt 20–27. óra Az éti csigáról, a katicabogárról és a feketerigóról van tapasztalata a gyerekeknek. Ha van lehetőségünk, látogassunk meg egy tanyát, lovardát vagy lótenyésztést, kutyamenhelyet vagy állatkórházat! Kisgyermekkori él- – Esztétikai-művé- Tankönyv 33. o., – Anyanyelv: mények a katicaszeti tudatosság és munkafüzet 20. o., Versek, dalok, bogarakról (versek, kifejezőképesség: digitális tananyag, történetek, dalok, mondókák). a versekben, Varázslatos világ, regények A meglévő ismere- dalokban, Mi micsoda sorozat a témakörben tek felelevenítése a mondókákban Rovarok c. kötete szereplő állatokról. rovarokról. Szöveg rejlő érzelmek – Rajz: olvasása, kép- és felfedezése Élményrajzok ábraelemzés, – Matematikai állatokról, lényegkiemelés. komp.: állatokkal. Szókártyák sorba rendszerezés – Matematika: rendezése: a boga- – TermészettudoAz állatok tömege, rak fejlődési mányos komp.: táplálékmennyiszakaszai. a bogarak testfelségek. A bogarak jellemző építésének, – Technika: tulajdonságai életműködésének Állatok formázása megismerése, gyurmából, szerepük az agyagból. élővilágban Népi Élménybeszámo– Szociális komp.: Tankönyv 34. o., gyermekjátékok lók, tapasztalatok: érzelmi munkafüzet anyagának a madarak jelentő- intelligencia fejl., 21–22. o., összegyűjtése. sége a természeta madarak digitális tananyag Állatok készítése ben, életünkben. védelme Varázslatos világ, kukoricacsutkából, Szókártyák szétvá- – Hatékony, önálló Herman Ottó: napraforgószárból logatása: Melyek a tanulás: A madarak lehetőség szerint. madarak jellemző tájékozódás, hasznáról és tulajdonságai? információkeresés káráról, 69

Mi vil 4 kk 2 .indd 69

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Szöveg olvasása, – Esztétikai-művé- a gyerekek által elemzése. szeti tudatosság gyűjtött fotók, Madárhangok fejl. képek hallgatása. (Kutass! Mit jelent a szó: ornitológus?) 23.

Hűséges barátunk: a kutya

Élménybeszámolók: „Az én kutyám”, történetek a kutyákról. Beszélgetés a kutyatartás szabályairól. A kutya jellemző tulajdonságainak megismerése: szöveg és képek elemzése. Kutyamenhely meglátogatása lehetőség szerint

– Anyanyelvi kommunikáció: gondolatok, információk rögzítése írásban – Érzelmi intelligencia fejl.: az állatok testbeszédének megfigyelése

24.

A háziló

Előzetes feladat: A lovak jelentősége népünk múltjában. Látogatás egy lovardában vagy lótenyésztésben lehetőség szerint. A lovak jellemző tulajdonságainak megismerése személyes élmények, film, képek és szöveg alapján

– Szociális és állampolgári komp.: pozitív érzelmek átélése – Természettudományos komp.: az emberek és állatok jó kapcsolatának alapja a megismerés

25.

Az állattenyésztés története

Előzetes feladat: Mikor kezdtek őseink állattenyésztéssel foglalkozni? Milyen módon? Beszélgetés: Miért szükségesek bizonyos ismeretek, tapasztalatok az állatok gondozásához? Szövegolvasás, képelemzés

– Szociális és állampolgári komp.: pozitív és negatív értékek megismerése, a hagyományok tisztelete

Tankönyv 36–37. o., munkafüzet 23. o., digitális tananyag, a gyerekek által gyűjtött könyvek a kutyákról Katicabogár készítése dióhéjból, kartonból. Vagy: Állatok a környezetünkben: csoportmunkában istálló, ól, baromfiudvar, ház Tankönyv 38–39. o., építése kartonból munkafüzet 24. o., és hulladék digitális tananyag, anyagokból. – Testnevelés: Varázslatos világ Az állatok mozgásának utánzása. – Ének: Dalok gyűjtése, éneklése állatokról. – Tanult idegen nyelv: Az állatok neve, dalok az állatokról. Tankönyv 40. o., Hogyan éltek elődeink? c. könyv, állati eredetű anyagok, tárgyak

70

Mi vil 4 kk 2 .indd 70

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

26.

Az állatok iránti felelősség

Pozitív és negatív élmények elmondása az állattartással kapcsolatosan. Szöveg feldolgozása: Az állatok iránti felelősség legfontosabb szabályai. Tablók készítése a háziállatokról

– Szociális és állampolgári komp.: felelősség, segítségadás, szabályok elfogadása, betartása, jogok és kötelességek

Tankönyv 41. o., a gyerekek által gyűjtött könyvek az állatgondozásról, a készített tablók

27.

Miről tanultunk?

A tanultak összefoglalása a tankönyvben található szempontok alapján

– Hatékony, önálló tanulás: ok-okozati összefüggések – Rendszerező­ képesség fejl.

Tankönyv 42. o., munkafüzet 25. o., a témakörben felhasznált szemléltetés szükség szerint

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

4. témakör: Testünk, életműködésünk 28.

29.

Projekt 28–37. óra – Anyanyelv: Versek, mondások, közmondások az életkori szakaszokról, táplálékokról, a szeretetről. (Varázslatos világ) – Matematika: Táplálkozz egészsé- Előzetes feladat: – Szociális és Tankönyv 46–47. o., Mérések. gesen! heti étrend és test- életviteli komp.: munkafüzet – Technika: mozgás lejegyzése. az egészséges 27–28. o., Gyümölcs- és Az egészséges táp- táplálkozás digitális tananyag, zöldségsaláták lálkozás elemeiszabályainak saját étrend, készítése nek bővítése a tan- megismerése, különféle csoportmunkában. könyv és más inbetartása táplálékok képei Ünnepi teríték formációforrások – Személyes komp.: dekorációjának alapján. Saját táp- egészséges életvitel, elkészítése. lálkozás elemzése a harmónia – Testnevelés: tanultak alapján. 5 perces reggeli Önkritika, torna önálló véleményalkotás, összeállítása. konkrét ötletek a változtatásra. Az ember életkori szakaszai

Előzetes feladat: érdeklődés a szülőktől. Saját tapasztalatok a megélt életkori szakaszokról. Szöveg olvasása, az életkori szakaszok sorrendje. Képelemzés

– Szociális és életviteli komp.: pozitív érzelmek átélése – Nemzedékek közötti szolidaritás, felelősség

Tankönyv 44–45. o., munkafüzet 26. o., digitális tananyag, az otthonról hozott fotók

71

Mi vil 4 kk 2 .indd 71

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Táplálékok csoportba rendezése tabló formájában 30.

A vitaminok

Előzetes felkészülés: SzentGyörgyi Albert munkássága. Beszélgetés, szövegfeldolgozás, ábraelemzés. Néhány fontos vitamin megismerése, forrása. Összefüggés az ételek elkészítése és a vitamintartalmuk megőrzése között

– Természettudományos komp.: a szervezet számára legfontosabb vitaminok megismerése – Szociális komp.: a kutatók, tudósok munkásságának tisztelete

Tankönyv 48–49. o., munkafüzet 29. o., digitális tananyag, könyvek a vitaminokról, internethasználat: a legújabb kutatások eredményei

31.

Táplálkozási betegségek

Saját tapasztalatok elmondása a témával kapcsolatosan, tanulságok levonása. Beszélgetés az alultápláltságról, az éhezésről, az étkezéssel a szervezetünkbe jutó káros anyagokról, a mennyiség és a változatosság egyensúlyáról

– Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli szövegalkotás – Szociális és állampolgári komp.: etikai dimenziók tudatosítása, globális és lokális problémák ismerete

Tankönyv 50. o., munkafüzet 30–31. o., újságcikkek, Varázslatos világ

32.

Légúti betegségek

A harmadik évfolyamon tanultak felelevenítése: A levegő útja. Saját tapasztalatok elmondása a légúti betegségekkel kapcsolatosan. Szöveg olvasása, lényegkiemelés.

– Természettudományos komp.: az egészségre káros anyagok, szokások felismerése, a védekezés lehetőségei – Anyanyelvi kommunikáció: beszédkészség, vitakészség fejl.

Tankönyv 51. o., munkafüzet 32. o., könyvek, digitális tananyag, újságcikkek

– Rajz: Gyümölcsök, zöldségek festése, rajzolása. Kép rajzolása: Szeretet. Üzenet a kívánságfára (fa rajza egy rajzlapra, a leveleket körök helyettesítik, amelyekbe egyik társuknak jókívánságokat írnak a gyerekek). Szituációs játékok.

72

Mi vil 4 kk 2 .indd 72

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Beszélgetés a levegő­szennye­ zettség és a légúti betegségek összefüggéséről 33.

Helyes és helytelen szokásaink

Az első, második, harmadik évfolyamon tanultak felelevenítése: Milyen fejlődés mutatkozik a jó szokásaidat illetően? Milyen helytelen szokásaidon kell még változtatnod? Játék: Osztálytárs rövid jellemzése helyes és helytelen szokásait beleszőve. Ki lehet ő?

– Szociális és élet- Tankönyv 52. o., munkafüzet 33. o. viteli komp.: vélemény helyes megfogalmazása, a társak véleményének meghallgatása, segítségkérés, mások problémáinak megértése, empatikus magatartás – Személyes komp.: akarat fejl.

34.

Szenvedélybetegségek

Tapasztalatok elmondása a környezetből. Szituációs játékok. Lényegkiemelés szövegből, képelemzés

– Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség – Szociális és állampolgári komp.: önzetlen segítségnyújtás

Tankönyv 53–54. o., munkafüzet 34. o.

35.

Kapcsolatom az emberekkel és a társaimmal

Beszélgetés: Miért fontos a jó kapcsolat a környezetünkben lévő emberekkel? Mit jelent számunkra a barátság? A kapcsolatainkat befolyásoló jó tulajdonságok elolvasása, értelmezése

– Szociális és állampolgári komp.: társakkal való pozitív együttműködés a játék és a munka során, kompromisszumkészség, szabályok megértése, betartása

Tankönyv 55. o., munkafüzet 35. o., gyűjtött irodalmi példák a arátságról

36.

A szeretetről

Írásbeli válasz a kérdésre: Mit jelent számomra a szó: szeretet? Szöveg olvasása, lényegkiemelés:

– Anyanyelvi Tankönyv 56. o., kommunikáció: munkafüzet 36. o., szövegértés, Varázslatos világ beszédkészség, szóhasználat, vitakészség 73

Mi vil 4 kk 2 .indd 73

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Miben nyilvánul meg a szeretet? Önismeret, önértékelés: Milyen tulajdonságaim alapján vagyok méltó mások szeretetére?

– Érzelmi intelligencia fejl. – Személyes komp.: önkritika

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

37.

A hazaszeretet

Előzetes feladat: Mit jelentenek a szavak: önzetlenség, odaadás, önfeláldozás? Beszélgetés: Mit jelent a cselekvő szeretet? Mit tehetsz te a hazádért? Szöveg olvasása, lényegkiemelés

– Anyanyelvi kommunikáció: szavak, kifejezések értelmezése – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség: érzelmek, gondolatok kifejezése művészeti eszközökkel

Tankönyv 57. o., munkafüzet 36. o., digitális tananyag, Varázslatos világ

38.

Miről tanultunk?

A témakör összefoglalása a tankönyv alapján

– Rendszerszemléletű gondolkodás fejl.

Tankönyv 58. o., munkafüzet 37. o., a témakörben használt szemléltetés szükség szerint

K Helyünk a világ- Helyünk a világegyetemben egyetemben: ábraés adatelemzés. Beszélgetés: Kit milyen kérdések foglalkoztatnak a témával kapcsolatosan?

– Természettudományos komp.: tudáselemek, kreatív gondolkodás, kérdések feltevése

Tankönyv 60–61. o., munkafüzet 38. o., földrajzi atlasz, a tanult információforrások

Bolygónk, a Föld

– Természettudományos komp.: globális és lokális problémák ismerete, döntések és következményeik – Kezdeményezőképesség és vállalkozói komp.

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

5. témakör: Élőhelyünk a Föld 39.

40.

Előzetes kutatómunka: Mit gondoltak régen az emberek a Föld alakjáról? Szöveg olvasása, értelmezése. Kreatív ötletek a Földünket veszélyeztető lokális és globális problémák megoldására

Tankönyv 62. o., munkafüzet 38. o., digitális tananyag, atlasz, földgömb, Veszélyben a világunk c. sorozat kötetei, Varázslatos világ

39–48. óra Anyaggyűjtés, mérések, kísérletek, vizsgálódások a témakör témáival kapcsolatosan

74

Mi vil 4 kk 2 .indd 74

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

41.

Időjárás, éghajlat

Látogatás egy meteorológiai mérőállomáson lehetőség szerint. Az előző évfolya‑ mokon tanult ismeretek felelevenítése. Ábraelemzés: Mit jelent az idő, időjárás, éghajlat? Időjárási térképek tanulmányozása az atlaszban

– Természettudományos komp.: ok-okozati összefüggések: az időjárás hatása az élőlényekre – Matematikai komp.: mérőeszközök használata, pontos mérés, mérések leolvasása

Tankönyv 63. o., munkafüzet 39. o., digitális tananyag, Varázslatos világ

42.

K Az időjárás hatása életünkre

Előzetes feladat: Mivel foglalkozik az orvosmeteorológia? Élmény festése egy választott évszakról. Szövegolvasás, képelemzés. Beszélgetés: az időjárás pozitív és negatív hatásai, a védekezés lehetőségei

– Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Életviteli komp.: a szükséges információk megszerzésével a negatív hatások megelőzése, a pozitív hatások felhasználása

Tankönyv 64. o., munkafüzet 39. o., digitális tananyag, Varázslatos világ

43.

Az élet bölcsője a talaj

Előzetes feladat: talajminták gyűjtése. Talajminták vizsgálata: morzsolhatóság, vízáteresztő képesség, humusztartalom. Ábraelemzés: a talaj rétegződése. Beszélgetés a talaj védelméről

– A környezettudatos magatartás fejl. – Szociális és állampolgári komp.: környezetvédelmi problémák és a hozzájuk tartozó értéktartalmak megismerése

Tankönyv 65. o., munkafüzet 40. o., Veszélyben a világunk sorozat A talaj c. kötete, talajminták

44.

Az éltető víz

Előzetes feladat: Honnan került a víz a háztartásokba a vízvezetékrendszer kiépítése előtt? Az előző évfolyamokon

– Természettudományos komp.: az élettelen környezetben lejátszódó változások és ezek hatásai – Szociális és életviteli komp.:

Tankönyv 66. o., munkafüzet 41. o., digitális tananyag, Varázslatos világ, Veszélyben a világunk sorozat A víz c. kötete, újságcikkek

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

75

Mi vil 4 kk 2 .indd 75

2014.06.02. 16:47:15

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

tanult ismeretek felelevenítése. Kifejezés rajzban: Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Hogyan óvhatjuk természetes vizeink tisztaságát?

mértékletesség, közjó orientáció, környezettisztelő szokások kialakítása

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

45.

Mi szennyezi a levegőt?

Előzetes tájékozódás: Van-e a lakóhelyen vagy annak közelében olyan létesítmény, amely erősen szennyezi a levegőt? Szövegolvasás, ábraelemzés. Konkrét ötletek megfogalmazása a tiszta levegő védelmében

– Természettudományos komp.: a levegőszennyezés következményei, a megelőzés lehetőségei – Személyes komp.: problémafeltárás, kreatív ötletek megfogalmazása

Tankönyv 67. o., munkafüzet 42. o., digitális tananyag, Veszélyben a világunk sorozat A levegő c. kötete, újságcikkek

46.

K Energiaforrások

Előzetes tájékozódás: Milyen energiaforrásokat használtok az otthonotokban? Szöveg olvasása, lényegkiemelés, képelemzés. Megújuló és nem megújuló energiaforrások

– Digitális komp.: információgyűjtés – Matematikai komp.: mérések, viszonyítások – Természettudományos komp.: egyéni és közösségi felelősség

Tankönyv 68–69. o., munkafüzet 43. o., digitális tananyag, a tanult információ­ források, szén, fa, kőolaj, pellet, biobrikett

47.

Az élőlények védelme

Az előző évfolyamokon tanultak felelevenítése (védett és kipusztult élőlények, biológiai egyensúly). Szöveg olvasása. Szent-Györgyi Albert idézetének értelmezése

– A környezettudatos magatartás fejl. – A környezetvédelmi problémákhoz kapcsolódó elemző-értékelő képességek fejlesztése

Tankönyv 70. o., munkafüzet 44. o., a tanult információ­források

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

76

Mi vil 4 kk 2 .indd 76

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

48.

Mit tehetünk környezetünk védelméért?

Előzetes feladat: néhány – a háztartásban használatos – környezetbarát és környezetszen�nyező anyag összegyűjtése. Szókártyák csoportosítása a táblán: az újrahasznosítható hulladékok kiválasztása. Értelmezés: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Ötletek összegyűjtése: Mit tehetünk mi a környezet és a természet védelmében? A megvalósítás módjai

– A környezetérzékenység fejlesztése (attitűdök) – Szociális és állampolgári komp.: együttműködés, kritikai gondolkodás, kreatív gondolkodás, cselekvőképesség, felelősség

Tankönyv 71. o., munkafüzet 45. o., digitális tananyag, a gyerekek gyűjtőmunkája

49.

Miről tanultunk?

A témakör összefoglalása a tankönyv segítségével

– Rend­sze­rező­ képesség fejl.

Tankönyv 72. o., munkafüzet 46. o., a témakörhöz kapcsolódó szemléltetőanyagok szükség szerint

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz Konkrét cselekvések a természeti és az épített környezet védelmében. Faültetés, takarítás, segítségnyújtás az idős embereknek, az elhagyott állatoknak

6. témakör: A mi hazánk Magyarország 50.

51.

„Amiről a térkép mesél”

Előzetes feladat: Miért tudnak ma az emberek egészen pontos térképeket készíteni? A földgömb és a különböző térképek színeinek, tartalmának vizsgálata

– Megfigyelő-, elemző-, összehasonlító, térbeli tájékozódóképesség fejl.

Tankönyv 74. o., munkafüzet 47–48. o., földgömb, domborzati, közigazgatási, tema­tikus, idő­járási és túra­térképek

A térkép titkai

Magyarország domborzati térképének tanulmányozása: színek, adatok. Adatok leolvasása, értelmezése.

– Megfigyelő-, elemző-, ténymegállapító, tájékozódó­képesség fejl.

Tankönyv 75–76. o., munkafüzet 47–48. o., hazánk domborzati térképe, terepasztal

A múzeum­ pedagógia alkalmazása a témakör során (lásd a kézi­ könyvben)

77

Mi vil 4 kk 2 .indd 77

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Szövegolvasás, ábra- és képelemzés. Felszínformák építése homokasztalon. Méretek ös�szehasonlítása: felszínformák között, folyóvizek között

– Megfigyelő-, elemző-, ténymegállapító, tájékozódó­képesség fejl.

Tankönyv 75–76. o., munkafüzet 47–48. o., hazánk domborzati térképe, terepasztal

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

52.

Tájékozódás Magyarország megyéinek térképén

Tájékozódás a közigazgatási térképen: szomszédos országok, megyék, megyeszékhelyek. Saját megye és település megkeresése

– Analizáló-, szin­ tetizálóképesség fejl. – Értelmes leolvasás képességének fejl.

Tankönyv 77. o., munkafüzet 49. o., digitális tananyag, hazánk megyéinek térképe

53.

Települések: városok, falvak, tanyák

Előzetes feladat: fogalmazás készítése „Az én lakóhelyem” címmel. Képek gyűjtése a településekről, tablókészítés. Saját élmények elmondása a különböző településtípusokról. A települések közötti különbségek

– Anyanyelvi kommunikáció: írásbeli és szóbeli kifejezőkészség fejl. – Természettudományos komp.: az ember és a természeti környezet közötti összefüggések

Tankönyv 78–79. o., munkafüzet 50. o., digitális tananyag, fogalmazások, képek, versek a városról, faluról

54.

Utazz, közlekedj!

Előzetes feladat: képek gyűjtése közlekedési eszközökről. Az előző évfolyamokon tanultak felelevenítése. Útvonaltervek készítése térkép segítségével páros munkában. Tablókészítés a gyűjtött képekből

– Szociális és állampolgári komp.: menetrendek használata, a közlekedési szabályok betartása, szervezési, vezetési készségek kibontakoztatása – Kezdeményezőképesség és vállalkozói komp.: tervezés

Tankönyv 80–81. o., munkafüzet 51–52. o., képek, menetrendek, internethasználat

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

78

Mi vil 4 kk 2 .indd 78

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Óra

Téma, tananyag

55.

K Magyarország és környezete A hazánkban élő népcsoportok

Az olvasmány elolvasása a tankönyvből, lényegkiemelés. Saját élmények, tapasztalatok elmondása a hazánkban élő népcsoportokkal kapcsolatosan. Zenehallgatás. Beszélgetés: a jog és a kötelesség jelentése, összefüggése

– Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség: más népek hagyományainak megismerése, tisztelete – Állampogári komp.: a kötelesség és a jog egyensúlya

Tankönyv 82., 85. o., munkafüzet 53. o., képek, zenehallgatás

56.

Magyarok határainkon túl Hírünk a világban

Szöveg olvasása, értelmezése. Szókártyák párosítása: nevek-találmányok. Bemutatás írók, költők, zeneszerzők műveiből. Néhány hungarikum bemutatása

– Szociális és állampolgári komp.: pozitív érzelmek átélése, lelkesedés, büszkeség

Tankönyv 83–84. o., munkafüzet 54. o., szókártyák, Munkácsy-, Csontváryreprodukciók, Bartók-, Kodályzeneművek, Petőfi-versek

57.

Magyarország nagytájai

Tájékozódás Magyarország domborzati térképén és a tankönyv térképvázlatán. A nagytájak neve, elhelyezkedése, határai, felszíne. A felszínformák megoszlása

– Természettudományos komp.: a megfigyelő- és tájékozódó­képes­ ség fejl. a térképen, a természetes és az épített környezet védelme folyamatosan

Tankönyv 86. o., munkafüzet 55. o., digitális tananyag, Magyarország domborzati térképe

58.

Az Alföld

A tanult olvasmányok felelevenítése a honfoglalásról. Zenehallgatás a „Honfoglalás” c. filmből. Szöveg olvasása, képelemzés. Tájékozódás a térképen.

– Szociális és állampolgári komp.: hazánk tájainak, szépségeinek, megismerése, a nemzeti ön­tudat megalapozása – Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőképesség

Tankönyv 87. o., munkafüzet 56. o., domborzati térkép, részletek a „Honfoglalás” c. film zenéjéből

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Magyarország tájainak feldolgozása utazás formájában. Útvonaltervezés. 1. A tájegység fekvése, határai 2. Időjárása 3. Nevezetességei

79

Mi vil 4 kk 2 .indd 79

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Gyűjtőmunka elindítása: hazánk tájait, épületeit, kulturális örökségeit, népművészetét, életét ábrázoló képek gyűjtése 59.

Petőfi Sándor szülőföldje: a Kiskunság

Saját tapasztalatok, élménybeszámolók meghallgatása. Tájékozódás a térképen. Szöveg olvasása, képelemzés: a tájegység szépsége, helyzete, határai, sajátosságai

– Természettudományos komp. – Szociális és állampolgári komp.: kötődés a születési helyhez, a szülőföldhöz

Tankönyv 88–89. o., munkafüzet 57. o., digitális tananyag, domborzati térkép, gyűjtött képek

60.

Élet a Nagykunságban

Tájékozódás a térképen. Tapasztalatok, élménybeszámolók meghallgatása. Szöveg olvasása, képelemzés. „Mi terem a szántóföldön?” c. téma felelevenítése. A múlt és a jelen összehasonlítása a tankönyv szövegének segítségével

– Matematikai komp.: mértékegységek helyes használata – Anyanyelvi kommunikáció: szövegértés, szövegolvasás, szóbeli kifejezőkészség fejl.

Tankönyv 90–91. o., munkafüzet 58. o., digitális tananyag, domborzati térkép, a már megismert szántóföldi növényekből készült néhány ipari termék, a gyűjtött képek

61.

A Kisalföld

A tájegység fekvésének meghatározása a térképen. Az Alföld és a Kisalföld időjárásának összehasonlítása. Szöveg olvasása, képelemzés. A tájegység múltja, jelene. Saját információk elmondása

– Matematikai komp.: térbeli és időbeli tájékozódás fejl. – Szociális és állampolgári komp.: pozitív és negatív értékek bemutatása

Tankönyv 92–93. o., munkafüzet 59. o., digitális tananyag, domborzati térkép, atlasz, gyűjtött képek

80

Mi vil 4 kk 2 .indd 80

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

62.

Az erdős Alpokalja Előzetes feladat: az Őrség hagyományai. Az Alpokalja fekvésének, határainak, felszínének meghatározása a térképen. Az Alpokalja és a Nagykunság időjárásának összehasonlítása. Szöveg olvasása, képelemzés: a táj szépségei, gazdasági élete, történelmi nevezetességei

– Elemző-, ténymegállapító, összehasonlító, megkülönböztető-, problémafelismerő képesség fejl. – Hatékony, önálló tanulás: információkeresés, lényegkiemelés – Matematikai komp.: adatok össze­hasonlítása

Tankönyv 94–95. o., munkafüzet 60. o., digitális tananyag, falitérkép, atlasz, a gyűjtött képek, a tanult információ­ források

63.

A Dunántúliközéphegység

Fekvésének, határainak meghatározása a térképen. A hegység részeinek felsorolása a térkép és a tankönyv segítségével. Saját élmények elmondása. Szöveg- és képelemzés: a tájegység múltja, jelene

– Ténymegállapító, lényegkiemelő, konkretizáló, szelektív képesség fejl. – Matematikai komp.: adatok elemzése

Tankönyv 96–97. o., munkafüzet 61. o., digitális tananyag, falitérkép, atlasz, gyűjtött képek, tárgyak

64.

Hazánk legnagyobb Előzetes feladat: tava a Balaton Miről nevezetes Balatonfüred, Hévíz, Szigliget? Miért nevezzük a Balatont magyar tengernek? Élménybeszámolók egy balatoni nyaralásról. A tó fekvésének meghatározása a térképen.

– Természettudományos komp.: a természeti értékek felkutatása védelme, megőrzése – Szociális és állampolgári komp.: egyéni és közösségi felelősség a fenntartható fejlődés érdekében

Tankönyv 98–99. o., munkafüzet 62. o., digitális tananyag, falitérkép, atlasz, a gyűjtött képek, a tanult információ­ források, Varázslatos világ

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

81

Mi vil 4 kk 2 .indd 81

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Képelemzés. Emlékezés Lóczy Lajosra. Beszélgetés az idegenforgalom fontosságáról, a környezet védelméről, szépítéséről 65.

A Dunántúlidombság

Előzetes feladat: Miről nevezetes Pécs és Szigetvár? Személyes élmények elmondása a tájegységről. Helyzetének, fekvésének meghatározása a térképen. Időjárási térkép elemzése. Képelemzés

– A hatékony, önálló tanulás: a tanult ismeretek alkalmazása új helyzetekben, információkeresés – Matematikai komp.: grafikonok leolvasása, összehasonlítása, értékelése

Tankönyv 100–101. o., munkafüzet 63. o., digitális tananyag, falitérkép, atlasz, gyűjtött képek, a tanult információ­ források

66.

Az Északiközéphegység

Előzetes feladat: Mi jellemző az Északi-középhegység időjárására? Helyzetének, fekvésének meghatározása a térképen. A hegység tagjainak felsorolása a térkép segítségével. Hazánk legmagasabb csúcsának megkeresése a térképen, magassági szám leolvasása. Képelemzés

– Elemző-, analizáló-, szintetizáló-, általánosító-, összehasonlító képesség fejl. – Életviteli komp.: pontosság, kitartó munka

Tankönyv 102–103. o., munkafüzet 64. o., digitális tananyag, falitérkép, atlasz, gyűjtött képek

67.

Nemzeti parkjaink

Látogatás a legközelebbi nemzeti parkba lehetőség szerint. Beszélgetés a nemzeti parkok jelentőségéről. Nemzeti parkok megkeresése a térképen a

– Anyanyelvi kommunikáció: gondolatok, információk rögzítése írásban, a tantárgyi szókincs egyre pontosabb használata, ismeretlen szavak

Tankönyv 104. o., munkafüzet 65–67. o., digitális tananyag, falitérkép, atlasz, nemzeti parkok jelképei

A nemzeti parkokkal részletesen csak olvasmány­szinten foglalkozunk. Az adott tájegységhez kapcsolódva javasolt elolvasni.

82

Mi vil 4 kk 2 .indd 82

2014.06.02. 16:47:16

Kézikönyv A mi világunk 4. évfolyamhoz

Óra

68.

Téma, tananyag

Miről tanultunk?

69–72. Év végi ismétlés

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök (szemléltetés, eszközök, irodalom)

tankönyvben lévő térképvázlat segítségével. A tíz nemzeti park neve, jelképe

megkeresése lexikonokból – Szociális és állampolgári komp.: a segítségadás képességének fejl.

A témakör összefoglalása a tankönyv, a munkafüzet és a térkép segítségével

Rendszerező­ képesség fejl.

A témakörök ismétlése. A tanév során használt, a témához alkalmazkodó tevékenységi formák alkalmazása. Egyre több önálló munka biztosítása

Valamennyi A tanév során kompetenciaterület használt eszközök, fejlesztése, információ­források kiemelten a fenntartható fejlődés szempontjából fontos kulcskompetenciák, mint a rendszerszemléletű gondolkodás, kritikai gondolkodás, kreatív gondolkodás, tudáselemek, döntések és következményeik, globális és lokális problémák ismerete, etikai dimenziók tudatosítása, nemzedékek közötti szolidaritás, felelősség

Projektmunka, javaslatok a témakörhöz

Tankönyv 105. o., munkafüzet 68–69. o. és a témakör során használt szemléltetőanyagok, -eszközök Csoportmunka Páros munka Egyéni és frontális munka

83

Mi vil 4 kk 2 .indd 83

2014.06.02. 16:47:16

Tartalom KEDVES KOLLÉGANŐK! KEDVES KOLLÉGÁK!............................................................. 3 KÖRNYEZETISMERET KERETTANTERV....... 4 Alapelvek, célok................................................. 4 Kulcskompetenciák........................................... 5 Fejlesztési feladatok........................................... 5 4. évfolyam (áttekintő táblázat)....................... 7 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez..........................12 MÓDSZERTANI AJÁNLÁS................................ 13 A tankönyvek szemlélete, alapkoncepciója...............................................13 A pozitív környezeti magatartás tanítása..............................................................13 A tanítási-tanulási tevékenységek csoportosítása..................................................14 Az interaktív tananyag használata................15 A természettudományos kompetenciák fejlesztésére alkalmazható sokszínű tevékenységi formák.......................................16 A múzeumpedagógia alkalmazása a tanítási gyakorlatban....................................17 A madarak nem járnak lépcsőn....................18 Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben… ....................................19 „Zöld” szemüveggel nézve Mi van a táskában?........................................ 19 Megfigyelések a természetben.......................20 Játékok és feladatok a természetben .............22 Értékelőlap.......................................................24 NÖVÉNYEK A KÖRNYEZETÜNKBEN...........25 Gyomnövények, gyógynövények, mérgező növények......................................... 25 A paradicsom és a paprika (óravázlat).........26. A sárgarépa és a petrezselyem...................... 27 Káposztafélék...................................................28 Ismerd meg őket is!.........................................28 Gyümölcsök.....................................................29 A szántóföldön termesztett növényeink.......................................................30 A zöldség- és gyümölcsfélék tárolási, tartósítási módjai.............................................31

ÁLLATOK A KÖRNYEZETÜNKBEN...............31 Az éti csiga.......................................................31 A rovarok..........................................................32 A madarak........................................................34 Háziállatok.......................................................39 Szárnyasok háziasítása és elterjedése............39 A kutyákról......................................................41 A ló testbeszéde...............................................42 Az állattenyésztés története............................42 Az állattartás higiéniája..................................43 TESTÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSÜNK ...................43 Táplálkozz egészségesen!................................43 A vitaminok (óravázlat) ................................48 Betegségek........................................................48 ÉLŐHELYÜNK A FÖLD......................................50 Bolygónk, a Föld..............................................50 Történetek, hiedelmek a csillagokról............51 Hogyan segíti az űrkutatás mindennapi életünket?.........................................................51 Az időjárás elemei...........................................52 Az élet bölcsője a talaj.....................................54 Az éltető víz......................................................54 Energiaforrások...............................................54 A MI HAZÁNK MAGYARORSZÁG..................55 A térkép titkai..................................................55 Tájékozódás Magyarország megyéinek térképén............................................................55 Petőfi Sándor szülőföldje: a Kiskunság.........55 Élet a Nagykunságban....................................56 A Kisalföld.......................................................56 Az erdős Alpokalja..........................................56 A Dunántúli-középhegység...........................56 Hazánk legnagyobb tava a Balaton...............57 A Dunántúli-dombság....................................57 Az Északi-középhegység................................58 KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZETVÉDELEM......................................58 Melyek a szerves és komposztálható hulladékok?......................................................61 A zaj intenzitása..............................................61 Zoometeorológia.............................................62 TANMENET...........................................................63

84

Mi vil 4 kk 2 .indd 84

2014.06.02. 16:47:16