KÉZIKÖNYV 3. ÉS 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYVEK HASZNÁLATÁHOZ TANMENETJAVASLATTAL, ÓRAVÁZLATOKKAL KÉSZÍTETTÉK:

KÉZIKÖNYV A TECHNIKA

ÉS ÉLETVITEL CÍMÛ 3. ÉS 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYVEK HASZNÁLATÁHOZ

TANMENETJAVASLATTAL, ÓRAVÁZLATOKKAL

KÉSZÍTETTÉK: UJHELYINÉ DR. PETÕ ÉVA ÉS MESTERHÁZY FERENC

1

Írta: Ujhegyiné dr. Petõ Éva és Mesterházy Ferenc Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Tördelés: Szücs Bt.

A kiadó a kiadói jogot fenntartja © Mesterházy Ferenc, Ujhelyiné Dr. Petõ Éva, 2002 ISBN 963 657 348 4

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . II. Felkészülés a tanításra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . III. A Technika és életvitel tantárgy tanításának fontos irányvonalai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IV. A modellezés szerepe a térszemlélet és a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztésében . V. A 3. osztályos munkatankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A környezõ világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Tervezés, építés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Közvetlen környezetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VI. A 3. osztályos tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VII. A 4. osztályos munkatankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. A környezõ világ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Közvetlen környezetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . VIII. A 4. osztályos tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . IX. Óravázlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . X. Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

5 5 6 6 7 7 7 8 9 9 11 27 27 28 29 29 31 41 45

4

I. BEVEZETÉS A technika tantárgy feladata, hogy tükrözze a tanulók felé a természet és a technika (az ember alkotta világ), valamint a társadalom és a technika fejlõdésének törvényszerûségeit, múltbeli és mai kapcsolatait. Olyan életmódra nevel, amely magában foglalja az összetett (természeti, társadalmi, technikai) környezettel való harmonikus viszonyt; segít kialakítani az ehhez nélkülözhetetlen rendszerszemléletû gondolkodást. Végsõ soron hozzásegíti a tanulót a legfontosabbhoz, a környezetgazdálkodó szemlélet elsajátításához. A tantárgy fontos sajátossága a szintetizáló jelleg, (amely több, mint tantárgyi koncentráció) sokféle természettudományos terület és a történetiség együttes megjelenésében testesül meg. A technika és életvitel tantárgy tanítása során fejlesztendõ fõbb képességek területei: • a kommunikációs képességek (beszélgetés, olvasás, anyaggyûjtés, írás, rajzolás, mûszaki ábrázolás, szaknyelv használata, közlekedési jelzések, képek, rajzok elemzése) • a megismerõ (kognitív) képességek (az információk felfogása, megértése, feldolgozása, értékelése, a legmegfelelõbb megoldások keresésekreativitás) • a cselekvési képességek (a megszerzett ismeretek gyakorlatban való alkalmazása, cselekvésen keresztüli ismeretszerzés, finommozgásos tevékenységek végzése) Az alsó tagozaton dominál a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Ennek ellenére „A technika és életvitel” készségtárgy jellege csökkent, mert legalább annyira közismereti is, hiszen segítségével az egész emberiség környezetalakító tevékenységét, annak jellegzetességeit mutathatjuk meg. Ennek érdekében (az éppen érvényes oktatási dokumentumok hangsúlyeltolódásait figyelembe véve) a tantárgy tanítása során meg kell jelenjen: – a tudatos, tervszerû átalakító tevékenység (tulajdonságvizsgálatok, felhasználási lehetõségek, tervezõ folyamatok) az anyagokhoz való hozzájutás (eredetük), a keletkezõ hulladékok elhelyezésének megismerésével annak tervezésével; – az algoritmikus gondolkodás kialakítása a technológiai szemlélet érvényesülésével; – a problémamegoldás, kreativitás fejlesztése (probléma-felismerés és a lehetõségek összekapcsolásával, megoldási algoritmusok tervezésével); – a készügyesség kimûvelése. A 3–4. osztályban egyre erõsebben jelenjen meg a tanulók önálló tervezõ tevékenysége pl. a mûveletek megnevezése, eszközök kiválasztása, a teljes mûveleti sorrend összeállítása során. Egyre inkább építhetünk, fõleg az összetettebb, komplexebb munkadarabok elkészítésekor, a tanulók páros és csoportos önálló munkájára. Fontos a munkamegosztás kultúrájának elsajátítása.

II. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSRA A tantárgy sajátosságaiból (manualitás, összetett anyag- és eszközigény) eredõen a felkészülésnek két szintje van. 1. szint: Feltétlenül szükséges jóval az új tanév kezdete elõtt (az elõzõ tanév végén) a következõ évfolyam tanmenetének elkészítése, tanulmányozása a szükséges anyagok és eszközök idõben való beszerzése, megrendelése, a hozzájutás lehetõségeinek megismerése céljából. 2. szint: A tanítási órára való közvetlen felkészülés: a) a munkadarab (ha lesz ilyen az órán) elõzetes elkészítése, függetlenül attól, hogy bemutatjuk-e vagy sem. b) az óra menetének megtervezése, c) a szükséges anyagok, eszközök elõkészítése, szemléltetõ anyag elkészítése. d) gondoljuk át elõre, hogy a csoportban végzett munka milyen elõkészítést igényel pl. a csoport összetételének megválasztásánál, a szükséges eszközök, anyagok elõkészítésénél, a munkamegosztás szervezésénél. e) 3–4. osztályban (a tanulók önálló munkájára is építve) egyre hatékonyabban alkalmazható a differenciált foglalkozás, melynek megtervezése fontos feladat.

5

III. A TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK FONTOS IRÁNYVONALAI 1. Környezetgazdálkodó, környezettudatos magatartásra nevelés: Minden anyagfelhasználás kapcsán feltétlenül tisztázni kell, hogy az ember által használt anyagok forrása, lelõhelye a természetes környezet és annak élõhelyei. (A 6–10 éves gyerekek hajlamosak a világot funkcionális szemlélettel nézni → pl. a léc nem a szertárban és nem is a barkácsboltban terem). Ez nélkülözhetetlen összetevõje a környezetgazdálkodó szemlélet kialakításának. Ugyanilyen fontos a felhasznált anyagokból keletkezõ hulladékok kezelésének a megtervezése, a takarékos anyagfelhasználás, az újrahasznosítás fontosságának hangsúlyozása. Hiszen a hulladékokat a környezetbe juttatjuk vissza, illetve a nem megújuló anyagkészleteink kimerülnek. Igen hasznos lenne az osztályteremben a papírhulladék állandó szelektív gyûjtése (akár használt papírdobozban) és papírgyûjtésig való tárolása (ebbe nem gyûjthetõ papír zsebkendõ és papírszalvéta). 2. Anyag → tulajdonság → felhasználhatóság: Összetétel, szerkezet (anyag) → tulajdonságok → felhasználhatóság (az anyag szerepköre) Az anyagátalakító tevékenységek során mindig fontos az anyagok ismerete, vizsgálatukkal tulajdonságaik felderítése és a tulajdonságok által megengedett felhasználásuk. Itt nélkülözhetetlen a tanulók közvetlen tapasztalatszerzése a vizsgálatok során. Az anyagok tulajdonságvizsgálatánál tehát MINDEN TANULÓ kapjon anyagmintát, mindenki közvetlen tapasztalással ismerje meg az anyagokat. 3. Problémamegoldás, kreativitás, tervszerû, algoritmikus gondolkodás: Alkalmazzunk a felvetett technikai problémához önálló munkadarab meghatározást. Minél korábban jelenjen meg az elkészítési mûveletek sorrendjének önálló tanulói megtervezése (a rendelkezésre álló anyagok, eszközök és az elkészítendõ dolog ismeretével). A problémamegoldás fejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata, csakúgy, mint a kész tárgyak továbbfejlesztési tervei és megoldásai. 4. Történetiség: Minden tananyag tanításánál törekedjünk a történetiség (technikatörténeti vonatkozások) megjelenítésére, hogy az eszközfejlesztési folyamatok átláthatóak legyenek. 5. Rendszerelmélet: Amennyiben az 1–4. pontok érvényesülnek a tárgy tanítása során, akkor sikerrel alapozhatjuk meg tanulóink rendszerszemléletû gondolkodását.

IV. A MODELLEZÉS SZEREPE A TÉRSZEMLÉLET ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS, KREATIVITÁS FEJLESZTÉSÉBEN. Minden modell információt adó rendszer. A modell tehát rendszer: – célja: az emberi megismerési folyamat elõsegítése, újabb ismeretek szerzése; – egymással kölcsönhatásban lévõ részekbõl (a modell elemeibõl) összeálló szerves egész, – a modellezettel hasonlósági összefüggésben van, nélküle nem értelmezhetõ Rendkívül fontos, hogy a modell mindig relációt is kifejez: valamilyen szempont szerint modellje a modellezettnek. A szempont kijelölését az határozza meg, hogy miért van szükségünk a modellre. Más és más a követelmény, ha a modellezett formáját, szerkezetét, vagy mûködési folyamatait akarjuk bemutatni, vagy elõre kipróbálni. A modell tehát mindig csak részleges lehet. Minden szempontból hasonló csak egy van: maga a modellezett. Valami csakis akkor lehet modellje valaminek, ha ismerjük a modellezettel való összefüggését, vagyis, hogy mi alapján hasonlóak egymáshoz. A technikában igen nagy jelentõségû a hasonlóság felismerése, mert a modellezett mûködésének feltételeirõl elõre kell információkat szereznünk. Mindig a feladat határozza meg, hogy a modellnek miben kell hasonlónak lennie a modellezetthez.

6

Megkülönböztetünk: – a szerkezeti ((strukturális) – a mûködés (funkcionális) – a formai (geometriai) hasonlóságot. Fontos kiemelni, hogy ugyanannak a modellezett objektumnak szerkezetileg, mûködésileg, formailag hasonló modellje nem lehet egyetlen objektum. Általában ennek három modell felel meg. Két objektum formai hasonlósága (a formailag hasonló modell neve: makett) nem jelenti a mûködés hasonlóságát. (pl. gépkocsi és annak hû makettje). Lehet mûködésileg hasonló két objektum anélkül, hogy geometriailag hasonlóak lennének (pl.: egy elektromos fúrógép mûködõképes – gyurmát kifúrni képes – LEGO modellje formailag messze nem hasonló a modellezetthez). A modellek tervezése (pl. rajzban) során és a kivitelezéskor, továbbfejlesztéskor, a modellezett és a modell összehasonlításával a tanulók térszemlélete és kreativitása is jól fejleszthetõ.

V. A 3. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYV Általános tanácsok a munkatankönyv használatához: 1. Az azonos témakörök azonos lapszélszínnel jelennek meg. 2. A mellékletek használata nélkülözhetetlen a feladatok sikeres végrehajtásához. Témakörök és ajánlott óraszámok: 1. Környezõ világ (2 óra) 2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása (18 óra) – bevezetés: 1 óra – a papír: 4 óra – az agyag: 1 óra – természetes rostos anyagok: 3 óra – a textil és szövõkeret 9 óra 3. Tervezés, építés: (7 óra) 4. Közlekedés: (5 óra) 5. Közvetlen környezetünk: (5 óra)

1. A KÖRNYEZÕ VILÁG A témakör tanításának elsõdleges feladata a természetes és mesterséges környezet összehasonlítása, ezeknek megfigyelése a tanulók lakókörnyezetében. Az életkörülmények javítására irányuló tudatos emberi tevékenység néhány mozzanatának elemzése, tehát a természetes környezet tudatos felhasználásának vizsgálata. A tanmenet 1. óráján a tanév során készítendõ tárgyak anyagainak eredetét, forrását kell párosítani mtk. 4. o. 1. feladatban. A tanmenet 2. óráján adjunk külön hangsúlyt a mtk. 7. old. 7. feladatának. Fontos tudatosítani, hogy ahonnét a számunkra szükséges anyagokat kivonjuk (a természetes környezetbõl) ott élõlények élnek, élõhelyüket megváltoztatjuk.

2. TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA A témakör tanítása jól szolgálja a közvetlen tapasztalás útján való ismeretszerzést, a megfigyelõképesség fejlesztését, a rengeteg anyag megismerésével, vizsgálatával, összehasonlításával. A manualitás fejlesztését a sokféle mûvelet, munkafogás, eszköz elsajátításával, használatával. A környezettudatos magatartás kialakítását az anyagok származási helyének megismerésével, a takarékos anyagfelhasználással, a keletkezõ hulladék megfelelõ kezelésével. A problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás fejlesztését az algoritmikus feladatmegoldással és a mûveleti sorrend egyre önállóbb tervezésével. Fontos hangsúlyt kap a tudatos alapanyag választás az anyagvizsgálati tapasztalatok alapján. Tehát az anyagvizsgálattal megtapasztalt anyagtulajdonságok határozzák meg, hogy a kitûzött cél megvalósításához melyik anyagot használjuk. Nagyon fontos a tanulók közvetlen tapasztalása a vizsgálatok során.

7

A PAPÍR A tanmenet 5. óráján a siklórepülõvel feltétlenül végezzünk reptetési próbákat, úgy, hogy a gépen más-más helyre tesszük a gémkapocs nehezéket. (mtk. 10. old. 7. fel.) A tanmenet 6–7. óráján a papír megmunkálásakor keletkezõ hulladék szelektív gyûjtésérõl gondoskodjunk! A mtk. 13. old. 13. feladatában a mûveletek képei alá rögzíteni kell a mûveletekhez szükséges eszközök nevét.

AZ AGYAG Fontos tanácsok: A Kerettanterv és a NAT is kifejezetten agyag megmunkálását írja elõ, ne használjunk helyette gyurmát, vagy sóliszt gyurmát! Néhány tanács az agyag kezeléséhez: Az agyagot vastagabb szövetbe csomagoljuk, és mûanyag zsákban tároljuk. A szövetre kevés vizet öntve az agyag megtartja képlékeny állagát, illetve a kiszáradt agyag ezzel a módszerrel, gyúrás nélkül is, néhány nap alatt újra képlékeny lesz. Túl sok víz eláztatja az agyagot, a túl kevéstõl száraz, töredezõ lesz. Huzallal, damillal vagy késsel darabolható. A tárgyak részeit víz, vagy híg agyagpép segítségével dolgozhatjuk össze. A kész tárgyak kiszárítása lassan történjen (pl. mûanyag fóliával lazán letakarva), mert a vastagabb, nagyobb darabok a gyors száradáskor megrepedeznek. Ha van lehetõség a kiégetésre, akkor a felhasznált agyagot alakítás elõtt alaposan át kell gyúrni, nehogy légbuborék maradjon benne. Ha nincs égetõkemence, akkor a kisebb tárgyak a föléjük rakott tábortûz segítségével kiégethetõk (másnap, a kihûlt hamuból kiszedjük és lemossuk õket). Fontos, hogy tárgyaink nagyon szárazak legyenek, a tüzet pedig kevés tüzelõvel, lassan indítsuk. Javasoljuk, hogy az agyag résztémakör tárgyalásakor mutassunk fotókat, esetleg filmrészleteket a fazekas munkájáról. A tanmenetben javasolt kiegészítõ feladatok az órán differenciálásra jól felhasználhatók.

TERMÉSZETES, ROSTOS ANYAGOK A tanmenet 9–11. óráján a mtk. 15. old. 15. feladatában fontos, hogy a mûveletek megnevezését a képek feletti, az eszközöket pedig a képek alatti helyekre írják a gyerekek. Az istálló falazásával ügyeljünk a téglák kötésbe rakására, a fal csak így lesz stabil.

A TEXTIL A tanmenet 14–15. óráján a filc tolltartó készítésénél (mtk 19. oldal 23. feladat) a 3. mellékletbõl a mûveleti képek beragasztása után a mûveleteket a képek fölé, asz eszközöket a képek alá írassuk. A 3. melléklet utolsó képe a gomblyuk vágását mutatja. A tanmenet 16–17. óráján, a szövõkeret készítése elõtt a mtk. 20. old. 25. feladatában szereplõ anyagvizsgálathoz szedjük össze a képeken látható anyagokat (faléc, fémcsõ, fémrúd, lágypapír csíkok, textil, vékony fapálca, fémhuzal, kartonpapír)! Ezek közvetlen vizsgálatával válasszunk megfelelõ anyagot! A keret összeszegelésekor fontos, hogy legalább két átlós sarkot 2-2 db szöggel rögzítsünk, így a keret nem bír összecsukódni. (21. old. mûveleti sor) A mtk. 21. old. 27. feladatában szereplõ famegmunkáló eszközöket lehetõleg a valóságban is mutassuk be! A kartonból készülõ vetélõ méretezett rajza segítségével magyarázzuk el a rajzjelek jelentését! (vonal vastagságok, vonal fajták, méretezés jeleit) Szövéshez elõször a szövõkeretet fel kell vetni (mtk. 22. old. képe) A felvetett szálak mindig párosak legyenek. Ehhez felvetõ fonalat, vagy vékony spárgát használjunk. Más fonal nyúlik, ezért nem alkalmas. A felvetõ szálak kellõképpen feszesek legyenek.

3. TERVEZÉS, ÉPÍTÉS A témakör tanításánál lehetõség nyílik a térszemlélet fejlesztésére, a mûszaki kommunikáció egyes elemeinek megismerésére, a konstruáló képesség, a figyelem fejlesztésére. Az építés történjen csoportban, tanítói segítséggel meg kell szervezni a csoporton belüli munkamegosztást. Az összes elkészült munkát minden csoport figyelje meg és értékelje. A feladatok elvégzésére alkalmas bármely típusú LEGO alapkészlet, kiegészítve egyéb típusokkal. LEGO hiányában dolgozzunk fémépítõvel! 8

A tanmenet 21. óráján, a séta alkalmával nagyon fontos a tanítói közremûködés az épületek, utcák megfigyelésénél. Rögzítése rajzban történjen. A 22. órán az alaprajzok csoportos készítésekor sok tanítói segítségre lesz szükség. A 23. órán az épületeket jelképezõ dobozokat csomagoló borítással lássuk el (mtk 25. o. képe)! Ezt a mûveletet tanítsuk meg! A 24. és 25. órát (lakásbelsõ) próbáljuk óracserével dupla órává szervezni!

4. KÖZLEKEDÉS A társadalmi létezés egyik nagyon hangsúlyos területe a közlekedés. A témakör feladatai problémahelyzetek elemzésével jól szolgálják a tudatos, biztonságos, megfelelõ közlekedési magatartás kialakítását. Keresztmetszetet adnak a közlekedés irányítási, szervezési és környezeti problémáiról is. A 28. órán a 29. old. 4. feladatát csoportmunkában végeztessük. A tanmenetben megnevezett eszközöket csoportonként biztosítsuk! Nagyon fontos, hogy a kísérlet értékelésekor a csúszás és a gördülés fogalma megfelelõen kialakuljon. A nehezékekkel terhelt deszkalapot húzza minden tanuló az asztalon, majd gördülõtestet aláhelyezve ismételjük meg a próbát! Ha rugós erõmérõt használunk a vontatáshoz, akkor a különbség még szembetûnõbb lesz. A 29. órán a mtk. 31. old. 7. feladatában a rajzokon látható káros hatások sorrendben: 1. levegõszennyezés, füst. 2. balesetveszély 3. zaj A mtk. 32. old. 8. feladatának megoldásakor csak akkor jutunk helyes következtetésre, ha tisztázzuk, hogy a felsorolt összes közlekedési eszközt úgy hasonlítjuk össze, hogy mindegyikkel azonos számú utast (pl. 80 embert) szállítunk. Így 80 ember szállításakor 1 db autóbusz kevesebb zajt , kevesebb légszennyezést, kisebb balesetveszélyt okoz, mint 80, vagy akár csak 40 autó is. (ha 2 utast számítunk 1 autóra). A 30. órán, a mtk. 32. old. 9. feladatában a közlekedés káros hatásait csökkentõ megoldások képei sorrendben a következõk: Megoldások: 1. zajvédõ fal (átlátszó) Z 2. forgalomlassító akadály B,L,Z 3. forgalomlassító útszûkítés B,L,Z 4. parkolj és utazz tovább (tömegközlekedéssel) Z,L,B 5. lakózóna megjelölése Z,L,B 6. kerékpárút (használata) Z,L,B 7. ajánlott legmagasabb sebesség Z,L,B 8. terelõút, elkerülõ út. Z,L,B 9. megfelelõ mûszaki állapotú jármûvek használata L

5. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK Fontos feladatunk, hogy tanulóink jól eligazodjanak közvetlen környezetünk, a lakás, a ház, a település mûködtetésében, használatában. Balesetmentes, tudatos, átgondolt felhasználók legyenek nem csak a lakás falain belül, de pl. a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatban is. A 3. és 4. osztályos munkatankönyveink egyre bõvülõ körben, a gyerekek életébõl vett példák és gyakorlati feladatok segítségével jó lehetõséget adnak a fent leírt képességek fejlesztésében. A tanév során, idõ szûkében se csökkentsük a témára szánt idõkeretet. A 34. órán, a mtk. 37. old. 4. feladatában a rajzon a következõ baleseti forrásokat láthatjuk: – nyitott szekrényajtók (felállva beleütközünk) – a kés heggyel felfelé áll a szárítóban – a vasaló bekapcsolva maradt – a gyerek a forró étellel teli edényt megfogja, miközben egy borulékony széken egyensúlyoz kezében éles és hegyes késsel – a konyha közepén hagyott felmosóruhában, vagy vödörben eleshetünk, elcsúszhatunk. – a padlón hagyott játékautóban, ceruzákon megbotlunk és eleshetünk.

9

A 38. oldal 7. feladatában a rajzon látható balesetveszélyes helyzetek: – a vízben ülve, vagy nedves kézzel hajat szárítva halálos áramütés érhet – nedves helyen bármely elektromos eszköz használata súlyosan áramütés-veszélyes. – a padlón hagyott játékban megbotlunk, elesünk. – a padlón lévõ vízen elcsúszhatunk. – székre állva felborulhatunk

10

VI. 3. OSZTÁLYOS TECHNIKA TANMENETJAVASLAT Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység

4. Javasolt munkadarabok

5. Anyagok, eszközök

6. Szemléltetés

7. Munkaforma

8. Kiegészítõ feladat

A KÖRNYEZÕ VILÁG Anyagaink és tárgyaink eredete. Az anyagok újrafelhasználása. Hulladékfajták.

Hulladék, újrafelhasználás, komposzt, bomló hulladék, veszélyes hulladék, környezetszennyezés

A nyersanyagforrások és a kész tárgyak, termékek összekapcsolása.

Ismerkedés a hulladékfajtákkal (a témakör 1., 2., 3. sz. feladata szerint).

Mtk. 4–5. old.

Frontálisan szervezett egyéni és közös

Az 1. feladat kiegészítése további példákkal.

2.

A természetes és mesterséges környezet meghatározása. A természetes környezet felhasználása.

Természetes környezet, mesterséges környezet, élõhely, élõvilág, erdõgazdálkodás, vízgazdálkodás, bányászat

A természetes és mesterséges környezetet ábrázoló képek különválasztása, hét környezet fogalmának meghatározása.

Mtk. 6–7. old. Ismerkedés a természetes környezet felhasználásának leggyakoribb módjaival (a témakör 4., 5., 6., 7. feladatai)

Frontálisan szervezett egyéni és közös

A 6. és 7. feladat kiegészítése.

Különbözõ fajtájú papírminták, víz és edény, olló, kés

Frontálisan irányított közös, önállóan szervezett egyéni és csoport

11

1.

A TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA 3.

A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása. A papírok eddig megismert tulajdonságainak rögzítése anyagvizsgálat során.

Természetes anyag, átalakított anyag, lágypapír, kemény papír (megfelelõ szilárdság), hajlíthatóság, nedvszívóképesség

Különbözõ anyagok csoportosítása (a témakör 1., 2. feladata, 8. oldal). A korábban megismert és felhasznált anyagok felidézése, a papírok anyagvizsgálatai (hajlítás, tépés, vágás, nedvszívás) (a témakör 3., 4. feladata, 8. oldal)

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


A PAPÍR

12

4.

A szalvétahasználat története, díszes szalvéta-dekorációk készítése hajtogatással.

Nedvszívóképesség, hajlíthatóság

A szalvétahasználat történetének megbeszélése. Különbözõ szalvéták hajtogatása képes mûveleti sor és tanítói segédlet alapján (a témakör 5. feladata, 9. oldal)

Szalvétadísz

Különbözõ papírszalvéták

Mtk. 9. oldal

5.

A siklórepülés története, siklórepülõ készítése hajtogatással. A repülési tulajdonságok vizsgálata.

Siklórepülés orrnehéz, farnehéz

A siklórepülés történetének megismerése a rövid olvasmány alapján (10. oldal) siklórepülõ hajtogatása (a témakör 6. feladata, 10. oldal) Reptetési kísérletek végzése gemkapocs nehezékeknek a törzs különbözõ részére való helyezésével (a témakör 7. feladata, 10. oldal)

Siklórepülõ

Hajtogatható Mtk. 10. oldal papír, gemkapcsok

Többféle szalvéFrontálisan szervezett, közös, tadísz készítése. és frontálisan szervezett, részben ütemezett.

Többféle repülõtíFrontális közös, pus hajtogatása. frontálisan szervezett, teljesen ütemezett munka (hajtogatás), önállóan szervezett csoportmunka (kísérlet)

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


A PAPÍR

13

6.

A megfelelõ anyagi tulajdonság és az ehhez kapcsolható felhasználhatóság összekapcsolása. Karton megmunkálásának gyakorlása alaklemez felhasználásával.

Fényképkeret Szilárdság, tartás, Célszerû karcolás, hulladék, anyagkiválasztás újrafelhasználás (megfelelés a funkciónak). Karton megmunkálása nyírással, karcolással, hajlítással és ragasztással (a témakör 9. és 10. feladata, 11. oldal). Hulladékok szelektív gyûjtése.

Karton, olló, vonalzó, ragasztó, fonal (a fülnek).

Mtk. 11. és 12. oldal

Frontálisan szervezett közös és egyéni munka.

7.

Karton megmunkálásának gyakorlása alaklemez felhasználásával. Mûveletek és azokhoz szükséges eszközök összekapcsolása.

Lyukasztás, karcolás, anyagtakarékosság, újrafelhasználás, szelektív hulladékgyûjtés.

Díszdobozka

Karton, ragasztó, fonal v. szalag, olló, vonalzó, kalapács, lyukasztó

Mtk. 12. és 13. oldal

Frontálisan szervezett közös és önállóan szervezett egyéni munka.

A mûveleti képekhez a megfelelõ eszközök beírása. Karton megmunkálása nyírással, karcolással, lyukasztással, hajlítással, ragasztással. A keletkezett hulladék szelektív gyûjtése (a témakör 12. és 13. feladat, 12. és 13. oldal).

Különbözõ méretû és színû dobozkák készítése.

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység

Bányászat, természeti anyag, kerámia-kiégetés, alakító mûveletek, elõkészítõ mûvelet (átgyúrás)

Az agyagról szóló rövid olvasmány feldolgozása. Agyagból edény készítése felrakással (hengerítés, nyújtás, formázás, felrakás, összedolgozás). (A témakör 14. feladata, a 4. oldalon)



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


AZ AGYAG 8.

Az agyagról szerzett eddigi ismeretek bõvítése (felhasználási területei). Az agyag megmunkálása.

Agyagváza

Agyag, nyújtófa, kemény mûanyag pohár, víz

Mtk. 14. oldal

Frontálisan szervezett közös munka, önállóan szervezett egyéni munka

Különbözõ méretû és díszítésû edények

TERMÉSZETES, ROSTOS ANYAGOK 9.

Természetes anyagok komplex felhasználása.

Karám alapja a A karámalap tartóbotokkal mûveleti sorának kiegészítése (a témakör 15. feladatában, a 15. oldalon). Agyagmegmunkálás nyújtófával, kézzel, méretre igazítás kézzel, botok mérése és darabolása, botok beszúrása az agyagalapba (Mtk. 15. oldal, 15. feladat).

Agyag, nyújtófa, színes rúd (méréshez), metszõolló v. csípõfogó, mûanyag fólia

Mtk. 15. oldal

Frontális közös, önállóan szervezett páros v. csoportmunka

Téglakötés, látható szerkezet

Karám és istálló A kerítés beszövése, agyagtéglák készítése, fal rakása, tetõ készítése és felrakása (a témakör 16. feladata, 16. oldal)

Áztatott fûzfavesszõ és kukoricacsuhé, agyag, kés, olló, áztatóedény és víz

Mtk. 16. oldal

Önállóan szervezett páros v. csoportmunka

14

Természetes anyag, vályog

10-11. Természetes anyagok komplex felhasználása.

Állatok készítése a karámba

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


A TEXTIL

15

12.

A textil alapanyagok csoportosítása eredetük szerint. Textilképzési eljárások.

Textil, rendezett és rendezetlen szerkezet, mûszál, nemezelés, szövés, kötés, gyapjú, pamut, len, hernyóselyem, filc, jurta

A textiltermékek csoportosítása alapanyaguk szerint (a témakör 18. feladata, 17. oldal), növényi és állati alapanyagok csoportosítása (19. feladat) textilképzési eljárások felismerése és csoportosítása (20. oldal)

Különbözõ textil alapanyagok mintái (gyapjúhoz, lenkóc, kenderkóc, mûszálak, pamutvatta) különbözõ alapanyagú textilminták.

Frontálisan szervezett közös munka.

Gyûjtõmunka: a háztartásban található textíliák eredetének és összetételének keresése.

13.

Nemez készítése gyapjúkóc felhasználásával.

Gyapjú, nemezelés, filcelõdés, jurta, átalakító mûvelet.

Csörgõlabda 17. oldal alján található olvasmány megbeszélése. A filcelõdés folyamatának tisztázása (a témakör 21. feladata, 18. oldal) Nemezelés a mûveleti képek segítségével (a témakör 22. feladata, 18. oldal)

Gyapjúkóc, dióhéj, Mtk. 18. oldal apró kavics, melegvíz, szappan, ragasztószalag, vizesedény, olló

Frontális közös, önálló egyéni munka

Különbözõ nagyságú labdák készítése.

Szegõöltés, alaklemez

Mûveleti sor önálló összeállítása a 3. sz. mell. képei segítségével, a mûveletek és a hozzájuk tartozó eszközök megnevezésével.

Filcanyag, gomb, Mtk. 19. és 51. cérna, ragasztó, tû, oldal olló, alaklemez (3. sz. melléklet)

Önállóan szervezett egyéni munka.

Kiegészítõ feladat, többféle tolltartó készítése patent vagy pánt felhasználásával is.

14-15. Filcanyag megmunkálása varrással, ragasztással. Gombfelvarrás

Tolltartó

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Mtk. 20-21. oldal. Anyagminták (bot, léc, hurkapálca, mûanyag rúd, csõ, lágy- és kartonpapír, fonal és szövet, papírhenger), famegmunkáló kéziszerszámok.

Frontálisan szervezett közös, önállóan szervezett egyéni.

Különbözõ méretû szövõkeretek készítése.

A TEXTIL 16-17. A szövet készítési folyamatának megismerése. A szövéshez kapcsolódó eszköz készítése fából. A célnak megfelelõ anyagfelhasználás után. A famegmunkáló kéziszerszámok megismerése.

16

Szövés-elõkészítõ A fonal- és szövet- Szövõkeret mûveletek, élõhely, készítésrõl szóló erdõgazdálkodás. rövid olvasmány feldolgozása (a témakör 24. feladata, 20. oldal). A szövõkeret készítéséhez megfelelõ anyag kiválasztása anyagvizsgálat során (a témakör 25. feladata, 20. oldal). A fa-felhasználásról szóló rövid olvasmány feldolgozása. A famegmunkálás kézi szerszámainak megismerése (a témakör 27. feladata, 21. oldal). A fa megmunkálása csiszolással, összeszegeléssel (a témakör 26. feladata, 21. oldal).

Fenyõléc, szeg, csiszolópapír, kalapács

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Különbözõ színösszeállítású és méretû szövetek készítése.

A TEXTIL 181920.

Méretezés rajzjelei, tárgykészítés mûszaki rajzról. A szövés mûveleteinek megismerése.

Vetélõ, vázaalátét Vetélõ készítése méretezett mûszaki rajz alapján (a témakör 28. feladata, 22. oldal). A szövésrõl szóló olvasmány feldolgozása és a mûveleti képek szöveges kiegészítése (a témakör 29. feladata, 22. oldal). A szövõkeret felvetése, szövés és a szövet lebontása a keretrõl (a témakör 29. feladata, 22. oldal)

Kartonpapír, felvetõ fonal vagy vékony spárga, vastagabb fonal szövõkeret, olló, villa vagy ritkafogú fésû.

Mtk. 22–23. oldal

Frontális közös és egyéni, önálló egyéni munka.

Vázlatrajz

Szövõkeret Tanulmányi séta, az iskola környékének megfigyelése. Az utcák, házak lerajzolása vagy lefényképezése, feljegyzések készítése (a témakör 1. feladata, 24. oldal).

Fenyõléc, szeg, csiszolópapír, kalapács

Mtk. 24. oldal Közvetlen szemléltetés a tanulmányi sétán.

Frontálisan szervezett közös munka

17

Méretezés, méretsegédvonal, méretvonal, méretnyíl, méretszám, vetélõ, felvetés, láncfonal, vetülékfonal.

A TERVEZÉS, ÉPÍTÉS 21.

A közvetlen iskolakörnyezet utcáinak és fõbb épületeinek megfigyelése, megismerése.

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

18

22.

Alaprajz-készítés utcákról, épületekrõl.

Alaprajz

Alaprajz készítése Alaprajz az iskola környékérõl, az utcák megnevezése és a fontosabb épületek helyének megjelölése (a témakör 2. feladata, 24. oldal).

Legalább A2-es mûszaki rajzlap, vonalzó

Mtk. 25. oldal

Önállóan szervezett csoportmunka.

23.

Egyszerûsített épületmodellek készítése, iskola környékének modellezése.

Modell

Az iskolakörnyék Épületmodellek modellje készítése dobozokból, becsomagolásuk vagy befestésük, az épületfunkciók piktogramokkal való megjelölése. A gyalogos közlekedési jelzések berajzolása az alaprajzra, az épületek elhelyezése.

Papírdobozok, egyszínû csomagolópapír, ragasztó, olló.

Mtk. 25. oldal

Önállóan Közlekedési szervezett csoport- táblák az alapmunka. rajzhoz.

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Feladat elvégzése LEGO®-val vagy más konstrukciós eszközzel is.

TERVEZÉS, ÉPÍTÉS Funkció, rendeltetés, arányok, belsõ tér.

Lakásmodell A különbözõ helyiségek modelljeinek elkészítése: a dobozok méret szerinti válogatása, magasságának egységesítése vágással. Az emberek magasságát jelzõ színes rúd kiválasztása és ennek megfelelõ méretû berendezés megtervezése és elkészítése. Különbözõ helyiségekbõl a lakás összeállítása.

26-27. Háromszöges stabil szerkezetek építése.

Merevítés, tartószerkezet, stabilitás.

Négyszöges és háromszöges szerkezetek építése, kipróbálása stabilitás szempontjából. Négyszöges szerkezetek merevítése (merevítõ rúd használatával)

19

24-25. A lakás különbözõ funkciójú helyiségeinek modellezése.

Létra, szék, állvány, híd, daru.

Papírdobozok, színes, mintás papírok, textíliák (hulladékok), ragasztó, kés, olló, festék

Mtk. 26. oldal

Frontális közös, önállóan szervezett csoportmunka.

Fémépítõ, technik LEGO®

Mtk. 27. oldal

Frontálisan szervezett közös, önállóan szervezett egyéni munka.

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma

KÖZLEKEDÉS 28.

Gördülés, csuszka, A közlekedési eszközök csoportosítása. A közlekedés helye görgõ szerint szárazföldi közlekedési eszközök fejlõdéstörténete. A kerék kialakulása. Csúszás és gördülés.

20

A közlekedési eszközök szétválogatása (a témakör 1. feladata, 28. oldal). A szárazföldi közlekedési eszközök történeti képeinek sorba rendezése (a témakör 2. feladata, 4. sz. mell. 28. oldal és 53. oldal). Tanulókísérlet, a csúszás és a gördülés összehasonlítása (a témakör 3. és 4. feladata, 29. oldal).

Deszkalapok, hengeres ceruzák és rudak, súlyok (esetleg rugós erõmérõ)

Mtk. 28. és 29. oldal, és 4. sz. mell. 53. oldal)

Frontálisan szervezett közös és önállóan szervezett csoportmunka


Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység

Omnibusz, lóvasút, trolibusz, metró, autóbusz, villamos, tömegközlekedés, levegõszennyezés, zaj, balesetveszély, környezetszennyezés.

Régi és mai közlekedés eszközeinek összehasonlítása (gyorsaság, hatékonyság, felhasznált energiaszint). Rövid olvasmány feldolgozásának segítségével a közlekedéstörténeti képek sorba rendezése (a témakör 5. feladat, 30. oldal és 5. sz. mell. 53. oldal).



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Mtk. 30., 31., 32. oldal és az 5. sz. mell. 53. oldal.

Frontális közös és önálló egyéni munka.

A városi közlekedés eszközeinek megnevezése, a tömegközlekedési eszközök kiválogatása (a témakör 6. feladata, 31. oldal). A közlekedés káros hatásainak megismerése. A városi közlekedési eszközök értékelése károsító hatásaik szerint (a témakör 7. és 8. feladata, 31. és 32. oldal). Tanulói tapasztalatok gyûjtése a közvetlen lakókörnyezetében megfigyelhetõ károsító hatásokról.

KÖZLEKEDÉS 29.

A városi közlekedés történetének fontos állomásai. A városi tömegközlekedés fogalmának kialakítása. A közlekedés környezetkárosító hatásai.

21

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység

Elkerülõ út, parkolj és utazz tovább, sebességkorlátozás, zajvédõ fal, forgalomlassító útszûkítés és útburkolati akadály, lakó-, pihenõövezet, katalizátor, zöldkártya.

Környezetkárosító hatások csökkentését mutató képek elemzése, a pozitív hatások megjelölésével (témakör 9. feladata, 32. oldal). A tömegközlekedés elemzése, összehasonlítása az egyedi közlekedéssel (környezetszennyezés, energiatakarékosság, idõtakarékosság, forgalomtorlódás, balesetveszély). A tömegközlekedés jelzéseinek és szabályainak megismerése, ezek alkalmazása és megfigyelése a tömegközlekedés során (a témakör 10–14. feladatig, 33. oldal).



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


A KÖRNYEZÕ VILÁG 30.

Lehetõségek a közlekedés okozta környezetkárosító hatások csökkentésére, kiküszöbölésére. A tömegközlekedés fontossága. Helyes magatartás a tömegközlekedésben.

Mtk. 32–33. oldal

Frontális közös

Csoportos részvétel a tömegközlekedésben (tanulmányi séta)

22

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység

Közlekedés irányítása, járda, kerékpárút, közlekedési tábla, útburkolati jel.

Biztonságos és veszélyes helyzetek keresése és megjelölése kép elemzésével, a fokozottan veszélyes helyzetek kiemelése és megbeszélése (a témakör 15., 16., 17. feladata, 34–35. oldal)

Háztartási eszközök, rendeltetésszerû használat.

A háztartási gépek felismerése, megnevezése, funkciójuk elemzése. A fokozottan balesetveszélyes eszközök megnevezése, használatuk veszélyeinek megbeszé-lése. A gyerekek által is használható eszközök kiválasztása, helyes használatuk megbeszélése és gyakorlása (a témakör 1., 2., 3. feladata, 36., 37. oldal)



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


KÖZLEKEDÉS 31-32. A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonsági problémái. A veszélyes helyzetek elkerülésének lehetõségei. Közlekedési jelzések.

Mtk. 34–35. oldal

Frontális, közös és A megismert egyéni. közlekedési táblák elkészítése és a 22., 23. órán készített modellre helyezése.

Mtk. 36–37. oldal

Frontálisan szervezett közös és egyéni

KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK

23

33.

A háztartási és ház körüli munkákról, a családi munkamegosztásról (2. osztályban) tanultak ismétlése. A háztartási gépek használatának veszélyei.

Porszívó, kenyérpirító, olajradiátor vagy hõsugárzó, hajszárító, ventilátor stb...

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma


KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK Veszélyes helyzetek a lakásban, a balesetek megelõzésének lehetõségei.

Égési sérülés, áramütés, mérgezés, megcsúszás, leesés, szúrás, vágás.

Konyhai veszélyes helyzetek, tárgyak elemzése a kép alapján, az esetleges balesetek megbeszélése. Javaslatok gyûtése a balesetek csökkentésére (a témakör 4–6. feladat, 37–38. oldal). A fürdõszobai veszélyes helyzetek elemzése a kép alapján (a témakör 7. feladata, 38. oldal). Balestek elkerülési lehetõségeinek megbeszélése.

Mtk. 37–38. oldal

Frontálisan szervezett közös és egyéni.

Saját lakás elemzése a balesetveszély és baleset-megelõzés szempontjából.

35.

Ismétlés (2. osztály) a családi munkamegosztásról. Háztartási munkák, munkamegosztás a családban. A gyerekek által végezhetõ háztartási munkák.

Segítés, munkamegosztás, háztartási munkák, tisztaság, rend, szelektív hulladékgyûjtés.

Házimunkák elemzése képek megfigyelésével. Családi munkamegosztás megtervezése. A gyerekek által végezhetõ háztartási munkák megbeszélése (a témakör 8–10. feladatai, 39., 40. oldal)

Mtk. 39. oldal

Frontálisan szervezett közös

Feljegyzés a tanuló által 1 hétig végzett házimunkáról.

24

34.

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma

Mtk. 40–42. oldal, 6. sz. mell.). Különféle csomagoló-anyagok, sokszor felhasználható tároló és csomagoló dobozok, edények, flakonok, üvegek.

Frontálisan szervezett közös és önállóan szervezett csoportmunka.


KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK 36.

Idõbeosztás, az idõbeosztás fontossága a mindennapi életben. Kirándulás szervezési feladatai. Hulladékcsökkentés lehetõségei a csomagolás módjának tudatos megválasztásával. Kulturált magatartás a természetben.

Idõbeosztás, napirend, hetirend, tervezés, szervezés, csomagolás, csomagolóanyag, újrahasznosítás.

25

Az iskolai napok és szabadnapok összehasonlítása a napirend és az idõbeosztás szempontjából. Mindkét napirend elkészítése a 6. melléklet (55. oldal) segítségével. Egy kirándulási nap idõtervének elkészítése. A szükséges élelmiszerek beszerzésének megtervezése. Élelmiszercsomagolási eljárások összehasonlítása a keletkezõ hulladékmennyiség szempontjából

Az osztálykirándulás idõbeosztásának megfigyelése és leírása.

Óraszám

1. Tananyag

2. Új fogalmak

3. Tevékenység



6. Szemléltetés

7. Munkaforma



Szolgáltatások, telefon-szolgál- Szolgáltatás, tatás. házhozszállítás.

26

A szolgáltatás fogalmának megbeszélése a 42. oldal rövid szövege alapján. Különbözõ szolgáltatások felismerése, megnevezése és tartalmának megbeszélése a képek alapján (a témakör 17. feladata, 42. oldal). A kártyás vezetékes nyilvános telefonszolgáltatás megismerése. Telefonbeszélgetések eljátszása (Mtk. 43. oldal).

Mtk. 42–43. oldal. Játéktelefon.

Frontálisan szervezett közös és páros munka.

A tanulók által használt szolgáltatások összeírása.

VII. A 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYV Témakörök és ajánlott óraszámok: 1. Környezõ világ, tervezés, építés (12 óra) 2. Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása (16 óra) 1. Közvetlen környezetünk (4 óra) 2. Közlekedés (5 óra)

1. A KÖRNYEZÕ VILÁG, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS Az 1. órán, a mtk. 5. old. 3. feladatában közösen neveztessük meg, hogy a rajzok mit ábrázolnak, majd a feladat megoldása lehet egyéni, önálló munka. A 2. órán, a mtk 6. old. 4. feladatának megoldása (aláhúzott, nagyobb mennyiségben használt anyagok): agyag, liszt, vas, alumínium, fenyõfa, üveg, mészkõ, pamut, víz, papír, mûanyagok, vasbeton; A mtk. 6. old. 5. feladat megoldása: Természetes anyag Átalakított anyag Társított anyag agyag liszt vasbeton fenyõfa vas mészkõ üveg víz pamut papír mûanyagok alumínium A mtk. 6. oldal 6. feladatának megoldása: Újrahasznosíthatók: vas, alumínium, üveg, papír, mûanyagok A mtk. 7. oldal 7. feladatában a rajzokon a következõ hulladékok keletkezése látható sorrendben: 1. zöldség és gyümölcs részek, csomagolóanyagok, 2. papírhulladék, 3. háztartási por papírzsákban, 4. elhasznált, kinõtt ruhák, cipõk, játékok, 5. szennyvíz, 6. fû, levél, ág, növényi részek A 3. óra 13. feladatának megoldása: Az 1. rajzon gátakkal szabályozott folyó látható, távolban duzzasztógát. A 2. rajz fakitermelést ábrázol. A 3. rajz hegyoldalra felhúzódó városrészt mutat. A 4. képen egy erdõt átszelõ autópálya alagúttal látható. A feladat lényege, hogy tanulóinkban tudatosodjon, hogy lakóhelyük és a fontos infrastruktúrák a természetes környezet jelentõs átalakításával hozhatók létre. A 4–9. órán a 11. oldal 19. feladatában a nagy teherbírású szerkezetek vizsgálatáé a fõszerep. A korábbi tanévekben megismerték a háromszöges tartószerkezetet. Jó feladat ehhez a vékony, lágy papírlap terhelési vizsgálata. Két helyen támasszuk alá a lapot és terheljük felülrõl! Akár egy ceruza súlyától is lehajlik. Ugyanazt a lapot hajtogassuk „legyezõvé”! Két ponton alátámasztva és a redõzésre merõlegesen terhelve tapasztalhatjuk, hogy teherbírása látványosan a sokszorosára növekedett. A 12. oldal felsõ képein látható módon hullámpapírrá alakítva még szembetûnõbb a nagy terhelhetõség. Ez a szerkezet önmagában is lehet híd. A 12. oldal 20. feladatához kapcsolódó képek sok példát mutatnak arra, hogy az íves formák is jól használhatók a nagy terhelés elviselésére, de gyakran alkalmazzák az íves és háromszöges szerkezeteket együtt. A tojástartó terhelési vizsgálatát végezzük el a 20. oldal képe segítségével! A terhelés elõtt figyeltessük meg a tojástartó íves formájú részeit! A 13. oldal 21. feladata sokféle torony építését javasolja. Fontos, hogy az épülõ tornyok lehetõleg felfelé keskenyedjenek, vagy azonos szélességûek legyenek, semmiképpen se szélesedjenek függõleges irányban. Nagy felületû, erõs kemény alapzat készüljön, amire a tornyot nagyon erõsen, nagy felületen rögzítsük! Dolgozzanak csapatban! A 10. órán a 23. feladat megoldásához jó segítség, ha minden tanuló készít kartonból a 14. oldal rajzán látható vetítõsíkrendszert. 27

A 11. órán a 24–26. feladatokban a megoldások ellenõrzésénél javasoljuk írásvetítõ fólia használatát. Ha szükségesnek mutatkozik, akkor találjon ki a tanító további gyakorló feladatot, amihez négyzethálós papírt adjunk.

2. TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA

FA, FÉM, TEXTIL A 14–16. órán a katamarán készítésekor (a 28. oldal mûveleti sor) az „árboc helyének fúrása” mûvelet végzésekor hívjuk fel a figyelmet az elõzõ (13.) órán végzett hasíthatósági vizsgálat eredményére. A fúráshoz kellõen vékony göbözött fúrót használjunk és lassan, óvatosan fúrjuk a lécet a hasadás megelõzése miatt. A hajót más anyagokból is elkészíthetjük (pl. 29. old. alsó képei).

A PAPÍR A 19. órán az újrapapír merítéséhez célszerû az elõzõ órán a merített papír felhasználásához méretezni a szitát és a keretet. A merítõszita és keret valamivel legyen azért nagyobb a szükséges papírméretnél, hogy a széleket egyenesre vághassuk. A papírpép készítéséhez fekete-fehér, nem fényes felületû újságpapírt használjunk. A felaprított papírt hagyjuk néhány percig ázni a vízben a turmixolás elõtt. A turmixolás után a hígításnál, kevés vízben oldott tapétaragasztót is adhatunk. Ha anyagában színes papírt szeretnénk, akkor vízben oldható festéket (pl. tempera) is adjunk hozzá! Érdekes lesz a merített papírunk, ha a pépbe pl. konfettit, szárított növényi részeket is keverünk. Merítéshez egy szitát és egy azonos méretû keretet használjunk! Merítés után a vizet nagyon alaposan folyassuk le és az üres keretet emeljük le utána. Borítsuk a kimerített pépet filc alapra és helyezzünk is rá filclapot a nedvesség eltávolításához. A papírt nyújtófával tömörítsük és préseljük ki a vizet! Szárítás után néhány napra tegyük présbe a lapokat! A 21–22. órán a hengeres papíredény készítésével (33. oldal, 17. fel.) a papírszárak és beszövõ papírcsíkok készítéséhez hosszában félbevágott A/4-es lapokat adjunk a tanulóknak. A „papírcsíkok talpra ragasztásakor” vigyázzunk arra, hogy az egymással szemben elhelyezett csíkok pontosan egy vonalban legyenek.

AZ AGYAG A 23. órán a 18. feladat megoldása: A 2. melléklet képein látható mûveletek a lépések sorrendjében: vágás, tapasztás, díszítés, gömbölyítés, mélyítés.

A TEXTIL A 24. órán tisztázandó egyik fogalom: szerkezeti anyag. Azokat az anyagokat nevezzük így, amelyekbõl tárgyakat, használati eszközöket (szerszámok, épületek, jármûvek, ruhák, stb.) készítünk. A 37. old. 23. feladatában a szakító vizsgálathoz feltétlenül vékony, lazán tömörített filcet használjunk, különben nem sikerül a kísérlet.

A SZALMA A 28. órán szalma megmunkálás a feladat. Szövéshez, fonáshoz elõzõleg be kell áztatni a szalmát. Langyos vizet használva kb. fél óra alatt használható lesz az anyagunk. Kerüljük a túláztatást, fél napnál hosszabb ideig ne áztassuk.

28

3. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK A 32. órán (47. old. 17. feladat) a saláta készítésekor keletkezõ hulladékok komposztálhatók, ha szelektíven kezeljük. Erre feltétlenül hívjuk fel a figyelmet!

4. KÖZLEKEDÉS A 34. órán az 51. oldal 7. és 8. feladatában a közlekedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. Az 51. oldal alsó képének segítségével beszéljük meg a nagy gépjármûforgalom által okozott zajt és levegõszennyezést, valamint a fokozott balesetveszélyt. A képen jól látható a probléma megoldása is. A kép jobb oldalán egy fontos tömegközlekedési eszköz, ún. elõvárosi vasút látható.

29

VIII. A 4. OSZTÁLYOS TANMENETJAVASLAT Óraszám

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


KÖRNYEZÕ VILÁG, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS Anyagaink és tárgyaink eredete. Természetes és mesterséges környezet. Falusi és városi környezet.

Épített környezet, nagyvárosi élet, természetes környezet, mesterséges környezet

Nyersanyagforrások és a kész tárgyak, termékek összekapcsolása. A falusi és városi környezet vizsgálata, összehasonlítása ( a témakör 1., 2., 3., sz. feladata szerint)

Mtk. 4–5. old.

Frontális, közös, önálló egyéni

Az 1. feladat kiegészítése a háztartásból vett példákkal

2.

Az ember környezetátalakító tevékenysége. Ésszerû, takarékos, anyagfelhasználás, hulladékkezelés. Háztartási hulladékok. Elfogyó, kimerülõ anyagkészletek.

Környezetátalakítás, természetes anyag, átalakított anyag, társított anyag, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyûjtés

Nagymennyiségben felhasznált anyagok kiválogatása, anyagok csoportosítása, újrahasznosítható anyagok megjelölése, háztartási hulladékok csoportosítása (a témakör 6–7. o., 4–7. feldatok)

Mtk. 6–7. old.


A 7. feladat kiegészítése

A természetes környezet tudatos felhasználása. A mezõgazdaság ágazatai. A falusi és nagyvárosi élet.

Erdõgazdálkodás, növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, bányászat, vízkivétel, élõhely

A környezetátalakító tevékenységek csoportosítása ( a témakör 7. old. 8.sz. feladat) A falusi és a nagyvárosi élet összehasonlítása, elõnyök és a hátrányok meghatározása (8–9. oldal, 9-12. sz. feladat) Az ember környezetalakító tevékenységének vizsgálata. (10. oldal, olvasmány és a 13.sz. feladat.)

Mtk. 7–10. old.


13. feladathoz további példák gyûjtése

30

1.

3.

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.

4–9.

A települések fejlõdése. Jellegzetes építmények. Az építmények szerkezete. Háromsz öges és íves szerkezetek. Különbözõ szerkezetek funkciói.

Településfejlesztés, tartószerkezetek, háromszöges szerkezet, íves szerkezet, stabilitás, célszerûség

Azonos településrész Hidak, tornyok összehasonlítása (régi és mai állapot 10. oldal, 14. sz. feladat) Építmények csoportosítása, szerkezetük vizsgálata. Különbözõ anyagú hidak tervezése és készítése (11. old, 15-19. sz. feladat) Íves és háromszöges szerkezetek megfigyelése. Tornyok tervezése és készítése különbözõ anyagokból és konstrukciós eszközökkel.

10.

Nézeti ábrázolás. Alapvetõ mûszaki rajzi jelek (szabvány)

Tervrajz, látszatrajz, alaprajz, nézetrajz, szabvány, elöl-, felül-, és oldalnézet

Építõelemek megfigyelése, róluk nézetrajzok készítése. (14. old, 22–23. sz. feladat)


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Papír, léc, bot, LEGO, fémépítõ, kés, olló, peremes vonalzó, ragasztó

Mtk. 10–13. old.

Frontális közös, egyéni önálló páros és csoportmunka

Képek gyûjtése hidakról, tornyokról.

Építõkészlet

Mtk. 14. old.

Frontális, egyéni

31

Óraszám

Óraszám

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


11.

Nézeti ábrázolás, építmények és látszatrajzok alapján. Szabványos nézetelrendezés.

Elöl-, felül- és oldalnézet, nézetrajzok

Építés látszatrajz alapján, az építményrõl nézetrajzok készítése. Látszatrajzról nézetrajz készítése (15–17. old, 24-26. sz. feladatok)

Építõkészlet

Mtk. 15–17. old.

Frontális egyéni

12.

Nézeti ábrázolás. Nézetrajzok és testek megfeleltetése.

Elöl-, felül- és oldalnézet, nézetrajzok

Rajzolvasás és építés nézeti ábrákról (1821. old., 27-29. sz. feladatok)

Építõkészlet

Mtk. 18–21. old.

Frontális egyéni

Természetes környezet, erdõgazdálkodás, rostos szerkezet, hasíthatóság, szerkezeti anyagok

A 22. old. rövid szövegeinek elolvasása és az új ismeretek rögzítése. A fa felhasználási lehetõségeinek elemzése. Famegmunkáló eszközök megnevezése. A fa hasíthatóságának vizsgálata.

Anyagvizsgálathoz: fenyõléc, kalapács, kés, famegmunkáló szerszámok.

Mtk. 22–25. old.

Frontális közös és egyéni

Képek gyûjtése erdõgazdálkodásról és a famegmunkáló szakmákról.

Mûveleti sor, katamarán, rendeltetés

A vízi közlekedés tör- Katamarán téneti képsorának összeállítása. (26. old, 6. sz. feladat, 1 sz. melléklet) Katamarán készítése mûveleti képek alapján.

Fenyõléc, rétegelt lemez, csiszolópapír, zsinór, göbözött fúró, szeg, kalapács, Al-huzal, vászon, Al-fólia, olló, hurkapálca

Mtk. 26–29. old.

Frontális egyéni és önálló egyéni

Az elkészült hajó továbbfejlesztése

TERVEZÉS, MÉRÉS, AZ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSA A FA 13.

32

Erdõgazdálkodás. A fa tulajdonságai és felhasználási lehetõségei. Famegmunkáló szerszámok. Faipari szakmák.

FA, FÉM, TEXTIL 14–16. A vízi közlekedés története. Fa, fém, és textil megmunkálása mûveleti sor alapján

Óraszám

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


A PAPÍR A papír eredete, felhasználási lehetõségei. A papírgyártás alapanyagai. A papír újrahasznosítása. Az újrapapír készítésének lépései.

Újrapapír, újrahasznosítás, szerkezeti anyag, természetes anyag, rostos szerkezet, mûveleti sor.

A 30. old. rövid szövegeinek olvasása, értelmezése (30. old., 9.,10.,11. sz. feladatok megoldása) Az újrapapír készítési mûveleteinek sorbarendezése (31. old, 13. sz. feladat és 3. sz. mell.)

18.

Fa és mûanyag háló megmunkálása.

Mûveleti sor, célszerûség

Papírmerítõs szita és keret készítés mûveleti lépéseinek összeállítása. Papírmerítõ szita és keret készítése (32. old. 14. sz. feladat)

Papírmerítõ szita

19.

Papír újrahasznosítása. Esztétikum, Papírkészítés technológiája. termék, újrahasznosítás

Újrapapírkészítés újságpapírból.

Merített papír

33

17.

Mtk. 30–31. old. és 3. sz. mell.


Fenyõléc, szitaszövet, rajzszegek, szegek, kalapács, csiszolópapír

Mtk. 32. old.

Önálló csoportmunka

Készítsenek többféle méretû merítõ szitát kerettel

Merítõszita kerettel, mûanyagtál és kád, kancsó, keverõbot, turmixgép, filc, nyújtófa, újságpapír, víz, szárítórúd

Mtk. 31–32. old.

Önálló csoportmunka

Készítsenek többféle töltõanyaggal díszített papírokat (pl. konfetti, színes gyapjúszál, növényi részek, tempera, stb.)

Óraszám 20.

1. Tananyag Saját merítésû papírok megmunkálása és felhasználása

21–22. Papírmegmunkálás hajtogatással, ragasztással szövéssel.

2. Fogalmak

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Esztétikum, célszerûség, rendeltetés

Merített papírok méretrevágása, összefûzése, díszítése

Meghívókártyák, notesz

Peremes vonalzó, éles kés, lyukasztó, zsinór, merített papír

Mtk. 32.old.

Önálló egyéni

Mûveleti sor, szelektív hulladékgyûjtés

A munkadarab elkészítési lépéseinek helyes sorrendbe állítása. A papír hajtogatása, nyírása, szövése, ragasztása (33. old., 17. feladat és a 4. mell.)

Hengeres tárolóedény

Hosszában félbehajtott (színes) A4-es írólap (min. 12 db), mûszaki rajzlap, ragasztó, olló

Mtk. 33. old. és 4. sz. mell.

Önálló páros munka

Különbözõ méretû és színösszeállítású tárolóedények készítése

Fazekasmesterség, bányászat, külszíni fejtés, mélymûvelés, meddõ, környezet helyreállítása

A 34. old. olvasmáMalacpersely nyának feldolgozása, értelmezése. Mûveleti sor összeállítása, mûveletek megnevezése (35. old. 18. feladat, 2. sz. mell.). Az anyag megmunkálása gömbölyítéssel, mélyítéssel, vágással, tapasztással és díszítéssel (35. old. 18. feladat).

Agyag, vizestál, kés, szivacs, agyagpép

Mtk. 34–35. old. 2. sz. mell.

Frontális közös, önálló egyéni

Különbözõ méretû és formájú perselyek készítése

34

3. Tevékenységek

AZ AGYAG 23.

Természetes anyagok: az agyag bányászata, a bányászat környezetre gyakorolt hatásai. Agyag megmunkálásának gyakorlása

Óraszám

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


A TEXTIL 24.

Szerkezeti anyagok : textíliák alapanyagai. Textilelõállítási eljárások. Textíliák tulajdonságai

25–27. Vászon és fonal megmunkálása. Megmunkálási mûveletek.

Textilek csoportosítása (36. old., 19–20. feladatok), textil alapanyagok szétválogatása. (37. old., 2122. feladat) Vékony, laza, nemez és vászon szakítóvizsgálata (37. old. 23. feladat)

Gépöltés, sodrás

Az elkészítés sorrendjébe a hiányzó mûveletek megnevezése. Textil megmunkálása varrással (gépöltéssel) A zsákot lezáró zsinór sodrása felvarrása. (38. old., 24. feladat) Díszítõ pompon mûvelet lépéseinek összeállítása. (39. old., 25. feladat, 5. sz. mell) A pompon elkészítése és rögzítése. Díszítés elkészítése hímzéssel v. filc felragasztással.

35

Textil, szerkezeti anyag, ruházati-, mûszaki-, lakástextília, mûszál, nemezelés, szövés

Vászonzsák

Filc és szövetdarabok a vizsgálathoz

Mtk. 36–37. old.

Frontális közös

Vászon, vastag fonal, olló, tû, filc, ragasztó, kartoncsík

Mtk. 38–39. old

Frontális közös,

Többféle méretû

és 5. sz. mell.

önálló egyéni

és díszítésû zsák

Búzaszalma, rafia, víz, vizestál, olló

Mtk. 40–41. old.

készítése

A SZALMA 28.

Természetes rostos anyag: a szalma. A szalma felhasználási lehetõségei, szalma megmunkálása.

Vályog, alom, alapanyag, szalma, széna

FogalommagyarázaSzalmakosárka tok a rövid olvasmány alapján (40. old.) Szalma megmunkálása a mûveleti lépések alapján. (40–41. old., 27. sz. feladat)

Frontális közös,

Különbözõ mére-

önálló páros

tû kosarak készí-

munka

tése

Óraszám

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma



Az idõjáráshoz és a tevékenységnek megfelelõ öltözködés. Ruházatunk vízállósága.

36

30–31. Szolgáltatások, a lakásból igénybe vehetõ szolgáltatások, segélyhívás. Élelmiszer beszerzés.

32.

Nedvszívó, víztaszító

Ez idõjárásnak és az alkalomnak megfelelõ ruházkodás megválasztása (42–43. old., 1., 2., 3., feladat) különbözõ ruhadarabok vizsgálata a vízállóság szempontjából, az eredmények táblázatba rögzítése és kiértékelése (44. old., 5., 6., feladat)

Szolgáltatás, segélyhívás

A szolgáltatások csoportosítása. (45. old, 7., 8., feladat, 46. old, 9. feladat) Segélyhívás megismerése és gyakorlása. (46. old 10–13. feladatok) Élelmiszerbeszerzés lehetõségeinek megismerése. Bevásárlás megtervezése a saláta elkészítéséhez. (47. old., 15., 16., feladat)

Zöldségfeldolgozás, ételké- Feldolgozás, szítés, asztalterítés. ízesítés, konyhai tevékenység

Zöldségsaláta készíSaláta terített tése, terítés és terítés- asztalon hez kiegészítõk készítése. (szalvétahajtogatás, asztaldísz stb.) (47. old, 17. feladat)

Különbözõ ruhadarabok és cipõk, víz, tál, kanna és kézi spriccelõ

Különféle zöldségek, kés, vágódeszka, tálak, ízesítõk, szalvéta, terítõ, evõeszköz

Mtk 42–44. old.

Frontális közös és önálló csoportmunka

Mtk 45–47. old.

Frontális közös

Zöldségvásárlás a következõ órai feladathoz

Mtk 47. old.

önálló csoportmunka

Más-más ízesítésû és alapanyagú saláta készítése

Óraszám

1. Tananyag

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


KÖZLEKEDÉS Közlekedés fogalma. Közlekedési eszközök. Közlekedés irányítása. Közlekedéstörténet.

Közlekedés, Közlekedési eszközök irányítás, csoportosítása a mtk. irányító berendezések képei alapján. A közlekedés fontosságának megbeszélése. (48–49. old., 1., 2., feladat) Közlekedést irányító berendezések megkülönböztetése. (50. old. 3., feladat) A közlekedéstörténeti képek csoportosítása. (50. old., 4. sz. feladat)

Mtk 48–50. old.

Frontális közös

Közlekedéstörténeti képek és anyagok gyûjtése

34.

Hosszú és rövidtávú közlekedés. A nagyvárosok megközelítése. A közlekedés környezetkárosító hatásai. Vasúti közlekedés

Intercity, távolsági és helyi járat, forgalmi dugó, tömegközlekedés, vasút

Mtk 51–52. old

Frontális közös

Közlekedéstörténeti képek és anyagok gyûjtése

37

33.

Közlekedési eszközök csoportosítása a megtett távolság és a szállítható személyek alapján. (51. old. 5., 6., sz. feladat) Nagyvárosi forgalmi dugó elemzése kép alapján (51. old. 7., 8., sz. feladat) Közlekedéstörténeti összehasonlítás a menetidõ és a közlekedési eszköz szerint (52. old, 9. sz. feladat)

Óraszám

1. Tananyag

35.

Vonatos kirándulás szervezése. Helyes magatartás a vasúti közlekedés során. Utastájékoztató piktogramok jelentése.

38

36–37. Kerékpáros közlekedés, és elõnyei a városokban. Közlekedési szabályok , szabványos kerékpárfelszerelés. Kerékpáros ruházat. Közlekedési helyzetek. Kerékpáros közlekedés tanpályán.

2. Fogalmak

3. Tevékenységek

4. Javasolt mdb.


6. Szemléltetés

7. Munkaforma


Pályaudvar, peron, vágány, szolgáltatás, menetrend, tudakozó, utazási kedvezmény, jegykiadó automata, számítógépes terminál

Kirándulás szervezési feladatai: célállomás meghatározása, útvonal megtervezése, menetrend használata, jegyvásárlás, piktogramok értelmezése, viselkedési szabályok értelmezése (53–54. old., 10., 11., sz. feladat) Telefonos tudakozó használata.

Mtk. 53–54. old. Nyomtatott és internetes menetrend, vasúthálózati térkép

Frontális közös

Különbözõ útvonaltervek készítése internetes v. nyomtatott menetrend készítésével

Közlekedésbiztonság, szabályos biciklifelszerelés, KRESZ

A kerékpáros közlekedés elemzése környezeti problémák szempontjából. (55. old., 12. sz. feladat) A szabályos kerékpárfelszerelések azonosítása a kép alapján. (55. old., 14. sz. feladat) Megfelelõ kerékpáros ruházat kiválogatása (56. old. 15–16. sz. feladatok) Közlekedési helyzetek elemzése képekrõl (56. old. 17. sz feladat) Tanpálya kialakítása és a kerékpáros közlekedés gyakorlása (57. old. 18., sz. feladat)

Mtk. 55–57. old.


Másféle tanpálya tervezése és megvalósítása

IX. ÓRAVÁZLATOK* Osztály: Óraszám: Témakör: Tananyag: Munkadarab:

3. osztály 8. óra (mtk. 14. old.) Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása – Az agyag Az agyagról szerzett eddigi ismeretek bõvítése, felhasználási területei. Az agyag megmunkálása. Agyagváza

Célok és feladatok: • Ismeretek nyújtása, bõvítése az agyagról szóló rövid olvasmány feldolgozásával. • A kommunikációs képesség fejlesztése a téma megbeszélése kapcsán. • Megfigyelõképesség és a vizuális kommunikációs képesség fejlesztése a mûveleti képek értelmezésével. • Kézügyesség fejlesztése a munkadarab elkészítése által. • Reális értékelés és önértékelés fejlesztése az óra végi értékelés során. Szükséges anyagok, eszközök: Agyag, nyújtófa, kemény mûanyagpohár, víz, alátétlap A tanórát megelõzõ feladat: Az agyag darabolása és kiszáradás elleni légmentes csomagolása. I. Bevezetõ rész Beszélgetés a lakásban használatos és azt díszítõ tárgyakról. A váza funkciója és rövid története Motiváció, részcélkitûzés Készítsünk mi is az osztálytermet vagy a szobádat díszítõ vázát, illetve tárolóedényt!

Idõ: 15 perc Mf: frontálisan szervezett, közös M: beszélgetés szemléltetés magyarázat

Problémafelvetés Milyen anyagokból készíthetõ váza? Ezek közül melyek vízállóak? Célkitûzés Kerámiából régóta készítenek vázákat. A mai órán mi is agyagból készítünk vázát v. tárolóedényt. A 14. oldal 14. sz. feladat rövid szövegének feldolgozása. A bányászat környezeti hatásai. Mûveletsor Mûveleti lépések elemzése a mtk. 14. oldal képsora alapján. Értékelési szempontok közös keresése és rögzítése: • Az edénytalp megfelelõ vastagsága • Az agyaghurkák egyenletes vastagsága • Az agyaghurkák összedolgozottsága Egyenletes falvastagság II. Munkáltató rész A tanulók önálló munkáját a tanító folyamatosan ellenõrzi, egyéni segítséget nyújt

Idõ: 25 perc Mf: önállóan szervezett egyéni munka M: ellenõrzés munka

III. Befejezõ rész A munkadarabok értékelése a megbeszélt szempontok alapján a tanulók bevonásával Rendteremtés Általános értékelés

Idõ: 5 perc Mf: frontális közös munka M: ellenõrzés, értékelés, beszélgetés

* Az óravázlatokban használt rövidítések: Mf: munkaforma, M: módszer, I: idõ 39

Osztály: Óraszám: Témakör: Tananyag: Munkadarab:

3. osztály 24–25. óra (mtk. 14. old.) Tervezés, építés A lakás különbözõ funkciójú helységeinek modellezése Lakásmodell

Célok és feladatok: • A funkció a rendeltetés az arányok megfigyelése képek elemzésével • Kreativitás fejlesztése a lakás és annak helyiségeinek megtervezésével • Együttmûködõ képesség fejlesztése csoportos munkával • Önértékelõképesség fejlesztése a munkák tanulói értékelése során • Balesetmentes, fegyelmezett eszközhasználat Szükséges anyagok, eszközök: Papírdobozok, színes mintás papírok, textíliák, ragasztó, kés, olló, festék. A tanórát megelõzõ feladat: A bútorok számára különbözõ méretû dobozok, színes papírok, textíliák gyûjtése. I. Bevezetõ rész Beszélgetés az otthonról, a lakásról, a különbözõ funkciójú helyiségekrõl. Funkció, rendeltetés és arányok megbeszélése, megfigyelése képek alapján. (nappali, hálószoba, gyerekszoba, konyha, fürdõszoba, dolgozószoba, étkezõ) Motiváció, célkitûzés Tervezzünk mi is lakást és annak helyiségeit! Az arányok megbeszélése, a lakók magasságának meghatározása (pl. színes rúd segítségével) A különbözõ helyiségek sorsolása a csoportok között. Értékelési szempontok közös keresése és rögzítése • A bútorok és helyiségek mérete megfelel-e a lakók magasságának? • Megvalósult-e a terv? • Megfelelõ-e a helyiségek berendezése? • Jó volt-e a munkamegosztás?

Idõ: 30 perc Mf: frontálisan szervezett, közös M: beszélgetés szemléltetés magyarázat

Idõ: 15 perc Mf: önállóan szervezett csoportmunka M: ellenõrzés

II. Munkáltató rész Különbözõ funkciójú helyiségek megtervezése, a tervek összehangolása. Tanítói ellenõrzés, segítségnyújtás. A helyiségek és berendezéseik elkészítése, díszítése pl. festéssel, csomagoló borítással.

Idõ: 45 perc Mf: önállóan szervezett csoportmunka M: munka, ellenõrzés

III. Befejezõ rész A helyiségek lakássá rendezése Csoportmunkák értékelése a megadott szempontok alapján Rendteremtés Általános értékelés

Idõ: 10 perc Mf: frontális közös M: beszélgetés, értékelés, ellenõrzés,

40

Osztály: Óraszám: Témakör: Tananyag:

4. osztály 11. óra (mtk. 15–16–17. old) Környezõ világ, tervezés, építés Nézeti ábrázolás, építmények és látszatrajzok alapján, helyes nézetelrendezés.

Célok és feladatok: A megfigyelõképesség és a térszemlélet fejlesztése az építmények látszatrajzairól történõ építése során, valamint az építmények nézetrajzainak elkészítésével. A mûszaki kommunikáció elemeinek megismerése a nézetrajzok készítése által. Szükséges anyagok, eszközök: Építõkészlet, az elõzõ órán készített vetítõsíkok I. Bevezetõ rész Beszélgetés az eszközök és épületek tervezési folyamatáról és a tervek rajzos rögzítésérõl. Szabvány.

Idõ: 5 perc Mf: frontális, közös M: megbeszélés magyarázat

Motiváció, célkitûzés Ma is építészmérnökök leszünk, és gyakoroljuk a tervrajzkészítést. II. Munkáltató rész A Mtk. 15–16–17. old. feladatainak megoldása (építés és rajzolás). Tanítói irányítással, segítségnyújtással.

Idõ: 35 perc Mf: frontálisan szervezett, egyéni M: ellenõrzés, gyakorlás, szemléltetés

III. Befejezõ rész Rendteremtés, az építõdoboz szabályos összerakása. Általános értékelés

Idõ: 5 perc Mf: frontális, közös M: ellenõrzés, értékelés

Osztály: Óraszám: Témakör: Tananyag: Munkadarab:

4. osztály 25–26–27. óra (mtk. 38–39. oldal és 5. sz. melléklet) Tervezés, mérés, az anyagok felhasználása – A textil A vászon és fonal megmunkálása. Megmunkálási mûveletek Vászonzsák

Célok és feladatok: • Anyagismeret bõvítése, a textilrõl szerzett ismeretek felelevenítése, csoportosítása által • A funkciónak megfelelõ agyag kiválasztása a munkadarab elkészítéséhez az anyagvizsgálat révén. • A gépöltés technikájának felelevenítése, bemutatása az „önálló alkalmazás” céljából. • A manuális képesség fejlesztése, varrás által • A koncentrálóképesség fejlesztése a mûveleti sorral irányított pontos munka során • A problémamegoldás fejlesztése a pompom mûveleti sorának önálló összeállításával. • Balesetmentes eszközhasználatra nevelés. Szükséges anyagok, eszközök: Vászon, tû, gombostû, olló, cérna, vastag fonal, vonalzó, ceruza, kartoncsík.

41

I. Bevezetõ rész Felelevenítés: • A textillel kapcsolatos ismeretek felidézése (Mtk. 37. old. 22. fel) • Hogyan csoportosítottuk a textileket nyersanyaguk szerint? • Milyen csoportokat különböztettünk meg? • Mibõl készülhet a textil? Hány csoportja van? • A szókártyákon különbözõ nyersanyagokat látsz. Olvasd el figyelmesen õket, majd rendezd a megbeszélt csoportok szerint. Táblakép Növényi részek Lenrost Gyapot termése Kenderrost

Állati részek gyapjú teveszõr angóra

Idõ: 8 perc Mf: frontális, közös M: beszélgetés

Mûszálak üvegszál fémszálak mûanyag szálak

Célkitûzés: A mai és a következõ két órán erõs, tartós tárolózsákot készítünk magunknak. A zsákod lehet: szendvicses, gyógyfüves, üveggolyós stb. tároló.

Idõ: 8 perc Mf: frontális, közös M: beszélgetés, közvetlen megfigyelés

Problémafelvetés: Megfelelõ anyag kiválasztása (Mtk. 37. old. 23. fel.) • Milyen tulajdonságokra kell odafigyelnünk az anyagválasztásnál? • Filc és szövet összehasonlítása Anyag és eszközszükséglet megbeszélése. • A munkadarab elkészítéséhez milyen anyagra és eszközökre van szükségünk? Mûveleti lépések, sorrend: Mûveleti sorrend elemzése a Mtk. 38. o. képei alapján. Pom-pom mûveletsorának összeállítása mtk. 39. oldal és 5. sz. melléklet segítségével.

Értékelési szempontok: Egyenes öltés Egyenes varrás Tömött, egyenletes szálhosszúságú pom-pom

Idõ: 7 perc M: beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, ellenõrzés Mf: önálló. egyéni Idõ: 3 perc

II. Munkáltató rész A zsákok, a befûzõzsinór és a pom-pom elkészítése a tanulók önálló munkájával, folyamatos tanítói ellenõrzés, segítségnyújtás.

III. Befejezõ rész Munkadarab értékelése a megbeszélt szempontok alapján Rendteremtés Általános értékelés

42

Idõ: 5 perc Mf: önállóan szervezett, egyéni M: munka, ellenõrzés Idõ: 5 perc Mf: frontális, közös M: beszélgetés, értékelés, ellenõrzés

X. AJÁNLOTT IRODALOM BARFF-BURKHARDT-MAIER: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek, Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp., 1994 BARFF-BURKHARDT: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek 2., Pesti Szalon Könyvkiadó, Bp., 1995 BEKE MÁRIA-BUBCSÓ KLÁRI: Játék természetes anyagokkal, Magyar Könyvklub, Bp., 1999 BERHIDAI-FÉNYI-KISS: Máktündérek, csutkanépek, Móra Könyvkiadó, Bp., 1984 KARDOS MÁRIA: Agyagmûvesség, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1988 KIS TERMÉSZETBÚVÁR SOROZAT: Játékok fûbõl, fából, virágból, Passage Kiadó, 1997 KIS TERMÉSZETBÚVÁR SOROZAT: Erdõk, mezõk játékai, Passage Kiadó, 2000 KRICSKOVICS-HAUI: Origami 1., 2., 3., Aranyhal Kiadó, 1998 KRICSKOVICS ZSUZSANNA: Origami 1., 2., 3., Calibra Kiadó, Budapest LÁSZLÓ TIBOR: Új KRESZ tankönyv, Századvég Kiadó, Budapest, 2000 NAGY-VIDÁK: Játékok vízparti növényekbõl, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1980 PATAKI TIBOR: Papírcsodák, ILV Ságvári Könyvkiadó, Bp., 1983 PETE LÁSZLÓNÉ: Készítsünk agyagfigurát, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999 PETE-KALICOV: Készítsünk semmibõl valamit, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997 PETÕ ÉVA: Csutkanépek, Média Könyv-Zenemû és Lapkiadó, Bp., 1992 SABINÉ CUNO: Száz ötlet, száz játék, Cicero, Bp., 1993 ZEITLER GABRIELLA: Gyapjúvilág, Okker Kiadó, Bp. W. GEBAUER: Kézmûipari kerámia KÁDASI ÉVA-KARDOS MÁRIA: Kerámia DIETER REX: Barkácsolás mesterfokon, Ciceró kiadó, 1999 BARFF-MAIER: Barkácsoljunk papírból, kartonokból, Saxum, Bp., 1999 GREGUS FERENC: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok I-II., Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1985 AYTÜRE-SCHEELE: Csodálatos ORIGAMI, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 1995 HAUI BALÁZS BOGDÁN: Origamisuli 3., Papírrepcsik, 1996 SZÁSZ TIBOR: Famunkák jó szerszámmal, Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1986 KISS ETELKA: Agyagozás, Cser Kiadó, Bp., 2002 Színes ötletek 4. különszám FREUND BRIGITTE: Hajtogatás, Cser Kiadó, Bp., Színes ötletek 2001/23 UTE ÉS TILMAN MICHALSKI: Papírcsodák, Ciceró kiadó, 1996 PATURI: A technika krónikája, Officina Nova Könyv és Lapkiadó kft., 1991 KÉKES ISTVÁN: Papírjátékok, Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1989 TAPPER-MÜLLER-MIKOLASEK: Szalvéták dekoratív hajtogatása, Panoráma, 1994 CSÓTI FERENC: Kerékpáros Ábécé, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja a Vivamedia management 1994 BÁLINT SÁNDOR: A kerékpár története, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja a Navitas Kft., 1994 BÁLINT SÁNDOR: A gépkocsi története, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja a Navitas Kft., 1994 MERCZI MIKLÓS: A városi közlekedés története, A közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium megbízásából kiadja a Navitas Kft., 1994 SZABÓ ATTILA: A repülés és az ûrhajózás története, A közlekedési, Hírközlési és Vizügyi minisztérium megbízásából kiadja a Navitas Kft., 1994 KOLTAI GYÖRGYNÉ: A vasút története, A közlekedési, Hírközlési és Vizügyi minisztérium megbízásából kiadja a Navitas Bt–Best Line Kft., 1990 VALKÁR ISTVÁN: A hajózás története, A közlekedési, Hírközlési és Vizügyi minisztérium megbízásából kiadja a Navitas Bt–Best Line Kft., 1990 HORST HANISH: Szalvéták az asztalon, Scolar Kiadó, 1999

43

KÉZIKÖNYV 3. ÉS 4. OSZTÁLYOS MUNKATANKÖNYVEK HASZNÁLATÁHOZ TANMENETJAVASLATTAL, ÓRAVÁZLATOKKAL KÉSZÍTETTÉK:

Recommend Documents