Kezelési Szabályzat. a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap

Kezelési Szabályzat a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap mint nyíltvégű, határozott futamidejű, az ÁÉKB Irányelv alapján nem harmonizált értékpapír befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásához

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Nyilvántartásba vételi határozat száma és dátuma: KE-III.365/2011., kelt. 2011. július 7.

Alapkezelő Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1011 Budapest, Fő u. 14.) Forgalmazók UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.)

Letétkezelő UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.)

2012. október 3. Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy az alap tőkéjének egy részét származtatott ügyletekbe fekteti ezért kockázati szintje a szokásostól eltérő.

1

Tisztelt Befektető! Köszönjük, hogy megtakarításai értékének gyarapítása céljából a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alapot választotta. Bízunk benne, hogy eredményességünk folytán hosszú távon befektetőink között üdvözölhetjük. Jelen dokumentum egységes szerkezetben, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény által előírt módon és alakisággal tartalmazza a Pioneer Alapkezelő Zrt., mint befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok sorába tartozó és nyilvános forgalomba hozatal keretében létrehozott és az UniCredit Bank Hungary Zrt. által forgalmazott Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap elnevezésű, nyíltvégű értékpapír befektetési alap jellemzőit, illetve az Alap befektetési jegyei megvásárlásának, visszaváltásának, folyamatos forgalmazásának szabályait. Jelen Kezelési Szabályzat figyelmes áttanulmányozása folytán megfelelő képet kaphat, hogy az Alapba történő befektetésével mi történik, mit várhat tőle, illetve milyen kockázatokkal kell számolnia. Amennyiben kérdése merülne fel a befektetéssel kapcsolatban, ügyintézőink készséggel adnak felvilágosítást a forgalmazási helyeken. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap nyilvános befektetési alap, amelyre a befektetési jegyek nyilvánosan kerülnek kibocsátásra. Ezúton is sikeres befektetést kívánunk Önnek.

Pioneer Alapkezelő Zrt.

2

KEZELÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE

1.

BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ......... 6

A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE, TÍPUSA, FŐBB JELLEMZŐI: ................................................ 6 A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA ................................. 6 ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK ..................................................................... 7 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI .................................................................................................................... 7 1.5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ ..................... 9 1.6. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI, TŐKE ÉS HOZAMÍGÉRET ESETÉN ENNEK PONTOS FELTÉTELEI................................................................. 11 1.7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................ 13 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

2.

A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI ............... 14

AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJA ...................................................................................... 14 A BEFEKTETÉSI ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI....................... 14 A BEFEKTETÉSI ALAP TULAJDONÁBAN LÉVŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSÉNEK, AZ ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYAI .................................... 21 2.4. A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJAK, VALAMINT A FENTIEK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÓDJÁNAK, ÖSSZEGÉNEK ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA ........................... 22 2.5. AZ ÖSSZESÍTETT ÉS AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSI MÓDJA, GYAKORISÁGA, KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA, HELYE, IDEJE, IDEÉRTVE A 2.1. 2.2. 2.3.

HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS MIATT SZÜKSÉGES ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ............................................................................................. 23

3.

TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK ............................................................................. 29

BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, ANNAK MÓDJA, HELYE, IDEJE ................................................................................................... 29 3.2. ANNAK A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHETŐK ....................................................................................................................... 31 3.1.

4. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATOK SZÁMA, IDEJE .... 31 5.

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK ......................................................................... 32

AZ ALAPKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA, ÁLTALA KEZELT TOVÁBBI BEFEKTETÉSI ALAPOK FELSOROLÁSA ........................................................... 32 5.2. A LETÉTKEZELŐ NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, AZ UTOLSÓ FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL ELLÁTOTT SZÁMVITELI BESZÁMOLÓJA SZERINTI SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA ………………………………………………………………………………… 35 5.3. A FORGALMAZÓK NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, AZ UTOLSÓ, FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSSEL ELLÁTOTT SZÁMVITELI BESZÁMOLÓJA SZERINTI SAJÁT TŐKÉJE .............................................. 38 5.1.

3

A KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉG NEVE A JOGI FORMA MEGJELÖLÉSÉVEL, SZÉKHELYE, KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA; TERMÉSZETES SZEMÉLY KÖNYVVIZSGÁLÓ ESETÉN NEVE, CÍME, KAMARAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMA..................................................................... 38 5.4.

6. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐ ADÓZÁSI SZABÁLYOK RÖVID LEÍRÁSA ..................................................................... 38 7.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ......................................................................................... 40

8.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK ....................................................................................... 45

8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 9.

SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ......................................................................................... 45 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG.............................................................................................. 45 ÉRDEKÜTKÖZÉS ........................................................................................................... 46 HÁTTÉRSZABÁLYOK .................................................................................................... 46 JOGHATÓSÁG, JOGVITÁK RENDEZÉSE .......................................................................... 46 NYILATKOZAT ........................................................................................................... 46

4

A Kezelési szabályzat célja A jelen magyar nyelvű Kezelési szabályzat – amelyre a magyar jog, különösen a Batv. és a Tpt. rendelkezései az irányadóak – a Befektetőknek tájékoztatást nyújt a Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap jellemzőiről és befektetési jegyeinek jegyzéséről. A befektetési alap kezelésének szabályait a Felügyelet részére benyújtott Tájékoztatóban és Kezelési szabályzatba kell foglalni. A Tájékoztatónak és Kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kezelési szabályzatban foglalt adatok és információk valódiságát az Alap nyilvántartásba vétele során nem vizsgálja és nem vállal felelősséget. Jelen dokumentum a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a Kibocsátó nevében eljáró befektetési alapkezelő által szolgáltatott információ alapján készült. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Alapkezelő tevékenységét, mint magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő végzi. Az Alapkezelő tevékenységét a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (korábbi Bat.) előírása szerint, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (ÁÉTF) 100.001/1992 számú engedélye alapján kezdte meg 1992-ben, jelenleg pedig a Felügyelet által kiadott III./100.001-5/2002., illetve III/100.001-6/2003. számú határozatban kiadott engedély birtokában a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján látja el. Az Alapkezelő rendelkezik, minden hatósági engedéllyel, melyet a jogszabályok előírnak egy Alap létrehozásához és kezeléséhez. Az Alapkezelő a Batv. 154.§-ának megfelelően 2012. április 30-ig teljesítette a Batv.-nak történő megfeleltetést. Az Alapkezelő az említett megfeleltetés eredményeként a Batv. alapján végzi majd a kollektív portfóliókezelési, vagyis befektetési alapkezelési tevékenységét. Az UniCredit Bank Hungary Zrt. – mint Letétkezelő – rendelkezik a letétkezelői feladatok ellátásához szükséges feltételekkel, a befektetési alap letétkezelési tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-1523/2003. számú határozatával engedélyezte. Az Alapkezelőn és Forgalmazón kívül senki nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Kezelési szabályzatban foglaltakon túl bármiféle tájékoztatást vagy ajánlatot adjon a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatást vagy ajánlatot nem szabad hitelt érdemlőnek, azaz olyannak tekinteni, amely a Pioneer Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapul. Kiemelten felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt alaposan vizsgálják meg a Kezelési szabályzatban foglalt adatokat, különös tekintettel a “Kockázati tényezők” című fejezetre. Befektetési döntés meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A Befektetők a jelen Kezelési szabályzat tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a Befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét.

5

1. Befektetési alapra vonatkozó általános információk

A befektetési alap neve, típusa, főbb jellemzői:

1.1.

      

az Alap neve: Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap az Alap működési formája: nyilvános az Alap fajtája: nyíltvégű az Alap elsődleges eszközkategóriájának típusa: értékpapíralap az Alap harmonizációja: ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált alap az Alap futamideje: határozott, 2016. július 1-ig az Alap és az arra kibocsátott Befektetési jegyek denominációja: magyar forint

Az Alap által kibocsátott befektetési jegy sorozatok jellemzői:  „A” sorozat: névértéke: 10.000 (tízezer) Ft. ISIN kódja: HU0000710314  „Komfort” sorozat: névértéke: 10.000 (tízezer) Ft. ISIN kódja: HU0000710397 Az Alap által kibocsátott egyes sorozatok eltérnek egymástól (i) a Befektetőknek felszámított díjak és jutalékok tekintetében; (ii) atekintetben, hogy az egyes sorozatokat alkotó Befektetési jegyek megvételére a Forgalmazó megbízásából eljáró Közvetítő közreműködésével vagy anélkül (közvetlenül a forgalmazási helyen) adható-e bizományosi megbízás az Ügyfél által a Forgalmazónak; Az (i) ponthoz: A Befektetőknek felszámított, sorozatonként különböző díjak és jutalékok ismertetését a jelen a Kezelési szabályzat 1.7. pontja tartalmazza. Az (ii) ponthoz: A Befektetési Jegyek forgalmazásának módját érintő ezen – sorozatok közti – eltérés abban nyilvánul meg, hogy 

az ’A’ sorozatba tartozó Befektetési Jegyek értékesítésénél Közvetítő közreműködésére nem kerül sor, azaz a vételi bizományosi megbízás az Ügyfél által közvetlenül a forgalmazási helyeken adható a Forgalmazó, illetve a Vezető Forgalmazó részére;



a ’Komfort’ sorozatba tartozó Befektetési Jegyek értékesítése kizárólag Közvetítő közreműködésével, közvetítésével történik, azaz a vételi bizományosi megbízás az Ügyfél által a Közvetítő közvetítésével, közreműködésével, (s nem közvetlenül a forgalmazási helyeken) adható a Forgalmazó részére;

A Közvetítők felsorolását a Közvetítőt igénybevevő Forgalmazó honlapja tartalmazza.

1.2.

A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma

Határozat száma KE-III.365/2011.

Határozat jogcíme Nyilvántartásba vétel

Határozat dátuma 2011. július 7.

6

1.3.

Elszámolási és hozamfizetési napok

Jelen nyilvános, nyílt végű Alap esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit kivéve – az Alap futamideje alatt a Forgalmazó, minden munkanapon köteles elfogadni a Befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. Az Alap esetében minden munkanap egyben forgalmazási elszámolási nap. A Befektető által leadott és jelen Kezelési szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzat 1.4. és 1.5 pontjában meghatározott forgalmazásteljesítési napig kell a Befektető számára jóváírni, kifizetni. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel. Hozamfizetési napok Az Alap működése során nem fizet hozamot tőkenövekménye terhére, az Alap a teljes tőkenövekménye befektetési politikájának megfelelően újra befektetésre kerül. A Befektető az Alap tőkenövekményét a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatja. Az Alap esetében nincsen hozamfizetési nap. 1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Az Alapkezelő a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalának és visszaváltásának lebonyolításával Forgalmazót (az UniCredit Bank Hungary Zrt., székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.) bíz meg. A Befektetési Jegyek az Alap indulásától – az Alap befektetési jegyeinek megkeletkeztetését követő első munkanaptól kezdődő folyamatos forgalmazása a jelen pontban részletesen leírtak szerint történik. A folyamatos forgalmazás során forgalomba hozható Befektetési Jegyek mennyisége az Alapnál nem korlátozott. A Forgalmazók a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatalát és forgalmazását nyilvánosan meghirdetett pénztári órái alatt végzi. A Befektető a megadott forgalmazási helyeken a Forgalmazó részére adott vételi megbízással bármely munkanapon, forint ellenében, napi eszközértéken, a vételár Pénzszámlán történő biztosításával megvásárolhatja az Alap Befektetési jegyeit. Az „A” sorozatba tartozó Befektetési jegyek értékesítésénél Közvetítő közreműködésére nem kerül sor, azaz a vételi bizományi megbízás az Ügyfél által közvetlenül a forgalmazási helyeken személyesen, meghatalmazottja útján vagy - a Számlaszerződés vonatkozó kiegészítéseként erre lehetőséget biztosítva - telefonon keresztül, illetve elektronikus úton adhatják meg a Forgalmazó részére.

7

A Forgalmazó Befektetési jegyek értékesítése körében, a Befektetési jegyek „Komfort” sorozatának vételére adandó bizományosi megbízás kizárólag Közvetítő igénybevételével történik. A Forgalmazó a Közvetítő tevékenységéért a Befektetők felé, mint sajátjáért felel. A Közvetítő a Forgalmazó megbízásából jár el, a Forgalmazó képviseletére azonban csak a Pmtv. szerinti ügyfélazonosítás körében eljárva jogosult, egyebekben a Forgalmazó nevében jognyilatkozat tételére nem jogosult. A Közvetítő az Ügyfél pénzét és egyéb eszközét nem kezelheti. A befektetési jegyek visszaváltása a Forgalmazó meghirdetett pénztári órákban leadott visszaváltási megbízás alapján lehetséges a jelen pontban meghatározott forgalmazási rend szerint. A befektetési jegyek visszaváltása a kitöltött megbízás Forgalmazóhoz történő eljuttatásával vagy – a Számlaszerződés alapján – telefonon keresztül, illetve elektronikus úton történő megbízás leadásával történik. A Befektető cégjegyzésre jogosult személy, illetve meghatalmazottja útján adhat le vételi és visszaváltási megbízásokat. A Befektető, illetve meghatalmazottja a Forgalmazó Üzletszabályzata alapján köteles magát azonosítani. A megvásárolt befektetési jegyek szabadon transzferálhatóak más, értékpapírszámlavezetési szolgáltatást nyújtó befektetési szolgáltatóhoz. Amennyiben a Befektető vissza kívánja váltani befektetési jegyeit, azokat vissza kell transzferálnia a jelen Szabályzatban megjelölt Forgalmazóhoz. Mind a vételi, mind a visszaváltási megbízások teljesítéséhez a Befektetőnek hatályban lévő értékpapírszámla szerződéssel kell rendelkeznie a Forgalmazónál. Az Alap által kibocsátott Befektetési jegyek névre szólóak, előállításuk dematerializált formában történik, így azok nem kerülnek kinyomtatásra. A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket az Alapkezelő vagy a megbízásából eljáró (Vezető)Forgalmazó kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. Az Alap által kibocsátott dematerializált formában előállított befektetési jegy esetében a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból a befektetési jegyeket az Alapkezelő megbízásából eljáró Forgalmazó utasítása alapján. A Befektetési jegyek megvásárlásakor a Befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülnek a megvásárolt Befektetési jegyek, melyek tulajdonjogát a Számlavezető által kiállított számlakivonat (tulajdonosi igazolás) igazolja. Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a Számlavezető számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonos részére. A számlakivonat a Befektetési jegyek tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. A befektetési jegyek vétele, a vételi megbízás elszámolási napja A Befektető a Befektetési jegyeket az értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó hatályban lévő Számlaszerződés megléte esetén (azonosítójának megadása mellett), a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízás megadásával, azok Forgalmazókhoz történő eljuttatásával, és a vételár, illetve a vételi jutalék forintban történő megfizetésével szerezheti meg. A Befektető a Befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a Kezelési Szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a Befektetési jegyekhez fűződő kockázatokra és a saját kockázatviselő képességének megfelelősségére. A Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízást a Befektetők (i) a forgalmazási helyeken személyesen, meghatalmazottjuk útján vagy - a számlaszerződés vonatkozó kiegészítéseként erre lehetőséget biztosítva telefonon keresztül, illetve elektronikus úton adhatják meg a Forgalmazó részére. (i) a „Komfort” sorozat esetében a Forgalmazó megbízásából eljáró Közvetítő útján, a Közvetítő bevonásával;

8

A vételi megbízáson megjelölt vételár, illetve a Forgalmazó által felszámított vételi jutalék kiegyenlítése a fedezet pénzszámlán történő biztosításával teljesíthető. A Forgalmazó a Befektető Befektetési jegyekre vonatkozó vételi megbízását az alábbi metódus alapján, az ott megjelölt időszakok egyedi teljesítési rendjének megfelelően számolja el: Alap neve

A fedezet biztosítása a Befektető Pénzszámláján történik Megbízás napja Megbízás teljesítésének Megbízás napja teljesítési (Befektetési jegy árfolyama jóváírás) (pénzszámla terhelés) T

T+3

T+1

T+3

T+1

Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap „A” Sorozat Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap „Komfort” Sorozat

(A fedezet biztosításának a napja, amely a vételi megbízás Forgalmazóhoz történő beérkezésétől maximum 30 nap) T

A forgalombahozatali ügyletek esetében a Befektetési jegyek jóváírása a megbízás / fedezetbiztosítás napját követő harmadik munkanapon esedékes a megbízást követő napi árfolyamon. Azon vételi megbízás, amelyet a Befektető megadott a forgalmazási helyen, azonban a vételi jutalékkal növelt vételár nem áll rendelkezésre a Befektető Pénzszámláján nem kerül teljesítésre. Részteljesítés nem lehetséges, azaz azon megbízások esetében, ahol a megbízási szerződésen megjelölt forgalomba hozatali jutalékkal növelt vételár több, mint a Befektető Pénzszámláján rendelkezésre álló összeg, a Forgalmazó nem teljesíti a megbízást. 1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető A Befektető a tulajdonában lévő Befektetési jegyeket az értékpapírszámla-vezetésére vonatkozó hatályban lévő Számlaszerződés megléte esetén, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó, kitöltött megbízás Forgalmazóhoz történő eljuttatásával vagy – a Számlaszerződés alapján – telefonon keresztül, illetve elektronikus úton történő megbízás leadásával, illetve a nem a Forgalmazónál nyilvántartott Befektetési jegyek Forgalmazóhoz történő transzferálásával válthatja vissza. A Befektető a Befektetési jegyek visszaváltására irányuló megbízásban a visszaváltás ellenértékét és darabszámot is megjelölhet.

9

A Forgalmazó a Befektető által - az Alap mindkét sorozata tekintetében - megadott visszaváltási megbízást az alábbi metódus alapján teljesíti: Alap neve

Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap „A” és „Komfort” sorozat

A visszaváltott árfolyamérték kifizetése Pénzszámlán jóváírással történik Megbízás Megbízás teljesítésének Megbízás teljesítési napja (pénzszámla jóváírás és árfolyama Befektetési jegy terhelés) napja T T+3 T+1

Mindezek alapján a Befektető T napon megadott, Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízását a Forgalmazó a megbízást követő harmadik munkanapon (T+3) teljesíti a megbízást követő napra (T+1) vonatkozó nettó eszközértéken. A teljesítés napján kerül teljesítésre a Befektető részére a visszaváltott árfolyamérték. A Forgalmazó által a Befektető által visszaváltott befektetési jegyek ellenértéke, amennyiben a Forgalmazó kondíciós listája alapján a visszaváltást jutalék terheli, ezen összeggel csökkentésre kerül. Amennyiben a Befektető tulajdonában lévő (vagy a Forgalmazóhoz transzferált) Befektetési jegyek mennyisége kevesebb, mint a Befektető által a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési jegy mennyiség, avagy a visszaváltási megbízásban megjelölt visszaváltandó árfolyamérték és a napi forgalmazási árfolyam, továbbá a visszaváltási jutalék (amennyiben van) alapján kiszámított Befektetési jegy mennyiség, úgy a Forgalmazó a megbízás teljesítését elutasítja. Felfüggesztés és szünetelés szabályai A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a Befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről a Befektetőket egyértelmű értesítéssel kell tájékoztatni. A szünetelésről a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni szükséges. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazást – a vételt és a visszaváltást egyaránt – kizárólag a Befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Forgalmazó – 3 munkanapra szóló felfüggesztés esetkörének kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. Az Alapkezelő a Befektetési jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül. Amennyiben az Alap befektetési jegyeinek elkülönítése válik szükségessé –illikvid sorozat(„IL”) létrehozatala - a befektetési jegyek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni. A Felügyelet a Befektetők érdekében felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a fentiekben meghatározott esetekben.

10

A felfüggesztés időtartama a Befektetési Alap esetében legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Az Alapkezelő fenti esetekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőt és a Felügyeletet. A Befektetési Jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. § (2) bekezdése alapján a Felügyelet elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását. 1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei Az Alap működése során tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot, az Alap teljes tőkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelően újrabefektetésre kerül. A Befektető az Alap tőkenövekményét a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatja. Az Alap tőkenövekményének újrabefektetése a következő előnyökkel jár a Befektetők részére:  az Alapot nem terhelik tranzakciós költségek a portfóliókban lévő értékpapírok bizonyos hányadának – hozamkifizetés miatti - értékesítése által;  az Alap vagyona – tőkenövekménye újrabefektetése miatt – nem csökken, s így az Alap méretgazdaságossági előnyökkel bír;  az Alap nincsen kitéve annak a kockázatnak, hogy a hozamkifizetés, s így a hozam összegének portfólióból történő kivonása kedvezőtlen piaci körülmények között (pl. alacsony állampapír-piaci árfolyamok mellett) kell, hogy megtörténjen. Jelen Kezelési szabályzatban meghatározott Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap esetében az Alapkezelő a Batv. 23.§ (2) bekezdésében meghatározott a tőke megóvására vonatkozó (tőkevédelem) ígéretet tesz.

11

Felhívjuk a Befektető figyelmét, hogy az Alap futamidejének lejáratára nyújtott tőkevédelem biztosítása érdekében jelen szabályzat 2. pontjában meghatározott befektetési politika végrehajtásán és a Batv. és a 345/2011. számú Kormányrendeletben rögzített keretrendszerben foglalt korlátok maradéktalan betartásán túl sem az Alapkezelő, sem más harmadik személy nem vállal garanciát vagy fizetési kötelezettséget. A tőkevédelem működése Az Alap a befektetési politika keretében az alap vagyonát egy ún. „dinamikus eszközallokációs modell” (ld. kifejtve a következő alpontban) alapján kezeli. Ennek során biztosítja a lejáratra vonatkozóan a tőkevédelmet, valamint megfelelően diverzifikált globális részvény- és árupiaci befektetések révén az elérhető hozam maximalizálására törekszik a kockázati szint kézben tartása mellett. Az Alap lejáratakor az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint az alábbi két tőkevédelem közül a lejárat időpontjában magasabb értéket képviselő: 1) az Alap befektetési politikája biztosítja a névértékre vonatkozó tőkevédelmet, vagyis a 10.000 forintot. Ez a tőkevédelem első, úgynevezett statikus szintje. 2) az Alap ezen túl a lejárati dátumra vonatkozóan biztosítja a mindenkori legmagasabb egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (történeti maximum) 80%-át. Ezt nevezzük dinamikus védelemnek vagy biztosítéknak. Ez a biztosíték nem csorbítja az 1) pontban foglalt biztosítékot: azaz, ha az egy jegyre jutó nettó eszközérték mindenkori történeti maximumának 80%-a alacsonyabb, mint az új befektetési politika induláskori egy jegyre jutó nettó eszközérték, az Alap a lejáratkor ekkor is biztosítja legalább az új befektetési politika induláskori egy jegyre jutó nettó eszközértéket. Más szavakkal: a fenti két tőkevédelem közül a lejáratkor minden esetben a befektető számára kedvezőbb (magasabb értékű) érvényesül. Képletben:

kifizetés lejáratkor

Max 1) induláskori névérték ; 2) történeti max imum 80% a

Példa (legyen a névérték 100):

1 2

Egy befektetési jegyre jutó NEÉ a befektetési politika indulásakor (tőkevédelem 1. szintje) 100 100

Történeti maximum (tőkevédelem 2. szintje) 120 125

3

100

150

Történeti maximum 80%-a

Minimum kifizetés lejáratkor

96 100

100 100

120

120

Az 1. esetben a történeti maximum 80%-a kisebb, mint a névérték, így lejáratkor a tőkebiztosítékok közül a névértékre vonatkozó (statikus) védelem aktivizálódik. A 2. esetben a két védelem szintje egybeesik, így az alap legalább a névértéket biztosítja lejáratkor. A 3. esetben a történeti maximum 80%-a meghaladja a névértéket, így lejáratkor ez lesz a minimum kifizetés. A fenti példában bemutatott kifizetési forgatókönyvek a lejáratkori minimális kifizetési szinteket mutatták be, a tényleges végső kifizetés természetesen – a piaci folyamatok függvényében – ettől eltérhet. Az Alapkezelő az Alap vagyonát egy dinamikus eszközallokációs modell (ld. kifejtve a következő alpontban) keretében kezeli. Az Alap a futamidő alatt nem fizet hozamot, lejáratakor minden befektetési jegy után az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint a befektetési jegyek névértéke.

12

Jelen Kezelési szabályzatban meghatározott Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap esetében az Alapkezelő nem vállal a Batv. 23. § (1) bekezdésének megfelelő a tőke, illetve a hozam megóvására vonatkozó garanciát (tőke-, illetve hozamgarancia). 1.7. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása A Forgalmazó a folyamatos forgalmazás során bármely forgalmazási napon fogadja a Befektetőktől a visszaváltási megbízásokat. A vételi megbízások fogadására a Kezelési Szabályzat 1.4. pontjában leírtak irányadóak. A vételi megbízás azon a napon minősül a Forgalmazó által felvettnek, amely napon a Befektető által adott megbízást a Forgalmazó elfogadta az Üzletszabályzatában erre meghatározott módon. Mind a vételi, mind pedig a visszaváltási megbízások teljesítési árfolyama az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértéke minden forgalmazási napra az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kerül meghatározásra. Az Alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva a Letétkezelő rendelkezésére bocsátani. Az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő T értéknapra vonatkozóan T+1 napon állapítja meg. A nettó eszközérték számítás algoritmusa eltérő lehet annak függvényében, hogy az Alap T-1 értéknapon hány és milyen kondíciókkal kibocsátott Befektetési jegy sorozattal rendelkezik. Egy, illetve több azonos devizában denominált, azonos alapcímletű és valamennyi nettó eszközértékben meghatározásra kerülő díj és egyéb kondíció tekintetében azonos Befektetési jegy sorozat esetén a nettó eszközérték oly módon kerül megállapításra, hogy devizanemek szerint elkülönítve T napi árfolyamadatok felhasználásával értékelésre kerülnek az Alap T-1 napi eszközei, az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások szerint, majd abból levonásra kerül valamennyi, az Alapot T értékelési napig terhelő költség. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a T napra kiszámított nettó eszközérték és az előző bekezdés szerinti kritériumainak eleget tevő sorozat vagy sorozatok T-1 napi összdarabszámának hányadosaként határozható meg, így a homogén sorozatok egy Befektetési jegyre jutó eszközértéke azonos lesz. Az Alap nem forintban meghatározott eszközeinek, illetve kötelezettségeinek más devizanemekben kalkulált, T napra vonatkozó értékét a Magyar Nemzeti Bank által T napon közölt hivatalos devizaárfolyamon kell a T napi nettó eszközérték meghatározása céljából forintra átszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét két tizedesjegy pontossággal állapítja meg.

13

A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásával kapcsolatban felszámított költségek: A Forgalmazó a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása során a Befektetők felé vételi- és visszaváltási jutalékot számít fel, melyek mértéke a következőképpen alakul: Alap neve

Forgalomba hozatal jutaléka

Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap „A” sorozat

0%,

Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap „Komfort” sorozat

maximum 5% (pontos mértékét a Forgalmazó mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza)

Visszaváltás jutaléka maximum:.2%

maximum: 2%

0%* (a kiegészítő és feltételes befektetési politika életbe lépésétől) 0%* (a kiegészítő és feltételes befektetési politika életbe lépésétől

Megjegyzés: a maximum összegeken belüli pontos értékét a Forgalmazók mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. A felszámított visszaváltási jutalékok fele az Alapot, fele az Alapkezelőt illeti meg. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított vételi, illetve visszaváltási jutalékok megfizetése a Befektetési jegyek vételének, illetve visszaváltásának teljesítésével egyidejűleg esedékes. A befektetési jegyek forgalomba hozatali és visszaváltási árának közzétételének helye, módja és gyakorisága: Az Alap T napra vonatkozó, T+1 napon megállapított eszközértéke legkésőbb T+2 napon kerül megjelentetésre a hivatalos közzétételi helyeken: a Pioneer Alapkezelő Zrt., mint az Alap törvényes képviselőjének www.pioneerinvestments.hu című honlapján és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu című honlapján.

2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai

2.1. Az alap befektetési célja Az Alap a befektetési politika keretében az alap vagyonát egy ún. „dinamikus eszközallokációs modell” alapján kezeli. Ennek során biztosítja a lejáratra vonatkozóan a tőkevédelmet, valamint megfelelően diverzifikált globális részvény- és árupiaci befektetések révén az elérhető hozam maximalizálására törekszik a kockázati szint kézben tartása mellett. 2.2.

A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai

Az Alap a befektetési politika keretében az alap vagyonát egy ún. „dinamikus eszközallokációs modell” (ld. kifejtve a következő alpontban) alapján kezeli. Ennek során biztosítja a lejáratra vonatkozóan a tőkevédelmet, valamint megfelelően diverzifikált globális részvény- és árupiaci befektetések révén az elérhető hozam maximalizálására törekszik a kockázati szint kézben tartása mellett. A tőkevédelem az alapkezelő ígérete, melyet a befektetési politika támaszt alá és arra harmadik személy garanciát nem vállal.

14

Az Alap lejáratakor az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint az alábbi két tőkevédelem közül a lejárat időpontjában magasabb értéket képviselő: 1) az Alap befektetési politikája biztosítja a névértékre vonatkozó tőkevédelmet, vagyis a 10.000 forintot. Ez a tőkevédelem első, úgynevezett statikus szintje. 2) az Alap ezen túl a lejárati dátumra vonatkozóan biztosítja a mindenkori legmagasabb egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (történeti maximum) 80%-át. Ezt nevezzük dinamikus védelemnek vagy biztosítéknak. Ez a biztosíték nem csorbítja az 1) pontban foglalt biztosítékot: azaz, ha az egy jegyre jutó nettó eszközérték mindenkori történeti maximumának 80%-a alacsonyabb, mint névérték, az Alap a lejáratkor ebben az esetben is legalább a névérték kifizetését biztosítja. Más szavakkal: a fenti két tőkevédelem közül a lejáratkor minden esetben a befektető számára kedvezőbb (magasabb értékű) érvényesül. Képletben:

kifizetés lejáratkor

Max 1) induláskorinév érték ; 2) történeti max imum 80% a

Példa (legyen az új befektetési politika induláskori névérték:100): Egy befektetési jegyre jutó NEÉ a befektetési politika indulásakor (tőkevédelem 1. szintje)

Történeti maximum (tőkevédelem 2. szintjének alapja)

Történeti maximum 80%a

Minimum kifizetés lejáratkor

1 2

100 100

120 125

96 100

100 100

3

100

150

120

120

Az 1. esetben a történeti maximum 80%-a kisebb, mint a névérték, így lejáratkor a tőkebiztosítékok közül a névértékre vonatkozó (statikus) védelem aktivizálódik. A 2. esetben a két védelem szintje egybeesik, így az alap legalább a névértéket biztosítja lejáratkor. A 3. esetben a történeti maximum 80%-a meghaladja a névértéket, így lejáratkor ez lesz a minimum kifizetés. A fenti példában bemutatott kifizetési forgatókönyvek a lejáratkori minimális kifizetési szinteket mutatták be, a tényleges végső kifizetés természetesen – a piaci folyamatok függvényében – ettől eltérhet. Az Alapkezelő az Alap vagyonát egy dinamikus eszközallokációs modell (ld. kifejtve a következő alpontban) keretében kezeli. Az Alap a futamidő alatt nem fizet hozamot, lejáratakor minden befektetési jegy után az utolsó banki munkanapon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéket fizeti ki a befektetőknek, ami azonban nem lehet alacsonyabb, mint a befektetési jegyek névértéke. a) A befektetések kialakítása, a dinamikus eszközallokációs modell működése Az Alap befektetési politikája egy összetett algoritmus alapú módszerre épül, amit dinamikus eszközallokációs modellnek nevezünk. Ennek több eleme van melyek egymásra épülve adják ki a végső modellt. Ezek: -

konstans hányadú portfólió biztosítás (CPPI), ez az alapmodell, részvényfeltöltés a kezdeti szakaszban - kiegészítő algoritmus eredmény befagyasztási modell a feltöltési szakaszt követően stop-loss, azaz veszteségminimalizáló modell csökkenő piaci szintek idején

Az alapmodell a Constant Proportion Portfolio Insurance, rövidítve: CPPI. Jelentése: konstans hányadú portfólió biztosítás.

15

A konstans, az úgynevezett multiplier (M: szorzótényező), az a szorzó, ami azt mutatja meg, hogy a lejáratkori tőkevédelmet biztosító összeg jelenértéke módosítva egy biztonsági tartalékkal (puffer, ami általában 2%) feletti eszközérték hányad (ezt nevezzük cushion-nak) hányszorosát lehet kockázatos eszközbe – esetünkben részvény- illetve árupiaci eszközökbe - fektetni. A multiplier értéke jellemzően 0 – 5 között változik. A multiplier a maximálisan elviselhető piaci veszteség reciproka. Tehát egy 3-as multiplier azt jelenti, hogy – long pozíciók esetén - a portfólió kockázatos elemei (részvény-, illetve árupiaci eszközök) maximum napi 33%-os esést bírnak ki. Ilyen mértékű általános részvény-, illetve árupiaci esés még nem volt történeti alapon, ezért ez a multiplier lesz az alap esetében az átlagos cél multiplier. A multiplier maximális értéke 5: ez 20%-os maximális egy napon belüli korrekciót jelent, ami még szintén igen konzervatív befektetési filozófiát tükröz. A multiplikátor növelésére akkor kerül sor, amikor a piacok trendszerűen emelkednek. Ekkor azonban egy növekvő nagyságú puffert is képezünk (eredmény befagyasztási modell), ami a lejáratkori jelenértékén felül szintén kockázatmentes eszközben kerül elhelyezésre. Azaz újabb befektetési elemmel támogatjuk meg a tőkevédelmet, különösen annak dinamikus részét, a történeti maximum 80%-át biztosító részt. Ahogy emelkednek a mögöttes piaci árfolyamok, úgy növekszik a CPPI bázison működtetett alap eszközértéke, valamint a részvény- és árupiaci kitettség abszolút, illetve viszonylagos mértéke, így az alap eszközértékének egyre kisebb hányadát teszi ki a lejáratkori tőkevédelem biztosítására hivatott portfóliórész. A CPPI technika lényege nem az algoritmus bonyolultságában, sokkal inkább a fegyelmezett, napi szintű portfólió kiegyensúlyozáson van, amivel biztosítható, hogy még egy nagyobb napi korrekció esetén is az Alapkezelő időben és gyorsan tudjon reagálni. Így a kockázatos portfólió részt (részvény-, illetve árupiaci kitettséget) a megváltozott piaci körülményekhez igazítva fenntartsa az Alapnak a modellhez képest vett megfelelését és belső integritását, úgy hogy annak kockázati szintje (a kockázatos eszközök hányada a multiplikátor arányában) ne változzon meg érdemben az akármilyen gyorsan is lezajló piaci hatások következtében. Az alap CPPI modell kiegészítésére alkalmazott algoritmusok elsősorban a nagyobb biztonságot szolgálják, az alapmodell alapján adódó maximális részvénykitettség lefelé történő korrekcióján keresztül. A feltöltési időszakban alkalmazott kiegészítő algoritmus célja, hogy az Alap indulását követő néhány hónapban tompítsa a kockázatos eszközök esetleges hirtelen piaci árfolyam-esésből fakadó kockázatokat, melyek negatív hatással lehetnek az alap további működésére. Ebben az időszakban az alap fokozott védelemre szorul, hiszen eszközértéke még igen közel van a védendő értékhez. Mivel ekkor még nem tudott felépülni nagyobb biztonsági tartalék, emiatt ebben a szakaszban célszerű lehet a fokozottabb óvatosság. A feltöltési szakaszt követően alkalmazott eredmény-befagyasztási technika célja, hogy ha az alapnak már sikerült érdemi árfolyam-növekedést elérnie, akkor a megengedettnél kisebb kockázatvállalással csökkentse egy esetleges piaci árfolyamesés során elszenvedhető potenciális veszteségeket. Ezzel egyúttal pótlólagos tartalék (puffer) képződik, ami az alap által ígért tőkevédelmen felül a korábbi hozamok egy részének megőrzését is lehetővé teheti. A stop-loss (azaz veszteségminimalizáló) kiegészítő elem célja, hogy csökkenő piaci szintek idején mérsékelje az elszenvedhető veszteségeket. Ez elsősorban trendszerű árfolyam-esés esetén jelenthet pótlólagos védelmet a befektetők számára. Bizonyos, az alap kezelője által meghatározott piaci árfolyamszintek lefelé történő átlépése esetén az alap kezelői a CPPI modell által indokoltnál nagyobb mértékű kockázatcsökkentést hajthatnak végre. Így az alapban a kockázatos eszközök súlya a megengedettnél akár

16

jóval alacsonyabb lehet egészen addig, amíg a piacok ismét a referencia szint fölé emelkednek. Az alap új tulajdonsága, hogy a fentiekben bemutatott, kiegészítő elemekkel támogatott CPPI modellben a részvénypiacok trendszerű csökkenése esetében az Alapkezelő short pozíciót is felvehet, az Alap saját tőkéjének 25%-a erejéig. Ezek a pozíciók olyan származtatott eszközöket jelentenek, melyek a részvénypiaci árfolyam-csökkenés esetén biztosítanak nyereséget. Természetesen a short részvénykitettség felvételére – a long pozíciókhoz hasonlóan - szintén a kockázatos portfóliórészen belül kerülhet sor. Csökkenő részvénypiacok idején maga a CPPI alapmodell, valamint az ezt kiegészítő stop-loss részmodell is folyamatosan csökkenti, egy bizonyos ponton pedig meg is szünteti a részvénykitettséget, így tompítva, illetve kiküszöbölve az eső piacok hatását az alap eszközértékére. Amennyiben a részvénypiacok további esése esetén az árfolyamcsökkenést trendszerűnek értékeli az Alapkezelő, úgy jön szóba a rövid (short) pozíció felvétele. Amennyiben az esés folytatódik, akkor a short részvénypozíciókon nyereség keletkezik, ami javítja a befektetők által elért hozamot. A short pozíciók felvételének kulcsa a tartós trend felismerése. Ezt a feladatot a Pioneer Alapkezelő szakembereinek piacismeretén és tapasztalatain kívül az erre a célra kifejlesztett kvantitatív modellek is segítik. b) Piacok és alkalmazott eszközök Az Alapkezelő a tőkevédelmet biztosító portfóliórészt (mely várhatóan 50 és 100% között alakul) pénz- és kötvénypiaci eszközökből alakítja ki, melynek értéke – a lejárathoz igazodó duration managementnek köszönhetően – az Alap lejáratára eléri vagy meghaladja a teljes befektetésijegy-állomány névértékét. Az Alap a többlethozamot biztosító részt részvény- és árupiaci eszközökbe fekteti. Az Alap a kockázatos eszközök terén gyakorlatilag a teljes globális eszközpalettát igénybe veheti, nincs előre meghatározott regionális, szektorális, vagy más korlátozás. Az Alapkezelő saját megítélése alapján dönti el, hogy milyen országok, illetve eszközök kerülnek a befektetési célpontok közé. Miután a részvénypiaci befektetések esetében az Alapkezelő részben származtatott eszközök segítségével valósítja meg a kitettséget, ezáltal az alapban tőkeáttétel keletkezhet. Ennek köszönhetően a teljes részvény- és árupiaci kitettség meghaladhatja az alap saját tőkéjének 50%-át, miközben a kockázatmentes eszközök súlya ezzel egyidejűleg akár 100% közelében is tartózkodhat. Az Alap a hagyományos hosszú pozíciók mellett a részvénypiacok esetében korlátozott mértékben, a nettó eszközérték legfeljebb 25%-áig rövid (short) pozíciókat is felvehet. Ezek a pozíciók olyan származtatott eszközöket jelentenek, melyek a részvénypiaci árfolyam-csökkenés esetén biztosítanak nyereséget a befektetőknek. Erre olyan helyzetekben kerül sor, amikor az Alapkezelő belső modelljei, illetve elemzései jelentős valószínűséget adnak a részvénypiaci esésnek. Az Alap nem csak a piacok, hanem az azokat leképező eszközök tekintetében is széles bázisból merít. A részvénypiaci kitettség a következő eszközökből állhat: 1) az adott piacokat lefedő hagyományos befektetési alapok 2) az adott piacokat lefedő ETF (Exchange Traded, azaz tőzsdén kereskedett és egyben szorosan indexkövető) befektetési alapok, illetve 3) az adott piaci indexre szóló határidős kontraktusok (long, illetve short pozíciók). Az árupiaci befektetéseket befektetési alapokon keresztül tervezi megvalósítani az Alapkezelő, a vonatkozó jogszabályi limitek betartása mellett. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a saját megítélése szerint, kizárólagos jogkörben eljárva hajtja végre. A befektetési korlátokat tekintve a mindenkori jogszabályi előírások az irányadóak.

17

A befektetések lehetséges elemei: 1.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankbetétek, repo megállapodások A) állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, közép és hosszú lejáratú, fix, illetve változó kamatozású államkötvények; B) jegybank által kibocsátott, illetve jegybanki garanciával rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; C) devizabelföldi és devizakülföldi társaságok által kibocsátott kötvények, kereskedelmi kötvények; D) belföldön és külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevelek; E) Látraszóló és lekötött betétek. F) Repo-, és inverz repo megállapodások

2.

Részvények A) Tőzsdére bevezetett részvények B) Tőzsdére be nem vezetett, egyéb részvények

3.

nyilvános

forgalomban

szereplő

Származtatott eszközök Tőzsdén jegyzett származtatott ügyletek: kötvényekhez, részvényekhez, árupiaci eszközökhöz, indexekhez, devizákhoz és kamatlábakhoz kötődő határidős és opciós ügyletek; B) Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek: kötvényekhez, részvényekhez, árupiaci eszközökhöz, indexekhez, devizákhoz és kamatlábakhoz kötődő határidős és opciós ügyletek, valamint kamat-, deviza- és tőkecsere-ügyletek A)

4.

Kollektív befektetési értékpapírok Döntően a fentiekben felsorolt eszközökbe fektető nyílt-, és zártvégű értékpapír befektetési alapok vagy más kollektív befektetési formák által kibocsátott Befektetési jegyek, illetve ETF-ek

A portfólió lehetséges elemei, illetve arányai (az alap eszközeihez viszonyítva): Eszköz típusa Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankbetétek, repo megállapodások Származtatott eszközök

Arány minimum 20% maximum 80%

Kollektív befektetési értékpapírok

maximum 80%

Az Alap kiegészítő és egyben feltételes befektetési politikája a) Az Alap kiegészítő befektetési politikájának feltétele Amennyiben az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke eléri a 14.000 Ft-ot, az Alapkezelő meghatározott időn belül (maximum 10 munkanap) megváltoztatja az Alap befektetési politikáját. A befektetési politika módosításának következtében a dinamikus eszközallokációs modellt felváltja egy döntően hazai pénzpiaci eszközökbe befektető stratégia. b) Az Alap módosított befektetési célja és alkalmazott eszközök Az Alap módosított befektetési célja a hátralévő futamidőre vonatkozóan, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok számára viszonylag kiszámítható értéknövekedést biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap tőkéjének döntő részét alacsony

18

kockázati szintet képviselő pénzpiaci eszközökbe (elsősorban hazai állampapírokba, bankbetétekbe és egyéb pénzpiaci eszközökbe) fekteti. Az Alapkezelő a piaci kamatláb, illetve a hozamszintek változása miatt jelentkező árfolyam-ingadozások minimalizálása érdekében úgy alakítja ki a portfóliót, hogy az Alap eszközeinek lejáratig számított összesített átlagos futamideje ne haladja meg a 365 napot. Az alap származtatott eszközökbe kizárólag kockázatcsökkentési céllal fektethet. c) Befektetési korlátozások a megváltoztatott befektetési politikában A portfólió lehetséges elemei, illetve arányai (az alap eszközeihez viszonyítva): Eszköz típusa Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bankbetétek, repo megállapodások Származtatott eszközök

Arány minimum 70% maximum 30%

Kollektív befektetési értékpapírok

maximum 30%

A jelen pontban meghatározott kiegészítő befektetési politika alkalmazásának életbe léptetéséről az Alapkezelő a közzétételi helyeken, hirdetményi úton tájékoztatja a befektetőket. Az Alapkezelő olyan eszközökbe fektet, amelyek az alábbi – többek között harmadik országokban működő – elismert, nyilvános és szabályozott piacokra kerültek bevezetésre, illetve kereskednek velük. A fentiekben felsorolt befektetési eszközök lehetséges befektetési helyszínei az EGTállamok szabályozott piacain kívül az alábbi tőzsdék: Ahmedabad Stock Exchange Algiers Stock Exchange American Stock Exchange (AMEX) Armenian Stock Exchange (NASDAQ) Australian Stock Exchange Bahrain Stock Exchange Beirut Stock Exchange Belgrade Stock Exchange (Belex) Bermuda Stock Exchange (BSX) Bolsa de Bogota (Bolsa de Colombia) Bolsa de Comercio de Buenos Aires Bolsa de Valores de Caracas Bolsa de Valores de Guayaquil Bolsa de Valores de Lima Bolsa de Valores de Nicaragua Bolsa de Valores de São Paulo Boston Stock Exchange (BSE) Calcutta Stock Exchange Casablanca Stock Exchange Cayman Islands Stock Exchange Chicago Stock Exchange (CHX) Colombo Stock Exchange Egypt Stock Exchange Fukuoka Stock Exchange Ghana Stock Exchange

Hong Kong Stock Exchange Iceland Stock Exchange (NASDAQ) Istanbul Stock Exchange Jakarta Stock Exchange Jamaican Stock Exchange (JSE) Johannesburg Stock Exchange Karachi Stock Exchange Kazakhstan Stock Exchange Kosdaq Kuala Lumpur Stock Exchange Kuwait Stock Exchange Lusaka Stock Exchange Macedonian Stock Exchange (MSE) Bolsa Mexicana de Valores Montreal Exchange (ME) Moscow Stock Exchangee (MICEX) Mumbai Stock Exchange Nagoya Stock Exchange Namibian Stock Exchange NASDAQ PSX NASDAQ National Stock Exchange National Stock Exchange of India New York Stock Exchange (NYSE) New Zealand Stock Exchange

Nigeria Stock Exchange Nikkei Pacific Stock Exchange Nasdaq OMX PHLX Philippine Stock Exchange Rio de Janeiro Stock Exchange Santiago Stock Exchange Shanghai Stock Exchange Shenzen Stock Exchange Singapore Stock Exchange South Korea Stock Exchange Stock Exchange of Thailand Swiss Stock Exchange (SWX) Taiwan Stock Exchange Tel Aviv Stock Exchange (TASE) Tokyo Stock Exchange Toronto Stock Exchange Tunis Stock Exchange Ukrainian Stock Exchange Zagreb Stock Exchange (ZSE) Zimbabwe Stock Exchange

A fentiekben felsorolt befektetési eszközök lehetséges befektetési helyszínei az EGTállamok szabályozott piacain kívül az alábbi kereskedési platformok:

19

AMEX Amsterdam (NYSE Euronext) AQUA

ARCA ARCA Europe Aritas BATS BATS Dark BATS Europe BATS Europe Chi-Delta BATS-Y BIDS BNY Vortex Brussels (NYSE Euronext) Burgundy CBSX CBX Instinet Chi-X Europe Copenhagen (Nasdaq OMX) Deutsche Börse Dublin MTF EDGA EDGX

Helsinki MTF Instinet BlockMatch Instinet BLX Instinet CBX Instinet IDX JSE Block X Knight Knight Link Europe Knight Match Europe KnightLink KnightMatch Lava Flow Level Liquidnet Lisbon (NYSE Euronext) London Stock Exchange Madrid MTF Milan MTF NASDAQ NASDAQ BX NASDAQ PSX NEURO Nomura NX

NSX NYFIX Millennium NYSE NYSE Matchpoint Oslo MTF Paris (NYSE Euronext) PDQ Pragma Pulse BlockCross Quote MTF Sigma X MTF Smart Pool Stockholm (Nasdaq OMX) SWX Europe Turquoise Turquoise Dark UBS MTF Xetra Midpoint

Származtatott ügyletek szabályozása: Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: a portfólió hatékony kezelése, valamint a devizakockázat fedezése érdekében kizárólag a jelen pontban megengedett eszközök körében köthet származtatott ügyleteket,  az ügylet kötése nem jár a 345/2011. Kormányrendelet 22.§-ban részletezett befektetési korlátok megsértésével,  a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható,  a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza 

Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége - a 345/2011. (XII.29) Kormányrendelet 2. mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken - nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, míg a 2. számú melléklet szerinti korrekció nélkül számítva a befektetési alap nettó eszközértékének nyolcszorosát... A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül hagyja. Az Alap részvénypiaci eszközökre vonatkozó short pozícióinak összesített értéke nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 25%-át. Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 345/2011. Kormányrendeletben vagy jelen Kezelési szabályzatában az adott

20

eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. Az Alap a fentiekben meghatározott korlátozásokon felül a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Kormányrendeletben meghatározott keretek között fekteti be a tőkéjét. Felhívjuk a Tisztelt Befektető figyelmét, hogy az Alapnak az alábbi intézmények esetében az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát: Budapest Bank Zrt. OTP Bank Nyrt. Raiffeisen Bank Zrt. Unicredit Bank Hungary Zrt. Citibank Europe Plc, Magyarországi Fióktelepe ING Bank NV Magyarországi Fióktelepe Ebből adódóan, amennyiben az adott betéti partner vagy OTC partner nem teljesít, akkor ez az Alap nettó eszközértékének a csökkenését eredményezheti. Hitelfelvételi szabályok: Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre, melyhez jogosult óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

2.3. A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt és nem vállalhat kezességet, valamint az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. Az Alap származtatott ügyleteihez jogosult óvadékot nyújtani, amennyiben az Alap számára megállapított limitet meghaladó pozíciót nyit. Amennyiben a származtatott ügylet vonatkozásában a Partner a mindenkor hatályos szabályzatainak megfelelő módon az Alapkezelőt óvadék nyújtására vagy pótlólagos óvadék nyújtására szólítja fel az Alapkezelő kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársa ellenőrzi a nyitott pozíció értékelésére és a fedezet beszámítási értékelésére vonatkozó riportot, majd jóváhagyás után átadja a back-office munkatársaknak, akik a vonatkozó zárolást vagy óvadéki számlára történő utalást/transzfert teljesítik. Az Alapkezelő az óvadék futamideje alatt folyamatosan ellenőrzi a fedezet és nyitott pozíció értékelésének alakulását, valamint minden hó végi értéknapra bekéri az óvadékba helyezett értékpapírokra/pénzre vonatkozó letéti igazolásokat. Az Alap nem nyújt és nem vesz igénybe értékpapírkölcsönt.

21

2.4. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása Költségtípus Alapkezelői díj Letétkezelői díj Tranzakciós díj letétkezelőnek, Mo.on kibocsátott papírok esetén Tranzakciós díj letétkezelőnek, külföldön kibocsátott papírok esetén Letétkezelő által – költségnövekedés miatt – továbbhárított díjak és költségek, valamint az Alap hitelkeret és hitelköltségei Brókeri díj részvényekre Auditori díj Felügyeleti díj Sikerdíj

Vetítési mód, számítás Naponta kerül elhatárolásra az utolsó nettó eszközértékre/ módosított bruttó eszközértékre vetítve, havonta utólag kerül kifizetésre Naponta kerül elhatárolásra az utolsó nettó eszközértékre vetítve, havonta utólag kerül kifizetésre A letétkezelői díjjal egyidejűleg esedékes A letétkezelői díjjal egyidejűleg esedékes A letétkezelői díjjal egyidejűleg esedékes Az ügylet pénzügyi teljesítésével egyidejűleg esedékes A díj évente kerül meghatározásra, időarányos része minden nap elhatárolásra kerül és esedékességkor (ált. évi három részletben) kerül kifizetésre Naponta kerül elhatárolásra az utolsó nettó eszközértékre vetítve, negyedévente utólag kerül kifizetésre Naponta kerül elhatárolásra , évente egyszer kerül elszámolásra

Az Alapot terhelő költségek mértéke: Alap neve

Alapkez elői díj1

Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap

2012. évtől: max. 2%/év

Letétkezelői díj / év

Tranzakciós díj Letétkezelőnek Mo.on kibocsátott papírok esetén

Tranzakciós díj Letétkezelőnek, külföldön kibocsátott papírok esetén

Brókeri díj részvényekre

Auditori díj / év (2012)

max. 0,10%

max. 4000Ft tranzakció

max. EUR 3055/ tranzakció

max. 0,4%

689.450Ft + ÁFA

Letétke zelő továbbhárított díjai és költség ei2 előre nem kalkulál ható

Felügyeleti díj / év

0,025%

Az Alapkezelési díj közvetített szolgáltatásként már tartalmazza az alábbiakban felsorolt szolgáltatások díját:  Az Alap könyvelési díját  Befektetési Alap és az általa kibocsátott befektetési jegyekhez kapcsolódó marketing tevékenység díját, befektetők tájékoztatásához kapcsolódó költségeket  Alvállalkozói díját( Az Alvállalkozó részére fizetendő díj mértéke maximum az Alap napi nettó eszközértékének 0,10%-a(p.a.))  A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának és folyamatos forgalmazásának költségeit. A Forgalmazók részére fizetendő folyamatos forgalmazói jutalék (trailer fee) mértéke az alapkezelői díj maximum 80%- a

1

Az Alapkezelő által, az alap kezeléséért felszámított díj, amely tartalmazza továbbá az alapra terhelt marketing- és hirdetési költségeket. Az Alapkezelő ettől a díjtól lefelé eltérhet 2 3Például: Nemzetközi elszámolás során igénybe vett nemzetközi elszámolóházi díj, SWIFT üzenet törlése, módosítása miatt Letétkezelőt terhelő többletköltség

22

A közvetített szolgáltatások keretében meghatározott szolgáltatások díjtételei közvetlenül már külön tételként nem terhelhetők az Alapra. Az Alapkezelő a Batv. 24.§ (3) bekezdése alapján jogosult arra, hogy az alapkezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). Az Alapkezelési díj a fentiekben részletezett díjtételeken túl magában foglalja az Alapkezelő által a Forgalmazók részére esetlegesen fizetendő ösztönzőket is (pl. értékesítési versenyek, szerzési jutalék). A Forgalmazók részére nyújtandó anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás mértékének számítása során az Alapkezelő a Forgalmazóval kötendő egyedi megállapodásban rögzített keretrendszert használja. A juttatások vetítési alapja: előre meghatározott mértékű, függ az Alap és a Forgalmazó - illetve értékesítési hálózat, szegmens - által értékesített befektetési jegy állomány nagyságától. A juttatások kifizetése az Alapkezelési díj terhére történik, így nem növeli az Alap díjterhelését. Az Alapkezelő és a Forgalmazók a befektető kifejezett kérésére az ösztönzőkkel és juttatásokkal kapcsolatos részletes tájékoztatást haladéktalanul a befektető rendelkezésére bocsátja. Az Alapot terhelő költségek díjak számítási metódusa: a tényleges díj napi elhatárolással a napi eszközértékre vetítve és havonta utólag kerül elszámolásra. Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet egy Alapra, ha az adott Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra. A Letétkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget a lehetőségek szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A költségek tételesen a féléves és éves jelentésben, illetve a havi portfólió jelentésben felsorolásra kerülnek. A Befektetőket terhelő költségek Az Alap által kibocsátott Befektetési jegyek letéti őrzésével az ehhez kapcsolódó számlavezetéssel, a befektetés megszüntetésekor az árfolyamérték készpénzben történő felvételével vagy átutalásával, valamint egyéb igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatban a Befektetőket további költségek is terhelhetik. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezen, említett költségek szintjét és struktúráját a Forgalmazó mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. 2.5. Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai A Befektetőknek az Alappal szemben fennálló követelésének értékét az Alap nettóeszközértéke határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértéke minden forgalmazási napra az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kerül meghatározásra. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges

23

dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték rendszerességéhez igazodva megküldeni a letétkezelőnek.

megállapításának

Az Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő T értéknapra vonatkozóan T+1 napon állapítja meg. A nettó eszközérték számítás algoritmusa eltérő lehet annak függvényében, hogy az Alap T-1 értéknapon hány és milyen kondíciókkal kibocsátott Befektetési jegy sorozattal rendelkezik. Egy, illetve több azonos devizában denominált, azonos alapcímletű és valamennyi nettó eszközértékben meghatározásra kerülő díj és egyéb kondíció tekintetében azonos Befektetési jegy sorozat esetén a nettó eszközérték oly módon kerül megállapításra, hogy devizanemek szerint elkülönítve T napi árfolyamadatok felhasználásával értékelésre kerülnek az Alap T-1 napi eszközei, az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások szerint, majd abból levonásra kerül valamennyi, az Alapot T értékelési napig terhelő költség. Az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték a T napra kiszámított nettó eszközérték és az előző bekezdés szerinti kritériumainak eleget tevő sorozat vagy sorozatok T-1 napi összdarabszámának hányadosaként határozható meg, így a homogén sorozatok egy Befektetési jegyre jutó eszközértéke azonos lesz. Az Alap nem forintban meghatározott eszközeinek, illetve kötelezettségeinek más devizanemekben kalkulált, T napra vonatkozó értékét a Magyar Nemzeti Bank által T napon közölt hivatalos devizaárfolyamon kell a T napi nettó eszközérték meghatározása céljából forintra átszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét két tizedesjegy pontossággal állapítja meg. Az Alap eszközeinek T napi piaci értékének megállapítása során az Alapkezelő, összhangban a hatályos jogszabályi környezet előírásaival, az alábbi egységes értékelési eljárást követi eszközcsoportonként: (A) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (i) Magyar és külföldi állampapír 





A hazai állampapírok T napi piaci értékét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közzétett, az elsődleges forgalmazók adott állampapírra vonatkozó T kereskedési napi, T+2 teljesítés napra vonatkozó másodlagos piaci árfolyamjegyzéséből származó középárfolyam (legjobb vételi és legjobb eladási ár számtani közepe, négy tizedesjegyre kerekítve) alapján, az egyes értékpapírpiacok piaci hozamszámítási konvencióinak megfelelő módon kiszámított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Az ÁKK-s árfolyamjegyzésből kikerülő állampapírok, valamint a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok esetében - az árfolyamjegyzésből való kikerülés napjától a lejáratig számított időszakra - az állampapír T napi piaci értékét az ÁKK által T napon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kell meghatározni. A külföldi állampapírok T napi piaci értékét az adott állampapírokban legmagasabb másodlagos piaci forgalmat lebonyolító tőzsdén kialakult T napi záróárfolyam alapján, az egyes értékpapírpiacok piaci hozamszámítási konvencióinak megfelelő módon kiszámított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Amennyiben az árjegyzés az adott értékpapírokra nettó árfolyamon történik és így az ÁKK középárfolyam, illetve a záróárfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta felhalmozott kamat összegét, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez.

24

(ii) Tőzsdére bevezetett hazai és külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 







A tőzsdére bevezetett egyéb (nem az állam által garantált) értékpapírok T napi piaci értékét az adott értékpapírokban legmagasabb másodlagos piaci forgalmat lebonyolító tőzsdén, T napi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. A T napi záróárfolyam 30 naptári napig alkalmazható. Amennyiben az utolsó elérhető záróárfolyam az eszközérték érvényességi napján 30 naptári napnál régebbi az értékpapírpiaci hír- és adatszolgáltató cégek (például Reuters, Bloomberg) által közzétett, legutolsó rendelkezésre álló 30 naptári napnál nem régebbi árfolyam alapján kell meghatározni ezen papírok értékét. Amennyiben a hivatkozott adatszolgáltató cégek által közzétett fentiekben hivatkozott, érvényességi idejű árfolyam sem áll rendelkezésre, a fenti számításokat a beszerzési nettó árfolyam alapján meghatározott hozammal kell elvégezni. Amennyiben a tőzsdei árfolyam és az adatszolgáltató cégek által közölt árfolyam nettó árfolyam úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez.

(iii) Tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír forgalomban szereplő értékpapírok  A tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír forgalomban szereplő értékpapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacok által avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján közzétett T napi (hazai értékpapírok esetén), záróárfolyam alapján, az egyes értékpapírok piaci hozamszámítási konvencióinak megfelelő módon számított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Amennyiben a T, napi záróárfolyam alapján számított hozam nem állapítható meg, az értékpapírok piaci értékét a rendelkezésre álló utolsó napi záróárfolyam, illetve amennyiben az nem hozzáférhető a beszerzési nettó árfolyam alapján kell meghatározni.  Amennyiben a T napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacok, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam, illetve amennyiben az nem hozzáférhető a beszerzési nettó árfolyam alapján meghatározott hozammal kell elvégezni.  Amennyiben az adott értékpapírokra az elismert értékpapírpiacok által avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján nettó árfolyamot közölnek és így az utolsó napi záróárfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta felhalmozott kamat összegét, illetve amennyiben az adott értékpapírok piaci értéke a beszerzési nettó árfolyam alapján kerül kiszámításra, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez. (B) Részvények (i) Tőzsdére bevezetett részvények A tőzsdére bevezetett értékpapírok T napi piaci értékét a T napi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni.  Amennyiben a T tőzsdenapon az adott értékpapírokra nem volt üzletkötés, avagy a T, napra vonatkozóan az árfolyamadatok nem hozzáférhetőek, a fenti számításokat az értékpapírpiaci hír- és adatszolgáltató cégek (például Reuters, Bloomberg) által közzétett, legutolsó záróárfolyam alapján kell elvégezni. 

(ii)

Tőzsdére be részvények

nem

vezetett,

egyéb

nyilvános

forgalomban

szereplő

25







A tőzsdére be nem vezetett, nyilvános OTC értékpapír forgalomban szereplő értékpapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacok által avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján közzétett T napi záróárfolyam, alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Amennyiben a T napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacokról, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam alapján kell elvégezni. Amennyiben az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacokról, illetve más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti árfolyamközlés nem hozzáférhető, az értékelést a beszerzési árfolyam alapján kell elvégezni. Befektetési jegyek

(C)

(i) Tőzsdére bevezetett befektetési jegyek A tőzsdére bevezetett értékpapírok T napi piaci értékét a tőzsdén kialakult, T napi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni,  Amennyiben a T tőzsdenapon a tőzsdén az adott értékpapírokra nem volt üzletkötés, avagy a T napra vonatkozóan az árfolyamadatok nem hozzáférhetőek, a fenti számításokat az értékpapírpiaci hír- és adatszolgáltató cégek (például Reuters, Bloomberg,) által közzétett, legutolsó záróárfolyam alapján kell elvégezni. 

Tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír forgalomban szereplő befektetési jegyek A tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír forgalomban szereplő értékpapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacok által avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján közzétett T napi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Amennyiben a T napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapírpiacokról, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam alapján kell elvégezni. Amennyiben az adott értékpapírokra a legfőbb másodlagos piacuknak tekinthető elismert értékpapírpiacokról, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat a nevezett befektetési alapok Alapkezelői által közzétett utolsó napi egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell elvégezni.

(ii) 





(D)

Repó megállapodások, inverz repó megállapodások Repó megállapodások értékelése során a repó megállapodásban szereplő értékpapír prompt vételárát a határidős eladási ár és a prompt vételár közötti differencia T napra eső időarányos részével kell megnövelni.  Inverz repó megállapodások értékelése során a fordított repó megállapodásban szereplő értékpapír prompt eladási árának mínusz egyszeresét a határidős vételár és a prompt eladási ár közötti differencia T napra eső időarányos részével kell csökkenteni. 

(E)

Folyószámla, lekötött betét A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor a T-1 napi folyószámla egyenleget az előző kamatfizetés óta a T-1 napig előjegyzett kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét a T napig felhalmozott kamatok összegével meg kell növelni.

26

(F)

Forward ügyletek (i) Forward vételi megállapodások A forward vételi megállapodások T napi eszközértéke a mögöttes instrumentum T napi piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbözetével egyezik meg. (ii) Forward eladási megállapodások A forward eladási megállapodások T napi eszközértéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum T napi piaci értékének különbözetével egyezik meg. (iii) Deviza forward ügyletek A deviza forward pozíciók értéke az ügyletben szereplő forward keresztárfolyam jelenértékének és a hivatalos prompt árfolyam különbözetének a nyitott pozícióval való szorzata. A jelenérték számítása az ügyletben szereplő devizához kötődő, az ügylet hátralévő futamideje alapján meghatározott hivatalosan közzétett kockázatmentes hozam felhasználásával történik.

(G)

Swap ügyletek A swap ügylet a kétoldali ellentétes irányú kötelezettségek T napra számolt jelenértékének különbözeteként kerül értékelésre.

(H)

Tőzsdei származékos ügyletek A T napi nettó eszközérték kiszámítása során a T-1 napi nyitott tőzsdei származékos pozíciókat kell az adott instrumentumra közzétett T napi hivatalos elszámolóár alapján értékelni.

(I)

Tőzsdén kívüli opciós ügyletek (i)

Vásárolt opciók  A vételi opció megállapodások T napi eszközértéke a mögöttes instrumentum (A)-(B)-(C) pontban részletezett számítási eljárások alapján meghatározott T napi piaci értékének és a vételi opció megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének pozitív különbözetével vagy nullával egyezik meg.  Az eladási opció megállapodások T napi eszközértéke az eladási opció megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum A)-(B)-(C) pontban részletezett számítási eljárások alapján meghatározott T napi piaci értékének pozitív különbözetével vagy nullával egyezik meg.

(ii)

Kiírt opciók  A vételi opció megállapodások T napi eszközértéke a mögöttes instrumentum (A)-(B)-(C) pontban részletezett számítási eljárások alapján meghatározott T napi piaci értékének és a vételi opciómegállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének negatív különbözetével vagy nullával egyezik meg.

Az Alapok T értékelési napon fennálló kötelezettségei az alábbi módon kerülnek meghatározásra:  Az Alapot terhelő és folyamatosan felmerülő költségek és díjak időarányosan kerülnek az Alapokra terhelésre;  Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre.

27

Az Alap T napra vonatkozó, T+1 napon megállapított eszközértéke legkésőbb T+2 napon kerül megjelentetésre a hivatalos közzétételi helyeken: a Pioneer Alapkezelő Zrt., mint az Alap törvényes képviselőjének www.pioneerinvestments.hu című honlapján, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu című honlapján. Hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolás szabályai Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő vagy a Letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha hibás nettó eszközértéken Befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a Befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha: a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy Befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy Befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg Befektetőnként az egyezer forintot, c) az Alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a Befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a Befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az Alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelő vagy a Letétkezelő pótolja az Alap számára. A javított nettó-eszközértéket a hivatalos közzétételi helyeken közzé kell tenni. Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése A nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha az Alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a Befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is. 

Az Alapkezelő az illikvid eszközök elkülönítésről szóló döntését követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén

28











belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni. Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg az Alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse. Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. Az Alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről. Az Alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.

3. Tájékoztatási szabályok 3.1. Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje Az Alapkezelő rendszeres tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után 2 hónapon belül, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén 4 hónapon belül az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a Batv-ben foglaltak szerinti jelentést készít, és azt a Felügyeletnek megküldi. Mivel az Alap nyilvános, ezért az Alapkezelő rendszeres tájékoztatási kötelezettsége keretében készített jelentéseket (éves és féléves) a Befektető részére hozzáférhetővé teszi és gondoskodik azoknak 5 évig nyilvános elérhetőségéről. Az Alapkezelő rendszeres tájékoztatási kötelezettsége teljesítése során köteles a fentieken túl havonta az általa kezelt Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik munkanaptól közzétételi helyeken elérhetővé teszi és a Befektető számára. A havi portfóliójelentés tartalmi elemei a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján: a) a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök), b) a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét,

29

c) a portfólióban 10 százaléknál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását, d) a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Alapra vonatkozó rendszeres tájékoztatási kötelezettség keretében elkészítendő dokumentumok a jelen pontban meghatározott határidőig az alábbi helyeken megjelentetésre kerülnek:  az Alapkezelő, mint az Alap törvényes képviselőjének www.pioneerinvestments.hu című honlapján,  a Forgalmazó honlapján: www.unicreditbank.hu és  a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu című honlapon. Az Alapkezelőnek az alábbi határidőkkel rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a Befektetővel szemben az általa kezelt Alap működésére vonatkozóan.    



       

  

az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal; a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit - a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására; a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján; a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul; a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül; a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül; a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal; a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;

30

   

amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül; a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul; a Bat tv-ben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.

A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó esetekben az Alap nevében az Alapkezelő a hirdetményi helyeken (az Alapkezelő honlapja: www.pioneerinvestments.hu és a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu című honlap) a Forgalmazó honlapján (www.unicreditbank.hu) és a szükséges dokumentumok a Forgalmazó számára történő eljuttatásával tesz eleget. 3.2. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők A jelen nyilvános alapra vonatkozó Kezelési szabályzat átadása és megismerése a Befektető által történő átvétellel, illetve átvételi és megismerési nyilatkozattal történik. A Kezelési szabályzat a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a Kezelési szabályzat egy nyomtatott példányát kérésre díjmentesen át kell adni. Az Alaphoz kapcsolódó rendszeres tájékoztatási kötelezettségnek az Alap nevében az Alapkezelő köteles eleget tenni: az éves és a féléves jelentésnek és a havi portfóliójelentésnek a közzétételi helyeken: az Alapkezelő honlapján: www.pioneerinvestments.hu, a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu című honlapon, illetve a Forgalmazók honlapján (www.unicreditbank.hu). A Befektető részére nyújtott szóbeli és elektronikus úton nyújtott tájékoztatás, értékesítés során fel kell hívni a Befektető figyelmét, hogy a felsorolt dokumentumok elérési helyére.

4. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje Határozat száma 13/2011.(III.31.) KE-III-239/2011. KE-III-365/2011. KE-III-50056/2011. K-HE-III-387/2012.

Határozat jogcíme Alapkezelői Igazgatósági határozata a kibocsátásról Kibocsátás engedélyezése Nyilvántartásba vétel Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat módosítása Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat módosítása

Határozat dátuma 2011. március 31. 2011. május 13. 2011. július 7. 2011. november 11. 2012. augusztus 31.

31

5. Közreműködő szervezetek 5.1. Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása Általános adatok  Neve: Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság  Székhelye: 1011 Budapest, Fő u. 14.  Alapítás dátuma: 1992. október 28.  (Rt.-vé alakulás dátuma: 1999. szeptember 10.)  Bejegyzés száma és helye:01-10-044149, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság  Időtartama: A társaság határozatlan időre alakult  Üzleti év: Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel  Tevékenységi köre: TEÁOR 66.30 Alapkezelés TEÁOR 64.99 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés TEÁOR 66.12 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység TEÁOR 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység  Jegyzett tőke: 100.000.000,- Ft  Tulajdonos: Pioneer Global Asset Management S.p.A.  Könyvvizsgálója: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft.  Hirdetmények közzétételi helyei: Az Alapkezelő saját honlapja a www.pioneerinvestments.hu és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu c. internetes oldal.  Alkalmazotti létszám: Az Alapkezelőnek 2011. december 31-én 20 főállású alkalmazottja van.  Utolsó könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámolója szerinti saját tőke értéke: 1 475 771 eFt (2011.12.31.)  Vezető tisztségviselők: Vízkeleti Sándor, Padányi Péter, Forián Szabó Gergely Vízkeleti Sándor, vezérigazgató: 1967-ben született. 1993-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett diplomát, majd tanulmányait az angliai Hertfordshire University-n és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta. 1993-tól a Sedgwick Noble Lowndes Ltd.-nél (Anglia), valamint a Hill Samuel Bank Ltd. és a Charterhouse Bank Plc. londoni irodájában dolgozott. 1997-től 1998-ig az ABN AMRO Equities (Hungary) Rt. részvényelemzője, majd 1998-tól 2000-ig a Budapest Alapkezelő Rt. portfolió menedzsere. 2000-től dolgozik a CA IB Értékpapír Rt.-nél, ahol két évig a hazai és régióbeli részvények portfolió menedzsere. 2002 márciusától a Pioneer Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, s a vagyonkezelési tevékenység irányítója. Tulajdonában Pioneer Hazai Alapcsalád tagjaira kibocsátott befektetési jegyek állnak, befektetési célú ingatlannal nem rendelkezik. Padányi Péter, igazgatósági tag: 1963-ban született. 1984-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szerzett diplomát. 1987-ben a Magyar Nemzeti Bank kötvénykereskedelmi részlegén dolgozott, majd 1988-1991 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kötvénykereskedelmének vezetője. 1992-től 1996-ig a Corvinbróker ügyvezető igazgatója. 1996-tól a CA IB Értékpapír Rt. kötvénykereskedelmi vezető posztját töltötte be, majd 1997-ben csatlakozott a cég vagyonkezelő részlegéhez. 2002 márciusától a Pioneer Alapkezelő Zrt. igazgatója, s egyben a befektetési tevékenység irányítója, 2002 augusztusától igazgatósági tag. Tulajdonában a Pioneer Hazai Alapcsalád tagjaira kibocsátott befektetési jegyek állnak, befektetési célú ingatlannal nem rendelkezik.

32

Forián-Szabó Gergely, igazgatósági tag: 1975-ben született. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási szakán 1998-ban szerzett közgazdász diplomát. A Pioneer Alapkezelő Zrt. vagyonkezelői csapatához 2002ben csatlakozott, s 1997 óta dolgozik a szakmában makrogazdasági elemzőként, illetve vagyonkezelőként. Kezdetben a makrogazdasági és piaci elemzésekre támaszkodó kötvénypiaci stratégia kialakítása volt a fő feladata, majd 2008-tól a befektetési terület vezetője. Előző munkahelyén, a Budapest Alapkezelő Rt.-nél portfóliómenedzseri feladatokat látott el. Tulajdonában Pioneer Hazai Alapcsalád tagjaira kibocsátott befektetési jegyek állnak, befektetési célú ingatlannal nem rendelkezik. Felügyelőbizottság tagjai: DDr. Werner Kretschmer, Stefano Pregnolato, Hannes Roubik, Ihász Csilla DDr. Werner Kretschmer: 1964-ben született Grazban, nős, 1990-ben jogi, majd 1991-ben közgazdasági doktorátust szerez.a bécsi egyetemen. 1991-ben csatlakozik Bank Austria AG. értékpapír és vagyonkezelési részlegéhez. 1995-től a Bank Austria AG. Privátbanki részlegének a helyettes vezetője. 1998-tól az Asset Management GmbH (a Bank Austria Creditanstalt vagyonkezelő leányvállalata) vezérigazgatója és igazgatósági tagja a Capital Invest GmbH-nak (a Bank Austria Creditanstalt alapkezelő leányvállalata). 2002-től a Bank Austria Creditanstalt vezérigazgató helyettese, a privátbanki és vagyonkezelési területekért felelős. 2006ban bekerült a Bank igazgatóságában is. Mindezeken felül 2007-től a Pioneer Investments Közép-európai részlegének a vezetője. Stefano Pregnolato: 1963-ban született Torinóban, nős. Egyetemi tanulmányait Toronóban végezte, 1988-ban közgazdasági diplomát szerzett. Szakmai karierjét mint részvény elemző kezdte a St.Paolo Hambrosnál, majd 1990-től a Credito Italiano Csoportnál dolgozott, mint USA részvény portfólió menedzser. A Banque Bruxelles-Lambertnél töltött egy év után 1999-ben csatlakozott a Pioneer Investments-hez. Itt dolgozott Dublinban, mint a Globális részvénybefektetés vezetője, Bostonban, mint a Nemzetközi Részvény Befektetések vezetője. 2004ben a Lengyel, Cseh és Szlovák befektetési tevékenységet felügyelte, majd 2007-től a Pioneer Investments Közép-európai részlegének portfólió menedzsmentjének a vezetője Hannes Roubik:1971-ben született Bécsben. 1997-ben a bécsi egyetemen gazdaságtudományi karán diplomázott, majd ezt követően 2000-ben pénzügyi elemzői és portfóliómenedzseri, majd 2001-ben CEFA minősítést szerzett. Pályafutását 1997-ben Creditanstalt AG-nél kezdte, ahol 2004-ig különböző funkciókért volt felelős a vagyonkezelésben. 2004-től vezetőként látta el feladatait. 2009-től a Pioneer Investments Austria elnökségének a tagja és az értékesítési részleg igazgatója. Ihász Csilla: Tanulmányait a Westfield State Collage üzleti menedzsment szakán és a Brunel University MBA vállakozásmenedzsment szakán végezte. 1993-1996 ING BANK Szenior Ügyfélkapcsolati Menedzserként dolgozott.. 1996-2005-ig a GE Money csoportnál dolgozott először Sales Finance vezetőként, majd a Termékmenedzsment Osztály vezetőjeként a Budapest Banknál. 2001-től egy évet töltött Svédországban a GE Money Bank Sweden ügyfélkapcsolati menedzsment szakértőjeként. 2002-től visszatért Magyarországra és a Budapest Banknál az Alternatív Csatornák Osztály vezetője lett. 2003-tól a bécsi GE Money Bank Austrianál töltött be marketing vezetői pozíciót, majd 2005-től Prágában a Citibank a.s. lakossági marketing osztályának feje lett. 2006-2007 között az Allianz Bank Termékfejlesztésének vezetője Magyarországon. 2007-től Bécsben az UniCredit Bank Austria-nál előbb a CEE Lakossági Szegmensek és Termékek Főosztályának vezetője, majd a CEE Dívizió vezetőjének szenior titkára lett. 2010. június 1-től az UniCredit Bank Hungary Zrt. igazgatóságának tagja, a Lakossági és Kisvállalati Divízió vezetője.

33

Az Alapkezelő feladatai és hatásköre Az Alapkezelő az Alap működtetése során a Befektető érdekében, a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. Ennek során:  kezeli az Alapot azzal a céllal, hogy elérje az Alap befektetési célját;  megvalósítja az Alap befektetési politikáját; folyamatosan figyelemmel kíséri az Alap befektetéseit és ellenőrzi azokat és amennyiben szükséges megteszi a befektetések módosítását  rendelkezéseket és utasításokat ad az Alap pénzeszközeivel és befektetéseivel kapcsolatban;  olyan kereskedési stratégiát valósít meg, amely összhangban van az Alap befektetési célkitűzéseivel és politikájával;  mérlegeli, hogy gyakorolja-e – és milyen módon és mértékben – az adott befektetésekhez kapcsolódó jogokat; végzi az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítését, az Alap képviseletét az Alappal szemben érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviseletét bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt.  eljárás az Alap nevében (az Alap törvényes képviselete) az alapkezelési tevékenységvégzése során kötendő szerződéseknél.  ellátja minden olyan szerződés megkötését, amelynek az Alap javára való megkötését a Batv. rendeli, (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazásához szükségesnek tart.  megállapodásokat köt és végrehajtja azokat, ahogy azt szükségesnek, tanácsosnak vagy az Alap célkitűzései megvalósítása szempontjából indokoltnak tartja;  elkészíti és kiadja a jogszabályok és a Szabályzat által megkívánt valamennyi tájékoztatót és közleményt;  intézi az Alap általános adminisztrációját;  az Alap részére Letétkezelőt, Forgalmazót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá fenntartja velük a szükséges kapcsolatokat;  gondoskodik az Alap megfelelő működéséről, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alap nevében;  a jogszabályi előírásoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az Alap számláit;  tájékoztatókat készít és fenntartja a Felügyelettel a szükséges kapcsolatokat;  minden esetben a Batv.-tal, a Tpt.-vel a Bszt.-vel, és egyéb jogszabályokkal és a Kezelési Szabályzattal összhangban cselekszik;  minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküld a Letétkezelőnek,  elvégzi az Alap megszűnésével, megszüntetésével és esetleges átalakulásával kapcsolatos feladatokat.

34

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok felsorolása

ALAPOK NEVE Pioneer Magyar Pénzpiaci Alap Pioneer Magyar Kötvény Alap Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alap Pioneer Nemzetközi Vegyes Alapok Alapja Pioneer Közép-Európai Részvény Alapok Alapja Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Pioneer Aranysárkány Ázsiai Alapok Alapja Pioneer Fejlődő Piaci Részvény Alapok Alapja HVB

Lépéselőny

Befektetési

Alapokba

Befektető

Befektetési Alap Magellán Tőkevédett Származtatott Alap Magellán 2 Tőkevédett Származtatott Alap Triatlon 2 Tőkevédett Nyíltvégű Származtatott Alap Oázis Tőkevédett Nyíltvégű Származtatott Alap Elixír Tőkevédett Nyíltvégű Származtatott Alap Szuper 8 Tőkevédett Származtatott Alap Szuper 8 Plusz Tőkevédett Származtatott Alap Trendváltó Tőkevédett Származtatott Alap Trendváltó Plusz Tőkevédett Származtatott Alap Pioneer Horizont 2020 Alap Pioneer Horizont 2025 Alap Pioneer Horizont 2030 Alap Titkok Kamrája Kötvény Alap FIX 2012 Tavasz Kötvény Alap

5.2. A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma            

Neve: UniCredit Bank Hungary Zrt., Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. Alapítás dátuma: 1990. január 23. Bejegyzés dátuma: 1990. március 26., száma és helye: 01-10-041348, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Működési időtartama: Határozatlan idejű Üzleti év: A Letétkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel Tevékenységi köre: TEÁOR 64.19.’08. Egyéb monetáris közvetítés TEÁOR 64.91.’08.. Pénzügyi lízing TEÁOR 64.99.’08. Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés TEÁOR 66.12.’08. Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység TEÁOR 66.19.’08. Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

35

 TEÁOR 66.22.’08. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység  TEÁOR 66.29.’08. Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége  TEÁOR 64.92.’08. Egyéb hitelnyújtás  Tulajdonos: UniCredit Bank Austria AG, Bécs (100%)  Alaptőke: 24.118.220.000,-Ft  Alkalmazottak száma: 1956 fő (2011.12.31.)  Utolsó könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámolója szerinti saját tőke értéke: 145.492.000.000. (2011.12.31.) Igazgatóság: Dr. Patai Mihály, közgazdász (Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest), egyetemi doktor. 2006-tól az UniCredit Bank Hungary Zrt. vezérigazgatója. Korábban a Magyar Nemzeti Banknál hitel-előadó, majd a Pénzügykutató Intézetnél tudományos kutató. 1982 és 1988 között a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Pénzügyi Főosztályának vezető helyettesi pozícióját töltötte be, majd 1988-ban került a Világbankhoz, ahol 1993-ig az ügyvezető igazgató asszisztenseként dolgozott. Ezt követően 1995-ig a Kereskedelmi Bank Rt. ügyvezető igazgatója, majd 1996-tól 2006-ig az Allianz Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. Kaliszky András 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen építőmérnöki, majd 1993ban mérnök-tanári oklevelet szerzett. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államokban vett részt MBA képzésen. Tanulmányai befejezése után először a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott kutatóként, majd 1996-tól az Ernst & Young-nál üzleti tanácsadóként, 1997-től pedig a PricewaterhouseCoopres-nél vezető üzleti tanácsadóként. 2002-ben az IBM-hez került, majd 2004-től az Unicredit Bank Szervezési Főosztályának vezetője. 2008 november 1-től a Bank Operatív Divíziójának vezetője és egyben igazgatósági tag. Stefano Santini 1999-ben szerzett közgazdász diplomát az olaszországi Universita Commerciale Luigi Bocconin. Először pályakezdő elemzőként helyezkedett el az ISPN-nél Milánóban, majd 2000-ben került az UniCredit csoporthoz, ahol továbbra is elemzőként dolgozott és részt vett a Makrogazdasági Egység felállításában. 2002-től az UniCredit Group Lengyelországért, Horvátországért és Romániáért felelős regionális vezetője lett. 2005-től a Bank Pekao SA. (UniCredit Group) pénzügyi divízióvezető-helyettese, ügyvezető igazgató ALM és Capital Market területen. Az UniCredit Ukraine Felügyelőbizottságának tanácsadója és az Audit bizottságának tagja. 2010. április 1-től az UniCredit Bank Hungary Zrt. Igazgatóságának tagja, pénzügyi igazgató (CFO). Ihász Csilla: tanulmányait a Westfield State Collage üzleti menedzsment szakán és a Brunel University MBA vállakozásmenedzsment szakán végezte. 1993-1996 ING BANK Szenior Ügyfélkapcsolati Menedzserként dolgozott. 1996-2005-ig a GE Money csoportnál dolgozott először Sales Finance vezetőként, majd a Termékmenedzsment Osztály vezetőjeként a Budapest Banknál. 2001-től egy évet töltött Svédországban a GE Money Bank Sweden ügyfélkapcsolati menedzsment szakértőjeként. 2002-től visszatért Magyarországra és a Budapest Banknál az Alternatív Csatornák Osztály vezetője lett. 2003-tól a bécsi GE Money Bank Austria-nál töltött be marketing vezetői pozíciót, majd 2005-től Prágában a Citibank a.s. lakossági marketing osztályának feje lett. 2006-2007 között az Allianz Bank Termékfejlesztésének vezetője Magyarországon. 2007-től Bécsben az UniCredit Bank Austria-nál előbb a CEE Lakossági Szegmensek és Termékek Főosztályának vezetője, majd a CEE Dívizió vezetőjének szenior titkára lett. 2010. június 1-től az UniCredit Bank Hungary Zrt. igazgatóságának tagja, a Lakossági és Kisvállalati Divízió vezetője.

36

Tóth Balázs, közgazdász. A Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.-nél vállalati ügyfélmanagerként szerzett néhány éves munkatapasztalat után 1995-ben került a budapesti Creditanstalt Rt.-hez, ahol 1997-től kezdve az Alkotmány utcai fiók vállalati osztályának vezetője. 2000 –től a bécsi Nemzetközi Kockázatkezelési Főosztályon a magyarországi leányvállalatokért felelős részleg vezetője, majd 2006-tól az Unicredit Bank Hungary Zrt. kockázatkezelési igazgatója (CRO), 2008. júl. 10 –től pedig egyúttal igazgatósági tagja is. A Letétkezelő feladata és hatásköre A Letétkezelő tevékenysége során független módon, kizárólag a Befektetők érdekében jár el. Az értékpapírszámla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla vezetését az egyes alapok és portfóliók tekintetében kizárólag egyazon Letétkezelő végezheti. Az Alap részére végzett letétkezelés esetén a Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi: a) ellátja a befektetési alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti a befektetési alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát; b) végrehajtja a befektetési alapkezelőnek a befektetési alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a befektetési alap kezelési szabályzatával; c) eszközök és kötelezettségek értékelése befektetési alap összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének meghatározása; d) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak; e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a befektetési alap kezelési szabályzatával összhangban történike; f) biztosítja, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül a befektetési alaphoz kerüljön; g) ellenőrzi, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és a befektetési alap szabályzatával összhangban használja-e fel. Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében a befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles a befektetési alap részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondását és új letétkezelő megbízását a Felügyeletnek köteles bejelenteni. Tevékenysége során a jogszabályokban, az Alapkezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az Alapkezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az Alapkezelési

37

Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

érdekében,

úgy

a

Letétkezelő

5.3. A forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje A Letétkezelő és a Forgalmazó személye az Alap esetében megegyezik, ennek megfelelően a Forgalmazó adatai megegyeznek a Letétkezelő fenti, 5.2. pontban megadott adataival. 5.4. A könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma; természetes személy könyvvizsgáló esetén neve, címe, kamarai nyilvántartási száma Az Alap könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (székhely: 1139 Budapest, Váci út 99. cégbejegyzési szám: 000202) megbízott könyvvizsgáló: Nemes Jánosné (kamarai nyilvántartási száma: 004419) rendelkeznek a Törvény által előírt szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. 5.5. Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk Az Alapkezelő Alvállalkozót vesz igénybe a Pioneer Investments Austria GmbH (a továbbiakban: Alvállalkozó) személyében, amely az UniCredito Italiano Bankcsoport tagja. Az Alvállalkozó székhelye: A-1020 Vienna, Lassallestrasse 1.,alaptőkéje: 5.000.000 EUR. Az Alvállalkozó rendelkezik az osztrák banktörvény, illetve befektetési alapokról szóló törvényben meghatározott alapkezelési tevékenységre vonatkozó engedéllyel az osztrák felügyeleti hatóság felügyelete mellett végzi tevékenységét. Az Alvállalkozó igénybevételének indoka, hogy az Alap befektetési stratégiáját meghatározó ún. „Dinamikus Eszközallokációs Modell” működéséhez a Pioneer Investments Austria GmbH a hazai piacon egyedülállónak számító speciális szaktudást és tapasztalatot képes átadni. Ennek megfelelően az Alapkezelő döntése alapján a Pioneer Investments Austria GmbH végzi az Alap részére a „Dinamikus Eszközallokációs Modell” keretein belül a részvénypiaci befektetések kezelését (különös tekintettel a derivatív ügyletekre, valamint az ezekhez kapcsolódó pénzpiaci, illetve FX ügyletekre).

6. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a Kezelési Szabályzat megjelenése időpontjában hatályos magyar adójogi szabályok bizonyos rendelkezései. Ez az összefoglaló nem jelenti az Alapra vonatkozó és a Befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalását, és teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra, illetve egyéb szabályokra való hivatkozással minősül. Az Alap Befektetési jegyeinek megvásárlása előtt célszerű adótanácsadó véleményét kikérni. A) Az Alap adózása A befektetési Alap - eredménye tekintetében - nem esik adófizetési kötelezettség alá.

38

B) Befektetési jegy tulajdonosok adózása Belföldi illetőségű természetes személyek: Azon természetes személyek, akik Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény („Szja törvény”) alanyaként a 3.§ 2. pontjában meghatározottak szerint belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnek a Befektetési Jegyek átruházásából származó jövedelmük után Magyarországon kamatadót kötelesek fizetni, A 2012. január 01. napjától hatályos Szja törvény 65.§ (1) bekezdés bb) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül. b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész; A kamatjövedelem után az adó mértéke 16 százalék, melyet - amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől [ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki, ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta), Az Szja törvény 65.§ (6) szerint az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének – ha az magasabb a jogelőd alap befektetési jegye megszerzésre fordított értéknél - az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve kell megfizetni. Belföldi jogi személyek A magyar társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek a befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából származó árfolyamnyereséget,

39

árfolyamveszteségeket, illetve a befektetési jegyek hozamát bevételként kell, hogy kezeljék, ezek az összegek a társasági adó alapjának részét képezik, azaz a társasági adóalapot növelik vagy csökkentik. Külföldi illetőségű természetes személyek, illetve jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: A külföldi illetőségű természetes személyek tulajdonában lévő befektetési jegyek után történő adózás módjánál figyelembe kell venni a Magyarország és a külföldi befektetési jegy tulajdonos - adózás szempontjából megállapított illetősége szerinti - országa között esetleg fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az egyezmény hiányában a külföldi illetőségű természetes személyekre ugyanúgy a belföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak. A külföldi illetőségű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szervezetek tulajdonában lévő befektetési jegyek átruházásából, beváltásából, visszaváltásából, származó árfolyamnyereség a Kezelési Szabályzat megjelenésének időpontjában nem esik Magyarországon adókötelezettség alá.

7. Kockázati tényezők Az Alap által megcélzott piacok érzékenysége miatt elengedhetetlen a Befektetők számára befektetési döntésük meghozatala előtt a kockázati tényezők áttanulmányozása. A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alapok portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik. Az Alapok portfóliójában szereplő befektetési eszközök többségének árváltozása Magyarország makrogazdasági helyzetétől, ezen belül is az infláció és a kamatok alakulásától függ, továbbá jelentősen befolyásolja a részvények árfolyamának alakulása, a vállalatok által elért profitok nagysága. Rövidtávon azonban a vállalati eredmények és a részvények árfolyamának alakulása jelentősen eltérhet egymástól. Az Alap karakterisztikájának megfelelő kockázati tényezők a következők: Partner kockázat Az a kockázat, amelyet az Alapkezelő az üzletfelei – bankok, letétkezelők, brókerházak – kiválasztásával, a velük való szerződéses kapcsolat létesítésével vállal fel. Az Alapkezelő a partnerkockázat kezelésére szigorú partnerminősítést alkalmaz. Működési kockázat Az Alapkezelő a releváns tőkepiaci infrastruktúra (az adott tőzsdei és tőzsdén kívül piaci szegmens működése, az elszámolóházak működése) felmérésével és a működési kockázatok felmérésével alakítja ki, de emellett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci szegmensek működési feltételei drámaian romlanak. (Ilyen például egy tőzsdei számítógépes kereskedési rendszer zavara, egy tőzsdén kívüli piacnál az árjegyzési tevékenység hirtelen felfüggesztése, stb.) Az esetleges kedvezőtlen hatások negatívan befolyásolhatják a különféle befektetési eszközök árfolyamát, és ezen keresztül az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési jegyek árfolyamát is. Az Alapkezelő a tevékenysége végzésére és irányítására megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal és a külön jogszabályokban előírt szükséges vizsgákkal rendelkező személyeket alkalmaz. Az Alapkezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások és az ezek alapján készült belső szabályzatoknak megfelelően végzi. Mindezektől függetlenül fennállhatnak a munkavállalókkal kapcsolatos személyes kockázatok. Az alapkezelő rendelkezik a működéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, de az ezekben esetlegesen bekövetkező változásokból eredő kockázatok kihathatnak az alap eredményességére is.

40

Az alap befektetési eszközeit a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyílván. A Letétkezelő megfelel a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek. Az ebben bekövetkező esetleges változások kockázata negatívan hathat az Alap nettó eszközértékére. Nemzetközi gazdasági tényezők kockázata A nemzetközi gazdaság helyzetének alakulása - a befektetésekkel megcélzott ország(ok) világgazdaságba történő erőteljes beágyazódottsága következtében - közvetlen befolyással bír ezen ország(ok) pénz- és tőkepiacainak alakulására is. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján nem zárható ki olyan esemény, amely akár váratlanul is megváltoztathatja a nemzetközi pénz- és tőkepiacok alakulását. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon bekövetkezett események egyes esetekben akár fokozott mértékben is hatással lehetnek az értékpapír piacok folyamataira, és így befolyásolhatják az Alap Befektetési jegyeinek árfolyam alakulását. Politikai és gazdasági kockázat A nemzetközi politikai helyzet, különösen a befektetésekkel megcélzott ország(ok) nemzetközi megítélése, annak kedvezőtlen változása erős hatást gyakorolhat ezen ország(ok) pénz- és tőkepiaci árfolyamainak alakulására is. A befektetésekkel megcélzott ország(ok) kormányainak politikája, a politikai irányvonal esetleges megtörése, változása jelentős hatást gyakorolhat az Alapok portfoliójában szereplő értékpapírok árfolyamára, mely az Alapok nettó eszközértékét kedvezőtlen irányban is befolyásolhatja. Szintén komoly hatással lehet az Alap nettó eszközértékére ezen ország(ok) gazdasági helyzetének alakulása, a gazdaság pillanatnyi külföldi megítélése és esetleges jogszabályi változások, illetve korlátok. Az esetleges kedvezőtlen hatások negatívan befolyásolhatják a részvények és az állampapírok árfolyamát, és ezen keresztül az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési jegyek árfolyamát is. Makrogazdasági kockázat A befektetésekkel megcélzott ország(ok) makrogazdasági helyzetében esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét jellemző tőkepiacra, amely a befektetési eszközök csökkenését vonhatja maga után. Infláció és a piaci kamatszint alakulásának kockázata A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illetve a piaci kamatszint esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamát, továbbá a részvények és származtatott eszközök értékeléséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befolyásolhatja a piacok állapotát, s ez az Alap nettó eszközértékét jelentősen csökkentheti. Előfordulhat, hogy a kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot eredményezhet az Alap eszközei tekintetében. Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat A nemzetközi tőkepiacokon való befektetések miatt az Alap egyes eszközei és azok jövedelmei nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatározásra, így azoknak az adott devizában kifejezett, magyar forintra átszámított értéke az adott forint/ devizaárfolyam ingadozásától függően változhat. Így az Alap értékét és hozamát a forint/ devizaárfolyam változása jelentősen befolyásolhatja. Az Alapkezelő a mögöttes befektetések tekintetében nem törekszik ezen kockázat folyamatos kiküszöbölésére (fedezésére). Származtatott ügyletek kockázata Az Alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatok. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező

41

léphet fel, mint például az esedékességkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik az Alapok nettó eszközértékét. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az adott Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockázatot is fel kell vállalnia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejáratakor a másik szerződéses fél nem képes teljesíteni kötelezettségét. A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való kereskedés a befektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. További kockázatot jelenthet, ha az Alap nem csak devizaárfolyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfoliómegvalósítási céllal is köthet származtatott ügyleteket. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat Az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését. Befektetési döntések kockázata Az Alapkezelő az optimálisnak tartott értékpapír állomány kialakítása során - legjobb tudása szerint - olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várhatóan kedvezően befolyásolják az Alapok teljesítményét. A piaci folyamatok azonban eltérhetnek az Alapkezelő szakembereinek elemzéseitől, a várakozásoktól eltérő hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az Alapok teljesítményét. Báziskockázat Bázisnak nevezzük egy termék azonnali és határidős árfolyama közötti különbséget. A báziskockázat annak kockázata, hogy az eszköz azonnali piaci árfolyama eltérően mozog az eszköz határidős árától. Mivel az Alap határidős ügyleteket is köthet, így árfolyamuk mozgása – és ezzel teljesítményük – eltérhet a mögöttes termékek azonnali árfolyamáétól. Koncentrációs kockázat Amennyiben az Alap befektetési politikája kifejezetten egy meghatározott ország(csoport) követésére koncentrálja befektetéseit, akkor ez adott esetben hátrányosan befolyásolhatja az Alap teljesítményét, megnövelheti a Befektetési jegyek változékonyágát, az Alap érzékenyebben reagálhat azokra a piaci, gazdasági, politikai eseményekre, amelyek érintik az Alap befektetési stratégiája által reprezentált ország(csoport)ot. Diverzifikáció alacsony szintjének kockázata A befektetési alapok jellemzően a diverzifikáció hatékony eszközei, hiszen saját tőkéjüket akár több száz elemből álló hatékony portfoliók is alkothatják. A diverzifikáció révén mód van a kockázatok megosztására, magasabb hozam elérésére. Azonban az Alap portfóliója a Kezelési szabályzatban rögzített befektetési korlátokon belül, nagyobb aranyában tartalmazhat olyan eszközöket, melyek kisebb számú kibocsátótól származnak. A diverzifikáció alacsony szintje hátrányosan befolyásolhatja az adott Alap teljesítményét, megnövelheti a Befektetési jegyek változékonyágát, az Alap érzékenyebben reagálhat olyan piaci, gazdasági, politikai eseményekre, melyek az Alap portfóliójában található kisebb számú eszközt érintik. Hitelkockázat Az Alapok portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

42

Nettó eszközértékből eredő kockázat Az Alapkezelő úgy alakította ki az eszközök értékelésének szabályait, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze az Alap eszközeinek pillanatnyi értékét. A nyilvános értékpapírpiacok esetlegesen alacsony likviditása miatt azonban előfordulhat, hogy az Alap tulajdonában lévő értékpapírok utolsó piaci ára - amely az értékelés alapját képezi - nem tükrözi objektíven az adott értékpapír pillanatnyi piaci értékét. Előbbiek miatt a nettó eszközérték időnként enyhe alulértékeltséget vagy felülértékeltséget mutathat. A nettó eszközértéken történő forgalmazás miatt a fentiek (felülértékelt nettó eszközértéken történő vásárlás, alulértékelt nettó eszközértéken történő eladás) a Befektető által realizált hozam csökkenését okozhatják. A hozamok ingadozásából eredő kockázat jelentősen mérséklődik hosszabb távú, illetve rendszeres befektetés esetén. Árazás kockázata Mind a vételi, mind pedig a visszaváltási megbízások esetében kockázatot jelent a Befektetők számára az a tény, hogy a megbízás megadásának időpontjában még nem ismert a megbízás teljesítésének árfolyama, amely árfolyam a Befektetők számára mind kedvező, mind pedig kedvezőtlen irányba elmozdulhat a megbízás megadása és annak teljesítése között eltelt időszakban. Likviditási kockázat Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam-ingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely az előző pontban leírtak szerint hatással lehet az Alap nettó eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges. Értékpapírpiac kockázatai Egyes értékpapírpiacok likviditása gyakran változékony, nem egyszer alacsony. Így fennállhat annak veszélye, hogy a visszavásárlási kötelezettség nélkül megvett értékpapírok esetében valamely értékpapír értékesítése hosszabb időt igényel vagy csak jelentős árdiszkont mellett hajtható végre. Alap eszközeinek kockázata Az Alap eszközállományának lehetséges elemei határozzák meg a vállalt kockázatok körét. Az eszközállomány lehetséges elemeit a Kezelési Szabályzat tartalmazza. Az Alap által felvállalt kockázatok függvényében a Befektetési jegyek árfolyama pozitív és negatív irányba egyaránt változhat. A változás mértéke attól függ, hogy az Alap milyen kockázatú pénz- és tőkepiaci eszközöket tartanak. Amennyiben az Alap által esetlegesen kötött származékos ügyletek aktuális értéke negatív vagy alacsonyabb a bekerülési értéknél, akkor ez hátrányosan érintheti az Alapok egy jegyre jutó eszközértékét. Ha az Alap Befektetési jegyeinek forgalmában a piac mindenkori likviditási helyzetéhez képest nagyarányú vagy nagy volumenű mozgások játszódnak le, akkor a Befektetők likviditási kockázatot futnak, hiszen az Alap eladásai vagy vételei a piacon akár nagyarányú árelmozdulásokat is eredményezhetnek. A befektetésből származó haszon és a befektetés eredeti értéke tehát ingadozni fog, ami által a befektetők tulajdonában lévő eszközök, amennyiben azok értékesítésére sor kerül, többet vagy kevesebbet érthetnek, mint a befizetett összeg Felfüggesztés kockázata Az Alap Befektetési jegyeinek visszavásárlása a hatályos jogszabályokban és az Alap hivatalos dokumentumaiban meghatározott feltételek esetén felfüggeszthető, ez esetben a Befektetési jegyek visszaváltása csak a felfüggesztés lejárta utáni első forgalmazási napon lehetséges.

43

Hatósági intézkedésekből eredő kockázat Jelen dokumentum a készítésének napján hatályos magyar jogszabályi környezet alapján készült és annak megfelel. Nem zárható ki azonban annak lehetősége, hogy a befektetési alapokra és a befektetési jegyekre vonatkozó jogszabályok, vagy azok hatósági értelmezése a jövőben eltérjen jelen dokumentum készítésének időpontjában érvényestől. Fennáll annak a veszélye, hogy a Befektetési alapokkal kapcsolatos törvényi szabályozás a Befektetőknek kedvezőtlen módon megváltozik. Az alapok futamideje során nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat. A befektetési alapokra és befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adózási jogszabályok tartalmazzák, melyek, illetve azok hatósági értelmezése a jövőben változhatnak. Nem zárható ki annak a veszélye, hogy az adózással kapcsolatos szabályok a jövőben a Befektetőknek esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak. Az Alap átalakításának, megszűnésének kockázata Az Alap határozott időre jön létre. Mivel egy befektetési alap a határozott futamidő végén végelszámolással megszűnik, ezért a befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek befektetési jegyeiket visszaváltani. Az Alap megszűnik abban az esetben, ha az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el húsz millió forintot. Mögöttes alapok kockázata Az összes olyan kockázat, amely azokra a befektetési alapokra és kollektív befektetési értékpapírokra jellemző, amelyekbe az Alap befektet, az Alap Befektetőit is érintik. Eltérő forgalmazási feltételek és költségek kockázata: A forgalmazás feltételeit a jelen dokumentum keretein belül az egyes Forgalmazók határozzák meg, és azok a Forgalmazó döntése szerint időről, időre változhatnak. A nem az Alap Forgalmazójánál vezetett értékpapírszámla Amennyiben a Befektető nem az Alap Forgalmazójánál vezetett értékpapírszámlán tartja a befektetési jegyeit akkor a befektetési jegyeket az esetleges átalakítások, illetve visszaváltások miatt át kell transzferálnia a Forgalmazóhoz és ennek a Befektetőre nézve extra költségei lehetnek (transzferdíj, számlanyitási díj, stb). TBSZ számlán elhelyezett befektetési jegyek eladásával történő TBSZ megszüntetése miatti adófizetési kötelezettség Amennyiben a befektető befektetési jegyeit TBSZ számlán helyezi el és ezen befektetéseit részben vagy egészben a kedvezményes megtakarítási periódusok előtt megszünteti – nem tartozik ide a befektetési jegyek ellenértékének újrabefektetése –, az alábbiakban megfogalmazott szabályok érvényesülnek:  Amennyiben a fentiekben meghatározott feltörés a TBSZ létrehozatalának évében vagy azt követő 3 éven belül történik, akkor ez a TBSZ számla megszűnésével jár, illetve az elért hozamok után a 16%-os mértékű adót kell megfizetni.  Amennyiben a befizetés évét követő 3. éve eltelte után, de a befizetés 5. évet megelőzően történik a TBSZ számla feltörése, akkor az elért hozamok után fizetendő adó mértéke 10% lesz. A 3. év utáni részösszeg kivétele esetén, a kivett összegre a 10%-os kedvezményes adófizetés vonatkozik és a bent maradó összeg pedig az 5. év végéig továbbvihető a teljes adómentesség kihasználása érdekében. A TBSZ-szel kapcsolatos jogszabályok az Alap futamideje alatt változhatnak, így ennek megfelelően a TBSZ számla fentiekben meghatározott esetekben történő feltörése esetén alkalmazandó adómértékek esetén a mindenkor hatályos adójogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.

44

8. Egyéb rendelkezések 8.1.

Szabályzat módosítása

Jelen nyilvános Alap kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az Alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja. ( Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az  a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad;  a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik;  jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap befektetési politikáját, kockázati jellegét;  cégadatok, piaci adatok, vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja;  a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti;  a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő vagy a kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti;  a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik;  olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. Az Alapkezelő a Kezelési szabályzat módosítását a hirdetményi helyeken közzé teszi. Az Alapkezelő felhívja a Befektető figyelmét, hogy a gazdasági és a jogszabályi környezet változása időről időre indokolttá teszi a Szabályzat módosítását. Az Alap futamideje alatt, amennyiben a hivatkozott jogszabályok módosulnak, az Alapkezelő a jogszabályban erre rendelt határidőn belül gondoskodik a változások szövegszerű átvezetéséről.

8.2.

Összeférhetetlenség

Az Alapkezelő egyik vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye sem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye  a Letétkezelőnek;  a befektetési döntések végrehajtásában közreműködőknek, így különösen a befektetési vállalkozásnak, a hitelintézetnek, az ingatlanértékelőnek, ingatlan forgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint  a Befektetési Alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

45

8.3.

Érdekütközés

Az Alapkezelő tisztségviselői, magasabb vezető állású dolgozói és a többségi tulajdonosok által végzett szerteágazó tevékenység folytán előfordulhat az érdekek összeütközése. A fenti személyeknek joguk van támogatással, irányítással, tanácsadással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyekbe az Alap is befektethet. Az Alapkezelő feladatait oly módon köteles teljesíteni, hogy minden ügyfele egyenlő elbírálásban részesüljön. Sem az Alapkezelő, sem bármely más saját érdekeltségű társaság vagy bármilyen olyan alap, amelyet az Alapkezelő irányít, nem fog az Alappal, az Alap portfóliójában lévő értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket kötni, az Alap szokásos üzletvitele alapján kötött ügylet feltételeinél előnytelenebb feltételekkel.

8.4.

Háttérszabályok

Minden, a jelen Kezelési szabályzat alapján létrejövő jogviszonyt, így különösen a folyamatos forgalomba hozatalt és forgalmazást, a Befektetési jegyek vételét, visszaváltását szabályozó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a jelen Kezelési szabályzat az Alapkezelő és a Forgalmazó Üzletszabályzata, a Forgalmazóval kötött Számlaszerződés, a Batv., a Bszt., továbbá a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

8.5.

Joghatóság, jogviták rendezése

Valamennyi, a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala és forgalmazása során, azzal kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektető és a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő elsődlegesen békés úton, a felek közötti egyeztetés útján kívánják rendezni. Amennyiben a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés, az egyeztetési eljárás nem vezet megegyezésre, a felek polgári peres eljárás során érvényesíthetik követeléseiket és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulnak.

9. Nyilatkozat A Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Alapkezelő, ezúton kijelenti, hogy jelen Kezelési szabályzatot a és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. megfelelően állította össze és a Szabályzatban foglalt adatok megfelelnek.

Részvénytársaság, mint befektetési alapkezelőkről törvény rendelkezéseinek és állítások a valóságnak

Budapest, 2012. október 3. Pioneer Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint Alapkezelő, az Alap, mint kibocsátó nevében eljárva Jelen dokumentum biztonsági okokból nem tartalmaz aláírásképet, de tartalma megegyezik a cégszerű aláírással ellátott dokumentum tartalmával, avval mindenben egyező és aláírás nélkül is hitelesnek tekinthető

46

1. számú Melléklet: FORGALMAZÁSI HELYEK LISTÁJA Az UniCredit Bank Fiókhálózata Budapesti fiókok Fiók

Cím

Törökvészi úti fiók

1022 Budapest, Törökvészi út 30/a

Bécsi úti fiók

1023 Budapest, Bécsi út 3-5.

Mammut II. fiók

1024 Budapest, Margit krt. 87-89. (Mammut II.)

Pesthidegkúti fiók

1028 Budapest, Hidegkúti út 167. (Széphalom Üzletközpont)

Stop Shop fiók

1036 Budapest, Bécsi út 136. (Stop.Shop)

Lajos utcai fiók

1036 Budapest, Lajos u. 48-66.

Békásmegyeri fiók

1039 Budapest, Heltai Jenő tér 15. (Heltai Bank Center)

Újpesti fiók

1042 Budapest, István út 10. (Újpest Áruház)

Fehérhajó utcai fiók

1052 Budapest, Fehérhajó u. 5.

Astoria fiók

1052 Budapest, Károly krt. 6.

Ferenciek tere fiók

1053 Budapest, Ferenciek tere 2.

Alkotmány utcai fiók

1054 Budapest, Alkotmány u. 4.

Szabadság téri fiók

1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. (UniCredit Bank székház)

Deák téri fiók

1061 Budapest, Deák tér 6.

Nagymező utcai fiók

1065 Budapest, Nagymező u. 44.

Nyugati fiók

1066 Budapest, Teréz krt. 62.

Oktogon fiók

1067 Budapest, Teréz krt. 21.

Erzsébet körúti fiók

1073 Budapest, Erzsébet krt. 56.

Baross téri fiók

1076 Budapest, Thököly út 4.

József körúti fiók

1085 Budapest, József krt. 46.

Arena Corner fiók

1087 Budapest, Hungária krt. 40-44. (Arena Corner)

Blaha Lujza téri fiók

1088 Budapest, József krt. 13.

Ferenc körúti fiók

1092 Budapest, Ferenc krt. 24.

Vámház körúti fiók

1093 Budapest, Vámház krt. 15.

Boráros téri fiók

1095 Budapest, Boráros tér 7.

Lurdy-Ház fiók

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14. (Lurdy-Ház)

Kőbányai fiók

1102 Budapest, Kőrösi Csoma stny. 8.

Gyömrői úti fiók

1103 Budapest, Gyömrői u. 99.

Lágymányosi úti fiók

1111 Budapest, Lágymányosi u. 1-3.

Bartók Béla úti fiók

1115 Budapest, Bartók Béla út 88.

Fehérvári úti fiók

1117 Budapest, Fehérvári út 23.

Új Buda Center fiók

1117 Budapest, Hengermalom út 19-21.

Gazdagrét fiók

1118 Budapest, Rétköz u. 5. (BudaWest Irodaház)

Nyitva tartás H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.0016.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H: 9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.0016.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00

47

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00

Alkotás úti fiók

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Déli pu. fiók

1123 Budapest, Alkotás út 1/A.

Váci út 20 fiók

1132 Budapest, Váci út 20.

Capital Square

1133 Budapest, Váci út 76.

Central Park fiók

1135 Budapest, Lehel u. 70-76.

Duna Plaza Fiók

1138 Budapest, Váci út 178. (Duna Plaza)

Váci úti fiók

1139 Budapest, Váci út 99.

Nagy Lajos király úti fiók

1141 Budapest, Nagy Lajos király útja 214

Örs vezért téri fiók

1148 Budapest, Örs vezért tere 24. (Sugár Üzletközpont)

Bosnyák téri fiók

1149 Budapest, Bosnyák tér 5.

Fogarasi úti fiók

1149 Budapest, Fogarasi út 15/A

Pólus fiók

1152 Budapest, Szentmihályi út 137.

Mátyásföldi fiók

1165 Budapest, Veres Péter út 105-107.

Pestszentlőrinci fiók

1182 Budapest, Üllői út 455.

Üllői úti fiók

1182 Budapest, Üllői út 661.

Pestszentimrei fiók

1188 Budapest, Nagykőrösi út 49.

H-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00

Europark fiók

1191 Budapest, Üllői út 201. (Europark)

H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00

KÖKI Terminál fiók

1191 Budapest, Vak Bottyán út 75 a-c.

Pesterzsébeti fiók

1201 Budapest, Kossuth Lajos u. 32-36.

Csepeli fiók

1211 Budapest, Kossuth Lajos út 93.

H-Cs.: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00

Csepel Plaza fiók

1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 154-170. (Csepel Plaza)

H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00

Campona fiók

1222 Budapest, Nagytétényi út 37-43. (Campona)

Soroksári fiók

1239 Budapest, Hősök tere 14.

H-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00

H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00 H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.0015.00

Vidéki fiókok Fiók

Nyitva tartás

Szentendrei fiók

Cím 2000 Szentendre, Dobogókői út 1. (Városkapu Üzletház)

Érdi fiók

2030 Érd, Budai út 13. (Stop.Shop)

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Budaörsi fiók

2040 Budaörs, Szabadság út 49.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Budaörs - Tesco fiók

2040 Budaörs, Kinizsi utca 1-3.

H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00

Budakeszi fiók

2092 Budakeszi, Fő út 139.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Gödöllői fiók

2100 Gödöllő, Dózsa György út 13.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Dunakeszi fiók

2120 Dunakeszi, Fő út 70.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Vecsési fiók

2220 Vecsés, Lincoln út 1.

H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00

Szigetszentmiklósi fiók

2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy-Zsilinszky u. 26.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Tököli fiók

2316 Tököl, Repülőgépgyár, Iparterület

H-Cs: 10.00-18.00; P: 10.00-17.00

Dunaújvárosi fiók

2400 Dunaújváros, Dózsa György út 4/D

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Esztergomi fiók

2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 14.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Váci fiók

2600 Vác, Szent István tér 4.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Ceglédi fiók

2700 Cegléd, Kossuth tér 4.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Tatabányai fiók

2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 2.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Tatabánya - Vértes Center fiók

2800 Tatabánya, Győri út 7-9. (Vértes Center)

H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00

Salgótarjáni fiók

3100 Salgótarján, Rákóczi út 13.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Gyöngyösi fiók

3200 Gyöngyös, Páter Kis Szaléz u. 22.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Egri fiók

3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 2.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

48

Miskolc – Széchenyi úti fiók

3500 Miskolc, Széchenyi út 35.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Miskolci fiók

3530 Miskolc, Hunyadi u. 3.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Tiszaújvárosi fiók

3850 Tiszújváros, Mátyás Király út 3.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Debreceni fiók

4024 Debrecen, Kossuth Lajos u. 25-27.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Debrecen – Kálvin téri fiók

4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A.

H: 8.00-17.00; K-Cs:8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Hajdúszoboszlói fiók

4200 Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. 4.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Nyíregyházi fiók

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Nyíregyháza 2 fiók

4400 Nyíregyháza, Dózsa György út 1-3. 4400 Nyíregyháza, Nagy Imre tér 1. (Korzó Bevásárlóközpont)

Szolnoki fiók

5000 Szolnok, Baross Gábor út 27.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szolnok 2 fiók

5000 Szolnok, Kossuth Lajos utca 18.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Jászberényi fiók

5100 Jászberény, Szabadság tér 3.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Békéscsabai fiók

5600 Békéscsaba, Andrássy út 37-43. (Csaba Center)

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Gyulai fiók

5700 Gyula, Városház u. 12.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Kecskeméti fiók

6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Kecskemét 2 fiók

6000 Kecskemét, Rákóczi út 4.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Kiskunfélegyházi fiók

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 2.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Bajai fiók

6500 Baja, Tóth Kálmán tér 3.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szentesi fiók

6600 Szentes, Kossuth u. 8.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szeged – Kárász utcai fiók

6720 Szeged, Kárász u. 16.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szegedi fiók

6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 18-20.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Hódmezővásárhely

6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u. 3.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Paksi fiók

7030 Paks, Dózsa György út 63-73.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szekszárdi fiók

7100 Szekszárd, Arany János u. 15-17.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Kaposvári fiók

7400 Kaposvár, Dózsa György u. 1.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Kaposvár 2 fiók

7400 Kaposvár, Áchim András u. 4.

H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00

Pécs - Árkád Üzletház fiók

7621 Pécs, Rákóczi út 58. (Árkád Üzletház)

H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00

Pécsi fiók

7621 Pécs, Rákóczi út 17. (Fészek Áruház)

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Székesfehérvári fiók

8000 Székesfehérvár, Budai út 1.

H.8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Székesfehérvár 2 fiók

8000 Székesfehérvár, Palotai u. 4.

H.8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Veszprémi fiók

8200 Veszprém, Ady E. u.1..

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Veszprém2 fiók

8200 Veszprém, Kossuth u. 6.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Keszthelyi fiók

8360 Keszthely, Kossuth u. 41.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Ajkai fiók

8400 Ajka, Szabadság tér 12.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Pápai fiók

8500 Pápa, Fő u. 25.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Siófok

8600 Siófok, Fő u. 174-176.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Nagykanizsai fiók

8800 Nagykanizsa, Fő út 8.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Zalaegerszegi fiók

8900 Zalaegerszeg, Kovács Károly tér 1/a

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Zalaegerszeg 2 fiók

8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 1.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Győri fiók

9021 Győr, Árpád út 45.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Győr-Árkád fiók

9027 Győr, Budai út 1. (Árkád Üzletház)

H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00

Mosonmagyaróvári fiók

9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 6.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Soproni fiók

9400 Sopron, Várkerület 1-3.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Sárvári fiók

9600 Sárvár, Hunyadi u. 1.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szombathelyi fiók

9700 Szombathely, Kőszegi u. 30-32.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Szombathely 2 fiók

9700 Szombathely, Fő tér 26.

H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00

49