KEVIN DUNCAN
ÖTLETEK KÖNYVE
Kevin Duncan
ÖTLETEK KÖNYVE 50 VIZUÁLIS MÓDSZER A HATÉKONY ÖTLETELÉSHEZ
A fordítás alapja: Kevin Duncan: The Ideas Book: 50 Ways to Generate Ideas More Effectively
Copyright © Kevin Duncan, 2014
Fordította: © Varga Zsolt, 2015
Szerkesztette: Török Hilda
Borítóadaptáció: Tabák Miklós
HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Kiadói szerkesztő: Dufka Hajnalka ISBN 978-963-304-343-1 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016 Felelős kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu
Nyomdai előkészítés: N. Gergely Flóra Nyomás: AduPrint Kft. Felelős vezető: Tóth Zoltán
ROSANNÁNAK, SHAUNAGH-NAK ÉS SARAH-NAK
TARTALOM ELŐSZÓ BEVEZETŐ
9 13
I. AZ ÖTLETELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE MI KELL AZ ÖTLETELÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ? 1. TÖKÉLETES BRIEF 2. MEGFELELŐ KÖZEG 3. AKTÍV RÉSZTVEVŐK 4. INSPIRÁLÓ HELY 5. IDEÁLIS IDŐPONT 6. OPTIMÁLIS IDŐTARTAM 7. JÓ MÓDSZER 8. KÜLÖNFÉLE ÖSZTÖNZŐK 9. RÖVID HÁZI FELADAT 10. ALAPVETŐ SZABÁLYOK
16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36
II. AZ ÖTLETELÉS BEINDÍTÁSA MI KELL AZ ÖTLETELÉS BEINDÍTÁSÁHOZ? 11. MONDJUNK JÓT ÉS ROSSZAT! 12. NE LÉPJÜNK KI A DOBOZBÓL! 13. NÉZZÜK MÁS SZEMMEL! 14. KOPPINTSUNK MÁSOKTÓL! 15. MUTASSUNK KÉPEKET! 16. DOBJUNK BE SZAVAKAT! 17. KERESSÜNK FELKAPOTT TÉMÁKAT! 18. JÁTSSZUK EL! 19. TÚLOZZUK EL A DOLGOKAT! 20. KERESSÜNK ANALÓGIÁKAT!
40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60
III. AZ ÖTLETEK KIDOLGOZÁSA MI KELL AZ ÖTLETEK KIDOLGOZÁSÁHOZ? 21. ALKOSSUNK SEBTAPASZOS MONDATOKAT! 22. ÖTVÖZZÜK A GONDOLATOKAT!
64 66 68
23. FORDÍTSUK MEG A DOLGOKAT! 24. SÉTÁLJUNK KÖRBE-KÖRBE! 25. NÉZZÜK A KIVÉTELESEKET! 26. LAZÍTSUNK! 27. EDDZÜK AZ ELMÉNKET! 28. TESZTELJÜK AZ ÖTLETEKET! 29. SZAVAZZUNK POST-IT! 30. LE VELE!
70 72 74 76 78 80 82 84
IV. AZ ÖTLETEK MINŐSÍTÉSE MI KELL AZ ÖTLETEK MINŐSÍTÉSÉHEZ? 31. A LEHETŐSÉGEK PIRAMISA 32. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉK 33. A MINŐSÍTÉSI HÁROMSZÖG 34. A MINŐSÍTÉSI MÁTRIX 35. A RELEVANCIA-TÉRKÉP 36. A MERÉSZSÉGSKÁLA 37. A SIKERT KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK TENGELYE 38. AZ ÖTLETEK SZATELLITRENDSZERE 39. A HÁROM VÖDÖR 40. A PREMORTEM
88 90 92 94 96 98 100 102 104 106 108
V. AZ ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA MI KELL AZ ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ? 41. A MOTIVÁCIÓS HÁROMSZÖG 42. A MEGVALÓSULÁSI PIRAMIS 43. A KÖVETÉSI ÉK 44. A PRIORITÁSMÁTRIX 45. A SZÖVEGDOBOZOS FOLYAMATDIAGRAM 46. A MEGVALÓSÍTÁSI KÖR 47. A KÖZZÉTÉTELI KÖR 48. A PÁNIKOLÁS IDŐVONALA 49. A MEGVALÓSÍTÁSI ÜTEMTERV 50. AZ ENERGIAVONAL
112 114 116 118 120 122 124 126 128 130 132
FÜGGELÉK134
ELŐSZÓ Malcolm Gladwell kanadai születésű újságíró, akinek a nevéhez egy sor érdekes ötlet fűződik, a Fordulópont – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz (The Tipping Point)1 című korszakalkotó művében egy egész generációnak mutatta be, mennyire fontos a társadalmi diffúzió a népszerűség szempontjából. Ezen az sem változtat, hogy a társadalomtudomány jórészt cáfolta a gladwelli értelmezést. Mindemellett a könyv érdekesen adja vissza a coolhuntingnak nevezett üzleti gyakorlatot, amikor is a divatszakemberek a menő (főként a szegénynegyedekben élő) fiatalok trendi preferenciáira, hajviseletére és ruházatára alapoznak. A Kivételesek – A siker másik oldala (Outliers)2 című művében Gladwell a társadalomtudomány egy másik érdekes, ugyanakkor sokat vitatott kérdését porolja le, mely szerint a kiváló teljesítmény eléréséhez – legyen szó zenéről, sportról vagy bármely egyéb készségterületről – 10 ezer órányi gyakorlásra van szükség. A mágikus szám tehát a 10 ezer. Ahogy a mondás is tartja: „gyakorlat teszi a mestert”. Ez egy mindenképpen fontos és figyelemre méltó elgondolás. Anders Ericsson, a Coloradói Egyetem pszichológusprofesszora akinek 1993-ban megjelent a „The Role of Deliberate Practice in the Acquisition of Expert Performance” (A tudatos gyakorlás szerepe a profi teljesítményszint elérésében)3 című tanulmánya szolgált az ötlet forrásául – úgy fogalmaz, hogy „a korábban veleszületett tehetségre valló számos tulajdonság valójában legalább 10 év intenzív gyakorlás gyümölcse”. 9
Ericsson a berlini Zeneakadémia hegedűművészei között végzett pszichológiai kísérletre hivatkozott tanulmányában, míg más szerzők – így Daniel Coyle és maga Gladwell is – más kontextusban vizsgálták e jelenséget. Gladwell a Beatles korai hamburgi korszakát említi, amely a bandatagok zenésszé és előadóművésszé válása szempontjából meghatározó jelentőségű volt. Ismét mások a sportolók esetében állítottak fel hasonló szabályt. Ebben a kontextusban közismert a golfosok körében kedvelt mondás: „Minél többet gyakorolok, annál szerencsésebb leszek.”4 De tényleg csak ennyi kell a nagyszerű ötletekhez is? Mindössze 10 ezer óra ötletelés? Elég, ha sokat csináljuk, és abból úgyis kisül valami jó? Nem igazán. Ennek két oka van: Először is a 10 ezer óra közel sem annyira pontos meghatározás, mint ahogy azt gondolnánk. Gladwellnek adott dühödt válaszában Ericsson kiemeli, hogy a 10 ezer óra átlagos érték csupán, és a tényleges számok ettől felfelé és lefelé is eltérhetnek. A legjobb előadók az átlagnál „jóval kevesebb” órát gyakorolnak. Másodszor pedig a gyakorlás minősége is nagyon fontos. Nem akármilyen gyakorlatok ismétléséről van szó. Ha igazi ötletgyárosok akarunk lenni, lényeges, hogy a megfelelő ötletelési rutinokat és módszereket ismételjük. Itt jön a képbe Kevin Duncan legújabb kötete, amely egyfajta edzőtábor a nagyszerű ötletekre vágyóknak. 10
A szerző egy csokorba szedi a hatékony ötletelés legfontosabb módszereit és mechanizmusait. Némelyiket már korábbról ismertem, másokról pedig érdekes módon eddig azt hittem, ösztönösen, automatikusan jönnek. Legyen szó zöldfülű kezdőről vagy tapasztalt nagymesterről, a lényeg ugyanaz: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... Mark Earls a Herd (Csorda)5 és az I’ll Have What She’s Having (Én is azt kérem)6 című könyvek szerzője
11
BEVEZETŐ A diagramok könyve (The Diagrams Book)7 nagyon pozitív visszhangja után döntöttem az Ötletek könyve (The Ideas Book) megírása mellett. Sokan, sokféleképpen vélekednek az ötletlekről: 1. Nehéz kitalálni valamit. 2. Nehéz egyedül kitalálni valamit. 3. Könnyű kitalálni valamit, de nehéz megvalósítani. 4. Egyszerűbbeket könnyű, de igazán jó dolgot nehéz kitalálni. 5. Még nehezebb egy brainstormingon mások előtt egy igazán jó dolgot kitalálni. A kötet célja, hogy segítsen az ötletelésben. Vizualizálja az ötletgyártás folyamatát, az ötletek hatékony minősítését és megvalósítását. A módszerek önállóan is alkalmazhatók, de brainstorming során csoportos munkában is felhasználhatók. A tanácsok jó részét vizuális formába öntöttem, hogy még érthetőbbek és világosabbak legyenek. Minden ötletet igyekeztem röviden és egyszerűen megfogalmazni, és egy-egy feladattal érzékeltetni, hogyan alkalmazhatók a mindennapi gyakorlatban. Remélem, sokak számára hasznos olvasmány lesz ez a kis könyv, és többen beszámolnak majd az eredményeikről! 13
14
ELSŐ
RÉSZ
AZ
ÖTLETELÉS
ELŐKÉSZÍTÉSE 15
MI KELL AZ ÖTLETELÉS
ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ? Ötletekből vagy túl kevés, vagy túl sok van. Előfordulhat, hogy a képzelőerő teljes hiánya miatt semmilyen ötletünk nem támad, de ennek a valószínűsége csekély. Az is megeshet, hogy az ötletelés során több száz ötlet is felmerül, de mindegyik megvalósíthatatlan, irreális vagy egyszerűen csak használhatatlan. Valójában az előkészítésen múlik, hogy elegendő és ténylegesen hasznosítható ötlettel álljunk elő. Ne sajnáljuk az erre fordított munkát, használjuk a józan eszünket, de a legfontosabb, hogy ragaszkodjunk kitűzött céljainkhoz, és ne féljünk dönteni a nehéz helyzetekben! A befektetett munkát egy rosszul megválasztott külső tényező is tönkreteheti, például egy rémes terem vagy egy oda nem illő résztvevő. 16
MEGJEGYZÉS: Ez a rész többnyire a másokkal történő együttműködésről, pontosabban a brainstormingok előkészítéséről szól. Akik egyénileg ötletelnek, nyugodtan átugorhatják ezt a részt, habár az itt olvasható tippek közül néhány nekik is jól jöhet.
TÖKÉLETES BRIEF
MEGFELELŐ KÖR
AKTÍV RÉSZTVEVŐK
JÓ ER MÓDSZ
IDEÁLIS IDŐPONT, OPTIMÁLIS IDŐTARTAM
INSPIRÁLÓ HELY
KÜLÖNFÉLE ÖSZTÖNZŐK
HÁZI FELADAT
AL SZ APV E AB ÁL TŐ YO K
17
1. A TÖKÉLETES BRIEF MIÉRT? MIT? KIT?
MEGFELELŐ KÉRDÉS
MEGFELELŐ ÁLLÍTÁS
**A tökéletes brief rövid és tárgyszerű. Akár közösen, akár egyénileg ötletelünk, fontos, hogy a feladatot egy mondatban össze tudjuk foglalni. Fordítsunk erre elég időt, mert enélkül használható ötleteket sem kaphatunk! 18
**Először is határozzuk meg, hogy mit szeretnénk elérni! **Majd indokoljuk meg, hogy miért szeretnénk elérni! **Ha válaszaink túlságosan megfoghatatlanok vagy nem kielégítők, akkor fogalmazzuk meg újra, hogy mit szeretnénk elérni, vagy töröljük az egész projektet! **Ezt követően határozzuk meg, hogy kit szeretnénk elérni! **Ha ez megvan, kész is a brief, amelyet állításként (Célunk X termék forradalmasítása) vagy kérdésként (Hogyan duplázhatjuk meg X termék forgalmát?) is megfogalmazhatunk. **Ha már kellően letisztult és egyértelmű a feladat, a kétféle megfogalmazást össze is vonhatjuk: Célunk X termék forradalmasítása. Milyen termékjellemzővel lehetne ezt elérni?
FELADAT: Válasszunk egy égető üzleti problémát,
és szánjunk rá elég időt, hogy a lehető legrövidebben és legegyértelműbben fogalmazzuk meg a feladatot! Először tegyük fel a kérdést, hogy mit szeretnénk elérni! Addig semmiképp ne lépjünk tovább, amíg ezt nem sikerül kristálytisztán meghatározni! Tisztázzuk azt is, mit miért szeretnénk elérni! Fogalmazzunk meg egy állítást, vagy egy kérdést, vagy akár mindkettőt, és beszéljük meg egy mérvadónak tartott munkatársunkkal, melyik működne igazán jó briefként!
19
