Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma. Pedagógiai Program március

1

Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Pedagógiai Program

2013. március

2

LŐRINCZ LAJOS Ars pedagogiae Ne légy kemény, merev és hajthatatlan - akácfa is, ha hajlítod, eltörve pattan - ne légy tövis, szemed se szúrjon, haragod, ha van, egy percre múljon; ne légy torony; magas és oly magányos; mint szfinksz, mely áll maga, és oly talányos; szikla se légy, magasban és elérhetetlen, tudásod és fölényed sohasem kérkedjen! Örülj, ha értelem szikrája villan, ifjak szemében szép érzés, ha csillan; örülj, ha a tudás nagy fénye lobban, de akkor is, ha kissé megy ma jobban, ha csak lépésnyi a haladás előre, az is több, mint szilárdan állni dőre tudatlanságban, mely csodára vár tán; nevelő légy, ki áll híven a vártán, szíve szerint inkább dicsér, de tudja: nem sima sohasem nevelése útja, korholni, szelíden szidni kell, ha néha lankad diákja, és szorgalma léha. Légy anyja, s mellé állj, mint apja, ha kell, barátja légy máskor, de ne úgy, mint haver; megértve, segítve, gondjait megosztva, de önérzetétől meg sohase fosztva, neveld önállóvá, ki dönteni képes megállva emberül, akárha vészes időkben, és tanácsért nem szaladgál. Add át neki híven, amit te kaptál!

3 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ........................................................................................... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 5 1.2 A referencia-intézményi szerepkör:.............................................................................. 6 1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 8 1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 17 Az egészségnevelési program célja, feladata, követelményei .......................................... 17 Gyógytestnevelés .............................................................................................................. 17 Prevenció: ......................................................................................................................... 18 .Az egészségnevelés területei: .......................................................................................... 19 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................ 19 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 20 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 23 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 25 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 38 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 38 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata....................................................... 44 1.11. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit .............................................. 45 1.12. Az érettségi vizsgára felajánlott tantárgyak............................................................. 45 1.13 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 46 1.14 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 46 2. Az intézmény helyi tanterve........................................................................................... 48 2.1 A választott kerettanterv megnevezése a szakközépiskolában ................................... 49 2.2 A választott kerettanterv megnevezése a szakiskolások szakközépiskolájában ......... 52 2.3 A választott kerettanterv megnevezése a szakiskolában ............................................ 53 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 54 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 55 2.6 Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 55 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 58 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 58 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 59 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 61 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 62 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 62 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei.......................................... 70 2.14 Az iskolai könyvtár alapfeladata .............................................................................. 71 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 72 3. Mellékletek ...................................................................................................................... 76 3.1 Szakközépiskola közismereti helyi tanterve ............................................................... 76 3.2 Szakiskolások Szakközépiskolája közismereti helyi tanterve .................................... 76 3.3 Szakiskola közismereti helyi tanterve ........................................................................ 77 3.4 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképzés 5 éves helyi tanterve ............................ 77 3.5 Turisztikai szervező, értékesítő szakképzés 5 éves helyi tanterve ............................. 78

4 3.6 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképzés 2 éves helyi tanterve ............................ 79 3.7 Cukrász szakképzés 3 éves helyi tanterve .................................................................. 79 3.8 Pincér szakképzés 3 éves helyi tanterve ..................................................................... 80 3.9 Szakács szakképzés 3 éves helyi tanterve .................................................................. 81 3.10 Eladó szakképzés 3 éves helyi tanterve .................................................................... 81 3.11 Vendéglátó eladó szakképzés 3 éves helyi tanterve ................................................. 82 3.12 A kollégium pedagógiai programja .......................................................................... 82

5

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Keszthelyi VSZK vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen nyelvi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy próbáljuk közvetíteni tanulóinknak, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Különösen fontos ez egy olyan iskolában, ahová 14-21 éves tanulók járnak. Az ismeretátadás és az ezen alapuló gondolkodásra nevelés, képességfejlesztés csak a tanár önmaga és tanulói iránti igényessége mellett lehet eredményes. Tanárainknak úgy kell határozott követelményeket támasztania, hogy egyúttal lehetőséget nyújtsanak a tanuló önállóságának, kezdeményező képességének és kreativitásának kibontakoztatására. A tanár-diák kapcsolatban a két fél egyenrangúsága mellett a pedagógusé a vezető szerep. Ez különösen a pedagógiai légkör kialakítására, a tanulói aktivitás kibontakoztatására, tevékenységeik megszervezésére, személyiségfejlődésük támogatására vonatkozik. Eredményes, sikeres oktatás a tanulók motiválása nélkül nem képzelhető el. A Keszthelyi VSZK tantestülete nevelő és oktató munkáját a következő alapelvek szerint végzi: 

Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve



A következetesség elve



A pedagógus vezető szerepének elve



A motiváció elve



Egyenrangúság elve



Egyéni bánásmód elve



Tapasztalatszerzés elve Szakképző intézményünk e munkát az alábbi kiemelt értékek közvetítésével végzi:



Gondolkodás, értelem fejlesztése



Egyéni képességek fejlesztése



Tisztességre, erkölcsre nevelés

6 

Felkészítés szakmatanulásra



Rendre, fegyelemre nevelés



Anyanyelvi ismeretek oktatása



Idegen nyelv tanítása



Környezetvédelem és egészséges életmód o Legfontosabb célunk, hogy a szakmai műveltség megszerzését összekapcsoljuk az általános műveltség megszerzésének igényével. o Az iskolaszerkezet változása lehetővé teszi, hogy az általános pedagógiai szakaszban nagyobb hangsúlyt fektessünk az általános műveltséget megalapozó ismeretekre, míg a szakképzési szakasz a szakmai műveltség kialakítását hivatott szolgálni. o Biztosítani kívánjuk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését és általánosítását. A tudás megszerzését összekapcsoljuk a tanulók folyamatos személyiségformálásával. o Tanítványaink számára olyan pedagógiai segítséget kívánunk nyújtani, ami biztosítja számukra az egyes évfolyamok sikeres elvégzését, tanulmányaik eredményes befejezését és a bukások számának mérséklését. o Helyre kívánjuk állítani a nevelés és a képzés harmóniáját, növelve a nevelési munka súlyát. o A nevelés-oktatás során figyelembe kívánjuk venni a folyamatosan és együttesen ható biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeket, és igyekszünk ezeket a hatásokat összehangolni. o Törekszünk arra, hogy a nevelés-oktatás a közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek céljainak, érdekeinek figyelembevételével történjék. o Célunk, hogy a közösségek biztosítsák a terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, öngondoskodó - képességének kibontakozásában. o

A tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kívánjuk biztosítani.

Nevelési-oktatási céljaink arra irányulnak, hogy az iskolából kikerülő tanuló: o rendelkezzen általános tájékozottsággal a közismereti tantárgyak terén, o szilárd, továbbfejleszthető szakmai tudást szerezzen, o rendelkezzen azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek segítik őt a pályaválasztásban, o jellemezze a tanulót nyitottság, tolerancia mások iránt, o ismerje és tartsa tiszteletben szülőföldünk, hazánk kultúráját, o ismerje az európai, a nemzetközi törekvéseket, Magyarország szerepét, o legyen igénye az egészséges életmódra, o legyen fontos számára a környezet tudatos védelme, o találja meg helyét a változó világban. 1.2 A referencia-intézményi szerepkör: A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait biztosítani képes óvodákra, iskolákra, kollégiumokra. Szolgáltatásaik

7 széleskörű, területi szempontból is kiegyenlített biztosítása hozzásegíti az intézményrendszer minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához, honosításához. A referencia--intézmények területi, regionális és országos szintű hálózata változatos kínálati rendszert biztosít az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére. A referencia-intézmények elsődlegesen, rendszeresen, folyamatosan és differenciált kínálattal szolgáltatják ehhez a hálózati tanulási folyamathoz a mintákat. Részt vesznek az intézmények nagyobb közössége számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és megvalósításában. A referencia-intézmények pedagógiai kultúrája és eszközrendszere egészében példaszerű, koherenciával bír: tanulmányozható és komplex módon vagy elemeiben átvehető. A referencia-intézmények több, összefüggő, kidolgozott „jó gyakorlat”-uk alapján különböző referenciaterületekhez sorolhatók, és akár több referenciaterületen is kínálhatnak adaptálható mintákat. A szolgáltatási rendszer ösztönzi a pedagógusok változatos intézményközi együttműködését, a referencia-intézményi mentorpedagógusok tapasztalatának hasznosulását a partner intézményekben. A horizontális tanulás regionális, térségi, kistérségi, mikrotérségi formái az intézmények önszerveződésében működnek; e folyamatot az országosan és regionálisan kiépülő hálózatkoordináció ösztönzi és támogatja szakmailag. Ennek célja, hogy az önfejlesztő intézményi gyakorlat és pedagógiai kultúra az egyenlő hozzáférés elvének érvényesülésével azt az intézményi kört is hatókörébe vonja, mely eddig távol maradt az innovációtól. A tanár-diák kapcsolatban a két fél egyenrangúsága mellett a pedagógusé a vezető szerep. Ez különösen a pedagógiai légkör kialakítására, a tanulói aktivitás kibontakoztatására, tevékenységeik megszervezésére, személyiségfejlődésük támogatására vonatkozik. Eredményes, sikeres oktatás a tanulók motiválása nélkül nem képzelhető el. Referencia-intézményként célunk egyrészről a középiskolai évek alatt a tanulók közösségi-, szociális-, kulturális kompetenciáinak fejlesztése. A megfelelő értékrend kialakulásának elősegítése. A személyes, közvetlen kapcsolat fontosságának előtérbe helyezése. Egészséges testmozgás igényének kialakítása. Másrészről olyan tanári-tanulói együttműködés, melyben diákjaink önismerete fejlődik, kezdeményező és vállalkozói készségük, felelős társadalmi magatartásuk kialakul. Továbbá a diákok digitális kompetenciájának fejlesztése a rendelkezésre álló IKT eszközök használata során.

8

1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT szerint: „Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez." Az előbbiek alapján a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: 

azoknak a teendőknek a meghatározása, tevékenységben jelen kell lenniük,



a fejlesztésre kívánatos kulcskompetenciák kijelölése



a tanulásszervezői tevékenység leírásainak megfogalmazása, a fejlesztés érdekében elvégzendő tanulói teendők tudatosítása.



a személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához,a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése.



az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása.



Fő feladat:

amelyeknek

minden

ismeretközlő

o a tanulás iránti motiváció fejlesztése, o a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, o a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. A személyiségfejlesztés feladatait az alábbi négy területre bontjuk: 

az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)



segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)



egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)



szakmai képzés (speciális kompetencia) Munkánkat segíti az is, ha feladatainkat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük:



tanórai nevelés



tanórán kívüli nevelés



iskolán kívüli nevelés a) Az értelem kiműveléshez kapcsolódó motívumok intézményünk gyakorlatában Tanulási motívumok:



tanulási motívumok és tanulási módok



a megismerési vágy fejlesztése o különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése o érdeklődés fejlesztése



a felfedezési vágy fejlesztése o megfigyelési késztetés

9 o az értelmezési vágy 

a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése



a tanulási teljesítményvágy optimalizálása o a tanulási sikervágy és kudarcfélelem a kötődés, mint tanulási motívum o tanulási kötelességtudat o tanulási igényszint o tanulási ambíció



a tanulási életprogram fejlődésének segítése o a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum o a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum o az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum

Kognitív képességek fejlesztése: 

kognitív rutinok, tanulási műveletek o felismerés és kivitelezés o gondolatképzés és igazságértékelés o összevonás o összehasonlítás és csúsztatás o azonosítás és besorolás o sorrend felismerés és sorképzés o belátás (összefüggés - felismerés) o elemi kombinálás o tapasztalati következtetés



megismerés o megfigyelés o átkódolás o értékelés o értelmezés o bizonyítás



kognitív kommunikáció o ábraolvasás o ábrázolás o tapasztalat és értelmező nyelvtudás o beszéd és beszédértés o írás és olvasás formalizált kommunikáció



gondolkodás o viszonyítás

10 o általánosítás és osztályozás problémamegoldás (explicit gondolkodás) o tanulás 

a tanulási módok optimalizálása o tapasztalati és értelmező tanulás o önálló és szociális tanulás

Sikerkritériumok: 

Éves szinten a tanulói létszám 5 %-nak versenyekre történő benevezése



Éves szinten a tanulói létszám 7 %-nak külföldi szakmai gyakorlatra küldése



Évente kétszer játékos rendezvény szervezése



Új digitális technikák alkalmazása a szemléltetésben az órák 30 %-ban



Aktív kapcsolattartás a szülőkkel az igazolatlan órák folyamatos csökkentése érdekében



A szakma iránti érdeklődés felkeltése a gyakorlatorientált oktatás alkalmazásával



A szakmai továbbtanulási lehetőségek megismertetése éves szinten legalább 2 alkalommal az osztályfőnöki órák valamint a pályaorientáció keretén belül, az érettségiző osztályok számára előadók meghívása más képző intézményekből. b) A segítő életmódra nevelés intézményünkben

A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy a nevelés, személyiségfejlesztés feladata kettős - a szociális kompetencia komponens készleteinek gyarapítása, valamint - a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, kreativitás növelésének segítése. Konkrét feladataink Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. A szociális hajlamok konkrét fejlesztése (kötődés, rangsorképzés, csoportképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött. Feladatunk egy olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésnek, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok, nemzetek kölcsönhatásainak megismerése). Folyamatos feladatunk: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Az intézményi környezetben feladat Élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Szociális ismeretek körében fontosabbá válnak az olyan tartalmak, amelyek lehetővé teszik, hogy az újszerű,

11 bonyolult helyzeteket előzetesen, gondolati szinten, vagyis a tényleges próbálkozások minimalizálásával oldjuk meg. Alapvető iskolai forrásai az irodalom és történelem tantárgyak. Feladatunk ilyenképpen a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban. Feladatunk a segítőképesség fejlesztése. Ennek jegyében: 

az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját



olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység



valamennyi pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesüljenek.

Hangsúlyozott nevelési feladatunk az együttműködési képesség fejlesztése: Olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül: 

ez akkor valósul meg, ha minden pedagógus rendszeresen él a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás)



ha az iskola úgy szervezi tevékenységeit, hogy a tanulók minden héten, de legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg Hangsúlyt adunk a versengés képessége fejlesztésének:

A segítő versengés képességének fejlesztése, gyakorlása intézményünkben azt jelenti, hogy elismerjük, és szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyesség és segítés alapszabályainak megtartását. Feladatunk: a segítő versengés képességének fejlesztése, a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulativ versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával. Sikerkritériumok: 

Ökoiskolai programokban való részvétel lehetőségének biztosítása /madáretetés, faültetés, növénygondozás/



Teremdekorációs verseny meghirdetése minden tanév szeptemberében



Házirend pontos ismertetése és elfogadtatása a tanulókkal minden tanév első napján osztályfőnöki óra keretében, illetve a házirend következetes betartatása.



Az intézményben korábban végzett, már sikereket elért szakemberek meghívása éves szinten legalább egy alkalommal előadás megtartása céljából, pályaorientáció óra keretében.



A sikeres tanulmányi eredményt elért tanulók fotójának kihelyezése, eredményének közzététele az iskola épületében.

12 

Az iskolai színjátszó körben önkéntes szereplési lehetőség biztosítása



Irodalom és történelem órákon drámapedagógiai módszerek alkalmazása, szituációs gyakorlatok alkalmazása, filmélmények feldolgozása.



Bizalom teli, partneri kapcsolat kialakítása tanár-diák-szülő egységben a DÖK, a szociálpedagógus, a szaktanárok bevonásával, rendszeres kommunikáció ösztönzése a folyamatos információcserével.



Osztályfőnöki órák 30 %-ban helyzetgyakorlatok alkalmazása a konfliktusok, problémák megoldásának elősegítése érdekében



Segítőképesség fejlesztése a kudarcra ítélt tanulók esetében, tanulópárok kialakítása, a különböző képességű tanulók integrált nevelése



Éves szinten lehetőleg egy alkalommal jótékonysági rendezvény szervezése /pl. véradás, gyűjtés a gyermekkórháznak, műsor az időseknek, betegeknek, gyűjtés - használt ruha, játék a rászorulóknak, határon túli magyaroknak.



Évente minimum kettő túra szervezése osztálykeretben.



A szabad idős munkatervben, osztályfőnöki munkatervben, ökoiskolai programban leírt célok teljesítése.



Szaktantárgyanként iskolai versengés szervezése c) További kiemelt feladat az egészséges és kulturált életmódra való nevelés:

Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód, a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Iskolánk alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése. Személyes képességek fejlesztése 1. Önkiszolgálási képességek Testi képességek Feladat: 

a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása



a testnevelési órák, minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása



a kondicionálási és koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása a különféle táncok tanulásával



a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során Önellátási képességek: Feladat:

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakás és az osztályterem berendezéseinek rendbetartási igénye, a háztartási és a házkörüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei).

13 Befogadóképességek: Feladat: 

a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése, válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítható meg.



az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata (tanóra, ünnepélyek, versenyek) legyen alkalmas, a művészi értékű zene hallgatására.



a vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátítani a képi, plasztikai kifejezés és kompozíció jelrendszerének olvasását minden korosztály jusson hozzá, az életkornak megfelelő vizuális, esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez



az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket.

a

megfontoltan

Önkifejezési képességek: Feladat: Az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadóképesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség). 2.

Önvédelmi képességek:

Egészségvédő képességek: Feladat: A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása (sérülés elhárító esések, önvédelmi fogások, balesetvédelmi szokások). Identitásvédő képesség: A lelki egészség fontos feltétele. Feladat: A realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. 3. Önreflexív képességek: Önértékelő képesség. Feladat: A nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé (vallásos nevelés esetén a lelkiismeretvizsgálat is) Önmegismerő képesség: Feladat: A tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként, az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjenek el. Önfejlesztő képesség megalapozása terén: Feladat: 

a tehetség felismerése és fejlesztése

14 

olyan szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése, amely során az ifjak felfedezhetik ígéretes, öröklött adottságaikat, amelyek alapján kialakulhat a meggyőződés, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük



önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése



a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében Sikerkritériumok:



A tanév során sportprogramokat szervezünk, részt veszünk a város által szervezett tömegsport rendezvényeken.



Az iskola részt vesz a város középiskolái számára szervezett versenyeken minél nagyobb körben minél több sportágban / részleteiben meghatározva az éves munkatervben/.



A város által biztosított sportolási lehetőségek kiaknázása testnevelés órák keretén belül.



Az első évfolyamos osztályoknál zenés tánc betanulása az elsős avatóra.



Szalagavatóra zenés tánc betanítása az önként vállalkozó végzősök körében.



Kézműves programok szervezése, jeles ünnepek előtt.



Nyaranta kézműves tábor szervezése a hátrányos helyzetű tanulók számára.



Első évfolyamra lépők számára gólyatábor szervezése.



Közlekedésre nevelés közlekedés-biztonsági szakemberek meghívásával előadások keretében az osztályfőnöki órákon.



Fokozott figyelemfordítás a tanórák végén a tantermek rendben való elhagyására, a hulladék eltávolítására a hetesek ellenőrzése mellett.



Művészetek órán a tanulók megismertetése a legfontosabb zeneművekkel, a filmművészet kiválóságaival, betekintést nyújtani a bel- és külföldi képtárak anyagaiba.



Tanórákon - mind a közismereti, mind a szakmai tanórákon a szemléltetés módszere a vizuális befogadóképesség fejlesztése érdekében 80 %-ban legyen jelen.



Évente versmondó verseny szervezése.



Iskolai újság szerkesztése a tanulók aktív közreműködésével



Egészségfal /faliújság formájában/ kialakítása: cikkek, hírek közzététele, az egészséget veszélyeztető tényezőkre való figyelemfelkeltés



Minden év első osztályfőnöki óráján balesetvédelmi oktatás a számítástechnikai és szakmai órákon való baleset megelőzés érdekében. d) A szakmai képzés, a speciális kompetenciák fejlesztése Az alkotóképesség fejlesztése: Feladat:



fel kell tárni az alkotó, szakmai tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat, ki kell egészíteni azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatok tartalmaival



olyan tanórán kívüli szakkörök fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére



az iskolán kívüli fórumok minél jobb kihasználása

15 

a feladatok olyan jellegű megtervezése, hogy azok egyre komplexebbé váljanak az alkotóképesség fejlődésének érdekében



olyan alkotóképesség fejlesztését szolgáló feladatok összeállítása, amelyben a tapasztalati alkotóképesség valamennyi változata rendszeresen előfordul.



a szabályhasználat és a szabályalkotás képességének, mint az alkotóképesség összetevőjének a fejlesztése.

A leírt szabályok szerinti, önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele 

a szabályhasználó képesség gyakorlása csoportoktatás formájában



a szabályalkotó képesség fejlesztése részmegoldások leírásával, majd pedig az aktuális megoldás menetének szabályba foglalásával. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladataink

Iskolánk pedagógia programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógia feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: 

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása



az ezekre épülő differenciálás

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: 

a különböző szintű adottságaikkal



az eltérő mértékű fejlődésükkel



az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal



egyéb tevékenységükkel



szervezett ismeretközvetítéssel



spontán tapasztalataikkal személyiségüket.

összhangban

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításhoz, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez mértezett kiválasztással, elrendezéssel. Ezen célokat szolgálja továbbá egyik „jó gyakorlatunk”: „A Balaton-régió kulturális élete, különös tekintettel Keszthely környékére.” A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: 

műveltségét



világszemléletük, világképük formálódását



társas kapcsolatát



eligazodásukat saját testükön, lelki világukban



tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben

16 A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógia programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek, fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási, tanulási folyamata adjon teret: 1. a színes sokoldalú - iskolai életnek - tanulásnak - játéknak - munkának 2. fejleszti: - a tanulók önismeretét - együttműködési készségüket - eddze akaratukat 3. hozzájárul: - életmódjuk - motívumaik - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk, fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodáson nyugszik az iskola-fenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók: -

tudásának képességeinek egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban.

Figyelembe veszi, hogy az oktatás-nevelés színtereit: -

nem csak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is körülveszi.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: -

a megismerési vágy fejlesztése tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival

Az egészséges és kulturált életmódra való nevelés területén elvégzendő feladatok: 

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal



a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is A környezeti nevelés területén elvégzendő feladatok:



hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, ennek részletes kidolgozása a Környezeti Nevelési Programban találhatók, mely a Pedagógiai Programrészét képezi. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok:



a szabályhasználat képességének fejlesztése



az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása

Szakmai program

17 A helyi tantervekben előírtakon túlmenően: 

A gyakorlati képzés nemzetközisítése, tanulók külföldi gyakorlati képzésbe történő becsatlakoztatása



Különleges, a szakma elmélyítését szolgáló kurzusokon való részvétel lehetőségének biztosítása éves szinten 1-3 speciális képzési lehetőség felkínálásával /pl. zöldségfaragás, zöldségszobrászat, szakmai továbbképzések/.



A szakmai rendezvényekre való ellátogatás elméleti, gyakorlati órák terhére éves szinten minimum egy alkalommal



Üzemlátogatások szervezése éves szinten egy alkalommal

1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelési program célja, feladata, követelményei „Az egészség alapvető emberi jog, az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés is.” A fentiek alapján az egyén, a közösség kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jóléte társadalmi és gazdasági előnyökkel jár a társadalom számára. Az egészség vagy jólét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való megfelelő alkalmazkodáshoz a teljesítőképesség növekedéséhez. Napjainkban az egészség - megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekedő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk tanulói olyan életkori periódusban vannak, amely során személyiség fejlődésükre megfelelő hatást lehet gyakorolni. Az egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék föl az életmód, viselkedés és egészségi állapot közti összefüggéseket. Feladata az egyén önmagával szembeni felelősségének kialakítása. Annak felismerése, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos szervezése, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módok, szokások kialakulását, feltételeit befolyásoló tényezők megismertetése.. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesszük. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé számukra az „egészségeskevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Gyógytestnevelés Feladataink: 

a már kialakult testi elváltozások korrekciója a szervezet általános fejlesztése a könnyített és gyógytestnevelésre szorulók speciális igényeihez alkalmazkodva



a betegség előrehaladásának megállítása

18 

az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és a sport mozgásanyagának felhasználásával

A könnyített vagy gyógytestnevelésre történő beosztás, vagy a testnevelés óra alóli felmentés előfeltétele, hogy a tanuló rendelkezzen orvosi szakvéleménnyel. Diagnóziscsoportok: mozgásszervi elváltozások belgyógyászati elváltozások. A tanulók orvosi vizsgálatát az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, legkésőbb az adott tanév október 15-ig az iskolaorvos végzi. El kell érnünk, hogy minden tanulónk az állapotának megfelelően iskolai testnevelésben részesüljön. Prevenció: Az egységes prevenció szemlélet kialakításához szükséges a tantestületen belül és az iskola egészében a tények ismerete és a prevenció felvállalása. A prevenció formái: Elsődleges prevenció:  az egészséges életmód gyakorlása  a környezeti károsító tényezők kiiktatása Másodlagos prevenció:  szűrővizsgálatokon való részvétel  drog prevenció  rendszeres testedzés Az egészség megóvása, a szervezet edzettségének biztosítása a TESTNEVELÉS feladata is. Az edzett szervezet ellenállóbb a betegségekkel szemben. A testedzésnek többféle szerepe van: A testedzés, sportolás növeli az akaraterőt, önfegyelmet, rendszerességet, kitartást, türelemre nevel. Segít az idegfeszültség megszűntetésében, feloldja a szorongást és a stresszt. Esztétikai eredményhez is vezet, a formás alak növeli az önbizalmat. Az életmód megváltoztatása, életre szóló cél egy hosszú távú egészséges életmód kialakítása. Diákjainkban tudatosítsuk, hogy a képességeikhez mérten maximálisan részt kell venni a testnevelés órákon. A tartós élettani hatást, az edzettséget a terhelés fokozatos növelésével lehet elérni. A rendszeres és fokozatos terhelés hatására a szervezet áthangolódik, alkalmazkodó teljesítőképessége nő. Az iskola-egészségügyi ellátást iskolaorvos, védőnő és fogorvos végzi. Folyamatosan végzendő gyógyító-megelőző feladatok, és iskola higiénés teendők. A tanulók részletes orvosi vizsgálata meghatározott időben 9-11. évfolyamon történik: státuszfelvétel, törzslap kitöltés.      

Időszakos szűrővizsgálatok/ szakiskolai tanulók minden évben történő vizsgálata/. A munkahelyi gyakorlathoz szükséges egészségügyi könyv kitöltése, igazolások ellenőrzése. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetén a tanuló gondozásba vétele. A fokozott gondozásra szorulók kiemelt gondozása. Pályaválasztási tanácsok és vizsgálatok. 10. évfolyam pályaalkalmassági orvosi vizsgálata.

19  

Elsősegély jellegű betegellátás az oktatási intézményben. Járványügyi előírások betartása, fertőző betegségek esetén az elrendelt járványügyi intézkedések elrendelése. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. Az étkezés ellenőrzése, az étlap figyelemmel kisérése, véleményezése. Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtás ellenőrzése. Az egészségügyi információk közlése a szülőkkel Nyilvántartás vezetése az ellátott tanulókról, a külön jogszabályok szerinti jelentések készítése. Az iskolán kívüli fakultatív programok /elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási / tartása versenyeken.

     

.Az egészségnevelés területei:              

A tanulók a serdülőkori változásokat egészségesen éljék meg, s nem csak testileg, hanem mentálisan is. Tiszta, szermentes élet szépségének bemutatásával, és az ellenkező esetek következményeinek tényszerű megismertetése. Harmonikus párkapcsolat lehetőségének alapjai, nem csak a szexualitás túlzott voltának elitélése. Fertőző betegségek felismerése, megelőzésük fontossága, ami mindenkinek a feladata, nem csak az egészségügyi dolgozóké. Személyi higiénés teendők. Testedzés kultúrája az egészség szem előtt tartásával./gerinctorna/ Problémák kezelése és nem az elfedése. Egészséges táplálkozás fontossága, a táplálkozással befolyásolható betegségek megismertetése /obesitas, anorexia nervosa, bulimia, hipertónia, cukorbetegség, Pszichoszexuális fejlődés, párválasztás, szexualitás, szexuális úton terjedő fertőző betegségek, abortusz és veszélyei. Drog prevenciós órák és tanításon kívüli foglalkozások tartása. Szülészet-nőgyógyászati osztályokkal /TINÉDZSER AMBULANCIA/ való kapcsolat felvétele, órák szervezése, tartása. Vöröskereszttel szoros kapcsolat tartása, versenyeiken való részvétel. Daganatos betegségek megelőzése fiatal korban, szűrővizsgálatok fontossága Rendszeresen /emlő és here önvizsgálata/

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók sajátítsák el a kiemelt feladatokban megfogalmazottakat: Kiemelt feladatok:

     

elsősegélynyújtás kezdő lépései sebek ellátása mozgásszervi sérülések ellátása eszméletlen állapot felismerése, ellátása (cukorbetegség, alkoholmérgezés esetén is) stabil oldalfekvés technikájának elsajátítása újraélesztés szükségességének felismerése és elkezdése

20 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Tanórák keretében a)Biológia: szaktanár közreműködésével Szakközépiskola: 9.A/B osztály 3 óra 12.A és 13.A osztályokban( 3 óra) Szakiskola: 10.D/E osztályokban (3 óra) b)Természetismeret: szaktanár közreműködésével Szakiskola: I/9-11. osztályokban (2-2óra) c)Osztályfőnöki: védőnő és meghívott előadó (mentős) közreműködésével

9-12. osztály 1-1 óra Tanórán kívül Iskolai egészségnap keretében, meghívott előadók közreműködésével.

1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretit biztosítja, miközben tagja önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Pedagógia meggyőződésünk, hogy nevelő közösségünk a legegyetemesebb emberi, kulturális, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret, segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. Referencia-intézmény, mint érték jelenik meg a közösségfejlesztésben mint a pedagógusok, mint a diákok tekintetében Iskolánk közösségi nevelésének lényege és feladatai:      

a közösségben vagy közösségi tevékenységgel történő nevelés; a társas kapcsolatok fejlődése és fejlesztése; a közösségi érzés és tudat fejlesztése; szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség; az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben; a közösségi emberré válás elősegítése.

Ezen területhez kapcsolódik iskolánk egyik „jó gyakorlata”: „Tanulmányi kirándulások személyiségfejlesztő hatása” A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai: Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai

21 értékközvetítő tevékenységének lényegét személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés

adják,

amelyek

célja

elsősorban

a

Ezek közé tartoznak       

az erkölcsi ismeretek, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, a bűnmegelőzés, a drogprevenció, fogyasztóvédelmi nevelés.

E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A közösségi nevelés területei:   

a család az iskola az iskolán kívüli közösségek

Programunk szempontjából az iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területeit határozzuk meg. Ezek:    

tanórák tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglakozások (kirándulások, túrák, színház, szakmai kiállítások) diákok által szervezett tanórán kívüli iskolai foglakozások (DÖK munka) szabadidős tevékenység

A szabadidős tevékenységek egyre inkább a nevelőmunka középpontjába kerülnek. Fontos, hogy a tantárgyat kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig, a legszélesebb tevékenység skálán keresztül, már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidőforrások. Az iskolai oktatás és szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása legyen, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse. Az iskola szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkának. a) A tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, tehát az osztályközösséget összetartja:    

a közösségi érdek a közös cél a közös értékrend a tudat

Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete. Legfontosabb célunk ebből a nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes és a közös cél érdekében hajlandó: 

a közös értékrend elfogadására

22 

az iskolaszervezet keretein (tanórán) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

Tantestületünk tudja, hogy ennek a célnak a megvalósításhoz több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósításra törekszünk:        

a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével a tanulók kezdeményezéseinek segítése a közvetlen tapasztalatszerzés segítése a közösségi cselekvések kialakításnak segítése, fejlesztésem (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával: bírálat, önbírálat segítségével) önállóságának, öntevékenységének, önigazító képességének fejlesztése a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés olyan nevelő kollektíva kialakítása (megtartása), amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és egyes tevékenységüket koordinálni tudja különböző változatos munkaformákkal (homogén csoport munka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése

b) A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladati: A tanórán kívüli foglakozások, már kötetlenebb tevékenységi formák, így a közösen átélt kirándulások, színházlátogatások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló lehetőségei. Feladatunk, hogy:     

neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére átgondolt tevékenységekkel, pedagógiai irányítással biztosítsuk, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését ismertessük meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek a sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését

c ) A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: A diák önkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Iskolánkban a DÖK-tagsági viszonya önkéntes, tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megitatására, határozathozatalra. Feladatunk: 

Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak

23      

A kialakított, meglévő, vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése A régi tevékenységek mellett, új hagyományok teremtése Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes, esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenység szervezése Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

d) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladati: Programunk szerint a szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A szabadidős tevékenységeket mindig élményre építjük, problémamegoldást fejlesztő módszereket alkalmazunk benne. Konkrét feladataink:      

  



jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységül által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket a csoporton belüli kapcsolatok erősítése a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezető elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és rétegspecifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód a tevékenységformák kialakításában törekeszünk arra, hogy a résztvevők adottságaira építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitására ösztönözzön Célunk: Olyan erős érzelmi, értelmi, felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezheti fel önmagukban a másik iránti érdeklődést, részvétet, megértést, a türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett, hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására

1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

24

                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok

25

     

megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozást és a képességek kibontakoztatását iskolán belül a szakkörök, az emelt szintű érettségi előkészítők, az egyéni foglalkozások szolgálják. Természetesen felhívjuk tanítványaink figyelmét a város állami és civil szervezeteinek, alapítványainak és más megyei, országos szervezetek által biztosított lehetőségekre is. Tehetséggondozó szakkörök Céljuk:      

érdeklődés kielégítése, képességek további fejlesztése, tehetségek felismerése és segítése, felkészíteni a különböző szintű versenyekre, bevezetés az önálló kutatás – ismeretbővítés rejtelmeibe, felkészítés a magasabb iskolafokozatba lépésre.

Szervezésük: Minden tanév elején, figyelembe véve a tanulók igényeit és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket meghirdetjük az indítani tervezett szakköröket. Az egyes szakkörök akkor indulhatnak, ha a jelentkezők létszáma meghaladja a 15 főt, a szakkörvezető a programot szeptember végéig leadja az illetékes igazgatóhelyettesnek, aki a programot elfogadja és engedélyezi az indulást. Amennyiben a működés jelentős többletkiadással jár, a szakkör indítását az igazgató engedélyezi. Felkészítés a továbbtanulásra Szervezésük: Minden tanév elején az első tudásfelmérések után a szaktanárok javaslata alapján az igazgató engedélyezi a tantervben meghatározott órakeret 6%-ának megfelelő időkeret függvényében. Önköltséges vagy részben önköltséges tanfolyamok Szervezésük: Szülői és/vagy tanulói igények alapján történik (pl: idegennyelv-tanulás, speciális szakmai programok, művészeti, kulturális, sport-körök). Diáksportkör (atlétika, labdajátékok, úszás, stb.)

26 Osztályok, csoportok közötti bajnokságok, diákolimpia. A csoportok önkéntes csatlakozás útján szerveződnek, az iskolát magasabb szintű versenyeken képviselőket az edző (testnevelő tanár) a versenyeredmények alapján választja ki. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: 

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításában részt vevő tanulócsoportban a tanulói laptop-programba való bekapcsolódás egyéni fejlesztést tesz lehetővé, segít a tehetséggondozásban és az egyénre szabott haladásban. 

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). 

projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 

Feltételek:

Tárgyi feltételek:     

Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek:   

A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.

27  

Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Intézményünk alapító okirata szerint foglalkozik a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával – nevelésével. Feladatunk azon kiemelt figyelmet érdemlő, különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók fejlesztése, akiknek a részére a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság intézményünket kijelölte. Nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval közösen, inkluzív nevelés-oktatás keretében történik. A tanulási probléma súlyosságát a nevelési tanácsadó, ill. a szakértői bizottság állapítja meg, fogyatékossági típusonként, személyre szabottan határozza meg a fejlesztés alapelveit, kiemelt feladatait. A pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációnak is kiemelt feladata. A felvételi eljárás és a beiratkozás során tájékoztatást kérünk a szülőtől, fennáll-e a tanuló esetében sajátos nevelési igény vagy tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség, bekérjük a szakvéleményeket, ezek alapján az igazgató határozatot hoz az esetleges mentesítésről. Ha a mindennapi munka során felmerül valamilyen tanulási probléma gyanúja, a tanulót szakvizsgálatra küldjük. Az iskola feladata a tanulási nehézségek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségét vesszük igénybe. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény- és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, az átlagnál nehezebben tűrnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

28 Oktatásuk, nevelésük során meg kell találnunk a speciális nevelési-oktatási igényű tanulók egyéni képességeihez igazodó, fejlődésüket legelőnyösebben elősegítő eszközöket, módszereket. A pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épül, a szülővel és a tanulóval való megbeszélést követően történik, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembe vételével. Esetükben kiemelt figyelmet érdemel a tanulásszervezési módok megválasztása. Tehetséggondozásuk –a képességek bármely területen –is kiemelt figyelmet érdemel. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavar, azaz – diszlexia, – diszkalkúlia, – diszgráfia, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavar – hiperaktivitás és figyelemzavar – a szocio-adaptív folyamatok zavara. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat     

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása, a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs, felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt a szakértői bizottság/ nevelési tanácsadó javaslata nyomán. A tanulási képességek alakulását folyamatosan értékeljük a fejlesztést végző pedagógus, fejlesztőpedagógus és az osztályban tanító pedagógusok bevonásával, rendszeresen konzultálunk, megjelöljük a további feladatokat. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók esetében. A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal. Közösen próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, motivációját, önbizalmát növelni. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök bővítése, alkalmazása, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. A fejlesztő

29 munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak, a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának.

Az iskolai rehabilitációs tevékenység formái:  

tanórai differenciált foglalkozás képességfejlesztés, fejlesztő foglalkozás külön időkeretben a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján a törvény által biztosított heti óraszámban, egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában, a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonásával a fejlesztő tevékenységbe.

A tanórai megsegítés alapelvei, formái:                     

szükség esetén egyéni haladási ütem biztosítása a tanuló elfogadása, a másság elfogadtatása a tanulócsoporttal, inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulásának elősegítése empátiás, segítő magatartás személyre szabott megsegítés a tanulók között fennálló különbségek figyelembe vétele pozitív diszkrimináció alkalmazása a művelődéshez való alkotmányos alapjog érvényesítése érdekében gyakori dicséret, önbizalom erősítés, pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás a módszerekben, a tananyag tartalmában, óraszervezésben, a számonkérés, értékelés, a segítségadás módjában a tanulási stílus figyelembevétele sok vizuális segédanyag alkalmazása a tanulási folyamat apró lépésekre bontása a számonkérés a tanulókhoz igazodó formáinak használata, együttműködés a szülővel a szükséges speciális eszközök használatának megengedése, megtanítása az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges differenciált házi feladatok adása differenciált értékelés ingergazdag környezet megteremtése, motiválás rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva a tananyag életszerű tartalommal való megtöltése, gyakorlatorientált ismeretek

A fejlesztés tanórán kívüli formái, feladatai: 

a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő törekvés a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítására, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására a meglévő ép funkciók erősítésével és bevonásával

30          

a hiányok pótlása érdekében program kialakítása, a fejlesztésre vonatkozó célok, tartalmak megfogalmazása a pedagógiai célú rehabilitáció feladatainak, ütemezésének kidolgozása a tanuló minél teljesebb megismerése, problémáinak feltárása egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyeztetése, haladásának értékelése team munkában, az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok bevonásával a kulturális hátrány kompenzálása tanulási technikák tanítása, gyakorlása a tanulók személyiségének pozitív megerősítése, önismeret, énkép kialakítása a pedagógiai folyamatnak a gyermek nevelhetőségéhez illesztése a másodlagos magatartási zavarok megelőzése érdekében differenciálás minden területen együttműködés, konzultáció a szakszolgálatok szakembereivel (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekpszichológus stb.)

Kedvezmények, felmentések, nyilvántartás: A sajátos nevelési igényű tanulók ellenőrzése, értékelése, minősítése megegyezik az iskolában általában szokásos eljárással. Kivétel azokban az esetekben van, amelyekben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi:   

Szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; Tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a fejlesztés hogyan valósult meg. Tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal.

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat. A szakértői bizottság javaslata alapján szülői kérésre az igazgató felmentést adhat az értékelés alól, egyes tantárgyak vagy tananyagrészek, írásbeli, szóbeli számonkérési formák alól. Az idegen nyelv értékelése, minősítése alól a szakiskolában és az érettségire épülő szakmai képzés esetében felmentés nem adható, mivel az idegen nyelvi modul a szakmai vizsga része. A sajátos nevelési igényű tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen – és az érettségi vizsgán – biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. Az iskola a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló esetében a beírási naplóban feltünteti a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. Az iskola minden év június 30-ig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét a szakvéleményt kiállító intézmény megnevezésével és a szakvélemény számával együtt, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.

31 Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) vezetésével, irányításával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. A fejlesztés területei: Mozgásfejlesztés:    

nagymozgások, finommozgások, testséma-fejlesztés, téri tájékozódás, szerialitás finomítása

Percepciófejlesztés:    

vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus

Verbális fejlesztés Pszichikus funkciók fejlesztése:   

emlékezet, figyelem, gondolkodás

Egyéb tevékenységek:      

tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, szaktanárok irányításával hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés) önálló tanulásfejlesztés

Tanulási problémák és kezelésük: Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége

32 – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői: – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló-, kéz-, ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás) A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló íráskivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara,

33 – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyi érték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,

34 f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása Hiperaktivitás és figyelemzavar A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitással, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Jellemzői: – szóródó, terelhető figyelem, a tanuló hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képes szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – tantárgyi alulteljesítés (főként nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek A fejlesztés célja: – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai: – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködéssel – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok időbeli struktúrájának megtervezése és kivitelezésének segítése – motiválás, sikerélmény biztosítása A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszeri működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja: – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, pszichoterápia b) korszerű, rugalmas keretek alkalmazása a tanítási órán c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása,

35 e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők beilleszkedését a tanórákon sokszínű tevékenységformák biztosításával segítjük elő:        

differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák alkalmazása projekt-módszer tevékenységközpontú pedagógiák individuális tanulás előtérbe helyezése fejlesztő értékelés alkalmazása a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal esetenként számításba jöhet az alacsonyabb követelményszintű osztályba vagy csoportba való átjutás lehetősége (pl.: szakközépiskolai osztályból szakiskolába, haladó nyelvi csoportból kezdő szintűbe)

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, nevelésük-oktatásuk során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat, mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényében. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének van kiemelt szerepe. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása elősegíti az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását.

36 Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)       

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

1.7.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Egyre nagyobb számban jelentkeznek iskolánkba a társadalom peremén elhelyezkedő, illetve a leszakadó-félben lévő rétegek családjaiból származó tanulók. A velük kapcsolatos sajátos nevelési feladatok már nem oldhatók meg hagyományos ifjúságvédelmi eszközökkel és módszerekkel. A helyzet javítása csak a nevelőmunkánk egészét átfogó komplex programmal képzelhető el. Ennek főbb területei a következők:   

megelőzés, a veszélyeztetettség időben történő felismerése, segélynyújtás.

A megelőzés kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. Ennek megvalósítása az intézményünk egészét átfogó, tudatos, a környezet- és egészségnevelést integráló pedagógiai folyamat, melynek során minden szaktanárnak, osztályfőnöknek, szülőnek megvannak a maga speciális feladatai. Olyan tudással és szokásokkal vértezzük fel tanítványainkat, melyeknek birtokában képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (drog, alkohol, dohányzás, szerencsejátékok, stb.), ismerik az elhárításuk fontosabb módszereit, és képesek az életük tudatos alakítására. Természetesen nemcsak a tanórát tekintjük ezen célunk megvalósulása színtereként. Valljuk, hogy legalább ilyen jelentőséggel bír intézményünk hagyományrendszere, belső miliője, a tanár - diák viszony, a kortárscsoportok, általában az emberi kapcsolatok és a tanulót körülvevő tárgyi környezet (bútorok, szaktantermek, sportudvar) is. Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a szervekkel, szervezetekkel, akik szakszerű támogatást és konkrét segítséget adnak a megelőző munkánkhoz (Családsegítő Szolgálat, Rendőrség,

37 Mentor Iroda, házi- és iskolaorvos, Máltai Szeretetszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Zala Megyei Pedagógiai Intézet, Drogambulancia) Osztályfőnökeink fontos szerepet játszanak a tanuló otthoni környezetének megismerésében, a családi és a mi nevelőmunkánk összehangolásában. Tapasztalataikat az ifjúságvédelmi felelős integrálja, aki sok segítséget kap még a diákönkormányzat vezetőitől. A veszélyeztetettség időben történő felismerése hasonlóan fontos feladatunk, mint a megelőzés. E részterület sikerét nagyban meghatározza az iskolánk légköre. Alapelvünk ugyanis, hogy az őszinteségen alapuló tisztelet és szeretet a leghatékonyabb módja az egymás iránti felelősség kialakulásának. Nem tagadjuk az osztályfőnök kiemelt szerepét, de rendkívül fontosnak tartjuk a szülők, a társak jelzéseit is. A kapott információkat tapintatosan és többoldalúan megvizsgáljuk, és diszkréten kezeljük. A segítségnyújtás hagyományos és újszerű formáit egyaránt alkalmazzuk. Az osztályfőnökeink alkalmazzák az egyéni beszélgetések módszerét tanítványaik alaposabb megismerésére. A gyermek és ifjúságvédelemben kiemelt szerepe van az ifjúságvédelmi felelősnek, aki az iskolavezetés segítőtársa, összefogja az iskola gyermekvédelmi munkáját. Segíti az osztályfőnököket, tájékoztatja őket az aktuális feladatokról, rendeletekről, intézkedésekről. Az ifjúságvédelmi felelős azt várja a szaktanároktól, illetve az osztályfőnököktől, hogy minél előbb jelezzék számára a problémás gyerekeket. Hiszen ő tudja a legjobban, hogy hová lehet fordulnia szakmai segítségért. Az ifjúságvédelmi felelős a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján esetlegesen bevonja a családvédelmi szakszolgálatot, a nevelési tanácsadót, védőnőt, iskolaorvost, drogambulanciát, különböző kortárs egyesületeket a probléma megoldása érdekében. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál. Az anyagi veszélyeztetettség, szociálisan hátrányos helyzet megoldására a támogatás más formáit is felkutatja (iskolai szociális alap, ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás) Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére (pl. a Diáknapi program összeállításában) Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán, és eljár érdekükben. Tájékoztatja az osztályfőnököket, a tanulókat, szülői értekezleten a szülőket arról, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá. Az iskolában jól látható helyen közzéteszi nevét, elérhetőségét, fogadóóráját, valamint, hogy a tanulók és a szülők az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését. Gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az ifjúságvédelem területén meghirdetett pályázatokat, azokat közzéteszi, illetve pályázatot készít. 1.7.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Önhibáján kívül mind több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni

38 igyekszik körülményeit, ezért igen tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Iskolánk eddig is próbálta a szociális hátrányok enyhítését. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezése nemcsak az oktatás feladatainak megvalósítását segítették, hanem szociális funkciót is teljesítettek. Először a szociális hátrányokkal küzdő fiatalokat igyekeztünk feltérképezni, hogy problémáikat megismerhessük. A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységi formák szolgálhatják:       

Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, A tanulók kollégiumi, tanulószobás, ill. menzai ellátásban való részesülésének segítése, Pályaorientációs tevékenység folytatása, Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, Drog - és bűnmegelőzési programok szervezése, Tankönyvtámogatás, Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, stb.

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, legjelentősebb tevékenységei közé tartozik a diákrendezvények szervezése, a diákújság és a sulirádió szerkesztése, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretit biztosítja, miközben tagja önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Pedagógia meggyőződésünk, hogy nevelő közösségünk a legegyetemesebb emberi, kulturális, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret, segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. Iskolánk közösségi nevelésének lényege és feladatai: - a közösségben vagy közösségi tevékenységgel történő nevelés; - a társas kapcsolatok fejlődése és fejlesztése;

39 - a közösségi érzés és tudat fejlesztése; - a közösségi emberré válás elősegítése. A közösségi nevelés a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében.” A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai: Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés Ezek közé tartoznak  

az erkölcsi ismeretek, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek,

- az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció, - fogyasztóvédelmi nevelés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. A közösségi nevelés területei:   

a család az iskola az iskolán kívüli közösségek

Programunk szempontjából az iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területeit határozzuk meg. Ezek:    

tanórák tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglakozások (kirándulások, túrák, színház, szakmai kiállítások) diákok által szervezett tanórán kívüli iskolai foglakozások (DÖK munka) szabadidős tevékenység

A szabadidős tevékenységek egyre inkább a nevelőmunka középpontjába kerülnek. Fontos, hogy a tantárgyat kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig, a legszélesebb tevékenység skálán keresztül, már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidőforrások. Az iskolai oktatás és szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása legyen, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse. Az iskola szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkának. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

40 A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, tehát az osztályközösséget összetartja:    

a közösségi érdek a közös cél a közös értékrend a tudat

Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete. Legfontosabb célunk ebből a nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes és a közös cél érdekében hajlandó:  

a közös értékrend elfogadására az iskolaszervezet keretein (tanórán) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

Tantestületünk tudja, hogy ennek a célnak a megvalósításhoz több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósításra törekszünk:        

a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével a tanulók kezdeményezéseinek segítése a közvetlen tapasztalatszerzés segítése a közösségi cselekvések kialakításnak segítése, fejlesztésem (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával: bírálat, önbírálat segítségével) önállóságának, öntevékenységének, önigazító képességének fejlesztése a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés olyan nevelő kollektíva kialakítása (megtartása), amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és egyes tevékenységüket koordinálni tudja különböző változatos munkaformákkal (homogén csoport munka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladati: A tanórán kívüli foglakozások, már kötetlenebb tevékenységi formák, így a közösen átélt kirándulások, színházlátogatások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló lehetőségei. Feladatunk, hogy:     

neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére átgondolt tevékenységekkel, pedagógiai irányítással biztosítsuk, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését ismertessük meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek a sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését

41 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: A diák önkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Iskolánkban a DÖK-tagsági viszonya önkéntes, tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megitatására, határozathozatalra. Feladatunk:       

Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak A kialakított, meglévő, vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése A régi tevékenységek mellett, új hagyományok teremtése Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes, esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenység szervezése Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladati: Programunk szerint a szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A szabadidős tevékenységeket mindig élményre építjük, problémamegoldást fejlesztő módszereket alkalmazunk benne. Konkrét feladataink:      



jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységül által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket a csoporton belüli kapcsolatok erősítése a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezető elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és rétegspecifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód a tevékenységformák kialakításában törekeszünk arra, hogy a résztvevők adottságaira építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitására ösztönözzön

Célunk: 

Olyan erős érzelmi, értelmi, felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezheti fel önmagukban a másik iránti érdeklődést, részvétet,

42



megértést, a türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett, hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására

A szülő, a tanuló, az iskolai, a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Megvalósulási formái: 

a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.

Feltétele:   

kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

 Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:        

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - nyílt napok - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról - változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat - előre tervezett szülői értekezletek - rendkívüli szülői értekezletek - fogadóórák - előadások szervezése pl: pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával Drog Ambulancia Szakemberei Rendőrség - pályaválasztási tanácsadás

43 - közös kirándulások A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:   

közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében megvalósuló témahetek és projektek során a minél szélesebb körű bevonás hatására erősödik a szülők és az iskola közötti kapcsolat. alapítvány működtetése a nevelési oktatási célok segítésére

Rendkívül sok segítséget kapunk a szülőktől anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Az anyagi segítséget az alapítványunk számára felajánlott adó 1 %-a jelentik, hiszen ezek adják az alapítvány fő bevételét. A szülők és az iskola kapcsolatát hivatalosan a Szülői Munkaközösség testesíti meg. Osztályonként működnek a munkaközösségek, és az osztályonkénti választmányi tagok adják az iskolai képviseletet. A szülői választmány évente legalább egyszer ülésezik, rendkívüli esetekben többször is összehívható. A választmányi ülésen az igazgató, vagy helyettese beszámol aktuális eseményekről, feladatokról. Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök, esetenként a szaktanárok adnak tanácsot a szülőknek nevelési problémáik megoldásában. Iskolaszék nem működik az iskolában. A kapcsolattartás szervezett formái:       

Tájékoztató szülői értekezlet intézményünk felvételi rendjéről a nyolcadik osztályos tanulók szüleinek minden év novemberében. Tájékoztató szülői értekezlet a 12.(13.) évfolyamon tanulók szüleinek a felsőoktatási intézményekbe való felvételikről. Szülői értekezletek a 9. évfolyamon évente legalább három, a felsőbb évfolyamokon legalább két alkalommal. Fogadóórák tartása heti rendszerességgel. Tájékoztató tartása a szülői közösségek vezetőinek intézményünk életéről évente legalább egy alkalommal. Az iskolai szülői szervezetek képviselője tanácskozási joggal részt vehet az érettségi vizsgabizottságok munkájában. Előadások tartása az érdeklődő szülőknek.

A kollégiumi pedagógussal való kapcsolatteremtés formái Iskolánk 240 fős kollégiummal rendelkezik. A kollégiumi nevelőtanárok főleg az osztályfőnökökkel tartanak kapcsolatot. A személyes vagy telefonon történő megbeszélések a tanulók megismerését, fejlődését szolgálják. Biztosítjuk, hogy a kollégiumi nevelők betekinthessenek az osztálynaplókba, onnan kiírják a kollégisták jegyeit. Folyamatos és rendszeres munkakapcsolat vezetői szinten is. Kölcsönös a részvétel az iskolai és a kollégiumi rendezvényeken. Kapcsolatok más iskolákkal Közös szakmai munkaközösségi foglalkozások szervezése a város általános iskoláinak tanáraival. Az általános iskolák értesítése a 9. évfolyamos tanulók félévi eredményeiről. A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innováció keretében: Jó gyakorlatok átvételével hospitálást, bemutató órákat, konzultációt valamint a tanárok közötti tapasztalatcserét tervezünk megvalósítani referencia-intézmény pedagógusaival.

44 Külföldi cserekapcsolatok Fontosnak tartjuk a magasabb szintű nyelvtudás elérése érdekében, hogy tanulóink Németország különböző területeit, valamint angol illetve francia nyelvterületeket is megismerhessenek, így lehetőség legyen nemcsak a nyelv gyakorlására, hanem más kultúrákkal való találkozásra is. Az iskola szakmai kapcsolatai Kapcsolat a tanulók gyakorlati foglalkozását biztosító vállalatokkal, vállalkozásokkal Minden tanév indításakor összehívjuk a tanulókkal közvetlenül foglalkozó cégek képviselőit, és tájékoztatót tartunk a képzés feltételeiről, az érvényes jogszabályokról. A szerződések megkötésével, illetve megújításával együtt megkapják a gyakorlati oktatás követelményeit tartalmazó írásos anyagot. A tanév és a nyári gyakorlat során meglátogatjuk a képző helyeket, és a felmerülő gondokat lehetőleg a helyszínen megbeszéljük. Kapcsolat a kamarával A gyakorlati oktatás tárgyi és személyi feltételeinek meglétét közösen ellenőrizzük. A szülői és a vállalkozói jelzésekről egymást kölcsönösen tájékoztatjuk. A Kamara kiadványait folyamatosan megkapjuk, pályázataikon részt veszünk. A beiskolázáskor javaslataikat messzemenően figyelembe vesszük. Kapcsolat a Megyei Munkaügyi Központtal: Elsődlegesen a következőkhöz várjuk a segítséget: szakképesítések, munkaerő-piaci igények felmérése a beiskolázáshoz, iskolarendszeren kívüli szakképzésben részvétel: átképzések, az elhelyezkedési esélyek növelése, képzési szerződés. Kapcsolat a továbbtanulást biztosító intézményekkel: Együttműködésünk a következő területekre terjed ki:   

tájékozódás a továbbtanulási lehetőségekről, előképzettségi és felvételi követelményekről, magasabb szintű szakképesítés megszerzéséről, esetleges akkreditációról, képzési tapasztalatok cseréje, volt tanulóinkkal igyekszünk továbbra is kapcsolatot tartani. Visszajárnak iskolánkba és beszámolnak az alsóbb évfolyamosoknak tapasztalataikról.

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az osztályozó vizsga letételének lehetséges okai:

yozó vizsgára kötelezett a diák

Vizsgaidőszakok: 1. szeptemberben ( elsősorban a más iskolából való átvételhez) 2. január elején ( a magántanulók fél évi osztályozó vizsgái számára) 3. február elején (az előrehozott érettségihez) 4. április vége ( az előrehozott érettségihez informatikából )

45 5. augusztus vége ( javító vizsgák) Az osztályozó vizsgára írásban kell jelentkezni az iskolai éves munkatervben meghatározott időpontig, az iskola által biztosított nyomtatványon.(Kivételt képeznek a magántanulók, akiket az iskola értesít a vizsgabeosztásról) gi vizsgaidőszakra az informatika kivételével február 15- ig rendelkeznie kell a szükséges osztályozó vizsgákkal, melyet a januári időszakban tehet le. Informatikából az áprilisi vizsgára csak az kaphat engedélyt, aki februárban már jelentkezett az érettségi vizsgára. Az augusztusi időszakban csak az a tanuló kaphat engedélyt osztályozó vizsgára aki a jelentkezésével együtt beadja az őszi érettségi vizsgára történő jelentkezési kérvényét is. on kívüli osztályozó vizsgát nem lehet az előrehozott érettségi szándékát kérni. Ehhez a dokumentumhoz csatolni kell a vizsga írásbeli dolgozatát és a szóbeli felkészülési lapot amennyiben ilyet a vizsgázó készít.

bizonyítványban. a következő záradékkal: A(z) ........................ tantárgy…..évfolyamából jegy betűvel, majd mögötte zárójelben számmal …..eredménnyel.......... -án osztályozó vizsgát tett.Ha előrehozott érettségi vizsgát tehet a tanuló, akkor még kiegészül: Az …….tárgyból érettségi vizsgát tehet. el kell végeznie az osztályfőnöknek. 1.11. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit Iskolánk tanulóinak magasabb évfolyamra lépésének feltétele, hogy az előző tanév követelményeit teljesítse, valamint a kötelező összefüggő nyári szakmai gyakorlatát letöltse. A szakközépiskola utolsó specifikus szakképző (5/13.) évfolyamára való lépés feltétele a sikeres a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyat tartalmazó érettségi vizsga. 1.12. Az érettségi vizsgára felajánlott tantárgyak A Keszthelyi VSZK középszintű érettségi vizsgára a következő kötelező tantárgyakból készíti fel a tanulókat : magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv vagy német nyelv és vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Középszinten még érettségi vizsgát tehetnek a tanulók angol nyelv , német nyelv, testnevelés, informatika, biológia tantárgyakból. Emelt szinten magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek, testnevelés tárgyakból készítjük fel a tanulóinkat.

46 1.13 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulók átvételének szabályai Más középiskolából tanuló csak akkor kerül átvételre , elsősorban szeptemberben, ha azokból a tantárgyakból melyekből hasonló óraszámban nem szerzett év végi jegyet különbözeti vizsgát tesz. Az írásbeli kérelemhez a mellékelni kell a bizonyítványa fénymásolatát. A különbözeti vizsgára a tanuló egyénileg készül fel.

1.14 A felvételi eljárás különös szabályai  Szakközépiskola 4 évfolyamos szakközépiskolai közismereti és a szakképzési kerettanterv alapján, amely érettségi vizsgával zárul. Oktatott idegen nyelv: angol és német. Elméleti és gyakorlati vendéglátás-turisztika szakmacsoportos oktatás. Érettségit követően egy szakképzési évfolyam. Jelentkezés módja: Általános iskolai jelentkezési lap megküldésével történik A felvételi pontszámítás módja: Sikeres 8-dikos végbizonyítvány. Az 5., 6., 7., év végi és a 8. félévi osztályzatok összege alapján történik a rangsorolás. Beszámított tantárgyak: Magyar nyelv- és irodalom, Matematika, Történelem, Idegen nyelv, Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Természetismeret. Pontazonosság esetén a törvényi rendelkezés szerint járunk el: figyelembe vesszük a hátrányos helyzetet, illetve a lakóhely és az iskola közti távolságot. Az iskolánkba érkező jelentkezési lapokon előfordul, hogy az általános iskolás tanulók bizonyos tantárgyakból nem kapnak osztályzatot, és ez a rangsor kialakításánál hátrányosan érintené őket. Ilyen esetek kiküszöbölése érdekében az alábbiak szerint járunk el: o Ha meg van minden osztályzat, akkor a elért pontszám/elérhető összes pontszám hányadosát határozzuk meg o Ha hiányoznak osztályzatok, akkor elért pontszám/(elérhető összes pontszám-5*hiányzó tantárgyak száma) hányadosát határozzuk meg A sorrendet ezen hányados alapján állapítjuk meg.  Szakiskola 3 évfolyamos szakiskolai képzés a szakiskolai közismereti és szakképzési kerettanterv alapján. Oktatott idegen nyelv: angol vagy német. Egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés szükséges feltétel. Jelentkezés módja: Általános iskolai jelentkezési lap megküldésével történik. A felvételi pontszámítás módja: Sikeres 8-dikos végbizonyítvány. Az 5., 6., 7., év végi és a 8. félévi osztályzatok összege alapján történik a rangsorolás. Beszámított tantárgyak: Magyar nyelv- és irodalom, Matematika, Történelem, Idegen nyelv, Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Természetismeret. Pontazonosság esetén a törvényi rendelkezés szerint járunk el: figyelembe vesszük a hátrányos helyzetet, illetve a lakóhely és az iskola közti távolságot. Az iskolánkba érkező jelentkezési lapokon előfordul, hogy az általános iskolás tanulók bizonyos tantárgyakból nem kapnak osztályzatot, és ez a rangsor kialakításánál hátrányosan érintené őket.

47 Ilyen esetek kiküszöbölése érdekében az alábbiak szerint járunk el: o Ha meg van minden osztályzat, akkor a elért pontszám/elérhető összes pontszám hányadosát határozzuk meg o Ha hiányoznak osztályzatok, akkor elért pontszám/(elérhető összes pontszám-5*hiányzó tantárgyak száma) hányadosát határozzuk meg A sorrendet ezen hányados alapján állapítjuk meg.

48

2. Az intézmény helyi tanterve Képzési szerkezet:

49 2.1 A választott kerettanterv megnevezése a szakközépiskolában A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

11. évf. 12. évf.

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Tantárgyak Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika

9. évf.

10. évf.

1 2

2

1

2

11. évf. 12. évf. 1 2 1

1 2 1

Indoklás: Idegen nyelv I. Az első idegen nyelv oktatása területén hasznos kiegészítést nyújt a 9., 11. és 12. évfolyamon heti egy plusz tanóra megjelenése a központi előírással szemben. A szakközépiskola egyik feladata a diákok felkészítése az érettségire, de emellett szakmai ismeretek átadása is fontos feladatot jelent a képzésben. A szakmai ismeretek megjelenése nem csak a célzottan szakmai tantárgyak feladata, hanem a nyelv viszonylatában is meg kell jelenniük. A nyelvi órák számának megemelésével a diákok számára nagyobb lehetőséget biztosítunk az autentikus

50 szövegek megismerésére, amelyekkel szakmai életük területén később szembesülhetnek. Ezek során lehetőséget biztosítunk számukra kooperatív és projektmunkák során az idegen nyelvi halott és olvasott szövegek feldolgozásra és egyéni, vagy csoportos feldolgozására. Az idegen nyelvi szövegek feldolgozásánál elsőbbséget kapnak a célnyelvi szakmai szövegek, amelyek segítik a szakmai tantárgyak elsajátítását. Itt olyan ismeretek bővítésére kerülne sor, amely kifejezetten a leendő szakmájuk idegen nyelvű elsajátítását segítené elő. Ebben a kontextusban komplex ismeretközvetítés folyna, amely során a diákok összefüggésekben történő gondolkodását fejlesztenénk. A célnyelvi kultúrák megismerését is kiegészítené a plusz tanóra. Módunkban állna ezzel a lehetőséggel olyan ismeretek átadására, amely az adott célnyelv történelmébe és kultúrájába engednének betekintést. Így az anyanyelvi közismereti tantárgyak kiegészítését is szolgálnák ezek a plusz órák. A mai modern társadalom nem nélkülözi az interaktív eszközök jelenlétét. A tananyagok feldolgozását is nagymértékben segítheti az interaktív oktatási formák megjelenése. A kötelező tananyag tartalmak mellett ezeken az órákon fokozottabban meg lehet jeleníteni az ilyen típusú ismeretszerzést. Így nagyobb hangsúlyt kaphat az internet alkalmazása tanórai kereteken belül. Ezen felül a tanulók jobban elsajátíthatják az információszerzés azon formáját is, hogy az internetes tartalmakat saját képzésük elősegítését és kibővítését is segíthetik. Idegen nyelv II. A második idegen nyelv megjelenése jól szolgálja az Európai Unió célkitűzéseit, amely alapján az Unió állampolgárai legalább két idegen nyelvet beszéljenek. Ez a második nyelv jól segítheti majd a tanulók későbbi elhelyezkedésüket, hiszen a munkavállalók egyre inkább az univerzális munkaerő irányába mozdultak el és így a két nyelv ismerete nagyobb elhelyezkedési lehetőséget biztosít a tanulók számára. A tanórák során a diákok betekintést kapnak a célnyelv kultúrájába és hagyományaiba. Rendelkezik a célnyelvi országokkal kapcsolatos és a célnyelvnek a szűkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó alapvető ismeretekkel. A tanulókat el kell juttatni az A1 idegen nyelvi szintről az A2 szintre. Így képesek lesznek egyszerű szövegek értelmezésére. A megszerzett nyelvismeret birtokán mind szóban, mind írásban is képesek önállóan egyszerű szövegek megfogalmazására. Képesek hallott és olvasott szövegekből a legalapvetőbb információk kiszűrésére és felhasználására egy meghatározott kommunikatív feladat elvégzése érdekében. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és stílusjegyek. A tanórák során megjelenik az audiovizuális eszközök alkalmazása, mely a figyelem, összpontosítás és ismeretanyag összekapcsolását eredményezik. Fokozottabban jelenik meg a társas kommunikáció a tanulási folyamatban, hiszen a második nyelv főleg kommunikációs szint jelenlétét kell, hogy előmozdítsa a tanulónál. Második nyelv révén lehetőség kínálkozik olyan tartalmak feldolgozására, illetve a tananyag olyan strukturálása, amely során figyelembe tudjuk venni a tanulók érdeklődési körét és így számukra is érdekes tartalmak jelenhetnek meg. Ez segíthet abban, hogy nyelvi érdeklődésűk feltámadjon, amely segíthet az első idegen nyelvvel kapcsolatos attitűdjeik javítására is. Matematika:

51 A középszintű érettségire készülők számára alapvető cél a kimeneti követelmény, vagyis az érettségi vizsga minél sikeresebb teljesítése. Nem tervezzük a kerettantervi anyagot messze meghaladó ismeretek átadását, hiszen diákjaink jó része az érettségivel tanulmányaikat matematikából várhatóan lezárják. Hangsúlyt helyezünk azonban a logikus gondolkodás és kombinatív készség fejlesztésére, mivel ezek irányultságtól függetlenül a kognitív képességek fontos és gyakorta számonkért részét alkotják. Fontosnak tartjuk ugyanekkor a motiváció erősítését részint gyakorlatorientált feladatokkal, részint érdekességekkel (pl. stratégiai játékok) a matematika iránt kevésbé érdeklődő tanulókban is. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. A matematika tanulása hozzájárul a helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A tanulók a középiskola befejezésére váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. El kell jutni ahhoz, hogy a tanulók a különböző témakörökben megismert összefüggéseket feladatokban, gyakorlati problémákban alkalmazzák. A feladatmegoldási rutin elmélyítése érdekében szükség van a magasabb óraszámokra. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A 11. és 12. évfolyamon megnövekedett óraszámoknak köszönhetően lehetőség nyílik az egyes témakörök mélyebb és alaposabb feldolgozására. Az órákon lehetőségünk lesz a nehezebb és a mindennapi életből vett feladatok megoldására is. Iskolatípusunk a továbbtanulás szempontjából a gazdasági irányultságú felsőoktatási intézményeket célozza meg, ahol az egyik felvételi tárgy a matematika. A diákoknak a sikeres felvételihez jó matematika érettségire, magasabb pontszámok elérésére van szükségük. Fontos a négy év anyagának ismétléséhez is a felemelt óraszám. Informatika: Az informatika műveltségterület ismeretei kiemelten fontos szerepet játszanak a XXI. század kihívásainak eleget tenni akaró, az önfejlesztés, az élethosszig tartó tanulást megvalósítani akaró, a munkaerő-piacon érvényesülni vágyó leendő munkavállalók számára. Iskolánk tanulói összetételét, előzetes ismereteit, motiváltságát ismerve kevésnek éreztük a kerettanterv által a 9. évfolyamon minimálisan adott heti 1 órát. Ezt az órakeretet az ismeretek átadására is kevésnek éreztük, nem beszélve az ismeretek elmélyítéséről, gyakoroltatásáról. Az informatika tárgyat eddig is sokan választották 5. tárgyként az érettségi vizsgán, többségük előrehozott vizsgát tett belőle. Szeretnénk megadni a lehetőséget, hogy az érdeklődő tanulók ezután is választhassák akár 6. tárgyként (a kötelező szakmacsoportos alapozó tárgy mellett) is az informatikát. Intézményünk felismerve ennek szükségességét a helyi tantervében a szabad órasáv terhére 9. évfolyamon heti +1 10. évfolyamon +2 órát szán az informatika tantárgy oktatására. Így a meglévő minimális 1 óra 9. évfolyamon 2-re változik. Mivel a kerettanterv követelményei 910. évfolyamra szólnak, ezért az egyes ismeretkörök évfolyamonkénti átcsoportosítását választottuk. Ezzel az óraszámmal az informatika választható középfokú érettségi tárgy is lett egyben, azaz intézményünk vállalja az arra való felkészítést is tanórai keretek közt. Az óraszámok elosztásánál törekedtünk arra, hogy a középszintű érettségi vizsga letételéhez szükséges témakörök több órát kapjanak. Ilyen kiemelt terület lett az Alkalmazói ismeretek,

52 ahol a különböző dokumentumkészítési ismeretek elsajátítását, gyakoroltatását szeretnénk megvalósítani. Az informatika tárgy helyi tantervénél található táblázat tartalmazza az egyes tematika egységek évfolyamonkénti megosztását, a hozzájuk rendelt óraszámokkal.

2.2 A választott kerettanterv megnevezése a szakiskolások szakközépiskolájában Évfolyam/ Tantárgyak

I. (12.) II. (13.) Nappali Nappali tagozat tagozat

Magyar nyelv és irodalom

5

5

Idegen nyelv

5

5

Matematika

5

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

4

Etika

-

1

Biológia-egészségtan

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Művészetek

2

2

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

3

3

Osztályközösség-építő program

1

1

Összesen

35

36

Célok és feladatok A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 12., II., illetve 13.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a NATban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a

53 szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés 2.3 A választott kerettanterv megnevezése a szakiskolában A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar 2 óra 1 óra Kommunikáció Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösség1 óra 1 óra 1 óra építő Program Szabad órakeret 1 óra 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére, valamint a mindennapos testnevelés tervezése a közismereti, és elméleti tantárgyakat tartalmazó napokra miatt a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Idegen nyelv 0,5 óra Matematika 1 óra Informatika 2 óra 1 óra Indoklás: Idegen nyelv Az idegen nyelv oktatása területén hasznos kiegészítést nyújt a 11. és évfolyamon heti fél tanóra megjelenése a központi előírással szemben. A szakiskola egyik feladata a diákok felkészítése a szakmai vizsgára, de emellett szakmai ismeretek átadása is fontos feladatot jelent a képzésben. A szakmai ismeretek megjelenése nem csak a célzottan szakmai tantárgyak feladata, hanem nyelv viszonylatában is meg kell jelenniük. A órák számának megemelésével a diákok számára nagyobb lehetőséget biztosítunk az autentikus szövegek megismerésére, amelyekkel szakmai életük területén később szembesülhetnek. Itt olyan

54 ismeretek bővítésére kerülne sor, amely kifejezetten a leendő szakmájuk idegen nyelvű elsajátítását segítené elő. A célnyelvi kultúrák megismerését is kiegészítené a plusz tanóra. Matematika: Nagyobb hangsúlyt helyezünk a logikus gondolkodás és kombinatív készség fejlesztésére. Fontosnak tartjuk ugyanekkor a motiváció erősítését részint gyakorlatorientált feladatokkal, részint érdekességekkel a matematika iránt kevésbé érdeklődő tanulókban is. El kell jutni ahhoz, hogy a tanulók a különböző témakörökben megismert összefüggéseket feladatokban, gyakorlati problémákban alkalmazzák. A feladatmegoldási rutin elmélyítése érdekében is szükség van a magasabb óraszámokra. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A megnövekedett óraszámnak köszönhetően lehetőség nyílik az egyes témakörök mélyebb és alaposabb feldolgozására. Fontos a három év anyagának ismétléséhez is a felemelt óraszám. Informatika: Az informatika műveltségterület ismeretei kiemelten fontos szerepet játszanak a XXI. század kihívásainak eleget tenni akaró, az önfejlesztés, az élethosszig tartó tanulást megvalósítani akaró, a munkaerő-piacon érvényesülni vágyó leendő munkavállalók számára.

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelést oly módon készítjük el, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Ha a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolánk lehetővé teszi, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Iskolánk legkésőbb május 31-ig közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvek megrendelésének szabályai Iskolánk a tankönyvrendelést a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy:

55   

a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés).

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása             

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.6 Mindennapos testnevelés A 190/2011-es törvény 27.§ (1)-(10) és a 97.§(6) bekezdései alapján a Keszthelyi VSZK a minden- napos testnevelést 2012.szept. 1.-től ennek megfelelően határozta meg. A 9. évfolyam tantervében heti öt testnevelés óra van beépítve, melyből heti három óra tanórai foglalkozás, 2 óra pedig szervezett úszásoktatás illetve sportköri foglalkozás. A versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolók akik az adott tanévben érvényes versenyengedéllyel rendelkeznek a 4. és 5. órának megfelelő sportköri foglalkozások alól felmentést kapnak.

56 A heti öt testnevelés óra a törvénynek megfelelően 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Az egyes évfolyamok oktatási mozgásanyagát, értékelésének módját és módszereit az adott évfolyamnak megfelelő módosított helyi tantervek tartalmazzák. Délutáni sportfoglalkozások rendjéről, amelyek biztosítják a 4.-5. testnevelés órákon részvevő tanulók mozgását és elfoglaltságát, az órarendbe szervesen beépülő végrehajtási terv rendelkezik. Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. CÉL            

 

minden gyermek mindennap vegyen részt testnevelési órán vagy egyéb testnevelési egészségfejlesztő testmozgási formában. minél több sikerélmény érje a tanulót a testnevelési foglalkozásokon az iskolai testnevelésóra keretében tartásjavító torna beiktatása gyógytestnevelés bevezetése a tanórán kívüli sportfoglalkozások megszervezése a DSK segítségével, a tanulói igények figyelembe vételével rendszeresen (év elején és év végén) fölmérjük a tanulók fizikai és motorikus képességeit Mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban Célunk, hogy a napi mozgás a gyermek tevékenységének nélkülözhetetlen részévé váljon. A program megvalósítása az egészséges életmódra nevelés részeként kapjon helyet az iskola működési rendjében. A foglalkozásokat a tanórán kívüli testedzési és sporttevékenység időkeretének felhasználásával tartjuk meg. A mindennapos testnevelés nemcsak a testi képességekre lokalizálódik, hanem a pozitív személyiségjegyek fejlesztését is elősegíti. A kor igénye a több mozgás. A túlterhelés miatt a gyermekek életéből kényszerűen elmarad a játék, a szabad mozgás öröme. Ezért több játékot, versengést iktatunk be a programba. Úgy gondoljuk, hogy azok, akik mint nézők élvezik a szünetbeli programokat, legközelebb ők is aktív résztvevői lesznek azoknak Az önálló kezdeményezéseknek, (bemutatóknak) szabad teret biztosítanunk. Célunk, hogy a testedzés váljék elismert értékké tanulóink, tanáraink és a szülők körében.

A megvalósítás módjai:       

A testnevelők sokféle sportág elhivatottjai, így a sportszakosztályok munkájába bárki bekapcsolódhat, edzéseket látogathat. Házi versenyek indítása, , diákolimpia. Jutalmazási rendszer- a rendszeresen sportoló osztály tanulói számáravándorserleg. Sportlétesítmények látogatása. Hirdetés/suli rádió, iskolaújság; DÖK/ iskolai, iskolán kívüli sportprogramok. Programjaink az óraközi szünetekben, a tanórák után és hétvégeken: osztályok közti tömegsportfutások

57        

kézilabda kezdő-haladó röplabda kezdő-haladó turisztika labdarúgás (kezdő-haladó) bemutatók: kerékpár, görkorcsolya-gördeszka, vívás, művészeti torna, szertorna játékos képességek, - ügyességfejlesztés fogyi torna osztálybajnokságok: versengések

A bajnokságok, sportnapok szervezésével sokkal több tanulót tudunk sport- és versenyélményhez juttatni és elősegíteni a sportolás iránti igényük kialakítását sportkultúrájuk fejlesztését. Vonjuk be valamennyi pedagógust, mert a gyerekek fizikai és pszichikai tűrőképességét, a jellembeli tulajdonságaikat a sport segítségével javítani kell. Értékelés Testnevelés órán Tanulóink végezzék el rendszeresen képességeiknek megfelelően az előírt mozgástevékenységet. Osztályzatot csak az a tanuló kaphat, aki a kötelező felszerelésben jelenik meg a tanórákon. Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják a torna, atlétika, labdajátékok technikáját, taktikai elemeit. A tanórán kívül versenyek sporttevékenység megbecsülése, (túrák, edzéslátogatás, mérkőzések, tömegfutások) iskolán kívüli sportelfoglaltságok (síelés, snowboard, kerékpár, vívás, küzdősportok) figyelemmel kísérése. Diákolimpiai versenyeken, körzeti, városi, megyei versenyeken, rangadókon iskolánk képviselete. A sportolási igény, a rendszeres fizikai aktivitás értékelése, tanulóink hozzáállása a mozgáshoz, a testneveléshez. FONTOS: A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPJA AZ ÖNMAGUKHOZ VISZONYÍTOTT FEJLŐDÉS! A teljesítmények az adott mozgásanyag elsajátítása után mérendőek. Az értékelésnél nemcsak a mozgáskészségek és a testi képességek egyéni fejlődését, hanem az értelmi és érzelmi személyiségjegyek változásait is figyelembe vesszük. Tanóránként 3-4 tanuló munkáját megkülönböztetett figyelemmel kísérjük és azt szóban is értékeljük. Az ellenőrző gyakorlatok követelményeit és az értékelés módját a tanulókkal ismertetjük. A testnevelés értékelésében a teljesítményképes feladatokat méréssel-összehasonlítással, osztályzatokkal értékeljük. Figyelembe vesszük az adott életkorú gyerekek teljesítménye közti különbségeket és az önmagukhoz mért fejlődést.   

A jegyek közötti különbségek, az azonos érdemjegyen belüli eltéréseket szóbeli magyarázattal tudatosítjuk tanítványainkban. A technikai végrehajtás, a teljesítmény, a fejlődés és a tantárgyhoz való hozzáállás azonos mértékben kerül figyelembevételre. A folyamatos megfigyelés és az időszakos ellenőrzés útján történő osztályozás módszerét egyidejűleg is alkalmazzuk.

58 Értékelési szempontjaink:        

A tanuló: végezze el rendszeresen képességeinek megfelelően az előírt mozgástevékenységet, (órai munka, szorgalom, hozzáállás értékelése). Teljesítményképes tudás szintjén birtokolja a torna, atlétika, labdajátékok. A felmérések értékelése érdemjeggyel történik. Versenyeken való részvétel, tanórán kívüli munka megbecsülése, eredmények kihirdetése, dicséretek javasolása. Iskolai, városi, körzeti, megyei szintű versenyeken iskolánk képviselete. A sortolási igény, a rendszeres fizikai aktivitás értékelése- hozzáállás a testneveléshez. A testnevelés értékelésében nagyobb ösztönző erőnek érezzük az érdemjeggyel történő értékelést. Az egyéni fejlődést, az érdemjegyek közötti arányokat, különbségeket szóbeli magyarázattal is tudatosítjuk. A mindennapi testnevelés része az osztálybajnokság széles köre: pókfoci, teremkézilabda, futball, kosárlabda, floorball játékok. Célunk, hogy a gyermeknek igénye legyen a mindennapos mozgásra, legyen az bármilyen formában. A mozgás a tanuló, testi adottságainak fejlesztését szolgálja és célunk, hogy váljék számára tudatos, örömöt adó tevékenységgé.

2.7 Projektoktatás A projektoktatás kritériumai szerint igyekszünk végezni pedagógiai munkánkat: 1. A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, a terve és közösen történjék. 2. A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez. 3. Adjon módot individualizált munkára. 4. Adjon módot csoport munkára. 5. Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el. 6. A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésé re vagy megváltoztatására vonatkozzék. 7. Interdiszciplinaritás jellemezze. 8. A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt. 9. A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért. 10. A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanács adó funkcióba. 11. A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Biztosítani kell minden szakközépiskolai és szakiskolai tanuló számára az esélyegyenlőséget. Fontos, hogy azok a tanulók, akiknél az esélyegyenlőség sajátos nevelési igényük, szociális vagy egyéb körülményeik miatt nem biztosított, az iskolai nevelés, oktatás időszakában olyan segítséget kapjanak, amelyekkel a hátrányaik a lehető legkisebb válnak Feladatok: 1. Felzárkóztatás helyi rendszerének kialakítása, a feltételek biztosítása (órakeret, személyi feltételek) 2. A tanulásmódszertan tanításának elterjesztése (óraterv, személyi feltételek) 3. Az érettségi és szakmai vizsgákra, valamint a továbbtanulásra való sikeres felkészülés biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára felkészítő foglalkozásokkal (óraterv) 4. Az esetleges devianciák szakszerű kezelési feltételeinek biztosítása (személyi feltételek)

59 Eredményesség a szakképzésben Egyre nagyobb a gazdasági, társadalmi igény a jól képzett szakemberek iránt. Jól fel kell készíteni az iskolákból kikerülő tanulókat a munkára, arra hogy a lehető legkevesebb kudarccal, konfliktussal éljék meg a munka világába való bekerülésüket. Feladatok: 1. A lemorzsolódás csökkentése érdekében az egyéni képességeket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazása, a módszerek megismerése (képzések) 2. Europass igazolvány megszerzési lehetőségének biztosítása: a tanulók foglalkoztatását elősegíti, ha EUROPASS bizonyítvány-kiegészítőt is kapnak a szakmai bizonyítványukhoz (illetve kihasználják az EUROPASS rendszer egyéb előnyeit is: önéletrajz, nyelvtanulási napló, szakmai-tanulmányi gyakorlatok dokumentálása) 3. A nyelvoktatás támogatása a szakképzésben: nyelvi előkészítő évfolyamok működtetése 4. Az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazásának segítése 5. A digitális írástudás kultúrájának, a multimédia kínálta lehetőségek kihasználásának támogatása 6. Az elhelyezkedés segítése a munkaerő-piaci kereslet feltárásával 7. Tanulókövetés módszerének és rendszerének kialakítása

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az osztályozás és az érdemjegyek adása során a tanulók sokrétű és árnyalatokban gazdag eredményeit és teljesítményét kell a számjegyek korlátozott számához hozzárendelni. Ezért fontosnak tartjuk a különböző ellenőrzési formák arányos váltogatását. A tantárgyakból történő osztályozás során a súlyozottan számított érdemjegyek átlagából indul ki a szaktanár. Az adott félévi vagy tanév végi osztályzatot ebből az átlagból, egész számra történő kerekítéssel adja a szaktanár. A tanulók beszámoltatásának formái

Anyagrész/tanulói produktum

Bejelentési kötelezettség

Rögzítése a tanmenetben

Súlya az osztályozásnál

Szóbeli vagy írásbeli felelet (röpdolgozat)

az előző néhány óra anyagából

nincs

nem

1

Nagydolgozat (30percen túli)

nagyobb anyagrészből

a bejelentés és a megíratás közé 1 hétvégének kell esni

Nem kötelező

2

Témazáró dolgozat vagy felelet

lezárt témából

a bejelentés és a megíratás közé 1 hétvégének kell esni

igen

2

Házi dolgozat

nagyobb anyagrészből

kiadást követő egy héten belül nem kérhető be

nem

1 vagy 2

Próbaérettségi

kiadott vizsgatematika

éves iskolai ütemtervben rögzítve

igen

2

60 Egyéb tanulói produktumok

rajz, kiselőadás,

előzetes egyeztetés alapján

nem

1

Tanulói munka, aktivitás

órai munka, szorgalmi feladatok

nincs

nem

1

Középszintű érettségi vizsga

kiadott vizsgatematika

tanév rendje alapján

nem

-

Különbözeti vizsga

kiadott vizsgatematika

igazgatói határozat alapján

nem

-

Javítóvizsga

kiadott vizsgatematika

11/1994 MKM rendelet alapján

nem

-

Osztályozó vizsga

kiadott vizsgatematika

igazgatói határozat alapján

nem

-

A szaktanár egyéni belátása szerint a tanuló más teljesítményeit is jutalmazhatja érdemjeggyel.

Az osztályozás és értékelés egyértelművé tételének érdekében fontosnak tartjuk a következőket:      



     

Törekszünk a gyakori értékelésre és érdemjegyadásra, de ezzel elsősorban az önkontroll, önértékelés képességét alapozzuk meg a tanulókban. Ezzel elősegítjük, hogy bennük reális elvárási szintek jöjjenek létre. A helytelen viselkedés és a kötelességteljesítés elmulasztása (felszerelés hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Az írásbeli vagy szóbeli feleleteket minden esetben szóban is értékeljük, és a teljesítményeket érdemjegyre váltjuk át. Egységnyinél kisebb súlyú érdemjegy nem kerül a naplóba. Magas tanulói önértékelési szint eléréséhez a továbbiakban is szükséges az értékelési alapelveknek megfelelő tanári irányítás. Nemcsak változatos értékelési módszerekre törekszünk, hanem a tanulók megfelelő számú értékelésére is. Egy tárgyból - a modulok kivételével - egy félév során minimum annyi érdemjegy szükséges, ahány óra van hetente belőle, de heti egy vagy két órás tantárgy esetén legalább 3 jegy. A szaktanár az általa adott érdemjegyet lehetőleg azonnal, de legfeljebb 1 héten belül beírja a naplóba. Az érdemjegyek ellenőrzőbe történő beírása a tanuló feladata. Az osztályfőnök félévente kétszer egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit. A szaktanár az általa adott érdemjegyet az adott tanórán köteles közölni a tanulóval. A kétszeres súlyú érdemjegyeket megfelelő módon tüntetjük fel az elektronikus naplóban, hogy azok a szülők és az osztályfőnök számára is útbaigazítóak lehessenek. A dolgozatok eredményét, esetleges eredménytelenségét személyre szólóan és az osztály teljesítményét is mérlegelve ismertetjük. Az egyéni és típushibákról is szólunk. Az osztályzatok megbeszélésekor a szaktanár félévkor a féléves, tanév végén az egész év érdemjegyei alapján értékeli a tanulót. Osztályozó konferenciát minden félévben minden osztálynak tartunk. Heti legalább 2 órás tantárgy esetén 4 nagy vagy témazáró dolgozatot íratunk.

61     

Nagy és témazáró dolgozat őszi, téli, tavaszi szünet utáni 1. szakórán - heti 1 órás tantárgy kivételével - nem íratható. Egy nap kettőnél több egész osztályt érintő 30 percen túli (nagy- ill. témazáró) dolgozat nem íratható. Ha a tanuló bukásra áll, azt a szülőnek időben a félévzárás és az év vége előtt levélben tudomására kell hozni. A dolgozatokat ki kell adni a javítás után, hogy láthassa a tanuló és a szülő is, majd a nyilvántartás és a későbbi hivatkozások érdekében vissza kell szedni és a következő tanévig megőrizni. A megnyugtatóan egységes értékelés érdekében kimondjuk, hogy a legalább 1,66-os eredményt elért tanuló nem kaphat végső osztályzatként elégtelent. Ez más osztályzatok határeseteinél is fontos, így a tanulói fejlődésnek az észrevételezése sem maradhat el.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az iskolai célok és feladatok ismeretében a házifeladat-adás az ismeretek elmélyítésére, gyakoroltatására, a képességek, készségek fejlesztésére kell hogy irányuljon, figyelembe véve az önálló ismeretszerzés szükségességét. A munkaközösségek határozzák meg – a tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével – a követelmények teljesítéséhez szükséges mennyiségű és típusú házi feladatokat. A napi házi feladatok mennyisége, időigénye nem jelenthet a tanuló számára aránytalan megterhelést. A tanítási év szüneteire tantárgyanként az egy tanítási órához szükséges házi feladatnál több nem adható. A házi feladatok meghatározásának elvei: · Igazodjon a tanulók életkorához, képességeihez és érdeklődéséhez · Illeszkedjen a tanítási- tanulási folyamatba · Vegye figyelembe az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét · Segítse elő a tanult ismeretek megszilárdítását, a készségek begyakorlását, a képességek fejlődését · Feleljen meg a tantárgyi sajátosságoknak · Biztosítsa a tanulók egyenletes terhelését A házi feladatok jellegük alapján lehetnek: · Írásbeli · Szóbeli · Kutató, gyűjtőmunka · Gyakorlati feladatok.   

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

62 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a testnevelést, valamint a törvényi szabályozásnak megfelelően a szakmai gyakorlatokat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 20/2012 .(VIII. 31.) EMMI r. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A.) Az aerob állóképesség mérése: Cooper – teszt Az egyéni aerob teljesítőképességét akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig, - a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. B.) Az erő, erő-állóképességének mérése:        

Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) Hason fekvésből törzsemelés (a hátizom erő, erő-állóképességének mérése) Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (a csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére)

C.) Általános mérési szempontok      

A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által elkészített „Mérési útmutató” alapján kell végezni. A mérés megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket, (a megadott táblázat segítségével) meghatározni.

63 

  

Az általános fizikai teherbíró képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A teljesítmény mérése, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglakozik. A próbák mérése és értékelése a (a testnevelő) tanár irányítása mellett a tanulók önállóan végzik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

D.) Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése IGEN GYENGE

0-20,5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai, szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, körzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent. GYENGE

21-40,5 pont

Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. ELFOGADHATÓ

41-60,5 pont

A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. KÖZEPES

61-80,5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (később élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására. JÓ

81-100,5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. KIVÁLÓ

101-120,5 pont E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el.

64 Helyből távolugrás Lányok Életkor 1-2 pont 3-5 pont 6-8 pont (év)

9-11 pont 12-14 pont 15-17 pont 18-20 pont 21 pont

14

1,44-1,50 1,51-1,60 1,61-1,70 1,71-1,80 1,81-1,90

1,91-2,00

2,01-2,10

2,11<

15

1,48-1,54 1,55-1,64 1,65-1,74 1,75-1,84 1,85-1,94

1,95-2,04

2,5-2,14

2,15<

16

1,52-1,58 1,59-1,68 1,69-1,78 1,79-1,88 1,89-1,98

1,99-2,08

2,09-2,18

2,19<

17

1,53-1,59 1,60-1,69 1,70-1,79 1,80-1,89 1,90-1,99

2,00-2,09

2,10-2,19

1,20<

18

1,55-1,61 1,62-1,71 1,72-1,81 1,82-1,91 1,92-2,01

2,02-2,11

2,12-2,21

2,22<

Helyből távolugrás Fiúk Életkor 1-2 pont 3-5 pont 6-8 pont (év)

9-11 pont 12-14 pont 15-17 pont 18-20 pont 21 pont

14

1,69-1,75 1,76-1,85 1,86-1,95 1,96-2,05 2,06-2,15

2,16-2,25

2,26-2,35

2,36<

15

1,75-1,81 1,82-1,91 1,92-2,01 2,02-2,11 2,12-2,21

2,22-2,31

2,32-2,41

2,42<

16

1,82-1,88 1,89-1,98 1,99-2,08 2,09-2,18 2,19-2,28

2,29-2,38

2,39-2,48

2,49<

17

1,86-1,92 1,93-2,02 2,03-2,12 2,13-2,22 2,23-2,32

2,33-2,42

2,43-2,52

1,53<

18

1,91-1,97 1,98-2,07 2,08-2,17 2,18-2,27 2,28-2,37

2,38-2,47

2,48-2,57

2,58<

65

Cooper teszt Életkor 1-6 pont (év)

7-13 pont

14-20 pont 21-27 pont 28-34 pont 35-41 pont 42-48 pont 49-55 pont 56-62 pont 63-69 pont 70-76 pont 77 pont

14

13421457

1468-1617 1618-1767 1768-1917 1918-2067 2068-2217 2218-2367 2368-2517

15

13491476

1477-1627 1628-1777 1778-1926 1927-2076 2077-2226 2227-2376 2377-2527

16

13601485

1486-1636 1637-1786 1787-1935 1936-2085 2086-2235 2236-2384 2385-2535

17

13701494

1495-1645 1646-1795 1796-1945 1946-2094 2095-2244 2245-2394 2395-2544

18

12791515

1516-1665 1666-1814 1815-1966 1967-2119 2120-2265 2266-2414 2415-2565

2518-2667 2668-2817 2818-2967 2968< 2528-2677 2678-2827 2828-2976 2977< 2536-2685 2686-2835 2836-2984 2985< 2545-2694 2695-2844 2845-2994 2995< 2566-2703 2704-2854 2855-3003 3004<

66 Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés Lányok Életkor 1-2 pont 3-5 pont (év)

6-8 pont

9-11 pont 12-14 pont 15-17 pont 18-20 pont 21 pont

14

33-36

37-44

45-52

53-60

61-68

69-76

77-84

85<

15

34-37

38-45

46-53

54-61

62-69

70-77

78-85

86<

16

35-38

39-46

47-54

55-62

63-70

71-78

79-86

87<

17

36-39

40-47

48-55

56-63

64-71

72-79

80-87

88<

18

36-39

40-47

48-55

56-63

64-71

72-79

80-87

88<

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés Fiúk Életkor 1-2 pont 3-5 pont (év)

6-8 pont

9-11 pont 12-14 pont 15-17 pont 18-20 pont 21 pont

14

37-40

41-48

50-58

59-67

68-76

77-85

86-94

95<

15

38-41

42-50

51-59

60-68

69-77

78-86

87-95

96<

16

39-42

43-51

52-60

61-69

70-78

79-87

88-96

97<

17

40-43

44-52

53-61

62-70

71-79

80-88

89-97

98<

18

40-43

44-52

53-61

62-70

71-79

80-88

89-97

98<

66

67

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés Lányok Életkor (év)

1 pont

2-3 pont

3-4 pont

5-6 pont

7-8 pont

9-10 pont 11-12 pont 13-14 pont

14

33-36

37-44

45-52

53-60

61-68

69-76

77-84

85<

15

34-37

38-45

46-53

54-61

62-69

70-77

78-85

86<

16

35-38

39-46

47-54

55-62

63-70

71-78

79-86

87<

17

36-39

40-47

48-55

56-63

64-71

72-79

80-87

88<

18

36-39

40-47

48-55

56-63

64-71

72-79

80-87

88<

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés Fiúk Életkor 1 pont (év)

2-3 pont

3-4 pont

5-6 pont

7-8 pont

9-10 pont 11-12 pont 13-14 pont

14

37-40

41-48

50-58

59-67

68-76

77-85

86-94

95<

15

38-41

42-50

51-59

60-68

69-77

78-86

87-95

96<

16

39-42

43-51

52-60

61-69

70-78

79-87

88-96

97<

17

40-43

44-52

53-61

62-70

71-79

80-88

89-97

98<

18

40-43

44-52

53-61

62-70

71-79

80-88

89-97

98<

67

68

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Lányok

Életkor (év)

1 pont

2-3 pont

3-4 pont

5-6 pont

7-8 pont

9-10 pont 11-12 pont 13-14 pont

14

42-48

49-58

59-68

69-78

79-88

89-98

99-108

109<

15

43-49

50-59

60-69

70-79

80-89

90-99

100-109

110<

16

44-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

101-110

111<

17

45-51

52-61

62-71

72-81

82-91

92-101

102-111

112<

18

45-51

52-61

62-71

72-81

82-91

92-101

102-111

112<

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Fiúk Életkor (év)

1 pont

2-3 pont

3-4 pont

5-6 pont

7-8 pont

9-10 pont 11-12 pont 13-14 pont

14

44-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

101-110

111<

15

45-51

52-61

62-71

72-81

82-91

92-101

102-111

112<

16

46-52

53-62

63-72

73-82

83-92

93-102

103-112

113<

17

46-52

53-62

63-72

73-82

83-92

93-102

103-112

113<

18

47-53

54-63

64-73

74-83

84-93

94-103

104-113

114<

68

69

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás Lányok Életkor (év)

1 pont

2,5 pont

4,5 pont

6,5 pont

8,5 pont

10,5 pont 12,5 pont

14 pont

14

15

16

17

18

19

20

21

22<

15

15

16

17

18

19

20

21

22<

16

16

17

18

19

20

21

22

23<

17

16

17

18

19

20

21

22

23<

18

16

17

18

19

20

21

22

23<

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás Fiúk Életkor (év)

1 pont

2,5 pont

4,5 pont

6,5 pont

8,5 pont

10,5 pont 12,5 pont

14 pont

14

21-22

23-26

27-30

31-34

35-38

39-42

43-46

47<

15

22-23

24-27

28-31

32-35

36-39

40-43

44-47

48<

16

23-24

25-28

29-32

33-36

37-40

41-44

45-48

49<

17

24-25

26-29

30-33

34-37

38-41

42-45

46-49

50<

18

25-26

27-30

31-34

35-38

39-42

43-46

47-50

51<

69

70

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Egészségnevelési elvek: Az egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék föl az életmód, viselkedés és egészségi állapot közti összefüggéseket. Feladata az egyén önmagával szembeni felelősségének kialakítása. Annak felismerése, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos szervezése, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módok, szokások kialakulását, feltételeit befolyásoló tényezők megismertetése.. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesszük. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé számukra az „egészségeskevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. „Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására.” (Egészségfejlesztési Charta). Az egészség a mindennapi élet erőforrása, mint fogalom, a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés nemzeti programjában a legfontosabb területen, az ifjúság körében fogalmazódtak meg a célok a nevelési elvben:        

az egészséges életmód, a betegségtől mentes életszakasz hossza növekedjen és javuljon az életminőség, a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. a dohányzás visszaszorítása alkohol, drog prevenció az egészséges táplálkozás – táplálkozással kapcsolatos betegségek csökkentése, az egészségi állapot javítása az aktív testmozgás, gyógytestnevelés betegségmegelőzés, szűrővizsgálatok elvégzése /az iskola-egészségügy programja alapján/.

Környezeti nevelési elvek: 



A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk

70

71

                  

arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, ül. az iskolai élet egészébe. A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelőfogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé; a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése; a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálással, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése; az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban; megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek; legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan; ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba; tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait; a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát; kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot; a szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit; legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás; képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére; a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra; - ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat; törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására; környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása.

2.14 Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár alapfeladatai közül az alábbiak kapnak prioritást, mert szorosan összefüggenek az intézmény helyi pedagógiai programja, illetve a könyvtár programja szerinti tanórai foglalkozások megszervezésével.

71

72  

Az iskolai könyvtár biztosítja az iskola tanárai és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges ismerethordozókat, információkat, az egyéni és csoportos helyben használatot. Közreműködik az intézmény heti tantervének megfelelő könyv- és könyvtárhasználattal összefüggő feladatok ellátásában. Az ismeretszerzés technikáit segítő rendhagyó könyvtárismereti órákat szervez, illetve segíti a szaktanárok könyvtárban szervezett tanóráit, illetve egyéb foglalkozásait.

A könyvtári órák „karaktereit” tekintve az alábbi egységek állíthatók így össze:   

A könyvtárról szóló tartalomtudást közvetítő órák Az elméletben megszerzett tudás alkalmazására szervezett órák Az elektronikus eszközök helye és használata a könyvtárban

A megjelölt egységeknél a tartalom többé-kevésbé azonos, a forma kevéssé változó. A másik megközelítésben az önálló ismeretszerzésre, olvasásra, a könyvtárhasználatra nevelés csoportos formái az alábbiak:  a könyvtárismeret – használat megtanítása tantervi órakeretben Formái: könyvtárfenntartó óra, könyvtárismereti óra, könyvtárra épülő szaktárgyi óra Megjegyzendő, hogy amíg a 9. évfolyamon az első két óratípus volt az általános, addig a könyvtárra épülő szaktárgyi órák főleg a felsőbb évfolyamokon volt a jellemző Ismeretesek még a speciális érdeklődésű kiscsoportok könyvtárismereti foglalkozásai: a könyvtári szakkör és a könyvtári fakultáció. Speciális területét jelenti a könyvtári foglalkozásoknak az úgynevezett közösségi programok, amelyek szoros összefüggésben vannak a könyvtár eszköztárával: (pl. versenyekre való felkészítés, a versenyek megtartása, könyvtári vetélkedők, tehetséggondozó szakkör, íróolvasó találkozó, rendhagyó irodalomóra) A fentiekből következik, hogy a VSZK könyvtárában az alábbi tanórák folyamatos megszervezése és állandóvá tétele indokolt.  Könyvtárismereti órák  Könyvtárhasználati órák  Helyismereti, helytörténeti órák  Informatikai gyakorló órák Summázatként megfogalmazható, hogy az intézmény pedagógiai programja korrelatív kapcsolatban áll a könyvtár szakmai programjával, így a könyvtári órák mintegy „ráépülnek” a pedagógiai programban megjelölt célokra, illetve tartalmilag kiegészítik azt.

2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten    

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy 72

73 

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:    

szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:      

kiváló tanulmányi eredményéért, szaktárgyi teljesítéséért, példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalmáért, példaértékű vallásgyakorlásáért példamutató magatartásáért és részesíthetők.

kiemelkedő

szorgalmáért

dicséretben

A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.    

Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet kapnak, amelyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. . A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

A magatartás és szorgalom értékelése A tanuló szorgalmának értékelése

73

74 Az érettségit követő szakképző évfolyamokon nem osztályozzuk a magatartást és a szorgalmat. A tanulók szorgalmának értékelésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók szorgalmát minden évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, azt az értesítőbe, illetve bizonyítványba bejegyzi. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye a döntő. A szorgalom értékelésének követelményei a következők: példás (5) az a tanuló, aki      

képességeinek megfelelő. egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi szívesen vállal és végez többletfeladatokat munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt taneszközei tiszták, rendesek, ezeket az órákra elhozza.

jó (4) az a tanuló, aki     

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többletfeladatot önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek.

változó (3) az a tanuló, akinek     

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik félévi vagy év végi osztályzata egy tárgyból elégtelen.

hanyag (2) az a tanuló, aki      

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el félévi vagy év végi osztályzata több tárgyból elégtelen.

A tanulók magatartásának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók magatartását minden évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályban tanítók közössége osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe illetve a bizonyítványba az 74

75 osztályfőnök bejegyzi. A magatartás osztályzat megállapításánál az osztályfőnök figyelembe veheti az osztályközösség véleményét, de az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye a döntő. A magatartás értékelésének követelményei a következők: példás (5) az a tanuló, aki         

a házirendet betartja a tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállalt feladatait elvégzi tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése, intője

jó (4) az a tanuló, aki       

a házirendet betartja tanórán vagy tanórán kívül rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti önként nem vagy ritkán vállal feladatokat, a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak biztatásra vesz részt legmagasabb elmarasztalása írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés igazolatlan óráinak száma legfeljebb 3

változó (3) az a tanuló, aki       

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül feladatait nem teljesíti minden esetben előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva az iskolai közösség szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlan mulasztása meghaladja a hármat szaktanári figyelmeztetőn kívül igazgatói figyelmeztetése, írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetője vagy intője is van.

rossz (2) az a tanuló, aki       

a házirend előírásait sorozatosan, esetleg szándékosan megsérti feladatait nem vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durva viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza igazolatlan óráinak száma meghaladja a tízet több szaktanári figyelmeztetése vagy osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb büntetése van

75

76

3. Mellékletek 3.1 Szakközépiskola közismereti helyi tanterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Etika Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

9. 4 4 2 3

10. 4 3 2 3

2 2 2

2 2 1 2 1 1 2 5 1

2 2 5 1

11. 4 4 2 4 1 3 1

12. 4 4 2 4

2

1

5 1

5 1

1/13

3

1

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.1. melléklet tartalmazza 3.2 Szakiskolások Szakközépiskolája közismereti helyi tanterve Évfolyam/ Tantárgyak

I. (12.) II. (13.) Nappali Nappali tagozat tagozat

Magyar nyelv és irodalom

5

5

Idegen nyelv

5

5

Matematika

5

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

4

Etika

-

1

Biológia-egészségtan

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Művészetek

2

2 76

77

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

3

3

Osztályközösség-építő program

1

1

Összesen

35

36

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.2. melléklet tartalmazza 3.3 Szakiskola közismereti helyi tanterve Tantárgy Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Informatika Testnevelés Osztályközösség-építő Program

1/9

2/10

3/11

2 2 2 2 3 2 4 1

1 2 1 1

2,5 1

1 2,5 1

0 2,5 1

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.3. melléklet tartalmazza 3.4 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképzés 5 éves helyi tanterve Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak 9.

10.

11.

12.

5/13

heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám k 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban

Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

k

e

gy

k

e

gy

k

e

heti óraszám

gy

e

gy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás

2

1

2

2

2,0

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

2

3

Alkalmazott számítástechnika

2

Ügyvitel

2

10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

10052-12 Vendéglátó

Élelmiszer ismeret

2 1

1

2

2

77

78 termelés

1

Termelés elmélete

2

10050-12 Vendéglátó értékesítés 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

2

Értékesítés elmélete

2 2

1 2

Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése összes óra

1 2

Termelés gyakorlata

2

6

2

2

1

6 1 1

0

összes óra

4

2

6

0 70

4

3

7

0 105

6

2

8

0 160

5

6

13

11

21 34

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.4. melléklet tartalmazza 3.5 Turisztikai szervező, értékesítő szakképzés 5 éves helyi tanterve Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak 9.

10.

11.

12.

5/13

heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám k 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció

11503-12 Turisztikai latin

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

k

e

gy

k

e

gy

k

e

10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése

e

gy

1 1

Foglalkoztatás II.

2 Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai

1

2

1

Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata

2

1

1

3

1

2

70

1 105 2

Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat

140

1

3

4 1

Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

1 2

Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban

2 2

Levelezési gyakorlat 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése

gy

heti óraszám

Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat összes óra összes óra

5 11 3 10 0

4 6

2

0 70

6 7

1

0 105

5 8

3

0 140

3

8

13

11

21 34

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.5. melléklet tartalmazza 78

79

3.6 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképzés 2 éves helyi tanterve

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

heti óraszám ögy

gy

e

1

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban

gy

Vendéglátó gazdálkodás

3

2

Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

2

2 2

2 2

Ügyvitel 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

4

Élelmiszer ismeret

3

Termelés elmélete

3

2

Termelés gyakorlata

6

Értékesítés elmélete

10050-12 Vendéglátó értékesítés

6

2

3

Értékesítés gyakorlata

10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

2

5

Vendéglátó vállalkozások

5

1

2

Vendéglátó vállalkozás működtetése

2

Osztályfőnöki

1

1

összes óra

16

összes óra

1 19

160

16

35

19 35

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.6. melléklet tartalmazza 3.7 Cukrász szakképzés 3 éves helyi tanterve Cukrász szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9 heti óraszám k

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10045-12 Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

2/10

e

gy

ögy

3/11

heti óraszám k

e

gy

ögy

heti óraszám k

e

gy

1 1 2 1

1

1

79

80 Szakmai számítások

2 1

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

10046-12 Szakmai idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv Cukrászat

10043-12 Cukrászati temék-készítés

1

1

1

1

1

1

1

5

4

Szakrajz gyakorlat

1

Cukrászat gyakorlat Alkalmazott számítástechnika

4 1

Cukrászat üzemi gyakorlat összes óra

3,5

18 0

összes óra

12

5

17

0 140

8

18

18

25,5

0 140

11

18

28

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.7. melléklet tartalmazza 3.8 Pincér szakképzés 3 éves helyi tanterve Pincér szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9

2/10

heti óraszám k

e

ögy

gy

3/11

heti óraszám k

e

ögy

gy

heti óraszám k

e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10045-12 Gazdálkodás

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

1

Vendéglátó gazdálkodás

1

1

1

Szakmai számítások

2

1

1

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1

Élelmiszerek csoportjai

1

1

1

1

1

10046-12 Szakmai idegen Szakmai idegen nyelv nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai

Felszolgálás alapjai

5

Felszolgálás alapjai gyakorlat

5

Felszolgálás Alkalmazott számítástechnika 10074-12 Felszolgálás

gy

4

3,5 1

Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat összes óra összes óra

0

12 17

5

0 140

18 8 18 25,5

0 140

11 28

18 18

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.8. melléklet tartalmazza

80

81 3.9 Szakács szakképzés 3 éves helyi tanterve Szakács szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9 heti óraszám k

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Konyhai kisegítés 10048-12 Ételkészítés alapjai

10075-12 Ételkészítés

2/10

Munkahelyi egészség és biztonság

e

ögy

gy

3/11

heti óraszám k

e

ögy

gy

heti óraszám k

gy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Alkalmazott számítástechnika Ételkészítési üzemi gyakorlat összes óra összes óra

e

1 2

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

2 2 3

4 3 17,5 3,5

1 17,5 0

12 17

5

0 140

8 18 25,5

0 140

11 28

18

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.9. melléklet tartalmazza 3.10 Eladó szakképzés 3 éves helyi tanterve Eladó szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9 heti óraszám k

Munkahelyi egészség és 11500-12 Munkahelyi biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi A működtetés szabályai egység működtetése gyakorlat Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás 10027-12 A ruházati Áruforgalmazás gyakorlata cikkek és a vegyes I. iparcikkek forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata vegyi áruk és II. gyógynövények

2/10

e

gy

ögy

3/11

heti óraszám k

e

gy

ögy

heti óraszám k

e

gy

1 0,5 2 2 4 2

1

2

1

1 4

2 2

1 4

2 3

5 1

6

4,5

81

82 forgalmazása

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II. összes óra összes óra

3

1

1

2

1

2

3,5

4

1 0

10 17

7

0 140

8 18 25,5

0 140

1 11 28

18

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.10. melléklet tartalmazza 3.11 Vendéglátó eladó szakképzés 3 éves helyi tanterve Vendéglátó eladó szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9 heti óraszám k

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Gazdálkodás 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés

2/10

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

e

ögy

gy

3/11

heti óraszám k

e

ögy

gy

heti óraszám k

e

gy

1

1 2

1 1

1 2 1 1

1

1

Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv

1

1

1

1

Ételismeret Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Alkalmazott számítástechnika Értékesítés gyakorlata Értékesítés üzemi gyakorlata összes óra összes óra

1 2

1 1,5

1

3 17,5 2

1,5

2,5 1

2 17,5 0

12 17

5

0 140

8 18 25,5

0 140

11 28

18

A helyi tanterveket a fenti óraterv alapján a 3.11. melléklet tartalmazza

3.12 A kollégium pedagógiai programja

82

83

KESZTHELYI VSZK KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, s az eddiginél többre taníthatók.” (Németh László)

83

84

I.

Bevezető gondolatok

Kollégiumunk a Keszthelyi VSZK Pedagógiai Programjában megfogalmazott célokat, elveket, feladatokat magáénak vallja, azok teljesítésében tevékenyen részt vállal. A kollégiumi nevelés speciális igényeinek megfelelően, az intézményi program kiegészítéseképpen fogalmazzuk meg saját elv-, cél- és feladatrendszerünket.

A köztudatban általánosan elterjedt és elfogadott az a nézet, hogy a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. A mi pedagógiai felfogásunk szerint az érték általában olyan produktum, amely rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval, másrészt elősegíti az egyén fejlődését, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt. Mivel a társadalom életében nem a nevelés az egyetlen értékteremtő tevékenységforma, ezért tisztázandó kérdés, hogy mi a nevelési vagy pedagógiai érték. Ez nem más, mint az egyén konstruktív életvezetése. Konstruktív életvezetésen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. A kollégiumi élet az értékközvetítés és értékteremtés mellett a 14-23 éves korú fiatalok társas együttélése a diákévek alatt. A kollégiumban eltöltött évek alatt jelentős testi, értelmi, esztétikai és erkölcsi fejlődésen mennek keresztül. Fejlődésük irányát és minőségét nagymértékben befolyásolja a kollégium szellemisége,

légköre,

hiszen

ugyanazok

a

diákévek

eltelhetnek

gyermekmegőrzőként funkcionáló, vagy az egész embert kiteljesíteni akaró 84

85

felfogásban működtetett intézményben is. Szakmai programunkban ez utóbbit célozzuk meg.

A pedagógiai program a kollégium szakmai munkáját hangolja össze, egységbe foglalja az oktatás-nevelés teljes tevékenységrendszerét. Pedagógiai programunk a következő tényezők figyelembevételével valósulhat meg: o a kollégium keresettsége és megtartóképessége erősödik, o a pedagógiai tevékenységrendszer (szolgáltatások) választéka tovább bővül, o a

nevelői

és

tanulói

gondolkodásmód,

szemléletmód

a

változásokkal együtt fejlődik, o ezt a szakmai programot tervszerűen lebontjuk kiscsoportokra, egyénekre, o az új kihívásoknak, változásoknak megfelelően az anyagi, technikai és személyi (szabadidőszervező, külső előadó, továbbképzés stb.) fejlesztések is megtörténnek, o a

nevelőtestület

sokoldalú

értékközvetítésének

felhasználói

(fogyasztói) a tanulók.

85

86

Helyzetelemzés 1.) A kollégium alapadatai A kollégium hivatalos elnevezése: Keszthelyi

Vendéglátó,

Idegenforgalmi,

Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégium A kollégium címe:

8360 Keszthely, Mártírok u. 1.

Telefonszámai:

83/515-320; 515-321; 515-322; 515-323 515-324; 515-319

Fax:

515-315;

A kollégium jellege:

szervezetileg közös igazgatású, szakmailag önálló intézményegység

A kollégiumra vonatkozó kérdések eldöntésében a nevelőtestület jogkörét a kollégiumban foglalkoztatott tanárok gyakorolják. A kollégium igazgatója:

az intézmény igazgatója

A kollégium vezetője:

intézményegység-vezető

A kollégium típusa:

középiskolai koedukált kollégium

2.) A kollégium személyi feltételei Az épület adottságai (4 emelet) és a tanulólétszám miatt két tanulócsoportot alakítottunk ki emeletenként 25-27 fő közötti csoportlétszámmal (a 2011-12-as tanévtől a 2 lányemeleten 5 csoport kialakítására volt szükség). Az elmúlt öt évben 220 és 240 között volt a kollégisták létszáma. Tanulóink többsége VSZK-s. A 2011-12-es tanévtől összevont városi kollégiumként működünk, így a Közgazdasági Szakközépiskola, a Vajda János Gimnázium, az Asbóth Sándor TSzKI és a Keszthelyi Akadémia Alapítvány Gazdasági Szakközépiskolájának tanulói is kérték felvételüket kollégiumunkba. 86

87

A pedagógiai program megvalósításának alapvető feltétele a nevelőtanárok színvonalas szakmai tevékenysége, az egységes követelményrendszer kialakítása, a közösen meghatározott célok maradéktalan felvállalása, az ebből adódó feladatok jó színvonalú megoldása. A kollégiumi nevelőtestület tagjai: 1 fő intézményegység-vezető, 9 fő nevelőtanár.

A kollégiumban dolgozó szaktanárok végzettsége és felkészültsége olyan, hogy minden közismereti tantárgyból és a szakmai tárgyak többségéből tudnak korrepetálni, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tartani. A következetes tanulást segítő munka eredménye, hogy évek óta 3,00 és 3,50 között van a kollégisták tanulmányi átlaga. 3.) A kollégium tárgyi feltételei Kollégiumunk szép környezetben, a park mellett, a Balatontól és a városközponttól 8 percnyi járásra épült. A szakközépiskola részeként 1969. szeptember 9-én avatták. 1988-ban felújították az épület teljes közműrendszerét és külső nyílászáróit, majd 2010-ben teljes külső felújítás, ablakcsere történt, valamint az I. emelet bútorait is kicserélték A négyszintes épületben a III. és IV. emeleten 128 lány és az alsó két szinten 112 fiú elhelyezésére van lehetőség. A szobák négyágyasak, mosdókagylóval ellátottak. Alapterületük 21 m2. Szintenként 1-1 nevelői és kis TV-szoba, illetve konyha van. Emeletenként külön-bejáratú tusoló és WC hat kabinnal. A földszinten van a közös nevelői, kollégiumvezetői iroda, 3 vendégszoba, mozgássérültek részére kialakított vendégszoba és orvosi rendelő valamint a társalgó.

87

88

A kollégisták rendszeresen használhatják a tornatermet, a füves futball-, kézilabda pályákat. A konditermet bővíteni kellene, mert nem férnek el a meglévő eszközök és nagy az igény használatukra. 4.) Szabadidős tevékenységek A nevelőtestület sokoldalúsága a szabadidős tevékenységek szervezésében is megmutatkozik. Hagyományos rendezvényeinket a csoportvezető nevelők segítségével a kollégiumi diáktanács tagjai szervezik, a felelős évfolyam segítségével. Az ismerkedési esten az elsősök bemutatkoznak, a negyedikesek „felavatják” őket. A kollégiumi Mikulás szétosztja az ajándékokat. A karácsonyest hangulatos gyertyafényes vacsorával fejeződik be. A farsangi bál jelmezversenye, a Valentin napi szerelmes versek és szív küldik, a húsvéti tojásfestés, a kollégiumi ballagás emelkedett hangulata, a vetélkedők, és különböző zenés rendezvények mind-mind hozzájárulnak az együvé tartozás érzésének kialakulásához. Rendezvényeink színvonalát az alkalmi zenekar és irodalmi műsorok emelik. A rendszeres sportoláshoz kihasználjuk jó adottságainkat. A nagy érdeklődést az is mutatja, hogy a kollégistáknak több mint fele él a lehetőségekkel, részt vesz a futball, kosár, pingpong és csocsó házi bajnokságokon, sakkversenyeken. Jó időben a pályák tele vannak sportoló tanulókkal. Ugyanilyen nagy az érdeklődés a számítógépek használata iránt, valamint a WIFI igénybevétele is jelentős. Színesíti a szabadidős programokat a fotó, videó, film, dekor és informatikai szakkör. A szakkörök tevékenységével megörökítjük és bemutatjuk a kollégiumi eseményeket. A fenti szakkörök indítását az tette lehetővé, hogy az Oktatási Minisztérium kollOKA

X,

és

XI-es

pályázatain

eredményesen

szerepeltünk

és

számítógépparkunkat nagy részben ki tudtuk cserélni, valamint a társalgóban

88

89

komplett multimédiás asztalt tudtunk beüzemeltetni projektorral, házimozi rendszerrel. A kézműves foglalkozások a környezet dekorálására és az egyéni kreativitás megvalósítására adnak lehetőséget. A sok közös tevékenység közvetlen személyközi kapcsolatokat eredményez a nevelők és a diákok között, olyan légkört teremt, amelyben mindenki jól érezheti magát, és megtalálhatja önmegvalósítási lehetőségeit. A színes programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a kollégisták döntő többsége elfogadja a közösen kialakított magatartási szabályokat. Kevés a súlyos fegyelemsértés. Problémánk a dohányzással van, ritkán az italozással.

5.) A kollégiumi élet szervezése Az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kollégium nevelőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) fogadott el. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Kollégium működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek a jogszabályok. A működést szabályozó dokumentumok: Pedagógiai Program, SZMSZ, Pedagógia terv (munkaterv), Házirend, Napirend. A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a tanuló testi-lelki fejlődésének optimális feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. A tanulók napi életének kereteit úgy tervezzük, hogy az egyes tevékenységek arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső

szabályozás kiemelt

eszközeként pedagógiai ösztönző

rendszert

működtetünk.

89

90

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégiumi diákönkormányzat. A kollégiumunk biztosítja, hogy választott tisztségviselői révén részt vehetnek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Törekszünk arra, hogy a diákvezetők megismerjék, és alkalmazni tudják

a

demokratikus

érdekérvényesítés,

problémamegoldás

és

konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Kollégiumunk kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A Kollégiumi Házirend (Házirend) szabályozási lehetősége csak arra az időszakra terjed ki, amikor a tanuló igénybe veszi a kollégiumi ellátást. A tanuló a kollégium felügyelete alatt áll attól a pillanattól kezdődően, hogy iskolai tanulmányainak folytatásához szükséges lakhatási szolgáltatások igénybevétele céljából belépett a kollégiumba, addig az időpontig, amíg azt jogszerűen el nem hagyja abból a célból, hogy a szolgáltatások igénybevételét időlegesen szüneteltesse, vagy végleg abbahagyja. Amikor a tanuló hazautazik, a kollégium elhagyásának pillanatától kezdődően feléled a szülő felügyeleti joga, a kollégium nem tartozik felelősséggel a tanulóért. Ennek megfelelően a Házirend azt határozhatja meg, hogy amikor a tanuló a kollégiumban lakik, illetve eltávozik a kollégium területéről (pl. kimenő alatt), milyen magatartási szabályokat kell betartania. A Házirend betartása kötelező mindenki számára, aki a kollégium területére belép,

kapcsolatba

kerül

a

kollégiummal,

részt

vesz

feladatainak

megvalósításában. Kollégiumunk

nevelési

feladatainak

eredményes

megoldása

érdekében

rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, tanáraival, kapcsolódó iskolákkal, – a tanulók nevelésében érintett – civil szervezetekkel, szakmai közösségekkel.

90

91

II. A nevelés alapelvei A nevelési alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés minden területén érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra alapozódva biztosítják annak eredményességét. Iránymutatóval szolgálnak a nevelés komplex folyamatában. o Komplexitás elve: a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembevétele és összehangolása a nevelés során. o Egyenrangúság elve: a nevelés két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés folyamatában. A tanuló a nevelésnek nem tárgya, hanem alanya. o A pedagógusvezető szerepe: az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói

aktivitás

kibontakoztatásában,

a

tanuló

tevékenységének

megszervezésében, személyiségfejlődésének támogatásában. o Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: a tanulók fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása. o A különböző közösségekhez tartozás elve: a tanulók mindig szűkebb (család, iskola, osztály, kollégium) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet – a pedagógusvezető, irányító, kezdeményező

szerepe

mellett

–

a

tanulók

önállóságának,

öntevékenységének, önkormányozó képességének kibontakoztatásához. o A tapasztalatszerzés elve: lehetőségteremtés a nevelés folyamatában a tanulók

számára

a

saját

tapasztalatok

megszerzésére,

megértésére,

általánosítására. 91

92

o A külső hatások elve: mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán, kollégiumon kívül, mindennapi életük során szereznek be. o A bizalom elve: bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. o A következetesség elve: igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség megnyitása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. o A nevelés ellentmondásosságának elve: a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata, a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. o A motiváció elve: a tanulók érdeklődésének felkeltése. o A szemléletesség elve: a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. o Az aktivizálás elve: a tanulói aktivitás kiváltása. o A visszajelzés elve: folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól. A kollégiumi nevelésben kiemelkedően fontos alapelvek: o Alapvető

emberi és

szabadságjogok, a tanulókat

megillető

jogok

érvényesítése. o A demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása. o A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat. o Alapvető erkölcsi normák betartása. o A fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembe vétele. o A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése. 92

93

o Szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. III. A kollégiumi nevelés céljai

A kollégiumi nevelés céljának azt az állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel el akarunk érni.

o A kollégisták személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása. o Olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az ezen értékrendszerben

meghatározott

értékeket

tisztelik,

elfogadják,

magukénak tekintik. o A kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészülésben. o Kollégiumi csoportok, közösségek spontán alakulásának, fejlődésének elősegítése, illetve kialakítása, fejlesztése. o A kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására. o A

demokrácia

érdekütköztetések

működtetésének

szabályaival,

alkalmazásával,

az

az

érdekeltségek,

önkormányzóképesség

kialakításával, a felelős döntési helyzetekbe való hozással a növendékek felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára.

93

94

IV.

A kollégiumi nevelés feladatai

1.) A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás.

2.) Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a fogyatékos tanulókat, biztosítja annak

esélyét,

hogy

a

választott

iskolában

eredményesen

végezzék

tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, és segíti őket képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi

az

egyes

szakmák,

hivatások

megismerését, segíti

a

pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 3.) A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

94

95

A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. 4.) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, olyan szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A speciális nevelési igényű tanulók esetében kiemelt figyelmet kap a személyi higiénia, a saját állapot pontos megértése, a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota 95

96

iránti, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. 5.) Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. 6.) Személyiségfejlesztés Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg – lelkileg egészséges legyen; meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát, optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes, hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeit szolgáló döntéseket meghozni, és azokat végrehajtani, megvalósítani. A perszonális nevelés végső célja: az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magába foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését.

96

97

a.) Személyes motívumok fejlesztése A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Melyek a legfontosabb kialakítandó, fejlesztendő személyes motívumok, milyen fejlesztési lehetőségük kínálkozik? Az önkiszolgálási motívumok közé tartoznak a biológiai szükségletek, a komfortszükséglet, a mozgásszükséglet és az élményszükséglet. A biológiai szükséglet és a komfortszükséglet pozitív szocializálása mellett a kollégium sokat tehet a hátrányos motívumok (káros szenvedélyek, függőségek stb.) megelőzésében, szokások, minták, attitűdök és meggyőződések lebontásában. A kollégium alapvető feladata a mozgásszükséglet kielégítése is. A létezés feltétele, hogy képesek legyünk megvédeni testi és lelki épségünket, egészségünket. Ezt szolgálják az önvédelmi motívumok: az egészségvédő és identitásvédő motívumok. Főbb feladatok az egészséges életmód, az egészségvédő motívumok fejlesztése, a konfliktusok kezelése. Az emberi lét feltételei közé tartozik az egyén önálló döntésre, cselekvésre való lehetősége, ezt szolgálják a szuverenitás motívumai: szabadságvágy, önállósulási

és

öntevékenységi

vágy.

A

szabadságvágy

motívumának

fejlesztéséhez olyan légkört, szellemet, elvárás rendszert kell kialakítani, amelyben sem a pedagógusok, sem a tanulók szabadságvágya nem sérül, amelyben a korlátok egymás szabadságának az érvényesülését szolgálják. Az önállósulási, öntevékenységi vágy fejlesztésének szolgálatába állíthatók a jól megválasztott nevelési-oktatási módszerek. Különös figyelmet kell fordítani az optimálistól feltűnően eltérő tanulókra, a serdülők konfliktusaira, problémáira. Az önértékelési motívumok közül az önbecsülést és az önbizalmat kell kiemelni. A reális önbecsülés, az önértékelési képesség kialakítása alapvető célja a nevelésnek. Ezen motívumok fejlesztésében játszik szerepet a reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés személyes képességek fejlesztése.

97

98

Az

egészséges

és

kultúrált

életmód

megvalósulásának

feltétele

az

önkiszolgálási képességek megfelelő színvonalú fejlettsége. Testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, koordinációs képességek fejlesztése és megtartása, kézügyesség fejlesztése stb. Az önellátási képességek fejlesztése során foglalkozni kell az egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakás, háztartási és ház körüli munkák, stb. kérdéseivel. A befogadó képesség és önkifejezés képessége minden művészeti ág területén fejlesztendő. Ez kiegészül általában a szövegértés és ezen belül a műértelmezés képességével, az improvizáció képességgel, a szövegalkotó képességgel. Önvédelmi képességek: egészségvédő és identitásvédő képesség fejlesztése a megfelelő motívumok kialakítása mellett a balesetvédelem, a közlekedési és a háztartási balesetet megelőzése, elhárítása. A szuverenitás képességének fejlesztése a független önálló, öntevékeny személyiség kialakulásának támogatását jelenti. Önreflexív képesség az önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességének

fejlesztését

jelenti.

Az

önismereti

tréningek,

a

tanuló

teljesítményének (ön)értékelése, az ifjúkorban kialakuló önfejlesztési képességet támogató pályaválasztások is mind erről szólnak. b.) Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés A tanulók különböző közösségekben élnek, személyes kapcsolataik át-meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe,

ezekben

megtalálják

helyüket,

szükséges

fejleszteni

képességeiket, szociális motívumaikat. A szociális értékrend fejlesztése (szociális motívumok) A segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés során szólni kell a döntéseket befolyásoló szociális értékrendekről. A személyiségfejlődés alapvető jellemzője 98

99

az egyéni értékrend, mint motívumrendszer, amely meghatározó szerepet játszik a

személyiség

működésének

és

viselkedésének

szabályozásában.

A

személyiségfejlődés legfontosabb tétele a pozitív egyéni értékrend kialakulása, pozitív irányú változása, megszilárdulása. A pozitív szociális értékrend alapja a proszocialitás (a másik fél érdekeit figyelembevevő, az önérdek és a másik fél érdekeinek kölcsönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás), a másik ember, a másik csoport, a másik társadalom, az emberi faj létérdekeit figyelembevevő, szükség szerint szolgáló, segítő magatartás, cselekvés szociális képességének fejlesztése. Szociális kommunikációs képesség, azaz a kommunikáló felek aktivitásának (érzelmi állapotának, magatartásának, viselkedésének) aktuális befolyásolási képessége. A szociális kommunikáció lehet közvetlen vagy kétirányú (a közlő és a közölt információt vevő fél aktuálisan észleli egymást, azaz a kommunikáció interaktív): beszélgetés, vita, színházi előadás; illetve közvetett vagy egyirányú (a közlő és a közölt információt vevő nem észleli egymást): egy regény olvasása, egy festmény megtekintése, egy rögzített zenemű meghallgatása. A kollégium a tevékenységek és a feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segíti a szociális kommunikáció erősödését. Kötődés képessége. Az emberek szociális életminőségét, szociális viselkedését és a személyiség szociális fejlődését a kötődés, a kötődési háló (az adott ember összes kötődésének) gazdagsága, ereje és minősége, a kötődési képesség fejlettsége lényegesen befolyásolja. A kollégium feladata a tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeretek birtokában segítségnyújtás azoknak a tanulóknak, akiknek a kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség. A közösségi nevelés területén kiemelt szerepe van a kis közösségeknek, különböző csoportoknak (sportkörök, amatőr művészeti csoportok, szakkörök). 99

100

Érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése. Az érdekérvényesítést négyfajta alapérdek (közérdek, közös érdek, eltérő érdek, érdekütközés) szabályozza, aminek négyféle (proszociális, kooperatív, vezetési, versengési érdekérvényesítő) képesség feleltethető meg. Az érdekkérvényesítő képesség fejlesztésére alkalmas a diákönkormányzat működésének támogatása; a tanulói jogok megismertetése, gyakoroltatása. Az együttműködési képesség fejlesztését, támogató feladatok: kooperatív

tanulásszervezés;

segítő

együttműködés

a

tanórán

kívüli

tevékenységben. A segítő versengés képességének fejlesztését támogatja a sport, a különböző versenyjátékok, ahol megnövelhetik a szabálykövetelést, és a segítés alapszabályainak betartását. V. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva a törvényi rendelkezésekhez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket, annak céljától, jellegétől függően, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. 1.) A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: A tanulók iskolai felkészülését biztosító foglalkozások o Szilenciumok: napi 3 óra tanulási lehetőség biztosítása, nevelőtanári felügyelet mellett (lakószobákban, igény szerint tantermekben). Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások o A differenciált képességfejlesztés – a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása – szervezetten, a kollégiumnak az iskolával együttműködve kialakított programja alapján történik. 100

101

o Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások o A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére.

A csoportfoglalkozások o A

foglalkozások

keretében

elsősorban

a

tanulócsoport

életével

kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. o A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. o A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. – kialakulása). o A tematikus csoportfoglalkozások keretében a kollégiumi alapprogramban meghatározott témakörök feldolgozása történik.

101

102

2.) Felzárkóztatás, tehetséggondozás, szocializálás Felzárkóztató foglalkozások o Az osztálynaplók alapján, szaktanárok, osztályfőnökök véleménye alapján kiszűrjük a felzárkóztatásra szorulókat. Korrepetálásra (egyéni, csoportos) irányítjuk őket kollégiumi, illetve intézményi keretek között. o Rendszeresen kikérdezzük az aktuális tananyagot a gyengén teljesítő tanulóktól. o Pótszilenciumra kötelezzük a nem megfelelően teljesítő tanulót. o Segítséget nyújtunk tanulás módszertani kérdésekben (vázlatolási technikák, tanulnivaló előnyös csoportosítása, idegen szavak tanulásának technikái…). Tehetséggondozás o A tehetséges, továbbtanulni szándékozó, versenyen eséllyel indítható tanulók kigyűjtése a szaktanárok, osztályfőnökök véleménye, tanulókkal való beszélgetések alapján. o Igény esetén csoportos illetve egyéni felkészítő foglalkozások tartása kollégiumi, intézményi szinten. Társadalmi beilleszkedés segítése o A deviáns, kirívó, eltérően szocializált tanulók kiszűrése a nevelőtanárok tapasztalatai, az osztályfőnökök és diáktársak jelzései alapján. o A szocializálás folyamatos segítése különböző pedagógiai módszerekkel (egyéni beszélgetés, csoportfoglalkozás, sikerélményhez juttatás…). o A tisztálkodási, étkezési, öltözködési kultúrára való

folyamatos

odafigyelés, figyelemfelhívás, példamutatás.

102

103

3.) Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások a.) Az egészséges életmódra nevelés jegyében: o Házibajnokságok különböző sportágakban (kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, sakk, csocsó) o Rendszeres aerobic foglalkozások biztosítása o Részvétel a városi kollégiumok közti bajnokságokban o Tornaterem és konditerem rendszeres használata o Udvari sportpályák használata b.) A természeti környezet megóvása. ápolása érdekében: o Rendszeres társadalmi munka intézményen belüli és azon kívül keretek között o Iskola- és városszépítési akciókon való részvétel c.) A diákok önkiszolgáló, önszabályozó képességének fejlesztése érdekében: o Diákügyelet szervezése és működtetése o Kollégiumi rendezvényeken lehetőség biztosítása a vendéglátó szakma gyakorlására o Kollégiumi kirándulásokon az idegenforgalmi ismeretek kamatoztatása o Lehetőség biztosítása a DT munkájában való részvételre, kollégiumi, emeleti, évfolyamonkénti, csoportonkénti felelősi és segítői rendszer működtetése o A diákok bevonása a kollégiumi napirend szervezésébe, ellenőrzésébe d.) A fiatalok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése érdekében: o Színház-, kiállítás-, múzeum-, könyvtárlátogatások szervezése 103

104

o Önképzőkörök működtetése: - Filmklub (igényes filmek megtekintése, értékelése, vélemények kifejtése), - videó-szakkör (kollégiumi események archiválása, rövidfilmek, klipek készítése), - dekor-kör (kollégiumi rendezvények fényképes dokumentálása, dekorációk készítése rendezvényekhez) - barkács-kör (apróbb javítások elvégzése, képkeret, virágtartó… készítés) - színjátszó-kör (ünnepekhez, rendezvényekhez kapcsolódóan jelenetek bemutatása, vers- és prózamondó estek szervezése) o Ünnepekhez kötődően alkalmi ének- és tánccsoportok szervezése, bemutatkozása a kollégium, illetve az egész intézmény előtt

e.) Történelmi, kulturális és természeti értékeink megismerése érdekében: o Keszthely város nevezetességeinek megismertetése a tanulókkal (városnéző séták, vetélkedők…) o Csoport és kollégiumi kirándulások, túrák szervezése (belföld, külföld) f.) A kollégiumi közösség kialakításának, fejlesztésének érdekében (hagyományos kollégiumi rendezvények): o Ismerkedési est-elsősavató (felelős a 12. évfolyam) o Mikulás-nap (felelős a 11. évfolyam) o Karácsonyest, ünnepi műsor és vacsora (felelős a 10. és 11. évfolyam) o Valentin-napi versmondó-verseny és teadélután (felelős a DT) o Farsangi program (felelős a DT) 104

105

o Kollégiumi ballagás (felelős a 11. évfolyam) o Teaházi esték különböző témakörökben – drogprevenció, népekkultúrák… – (felelős a DT) 4.)

A

diákönkormányzat

rendszeréhez

illeszkedő

tevékenységek,

foglalkozások o Kollégiumi közgyűlések o Emeleti gyűlések o Évfolyam-megbeszélések o Diáktanácsi megbeszélések o Aktuális feladatokhoz kapcsolódó munkacsoport-megbeszélések 5.) Továbbfejlesztési terveink o Célunk az, hogy a fent felsorolt rendezvényeket, tevékenységeket hasonlóan jó színvonalon, új ötletekkel színesítve, a továbbiakban is megszervezzük, egyre több kollégistát vonjunk be ezek megvalósításába. Igény esetén mutassuk be legsikerültebb „előadásainkat” más kollégiumokban is. VI. A kollégiumi tevékenység megszervezése Intézményünk két, egymást sok területen átfedő fő funkciója a szociális feladatellátás és a pedagógiai tevékenységrendszer. A szükséges fejlesztési irányokat is e területek mentén fogalmazzuk meg. A szociális funkciócsoport elemeit (elsősorban a lakhatási feltételeket), a fiziológiai szükségletek kielégítését a fejlesztési program nem tárgyalja. Nem, mintha ez nem volna fontos terület, és van is mit előre lépni bőven, de – a lehetőségeink alapján – a prioritás inkább a pedagógiai vonatkozású dolgokon van. A magyarázat egyszerű: a szociális funkciók fejlesztésénél a tárgyi tényezők dominálnak, a minőségi előrelépéshez arányaiban lényegesen több gazdasági

tényező

fogalmazódik

meg,

mint

az

emberi

erőforrás 105

106

optimalizálásánál. A pedagógiai funkciók fejlesztésénél viszont ez az arány megfordul. Jelenlegi helyzetünkben célszerűnek látszik saját lehetőségeink mozgósítása, amely elsősorban a szemlélet, a struktúra, a szervezeti kultúra módosításában, részbeni átalakításában rejlik, kisebb részt múlik a tárgyi – ezért pénzigényes – feltételeken. Kiknek is kívánunk biztos otthont jelenteni? A kollégium diákjainak, akik 5 különböző oktatási intézményben tanulnak, a legifjabb 14, a legidősebb 23 éves. Akik 30-100 km sugarú körben levő településekről jöttek, a párszáz fős településtől a nagyvárosig. Akik közül néhány jószerével itt használ először vízöblítéses WC-t, és akik között van, aki több ezer km-t repült már a nagyvilágban. 15-20 százalékuk szakmunkástanulóként próbál előre jutni, közöttük többnek nehézséget jelent az olvasás, számolás, sőt a beszéd is. Többségük szakközépiskolás, különböző szakirányokon tanulva. Kis részük kezdettől fogva tovább akar tanulni feltűnő szorgalommal, képességekkel, széles érdeklődéssel. Mindezt tudatosan átlátva világosan megfogalmazzuk, hogy megfelelő struktúrában lehetőséget kell találnunk a tehetséges tanulók nevelésére is, mégpedig úgy, hogy ez a teljes kollégiumi szerkezetben húzóerőként, kisugárzó erőként hasson. Ugyanakkor a legáltalánosabb feladatok színvonalas ellátására is törekszünk, amely a kollégisták nagyobbik hányadát érinti. A legtágabban értelmezhető közös cél szülők és tanulók vonatkozásában a középiskola eredményes elvégzése bentlakásos körülmények között. Ez a helyzet jelentős kiszolgáltatottsági érzést sugallhat a tanulóknak, ezért pedagógiai tevékenységünk egy része ennek csökkentését szolgálja. Törekszünk az otthonosság, a biztonságérzet növelésére, a segítő szándék állandó jelzésére. Sajátos helyzetünket abban is megfogalmazhatjuk, hogy kiskorú tanulóink tevékenységéért részben miénk a felelősség. A testi és lelki fejlődés, a házon belüli és kívüli tevékenységek szabályozottsága számunkra ellenőrizhető viszonyokat kell, hogy jelentsen, éppen felelősségünk gyakorlása miatt. 106

107

Ugyanakkor a túlszabályozást, s ezzel az egyéni önállóság indokolatlan korlátozását szeretnénk elkerülni. Ezek a nevelés átgondolandó területei. Pedagógiai tevékenységünk másik fontos területe, hogy képessé tegyük tanulóinkat a közösségi életre, azaz újabb elgondolásaink szerint igazítsuk a tanulókhoz (jogaikhoz és kötelezettségeikhez) közösségi életük szabályait, normáit. Elsődleges feladatunk e területen a közös kommunikációs nyelv megtalálása, amelyen szót ért tanár a tanárral, tanár a diákkal, diák a diákkal, bekapcsolva az előbbi viszonylatokba a szülővel és az egyéb felhasználókkal való lehetséges kombinációkat is. Ez olyan kooperatív technikák kidolgozását és megtanulását jelenti, amelyek nélkül a közösségi demokratizmus nem értelmezhető. Harmadik, de igen fontos feladat az iskolai tanulmányi munka segítése. Itt is a felzárkóztatás vagy tehetséggondozás kettősségében kell állást foglalnunk. Mivel a helyzetértékelés szerint alapvetően a felzárkóztatásra van nagyobb igény, ugyanakkor megjelenik a tehetség felismerésének és segítésének óhajtása is, mindkét területen lépnünk kell, betartva az igények által megfogalmazott arányokat. 1.) A kollégiumi tevékenység megszervezésének alapelvei Fejlesztés (nevelés) általában Alapelvünk, hogy o minél optimálisabb feltételeket teremtsünk a művelődéshez, az ismeretszerzéshez, o a fejlesztésben az egyéni, valódi fejlődési szükségletekből induljunk ki (differenciálás), o közvetítsük az alapvető, hagyományos erkölcsi normákat, o a kollégiumi tudásközvetítésben (legalábbis annak bizonyos részterületein) vegyük figyelembe az iskolai ismeretelsajátítást. Életrend, életvitel 107

108

Alapelvünk, hogy o az egészséges életvitel feltételei biztosítottak legyenek, o figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, személyes szükségleteket, o a kollégium legyen a tanulók második otthona. Tanítás-tanulás Alapelvünk, hogy o mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelő tanulási körülmények, eszközök, o mindenki számára biztosított legyen a szükséges tanári segítség, o támogatjuk a fiatalokat a hátrányaik ledolgozásában a személyes szükségleteiknek megfelelően, o biztosítjuk a változatos tanítási – tanulási formákat. Szabadidő szervezés Alapelvünk, hogy o biztosítjuk a feltételeket a szabadidő kulturált eltöltéséhez, o a szabadidős programok többféle igényt, szükségletet kell, hogy kielégítsenek, o a tárgyi feltételek hozzáférhetősége a kellő időben biztosított legyen. Tehetségvédelem, tehetséggondozás Alapelvünk, hogy o a tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetőséget kell teremteni, o a tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésre figyelünk, o az iskolával, a családdal, és más érintettekkel való együttműködés nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása. Hátránykompenzáció Alapelvünk, hogy 108

109

o minél alaposabban megismerjük a hátrány-típusok, és a hátrányok keletkezésének okait, o a hátránykompenzációs programok, tevékenységek illeszkedjenek a valós igényekhez, o a kollégiumi nevelés klímáját az egyik legfontosabb nevelési tényezőnek tekintjük a hátránykompenzációval összefüggő feladatok megoldásában. Pályaorientációs tevékenység. Az önálló életkezdés támogatása. Alapelvünk, hogy o a tevékenységek formáját és tartalmát a differenciálás alapján szervezzük, o az intézményi kapcsolati tőkét is mozgósítjuk a fiatalok önálló életkezdésének támogatásában, o meg kell adni a szülőknek a szükséges segítséget ilyen irányú problémáik megoldásában. 2.) Tanulócsoportok szervezése Kollégistáink 20-26 fős csoportokban, a csoportvezető tanár irányításával szervezik hétköznapjaikat. A csoport kialakításának rendező elvei: o azon nemű és évfolyamú tanulók egy csoportba sorolása o a

szobabeosztás

csoportbeosztáshoz

igazítása

(tanulói

igények

figyelembevételével) o az érettségizett tanulók létszámarányos elosztása az egyes csoportok között o közel azonos létszámú csoportok kialakítása Szeretnénk olyan rendszert működtetni, amely megtartja eredményeinket és igyekszik kiküszöbölni hiányosságainkat.

109

110

A tanulást – a törvénnyel összhangban – a kötelező és a választandó foglalkozások körébe soroljuk. A heti 13 óra tanulmányokra felkészítő foglalkozások rendszerét két kategóriába illesztjük: önálló tanulás, tanári felügyelet,

illetve

tehetséggondozó

ellenőrzés

tantárgyi

mellett,

továbbá

foglalkozások

tanár

felzárkóztató, vezetésével.

illetve

(Kötelező,

választandó, és választható foglalkozások rendszere). Az első kategória a hagyományos tanulási idő (szilencium) szervezett keretek közötti biztosítása. Ezen a tanulók részvétele kötelező. A meghatározott helyen és időben történő tanulási kötelezettség alól felmentést a csoportvezető tanár adhat. Ennek több indoka lehet: o bármely tanuló legalább 4,00 rendű bizonyítványa o igazolt sportolók, akik sajátos napirend szerint, más időbeosztásban tanulnak, o az érettségizett és a végzett szakmunkástanulók, életkorukból következően tanulmányi munkájukat ezzel a módszerrel nem kívánjuk befolyásolni, számunkra ilyen tanulási időt nem írunk elő (a tanulók 25-30 %-a), o szakmai gyakorlaton lévő tanulók, o a tanár mindenkori (alkalmi) egyéni döntése alapján, kellően indokolt esetben bármely tanuló. Ez utóbbi elem lehetővé teszi a személy szerinti mérlegelést, így szerepet kap a tanuló pillanatnyi tanulmányi helyzete, a másnapi feladat mennyisége, a tanuló motiváltsága, egyéni gondjai, adott esetben kedélyállapota. Természetesen ezzel a tanuló vissza is élhet, itt kerül előtérbe a tanár és diákja közötti kapcsolat, a kommunikációjuk, közös gondolkodásuk, illetve a tanár senkire át nem ruházható felelőssége. Meggyőződésünk, hogy a kollégiumi belső párbeszéd, a tanár-diák viszony természetes emberi viszonnyá válhat, a bizalom, a következetesség, és az empátia pedagógiája pedig alapvetően önfejlesztési lehetőség és szükséglet. 110

111

3.) Nevelői ügyelet megszervezése Kollégiumunk 24 órás üzemben dolgozik. A nevelőtestület döntése alapján, nem vezettük be a pedagógiai felügyelői rendszert, így a nevelők heti kötelező óraszáma 30. Az ügyeleti beosztást a hét 4 napjára kell elkészíteni (a pénteki napot, 9 hetes váltó rendszerben, az egyéb tevékenység keretében, éves beosztás szerint végzi a testület). A vasárnapi (visszaérkező kollégisták fogadása éves beosztás szerint) és az éjszakai ügyeletet (minden nevelőnek heti egy éjszaka) túlórák terhére látjuk el. Az ügyeleti beosztást a kollégiumvezető készíti el, az intézmény igazgatója hagyja jóvá. 4.) A kollégiumi tevékenység dokumentumai o Ügyeleti napló: szintenként (a végzett munka, események, észrevételek, pedagógiai tevékenység, távollévő tanulók nyilvántartására). o Csoportnapló: a csoport tevékenységének dokumentálására (tanulók személyes adatainak, iskolai tanulmányi eredményének nyilvántartására) o Emeleti szobabeosztás o Tanulói ügyeleti beosztás (a felelős nevelőtanár készíti el) o Számítógépek használóinak nyilvántartási ívei a 2. és a 3. emeleten Kötelező,

és

szabadon

választható

foglalkozások

nyilvántartása

(számítógépen) 5.) A kollégium kapcsolatrendszere A kapcsolattartás formái az iskolával o A kollégiumi nevelőtestület tagjai részt vesznek az intézményi nevelőtestület munkájában (értekezletek, osztályozó konferenciák, szülői 111

112

értekezletek,

fogadóórák,

nyílt

napok,

felvételi

elbeszélgetések,

beiratkozás…). o Rendszeres

konzultáció

az

osztályfőnökök

és

a

csoportvezető

nevelőtanárok között. o Az osztályfőnökök látogatása a kollégisták szobáiban. o Osztályfőnökök, szaktanárok felkérése a kollégiumi rendezvényeken való részvételre, annak segítésére. A kapcsolattartás formái a szülőkkel o Kollégiumi szülői értekezlet. o A szülők értesítése a tanulóval kapcsolatos fontos eseményekről (telefonon, levélben, e-mailben). o Indokolt esetben személyes találkozó kérése a szülőktől a tanuló érdekében. A kapcsolattartás formáinak továbbfejlesztése o Mérlegelnünk kell, hogy a tanulók értékelését hogyan tudjuk kiterjeszteni és rendszeresebbé tenni a szülők felé, minden tanuló esetében. o Fokozni szeretnénk az osztályfőnök kollégák, a szaktanárok nyitottságát és érdeklődését a kollégiumban folyó nevelőtevékenység és rendezvények iránt. o Több szaktanárt szeretnénk bevonni a kollégiumi rendezvények lebonyolításába, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások megtartásába. 6.) A diáktanács tevékenységének szervezése A diákönkormányzat célja A kollégiumban, mint sajátos szociális közegben olyan mikro társadalom létrehozása, amelyben lehetőség nyílik a közéleti szerepek gyakorlására, az 112

113

együttélés, az alkalmazkodás szabályainak megtapasztalására, a demokratikus technikák, az érdekérvényesítés, az önálló kezdeményezések gyakorlására, az egyéni aktivitások közösség érdekében történő kibontakoztatására. Eredményes működésével tanítson állampolgári szerepekre, adjon lehetőséget állampolgári ismeretek gyakorlására. Legyen a tanulók valóságos öntevékenységén alapuló szervezete, érdekeik érvényesítésének terepe. Neveljen az egymásért, a közösségért végzett tevékenységekre. A diákönkormányzat felépítés, működése A diákság által választott testület összefogja, megfelelő tanári segítséggel szervezi a kollégiumi diákság életének bizonyos

területeit, segíti a

nevelőtestületet a közösség építésében. A Diákönkormányzat szervez, véleményez, értékel, illetve él az egyetértési és döntési jogával a belső szabályzatokat, tevékenységeket illetően. A tanulók fegyelmi ügyeiben ellátja az érdekképviseletet, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz. Közvetítő fórumként működik a diákság és a kollégium nevelőtestülete között. A diákönkormányzat munkájáról évenként beszámol a közgyűlés előtt. A diák önkormányzati munka területei o kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, azokon való aktív részvételre ösztönzés o közösségi hagyományápolás a kis és nagyközösségben o környezetvédelmi programok, társadalmi munkák szervezésében való közreműködés o külső kapcsolatok alakítása, ápolása 7.) A kollégisták egyéni tanulásának megszervezése, következtetések 113

114

A tanulás alapvetően egyéni feladat, segíteni lehet, sőt kell, de az egyén helyett tanulni nem lehet. Ezért különösen fontos, hogy az önálló munkához megfelelő elméleti ismeretet adjunk, azaz tanítsuk meg a közösségbe került tanulót középiskolás módon tanulni, továbbá jó feltételeket teremtsünk ehhez a nem könnyű szellemi munkához. A kollégista legfőbb feladata a tanulás. Ha elemezzük a jelenlegi helyzetet, következtetéseket vonhatunk le.

Kedvező következtetések Van tanári segítség.

Változást igénylő jelzések Nem mindenki él vele, vagy csak kampányszerűen.

Aki akar, az tud tanulni.

Aki nem akar, nem tanul eleget.

Vannak a tanulást segítő szabályok.

Nem mindig az egyénhez mértek.

A tantestület összetétele lehetőséget ad a tantárgyi segítségnyújtásra. Ellenőrzötten folyik a tanulás. Vannak motiváló elemek. Van igény az idegen nyelv tanulására. Szobákban tanulnak a kollégisták.

A tehetséggondozást és az évfolyamonkénti felzárkóztatást az iskolával közösen tudjuk csak megoldani. Az ellenőrzés főleg a rosszul állókra terjed ki. Nem mindenki motivált a tanulásra. Nagyobb az igény, mint a lehetőség. Külső segítség is kellene. Van, aki közvetlenebb felügyeletet igényel.

Jó a kapcsolat az iskolával.

Nem egyformán élő mindenkivel.

A kollégisták nagy része jó módszerekkel tanul.

Nincs szakember, aki segíteni tud (szociálpedagógus) azoknak, akiket meg kell tanítani tanulni.

VII. Gyermek és ifjúságvédelem 114

115

Az intézmény ifjúságvédelmi felelőse hivatott átfogni intézményi szinten ezt a feladatot. Valamennyi csoportvezető nevelőnek is feladata az SZMSZ-ben leírtak szerint is az ifjúságvédelmi feladatok ellátása. A fiatalok több csoportját célozza meg ez a tevékenység: a.)

hátrányos helyzetű,

b.)

veszélyeztetett,

c.)

speciális nevelési igényű tanulókat.

A kollégiumban a diákok jelentős része a hátrányos helyzetű, vagy a veszélyeztetett tanulók közé tartozik. Ifjúságvédelmi munkát meghatározó elvek: o Minden kollégistát előítélet nélkül segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk. o Tiszteletben tartjuk a kollégista személyiségét emberi méltóságát. o Senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben. o Minden kollégistához tapintattal közelítünk. o A megszerzett információt titokban tartjuk, azt csak a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel.

115

116

Kötelező

és

szabadon

választható

foglakozások

az

egyes

évfolyamokon: Tematikus csoportfoglalkozások a 9. évfolyam számára szeptember

október

november

december

január

február

március

április

május

1. 2.

Ismerkedés a csoporttal, napirend, házirend ismertetése. Baleset és tűzvédelmi oktatás Lakószintek dekorációjának megbeszélése Tanulás tanítása: hatékony tanulási technikák, módszerek elsajátítása .

3. 4.

Városnéző program: A város intézményeinek bemutatása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés:Hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokszínűsége

5.

Ismerkedési est, gólyaavató

6.

Tanulás tanítása: könyvtárhasználat rendje és módszerei

7. 8. 9. 10.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Demokratikus jogállam működésének alapelvei, fogalma Erkölcsi nevelés: Erkölcs fogalma Önismeret, társas kultúra fejlesztése: Empátia és mások elfogadása Tanulás tanítása: Tanulást segítő internethasználat

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Testi és lelki egészségre nevelés: Egészséges életmód, életvitel Pályaorientáció: Önismereti teszt Tanulmányi helyzetek felmérése, megbeszélése Mikulásnap csoporton vagy szinten belül Ádventi készülődés A családi életre nevelés: A család szerepe, jelentősége az egyén életében Karácsonyi ünnepség Tanulmányi eredmények megbeszélése, korrepetálások beosztása Fenntarthatóság,környezettudatosság: Globális környezeti problémák

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Erkölcsi nevelés: Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek Médiatudatosságra nevelés: Média fogalma, különféle médiák bemutatása. Közös süteménykészítés, vagy korcsolyázás , közös séta a téli Balatonparton Felelősségvállalás másokért, önkéntesség:a hátrányos helyzet fogalma Felkészülés a farsangra és a Valentin napra Testi-lelki egészségre nevelés: Agresszió megelőzése, kezelése sport segítségével Kulturális örökségünk: múzeumlátogatás Nemzeti öntudat, hazafias nevelés:Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai.

Fenntarthatóság,környezettudatosság: Környzetre káros anyagok és tevékenységek bemutatása Pályaoerientáció:Tevékenységek, szakmák jellemzői Közös szalonnasütés a szabadtéri kabinetben Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: A szolidaritás fogalma,együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása Gazdasági pénzügyi nevelés: A helyes családi gazdálkodás bemutatása

Felkészülés a ballagásra, feladatok megbeszélése Csoportkirándulás a környékre fiúk, lányok közösen Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A felelős állampolgári magatartás jelentősége Gazdasági pénzügyi nevelés: Különféle banki műveletek Tanulmányi helyzetek felmérése, megbeszélése

116

117 Tematikus csoportfoglalkozások a 10. évfolyam számára szeptember

1. 2. 3.

október

november

december

január

február

március

április

május

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Ismerkedés a csoporttal, napirend, házirend ismertetése. Baleset és tűzvédelmi oktatás Lakószintek dekorációjának megbeszélése Tanulás tanítása: A megszerzett ismeretek értelmezése, rendszerezése és az ehhez szükséges technikák Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Hova – kikhez tartozol? Szűkebb s tágabb közösségek, melyeknek tagja vagy. (család, baráti társaság, települési közösség, nemzetiség, stb.) Testi-lelki egészségre nevelés:1. Káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drog, teljesítménynövelő – testépítő szerek használatának veszélyei) Kollégiumi rendezvények áttekintése, feladatok kiosztása Tanulás tanítása: digitális eszközök tudatos tanulást segítő használata Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A tanulói érdekképviselet Erkölcsi nevelés: Hogyan reagálunk más emberek problémáira? Az empátia szerepe különböző élethelyzetekben. Karácsonyi műsor közös összeállítása Erkölcsi nevelés : Tetteink és következményeik. Vállalod értük a felelősséget? Önismeret, társas kultúra fejlesztése: Véleményem magamról, mások véleménye rólam Felkészülés a karácsonyi műsorra Tanulmányi helyzetek felmérése, megbeszélése Mikulásnap csoporton vagy szinten belül Ádventi koncertlátogatás A családi életre nevelés: Generációk közötti konfliktusok és azok feloldása a családban Karácsonyi ünnepség Tanulmányi eredmények megbeszélése, korrepetálások beosztása Pályaorientáció: Különböző szakmák, s a betöltésükhöz szükséges képességek, adottságok Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: A fogyatékosság különböző típusai, s a segítségnyújtás lehetőségei. Médiatudatosságra nevelés: Információkeresés az interneten. Keresőprogramok használata. Közös süteménykészítés, vagy korcsolyázás A családi életre nevelés:Felelősségvállalás a párkapcsolatokban Felkészülés a farsangra és a Valentin napra Testi-lelki egészségre nevelés: A rendszeres sportolás hatása szervezetünkre. A lakószint és a kollégium környékének rendbetétele Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Magyarország az Európai Unióban Fenntarthatóság,környezettudatosság : Környezetszennyezés módjai, következményei. Mit

tehetsz Te ellene? Fenntarthatóság,környezettudatosság:

A szelektív hulladékgyűjtés jelentősége.

Múzemlátogatás Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Hogyan tehetsz közösségedért? Önkéntes munka településeden, iskoládban, kollégiumodban Gazdasági pénzügyi nevelés: A család, mint gazdasági egység. Családi költségvetés

Felkészülés a ballagásra, feladatok megbeszélése Csoportkirándulás a környékre Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Állampolgári jogok és kötelességek a jogállamban Pályaorientáció: Pályamódosítás felnőtt fejjel. Gazdasági pénzügyi nevelés: Különböző vállalkozási formák, s azok ismérvei.

117

118 11. évfolyam kötelező foglalkozások A tanulás tanítása: 1. A tanulási szokások feltárása /napi ritmus, szokásrendszer. 2. Figyelemfejlesztés: az észlelés, a figyelem fajtái, terjedelme, fejlesztő gyakorlatok.

Az erkölcsi nevelés: 1. Az erkölcs fogalma, jelentősége a mindennapi életben. 2. Erkölcsi értékeket megjelenítő élethelyzetek megbeszélése Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: 1. A magyarság nemzeti szimbólumai. 2. Keszthely kultúrtörténete, hagyományai, jellegzetességei. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: 1. Az állampolgár és a társadalom együttműködése. 2. A diáktanács kötelességei, jogai. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: 1. Önismereti teszt kitöltése. A családi életre nevelés: 1. A család szerkezete, működése. 2. A családban előforduló konfliktusok kezelése, szerepjáték. Testi-lelki egészségre nevelés: 1. Egészséges életmód, prevenció, egészségre ártalmas „tevékenységek”. 2. Relaxáció. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: 1. Önkéntes munkalehetőség keresése Keszthelyen (pl. kórházban meseolvasás a gyerekosztályon). 2. Szolidáris magatartás gyakorlása spontán élethelyzetekben.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: 1. Környezetszennyezés. 2. Újrahasznosítás a gyakorlatban.

118

119

Szabadon tervezhető foglalkozások 1. Adategyeztetés, házirend megbeszélése. 2. Baleset-, tűz- és érintésvédelmi tájékoztató. 3. Közösségformálás – új tagok a csoportban. 4. Elsősavató. 5. Tanulmányi helyzet értékelése. 6. Mikulás estre készülés. 7. Mikulás est. 8. Karácsonyi ünnepség. 9. Tanulmányi helyzet elemzése, a félévi munka komplex értékelése. 10.Farsangi fánksütés. 11.Csoportépítő játékok. 12.Tanulmányi, fegyelmi helyzet, pótszilenciumok. 13.Ballagási műsor szervezése. 14.Az év értékelése. 15.Kirándulás.

119

120 Tematikus csoportfoglalkozások 12.évf.

1. A tanulás tanítása A megszerzett ismeretek, információk szelektálása. A tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazása. 2. Az erkölcsi nevelés Felelősség- és kötelességtudat, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A nemzeti és az európai identitás kapcsolata.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az empátia és mások elfogadása

6. A családi életre nevelés A család szerepe az egyén életében. Együttműködés és felelősségvállalás a családban Családi konfliktusok.

120

121

Szabadon tervezhető foglalkozások: Szervezési feladatok, adategyeztetés. Baleset-, tűz- és érintésvédelmi tájékoztató. Közösségformálás – új tagok a csoportban. Elsős avató előkészítése, szervezése, lebonyolítása Tanulmányi helyzet. Halloween party Mikulás est. Adventi készülődés Karácsonyi ünnepség Félév értékelése Farsang és ki-mit tud Ballagás Az év értékelése.

121

122 13-14. évfolyam kötelező foglalkozások A tanulás tanítása: 1. A tanulást segítő hagyományos és modern eszközök használata – könyvtár, sajtó,

internet. Az erkölcsi nevelés: 1. A munka megbecsülése. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: 1. Magyarság, nemzetiség, európaiság. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: 1. A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása. 2. A demokratikus jogállam működésének főbb elemei (választási rendszer, önkormányzatok, törvényhozás, kormány) Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: 1. A másik ember személyiségének tisztelete és megértése – előítélet, tolerancia. A családi életre nevelés: 1. Együttműködés és felelősségvállalás a családban. 2. Családtervezés. 3. Konfliktusok és kezelésük a családban.

Testi-lelki egészségre nevelés: 1. Káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drog, teljesítménynövelő – testépítő szerek használatának veszélyei) 2. Prevenció – szűrővizsgálatok jelentősége. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: 1. Társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás – rászorulók segítése.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: 1. Globális környezeti problémák. 2. Környezetkímélő életmód – környezettudatos vásárlás, fogyasztás a gyakorlatban.

122

123 Keszthely, 2013. március 31.

Jóváhagyta: Fisli István igazgató

123