Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V ( szó szerinti ) Készült:Az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság 2008. november 13-iki nyilvános ülésén, a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében. Jelen vannak: Vrbovszki Viktor, a bizottság elnöke, Hirka Tamás képviselő bizottsági tag, Hrabovszki György bizottsági tag, Dr. Kovács László bizottsági tag Aranyi Tímea bizottsági tag eseti képviseleti megbízást adott Hrabovszki György képviselőnek Az ülésen meghívottként jelen volt: Dr. Benedek Mária jegyző, Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző, Tarné Stuber Éva a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezető helyettese, Uhrin Nándor Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, Bornné Stefkovics Valéria a Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetője, dr. Kiss Gyula a Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport vezetője, Dr. László Jenő Csaba jogász, Dr. Pomázi Orsolya jogász, Dr. Pusztai Kincső Szociálpolitikai Osztály csoportvezetője, Dr. Tőgye Ildokó Szociálpolitikai Osztályvezető, Hortobágyi Erika ügyintéző, Fáriné Szabó Anikó ügyintéző, Hricsovinyi Tamás képviselő, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Vandlikné Lengyel Edit bizottsági referens, jegyzőkönyvvezető Vrbovszki Viktor bizottsági elnök: Köszöntötte a bizottság tagjait és a megjelenteket, megállapította, hogy a bizottság jelen lévő tagjainak létszáma 4 fő. A bizottság határozatképes. Napirendek a következők: 1. A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006.(IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása 2. A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet módosítása 3. A helyi adókról szóló 46/2000.(XII.14.) önk. rendelet módosítása - I. forduló 4. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006.(IX.12.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése 5. A köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 36/2000.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosítása 6. A fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének 52/2006.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosítása
rendjéről
szóló
2
7. A közterület használat rendjéről szóló 39/2005.(XII.15.) önkormányzati rendelet módosítása 8. A behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000.( II.17.) önk. rendelet módosítása 9. A jegyző aljegyző jutalmazásának felülvizsgálata ( nem készül írásos anyag) 10. Szerződés kivizsgálása ( 2 db szakvélemény) Kiküldésre került még egy napirend, nevezetesen az MSZP Képviselőcsoportjának előterjesztése. Javaslom a napirendek közé 11-es sorszámmal felvenni. -
Megállapítom, hogy a bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal a módosított napirendet elfogadta.
1. napirend: A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006.(IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotása Kérdezem a hivatalt, hogy van-e kiegészítenivaló a kiküldött anyaghoz képest, illetve a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés? Hrabovszki György: Csak annyi az észrevételem, hogy a szociális szempontból gyermekét egyedül nevelő szülő hátrányosabb helyzetben van, mint egy egyedül élő, hiszen két személyt kell eltartania ugyanabból a jövedelemből. Érdemes lenne szintre hozni. A másik észrevételem az már inkább ügyrendi jellegű. A 9. (1) bekezdésében az van leírva, hogy pályázat során kérelem nyújtható be. Kisebb-nagyobb, valamint eltérő komfortfokozatú lakásra. Azt gondolom, hogy felesleges szabályoznunk, ha nem szabályozunk. Tehát, ha bármi benyújtható, kisebb-nagyobb, meg komfortfokozat, akkor szükségtelen leírni, szabályozni, mert nincsen szabályozva. Akár egyik, akár másik, akár harmadik kitétel az tiltva lenne a módosításhoz, akkor érhető lenne a szabályozás, de ha semmi nem tiltott, akkor felesleges beleírni. Egy észrevételem lenne még a 21. § (5) bekezdéséhez, a felmondási idővel kapcsolatban. Célszerű lenne a lakások, és helyiségek bérletéről szóló törvény alapján a tárgyhó 30. napjára felmondani, mert ez már új szabályozás, (2006 óta). Dr. Tőgye Ildikó Az első gondolathoz annyit szeretnék mondani, hogy azért választottuk külön, és nem egyformán szabályoztuk az egyedülálló, a gyermekét egyedül nevelő személyét, ugyanis valamennyi szociális tárgyú rendeletben külön szabályozzák, és ezért bontottuk mi is meg, hogy megteremtsük az összhangot a különböző szociális tárgyú szabályozásokban. Hrabovszki György: Én csak a mértékét mondtam esetlegesen. Dr. Tőgye Ildikó:A második én egyetértek ügyrendi szempontból, viszont ezt a rendeletet nem csak a jogalkalmazók, hanem a lakosság is olvassa. Azért gondoltuk, ez így egyértelmű, mert nyilván, ha egy bérlő elolvassa a rendeletet, tudja azt, hogy milyen lehetőségei vannak, miért inkább a norma címzettjei számára gondoltuk, hogy ezt talán célszerű belevenni.
3 Hrabovszki György: Szerintem magában a tájékoztató dologba belemehet, nyilván akkor, amikor tájékoztatunk egy bérlőt, akkor elmondjuk a lehetőségeit. Vrbovszki Viktor: Felesleges dolgokat szerintem se rakjunk bele. Ha ki tudjuk ezt venni, akkor szerintem vegyük ki. Vagy pedig a pályázat során nyújtható be bármilyen komfortfokozatú lakásra. Dr. Tőgye Ildikó: 7-es melléklet, én javasolnám, itt úgy van, hogy házastárs, élettársi kapcsolatban élő. Én azt javasolnám, hogy a házastárs legyen 2. pont, az élettárs meg csak 1., Bár ez olyan nagyon nem ösztönzi a házasságkötések számát, de tudjuk, hogy biztosan egy gyerek számára egy házasságban több gyerek születik, mint élettársi kapcsolatból, valamilyen módon, minimális ösztönzés, ezt csak jelképesnek mondom, de akkor is legyen benne. Vrbovszki Viktor: Először feltenném Hrabovszki György által elmondottakat, hogy a 9. § (2) bekezdését vegyük ki a rendeletből. A másik módosítás pedig, hogy 2 pontot kapjon az élettárs, és 3 pontot a család. Szavazásra teszem fel a módosító javaslatokat. Megállapítom, hogy a módosítást 5 igen egyhangú szavazattal elfogadta a bizottság. Egyben teszem fel a rendeletmódosítást szavazásra: A bizottság 5 igen egyhangú szavazattal, a következő határozatot hozta: 60/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 31/2006.(IX.14.) rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 7/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló új rendelet megalkotását a következő módosításokkal: - A 9.§ (2) bekezdés maradjon ki a rendeletből. - A 7. számú melléklet 1. pontjában, a házastársi kapcsolatban élők 3 pontot, az élettársi kapcsolatban élők 2 pontot kapjanak. 2.sz. napirend: a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése, és a lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló új rendelet megalkotása Dr. Pusztai Kincső: Miután van még a költségvetésünkből közel 20.000.000 Ft, már december 1-től nyugodtan hatályba léphetne a rendelet mert a decemberi egészségügyi, szociális és lakásügyi bizottság ülésén aki pályázik, az már a magasabb összeget megkaphatná. Hirka Tamás: Nekem annyi kérésem lenne mind a 2-esnél, mind a 3-nál, hogy az osztályvezető olyan szépen beleírta az elsőbe kiemelve, vastagon szedve a rendeletet, lehet látni, hogy mi kerül ki belőle, mi kerül bele. Ezt kellene követni a jövőben is.
4 Vrbovszki Viktor: Szavazásra tenném fel a kiegészített rendeletmódosítást. Aki egyetért vele, kérem kézfeltartással jelezze. A bizottság 5 igen egyhangú szavazattal, a következő határozatot hozta: 61/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet módosítását azzal a módosítással, hogy a hatályba lépés dátuma 2008. december 1. napja. 3.sz. napirend: a helyi adókról szóló 46/2000. (XII.14.) önk. rendelet módosítása – I. forduló. Kérdezem a hivatalt, illetve a bizottságot, hogy van-e kérdés a rendeletmódosításhoz? Ha nincs kérdés, szavazásra bocsátom a rendeletmódosítást. Aki egyetért vele, az kézfelnyújtással jelezze. A bizottság 3 igen 2 nem szavazattal, a következő határozatot hozta: 62/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a helyi adókról szóló 46/2000.(XII.14.) önk. rendelet módosítását. 4.sz. napirend: a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006. (IX.14.) önk. rendelet hatályon kívül helyezése. Hrabovszki György: Abban az esetben, ha a város nem alkotja meg a kommunális adót, akkor a lakosság terhei egyrészt automatikusan nőnek, másrészt pedig az elkövetkezendő egy éven belül nagyságrendileg 15-20 %-os növekményt fognak elérni. Abban az esetben, ha az önkormányzat ezt a vállalkozó által kért növekményt nem fogja biztosítani, illetve ha nem engedi meg a díjemelés ilyen mértékét, a vállalkozónak joga lesz arra, hogy a kieső bevételét az önkormányzattól követelje, hiszen az árképzésről szóló törvény egyértelműen rögzíti azt, hogy mi az, amit érvényesíthet a hatósági díjszabás esetén is a vállalkozó. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a városnak keletkezik fizetési kötelezettsége. Ez éves viszonylatban 10-15-20 millió Ft lehet. Ha megnézzük, hogy mi a lakosságbarát elképzelés, akkor egy minimál befektetéssel az adócsoport megerősítésével adók módjára behajtható, a lakosság terhei nemhogy nem növekednek, hanem gyakorlatilag csökkenni tudnak, és a város nem fogja terhelni többletfizetési kötelezettségét a TAPPE-val szemben. Tehát kb. erről szól a
5 kommunális adó, erről nagyon sok fázisban egyeztettünk még az előző ciklusban, azt gondolom, hogy ebben a ciklusban is elég sokszor kifejtettük az ezzel kapcsolatos véleményeket. Nem látom annak indokát, hogy a város, mint a város vagyonáért, és a város lakosságáért felelős, miért akarjon rosszabbat mind magának, mind a lakosoknak Érthetetlen. Hirka Tamás: Ügyrendi szempontból nem volt javaslat? De egyébként egyetértek Gyurival teljes egészében, tényleg közel 30 %-kal kellene emelni az ürítési díjat most, és még akkor sem lennénk 300-nál. Dr. Kiss Gyula: A Pénzügyi és Gazdasági Osztállyal több egyeztetést lefolytattunk ez ügyben és úgy éreztük, hogy ennek a feltételei jelenleg nem adottak a hivatal számára. Két út áll előttünk, vagy megint elhalasztjuk még egy évvel a hatálybalépést 2010. január 1-ig, vagy hatályon kívül helyezzük ezt a rendeletet. A hatályon kívül helyezés mellett döntöttünk. 2006. óta a körülmények elég rendesen megváltoztak. Természetesen, ha a városvezetés úgy dönt, hogy a TAPPE-val folytatja a tárgyalásokat a kommunális adó irányában, akkor egy új rendeletnek az előkészítése semmibe nem fog kerülni a hivatal részére. Most úgy érezzük, hogy ennek a levegőben lógó, soha hatályba nem lépett rendeletnek a hatályon kívül helyezése sokkal megnyugtatóbb, mint egy állandóan toljuk a hatályba lépést. Hrabovszki György: Én hibának érezném ezt. Abban a pillanatban, hogy hatályon kívül helyezzük a rendeletet, deklarálása annak, hogy a rendelet nem alkalmas, nem jó, nem megfelelő arra, hogy a lakosság terheit csökkentse. Egyébként tudjuk, hogy a technikája alkalmas, az, hogy esetleg finomítani kell bizonyos dolgokon, ez egy másik kérdés, ebben teljesen egyetértünk. Aktualizálni kell a dolgokat. Ha ma hatályon kívül helyezzük, akkor ezeknek a tárgyalásoknak a folyatására semmilyen presszió nincs sem a hivatal, sem a politikum felé.És itt értem az ellenzéket a városvezetéssel együtt, mert elképzelhető, hogy pl. ebben olyan típusú megállapodás kell, hogy szülessen a táborok között, ami egységes kommunikációról szól, nem mutogat a másikra, hanem egyértelműen, szabatosan, egységesen elmagyarázza, hogy emberek nem új adónemről van szó, hanem a ti terheitek csökkentéséről. És ha a Vrbovszki Viktor is, a Vantara Gyula is, jómagam is, a Tóth Károly is, meg a Pap János is azt fogja mondani, hogy emberek erről van szó, akkor ez teljesen egyértelmű a város lakossága számára, hogy nem kitolás, nem valakinek a plusz pénzszerzése, meg nem az, hogy el akarok szabotálni valamilyen kezdeményezést. Egyszerűen arról van szó, hogy tényleg ez egy jó megoldás, és tudjuk, hogy az. Tarné Stuber Éva: Én csak rá szeretnék erősíteni arra, amit a Kiss Gyula mondott. Azt kell látni, hogy nem arról van szó, hogy a Polgármesteri Hivatal érintett egységei magánszemélyek kommunális adója ellenesek, nekünk az a célunk, (szeretnénk jól végezni a munkánkat), az a célunk, hogy ez 2009. január 1-től semmiképpen se kerüljön bevezetésre, és nekem teljesen mindegy, hogy ezt eltolja a tisztelt közgyűlés, vagy hatályon kívül helyezi mert az összes körülményt tekintve nem adottak a feltételek. Ebbe ami érinti a Pénzügyi és Gazdasági Osztályt, mert legalább három részt érint, nyilván nem a város, hanem a kommunikáció, meg a TAPPE-val való tárgyalás, hanem ennek alap feltételrendszere, nem az, hogy most plusz 3 fő, mert annyi bizonyára kell, egyáltalán az adatbázis, és az összes olyan dolog, amire fel kell készülni. És még nagyon szeretném, hogy ha úgy történnének a dolgok, (mert nem minden esetben így történik rajtunk kívül álló okokból), hogy ahhoz, hogy jól végezzük a munkánkat, először meg kell teremteni a feltételeket, itt nem csak a személyi, vagy a tárgyi, az összesre gondolok. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy minden szempontot figyelembe véve támogassa, hogy a hatálybalépés ne történjen meg.
6 Dr. Kovács László: Ha teljesen mindegy, hogy Tarné azt mondja, hogy hatályon kívül helyezés, vagy pedig toljuk a határidőt, de ha jól értettem, jelentős körülményváltozás van, erősen át kell dolgozni. Akkor meg célszerűbb hatályon kívül helyezni, ha úgy is nagymértékben át kell, én javaslom, hogy az előterjesztést szavazzuk meg. Vrbovszki Viktor: Feltenném szavazásra, aki egyetért ezzel a hatályon kívül helyezéssel, az kézfelnyújtással jelezze. A bizottság 3 igen 2 nem szavazattal, a következő határozatot hozta: 63/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2006.(IX. 12.) önk. rendelet hatályon kívül helyezését. 5. számú napirend: a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (IX.21.) önkormányzati rendelet módosítása. Kérdezem a hivataltól, és a bizottságtól, van-e kérdés, észrevétel? Aki a rendeletmódosítással egyetért, kézfelnyújtással jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság a rendelet módosítását 5 igen, egyhangú szavazattal javasolja a közgyűlésnek. 64/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosítását. 6. számú napirend: a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 52/2006. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosítása. Kérdés, kiegészítenivaló van-e? Ha nincs, akkor szavazásra tenném fel az önkormányzati rendelet módosítását. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal a rendelet módosítását javasolja a közgyűlésnek. 65/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a fizető-parkolóhelyek
7 működésének és igénybevételének rendjéről szóló 52/2006.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosítását. 7.számú napirend: a közterület használat rendjéről szóló 39/2005. (XII.15.) önk. rendelet módosítása. Dr. Kiss Gyula: A közterület használati rendeletünk 31. § (1) bek. szabályozza, hogy ki az, aki 30.000 Ft-ig terjedő szabálysértéssel büntethető, és ez kiegészül az s) ponttal, hogy aki a 9/A. §.-ban foglalt rendelkezéseket megszegi, azaz a játszóterek használatára vonatkozó szabályokat, ugyanúgy büntethetőek lesznek. Szabálysértési tényállást hoztunk létre. Hirka Tamás: Jó, bár szerintem ettől a közterületen való alkoholfogyasztás és egyéb ilyen kérdés ez nem rendeződik. Hrabovszki György: Nekem lenne még egy észrevételem. A rendelet melléklete 1. és 2 pontok tartalmazzák azt, hogy az építési munkaterület miatt fizetendő igénybevételi díj részleges, illetve teljes út lezárás esetén, én itt tennék egy kivételt, kivéve abban az esetben, ha önkormányzati tulajdonú út, vagy járda építését végzik a területen. Csak egyszerű példa, saját példám, Csaba Center fizetett közterület-foglalási díjat, közterület használati díjat arra a járdaszakaszra, arra az időszakra, amikor az önkormányzat járdáját, az önkormányzat területén megépítette. Arra az időszakra, amíg az önkormányzatnak megépítettük a tulajdonát a mi pénzünkön, arra az időszakra is fizettünk közterület-használati díjat. Nem magam miatt mondom, de a jövőre nézve igencsak „faramuci” helyzet, hogy valaki felújítja az önkormányzat járdáját, útját, terét, akármi, és még fizet is közterület foglalási díjat. Vrbovszki Viktor: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértetek-e a Hrabovszki György által elmondottakkal. Kérem, ezek szerint módosítsuk a rendeletet. Másnak van-e kérdése, ha nincs, akkor szavazásra tenném fel a rendeletmódosítást. Megállapítom, hogy a bizottság 5 egyhangú igen szavazattal elfogadta a rendelet módosítását. 66/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a közterület használat rendjéről szóló 39/2005.(XII.15.) önkormányzati rendelet módosítását a következő kiegészítéssel: A rendelet 29. § (1) pontja egészüljön ki még egy ponttal, amely így hangzik: - az önkormányzat tulajdonába kerülő, út vagy járda építésekor. 8. sz. napirendi pont: A behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000. (II.17.) önk. rendelet módosítása. Kérdés, illetve kiegészítenivaló van-e? Ha nincs, akkor kérem szavazzunk róla. - Megállapítom, hogy a bizottság 3 igen szavazattal, 2 tartózkodással a rendeletmódosítást javasolja a közgyűlésnek.
8 67/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága ügyrendi szempontból javasolja a közgyűlésnek a behajthatatlan követelésekről szóló 4/2000.(II. 17.) önk. rendelet módosítását. 9.sz. napirendi pont: A jegyző aljegyző jutalmazásának felülvizsgálata Tehát a jegyző, aljegyző jutalmazásának felülvizsgálata című napirendhez, nem készült írásos anyag. Az a lényege, hogy megvizsgáltuk, hogy miből tevődött össze a jutalom mértéke. Hravoszki György: Rendeljünk el zárt ülést. Vrbovszki Viktor: Aki egyetért a zárt ülés elrendeléséről, kérem, kézfelemeléssel jelezze. - 5 egyhangúval zárt ülést rendeltünk el. A bizottság zárt ülésen folytatja munkáját, amelyről külön jegyzőkönyv készül. Szünet után: Vrbovszki Viktor: Nyílt ülésen folytatnánk, a zárt ülésnek vége. 10.sz. napirendi pont: Szerződés kivizsgálása Megkaptuk a 2 db. közbeszerzési szakvéleményt, illetve a hivatali Regionális Közigazgatási Hivatal állásfoglalását a feltett kérdéseinkre. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, illetve köszöntöm jegyző asszonyt a bizottsági ülésen. Hrabovszki György: Véleményem szerint gyakorlatilag a három, egymástól független szakértő megerősítette azt, amit vélelmezünk, hogy az eljárás során a jegyző asszony megsértette a Kbt. vonatkozó előírásait, az Államháztartási törvény, illetve az Ötv. vonatkozó előírásait, ezért én azt gondolom, hogy a bizottságnak tovább nincs amit vizsgáljon. Én nyilván elolvastam jegyző asszony válaszát. A bizottságnak nincsen mit vizsgálnia, szerintem jelentést kell készítenie a testület felé. A jelentést én külön nem szövegezném meg, hanem a vonatkozó iratokat csatolnám, tehát a szakértőkét mindenképpen csatolnám az előterjesztéshez, az előterjesztés pedig azt tartalmazná, hogy a bizottság három ülésén foglalkozott a kérdéssel, meghallgatta a jegyző asszonyt, meghallgatta a szakértőket, és megállapítja a következőket: a jegyző asszony a Kbt., az Ötv. és az ÁHT vonatkozó passzusait megsértette. Ennyi. Elhangzott a múltkori jegyzőkönyvben, hogy 2006-ban a panelprogram kapcsán az önkormányzat már alkalmazta az in-house beszerzést, és ez volt az a hivatkozási alap, hogy jelen esetben is jogosult volt a hivatal ezt elvégezni, mert ugyanez az eset állt fenn. 2006-ban a panel program kapcsán az önkormányzat alkalmazta az in-house eljárást, az önkormányzat, mint megrendelő, és a VAK Rt. mint az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság között. Ezt csak azért, hogy a jegyzőkönyvben rögzítve legyen, ez ténykérdés. Azért izgalmas, mert a hivatkozás az volt, és én akkor is azt mondtam rögtön, hogy állok elébe, ha vizsgálni akarjuk 2006-ot, természetesen, én is nagyon szívesen részt veszek a munkában. 2006-ban nem erről volt szó.
9 Vrbovszki Viktor: Jegyző asszonyé a szó. Dr. Benedek Mária jegyző: Tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság! Mind a két szakértő azt mondta, hogy nem alkalmazható ebben az esetben, az in-house eljárás, mint ahogy megnéztük, nem is áll fenn véleményünk szerint, mert itt jelen esetben nem a VAK Zrt. munkatársai végezték azt a munkálatot, amik ott folynak. Ez nem a klasszikus munka. Hrabovszki György: A múltkori bizottsági ülésen a jegyző asszony az in-house eljárást alkalmazta, és ezért nem kellett közbeszerezni. Attól, hogy valaki alvállalkozóval végezteti el a munkát, attól még azt közbeszereztetni kellett volna a hivatalnak a VAK Zrt-vel. Dr. Benedek Mária:. Ezzel nem értek egyet, ugyanis a Kbt. szabályai szerint is itt jelenleg nem egy in-house, hanem egy ingyenes közbeszerzési eljárásról van szó. Egy szerződés köttetett a VAK Zrt.-vel. A vizsgálódásnak, és a szakértői, ügyvédi egyeztetésnek az eredménye az, amit leírtunk, hogy valóban ez nem in-house esete valósult meg, mert nem maradt házon belül a megvalósítás. Tehát javítsanak ki tisztelt képviselők, ha nem ez hangzott el. Hrabovszki György: Én azt gondolom jegyző asszony, hogy ebben az esetben egy picit másról van szó. Én el tudom képzelni azt, hogy a vizsgálódás kapcsán amit ebben végeztek, találtak kapaszkodót arra, hogy ez nem in-house, ez számomra csak annyit jelent, hogy akkor, a mikor először tárgyaltunk erről, akkor az in-house eljárás jogszerűségét több alkalommal elmondta, alátámasztotta. Most itt előttünk olyan szakértői vélemények vannak, amelyek egyöntetűen három különböző véleményben, egyöntetűen megállapítják a Kbt. megsértését. Dr. Benedek Mária: Azt azért ne tessék elfelejteni, tessék szíves azt is hozzátenni, hogy a szakértőknek egy olyan kérdés lett elküldve, amihez nem egy tényszerű tájékoztatás lett nyújtva, előzményekről. Kaptak egy kérdést, ennek a kérdésnek a jogértelmezése az, ami Önök előtt van. Én ezt elfogadom, hiszen a Kbt.-t helyesen vezették végig a szakértők a véleményükben. Csak éppen ennek a tárgy szerint, napirend szerinti szerződés megvizsgálásának a részleteit nem ismerik a szakértők ismereteim szerint, én így vagyok tájékoztatva, és ezért le is írtam a reflektálásomban, hogy természetesen elfogadom a jogi véleményt. Továbbra is, miután mi is fontos és nagyon súlyponti kérdésnek tartjuk ugyanúgy, mint Önök, mi is továbbra is vizsgálódtunk, és szakmai egyeztetéseket tartottunk, gyakorló közbeszerzési szakemberek bevonásával, és jutottunk arra a megállapodásra, megállapításra, hogy igen, helytelen volt az a kijelentés az előző bizottsági ülésen, amikor párhuzam lett vonva a 2006-os panelprogram és a mostani közbeszerzési eljárás között Ettől kezdve akkor nem értek egyet képviselő úrnak azzal a kijelentésével, hogy a jegyző asszony megsértette a Kbt. és az ÁHT vonatkozó szabályait, hiszen le van írva, ha az valósult volna meg, amit a szakvéleményben végig vezettek. Még egyszer mondom, egy óriási lényeges különbség van, az, hogy nem az valósult meg az adott tárgyi ügyben. A jogi szakvélemény levezetése teljesen szabályos, elfogadom, azt is elmondtam, hogy a szakemberek bevonásával nagyon sok egyeztetésen túl vagyunk, és mea culpát kellett mondjunk, és ki kellett mondani a szakemberek véleménye előtt meghajtva a fejünket, hogy a közbeszerzés egy speciális terület, és mi rá vagyunk szorulva a közbeszerzési szakemberek szakvéleményére, akik fehéren, feketén kimondták, hogy itt nem in-haus valósult meg, hiszen a feladat végrehajtása nem maradt házon belül. Tehát ettől kezdve még egyszer mondom, nem tudom, érthető-e, az inhausról a jogi álláspont teljesen korrekt és elfogadható, csak itt éppen nem az in-haus valósult meg. De azt is elmondtam, hogy miért kell most azt mondanom, hogy mea culpa.
10 Hirka Tamás: Én már elmondtam ezerszer, hogy közbeszerzésben abszolút nem vagyok jártas, és vagyunk így ezzel jó páran. Olyan jogszabályról beszélünk, ami irdatlanul bonyolult, de a három vélemény az teljesen egybecseng, én csak a leírtakra tudok hivatkozni, és úgy gondolom, hogy Hrabovszki képviselő javaslata részemről támogatható, ugyanis itt a Közig. Hivatal állásfoglalásában szerepel egy alábbi mondat: Az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság jegyzőkönyvéből az állapítható meg, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor, mivel az ülésen a jegyző azt nyilatkozta, hogy in-haus eljárásra került sor, hiszen a vállalkozó az önkormányzat gazdasági társasága, és a beszerzés megfelel a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezéseinek. Ha most azt mondjuk, hogy mégsem in-haus, akkor nem lehetett volna a VAK ZRt-vel szerződést kötni, ez a Darázs, Szabó és Társa Ügyvédi Iroda véleményéből kitűnik, de még ez mind hagyján, összességében az egészből nekem az jön le, és csak a leírt szakértői véleményre tudok hivatkozni, hogy a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének nem felel meg, hiszen nem közfeladat, közszolgáltatás ellátása, ill. közfeladat közszolgáltatás ellátásának megszervezésére, hanem a tárgyát tekintve nagy valószínűséggel építési tevékenységre irányul. Tehát ha az nem is, akkor a másikban mindenképpen látok ezek szerint a vélemények szerint, - mert a törvényt nem ismerem-, aggályokat. Dr. Benedek Mária: Ehhez mindössze megerősítésképpen és nyomatékként szeretném felhívni a tisztelt képviselő úr figyelmét, mindhárom szakvélemény egy olyan kérdésre adott választ, amiben az in-haus tárgyát kellett körbeírnia. A válaszadás az in-haus alkalmazásának jogszerűségére vonatkozik. És mindegyik kimondja, hogy in-haust itt nem lehetett volna alkalmazni. Mintha az elmúlt percekben nem mondtam volna el a tisztelt jelenlévőknek egyetlen egy mondatot sem arról, hogy mi az, amit a közbeszerzési tanácsadókkal folytatott, többszörös, többórás egyeztetés után felhívták a figyelmünket nyomatékkal, hogy nem inhaus valósult meg az adott szerződés megkötésével, és az adott feladat ellátásával. Én sem ismerem a közbeszerzési törvényt olyan mélységig, ahogy egy közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges. Hiszen nem lehet az ember polihisztor, ezért szakosodnak a jogászok is minden területre, én csak meg tudom ismételni azt, amire felhívta több órán keresztül a közbeszerzési tanácsadó a figyelmünket azon a munkamegbeszélésen, ahol a szakvélemények ismeretében a szerződéskötés valamennyi dokumentumának áttekintése, valamint az elmúlt bizottsági ülés jegyzőkönyvének áttekintése után került sor. Hirka Tamás: Világos, én azért mondtam, hogy hivatkozok a szakvéleményekre, mert másra nem tudok hagyatkozni, tehát ha ez nem in-haus, mert nem is lehet az, mert a VAK ZRt. mint az anyagból is kitűnik, nem a polgármesteri hivatal alá tartozik, hanem az önkormányzat alá, tehát ebben az esetben az in-haus eljárásról alapvetően se beszélhetünk, holott ugye a jegyzőkönyvünk szerint az hangzott el, hogy ez mégis in-haus. Ha viszont nem in-haus közbeszerzésről van szó, akkor viszont a Kbt. azon szakasza sérül, hogy közbeszerzési eljárást kellett volna erre kiírni a polgármesteri hivatalnak, ha jól értelmezem én a szakértői véleményeket, és akkor viszont ez nem történt meg. Hrabovszki György: Amikor le kellett volna folytatni közbeszerzési eljárást, akkor erre az volt a válasz, hogy azért nem történt meg, mert, mert in-haus eljárást alkalmaztak. Ezt több alkalommal is tárgyaltuk itt a bizottsági ülésen, nyílván felesleges a hangfelvételeket kikérni, azt mindannyian tudjuk, hogy így volt. A jegyző asszony elmondta nekünk azt, hogy azért nem akart alkalmazni közbeszerzési eljárást, mert in-haus keretében bízta meg a Vagyonkezelő ZRt-t. Ettől kezdve az a lehetőség megdőlt, akkor közbeszerzési eljárást le kellett volna folytatnia jegyző asszonynak. Ez egyértelműen a Kbt. megsértése. Szakértők azokra a kérdésekre válaszoltak, amelyeket feltettünk. A kérdéseket úgy tettük fel, hogy előtte a jegyző asszonynak és a jegyző asszony által felkért szakértőknek lehetősége volt arra, hogy
11 elmondják, hogy mik az álláspontjuk. Nagyon sokat beszélgettünk is ezen, mert azt mondtam hogy érdemes információt szerezni. Ezért megtehette volna a bizottság, hogy meg se hallgat senkit, hanem bekéri az anyagokat, aztán majd dönt. Én azt gondolom, hogy kaptunk olyan válaszokat, amely válaszok bizonyos dolgokra válaszokat adtak, míg más dolgokban, kérdéseket vetettek fel, ezeket a kérdéseket megpróbáltuk a lehető legjobb tudásunk szerint, és szerintem a lehető legnagyobb korrektséggel kezelni. Megpróbáltunk rá válaszokat kapni. A kérdéseket ráadásul mi nem is úgy tettük fel, hogy megbíztuk volna az elnök urat, vagy akár engem, vagy bármelyikünket, hogy fogalmazza meg, hanem itt közösen próbáltuk meg a leginkább tárgyat érintő kérdéseket megfogalmazni együttesen. Szándékosan úgy jelöltük ki a megkérdezett szakértőket, hogy a jelenlegi közbeszerzési tanácsadó, a volt közbeszerzési tanácsadó, meg egy teljesen független hivatal, a Közig. Hivatal is adjon választ. Meg kell mondjam, nem számítottam arra, hogy a három szakértői vélemény teljesen egybe fog csengeni, én arra készültem, hogy amikor majd megérkeznek ezek a szakértői vélemények, akkor valószínűleg itt fogunk majd vitába bonyolódni egymással, hogy mi is az igazság, és melyikünk, melyik szakértő véleményét fogadja el, mert azt gondoltam, hogy ez egy olyan területe lehet esetlegesen a jognak, ahol van mozgástér. Számomra tényleg meglepetés volt, hogy a három szakértő teljesen egybehangzó véleményt fogalmazott meg. Illetve a három felkért válaszadó. Ettől én minden tiszteletem ellenére azt kell, hogy mondjam, hogy átolvastam a válaszát, de a dolog szempontjából indifferensnek tartom, és mint az ügyben ilyen szempontból nem tekinthetem szakvéleménynek. Dr. Benedek Mária: Én annyit szerettem volna mondani, hogy nem véletlenül írtam a levelemben, de akkor valószínűleg nem nekem kellett volna ezt megfogalmazni, amit a több órát munkaértekezlet, ill. a közbeszerzési tanácsadó vezetésével lefolytatott elemzés kihozott, mert az én válaszomat képviselő úr nem tekinti indifferensnek. Akkor kérdezem most a bizottságtól, hogy akkor bármit jegyzőként leírtam, az mind olyan, mintha le sem írtam volna, és indifferens, tehát hiába írom le, hogy mi is lelkiismeretesen, több órán át az érintett kollegákkal ugyanúgy vizsgáltuk a kérdést, és nem a saját kútfejünkből, hanem igen, ezen a területen magas szakmai elismertséggel rendelkező közbeszerzési szakértőket kértünk fel, hogy legyenek szívesek nekünk szakmai segítséget nyújtani az adott ügyben, hiszen ezt egy külön bizottság vizsgálja, és mi szeretnénk a helyes és korrekt elintézési, eljárási módot folytatni. Ha nem jó tájékoztatást adtunk, akkor revidiáljuk, és most jelentsük ki azt, hogy mi az, amiben tévedtünk, és erre mondtam azt, hogy mea culpát kell alkalmazni, mert rávezetett a szakértő arra, hogy itt nem in-haus valósult meg. Mert a szerződést a VAK Zrt-vel a polgármesteri hivatal nevében arra kötöttem, hogy folytasson le egy közbeszerzési eljárást az adott szerződésben megkötött szerződés tartalommal és a nyertes ajánlattevővel kösse meg a kivitelezési munkálatokra a szerződést, és a nyertes ajánlattevő hajtsa végre a feladatokat. Ez jogászkodás, és csatlakozom Hirka képviselő mondataihoz, nincs olyan szakmai ismeretem a közbeszerzés területén, hogy én ilyet ki merjek mondani, de úgy gondoltam, hogy mivel engem vizsgálnak, akkor én foglalom össze, és írom le. Nagyon sajnálom, hogy nem kaptam tájékoztatást akkor a tisztelt bizottságtól arra vonatkozóan, hogy tisztelt jegyző asszony ne tessék szíves törni magát, ne írjon le semmit, mert bármi döntést leír, mert érintett az ügyben nem vesszük figyelembe. Tehát én ugyanolyan lelkiismeretesen mentem, és igen is hosszú órákon át a jelenlévő kollegák jelentős részével foglalkoztunk a kérdéssel, és szakmailag vizsgáltuk. Mert mi is ugyanolyan lelkiismeretesen szívügyünknek tekintjük, mint önök, és mi is korrekt és tisztességes módon szeretnénk ezt a vizsgálatot befejezni. De én úgy látom, a Hirka képviselő , ill. Hrabovszki képviselő által eddig tett nyilatkozatokból, hogy egymás mellett párbeszéd nincs, csak egymás mellett elbeszélgetés van, hiszen önök feltettek egy kérdést, ami arra vonatkozott, hogy a hivatal vezetőjeként a jegyző az önkormányzat 100 %-
12 os tulajdonában álló VAK Zrt. vállalkozási szerződése esetén az in-haus eljárást alkalmazhatja-e. Erre a kérdésre megérkezett mindhárom szakvélemény teljesen jogszerű és korrekt. Csak egy óriási jogi különbség van, mégpedig az, amire minket is rávezettek, és erre kellett azt mondanunk, hogy igen, tényleg igazuk van, hogy itt nem in-haus valósult meg. Tehát ha in-hausról beszélnénk, én is azt mondom, hogy igen, önöknek, amit most beidéztek, teljesen egyértelműen egyetértést kell, hogy tanúsítsak önökkel, igazuk van. Csak van egy óriási jogi különbség, hogy itt nem az a joghelyzet van, amiről a kérdés szól, és amire a kérdésben a választ megadták. Ha az lenne, akkor a Kbt. melyik szakaszát és milyen törvényhelyet sértett volna meg a szerződéskötő, jelen esetben személyem. Tehát én ennyit szerettem volna elmondani, hogy egymás mellett beszélgetünk, és a jogi tény az, ami nem ugyanaz. Én azt hiszem, hogy teljes mértékben korrekt és őszintén elmondtam, hogy mi az, amin dolgoztunk az elmúlt bizottsági ülés óta. Mi is korrekten szeretnénk lezárni, mi sem szeretnénk semmi, véletlenül sem csúsztatni, sem homályosítani, sem, ezért fordultunk közbeszerzési tanácsadóhoz, ezért kértük a segítségét, és ezért nem én tárgyaltam vele, hanem valamennyi érintett kollegájával közösen. Dr. Kovács László: természetesen azt gondolom, hogy udvariatlanság, és valószínűleg nem szándékosan mondta Hrabovszki képviselő, csak rosszul fogalmazott, hogy indifferens, amit tetszik mondani, természetesen nem lehet indifferens a város jegyzője, bármit mond. Az viszont biztos, hogy viszonylag egybehangzóak itt az álláspontok ebben a közbeszerzéssel kapcsolatosan. Talán most akkor két dologról beszéljünk. A jegyzőnőnek az az álláspontja, hogy nem arról kérdeztünk, amiről kellett volna, ha jól értettem, meg hogy nekünk mi az inhaus eljárásról kérdeztünk, holott nem erről kellett volna, ha jól értem? Dr. Benedek Mária: Az in-haus eljárásról a törvényes válasz, a kérdésre adott választ én is elfogadom, le is írtam, hogy egyet is értek vele, viszont nekem is be kellett látnom, és a szakembereknek is, hogy itt nem in-haus eljárás valósult meg, holott mi is azt mondtuk, hogy véleményünk szerint az volt. Nem az volt. Ez a két különbség, hogy ha in-haus eljárás valósult volna meg, én magam is azt kellett volna mondjam, hogy el kell, hogy fogadjam. Csak nem in-haus valósult meg., más a jogi tényhelyzet. Dr. Kovács László: Érthető úgy, hogy valószínűleg nem helyesen járt el a hivatal, de ebből nyílván okul most a hivatal, de én azt gondolom, hogy eddig kell elmennünk, nem tovább, hogy megállapíthatjuk azt, hogy valószínűleg valami módon nem helyes volt ez az eljárás, és a továbbiakban nyílván be fogják tartani és kész, nem? De ha jól értettem, a jegyzőnő is ilyet mondott hogy tanultunk belőle. Dr. Benedek Mária: Igen. Hirka Tamás: Az egyik, amit Kovács László mondott, én sem gondolom, hogy irreleváns lenne, a másik pedig az, hogy nem gondolom, hogy köztünk bármiféle vita lenne, pusztán azokra az anyagokra hagyatkozom változatlanul. Ha Kovács László gondolatmenetére rákapcsolódok, hogy ez nem in-haus közbeszerzés volt, akkor rendben, nem in-haus, akkor viszont mi indokolta, hogy nem írtunk ki közbeszerzési eljárást erre, maga a hivatal, akinél ez a forrás van? Miért rendeltük tovább ezt a forrást a VAK ZRt-nek, és a VAK ZRt. hogy és milyen alapon folytatott le úgy közbeszerzési eljárást, hogy erre neki jogköre nem volt, nem lehetett, mert csak abban az esetben lehetett volna jogköre, ha in-house közbeszerzési eljárást alkalmazunk, de viszont a polgármesteri hivatal nem sorolható be, a VAK Zrt, tehát nekem ez itt teljesen kusza egyrészt, másrészt meg szintén az anyagban van benne, és én csak a szakértői véleményből idézek, hogy ez egy építés célú beruházás, ráadásul a vállalkozási
13 szerződésben az szerepel. Nekem ugyanazok az aggályaim, mint amik eddig voltak, semmi újat nem mondtam. Csak jegyző asszonyt tudom ismételni, hogy nekem pusztán annyi a célom, hogy tisztavizet öntsünk a pohárba, és nem elég tisztességesnek látszani, hanem annak is kell lenni, és úgy gondolom, az lenne a nekem ebből nem egyértelmű, viszont a három szakvélemény egyértelműen fogalmaz, az tiszta és világos. Hrabovszki György: Én a bizottság határozatába határozati javaslatként nem fogalmaztam meg semminemű szankciót. Azt mondtam el, megítélésem szerint a bizottságnak ma arra van lehetősége a becsatolt iratok és egyebek alapján, hogy a közgyűlést tájékoztassa arról, hogy a vizsgálatot lefolytatta, bekért különböző szakértői véleményeket, és a bizottság megállapított szakértői vélemények alapján hivatal, ill. a jegyző asszony megsértette a Kbt-t, ÖTV, az ÁHT vonatkozó passzusait. Ennyi, és nem több, nem mondtam azt, hogy tessék lemondani, nem mondtam azt, hogy fel kell állítani, semmi ilyesmit nem mondtam. Ha esetleg megsértettem volna bármilyen szinten azzal, hogy azt mondtam, hogy indifferens a véleménye, akkor természetesen megkövetem, bocsánatot kérek, nem volt célom, hogy sértegessem bármilyen szinten is. Amit ki akartam fejezni az annyi volt, próbáltunk olyan szakértői véleményeket becsatolni, bekérni, amely szakértői vélemények, én legalább is úgy éreztem, hogy megfelelő súlyozással, egyetlen politikai, gazdasági, vagy bármilyen oldal felé nem elkötelezettek, kvázi függetlenek, és ezért is volt az a javaslatom, hogy több felől kérjük be a szakértői véleményeket. Arra gondoltam, hogy természetesen egy érintett által leírt szakértői vélemény az nem lehet elfogulatlan teljes egészében, hangsúlyozom, ha megbántottam, akkor bocsánatát kérem, nem volt szándékos a dolog. Természetesen, ha teljesen indifferensnek tartottam volna az ön által leírt véleményt, akkor valószínűleg el se olvastam volna. Nem így tettem, elolvastam, mert kíváncsi voltam arra, hogy mit tetszett leírni. Azt gondolom, hogy az általam elmondott állásfoglalást továbbra is a bekért szakértői vélemények, állásfoglalások alátámasztják, és én azt javaslom a bizottságnak, hogy ebben a formában készítse elő az előterjesztést, mindenképpen csatolja az iratokat, nem csak az általunk bekérteket, természetesen a korrektség kapcsán, meg a jegyző asszony által írt mind a két levelet is az anyaghoz, és azt gondolom, ha bárki, bármilyen konzekvenciát le akarna vonni, akár politikai, akár erkölcsi, akármilyet, akkor ezt tegye meg a közgyűlésen, a bizottságnak szerintem tovább, igazából nincsen funkciója. Bornné Stefkovics Valéria: Én Hirka képviselőnek szeretném mondani, hogy felvetődtek kérdések, ha ez nem így van, miért nem így van, azért mert azokon a megbeszéléseken, és azokon a mutogatásokon, amin jómagam is végigmentem, azt kellett leszűrni, hogy a 2006ban hatályba lépett változás óta bizony voltak jobb esetek, voltak tanúságok, amelyek pontosították, hogy mikor is lehet in-haust alkalmazni, és a klasszikus in-haus azt lett volna, mint amit már az elején is mondtam, hogy ha itt a VAK Zrt-nek a munkatársai végzik a kivitelezést. Dr. Kovács László:Akkor sem , mert ha a polgármester úr köti a VAK ZRt-vel, akkor in-haus, ebben az esetben soha nem lehet in-haus. Bornné Stefkovics Valéria:. Ezért nem in-haus, ez teljesen biztos. És nem azért, mert most nézzük meg majd jövőre, hogy most akkor 90 %-a az idén hogy teljesül árbevételben, nézzük meg akkor, hogy hivatal, vagy önkormányzat, hanem azért nem, mert nem ő végzi. És gyakorlatilag azt mondhatjuk, szintén elmondtam az elején, hogy a VAK Zrt. és a hivatal között szerződést lehet minősíteni az 1-4. pontban foglaltak alapján, egy ingyenes megbízási szerződésnek, ahol azt mondjuk, hogy ő ingyen végezte el a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
14
Hrabovszki György: Lehet így értelmezni, ugyanakkor tudjuk, hogy ez egy vállalkozási szerződés, és nem pedig megbízási szerződés. Vállalkozási szerződésként tartalma szerint is vállalkozási szerződés, van egy passzus, amely szerint lefolytatja a közbeszerzést, az egy dolog. Tudjuk azt, hogy attól, hogy lehet valamit annak értelmezni, az még nem biztos, hogy az. Az orrszarvút lehet úgy nézni, hogy ez tulajdonképpen nem orrszarvú, hanem víziló, de attól még nem az, hogy mind a kettő szép nagy állat, mind a kettő Afrikában él, de az még attól nem ugyanaz. Itt is erről van szó. Megbízási szerződéssel, ha a jegyző asszony a VAK Zrt-t arra bízza meg, hogy folytassa le a közbeszerzési eljárást, akkor nincs itt baj. De itt nem erről van szó. Én még azt sem kérdőjelezem meg jegyző asszony, hogy tudom jól, tanultam valamikor nagyon régen matematikát, hogy bizonyos egyenleteknek, bizonyos szöveges feladatoknak nagyon sokféleképpen juthatunk el a megoldásoknak a helyes megoldáshoz. Sőt még az is előfordulhat, hogy egyszer egy szorzás, egyszer egy osztás, egyszer egy négyzetgyökvonást végzek el rosszul a képletben, de valahol úgy jön ki az egész, hogy a végén még is csak jó az eredmény. Azért ez a közbeszerzési eljárás vonatkozásában nem feltétlenül így van. És én úgy gondolom, hogy egy picit mintha hasonló lenne a helyzet. Elkezdem levezetni a képletet rosszul, de azért a végén valami hasonló dolog jön ki, mert menetközben kitaláltuk ezt. Nem így kell, hogy működjön, én azt gondolom. Dr. Benedek Mária: Afrikából visszakanyarodva ide a bizottsági ülésre, azt szeretném elmondani, amire igen nyomatékkal felhívták azon a munkamegbeszélésen a mi figyelmünket is, hogy a mai gyakorló polgári jogban a szerződést nem a neve szerint, hanem a tartalma szerint kell minősíteni. És tartalma szerint ez a szerződés ennek az a neve, vállalkozási szerződés, és a hivatal és a VAK Zrt. között köttetett, ez tartalmában arra jött létre, hogy a VAK Zrt. folytassa le a közbeszerzési eljárást az 1-4. pontban van rögzítve, ennek keretén belül a nyertes ajánlattevővel kösse meg a vállalkozási szerződés, ilyen tartalmi elemekkel, és csatolja be ezt a vállalkozási szerződést a jelen szerződés mellékleteként. Ennek a feltételnek a VAK Zrt. eleget tett. Szó szerint ugyanezen tartalmú vállalkozási szerződést megkötötte a nyertes ajánlattevővel, becsatolta számunkra a lefolytatott közbeszerzési eljárás jegyzőkönyvét, tehát ezt a szerződés egyébként képviselő úr nagyon jól tudja. Ez a szerződés tartalmát és a szerződő felek akaratát tekintve arra jött létre, hogy folytasson le egy közbeszerzési eljárást, és a nyertes ajánlattevővel ilyen szakmai feltételek, paraméterek mellett, amit ez a szerződés sok-sok oldalon keresztül tartalmaz, kösse meg a vállalkozási szerződést, és a feladat végrehajtását a nyertes ajánlattevő végezze el. A VAK Zrt. mintegy közvetítő jár el. A nyertes ajánlattevő tett egy ajánlatot a kivitelezési munkálatokra, egy összegre, ugyanabban a 33, 66 és teljes végteljesítés esetén történő számlázással, és a nyertes ajánlattevő az adott készültségi fokban, miután a műszaki ellenőr és a hivatal részéről kirendelt szakmai képviselő leigazolta, hogy valóban az olyan szakmai tartalommal, műszaki tartalommal elkészült ez a munka, olyan készültségen benyújthatja a számlát a VAK Zrt-nek A VAK Zrt-hez benyújtott számlát, a műszaki ellenőr, és a hivatal képviselői ismét leigazolják, hogy igen, ez az összegű számla, mert egy ilyen műszaki tartalom és készültséget fedez, benyújtható a polgármesteri hivatalnak. Tehát a VAK Zrt. ingyenesen elvégezte a feladatot. Ingyenesen végrehajtott a közbeszerzési eljárást. Nem ő végzi a feladatot, ez a szerződés a szerződő felek akarata szerint és a szerződés tartalma szerint arra jött létre, hogy a VAK Zrt. folytassa le a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást, és ilyen tartalommal kösse meg a vállalkozóval a szerződést és csatolja be nekünk, a közbeszerzési eljárás lefolytatását, eredményhirdetését taglaló jegyzőkönyvvel együtt, megtette és becsatolta. Én csak ennyit szerettem volna az ügyvéd úr úgy gondolom, hogy érzékeli, hogy milyen jelentős érdemi tényezőről beszélünk itt most ebben a történetben.
15 Dr. Kovács László: Érzékelek bizonyos dolgokat, de múltkor én azt mondtam, hogy minden tiszteletem az osztályvezetőé, és el is fogadom amit mondott, de akkor azt bizonygatta ő is, hogy ez bizony in-haus. Na most bizony azon állt, vagy bukott a dolog, ha ez in-haus, akkor semmi baj nincs. Akkor minden rendben van. Most meg azt bizonygatja, hogy nem in-haus, akkor még sincs rendben minden talán. De én azt mondom, az nem főbenjáró bűn, hiszen annyira bonyolult, hogy ember nincs, aki tudja a közbeszerzést szerintem rendesen, még a közbeszerzési tanács tagjai se tudják szerintem tisztességesen, mert borzasztó nehéz dolog. Tehát nem azt kellene gondolni, hogy most egy keresztre feszítés lesz bárkinek, mert elfogadjuk azt, hogy ez nagyon nehéz tárgykör, itt bizony nagyon könnyű hibázni. De ha egyszer hibáztunk, akkor be kell látni, és legközelebb nem így kell csinálni. Ennyiről szól szerintem a dolog. Hrabovszki György: A jegyző asszony is azt mondta, és én is ezt mondom, nem jogászként, nem vagyok jogász, csak szerződésekkel foglalkozom, hogy a szerződés tartalma az határozza meg, hogy mire jött létre. Dr. Benedek Mária: A szerződő felek akarata szerintem megítélni a szerződés tartalmát Hrabovszki György: Ha a megrendelő megrendeli, vállalkozó elvállalja, nem folytatom végig az egészet. A szerződés tartalma az elvégzendő feladatok pontos meghatározásával integrált ügyfélszolgálati helyek kialakítása, megint nem olvasom végig, csak azért kértem el, hogy pontos legyen az, amit mondok, végig lehet egyébként nézni, a szerződés tartalma a pontos meghatározás nem tartalmazza azt, hogy ez a közbeszerzés lefolytatására irányuló szerződés. A szerződő felek valóban rögzítik, tehát nem megbízza a vállalkozót a VAK Zrt-t a polgármesteri hivatal, hanem rögzítik a felek, hogy a képező munkálatok, illetve közbeszerzési eljárást folytat a szerződés tárgyával kapcsolatban a vállalkozó. A szerződés tartalma szerint a szerződő felek akarata szerint ez egy vállalkozási szerződés, pontosan meghatározott tartalommal, pontos összegekkel, nem ingyenes közbeszerzési eljárás lefolytatása, hanem a vállalkozás ellenértéke a számlázás rendjének rögzítésével vállalkozási szerződés, ahol a vállalkozót minden szempontból kötelezi a szerződés természetszerűleg arra, hogy első osztályú minőségű, ilyen, olyan, amolyan határidőkkel dolgozzon. A szerződés teljesítéséről is szól a szerződés, amely szerződés teljesítésében semmilyen módon nincsen egyébként az rögzítve, hogy pl. a munkaterület átadásakor a közbeszerzésen nyertes ajánlattevőt kell előnyben részesíteni, és ott átadni neki a munkaterületet, nem, a munkaterület átadásakor természetesen a vállalkozó, a VAK Zrt. veheti át a munkaterületet, és vette át, aki ezt követően természetesen a munkaterületet átadta az általa nyertesnek talált pályázónak. Tehát, ha most végignéznénk a szerződést, amely áll egyébként összesen, meglehetősen részletes szerződés, és egyebekben azért hozzá kell tennem, minden tiszteletem ebben az önöké, áll 10 pontból. Pontonként nagyságrendileg 8, ill. van olyan, hogy csak 4, de nagyjából 80 különböző pontból, ugye kb. 80 különböző pontja van ennek a szerződésnek, ebből a 80 különböző pontból 1 pontnak az első mondata tartalmazza azt, hogy közbeszerzési eljárással választja ki, hogy is van írva?: közbeszerzési eljárást folytat a szerződés tárgyával kapcsolatban, és átad egy példányt a megrendelőnek. A szerződést bármilyen oldalról nézzük, tartalmilag, sajnálatos módon szerződés nem értelmezhető a közbeszerzési eljárás lebonyolítására vonatkozó nem visszterhes, ingyenes megbízási szerződésnek. És csak azért kértem el tényleg jegyző asszonytól, hogy szó szerint mutassam azt, hogy miről is van szó. Én nem kétlem, hogy a legnagyobb jóindulattal dolgoztak azok a közbeszerzési tanácsadók, akik megpróbáltak a jelen helyzetben valamilyen megoldást találni. Nem kétlem azt sem, hogy egyébként a szándéka, amikor a szerződést megkötötte, az volt, hogy minél gyorsabban, minél rugalmasabban megoldja ennek a dolognak a kialakítását. Én ezt egyetlen ponton soha nem
16 vontam kétségbe, most sem vonom kétségbe. Számomra egy tény, hogy a törvényt megsértette, és ennyi, ami vita közöttünk. Dr. Benedek Mária: Én még egyszer azt mondanám, hogy képviselő úr azzal kezdte, hogy ön nem jogász, és a szerződésekkel szokott foglalkozni. Azok a gyakorló ügyvédek, akik jelenleg voltak az egyeztetéseken, és mi sem vagyunk gyakorló ügyvédek, nekünk sincs olyan joggyakorlatunk a közigazgatásban, mint annak az ügyvédnek, aki már hosszú évek óta a bíróság ítéleteiben és az ügyvédi pulpituson ül, nyomtatékkal felhívta a figyelmünket, hogy ez a szerződés tartalmában a szerződő felek akarata szerint nem más, mint egy ingyenes megbízási szerződés, ugyanis a VAK Zrt. semmi másra nem kapott ebben felhatalmazást, csak arra, és semmi más adata nincs, csak az, hogy folytassa le a közbeszerzési eljárást és ő effektíve, ténylegesen ezen kívül sem nem is végez, és eddig sem végzett, és a jövőben sem. Nincs is semmilyen szerződési feladatokra kötelezettsége, hiszen minden egyes ön által kiszámolt pontok számát tekintve, szóról szóra a közbeszerzési eljáráson nyertes ajánlattevőként megítélt vállalkozónak a szerződésének a kötelezettsége és tartalmi eleme. Tehát a VAK Zrt. ez alapján a szerződés alapján egyetlen egy feladatot kapott, és végezhetett, és semmi mást, csak azt, hogy lefolytassa a közbeszerzési eljárást ingyenesen, és ennek a feladatának eleget tett. Én nem tudom önnek másképpen ezt elmondani, csak azt tudom ismételni, hogy sem a gyakorlatban, sem elméletben, sem papíron, semmilyen fórumon, formában a VAK Zrt. nem is végez semmilyen más tevékenységet, és nem is kap egy fillért sem ebből az összegből. Ő egy átfutó közvetítő eleme ennek a feladat végrehajtásnak. Dr. Kovács László: Egy mondatot szeretnék, akkor viszont ezt kellett volna leírni. Ez a szerződés tartalma szerint vállalkozási szerződés. Alapvetően a nem jogászok számára egy alapvető különbség mindenképpen eldönthető egy szerződésről, az vállalkozási, vagy megbízási, hogy eredmény-kötelem-e, vagy csak próbálkozni kell. Tipikusan az ügyvéd nem vállalkozási szerződést, hanem megbízási szerződést köt, vagy megnyeri a pert, vagy nem nyeri meg. De ha nem nyerte meg, nem lehet azt mondani neki, hogy akkor nem fizetek, mert ő csak meg kell, hogy próbálja legjobb tudása szerint ellátni a feladatát, vállalkozási szerződés valaminek az előállítása, az biztos vállalkozási, hát ha nem adták volna át az épületet úgy terv szerint, akkor joggal követelhette volna a város a VAK ZRt-re, hogy igenis úgy, ahogy a tervben van, legyen ott minden. Ha ez nem így van, és ez megbízási szerződés lenne, a VAK ZRt. mondhatta volna, hogy hát én a legjobb embereimet kiküldtem, aztán nem sikerült. Nyugodtan mondhattak volna ilyen csúnyát is, és el van ezzel intézve. De ez valójában vállalkozási szerződés. De erről beszélnünk szerintem nem igazán érdemes, mert azt gondolom, hogy megállapítható, hogy talán be kellett volna a közbeszerzési eljárás passzusait tartani, nem sikerült, nincs világvége ettől, ilyen van a történelemben, gondolom a városháza történelmében nem ez az egyetlen dolog, hogy valamilyen jogszabályt nem tartottak be, úgy tudom, hogy a Közig. Hivatal már korábban is, most is, évekre visszamenőleg is, nem a jegyzőnő idejében is mindig voltak észrevételek, én jómagam törvényességi felügyeletet csináltam a megyei tanácson, még amikor annak hívták, rendszeresen, észrevételeztem akkor még tanácstestületi jegyzőkönyvekből, ha valami nem jó, sose dőlt össze a világ tőle, mert amíg emberek csinálják a dolgokat, hibáznak. Kész, tudomásul vettük, szerintem, és a jövőben nem így fogják csinálni. Én eddig mennék el csak. Hirka Tamás: Én se mennék bele a közbeszerzésbe, mert itt ülhetnénk reggelig. Viszont az Ötv-be azért mégis csak mint leendő jogász, az Ötv-ből vizsgáztam, nekem meg az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy amennyiben, megint csak a Közig. Hivatalra tudok hagyatkozni, végzett jogászokra, ha a hivatali struktúrát alakítunk ki, erről a képviselő-testületnek kell dönteni, ami le van írva, és erről nem volt képviselő-testületi döntés. Pusztán akkor az lenne a
17 kérésem, hogy a következőkben ilyen ne forduljon elő, meg nem is fordulhat, hiszen ebben az esetben a Közig. Hivatal leírtja alapján ez szintén törvénysértő. Dr. Benedek Mária: Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy sikerült-e elolvasni, amit én nyilván reagálásként írtam. Hirka Tamás: Az egyiket biztos, szerintem mind a kettőt, ki is nyomtattam. Akkor a polgármester úr nem tájékoztatott bennünket ezek szerint? Dr. Benedek Mária: Ugye jelenleg idéztem az Ötv. 35. § (2) bek. c) pontja, amit a Közig. Hivatal is leírt, azt mondja, hogy általánosságban a polgármesteri hivatal SZMSZ-e a képviselő-testület hatáskörébe tartozik megalkotni. A jegyző javaslatára a polgármester terjeszti be a közgyűlés elé. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polg. Hivatala vonatkozásában van egy közgyűlési SZMSZ-ünk, amelynek a 47. § (2) bek. a polgármesteri hivatal SZMSZében a hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át. Ez a lépés az érem egyik oldala. Ez az integrált ügyfélszolgálat kialakításra kerül, nem lesz új szervezeti egysége, nincs új, van költségvetési csoportunk, van ellenőrzési csoportunk, van építéshatósági csoportunk, önálló szervezeti egységként, az integrált ügyfélszolgálati rendszerben a jelenlegi szervezetünkön belülről kerülnek feladatok lecsoportosításra, hogy a lakosság a meghirdetett polgárbarát, ügyfélbarát ügyintézést koncentráltan vehesse igénybe. Azok a funkciók lesznek oda letelepítve, és azokkal a kollegákkal, akik olyan lakossági szolgáltatást nyújtanak, és olyan feladatot látnak el, ami a legszélesebb körben érinti a lakosságot. Mondok egy példát, útlevél, jogosítvány, szociálisnál a segélyek és támogatások, adócsoport és befizetések. Ez a kérdésre és a felvetésre az érem egyik fele és válasz. Addig, amíg ez az integrált ügyfélszolgálat még ki nincs alakítva, és létre nem jött, és nem látjuk, hogy a mi egységeinken kívül még kit tudunk esetleg itt fogadni ebben az ellátási formában, addig a hivatal SZMSZ-ében sem lehet változásként bevezetni. Amikor meg fog történni a műszaki átadás, és látjuk, hogy igen kérem szépen, ez megvalósult, az első leszek, aki a jegyzői hatáskörben a polgármesternek le fogom tenni a javaslatot az asztalára, hogy szíveskedjen ezt a változást az SZMSZ átvezetésében eszközölni, és akkor meg fogjuk nézni, hogy a hatásköre erre is kiterjed, vagy szükséges-e a polgármesternek ebből bármilyen tájékoztatót, vagy anyagot készíteni a közgyűlésre. Addig amíg nincs, addig nem lehet, itt házon belül most vonatkoztassunk el csak a szemléltetés erejéig, bármilyen szolgáltatásunk, vagy feladatellátásunk van, addig az SZMSZ-ben, mint módosítást, mint új feladatot, vagy más feladatot, vagy feladatbővülést bevezetni, amíg a szolgáltatás nincs, és nem működik, addig nem lehet. Az SZMSZ-t akkortól lehet és kell módosítani, amikortól a szolgáltatást működtetjük. Hirka Tamás: Világos, tehát akkor ebben az esetben mondjuk beszéltünk kommunikációs hibáról, akkor ebben az esetben lehet egy olyan javaslatom, hogy a hivatali SZMSZ kialakításra és elfogadásra kerüljön, hiszen a polgármestert a testület előtt. Mert ebben az esetben ez kivédhető lett volna, mert én ezt senkitől nem tudtam, engem erről a polgármester úr nem tájékoztatott Dr. Benedek Mária: A közgyűlési SZMSZ ki van osztva, mindenkinél ott van. Hirka Tamás: Világos, csak itt arról van szó, hogy egy új hivatali egység jön létre, ami jegyző asszony szerint nem jön létre, vagy pedig ha létrejön, ez csak polgármesteri hatáskörben van. De akkor most a polgármester úr eldöntött valamit, amiről én nem tudtam, és olyan dolog irányában mozogtam, amihez semmi közöm nincsen, mert ebben a polgármester egy személyben dönt, ha jól látom.
18
Dr. Benedek Mária: Igen, tehát a közgyűlési SZMSZ értelmében a polgármesteri hivatal, Békéscsaba Polgármesteri Hivatalának szervezeti kialakítása a leadott hatáskör, és a polgármesternek adta le a 47. § (2) bekezdésében a közgyűlési SZMSZ-ben a közgyűlés. Egy gondolatot szeretnék még egyszer elmondani, amikor decemberben elkészül, és le tudunk tenni bármilyen tényszerű anyagot polgármester úrral, természetesen le lesz téve, hogy az SZMSZ-ben változást kell, a feladatot koordinálni. Ez, mivel az okmányiroda, ill. az információs pultja, illetve feladatelosztásokat tekintve legnagyobb mélységben az okmányirodához tartozik a koordinálás, az okmányiroda vezetője fogja az egész tevékenységet koordinálni, és irányítani. Tehát az SZMSZ-be be kell majd építeni a feladatbővülésként az okmányiroda vezetőjének és feladatkörének bővítését. Hrabovszki György: Egy kicsit engem valószínűleg ugyanaz zavar, egy kicsit más oldalról, mint a Hirka képviselő is feszeget. Igazából, ha most lefordítom az anyagot, akkor megtörténik egy megrendelés, megtörténik egy kialakítás, egy olyan területi egység testre szabása, - hiszen azért történik az átalakítás-, amelyben egy merőben új funkció fog kialakulni oly módon, hogy ebben egy bizonyos integrációval polgárbarát módon történik az ügyintézés. Nekem ott van a gond, hogy ha a testület magának a koncepciónak egyáltalán a kialakításával csak akkor találkozhat, amikor a munka el van végezve, amikor testre van szabva, ki van fizetve, utána dönthetem el, hogy ezt én szeretném, nem szeretném, adok-e hozzá forrást, nem adok hozzá forrást, esetleg dupla annyi forrást adok. Mert mondjuk azt szeretném, ha ez ilyen lenne, és ott például szökőkút fogadná az embereket, és nem akarok szándékosan profán dolgokat mondani, csak olyat, ami látványos. Technikailag még csak meg se közelítem a dolgot, akkor valahol szerintem hiba csúszik az egész rendszerbe, hiszen úgy gondolom, legalább is nálunk úgy megy, ha egy beruházást elindítunk, akkor mielőtt a beruházást elindítjuk, megnézzük, hogy mit akarunk elérni, mennyi forrásunk van hozzá, elfogadjuk a végcélt, stratégiában azokat, ahová el akarunk jutni, és utána az apró taktikai elemek ezt a stratégiai célt vannak hivatva szolgálni. Ebben az esetben, ahogy jegyző asszony mondja, egy picit másról van szó, ez úgy néz ki ebben a megközelítésben, hogy meghatározza ön a stratégiai célt, megcsinálja hozzá azt a keretet, amiben ez a stratégia cél megvalósulhat, és majd utána az a döntéshozó, vagy a polgármester úr, vagy a testület, az megmondhatja, hogy egyébként neki tetszik-e, vagy sem, de egyébként tökmindegy, hogy mit mond, mert már kész van. Ezt már le kell követni szervezetileg, mert egyébként az ablakon dobtuk ki a pénzt. Ezzel a fajta szemlélettel, vagy rendszerrel nekem van alapvetően problémám, mert úgy gondolom, hogy ez egy logikus egyeztetési mechanizmuson túljutva folyamatosan, a stratégiát néhány esetben akár pontosítva, módosítva, korrektúrázva el tud jutni akár közmegegyezéssel ugyanabba a pozícióba. Nincsenek olyan dolgok, hogy úgy kell, hogy érezzem én, vagy a testület, hogy a jegyző asszony a mocsáron keresztül kikarózta az utat, aztán én vagy elhiszem, hogy jól karózta ki, és megyek azon az úton, vagy nem hiszem el, és megyek másikon. Ha másikon megyek, akkor mindenképpen büntetést kell fizetnem, mert újra kell a karókat megvásárolnom. Valami nagyon nincs a helyén a dologban. És valahol ugyanez köszönt a szerződéskötés kapcsán is vissza, nem akarok visszautalni az in-haus-hoz, mintha a hivatalnak lenne a VAK ZRt. a tulajdonában, ez egy nem igazán egészséges, az önkormányzatiság szempontjából nem igazán egészséges szemlélet. Dr. Benedek Mária: Csak annyit szeretnék ehhez a folyamathoz, hogy önnek egyik oldalról igaza van. Másik oldalról viszont én amikor ebbe a hivatalba kinevezésre kerültem, megismertem a hatályos szabályozásokat, és mindösszesen csak a hatályos közgyűlési SZMSZ-hez igazítva indultunk az integrált, egyablakos ügyfélszolgálat kialakításánál. De egy biztos, hogy jegyzőként a polgármester úr felé december hónapban le kell, hogy tegyek egy
19 anyagot a beszámoló, tájékoztató részletességgel, hiszen ha megvalósul, ugye a SZMSZ-t az okmányiroda vonatkozásában, ill. azoknál az osztályoknál, ahonnan a kollegák az ügyfélszolgálat nyújtását, az ügyfélfogadást végzik, módosítani szükséges. Hivatali szervezeten nincs új feladat. Hrabovszki György: Van új feladat, csak nem az önkormányzat munkatársa fogja ellátni. Dr. Kovács László: Nem, azt eddig is csinálta a viziközmű, csak nem azon a helyen, hanem odébb 50 m-el, vagy 100-al, ebben a jegyzőnőnek igaza van, új feladat ilyen tekintetben nincs. Az a kérdés, hogy tényleg az osztályokon belül van-e átszervezés, nincs átszervezés, de az nem új feladat, hogy egy embernek több mindenhez kell ott értenie, vagy egy helyre rakták a jegykiadást, az nem ugyan az. Hrabovszki György: Én ezt egy kicsit másként érzem, azt gondolom, hogy valószínűleg éjfélig beszélgethetnénk, és untatnánk is egymást egy idő után, mert úgy érzem, hogy lassan kezdem ismételni magam. Én tisztelettel kérem az általam javasolt határozati javaslatot tegye fel szavazásra, az előterjesztést pedig készítse el nagy tisztelettel, javaslom, hogy a bizottság erről szavazzon. Vrbovszki Viktor: Én is úgy gondolom, hogy pro és kontra minden elhangzott már. Ahogy észrevettem, a bizottság tagjainak nem sikerült finoman fogalmazva, teljes mértékben azonosulni a jegyzőnő érvelésével a közbeszerzésre vonatkozó dolgokat illetően, én is az elhangzott szakvéleményekre, az itt elhangzottakra és a szakvéleményre tudok támaszkodni, miszerint a közbeszerzés valószínűleg legalább több ponton is sérült. Valamilyen beszámolási kötelezettségünk van most a közgyűlés felé, amiben én határozati javaslatban azt kérem megfogalmazni, hogy az integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakításának szerződését az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, a vizsgálatot befejezte, és a bekért szakvélemények alapján nagy valószínűséggel a közbeszerzési törvény számos ponton sérülhetett, ezért, megsértette a Kbt. vonatkozó szabályait. Hrabovszki György: A bizottság megállapítja, hogy a jegyző asszony vállalkozási szerződés megkötését, illetve e tárgyban megsértette a Kbt. és az Ötv. vonatkozó előírásait. Nekem ez volt a saját határozati javaslatom. Én az elején sem mondtam ennél többet, egy jelentési kötelezettsége van Vrbovszki Viktor: Teljesen egyetértünk ebben. Ezt a határozati javaslatot tenném fel szavazásra, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A bizottság 5 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 70/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága a rendelkezésére álló szakértői vélemények, valamint a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal egybehangzó szakmai állásfoglalása alapján megállapítja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője „ az egyablakos ügyintézés, integrált ügyfélszolgálati helyek kialakítása” tárgyban megkötött vállalkozói szerződés kapcsán megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény vonatkozó rendelkezéseit.
20 Hirka Tamás: Annyit szeretnék kérdezni, hogy a következő ügyrendi bizottságra vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy a hivatali SZMSZ kialakítása a polgármester úrra lett átruházva, visszakerülhet-e a testület hatáskörébe? Dr. Benedek Mária: Közgyűlési döntés kell hozzá. Hirka Tamás: Akkor ez kerüljön kidolgozásra. Dr. Benedek Mária: Jó, az helyszínen kiosztott anyagként bevinni egy közgyűlési SZMSZ módosítást? Hirka Tamás: Akkor a decemberire. Vrbovszki Viktor: Javaslat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendeletének módosítására Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A bizottság 5 igen egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 71/2008.(XI.13.)ÜEB határozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottsága javasolja a közgyűlésnek, hogy a decemberi ülésére kerüljön előkészítésre a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007.(II.19.) önk.rendelet azon módosítása, miszerint a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát ( ügyrendjét) a közgyűlés hagyja jóvá. 11.sz. napirend: Javaslat közös megegyezéssel történő szerződésbontásra Van-e kérdés, észrevétel, kiegészíteni való? Hrabovszki György: Igazából én nem akartam hozzáfűzni különösebben sok mindent. A dolog le van írva. Vrbovszki Viktor: Ha kiegészíteni való nincs, illetve kérdés, akkor szavazásra tenném fel a határozati javaslatot: Dr. Kiss Gyula: A kérdés, hogy támogatja-e, vagy nem a megfogalmazott határozati javaslatot? Most arról szavaztok, hogy javasoljátok-e, vagy sem. Vrbovszki Viktor: Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot: - Megállapítom, hogy a szavazati arány a következő: 2 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás Megállapítom, hogy a bizottság nem megfelelő szavazati arány miatt döntést nem hozott, azaz nem támogatja az előterjesztést. Megköszönöm mindenkinek a kitartó munkát. K.m.f. Vrbovszki Viktor bizottsági elnök
