Készült az Országos Bûnmegelôzési Központ támogatásával

Készült az Országos Bûnmegelôzési Központ támogatásával.

A GYERMEKVÉDELMI ÉSZLELÔ- ÉS JELZÔRENDSZER TAGJAINAK EGYÜTTMÛKÖDÉSE DR. HÜSE LAJOS MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT, NYÍREGYHÁZA

HAJDU LÁSZLÓ KÖSZÖNTÔ BESZÉDE 2006. NOVEMBER 9. GYERMEKEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD CÍMÛ TANÁCSKOZÁSON

TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM! Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat a mai tanácskozásra. Mint Önök elôtt is bizonyára ismert, hogy a kerületi képviselô testület tavaly októberi ülésén, – a Társadalmi bûnmegelôzés nemzeti stratégiája alapján– ritkán tapasztalható konszenzussal elfogadta a kerületi Bûnmegelôzési koncepciót, majd az idén februárban a koncepció megvalósítását szolgáló 2006. évi Cselekvési Programot. Ezt a két dokumentumot Önök a regisztrációkor megkapták. Az elfogadott cselekvési programban szerepel a mai tanácskozás is. Az 1997. évi XXXI. A gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatályba lépését követôen kerületünkben az elsôk között hoztuk létre és kezdtük mûködtetni a gyermekjóléti szolgálatot, mely a gyermekvédelmi jelzôrendszer központi eleme. A jelzôrendszer tagjai kaptak a meghívást a mai tanácskozásra. A gyermek és fiatalkorúak elkövetôvé és áldozattá válásának megelôzésében jelentôs szerepe van a családnak, a gyermek és ifjúságvédelemnek, az oktatási és egészségügyi intézményeknek, a jelzôrendszer tagjai együttmûködésének koordinációjában, pedig a kerületi önkormányzatnak. Az elôadások során részletesen hallhatunk a rossz bánásmód megjelenési formáiról, jeleirôl, az egyes szereplôk feladatairól. Ugyanis véleményem szerint a rossz bánásmód megelôzésének eszközei: a bántalmazás, az elhanyagolás korai felismerése a jelzôrendszer mûködése hatékonyságának növelésével, és az együttmûködô szakemberek speciális felkészítése. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód megelôzésével, gyors kezelésével megszakítható a testi, lelki erôszak, az elhanyagolás „generációs körforgása”, átörökítése. A rossz bánásmód okainak, megjelenési formáinak, körülményeinek feltárása, az ebbôl származó információk, hasznosítása, a tapasztalatok nyilvánosságra hozása hosszabb távon a jelenség visszaszorulásához vezet. Azt tervezzük, hogy a mai tanácskozás anyagát szerkesztett formában a „Tegyünk együtt kerületünk biztonságáért!” füzetsorozatban megjelentetjük és terjesztjük. Úgy vélem, hogy a sorra kerülô elôadások, konzultációk a szemléletformálást, a közös gondolkodást, cselekvést segítik elô. Jól tudom azonban, hogy önmagában a szemléletformálás nem elegendô a jelenség visszaszorításához, szükség van a családok életkörülményeinek, az anyagi helyzetének javítására is. Önkormányzatunk az intézmények kialakítása és mûködtetése mellett, anyagi lehetôségeinek függvényében, minden évben jelentôs összeget fordít a rossz szociális helyzetben élô családok, gyermekek támogatására, a rendszeres és rendkívüli és nevelési segély, a rászorultak igen kedvezményes, vagy éppen ingyenes étkeztetése, a meghatározott körben ingyenes tankönyv biztosítása, az ingyenes nyelvvizsga, jogosítvány, ECDL-vizsga, stb. formájában. Ezen gondolatok jegyében a konferenciát megnyitom. Kívánok mindenkinek eredményes tanácskozást. Hajdu László polgármester országgyûlési képviselô

A társadalom fejlôdése során alapvetô változásokon ment keresztül az egyén és a közösség viszonya, valamint a felnôtt (teljes jogú) egyén és a gyermek viszonya – alapvetôen ez a két viszonyrendszer jelöli ki a gyermekek helyét a társadalmi koordinátán. A fejlett társadalmakban körültekintôen megfogalmazott jogrendszer igyekszik biztosítani azt, hogy a gyermekekbôl testi és lelki értelemben egészséges, jó eszû, jó erkölcsû felnôtt válhasson, aki képes a társadalom sikeres, egyúttal hasznos tagjává válni. Megjegyzem, amennyiben ez a törekvés maradéktalanul megvalósulhatna, úgy képzeletbeli gyermekünk jövôje még egy lehetôséggel bôvülne: egy olyan társadalom tagjává válna, amelyben mások is hasonlóképpen egészségesek, eszesek, jólelkûek, sikeresek és hasznosak. Talán már ebbôl a felvezetésbôl is kiderül, hogy a gyermeki jogokba kódolt szép jövô megvalósulása elôtt komoly akadályok tornyosulnak. A legnagyobb akadály maga a társadalom, amely megfogalmazza és viselkedésével szentesíti (szentesítenie kellene) a gyermeki jogokat; az a társadalom, amelynek erényei mellett jócskán van hibája, amelynek

kudarcai gyakran megkeserítik sikereit. A társadalom hibái, hiányosságai, rossz beidegzôdései, ártó mechanizmusai az egyén és a közösség szintjén is jelen vannak, s jelen vannak a köztes, mindent átható szinten is: a családban. Az átalakuló magyar társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek és a család nem felel meg a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülése által támasztott kritériumoknak. A bizalmatlanság, a mély és erôs érzelmi kapcsolatok hiánya bizonytalan helyzetbe kényszeríti az egyént, melyben védekezésre, elônyszerzésre és a saját maga túlélésére koncentrál. A családi kapcsolatok túlterheltté válnak, dominálnak a gyôztesvesztes típusú játszmák. Az emberek mindennapi kapcsolatai elsôdlegesen az anyagi szükségletek kielégítésére terjednek ki. A közösség és a társadalom támogatására szoruló gyermekek elvesznek ebben a környezetben. Miután a gyermek különösen figyelmes gondoskodásra szorulna ahhoz, hogy a gyermeki jogokban felvázolt módon válhasson felnôtté, megkerülhetetlen a kérdés: vajon a mai magyar családokban, a mai magyar társadalomban van-e módja megkapni –3–

ezt a körültekintô gondoskodást? Ha igen, a mai gyermekek hány százaléka részesül ebben a gondoskodásban? Hány százalékuk kapja meg legalább az eszményi gondoskodás némileg hiányos, de azért még elég jó változatát? És a gyermekek hány százaléka esetében kell inkább esélytelenségrôl beszélnünk? Ahol a boldog gyermekkor és a szép jövô lehetôsége beszûkül vagy megszûnik, ahol a gyermeki jogok – és sorsok – félresiklanak, ott beszél a szakma a gyermekekkel szembeni rossz bánásmódról. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód gyûjtôfogalom. Egymástól erôsen különbözô cselekvésmódok tartoznak ide; kiváltó okuk más és más, eltérnek jellegükben, lefolyásukban és következményeikben. A WHO meghatározása szerint e fogalom a gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának és kizsákmányolásának minden formáját magába foglalja, amely „a gyermek egészségének, túlélésének, fejlôdésének vagy méltóságának tényleges, vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelôsségen, bizalmon, vagy hatalmon alapul.” A kiemelés tôlem.

–4–

A felelôsség A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód léte közös felelôsségünk. A bántalmazó felnôttek, az elhanyagoló felnôttek és a kizsákmányoló felnôttek felelôssége egyértelmû. Akkor is, ha egyébként nem tudatosan teszik, amit tesznek. Akkor is, ha gyermekként – esetleg felnôttként – maguk is a rossz bánásmód elszenvedôi voltak. Akkor is, ha megbánják, amit tesznek. De felelôsek azok a laikus felnôttek is, akik tanúi lesznek a gyermekekkel szembeni rossz bánásmódnak, de nem tesznek semmit… mert félnek, mert tehetetlennek érzik magukat, mert közönyösek, mert nem érzik, hogy ezen a téren nekik is lenne mit tenniük, vagy, mert nem tudják, hogy mit kellene tenniük. A felelôsség talán kisebb, mint a bántalmazóké, de azért még létezô. A szakma felelôssége azonban a gyermekeikkel szemben rossz bánásmódot gyakorló felnôttek felelôsségével egyenrangú. Intézmények tucatjainak a feladata részben (igazságügyi-rendészeti szervek, egészségügy), vagy teljes egészében (gyermekvédelem, oktatás), hogy elôsegítse a gyermekek egészséges testi, értel-

mi, érzelmi és erkölcsi fejlôdését… hogy mennyire sikeresen, illetve sikertelenül, arról a jelentôs látenciával rendelkezô gyermekvédelmi statisztikák árulkodnak. A felelôsség lóg a levegôben. Mielôtt tovább boncolgatnánk a szakma felelôsségének kérdését, mindenképpen meg kell említenem, hogy csak az utóbbi tíz évben is jelentôs fejlôdésen ment keresztül a gyermekvédelem, mind a maga területén, mind a társszakmákkal való együttmûködésben. Ha a gyámügyi igazgatásban ellenôrzô szerepet betöltô megyei gyámhivatalok tapasztalataiból indulunk ki, azt látjuk, hogy a szakma személyi és tárgyi feltételei általában véve javultak, elméleti és gyakorlati módszertana fejlôdik, az új területek (gyermekjólét, civil szereplôk) kezdenek belenôni a nekik szánt szerepbe. És éppen ezen tapasztalatok fényében válik egyre kontrasztosabbá a kudarc, a lemaradás, az ügyetlenkedés és mindazon negatív jelenség, amely végsô soron azt eredményezi, hogy a szakember nem tud mit kezdeni a felelôsségével, így az rászárad a lelkére. A vonatkozó jogszabályok egyébként kötelességrôl beszélnek. A gyermekjóléti szolgálat

kötelességérôl, és a jelzôrendszeri tagok kötelességérôl. A hazai jogfejlôdés során eljutottunk a kötelesség egy egészen kifinomult változatához; ahol a rendôrnek kötelezô beavatkoznia a családon belüli erôszak gyanúja esetén is, és kötelezô jeleznie a gyermekjóléti szolgálatnak, ha az esetben kiskorú gyermek is érintett; ahol a pedagógusnak kötelezô jeleznie, hogy az iskolába beiratkozott gyermek kilenc órát hiányzott igazolatlanul, vagy ha a viselkedése megmagyarázhatatlan módon megváltozott; ahol az orvosnak kötelezô jeleznie, ha a gyermek vizsgálata során olyan jeleket észlel, amely alapján a bántalamzás gyanúja felmerül benne. Én viszont nem szeretek kötelességrôl beszélni. A kötelesség alól ki lehet bújni, és aki manapság ezt teszi, különösebben azt sem kockáztatja, hogy ennek jogi következményei lesznek. A felelôsség alól viszont nem lehet kibújni. Persze a felelôsségünkrôl is el lehet feledkezni, fôképpen, ha már az sem bánt bennünket, hogy nem vagyunk többé orvosok, pedagógusok, csupán olyan emberek, akik orvoslással, vagy tanítással jutnak a jövedelmükhöz.

–5–

A gyermekjóléti szolgálat és jelzôrendszere A gyermekjóléti szolgálatok a településükön észlelô- és jelzôrendszert mûködtetnek, melynek tagja minden olyan szervezet, intézmény és magánszemély, amely és aki valamilyen módon érintkezik a gyermekkel. Jelzôrendszere nélkül a gyermekjóléti szolgálat süket és vak. És persze meglehetôsen béna is. Szerepét nem képes betölteni, a gyermekek jólétét nem képes biztosítani. Ebbôl következôen, ha a gyermekjóléti szolgálat meg akar felelni törvényadta feladatának, nem tehet mást, mint kiterjedt és jól mûködô jelzôrendszert hoz létre a településén. Az elsô lépéseket neki kell megtennie. · A gyermekjóléti szolgálatnak kell felderítenie, hogy ki lehetnek potenciális jelzôrendszeri tagok a településen. Esetenként azt is ki kell találnia, milyen módon szólítsa meg a kiszemeltet, miképpen vonja be. · Neki kell megfogalmaznia a felderített tag szerepét – noha jól teszi, ha ezt már a jelzôrendszeri taggal közösen teszi meg –, és rá kell mutatnia azokra az elônyökre, amelyek az

–6–

együttmûködésben rejlenek. · Rendszeres és adekvát visszajelzést kell adnia a közös munkáról. · Rendszeresen tájékoztatnia kell a jelzôrendszeri tagot a település gyermekvédelmi helyzetérôl, ezen kívül át kell adnia neki a legújabb szakmai ismereteket. Az sem árt, ha nyitott a jelzôrendszeri tag szakmai ismereteire. · Ha az információáramlás jól mûködik, ki kell terjesztenie az együttmûködést az esetmunkára is (team). Ezek egyike sem teljesíthetetlen követelmény. Igaz, olykor komoly fejtörést okozhat teljesítésük. Az alulfinanszírozott és túlterhelt gyermekjóléti szolgálatok a fejvesztett tûzoltómunka mellett csak éppen a legfontosabb feladataikat nem tudják megfelelôképpen elvégezni – a példánál maradva –: a tûzmegelôzést és a tûzjelzô hálózat mûködtetését. Jelzôrendszere nélkül a gyermekjóléti szolgálat nem csupán a veszélyeztetett gyermekektôl kerül távol. Jelzôrendszer nélkül egyéb problémákkal is szembesülnek: Nem tudják biztonsággal megítélni és minôsíteni az egyes gyermekek életében kialakult veszélyeztetô helyzetet.

Nem tudják körbevenni a veszélyeztetett gyermeket és a családját. Néha a családdal való együttmûködés is nehezebb, mert hiányoznak a „normális” – egészségügyi, pedagógiai – problémákat képviselô, a család által elfogadható szakemberek. Jelzôrendszere nélkül a gyermekjóléti szolgálat magára marad. Például a felelôsséggel.

Miért jó, ha van jelzôrendszer? A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód a valóságban sokszor nehezen felismerhetô. Ha felismertük a tényeket, sokszor nehezen kimondhatók. Ha kimondtuk, nehezen találunk rajta fogást. A gyermek nevelése ugyanis elsôsorban a szülô joga és kötelessége, ám nehéz megítélni az egyes cselekedeteket, hogy azok mennyire segítik elô, vagy sértik a gyermeki jogok érvényesülését, a gyermek egészséges fejlôdését. Hiszen a nevelési folyamat alapvetôen sztochasztikus, vagyis zömében bizonytalanul definiált célok felé halad bizonytalanul leírható módon. Az esetek és problémák megítélése. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód olyan, mint a köd. Mindenki tudja, milyen a köd, és

azt is, milyen a tiszta idô. De nagyon nehéz meghatározni a kettô közötti határvonalat. A gyermekvédelmi munkában ezért elengedhetetlenül fontos a team-munka, az együttmûködés a jelzôrendszeri tagokkal. Mert minél többen teszik hozzá információikat a közös tudáshoz, annál jobban körülhatárolható egy-egy eset, annál biztosabban lehet jó döntéseket hozni. Sokan éppen ezért arra törekednek, hogy olyan partnerekkel vegyék körül magukat, akikkel hasonlóképpen látják a világot, akikkel többnyire egyetértenek. Én nem félek azoktól, akik más platformon állnak, akik másképpen gondolkodnak – az ô véleményük tartja mindig frissen a kételkedést, hogy vajon a lehetô legjobban ítélünk-e meg egy helyzetet. Az esetekrôl való közös értekezés nem csupán a gyermekjóléti szolgálatnak segít. Segít a jelzôrendszeri tagoknak is abban, hogy egyre érzékenyebbek legyenek a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód jeleire. Segít nekik eldönteni a jelzéstevés etikai dilemmáit. A javaslatok és döntések. A kollektív munka után megalapozottabb javaslatok, erôsebb döntések születnek, amelyek képesek megállni a helyüket. A

–7–

személyes érdekeiket agresszíven védô szülôk, az intézményi abúzus aktoraként mûködô szakemberek könnyedén le tudják rázni az egyedül maradt gyermekvédôk véleményét, legyen az bármilyen megalapozott. Amint azt leírtam, ez a társadalom nem kedvez a gyermeki jogok megvalósulásának – és mivel ezt háttérbe szorítja, háttérbe szorul a gyermeki jogokat védôk személye is, könnyen leminôsül a szakmai véleménye. A magára hagyott gyermekvédô nem tudja érvényesíteni a törvény szellemét a törvény csavarosan értelmezhetô betûjével szemben. Ezzel szemben a jelzôrendszer konszenzusos véleményét nem lehet csak úgy a szônyeg alá söpörni. A körültekintôen lefolytatott esetkonferenciákat követôen hatékonyabb tevékenységet lehet végezni. A cselekvés. A jelzôrendszerével szorosan együttmûködô gyermekjóléti szolgálat nem csupán a helyzetfeltárás, a probléma megítélése és a döntéshozatal területén kap segítséget, hanem a családok és gyermekek problémáinak megoldásában is. Hiszen minden egyes aktív jelzôrendszeri taggal együtt a gyermekjóléti szolgálat jelen lehet a gyermek életében – pl. az iskolában –,

–8–

hogy e mesterséges támogatórendszer mind jobban körbevegye a problémahordozó gyermeket. Az együttmûködéshez csatlakozott szakemberek magukkal hozzák szakterületük eszköztárát, s ez újabb lehetôségeket teremt a probléma orvoslására. Ez az együttmûködés ugyanilyen „hozománnyal” kopogtat be a jelzôrendszeri taghoz is, aki hamar megtapasztalhatja, hogy a korábban kezelhetetlennek ítélt problématömegen az együttmûködés valamely tagja – vagy a tagok egy csoportja – fogást talál. És végül, de – ahogy mondani szokták – nem utolsósorban, a szakmai szintû együttmûködés tapasztalatai beépülhetnek a szakember-kliens együttmûködésbe is, amely a modern paradigmák mentén mûködô gyermekvédelem egyik alapköve. A szakemberek bevonásában gyakorlatot szerzett gyermekvédôk komoly sikereket érhetnek el a családok bevonásában is, az önkéntes együttmûködés erejének kihasználásában is. A megoldások variabilitása. Egyetlen probléma enyhítésére – optimális esetben megoldására – nem csupán egyetlen megoldás létezik. A sokproblémás családok helyzetének javításában pedig

egyenesen elengedhetetlen a „multi-” szemlélet. A korábban leírt szakmai sokszínûség valós mûködésének velejárója az, hogy a problémamegoldás színesedik, a lehetôségek sokasodnak. Sôt, ennek az ellenkezôje is igaz: az intézményi marketinggel színesen és szagosan bemutatott együttmûködésekrôl kiderül, hogy milyen felszínesek és tartalmatlanok, ha az ügyeket megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a megoldások skálása szûkös, egy kaptafára készültek, az együttmûködés egyik kiemelt szereplôjét terhelik. Közös az öröm, közös a bánat. Mert az ember társas lény. Sikereit és kudarcait vagy megosztja sorstársaival, vagy belepusztul. A mi szakmánkban ezt úgy mondják: kiég. A jól mûködô jelzôrendszer egyben szakmai támogatórendszer is, melynek hálójában a szakemberek feltöltekezhetnek sikereikkel, és feldolgozhatják kudarcaikat.

már az sem kérdés senki számára, hogy a jelzôrendszeri együttmûködés jó is. Köszönöm a figyelmet!

Az nem kérdés, hogy a gyermekjóléti szolgálat az észlelô és jelzôrendszert kötelezôen mûködteti. Az sem kérdés, hogy a szakemberek gyermekek iránti felelôssége is az együttmûködést követeli meg. Remélem, most

–9–

AZ ISKOLAI PREVENCIÓ ÉS KORREKCIÓ A GYERMEKEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD TERÜLETÉN

·

A tüneteket regisztráljuk

·

A háttérre, az okokra, a kialakulás folyamatára figyelünk

·

A felelôsséget kizárólag a családra,a gyermek személyiségére hárítjuk

·

Megkíséreljük az iskola életrendjében, a nevelôi bánásmódban és a gyerek-gyerek kapcsolatban is keresni az iskola számára nem elfogadható viselkedés összetevôit

·

Csupán szankcionálunk

·

Megpróbálunk a megoldás, az enyhítés részese lenni (esetleg külsô szakértô bevonásával)

LADÁNYINÉ SÜTÔ TÜNDE TANÁR, ISKOLAI GYERMEKVÉDELMI FELELÔS BUDAPEST, XXII. KER. RÓZSAKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA

„Nézz hosszan egy gyermekarcra és látni fogod: ha van sors, hát nagyon korán elkezdôdik.” (Ancsel Éva) „A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelôsségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Nem szabad dologként bánni vele vagy „birtoknak” tekinteni. Személy voltából következik, hogy vannak jogai. Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére.” (Nyíri Tamás: A gyermek az antropológia szemszögébôl - Vigilia,1984/ 9.sz. ) Joga van: · · · · · ·

Védelemre Gondozásra Nevelésre Szeretetre Gyermek voltának elismerésére Képességei fejlesztésére

I. A CSALÁDBAN REJLÔ OKOK II. A GYERMEKBEN REJLÔ OKOK III. AZ ISKOLÁBAN KERESENDÔ OKOK

ROSSZ BÁNÁSMÓD

Hogyan értelmezzük a jelzéseket?

–10–

A problémás gyerek az oktatási célok megvalósításának fô akadálya, amit „meg kell szüntetni” súlyos estben „el kell távolítani”

ÉRTÉK

OKOK

HA EZEK A JOGOK SÉRÜLNEK

·

NEM ÉRTÉK

·

A gyerek fejlôdési nehézségeit a környezeti (esetleg szervi – idegrendszeri) károsodással, érzelmi gondokkal való „megküzdési” próbálkozásnak tekintjük

I. A CSALÁDBAN REJLÔ OKOK 1. A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ ZAVARAI · Anya kisgyermek sajátos kapcsolatának hiánya · Nyelvi kommunikációs folyamat hiányosságai · Szerepelsajátítási lehetôségek hiánya 2.A SZÜLÔK NEVELÉSI HIBÁIBÓL EREDÔ ZAVAROK · Túlzott szigor · Agyonkényeztetés · Passzív nevelés · Következetlen nevelési mód, kettôs nevelés · Érzelmi elhanyagolás

–11–

3. A CSALÁD INTERKULTURÁLIS ZAVARAI · A család szociokulturális háttere, a szülôk iskolázottsága · Az iskola és a család eltérô értékrendje · A szülôk negatív viszonyulása az iskolához · Rendezetlen életmód · Deviancia

MI OKOZ SZORONGÁST, FÉLELMET?

4. KONFLIKTUSOKBÓL FAKADÓ ZAVAROK · Konfliktusokat kiváltó okok · Konfliktusokat megoldása · Kommunikáció

5. A CSALÁD SZOCIODEMOGRÁFIAI HÁTTERE · Jövedelem – rossz anyagi helyzet a családban (depriváció) · Munkanélküliség · Lakáskörülmények

II. A GYERMEKBEN REJLÔ OKOK 1. AZ ÉRTELMI FEJLÔDÉS 2. ÉRZELMI FEJLETTSÉG 3. TESTI, FIZIOLÓGIAI FEJLETTSÉG

III. A Z ISKOLÁBAN KERESENDÔ OKOK 1. AZ ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE (ISMERETKÖZPONTÚSÁG) 2. A PEDAGÓGUS TÚL SZIGORÚ BÁNÁSMÓDJA 3. A PEDAGÓGUS KÖZÖMBÖSSÉGE 4. A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁJÁNAK HIÁNYOSSÁGAI 5. TÁRSAS HELYZET KEDVEZÔTLEN ALAKULÁSA AZ OSZTÁLYBAN

–12–

–13–

PREVENCIÓ ÉS KORREKCIÓ · Stratégia, amivel egy nem kívánt jelenséget, vagy tünet együttes kialakulását megakadályozó megoldásokat keresünk.

Amikor a kihagyott vagy elmaradt prevenció helyett keressük azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a tapasztalt rendellenesség, hiányosságok, elmaradások csökkenését, kijavítását célozzák meg.

I. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE 1. A veszélyeztetettségi okainak feltárása, a jelzôrendszer hatékony mûködtetése · A szocio-demográfiai mérés pontosítása, az adatok kiegészítése, az évközi változások folyamatos figyelemmel kísérése. Az elsô osztályos tanulók adatainak rögzítése. · A szociális lehetôségekrôl való tájékoztatás, a juttatások realizálásában való részvétel. · A tankönyvtámogatás, étkezési díj megállapításának törvényes megvalósítása. · Sürgôs, esetek gyors és szakszerû intézése, szükség esetén jelzés a szakszolgáltató intézmények felé. 2. A családok mikroklímájának (nevelési stílus, életvezetési stílus, kultúrális nívó, értékrend): · megismerése családlátogatással (1. és 5. évfolyamon, szükség esetén, más évfolyamokon is) szempontok szerint, ennek dokumentálása, a tapasztalatok megbeszélése team munka keretén belül; · befolyásolása, a szülôk és az iskola elvárásainak közelítésével. · Tematikus szülôi értekezletek tartása nevelési témákról. · Tanácsadás nevelési kérdésekben, az iskolai fogadóórán.

3. A tanulási kudarcok mérséklése: · Korai szûrés, szakemberhez való irányítás. Szorosabb kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval. · A kommunikációs kultúra korai feltérképezése az elsô osztályokban –

–14–

· · ·

a DIFER elvégzése, ez alapján fejlesztési terv készítése. Órákon, elsôsorban NYIK órákon, differenciált tanulásirányítással a hiányok pótlása, kompenzálása; felzárkóztatás. A felmérésék elemzésének része az egyénekre lebontott feladatterv. A megvalósítás dokumentálása. Felsôbb évfolyamokon ösztönzés napközis, illetve tanulószobai tanulásra. Tanulási szokások megalapozása kialakítása – a tanulás tanítása. A szülôk bevonása. Szocializációs hátrányok enyhítése az illem, a szabályok tudatos alkalmaztatásával (osztályfônöki és napközis nevelési tervek).

4. A szabadidôs tevékenység minôségi fejlesztése: · Napköziben a kínálat bôvítése, ösztönzés a részvételre · Igény szerint az olyan szabadidôs tevékenységek szervezése, amelyek nem rónak a családokra plusz anyagi terheket (alapítvány)

5. · · ·

Az indulási hátrányok csökkentése helyes tanulási technikák elsajátíttatásával napköziben tanulószobán tanítási órán

II. LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM 1. Az érzelmi biztonság megteremtése az osztályközösségekben, a napközis csoportokban. · Az új tanulók beilleszkedésének segítése. 2. A pedagógiai kompetencia fejlesztése, a pedagógiai érzékenység érvényesítése a gyerekekkel való egyéni bánásmódban (tolerancia, empátia). 3. Az önismereti képességek alakítása, fejlesztése életkornak megfelelôen: · önismereti beszélgetések napköziben, tanórák adta lehetôségek tudatos kihasználása (NYIK, dráma, báb); · osztályfônöki órák, tanítási órák elôtti együttlétek pedagógiai felhasználása; · egyéni beszélgetések gyerekekkel, akik igénylik „legyen egy olyan felnôtt, akivel megbeszéli problémáit”.

–15–

4. Konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása, alkalmazása. Az ehhez szükséges pedagógiai tudás elsajátítása önképzéssel, belsô továbbképzéssel. · Iskolai, szervezett foglalkozások adta lehetôségek kihasználása: drámaórán, bábórán, osztályfônöki órán napköziben. 5. A magatartási problémák team - munkában történô szakszerû kezelése évfolyam színtû megbeszélések. 6. A társas kapcsolatok figyelemmel kísérése, szakszerû beavatkozás – szociometriák készítése, elemzése, ennek alapján beavatkozás

II. PREVENCIÓ 1.EGÉSZSÉGNEVELÉS 2.PEDAGÓGUS SZAKMAI PROFESSZIÓJÁNAK BÔVÍTÉSE 3.DROG-PREVENCIÓ

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS (CSALÁDI ERÔSZAK) MEGELÔZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK RENDÉSZETI PROBLÉMÁI DR. NÉMETH ZSOLT NY. EZREDES, FÔISKOLAI TANÁR, TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES RENDÔRTISZTI FÔISKOLA

„Nem való szemétvödörbe dobni az újszülöttet. Helytelen éheztetni a csecsemôt. Ha beteg, orvost kell hívni hozzá. Nem tanácsos kikötni, forró kályhára ültetni, hideg kamrába zárni, ujját konnektorba dugni, nadrágszíjjal, gyúrófával, szárítókötéllel, fakanállal, széklábbal, porolóval, cipôsarokkal fenyíteni. Ne fenyegessük szolgálati fegyverünkkel, ne felejtsük a vonaton, ne csapjuk be, ne nevessük ki, ne ordítozzunk rá, ne szégyenítsük meg, szóval, amennyire lehet, tartsuk tiszteletben kezdôdô és bûntelen életét.” (Konrád György: A látogató)

„A GYERMEK EMBER” A KÖZBIZTONSÁG · egyensúlyi állapot (a társadalom és az egyének nyugalma, biztonsága, sérthetetlenségének szavatolása valamint ezen értékeket veszélyeztetõ hatások között) · folyamatosan változó egyensúlyi állapot · kollektív társadalmi termék MEGVALÓSULÁSA · rendészeti igazgatás · az egyének önvédelmi reakciói · közösségek összefogása · piacon megvásárolható biztonság A BIZTONSÁG „TERMELÉSE” · folyamatos társadalmi igény – · mert a közbiztonságot folyton fenyegetik a jogellenes emberi magatartások (szükséglet kielégítés, konfliktus megoldás normasértô módon)

–16–

–17–

RENDÉSZETI FUNKCIÓK · ÔRKÖDÉS · VESZÉLY ELHÁRÍTÁSA - (készülôdô baj, fenyegetô konfliktus) · BEKÖVETKEZETT VESZÉLY nyomán (be kell avatkozni legitim fizikai erôszakkal esetleg) · ELMÚLT A VESZÉLYHELYZET már - (helyre kell állítani a közrendet: felderítés, bizonyítás) - (vajon az elkövetô megbüntetése révén a megsértett jogrendet helyre tudjuk-e állítani?) GYERMEKBÁNTALMAZÓK · Az intézmények (benne a rendôrség is) · A gyermekek egymást · A felnôttek általában · A tömegkommunikáció · A gyermek saját családja LEHETÔSÉGEK A JOGALKALMAZÁSBAN (a rendészet jogalkalmazás) · Gyors és hatékony rendôri intézkedés a jogsértésben megnyilvánuló családi erôszak jelenségeire · Gyors és eredményes nyomozás · A cselekmények súlyát reflektáló ítélkezési gyakorlat · Áldozatbarát jellegû hatósági mûködés · (jog)védelem a már sérelmet szenvedett áldozatok számára

45/2003. (IV. 16.) OGY határozat a családon belüli erôszak megelôzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról · soron kívüli, gyorsított eljárások · hatékony tanúvédelem · biztonságos menedékházak hálózata · kríziskezelô központok a menekülô nôknek és gyermekeknek · a bántalmazott családtagok biztonságát biztosítani · jogi képviseletet a bántalmazottaknak · országos cselekvési program a represszív intézkedések mellett (terápia és védelem)

–18–

A RENDÔRSÉG ELSZÁNT LÉPÉSE · FORDULÓPONT: az országos rendôrfôkapitány 13/2003. (III. 27.) intézkedése a családon belüli erôszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendôri feladatok végrehajtására · fokozottan kiszolgáltatott helyzetû sértettek, problematikus, nehéz rendôri intézkedések · a civil szervezetek nyomására született a rendôri szabályozás · a rendôrség mûködése proaktív jellegû legyen és áldozatközpontú · járulékosan a gyermekvédelmi törvény rendôrségi feladatai is teljesüljenek

A KÖZBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT FELADATAI: · szociális közeltérben történt személy elleni erôszakos cselekményre vonatkozó bejelentés nyomán haladéktalanul megjelenni a helyszínen · a jogellenes állapot, magatartás megszakítása, a továbbiak megelôzése, az indulatok lecsillapítása, a törvényes rend helyreállítása · a sérültek elszállíttatása · a mögöttes konfliktus megismerése (a megoldással való kísérletezéstôl tartózkodva) · tájékoztatás jogokról, lehetôségekrôl, felelôsségrôl (menedékház, anyaotthon, stb.) · az intézkedést a rendôr elfogulatlansága és pártatlansága jellemezze · a bizonyítás érdekében: meghallgatások (szeparáltan), a helyszíni körülmények áttekintése, adatgyûjtés, tanúkutatás · ha a feltételek fennállnak: elôállítás, ôrizetbe vétel (szabadítás esetén az áldozat értesítése, számára tanácsadás a fellépô veszélyhelyzetre)

A KÖRZETI MEGBÍZOTT FELADATAI: · a családi erôszak vonatkozásában problematikus családok feltérképezése a területén · gyermeket veszélyeztetô helyzetrôl haladéktalanul értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot · folyamatos munkakapcsolat a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítô munkatársaival · félévente jelenteni a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét (beleértve a családi erôszak megelôzésére vonatkozó aktivitását)

–19–

A BÛNÜGYI SZOLGÁLAT FELADATAI · a feltételek fennállása esetén a nyomozás haladéktalan elrendelése (ezt megelôzôen, ha szükséges, a titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit alkalmazni) · helyszíni szemle megtartása (ennek során videó felvétel készítése) · az eljáró a témában elméleti tudással és gyakorlati jártassággal rendelkezô legyen, erôs empátiával · az áldozatot az eljárás során messzemenôen kímélni kell (a traumatizált áldozat tanúvallomásáról videofelvétel készüljön) · gyermeksértettet mindig speciális kihallgató szobában kérdezzék ki · a jelzôrendszer tagjaival (ld. Gyermekvédelmi törvényt) tartsanak eseti megbeszéléséket · az áldozatvédelmi szabályzatokat aggályosan betartani (tájékoztatás, biztonság, kárenyhítés) · valamennyi személy elleni erôszakos elkövetôt megvizsgálni, hogy hozzátartozóival szemben családi erôszak körébe tartozó magatartás nem állapítható-e meg (megfelelô információk beszerzése)

A · · · · · ·

· ·

–20–

„Nem a legjobb megoldás, ha az állam erôszakkal válaszol az erôszakra, a hangsúlyt a konfliktuskezelésre, a mediációra érdemesebb volna helyezni” (Göncz Kinga esélyegyenlôségi miniszter)

„A közösségi rendôrség az nem folytonosan harcban áll az egyénekkel, hanem folyamatosan elômozdítja az egyének jólétét!”(Eötvös Károly képviselô –1881)

„A házastársak szolgálják egymást. Emeljék fel, segítsék, erôsítsék egymást, de mindenekfelett: szolgálják. Neveljék fel gyermekeiket becsülettel, szeretôn és távolságot tartva. A gyermek vendég a házban, akit szeretni és tisztelni kell – sohasem birtokolni, hiszen ô istené.” (a Védantából)

BÛNMEGELÔZÉSI FELADATOK minden gyermekeltûnést jelenteni a gyermekjóléti szolgálatnak megvizsgálni, hogy az eltûnés oka nem családi erôszakban található-e a megkerült gyermeket erre vonatkozóan külön kikérdezni tájékoztató és propaganda elôadások a családi erôszak jogi és viktimológiai sajátosságairól gyermekeket abban segíteni, hogy felismerjék és jelezzék családi erôszakkal terhes helyzetüket erôsíteni az együttmûködést a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjaival valamint a civilszervezetekkel, velük együttmûködési megállapodások kötése együttmûködési megállapodások a jegyzôvel és a gyámhivatallal (ezek egy példányát megküldeni a megyei bûnmegelôzési osztálynak) a családi erôszak valamint a gyermek veszélyeztetettséggel kapcsolatos rendôri hiányosságok (intézkedés elmaradása, szakszerûtlen avagy törvénytelen intézkedés) miatti panaszokat a rendôrségi vezetô soron kívül vizsgálja ki

–21–

ISKOLAI ERÔSZAK RENDSZER- ÉS GYEREKBÁNTALMAZÁS DR. GYURKÓ SZILVIA JOGÁSZ ORSZÁGOS KRIMINOLÓGIAI ÉS KRIMINALISZTIKAI INTÉZET, CSALÁD – GYERMEK – IFJÚSÁG KIEMELTEN KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ELNÖKE

· · · · · · ·

önmaguk hibáztatása úgy érzik, hogy nincs irányítás, vezetés az adott közösségben úgy érzik, hogy mások jobban tudják a helyzeteket felmérni, kezelni nem tudnak másokkal megfelelô kapcsolatot kiépíteni, fenntartani hiányos szociális készségek szociális, érzelmi elszigeteltség népszerûtlenség, el nem fogadottság

KUTATÁSOK · 505 fôs SzSzB.-megyei minta · gyerekek 12,8%-a volt támadó, 26,14%-a áldozat és 26,53% agresszív áldozatok aránya · a fiú és lány elkövetôk aránya közel fele-fele volt, ami nagyon eltér a nemzetközi adatoktól, ahol a fiúk jelentôsen felülreprezentáltak az elkövetôk között, míg a lányoknál jóval magasabb az áldozati arány · az életkort tekintve a 13-15 évesek a leggyakoribb támadók, míg a 1012 évesek között több az áldozat és a szemlélô AZ ISKOLAI ERÔSZAK FORMÁI Fizikai – lelki – szexuális bántalmazás – morális agresszió

SPECIÁLIS FORMÁK · Bullying / csicskáztatás · Beavatási szertartás · Szegregáció / kirekesztés A bullying áldozata olyan gyermek, aki gyakran, illetve ismétlôdôen, folyamatosan válik negatív, támadó, erôszakos, zaklató, megfélemlítô cselekmények célpontjává, áldozatává. Védekezésre nem képes, segítséget nem tud, nem akar, nem mer kérni.

AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÓ SZEMÉLYEK LEGGYAKRABBAN MEGFIGYELT TULAJDONSÁGAI · alacsony önértékelés · rettegés attól, hogy nem felelnek meg valaminek

–22–

Az iskolai erôszak típusai és elôfordulási gyakoriságuk egyes európai országokban Németország Franciaország Szóbeli erôszak

82,9%

Zaklatás gyerekek között

6,2%

Fizikai bántalmazás

48,4%

31,34%

Szexuális agresszió

6,2%

1,48%

23,07%

Anglia

Belgium

Görögország

82,9%

18,6%

16,7%

8,9%

3,7%

23,2%

1,1%

–23–

CSALÁD – Az erôszak megelôzése az iskolában

„Elôfordult-e már Veled, hogy valamelyik tanárod testileg bántott?” 1. sz.iskola

2. sz.iskola

3. sz.iskola

Összesen

Elég gyakran

3

–

–

3

Néha elôfordul

9

9

1

19

Még soha

18

19

28

55

Adathiány

–

1

1

2

Összesen

30

29

30

89

A statisztikák szerint az iskolai agresszív esetek 87%-a tanulók között történik; a felnôttekkel szembeni erôszak kétharmada a tanárokat éri; a rasszista indítékú elkövetés pedig nagy szórást mutat, míg Franciaországban 3%, Norvégiában eléri a 18%-ot.

AZ ISKOLAI ERÔSZAKOT KÍSÉRÔ LEGGYAKORIBB MEGNYILVÁNULÁSOK · a társadalmi, közösségi szabályok megszegése (az oda nem tartozás érzése, visszautasítottság miatt, helyzet fel nem ismerése, szabályok nem ismerete, határok tartásának képtelensége) · a családi kötelékek elszakítása, „kiszállás” a közösségbôl, bandákhoz, csoportokhoz, idôsebbekhez csapódás · a sérült önérzet védekezése támadással (az iskola, mint szervezet és az ott dolgozók negligálása, ellenük szegülés, más – beilleszkedô, gyengébb – gyerekek megtámadása, bántalmazása, az iskola otthagyása) · a pozitív önkép elvesztése (destruktív, öncsonkító, önpusztító magatartásformák követése, öngyûlölet)

–24–

Értékelés

· ·

·

Az iskola és család közötti meglévô együttmûködés Az iskola által kezdeményezett erôszakmegelôzô programokban való részvételi hajlandóság A diákok családjainak társadalmi – gazdasági jellegzetességei

Elsôdleges prevenció Másodlagos prevenció Harmadlagos prevenció (proaktív) (reaktív) (kuratív) · A szülôk tapasztala- · A teljes családdal · Pszichológiai, szotának respektálása, való nyílt megbe- ciális és orvosi kepozitív kooperáció szélés zelés · Pozitív visszajelzés · Család-család be- · Az azonnal krízisadása a szülôknek szélgetések bátorí- segítséghez való · A szülôk, diákok és tása hozzájutás tantestület azonos · A szülôkkel és diá- · Aktív folyamatkömódon való tájékokkal való kom- vetés koztatása munikáció javítása · A szülôk képzése – gyermeknevelési technikák

A KÖZOKTATÁSBAN DOLGOZÓK SZÁMÁRA A KÖVETKEZÔ FELADATOK KÖVETKEZNEK A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKBÓL AZ ISKOLAI ERÔSZAK KEZELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

· · · · ·

·

Hatályos rendelkezések megismerése, és az abból következô feladatok szakmai etikai kódex kommunikációs, konfliktuskezelési technikák a szülôvel és a gyerekkel egyenrangú, partneri kapcsolatot kell kiépíteni, a bizalom és nyitottság alapján; Az iskolai gyerekvédelem megerôsítése (Képzés az iskolákban pedagógusoknak a felismerésre / kompetencia határok tartására; gyerekeknek önkép – testkép) ismertetô, felvilágosító anyagra a gyerekek, szülôk, pedagógusok számára, elérhetô és hozzáférhetô segélytelefonszámokra, krízis központok címére, telefonjára, csakúgy, mint a gyermekjóléti szolgálatára, civil szervezetekére.

–25–

A BÁNTALMAZOTT GYERMEK DR. PÁSZTHY BEA SEMMELWEIS EGYETEM I. SZ. GYERMEKKLINIKA

A gyermekekkel való bánásmód része annak a konkrét társadalmi gyakorlatnak, mely elválaszthatatlan a gazdasági, társadalmi és szellemi környezettôl. A gyermekkor, a nevelés, a szülôi bánásmód, és a gyermekbántalmazás e társadalmi gyakorlat által meghatározott.

TÖRTÉNELMI ELÔZMÉNYEK · antikvitás: kisgyermekeket rém maszkokkal ijesztgették, próbálták féken tartani · középkor: nyilvános akasztásokat kötelezô jelleggel tekintették meg gyermekek tanítóikkal- közben morális tanítások hallgatása · XVIII.sz.: „gyermeket, mint döntôen testi, érzéki lényt a nevelés teheti a legtökéletesebb lénnyé”– verni kell · XIX.sz.: német szülôk mottója: „a gyermek soha nem kaphat elég verést” -mesék: szörnytörténetek -apák büszkék voltak a félelem otthoni légkörére · Angliában 1889-ben jelent meg az elsô gyermekek védelmérôl szóló karta, éppen 67 évvel az állatvédelmi törvény után · 1946 Caffey · 1962 Kempe („megvert gyerek szindróma”) · 1989 ENSZ Egyezmény a „Gyermekek jogairól” · 1991 Magyarországon is jogrendbe emelkedett HUMÁN ERÔSZAK · gyermekbántalmazás · gyilkosság · öngyilkosság · háború · népirtás KORAI

–26–

CIVILIZÁCIÓ

FEJLETT DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAK

ERÔSZAK TÁRSADALMA Azok a társadalmak, ahol gyermekek tömegei veszítik el a gyermekkor esélyét. · bántalmazás · elhanyagolás · szexuális és gazdasági kihasználtság miatt · érzelmi-fizikai terror légkörében nônek fel Annak kockázatát viselik, hogy a felnövekvô gyermekekben az erôszak társadalma születik újjá. GYERMEKBÁNTALMAZÁS ELÔFORDULÁSI GYAKORISÁGA USA · 1974: 60.000 eset · 1980: 1,1 millió eset · 1989: 2,4 millió eset · 1999: 3,2 millió eset (US Advisory Board an Child Abuse and Neglect) MAGYARORSZÁG · Évente 30 gyermek hal meg Gyermekek 1,5%-a elhanyagolt, 1%-a bántalmazott

GYERMEKBÁNTALMAZÁS

ELHANYAGOLÁS · fizikális · érzelmi · oktatási-nevelésbeli

ABÚZUS · fizikai · érzelmi · szexuális

ELHANYAGOLÁS A gyermek szándékosság vagy hanyagság miatt számára elkerülhetô szenvedéseket kénytelen elviselni és/vagy tartós hiányt szenved azon általánosan elfogadott tényezôkben, melyek fizikai, intellektuális és érzelmi fejlôdéséhez feltétlenül szükségesek.

–27–







2. Érzelmi elhanyagolás ELHANYAGOLÁS 1. Fizikális elhanyagolás 1.1. Orvosi ellátás elégtelensége · szülô letagadja gyermeke súlyos betegségét · visszautasítja a gyógykezelést · nem tartja be az orvos utasításait · egyáltalán nem fordul orvoshoz Következmény: gyakori, visszatérô betegségek, fejlôdésbeli elmaradás

1.2. Fizikai szükségletek kielégítésének elégtelensége · mennyiségileg és minôségileg elégtelen táplálkozás · higiénés szükségletek elhanyagolása · lakáskörülmények hiányosságai · ruházkodás hiányosságai Következmény: elmaradás a szomatikus és idegrendszeri fejlôdésben, fáradékonyság, állandó éhségérzet, rossz fogazat, bôrbetegségek 1.3. Elégtelen felügyelet · háztartási balesetek · égés · áramütés · fulladás · magasból leesés · mérgezések Következmény: életre szóló károsodás, krónikus betegség, halál

–28–

2.1. Csecsemô/gyermek érzelmi-kötôdési igényeinek tartós, durva mellôzése, elutasítása 2.2. Gyermek jelenlétében erôszakos vagy támadó magatartás Kötôdés hiánya (Harlow) A mesterségesen szeparált majom kölykök közösségbe kerülve súlyos viselkedésproblémákkal küzdöttek · szélsôséges agresszió · túlságos passzivitás · közösségbe nehezen beilleszkedôk · utódnemzéskor negligens, agresszív, abuzív anyák lettek a rossz kötôdési mintát „továbbörökítve” a következô nemzedékre Az izolációra, elhanyagolásra adott biológiai változások noradrenerg dopaminerg szerotoninerg

sejtcsoportokban károsodás

csökken a neurotranszmitterek szintje az agyban és gerincvelôben Noradrenalin és dopamin rendszerek felelôsek a · figyelem · figyelem szelektivitás · stresszre adott válaszok · adaptáció

–29–

· cirkadián ritmus · neuronális plaszticitás · megerôsítésre való érzékenység · szociális viselkedés kialakításáért. Noradrenalin és dopamin rendszerek mûködésének csökkenése esendôséget jelent · nehéz élethelyzetekben a megbirkózási képesség kialakulására · lehangoltságra · depresszióra ELHANYAGOLÁS 2. Érzelmi elhanyagolás következményei csecsemô: egykedvû, közömbös, saját ösztönzô módszereket használ gyermek: nem alakul ki pozitív énkép, alacsony önértékelés, alacsony szinten marad az empátiás készség, gyakori az apátia, nehezen motiválható, nehezen kommunikáló gyerekek, beszédfejlôdés és kognitív fejlôdés retardációja serdülô: önpusztító magatartásformák, agresszió, fejletlen társas kapcsolatok, visszahúzódó, bátortalan, szorongó kamaszok




ELHANYAGOLÁS FELISMERÉSE · alvászavarok · regresszív viselkedés · depresszió · öngyilkossági késztetés · kiüresedett tekintet · koncentrálási nehézségek · iskolai teljesítmény hanyatlása · kapcsolatépítési képtelenség · koraérett magatartás · feltûnôen készséges vagy agresszív, elutasító viselkedés · félelem bizonyos személyektôl vagy bizonyos típusú emberektôl · bizalmatlanság különösen közelállókkal szemben · gyenge kapcsolat kortársakkal GYERMEKBÁNTALMAZÁS



ABÚZUS · sérülés, fájdalom okozása gyermeknek · ha valaki a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt (tud róla, szemtanúja) nem akadályozza meg, nem jelenti · ·

családon belül családon kívül GYERMEKBÁNTALMAZÁS

ELHANYAGOLÁS 3. oktatás-nevelésbeli elhanyagolás 3.1 iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása 3.2 szellemi fejlôdés támogatásának hiánya 3.3 speciális képzési, fejlesztési szükségletek elhanyagolása

–30–



–31–

ABÚZUS 1. fizikai abúzus 1.1. fizikai sérülést okozó bánásmód (verés, rázás, ütés, égetés, dobás, rúgás) 1.2. a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének nem megfelelô dolgoztatása 1.3. Münchausen by proxy (helyettesítô Münchausen szindróma)

DIAGNÓZIS szülô, gyermek viselkedés · · · · · ·

Csonttörések

fizikális vizsgálat

ellentmondásosság ingerültség, ellenségesség, dühösség gyermek kritizálása csekély aggódás információ, további vizsgálatok megtagadása késôi orvoshozfordulás

Gyakrabban utalhat a bántalmazók/bántalmazott rendellenes viselkedése a sérülés eredetére, mint maga a traumatológiai manifesztáció.

· · · · ·

17 %-ában több, mint 3 csont törik humerus 60% femur tibia 1 éves kor alatt csaknem mindig bántalmazás 14% koponya

Nagy diagnosztikus jártasság és tapasztalat!

Megrázott gyermek szindróma Fontos jellemzôje a külsérelmi nyom hiánya!

Koponyatörést létrehozni nem könnyû!

–32–

–33–

Zsigeri sérülések · ütlegelés, rúgás következtében parenchymás szervsérülések (gyakran kétszakaszos) · anamnesztikus adat szinte mindig hiányzik

· · · ·

„véletlen” mérgezések fertôzések lázas állapotok hirtelen csecsemôhalál szindróma

Áldozatok 30%-a belehal tüneteibe, az életben maradók túlnyomó része maradandó károsodást szenved (testi, lelki, kognitív). Nehéz diagnosztizálni.

(Szándékos) égési sérülések · szándékos forrázás · cigarettacsikk · forró vasaló · kés · hajsütôvas · gépkocsiszivargyújtó 30% mortalitás 1.3 Münchausen by proxy (helyettesítô Münchausen szindróma) (Meadow,1977)

Gyanújelek · a betegség szakmailag megmagyarázhatatlan · a gyermek tünetei ellentmondásosak · a tünetek az anya jelenlétéhez kapcsolhatók · az anya ragaszkodik a kórházi ellátáshoz, keresi a kezelôorvos társaságát, újabb történeteket ad elô, hogy kimutassa aggodalmát A „Münchausen anya” · szenvedélyesen sóvárog a szeretetért, melyet a beteg gyermekének odaadó ápolásáért remél megkapni · számára az egyedüli szociális támaszt az egészségügyi hálózat jelenti · túlnyomó részt kvalifikált emberek Rossz prognózisú betegség.

9 éves Jennifer: 200 kórházi bentfekvés, 42 mûtét (epehólyag-, vakbélmûtét, bélrezekció) · ·

a gyermek betegségeit maga a gondozó –általában az anya- okozza tünetkeltô módszereik változatosak: indokolatlan gyógyszer alkalmazás, helytelen adagolás, etetôkatéter beszennyezése, gyermek fojtogatása

Betegség tipusa · vérzések · görcsrohamok · kóma · fulladás · hasmenés · hányás

–34–

FIZIKAI BÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE Többszörös zúzódások, törés, karmolás, verés, vonszolás, égés, forrázás nyomai · fojtogatás nyoma · fél éven belül többször elôforduló hasonló sérülés · szülô nem fordul azonnal orvoshoz a trauma után · gyermek a sérülésrôl másképp számol be, mint a szülô · sérülés nem egyeztethetô össze az elôadott történettel · üres, riadt tekintet, állandó védekezés · bizalmatlan, nem engedi a vizsgálatot · alázatos, engedékeny, vagy túlzottan éber · vibráló, agresszív viselkedés

–35–




ABÚZUS 2. Érzelmi abúzus súlyos érzelmi, magatartásbeli és mentális zavart okozó bánásmód · érzelmileg kiszámíthatatlan szülô · bizarr büntetésmódok · szülôi ellenségesség · mellôzés · állandó kritizálás · megszégyenítés · megfélemlítés · izoláció · deviáns viselkedésre tanítás GYERMEKBÁNTALMAZÁS


· · ·

történetek mesélése gyermek simogatás orális és genitális aktusra kényszerítés

SZEXUÁLIS ZAKLATÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI Tünetek: Kisgyermekkor: ismeretlen eredetû vérzés, folyás, nemibetegség, genitális viszketegség, visszatérô húgyúti infekciók, enuresis nocturna, alvás és étvágyzavar, illetlen szexuális játék, genitáliák mutogatása Pubertáskor: visszatérô hasi fájdalom, aszociális magatartás, iskolakerülés, epileptoid rosszullét, provokáló szexuális magatartás Serdülôkor: fel nem ismert terhesség, promiszkuitás, prostitúció, droghasználat, öngyilkosság, evészavar, szabados viselkedés

BÁNTALMAZÁSI TÍPUSOK MEGOSZLÁSA (Dr. Barkó Éva - 1995)


ABÚZUS 3. Szexuális abúzus gyermek bevonása a szülô vagy gondozó szexuális magatartásába nézôként vagy résztvevôként · · · ·

–36–

önkielégítés gyermek elôtt magamutogatás gyermek kényszerítése az aktus nézésére pornográf video közös nézése

„Én egy olyan országban szeretnék élni, ahol jó gyereknek lenni”

–37–

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KOCKÁZATI TÉNYEZÔI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI DR. PÁSZTHY BEA SEMMELWEIS EGYETEM, I.SZ. GYERMEKKLINIKA

A · · · · ·

GYERMEKBÁNTALMAZÁS KOCKÁZATI TÉNYEZÔI a bántalmazó személyisége a bántalmazó múltja családi tényezôk aktuális élethelyzet szülô – gyermek interakció

A · · · · ·

bántalmazó személyisége érzelmi éretlenség gyenge impulzuskontroll agresszió empátiára való képtelenség pszichiátriai zavarok

Háttérben: · alkoholizmus · társadalmi hátrányt jelentô élethelyzetek A bántalmazó múltja · bántalmazott gyermek (saját szülôvel való azonosulás, mely intenzív stressz hatásra aktualizálódik) · nem megfelelô szülôi minta a konfliktusok kezelésére · szülôi minta hiánya · érzelmi elszigeteltség · megfelelô ismeretek hiánya Családon belüli tényezôk · zártak, nincsenek külsô kapcsolataik · nem tudnak segítséget kérni · kommunikációhiány családon belül is · házassági problémák, konfliktusok · elégtelen szülôi készségek · családi konstelláció

–38–

Aktuális élethelyzet · munkanélküliség · szegénység · társadalmi hátrány · támasz hiánya · kapcsolati válság · túlterheltség · kimerültség · alkohol és drog problémák Szülô – gyermek interakció · a szülô és a gyermek kapcsolatuk kezdetétôl képtelenek összehangolódni · a szülô módszerei nem felelnek meg a gyermek temperamentumának, és fordítva · Fogyatékosság A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Testi tünetek · végtag és koponya törések · égési sérülések · zúzódások · duzzanatok · hypoxia · idegrendszeri károsodás · alultápláltság · rekurráló fertôzések Kognitív tünetek · megkésett beszédfejlôdés · koncentráció hiánya · figyelemzavar · alacsony problémamegoldó készség Pszichés tünetek · poszttraumás stresszbetegség · agresszió · visszahúzódás · alkalmazkodási, beilleszkedési zavarok

–39–

· · · ·

alacsony önértékelés szorongás örömtelenség depresszió

Hosszútávú következmények · bizalmatlanság (semleges gesztust is támadónak éli meg) · alacsony önértékelés · depresszió · öngyilkosság · agresszivitás · zavar az emberi kapcsolatokban · gyenge iskolai teljesítmény · borderline személyiség · személyiségzavar · drog fogyasztás

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS ORVOSI VONATKOZÁSAI DR. KOVÁCS ZSUZSANNA ORSZÁGOS GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET, PALÁNTA GYERMEKRENDELÔ

Teendôk gyermekbántalmazás és elhanyagolás gyanúja esetén Feltételezhetôe elhanyagoló vagy bántalmazó magatartás? Gyanújelek: · elhanyagolás · bántalmazás · érzelmi · fizikai · szexuális

Azonosítsa a gyermekbántalmazás jeleit

Feltehetôen bántalmazásból eredô sérülések, késedelmes orvosi segítségkérés, a magyarázat és a sérülés nem konzisztens

Gyermek abúzus és elhanyagolás valószínû

Sürgôs jelzés a gyermekjóléti szolgálatnak és visszajelzés kérése, újbóli megkeresés információkérés céljából! Sürgôs jelzés – a történtek jellege és a helyi lehetôségek szerint – speciális szakembernek, gondozó intézménynek (kórház, pszichiáter, pszichológus, gyámhatóság, rendôrség)!

Inadekvált fizikai gondozás, a gyermek vagy gondozó szokatlan, abnormális viselkedése, veszélyeztetô családi körülmények

Gyermek abúzus és elhanyagolás lehetséges

A gyermek gondozásba vétele saját hatáskörben. Jelzés a népjóléti szolgálatnak. Szülônek segítségnyújtás a pozitív szülôi gondozás/nevelés készségének kialakításához, megerôsítéséhez. Szülôk tájékoztatása a gyermek fejlôdési szükségleteirôl és a megfelelô biztonsági intézkedésekrôl, tennivalókról

Nincs konzisztens jel, ami alátámasztaná az elhanyagolást, bántalmazást

Gyermek abúzus és elhanyagolás nem valószínû

A szülôk tájékoztatása, konzultáció, beszélgetés a szülôi készségek megerôsítésérôl és ennek formáiról (a szülô jelenléte, figyelme és érzékeny reakciói a gyermek szükségleteire, együttmûködés és következetesség). A szülôk tájékoztatása a gyermek fejlôdési szükségleteirôl gondozási igényeirôl és a megfelelô biztonság elérésének lehetôségeirôl.

Gyermek,- serdülô és felnôtt koron átívelô lelki és testi zavarok Gyermek elhanyagolása, bántalmazása több összetevô eredménye, mely a gyermek fejlôdésének valamennyi aspektusát érinti: fizikai, érzelmi, szociális, erkölcsi, oktatási, kognitív és lélektani vonatkozásokat

Megelôzés és beavatkozás is csak összehangolt lehet Prevenciós programok jelentôsége · családok megerôsödése · elég jó szülôkké válás segítése · szakemberek érzékenyítése · problémás esetek korai felismerése · negatív és egészségre káros megbirkózási stratégiák idejében történô megszüntetése „ NEM MINDEGY, HOGY MILYEN VILÁGOT HAGYUNK GYERMEKEINKRE. ÉS NEM MINDEGY, HOGY MILYEN GYERMEKEKET HAGYUNK A VILÁGRA”

–40–

–41–

SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS HATÁSA A GYEREKEKRE DR. BARÁTH J. KATALIN ELÔADÁSA

A Szexuális Abuzus (SA) meghatározása 1. · Dependens, éretlen személyiségnek olyan szexuális tevékenységbe való bevonása, amelyet ô valójában nem ért, tudatosan beleegyezni nem képes, illetve olyan szexuális tevékenység, amely megszegi a családi szerepek szociális tabuit. · A fizikai kapcsolatokon túl ebbe a körbe tartozik: - a molesztálás, - a csábítás, - az ingerlés kikényszerítése, valamint - a gyerek bevonása a pornográf anyagok készítésébe, megtekintésébe. A Szexuális Abuzus (SA) meghatározása 2. · Az elkövetôk jelentôs része olyan felnôtt, akiben a gyermek megbízik, jelentôs hatalmi különbség volt elkövetô és áldozat között · A felnôtt visszaél a gyermek szeretet- és gyengédség iránti igényével és szenvedélyes erotikával válaszol - ami megrémíti a gyermeket. (Ferenci S.: Nyelvzavar felnôttek és a gyerek között) ·

A '70-es - '80-as évek kutatásai meglepô gyakoriságot fedeztek fel Tabu Példátlan publicitás

·

A megelôzés, korai felismerés érdekében jelzôrendszer intézményesülése

SA-ra utaló testi jelek · a genitáliáknak és környéküknek zúzódása, sérülése, vérzése, makacs gyulladások, viszketés; · kiskorú nemi betegsége · kiskorú terhessége · kiskorú alhasi fájdalma · fájdalmas vizelése, széklettartási zavarai

–42–

SA-ra utaló viselkedési jelek · a gyerek korához képest fokozott szexuális érdeklôdés és tudás – szóhasználatban és játékban szexuális utalások · étvágytalanság, alvászavar · kedélyingadozás, depresszió · regresszív magatartás (ujjszopás, enuresis.) · a felnôttekkel szembeni bizalmatlanság · félelem bizonyos személyektôl - pl férfiak, katonák … · kivonulás, elutasítás, elmenekülés otthonról · suicid kisérlet · antiszociális magatartás, agresszivitás · koncentrációs zavar, tanulási zavar; elszigetelôdés a kortárs kapcsolatokban Abuzív családok jellegzeteségei · Általánosan: kifelé zárt, befelé elmosódott generációs határok · Fô rizikófaktor: hiányzik a támogató kapcsolat a gyerek és a nem bántalmazó szülô között Abuzív családok jellegzetes típusai a) · az anya fizikálisan vagy mentálisan beteg · az anya gyerek kapcsolat távolságtartó · az anya gyenge szerepben, apa – lány irányít apa, lány anya b) · domináns kontrolláló anya · gyenge, éretlen apa · anya – gyerek kapcsolat hideg, távolságtartó, jellemzô a konfliktuskerülés anya apa, lány c) · erôszakos, domináns apa · gyenge anya

–43–

· ·

gyakori nyílt konfliktus a konfliktusok mérséklését is célozhatja a gyerek „beáldozása” apa anya, lány

Transzgenerációs hatás · destruktív jogosultság · „lefelé szivárgó” modell: szülô férj

gyerek feleség

testvér gyerek

Félelem a feltárástól · az elkövetôtôl – kockáztatja a haragját · nem hisznek neki – sebezhetôvé válik · a család kettészakad, a többi családtag reakciója, anyagi nehézségek · bizonyos figyelem „kivételezett helyzet” elvesztésétôl Traumatikus szex · hamis kép a szexuális életrôl és erkölcsrôl · hyperszexualitás, prostitúció vagy a szex elutasítása Disszociáció · az élmény és az érzelem leválasztása - elfojtás, flashback Filmszerûen kilép a helyzetbôl, mintha felülrôl látná

·

abuzált lány kóros szexuális gátlásossága pszichoszexuálisan éretlen férj választása A következô generációban megismétlôdik az abúzus.

AZ SA HATÁSA Közvetlen · bûntudat, szégyen · düh · félelem a feltárástól · traumatikus szex · sérült bizalom · disszociáció · ehetetlenség, általános inkompetencia érzés Késôi · személyiségzavar · kapcsolati zavar, szexuális problémák · nehézségek a következô generációk nevelésében

AZ SA KÖZVETLEN HATÁSAI Bûntudat, szégyen · megalázottnak, megrontottnak érzi magát · hagyta, hogy megtörténjen Düh · az elkövetôre – bántalmazásért · a másik szülôre – nem védte meg

–44–

Tehetetlenség, általános inkompetencia érzés · negatív önkép · nem tudta elkerülni, · öndestruktív magatartás · megelôzni · depresszió · hatékony segítséget kérni · szorongás · suicid késztetés AZ SA KÉSÔI HATÁSA · személyiségzavar - gyakran borderline típus - intimitás, érzelemszabályozási zavar - depresszió - gyakori suicid késztetés - anorexia, bulimia · kapcsolati zavar, szexuális problémák · nehézségek a következô generációk nevelésében. Ezeknek a tüneteknek az elôfordulását nem hozzák feltétlenül összefüggésbe a gyerekkori SA-val

KEZELÉSI ELVEK · cél: - az áldozat védelme - az ismétlôdés megakadályozása - a hosszútávú hatások mérséklése - a gyerek az eredeti családjánál maradhasson

–45–

A KEZELÉS / BEAVATKOZÁS MENETE · az igazságszolgáltatás területe: eljárás az elkövetô ellen · gyermekvédelmi intézkedés: kontroll; felelôsség átvétele a családtól · terápiás beavatkozások: különbözô módszerek párhuzamos alkalmazása egyéni csoport terápia család

A CSALÁDTERÁPIA FÔ IRÁNYA · a hallgatás megtörése · anya lány kapcsolat rendezése · házaspári problématika feltérképezése · közös családterápia csak akkor lehetséges, ha: - az elkövetô felhagy a tagadással - teljes mértékben felelôsséget vállal a történtekért - képes a bocsánatkérésre - más családtagok elvállalják a rájuk esô felelôsséget - az áldozat védelmének garantálása · az esetleges szétválás megbeszélése · A legnehezebb helyzet: az anya a börtönben lévô férj mellé áll, a gyermeket hibáztatják: mindkét szülôjét elvesztette

AZ INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMÛKÖDÉSÉNEK FONTOSSÁGA · folyamatos információcsere · a lépések összehangolása - az SA feltárásakor - a gyermek kiemelésének kérdésében - a kontroll elvételekor és visszaadásakor - a család izolációjának csökkentése - családgondozók - csoportok - nem maradnak titokban az események

–46–

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS MEGELÔZÉSE: NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MEGKÖZELÍTÉS PROF. KEVIN D. BROWNE A BIRMINGHAMI EGYETEMEN MÛKÖDÔ IGAZSÁGÜGYI ÉS CSALÁDI PSZICHOLÓGIAI KÖZPONT IGAZGATÓJA ÉS A WHO EURÓPAI REGIONÁLIS IRODÁJÁNAK GYERMEKVÉDELEMMEL FOGLALKOZÓ TANÁCSADÓJA

WHO EURO A gyermekvédelem integrált stratégiái · Biztonságos anyaság és perinatális gondoskodás: a megfelelô technikai, információs eszközök használata szülésnél, az újszülött ellátásánál, és a szoptatásnál. A pozitív szülési – születési élmény szerepének hangsúlyozása a szülô-gyermek kötelék és a gyermekközpontú nevelés érdekében. · Gyermekkori betegségek integrált kezelése: a fogyatékosság, betegségek és halál megelôzése, a beteg gyermekkel foglalkozó szülô terheinek csökkentése. · Biztonságos gyermekkor: olyan védelmi stratégiák középpontba helyezése, amelyek a gyermekekkel szembeni erôszak prevencióját célozzák, azáltal, hogy a család életébe, még a bántalmazás bekövetkezése elôtt beavatkoznak.

Szülôi képességek a gondoskodásra · elfogadás, rendelkezésre állás & elérhetôség · alapvetô fizikai és pszichés gondoskodás · ösztönzés és érzelmi interakciók · emócionális gondoskodás, melegség & együttmûködés · biztonság és a veszélyek elkerülésének biztosítása · nevelés, védelem és a határok kijelölése · állandóság és következetesség · napi rutin kialakítása · a növekedés, fejlôdés elôsegítése

–47–

Családi és környezeti hatások a szülôi képességekre · családtörténet (erôszak, szerfüggôség, mentális betegség, izoláció és összeomlás) · a család „mûködése” (stressz & küzdési stratégiák) · családi kapcsolatok (társadalmi izoláció) · otthon, lakhatás · foglalkozás és jövedelem · szociális és pénzügyi biztonságoKözösségi erôforrások és szolgáltatások (támogatások) · a család közösségi integrációja és az igénybevett támogatások (iskolák, támogatói csoportok)

legalább az elsô 12 hónapban; biztonságos vagy nem biztonságos

A mentálhigiénés problémák közötti érintkezési pontok

Alacsony önértékelés

Düh

Depresszió A nem megfelelô perinatális gondoskodás negatív következményei · Szegényes szülôi képességeket, érzéketlenséget okozhat, továbbá általában együtt jár a támogatottság hiányával és folyamatos problémákkal a születés pillanatától. · Ezek a tényezôk potenciálisan együtt járnak a gyermekbántalmazással, elhanyagolással, gyermekhalállal, fogyatékossággal. · A megfelelô perinatális gondoskodással pénz is megtakarítható a megfelelô védelem mellett. · A PEPC ajánlások a gyermekvédelmet jelentik

Védônôk a családoknál A védônô feladata felmérni: 1. A szükségleteket a gyermek és a család szintjén 3. Az újszülöttet gondozó családoknál a gyermekbántalmazás, elhanyagolás kockázati tényezôit 3. A szülôk gyermekkel szembeni elvárásait, gyermekrôl alkotott képét; negatív és pozitív 4. A szülôk újszülöttrôl való gondoskodásának minôségét

–48–

A szülôi gondoskodás négy dimenziója (Maccoby, 1980) 1. Érzékenység/Érzéketlenség 3. Elfogadás/Elutasítás 3. Együttmûködés/Beavatkozás 5. Figyelembe vétel/Ignorálás

A szülôk mentálhigiénés problémáinak felismerése · A szülôvé válás egy kritikus szakasz a felnôttek pszichés fejlôdésében · Támogatni kell azokat a szülôket, akik képtelenek megbirkózni a feladattal: önkéntesekkel, közösségi programokkal, segélyvonalakkal is. · Az alacsony önértékelés, düh, depresszió, alkohol és droghasználat is erôsen befolyásolják a szülôi gondoskodást, vagy a gyermek elfogadásának minôségét

–49–

Szülés utáni Depresszió · A nôk 20%-nál figyelhetô meg a szülés utáni 12 hónapban depresszió. · A népesség 10%-a élt már át depressziós idôszakot, és a népesség 4–5%-nak életében valamikor klinikai depresszió jelentkezik · A depressziós idôszak tartama általában kevesebb mint egy hónap, és az érintettek felénél 3 hónapig tart.(Williams, J. (1992). Psychological Treatment of Depression (2nd edition), London: Routledge.)

Az anyák – saját bevallásuk szerint – depresszióval küzdöttek a szülést követô 12 hónapban

Elôfordulás gyakorisága (%) Nevelési minta

Bántalmazott gyermek

Magas kock. gyermek

Alacsony kock. gyermek

A vizsgált csoport mérete

(n=23)

(n=42)

(n=46)

Elkerülô*

52

21

17

Független

9

50

48

Alacsony kockázat

Magas kockázat

Bántalmazó

Függô

9

19

24

igen

32.0%

47.9%

63.6%

Ambivalens *

30

10

11

nem

68.0%

52.1%

36.4%

*Nem biztonságos kezelés

82%

31%

28%

Chi squared = 6.66 (2 df)

p < 0.4 (Browne & Saqi, 1987)

Az anyák így értékelték gyermeküket Elôfordulás gyakorisága (%) Nevelési minta

Bántalmazott gyermek

Magas kock. gyermek

Alacsony kock. gyermek


(n=23)

(n=42)

(n=46)

Szeszélyes

25

3

Nehezen kezelhetô

31

Idegesítô, borzasztó

19

(Browne & Saqi, 1997)

–50–

Szülôi nevelési módszerek és a gyermekbántalmazás kockázata

Családok (egy ötéves kutatás alapján) Elôfordulás gyakorisága (%) Kockázati tényezôk

Bántalmazó család

Nem bántalmazó család

3


(n=106)

(n=14 146)

6

0

*Erôszakos partner

30.2

1.6

3

0

*Közömbös partner

31.1

3.1

*Egyedülálló szülô

48.1

6.9

–51–

Családok, akik rosszul bánnak a gyermekkel - öt éves kutatás

Elôfordulás gyakorisága (%) Bántalmazó család

Nem bántalmazó család


(n=106)

(n=14 146)

*Szociális-gazdasági probl.

70.8

12.9

*Mentális betegség

34.9

4.8

*A szülô gyerekként bántalmazott volt

19.8

1.8

*Koraszülés

21.7

*Csecsemôként elválaszották

Kockázati tényezôk

Elôfordulás gyakorisága (%) Kockázati tényezôk

Bántalmazó család


(n=14 252)

Erôszakos szülôk

12.4

Közönyös szülôk

7.0

6.9

Egyedülálló szülô

5.0

12.3

3.2

Szociális-gazdasági problémák

3.9

*Tinédzser szülô

29.2

7.7

Mentális betegség

5.2

*Nevelôszülô

27.4

6.2

A szülôt gyermekként bántalmazták

7.6

*Kevesebb, mint 18 hónap két szülés között

16.0

7.5

Koraszülés

2.3

Fogyatékos gyermek

2.8

1.1

Csecsemôként elválasztották

2.8

Tinédzser szülô

2.8

Nevelôszülô

3.2

Kevesebb mint 18 hónap két szülés között

1.6

Fogyatékos gyermek

1.8

Öt éven aluli gyermekeket nevelô szülôk

0.7

* Szignifikáns különbség a bántalmazó és nem bántalmazó szülôk között (P
Browne & Herbert (1997) Preventing Family Violence p120.

–52–

–53–

AZ „ERÔSZAK KÖR” KIALAKULÁSÁNAK MEGELÔZÉSE (Adapted from Patterson et al. 1989)

Közérdekû telefonszámok: Segélyhívó: 112 Rendôrség: 107

Kora gyermekkor

Gyermekkor

Késô fiatalkor és felnôttkor

Tûzoltóság: 105 Fôvárosi Áldozatsegítô Szolgálat 1116 Budapest. Hauszmann Alajos u.1-3., Rónayné Dr. Vojnovics Ibolya 371-8923 Egyesített Szociális Intézmény 1153 Széchenyi tér 10. 306-3184, Osgyány Éva 306-6263

Kortársak elutasítása

Gondozóház 1157 Erdôkerülô u. 34. 417-4893 Csatári Katalin Felvételt Elôkészítô Csoport 1054 Bajcsy Zs. u. 38. (Szoc. otthoni elhelyezés) 374-0077 Házi Gondozó Szolgálat 1158 Klebelsberg K. u. 206A. 418-1713 Majdán Ferencné

Szegényes szülôi képességek és erôszak

Gyermeknevelési problémák

Deviáns kortárs csoporthoz csatlakozás

Idôsek Klubja 1158 Klebelsberg K. u. 206A. 418-1713 Csíki Rozália

Bûnelkövetés

Idôsek Klubja 1156 Kontyfa u. 3. 418-2274 Vágó Józsefné Idôsek Klubja 1154 Arany J. u. 51. 307-6326 Kató Lászlóné Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) 1157 Árendás köz 4-6. 418-9631 Szabóné Busi Julianna Fejlesztô Napközi Otthon (FENO) 1158 Molnár V. u. 94-96. 417-3380 Kádas Endréné Újpalotai Családsegítô Szolgálat 1157 Árendás köz 4-6. 417-3380 Gráczer Irma Speciális Étkezde és Nappali Melegedô 1156 Kontyfa u. 3. 418-3315 Radich Ollé Brunó Tamás

Tanulási nehézség, lemaradás

Szociális Gondozási Központ 1153 Aporháza u. 63. 308-1301 Carlos Lattes Pavez 306-1488 Mûködteti: Szociális és Rehabilitációs Alapítvány „Fióka” Ifjúsági és Gyermekjóléti Központ 1155 Kolozsvár u. 4/b. 410-3077 dr. Révész Magda 410-0001 Szociális Foglalkoztató 1158 Szûcs I. u. 27. 419-7476 Fekete Jánosné 410-8683 Fax: 419-2016 Egészségügyi Intézmény 1152 Rákos út 77/a. 307-6262 Dr. Neszt Kálmán 307-6267 Addiktológiai Gondozó 1151 Fô u. 71. 307-7469 dr. Peti Erzsébet Magyar Vöröskereszt 1153 Deák u. 2. 307-7312 XV. ker. Szervezete Szögyényi Ferencné Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI) 1156 Kontyfa u. 3. 418-2055, 418-3349 Háztartási Adósságkezelô Tanácsadó (HAT) 1157 Árendás köz 4-6. 414-0878 Péterfi Mária

–54–

BRFK XV. kerületi Rendôrkapitányság 1152 Budapest, Széchenyi tér 5. Postacím: Budapest, pf. 8. 1601 Tel.: 231-3450 BRFK XV. kerületi Rendôrkapitányság Újpalotai Rendôrôrs 1157 Budapest, Kontyfa u. 4-6. Tel.: 231-3471 Kerületi KMB irodák: 1. Dobó u. 9. (307-6930) 2. Kinizsi u. 83. (307-7194) 3. Pestújhelyi út 9. (410-7151) 4. Károlyi S. u. 41. (307-6930) 5. Szentmihályi út 131. (Pólus Center) 6. Erdôkerülô u. 39. (410-8667) 7. Neptun u. 100. (410-3125) Fôváros Önkormányzat hajléktalanok segélyezése Hétfôtôl - péntekig (csütörtök kivételével) 8.00 - 15.30 1076 Baross u. 126. Tartós Munkanélkülieket Segítô Szolgálat 1156 Kontyfa u. 3. 416-0733 Fôvárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Iroda 1061 Andrássy út 10. 302-1347 Fax: 302-2017 302-1469 Munkanélküli Diplomások Irodája 1061 Andrássy út 10. 311-1227 Fax: 269-0154 Fôvárosi Munkaügyi Központ 1043 Kassai u. 24/b. 390-2400 IV. ker. Kirendeltsége Balla András Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XV. ker. 1151 Bartók B. u. 23-25. 307-7112307-6246 dr. Szénási Mária Szenvedélybetegeket Gyógyító Központ 1154 Budapest, Arany János u. 74. Tel.: 306-2584

Budapest, 2006. szeptember 01.

www.bpxv.hu

Ügyfélszolgálat: Budapest XV. kerület, 1153. Bocskai utca 1-3. Felelôs kiadó: Hajdu László Felelôs szerkesztô: Dr. Németh Péter tanácsadó

Készült az Országos Bûnmegelôzési Központ támogatásával

Recommend Documents