Készletgazdálkodás
TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor KÉSZLET A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé teszik a termelés vagy az értékesítés idıleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát a zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvetı feltételei. Ahhoz, hogy a készletgazdálkodással kapcsolatos elemzéseket el tudjuk végezni, a készletekrıl nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás lehetséges módjai: • folytonos, naprakész nyilvántartás mennyiségben és értékben; • csak értékbeni vagy mennyiségi készletnyilvántartás; • év közben nem vezetnek készletnyilvántartást. ÁTLAGKÉSZLET A készletek idıbeli megjelenésük alapján lehetnek nyitó-, záró, valamint átlagkészletek. Az átlagkészlet egy adott idıszakra vonatkozóan jellemzi a készletértéket. Azt jelzi, hogy az adott idıszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt. A készletek vizsgálatának fontos mutatószáma. A vállalkozás készleteinek nagysága folyamatosan változik, a készletértékeket mindig csak adott idıpontokban ismerjük, éppen ezért van szükség egy olyan érték meghatározására (az adatok átlagolására), amely egy adott idıszakot jellemez. Az egy-egy idıpontban mért készletértékek között lehetnek kiugróan magas, illetve kiugróan alacsony értékek is, ezért nem alkalmasak a teljes idıszak jellemzésére. A teljes idıszak jellemzését szolgálja az átlagkészlet meghatározása. Az átlagkészlet a statikus (pillanatnyi állapotot tükrözı) készletadatokból egy adott idıszakra jellemzı, számított készletérték. Mivel számított érték, ezért annál pontosabb lesz a meghatározása, minél több statikus adatot használunk fel a kiszámításához. Az átlagkészletet használjuk a készletgazdálkodási mutatók meghatározásához is. Ezek segítségével pedig a készletekkel való gazdálkodás hatékonyságát jellemezhetjük Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
Az átlagkészlet számított mutató, ezért pontossága a számítás technikájától függ. Számítási lehetıségek: • egyedi és számtani átlag; • kronológikus átlag. SZÁMTANI ÁTLAG Készletadatok számtani átlaga = egyedi átlag a legegyszerőbb, de egyben legpontatlanabb számítás Átlagkészlet = (NYK + ZK) / 2 Készlet (eFt)
zárókészlet Átlagkészlet
nyitókészlet Időszak (nap)
Átlagkészlet-adatok számtani átlaga = számtani átlag már korábban átlagolt készletadatokból számított számtani átlag pl. negyedéves átlagkészlet adatokból éves átlagkészlet számítható Átlagkészlet = (ÁK1 + ÁK2 + … + ÁKn) / n Időszak átlagkészlet adatai Készlet (eFt)
zárókészlet Átlagkészlet
nyitókészlet Időszak (nap)
KRONOLÓGIKUS ÁTLAG Készletadatok kronologikus átlaga = kronologikus átlag Ezt a számítást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált idıtartamon belül is rendelkezünk készletadatokkal. Ez a legpontosabb számítási módszer, mivel ez veszi figyelembe a legtöbb készletadatot. Éppen ezért, ha van rá lehetıség, ezt a számítási módot kell alkalmazni. Átlagkészlet = ((NYK/2) + K1 + K2 +…+ Kn + (ZK/2)) / (n+1) Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
Időszak átlagkészlet adatai Készlet (eFt) zárókészlet Átlagkészlet
nyitókészlet Időszak (nap)
Az átlagkészletet a készletgazdálkodás során a készletgazdálkodási mutatók (forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban) számításához is használjuk KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI MUTATÓK A készletekkel való gazdálkodás egyik területe a készletek elemzése. Az elemzés kiterjedhet a készletek nagyságának, összetételének vizsgálatára, a készletezés költségeinek, valamint a készlet és értékesítés kapcsolatának elemzésére egyaránt. Árukészlet növekedése vagy csökkenése önmagában nem árulkodik a gazdálkodásról (pl. növekvı árukészlet növekvı forgalom mellett nem feltétlen negatív jelenség, illetve nem feltétlenül kedvezıtlen az sem, ha csökken az árukészlet visszaesı bevétel mellett). Éppen ezért az árukészlet alakulását a forgalommal való együttmozgása alapján célszerő vizsgálni. Az elemzés vizsgálati módszerei lehetnek: • forgási sebesség, fordulat, készlethatékonysági mutatók; • eszközlekötés változásának elemzésére alkalmas láncbehelyettesítéses módszer; • készletrugalmasság vizsgálata, stb. FORGÁSI SEBESSÉG A vállalkozás mőködése során az árukészlet körforgást végez: pénzeszközökbıl árukészlet lesz, mely az értékesítés során kintlévıség, majd ismét pénzeszköz. (árukészlet értéke az egyéb költségekkel és ráfordításokkal együtt megtérül). A pénzeszközök ismét árura válthatók, így folytatódik a körforgás. A készletállomány megtérülése vállalkozásonként, sıt készletféleségenként is eltérı, azonban minél gyorsabb a fenti körforgás, annál gyorsabb lesz a megtérülés is. A készletek megtérülésének gyorsaságát a fordulatok száma, illetve a forgási sebesség napjainak száma (forgási sebesség mutatók) tükrözik. A forgási sebesség egy intenzitási viszonyszám. Két fajtáját számolhatjuk: • forgási sebesség napokban; • forgási sebesség fordulatokban.
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
FORGÁSI SEBESSÉG NAPOKBAN Forgási sebesség napokban: megmutatja, hogy hány napig elegendı az átlagos készlet, illetve hogy hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét. Fsn = (átlagkészlet / elábé) x idıszak napjainak száma
FORGÁSI SEBESSÉG FORDULATKOBAN Forgási sebesség fordulatokban: megmutatja, hogy az átlagkészletet egy bizonyos idıszak alatt hányszor értékesítették, hányszor forgatták meg. Fsf = elábé / átlagkészlet A mutatók közötti összefüggések: Fsn x Fsf = idıszak napjainak száma Az összefüggés értelmében a forgási sebesség napokban és a forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzataként írható fel az idıszak napjainak száma.Ez alapján a két mutató bármelyike meghatározható a másik mutató, valamint a vizsgált idıszak napjainak száma ismeretében. Fsn = idıszak napjainak száma / Fsf Fsf = idıszak napjainak száma / Fsn A forgási sebesség változását is lehet vizsgálni. Ezt viszonyszámok segítségével tehetjük meg. Az idıbeli változás elemzéséhez dinamikus viszonyszámot használhatunk, a tervezett változások elérését pedig a tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámok alkalmazásával tudjuk elemezni. A forgási sebesség napokban mutató egy fordított mutató (vagyis minél kisebb az értéke, annál jobb), így reciprokával számolunk VdFsn = (Fsnbázis / Fsntény) x 100% VtfFsn = (Fsnbázis / Fsnterv) x 100% VttFsn = (Fsnterv / Fsntény) x 100% A forgási sebesség fordulatokban mutató egyenes mutató, minél többször fordul meg ugyanaz az átlagkészletérték egy adott idıszak során, annál többször tudta ugyanazt a készletértéket bevonni az üzlet a termelésbe és értékesítésbe, vagyis növelte a gazdálkodása hatékonyságát. Ezért a forgási sebesség fordulatokban viszonyszámainak meghatározása esetén, a hagyományos módon járunk el. Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
VdFsf = (Fsftény / Fsfbázis) x 100% VtfFsf = (Fsfterv / Fsfbázis) x 100% VttFsf = (Fsftény / Fsfterv) x 100% KÉSZLETNÖVEKEDÉS, KÉSZLETCSÖKKENÉS A készletek értékének nagysága egy adott idıszak alatt folyamatosan változik, nı vagy éppen csökken. KÉSZLETNÖVEKEDÉST
KÉSZLETCSÖKKENÉST
okozó gazdasági események • • • •
árubeszerzés áremelkedés más üzlettıl átvett áru áruvételezés visszáru
• • • • •
árukiadás/értékesítés árcsökkenés más üzleteknek átadott áru visszáru selejt Az értékesítésen kívüli készletcsökkenést (ÉKKCS) külön szoktuk kezelni (pl. visszáru, selejt…)
Beszerzés
Egyéb
KÉSZLETNÖVEKEDÉS
NYITÓKÉSZLET
Értékesítés
Elábé
+ -
ZÁRÓKÉSZLET
ÉKKCS
KÉSZLETCSÖKKENÉS
Értékesítésen kívüli készletcsökkenés pl. selejt, visszáru, árcsökkentés stb.
ÁRUFORGALMI MÉRLEGSOR Az áruforgalmi mérlegsor a készletek változását leíró összefüggés. Azt mutatja be, hogy egy adott idıszakon belül a készletérték nem állandó, hanem a gazdasági események hatására folyton változik. Amennyiben egy idıszakot vizsgálunk, az idıszak kezdetén meglévı készletértéket az idıszak során bekövetkezı készletváltozásokkal korrigálva (köszletnövekedés és készletcsökkenés) kaphatjuk meg a zárókészletet: Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
NYK + KN – KCS = ZK Ezt az összefüggést szoktuk az áruforgalmi mérlegsor esetén az alábbi formában használni: NYK + KN = ZK + KCS MINTAPÉLDA Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Megnevezés Idıszak/nap Elébé E Ft Átlagkészlet E Ft Nyitókészlet E Ft Zárókészlet E Ft Beszerzés E Ft Fsf / fordulat Fsn / nap
360 220 212
20
A feladatban a hiányzó adatok kiszámításához fel kell használni az áruforgalmi mérlegsort, a zárókészlet meghatározásához az egyedi átlagszámítás módszerét, míg a forgási sebesség napokban mutató meghatározásához az elábét, az átlagkészletet, valamint a vizsgált idıszak napjainak számát. Elsı lépésként a forgási sebesség fordulatokban mutató képletébıl tudjuk az eladott áruk nettó beszerzési értékét kifejezni. A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált idıszak során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet). Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet Ebbıl az elábét kifejezve: elábé = forgási sebesség fordulatokban x átlagkészlet Behelyettesítve: elábé = 20 x 220 = 4400 eFt A zárókészlet értékét az átlagkészlet meghatározásához felhasznált egyedi átlag képletébıl tudjuk meghatározni: átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2 Ebbıl a zárókészletet kifejezve: zárókészlet = (2 x átlagkészlet) – nyitókészlet Behelyettesítve: zárókészlet = (2 x 220) – 212 = 228 eFt Az áruforgalmi mérlegsort felhasználva megállapíthatjuk a beszerzés nagyságát. A beszerzés a vállalkozás számára készletnövekedést eredményez. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés beszerzés
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
elábé
Mivel a feladatban nincs egyéb készletnövekedést okozó tényezı, így a készletnövekedés kizárólag a beszerzések következménye. Készletcsökkenés is kizárólag értékesítésbıl (elábé) származik. A mérlegsort átrendezve a következıket kapjuk: Beszerzés = zárókészlet + készletcsökkenés – nyitókészlet Behelyettesítve a rendelkezésre álló adatokat: beszerzés = 228 + 4400 – 212 = 4416 eFt A forgási sebesség napokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált idıszak során az átlagkészlet átlagosan hány napig volt elegendı. Forgási sebesség napokban = (átlagkészlet / elábé) x idıszak napjainak száma Az adatokat behelyettesítve: forgási sebesség napokban = (220 / 4400) x 360 = 18 nap Megnevezés Idıszak/nap Elébé E Ft Átlagkészlet E Ft Nyitókészlet E Ft Zárókészlet E Ft Beszerzés E Ft Fsf / fordulat Fsn / nap
360 (1) 4400 220 212 (2) 228 (3) 4416 20 (4) 18
A számítások során felhasználható az az összefüggés is, amely értelmében a forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az idıszak napjainak számával, vagyis képlettel kifejezve: forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = idıszak napjainak száma Bármelyik mutató kifejezhetı a fenti összefüggésbıl: Forgási sebesség napokban = idıszak napjainak száma / forgási sebesség fordulatokban Behelyettesítve: forgási sebesség napokban = 360 / 20 = 18 nap. Összességében a vizsgált idıszakban az üzlet beszerzéseinek értéke 4416 eFt-ot tett ki, záró készletértéke 228 eFt, míg az eladott áruk nettó beszerzési értéke 4400 eFt volt. Az átlagkészlet 18 napi forgalom lebonyolítását tette lehetıvé az év során.
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
