Készítette. Téglás Város Önkormányzatának megbízása alapján a. ZÖLD KÖR a Föld Barátai Magyarország tagja. Hajdúböszörmény, 2010

Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja –- 2010. november

Közreműködők: Kathi Imre energetikus, villamosmérnök Kiss Csaba kertészmérnök Kincses Dániel vízrendezési szakmérnök Jónás Zoltán közlekedésmérnök Molnár Antal területfejlesztési szakértő Molnár Attila környezetvédelmi szakértő Sánta Krisztián környezetvédelmi szakmérnök

Készítette Téglás Város Önkormányzatának megbízása alapján a ZÖLD KÖR – a Föld Barátai Magyarország tagja

Hajdúböszörmény, 2010. november

-1-


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ..............................................................................................................................................3 ELVEK MEGHATÁROZÁSA.................................................................................................................5 AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS ÉS KÖRNYEZETI POLITIKAI FELADATAI ........................................................................................................................8 LÉGSZENNYEZÉS ............................................................................................................................... 11 ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ............................................................................................ 18 ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS .................................................................................................. 20 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA .............................................................................. 22 IVÓVÍZELLÁTÁS .................................................................................................................................. 24 TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS ....................................................................... 26 KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS ....................................................................................... 28 TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .............................................................................. 30 ENERGIAGAZDÁLKODÁS ............................................................................................................... 34 KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS............................................................................................................... 36 HAVÁRIA, KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS, REKULTIVÁCIÓ ........................................ 37 TALAJ-, ÉS TERMŐFÖLD VÉDELEM ............................................................................................ 38 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME.................................... 40 TERMÉSZETVÉDELEM ...................................................................................................................... 42 AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE .......................... 47 RÖVID TÁVÚ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA (2010 – 2012) ....................................................... 50 Mellékletek: 1. melléklet: Téglás hulladékgazdálkodással kapcsolatos és vízügyi adatai ........................................ 58

-2-


BEVEZETÉS „Az élő, élhető és fenntartható településért!” A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt). határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei biztosításának. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához a Kvt. előírja, az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) kidolgozását és ezzel összhangban helyi környezetvédelmi programok készítését. Téglás Város Önkormányzatának döntése értelmében szükséges ú, a hatályos jogszabályoknak, rendelkezéseknek megfelelő települési környezetvédelmi program elkészítése, mellyel a Zöld Kört bízták meg. Ez a környezetvédelmi program az alábbi dokumentumok figyelembe vétele mellett került megfogalmazásra:  A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény,  A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény,  A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,  A Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik tervezési időszakára elfogadott anyaga,  Egyéb a Magyar Köztársaság kormánya vagy parlamentje által elfogadott, nemzeti szintű a környezeti fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos stratégiák, koncepciók,  A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság állapot jelentései, adatai,  A környezetvédelmi közszolgáltatásokat végző cégek közérdekű adatai. A program készítésekor a Kvt.-ben meghatározott elemeket vizsgáltuk - mint önállóan kezelt hatótényezőket -, a vizsgált hatótényezők, így a 48/E. § (1) rendelkezéseiben leírtakkal összhangban a következők fejezetenként kerülnek kifejtésre: a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Ezen túl, az idézett szakasz (2) bekezdése értelmében, amely további fejezetek beépítésére is lehetőséget nyújt, a település adottságaiból adódóan, a következő fejezeteket is beemeltük a programba: a) a talaj, illetve termőföld védelem, b) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, c) a természetvédelem, d) települési szintű klímavédelem, e) a környezeti nevelés, szemléletformálás és tájékoztatás. A program szövegének struktúrájánál a következő – szintén a Kvt.-ben, a 48/B. § (2) bekezdésben meghatározott – felépítést figyelembe véve állítottuk össze a különböző fejezeteket: -3-


a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A célok, valamint a feladatok meghatározásánál megpróbáltunk tekintettel lenni a település anyagi és “természetbeni” lehetőségeire és adottságaira. A feladatok megvalósításához pedig igyekeztünk megjelölni azokat a jelenleg működő EU-s és egyéb forrásokat, amelyek bevonása biztosíthatják a financiális alapot (részben, vagy egészben). A program végrehajtását kétéves időintervallumonkénti felülvizsgálattal javasoljuk segíteni. Erre szükség van az esetleges rövidtávú feladatok korrekciója miatt, hiszen azok megvalósítása jelentős mértékben külső tényezőktől függ. Itt feltétlen meg kell jegyezni, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de nem garantálható.

-4-


ELVEK MEGHATÁROZÁSA Az Európai Unió tagállamaként számos, a Közösség által fontosnak tartott horizontális elv figyelembe vétele szükséges a települési környezetvédelmi program kidolgozása során. Ezért nemcsak arra kell választ keresni, hogy a hazai "nemzeti", vagy esetünkben települési szinten hogyan tudjuk teljesíteni ezeket a célokat és elvárásokat, hanem stratégiai célként kell meghatároznunk, hogy a környezetvédelemben élenjáró európai települések sorához kell felzárkóznunk, s céljainkat és elveinket is e szerint kell meghatároznunk. 1.1 Az egzakt megismerés elve Igazából megbízhatóan csak akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha minél több, egzakt paraméterrel jellemezni tudjuk azt. A megfigyeléseket hosszú távon kell végezni és egységes, korszerű módszerekre kell, hogy alapuljanak. Ezeknek a méréseknek a periodikus elvégzését és az adatok értékelését nevezzük környezeti monitoringnak. A monitoring kialakításának első lépése annak meghatározása, hogy a környezet mely elemeit, azokon belül is mely paramétereket kívánjuk mérni. A megfelelő paraméterek kiválasztásánál igyekezni kell a szükséges és elegendő elv betartására. Meghatározandó a legfontosabb elemek köre, melyek nélkül nem lehetséges valódi kép kialakítása, ugyanakkor a mérőműszerek, és mérési tevékenységek nagy költségigénye miatt kerülni kell a felesleges paraméterek vizsgálatát. A monitoring eszközei között megkülönböztethetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. A legutóbbi módszer használata élőlények reakcióira alapul, így ezekkel kapható a legkomplexebb kép a környezetről. Ma még sajnos nem megfelelően széles körben elterjedt ez a módszer. 1.2 Az élet tiszteletének és védelmének elve A környezetvédelem alapvető célja az élet komplex védelme, pusztulástól való széleskörű megóvása. Az igazi környezetvédelem az ember belsőjéből származik, nem pedig a külső szankcióktól való félelem tükröződik benne. A valódi környezettudat kialakításához megfelelő szocializáció szükséges minden életkorban. Az élet tisztelete kell, hogy tükröződjön az ember cselekedeteiben, ami alapját jelenti egy környezeti etika kialakításának. Egy, a környezeti etika intézményesítésére tett 1991-es javaslat szerint egy világszervezet kellene, hogy gondoskodjon a környezeti világerkölcs formálásáról. A következő lépésben a szervezet kidolgozna egy nemzetközi nyilatkozatot, amelyhez csatlakozó országok garantálnák, hogy beépítik az új etikát nemzeti joganyagukba. Magyarországon sajnos ez az etika még a társadalom igen kis részét érintette meg. 1.3 A károk megelőzésének és megszüntetésének elve Jogilag három eset különböztethető meg az emberre, vagy környezetre veszélyes tevékenység végzése esetén. Első esetben az adott tevékenység még nem kezdődött el. Ilyen esetben a megelőzés fontos eszköze lehet a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Magyarországon a környezeti hatásvizsgálat elvégzését törvény határozza meg. A második esetben az adott tevékenység éppen folyamatban van, így azt kell eldönteni, hogy a tevékenység okozott-e kárt. Ettől függően lehet eldönteni, hogy folytatható-e a tevékenység, vagy éppen le kell állítani. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatnak, vagy állapotfelmérésnek (auditálás) nevezzük. A harmadik esetben az okozott kár megszüntetéséről beszélhetünk csak, ilyenkor valamilyen eszközzel rá kell venni a károkozót, hogy megszüntesse a károkat. Ebben a fázisban is beszélhetünk megelőzésről, hiszen az alkalmazott szankció elrettentő hatással lehet a következő lehetséges elkövetőre is. 1.4. A visszaforgatás (Recycling) elve Ez az elv azt jelenti, hogy az anyag- és energiaátalakítási folyamatokban keletkező hulladékokat különböző, speciális technológiák segítségével igyekszünk visszavezetni a termelésbe. A visszaforgatásnak három típusa van. Az egyik, amikor ugyanabban a formában, ugyanabba a termelési folyamatba vezetjük vissza a hulladékot. Ez jár a legnagyobb környezeti haszonnal, hiszen gyakorlatilag -5-


nem kell plusz energiát és nyersanyagot belefektetni a folyamatba. Erre jó példa lehet az üres üvegek újrafelhasználása begyűjtés, majd újratöltés révén. A második fajta a közvetlen visszaforgatás, vagy direkt recycling, amely a hulladékok közvetlen visszaforgatását jelenti a termelési folyamat valamelyik fázisába. Természetesen ez már nagyobb energiainputot igényel, erre legjobb példa az üvegtörmelék újraolvasztása lehet. A harmadik típus a közvetett visszaforgatás, vagy indirekt recycling, melynek során a keletkezett hulladékok nem ugyanabba a termelési folyamatba kerülnek visszavezetésre, amelyben keletkeztek. Általában ez a módszer jelenti a legkisebb környezeti hasznot, de alkalmazása gyakran indokolt lehet. 1.5 A takarékosság elve Energia- és nyersanyagforrásaink egy része nem megújuló, belőlük csak véges nagyságú készlet áll rendelkezésünkre. Ezek megőrzésének legjobb módja a takarékosság, amely egyben a környezet fokozott védelméhez is hozzájárul. A termelésnek és a fogyasztásnak a takarékosság elve szerinti megszervezése természetesen rendkívül összetett feladat, de a fenntartható növekedés egyik alapfeltétele ennek az elvnek a társadalomban és a gazdaságban való gyökeres megvalósítása. 1.6 Az elővigyázatosság elve Számos környezeti rendszer jelenleg még nem teljes mértékben feltárt, így viselkedésüket nem tudjuk nagy biztonsággal előre jelezni. Legmegfelelőbb, ha ilyen esetekben a legrosszabb szcenárió bekövetkezésére készülünk fel, hiszen így nem érhet bennünket meglepetés. 1.7 Az alkalmazkodás elve Dacára a legkorszerűbb technikai, technológiai vívmányoknak, megállapíthatjuk, hogy az emberiség korántsem ura a természetnek. Számtalan példa mutatja, hogy a környezeti adottságokat nem megfelelően figyelembe vevő fejlesztések visszaütnek a társadalomra. Időleges sikerek ellenére a végeredmény a környezeti károkon túl felesleges anyag- és energia befektetést, emberi elnyomorodást jelenthet. Sokkal célszerűbbnek látszik a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetőségek környezetbarát felhasználása. 1.8 A fenntartható fejlődés elve Az 1970-es években kibontakozó különböző világmodellek alapján megállapítható, hogy a kizárólagosan csak a növekedést célzó modellek tarthatatlanok. A Római Klub jelentése alapján elkezdtek a “növekedés határairól” beszélni. Napjainkban egyre inkább a harmonikus fejlődés, fejlesztés elve válik uralkodóvá. Ez alapján csak olyan fejlődést szabad serkentenünk, amely a természet értékeinek rombolása nélkül megvalósítható, illetve ha ezzel nem sértjük az elkövetkező nemzedékek fejlődési esélyeit. Fontos továbbá az ökológiai határok megtartása, a megújuló energia- és erőforrások a megújulás mértékét túl nem haladó, azokat ki nem zsákmányoló kiaknázása. 1.9 A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztéssel elengedhetetlen a környezetvédelem tervszerű alakítása. Ez a tervszerűség meg kell, hogy jelenjen országos, helyi és regionális szinteken is. A tervszerű környezetvédelem együtt kezelendő a terület- és gazdaságfejlesztéssel, településrendezéssel. Természetesen, a megfelelő környezetvédelmi tervezés végrehajtásához elengedhetetlen a megfelelő környezeti politika megléte, amelynek legfontosabb dokumentumai a hosszú távú környezetpolitikai koncepció és a középtávú nemzeti környezetvédelmi program. Ezekre épülhetnek azután a regionális és helyi sajátosságoknak megfelelő, de a központi forrással kompatibilis területi programok. 1.10 Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Természetesen a környezetvédelem nem tekinthető csupán állami feladatnak, de alapvetően fontos szerepet kell, hogy vállaljon a különböző szinteken. Elsődlegesen a környezetvédelmet saját állami érdekként kell felfogni, így az állam kell, hogy legyen a legfőbb irányító a környezetvédelmi tevékenységek rendszerében. Erre az irányítási funkció betöltésére ki kell alakítani egy különleges, elkülönült szervezetrendszert, amely jogi alapjai megvannak. A gazdasági szabályozás feladatkörének betöltése, a környezetvédelmi kutatások finanszírozása, irányítása ugyancsak elsősorban állami feladat -6-


kell, hogy legyen. A környezetvédelmi információs rendszer kialakítása és menedzselése is állami feladat, ahogyan az ilyen irányú oktatás és ismeretterjesztés is. Végül, de nem utolsósorban a különböző anyagiinformációs támogatások folyósításán túl a nemzetközi együttműködés szervezése és koordinálása is elsősorban állami feladatnak minősíthető. Mindezeken túl az állam felelősséget és kötelezettséget is kell, hogy vállaljon a környezetvédelemért. 1.11 Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezeti károk általában egész emberi közösségeket érintenek egyszerre. A káros hatások felmérése, elhárítása legnagyobb sikerrel úgy remélhető, ha a folyamatokba bevonjuk az érintett területek lakosságát egyénenként, de csoportonként is. A közösség részvétele nagyban javíthatja a hatásfokot bármilyen környezetvédelmi probléma megoldásánál, hiszen a helyi döntések mindig jobban érintik a lakosságot, mint az országos szintűek. 1.12 Az együttműködés elve Ez az elv felfogható két értelemben is. Először meg kell emlékezni az állam, a környezetet használó és a társadalom közötti partnerségről. A környezeti problémák akkor legjobban megoldhatók, ha az érdekelt felek összehangoltan cselekednek. A másik felfogás szerint a környezeti szektor rendkívül összetett, számos szereplőt, társadalmi szférát érint. Ez az összetettség párhuzamosságot eredményezhet, melynek következtében a hatások sorra kiolthatják egymást. Ennek elkerülése érdekében az érdekelt felek, szervezetek, gazdasági egységek együttműködése javallt. Ennek jegyében az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezetvédelmi stratégiájában megállapította: “A környezetvédelem nem tekinthető külön szektornak, hanem integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységbe. Ezért a társadalom valamennyi szektorának részt kell vállalnia a környezet iránti felelősségből.” 1.13 Az életminőség javításának elve A társadalmi fejlődés leginkább úgy értelmezhető, hogy elsősorban az egészséges életre kell lehetőséget adni, másodsorban az emberi igényeket igyekszünk minél magasabb szinten kielégíteni, a társadalom tagjai számára jobb életminőséget biztosítani. Az alapvető élelmiszereken és egészséges ivóvízen túl a teljes emberi élet részét képezik az egészségügyi, a kulturális, oktatási igények is, amelyeknek biztosítása csakis a környezettel harmóniában lehetséges. 1.14 A távlati gondolkodás elv Sajnos jelenleg áthidalhatatlannak tűnő szakadék feszül a környezeti problémák és a társadalmi-politikai döntéshozatali folyamatok időtávlata között. A politikusok általában rövidtávon, négy évre, a következő választásokig terveznek, míg a környezeti problémák több évtizedes tervezést tesznek szükségessé. Megállapítható, hogy valószínűleg generációváltás szükséges a megfelelő mentalitás meghonosításához a döntéshozó körökben. Kérdéses és éppen ezért nyugtalanító azonban, hogy az egyre sürgetőbbé váló környezeti gondok hagynak-e elegendő időt erre a természeténél fogva lassú változásra. 1.15 Az információk szabad áramlásának elve A Riói Konferencián elfogadott 10. elv szerint a társadalom tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek mindazon információkhoz, amelyekkel a hivatalos szervezetek rendelkeznek. Ez a passzív részvétel azonban nem elég, beleszólást kell, hogy kapjanak a döntéshozatali folyamatokba is. Sajnos egy meglehetősen alacsony szintű környezettudattal rendelkező lakosság esetén ez az elv csak nehezen érvényesíthető. Megállapítható, hogy igazából ez az elv csak megfelelő nevelési-oktatási tevékenységgel együtt valósítható meg. Az információk szabad áramlásának egy másik oldala a különböző kutatóintézetek közötti együttműködés, információcsere megkönnyítése, a mérési adatok megosztása, így szélesebb körű analízis lehetővé tétele. 1.16 A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve A legtöbb környezetvédelmi elv csak akkor érvényesíthető megfelelően, ha fogékony társadalommal és benne megfelelően művelt egyénekkel találkozik. Ezért kiemelt fontosságú az intézményes nevelésoktatás környezeti szempontokra fogékonyabb átszervezése. -7-


AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS ÉS KÖRNYEZETI POLITIKAI FELADATAI Az önkormányzatok politikai és közszolgáltatói funkciója A helyi önkormányzatok az Európai Unió országaiban egyre növekvő jelentőségre tesznek szert, amely egyrészről a szubszidiaritás alapelvét is érvényesítve mindenütt megfigyelhető decentralizációból, másrészről pedig az integrációban betöltött kiemelkedő szerepükből fakad. Az önkormányzatok az európai államokban alkotmányos státusszal rendelkeznek (az Egyesült Királyság speciális berendezkedésétől eltekintve), színterei az állampolgárok politikai hatalomban való részvételének, érdekeik kifejezésének. Mivel földrajzi és politikai értelemben is az állampolgárokhoz eső legközelebbi szintet képviselik, ideálisan alkalmasak a polgárok igényeinek megismerésére és szükségleteik kielégítésére. Annak ellenére, hogy a helyi és regionális önkormányzatok rendszere és hatásköre, viszonya a központi kormányzathoz az adott állam politikai-közigazgatási berendezkedésétől függően eltéréseket mutat, általánosan elmondható, hogy a helyi önkormányzatok közszolgálati szolgáltatási funkciókat töltenek be, amelyekkel alapvetően befolyásolják az állampolgárok mindennapi életét. Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó néhány feladatot kiemelve csupán: a különböző helyi közigazgatási feladatok ellátása, az állampolgárok különféle adatairól nyilvántartások vezetése, területi tervezés, településfejlesztés, lakásellátás, közlekedés megszervezése, közutak fenntartása, a környezetvédelem számos feladatának ellátása, szociális, egészségügyi szolgáltatások nyújtása, oktatási - képzési intézmények fenntartása, foglalkoztatáspolitika, kulturális és sporttal kapcsolatos tevékenységek feltételeinek biztosítása, stb. Az önkormányzatok feladataik ellátása érdekében a helyi közügyekben hatósági jogkörrel, szabályozói, jogalkotói hatáskörrel rendelkeznek. S bár az Európai Közösségi Jog nem tartalmaz rendelkezéseket a helyi önkormányzatok működésére vonatkozóan, tevékenységüket az európai politikák és jogszabályok végrehajtása (és az azok alakításában való részvétel), számottevően befolyásolja, feladataikat megnöveli, hatásköreiket és azok gyakorlását átstrukturálja. Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozási folyamatában, mind annak előkészítése fázisában, mind pedig a teljes jogú tagsági státusz elnyerését követően meg kellett felelnie az uniós elvárásoknak. Az Európai Tanács által 1993. júniusában megfogalmazott ún. "koppenhágai kritériumok" egyik feltétele a jogállamiság működőképes intézményrendszerének megteremtése, amelynek integráns része az önkormányzatiság, a helyi önkormányzatok megfelelő működése. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) felhatalmazza az önkormányzatokat a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi közügyek önálló szabályozására és igazgatására, törvényben meghatározott feladatok kötelező ellátását írja elő, s lehetővé teszi, más szerv hatáskörébe nem utalt helyi közügyek önálló ellátását. Az Ötv. 8.§. a települési önkormányzatok feladatait példálózó módon sorolja fel, megemlítendők különösen a helyi közszolgáltatások körében a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság biztosítása, a tűzvédelem, az energiaszolgáltatás, a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, a közművelődés, sport támogatása, stb. Az Ötv. a kötelezően ellátandó feladatokat ennél sokkal szűkebb körben határozza meg, az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodáson és a közkutak fenntartásán kívül a környezetvédelem általános feladatai nem tartoznak ebbe a körbe. Egyes környezetvédelmi feladatokat az önkormányzatok más jogforrások előírásai alapján, illetőleg a lakosság igényeinek és az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek megfelelően és mértékben látnak el. Az Ötv. 69.§ a megyei önkormányzatok feladatait a települési önkormányzatok kötelező feladatává nem tett körben határozza meg, elsősorban a törvény által előírt olyan körzeti jellegű feladatok ellátása tartozik hatáskörükbe, amelyek a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjednek. Az Ötv. 70. §. alapján a megyei önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül kiemelendő különösen az oktatási, kollégiumi, egészségügyi intézmények fenntartása, a térségi foglalkoztatási feladatok és szakképzés összehangolása, a természet és a társadalom kulturális javainak megőrzése, az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok összehangolása, a területi információs rendszer kialakítása, a megyei idegenforgalommal kapcsolatos -8-


feladatok ellátása, területfejlesztési feladatok, stb. Az Ötv. a megyei önkormányzatok számára is lehetővé teszi olyan közfeladatok vállalását, amelyeket törvény nem utal más szervek kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Az önkormányzatok feladatairól az Önkormányzati törvényen kívül számos ágazati törvény rendelkezik, amelyek meghatározzák az önkormányzatok feladatai ellátásának módját, valamint a hatósági jogkörben meghatározott feladatait. Az önkormányzatok környezetpolitikai feladatai Az önkormányzatok speciális helyzetükből és szerteágazó feladataikból következően meghatározó szerepet játszanak a tiszta és egészséges környezet biztosításában, az állampolgárok életminőségének javításában, a környezeti követelményeknek a gazdaság működésében való figyelembevételében, a fenntartható fejlődés biztosításában, a környezeti politika helyi szintű alakításában, valamint a nemzeti és európai környezeti politika formálásában. Az Ötv. rendelkezéseiből is kitűnően mind a települési, mind a megyei önkormányzatoknak vannak kötelezően ellátandó környezeti politikai feladatai, azonban tevékenységük ennél sokkal szélesebb körű. A környezet védelmének általános szabályairól szóló, a 2001. évi LV. törvénnyel módosított 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) IV. Fejezetének 46. §. a helyi önkormányzatok feladatává teszi a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtásának biztosítását, a kapcsolódó hatósági feladatok ellátását, a önálló települési környezetvédelmi program kidolgozását, környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletek és határozatok kibocsátását, környezetvédelmi feladatot ellátó más hatóságokkal, önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködést, a környezet állapotának elemzését, értékelését, és arról a lakosság tájékoztatását, a fejlesztések során a környezetvédelmi követelmények érvényesítését és a környezeti állapot javításának elősegítését. A Ktv. 58.§ az önkormányzatokat felhatalmazza környezetvédelmi alap létrehozására, amelynek felhasználásáról a képviselőtestület évente dönt. A Ktv. a megyei önkormányzatok környezetvédelmi feladatai közé sorolja a környezetvédelmi program készítését, a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjai megalkotásának kezdeményezését és azoknak, valamint a települési önkormányzatok környezetvédelmi rendelettervezeteinek véleményezését, továbbá a települési önkormányzatok között, a környezetvédelmi alap felhasználására kötött egyezség előmozdítását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából kiemelendő a települési önkormányzatok kötelezettsége a jogszabályok végrehajtására, és felhatalmazása a helyi jogalkotásra. E hatáskörük gyakorlása során már nem csupán a nemzeti jog rendelkezéseinek végrehajtása, vagy az azzal kapcsolatos önálló jogalkotás tartozik feladataik közé. A helyi önkormányzatok mint közfeladatot ellátók, hatósági jogkört gyakorlók, munkáltatók, vagyonkezelők, vállalkozási tevékenységet végzők, jogalkotók és jogalkalmazók, a közösségi jogszabályok címzettjei lehetnek, amelyekből többlet feladataik, jogosultságaik és kötelezettségeik keletkeznek. A helyi önkormányzatok környezeti politikai szerepe és jogalkotói funkciója a már említett szubszidiaritás elvének alkalmazása miatt is egyre jelentősebbé válik. Az önkormányzatoknak közszolgáltatási tevékenységük során figyelemmel kell lenniük a közösségi jog előírásaira, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladataikban pl. az ivóvízellátásra, a szennyvízelvezetésre, a hulladékkezelésre vagy a légszennyezésre vonatkozó közösségi jogszabályokra. E szabályok végrehajtásával kapcsolatos mulasztásnak minősül a közösségi jogszabállyal ellentétes önkormányzati normaalkotás, de a kollíziós tagállami norma alkalmazása is. Az önkormányzatok eljárása ezekben az esetekben a tagállam kötelezettségszegő magatartásának minősül, s mint ilyen alapot ad az Európai Bíróság előtti eljárásra. Az önkormányzati rendeletek tehát nem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal, amely az önkormányzatokra a csatlakozási folyamat jelenlegi szakaszában a helyi normák felülvizsgálatának feladatát rója. Az átvilágítás eredményeképpen a közösségi jogba ütköző önkormányzati rendeleteket hatályon kívül kell helyezniük, vagy módosítaniuk kell. A közösségi jog előfoglalási alapelvéből fakadóan a közvetlenül alkalmazandó -- azaz további végrehajtási rendelkezést nem igénylő közösségi jogszabályokkal (Rendeletek, Határozatok) azonos tartalmú nemzeti jogszabályok, ideértve az önkormányzati rendeleteket is, szintén hatályon kívül helyezendők. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának folyamata már megkezdődött, a Belügyminisztérium és az érintett ágazati minisztériumok által az 1058/2001 (VI. 21.) Korm. határozat alapján elkészített program szerint, amely határidőket tűzve rögzíti az átvilágítás menetrendjét és a közösségi joggal való harmonizáció céljából az -9-


önkormányzatok deregulációs és szabályozási feladatait. Az önkormányzati rendeletek átvilágításának egyik kiemelt ágazata éppen a környezetvédelem, különösen az ivóvíz minősége, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a zaj- és rezgésvédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint a helyi környezetvédelmi programok területén. Környezeti tervezés Az önkormányzatok funkcióinak betöltéséhez számos eszköz áll rendelkezésére. Első helyen említendő a jogalkotás, amely minden olyan központi vagy helyi politikai tárgykört érint, amelyben az önkormányzatoknak végrehajtási szerepük van, vagy amelyekben életviszonyokat önállóan, elsődlegesen szabályozhatnak. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak, anyagi eszközeikből különböző programokat, beruházásokat finanszírozhatnak, támogatásokat nyújthatnak. Az önkormányzati eszközök közül kiemelkedő jelentősége van a tervezésnek, amely a különböző ágazatokban rögzíti az önkormányzat céljait és a célok eléréséhez szükséges tevékenységét, eszközeit. A környezeti politika terén a Ktv. 46. §. kifejezetten kötelezi a települési és a megyei önkormányzatokat a kormány által kidolgozott és az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (az aktuális verziójával természetesen) és a településrendezési tervével összhangban álló, környezetvédelmi program készítésére. Az önkormányzatok környezetvédelmi programjait a képviselő testület hagyja jóvá. A települési önkormányzatok környezetvédelmi programjait a megyei önkormányzatok előzetesen véleményezik, s saját programjukat a települési önkormányzatokkal egyeztetve dolgozzák ki. A Ktv. nem utalja egyetlen szerv kötelező feladatkörébe sem a regionális környezetvédelmi program készítését, azonban azt -- szóhasználatából következően- más törvény rendelkezései alapján kívánatosnak tartja. A Ktv. lehetővé teszi azt is, hogy települési önkormányzatok közös környezetvédelmi programot készítsenek. A program futamidejét a Ktv. nem szabályozza, felülvizsgálatára azonban szükség szerint, de legalább kétévente sort kell keríteni. A Nemzeti Környezetvédelmi programmal való megfeleltetés követelménye miatt célszerű az önkormányzati programot legalább hatévente megújítani. A Ktv. 48. §. a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjainak lényeges tartalmi elemeit rögzíti csupán. Az önkormányzati környezetvédelmi programok a Ktv.-ben meghatározott minimumelemeken kívül az önkormányzat helyi sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően számos egyéb, más önkormányzatokétól eltérő feladatokról is rendelkezhetnek. A környezeti tervkészítés szükségességét nem csupán a törvényi előírásnak való megfelelés indokolja. Az önkormányzatok számos feladatának teljesítése kapcsolódik környezetvédelmi kérdésekhez, s a különböző gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi, sokszor egymással ellentétes érdekek összehangolását szolgálja a megalapozott környezeti program végrehajtása. A környezeti program a helyi környezet állapotának felmérése alapján meghatározott problémák megoldása érdekében kijelöli az önkormányzat céljait, meghatározza a prioritásokat és a célok eléréséhez vezető stratégiát. A programnak ki kell térnie a végrehajtásban együttműködő szereplőkre, azok konkrét feladataira, a feladatok elvégzésének határidejére, a felelősségre, a végrehajtáshoz szükséges eszközökre, jogi szabályozásra, a finanszírozási forrásokra, a program végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, az ellenőrzés eszközeire, módszereire, gyakoriságára, jelentéstételi kötelezettségekre, s az esetleges korrekciókra, alternatív megoldásokra. A települési környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia, s figyelemmel kell kísérnie az abban foglalt feladatok megoldását. A környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési tervének jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozattal, szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. A környezetvédelmi program végrehajtásának sikere függ a helyi lakosság általi támogatottságtól is, így a program elkészítésének és végrehajtásának folyamán törekedni kell az állampolgárok bevonására és folyamatos informálására.

-10-


LÉGSZENNYEZÉS

Helyzetértékelés A település levegőminőségére vonatkozóan, az Országos Környezetvédelmi Rendszer LAIR adatbázisában az alábbi, a településre vonatkozó adatok találhatóak (2002-2008 időintervallumra vonatkozóan, valamint 2009. év adatai): : Szennyezőanyag

2002

2003

2004 2005

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 104 - Pentán 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS)

520 479 1 3 656 4 603 5 432 100 93 101

13 - Kén-dioxid (SPECIFIKUS) 152 - Xilolok 157 - Etil-benzol 16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként 160 - Sztirol 2 - Szén-monoxid 24 - Foszforsav 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 52 - Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként 530 - Ásványolaj gőzök

<0,5 3 25 19

2006

<0,5 <0,5 4 330 965 98 3 612

Összesen (kg) <0,5 <0,5 1 000 1 115 1 245 21 346 2 632 1 300 7 936

2007

2008

1 <0,5 3 4 32 37

1 3 28

<0,5 <0,5 3

<0,5 <0,5 3

<0,5 <0,5 4

2 13 132

26

26

31

<0,5

<0,5

136

34

12 15 18 7 000 6 721 4 266 38 39 93

13 6 6 563 5 046 90 66

7 7 6 529 2 804 67 22

78 38 929 415

7 793 7 090 8 266

5 846 3 763

10 428 4 898

48 084

3 <0,5

<0,5 <0,5

3 <0,5 <0,5 <0,5

<0,5 <0,5

<0,5 <0,5

6 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5 218 5 126 <0,5 <0,5

59 66 <0,5 <0,5 2 697 2 633 <0,5 <0,5

125 9 27 258 <0,5

598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től 67 - Cink és vegyületei Zn-ként 7 - Szilárd anyag 75 - Króm (VI) vegyértékű vegyületei

<0,5 <0,5 4 5 1 802 1 900 <0,5 <0,5

77 - Mangán és vegyületei Mn-ként 79 - Nátrium-nitrit 82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként 870 - Nátrium és vegyületei mint Na, kivéve a nátrium-hidroxid 973 - Összes szénhidrogén -kivéve CH4- Cban kifejezve 981 - Összes szerves anyag C-ként ( kivéve metán )

5 966 <0,5

5 <0,5 995 71 <0,5 <0,5

<0,5 68 <0,5

<0,5 31 <0,5

<0,5 31 <0,5

<0,5 <0,5 <0,5

10 2 162 <0,5

613

632 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

1 245

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

80

<0,5

80

<0,5

<0,5 <0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

89 988 248 65 239 1 286 560 88 308

2 606 343

999 - SZÉN-DIOXID

87 153 90 746

Légszennyező anyag kibocsátás I. (forrás: OKIR/LAIR, 2010.)

-11-

<0,5 <0,5 7 882 <0,5

<0,5 <0,5


Telephely

Szennyezőanyag

Fgsz Zrt. Gázátadó Állomás (4243 Téglás külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás)

999 - SZÉN-DIOXID

Aranykalász Gazdák Szövetkezete Szárító üzem (4243 Téglás Külterület) Aranykalász Gazdák Szövetkezete Szárító üzem (4243 Téglás Külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás)

Mennyiség [kg/év] 88 308

7 - Szilárd anyag

2 524

2 - Szén-monoxid

2 298

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS)

1 882 1 793 1 300

HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás)

104 - Pentán

1 245

HAJDU Infrastruktúra Rt. Vízmű telephely (4243 Téglás)

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

1 000

HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás) Hajdu Autotechnika Zrt. Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység (4243 Téglás) Aranykalász Gazdák Szövetkezete Szárító üzem (4243 Téglás Külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás) Fgsz Zrt. Gázátadó Állomás (4243 Téglás külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás) Hajdu Autotechnika Zrt. Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás) HAJDU Infrastruktúra Rt. Vízmű telephely (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. Ipari (hőtechnika) telephely (4243 Téglás) Hajdu Autotechnika Zrt. Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység (4243 Téglás)

2 - Szén-monoxid

486

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

196

7 - Szilárd anyag

108

598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

27

24 - Foszforsav

22

2 - Szén-monoxid

16

160 - Sztirol

7

2 - Szén-monoxid

4

157 - Etil-benzol

4

7 - Szilárd anyag

1

Légszennyező anyag kibocsátás II, 2009. évre vonatkozó adatok alapján. (forrás: OKIR/LAIR, 2010.)

-12-

66


Év 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008,

Telephely név Gázátadó Állomás Gázátadó Állomás Gázátadó Állomás Szárító üzem Szárító üzem

Anyag azonosító 2 3 999 2 3

Szárító üzem Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely

7 2

7 12 24 104 152 157 160 598

2008,

Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység Vízmű telephely

2008,

Vízmű telephely

3

2008,

Vízmű telephely

16

2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008, 2008,

3

2

Anyag név Szén-monoxid Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 SZÉN-DIOXID Szén-monoxid Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 Szilárd anyag Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) Foszforsav Pentán Xilolok Etil-benzol Sztirol Paraffin-szénhidrogének C9-től Szén-monoxid Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 Szilárd anyag

3 7

Ásványolaj gőzök

530

Összes szerves anyag C-ként (kivéve metán) Szén-monoxid Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és ciánklorid HCL-ként

981 2

2008. évi légszennyezési adatok (Forrás: TIKTVF, 2010.)

-13-

Kibocsátás összesen kg/év 0,9682 27,5932 88308,0626 2298,6780 1882,8160 108,8720 487,6973 1794,1535 2524,9733 1300,7451 22,3509 1245,5270 0,3310 4,3183 7,9193 66,3859 16,4735 196,6412 1,6428 0,3378 0,1078 4,0527 1000,4841 0,4352


Téglás város jelentősebb légszennyező forrásai ( forrás: OKIR, 2010.)

A 21/2001. Kormány rendelet alapján a jegyző hatáskörébe tartoznak a háztartási berendezések forrásai, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben. Azonban ezekről a forrásokról nem áll rendelkezésre adat. Hasonlóképen nem áll rendelkezésre adat az avar és kerti hulladék égetés gyakorlatára a településen. Ezek felmérése szükséges a további intézkedések megtételéhez. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Téglás levegőminőségét alapvetően a közlekedési eredetű és a fűtési eredetű légszennyező anyagok határozzák meg, valamint az őszi időszakban a lehullott avar égetése jelent nagyobb mértékű levegőszennyezést. Az illegális hulladékégetésekről és az avar, kerti hulladék égetéséről nem áll rendelkezésre adat. Ipari eredetű légszennyező források is találhatók a településen, melyek közül a legjelentősebb a Hajdúsági Ipari Zrt., valamint a telephelyén található kapcsolódó vállalkozások pontforrásai. A vizsgált terület jelenlegi levegőminőségére vonatkozó kevés mérési adat miatt, a levegő minőségét más módon, becsléssel kell meghatároznunk. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 7.§ (5) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendeletek alapján Téglás és környezete a „10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat” sorolandó, ahol a SO2 , a NOx , a CO az F zónacsoportba, a szilárd anyag az E zónacsoportba tartozik.

-14-


PM10 Kén- Nitrogén- SzénTalajközeli PM10 PM10 PM10 PM10 PM10 Benzol benz(a)dioxid dioxid monoxid ózon Arzén Kadmium Nikkel Ólom pirén 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat

F

F

F

E

F

O-I

F

F

F

F

D

Szilárd Zónacsoport a KénNitrogén- Szénanyag szennyezőanyagok szerint dioxid dioxid monoxid (PM10) Benzol 10. Az ország többi területe, kivéve az alább F F F E F kijelölt városokat Kén-dioxid 24 órás egészségügyi Éves ökológiai Zónacsoport: F határérték (µg/m3) határérték (µ g/m3) Levegőszennyezettségi 125 20 határérték Nitrogén-dioxid és Órás egészségügyi 24 órás egészségügyi Éves ökológiai nitrogén-oxidok határérték (NO2) (µ határérték (NO2) (µ határérték (NOx) Zónacsoport: F g/m3) g/m3) (µ g/m3) Levegőszennyezettségi 100 40 30 határérték Szálló por (PM10) 24 órás átlag (µ Éves átlag (µ g/m3) Zónacsoport: E g/m3) Levegőszennyezettségi 50 40 határérték Szén-monoxid Nyolcórás átlag (µ g/m3) Zónacsoport: F Levegőszennyezettségi 5000 határérték A 14/2001. Kormány rendelet 4. sz. melléklete alapján a fenti kategóriák az alábbi tartalommal bírnak: E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A jogszabályi környezet is változott az elmúlt időszakban, melyek meghatározóak a program szempontjából. Az legfontosabb, az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos változás, mivel megalkotásra került a NÉS (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia), valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) is külön fejezetben foglalkozik az éghajlatváltozás veszélyeinek a visszaszorítása érdekében szükséges tevékenységekről. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos tevékenységekkel a program külön fejezetében foglalkozunk. Fontos jogszabályi változás még, hogy 2009. év novemberében elfogadta az Országgyűlés az NKP III.-t, mely a helyi önkormányzatok számára, a levegőminőség védelmével kapcsolatban feladatokat határozta meg: 1. A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése, elsősorban a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatosan. -15-


2. Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült területi levegőtisztaság-védelmi intézkedési programok ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). 3. Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. 4. Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. 5. A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása). 6. A lakosság folyamatos tájékoztatása. Ezen meghatározott feladatok közül Téglás szempontjából nem releváns a 2. sz. feladat, mivel a település területe nem tartozik azon csoportba, akiknek levegőtisztaság-védelmi intézkedési programot kell készítenie. Ezen kívül az 5. sz. pont sem értelmezhető a településre, mivel a rendelkezésre álló információk és adatok ismeretében, főleg azok hiányában, megállapítható, hogy szmoghelyzet kialakulásának ez esélye csekély.

Célok meghatározása 

Az Önkormányzat számára meghatározott levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése, ellátása. A hatályos jogszabályok meghatározta feladatok alkalmazása a döntések során. A jogszabályi változások nyomon követése. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye.



Az avar és kerti hulladék égetés felmérése a településen. Amennyiben problémaként jelentkezik, helyi szintű szabályozás és szankciórendszer kidolgozása. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal elvégzi a felmérést a tavaszi és őszi időszakban. Amennyiben a fennálló probléma igényli szabályozás elkészítése. Ütemezés: A program időtartama alatt szükséges a felmérés elkészítése, az intézkedések megtétele. Források: Nincs forrásigénye.



Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye.



A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó, havária) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása). Intézkedési mód: Kapcsolattartás az érintett hatóságokkal. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye.

-16-




A lakosság folyamatos tájékoztatása. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye.

-17-


ZAJ ÉS REZGÉS ELENI VÉDELEM Helyzetértékelés Megállapítható, hogy a település vonatkozásában zajra vonatkozó adatok igen kis számban állnak rendelkezésre. A FETIKVF végzett 2009.-ben egy közérdekű bejelentés alapján mérést. Nagyobb zajforrásnak tekinthetők a különböző gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, melynek nem jelentős a száma. A legjelentősebb forrásként jelentkező Hajdúsági Ipari Zrt. telephelye egyrészt távolabb helyezkedik el a településtől, valamint az megfelelőképpen védett, mivel erdő veszi körül. Jelentősebb forrásnak tekinthető a településen áthaladó vasútvonal, mely mivel fővonal, így nagyobb forgalom jellemzi, ezáltal a vasútvonal mentén jelentősebb a zajterhelés. Hasonló a helyzet a településtől nem messze haladó 4-es számú főút esetében. Ebben az esetben a FETIKVF által végzett mérés alapján megállapításra került, hogy a közlekedésből származó zajterhelés jelentősen meghaladja a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében megállapított határértékeket. Nyilvánvaló a mérés alapján, hogy a nem kizárólag a mérés helyszínén, hanem a 4-es főúthoz közel helyezkedő lakóépületek esetében is hasonló eredményekkel számolhatunk. Időszakos zajforrásként jelentkeznek a szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek. Ezek zajterheléséről azonban nincs konkrét méréseken alapuló, rendelkezésre álló adat. Az NKP III. meghatározta azokat az Önkormányzatokat érintő feladatokat, melyeket a zaj és rezgés elleni védelem területén el kell végezni. Ez alapján: 1. A 100 000 főnél népesebb városokra 2012. június 30-ig stratégiai zajtérkép és 2013. július 18-ig intézkedési terv készítése, valamint ezek szükség szerinti, de legalább ötévenkénti felülvizsgálata. 2. Az intézkedési tervek megvalósítása elsősorban azokon a sűrűn lakott területeken, ahol a zajterhelés 75 dB-nél magasabb. 3. Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele a 100 000 főnél kisebb népességű településeken. 4. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése; zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése). 5. A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. Téglás Város szempontjából a 3., 4. és 5. sz. feladatok jelentenek konkrét teendőket, melyek a feladatok meghatározásába beemelésre kerülnek.


Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele. A zajvédelmi szempontok integrálása a helyi szintű tervezésbe, fejlesztések megvalósításába. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye.



A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása, folyamatos ellenőrzése, szükség esetén módosítása, racionalizálása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése; zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése).

-18-


Intézkedési mód: A hatósági és rendeletalkotási feladatok esetében a Jegyző feladata az intézkedések meghozatala, valamint a Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, figyelembe véve a szabályozás változásait is, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. 

A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye.



A közlekedési eredetű zajforrások felmérése, mérések elvégzése (vasút, 4. sz. főút). Intézkedési mód: Mérés megrendelése. A mérés alapján szükséges intézkedések megtétele. Ütemezés: A program időtartamának végére. Források: 600-800.000 Ft.

-19-


ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS

A zöldfelület egyes elemei közvetlenül hatnak a településképre, és így a lakók és látogatók közérzetére, hangulatára is. Az első benyomás, ami elsősorban a külsőségek észlelésével keletkezik, meghatározó egy település megítélésében, de az első benyomáson túl a polgároknak nap mint nap ezen adottságok közepette kell élniük, dolgozniuk, boldogulniuk. A zöldfelületi elemek vizsgálatával megállapítható a szükséges intézkedés módja, ideje, annak anyagi és tárgyi feltételei. Egy település zöldfelületei az alábbi elemekből állnak össze rendszerré: parkok, terek, fasorok, közlekedési útvonalak zöldfelületei, sportcélú területek, játszóterek, közintézmények zöldfelületei, temetők, emlékhelyek, erdők (jóléti-, véderdők stb.), beépítetlen önkormányzati telkek, területek, gazdasági, kereskedelmi területek zöldfelületei, magánkertek. Egy település zöldfelületi rendszere számos különböző rendeltetésű területből áll össze, melyek eltérő funkciójából adódóan szinte minden téren különböznek egymástól. A közlekedési területek zöldfelületei elsősorban a biztonságos közlekedést szolgálják, másrészt annak káros hatásait csillapítják. A parkok a lakosság pihenését, és a jobb mikroklímát biztosítják, a sportpálya az aktív kikapcsolódás és számos közösségi esemény színtere, a játszóterek a gyermekek tartalmas és biztonságos szabadtéri időtöltését teszik lehetővé. De a zöldfelületi rendszerbe a temető is beletartozik, mely egyrészt szükségből adódó közszolgáltatás, másrészt emberhez méltó nyughely kell, hogy legyen. Egy település, terület biológiai aktivitásértéke meghatározó a zöldfelület és a táj szempontjából. Ennek fogalmát a 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény vezette be és határozta meg. Ez alapján, egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték, a biológiai aktivitásérték. Ennek számítását a 9/2007. ÖTM rendelet tartalmazza. A számítás alapján a 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) határozza meg azt, hogy a település rendezés során az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.

Helyzetértékelés Téglás településközpontját közepes mértékben terheli a közúti forgalom, nem csak környezetvédelmi szempontból, hanem tájképi szempontból is. Téglás központjában több rendezett zöldterület található. Értékes zöldterületek még a közintézmények kertjei is (Polgármesteri hivatal, általános iskola, óvoda). A városkép kialakításában az összes élőlény közül a fáknak van a legnagyobb szerepe. Hangulatot, színt, életet, stílust, egyéniséget, szemléletet, igényességet tükröznek. A szoliter fák egy-egy adott tér, városrészlet képét befolyásolják, a fasorok azonban a város egészét hivatottak alakítani, arculatot teremtenek. A település adottságai folytán kevés lehetőség van a közparkok számának vagy méretének növelésére. Ahol még vannak beépítetlen önkormányzati területek, ott mindenképp törekedni kell a közcélú zöldfelületek kialakítására. A település szervezés és rendezés során a biológiai aktivitásérték alkalmazására még nem került sor a településen, valamint a fejleszétsek során sem kerültek figyelembe vételre a településre vonatkozóan ezek a mutatók. Szükséges ezen mutatók alkalmazása és a biológiai aktivitásértékét növelni, vagy legalább is szinten tartani.

-20-


Célok meghatározása  Átfogó terv készítése a zöldfelületek kialakításáról, a zöldterületeken telepítendő növényekről, a viharkárok által szükséges pótlásokról. Intézkedési mód: Az Önkormányzat tárgyalja meg a kérdést, kezdeményezzék a tervek elkészítését. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A tervek alapján, azok mértékében.  Zöldfelületek karbantartását magas színvonalon kell biztosítani közhasznú munkások foglalkoztatásával. Különös figyelmet kell fordítani a parlagfű szennyeződés megelőzésére. Intézkedési mód: A közhasznú foglalkoztatás kiterjesztése erre a tevékenységre. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A közhasznú foglalkoztatás keretei közt.  Mind szélesebb körben - de szakmai irányítás mellett - be kell vonni a lakosságot a szűkebb és tágabb környezetük védelme, alakítása és fenntartása érdekében. (Tiszta udvar, rendes ház akció stb.) Intézkedési mód: Az Önkormányzat tárgyalja meg a lehetőséget, akár élő példák alapján és indítsa el a kezdeményezést. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye.  A település biológiai aktivitásértékének a szinten tartása, a településrendezés és tervezés során a biológiai aktivitásérték nem csökkenhet. Ezen tevékenységeket a tervezési dokumentumokban ki kell munkálni, igazolni. Intézkedési mód: Az terület és településtervezés és fejlesztés során a fentiek alkalmazása, figyelemmel kísérése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A tervek alapján, azok mértékében.

-21-


A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA Helyzetértékelés A város köztisztasága magába foglalja az egyes ingatlanok ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását. A települési környezet tisztasága nem csak esztétikai, hanem közegészségügyi szempontból is kiemelkedő fontossággal bír. A településkép megjelenése akkor nevezhető esztétikusnak, ha az rendezettek, gondozott, folyamatos tisztántartásukról, fenntartásukról gondoskodnak. Az egységes települési környezetre gyakorolt hatások alapján mint fontos környezetvédelmi eszköz és megtartásuk, fejlesztésük teljes egészében beleillik a környezetvédelem tevékenységi körébe. Az elmúlt néhány esztendőben Téglás számos pozitív változáson ment keresztül, így a település környezetének tisztasága is sokat javulhatott, azonban jó néhány olyan feladat van, amelynek megoldása még a város előtt áll. Ilyen feladat például az illegális hulladéklerakók számának csökkentése, a jelenség kezelése. A problémát sajnos mind külterületen, mind a városon belül nagy számban lehet észlelni. Gyakori jelenség a szelektív gyűjtőedények körüli illegális hulladék elhelyezés is. Ezen problémák megoldása prioritásként kell, hogy szerepeljen az önkormányzat feladatkörében. A település köztisztasági problémája minden évszakban más és más. Az őszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, melyre fokozottabb figyelmet kell fordítania a település vezetésének. Téglás Város Önkormányzatának 2/2003. (I. 28.) TÖ sz. rendelete a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaság fenntartásáról (a 21/2005. (IX. 30. , a 28/2005. (XII. 22.) és a 27/2006. (XII. 21.) rendelet módosításával) részletesen szabályozza a kérdéskört.

Célok meghatározása A legegyszerűbb megfogalmazás a települési környezet tisztaságával kapcsolatos célkitűzésekkel kapcsolatban az, hogy egy higiénikus, tiszta, ápolt városkép alakuljon ki, maradjon fenn, ahol nem csak kellemes élni de vonzó a turistáknak és ide látogatóknak egyaránt. El kell érni hogy az illegális hulladéklerakások száma csökkenjen, tovább kell folytatni a település kül- és belterületén az illegális hulladéklerakók felszámolását és olyan szankciók alkalmazása szükséges, melyek elrettentő hatással bírnak. Zöldkommandó időszakos ellenőrzésekkel, hatósági háttérrel hatékonyan léphet fel a jelenség ellen, ahogyan azt többször bizonyította is. Folyamatos ellenőrzés szükséges a város kivezető útjai mentén. Intézkedési mód: Beépíteni a Polgármesteri Hivatal munkájába. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye, illetve közhasznú foglalkoztatás keretében. A köztéri hulladéktároló edényzeteket illetően, folyamatossá kell tenni az ellenőrzést a karbantartást, ahol szükséges ott biztosítani az edényzetek cseréjét. A település frekventáltabb helyein szükségszerű újabb hulladéktárolók kihelyezése és folyamatos ürítése. Lehetőleg rongálásálló, esztétikus megjelenésű edényzetek kihelyezését kell előnyben részesíteni, ha lehet, helyi vállalkozók termékeit. Intézkedési mód: Közterületfenntartó tevékenységek közzé beemelni, valamint források keresése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Pályázati lehetőségek függvényében.

-22-


A téli hónapokban, a hóeltakarítást, és síktalanítást mind a közutakon, mind járdákon minél szélesebb körben ki kell bővíteni. A környezetünk védelme érdekében ahol lehet minimalizálni kell a sózást. Sózás helyett más, környezettel szemben inert anyagok alkalmazását meg kell vizsgálni (homok, fűrészpor, zeolit, kalcium-klorid stb ). Intézkedési mód: A települési közútfenntartó tevékenységbe beemelni a változásokat. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. Egy közelmúltban megszületett Kormányrendelet szerint, járdát, játszótereket síktalanítani csak környezetbarát (tehát nem konyhasó) anyagokkal lehet 2010. második felétől. Ezeknek az anyagoknak az ára magasabb mint a hagyományos útszóró só ára, ilyenek pl. a zeolitos csúszásmentesítő vagy a kalcium kloriddal kevert zeolit amelynek jégoldó hatása is van. Intézkedési mód: A települési közútfenntartó tevékenységbe beemelni a változásokat. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A szükséges forrás mértékének meghatározása, finanszírozása az Önkormányzat költségvetéséből. Téglás Város Önkormányzatának 2/2003. (I. 28.) a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaság fenntartásáról TÖ sz. rendeletében foglalt előírások (8.§-15.§) maradéktalan betartása. A jogszabályi változások nyomon követése és beültetése a helyi szintű szabályozásba. Intézkedési mód: Beépíteni a Polgármesteri Hivatal munkájába. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye.

-23-


IVÓVÍZELLÁTÁS Helyzetértékelés A város rendelkezik közüzemi vízellátó rendszerrel. A település vízmű hálózata, a Kösely VIII/1014 vízikönyvi számon kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A vízjogi üzemeltetési engedély 2016. december 31-ig érvényes. A város vízellátását a Geszterédi vízműről biztosítják, egy NA 300 gerincvezeték részben már kiépült iker távvezetéken. Hajdúhadház – Téglás közötti vízválasztó magas ponton 500 m3-es víztorony biztosítja a hálózat nyomástartását és víztermelés-fogyasztás kiegyenlítését. Az ivóvízellátás meghatározó mértékben a felszín alatti vízbázisokra épül és ez a jövőben is így marad. A felszín alatti vizek minőségét, az üzemelő és a távlati ivóvízbázisokat sok térségben a pontszerű (szennyvízszikkasztás, állattartó telepek, illegális, illetve szakszerűtlen kialakítású hulladéklerakók szivárgó vizei) és a helytelen műtrágyahasználat, illetve a légköri kiülepedés okozta diffúz szennyezőforrások, elsősorban a nitrátosodás előidézésével veszélyeztetik. Az ivóvízellátásra használt mélységi vizek egy részében a természetes eredetű anyagoknak (arzén, bór, szervesanyag, ammónium, vas és mangán) az ivóvízben megengedhetőnél nagyobb koncentrációi fordulnak elő. Jó minőségűek a partiszűrésű és a karsztvízbázisok vizei. A vízkészletek védelme érdekében fontos szempont a beruházások vízbázisokat, vésztározókat és fakadóvizes területeket érintő elhelyezésének visszaszorítása. Vízföldtani viszonyok, felszín alatti vizek: Hajdúhadház hidrogeológiai viszonyai a település K-i és NY-i részein nagymértékben eltérőek. A pleisztocénben kifejlődött vízadó rétegek a K-i részen jobb kifejlődésűek, mint a NY-i oldalon. A terület földtani felépítésében a paleozoós-mezozoós alaphegység, kréta paleogén flis, miocén, pliocén, pannóniai, 100 m vastag levantei üledék és kb. 100-150 m vastag pleisztocén összlet vesz részt. Hidegvíztermelésre a pleisztocén vízadó rétegek alkalmasak. A pleisztocén összleten belül három vízadó szint különíthető el: A 20,0 – 45,0 közötti pleisztocén vízadó rétegek várható vízhozama: 400-800 l/p. A kitermelt víz minőségét a határértéket meghaladó vas, mangán tartalom jellemzi. A 60,0 – 80,0 m közötti rétegek várható vízhozama: 300 – 450 l/p. A kitermelt víz minőségét a határértéket meghaladó vas, mangán tartalom jellemzi. A 120,0 – 140,0 m közötti pleisztocén porózus vízzáró rétegek várható vízhozama: 250-300 l/p A városközüzemi ivóvízellátása közel 100%-os. A meglévő hálózaton a vezetékek egy része ágvezetékként üzemel, melyet a tervezet tömbök kialakításával párhuzamosan körvezetékké kell alakítani, a tervezett új tömbök esetén pedig a tervezett vízhálózatot eleve körvezetékként kell kiépíteni. Hévíz: 2001-ben elkészült és elvi vízjogi engedélyt kapott a Téglás Dégenfeld – kastély tervezett hévízkútjának vízbeszerzési terve. A tervezett kút pontszerű helyének EOV koordinátái: EOV X=266,83 EOV Y=846,72 A vízkivétel célja: a tervezett strandfürdő vízigényének kielégítése. Az igényelt vízmennyiség a pleisztocén-pliocén öszletet harántoló felső – pannon rétegre telepített 600-650 m mélység előirányzatú kútból nagy valószínűséggel kielégíthető. A kitermelt hévíz nagy valószínűséggel kis mennyiségű alkálikloridos, hidrogénkarbonátos hévíz, kedvező esetben jelentős jodid, bromid és fluorid tartalommal. -24-


Amennyiben az utóbbi nyomelemek is megtalálhatóak benne jodid és bromid tartalmánál fogva a jódos, brómos gyógyvizek közzé tartozhat. Várhatóan nagy metabórsav tartalmánál fogva a kitermelt víz, ivásra és palackozásra csak kezelés után alkalmazható. Metán tartalma miatt a kitermelt hévizet zárt téri felhasználás esetén gáztalanítani szükséges. A kút vize ráfűtéssel hőcserélőn keresztül valószínűleg lakások fűtésére is alkalmas lehet. A direkt módon történő lakásfűtést megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a víz magas só tartalma és agresszív volta. A hévíz gyógyászati és idegenforgalmi lehetőségei még kiaknázatlanok de nagyszabású fejlesztések várhatóak.

-25-


TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS Helyzetértékelés A település területe a VIII. számú főfolyás vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek csatornái közül a település területén a VIII/7. sz. téglási folyás és a VIII/7-2 sz. hadházi folyás egy-egy szakasza található. A település belterületén meglévő csapadékvíz csatornák befogadója az említett két csatorna. A városközpont területének egy részén zárt csatornahálózat, illetve nyílt árokhálózat található. A meglévő nyílt árkok egy része szikkasztó árokként üzemel. Téglás város belterületén a csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítése több mint 15 évvel ezelőtt megkezdődött, azonban egységes rendszer kialakítása a mai napig folyamatban van. A különböző helyeken jelentkező csapadékvíz elvezetési igények megoldása, minden esetben a már megépített rendszerhez való kapcsolódás lehetőségének vizsgálata alapján történt. A megvalósított csapadékvíz elvezető csatornák egy része zárt, betoncsőből épített gravitációs, másik része nyílt felszínű vízelvezető csatorna. A város csapadékvíz elvezető rendszere alapvetően gravitációs rendszerű. A belterületről a csapadékvíz elvezetés gazdaságosan minden területről nem oldható meg. Ez különösen a város Északi- régi 4. sz. fkl. Út melletti rész, a Bóti utcától- és Észak-Keleti részén- Kuruc u.- Pillangó u.- Temető u. egyes szakaszain jelentkezik, ahol a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé a gravitációs levezetést. A csapadékvíz elvezetés megoldására 2005-ben megvalósíthatósági tervdokumentáció készült. A település csapadékvíz elvezetése a 37/41-1993. vízikönyvi számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A hálózat az évek során a rendelkezésre álló anyagi keretek függvényében fokozatosan fejlődik. Téglás közigazgatási területén található a Kisréti tározó, amely a Hajdúhadház belterületről érkező csapadékvizek levezetését biztosítja.

Célok meghatározása A csapadékvíz elvezetés fundamentumai az árkok, melyek a közmunkaprogramnak köszönhetően kielégítő állapotban vannak. A kiépített vízelvezető hálózat állaga belterületen gyorsan tönkremehet, ezért éves rendszeres fenntartással biztosítani kell a kiépítési vízhozamnak megfelelő kapacitás rendelkezésre állását. A nyíltszelvényű medrekből évenként el kell távolítani a lerakódott iszapot, a lefolyást gátló növényzetet, a bekerült hulladékot. Intézkedési mód: A vízelvezető árkok időszakonkénti takarításának, karbantartásának elvégzése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. A zárt csatornák esetében a folyamatos üzemképesség elérése végett szükség esetén az iszapeltávolítást, a mosatást el kell végeztetni. A belterületi belvízvédelmi művek, eszközök, berendezések állapotát minden évben legalább egyszer, ellenőrizni szükséges. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni a feltárt hiányosságok rögzítésével, és azok megszüntetésének felelősével, határidejével. Az ellenőrző bejárásra célszerű meghívni a FETIKÖVIZIG képviselőjét is. Intézkedési mód: A zárt vízelvezető árkok időszakonkénti takarításának, karbantartásának elvégzése. Évente egyszer ellenőrzések elvégzése, jegyzőkönyv felvétele az ellenőrzésekről. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye.

-26-


A mélyfekvésű területeken, melyek belvízzel veszélyeztetettek, nem javasolt az építési telkek kijelölése, illetve ha nagyon szükséges, akkor a belvízelvezetést meg kell oldani, és beépítésre alkalmassá tenni az adott területet. Az utak építésénél a megfelelő csapadékvíz elvezetés kialakítására kell törekedni. A fenti területek csak költséges vízrendezéssel, illetve tereprendezéssel tehető beépítésre alkalmassá. Intézkedési mód: A Hivatal az építési engedélyezési eljárások során vegye figyelembe a belvíz veszélyes terülteteket. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye.

-27-


KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS Helyzetértékelés Téglás város rendelkezik közüzemi szennyvízelvezető és tisztító teleppel. A település szennyvízelvezető rendszere a VIII./1522 vízikönyvi számon és a Ht. 852/124/1997 ügyiratszámon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Téglás szennyvíztisztító telepének üzemeltetője a Tisza Menti Vízművek zRt. Címe: 5000, Szolnok, Kossuth Lajos u. 5. A szennyvíztisztító telep I. üteme 1995 óta működik. A tisztító elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat. A város közüzemi szennyvizét gravitációs csatornán átemelőkbe vezetik. Az átemelő szivattyúk segítségével a végátemelőbe, majd a közös szennyvíztisztítóba kerül a szennyvíz megtisztításra. A szennyvíz nyomóvezetéken érkező kommunális szennyvíz gépi rácson át a denitrifikáló reaktorhoz, majd innen az I. és II. számú levegőztető műtárgyrészbe kerül. Fázis szétválasztás az utóülepítőben történik. A tisztított szennyvíz szükség szerinti fertőtlenítés után fogadóműtárgyon keresztül jut a befogadóba. Az elvezetett szennyvíz mennyiségét áramlásmérő segítségével határozzák meg, melynek mennyisége 900-1000 m3/d között van. A tisztítómű fölös iszapja szivattyú segítségével iszapsűrítőbe kerül. A tisztított szennyvizet befogadó csatorna a VIII-7/2 belvízcsatorna. A kiépítendő csatornahosszak miatt szükségessé vált a telep kapacitásának bővítése. A bővítés II. üteme 2003-ban a Ht. 852/291/2003 ügyiratszámú vízjogi létesítési engedélyben rögzítettek szerint elkezdődött Vízügyi Célelőirányzat (VICE) támogatásával. A 15.580 LE tervezett kapacitású telep próbaüzeme 2005 májusában kezdődött el. A létesítmény elvi tisztítás technológiája gyakorlatilag megegyezik a korábbi technológiával, viszont a rendszerben keletkező szennyvíziszapot a korábbiakkal ellentétben nem a hulladéklerakóra szállítják, hanem egy zárt rendszerű komposztálás után mezőgazdasági területen hasznosítják. A telep bővítése során a térség legkorszerűbb komposztálási technológiája valósult meg. A próbaüzem során problémát okozott, hogy csapadékos időben jelentős mennyiségű csapadék jut be a rendszerbe. Az ekkor végzett szennyvízvizsgálatok során jelentősen leromlott a tisztított szennyvíz minősége. A tisztítómű hatásfoka a gyorsteszttel végzett ammónia és nitrát koncentráció vizsgálatok szerint 24 órán belül helyreállt. A létesítmény a nagy csapadékos időszakot kivéve jó hatásfokkal tisztította a város szennyvizét, így a próbaüzem 2005. augusztus 31-én sikeresen lezárult. A szennyvízhálózat az elmúlt években jelentősen fejlődött. A III. ütem átadásával – 2005. tavaszára – a lefedettség megközelíti a 100%-ot, ezzel az értékkel a város országos szinten is kiemelkedő helyen áll. A hálózatra az intézmények 100%-a van bekapcsolva, a lakossági rákötési arány az új csatornaszakaszok üzembe helyezésével folyamatosan nő, jelenleg kb. 70%. Szippantott szennyvíz kezelése: A szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék rácskosáron keresztül jut az átemelő aknába, ahol mésztejet adagolnak hozzá. Az átemelő szivattyú a korábbi kétszintes ülepítőből átalakított előlevegőztető műtárgyba nyomja a szippantott szennyvizet. Az előkezelt szennyvíz a biológiai szennyvíztisztításban a nyers városi kommunális szennyvízzel együtt kerül megtisztításra. Célok meghatározása A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendeletet, mely szerint a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program keretében Téglás Hajdúhadházzal közös agglomerációban történő szennyvizeinek elhelyezését legkésőbb 2010. december 31-ig kell megvalósítani. Hajdúhadház Város Téglással a jogszabályban 13.419 lakosszámmal (LSZ) és 19.084 lakosegyenértékkel (LE) szerepel. Intézkedési mód: A szennyvízberuházás kivitelezése. Ütemezés: A fenti határidőig -28-


Források: A beruházás költségének függvényében. A csatornahálózatra rákötéssel nem rendelkező ingatlanok az egyedi szikkasztójukban gyűjtött szennyvizet legálisan a szennyvíztisztító telepre szállíthatják engedéllyel rendelkező vállalkozóval. A tisztítóműbe így beszállított szennyvíz mennyiségből megállapítható, hogy a keletkező folyékony hulladék töredéke kerül csak leadásra. A nagyobbik rész vagy az egyedi gyűjtőberendezések hiányosságaiból a talajba szivárgó, vagy szippantást követően nem a kijelölt helyen kerül lerakásra. A szabálysértők tettenérésére évente 1-2 esetben kerül sor, többi esetben megtorlás nélkül marad a környezetszennyezés. Szükséges a külterületeken is a szennyvíztisztítás megszervezése, ahol lehetőség nyílhat a kisebb mennyiségek megfelelő tisztítási technológiák kialakítására (pl. gyökérzónásra), ezek előkészítése beindulhat. Intézkedési mód: A megfelelő szennyvízkezelési megoldás alkalmazására történő kötelezés, segítség a pályázati források felkutatásában. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. A szennyvízcsatornával még lefedetlen, de csatornával gazdaságosan el nem látható településrészeken a 174/2003.(X.28) Kormányrendelet szerint egyedi módon kell megoldani a szennyvíz gyűjtését, tisztítását és ártalommentes elhelyezését. Intézkedési mód: A csatornázatlan településrészeken a szennyvízszállítás biztosítása. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. A város szennyvízterhelésének feltérképezéséhez szükséges pontos képet nyerni a városban található szennyvízaknák műszaki állapotának felmérése, melyet kiegészíthet egy kútkataszter is. Intézkedési mód: A felmérés elvégzése, mely eredmények alapján kataszter és intézkedési terv elkészítése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye.

-29-


TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Helyzetértékelés A Hajdú-Bihar megyében megvalósult ISPA forrásból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer észak-hajdúsági üteme 14 település kommunális hulladékkezelési problémáját hivatott megoldani. A 2004 év végére megvalósult rendszer tulajdonosa a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás, melyet a rendszerben lévő 14 település hozott létre. A megvalósult beruházások és beszerzések között legfontosabbak a hulladékgyűjtő járművek, hulladékdepónia, komposztálótelep és válogatócsarnok, mely utóbbiak a Hajdúböszörmény Cégényi útfél 01329/4 hrsz. alatt valósultak meg. A rendszer üzemeltetésével és a közszolgáltatói feladatok ellátásával a társult önkormányzatok a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft.-t (továbbiakban HHG Kft.) bízták meg. A HHG Kft. tulajdonosai 51%-ban a társult 14 települési önkormányzat, lakosságszám arányban, míg 49%-ban tulajdonosa a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft. (melyet 100%-ban Hajdúböszörmény Városa tulajdonol) A Cég 2005 januárjától végzi közszolgáltatási teendőit. A hulladékbegyűjtés és szállításon kívül a cég feladata a Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep irányítása, szelektív hulladékgyűjtés a településeken, ügyfélszolgálat működtetése, végeredményben egy európai színvonalú hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása és szakszerű üzemeltetése a térségben. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft kezelési engedély száma: 1677/04/2008. illetve 1677/07/2008. számon módosított 933/1/2005. számú IPPC engedély. Hulladék begyűjtési és szállítási engedély száma: 1585/08/2008.

Forrás: HHG Kft.

A HHG Kft. Polgáron és Hortobágy térségében alvállalkozó bevonásával végzi a hulladékgyűjtést, ezek a cégek a Polgári Városgondnokság és a Balmazújvárosi Városüzemeltetési Kft. Ezek a cégek 100%-ban az adott önkormányzat tulajdonában állnak. Hulladékszállítás A településeken a lakosságtól hetente egyszer történik a hulladék elszállítása szabványos 110 literes kukaedényzetből. Ezen kívül lehetőség van a Kft. logójával ellátott zsákokban is a hulladék kihelyezésére, melyet szintén elszállítunk. Vállalkozóktól és közületektől egyedi szerződés alapján történik a hulladék elszállítása. A szelektív hulladékgyűjtés jelenleg 3 frakciós gyűjtőszigeteken valósul meg, melyből a Tégláson 8 db van kihelyezve, az összes kapacitásuk tehát 26.4 m3 hetente történő szállítással. A kihelyezett -30-


gyűjtőszigetek összes éves kapacitása közel 1400 m3 szelektíven begyűjtött hulladék. A műanyag, papír és üveghulladékok elkülönített gyűjtésének részbeni finanszírozását az Öko-Pack Kht.-val kötött szerződés biztosítja.

Forr ás: HHG Kft.

A hulladékok keletkezésének megelőzése céljából több kampány is célozta meg a térség lakosságát. 1., Az ISPA program megvalósulása során a projekt kommunikációs feladatainak ellátását a nyíregyházi E-misszió Egyesület végezte. A kampány része volt hulladék megelőzési üzenetek továbbítása, szelektív gyűjtésre, házi komposztálásra történő oktatása a lakosságnak. 2., A Hajdúböszörményi Zöld Kör az évek során számos hulladékmegelőzési kampányt vitt véghez a Társulás 14 településének iskoláiban, oktatási intézményeiben. Az előadások, telephelybejárások célja szintén a keletkező hulladékok megelőzésének üzenete (fogyasztási szokások, tudatos vásárlás). Házi komposztálásra, a meglévő szelektív gyűjtőszigetek használatára is több kampány buzdított. 4., A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. kiadványokkal, illetve honlapján (www.hhgkft.hu) is jelenít meg a hulladékok képződésének csökkentésére, szelektív gyűjtésre nevelő, tudatformáló üzeneteket. A települési hulladékgazdálkodás céljai: A hulladékgazdálkodási célok meghatározását legegyértelműbb és célravezetőbb kvantitatív módon megközelíteni. Célként tűzhetjük ki, a keletkező hulladékok ,ezen belül a vegyes települési szilárd hulladék egy főre vetített mennyiségét, mely esetében ha csökkenést nem is sikerül elérni, a jelenlegi mennyiség szinten tartását kell szem előtt tartani. Összegszerűen rövidtávú célként a 225 kg/fő/év alatti értéket tekinthetjük irányadónak! A szelektíven begyűjtött hulladékok esetében az egy főre jutó mennyiség növelését kell elérnünk, mely célt leginkább a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével tudnánk elérni. Így elérhető lenne a 15 kg/fő/év mennyiség, valamint a begyűjtött zöldhulladék mennyisége is legalább a duplájára növelhető, mely a hulladéklerakóra kerülő szerves hulladékok mennyiségének csökkentésében játszik szerepet. Ez a vállalás pedig nemcsak hazai, hanem Európai Uniós elvárás is egyben az üvegházhatású gázok képződésének megakadályozása érdekében. A lerakásra kerülő veszélyes hulladékok mennyiségét elsősorban a hulladékudvar kialakításával lehetne elérni, indikátor lehet a szelektíven begyűjtött/leadott veszélyes hulladékok mennyisége, ami jelenleg 0 kg, célként a lakosonkénti 0,3 kg mennyiséget célozzuk meg. Hulladékudvart a földrajzi sajátosságok miatt Bocskaikert, Téglás és Hajdúhadház vonatkozásában egyet lehetne tervezni. Indikátor Egy főre jutó képződött hulladék mennyisége (TSZH, kg/fő/év) Egy főre jutó szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége (kg/fő/év)

Kiindulási érték

Rövidtávú cél (2012)

222,73

< 225

8,75

15

-31-


Egy főre jutó begyűjtött zöldhulladék mennyisége (kg/fő/év) Begyűjtött lakossági veszélyes hulladék mennyisége (kg/fő/év) Házi komposztálók a lakosságnál

1

2

0

0,3

0

300

Meg kellene vizsgálni egy, a település közvetlen határában kijelölt zöldhulladék begyűjtő hely kialakítását, ahol komposzt is készülhetne lakossági felhasználása. Egy város közeli komposztálótelep megvalósulása esetén korlátozni lehetne az őszi avarégetést, amely gyakran elviselhetetlenné teszi a város levegőjét az őszi, téli hónapokban.

A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó Telep látképe 2004-ben. A Telep 15 km-re található Téglástól nyugati irányban. Ide szállítják a Téglásról begyűjtött kommunális hulladékot valamint a szelektíven begyűjtött hulladékokat is.

Rekultiváció: Téglás felhagyott hulladéklerakója Téglás 0194/2,5,8,13 hrsz. alatti területen található. Ennek rekultivációs munkálatainak terveit a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. készítette el, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján. A rekultiválásra a Felügyelőség a 2346-2/2007. számú határozatban foglalt feltételekkel engedélyezte.

Célok meghatározása A fent vázolt adatok alapján a célkitűzéseket a következőkben foglalhatjuk össze: Cél 1: Csökkenteni szükséges a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét, a hasznosítható hulladékfrakciók és szerves hulladékok elkülönített gyűjtésével és hasznosításával, valamint lakossági eredetű egyéb hulladékok (lom, elektronikai hulladék, veszélyes hulladék) gyűjtőudvarban történő begyűjtésével egyaránt. Intézkedési mód: A megalkotott Települési Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak megvalósítása, annak nyomon követése Forrás/költségigény: Ütemezés: folyamatos -32-


Felelős: Jegyző, polgármester Intézkedési mód: Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a településen a HHG Kft-vel egyeztetve Forrás/költségigény: 1.000.000 Ft/év Ütemezés: 2011 év Felelős : Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás, HHG Kft. Intézkedési mód: Lakossági komposzttelep létesítésének vizsgálata, előkészítés, engedélyezés helykijelölés Forrás/Költségigény: 500.000 Ft Ütemezés: 2010 év vége Felelős: Testület a rendeletalkotásért, Jegyző Intézkedési mód: Házi komposztálók kiosztása a lakosságnak Forrás/Költségigény: 500.000 Ft/év (KEOP pályázatból) Ütemezés: 2010 év vége Felelős: Városellátó Szervezet Intézkedési mód: Évente egy alkalommal elektronikai hulladék és lakossági veszélyes hulladék gyűjtés szervezése Forrás/Költségigény: 500.000 Ft/év Ütemezés: 2011 év Felelős: Városellátó Szervezet, Jegyző

-33-


ENERGIAGAZDÁLKODÁS Helyzetértékelés A nemzetgazdasághoz képest Téglás energiafelhasználása csekély, ennek ellenére feltétlenül célszerű megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az energiaárak változásából származó önkormányzati és lakossági terhek növekedési ütemére valamely módon befolyással lehetünk-e. Az önkormányzat több intézményt üzemeltet, amelyek közül egyedül a Polgármesteri Hivatal rendelkezik korszerű energiahasznosító berendezésekkel (kondenzációs üzemű kombi gázkészülék, 5 évnél fiatalabb világítótestek, korszerű vízcsapok), a többi intézmény esetében tervben van a fűtés korszerűsítése, ahol a fűtés korszerűsítés lehet energia megtakarítás forrása. Az energiafogyasztók terheinek mérséklésére két lehetőség kínálkozik: 1. Az energiafelhasználás racionalizálása 2. Új, alternatív energiahordozó bevonása az energiatermelésbe Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően különféle támogatási és pályázati lehetőségek nyíltak meg, illetve kedvezményes források váltak elérhetővé. A gyors változásokban rejlő lehetőségeket egy önkormányzat csak úgy tudja a lehető legnagyobb mértékben kiaknázni, ha előre felkészülve alapos információval rendelkezik a saját energiafelhasználásáról és jól előkészített beruházási tervei vannak.

Tapasztalatok és lehetőségek a költségcsökkentés és a megújuló energiaforrások tekintetében Az energiaköltségeket kétféleképpen lehet csökkenteni: - passzív - illetve aktív módszerrel. Passzív módszer alatt a fogyasztói szerződések (lekötött teljesítmények és az ezekhez kapcsolódó alapdíjak) felülvizsgálatát, valamint a zajló liberalizált piacra való kilépést kell érteni. Ezt azért nevezik passzív módszernek, mert tényleges fizikai beruházást nem igényel. A passzív módszerek közé sorolandó az energia el nem fogyasztása, a takarékosság is. Első lépésként a lakosság tudatformálására kell megfelelő hangsúlyt helyezni. Ez még nem feltétlenül vonz magával anyagi ráfordítást, csupán figyelem felhívást, ismeretterjesztést jelent a célcsoportok irányába. Erre a legmegfelelőbb terület az óvoda, általános iskola. A gyerekek által közvetíthetők a „jó gyakorlatok” (good practices) a szülők, nagyszülők felé, ezzel is ösztönözve őket a takarékosságra, az új technikák, eszközök alkalmazására. Második lépésként a lakossági megtakarítási lehetőségek ismertetése direkt módon (előadások, szórólapok, tájékoztatók), valamint energiahatékonysági kampányokban, pályázatokban való részvétel ösztönzése. A passzív módszerek tárháza ezzel ki is merült. Az aktív módszer már ténylegesen fizikai munkát is igénnyel, így ebből adódóan jelentős beruházással kell számolni. Néhány pontban felvázolásra kerülnek az intézményeknél szükségessé váló munkálatok:  külső nyílászárók cseréje  külső határoló szerkezetek utólagos hőszigetelése  fűtőberendezések cseréje korszerű kondenzációs kazánra, illetve megújuló energiára épülő berendezésre  a fűtési rendszer rendszertechnikai szintű felújítása -34-


 

fényforrások, armatúrák cseréje villamos vezetékek cseréje

Téglás Önkormányzati intézményeiben a fűtést földgáz felhasználásával oldják meg..Egyes intézmények esetében megfontolandó egy pellet vagy apríték tüzelésű berendezés beállítása. A működéshez szükséges biomasszát a környéken növénytermesztéssel foglakozó (napjainkban igen válságos helyzetben lévő) gazdálkodók, vállalkozások tudnák előállítani, ezzel is segítve a megélhetésüket, talpon maradásukat (energiafűz, energianád, nád, szalma, faipari hulladék, apríték). A pályázati lehetőségeket ez irányban is meg kellene vizsgálni, illetve a jövőbeni tervezés során erre érdemes lenne pályázati alapot létrehozni (akár a vállalkozó szféra bevonásával is). A fűtési költségeket a nyílászárók felújításával, cseréjével és az épületek hőszigetelésével jelentős mértékben lehet csökkenteni. A villamos energia felhasználás csökkentésére is ezen intézmény esetében kínálkozik a legkézenfekvőbb megoldás. A használati melegvíz előállítást a falifűtő helyett napkollektorok segítségével lehet megoldani. A világítótestek életkorát tekintve azok korszerűbbre cserélése is jelentős megtakarítást eredményezhet. A víz, mint energia csak az utóbbi időkben kapott kellő hangsúlyt. A költségek csökkenését eredményezheti, ha a gyerekek által használt csaptelepeket egykaros csapokra cserélik. Mindezen beruházásokhoz az Európai Uniós és hazai pályázati források sora áll rendelkezésre.

Célok meghatározása A település energiagazdálkodásának rövid távú célkitűzéseit röviden összefoglalva: Csökkenteni vagy legalábbis a mai szinten tartani a településen az egy főre jutó energiafelhasználást a meglévő rendszerek korszerűsítésével, energiahatékonysági valamint takarékossági intézkedésekkel. Intézkedési mód: Az önkormányzati üzemeltetésű intézmények energiaracionalizálása. Ütemezés: A képviselő-testület által meghatározott ütemterv szerint, a források függvényében. Források: költségvetés (pályázati önrész) és pályázatok. Csökkenteni vagy legalábbis a mai szinten tartani a településen az egy főre jutó energiafelhasználást a meglévő rendszerek korszerűsítésével, energiahatékonysági valamint takarékossági intézkedésekkel. Intézkedési mód: Az önkormányzati üzemeltetésű intézmények energiaracionalizálása egy kidolgozandó Energetikai koncepció alapján. Ütemezés: A koncepcióban meghatározott ütemterv szerint, a források függvényében. Források: Az Energetikai koncepcióban meghatározottak alapján.

-35-


KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS Helyzetértékelés A város a 4-es számú országos főútvonal mentén helyezkedik el. Ezáltal jó kapcsolatot biztosít mind Debrecen, mind Nyíregyháza felé. A főút az elmúlt években került felújításra, valamint egyes szakaszok jelenleg is felújítás alatt állnak.. Az M3-as autópálya a településtől távolabb, Nyíregyházához közel halad el. Ugyan az autópályára történő felhatási lehetőség távolabbra esik, de így is három megyeszékhely (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza) 40-50 percen belül elérhető személygépkocsival. Év 2002 2008

Összes forgalom (j/nap) 10439 12907

Összes teher gépkocsi (j/nap) 1397 1445

Személygépkocsi (j/nap) 6818 9075

Motorkerékpár (j/nap) 52 79

A 4. sz. főút forgalomszámlálási adatai 2002 és 2008 évben (Forrás: Magyar Közút Kht. 2010.)

A településen áthalad egy fő vasútvonal, mely Debrecen – Nyíregyháza vonalon közlekedik, viszont a településen az áthaladó IC járatok nem állnak meg, így a személy és gyorsvonat jelent összeköttetést a két közeli megyeszékhellyel, Nyíregyházával és Debrecennel. A buszközlekedés, mivel a vasúti közlekedés megfelelő, annyira nem jellemző, viszont hasonlóképpen Debrecenbe és Nyíregyházára indulnak járatok főleg.

Célok meghatározása  Kerékpáros közlekedés, valamint az autóbusz-közlekedés kapcsolatának biztosítása. Intézkedési mód: Infrastrukturális beruházás, autóbuszmegálló és kerékpártároló építése. Szükség van fedett, biztonságos, zárható kerékpártárolók építése forgalmasabb intézmények és autóbuszmegállók mellett. Ütemezés: 2011-2012 között megvalósítható Források: Nem feltétlenül igényel többletforrást de, közlekedési cégtől függően kérhetnek önkormányzati anyagi hozzájárulást a többletjáratokért  A település helyközi közösségi közlekedési kapcsolatainak javítása. Intézkedési mód: Forgalomszervezés, járatok számának növelése, lakossággal egyeztetve, igényfelmérést követően. Szükséges, hogy a környező települések elérhetősége javuljon: több közvetlen járat. Bár a településnek nincs vasúti kapcsolata, azonban a közel jövőben várható közösségi közlekedési átalakítások révén és a hatékonyság növelése érdekében szükség lehet a vasútra való autóbusszal történő átszállási kapcsolatok biztosítására (Nyíregyháza, Debrecen) Ütemezés: 2011-2012 között megvalósítható Források: Nem feltétlenül igényel többlet forrást de, közlekedési cégtől függően kérhetnek önkormányzati anyagi hozzájárulást a többletjáratokért

-36-


HAVÁRIA, KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS, REKULTIVÁCIÓ Helyzetértékelés Haváriának nevezünk minden olyan természeti csapást vagy emberi tevékenység okozta hirtelen eseményt (robbanás, közúti baleset) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulását eredményezi. Az uniós normákat (Seveso II. irányelv) rögzítő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló katasztrófavédelmi törvény a súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be hazánkban. A törvény a Katasztrófavédelem feladatává tette a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását. A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetői kötelességévé teszi az üzemben jelen levő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét. Egy váratlanul bekövetkező esemény kezelésére a település polgármestere –a hivatásos katasztrófavédelem területi szervével együttműködve- külső védelmi tervet készt, amely meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal összefüggő feltételeket, erőket és eszközöket. A településen talán legfontosabb veszélyforrás a 4-es számú főközlekedési út közelsége, amelyen egy esetlegesen bekövetkező közúti baleset okozhat katasztrófavédelmi helyzetet, különösen veszélyes vegyi anyagok levegőbe jutása esetén. A terjedést segítheti a túlnyomón észak-északnyugati irányú szél is. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a város megfelelő intézkedési tervvel rendelkezzen egy esetlegesen bekövetkező baleset esetére További potenciális veszélyt jelenthet a Tégláson működő ipari üzemekben esetlegesen bekövetkező ipari baleset, veszélyes anyaggal kapcsolatos haváriaesemény bekövetkezése, amely miatt elengedhetetlen az ipari üzemek vezetésével való folyamatos munkakapcsolat kialakítása, együttműködés. Tégláson egyik konkrét kármentesítési tevékenység, a Hajdúsági Iparművek estében, történt. A FETIKVF 9027-9/2005. sz. határozatában kötelezte a céget, a Téglás 0135/4 hrsz-ú területen található telephelyén, a talajban és talajvízben feltárt szénhidrogén szennyezés eltávolítására, valamint figyelőkutak elhelyezésére. A kármentesítési monitoring záró dokumentáció jóváhagyására megküldésére került a Felügyelőség részére 2010. június 29-én, a dokumentáció elbírálása folyamatban van.

Célok meghatározása Haváriaesemény bekövetkezési esélyének minimalizálása, esetleges havária hatásainak csökkentése Intézkedési mód: Havária intézkedési terv, külső védelmi terv létrehozása, lakosság megfelelő tájékoztatása az esetleges feladatokról Forrás/Költségigény: 500.000 Ft Ütemezés: 2010 év vége Felelős : Polgármester a polgári védelemmel, Katasztrófavédelem helyi kirendeltségével együttműködve, valamint a településen működő jelentősebb ipari üzemekkel. Intézkedési mód: Együttműködés a polgári védelem, katasztrófavédelem és társhatóságokkal a havária események elkerülése, hatásainak csökkentése érdekében Forrás/Költségigény: Ütemezés: folyamatos Felelős: Polgármester -37-


TALAJ-, ÉS TERMŐFÖLD VÉDELEM „A talajon nem csak állni, hanem élni is tudni kell” (Stefanovits Pál, akadémikus)

Helyzetértékelés Téglásnak és környékének legfontosabb részben megújuló természeti erőforrása a termőföld, melynek védelme elsődleges szempontként kell, hogy szerepeljen minden gazdasági tevékenység tervezésénél és kivitelezésénél. A földvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel a talaj -, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és ásványok, ezek természetes és átmeneti folyamatai védelmére. A talaj természetes tisztuló, és átmeneti tározó képessége jelentősen hozzájárul a felszín alatti vizek védelméhez. A települést körülvevő talajok túlnyomó többsége igen jó mezőgazdasági tulajdonságú és termőképességű. Az Európai Unió Talaj Chartájának 12 pontja szervesen illeszkedik az NKPIII célkitűzéseihez és vállalásaihoz, melyek felsorolásszerűen az alábbiak: 1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára. 2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető. 3. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul. 4. A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét. 5. A talajt meg kell védeni az eróziótól. 6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben. 7. A település fejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön. 8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag. 9. Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése. 10. A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség. 11. A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba. 12. A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét. A talaj kialakulását és használatát az éghajlati és domborzati viszonyok befolyásolják. Hasznosítását nem szabad alárendelni a pillanatnyi gazdasági érdekeknek, minőségének és termékenységének hosszú távú megőrzésére kell törekedni. Helyenként és egyre nagyobb területen a vízvédelmi, természetvédelmi funkcióit kell előnyben részesíteni. A talaj sajátja, hogy a szakszerű mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítással nem romlik a minősége. E tekintetben megújuló/megújítható természeti erőforrás. Sőt, a gondos kezeléssel termékenysége növelhető, minősége évek vagy évtizedek alatt javítható. A talaj ugyanakkor korlátozottan áll rendelkezésre és pusztul, valamint nagyértékű talajfelületeket használunk évente ipari, lakásépítési, úthálózati célokra. Komoly veszélyt jelentenek a városok és nagyobb ipari létesítmények, melyek felfalják a talajt, környezetünket is szennyezve hulladékaikkal és szennyvizeikkel. A házak, gyárak, hidak, utak, csatornák gyakran megváltoztatják a föld alatti természetes vízfolyásokat és a talajvízszintet. A szakszerűtlen talajhasználat ill. agrotechnika (művelés, trágyázás, növényvédelem) szintén erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethet. A talaj tehát a levegőhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel. Védelmet a szennyezés, erózió, pusztulás ellen. E tekintetben a mezőgazdasági technológiákat is vizsgálni kell. A talaj pusztulását követően az újraképződés évszázadokat vehet igénybe, hiszen lassú természeti (fizikai, kémiai, biológiai) folyamatok teremtik meg a termőföldet. Az elszennyezett talaj tisztítása, a helyreállítás költségei meghaladhatják a társadalom erejét generációkon át. -38-


Célok meghatározása   



A talaj termőképességének hosszú távú megóvása, termékenységének fokozása környezetkímélő módszerekkel Termőterületek megóvása zöldmezős beruházásoktól, lehetőleg a meglévő ipari, kivett területek bevonása a gazdaságfejlesztésbe A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11§. (2). értelmében az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak kivételesen, vagy helyhez kötött igénybevétel esetén lehetséges. Talajvédelmi szempontok érvényesítése minden döntési folyamatban, amely bármilyen módon érinti azt

Intézkedési mód: A talajvédelemmel kapcsolatos célok megvalósítása érdekében a célkitűzéseket szükséges integrálni a tervezési, működtetési tevékenységekbe, hogy érvényesüljenek a megfogalmazott célok. Ütemezés: A program időszakában folyamatosan. Források: Nincs forrásigénye.

-39-


FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME Helyzetértékelés A felszín alatti víz minősége, szennyezés-érzékenysége A település szennyeződés érzékenységi besorolása „A felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alkalmazásához kihirdetett 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1.sz melléklete szerint : Érzékeny. Felszín alatti vízbázisok sérülékenysége és védettsége Téglás területe sérülékeny földtani környezetű. A védőterületek, védőidomok meghatározását, kialakítását és a vonatkozó korlátozásokat a 123/1997 (VII.18.) Kormányrendelet tartalmazza. Az adott területen távlati vízbázis nem található.

Célok meghatározása A víz korlátozottan rendelkezésre álló, megújuló, sérülékeny erőforrás, mely mind az életminőség, mind a gazdaság alakulásában meghatározó tényező. Hazánk vízföldrajzi és vízháztartási sajátosságai egyediek: a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya igen nagy. Az árvizek és belvizek által veszélyeztetett terület eléri az ország területének A legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése. A felszíni vízrendszeren belül elsősorban az állóvizek, a kisvízfolyások, illetve a duzzasztás miatt jelentősen lelassult vízfolyás-szakaszok jelentik a kritikus helyeket. A szerves anyag és a különböző tápanyagok határértéket meghaladó koncentrációja miatt a kijelölt víztestek 70–80%-a közepes vagy annál rosszabb minőségű. Csökkenteni kell a város területén a talajvíz utánpótlását. Ennek érdekében ki kell építeni a teljes csapadékvíz-elvezető rendszert. Szigorúan meg kell szüntetni a tetőről lefolyó csapadékvíz felhagyott ásott kutakba való bevezetését. A város külterületén jelentős számú állattartó telep van. Ezeknek helyi megoldást kell alkalmazniuk a keletkező szennyvíz és hígtrágya-kezelésre, és elhelyezésére. Az 59/2008 FVM rendelet szerint figyelembe kell venni a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező szabályait. A város külterületén jelentős számú állattartó telep van. Ezeknek a helyi megoldást kell alkalmazniuk a keletkező szennyvíz és hígtrágya kezelésre, és elhelyezésére. A csatornahálózatra rákötéssel nem rendelkező ingatlanok az egyedi szikkasztójukban gyűjtött szennyvizet legálisan a szennyvíztisztító telepre szállíthatják engedéllyel rendelkező vállalkozóval. A tisztítóműbe így beszállított szennyvíz mennyiségből megállapítható, hogy a keletkező folyékony hulladék töredéke kerül csak leadásra. A nagyobbik rész vagy az egyedi gyűjtőberendezések hiányosságaiból a talajba szivárgó, vagy szippantást követően nem a kijelölt helyen kerül lerakásra. A szabálysértők tettenérésére évente 1-2 esetben kerül sor, többi esetben megtorlás nélkül marad a környezetszennyezés. Szükséges a külterületeken is a szennyvíztisztítás megszervezése, ahol lehetőség nyílhat a kisebb mennyiségek megfelelő tisztítási technológiák kialakítására (pl. gyökérzónásra), ezek előkészítése beindulhat. Intézkedési mód: Az állattartó telepek és a külterületek ellenőrzése, valamint szükség esetén a szankcionálás alkalmazása. A megfelelő szennyvízkezelési megoldás alkalmazására történő kötelezés, segítség a pályázati források felkutatásában. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. -40-


Általánosságban elmondható hogy a gazdálkodók nem ismerik kellőképpen az ide vonatkozó jogszabályokat. Célszerűen helyi médiában, lakossági fórumokon, falugazdászon keresztül kell felhívni a figyelmet az aktuális jogszabályokra és annak változásaira. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés: 2000-ben lépett hatályba az EU szinten közös vízpolitika megteremtését célzó Víz Keretirányelv (VKI). A 2000/60/EK irányelv a tagállamok számára előírja mindazon intézkedések megtételét, melyek 2015-re a vizek jó állapotának elérését, illetve fenntartását biztosítják. A magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési tevékenységet a 221/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján kell végrehajtani. A VKI végrehajtásához minden tagállamnak el kell készítenie és jogszabályként kell kihirdetnie 2009. december 22-ig a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terveiket. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést a KvVM és területi szervei közösen végzik. A VKI végrehajtásához kapcsolódó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatokhoz Magyarországon a felszíni vizek közül az állóvizeket, míg a felszín alatti vizek közül a talajvizeket, a rétegvizeket, a termál vízadó rétegeket, a hegyvidéki és a karszt víztereket kellett víztestként kijelölni, illetve kell a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés során környezeti célkitűzéseket, intézkedéseket megfogalmazni rájuk. Ezek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben a tervezési alegységekben kerülnek megjelenítésre. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell rögzíteni a szakmai és társadalmi szervekkel közösen kialakított és elfogadott környezeti célkitűzéseket és intézkedéseket. A Magyarországra vonatkozó Vízgyűjtőgazdálkodási Terv Magyar Közlönyben történő kihirdetését (legkésőbb 2009. december 22.) követően a közigazgatás minden résztvevőjének (állami és önkormányzati szervek) érvényre kell juttatniuk a jogszabályként kihirdetett Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben rögzített előírásokat. Intézkedési mód: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározottak helyi rendeletbe foglalása és a hatósági tevékenység során történő alkalmazása. Ütemezés: A program időszakában folyamatosan. Források: Nincs forrásigénye.

-41-


TERMÉSZETVÉDELEM Helyzetértékelés A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény meghatározza az Önkormányzatok természetvédelmi feladatait. Ennek keretében a jegyzőnek jelöl ki feladatokat a helyi jelentőségű területek kijelölésével, ezen területek kezelésével, fenntartásával kapcsolatban, valamint lát el a jegyző természetvédelmi igazgatási feladatokat is. A törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is elláthatnak. A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító Önkormányzat köteles gondoskodni. Jelenleg Téglás település az alábbi helyi jelentőségű természetvédelmi területekkel rendelkezik: A téglási Angolkert Típusa: park Érintett település neve: Téglás Megye: Hajdú-Bihar

A védelem nyilvántartási adatai: Védetté nyilvánító határozat száma: OTT 655/1953 Természetvédelmi törzskönyvi szám:8/8/TT/53 (Régi száma: 262) Hatályba lépés időpontja: 1953 Védetté nyilvánító hatóság: Hajdú-Bihar megyei Tanács VB MÉM. Oszt. Jelenlegi ügyintéző neve: Elérhetősége: Ingatlan nyilvántartási adatok: (eredetileg az OTT határozata alapján országos értékké nyilvánított terület volt), ma 131 hektáros (227,9 kh) erdő. Helyrajzi szám: hrsz. 3632 3633 3689/11-17 3690/1-11 3691/1-21 3692/1-8 3693/3-16 Összesen:

terület

131,25

A védett érték berendezése: Védett tábla: van Információs tábla: Egyéb berendezés: -

műv.ág erdő erdő erdő erdő erdő erdő erdő -

Állapota: jó Állapota: -

Rövid leírása: Téglás település határában, a 4-es főúttól nyugatra fekszik. Kialakítását Degenfeld Gusztáv 1890 körül kezdte el. A ma 131 hektáros erdő jellemző fái: a magas kőris, nyugati ostorfa, kocsányos- és vörös tölgy, platán, juhar, ezüsthárs, erdei- és feketefenyő, duglászfenyő, simafenyő, kevés jegenyefenyő, tulipánfák, ginkgo, vasfa, hikoridió, éger és egyebek. Egy vénic szil figyelemre méltó közöttük, amely feketedió állományban található, mellmagassági kerülete 1991-ben 540 cm volt, két méter magasságban háromfelé ágazik. Az Angolkert szép kort megért három tölgye közül egyet a 8.J -42-


erdőrészlet 4. sz. főút melletti szélén találni, ennek kerülete 410 cm. A másik kettő a 8.I erdőrészlet nyugati nyiladéka mellett áll 347, illetve 305 cm kerülettel. A park keletkezésének története II. József idejére datálható. Beck Pál földmérő, aki a Tiszántúl jó részén dolgozott (1818-1827 között Debrecen város királyi biztosa is volt), munkája díjának részeként kapott 1799-ben a környéken birtokot, amelynek egy darabja lett a későbbi „Angolkert”. Beck leányát, Zsuzsanna Paulinát 1838-ban vette nőül gróf Degenfeld-Schomberg Imre, az akkoron Hajdúhadházon állomásozó ulánus ezred főhadnagya, aki apósa birtokának egy részén, a feleség hozományaképp nyert földön szép park kialakítását gondolta el, vadászházzal. Valójában fiuk, Degenfeld Gusztáv kezdett el egy angolkert létesítésébe, 1890 körül. A területen eredetileg a Nyírség jellegzetesen ősi növénytakarójának maradványai, homoki tölgyesek uralkodtak, egy-egy tisztással. Ezt színezte a tulajdonos idegenből hozatott fafajok csoportjainak terv szerinti telepítésével. Az örökzöldek közül hazai és külföldi fenyőfélékből sokfélét, a lomblevelűek közül pedig elsősorban platánt, hikoridiót, tulipánfát, feketediót, nyárakat ültetett. A következő századfordulón Gusztáv fia, Pál (szül.: 1871-ben, Tégláson) örökli a parkot. Ő, 1905-1920-ig, további telepítésekkel foglalkozott, különösképp az angolpark fejlesztését célozva. Az erdei sétányokat azonos fafajú sorokkal szegték be, melynek maradványai itt-ott még most is megtalálhatók. Ilyen allékat platán, hegyi juhar, ostorfa, jegenyenyár, eperfa alkotott. Az ebből való időből származó katalógus 60 fafajról és 40 cserjefajról, változatról beszél. Majd a II. világháború jóvátehetetlen károkat okozott itt is. A tűlevelűek közül az erdei- és feketefenyőn kívül már egyebet alig látni, viszont az ostorfákból, platánokból, juharokból még találhatunk fasornyomokat, máshol kicsi, de értékes magtermő állománya maradt a vörös tölgynek. A buckaközi, mélyfekvésű részeken szép fehérnyár csoport, máshoz nyírek, majd többfelé méretes kocsányos tölgy egyedek, meg kisebb égeres foltok élték túl a megpróbáltatásokat. Az aljnövényzetben sötétzöld takarókat ad a borostyán, kisebb foltokat foglal a kis télizöld meténg. A védettséget tábla jelzi. A régi leírások szerint hatvan fafajt és több mint negyven cserjét és lágyszárút találunk a területen. Aljnövényzete egyre degradáltabb, a nitrofil gyomnövényzet terjedése megfigyelhető. Azonban a mezofil lomberdei fajok közül az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), a hagymaszagú kányazsombor (Allliaria petiolata) és az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) még jellemző az erdei aljnövényzetben. Jellemzőbb fás szárúak: jegenyefenyő (Abies alba) duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) simafenyő (Pinus strobus) erdei fenyő (Pinus sylvestris) platán (Platanus hybrida) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) kései meggy (Prunus serotina) fehér akác (Robinia pseudo-acacia) zöld juhar (Acer negundo) korai juhar (Acer platanoides) fekete bodza (Sambucus nigra) kislevelű hárs (Tilia cordata) magas kőris (Fraxinus excelsior) fagyal (Ligustrum vulgare) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) gyertyán (Carpinus betulus) csertölgy (Quercus cerris) kocsányos tölgy (Quercus robur) vörös tölgy (Quercus rubra) rezgő nyár (Populus tremula)

-43-


A téglási (egykori Degenfeld-) kúriapark (Gyermekotthon). Típusa: park Érintett település neve: Téglás Megye: Hajdú-Bihar

A védelem nyilvántartási adatai: Védetté nyilvánító határozat száma: 140/1976. (XII.14.) VB. Hat., HB. megyei Tanács VB. MÉM Oszt., Üi.sz: 17.219-9/1975 Természetvédelmi törzskönyvi szám:8/31/TT/76 Hatályba lépés időpontja: 1976 Védetté nyilvánító hatóság: Hajdú-Bihar megyei Tanács VB MÉM. Oszt. Jelenlegi ügyintéző neve: Elérhetősége: Ingatlan nyilvántartási adatok: Helyrajzi szám: 826/2c, 826/2d, 826/2f Terület: 7,8 ha Művelési ág: kivett Tulajdonos: Kezelő: GPS koordináta: A védett érték berendezése: Védett tábla: van Információs tábla: Egyéb berendezés: -

Állapota: jó Állapota: -

Rövid leírása: A téglási Angolkerttel egykor e kúriapark, egészen a II. világháborúig, összefüggött. Helyén eredetileg a Nyírség ősi növénytakarója, a homoki ezüsthársas-kocsányos-, illetve a gyöngyvirágos tölgyes volt az uralkodó. Az erdőt kisebb-nagyobb foltokban már az ősidőktől irtották a helybeliek. Aztán valamelyik tisztásra került a kúria helyének kijelölése, amely klasszicista stílusban 1799-1801 között meg is épült, majd a környékbeli erdőmaradványokat új fafajokkal szépítették, gazdagították az itt birtokot kapott Degenfeldék. A család Nyírbaktán lakott (ma Baktalórántháza), ide csupán nyaranta látogattak. A gróf természetszeretete máshol is megnyilvánult. A hamar meginduló kertépítéssel erdei fenyőt, feketefenyőt, feketediót, nyíreket, mezei juharokat, vadgesztenyéket, ezüsthársakat és más, többek között egzóta fafajokat, cserjéket telepítettek. Az ötvenes években gyermekotthonná lett kúria parkjának botanikai értékeit jelenleg a csodaképp megmaradt idős, nagyméretű fák alkotják. Területe ma 8 hektár. Egy 1976-ból származó leírás listája az alábbi fontosabb fajokat tartalmazza: erdei fenyők, páfrányfenyő (amely 40 cm törzsátmérőjű), nagylevelű-, kislevelű- és ezüsthárs (nagyobbjaik 20-50 cm átmérőjűek), kocsányos tölgyek (60-150 cm átmérőjűek), már akkor méretes bálványfák, nyírek, vadcseresznyék, mezei szilek, vadgesztenyék, fehér eperfák, amerikai vasfák (40-60 cm átmérőjűek), akácok, amerikai kőrisek, nagyméretű keleti ostorfák, mezei-, korai- és hegyi juharok (20-40 cm átmérőjűek) és korai nyárak. Igen értékesek a terebélyes platánok is, a nyold nagyobb példány akkoron 4-6 méter kerületű volt. A cserjék közt kányabangita, fekete bodza, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó és fagyal mellett természetesen számos rózsatő is virított itt valaha. A park egyes részeit azóta felújítani igyekeztek, ám anyagiak híján nem sok eredménnyel sikerültek a jó szándékú törekvések. Mára tovább romlott a kert állapota, de még mindig mutatja hajdani gazdagságának tűnő vonásait. Egy gyors szemle 2000 márciusának végén az alábbiakról tudósít: a méretesebb fákból megmaradt 68 kocsányos tölgy, mindegyik egy méternél vastagabb. Közülük az épület melletti három, amelyekből a legnagyobb 113 cm átmérőjű, mind egészséges. A platánokból is szépek élnek itt. Az épülettől távolabbi, a tisztás túloldalán nőtt négy egyed mind vastagabb egy méternél. Belőlük kettő 175- ill. 158 cm átmérőjű. Az épület közvetlen közelében még egy társuk áll 186 cm-nyi, alig távolabb egy -44-


másik pedig 143 cm átmérővel. (Összehasonlításképp: a tágabb térség legnagyobb platánfája a cégénydányádi, volt Kende-kúria parkjában álló „óirás”, amely 722 cm kerületű, azaz 230 cm átmérőjű.) A bejárat közelében, jobbról, sűrűbb faállomány, benne fekete fenyők, többjük borostyánnal befutva és tölgyek, juharok, szilfák. Alattuk néhol ibolyamezők és bársonyos tüdőfű virítanak tavasszal. Az épület kocsifelhajtója szegélyében néhány korosabb életfa (Biota) zöldell. A kúria és parkja 2002-ben magánkézbe került. Védettségét tábla jelzi. Jellemzőbb fás szárúak: erdei fenyő (Pinus ssylvestris) vérszilva (Prunus cerasifera Woodii) bálványfa (Ailanthus altissima) korai juhar (Acer platanoides) mezei juhar (Acer campestre) közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus ) vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) ezüsthárs (Tilia tomentosa) nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mezei szil (Ulmus minor ) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) kocsányos tölgy (Quercus robur) fehér fűz (Salix alba) fehér (szomorú) fűz (Salix alba ssp. vitellina) törékeny fűz (Salix fragilis) rezgő nyár (Populus tremula) Téglás közigazgatási területén található ex lege védett területek adatai: hrsz. 0173/17b 0173/17a 0173/18 0173/26a 0173/26b 0173/27a 0173/27b 0173/28b 0173/28d 0173/28c 0173/28a 0173/29a 0173/29b 0173/30a 0173/30b 0175/4 0176/2 0176/4a 0176/4b 0176/5 0176/6

terület (ha) 0,3585 26,6137 0,1192 1,0058 1,6988 0,0952 1,5497 1,0944 1,6184 2,8915 4,6208 0,4809 0,6126 0,1768 0,1838 0,1515 0,5055 2,0164 2,0790 1,3295 0,9500 -45-


Célok meghatározása Általános célkitűzések 1. A kiemelt jelentőséggel bíró fák, fasorok védelme érdekében nagyobb lehetőséget kell biztosítani a társadalmi részvételre, ezért a helyi rendeletben megfelelően kell szabályozni, illetve összhangba hozni a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel a fás szárúak védelmét, valamint az azzal kapcsolatos lakossági tájékoztatást és a közzétételt. 2. Javasoljuk a helyi védett területek kezelésével megbízni a Zöld kör szervezetet, amely különböző pályázati támogatások segítségével gondoskodhat a területek természetvédelmi kezeléséről (rendszeres bejárása, természetvédelmi teendők ellátása), esetleg új emlékek és területek kijelölése a település közigazgatási területén, amelyet egy tájérték kataszter készítésével érdemes megelőzni (ez számba veszi az értékes épületeket, tanyákat és a fákat, fasorokat). 3. Fokozott figyelmet kell szentelni az építésjogi konzekvenciái miatt, az övezetekhez direktmódon nem köthető 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról) iránymutatásainak, amely leírja: 30/A. § (1) A természetközeli területek: a) mocsár, b) nádas, e) ősgyep, (2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. Ez felülvizsgálandóvá tehet olyan fejlesztéseket, melyek ősgyepeket és azon kívül egyéb, a fentebbieknek megfelelő élőhelyeket érintenek. 4. Törekedni kell a védett területek ökoturisztikai értékeire alapozottan, azok integrálására a térség turisztikai kínálatában való megjelenítésére. 5. Megfontolásra javasolt a Zöld Körrel együttműködve, egy Polgári természetőr csapat felállítása, amelyben szakmai segítséggel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága szolgálhat. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal hatósági, engedélyezési tevékenységébe a releváns és szükséges természetvédelmi szabályozók beépítése, alkalmazása. A fejlesztések során a természetvédelmi szempontok és célok szem előtt tartása. Ütemezés: A program időszakában folyamatosan. Források: Nincs forrásigénye.

-46-


AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSNÁKA CSÖKKENTÉSE Helyzetértékelés Ez a pontja a települési környezetvédelmi programnak újabb keletű, a Környezetvédelmi törvény módosítása során került beemelésre, mint nem kötelező elem. Úgy gondoltuk, hogy a tendenciákat figyelve, valamint az általános törekvéseket látva világszinten, a klímaváltozás/üvegházhatás hatásainak mérséklése felé; beemeltük a környezetvédelmi programban ezeket a teendőket. A csokorba szedett teendők nagy része megemlítésre került a levegőszennyezettséggel, energiagazdálkodással, vagy éppen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos részben, itt összegezzük ezen megállapításokat. Az 1990-es évek gazdasági szerkezetváltásának jelentős szerepe volt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának visszaesésében, a hazai kibocsátások összértékét tekintve, azóta nem történt jelentős változás. A teljes kibocsátás 75%-át az összes tüzelőanyag és üzemanyag elégetését magában foglaló energiaszektor adja. A mezőgazdaság 13%-kal, az ipari folyamatok további 7%-kal járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a hulladék szektor 5%-ot képvisel a leltárban (2007). A közlekedési ágazatban folyamatosan nő a végső energiafelhasználás, s a jelenlegi üzemanyagszerkezetből következően az ágazat szén-dioxid kibocsátása is. Az energia végfelhasználók kibocsátásának döntő hányadát adja a lakossági, intézményi szektor (az összes hazai szén-dioxid kibocsátás mintegy 24%-áért felel). Ebből adódóan az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kulcsterületei az energia ágazat, a közlekedés, a lakossági és a kommunális szektor . Az EU 2020-ra elérendő, legalább 20%-os kibocsátás-csökkentési céljához – a közösségi erőfeszítésmegosztásról szóló megállapodás és az emisszió-kereskedelmi rendszer megújításával foglalkozó irányelv alapján — Magyarországnak is hozzá kell járulnia (viszonyítási érték az 1990. évi kibocsátási szint). Az EU-álláspont szerint új globális klímavédelmi megállapodás esetén a fejlett államok csoportja 30%-os kibocsátás-csökkentést vállal. Az energia- és erőforrás-hatékonyság javítása, az egységnyi termék előállítására felhasznált energia csökkentése hozzájárul a versenyképesség és az energiaellátás biztonságának javulásához. Mindamellett a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás többletköltséget jelenthet. Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatosan nemzeti intézkedési tervek, melyek alapvető célja az Uniós feladatokban meghatározott célok tervezett megvalósítása, születtek. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia az alábbi feladatokat fogalmazza meg a társadalom szereplői számára:

Állami szervek

Régiók

Lakosság

Civil szervezetek Helyi közösségek, önkormányzatok,

 megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása;  támogatási rendszerek felülvizsgálata, átalakítása,  a társadalom szemléletformálásának erősítése, előtérbe helyezése, példamutatás;  klímaváltozás hatásait is figyelembevevő területfejlesztési program és koncepció összeállítása  az éghajlatváltozással kapcsolatos tájékoztatás folyamatos • figyelemmel kísérése;  klímabarát közlekedés  életmódváltás  fogyasztás, anyag- energia felhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele  a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban;  a döntéshozók munkájában való részvétel, társadalmi ellenőrzés;  társadalom mozgósítása, akciók indítása  példamutatás  információk, tapasztalatok cseréje

-47-


egyházak

Üzleti szektor

Média

 anyag- és energiafogyasztás csökkentése a hatékonyság • növelésével párhuzamosan;  vállalati működésének klímabaráttá tétele;•  termékek, szolgáltatás, vállalati profil zöldítése;•  klímabarát kutatások és fejlesztések, klímainnováció;•  társadalmi felelősségvállalás az éghajlatvédelem érdekében;•  a társadalom és a döntéshozók figyelmének felkeltése, folyamatos fenntartása az éghajlatváltozás témakörével kapcsolatban.

A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv meghatározta 2008-2016 között azokat a feladatokat, melyeket az energia racionalizált felhasználása és a megújuló energiaforrás felhasználás irányába történő terelés jegyében meg kell valósítanunk. Az önkormányzatok számára is külön feladatokat határoz meg:

No. 4.2.1.1

4.2.2.1 4.2.2.2 4.2.2.3 4.2.2.4

4.2.2.5

Intézkedés Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján Harmadik feles finanszírozás” - KEOP 5.2 konstrukció Energiafelhasználás mérséklésének ösztönzése a Regionális Operatív Programokban ESCO típusú beruházások elősegítése A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása

Az intézkedés által kiváltott végfelhasználói lépés ésszerű energiaracionalizálási beruházások dinamikusabb energiatakarékossági tevékenység a település rehabilitáció során az energiatakarékosság figyelembe vétele dinamikusabb energiatakarékossági tevékenység jobb energetikai hatásfokú berendezések alkalmazása az intézmények energiafelhasználásának a mérséklődése

A tervezett megtakarít ás 2016-ig [GWh/év] 250

1.750 125-175 125-625 1.250

250

A Nemzeti Környezetvédelmi Program III. szintén meghatározza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos feladatokat:  

Középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, tanúsítása, épületszigetelés). •Helyi megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, földhő, nap- és szélenergia) lehetőség szerinti, decentralizált felhasználása.

Ezen tervek az Önkormányzat számára igen sok feladatot adnak, amennyiben elszántan a megvalósítás irányába mozdulnak el, viszont a környezettudatos, mindamellett költséghatékony gazdálkodás manapság nem képzelhető el az energia és anyag takarékos megoldások alkalmazása nélkül.

-48-



A rendelkezésre álló pályázati források függvényében, valamint a harmadik feles finanszírozás lehetőségeinek mérlegelését követően középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának Intézkedési mód: A pályázatok figyelésével és forrásteremtéssel külső források bevonásával, az energiahatékonysági beruházások tervezése és megvalósítása. Ütemezés: Folyamatosan a program időtartama alatt. Források: A megnyert pályázatok és annak önerejének függvényében.



Helyi megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek a felmérése Intézkedési mód: A rendelkezésre álló megújuló energia potenciál felmérése a rendelkezésre álló adatok függvényében. Ütemezés: 2012. év végére. Források: Nincs forrásigénye.



A felmérés alapján munkaterv kidolgozása az alkalmazásra Intézkedési mód: Munkaterv elkészítése civil szervezetek, lakosság és szakmai szervezetek bevonásával. Ütemezés: 2013. végére. Források: Nincs forrásigénye.



A közbeszerzésekben, önkormányzati beruházásokban fenntarthatósági és energiahatékonysági alapelvek markáns alkalmazása Intézkedési mód: A helyi közbeszerzési dokumentációba történő integrálás, valamint a döntések esetén előtérbe helyezése a fenntarthatóság és energiahatékonysági elveknek. Ütemezés: Folyamatosan a program időszakában. Források: Nincs forrásigénye

-49-


RÖVID TÁVÚ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA (2010 – 2012)

T Á B L Á Z AT Környezetvédelmi célok, környezetvédelmi állapotok elérése érdekében teendő rövidtávú feladatok

-50-


LÉGSZENNYEZÉS Feladat A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése, elsősorban a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatosan. A jegyző hatáskörbe utalt tevékenységekkel kapcsolatos feladatok felmérése, szükséges intézkedések megtétele. Önkormányzati beruházásoknál, fejlesztéseknél a kevesebb kibocsátással bíró, környezetbarát technológiák (fűtés) alkalmazása, preferálása A település belterületén az avar és kerti hulladék égetésének felmérése és ellenőrzése A lakóterületeket érő ipari és mezőgazdasági üzemi eredetű szagemisszió mérséklése érdekében hatósági intézkedések (védőtávolságok előírása, telephelyengedélyek felülvizsgálata, légszennyező telephelyek pontos nyilvántartása) Telephely-engedélyezés során a megelőzés elvét szem előtt tartva csakis korszerű, minimális légszennyezéssel járó technológiák engedélyezése A rendelkezésre álló adatok, a FETIKTVF tájékoztatása alapján a lakosság tájékoztatása a levegőminőségi adatokról

Költségigény

Határidő

Felelős

Végrehajtás

nincs költségigénye

folyamatos

Jegyző

Hatósági, igazgatási munka során

nem ismert

folyamatos

Jegyző


folyamatosan, az őszi és tavaszi időszakban

Jegyző


folyamatos

Jegyző, (FETIKTVF)



folyamatos

Jegyző


Jegyző


folyamatos

Polgármester, Jegyző

Költségvetés, esetleg UMVP


minimum évente a környezeti állapotjelentés közzétételekor

Hatósági, igazgatási munka során Hatósági, igazgatási munka során

Zöldfelületek növelése

4-5 millió Ft

A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen ZAJ ÉS REZGÉS ELENI VÉDELEM

4-5 millió Ft

Feladat A jelentősebb zajforrások (4.sz. főút, vasútvonal környéke) és a források nagyságának meghatározása, akkreditált labor által végzett mérések alapján.

Költségigény

Határidő

Felelős

Végrehajtás

0,5 millió Ft

2011. I. félév

Jegyző

költségvetés

51


A 284/2007. Korm. r. szerinti csendes és védett övezetek kijelölése.


2011. év vége

Jegyző

A határértéket túllépők zajforrások elleni fellépés, szankcionálás.


folyamatos

Jegyző

Rendelet megalkotása Hatósági, igazgatási munka során

A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS

0,5 millió Ft

Feladat

Költségigény

Határidő

Felelős

Átfogó terv készítése a zöldfelületek kialakításáról.

0,5-1 millió Ft

2011. II. félév

Jegyző

2012. év végére

Jegyző, Önkormányzat

-

2012. I. félév

Jegyző, Önkormányzat

-

Végrehajtás település költségvetése

A biológiai aktivitásra vonatkozó előrísok betartása, a településtervezésbe A 2010. nyarán bekövetkezett viharkárok zöldterületekben okozott kárainak felmérése és a szükséges pótlások elvégzése A lakosság bevonása a településkép szépítésébe A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA Feladat Közterületeken lomb, nyesedék begyűjtése vegetációs időszakban és lombhullás idején A város kivezető útjainak folyamatos ellenőrzése, az illegális lerakások megszüntetése, szankcionálás Téglás Város Önkormányzatának 2/2003. (I. 28.) TÖ sz. a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaság fenntartásáról szóló rendeletében foglalt előírások (8.§-15.§) maradéktalan betartása Közterületek, járdák folyamatos seprése a város frekventált területein Járdák, játszótér környékének síktalanítása csak környezetbarát anyaggal történhet (zeolit, kalcium-klorid stb.) A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen

a felmérés eredményének függvényében Nincs költségigénye

0,5-1 millió Ft Költségigény 200.000 Ft/év

Határidő folyamatos

Felelős Jegyző, Községgondnokság Jegyző, Községgondnokság

Végrehajtás település költségvetése

300.000 Ft/év (akár 0% önerő)

folyamatos


folyamatos

Jegyző, községgondnokság

Hatósági, település fenntartási munka során

300.000 Ft/év

folyamatos

Jegyző, Községgondnokság

Költségvetés

200.000 Ft/év

téli időszakban

Községgondnokság

település költségvetése

1.000.000 Ft/év (700.000 Ft/év önerőtől)

52

KEOP pályázat


IVÓVÍZELLÁTÁS Feladat A lakossági fúrott kutak számbavétele, regisztrációja; bejelentések ösztönzése; lakossági felvilágosítás

A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen

Költségigény

Határidő

Felelős

Végrehajtás


2011. I. félév

Jegyző

Költségigény 700 ezer Ft/év

Határidő folyamatos

Felelős Városgondnokság

Végrehajtás költségvetésből


folyamatos

Városgondnokság

helyi médiában


2010 II. félév

Városgondnokság

helyi médiában

2011 II. félév

Városgondnokság

ÉAOP-20095.1.2.D2 10% önerő

Költségigény

Határidő

Felelős

Végrehajtás


folyamatos

Jegyző

-


2011. I. félév

Jegyző

-

-

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS Feladat A belterületi belvízvédelmi művek, eszközök, berendezések állapotának minden évben legalább egyszer, történő ellenőrzése, karbantartása. A lakosság tájékoztatása (helyi médiában) az ingatlan előtt haladó csapadékvíz elvezető árok tisztításáról. Lakosság ösztönzése a csapadékvíz locsolási célból való összegyűjtésére Csapadékvíz hálózat tovább fejlesztése, tervek elkészítése, vízjogi engedélyek beszerzése


pályázati kiírás szerint

700.000 Ft

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS Feladat A meglévő szennyvízhálózatra történő rákötések ösztönzése, illetve a kötelező igénybevétel szerinti szolgáltatás keretei megteremtésének vizsgálata. Akcióterv kidolgozása a szikkasztó aknák elvárható minimum vízzáró képességének vizsgálatára, ellenőrzésére a város

53


közigazgatási területén A korszerűtlen állattartó telepek környékén a hígtrágya elhelyezés ellenőrzése és a környezet szempontjából megfelelő megoldás keresése. A szennyvizek magas szervesanyag szint csökkentése érdekében fel kell mérni a nagyobb kibocsátókat, esetenként előtisztításra kötelezni. A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen


2011. II. félév.

Jegyző

-


2011. I. félév.

Jegyző

-

Költségigény

Határidő

Felelős

Végrehajtás

Nincs költségigénye

folyamatos

Jegyző,

-

-

TELEPÜLÉSI HULADÉKGAZDÁLKODÁS Feladat A megalkotott Települési Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak megvalósítása, annak nyomon követése

Település költségvetése, KEOP 1.1.1/B pályázattal Település költségvetése, KEOP 1.1.1./B pályázattal

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a településen a HHG Kft-vel egyeztetve

1.000.000 Ft/év (30% önerő)

2011-től

Jegyző

Lakossági komposzttelep létesítésének vizsgálata, előkészítés, engedélyezés helykijelölés

500.000 Ft (30% önerővel)

2011. év vége

Testület a rendeletalkotásért, Jegyző

500.000 Ft/év (KEOP pályázatból)

2011 év vége

Jegyző, Városellátó Szervezet

2011. év

Községgondnokság, Jegyző

Saját költségvetés, esetleg KEOP pályázat

Határidő

Felelős

Végrehajtás

folyamatos

Intézményvezetők

költségvetés

Házi komposztálók kiosztása a lakosságnak Évente egy alkalommal elektronikai hulladék és lakossági veszélyes hulladék gyűjtés szervezése A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen ENERGIAGAZDÁLKODÁS Feladat Alacsony hatásfokú hőtermelő berendezések cseréje középületekben, intézményekben

500.000 Ft/év

-

2.500.000 Ft Költségigény berendezéstől függően 54


Energiahatékonysági, takarékossági kampányok elindítása a településen, országos kampányokban való aktív részvétel A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen

kampánytól függően

folyamatos

Jegyző

KVVM

Határidő

Felelős

Végrehajtás

Jegyző, Polgármester

Kerékpártároló: lakossági összefogás, valamint vállalkozói felajánlások is

2011. II. félév

Jegyző, Polgármester

Folyamatos egyeztetés a lakossággal és közlekedési cégekkel

Költségigény

Határidő

500.000 Ft

2010 év vége

Felelős Polgármester a polgári védelemmel, Katasztrófavédelem helyi kirendeltségével együttműködve


folyamatos

Polgármester

Költségigény

Határidő

Felelős


folyamatos

Jegyző

-

KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS Feladat Kerékpáros közlekedés, valamint az autóbusz-közlekedés kapcsolatának biztosítása.

A település helyközi közösségi közlekedési kapcsolatainak javítása.

Költségigény Kerékpár-tároló: darabonként: 250 000 – 2 000 000 Ft Normál körülménye között nincs költségigénye

2012. II. félév

250.000-2.000.000 Ft HAVÁRIA, KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS, REKULTIVÁCIÓ A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen

Feladat Havária intézkedési terv, külső védelmi terv létrehozása, lakosság megfelelő tájékoztatása az esetleges feladatokról Együttműködés a polgári védelem, katasztrófavédelem és társhatóságokkal a havária események elkerülése, hatásainak csökkentése érdekében A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen TALAJ-, ÉS TERMŐFÖLD VÉDELEM Feladat A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény, valamint végrehajtási rendeleteinek folyamatos nyomon követése, betartása

Végrehajtás Település költségvetéséből

500.000 Ft

55

Végrehajtás


A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME Feladat A vízbázison található potenciális szennyezések felmérése VKI vízgyűjtő gazdálkodási tervezés szempontjainak beépítése a helyi vízgazdálkodási feladatokra A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen TERMÉSZETVÉDELEM Feladat Tájérték kataszter készítése (a település és a külterület értékes épített és természeti értékeinek lajstroma)

Helyi jelentőségű védett területek kezelési feladatainak átruházása


Költségigény

Határidő

Felelős


2011 II. félév

Városgondnokság


2012 II. félév

Jegyző

Végrehajtás

Költségigény Nincs (1 millió Ft, amelyet a Zöld Kör pályázati forrásból biztosít és vállalja a 10% körüli önrészt) Nincs (1,2 millió Ft, amelyet a Zöld Kör pályázati forrásból biztosít és vállalja a 10% körüli önrészt) 2,2 millió Ft (a Zöld Kör biztosítja pályázati forrásból)

Határidő

Felelős

Végrehajtás

2011. II. félév

Zöld Kör

Hazai, vagy EU-s forrás,)

2011. II. félév

Zöld Kör

Hazai, vagy EU-s forrás,)

TELEPÜLÉSI SZINTŰ KLÍMAVÉDELEM Feladat Megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek felmérése a közintézményekben Zöld Iroda programban való részvétel

Költségigény

Határidő

0,5 millió Ft

2011. II. félév


2011. II. félév

56

Felelős Jegyző, Polgármesteri Hivatal Jegyző,

Végrehajtás


Energiahatékonysági és energiatakarékossági mintaprogramok kidolgozása Közbeszerzéseknél a környezeti szempontok nagyobb súlyú figyelembevétele A témakör megvalósításához szükséges forrás összesen Összesen

1 millió Ft

2011. II. félév


folyamatos

1-1,5 millió Ft 12,7-15,7 millió Ft

57

Jegyző, Polgármesteri Hivatal Jegyző, Polgármesteri Hivatal

egyéb forrás


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Téglás hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatai

1., Hulladékkezelői engedélyek Tégláson Név

Cím

HAJDU Infrastruktúra Zrt.

4243 Téglás, 0135/9.

Víztec Kft.

8184, Balatonfűzfő Belterület 1500/60.

2., Vizsgált adat: Keletkezett elsődleges hulladék idősora Idősor: 2004 - 2008 Település:

Téglás

Év 2004 2005 2006 2007 2008 Végösszeg

Veszélyes (kg) Nem veszélyes (kg) 210 934 1 974 286 9 550 801 2 220 540 36 677 698 2 895 940 38 540 246 2 860 385 34 531 579 2 538 911 119 511 258 12 490 062

Összesen (kg) 2 185 220 11 771 341 39 573 638 41 400 631 37 070 490 132 001 320

3., Vizsgált adat: Tárgyév:

Keletkezett elsődleges hulladék nemzetgazdasági ág szerint 2008

Település:

Téglás

Veszélyes (kg)

Nemzetgazdasági ág A-MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT C-FELDOLGOZÓIPAR E-VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS 58

375 34 442 645 87 759

Nem veszélyes (kg) 100

Összesen (kg) 475

2 537 908 36 980 553 0

87 759


G-KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS I-SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS Végösszeg

800

0

800

0

903

903

34 531 579

2 538 911 37 070 490

4., Vizsgált adat: Tárgyév:

Keletkezett elsődleges hulladék főcsoportok szerint 2008

Település:

Téglás

Veszélyes (kg)

Hulladék főcsoport

05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és 570 kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó 415 285 hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó 0 hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek 1 055 termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó 6 610 hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó 33 950 820 hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és 2 775 mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 10 283 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, 11 542 szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott 2 165 hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a 6 200 szennyezett területekről kitermelt földet is) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő 122 894 szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz 59

Nem veszélyes (kg)

Összesen (kg)

0

570

0

415 285

239

239

861

1 916

0

6 610

0 33 950 820

63 256

66 031

0

10 283

102 717

114 259

2 370 075

2 372 240

0

6 200

860

123 754


szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és a

5., Vizsgált adat: Keletkezett elsődleges hulladék mennyisége termelők szerint Tárgyév: 2008 Település:

Téglás

Hulladék:

összesen

Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8

Adatszolgáltató ügyfél

Hulladékmennyiség (kg)

HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. - Ipari (hőtechnika) telephely Hajdu Autotechnika Zrt. - Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység HAJDU Infrastruktúra Rt. - Vízmű telephely MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - Üzemanyagtöltő állomás Téglás Város Önkormányzatának Városelláto Szervezete - II. számú konyha Aranykalász Gazdák Szövetkezete - Szárító üzem Lasercut Kft. - Lasercut Ipari és Kereskedelmi Kft. ipari telephely Téglás Város Önkormányzatának Városelláto Szervezete - I. számú konyha

35 994 925 985 190 87 759 800 495 475 438 408

A FEIKTVT által nyilvántartott hulladékadatok Év 2008

Adatszolgáltató telephely megnevezés Üzemanyagtöltő állomás

Hulladék kód 050103

2008

Üzemanyagtöltő állomás

130508

2008

Üzemanyagtöltő állomás

150110

2008

Vízmű telephely

150110

2008

Vízmű telephely

150202

Hulladék Tartályfenék iszapok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett 60

Veszélyes

Keletkezett mennyiség (kg)

igen

570

igen

200

igen

30

igen

15

igen

50


2008

Vízmű telephely

190813

2008

Szárító üzem

130205

2008

Szárító üzem

150102

2008

Szárító üzem

150202

2008 2008

Szárító üzem Szárító üzem Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely

160107 160601

abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Műanyag csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Olajszűrők Ólomakkumlátorok

060101

2008 2008 2008 2008 2008 2008

igen

87694

igen

250

igen

100

igen

50

igen igen

45 30

Kénsav és kénessav

igen

6000

060106

Egyéb savak

igen

4000

060205

Egyéb lúgok

igen

312510

060205

Egyéb lúgok

igen

1575

070213

Hulladék műanyagok

igen

233

070213

Hulladék műanyagok

igen

6

igen

365

igen

10

nem

861

igen

680

igen

6610

igen

33875810

nem

26961

nem

23201

nem

263

igen

400

igen

65

2008

Ipari (hőtechnika) telephely

080117

2008


080117

2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008

Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika)

080201 080501 101211 110111 120101 120102 120103 120109 120120

Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Por tartalmú bevonatok hulladékai Hulladék izocianátok Nehézfémeket tartalmazó zománcozási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő – és mosóvizek Vasfém reszelék és esztergaforgács Vasfém részecskék és por Nemvas fém reszelék és esztergaforgács Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok Veszélyes anyagokat tartalmazó 61


telephely 2008


130110

2008


130110

2008


130205

2008


130205

2008


130205

2008 2008 2008 2008 2008 2008

Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely

150101 150101

elhasznált csiszolóanyagok és eszközök Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Papír és karton csomagolási hulladékok Papír és karton csomagolási hulladékok

igen

3302

igen

92

igen

3046

igen

3260

igen

91

nem

40201

nem

1115

150102

Műanyag csomagolási hulladékok

nem

8953

150102


nem

248

150103

Fa csomagolási hulladékok

nem

14600

Fa csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Veszélyes szilárd porózus mártixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes szilárd porózus mártixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes szilárd porózus mártixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

nem

5400

igen

671

igen

19

igen

282

igen

8

igen

50

igen

2658

150103

2008


150110

2008


150110

2008


150111

2008


150111

2008


150111

2008


150202

62


2008


150202

2008


150202

2008


150203

2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008 2008

Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely Ipari (hőtechnika) telephely

igen

2582

igen

72

nem

100

16117

Vasfémek

nem

1601384

160118

Nem-vas fémek

nem

1

160119

Műanyagok

nem

1610

160708

Olajat tartalmazó hulladékok

igen

1585

160708


igen

270

160708


igen

135

igen

1390

igen

4680

igen

130

igen

35200

170503 170503 170503 190807

Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok

191204

Műanyag és gumi

nem

837

191204

Műanyag és gumi

nem

23

igen

370

igen

10

igen

50

igen

27

200121 200121

2008

2008

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02től


200135


200135

Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

Veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 200121 és 200123 kódszámú hulladékoktól Veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 200121 és 200123 kódszámú hulladékoktól 63


2008 2008 2008 2008

2008

2008 2008 2008 2008

Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység

060205

Egyéb lúgok

igen

91200

110111

Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő – és mosóvizek

igen

75000

110302

Egyéb hulladékok

igen

10

120101

Vasfém reszelék és esztergaforgács

nem

12520

120103

Nemvas fém reszelék és esztergaforgács

nem

311

120109

Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok

igen

1650

120114

Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok

igen

660

150102


nem

6640

Fa csomagolási hulladékok

nem

25360

igen

3939

igen

720

150103

2008

Autóipari gyártásibeszállító tevékenység

150202

2008

Autóipari gyártásibeszállító tevékenység

150202

2008 2008 2008

Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység Autóipari gyártásibeszállító tevékenység

160117

Vasfémek

nem

767080

160708


igen

50

160708


igen

50

nem

214

nem

194

nem

325

nem

170

igen

42

2008

I.számú konyha

200108

2008

I.számú konyha

200125

2008

II.számú konyha

200108

2008

II.számú konyha Lasercut Ipari és Kereskedelmi Kft.

200125

2008

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

130205

Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok Étolaj és zsír Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok Étolaj és zsír Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű64


ipari telephely 2008

Lasercut Ipari és Kereskedelmi Kft. ipari telephely

150110

2008


150111

2008


150202

és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes szilárd porozus mátrixot (pl.azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat

65

igen

13

igen

3

igen

380


2. sz. melléklet: Vízkönyvi nyilvántartási adatok Létesítmény neve

Létesítmény helye

Vizikönyvi szám

Engedélyes neve

I.kút K-21. sz. kút K-36. sz. kút K-24. sz. kút K-39. sz. kút K-37. sz. kút K-38. sz. kút K-34. sz. kút mélyfúrású kút mélyfúrású kút mélyfúrású kút K-40. sz. kút mélyfúrású kút K-42. sz. öntözőkút K-43. sz. mélyfúrású kút talajvíz figyelő kútcsoport (TF-1, TF-2) K-44. sz. öntözőkút talajvíz figyelő kútcsoport talajvíz figyelő kútcsoport K-50. sz. mélyfúrású kút 14. sz. mélyfúrású kút öntözőkút

0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0135 hrsz. 0226/7 hrsz. 010/1 hrsz. 0226/13 hrsz. 09/1 hrsz. 0135/4 hrsz. 0173/1 hrsz. 0194/2, /5, /12 0135/9, 0135/27, 089/4 hrsz. 0226/12 hrsz. 0135/10 hrsz. 0237/47 hrsz.

37/146-1970 37/227-1975 37/149-1970 37/252-1977 37/150-1970 37/205-1960 37/46-1965 37/147-1970 37/237-1976 37/251-1979 37/323-1994 37/357-1997 37/368-1998 37/513-2004 37/518-2004 37/554-2006 37/571-2007 37/573-2007 37/578-2007 37/593-2008 37/612-2009

Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Hajdúsági Iparművek Rt. Csobán József Modul-94 Bt Aranykalász Gazdák Szövetkezet Hajdúsági Iparművek Rt. Sípos Zoltán Önkormányzat Hajdúsági Iparművek Rt. Csobán József Hajdúsági Iparművek Rt. Kozma Mihály Zoltán

II.öntözőtelep, tó öntözőtelep öntözőtelep horgásztó

0226/15 hrsz. 0226/13 hrsz. 0173/31 hrsz.

37/49-1997 37/57-1998 37/155-2006

Csobán Sándor TESZOLG 2000 Kft. Sípos Zoltán

III.melioráció VIII/7/2 sz. csatorna belterületi vízrendezés

Dózsa utca

37/7-1970 37/41-1993

Községi Tanács VB Önkormányzat

0135 hrsz. 0181/4 hrsz. 010/1 hrsz. 09/1 hrsz. 296/2 hrsz.

37/36-1965 37/129-1969 37/198-1976 37/356-1993 37/475-1997 37/668-2008 37/674-2009

Új Élet Mgtsz Új Élet Mgtsz. Hajdúsági Iparművek Rt. MOL Nyrt. Modul-94 Bt. Aranykalász Gazdák Szövetkezet Rácz Árpád

IV.vízellátás Bacsóházi Major sertéstelep Hajdúsági Iparművek Rt. benzinkút vízjogi engedély autókereskedés sertéstelep autómosó

66

Készítette. Téglás Város Önkormányzatának megbízása alapján a. ZÖLD KÖR a Föld Barátai Magyarország tagja. Hajdúböszörmény, 2010

Recommend Documents