Göcsej Kapuja Bak Általános Művelődési Központ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Készítette:
Garamvölgyi György
Oláh István
igazgató
igazgatóhelyettes
Pete Istvánné tagintézmény vezető Gaálné Farkas Valéria
Bödör Ferencné
óvodavezető
gazdasági vezető
TARTALOM BEVEZETŐ I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az intézmény elnevezése 2. Székhelye 3. Telephelye 4. Fenntartója 5. Az alapító okirat száma, kelte 6. Költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám 7. OM azonosító szám 8. Általános forgalmi adó alanyiság ténye 9. Jogállás 10. Az SZMSZ hatálya
II. AZ ÁMK TEVÉKENYSÉGI KÖRE ÉS ANNAK FORRÁSAI
1. Az intézmény tevékenységi köre 1.1.Alaptevékenységek és feladatmutatók 1.2.Az alaptevékenységekre és a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok 2. Szolgáltatások 3. Feladatok, tevékenységek forrása 4. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek III. AZ ÁMK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK RENDSZERE
1. Az ÁMK intézményegységei 1.1. ÁMK Általános Iskola Bak 1.1.2. Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda Sárhida 1.2. ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Bak 1.3. ÁMK Faluház és Könyvtár 2. Az ÁMK egyéb szervezeti egységei 2.1. Gazdasági és kiszolgáló csoport 2.2. Igazgatóhoz tartozó előadók Belső ellenőr - megbízási szerződéssel
IV. AZ ÁMK VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS
1. Az igazgató 2. Általános igazgatóhelyettes 3. Az intézményegység-vezetők 4. A gazdasági vezető 5. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása 6. A helyettesítés rendje 7. Vagyonnyilatkozat tétel 2
V. AZ IGAZGATÓTANÁCS, VEZETŐI ÉS SZAKÉRTŐI TESTÜLET LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSI ELVE, JOGKÖRE, A SZAKALKALMAZOTTI ÉS AZ ALKALMAZOTTI ÉRTEKEZLET
1. Az igazgatótanács 1.1. Tagjai 1.2. Jogköre 1.3. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésében 1.4. Összehívása 1.5. Határozatképessége 2. A vezetői tanács 2.1. Jellege és összetétele 2.2. Feladatköre 2.3. Összehívása 2.4. Működése 3. ÁMK-szintű szakmai munkaközösségek 4. A szakalkalmazotti értekezlet 4.1. Jellege és összetétele 4.2. Döntési jogköre 4.3. Véleményezési és javaslattételi joga 4.4. Bizottság létrehozása 4.5. Összehívása, határozatképessége 4.6.Iskolai és óvodai nevelőtestület 5. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet 5.1.Tagjai 5.2.Véleményezési joga, összehívása 5.3.Határozatképessége 5.4.Tanítási időkeret csökkentése VI. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS, A VEZETŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
1. A kapcsolattartás általános rendje 2. Az igazgatóság és a nevelőtestület 3. Nevelők és a tanulók 4. Nevelők és a szülők VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével, szemben támasztott követelmények 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái 5. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során VIII. AZ ÁMK KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE
1. A szülők közösségei 1.1. Döntési, véleményezési, egyetértési jogköre 2.A tanulók közösségei
3
IX. A MŰKÖDÉS RENDJE
1. Nyitva tartás 2. A vezetők benntartózkodása 3. Az ÁMK létesítményei használatának rendje X. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÁMK-VAL XI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, KAPCSOLATTARTÁS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL ÉS AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL XII. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA
XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
XIV. A KATASZTRÓFA, TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE
XV. DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, AZ IGAZGATÓ ÉS A DIÁKVEZETŐK KAPCSOLATA XVI. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS XVII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA XVIII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG XIX. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA
XX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ZÁRADÉK
4
BEVEZETŐ A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ kialakított és működtetett tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény adatai: 1. Az intézmény elnevezése: Göcsej Kapuja Bak Általános Művelődési Központ továbbiakban mint: Intézmény 2. Az intézmény típusa: Általános Művelődési Központ, 8 osztályos általános iskola, óvoda, művelődési és könyvtári intézményegységgel 3. Székhelye: 8945 Bak Rózsa u 37.székhelyén működik az ÁMK 8 évfolyamos általános iskolája és közművelődési feladatot ellátó intézményegység. 4. Tagintézményei: Napköziotthonos Óvoda Bak 8945 Bak, Rákóczi út 6. Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda 8944 Sárhida Béke u 26. 5. Az intézmény alapítói: Bak Község Önkormányzata (8945 Bak, Rákóczi u. 2/a), Sárhida, Község Önkormányzata (8944 Sárhida, Béke u. 26.) Zalatárnok Község Önkormányzata (8947 Zalatárnok, Petőfi u. 40.). 6. Az intézmény fenntartói: Bak Község Önkormányzata (8945 Bak, Rákóczi u. 2/a), Sárhida, Község Önkormányzata (8944 Sárhida, Béke u. 26.) Zalatárnok Község Önkormányzata (8947 Zalatárnok, Petőfi u. 40.). 7. Alapító okirat száma, kelte: 2008. augusztus 11. 8. Költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: 74000119-10728790 9. OM azonosító szám: 037 580 10. Az intézmény általános forgalmi adó alanyisággal rendelkezik. 11. Az ÁMK jogállása: Az ÁMK önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó és az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. 12. Az SZMSZ hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ normatív kötelező szabályozó ereje nem
6
vitatható. Előírásai a közoktatási intézménnyel kapcsolatban lévők esetében ugyanolyan erővel bírnak, mint a jogszabályok. Az SZMSZ-ben foglaltak megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak, továbbá előírásai az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre: óvodásokra, tanulókra és szüleikre, valamint a civil szervezetekre, a közművelődési intézményt látogatókra is vonatkoznak.
II. AZ ÁMK TEVÉKENYSÉGI KÖRE ÉS ANNAK FORRÁSAI Az ÁMK különböző alaptevékenységeinek ellátása a szervezeti és szakmai tekintetben önálló, egymással együttműködő és tevékenységüket összehangoló intézményegységek működésében valósul meg. 1. Az intézmény tevékenységi köre: A tevékenységi körében meghatározott feladatot alaptevékenységként, teljesítési kötelességgel látja el, az alapító szakmai és gazdasági felügyelete mellett. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Fő tevékenysége: 852010 Alapfoku oktatás 8520 852010 Alapfokú oktatás. Fejlesztő és felzárkóztató oktatás (Differenciált képességfejlesztés: tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakkörök, korrepetáló foglalkozások) Hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő foglalkozások Iskolai mindennapos testnevelés A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő: (enyhe értelem, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, mutista, hiperaktív, dyslexia, dysgrafia, dyskalkulia) gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő: (enyhe értelem, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, mutista, hiperaktív, dyslexia, dysgrafia, dyskalkulia) gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása. Gyógypedagógiai oktatás (konduktív nevelés) Képesség kibontakoztató felkészítés, személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatás, nevelés, felzárkóztató oktatás kislétszámú csoportokban, nem magyarajkú, nem magyar állampolgár tanköteles tanuló (akinek törvényes képviselője nem Magyarországon tartózkodik) oktatása nevelése
7
közös igazgatású közoktatási intézmény, általános iskola feladatokat ellátó összevont 1-4 évfolyamos intézményegységgel bejáró tanulók ellátása Alapfokú iskolai tanulók napközi otthoni, tanulószobai ellátása. Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás. Gyermek- és ifjúságvédelem. Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelési feladatok ellátása Tankönyvellátás Alaptevékenységi kör: 8510
Iskolai előkészítő oktatás 851020 Óvodai nevelés. A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő: (enyhe értelem, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, mutista, hiperaktív, dyslexia, dysgrafia, dyskalkulia) gyermekek integrált nevelése, fejlesztése. A megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő: (enyhe értelem, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, mutista, hiperaktív, dyslexia, dysgrafia, dyskalkulia) gyermekek integrált nevelése, fejlesztése.
9101
910100
8520 5610 5629 9101 8551
852020 562900 562900 910100 855100
9319 6820 5590 8412
Könyvtári, levéltári tevékenység.
Alapfokú művészeti oktatás Éttermi mozgó vendéglátás. Egyéb vendéglátás. Iskolai könyvtári szolgáltatás. Szabadidősport. Sportrendezvények lebonyolítása. Diáksportkör 931900 Egyéb sporttevékenység 682000 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 559000 Egyéb szálláshely szolgáltatás 841214 Szabadidős, közösségi és kulturális szolgáltatás igazgatása
Az alaptevékenységekhez tartozó további TEÁOR számok: 5263 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 5914 Filmvetítés 7733 Irodagép kölcsönzése (beleértve számítógép) 7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 7721 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 7729 Egyéb személyi használatú háztartási cikk kölcsönzése 7311 Reklámügynökségi tevékenység 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás
8
9001 Előadó művészet 9002 Előadó művészeti kiegészítő tevékenység
1.2. Az alaptevékenységekre és a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok Közoktatási tevékenységekre: 1993. évi többször módosított törvény a közoktatásról 2001 évi XXXVII. törvény a Tankönyvpiac rendjéről 130/1995.(X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 17/2005. (II.8.) Kormányrendelet a diákigazolványokról 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 28/2000. (IX.21.) többször módosított OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 16/2004.(V.18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet
Közművelődési tevékenységre: 1997. évi CXL törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (73.§-tól) 2/1993. (I.30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről. 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról. A különböző intézményegységekben a következő végrehajtási rendeleteket kell alkalmazni: 138/1992. (X.8.) többször módosított kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 150/1992. (XI.20.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi ú területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére. 30/2000. (X.11.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről. Gazdálkodásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény Az államháztartásról, működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet A mindenkori költségvetési törvény
9
2. Szolgáltatások az alapító okirat szerint 55.5. Munkahelyi és közétkeztetés 55.51.10.1. Alapfokú oktatásban részesülők étkeztetése 55.51.10.4. Egyéb munkahelyi étkeztetés 70.20.12.4. Oktatási és sportlétesítmény önálló rendeltetési egység bérbeadása 70.20.12.5. Egyéb építmény (épületrész) önálló rendeltetési egység bérbeadása 71.40.14.0. Szórakozási, szabadidős cikk kölcsönzése 74.40.11.0. Reklámfelület biztosítása 80.10. Alapfokú oktatás 80.10.11.0 Iskoláskor előtti oktatás 80.4. Felnőtt-, egyéb oktatás 80.42.20. Egyéb oktatás 92.51.11.0 Könyvtári szolgáltatás 92.62. Egyéb sporttevékenység
3. Feladatok, tevékenységek forrásai önkormányzati támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek). 4. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a közgyűlés által jóváhagyott költségvetési koncepció és a fenntartó által kiközölt, az intézményi éves költségvetés összeállításához kapcsolódó önkormányzati finanszírozásról szóló értesítő; a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket az éves költségvetési rendelet és az intézmény elemi költségvetése tartalmazza.
III. AZ ÁMK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK RENDSZERE 1. Az ÁMK intézményegységei: Általános Iskola Bak Napköziotthonos Óvoda Bak Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda ÁMK Faluház és Könyvtár
1.1. ÁMK Általános Iskola Bak Az ÁMK székhelyén rendelkezésére áll számítástechnika tanterem, technika életvitel tanterem, könyvtár olvasóteremmel, továbbá fizikai és kémiai előadóterem, tornaterem, sportudvar, továbbá az ebédlő, valamint a közös használatú többcélú tér.
10
Az általános iskola vezetését vezető beosztású intézményegység-vezető látja el .
Az intézményegység feladata az integráción belül:
Szorosan együttműködve a családdal biztosítja a 6-14 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését. Sokoldalú együttműködéssel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi demokrácia formáinak felhasználásával. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatásáról. Munkájában épít az ÁMK közművelődési funkciójából eredő lehetőségekre.
Az Általános Iskola Bak részletes működési szabályait az SZMSZ 1. sz melléklete tartalmazza. 1.1.2. Némethy Miklós Általános Iskola és Óvoda Sárhida A tagintézmény vezetését vezető beosztású intézményegység-vezető látja el .
A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3-7 éves korosztály nevelését, 5 éves kortól az iskolai életmódra való felkészítését. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről. Együttműködik az iskolával, velük együtt keresi az intézmények közötti átmenet legjobb módjait. Gondoskodik a fejlődésükben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról. Megfelelően felhasználja az ÁMK közművelődési lehetőségeit. Szorosan együttműködve a családdal biztosítja a 6-10 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését. Sokoldalú együttműködéssel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit az intézményi demokrácia formáinak felhasználásával. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatásáról. Munkájában épít az ÁMK közművelődési funkciójából eredő lehetőségekre.
1.2. ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Bak Az óvoda 50 férőhellyel, 3 foglalkoztató csoportszobával, játékudvarral kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az óvoda élén vezető beosztású intézményegység-vezető, vezető óvónő áll. Az intézményegység feladata az integráción belül:
11
A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3-7 éves korosztály nevelését, 5 éves kortól az iskolai életmódra való felkészítését. Korszerű színvonalon gondoskodik az óvodáskorú gyermekek személyiségének fejlesztéséről.
Együttműködik az iskolával, velük együtt keresi az intézmények közötti átmenet legjobb módjait.
Gondoskodik a fejlődésükben elmaradt gyermekek felzárkóztatásáról. Megfelelően felhasználja az ÁMK közművelődési lehetőségeit.
Működésének részletes szabályait az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza. 1.3.ÁMK Faluház és Könyvtár Az intézményegység feladatait 1 főfoglalkozású művelődésszervező végzi az AMK igazgató irányításával . Feladata: Könyvtár Az ÁMK könyvtári egysége kettős funkciójú – iskolai és közművelődési – könyvtár, amely egységes szervezetben adja meg az általános iskola és a lakóterület könyvtári ellátását. Kielégíti a szakalkalmazottak szakirodalmi igényeit.. Működésének részletes szabályait a 4.sz. melléklet tartalmazza. Faluház:
Lakóhelyi működési területén biztosítja a társadalmi sajátosságokhoz, életkorhoz, a munkakörülményekhez tevékenységhez szükséges egyes feltételeket.
igényekhez, a helyi igazodó művelődési
Klubokat működtet, biztosítja a lakosság részére a közéleti és kulturális informálódás lehetőségét.
Információs és egyéb közhasznú szolgáltatást végez, rendszeres és szervezett lehetőségeket nyújt a közösségek, civil szerveződések vélemény- és információcseréjéhez, segíti a közélet demokratizmusát.
Közreműködik a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, tanfolyamokat szervez meghatározott ismeretek átadása, készségek, képességek fejlesztése érdekében, részt vesz az ÁMK mentálhigiénés programjában, bekapcsolódik az iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatásba.
Közreműködik a művészeti alkotások bemutatásában, rendezvényeket szervez.
Az intézményegység feladata az integráción belül:
Tevékenységszervezéssel segíti az iskola és az óvoda integrált szocializációs fejlesztő munkáját az óvodai, illetőleg a tanórai foglalkozásokon és a szabadidőben.
Az ÁMK szakalkalmazottai közti feladatmegosztást, valamint a működés részletes szabályait az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.
12
2. Az ÁMK egyéb szervezeti egységei:
Gazdasági és kiszolgáló csoport Pénzügyi és gazdálkodási kérdésekben funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egység. Létszáma: 3 fő Ellátja a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével és használatával, a beszámolással, munkaerő-gazdálkodással és bérgazdálkodással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással, valamint a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. Szervezi az épületek szükség szerinti felújítását, az általános karbantartást, a takarítást és az egyéb segédmunkákat. Ellátja az ÁMK-ba érkező iratok központi iktatását és az intézményegységekhez való továbbítását, valamint az irattározást. Végzi az ÁMK vezető és szakmai testületei összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket.
Szervezeti felépítése: Élén a vezető beosztású gazdasági vezető áll. A gazdasági csoport számviteli-pénzügyi csoportból áll. A számviteli és pénzügyi csoporthoz 3 fő gazdasági ügyintéző tartozik, aki, eszközgazdálkodó, pénztáros, könyvelői feladatot lát el, valamint kapcsolt munkakörben a titkári feladatokat. A gazdasági csoporton belüli munkamegosztást a munkaköri leírások tartalmazzák.
2.1. Igazgatóhoz tartozó előadók Belső ellenőr – függetlenített- megbízási szerződéssel. Feladata a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából különösen az alaptevékenység ellátásának, az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának, a létszám- és illetménygazdálkodásnak, a kötelezettségvállalások megalapozottságának, az intézményi működés szabályozottságának, a bizonylati rend és okmányfegyelem helyzetének, a költségvetési beszámoló szabályszerűségének, a befizetési kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, mely feladatokat külső szerv bevonásával oldja meg.
13
IV. AZ ÁMK VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az ÁMK-ban a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, a gazdasági vezető, az intézményegység-vezetők látják el. Az ÁMK vezetését igazgatótanács és vezetői tanács segíti. 1. Igazgató Az ÁMK élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, aki Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a vezetői feladatok összehangolásáért. Gondoskodik az ÁMK pedagógiai-művelődési programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről. Felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. Felelős az intézményi középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért. Vezeti az igazgatótanácsot, előkészíti az igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. Vezeti és előkészíti a szakalkalmazotti értekezletet, és a vezetői tanács értekezleteit. Gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezető egyetértésével – az alkalmazással és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos teljes munkáltatói jogkört. Gyakorolja 50.000 Ft felett a kötelezettségvállalási jogkört. Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. Gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a gyermekek és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az ÁMK szakszervezeti szerveivel és a közalkalmazotti tanáccsal kapcsolatban. Gondoskodik a Szülői Munkaközösség működési feltételeinek biztosításáról, vele tervszerű együttműködést alakít ki. Gondoskodik a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel. Teljeskörűen képviseli az ÁMK-t külső szervek előtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat.
14
2. Általános igazgatóhelyettes Az igazgató távollétében ellátja a vezetői feladatokat Felel a pedagógiai folyamatok ellenőrzéséért Felel a kollektív szerződés betartásáért Felügyeli az intézményi minőségirányítási rendszert, a csoportok munkáját Elkészíti és aktualizálja az intézmény tanügyigazgatási dokumentumait. Engedélyezi a munkavállalók távollétét Koordinálja az intézmények informatikai eszközeinek fejlesztését és karbantartását Kapcsolatot tart a tagintézményekkel Előkészíti a tagintézményvezetőkkel közösen az igazgatótanács döntéseit A helyttesítő jogkör nem terjed ki a közművelődi és könyvtári feladatokra
2.1 Az igazgatói hatáskörök átruházása Az ÁMK-igazgató – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: a) a képviseleti jogosultság köréből: az intézményegység szakmai képviseletét az intézményegység-vezetőkre az intézmény képviseletét gazdasági kérdésekben a gazdasági vezetőre b) gazdálkodási jogköréből: korlátozott gazdálkodási jogkör gyakorlását az ÁMK Számviteli és Pénzügyi Szabályzatában foglaltak szerint az intézmény általános igazgatóhelyettesére. c) kötelezettségvállalási jogkérőből: az 50.000 Ft értékhatárig történő kötelezettségvállalást az igazgatóhelyettesre d) az utalványozási jogkört az intézmény általános igazgatóhelyettesére 50.000 Ft,értékhatárig e) a munka- és tűzvédelmi szervezet, illetőleg felelősök tevékenységének irányítását a gazdasági vezetőre.
3. Az intézményegység-vezetők
Vezetői megbízásukról az igazgatótanács dönt. Felettük a munkáltatói jogokat az ÁMK igazgatója gyakorolja.
Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet.
Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az ÁMK központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. Hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek.
15
Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint az ÁMK Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatában előírt feladatokat.
Ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység működési szabályzatában foglaltak szerint.
Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, és a gazdasági vezetőhöz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit.
Ellátják az igazgató által átruházott korlátozott gazdálkodói és jogkörükbe tartozó feladatokat.
Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn.
Tagintézmények vezetői jogszabályban meghatározottak szerint végzik a tanügyigazgatási feladatokat. Felelősek az intézményegység pedagógiai munkájáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer működéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért.
A művelődésszervező koordinálja az intézményegységek közötti közművelődési tevékenységet, munkája során integrálja a nevelési-oktatási és közművelődési feladatokat.
Gondoskodik művelődési területén a lakóhelyi művelődés alapszintű szervezéséről, továbbá a kulturális és egyéb szolgáltatások szervezéséről.
Szervezi az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel.
Az általános igazgató-helyettes, ellátja az általános szakmai ügyekben történő helyettesítést. Intézményi szinten koordinálja a gyermekvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát.
4. A gazdasági vezető
Határozatlan idejű vezetői megbízását az intézményigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
A működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
Az ÁMK pénzügyi és gazdasági szervezetének felelős vezetője, aki számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet az intézményigazgató egyetértésével.
16
Meghatározza az intézményegységek vonatkozásában a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat és feltételeket.
Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági hivatal munkáját, felelős a tevékenységi körébe tartozó feladatok jogszabálynak megfelelő ellátásáért.
Az intézményegységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt.
Kidolgozza az ÁMK belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási és bizonylati rendet.
Ellenjegyzési és érvényesítési jogkört gyakorol.
Rendszeres kapcsolatot tart a költséghelyek vezetőivel.
Átruházott hatáskörben ellátja a munka- és tűzvédelmi szervezet közvetlen irányítását.
Felelős a Pénzügyminisztérium által előírt beszámolók elkészítéséért az előírt nyomtatványokon, valamint ezen adatoknak elektronikus adatfeldolgozókon történő továbbításáért megfelelő határidőre.
Felelős a gazdasági hivatal által előállított dokumentumoknak az APEH és a PM által előírt határidőig történő megőrzéséért és archiválásáért.
Tevékenységéről az intézményigazgatót folyamatosan tájékoztatja.
5. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása
Az ÁMK nevében aláírásra az ÁMK igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettesítését ellátó egységvezető írja alá.
Az intézményegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, az iskolában és az óvodában a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. A művelődésszervező aláírási jogköre az intézményegység tevékenységi körén belül felkérésekre, tájékoztatókra terjed ki.
Az ÁMK gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a gazdasági vezető. Az 50.000,- Ft összeget elérő, illetve meghaladó kötelezettségvállalásnál mint ellenjegyző ír alá. Tartós akadályoztatása esetén az ellenjegyző, a gazdasági ügyintéző). Pénzfelvétel, banki forgalom körében, csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges.
17
Az igazgató, igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető által aláírt levelek fejbélyegzője:
Aláírásuk mellett ÁMK-körbélyegzőt használnak.
6. A helyettesítés rendje
Az intézményigazgatót távollétében az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Pénzügyi és gazdálkodási ügyekben helyettesítését a gazdasági vezető látja el.
Az intézményigazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató gondoskodik.
Az intézményegység-vezetők és más szervezeti egység vezetői helyettesítési rendjét az egység működési szabályzata tartalmazza.
Az intézményegység-vezetők tartós távolléte esetén az igazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról és díjazásáról. 7. Vagyonnyilatkozat tétel Az ÁMK dolgozói közül vagyonnyilatkozat –tételt a következő vezetők tesznek: Intézményvezető, Intézményigazgató- helyettes, Tagintézmény vezetők Gazdasági vezető,
Vagyonnyilatkozat
Az érintett közalkalmazottak első ízben 2009. június 30-ig kötelesek vagyonnyilatkozat tételre, ezt követően ötévente, jogviszony megszűnését követően haladéktalanul. A közalkalmazott és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodását az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell bevallani. A vagyonnyilatkozat tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat őrzése a munkáltatót kötelezi. Aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megtagadja, megbízását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni. A jogviszony megszűnésétől számított három évig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást nem láthat el. A vagyonnyilatkozatot két példányban a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként különkülön zárt borítékba kell elhelyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen
18
elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A nyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, a másik példány az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja ki. A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartásra, a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg. Ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltételezhető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható, az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja. Meghallgatására érdekképviselet jelenlétében jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. A meghallgatás szabályait szabályzatban kell rögzíteni.
V. AZ IGAZGATÓTANÁCS, VEZETŐI ÉS SZAKÉRTŐI TESTÜLET LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSI ELVE, JOGKÖRE, A SZAKALKALMAZOTTI ÉS AZ ALKALMAZOTTI ÉRTEKEZLET
1.
Az igazgatótanács
1.1. Tagjai: az igazgató az általános igazgatóhelyettes a gazdasági vezető tagintézmény vezetők művelődésszervező 1.2. Jogköre: Dönt: az intézményegység-vezetői pályázat kiírásáról és a pályázat feltételeiről az intézményegység-vezető megbízásáról az intézményegység-vezetői megbízás visszavonásáról az intézményegységek feladatainak összehangolásáról állást foglal a pénzeszközöknek a költséghelyek közötti átcsoportosításáról, a költségkeretek és maradványok felosztásáról állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézményigazgató állásfoglalást kér, illetve amiben az ÁMK Szülői Munkaközösség javaslatot tesz gyakorolja a szakalkalmazotti értekezlet által átruházott döntést, véleményezési hatásköröket Véleményezi:
19
az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket az ÁMK éves költségvetési tervének javaslatát a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket
Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az ÁMK működésével kapcsolatos minden további kérdésben. 1.3. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésében Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában tartandó értekezletet, amelyet az előkészítő bizottság végez. 1.4. Összehívása Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – negyedévenként az intézményigazgató hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok 25 %-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. 1.5. Határozatképessége Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács tagjai 2/3-ának titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az igazgatótanács működtetésének ügyrendi szabályait az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.
2. A vezetői tanács 2.1. Jellege és összetétele Operatív ügyekben az intézményigazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az ÁMK vezető testületei felé. Élén az intézményigazgató áll, tagjai az intézményegység-vezetők, a gazdasági vezető, művelődésszervező, szabadidő-szervező, ifjúságvédelmi felelős, munkaközösség-vezetők, fejlesztőpedagógus, DÖK segítő pedagógus, minőségirányítási csoport vezető, KT elnöke, szakszervezeti titkár, könyvtáros.
2.2. Feladatköre:
20
javaslatot tesz az ÁMK éves munkatervének és az igazgatótanács munkaprogramjának összeállítására,
gondoskodik az igazgatótanács intézkedések kidolgozásáról,
állást foglal a közalkalmazotti tanács elé terjesztendő belső szabályzatok tervezetéről, a képzési, továbbképzési, szabadságolási tervről,
vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását,
félévenként beszámoltatja a gazdasági vezetőt a pénzügyi helyzet alakulásáról, évenként egyszer a tűz- és munkavédelmi helyzetről, a nyári felújítás, karbantartás, nagytakarítás megszervezéséről,
állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézményigazgató előterjeszt,
az ÁMK pedagógiai-művelődési programja alapján kidolgozza a hosszabb távú célkitűzések megvalósításának módjait,
dönt éves munkaprogramjáról, amelynek összeállításánál figyelembe veszi az ÁMK munkatervében szereplő kiemelt feladatokat, valamint az igazgató tanács ajánlásait,
véleményezi az ÁMK munkatervi javaslatát, az ÁMK szakmai munkájáról készült értékelést, beszámolót, állásfoglalását a szakalkalmazotti értekezleten ismertetni kell,
véleményezi az intézményi szintű szakmai munkaközösségek munkájáról szóló beszámolót,
véleményezi az intézményvezetői pályázatra benyújtott vezetési programot, amelyet – a szakmai munkaközösségi vélemények mellett – az alkalmazotti értekezleten ismertetni kell,
vizsgálja és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra építettségét, az óvoda és az iskola, szakmai együttműködését, a közművelődési tevékenységet a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban, a szabadidő szervezését, a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységeket, a gyermekvédelmi és mentálhigiénés munkát, a környezetvédelmi tevékenységet, a diáksport helyzetét,
dönt az intézményen belüli szakmai pályázatok kiírásáról, a pályázatok elbírálásáról és díjazásáról.
állásfoglalásának
végrehajtásához
szükséges
2.3. Összehívása A vezetői tanács munkaprogramja szerint negyedévente tartja üléseit. A működésével kapcsolatos részletesebb szabályokat az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.
21
2.2. Működése A vezetői tanács elfogadott munkaprogramja szerint negyedévente ülésezik.
3.
4.
Érdemi állásfoglalásának kialakításához tagjainak 2/3-os részvétele és a jelenlévők egyszerű szótöbbsége szükséges. Helye van a különvélemény fenntartásának.
Az ülések érdemi előkészítéséért, az állásfoglalások megvalósításának szervezéséért, szükség esetén a döntésre illetékes szerv elé terjesztéséért az intézményigazgató általános helyettese felelős.
Az ügyrendi kérdéseket az SZMSZ 5. sz. melléklete szabályozza.
ÁMK szintű szakmai munkaközösségek
Az intézményben az egységek tevékenységi körébe tartozó átfogó feladatokra ÁMK-s szakmai munkaközösségek működhetnek.
Az ÁMK-s szakmai munkaközösség vezetőjét az intézményigazgató bízza meg a munkaközösség javaslatára. A működés rendjét és a munkaprogramot a munkaközösség fogadja el.
A munkaközösségek vezetői a munkaprogram végrehajtásáról tájékoztatják a vezetői tanácsot.
Véleményezik az intézményvezetői pályázatra benyújtott vezetői programot.
A szakalkalmazotti értekezlet
4.1. Jellege és összetétele
Nevelési-oktatási és közművelődési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Tagjai: az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, nyugdíj mellett foglalkoztatott szakalkalmazottak, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak és a gazdasági vezető. A szakalkalmazotti értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: - a vezetői munkakörök - a tanár, tanító, könyvtáros tanár, gyógypedagógus - óvodapedagógus - művelődésszervező - szabadidő-szervező - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 4.2. A döntési jogkörébe tartozik:
22
Az intézmény pedagógiai-művelődési programjának elfogadása. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása. Az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása. Az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok (szakalkalmazottak) megválasztása. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a vezetési tanács a szakmai munkaközösségek véleményének megtárgyalását követően.
4.3. Véleményezési és javaslattételi joga
A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezetők gondoskodnak.
4.4. Bizottság létrehozása
A szakalkalmazotti értekezlet a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel – meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre.
Az intézményvezetői megbízásban közreműködő előkészítő megválasztásának rendjét az SZMSZ 5. sz melléklete tartalmazza.
bizottság
4.5. Összehívása, határozatképessége
A szakalmazotti értekezletet általában évente 3-szor a művelődési év indításakor, félévkor és a szorgalmi időszak végén kell összehívni.
Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az intézményigazgatótól.
A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt.
23
A szakalkalmazotti értekezlet ügyrendi kérdéseit az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.
4.6. Az iskolai és óvodai nevelőtestület
Az iskolai és az óvodai nevelőtestület gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságokat, amelyeket a közoktatási törvény és végrehajtási rendelete a nevelésioktatási intézmények nevelőtestületeinek hatáskörébe utal, s amelyek nem tartoznak az ÁMK szakalkalmazotti értekezletének hatáskörébe.
5. Az alkalmazotti közösség, az alkalmazotti értekezlet 5.1. Tagjai
Az alkalmazotti közösséget az ÁMK-ban foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja.
közalkalmazotti
jogviszonyban
5.2. Véleményezési joga, összehívása
A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet.
Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az ÁMK átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben.
Az alkalmazotti értekezlet évente legalább egyszer, a művelődési év indításakor, valamint a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti.
5.3. Határozatképessége
Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.
5.4. Tanítási időkeret csökkentése
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját két havi munkaidőkeretre vonatkozóan szervezzük, oly módon, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső nap után, amely a Mt.151.§ (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára. E körbe tartoznak még az előre nem tervezhető tanítás nélküli munkanapok is, továbbá a fenntartói egyetértéssel megállapított egyéb távollétek. A tanítási időkeretet intézményünkben a törvényi előírásokon túl a további esetekben tartjuk szükségesnek: 24
1.tanulmányi , vagy sport versenyre történő kíséret; 2.továbbképzésen való részvétel. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.
VI. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS, A VEZETŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. A kapcsolattartás általános rendje
Az ÁMK részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el.
Az intézmény működési alapelveit, továbbá az intézményegységek együttműködésének elveit részletesen tartalmazza az ÁMK hosszú távra szóló pedagógiai-művelődési programja.
A feladatok összehangolásának igazgatótanács értekezlete.
Az intézményegységek az átmenetek megkönnyítése terén jelentkező szakmai feladatokhoz kapcsolódóan – lehetőség szerint biztosítják a gyermekek továbbjutását, óvodából az iskolába, a szülők kérését figyelembe véve.
Az átmenetek megkönnyítésében való együttműködést az óvoda, valamint az óvoda és az iskola külön megállapodásban rögzíti.
A nevelési egységek együttműködésének színterei az ÁMK-s szakmai munkaközösségek, valamint a gyermekvédelmi tevékenység közös szervezése, illetve irányítása.
A közművelődési egység integráción belüli feladatait a III. fejezet tartalmazza.
Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek az ÁMK éves munkatervében is.
A különböző részterületeken elért eredményeket a vezetői tanács vizsgálja, összességében pedig – mint az ÁMK munkáját összefoglaló értékelés egyik területe – a szakalkalmazotti értekezlet elé kerül.
A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formája a vezetői tanács ülése, de ezen kívül is közvetlen kapcsolatban állnak egymással.
Az ÁMK igazgatója a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját.
egyik
színtere
a
rendszeresen
összehívott
25
Az igazgató és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét.
Az ÁMK igazgatóját az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azokon saját döntésétől függően vesz részt.
2.Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fóruma az igazgató tanács ülései a vezetői tanács különböző értekezletek, megbeszélések Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül is értesíti a nevelőket. A vezetői tanács tagjai kötelesek: A vezetői tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíti az igazgató tanács, a vezetői tanács felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az intézmény vezetőjével.
3. Nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskola munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatnia kell. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban választott DÖK képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. 4. A nevelők és a szülők Az iskola, óvoda egészének életéről, az iskolai, óvodai munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató, vezető óvónő az iskolai, illetve óvodai szülői munkaközösség összejövetelén, az osztályfőnök az osztályszülői értekezleten, az óvodapedagógusok csoportszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek, fogadóórák,
26
szülővel történt előzetes egyeztetés alapján fogadóórák („Szülői est”), nyílt nap, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, ellenőrzőben.
A szülői értekezletek és fogadóórák idejét a Munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az intézmény Pedagógiai – Művelődési programjáról, Óvodai nevelési programról, Szervezeti és Működési Szabályzatról és Házirendről az intézményvezetőjétől kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény Pedagógiai – Művelődési programja illetve Óvodai nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógiai Művelődési program, illetve Óvodai nevelési program megtalálható: az intézmény fenntartójánál, az intézmény igazgatójánál, az intézmény tanári illetve nevelői szobájában.
VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja
A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.
A pedagógiai munka ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.
Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,
27
a szülői közösség, és a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések, következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetője, - az intézményvezető helyettese, - a munkaközösség-vezetők.
A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.
A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás - írásbeli beszámoltatás - értekezlet - óralátogatás - foglalkozás látogatás - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. Az ellenőrzésekről feljegyzést készít az ellenőrzést végző vezető. 5. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció a tanár diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, ezen belül különösen: - A tanítási óra felépítése és szervezése - A tanítási órán alkalmazott módszerek - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések) tanórán kívüli nevelőmunka, osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
28
VIII. AZ ÁMK KÖZÖSSÉGI KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE
1. A szülők közösségei Az iskolában illetve az óvodában a szülőknek a törvény által meghatározott jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében Szülői Munkaközösség működik. Az óvodában az egyes óvodai csoportok, az iskolában az egyes osztályok szülői választják a munkaközösségi tagokat. - Szülői munkaközösség tagjai választják tisztségviselőiket. - Az SZM elnökök a intézményegységek vezetőivel illetve az intézményvezetővel tart közvetlen kapcsolatot. - A szülői munkaközösséget évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az intézményvezetőnek, illetve a tagintézményvezetőknek, itt tájékoztatást kell adni az intézmény feladatairól, tevékenységéről. - A Szülői Munkaközösség működésének részletes szabályait saját szabályzata tartalmazza.
1.1. A döntési, véleményezési, egyetértési jogköre: - Megválasztja saját tisztségviselőit. - Kialakítja saját működési rendjét. - Képviseli a szülőket és a gyermekeket a törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. - Véleményezi az iskola és az óvoda Pedagógiai-művelődési programját, Házirendjét, Óvodai nevelési programot. - Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. 2.A tanulók közösségei A tanulók, érdekének képviseletére Diákönkormányzatot hoztak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK munkáját a nevelőtestület egyik pedagógusa segíti. Az iskolai DÖK az osztályközösségekre épül. A DÖK SZMSZ 6. sz. mellékletben található.
IX. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Nyitva tartás Az ÁMK székhelyén . A kaput hétfőtől péntekig a szolgálatot teljesítő portás reggel 6,30 órakor nyitja és este 19 órakor zárja be. A reggeli nyitás után az épületbe a beosztásuk szerint munkát végzők léphetnek be. A tanulók fogadását az általános iskola intézményegység működési szabályzata állapítja meg.
29
Nyitvatartási idők az intézményekben: Általános iskola: 6,30 órától 17 óráig Óvoda: 6,45 – 17,15 óráig
Hivatali idő az ÁMK központi szerveinél: 8-16 óráig tart. : . A tanítási szünetek alatt, továbbá a pihenőnapokon (szombat, vasárnap), munkaszüneti napokon a közművelődési programok szerint történik a nyitva tartás. Az iskolai nyári tanítási szünetben, 3 hetes időtartamra szünetel, egyébként folyamatosan működik az ÁMK székhelyén levő gazdasági hivatal. Az intézményegységek működésének rendjét – a gyermekek fogadását – az egységek működési szabályzata állapítja meg.
2.A vezetők benntartózkodása A hivatali nyitvatartási időben az igazgató, igazgató helyettes az általános iskola intézményegység-vezetője és a gazdasági vezető az ÁMK székhelyén tartózkodik. A hivatali nyitvatartási időn túl a művelődésszervező ügyeleti rend szerint felel a tanfolyamok foglalkozások rendjéért. Az intézményegységek vezetői benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv melléklete tartalmazza. 3. Az ÁMK létesítményei használatának rendje
Az ÁMK intézményegységei az elhelyezésükre szolgáló helyiségeket rendeltetésszerűen használják..
létesítményeket
és
A tornaterem az iskolai foglalkozási időben iskolai célokat szolgál, egyébként – az intézménnyel létesített külön megállapodás alapján – lehetőséget biztosít a művelődési ház részére is a tornaterem meghatározott mértékben való hasznosítására.
Az ÁMK helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele külön díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik.
X. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÁMK-VAL
Az ÁMK szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit.
A szülők fogadásának rendjét a nevelési intézményegységek működési szabályzata rögzíti.
30
A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az igazgató fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az intézményegységet érinti.
A székhelyén szervezett közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni.
A tornatermi foglalkozások befejezését követően a résztvevőknek el kell hagyni az épületet.
Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a művelődésszervező a felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a portás kísérik figyelemmel.
Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni.
A tornaterem, a tantermek faluház, konyha bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevétel és a külső személyek belépése, benntartózkodása rendjét.
XI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA: KAPCSOLATTARTÁS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL ÉS AZ ISKOLAEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL
Az ÁMK széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi,kistérségi, megyei és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, valamint az egyházakkal.
A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit az ÁMK igazgatója határozza meg. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata.
Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel.
Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény: - Bak Község, Sárhida és Zalatárnok Községek Önkormányzata és irányító szervei - A fenntartó önkormányzatok Cigány Kisebbségi Önkormányzatai - Gyermekjóléti Szolgálattal, - Nevelési-oktatási- közművelődési intézményekkel, - Iskola-egészségügyi szolgálattal, - Környezetvédelmi szervezetekkel,,
31
A Gyermekjóléti Szolgálattal való közvetlen kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az intézményegység-vezetők feladata. Az iskolaegészségügyi szolgáltatóval az általános iskola vezetője tart közvetlen kapcsolatot.
Külső kapcsolataink: Zalaegerszeg város középiskolái (Zrínyi Miklós Gimnázium, Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, Kölcsey Ferenc Gimnázium ….) Zalaegerszeg kistérség óvodái és általános iskolái (közös szakmai programok, versenyek …) Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium (kihelyezett vizuális tagozata működik intézményünkben) Apáczai Csere János ÁMK és Nevelési Tanácsadó Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Deák Ferenc Megyei Könyvtár, József Attila Városi Könyvtár Római Katolikus Egyház Települési önkormányzatok képviselő Gyermek és felnőtt háziorvos Iskolaorvos, védőnő és fogorvos Körtánc Alapfokú Művészeti Iskola Zalaegerszeg
XII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az ÁMK közös rendezvényei: ünnepélyes tanévnyitó gyermeknap ballagás
XIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
Az óvoda és az iskola saját működési szabályzatában határozza meg a vezetők és pedagógusok, valamint más alkalmazottak feladatait a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén.
Ha a balesetet az óvodához vagy iskolához nem tartozó alkalmazott észleli, haladéktalanul meg kell adni a szükséges segítséget, és értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, illetőleg bármely alkalmazottját a további intézkedések megtétele érdekében.
32
XIV. KATASZTRÓFA, TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az ÁMK működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő, oktató, szakszolgálati, művelődési munka szokásos menetét akadályozza, illetve az ÁMK tanulóinak, dolgozóinak más használóinak a biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti (természeti katasztrófa, tűz, robbanásos fenyegetés). Amennyiben bármely érdekelt félnek rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt közölni az ÁMKvezetéssel. Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményről az intézményegység-vezetőt, az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni köteles. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen.
A rendkívüli eseményről értesíteni kell: - személyi sérülés esetén a mentőket (104); - tűz esetén a tűzoltóságot (105); - robbantásos fenyegetésnél a rendőrséget (107); - a fenntartót.
A rendkívüli esemény értékelése után az igazgató vagy megbízottja utasítására a tűzriadónak megfelelően a riasztás után a kiürítési terv alapján el kell hagyni az épületet.
Bombariadó és katasztrófa esetén az ÁMK érvényes kiürítési terve szerint kell eljárni. (8. sz. melléklet)
A tűzvédelmi szabályzatot az SZMSZ 7. sz. melléklete tartalmazza.
XV. DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, AZ IGAZGATÓ ÉS A DIÁKVEZETŐK KAPCSOLATA
Az ÁMK az általános iskola intézményegységén keresztül biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat és az iskola intézményegység vezetőinek kapcsolattartását, továbbá az iskola tanulóinak
33
rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáját az iskolai működési szabályzat rendezi.
A Diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót.
Az igazgató részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen, ahol az általános intézményi szintű kérdésekről tájékoztatást ad.
A diákönkormányzat működéséhez szükséges, a felügyeleti szerv által megküldött pénzeszközök nyilvántartását és kezelését a Gazdasági csoport látja el.
XVI. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS
Az iskolai sport feladatait a .I. S. K. látja el .. A kapcsolattartás az iskolai működési szabályzat szerint elsősorban az iskolai intézményegység-vezető feladata.
XVII.
AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA
Az ÁMK Pedagógiai-Művelődési Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje az igazgató titkárságán, és az intézményegységek vezetőinél kerülnek elhelyezésre. A dokumentumok nyilvánosak, melyek a www.bak.hu honlapon, az intézményben hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont-egyeztetés után az igazgató, vagy az igazgató általános helyettese adhat. Az intézményegységek vezetői saját egységük programjairól, működési szabályzatairól, házirendjéről adnak tájékoztatást. A beiratkozás rendjét a MIP-ben rögzített terv szerint ismertetik.
XVIII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja:
34
A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: -
a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, műsorfüzeteinek terjesztése). A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvényeknek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal és köt szerződést. Szerződéskötés előtt a fenntartó önkormányzat előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény székhelyén és telephelyén reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az igazgató személyesen ad engedélyt.
XIX. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIGÉSZÍTÉS FELTÉTELEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. A Kt. lehetővé teszi, hogy a meghatározott munkateljesítmény elérését, a helyettesítés kivételével az átmeneti többletfeladatok ellátását – különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést – az intézményvezető keresetkiegészítéssel ismerhesse el. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható az intézmény bármely alkalmazottjának, egy alkalomra vagy meghatározott időre. Ez utóbbi esetben havi rendszerességgel fizetendő. 2.A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapításának kötelező eseteit a 24/2000. (VIII. 29.) OM-rendelet tartalmazza a minőségbiztosítási rendszer munkájában való részvétellel kapcsolatban. 3.Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei a következők: Kiemelkedő tanítói, szaktanári munka. (Szakkörvezetés, tehetséggondozás). Eredményes osztályfőnöki munka, közösségteremtő tevékenységek. Szabadidős tevékenység szervezése, lebonyolítása. (Kirándulások, táborozások szervezése.) Intézményi rendezvények, ünnepélyek, versenyek szervezése, lebonyolítása. Innovatív tevékenység. 35
Informatikai eszközök alkalmazása az oktatásban. Bemutató órák tartása. Pályázatok írása, eredményessége. (Nem a helyi alapítványhoz.) A szülőkkel való aktív kapcsolattartás. („Dán” típusú fogadóóra, családi nap szervezése, családlátogatás az 1., 5. évfolyamon.) Pontos, precíz adminisztráció. Aktív részvétel az alapítványi bál szervezésében, lebonyolításában. Közösségépítő, korrekt magatartás az intézmény dolgozóival, tanulókkal, szülőkkel. A teljesítmény pótlék odaítélése intézményvezetői hatáskör.
XX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ-ben nem szabályozott, de kötelezően rendezendő kérdések az intézményegységek működési szabályzatában találhatók. 2. Az ÁMK Szervezeti és Működési Szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. 3. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, amellyel egyidejűleg az elfogadott SZMSZ hatályát veszti. 4. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az ÁMK azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, továbbá azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az ÁMK-val, és meghatározott körben használják helyiségeit. 5. Az SZMSZ előírási vonatkoznak az intézmény minden alkalmazottjára és az intézmény külső használóira. 6. Az ÁMK önálló belső szabályzatai, amelyek fenntartói jóváhagyást nem igényelnek, de az intézmény működéséhez hozzátartozó kérdéseket rendeznek: Közalkalmazotti Szabályzat Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Bizonylati szabályzat és bizonylati album Óvodai és iskolai kiürítési terv
36
ZÁRADÉK Az alábbi szervezeti és működési szabályzatot az Göcsej Kapuja Bak Általános Múvelődési Központ tantestületi értekezlete a 2009.május 12.-én megtartott határozatképes értekezleten 100 %-os szavazattal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
jegyzőkönyv-hitelesítő
Garamvölgyi György igazgató
Bak, Sárhida, Zalatárnok Községek Önkormányzati Képviselő-testületei együttes ülésen 2009 -i …../…… . számú határozatával jóváhagyta a Göcsej Kapuja Bak Általános Művelődési Központ Működési Szabályzatát, amely hó . napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.
NYILATKOZATOK 1. A közalkalmazotti tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.
Reizer Ferencné KT elnök
2. Az ÁMK Szülői Munkaközössége képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásával egyetértettünk, illetve véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.
Kaptur Zoltánné iskolai SZM elnöke ………………….
3. A diákönkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásával kapcsolatban egyetértési jogunkat gyakorolhattuk.
Reizer Ferencné DÖK segítő pedagógus
37
