Készítette: dr inż. Wolański Paweł. Rzeszów, április. This Project is implemented through CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF 1

A lengyelországi, magyarországi, szlovéniai és csehországi célrégiókban található, különböző társadalmi csoportok által irányított és a tradicionális vadon termő növények gyógyszer- és élelmiszerforrásként történő alkalmazását vizsgáló kutatási jelentés elemzése

Készítette: dr inż. Wolański Paweł

Rzeszów, 2013. április

This Project is implemented through CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF

1

BEVEZETÉS A gyógyászati és élelmiszer forrásként alkalmazott gyógynövények, illetve a vadon termő növények mindig is jelen voltak az emberiség és a vidéki ember mindennapi életében. Egy átlagos vidéki lakos találkozik ezekkel a növényekkel erdőben, réten, legelőn, különböző mocsaras élőhelyeken és száraz, napsütötte lejtőkön. Kora tavasztól késő őszig élvezhetik az emberek a növények formai sokszínűségének látványát. Élvezni a természetet, harmóniában élni az évszakokkal gyakran alábecsült szórakozás tekintettel arra, hogy az iparosodott világ megérinti a vidéki településeket és minden változás hátrányosan érinti azok természetességét, ezért egyre kevésbé egészséges és kevésbé barátságos az ember számára. A gyógynövények még fontos forrásai a gyógyszereknek, a kozmetikumoknak és a fűszereknek. Fontos szerepet játszanak még az állatgyógyászatban is. Történelmi szempontból a gyógynövények gyűjtése, előkészítése és alkalmazása során minden egyes lépést bizonyos rejtélyes aura lengett körül, és mindezt körbefonta a vallás és a mágia (Anglielczyk, 2011). Sajnos manapság a falvakban és kis városokban lakó fiatalok életstílusában megfigyelt változások a hagyományos tudás feledésbe merüléséhez vezetnek. Az új generációk a városokban találnak munkát, a földművelés hagyományos formáitól távol. A többgenerációs családmodell egyre kevésbé válik gyakorivá. Mindezen tényezők okozzák azt, hogy a növények hagyományos felhasználása azok gazdag szokásaival karöltve merülnek feledésbe (Szot-Radziszewska, 2005). A XX. század végén Közép-Európában történt politikai valamint gazdasági változások és a központi menedzsment-elvű politika távozása a támogatott helyi kormányok révén a nem iparosított régiók vagy a nagyobb városoktól messze lévő településeken lakó számos ember életfeltételeit befolyásolták. A munkanélküli valamint a szociális segélyre nem jogosult emberek száma növekedett. A demográfiai helyzetet elemezve arra következtethetünk, hogy ezek az emberek munkaképes korúak, fizikailag alkalmasak, de nem képesek megtalálni a helyüket egy új valóságban. Kis területen történő mezőgazdálkodás nem válik jövedelmezővé a szabad piacgazdaságban, bár a mezőgazdasági termékek árainak versenyképesnek kell lenniük. Ezen emberek egy bizonyos része – többnyire férfiak –szakmai átképzésen vesznek részt, és most az otthontól távol dolgoznak, többnyire az iparban és építkezésen. A fiatalok nagy csoportja tanulmányokba fogott, hogy tovább képezze magát. A maradék csoportba tartoznak a férfiak, a nők egy nagyobb csoportja (akik részben kevésbé jól képzettek és korlátozottak azáltal, hogy felelősséggel tartoznak gyermekeik felneveléséért), az idősebb, nyugdíj előtt álló és nyugdíjas emberek. A kísérlet célja, hogy aktivizálja azokat a társadalmi csoportokat, akik készek aktívan részt vállalni a „A vadon termő növények hagyományos gyűjtésének és használatának fejlesztése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésével KözépEurópában” című projekt kivitelezésében. A Budapesti Corvinus Egyetem a projekt vezetőpartnere. A közreműködő partnerek: WWF - WORLD WIDE FUND FOR NATURE (Magyarország) együttműködésben a TRAFFIC hálózattal, Kunadacs Önkormányzata (PP3-Magyarország), Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont (PP4-Magyarország), "PRO CARPATHIA" Podkarpackie Tartomány Fejlesztési és Népszerűsítési Egyesülete (PP5-Lengyelország), Kozjansko Fejlesztési Ügynökség (PP6-Szlovénia), BIT Planota Alapítvány (PP7Szlovénia), Mendel University in Brno (PP8-Csehország) és a dél-morvaországi Brno Régió Regionális Agrárkamara (PP8- Csehország). A projekt célja a kulturális örökség megőrzése és népszerűsítése összefüggésben a vadon termő növények gyűjtésével és alkalmazásával, mely tudás a legsérülékenyebb csoportok életfeltételeinek fejlesztésére alkalmas. Ilyen csoportok például a kis településeken élő férfiak, nők, idősebb emberek és az etnikai kisebbség képviselői. Előre megtervezett kérdőívek alapján becsülték meg a vadon termő növények hagyományos felhasználását felölelő tudásszintet. A közvélemény kutatás kiválasztott településeken Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában és Csehországban került lebonyolításra. Az összesen 282 válaszadó, akik


2

beleegyeztek a kutatásban történő részvételbe, töltötte ki a teljes kérdőívet. Így a lengyelek 112, a magyarok 42, a szlovének 95, a csehek pedig 33 kérdőívet töltöttek ki. A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐKKEL KAPCSOLATOS STATISZTIKÁK A kutatás ott és akkor került lebonyolításra, ahol és amikor a résztvevők beleegyeztek annak kitöltésébe. Például idősebb, nyugdíjas vagy anyák gyermekeikkel történő elfoglaltságaikra tekintettel otthon, így a reggeli és délelőtti órák voltak a legalkalmasabbak a kutatás lebonyolítására. Dolgozó embereket leggyakrabban az esti órákban interjúvoltak meg a munkaidő utáni szabadidőben. A legjobb időszak az otthoni találkozásra az esti órák voltak, mivel addig távol voltak az otthonaiktól. A válaszadók túlnyomó része, 75 %-a nő volt (1. ábra). Lengyelországban és Szlovéniában többnyire nők jelezték hajlandóságukat, hogy beszélgessenek egy kérdezőbiztossal, miközben Magyarországon a válaszadó hajlandóságot jelző férfiak és a nők aránya hasonló volt (2. ábra).

25 %

75 %

Nők

Férfiak

1. ábra: A közvélemény kutatásban résztvevő nők és férfiak százalékos eloszlása összesen.

90 80 70 60 50 40

Nők

30

Férfiak

20 10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

2. ábra: A közvélemény kutatásban résztvevő férfiak és nők százalékos eloszlása.

Leggyakrabban az interjúban történő részvételi hajlandóságról a fiatal embereknél (26-35 évesek, az összes válaszadó 37 %-a) és a felnőtteknél (35-55 évesek, az összes válaszadó 41 %-a) számoltak be (a válaszadók legnagyobb száma Magyarországon és Lengyelországban volt tapasztalható). Idősebb emberek (70 év felettiek) gyakran nyilvánították ki az idegenek iránti bizalmatlanságukat, ezért vonakodtak részt venni egy ilyen kezdeményezésben, amivel megerősítették a korábban tapasztaltakat. Csak Csehországban volt


3

viszonylag magas az interjúztató kérdéseire történő válaszadási hajlandóság ebben a korcsoportban (az összes kitöltött kérdőív körülbelül 20 %-a) (3. ábra). A felmérésben résztvevőket megkérték, hogy határozzák meg a saját, munkaerőpiacon elfoglalt státuszukat. A legnagyobb csoport (mely jelezte a kutatásban történő részvételi hajlandóságát) az alkalmazottak voltak, és a munkájuk nem volt kapcsolatban a mezőgazdasággal (az összes válaszadó 50 %-a). Zavarba ejtőnek tűnik az adat (kivéve a lengyel és a magyar válaszadókat), mely szerint a földművesek és a munkanélküliek igen kis csoportja érdeklődött a felmérésben történő részvétel iránt, pont azok az emberek, akik a gyógynövények ismeretét és azok felhasználását, valamint gyűjtésének módszerét tudták volna átadni és alkalmazni és gyakran nem kielégítő életkörülmények között élnek. Másrészt pedig bíztató, hogy néhány országban (Csehországban a legtöbb válaszadó) azok az emberek érdeklődnek a gyógynövények gyűjtése és felhasználási módjaik iránt, akik már befejezték a szakmai karrierjüket, és bár nyugdíjasok, még szert akarnak tenni új ismeretekre (4. ábra).

26-35

36-55

56-70

>71

3. ábra: Az egyes korcsoportba tartozók százalékos eloszlása (a teljes felmérésben illetve csak Csehországban).

diák

munkanélküli

alkalmazott

mezőgazdasági dolgozó

nyugdíjas

anya

egyéb

4. ábra: A válaszadók munkaerőpiacon elfoglalt státusza.

A válaszadók, akik eldöntötték, hogy részt vesznek a kutatásban és aktív dolgozók, jóval nagyobb számban dolgoznak közel a lakóhelyükhöz, és ez az elv megfigyelhető a csehországi és a magyarországi válaszadók között. A segítő turizmus ötlete a leggyakoribb volt a szlovén válaszadók körében, és kicsit ritkább, de még ugyancsak gyakori a lengyel válaszadók között (5. ábra). Feltételezik, hogy válaszadók erre a kérdésre adott válasza nagymértékben függött a nagyvárostól vagy ipari központoktól való távolságtól, ahol a munkalehetőségek jobbak, és úgy tűnik, hogy a képzettségnek megfelelő jobban fizetett munkát könnyebben találni. A válaszadók beszámoltak arról is, hogy készek a rendszeres ingázásra kivéve akkor, ha az otthonuk és


4

a munkahely közötti távolság meghaladja a 30-50 km-t. A nem a lakóhelyükön dolgozók világosan kijelentették, hogy a helyi munkaerőpiacukon hiányoztak a munkalehetőségek, ezért kényszerültek máshol is munkát keresni. A másik általános, bár kevésbé gyakori ok volt az, hogy képtelenek a szakképzettségüknek megfelelő munkát találni, vagy a lakóhelyükön található munkáltatók által ajánlott bér túl alacsony (6. ábra). 80 70 60 50

helyben dolgozók

40 30

más településen dolgozók

20 10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

5. ábra: A válaszadók eloszlása a lakó- és munkahely elhelyezkedésének függvényében.

helyben nincs munkalehetőség

munkanélküli, mert nincs a képesítésének megfelelő munka

mert helyben alacsonyak a fizetések

6. ábra: A segítő turizmus okai a falvakban és kisvárosokban lakók között.

A válaszadókat megkérték arra is, hogy részletezzék a tanulmányaikat. Az alapképzettséggel nem rendelkező lengyel válaszadók aránya volt a legnagyobb. Talán ennek az volt az oka, hogy Lengyelországban a válaszadók nagy csoportja az idősebb korcsoportba tartozik, akik 56 évesek vagy idősebbek. Ők többnyire gazdálkodók, akik között az alacsony képzettségűek aránya még magas. A felsőfokú képzettségűek legnagyobb arányát Szlovéniában (az összes válaszadó 46 %-a), és a legkisebb arányát Magyarországon (az összes válaszadó 23 %-a) jegyezték fel. A válaszadók leggyakrabban középiskolai végzettségűek (összehasonlítható szint az összes országban), és a legtöbben Csehországban tartoznak ehhez a csoporthoz a válaszadók (7. ábra).


5

nincs befejezett iskola

általános iskola

középiskola

felsőfokú végzettség

7. ábra: A válaszadók iskolai végzettsége.

A válaszadók nem nyilatkoztak etnikai csoporthoz való tartozásukról. Csak 8 ember Lengyelországban és ugyanennyi Magyarországon fejezte ki helyzetét ezen a téren. Ezek az emberek Lengyelországban a válaszadók 10 %-át, míg Magyarországon a 25 %-át tették ki (8. ábra). 120 100 80 Igen

60

Nem

40 20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

8. ábra: Etnikai csoporthoz való tartozás.

A kérdésre, hogy mióta laknak a jelenlegi lakhelyükön, majdnem mindenki egyhangúan kijelentette (kivétel nélkül minden országban), hogy több mint 10 éve lakik ott. Az ugyanazon a helyen lakók részaránya Lengyelországban volt a legnagyobb (92 %), csekély mértékben alacsonyabb Szlovéniában (83 %) és a legalacsonyabb Csehországban (78 %).


6

kevesebb, mint 10 éve

több, mint 10 éve

9. ábra: A jelenleg kevesebb vagy több, mint 10 éve a lakóhelyén élők eloszlása.

Meg kell jegyezni, hogy a válaszadók nagy aránya az összes, a kutatásban szereplő országban magába foglalta azokat is, akik a lakóhelyükön kívül vállaltak munkát, főleg annak köszönhetően, hogy nem voltak képesek munkát találni a lakóhelyükön. Ezek az eredmények előrevetítik a városi elképzelést, melyet Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és az utóbbi években a nagy lengyel városok szomszédságában (például Krakkó vagy Varsó) már régóra megfigyelnek. Azok a falvak és kisvárosok ezen a területen megszűnnek mezőgazdasági területként működni, melyek élelmiszereket termeltek. Ezek külvárosi területekké válnak, a pihenés és kikapcsolódás helyszínévé a városban dolgozók számára. Néhány helyen, régebben mezőgazdasági művelésű területek építési területté változnak, és a piaci áruk egyre magasabbra szökik. És végül, a kutatás általános részének végén, a válaszadókat az információforrásaikról kérdezték. Nem meglepő, hogy a legtöbb ember a televíziót jelölte meg fő információforrásként. A válaszadók százaléka az egyes országokban, akik használnak ilyen információforrásokat, hasonló volt az összes, a kutatásban résztvevő országban, és mértéke 26 %-tól (Szlovéniában) 35 %-ig (Magyarországon) terjedt. Információforrásként a napi sajtót kisebb számú megkérdezett jelölte meg, számuk 18 %-tól (Csehország) 27 %-ig (Magyarország) terjedt. Meg kell jegyezni, hogy Lengyelországban viszonylag nagy csoport kap információt rádión keresztül (10. ábra), ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy széles körben sugároznak a szórakoztató és információs rádióállomások, kivéve a vallási alapú rádióállomások, melyek társadalmi és politikai nézőpontokat is bemutatnak. Ezek az információforrásokat leggyakrabban idősebb, 55 év feletti emberek használják. Ezen csoport részaránya a válaszadók között Lengyelországban viszonylag magas volt.

tv

rádió

újság

internet

egyéb

10. ábra: A napi információ forrás diagramja és a legkedveltebb információforrások grafikonja.

A kutatásban résztvevő összes ország közül azonban Lengyelországban volt a legalacsonyabb az információforrásként az internetet használók aránya. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a lengyel válaszadók főleg nyugdíjasok és az idősebbek, akik legalább 56 évesek, alacsonyan iskolázott emberek és mezőgazdasági dolgozók, ezért ez a társadalmi csoport vonakodik megtanulni és használni a különböző műszaki újdonságokat. Információforrásként az internetet széles körben használják a fiatalok, amit például a Kozjansko Fejlesztési Ügynökség tanulmánya igazolt Szlovéniában (PP6). A válaszadók ezen csoportjának tagjai fiatalabbak, mint 35 év, felsőfokú végzettségűek, hallgatók és a mezőgazdaságtól eltérő, különböző gazdasági területeken dolgozó alkalmazottak voltak. Érdekes módon ez a csoport ritkán használta a televíziót információforrásként. A vélemény, hogy az internet átfogó információforrásként az egyetlen eszköz, mely


7

fejleszti a fiatalok kreativitását, így az innovatív ötletek forrása és majdnem minden tudományágat magában foglal, nagyon megszokott válasz volt. Másrészt a televízió nem elegendő információ darabkát vonultat fel, és igen gyakran elnyomják benne az objektivitást. A KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBAN SZEREPLŐ KÉRDÉSEK ELEMZÉSE 1. kérdés: Ahogy a kutatásban a válaszadók nyilatkozták, a növényekkel és a botanikával kapcsolatos tudásuk nagy, átlagos, alacsony vagy nincs. A válaszadók legnagyobb százalékban átlagos növényekkel kapcsolatos ismereteket jeleztek: Lengyelországban az összes válaszadó 56 %-a, míg Csehországban az összes válaszadó 58 %-a. Azonban alacsony szintű botanikai ismeretekről nyilatkozott az összes magyar válaszadó 44 %-a és a szlovén válaszadók 45 %-a (11. ábra). A kutatásban résztvevők vidéki és kis településeken laknak, így feltételezhető, hogy a botanikai tudás általános, de a gyakori, közvetlen kapcsolatuk a természettel folyamatosan támogatja az egyéni megfigyeléseket és tapasztalatokat, főleg akkor, ha az a lakóhelyükhöz közel van.

nincs

kicsi

átlagos

nagy

11. ábra: Növényekkel és botanikával kapcsolatos tudás.

A 2. kérdés azokat a válaszokat elemzi, hogy honnan származik a növényekkel és használatukkal kapcsolatos tudás. Úgy találták, hogy a válaszadók tudása, mely az idősebb családtagokról szállt át rájuk (a generációról generációra öröklődés sémájának megfelelően), és a legnagyobb százalékban a lengyel válaszadók (az összes válaszadó 45 %) nyilatkoztak így a tudásuk forrásával kapcsolatban. Ennél a pontnál még egyszer ki kell hangsúlyozni, hogy ezen országból a válaszadók nagy százaléka volt mezőgazdasági dolgozó, idősebb és kevésbé képzett ember. Ugyanígy a szlovéniai válaszadók gyakran jelezték ezt a módot a növényekkel kapcsolatos tudásukkal és alkalmazásukkal kapcsolatban (38 %-os válaszadási arány). A szakirodalomból származó botanikai tudás gyakran választották a válaszadók Csehországban (az összes válaszadó 33 %) és Szlovéniában (30 %-os válaszadási arány). Az iskolában tanult növényekkel kapcsolatos tudást és felhasználást jelölt meg a lengyel válaszadók 30 %-a, míg ez a forrás a csehországi válaszadóknál volt a legkisebb (az összes válaszadó 21 %-a) (12. ábra).


8

szakirodalom

iskola

generációról generációra öröklődött (a családon belül)

egyéb

12. ábra: A növényekkel kapcsolatos tudás és azok használata.

A botanikával kapcsolatos tudás megszerzése, vagy általánosabban a természettel kapcsolatos tudás gyakran van kapcsolatban az ember szakmájával (mezőgazdasági dolgozó, erdész, stb.). Az idősebb emberek által a fiatalabb generációnak átadott tudás lehetővé teszi a regionális közösségtudat fenntartását, és azt, hogy számos növényfaj neve és a növénnyel kapcsolatos tudás illetve annak alkalmazása a helyi nyelvjárásban fennmarad (Pirożnikow, 2008). 3. kérdés: A kutatásban résztvevők szerint a növényekkel kapcsolatos tudás és azok alkalmazása a mindennapi életben elenyészőnek bizonyult. Magyarországon a válaszadók csak 20 %-a, Szlovéniában 12 %-a, Csehországban 9 %-a és Lengyelországban 2 %-a erősítette meg a nyomtatott anyagok létezését, melyekből a tudását szerezte. A válaszadók többsége jelezte, hogy a tudása csupán a fejében van, és nem találkozott tanulmányokkal ebben a témában: így vélte a legtöbb válaszadó Lengyelországban (az összes válaszadó 98 %a), Csehországban (az összes válaszadó 91 %-a) és Szlovéniában (az összes válaszadó 88 %-a) (13. ábra). Ezek az eredmények jelzik, hogy sürgősen szükséges összegyűjteni, rendszerezni és fejleszteni az etnobotanikai ismereteket. Így lehet megőrzni ezt a tudást nem csak a jövő generációinak, hanem más országok, Európa más régióinak lakosai számára is. 120 100 80 60 40 20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

igen

nem, csupán a fejemben

PP8

13. ábra: A növények és felhasználásukra vonatkozó tudás forrásával kapcsolatos adatok.

4. kérdés: A válaszadókat, akik a növényekkel kapcsolatos tudásukról és azok felhasználásáról nyilatkoztak, megkérdezték, hogy vajon ismereteiket alkalmazzák-e a mindennapi életben. Ahogy várható volt, a megkérdezett válaszadók többsége használ növényeket a mindennapi életben, de nagyon ritkán. Leggyakrabban így válaszoltak Csehországban (63 %) és Lengyelországban (61 %). Ugyanakkor az emberek


9

egy csoportja, akik hajlandóak növényeket használni a mindennapi életükben, Szlovéniában (az összes válaszadó 38 %-a) és Magyarországon (az összes válaszadó 35 %-a) élnek. Azon emberek százalékos részaránya alacsony volt, akik kijelentették, hogy nem használnak növényeket a mindennapi életükben, és az arányuk nem haladta meg a 15 %-ot egyik, a kutatásban résztvevő országban sem (14. ábra).

Igen, gyakran használom

Igen, bár nagyon ritkán használom

nem használom

14. ábra: A válaszadók növényekkel kapcsolatos tudása és azok használata a mindennapi életükben.

A növényeket a mindennapi életben hajlandóak használni az emberek, de valószínűleg a fő akadály az alkalmazásuk lehetőségeinek elégtelen tudása. Az aggodalom, hogy néhány növény mérgező, azt jelentheti, hogy inkább nem kísérleteznek azokkal, és csak a néhány jól ismert fajra fókuszálnak. Érdemes megjegyezni, hogy az elégtelen élelmiszerellátás problémája ennek ellenére létezett a háború utáni időszakban a XX. század közepén, és ez majdnem teljesen eltűnt, éppen a szegény vidéki közösségekben. Az elégtelen élelmiszerellátás idejében, főleg tavasszal minden növényt gyűjtöttek, melyet változatos éltelek készítéséhez lehetett felhasználni (Łuczaj, 2004; Angielczyk, 2011). Ezen kívül manapság az embereknek nagyobb hozzáférésük és több bizalmuk van a hagyományos gyógyszerekhez. Ez a tény fokozatosan nyomja el a különböző betegségek és állapotok házilagos kezelési módjait. A gyógyszertárakban elérhetőek a gyógyszerek, könnyedén hozzáférhetőek és egyszerű a használatuk, így helyettesítik a gyógynövényeket. A közegészségügyi szolgáltatás az emberek bizalmából gyarapodik. Ezzel szemben kevesen bíznak a saját ismeretekben- kevesen tartják magukat szakértőnek a vadon termő növények termesztésében és azok használatában. 5. kérdés: A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy vajon szélesítené-e a vadon termő növényekkel és a használatukkal kapcsolatos tudását. A kutatásban résztvevő minden országban a leggyakoribb válasz igenlő volt, a pozitív válaszokat a legnagyobb számban Szlovéniában (az összes szavazat 86 %-a) és Lengyelországban (az összes szavazat 82 %-a) jegyezték fel. A vadon termő növényekről megszerzett tudást a mindennapi életben alkalmazni vonakodók voltak a legnagyobb számban Magyarországon és Csehországban (az összes válaszadó 30 %-a) (15. ábra).


10

100 80 60

igen

40

nem

20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

15. ábra: A vadon termő növények és használatukra vonatkozó tudás szélesítése.

A kérdésre nemleges választ adó emberek elmagyarázták, hogy időhiánynak köszönhetően nem érdeklődtek a kérdésben szereplő téma iránt, nem érdekli őket a természet. Abban egyetértettek, hogy ez a tudás nem lenne hasznos a munkájuk során vagy nem érdekeltek ebben a témában a fiatal koruk miatt, vagy pont ellenkezőleg, túl idősek és ez a tudás nem lenne hasznos számukra. Ugyanakkor kijelentették, hogy amennyiben szükségük lenne a tudásra, boldogan megtanulnák. 6. kérdés: A kutatásban résztvevőket megkérdezték arról is, hogy az élet mely területén használja a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudását. Bármilyen héttérrel is rendelkeztek, a válaszadók majdnem az összes, a kutatásban résztvevő országban kijelentették, hogy a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudás gyógyászati célokra a leghasznosabb: Magyarországon az összes válaszadó 48 %-a, Lengyelországban 31 %-a, míg Csehországban 30 %-uk gondolta így. Vadon termő növényekkel kapcsolatos élelmiszer célokra alkalmazott tudásról nyilatkozott az összes válaszadó 37 %-a Szlovéniában, 28 %-a Lengyelországban, 27 %-a Magyarországon és 21 %-a Csehországban. A XVIII. században Lengyelországban nagyon magas volt az élelmiszerforrásként használt vadon termő növények száma, mely több mint 130 fajt tett ki. Etnobotanikai tanulmányok jelzik, hogy idővel azonban számottevően csökkent ez a szám, és a XX. század közepére csak 50 faj volt (Łuczaj, 2008). Vadon termő növényeket dekorációs célokra használnak néhány országban. A válaszadók nagy csoportja, azaz kb. 23 %-a Csehországban és 20 %-a Lengyelországban és Szlovéniában használja a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudást az otthona dekorálására kora tavasztól őszig. Leggyakrabban ezeket a növényeket a lakóhelyük közelében gyűjtik és az év különböző időszakaiban kizárólag otthoni dekorációs célokra használják. Érdemes megjegyezni, hogy a lengyel válaszadók 10 %-a használja a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudását vallási célokra. Vadon termő gyógynövények a lengyel kultúrában jelennek meg különböző ünnepeknél, többek között: Pünkösd, virágfüzérként az Úr napi körmenet végén és a körmenetben. Ekkor a virágokat a földre dobják, így díszítik a körmenet útvonalát, mely viszi a szentségtartóba rejtett Oltári Szentséget. A szüreti koszorúknak vannak megszokott komponensei, melyeket tavasszal húsvétkor szentelnek fel a templomokban Virágvasárnap, éppen húsvét előtt. Fűzfa barkát gyakran használják a gyertyák dekorálására a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén (Szot-Radziszewska, 2005). A válaszadók úgy találták, hogy a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudást alkalmazzák a szépségápolásban is, leggyakrabban a válaszadók Magyarországon (az összes válaszadó 12 %-a) és Csehországban (az összes megkérdezett 10 %-a) jelezték így (16. ábra).


11

35 30 25 20 15 10 5 0 élelmiszer gyógyászati szépségápolási

élelmiszer

gyógyászati

szépségápolási

vallási

dekorációs

vallási

dekorációs

egyéb

egyéb

16. ábra: Az élet különböző területein alkalmazzák a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudást.

7. kérdés: A válaszadók gyakran igennel válaszoltak a kérdésre, amelyben a vadon termő növények és részeik gyűjtésének gyakoriságát firtatta. Vadon termő növényeket rendszeresen gyűjt a szlovén válaszadók 40 %-a és a csehországi válaszadók 21 %-a. Vadon termő növényeket gyűjt a válaszadók 61 %-a Csehországban, 54 %-a Lengyelországban és a megkérdezettek 42 %-a Magyarországon. Megjegyezzük, hogy szignifikáns differencia volt a magyarországi partnerek, Kunadacs Önkormányzata (PP3) és a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont (PP4) eredményei között (PP4). Az első partner esetében a válaszadók többsége (az összes válaszadó 71 %-a) jelentette ki, hogy nem szednek vadon termő növényeket azok természetes élőhelyén. Másrészt az összes válaszadó 80 %-a a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpontban azt nyilatkozta, hogy gyűjtenek vadon termő növényeket rendszeresen vagy alkalmanként azok természetes élőhelyén (17. ábra).

nem

igen, rendszeresen

igen, néha

17. ábra: A válaszadók, akik gyűjtenek vadon termő növényeket azok természetes élőhelyén.

Vadon termő növényeket vagy azok részeit többire azok gyógyászati vagy élelmiszer tulajdonságai miatt gyűjtik. Azokat otthonok díszítésére és a szépségápolásban is használják. Ritkán a vadon termő növények és azok részeinek gyűjtési folyamata természetes élőhelyeken, főleg ha kereskedelmi céllal történik, hozhat néhány negatív hatást. Például nagy mennyiségben történő, ritka, védett növényfajok ellenőrzés nélküli gyűjtése néhány régióban Lengyelországban, a források kimerüléséhez vezethet, és ráadásul az élőhely leromlásához, melyben éltek. Ezt a helyzetet mindenképpen el kell kerülni (Łuczaj, 2004). A változások a félig természetes füves területek kezelésében, a kémiai peszticidek használatában, az állandó


12

műtrágyázás bevezetése, gyepek létesítése ott, ahol ruderális növények vagy vízelvezető tőzeg mezők vannak - ezek fokozatosan idézik elő a vadon termő növények eltűnését (Pirożnikow, 2008). 8. kérdés: A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy ismernek-e olyan helyet, ahol gyűjthető vadon termő növények vannak. Igenlő választ kaptak a leggyakrabban a válaszadóktól Csehországban (az összes megkérdezett 79 %-a). A válaszadók Magyarországon (az összes válaszadó 64 %-a), Szlovéniában (az összes válaszadó 63 %-a) és Lengyelországban (az összes válaszadó 58 %-a) járatos volt a vadon termő növények lelőhelyét illetően (18. ábra). A válaszadók leggyakrabban olyan helyeket jelöltek meg, melyek a lakóhelyük közelében vannak, úgy mint közeli legelő, kiskert, gazdaság, műveletlen földterület. Olyan helyeket is jeleztek, melyek távolabb vannak a házuktól, többek között erdőszélek és erdők, hegyek, emelkedők, autóutaktól messze eső területek. A válaszadók járatossá váltak ezeken a helyeken a kirándulások miatt. Gyakran ismerték ezeket a helyeket a munkájukból adódóan. A pontos tárgyi tudást segíti az a tény, hogy képesek jelezni a speciális élőhely nevét, ahol bizonyos fajokkal találkozott. Például a válaszadók jelezték Magyarországon Kémes falut, Sellyét, Felsőszentmártont, az Ormánság erdeit; a szlovén válaszadók: Šmohor, Trnovo, Vogrsko, Ozeljan, Trnovo, Lig, Čavn; és végül a vadon termő növények fajait Csehországban a következő helyeken: Opatov, Trebic, VranovnadDyjí és Hodslavice.

90 80 70 60 50 40

nem igen

30 20 10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

18. ábra: Ismeret a vadon termő növények természetes élőhelyének pontos hollétéről.

9. kérdés: A kutatásban résztvevőktől megkérdezték azt is, hogy észleltek-e az utóbbi években ezeken a helyeken valamilyen változást a vadon termő növények jelenlétével kapcsolatban, például csökkent az egyedszámuk, vagy néhány növény faj eltűnt, vagy újak tűntek fel. Az összes válaszadó 79 %-a Csehországban és 70 %-a Szlovéniában és Lengyelországban nem tapasztalt ilyen változást. A vadon termő fajok természetes élőhelyét tekintve a legtöbb változást a kutatásban résztvevők Magyarországon (az összes válaszadó 72 %-a) tapasztalták (19. ábra). Ennek megfelelően számos faj, melyet régebben természetes élőhelyén gyűjtöttek, ma már nem található meg azon a helyen, más fajok elnyomták azokat, ezért néha már csak szórványosan fordulnak elő. A válaszadók szerint ez a jelenség eredményezi a mezőgazdaságilag felhagyott területeket, melyek a másodlagos szukcesszió eredményeként benépesül fényelnyelő bozóttal és fa fajokkal. Így változik a vegetáció profilja és a rá jellemző fajösszetétel. A válaszadók más országokban, noha kisebb mértékben, bizonyos élőhelyeken negatív hatásokat jegyeztek fel. Említették néhány faj hiányát, melyek még a múltban nem voltak elterjedtek. A többiek szerint bizonyos gyógynövény fajok száma csökkent. Másrészt a válaszadók feljegyezték olyan fajok jelenlétét, melyek ott nem voltak szokványosak, vagy nem emlékeztek, hogy valaha is látták volna azelőtt. A jelenlegi botanikai tudomány invazív fajoknak ismeri ezeket. Néhány esetben a válaszadók beszámoltak vadon termő fajok eltűnéséről, mely


13

összefüggésben van a mezőgazdasági termelés intenzívvé válásával illetve a magas fokú műtrágyázással, a hígtrágyázással és a kémiai növényvédőszerekkel. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

nem igen

PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

19. ábra: Megfigyelt változások a vadon termő növények jelenlétével kapcsolatban az elmúlt években.

10. kérdés: Az irányított interjú alatt a válaszadókat megkérdezték arról is, hogy milyen felhasználási céllal gyűjtik a növényeket, vagy növényi részeket. A megkérdezettek válaszai igazolták azt a feltevést, hogy a legtöbb ember gyógyászati célokra gyűjti a vadon termő növényeket azok természetes élőhelyén. Ebben a tekintetben megerősítő válaszokat kaptak a válaszadók 35 %-ától Magyarországon, 34 %-ától Lengyelországban és a csehországi válaszadók 33 %-ától. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy a gyógyászati célokra a vadon termő növényeket az otthonuk, háztartásuk közvetlen közelében vagy környékén gyűjtötték, ahol már ismerősek voltak már évek óta (erdő közelében, mezőn, hegyekben, száraz lejtőkön). A gyűjtött növényekből készített gyógyszereket kizárólag házi használatra állították elő. Egy másik fontos ok a gyógynövények gyűjtésére azok élelmiszer célú felhasználása. A szlovén válaszadók 37 %-a, a magyar és lengyel válaszadók 25 %-a és a csehországi válaszadók 23 %-a bevallotta, hogy fogyaszt standard vagy feldolgozott formában gyógynövényeket (20. ábra). Ráadásul a vadon termő növényeket a kutatásban résztvevő összes országban a válaszadók kb. 20 %-a gyűjtötte. Vadon termő növényeket használnak vallási, hitéleti célokra is, és a legnagyobb számban Lengyelországban található válaszadók (az összes válaszadó 10 %-a) értettek egyet ezzel. Szépségápolási célokra gyűjtött vadon termő növényeket említették a leggyakrabban a válaszadók Magyarországon (az összes válaszadó 13 %-a) és Csehországban (az összes válaszadó 12 %-a). Lengyelország néhány régiójában a vadon termő növényeket illetve részeiket a természetes élőhelyükön gyűjtik különleges időben a vallási fesztiválok alkalmával. Például néhány ételt vadon termő növényekkel fogyasztanak karácsonykor: mákkal és áfonyával, levest vadkörtével, azaz gruszewnik-et és quinoa levest ettek böjt idején. Néhány alkalommal, főleg a fontos ünnepek előtt készítettek magas alkohol tartalmú házi likőröket, ún. „holdvilág”-okat. Megszentelt füvet és sárga somkórót használtak hozzá fűszerként. A falvak lakói a lengyel-fehérorosz határ mentén hamvas áfonyával, tormával és ernyős körtikével is fűszerezték a likőröket (Pirożnikow, 2008; Angielczyk, 2011). Ezért néhány vadon termő növény felhasználása változott, a fogyasztástól az egészségügyig, néhányuk pedig a vallási ünnepek fontos szereplője lett.


14

élelmiszer

gyógyászati

szépségápolási

vallási, hitéleti

dekorációs

más emberek számára

egyéb

20. ábra: Vadon termő növények gyűjtése természetes élőhelyen. 11. kérdés: A válaszadókat megkérdezték, hogy vajon használnak-e valamilyen növényi részt (nem feltétlenül saját gyűjtésből származót) a konyhában főzéskor. A legtöbb válaszadó igennel válaszolt. Vadon termő növényeket leggyakrabban a válaszadók Szlovéniában használnak (az összes válaszadó 77 %-a) (21. ábra).

21. ábra: Vadon termő növények (nem feltétlenül saját gyűjtés) felhasználása a konyhában vagy a főzéshez.


15

Ezek a következők voltak: gombák (melyek a gyógynövényekkel egyenlőnek tekintettek a válaszadók), áfonya, málna, földi szeder, eper, bodza, gyermekláncfű, torma, csalán, orbáncfű, útifű, kamilla, hegyi árnika, közönséges ezerjófű, üröm, rozmaring, kakukkfű, tárkony, áfonya levelek, zsálya, menta, citromfű, vad fokhagyma és torma friss levelei, spenót levelek. A spenót leveleit gyakran használják a válaszadók salátaként. Hárs virágból és csipkebogyó szárított termésből teát készítettek. A termesztett növényeken kívül megemlítésre kerültek további fajok is, melyek nem ismertek pl. Lengyelországban étkezési célra. Így: orgona, áfonya virág, lucfenyő vagy fenyőfa fiatal hajtásai, vadspárga, szelídgesztenye és gránátalma. A kutatásban résztvevő magyarok 56 %-a ráadásul azokat a növényeket említette, melyeket fogyasztottak: kamilla és sulyom, miközben a csehországi válaszadók (az összes válaszadó 70 %-a) lestyánnal és vad zellerrel fűszerezik az ételeiket. A válaszadók beszámoltak arról is, hogy lehet limonádét, likőrt vagy szörpöt készíteni fekete bodzából, és a méheknek hála, néhány vadon termő növényt használhatunk méz előállítására is, ezek különösen gazdagok egészséges összetevőkben. A többi országgal összehasonlítva a legkisebb ez az arány Lengyelországban, a megkérdezettek csak 47 %-a használ vadon termő növényt az ételei elkészítéséhez. 12. kérdés: A vadon termő növények tárolásának problémája a gyűjtés után jelentkezik. Többségük hamar tönkre megy, miután betakarították, és rövid időn belül már nem alkalmas használatra. Ezért a válaszadókat megkérdezték, hogy milyen formában tárolják a betakarított növényeket vagy azok részeit. Az eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb válaszadó szárítva tárolja a növényeket. A szárítva tárolást választók száma Szlovéniában volt a legmagasabb (a válaszadók 67 %-a). Kicsit kevesebb válaszadó jelölte be a szárítást Lengyelországban (a megkérdezettek 65 %-a). Ők úgy őrizték meg a betakarított növényeket, hogy alacsony hőmérsékleten tartották (fagyasztották): a kutatásban résztvevő magyarok majdnem 1/5-e (19 %-os válaszadási arány), Szlovéniában és Csehországban (mindegyik 18 %) és a megkérdezettek 1/7-e is Lengyelországban (14 %). A kutatásban résztvevők Lengyelországban (az összes válaszadó 18 %-a) a betakarított növényeket vagy részeiket tinktúra formájában tartósítják (22. ábra). Számos eljárás létezik a vadon termő növények tartósítására, és az egyik ilyen a szárított vagy frissen szedett növények felöntése olajjal (Kwaśniewska et al., 1956).

szárítva

tinktúra formájában

fagyasztva

egyéb formában

22. ábra: A természetes élőhelyeken gyűjtött vadon termő növények és részeik tartósítási eljárásai.

A kutatásban résztvevők tehát ezt a tartósítási módot is javasolták, jóllehet ritkán. A begyűjtött gyógynövényeket fel lehet önteni olívaolajjal vagy egyéb jó minőségű olajjal. A többi válaszadó azt javasolta, hogy magas szesztartalmú alkohollal, mint például brendivel vagy házi készítésű alkoholos itallal (pálinka), vagy folyékony mézzel tartósítsuk a gyógynövényeket. Mások azt javasolták, hogy a gyümölcsöket levek formájában cukorral vagy sziruppal tartósítsuk. Régebben a vad alma és körte gyümölcsét néhány hónapig tárolták, szénára terítve vagy halomban. Ez a tárolási mód olyan hatékony volt, hogy az összegyűjtött őszi


16

gyümölcsök tavasszal is még jó állapotban voltak a leves készítéshez. Gyakran a böjt alatt készítették el, húsvét és karácsony előtt (Angielczyk, 2011). Néhány tinktúrát betegségek kezelésére szántak. Ezek gyakran tartalmaztak ürmöt, búzavirágot, tisztesfüvet, orbáncfüvet, méhfüvet. Az üröm tinktúrát (lengyelül: Piołunówka) gyakran használták emésztőrendszeri rendellenességek ellen elővigyázatosan az „emészthetőségért”. Az angyal trombita tinktúrát leggyakrabban külsőleg alkalmazták fájó ízületek bedörzsölésére. Gyümölcsöket is használtak tinktúrák készítéséhez. Málna tinktúrát melegítő, a galagonya gyümölcsét pedig szíverősítő szerként alkalmazták (Pirożnikow, 2008; Anglieczyk, 2011). 13. kérdés: Több ambiciózus gyűjtő néha azt is kipróbálja, hogy egy kicsit kísérletezzen a növényekkel. Ezért a válaszadókat megkérdezték, hogy ismernek-e olyan étel vagy ital recepteket, amelyek vadon termő növények felhasználásával készül. A cseh válaszadók 84 %-a megerősítette, hogy rendelkezik vadon termő növényeket felhasználó receptekkel, míg a hasonló válaszadók aránya Szlovéniában 76 %, Magyarországon 71 % és Lengyelországban 67 % volt (23. ábra). 100 80 60

nem

40

igen

20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

23. ábra: A vadon termő növények felhasználásával készülő ételek, italok ismert receptjei.

Habár a népi hagyományokat illetően a vadon termő növények gyűjtését és feldolgozását nagyon gyakran nem vetették papírra, mégis generációról generációra szóbeli közlés útján hatékonyan öröklődnek . Ezért a válaszadók javasoltak számos étel és ital valamint befőtt receptet. Az italok között a leggyakrabban a teák és vizes kivonatok jöttek szóba, többek között az alábbi fajokból: borsmenta, kamilla, orbáncfű, hárs, fekete üröm, csalán, búzavirág szirom, málna és földi szeder levél, kakukkfű virágok, szárított málnatermés, vadrózsa, áfonya és sok más faj. A kutatásban résztvevők gyakran említették a saláták alapanyagául szolgáló növényeket is: a csalán, gyermekláncfű, sóska és útifű leveleit. Ezek a saláták újkrumplival és tükörtojással a legfinomabbak. A válaszadók szerint a dzsemek, levek és szörpök akkor a legfinomabbak, ha málnából, földi szederből, bodzából, fekete áfonyából, vörös áfonyából, gyermekláncfű virágból és fiatal fenyőhajtásból készülnek. Kétségtelenül a sóska levest, a fiatal csalánnal vagy fiatal hajtásokkal fűszerezett levest készítik el gyakran fekete áfonyás májgombóccal, édes tejszínhabbal tálalva. Édes tésztákat, tekercseket (beigli, kalács) készítenek dióból, mákból. több résztvevő országban. Természetesen a válaszadók nem feledkeztek el a likőrök ajánlásáról, likőröket és borokat elvileg minden gyümölcsből tudunk készíteni. 14. kérdés: A vadon termő növények gyűjtése a természetes élőhelyükön csak akkor lehetséges, ha azt bizonyos előírások megengedik. A válaszadókat megkérték, hogy említsenek szabályokat a vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatban. Érdekes, hogy a magyar válaszadóknak (71 %-a) nincs tudomása előírásokról a vadon termő növények gyűjtéséhez kapcsolódóan. Lengyelországban ez az arány 66 %, míg Szlovéniában 62 % volt. Csehországban a válaszadók 40 %-ának volt tudomása az előírásokról a vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatban azok természetes élőhelyén (24. ábra).


17

80 70 60 50 nem

40 30 20

igen

10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

24. ábra: Ismeret a vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatos szabályokról és elvekről.

Azok között, akiknek tudomásuk volt a vadon termő növényekről szóló előírásokról, a leggyakoribb válasz az volt, hogy a védett növények gyűjtése nem megengedett, és ha adott fajok nem védettek, akkor sem kellene gyökerestül elvinni a termőhelyéről. Bizonyos szabályok megengedik a levelek gyűjtését. A földi szeder esetében a növényt ne fosszuk meg az összes levelétől. A növényeket ne gyűjtsük utak, gyárak, és növényvédőszerekkel fertőzött helyek közelében. Hasonló ajánlásokat fogalmaztak meg a kutatási útmutatóban a gyógynövények gyűjtésével kapcsolatban (Łuczaj, 2004). A válaszadók tudták, hogy a növényeket napos időben kell gyűjteni, a reggeli harmat felszáradás után, egy bizonyos fejlettségi állapotban, többnyire teljes virágzásban. Vadon termő növényeket árnyékban, jól szellőző helyen kell szárítani. A fekete áfonyát tilos fésűvel gyűjteni, inkább kézzel szedjük. A szlovén válaszadóknak volt egy érdekes észrevétele. Ők úgy tudják, az egyszerre az erdőben gyűjtött gomba mennyisége nem haladhatja meg a 2 kg-ot. Ha nem így tesznek, az bírsággal végződhet. 15. kérdés: A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy ismernek-e olyan vadon termő növényt, vagy növényi részt, amely gyógyászati vagy terápiás célra használható, ha igen, használt-e már valaha bármilyen gyógynövényt maga is. A megkérdezettek minden országban igenlő választ adtak a kérdésre. A válaszadók 92 %-a Magyarországon, 85 %-a Csehországban, 66 %-a Szlovéniában és 62 %-a Lengyelországban jelentette ki, hogy ismeri a vadon termő növények terápiás tulajdonságait (25. ábra). 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

nem igen

PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

25. ábra: Vadon termő növények gyógyászati célú alkalmazásának ismerete.


18

Akik azt válaszolták, hogy ismerik a vadon termő növények különleges terápiás célú alkalmazásait, szolgáltak némi információval a leggyakrabban alkalmazott vadon termő növényekből készített növényi gyógyszerekről. Néhányat említünk ezek közül: cickafark használható olyan megbetegedések esetén, mint a megfázás. Felmelegítő tulajdonsággal rendelkezik, és görcsoldóként is alkalmazzák, valamint aranyér kezelésére is. Hársfatea segít kezelni a megfázást és melegítő tulajdonsággal bír. A galagonyát vérnyomáscsökkentésre használják, és hűsítő hatása van. A fekete áfonya számos vitamin forrása. Alkalmazzák hasmenés ellen, segít szabályozni az emésztést, a gyümölcs leve pedig megszünteti a hasi fájdalmakat, dzsemet és szárított gyümölcsöt gyomorrontás esetén alkalmazzák. A csalán egy másik fontos, a gyógynövény medicinában használatos faj. Erősíti az egész testet, beleértve a hajat is (ezzel mossák meg), és a húgyutak működésére is pozitív hatással van. A csalánnak tisztító és erősítő hatása is van. Borogatásként a csalán vizes kivonata alkalmazható duzzadt lábakra és ízületi gyulladásra. Kamillát hányinger esetén használják és segíti az emésztést. Teáját hasfájós gyerekek ihatják. Gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású. A bodza jótékony hatású hörghurut esetén. A bodza virágából készült tea izzasztó hatású és gyakran alkalmazzák köhögés kezelésére. Gyümölcse segít migrénes fejfájás esetén. Gyökeréből készült főzet és a fekete nadálytő levelei alkalmasak törések és horzsolások kezelésére, és a nadálytő préslevét használják ízületi fájdalmaknál. A gyermekláncfű gyökerét epehólyag és hasi problémáknál alkalmazzák, és kezelik a köhögést. A szemvidítófű pozitív hatású a szemekre. A vadrózsa terméséből készült tea gazdag vitaminokban, főleg C-vitaminban. Immunizálja az egész testet, védi a fertőzések és megfázás ellen. Az orbáncfű égéseknél használatos, belsőleg gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatású, antidepresszánsként is alkalmazható. Az orbáncfű olaja külsőleg használva gyorsítja a sebek és égések gyógyulását, segíti a visszeres vénák kezelését. A borsmenta teája hűsítő és nyugtató hatású, szabályozza az emésztést. Az erdei és lucfenyő hajtásaiból készített szörp enyhíti a köhögést, enyhíti a torokgyulladást és véd a nyálkahártya fertőzések ellen. A tölgyfakéreg alkalmazható hasmenés esetén és eltávolítja a kiütéseket. 16. kérdés: A válaszadókat megkérdezték, hogy vajon ismernek olyan vadon termő növényeket, melyek vallási, hitéleti szempontból fontosak, felhasználásuk ünnepekhez, szertartásokhoz kötődik, esetleg (nép)dalokban, bibliai történetekben szerepelnek. Ismerik-e az alkalmazásukhoz kötődő hagyományokat olyan eseményekkor, mint például a karácsony, a húsvét, születésnapok, temetések, házasság vagy keresztelő. A kapott válaszok változatosak és néhányuk nagyon meglepő. Erre a kérdésre nemleges választ a leggyakrabban a magyar válaszadók adtak (az összes válaszadó 95 %-a). A kutatásban résztvevő országok mindegyikében a pozitív és negatív válaszok aránya 50 % volt (26. ábra). 100 80 60 nem 40

igen

20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

26. ábra: A vallási szempontból fontos vadon termő növények ismerete és a növények kapcsolata a különböző ünnepekhez és vallási rítusokhoz.


19

Általánosságban a lengyel és cseh válaszadók szerint a fagyöngyöt társítják legtöbbször a karácsonnyal, a szerencse és a gazdagság csókjával. Másrészt a szlovének a hagyományokat említették, mely szerint az adventi koszorút ezzel díszítik fel. Különböző országokban gyakran kapcsolják össze a húsvétot a következő növényekkel: meténg, torma a tisztító hatásával, üröm, puszpáng, olajfa ágacska. A háztartásokat gyakran díszítik hársfa, nyírfa, égerfa ágacskákkal pünkösd idején. Az Úr napi körmenet, az Oltári Szentség útja végig színes virágszirmokkal van beszórva, többek között rózsával, orgonával és hárssal. A Miasszonyunk Mennybemenetele ünnepre gyakran készítenek koszorúkat, melyeket változatos színes és illatos gyógynövényekkel díszítenek, többek között mentával, ürömmel, orbáncfűvel, kamillával, labdarózsával, rutával és varjúhájjal. Mirtusz ágacskákat használnak a keresztelőkön és elsőáldozáskor. Másrészt Szlovéniában mirtuszkoszorút adnak a fiatal párnak, és rozmaring koszorút a halottnak. Boróka termést füstölnek a koporsónál, gyakran fenyővel és tölggyel együtt. Ez a kultúra az olajágat azonosítja a békével, a nyugalommal, és szimbolizálja a szabad napot, a vasárnapot. Egy érdekes szokást őriznek Csehországban. Bodzát ültetnek a gazdasági épület közelébe, és ez a bokor megvédi az állatokat a pestistől. 17. kérdés: A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy ismernek-e olyan növényeket, melyek a hiedelem szerint kötődnek az emberi élethez, eseményekhez, szerencsét, vagy szerencsétlenséget hoznak, amiket el kell kerülnünk, esetleg megtalálnunk sikereink eléréséhez. Míg a legtöbb válaszadó Csehországban igenlő választ adott erre a kérdésre (a kutatásban résztvevők 55 %-a), és a legtöbb nemleges választ Szlovéniában adták (a válaszok 60 %-a) (27. ábra). 70 60 50 40

nem

30

igen

20 10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

27. ábra: Növények ismerete, melyek a hiedelem szerint kapcsolódik az ember életéhez és a váratlan eseményekhez.

A válaszadók között, akik igazolták a babonák létezését a vadon termő növényekkel kapcsolatban (országra tekintet nélkül) a leggyakoribb válasz a négylevelű lóhere volt, mely szerencsét hoz: „Találnod kell egy lóherét, fogd a kezedbe, és szerencséd lesz.” A lengyel válaszadók leggyakrabban az azáleát írták le, mely növényt a hosszú élettel társítanak, a fagyöngyöt a gazdagsággal, a bodzát hasonlóan a hangához a szenvedéssel, a lestyánt afrodiziákumként kapcsolták a szerelembe eséshez, az akácia leveleket a jó ómenhez, a cikóriát az utazók jó szerencséjéhez, a rutát a hajadon koszorújához, az ürmöt a hasi fájdalmakhoz és a kakukkfüvet, melyet babák fürdetéséhez használtak. A szlovén hagyományok szerint a fokhagyma védelmet nyújtott a vámpírok ellen, az üröm rossz szerencsét hozott. Másrészt a napraforgó a cseh kultúrában a sikert jelzi az életben, és a rozmaring közeli esküvőt jelez. A kutatásban résztvevők ebben az országban jelezték azt, hogy a hagyományuk részeként az újszülött lánynak hársfát, az újszülött fiúnak pedig tölgyfát ültetnek. 18. kérdés: Amikor a válaszadókat megkérdezték, hogy vajon ismernek-e olyan dalokat, mondókákat, mesét, melyben vadon termő növényt említenek, a válaszok változatosak voltak. A válaszadók kb. 55 %-a


20

tagadta, hogy bármilyen tudomása lenne ilyen növényekről. A válaszadók 45 %-a azonban tudott említeni ilyen növényeket Magyarországon és Lengyelországban. A megkérdezettek nagy része erősítette meg tudását e tárgyban Csehországban is (90 %-ban pozitív válasz) (28. ábra). 100 80 60

nem

40

igen

20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

28. ábra: Vadon termő növényekhez kapcsolódó dal, vers, történet, tündérmese ismerete.

A következő költeményeket említették a válaszadók: Petrklíč, Šlaveverkanajahody; Konvalinka, Jámám v levénozetrnavečektrn; piosenki: Naselajsemmarijánkuvšady, Pod našimaoknyroste z růžekvět, O hřebíčkuzahradnický, Šelzahradník do zahrady, Rozvíjej se poupátko, Vstávejsemínkoholala, Červenámodráfiala, Proč ten jetelíček, Na tom pražskýmmostě, Takjakoslunečnicekaždý den, Pohádky z mechu a kapradí poem - Baladahorská; bajki: Makovápanenka. Lengyel válaszadók leírtak néhány példát a dalokra: O mój rozmarynie, Stoi w polu grusza, Jarzębina czerwona, W malinowym chruściaku, Czerwone jagody, Rosła kalina liściem szerokim, Posiałam se rozmarynik, Oj chmielu chmielu, Stokrotka rosła polna, W zielonym gaju, Czerwone jagody spadają do wody, Czerwone maki; bajki: Kwiat paproci, Żwirek i muchomorek. Másrészt a szlovén válaszadók nem csak dalokat említettek, hanem költeményeket és meséket is: Prežihov Voranc - Solzice, A.M. Slomšek, Majniška pesem, Rožmarin za spomin, Pesmi A. M. Slomška, Tavžentroža, žajbelj, Na svetu lepše rožce ni, Lipa zelenela je, Rasti rožmarin, Zato pa raste tulipan. 19. kérdés: A válaszadókat megkérdezték arról, hogy az otthonában van-e valamilyen használati vagy egyéb tárgy, amelyet virággal vagy vadon termő növénnyel díszítettek (például korsó, asztalterítő, festmény, ruházat, minta a házon, kerítés). A válaszadók Magyarországon igazolták az ilyen minták létezését a közeli környezetükben (80 %-os pozitív válasz). A cseh válaszadók (90 %-os pozitív válasz) szintén jelezték, hogy jól ismerik az ilyen jellegű tárgyakat a háztartásuk környékén vagy közvetlen közelükben. Körülbelül 50 % igenlő, és ugyanennyi nemleges választ adtak a szlovén válaszadók. A lengyel válaszadók közel 70 %-a tagadta, hogy látott volna ilyen motívumokat a környezetében (29. ábra). Akik igazolták az ilyen motívumok jelenlétét a környezetükben, azt állították, hogy leggyakrabban a mindennap használatos kerámiákon figyelhetik meg: tányérokon, bögréken, csészealjakon, tálakon, vázákon, korsókon, üvegpoharakon, asztalterítőkön, zsebkendőkön, sötétítő függönyökön; a virágok gyakori elemek a népviseleteken is, beleértve a hímzett, hagyományos ingeket. Gyakran tűnnek fel a minták falakon vagy a házak ajtóin. Leggyakrabban, azonban a virágok különböző festmények tárgyaként díszítik a falakat az otthonaikban. A leggyakrabban ábrázolt fajok: rózsák, krizantémok, mákok, nefelejcsek, százszorszépek, árvácskák, szegfűk, tulipánok, gránátalma virágok, mimóza, levendula és liliom virágok.


21

100 80 60

nem

40

igen

20 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

29. ábra: Virág téma a háztartás közelében és a kertben.

20. kérdés: A magyar válaszadók leggyakrabban a mentát, a kamillát, a levendulát, a gyöngykölest és a szőlőt, mint növényt jelölték meg, hogy termesztik és vadon szintén előfordulnak. A válaszadók Lengyelországban (csak 13 %-a pozitív válasz!) jelezték a kamillát, a mentát, a mákot, a sárgarépát, a tormát, az áfonyát, a vadrózsát, a málnát és a földi szedret. A szlovéniai válaszadók rengeteg fajt említettek, melyeket termeszthetnek és természetes élőhelyükön is megtalálhatók (a válaszadók 60 %-a igazolta ilyen növények jelenlétét). Ezek a következők: vad spárga, zsálya, oregánó, rozmaring, menta, levendula, borsfű, kömény, babérlevél, édeskömény, kakukkfű, citromfű, bazsalikom, majoránna, üröm, fokhagyma, málna, földi szeder. A válaszadók kb. 56 %-a Csehországban mondta azt, hogy nem ismer olyan növényfajokat, melyek természetes élőhelyükön és termesztésben is előfordulnak (30. ábra). 100

87

80 %

56

60

%

38

40

% 42

56 %

nem igen

%

20 0 % 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

30. ábra: Ismeret növényfajokról, melyek természetes élőhelyen és termesztésben is előfordulnak.

21. kérdés: A válaszadóknak mutattak fotókat, melyek vadon termő, közönséges fajokat ábrázoltak, és változatos emberi alkalmazási módokkal rendelkeztek. A magyar válaszadók a következő válaszokat adták: vadrózsa, bodza, boróka, cickafark, cikória és galagonya; a lengyel válaszadók: fekete áfonya, közönséges csalán, nyírfa, vadrózsa, fekete nadálytő és boróka; a szlovén válaszadók: vadrózsa, bodza, dió, nagylevelű hárs, gyermekláncfű, közönséges boróka és a gránátalma; a cseh válaszadók: vadrózsa, bodza, boróka, fekete áfonya, fehér csalán és nagylevelű hárs. A válaszadókat megkérték, hogy azonosítsák a fajokat, és írják le a nevüket, és hogy milyen célra használhatók. A válaszok azt mutatták, hogy a lengyel válaszadók tudása a legnagyobb a fajok azonosítása terén. Az első négy faj esetében a növényismeretre és azk felhasználására vonatkozó helyes válaszok aránya 85 %-tól 95 %-ig terjed. A helyes válaszok Szlovéniában és Csehországban 20 %-tól 45 %-ig terjedtek az összes válaszadót tekintve. A válaszadókat nézve Magyarország nyújtotta a legkevesebb helyes választ (31. ábra).


22

100 90 80 70 60

PP3

50

PP4

40

PP5 PP6

30

PP7

20

PP8

10 0 igen

nem 1

igen

nem 2

igen

nem 3

igen

nem 4

igen

nem 5

igen

nem 6

31. ábra: A vadon termő alapfajok felismerésének képessége.

22. kérdés: Az interjú végén a válaszadókat megkérték, hogy definiálják az etnobotanika kifejezést. Az eredmények igazolták, hogy szükséges képezni az embereket ezen a területen. A helyes választ adó emberek százalékos aránya a szlovén és cseh válaszadók között 21 %, a lengyel válaszadók között 26 %, a magyar válaszadók között pedig 28 % volt (32. ábra). A válaszadók változatosan definiálták az etnobotanika kifejezést. Íme néhány válasz: a vadon termő növények és azok eredetével foglalkozó tudományág, botanikát és etnográfiát egyesítő tudományág, a növények és a helyi közösségek kultúrájának kapcsolatait tanulmányozó tudományág, a növények használatának tudománya, a vadon termő növények természetes élőhelyi és emberhez közeli előfordulását tanulmányozó tudományág, növények és emberi társadalmak kultúráját tanulmányozó tudományág, növények múltbeli használatával foglalkozó tudomány, a népi kultúra és a hiedelmek közötti kapcsolatokat értelmező tudomány, a kultúra és adott élőhelyen előforduló növények kapcsolatát vizsgáló tudomány, a vadon termő növények eredetét vizsgáló tudományág, mezei növények tudománya, melyek adott környezethez tartoznak és azok alkalmazása a modern ember mindennapjaiban, a helyi környezethez, lakóhelyhez köthető növények tudományága, főleg azon növényeké, melyek a hagyományos gyógyászatban használatosak, a természetes élőhelyeken található növények tudománya, tudomány, mely foglalkozik a növényekkel és azok szerepével az emberi életben és használatukkal az emberi egészség javítására. Négy közép-európai országban töltötték ki a kérdőíveket: Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában és Csehországban jelezték, hogy sürgetően szükséges régiójukban az etnobotanikai tudás fejlesztése. A Traditional and Wild projekt keretében kiadtunk egy ismeretterjesztő könyvet is, melyet nem csak a dél-kelet lengyelországi emberek között terjeszt a lengyel partner, hanem a mindazokban a régiókban, melyek aktív részt vállaltak a munka kivitelezésében, s így hozzájárultak a környezet jobb megismeréséhez, ösztönözték a vadon termő növények előfordulására és azok mindennapi használatára vonatkozó tudás fejlesztését.


23

A GYEREKEK RÉSZVÉTELÉVEL VÉGZETT KUTATÁS KÉRDÉSEINEK ELEMZÉSE 1. kérdés: Először azt kérdezték a gyerekektől, hogy gyakran kirándulnak-e, sétálnak-e a lakóhelyük közelében? A kutatásban résztvevő gyerekek többsége azt válaszolta, hogy gyakran sétál, és vesz részt szabadtéri tevékenységekben az iskola szervezésében. Voltak olyan gyerekek is, akik bevallották, hogy gyakran nem egyedül sétálnak, hanem a szüleikkel, nagyszüleikkel, idősebb testvérekkel vagy barátokkal. Néhány gyerek pedig azt válaszolta, hogy nem sétál (32. ábra). 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

igen nem

PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

32. ábra: Gyerekek részvétele a kirándulásokon, sétákon a lakóhelyük környékén.

2. kérdés: Aztán megkérdezték a gyerekeket, hogy tevékenykednek-e a kertben, így segítve a családjukat. A legváltozatosabb válaszokat a magyar fiatal válaszadók adták. Körülbelül a fiatal válaszadók fele mondta azt, hogy gyakran dolgozik a kertben, és a 40 %-uk csak néha végez egyszerű feladatokat a kertben. A lengyel gyerekek majdnem 100 %-a segít a kertben rendszeresen, és Magyarországon 81%-uk nagyon gyakran teszi ezt, míg Csehországban a 86 %-uk segít a szüleinek a kertben (33. ábra). 100 90 80 70 60

nem

50

igen, néha

40

igen, gyakran

30

igen

20 10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

33. ábra: Aktív részvétel a kerti munkákban, így segítve a családot.

3. kérdés: A gyerekeket megkérdezték arról is, hogy általában ki felel a kerti munkákért. A fiatal válaszadók minden országban egyhangúan kijelentették, hogy a gyakran végzett mezőgazdasági tevékenységeket a kertben az édesanyjuk végzi (ez volt a leggyakoribb válasz a lengyel és szlovén válaszadók


24

között). Némileg kevesebb (20 %) válaszadó állította, hogy mindkét szülője részt vesz a kerti munkákban és néha a nagyszülők is. A kutatás tisztán mutatja, hogy a gyerekek egyszerű feladatokat végeznek a kertben felnőtt felügyelete alatt (34. ábra). 70 60 50 30

PP3

20

PP4

10

PP5

0

PP6

Se cs nki a É ám n é lá d o s as m Éd é s a z es ap fiú ülei ám tes m é s t vé éd rem es A a A fiú na nyá te g ys m stv é r A n zül eim em a g és yma az m éd ám es a Éd pám es an Éd y es Éd ám an e yá sa pá Éd m é m es sa S an z Éd ül na y es e an ám gym im és yá a m m ám , é a te Éd s n es an és tvér a e yá m t es im tv és a n é re im a A z gya p eg és ám zc sa lád

40

PP7

Éd e

sa ny

A

PP8

34. ábra: Kerti munkát végző emberek.

4. kérdés: A gyerekeket kérdezték a kedvenc virágukról, mely a kertjükben nő. Köszönhetően a hiányos botanikai tudásnak, a fiatal válaszadók megemlítettek minden olyan növényt, mely a kertjükben található, többek között több fa fajt, cserjéket és bokrokat (mint például az erdei fenyő, a tölgy, a hanga). A gyerekeknek pontos képük volt a fejükben a rózsákról és tulipánokról (főleg a lengyel válaszadóknak). Ráadásul a gyerekek emlékeztek olyan fajokra is, mint: krókusz, százszorszép, ibolya, hóvirág, nárcisz, kankalin, ibolya, szegfű. Érdemes megjegyezni, hogy egy gyerek a kertjében Vénusz légycsapóját nevelgeti (valószínűleg ez a növény egy tavacska közelében van) (35. ábra). 70

60

50

40

#HIV! PP3 PP4

30

PP5 PP6 20

PP7 PP8

10

ir is z hó v ir ág ná rc i sz má ka k nk ali n ib o lya sze g ne fű f el ej c vé n n u ap r s a sz l ég fo rg ó yc sa ha pója ra ng vir á ka g k tu sz tö lg or y hi m a de a rg aré ta

pü r v é n kö s ó zsa re d i hu ll ó ró zs fe c a sk ef a ré ra n y ű ti k ve s ak u k s ző k to rm p it a sa l á t y p an ab og g lá r ka f en yő kró ku sz t s z á u li p á n z sz or s zé p ha ng a li li om árv ác s ka

0

35. ábra: A kutatásban résztvevő gyerekek által említett növényfajok a kertjeikben.


25

5. kérdés: A gyerekeket megkérték arra, hogy rajzoljanak le egy növényt, amit ismernek a szomszédságukban, és amely a legközönségesebb a területen. A leggyakoribb fajok voltak a füvek, százszorszépek, tulipánok, útifüvek, rózsák, gyermekláncfüvek, almák és cseresznyék.

6. kérdés: A gyerekeket megkérdezték, hogy gyűjtenek-e gyümölcsöket vagy virágokat, és ha igen, milyen célból. A fiatal lengyel és szlovén válaszadók majdnem 100 %-a igenlő választ adott, míg a csehországi gyerekek 80 %-a és a magyarországi gyerekek 70 %-a válaszolt igennel erre a kérdésre. A legtöbb gyerek szedett finom epret, málnát, áfonyát, bodzát. Rögtön a begyűjtés után megették volna vagy a szüleik segítségével a gyerekek finom desszerteket valamint dzsemeket, lekvárokat és gyümölcsleveket készítettek. Néhány gyerek szedett ribizlit, almát, cseresznyét, szilvát és barackot is. A válaszadók gyűjtöttek virágot azért, hogy csokrot készítsenek az édesanyjuknak, vázába tegyék, vagy egy tanáruknak adják. A fiatal válaszadók gyűjtöttek gyógynövényeket is, mint például kamillát és gyermekláncfüvet, főleg a nagymamáiknak. Gyűjtöttek még kankalint, virágokat, hársat és vadrózsát. 100 90 80 70 60 50

igen

40

nem

30 20 10 0 PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

36. ábra: Gyümölcsöt és virágokat gyűjtő gyerekek.

7. kérdés: A gyerekeknek jelezniük kellett, hogy ismernek-e olyan embert, aki növényeket vagy gyümölcsöket gyűjt. A magyar, lengyel és szlovén gyerekek közel 80 %-a igennel válaszolt a kérdésre (37.


26

ábra). A válaszadók itt megnevezték a rokonaikat, azaz a nagyszülőket, édesanyát, édesapát, testvéreket, nagynénit, nagybácsit, unokatestvéreket, kollégákat és a szomszédaikat is. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

igen nem, nem tudom

PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

37. ábra: A növényeket és virágokat gyűjtő, a gyerekek által ismert emberek.

8. kérdés: A gyerekeket megkérdezték arról is, hogy ismernek-e olyan a szomszédságukban lakót, aki szakértő a vadon termő növények gyűjtése és azonosítása terén. Lengyelország kivételével az összes, a kutatásban résztvevő országban kiderült, a gyerekeknek van tudomásuk arról, hogy a szomszédaik vagy a falubeliek közül ki tudja azonosítani a gyógynövényeket és használni azokat a mindennapi életben (38. ábra). A gyerekek ezeket az embereket névről ismerték és a kutatásban jelezték az emberek címét. A nevek pl. a következők voltak: Kamplet Stanko, Silva Uduč, Marija Plemenitaš, Temnik Majda, Rado Ratej, Malka Podgornik, Mara Bolčina, Hank , Anička, Lia Blažková, Marie Vogelmutová, Petra Prachařová.

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

igen nem, nem tudom

PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

38. ábra: Gyógynövények azonosítása terén szakértő ismeretsége, aki a kutatásban résztvevő szomszédságában vagy a közelben lakik.

9. kérdés: Az utolsó, de nem kevésbé fontos kérdésnél a fiatal válaszadókat megkérdezték, hogy nevezzék meg azokat az embereket, akik szakértők a számítástechnika, filmek, egyebek területén. A kérdésre válaszolva kiderült, hogy a gyerekek tudnak ilyen emberekről (39. ábra). A leggyakrabban a tanárukat az iskolából vagy szülőket neveztek meg: anyát, apát, idősebb testvért, fiútestvért, nővért, régi iskolatársat és unokatestvért.


27

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

igen nem, nem tudom

PP3

PP4

PP5

PP6

PP7

PP8

39. ábra: Számítógépes, filmes szakértő ismeretsége, aki a szomszédságában vagy a közelben lakik.

10. kérdés: A fiatal válaszadókat az utolsó kérdésben megkérdezték, hogy nevezzék meg, hogy mire használhatók a következő növények: rózsa, cseresznye, bodza, napraforgó mag, kamilla és zeller. Ezek szerint a vadrózsából a legjobb teát, levet, lekvárokat, bort vagy likőrt készíteni. Hasonló válaszokat kaptak, amikor a gyerekeket megkérdezték a cseresznye felhasználási lehetőségeiről, habár ezen növények esetében a leggyakoribb válasz cseresznye elkészítésénél a lekvárok és levek voltak inkább, mintsem a közvetlenül gyűjtés utáni fogyasztás. A gyerekeknek tudomásuk van arról, hogy a bodzavirág szárítás után a népi gyógyászatban alkalmazható lázas megbetegedések kezelésére, gargalizálásra torokgyulladás és influenza esetén. A bodza gyümölcseiből szoktak lekvárt, likőrt és bort készíteni, és a virágzó bodza vázában mutatós. A napraforgó magokat a válaszadók többsége olajnyerésre használja, és kenyér alapanyagként is alkalmazható. A virágzó napraforgó nagyon dekoratív. Néhány gyerek kifejtette, hogy a kellemes illatú kamilla nagyon fontos gyógynövény, alkalmazható megfázás kezelésére, hasfájásra, és a kamillatea adható kicsi gyereknek is. A kamillát samponok és szappanok gyártásához is használják. A zeller tulajdonságai miatt értékes zöldség. Salátákat és leveseket lehet belőle készíteni, jellegzetes illatára emlékeznek a gyerekek és jól társítják vele.


28

ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK A vadon termő növények használatának hagyománya Közép-Európában nagyon régi és azokig az időkig nyúlik vissza, amikor még a kezdetleges ember minden alkalommal megtanulta felismerni az ehető növényeket az őt körülvevő környezetben. A növények megelőztek betegségeket, megőrizték az ételeket, befestették a ruhát és állatbőr cserzésére is használták azokat. Néhányukat vallási szertartásokhoz használták, más növényekkel az otthonukat díszítették az emberek különleges alkalmakon. Számos növény faj évszázadok óta elkíséri az emberiséget. Gyakran a használatuk változott, és számos új faj vált elfogadottá az ember szükséglete miatt. Ezért a vadon termő növények gazdag hagyománya folyamatosan formálódik. Több száz éve még csak szóban terjedt a hagyomány, csak az utóbbi 150 évben kezdték el leírni és kinyomtatni, így válva minden társadalmi csoport számára elérhetővé. Irónikus, hogy a tömegkommunikáció korában, mely lehetővé teszi a szabad, föld körüli kommunikációt és tapasztalatcserét, az előző generációk gazdag hagyománya fokozatosan elenyészik. Ezrek tapasztalatát felejtik el és így az átfogó tudásuk majdnem örökre elveszhet. Megfigyelve a Közép-Európában lakó társadalmakat úgy tűnik, hogy igazolódik a vadon termő növényekkel kapcsolatos gazdag hagyományok létezése a kontinens ezen részében. Így nem fog kárt szenvedni és megmenekül az idő próbájától a folyamatban lévő globalizációban. A többgenerációs családmodell, melyben a legidősebb generáció a hagyománynak megfelelően átadja a tudását a gyerekeknek, a hierarchia és harmónia elterjedt a társadalomban, mely látható főleg a kicsi vidéki közösségekben, számos vallási ünnep tömeges gyakorlásán, családi ünnepeken, a szomszédokkal létrehozni és fenntartani a kapcsolatot, mindezek a tényezők előnyös feltételeket teremtenek a hagyományok átruházásának. Annak ellenére, hogy sok kötelezettség kapcsolódik a mezőgazdasági munka nehézségeihez, mely munkát többnyire egyszerű eszközök és hagyományos módszerek segítségével hajtanak végre, az emberek képesek időt találni arra, hogy a megfigyeléseiket és a tapasztalataikat kicseréljék egymás között. Gyakran ez csevegésként fogható fel. Ezek voltak az előnyök, melyeket a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában lakó társadalmak elveszítettek a profit hajhászás és a társadalmi státusz fenntartása érdekében indított harcban. Ráadásul, a közép-európai lakosoknak mindig is közvetlen kapcsolatuk volt a természettel, mivel falvaik igen gyakran erdők, tavak, mocsarak közvetlen közelében voltak és számos gyógy- és fűszernövény termett a féltermészetes füves területeken. A közép-európai helyzet a XX. század végén történt gazdasági átalakulások következtében azonban változni kezdett. Mivel nem e régió országaiban nem volt jelen a szabad piacgazdaság, majdnem napról napra kellett helytállniuk a versenyhelyzetben a már tapasztalt nyugat-európai országoktól. Az első néhány év zűrzavara és káosza után az emberek Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában elkezdtek alkalmazkodni az új valósághoz, de gyakran harcoltak is az addigi életstílusuk radikális változásai ellen. A falvakban lakók, akik mezőgazdasági munkából éltek, átképezték magukat, és a városokban vállaltak munkát, sok időt töltve el a munkahelyre történő ingázással. Egy alkalmazottnak hosszú órákat kell dolgoznia és aztán kapja meg a fizetést a munkáért, nem elég, ha csak az idejét tölti a munkahelyén. Számos család szétszakadt, amikor tagjai az ország elhagyására kényszerültek és munkát kerestek külföldön. Mindezek a tényezők, melyek részben igen gyors egymásutánban játszódtak le, nem szolgálják az idősebb generációk tudásának és tapasztalatának megfelelő átruházását. Számos társadalmi csoport kerül szembe új kihívásokkal. A munkavállalás szükséges volta miatt sok ember adja fel egyetemi tanulmányait, még a városon kívüli tanulmányokat is. A munkáltatók gyakran találtak az alkalmazottaknak lehetőséget és az alacsony iskolázottság kényelmesebb volt számukra. A közép-


29

európai országokban nem élt az a rendszer, ahol visszatérítik a felsőoktatási tandíj összegét. A jelenséget is tükrözi a kutatás eredménye. Az emberek túlnyomó többsége a kutatásban résztvevő országokban bevallotta, hogy középfokú oktatásban vett részt. Azonban a helyzet javulhat (főleg a válaszadók relatív fiatal korának köszönhetően), de nem azok számára, akik 55 éven felüliek és még alapfokú oktatásban sem vettek részt (Lengyelországban: a legnagyobb arányban). A vadon termő növényekkel kapcsolatos tudás szintje hasonló az összes közép-európai országban, és átlagosnak írható le. Általában ez a tudás generációról generációra száll át. Az eredmények azt mutatják, hogy Kunadacs (PP3) falusi közösségei eltérnek a többi kutatásban résztvevő országtól. A legtöbb megkérdezett kijelentette, hogy általában a témában tudását szakirodalomból szerzi. A válaszadók viszonylag fiatalok voltak, 26 és 55 év közöttiek, szakmai karrierrel és felsőfokú képesítéssel. Jóllehet kijelentették, hogy rendelkeznek gyógyászati célokra használható gyógynövényes tudással, mégsem gyűjtik a növényeket (!). Nehéz törvényszerűségeket találni a kor, a képzettségi szint, a társadalmi státusz a munkaerőpiacon és a válaszadók növényes tudása és azok használata között. Azonban megfigyelhető volt a tendencia a csoportok között, akik nagyobb százalékban kevésbé képzett emberek (PP4, PP5): gyakran szóban ruházták át generációról generációra a tudásukat, mely érthetőnek tűnik. Manapság a rendelkezésre álló információk változatos forrásai növelik az információhoz jutás lehetőségeit. Kétségtelen, hogy a fiatalok információ forrása az internet, a középkorúaknál a televízió sugározza a csatolt információt és az újságokban mutatják be. Az idősebbeknél, összehasonlítva a többi korcsoporttal, az információ fő pillére a rádióadás. Nehéz megérteni, miért gondolták azz emberek azt, hogy az információ darabkák, amik az interneten itt-ott rendelkezésre állnak, ténylegesen dokumentált tudásnak tekinthetők a növények ismertével és felhasználásuk módjával kapcsolatban. A tanulmány bemutatta, hogy a kutatásban résztvevő országokban az emberek csak csekély százalékban fektetik írásba a tudásukat. A közép-európai államokban élők tapasztalták a politikai és gazdasági rendszer változását, el kellett viselniük a szokásaik változását. Kevesen használnak vadon termett növényeket, és ha mégis, ritkán teszik. Manapság a gyógynövény drogoktól is elvárják, hogy hatékonyan és gyorsan dolgozzanak, az emberek inkább gyorsan készítik el az ételeiket, minthogy egyszerűen megvegyék a zöldségesnél, a vallási ünnepek közönséges összetevőit, mint például Virágvasárnap a virágot gyakran készen veszik meg a bevásárlóközpontban. Ez a trend megfigyelhető a Lengyelországban (PP5) és Csehországban (PP8) valamint Kunadacson (PP3), Magyarországon is. Kellemes meglepetés lehet az a tény, hogy a vadon termő növények alkalmazásának hagyománya a leginkább kedvelt Kozjańskoban, Szlovéniában (PP6). Emlékeztetni kell, hogy a válaszadók ezen csoportja többnyire fiatalokból állt, akik a politikai változások után születtek, jól képzettek, hivatásszerűen dolgoznak, vagy a felsőoktatásban folytatnak tanulmányokat. Információforrásként az internetet használják elsődlegesen, és kijelentik, hogy lelkesen bővítenék a vadon termő növényekkel kapcsolatos tudásukat. Vadon termő növényeket számos módon felhasználhatók. Az ilyen tudás a válaszadók között az összes, a kutatásban résztvevő közép-európai országban magas és nagyon hasonló volt. Ahogy várható volt, úgy tűnt, hogy mi (a kutatásban résztvevők a közép-európai országokban) tudunk a legtöbbet a vadon termő növényekről és azok gyógyászati és fogyasztási alkalmazásáról. Kicsi különbségek voltak a növények dekorációs célú alkalmazásánál, a legnagyobb tudást ezen a területen a kutatásban résztvevő cseh, szlovén és lengyel válaszadók birtokolták. Azonban, szignifikáns differenciát tapasztaltak a vadon termő növények gyűjtési idejét tekintve minden egyes ország válaszadói között. Meglepő, hogy Kunadacs lakói Magyarországon (PP3) kijelentették, hogy nem gyűjtenek vadon termő növényeket sem saját használatra, sem egyéb célra. Kozjańskoban, Szlovéniában (PP6) viszont a legtöbb ember megerősítette, hogy gyakran gyűjti a gyógynövényeket, és azokat személyes célokra használja fel.


30

Az összes közép-európai közösség a vadon termő növények előfordulásának jól megalapozott tudásával rendelkezik és ezek a növények rendelkezésre állnak a közvetlen környezet fajkészletében. Annak a ténynek köszönhetően, hogy ez gyakran a szülőfalujukon belül találhatók, melyet nagyon jól ismernek, az ilyen tudást nem felejtik el, és átadják másoknak. Néhány válaszadó megjegyezte az egyes fajok gyakoriságának változását a különböző években, míg mások pedig bizonyos fajok eltűnését vagy teljesen új fajok felbukkanását figyelték meg a területen. A szlovén és a cseh válaszadók túlnyomó többsége vadon termő növényekkel készíti el az ételeket. A magyar és lengyel válaszadóknak csak a fele válaszolta azt, hogy vadon termő növényeket közvetlenül fogyaszt. A kutatásban résztvevő összes országban a leggyakoribb növények a következők voltak: gombák, fekete áfonya, málna, földi szeder, eper, bodza gyümölcs, torma gyökér, valamint a gyógynövények: csalán, orbáncfű, útifű, kamilla, közönséges ezerjófű, üröm, szederlevél, zsálya, menta, széles levelű fokhagyma friss levele és a közönséges gyermekláncfű (a válaszadók salátának használják), hársfavirág és csipkebogyó szárított termése. Szlovéniában és Magyarországon orgonából, bodzavirágból, erdei fenyő fiatal hajtásaiból, vad spárgából, szelídgesztenyéből, gránátalmából, kamillából, vízi sulyomból is készítenek ételeket. A válaszadók Csehországban vad zellert használják a szezonális ételekhez. A feketebodzát pedig limonádé, likőr vagy szirup készítéséhez alkalmazzák. A begyűjtött vadon termő növényeket leggyakrabban szárított formában tárolják, tekintet nélkül az országra. A szárított növényekből készítettek tinktúrát, vagy felöntötték olajjal, mézzel. A válaszadók gyakran fagyasztották a növényanyagot. Az egyes országokban vannak pici különbségek a leggyakrabban alkalmazott tartósítási folyamatokban. A magyarok a tinktúrát pálinkával vagy brendivel készítik. Lengyelországban a gyógynövényeket alkohollal öntik fel, ez a „holdvilág” vagy az igazi szesz boltban szerezhető be. Magyarországon a legelterjedtebb az olívaolajban, míg Lengyelországban és Csehországban a repceolajos felöntés. Sok ember nincs tudatában a természetes élőhelyeken gyűjtött vadon termő növények gyűjtéséhez kapcsolódó szabályoknak. A válaszadók csak a bírságokkal kapcsolatos szabályokra emlékeznek. Azok, akik hallottak a gyűjtés szabályairól, emlékeztek, hogy védelem alatt álló növényeket tilos gyűjteni. A válaszadóknak tudomásuk van védett növény gyűjtése esetén kiszabott a bírság összegéről: ez Magyarországon 100 000 Ft. Csehországban és Lengyelországban a gyűjtőknek tilos leszedni az egy helyen növő összes növényt. Szükséges néhány növényt meghagyni azért, hogy a következő évben ugyanazon a helyen növekedhessen. Szlovéniában létezik egy bizonyos gyűjtési határ a gombákra vonatkozóan. Aki többet gyűjt, mint 2 kg, az bírságra számíthat. A válaszadók jelezték, hogy a legközönségesebb vadon termő növények, melyeket gyógyászati célokra használnak a kutatásban résztvevő országokban, a következők voltak: cickafark, vadon élő fekete bodza, borsmenta, csalán, hárs, kamilla, fekete áfonya, nyírfa, vadrózsa, orbáncfű, közönséges ezerjófű. Továbbá Magyarországon a válaszadók a következőket említették: vadfokhagyma, tök, galagonya, boróka, páfrányfenyő, aranyvessző, kövirózsa, kökény, vad kakukkfű, aloe vera, dió. Lengyelországban: útifű, vérehulló fecskefű, fehércsalán, szederlevél, gyermekláncfű, körömvirág, martilapu, zsúrló, erdei madársóska, áfonyák, fekete nadálytő, vadrozmaring, erdei fenyő hajtások. Szlovéniában: hegyi árnika, sárga tárnics, szelídgesztenye, édeskömény, tölgyfakéreg, kövirózsa, levendula. És Csehországban: zsálya, szöszös ökörfarkkóró, közönséges százszorszép, kankalin, szelídgesztenye, fokhagyma, szemvidítófű és kender. Meg kell jegyezni, hogy a válaszok a megkérdezett emberek valós tudásán alapultak. Valójában az említett fajok többsége megtalálható mind a négy országban, ahol a növényt gyógyszerként használják. Kivétel a sárga tárnics, melyet Lengyelországban csak díszítő célokra használnak, míg a hegyi árnika törvényesen védett. A vadon termő növények a közép-európai hagyományoknak megfelelően fesztiválokon és vallási ünnepeken használatosak. Érdemes megjegyezni a tényt, hogy a válaszadók többsége Magyarországon


31

bevallotta, hogy kevés a tudása ebben a témában. A többi országban a válaszadók nagyon hasonlóan nyilatkoztak. Részletesen kommentálták a témát, és felvetették, hogy ugyanazokat a növényfajokat használják a kutatásban résztvevő országokban, csak más alkalmakkor. Például a fagyöngyöt Lengyelországban és Csehországban a karácsonyhoz társítják, miközben Szlovéniában adventi koszorúkhoz használják. Lengyelországban a mirtuszkoszorú keresztelőnél és elsőáldozás alkalmával használatos. Míg Szlovéniában a mirtuszkoszorút adnak az ifjú párnak, addig a halott embernek rozmaring koszorút. Boróka termését használják a koporsók füstölésére, a boróka mellé gyakran tesznek nyírfa és tölgy ágacskát. Csehországban és Lengyelországban a fekete bodzát a mezőgazdasági épületek közelébe ültetik azért, hogy a bokor megvédje az állatokat a pestistől. Pünkösdkor a házakat díszítik különböző fák ágacskáival attól függően, hogy mely fajok nőnek a közelben. Lengyelországban a leggyakrabban a következő fajokat alkalmazzák: hársfa, nyírfa és égerfa. Az kutatásban résztvevő országokban négylevelű lóhere a leggyakrabban említett szerencsét hozó növény. A lengyelek azt szokták mondani, hogy az azáleákat a hosszú élethez társítják, a fagyöngyöt a gazdagsághoz, a hangát a szenvedéshez, a cikóriát az utazók jószerencséjéhez, az ürmöt pedig a hasfájáshoz. A szlovén hagyományok szerint a fokhagyma véd a vámpírok ellen, az üröm pedig rossz szerencsét hoz. A cseh kultúrában a napraforgó jelzi a sikert az életben, a rozmaring pedig az esküvőt a közeli jövőben. A vadon termő növények hagyománya Közép-Európában igen gazdag. A hagyományokat számtalan vidéki generáció hozta létre, akik közel éltek a természethez és harmóniában annak minden elemével. A természet adott egyfajta biztonságot, harmóniát, békét és rendet az évszakok váltakozásában. Az együttélés segített számtalan embernek abban, hogy átvészeljék az éhínséget, a pestiseket, a járványokat és a végtelen háborúkat. A globalizáció és a tömeges információáramlás ellenére nem szabad megengedni, hogy számos generáció hatalmas vívmányai elvesszenek és az emberek tapasztalata feledésbe merüljön. Az Etnobotanikai tanulmány közzététele segít megóvni ezt a tudást a jövő generációi számára. IRODALOM

1. 2. 3. 4. 5.

6.

Angielczyk M. 2011. Obrzędy i tradycje zielarskie Regionu Nadbużańskiego. Wyd. Stowarzyszenie „Lokalna Grupa Działania - Tygiel Doliny Bugu”, Drohiczyn, ss. 85. Kwaśniewska J., Skulimowski J., Tumiłowicz H. 1956. Poradnik zbieracza ziół. WPLiS, Warszawa, ss. 220. Łuczaj Ł. 2004. Dzikie rośliny jadalne. Przewodnik survivalowy. Wyd. Chemigrafia, Krosno, ss. 268. Łuczaj Ł. 2008. Archival data on wild food plants used in Poland in 1948. Lournal of Ethnobiology and Ethnomedicine 4, 4, 1-19. Pirożnikow E. 2008. Tradycje użytkowania dziko rosnących roślin leczniczych i pokarmowych wschodniego Podlasia. [W:] Górniak A., Poskrobko B. (red.) Park Krajobrazowy Puszczy Knyszyńskiej w systemie ochrony przyrody i edukacji środowiskowej. Supraśl, 64-81. Szot-Radziszewska E. 2005. Sekrety ziół. Wiedza ludowa, magia, obrzędy, leczenie. Wyd. TRIO, Warszawa.


32

Etnobotanikai kérd őív felnőttekne k

1) Hogyan tudná jellemezni a növényekkel/ botanikával kapcsolatos tudását, ismereteit?

a) b) c) d)

Nincs Kicsi Átlagos Nagy

2) Honnan származik a növényekkel és használatukkal kapcsolatos tudása?

a) b) c) d)

Szakirodalmakból. Iskolában tanultam. Generációról generációra öröklődött (a családon belül). Egyéb forrásból (Mik ezek?)

3) Az a növényekkel és felhasználásukkal kapcsolatos tudás, amit elődjeitől szerzett, létezik írott

formában is? a) Igen. b) Nem, csupán a fejemben. 4) Ezen vadontermő növényekkel kapcsolatos ismereteit hasznosítja a mindennapi életben is?

a) Igen, gyakran alkalmazom ezeket az ismereteket. b) Ritkán alkalmazom ezeket az ismereteket. c) Nem alkalmazom ezeket az ismereteket. 5) Szívesen szélesítené a vadontermő növényekkel és a lehetséges használatukkal kapcsolatos

tudását? a) Igen. b) Nem. (Miért nem?) 6) Az élet mely területein használja vadontermő növényekkel kapcsolatos tudását?

a) b) c) d) e) f)

Élelmiszer Gyógyászat Szépségápolás Vallás, hitélet Dekoráció Egyéb területeken (Mik ezek?)

7) Gyűjt valamilyen növényeket/növényi részeket a természetben?

a) Nem. b) Igen, rendszeresen. c) Igen, néha.


33

8) Ismer olyan helyet, ahol előfordulnak és gyűjthetőek olyan vadontermő növények, amik az élet

valamely területén használhatóak? a) Nem. a) Igen. (Kérem, mondjon néhány példát!) 9) Észlelt az utóbbi években/évtizedekeben ezeken a helyeken valamilyen változást a vadontermő

növények forrásaival, jelenlétével kapcsolatban, például egyes fajok eltűntek vagy megjelentek az élőhelyen? a) Nem. b) Igen. (Le tudná írni ezeket a változásokat?) 10) Milyen felhasználási célból gyűjt növényeket/növényi részeket a természetben?

a) Élelmiszeri b) Gyógyászati c) Szépségápolás i d) Vallási, hitéleti e) Dekorációs f) Más emberek számára g) Egyéb célból (Mik ezek?) 11) Használ valamilyen (nem feltétlenül saját gyűjtésből származó) vadontermő növényi részt a

konyhában főzéskor? a) Nem. b) Igen. (Mely fajok ezek?) 12) Milyen formában tárolja a gyűjtött vadontermő növényeket vagy növényi részeket?

a) b) c) d)

Szárítva. Tinktúra, szeszes kivonat formájában. Fagyasztva. Egyéb formában (Milyen módon?)

13) Ismer olyan étel/ ital recepteket, amelyek vadontermő növényekkel felhasználásával készülnek?

Mondjon néhány példát! Melyiket készítette el már ön is? 14) Ismer valamilyen szabályozásokat, irányelveket a vadontermő növények gyűjtésével

kapcsolatosan? Ha igen mik ezek? a) Nem. b) Igen. (Kérem, mondjon néhány példát!) 15) Ismer olyan vadontermő növényt vagy növényi részt, ami gyógyászati/ terápiás célra

használható? Használt már valaha valamilyen gyógynövényt maga is? a) Nem. b) Igen . (Kérem, mondjon néhány példát!) 16) Ismer olyan vadontermő növényeket, amelyek vallási, hitéleti szempontból fontosak,

felhasználásuk ünnepekhez, szertartásokhoz kötődik, esetleg (nép)dalokban, bibliai


34

történetekben szerepelnek? Ismeri az alkalmazásukhoz kötödő hagyományokat olyan eseményekkor, mint például karácsony, húsvét, születésnap, házasság, temetés, stb.? a) Nem. b) Igen. (Kérem, mondjon néhány példát!) 17) Ismer olyan növényeket, amelyek a hiedelem szerint, kötődnek az emberi élethez, eseményekhez, szerencsét vagy szerencsétlenséget hoznak, amiket el kell kerülnünk, esetleg megtalálnunk sikereink eléréséhez?

a) Nem. b) Igen. (Kérem, mondjon néhány példát!) 18) Ismer olyan dalokat/mondókát/verset/mesét, amiben valamilyen vadontermő növényt

említenek? a) Nem ismerek. b) Ismerek néhányat. (Kérem, mondjon néhány példát!) c) Ismerek többet. (Kérem, mondjon néhány példát!) 19) Van az otthonában, kertjében valamilyen virág/növényi mintával díszített használati vagy egyéb

tárgy? (például kerámia, asztalterítő, festmény, viselet, dísztítő motívum a házon, kerítésen,stb.) a) Nincs b) Van. (Kérem, mondjon néhány példát! Tudja-e hogy mely növények ezek?) 20) Termesztenek az ön régiójában olyan növényeket, amelyek vadon szintén előfordulnak? Mely

fajokat termeszti ön is a kertjében? a) Nincsen ilyen növényfaj. b) Igen, termesztenek ilyen fajokat. (Termesztés formája?) 21) Felismeri, hogy az alábbi képeken milyen növények láthatóak? Tudja a nevüket? Tudja milyen

célra használhatóak?


35

22) Ismeri az “Etnobotanika” kifejezést?

a) Nem b) Igen. (Kérem, próbálja meghatározni, hogy mit jelent!) 23) Vélemények/javaslatok a témában

Adatok Nem:

F

N


36

1) Kor: a) 26 – 35 b) 36 – 55 c) 56 – 70 d) > 71 2)

Munkaerő piaci helyzet: a) tanuló b) munkanélküli c) foglalkoztatott (szakma…………………………………………) d) mezőgazdasági dolgozó e) nyugdíjas f) háztartásbeli, GYES, GYED g) egyéb ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...

3) Ha foglalkoztatva van: a) helyben (a településen) b) más településen (ingázik) 4) Ha ingázik, mi az ingázás oka: a) Nincs munkalehetőség helyben. b) Nincs a képesítésének megfelelő munka. c) Alacsonyak a fizetések helyben. 5) Iskolai végzettség: a) Nincs befejezett iskola b) Általános iskola c) Középiskola d) Felsőfokú végzettség 6) Kisebbséghez tartozó: a) Nem b) Igen (Mely kisebbség? ………………………..……………..) 7) Mióta él a jelenlegi lakhelyén? a) Kevesebb, mint 10 év. b) Több, mint 10 év. 8) Általános információforrás: a) Televízió b) Rádió c) Újság d) Internet e) Egyéb (...............................................)

KÖSZÖNJÜK, HOGY KITÖLTÖTTE A KÉRDŐÍVET!

37

Kiegészítő kérdőív gyermekeknek A, Iskolában /óvodában felteendő kérdések - Szoktatok kirándulni vagy sétálni lakóhelyetek környékén? - Végeztetek valaha valamilyen kerti (vagy mezőgazdasági) munkát, besegítve a családnak? - Általában ki dolgozik nálatok otthon a kertben? - Mi a kedvenc virágotok? Le tudjátok rajzolni? - Melyik növény fordul elő leggyakrabban lakóhelyetek vidékén? Le tudjátok rajzolni? - Gyűjtöttetek valaha valamilyen növényt (bogyókat, virágokat, stb.)? Ha igen, mi volt az? - Ismertek olyan embert, aki ilyesmivel foglalkozik? - Ismertek olyan embert a faluban, aki a növénygyűjtés szakértője, nagyon jól ért a növények gyűjtéséhez? Ha igen, ki az? (És olyan embert ismertek, aki a számítógépekhez, a focihoz, filmekhez ért?) - Tudjátok mit lehet készíteni a következő növényekből: csipkebogyó, cseresznye, bodza, napraforgó, kamilla, zeller? B, Házi feladatként - Gyűjtsetek énekeket, verseket növényekről! - Gyűjtsetek növényeket ábrázoló motívumokat különböző háztartási cikkeken, tárgyakon és rajzoljátok le őket vagy készítsetek róluk fényképet, ha lehetséges! - Kérdezzétek meg nagyszüleiteket, hogy ők gyűjtöttek- növényeket az erdőkben, mezőkön?

38

Készítette: dr inż. Wolański Paweł. Rzeszów, április. This Project is implemented through CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF 1

Recommend Documents