Késmárky és Illés, Budapest, Kerepesi-út 6. sz

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

296

18. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM

Fiók-üzletek:

Fiók-üzletek :

-yGrJk

UTAZÁSI CZIKKEK RAKTÁRA.

Budapest, Kerepesi Bazár, Nürnbergi, játék s kosárdruk Budapest, Hatvani-uleza 10, Lemberg, Theaterstriisse. Diszmű-különlegességek. 12 év óta közelismerésnek örvendő, s a nagyérdemű közönség kiváló részvétét élvező üzleteink Carlsbad, Mhlbadgasse. számát ujabb időben egy utazási Csikkekkel ellátott raktárral bővítettük.^ Utazó kézi táska F r t t ó 1 Mg. Utaíó kéíi koffer *»"*1 **%• figyelmét ezen, a kerepesi Út 6. SZ. a. Van szerencsénk a nagyérdemű közönség becses toilette czélra erős vászonból 2.25 5.26 a nemzeti színház átellenében levő raktárunkra azon megjegyzéssel hívni föl, hogy abban az emii­ berendezve 10 — 1 0 0 Ugyanaz barna, Toilet necessaire tett czikkekböl a legjobb minőségűek, a legjutányosabb szabott árak mellett, kaphatók, vizm. vászonból Bécs, Mollardgasse 12.

angol szíjakkal Ugyanaz csíkos czérna vászonb. angol szíjakkal és bor szegessel Ugyanaz angol formafin.kivit. Ugyanaz hasított disznóbőrből . . Ugy. ang. disznó­ bőrt, leger. min. Nöi és férfi fa (láda)kofferktilönf., vízmentes czérna vászon­ nal átvonva . . Utazó kosarak, áthuzatlan s át­ húzott vizm. vá­ szonb. m. nagys. Plaidzsákok erős vizm. czérnavász. Utazó kézi tásk. egyszerű fekete bőr norp. forma Ugy. jobb minős. kiv. fémsarkok. és előtáskával Ugyanaz finom. különféle kivit. 12.— 3 0 . Ugyanaz színes bőrökben . . . 6.— 35.— Ugyanaz angol disznóbőrből. . 13.— 40.—

Bátrak vagyunk megjegyezni, hogy a tájékozás végett felsorolt áruk csak csekély részét tartal­ mazzák azon czikkeknek, melyek, mint e szakbavágók raktárunkban minden árban és minőségben

bítawt TiB!teletel

Késmárky és Illés, Budapest, Kerepesi-út 6. sz.

mosdó készlet, göngyölh. vász, 4.50 1 0 Ugy. fekete bőrt. 5 . - 4 0 Ugyanaz casetteformáb,, fekete és színes bőrből 6 . - 5 0 . Váltáska courir fek. s szin. bőrt. 2 - 1 0 Kalap s Oylinder dobozok vászon és bőrből . . . 4.50 1 4 Tourista táskák. Vadász táskák Vadász székek Eső-köpeny, jobb minőségben, urak és hölgyek részőre. Értékpapír és váltótáskák. Angol plaidek. Plaid szíjak. Utazó szivartáskák. Zseb-gyógytárak. Kutya-nyakkend. —.50 12.— Utazó tükrök fa kerettel . . . 1.4Utazó tükr. saffian bőrből öszszehajlitható , 28Uj! Női kézitás­ kák préselt szí­ nes bőrökben, nickl kerék fo­ gantyúkkal . . 1 - 1 0 . Gallér és manschetta - dobo­ zok bőrből. . . 4.50 8 stb. stb

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten egyetem-utcza 4, épen most jelent meg és minden könyvárasnál kapható Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor

az O l c s ó K ö n y v t á r 261.' s z á m a :

Kulinltgtt

Riispor

SHUTTAL VEGYÍTVE

^

PARIS

ANDRÁSSY G Y U L A GRÓF BESZÉDE

ILLATSZERÉSZ,

A VÉDEEŐ-TÖEVÉNYJAVASIJAT TÁRGYÁBAN.

9, rne de la Paix. 9 — P A R I S

A Ch. FAY-féle párisi

czég

E l m o n d a t o t t 1889. évi ápril hó 5-én.

Ára 20 kra/ceár.

P o s t á n b é r m e n t v e k ü l d v e 25 kr

N e engedje

különleges rizspora eredeti minőségben kapható és utánvéttel is megrendelhető VERTESSI SÁNDOR illatszertárában

^ - *

%

^

fcS 4 é *3*

B U D A P E S T , MÁJUS 12.

19. SZÁM. 1889. Előfizetési feltetelek: VASÁRNAPI ÚJSÁG éfj POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt:

egeBZ évre 1 2 írt fél évre _ 6 «

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

BÁRÓ EÖTVÖS LORÁND A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜJ ELNÖKE.

N

EMCSAK politikai, nemcsak társadalmi, ha­ n e m tudományos életünkre is csodás ha­ tásúnak mondható az 1848-ik év. Olyan az minekünk, mint a franczia nemzetnek az, a melynek száz éves fordulóját épen most ünne­ peli. A politikai korhadt institucziók, a társadal­ m a t osztályokra szakgató válaszfalak összeom­ lásának s az egy testté olvadt, minden társadalmi tagozatában emberi öntudatára ébredt, anyagi és szellemi fölszabadult erejének birtokába és szabad használatába jutott nemzet újjászületé­ sének éve. Törvényekbe igtatott és az emberek meggyőződésébe bevésett hagyományait kegye­ lettel őrizzük, ápoljuk és fejleszteni törekszünk, hogy legyen itt a négy folyó és három bérez kör­ nyékén egy, a legszélesebb demokratikus alapra helyezkedő szabad alkotmányos ország, szabad­ elvű irányban haladó, életre képes, művelődő és fejlődő nemzettel, mely serény munkával pótolva a multak mulasztásait, biztosítsa jövendőjét s elfoglalhassa helyét az előrehaladott nemzetek

] egész évre , félévre

8 írt

4 -

X X X V I . ÉVFOLYAM.

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK :

sőbb barátja s ugy a kultuszminiszteri székben, mint az akadémia elnöki székében utódja, vette nőül. Báró Eötvös Lorándot szeretettel, gonddal ne­ velték kitűnő szülői s mindenek előtt szivét, ke­ délyét igyekeztek nemesíteni. S a midőn meg­ érkezett az ideje, hogy az ismeretek körébe is bevezessék, kitűnő erőket biztak meg oktatá­ sával, igy az alapos aesthetikai műveltségű Ke­ leti Gusztávot, az országos rajztanoda mai igaz­ gatóját, és dr. Vécsey Tamás volt orsz. képvise­ lőt s most egyetemi tanárt, kik házi tanulmá­

) egész évre

Egyedfii biztos óvszer a moly elén! Egyszerűen megvédendő ruhaneműek közé tétetik.

ÜDAPESTEN, Kerepesi nt 36. í j .

Kívánatra irjgyen é s érmentve kapja mindenki a most megjelent árjegyzéket 300 képpel, melyben a hangszerek legutolsó vívmányai ábrá­ zolva vannak. — H a r m o n i k a - f n v r l a Iá billentyűvel, fin. hangokkal, melyek a szipkába való behívás által működnek. Mindenkinek igen alkalmas mulató-eszköz. — Kicsiny és nagynak egyaránt alkalmas. — Ara 2 írt. — H a r m ó n i u m - é s h a r m o n i k a árjegyzékkel külön szolgálok.

B

EGYSZERŰ ÉS BIZTOS. Egyszer használva, mindenkor használ­ tatik. Használatban van: Olaszországban, Franeziaországban, Orosz­ országban és Törők­ országban.

Sternberg Ármin hangszergyáros.

Ilegújabb női tat-derekak I g y a p j ú és selyemből, I nöi, férfi és gyermek h a r i s n y á k , c h i f f o n vagy m a d s p o l á n , ramburgi, hollandi és crea-i v á s z n a k , asztal- | neműek, kávé-abroszok, férfi, nöi és gyermek f e k é r n e m ü e k , menyasszonyi k e l e n g y é k a legnagyobb válasz­ tékban j u t á n y o s á r a k o n k a p h a t o k

Egyedül biztos óvszer moly ellen! van: Amerikában, Ghinákn Japánban, Indiában és mindenütt

Egyszerű é s biztos. Kapható minden gyógyfü - kereskedésben, gyógyszertárban é s jobb ü z l e t b e n v a g y közvetlen a gyárosoknál:

iRouarits József és fiainál

Butapest, Kerepesi-ut 3 4 . szám,

az . , Y P S I L A 2 Í T I " - h o z ,

Árak: 100 Wes .artonokbau 5fi-t,50 i n d 2 írt 75 kr., 10 ives borítékokban 60 kr. mely össg postantaI?ánpyal küldendő be. Kereskedőknek külön feltételek.

[ B u d a p e s t e n , v á c z i - n t c z a 5. sz. Legdivatosabb fráírnia szövetek megérkeztek!

(bak DETSniféle molypapiros kérendő, ne tessék mást elfogadni!!! C

l_li^

ITli_

——Jx:_

/T>„>1-._

De n e m csak a törvényekben, n e m csak a ránk származott s m a m á r uralkodó eszmékben, — de szülötteiben is érezteti m á r közéletünkre ha­ tását az 1848-iki év. Azok közül, a kik a m a ne­ vezetes évben látták meg először Istennek szép világát, feltűnő nagy számmal állanak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális törekvéseink élén s foglalnak el oly fontos állásokat, a minők rend szerint csak későbbi korban jutnak osztály­ részül néhány kiválónak. A magyar korona taná­ csában kilencz miniszter közül ketten vannak — Baross és Wekerle — az 1848-iki év szülöttei. 8 most i m az ország legérdemesebb, legtekinté­ lyesebb tudományos testülete, a magyar tud. akadémia is oly férfiút emelt elnöki székébe, a k i szintén a m a nagy esztendőnek gyermeke. Bái-ó Eötvös Loránd, a magyar tud. akadé­ miának e hó 3-án tartott közgyűlésén megvá­ lasztott uj elnöke, 1848 július 27-én született s fia volt a h a l h a t a t l a n érdemű báró Eötvös József­ nek, a fenkölt lelkű bölcsésznek, a nagy látó­ körű és mélyreható tekintetű tudósnak, a gyön­ géd lelkű költőnek, Magyarország két izbeni val­ lás- és közoktatásügyi miniszterének, a magyar t u d . akadémia elnökének, s nejének, Bosty Ág­ nesnek, kinek nővérét, Ilonát a tavai elhunyt Trefort Ágoston, báró Eötvös Józsefnek legben­

Külföldi előfizetésekhez a poetailag meghatározott viteldíj is csatolandó

nyaiban vezették. De a mellett, hogy az élettel idejekorán hozzák érintkezésbe, nyilvános isko­ lákba is járatták s a gimnáziumba a piaristák­ hoz adták. Budapesten kezdte meg felsőbb tanul­ mányait is, s két évig az itteni egyetemen a jogés államtudományi karnak volt a növendéke. Azonban már ekkor is inkább hajlott a termé­ szettudományok felé s nagy érdeklődéssel hall­ gatta Petzwal mathematikai és kivált Than Ká­ roly vegytani előadásait, kinek egyik legszorgal­ masabb tanítványa lett s kinek hatása későbbi pályaválasztására is döntőnek bizonyult.

között.

Bndaperten, Klgyó-ter 8. g»4m.

6

l félévre _. 3

BÁRÓ EÖTVÖS LORÁND. Ettinger Ede fényképe után metszette Moreüi.

298 1867-ben külföldi egyetemeken folytat! nulmányait három évig. hol már határozottul B természettudományi szakmában képezte magát. Legtöbb időt Heidelbergában töltött Kirchhoíí, Helmholtz és Bunsen világhírű tanárok oldalán. Innen Königsbergbe ment, hova a német phy­ sikai iskolának megalapítója, a most 90-ik évét élő Neumann Ferencz híre vonzotta. Ez idő alatt atyjával folytatott sürü levelezé­ sében rendesen számot adott tanulmányairól, elöhaladásáról, s leveleiből, atyjának nem cse­ kély megnyugvására, mindinkább kitűnt, hogy a szép tehetségű és szorgalmas ifjú teljes ko­ molysággal veszi föladatát, szenvedélylyel csügg tantárgyain s egész lelkével forr össze a maga által választott pályával. 1869-ben Heidelbergából értesíti is atyját, hogy komoly elhatározása a tanári pályát választani s a természettudo­ mányokban szerzett ismereteit a tanári széken érvényesíteni. Ez az elhatározás nem valami fiatalos elhirtelenkedés, hanem komoly, nehéz fontolgatás eredménye volt. Az akadémia tagjai által folyó hó 5-én rendezett diszebéden ő maga érdektsen beszélte el felköszöntöjében a pályaválasztás körüli töprengéseit. Három nemtő jelent meg — monda — gyermekéveiben fölváltva körülte: a költészet, a politika, a tudomány nemtői, kik egyaránt otthonosak voltak atyja házánál. Kez­ detben, a mi becsvágyó fiatal embernél termé­ szetes is, az elsőhöz vonzódott, s ez időben irott költeményeinek száma egy jókora kötetre ment. Utóbb azonban nem találta nehéznek a köl­ tészet géniuszával szakítani. Nehezebb vala azonban a választás a másik két nemtő között. A közélet hazánkban akkortájban lett szabaddá, a politika terén tág tér, ragyogó jövő intett egy oly név viselőjének, egy oly apa fiának, mint az övé. Azonban ugy tapasztala, hogy atyja, vala­ hányszor a politikai küzdelem szinteréről, neve­ zetesen az országgyűlésről érkezett, — mindig borongó kedélylyel jött haza. Mig ha ragyogó szemmel, derült hangulatban érkezett: mindig tudták, hogy most az akadémiáról érkezik. Pályaválasztására ez az észlelet sem volt az utolsó hatású.

wF

Atyja egy, egész lelkét visszatükröztetö, igen szép levélben tudatta vele beleegyezését pálya­ választásához, melyet nemcsak helyeselt, de örömmel is fogadott; csak attól óvta fiát, hogy az univerzalitástól, az encyklopaedikus iránytól óvakodjék, mert a tudományok mai fejlettsége mellett minden tudományág, minden szakma megköveteli a maga egész emberét, annak osz­ tatlan erejét. S ö megfogadta a bölcs tanácsot, szakmát vá­ lasztott, s noha távol állt a szobatudósi egyolda­ lúságtól, mégis egy határozott irányban képezte magát s a midőn 1870 őszén a külföldről haza került, a természettudományok terén mái- jelen^ tékeny erőt képviselt. Tudományos fölolvasásai, értekezései csakha­ mar felköltötték iránta a figyelmet a tudományos körökben, úgy hogy mindenki nyereségnek tartá, mikor 1871-ben a budapesti egyetemen magán­ tanárnak habiUtáltatta magát s érdeklődéssel hallgatták az elméleti physikából tartott előadá­ sait, melyek mellett az ennek körébe vágó, még nem tisztázott problémákkal is behatóan foglalko­ zott, így keletkeztek első dolgozatai: «A rezgések intenzitása, tekintettel az észlelő és a fénynyo­ más mozgására»,«A lánezolatos sürítők elmélete», «Az elektromos sürítők egy uj neme.» 187á-ben már rendes tanárrá lett. 1875-ben pedig a kísérleti physika előadásával lőn meg­ bízva és ekkor kisebbszerü physikai laboratóriu­ mot kapott az egyetemen. Tudományos búvár­ kodásának irányában ez forduló pontot képez, mert ekkor lépett át a kísérleti kutatás terére.

VASÁBNAPI ÚJSÁG. E téren gyorsan tekintett szét ós gyorsan haladt ! előre s alig pár évvel később uj experimentális , kutatási módszereket állított fel, melyek a physikában egy eddig kísérleti úton kevéssé müveit mező kutatására képesítették. E tér a capillaritus (hajcsövesség) vizsgálata volt. Az ide tar­ tozó jelenségek észlelésére fölállított uj mód­ szer lehetővé tette, hogy a capillaritas jelensé­ geit, melyek azelőtt annyira változékonyaknak látszottak ós nem voltak állandósítEatók, bizto­ san, hosszú időn át, állandóan előállíthassa. A mi által azt a mennyiséget, melyet az elmélet I a «capillaris állandó" nevével ruházott fel, kij sérteti valóságban is mint állandót észlelte és állapította meg. Mindezeken kívül számos szakelőadást tartott a természettudományi társulat ülésein, úgy szintén népszerű előadásokat, u tóbb, 1888 telén, ugyan­ ezen társulatban tiz előadásból álló cziklust; s fontos, átalános érdekű volt azon előadása, me­ lyet a m. t. akadémia egyik közgyűlésén a tá­ volba hatás törvényéről tartott. Eötvös buvárlati tevékenységét jellemzi, hogy kísérleteiben pontos és szabatos módszereket állapít meg, melyek segélyével a kísérleti hibá­ kat lehetőleg kisebbíti ós kiküszöböli, másrészről pedig, hogy következtetéseiben szigorú logikával jár el. Nagy segítségére van mindebben, hogy a mathematikai gondolkozást és kifejezést nem közönséges mértékben birja. E mellett nem fog­ lalkozik apró, részletes kérdésekkel, hanem az épület alapkövét, a fundamentális kérdéseket veszi művelés alá. Elért eredményei ezért nem egyszerű szép részletek, hanem hatásuk átterjed a tudomány különböző ágaira s itt nagy kiter­ jedésű, hosszantartó hatást gyakorol. Egyaránt áll ez a capillaritast, valamint a gravitatiót tárgyaló jelentékeny munkálatairól, a melyekkel az utóbbi években foglalkozik. Tudományos működésének ismertetését és jellemzését a következőkben foglalta lapunk szá­ mára össze egy szakértő toll: A capillaritasra vonatkozó vizsgálatait Eötvös a legkülönbözőbb anyagokra terjesztette ki; így különösen sűrített gázokra, milyen a szénsav, kénessav, stb. E vizsgálatok további folyama­ tukban a hőmérséknek nagy hőmérsékleti kö­ zökben eszközölt változtatása mellett egy egészen általános és igen egyszerit törvényszerű összefüg­ gés felismerésére vezettek, mely a capillaris ál­ landók hó'cáltozásai és a testek khemiai alkata között létezik. E törvény szerint a felületi feszült­ ség hő-változásai, a kritikus hőmérséklet köze­ lében, valamennyi folyadéknál egyszerű össze­ függésben állnak ama folyadékok molekuláris térfogataival. E törvény a legtöbb testre áll, még a kritikus hőmérséklettől távolabb eső hőmérsékeknél is; e tekintetben csakis a víz, az alko­ hol és a zsírsavak tesznek kivételt, melyeknek molekuláris térfogata eddig is sok vita tárgyát képezte. Az Eötvös által észlelt capillaris jelen­ ségek e vitás pontokra nézve felvilágosítást ad­ nak, mert arra utalnak, hogy e testek molekulá­ ris alkata a hőmérséklettel változik. E kérdésre vonatkozó dolgozatai a «Műegyetemi lapok»-ban, a Magyar tud. akadémiai .Értesítőben s a Poggendorff-féle Annalesekben láttak napvilágot. Eötvös a capillaritasra vonatkozó dolgozatai­ ban nagy lépést tett előre azon irányban, me­ lyen \an der Waals holland természettudós in­ dult; kísérleti utón ugyanis biztos alapra fek­ tette azon tant, melyet a világ legnagyobb mathematikusai: Laplace, Poisson és Gauss elmé­ letileg kifejtettek, mint a mathematikának egy különösen érdekes alkalmazását. Búvárkodásának másik ágát ujabban a gravitatió jelenségei képezték. Netcton kiolvasta a boly­ gók mozgásából a gravitatio törvényét és kiter­ jesztette azt minden testre, úgy az égiekre, mint a földiekre. A tömegeknek ezen kölcsönös von­ zása, mely a nehézségnek is szülő oka, ama ki­ sebb testeken, melyeket az emberi erő is képes mozgásba hozni, sok ideig elkerülte az észle­ lök figyelmét; mert e vonzás, épen kicsiny volta miatt, általában igen nehezen figyelhető meg, nehezen vehető észre. Nem csodálkozunk ezen,

19. SZÁM. 1889. XXXVI. ÉVFOLYAM,

ha meggondoljuk, hogy egy 100 kilogrammnyi sulyu golyó egy másik, tőle egy méternyi távol ságban levő hasonló nagyságú golyót körülbelül akkora erővel vonz, mint a minő a milligramm egy tizedrészének, vagyis egy-két szempilla szőr­ szálnak a súlya. Az első, ki a földi tárgyak kölcsönös vonzását kimutatni és mérni tudta, s evvel együtt a föld­ nek közép-sűrűségét is meghatározta, a múlt században élt Cavendish volt. Utána fíeich, Bayley, legújabban pedig Comu és Baille ismé­ telték e kísérleteket. Mindezen kísérletek s il­ letve mérések távolról sem érték el azt a jjontosságot, melyet a physikai méréseknél meg szok­ tunk követelni; mert a föld felületén levő foly­ tonos rázkodások, légáramok, hősugárzások a kísérlet menetét folyton megzavarták. Érthető ezért ama meglepetés, melyet Eötvös kísérlete keltett, mikor a múlt évben népszerű előadásai egyikében a lámpáktól csillogó, fűtött előadási teremben, több mint 300 hallgató jelenlétében, megmutatta azt, hogy hogyan vonz néhány ki­ logrammnyi higany egy nem egészen 100 graninyi sulyu ólonidarabkát. De ezen előadási kísérleteknél fontosabbak azok a mérések, melyeket Eötvös a gravitatióra vonatkozólag laboratóriumában folytat és me­ lyekről a magyar tud. akadémia novemberi ülé­ sén tett rövid jelentést. Bámulatos az az érzékenység és pontosság, me­ lyet e részben a fotográfia segítsége mellett elérni tudott. Láttuk az akadémiában, fotográfiai utón lerajzolva, egy kis ólom darabkának vonzó hatását, mely7 akkora volt, hogy az előadó mel­ lényzsebében tartotta és onnan vette ki. Mek­ kora ennek vonzó hatása, ha 100 kilogrammnyi tömeg egy méter távolságra egy tized milligramm nyi erővel vonz? Bámultuk a fotográfiai fölvé­ teleket, melyek a nehézségnek irányváltozását mutatják, alig néhány deciméternyi távolságok­ ban. \Jizsgálatainak épen ezen utolsó része igen érdekes, mert a nehézség irányának pontos is­ merete a földfelület különböző pontján — egyjelentőségü a föld alakjának pontos ismeretével; pedig tudjuk, hogy e tekintetben mennyá még a kutatni való. E vizsgálati módszerek közelünkbe hozták az időt, mikor a tömegvonzás, a physikának e legfontosabb, de egyszersmind legrejtélyesebb kérdése, kísérleti alapon lesz megoldva. A szó szoros értelmében vett tudományos buvárlat mellett Eötvös eredményesen és kiterjed­ ten foglalkozott a kísérleti tanítás módszereivel is. Erre bő alkalma volt, miután az utolsó évek­ ben berendezte a budapesti egyetemi uj physikai intézetet. E páratlan tudományos intézetünkben az előadási kísérleteknek és eszközöknek egész sorát találjuk, melyek tisztán Eötvös találmá­ nyai, egyedül, közvetlenül a tanítás czéljából megalkotva. Ez teszi lehetővé, hogy előadásaiban hallgatóinak oly kísérleteket is mutasson, melyek tanterembe rendesen nem kerülnek. Ilyenek a hő mekhanikai egyenértékének meghatározására, az elektro-mágneses ellenállás mérésére, a hang­ terjedés sebességének meghatározására szolgáló eszközei. Ezek mellett említhetjük még ejtő ingáját, elektromos fényszabályozóját, stb. Eötvös tudományos működése folytonos fej­ lődésben és haladásban van. Kétségtelen, hogy zenithjétől még messze áll, de már most ki lehet mondani, hogy az ő eddigi búvárlataival egyenlő értékű és horderejű művek a természettudomá­ nyok terén hazánkban eddig alig termettek. Báró Eötvös Loránd mindig azonos irányban érvényesülő tevékenysége eléggé volna jelle­ mezve a fentebbiek által is. Kiegészítésül azon­ ban nem mulaszthatjuk el még fölhozni, hogy a hazánkban oly szépen virágzó s oly sikeres mű­ ködésű természettudományi társulat egyik leg­ tevékenyebb tagja s választmányának majdnem egy évtized óta alelnöke; hogy az akadémiánál a mathematikai és természettudományi bizottság előadója és szerkesztője a «Mathematikai és természettudományi közlemények* czimü válla­ latnak, melyből 1880 óta hét terjedelmes kötet jelent meg; hogy a főrendi háznak választott tagja; hogy az egyetemi enquétekben kiváló ré­ sze s a bölcsészeti kar intézkedéseiben döntő szava van, s az egyetem tanulmányi ügyeinek rendezéséről terjedelmes és jelentős tanulmányt tett közzé a «Budapesti Szemle»-ben. Az ő esz-

] 9 . SZÁM. 1 8 8 9 . XXXVI. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI TTJSAG.

299

ébren-e vagy félálomban beszedet hallottam az méje volt s az ő indítványára léptették életbe kiabálások közt verte ki őket. A ven Csulak ke­ ablak alatt. Az eső elállott; a hold az úszó előbb a természettudományi társulatban, majd veset evett s a gonosz borral alig nedvesítette felhőrongyok alatt bujkált. . Hirtelen felkeltem az akadémiában is a zárt pályázatok mellett az meg vékony ajakát. Inkább beszelt. Láthatólag és lábhegyen közeledtem az ablakhoz. egyenes megbízás utján való dolgoztatás oly si­ örömére szolgált, hogy beszélhet. Vacsora köz­ —Nem, kedves Szeftika (súgta halkan egy férfi­ keresnek bizonyult rendszerét. Készt vett az ben azonban rövidebben végzett a szóban forgó hang), nem hagyhatlak. A mért ők marakodnak 1883-ban Parisban tartott emlékezetes nemzet­ kérdésekkel. egymással, mi veszszünk el ? Mert én elveszek Valahogy szóba kerültek a zsidók. Az (Heg közi elektromos kongresszuson, mely az elektronélküled Szeftika. Ök öregek már, nem tudják tekhnika körében ma általánosan elfogadott mér­ Csulak igy szólott: — Ugyan! Annyi mindenféle ember él a vilá­ mi az, ha valaki szeret. Elviszlek Szeftika ; reg­ tékrendszert megállapította. gelre messze járunk a határtól. Moldova itt a Mint a magyar Kárpát-egyesület budapesti gon, hát mért ne legyen zsidó is? Legyen. (Ezt szemünk előtt, csak átlépjük a hegyet. osztályának elnöke is nem kevés buzgalmat fejt nagylelkű elnézéssel mondta.) Csak nem kell — Hagyj el, hagyj el,— monda a leány (ugyanaz ki. Már gyermekkorában kiváló előszeretetet ta­ közel eresztenünk, de legyen. Egy szál letelepe­ a kis eleven szemű paraszt leány, a kit néhányszor núsított a természet és annak szépségei iránt s dett Kövesdre. Kidobattam. Ennyi. Általában a láttam), — micsoda gonoszságokra beszólsz rá . . egyike volt a legmerészebb touristáknak. Bejárta nemzetiségi kérdés is tiszta őrültség. Be kell zá­ — Láthatlak-e fényes nappal mint illik tiszteaz országot s egy ily útja alkalmából ismertette a ratni, a ki ugat — s csend.» Es kicsinylőleg séges legényhez ? Hiszen meglőne a nagyságos «Vasárnapi Ujság» 1869-iki folyamában a bihar­ í bigygyesztette fel ajakát, s ugy tett, mintha egy I ur. Miért? Mert én az öcscsét szolgálom. Es mi megyei «scarisorai jégbarlangot,» melynek vonzó i pelyhet fújna el. Vacsora után nagy csizmás paraszt jött a tor- vár reád, ha az én uram velem látna meg ? Hi­ és alapos leírása mellett akkor bemutatott rajzát szen levágatná a pappal a hajadat, mint a becs­ is maga készítette lapunk számára. De bejárta a náczra. A biró volt. Az öreg Csulak mogorván, telennek. Ó nevelt fel téged ? Jó. De szolgáltad. külföldnek természeti szépségekben gazdag he­ röviden végzett vele. Azalatt a képeket néztem a falon. Ismét a kék Es engem Miklós nagysága nevelt és taníttatott ? lyeit is, így különösen sokat járt az Alpesek vi­ De én is szolgáltam érte. Eljártam minden dol­ dékén, Tirolban, a hol oly csúcsokat járt be, me­ \ olajban legelő tehén kötötte le a szememet. Va­ gát a mezőn, az udvaron, a városban. El nem is lyeket addig hozzáférhetetleneknek tekintettek s lósággal vonzott. Az öreg emberhez fordultam s hagynám a mig élek. Mert áldott és jó, de min­ ő utána sem igen akadt vállalkozó megmászá­ ezt kérdeztem: denkinél te vagy drágább nekem, Szeftika. Te — Kedves emlék-e itt e kép? sukra, így a múlt évben oly szerencsétlenül járt reád is nézne valami utána és reám is nézne va­ — Egy leány festette, — mondta röviden s Michel Innerkofier vezetővel a Dolomitok köré­ lami. De én nem várhatok, Szeftika. az Isten ugy ben a Zwölferkorlt, Eilferkoflt, a Sextus Roth- i úgy tetszett, hogy egy perezre rajta feledte a sze­ segéljen. Inkább levetem e posztógunyát és fel­ wandot, az Einsert, a Cresta biancát s utoljára mét, — egy leány: Hortanz. A neve ott áll irva húzom a régi ezondrát. Aztán ketten szegényen, alant. . . á sokszor emlegetett Croda di Lagót. Szeftika, megyünk az életnek, üsszefogózunk és Hortanz ! E szobában, hol a gazda csizmája j A «magyar bárót» ott mindenütt jól ismerik. megverjük ketten a szegénységet. Vígak, boldoO volt az, ki a Kárpát-egyesület budapesti osz­ kopott, vereses, a karafina csorba s a mosdótál gak leszünk Szeftika. Akarod? tályának egyik választmányi ülésén indítvá­ a széken áll — egy Hortanz! — Gonoszakat beszélsz, gonoszakat beszélsz — Csendesen besötétedett. Az ég szünetlenül'sírt. nyozta, hogy az osztály a természet iránti kedv súgta a leány. Érzett a hangjából, hogy nem fog Átmentünk néhány üres szobán. Némelyiknek j ellentállani. A legény nem szűnt meg ostro­ ébresztésére és fokozására minden vasárnap ren­ dezzen kirándulásokat a főváros kevósbbé ismert nem volt ablakszárnya. Mindegyik hűvös, dohos molni. Hangja mind hallhatóbb lett. környékére, mely terv oly életrevalónak bizo­ volt és kongott, mikor az ajtót becsaptuk. Tán a — Itt hagyod minden holmidat. Mindent, a nyult, hogy a kirándulások már eddig is nagy nép- j negyedik küszöbön botorkáztam be a gyertyácska mit tőle kaptál. Igy viszlek el a mint vagy. Én szerűségre tettek szert s mindig többen vesznek gyér világánál. Ekkor az öreg Csulak igy szólt: is ott hagyok mindent — s igy megyek el. Van bennük részt. Az ő lelkesedésének köszönhető «Ez a hálóháza.» Es nyájasan jó éjszakát jó két karom s megélünk. Béggel búsulni fognak nagyrészt, hogy a budapesti osztálynak alig négy kivánt. és bánni fogják keménységüket. Szeretném én Néhány szék volt a szobában; egy virágos szö - is a Miklós nagyságos kezét megcsókolni, mikor havi fennállása óta már is több mint hétszáz vetü, magashátu diván, egy rostélyos Íróasztal, elmegyek, de hogy merném, hogy merném . . . tagja van. Báró Eötvös Loránd egyetlen fia volt báró sok kép és az én rengeteg ágyam. A terem kö­ A leány ijedten suttogta: Eötvös Józsefnek, kinek rajta kivül csak leány­ zepén nagy karszék állott egyedül. — Zörgött. Valami zörgött az istenért. Vé­ Az inas az ágyat vetegette. Közben bizodal­ günk van, ha észrevesz. A puskája a feje felett. gyermekei maradtak. Ezek közül a legidősebb, Jolánta, Inkey István neje, a második, Ilona, mas kérdéseket engedett meg magának. Jöjj, jöjj . . . — Először méltóztatik erre járni? Návay Lajosné, a harmadik, Mária, Plenerné. Csak néhány kopó volt. A legény ismerősként Aztán a bőbeszédű paraszt okvetetlenkedése0 maga 1876-ban nősült, nőül vévén Horváth pattintott a kezével. A kutyák nyafogva járták Boldizsár akkori igazságügyminiszternek leányát, vei magyarázott kérdezetlenül. körül. — A képet méltóztatik kérdezni a nagyságos Gizellát. — Jönnöd kell velem,-- ismételte a legény,— ur házában, hogy ki festette ? Mi ugy tudjuk, Mint tanár vonzó, világos és szabatos elő­ nem mozdulok. Es lármát ütök, ha nem jösz. hogy a nagyságos ur mátkája festette. Már ezt adásai által tette magát népszerűvé tanítványai Ébredjen fel. Akkor vége úgyis mindennek. igy mondják. A mi rég volt, instálom, ki tudja előtt. De a társaséletnek is egyik legkedveltebb ] Akarod ? . . mikor? De az a baj, hogy oda tul Miklós nagy­ embere s bizalmat keltő, derült, barátságos mo­ — Nem, nem . .*. rebegte a leány és kezénél ságosnál is van egy kép, a mit a nagyságos mát­ dora alig sejtetné benne az alapos szaktudóst, fogva elüuzta őt néhány lépésre. kája festett. Már a mi nagyságosunké. Mi már ezt kit az általános fölfogás ridegnek, száraznak, ! Aztán mit se hallottam többet. igy tudjuk instálom. Akkor lett volna valami egyoldalúnak szokott tartani. * nagy baj közöttük. Ezt igy mondják instálom. A magyar tudományos akadémiának nem volt Béggel elbúcsúztam a vén Csulaktól. Ugy ta­ Mikor az inas magamra hagyott, valósággal még ily fiatal elnöke, s az ö ifjúi erejétől bízvást láltam, hogy jóval komorabb mint tegnap. kellemetlen érzés bántott. Ha léptem: ugy tet­ remélhetjük, hogy eleven életpezsgést, serény A kis nevető szemű paraszt leány nem volt szett, hogy még valaki lép utánam és az ablak­ tevékenységet fog behozni e tiszteletreméltó üveg megrezzent minden ok nélkül. Sajátságos sehol. testületbe s hogy hatását tapasztalni fogjuk öszcsipogást hallottam. Egy külső ablak volt kitörve. szes tudományos törekvéseink és mozgalmaink Azon bebújtak a verebek. terén. Hirtelen levetkeztem és bedugtam a fejemet a paplan alá. Az álom nem jött. A király nem ALKONYATI KÉPEK. ez agyban szendergett e ? Megvonultam egy szeg­ Irta PETELEI ISTVÁN. letébe a nagy alkotmánynak. Ott ült tán az III. egyedül álló székben és dali szűz Csulak Kalári A Csulakok. illedelmes beszédét hallgatta. Viruló szép virág (Vége.) s egy erős király árnyi libegnek felettem. Ez A vacsoránál inas szolgált fel egy csodálatos r Hortanz ott lenn.. Keze járt a kép vásznán. asztal körül. Aranyos, drága, metszett pohár i Szeme sugara sütötte. Ah! por, por, por.. mellé csorba üveg karafinában hozott zavaros ujAz eszterhaj csendesen csepegett. Egy-egy bort, Az evőszer ezüst volt, de a tálaló tál meg­ i tehén bőgött, elnyújtva a hangot, a kutyák ugat­ drótozott kék szélű kopott porczellán. Zsírban tak. Azt hiszem, órákig forgolódtam az ágyban. úszó majorsághusokat adtak. Aztán mézet és Ügyeltem minden neszre és összerezzentem egy édes ordát hozott a kis parasztleány. Az inas madárkarom kaparázásara. Minden idegem fel .Beszédet hallottam az ablak alatt.. kikapta kezéből mérgesen és elém tette. A ko­ volt verve. Nem tudtam elaludni, s egyszer csak, pók minduntalan berontottak s az inas hangos

VASÁENAPI ÜJSÁG.

300 FRAKNÓI VILMOS, a magyar tudományos akadémia új alelnöke.

s nemes ambiczióval munkálja a történettudo­ mány mezejét. Körülbelül 46 éves s már vagy negyedszázados irodalmi pályát megfutott s pedig nem mindennapi sikerrel. 1843. febr. 27-én született (családi nevén Franki) Nyitramegye Ürmény községében, hol atyja uradalmi orvos volt gróf Hunyady József­ nél. Gondos nevelést kapott, melynek feltűnő nyomai csakhamar mutatkoztak, a mint a nagy­ szombati gimnáziumba lépett, hol a legjobb, legér­ telmesebb tanulók egyike lett. Mikor 1856-ban az esztergomi érseki megye papnövendékeinek sorába lépett, mintegy előrelátható volt fényes pályája. Az ifjú, korán fejlődött, élénk önmunkásságu növendék vezérszerepet visz a központi papnövelde egyház-irodalmi munkálataiban s vágya és tehetsége folyvást izmosul a történet­ tudomány fonásainak felkutatása iránt. Az aka­ démiának 1860-dik évi nagy gyűlése száz arany pályadíjjal tünteti ki mindjárt első ez irányú müvét, melyet a magyaroknak a ve­ zérek korában való műveltségéről írt. Innen fogva úgy egyházi, mint tudományos pályá-

Kevés magyar történetíró hódított meg annyi ismeretlen területet a magyar történettudomány számára, mint Fraknói Vilmos, s egy sincs, a ki e tudomány nyers anyagának, melyet ö maga derített föl, nagyobb készletével rendelkeznék, mint ő. A mindenoldalú kutatás szelleme régebbi történetíróinkat is meglepő eredményekre vezette, még mikor a pusztán itt a hazában található ada­ tokat szedték is össze. Ugy látszik azonban, hogy a történet forrásainak kibuvárlásában, s így né­ mileg az események felfogásában, a tények meg­ ítélésében is szinte korszakot alkot az a két nevezetes jelenség, hogy a bécsi cs. és kir. titkos levéltár megnyílik a kutatók előtt s másfelől a magyar történettudósok bejárják az összes euró­ pai levéltárakat, főleg azokat, a melyeknek gaz­ dag anyagkészlete már a kutatás előtt fényes jutalmat igért mintegy a fárad­ ságos adatkeresőknek. Frak­ nói Vilmos volt az első, a ki a velenczei, az olasz és spanyol levéltárak adatait felhasznál­ ta, s a ki így a XV. és XVI. század magyar történetére annyi világot vetett, mint kí­ vüle senki. A velenczei, simancai, római (vatikáni) le­ véltárak uj forrást nyitottak nálunk e tudományban s ha Fraknói ez új forrásokat nem tudná is oly szerencsésen ki­ bányászni, mint a mennyire ^ H ^ ^ B tényleg képes, még akkor is maradandó volna eddigi mű­ ködése, még akkor is előkelő hely illetné meg e tudomány történetében. De Fraknói nem­ csak a becses, értékes anyag felkutatásával tesz fontos szol­ gálatokat a tudománynak; de széles látkörével, alakító ere­ jével, nem közönséges kritikai érzékével, mely az ítéletalko­ tásban vezérli, a felfogás mély­ ségével s az uj adatoknak korrekt, átlátszó, világos cso­ portosításával is. E jeles tu­ lajdonságokhoz járul könnyed és egyszerű elbeszélő tehetsége s ama, nem eléggé dicsérhető ügyekezet, hogy styljét men­ nél élvezhetőbbé, mennél szaFRAKNÓI VILMOS. batosabbá, kifejezőbbé tegye. EUinger Ede fényképe után rajzolta Hirseh Nelli. Gyorsan dolgozik, mint talán senki más nálunk. Egy-egy müvének terve — a mint látszik — ha meg- | ján folyvást emelkedőben van. — A mint az fogamzik elméjében: nem sokáig várat ma- I irónak, a tudósnak kora, évei múlnak s a mint gára, hogy testet öltsön. Az elhatározás gyorsa- i egy szűkebb körre tömörül egész tehetsége s min­ sága a kivitellel mintegy karöltve jár nála. Talán den tanulmánya, fáradhatatlan kutató s búvárló egyetlen müvében sem akarja feledtetni, hogy I szelleme: a szerint érik egyházi pályáján is a ki­ tüntetések. Huszonegy éves korában már tanár mint a magyar klérus egyik kiváló tagja szól volt a nagyszombati főgimnáziumban s egy év hozzánk a nemzet e vagy ama küzdelméről: de múlva az esztergomi érseki papnövelő intézet­ mindenütt érezteti, hogy művelt izlésü, türelmes, ben, hol mintegy hat évig maradt. Innen 1872. felvilágosult, magasabb szempontokra emelkedő őszén a fővárosba telepedett, hogy egészen kedvencz tudományának élhessen. «Pázmány Péter egyházi férfiúval van dolgunk, a ki az eszmék és kora* czimü nagy három kötetes munkája, a fejlődésének természetét már kora ifjúságától melyet egyrészt Lonovics buzdítására irt, oly gaz­ fogva élénk figyelemmel kiséri s a ki az esemé­ dag anyagkészlet felhasználását mutatja, a mi­ nyek logikai rendjének tanulmányozásából szer­ lyenhez eddig alig mutathat fel hasonlót törté­ zett tapasztalatait annyira, majdnem lázas siet- netirodalmunk. E művének első része még 1867ben megjelent s e mellett a tudományos folyó­ ségünek mondható munkakedvvel ügyekszik fel­ iratok számtalan dolgozatát közölték egymás után használni. úgy hogy 27 éves korában, 1870-ben már leve­ Valóban Fraknói ifjúkorától kezdve folyvást lező tagja lett az akadémiának. Nem sokára a nagy szorgalommal s nem közönséges sikerrel | Magyar orsziíggyülési emlékek czimü adattárnak szerkesztésével bízatott meg, a melyből kilencz működik. Még jóformán suhanczéveiben volt, [ kötet látott napvilágot a hetvenes' évek elejétől 17 éves, mikor a m. tud. akadémia figyelmét kezdve mostanig. Fraknói bevezetésekkel látta el magára vonta, s azóta lankadatlan buzgalommal \ valamennyi kötetét e különösen fontos adattárnak

19. SZÍM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.

1 9 . BZÁM

301

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

1 8 8 9 . XXXVI. ÉVFOLYAM.

s e bevezetések a nagy közönség számára külön is megjelentek egy kötetbe összegyűjtve. 1873ban a boldogult Eudolf trónörökös tanárává lett. Rónay Jáczint helyébe osztálytitkárnak válasz­ tatott s ugyanekkor nevezte ki ő felsége a Szé­ chenyi országos könyvtár őrévé. Önálló művei és kisebb értekezései seregestől jutottak a közön­ ség elé hivatalos elfoglaltságai között is. Még a terhes főtitkári teendők sem csüggesztették sem munka-kedvét, sem szorgalmát. Főtitkárrá 1879ben választatott az akkor nyugalomba vonuló Arany János helyett, a mikor könyvtárőri állá­ sától is megvált. Az előtt három évvel, 1876-ban lett kanonokká a nagyváradi latin szertartású püspöki megyében: de folyvást az akadémiának és a tudománynak élt. Az akadémiánál, e nagy nemzeti intézménynél tiz évig működött, egész a mostani nagygyűlésig mint főtitkár, s gaz­ dag tapasztalatait bizonyára mint másodelnök is sikeresen használja ezután is az akadémia tekin­ télyének és munkásságának emelésére. Csak a legnevezetesb munkáit említhetjük ez eredmé­ nyekben annyira gazdag pályájú férfiúnak: 1879ben jelent meg »Vitéz János érsek életen, s ugyanakkor *A szekszárdi apátság története.* Néhány évvel később «Martinovics összeesküvése,» «Magyaror­ szág a mohácsi vész előtt*, majd ismét Pázmány Péter élete s működése a «Magyar történeti életrajzok))-ban s legutóbb «Buonvisi pápai nuntius és Magyarország fel­ szabadítása a török uralom alól. * Kisebb munkáinak szá­ ma szintén tetemes és együtt­ véve még talán többet tesz, mint itt felsorolt nagyobb munkái. Fáradhatatlan tevékenysé­ gének, széles körű képzettsé­ gének számos emléke isme­ retes már ma napság, de mű­ ködésének amaz iránya, melylyel a magyar nemzeti élet megalakulására s kifejlődésére legnagyobb hatást gyakorlott főpapok életét (Vitézét, Bakócz Tamásét, Pázmányét stb.) földeríté, azt hiszszük, mégis talán a legfontosabb, a leg­ nagyobb elismerést érdemlő. E nemű tanulmányai vezették arra az elhatározásra, hogy a vatikáni gazdag levéltárnak magyar vonatkozású adatait hozzáférhetőkké tegye a ma­ gyar tudósoknak s igy egyesíté e czélra a kath. klérus legelőkelőbbjeit e tartalmilag ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ H és alakilag egyiránt kiváló gyűjtemény kiadására, mely­ ből eddig már szintén 5 nagy negyedrétű kötet jelent meg. A még csak 46 éves s igy munka-erejének s kedvének teljes épségében levő jeles egyházi férfiutói s tudóstól még igen sokat várhat a ma­ gyar történelmi tudomány, a melynek már ed­ dig is egyik disze. jyr y j

WVi

«fc.

S3 4 t)

mii

\M

r

u

W±-; \ !

A PUSZTÁK FIAI Beduinok az állatkertben. Nem nagy képzelődés szükséges hozzá, hogy a ki most vetődik az állatkert keleti tisztására, hirtelenében a lybiai sivatag vadon rengetegei­ ben, higyje magát. Ott a hol nubiaiak, szamo­ jédek, szingálok, bella-coola indiánok, lappok és siu-indianok egymást váltották fel a múlt évek­ ben tekintet nélkül megszokott éghajlatukra, mint egy beduin karaván ütötte fel sátorát a keleti rabló-romantika minden járulékaival, s a puszták sajátságos varázsa köti le a figyelmet. Az a negyven főből álló társaság, melyet most hoztak Budapestre Pinkert és Möller társvállal­ kozók, tulajdonképen a második beduin kara­ ván, mely Európát fölkeresi. Az elsőt tavaly mutatták be ugyanezek a vállalkozók Német­ ország nagyobb városaiban, de ez még csak 18

\r*'\

B E D U I N O K AZ Á L L A T K E R T B E N .

ZO-2

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

tagból állott, s korántsem volt oly ethnographiai mázolatlan nagy agyagedények, melyeken át a részletességgel szervezve, mint a jelenlegi. Pin- szüretlen viz tisztára szűrve csepeg az alája kert, a lipcsei állatkert tulajdonosa, tulajdon­ tartott edénybe, ugy hogy a beduinok voltakép képpen a vállalat anyagi koczkázatát viseli, a már régóta ismerni látszanak a Pasteur-féle szervezés feladata Mölleré volt, ki sok utánjárás­ filtrirozási eljárás fizikai tüneményeit. Ott van­ nak továbbá a fatálak, a kezdetleges őrlő- ké­ sal tudta összehozni embereit. Hogy ez mennyi fáradságba kerülhetett, azt szülékek és más effélék. Künn a sátor előtti sza­ eléggé mutatja az a számos sikertelen kísérlet, badban szorgos beduin asszonyok mosnak vagy mely épen e nomád népfaj bemutatásával szövik szőnyegeiket, s ez a szövésmód különösen történt. Magától Möllertől, miután már az érdemes a tanulmányozásra, mert ma már mind­ egyiptomi kormány engedélyét kinyerte, s elő­ inkább szűkebb körre szorul ismerete s mind legeket is adott, három izben szöktek meg jobban feledésbe mennek titkai. emberei közvetlenül hajóra szállás előtt, mig Néhány páratlan bravourral, kivitt lovas mu­ végre most sikerült őket Európába vezetni, tatvány után, melyben meggyőződést szerzünk hol Trieszten át jőve, Budapest az első megálló­ magunknak arról, hogy a beduin a lovon éri el helyük. j csak teljes jelentőségét, s melyek őrült vágtaA csapat különben háromféle népfajt foglal j tásban végződnek, egyszerre felhangzik a nádsimagában. A tulajdonképeni beduinokon kivül, ! pok búgó, panaszos zenéje s a tömör sorba állt kik a Soa-törzsnek néhány száz főből álló Ralbi férfiak rythmikus tapsai közben, melyeket biztató, csoportjához tartoznak, mely Alsó-Egyiptomnak lelkesítő danával kísérnek, elötoppan a tána Nílus, a Közép-tenger és Barka közti vidékein czos pár s kezdetét veszi az az ingerlő érél, itt látható néhány fellah-nö és egy suaheli zékiségü keleti táncz, melynek kigyószerüen néger család is. De az egyes népfajok is külön­ hullámos mozdulataiban a női idomok minden böző vegyülókek typusait mutatják, melyek ki­ kecsessége érvényesíti magát. A tánczosnő sürün fejezést nyernek arczbőreik különféle szinvegyü- elfátyolozott arczczal, pálczáját plastikus tartás­ leteiben is. sal emelve feje fölé, imbolygó járással kezdi, de Legérdekesebbek, mert legújabbak előttünk mozdulatai mind tüzesebbekké válnak, s mig mindenesetre a beduinok, e fürge barna lovasok, felső teste megmerevül, övön alól minden izma lebegő fehér humuszaikban, pompás arab teli- mozgásban van s a khoreografia legmerészebb vérjeiken, Benjámin Constant ecsetére méltó vonalait írja le, miközben a tapsoló férfiak is eredeti alakok. A mint.hosszú puskáikat elsütve egyre jobban neki buzdulnak s mintegy helyeslő hangos diadalkiáltás közt repülnek tova, a mint méltánylással kisérik a tánczot. így vonulnak dromedárjaik nehéz podgyászszal megrakodva lépésről lépésre odább, ujabb és ujabb modulálépdelnek, mig nőik és gyermekeik guggolva ül­ cziókat szőve bele a tánczba és a kisérő zenébe, nek sátraikban, kecskéik, juhaik, és különös fajú mig végre a tánczos pár hirtelen megfordul, ki­ afrikai kutyáiktól körülcsoportosulva, mindez süti pisztolyát s a táncznak egy hirtelen akkord­ igazi festői képét tárja fel a pusztai nomád dal vége szakad. létnek. Kevésbbé költői táncz a gyapjas hajú suaheli Most megmozdul a karaván a tiszteletreméltó négereké, melyet két. rut pofájú néger siheder, sejk parancsára; a földön hasaló tevék nehezen a dereka körül aggatott száraz kecske-körmök tápászkodnak fel idomtalan lábaikkal, ós hátukra veszik terheiket, mig a virgoncz lovakra felvetik zörgése mellett, rettentő bakugrásokkal végez, magokat merész lovasaik. Egy csapat beduin mig apjuk a gyöngyökkel, kagylókkal, állatbő­ nyitja meg a menetet, büszkén ülve nyergében, rökkel tulon tul felczifrázott lantot pöngeti bol­ utánok következnek a tevék, hátaikon hordva a dog megelégedéssel. A társulat igazi látnivalói közé tartozik az háznépét, a nőket és gyermekeket s néhány bú­ tort és házieszközt, s gyalog beduinok által istálló, gyönyörű arab telivérjeivel, melyeknek vezettetve. Bezárja a sort a tisztes kinézésű szélsebes vágtatását lelkesült gyönyörrel szem­ sejk, kevélyen forgatva kezében szuronyos léli a sport kedvelője. Arabi, Szultán, Bibi, Ben fegyverét. Legvégül jön a kövérfarku juhok­ Akiba — ezek a lovak nevei — a legszebb pél­ ból, sajátságos fajú kecskékből, kutyákból álló dányai közé tartoznak fajuknak, s nem egynek tarka nyáj, ugatva, bőgve, mekegve, s a különös értéke ezerekre megy. hangegyvelegből méla accentussal emelkedik ki a beduinok egyhangú, panaszos éneke, meg­ megszakítva valami éles kurjantásszerü kiáltás­ A LIDO-PARTON. tól, melyet az asszonyok nyelvök gyors pergeté— Trefort Ágoston emlékezete. — sével idéznek elő. Irta SZÁSZ KÁROLY. Férfiak és ifjak kivétel nélkül izmos, erős ala­ kok, kifejező arczvonásokkal, élénk tartással és A Lido-parton ülve, álmodozva, mozdulattal. A férfiak bő nadrágot, bő nyitott A tengeren hosszan merengtem én. inget viselnek s a fölött a «chram»-nak nevezett Elnéztem: egy hullám a mást hogy hozza, bő, redős lepedőt. Bendesen a beduin fejét a Meg hogy' türemlik a part fövenyén ; vörös «tabuse» díszíti, vadászat alkalmával pedig Egymás alá simulnak s újra jőnek, és lovaglásnál fehér, zsinórral lekötött kendő. Alámerül az ár, meg föltolul, A nők sötét ruhába öltözvék, fejők felett gázeS mint összegombolyitott csipke-szőnyeg, szerüen szőtt, homlokukba szélesen lecsüngő könnyű kelme, mellökön a scandarinnak ne­ Szép fodrosán műid hogy' legombolyul. vezett vörös selyem öltöny. Ujjaik gyűrűkkel, Távolba nézve majd, a végtelenség nyakuk ékszerrel, ezüsttel gazdagon van ékítve, s keresztülfúrt fülkagylóikon arany és ezüst Kitárt könyvébe mélyed el szemem. karika. Ez égi nyugalom, e tiszta fenség Érdekesek a beduinok tűzfegyverei és piszto­ Hatalmát nem lehet nem érzenem. lyai, tágas öbleikkel, melyeknek csöveit és agyát Bár megaláz s parányiságom' érzem, finom és fantasztikus czirádákkal karezolják tele. És arczom' tenyerembe rejtem el: Többeknek a fején és arczán is különös karczoÖnkéntelen vonz, föl, szemébe néznem, lások vannak tetoválva, sőt háziállataiknak S nagysága nem lesújt, ha' fölemel. szőrét is arravaló ollóval ügyes alakzatokká nyír­ ják. Másoknál a szem és a halánték tája közt, sőt a fülön keresztül is, vékony gyapotfonál vonul, melynek az a babonás rendeltetése, hogy a fej­ fájástól megóvja viselőjét. Divatos végre az orrczimpák keresztülfurasa is, melyekbe gyön­ gyöt, korallt vagy ezüstkarikát aggatnak. A fellah nők közt sok csinos találkozik, de ezeket is elrutitják azok a különös kék arabeszkek, me­ lyek állukat, sőt alsó ajakukat borítják. Ugyanily módon ékesítik a férfiak alsó karjaikat min­ dennemű kék pontokkal, vonalakkal és csilla­ gokkal, mig a láb és kéz körmei hennával, az egyiptomi henna-bokor vöröses kivonatával van­ nak bemázolva félholdalakulag. Nézzünk szét kissé a sátraikban is, ugy a mint azokat az állatkertben bemutatják s fogalmat nyerünk a beduinok háztartásáról. Ott vannak a különös formájú vizes korsók vagy «yule»-k, a

Ti váltig azt mondjátok, hogy az ember Az Isten képe mása ; nem igaz ! Az Isten képe mása csak a tenger, E szüntelen más s mindig ugyanaz. Műiden paránya él, mozog szünetlen, Nem áll, nem tesped egy pillanatig, Egészbe' mégis nyugodt, rendületlen, Mikép a mennybolt — hol Isten lakik. Nagysága, mely elé nincs szabva korlát, Felsége, méltósága végtelen. Tollbokrétája árboczok, vitorlák, S egy ős-világ szunnyad mélyébe' lenn. Termékeny méhe újra szül szünetlen, S mindent benyel, rombol s teremt megint, Nézem gyönyörrel, bámulattal telten, A mint nyilt arcza égre feltekint.

19.

SZÁM.

1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.

A messzieégen, hol már hab se rezdül, Fehér vitorlák árnya suhan át. Tul rajtuk, a halvány ködön keresztül, Sze nem homályos kék partokra lát. Hazám határa, küldj egy kis fuvalmát, Hirt hozni küldj egy hullámot felém ! A tenger érzéketlen árja hallgat. Mind hisztalan, hiába kérlelem. Egyszerre megzajdul végetlen árja, Hab habra hágva mind felém tolul ; Elcsap fölöttük a gyors Bóra szárnya — Hirt hoz nekem hazám határibul Gyászhírt, halálhírt! — Bár ne kértem volna ! Az elemektől, ember, mit se kérj ! — Meghalt! — Hogy ezt kell hallanom ma róla! Hiába hő imánk — nem volt segély ! Dőltével mennyi minden romba dőle ! Hunytával mennyi eszme hamvba hullt! Dolgozni, tenni, lelkesedni — tőle Eay nemzedék, egész nemzet tanult! Szelleme lángján hány sziv gyujta fáklyát, Merítve nála uj erő-, hitet ; S most a halál eloltja tiszta lángját S kihalt a tűzhely, néma, és hideg. Nemes szivéhez én is közel álltam, Szava nekem is szivemig hatott; Példáján tettre lelkesedve, láttam Mennyit teremte, mennyit alkotott, S százszor szünetlen ismételve ujon', A régi nyelven uj tant hirdete : Hogy szaporodjék, dolgozzék s tanuljon, Ha élni kivan, Árpád nemzete ! Mindig tevékeny, mindig nyughatatlan, Magának soha nem tett eleget; Dolgozva lázas hévvel nappalontan, Olvasva tölte hossiU éjeket. S mint méh, iiol legdúsabb a rét virága, Ott gyűjti mézét, szállva szerteszét: Ugy szállt ki ő is, szerte a világba, Keresve mindenütt mi jó, mi szép. Egész világot vett magába lelke, Mint prisma fölvesz minden fénysugárt; S bár a tudás egészét felölelte. Még többre szomja nem ismert határt. A mig tanulni, tenni valót még lát, Kór, balsiker kedvét nem szeghetek ; A legmagasbra tűzte élte czélját : Nagygyá boldoggá tenni nemzetét. Mégis — az ember Isten képe-mása ! Hozzá hasonlóbb nincs a nap alatt! Övé a sziv, az eszme villanása, Az öntudat — s a czél — s az akarat í Egy elvetett mag minden gondolatja, Gyümölcsöző lesz a szó, mint a tett; A mit bevégze: azt örökbe hagyja, S örökbe : mit be nem fejezhetett. Örökbe hagyta Ő is alkotásit, Nevét hány emlék, hány kó hirdeti! De mennyi ür, mi még utána ásit, A mit reánk hagyott — betölteni. Ha maradandó lesz köztünk hatása : Az tetteinkbe' lesz meglátható . . . —Bizony, az ember Isten képe-mása : Örökre munkás, mindig alkotó! Te tanitál meg, tenger, engem erre, E hűt te hoztad — köszönöm neked ! Mert bár fel is jajdul szivem keserve : E tanulságot is te hirdeted. S ha könnyeim' a honn gyászló seregnek Könnytengerébe nem vegyithetem: De csöppjei halkan beléd peregnek, Te légy, mit érezek, tanum nekem ! S fordulj hazámba vissza most újonnan, "Vidd gyászomat, vidd hő imám' oda : Hogy ne hirdesse emlékét e honban Csak kő-rakás, csak büszke palota ; De lelke éljen, munkáljon miköztünk, S mutassa tettünk és vallhassa szánk, Ha sors-csapáson, akadályon győztünk : Hogy általunk virult fel szép hazánk. (Velencze, 1888. augusztus 24.)

1 9 . SZÁM. 188'J. XXXVI. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG

303

varoncza közt osztotta meg. De Maurepas és a l zék ezt a nagy zömöt, mily szerepet juttassanak királyné nem egyeztek s a gyönge király majd neki a nemzet törvényhozásában, egyenlő szám­ egyik, majd a másik felé hajolt. Különben is az ban képviseltessék-e a másik két renddel, vagy Emlékezések a nagy franczia forradalomra. udvar, a parlament és a nép közé állítva, ural­ pedig csak egy szavazatot engedjenek neki a Mindig nagy nemzet volt Európában a fran- kodása a martyriumok hosszú sorozata volt; nemesség és papság két szavazatával szemben? cziák nemzete. A viszontagságok viharai meged­ minisztériumot minisztérium után változtatott, s I Mindezek még ezután megoldandó kérdések vol­ zették népét, zászlói a szárazon és tengeren mikor a nép által óhajtott Turgot reformjai ha­ tak, melyek számos vitát hivtak ki és széles köröllobogták a földtekét s ha érte is, pedig jótörést szenvedtek a rendek ellenállásán, őt el­ körben tétettek megbeszélés tárgyává. Sieyés gyakran érte megaláztatás, abból mindig meg­ bocsátva, Neckert hívta meg az őrült költekezé­ abbé megírta könyvét, mely erősen felszította a újhodva, erősebben kelt föl s visszavívta meg­ sek által kimerült pénzügyek rendbehozására, közérdeklődést, s melyben feltéve a kérdést: illető szerepét. Veszély és szerencsétlenség népe de mihelyt Necker is a reformok terére volt «Mi a harmadik rend?» azt feleli rá: «Semmi.» ős-erejét nem birta kimeríteni, nem megtömi kénytelen lépni, igyekezetét megbénította a sér­ «És mivé kell lennie?* «Mindenné.» soha. Királyi udvarainak fénye beragyogta a vi­ tett érdekek mindenfelöl felidézett féltékenysége Számos hozzászólás után, tekintetbe véve a lágrészt s az ott divó fényt és szokásokat min­ s ő is vissza kényszerült lépni. vidék óhajait, a halomszámra érkező feliratokat, tául vették a többi udvarok s oda jártak tanulni Most Calonne, egy ügyes, de lelkiismeretlen kiváló publiczisták véleményeit, abban történt izlést, társadalmi modort. A divatban, irodalom­ ember vállalkozott a fenyegető államtönk elhá­ megállapodás, hogy a képviselők összes száma ban, művészetekben a franczia irány lett az rítására, de szintén nem talált elég kedvező ta­ legalább ezer legyen, s a népesség számarányá­ uralkodó s az előkelőségnek, a finomságnak, a lajra szereplése a közvéleményben. A népet hoz mérve, a harmadik rend képviselőinek száma műveltségnek s lovagiasságnak gyűjtő neve lett uj adókkal nem lehetett már terhelni, az állam­ pedig legyen egyenlő az első két rendével együtt­ ez a szó -.franczia. pénztár pedig üres volt. Az egyetlen mód volt: véve. E megállapodás nagy lelkesedést keltett Valóban nagygyá, a legújabb kor megalkotó­ kiterjeszteni az adózást a papságra és nemes­ országszerte, s a király ily hangulat közepette jává azonban csak most száz éve lett a francziák ségre is, de ez a terv, melyet mái- Turgot és tűzte ki a rendek első gyűlése napjául 1789 má­ nemzete, a mikor kikiáltotta és megvalósította a Necker is megpróbáltak, megint csak megbu­ jus 5-ét. szabadság, egyenlőség, testvériség politikai hár­ kott a kiváltságosak önzésén. Altalános felhábo­ A választások viharos lefolyást vettek, főleg a mas evangéliumát s a midőn a földi életnek rodás vihara seperte el Calonnet is helyéről vidéken; a legzajosabbak egyike volt Mirabean azt az ódon rendét, mely kiválasztott egyes ke­ 1787 ápriljában. Az uj miniszter, a nép által grófé, kit a nemesség megtagadott, de a harmaveseket, hogy azokat a jóllét, a kényelem, a fény, visszaóhajtott Necker helyett, a királyné javasla­ I dik rend nagy lelkesedéssel tette magáévá ügyét. a hírnév, a hatalom minden javával elhalmozza, tára a becsvágyó és erkölcstelen Brienne, tou- Az udvar nem befolyásolta a választásokat, elég mig viszont az emberiség millióit amazoknak louse-i érsek lett. elfogult volt azt hinni, hogy a harmadik rend kiszolgálására, eltartására, kénye-kedvére kár­ Az uj miniszter első ténye volt, hogy a parla­ emberei inkább a nemesség, mint a trón ellen­ hoztatta, a mikor, mondjuk, a földi létnek ezt ment jogait megszorítsa. Oly rendszabályokat ségei lesznek, melynek hatalmát égett megtörni. a berendezését fölfordította fen ekéstől ugy, hogy akart életbe léptetni, melyek e testület politikai Maga az orleansi herczeg, egy sok tehetségű, embernek lőn elismerve végre minden ember, hatalmának megsemmisítésével lettek volna egy­ rendkívül gazdag, de rósz erkölcsű és kalandos arányos osztályosa lett jogoknak és kötelességek­ értelműek, s hatáskörét részben legalább egy jellemű férfi, ki összetűzve a királynéval, az ud­ nek, egyenlő a törvény előtt, a földi javaknak pairekböl, főpapokból, főhivatalnokokból és ka­ varnak is ellenségévé vált, élénk részt vett a moz­ nem bérlője csupán, hanem tulajdonosa, mun­ tonai méltóságokból álló testületre (cour ple- galmakban s kitelhetöleg támogatta a nép ügyét. kájának, melyet addig a kiváltságos osztálybe­ niére) hárította volna át, melynek tagjait a ki­ Végre elérkezett a rendek összegyűlésének lieknek teljesített, korlátlan jogú élvezője, aka­ rály nevezze ki. A terv egyelőre titokban kellett napja. Hamarjában egy termet rendeztek be. Az ratának, elhatározásának szabad ura. hogy maradjon, de a mint közelgett az idő meg­ udvar, hogy legalább a tekintély látszatát fenn­ A mikor a jobbágy fölszabadult földes ura sze­ valósításához, mind nagyobb körökben sugdos­ tartsa, megalázó szertartást akart kényszeríteni szélyének nyűgeiből, a mikor önálló becset nyert tak róla és bár senki sem tudta, hogy mi van a harmadik rend követeire, de ezeknek megbízó a munka, a mikor arányosan osztották el a köz­ czélba véve, abban egyetértettek, hogy neveze­ leveleik megtiltották bárminő sértő czeremonia terheket s megfelelő kötelesség járt minden jog­ tes politikai aktus áll küs'zöbön. A parlament elfogadását. Megnyitás előtti nap, május 4-ikén gal, á mikor elismerték a századok óta mester­ egyik tagjának, d'Espremenilnek sikerült ekkor a király, udvari méltóságai és a hároin rend kí­ ségesen visszafojtott «emberi jogokat", a mikor megvesztegetéssel megszerezni egy nyomdásztól séretében ünnepélyes menettel vonult a Notrefölszabadult az ember agyában és kezében rejlő a miniszteri terv egy példányát, s ezt felolvasta Dame székesegyházba. Az egyenruhák tarka fé­ minden erő s szabad versenyre kelve megalkotta a parlamentnek. A meglepetés általános volt. S nyével megkapó ellentétet képeztek a harmadik az újkor csodáit: akkor volt a franczia nemzet mivel tanácskozás és határozathozatal tárgyát rend követeinek egyszerű fekete ruhái. Észre­ legnagyobb, a legújabb kort bevezető nagy for­ természetesen nem képezhette a még be sem vették, hogy az orleansi herczeg, ki a nemesség radalom idejében. terjesztett javaslat, egyelőre tehát abban állapod­ háta mögött haladt, kísérletet tett hátramaradni Ennek a száz év előtti nagy újjászületésnek tak meg, hogy nem vágva elébe a kormány ja­ és elvegyülni a harmadik renddel. az emlékezetét ünnepli most a franczia nemzet vaslatának, erélyes nyilatkozatot bocsátanak ki Másnap, május 5-én a gyűlés megnyittatott. egy világtárlat rendezésével, mely összegyűjtve a monarkhia alkotmányos törvényeinek hang­ A király elfoglalta trónját, mellette a királyné, mutassa be az egy század óta fölszabadult szellemi súlyozására. s az udvar az emelvényeken, kétfelől a két első és kézi munka nagy alkotásait, azokat az új­ Ez volt története a híres május 5-diki nyilatko­ rend, a harmadik rend pedig a terem mélyén, s kori csodákat a tudományok, a művészetek, az zatnak, mely megállapította Francziaország ál­ az alsóbb üléseken. Altalános mozgolódás tá­ ipar, a kereskedés, a közlekedés minden ágába lami alaptörvényeit, kijelentette, hogy Franczia-. madt, mikor Mirabeau, a nagy szónok megjelent, bele vágó nagyszerű találmányok terén, a me­ ország a király által a törvények szellemében de tekintete, tartása imponáltak a gyűlésnek. A lyekről álmodni sem mert volna a száz év előtti kormányzott monarkhia, melyben a nemzet sza­ harmadik rend, daczára a megállapított rendnek, emberiség, de a melyek ma megtestesülve, kéz­ badon ajánlja meg rendjei által a szubszidiumo- szintén föltett föveggel jelent meg. zel megfogható valóságként lépnek szemünk elé. kat, s polgárai soha sem idézhetők más, mint Következő nap kezdetét vette az igazolási el­ A száz év óta történt haladás mai fokát tün­ törvényes biráik elé, kiket a törvény kijelöl, stb. '. járás feletti vita. A rendek három külön terem­ teti föl a francziák párisi világtárlata, utolsó Ez erélyes határozatra a miniszter kényszer- ben helyezkedtek el. A főkérdés a körül forgott, emléke és öröksége gyanánt a száz év előtt kez­ rendszabályokkal felelt. Üldözőbe vette a parla­ hogy az igazolás együttesen, vagy pedig rendek dődött nagy időnek, a társadalmat alapjaiban ment leginkább kompromittált tagjait, s d' Espre- szerint történjék. A harmadik rend képviselői az fölforgató és újjáteremtő ama nagy forradalom­ menil és még egy társa, fenyegetve látván sza­ együttes igazolást kívánták, a nemesség és pap­ nak, melynek vívmányai és eredményei ma már badságukat, nyilt gyűlésbe menekültek. Egy ság ellenben már e kérdésben a fejenkénti sza­ közkincsei az emberiségnek úgy, hogy hatásuk tiszt azonban emberei élén behatolt a tanács­ vazás elvét látva lappangani, ragaszkodott a kü­ alól nem vonhatják ki magokat immár a des- kozási terembe, s nem ismerve személyesen em­ lön igazoláshoz. De bár ez értelemben határo­ pota berendezésű államok sem többé, hanem bereit, nevökön szólítá őket. Altalános csend kö- zott is, a hannadik rend bölcsen és okos mér­ akarva, nem akarva számolni kénytelenek vele. j vette előbb a szavakat, de nemsokára a tanácso­ séklettél tartózkodott minden oly lépéstől, mely Ama nagy átváltozás korszakának s világot sok felkiáltottak, hogy ők mindannyian d' Espre- külön renddé szervezkedve tüntethette volna fel. rázó eseményeinek áttekintő rajzát kívánja nyúj­ menil-ek. Végre d'Espremenil megnevezte ma­ Huszonkét nap telt el így végnélküli huzavo­ tani alább kezdődő közleményünk, elbeszélésé­ gát, s a nép ovácziói közt vitték magokkal a ! nában, mely alatt a papság és nemesség vona­ vel a történteknek, melyeknek khaotikus zavaro­ hatalom emberei. De e jelenet nagy izgalmakra j kodott együtt tanácskozni a harmadik renddel, sából a lefolyt század alatt lecsapódott a szenny, | és véres összekoczczanásokra adott alkalmat, de a harmadik rend ügyesen került ki minden a borzalom, a förtelem s tisztán maradt az em­ melyek során a nép nem egy helyt nyilt össze­ elébe vetett tőrt, hogy mint külön szervezett beri nem elvitathatlan örökének, a mi abban az ütközésbe jutott a katonasággal. rend lépjen fel, s e czélból még a hozzá ily érte­ óriási küzdelemben nemes volt és magasztos, s lemben érkező leveleket is felbontatlanul hagyta, Brienne sem tudta tehát sem az elégedetlen­ a miért hálával és kegyelettel kell gondolni a s ragaszkodott ahhoz a felfogásához, hogy nem szabad népek millióinak a száz év előtti franczia séget eloszlatni, sem a küály által sürgetett i külön rendet képez, hanem a törvényes hatalom I megtakarításokat végrehajtani. A harcz egyfelől népre és hőseire, a kik emberi méltóságának tu­ által a többi polgárokhoz való csatlakozás czéljádatára keltették az embert, szabadokká tették a a papság és nemesség, másfelöl a parlament és a j ból kiküldött polgárok gyülekezetét. Felhivás fel­ király közt tovább folyt szakadatlan, mig végre | népeket s lerombolván a társadalmi elválasztó hívás után ment, alku alkut ért a rendek kö­ falakat, közös érdekben és közös szeretetben, az udvar, nyugtalanítva az engedetlen rendektől, zött, mig végre a hannadik rend elhatározta, maga is a népet akarta támogatóul megnyerni mindenkire egyaránt kiható törvények alatt egye­ hogy egy utolsó felhívást intéz a másik két rend­ sítették az emberiséget, közelebb emelvén azt és a harmadik rendet hivni segítségül, mint azt hez a csatlakozásra, erélyes indokolással. Egy­ annyiszor tették hajdan a franczia királyok a ; ahhoz az eszményképhez, mely az isteni Meg­ nemesség túlkapásai elleni küzdelmeikben. Elő- i szersmind kimondta, hogy nemzet-gyűléssé ala­ váltó lelke előtt lebegett. állott, mint Thiers mondja, az a különös látvány, kul, s rögtön fölveszi a tanácskozás fonalát, hogy a hatalom két jogtalan birlalója vetélkedett : tekintve azt, hogy mint a nemzet legalább is I. annak legitim tulajdonosa előtt, hogy végre is azt 96/100-ad részének törvényes képviselete, nem teheti kérdésessé munkálkodását a polgárok né­ hivja fel döntő bírájául. A nemzetgyűlés megnyitása. mely osztályainak távollététől, mert a távolle­ Ez a harmadik rend magába foglalta a nem- j vők," kik a felhivás daczára nem jelentek meg, nem XVI. Lajos hanyag nevelésű, de jó indulatú ifjú volt, mikor 1774-ben atyái trónját elfoglalta. zetnek majdnem egészét, a leghasznosabb, leg- • akadályozhatják meg a jelenlevőket jogaik gyaBizalmát neje, Mária Antónia és Maurepas ud- munkásabb osztályt De kérdés, mikép szervez- I

SZÁZ ÉV ELŐTT.

304

VASÁENAPl ÜJSAG.

korlatában, mikor e jogok gyakorlata sürgős és fogtak. Ám a gyűlés a leghiggadtabb komoly­ parancsoló kötelesség. A trón és a nemzetgyűlés sággal vonult a Sz. Lajos templomába, a hol már között n e m állhat semmi vető, semmi negatív | a papságnak túlnyomó része is elfogadta a csathatalom. Ugyanazért n e m tesz le ugyan a remény­ : lakozást. ről, hogy előbb-utóbb kebelében fogadandja a 23-ikára volt kitűzve a királyi megnyitó-beszéd most távollevőket is, de addig is nélkülök fog í felolvasása. A közrendek egy mellékajtón bocsáthozzá nagy feladatához. \ tattak be, és mindenféle megalázó czeremoniáE merész lépés mély benyomást tett minden­ kon estek keresztül. Kinn a szakadó esőben vá­ felé. Az udvar és az első rendek megdöbbentek rakoztatták sokáig, az elnöknek többször kellett ekkora erélytől; a papság izgatottan tanácsko­ kopogtatni bebocsáttatásért, de azt felelték rá, zott, hogy n e m kellene-e csatlakozni a harmadik hogy még nincs itt az ideje. Mikor pedig végre rendhez. Azalatt künn várta a néptömeg a ta­ bevonulhattak, az üléseket m á r elfoglalva talál­ nácskozás eredményét s mikor megtudta, hogy ták a két első rendtől. A kűály kemény és rideg a csatlakozás 149 szóval 115 ellen megszavaz­ szavakban jelezte álláspontját, s beszédét befejez­ tatott, a mellette szavazókat örömkiáltásokkal, vén szétoszlásra hivta fel a gyűlést. A nemes­ ség és a papság egy része engedelmeskedett, de a többieket pedig bántalmakkal fogadta. De még nagyobb riadalomnak volt e lépés a harmadik rend hallgatással válaszolt. Miraokozója az udvarnál és nemességnél, s nem ké­ beau fölemelkedik:«Uraim, igyszól,megvallom, sett ismét szorosabbra fűzni a kötelékeket kettő­ hogy az a mit most hallottak, a haza áldása le­ jük közt, a veszély mindkettőre nézve most egy- j hetne, h a a zsarnokság ajándékai nem volnának aránt fenyegető levén, Luxembourg herczeg, j mindig aggályosak . . . Hol vannak a nemzet Laroehefoucauld bibornok, a párisi érsek, a j ellenségei ? Catilina áll-e ajtónk előtt? Fölhi- \ király elé vetették magokat és kérték, hogy ne vom önöket, hogy méltóságuk törvényhozói ha- j hagyja jogait, a parlament rögtön késznek nyilat­ talmuk oltalma alatt, maradjanak hivek esküik- \

KÉPEK

19. SZÁM. 18S9. XXXVI. ÉVFOLYAM.

EGYVELEG. :: Hires régi hegedükből legnagyobb gyűjtemé­ nye van jelenleg Adams londoni kereskedőnek s ebben 11 Stradivarius hegedű s Guarneritó'l 8 hegedű és több cello. A gyűjtemény legalább egy fél millió forintot ér. Joachim birtokában is van 5 Stradiva­ rius hegedű, melyek egy kis vagyont érnek. A düssel­ dorfi Husten-féle gyűjteményt, melyben 9 régi he­ gedű s néhány más hangszer van, 35,000 forintra becsülik. Hűlnek Londonban van egy hegedűje, mely 20,000 forintot ér. Eichers berlini hangszerész nem­ rég egy régi Stradivarius hegedűt vásárolt 25,000 márkáért. Ezt a hegedűt 1710-ban a mester okiratok szerint I György angol királynak készítette. A jelen század elején az angol királyi kincstárból egy skót nemes birtokába került a hegedű, ki azt folyvást magával hordozta, még a Waterlooi csatába is. Csa­ ládja az értékes hegedűt a század közepén Molique Bernát hires hegedűművésznek ajándékozta s ez ismét tanítványának, Dreifuss bárónak, kitó'l a kincs Eichershez jutott.

* A legyek veszélyességét az ujabban tett ta­ pasztalatok mindinkább igazolják. Legeló'ször azt bizonyították be felölök, hogy a sárga lázt terjesztik, azután két párisi physiolog kimutatta, hogy a gümő-

305

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

19. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.

JÓZSEF FŐHERCZEG EZÜST MENYEGZŐJE ÉS A TAVASZI VIRÁGKIÁLLÍTÁS. A Lipcsében megjelenő «Illustrirte Zeitung» 1864-iki évfolyamának egy májusi számában, az udvari hirek rovatában a következő rövid jelen­ tés olvasható: «A Koburgi herczegi rezidenczia udvari ká­ polnájában e hó 12-én eskette össze az 1846 július 8-án született Klotild herczegnőt, Ágost szász-koburgi herczeg leányát az 1833 márczius 2-án született József osztrák főherczeggel a bambergi érsek. A menyegzői vendégek közt az orleansi család,—a menyasszony anyja tudvale­ vőleg Lajos Fülöp franczia királynak a leánya, — nagy számú tagjaival volt képviselve. Hajtok kí­ vül jelen voltak: György szász herczeg és neje, István osztrák főherczeg (a vőlegény testvér­ bátyja, az utolsó magyar nádor. Szerk.), Alfréd nagybritanniai herczeg, Fülöp württembergi her­ czeg, stb.»

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI EGYLET ARANY ÉRME.

minden feszességtől, kiki szive szerint fejezi ki érzelmeit s jól esik hallani, mennyi melegséggel és ragaszkodással beszél a^főherczegi család min­ den egyes tagja a másikáról.

buzgóbb és szakavatottabb férfiút, mint József főherczeget, mikor védnökévé választotta. De szebben, gyöngédebben nem is fejezhette volna ki fenséges védnöke iránti szeretetét, mint az

A N A G Y F R A N C Z I A F O R R A D A L O M B Ó L . •— A MÁJUS 5-DIKI ÜLÉS VERSAILLESBAN 1789. Couder festménye a versaillesi palotában.

(A háttérben XVI. Lajos a trónon, a király balján a királyné és a királyi herczegnők, jobbján a herczegek, alább pedig a papság A másik oldalon az előtérben a harmadik rend követei, köztük Mirabeau fennállva Sieyes abbé mellett, odább pedig a nemeKövetei. nemesi rend. Középen, a miniszteri padok előtt Necker, a mint beszédet tart.)

kozott minden adót megajánlani. És csakugyan rávettek a királyt, hogy az üléseket 22-éig felfüggeszsze, igy megakadályozandó a papság csat­ lakozását a harmadik rendhez. Mikor az elnök Bailly a terembe akart lépni.katonák gátolták meg abban s csak nehezen engedték meg neki, hogy jegyzőkönyvre vétesse tütakozását. Akkor azután szóba jött, hogy a király ablakai alatt tartsák meg a gyűlést, végre a labda-teremben állapod­ tak meg és oda vonultak tömegesen. A nagy, tágas terem falai puszták voltak; egyetlen szék n e m volt benne, a képviselők állva csoportosultak, csak az elnököt kínálják székkel, de az sem akar leülni, állva akarja vezetni a tanácskozást. Egy pad szolgál Íróasztalul. Mindenütt a legélesebb kifakadások hallhatók a fölfüggesztő végzés ellen, m á r - m á r erőszakossá­ gokra ragadtatják magokat, de Bailly józan nyu­ galma visszaszerzi a higgadtságot. Határozatba megy, hogy a rendek esküvel kötelezik magokat n e m oszlani fel addig, mig az alkotmány meg nincs állapítva.«Éljen a gyűlés! Éljen a király!» kiáltások hangzanak mindenünnen. De azután is mindenféle apró boszantásokkal igyekeztek a harmadik rendet kihozni sodrából. A következő ülést azáltal vélték megakadályoz­ h a t n i , hogy a királyi herczegek aznap, május 22-én elfoglalták a labdázó termet és játékhoz

A megnyitás jelenete.

! 1

| !

I I ! ; |

hez mely n e m engedi meg a feloszlást, mielőtt az alkotmányt meg nem csinálták!» Most de Breze marquis szertartásmester lép az y elnökhöz: «Hallották-e a király parancsát ?» «Én csak a gyűlés parancsait fogadom meg» — feleli Bailly. Mirabeau is előlép s igy szól: «Igen uram, hallottuk a király szájába adott szavakat: de önnek itt sem szava, sem helye, sem szólásjoga nincs. Menjen, mondja meg urá­ nak, hogy mi a nép akaratából vagyunk itt és csak szuronyokkal távolíthatnak el.» E pilla­ natban munkások lépnek be, hogy szétszedjék a padokat s fegyveresek vonulnak végig a termen. De a gyűlés meg sem mozdul helyéről, folytatja tanácskozását és fenntartja minden eddigi határozatát. Mirabeau pedig megjelenik a szószéken és ünnepélyesen kimondja a képviselők személyének sérthetlenségét. Igy játszódott le a forradalom első nagy elő­ j á t é k a , a legszebb, legméltóságosabb minden látvány közt, melyet valaha erkölcsi és jellemnagyság nyújtott. A parlamenti forradalom elérte czélját: a harmadik rend, a nép, a polgárság nagy zöme megnyerte törvényhozói hatalmát, és a kiváltságos osztályok, melyek egészen magoknak akarták tartani azt, eljátszották kezeikből.

kórban szenvedők köpéseiből a tüdő-bajok elterjedé­ sét mozdítják elő. Legújabban Dr. Howe amerikai orvos kimutatta, hogy a rettegett egyiptomi szem­ betegség ragályos jeliege is főkép a legyeknek tulaj­ donítható. * A hírhedt skót vasárnap megünneplése is enyhébb kezd lenni. Húsvét előtt két héttél nyitot­ ták meg először vasárnap az edinburgi botanikus kertet s bár igen rossz idő volt, 1746 látogató akadt. Ugyanekkor a Szt.-Giles székesegyházban az a hal­ latlan csoda történt, hogy az isteni tisztelet alatt az orgona helyett katonabanda játszott s ezt minden vasárnap ismételni fogják. Természetes, hogy az • istentelen* reformok nem történtek meg ellen­ mondások nélkül. * A szeszes italok fogyasztásában az összes európai nemzetek között legelői állanak az oroszok, kik évenként 800 millió litert fogyasztanak el. Né­ pesség arányában azonban a sorrend igy követke­ zik: Egy lélekre jut Dániában 19.51, Svéd és Norvégoszágban 19-08, Belgiumban 11.81, Hollandiában 11*81, Skócziában 10-68, Oroszországban 10, Német­ országban 6'4, Irlandban 5'86, Francziaországban 4-09, Angliában 3'82, Ausztria-Magyarországban 3.64, Olaszországban 1-3 , Spanyolországban 0.91 liter. * A t e n g e r a l a t t i huzalok hossza jelenleg 214,000 kilométer. Összesen 960 különböző huzal van, melyek befektetési tőkéje körülbelől 400 millió forint. A első kábelt csak 1850-ben rakták le Dover és Calais közt.

Részletek a kiállításról.

AZ ORSZÁGOS K E R T É S Z E T I E G Y L E T V I R Á G K I Á L L Í T Á S A A N A G Y

Ez év május 12-ikén tehát 25 éve telik be annak a házassági frigynek, mely fölött ez alatt az egész idő alatt a valódi családi boldogság de­ rűje ragyogott s melyen minden tekintetben Isten áldása volt. Testi-lelki szép tulajdonokkal gazdagon megáldott hat gyermek, két fiu és négy leány tette a házasságot a legboldogab­ bak egyikévé, oly családi kört alkotva, a mely­ ben a kölcsönös meleg szeretet, a zavarta­ lan harmónia állandó otthont készít a megelé­ gedésnek. Mert oly egybehangzó két természet, a minő Klotild föherczegasszonyé és József főherczegé, ritkán találkozik az életben. Egyenlően éreznek, egyformán gondolkoznak, s még kedvteléseik is ugyanazok. A szeretettel teljes, bizodalmas, csa­ ládias hang az, a mi az idegent a magyar főherczegi ház tűzhelyénél leginkább meglepi és leg­ jobban megnyeri, a régi patriarchális idők csa­ ládi életére emlékeztető tónus, melyben, távol

A kedvtelések között, melyekben a család minden egyes tagja osztozik, az első sorban áll a virágok kedvelése s a kertészkedési szenvedély. A boldog emlékezetű nagy nádornak ez a szen­ vedélye átöröklődött ivadékaira s akár az alcsúthi páratlan parkot, akár a kis-jenői uradalmat, akár a fiumei «Villa Giuseppé»-t, akár a tátra­ füredi nyaralót tekintsük, — mindenütt ott fog­ juk találni a szép és nemes hajlam nyomait. Alcsúthon a család minden tagjának külön kis kertje van, melyet maga művel, maga ápol. Maga a főherczeg a fő-főkertész, a ki nem csak tervel, rendelkezik, de meg is fogja a dolog vé­ gét s a park legszebb részei az ő sajátkezű alko­ tásai. Kertészkedik annyi kedvvel, oly hozzáér­ téssel, m i n t h a életszakmája lenne az s kerté­ szeti ismereteivel zavarba ejti a legkülönb professzionátus kertészeket Az «országos ma­ gyar kertészeti egyesület)*, mikor megalakult, keresve sem találhatott volna élére méltóbb,

IPARCSARNOKBAN.

által, hogy a főherczegi pár ezüst menyegzőjének ünnepét virágkiállítás rendezésével ülte meg. Szép és költői gondolat volt a virágok fenséges barátjainak legszebb családi ünnepét a kertészművészet remekeinek gyűjteményével ünnepelni meg s fölhasználni a kedvező véletlent, mely ez ü n n e p évfordulóját épen a tavasz legszebb hónap­ jára tette, arra, hogy a természet- és művészet­ nek most épen legszebb pompájokban diszlő közös alkotásai is tolmácsai legyenek annak a hódoló tiszteletnek és ragaszkodó szeretetnek, mely a főherczegi pár iránt ez alkalommal az. ország minden részében kifejezésre jut. A főherczeget gyengélkedése, fájdalom, meg­ akadályozta abban, hogy a tavaszi világtárlatot, mint az egyesület védnöke, személyesen nyissa meg. De a főherczegi pár finom tapintatának még ez - önmagában kellemetlen körülményből is sikerült oly alkalmat teremteni, mely, a meny­ nyire bele illik a családi ünnep keretébe, ép

30<>

VASÁKNAPI

annyira fontos és emlékezetes mozzanata lehet a föherczegi család érintkezésének a közélettel. József főherczeg, hogy a személyes megjele­ nésben most akadályozva volt, a hozzá legköze­ lebb állókból két fiát választotta ki, hogy öt a virágok és dísznövények kiállításának megnyitá­ sán képviseljék. Az idősebbik, József főherczeg, m á r elérte azt a kort, a mikor a nyilvános sze­ replés terére bocsátható s fenséges atyja őt bizta meg a megnyitási funkczió teljesítésével. A most 17-ik életévében levőfőherczegnek is ez a legelső fellépése a nyilvánosság előtt. S meg kell vallani, hogy egy nagy szerep elé induló, nagy hivatás betöltésére szánt fiatal főherczegnek a közélet terén való első bemutatására szebb és kedvesebb alkalmat kigondolni sem lehetett volna. Illenek egy serdülő korába most lépő fiatal lélekhez a szelíd virágok, hogy az annyi röggel és tövissel kirakott közéleti j>ályán első megjelenésekor ezek üdvözöljék s benne kedvet és bátorságot keltsenek tovább haladni azon a pályán, a melynek kezdetét a virágok bája, szinpompája, illata igyekezett kellemes emlékűvé tenni neki. A virágtárlatnak ápril 27-én végbement meg­ nyitási ünnejiéről mái- megemlékezett lapunk s közölte az ifjú főherczegnek azt a csinos beszé­ dét, melylyel fenséges atyja képviseletében a tár­ latot megnyitotta. Ez alkalommal a helyszínén fölvett vázlat nyomán készült képben is bemutatjuk azt a j e ­ lenetet, melynek maradandó emlékűvé tételéhez erőnkhöz képest m i is hozzájárulni igyekezünk, m e r t ez lesz az a mozzanat, a melytől az ifjú főherczeg ezentúli nyilvános pályájának kezdetét számítanunk kellend. A főherczeg testvéröcscse, László főherczeg, továbbá báró Nyáry Adolf udvarmester és neve­ lője, Holdházy apát kíséretében délelőtt 11 óra­ kor jelent meg a városligeti kiállítási iparcsar­ nok bejárata előtt, hol a közönség kitörő lelke­ sedéssel üdvözölte az ifjú magyar főherczegeket s az orsz. kertészeti egyesület elnöksége, választ­ mánya, a kiállítási biráló bizottság, s a kisded­ óvó egyesület hölgybizottsága, a polgári és katonai hatóságok képviselői fogadták. Gróf Csáky László, a kertészeti egyesület elnöke át­ nyújtotta a főherczegnek a kiállítási katalógus díszpéldányát, bemutatta a hivatalos szereplőket s fölkérte a főherczeget a kiállítás megnyitására, mire az elfogulatlanul, csengő, bátor hangon mondta el az általunk m á r szó szerinti szövegé­ ben közlött megnyitó beszédet, melyre újra lel­ kes éljenzés hangzott föl. Képünk főrésze ezt a jelenetet ábrázolja, Csáky gróf elnök, József és László főherczegek, Hold­ házy apát, Tisza Lajos gróf s mások alakjainak feltüntetésével. A kép többi része magából a ki­ állításból m u t a t föl egyes részleteket, nevezete­ sen Szelnár József és Mauthner Ödön kiállításai­ ból, melyek József főherczeg, Emich Gusztáv, Ocker Ferencz, Mühle Vilmos, Saxlehner An­ drás, Reichsthaler János, Harkányi Frigyes, gróf Zichy Ferencz, a gyermekmentő-egyesület istván­ telki kerteszetének s másoknak, összesen 42 ki­ állítónak gyűjteményei sorában valóban gyö­ nyörködtető látvánvt kínáltak a szemnek.

LEVELEK A PÁRISI KIÁLLÍTÁSBÓL. III. A párisi nagyhét. P a r i s , '889. május 7. Felejthetetlen napok ! A május hó 5-ikén és 6 ikán lefolyt ünnepé­ lyekről a párisi világfi maga mondja: ilyent még nem látott soha ! Már szombat este nem volt palota, n e m volt ház Parisban, mely a franczia lobogót ki nem tűzte volna. Csupa kis zászlócska, de minden házban húsz-harminez, ugy hogy egész Paris valóságos zászlóerdöhöz hasonlított. Vasárnap reggel gyönyörű tavaszi n a p virradt a párisiakra, kik akkor csak egy jelszót ismer­ t e k : a Versailles. A st.-lazare-i pályaudvar Boha annyi vendéget nem látott még és talán soha annyi utas nem rándult ki a négy mérföldnyi távolságra levő kies fekvésű világhírű városba.

tUSÁG.

A délelőtt folyamán vagy négyszázezer párisi és idegen indult el csak a Gare St. Lazare-tól és a ki kellemesebben akart utazni, az a Louvre palota előtt felülhetett egy óriási omnibus tete­ jére (imperial) csakhogy ily módon persze két órával tovább tartott az út, vasúton pedig egy óra alatt m á r odaérkeztünk Versaillesba. Cso­ dálatos rend uralkodott a pályaudvarban. Igaz, hogy minden tiz perczben hosszú kéj vonat indult el, s igy sokáig nem kellett váiakoznunk, hogy helyet kapjunk. Az igaz, hogy a vonat tetejére szorultunk hár­ m a n (két magyar kollegám, a «Főv. Lapok» és a «Pesti Napló» párisi levelezői), hol alacsony szé­ keken, de fedél alatt ülhet a közönség. Útközben megállottunk Surenne, St.-Cloud és és Sévres állomásokon; Versaillesba. délben, t e h á t elég jókor érkeztünk. Mi is arra tartottunk, a merre a beláthatatlan népáradat: a versaillesi kastély előtti térre, a Place d'Ar?nes-m, mely a budapesti Gizella­ térnél körülbelülbelül harminczszor nagyobb. Az óriási közönség csak a járdákon foglalha­ tott helyet és a mellékutczákban, mert a tér a párisi helyőrség egy részének, a Seine és l'Oise-i hadtestnek volt fentartva, mint a mely hadtest itt fog tisztelegni Carnot elnök előtt. A hőség tűrhetetlen volt és a hölgyek n e m nyithatták ki napernyőjüket a nagy tolongás miatt. Az egész világ fekete ünnepi r u h á t öltött ma­ gára, csak a javíthatatlan angolok jelentek meg itt is koczkás úti ruhában, gyapjú-ingben, látcső­ vel felfegyverkezve jelentek meg. Hosszú várakozás után végre eldördült az első ágyúlövés. A katonaság közeledik, példás rendben vonultak fel egymás után a gyalogság, a chasseurök (vadászok), a tüzérek és a könnyű és nehéz (curassier) lovasság esapatjai. A közönség leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a tüzérséget, a párisiak kedvencz katonáit. Ismét eldördül két ágyúlövés és az eddigi pél­ dás rend megbomlott. A párisi nők bontották meg. Hogy jobban lássák Carnot-ot, a járdáról átszaladtak a lovasság katonái közé. Igazán ked­ ves zavar támadt. A lovagias katonák nem bán­ tották a gyenge nem ezreit, de az irgalmatlan lovas gens d'armes-ok visszaűzték őket helyeikre, mert rendnek itt is kell l e n n i ! Ismét ágyúlövés és Carnot díszkocsija köze­ ledik. Elől a lovas republikánus gárda díszcsapatjai, azután a 6-ik curassier-ezred élite csapatja, és azután nyitott négyes hintón maga Carnot, ki levett kalappal és Bruyére tábornok kíséretében fogadta a fél milliónyi közönség üdvözletét, (i Vive Carnot! Vive la République!» hangzott köröskörül. Carnot kocsija után fényes díszhintókon jöttek az egyes miniszterek, a senatorok, képviselők és a hivatalos küldöttségek tagjai. A köztársaság elnökén n e m lehetett észre­ venni, hogy Parisban néhány órával ezelőtt rá­ lőttek. Folytonosan mosolygott. A mint Carnot és kísérete mögött bezárultak a versaillesi kastély aranyozott díszkapui, az óriási néptömeg szétoszlott, hogy részt vegyen a versaillesi népünnepélyen. Mig b e n n a kastélyban a Menus-Plaisirs ter­ mében Camot előtt leleplezték az 1789— 1889-iki emléktáblát (ugyanazon helyen, hol száz évvel ezelőtt megnyílt a franczia nemzet­ gyűlés), ezalatt m i is szétnéztünk egy kissé a ver­ saillesi n é p ü n n e p színhelyén. Paprika Jancsi­ féle bódék, panorámák, athleták, ezermesterek, czéllövészetek, állatseregletek mulattatták a kö­ zönséget, melyet a franczia reklámművészek verssel, énekkel és szavalattal csábítottah m a ­ gukhoz. Öt órakor a versaillesi kastély parkjába siet­ tünk, hol az ü n n e p programmja szerint a «Neptun» cizmedenczét fogják Carnot előtt megnyitni. E vizmedencze nem egyéb, mint egy kis tó, kö­ rülötte szebbnél-szebb allegorikus" szobrokkal. Óriási volt a tolongás a medencze körül. Boldog volt az, ki a p u h a pázsitra leülhetett. Midőn Carnot kocsija behajtott a parkba, ugyanaz a lelkesedés, mint előbb. De egyszerre minden ünnepélynek véget vetett egy kegyetlen záporeső, és mig Carnot és kísérete ismét vissza­ hajtatott a kastélyba, hogy a tükörteremben hozzáfogjanak a hivatalos lakomához, addig a félmilliónyi közönség legnagyobb része bőrig megázva futott a pályaudvar felé.

19. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.

Mi is visszasiettünk Parisba, hogy szemtanúi legyünk a város kivilágításának. A nagyszabású kivilágítás azonban az első nap a záporeső miatt n e m ragyoghatott teljes fényben. Csupán az Eiffel-torony kivilágítása si­ került tökéletesen. É p e n a város kellő közepére érkeztem, a Place de la Concorde-ra, midőn a sötét égbolton hirte­ lenül két vakító fényű csillagot láttam feltűnni. E két csillag időközönként villámfelhöket lövelt szét minden irányban, melyek egész városrésze­ ket nappali világításba helyeztek. E két csillag nem volt egyéb, mint az Eiffeltorony legmagasabb csúcsán alkalmazott villa­ mos reflektorok, hasonló világító eszköz, melyet a hadi hajók szoktak használni a torpedók kiku­ tatására. Sajátságos benyomást gyakoroltak e páratlan torony csúcsáról kiröpített villamos felhők, me­ lyek az égen végig látszottak vonulni Paris egész városa felett. A sötétség miatt még közelről sem látszottak meg a torony körvonalai, a m i még fokozta e csodálatos látványosság nagyszerű­ ségét. Gyönyörűek voltak Paris templomai. A vér­ piros szőnyegekkel díszített Notre-Dame tem­ plom, a Madeleine templom, a Jakab-tornyon ezer és ezer gázcsillár tündöklött. Hasonló fényt árasztottak Paris összes szobrai, de mindez csak főpróbája volt a következő n a p kivilágításának. Késő éjjel, midőn az eső m á r egészen alá­ hagyott, a párisi n é p ezrei és ezrei rögtönzött zenekarok mellett az utczákon t á n c z o l t a k . . .

Következett az ipar- és kereskedelmi világ nagy napja, a párisi világkiállítás megnyitási ünnepélye. Már tizenkét óra előtt százezrek türelmetlen­ kedtek a kiállítás kapui előtt és sóhajtoztak, hogy mikor jön el m á r a két óra. A megnyitás előtt a hivatalos személyeken, kiállítókon és egyes meghívottakon kívül csak a hirlapirók juthattak be a kiállítás területére. Első dolgom volt, hogy az osztrák-magyar pavillon helyiségeibe siessek. Örömmel jegyezhetem föl, hogy ott e pavillon előtt nemcsak feketesárga, de nemzeti zászlókat is láttam és jól számláltam meg, épen annyit, mint osztrák zászlót. A pavillon bejáratánál, szemben a belga kiál­ lítással félkörben gyülekeztek az osztrák-magyar kiállítási bizottság tagjai, kik frakkban várták (Burger elnökkel élükön) a köztársaság elnökét. A kiállítók nejei és leányai ü n n e p i toiletteben a pavillonban sorban állottak. A magyar nőket szépségükről lehetett megismerni. Camot elnök sokáig váratott magára. Felhasz­ nálva ez időt, futólagosan bejártam az osztrákmagyar pavillon helyiségeit. Mindenekelőtt a magyar kiállításokat kerestem, de az egész pa­ villonban n e m akadtam többre, mint öt buda­ pesti és egy fiumei czégre. Az öt budapesti a következő: Testory, kinek magyar fém- és bronz-tárgyai valóban kitűnnek, Fischer majolika-gyáros, kinek majolika-tárgyai két különböző csoportban ízlésesen vannak öszszeállítva, Link István, ki igen helyesen ma­ gyarul irattá ki nevét még a m a jelzővel is, «hongrois» (magyar), de kinek csak üres szek­ rényét láttam, mert papi tárgyai még n e m ér-, keztek meg és Kólber István kocsigyáros, de ki­ nek kocsijai még be voltak takarva. E n n y i az egész budapesti kiállítás e pavil­ lonban. A magyar kiállítók legnagyobb része a gazda­ sági pavillonban állított ki, melyet a pavillontól jó messzire, a magyar csárda közelében elkülö­ nítettek. Carnot köztársasági elnök fényes kísérettel négy órakor jelent meg az osztrák-magyar pavil­ lonban. Az elnök levett kalappal lépett be a pavillonba s egyenként nézte meg a kiállított tár­ gyakat, a jelenlevő magyarok és osztrákok által élénken üdvözölve. Mindenik pavillon csak akkor nyilt meg a nagy közönség számára, midőn Camot m á r végig ha­ ladt rajta. Óriási közönség és többnyire idegenek tódul­ tak jobbra és balra, kik mindent egyszerre látni akartak. Pedig igazán látni való még kevés volt. Nagyon sok dolog még nem készült el, az utakon még szerte-szét hevertek kavics-kövek és falá­ dák, m á s helyen még sárban kellett gázolnia a

19. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.

•

közönségnek. A hetven hectometer területnyi kiállítást lehetetlen volt a megnyitásig rendbe hozni. De az Eiffel-torony körül minden rendben volt, bár e napon még felszállni nem lehetett! Sajátságos, hogy sehol nem játszott zene, ki­ véve a magyar csárda előtt, hol az TJrbán és Fehér Poldi szegedi egyesített czigánybandája magyar nótái száz és száz francziát csaltak az elég terje­ delmes csárda belsejébe, hol néhány óra alatt étel és ital teljesen elfogyott. A francziáknak nagyon Ízlett a jó szegedi pörkölt. Ezalatt besötétedett és akkor kezdődött a nagy­ szabású éjjeli ünnepély. A Trocadero-palota tündérfényben úszott, az Eiffel-tornyon ugyanaz a világító-játék, de leg­ nagyszerűbb volt az Eiffel-torony körülölelése (embrassement de la tour Eiffel). Az egész to­ rony bengáli fényben úszott. Ezer nyolczszáz kilo bengáli tüzet égetett el maga az Eiffel­ torony. Felejthetetlen látvány! É s azok a csodálatos szökőkutak, melyek­ nek négyemeletnyi magasságig röpített vizsugarai mindenféle színekben játszottak. A velenczei ünnepély a Szajna folyón, a r a keta-játék a Place de la Concorde-on, a ChampsElysées-én tóduló százezrek, a boulevárdokon vé­ gig vonuló millió főnyi közönség a mint ujjong, énekel és tapsol. Sehol egy rendőr, sehol egy kocsi. Paris telje­ sen a n é p hatalmában volt. A vigadó nép h a ­ talmában. Ilyen nemzeti ünnepe még n e m volt a fran­ cziáknak. Annyi népet még soha sem láttak egyszerre! SALAMON ÖDÖN.

A MAGYAR TUD. AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE. Negyvenkilenczedik közülését tartotta a tud. aka­ démia e hó ö-ikén. A közgyűlés kifejezője azoknak a veszteségeknek, melyek az elmúlt esztendőb en ér ték az akadémiát, elvesztvén az elnökét, annyi jeles tagját. Az országos gyász, mely a monarkhia hatá­ rain messze tnl is oly nagy részvétet keltett, akadé­ miánkat mint tudós testületet is sújtotta, a tudományszeretó' és az irodalomban oly fényes tollal működő trónörökös tiszteletbeli tagjai közé tar­ tozván. A fájdalmas visszaemlékezés, a gyász hangzott a közülésen, mely komor, ünnepélyes hangulatban folyt le. Az elnöki megnyitó beszéd már utalt a nagy veszteségekre, s maga Stoczek József, a másodelnök is a bucsu szavait intézte a közönséghez, letelvén el­ nökségének ideje. Az új elnökök : b. Eötvös Loránd és Fraknói Vilmos még nem foglalták el helyöket, a legfelsőbb megerősítés akkorra még nem érkezvén meg. A titkári jelentés ezúttal nekrológ volt. Tizen­ négy elhunyt tag érdemeiről szólt. Az akadémia egyévi munkásságáról nyomtatásban osztották ki a jelentést. Aztán az emlékbeszédek következtek. Keleti Károly a meghalt Trefort Ágost tevékeny életét, a kultúra érdekében kifejtett munkásságát és élénk kezdeményező szellemét festette a gyűlés elé. Szász Károly egy erőteljes, poétikus gondolatú, szép eszmékben gazdag ódában ünnepelte és gyá­ szolta az elnököt. Az ülés legnevezetesebb része Jókai emlékbeszéde volt a trónörökösről, kit mint a tudomány, az iro­ dalom, a művészetek fenkölt szellemét ünnepelt; elragadtatásssal sorolta föl nemes tulajdonait. A költő egész tündöklő fénynyel vette körül a fejedelmi alakot, kit nagynak tanult ismerni személyes érint­ kezésekben, cselekedeteiben, minden tettében. Viszszaemlékezéseiben elkísérte a sírig. A költő koszorúja az, melyet Jókai az akadémia nevében tett Rudolf trónörökös sírjára. Az idő is komor volt. Az ülés megnyíltakor sza­ kadt a nyári zápor. Egész ülés alatt napsugár sem hatolt be a terembe. A kellemetlen idő daczára azonban nagy hallgatóság gyűlt össze. Az akadémi­ kusok padjaiban számos előkelőség foglalt helyet. Ott volt gr. Andrássy Gyula, ki lovas tábornoki egyenruhában jelent meg, valamint Holtán Ernő is, b. Vay Miklós és Szláry József koronaőrök; gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár, Bubics kassai püspök, stb. Az ülésen Pulszky Ferencz elnökölt, s mellette Fraknói Vilmos főtitkár és Gyulai Pál osztálytitkár foglaltak helyet az elnöki asztalnál. Stoczek József,

VASÁRNAPI

ÚJSÁG.

307

udvarának jávorfáin csiripelő verebeket kiirtsák: «nem mernék a kis leányom szeme elé kerülni, ha egy verébnek a halála terhelné lelkemet.» S midőn a vadászat hevélye véget ért, az első dolga a trón­ örökösnek nem a kifáradt test ápolása volt, hanem a lezajlott élmények leírása ; ekkor jött az iró feladata, a puska után a toll. Innen származik az a bámula­ tos közvetlenség tapasztalatainak leírásában. Legelső irodalmi müve volt, mely közönség elé került, a «Tizenöt nap a Dunán*. Egyes leírásait Brehm átvette nagyszabású természetrajzi müvébe s lelkesedéssel szól azokról, mint belbecsre és külső formára egyaránt kitűnő munkálatokról. Ezután je­ lent meg tVaddtzatok ii x:entléletek» czim alatti munkálata. Követte ezt 1 s82 ben a keleti utazásáról irott s Pansinger művészi rajzaival illusztrált két nagy kötetre mená munkája, mely époly gazdag köl­ tői leírásokban, históriai emlékekben, mint a milyen nagyértékü az állatvilág leírása s a népismei adatok gazdag csoportosítása tekintetében. Áz egész mun­ kában költői hangulat, élénk fantázia, ismeretbő­ ség és egészséges világnézlet nyújtanak egymásnak Fraknói Vilmos, mint főtitkár az akadémia ha­ kezet. lottjairól emlékezett meg. Halottaink névsorában De legbecsesebb, valóban korszakot nyitó alkotása nem csupán e szűkebb kör, az akadémia érdem­ dús tagjaival, hanem egyúttal a nemzeti kultúra és a megdicsőültnek az ő vezetése és közreműködése tudomány legkimagaslóbb alakjaival találkozunk. mellett létrejött népismei nagyvállalat: *Az osztrákMint a fékvesztett vihar hatalma, mely a bérezek te­ magyar monarchia írásban és képben.' Á midőn e mű eszméje a megvalósításig megérett, tőin kiemelkedő százados tölgyeket dönti meg: ugy pusztított a halál nemzeti közéletünk ormain, azon s ő felsége, az uralkodó legmagasabb helybenhagyását magaslatokon, melyeken a nemzet szellemi életének megnyerte volt: a trónörökös egy tudósokból, írók­ ból és művészekből álló értekezletet hivott össze ma­ irányadó vezérei foglalnak helyet. Tizennégy halot­ gához a monarchia mindkét részéből. tunk sorában, elnökeit gyászolja: az akadémia, a A megállapodás következtében két külön szer­ történelmi társulat, a földrajzi társulat és a régé­ kesztőség és külön szakbizottságok alakultakaz oszt­ szeti társulatnak mind a három szakosztálya. És rák és magyar részre, s egybehivatott Budapesten gyászoljuk azt, ki a nemzet állami életének vezeté­ a felügyelő bizottság. sére, születése jogezimén, hivatva, lelke nemes amK ' t külön parlamenttel uralkodni is nagy böl­ bicziójával az eszményi érdekek világában is ural­ kodó állásra vágyott: szent István koronájának csességpróba, hát még két külön tudós társasággal ? örökösét, ki a költők legmerészebb álmait túlszár­ Unikumnak mondható : két külön szerkesztőséggel alkotni egy irodalmi művet. A trónörökös szemé­ nyalva, a magyar irodalomnak nemcsak ismerője, lyesen elnökölt a szerkesztőség és bizottságok ülé­ tisztelője és pártfogója vala, hanem tevékeny mun­ sein, melyeken mind az osztrák, mind a magyar kása és jelentékeny tényezője is kivánt lenni; a ki részről az egész munka minden köteteire a tárgyak gyászos véget ért rövid pályáján tehetségének és az írók között kiosztattak : s azóta is a munka egész alkotó erejének már is nagy emlékét hagyta hátra j folyama alatt, melyből eddigelé négy erős kötet jeazon munkában, mely nemzetünk múltjának és jelen ] lent meg, minden irói és művészi adalék a trónöröállapotának ismeretét az egész müveit világon ter­ | kos felügyelete alatt lett elfogadva. jeszti. A trónörökös után Rónay Jáczint haláláról, S a kezdet valóban nehéz volt. A midőn munkáaztán Trefort elnökről, Henszlmann Imréről, Rómer i kat kellett összeállítani, melyeknek tartalma, iránya Flórisról, Deák Farkasról, br. Kemény Gáborról, Hunfalvy Jánosról, dr. Lenhossek Józsefi-öl, dr. Ba­ | egészen eltérő volt a Lajthán inneni és tnli felfogáj sokban: egyedül a trónörökös bölcsen közvetítő logh Kálmánról, Ökröss Bálintról, Zsigmondy Vil­ itélőtebetségének köszönhető, hogy uz ily tartalmú mosról, Kriesch Jánosról, dr. Halász Gézáról han­ I munkálatok akként jöhettek a kettős közönség elé, goztatta a jelentés a kegyeletes elismerés szavait. hogy vagy az egyik, vagy a másik résznél visszás érKeleti Károly lépett ezután a felolvasó asz- i zelmeket ne költsenek fel. ! tálhoz, Trefort Ágost akadémiai elnök fölött mon­ A ki ismeri a minden nemzetbeli tudósok önérze­ dott emlék-befzédet, mely terjedelmes és Tre­ fort életéről, működéséről sok adatot foglal össze. tét, az felfoghatja, minő varázserőnek kellett annak Az iró, a politikus, a miniszter, a minden üdvösért lennie, mely a gyakran homlokegyenest ellenkező fel­ fogásokat, különösen a történelmi téren, egymással annyira buzgólkodó hazafi igaz vonásokkal van jel­ összehasonlítani birta, a fejedelmi tekintély felhasz­ lemezve az emlékbeszédben. Trefort hosszú élete, s nálása nélkül. már a negyvenes években kezdődött szereplése bő Ellenben alkut nem ismerő szigort gyakorolt a alkalmat adott, hogy a múlt idők törekvéseit és álla­ potait feltüntesse s a mostanival összehasonlítsa trónörökös az olyan munkálatok irányában, me­ Keleti, kiemelve Trefort éleslátását, helyes érzékét a lyekre az illetékes szakbizottság azt mondta ki, hogy e műben nem alkalmasak. S e tekintetben maguk haladás és az eszközök iránt. Mint a cselekvés embea szerkesztők sem képeztek kivételt. Magamnak is ; rére mutatott rá, s mint olyanra, ki a közélet min- több czikkemet érte az a sors, hogy tűzbe kellett ; den terén egyformán otthonos volt, és minden sar­ dobnom, s a tárgyat mással megíratnom, a ki ahhoz kalta, a miben nemes és haladás rejlett. A modern avatottabb tollal birt. így megtörtént, hogy az oszt­ Magyarországért lelkesült, s megérte a sikereket. A rák tudósok legkitűnőbb veteránja, a trónörökös­ közönség érdeklődve hallgatta végig az emlékbeszé­ nek egykori kedves tanára, a neki osztott tárgyról det és Keletit zajosan megéljenezte. annyira szárazon és hidegen irt, hogy a trónörökös Szász Károly költeménye : «A velenczei Lidón» kénytelen volt visszaadni neki a kéziratát; azonban szintén Trefort emlékének van szentelve. Más helyen hogy a derék tudós önérzetét meg ne sértse, azt I közöljük az erőteljes és emelkedett szellemű költe­ monda : hogy ő maga kívánja azt a tájrajzot meg­ ményt, melyet költője hévvel és nagy hatással szavalt írni. És alkotta aztán az egész műnek legbecsesebb két gyöngyét, a «Wiener Wald» és a «Dunai lige­ el. Zajos taps kisérte. Jókai Mórt, a mint megjelent, a közönség már tek* klasszikus szépségű leírását. ' éljenezve üdvözölte, aztán feszült figyelemmel hall­ Mikor a mű első füzete sajtó alól kikerült, magyar gatta végig emlékbeszédét a trónörökös fölött. és német nyelven egyszerre, az nagy ünnep volt a «Még előttem áll daliás alakja, még látom nyá­ császári várlakban. A trónörökös a magyar és osztrák jasan mosolygó arczát, méíi hallom rokonszenves szerke-ztők kíséretében vitte fel felséges atyjához csengésű szavait, még álmodom az álmot jövendő mind a két füzetet. Az uralkodó ott fogadta a trón­ nagyságáról, — s a toll nem akar megmozdulni ke­ örököst dolgozó szobájában. A trónörökös saját lak­ zemben, hogy ezt a szót leírja : «visszaemlékezés.» osztályából kiindulva, egész felséges atyja szobájáig Nem tudok megválni a képtől, a mit magamnak fedetlen fővel ment végig a folyosókon s az uralkodó alkottam a trónörökösről, ilyen lesz ő a közel, a tá­ elé érve kegyeletesen kezet csókolt neki. És azután vol, messze jövőben: babérral, majdan koronával — altáboi nagyi ruhájában — tartott a királyhoz egy a fején : vezérlő szelleme egy eszményi korszaknak». szivsugallta beszédet, a minőt csak egy ifjú baccaígy kezdődik az emlékbeszéd. Csaknem lehetetlennek laureatus tarthat polgári szülőjének, midőn irodalmi tűnik föl, hogy már meghalt és ugy halt meg, a ki­ sikerének első példányát bemutatja. nek kezében a toll és a kard megtanulta egymást Felejthetetlen jelenet marad előttem : a királyfi becsülni, de a ki már eltűnt, mint a szivárvány, mint iró, atyja, az osztrák-magyar monarchia koro­ mely két láthatárt hidal á t ; az ő lelke kötötte össze nás uralkodója előtt: a hadtestvezér, ki egy irodalmi a szellem és a fegyver két regióját. Szeretett tanulni munka első zsengéjét ugy nyujtá át a legfőbb had­ és gazdag könyvtara mutatta, hogy kedvelt tudo­ úrnak, mint egy trophaeumot! S az uralkodó arczán mánya leginkább a népisme és természetrajz voltak. önkénytelen ragyogásban tükröződött vissza az atyai Megtanulta a monarchia minden népének nyelvét, szív öröme. Kegyesen buzdító választ adott a fiának: kitartásra inté, megelégedését fejezte ki. Aztán hoz­ hogy beszélhessen velők. Jellemezte a katonát, a vadászt, az iró t, a ki a zám fordult s azt kérdé tőlem magyarul: «de hát tájleirásokban, népszokások jellemzésében, a vidé­ igazán a fiam maga irta ezt a bevezető czikket ?» kek átalános képének nagy ecsetvonásokban való •Valóban az ő müve ez, igy más nem is írhatna: a odavetésében, az állatvilág életének megfigyelésében trónörökös mint iró is bíborban született.» E munka azonban nem maradt ellenségek nélkül. oly mesteri volt. Mint vadász a dúvadra, a fekete I medvére, vadkanra szeretett vadászni, s a ragadozó Voltak — a külföldön — bizonyos körök, melyek­ 1 sasokra. De nem engedte meg, hogy a bécsi Burg nek velleitásait háboritá az a hazafias és szabadelvű

; a volt másodelnök, gyengélkedése miatt nem jelen­ hetett meg. Stoczek József elnöki megnyitó beszédét is ; Pidszky Ferencz, az akadémia legrégibb tiszteleti tagja olvasta fel. Rövid volt. Azon kezdődik, hogy 1 a természet örök változások, szakadatlan enyészet és folytonos fejlődés színhelye. így van az emberi élet­ ben is. A fejlődés helyrepc tolja az enyészot vesztesé­ geit, de egyesek s néha nemzetek is egy évben annyit | vesztenek, hogy kipótlására hosszú idő kell. A lefolyt | év is mennyi kitűnőt ragadt el! Elragadta a ki az aka­ démia élén állt, elragadta a korona drága gyöngyit. Ezért az akadémia idei közgyűlését visszaemlékezé­ seknek szenteli. Szomorú ez ő rá nézve, a másod­ elnökre is, ki szintén bucsu-szózatát hangoztatja, megválva az elnöki széktől, melyre három év előtt emelték. A kidőltek helyére uj erők lépnek, ívj tettvágygyal és lelkesültséggel. A búcsúzó másodelnök elsőnek kívánja üdvözölni, hogy az akadémiának új aerája kezdődik. Megéljenezték a beszédet.

308

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

19. SZÁM. 1889.

xxxvi. ÉVFOLYAM.

A m a g y a r t u d . a k a d é m i á n május 6-án az első Jókai ezután meleg és élénk színekkel irja le a trónörökös családi .életét. Az emlékbeszéd befejező | osztály ülésezett, Hunfalvy P á l elnöklete alatt. része m e g h a t ó elégia. Mi okozta a katasztrófát ? E z Volf György a «Bégi n y e l v e m l é k t á r * X I . köteté­ a kérdés lebeg a költő szeme előtt, m e r t v a n n a k ben megjelenő Lobkovitz-kodexet i s m e r t e t t e . A kó­ m e g t ö r t é n t tények, melyek daczára a n n a k , h o g y dexet Csőn tosi J á n o s fedezte föl 1877-ben a cseh­ m e g t ö r t é n t e k , mégis etnikai lehetetlenségek. Ke­ országi R a u d n i t z b a n , a hg. Lobkovitz-család levéltá­ resi a t u d o m á n y , keresi a képzelet a rejtély kulcsát r á b a n . A kódex imádságos könyv, m e l y a Clarissa ós csak feltörő eszközökre akad. E g y ilyen n a g y fe­ apáczák s z á m á r a k é s z ü l t , körülbelül 1514-ben. A kó­ jedelmi alak végzetes elhatározásához, melynek k ö ­ dex 3 másoló kezeirását m u t a t j a . U t á n a dr. Setala vetkezményei o l y , beláthatatlanok, n e m elég amaz E m i l , a helsingforsi egyetem m a g á n t a n á r a m i n t idegzavar, az érzések aberrácziója, a pillanat daev e n d é g folyékony m a g y a r n y e l v e n olvasta föl érte­ mon-sugallata, mely egy közönséges e m b e r t elejt. kezését «A liv népről és nyelvéről". Setala a finn Jókai előtt u g y jelenik m e g a trónörökös emléke, t u d o m á n y - e g y e t e m ösztöndijával u t a z o t t n e m régi­ m i n t nagy szellem, a ki h i v a t v a érzé m a g á t világ­ ben a livek közé és o n n a n j ö t t h a z á n k b a , a hol a t ö r t é n e l m e t c s i n á l n i ; de ő, a ki m i n d e n t t u d h a t o t t , m a g y a r nyelv elsajátítása czéljából 4 h ó n a p j a tar­ azt is tudta, hogy az idő békét p a r a n c s o l ; és a sors­ tózkodik. Az előadó a kihaló félben levő kis liv nép­ intéző h a t a l o m sem kedvez a kimagasló alakoknak, pel foglalkozott, és érdekesen i s m e r t e t t e a n n a k n é p ­ a kik világtörténelmet a k a r n a k csinálni. Letörli ő k e t rajzi és nyelvi sajátságait. A livek m a m á r csak Kuraz idők lapjáról. Nem akarja n a g y r a növelni a világ­ l a n d b a n laknak és összes létszámuk m i n t e g y 3000 t ö r t é n e l e m siettetőit. Lelkét m e g t ö r t e ez az ember­ lélek. A liv nyelv a finnt n y e l v n e k legközelebbi r o ­ fölötti e l l e n m o n d ó h e l y z e t : egy világtörténelmi konaihoz vagy dialektusaihoz tartozik, d e azért anymissziónak ráruházása s a n n a k a korszellem által n y i r a eltér tőle, h o g y a finn e m b e r teljességgel n e m való elítéltetése között. A költőnek erős hite, h o g y é r t h e t i m e g a liv nyelvet. A fiatal t u d ó s előadását az örökké felejthetetlen Budolf t r ó n ö r ö k ö s balvég­ érdeklődéssel h a l l g a t t á k és végül élénken megélje­ zete a világbékének h o z o t t ö n á l d o z a t ! nezték. Zúgó éljenzéssel kisérte a közönség J ó k a i emlék­ beszédét. Pulszky elnök m o n d o t t m é g köszönetet a közön­ ségnek a megjelenésért s ezzel az ülés bevégződött. J ó z s e f f ő h e r c z e g e z ü s t l a k o d a l m a . József fő* * * herczeg és Klotild főherczegnő ezüst menyegzője e A n a g y g y ű l é s e k utolsó napjáról, május 3-ikáról h ó 12-ikén lesz. A főherczegi p á r félrevonultan, csa­ m é g m e g kell e m l í t e n ü n k , hogy megválasztották ládi csendben, Alcsuthon üli m e g e n a p o t . A szere­ tiszteleti, r e n d e s és levelező tagokul m i n d a z o k a t , a t e t t főherczegi p á r a z o n b a n i t t s e m fog elzárkózhatni kiket az egyes osztályok ajánlottak s a kiknek név­ a tisztelet nyilvánulásaitól. B u d a p e s t t ö r v é n y h a t ó ­ sorát m á r a m ú l t h é t e n közöltük. Az elnökválasztás sága is üdvözlő feliratot k ü l d s ezen kivül testüle­ k ü l ö n ülésben t ö r t é n t , melyen az igazgatósági tagok tek és egyletek készülnek kifejezni legőszintébb kí­ is megjelentek. B á r ó Eötvös L o r á n d 27 szavazattal vánságaikat. választatott m e g elnöknek, Fraknói Vilmos, az eddigi R u d o l f i n u m . Csáky Albin gróf a képviselőház buzgó főtitkár 36 szavazattal alelnöknek. közoktatási bizottságában a m i n a p a d t a elő azt a tervét, h o g y a budai g i m n á z i u m épületében egy fel­ sőbb fiúnevelő i n t é z e t e t akar alapítani előkelő csalá­ A közgyűlést lakoma követte a H u n g á r i a fogadó­ ban, hol számosan jelentek m e g . Pulszky Ferencz dok gyermekei számára, a bécsi T e r é z i á n u m m i n t á ­ m o n d t a az első felköszöntőt a királyi családra. B . jára. A kultuszminiszter ezt a tervet alkalmasint Eötvös L o r á n d pedig gr. Andrássy Gyulára emelte m á r legközelebb m e g is valósítja. A b u d a i g i m n á ­ P á l az a k a d é m i a uj elnökét, br. p o h a r á t . Hunfalvy zium m á r a jövő iskolai évre kiköltözik a fényes Eötvös L o r á n d o t , a fiatal erő jeles képviselőjét k ö ­ szönti fel, kívánva, hogy m é l t ó Utódja legyen dicső épületből s helyét elfoglalja a tervezett i n t e r n á t u s , emlékű atyjának. Szily K á l m á n Pulszky F e r e n c z r e melyet a trónörökös emlékére neveznek el Rudolfiü r í t e t t e p o h a r á t , ki a m u l t a t összeköti a jelennel s a numnak. jövővel Schvarcz Gyula éltette gróf Csáky Albin E z e l ő t t k é t évvel, m i d ő n a nagy népismei m u n ­ minisztert, k u l t ú r á n k igaz hívét. Pidszky Ferencz Szilágyi igazságügyminiszter tiszteletére a kához i r o t t czikkemet, a m a g y a r n é p jellemrajzát T ó t h Lőrinczet, Fraknói a beteg Stoczek József m á ­ geniális művész hazánkfia, Zichy Mihály illusztrálta n e m z e t i kaszinó tagjai e h ó 8-ikán l a k o m á t ren­ sodelnököt, Nagy I v á n F r a k n ó i t . Fraknói Jedlik nagybecsű rajzaival: én ezeket kötelességszerűen deztek. A l a k o m á n a közélet és t á r s a d a l o m sok je­ Ányost, a ÍK) éves akadémikust, György E n d r e báró b e m u t a t t a m a trónörökösnek. I t t t ö r t é n t az a budai lese gyűlt össze. A társaságban o t t volt gr. Andrássy Vay Miklóst, Czobor Béla az uj tagokat, König Gyula királyi várlakban, a m a g y a r bizottsági tagok s az Gyula is, v a l a m i n t gr. Pejacsevich Miklós hadtest­ a fiatal erővel m u n k á l k o d ó idősb akadémikusokat, osztrák rész szerkesztője, Weilen József jelenlétében. lóth Ló'rinez Vajkay-t, Szily K á l m á n Mikszáth parancsnok. A minisztert gr. Károlyi István, a ka­ Zichy Mihály t i z e n k é t képet k ü l d ö t t a m u n k a szá­ K á l m á n t , báró Eötvös a közülés kiváló tényezőit m á r a , d e azokból csak tizenegy j e l e n t m e g , reprodu­ szinó igazgatója köszöntötte föl, melegséggel em­ J ó k a i Mórt, Szász Károlyt, s Keleti Károlyt köszön­ kálva, u g y a n a z o k n a k az eredeti olajfestményei let­ lítve fel,hogy hosszú évek s o r á n a kaszinó tagja m e n y t ö t t e fel, k i u t ó b b i m á r g y e r m e k k o r á b a n szíves tá­ t e k k i is állítva : a tizenkettedik n e m jelent meg, n i r e becsülni t a n u l t á k Szilágyitjtehetségéért, jellemé­ mogatója, barátja volt. Vlőssics Gyula azt kívánta, közszemlére s e m lett kitéve, azt Zichy Mihály n e ­ h o g y F r a k n ó i n a k méltó utódja legyen. Acsády I g ért. A felköszöntőre Szilágyi Dezső m e g h a t o t t a n vála­ k e m ajándékozta : én őrzöm m o s t is. nácz a v e n d é g Nagy Miklós és Szüry Dénesre ürí­ E z a rajz kezdő képnek volt szánva a «Magyar szolt s beszédében hangsúlyozta, h o g y a n e m z e t i ka­ t e t t e p o h a r á t . M o n d t a k m é g t ö b b e n is felköszöntőt : Nép» czikkhez ; r e m e k ü l összeállított szimbolikus szinó m i n d i g a m a g y a r nemzet t ö r t é n e t é n e k egy nagy A v i d á m és szellemmel fűszerezett l a k o m a este felé vázlata volt az a m a g y a r n e m z e t életének, elkezdve t a n u l s á g á t emelte é r v é n y r e : azt, h o g y a n e m z e t i ü g y e t é r t véget. a honfoglalók fej edelem-emelésén egész a 67-diki a válságos n a p o k b a n az összetartás, a közös egyetér­ koronázási ünnepélyig, közben sorositva a törté­ tés vezette sikerre. í g é r i , hogy a jövőben is r e n d ü ­ n e l m i viszontagságok jelképei, egyes alakok és csop o r t o z a t o k b a n . Az epochát jelző alakok közt o t t volt KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. letlenül fog elvei mellett küzdeni, s e k ü z d e l e m h e z gróf Széchenyi I s t v á n is, a végzetes pisztolylyal le­ szüksége lesz b a r á t a i n a k erkölcsi t á m o g a t á s á r a . Kik voltak eddig a m a g y a r tud. akadémia elnö­ h a n y a t l o t t kezében, ősz feje h á t r a szegve. A z u t á n m é g Miklós Gyula m o n d o t t felköszöntőt k e i ? Az a k a d é m i a i uj elnökök b e m u t a t á s a alkalmá­ Budolf t r ó n ö r ö k ö s hosszasan elnézte ezt a képet, gróf Pejacsevich főhadtestparancsnokra. A b a n k é t ból n e m érdektelen a m a g y a r műveltség e n a g y fon­ m i u t á n a többit magasztalva fogadta el (én ezt utol­ j á r a h a g y t a m ) s aztán igy s z ó l t : éjfél u t á n é r t véget. tosságú i n t é z m é n y é n e k régebbi elnökeiről m e g e m ­ •Nagyon szép rajz, geniális kompoziczió, de ezt lékezni. A t u d o m á n y o s társaság — m i n t a h o g y G r . A n d r á s s y G y u l a b e s z é d e , melyet a véderőm i a m u n k á b a fel n e m vehetjük : Széchenyi alakja j m e g a l a k u l á s a k o r nevezték — első elnöke 1830-ban törvényjavaslatról a főrendiház b i z o t t s á g á b a n tar­ m i a t t . E g y ilyen dicső hazafit m i n t öngyilkost n e m Gróf Teleki József lett, másodelnöke pedig gróf Szészabad n e k ü n k e m u n k á b a n b e m u t a t n u n k . B á r m i t o t t , önállólag is megjelent a Gyulai P á l szerkesz­ chenyi I s t v á n . Teleki, a H u n y a d i a k korának nagy­ m a g a s i n d o k a volt is e t e t t é n e k : az öngyilkosság t e t t e • Olcsó könyvtár*-ban, m e l y n e k 68 oldalra ter­ n e m megdicsőitésre h i v a t o t t cselekvény.» n e v ű t ö r t é n e t i r ó j a egész a m o z g a l m a s 1848-dik évig jedő füzetét foglalja el. Á r a 20 kr. és a F r a n k l i n - t á r ­ . . . H e t e n voltak rajtam kivül, a kik e szavakat viselte tisztségét, v a l a m i n t Széchenyi is. A gyászos sulat kiadása. e m l é k ü k b e edzék. időkben — m i n t ismeretes — az akadémia is szüneH a én n e k e m azt m o n d t a volna valaki, hogy ezt A m a g y a r képzőművészet a párisi kiállításon. telt.Csak 1858-ban engedte m e g az akkori absolutisza szót el lehet felejteni egynek azok közül, a k i k a z t A m a g y a r művészek nincsenek elegendő s z á m m a l tikus k o r m á n y , h o g y r e n d e s gyűléseket tarthasson. képviselve arra, h o g y külön osztályt l e h e t e t t volna hallották ! M a g á n a k a n n a k , a ki ezt k i m o n d t a ! É s mégis u g y lett . . . E k k o r gr. Desseicffy E m i l választatott első, b . Eöt­ rendelkezésükre bocsátani. Műveik az osztrák kiál­ Ki tudja véges elmével utóiérni ezt a rejtélyt ? vös József másodelnökké. 1866-ban gr. Desewffy lítókéival együtt, k é t kisebb és egy nagyobb t e r e m ­ Mely szem t u d keresztüllátni ezen a saisi k á r p i t o n ? ben v a n n a k elhelyezve. A n a g y o b b t e r e m felét — a E m i l halála u t á n első elnök b . Eötvös József lett, É n Rudolf t r ó n ö r ö k ö s t m i n t lángeszű í r ó t bámul­ sors sajátságos iróniája — az oroszok e n g e d t é k át, gr. Lónyay Menyhért. 1871-től másodelnök pedig t a m , m i n t magaslelkü királyfit hódolva t i s z t e l t e m ; mivel ők csak kevés m ű v e t állítanak ki. A rendezés egész 1884-ig gr. Lónyay M e n y h é r t viselte az első csak május 5-kén végződött be. Margitay m i n t embert lelkemből szerettem. Tihamér D e hiszen m i n d e n k i szerette őt, a ki csak szivének elnöki tisztséget, a másodelnökit pedig 1871-től és Rippl-Rónai szalonképeket, Aggházy, Elmer és kisugárzásától egyszer átmelegedett. Az írók, művé­ Révész m a g y a r csendéletet, Csók egy csendéletet a 1880-ig Csengery Antal. 1885-től 1888-ig Trefort szek és tudósok, a kikkel egy m u n k á n dolgozott, • Basch, Ágoston következett m i n t első, 1880-tól 1886-ig franczia n a t u r a l i z m u s jellegével, Horovitz, elfeledték m a g a s állását, m i k o r közöttük volt, m a - \ Ábrányi és Koroknyai arczképeket, Spányi tájképe­ Pavler Tivadar m i n t másodelnök, 1886-tól kezdve g u k h o z h a s o n l ó n a k t á r t á k s a trónörökös által fővá­ ket, Stróbl és Sarnovszki mellszobrokat, Engel egy m o s t a n i g Stoczek József volt másodelnök s m o s t Tre­ r o s u n k b a n r e n d e z e t t irói és művészi l a k o m á n olykeallegóriái szobor-csoportot k ü l d t e k be. A m i "a mes­ délyes h a n g u l a t fejlődött ki az ő buzdítása alatt, h o g y fort helyét az első elnöki széken b. Eötvös L o r á n d , tert, Munkácsyt, illeti, ő Amerikából visszahozatott teljes képét élvezheté a n n a k a m a g y a r kedélyesség a másodelnökin pedig Stoczek helyét Fraknói 2 Krisztusképével és a kiállítás m e g n y i t á s á r a éppen Vil­ egyik s z e r e t e t r e m é l t ó sajátságának, a m i n e k a neve elkészült plafondjával (mely a bécsi m ű t ö r t ó n e t i mos foglalták el. t a m a b i l i s confusio.» * m u z e u m o t fogja díszíteni) m i n d a 3 t e r e m b e n d ö n t ő h a n g u l a t , m e l y b e n m i n d a magyar, m i n d az osztrák m u n k á l a t o k s főleg a t r ó n ö r ö k ö s czikkei voltak t a r t v a : keletkeztek rosszindulatú támadások a kül­ földi sajtóban, melyeknek éle különösen a trónörö­ kös ellen volt intézve. Midőn én egy izben kérdést i n t é z t e m a trónörököshöz, vájjon n e m t a r t a n á - e kí­ vánatosnak, h o g y a t á m a d á s o k a t sajtó utján vissza­ toroljuk, a t r ó n ö r ö k ö s azt válaszolta levélben: hogy czáfolatokba bocsátkozni a támadásokkal szemben szükségtelen, a rosszindulat ellenében tanúsítsunk m i j ó i n d u l a t o t : ez legyen a fegyverünk és védőnk — bizonyítsuk be tényekkel, hogy m i m i n d e n nemzeti­ ség i r á n t egyenlően igazságosak vagyunk s igyekez­ z ü n k m e g n y e r n i a m u n k a számára m i n d e n nemzet­ beli legkitűnőbb írókat és művészeket. A kinek pedig a hazaszeretetünk sérti az érzelmeit, az ellen legyen az o l t a l m u n k a szuverén megvetés. Nagy szavak ezek egy t r ó n ö r ö k ö s t ő l ! S ezeket ő n e m c s a k irott sorokban, a m i k e t a kegyelet titokban őriz, de élő szóval is m i n d i g h a n g o z t a t t a és m a g a s piedestálokról, a h o n n a n ország-világ meghallhatá. Nagy, országos ünnepélyeken, a hol csak protektori szavával egy közérdekű vállalatot felavatott, m i n t m e g a n n y i j e l m o n d a t a , mely lángoló hazaszeretetéről s m a g a s r ö p t ű világnézletéről, emberbaráti érzelmei­ ről tanúskodik. «A n é p szava Isten szava!» E mondással kezdte válaszát a bécsi községtanács üdvözlésére, menyaszszonyhozása ünnepélyén. Eletének legutolsó napjáig n e m látta senki, négy szemen kívül, hogy ing-karmantyuja a r a n y gombjá­ n a k belsejére, melyeket vőlegény kora óta folyton viselt, ez a m o n d a t van f e l v é s v e : « H a z á d n a k r e n d ü ­ letlenül, légy híve ó m a g y a r !» É s t néha, m i d ő n m e g h i t t órákban hosszasan be­ széltetett m a g á n a k velem a m a g y a r n e m z e t nehéz harczairól, hazájáért, a l k o t m á n y o s szabadságáért folytatott áldozatterhes k ü z d e l m e i r ő l ; m i d ő n elmon­ d a t t a velem szabadon, őszintén, hogyan t á m a d t a m a g y a r n a k n e m z e t i hadserege, melynek m é g a fegy­ vert is eléhb az ellenfelétől kellett elfoglalni, hogy harczolhasson v e l e : — h o g y lettek a polgárokból katonák, a köztisztekből hadvezérek, a tanulókból tüzércsapatok, a föld népéből t á b o r ? — a k k o r lát­ t a m kigyuladni a t r ó n ö r ö k ö s arczát a lelkesedéstől, m e l y e szavakban t ö r t ki ajkán : I E S ez a sereg t u ­ d o t t ellenállani k é t n a g y h a t a l o m n a k ! És ez a n é p I állja k ö r ü l m o s t az uralkodó t r ó n j á t ! Bizony n e m győz le b e n n ü n k e t senki!» É n pedig a z t m o n d á m m a g a m b a n : «Te fogsz lenni ez országnak m á s o d i k Korvin Mátyás királya!» Álom v o l t ! P o r és h a m u m i n d e n !

MI ÚJSÁG.

l'J. SZÁM. 1889. XXXVI. ÉVFOLYAM.

309

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

esik. Ki látott valaha ilyen rímeket: beszél — enyém; ban, hosszas betegeskedés u t á n . H o l t t e s t é t Bécsbe ottan — fuvalommal; fénynél — érzem; az a fény — szállították, az uralkodó család sírboltjába. véget é r ; csendesen — mondjam el; ezek nem rímek, Ozv. VALI FERENC ZNÉ, szül. Jókai Eszter, koszorús de az ilyenek i s : ládd — virág, álom — fájón, bizony irónk Jókai Mór nénje, meghalt Pápán, hová Jókai nem valami jelesek, s kivált rövid dalokban a forma és családja is elutazott a temetésre. Váliné, 72 éves tisztasága még fontosabb, mint hosszabb elbeszélő vagy korában h u n y t el, köztiszteletben töltött élet u t á n . leiró költeményekben. H á n y k i t k é r d t é l . Ön is elismeri, hogy ez bizony Az irodalmi téren sem volt idegen. Munkái is jelen­ • kriminálisán hangzik* s mégis azt hiszi, segítve van tek meg, t ö b b elbeszélése, mely kivált a régi magyar a bajon azzal a nyilatkozatával, hogy az első szót nem életre vonatkozott s krónikás adomái a rég t Ü t ö s lánv-imk, hanem hánynak kell olvasni. Nem ez, ha­ kös* olvasó közönségének legkedvenczebb olvasmá­ nem a másik két szó hangzik oly kriminálisán, hogy nyai közé t a r t o z t a k ; a «Hazánk s a külföld* czimű az ember nyelve beletörik : kit kérdtél. lapban több visszaemlékezést t e t t közé Jókai Mór gyermek- és ifjú koráról s kéziratban is becses föl­ jegyzései maradtak. E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : BDRIAN 1546. Bzámu feladvány. Gottschall H.-tól. JÁNOS, tekintélyes fővárosi ügyvéd, az ügyvédi kör elnöke, a törvényhatósági bizottság tagja, a ki a szaSÜT ín'. badságharczban B e m mellett szolgált őrnagyi rang­ gal, s később nehéz fogságot szenvedett, 68 éves ko­ rában. — KENDE TIBOR, a fehér-gyarmati kerület függetlenségi és 48-as párti volt országgyűlési kép­ viselője, Szatmármegye törvényhatósági bizottsági tagja, élte 36-ik évében. Szombathelyen. — Vályi NAGY SÁMUEL, n y ű g . kir. törvényszéki biró. 79 éves, B u d a p e s t e n ; u g y a n i t t : — MADEDL JÁNOS, fővárosi n y ű g . tanácsos, 86 éves; — dr. ORMAY LAJOS, az ev. budapesti gymnasiumának jeles képzettségű tanára, ki önkezével oltotta ki életét. — TOLDY ISTVÁN, a ni. kir. államvasutak nyűg. főmérnöke élete 58-dik évé­ ben ; — DEUTSCH ADOLF magánzó, Deutsch Jakab­ nak, a «Pester Lloyd* belső m u n k a t á r s á n a k édes­ ........ — atyja, 72 éves korában.— BLAJSZA JÁNOS, evang. lel­ » b c d e í R n kész, 73 éves. Mencshelyen. — VIOH KÁROLY, Ma­ VILÁGOS. gyarország egyik legöregebb embere. 112 évet élt s Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. h e t v e n k é t éves korában, 1848/9-ben, m i n t honvéd­ ezredes vett részt a szabadságharczban. Déván — Az 15ít». számú feladvány megfejtése. VLACHOVICS LÁZÁB törvényszéki nyűg. biró Nagy-Kik i n d á n . — MÜDRONY SÁNDOR gesztelyi birtokos, Schutter Zs.-tól. Zemplémmegye egyik tevékeny férfia. — KASZF.NVilágot. Sőtít. VOágot. a. SöUt. SZKY JÁNOS megyei főszámvevő, Veszprémben. — 1 Hf5—e7 . . . Ke5-f4 (a) 1. — - . . . K e 5 - d 4 : (o) SÉNEB JÁNOS a szegedi takarékpénztár nyűg. pénz­ A t r i e s z t i á l t a l á n o s b i z t o s í t ó t á r s a s á g (Assicu2 Vg8—g5 + Kf4-g5 : (b) 2. Vg8—d5 + Hb4-d5 : t á r n o k a , 7 3 éves.— LAMM BERNÁT, Tolnamegye egyik 3. Hd4-e6 mnt. 3. He7—cG mat. r a z i o n i Generáli) részvényesei f. é. április 30-án tar­ tekintélyes gazdája és bizottsági tagja, a felső-nyéki t o t t á k m e g Triesztben 57-ik évi közgyülésöket, m e ­ 1. Ke5—d6 u r a d a l o m bérlője Felső-Nyéken, 71 éves. — MAGYAB 2. . . . - — b-6—g5: lyen beterjesztettek a társaságnak 1888. évi mér­ 2. Vg8—d8 f Kd6—e5 LÁSZLÓ, a pesti hazai első takarékpénztár nyűg. 3. He7—g6 mat. legei. 3. He7—g6 mat. főtitkára, életének 67-ik évében, Tátra-füreden, s A jelentésből értesülünk, hogy a lefolyt év a bizto­ Dömsödön t e m e t t é k el. — Uzovics GYÖRGY földbir­ sítási iparra nézve kedvezőlen vala, s ez a közzétett tokos Nizzában, 58 éves. — CSÍK ANTAL fővárosi Az 1 5 4 0 . számú feladvány megfejtése. mérlegben is kifejezést talál, a m e n n y i b e n a jégbizton y ű g . tisztviselő, 64 éves, Aradon. — Ifj. MITTÁK Fuss 0.-tól. sitási á g 251,786 frt 54 k r n y i és szállítmánybiztosí­ NÁNDOR volt ügyvéd és ev. egyházi felügyelő, 40 éves, tási á g 15,186 frt 54 k r n y i vesztességgel záródnak. Szakolczán. — WOLHEIM FBIGYBS kereskedő, a lukaVilágot. 8/itét. Világot. a. Sötét. E l l e n b e n a tűzbiztositási ág 241.344 frt 87 krnyi, fai üveggyár volt tulajdonosa, Pécsett. — HORVÁTH 1. VH2—h3__. Kd4—e5 : (a) 1 _ . . . Kd4—c5 (b) az életbiztosítási á g pedig a biztosított feleket meg­ SÁNDOR, államvasuti hivatalnok, Budapesten. — 2. Vh3—e3 \ t. sz. 2. He5-c4 . . . t. sz. , 3. Fg8—e6 mat. .i. Vh3—a3—e3—c8 mat. illető 89.078 frt 29 krnyi nyereményrész levonásával KELEMEN LAJOS a kaposvári törvényszék elnöke, ki 137.322 frt 77 k r n y i nyereséget eredményezett, va­ 40 évet töltött közszolgálatban, Kaposvárit. — SCHÖN Vüágoi. b. Sötét. l a m i n t az A. és B . mérlegek tőkebefektetése is LAJOS hajósi plébános. H a y n a l d Lajos kalocsai bíbo­ 1 Kd4—e4 564.142 frt 86 k r n y i tiszta jövedelmet szolgáltattak, j ros érsek volt titkára télee 37-ik évében, s mély rész­ 2. e2—e3 . Ke4—e5 : 3. Vh3—e6 mat. Az árfolyam-ingadozás fedezetére szolgáló tárta- ' vét közt t e m e t t é k el. — BÉRCZY JENŐ, a kaposvári léit 440.804 frt 31 krral gyarapodott és 1888 deczemm . kir. állami főgimnázium helyettes tanára, életé­ H e l y e s e n f e j t e t t e k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — nek 35-dik évében, Budapesten. — Dr. SZOMBAT­ b e r 31-én 936.597 frt 86 krnyi összeget ért el, de h a Andorfi S. — Kovács J. — Az Erkel-sakktártasig nevében: HELYI GUSZTÁV, Kolozsvár egyik népszerű orvosa, •a számítás a m a i árfolyamok szerint történik, az Exner K. — A nagykőrösi polgári kór sakk-kedvelői: — élete 78-ik évében. — F Á Y BARNABÁS, gömörmegyei 1.300,000 frtra emelkednék. nagybirtokos fia, Serkén, élete 16-dik évében. — Í A beresztelki sakkegylet nevében: Nagy András. — SzempAz életbiztosítási díjtartalék 1.852,436 frt 6 krral czen: Pintér János. — Miskolczon: Bndnyánszky Géza. — MEZÖSSY MENYHÉBT, ügyvéd, 73 éves, Tolcsván. — gyarapodott és t e t t 1888 deczember h ó 31-én A pesti sakk-kör. BENEDEK JÓZSEG ref. lelkész 52 éves, Olasztelken. 24.588,068 frt 5 9 k r t . Az 1888-ik éven 16.122,711 Ozv. STEINBACH ALAJOSNÉ szül. Maár Mária, Steinfrt 6 3 kr. erejéig köttettek uj biztositások, melyekkel bach István budapesti kir. közjegyző édes anyja, az 1888 deczember 31-én érvényben volt biztositá­ KÉPTALANY. 84 éves. — NÉGEB ADOLFNÉ szül, Simontsits Ilona, sok tőkeösszege 110.812,920 frt 8 3 k r r a emelkedett. állami számvevőszéki számvizsgáló neje 34 éves, Az 1888-ban kifizetett károk összege 9.877,592 frt B u d a p e s t e n ; ugyanitt BIRÓ KÁLMÁNNÉ, szül. Kornia55 kr., melyhez hozzáadva az előbbi években telje­ B a r b Amália 59 éves ; idősb KÖLKER FÜLÖPNÉ, szül. sített k á r t é r í t é s e k e t 217,257.394 frt 75 k r n y i tekinB a u e r Alojzia udvari kocsigyáros neje, élete 63-ik % ^ télyns összeget n y e r ü n k , melyet a társaság alapítá­ évében. — Báró UBAY BÁLINTNÉ, szül. Simonffy Ka­ sától 1888 deczember 31-ig fizetett ki károkért. H a ­ rolina élete 61-ik évében, Debreczenben. — TUMBÁSZ z á n k b a n az intézet 127.967 káresetben 40.403.485 MÁRIA FILOMÉNA, az iskolanénék szabadkai fiókházá­ frt 9 8 k r n y i kárpótlást nyújtott. n a k főnöke és buzgó tanítónője. — BEBNÁTH SÁM i u t á n az intézet összbiztositéki alapjai 2.249,672 A tVasámapi Ujság« 17-ik számában közölt képta­ MUELNÉ, Szőllőssy Károly polgári iskolai igazgató f r t 57 k r r a l g y a r a p i t t a t t a k és ezzel azok 38.369,849 anyósa, 70 éves, Aradon ; u g y a n o t t FRÖHLICH A N - lány megfejtése: A holdi nywjalom. frt 10 k r r a emelkedtek, tiszta jövedelemként 680,019 TALNÉ sz. Szokolovics J u l i a n n a , élete 25-dik évében. frt 9 3 kr. m u t a t t a t o t t ki, miből egy részvényre 102 ben, Szegeden. — BALÓ MIHÁLYNÉ. szül. Nemes HETI-NAPTÁR, május hó frt a r a n y b a n vagyis 255 frank j u t osztalékul, Karolina, Baló Mihály kir, kuiai biró neje, Baló L a ­ Az eddigi igazgatóság s e szerint a m a g y a r igaz­ Kap Katholikus es protestáns \ Görög-Orosm j IraelUa jos r V — X ker. aljárásbiró édesanyja. 67 éves Bu­ gató t a n á c s t a g j a i : H e g e d ű s S á n d o r és J ó k a i Mór is dapesten. -— Özv. VACHTLERNÉ Miskolczon. h á r o m évre ismét egyhangúlag megválasztattak. IIA Jakab ap. 11 Lakács 12 V. FSJeueftlt. t S Pongrácz 1 Május Jerem 12 Szervácz 13 H. Szerráczpk. 2 N. Atan. b, 13 Bonifácz 14K. Bonifáczvt. 3 Tim. és M. 14 Mánie. Zsófia 15 S. Izidor v t 4 Pelágia sz. 15 Peregrin Ifi CNep. János Yt. VISONTAI KOVÁCH LÁSZLÓ, ország, gyűlési képviselő, SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. 16 5 Iréné vt. Jodok 17 P. Paskalhv. képviselőháznak .majdnem negyedszázadon keresz­ 6Jób 17 S. 4 p Erik 188. Venáncz B . la. Verseiről Ítéletet mondani s kritikát irui ne­ t ü l volt háznagya, m e g h a l t május 7-iken Abazziában héz ; nem mintha nem volna bennök elég kritizálni ••UiilUzáMi: $ Utolsó negyed 21-én 11 óra 9 pk. este. hol gyógyulást'keresett, 62 éves korában. Holttestet való, hanem mert nehéz megtalálni bennök az eszme V á m o s -Györkre szállítják, hol temetése e h ó 12-iken fonalát s annak a fogó végét, hogy lebonyolítsuk. Pl. Felelős szerkesztő : H a g y M i k l ó s . megy végbe. (Kovách László életpályája t ö b b alka­ az Estéimen czimü merő érthetetlen zagyvaság, mely (L. egyetem-tér 6. szám.) l o m m a l volt ismertetve l a p u n k b a n , s ez ev folytán nagyokat mond, pl. hogy a Dante pokla semmi volt ahhoz a pokolhoz, mikor a szerző, mint szegény csa­ is közöltük arczképét.) . , vargó mezítláb járt az út sarában s több efféle, — de LIPTHAY KAROLY, Szabolcsmegye n y í r b á t o r i kerü­ Sdmarze Seidenstoffe von 60 kr. bisfl.11.65 aztán e nagy mondások elpuffannak és semmi sem l e t é n e k országgyűlési képviselője, m e g h a l t Buda­ lesz belőlük. A Szerelemnek.. kezdetű üres allegorizáp . Méter — glatt u n d gemustert (ca. 180 versch. pesten, e h ó 4 4 k é n , 64 éves k o r á b a n . A független­ lás, eszme nélkül s végre a (kavargó, mely átgondolt, Qual.) — versendet roben- u. stückweise portó- u. zollségi p á r t becsült tagja volt, s halála a n n á l nagyobb nagyobb igényű allegória volna, de nem sikerült, mert frei das Fabrík-Dépót O. H e n n e b e r g (K. u. K. Hoflief.) részvétet keltett, m e r t hirtelen szélhűdés vetett vé­ azzal az epigrammai befejezéssel, hogy «Szegény dicső­ Z ű r i e k . Mnster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Portó. ség rongyos vagy nagyon!» nem teszi találóvá az épen get életének. Szabolcsmegyében m i n t a kwvaroai nem találó allegóriát. Legjobb, bár legigénytelenebb j á r á s főszolgabírója hosszabb ideig buzgólkodott;,Az a két kis tavaszi d a l ; ezek eltűrnék a nyomdafestéket, VleisM- SfidciiNtuRV von 60 kr. \mfl.11.45 országgyűlésnek 1887 óta tagja. H o l t testet Jeken de lapunk nem kap az ily apróságokon. p . M e t . —• glatt u n d gemustert (circa 150 versch. VftTYlfttitpk 6 1 G . D . Emlékei, Tavasz-dalai elég csinosak, de tartal­ Qual.) — versendet roben- u. stückweise portó- n. aollRAJNEB SALVATOB főherczeg, Károly Salvator fő­ masaknak épen nem mondhatók. Csinosságuk is infrei das Fabrik-Depőt O. H e n m e b e r g (K. n. K. Hoflief.) herczeg és Mária I m m a c u l a t a főherczegnő 9 eves j kább átalános hangjukban van, mert formájuk — legZ ü r i c h . Mnster umgehend. Briefe kosten 10 kr. Portó. fia, F e r e n c z Salvator főherczegnek, Mária Valéria I alább a rímeket illetőleg — nagyon sok kifogás alá főherczegnő vőlegényének öcscse, m e g h a l t Arco-

hatással l é p fel. A piafond nagyszerű dekoratív alkotás. A l ó v e r s e n y e k május 5-ikén kezdődtek Buda­ pesten, n a g y közönség érdeklődése mellett. Az első nap e r e d m é n y e a következő : az 1000 frtos m e g n y i t ó dijat n y e r t e Blaskovics E r n ő "Kar­ d o s " - a ; a 8000 frankos nemzeti és hazafi diját u g y a n a n n a k « U r a m b á t y á m * - a ; a kétévesek 1000 frtját gr. Festetics Tasziló «Spuraway»-je ; az eladó verseny 1000 frtját gr. Eszterházy Móricz «Warrior»-ja; n y e r e t l e n e k diját (1000 frt) H a r k á n y i J á ­ nos «Gond»-ja; a megyeri akadályverseny 1500 frt­ j á t Streruwitz Ottó «Phönix»-e. A mezei gazdák versenyében t i z e n h á r m á n vettek részt, s a 3 0 0 frtos fő dijat Csikós József szegedi gazda kapta. A máso­ dik napon ( m á j . 7.) nyertek : Blaskovics E r n ő •Paj­ zánja* az 5 2 5 frtos Eszterházy d i j a t ; gr. Apponyi A n t a l «Adriája* a kétévesek 1000 frtját, gr. Eszter­ h á z y Miklós «Viceadmiralja», melyet lord Royston lovagolt, az asszonyságok diját 650 a r a n y a t ; ColA n t h o n y «Leadingman»-je a B a t t h á n y - H u n y a d i - d í j 200 a r a n y á t ; ifj. gr. Esterházy Móricz «Warrior»-ja az eladó verseny 1000 frtját; gróf Kinsky Zdenko «Montbar»-ja az 1000 frtos bessenyői-dijat.— Május 9-ikén a h a r m a d i k n a p o n a 10,000 frankos Oaks-dij került eldöntésre. Gr. E s z t e r h á z y Mór «Pistache»jának jósolták, a legtöbben r á fogadtak, de csak m á ­ sodiknak érkezett és gr. H u n y a d y l m r e «Duchess»-e n y e r t e a szép dijat. Nyertek m é g t o v á b b á : a kétéve­ sek 1000 frtját gr. F e s t e t i c h Tasziló «Spuraway»-e a tavaszi kísérleti verseny (államdij) 2000 frankját gr. S t u b e n b e r g József «Molly»-ja; a 2000 frtos áll­ ványdijat gr. Kinsky Zdenko «St. Wolfgang*-ja; a nyeretlenek 1000 frtos diját gr. Choloniewsky É d e «Bacchu8»-a; az 1000 frtos claiming stakest b . U c h t r i t z Zsigmond «Garázda*-ja ; az eladó verseny 1000 frtját Kodolics Antal «Alfons»-a. — V a s á r n a p ismét verseny lesz.

HALÁLOZÁSOK.

SAKKJÁTÉK.

VASÁKNAPI

19. SZÁM. 1889. xxxvi. ÉVFOLYAM.

ASSICURAZIONI GENERÁLI 1888. É V I M É R L E G E . Nyereség-

BEVÉTEL.

__ t é t e l

é s veszteség-számla

Üzlet || Vegyon II Öagzea B e v é t e l e k frt tr

neve

200000—j

1. A jégbiztosítás nyereségtartaléka ... •2. Iiijtartalék a mólt éttől: a) tűzbiztosítás _ — _ _ _ b! szállítmánybiztosítás _ _ _ e) jégbiztosítás

19655990 9241052 3665311 209746269

8. Tartalék oly károkra, melyek 1887. decz. 31-én még függőben voltak: a) tűzbiztosítás _ _ _ b) azállitmánybiztositás _ e) jégbiztosítás _ — _. 4. Dijak a törlések levonásával: a) tűzbiztosítás — — b) szállítmánybiztosítás _ e) jégbiztosítás „ — —

3*074-115 200408 — 163272

542781

676940421 138727223 210542167 1026209811

5. KűtTényilletékek: a) tűzbiztosítás — — b) szállítmánybiztosítás c) jégbiztosítás - . _

24824530 1368869 6598493

6. Töke elhelyezések jövedelme : a) Értékekre adott előlegek kamatai _ _ í b) Állam- és más értékpapírok kamatai s osztalékai t) Kamatok váltóleszámitásból, folyó számlától és ágió _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

32791892

278202 23769194 6538569

7. Nyereség különféle értékesítések folytán 8. Áthozatal a vagyonszámlából —

25629:55

_

9. Az állam- és egyéb értékpapírok többletértéke az 1888. decz. 31-iki árfolyam szerint számítva A tűzbiztouitási ágba befoglalvák a tttkörűvegbi. tcsitáBban elért eredmények. Összesen

_

_

_

_

_

_

_

13455891

_ —!

NyereségMnlt évi d í j t a r t a l é k -

_

75377 59! 2377451 34056 24297046

95203697 22935382 3574801' 22640106 264971 57

88603831 m

Az ASSICURAZIONI

A. t é t e l

GENERÁLI

vagyonállása

Összesen forint Ikrli forint kr

Assicurazioni

Generáli

Magyarországi

központi

osztály.

1837500-

I 466430:118 278651767 9468010 240095968 43345|— 143025937 2622391 1546237023 32764785 68046217 4016779 2972928 2770886 14485990 531028 4+! 30416302 421806; 47116664 60116657!

1888.

185618563 572438882

57-43888-4

196106250 1158-9'-$ 4633861; 212322040

2123220|40l

78407543 6228218 14484994

99120755

991207

48431945 9546358 14084661

7-206-2961

720629 641

20791790 750831 1436083

22978704:

229787104 1448868 1448868 958627 958627, 2562955 2562955 50391102 50391102 55361552 14009506661

H

savdus,

olcsóbb égvénj'es

Budapesti

Valódilagr c s a k a z i t t m e l l é k e l t v é d j e g y ­ ig g y e i . — K a p h a t ó Ausztria-Magyarország ° minden gyógyszertárában.

E g y ü v e g g e l 1 frt o. é.

főraktár

Brzsébet-körút 38-ik szám alatt.

fX?" N a p o n k i n t i

postai s z é t k ü l d é s a fő-letét

L

osztrák c s . kir. é s r o m á n kir. u d v . szállító kerületi gyógyszertára Komeuburgban, B é c s mellett.

A magyar kir. államvasutak gépgyára a legújabb szerkezetű é s minden tekintetben

LEGJOBBNAK

felülmulhatiau

BIZONYULT

Andrássy-út 3. szám alatt, hol dús választék található finom s olcsó, de csakis a legjelesebb bel- és külföldi gyárosok készítmé­ nyeiből, u. m.: Illatszerek, kézi szappanok, hölgy­ porok, szájvizek, fogporok, paszták, fog-, haj-, köröm- és ruha-kefék, fésűk és hajtűk stb. női és url pipere-cziUekben, igen jutányos árak mellett

fa-, szén- és szalnialíitésre

Ház-és villa telek a főváros legegészségesebb részében, Krisztinaváros, Mészáros-uteza S. sz. kiváló szép és jó helyen, oksó áron eladó. — Czim e lap kiadó-

Az 1885. évi buda­ pesti országos ál­ talán, kiállításon nagy éremmel ki­ tüntetve „verseny­ m e l e g v a s a s l'ttrdó képesség és hala­ B a r s i n e g y é b e n . Évad-megnitás május elején. dásért."

VIHNYE

Posta és távírda afürdöliázban.— Utolsó vasúti állo­ más : Garam-Berzeneze v. Selmeczbánya.—Állandó gyógyszertár.

A vilinyei 38°C fokú meleg vaBasfünlők már évszáza­ dok óta ismeretesek és főleg v e i - s z e g é n y s é g i , i d e g ­ e s n ő i b a j o k b a n a legjobb eredménynyel basználtatnak. — Ujabb időben a lakóházak és fürdők a modern igényeknek megfelelöleg lettek berendezve. Kiterjedt hegyi és erdei Bétaútjai az Oertel-féle terrain gyógyítómód használatára kiválólag alkalmasak. A fürdő igazgatását az idén dr. Boleman István fürdőorvos vette át. Az évad kezdetétől június 15-ig és szep­ tember elsejétől végéig az árak lényegesen olcsóbbak. Ez időben teljes pensio is van berendezve, lakás, élel­ mezés és fürdő egy hétre személyenként 18 frt. A vasutakon ÍJÍSW/u árkedvezményben részesülnek a Vihnyére utazók. Fürdő-programmal vagy egyéb felvilágositással szívesen szolgál R í ü r < i , - » . i g a z g a t o s á g .

v a l a m i n t a m a g v e s z t e s é g tel­ jes mellőzését eredményező szabad, meghosszabbított í'ázóasztallal é s szab. saját­ szerű törekrostával ellátott

45,54 és 60" széles vaskersiii gőz-cséplőgépeit, újításokkal immár 450-nél több cséplőgép működik az országban f é n y e s sikerrel, k e d v e z ő f e l t é t e l e k m e l l e t t ajánlja

FEHÉR MIKLÓS, TEHER.

A

B

forint i—• forint kr

a magyar államvasutak gépgyárának vezérügynöke Budapest, IX., üllői ut 25. sz. „Köztelek."

torint krl

110498937 54:3190847717a Í 2 4 Ö 7 Í Í 5 ! p I R . , D r . M a u r o g o n a t o I.,

10. s z á m .

szabadalma

Főraktár: Kollerich. Fal és Fia cs. és kir. udv. szállítóknál BIMPESTEN IV- Ferenez József-rakpart 21.

Árjegyzék

és minták

ingyen

és bérm.

küldetnek.

SCHLKMle vasöntöde és gépgyár A balatonfüredi g y ó RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG G Y Á K É SK Ö Z P O N T I IKODA VI. ker., K ü l s ő Váczi u t 1 6 9 6 / 9 9

június

BUDAPEST.

VÁROSI IKODA ÉS RAKTÁK V I . k e r . , P o d i n a n i c z k y - n t c z a 1 4 . sz.

Gőz- és járgánycséplő készületek ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

SCHLICK-féle

két- és három vasa ekék.

•

Ottó, D r . Calabi

K i t ű n ő én o l c s ó b e k e r í t é s ! anyag-: l e g e l ö k , g a z d a s á g i telepek, kertek, vadasker­ tek, vasutak, stb. számára.

Összesen

2625000 — 2625000 Alaptőke — — — — _ ... _ _ _ _ _ 5250000 121013995 111510838 2325248331 Tőkésített nyereménytartalék _ _ _ _ _ Tartalék az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezésére 41409913 52249873 9 3 6 5 9 7 m 745082085 Ingatlan tartalék — — .-. _ _ — — — — 105576840 1055768 40| 40000 Tartalékalap kétes követelések fedezésére— — — — 40000!— 80000 315635 — 3156351— 631270 94680 ÍM Rendkívüli rendelkezés alatti nyereménytartalék a) Díjtartalék még érvényben levő biztosításokra: 2444304 681 2123220!40! Az -A. mérlegen ... , „ 2I232204CÍ b) A 2 3 mérlegen — — — — .^4588068 59 ^4588068 59J Tartalék bejelentett, de deczember 31-én még ki n e m fize­ tett károkra: 1430259 37| 610681 36 Az -A. mérlegen — _ — „ . - — ... 61068636 A —* mérlegben— — — _ — — ... 31287908! 312879j08 7806379] Osztalékalap az életbiztosításban lll A tábl. frt 33,704'43 456110081 456110j08 1969626890) nyereménynyel biztosítottak javáraíl3 és 13 A tábl. frt 62,405*65 391091 51 A hivatalnokok ellátási pénztárának vagyona — — — — 32599761 32599761 32764785411 Jelzáloghitelezők — -- _ — . 178652894)12 Egyenleg a viszontbiztosítók számláján — — — — — _ 55320363 31740,24. 58494387 • az intézet fiókjainak számláján _ _ _ — _ 6757080 1682 — 6925280 233071 53h4 a) Hitelezők különböző czimeken _ — _ ... — _ — 77453641 4702235 82155876 10420081 b) Letétek kezesség és biztosíték gyanánt — ... — ... 58663381 47116664 1057800,45 70661344 15! A B mérleg folyó számlájának egyenlege ... — — — — 53102844 53102844 1048327 23 [6 Gidoni alapítvány _ _ — _ — — . . . _ 557040! 5570!40 53102844 Gtrard alapítvány — — . . . _ _ _ ~ _ ~ 4977 ! 50 4977I50 74332274 Goldschmiedt alapítvány — — — — —_ ... — — ... 3000— 3000J— 421806 Összesen 105780045 Felosztható nyeremény frt 330,262-12 frt 349,757'81 frt 680,019'93 3 0 0 0 | - 19 Le : Átvitel a vonatkozó 60116657 nyerem.-tartalék javára » 22,624-02 » 23,95958 » 4 6 , 5 8 3 6 30763810 frt 307,63810 frt 325,798-23 frt 633,436-33 63343613a

frt 23.202.774 10

által:

K W I Z D A F E R E N C Z JÁNOS,

Telephon-összeköttetés. Számos r a k t á r a vidéken.

mely

a z intézet saját házában, D o r o t t y a - u t c z a

3959 illatszer- és pipereszappanok üzletét

csúz, köszvény és idegbajok ellen.

feazánk b g t i s z t á b b , leg­ és legjobb szénsavanyuvize,

locomobiljait

neve

A jövő években lejárandó tüzbiztositási dijak:

a mélyen tiszt hölgyvilág szives pgyelmébe ajánlja

Kwizda köszvényfolyadékja

GYAKORLATILAG 6, 8 és 10 lóerejü

(1888)

3675000-

Budapesten

Bécs. I , Getreldemarkt 2, , ajánlja dus választéka raktárát mindennemű papir-kár, 1 pitokban 8 méter hosszú 5 0 cmtr. széles tekercsekben 1 2 kr.-tól fölfelé. Minták és költségvetések díjmentesen. |

VÉGHLEmALATM-u (Zólyom-m.)

_ — _

igazgatósága Triesztben: D r . Bazzoni Richárd, Besso M., Báró Bruck B á r ó M o r p u r g o József, S e g r é V . — A v e z é r t i t k á r : B e s s o József.

vezérügynökség

Sósfürdők, savó- s legnagyobb német égalji és terep-gyógy­ hely, Oertel tanár rendszere szerint, a bajor Alpesekben. Für­ dők só-, anyalúg-, láp- és fenyőtű-kivonatból; kecskesavó, tehéntej, kefir, alpesi növénynedvek, valamennyi ásványvíz friss töltésben. Legnagyobb légmoztani készülék, belégzési termek, párlóművek, sósforrások, gyógytoinázás. Legjobb gyógyviszonyok, uj vízvezeték és csatornázás által. Kiteijedt park-ültetvények födött séta-utakkal, közeli fenyőerdők és jókarban tartott gyógyutak, minden irány­ ban és minden emelkedési viszony szerint. Naponkint kétszer hang­ verseny a fürdő zenekara által; évad-színház, nlvasó-szol>a. Vasúti 8 távirda-állomás. Kimerítő tervezeteket küld a kir. fürdőhivatal.

Budapest, V., Nádor-utcza 1. sz. alatt,,

81150761

deczember.31-én.

__ t é t e l

Latzkovits A.

októberig.

május W-án.

évek óta kipróbált háziszer

forint I kr

Az 1 » 8 deczember 31. a jövő évekre érvényben maradó dijkőte- 1049893754 31908477 7J42407415261 leziik értéke : frt 23.202,774-10 A c s kir. szab.

Nyereség Összesen

JERK ÉS SCHUSCHITZ

305669558

^^^^^B Összesen 95203697 Levonva a kiegészítési részleteket 229353 82| Netto-tartalék _ _ 3574801 5. Orvosi tiszteletd. j 226401061 6. Jutalékok I az év folyamában ki7. Költségek I fizetve — _ _ 264971 57 8. Adó és bélyeg I 9. Kamatok a nyereménynyel biztos, javára 10. Leírás kétes követelésekre _ 11. Átvitel a vagyonszámlára

75647446,2936O306!l7|

neve

1 A részvényesek adóslevelei a tőke be nem fizetett részéről II 1837500 2Ingatlan birtok: a) városi telkek _ _ _ _ _ _ _ _ _ ^^^B b) földbirtokok (gazdasági leltárral) _ _ _ _ _ e) 1888 decz. 31-én még el n e m adott gazdasági ter­ mékek a társaság földbirtokaiból _ _ _ _ 3 a) Kölcsönök a társaság életbiztosítási kötvényeire — _. — b) Aktív életjáradékok é s jelzálog által biztosított, a lelek h a l á ­ lakor fölveendő tőkék vételára _ _ _ _ _ _ 4 Kamatozó jelzáíogílag bizto- I sitott tóke-kölcsönők ingat- I a) folyó frt 1.423,322.10 lanokra a jelzálog o « t . tar- ( b) hátralékos frt 6,937.27 tozók kivételével ] 5183988 5jKölo*önök letéteményezett állam- és más értékpapírokra _ — 423389867 6 Állam- ós más értékpapírok _ _ _ _ _ _ _ _ 39109151 7;Váltók a t á r c z á b a n - _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ 8 Előlegek a jelzálog-osztálynak (alapszb. 1. czikke e) pont) — 9 Pénzek folyó számlán különböző bankoknál és hitelintézeteknél 110806677 0i Készpénz-készlet a trieszti és velenezei igazgatóságok pénztárá­ 19290374 ban _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 7447153 U Készpénz-készlet a fiókok pénztárában— _ _ _ _ _ 67890458 12:_aradvány a viszonbiztositók számláiból _ — _ _ 90346733 13 • az intézet fiókjainak számláiból _ _ _ _ _ 14 t az -A. mérleg folyó számláiból _ _ _ _ _ 43915972 15a.) Adósok különböző czimek alatt _ _ _ _ _ _ b) Adósok jelzálogkölcsönökre hátralékos kamatokkal _ _ 58663381 c) Letétek kezesség és biztosíték gyanánt — _ _ _ — di Letét Groldschmiedt alapítvány _ _ _ _ _ _ ... 3000 — 16 Díjtartalék átadott élet-viszontbiztosításokra _ _ _ _ 17 Bntorzat s vasszekrények a társaság összes hivatalaiban, ezégtáblák, papír és nyomtatvány az összes raktárakban — — 18 Előlegezett jutalékok és szervezési költségek _ _ _ —

Életbiztosítási

Évad tartama májustól

3666657 6H

22199173 53 310897 55

388012561 454Í5249 14407412 4 4 7 8 4 5 2 - . 6210481 60116657

Összosen

a B ) mérleghez.

25885739!) 61918635 458S9735: 366665769

REICHENHALLI FÜRDŐ Hivatalos megnyitás

Vagyon Összes I _ i a d n. s o k frt frt |kt

neve

1. Viszonbiztositási dijak _ _ 2. Esedékes biztosit, eszközölt fizetések : készpénzb. tartalékban a) halálesetre szóló biztosításokért _ 150251140 j 23684634 b) elélés esetére szóló biztosításokért 530167te 9643828 e) járadékokért— _ ... _ „ — | 131344541 1594146 2164023:87; l 3348791 ! 4478452 22| Levonva a viszonbiztositások fejében: 30000 —11 22000:— 62104 81 2134023:87| i 312879Í08, 60116657^ 21340-2387 3 . Kötvény-visszavásárlások _ _ _ tartalék ! kőltségtart. 4. Dij-és kohVi Halálesetre szóló biztosítás 1918888382. ségtartalék \ Elélésre szóló biztosítás 487682572! 1889. számi, j Járadékbiztosítás— - — 1274561 8-2 25340271 36

2219917353 31089756

133721 08 118139079 952036971 22935381

A. t é t e l

KIADÁS.

. Viszonbiztositási dijak: a) tűzbiztosítás _ b) szállítmánybiztosítás ... _ | «) jégbiztosítás „ „ ... ... ... _ . Károk: 2097462 6M a) tűzbiztosítás: W I kiűzetett kárösszegek g frt 2.693,750 27, tartalék még ki nem fizetett > károkra -3 • 362,94532 b) szállítmánybiztosítás : 4§ _ kifizetett kárösszegek I £ * frt 565,338 42 542781 87 tartalék még ki nem fizetettf o - * károkra 3 « 246,169-19 "S c) jégbiztosítás : kifizetett kárösszegek S frt 1,854,613'71 tartalék még ki nem fizetett P 102620981 károkra J« 1,571 "86 Díjtartalék 1888. decz. 31-én még folyó biztosításokra íj a) tűzbiztosítás 1 b) szállítmánybiztosítás : teljesen tehermentes ... c) jégbiztosítás ) ! 327918921 Jutalékok: a) tűzbiztosítás _ b) szállítmánybiztosítás _ e) jégbiztosítás _ _ _ — _ — Általános kezelési költségek: a) tűzbiztosítás 305859 65j b) szállítmánybiztosítás 71923 13 7192313 e) jégbiztosítás Adók és illetékek: 256295a _ a) tűzbiztosítás b) szállítmánybiztosítás c) jégbiztosítás 17583274 175832 74^ Az ellátási pénztár kamatai -. Kétes követelések leírása .. Átvitel a biztosítási üzletszámlára ~ ... j Nyereség 553615 53 14009506:74

é s veszteség-számla

536459-

(1888)

200000

22735632 |53:

U: viszonbiztosítások _ _ _ _ _ _ I. Tartalék 1887. decz. 31-én függőben levő károkra a) halálesetre szóló biztosításokra _ — 3. Díjbevétel b) elélésre szóló biztosításokra _ ci évjáradékra szóló biztosításokra |4. KStvénydijak _ _ _ _ _ _ _ _ _ lö. Díjtartalék á t a d o t t víszonbíztositásokra _ — |6. Elhelyezett tőkék jövedelme: _ _ _ _ _ _ a) Jelzálog! követ—esek kamatai _ _ _ _ b) Értékekre adott előlegek kamatai _ _ _ t) Állam • más értékpapírok kamatai _ _ d) Folyó számlák _ _ _ _ _ _ _ _ e) Az ingatlanok tiszta jövedelme _ _ _ f) Életbiztosítási kötvényekre adott előlegek ka­ matai _ _ _ _ _ _ _ _ Összesen _ — _ _ Levonva a tartalék rendes jutalékát _ _ _ marad _ _ _ _ 7. Nyeremény-egyenleg különféle értékesítések folytán 8. Átvitel a biztosítási üzletszámlából — „ 9. Az állam- és egyéb értékpapírok többletértéke az 1888. decz 31-iki árfolyam szerint számítva _

VAGYON.

az A ) mérleghez.

KÁRPIT

gyári raktár^

311

ÚJSÁG.

SCHLICK-féle

^ ^ ^ ^ ^ ^ _ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ J

szab.

„Haladás" sorvető-gépek. Szórvavetó gépek.

Schlick-féle szabad. Rayol-ekék, Schlick- és Vidats-féle eredeti egyvasu ekék és talaj­ művelő eszközök, boronák é s rögtörő hengerek, szecskavágók, repavágók, répazuzók, tengeri morzsolok, csöves tengeri darálók, gabonatisztitó rosták, őrlőmalmok stb. stb. •Í2 összes ekek tnrttilekreszei készletben tartatnak. Előnyös fizetési feltételek. legolcsóbb árak. gőzkazá­ Ajánlja egyéb gyártmán, ait vashidakat és tetőszerkezeteket, szögecseU es hengerelt rastartökat, nokat es gőzgépeket, zsilipeket, átereszeket, jónak bi­ zonyult rendszer s z e r i n t , k ö r s z i r a t y t y a k a t , vízvezetéki csöveket min­ den nagyság­ ban, fethuzókat kézi-, vizés gőzerőre. Vti és kerti hen­ gereket és í a táló berende­ zéseket. ^

f Árjegyzékek kivánatra ingyen és bérmentve. A Sc-Ulick-léle v a s ö n t ö d e é s g é p g y á r r é s z v é n y t á r s a s á g

igazgatósága.

2-án nyittatih

meg.

Balaton-Füred enyhe és egyenletes légköri viszonyánál és kitűnő juhsavó intézeténél fogva különösen ajánlható: idült légcsőhurut é s tüdóbántalmaknál: égvényes sós, szénsavas vasas forrásai, hideg és meleg szénsavas fürdői, gőzfürdő s a női é s férfi uszodával ellátott balaton-fürdői javalvák : gyenge emésztés, idült gyomor- és bélhuzam-, vesemedencze- és hólyaghurut, hasi pozsga, máj, lép, aranyér és női bántalmak ellen ; továbbá vérszegénység, sápkór és görvélykórnál, általános gyengeség, gerinczagy és idegbántalmaknál.

Rendszeres

szölő-kura

szeptember

1-én

kezdődik.

Díszes gyógyterem, elegáns éttermek, terasse, kávécsarnok, födött sétány, jó zenekar és szini előadások, vizisétákra kényelmes és biztos angol csónakok s vitor­ lás hajók, bál, tombola, jó restauratió — Wild vezetése alatt — szép és kényelme­ sen bútorozott lakások, posta és távirdai hivatal, jól rendezett gyógyszertár. — B.-Füredre vonatkozó ismertetések kaphatók minden könyvkereskedésben és a fürdőben. A fürdőintézet rövid ismertetése kivánatra ingyen megküldetik. A közlekedés, miután az újonnan építendő gőzhajó — Kelén — mely a közieke dést Siófok és Balatonfüred közt fogja fenntartani csak június közepén esetleg végén adatik át a forgalomnak — további intézkedésig — egyelőre a ny—goti v a s a t v e s z . prém1 állomásától történik, honnan az ott mindenkor kellő számban levő kényelmes bérkocsikon és kellemes utón, másfél óra alatt juthatni Balaton-Füredre. Vasúti, saisonjegyek 33V»*A> kedvezménynyel, ezenkivül ünnep- és vasárnapokat megelőző napon Budapestről B.-Füredre és vissza 3 napra ér.ényes jegyek feláron kaphatók. A fürdő-intézet rendelő-főorvosa: Dr. H - r a y ; urad. orvos: Gemal. — Lakás meg­ rendelések, (melyre előleg küldendő) a fürdöintézet igazgatóságához intézendök Ba­ laton-Füredre. — Lakások június 15-ig és augusztus 20-tól 30 "..-al olcsóbbak. — A b.-f—redi ásványvíz főraktára Budapesten Édesknty !•., m. kir. udv. és szerb kir. udv. ásványviz-szállitónál; és kapható még Székesfehérvárott Birkzaayer ea Veszprémben M u l l e r fűszerkereskedésében. „. , ,

A

-tLrdoiga-gataaAg.

Fiók-üzletek:

Fiók-üzletek

UTAZÁSI CZIKKEK RAKTÁRA.

Budapest, Kerepesi Bazár, SBrakrgí.jMsbwárárnk Budapest, Hatvani-uteza 10, Lemberg, TheaterstrasseT Diszniú-kiilönlegességek. 12 év óta közelismerésnek örvendő, s a nagyérdemű közönség kiváló bizalmát élvező üzleteink Carlsbad, Miililbadgasse. számát ujabb időben egy utazási czikkekkel ellátott raktárral bővítettük. Utazó kézi táska írttól frtig, Utazó kézi koffer Prttól frtig. figyelmét ezen, a kerepest Út 0. SZ. a. Van szerencsénk a nagyérdemű közönség becses toilette czélra erős vászonból 2.25 5.25 a nemzeti szinház átellenében levő raktárunkra azon megjegyzéssel hivni föl, hogy abban az emii­ berendezve , . 1 0 . - 1 0 0 . Ugyanaz barna, Toilet necessaire tett czikkekböl a legjobb minőségűek, a legjutányosabb szabott árak mellett, kaphatók. vizm. vászonból Bécs, Mollardgasse 12,

angol szíjakkal Ugyanaz csíkos ezérna vászonb. angol szíjakkal és bőr szegessel Ugyanaz angol formafin.kivit. Ugyanaz hasított disznóbőrből. . 14.— Ugy. ang. disznóbó'rb. leger, min, 18 — Női és férfi fa (láda)kofferkulönf., vízmentes ezérca vászon­ nal átvonva . . Utazó kosarak, áthuzatlan s át­ hozott vizm. vá­ szonb, m. nagys, Flaidzsákok erős vizm, czérnavász. Utazó kézi tásk. egyszerű fekete bőr norp. forma Ugy. jobb minős. kiv. fémsarkok, 12.50 és elötáskával Ugyanaz finom. különféle kivit. 12- 3 0 Ugyanaz színes bőrökben . . . 6 — 3 5 Ugyanaz angol disznóbőrből. . 13 — 4 0 -

Bátrak vagyunk megjegyezni, hogy a tájékozás végett felsorolt áruk csak csekély részét tartal­ mazzák azon czikkeknek, melyek, mint e szakbavágók raktárunkban minden árban és minőségben

« . T™

Késmárky és ülés, B u d a p e s t , K e r e p e s i - ú t 6. sz.

mosdó készlet, göngyölh. vász. 4.50 1 0 , Ugy. fekete börb. 5— 4 0 Ugyanaz casetteformáb., fekete és színes bőrből 50.Váltáska courir fek. s szín. börb. 2 - 1 0 . Kalap s Oylinder dobozok vászon és bőrből . . . 4,50 1 4 Tourista táskák. Vadász táskák Vadász székek Eső-köpeny, jobb minőségben, urak és hölgyek részére. Értékpapír és váltótáskák, Angol plaidek. Plaid szíjak. Utazó szivartáskák. Zseb-gyógytárak. Kutya-nyakkend. —,50 12.— Utazó tükrök fa 1— 4,kerettel . . . Utazó tükr. saffian bőrből ösz2- 8 szehajlitható . Uj! Női kézitás­ kák préselt szí­ nes bőrökben, niokl kerék fo­ gantyúkkal . . 1— 1 0 . Gallér és manschetta - dobo­ zok bőrből. . . 4.50 8. stb, stb

V

y

X?

T^TPAF[ mf

az O l c s ó K ö n y v t á r

BUDAPEST, MÁJUS 11).

20. SZÁM. 1889. Előfizetési feltetelek: VASÁRNAPI ÚJSÁG CB | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: \ félévre _ 6 •

CBOpán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

MAGYAR FŐHERCZEGEK.

A

BOLDOG emlékezetű nagy nádor alakja, ki­ nek érczszobra mozdulatlanul áll az ország fővárosának róla nevezett terén, — mind­ inkább nő a magyar nemzet kegyeletében, a mint tőlünk időben távozik. Most látjuk csak, mily égi sugallatot követett a nemzet, midőn or­ szágos rendéi őt a nádorjelöltek nevét rejtő ki­

| egész évre

8 frt

l félévre _ 4 •

Csopán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK :

rályi levél fölbontása nélkül egyhangúlag 8 igaz lelkesedéssel az ország nádori méltóságára vá­ lasztották ; s most látjuk csak igazán, hogy min­ den tekintetben mily nagyszabású s mily áldá­ sos küldetést teljesített ő úgy a gondjaira bizott ország, mint az uralkodóház érdekében ama nagy félszázad alatt, a meddig neki magasztos tisztét viselnie a mennyei gondviselés megen­ gedte ; ama nagy félszázad alatt, melybe a ma­

liiSS?*

VEGYÍTVE

ILLATSZERÉSZ,

A VÉDERŐ-TÖKVÉNYJAVASLAT TÁRGYÁBAN.

P A R I S — 9 . rne de la Paix. 9 — P A R I S .

A Ch. FAY-féle párisi

261. száma:

ANDRÁSSY G Y U L A GRÓF BESZÉDE

Különleges Rltspor

SMUTTAL

czég

E l m o n d a t o t t 1889. évi á p r ü h ó 5-én.

Ára 20 krajczár.

P o s t á n b é r m e n t v e k ü l d v e 25 kr.

N e engedje

különleges rizspora eredeti minőségben kapható és utánvéttel is megrendelhető VERTESSI SÁNDOR illatszertárában Budapesten, Kigy6-t«r 8. szám.

Egyedfii biztos óvszer a moly ellen!

B

UDAPESTEN, Kerepesi ut 36. sz. ™£% bérmentve kapja mindenki a most megjelent árjegyzéket

300 képpel, melyben a hangszerek legutolsó vívmányai ábrázolva vannak. — H a r m o n i k a - f u v o l a 1-2 billentyűvel, fin. hangokkal, melyek a szipkába való behívás által működnek. Mindenkinek igen alkalmas mulató-eszköz. — Kicsiny és nagynak egyaránt alkalmas. — Ara 2 írt. — Harmónium- és harmonika(árjegyzékkel külön szolgálok.

Sternberg Ármin hangszergyáros.

legújabb női tricot-derekak g y a p j ú és selyemből, női, férfi és gyermek harisnyák, chiffon vagy m a d a polán, runiburgi, hollandi és crea-i vásznak, asztalnemüek, kávé-abroszok, férfi, n6i és gyermek f e h é r n e m ü e k , menyasszonyi k e l e n g y é k a legnagyobb válasz­ tékban jmtányos árakon k a p n á t o k

Rollarits Jteef és fiainál j|

|I

g a z „YPSILA3íTI«-lioz.-

Egyszerűen megvédendő ruhaneműek közé tétetik.

óvszer

EGYSZERŰ ÉS BIZTOS. Egyszer használva, mindenkor használ­ tatik. Használatban van: Olaszországban, Franeziaországban, Oroszországban és Török országban.

Amerikában, Chinában Japánban, Indiában és mindenütt.

Egyszerű és biztos. Kapható minden gyógyfü - kereskedésben, g y ó g y s z e r t á r b a n és Jobb üzletben vagy közvetlen a gyárosoknál:

Detsinyi Gusztáv és Társánál Budapest, Kerepesi-ut 3 4 . szám,

Budapesten, váczi-utcza 5. sz.

Árak: 100 ives kartonokban 5 írt, 50 iwei 2 frt 75 kr., 10 ives borítékokban 60 kr. mely összeg postantalvánpyal küldendő be. Kereskedőknek külön feltételek.

Legdivatosabb franezia szövetek megérkeztek!

Csak DETSIOTI-féle molypapiros kérendő, ne tessék mást elfogadni!!! Régebbi években készült fényképek után. Franklin-Társulat nyomdáia. (Budauest e^vetem-ntpíii A

^v

rrt?yfsr

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten egyetem-utcza 4, épen most jelent meg és minden könyvárusnál kapható

Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor

H

XXXVI. ÉVFOLYAM. 6 frt 3 •

Külföldi előfizetésekhez a poetailag meghatározott viteldíj is csatolandó

gyar nemzet uj életre ébredésének s megifjodá­ sának ideje is bele esett. Mit tőn a nagy nádor az ország érdekében a politika, a közgazdaság, a tudományok és művé­ szetek, a főváros ujjáteremtésének terén, arról köteteket irhát a történelem. Alig van közéle­ tünknek egy talpalatnyi tere, a hol áldott ke­ zének nyomai n e volnának föltalálhatók. Ál­ dás, egy h ü és hálás nemzet áldása, kiséri