Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy:
MN/53725-7/2013. személyes adat kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat , a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) sajtóosztálya képviselőjének (Személyes adat , a továbbiakban: Kérelmező) az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) „TV2” állandó megnevezésű médiaszolgáltatásában 2013. szeptember 9-én 18 órás kezdettel sugárzott „Tények” című műsorszámmal kapcsolatban 2013. szeptember 17-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2013. szeptember 18-án indult eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) benyújtandó keresetlevéllel. A bíróság a keresetlevelet harminc napon belül tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Kérelmező a Hatósághoz 2013. szeptember 17-én fax útján eljuttatott, MN/53725-1/2013. iktatószámú kérelmében a Médiaszolgáltató „TV2” adóján 2013. szeptember 9-én 18 órás kezdettel sugárzott „Tények” című hírműsorszámban közzétett, „Orbán védi a rezsicsökkentést” című hírösszeállítását érintően fogalmazott meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ának, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozó, a műsorszámban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát sérelmező kifogást. A Kérelmező azt állította, hogy a kifogásolt műsorszám érintett hírblokkja nem felelt meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, mivel az érintett hírösszeállítás nem tartalmazta a Jobbik rezsicsökkentéssel kapcsolatos álláspontját, annak ellenére, hogy az Országgyűlés 2013. szeptember 9-i ülésén Vona Gábor, a Jobbik elnöke – a riportban megszólaltatott közszereplőkkel azonos módon – napirend előtti felszólalásban ismertette azt. A fentieken túl a Kérelmező a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése vonatkozásában hivatkozott az Smtv. 10. §-ára is.
Mindezek alapján a Kérelmező a jogsértés tényének megállapítását, a Médiaszolgáltató közlemény közzétételére, vagy a Jobbik álláspontját tartalmazó interjú közlésére kötelezését kérte. A Médiatanács megállapította, hogy a tényállás teljes körű tisztázása érdekében szükséges annak ismerete is, hogy a Médiaszolgáltató a kérelemmel érintett műsorszámában vagy azt követően sugárzott egyéb tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaiban biztosította-e a Jobbik véleményének megjelenítését, tekintettel az Mttv. 12. § (2) bekezdésében rögzített törvényi rendelkezésre, mely a következőket tartalmazza: „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” A Médiatanács a fentiek alapján 2013. szeptember 19-én kelt, MN/53725-2/2013. iktatószámú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindulásáról, nyilatkozattételi és iratbetekintési jogáról, valamint az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte, hogy a végzés közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban vagy azt követően sugárzott egyéb tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaiban biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Médiatanács ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy adminisztrációs hiba folytán a végzés először a Kérelmezőnek lett kézbesítve, a Médiaszolgáltató így késéssel, 2013. október 10-én vehette át az értesítést. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában JBE-ként azonosította. A Médiatanács ezt követően 967/2013. (VI. 5.) sz. határozatával az Mttv. 39. §ának 2012. július 5-i módosítására tekintettel módosította az 1326/2011. (X. 5.) számú határozatát. A Médiatanács 2013-ban 1432/2013. (IX. 25.) sz. döntésével elfogadott, PJ/247977/2013. sz. jegyzőkönyvével az Mttv. 70. § (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a korábban jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatóként azonosított MTM-SBS Televízió Zrt. e minősége nem változott. E rendelkezésnek és az Mttv. 182. § u) pontjának megfelelően a Médiaszolgáltató, mint JBE médiaszolgáltató esetében az eljárás lefolytatása a Médiatanács hatáskörébe tartozik. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. speciális eljárási szabályokat ír elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén lefolytatott eljárásra. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése értelmében „a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges.” Az Mttv. 181. § (3) bekezdése szerint „a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az
2
érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.” A Médiatanács a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a kérelem a törvényi eljárási rendnek megfelelően, határidőben került benyújtásra. A Kérelmező a Médiaszolgáltató által 2013. szeptember 9-én 18 órás kezdettel közzétett műsorszámával kapcsolatos kifogását a kérelemhez mellékelt, az elektronikus levél elküldését igazoló visszaigazoló levél tanúsága szerint 2013. szeptember 10-én 11 óra 17 perckor küldte el a Médiaszolgáltató elektronikus levélcímére. A Kérelmezőnek a Médiatanácshoz címzett kérelme 2013. szeptember 17-én, az Mttv. 181. § (3) bekezdésében rögzített tíznapos határidő betartásával érkezett meg a Hatósághoz. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Médiaszolgáltató a Médiatanácshoz 2013. október 24-én érkezett, MN/53725-3/2013. iktatószámú nyilatkozatában az alábbiakat adta elő. A Médiaszolgáltató szerint a Kérelmező nem jelölte meg pontosan, hogy tartalmilag mely álláspont nem jelent meg a műsorszámban. A Magyar Távirati Iroda (a továbbiakban: MTI) közlemény teljes szövegének csatolásából nem állapítható meg, hogy a Kérelmező mely információ, állítás, cáfolat, nézőpont meg nem jelenítését sérelmezi, illetőleg a tájékoztatás mely információ közlésével válna kiegyensúlyozottá, vagyis a kérelem hiányos, ezért érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye. A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy a műsorszám kifogásolt szegmensében bemutatásra került mind a Kormány, mind az ellenzék álláspontja. A Kérelmező által benyújtott MTI közlemény szövegében a Jobbik nem fogalmazott meg olyan álláspontot, amely a kifogásolt hírblokkban feldolgozott témához kapcsolódna, és a hírblokkban megjelenített álláspontoktól érdemben, markánsan különbözne. Fentiek alapján a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését, illetve arra az esetre, ha a Hatóság a kérelemnek helyt adna, a Hatóság döntésének vagy a döntésben meghatározott közlemény közzétételére történő kötelezést kérte a Hatóságtól. A Médiatanács a kifogásolt műsorszám tartalma, a kérelem és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. A Kérelmező által csatolt MTI tudósítás A Kérelmező álláspontjának alátámasztására a Médiaszolgáltatónak küldött kifogásához csatolt egy MTI tudósítást is, melynek tartalma a következő: „Vona Gábor (Jobbik) azt mondta: furcsának tartotta, hogy az MSZP felszólalója oktat ki a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban, de a miniszterelnök által elmondottakat is melldöngetésnek, és nem reális helyzetértékelésnek tartotta. Rezsibűnözőknek nevezte a szocialistákat, akik regnálása alatt jelentősen emelkedtek a rezsiköltségek, ugyanakkor arra bátorította a Kormányt: folytassa a csökkentést, mert a jelenlegi még szerinte nem elégséges. Javasolta azt is, hogy a tűzifával fűtők problémájával, valamint az élelmiszerek árának csökkentésével is foglalkozzanak. A legfontosabb kérdésnek tartotta ugyanakkor azt: ha a Kormány tudta, hogy igazságtalan tételek vannak a rezsiszámlákban, akkor miért csak a ciklus utolsó évében kínáltak erre megoldást. Szerinte ezzel tudatosan megkárosították a magyar családokat, és azt vetette fel: jár-e a családoknak kártérítés.
3
Időhúzásnak nevezte azt az „ultimátumot”, amelyet novemberig adott a kormányoldal a bankoknak. Közölte: a hitelek felvételekor a bankok a kockázatokat nem ismertették a deivzahiteles ügyfelekkel, és még a csalás gyanúját is felvetette. Szerinte rákényszerítették az emberekre ezt a hibás terméket, a nemzeti bank a magas forintkamatok által, az MSZP pedig a deviza-hitel lehetőségekkel.” 2. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató „TV2” állandó megnevezésű csatornáján 2013. szeptember 9-én 18 órás kezdettel közzétett „Tények” című műsorszám kérelemmel érintett, 18 óra 47 perckor kezdődött hírblokkja a következőket tartalmazta: Műsorvezető: „Nemzeti ügynek számít a rezsicsökkentés, és a devizahitelesek támogatása. Ezt mondta Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a bankoknak erkölcsi kötelességük, hogy ügyfeleik javára módosítsák a devizahitelszerződéseket, és erre novemberig kaptak határidőt. Az ellenzék szerint a miniszterelnök nem látja reálisan az ország helyzetét.” Riporter: „Orbán Viktor miniszterelnök beszédével kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a Kormány az elmúlt három évben a csőd széléről rántotta vissza az országot, és ennek eredményei már láthatók. Nő a gazdaság, kevesebb a munkanélküli, és nőtt a tanárok és orvosok fizetése.” Orbán Viktor (miniszterelnök): „A legszigorúbb londoni elemzők, akik a szovjet tudósok modern megfelelői, úgy látják, hogy a magyar gazdaság biztos növekedési pályára állt.” Riporter: „Beszélt az újabb rezsicsökkentésről is. Ősszel 11,1 %-kal csökken az áram, a gáz és a távhő ára.” Orbán Viktor (miniszterelnök): „A rezsicsökkentés annak a szimbóluma, hogy Magyarország képes önálló és független, a magyar emberek érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni. Tudjuk, hogy ez harcokkal jár.” Riporter: „A rezsicsökkentést a devizahitelesek támogatása mellett nemzeti ügynek nevezte. Megismételte a Fidesz frakció döntését, hogy felszólították a bankokat, november 1-jéig módosítsák a lakáscélú devizahitel-szerződéseket, vagy a Kormány maga fog lépni.” Orbán Viktor (miniszterelnök): „Az én álláspontom szerint a bankoknak erkölcsi kötelessége módosítani a szerződéseket az ügyfelek javára. Ezért a bankokat arra szólítjuk föl, hogy javítsák ki a saját hibáikat, és a szerződéseket úgy alakítsák át, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, és ne az emberek.” Riporter: „Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, a miniszterelnök beszéde őt az ötveneshatvanas évek pártkongresszusára emlékeztette. Szerinte a rezsicsökkentés eredményét elviszik a megszorítások.” Mesterházy Attila (elnök, MSZP): „Még mielőtt másképpen értelmeznék, a Szocialista Párt minden olyan döntést támogat és támogatni fog, ami visszaad valamit abból, amit Önök elvettek a magyar családoktól az elmúlt három évben.” Riporter: „Schiffer András, az LMP ma újjáalakult frakciójának vezetője szerint az ország nem teljesít jobban, mint korábban.”
4
Schiffer András (elnök, LMP): „Az a helyzet, hogy amikor Ön a javuló mutatókkal dicsekszik, elfelejt arról számot adni, hogy idén, az első negyedévben rekordot döntött az ifjúsági munkanélküliség Magyarországon.” Riporter: „Orbán Viktor Mesterházy Attila kritikájára Gyurcsány Ferenc öszödi beszédéből idézett, és arra kérte a szocialistákat, ne oktassák ki őket erkölcsi kérdésekben. Azt is mondta, a rezsicsökkentés és a devizahitelesek támogatása ügyében számít támadásokra, de a Kormány meg fog küzdeni az igazáért.” 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámokkal kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A közönség a sajtó sokszínűségéhez és a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében indokolt olyan speciális szabály előírása, amelynek célja az, hogy a nyilvánosság tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata alkotmányosnak ismerte el ezen – a korábbi médiaszabályozásban szereplő, de a hatályos szabályozáshoz nagyban hasonló – szabályokat [1/2007. (I. 18.) AB határozat]. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közönség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Médiatanács a hiányolt vélemények tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a közzétett tájékoztatás vonatkozásában hiányolt vélemény a fenti konjunktív szempontok bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése
5
megállapításának nincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell-e megvalósulnia a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. 4. A vélemény releváns volta A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a médiaszolgáltatókkal szemben, hogy azok minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsenek, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában is. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő tájékoztatások vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A Médiatanács a híradásban elhangzottak és a kérelemben foglalt MTI tudósítás tartalmi vizsgálata alapján az alábbi megállapításokat tette. Az érintett riport aktualitását Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó beszéde adta, melynek kiemelt témája volt a rezsicsökkentés és a devizahitelesek támogatása. Elhangzott, hogy a Kormány nemzeti ügynek tekinti e két kérdést, ezért ősztől tovább fog csökkenni egyes közműszolgáltatások ára, illetve a devizahitel-szerződések is felülvizsgálat alá kerülnek a jövőben. Orbán Viktor megismételte a Fidesz frakció döntését, miszerint felszólították a bankokat, hogy november 1-jéig módosítsák a lakáscélú devizahitelszerződéseket, vagy a Kormány maga fog lépni. Ahogy a bejátszás elején azt a riporter összefoglalta, „a miniszterelnök arról beszélt, hogy a Kormány az elmúlt három évben a csőd széléről rántotta vissza az országot, és ennek eredményei már láthatók”. Elhangzott az is, hogy a legszigorúbb londoni elemzők szerint a magyar gazdaság biztos növekedési pályára állt. A Médiaszolgáltató a miniszterelnök beszédével kapcsolatban két ellenzéki párt álláspontját jelenítette meg: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, hogy a miniszterelnök beszéde őt az ötveneshatvanas évek pártkongresszusára emlékeztette. Szerinte a rezsicsökkentés eredményét elviszik a megszorítások, továbbá elhangzott, hogy a szocialisták minden olyan megoldást támogatnak, ami visszaad valamit abból, amit a kormánypárt az elmúlt három évben elvett az emberektől. Schiffer András, az LMP elnöke szerint az ország nem teljesít jobban, mint korábban. Ennek kapcsán elmondta, hogy amikor a miniszterelnök „javuló mutatókkal dicsekszik, elfelejt arról
6
számot adni, hogy idén, az első negyedévben rekordot döntött az ifjúsági munkanélküliség Magyarországon”. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az érintett híradás Orbán Viktor miniszterelnök országgyűlési ülésszakot nyitó beszédének főbb pontjait ismertette, és ezzel összefüggésben megjelenítette két ellenzéki párt álláspontját. Az MSZP és az LMP a miniszterelnök által elmondottakat bírálta. Ahogy a hírolvasó a felvezetőben el is mondta, „az ellenzék szerint a miniszterelnök nem látja reálisan az ország helyzetét”: Orbán Viktor által felvázolt gazdasági növekedéssel ellentétben a rezsicsökkentés eredményét a megszorítások elviszik (MSZP), az ország nem teljesít jobban, mint korábban (LMP). A Jobbik elnöke, Vona Gábor 2013. szeptember 9-i parlamenti napirend előtti felszólalásában – az MTI vonatkozó, a Kérelmező által csatolt tudósítása szerint – egyebek között kifejtette, hogy furcsának tartja, hogy az MSZP felszólalója oktat ki a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban, de a miniszterelnök által elmondottakat is melldöngetésnek, és nem reális helyzetértékelésnek tartja. Bátorította a Kormányt, hogy folytassa a rezsicsökkentést, mert a jelenlegi szint még nem elégséges. Javasolta azt is, hogy a tűzifával fűtők problémájával, valamint az élelmiszerárak csökkentésével is foglalkoznia kellene a Kormánynak. A Jobbik elnöke szerint, bár a Kormány tudta, hogy igazságtalan tételek vannak a rezsiszámlákban, mégis csupán a ciklus utolsó évében kínáltak erre megoldást, megkárosítva a magyar családokat. Vona Gábor felvetette a magyar családoknak esetlegesen járó kártérítés kérdését. A novemberi ultimátumot időhúzásnak nevezte, szerinte a hitelek felvételekor a bankok a kockázatot nem ismertették az ügyfelekkel, még a csalás gyanúját is felvetette, véleménye szerint rákényszerítették az emberekre ezt a hibás terméket. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Jobbik rezsicsökkentéssel kapcsolatos véleménye relevánsnak minősül, hiszen a híradásban elhangzott témához szervesen kapcsolódott. 5. A vélemény eltérő volta A Médiatanács rögzíti, hogy a Médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy az adott üggyel kapcsolatos minden egyes, nyilvánosságra hozott és valamilyen módon közölt álláspontot, azok képviselőivel együtt megjelenítsen, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az adott hír tájékoztatásához közvetlenül kapcsolódó releváns, szembenálló nézeteket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen nézetek. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltatónak a Jobbik által megjeleníteni kívánt, a Kérelmező által csatolt véleményt nem kellett ismertetnie, a tájékoztatás e nélkül nem vált kiegyensúlyozatlanná. A vizsgált összeállítás a Jobbik álláspontjának bemutatása nélkül is megfelelt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, tekintettel arra, hogy véleménye egyrészt a megjelenített ellenzéki álláspontoktól lényegében nem különbözött, másrészt tartalmazott olyan elemeket, melyek a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét előíró törvényi rendelkezés szempontjából relevanciával nem bírtak. A Jobbik által megfogalmazott egyes észrevételek, javaslatok ugyanis olyan részletkérdések voltak, melyek a tájékoztatás konkrét tárgyához közvetlenül nem kapcsolódtak. A Jobbik mondanivalójának azon része, mely szerint a miniszterelnök által elmondottakat melldöngetésnek, és nem reális helyzetértékelésnek nevezte, megegyezett az ellenzéki pártok álláspontjának lényegével (melyben a tájékoztatás tárgyához, központi témájához, azaz Orbán Viktor beszédéhez fűztek kritikát), akik szerint „a miniszterelnök nem látja reálisan az ország helyzetét”. A Médiatanács rögzíti továbbá, hogy a Jobbik rezsicsökkentésre vonatkozó felvetése miszerint folytatódjon a csökkentés, valamint ha a Kormány tudta, hogy igazságtalan tételek vannak a számlákon, miért a ciklus utolsó évében kínált erre megoldást, szerinte ezzel tudatosan megkárosították a magyar családokat - érdemben nem különbözött az MSZP azon véleményétől, hogy a szocialisták a rezsicsökkentéssel kapcsolatban minden olyan megoldást támogatnak, ami visszaad valamit abból, amit a kormánypárt az elmúlt három évben elvett az emberektől. Az
7
előbbiek alapján megállapítható, hogy egyik párt sem volt a rezsicsökkentés ellen, kiemelték továbbá az emberek megkárosítását. A Médiatanács a fentiekkel kapcsolatban rögzíti, hogy a témához kapcsolódó releváns álláspontok lényegének kiemelése azért fontos, mivel a vélemények képviselői eltérő megfogalmazással, némileg más-más szemszögből fejtik ki nézeteiket, ugyanakkor azokat összevetve, lényegük ettől még nem feltétlen különbözik. Mint ahogy a leírtak szerint ez utóbbi a jelen esetben is megállapítható. A Jobbik egyéb felvetéseinek megjelenítése pedig a tájékoztatás kiegyensúlyozottságához nem volt szükséges. Miután az összeállítás Orbán Viktor országgyűlési ülésszakot megnyitó beszédét ismertette, mellyel kapcsolatban két ellenzéki párt ezt bíráló, a miniszterelnök által elmondottakkal egyet nem értő álláspontja került röviden megjelenítésre, a Jobbik MSZP-vel kapcsolatban megfogalmazott észrevétele (mellyel kapcsolatban Orbán Viktor egyébként is a Jobbikhoz hasonló kritikát fogalmazott meg), továbbá egyéb javaslatai, felvetései (a Kormány foglalkozzon a tűzifával fűtők problémájával és az élelmiszer árak csökkentésével; a családoknak járó kártérítés; a devizahitel a csalás gyanúját is felveti, rákényszerítették az emberekre ezt a hibás terméket, a nemzeti bank a magas forintkamatok által, az MSZP pedig a devizahitellehetőségekkel) a közzétett tájékoztatás vonatkozásában relevanciával nem bírtak. A híradás részletkérdések tárgyalásába nem bocsátkozott, az ellenzéki pártok a miniszterelnök beszédét kritizálták, további javaslatok egyik párt részéről sem hangzottak el. Emellett a Médiatanács a Jobbik devizahitelre vonatkozó okfejtésével kapcsolatban megjegyzi azt is, hogy a Kérelmező kérelmében egyébként is kizárólag a Jobbik „rezsicsökkentéssel kapcsolatos véleményét” hiányolta. A kérelemhez kötöttség elvéből következően a Médiatanács a rezsicsökkentéssel kapcsolatban elhangzott híradás tekintetében vizsgálta a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulását, a közleménynek is ezen elemeit vetette össze - a korábbiakban kifejtettek szerint - a műsorban elhangzottakkal. A Médiatanács a kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kérelmező által hiányolt, a Jobbik rezsicsökkentéssel kapcsolatos álláspontja ugyan releváns volt a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, ugyanakkor a megjelenített véleményektől nem tért el, azaz a Médiaszolgáltató a híradás közzététele során jogszerűen járt, ezért a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéshez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Médiatanács a fent kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással illetett összeállítás sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Jobbik álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Médiatanács ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. A Kérelmező hivatkozott az Smtv. 10. §-ában rögzítettekre is, mely a közönséget megillető tájékoztatási, tájékozódási jogot rögzíti, másrészt a médiarendszer egészének tájékoztatási kötelezettségéről, mint általános médiajogi alapelvről rendelkezik. A hivatkozott rendelkezésben rögzített hiteles, gyors, pontos tájékoztatás tehát nem az egyes médiaszolgáltatókra vonatkozó feladatot határoz meg, hanem a médiarendszer egészéhez kapcsolódó alapelvi követelményt fogalmaz meg. Tekintettel arra, hogy az Smtv. 10. §-át az Mttv. a Hatóság feladat- és hatásköreit meghatározó 182-184. §-ai nem nevesítik, ezen alapelvi rendelkezés megsértését a Médiatanács közigazgatási hatósági eljárásai során hatáskör hiányában nem vizsgálhatja és állapíthatja meg, e rendelkezéseket a hatóság eljárásai során kisegítő szabályként, az Mttv. 182-184. §-aiban rögzített hatásköreiben eljárva alkalmazhatja, értelmezheti.
8
A Médiatanács utal továbbá az Mttv. 167.§ (1) bekezdésében foglaltakra is, mely rögzíti, hogy „a Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését.” A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv. 182. § u) pontjában és a 181. § (1) bekezdésében foglalt hatósági hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. Az eljárás során a Ket. 153. §-ában foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése da) alpontjában és az Mttv. 181. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. Az eljárás iIIeték-mentességét az Mttv. 181. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés határozza meg. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdése tartalmazza. Budapest, 2013. november 6. a Médiatanács nevében
dr. Karas Monika elnök
dr. Auer János hitelesítő tag
Kapják:
1. Személyes adat
9
