Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program Tatabánya 2013

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.

Tatabánya 2013. 1


TATRALOM

1.

A Kertvárosi Óvoda bemutatása

1.1. Bevezető 1.2. Bemutatkozás 1.3. Óvodapedagógiánk jellemzői 1.4. Gyermekképünk 1.5. Óvodaképünk 1.6. Pedagógusképünk 1.7. Az intézmény tárgyi feltételei 1.8. A nevelést, képességek kibontakozását segítő eszközrendszer elemei 1.9. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése 1.9.1.

A gyermekek hátrányainak csökkentését célzó integrációs óvodai fejlesztő program

1.9.2.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai fejlesztése

1.10. Együttműködés – Partneri kapcsolatok kiépítése 1.11. Az óvoda ellenőrzési, értékelési rendszere 1.12. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások 2.

A Kertvárosi Óvoda (székhely) TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ pedagógiai programja

2.1. Bevezetés 2.2. Nevelési célok és feladatok 2.3. A tudatos fejlesztés feltételei 2.4. A fejlesztés tartalma 2.5. Komplex foglalkozások rendszere 2.6. A társas érintkezést megalapozó komplex foglalkozások 2.7. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások 2.8. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 2.9. Az óvoda ünnepei, hagyományai 2.10. A nevelés tervezése, időkeretei 2


3.

A LILA KUCKÓ pedagógiai program

3.1. Bemutatkozás 3.2. Az óvodai nevelés területei 3.3. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, prevenció 3.4. Az érzelmi nevelés, elfogadó, önérvényesítő szociális kompetenciák 3.5. A gyermek erkölcsi – szociális érzelmeinek kialakítása, folyamatos, egyre árnyaltabb gazdagítása 3.6. Az anyanyelvi nevelés 3.7. Társas, közösségi tevékenység 3.8. A külső világ tevékeny megismerése 3.9. Művészeti nevelés 3.10. Testi nevelés 3.11. Az óvodai élet megszervezése 3.12. Óvoda – iskola átmenet 3.13. Integrált nevelés óvodánkban 3.14. Óvodai hagyományok, ünnepek 3.15. A helyi pedagógiai program jogszabályi háttere 3.16. Legitimációs záradék 3.17. Óvodavezetői nyilatkozat

3


1. FEJEZET 1.1. BEVEZETŐ Tatabánya Megyei Jogú Város 55/2009. (III. 26.) kgy. számú határozatában szerkezetileg megváltoztatta a város óvodáit. 2009. július 31- én a Kertvárosi Óvoda (Tatabánya Bakony u. 1/a) és a Lila Óvoda (Tatabánya Verebély u. 1/a) jogutóddal megszűnt, jogutód intézményként létrehozta a Kertvárosi Óvodát (Tatabánya Bakony u. 1/a) Kertvárosi Óvoda székhellyel és Lila Óvoda telephellyel. A két óvodából egy Alapító Okirattal és egy magasabb vezetővel rendelkező óvoda lett, amely pedagógiai programját a törvényi előírásoknak megfelelően maga készíti el, határozza meg nevelési elveit. Mindkét óvoda már az összevonás előtt tíz évvel kialakította önálló, sajátos arculatát, szellemiségét. Többször elvégezték a program beválásának vizsgálatát. Az elkészített illetve adaptált programok működőképesnek bizonyultak, ezért az egybeszerkesztett változatban is ragaszkodnak az eredetiben leírtakhoz. Tudatos nevelőmunkával, az óvodával szemben támasztott igényeknek megfelelően alakították, formálták, csiszolták, építették önálló rendszerüket. Pedagógiai

eredményességről

adhatnak

számot.

Bizonyítja

ezt saját

területükön elért

népszerűségük, a partnereik pozitív véleménye, elismerése. Mindkét tagintézmény az általa választott úton halad tovább. Megőrzik jóváhagyott programjuk értékeit. Bízunk abban, hogy a fenntartó a továbbiakban is tiszteletben tartja, segíti és támogatja az óvodák szakmai sokszínűségét. A jövőben a partnerközpontú működést továbbfejlesztve, a helyi pedagógiai programunk folyamatos karbantartásával, továbbfejlesztésével, teljesítményértékeléssel, jól bevált nevelési módszerekkel, értékeink megőrzésével, igényes szakmai munka folytonosságával boldog, játékközpontú

gyermekkort

tevékenykedtetés

útján

biztosítunk

szerzik,

s

ahol

a

gyermekek a

gyermekek

számára,

ahol

fejlettségi

az

ismereteiket

szintjéhez

igazodó

képességfejlesztés sikeres iskolakezdést eredményez.

1.2. BEMUTATKOZÁS Óvodánk egy nevelési intézmény, két feladat ellátási hellyel. Az intézmény tizenhárom gyermekcsoporttal, 336 felvehető maximális létszámmal működik. Székhely: 180 fő Telephely: 156 fő

Óvodánk jellemző adatai Az óvoda hivatalos neve:

Kertvárosi Óvoda (székhely)

Az óvoda címe, telefonszáma:

Tatabánya Bakony u. 1/a. 34/426-448

4

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. E-mail címe:

[email protected]

Az óvoda fenntartója:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Tatabánya V, Fő tér 6. Tel.: 34/515-700

Alapító Okirat száma:

89.2/2010. (III.18) kgy.sz. határozat

OM azonosító:

201294

A telephely hivatalos neve:

Kertvárosi Óvoda Lila Óvoda Telephely

Az óvoda címe, telefonszáma:

Tatabánya Verebély u. 1/a 34/311-299

E-mail címe: Mindannyiunk

[email protected] értékrendjében

első

helyen

áll

a

gyermekszeretet,

gyermekközpontúság.

Egyéniségük, személyiségük sokféleségének elfogadása, tiszteletben tartása, személyiségük teljes körű fejlődésének biztosítása. Pedagógiai tevékenységünk a szereteten és a gyermekek feltétel nélküli elfogadásán nyugszik. Programunk a székhelyen a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program, amely a gyermekek tevékenykedtetésére,

játékára

épül.

A

telephely

Lila

Kuckó

Programja

a

hátrányok

kompenzálására fókuszál. Mindkét intézmény maga választotta meg a saját Nevelési Programjában, hogy milyen utat választ a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében. A cél mégis közös: Az egyszeri és megismételhetetlen

gyermeki

személyiség

adottságainak,

képességeinek,

szükségleteinek

kibontakoztatása, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a gyermeki jogok biztosításával.

1.3. ÓVODAPEDAGÓGIÁNK JELLEMZŐI  Inkluzív szemlélet  Gyermekközpontúság, egyéni bánásmód  A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi  A gyermekek szeretete  Szeretetteljes, toleráns, családias, vidám légkör  Alapvető emberi értékek közvetítése  Környezettudatos, egészséges életvitel szokásainak megalapozása  Egyéni készségek és képességek kibontakoztatása, differenciált bánásmód.  Másság elfogadása, integráció  Tehetséggondozás, felzárkóztatás

5


1.4. GYERMEKKÉPÜNK „ Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy. „ / kínai közmondás / Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni: akik tele vannak élményekkel, tudnak játszani, kiegyensúlyozottak, képesek felfedezni, rácsodálkozni a dolgokra, majd önállóan megoldani a feladatokat. Programunk

gyermekközpontú,

az

egyéni

fejlesztésre,

a

hátrányok

kompenzálására,

felzárkóztatásra törekszik. Tehát önmegvalósító, kreatív, dönteni tudó, választásra képes individualizált és jól szocializált gyermekek nevelését kívánjuk megvalósítani. A gyermekhez, mint szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, mással nem helyettesíthető individuumhoz és szociális lényhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbözőségek ismeretében közelítünk. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, a másságot, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat:  a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kultúrális identitásuk, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, kreatívak, ismerjék meg a saját értékeiket;  pozitív hozzáállással forduljanak felfedezés, a megismerés felé;  szerezzenek saját élményen alapuló, pozitív érzelmekre építő tapasztalatokat, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz;  tanulják meg és tapasztalják meg az együttműködésekben az alkalmazkodás, a tolerancia és az egészséges önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok stratégiai elemeit;  legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel szívesen kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani;  legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal;  szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, a környezetet;  tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket, legyenek érzékenyek mások problémái iránt és fogadják el társaik másságát;  alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások);  sajátítsák el az önkifejezés módjait (mozgás, művészeti tevékenységek);  rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges készségekkel;  tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat;

6

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  igényeljék

a

játékot

és

keressék

az

együttműködést

társaikkal,

egyeztessék

elképzeléseiket;  legyenek optimista szemléletűek, jó kedvűek, tudjanak örülni a kis sikereknek is;  az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek ismerjék meg a saját kultúrális értékeiket, hagyományaikat.

1.5. ÓVODAKÉPÜNK Olyan óvodában kívánjuk nevelni gyermekeinket, ahol:  a gyermekek, a szülők, a munkatársak felszabadultan, biztonságban érzik magukat.  Gyermekeink sikerorientáltak, jól kommunikálnak, a környezetükben jól eligazodnak, problémájuk megoldásában aktívak és kreatívak, sajátos megoldásokat keresnek.  A gyermek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés.  Törekszünk a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosítására.  A fogyatékos gyerekeknél fogyatékosságuk mértékéhez igazodó speciális fejlesztés, szocializáció.  Mindenki önmagához mért értékelése, a fejlődésük elősegítése.

ALAPELVEINK:  Bízunk

a

gyermekek

fejlődésében

és

nevelésünk

tudatos

hatásaival

segítjük

személyiségük kibontakozását.  Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, játékhoz, mozgáshoz való jogát, e két tevékenységet az óvodás gyermek alapvető életmódjának, szabad gyermekkora zálogának tekintjük.  A játék és mozgás maga a tanulás. Magába foglalja a környezeti nevelés megannyi lehetőségét, segítő eszközét.  A nevelési folyamatban a játék és mozgás olyan lehetőség, amelyek érvényesítése, gazdagítása a gyermeki személyiség fejlődését eredményezi.  Nevelőközösségünk tudatosan felelősséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében.  A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet. A gyermek különleges védelme, jogainak tiszteletben tartása, feltétel nélküli elfogadása, szeretete, megbecsülése és a bizalom, ami az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, családias légkörben valósulhat meg. Nevelési feladataink megállapításakor figyelembe vesszük, hogy a gyermek alapvető megnyilvánulási és önérvényesítő formája a mozgás, fő tevékenysége pedig a játék. Az életkornak megfelelő

műveltségtartalmak

közvetítése

sokszínű

alaptevékenységébe, a szabad játékba ágyazva történik.

7

tevékenységek

által

a

gyermek

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Óvodánkban az egészséges életmód minden területe egyformán hangsúlyos.

A gyermek

mindennapjait egészséges feltételek mellett rendszeres mozgás szervezésével biztosítjuk. Nevelőmunkánkban fokozottan figyelembe vesszük az egyes gyermek testi-lelki, kultúrális és szociális szükségleteit. Az egyéni képességfejlesztés a gyermek öntevékeny részvételén, a kényszermentes együttműködésen alapul, az egyes gyermek aktuális fejlettségéből indul ki és differenciáltan figyelembe veszi az egyéni érdekeket és igényeket. Fontosnak tartjuk szülőföldünk, hazánk, városunk kultúrájának, hagyományainak megőrzését, tiszteletben tartását, a lokálpatrióta érzés gyökereinek alakítását. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség, és egyéni készségeinek teljes kibontakoztatására irányul.

Az

óvodai

nevelésben

alkalmazott

pedagógiai

intézkedéseknek

a

gyermek

személyiségéhez kell igazodniuk. Az értelmi, érzelmi és szociális képességek fejlesztése a gyermeket a további életszakaszokra készíti fel, és a sikeres, kudarcoktól mentes iskolai beilleszkedést is szolgálja. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítést, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló társadalmi integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, lehetővé téve, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját anyanyelvét. A szülőket partneri kapcsolatban, folyamatosan bevonjuk az óvodai nevelésbe, amelynek a lényege az összehangolt, a gyermeki érdeket előtérbe helyező, közös tájékoztatáson alapuló együttnevelés. A társadalomban bekövetkező változások új problémát jelentenek a családok, a gyermekek és a pedagógusok számára. A pedagógusok számára már nem a mit, hanem a hogyan kérdés okoz problémát. Az új módszerek alkalmazása jelentheti csak a korszerű pedagógiai munkát. Probléma az

eltérő

szociális

környezetből

érkező

gyerekek

oktatása

/

nevelése,

valamint

az

esélyegyenlőség megteremtése, számukra. Ezáltal kerül egyre inkább előtérbe a gyerekek személyiségformálása, a szocializációs hiányok korrekciója. Az Óvodai Integrációs Program célja a

hátrányos

helyzetű

gyermekek

eltérő

szociális

és

gazdasági

hátteréből

adódó

esélykülönbségeinek csökkentése. Az integrációs óvodai neveléshez szükséges módszertan elsajátításával, a tárgyi feltételek fejlesztésével javul e gyermekek óvodai sikerélménye.

1.6. PEDAGÓGUSKÉPÜNK Az óvoda pedagógusaira jellemző legyen a humánum, a szociális érzékenység, a pedagógiai optimizmus, a segítőkészség, az elfogadás és a másság tolerálása. A pedagógiai attitűd meleg, elfogadó. Fontos a folyamatos, egy életen áttartó tanulás, az önképzés és továbbképzés igénye. Nevelőtestületünk tagjai feleljenek meg a szakmai elvárásoknak, legyenek:  Sokszínűek, jól képzettek

8

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Előre gondolkodó szemléletűek  Nyitottak  A problémát bátran feltárók és megoldásra törekvők  A gyerekeket szerető, elfogadó, értük nehézséget is vállalni tudó attitűdökkel rendelkezzenek  Lelkesek, kreatívak és hatékonyak A nevelőtestület magasan képzett, tenni vágyó óvodapedagógusból áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére és megbecsülésére. Az óvodai légkör nyugodt és derűs. A pedagógusok élnek a pedagógiai szabadságukkal, de nem élnek vissza vele. Felelősségteljes, tudatos szakmai munkát végeznek. Mindkét óvoda a helyi sajátosságaihoz igazodva építette fel saját profilját, fejleszti, hangsúlyozza az arculatát. MUNKAKÖRÖK Vezetők Óvodavezető

1 fő

Intézményvezető helyettes

1 fő

Telephely-vezető helyettes

1 fő

Vezetők összesen

3 fő

Óvodapedagógusok Óvodapedagógus

22fő

Óvodapedagógusok összesen

22 fő

Nevelőmunkát közvetlenül segítők dajkák

12 fő

Pedagógiai asszisztens

2 fő

Nevelőmunkát közvetlenül segítők összesen

14 fő

Gazdasági dolgozók Óvodatitkár

1fő

Gazdasági dolgozók összesen

1 fő

Mindösszesen

40 fő

Statisztikai álláskeret

Minden óvodapedagógus felsőfokú óvónőképzőt, vagy főiskolát végzett. Szakvizsgával rendelkezik: 14 fő Programunk megvalósításához a személyi ellátottság megfelelő, ideális. Szakmai kvalitások

9

Játék- és szabadidő szervező

2 fő

gyermektáncoktató

2 fő

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Mérési és értékelési szakértő

1 fő

Fejlesztőpedagógus

1 fő

Gyógytestnevelő

3 fő

Környezeti nevelő

1 fő

Vezető óvodapedagógus

2 fő

Pedagógiai terapeuta

3 fő

Közoktatási menedzser

1 fő

Nyelv- és beszédfejlesztő

1 fő

1.7. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI A csoportszobák tágasak, szépen berendezettek, melegséget, szeretetet sugároznak. Az óvoda egyéb helységei szépek, esztétikusan berendezettek. Minden olyan helyiséggel rendelkezik, mely a zavartalan munkához elengedhetetlen. Mindkét óvodának van tornaszobája és sószobája. A dolgozók munkakörülményei jók. Az óvoda rendelkezik kiszolgáló helységekkel (öltöző, étkező, raktár, orvosi szoba). A tárgyi feltételek részletes bemutatása a pedagógiai programban feladat - ellátási helyenként történik. Kidolgoztuk a szükségleteket az óvodákra vonatkozóan, a minimális eszközjegyzék előírásainak megfelelően. A beszerzéseket ütemeztük, illetve az anyagi erők függvényében folyamatos a beszerzés, a hiányok pótlása. A minimális eszközjegyzék az intézményben megtalálható. A program megvalósításához a tárgyi feltételek pillanatnyilag megfelelőek, a törvényi előírások betartásához a fejlesztés, a folyamatos pótlás szükséges.

1.8.

A

NEVELÉST,

KÉPESSÉGEK

KIBONTAKOZÁSÁT

SEGÍTŐ

ESZKÖZRENDSZER ELEMEI Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő felkészítés Tanulási nehézségek és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: Óvodásainknál a részképesség-zavarok, magatartási zavarok kiszűrése után speciális fejlesztés, differenciált foglalkozás, az eltérő egyéni fejlődés ütemének megfelelően történik. Óvodába lépéssel megkezdődik a gyermekek folyamatos megfigyelése, mely kiterjed a gyermek viselkedésére,

szóbeli

megnyilvánulására,

tevékenységekben

való

részvételére,

a

játék

tevékenységére, munkavégzésére, felnőttekkel-gyerekekkel való kapcsolatára. A gyerekek egyéni megfigyelésére, a fejlődés rögzítésére kidolgoztuk a „Fejlődési naplót”, melyhez dr. Bakonyi Anna által összeállított mérési-értékelési szempontokat használunk. A tapasztalatokat a fejlődési naplóban, írásban rögzítjük, mely alapja az egyéni érési ütemhez igazított differenciált

10

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. fejlesztésnek. Az óvodai tevékenységek során a fejlesztési területek összekapcsolódnak, és a személyiség egészét meghatározó területeket fejlesztik. A fejlesztés legfontosabb eszköze a játék, mely minél gazdagabb, sokrétűbb, bonyolultabb, annál inkább biztosítja a gyermek fejlődését. A fejlesztés során kiemelten fontosak a figyelem, észlelés, emlékezetet – fejlesztő tevékenységek szervezése, melyek a tanuláshoz szükséges készségek, képességek megalapozását szolgálják. Visszatérő főbb fejlesztési területek:  Nagy és kismozgások fejlesztése  Téri tájékozódás, téri irányok fejlesztése  Testséma fejlesztés  Vizuális és finommotoros képességek fejlesztése  Érzékelés, észlelés  Emlékezet /sorrendi-logikus emlékezet/  Gondolkodás  Figyelem fejlesztés  Verbális fejlesztés Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Kommunikációs képességet fejlesztő programok: Anyanyelvünk legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak. Az óvodai anyanyelvi nevelés elválaszthatatlan a nevelés többi területétől, valamennyit áthatja. Feladatunk a hátrányos helyzetből adódó lemaradások folyamatos kompenzálása, /szegényes szókincs, alacsony beszédszínvonal, kifejezésmód, illemszabályok, metakommunikációs elemek hiánya/. Melyek a következő területek fejlesztésével érhetők el:  Észlelési tapasztalatok szóbeli megerősítése, tudatosítása.  Szókincs bővítése, gazdagítása tárgyak, cselekvések események, térbeli viszonyok, színek, formák, méretek, azonosságok, különbözőségek meghatározásával.  Irodalmi élmények feldolgozása során /mese-vers hallgatása, mondása/, beszédhibák kiszűrése, kezelése.  A beszédkedv fokozása, spontán helyzetek kihasználása, beszédkészség fejlesztése.  Játékos gyakorlatok, nyelvi játékok alkalmazása.  Tudatosan beépített drámajátékok a napi tevékenységekben.  A

dramatikus

játék,

a

dramatizálás,

személyiségfejlesztésben nélkülözhetetlen.

11

a

bábozás

az

óvodáskorú

gyermekek

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Érzelmi nevelés, szocializáció Az

óvodáskorú

gyermek

jellemző

sajátossága

a

magatartás

érzelmi

vezéreltsége.

A

személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért szükséges: - Már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék. - Az óvodapedagógus - gyermek, a gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. - Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kiélhesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság elfogadására. - Jó kapcsolat a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. - Az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, a gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak a közös együttlétekbe. - Konfliktust feloldó megbeszélések kellő odafigyeléssel, kivárással. - A szabályok megalkotásában vegyenek részt a gyermekek, mert ez teszi lehetővé az elvárásoknak való megfelelést. - Érzelmileg éljék át a közös tevékenységből eredő sikereket. - Közös programok szervezése óvodai és csoport szinten. - Hagyományos ünnepeink ápolása. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok: Célunk, hogy a gyerekek a társas érintkezések gazdag változatosságával természetes élethelyzetekben sajátítsák el az együttélés normáit. Érvényesüljön az érzelmekre épülő szeretetteljes légkör, a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatokban. A szocializálódás folyamatának elemei:  befogadás  együttélés a mindennapok során  kapcsolat a környezetünkkel Ezzel a folyamattal segítjük a gyermekek csoportba való beilleszkedését, az együtt tevékenykedés igényének erősítését, szabályok megtanulását, ahhoz való alkalmazkodást, kapcsolatok kialakítását, viselkedés és magatartásformák tanulását, mintakövetését. Óvodai programunk sokszínű, gazdag tevékenységet kínál a gyermekek részére, biztosítva az önálló tevékenység, játék, rajzolás, munkálkodás lehetőségét. Ugyanakkor lehetőséget biztosít közös programok megszervezésére. A programok aktuális évszakhoz, ünnepkörökhöz és hétköznapi eseményekhez kapcsolódnak, melyek az alább felsorolt formában szerveződnek:  közös programok szervezése óvodai és csoport szinten  természet és hagyomány naptárunkban rögzített élményszerző séták, kirándulások szervezése  hagyományos ünnepeink ápolása  óvodánként, csoportonként családi programok szervezése  erdei óvoda lehetőségének megteremtése  színház-mozi- hangverseny látogatás  érdekes foglalkozású emberekkel, kézművesekkel való találkozások  látogatás szülők, nagyszülők munkahelyeire

12

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  egy-egy család meghívása az óvodába  más óvodai csoportokkal való barátkozás helyben, vagy más városban A felsorolt természetes helyzetekben találkoznak környezetünk értékeivel, a környezetünkre jellemző gazdag kapcsolatokkal. Így valóban az élet által, az életre nevelünk. Egészséges életmódra nevelés  az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása  biztonságos környezet biztosítása  harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  a gyermekek testi képességeinek fejlesztése  az étkezések kulturált lebonyolítása  a rossz szociális körülmények közül érkező gyermekek esetében, az óvodai szokások bevezetését fokozatosan, utánzásos helyzetekben is végezzük /fogmosás, kézmosás/  a mozgásigény kielégítése céljából minél több séta szervezése, mely közös élményt is jelent egyben. A megtett út hossza és időtartama igazodik a gyermekek életkorához.

Integrációt segítő szabadidős tevékenységek Művészeti tevékenységek: A szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése a környezet megismerésén keresztül valósul meg. A gyerekek ismerjék fel a szépet, mint értéket környezetükben, viselkedésükben, kommunikációs tevékenységükben. Feladatunk a kíváncsiság, rácsodálkozás, felfedezés kielégítése, ébrentartása, megfelelő eszközök, és tapasztalati lehetőségek biztosításával.

A gyermek maga jut el az újraalkotó tevékenységig, találkozik

műalkotásokkal, kézművesek munkáival, művész élményekkel. Integrációt segítő módszertani elemek  Drámapedagógia A drámapedagógia eszközeit felhasználjuk arra, hogy a gyermek a környezet értékeit befogadja. Gondolataiban, érzelmeiben egyaránt érzékeny, boldogulni akaró, értéktisztelő, a megtalált harmóniát megtartó, élvező emberré váljon. A drámajátékkal megtanítjuk a gyerekeket önmagukra

és

társaikra

figyelni,

fejlesztjük:

szociális

érzékenységüket,

kooperációs

készségüket, kommunikációjuk minőségét, társas kapcsolatuk alakulását, kognitív képességüket, szabálytudatuk fejlődését, önismeretük, énképük kiteljesedését.  Projektmódszer A projekt egy folyamat megtervezése a folyamat összefoglalásával. Egy aktuális téma, egy ötlet, élmény, esemény a gyerekek, és felnőttek közreműködésével rendezi maga köré az eseményeket, a cselekvéseket. A projekt lehetőséget ad egyéni megközelítési módokra, egyéni képességek szerinti haladásra. A projekt segítségével megerősítést kapnak a jó kezdeményezések, lehetőség van különböző eljárások, módszerek megismerésére, tovább gondolhatják a témát. Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre építjük.

13

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Fontosnak tartjuk a tanulás folyamatában is az óvónők és a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatot, a tanulást segítő légkört. Műhelymunka – óvodapedagógusok együttműködési formái  Értékelő esetmegbeszélések Nevelőtestületünk nyitott, együttműködő, másságot elfogadó kollektíva. Együttműködésünkben a kölcsönös

tisztelet,

az

óvodások

iránt

érzett

felelős

gondolkodás

a

meghatározó.

Intézményünkben a szakmai munkaközösségi foglalkozások és esetmegbeszélések mellett hagyomány a csoportokban történő hospitálás, ahol a munkaközösség által kidolgozott szempontsor szerint történik a megfigyelés, megbeszélés. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok és dajkák között havonkénti megbeszélés történik a csoport, benne az egyének fejlődéséről. Háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei Az egyéni fejlődés nyomon követése minden csoportban azonos szempontsor szerint történik, melyet a nevelőtestület jóváhagyásával a szakmai munkaközösség dolgozott ki. A tapasztalatokra építve évenként történik a szempontsor felülvizsgálata, szükség szerinti változtatása. A megfigyelések, mérések a következő területekre terjednek ki:  Anamnézis  Szocializáció a befogadáskor Egészséges életmód:  higiéniai szokások  öltözködés  étkezés  mozgás Szocializáció és érzelmi élet:  normákhoz, szabályokhoz való viszony  önmagához való viszony  társakhoz, felnőttekhez való viszony  tevékenységekhez valóviszony  környezethez való viszony Értelmi fejlődés:  környezetben való eligazodás  önkifejezés Multikulturális (migráns) tartalmak A megvalósítás a következő területek feladatait foglalja magába:  szociális érettség fejlesztése, a gyermekcsoportba való beilleszkedés, a szabályhoz való alkalmazkodás, szabálytudat erősítése, kapcsolatteremtés, magatartásforma tanulás, mintakövetés feladatain keresztül  az értelmi, mentális fejlesztés az észlelés, verbális (nyelvi), motoros (mozgásos) funkciók fejlesztésével történik

14

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A napi felkínált tevékenységek alkalmával a cigány kultúra, cigány népi hagyományok ápolására is lehetőség nyílik, elsősorban a cigányzenei, irodalmi hagyományokra építve. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A gyermekek fejlődését nyomon követjük, írásban rögzítjük, és az eredmények tükrében egyéni fejlesztési tervet készítünk. A tevékenységek során az egyéni képességekhez, fejlettségi szinthez igazítottan válogatunk a feladatok között, szem előtt tartva azt, hogy a megcélzott képességek fejlesztésén túl sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mely további munkára motiválja. A gyermekek igényeit figyelembe véve rugalmasan kezeljük tervünket, a feladatok elvégzésére bátorítjuk a gyerekeket, és erősítjük pozitívumait. A gyermek belső érése, a családi nevelés, valamint az óvodai helyi nevelési programunk eredményeként egyéni különbségekkel színezve, a 6-7 éves gyerekek elérik az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Várható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követően néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a kétéves kiépítés során az ellenőrzést is jelentik:  A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az óvodában megfelel a jogszabályban előírtaknak.  Az óvoda tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.  Multikulturális elemek beépülnek a helyi nevelésbe.  Az óvoda párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Az intézményben létezik óvónői együttműködésre épülő értékelési rendszer.  A gyermekek egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztés mellett, lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra is. Ezek eredményeként:  Csökken az óvodába maradt tanköteles gyerekek száma.  Javul a kompetencia mérések eredménye.

1.9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE 1.9.1.

A

GYERMEKEK

HÁTRÁNYAINAK

INTEGRÁCIÓS ÓVODAI FEJLESZTŐ PROGRAM Az alkalmazás feltételei Integrációs stratégia kialakítása Az integrációs nevelés indokai

15

CSÖKKENTÉSÉT

CÉLZÓ

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Magunk határoztuk meg saját helyi nevelési programunkban, hogy milyen utat választunk a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében, – Helyi nevelési programunkat mi alkottuk meg, mi fogadtuk el, mi mondtuk meg, hogy nálunk mi a mérce, mi a minőség. A minőség ugyanis az által vált helyi fogalommá, értékké, hogy megfogalmaztuk elvárásainkat, igényeinket, alapelveinket, céljainkat a programmal kapcsolatban.  Esélyt adunk arra, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően fejlődjenek.  Megtanítjuk a gyermekeket, hogyan éljenek egy közösségben.  Tapasztaljuk, hogy nő a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma.  A telepeken élő családok többsége segélyekből, családi pótlékból tengeti életét, gyakran veszélyeztetve a gyermekek egészségét. Célrendszer megfogalmazása Stratégiai célok: Célunk: Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség adottságainak, képességeinek és szükségleteinek kényszer nélküli szabad kibontakoztatása, az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevételével, az alapvető gyermeki jogok biztosításával. A roma kisebbség és a sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséhez szükség szerint egyénre szabott, fejlesztő programot dolgozunk ki, melyet a csoportnaplóban rögzítünk. A gyerekek összetételéből

adódóan:

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyerekek

differenciált

fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. A célokból adódó feladatok:  Kiemelt

nevelési

feladat

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyerekek

szocializációjának segítése a helyi nevelési programban megfogalmazott módon és eszközökkel.  A közösségbe való beilleszkedésük elősegítése.  A családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása.  Bátorító nevelés az emberi kapcsolatok kialakításában.  Felelősségérzet, feladattudat kialakítása a gyermekekben.  A halmozottan hátrányos helyzetű és roma származású gyerekek beóvodázása 3 de legkésőbb 4 éves kortól történjen meg, mely későbbi iskolai tanulmányainak sikeresebb folytatását, a gyerekek esélyeinek növekedését eredményezheti. Ehhez a feladathoz elsősorban a szülőket kell megnyerni, mert a rossz szociális helyzetek, a nagyfokú szegénység, vagy egyéb okok miatt nem tudnak élni a felkínált lehetőséggel.  Az igazolatlan mulasztások minimalizálása.  Egyéni, fejlődési ütemeltolódásokkal minden egyes gyermek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése, a személyiségfejlesztés érdekében.  Szoros kapcsolat a gyermek természeti, nevelő, gazdag környezetével, mozgásos, manuális, intellektuális, művészi, kísérletező tapogatózás, játékos munka, szabad önkifejezés, alkotás formájában.  A pszichés fejlődésben tapasztalt eltérések felismerése, kezelése, szükség esetén szakember segítségével.

16

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Freinet szellemével azonosulva valljuk, hogy „a gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának minden csiráját.” A gyermek megélt élményei, érzelmi élete, korábbi ismeretei egyedi és gazdag lénnyé formálják.  A drámapedagógia eszközeit használjuk arra, hogy a gyermek a környezet értékeit befogadja.

Gondolataiban,

érzelmeiben

egyaránt

érzékeny,

boldogulni

akaró,

értéktisztelő, a megtalált harmóniát megtartó, élvező emberré váljon. Nevelési tervünk megvalósulásának várható eredményei:  A családot sikerül elfogadóbbá tenni a gyermekkel és az óvodával szemben.  Esélyt adunk arra, hogy a gyermekek képességüknek megfelelően teljesítsenek.  Növekszik a 3 éves kortól óvodába kerülő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma.  Iskolai tevékenységre képes gyermekek nevelése.  Várhatóan kevesebb kudarc éri a gyerekeket az iskola első osztályában. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, támogatása  Az óvodába lépés időpontjában a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében a szociális, értelmi, mentális területen tapasztalható szembetűnő lemaradás, ezért a személyiség fejlesztése is e területek intenzív gondozásával, fejlesztésével eredményes. Ehhez szükséges a 3 éves kortól való beóvodázás.  Iskolaérettség elérését segítő pedagógiai munka. Értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése, változatos tapasztalatokhoz segítés.  Iskolaválasztás segítése, SNI gyermek esetében együttműködés a Szakszolgálat, szülők, óvoda között.  A partneri kapcsolat minőségének javítása: párbeszéd az óvodapedagógusok és a tanítók között, kölcsönös hospitálások, részvétel nevelési értekezleteken, kölcsönös látogatások intézményeinkben.  Óvodai nagycsoportosok látogatása az iskolában, egymás rendezvényein való részvétel.  Óvodapedagógusok látogatása az első osztályban.  A tanköteles korú gyerekek rendszeres óvodába járásának nyomon követése /szükség esetén élünk a törvény adta lehetőségekkel/.  A nagycsoportos gyermekek szülei részére az óvodában tájékoztató megbeszélést tart az iskola képviselője.  Az iskolai beilleszkedést segítő program kidolgozása az iskola alsós nevelőivel közösen.  A gyermekek fejlődésének nyomon követése az iskola első évében, óvónők látogatása az I. osztályban.

17


1.9.2.

A

KÜLÖNLEGES

BÁNÁSMÓDOT

IGÉNYLŐ

GYERMEKEK

FEJLESZTÉSE A különleges bánásmódot igénylő gyermek: 1. az SNI –s gyermek, aki a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos esetleg halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az SNI- s gyermek fejlesztésével kapcsolatos feladatok nem szerepelnek az intézmény Alapító okiratában. 2. a BTM -es gyermek, aki a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül SNI-nek. Az óvodapedagógus feladata a BTM-es gyerekek fejlesztésében:  Elsődlegesen a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megismerése.  A feltárt probléma jelzése a kompetens személynél, szervezetnél, szülőnél.  Az egyéni képességekre irányuló differenciált, komplex fejlesztő tevékenységek tervezése a dokumentációban..  Az egyéni fejlesztést végző szakember számára idő, hely biztosítása az intézményben. A nevelés és az együttműködés megvalósulásának várható eredményei:  Csökkennek a szocializációs készség – képességbeli hátrányok  Zökkenő mentesebbé válhat az óvodából iskolába való átmenet  Javul az óvoda és a családok, a helyi társadalmi kapcsolatok  Egymás elfogadása  Emelkedik az óvodát rendszeresen használók aránya 3. Kiemelten tehetséges gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik. Felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az óvodapedagógus feladatai a kiemelten tehetséges gyermek fejlesztésében:  A gyermekben rejlő adottságok felfedezése  Belső késztetésből fakadó gyermeki kíváncsiság maximális kielégítése  A napi tevékenységek folyamán olyan lehetőségek (eszközök, hely, idő) biztosítása, melyben a gyermek kreativitása fejlődik

18

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A gyermek tehetségével összefüggő óvodán kívüli lehetőségek megismertetése a szülővel  Segítségnyújtás az iskolaválasztásban (speciális arculatú iskolák) A neveléssel, fejlesztéssel összefüggő várható eredmények:  A gyermek tehetsége nem kallódik el  A gyermek kreativitása kibontakozik  A szülőben tudatosul gyermekének tehetsége, érdeklődésének irányultsága  A szülő a gyermek érdeklődésének megfelelő iskolát választ

1.10. EGYÜTTMŰKÖDÉS – PARTNERI KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSE Intézményünkben a partnerközpontú működés kiemelt feladat. Gyermek – szülő - óvodapedagógus Az óvoda és a család kapcsolattartása kiemelt feladatként jelenik meg nevelőmunkánkban, hiszen mindkettő a nevelés színtere, s mint közvetlen környezet külön-külön és együtt is nagy hatást gyakorol a gyermekre. E kapcsolat a nevelésben nem lehet alárendelt, csakis mellérendelt viszony. Nevelőtestületünk a családdal való kapcsolattartást tekinti legfontosabbnak, hiszen a kettő együttműködése nélkül lehetetlen gyermekeink kiegyensúlyozott nevelése. Fő törekvésünk, hogy a szülőkkel kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot teremtsünk, nevelőpartnerként megnyerjük őket. Sajnos az egyre több családban végbemenő negatív hatások következtében plusz feladat hárul óvodánkra, így az egyes gyermekek fejlődésében történő korrigálás mellett a családi nevelésben felmerülő hiányosságok pótlása is egyre fontosabbá válik. A KAPCSOLATTARTÁS ELVEI  Az együttműködés egyenrangú, nevelőtársi viszonyban valósuljon meg.  A

szülő

találjon

az

óvónőben

támaszt

és

segítséget

gyermeke

neveléséhez,

fejlesztéséhez.  A szülő érezze, hogy számítanak a véleményére, tiszteletben tartják nevelési elveit.  Tapasztalnia kell, hogy gyermeke szeret óvodába járni.  Az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledjen a családhoz.  Az elfogadó, bizalmat ébresztő, támaszt nyújtó magatartás tegye lehetővé, hogy a szülők az óvónővel együtt találjanak megoldást a gyermekükkel kapcsolatos kisebb-nagyobb gondjaikra.  A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermek szüleivel folyamatos kapcsolatteremtésre törekszünk.  A Szülői Szervezet működését az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, a szervezet elsősorban koordináló szerepet tölt be a család és az óvoda között, s a jogszabályoknak megfelelően élhet véleményezési jogával.

19

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. NEVELŐTESTÜLETÜNK FELADATA E KAPCSOLATTARTÁSBAN:  Folyamatos, kezdeményező törekvés a nyílt, őszinte kapcsolat kialakítására a szülőkkel.  Az óvoda nyitottságának biztosítása, mely által a szülők betekintést nyerhetnek az ott folyó munkába, gyermekeik fejlődését figyelemmel kísérhetik.  Az egységes nevelés érdekében törekedni kell arra, hogy a szülők megismerjék gyermekük életkori sajátosságait, és az óvodában kialakított szokásrendszert.  Fontos feladat a szülők pedagógiai, nevelői kultúrájának bővítése.  A hátrányos helyzetű ás veszélyeztetett családok figyelemmel kísérése, segítése, felvéve a kapcsolatot a munkánkat segítő megfelelő szervezettel.  Olyan - szülőkkel közös- programok szervezése, amelyek lehetővé teszik, hogy a mindennapi kereteket túllépve megismerhesse egymást szülő és nevelő.  Gyermek-szülő- pedagógus kapcsolat erősítése a családok egésze számára szervezett programokkal.  Folyamatos tájékoztatás az óvoda különböző programjairól.  Az

óvodapedagógusok

körültekintő

tájékozódása

az

egyes

gyermekekről,

illetve

tájékoztatás a gyermekről a szülők felé.  Fő nevelési feladataink megvalósulását is elősegítő, közös programok szervezése a szülőkkel.  Helyi nevelési programunk megismertetése a szülőkkel. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: Családlátogatás, ahol az óvónő megismeri a gyermeket közvetlen környezetében, felméri a gyermek helyét a családban, tájékozódik a család nevelési elveiről, szokásairól. Szülői értekezletek évente legalább három alkalommal. Az óvodánkba újonnan érkező, illetve az iskolába készülő gyermekek szüleinek külön szervezünk tájékoztatást. A szülői értekezletek

témáinak

kiválasztásába

bevonjuk

a

szülőket.

A

megbeszélésre,

beszélgetésre igyekszünk a hangsúlyt fektetni. Szülők fóruma, amely keretében ingyenesen nyújtunk előadásokat orvos, pszichológus, stb., meghívásával, s az óvodák által szervezett hagyományos programok. Munkadélutánok 

Kirándulások, rendezvények, ünnepek



A családi ünnepekre az óvodában is készülünk, segítjük a ráhangolódást.

Az óvodai nevelőmunkát a szülők alapvetően a nevelők munkájába vetett bizalmukkal segíthetik. Ezen túl azzal, ha:  gyermekükkel kapcsolatos gondjaikat őszintén megbeszélik, rendszeres kapcsolatot tartanak az óvónőkkel;  elmondják javaslataikat, véleményüket az óvodai nevelőmunkáról;  aktívan részt vesznek a szülői értekezleteken, a közös programokon, a tárgyi feltételek javítását szolgáló közös munkákban;

20

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  társintézményeknél, civil szervezetekben megjelenítik az óvoda érdekeit, értékeit, segítik az intézményről alkotott pozitív kép kialakítását;  segítik gyermekük közösségbe való beilleszkedését, az óvodai szokások, (közösségi, magatartási) szabályok elsajátítását. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI:

 Ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban családlátogatás során.  Tájékoztassa a szülőket az óvodai eseményekről, kérje részvételüket.  Segítsen a családi és óvodai életet összehangolni.  Elfogadó, megértő, megbecsülést kifejező magatartást tanúsítson.  Minden családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, együttműködés és segítés legmegfelelőbb módját. ÓVODA-BÖLCSŐDE Az óvodába lépés fordulópont a bölcsődés gyermek életében is. Az alkalmazkodás az új környezethez, a számára ismeretlen felnőttekhez és a gyermektársakhoz pszichés megterhelést jelent. A bölcsődével a kapcsolattartás azért fontos, mert így válik folyamatossá az óvodába való átmenet a gyermek számára megrázkódtatás és a biztonságérzet hiánya nélkül. A gyermekekről kapott információk segítik a gyermekek minél teljesebb megismerését. A KAPCSOLATTARTÁS ELVEI:  A kapcsolattartást a kölcsönös bizalom, a nyitottság és egymás munkájának tisztelete, megbecsülése jellemezze.  A gyermekek jogainak és érdekeinek messzemenő figyelembe vétele. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI:

 Tájékozódjon a bölcsődéből érkező gyermekekről a gondozónőktől.  Látogassa meg a leendő kiscsoportosokat még a bölcsődében.  A kapcsolattartásért felelős személlyel közösen hívja meg a rendezvényekre a gondozókat és a gyerekeket.  Működjön közre a közös programok szervezésében.

ÓVODA-ISKOLA A nevelés folyamatossága és nagycsoportos óvodásaink zavartalan átmenete megkívánja a szoros és tartalmas kapcsolat kialakítását a közeli iskolákkal.

21

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A KAPCSOLATTARTÁS ELVEI  A kapcsolattartást a kölcsönös bizalom, a nyitottság és egymás munkájának tisztelete, megbecsülése jellemezze a gyermekek jogainak és érdekeinek messzemenő figyelembe vételével. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

Teremtse meg a feltételeit, hogy a tanítók minél teljesebb képet kapjanak az óvoda életéről, munkájáról  A kapcsolattartásért felelős személlyel közösen hívja meg az óvoda szakmai munkájába betekintést nyújtó lehetőségekre az iskola pedagógusait.  Lehetőség szerint látogasson el a gyermekekkel az iskolába.  Tájékoztassa az iskolát a gyermekek iskolai alkalmasságáról.  Vegyen részt szakmai konzultációkon.

A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI  szakmai,

emberi

kapcsolattartás

(egymás

programjainak

megismerése,

sikerek,

eredmények),  szakmai tanácskozáson való részvétel, tapasztalatcsere az aktuális kérdésekben,  kölcsönös látogatások egymás munkájának megismerése, segítése céljából, műhelymunka  közös szülői értekezlet tartása,  közös rendezvények szervezése (ünnep, sportok, stb.),  pedagógiai napokon való részvétel évenként rögzített együttműködés alapján,

KAPCSOLATUNK A NEVELÉST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEKKEL, SZEMÉLYEKKEL A NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL, SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGGAL:  A szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai szűrést, korai fejlesztést végez. A szakszolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző részképesség, magatartászavaros, beszédhibás gyerekek nevelését segítik speciális szakismerettel.  Segítséget nyújtanak a fejlődésben megrekedt vagy elmaradt gyermekek speciális fejlesztésében (fejlesztő foglalkozások). Iskolaérettségi vizsgálatot végeznek a szülők és óvónők kérésére azoknál a gyermekeknél, akik érettsége bizonytalan. Jelzés alapján elvégzik a tanulási képességek vizsgálatát. Segítik kérés alapján a nevelőmunkát szaktanácsaikkal. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

 Irányítsa a rászoruló gyermeket megfelelő szakemberhez.

22

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A vizsgálati eredményt rögzítse a gyermekről vezetett személyiség lapon.  Vegye figyelembe és fejlesztő munkájába építse be a szakemberek által tett javaslatokat. AZ ÓVODA ORVOSÁVAL, A VÉDŐNŐKKEL, CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATTAL  Kölcsönös tájékozódás, tájékoztatás a gyermek egészségi állapotáról.  A szakmai munkához szükséges információk megszerzése.  Eseti megbeszélések. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

Készítse fel a gyermekeket az orvos és a védőnő látogatására.  Igényelje és munkájában vegye figyelembe a kapott információkat, törekedjen a tartalmas információcserére.

A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI:  Rendszeres és időszakos szűrővizsgálatok elvégzése.  Iskolai alkalmassági vizsgálatok elvégzése. KAPCSOLAT A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL A bábszínházakkal, könyvtárral, múzeumokkal, művelődési házakkal való kapcsolattartás célja, hogy a gyermekeknek változatos programokat, tartalmas időtöltést és tágabb környezetük megismerésének lehetőségét tudjuk biztosítani. A KAPCSOLATTARTÁS ELVEI:  A gyermekek iránti elkötelezettség, érdekeiknek messzemenő figyelembevétele.  Az együttműködés során érvényesüljön a kölcsönös nyitottság, érdeklődés. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

 Tervezze meg az ismerkedést a könnyen megközelíthető intézményekkel, funkcióikkal.  Tájékozódjon a programokról a könyvtár-, múzeum-, és bábszínház látogatás előtt.  Ismertesse a szülőkkel is a közművelődési intézmények programjait.  Biztosítson

a

gyermekek

számára

élményeket,

elégítse

ki

érdeklődésüket,

kíváncsiságukat, tevékenységi vágyukat.

KAPCSOLAT A SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL

Az eredményes és hatékony együttműködés érdekében napi kapcsolatban vagyunk egymással. A kapcsolattartás felelősei a gyermekvédelmi feladatokat ellátó kollégák.

23

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  jelzőrendszer működtetése  esetmegbeszélések a gyermekvédelmi felelősök közreműködésével  közös családlátogatások  gyermekvédelmi tanácskozás /városi szintű/ KAPCSOLAT A SZAKMAI ÉS CIVIL SZERVEZETEKKEL A nevelőmunkánk tudatosabbá és színesebbé tétele érdekében többrétű kapcsolatrendszert ápolunk országos és helyi szervezetekkel, illetve egyesületi tagságunk révén szerves részt vállalunk munkájukban: Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Magyar Madártani Egyesület Zöld Óvodák Hálózata Természetes Életmód Alapítvány Gondolkodj egészségesen! alapítvány KOKOSZ

1.11. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 2004 –ben elkészítettük a minőségirányítási programot, melyben meghatároztuk működésünk hosszútávra szóló elveit, és a megvalósítást szolgáló elképzeléseinket. Meghatároztuk az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. 2007-ben kidolgoztuk intézményünk minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerét, ennek alapján végezzük az óvodai nevelő munka ellenőrzését és értékelését. Ezt az ellenőrzési és értékelési munkát szeretnénk a jövőben is működtetni.

1.12. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Körzetünkben, így az óvodánkat látogató családok körében is halmozottan jelentkeznek azok a kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások, amelyek következményeként jelentősen növekszik a hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Az egyre több családban érzékelhető életvezetési

problémák miatt növekszik a feszültségi szint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és elszenvedői elsősorban a gyerekek.

24

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Óvodánkban a veszélyeztetettség illetve hátrányos helyzet leggyakoribb okai:  munkanélküliség- alacsony jövedelem;  rossz lakáskörülmények;  szülő tartós betegsége;  a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje (halmozottan hátrányos helyzet!);  elhanyagoló gondozás, nevelés;  deviáns magatartás (alkohol, drog, bűncselekmény, brutalitás). A fentiek illetve a gyermekvédelmi törvény ismeretében kiemelt odafigyeléssel, új szemlélettel kell kezelni a gyermekvédelmi feladatokat. Az óvodának nagyon fontos szerepe van ezen a területen is, hiszen az óvoda a gyermekvédelem legfontosabb jelzőrendszere. Itt érzékelhető a gyermek minden problémája. Az óvodában tölti a kisgyermek a nap jelentős részét, így a gyermekről, a családról többoldalú információhoz lehet jutni. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek kiszűrhetőek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, higiénia, stb.). A családok számára az óvoda elfogadható, a normális élet része, így a kapcsolattartás természetes lehet, és nem csak krízis esetén vehető igénybe. A szülő is könnyebben befolyásolható, természetesen, megfelelő kapcsolatesetén. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELEM CÉLJA, FELADATAI:  legfontosabb a prevenció;  probléma felmérés (az okok keresése, segítségnyújtás);  jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, különböző szakembereknek (orvos, védőnő, Nevelési Tanácsadó);  folyamatos együttműködés, kapcsolattartás a szakemberekkel. A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS FELADATAI

A gyermekkel kapcsolatos feladatok A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az óvodapedagógusok jelzései alapján. Nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, segítségnyújtás. Szükség esetén szakemberek bevonása, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé (írásban). Általános prevenciós tevékenységek, a gyermekek érdekeinek képviselete minden területen. Szükség esetén családlátogatás.

A nevelőtestületben végzendő feladatok:  segítségnyújtás, együttműködés, szemléletváltás;  információ átadása;  tanácsadás;

25

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel;  szakirodalom ajánlása.

A szülők körében végzett feladatok:  együttműködés, szemléletformálás;  tanácsadás, életvezetési tanácsok;  információ, programok ajánlása.

Önálló feladatok:  külső intézményekkel történő kapcsolattartás (bölcsőde, iskola, orvos, védőnő, Nevelési Tanácsadó, családgondozó, Gyermekjóléti Szolgálat);  munkaterv készítése;  nyilvántartások vezetése;  továbbképzéseken részvétel;  szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása;  ismertetők, szórólapok gyűjtése, közreadása. AZ ÓVODA VEZETŐJÉNEK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységekért alapvetően az óvoda vezetője felel. Figyelemmel kíséri, segíti az óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős tevékenységét, biztosítja a nehéz anyagi körülmények között élő családok számára az egész napos, illetve nyári ellátást abban az esetben is, ha az anya gyesen van illetve munkanélküli. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI  Családlátogatások, szülőkkel való beszélgetések, a bölcsődei gondozónők, védőnők tájékoztatása alapján mérjék fel a helyzetet.  A gyermekvédelmi felelőst tájékoztassák a védelemre, támogatásra szoruló gyermekek adatairól szóban, írásban.  Szorgalmazzák a szülőkkel való együttműködést, a kiváltó okok megszüntetésére, ill. ellensúlyozására.  Hivatali titok megtartása. Technikai dolgozók figyelmét hívják fel erre és kérjék pozitív hozzáállásukat.  Kísérjék figyelemmel a családban beálló változásokat, jelezzék, hogy szükség esetén szakemberek, hivatalos szervek segítségét kérhessük.  Szülői értekezleteken tájékoztassák a szülőket a gyermekvédelmi témában, a rájuk vonatkozó jogszabályokról.  Aktívan kapcsolódjanak be az intézmény Esélyegyenlőségi tervének elkészítésében, megvalósításában.

26

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ ÓVODÁBAN A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny

pedagógiai

szemlélettel

és

módszerekkel,

a

szülőket

partnerré

téve,

velük

együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük van. Alapelvek:  Minden gyermek sikeressége legyen biztosított.  A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga.  A partnerközpontú működés továbberősítése.  A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása. Sikerkritériumok:  A gyerekek szeretnek óvodába járni.  A HHH és a HH gyerekek óvodai hiányzása csökken, az iskolakezdést az óvoda-iskola átmenet kezelése sikeres, az átlépő gyerekek többségénél kudarcmentes iskolakezdést eredményeznek.  A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatása-nevelése lehetővé válik, normál tantervű osztályban kezdik meg tanulmányaikat.  Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését.  Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.  Innovatív nevelőtestület. Sikerfeltételek: A partneri kapcsolatok erősítése:  A család és az óvoda értékrendje közeledik.  Az óvoda- iskola közötti átmenet tervszerű pedagógiai kezelése programszerűen megvalósul.

27

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A fenntartóval való együttműködés az esélyhátrányok csökkentése érdekében intenzív.  Az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő színvonalú. A

Tatabánya

Kistérség

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

tervéből

fakadó-

az

Intézményi

Esélyegyenlőségi Programban részletesen szabályozott módon – az alábbi középtávú és rövid távú céljaink és feladataink adódnak: Az óvoda nevelőtestülete a Pedagógiai Program módosítása nyomán elvégzi a kompetencia alapú oktatás adaptációját. Az óvoda pedagógusok magas számban vesznek részt a kompetencia alapú nevelés módszertanát és az együttnevelést célzó módszertani továbbképzéseken.  Az óvodapedagógusok szakmai kompetenciái bővülnek a kompetencialapú nevelés és az együttnevelést segítő módszertani ismeretekkel, amelyeket sikerrel alkalmaznak a foglalkozásokon,  Növekszik az esélyteremtést elősegítő módszertani továbbképzéséket választó kollegák száma, 

Fokozatosan elterjed az esély-javítás jó gyakorlata és azt alkalmazó pedagógusok száma,

Az intézményben kompetencia alapú nevelés és iskolai életmódra való felkészítés folyik. A korosztályától korát tekintve lemaradó (jelentős részben halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek aránya sajnálatosan növekszik, akik differenciált segítés nélkül az iskolakezdésnél hátrányban vannak. Ennek érdekében jelenlegi hátránykompenzációs gyakorlatunkat, az óvodaiskola átmenetet pedagógiai gyakorlatát továbbfejlesztve szeretnénk bővíteni.  A DIFER mérési és fejlesztő rendszer beépítése megismerése és alkalmazása a fogadó általános

iskolákkal

koordinálva

(kimenet-bemenetmérések

összehangolása,

összehasonlító elemzés)  A mérési eredmények ismeretében egyéni fejlesztési tervek készítése, a folyamatkövetés megszervezése A sajátos nevelési igényű tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása Az SNI tanulók közoktatási esélyeinek biztosítása érdekében az oktatási intézmények, az oktatást-nevelést

segítő

intézmények,

és

a

gyermekjóléti

szolgálat

folyamatos

együttműködésére van szükség. Az eredményesebb társadalmi integráció elérése érdekében az óvodákban az SNI gyermekek inkluzív nevelésének megvalósítása szükséges. 

ennek következtében a fogyatékkal élők oktatási integrációja megtörténik.

Ezen belül:  Az óvodai nevelés keretei között korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés keretében az érintett gyermekek felzárkóztatása megtörténik.  Felkészülés az inkluzív nevelési feltételek biztosítására. A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családok felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzetkép készítése az intézményhasználókról intézményünkben.

28

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű családok igényeiknek megfelelő segítséget kapnak, minden halmozottan hátrányos helyzetű család (kiemelten a családon belül nevelkedő gyermekek) a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokat igénybe veszi.  A hátrányos helyzetű családok segítésének módjának kidolgozása a szülői szervezet és a fenntartó képviselőinek bevonásával. A társadalmi környezettel az együttműködés javítása:  együttműködés kibővítése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel és a kisebbségi önkormányzattal,  a közösen megvalósított tevékenységeket megtervezve szélesíteni kell a társadalmi összefogást a HH és a HHH gyerekek jövője érdekében, A Helyi Pedagógiai Programban rögzített esélyegyenlőségi intézkedések nem rendelkeznek az intézményi önértékelés végrehajtásának módjáról, gyakoriságáról, mert azt az intézményi esélyegyenlőségi tervek szabályozzák. A Kertvárosi Óvoda módosított Helyi Pedagógiai Programja az Intézményi Esélyegyenlőségi Programmal együtt érvényes.

2. FEJEZET A KERTVÁROSI ÓVODA TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 BEVEZETÉS A Kertvárosi Óvoda helyi pedagógiai programja azt a feladatot fogalmazza meg, amit a tágabb és szűkebb társadalmi környezet velünk szemben támaszt. Az eltelt években is a középpontban a gyermek volt, és arra törekedtünk, hogy optimálisan, egyénre szabottan fejlesszük őket. Legeredményesebb módszernek az élménynyújtást és a tevékenykedtetést találtuk, mert így mindenki fejlettségének megfelelően vehet részt a tapasztalatszerzésben, a játékos tanulási folyamatban. Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról írta elő a helyi pedagógiai program készítését. Nagy kihívásnak vettük ezt, mert természetesen az 1989. évi program szerint dolgoztunk, de rájöttünk annak kisebb – nagyobb buktatóira is. Megismerkedtünk a választható programokkal, és a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program célozza meg azt, amit eddig is célul tűztünk ki és eddig is alkalmaztunk.

29

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Nem a kényelem vitt minket arra, hogy ezt a programot adaptáljuk, hanem úgy gondoltuk: a gyermekkel

kísérletezni

nem

szabad,

csak

bizonyítottan

jó

pedagógiai

elvek

alapján,

céltételezésekkel, feladatmegfogalmazással és módszerekkel lehet őket nevelni. Gáspár László pedagógiáját leginkább gyerekközpontúnak találjuk, eredményességét már sokan tapasztalták. Az

Óvodai

Nevelés

Országos

Alapprogramja,

a

Tevékenységközpontú

Óvodai

Nevelés

keretprogramja és a nevelőtestületünk szakmai tudása és elképzelései garantálják az egyénre szabott, komplex személyiségfejlesztést. Ez a program a kereteket adja meg, amelyben az óvodapedagógus szabadon választhatja meg a fejlesztés módszereit a gyermekek képességeinek, adottságainak és fejlődési ütemének megfelelően. Ezáltal felkészítjük a gyermekeket az életre, hasznos tevékenységekre, arra, hogy megtalálják a helyüket a társadalomban.

Helyzetkép Az Óvoda története Tatabánya peremkerületében, Kertvárosban, kertes házakkal körülvéve, nyugalmas környéken található óvodánk. 1966-ban adták át, három gyermekcsoporttal, akkor 105 kisgyermek és 9 felnőtt vette birtokba. Az évek folyamán Kertváros épült, egyre több lakója lett, így 1975-ben bővítésre került sor. Ekkor még négy gyermekcsoportot, kazánházat, főzőkonyhát építettek hozzá. Kihasználtsága mindig meghaladta a 100%-ot, így bizton állíthatjuk, hogy erre az óvodára még sokáig szükség lesz. Intézményünk 5.684 m2-es telken, l.322 m2-es épületben helyezkedik el. Öt csoportnak önálló öltözője, WC-je, mosdója van, 9.4 m2-esek, ill. 10 m2-esek, két csoport közösen használ egy 20 m2-es öltözőt és egy 18 m2-es mosdót. Csoportszobáink világosak, jól fűtöttek, 52 ill. 50 m2esek. Egyedi központi fűtéssel rendelkezünk, (gázfűtés) amely biztosítja a mindenkori megfelelő hőmérsékletet, melegítő konyhánkat vállalkozó üzemelteti. A gyermekeket az egészséges életmód elvei szerint neveljük, mert környezeti adottságainknak ez az elv a megfelelő. Peremkerületi helyzetünknél fogva, nagyrészt kertes házakból jönnek a gyermekek, ahol közvetlen kapcsolatban vannak a természettel, és nincs korlátozva a szabad levegőn való tartózkodás lehetősége sem. Sok a nagyszülőkkel együtt élő család is, amely az együttélés toleráns magatartás formáit alakítja. A közeli lakótelepről is inkább a nyugodtságot kedvelő családok veszik igénybe óvodánkat. Jelenleg hét gyermekcsoporttal és 175 engedélyezett létszámmal működik önkormányzati fenntartású intézményünk. Az óvoda arculata Elsődleges pedagógiai célunk megegyezik az Országos Óvodai Nevelés Alapprogramjával, nyugodt biztonságos

környezetben,

harmonikus,

sokoldalú

személyiségfejlesztést

tartjuk

a

legfontosabbnak. Ennek érdekében tizenöt főiskolát végzett óvónő, két gondozónő, hét dajkaszakmunkás foglalkozik a gyermekekkel. Van vegyes és osztatlan csoportunk, mindig a szülői igények és a beiratkozók kora határozza meg a csoportszervezést. A fejlesztést segíti a tárgyi felszereltség, amelynek bővítésére mindig gondot fordítunk, legtöbbször önerőből. Minden foglalkozási

30

ághoz

rendelkezünk

szemléltető

eszközzel

és

a

csoportszobák

egyéni

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. felszereltségét is bővítjük. A szülők és gyermekek elégedettek az óvodában folyó neveléssel, az iskolából pozitív visszajelzéseket szoktunk kapni. Az egyre változó körülmények miatt fel kell mérnünk évente a hátrányban szenvedő gyermekek számát, hiszen nekik az óvodában kell biztosítanunk azokat a feltételeket, amelyek segítségével intenzíven tudjuk társaikhoz felzárkóztatni őket. Összességében az intézmény befogadó, illetve nem folytat direkt szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Az intézményben folyó pedagógiai munka jelenleg is biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetűek eredményes nevelését - oktatását, sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes létszámban igénybe veszik az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; az intézmény hozzásegíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Az intézmény nevelési programjának, nevelési gyakorlatának vizsgálata Az intézmény nevelési programja gyermekközpontú. Kiemelt pillérei a mozgás, az egyéni ütemben való differenciált fejlesztés, a szükségletek maximális kielégítése, melyek különösen fontosak a hátrányos helyzetű gyermekek későbbi eredményes továbbhaladása szempontjából. Az intézmény óvodapedagógusai között van fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő is. Nevelési gyakorlata szegregációmentes, az óvodában megkülönböztetés semmilyen tekintetben nincsen. Az intézmény által

alkalmazott

korszerű,

inkluzív

pedagógiai

eljárások,

differenciáló

módszertan

és

kulcskompetenciákat fejlesztő programok száma jelenleg is magas. Az elért eredmények megőrzése mellett a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani a kulcskompetenciákat fejlesztő programok, illetve programelemek arányának emelésére. Az óvoda megfelel a törvényi kritériumoknak, a tárgyi és személyi feltételek adottak. A rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják minden 3. életévét betöltő gyermek számára az óvodai ellátást. Az óvodai férőhelyek biztosítják az óvodába való bekerülést, minden óvodába jelentkező felvételre kerül. Alapvetően rendelkezésre állnak a feltételek arra, hogy minden hátrányos helyzetű gyerek 3 évesen óvodába léphessen. Az intézmény nyitottsága és együttműködő készsége magas szintű. Sikeres a partnerség építésben, különösen sokat tesz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Rendszeresen megtartjuk a gyermekek születésnapját, a családi és nemzeti ünnepeket, „Szülők – Nevelők” bálját rendezünk. Évvégén közös kirándulást szervezünk és évzáróval búcsúztatjuk a tanévet. Óvodánk pénzügyileg részben önálló, a könyvelést a Ságvári Óvoda Gazdasági Egység végzi, a költségvetéssel azonban önállóan rendelkezik. Ez az összeg a fenntartáshoz elegendő, de fejlesztésre csak a pályázatokból és alapítványi befizetésekből futja. Elsődleges partnereink a szülők, hiszen az ő elvárásaiknak kell megfelelnünk, ezért a kapcsolattartásnak sokféle formáját működtetjük az együttnevelés érdekében. Rendszeresen

31

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. tartunk: szülői értekezleteket, fogadóórát, munkadélutánt, családlátogatásokat, nyílt napot, nyílt hetet, Gálát. Kettő közeli iskola van környékünkön, melyekkel hosszú évek óta jó kapcsolatot tartunk, rendszeresen találkozunk. Fenntartónk az önkormányzat, közvetlen kapcsolat az Oktatási Irodán keresztül történik, amelyet igen szoros munkatevékenység jellemez, gondoskodását mindig érezzük. Óvodánkban báb munkaközösség működik, ez a csoport sokat tesz az esztétikai nevelés terén a gyermekekért. Rendszeres a tartásjavító torna és a néptánc a csoportokban. Az óvoda személyi feltételei Óvodavezető

1

Általános vezető helyettes

1

Óvodapedagógus

11

Óvodapedagógus végzettségűek összesen

13

Pedagógiai asszisztens

2

Pedagógiai munkát segítő, kinevezett dajkák száma

6

Óvodatitkár

1

KÖZALKALMAZOTTAK SZÁMA ÖSSZESEN

22

Fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott személyiséget, hiszen a pedagógus viselkedése példaértékű a

gyermekek

számára.

Alapvető

vezetői

feladatnak

tartjuk

a

jó

munkahelyi

légkör

megteremtését, a stressz helyzetek elkerülését, így biztosítva, hogy középpontban a gyermek álljon. Az itt dolgozó felnőttek ennek megfelelően tudnak érzelmi biztonságot nyújtani a gyermekeknek. Az óvoda nevelési programjában a dajkáknak is meghatározó szerepük van, a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal azonos nevelési elveket kell, hogy valljanak. Az ő továbbképzésük is ebben az irányban folyamatosan történik. Az óvoda reggel 5 óra 30 perctől, 16 óra 30 percig tart nyitva, ezen idő alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Télen a két ünnep között zárva tartunk, nyáron ügyeleti rendszerben működünk. Tárgyi feltételek Óvodánk a véleményezésre adott eszköznormához képest van, amivel jól el van látva, de vannak hiányosságok is. Egy csoportszoba átlagos berendezése:

32

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Bútorok: öt óvodás asztal, harminc szék, huszonöt fektető, beépített szekrény, játéktartó szekrények és polcok, babaszoba, térelválasztó paraván, öltöző szekrények, pohár- és törölköző tartó.

Textília: negyven takaró, hatvan törölköző, tizennyolc abrosz, sötétítő függönyök, nylon függönyök, három szőnyeg AV eszközök: mini HIFI torony, CD lemezek

Játék: nyolc baba, babakonyha, nagyméretű építőkocka, harminc doboz asztali játék, hét doboz társas játék, nyolc doboz kirakó játék, nyolc plüss állat, harmincöt autó, tizennégy közlekedési játék (repülő, vonat stb.), szerepjáték eszközei (fodrász, orvos, takarító, stb.), 20-25 szakkönyv, 70-80 mesekönyv, ezenkívül fonott bútorok, fonott és vessző kosarak a játék tároláshoz, játék hangszerek, ábrázolás eszközei, bábok fejdíszek

Testnevelés eszközei: bordásfalak, tornapadok, ugrózsámoly, tornaszekrény, Tini-Kondi fal, Body Roll, torna szőnyegek, habszivacs szőnyeg, labdák, medicin labdák, marok labdák, karikák, tornabotok, tornaszalagok, babzsákok, körkötél, ugráló kötél, tornapárnák, Mozgáskotta, tanuló biciklik.

Szemléltető eszközeink: Képek az anyanyelvi neveléshez, Világunk sorozat (ember, állat, növény, közlekedés), Játsszál okosan, érzékelő játékok, MINIMAT, kártya a matematikai neveléshez, hangkazetták, diavetítők, diapozitív vetítők, vetítővászon, írásvetítő, filmvetítő, 170 szakkönyv, 250 mesekönyv, TV-vel, videóval nem rendelkezünk, de nem is tartjuk fontosnak beszerzését, mivel a közvetlen kapcsolatot, az élményt tartjuk elsődlegesnek.

2.2. NEVELÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK Óvodánk nevelő intézmény, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatására és egyéni tempó által diktált fejlesztésre törekszik. A nevelés folyamán lehetővé tesszük, tudatosan tervezzük és szervezzük a nevelést elősegítő társas és szituatív nevelési helyzeteket, ezáltal segítve a 3 – 7 éves korú gyermekek kompetencia alapú nevelését, szociális életképességét, együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését. Együttműködés (kooperáció) tartalma: Társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt alakítása Érintkezés (kommunikáció) tartalma: Közmegegyezésen alapuló törekvések, amelyek a kooperáció előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják A nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, az óvodában a 3 – 7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítését foglalja magában. Tevékenységek által és tevékenységeken keresztül végezzük az óvodai nevelési célt:  a teljes gyermeki személyiségfejlesztést  az életre való felkészítést

33

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Ennek érdekében a nevelési feladat:  nevelési alaphelyzetek teremtése  a megismerés alapja a folyamatos érzékelés és tapasztalás  az életfeladatokra való orientálás a tevékenységeken keresztül Ezeket a feladatokat a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehet megvalósítani. Szükségletek szerepe a nevelési cél elérése érdekében Szükségletek kielégítése az érzelmi állapot pozitív irányultságát segíti, és az érzelmi nevelésben játszik elsődleges szerepet. Az érzelmi nevelés feladatai:  a szeretet és kötődés képességének fejlesztése  a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének fejlesztése  élménybefogadás képességének fejlesztése  az ösztönök és érzelem irányításának fejlesztése  az érzelmi zavarok tompítása és leépítése Az óvodapedagógus feladatai:  az egészséges óvodai környezet megteremtése  a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkör kialakítása  a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása  a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése  a családi körülményei, esetleges fizikai lemaradása, pszichoszomatikus problémái, fejődési rendellenességei miatt hátrányokkal küszködő gyerekek érzelmi támogatása, segítése A tevékenység szerepe a nevelési cél elérése érdekében A gyermek tevékenykedő lény, személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A tevékenység:  valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze  képesség felhasználás, képesség fejlesztés eszköze A nevelő hatás belső – tevékenység tartalmából eredő feltételei:  egyén számára érdekes, csoport számára hasznos  célkitűző és célmegvalósító tevékenység egységben legyen  tevékenység eredményessége biztosítva legyen  a tevékenység elégítse ki a gyermek akció szükségletét és oldja meg a közösség valamennyi feladatát Nevelő hatás pedagógiai feltételei:  előkészítés

34

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  szervezés  értékelés A gyermeknek meg kell adni a lehetőséget az önállóan választott, belső igényből fakadó tevékenységre. A tevékenység szervezésénél figyelembe kell venni a 3 – 7 éves korú gyermekek életkori sajátosságait:  tevékenységi vágy  kíváncsiság  utánzás  megismerési vágy  a figyelem fenntartásának idő intervalluma Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:  biztosítsa a minél változatosabb, többfajta tevékenység gyakorlásához  a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötlet)  tevékenységek

megszervezésében

támaszkodjon

a

gyermekek

tapasztalataira,

a

gyermekek aktuális élményvilágára  tapasztalatszerzések szervezésével biztosítsa a tevékenységre ösztönző élményt, és ezt használja fel minél komplexebb tevékenységformák kialakításánál A képességek szerepe a nevelési cél elérése érdekében Társadalom szempontjából hasznos képességek kifejlesztése és az egyéni képességek önmegvalósító törekvésének összehangolása fejlődés alapja. A pedagógus feladata a kettős cél közelítése egymáshoz. A tevékenységszervezés és képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A képességek sora számtalan, de osztályba sorolásuk lehetséges. A nevelés szempontjából fontos képesség osztályok: l. Kooperációs képességek 2. Kommunikációs képességek Ezek főleg a csoport, közösség és végül a társadalom szempontjából hasznos képességek, s mivel az életre készítünk fel, fontos ezeknek a képességeknek a fejlesztése. A tevékenységek képezik az alapját a képességfejlesztésnek. Meghatározott tevékenységre tesz alkalmassá tevékenységek által formálhatók, meghatározott tevékenységben nyilvánulnak meg. Bár a kommunikáció és a kooperáció ugyan nem tartalmazza az összes emberi képességet, de a tudatos emberi élet folyamatához elsőrendűen szükségesek. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:  folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességek kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit

35

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére  a kiemelkedő képességű és a részképességek fejlődésében elmaradt gyermekek részére egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást  minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni

2.3. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólag tőle függő folyamat, befolyásolják objektív és szubjektív feltételek. Objektív feltételek:  Az óvoda tágabb környezete, kertes házak, a Vértes és a Gerecse helység közelsége a természetben közvetlen tapasztaltszerzésre ad módot.  Az óvoda udvara, épülete – nagyságánál fogva – a hét csoport együtt működésének feltételeit teremti meg: a mindennapi testnevelés, az udvar adta lehetőségek kihasználása a heti ill. napirendben rögzítettek betartását követeli meg. Az udvar alkalmas közös játékra de kialakításánál fogva egyéni, elmélyült tevékenységre is.  Az épületben való közlekedés kialakítása a gyermek biztonságérzetét növeli.  A csoportszobák alkalmasak a közös és egyéni tevékenységek végzésére. Szubjektív feltételek: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése  Az

óvodapedagógus

nyitottsága

a

gyermeki

elképzelések,

saját

tapasztaltok

feldolgozására  A gyermeki aktivitás csak akkor tartható fenn, ha őt érdeklő tevékenységet biztosítunk számára Az óvodapedagógus modell szerepe: A gyermek számára a szeretett felnőtt viselkedéskultúrája mintaértékű, ezért fontos az óvodapedagógus példaadása. Azt kell figyelembe venni, hogy a gyermek érzelmi lény – tehát érzelmein keresztül lehet megközelíteni. Az óvodapedagógus főbb tulajdonságjegyei:  tolerancia  empátia  szociális érzékenység  tevékenykedő  harmonikus  gyermekszerető  nyitott

36

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A 3 – 7 éves korú gyermekek nevelésében az óvodában az óvónő mintegy átveszi az anya szerepét, melytől nem idegen a testi kontaktus, a megértő, elfogadó magatartás. A gyermeket olyannak szeresse amilyen! Óvónő és dajka együttműködése: Az egy csoportban lévő gyermekek nevelésében három fő vesz aktívan részt. A két óvodapedagógus és dajka együttműködése a gyermekek fejlődésének alapja. Fontos, hogy azonos elvárásokkal, nevelési elvekkel, pozitív attitűddel forduljanak az egyének felé. Az összehangolt munka feltétele a megfelelő tájékoztatás a nevelésről és az együttműködésről. Környezetben élők hatásai: Az óvodáról kialakított jó vélemény megőrzése, az eddig tapasztalt segítőkészség felhasználása a környezet szépítésében, kirándulások lebonyolításában, stb… A szülők felmerülő igényeinek a nevelőmunkába való beépítése.

2.4. A FEJLESZTÉS TARTALMA A tevékenységközpontú óvodai nevelésben négyes feladatrendszeren belül valósul meg a fejlesztés, amelyek szorosan összekapcsolódnak, átfedik egymást és egymásból építkeznek. A feladatrendszer elemei: 1.

Játék

2. Egészséges életmód alakítása 3. Érzelmi, erkölcsi és közösségi tevékenység 4. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés – tanulási tevékenység 5. Munkatevékenység 6. Szabadidős tevékenység Játék és tanulási tevékenység Ebben az életkorban a két tevékenység elképzelhetetlen egymás nélkül. A játék az alapvető tevékenysége a 3 – 7 éves korú gyermeknek, mert itt kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, ezáltal tanulva az életet. A játék tehát személyiségének

tükrözője,

fejlesztésének

legfőbb

eszköze,

melyben

komplex

nevelés

megvalósítása lehetséges. A játék a gyermek életében a legfontosabb tevékenység. Szempontok a játék tevékenységhez:  olyan

feltételek,

ötletek,

eszközök

biztosítása,

amely

a

gyermek

spontán

játéktevékenységét beindítja  napirend tervezésénél minél több időt töltsenek a gyermekek játékkal  az óvodapedagógus folyamatos megfigyeléssel, indirekt módon tegye a nevelés eszközévé a játékot

37

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  csak akkor kapcsolódjon a játéktevékenységbe, ha a gyermek igényli  a gyermek saját élményeit is vegyük figyelembe, építsünk rá  ne feledjük, hogy a játék a kommunikáció és kooperáció színtere Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:  nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése  a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása  ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához  egyéni élményeken túl, közös élményszerzési

lehetőségek

kihasználása a játék

fejlesztése érdekében  a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása  szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel A 3 – 7 éves korú gyermekek jellemző játékfajtái: Gyakorló játék – valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely örömet okoz. A játéknak ezen a fokán a gyerekek felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével ismerkednek. A sokszori ismétléssel, gyakorlással a különböző funkciók fejlődnek. Szerep játék – nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtja. A gyermekek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit és az ezekhez fűződő érzelmeit tükrözi. Fejleszti a gyermek önállóságát és kezdeményező készségét. Fontos

az együttműködési képesség

kialakításában. Barkácsolás – az élethelyzetek utánzásánál számos eszközre is szükség van. Alkalomadtán a gyermekek maguk is szívesen készítenek eszközöket, melyet felhasználnak a szerepjáték során. Dramatizálás, bábozás – az irodalmi élmények érzelmileg megragadják a gyermekek fantáziáját. Szívesen élik újra, akár saját maguk átköltése alapján is a meséket, és ezt társaiknak, akár szerepjáték,

vagy

bábelőadás

formájában

adják

elő.

Bábjáték

során

az

érzelmek

kifejezőkészsége is sokat fejlődik. Építő, konstruáló játék – a gyermekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem felhasználása konstruálásra ösztönzi. Az építés tapasztalat bizonyságot nyújt a gyermeknek saját képességeiről, növeli biztonságérzetét. Tanulási tevékenység A tanulás és játék teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Játék közben szinte észrevétlenül tanul, a tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, közben újabb és újabb felfedezéseket tesz – tehát tanul. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Szempontok:  egyszerre, egy időben kevesebb, de minőségben és használhatóságban több ismeret nyújtása

38

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  több érzékszervet igénylő tapasztalással és cselekedtetéssel biztosítjuk a fejlesztést  az egyoldalú intellektuális fejlesztés nem gyakorol mély hatást a gyermekre  a közvetlen környezet megismerése többoldalú tapasztalat-szerzéssel és érzékeléssel, többféle megközelítésben kell közvetíteni és átélni a gyermekkel  a gyermek belső motiváltságából kell építeni, ez az alapja a későbbi iskolai tanulásnak  a feladatok elvégzésével sikerélményhez kell juttatni, ezért egyéni feladat kiszabás módszerét kell előnyben részesíteni Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:  értelmi képességek differenciált fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)  a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése  lehetőséget

kell

kínálni

a

gyermek

számára,

olyan

szituációk

átélésére,

ahol

megismerhetik a felfedezés és a kutatás örömét  a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása  a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése  olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét megismerheti Egészséges életmód alakítása Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata, a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásainak megismertetése és kialakítása a mentálhigiénés, szociális és testi nevelés eszközeivel. Ennek három alap feltétele:  testi,  lelki  szociális jólét együttes megléte. Egészségnevelési elveik: Az egészségvédelem, mint általános nevelési elv, átfogja az óvodai nevelés minden mozzanatát. Ebből következik, hogy óvodai nevelésünk egyik alapfeladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az egészséges életstílus kialakításának alapfeltétele a testi és lelki önismeret. Az egészséges életmód kialakításának feltételei:  tárgyi feltételek folyamatos bővítése  személyi feltételek megléte, a pedagógus minta a gyerekek előtt Az egészséges életmód kialakításának célja:

39


 a gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása  elősegíteni a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést  támogatni a környezethez történő alkalmazkodást  megoldási stratégiákat kínálni a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben  pozitív hatást gyakorolni a személyiséget érő változásokra Az egészséges életmód kialakításának elve: a.) A gyermek egészséges lesz testileg, ha  Életmódja egészséges, 

Sokat, kedvére mozoghat,



Edzett, motorikusan fejlett,

b.) Egészséges lesz lelkileg, ha  Bízik önmagában, 

Elfogad másokat,



Tudja, hogy segíteni jó,



Képes szeretetre,



Vállalja cselekedeteit,



Érzelmileg kötődik szülőföldjéhez, nemzetéhez,

c.) Egészséges lesz szellemileg, ha  Kezdeményező, tevékeny, 

Óvja, védi környezetét,



Könnyen kommunikál,



Gondolatait mások számára érthetően fogalmazza meg,



Szívesen, gazdag szókinccsel beszél anyanyelvén



Önálló véleménye van,



Eligazodik a világ dolgaiban,

Az óvodapedagógus feladatai az egészség nevelés területén:  a gyermekek testi épségének védelme  az egészség védelme, fejlesztése  egészséggondozás  rendszeres szűrővizsgálatok (orvos, védőnő, stb.) biztosítása  tartósan beteg (hibás testtartás, asztma, stb.) gyermekek megfelelő korrektív mozgáshoz juttatása  egészséges táplálkozás biztosítása  az életkornak megfelelő alvás- pihenés igényének kielégítése  elegendő mozgáslehetőség és játéklehetőség biztosítása

40

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  rendszeres testedzés  szociális biztonság fenntartása  rugalmas, biztonságot nyújtó napirend kialakítása  értelmi, érzelmi fejlesztés  a világ tevékeny megismerésének elősegítése  alapvető közlekedési szabályok megismertetése, balesetvédelem

Az egészséges életmódra nevelés helyszínei:  Csoportszoba  Óvoda udvara  tornaterem  só-szoba  közeli kiserdő  városrészünk családi házas övezete  Csákányos-pusztai erdei óvoda

Érzelmi, erkölcsi és közösségi tevékenységek A kommunikációs és kooperációs képesség kifejlesztése társas és közösségi tevékenységekkel lehetséges. Állandó gyakorlás folyamán a társadalmi gyakorlatra való felkészítést, az életre való nevelést szolgálja. A tulajdonságok, képességek, készségek, szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a közösség egyéniségekből áll. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet tudjuk kihozni az egyéniségekből, ezzel is gazdagítva a közösséget. Érzelmi, erkölcsi és közösségi tevékenységek szempontjai:  a társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja  a közösségi érzés, a közösségi tudat és magatartás, mások megbecsülése közös szokások kialakítása, hagyományok tiszteletben tartása befolyásolják a gyermek cselekedeteit  nyílt légkör, szeretetteljes irányítás segíti a közösség önállóságát, tenni akarását, döntési képességét  harmonikus kapcsolatot kell kialakítani a csoportban dolgozó felnőttek és gyermekek között  fontos az óvodában dolgozó felnőttek között is a kiegyensúlyozott kapcsolat és nevelési elvek azonossága  ne a fegyelmezés legyen az eszköz, hanem a tevékenység által megkövetelt fegyelem  az óvodapedagógus és a gyermek partneri viszonyban legyen

41

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  tanulják meg a konfliktus kezelés módját, a toleranciát  a beszoktatás időpontját ne határozza meg az óvodapedagógus – az egyén igényei szerint ismerhesse meg a szokásrendszert  a szülők igényeit figyelembe kell venni, legyen nyitott az óvoda  a mindennapok során legyen jellemző a társadalmi toleranciára, a másság elfogadására való nevelés Az óvodapedagógus feladati a társas és közösségi tevékenységekkel kapcsolatban:  biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre  a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban  a gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, az együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása  konfliktusok kezelése  a csoportért a társakért érzett felelősség érzet kialakítása  a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása  arra nevelni a gyermeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik irányában  a kisebbségi hagyományok, kulturális értékek elfogadására neveljen Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem választható szét a játék és munkatevékenység. Munkavégzéssel a gyermek értékteremtő együttműködési képességeit fejlesztjük. A munka irányításának, szervezésének szempontjai:  olyan munkalehetőségek biztosítása, amely a gyermek számára nem megterhelő  a gyermek önkéntességét, aktivitását, nyitottságát, érdeklődését, megismerési vágyát használjuk ki  óvodai munkafajták:  önkiszolgálás  naposság  saját testével kapcsolatos feladatok  csoport érdekében végzett munka  kerti munka  a munkafajták legyenek folyamatosan végzett tevékenységek  a gyermekeknek biztosítsuk a teljes önállóságot  tanítsuk meg a gyermekeknek a munkát megszervezni  igényeljék környeztükben létrehozásában

42

a

tisztaságot

és

a

rendet,

segédkezzenek

ennek

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  az élősarok gondozása (növények, állatok) önként vállalt feladat legyen  a kerti munka értékteremtő képességét tudatosítsuk

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:  minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, ill. a társai érdekében végzett munkatevékenységet  folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket  a munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják azokat  adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljes összhangban  arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma, hogy a lehetőségek között a gyermekek szabadon válasszák meg tevékenységüket, ezáltal fejlesztve döntési és választási képességüket, melyek segítik a későbbiekben és az iskolában is szabadidejük hasznos eltöltését. A szabadidős tevékenység megszervezésének szempontjai:  sokféle tevékenységi forma felkínálásával a választási lehetőség megadása  játszóház szervezése délutáni időszakban  az udvar adta lehetőségeit megszervezéséhez

használjuk

fel

a

gyermek

saját

tevékenységének

 a szabadidős tevékenység az azonos érdeklődésű gyermekeket közelebb hozza egymáshoz, így óvodán belüli barátságok is kialakulhatnak, amelyet az épületben is támogatni kell Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében:  keresse a lehetőségeket arra, hogyan biztosíthat nagyobb mozgást – és tevékenységi teret a gyermekeknek  választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatásokat  egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését  pihenőidőben és délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére

43


2.5. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE A komplex foglalkozások lényege:  komplex rendszereket, folyamatokat értelmezünk óvodás gyermek szintjén  a foglalkozásokat problematikusság és egy – egy vezető szempont megléte jellemzi  a foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket

2.5.1. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK ANYANYELV Az anyanyelv:  a szociális kapcsolatok  emberek közötti kommunikáció  gondolkodás kifejezésének eszköze Az anyanyelv fejlesztésének szempontjai  az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van  a beszéd fejlettsége befolyásolja a gyermek önbizalmát, szociális kapcsolatainak alakítását, gondolkodásának fejlettségét  fel kell mérni az egyének beszédfejlettségét  a fejlesztés csak élményekhez kapcsolódva, tapasztalat szerzések sorának biztosításával lehetséges  a tevékenységekkel gazdag óvodai élet beszédre ösztönöz  az óvodapedagógus beszédkultúrája példa értékű, de gyermeki szinten érthető szókincs használata kötelező  a kérdéseket meg kell válaszolni  mindig tapintattal kell javítani Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:  beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása  a beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak, meg mondják el élményeiket  lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására  képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni  a gyermekek szókincsének folyamatos bővítése  a beszédszínvonal emelése, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni  beszédmegértés fejlesztése

44

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  beszédtechnika fejlesztése  a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása  a beszédhibák megfelelő módszerrel való korrigálása, esetenként szakember segítségével A 6 –7 éves gyermek átlagos anyanyelvi fejlettsége: A készség fokára eljutottak, biztonságérzettel beszélnek. Rendelkeznek azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetükben a valósághű, biztonságos tájékozódásukat, és lehetővé tesz gondolataik érthető kifejezését. Ismerik a szavak jelentését, a környezetükben használatos nyelvi formákat megfelelően alkalmazzák. Helyesen, folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezik ki magukat. Tudnak egyszerűbb történeteket, elbeszéléseket, meserészeket

–

kötőszavak halmozás nélkül – elmondani. A gyermekek többsége minden magán – és mássalhangzót tisztán

ejt

ki.

Beszédjük

tagoltása,

hangsúlyozása,

hanglejtése

megfelel

nyelvünk

követelményeinek.

MATEMATIKA Sajátos szerepe van a matematikának a komplex nevelés rendszerében, mivel sajátos műveleti gondolkodást követel meg, ezáltal az óvodás korú gyermek speciális és tudatos fejlesztése segíti a matematikai alapfogalmak kialakításának lehetőségét. Életkori sajátosságainál fogva, olyan formákat kell keresnünk, amely ezt a fejlesztést lehetővé teszi.  utánzásos, minta-modellkövető  spontán játékos tapasztalatszerzés  óvodapedagógus által irányított, megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés  gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás  gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázat  az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozások A matematikai nevelés szervezésének szempontjai: -

a nevelés két szakaszban történik

I.szakasz: Bevezetés a matematikába, a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése

II.szakasz Intenzív fejlesztés: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése  a matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel, mert a környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyi, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők  a játékban szerzett rögzíthetjük

45

tapasztalatokat,

benyomásokat

szervezett

tevékenységgel

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  a gyermeki tudásvágyat használjuk ki a matematikai nevelés magasabb szintre emelésénél Az óvodapedagógus feladatai matematikai nevelés terén:  olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését  komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire  a matematikai képességek fejlesztését játékba építetten szükséges megvalósítani  a játékszituációkban adódó lehetőségeket mindig ki kell használni ismeretközlésre A 6 – 7 éves korra jellemző átlagos matematikai neveltségi szint: Képesek jól ismert (de meg nem nevezett) tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés

kiegészítésére,

saját

szempontú

válogatás,

sorba

rendezés

végzésére.

Összehasonlításukat szóban is kifejezik, és mások megállapításának igazságát megítélik. Értik és helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat. Képesek önállóan különböző mennyiségek összehasonlítására, ill. összemérésére. Elő tudnak állítani ugyanannyit, többet, kevesebbet.

Tárgyakat

tudnak

számlálni

legalább

10-ig,

azonosítani

tudnak

különféle

helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, térbeli alakzatokat. Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből színben és nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. Ismerik a tükör tulajdonságait. A téri és síkbeli tájékozódásban ismerik az alapvető névutók jelentését és azt a gyakorlatban is képesek alkalmazni.

2.5.2. A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK TERMÉSZET, TÁRSADALOM, EMBER „ A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és hogyan használja fel erőit saját hasznára.” /Szent-Györgyi Albert/ A kisgyermek környezetéről szerzett tapasztalatait óvodába lépéskor otthoni környezetéből hozza. A családi nevelésnek alapozó, döntő és a fejlődés folyamán a személyiség jellemzőinek kialakulásában, meghatározásában elsődleges szerepe marad. Az óvodai nevelés feladata gazdag tevékenységrendszerbe ágyazott tapasztalatszerzés,

46

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. természetes élethelyzetben, tudatosan, tervszerűen A környezet megismerésének négy területét különböztetjük meg:

megszervezve.

1. társadalmi és természeti környezet megismerése 2. környezetalakítás 3. környezetvédelem 4. környezettudatosság E területek a gyermekek tapasztalatszerzésének irányításától elválaszthatatlanok, komplexen kezelendők. Környezetvédelem, Környezettudatosság

Mindezek tükrében: a környezettudatos magatartás kialakításának létjogosultsága van az óvoda intézményrendszerében. A gyermekek gondolkodásának, felfogásának megalapozása, rajtuk keresztül a szülők szemléletmódjának alakításában. Ezért gondoljuk, hogy az óvodai környezettudatos magatartás kialakítása: apró lépés az óvodásnak, de nagy lépés a világnak. Az életünk minőségét, valamint egészségünket alapvetően befolyásolja és meghatározza a bennünket körülölelő természeti és társadalmi környezet minősége, állapota. A XXI. sz. társadalmi és globális problémái ismertek, az ember lakóhelye, környezete nem előnyére változott. A környezetben visszafordíthatatlan, legtöbb esetben kedvezőtlen változások indultak el – klímaváltozás, élőhelyek eltűnése, fajok kihalása. Az életminőség javításában, az egészség megőrzésében fontos szerepet játszik a közösségi identitás, kohézió. Közösség és egyén, szoros kötődésben élnek. Az egyéni értékek, beállítódások, normák módosítása és az ehhez szükséges aktivitások a közösség támogatása nélkül nem képzelhető el. CÉLUNK:  A környező világ közös megismertetése, a lakóhely iránti érzelmi kötődés kialakítása.  Az életkoruknak megfelelő, sokoldalú tapasztalatszerzés birtokában biztonságosan tájékozódjanak közeli (esetleg távolabbi) környezetükben is.  A természeti és épített környezet megismertetésével, sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása. Az ott szerzett tapasztalatok feldolgozása játékaik és tevékenységeik során.  Természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása.

47

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Környezetvédelmi szemlélet megalapozása.  A matematikai tartalmak tapasztalása komplexen épüljön be a környezet megismerésére való nevelésbe. 

Balesetmentes közlekedés szabályainak megalapozása. Ismerje és tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. A közlekedésre nevelés feladatai: olyan képesség birtokába juttatni a gyermeket, hogy általa előkészítsük az önálló gyalogos közlekedést.

Az óvodapedagógusok feladatai:  Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, érzelmeire, megismerési vágyára építjük, illetve tapasztalataira támaszkodunk.  A meglevő ismereteket elmélyítjük, rendszerezzük.  Változatos tevékenységeket biztosítunk a felfedezésre, megismerésre.  Témaválasztásnál figyelembe vesszük lakóhelyünk sajátosságait.  Az ok-okozati összefüggéseket megláttatjuk.  Megtanítjuk felfedezni környezetünk lakóhelyünket, értékeinket.

szépségét,

harmóniáját.

Megismertetjük

 Környezetük alakításába, ápolásába a gyermekeket is tevékenyen bevonjuk.  Megismertetjük a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.  A környezetbarát szokásokat megalapozzuk (takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, illetve hulladékkezelés, szelektálás.  Változatos tevékenységeken keresztül megtapasztaltatjuk a napszakok, évszakok változását, a természet szépségét és állandó körforgását.  Megismertetjük a hazai táj szépségét, a természetvédelem fontosságát; ezzel is alapozzuk szülőföldünk szeretetét.  A gyermekek mindennapjait, cselekedeteit hassa át a környezettudatos magatartás, amit az óvodában dolgozó és a gyermekeket körülvevő többi felnőttől is megkövetelünk.  Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.  Ünnepek és hagyományőrzés formájában közvetítjük az egyetemes nemzeti kultúra értékeit.  Látogatásokat szervezünk különböző munkahelyekre (tűzoltóság, kereskedelem, egészségügy, parkgondozás vagy egyéb szülői munkahely).

rendőrség,

 A helyes közlekedés szabályait megismertetjük és gyakoroltatjuk.  Szem előtt tartjuk a közlekedésre nevelés fontos szempontjait, a helyes viselkedést közlekedési morál megalapozását (udvariasság, idős emberek megsegítése stb.).  A Zöld Óvoda kritériumrendszerének ismerete és betartása.  Növények, nyújtunk.

állatok

fejlődéséről,

gondozásáról,

 Sétákat, kisebb túrákat, kirándulásokat szervezünk.

48

védelméről,

hasznáról

ismereteket

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Erdei óvoda programokban az élővilág, életközösségek megismertetésére motiválunk, észrevetetjük a legapróbb növényt, rovart, meghallatjuk a madarak hangját, más állatok neszeit.  A Madárbarát Óvoda ismertetése. Ennek keretében óvjuk és védjük az óvodakert madarait.  Gyűjtetjük a természet kincseit (kavicsok, magok, levelek, fakérgek, csigaházak, tollak, kőzetdarabok, stb.), amelyeket közös programok keretében feldolgozunk.  Megtanítjuk a gyermekekkel testrészeiket megnevezni. Gyakoroljuk a tisztálkodást, érzékszerveik nevét, funkcióit és annak védelmét.  Tapasztalatot gyűjtünk az orvos, a védőnő, a betegellátás feladatairól, gyógyszerek használatáról,balesetvédelemről. A 6 –7 éves korra jellemző ismeretek a természet, társadalom, ember témaköréből A gyermekek sok tapasztalatot szereztek az őket körülvevő világról és a maguk szintjén feldolgozták azt, így biztonsággal tájékozódnak és igazodnak el környezetükben iskolába lépéskor. A természet és környezetük szeretetének csírái megjelennek, és felelősséget éreznek, megóvásuk szempontjából képesek mások véleményét, érzéseit, gondolatait tiszteletben tartani. Képesek önálló véleménynyilvánításra.

MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK A művészet szeretete már kisgyermekkorban elkezdődhet. Az esztétikum nagyon korai gyermekkortól hat. Meg kell ismertetni a gyermekeket a világ szépségeivel. Nagyon fontos az esztétikai nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból egyéni szűrőn keresztül.

Mindez azt jelenti, hogy a

művészeti nevelés mindenekelőtt egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. A művészeti nevelés szempontjai:  az oldott légkör, a nagy mozgás – és szabadságtér, a megfelelő eszközök biztosítása a gyermeki kreativitás fejlesztését segíti elő  annak biztosítása, hogy a gyermekek élményeiket, gondolataikat, érzéseiket, ötleteiket művészeti tevékenységekben kifejezésre juttathassák  minél több eszközzel megismertetni a gyermekeket és biztosítani, hogy önállóan bármikor tevékenykedjenek velünk  az óvodapedagógus jó ízlése és művészet szeretete példaértékű a gyermekek számára

49

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. MESE VERS, DRAMATIZÁLÁS, BÁBOZÁS A mindennapi mesélés és verselés nagyon fontos a 3 – 7 éves korú gyermekek számára. Az elalvás előtti mesélés, vagy a gyermekek által kezdeményezett mese – vers mondás beépül a napi tevékenységek sorába fontos, hogy az óvodapedagógus rendelkezzen a tevékenységekhez, alkalmakhoz kapcsolódó mese és versanyaggal teremtsük meg a lehetőségét eszközökkel és hellyel, hogy a gyermekek az általuk kedvelt meséket, verseket dramatizálva, vagy bábozva megjeleníthessék. A hiányzó eszközöket közös munkával készítsék el. A 6 – 7 éves korra jellemző jegyek: A gyermekek beépítik a mondókákat, verseket a játékukba. Az új vers, mese ismétlését kérik és szívesen élik újra a történeteket. Maguk is segítenek a mesemondás – hallgatás feltételeinek a megteremtésénél. A mesében hallott érdekes szólásokat, furcsa vagy széphangzású neveket megjegyzik és használják. A mesei motívumok bábozása, dramatizálása rajzolása kedvelt időtöltésük közé tartozik. Képzeletüket, fantáziájukat megmozgatja a mese, az egyszerű történeteket tovább tudják építeni, ők maguk is kitalálnak rövid meséket . RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. Feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a sokrétű, zavartalan tevékenység külső feltételeit. A gyermekek számra álljon rendelkezésre megszokott helyen mindenféle anyag és eszköz, hogy fantáziájuknak megfelelően alkothassanak.

Nagyon

összehangolása

a

célszerű

rendre

való

a

vizuális

szoktatás

tevékenységek

szempontjából.

és

Az

a

munkatevékenységek

évszakok,

az

ünnepek,

a

tapasztalatszerzések kitűnő pedagógiai alapot adnak a tevékenységek megszervezéséhez, mert a gyermekek számra érzelmi alapot nyújtanak. A gyermekek önálló tevékenységét bátorítással, dicsérettel segítjük, ne segítjük, ne szegjük kedvét az egyéni látásmódjának megvalósításában. Kérjük segítségüket a barkácsoláshoz szükséges eszközök gyűjtésében. Játszóház szervezésével választás lehetőségét biztosítjuk. A 6 – 7 éves korra jellemző jegyek: Bátrak,

ötletesek

egyensúlyának

téralakításban,

megteremtésében.

nyitott

és

zárt

Képkialakításaikban

terek már

létrehozásában, jelezni

tudják

építmények az

alapvető

térviszonyokat. Élményeik, elképzeléseik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit (festés, vágás, ragasztás, varrás, stb…). színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket, de már a színárnyalatokkal is tisztában vannak. Formaábrázolásuk változatos, képesek jellemző jegyek megjelenítésére. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák. A valóság realista ábrázolására való törekvés a jellemző, amelyben megjelennek a cselekvések, a másolás, a kompozíció. Szívesen készítenek díszítő elemeket. A sokféle változatos technika alkalmazásával kialakul a szem- és a kéz koordináció és a fejlett finommozgás, amely a problémamentes írás elsajátításához szükséges és szinte ezzel egyidőben éri el kellő fejlettségét a szándékos figyelem és a feladattudat.

50

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. ÉNEK – ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az eddig kialakult gyakorlatot tovább kell folytatni, hiszen a gyermekdalok és mondókák magyar hagyományai, a Kodály módszer világhírű. Napközben bármikor adódhat alkalom az éneklésre, mondókázásra, körjátékok játszására, mert ezeket a gyermekek szívesen kezdeményezik. Az óvodapedagógusnak olyan időpontot kell választania az ének kezdeményezésére, amely a játék menetét nem zavarja. A közös éneklés élménye a Forrai Katalin által kidolgozott útmutatás alapján a gyermekek ének – zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományok éltetése, és színvonal megtartása biztosított, melyet óvodánkban néptánc tanításával is bővítünk. 6 – 7 éves korra jellemző jegyek:  ismer kb. 10-15 mondókat, 20-25 oktáv hangterjedelmet meg nem haladó hangkészletű népi gyermek játékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt.  a mondókáknak és daloknak kb. a felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban, érthető szövegmondással, tagoltan, a magyar beszéd ritmusának és hanglejtésének ill. a dal karakterének megfelelően tisztán tudja a játék közben énekelni illetve mondani.  általában szívesen és kezdeményezésekben

örömmel

vesz

részt

mondókás

és

énekes

játékokban,

 ismeri a zenei fogalompárokat és jelentésüket: képes a mondókákat és dalokat pedagógusi segítséggel, magasabb és mélyebb kezdőhanggal, különböző tempóban és hangerővel megszólaltatni, jellegzetes dallamfordulatok irányát kézmozgással kifejezni.  tudja az egyszerű szerkezetű ritmusok és mondókák illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívum hangsúlyokat pl. járással, tapssal kifejezni, hangoztatni.  felismeri a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteiről  felismeri a szűkebb és tágabb környezetünk hangjelenségeit és képes azokat egymástól megkülönböztetni.  képes rövid – négylüktetésnyi (kétütemes) – szöveges ritmus-, illetve dallam motívumokat  bemutatás után megismételni, visszahangozni;  képes mondókát és egyszerű dalt folyamatos ismétlés közben magában és hangosan is mondani, illetve énekelni és jelre azokat cserélgetni- dallambújtatás.  képes oldott zenei légkörben a dalok és mondókák összetevőit önállóan variálni (szöveg, dallam, ritmus, játék) egyes elemekhez új összetevőket kitalálni – dallamot, szöveget, ritmust improvizálni.  képes rövid, élményt adó, elő zenei előadásokat: énekelt, hangszeren játszott dalokat, zenedarabokat figyelemmel és türelemmel végighallgatni.  megfelelő értelmi fejlettség (érzékelés, észlelés, képzelet, emlékezet, gondolkodás, beszéd)  a figyelem koncentrálásának kellő tartóssága  az alkotó tevékenység bizonyos szintje;  a korhoz mért tájékozottság, ismeretanyag sokszinűsége  a környezeti világ megismerésére irányuló érdeklődés;  az érzelmek es az akarat szükséges fegyelmezése a feladatok teljesítésében;

51

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  a szociális fejlettség olyan foka, amely lehetővé teszi a tarsakkal való együtt működésre;  a személyiség stabilitása es önállósága az önszabályozás elemi szintjen;  bizonyos testi fejlettség, mozgás koordináció Gyermektánc

alkalmával

a

mozgáskoordináció,

a

figyelem

–

emlékezet

megosztását

gyakorolhatják a gyerekek a vizuális és a verbális ingerek kölcsönhatásával egyidejűleg végzett tevékenykedéssel. Óvodáskor végére a gyerekek un. kimeneti mozgáskultúrája – térforma és táncmozdulatok terén is az egyenletesség dominál:  záró lépések és variációi (szimmetrikus ismétléssel) – hangsúlyos dobbantással  csárdáslépés  forgás a test tengelye körül egyedül és párosával (váltott kézzel is)  szökellések, ugrások Ezeket a táncmotívumokat tudják egyöntetűen, esztétikusan, arányosan kialakítani, a játékos mozdulatok legyenek ritmikusak. Térformák tekintetében is a változatosság legyen a fő szempont: páros körök ellentétes irányú mozgással, kapuzások, vonulások irányváltással, tágulószűkülő kör, csillagforma, oszlopforma. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: Az óvoda pedagógusainak elsődleges szerepe abban rejlik, hogy felkelti a gyerekek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, zenei élményhez juttatja őket, ezáltal megszeretteti a gyerekekkel az éneklést. A zenei nevelés elsődlegesen az érzelmekre hat (pl. az ölbeli játékok; párválasztók;) ami ha kell, lenyugtat, csendesít, de ha kell, akkor lelkesít, lendületet is adhat a gyerekek számára. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy a zenei nevelés kiválóan fejleszti a kognitív képességeket is, mivel a sajátos ”tananyaga” sok más részterületre is fejlesztő hatással bír, komplexitása révén.  Úgy alakítsa a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak  Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermekei fantáziának  Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására  Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását  Adjon lehetőséget a gyermekeknek megvalósíthassák elképzeléseiket

arra,

hogy

minél

több

élményt

átélve

 A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére

52


2.5.3. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK Az óvodai nevelés lényeges eleme a 3 – 7 éves korú gyermek testi fejlesztése. Az egészséges testi fejlődés nem képzelhető el mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásfejlődés és a szellemi fejlődés szoros kapcsolatban áll egymással, ezért minden lehetőséget fel kell használni a mozgás fejlesztéséhez. Cél:  A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában  Mozgás megszerettetése  Az egészséges életmód szokásainak megalapozása  A gyermek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének kialakítása  Megfelelő terhelés biztosítása változatos mozgásformák alkalmazásával  Tornaszerek, eszközök segítségével mindennapos mozgás a gyerekek számára a szabadban és a tornaszobában egyaránt  Egyéni mozgásfejlesztés lehetőségeinek mozgásterápia, ovifoci, stb.)

kiaknázása

(uszoda,

néptánc,

balett,

 A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése.  A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése gyakorlási lehetőség biztosításával.  A testi képességek- fizikai erőnlét- fejlesztése. Az óvodapedagógusok feladatai:  törekedjen a gyermekek megszerettetésére,

természetes

mozgáskedvének

megőrzésére,

a

mozgás

 bővítse a mozgástapasztalatokat, alakítsa a mozgáskészséget,  rendszeres mozgással segítse elő az egészséges életvitel kialakítását,  fejlessze a testi képességeket, fizikai erőnlétet (koordinációt, koncentrációt),  a mozgáson keresztül fejlessze a gyermek értelmi struktúráit, szociális képességeit,  szervezzen minél több csoportszobai-és udvari mozgásos játékot,  alakítsa a mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolódó szókészletet,  utasításait egyszerű felszólító módban adja,  biztosítson változatos és megfelelő számú eszközt,  éljen a környezeti és tárgyi feltételek adta lehetőségekkel (tornaszoba, különböző tornaszerek, eszközök, udvar, udvari fajátékok.)  lehetőség szerint a mozgást, a mozgásos játékokat a szabadban szervezze,

53

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  a testnevelési foglalkozások végén biztosítsa a szabad játék lehetőségét a meglévő tornaszerekkel, tornaeszközökkel,  csoportszobai játékidőben is biztosítsa a mozgás lehetőségét, a meglévő tornaszobai eszközökkel, az erre kialakított helyen,  törekedjen arra, hogy a lehető legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak a gyerekek a gyakorlatok elvégzése közben,  gondoskodjon a tornaszerek balesetmentes elrendezéséről, használatáról,  biztosítson lehetőséget, optimális gyakorlási időt, helyet, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásformákat,  helytelen kivitelezést a pozitív minta kiemelésével javítson,  törekedjen a gyakorlatok, mozgásformák esztétikus bemutatására, bemutattatására,  építsen a gyermekek meglévő mozgástapasztalatára, játékos kedvére a különböző mozgásos játékok tervezése során. MINDENNAPI TESTNEVELÉS A mindennapi testnevelés objektív feltételei:  megfelelő hely biztosítása  az udvar a változatos mozgások lehetőségét biztosítsa  a testnevelés eszközei biztonságosak, esztétikusak és könnyen tisztántarthatóak legyenek  a testnevelés szolgálja a társas kapcsolatok megerősítését A mindennapi testnevelés szubjektív feltételei:  az óvodapedagógus pozitív viszonya, példaértékű viselkedése segíti a mindennapi testnevelés eredményességét  a gyermekek utánzási hajlamát kihasználva legyen örömforrás a csoport számára a testnevelés  az óvodapedagógus heti összeállítása a testnevelési játékok, egy – egy mozgáscsoport gyakorlása, testnevelés foglalkozás tartása, változatos élményt jelentsen a gyermekek számára A mozgásfejlesztés feladatai:  legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni  sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által  folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása, egyensúly érzéke  a kéz finommozgásainak fejlesztéséhez nyújtsunk változatos lehetőségeket  segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés szervezésében:  legfontosabb feladat, hogy mindennap adjon lehetőséget a gyermekeknek, minél hosszabban tartózkodjanak a szabad levegőn

54

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  biztosítsa a gyermekeknek a szabad mozgásgyakorlásnak a feltételeit  adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz  változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára A 6 – 7 éves korra jellemző jegyek: A nagymozgás egyre koordináltabb, egyre precízebb – térpercepciója fejlett. Az egyre finomabb, apró mozdulatok elvégzésével is a nagymozgás tökéletesítését fejleszti. Képes leredukálni mozdulatait. Izomzatát ugrásoknál megfelelően használja. A kézi szerekkel való gyakorlásnál erősödik a kéz fogóizma. Képes szem – kéz koordinációs feladatok elvégzésére. Alaklátása fejlett – képes kijelölt vonalon, vagy pontok összekötésével mozogni.

2.6. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI A hétköznapok egymásutániságában szükség van arra, hogy az ünnepekkel színesebbé tegyük életünket. Az ünnepek jó alkalmat adnak a szülőkkel való együttműködésre, sajátos arculat kialakítására, a társas kapcsolatok elmélyítésére és a hagyományok ápolására. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetősége a nevelésnek, mert az előkészület rengeteg tevékenységi lehetőségre kínál alkalmat; az esztétikai élmények a gyermekek látásmódját fejlesztik, az érzelmi kötődést szorosabbra fogja és a közösségi érzések széles skáláját érinti. Az ünnepre való készülődés során a kommunikáció és a kooperáció kerül előtérbe, ezért fontos, hogy az óvodai életben az ünnepek megtartása, a hagyományok ápolása ne sikkadjon el.

Óvodánkban a következő ünnepeket tartjuk meg: Mikulás -

december hónapban-csoportban és óvodai szinten

Karácsony -

óvodai szinten

Farsang -

február hónapban csoportonként

Március 15.-

óvodai szintű ünnep

Húsvét -

csoportonként

Anyák napja -

május hónapban csoportok bensőséges ünnepe

Nyári kerti parti -

június hónapban óvoda szintű, közös, vidám rendezvény, szülőkkel

Nemzeti összetartozás Napja – 06.04. óvodai szintű NÉPHAGYOMÁNYOK:  Márton nap november 11.  02.02. Medve nap

55

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. JELES NAPOK:  Zenei világnap október 1.  Állatok világnapja október 4.  Magyar Kultúra napja  Víz világnapja március 22.  Föld világnapja április 22.  Tánc világnapja április 22.  Madarak és Fák napja május 10.  Környezetvédelmi világnap június 5. Az óvodapedagógus feladatai az ünnepek megszervezésében:  az előkészület sokrétű tevékenységét az érzelmi nevelés feladataival szője át  az ünnepek hangulatát külső körülmények megteremtésével is emelje  az ünnepek, a felnőttek és a gyermekek aktív együttműködése nyomán váljon emlékezetessé  a gyermeki önállóságot, az önként vállalt szerepet hagyjuk érvényesülni az ünnepeknél is

2.7. A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI A nevelés tervezése A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Alapvetően fontos az egész nevelési folyamat tudatos átgondolása, még akkor is, ha építünk a gyermek egyéni tapasztalataira, mert a fejlődés dinamikája egyes gyermekeknél más – és más ütemben valósul meg. A nevelés és a tanulás nem különül el, hiszen a tanulás a nevelés része. A tervezés szempontjai:  Mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységeket  A fejlesztést hosszú távon kell átgondolni, de tervezni egy hétre célszerű, mert így a gyermek egyéni élményeire és ötleteire, valamint a külső tényezők változására jobban tudunk építeni  A fejlesztés sikeressége érdekében a gyermekek folyamatos megfigyelése, az egyéni élmények meghallgatása, a közös tapasztalatszerzések, a tervezés előkészítő folyamatához tartozik  Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés – tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges megtervezni  Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos az ismeretközlésnél  Fontos tényező: az egyéni megfigyelések, amely az egyén fejlődését tükrözi, határozza meg a fejlesztést  Az egyéni felmérésre ajánlott aktometria, szociometria készítése és értékelése

56

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A DIFER MÉRÉS bevezetése Csoportszervezés szempontjai:  Függ a beiratkozók létszámától  Az óvoda nagyságánál fogva, osztott, részben osztott és vegyes életkorú csoport létrehozható, és mindhárom szervezeti formában megvalósítható a tevékenységközpontú óvodai nevelési program, mert nem a gyermek életkora, hanem a fejlettségi szintje a meghatározó. A fejlesztés módszerei  Egyénre szabott, differenciált  Cselekvés közben aktív együttműködés  A problémák megélése és azok megoldása A fejlesztés kerete:  Döntési helyzetek sokoldalú tapasztalatszerzés közben, melyek:  Önálló és irányított tapasztalatszerzés}  Komplex foglalkozások rendszerében} valósul meg A komplex foglalkozások lehetnek kötetlen kezdeményezése és adott szituációban kötött foglalkozások A nevelés időkeretei  A napirend és a hetirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. Óvodánkban a napirend folyamatos és rugalmas. A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozását biztosítja, segíti a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását. A szabad levegőn való tartózkodás és a gondozási teendők ellátása beilleszthető a játéktevékenység egész napos folyamatába, mert a legtöbb időt a játék tölti ki.  Általános időkeret óvodánk 11 órás nyitva tartását figyelembe véve:  Játék, szabadidős tevékenység

7 óra

 Étkezés, pihenés

2,5 óra

 Öltözködés, tisztálkodási tevékenységek

1 óra

 Komplex foglakozások

0,5 óra

 A napirendben az egyes tevékenységre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, váratlan események hatására.  A hetirend összeállításánál mobilnak kell lenni, mindig figyelembe kell venni a gyermeki tevékenységeket, ötleteket. Minden nap 20 – 30 percet kell szánni a testnevelésre és a mesélés – verselésre, hiszen ezek napi, állandó tevékenységek. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:  Éves nevelési terv készítése

57

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Éves tevékenységi terv készítés  Heti nevelési terv készítése  A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése  A nevelőmunka folyamatos értékelése

3. FEJEZET LILA KUCKÓ HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.1. BEMUTATKOZÁS A mi óvodánk az a „kuckó”, ahová, ha betérsz, nyugalom, derű, szeretet és megértés fogad. Ahol játszani, alkotni jó. Mindenki egyenlő eséllyel indulhat az ismeretszerzés, tájékozódás rögös útján. Itt mindent szabad, amit lehet. Elfogadunk olyannak, amilyen vagy és olyanná próbálunk tenni, amivé lehetsz. „Lila Óvoda” Óvodánk Tatabánya Megyei Jogú Város perifériáján, egy lakótelepen helyezkedik el, melyet családi házas település zár körbe. A lakosság összetétele rendkívül vegyes, túlnyomó többségében alacsony iskolázottságu. Körünkben az átlaghoz képest magas a munkanélküliek, vagy csak alkalmi munkából élők száma. Sokan deviáns életvitelt folytatnak. Jelentős az etnikai kisebbséghez tartozók száma, akik sajátos erkölcsi értékrendjükkel, felfogásukkal, tőlünk idegen életvitelükkel még árnyaltabbá teszik az egyébként sem egyszerű képet. Az óvodánkba járó gyermekek között nagy számban vannak hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévők, akik speciális törődést igényelnek. Ez a sajátos helyzet alakította ki és teremtette meg óvodánk egyéni arculatát. Az tény, hogy sok gyermek számára ez jelenti az érzelmi biztonságot, szeretetet, törődést, testi-lelki fejlődést biztosító életteret. A gyermekek szeretetteljes légkörben töltik napjaikat, ahol személyiségük fejlődéséhez képességeik kibontakoztatásához, hátrányaik leküzdéséhez megfelelő színteret nyújt az óvoda. Az alkalmazott felzárkóztató programok a gyermekek változatos, sokféle tevékenységére, érdeklődésére, aktivitására épülnek:  egészségnevelési program megvalósítása;  erdei óvoda;  egyéni képességeket, készségeket fejlesztő programok;  nyelvi nevelés, kommunikációs fejlesztő programok.

58

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Felzárkóztató programunkban központi helyet foglal el a játék, a személyiségformálás, a szocializáció, a szociális tanulás, a képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközeként. Az óvoda kapcsolatrendszerét a kiegyensúlyozottság, stabilitás jellemzi. Meghatározó a gyermek érdekében a családdal való együttműködés. Ebben a közegben nem könnyű feladat közel kerülni a családokhoz, megismerni életüket, a gyermekek tényleges helyzetét, segítséget nyújtani, megelőzni a veszélyeztetett helyzet kialakulását. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Óvodánkban:

12 fő óvodapedagógus 6 fő dajka 1 fő óvodapedagógiai asszisztens

végzi az óvoda életével, működésével kapcsolatos feladatokat. Az

óvodában

a

nevelőmunka

kulcsszereplői

az

óvodapedagógusok,

akik

felsőfokú

végzettséggel, és a munkájukat segítő dajkák, akik szakképesítéssel rendelkeznek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvodaműködést segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködésében a segítőkészség és az egymást tisztelő magatartás a jellemző. Valamennyien a gyermekért felelősséggel bíró optimista, tenni-nevelni akaró, lelkes, humánus értékeket sugárzó nevelők, kiket mély gyermekszeretet jellemez. Testületünk nyitott és fogékony minden olyan új dolog iránt, amely a gyermekek mélyebb megismeréséhez és sokoldalúbb fejlesztéséhez vezet. A nevelőtestület felkészültsége jó, szakmai kérdésekben egységes, önálló nevelőmunka jellemzi tevékenységüket. Munkájukra az elhivatottság, gyermekközpontúság, igényesség, a nehézségek bátor felvállalása a jellemző. Önképzésre, önművelésre, az új befogadására készek. Az egy csoporton belül dolgozó óvodapedagógusok jól kiegészítik egymást, évek óta együtt dolgoznak. Minden párosnak megvan a saját stílusa és ez sajátos hangulatot ad óvodánknak. Nevelőtestületünk nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat megerősítő óvodai élet kialakítására törekszik. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ DAJKÁK: Dajkáink szakképesítéssel rendelkeznek. Az óvodapedagógus – dajka partnerkapcsolat kiszélesedett. Együttműködésük a gyermekek érdekében

kívánatos.

A

dajka

az

óvodai

programok

és

a

csoport

életéhez

tartozó

tevékenységekben közreműködő segítő személy. A közreműködés eredménye a gyermekek napirendjének gördülékenysége. Segíti a gyermekközpontúbb életszervezést, a differenciált egyéni bánásmódra, fejlesztésre való idő megnövelését. Az

óvodapedagógusok

továbbképzése

mellett

a

dajkák

folyamatos

továbbképzése

elengedhetetlen ahhoz, hogy a közvetlen, aktív pedagógiai környezet résztvevői lehessenek. Világosan, egyértelműen el kell különíteni, hogy mely esetekben kompetens, mely esetekben

59

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. segítő a szerepkörük. Egyre inkább a saját személyiségük munkaeszközükké válik, mintául szolgál a gyermekek számára, ezért viselkedése, beszéde, személyi higiéniája, ápoltsága, gondozottsága példaértékű. Az óvodapedagógus útmutatása alapján érvényesíti a differenciált bánásmód elvét, meghagyva a gyermeki próbálkozás, önállósodás lehetőségét.

TÁRGYI FELTÉTELEK:

Az óvoda 1984. szeptember 15-én kezdte meg működését új épületben, gondosan kialakított udvarral, mely változatos életteret biztosít a gyermekek számára. Az óvoda belső kialakítása, a gyermekek komfort érzését szolgálja. Minden csoport saját élettérrel rendelkezik, egységet alkot. Csoportszoba, öltöző, mosdó, udvari kijárat. A csoportszobák tágasak, szépen berendezettek, melegséget, szeretetet sugároznak. Az óvoda egyéb helységei szépek, esztétikusan berendezettek. Minden olyan helyiséggel rendelkezik, mely a zavartalan munkához elengedhetetlen. A dolgozók munkakörülményei jók. Az óvoda rendelkezik kiszolgáló helységekkel. (öltöző, étkező, raktár, orvosi szoba). Az épületnek egyetlen tervezési és építési hiányossága volt, nem rendelkezett egy nagy többfunkciós helyiséggel. Hiánypótlás megtörtént 2003-ban az óvoda tornateremmel bővült. Az óvoda saját gondosan kialakított 4700 m2 udvarral rendelkezik, mely szépen parkosított. Minden csoportnak van saját udvarrésze, homokozóval, mászókákkal, fix ill. mobil játék eszközökkel. Az udvaron található betonos és füves terület megfelelő arányban, fedett és nyitott terasz, valamint 2 db pancsoló medence. Az udvari játékeszközök, berendezések többsége mobil, mivel környezeti okokból kinn nem hagyhatók. Az óvoda felszereltsége, eszközellátottsága jó. Ebben nagy szerepe van a folyamatos karbantartásnak, a saját erőből készített, illetve vásárolt eszközöknek. Óvodapedagógusaink mindent megtesznek azért, hogy a hozzánk járó gyermekek szép, esztétikus, az otthon melegségét sugárzó környezetben tölthessék napjaikat. Nevelőtestületünk egyértelműen arra törekszik, hogy a színvonalas nevelőmunka feltételeit megteremtse. Ezért nemcsak a költségvetés szűkös kereteit használja, hanem „menedzseli” az óvodát, más-más források bevonására törekszik. Rendszeresen írunk pályázatokat, szponzorokat kutatunk fel saját egyéb rendezvényeket, szervezünk, mely támogatások megszervezésére irányulnak. Ebben a munkában támogatnak a szülők is bennünket. Ennek köszönhetően felszereltségünk, eszközellátottságunk jó. Az intézményben tálalókonyha van. Az étkezést a „KÖLYÖK” Kft. biztosítja. Az étkezés feltételei

a

kívánalmaknak

megfelelnek.

Az

étkezéshez

használt

eszközök

megfelelő

mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre. Nevelőmunkát segítő alapfelszereléssel rendelkezik az óvoda (színes TV, videó, másológép, magnetofon, vetítő, szemléltető eszközök, digitális fényképezőgép, számítógép stb.). Ezek folyamatos megújítása, szinten tartása kívánatos.

60

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A játék az óvodás korú gyermek legfontosabb fejlesztő tevékenysége, ezért ennek eszközrendszere, feltételeinek biztosítása a legfontosabb feladat. A játék-tevékenység eszközellátottsága megfelelő. Ezért nagyon sokat tesz és tett az óvoda kollektívája. Nagyon sok a saját készítésű eszköz, ez különösen domináns három játékfajta esetében (ünnep, szabály, dramatizálás, bábozás). A költségvetés kerete nagyon szűkös, ebből kevés összeget lehet erre fordítani. Ennek pótlása, kiegészítése nemcsak saját erőből történik, hanem jelentős külső támogatással valósul meg. Kívánatos a későbbiekben a szinten tartásra, fejlesztésre a lehetőségeket figyelembe véve nagyságrendileg nagyobb összeget biztosítani a költségvetésben. Az óvoda mesekönyv, ismeretterjesztő könyvek, valamint szakkönyvi ellátottságára a költségvetésből jelentéktelen összeget lehet fordítani. A

könyvvásárlás

nagy

százalékban

költségvetésen

kívüli

vásárlás.

Erre

várhatóan

a

költségvetésben nagyobb összeget kell fordítani. A jó szakmai munka egyik feltétele a szak- és ismeretterjesztő irodalomhoz való hozzájutás. Gyermekek fejlesztéséhez a „jó”, szép, vonzó, látványos, jó minőségű gyermekirodalom nélkülözhetetlen. NEVELÉSI RENDSZERÜNKBEN HANGSÚLYOZOTTABB FELADATOK:  egészséges életmódra nevelés, különös tekintettel az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítására, harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztésre, prevencióra /tartásjavító torna/;  a környezet megismerése, megszerettetése, védelme a helyi lehetőségek figyelembe vételével, tapasztalási lehetőségek biztosításával;  a gyermeki kreativitás fejlesztése a vizuális nevelés változatos lehetőségeivel, különféle technikák, anyagok, eszközök felhasználása tevékenykedés közben;  hagyományok, szokások ápolása, szellemi-tárgyi átörökítése a gyermek számára érthetően /ének, mozgás/;  anyanyelvi nevelés, mely átszövi az óvodai élet egészét;  a körzetünkben élő enyhe testi, érzékszervi, értelmi, beszédsérült és más fogyatékossággal (tanulási zavar veszélyeztetett, hiperaktív) bíró kisgyerekek folyamatos integrált fejlesztése egyéni és csoportos keretek között. Feltétel hiányában külső szakemberek bevonásával (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus);  a szűkebb környezethez (városhoz, településhez) való pozitív érzelmi viszony kialakítása;  az óvodai nevelés részleteit évszakokhoz, ünnepekhez csoportosítva tervezzük meg.

3.2. ÓVODAI

NEVELÉS TERÜLETEI

ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

61

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A környezettudatos, egészséges életmód alakítása.  Az érzelmi, erkölcsi, elfogadó, önérvényesítő szociális kompetenciák.  Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.  Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok.

3.2.1. AZ

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SZOKÁSAINAK KIALAKÍTÁSA, PREVENCIÓ

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! - mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Az egészségnevelés az óvodai nevelés egyik alapvető feladata, mely a nevelési folyamat minden mozzanatában jelen van. Ennek segítségével az óvodáskorú (3-6-7 éves) gyermek olyan szükségleteit elégítjük ki, melyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmód iránti igényének kialakulásához. A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésének. A gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családi szokásokat. Törekszünk az óvoda és a család együttműködésére és arra, hogy a gyermekek vigyék haza az óvodánkban kialakított környezetbarát szokásokat. Minden tevékenység alapfeltételének tekintjük a jó hangulatot, oldott légkört, kellemes közérzetet. Az elvégzendő feladatok, elsajátítandó ismeretek nehézségi fokát az egyéni képességekhez mérten növeljük. Módszertani kultúránk bővítése érdekében óvodánk csatlakozott az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatához, amely kiadványaival, konferenciákkal, továbbképzésekkel teszi teljesebbé, tudatosabbá nevelőmunkánkat. Nagycsoportosaink minden évben részt vesznek az Országos Egészségfejlesztési Intézet által kidolgozott Óvodai Dohányzás megelőzési Programon. Az alternatív program célja, hogy pozitívan befolyásolja a későbbiekben a gyermekek viselkedését a dohányzás elutasítása érdekében. Mivel a gyermekek körében tapasztaltuk az allergiás és az asztmatikus megbetegedések nagyarányú

növekedését,

ezért

pályázati

forrásokból

kialakítottunk

egy

só

szobát

intézményünkben.

AZ

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TERÜLETEI KÖZÉ SOROLJUK:

 a testi nevelést (testi szükségletek kielégítése, a testápolás, a testedzés, a fertőzések és a balesetek megelőzése),

62

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  a mentálhigiénés nevelést (az önismeret, az önfejlesztés és öntevékenység segítése),  a szociohigiénés nevelést (a társkapcsolatok, szocializáció segítése) CÉLUNK:  kisgyermek növekedését, fejlődését, szükségleteinek kielégítését szakszerű gondozással elősegíteni, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat a fejlődés eltérő ütemét;  nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása; az egészséges, biztonságos környezet biztosítása.  a gyermek váljék képessé szükségleteinek kielégítésére;  a helyes táplálkozásra nevelés, a kulturált étkezés alapszabályainak megismerése, alkalmazása;  az időjárásnak, az egyéni szükségletnek megfelelő öltözködés, önállóságra való törekvés;  különböző mozgásformákon keresztül mozgásigényüket kielégíthessék;  szokásrendszerük tudatos kialakításával, ellenálló képességük, edzettségük fejlődjön;  sajátítsák el az egészségmegőrzés alapjait;  a pihenés, alvás szükségletük kielégítésére az egyéni sajátosságoknak megfelelően;  a kulturált, tiszta, higiénikus környezet igényének kialakítása, a környezet rendjének megőrzésére törekvés;  az önismeret, az önfejlesztés és öntevékenység segítése;  a társkapcsolatok alakítása, a szocializáció elősegítése;  az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése (Óvodai Dohányzás Megelőzési Program nagycsoportban)  a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével. FELADATAINK:  A gyermek gondozása, testi-lelki szükségletének, mozgásigényének kielégítése, testi képességeik fejlesztése, harmonikus mozgásuk kialakítása.  A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, betegségek megelőzése, prevenció, korrekció.  Járványos megbetegedések megelőzése, terjedésének megakadályozása fokozott higiénés tevékenység útján (mindenki saját törölközővel, fogmosó pohárral, fogkefével és fésűvel rendelkezik).  Rendszeres szűrővizsgálatok biztosítása (fogászati, szemészeti, mozgásszervi)  A hibás testtartási rendellenességek ellensúlyozása, javítása.  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges balesetmentes, biztonságos, egészséges és esztétikus környezet biztosítása.  A baleseti helyzetek felismertetése, balesetmentességre nevelés (óvodában), otthon, utcán, közúton).  A közlekedési szabályok gyakoroltatása, a közlekedési balesetek megelőzésére nevelés.

63

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Baleset esetén azonnali ellátásról való gondoskodás, a szülő értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele.  Gyermekeink mindennapjait következetes, de rugalmas, biztonságot nyújtó napirenddel, egészséges feltételek megteremtésével, rendszeres mozgás szervezésével biztosítjuk.  Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása.  Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.  A halmozottan hátrányos helyzetű családok egészséges életvitelének életmódbeli szokásaik befolyásolása prevenció, példamutatás segítségével.

segítése,

 Mentálhigiénés nevelés (preventív feladatok, életmód, szokások).  Az érzékszervek egészséges működésének segítése.  A harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése. KIEMELT FELADATUNK: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél  az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása; eszközeinek megismertetése;  a szülők tájékoztatása az egészséges életmódról (táplálkozás, tisztálkodás…), otthoni bevezetésének indokairól

A GYERMEK GONDOZÁSA, TESTI-LELKI SZÜKSÉGLETÉNEK, MOZGÁSIGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE Az egészséges életmód alakításának megfelelő kerete, rugalmas napirendünk, mely elegendő időt enged az egyes tevékenységek nyugodt, egyéni tempó szerinti elvégzésére. Az óvodába lépéskor a gyermekről anamnézist készítünk, melyben fény derül esetleges betegségeire, érzékenységére, korábban kialakult egészségügyi szokásaira, és feltárjuk egyéni testi szükségleteit, igényeit. A gyermek folyamatos fejlődését, ütemét nyomon követjük, mérjük. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk, és az egyéni fejlettségtől függően a gyermeket mindaddig segítjük (tényleges segítséggel, szóban, magyarázattal) a tevékenységek elvégzésében, amíg nem válik biztossá a szokásokban azok sorrendjében, mozzanataiban. AZ EGÉSZSÉGES ÉTKEZÉS, ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA A szülők segítségével igyekszünk megismerni az egyes gyermek táplálkozási szokásait, toleráljuk a kezdeti válogatását, vagy étvágytalanságát, de fokozatosan ösztönözzük az új ételek, ízek kipróbálására, elfogadására. Biztosítjuk, hogy bármikor legyen lehetőség folyadék fogyasztására és megteremtjük a lehetőségét a mindennapos gyümölcsfogyasztásnak. A kulturált étkezés szokásainak kialakításakor törekszünk: 

az esztétikus, szép terítésre, a környezet rendjére,



az életkortól és a gyermek egyéni fejlettségétől függően az étkezéshez szükséges eszközök önálló, helyes használatára,



a helyes, szép testtartásra,



a csendes, egymás közötti beszélgetés lehetőségére.

64

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Az étkezéseket úgy szervezzük, hogy a várakozási idő a minimálisra csökkenjen. TESTÁPOLÁSI SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA A testápolás a gyermek egészségének védelmét és tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Elsősorban arra törekszünk, hogy olyan bensőséges, intim kapcsolatot tudjunk a gyermekekkel létrehozni, melyben bizalommal fordulnak a felnőttekhez segítségért. A higiéniai szokások kialakítása érdekében a bőr- és hajápoláshoz, a fogmosáshoz, a helyes WC használathoz, az orr tisztántartásához

megteremtjük

a

szükséges

feltételeket.

Arra

törekszünk,

hogy

e

tevékenységek végzésében a gyermekek fokozatosan jussanak el az egyre nagyobb önállóság fokára. ÖLTÖZKÖDÉS Fontosnak tartjuk a szülőkkel való megfelelő kapcsolatot, rendszeresen felhívjuk figyelmüket a réteges, praktikus, időjáráshoz alkalmazkodó és ízléses öltözködés fontosságára. A gyermekekkel az öltözködés fogásait, a műveletek egymásutániságát magyarázattal és egyéni segítő szavainkkal fokozatosan elsajátíttatjuk. MOZGÁS A mozgás nélkülözhetetlen szerepet tölt be az óvodai életben a gyermek egészséges nevelésében, harmonikus testi-lelki fejlődésében. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja szervezetének fejlődését, csont, izomrendszer, légző- és keringési rendszerét, hozzájárul az egyénileg változó mozgásszükséglet kielégítéséhez. Naponta biztosítjuk a természetes és sokféle szabad mozgáslehetőséget. Ugyanakkor minden nap szervezett, irányított mozgásos tevékenységet is végzünk. Lehetőleg a szabadban, udvaron, játszótéren, vagy ha nincs lehetőség, akkor a teremben nyitott ablaknál. Alkalmanként hosszabb-rövidebb sétát teszünk az óvoda környékére. PIHENÉS A különböző szociokulturális háttérrel érkező gyermekek alvásigénye egyénileg változó, ezeket a különbségeket igyekszünk figyelembe venni. Elsődleges feladatunk a nyugodt pihenés, alvás feltételeinek biztosítása:  testi szükségletek kielégítése (étkezés, WC használat);  erős külső ingerek megszüntetése (szellőztetés, csendes, halk beszéd, ruházat lecserélése pizsamára);  belső nyugalmi állapot kialakítása (fektetők szellős elhelyezése, elalvás előtti mese, plüss állatkák választása);  differenciált egyéni bánásmód a pihenés megkedveltetése, az érzelmi biztonság megteremtése érdekében (simogatás, otthoni kispárna, ill. alvós játék) A GYERMEK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME, EDZETTSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

65

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Fontos elemének tartjuk, a fertőzések elkerülése érdekében a higiénia biztosítását az óvoda egész területén.

Prevenciós

munkánk

részét képezi a

szülők

tájékoztatása,

szemléletformálása gyermekorvos és védőnő bevonásával. A

légúti,

allergiás,

asztmatikus

betegedésekben

szenvedő

gyermekeink

tüneteinek

csökkentésére rendszeresen tartózkodunk a só szobánkban. Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítve, fokozott figyelemmel, gondoskodással vesszük körül, míg szülei meg nem érkeznek. A szervezett mozgásos tevékenységek keretén belül prevenciós fejlesztő mozgásformákat is beépítünk a testi-mozgásbeli deformitások megelőzése és javítása érdekében. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése, edzése érdekében minden évszakban biztosítjuk az évszaknak megfelelő mozgási lehetőséget. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

 A tevékenységek végrehajtása érdekében elegendő idő biztosítása az egyes gyermek részére.  Anamnézis készítése és a gyermek fejlődésének folyamatos dokumentálása.  Gyermeki önállóság biztosítása, szükség esetén történő segítségadás.  Megszorítások nélküli folyadékbiztosítás, erőszakmentes étkeztetés.  Várakozásmentes napirend megvalósítása, oldott, kulturált étkezés elérése.  Intim testápolási szokások alakítása.  Tiszteletteljes szülői szemléletformálás a réteges, praktikus öltözködés érdekében.  Az esős, ködös idő kivételével napi minimum 1óra szabad levegőn való tartózkodás biztosítása, benne szervezett, irányított tevékenység szervezése.  A pihenés meghitt légkörének biztosítása.  Az edzés folyamatosságának tudatosságát tükröző tervező munka megvalósítása.  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítése, az egészséges életvitel igényének kialakítása A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  Felismerik a balesetveszélyes helyzeteket, képesek azokat megelőzni, kialakul a helyes életritmus iránti igényük.  Tudják, hogyan kell egészségüket megőrizni, a baleseteket megelőzni.  Szívesen mozognak, edzenek a szabadban és a tornaszobában egyaránt.  A tisztálkodási teendőket a testápolási szokásoknak megfelelően önállóan, felszólítás nélkül végzik.  A tisztálkodási eszközöket tisztán tartják és helyére teszik.  Zsebkendőjüket egyaránt.

megfelelően

használják

orrfúváskor,

 Az evőeszközöket (kés, villa, kanál) megfelelően használják.

66

tüsszentéskor,

köhögéskor

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Önállóan szednek a leveses tálból, öntenek.  Ügyelnek az esztétikus terítésre, illetve a kulturált étkezési szokások betartására.  Önállóan, hőérzetüknek megfelelően öltözködnek.  Cipőfűzőjüket megkötik, ruhájukat ki-, begombolják, cipzárt felhúzzák.  Ruháikat összehajtva teszik a helyére, pihenés után takarójukat összehajtják.  Környezetükben igyekeznek rendet tartani, igénylik annak esztétikáját.  Figyelnek saját külsejükre, törekszenek a tisztaságra, az ápoltságra, a szép, ízléses öltözködésre.  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek lemaradása csökken.

3.2.2. AZ

ÉRZELMI NEVELÉS, ELFOGADÓ, ÖNÉRVÉNYESÍTŐ SZOCIÁLIS

KOMPETENCIÁK

Nevelési programunkban fokozott, kiemelt jelentőséget tanúsítunk az érzelmi nevelés és a szocializáció feladatainak, mert tapasztaljuk, hogy a társadalmi környezetünkben érzékelhető felfokozott életritmus, a családok életének sokféle változása nem hatott kedvezően a gyermek érzelmi életére és a szocializáció folyamatára. Az érzelmeknek rendkívül nagy jelentőségük van az óvodáskorú gyermek életében. A gyermek érzelmi életét úgy szeretnénk és igyekszünk befolyásolni, hogy érzelmi élete fokozatosan stabilizálódjon, gazdagodjék érzelmi skálája, egyre fokozódjék az érzelmek feletti uralkodás képessége. ÉRZELMI NEVELÉS CÉLJA  Szeretetteljes, biztonságos, nyugodt légkörben a gyermekek erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságainak fejlesztése.  A különböző szociokulturális családokból érkező gyermekek iránt megnyilvánuló szeretet az óvoda valamennyi dolgozója részéről.  A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon.  A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye egyedül is tevékenykedhessen, amit társai tolerálnak.  A személyes érzelmi kötődések elősegítése, az esetleges zavaró körülmények okainak felderítése.  A sajátos nevelési igényű gyermekek pozitív érzelmi, akarati és szociális érésének alakítása, továbbfejlesztése.  A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés.  A gyermek lakóhelyének szűkebb és szülőföldhöz való kötődés kialakítása.

tágabb

környezetének

megismertetése,

a

 Érzelmileg kiegyensúlyozott, nyugodt, élmény gazdag, és pozitív érzelmű gyermek nevelése a közösségen belül a közösség normái alapján.

67

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Erős érzelmi kötődés és fogékonyság kialakítása a környezet, a természet, annak esztétikai és művészi értékei iránt. FELADATAINK:  A mások iránti tisztelet, elfogadás, szeretet és kötődés képességének fejlesztése, az egymás közötti bizalom és tolerancia kiépítése.  Az érzelmek kifejezésének és irányításának elősegítése.  Az élménybefogadás képességének fejlesztése.  Az érzelmi zavarok tompítása.  A gyermekek megismerjék, gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait.  Gyakoroltatjuk az együttérzést, egymásra figyelést, segítségnyújtást.  A becsületességre, igazságmondásra, felelősségvállalásra, őszinteségre, a másság elfogadására, jó-rossz felismerésére, a gyengébb védelmére, segítségére nevelünk.  pedagógiai attitűdöt a pozitív énkép fejlesztése érdekében az elfogadás és megerősítés jellemzi.

AZ

ÉRZELMI

BIZTONSÁGOT

NYÚJTÓ

SZERETETTELJES,

CSALÁDIAS

LÉGKÖR

MEGTEREMTÉSE A BEFOGADÁSTÓL AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉIG:

Mi, óvodapedagógusok az új gyerek befogadásakor nagy fontosságot tulajdonítunk a helyes előkészítésnek. Az átmenet legfájóbb pillanata a gyermek számára a szülőtől való elválás. Ez az esemény válthatja ki a leghevesebb reakciókat, és az átmenet idején is ez okozza a legtöbb nehézséget. CÉLUNK  A gyerekek számára megkönnyíteni a szülőtől való elválást.  Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, különösen halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek estében  Úgy ismertessük meg a gyerekeket az új környezetükkel, hogy közben érzelmi bázist találjanak az óvodapedagógusokban és a dadus nénikben.  Elérni, hogy az óvodássá válás periódusában minden gyerek képes legyen a csoport adott körülményei között a nyugodt, tényleges aktivitást mutató játékra.  Biztosítani számukra a fejlődést, a fejlesztést.  A gyermek- gyermek, a felnőtt- gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése. FELADATAINK

68

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Beiratkozáskor a gyerekekkel megismertetjük a csoportszobát, hogy az óvoda barátságos, vonzó, játékszerekben bővelkedő képe maradjon meg az emlékezetükben.  Az óvodai felvételkor a lassúbb pszichés fejlődés jeleit mutató kisgyerekek is kerüljenek be az óvodai nevelésbe!  Az óvodába felvett minden egyes gyermekkel és szülőjével való ismerkedés az első lépés a gyermekek nevelésében.  A csoport mindkét óvónője felvétel után meglátogatja otthonában a gyereket.  Ez már a második találkozásuk, de fontos és elhagyhatatlan. Lényeges, hogy a kisgyerek otthoni körülmények között ismerkedjen a nevelőivel. Az óvónők számára is komoly szerepe van a családlátogatásnak, hiszen ekkor természetes körülmények között figyelhetik meg a gyerek otthoni megnyilvánulásait, ami hozzásegítheti őket a később alkalmazható megfelelő bánásmód, eljárás kiválasztásához.  A családlátogatásra alaposan fel kell készülni.  Kellő empátiával kezeljék az óvodába fogadást!  Az óvónői páros és a dajka egyeztessék módszereiket, legyenek közösen a kisgyermekek segítői.  Érvényesítsék az egyéni bánásmód elvét!  Éljenek a folyamatos befogadás lehetőségével!  Tervezzék meg a folyamatos befogadás ütemezését úgy, hogy sem az óvodai csoport, sem saját maguk számára ne okozzon megterhelést!  Adjanak elegendő időt, élményt a gyerek számára!  Kiemelten érvényesítsék az egyéni sajátosságok figyelembevételének didaktikai elvét!  Életkortól függetlenül tegyék lehetővé a gyerekek befogadását!  A bölcsődéből, bölcsődékből érkezett gyerekeknek is jár az átmenet megkönnyítése.  Legyenek a szülő segítségére, amennyiben úgy tapasztalják, hogy számára ez a feladat nehézséget okoz!  Már az óvodába lépéskor biztosítsuk, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.  Segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, az én tudat alakulását, támogassuk önérvényesítő törekvéseit.  Pozitív kapcsolatok kialakítását támogassuk, segítsük.  A feltétel nélküli szeretetet biztosítsuk, támogassuk a másság elfogadását.  Alakítsunk ki bizalmas kapcsolatot a szülőkkel, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű családokkal az együttnevelés sikere érdekében.  Ismerjük meg az egyén jellemzőit az egyéni bánásmód érvényesítésének feltételeként.  Segítsük a gyerekeket abban, hogy elfogadják az eltérő képességű és tulajdonságú társaikat.  Biztosítsunk minél nagyobb szabadságot a játékhoz.  A gyerekek nevelésekor vegyük figyelembe a kisebb előrelépéseket is, és fogadjuk örömmel. Kiemelt feladatunk:

69

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek három éves korban kezdjék meg az óvodai életet és rendszeresen járjanak óvodába. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Ezért a szülőkkel közösen teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 3-4 éves gyerekek beszoktatása. A befogadás során viselkedési rendszert szoknak meg a gyerekek, ami segíti a társas beilleszkedést. Ezen időszak alatt a tevékenységeket is már a tervezettnek megfelelően végzik, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját,

szokásait.

A

családias

légkör

megteremtése

elősegíti

a

gyermekek

társas

kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amelyben formálódik, fejlődik, egymáshoz való viszonyuk. A gyermeki személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. Óvodapedagógusi munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása, elfogadása jellemezze, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. A kapcsolatok kialakításában legyünk nyitottak és kezdeményezőek. Elsősorban érzelmileg közelítsünk a gyerekekhez, és igyekezzünk megismerni érzelmeiket. VÁLLALT SZEREPÜNK KÖTELEZ  a különböző szeretetre;

szociokulturális

családokból

érkező

gyermekek

iránt

megnyilvánuló

 az adottságokból eredő másság tiszteletben tartására;  az átlagtól pozitív vagy negatív irányban eltérő személyiségvonások felismerésére, korrekciójára;  a tehetséggondozásra;  a meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenkénti fejlesztésére;  a személyes érzelmi kötődések elősegítésére, az esetleges zavaró körülmények okainak felderítésére.

A GYERMEK POZITÍV TÖLTÉSŰ KAPCSOLATAINAK, A TÁRSAS EGYÜTTÉLÉS SZOKÁSAINAK, SZABÁLYAINAK KIALAKÍTÁSA, AZ ÉRZELMEKRE ÉPÜLŐ KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS MEGTARTÓ KÉPESSÉGEK FORMÁLÁSA

CÉLOK: A családias légkör megteremtésével elősegítjük a gyermeki barátságok kialakítását. A társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis a szeretetet. A gyermekek tevékenységeiben biztosítjuk a szabadságot, de a pontos, világos határok megjelölésével. Fokozatosan kialakítjuk az együttélés szokásait, szabályait.

70

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Ezeket úgy alkotjuk meg, hogy minden gyermek a saját fejlődésének szintjén tudjon megfelelni az elvárásoknak. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy elvárásainkat minden gyermek számára érthetővé tudjuk tenni. Az óvodai évek során törekszünk a szokások finomítására, fejlesztésére, arra, hogy a gyermekek minél önállóbban alkalmazzák azokat. A szocializáció szempontjából különös jelentőségűek a közös tevékenységek (séták, kirándulások, ünnepek, születésnapok, színház, mozi látogatás). Az óvoda csoportjai közötti rendszeres és tartalmas kapcsolat kialakulását szolgálják az egész óvodai közösséget átfogó rendezvények, hagyományok, ünnepek, közös együttlétek. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő gyermeket fokozott odafigyeléssel, sajátos törődéssel vesszük körül.

Nagyon fontosak a

meghitt, odafigyelő, személyes beszélgetések, melyek alkalmával a gyermek saját érzéseit elmondhatja, mások érzéseit meghallgathatja.

3.2.3. A

GYERMEK ERKÖLCSI

-

SZOCIÁLIS ÉRZELMEINEK KIALAKÍTÁSA

CÉLUNK: Olyan erkölcsi-szociális érzelmeket és egyben személyiségjegyeket kívánunk megerősíteni, mint az egymás iránti elfogadás, együttérzés, figyelmesség, őszinteség és önzetlenség. Az igazságosság és igazmondás, a környezetre való odafigyelés, értékeinek óvása. Segítjük a gyermeket abban, hogy képessé váljon észrevenni, megkülönböztetni, megítélni a jót és a kevésbé jót, a helyeset és a helytelent. FELADATOK:  A gyermek-felnőtt közötti kontaktus kialakítására törekedjék.  A gyermek társas kapcsolatainak megfigyelése, alakítása (a magányos gyermek felé a páros kapcsolat erősítése).  A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi, természeti tapasztalatok körének bővítésével.  A gyermek elképzelései, törekvései és döntései alapján – a szülők bevonásával- a csoportélet hagyományainak alakítása és ápolása.  A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermek aktivizálása.  A hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés.  A gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával.  A jeles napok, nemzeti ünnepeink hagyományainak megteremtése az óvodai életben.  Az énkép, önismeret, önértékelés fejlesztése a gyermek természetes megnyilvánulásaira, és teljesítményére adott tényleges és pozitív megerősítésekkel. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásokra,

71

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan elfogadható módon, teljesítményeken keresztül történik.  Értékek, normák alakításakor alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait (egymásra figyelés, egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése).  A nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képességek mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény alakítása, a jól végzett „feladat” utáni megelégedettség –mint jutalom- értékének kialakítására törekszünk.  Az érzelmi átélést, az érzelmek felismerését és saját érzelmeik pontos kifejezését, az érzelmek feletti –adott életkorban elvárható- ellenőrzését erősítjük.  Az erkölcsi értékek alakítása az erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül történik: a jó-rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése – a saját élethelyzetekben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett- megfelelő értelmezéssel párosulva, s a nevelő személyes példáján alapulva.  Fogadja el a sajátos nevelési igényű gyermeket, illetve azt a szemléletet, hogy mindenki más, de mindenki érték.  Szeretet-kapcsolat biztonságát a nap minden percében éreztetnie kell.  Félelem-mentes óvodai légkör kialakítására törekvés.  Szeretet-kötődés képességének tudatosan fejlessze.  Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése, szavakban való kifejezésének fontosságára törekedjen. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  Képesek beleélni magukat pajtásaik helyzetébe, figyelnek egymásra.  Képesek belátásból, érzelmi engedményekre is készek.

elfogadásból

saját

akaratukat

alávetni

másokénak,

 Örömet szerez számukra a közös tevékenység, az együttes élmény magas érzelmi hőfoka.  Kialakul az igényük, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végrehajtott feladatokat a közösség szempontjából is mérlegeljék.  Természetes igényükké válik a kialakult szokások betartása.  Bizalmat éreznek önmaguk és társaik iránt.  Kialakulnak akarati tulajdonságaik. (önállóság, kitartás, feladattudat, figyelem, stb.)  Megfelelő kapcsolatteremtő képességekkel bírnak.  Érzelmileg kiegyensúlyozottak.  Segítik egymást, örülnek egymás sikerének.  Toleráns, elfogadó magatartást igyekszik tanúsítani a mássággal szemben.

72


3.2.4.

AZ

ANYANYELVI NEVELÉS

ANYANYELV Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami az egész nevelési folyamatban jelen van. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek gyakran és szívesen beszélnek. A nap folyamán bármikor használjuk ki e lehetőséget. A környezet tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Az óvodapedagógus és dajka figyeljen beszédének stílusára, a hanglejtésre, a dinamika és a hangsúly

megfelelő

bátortalanabb

alkalmazására.

gyermekeket.

Ne

Figyeljen

állandóan arra

javítson, a

hanem

gyerekre,

dicsérje,

amelyik

biztassa

a

beszédhibával,

beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Legyen ideje a gyermekekkel beszélgetni, figyeljen a gyermek kérdéseire, hallgassa meg a gyermek élményeit. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Biztosítson időt az óvodapedagógus az anyanyelvi játékok számára, beépítve a mindennapi életbe. Például: mese képek időrendiségének felismerése, elmesélése, elindult a hajó, telefon, vagy visszhangjáték, stb. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI AZ ANYANYELVI NEVELÉS FEJLESZTÉSÉBEN:  Beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.  Lehetőséget adni, hogy minden gyerek folyamatosan beszélhessen, örömmel beszéljen.  Képesek legyenek a fejlesztés során arra, hogy egymást meghallgassák.  A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése.  Beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése.  Beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szakember segítségével.  Az óvónő türelmesen hallgassa végig a gyermekeket.  A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  Használják aktívan, bártan a már megismert szavakat, kifejezéseket.  Sajátítsák el és használják a párbeszéd fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit.  Használják helyesen a névmásokat, névmutatókat, jövő idejű igaidőt, igemódokat, és ezeket tudják mondatokba építeni.  Alakuljon ki a jól érthető, összefüggő, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.  Beszédük illeszkedjen az anyanyelvi szabályokhoz.  Legyenek képesek nyugodtan, figyelmesen, türelemmel végighallgatni mások megnyilatkozásait, saját tapasztalatikat, élményeiket érthetően örömmel adják elő.

73

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Használják bátran a nonverbális kommunikáció eszközeit.  Ejtsenek tisztán minden magán és mássalhangzót, légzéstechnikájukat legyenek képesek megfelelően alkalmazni. KIEMELT FELADATUNK A hátrányos helyzetből adódó lemaradások folyamatos kompenzálása, a szegényes szókincs, alacsony beszédszínvonal, kifejezésmód, illemszabályok hiányának korrigálása. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Célunk a gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, mely mind az iskolai tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez szükséges. Célkitűzéseink megvalósításánál két alapvető szempont vezérel bennünket:  A képességfejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében kívánjuk megvalósítani, kiemelt szerepet szánva a játéknak, játékos tevékenységnek, a munkának.  A csoport életének szervezése a napi, - a hetirend kialakítása, maximálisan pedagógiai koncepciónk megvalósítását szolgálják.

CÉLUNK: KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEGFONTOSABB FELTÉTELEI ÓVODÁNKBAN:  A gyerekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása (anamnézis, személyiséglapok vezetése).  A gyerekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben (megfigyelési lapok),  A gyerekekkel való beszélgetések.  A gyermekek produktumainak elemzése.

FELADATUNK:  Alapos gyermekismeret, speciális szükségletek kielégítése.  Önbizalom, hitelesség, magabiztosság, következetesség, a gyermek érzéseinek. véleményének, elképzelésének, gondolatainak, vágyainak tiszteletben tartása.  Pozitív érzelmek keltése által, a belső én kivetítésének elősegítése a személyiség fejlődésben.  Problémaérzékenység, intuíció képesség, ötletgazdagság.  A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:  Legyen képes a lényegi összefüggések felismerés, megoldó képesség).

felismerésére,

felfedezésére

 Képes legyen figyelmét rövidebb-hosszabb ideig ugyanarra összpontosítani.  Aktívan vegyen részt a különböző tevékenységekben.  Megszerzett ismereteit legyen képes alkalmazni.  Segítséggel javítsa ki hibás felismeréseit.

74

(probléma

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Életkorának megfelelően törekedjen önmaga elhelyezésére a világban (önértékelés képessége).

3.2.5. TÁRSAS,

KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A tulajdonságok, a képességek, a készségek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Természetesen jó közösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének alkotják. Célunk, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből kihozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között kapcsolatok jönnek létre: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Tanulják meg figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk. A nevelőközösség

szerepe

ebben

a

folyamatban

meghatározó.

Jó

gyermekközösség

a

nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül aligha jönne létre. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg, de a lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. A szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőt és óvodapedagógust. Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a befogadásra, biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást.

Az óvoda nyitottsága

nemcsak a befogadás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést.

75

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az egy csoportban dolgozó óvónőktől egységes nevelői elvárásoknak kell megvalósulni a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben disszonanciák alakulhatnak ki. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A TÁRSAS, KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATBAN:  Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre.  A gyermekcsoporton belül az együttműködés képességének kialakítása és gyakorlása.

az

együttjátszás,

együttdolgozás

 Konfliktusok kezelése.  A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.  A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.  Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik irányába. A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja.  Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében.  Érdeklődik társai és a felnőttek és a gyerektársak iránt.  Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit.  Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket.  Együttműködik a közös cél érdekében.  Örül a csoport közös sikereinek.

JÁTÉK

ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG

„Az ember játéka annak a tevékenységnek a szülötte, amelynek segítségével az ember átalakítja a valóságot és megváltoztatja a világot.” (Rubinstein) A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Kitűnő talaja a 3-7 éves korú gyermek sokoldalú fejlesztésének, mert a játékban minden gyerek újraélheti, kipróbálhatja, gyakorolhatja az őt érő élményeket, viselkedésmódot gyakorol és elsajátít, benne minden tanulási tartalom megjelenik (ismeret, jártasság, készség). A játék a gyermek fejlődésének alapvető jelentőségű, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi formája, tehát az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználni a nevelés folyamatában. A gyermekeknek sajátos világlátása van, tevékenységeiket különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. Nemcsak a tárgyi, vagy a mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket

76

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. ismerjük, hanem a „szellemi alkotást” is annak fogjuk fel, mert a gyermek gondolatban kitalálja a játék szereplőit és a játékhoz szükséges eszközöket. E tevékenység – mint minden egyéb gyermeki tevékenység – felosztható spontán és az óvodapedagógus által kezdeményezett játékokra. A gyermek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki, de nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő hangulat, élményforrás, és tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a spontán játék beindul. Ezek a játékok gazdagítják a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőségeket biztosítanának az egyes képességek fejlődésére, éppen ezért szükség van a dominóra, kártyára, társasjátékra, kirakós kockákra, puzzle-ra, lottó játékra. A legtöbb szabályjáték megkedveltetése attól függ, hogy mennyire tudja az óvodapedagógus egyszerűsíteni a hozzájuk tartozó szabályokat. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy megfigyelje a gyerekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén. A gyermek játékából megismerjük környezetét, körülötte élők magatartását, viselkedését, gyermekekhez fűződő kapcsolatukat. Az életre nevelés is a játékból indul ki, s ebben teljesedik ki. Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a játékhoz. Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának forrása. Különböző szituációk megteremtése az óvónő tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló

készsége

kell,

hogy

legyen

arra,

hogy

a

gyerekek

a

spontán

élményeiket

tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, ami később a társadalomban való beilleszkedést nagymértékben elősegíti. Mind a társas kapcsolatokat, a belső, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A JÁTÉKKAL KAPCSOLATBAN:  Nyugodt légkör biztosítása. 

Elegendő idő és hely biztosítása.

 A játékhoz szükséges eszközök biztosítása.  Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.  A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.  Szükség esetén bekapcsolódás a játékba.  Szabályjátékok lehetőségeinek biztosítása.

77

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Játékeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése, cseréje.  Az óvónő éljen azokkal az adottságokkal, mellyel a csoportszoba rendelkezik. Adott valamennyi csoportban a gyermek mozgásterét növelő galéria, jól elszeparált területek a különböző tevékenységekhez, játékfajtákhoz, illetve a mobil, sporteszközökkel felszerelt mozgásfejlesztő sarok. A gyermekek játéktevékenységük során fantáziájuk szerint mobilizálhatják a csoport

berendezéseit. A gyermekek számára a csoportszoba nem jelenti tevékenységük határát, felnőtt mellett birtokukba vehetik az öltözőt is. A FEJLŐDÉS MUTATÓI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  Kapcsolódjon be a közös játékba.  Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai.  Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt.  Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban.  Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kövesse.  Fogadja el társai javaslatait, ötleteit.  Legyen képes a saját élményeinek eljátszására. Játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A játékban végbemenő tanulás nem szándékos. A gyermekeknél a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben, kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A kisgyermek nem elszigetelten, elméleti síkon ismerkedik meg a valóság jelenségeivel, hanem a saját személyéhez, magatartásához, szokásaihoz, viselkedési szabályaihoz való kapcsolatokon keresztül. Az óvodában a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára és önkéntelen figyelmére támaszkodva folyik, a tanulás. A gyermekek ismereteiknek és készségeiknek nagy részét a szervezett ismeretnyújtási alkalmon kívüli tevékenysége közben gyűjti. A

közvetlen

környezet

folyamatos

megismerése,

az

érzékelés

és

a

többoldalú

tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Mindezeket jól szolgálja, ha a gyermekhez a komplex foglalkozások rendszerén jut el mindaz, ami a világból számára megismerhető. Az óvodai tanulás szempontjából az sem mellékes, hogy milyen tapasztalatokat szereznek a gyerekek, mert ez később hatással lehet az iskolai tanulásra.

78

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Már óvodában kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, vagy képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. E belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenységben is az a célunk, hogy örömmel és önként vegyenek részt a gyermekeink a folyamatban. Mindig megfelelő színvonalú feladatok elé kell, hogy állítsuk a gyerekeket. Ha ugyanis az életkori sajátosságokat, a gyermekek egyéni képességeit nem vesszük figyelembe, az esetleges kudarcok nem serkentik tevékenységre az értelmi erőket, a gyerek félőssé, visszahúzódóvá válik, alatta marad teljesítőképességének. Ezzel szemben a sikerélmény erősíti a gyermek önbizalmát, bátorságot ad neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Az óvodapedagógusoknak biztosítja a program a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészét átható tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók. E formák közül az óvodapedagógus melyiket, mikor alkalmazza az az ő kompetenciája. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A TANULÁSSAL KAPCSOLATBAN:  Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).  A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése.  Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.  A gyerekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának feladattudatának fejlesztése.  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÉNI ELTÉRÉSEK TOLERÁLÁSA ÉRDEKÉBEN A JÁTÉKBAN:  a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása; a gyermekek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, az információk értékelése;  játékfeltételek megteremtése, játék ötletek bemutatása,  egyéni szándékok, elképzelések támogatása;  konfliktushelyzetekben az egyén bevonása a megoldásba;  az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése;  egyénekre irányuló kommunikáció;  közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében;  az óvodai élet megszervezésében is tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre;  a napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az óvodapedagógus biztosítsa a gyermekek gazdag, változatos játéktevékenységéhez szükséges eszközöket, tárgyakat. Az eszközök legyenek:

79

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  sokszínűek, praktikusak, esztétikusak  alkalmasak legyenek a szimbolikus megjelenítésre, ill. a valóság hű ábrázolásra.  Az eszközök legyenek a gyermekek számára elérhető helyen és magasságban.  Az óvodai eszköztár folyamatos gazdagítása, bővítése az óvónő számára feladatként szolgál (fantáziadús, gondolkodást elősegítő, kreatív játékhoz szükséges kellékek biztosítása, készítése, óvodai kincsestár: fejdíszek, jelmezek, kiegészítők).  Gazdagítsa az óvodapedagógus az eszköztárat olyan formában, hogy az alkalmas legyen a különböző játékfajták kreatív, elmélyült megjelenítésére, ill. átélésére. A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni ismert modell alapján.  Ismerje saját értékeit, alakuljon feladattudata.  Törekedjen többféle megoldás keresésére.  Szándékos, figyelmének tartama érje el a 10-15 percet.  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.  Különítse el a mese és a valóság elemeit.  Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

MUNKA

JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játéktól.

Alapvető

követelmény

a

tevékenység

során

az

önállóság,

az

öntevékenység

lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták – önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák – közös vonásaként az kell kiemelni, hogy tevékenykedtetést jelentenek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyerekek ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá. A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtő képesség legtisztábban megmutatható. Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismereteket

80

szereznek

a

gyermekek.

Ehhez

természetesen

szükséges

az,

hogy

a

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal.

TEVÉKENYSÉGEK A gyermek:  naposi munkát végez, mely nélkülözhetetlen a közösség napirendjében;  alkalomszerű munkát végez, mely időről időre szabályosan ismétlődik;  részt vesz a környezet rendjének biztosításában;  körülményektől függően az óvónő által megbízatásokat teljesít;  ünnepekre, különleges eseményekre tárgyakat készít, a terem díszítésében részt vesz;  játéksarkok kialakításában segít;  hozzájárul a növények, kisállatok gondozásához;  megfigyeli a munkája során létrejövő változásokat udvaron, csoportban egyaránt;  az évszakoknak megfelelő tevékenységeket végez: csíráztatás, rügyeztetés, veteményeskert, virágoskert gondozása, fű gereblyézése, falevél összegyűjtése, hó söprés, homok fellazítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A MUNKATEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATBAN:  Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezzék azokat.  Folyamatosan biztosítsa és bővítse az eszközöket.  Az egyéni megbízatások körének bővítése a gyermekek képességeinek megfelelően.  A munka iránti felelősség érzet fejlesztése.  Alapozza meg példamutatásával is a gyermekben a munkával és a dolgozó emberrel szembeni pozitív beállítódás kialakulását.  Erősítse a munkára késztető indítékokat a gyermekben.  A munka állandóságának, folyamatosságának biztosításával erősítse a gyermekben a munka szükségességének igényét.  Növelje a közösségért végzett munka felelősségének tudatát.  Tudatosítsa a gyermekekben, hogy a naposi munka végzése nélkülözhetetlen a csoport számára.  Reális, egyéni fejlődést figyelembe vevő értékelésével ösztönözze a gyermeket a feladat jobb megoldására, ébresszen kedvet a további munkához.  Biztosítsa a gyermek számára azt, hogy életkori sajátosságainak megfelelően, egyéni fejlődési ütemben végezhesse a munkát.  A munka nevelőértékének felhasználásával törekedjék a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének elősegítésére.

81

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A FEJLŐDÉS MUTATÓI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat.  Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is.  Teljesítse pontosan megbízatásait.  Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát.  Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére.  Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására.  Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket.

3.2.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE „ A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik.

Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ Felfedezői vagyunk” (G. Durrel)

TERMÉSZET –TÁRSADALOM -

EMBER

CÉLUNK:  A környező világ megismertetése, az érzelmi kötődés kialakítása - az érzékelés, az észlelés, a motoros tapasztalatszerzés, a kommunikáció és az együttműködés egységében - a nemzeti értékeink, hagyományaink, valamint a tárgyi kultúra átörökítése érdekében.  A sokoldalú tapasztalatszerzés és az élményszerű átélés biztosítása, hogy az életkoruknak megfelelő ismeretek birtokában biztonságosan tájékozódjanak, eligazodjanak környezetükben.  Az érzékenyítő játékok során a természethez, az élőlényekhez fűződő pozitív viszony alakítása.  A környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek fedeztetése, megtapasztaltatása, lehetőség szerint természetes élethelyzetekben.  A környezetvédelmi szemlélet megalapozása.  A természetes környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése, megfelelő idő hagyása az események, átélt tapasztalatok feldolgozására.  Az egyéni fejlődés elősegítése a képességekhez igazodó feladat adásával és a szükség szerinti irányított motivációval. 



A balesetmentes, helyes közlekedés szabályainak megalapozása Ismerje, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. A közlekedésre nevelés feladatai óvodás korban: olyan képesség birtokába juttatni a gyermeket, hogy általa előkészítsük az önálló gyalogos közlekedést. Az előkészítés legfontosabb eleme: a járdaszegély-szabály kondicionálása. Fontos területek még:

 A tömegközlekedési járműveken való utazással ismerkedés.

82

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A „jármű” forgalom bővítése.  Az egyensúlyérzék fejlesztése (rollerezés, kerékpározás).  Tudatosítani a szülőkben, hogy a család helyes, személyes példaadása, segít a gyermek közlekedésre nevelésében.

mint „példakép”,

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A környezettudatosság olyan magatartásforma, amelynek feltétele, hogy az ember a környezet részének tekinti magát, cselekvő módon óvja azt.

FELADATAINK:  Az óvodába lépéskor biztosítjuk, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, mert ez segíti szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását; lehetőséget, teret ad én érvényesítő törekvéseinek.  A szocializálódás – a környezeti nevelés céljának és feladatának megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlása.  Nevelési-gondozási feladataink során minden alkalmat megragadunk energiatakarékosság lehetőségeire, kihangsúlyozzuk ennek fontosságát.

az

 Törekszünk az óvoda és a család együttműködésére; arra, hogy a gyerekek „neveljék” szüleiket, vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat.  Óvodai környezeti nevelésünk különös tekintettel van a mással nem helyettesíthető játékra.  Az egészséges életmód szokásainak alakításával megalapozzuk, a helyes bioritmus kialakítását, az egészséges táplálkozás, a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás igényének kialakítását.  A tevékenység formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartás módok kialakítása. 

A gyermekek eredendő kíváncsiságán keresztül érdekes tapasztalatok gyűjtése a természeti és az épített környezetről, ok-okozati összefüggések megláttatása, a megfigyelőképesség és a gondolkodás fejlesztése (vizsgálódások, kísérletek).

 Az óvodai élet természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallva segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség stb.) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat stb.) fejlődését.

A TANULÁS, A KÖRNYEZETI NEVELÉS TERVEZÉSE SORÁN ÓVODÁNK TÖREKSZIK A KÖVETKEZŐ KÖZÖS ÉLMÉNYEKET BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK MEGTEREMTÉSÉRE, MEGSZERVEZÉSÉRE:

 növények és állatok elhelyezése, gondozása az óvodában;  felelősségtudatos állattartásra nevelés;

83

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  az óvoda kertjének (pl. virágos, gyógynövényes) a környezeti nevelés feladatainak megvalósítását is biztosító ki-, illetve átalakítása, az életkornak megfelelő tevékenységek folyamatos végzése;  a szabadban való mozgás, séták, kirándulások megszerettetése;  séták, kirándulások szervezése olyan helyszínekre, élőhelyekre, ahol jól megfigyelhetők;  a természet változásai, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti kölcsönhatások;  takarékos energiahasználat szokásainak kialakítása;  szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás szokásának kialakítása;  múzeumlátogatások tartalmi-módszertani megtervezése, megszervezése, hiszen a gyermekek környezeti nevelésében, ökológiai szemléletük alakításában fontos helyszínek a múzeumok is;  erdei óvodai programok szervezése, az ott eltöltött 3-5 nap élményei, tapasztalatai segítik megismerni az ottani táj, az emberek, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit. A megvalósulás feltétele az óvodapedagógusok folyamatos önképzése, a környezeti nevelési feladatokra felkészítő továbbképzéseken való rendszeres részvétel. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA:  Természeti és társadalmi környezet értékeinek megőrzésére és megóvására nevelés.  A felnőttek modell értékű viselkedése, a környezetvédelem iránti elkötelezettsége.  Alapvető természettudományos ismeretek.  A Zöld Óvoda kritériumrendszerének ismerete és betartása.  Kapcsolattartás a hivatalos szervekkel (Zöld Óvodák Hálózata, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Magyar Madártani Egyesület).  Szülői szemléletváltás, attitűd befolyásolása.  A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére  Környezetét szerető, védő gyermeki személyiség kialakulása.  Alapvető, a gyermekek életkori ismeretek, tapasztalatok szerzése.

sajátosságainak

megfelelő

természettudományos

 Játékos, kísérletező, érdeklődő, tudásvággyal rendelkező gyermeki személyiség  Tudják lakóhelyük pontos nevét, folyóját, lakcímüket, szüleik testvéreik nevét, foglalkozását, fontosabb intézményeket.  Óvják, figyeljék a természet és az emberi kultúra értékeit.  Tudatosan gyakorolják a gyalogos közlekedés elemi szabályait.  Tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket. Ismerjék az elemi közlekedési szabályokat, a vízi, a légi és a szárazföldi közlekedési eszközöket.  Fel tudják sorolni a test részeit, az érzékszerveket, azok fontosságát. Óvják maguk és mások egészségét is.  Ismerik az évszakok és napszakok jellemzőit.  Ismerik környezetük legfontosabb gyűjtőfogalmait, ezen belül is tudják csoportosítani, osztályozni, összehasonlítani környezetük dolgait.

84

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Ismerik az állatokat, különös tekintettel a Magyarországon őshonos állatok néhány fajtáját.  Érzik, látják, tudatosan irányítják figyelmüket arra, hogy az ember mennyit segíthet és mennyit árthat közvetlen és tágabb környezetük fejlődésében.  Felismerik és megnevezik az alapszíneket és árnyalataikat.  Tevékenyen részt vesznek környezetük védelmében, megóvásában.  Megneveznek néhány égitestet.  Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés módját és fontosságát.  Környezetét szerető, védő gyermeki személyiség kialakulása.  Alapvető, a gyermekek életkori ismeretek, tapasztalatok szerzése.

sajátosságainak

megfelelő

természettudományos

 Játékos, kísérletező, érdeklődő, tudásvággyal rendelkező gyermeki személyiség FENNTARTHATÓSÁG PEDAGÓGIAI ELVEI:  Egész életen át tartó tudás igényének és képességének alakítása (változó tudás).  Rendszerben való gondolkodás fejlesztése (problémamegoldás, a konfliktuskezelés, a kreatív rendszerben gondolkodás).  Együttműködés, társas készségek fejlesztése keletkeznek, megoldásuk is közös legyen).

(a

problémák

a

közösségekben

 Tudományközi, és több tudományterületen átívelő megközelítések alkalmazása  (különböző foglalkozások közötti összefüggés megláttatása).  Esélyegyenlőség, társadalmi és kulturális különbségek elfogadása (kultúrák közötti párbeszéd)  Döntéshozatal igényének formálása (döntéseinkért felelősséggel tartozunk)

KÖRNYEZETÜNK

MENNYISÉGI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK MEGISMERÉSE

A matematika nagyon elvont, és ehhez a nagyon absztrakthoz úgy tudjuk a legsikeresebben elvezetni a gyermekeket, hogy sok és változatos tapasztalási lehetőségeket biztosítunk, amelyben a gyermekek cselekvő résztvevők. Munkánk akkor a leghatásosabb, ha sok érzékszervi és mozgásos élményt nyújtunk. A felfedezés, tudás öröme fokozza a gyermek akaratát, önbizalmát, ezáltal önfegyelme is erősödik. Alkalmassá válik az iskolai matematikai tanulásra. A gyermekek a mindennapi életben állandóan találkoznak matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel. A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A külső világ, a környezet változásainak megfigyelése el sem képzelhető matematikai alapismeretek nélkül. A matematikai nevelés hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. CÉLOK: A

minket

körülölelő

világ

mennyiségi,

formai,

kiterjedésbeli

összefüggéseinek

felfedeztetése, megtapasztaltatása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez, fejlettségi szintjéhez igazodva.

85

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Igyekszünk a matematikai tevékenységeken keresztül minél több probléma helyzetet teremteni, hiszen így tudjuk leginkább aktivizálni a gyermekeket logikus gondolkodásra. Minden gyermek sajátítsa el a korának és fejlettségének megfelelő ismereteket. FELADATOK: Az óvodapedagógus:  teremtse meg a feltételeket a matematikai tartalmú tapasztalatok megszerzéséhez,  keltse fel a gyermekek matematikai érdeklődését, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása iránt,  biztosítson a gyermekek számára játékélményhez kapcsolódva,

matematikai

tapasztalatokat,

ismereteket

a

 építsen a gyermekek önálló probléma megoldás iránti igényére, aktivizálja a gyermekeket a logikus gondolkodásra,  gondoskodjon olyan légkörről, amelyben szabadon, bátran megnyilatkozhat a gyermek, s biztosított az önálló gondolkodásuk fejlődése,  pontosan fogalmazza meg gondolatait, hogy a probléma egyértelmű legyen a gyerekek számára,  fejlessze a gyermekek találékonyságát, a másokkal való együttműködés képességét,  szervezze úgy a tevékenységeket, hogy a sikeres feladat megoldásra minden gyermeknek legyen alkalma, lehetősége. A LEGJELLEMZŐBB MATEMATIKAI TEVÉKENYSÉGFORMÁK  Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása:







Szétválogatások.



Sorba rendezések.



Ítéletalkotások szavakban.

Számfogalom alapozása: 

Mennyiségek összemérése.



Halmazok összemérése, párosítása, számlálása.



Kisszámok felismerése összkép alapján.



Mérések különböző egységekkel.



Tapasztalatok a darabszám változásairól.

Tapasztalatok a geometria körében: 

Építések, alkotások szabadon és másolással.



Tevékenység tükörrel.



Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban.

Ezek a területek jól szolgálják, a gyermek matematikai érdeklődésének felkeltését, elemi okokozat összefüggések felismertetését, megtapasztalását. A pozitív viszony kialakítása, a

86

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. problémahelyzetek megoldása, megalapozza a logikus gondolkodást. A matematikai megtapasztalás játékos formában történik a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. A FEJŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  a tárgyakat meg tudja számolni legalább 10-ig, sorszámolást végez,  tud halmazokat képezni,  a környezetében lévő tárgyakat, növényeket, állatokat össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint,  sorba rendezést végez,  megkülönbözteti az irányokat, érti és használja a névutókat,  képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni,  megjelennek játékában a matematikai ismeretek,  képes egyszerű ítélet alkotására,  szívesen részt vesz matematikai játékokban.

3.2.7. MŰVÉSZETI NEVELÉS IRODALMI

NEVELÉS

–

MESE,VERS

„Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá.

Része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek.” (Zilahy Józsefné)

A mese, a vers az óvodai élet mindennapjait kitöltő és megszépítő szórakozás, az egybehangolódás és együvé tartozás eszköze. Összefonódik az anyanyelvi neveléssel, esztétikai neveléssel, a zenével, énekkel, mozgásos játékokkal. Az óvónőnek nem az a feladata, hogy a gyermekekkel verseket, mondókákat, meséket tanítson meg, hanem élményt nyújtson, ezáltal megszerettesse a gyermekekkel az irodalmat. Az óvónő fontos feladata, hogy naponta többször kezdeményezzen verset, mesét, a gyermekek kérésének, érdeklődésének megfelelően, figyelembe véve az életkori sajátosságaikat. A gyermek számára a mindennapos mesélés ugyanolyan természetes, mint a játék. A foglalkozások rendje csak az óvónő számára kötelező minimumot jelenti – a gyermek igényei

túlmutatnak ezen. A meseigény természetes megnyilvánulás ebben az életkorban, mert a mesét:  az átváltozás motívuma,

87

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  az ellentétek kedvelése,  a vágyteljesítés dinamikája,  az ismétlések – veszély, megmenekülés helyzetei,  a kompenzálás,  a tudatszintek váltása jellemzi, és ez élményt nyújt a gyermek számára. A mesehallgatás az összetartozást is erősítő közösségi élmény, mely csak akkor működik mindenki számára kielégítően, ha a kialakított viselkedéséi szabályokat mindenki betartja. Az igazi meséhez csend szükséges, melyet az óvónő erőszakos, harsány eljárások nélkül pedagógiai tapintattal, érzelmi eszközökkel kell, hogy megteremtsen. A mese befejeztével időt kell hagynunk a gyermekeknek a meséből való kilépésre, az élmények leülepedésére. A versmondás, mesemondás célja nem az elsajátítás, hanem az érzelmi, morális, szociális kompetenciák alakítása, melyekkel együtt jár a tárgyi ismeretek és a szókincs bővülése is. Fontos a rendszeres elalvás előtti mesemondás, mert ilyenkor a nyugalom szinte helyet készít a mesének. Egy szelídebb lefolyású, duruzsoló hangon elmondott mese a legjobb altató lehet. Az óvodás gyermekek kedvelt tevékenysége a bábozás és dramatizálás. E komplex tevékenységek

integrálják

a

művészeti

ágakat,

szorosan

kapcsolódnak

a

meséléshez,

mondókázáshoz, verseléshez. Elősegítik az irodalmi élmények feldolgozását, lehetőséget nyújtanak az együttműködési készségek alakítására és közös élményszerzésre. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:  törekedjen a vers és a mese megszerettetésére, a művek kifejező hangulatos előadására,  ügyeljen a példaértékű, tiszta, érthető, szép beszédre, kiejtésre,  alakítson ki mesesarkot, derűs, békés, nyugodt légkört az irodalmi élmény befogadásához,  a felhasznált irodalmi anyagot igényesen állítsa össze, részesítse előnyben a népköltészet alkotásait, a kiválasztás során vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait,  építsen a vers, mese azon tulajdonságaira, mely az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokat közvetít, erkölcsi tartalmat hordoz, annál is inkább, mert ezeket a gyermek más közegben nem képes feldolgozni, megérteni,  szoktassa rá a gyermeket a mese figyelmes végig hallgatására,  a mese élményszerű előadásával inspirálja a gyermekeket az önálló dramatizálásra, bábozásra,  tudatosan tervezze a mese fokozatos feldolgozását,  biztosítson esztétikus kellékeket a bábozáshoz, dramatizáláshoz,  lehetőség szerint jutassa a gyermekeket bábszínházi, színházi előadások élményéhez,  délutáni pihenéskor mondjon mesét,  gondoskodjon arról, hogy esztétikus mesekönyvek és képeskönyvek álljanak a gyermekek rendelkezésére,  tanítsa a gyermekeket a könyvek megfelelő használatára, tiszteletére,  az ünnepekre és jeles napokra való készülődés hangulatát az igényesen kiválasztott versekkel, mesékkel fokozza, a készülődés során törekedjen a komplexitásra.

88

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Az anyanyelv fejlődésében, a nyelvi kultúra kialakításában, fontos szerepet tölt be az óvónő. Nem szabad megfeledkezni azonban a családi nevelés szerepéről. A mai szülők már alig mesélnek gyermekeiknek.

Ennek

fontosságára

a

mesélésből

adódó

intim

percek

átélésére

való

rávilágításban is szerepet kap az óvónő.

A FEJŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: A gyermek:  szívesen ismételgeti a verseket, rigmusokat,  várja, igényli, figyelmesen, csendben hallgatja a verset, mesét,  szívesen mesél, bábozik, dramatizál,  kifejlődik erkölcsi ítélőképessége,  az esztétikai élmények hatására fejlődik képi világa,  elvonatkoztat a mesétől a valóságig,  improvizál mondókákat, verseket, kitalál mesét,  szívesen nézeget mesekönyveket, olvasását utánozva,  vigyáz a könyvekre.

ÉNEK-ZENE,

ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

A zenei nevelés a művészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Az óvodai zenei nevelés célja: a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. Fontos a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, harmonikus mozgásának fejlesztése. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. Fontos, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. Az óvodai énektanítás anyagát a népi mondókák, énekes játékok és a magyar gyermekjáték hagyomány anyagából meríti. Felhasznál még művészi értékű magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált gyermekdalokat is. Váljanak érzékennyé a természet és környezet hangjaira. Ismerjenek fel néhány hangszert, érzékeltessék a már ismert dalok ritmusát. Játszanak szívesen különböző ritmusjátékokat, felelgetősöket. CÉLOK:  Éneklési, zenélési kedv felkeltése - az óvónő éneke, a hangszeres zene és a közös éneklés megszerettetése által.  A magyar népi megismertetése.

mondókák

és

gyermekdalok,

műzenei

és

más

népek

dalainak

 Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés.  Tiszta éneklésre szoktatás, ritmusérzék, zenei hallás, kreatív zenei kedv felkeltése.

89

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A harmonikus mozgás, helyes testtartás kialakítása, a magyar tánc alapjainak lerakása.  Közösségi élmény nyújtása a közös éneklésen, zenélésen keresztül.  Zenei ízlés fejlesztése igényes zenehallgatási anyag kiválasztásával.  A gyermekek kialakítása.

mozgáskultúrájának

fejlesztése,

esztétikus,

rendezett

mozgások

FELADATAINK:  Éneklés, mozgás megszerettetése.  Az együtténeklés örömének megéreztetése.  Népi hangszerek, ritmushangszerek megismertetése.  Néphagyományok ápolása.  Ízelítő más népek dalaiból.  Hassa át a mindennapokat a zene.  Spontán ének-zenei játékok kibontakoztatása.  Átgondolt, egymásra épülő tervezés, fejlesztés.  A zenei nevelés és más művészeti tevékenység összekapcsolása.  Zenei hallás fejlesztése.  Ritmusérzék fejlesztése.  Zenei formaérzék fejlesztése.  Zenei alkotókészség fejlesztése. A FEJLŐDÉS MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:  Tudjon természetes tempóban járni, tempót tartani, az egyenletes lüktetést és a ritmust többféle módon érzékeltetni (tapssal, járással, ütőhangszerrel, stb.)  Énekeljen hat hangterjedelmű dalokat és dallamokat.  Énekeljen vissza dallamot, tapsoljon vissza ritmust. Önállóan próbálkozzon kisebb ritmusok és dallamok kitalálásával.  Különböztesse meg és reprodukáljon a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom párokat beszédben, ritmusban, dallamban. Bújtasson dallamot. Tudjanak egyszerű táncos mozgásokat végezni ritmusosan, helyes testtartással.  Törekedjenek a tiszta éneklésre, a megfelelő légzés és hangképzési technikákra.  Ismerjenek fel dallammotívumot, jellegzetes ritmus alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot, többféle zenei és zörejhangot, hangszereket.  Próbálkozzanak csoportosan, illetve egyénileg az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolásával.  Emeljék ki mozgással a motívumhangsúlyokat és a kettes lüktetést.  Ismerjenek néhány jellegzetes kígyóvonal, sorgyarapodó, stb.)

térforma

alakítási

lehetőséget

(kör,

csigavonal,

 Alakítsanak néhány fős ritmuszenekart csörgődobbal, triangulummal, metalofonnal, különböző népi hangszerekkel kísérjék éneküket.

90

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Készítsenek óvónői segédlettel kisebb ritmus és ütőhangszereket, melyeket egyéb foglalkozási ágakban (pl. dramatizálás) és játékukban is felhasználhatnak (köcsögduda, dob, csörgő, stb.)  Kísérjék figyelemmel a bemutatott zenét, zenehallgatási anyagot.

RAJZOLÁS,

MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A tevékenység összetett, sokszínű nevelési folyamat. Magába foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, az építést, a képalakítást, a konstruálást, a

kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést, a környezetkialakítást. A rajzolás, mintázás és kézimunka tevékenysége a gyermek élmény-és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. A gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően képi-, plasztikai kifejező képesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességeket. Általa gazdagodik a gyermek tér-, szín-, forma képzete, fejlődik esztétikai érzéke, a szép iránti nyitottsága, igényessége. Jártasságra tesznek szert a gyermekek különböző eszközök használatában, változatos technikákat ismernek meg, kialakul az írás elsajátításához szükséges finommotorikájuk. CÉLOK:  Élmény nyújtásával a tárgyi világ megismerése, örömteli cselekvésben újraalkotása  Gyermek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, a természet szépségeinek megláttatása, alkotói képességek megalapozása, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása  Érdeklődésük felkeltése a művészeti alkotások iránt  A gyermekek élmény és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. FELADATOK: Az óvodapedagógus  Az óvónő tudatosan irányított, mikro csoportos formájú, szervezett tevékenységében tiszteletben kell tartania, hogy a gyermek ábrázolása ideovizuális, képzeletvezérlésű ábrázolás  biztosítson az egész nap folyamán teret és nyugodt, biztonságos légkört az önálló ábrázolótevékenykedéshez,  keltse fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel, való tevékenység vágyát,  törekedjen arra, hogy természetes és jó minőségű anyagokkal dolgozhassanak a gyermekek,  biztosítsa folyamatosan a változatos technikák megismerését és az ehhez szükséges változatos eszközök állandóan álljanak a gyermekek rendelkezésére,  törekedjen a művészeti nevelés terén is a komplexitásra,

91

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  a kis kézműves mesterségek megismeréséhez, gyakorlásához biztosítsa a szükséges eszközöket,  éreztesse meg a gyermekekkel az alkotás örömét, juttassa sikerélményhez, értékelése mindig pozitív, segítő szándékú legyen,  gyűjtse össze a gyermekek munkáit, ezzel is éreztetve, hogy milyen fontosak számára a gyermekek alkotásai,  teremtsen olyan szituációt, hogy az elkészített tárgyak túlmutassanak a gyakorlás feladatán: ajándék-, dísz-, játéktárgyak,  vegye figyelembe a gyermekek eltérő egyéni képességeit, fejlettségi szintjét és ennek ismeretében tervezze fejlesztő munkáját,  segítse a gyermekek tér-, forma-, és színképzetének gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat, igényességüket, fogékonyságukat,  segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre jutását a gyermeki élmény és fantázia világ gazdagodását,  biztosítson elegendő esztétikai élményt és tevékenységet, melyek színezik a gyermek érzelem világát,  a gyermekekkel kapcsolatos megfigyeléseit folyamatosan rögzítse a személyiségi lapon A fejlődés mutatói óvodáskor végére: A gyermek:  önállóan alkalmazza a gazdag technikai megoldásokat és változatos eszközöket,  változatos formákat, színeket egyéni módon alkalmaz,  színhasználatában érvényesíti kedvelt színeit,  képes saját élményeit, meséket, ünnepi élményeit ábrázolni,  kialakul alkotó, együttműködő képessége,  képes a közös kompozíciók elkészítésére, örömét leli a közös munkában,  egyéni képességeinek, technikákat,

fejlettségének

megfelelően

alkalmazza

a

kis

kézműves

 koordinált szem-és kézmozgással rendelkezik,  szívesen készít ajándékot, mellyel átéli az ajándékozás élményét, örömét,  rácsodálkozik a szépre, tud gyönyörködni benne,  megfogalmazza értékítéletét, tud beszélni az alkotásokról,  szívesen vesz részt az óvodai környezet szépítésében.

3.2.8. TESTI NEVELÉS A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermekek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai.

92

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek mozogni, tevékenykedni. A mozgás sokoldalú tevékenység, amely az egész óvodai életet átszövi. A testnevelés foglalkozásokon túl jelen van a játékban, a környezeti - és esztétikai nevelésben valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. CÉL:  A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában  Mozgás megszerettetése  Az egészséges életmód szokásainak megalapozása  A gyermek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének kialakítása  Megfelelő terhelés biztosítása változatos mozgásformák alkalmazásával  Tornaszerek, eszközök segítségével mindennapos mozgás a gyerekek számára a szabadban és a tornaszobában egyaránt  Egyéni mozgásfejlesztés lehetőségeinek mozgásterápia, ovifoci, stb.)

kiaknázása

(uszoda,

néptánc,

balett,

 A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése.  A mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése gyakorlási lehetőség biztosításával.  A testi képességek- fizikai erőnlét- fejlesztése. FELADATOK: Az óvodapedagógus  törekedjen a gyermekek megszerettetésére,

természetes

mozgáskedvének

megőrzésére,

a

mozgás

 bővítse a mozgástapasztalatokat, alakítsa a mozgáskészséget,  rendszeres mozgással segítse elő az egészséges életvitel kialakítását,  fejlessze a testi képességeket, fizikai erőnlétet (koordinációt, koncentrációt),  a mozgáson keresztül fejlessze a gyermek értelmi struktúráit, szociális képességeit,  szervezzen minél több csoportszobai-és udvari mozgásos játékot,  alakítsa a mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolódó szókészletet,  utasításait egyszerű felszólító módban adja,  biztosítson változatos és megfelelő számú eszközt,  éljen a környezeti és tárgyi feltételek adta lehetőségekkel (tornaszoba, különböző tornaszerek, eszközök, udvar, udvari fajátékok.)  lehetőség szerint a mozgást, a mozgásos játékokat a szabadban szervezze,  a testnevelési foglalkozások végén biztosítsa a szabad játék lehetőségét a meglévő tornaszerekkel, tornaeszközökkel,

93

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  csoportszobai játékidőben is biztosítsa a mozgás lehetőségét, a meglévő tornaszobai eszközökkel, az erre kialakított helyen,  törekedjen arra, hogy a lehető legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak a gyerekek a gyakorlatok elvégzése közben,  gondoskodjon a tornaszerek balesetmentes elrendezéséről, használatáról,  biztosítson lehetőséget, optimális gyakorlási időt, helyet, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásformákat,  helytelen kivitelezést a pozitív minta kiemelésével javítson,  törekedjen a gyakorlatok, mozgásformák esztétikus bemutatására, bemutattatására,  építsen a gyermekek meglévő mozgástapasztalatára, játékos kedvére a különböző mozgásos játékok tervezése során. MOZGÁSFEJLESZTÉS A MINDENNAPI TESTNEVELÉSBEN A mindennapi testnevelés feladata, hogy megalapozza a gyermekekben azt az igényt, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. Programunkban a mindennapi testnevelés az óvodai élet szerves része, beépül a mindennapokba. Az

örömmel,

jó

hangulatban

végzett

játékok

biztosítják

a

gyermekek

sokoldalú

mozgásfejlesztését. MOZGÁSFEJLESZTÉS A TESTNEVELÉS FOGLALKOZÁSOKON A testnevelés foglalkozás az óvónő által szervezett kötelező tevékenység. A kötelezőség természetesen nem jelent kényszert a gyermekek számára. A foglalkozások levezetésénél lehetőséget kell biztosítani, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Eltérő

nehézségű,

differenciált

feladatok

adásával

segíthetjük

elő,

hogy

minden

gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásformát. A testnevelés foglalkozások szervezésénél legfontosabb szempont, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozoghassanak. Az

eszközök

és

tevékenységek

kiválasztásánál

a

gyermekek

életkorához,

fejlettségi

szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjunk.

3.3 AZ

ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Az óvodai csoportok kialakításánál figyelembe venni a gyermekek személyiségét, a szülők igényeit és a gyermekcsoportok szociális összetételét. Azonos életkor szerint szervezzük csoportjainkat, mert így a fejlődés, fejlesztés feltételei inkább megvalósíthatók. Az óvónő és a

94

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. gyermek kölcsönös egymásra ható kapcsolata közös tevékenysége az előre megszervezett, megtervezett feladatok, közel azonosan megvalósíthatók. Húzóerőként működik a csoport az egyén számára. A „Lila Kuckó Programja” vegyes életkorú csoportokban is alkalmazható, amennyiben a gyermekek összetétele, a szülők kívánsága ezt indokolná. A csoportokban kialakult óvónői párosok dolgoznak. Elv, hogy lehetőség szerint gyermekcsoportot és óvodapedagógust csak rendkívül indokolt esetben változtatunk meg. Ugyanazok az óvodapedagógusok foglalkozzanak 3 évig felmenő rendszerben a gyerekekkel. Ez érzelmi biztonságot, a fejlesztés töretlenségét, az egységes elveken nyugvó fejlesztési koncepció megvalósítását hivatott biztosítani.

NAPIREND: Folyamatosság, melyben a felesleges várakozási idő elkerülhető. Fő törekvésünk, hogy a gyermekek életkorának megfelelő, optimális életritmust alakítsunk ki, hogy napirendünk hozzájáruljon a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeinek megteremtéséhez, biztosítsa a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, azok megfelelő váltakozását. Napirendünkben megvannak a rendszeresen, hozzávetőleg ugyanabban az időben végzett tevékenységek, (étkezés, testnevelés, levegőzés, pihenés) melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeit, ritmust adnak napjának. Mindezek kedvezően hatnak életfolyamataira. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit, életkorát, fejlettségét. Maximálisan szem előtt tartjuk a gyermekek mozgásigényét, a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejének fokozatos és időjárástól függő biztosítását.

TERVEZÉS Az ismeretnyújtás tervezését két folyamatban végezzük a komplexitás elve szerint (éves, három havi és heti).

ÉVES

TERV:

Az éves ütemterv alkalmazkodik az évszakokhoz, a kapcsolódó ünnepekhez, hagyományokhoz, jeles napokhoz, helyi történésekhez. A környezet tevékeny megismerése keretében feldolgozott témák nyújtják az alaphangulatot, melyhez kapcsolódnak az egyéb tevékenységformák és a játék.

HETI

TERV:

Kiindulási pontok: A heti terv elsősorban az óvodapedagógus munkáját segíti abban, hogy a nevelőmunkáját a folyamatosság, rendszeresség, fokozatosság, tudatosság elvei szerint végezhesse. Mivel ő maga az, aki leginkább ismeri a gyermek érdeklődését, fejlettségi szintjét, a csoportja nyújtotta lehetőségeket, egy egységes, mindenkire és mindenkorra érvényes heti rendet nem is lehet meghatározni.

3.4.

ÓVODA- ISKOLA ÁTMENET

95

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A gyermek iskolára való alkalmassá tétele folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. Minden gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük a gyerekek fejlesztési programját. Célunk, hogy az óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermek kerüljön ki óvodánkból. FELADATAINK:  Az óvodáskorú gyermek lételeme a mozgás. Feladatunk ennek kielégítése. Óvodánkban megfelelő tér és idő áll rendelkezésre ehhez.  A világ megismerésére való törekvést egyengetnünk, ápolnunk kell, és szorgalmazni, hogy a számukra érthetetlent, ismeretlent megfogalmazzák, és kérdések formájában feltegyék.  A tudásvágyukat ebben a korban már nem felébreszteni kell, hanem kielégítenünk! Az ismeretközlésnél nem a halmozásra, hanem a fogalmak tartalommal való megtöltésére törekszünk.  Támogatjuk az önállóságra való törekvéseket. Ezt a segítő, támogató jelenlétünkkel biztosítjuk.  Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt. (játékba integrált tanulás)  A kialakított képességek, készségek akkor tudnak felszínre kerülni, ha a gyerekek társas kapcsolataiban is fejlettek, és különböző szerepeikben is megtalálják a helyüket. Ehhez kifinomult felnőtt óvodai példákat nyújtunk.  Tiszteletben tartjuk, hogy minden gyermek adottsága más. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké alakuljanak, meghatározott feltételekre van szükség. Célunk, hogy ehhez megnyerjük a szülői környezetet is.  Tervező munkánk alkalmával az egyes gyerekhez igazodunk. ISKOLÁRA VALÓ ALKALMASSÁ TÉTEL Az iskolára való alkalmassá tétel és az iskolaérettség megállapítása az óvodapedagógus kompetenciája. Ebben legfőbb támasza, segítője a gyermek családja, szülei.  Miután az óvodapedagógusok a gyerekek mélyreható megismerése során képet kapnak arról, hogy a gyerekek mire érettek, megtervezik a fejlesztésüket.  A megismerés, a fejlesztés az óvodába lépés pillanatában kezdődik, és folyamatos.  A gyermeki idegrendszer felépítése anatómiai szempontból már az óvodáskor végére kialakul.  Az óvodás gyermek ismereteinek java részét önkéntelen emlékezés útján szerzi.  Az óvodának meg kell céloznia a tanuláshoz való alapkészségek alapjainak a lerakását. Ezt a célt oly módon kell megvalósítani, hogy az óvodáskor utolsó évében is óvodás maradhasson a gyerek, ugyanakkor a szándékos bevésést kell apró, kis lépésekkel fokozatosan gyakoroltatnia.  Az átmenet biztosítása érdekében is szükséges az „érdekestől” a „szükséges” felé haladni!

96

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Az óvodai nevelés az iskolára alkalmassá teszi a gyereket. Ebből következően az általános iskolára való alkalmasság feltételeit kell megfogalmaznia: a) biológiai alkalmasság, 

ép idegrendszer,



ép érzékszervek,



rendezett mozgáskoordináció,



fejlett csont-és izomrendszer,



tartalmilag ép beszéd,

b) pszichológiai alkalmasság, c) kialakult feladattudat, d) koncentrált, megosztott figyelem, e) szándékos emlékezet, f) az analitikus-szintetikus gondolkodás elemei, g) szociális alkalmasság, h) empatikus közeledés a másik felé, i)

közösségbe illeszkedés,

j)

szabálytudat érvényesítése,

k) társak, felnőttek irányításának elfogadása, l)

vezető, illetve vezetett szerepekkel való azonosulás,

m) megbízatások elfogadása. (Kompetencia alapú óvodai nevelés) „Ő” ISKOLÁS LESZ Testületünk is azt vallja, hogy az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintben egyformán nélkülözhetetlen a testi-, a lelki és a szociális érettség. Sokféle képesség megfelelő fejlettsége teszi alkalmassá a gyermeket az általános iskola első osztályára. 2

Testi fejlettség terén legfontosabb a mozgáskoordináció, a finommotorika, a testtudat és a

téri

tájékozódás

megfelelő

fejlettsége.

Mozgását,

viselkedését,

szükségletei

kielégítését tudja szándékosan irányítani. 3

A lelkileg egészségesen fejlődő gyereknél az érdeklődés együtt jár a figyelem és a megfigyelőképesség fejlettségével. Ami érdekli arra figyel, azt megfigyeli, sőt igyekszik meg is jegyezni – emlékezet.

4

A gondolkodás terén az iskolaérett gyermeknél az analízisre és szintézisre való képesség már megfelelő szinten van. Tudja, hogy az egész részekből áll, képes arra, hogy a részekből az egészet összerakja.

5

Az iskolai tanulásra alkalmas gyermeket érdeklik a környezetében látható dolgok, személyek, tárgyak, észleli a körülötte zajló eseményeket, mindig többet és többet akar tudni róluk.

6

Fontos, hogy beszédének fejlettsége megfelelő legyen mind formailag, mind tartalmilag. Ezért elvárhatjuk, hogy a beiskolázandó gyermek jól, világosan, érthetően tudja magát kifejezni. A hangképzés tiszta, a hangok érthetőek, azaz beszéde formailag megfelelő legyen. Még fontosabb azonban, hogy tartalmilag is elérje a beszédfejlettség a megfelelő

97

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. szintet. Az iskolára felkészült gyermek értelmesen ki tudja fejezni gondolatait, élményeit. A vele vagy mással történteket el tudja mondani, de jól megérti azt is, amit a felnőttek neki mondanak. Mindehhez megfelelő szókincsre van szüksége. 7

A szociális érettséghez tartozik bizonyos önállóság, képesség az önkiszolgálásra, alkalmazkodni tudás a szabályokhoz és egymáshoz.

8

Mindezek a képességek nem elegendőek azonban, ha a gyermekben nem fejlődött ki bizonyos munkaérettség, feladattudat. Tudja a kapott vagy vállalt feladatot akkor is teljesíteni, ha unja, ha játszani szeretne – monotónia tűrés. A feladattudat összefügg az akarat bizonyos fejlettségével. A felsorolt képességeken kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és gyakorlati

készségek, nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. Mindezt segítik a gyermek önmagára, a természeti – és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretei, ábrázolókészsége, megfelelő kézügyessége.

3.5 INTEGRÁLT NEVELÉS ÓVODÁNKBAN HELYZETKÉP Évről-évre magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási- és magatartási problémával küzdő gyermekek száma. Egyre több gyermeknél figyelhető meg a szomatikus fejlődés kisebbnagyobb mértékű retardációja (mozgáskoordináció zavara, mozgás-ügyetlenség, lassúság, koordinálatlan mozgás kivitelezés, stb.). Szokatlanul magas azoknak a gyermekeknek a száma, akik különböző fokban és módon beszédhibásak. Vannak olyan gyermekek, akiknek érdeklődése olyan gyenge és szűk körű, hogy szinte teljesen hiányzik belőlük az erre az életkorra jellemző kíváncsiság, belső motiváltság. Nem egy gyermek komoly önbizalomhiánnyal küszködik, hamar megtorpan a feladathelyzetben. Egyre magasabb azoknak a gyermekeknek a száma is, akiknél olyan komoly gondolkodási zavarok is mutatkoznak, melynek következményeként - külön megsegítés nélkül - 6-7 éves korra e téren sem érnék el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. AZ INTEGRÁLT NEVELÉS CÉLJA Az integrált nevelés célja, hogy a 3-7 éves sérült és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek normál óvodai nevelése során – a részükre folyamatosan és elégségesen biztosított speciális fejlesztés mellett – gyermeki jogok érvényesítésével szociálisan, értelmileg, érzelmileg az

iskolai

életre

éretté

váljanak.

A tanulási

zavarok

kialakulásának

megelőzése,

részképességekben való lemaradások időbeli korrekciója. A játékban rejlő lehetőségek kihasználásával az eltérő fejlődésű gyermekek képességeinek, készségeinek magasabb szintre történő fejlesztése. AZ INTEGRÁLT NEVELÉS FELADATA

98

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. A sérült és hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeknél preventív és korrekciós fejlesztés egyidejű alkalmazása. Az eredményesség alapfeltétele, hogy a gyermekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban. Fontos, hogy minden gyermekben felfedezzük az értéket és kibontakoztassuk a tehetséget. A hátrányos helyzetű gyermekekkel érzelmileg többet kell törődni, hogy kudarcélmények helyett – még ha lassabb tempóban is – eredményesen tanulhassanak és lehetőségük legyen a hátrányok csökkentésére. Feladatunk gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

elősegítése

az

egyéni

sajátosságok,

az

eltérő

fejlődési

ütem

figyelembevételével. Fontosnak tartjuk, hogy az alkalmazott módszerek, elvárások igazodjanak a sérült gyermekek fejlődésének lehetséges üteméhez. A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a pedagógusok egyéni fejlesztési tervek alapján végzik a fejlesztő munkát. Ha egy kisgyermek a feladatot segítséggel sem tudja elvégezni, akkor meg kell keresnünk azt a szintet, amit még tud és a következő nehézségi fokon átsegíteni. A fejlődési fokozatokat végig kell járni ahhoz, hogy önmagához képest fejlődjön. További feladatunk a másságot elfogadó gyermek és felnőtt közösség és tárgyi környezet megteremtése, amelyben az akadályozott fejlődésű gyermekek differenciált fejlesztését megvalósíthatjuk. AZ INTEGRÁCIÓ ELŐNYEI A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZÁMÁRA:  az együtt tevékenykedéssel megtanulják a társak magatartásmintáit,  a többi gyermeket követve jobban fejlődik önállóságuk,  a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat,  megtanulják az együttműködés technikáit. AZ INTEGRÁCIÓ ELŐNYEI A TÖBBSÉGI GYERMEKEK SZÁMÁRA:  megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket, a másságot,  megtanulnak odafigyelni másokra,  megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítés formáit,  kommunikációjuk kifinomultabbá válik. FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, FELADATAI: Célja a tanulási nehézséggel, veszélyeztetettség megállapításával, a kognitív, és mentális képességek fejlesztésével, a speciális módszerek, és körülmények biztosításával, képessé tenni a gyereket az iskolai alkalmasságra, illetve a szociokulturális hátrányok kompenzálásával hozzájárulni harmonikus személyiségük alakulásához, testi-lelki egészségük megőrzéséhez. TEVÉKENYSÉGE:

99

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  Diagnosztikus feltárás.  Egyénre szabott fejlesztési terv készítése.  Fejlesztés és felzárkóztatás, mely preventív és korrekciós jellegű. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:  Az egyes gyermekek személyiségének lehető legkonkrétabb megismerése.  Minél választékosabb, többfajta tevékenység gyakorlásához feltételek biztosítása (idő, hely, eszközök, ötletek).  Alaposabb, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével támaszkodjon a gyermekek ötleteire, tapasztalataira, élményeire, melyek beépíthetők az óvodai nevelés folyamatába.  Az óvodapedagógus és a gyermek aktív egymásra hatására építünk. Az óvodapedagógus által elképzelt fejlesztést ki kell egészíteni a gyermektől származó ötleteknek, a meglévő gyermeki ismereteknek, tapasztalatoknak.  Élmények nyújtása.  Család bevonása, kihasználva élményszerzésekre.

a település

és

az óvoda

adta lehetőségeket az

 Feladatok:  A mentális, és kognitív képességek célzott fejlesztése.  Önbizalom, és énkép fejlesztése.  Másodlagos magatartási, megelőzése.

és

viselkedési,

beilleszkedési

zavarok

kialakulásának

 Alkalmazkodó készség fejlesztése.  Szociokulturális hátrányból adódó lemaradás felzárkóztatása.  Képességek fejlesztésével a sikeres iskolakezdés megalapozása.  Kompetencia képességet erősítő tevékenységi formák fejlesztése: o

mozgásfejlesztés

o

testséma és testi tájékozódás

o

percepció fejlesztése

o

verbáliscsatornák differenciálása.

Az inkluzív pedagógiai felfogás szerint valljuk, hogy:  minden gyermek más, ezért minden gyermeket egyéni „állapotához” képest kell fejleszteni  a gyermek személyisége komplexen fejleszthető  a gyermekek személyiségének megvalósítanunk

fejlesztését

differenciálási

 a gyermek személyisége leginkább a szabad játékban fejlődik. Differenciálási szintek:

100

szintek

szerint

kell

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. I.

Sajátos nevelési igényű gyermekek

II.

Standardhoz közelítő képességű gyermekek

III.

Tehetséges, kreatív képességekkel rendelkező gyermekek (dr. Bakonyi Anna)

A differenciálás számunkra azt jelenti, hogy minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni.  Differenciáltan tervezzük a gyermekek személyiségfejlesztésének folyamatát.  Az óvodai élet minden területén alkalmazzuk a differenciálást.  Mindig a már meglevő ismeretekre építünk, amelyben a gyermek egész személyisége megmutatkozik.  A tanulási folyamatot úgy segítjük elő, hogy azt az egyes gyermekek egyéni fejlettségéhez, szükségleteihez igazítjuk.  Minden tevékenység lehetőséget ad a differenciálásra, hiszen minden egyes tevékenység a tanulás egy-egy színtere.  A tapasztalatszerzés a legjobb út a fejlődéshez, a tapasztalatok, ismeretek fokozzák a gyermek problémaérzékenységét, ismeretei önálló felhasználását.  Valljuk, hogy igazi fejlődést akkor érhetünk el, fejlesztőmunkánk akkor hatékony, ha szoros kapcsolatot tartunk a családokkal, a kapcsolat valódi és nem formális- a kölcsönös visszajelzések, tapasztalatok segítik a fejlesztés tervezését és megvalósítását.  A differenciálás gyakorlatával megvalósul az integráció, érvényre jut az inkluzív (befogadó) pedagógia.  Célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, amely csak a differenciálási gyakorlattal valósítható meg. Ezeknek a gyermekeknek is megadjuk a személyre szabott, differenciált személyiségfejlesztést, ezen át az esélyegyenlőséget kívánjuk érvényre juttatni.  Tervezésünkben és gyakorlatunkban a „folyamatok” elvét érvényesítjük.  Figyelembe vesszük a különböző szubkultúrából érkező gyermekek adottságait, célunk a differenciált együttnevelés.  A differenciálással szeretnénk megkönnyíteni a gyermekek számára az óvoda-iskola átmenetet.  A komplexitás elvét a differenciálásban is érvényesítjük. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER Nevelőtestületünk az alábbi pedagógiai dokumentumokat készíti el:  Beszoktatási terv (kiscsoportban).  Óvó-védő, baleset-megelőzési szabályok/ időkeret 1 év/ naplóban rögzítve.  A gyermekcsoportok éves terve (tevékenységi területek éves anyaga).  A gyermekcsoport tevékenységi terve/ időkeret: 1 év/.  Eseményterv, szervezési munka / 1 év//.

101

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013.  A csoportok életének havi összegzése, értékelése.  Személyiséglap: anamnézis, gyermek adatai, családlátogatás tapasztalatai.  A DIFER mérési és fejlesztő rendszer beépítése megismerése és alkalmazása a fogadó általános iskolákkal koordinálva (kimenet-bemenetmérések összehangolása, összehasonlító elemzés)  A mérési eredmények ismeretében, eseteként szakvélemények alapján egyéni fejlesztési tervek készítése / folyamatos az óvodai évek alatt./ Szükség szerint szakember (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus stb. segítségével)  Portfolió a gyermekekről: mely tartalmazza a gyermekekkel kapcsolatos megfigyeléseket, az esetleges hátrányos helyzet okait, fejlettségi szinteket, az egyéni fejlesztés területeit, eljárásokat, módszereket, a fejlesztés hatását, óvónői célkitűzéseket, feladatokat.  Családlátogatás, környezettanulmányok, fogadóórák tapasztalatait.  Esetenként a pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi megbízott véleményét

3.6. ÓVODAI

HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK

Az óvoda életében kiemelkedő jelentőségűek az időről-időre visszatérő közösségi események, az ünnepek. Személyiségfejlesztő hatásuk fontos, hiszen egy-egy ünnep, jeles nap, de főleg az ezt megelőző tevékeny várakozás, olyan erkölcsi tartalmat közvetít, amely a maga nemében pótolhatatlan. Az ünnepek, akár természeti, akár társadalmi tartalmúak, akár a néphagyományban gyökereznek, kiemelkednek a hétköznapokból. Fontos azonban, hogy az óvodáskorú gyermek szintjén, természetes életmenetükbe ötvözve jelenjen meg. Az óvodai ünnepek és hagyományok a nevelőmunka szerves részét képezik. A gyermekek időérzéke még fejlődőben van ebben az életszakaszban. Az ünnepvárás, az ünnepre való készülődés segíti az időben való tájékozódást. Az ünnepek és hétköznapok váltakozása sajátos életritmust diktál. Emellett társadalmi normákat, szokásokat, értékeket sajátít el a gyermek. Az az érzelmi töltet, ami az ünnepvárással együtt jár, észrevétlenül rögzíti az erkölcsi szokásokat, normákat. A társadalmi lénnyé válás folyamatának meghatározó sarkkövei az ünnepek, ha az a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő. Az együttlétre, szeretetre, a szimbólumokra és gesztusokra tevődik a hangsúly. Az ünnepek a szülőkkel való nyílt párbeszéd és szoros együttműködés fontos színtere. Az óvodai ünnepeknek elő kell készíteniük, bele kell simulniuk a családi ünnepekbe. Az ünnepeknek, hagyományoknak fontos szerepe van az intézmény arculatának formálásában és az intézmény menedzselésében is. A szokásokat, hagyományokat ápoló ünnepek mellett az óvodában a jelképek szintjén meg kell emlékezni a társadalmi ünnepekről is. Az ünnepélyek formáját, jellegét a nevelőtestület az éves tervben rögzíti. A társadalmilag elfogadott nagy ünnepek mellett fontos, hogy valamennyi csoportnak

102

legyenek

saját

ünnepei,

szokásai,

hagyományai.

Ennek

rendkívül

nagy

a

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program 2013. közösségformáló szerepe. A gyermekek név- és születésnapja kiemelkedik a csoport ünnepei közül. ÜNNEPEK: Mikulás -

December hónapban-csoportban és óvodai szinten

Karácsony -

December hónapban-csoportban és óvodai szinten szülők részvételével

Farsang -

február hónapban óvodai szintű közös rendezvény szülői részvétellel, szomszéd iskolával

Március 15.Húsvét -

óvodai szintű ünnep április hónapban óvodai szintű közös program

Anyák napja -

május hónapban csoportok bensőséges ünnepe

Gyermeknap -

május hónapban óvoda szintű közös program

Nyárnyitó kerti parti -

június hónapban óvoda szintű, közös, vidám rendezvény, szülőkkel

NÉPHAGYOMÁNYOK:  Szent Mihály napja szeptember 29.  Márton nap november 11.  Luca nap december 13.  Kisze bábégetés, zöld ág járás  Pünkösdölés JELES NAPOK:  Takarítás világnapja szeptember 22.  Zenei világnap október 1.  Állatok világnapja október 4.  Víz világnapja március 22.  Föld világnapja április 22.  Tánc világnapja április 22.  Madarak és Fák napja május 10.  Környezetvédelmi világnap június 5.

103


3.7. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE  2011. évi CXC. tv a Nemzeti Köznevelésről  2012. évi CXXIV. tv. a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi tv. módosításáról  229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmény működéséről és a köznevelési intézmény névhasználatáról

 2008. évi XXXI. Törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról  Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  a 32 /1997. (XI.5) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről  Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges döntés előkészítését szolgáló feladat-ellátási intézményhálózat – működési és fejlesztési terve  Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program  Tatabánya Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Akcióterve (339/2007. (dec. 13.) Kt. számú határozata)

104


3.8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte, elfogadta a nevelőtestület nevében: ……………………………………………………………………… Dátum:

2. Egyetértését nyilvánította a Szülői Szervezet nevében: ……………………………………………………………………… Dátum:

3. Jóváhagyta a Kertvárosi Óvoda vezetője:

………………………………………………………………..

Dátum:

105


3.9. ÓVODAVEZETŐI NYILATKOZAT

Alulírott Szijártóné Gáspár Mónika a Kertvárosi Óvoda vezetője nyilatkozom, hogy a Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Programjának rendelkezései a fenntartóra az Nkt. 26.§ (1) bekezdés alapján a többletkötelezettséget nem hárít.

Dátum: 2013.09.20.

………………………………….. Óvodavezető

106

Kertvárosi Óvoda Pedagógiai Program Tatabánya 2013

Recommend Documents