KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása......................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ........................................................................................................................ 10 Célok ........................................................................................................................................................... 10 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége....................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység .............................. 33 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége ......................................................................................... 45 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége ................................................................................. 54 7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége ............................................................... 59 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása .................................................................................. 62 9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága ............................................................ 64 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 65 1. A HEP IT részletei ......................................................................................................................... 65 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 65 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 66 Jövıképünk ....................................................................................................................................... 66 Az intézkedési területek részletes kifejtése ......................................................................... 67 2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 72 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 74 A megvalósítás elıkészítése ...................................................................................................... 74 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................... 74 Monitoring és visszacsatolás ...................................................................................................... 76 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 76 Érvényesülés, módosítás ............................................................................................................. 77 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 78
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kerkafalva Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Kerkafalva Zala megye északnyugati csücskében fekvő aprófalu. A település mai neve két falu korábbi egyesítéséből alakult 1950-ben. Kerkafalva az Őrség gyepüvonalának a szélén, Vas megye határán helyezkedik el. Földrajzi fekvéséből adódóan szép és idegenforgalmilag vonzó. A legközelebbi város Lenti 20 km-re található. A település a Csesztreg – Bajánsenye nemzetközi forgalommal rendelkező, forgalmasabb mellékúton fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyik Csöde, a másik a Vas megyei Szatta – Nagyrákos felé. Autóbusz összeköttetésben Lentivel és Zalaegerszeggel áll. A község nevezetessége az 1913-ban épült barokk stílusú templom. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel. A település kiválóan alkalmas helyi és közeli programok eltöltésére, pihenésre, kikapcsolódásra. A falu erdőkkel körbevett, ezért kitűnő lehetőség adódik a gombászásra, nagy erdei sétákra, biciklitúrákra.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
A település demográfiai adatai: 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén
2007 2008 2009 2010 2011 2012
Fő
Változás
121 123 118 117 119 112
102% 96% 99% 102% 94%
Forrás: TeIR, önkormányzati adat
A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 121 fő volt; 2008-ban 123 fő. A 2009-es adatok szerint csökkent a községben élők száma, ebben az évben 118 fő
4
volt, 2010-ben szintén csökkent, ekkor 117 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 119 fő volt, 2012. december 31-én 112 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma először növekvő, majd csökkenő tendenciát mutat.
5
2. számú táblázat - Állandó népesség fő
nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 60
férfiak 54
összesen 114
nők 53%
férfiak 47%
4 1 22 12 21
7 3 32 1 11
11 4 54 13 32
36% 25% 41% 92% 66%
64% 75% 59% 8% 34%
6
Kerkafalva településen az állandó lakosság létszáma 2012. évben 114 fő. A férfiak száma 54 fő, amely a település állandó lakosságának 48 %-a, a nők száma 60 fő, amely a település állandó lakosságának 52 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma közel azonosságot mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú nők száma 4 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 36%-a, férfiak száma 7 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 64%-a. A település állandó lakosságában a 15-17 éves korú nők száma 1 fő, amely az állandó lakosság adott korosztályának 25%-a; a 15-17 éves korú férfiak száma 3 fő, amely a település állandó lakosságának adott korosztályának 75%-a. A 18-59 éves korú lakosságszámból a nők száma 22 fő, amely az állandó lakosság 41%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 32 fő, amely az állandó lakosság 59%-át jelenti. A 60-64 éves korú lakosságból a nők száma 12 fő, amely az állandó népesség 92 %-a, míg a férfiak száma 1 fő, amely a lakosság 8 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 21 fő, amely az állandó lakosság 66 %-a, míg a férfiak száma 11 fő, amely az állandó lakosság 34 %-a. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 38 16 2008 28 17 2009 27 14 2010 26 13 2011 28 14 2012 32 11 Forrás: TeIR, Önkormányzati adat
Öregedési index (%) 237,5% 164,7% 192,9% 200,0% 200,0% 290,9%
Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált 2008-2012 évek között az öregedési index %-os aránya először csökkent, majd 2009-től folyamatosan emelkedett. Az adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága még mindig elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség.
7
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 4 2009 1 2010 2 2011 2 2012 1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
2 5 0 3 0
2 -4 2 -1 1
A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre 2008., 2010. és 2012. években az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek, a 2009. és 2011. években ez fordítottan volt jellemző. A legtöbb elvándorlás 2009. évben tapasztalható, hiszen az adatok alapján ebben az évben az előző évhez képest nőtt az elvándorlásban érintettek száma. Ez a folyamat 2011-ben megfordulni látszik.
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 1 2009 0 2010 0 2011 2 2012 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 2 1 2 1 1
természetes szaporodás (fő) -1 -1 -2 1 -1
8
A településen az elmúlt években magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal.
9
Értékeink, küldetésünk A község természeti adottságai, valamint elhelyezkedése szilárd alapjául szolgál a stabil mezőgazdasági és turisztikai tevékenységnek, amelynek fenntartása, illetve fejlesztése hosszú távon elősegítheti a helyiek foglalkoztatását, valamint a mélyszegénység felszámolását. A táj szépsége és a környező erdők az év minden szakában kellemes túralehetőséget nyújtanak azoknak, akik szeretik a csendet, a kikapcsolódást.
Célok Kerkafalva község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kerkafalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Kerkafalva Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Kerkafalva Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. - Kerkafalva Község költésvetési koncepciója
- Településszerkezeti terv A célzott helyi szabályozáshoz tartozik a szociális ellátásokról szóló 5/2009. (VI.02.) számú önkormányzati rendelet célzottan a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, illetőleg mélyszegénységben élőkre vonatkozóan rendelkezik az aktív korúak ellátásáról, a rendszeres szociális segélyről, a lakásfenntartási támogatásról, az átmeneti segélyről, a temetési segélyről,, a köztemetésről, valamint a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére adható ápolási díjról; az egészségi állapota miatt rászorulókra vonatkozóan a közgyógyellátásról; a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt rászorulókra vonatkozóan az étkeztetésről; a koruk, illetőleg egészségi állapotuk miatt rászorulókra vonatkozóan a házi segítségnyújtásról; a koruk miatt rászorulókra vonatkozóan az idősek nappali ellátásáról; a szociális vagy mentálhigiénés problémák, 11
illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szorulókra vonatkozóan pedig a családsegítésről. A szociális rendelet tartalmazza a falugondnoki szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek megfelelően a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Kerkafalva Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlőségi Program készítéséhez: Kerkafalva Község költésvetési koncepciója Településszerkezeti terv Kerkafalva településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kerkafalva Község Önkormányzati Képviselő-testülete Lenti Kistérség Többcélú Társulásának tagja, amelynek keretében az önkormányzat gondoskodik a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a felnőtt és gyermek háziorvosi központi ügyelet feladatairól, valamint a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és támogató szolgálat feladatainak ellátásáról. Az önkormányzat továbbá a köznevelési feladatok tekintetében az óvodai nevelés feladatáról a Csesztreg településen található Tündérkert Óvoda útján gondoskodik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak.
12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Kerkafalva községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 2 család vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Kerkafalva község lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A munkavállalási korú népesség munkaerőpiacról történő távolmaradásának csak kisebbik része tekinthető a társadalom szempontjából kívánatosnak (gyermekgondozás, továbbtanulás). A településünkön továbbra is jelentős a tartósan munkanélküliek aránya, a munkakeresés átlagos időtartama is rövidül, de még mindig meghaladja a 180 napot. Az alacsony foglalkoztatási és munkanélküliségi rátában a munkaképes korú lakosságnak a fekete/szürkegazdaságban tevékenykedő, nem regisztrált munkavállalása is szerepet játszhatnak. A településen foglalkoztatottak, a munkanélküliek számát és arányát ezen fejezet 3.2.3. táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya emelkedett. Az előző évben szereplő 12,1 %; 12,7 %-ra nőtt. A 2012. évben nyilvántartott álláskereső nők száma alacsonyabb a férfiakénál. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 39 35 34 30 35
fő 35 28 36 36 36
fő 74 63 70 66 71
nő fő 3 4 5 4 4
% 7,7% 11,4% 14,7% 13,3% 11,4%
férfi fő 4 3 4 4 5
% 11,4% 10,7% 11,1% 11,1% 13,9%
összesen fő 7 7 9 8 9
% 9,5% 11,1% 12,9% 12,1% 12,7%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
13
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2011
2012
fő
7
7
9
8
9
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2 28,6% 0 0,0% 0 0,0% 2 28,6% 3 42,9% 0 0,0%
0 0,0% 1 14,3% 0 0,0% 1 14,3% 1 14,3% 1 14,3% 0 0,0% 2 28,6% 1 14,3% 0 0,0%
0 0,0% 0 0,0% 1 11,1% 0 0,0% 1 11,1% 3 33,3% 0 0,0% 3 33,3% 0 0,0% 1 11,1%
0 0,0% 0 0,0% 1 12,5% 1 12,5% 1 12,5% 3 37,5% 0 0,0% 1 12,5% 1 12,5% 0 0,0%
0 0,0% 0 0,0% 1 11,1% 1 11,1% 1 11,1% 4 44,4% 0 0,0% 1 11,1% 1 11,1% 0 0,0%
Forrás: TeIR, önkormányzati adat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
14
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő %
2008 2009 2010 2011 2012
nő 3 4 5 4 4
férfi 4 3 4 4 5
összesen 7 7 9 8 9
nő férfi 2 2 3 2 2 3 1 2 1 1
összesen 4 5 5 3 2
Nő 66,7% 75,0% 40,0% 25,0% 25,0%
férfi 50,0% 66,7% 75,0% 50,0% 20,0%
összesen 57,1% 71,4% 55,6% 37,5% 22,2%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adat
15
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb lakosság általános iskolát végzettek száma összesen száma év összesen
nő
fő fő 2001 121 62 2011 107 57 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
férfi
összesen
nő
férfi
fő 59 50
fő 0 0
fő
fő
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen
nő
férfi
fő % fő % fő % 121 100,0% 62 100,0% 59 100,0% 107 100,0% 57 100,0% 50 100,0%
A 3.2.6. számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a 8 általános végzettséggel nem rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 1 fő volt, ez a szám 2012-ben 0 értéket mutat. 2012-ben a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 1 fő, míg a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 2012. évben 8 fő volt. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
Fő 2008 7 2009 7 2010 9 2011 8 2012 9 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 1 14,3% 0 0,0% 0 0,0% 1 12,5% 0 0,0%
8 általános fő 0 1 1 2 1
% 0,0% 14,3% 11,1% 25,0% 11,1%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 6 85,7% 6 85,7% 8 88,9% 5 62,5% 8 88,9%
16
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő
Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők év fő 2009 2010 2011 2012
fő
%
fő
%
fő
%
0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
Kerkafalva településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó 2012. évi adatok alapján, a kerkafalvai lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Kerkafalva településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak
17
eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel. c) közfoglalkoztatás: 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya résztvevő az aktív korú romák/cigányok száma roma/cigány lakossághoz képest
év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
2010
2
0
2011
2
0
2012
1
0
Forrás: Önkormányzati adat
A közmunkaprogram központi költségvetésből finanszírozott, célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában. Kerkafalva településen közmunkaprogramba bevont személyekről nem áll rendelkezésre adat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások
év
200 8 200 9
regisztrált vállalkozás Kiskereskedel vendéglátóhel ok száma a mi üzletek yek száma települése száma n 11
0
0
működő foglalkoztat állami befizete foglalkoztat ási kivetett szektorban tt ási programokb iparűzés foglalkoztatot iparűzés programok an részt i adó tak száma i adó száma vevők helyben száma 0 205.055 518.305 0 0 0
15
0
0
203.835 165.650
0
0
1.212.1 11
1.099.5 50
0
0
924.267 943.617
0
0
2.303.4 50
0
0
0 201 0
16
0
0 0
201 1 201 2
20
0
0 0
24
0
0
2.270.1 50
18
Forrás: önkormányzat adatai
3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkaautóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal napokon Legközelebbi 15 perc 4 45 centrum Megyeszékhely
40 perc
-
-
-
-
-
-
Főváros
180 perc
-
-
-
-
-
-
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, Önkormányzati adat
Kerkafalva községben kevés álláslehetőség nyílik az emberek számára. A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és a szőlő- és gyümölcstermesztés. A munkavállalók nagy része a környező településeken és a megyeszékhelyen helyezkedik el. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt. A községben élő munkanélküliek a Lenti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 6 5 11 2009 6 5 11 2010 6 5 11 2011 4 3 7 2012 4 3 7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 0 0 0 0 0
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
Férfi fő 0 0 0 0 0
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
összesen fő 0 0 0 0 0
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
19
Az elmúlt öt évet figyelembe véve a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 0 fő. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Lenti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével. A Munkaügyi Kirendeltség által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település nem rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, ezért nem tud nagymértékű foglalkoztatást biztosítani a mélyszegénységben élők és romák részére. További lehetőségük ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Kerkafalván a közfoglalkoztatási programokba 0 fő került bevonásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható.
20
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 74 2009 63 2010 70 2011 66 2012 71 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal; Önkormányzati adat
0 0 0 0 0
segélyben részesülők % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
A táblázat azt mutatja, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül mennyien részesülnek segélyben.
21
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra jogosultak
nyilvántartott álláskeresők száma év fő 2008 7 2009 7 2010 9 2011 8 2012 9 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
%
0 0 0 0 0
0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
A táblázat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma 2012-ben 9 fő, akik közül 0 fő volt jogosult álláskeresési járadékra. A korábbi éveket figyelembe véve a nyilvántartott álláskeresők közül 0 fő volt jogosult az álláskeresési járadékra. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő
munkanélküliek %ában
2008 2 3 0 0 2009 2 3 2 29 2010 2 3 3 33 2011 1 2 1 13 2012 1 1 1 11 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
22
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Kerkafalván 2012. évben 79 db lakás található.
23
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db)
szociális lakásállom ány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma
2008
79
0
0
0
0
0
0
0
2009
79
0
0
0
0
0
0
0
2010
79
0
0
0
0
0
0
0
2011
79
0
0
0
0
0
0
0
2012
79
0
0
0
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
a) bérlakás-állomány A település 2012. évben nem rendelkezik bérlakással.
24
b) szociális lakhatás Kerkafalva település nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Kerkafalva település nem rendelkezik egyéb lakáscélra nem használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Kerkafalva településen nincs elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás.
25
e) lakhatást segítő támogatások: Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az önkormányzat által a szociális törvényben biztosított lakásfenntartási támogatásban részesülők számát a 3.4.3 táblázat tartalmazza. f) eladósodottság: A településen a vizsgált időszakban nem volt adósságcsökkentési támogatásban részesülő lakó. Ebből adódóan a településen az eladósodottság nem olyan jelentős mértékű, amely szükségessé tenné az adósságkezelési támogatás széleskörű igénybevételét. A településről elmondható, hogy lakosai nincsenek túlzott mértékben eladósodva, eladósodással kapcsolatos segítség kérelem nem érkezett az önkormányzat felé, önkormányzati adat szerint eladósodás miatt nem kellett senkit sem kilakoltatni. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás nem tartozik a településhez. Közműellátás: A község közműellátása jónak tekinthető. A gázellátás a belterületen teljes körű. A vezetékes ivóvíz ellátás biztosított, viszont a csatornahálózat kiépítése még nem valósult meg. A magas csatorna- és vízárak miatt azonban valószínűsíthetően a megélhetési gondokkal küzdő lakosok egyre több közműtartozást halmoznak fel. A hulladék elszállításáról a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás gondoskodik, hetente egyszer. Továbbá megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A település elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Továbbá havi 1-1 alkalommal külön erre a célra kihelyezett zsákokban gyűjtik külön-külön a papír, illetve műanyag hulladékot a települési háztartásokból. Községünk utcái túlnyomórészt megfelelő aszfaltos útburkolattal rendelkezik, kivételt képeznek ez alól a községhez tartozó hegy-utak, melynek a jövőbeni aszfaltozása, rendbe tétele elengedhetetlen a település és az itt élők számára. Közlekedés Kerkafalva településen kielégítő, a Zala Volán menetrendszerinti buszai közlekednek, így buszjárattal elérhetővé válnak a munkahelyek, iskolák, egészségügyi központok, járási hivatal, stb. Az utasoknak 1 létesített buszváró áll rendelkezésre a buszra történő feljutáshoz, ezek akadálymentesítése nem megoldott. Kerkafalva települést vasúti vonal nem érinti. A településen 2012. évben összesen 79 lakás található. Az önkormányzat nem rendelkezik bérlakással. A település szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. Az egyéb, lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal a település nem rendelkezik.
26
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
1
0
2011
2
0
2012
2
0
Forrás: TeIR, Önkormányzati adat
A lakásfenntartási támogatás a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott támogatás. A településen a vizsgált években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. 2008-ban 0 fő, 2009-ben 0 fő, 2010-ben 1 fő, 2011-ben 2 fő, míg 2012-ban 2 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. A számadatokból látszik, hogy 5 év alatt emelkedett azon személyek száma, akik lakásfenntartási támogatásban részesültek. A növekvő számadatok arra engednek következtetni, hogy évente egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek viselése egyre nagyobb terhet jelent, ezért az önkormányzat segítségére, anyagi támogatására szorulnak.
27
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen telep, szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen háziorvosi rendelés nem működik, az orvos Csesztregen hetente öt alkalommal várja a betegeket; gyermekorvosi rendelő nincs. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás Lentiben szintén megoldott. A járóbeteg szakellátást a térségben a Lentiben működő Egészségügyi Központ biztosítja. A fogorvosi ellátás a település lakói esetében heti két alkalommal vehető igénybe b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a Lentiben működő Egészségügyi Központ, valamint a háziorvosi rendelés keretében biztosított. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekre a háziorvosi és védőnői szolgálat hívja fel a figyelmet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Lenti Egészségügyi Központban biztosított. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen a közétkeztetés szolgáltatást igénybevételének lehetősége rendelkezésre áll a falugondnoki szolgálat közreműködésével. A Csesztregen működő óvodai konyha törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételére. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen sportolni vágyók a helyben található sportpályát használhatják a sportprogramok megvalósításához. 28
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást többcélú társulás keretében biztosítja. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A munka nélkül maradt egyéneknek segít a munkaerőpiacra történő visszajutásban, a fogyatékkal élő személynek az életvitelben, a problémák, megoldásában nyújt segítséget. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés térségi szinten, a Szociális Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon keresztül valósul meg. A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási feladat a lenti székhelyű Kolping Gondozási Központtal kötött ellátási szerződés keretei között valósul meg. Az ellátás keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére; az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre; a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra van lehetőség. Az ellátást igénybe vevők száma– a lakosság elöregedése miatt – növekvő tendenciát mutat. A Vöröskereszt Zalaegerszegen és Nagykanizsán működteti a nappali melegedőt. Az ellátást igénylő személyeket a zalaegerszegi intézményben helyezik el. A hajléktalanná vált személyek központba történő bekerülésének többféle módja adott: állampolgári, önkormányzati bejelentések, szociális intézmények jelzései alapján a személyek felvételére lehetőség van, amennyiben az utaztatásuk nem megoldott, úgy az utcai szociális munkás autó által történő beszállításra kerül sor. E szolgáltatás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyeknek a napközbeni társas kapcsolatokra, higiéniás szükségletek kielégítésére. A Kolping Gondozó Központ szolgáltatási struktúraként megfelelő napi ellátást biztosít a fogyatékkal élők számára, közösségi programok, közösségi együttlét, pihenés, foglalkozás által elősegíti az önsegítő környezet kialakulását. Az intézmény szolgáltatásait jelenleg csak az ott élők számára biztosítja, mivel kerkafalvai fogyatékos nem vesz igénybe. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az Idősek étkeztetése, rászorulósági alapon átmeneti segélyek természetbeni nyújtása. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
1
0
0
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0
0 0 0 0
2008
29
A településen háziorvosi rendelés nem működik, az orvos Csesztregen hetente öt alkalommal várja a betegeket. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás szintén Lentiben megoldott. A járóbeteg szakellátást a Lentiben működő egészségügyi központ biztosítja. A táblázat adataira vonatkozóan a TeIR adatbázisban nem találhatók adatok. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
4
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, Önkormányzati adat
5 5 4 4
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A településen közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a vizsgált 2012. évben 4 fő volt.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
2
2009 2010 2011 2012
2 2 1 1 30
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó vagy tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. A településen a 2012. évben ápolási díjban 1 fő részesült.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely a lakosság közösségi életbe való bevonását szolgálja. Az önkormányzat működésének és döntéseinek megismerését szolgálja a képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, amelyen való részvétel a lakosság részéről nem jellemző. A közösségi élet színterei a kultúrház és a könyvtár, továbbá a településen a tradícióknak megfelelően megszervezett rendezvények, így a falunap, karácsonyi ünnepség. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai jellegű konfliktusok nincsenek jelen. Kerkafalva községben nem működik polgárőrség, a település közbiztonsága megfelelő. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Míg a korábbi években példaértékű volt az összefogás, adományozás, az önkéntes munka, mára ez egyre kevésbé jellemző a településen. A munkanélküliség, a szegénység eredményeként a megkeseredettség látható az embereken. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik.
31
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma
Munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás növelése
32
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a.) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen élő veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek számát a 4.1.1. táblázat tartalmazza. A településen élő 18 év alatti lakosokhoz képest a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek aránya nem kiemelkedő.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni ne tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. Védelembe vehető továbbá a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem töltött gyermek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Veszélyeztetettség alatt olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években nőtt a veszélyeztetett gyermeke száma a településen, a védelembe vett gyermekek száma csökkent. A veszélyeztetettség csökkentése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való 33
együttműködésnek. A település ezt a feladatot a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ révén, azzal való együttműködés útján valósítja meg. Arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk, hogy mennyi gyermek védelembevétele szűnt meg a településen.
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres és rendkívül gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát a 4.1.2. számú táblázat tartalmazza, amelyből látszik, a gyermekvédelmi kedvezményt egyre többen veszik igénybe. Ez a negatív tendencia a tartós munkanélküliségnek, a lakosság elszegényedésének tudható be.
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
2
0
0
0
44
2009
2
0
0
0
0
2010
3
0
0
0
0
2011
1
0
0
0
0
2012
1
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
34
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a településen a vizsgált évek átlagát tekintve 2 fő. A 2012.évben 1 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.
35
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 18. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
0
1
3
4
0
0
2009
1
1
4
5
0
0
2010
0
2
4
6
0
0
2011
0
0
1
1
0
0
2012
0
0
0
0
0
0
Forrás: Önkormányzati adat
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 2012. évben a kedvezményes óvodai-és iskolai juttatásokban részesülők száma 0 fő. Az önkormányzat a településen nehéz helyzetben lévők támogatását az EU élelmiszercsomag pályázaton való sikeres részvétellel, valamint lehetőségeihez mérten egyéb szolgáltatásokkal valósítja meg.
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatást nyújtani az önkormányzat részéről forráshiány miatt kevés lehetőség nyílik. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek számára ingyenes étkezés biztosított az iskolában és óvodában, valamint a 3 vagy annál több gyermeket nevelő családok kedvezményesen vehetik igénybe az óvodai és iskolai étkezést. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek.
36
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyereki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetéven történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A településen nem élnek telepszerű, szegregált lakókörnyezetben gyermekek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
0
17
2009
0
14
2010
0
13
2011
0
14
2012
0
11
Forrás: Önkormányzati adat
37
A kerkafalvai 0-14 éves korú gyermekeket, valamint a várandós kismamákat a Csesztregi Védőnői Szolgálat látja el.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
2008
0
123
0
17
2009
0
118
0
14
2010
0
117
0
13
2011
0
119
0
14
2012
0
112
0
11
Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma ellátott gyerekek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A településen gyermekorvosi rendelő nem működik, a gyermekorvosi ellátás a Lenti Egészségügyi Központban elérhető gyermekorvos révén biztosított. Szakorvossal történő tanácsadás minden hónap harmadik keddjén valósul meg a 0-6 éves gyermekek számára.
38
c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény, Lenti Szakszolgálat, illetve a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Lenti Egészségügyi központban biztosított. d) gyermekjóléti alapellátás Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást intézményfenntartó társulás keretében biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének testi-lelki egészségének védelméről a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, és megszűntetéséről. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A családsegítés komplex módon nyújtja az ellátást a szociálisan hátrányos helyzetű egyéneknek, családoknak, segít abban, hogy a kialakult válsághelyzet megoldódjon, illetve a kialakulását megelőzze. e) gyermekvédelem A gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének testi-lelki egészségének védelméről a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, és megszűntetéséről. Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota, a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek száma folyamatosan növekszik. Krízishelyzetben a családok a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ segítségét vehetik igénybe, kik az önkormányzattal, az iskola, óvoda, védőnő, háziorvos bevonásával igyekeznek szakszerű segítséget nyújtani. A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ feladata: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Tevékenységi körükbe tartozik a családi kohézió erősítése, a megküzdő képesség, a problémamegoldó készség kialakítása és fejlesztése a kliensekben, az egyének, családok és társintézmények természetes és mesterséges erőforrásainak mobilizálása, az önerő bevonása a segítő kapcsolatba, valamint fokozott preventív munka a gyermek-, ifjúság-, és családvédelem területén.
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Kerkafalva községben a 2012-es adatok alapján 11 fő 14 éven aluli gyermek él. Már az óvodában kezdik megismertetni a gyermekekkel a sport és az egészséges életmód fontosságát. Rendszeresen tartanak egészségnapot mind az óvoda, mind az iskola intézményében. Hetente több alkalomban testnevelési órákon próbálják megszerettetni a kis gyermekekkel a sportot, és hangsúlyozzák annak fontosságát.
39
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A településen oktatási-nevelési intézmény nem működik, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára a gyermekétkeztetés és az ingyenes tankönyv biztosított. i.) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az anyagi források hiányában nem állnak rendelkezésre. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
0
0
0
0
2009
0
0
0
0
2010
0
0
0
0
2011
0
0
0
0
2012
0
0
0
0
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Forrás: Önkormányzati adat A településen bölcsődei nevelés helyben nem megoldott.
40
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
Forrás: Önkormányzati adat A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A településen családi napközi nem működik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a.) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen nincs közoktatási intézmény. A településen élő óvodás korú és iskoláskorú gyermekek a szomszédos Csesztreg községben található óvodába és iskolába járnak. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A településen nem működik köznevelési intézmény, a kiegészítő szolgáltatások a Csesztreg településen található óvodában és általános iskolában vehetők igénybe. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A kerkafalvai tanulókat fogadó közoktatási intézmények részéről hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés jelzésére nem került sor.
41
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmény nem működik. A kerkafalvai tanulókat fogadó közoktatási intézmények maximálisan törekednek az oktatás hatékonyságát növelni.
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az anyagi források hiányában nem állnak rendelkezésre. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
0 Az óvoda telephelyeinek száma 0
Hány településről járnak be a gyermekek
0 Óvodai férőhelyek száma 0 Óvodai csoportok száma 0
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
0 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Gyógypedagógusok létszáma
Dajka/gondozónő
Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
42
A településen önálló óvoda nem működik.
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
3
0
0
0
3
0
2009
2
0
0
0
2
0
2010
2
0
0
0
2
0
2011
4
0
0
0
4
0
2012
4
0
0
0
4
0
Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
43
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
4
3
7
3
42,9%
2011/2012
3
3
6
5
83,3%
2012/2013
2
2
4
6
150,0%
2013/2014
4
3
7
3
42,9%
napközis tanulók száma
tanév
Forrás: Önkormányzati adat 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév
fő
%
2010/2011
1
100
2011/2012
0
0
2012/2013
1
100
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
44
Kerkafalva településen helyben általános-iskolai nevelés-oktatás nem működik. A településen élő gyermekek többsége Csesztreg községben található Kerkai Jenő Általános Iskolába járnak. A közoktatási feladatokat, a fejlesztő felkészítést, a logopédiai ellátást és a gyógytestnevelést, a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás és az iskolai napközi is Csesztregen vehető igénybe. A korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el kistérségi koordinációban. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem biztosított
gyermekprogramok szervezése
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.
45
Kerkafalván a közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás –lényegesen magasabb a nők aránya mint a férfiaké. A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segíti az óvodai szolgáltatások teljes körű elérése, a bölcsődei ellátás azonban nem megoldott. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkavállalási korúak száma a Zala Megyei kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központja szolgáltatott adatot. A munkanélküliek számát jelen fejezet 5.1.1. táblázat tartalmazza.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 35 39 2009 28 35 2010 36 34 2011 36 30 2012 36 35 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
31 25 32 32 31
36 31 29 26 31
4 3 4 4 5
3 4 5 4 4
A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A település nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. Kerkafalva Községben bölcsőde nem működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhelyhiány miatt még óvodás korú gyermeket nem utasítottak el. Az általános iskolában reggel 7-től várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők délután fél 5-ig biztonságban tudhatják gyerekeiket.
46
47
48
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
A helybéli nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban, mint a férfiak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei igen csekélyek. A munkahelyek hiánya, a városokba való bejárás költségei szintén nem könnyítik meg a dolgozni akaró nők helyzetét. Többnyire segédmunkásként a helyi önkormányzatnál tudnak elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági idénymunkából tartják fenn magukat és családjukat. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők a foglalkoztatás területen hátrányos megkülönböztetést élveznek a bérek terén is. Ugyanazon munkáért sokszor kevesebb bért kapnak, mint férfi társaik.
49
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
bölcsődei férőhelyek száma
működő családi napközik száma
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
0
0
0
0
2008
4
0
önkormányzati 0
2009
4
0
0
0
0
0
0
2010
3
0
0
0
0
0
0
2011
3
0
0
0
0
0
0
2012
1
0
0
0
0
0
0
egyéb
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A településen a bölcsődei nevelés nem megoldott. Problémaként jelentkezhet a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése, amelynek oka, a bölcsődei férőhelyek korlátozottsága, amely nagymértékben csökkenti a nők munkaerő-piacon történő elhelyezkedését, illetve munkába való visszatérést. Az óvodai nevelés a Csesztreg községben működő óvodai intézményben valósul meg. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a családbarát munkahelyek száma kevés.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
5
5
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
4 3 3 3
4 3 3 3
50
Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének az utód, a család és a társadalom érdekében történő legmegfelelőbb alkalmazását értjük. A széles körű és igényes családtervezés az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezően befolyásolja, illetve befolyásolhatná. E módszerek egységes rendszerbe foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegőrzés szerves része. Hiszen egészséget megőrizni csak az egészségesen születettekben lehet. Így a családtervezés, a megelőzés sorsdöntő kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A mélyszegénységben élők és roma családoknál jellemzően megfigyelhető, hogy több gyermeket vállalnak, és ezek a gyermekek általában előre nem tervezettként jönnek világra. Családtervezésnél azonban kevesen veszik figyelembe az egészséges életmód, egészséges környezet, higiénia, terhes gondozás, szűrővizsgálatok fontosságát. A fenti kritériumok megismertetésében, elfogadtatásában a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központnak és a védőnői hálózatnak van fontos szerepe. A fogamzásszabályozás és szexualitás gyakran még a mai családokban is tabu témának számít. Ezért kiemelten fontos szerepet kapnak a közoktatási intézmények a gyerekek felvilágosításában. A gyerekek szexuális felvilágosítását célzó programok, tanórák már az általános iskolában megkezdődnek, majd a középiskolákban folytatódnak; osztályfőnöki, biológia óra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon. Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tartanak a védőnők. A védőnő koordinálja a terhesség idején a megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A településen működik védőnői szolgálat, amelynek feladata a kisgyermek egészségi állapotának felügyelete, valamint a kismama gyakorlati, lelki segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A településen a 0-3 éves korú gyermekek száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: 2008-ban 5 fő, 2009-ben 4 fő, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben 3 fő volt az ebbe a korcsoportban tartozó gyermekek száma a településen.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőkkel szembeni családon belüli erőszak az emberi méltósággal szembeni súlyos támadás, amely megakadályozza, hogy a nők élhessenek alapvető jogaikkal. E jogsértéseket csendben, gyakran általános közönytől övezve követik el. A nőkkel szemben családon belül elkövetett erőszak forrása az, hogy a nők férfiakénál alacsonyabb társadalmi pozíciója a nők és lányok súlyos megkülönböztetéséhez vezet a 51
családokban és nagyobb közösségekben. Olyan fokozódó problémáról van szó, amely az Európa Tanács összes tagállamát érinti. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni, sokszor maguk a nők– különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alkotmány 66 és 70§, Munka Törvénykönyve 5§, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A településen nőket ért fizikai, vagy lelki bántalmazásról pontos információ nem áll rendelkezésre. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év
rendőrök riasztása családi viszályhoz
tényleges feljelentések száma
bírósági ítélet
2008
0
0
0
2009 2010 2011 2012
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nem működnek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona). A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal együttműködve az alábbi, Zala megyében működő anyaotthonok és családok átmeneti otthona vehető igénybe. Kerkafalva községre vonatkozóan a zalaegerszegi Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona az illetékes, ahova elsősorban Zalaegerszegről és vonzáskörzetéből helyeznek el várólista alapján (várandós nőket is). Krízishelyzetben, szabad férőhely esetén az ország egész területéről is fogadnak, minden esetben a gyermekjóléti szolgálat ajánlásával, egyéni kérelem alapján
5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Én ezt
kivenném!!! év
önkormányzati anyaotthon a településen
önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés
52
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év
2008 2009 2010 2011 2012
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Férfi
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
4 4 4 4 4
1 1 1 1 1
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Forrás: Helyi adatgyűjtés Kerkafalva Község Önkormányzat Képviselő-testületben a polgármester és a képviselő létszáma összesen 5 fő. A képviselőtestületben 1 fő nő képviselő. Az önkormányzati hivatal és a közoktatási intézmények is többségében női alkalmazottakat foglalkoztatnak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák Kerkafalván nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája
Bölcsőde, családi napközi igénybevétele
53
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az ageizmus az életkor alapú diszkriminációt jelöli. E fogalmat Európában és a világban is főként az idősekkel szembeni diszkriminációval összefüggésben használjuk. Az ageizmus, akárcsak a más típusú megkülönböztetések, megvalósulhat direkt vagy indirekt módon, és következményei is hasonlóak az egyéb típusú diszkriminációnál tapasztaltakhoz. Habár a társadalom egy jelentős csoportját érinti ez a fajta diszkrimináció, mégis alig van jelen a köztudatban. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon, ahogy községünkben is.
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 16 2009 15 2010 15 2011 14 2012 14 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
29 29 28 27 28
45 44 43 41 42
A táblázat a településen élő nyugdíjas korúak nemenkénti bontását tartalmazza. 2008-ban a településen összesen 45 fő nyugdíjas volt, akik közül a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 16 fő, míg a nők száma 29 fő. 2009-ben az összes nyugdíjas száma a településen 44 fő volt, akik közül a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 15 fő, a nők száma 29 fő volt. 2010ben az összes nyugdíjas száma 43 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásában részesülő férfiak száma 15 fő, míg a nők száma 28 fő volt. 2011-ben az összes nyugdíjas száma 41 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 14 fő volt, a nők száma 27 fő. 2012-ben az összes nyugdíjas száma 42 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 14 fő volt, a nők száma 28 fő. Az adatokból megállapítható, hogy a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők között magasabb a nők száma.
54
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Jelentős az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció is. Habár a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a Munka Törvénykönyve is tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásoknál is gyakori. A magas munkanélküliségi adatok kedvezőtlenek az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának előmozdítására. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, hogy az idősebb korosztályokat arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)
Kerkafalván nem található nyugdíjasok klubja. Foglalkoztatás, tanulás lehetősége nem áll rendelkezésükre.
55
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő fő %
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Nincs arra vonatkozó adat, hogy az időskorú személyeket mely hátrányos megkülönböztetés éri a foglalkoztatás területén. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális alapszolgáltatások közül Kerkafalván elérhető az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a falugondnoki szolgálat. A településen háziorvosi rendelő működik, a járóbeteg szakellátások a Zalaegerszegi és a Lenti Egészségügyi Központban érhetők el a lakosság részére.
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma fő fő % 2008 28 0 0% 2009 27 0 0% 2010 26 0 0% 2011 28 0 0% 2012 32 0 0% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat
56
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0 0
57
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az időskorúak járadékában részesülő személyekről nem állnak rendelkezésre adatok. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
ezt én
kivenném!!!! év
Múzeumi Mozielőadá Színházelőadá kiállítás s látogatása s látogatása megtekintés e alkalom alkalom alkalom
Közművelődés Könyvtár i intézmény Vallásgyakorlá Sportrendezvénye látogatás rendezvényén s templomban n részvétel a részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom
200 8 200 9 201 0 201 1 201 2
Forrás: Önkormányzati adat
Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a településen élő idős lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzájutására. Hagyományosan minden évben megrendezésre kerül a karácsonyi ünnepség, amely a fiatalok mellett az idősek körében is nagy sikernek örvend. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, amely nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generáció részére is lehetőséget biztosít a társas kapcsolatokra, a tudás bővítésére. Az idősek a közösségi közlekedés, a közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés az akadálymentesítés hiánya miatt korlátozottan tudják igénybe venni. c) idősek informatikai jártassága A településen működő mozgókönyvtári szolgálat internet hozzáféréssel is rendelkezik, amely lehetőséget biztosít, nemcsak a fiatalabb korosztály, hanem az idősebb korúak részére a világháló elérésére. A település azonban nem rendelkezik megfelelő adatokkal arra vonatkozólag, hogy az idősebb korosztály mennyire ismeri a számítógépet, és szeretnék-e informatikai tudásukat fejleszteni. Ezért a közeljövőben célszerű lenne feltérképezni, hogy az érintett célcsoport ismeri-e a számítógépet, tudja-e kezelni. Amennyiben az adatgyűjtés eredménye arra enged következtetni, hogy az idősebb korosztály informatikai jártassága messze elmarad a többi korosztályétól, de van igényük az ismeretek elsajátítására, akkor szeretnénk megoldást találni erre a problémára.
58
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év
Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés Községünkben sajnos nem jellemző az idősebb korosztályt megcélzó, speciális programok nyújtása. Szükségessé válik olyan intézkedések meghozatala, melyek előremozdíthatják ezeknek a programoknak a beindítását. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma
Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nem csak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkoztatási forma. A helyi önkormányzat nem foglalkoztat fogyatékkal élő személyeket. A községben nem található olyan vállalkozási forma, mely a fogyatékkal élők számára munkát biztosítana.
59
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élők foglalkoztatása területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. Nincs elérhető munkahely a községben élő fogyatékkal élők számára.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen fogyatékkal élőket támogató helyi intézmény nem működik. Nincs lehetőség az önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok igénybevételére a fogyatékkal élők számára Kerkafalva Községben. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Az elmúlt öt évben a településen a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők száma 0 fő volt. A településen 0 fő részesül az egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A településen fogyatékkal élők nappali ellátását biztosító intézmény helyben nem található.
60
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az önkormányzat a fogyatékkal élők részére, anyagi erőforrás hiánya miatt nem tud kedvezményeket biztosítani. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen található közintézmények akadálymentesítése nem megoldott.
(önkormányzati
hivatal,
művelődési
ház,
könyvtár)
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés akadálymentesítését még nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A helyi lakosok foglalkoztatásában kiemelkedő szerepe van az önkormányzatnak, amely a közmunkaprogramok révén tud részt venni a foglalkoztatásban. A községben kevés számban élnek fogyatékkal élő emberek. Munkahelyek a község területén nem állnak rendelkezésükre a fogyatékkal élő emberek számára. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A buszmegállók akadálymentesítése még nem történt meg. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A szociális alapszolgáltatások közül a községben elérhető a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított a fogyatékkal élők számára is a háziorvosi rendelés keretében, a járóbeteg szakellátások a Lenti Egészségügyi központban érhetők el a lakosság részére. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen nem érvényesül a pozitív diszkrimináció jelensége.
61
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Közintézmények akadálymentesítésének hiánya, közösségi közlekedés nehézségei
Akadálymentes környezet kialakítása
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)
Óvoda közös fenntartására és működtetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § -a alapján az óvodai nevelés biztosítása az önkormányzat kötelező feladatainak egyike. A település ezen feladat-ellátási kötelezettségének a szomszédos településekkel közösen tesz eleget. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen nemzetiségi önkormányzat nem működik. A településen működik egyházközség, amely gondozza az egyház tulajdonát képező területet, a templomot. A településen a civil szervezetekkel való kapcsolatot egyrészt a közszolgáltatások biztosításán keresztül valósul meg. Kerkafalván a házi segítségnyújtás, a hajléktalanok nappali ellátása, valamint a fogyatékos személyek nappali ellátása a szociális törvényben meghatározottak szerint ellátási szerződés keretében a Kolping Gondozási Központ által valósul meg. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség
Társulások: - Lenti Kistérség Többcélú Társulása: Önkormányzatunk a társulás keretében gondoskodik a családsegítés, gyermekjóléti alapszolgáltatás, valamint a központi orvosi ügyelet, mint kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.
ZALAISPA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS A 281 önkormányzat által alapított Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás tevékenysége, a Társulás területén a hulladékgazdálkodás biztosítása. „Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy a Földön rendelkezésre álló erőforrásainkkal miként bánunk: feléljük csupán, és amire már nincs szükségünk, azt egyszerűen eldobjuk, lesz, ami lesz. Vagy képesek vagyunk előrelátóan, a tudomány eredményeit segítségül hívva, a mindennapok során keletkezett hulladékokból a lehető legtöbbet újra csatasorba állítani, újra a gazdaságok, a háztartások, a társadalmak rendelkezésére bocsátani. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a legfontosabb erőforrásunk az emberi elme, a tudás, a bölcsesség, a közösségben, a közösségért élés képessége, az együttműködés képessége. Ez a tudás, bölcsesség jelenik meg a 281 önkormányzat által alapított Zalaispa
62
Hulladékgazdálkodási Társulás tevékenységeiben, a Társulás által megvalósított hulladékgazdálkodási projektben. Dékány Endre : A Társulás elnöke d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen civil szervezet nem működik, így nem jellemző azok részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Községünkben nem jellemző a for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.
63
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába - Kerkafalva Község Önkormányzata - Kerkai Jenő Általános Iskola - Tündérkert Óvoda - Háziorvos - Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ - Védőnői szolgálat
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A fórum szervezésével kívánjuk feltárni a mélyszegénységben élők, illetve romák, nők, idősek, gyermekek és fogyatékkal élők helyzetét, valamint beazonosítani a problémákat, majd megoldást találni a meglévő problémákra. Kerkafalva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Kerkafalva Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselőtestületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében.
64
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Kerkafalva településre általánosan érvényes megállapítások: munkanélküliek magas aránya elöregedő népesség, a természetes fogyás mutatószáma növekszik nincs munkaerőt igénylő munkahely ingázás a munkahely és a lakóhely között szociális ellátásokra magas számú igény
Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Romák és/vagy mélyszegénységben élők
- Magas az aktív korúak között a tartós - Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás munkanélküliek száma; növelése; -
Gyermekek
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Szabadidő hasznos, tartalmas - Gyermekprogramok szervezése eltöltése nem biztosított
- Nyugdíjban, nyugdíjszerű részesülők magas száma;
Nők
- Kiskorú problémája
Fogyatékkal élők
- Közintézmények akadálymentesítésének - Akadálymentes környezet kialakítása; hiánya, közösségi közlekedés nehézségei;
gyermekek
ellátásban
- Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése;
Idősek
elhelyezésének Bölcsőde, családi igénybevételének biztosítása
napközi
65
A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
- Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás Munkaügyi központ, Önkormányzat növelése
-
Gyermekprogramok szervezése
Önkormányzat
Idősek
- Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási kibővítése, idősek klubja, egészségügyi Központ, Kolping Gondozási Központ, szolgáltatások fejlesztése; Önkormányzat, Egészségügyi Központ
Nők
Bölcsőde, családi igénybevételének biztosítása
Fogyatékkal élők
- Akadálymentes környezet kialakítása;
napközi
Önkormányzat, védőnői szolgálat, óvoda Önkormányzat
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák diszkriminációtól mentesen élhetnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményei nagymértékben javuljanak Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését, oktatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közösségi életben való részvételére, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén családbarát munkahelyek létesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedésére és lehetőségeik bővítésére.
66
Az intézkedési területek részletes kifejtése Romák és/vagy a mélyszegénységben élők, helyzete, esélyegyenlősége: 1. Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése
Intézkedés címe:
Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávú cél: az aktív korúak között a tartósan munkanélküliek számának pontos felmérése, az okok pontos feltérképezése, Középtávú célkitűzés: az okok értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: tartósan munkanélküliek számának csökkentése -
tartósan munkanélküliek számának és okainak pontos felmérése az okok értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése a javaslatok megvalósítása
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, jegyző,
Partnerek
Munkaügyi központ,
Határidő(k) pontokba szedve
2014.: felmérések elkészítése 2015.: a felmérés eredményeinek előkészítése 2014.-2018.: javaslatok megvalósítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
értelmezése,
megoldási
javaslatok
HEP fórum, munkaügyi központ adatai; Önkormányzat éves beszámolója Foglalkoztatottsági szint növekedése Munkanélküliség csökkenése
Érdektelenség a célcsoport tagjai részéről, motiválatlan résztvevők, jövőkép hiánya Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása)
67
Gyermekek helyzete, esélyegyenlősége: 1. Gyermekprogramok szervezése
Intézkedés címe:
Gyermekprogramok szervezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem biztosított
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávú cél: szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének biztosítása Középtávú célkitűzés: rendszeressé váló gyermekprogramok Hosszútávon: gyermekprogramok rendszeres szervezése révén közösségépítés, formálás - Igények felmérése - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése, együttműködés kialakítása az érintett intézményekkel, a programok szervezéséhez szükséges források felkutatása
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, jegyző
Partnerek
Önkormányzat, általános Alapszolgáltatási Központ
Határidő(k) pontokba szedve
2013.: igény felmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése 2014.-2018.: gyermekprogramok rendszeres szervezése a partnerekkel együttműködve.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Önkormányzat adatai, gyermekprogramokról
iskola,
fényképes
óvoda,
Szociális
dokumentációs
és
a
Gyermekjóléti
megvalósult
Kockázatok és Elegendő gyermeklétszám hiánya, változó jogszabályi környezet csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása (megfelelő felügyelet biztosítása, egyes programokhoz eszközigény biztosítása
68
Nők helyzete, esélyegyenlősége: 1. Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása
Intézkedés címe:
Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtávú cél: igények pontos feltérképezése Középtávú célkitűzés: értékelés, szükséges intézkedések előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: bölcsődei nevelés megszervezése
- Igényfelmérés - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése - Bölcsődei nevelés megszervezése
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, jegyző
Partnerek
Önkormányzat, szociális és gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ; Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Határidő(k) pontokba szedve
2013.: igény felmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése 2014.-2016.: bölcsődei nevelés megszervezése az igények alapján
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Önkormányzat adatai
Kockázatok és Pénzügyi forrás hiánya csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
69
Idősek helyzete, esélyegyenlősége 1. Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
Intézkedés címe:
Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövidtávon: pontos felmérés készítése idősek helyzetéről, igényeikről Középtávon: információhoz való hozzáférés elősegítése, Hosszú távon jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése a cél
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- felmérés készítése idősek helyzetéről, - problémák beazonosítása, terv kidolgozása - információhoz való hozzáférés elérése - kulturális programok szervezése - idősek klubja létrehozása - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, Magyar Vöröskereszt Zala megyei szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ
Partnerek
Önkormányzat, Magyar Vöröskereszt Zala megyei szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Egészségügyi Központ, háziorvos, házi gondozó, falugondnok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
2013.: felmérések elkészítése, elemzése, problémák beazonosítása 2014.: idősek klubja létrehozása 2015. - 2018.: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése
Önkormányzat adatai, és a partnerek adatai
Kockázatok és Pénzügyi forrás hiánya csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása)
70
Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 1. Akadálymentes környezet kialakítása
Intézkedés címe:
Akadálymentes környezet kialakítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Közintézmények nehézségei;
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövidtávon: fogyatékkal élők helyzetének, igényeinek pontos felmérése, problémák beazonosítása Középtávon: teljes akadálymentesítés kidolgozása, munkahelyek elérhetőségének elősegítése Hosszútávon: teljes akadálymentesítés megvalósítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
akadálymentesítésének
hiánya,
közösségi
közlekedés
akadálymentesítési kötelezettség pontos felmérése akadálymentesítésre vonatkozó ütemterv kidolgozása lehetséges pénzügyi források felkutatása, saját forrás felmérése ütemterv és pénzügyi források rendelkezésre állása akadálymentesítés megvalósítása
szerint
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, jegyző
Partnerek
Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
2013.: felmérések készítése, elemzése, probléma megoldására javaslat tétel 2014. – 2015.: ütemterv kidolgozása, lehetséges pénzügyi források felkutatása 2014.-2018.: akadálymentesítettség megvalósítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Önkormányzat adatai
Pénzügyi forrás hiánya
Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
71
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
Az intézkedés címe, megnevezése
Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése
Gyermekprogra mok szervezése
Bölcsőde, családi napközi igénybevételén ek biztosítása
1
Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
D
Az intézkedés tartalma
E
Az intézkedés felelőse
F
költségevetés
felmérés saját koncepció, készítése idősek költségvetés helyzetéről, problémák
bölcsődei nevelés megszervezése
Ifjúsági koncepció
önkormányzat 2018. által kijelölt személy
Erőforrások felmérése, források megteremtése
önkormányzat 2018. által kijelölt személy
Helyzet és önkormányzat 2016. igényfelmérés által kijelölt , bölcsődei személy nevelés megszervezése
Erőforrások felmérése, források megteremtése
G
Az intézkedés megvalósításának határideje
2018. önkormányzat a tartósan Közfoglalkoztatá tartósan munkanélküliek által kijelölt munkanélküliek si terv számának és személy számának okainak pontos csökkentése felmérése, értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése megvalósítása
szabadidő szabadidő hasznos, hasznos tartalmas eltöltésének eltöltése nem biztosítása, biztosított közösségformál ás-építés
Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma
Szociális alapszolgáltatás Nyugdíjban, ok bővítés, nyugdíjszerű fejlesztése ellátásban
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
III. A nők esélyegyenlősége
1
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
Intézkedés sorszáma
C
B
A
3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
Létrejött programok száma, érdeklődési
bölcsődei nevelés megvalósítása az igényfelmérés alapján
Létrejött programok száma, érdeklődési mutatók
kérdőívek, felmérés eredményei
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
H
Emberi, szakemberi bevonás, pályázati
megfelelő környezet kialakítása (tárgyi személyi feltételek)
Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források
tárgyi személyi feltételek
Hosszú működés
72
távú
folyamatosan működik a bölcsődei és nevelés
Hosszú működés
távú
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
J
és Folyamatos ütemterv munkaterv, megfelelő források
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
I
1
Akadálymentesí Akadálymentesí tés tés hiánya megvalósítása
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
részesülők magas száma
akadálymentesít pályázati és források megvalósulása
beazonosítása, terv kidolgozása információhoz való hozzáférés elérése kulturális programok szervezése idősek klubja létrehozása jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése Erőforrások felmérése, források megteremtése önkormányzat 2018. által kijelölt személy
források
akadálymentesít Emberi, és megvalósulás szakemberi bevonás, pályázati források
mutatók
73
teljes körű akadálymentesít és
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
75
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
76
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
77
