Kerítések közé szorulnak Európa gazdálkodói

9. évf.9.- 2013/9-10. szeptember-október évf. - 2009/1. január

Wall Street Journal, 2008. december 2.

http://online.wsj.com/article/SB122826420165574245.html

Kerítések közé szorulnak Európa gazdálkodói Gregory Conko és Julian Morris

Barbara Kelly

Az Egyesült Államokban már több mint tíz éve vannak kereskedelmi célú termesztésben genetikailag módosított növények, és eddig semmi jele nem mutatkozott annak, hogy gyilkos paradicsomok graszszálnának Kaliforniában. Az európaiak is majdnem ennyi ideje fogyasztanak GM-élelmiszereket, és egyetlen szipogásról, tüsszentésről vagy egyéb panaszról sem derült ki, hogy genetikailag módosított szervezet, azaz GMO okozta volna. Egyes környezetvédők azonban még mindig annyira ellenzik a modern mezőgazdasági biotechnológiát, hogy GMO-mentes övezetek létrehozását szorgalmazzák. Ezen a héten az EU környezetvédelmi miniszterei eldöntik, hogy legyenek-e ilyen övezetek Európában.

sére és a belőlük készült termékek címkézésére vonatkozó bonyolult követelmények, valamint az ilyen, címkézett termékeket árusító fontosabb termelőket és kiskereskedőket fenyegető bojkott is. Újabban a dolgok változóban vannak: a gazdálkodók Európa-szerte egyre inkább a GM-növények termesztéséhez folyamodnak a hozam növelése és a költségek csökkentése érdekében. Eközben Brüsszelben is komolyan foglalkoznak az új GM-fajták engedélyezési folyamatának felgyorsítására és a GM-termékek kötelező címkézési küszöbértékeinek felemelésére vonatkozó javaslatokkal. Ez a látszólagos haladás mégis mély megosztottságot takar. Több EU-tagország - a leghangosabbak Ausztria, Franciaország, Olaszország és Görögország volt - ismételten jogot formált arra, hogy betilthassa még azoknak a GM-növényeknek a termesztését és árusítását is, amelyek az EU egész területén engedélyezettek. Októberben számos tagállam engedélyt követelt a Bizottságtól olyan „GMO-mentes övezetek” létrehozására, ahol a GM-növények termesztése tartósan tiltva lenne.

Hogyan jutottunk idáig? Az 1990-es évek közepén a környezetvédők úgy látták, hogy a BSE (kergemarhakór) felbukkanása jó alkalom a modern mezőgazdasági módszerek hibáztatására, annak ellenére, hogy a háziállatok állati melléktermékekkel való etetése több évszázados gyakorlat. Félelmet keltettek, hogy a betegség emberekre is átterjedhetett és katasztrofális halálozást okozhat. Egyes „szakértők” azt állították, hogy Nagy-Britannia lakosságának akár 10%-a is áldozatul eshet a betegségnek; a valóságban végül is 160, BSE-vel kapcsolatba hozható haláleset történt Nagy-Britanniában.

A GMO-mentes övezeteket állítólag a vad növény-, állat- és madárfajokat eltartó, érzékeny ökológiájú területek védelme indokolja. Az EU törvé-

Ma a radikális környezetvédő és fogyasztóvédő csoportok arra használják a nagyközönség modern mezőgazdaságtól való félelmét, amelynek létrehozásában tevékenyen közreműködtek, hogy ellenezzék a GM-növényeket és azok termékeit, veszélyes „Frankenstein-élelmiszereknek” nyilvánítva őket. Több mint egy évtizede akadályozzák a legtöbb genetikailag módosított növény termesztését Európában. A GM-élelmiszerek importját hátráltatta az engedélyezett termékek alacsony száma, a GMösszetevőknek az élelmiszerláncon való végigköveté-

1

hozták őket létre. Számos közpénzből finanszírozott vizsgálat, közöttük egy 15 éves időszakot felölelő, 81 kutatási projekt eredményeit áttekintő, az EU megrendelésére készített tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a GM-növények és -élelmiszerek ugyanolyan biztonságosak a környezet számára, mint a hagyományos növények. Érvek szólnak amellett, hogy a GM-növények biztonságosabbak a környezetre, mivel az e növényekben létrehozott genetikai változások sokkal pontosabbak. A hagyományos növénynemesítés véletlenszerű genetikai mutációkon alapul, így a nemesítők számára gyakran nem könnyű a lehetséges káros hatások előrejelzése vagy azonosítása. Mivel a GM-nemesítés csak egy vagy két jól ismert gén beültetésével jár, sokkal könnyebb a nem szándékos hatások azonosítása.

nyei azonban már most is felhatalmazzák a kormányokat a GM-növények ültetésének korlátozására olyan területeken, ahol azok a fogyasztók vagy a környezet számára azonosítható veszélyt jelentenek. Óvintézkedésként „izolációs” távolság betartását is megkövetelhetik a GM-növények és a sérülékeny területek között. Miért tehát ez az igény a GMO-mentes övezetekre? Az EU törvényhozása és a különféle egyezmények kötelezettségei megkövetelik, hogy ilyen korlátozásokat csak tudományos alapon lehessen bevezetni. Továbbá bármilyen korlátozás jótékony hatásának arányban kell állnia az azonosított veszéllyel. Azóta, hogy az EU egész területére érvényes új szabályozást 2004-ben bevezették, egyetlen ilyen veszélyforrást sem azonosítottak.

Az EU végletesen óvatos felülvizsgálati és engedélyezési szabályozó eljárása már most is annak biztosítására törekszik, hogy a GM-növények ne terjedjenek el és ne váljanak gyommá, hogy az új gének ne jussanak be a vad növényekbe és hogy az új tulajdonságok, pl. a kártevőkkel szembeni rezisztencia és a növényvédő szerek iránti tolerancia ne legyen káros hatással azokra a rovarokra, madarakra és állatokra, amelyek nem célszervezetek. Egy-egy GM-fajta engedélyezését megelőzően sokszor kivizsgálják éppen azokat az ökológiai aggályokat, amelyek miatt állítólag szükség lenne a GMO-mentes övezetek létrehozására.

Nem meglepő, hogy a technológia-ellenes kisebbség tiltakozik a tudományos megalapozottság követelménye ellen, mivel az lehetetlenné teszi a kormányok számára a GM-növények teljes betiltását. A francia EU-elnökség által előterjesztett javaslat szerint, amelyről a Környezetvédelmi Tanács csütörtökön és pénteken tartandó ülésén fognak szavazni, GMO-mentes övezeteket tudományos indoklás nélkül is ki lehetne jelölni. Bár maga a javaslat a nyilvánosság számára nem elérhető, nyilvánvaló, hogy a GM-növények leghangosabb ellenzői, pl. Ausztria, Franciaország és Olaszország kevéssé meghatározott politikát szeretnének, amely maximális lehetőséget biztosítana tetszés szerinti nagyságú vagy kicsinységű övezetek létrehozására. Sikeres szavazás esetén gyakorlatilag az egész, vagy majdnem az egész mezőgazdasági területüket GMO-mentessé tehetnék.

Hasonló módon a GM-növények és a hagyományos növények egymás melletti termesztését (koegzisztenciáját) lehetővé tevő EU-irányelvek és a kibontakozó tagállami intézkedések már egy sor különféle korlátozást engedélyeznek. Különböző módszerekkel, pl. izolációs távolság, pufferzónák, a pollen terjedését gátló élő sövények alkalmazásával, sőt eltérő vetési és

Nincs jó ok azt hinni, hogy egy GMOmentes övezet valaha is tudományosan indokolható lenne. A védett ökológiai területeket nem fenyegetik az új haszonnövény-fajták, akár GMtechnológiával, akár más nemesítési módszerrel

2

érési idejű fajták ültetésével a szomszédos gazdálkodók hatékonyan el tudják választani egymástól a GM- és nem GM-növényeket.

ságukra az egyetlen megfelelő válasz a saját ZKmentes övezetünk követelése lenne, amely mentes lenne őtőlük, a Zöld Kisebbségtől.

A környezetvédő aktivistáknak és a velük szimpatizáló politikusoknak nem sikerült átfogó tilalmakkal és ijesztgető kampányokkal zátonyra futtatni a GM-technológiát. A GM-módszer iránt szkeptikus országok, pl. Spanyolország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Románia és Németország gazdálkodói lassanként elkezdtek GM-fajtákat termeszteni. És a GM-technológiával szemben megnyilvánuló nagyfokú szkepticizmus ellenére a fogyasztók ott bizonyították a GM-élelmiszerek életképességét, ahol a legjobban számít: az üzletekben, ahol megvásárolták a címkével jelölt GM-termékeket.

Conko úr a washingtoni Competitive Enterprise Institute (Versenyképes Vállalkozások Intézete) főmunkatársa. Morris úr a londoni International Policy Network (Nemzetközi Politikai Hálózat) ügyvezető igazgatója.

A GM-technológia ellenzőinek így most olyan, látszólag ártalmatlan lépésekhez kell folyamodniuk, amelyek a gyakorlatban kivihetetlenné vagy lehetetlenné tennék a gazdálkodók számára a GMnövények termesztését. Úgy érezzük, hogy pimasz-

European Plant Science Organization

http://online.wsj.com/article/SB122826420165574245.html

Levél Potocnik Biztos Úrnak Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság GMO-munkacsoportja Janez Potočnik úr Tudomány- és kutatásügyi biztos Európai Bizottság B-1049 Brüsszel, Belgium Brüsszel, 2008. december 8.

Az EPSO felhívja Önt, hogy támogassa a mezőgazdaságba és az élelmiszer-termelésbe bevonható minden technológia kiegyensúlyozott és méltányos megítélését. Az EPSO arra buzdítja Önt, hogy szilárdítsa meg a genetikailag módosított (GM) növények vizsgálatának tudományos szigorát és függetlenségét azáltal, hogy határozottan kiáll az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság GM-munkacsoportja, mint e tudományos értékelés elvégzésére alkalmas tudományos szakértői testület mellett.

Kedves Potočnik Biztos Úr! 50 év múlva kétszeres mennyiségű élelmet kell termelnünk a növekvő népesség táplálásához. Európa nem ácsoroghat az oldalvonalon, hanem új módszereket kell találnia, hogy globális szinten megoldja a fenntartható mezőgazdaságot és biztosítsa, hogy gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek is legyen elég ennivalója.

3

Az EPSO, ez a több mint 20 000 európai növénykutatót és 180 fontos európai növénytudományi kutatóintézetet képviselő szervezet létfontosságúnak tartja, hogy a Bizottság támogassa az új technológiák, közöttük a GM-technológiák fejlesztését és bevezetését a versenyképes és fenntartható európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövője érdekében. Az EPSO úgy érzi, nem helyénvaló, hogy a GM-technológia és a GM-növények ki vannak zárva az európai mezőgazdaságból. Ezeket ugyanúgy kellene kezelni, mint más technológiákat, közöttük az organikus és a talajművelés nélküli gazdálkodást, és aszerint kellene értékelni és támogatni, hogy milyen mértékben képesek hozzájárulni az előttünk álló kihívások megoldásához. Az európai mezőgazdaság jövőbeli sikeréhez az összes rendelkezésre álló technológiát be kell vetni, és ki kell használni az előnyeik kombinálásából nyerhető hasznot.

Minden országban, ahol GM-növénytermesztés folyik - ezek között európai országok is vannak - e növények engedélyezése széles körű tudományos kockázatfelmérés alapján történik, amely figyelembe veszi mind a legújabb tudományos eredményeket, mind a környezetvédelmi és helyi információkat. Az európai mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében az európai közösségnek ragaszkodnia kell a nemzetközi standardokhoz és el kell utasítania az olyan politikai nyomást és nemzeti érdekeket, amelyek nem tudományos elveken, illetve ismereteken alapulnak. Európa nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az új mezőgazdasági technológiák alkalmazása és a GM-haszonnövények termesztése, ha helyesen és fenntartható módon végzik, növeli a gazdálkodók hasznát és csökkenti a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását.

Az EPSO-t rendkívül aggasztja a civil szervezetek és a nemzeti érdekek fokozódó törekvése az EFSA GMO-munkacsoportjának a genetikailag módosított haszonnövények független értékelésére kapott tudományos szakértői megbízatásának megvonására. A GM-növények világszerte gyorsan terjedő termesztése és biztonságos alkalmazása alátámasztja és megerősíti az EFSA értékeléseit, melyek azt bizonyították, hogy a GM-növények biztonságosak a környezetre és a belőlük készített termékek fogyasztói számára egyaránt. A GM-növények európai szabályozása kritikus válaszúthoz ért, és az a veszély fenyeget, hogy elvetik a tudományos eljárást. Az EPSO azon a véleményen van, hogy az EFSA GMO-munkacsoportjának folytatnia kell tevékenységét, mint olyan tudományos szaktekintélynek és szakértői testületnek, amely a fennálló rendelkezéseknek megfelelően független és szigorú tudományos értékelést végez a GM-haszonnövények engedélyezéséhez. A GMO-munkacsoport még erős politikai nyomás alatt is kiváló és tudományosan megalapozott tanácsot ad.

Kína nemrég bejelentette, hogy a következő 12 év folyamán 3 milliárd eurót szándékozik költeni a GM-termények kutatásának és fejlesztésének előmozdítására. Más országok, például DélKorea és India szintén nagy összegeket fektet az új mezőgazdasági technológiákba. Az Egyesült Államok csak 2008-ban 1 milliárd eurót költött a biomassza- és bioenergia-termelés célját szolgáló biotechnológiai kutatásra és mezőgazdasági fejlesztésre. Ezzel szemben az európai mezőgazdasági biotechnológiai és vetőmagcégek egyre inkább tengeren túlra költöztetik kutatás-fejlesztési egységeiket az Európában uralkodó bizonytalan politikai környezet és a szabályozási eljárás végrehajtásának elmulasztása miatt. Ez egyrészt elveszett álláslehetőségeket jelent a fiatal európai tudósok számára, másrészt a globális mezőgazdasági innovációhoz elengedhetetlenül szükséges növénybiológiai és növénynemesítői szakértelem veszélyes szétszóródásához vezet.

4

Az EPSO szilárdan támogatja minden európai polgár jogát arra, hogy élvezze az új mezőgazdasági technológiák, a biztonságos és egészséges növények és a bolygónk jövője érdekében kifejlesztendő fenntartható mezőgazdaság hasznát. Annak érdekében, hogy ez a jog biztosítva legyen, minden mezőgazdasági technológia, köztük az új GM-növények európai szabályozásának is a veszélyek és az előnyök felmérésére szolgáló hiteles, szigorú, átlátható és független tudományos eljáráson kell alapulnia. Nem engedhető, hogy ezt a folyamatot foglyul ejtse a politikai nyomásgyakorlás és a civil szervezetek érdekei. Köszönjük figyelmét!

Tisztelettel: Wilhelm Gruissem, ETH, Zürich (Svájc), az EPSO elnöke Ulrich Schurr, Jülich Kutatóközpont (Németország), az EPSO alelnöke Karin Metzlaff, az EPSO ügyvezető igazgatója Az EPSO vezetőségének tagjai: Eva-Mari Ari (Finnország), Raoul Bino (Hollandia), Jacek Hennig (Lengyelország), Jonathan Jones (Egyesült Királyság), Christophe Plomoin (Franciaország), Pere Puigdomenech (Spanyolország), Chiara Tonelli (Olaszország) és Erkki Truve (Észtország).

EPSO tagintézetek és egyetemek: www.epsoweb.org/about/members.htm EPSO képviselők: www.epsoweb.org/about/representatives.htm Kapcsolat: Wilhelm Gruissem professzor: 41 44 632 857, [email protected]; EPSO iroda: 32 2213 6260; [email protected]

GM-növények és az egészség Dudits Dénes formációk igazak legyenek és szakmai megalapozottságukhoz ne férjen kétség. Ilyen alapon figyelmet érdemel a képen látható címke, amely a Kunsági „Éden” napraforgó étolajat kívánja a tisztelt vásárló figyelmébe ajánlani. Különleges márkajegye a felkínált csemegének, hogy „GMO-mentes” és éppen ezért vagy egyébként „egészséges”. Egyedülálló reklámfogás ez, és nagy talány, mennyire teszi vonzóvá az egyébként köznapi, szokványos terméket a vásárló szemében. Bizonyára az eladó ügyesen ki kívánja használni azt az érzékelhető általános közvélekedést, hogy a GM-növények veszélyes, nem kívánatos szereplői napjaink mezőgazdaságának. Fizetett kampányok fáradoznak a félretájékoztatás sikereiért és igen szerény szerep jut a tudományos tények közkinccsé tételének. Így aztán lehet, hogy ma még gyakran a megtévesztett fogyasztói világ és az emberek bizonytalanságból elutasítják a genetikai módosítások (GM) termékeit, az ilyen szervezeteket (O). Tisztelendők a vásárlói kívánságok, csak az a probléma, hogy minden termesztett növényünk mesterséges, genetikai módosítás szülötte, így GM-szervezet, még a Kunsági Éden olajat adó

Nincs abban semmi rendkívüli, hogy egy cég a legjobb színben akarja feltüntetni termékét, és ennek szellemében dicséri eladásra szánt áruját. Ugyanakkor indokolt az a vásárlói elvárás is, hogy a szolgáltatott in-

5

hibrid napraforgófajta is, hiszen a keresztezés is a génállomány módosítását eredményezi. Így aztán szakmailag nem igazán hiteles a reklám. Az angol szavak magyar változatait kísérő keveredés közepette azért sokan értik, hogy a géntechnológiával nemesített növények előnyeiről, hátrányairól folyik a vita, így talán

érdemes néhány példát elemezni azért, hogy vizionálhassuk az új típusú növényfajták jövőbeni szerepét az egészséges élelmiszerek előállításában.

A vitaminok sorában az E-vitamin mint a tokoferolokat magába foglaló vegyületcsoport általános megnevezése, lipidoldható antioxidánsként nélkülözhetetlen étrendi összetevő. Mint a 1. ábra összefoglalja, számos betegség kockázatát csökkentheti az

E-vitamin-bevitel, illetve az is látható, hogy a α-tokoferol rendelkezik a legjobb, a γ-tokferol pedig csak kis aktivitással. A természet játéka, hogy a növényi olajok γ-tokferolban gazdagok és csak 7% körüli a αtokoferol mennyisége.

AZ E-VITAMINSZINT OPTIMALIZÁLÁSA TRANSZGÉNIKUS TECHNOLÓGIÁVAL Napi javasolt mennyiség: 10-13.4 IU (7-9 mg a-tokoferol) 100 IU felett csökkent kockázatúak: a szívbetegségek, bizonyos rákbetegségek, Alzheimer-betegség javított immunválasz Különböző formák:

E-vitaminaktivitás

a b 100% 50%

g d-tokoferol 10% 3%

Szójaolajban: 70% g-tokoferol 7% a-tokoferol hasonló arány a

kukorica repce gyapot pálma

olajokban

g-TOKOFEROL METILTRANSZFERÁZ ( g-TMT)

α-tokoferol

g-tokoferol

1. ábra: Az E-vitaminszint optimalizálása transzgénikus technológiával

tetése 78-szoros emelkedéshez vezet a α-tokoferoltartalomban, ami az E-vitamin étrendi és egészségjavító hatásának optimalizálását jelenti.

A 1. táblázat pedig a szójaolaj tokoferol-összetételének optimalizálásáról közöl adatokat Van Eenennaam és mtsai (2005) közleményét idézve. A metiltranszferáz enzimek (VTE3 és VTE4) túltermel-

6

1. táblázat: A tokoferoltípusok arányának megváltozása a szójamagban Arabidopsis metiltranszferáz enzimek túltermelése nyomán (Van Eenenaam és mtsai, 2005)

Figyelmet érdemlő kísérletekről számoltak be japán kutatók (Koba és mtsai, 2007), amelyben transzgénikus repcét állítottak elő, hogy a repceolajban a konjugált linolénsav-izomer, a punikasav termelődjék. Ez a vegyület megtalálható a gránátalma magjának olajában, ami képes a patkányok zsírszöveteinek csökkentésére (Arao és mtsai, 2004). A különböző konjugált linolénsav (CLN) származékok emberekben is zsírtömegvesztést idézhetnek elő (Gaulliet és mtsai, 2004). A repcét a Trichosantes kirilowii-ből izolált

cDNS beépítésével transzformálták, amely konjugáz enzimet kódol és punikasavat állít elő linolsavból. A transzgénikus repce olajában a teljes zsírsavmennyiség 2,5%-a volt punikasav. Az egértetetési kísérletek a testzsír felhalmozódásának csökkenését igazolták azoknál az állatoknál, melyek takarmánya 0,25% arányban tartalmazott punikasavat (2. táblázat). A vizsgálatban gránátalma magolaj is szerepel.

2. táblázat: Etetési kísérletben a GM-repceolajat vagy a gránátalma magolajjal kiegészített repceolajat fogyasztó egerekben csökkent a fehér zsírszövet mennyisége (Koba és mtsai, 2007)

Különösen a fogyni szándékozók számára lehet érdekes, hogy a barna zsírszövetek mennyisége ugyanakkor megnőtt a transzgénikus repceolajat fogyasztó állatokban, mert ez a zsírtípus mitokondriumokban gazdag és energiaszolgáltató szerepet lát el. Ez a hatás így segíti a súlyvesztést. Az analitikai adatok azt is mutatták, hogy az egerek májában csökkent a triglicerid mennyisége a GM-repce etetésekor. Napjainkban az elhízás súlyos népbetegséggé vált számos

egészségügyi kockázattal, így a növényi olajok szerepe megnő a testsúly és a zsírsavanyagcsere optimalizálásában. A géntechnológiai megoldások sokban segíthetik a növénynemesítőket funkcionális élelmiszerek kialakításában.

7

Az egészség megőrzését segítő élelmiszerek génbeépítéssel történő előállítását példázó kísérletek sorában figyelmet érdemel a magas amilóztartalmú búza létrehozása (Regina és mtsai, 2006). Az emésztés-ellenálló keményítő glükózzá alakulása lassabban történik a vékonybélben, így a véráramba kevesebb cukor kerül, és az inzulinigény csökkenhet. Az ilyen anyagcsere-állapot kedvezőbb a II. típusú cukorbetegség kezelésekor. Mint a 2. ábra összefoglalja, az

elágazás nélküli amilózmolekulák ellenállóbbak az emésztéssel szemben. A keményítőszintáz enzimen kívül az amilopektin erősen elágazó láncának létrehozásában két enzim (SBE/I és SBE/II) játszik szerepet. A keményítő-elágazási enzimek közül az SBE/II típusoknak két izoformája is megtalálható a búzában. Ezek kikapcsolása antiszensz génkonstrukcióval várhatóan elősegíti az amilózfelhalmozást.

2. ábra: A keményítőelágazást létrehozó enzimek (SBEI és SBEII) mennyiségének csökkentése endospermium specifikus promóterrel kifejezett ellentétes irányú cDNS-szegmentekről szintetizálódó hajtű RNS-molekulák révén 1: kontroll vagy vad genotípus; 2-9: GM-vonalak ellenanyaggal végzett fehérjekimutatás (Regina és mtsai, 2006)

Az egymással ellentétes irányban kifejeztetett SBE/IIa cDNS-ekről szintetizálódó kettős szálú mRNS-molekulák degradációja következtében az enzim mennyisége jelentően csökkent (2. ábra). Endospermium specifikus, ún. glutenin gén promóter működteti ezt a génkonstrukciót. A keményítőszemcsék alakját tekintve az SBE/IIa transzformánsok esetében lényeges változások következtek be (3. ábra). A szabálytalan alakúság mellett megnőtt a kis szemcseméretű szemcsefrakció aránya. Az SBE/IIb gén kifeje-

ződésének mérséklése nem vezetett hasonló módosuláshoz, a keményítőszemcsék alakja hasonlított a nem transzformált növények keményítőjéhez. Az amilóztartalmat tekintve az SBE/IIa gén elhallgattatása 70% feletti amilózarányt eredményezett a GMbúzák keményítőjében. A szemek súlya nem változott, de csökkent a keményítőtartalom (3. táblázat).

8

vad típus

csökkentett SBE II/a expresszió

csökkentett SBE II/b expresszió

3. ábra: A keményítőszemcsék morfológiája a búzaendospermiumban (Regina és mtsai, 2006)

3. táblázat: A kettes típusú keményítőelágazást létrehozó enzim (SBEII/a) aktivitásának mérséklése az amilóztartalom emelkedését eredményezte, ami a patkányok vastagbelében erőteljesebb fermentációt indukált (Regina és mtsai, 2006)

A kontroll- és GM-búzákkal patkányetetési kísérletet is végeztek. A vastagbél fermentációs indexe szignifikánsan magasabb volt a több amilózt tartalmazó étrendet fogyasztó állatok esetében.

megjelenését prognosztizálhatjuk, miután egyre több tudás halmozódik fel a növényekben lejátszódó anyagcsereutakról, a kulcsszerepet játszó enzimekről, és így az azokat kódoló génekről. A gének szerepe és hatásai legmegbízhatóbban a GM-növényekben vizsgálhatók, értékelhetők. Szinte egyetlen jelentős élelmiszernövényünk nemesítése sem nélkülözheti a géntechnológiai módszereket és így várható az új képességekkel felruházott tenyészanyagok térhódítása, amelyek génállományuk optimalizálását követően kedvezőbb tulajdonságú termékek előállítását alapozzák meg. Nem marad ki ezekből a fejlesztésekből a napraforgó sem. Ezért a Kunsági fajták sem nélkülözhetik majd a jobb élelmiszerektől elvárt tulajdonságokat, amelyeket a legeredményesebben génsebészeti eszközök felhasználásával célszerű kialakítani. Napjainkban lehet, hogy olcsó előnyöket biztosít a vevők félretájékoztatása, „GMO-mentesség” eladása, de eléggé nyilvánvaló, hosszabb távon meg kell fizetni az árát a hamis reklámnak, hiszen előbb vagy utóbb bebizonyosodik a technológiai lemaradás következménye, és a vásárlók emlékezni fognak a terméket körüllengő hiteltelenségre.

A bemutatott példák csak töredékét érintik a folyamatban lévő fejlesztéseknek, amelynek végső cél a élelmiszereink biológiai értékének növelése és segítségükkel az egészség megőrzése. Davies 2007-ven közölt összefoglalójában 76 közleményt idéz, amikor áttekinti azokat az anyagcsere-változtatásokat, amelyek célja az emberi egészséggel kapcsolatos tulajdonságok javítása génbeépítéssel. Nagyon nehéz elképzelni egy olyan jövőképet, amely figyelmen kívül hagyja a kutatás hasznosnak bizonyuló kockázatmentes eredményeit csak azért, mert a géntechnológia szerepet kapott az új genotípusok nemesítésének korai fázisaiban. Mint a fent idézett közlemények tanúsítják, igen intenzív géntechnológiai fejlesztés és innováció folyik világszerte olyan növények nemesítése érdekében, amelyek segíthetnek az egészséges táplálkozásban. Az egészség megőrzését szolgáló termékek

9

A növényi eredetű funkcionális élelmiszerek körének bővítése mellett a géntechnológia egy új iparág kifejlődését is elindította. A növények mint biofermentorok, alkalmasak arra, hogy gyógyszereket, gyógyszer-alapanyagokat termeljenek akár sejt- vagy szövettenyészetekben, akár a szántóföldön nevelt növények szerveiben, mint a levél vagy a szemtermés. Az álom, hogy növényeket lehessen használni mint gyógyhatású anyagokat elállító üzemeket, közel 20 éve

megfogalmazódott. A bioipar születőben lévő új ágának kibontakozása nem volt akadályoktól mentes, de mára már a GM-növényekben gyártott gyógyszerek a klinikai kipróbálás fázisáig jutottak. A termékek köréről, a célbetegségekről, valamint a gazdanövényekről és az előállítás technológiáiról képet kaphatunk az alábbi 4. táblázat segítségével (Kaiser, 2008).

*: folyamatban; +: befejezés 2008 második fele; §: befejezett; ++ Ukrajnában

4. táblázat: Szelektált gyógyszerek és termékek, amelyeket GM-növényekben állítottak elő a hivatkozott biotechnológiai cégek (Kaiser, 2008) Regina, A. és mtsai (2006): High-amylose wheat generated by RNA interference improves indices of large-bowel health in rats. PNAS, 103: 3546-3551.

Felhasznált irodalom Van Eenennaam és mtsai (2003)Engineering Vitamin E content: From Arabidopsis Mutant to soy oil. The Plant Cell, 15: 30073019.

Davies, K, M. (2007): Genetic modification of plant metabolism for human health benefits. Mutation Research. 622: 122-137.

Koba, K. és mtsai (2007): Geetically modified rapeseed oil containing cis-9, trans-11, cis-13-octadecatrienoic acid effects body fat mass and lipid metabolism in mice. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 55 (9): 3741-3748.

Kaiser, J. (2008): Is the drought over for pharming? Science, 320: 473-475.

Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület

Arao, K. és mtsai(2004): Dietary effect of pomegranate seed oil rich in 9 cis, 11 trans, 13 cis conjugated linolenic acid on lipid metabolism in obese hyperlipidemic OLETF rats. Lipids in Health and Disease 3: 24. Gaulliet, J. M. és mtsai(2004): Conjugated linoleic acid supplementation for 1y reduce body fat mass in healthy overweight humans. Am. J. Clin. Nutr. 79: 1118-1125.

10

Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Green Biotechnology Barabás Zoltán BiotechnológiaiEurope Egyesület (GBE)