Keretprogram „Transport Advisory Board”-jának stratégiai javaslatai a 2010 utáni évek EU-s kutatáspolitikájára Tánczos Lászlóné DSc. egyetemi tanár Budaesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tartalom 1. A téma idıszerősége 2. A 2001-es Európai Közlekedéspolitika értékelése 3. Tartós irányzatok, kihívások 4. A 2010 utáni fenntartható közlekedéspolitika célkitőzései 5. Közlekedéspolitikát megalapozó kutatások 6. A kutatásokkal szemben támasztott általános és specifikus követelmények
1 A téma idıszerősége - 2001-es ETP, 2006 évi felülvizsgálat, - „Trans”- viziók, - új 2010-es ETP, - stakeholder vélemények, - közlekedéspolitikai célok, - szükséges intézkedések, - kapcsolódó kutatási feladatok - felhívások
2. A 2001. Európai Közlekedéspolitika + GDP 7%-a
- GHG kibocsátás
+ Foglalkoztatottak 5%-a,
- áruszáll. „leválasztás”
+ piacnyitás árcsökkentı hatása,
- bevételek visszaforgatása,
+ TEN-T kiépítése > Kohéziós Alap,
- közúti baleset,
+ szem. száll. „leválasztás”, + energiahatékonyság, + közl-i dolgozók helyzete
- közösségi közl. minısége, - fenntarthatóság
3. Trendek, kihívások 3/1. A népesség öregedése Mobilitási igény • több • biztonságosabb • kényelmesebb • közösségi közlekedés • mozgáskorlátozottak
3. Trendek, kihívások 3/2. Migráció • lakosság a következı
50 évben 56 millióval nı
3/3. Környezet •GHG (1990) kibocsátás 20% ↓, • zaj-, légszennyezés, PM10
•korosodást kompenzáló hatás
•munkaerı mobilitása nı
• indikátorok monitoringja • szélsıséges idıjárási események
3. Trendek, kihívások 3/4. Urbanizáció
3/5. Energiastruktúra
az európai népesség városban élı részaránya a 2007. évi 72%ról 2050-re eléri a 84%-ot
alternatív tüzelıanyagok
a városi koncentráció kedvezı és kedvezıtlen hatásai a mobilitásra
hibrid meghajtású jármővek
CO2 torlódás „költsége”GDP 2,5%-a
energiahatékonyság
4. Fenntartható közlekedéspolitika célkitőzései • Biztonságos, védett és kényelmes közlekedés • Jól fenntartott és teljes mértékben integrált hálózatok • Környezeti szempontból fenntarthatóbb közlekedés • Az EU-t a közlekedési szolgáltatások és technológiák élvonalában kell tartani • A humán tıke védelme és fejlesztése • Okos árak, mint forgalmi jelzések • Tervezés a közlekedés figyelembevételével: az elérhetıség javítása
5. A fenntartható közlekedéspolitikát megalapozó kutatások • Infrastruktúra: fenntartás, fejlesztés és az alágazati hálózatok integrálása • Alapok képzése: a fenntartható közlekedésre szolgáló források megtalálása • Törvényi keret: a piacnyitás további támogatása és a verseny erısítése • Technológia: hogyan gyorsítható az alacsony karbon tartalmú társadalom felé és a globális innovációhoz vezetı átmenet • Magatartás: nevelés, informálás és részvétel • Kormányzat: hatékony és koordinált tevékenység • A külsı dimenzió: Európának egy (közös) hangon kell szólnia
6. A kutatásokkal szemben támasztott általános és specifikus követelmények 6/1. Általános jellemzık EU-n belül: •Transznacionális, nemzeti programokat integráló kutatások vasúti közlekedés •„Hub and spoke” koncepció érvényesítése (légi, szárazföldi) •Az infrastruktúra „modal shift”-hez illesztése – használóknak (utas, fuvaroztató) a legjobb választás biztosítása •Monopol üzemeltetık érdekeinek letörése (vasút) •Akadályok lebontása és a „vevık” érdekének való megfelelés •A személy- és áruforgalmi áramlások feltételeinek javítása – EU export/import •A termelés Európába történı visszaterelésére a szállítási korridorok felkészítése •Tisztább közlekedés – káros környezeti hatások minimálása
6. A kutatásokkal szemben támasztott általános és specifikus követelmények 6/1. Általános jellemzık EU-n kívül: •Interakció más (nem EU) országokkal tudástranszfer céljából Balkán Korábbi szovjet tagállamok Közép- és Közel-Kelet: Fekete és Kaszpi tenger intermodális kapcsolatok Távol-Kelet (Kína, Korea, Japán) Dél-kelet Ázsia Ausztrália Kanada
6. A kutatásokkal szemben támasztott általános és specifikus követelmények 6/2. Specifikus jellemzık Fenntartható Felszíni Közlekedés: • Közúti és városi közlekedés - jármővek és villamos hálózat közötti interface (V2G) – mőszaki szabványok fejlesztése és harmonizálása, interoperabilitás • Tehergépjármővek energia-hatékonyságának javítása: belsıégéső motorok, gördülı-ellenállás (méretnövelés helyett kis- és középmérető jármővek kapacitásterhelésre vonatkoztatott energiahatékonyságának javítása) • Interface javítása a közúti és a többi szállítási mód között (logisztika, co-modalitás, átfogó irányítás az intermodális fuvarozásban) Safety-security (aktív biztonsági rendszerek, a biztonság gazdasági vonatkozásai, megváltozott mozgásképességőek mobilitási igényei) Társadalmi-gazdasági kutatások (pl. vasúti utasok elvárásai, élettartamköltségek)
6. A kutatásokkal szemben támasztott általános és specifikus követelmények 6/2. Specifikus jellemzık Légiközlekedés: • Minıség javítása (jegyárak csökkentése) • Utas választ, „check in” idı felezése • Árufuvarozási szolgáltatások fejlesztése • 50% CO2 csökkentés • 80% NOx csökkentés • 10 db zajszint és „zaj-nyom” csökkentése •„zöld” jármőgyártás •80 % baleset csökkentés, az emberi hiba elıfordulásának minimalizálása • 0 sikeres repülıgép eltérítés
