A Felnőttképzési Egyeztető Fórum javaslatai a „KONCEPCIÓ a felnőttképzés szabályozási rendszerének megváltoztatására” című vitaanyaghoz Budapest, 2012. szeptember 11.
Résztvevők: mellékelt jelenléti alapján Helyszín: NMH, Baross u. 52., Tanácsterem Levezető elnök: Palotás József, FSZOE elnök A Felnőttképzési Egyeztető Fórum résztvevői azzal a céllal jöttek össze, hogy megvitassák és javaslatokat tegyenek a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott „KONCEPCIÓ a felnőttképzés szabályozási rendszerének megváltoztatására” című vitaanyagban foglaltakkal kapcsolatosan. A résztvevők alapvetésként leszögezték: a munkaerő versenyképessége, az esélyegyenlőség, a felnőttek tanuláshoz való jogának biztosítása, és a képzésben résztvevők jogbiztonsága érdekében a felnőttképzés szabályozási rendszerének a felnőttképzés egészére kell vonatkoznia. A Fórum résztvevői a koncepció egyes pontjaihoz az alábbi észrevételeket, javaslatokat teszik: I. Helyzetkép Fontosnak tartjuk, a Felnőtt tanulási-stratégia (Tervezet a Magyar Kormány felnőtt-tanulási stratégiájához), és a felnőttképzés szabályozási rendszerének megváltoztatására készült koncepció” (vagyis a Fórum által véleményezett vitaanyag) koherenciájának megteremtését. A felnőtt tanulás ügye nem egyes tárcák felelősségi köre. Rendkívül fontos tehát, hogy a felnőttkori tanulás, amely társadalom- és gazdaságfejlesztési tényező, megfelelő presztízst és kormányzati támogatást kapjon, ennek egyik előremutató lépése, hogy egy átfogó felnőtt-tanulási stratégia készüljön, amely összhangban van az európai törekvésekkel, illetve a hazai társadalmi-gazdasági igényekkel és szükségletekkel. Ezért egy átgondolt felnőtt-tanulási stratégia rendkívüli jelentőséggel bír. Az országos (kormány) stratégia elkészítése azért is rendkívül fontos, mert a 2014-2020 időszakra csak arra a területre lehet európai uniós pénzeket igényelni, amely terület országos stratégiával rendelkezik! Javasoljuk, hogy a helyzetkép állításai tényekkel, adatokkal elemzésekkel legyenek alátámasztva: Például egyenszilárdság kérdése, állami és profitorientált szereplők közötti különbség tétel megalapozottsága, támogatott képzések struktúrája és a piac kívánalmainak való megfelelősége, a képzések minőségére vonatkozó megállapítások. Az első – a fejlesztéshez elengedhetetlen lépés – tehát a felnőttkori tanulási kérdéskör helyzetelemzése, a helyzet tényekre alapozott feltárása, a jelenlegi helyzet értékelése. Fontos például annak feltárása is, hogy milyen összefüggések magyarázzák a felnőtt társadalom tanulási passzivitását?
A helyzetelemzést (SWOT-analízist) konkrét adatokra (statisztika, kutatás) kell alapozni és a jelenleginél mélyebb, részletesebb és cáfolhatatlanabb elemzésre van szükség. II. A változtatás érdekében 2010 óta megtett lépések a) Javasoljuk, hogy legyen pontosan meghatározva a keresletvezérelt képzési rendszer tartalma, terjedelme, eljárása és megalapozottsága, valamint az is, hogy munkaügyi központok által preferált szakirányok kiválasztása, milyen adatok, tények, háttér információk alapján történik. b.) A TÁMOP pályázati támogatási források nem helyettesíthetik a hazai támogatást (érts: szakképzési hozzájárulás), mert ez ütközik az EU-s rendeletekkel (1083/2006/EK rendelet)) A pályázatok alapján elnyerhető támogatások a szakképzési hozzájárulás korábbi rendszeréhez képest nem biztosítanak azonnali, rugalmas reagálási lehetőséget a munkáltatói igényekre, valamint kiszámíthatatlanabbá teszik a forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét. Az ÁSZ jelentés a szakképzési hozzájárulás tekintetében az elszámolás egyenetlenségre, a tervezési, beszámoltatási és ellenőrzési rendszerek szabályozatlanságára, illetve a végrehajtásban rejlő hiányosságokra hívta fel a figyelmet, nem pedig a megszüntetésre tett javaslatot Ezért inkább az ellenőrzési rendszert indokolt erősíteni, és célravezető volna a rendszer viszszaállítása , még ha csökkentett mértékben is. d) A képzésben részt vevők számának alakulását vizsgálva akkor kaphatunk, korrekt képet, ha a 2012.első féléves adatokat is vizsgáljuk. (amelyek a felnőttképzésben résztvevők számának csökkenését mutatja).
III. A felnőttképzési rendszer megújítására vonatkozó elképzelések Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Fórum minden résztvevője által egyértelműen kinyilvánított kérés, hogy a szabályozás a felnőttképzés egészére vonatkozzon, ne csupán az OKJ-s vagy a támogatott képzésekre. Ha szabályozatlanul marad a szakképzésen/támogatott képzéseken kívüli terület, akkor az állam által NEM támogatott területeken csökkenhet az egyenlő esélyű hozzáférés, a tanuláshoz való jog, a felnőttképzésben résztvevők fogyasztó védelme, a vállalatok versenyképessége, a képzésben való részvétel hajlandósága. Az OSAP adatok és a kutatási eredmények is egyértelműen igazolják, hogy az elmúlt években a felnőttképzésben résztvevők 16%-a vett részt OKJ-s képzésekben. 50-55% nem OKJ-s szakmai képzéseken tanult, a nyelvi képzések aránya 15-19%, általános képzésekben pedig a tanuló felnőttek 12-17%-a vett részt. Tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni a nem közvetlenül munkaerő-piaci igényeket szolgáló képzéseket.
1. a), 1.b) Képzési cél, célcsoport képzése Szakmai szempontból nem indokolt a differenciált szabályozás, azaz a szabályozás célcsoport, képzési cél, finanszírozás és résztvevők szerinti szétválasztása. Kérdés, hogy a felzárkóztató, a szociális szövetkezetekben megvalósuló munkavégzéshez és a közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések elválasztása a felnőttképzés egészétől azt jelenti-e, hogy az ebbe a kategóriába tartozó képzések szabályozása más törvény hatálya alá fog esni, függetlenül attól, hogy ezek támogatott képzések? A képzés tartalmának állami meghatározása, a képző jogszabályban rögzített megnevezése, célcsoport kiemelése, stb. feltételezi, hogy ilyen típusú programokat más nem végezhet. Ez ellentmond az EU-s jogszabályoknak (belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK ) és az Alaptörvényben rögzített esélyegyenlőségi jognak.
2.a) Képzési körök Képzési cél szempontjából a Fórum összesen három kategória meghatározását javasolja: 1. OKJ-s képzések 2. egyéb szakmai képzések (betanított képzések, adott munkakör betöltésére jogosító képzések, szakmai továbbképzések, stb.) 3. általános képzések (nyelvi, informatikai, kulcskompetencia, stb.) 2.b) Programkövetelmények Javasoljuk, hogy programkövetelmények létrehozása és nyilvántartása helyett az akkreditált programok nyilvántartási rendszerét tartsuk meg azzal, hogy az a koncepcióban előre jelzett jól definiált paraméterekkel módosuljanak, egészüljenek ki. Ennek a rendszernek kezelése véleményünk szerint állami feladat. Programkövetelmények helyett javasoljuk a programakkreditáció szakmai tartalmi követelményekkel történő kibővítését (azaz a „mit és hogy tanítunk megfogalmazása”) 2.c) Nyilvántartás és az OSAP A nyilvántartási rendszer további, a jelenleginél egyszerűsítettebb formában való működésének fenntartását javasoljuk. További javaslat: a képzésekről az OSAP rendszerbe az adatokat minden hónap utolsó napján lehessen bejelenteni, ami a rendszer felhasználóbarát jellegén kívül a képzők jelentésadási hajlandóságát is jelentősen növelné, és kihatna a statisztikai adatok érvényességére is. A nyilvántartási és OSAP rendszer fenntartására szükség van, különben nem lesz hiteles képünk a tényleges felnőttképzési aktivitásról. Javasoljuk továbbá, hogy mérjék fel az elmúlt 6-7 évben EU-s forrásokból fejlesztett monitoring rendszerek eredményeinek hasznosíthatóságát. annak érdekében, hogy a továbbfejlesztett, jelen koncepció alapján megváltoztatott szabályozása korrekt ellenőrzési rendszer működtetésére tegyen javaslatot
2.d) Akkreditációs folyamat, szakértők feladatai Javasoljuk az akkreditációs folyamat modellezését: az új minősítési rendszer eljárásrendje, az eljárási díjak mértékének meghatározása, szakértői feladatok az eljárás során, az eljárás időtartama, stb. Az a benyomásunk, hogy az új eljárástervezet összemossa az intézmény- és programakkreditációt, és megszüntet eddig bevált, és véleményünk szerint továbbra is szükséges eljárásokat (pl. egyszerűsített programakkreditáció). Az előzetes minősítési rendszert nem támogatjuk, indokoltsága a koncepcióból nem derül ki. Indokolatlan az OM azonosítóval rendelkező közoktatási intézmények pozitív diszkriminációja. 2.e) Szakértői szerepek, jogosultság Egységes állami szakértői rendszer felállítását javaslunk. A szakértők számára legyen rendszeres továbbképzés, szükségesnek találjuk a szakértői minősítő rendszer kialakítását. 2.h) Minőségirányítási rendszer Mivel a koncepcióban javasolt MIR rendszer csak a szakképzésre értelmezhető, javasoljuk más rendszerek alkalmazását: pl. a TÁMOP 2.1.1.-ben, mintegy 1000 intézményben bevezetett MIR bevezetését, vagy más,a hazai gyakorlatban sok éve sikeresen működtetett minőségirányi rendszer elfogadását is. Olyanokat, mint például a nemzetközi ISO minősítés, vagy a Felnőttképzők Szövetsége által már húsz éve bevezetett minőségirányítási rendszer. A nyelviskolák esetében a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (IIASHA - SHIBA Díjas (1999), Európai Nyelvi Díjas (2003), Nemzeti Minőség Klub Díjas) minősítési rendszere jó kiindulópontja lehetne az új keret-törvénynek a nyelvi képzések minősítésének tekintetében.
2.ic) Óraterv A felnőttképzésben - amely rugalmas, egyénre szabott, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, előzetes ismereteket, tudást - nem életszerű a tanári óraterv készítése és alkalmazása, ezért nem javasoljuk annak kötelezővé tételét. További javaslatok:
ÁFA: Javasoljuk, hogy minden képzés áfá-s legyen. Az áfa mértéke egységesen 5 % legyen. Tisztább, átláthatóbb, ha minden képzés egységesen 5% áfa tartalommal kerülne számlázásra. Az eddig áfa-mentes (OKJ és akkreditált) képzéseknél, a költségek vissza nem igényelhető áfá-ja miatt legalább ekkora összeggel így is emelni kellett a tényleges nettó árhoz képest a tandíjat/óradíjat. Becslésünk szerint az állam áfa bevétele összességében nem csökkenne, a tanulási kedv pedig javulna. Ezzel a kormány meghirdetett adminisztráció csökkentése is megvalósulhatna, a képzőknek nem kellene az igen bonyolult arányosítással küzdenie.
Rugalmasság a felnőttképzésben: a felnőttek igényeihez gyorsan, rugalmasan alkalmazkodó felnőttképzési rendszert kell kialakítani. A felnőttképzés életképességének, gazdasági igényeket kielégítő képességének, minőségének kulcsa az intézményrendszer megfelelő reagáló képessége.
Javasoljuk, hogy a jogszabályok egyértelműen rögzítsék az új rendszerre való átmenet körülményeit, az eddigi eljárások során megszerzett jogok (akkreditációs tanúsítványok) érvényességét, a határidőket.
Összegzés: A fórumom a felnőttképzésben aktívan működő valamennyi meghívott szakmai érdekképviseleti szervezet képviseltette magát. A fórum résztvevői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy mindegyikük egyetért a koncepció pontjaihoz tett javaslatokkal, mindenben konszenzusra jutottak, és ennek alapján javasolják, hogy a szabályozások kialakításakor a döntéshozók vegyék figyelembe az egységes szakmai álláspontot. A jelenlévők a javaslatok az NGM szakképzési és felnőttképzési főosztályvezetőjével történő további egyeztetését tartják szükségesnek. Budapest, 2012. szeptember 14. Felnőttképzési Egyeztető Fórum Ütemezés:
Az FSZOE a javaslatok szövegét megküldi jóváhagyásra a résztvevőknek - szeptember 13.
Visszajelzés a résztvevőktől szeptember 14.
Az FSZOE a javaslatokat megküldi az NGM-nek szeptember 15.
Az FSZOE újabb egyeztetésre meghívja az NGM főosztályvezetőjét, Dr. Odrobina László urat. Az időpont később kerül egyeztetésre
