www.kanadaimagyarsag.ca
2011. március 5.
A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World
Orbán Viktor hadat üzent a nagy államadósságnak
Munkát adnának az embereknek Mindenkit vissza akarunk hozni a legális munka világába, aki munkaképes – írja Orbán Viktor a Facebook közösségi portálon. A miniszterelnök úgy véli, az új munkahelyek teremtésének legfõbb akadálya ma az irtózatos mennyiségû hitel, de „hadat üzenünk az államadósságnak”. Hozzátette, a cél 300 ezer munkahely megteremtése 2014-ig. A miniszterelnök úgy látja, a magyar gazdaság talpra állítása és a munkahelyteremtés, megélhetés problémái szorosan öszszefüggenek egymással. Ez a problémakör foglalkoztatja leginkább ma Magyarországot. Mint írja, bebizonyosodott a hozzá érkezett üzenetekbõl, hogy a magyarok elsöprõ többsége – fiatalok és idõ-
sebbek egyaránt – becsületes munkából akar megélni. „Tudom ugyanakkor, hogy az ország bizonyos területein a helyzet katasztrofális, szinte egyáltalán nincs munkalehetõség” – tette hozzá. Hangsúlyozta: éppen ezért állították Magyarország megújulásának középpontjába a munkahelyek teremtését és a munkakultúra megújítását. A kormányfõ megítélése szerint a magyar gazdaság talpra állításának, az új munkahelyek teremtésének legfõbb akadálya ma az irtózatos államadósság, ami az elõzõ korszak veszedelmes öröksége. Elmondta, több mint kétezer-milliárd forintot kell csak idén a hitelek törlesztésére költenünk.
A szakszervezet tiltakozik az adóváltozások miatt
Megsarcolják a szegényeket A kormány megtörte a társadalmi szolidaritást, elhibázott döntés volt a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása a járulékemeléssel együtt – mondta Borsik János, a magyar Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Egy felmérés alapján az emberek kétharmada szerint a kormány intézkedése az egykulcsos adó bevezetésével és a járulék megemelésével tovább növelte a szegények és a gazdagok közötti különbséget. Borsik János utalt arra, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban a kormány elõször azt kom-
munikálta, hogy mindenki jobban jár, illetve senki nem jár rosszul az intézkedéssel. Késõbb beismerte, hogy mégis voltak olyanok, akik rosszul jártak, majd bérkommandókat hozott létre. Az új magyar adórendelkezések következtében a bruttó havi 300 ezer forint alatt keresõk jövedelemcsökkenést szenvednek el, míg a magas fizetésûek jövedelme tovább emelkedett. A hat magyar szakszervezeti szövetség hivatalosan kérte a kormányt az Országos Érdekegyeztetõ Tanács összehívását, de levelükre nem kaptak választ.
Kelemen Hunor lett az RMDSZ új elnöke
Kezet nyújtanak mindenkinek Kelemen Hunor, a bukaresti kormány kulturális minisztere lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A párt nagyváradi kongresszusán megtartott választáson elsöprõ fölénnyel gyõzött a kormánypolitikus, aki a megválasztásáról szóló bejelentés után néhány köszönõ szót intézett a kül-
kell majd, hogy az eddigi munkában mi volt jó, és mi az, amit javítani kell – hangsúlyozta a politikus, aki elmondta, hogy az RMDSZ nyitott szervezet lesz, számít mindenki munkájára, odafigyel minden erdélyi magyar problémájára. „Együtt kell haladnunk” – hangoztatta Kelemen
Kelemen Hunor, az RMDSZ új elnöke (jobbról) fogadja megválasztását követõen Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor gratulációját
döttekhez, majd arra emlékeztetett, hogy az RMDSZnek haladéktalanul meg kell kezdenie a felkészülést a 2012-es önkormányzati választásokra. Kelemen Hunor a 18 év után leköszönõ Markó Bélát – a román kormány miniszterelnök-helyettesét – váltja az RMDSZ élén. Az új elnök elsõ beszédében azt hangoztatta, hogy nincs szükségük kiszámíthatatlanságra, káoszra és kapkodásra. Egyetlen napot sem lehet kihagyni, alaposan elemzi
Hunor. Hozzáfûzte: korrekt kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a magyarországi politikai erõkkel, a Fidesszel, a KDNP-vel, akárcsak az ellenzéki pártokkal és minden olyan erõvel, amely a romániai magyar közösséget akarja segíteni. Az új elnök a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: hiteles, erõs RMDSZ-t kíván irányítani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a szövetség a jövõben kinyújtja kezét a többi erdélyi magyar szervezet felé.
Nem szabad elfelejteni a kommunizmus „barbarizmusát”
Keresztre feszítették nemzetünket
Vol. 62. No. 10 Price $ 2.00
Mailed: March 1. 2011.
Canada:
PAP Registration No. 09150
Published by:
Hungarian Canadian Media non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W. # 103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 Fax: 416-651-2442 Toll free: 1-877-898-4511 Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság E-mail:
[email protected] PM# 40009981
VALUTAÁRFOLYAMOK Orbán Viktor miniszterelnök (középen) is fejet hajtott az áldozatok elõtt
Az utókornak emlékeznie kell a kommunizmus áldozataira, az idõsebb generációnak nem szabad hagynia, hogy a következõ nemzedékek megfeledkezzenek „ennek a korszaknak a barbarizmusáról” – hangsúlyozta Boross Péter volt miniszterelnök. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának évfordulóján tartják: az FKGP fõtitkárát, parlamenti képviselõjét a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25én hamis vádakkal letartóztatták, s a Szovjetunióba hurcolták. Ezzel a nyílt törvénysértõ beavatkozással kezdõdött meg a bolsevik diktatúra létrehozásának, Magyarország szovjet gyarmatosításának végsõ szakasza. A kommunizmus áldozatairól országszerte megemlékeztek. A Parlamentben tartott konferencián Kövér László házelnök rámutatott: a történelem bebizonyította, hogy a gyûlölet nem teremt szabadságot. A Terror Háza Múzeumnál Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfõ és Tarlós István fõpolgármester néma fõhajtással tisztelgett az áldozatok emléke elõtt. „A kommunizmus áldozatainak emléknapja a
társadalom és az egyének rettentõ szenvedését, nemzetünk keresztre feszítését szimbolizálja” – mondta Boross Péter az V. kerületi gulágemlékmûnél rendezett megemlékezésen. De – mint hozzátette – e nap arra is alkalmas, hogy bebizonyítsa: hazánkban a terror, a megfélemlítés, „a keleties barbár romlott szellem” nem 1949-ben, hanem már ‘44ben megérkezett. „Történelmünk során mindig jutott nekünk a szenvedésbõl, de a kommunizmus által népünkre zúdított gyötrelem mindennél súlyosabb volt: idegen környezetben, szülõföldjüktõl távol, iszonyú embertelenség közepette sínylõdtek honfitársaink ezrei. A nagyobb szenvedés azonban nagyobb tiszteletet és fõhajtást érdemel az utókor részérõl” – hangsúlyozta Boross Péter. Közös közleményben emlékeztek meg a fiatal keresztény-, valamint szociáldemokraták a kommunizmus áldozatairól,
hangsúlyozva, hogy közös európai értékké kell válnia a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek megtagadásának. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom elnöke, Tóth László és az Ifjúsági Kereszténydemokrat a Szövetség vezetõje, Rétvári Bence által szignált kommünikében azt írták, hogy a világ jelenlegi, válságokkal terhelt idõszakában különösen fontos, hogy Európának legyenek közös alapértékei, ilyen alapérték kell, hogy legyen a tömeggyilkos önkényuralmi rendszerek örökségének megtagadása. „Mi nem voltunk hõsök, nem voltunk vértanúk, de túl akartuk élni a poklot!” – kezdte visszaemlékezéseit a kommunista diktatúra egyik legidõsebb magyar túlélõje, a 93 éves Olofsson Placid atya a hódmezõvásárhelyi Emlékpontban. Az atya együtt szabadult a szovjet fogságból Kovács Bélával. Szabadulásakor, Magyarországra való visszatérésekor kapott egy vasúti jegyet, egy tüdõszûrési igazolást, egy 20 forintos bankót, egy zsömlét parizerrel és egy doboz Munkás cigarettát. „Ez volt a
hozományunk tíz év kényszermunka után” – emlékezett az idõs pap, majd hozzátette: „Én még itt vagyok, de hol van már a Szovjetunió?” Emlékezni kell a kommunizmus által elkövetett bûnökre, hogy ilyen szörnyûség soha többet ne történhessen meg – mondta Kövér László, az Országgyûlés elnöke a délvidéki áldozatok emlékére tartott parlamenti ünnepségen. A házelnök szerint emlékezni kell mindazokra, akik „elszenvedõi voltak az emberiség történetében fellelhetõ legostobább és legaljasabb szellemi kaland, kísérlet, tévedés gyakorlati megvalósításának.” Kövér László az 194445-ben, a Délvidéken történteket a történelem egy „borzalmas, rettenetes, brutális” pillanatának nevezte. A házelnök feltette a kérdést: „miért nem tárták fel eddig az igazságot? Mert éltek, élnek még a tettesek? Miért gyalázzák meg most is a délvidéki emlékmûveket? Hiszen a történelem bebizonyította, hogy az etnikai tisztogatásra nem lehet országot és hazát építeni, a gyûlölet nem teremt szabadságot.”
Szapáry György átadta megbízólevelét Barack Obamának
Szoros szövetség Amerikával Szapáry György, Magyarország Egyesült Államokba akkreditált nagykövete a washingtoni Fehér Ház ovális irodájában átadta megbízólevelét Barack Obama amerikai elnöknek. A nagykövet a rövid négyszemközti beszélgetés alkalmából elmondta az elnöknek, hogy Magyarország volt az egykori keleti blokk elsõ olyan állama, amelyben tárgyalások kezdõdtek a demokratikus választások kiírásáról. Szapáry György emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök volt az, aki 1989-ben, a Hõsök terén elsõként követelte nyilvánosan a szovjet csapatok kivonását. Barack Obama a találkozón megemlítette: tudomása van róla, hogy Szapáry György gazdag washingtoni tapasztalatokkal rendelkezik, mert hosszú idõt töltött az amerikai fõvárosban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkalmazásában. A megbízólevelét kísérõ, az elnökhöz intézett személyes levelében az új nagykövet méltatta az Egyesült Államoknak az Európa felszabadításáért hozott áldozatait és a II. világháború után az újjáépítésért tett erõfeszítéseit. Szapáry György leszögezte, hogy az uniós elnökség képviseletében, összekötõ nagykövetként mindent el fog követni az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti intézményes kapcsolatok erõsítése és konstruktívabbá tétele érdekében. Hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti együttmûködés mellett. A nagykövet rámutatott, hogy Magyarország és az Egyesült Álla-
Szapáry György
mok a közös értékek alapján szoros szövetségesek maradnak Afganisztánban, valamint továbbra is partnerek lesznek a demokrácia elõsegítésében a Nyugat-Balkánon. A levél hangsúlyozta Magyarország vezetõ szerepét az EU keleti partnerségi politikájában, valamint a nagykövet személyes elkötelezettségét az egyesített biztonsági térség gondolata, ezen belül a terrorelhárítás terén való együttmûködés iránt.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor vezetése alatt az ország egy demokratikusabb és virágzó jövõ felé törekszik, s egyben hozzá kíván járulni az Európát érõ kihívások megoldásához. Ezek közül egyebek mellett az eladósodottság megállítását, a gazdasági fejlõdés újbóli beindításának szükségességét, az energiaellátás biztonságát, a roma kisebbségek integrálását és az elõítéletekkel szembeni védelmét, az unió nyugat-balkáni bõvítését és transzatlanti együttmûködés erõsítését említette meg. „Magyarország ma fontos keresztúthoz érkezett, és minden lehetõsége megvan ahhoz, hogy sikerrel járjon. Belföldön a kormány egyértelmû felhatalmazással rendelkezik és erõsen eltökélt abban, hogy megreformálja és megerõsítse az intézményeket annak érdekében, hogy oltalmazza a demokráciát, és védelmezze az egyéni szabadságjogokat, miközben külpolitikájában elkötelezett marad a nyugati értékek melletti kiállás iránt, amelyeket országaink történelmük folyamán ápoltak és amelyekért harcoltak” – írta levelében Szapáry György, aki mindehhez Amerika baráti és szövetségesi támogatását kérte.
Vétel 1 Euro (Európa) 266.08 HUF 1 USD (Amerika) 193.01 HUF 1 CAD (Kanada) 195.82 HUF
Eladás 279.72 HUF 202.91 HUF 207.94 HUF
INFORMÁCIÓK Lantos-intézet alakul A budapesti Tom Lantos Intézet ügye „sínen van”, reméljük, hogy annak avatására Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is el tud jönni - jelentette ki Washingtonban Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselõ, aki a Magyar Köztársaság képviseletében Washingtonban az USA holokauszt-emlékmúzeumában vett részt Tom Lantos emléktáblájának felavatásán. Az eseményen jelen volt Joe Biden amerikai alelnök is, aki rámutatott, hogy a magyar származású politikus az egyetlen olyan tagja volt az amerikai kongresszusnak, aki túlélte a holokausztot.
Nem rohanjuk le Ausztriát A korlátozások teljes megszûnése után sem várható a magyar munkavállalók nagy rohama sem Ausztriában, sem Németországban – mondta Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár egy bécsi konferencián. Ausztria és Németország május elsejével véglegesen feloldja azokat a korlátozásokat is, amelyeket a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerõpiaci hatásoktól tartva.
Közeleg a Hazaszeretet Napja A Fidesz a nándorfehérvári csata évfordulóját a Hazaszeretet Napjává kívánja nyilváníttatni. Simicskó István honvédelmi államtitkár önálló képviselõi indítványa arra kérné az önkormányzatokat és a civileket, méltó mód ünnepeljék meg a július 22-ei diadalt, elsõként idén, az 555. évfordulón. Az államtitkár szerint a túlerõvel szemben harcoló magyar hazafiak és az akkori Európa kapujánál saját földjüket is védõ más nemzetek fiainak erejét megsokszorozta a hazaszeretet, amely hõsies, önfeláldozó ellenállásra késztette õket.
Kadhafi robbantatott Lockerbie-nél? Meglepõ kijelentést tett Líbia volt igazságügyi minisztere. Musztafa Abdel-Dzsalíl azt állítja: Moammer Kadhafi líbiai vezetõ személyesen adott parancsot a skóciai Lockerbie felett végrehajtott repülõgép-robbantásra. A volt miniszter leszögezte, hogy bizonyítékokkal is alátámaszthatja kijelentését. A PanAm légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én idõzített pokolgéppel robbantották fel. A merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
Vád a vereckei vandálokra Csoportosan elkövetett garázdasággal vádolta meg Kárpátalján a bíróság a szélsõjobboldali Szvoboda párt három vezetõjét. A három férfit a vereckei magyar honfoglalási emlékmû felgyújtása miatt vették õrizetbe. Oleg Kucin, a párt kárpátaljai szervezetének elnöke elmondta, hogy a rendõrök durván bántak vele, köztörvényes bûnözõkkel zárták egy cellába, õrizete alatt nem kapott sem élelmet, sem vizet. Az ukrán törvények 4-5 év szabadságvesztést írnak elõ az ilyen bûntettekre.
2. oldal –
I N F O R M Á C I Ó K
– 10. szám – 2011. március 5.
Boldog névnapot! Published weekly by: Hungarian Canadian Media non Profit Corp. Editorial offices: 747 St. Clair Ave. West #103 Toronto, Ontario, Canada, M6C 4A4 Telephone: 416-656-8361 Fax: 416-651-2442 Toll free 1-877-898-4511 E-mail:
[email protected] www.kanadaimagyarsag.ca Office hours: 9-5 (EST) weekdays only * Mailing information: USA: USPS 023-088 Periodicals Postage Paid in Buffalo NY Canada: PM # 40009981 - PAP # 09150 We acknowledge the financial assisstance of the Government of Canada, through the Publications Assistance Program (PAP), toward our mailing costs.
Március 7., hétfõ
Tamás, Tomaj Március 5., szombat:
Március 8., kedd
Adorján, Adrián
Zoltán
Március 10., csütörtök
Ildikó, Melissza
Március 6., vasárnap
Március 9., szerda
Március 11., péntek
Leonóra, Inez
Franciska, Fanni
Szilárd, Borsika
KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY
CMCA AUDITED
Publisher: Béla Aykler Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság A Szerkesztõ Bizottság elnöke: dr.Tanka László National advertising rates: $1.05/line Local advertising $8.-/col. Inch All ads must reach the Advertising Offices by the previous Monday 12 nonn for the next issue. * Mailing information: USA: USPS 023-088 ISSN# 00228281 * Subscription rates: USA: 1 year from the US: US $75.00; from Canada: CA $75.00 1/2 year US $40.00, or CA $40.00 Subscriptions by Air Mail is same, but Air Mailing Postage is added to basic Subscription Rates. Representatives in the USA: Margit Földváry (Mrs. P. Boyd-Bowman) 755 Renaissance Dr. #222, Buffalo, NY, 14221-8046 Harmath Istvan (Chicago) Telefon: 847-864-8626. Fax: 847-864-8626 Dr. Hamori Peter (New York) 5 Tudor City Place. Apt,107 New York, NY 10017 * POSTMASTER: Send US address changes to: Amerikai/Kanadai Magyarság 755 Renaissance Dr. # 222, Buffalo, NY, 14221-8046 * Printed in Canada
*
Latin-Amerika segíthet?
54. Helikon Bál 2011. március 5.
2011. március 5-én, szombaton este a torontoi Old Mill Inn Brûlé termében fogjuk ünnepelni tradiciónkat, kulturánkat, magyarságunkat. Kérjük, jöjjenek és legyenek vendégeink. A Bálbizottság tagjai hónapok óta dolgoznak a bál elõkészületein. Báljainkon félévszázad óta kerül sor az elsõbálozók bemutatására, feledhetetlen élményt nyújtva a résztvevõknek. Idei elsõbálozóink Bogdán Rebeka, Kacsó Erika, Kralovánszky Sára és Nikolic Andrea lelkesen vesznek részt a próbákon, és példás szorgalommal készülnek erre a csodás alkalomra. Öröm számunkra, hogy ezen az estélyen vendégeinknek alkalmuk lesz arra, hogy megtekintsék és megismerjék a Kanadai Magyar Képzõmûvészek Egyesülete mûvészeinek a bálteremben kiállitott alkotásait. Tisztelettel hívjuk és szeretettel várjuk Önöket. Szívbõl reméljük, hogy velünk ünnepelnek ezen a szép estélyen, és támogatnak bennünket abban a törekvésünkben, hogy ezt a magyar tradiciót megtartsuk és tovább vigyük itt Kanadában. Meghívóért, bõvebb információért szíveskedjenek Spinelli Julie bálelnököt a 416-571-5260 telefonszámon felhívni vagy
[email protected] email címen felkeresni. Jegyrendeléseiket szíveskedjenek minél elõbb beküldeni.
Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! Fizessen elõ, és olvassa a
Kanadai/Amerikai Magyarságot!
Bár még nem értünk ki a válságból, vannak biztató jelek: a fejlõdõ ázsiai és latin-amerikai államok válhatnak a világgazdasági fejlõdés motorjává – mondta Lámfalussy Sándor, a Lõveni Katolikus Egyetem professzora az európai uniós tagállamok költségvetési és pénzügyi bizottsági elnökeinek parlamentben szervezett találkozóján. Az euró atyjaként számon tartott közgazdász szerint bár a banki eredmények arra utalnak, hogy a pénzügyi szektor már kiheverte a válságot, továbbra is figyelembe kell venni a rendsyer értékelésénél, hogy az Egyesült Államokban és néhány európai államban az ingatlanpiaci buborék összeomlásának hatásai még mindig érvényesülnek.
Szeretettel várjuk Önöket. Honlapunk cime: www.HeliconSociety.com
(8-11)
The contents of the articles do no necessarly reflect the views of the Editor & Publisher. Article authors are responsible for the content of their articles at all times. * Other then copyrighted articles marked ©, all articles may be freely reproduced by any media with the mention of the Amerikai/Kanadai Magyarság and the author's name. * The Amerikai/Kanadai Magyarság incorporeted the Chicago és Környéke (1905) Newspaper from November, 1990. * Kéziratokat nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A lapunkban megjelenõ írások nem minden esetben tükrözik a szerkesztõség véleményét!
K Ö Z É L E T
2011. március 5. – 10. szám –
Egyes vallomások szerint a szálak a miniszterig vezetnek
Hatalmas korrupció a katonáknál
– 3. oldal
HÍREK Emlékérmén a mohácsi busójárás Emlékérmét bocsát ki a mohácsi busójárásról a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank a világörökségiek közé Magyarországról elsõként felvett mohácsi busójárás hagyománya elõtt tisztelegve adja ki ötezer forintos címletû ezüst emlékérmét. Az érme elõlapján a vállán kéregkürtöt, kezében kereplõt tartó, övén kolompokat viselõ busófigura látható. A hátlapon kosszarvas busómaszk szerepel. Az emlékérmébõl nyolcezer darab készíthetõ.
Megújul a Mátyás-templom Az elmúlt 20 év legnagyobb korrupciós ügyeként jellemezte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a Honvédelmi Minisztériumnál még az elmúlt két kormányzati ciklus idején történteket az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottsága albizottságának meghallgatásán. A biztos szerint a HMnél szervezett módon történt a pénzek átadása, ezért a bûnszervezet, mint minõsítõ körülmény „megáll” majd a bíróság elõtt. Mint kitért rá, a korrupcióban résztvevõ katonatisztek mellett olyan cégek is szerepeltek, amelyek „kifizetõhelyként” mûködtek. Ezek között vannak ismert vállalatok is. „Ez még csak a jéghegy csúcsa” – mondta Budai Gyula.
Egy televízió-mûsor szerint honvédelmi miniszterként Juhász Ferenc szocialista országgyûlési képviselõ is kaphatott a vesztegetési pénzekbõl. Idézték a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok beismerõ vallomását, amely szerint a Fapál László akkori honvédelmi államtitkárral történt egyezség alapján egyik alkalommal a tábornok 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból 4 mil-
liót egy italos dobozba tett, és azt mondta, hogy a fõnöknek lesz, ami Juhász Ferencet jelentette. Az államtitkár elment a dobozzal, és anélkül jött vissza. Egy ízben pedig Fapál azt mondta, hogy az 50 százalékot, amit kap, háromfelé osztja, és abból kap rajta kívül Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Zámbori Mihály kabinetfõnök – vallotta a meggyanúsított dandártábornok, akitõl a HírTV azt is idézte, hogy a Köztársaság tér – az MSZP – felé is voltak kötelezettségek, egyes szerzõdések 3 százaléka ment a Köztársaság térre.
A nyomozás adataira hivatkozva elhangzott, hogy a 7-8 éven át zajló honvédségi korrupció során a beszállítóktól és a szerzõdéses partnerektõl a megrendelés 5-10 százalékát kérték vissza a fõtisztek, akik az így megszerezett milliókat szétosztották egymás között. Juhász Ferenc határozottan visszautasította a korrupciós vádakat és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Idõközben hivatali befolyással üzérkedés miatt letöltendõ szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorával szemben a Fõvárosi Bíróságon.
Egy volt lelkész jelentette fel az európai képviselõt
Vizsgálják Tőkés vagyonát Vizsgálatnak veti alá Tõkés László európai parlamenti képviselõ vagyoni helyzetét a román országos feddhetetlenségi ügynökség. A vizsgálat Báthori Gyula, volt gencsi lelkész feljelentését követõen indult. Tõkés László elmondta: kézhez kapta az ügynökség
tájékoztató levelét. Mint mondta, arról a Báthori Gyula volt gencsi református lelkészrõl van szó, akit hûtlen pénzkezelés és nagy összegû sikkasztás miatt – évekkel ezelõtt – palástvesztéssel sújtott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, majd a Romániai Re-
formátus Egyház Zsinatának fegyelmi bizottsága. Tõkés László kijelentette: sok politikussal ellentétben sosem voltak zûrös anyagi ügyei, azonban sértve érzi magát állampolgárként és egyházi emberként is.
Ölni készült a keresztapa A bandavezér azt mondta: az üzletember 3 millió dollárt tart széfjében, és miután megszerezte a pénzt, megöli a férfit.
Steve Kelly társai szeptember 26-án érkeztek meg Budapestrõl a Los Angeles-i reptérre, ahol az informátor és az FBI fedett
ügynöke fogadta õket. A légikikötõbõl a maffiózókat egy szállodába vitték, amelyet már korábban felszereltek kamerákkal és mikrofonokkal. Majd miközben a magyarok egyeztettek az FBI beépített emberével, kint a kommandósok már készülõdtek a rajtaütésre. Akkor csaptak le rájuk, amikor megállapod-
tak abban: Vadim Shapiro családtagjait is megfenyegetik, hogy hozzájussanak a pénzhez. A 70 éves K. Istvánt – aki Bécsbõl irányította az akciót, mert korábban kitiltották az USA-ból – októberben fogták el az osztrák hatóságok, majd januárban kiadták õt az Egyesült Államoknak.
Továbbra is tömegesen szedi áldozatait a rákbetegség
Halállista élén a magyarok Hámori Kati
a budapesti majd a New York-i Hilton Szállodák
MESTERFODRÁSZA szeretettel várja vendégeit
AZ ILONA FODRÁSZ ÉS KOZMETIKAI SZALONBAN 129 EAST, 56TH STREET, MANHATTAN (A PARK ÉS LEXINGTON AVENUE KÖZÖTT) TELEFON: (212) 759-7822
X
Egy felmérés szerint az Európai Unióban a rosszindulatú daganat a második leggyakoribb halálozási ok, az összes elhalálozás 26 százaléka emiatt történik. Magyarország a kontinensen belül is a feketelista élén áll: 100 ezer emberbõl évente 200 veszíti életét a rák miatt, míg a nyugati államokban 150 ez az arány. – Sajnos Magyarország nem csak Európa, hanem az egész világ halállistáját is vezeti: nálunk hal meg a
Újabb híd az Ipolyon A helyére emelték a magyar-szlovák határon épülõ, Szécsény-Pösténypuszta és Petõ települések közötti Ipoly-híd fémszerelvényét. Az átkelõ, amely a felsõ folyásszakaszon teremt kapcsolatot a két ország között, június 30-ra készül el. A beruházás lehetõséget teremt a térség gazdaságának intenzívebb fejlõdéséhez, lehetõvé válik a határon lévõ, elszigetelt települések fejlesztése is.
Honlap a délvidéki atrocitásokról Internetes oldalt indított a Délvidéki Mártírium 1944–45 Alapítvány a II. világháború végén, a Vajdaság területén meggyilkolt magyarokról. A tomegsirok.hu oldal tartalmazza a kutatók és tanúk által eddig azonosított áldozatok, 4735 ember nevét. Emellett a túlélõkkel és szemtanúkkal készített interjúk tekinthetõk meg a honlapon.
Bokros nem adja vissza EP-mandátumát Bokros Lajos nem lép vissza az európai parlamenti képviselõségtõl. Az MDF országos választmányának több mint 80 százaléka gondolja úgy, hogy a politikus méltatlan az EP-munkára, ezért Makay Zsolt pártelnök kérte az egykori pénzügyminisztert, hogy adja vissza a mandátumát. Bokros Lajos szerint azonban a választók elárulása lenne, ha feladná a törekvéseit.
Felfüggesztették a Biszku-ügyet
Magyar maffiózókat kaptak el Los Angelesben
Az Egyesült Államokban Steve Kelly néven ismert K. István és társai egy milliárdost akartak elrabolni Los Angelesben. Miguel S. Luna speciális ügynök azt vallotta, hogy egy bizalmas forrás tavaly júniusban jelentkezett az FBI-nál azzal az információval, hogy K. István segítséget kért tõle Vadim Shapiro elrablásához.
Újabb négy harangot emeltek be a budavári Mátyás-templom tornyába, több száz érdeklõdõ jelenlétében; ezzel mind a hat új, illetve felújított harang a tervezett helyére került. A most beemelt négy harang a torony középsõ részére került. A két új harang egyike XII. Pius pápa, a másik Szent Margit tiszteletére készült. A Mátyás-templom teljes mûemlékvédelmi felújítása 2012 végére fejezõdik be.
legtöbb férfi tüdõrákban – mondta el dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. – A nõk közül pedig a tüdõrák mellett az emlõdaganat szedi a legtöbb áldozatot évente. Az emberek többsége nem megy el szûrõvizsgálatra, vagy megvárja, amíg már komoly tünetek jelentkeznek, ám sajnos ilyenkor általában már késõ. A rendkívül egészségtelen életmód is közrejátszik abban, hogy negatív rekorderek lettünk.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlások idején belügyminiszteri posztot betöltõ Biszku Béla ellen a bíróság felfüggesztette az eljárást. Az ügyben eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, és annak döntéséig az eljárást felfüggesztette. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy miért fordult a hatóság az Alkotmánybírósághoz.
Kihallgatták Göncz Kingát Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselõt, a Gyurcsány-kormány külügyminiszterét tanúként hallgatták ki a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügyében a Központi Nyomozó Fõügyészségen. Az ingatlaneladás során hétmilliárd forint kár érte a magyar államot. A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal szerint Göncz Kinga az eladásban aktív szerepet játszott, ugyanis olyan tanúsítványt állított ki az akkori moszkvai magyar nagykövetnek, amelyben Székely Árpádot meghatalmazta az adásvételi szerzõdés aláírásával.
4. oldal –
– 10. szám – 2011. március 5.
K U LT Ú R A
Bokor Balázs sikerkönyve az amerikai magyarokról – Elkallódó történetek korrajzai (részlet) KÁLMÁN GÁBOR – dokumentumfilm-rendezõ, egyetemi tanár – Los Angeles, Kalifornia
Fegyvert nem fogtam, hiszen a mai napig sem hiszek az erőszakban BB: Gáborkám, nyugodtan dõlj hátra a fotelban! Elkezdjük a beszélgetésünket. 1956-ban vagyunk! Kezeljük ezt egyfajta kályhaként! Akkor egyetemista voltál. Miként jött az a gondolatod, hogy neked akkor el kell menned otthonról? Ez tudatos, megtervezett döntés volt az események kapcsán, vagy pedig az események sodrásában, spontánul alakult így? KG: Tulajdonképpen mindkettõ! 1934-ben születtem, és megvolt az elõnyöm, hogy túléltem mind a hitlerizmust, mind a sztálinizmust. Igazándiból olyan sok okom nem volt arra, hogy amikor el lehet jönni, akkor ne jöjjek. Tehát egyrészt kinyílt a határ, és 22 évesen talán valami más is állhat elõttem. Ugyanakkor, ha nem is túl aktívan, de mégiscsak részt vettem a forradalomban. Gyógyszerészhallgató voltam, ami persze egész más történet, de valóban így alakult. Minden diák ott volt a felvonuláson. Én is! Fegyvert nem fogtam, hiszen a mai napig sem hiszek az erõszakban. A nagybátyám, aki gyógyszerész volt, kinyitotta a szomszédunkban a patikáját, és bementem neki segíteni. A második napon hallottam az utcán, hogy a Nyugatipályaudvaron leállítottak vagonokat, amelyekben bicikliket vittek volna a Szovjetunióba. Ha bárki odamegy, ingyen kaphat egy biciklit. Odamentem, és én is szereztem egyet. Már biciklistaként, a nagybátyám egyszer csak azt mondta, hogy menjek el egy távolabbi utcába, és vigyek magammal kötszereket. Hirtelen, akarva-akaratlanul belecseppentem az eseményekbe. Több napon át, fehér köpenyben szállítottam különbözõ helyekre a biciklimmel a kötszereket. Amikor aztán szorulni kezdett a helyzet, úgy véltem, hogy emiatt is jobb, ha nem maradok ott. BB: Eljöttél tehát Magyarországról. Hova kerültél? Hogy jutottál Amerikába? KG: Gyalog! (Nevet!) Bécsig mindenki másként jutott el. Én valóban gyalog! Felöltöztem elegánsan, aktatáska volt a kezemben. Ne kérdezd, hogy mi volt az oka! Végül is senki nem kérdezett tõlem semmit sem! Amikor a határon sárban és hóban mentünk át, az elegáns cipõm talpa hirtelen levált… Úgyhogy Bécsbe jóformán mezítláb érkeztem meg. Ami pedig Amerikát illeti, élt itt, Philadelphiában egy nagybátyám. Még a ‘20-as években hagyta el Magyarországot! Soha nem láttam korábban, de tudtam, hogy itt él. Õ jött el a Camp Kilmerbe, ahol a magyar menekülteket összegyûjtötték. Megtalált, és elvitt magához Philadelphiába. Olyan volt, mintha a Földrõl kerültem volna a Marsra. BB: Rendben, Amerikában vagyunk már. De a gyógyszerészet és a film olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl… KG: A gyógyszerészetre úgy kerültem be, hogy máshová nem vettek fel egyetemre. Én… hogy is mondják? Nép ellensége, rossz káder, minden voltam. Sohasem akartam gyógyszerész lenni, de ez volt a „lehetõség”. Gondoltam, hogy ez azért jobb annál, mintha kubikus lennék. Persze, ez egy másik oka annak, hogy miért jöttem el: ne kelljen gyógyszerésznek lennem! Viszont akkorra már harmadéves voltam, és a logikát is keresni kellett. Akkoriban volt egy úgynevezett gyûjtõegyetem a keleti parton, ahol az összes egyetemistával foglalkoztak. Próbálták felmérni, hogy kit, hová küldjenek. Sok egyetem vállalt szponzorálást, különféle támogatást. Szóval nem a gyógyszerészetet, de valami hasonlót akartam folytatni, mert már majdnem végzõs voltam. Kaptam ösztöndíjat a Berkeley Egyetemre, fiziológus szakra. Közben behívtak egy kicsit katonának is. A Berkeley után a mesterkurzust a Stanfordon folytattam, és már a PhD-m is majdnem megvolt, mint farmakológus. Egy szép napon már a végleges tézisemen dolgoztam a
Stanfordon, éppen az egerek és patkányok társaságában ténykedtem a laboratóriumban. Ekkor megláttam a falon egy hirdetést: nyári filmprogram, nem filmeseknek! Akkoriban rengeteg filmet mutattak be az egyetemen. Sokat megnéztem, és eléggé kritikus voltam. Vagy az volt a véleményem, hogy az egyik film azért nem jó, mert azt tudósok készítették, és a tudósok nem tudnak filmet csinálni, vagy, mert filmesek készítik, de nem értik a témát… Azt mondtam magamban, hogy milyen érdekes lenne, ha én, mint tudósnövendék megpróbálnám, hogyan kell filmet csinálni. Beiratkoztam egy hathetes, nyári filmes tanfolyamra. Itt fordult meg az életem, és rájöttem arra, hogy mindig is ezzel akartam foglalkozni. Mindenki azt mondta, hogy megõrültem, hiszen közel voltam már a doktoráláshoz. Kimaradtam! Átmentem a szomszéd épületbe, ahol azonnal felvettek. Így lettem filmes… BB: Volt-e már akkoriban kedvenc filmed, rendezõd? Mi ragadott meg a filmmûvészetben? Titkos szerelem volt? KG: A gyermekkoromtól kezdve, mindig is érdekeltek a dokumentumfilmek. Jobban, mint bármi más, de ha nem kerülök Stanfordba, talán máshogyan alakul a sorsom. Akkoriban ugyanis a Stanford volt talán az egyetlen olyan amerikai egyetem, amelyik a filmmûvészetbõl alapvetõen a dokumentumfilmre összpontosított. Emlékszem arra, hogy amikor gyermek voltam, apám mindig mesélt az esti lefekvés elõtt. Nem tudom, hogy hány éves lehettem, de azt mondtam neki: „nekem ne mesélj, igazat mondjál”! BB: Szóval, ez a különbség az úgynevezett mûvészfilmek és a dokumentumfilmek között…? KG: Nem mondanám azt, hogy mûvészfilm! Hiszen a dokumentumfilm is lehet mûvészfilm, lehet mûvészi. Nevezzük játékfilmnek! BB: Rendben! Játékfilm! A dokumentumfilm és a játékfilm között valahol az igazság és a mese megfogható… KG: Szeretném azt hinni, hogy mûvészi dokumentumfilmeket készítek. BB: Soha nem gondoltad azt, hogy ki kell lépned a dokumentumfilmes környezetbõl, és a játékfilm irányába kell elmozdulnod? Ez az igazságkeresés, a valóság lefényképezése - mindig ez mozgatott téged? KG: Valóban! Nem hiszem, hogy az átlépés – amely persze még lehetséges! – egy magasabb szintet jelentene. BB: Nem lehet fontossági sorrendet felállítani. Minden kategóriában vannak jók és rosszak, ez a meghatározó. KG: Mindig a dokumentum vonzott. Néha azért átléptem a saját határaimat. Korábban évekig gyermekfilmeket is készítettem. Az embernek mindig vannak elképzelései arról, hogy mit kezdjen magával. A még hátralévõ produktív idõszakomra van egy hosszú listám, hogy mit szeretnék még elkészíteni. BB: Ez nagyon jó dolog! Azt jelenti, hogy korlátlanok az ambícióid. Az emberben mindig mocorog valami, tudja, ha aktív, még sok mindent meg kell valósítania! Amikor a dokumentumfilmjeidbe kezdtél az életed során, volt valami olyan mozgatóerõ, hogy magadból, a magad történeteibõl is bele akarsz valamit a filmekbe tenni, vagy pedig valamilyen veled megtörtént eseményt próbálsz leképezni? KG: Ez nagyon érdekes dolog. De hadd mondjak még valamit elõtte. Igen, van ambíció! De a mozgatóerõ a kíváncsiság. Az ambíció, az utána jön. Milyen érdekes ez, errõl jó lenne filmet készíteni! Ez szokott történni. Csak az utóbbi néhány évben fókuszáltam arra, hogy valami belülrõl jöjjön. Azt hiszem, hogy ez olyan, mint az állapotosság: egy ideig kihordja a nõ a gyereket, majd, csak ha elérkezik az idõ,
akkor szüli meg… Ez csak most, eléggé elõrehaladott koromban ért el idáig. Kezd minden úgy megérni, hogy film is legyen belõle. Persze, arról is szó volt, hogy amikor az egyetemet befejeztem, állás kellett. Meg kellett élni, és
akkor, huszonegynéhány évesen még nem mondhattam, hogy az életemrõl akarok filmet készíteni. De, így is tanul az ember. BB: Ha visszanézel, a korai idõszak filmjeit jónak tartod? Mert az ember néha visszagondol, hogy mondjuk egy húsz évvel ezelõtti filmet most is ugyanúgy csináltam volna meg, csak a szakmai gyakorlatomat hozzáteszem. De például a korai filmjeidet, amelyek részint „megélhetési” filmek voltak, most is helyesled? KG: Gyorsan és anélkül, hogy beképzeltnek tûnnék, a válasz abszolút igenlõ! BB: Ez a jó! Ez egy egészséges hozzáállás! KG: Nem azért, mert már huszonéves koromban óriási tehetséges mûvész voltam, hanem mindig úgy próbáltam megközelíteni még a legtriviálisabb témát is, hogy egy kicsit más legyen. Nem azért, hogy „csupán” más legyen, hanem azért, hogy a saját szemszögembõl, valóban egy kicsit sajátosan, máshogyan vigyem a témát a nézõk elé. Amikor elkezdtem tanítani, ugyanezt vallottam. Próbáltam ezt átadni a diákoknak. Eredeti témával már nem nagyon lehet fellépni. Azt a filmet, amelyet el akarsz készíteni, valaki egyszer már biztosan megcsinálta. Lehet, hogy többen is. Van, aki jól, van, aki jobban… De, amit te akarsz elkészíteni, az egyedülálló, mert valahol magadat adod benne. BB: Tulajdonképpen ez az oktatás egyik lényege is. Amikor valaki tanít, át kell adnia a szakmát, a tudást azoknak, akik hallgatják. Ki tudja mindezt legjobban átadni, mint az, aki maga is mûveli azt, amit oktat. Van személyes tapasztalata és háttere. Mikor kezdtél el oktatni? KG: Körülbelül 25 évvel ezelõtt. BB: Amerikában kezdtél el oktatni. Ugyanakkor nem egyszer visszamentél Magyarországra, és ott is tanítottál. Annak, aki egy magyarországi színház- és filmmûvészeti fõiskoláról jött el annak idején, nagyon érdekes lehet, ha visszamegy, és ugyanott oktat. A te helyzeted más, hiszen nem volt semmiféle magyarországi filmes háttered. Hogyan fogtad ezt fel, amikor megváltozott a világ, és visszamentél a szülõföldedre oktatni? Milyen érzéssel kezdtél neki ennek a feladatnak? Fulbright-ösztöndíjjal voltál akkor otthon, ugye? KG: Nos, akkor már filmrendezõ és egyetemi tanár voltam. Megalapozott filmes életet éltem. Ez az oktatás azonban sokkal komplikáltabbra sikeredett, mint ahogyan azt elõre elképzeltem. Azt tettem, hogy itteni dokumentumfilmeket vittem magammal. Nagyon választékosan próbáltam eljárni, hogy mind a téma, mind a mûvészi hozzáállás, mind a technikai felkészültség érvényesüljön. Legalább 25 filmet mutattam be egy szemeszterben. Egy szép keresztmetszetét szerettem volna bemutatni az itteni dokumentumfilmek mûvészetének. Mindez elsõ alkalommal 1994ben, azaz nem sokkal a rendszerváltás után történt. Tudtam, hogy
a diákok akkoriban még igencsak korlátozott mértékben tudtak hozzájutni a külföldi dokumentumfilmekhez. Volt olyan osztály, ahol harminc-harmincöt diák tanult. Nagyon változó volt a hozzáállásuk. Volt, aki úgy nézte a filmeket, hogy íme, amihez eddig nem jutottunk hozzá, és akadt, aki kicsit kétkedve fogadta azokat: ez nem dokumentumfilm, ez Hollywood. Akkoriban, ami egy kicsit nagyobb mértékû volt, egy kicsit szebb volt, az még mindig gyanúsnak számított. BB: Igen, azt hiszem, hogy a magyar dokumentumfilm-gyártás 1994-ben még eléggé gyermekcipõben járt. Valószínûleg még csak egy eléggé mechanikus filmkészítés zajlott: felvenni az eseményeket és összerakni, összevágni õket. Ma már persze Magyarországon is megnõtt a dokumentumfilm-készítés rangja. KG: Valóban, de tudni kell azt is, hogy a kommunista rezsimnek nem mindig tetszett az, ha valaki egyszerûen csak felvette, ami történik. BB: Amit fel lehetett venni! Térjünk vissza az oktatásra. Itt, most továbbra is oktatsz. Hogyan látod az itteni, amerikai dokumentumfilmek helyzetét? KG: Azt hiszem, hogy a dokumentumfilmeknek soha nem volt ilyen sikere, ilyen nagy közönsége. Engem egy kicsit zavar, hogy a nagyközönség néha összetéveszti, hogy mi az, ami agyon van manipulálva, mint például a reality show-k. Nagy stúdiók foglalkoznak ezzel a mûfajjal. Persze azt is tudni kell, hogy manapság az emberek gyakran vesznek egy kis kamerát, és maguk is filmeznek. Szóval, a filmes környezet mára nagyon megváltozott. BB: Nos, amikor az imént a saját tapasztalataidra kérdeztem rá a filmek készítésében, akkor egyebek között a kalocsai témára is gondoltam… Készítettél filmet a kalocsai zsidóságról, amelynek elsõ verzióját én is láttam. Gondolom, a film mai, majdnem végleges formáját te is számtalanszor megnézted már. Érzel valamiféle lelki kielégülést, hogy egyedi dolgot hoztál létre?Kortörténeti dokumentumot, történelmet rögzítõ filmszalagot. Hiszen a feldolgozott eseményeknek csupán egy-két túlélõje van, akik valószínûleg nem sokáig élnek már. Tehát, ha most nem csináltad volna meg ezt a filmet, akkor lehet, hogy 1-2 év múlva már csak egészen másképpen lehetett volna elkészíteni. Okoz-e ez valamilyen lelki kielégülést, hogy „én, Kálmán Gábor, aki eljöttem onnan, és ott nõttem fel, sok rosszat megértem, meg tudtam tenni, amit megkövetelt a haza”. A hozzájárulásommal a történelem egy részét megörökítettük… KG: Nagyon így van ez! Bár valóban nincs még készen a film, és nem tudom mindezt múlt idõben elmondani, hogy mennyire elégedett vagyok. Kicsit nehézkes, hogy majdnem kész a film, és még mindig küszködöm, hogy be tudjam fejezni. Ennek csak anyagi okai vannak… De valóban, nagyon-nagyon jó érzés! Az érdekes az, hogy azt mondtad, a film a kalocsai zsidókról szól. Igen is, meg nem is! Ez a film úgy jött hozzám! Nem én találtam és nem én kerestem. Tulajdonképpen egy kalocsai tanárnõrõl szól. Dr. Magóné Tóth Gyöngyi… Õ kutatta a helyi történelmet, és felfedezte, hogy élt ott egy kis zsidó közösség. Én az õ szemszögébõl próbáltam a filmet elkészíteni. Igen, a zsidó közösségrõl szól, de valójában arról, hogy Kalocsán él ez a fiatal, negyvenvalahány éves, katolikus gimnáziumi tanárnõ, akit ez egyáltalán érdekel. Felfedezi a témát, és ezen keresztül nem csak történelemre tanítja a diákjait, hanem arra, hogy mi az elõítélet, mi a gyûlölet. Engem ez érdekelt. Az õ szemszögébõl csináltam meg a filmet. BB: Igen, de nem hiszem, el tudsz-e vonatkoztatni attól, hogy magad is sok mindent átéltél. Részese vagy kétszer is a filmnek. Egyszer, mint aki rendezi, má-
sodszor pedig, mint aki maga is átélte az eseményeket Kalocsán. KG: Ennek kapcsán történt meg elõször, hogy mint filmrendezõ, a kamera elé léptem. Szerencse, hogy dokumentumfilmet készítek, mert színészként már rég elbuktam volna… Egyébként már sokan, akik eddig látták, azt mondták, ez az elsõ film, amelyet valóban úgy éreznek, hogy az belülrõl fakadt. Erre büszke is vagyok! BB: Elõítéletek! Sajnos, sok van belõlük… A dokumentumfilmben van valami tabu? Létezik-e olyan téma, amikor azt mondod, hogy ezt talán nem kellene…? KG: Attól függ, hogy mit nevezel tabunak. Sem politikailag, sem más szempontból, itt soha sem volt korlátozás. Persze, léteznek etikai szabályok, amelyeket nem célszerû átlépni. Az ember respektálja a film fõszereplõit, ne használja ki õket. Ez etikai kérdés, amelynek betartása a filmrendezõn múlik. Soha, senki nem adott ki filmes „tízparancsolatot”! 2008-ban ismét tanítottam, és úgy vélem, hogy Magyarországon talán még egy kicsit tovább él a régi világ szelleme. Ha nincs is tabu, de talán… Nem is tudom, hogy miként mondjam! BB: Mondod, hogy tervek, elképzelések, ambíciók! A lista! Még nem kell visszanézni, de azért a mai helyzetben mindig kíváncsiak vagyunk a múltra. Eltelt egy idõszak, de azért az úton még mész tovább. Mi az, amit úgy látsz, hogy tényleg büszke lehetsz rá eddigi életedben? Ki tudtad megfelelõen fejezni magadat? Mi számodra az elmúlt idõszakból a legfontosabb? KG: Mindaz, amirõl eddig szó volt. És még az, ami következik! Az, amit tettem a vásznon és a termekben, némi elismerésnek örvend. Filmjeim sok díjat nyertek. Ma már keveset tanítok. Fantasztikusan sok olyan közeli barátra tettem szert, akik bizonyos idõszakban a diákjaim voltak. Tartották a kapcsolatot, elküldték a filmjeiket, megmutatták a gyerekeik fényképét. Amikor késõbb 15 évig megismertem a kollégákat BB: Az évek során amerikaivá váltál, de megvan a gyökered. Ha nem lett volna 1956, nem kellett volna eljönni. Mi a te üzeneted? Nagyon sok fiatal van, aki keresi az életét. Ide megy, oda megy… Ma már szabadon lehet mozogni. Ma már nem azért jön el valaki a hazájából, mert nagy gond van; esetleg csak gazdasági megfontolásból, vagy éppen karriervágyból kifolyólag. Te a saját erõdbõl jöttél el, átverekedted magadat, képes voltál komoly döntést hozni, stratégiai változáson mentél keresztül. Gyógyszerészbõl filmes lettél. Megtaláltad magadat! Mi ennek az üzenete? KG: Nehéz kérdés, mert nem érzem magam arra hivatottnak, hogy üzenetet fogalmazzak meg. BB: Azért ez mégiscsak üzenet. Kétszer is sorsfordulót „rendeztél” az életedben: egyszer, amikor eljöttél és másodszor, amikor eldöntötted, hogy gyógyszerészbõl filmes leszel. KG: Így van! Valóban, mindkettõ sorsfordulót jelentett. Akkor úgy éreztem, hogy nincs választásom. Eltökéltnek éreztem magam! Sokan kérdeznek az itteni diákok közül is. Sokszor kérik a véleményemet: legyek-e filmes, vagy mihez kezdjek? Mindig azt felelem: ülj le egy pillanatra, és gondolkozzál! Mi az álmod? Ne foglalkozz azzal, hogy ezt vagy azt lehet, vagy nem lehet, mit szól hozzá apád vagy anyád. Van hozzá pénzed vagy nincs? Mi az, amirõl álmodsz? Menj utána! Mindig akkor ijedek meg, ha valaki azt mondja: nincs álmom. Akkor rögtön azt mondom: keress másik foglalkozást! Vagy, ha azt mondja valaki: szeretnék filmes lenni! Mit tegyek? Menjek egyetemre? Erre azt mondom, hogy ne! Ha nincs benned annyi eltökéltség, hogy errõl engem, egy idegent kell megkérdezned, akkor ez nem neked való! Csinálj mást! Álom kell!
K I T E K I N T Õ
Az indokolatlan élet A verbális magyar polgárháború újabb ütközetének lehettünk tanúi, amikor a Jobbik elnöke hiányolta a miniszterelnök parlamenti beszámolójából a súlyos népesedési kérdés és a közbiztonság említését. Egyik mondatában úgy fogalmazott, hogy miközben a magyar egyre vészesebben fogy, a cigány népesség indokolatlanul túlszaporodik. A miniszterelnök viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény gondolkodás nem ismeri az indokolatlan élet fogalmát, mert spirituális talapzatának döntõ eleme éppen az élet szentségének elismerése és védelme. Mivel a kérdés az emberi létezés legmélyebb rétegeit érinti, és a legsúlyosabb erkölcsi dilemmák egyikére irányítja rá a figyelmet, ezért különösen sajnálatos, hogy abban a téridõben jött elõ, amelyben a felelõs, nyugodt és tárgyszerû vita esélye lényegében nullának mondható. Elmélázhatnánk persze, hogy miért pont a felelõs párbeszéd szentélye, a parlament az, ahol fel sem merül az „elbeszélhetõség és megbeszélhetõség” lehetõsége. Hogy miért roncsolódott ennyire szét a magyar közbeszédtér, és hogy van-e bármilyen esély a valaha is bekövetkezõ rekonstrukciójára. Ám ehelyett inkább az eredeti témát próbáljuk kicsit részletesebben szemügyre venni. A kérdés erkölcsi szerkezetének dilemmái nem abból adódnak, hogy bárki kétségbe vonná az élet szentségét. Minden emberi kultúra legmélyebb erkölcsi parancsainak egyike az élet védelme… Sed non est pax! – De nincs béke! Az ember tehát ezt elvben elismeri, ám a társadalmak története mégis az iszonyú erõszak és a szadista kínzások története is. A szép elvek és a pusztító gyakorlat között feszülõ ellentmondás, ahogy szinte az emberi világ minden elemében, itt is jelen van. És ha itt is jelen van, akkor vennünk kellene a bátorságot annak belátásához, hogy az utódnemzedék gyermekáldásából horrorisztikus „gyermekátok” is válhat. A világ számos pontján sok százmillió ember él olyan lelki, erkölcsi, szellemi, fizikai és anyagi viszonyok között, hogy az ott világra jövõ új élet sorsa már fogantatása pillanatában megpecsételõdik. Mert ahová születik, ott már nyoma sincs a befogadó és szeretetteljes családnak, csak valami önpusztító, amorf káosz örvénylése az, ami a már teljesen szétroncsolt „család-lény” helyén látható. Mert ahová születik, ott vagy fizikailag sincsenek olyan oktatásinevelési intézmények, ahol a közösség kulturális hagyományai mentén „építenék be” az embergyereket a felnõttek világába, vagy ha vannak is, a család nélkül már elvadult gyermek e számára börtönként ér-
telmezõdõ iszonyat (vagyis az iskola) csak a ketrecbe zárt kölyökállat vergõdését hozza magával. Hiszen ha mindezek nyomán a felnövõ gyerek munkába állása következne, akkor csak egy kettõs „nincs” vicsorog egymásra. Mert nincs munkahely általában sem, „hõsünknek” meg különösen nem, honnan is lenne?! És nincs szemernyi késztetés az elemi szocializáltságot is nélkülözõ vadócban sem arra, hogy megértse, becsületes munka nélkül nincs emberi élet. (Ráadásul nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, hogy a „jólét csak a becsületes munkából ered” szintén keresztényi igazságára ma már a – még egészen – nem elvadult többség is csak gúnyos ajakbiggyesztéssel válaszol.) És vajon mindezek után hihetõ-e komolyan, hogy a család, az iskola és a munka világának hosszú, bonyolult és összehangolt folyamataiból eleve kizárt lény valaha is beilleszthetõ lesz az emberi világba. Mert ha nem, akkor egész élete csak egyetlen szenvedésfolyam lesz, magának és környezetének egyaránt. A Maugli történetének alapot adó esetek drámaian bizonyítják például még azt is, hogy ha a nem emberek között felnevelkedõ kisgyerek idõben nem kapja meg a tagolt beszéd és a felegyenesedve járás alapvetõ impulzusait (és a vadonban hogyan és honnan is kapná meg?), akkor ezt késõbb már semmilyen módon nem képes elsajátítani. Genetikailag tehát a homo sapiens egy példánya lesz ugyan, de életének valós tartalmait illetõen még az emberszabású (hominida) szintet sem éri el. A világ számos pontján tízéves gyilkológépként „üzemeltetett” gyerekkatonák a drámai szimbólumai mindennek. Magyarországot a ‘90-es években néhány szépelgõ liberális szociológus féltette a „latinamerikanizálódástól”. Nos, örömmel jelenthetjük: ettõl már nem kell félnünk. Ahová ugyanis a legrosszabb helyzetben lévõ egy-másfélmillió ember süllyedt, az nem Latin-Amerika, hanem Afrika. Hab a tortán, hogy az e népesség felét kitevõ cigányságért most könnyeket hullató liberális elit volt az értelmi szerzõje és cinikus kivitelezõje annak a rendszerváltás nevû pusztításnak, ami az országot és benne a legkiszolgáltatottabbakat ide juttatta. A cigányságnak és a nem cigány magyarságnak végre fel kellene ismernie, hogy pontosan ezek az erõk vezetik meg (egymás ellen!) õket most is, közben pukkadoznak a röhögéstõl, és vidáman dudorásszák a régi kuruc nótát: „Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon, / Elfajult testvéridtõl csinált áll-utakon”. És ez, mint a parlamenti csata is mutatja, egészen addig lesz így, amíg hagyjuk. Bogár László (MH Online)
2011. március 5. – 10. szám –
– 5. oldal
Hungarian Visual Artists of Canada - Kiállítás az Old Mill Inn dísztermében
Szõcs Géza kulturális államtitkár védelmébe vette a gondolkodókat
Boszorkányüldözés a filozófusok ellen Képzőművészek a Helikon bálon Az idén képzõmûvészeti egyesületünk belépett fennállásának tizenegyedik évébe. A következõ évtized kezdetén az a megtisztelés érte egyesületünket, hogy meghívást kaptunk a Helikon Társaságtól egy kiállítás megrendezésére a Helikon Bál ideje alatt, március 5-én, este 5 órai kezdettel a torontói Old Mill Inn dísztermében. A kiállításon a következõ mûvészek munkáját láthatjuk: Lakatos Priscilla, Lowy Katalina, Majthényi Barbara, Makai Rita, Schultz Gábor, Tóth Rozália, Vajna Iringo és Horthy Nándor.
A Nemzeti Színház körüli értelmetlen polémiák akkor szûnnének meg, ha Alföldi Róbert helyett más irányítaná az intézményt, õ pedig más, méltó helyen folytatná tevékenységét – mondta Szõcs Géza kulturális államtitkár, aki elsietettnek minõsítette a filozófusügyben indult vizsgálat megállapításainak közzétételét. Szerinte ezt csak összegzõ feldolgozásban szabad a nyilvánosság elé tárni, ellenkezõ esetben elõítéleteket gerjeszt, lejárat... A kultúráért felelõs államtitkár védelmébe vette a Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos által megtámadott filozófusokat; mint mondta, Heller Ágnest és Vajda Mihályt is olyan gondolkodónak tartja, akik jelentõs szellemi teljesítményekkel gyarapították a nemzet presztízsét, renoméját. „Nagyon nem örülök annak, hogy egy olyan rutinvizsgálat, ami nem fejezõdött be, olyan helyzetet eredményezhetett, amely alkalmas vezetõ értelmisé-
giek lejáratására, velük kapcsolatos elõítéletek gerjesztésére, prejudikálásra. Sajnálom, hogy ez a vizsgálat túl korán hozott nyilvánosságra olyan tényeket, amelyeket csak egy összegzõ feldolgozásban és értelmezésben lett volna helyes a nagyközönség elé tárni. Elsietett lépés volt” – mondta a VH-nak az államtitkár. Szõcs Géza szerint Magyarország mindig a boszorkányüldözések országa volt. Mint fogalmazott: „Megviselt, hogy mindez
Szõcs Géza kulturális államtitkár
arra mutató jel, amit el akartam kerülni. Azt akartam, hogy a magyar kulturális élet ne váljon felizgatott szenvedélyek, nem mindig nemes érzelmek, ideológiai összecsapások színterévé.” Az államtitkár beszélt arról is, hogy érték- és minõségelvûvé kell tenni a kultúrát.
Összefognak a Kárpát-medencei gazdák
Fellépnek a génmódosítás ellen Multinacionális törekvés van a génmódosított növénytermesztés elterjesztésére, ezért a Kárpát-medence teljes területén tartósan ki kell zárni a génmanipuláció megjelenését – tartalmazza az a 10 pontos megállapodás, amelyet a medence gazdaszervezeteinek vezetõ képviselõi írtak alá Orosházán. A vajdasági, a bánsági és erdélyi gazdák, valamint a Magyar Gazdák és Gazdaszövetkezetek Szövetségének vezetõi megállapodtak abban is, hogy „korlátozni
kell a külföldiek földhöz jutását, és ki kell szorítani a mezõgazdasági termelésbõl a spekulációt, a spekulatív tõkét, és a termelésen, érték elõállításon alapuló
Történelmi képzõdmény a magyar nemzet része, amit többek között diaszpórának, szórványmagyarságnak is nevezünk. Azért történelmi képzõdmény, mert az a másfélkétmillió magyar, aki a mögöttünk hagyott százvalahány évben elhagyta Kárpát-medencei otthonát, ezt túlnyomórészt gazdasági és politikai okok miatt cselekedte, tehát a történelem adta nyomor vagy üldözés miatt vált a magyar nemzet veszteségévé, és vált ugyanakkor távoli országok nyereségévé. Az eltávozottak között volt minden rangú, minden lelkületû, minden szándékú fia-lánya a hazának. Az elvándorlás nagy lelki élmény, van, aki könnyen veszi, van, akit gyötör a honvágy. Kevés a közömbös. A sebeket az idõ gyógyítgatja, kárpótlást ad a jólét annak, aki sikeres a mindennapi küzdelemben. Vannak kiugróan szerencsések, gyorsan és nagyon meggazdagodottak. Õk felejtik el leghamarabb egykori hovatartozásukat, nehogy adni kelljen. Szerencsére vannak nem felejtõk, hihetõen a többség, akik otthonában él a magyar szó, akiknek kell a könyv, és amióta lehet, haza is látogatnak, rokonaikat, barátaikat felkeresik, járják az országot, segítenek, ahol lehet. Az érdemteleneket nem tartjuk számon. A szétáramlott nemzetrész nem képez együtt élõ közösséget, egyegy templom vagy magyarház a közelben lakók részére elégíti ki az együvé tartozás igényét. Létrejöttek nagyobb területek (országok) magyarságát összefogó szervezetek, szövetségek, kulturális fesztiválok. Vannak, akik ellátnak politikai képviseletet, lobbytevékenységet a szórványmagyarság érdekében. A magyar kultúra ápolásában, a rendezvények meghirdetésében, hírek, tudnivalók, szépirodalom közlésével, nagy szolgálatot tettek és tesznek a magyar újságok, könyvek és rádiók. A szülõhazával a kapcsolat ugyancsak történelmi távlatú. A Horthy-korszakban hozták létre a Magyarok Világszövetségét a fõleg tengerentúlra elvándorolt magyarok nemzeti-lelki igényeinek kielégítésére. A bolsevista diktatúra 1945 után megszüntette, majd újjáélesztette, politikai szempontjai szerint mûködtette. A rendszerváltoztatás után „privatizálták”, társadalmi egyesületként szervezték át,
mezõgazdaságot kell teremteni.” Fazekas Sándor mezõgazdasági miniszter elmondta: „Nekünk a kiemelkedõ minõségû, magas színvonalú és feldolgozottsági szintû termékek elõállítása lehet a célunk. Ehhez a Kárpát-medence ideális terep, termelési hagyományiban, növényi kultúráiban egyaránt”.
A meghívást örömmel vettük, mert úgy érezzük, hogy egy ilyen reprezentatív alkalommal nagyon jó lehetõségünk nyílik a magyar tehetség bemutatására, és emellett alkalmunk adódik magyar ügyeink helyes irányba való tájékoztatására egy olyan környezetben, ahol magyarságunkat megítélhetik. A második tíz évben egyesületünk egyik fontos célja lesz tagságunk szorosabb együttmûködése és létszámának bõvítése. Lehetõséget akarunk teremteni több összejövetelre, ahol alkalmunk nyílik
majd nemcsak képzõmûvészeti problémáink megbeszélésére, hanem közös erõvel könnyebben sikerül újabb alkalmakat találni olyan bemutatásokra, ahol a kanadai közönségre számítva is ki tudjuk majd állítani munkánkat és helytállni, terjeszteni.magyarságunk jó hírnevét. A Helikon Bálon lesz az elsõ lehetõségünk új törekvéseink megindítására. Tagságunk bõvítése érdekében felkérjük a magyar származású képzõmûvészeket, hogy csatlakozzanak egyesületünkhöz. Mint azt jól tudjuk, többségben az erõ. Érdek-
Gödöllõn tanácskoztak az uniós védelmi miniszterek
Katonáink nem mennek Afrikába A líbiai helyzet volt a fõ téma az uniós védelmi miniszterek gödöllõi tanácskozásán. A találkozón Anders Fogh Rasmussen, a NATO fõtitkára kizárta, hogy a szövetség beavatkozna az északafrikai országban. Nem vezethet biztonsági krízishez a gazdasági válság – folytatta a NATO-fõtitkár, aki a „Smart Defense” (Okos Vé-
delem) elképzelését vázolva a katonai tömb és a 27 uniós tagállam szorosabb együttmûködését emelte ki, a megközelítés részét képezi a védelmi képességek megosztása is. Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta, elképzelhetetlennek tartja, hogy magyar katonákat küldjenek az észak-afrikai országba.
A harmadik nemzetrész Csapó Endre írása és – ha már világszövetség – az összmagyarság társadalmi szervezetévé tették. Három régió egyikeként máris harmadik harmadra zsugorodott a szervezetben a nyugati nemzetrész tere. Majd ez a harmadtér is elsorvadt annak során, hogy a szervezet tevékenysége az elvándoroltak integrálása feladatait elhanyagolva, politikai ambíciók kielégítésében jeleskedett. Semmi bajunk nincs a politikai ambíciókkal a maguk helyén, de sem eredetileg, sem újraélesztésekor nem ilyen feladatot jelöltek ki a Magyarok Világszövetsége számára. Lehet, hogy maga az elnevezés is sarkallhatta az átszerelési szándékot, eredetileg – az elnevezéssel ellentétben – az alapítók nem minden magyar érdekét kívánták állami támogatásban részesíteni, hanem csak az elvándoroltakat akarták magyarságukban megtartani. A végeredmény tehát az, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált mindaz, amiért korábban létrehozták - állami intézményként - a Világszövetséget. Miután önjáró társadalmi szervezõdésként indult a rendszerváltoztatás után, munkájára nem gyakorolhatott felügyeletet a kormányzat, nem kérhette számon az eredeti célt. Azt is meg kell mondani, hogy a politikai pártokra alapozott kormányok egyike sem vetette fel az igényt az eredeti feladatok folytatására, azt sem fogalmazta meg, hogy milyen szándéka lehet az országnak a távol élõkkel. Csupán a politikai tevékenység zavarta a kormányokat. Létrejött ugyan a Határon Túli Magyarok Hivatala, mint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter felügyelete alatt mûködõ, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezõ központi hivatal 1992-ben, kormányrendeletre, ami végül is ugyancsak kormányrendeletre megszûnt 2006. december 31-én. Ez a hivatal elsõsorban a Kárpátmedencei magyar kisebbség dolgaival foglalkozott. Volt ugyan egy nyugatiakkal is foglalkozó egyszemélyes ágazata, de 14 éven keresztül sem tudtuk ténykedésen rajtakapni. Eleddig a polgári kormányok jóindulatú tétlenséggel viszonyultak, a liberalisták viszont el-
lõdõk az interneten megtalálhatják és letölthetik a belépéshez szükséges formanyomtatványt, megkaphatják egyesületünk címén: HuVAC 6 Blueking Cres. Toronto, ON M1C 4N1 vagy telefonon 416485-1027. Ismét Márai Sándor idézetével fejezem be, mert ezeket a szavakat soha nem szabadna elfelejtenünk: „Politikai sorsunkat a nagyhatalmak intézik, s a végén a világerõk ide, vagy oda csapják majd az egészet. Amiben segíthetünk a magyarságunkon, magunkon, az csak a kulturális magatartás. Egy színdarab, egy hangverseny, egy könyv, egy kép, szobor vagy egy tudományos eredmény az egész magyarságon segít egy keveset; visszaadja rangját – ha pillanatokra is – a világban. Ez a legfontosabb, talán a legtöbb.” Horthy Nándor a HuVAC elnöke
A MÁÉRT-gyûlésre szóló megutasítók voltak a nyugatiakkal való hívásból következtethetõ, hogy ez törõdést illetõen. A jelenlegi nemzeti kormány a derék szervezet lesz továbbra is a meghirdette a magyar nemzet ha- házigazdája a nyugati nemzetrésztárokon átívelõ újraegyesítésének nek is. Ez minden tekintetben programját. Ennek a nagy jelentõ- helytelen lenne. A MÁERT több okból nem lehet ségû szemléletnek a sodrában jött létre a kettõs állampolgárság elnye- az a szervezet, amelyben a nyugarésének lehetõsége szinte minden- ti diaszpóra képviselhetõ. A MÁki számára, aki fel tud mutatni va- ÉRT pártpolitikai szervezet, olyan politikai pártok alkotják, lamilyen magyar kötõdést. amelyek a szomszédos orJelentõs lépés a Magyar szágokban kapnak legitim Állandó Értekezlet újra öszképviseletet. Helytelen elfoszehívása, határozatképessé gadni azt a sajnálatosan diés politikaformáló tényezõvé vatos politikai felfogást, ami emelése. A MÁÉRT az a csak politikai pártokból ereszervezet, amelyben a dõ képviseletet ismer el. Enszomszéd államokbeli kiCsapó nek a módszernek már hesebbségi politikusok legális Endre lyileg, az elcsatolt országrémûködési lehetõséget kapnak a magyarországi nemzetpoliti- szekben is megvan a hibája, mert kában. Vagyis egy meghatározott, képviselet nélkül hagyja a szórványokat, hiszen „ahol nem szavazkorlátozott, szakmai testület. A MÁÉRT összejövetelen meg- hatnak, ott nincs képviselet”. A hívottként jelen volt néhány pro- nyugati magyarság esetében szó minens személy a nyugati diasz- sem lehet politikai pártokról, szepórából. Ez lehet megtisztelõ, de rencsére nincsenek is, soha nem is gyakorlatilag „futottak még” minõ- voltak. A másik szempont, amit kisítés volt, mindenképpen méltatlan. Feltûnõen például Semlyén hangsúlyozunk: a nyugati maZsolt miniszterelnök-helyettes gyarság alapvetõen szórvány. meghatározásához, ami így hang- Megszavaztathatatlan, demokrazott el az összejövetelen: „Meg kell tikusan képviselhetetlen. A nyutartani, megerõsíteni, kiterjeszteni gati szórvány minden tekinteta magyarságot. Megfogalmaztuk – ben, természetében és igényeiamit a háromlábú szék hasonlatá- ben teljesen más, mint a Kárpátval szoktam leírni –, hogy nem- medencei szórvány. Sem összescsak a magyarországi és Kárpát- ségében, sem kisebb egységében medencei magyarság alkotja a ma- nincs területi, települési, kultúrtáji gyar nemzetet, hanem a nyugati származási kötõdése. Minden heemigráció, s a nemzeti azonosság- lyi összesereglésük az éppen egytudatot vállaló leszármazottaik is. más közelébe kerültek amorf öszBármelyik láb kiesik, akkor az szességébõl képzõdik idegen köregész szék szétesik. Zárónyilatko- nyezetben, és válik kulturális zatunkkal egyértelmûvé tettük: a nemzeti mikrotársadalommá, kükulturális értelemben összetartozó lönbözõ értékalapon, mint egynemzetet az állampolgárság kiter- házközség, iskola, ifjúsági (cserjesztésérõl szóló törvény közjogi készet), sport, kulturális, társadalmi, bajtársi vagy szakmai egységgé formálja.” Arról van szó tehát, hogy há- egyesület, szövetség vagy intézrom nemzetrészt kell egybehozni: mény stb. keretében. Mindegyik 1. a magyar állam területén élõ, 2. a összekötõ eleme a nemzeti azoKárpát-medence egyéb államaiban nosságtudat, ami az idegen körélõ és 3. a nagyvilágban szétszór- nyezetben üvegházi ápolást kítan élõ magyarokat. A harmadik ván. Ezért eltérõ igényû feladat a „láb” még arányaiban sem jelen- nyugatiak magyarsága megtartátéktelen, hiszen, ha aszerint álla- sa, mint a Kárpát-medenceieké. A nyugati szórvány beépítése pítjuk meg a létszámát, hogy hányan kaphatják meg most már a a magyar kulturális egységbe magyar állampolgárságot, megkö- anyaországi felelõsség és köteleszelítené a Kárpát-medencei elhatá- ség, csakúgy, mint az elszakított területek esetében. A nyugatiak, rolt magyarok számát.
magyarságuk megtartásán kívül, fontos erõforrást jelentenek a szülõföld magyarjai számára. Befogadó országaikban ott találjuk õket magas részaránnyal a szellemi, ipari, kereskedelmi, oktatási, diplomáciai, lelkészi, orvosi, katonai és tudományos pályákon. A kifosztott, hátramaradt, gyors fejlõdésre képtelen országnak égetõen szüksége van minden olyan segítségre, amit a nyugatra kerültek adni tudnának szellemi, anyagi, kapcsolati és minden egyéb téren. Súlyozza a témát az a sajnálatos tény, hogy az elvándorlás nem csak a múlt problémája, hanem a jelené és a jövõé is. Tízezrek dolgoznak idegenben, és most tudatták örömmel odahaza a fiatalsággal, hogy Franciaország megnyitotta kapuit korlátlanul a magyar munkavállalóknak. Nem szabadna elengedni a kezüket, kiépített szervezettel kellene élõ kapcsolatot tartani velük, biztatni õket a hazatérésre. Ennyi érvágást nem tud elviselni az ország. Valamit, nagyon eredményeset tenni kell. A képzett emberfõvel – már Széchenyi figyelmeztetett – gazdálkodni kell. Semjén Zsolt említette a regisztert, minden fellelhetõ magyar számbavételét. Ez járható út. Személyesen, személyi érték szerint kell az egyént bekapcsolni valamilyen magyarországi szellemi vagy gazdasági mûhelybe. Ehhez a célhoz megfelelõ intézményt kell létrehozni, nem pedig valami primitív „többség dönt” – beszélgetõ, konferenciázó, jövõre is találkozunk – asztaltársasághoz alkalmilag odainvitálni. Ha a másfélmilliós nyugati diaszpóra szerény tíz százaléka beépítkezik a magyar tudományos, üzleti, szellemi, társadalmi életbe, és szerény húsz százaléka a magyar idegenforgalomba, akkor megvalósulna az, amit idézünk Semjén Zsolttól: „Nemzetpolitikánk filozófiai fundamentuma: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Olyan értékgazdagság, amit csak õ adhat az egyetemes emberiségnek. Ebbõl pedig az következik, hogy minden nemzet – így a magyar nemzet – alapvetõ küldetése, hogy magát megõrizze, saját értékeit kibontakoztassa és fölmutassa.” Életbevágó érdek, hogy a nemzetegyesítés programja úgy valósuljon meg, hogy a világ magyarságát behálózó csatornákon állandó csúcsforgalom legyen.
6. oldal –
REJTVÉNY – HOROSZKÓP – HIRDETÉS
– 10. szám – 2011. március 5.
FÕZZÜNK EGYÜTT!
XIII. FEJEZET MIKOR A BIMBÓ RÓZSA AKAR LENNI
MIKSZÁTH KÁLMÁN
Szapáry-máj
Akli lábai alatt égett a föld, boldog volt, szerette volna kikiáltani az egész világnak: Az enyém õ. Nekem adta a császár. Halljátok, nekem adta! Egy percet sem késett, rohant le a lépcsõkön a legelsõ kocsiállomáshoz, belevetette magát egy droskéba és az Ungargasséba hajtatott a 23. szám alá. Huszonharmadik szám! Milyen szépen hangzik. Szavalni lehetne. Mennyi édesség egy számban! Behúzta fejét prémes kabátja gallérjába (bár egy csöppet sem fázott), és egy örökkévalóságnak tetszett neki, míg a vágtató lovak végre odaértek a 23. számhoz, ahol leugrott könnyedén, ruganyosan. Köröskörül csendes volt minden az utcában, csak a meghasogatott kapu mutatta az éjjeli események nyomait. Dimitri elõjött a csöngetésre, és miután Akli megnevezte magát, örvendezve bocsátotta be. – Istenem uram, kit látok! Milyen rég volt szerencsénk! – Nem voltam Bécsben, kedves öregem, odahaza voltam. – Ah, szegény kisaszszony, hogy búsult. – Búsult? – kérdé Akli vidáman, mintha hájjal kenegetnék a szívét. – És miért búsult volna? – Hát csak sajnálta önt – felelt Dimitri zavartan –, hogy izé (kereste az alkalmas szót), hogy „szabadságon”, hogy odahaza tetszik lenni. A szabadságon szót megnyomta Dimitri, mintegy értésére akarván adni Aklinak, hogy õ jól van informálva, de mint „finom” kapus, barátja a sima beszédnek. – Nos, és hogy van a kisasszony, nincs semmi baj? – Isten valahogy megõrzött bennünket, magam sem tudom hogy. (Ájtatosan ég felé emelte a szemeit.) Isten meg én – gondolta Akli és fennhangon hozzátette:
(CS. KIR. UDVARI MULATTATÓ TÖRTÉNETE) 43. rész – Jó estét Klipi-Lipi, jó es– Azt akarja ön mondani, tét! hogy történt valami? Csengett a hangja vidá– Oh, dehogy. Isten ments. Semmi se történt, man, édesen, elfogulatlauram. (Oly ártatlan képpel nul, mint egy csicsergõ tudott hazudni, mint egy madáré. Odaszaladt Aklihoz, megragadta mind a miniszter.) – Hol beszélhetnék a ma- két kezét, rázta, lóbázta egy darabig, aztán gyeredame-mal? kesen hátravetette a felsõ – Az írószobában van. Madame Szilvássy felette testét s elkezdett iregnibarátságosan fogadta a lá- forogni Akli körül, hogy a szoknyái harangalakra föltogatót. – Isten hozta. Ejnye, de puffadva repkedtek körükapóra jön! Éppen instan- lötte. A „tengely” (Akli) is, ciát írok Kolowrat grófhoz, bár ügyetlenül meg-meghogy a Kovács kisasszonyt tántorodva, de kénytelen vegyék ki az intézetbõl, volt vele fordulni. – Ni, bizony kiszakítja a mert itt veszedelemben forog õ is, az intézet is, és az kezemet – nevetett Akli, és én egzisztenciám is. Én nézte, nézte nagy gyönyönem állok jót többé sem- rûséggel, nem tudott vele betelni, miközben egyre ismiért. – De én jótállok – felelte mételte: – Hogy megnõtt, hogy megnõtt, mint egy jeAkli. – Ej, ön legfeljebb csak genye. – Búzavirág! – szólt a tegnap szabadult ki, mondta nekem a Búzavirág, madame szigorú tekintethogy kegyelmet fog kapni, tel. – Micsoda viselkedés neki köszönheti Akli úr. ez! Akli úr nem játszópajÖn, mondom, legfeljebb tás, se nem gyerek már, se tegnap jött vagy ma, és fo- még nem bácsi. – Persze, õ csak Akli. De galma sincs a történtekrõl. – Én mindent tudok, asz- mikor én úgy örülök, hogy szonyom, a tegnap éjjeli újra látom, hogy nincsen eseményekrõl itt az utcá- semmi baja. – Hiszen jól van, gyermeban. – Hogyan? – kiáltott fel kem, helyes, hogy örülsz, Szilvássyné elsápadva. – de az örömet is bizonyos Már beszélik a városban? esztétikus formák közt illik Hisz akkor az intézet mutatni. Éppen ez a neverenomméeja el van veszve. lés mûvészete. – De lássa, madame, miLeányaikat hazaviszik innen a szülõk. Vagy talán kor õ engem sohasem vesz csak a gaz Dimitri fecse- komolyan, hát miért vegett önnek? Szóljon, uram, gyem én õt komolyan? – Ha egyéb okból nem, az istenért! – A városban semmit se hát azért, mert én kívátudnak, madame, és nom. – Oh, a madame kedvéDimitri hallgatag, mint a csuka, de én magam itt vol- ért szívesen. S ezzel elugrott Aklitól tam az éjjel az ostromlók között, bõrködmönben, hátra vagy három lépésnyitüszõvel, karabéllyal, mint re, felhúzta a szemöldjeit, a többiek, és õrködtem melyek fönséges ívben árnyalták szép szemeit, önök felett. Nyílt most az ajtó, felrán- hosszúra, ünnepélyesre totta szelesen, pajkosan idomította arcocskáját, s szabályszerûen egy szép keskeny kezecs- aztán ke, és betoppant a Búzavi- meghajtotta magát a divarág, téglaszín szoknyája tos pirouette-mozdulattal, suhogásával üde szellõt széthúzva a szoknyája két hajtva, szép szöszke hajá- szélét kislányosan, kecsesen, kackiásan. val illatot.
Hozzávalók 4 személyre: – 60 dkg sertésmáj – 30 dkg sertésvelõ – 1fej vöröshagyma – 3 db zöldpaprika – 3 db paradicsom – ízlés szerint pirospaprika – ízlés szerint só – ízlés szerint õrölt bors
Elkészítése: Az étel készülhet pecsenyekacsa vagy liba májából, esetleg sovány sertéshúsból is. A zsiradékon üvegesre pároljuk az apró kockákra vágott hagymát, megszórjuk fûszerpaprikával, és hozzáadjuk a felszeletelt zöldpaprikát meg paradicsomot. A velõt alaposan megmossuk, hártyáit eltávolítjuk, és beleforgatjuk a lecsós alapba. Sóval és borssal ízesítjük, majd kb. 10 perc alatt puhára pároljuk. Közben a májat felszeleteljük, és roston hirtelen megsütjük. A májszeleteket tálra rendezzük, és a tetejére halmozzuk az elkészült
ragut. Párolt rizzsel vagy burgonyával tálaljuk. Elkészítési idõ: 30 perc Energiatartalom: 1 adag: 380 kcal
AKLI MIKLÓS
KOS (márc. 21. – ápr. 19.)
MÉRLEG (szept. 23. – okt. 22.)
Szerelem: Sorra elintézõdnek a dolgok, és ettõl jobb kedvre derül. Érzelmei fellángolnak. Legyen nyugodt és határozott, hogy jól tudjon dönteni és rangsorolni. Hivatás: Szíve szerint ott hagyna csapot-papot, és egy merõben más területen próbálná ki a tehetségét, erejét. Erre egyelõre nincs sok esély.
Szerelem: Átértékeli az emberekhez fûzõdõ viszonyát, talán a legközelebbi barátai is kicserélõdnek. Viszont azokkal, akiket ezekben a napokban fogad a barátságába, hamar közös nevezõre jutnak, és sok újat tanul tõlük. Hivatás: Egy fontos tárgyalást sikeresen zár. Ne örüljön korán, mert ezt még el kell fogadtatni.
BIKA (ápr. 20. – máj. 20.)
SKORPIÓ (okt. 23. – nov. 22.)
Szerelem: Idõben végez mindennel, így marad ideje egy rég halogatott beszélgetésre is. Társával legyen megértõ és kedves. Hivatás: Rendezze függõben lévõ pénzügyeit, mert egy érdekes felkérést kaphat a hét második felében, és attól kezdve már semmire nem jut majd ideje.
Szerelem: Alaposan kifáradt. Szeretne a világtól elvonulva, csak a párjával foglalkozni. Szerencsére ezt most megteheti. Hivatás: Ön kiegyensúlyozott alkat. Keményen dolgozik, de nem mindig valósítja meg önmagát. Megelégszik azzal, hogy valakinek dolgozik, ahelyett, hogy saját magát akarná gazdaggá tenni.
IKREK (máj. 21. – jún. 21.)
NYILAS (nov. 23. – dec. 21.)
Szerelem: Legyen nagyon toleráns, még akkor is, ha úgy érzi, hogy siettetik. Beszélje meg a teendõket az önhöz legközelebb állókkal, de csak a maga józan eszében bízzon. Hivatás: A felkínált kedvezõ lehetõségek elkápráztatják, és nem ellenõrzi a tényeket, a lehetõségeket. Mire rádöbben a buktatókra, már késõ.
Szerelem: Nem baj, ha most többször hibázik, csak ismerje ezt be, és értékelje párja odaadását. Kényeztesse házastársát. Hivatás: Napjait beárnyékolja a feltétlenül teljesítendõ feladatoktól való szorongás. Abban biztos lehet, hogy amit ma kezd el, azt rövid idõn belül tetõ alá tudja hozni.
RÁK (jún. 22. – júl. 22.)
BAK (dec. 22. – jan. 20.)
Szerelem: Amikor már elég magabiztosnak érzi magát a hétköznapokban, észrevétlenül belopakodik a szerelem is az életébe. Hivatás: Nem szívesen fogadja a tanácsokat, a megérzéseire hallgat. Az eredmények önt igazolják: anyagilag is, erkölcsileg is olyan sikereket könyvelhet el hamarosan, amiért irigyli majd a környezete.
Szerelem: Ha érti az idõ szavát, és meg is hallja üzenetét, akkor ma a tettek mezejére lép. Hivatás: Bár hatalmas energiát fektet a munkába, felületessége miatt néhány olyan hibát vét, amivel riválisainak kedvez. Nem is tudja, ki ellen kell felvennie a harcot, mivel az illetõ nagyon is segítõkésznek mutatja magát.
OROSZLÁN (júl. 23. – aug. 22.)
VÍZÖNTÕ (jan. 21. – febr. 19.)
Szerelem: Összevitatkozik szerelmével néhány barát miatt. Mindig ragaszkodik az igazához, ám kedvese legalább olyan határozott, mint ön. Hivatás: Lassan, de biztosan halad kitûzött céljai felé. Befolyásos pártfogói segítségére ugyan nem nagyon számíthat, viszont a háttérbõl újabb és újabb támadásokra annál inkább.
Szerelem: Kedvesével sokat beszélnek a kapcsolatukról. Mivel feltárják egymás elõtt vágyaikat, pontosan látják, milyen lenne a közös jövõjük. Hivatás: Társainak nem esik nehezére elismerni önt, mivel nevet szerzett nyitott és befogadó természetével. Sikerének titka, hogy mindig megtalálja a megfelelõ hangnemet.
SZÛZ (aug. 21. – szept. 22.)
HALAK (febr. 20. – márc. 20.)
Szerelem: A viszályok elcsitulnak, és bensõséges irányt vehet családi élete. A kellemes összhang sokáig kitart. Hivatás: Lesz néhány kemény próbatétele. A problémák a javára válhatnak. Megvan a képessége, hogy vészhelyzetben minden erejét és figyelmét az adott probléma megoldására tudja koncentrálni.
Szerelem: Valakirõl azt gondolta, hogy megtalálja benne a tökéletes szerelmi partnert. Mára kiderül, hogy nem is olyan tökéletes. Tovább kell próbálkoznia. Hivatás: Mivel úgy érzi, nem kapja meg a kellõ odafigyelést, kevés örömet talál ma a munkájában. Próbáljon felülemelkedni a kicsinyes pozícióharcokon.
– Alázatos szolgája, szolgabíró kutyája. A hazai ízû tréfás szólamon jót kacagott a madame és hagyta a javíthatatlant a maga természetességében. – Szabad kérdeznem, mikor érkezett tisztelt uraságod? – folytatá fáradt, nyegle hangon, ahogy a nagy dámák beszélnek, kik minden kiejtett mondat után legyezik magukat. Õ a kezében levõ könyv rezegtetésével mímelte a legyezõt. – Tegnap este jöttem – felelte Akli. – Úgy? Tegnap este? (A Búzavirág arca láthatólag elborult.) Szép, hogy hozzánk is elfáradott és hogy ilyen hamar (az ilyen hamart észrevehetõen kiélezte). Csakhogy talán nem is nekem szól ez a vizit? Hiszen én talán meg sem tudom, ha Dimitri apó az imént meg nem zörgeti a szobám ablakát, hogy „itt van a Herr von Pakli”. De persze, persze, andere Städtchen, andere Mädchen. Bizonyára megismerkedett valami egérke kisasszonnyal a szomorú fogságban, és én talán alkalmatlan is vagyok most… – Oh, hogyisne. Hisz azért jöttem. Közleni valóm van önnel. – Tehát igazán nem zavarom önöket? A madame-ra nézett kérdõleg. – Csak maradj itt, gyermekem. Éppen az éjjeli dolgokról beszélgettünk Akli úrral. Oh, istenem, mennyi bajt okozol te nekünk, Búzavirág! Búzavirág a vállát vonogatta, miközben elbûvölõn hullámzott a hattyúnyaka tündéries vonalaival, apró gödröcskéivel, mélyedéseivel és kidudorodásaival. – Nem tehetek róla, nénike. – Persze, nem tehet róla, szegényke – mentegette növendékét Szilvássyné, Aklihoz fordulva s mintegy felvilágosítani akarván õt az igazi okról latinul folytatá: „Habet pulchritudinem periculosam.” (Veszedelmes szépségû.) (Folytatjuk)
ELÕZÕ SZÁMUNK REJTVÉNYÉNEK MEGFEJTÉSE: – Ha nem váltják vissza, akkor játszunk velük!
K U LT Ú R A
Sok évtized a gyermekekért
AMERIKA, ÓH... Ifj. Fekete István Valamikor abszolút szamárságnak tartottam a közmondást, miszerint: „A legszebb öröm a káröröm!” A közmondást ma is túlzásnak tartom, de az letagadhatatlan, hogy a káröröm feltétlenül a legjobb – és leggyakoribb – örömök egyike. Véleményemet igazolva látom azzal a kárörömmel, amit a Fidesz-KDNP több mint kétharmados elsöprõ gyõzelme után a baloldal kétségbeesett nyüszítése és nyivákolása okozott nekem! És, ha ehhez a kétharmados többséghez hozzáadjuk a (szélsõjobboldali) Jobbik párt 16,8 százalékát, ez azt jelenti, hogy – szabad és demokratikus választások eredményeként – a képviselõi helyek 83 (nyolcvanhárom!) százalékát a jobbközép FideszKDNP és a szélsõjobb Jobbik párt nyerte el! Ennek eredményeként a baloldal, a liberalizmus, a kozmopolitizmus hívei tudják, hogy az õ uralmuk évtizedekre halálra van ítélve hazánkban! Ezért nyüszítenek, jajgatnak, rágalmaznak szóban és írásban – Magyarországon és külföldön egyaránt –, mert tudják, hogy az õ hatalmuknak, befolyásuknak vége. Hosszú évtizedekre vége! Remélem, hogy örökre vége! Egyik észak-amerikai „sajtóorgánum” kétségbeesett nyüszítése sok kellemes, kárörvendõ órát szerez nekem. És fél tucat hazai barátomnak is, akiknek elküldöm a (mástól kapott) lapot, ami aztán kézrõl kézre jár otthon. Örülök, hogy többen közülük az interneten is „élvezhetik” az említett baloldali sajtóorgánum gyûlölködõ, kétségbeesett nyavalygását. Hogy mire utalok, példaként idézek a lap egyetlen számában (2 kivétellel) megjelent címekbõl: Szankciók lehetnek Magyarország ellen. Megszûnt a sajtószabadság! Lambsdorff szankciókat követel Budapest ellen! (A nevezett „követelõzõ” Németország balliberális képviselõje az Európai Parlamentben.) Magyarország autokrata lett. (A görög eredetû szó jelentése: kényúr, zsarnok, korlátlan hatalmú uralkodó.) Fejetlen kapkodás Magyarországon!
Magyarország egypártrendszer lett! Csak az afrikai diktatúrák ilyenek! (A The Guardianben – angliai baloldali lapban – megjelent írást idézik.) Vak-e a Fidesz? Ítéletidõ! (Azt hittem, hogy az én ilyen címû regényemrõl van szó! Tévedtem. A cikk a Fideszt, Orbán Viktort és kormányát gyalázza.) A világsajtó szégyene lett Magyarország! (Alcím: A világsajtó állandó témája a demokrácia felszámolása Budapesten!) Az egyik, gyerekkorában bizonyára többször fejre ejtett firkász, habzó szájú gyûlöletében többek között ezt írta az egyik cikkében: „... Schmitt Pál (a Magyar Köztársaság elnöke) szilveszteri beszédében, midõn áttotyogott a Sándor palotán, mint egy zárlatos automata porszívó…” A humort távolról sem ismerõ (de azért erõltetõ) alak, azt az embert próbálta sértegetni, aki: 68 éves, jóképû, magas, jó alakú, fiatalos kinézésû és sportemberként mozgó férfi. Ami érthetõ, mert kétszeres olimpiai bajnok párbajtõrözõ, sokszoros magyar bajnok, számos európai és világverseny nyertese! Közgazdász végzettségû. Néhány eddigi volt „foglalkozása”: A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke… A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke… Az Olimpikonok Világszövetségének elnöke… Az Európai Parlament tagja… Madridi, berni nagykövet… Öt idegen nyelven beszél! (Angol, német, francia, spanyol, orosz.) Ez az ember egész felnõtt életében csak tiszteletet és elismerést szerzett a magyarságnak. Errõl a kivételes képességû honfitársunkról – és felsõbbrendû emberrõl – egy nyikhaj tollforgató kizárólag világnézeti gyûlöletbõl, elképesztõ és aljas sértéseket tudott írni, ami meghaladja a sarokba szorított patkány „mentalitását”. Egy-másik nyivákoló munkatársa az említett ominózus lapnak, így gyûlölködött: „… Európa hirtelenjében felfedezte, hogy Magyarországról visszataszító bûz árad. A jelenlegi politikai vezetés száz évet ugrott vissza az idõben…”
A levitézlett baloldali bandáról Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke – többek között – ezt nyilatkozta: „... A nemzet hazai és idegenben élõ posztkommunista és balliberális erõi az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre!” Az erdélyi politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdõn azt mondta: „Számos példáját láttuk a XX. században, amikor a magyar baloldal rárontott a saját nemzetére!” Most pedig idézem Bokor Balázs fõkonzul úr, Amerikai Magyar Hírlapban megjelent cikkét: „Válasz a külföldi sajtó kritikáira a médiatörvénnyel kapcsolatban A Magyar Köztársaság kormánya határozottan visszautasítja azon vádakat, amelyek a médiatörvény hétfõi elfogadása következtében érték. A sajtóban megjelent vélemények közösek abban, hogy láthatólag a szöveg pontos ismeretének hiányában születtek meg! Nem tartalmaznak konkrét kritikát, kizárólag alaptalan, olykor egyenesen abszurd vádaskodások gyûjteményei. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a sajtószabadság mellett, és semmilyen módon nem törekszik az ellenzéki vélemények elhallgatására. A magyar médiatörvénynek nincsen egyetlen olyan eleme sem, amely ne lenne már része hoszszú-hosszú ideje a legtöbb európai ország jogrendjének. Nincsen szó például cenzúráról, a sajtó elõzetes korlátozásáról, a politikai vélemények elhallgattatásáról, vagy olyan méretû utólagos büntetésekrõl, amelyek ellehetetlenítik a sajtót. A híradásokkal ellentétben a médiahatóság, vagy annak elnöke nem alkothat tetszése szerint rendeleteket (ellentétben a brit OFCOMMAL, amelynek törvényei szigorú normákat határoznak meg), az elnök kizárólag a különbözõ hírközlési díjak mértékét állapítja meg! Nincsen szó a nyomtatott és az internetes sajtó, valamint a televíziók és rádiók egységes szemléletû szabályozásáról sem! Míg az utóbbiakra vonat-
2011. március 5. – 10. szám –
kozó elõírások minden megfelelnek a vonatkozó európai uniós normáknak, addig az elõbbiek mindössze néhány olyan kötelezettséggel rendelkeznek, amelyek szinte valamennyi európai ország jogrendjében megjelennek. Ki vitatkozhatna azzal, hogy az emberi méltóság, a magánszféra védelme, a gyûlöletbeszéd tilalma, vagy éppen a gyermekvédelem fontos közérdekû szempontok, amelyek alapján bizonyos mértékben a sajtó is korlátozható? Ezek, az utóbbi húsz év magyarországi jogalkalmazásában kiforrott, pontos tartalmat nyert jogi kategóriák, amelyek nem alakíthatók valamelyik politikai rezsim kénye-kedve szerint. Az emberi méltóság kategóriájának értelmezését például a magyar alkotmányos rendszer jórészt a német szövetségi alkotmánybíróság gyakorlatából vette át! Nincsen szó politikai vélemények ellenõrzésérõl, valamiféle, kormány szája íze szerint értelmezett egyensúlyi elõírásáról sem! Kizárólag az elektronikus média kiegyensúlyozottságát elõíró – és a magyar jogrendben 15 éve létezõ – szabályzás! (Jóval megengedõbb például a brit ‘impartiality’ szabályánál!) A sajtó – beleértve az internetes sajtót is – hatósági szabályozása nem ismeretlen Európában. Ami a magyar megoldásban újdonság, hogy a médiát a hírközléssel együtt egységes hatóság felügyeli… A médiahatóság független, sem a kormány, sem a parlament nem utasíthatja! A magyar kormány bízik abban, hogy a hatóság jövõbeni jogalkalmazása során mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a testület tiszteletben tartja a sajtó és a nyilvános vita szabadságát” – nyilatkozta a fõkonzul úr! Tudom, a fenti tények semmit nem számítanak a hazai és külföldi magyar és idegen baloldali, „szoclib” firkászoknak. Õk tovább folytatják rágalmaikat, hazánk lejáratását… És folytatják baloldali világnézetüket féltõ nyüszítésüket, amit egyáltalán nem bánok, mert a káröröm bizonyos esetekben nagyon kellemes érzés!
Ferge Zsuzsa akadémikusnak adományozta oda az UNICEF Magyar Bizottsága a Nagyrabecsülés csokrát. Ezt az elismerést azok kapják, akik különö-
Ferge Zsuzsa
sen sokat tesznek a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlõdéséért, illetve jogaik érvényesüléséért. Azért Ferge Zsuzsára a választás, mert több évtizednyi munkásságával hozzájárult, hogy a gyermekszegénység kérdései bekerüljenek a közbeszédbe, és megkerülhetetlenek legyenek a politika számára. Emellett kutatásaival rendszeresen feltérképezte a társadalmi egyenlõtlenségeket, a magyarországi szegénységet, és központi szerepet játszott a Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program kidolgozásában.
Elismerések a kincses városban Elsõként Gedeon Zoltán kolozsvári mûvészetpedagógus vehette át képzõmûvészeti és pedagógiai munkásságának elismeréseként a Székely Bertalandíjat Kolozsvárott. A helyi születésû festõmûvészrõl, Székely Bertalanról elnevezett, mûvészeti oktatómunkáért járó elismerést az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesülete és az Apáczai Galéria alapította.
Gedeon Zoltán mellett posztumusz Székely Bertalan-díjjal tüntették ki a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum egykori igazgatóját, Wolf Rudolfot is, az iskolában folytatott mûvészeti oktatásért. Szintén posztumusz tüntették ki Szabó Vilmos tanár-festõmûvészt, valamint Gergely István tanár-szobrászmûvészt.
– 7. oldal
A madzag Kiss Zoltán írása A napokban egy darab madzag akadt a kezembe, miközben pillantásom az asztalon álló földgömbre esett, egyenesen az USAra. Pillanatok alatt megszámoltam, hány államból áll, s meglepõdtem, mert csak 49-et találtam, holott – tudomásom szerint – 50 van belõlük. Aztán eszembe jutott, hogy az ötvenedik nem az Egyesült Államok területén leledzik, hanem a Csendes-óceánban, az 50. ugyanis a Hawaii-szigetek. Nosza kaptam a madzagot, és megmértem a távolságot Washington és Honolulu, majd Washington és a mi fõvárosunk között is. Meglepõ eredményre jutottam: Honolulu távolabb esik az USA fõvárosától, mint a mi Budapestünk. Hogy aztán mindennek mi köze van hazánk súlyos gazdasági helyzetéhez? A válasz roppant egyszerû. Ha ugyanis a több ezer kilométer távolságra esõ Hawaii-szigetcsoport 1958-tól az USA 50. tagállamává avanzsálhatott, miért ne csatlakozhatna Magyarország is az Amerikai Egyesült Államokhoz – ötvenegyediknek? A távolság, mint ellenvetés, eleve kizárt, erre a kezemben lévõ madzag a bizonyíték. Földrajzi ismereteim a csendes-óceáni szigetvilágról meglehetõsen hézagosak. Régmúlt diákkoromban a Sandwich Islandsrõl egy rég pesti sláger volt divatban: Hawaii lány az elsõ nagy szerelmem, Övé a szívem-lelkem örökre tán. Hawaii egén nincs nála fénylõbb csillag, Hajából rózsaillat árad felém... stb. Ezen kívül még csupán annyit tudtam, hogy egy bizonyos James Cook nevezetû világcsavargó fedezte fel, arról azonban fogalmam sincs, milyen jogi alapon csatolta az angol birodalomhoz, ahogy azt sem értem, mily meggondolásból annektálta az USA a szigeteket 1898ban. A nyolc nagyobb méretû szigeten ma is mûködõ vulkánok pöfögnek, viszont a klíma kellemes, „léhûtésre” meg különösen alkalmas, élnek is vele rendesen. A 800 ezernyi lelket számláló szigetcsoporton cca. 300 ezer fehér ember él, az õslakosság barátságos, megnyerõ arcú, enyhén barna bõrû. Csábos mosolyú lányai világszerte híresek szépségükrõl, ahogy ezt a fenti
sláger szövegének írója megénekelte. A lányok hula-hula táncán elgyengülnek a férfituristák. Magánjellegû kutatásaim szerint James Cook és legényei vesztét – mint a férfiakét általában – a nõk okozták. A törzsfõnöknek ugyanis volt egy szemrevaló, sûrûvérû lánya, akit Lulunak hívtak, s ahogy ez lenni szokott, ticsi-tacsiba keveredett az egyik jó kiállású matrózzal, pontosabban a kormányossal. Rövidesen el is tûntek a csalitban, hogy nem keresztrejtvényt fejtettek, az nagyon valószínû. Két nap multával a fõnök-papa türelmét vesztve megkérdezte James kapitányt: – Hun a Lulu? Innen ered a fõváros neve: Honolulu. A derék hajós maga sem tudta, hol hancúrozik Lulu meg a kormányos, és az ebbõl eredõ vita hevében úgy csapták meg az angol hajóst, mint péceli ángyikám a kotlósát, amelyik verte a csibéket, melyek kendermagosak voltak. Ki is nyiffant abban a minutában, a kotlós is meg a kapitány is. A lényegre visszakunkorodva, a Hawaii-szigeteknek Amerikával való frigye mindkét félnek elõnyére vált. Ami hazánkat illeti, ezeréves történelmünk ismeretében az ideodatartozásban igen nagy rutinunk van. Nyögtünk mi már 150 esztendeig a törökök alatt, nyúztak bennünket az osztrák sógorok, a III. Birodalom sem kímélte jobb sorsra érdemes hazánkat, míg végül a szovjet gyarmatosította ezt a szerencsétlen kis országot. Ezek után felvetõdik a kérdés: miért ne próbálkoznánk meg végre egy olyan hatalomhoz dörgölõdni, mely eleddig minden háborúból gyõztesen (kivéve a vietnamit) került ki? Miért kell nekünk mindig a vesztes oldalon küzdenünk? Mennyivel érünk mi kevesebbet, mint a hawaii õslakók? A mi lányaink legalább olyan ügyesen rúgják a recepicét, mint a szigetbeli rafiaszoknyás lyányok az õ hula-hulájukat. A magyar tudósok, mûvészek Amerikát gazdagították tudásukkal, s ma sincs kevesebb értékes ember hazánkban, mint a Sandwich-szigeteken. Vulkánkitöréstõl meg végképp nem kell tartaniuk nálunk a jenkiknek. Ha gazdaságilag kissé a hónunk alá nyúlnak, tíz éven belül legalább olyan virágzó tagállamává lehetünk
az USA-nak, mint bármelyik az ötven közül. A mi kis országunk éghajlata mezõgazdasági szempontból ideális. A magyar paraszt semmivel sem lustább, mint az idahói farmer. A hortobágyi csikósok legalább olyan jól megülik a lovaikat, mint a texasi cowboyok – ha nem jobban. Szép, szürke rideg marháink szívósabbak, erõsebbek az arizonai girhes teheneknél. Jómagam ugyan még nem jártam a Hawaii-szigeteken, de az az érzésem, hogy a Citadelláról vagy a Halászbástyáról nyíló panoráma van olyan szemet gyönyörködtetõ, mint a mérges gázokat böfögõ vulkánok bármelyike. Magyarország egyúttal az USA elõretolt bástyája lehetne a Balkánnal szemben, hacsak az egyesülésig el nem balkánosodik, mert a jelek ez idõ szerint erre mutatnak. A pesti utcákon már egyébként is alig-alig látni magyar feliratokat, szinte mindent angolul kínálnak, kezdve a McDonald's fasírttól a Rákóczi téri lányokig. Ha errõl a csatlakozási szándékunkról népszavazást tartanának, az eredmény egyértelmû lenne, még a dunaföldvári vályogvetõ cigányok is igennel voksolnának. Nem is hangzana rosszul például Kolompár Zsiga helyett a Jimmy Kolompar. Hihetetlen perspektívák nyílnának meg fiataljaink elõtt is, akik eddig Amerikát tartották eszményképüknek, most valóságos állampolgárai lehetnének ennek a hatalmas országnak. Ugyanakkor az amerikaiak is megismerhetnek a szittya mentalitást. A feketék is át-átrándulhatnának – mondjuk Kiskunmajsára –, s ha tetszik nekik a magyar rónaság, akár el is szegõdhetnének Tarnócára bojtárnak, ahol a nóta szerint jó legelõje van a birkának. A Kiskunságban Kentucky-csirkefarmot nyithatnának, a turisták gémeskútnál olthatnak szomjukat, megtanulhatnak, hogyan kell karikás ostorral nevelni az asszonyaikat... Nem is értem, hogy ez eddig még sohasem jutott eszébe senkinek. Ami a nyelvi problémát illeti, csupán idõ kérdése, hogy a jenkik is megtanuljanak magyarul.
Rendezze jövõjét az USA-ban • Ingyenes kórházi kezelések elintézése New York államban • Speciális házasság közvetítés • Egyéni Adószám – Individual Taxpayer Identification Number (ITIN) • Cégalapítás • Vízum Szponzor (P-1, P-3 Vízumok: szórakoztató, mûvész) • Model, Mannequin munkalehetõségek Networking professional ügyvédi irodákkal és adószakértõkkel.
BALOGH&EVA BALOGH&EVA B&E ENTERPRISES 434 East 89th Street New York, NY 10028 Regisztrációs szám: 6025332
Telefon: 347-500-9943, 201-210-9654 Email:
[email protected]
CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT 250 West 57 th Street Suite 732. New York, New York 10107-0732 TEL.: (212) 541-6148; FAX: (212) 245-5122 E-mail:
[email protected]
X
8. oldal –
– 10. szám – 2011. március 5.
K U LT Ú R A
–
KÖZÉLET
–
HIRDETÉS
Tarr Béla filmje az Ezüst Medve mellett megkapta a kritikusok fõdíját
A torinói ló sikere Berlinben
A határon túli magyarok nem csak olvasottabbak, de jó részük optimistább is a magyarság jövõjével kapcsolatosan. A határon túli és a magyarországi magyarok körében készített felmérések eredményei tanulságosak – hívta fel a figyelmet Gereben Ferenc szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. A kutató néhány éve végzett kollégáival felmérést öt országban (Magyarország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ukrajna) az ott élõ magyarok identitásának feltérképezésére. Ebben benne foglaltatott a nemzeti, a kulturális és a vallási identitás kérdése. Az elvégzett kutatások egyik legfõbb mondanivalója szerint a Kárpát-medencei
Tarr Béla Berlinben
ként – a sikert némiképp beárnyékolva – egy német újságcikk miatt kisebbfajta botrány tört ki a díjátadást követõen. Az 55 éves rendezõ a berlini Der Tagesspiegelnek adott interjújában, éles hangnemben bírálta a magyar kormányt. „Magyar vagyok. Ez a kormány éppen most változtatja meg az alkotmányt, és húszévnyi hivatali idõre rendezkedik be. De mennie kell – nem pedig nekem” – nyilatkozta a mûvész. A botrány kitörése után
Tarr Béla elhatárolódott az interjútól. „A berlini Tagesspiegel online kiadásában 2011. február 20-án megjelent interjútól kénytelen vagyok elhatárolódni” – nyilatkozta a filmrendezõ. „Az írás stílusa nem az én stílusom. Sem harcolni, sem vitatkozni, sem érvelni nem szoktam ilyen módon. Nagyon megalázónak tartom, hogy mindez bekoszolja filmünk sikerét és fogadtatását, s napi politikai szintre süllyeszti le” – mondta Tarr Béla, aki a Der Tagesspiegel szerint kifejtette: magát szabad embernek tekinti, aki azonban „olyan országban él, amely már nem szabad”. Az írás arra is kitért, hogy a rendezõ szerint Magyarországon ma olyasmi történik, amit Németországban kulturális harcnak neveznek. „A kormány gyûlöli az értelmiséget, mert az liberális és ellenzéki, hazaárulóként szidalmazza annak tagjait”.
A határon túliak optimistábbak és olvasottabbak is
Őrzik a magyar identitást magyarság identitástudata kulturális jellegû: tehát a magyarok többsége nem az államhoz tartozással vagy a leszármazással indokolja magyarságát, hanem a magyar kultúrához tartozással, a magyar nyelv ismeretével. Ezen belül is érdemes kiemelni Kárpátalját és Erdélyt: az itt élõ magyarok számára ugyanis a magyarság tudatosan vállalt identitás, ami valamivel szemben önmeghatározási alapot ad az embereknek. A kulturális nemzetfelfogás tényét erõsíti, hogy – elsõsorban a határon túliak –nem tudnak egy jól körülírható hazát megjelölni. Ma-
gyarország nem haza számukra, úgy, ahogyan Románia, Ukrajna vagy éppen Szlovákia sem az. Ennek eredményeképpen a szûkebb szülõföld tudata válik fontossá, tehát Erdély, Kárpátalja, vagy a Felvidék. Az sem véletlen, hogy a 2004-es népszavazás után a határon túliak számára Magyarország, mint anyaország tudata gyengült. Az utóbbi egy év nemzetpolitikai fordulata változtat ezen, de ezt még nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal. A határon túliak több mint fele végezte iskoláit magyar nyelven, igaz, nagy részük nem vett részt a felsõ-
A német lap szerint azonban hûen adták vissza a rendezõ szavait. Tarr Béla nyilatkozatát megelõzte Szõcs Géza kulturális államtitkár interjúja a Hír TV mûsorában. „Nagyon örültem Tarr Béla díjának, telefonon gratuláltam neki. Azt tudtam meg, hogy nem szó szerint azokat mondta, amiket a Tagesspiegel a szájába adott. Tarr szerint a megjelentek szöges ellentétben állnak mindazzal, amit nyilatkozott” – fogalmazott Szõcs Géza. Az államtitkár úgy vélte, hogy Tarr Bélát megrázta az eset. Szõcs szerint Berlinben most ilyen hisztérikus a hangulat. „A magyar liberális értelmiség úgy érzi, hogy veszélybe került az egzisztenciája. Ez nem igaz” – mondta az államtitkár. A torinói ló címû filmet már 23 ország forgalmazója megvásárolta a fesztivál keretében tartott vásáron.
oktatásban, illetve szakképzésben. Amennyiben ehhez a másik oldalról közelítünk, arra a megállapításra jutunk, hogy a határon túli magyar értelmiség egyharmada, egyötöde folytatta tanulmányait kizárólag magyarul. Már az internet korát megelõzõen is jellemzõ volt, hogy a határon túliak nagyobb arányban olvasták a különbözõ sajtótermékeket, mint az anyaországiak. A felvidékieket leszámítva ezek döntõ részét magyarul olvasták - mindez nehézség ellenére. A könyvek esetében ugyanez a helyzet. A legtöbb könyvet, elsõsorban magyarul, Erdélyben és Kárpátalján olvasták. Itt kiemelkedõ a klasszikus magyar irodalom olvasottságának nagy aránya.
(8-11)
Tarr Béla legújabb filmje, A torinói ló nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége fõdíját a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A Friedrich Nietzsche német filozófus és egy ló találkozását tovább szövõ filmet Ezüst Medve-díjjal is kitüntették. Tarr Béla alkotása a Berlinale versenyprogramjában, a nagyjátékfilmek mezõnyében szerepelt. A filmben Derzsi János és Bók Erika alakítja a fõszerepeket. Tarr Béla ezúttal is Kraszna-horkai Lászlóval dolgozott együtt az alkotáson. A rendezõ a berlini gálán az Isabella Rossellini vezette zsûri kanadai tagjától, Guy Madden producertõl vehette át a zsûri nagydíját. A mûvész elmondta: „az elismerés jólesõ érzés, mert arról szól, hogy az ember a szakmáját jól végezte”. Tarr Béla körül egyéb-
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
K Ö Z É L E T
2011. március 5. – 10. szám –
– 9. oldal
CHICAGÓI KRÓNIKA Harmath István
Most a közönség énekelt Dolly Partonnak
Finálé a 9 to 5 musicalbõl. Balról: Dee Hoty – Diana DeGarmo – Mamie Parris
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
Hóviharokról és dermesztõ hideg idõjárásról híres Chicago városa, nehéz itt élni télen, fõképp január-februárban. Ilyenkor a normális emberek örülnek, ha a munkahelyükrõl hazaérnek, és jól fûtött lakásban töltik az est további részét. Szórakozásnak ott van a tévé, a komputer, a rádió, és sokan – bár egyre kevesebben – még könyveket is olvasunk. Ki az, aki ilyenkor színházba, sõt esetleg még operába menne? Hál' Isten, azért vagyunk néhányan, fiatalok és idõsebbek egyaránt, akik szembeszállunk a természet viharával, és színházba megyünk szórakozni minden idõben, hóban-fagyban, bármikor! Január 19-én betyár hideg volt a városban, a széllel egybevont hõmérséklet -20F (-30C) körül lehetett, és bizony alaposan cidriztünk kritikustársammal, míg a parkírozóból a színházba értünk. A Szeles városban a két utcasaroknyi gyaloglás is nehezen megy már ebben a korban, végül mégis célba értünk az egykori Schubert, most Bank of America Theatre néven ismert, belvárosi színházba. A darab, amelynek chicagói premierjére érkeztünk, a 9 to 5 címet viselte, ugyanazt, amit az 1980ban készült híres filmvígjáték. Ennek a filmnek a musicalváltozatát láttuk, amelynek zenéjét és dalszövegeit is a hírneves Dolly Parton írta. A kitûnõ countryénekesnõ és muzsikaszerzõ ezen az estén váratlanul megjelent az általa írt darab bemutatóján, és miután aznap ünnepelte a 65. születésnapját, még a Happy Birthday to You-t is énekelte neki a nagyérdemû közönség.
Az alkalmi, több mint 2000 személyes a capella kórushoz kissé vonakodva és meglepõdve csatlakoztunk mi is. A mûvésznõ bemutatását Illinois állam kormányzója, Pat Quinn végezte, aki valami értelmetlenül gyenge viccet akart elsütni, miután 2011. január 19-ét Dolly Parton napjának nyilvánította. Utána érkezett a mûvésznõ, elõbb a két hatalmas cici, s azt követõen a bûbájos, filigrán Dolly, kinek beléptét hatalmas ováció és a születésnapi dal éneklése követte. Fantasztikus kezdete egy kellemesnek ígérkezõ színházi estének. Bevezetésként elmondhatom, hogy a chicagói napilapok kritikusai elég gyenge osztályzatot adtak a darabnak, míg mi ketten, kritikustársammal nagyszerûen szórakoztunk az elõadáson. Ez is azt mutatja, hogy ne nagyon higgyen az ember annak, amit a napilapokban olvas. Igaz, a kritikák csak a premier utáni napon láttak napvilágot az újságokban, tehát mi nem olvashattuk, mielõtt a színházba mentünk. A darab története egy vállalat visszataszítóan erõszakos, durva és törtetõ vezetõjérõl szól, aki kihasználja, és semmibe sem veszi a nõi alkalmazottait, szekírozza és megsérti õket emberségükben, nõiességükben egyaránt. Egészen addig, míg
Diana DeGarmo Fotó: Joan Marcus
a három hõsnõ bosszút esküszik, és elrabolják, majd rabszolgaként fogva tartják a bunkó fõnököt. A három hölgy Violet Newstead – Dee Hoty – (akit a filmben Lily Tomlin alakított), a titkárnõ, akinek már régóta járna az elõléptetés, hiszen az iszákos és nõcsábász fõnök, Franklin Hart jr. -
Joseph Mahowald – (a filmben Dabney Coleman játszotta) helyett tulajdonképpen õ vezeti a vállalatot. Szüksége is van rá, hiszen elvált asszony, aki a tinédzser fiát tartja el és neveli munkájával. Kolléganõjét, Judy Bernlyt – Mamie Parris – (akit a filmben Jane Fonda játszott) épp most hagyta el a férje egy 20 éves körüli fiatal szépségért. A harmadik hölgy Doralee Rhodes – Diana DeGarmo – (a filmben Dolly Parton) férjezett és boldog, bár kicsit butácska asszony, akinek csodás alakja után, az utcán, még a lámpaoszlopok is megfordulnak. A túszként tartott szexist irodafõnök azután az idõs tulaj segítségével kiszabadul a rabságból, de nem ússza meg szárazon, mert végül Violet titkárjává degradálják. Miközben mindez lejátszódik, cca. 16 új Dolly Parton-számot hallhatunk, s bár a darab végére egy sem marad meg bennem, mindemellett jól szórakoztunk. Hazafelé a kocsiban nem dúdoltuk egyik dalt sem, az egyetlen, ami megmaradt, az újra ismételt Happy Birthday volt, amikor a darab végén egy hatalmas tortát hoztak a színpadra. Dolly Parton bûbájosan kedves volt, bár jelenléte nélkül a darab sokat veszít a varázsából. A Broadwayon játszott eredeti darabot 2009ben négy Tony Awardra terjesztették. Pont húsz éve annak, amikor 1990-ben a chicagói Lyric operában utoljára adták Giacomo Puccini Nyugat lánya – La Fanciulla del West – címû operáját. Húsz év hosszú idõ, az ember könnyen elfelejti, amit akkor látott, pedig a férfi fõszerepet Placido Domingo, míg a nõit Marilyn Zschau énekelték. Ezúttal Minnie szerepét az Illinois államban született amerikai díva, Deborah Voigt énekelte, míg a tenor Dick Johnson/Remerrez szerepet a szicíliai tenornak, Marcello Giordaninak kellett volna énekelnie kilenc alkalommal, azonban családi problémái miatt két elõadást lemondott a programból. Helyébe az amerikai Roy Cornelius Smith lépett színpadra épp akkor, amikor kritikustársammal mentünk az operába.
CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ Márc.13-án, vasárnap, de. 11-kor, Szentmise, utána Megemlékezés az 1848-as Szabadságharcról. Szent István Király templom. Márc. 27-én, vasárnap, este 7:15-kor, majd 29-én, kedden, este 8:00 órakor, Vespa magyar film. Gene Siskel filmcenter. Márc. 27-én, vasárnap, du. 2 órakor Inkubátor, magyar dokumentumfilm. Edison Park Lutheran Church.
Az ilyesfajta beugrás lehet éppen rettenetes, vagy pedig felemelõen katartikus élmény, itt ez este az utóbbi érvényesült. Elég sokszor fordult már elõ, hogy a beharangozott szupersztár helyett valaki mást kap az ember az elõadásra, az ilyesmi legtöbbször jóra fordul, és a fiatal énekes hatalmas ovációt kap az elõadás végén, ez történt ezúttal is, telt ház volt, és mindenki felállva tapsolta az amerikai tenort és az operát. Giacomo Puccini a XX. század egyik legnépszerûbb, legsikeresebb operaszerzõje volt, hõsnõi Mimi, Csocsoszán és Tosca rendre meghalnak a Bohémélet, a Pillangókisaszszony és a Tosca végére. A Nyugat lánya vadnyugati drámának indul, de végül happy enddel végzõdik, akárcsak a Turandot is.
ték. 1910-re a mû elkészült, és az õsbemutatót az év decemberében tartották a New York-i Metropolitanben. Arturo Toscanini vezényelt, a férfi fõszerepet Enrico Caruso, míg Minnie szerepét a cseh szoprán, Emmy Destinn énekelte. A siker minden képzeletet felülmúlt, utána több más amerikai város is mûsorra tûzte a vadnyugati operát. A kritikusok szerint ez volt Puccini legigényesebb operája, azonban a Nyugat lánya zenéje merõben különbözik a szerzõ korábbi mûveitõl. Hiányoztak a fülbemászó áriák, duettek, amelyek anynyira jellemzik a szerzõ
Puccini amerikai útja során ismerte meg David Belasco Nyugat lánya címû drámáját, amely anynyira megnyerte a tetszését, hogy elhatározta, megzenésíti a kaliforniai aranybányászok történetét. 1907-ben hozzákezdett az opera komponálásához, amelynek librettóját Guelfo Civinini és Carlo Zangarini jegyez-
Bohémélet, Pillangókisasszony, Turandot és a Tosca c. operáit. A chicagói elõadást egyetlen egyszer sem zavarta meg menet közbeni tapsorkán, ami annyira megszokott Puccini többi operáinál. A Nyugat lánya lélegzetállító díszletei sem tudják elfeledtetni a coltot rángató, de olaszul éneklõ darab abszurditását, de mindez
A Nyugat lányából: jelenet a Polkához címzett kocsmában
megszokható, elviselhetõ. A három fõszereplõ: a Polka Saloon tulajdonosa, Minnie – Deborah Voigt – a seriff, Jack Rance – Marco Vratogna – és a gentleman/rablóvezér, Dick Johnson/Ramerrez – Roy Cornelius Smith – kiválóan énekeltek és bravúrosan alakították a szerepeiket. A coverként beugró amerikai tenor Smith meghatottan köszönte meg a hatalmas, spontán ovációt az elõadás végén. Míg a karnagy Sir Andrew Davis, aki egyben a Lyric zeneigazgatói pozícióját is betölti, látható megelégedéssel fogadta a fiatal amerikai tenor sikerét.
A Nyugat lánya, finálé
A Nyugat lánya zenéjébõl a hírneves angol musicalszerzõ, Andrew Lloyd Weber „kölcsönzött” egy részletet az Operaház fantomja címû musicalhez, az inspirált plágium vádját azután bíróságon kívüli megegyezéssel korrigálták. No lám, még a legnagyobbak is lopkodnak, mit szóljanak az egyszerûbb emberek.
10. oldal –
SPORT – HIRDETÉSEK
– 10. szám – 2011. március 5.
Labdarúgó NB I. – Nem tudott nyerni a listavezetõ
Már második a Fradi! A télies idõjárást hozó tavaszi idénynyitón két mérkõzést is elhalasztottak: a heves havazás és a sarkvidéki hideg miatt sem Debrecenben, sem Szolnokon nem tudtak játszani. Az év futball-láztól mentes, gyér érdeklõdés mellett lejátszott elsõ bajnoki mérkõzése vendégsikert hozott: a Balaton partjáról a Rába-partiak vitték haza a három pontot, és így az újonc Siófok ismét kiesõhelyre süllyedt. A brit tulajdonos távozása miatt nehéz napokat átélõ Ferencváros vesztett állásból, a hajrában fordította maga javára a mérkõzés kimenetelét a lelkesen küzdõ kecskemétiek ellen.
A fiatal magyar tehetségeket felvonultató Újpest még a Fradinál is nagyobb huszárbravúrt mutatott be azzal, hogy kétgólos hátrányból, tíz emberrel gyõzte le a kaposváriakat, akik ezzel lecsúsztak a dobogóról. A lila-fehéreknél az élete elsõ NB I-es mérkõzését játszó Lázár Bence két góllal tette le a névjegyét. A két, szebb napokat látott fõvárosi együttes, az MTK és a Honvéd találkozóján is az a csapat gyõzött, amelyik elõször hátrányba került, ráadásul a kék-fehérek két cserejátékosának góljai döntöttek. Zalában annyiban alakult másként a helyzet, hogy ott a vezetést
szerzõ vasiak legalább az egyik pontot megmentették. A listavezetõ fehérváriak a tíz emberrel küzdõ Vasast sem bírták legyõzni. Eredmények: Siófok – Gyõr 0-1 (0-1). 1200 n. Gl.: Alekszidze (20.). Ferencváros – Kecskemét 2-1 (0-1). 5000 n. Gl.: Preklet (öngól, 50.), Rósa D. (86. - 11-esbõl), ill. Tököli (37.). MTK – Bp. Honvéd 3-1 (1-1). 500 n. Gl.: Sütõ (43.), Urbán (77.), Eppel (91.), ill. Lovric (25.). Zalaegerszeg – Szombathely 1-1 (1-1). 6000 n. Gl.: Balázs (40.), ill. Kenesei (3. - 11esbõl). Újpest – Kaposvár 3-2 (0-2). 2500 n. Gl.: Rubus (49.), Lázár (53.,
86.), ill. Perics (14.), Hegedûs (31.). Vasas – Videoton 0-0. 2500 n. A Debrecen – Paks és a Szolnok – Pápa mérkõzés a pálya használhatatlansága miatt elmaradt. A bajnokság állása 1. Videoton 17 11 4 2 33-16 37 2. Ferencváros 17 10 1 6 31-24 31 3. Zalaegerszeg 17 9 3 5 31-24 30 4. Kaposvár 17 9 2 6 28-23 29 5. Debrecen 16 8 4 4 30-22 28 6. Paks 16 8 4 4 28-22 28 7. Pápa 16 7 2 7 26-28 23 8. Gyõr 17 6 5 6 20-20 23 9. Újpest 17 6 4 7 29-24 22 10. Honvéd 17 6 4 7 20-21 22 11. MTK 17 6 4 7 22-26 22 10. Kecskemét 17 7 0 10 31-37 21 13. Vasas 17 5 3 9 23-32 18 14. Szombathely 17 4 5 8 23-25 17 15. Siófok 17 4 5 8 14-22 17 16. Szolnok 16 2 2 12 11-34 8
KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave E., Toronto, Ont M2N 3B7 Honlap: szenterzsebet.org – E-mail:
[email protected] Tel.: 416 225 3300x21 – Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Sajgó J. Szabolcs SJ Helyettes: Ft. Marosfalvy László SJ Nyugállományban: Ft. Jaschkó Balázs SJ Iroda: keddtõl szombatig 9-tõl 3-ig Szent misék hétköznap reggel: 7.30 (angol) Minden hónap elsõ péntekén este 7.00 -kor is
X
Nagy kérdés, ki fogja pénzelni a zöld-fehéreket
Bizonytalanság az Üllői úton Kevin McCabe, a Ferencváros Labdarúgó Zrt. távozó tulajdonosa mérleget vont a zöld-fehér futballcsapattal kapcsolatos pénzügyi mérlegérõl. A közlemény szerint a skót üzletembernek 9,2 milliárd forintra rúgtak a kiadásai, ellenben a bevételi oldalon csak 600 millió forintról tud beszámolni. Mint legutóbb beszámoltunk róla, a brit tulajdonos végelszámolást kezdeményezett a futballcsapatot mûködtetõ cégre, de
Ezüstérem Palm Springsben Marosi Ádám a rekordot felállító ukrán Pavlo Timoscsenko mögött végzett a második helyen. A magyar sportoló remekül szerepelt, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. Marosi a vívásban és az úszásban is az ötödik helyen zárt, amellyel összetettben az elsõ helyére állt. Lovaglásban két verõhibát vétett, s ezzel visszacsúszott a második helyre. A befejezõ számban, a lézeres lövésze-
ezt az 5 százalékos tulajdonrészt birtokló, de vétójoggal rendelkezõ Ferencvárosi Torna Club képviselõje, az azóta elnökké megválasztott Kubatov Gábor – országgyûlési képviselõ, a Fidesz pártigazgatója – megakadályozta. Kevin McCabe viszont közölte, hogy a továbbiakban nem kíván pénzt költeni a csapatra. A skót üz-
letember elmondta, hogy a cég korábbi vezérigazgatója, Berki Krisztián tulajdonosként tér vissza az FTC Zrt-hez, miután egy euró ellenében megszerzi az angol többségi tulajdonrészét. Az egyezség értelmében õ jár az FTC Zrt. tulajdonosaként, így a mûködési költségek biztosítása is az õ feladata lesz. Berki Krisztián el-
Szentmisék vasárnap: 9.00, 10.30 és 12.00 (kétnyelvû) Szentmisék hétköznap reggel: 7.30 (angol), 8.00 Szerdán és pénteken este 7.00-kor is Gyóntatás: misék elõtt és megegyezés szerint Elsőáldozásra elõkészítõ: szombatonként du. 1-tõl Bérmálásra elõkészítõ kéthetente hétfõ este Keresztelõre, esküvõre idõbeni jelentkezést kérünk Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk Hétfő esténként a St. Elizabeth Scola Cantorum próbái Keddenként 8-tól 1-ig a Nõszövetség munkacsoportja találkozik havonta második keddenként Cursillo-est negyedik keddenként a Katolikus Nõtársulat estje Szerda du. 1-tõl 4-ig nyugdíjasok találkozója esténként vacsora az Úrral, majd meditáció Csütörtök este az Ifjúsági Kórus próbái Péntek este 8.00-tól a Pax Romana csoport rendezvényei
elsõ péntekenként a Katolikus Férfitársulat találkozója Szombaton 9.15-tõl Magyar Iskola és Óvoda, du. 1-tõl Cserkészet Vasárnap a MAG tánccsoport találkozója du. 5-tõl
mondta, olyan – lehetõleg magyar – befektetõnek kívánja jelképes összegért továbbadni a részvényeket, aki hosszú távon képes finanszírozni a ferencvárosi labdarúgást. Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke közölte, hogy ajánlatot kér a tulajdonostól a labdarúgócsapat visszavásárlására.
X
X
X
X
Az „Elsõ Szeretet” Magyar Pünkösdi Gyülekezet Szeretettel hív és vár mindenkit összejöveteli alkalmaira. Istentisztelet: minden szombaton este 7,00 órakor Ima- és bibliaóra: minden kedden este 7,30-kor Összejövetelek helye: 606 Jane Street (Jane és Dundas), TORONTO, M6S 4A6 Lelkipásztor: Rev. NEMETI ZSOLT Telefon: 416-604-7881 Web oldal: www.firstlovechurch.ca E-mail:
[email protected]
Marosi Ádám
tekkel megszakított futásban óriási küzdelem folyt az elsõ helyért, s Marosi végül másodikként ért célba. „Élveztem a verseny minden egyes pillanatát, minden számban sikerült végrehajtanom azt, amit a verseny elõtt elképzeltem” – nyilatkozta a magyar versenyzõ.
Tel.: 416-743-6254 Fax: 416-743-2524 E-mail:
[email protected] vagy a Web oldalon SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN RÉGI-, ÉS MÉG NEM ISMERT TESTVÉRT, BARÁTOT!
X
X
KULTÚRA – HIRDETÉSEK BÉRMENTES KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT
APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: 4 sorig $8,- (29 betû 1 sor szóköz nélkül) és minden további sor $1,- plusz. Jeligés hirdetés dupla költséget jelent. A hirdetés ára elõre fizetendõ. A hirdetéseket hétfõn déli 12 óráig vesszük fel.
Kérjük kedves olvasóinkat, jelezzék hirdetõinknek, hogy hirdetésükrõl újságunkból értesültek.
Wanted: Kind, cheerful care giver for 94 year old lady – must be good cook and housekeeper. Private room and bath. Client speaks English, German and Hungarian. Location: Bonita Springs, Florida, USA Contact: 802 272-7773 or by email: Judith
[email protected]. (9-12) Magyar üzlet magyarul, románul és angolul beszélõ eladót keres. Tel.: 416-7330022 (47-v)
Munkát keres Kanadai és
Laser végleges szõrtelenítés fájdalom mentesen a legkedvezõbb áron, arc kezelés, szempilla, szemöldök festés, gyantázás, smink tetoválás, szemöldök és szemhéj kontúr, szájkontúr. Szükség esetén házhoz megyek.
Tel.: 347 424-3826.
jó kedélyû férfi vagyok. Keresem viszont férfi páromat egy komoly kapcsolatra, melyben szeret van és megértés. Tel.: 289-339-7849 (710)
Munkát kínál I need housekeeper two three days a week. Házvezetõnõt keresek heti 2-3 napra. Tel.: 905709-8824 (9-10)
Kozmetikus:
2011. február 26. – 9. szám –
magyar referenciával rendelkezõ szociális gondozó és ápoló 15 éves szakmai tapasztalattal vállal idõsek gondozását, takarítást, gyermekfelügyeletet és éjszakai ügyletet is. Tel.: 647-856-1808 (9-11) Megbízható kanadai állampolgárságú hölgy házve-
zetõi vagy takarítási munkát vállal. Tel.: 416-6060034 (8-10) Magyar származású, megbízható, leinformálható, középkorú, szilikátvegyész férfi vagyok. Munkát keresek: a szakmámon kívül szívesen vállalnék idõs, vagy mozgáskorlátozott férfi személy ápolását, gyermekek korrepetálását (matematika, fizika, kémia) házkörüli karbantartó munkákat ott lakással. Kapcsolat felvétel:
[email protected] Idõs ember gondozását vállalom bejárással Davisville Yonge kör-nyéke. Tel.: 647348-2975 Villanyszerelési munkát, mindenféle lakástípushoz, teljes körûen, nagy tapasztalattal rendelkezõ erdélyi származású szakember keres Magyarországról. Sándor László, email: udvarhely@ freemail. hu, telefon: 36 1 286 2215, 36 30 362 2805
Kiadó lakás, szoba Bútorozott bachler külön bejárattal családi házban nem dohányzó férfinek Kipling Subwayhoz közel kiadó $500.-/hó minden including. Tel: 416-239-0078 (6v) Budán 1.ker, 1.em(liftes) 2 szoba összkomfortos lakás kiadó. Belváros, Moszkva tér, Mátyás templom 10 percre. Ára US $45.-/nap. Email:
[email protected] Tel: 514-747-9420 (2-52)
Ingatlan, üzlet Balatontól 5 km-re 4 szobás, családi ház, parkosított kerttel eladó. Irányár: 8,5 millió Ft. Tel.: 514-504-
5905 vagy e-mail:
[email protected] (9-10) Tiszakécske-Kerekdomb nyaraló eladó. Teljesen felujitott, berendezett. 3 gyógythermal fürdõ 15 km-en belül. Érdeklõdés 440-2368706 vagy
[email protected] (8-11) Puerto Rico-i üdülõben tengerre nézõ kondominium garzonlakás bútorozva, 14ik emeleten (1455 Sf-kb. 60 m2) eladó. ESJ Towers in Carolina-Isla Verde. Repülõtértõl, és a fõvárostól (San Juan) taxival 22 perc. Teakonyhás, háló-nappaliétkezõ, nagy fürdõszoba, balkon. Az épülethez tartozik medence, konditerem, tengerparti sétány, mellette vendéglõk, üzletek. Irányár: 280,000 dollar, Magyarországon forintban is fizethetõ. Információ spanyolul, vagy angolul: Jose Luis Lazcano (
[email protected]) magyarul: László Berci (lberczi.mail@gmail. com), Tel.: 011-36-56-425592. (8-11) Haza szeretne települni? Mi segítünk telket találni és 90 nap alatt felépítjük rá az Önök által megálmodott házat, 3 év teljeskörû garanciával. Egy átlagos ház ára: 135 000-Ft+Áfa/nm + közmûvesített telek. A STEEL-HÁZ Kft 16 éves tapasztalattal és több, mint 400 referenciaházzal áll rendelkezésükre. Web: www. hardell.hu, www. steelhaz.hu Tel. /fax: 00 36 47 312 912 (6 óra idõeltolódás) Mobil: 00 36 30 955 11 69 (40-13)
Társkereső 28 éves megértõ, humoros,
Dél Kaliforniában élõ, kedves, vidám természetû, anyagilag független özvegyasszony keresi társát 65-70 év körüli, kultúrát, zenét, olvasást, természetet kedvelõ egészséges férfi személyében. Cím: PO Box 4663 Orange, CA 92863 USA
Szolgáltatás Magántanár angol tanítást vállal magyaroknak, rugalmas idõbeosztással. Hívja: Józsefet 416-5563203 (9-10) Magyarországon végzett pedikûrös, pedikûrözni házhoz megy. Tel.: 416606-0034 (8-10) Mindennemû hivatalos ûrlapok nyomtatványok szakszerû kitöltése (Emigráció - Welfare), tolmácsolás jutányos áron. Hívja Imrét 416-614-3137 (8-11) Tolmácsolást vállalok mindenféle ügyekben. Hívja Barbarát 647-829-4103 MAGYAR GYÓGYPEDIKÛRÖS – MANIKÛRÖS – MASSZÕR (TALPMASSZÁZS, SVÉD FRISSÍTÕ TESTMASSZÁZS), TÖBB ÉVES TAPASZTALATTAL, HÁZHOZ MEGY. REFERENCIÁKKAL RENDELKEZEM. HÍVJON BIZALOMMAL: 647-3450591, 416-710-8285.
– 11. oldal
12. oldal –
– 10. szám – 2011. március 5.
K A L E I D O S Z K Ó P
Sztankovits Jánosnak szavaztak bizalmat a New Brunswick-i magyarok
Új elnök az „atlétáknál” A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub (HAAC) a napokban farsangi bállal egybekötött, az új elnök és az új tisztikar bemutatását magában foglaló beiktató vacsorát rendezett. Sztankovits János személyében új elnök került a klub élére, aki jól ismert a magyarok körében, hiszen ezt megelõzõen tíz éven keresztül, mint alelnök segítette a volt elnököket, s a háttérben mindig óriási mozgatóerõnek számított. Ez idõszak alatt Sztankovits János népszerûsége növekedett, feladatát önzetlenül, lelkiismere-
kenykedik, saját vállalatait vezeti, amelyek közül az egyik Magyarországon, a másik pedig a közeli Somersetben mûködik. Felesége, Edit szintén a klub aktív tagja, három gyermekük van: Olívia, Viktória és Péter. Az élet megismétli önmagát, két lányunokája, Lola és Mila után Olívia most várja harmadik gyermekét, aki kisfiú lesz. Az új elnököt, valamint a frissen megválasztott tisztikart Stumpf Mária
Sztankovits János és Edit
tesen végezte, a klubtagokkal szemben pártatlan volt. Segítségével a klub gazdasági helyzete folyamatosan javult. Ennek köszönhetõ, hogy a választások alkalmával sok támogatóra talált.. Kötelességének érzi, hogy feladatát a legjobb tudása szerint lássa el, és újítások bevezetését is tervezi. Sztankovits János régóta üzletemberként tevé-
Ülnek: Pulai Zsolt és felesége, Jan, mögöttük Nagy Attila és felesége, Éva
sége, Júlia fáradságos, éveken át folytatott munkáját. Sok sikert kívánva minden jelenlévõnek, „Jó egészséget és kitartást kívánok az Elöl, balról Turuczkai James és felesége, Éva, elkövetkezen- Horváth Zsóka és Horváth József, mögöttük dõ évekhez, jó balról Kiss István, Simon Anni, Wolff Eric és szórakozást a felesége, Ildikó, Helena Black mai estéhez” – fejezte be szavait magolt nyereménytárgyakat és a fõdíjat, az az új elnök. Az est sikeré- ajándékkosarat, sokan hez elmaradha- többkarnyit is vásároltak. tatlanul hozzá- Maga a sorsolás és az aztartozott a kitû- zal járó izgalom, „ki lesz nõ magyaros va- a nyertes”, újabb szóracsora, melyet koztatást nyújtott. A hangulatosan feldíPapp Zoltán fõszakács és fele- szített bálterem igazi farA képen elöl, balról Pokorny László és felesége, Nelly, Finberg Holly, mögöttük sége, Emese irá- sangi hangulatot áraszbalról Komlósi Béla, ifj. Pokorny László és nyításával, a ke- ott, számos vendég jelzük alá dolgozó mezben jelent meg. Hajfelesége, Chen csapat össz- nali egy óráig mindenki, én” – mondta, s megkö- munkájának tudhattunk akinek kedve volt, annyit szönte mindazon klubtag- be. Egy karhossznyi sors- táncolhatott, amennyit ok áldozatos munkáját, jegy ára öt dollár volt, lát- csak energiája engedett, akik hozzájárultak az est va a gyönyörûen becso- hiszen Papp Tivadar és együttese szinte megállás sikeréhez, és nélkül szórakoztatta a minden más al„Nem akarunk még hazakalommal is kimenni!” vidám társasáveszik részüket a got. munkából, amelySzatmári Friderika lyel hozzájárul(New Brunswick, nak a klub fennNew Jersey) m a r a dá s á h o z . M e g k ö s z ö n te Strasz László elõ- Schmid Károly és felesége, Ilona, Szedõ zõ elnök és feleIbi és férje, Szedõ László volt elnöknõ mutatta be. Megemlékezett azokról a jelen nem lévõ elnökökrõl és tagokról is, akik sajnálatos körülmények miatt, vagy a környékrõl elköltözvén nem ünnepelhettek a többiekkel, majd átadta a szót az új elnöknek. Sztankovits János rövid beszédében meghatottan köszönte meg felesége segítségét, „Õ sokkal többet dolgozik a klubért, mint
Cserkészvezetõi hétvége Ohio és Michigan határán
Izgalmas versenyek a táborban Az Ohio és Michigan államok határán fekvõ 4-H táborhelynél rendezték meg nemrégiben Cleveland körzet vezetõi hétvégéjét, ahová a résztvevõk Chicágóból, Buffalóból és Clevelandból érkeztek. A cserkészvezetõket õrsökbe osztották, és rögtön nekiláttak egy szórejtvény-versenynek, amelynek témái – az idei akadályversenyhez hasonlóan – a magyar feltalálók voltak. Ez a verseny döntötte el, hogy melyik õrs lesz a hétvége folyamán a szolgálatos, a napos, és ki fohászkodik a zászló le- és felvonásánál. Ezzel a ver-
ha olyasmit vettek a listájukra, ami más õrsökén nem szerepelt. Félórás népdaltanulás után a „csodadoboz” program következett, amit mindenki roppantul élvezett, majd a táborhelyi gondnok, Chuck készített együttmûködési feladatokat. Az egyik az volt, hogy egy hosszú kötéllel egyszerû kettõst kellett kötni
Csoportépítõ játék
sennyel megkezdõdött a nagy küzdelem, amely az egész hétvégi programokon átszövõdött. A követezõ nap szókincsfejlesztéssel indult: az õrsöknek A-tól Zs-ig fel
egy szék köré, de úgy, hogy a kötél két végén 1010 ember állt. A kötözés közben nem volt szabad senkinek sem elengednie a kötelet. Majd félóráig bujkáltak a résztvevõk a
A találkozó résztvevõi
kellet sorolnia mindent, ami rajtuk vagy bennük található, úgy, hogy minden betû mellé írni kellett valamit, és pontot kaptak,
kötél alatt és fölött, amíg sikerült a mûvelet. A cserkészek négy feladatot is kaptak annak érdekében, hogy még ügye-
sebben együttmûködõ társassággá váljanak, majd pedig tovább fejlesztették a szókincsüket. Tanultak egy kis anatómiát: a külsõ és belsõ szervek, csontok és egyéb testrészek magyar elnevezését ismerték meg. Volt még ezen kívül túlélési játék, térképkészítés a parkról és szánkózás. A tábortûzi téma a magyar találmányokról szólt. Az õrsök magyar felfedezõket és találmányukat mutatták be játékos formában. A tábortûz után még nem ért véget a program. A résztvevõk párosával indultak egy esti iránytûpályára, eközben szalagokat
kellett gyûjteni, amelybõl megfejthették a végsõ rejtvényt. Ezután, az utolsó vetélkedõn elméleti és gyakorlati próbákat adtak fel az õrsöknek. Másnap reggel derült ki a verseny végeredménye. Tapsviharral gratuláltak az elsõ helyezett Ifj. Rubik Ernõ Õrsnek. Díjként kaptak mindenféle csoda cserkészfelszerelést, pl. zseblámpát, amely sohasem merül le, mert örökké fel lehet tölteni, be lehet dugni a számítógépbe. Igen jó volt a hétvégén a hangulat, az összmunka, és mindenki élvezte! A résztvevõk remélik, hogy ez jövõre is így lesz.
