Kereskedelmi számítások és árúismeret, minőségbiztosítás
oktatási segédanyag
Szerkesztette az Atalanta oktatói munkaközösség 2007.
Atalanta Távoktatási Központ
TARTALOMJEGYZÉK 1. Tanulási egység :..................................................................................................................... 7 1. A kereskedelem ....................................................................................................................... 7 1.1. A kereskedelem fogalma, feladatai, működési területe, tagozódása ..................................... 7 1.2. A kereskedelem szervezete ................................................................................................. 10 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................... 12 2. Az értékesítési csatorna szereplői .......................................................................................... 13 2.1 A belkereskedelem ............................................................................................................... 13 2.2. A nagykereskedelem ........................................................................................................... 14 2.3. Kiskereskedelem ................................................................................................................. 17 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................... 26 2.4. Áruforgalmi tevékenység a kereskedelemben..................................................................... 27 2.5. Beszerzés ............................................................................................................................. 29 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................... 42 2.6. Készletezés .......................................................................................................................... 44 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................... 51 2.7. Értékesítés ........................................................................................................................... 52 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................... 54 3. Az értékesítési munkák, a vásárláshoz kapcsolódó ismeretek ............................................... 55 3.1.Jogi háttér ............................................................................................................................. 55 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................... 70 2. Tanulási egység:.................................................................................................................... 71 1. Ár - árbevétel - ráfordítások – eredmény........................................................................... 71 1. A beszerzési ár (bekerülési ár) ............................................................................................... 71 2. Az eladási ár ........................................................................................................................... 72 2. 1. A nettó eladási ár ................................................................................................................ 72 2. 2. A bruttó eladási ár .............................................................................................................. 72 3. Az árrés: ................................................................................................................................. 72 4. A fogyasztói ár felépítése: ...................................................................................................... 73 5. Általános forgalmi adó (ÁFA): .............................................................................................. 73 6. Az árbevétel............................................................................................................................ 74 6. 1. Nettó árbevétel ................................................................................................................... 74 6. 2. Bruttó árbevétel .................................................................................................................. 74 7. Árrés tömeg ............................................................................................................................ 75 8. ÁFA-elszámolás: .................................................................................................................... 75 8.1. A beszerzéseket terhelő ÁFA .............................................................................................. 75 8. 2. Értékesítéskor felszámított ÁFA ........................................................................................ 75 8. 3. Az ÁFA pénzügyi rendezése .............................................................................................. 75 9. A vállalkozás eredménye: ...................................................................................................... 76 9.1. Az eredmény ....................................................................................................................... 76 9. 2. Az eredmény-kimutatás...................................................................................................... 76 9. 3. Az eredmény adózása ......................................................................................................... 76 10. A gazdálkodás elemzése mutatószámokkal ......................................................................... 77 10. 1. Haszonkulcs (Hk) ............................................................................................................. 77 10. 2. Árrés-színvonal (Ász) ...................................................................................................... 77 10. 3. ELÁBÉ színvonal ............................................................................................................. 78 10. 4. Költségszínvonal .............................................................................................................. 78 2
Atalanta Távoktatási Központ 10. 6. Összefüggések .................................................................................................................. 79 10. 7. Árrés hatékonyság ............................................................................................................ 79 10. 8. Költséghatékonyság ......................................................................................................... 79 10. 9. Árrés igényesség .............................................................................................................. 80 10. 11. Árrugalmassági együttható ............................................................................................ 80 10. 12. Eredményrugalmasság ................................................................................................... 80 10. 13. Arány-eltolódási index ................................................................................................... 80 10. 14. Az árrés tömeg változására ható tényezők elemzése, számszerűsítése .......................... 81 10. 15. A gazdálkodás abszolút mutatói .................................................................................... 81 Feladatok: ................................................................................................................................... 82 Megoldások: ............................................................................................................................... 91 2. Az áruforgalmi tevékenység elemzése .............................................................................. 102 2.1. Az értékesítés elemzése .................................................................................................... 102 2.2. Készletezés, készletgazdálkodás ....................................................................................... 105 3. Készletgazdálkodás - az üzlet elszámoltatása ............................................................... 113 1. Kész1etnyi1vántartás ........................................................................................................... 113 1.1. Eladási áras nyilvántartás .................................................................................................. 113 1. 2. Beszerzési áras nyilvántartás ........................................................................................... 113 2.A készletcsökkenés számítási módszerei .............................................................................. 113 3. Átlagkészlet .......................................................................................................................... 114 3. 1. Egyszerű számtani átlagszámítással................................................................................. 114 3.2. Kronologikus átlagszámítással .......................................................................................... 114 4. A készletgazdálkodás elemzése ........................................................................................... 114 4. 1. Az árbevétel készletigénye............................................................................................... 114 4. 2. Átlagkészlet árbevétel igénye .......................................................................................... 114 4. 3.Készlethatékonyság........................................................................................................... 114 4. 4. Készletigényesség ............................................................................................................ 115 4. 5. Készletvonzat ................................................................................................................... 115 4. 6. Készletváltozás hatékonysága .......................................................................................... 115 5. Forgási sebesség, forgási idő ............................................................................................... 115 5. 1. Fordulatokban .................................................................................................................. 115 5. 2. Napokban ......................................................................................................................... 115 5. 3. Összefüggés ..................................................................................................................... 116 5. 4. A forgási sebesség időbeli változása................................................................................ 116 6. A készletállomány számbavétele, elszámolása .................................................................... 116 6. 1. Leltározás ......................................................................................................................... 116 6. 2. Leltár ................................................................................................................................ 116 6. 3. Leltárérték ........................................................................................................................ 116 6. 4. Normalizált hiány (forgalmazási veszteség) .................................................................... 116 6. 5. Tényleges készlet ............................................................................................................. 117 6. 6. Leltáreredmény ................................................................................................................ 117 6. 7. Leltáreltérés ...................................................................................................................... 117 7. Áruforgalmi mérlegsor ......................................................................................................... 117 8. Pénztárelszámolás, pénztárzárás .......................................................................................... 117 Feladatok: ................................................................................................................................. 118 Megoldások: ............................................................................................................................. 123
3
Atalanta Távoktatási Központ 3. Tanulási egység :................................................................................................................. 128 Munkaerő-gazdálkodás ......................................................................................................... 128 1. Létszámgazdálkodás............................................................................................................. 128 1. 1. Állományi létszám: Főállású dolgozók száma (fő) .......................................................... 128 1. 2. Állományon kívüli létszám: Nem főállású dolgozók száma (fő) ..................................... 128 2. A létszámgazdálkodás elemzése .......................................................................................... 128 2. 1. Termelékenység (T) ......................................................................................................... 128 2. 2. Leterheltségi mutató (L) ................................................................................................... 129 2. 3. Minőségi mutató (M) ....................................................................................................... 129 2. 4. Összefüggések .................................................................................................................. 129 2. 5. A létszámgazdálkodás abszolút mutatói .......................................................................... 129 2. 6. Munkaerőmozgás ............................................................................................................. 130 3. A bérgazdálkodás ................................................................................................................. 131 3. 1. Személyi jellegű ráfordítások ........................................................................................... 131 3. 2. A bérköltség összetevői .................................................................................................... 131 3. 3. Bérezési formák................................................................................................................ 131 4. A bérgazdálkodás elemzése ................................................................................................. 132 4. 1. Átlagbér ............................................................................................................................ 132 4. 2. Bérhányad v. bérszínvonal ............................................................................................... 132 4. 3. A bérköltség ár bevételigénye .......................................................................................... 132 4. 4. Bérhatékonyság ................................................................................................................ 132 4. 5. Bérigényesség................................................................................................................... 133 4. 6. Bérköltség-változás hatékonysága ................................................................................... 133 4. 7. Bérköltség-vonzat............................................................................................................. 133 4. 8. A bérgazdálkodás abszolút mutatói.................................................................................. 133 5. Munkáltatót terhelő bérjellegű költségek (közterhek) ......................................................... 134 6. Munkavállalót terhelő levonások, nettó munkabér .............................................................. 134 Feladatok: ................................................................................................................................. 135 Megoldások: ............................................................................................................................. 141 4. Tanulási egység :................................................................................................................. 146 A költséggazdálkodás ............................................................................................................. 146 1. A költségek csoportosítása ................................................................................................... 146 1. 1. Költségnem....................................................................................................................... 146 1. 2. Költségcsoportosítás az áruforgalmi folyamatokhoz való kapcsolódás szerint: .............. 146 1. 3. Költségcsoportosítás a forgalom változásához való viszonyuk szerint: .......................... 146 1. 4. A költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 147 1. 5. A költségek alakulására ható tényezők ............................................................................ 147 2. A költséggazdálkodás elemzése ........................................................................................... 147 2. 1. Költségszínvonal .............................................................................................................. 147 2. 2. Egységnyi költségre jutó árbevétel .................................................................................. 147 2. 3. Egységnyi árrés tömegre jutó költség .............................................................................. 147 2. 4. Kö1tségigényesség ........................................................................................................... 148 2. 5. Költséghatékonyság ......................................................................................................... 148 2. 6. Költségreagálási mutató ................................................................................................... 148 2. 7. Költségváltozás hatékonysága.......................................................................................... 148 2. 8. Fedezeti összeg ................................................................................................................. 148 2. 9. A költségelemzés abszolút mutatói .................................................................................. 149 Feladatok: ................................................................................................................................. 150 Megoldások: ............................................................................................................................. 158
4
Atalanta Távoktatási Központ 5. Tanulási egység : ................................................................................................................ 167 Vagyon- és pénzgazdálkodás ................................................................................................. 167 1. A vállalkozás vagyona ......................................................................................................... 167 2. A vagyon kimutatása ............................................................................................................ 167 2. 1 Mérleg ............................................................................................................................... 167 2. 2. A mérlegben kifejezett egyenlőségek .............................................................................. 168 2. 3. Eszközök (aktívák)........................................................................................................... 168 2. 4. Források (passzívák) ........................................................................................................ 169 3. A vállalkozás eredménye ..................................................................................................... 170 3. 1. Az eredmény tartalma ...................................................................................................... 170 3. 2. Az eredmény - kimutatás fajtái és felépítése ................................................................... 171 4. Cashflow - pénzáramlás ...................................................................................................... 172 4. 1. A cashflow tartalma ......................................................................................................... 172 4. 2. Cashflow-kimutatás ......................................................................................................... 172 5. A vagyon- és pénzgazdálkodás elemzése ............................................................................ 173 5. 1. Tárgyi eszközök ............................................................................................................... 173 6. A vállalkozások finanszírozása, pénzügyi források ............................................................. 175 6. 1. Vállalkozásfinanszírozás .................................................................................................. 175 6. 2. A vállalkozás pénzügyi forrásai ....................................................................................... 175 6. 3. A kereskedelmi hitel, váltó .............................................................................................. 175 6. 4. A pénzintézeti (bank-) hitel.............................................................................................. 176 6. 5. A hiteltörlesztés kamatszámítása ..................................................................................... 177 6. 6. A lízing............................................................................................................................. 177 6. 7. A faktorálás ...................................................................................................................... 177 7. Hitelképes vállalkozás.......................................................................................................... 179 7. 1. A hitelképességet meghatározó tényezők ........................................................................ 179 7. 2. Likviditás ......................................................................................................................... 179 Feladatok: ................................................................................................................................. 180 Megoldások: ............................................................................................................................. 189 6. Tanulási egység : ................................................................................................................ 197 Szakmai vizsga feladatsorok ................................................................................................. 197 Megoldások: ............................................................................................................................. 205 7. Tanulási egység : ................................................................................................................ 213 ÁRUISMERET, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ......................................................................... 213 7. 1. Történelmi visszatekintés:................................................................................................ 213 7. 2. A mai kereskedelem főbb jellemzői: ............................................................................... 215 7. 3. A vásárlások indítékai: ..................................................................................................... 216 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................. 216 7.3. 1. Az áru és áruismeret:..................................................................................................... 217 7.3. 2. Az árurendszerek csoportosítása: .................................................................................. 219 7.3. 3. A kereskedelemben használatos kódok és alkalmazásuk: ............................................ 220 Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................. 228 7.4.1. Szabványosítás: .............................................................................................................. 229 7.4.2. A minőség szerepe a kereskedelemben .......................................................................... 234 7.4.3. A kereskedelem szerepe az áru minőségének megőrzésében ........................................ 239 7.4.4. A fogyasztói érdekvédelem szerepe a kereskedelemben ............................................... 243 4.4.5. Fogyasztóvédelem .......................................................................................................... 243 7.4.6. A jogszabályok rendszere a magyar jogban ................................................................... 246
5
Atalanta Távoktatási Központ Ellenőrző kérdések: .................................................................................................................. 248 8. Tanulási egység :................................................................................................................. 249 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ...................................................................................................... 249 8.1. Mit jelent a minőség? ........................................................................................................ 249 8.1.1. A minőség fogalma: ...................................................................................................... 250 8.1.2. Minőségbiztosítás, a vállalati minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése ... 250 8.1.3. A szavatosság, a jótállás, a termékfelelősség ................................................................. 252 8.1.4. A szabvány, a szokvány, a típus, az etalon, a norma: .................................................... 258 8.1.5. Minőségellenőrző intézetek, intézmények ..................................................................... 261 8.2. Minőség tanúsítás, minőség irányítási rendszerek ............................................................ 261 8.2.1. Az ISO 9000-es szabvány család ................................................................................... 261 8.2.2. A HACCP - élelmiszer biztonsági rendszer .................................................................. 263 8.2.3. Mi napjaink rendszerkövetelménye? .............................................................................. 265 8.3. 1. Az ISO 9001, minőségirányítás, minőségbiztosítás (?) ................................................ 266 8.3.2. ISO 14001 környezetirányítási rendszer (KIR) .............................................................. 270 8.3.3. Az ISO 17799, információbiztonsági irányítási rendszer .............................................. 271 8.3.4. Az ISO 22000: új nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabvány ..................................... 272 8.3.5. Az ISO/TS 16949, minőségirányítási rendszer bevezetése gépjárműipari beszállítók számára ..................................................................................................................................... 273 8.4 A TQM ............................................................................................................................... 274 8.5 A hét minőségellenőrző eszköz (7QC)............................................................................... 279 8.6. Fejlődési fázisok a Total Quality Managementben ........................................................... 281 8.7. A felső vezetés szerepe ..................................................................................................... 283 8.8. A teljes körű minőségszabályozás horizontális kiterjedése .............................................. 283 8.9. Miért szükséges a TQM rendszer? .................................................................................... 284 8.9.1. A minőségpolitika területén ........................................................................................... 285 8.9.2 Az új termék bevezetése során ........................................................................................ 285 8.9.3. A gyártás területén ......................................................................................................... 285 8.9.4. A tartalék alkatrészek területén ...................................................................................... 285 8.9.5. A piackutatás és hirdetés területén ................................................................................. 286 8.10. A vállalti kultúra alaptételei ............................................................................................ 287 8.11. A TQM, mint management rendszer ............................................................................... 288 8.12. A TQM segítségével történő igény kielégítés ................................................................ 288 8.12.1. A TQM filozófia........................................................................................................... 289 8.12.2. A minőség létrehozásának az eszközei ........................................................................ 289 8.12.3. A menedzsment feladatai ............................................................................................. 290 8.13. A TQM költsége .............................................................................................................. 292 8.13.1. A „minőség költsége”................................................................................................... 292 8.13.2. A mérés ........................................................................................................................ 293 8.13.3. A jelentéstétel ............................................................................................................... 293 Esettanulmány ........................................................................................................................ 295 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 299
6
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
1. Tanulási egység : KERESKEDELMI ISMERETEK 1. A kereskedelem Ebből a fejezetből megismerhető a kereskedelem fogalma, feladatköre és a gazdasági életben elfoglalt helye. Rövid áttekintést ad a fejezet a kereskedelem tagozódásáról, környezetéről, valamint a szükségletek kielégítésében vállalt szerepéről.
1.1. A kereskedelem fogalma, feladatai, működési területe, tagozódása A kereskedelem az árutermeléssel egyidős. A kereskedelem olyan tevékenység, amely a termékek, áruk cseréjére, az adás-vételi ügylet lebonyolítására irányul. Valamint, kereskedelemnek nevezzük a folyamat lebonyolítását végző szervezetet is. A kereskedelem a területileg és gazdaságilag elkülönült termelők és fogyasztók között létesít gazdasági kapcsolatokat, közvetíti és befolyásolja az igényeket, áthidalja a termelés és a fogyasztás térbeli és időbeli eltérését. A kereskedelem működési területe a piac. A piac kiterjedését a kereskedelmi ügyletek összessége, a forgalomba került áruk mennyisége határozza meg. A forgalomba kerülő árumennyiséget a társadalom fejlettsége, az abban megvalósuló munkamegosztás határozza meg. A termékeknek valamilyen használati értéke van amely, amely lehetővé teszi az értékesítésüket. A használati érték a vásárló szükségleteit elégíti ki. A forgalom iránya szerint belföldi és nemzetközi piacot különböztetünk meg. A kereskedelem, mint a nemzetgazdaság egyik ágazata • • •
a közúti jármű – és üzemanyag kereskedelmet, a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet jelenti.
7
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A kereskedelem szakmai tagozódását a TEÁOR-ban (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) találjuk. A TEÁORT a Központi Statisztikai Hivatal gondozza. E besorolás szerint a külkereskedelem a nagykereskedelmen belüli terület. A kereskedelem közvetítő szerepet tölt be a termelők és a fogyasztók, a felhasználók között. A nagykereskedelem felvásárolja az értékesítésre szánt árukat, szükség esetén szállítja, raktározza, csomagolja, kiszereli (kisebb, a fogyasztói beszerzéshez alkalmazkodó csomagolásba rakja), ha kell érleli, majd kellő mennyiségben és választékban a kiskereskedőknek eladja. A kiskereskedelemben alapvetően a lakosság kiszolgálása történik, esetenként itt elégítik ki a vállalkozások kisebb mennyiségű igényeit is. A kiskereskedelemnek sokfajta terméket kell forgalmazni fogyasztói kiszerelésben ugyanazon a helyen. Szükséges a termékek reklámozása, a lejárt szavatosságú termékek selejtezése, vagy a lejárat előtti árengedmény, amely kihatással van az árkialakításra és a költségek szerkezetére. A nagykereskedelemben az emberi munka sok esetben helyettesíthető gépekkel, ezzel szemben a kiskereskedelemben nagyon fontos a „vásárló kegyeinek megszerzése érdekében a jól felkészült, kellemes, udvarias eladó. A külkereskedelemben az áru biztonságos továbbításán, az optimális szállítási útvonal Megválasztásán, az áru minőségének megőrzésén és az ellenérték beszedésén van a hangsúly, ezért a tevékenység megszervezése különleges szabályokat és szervezet kialakítását igényli. Az eredményes kereskedés érdekében mikro ökonómiai megközelítésben a kereskedelem a következő feladatokat látja el: • • • • • • • • •
lebonyolítja a kereskedelmi forgalmat, eljuttatja a termékeket a termelőtől a fogyasztóig, a keresletnek megfelelő kínálatot alakít ki, segíti a megtermelt termékek realizálását, kínálatával, reklámeszközökkel befolyásolja a fogyasztók magatartását, átvállal bizonyos feladatokat a termelőtől (szállítás, készletezés), piackutatást végez a kínálat befolyásolása érdekében, közvetíti a fogyasztói igényeket a termelőkhöz, részt vesz a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtésében és megtartásában.
Makro ökonómiai megközelítésben a kereskedelem szerepe kiemelkedő.
8
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Hatása gazdasági élet szinte minden területén érvényesül: • • • • • • • • •
segít megteremteni, koordinálni a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, áthidalja a földrajzi, éghajlati tényezők hatását a fogyasztásban, bővíti a hazai választékot külföldi termékekkel, a belföldi felesleget külföldön értékesíti, hozzájárul az ország valutaállományának növeléséhez, segíti a munkaerő piaci egyensúly megteremtésében, a munkanélküliség csökkentésében, befolyásolja a tőkepiaci egyensúlyt, szerepet vállal a belföldi és a nemzetközi elosztásban, negatív jelenség az inflációgerjesztő hatás, amely az árak állandó növekedésében nyilvánul meg.
A modern kereskedelem elképzelhetetlen korszerű ismeretek nélkül. Az áruk köre bővül, technikai fejlettsége egyre magasabb színvonalú, ezért az ismeretek megszerzését is folyamatossá kell tenni. A mai kereskedelemben elengedhetetlen piackutatás, és a marketing alkalmazása.
a
rendszeresen
végzett
A piackutatás a kereslettel, a keresletre ható tényezőkkel, a piaci mozgások feltárásával foglalkozó tudomány. Összegyűjti, feldolgozza és elemzi a piaci információkat, hogy ebből előrejelzéseket szolgáltasson a döntések előkészítéséhez és a tervezéshez. A marketingtevékenység középpontjában a termék, szolgáltatás áll. Olyan áruértékesítési filozófia, amely az értékesítés teljes folyamatában érvényesül. Az igények kielégítése érdekében, - a vevőkkel azonosulva történik a piac felmérése, az értékesítésre szánt termékek, szolgáltatások megismertetése, az árak kialakítása, az értékesítés megszervezése és a fogyasztók befolyásolása. A kereskedelem szervezetéhez azok a vállalkozások tartoznak, amelyek áruforgalmi tevékenységet végeznek. Bővebb értelmezés szerint ide tartoznak azok a szervezetek és intézmények is, amelyek irányítják, szervezik, befolyásolják az áruforgalmi munkát (minisztériumok, kamarák, kereskedői szövetségek). A kereskedelmi tevékenységet a vállalkozások különböző szervezeti formákban végzik.
9
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Részt vesznek az áruforgalmi munkában: • • • • •
a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az egyéni vállalkozók és szövetkezetek is.
Tulajdonforma szerint a kereskedelemben • • •
magán, szövetkezeti és állami tulajdont találunk.
Az állami tulajdon ma már jelentéktelen. A magántulajdon döntő fölénye jellemzi az ágazatot. A szövetkezeti tulajdon csoportos tulajdonlást jelent, a szövetkezetekre vonatkozó sajátosságokkal.
1.2. A kereskedelem szervezete A kereskedelem a nagykereskedelemben, a kiskereskedelemben és a külkereskedelemben zajlik. A nagykereskedelem új és használt áruk viszonteladásával foglalkozik. Partnerei egyaránt lehetnek kiskereskedők, más nagykereskedők, termelő felhasználók, lehetnek belföldiek, külföldiek. A kiskereskedelem boltokban, bolthálózatokban, fogyasztói piacokon végzett tevékenység, ahol új és használt termékek értékesítése történik főként a lakosság köreiben, kismértékben szervezetek számára. A kínálatot a végső fogyasztásra szánt termékek teljes skáláján képviselik. Belkereskedelem az országhatáron belül folytatott kereskedelem. A vásárlók zömmel az ország lakosai, de az idegenforgalomban külföldiek is vásárolnak. A külkereskedelmi tevékenység során termékek, szolgáltatások, vagyoni értékű jogok adásvétele, vagy közvetítése történik egy belföldi és egy külföldi partner között. A munkamegosztásból származó abszolút és komparatív előnyök kihasználása a célja.
10
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Területei: • •
export, import.
Az export tevékenység keretében belföldi árut, vagy szolgáltatást ad el belföldi vállalkozás külföldinek. A tevékenység révén deviza áramlik az országba, ezért az állam ezt a tevékenységet rendszerint ösztönzi. Bizonyos esetekben a hazai piac védelme érdekében korlátozás alá kerülhet egyes termékek kivitele. A szabályozás eszköze az engedélyeztetés előírása. Külfölditől vásárol külföldi árut, vagy szolgáltatást belföldi vállalkozás az import során. Az import devizát von el az országtól, ezért a belföldi termelés, vagy az ország fizetési mérlegének védelme érdekében az állam korlátozhatja. A korlátozás eszközei: • • • • •
engedélykötelezettség előírása, vámok kivetése, illetékkötelezettség előírása, behozatali tilalmak, mennyiségi korlátozások, árfolyam politika.
Hazánkban az ellátás és a rendelkezésre álló természeti javak szűkössége miatt az import elkerülhetetlen. A külkereskedelmi mérlegben az export és az import összemérése történik meg évről évre. A mérleg egyenlege lehet: • • •
külkereskedelmi aktívum, külkereskedelmi passzívum, vagy egyezőség.
11
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Összefoglalás A kereskedelem tevékenységet és szervezetet is jelent. A gazdasági életben betöltött szerepe kiemelkedő. Alapvető feladata a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése, valamint a fogyasztói szükségletek kielégítése. A kereskedelem a szolgáltató szektorhoz tartozik, változatos tevékenységet végez, behálózza a világot. Napjainkban folyik az Interneten történő kereskedés térhódítása, amely közel hozza egymáshoz a világ különböző részein élő embereket. A kereskedelmi vállalkozások döntően magántulajdonban vannak, az állami és a szövetkezeti tulajdon aránya kicsi. A kereskedelmen belül minden részterületnek sajátos feladata van. A jelenlegi besorolás szerint a külkereskedelem a nagykereskedelmen belül végzi sajátos tevékenységét.
Ellenőrző kérdések: 1. Milyen értelmezésben használjuk a kereskedelem fogalmát? 2. Mi a kereskedelem alapvető feladata? 3. Hogyan rendszerezi a TEÁOR tevékenységük szerint a kereskedelmi szervezeteket? 4. Milyen gazdálkodási tevékenység? 5. Hogy rendszerezhetők tevékenységet végzők?
formában tulajdonforma
végezhető szerint
kereskedelmi az
áruforgalmi
6. Mi a feladata a nagykereskedelemnek? 7. Mi a feladata a kiskereskedelemnek? 8. Miért sajátos tevékenység a külkereskedelem? 9. Mit jelen az export és mit az import? 10. Mit tartalmaz a külkereskedelmi mérleg, milyen egyenleggel zárulhat? 11. Miért fontos hazánk számára a külkereskedelem?
12
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2. Az értékesítési csatorna szereplői Ahhoz, hogy a termék eljusson a termelés helyétől a fogyasztóig, sok piaci szereplő együttműködésére van szükség. Ebből a fejezetből megismerhető az áru útja, az áruforgalmazók feladata, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem sajátos beszerzési és értékesítési tevékenysége. A fejezet ismerteti a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben alkalmazott értékesítési formákat. A külkereskedelem sajátos tevékenysége terjedelméből eredően külön fejezetben ismerhető meg.
2.1 A belkereskedelem Az áruforgalom hazai lebonyolításához - klasszikus áruforgalmat feltételezve - két hazai szereplő szükséges • •
a nagykereskedelem és a kiskereskedelem.
A gyártás helyétől a nagykereskedelmen keresztül a kiskereskedelembe kerül az áru, ahol a végső fogyasztó megvásárolja. A folyamatban a partnerek az áru tulajdonjogát rendszeresen elidegenítik. A kereskedelmi folyamat zavartalanságát szállítmányozók, bankok, biztosító társaságok tevékenysége segíti. A tulajdonlásban nem játszanak szerepet, de tevékenységük a biztonságos áruforgalomhoz elengedhetetlen. Az áruforgalmi folyamatban a nagykereskedelemnek és a kiskereskedelemnek sajátos feladatokat kell ellátni. A tananyag a nagykereskedelem és a kiskereskedelem sajátos feladatait részletezi. Természetesen az áru más módon is eljuthat a végső fogyasztóhoz. Ezt indokolhatja az áru természete. Gyorsan romló áruk esetén nem célszerű a klasszikus útvonal bejárása. Ilyenkor a kiskereskedelem közvetlenül a termelővel kerül kapcsolatba. A gyártótól a boltba történik a szállítás, ahol a fogyasztó megvásárolhatja a termékeket. A kereskedelmi tevékenység legfontosabb feladata az, hogy az áru ott és akkor legyen, amikor erre a fogyasztónak szüksége van.
13
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A mai színes gazdasági kapcsolatrendszerben nem ritka, ha a termelő közvetlenül a kiskereskedelemmel kerül szerződéses kapcsolatba. Az sem ritka, hogy a termelő maga értékesíti a portékáját saját boltjában, vagy kiskereskedelmi hálózatában. A kiskereskedelemben sem kizárt saját raktárbázisok és beszerző részlegek fenntartása.
2.2. A nagykereskedelem A nagykereskedelem nagy tételben vásárol, tárolja az árukat, majd értékesíti. A gyártó és a kiskereskedő között tölt be koordináló szerepet. A legfontosabb feladata a termelői választék és a fogyasztói választék összehangolása. Bizonyos helyzetekben szállítási és készletezési tevékenységet is vállal, de nem ritkán átvállalja az áru értékesíthetőségének javítását. A tevékenységet sajátosan szervezett személyi és intézményi rendszer biztosítja. A gazdasági verseny éleződése megkérdőjelezte a nagykereskedelmi tevékenység szükségességét. A jogszabályi előírások és korlátok megszüntetése idézte elő ezt a helyzetet. Az áruforgalmi tevékenység központjába az ellátási felelősség lépett. A termékforgalmazás merev rendszere a tulajdonviszonyok átalakulásával megváltozott. Előtérbe került a piaci viszonyokhoz igazodó, önállóan kialakított kínálat és változatos értékesítési formák váltak általánossá. A tevékenységet folytatókkal szembeni követelményrendszer sokat romlott, mert nem volt szabályozva a tevékenység folytatásával kapcsolatos követelményrendszer. A nagykereskedelem pozícióit számos jelenség tette ingataggá: • • • • •
az a szemlélet, hogy a fogyasztóhoz minél közelebb kell kerülni, a gyártók saját értékesítő hálózatának kialakítása, kiskereskedők központi raktárainak és beszerzési hálózatának létrehozása, a gyártók és a kiskereskedők közvetlen kapcsolattartásának igénye, a nagykereskedelmi láncszem kihagyhatóságából eredő megtakarítás.
Az ismertetett szempontok figyelembe vétele indokolt, de a nagykereskedelem klasszikus tevékenysége a jövőben sem nélkülözhető. A nagykereskedők azokon a területeken tudták megtartani piaci pozícióikat, ahol alkalmazkodni tudtak a kiskereskedelemben végbement változásokhoz.
14
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Az alkalmazkodás területei kiterjednek • • •
az árusított termékek körére, a termékek választékára, az értékesítési formákra.
A korábbi, hagyományos nagykereskedelmi tevékenység mellett megjelentek új nagykereskedelmi értékesítési módok. A hazai spalettán ma együtt szerepel az új és a hagyományos nagykereskedelmi gyakorlat. Nagykereskedelmi tevékenység folyik: • • •
a hagyományos nagykereskedelemben, az ügynöki kereskedelemben, a gyártók értékesítési szerveinél.
2.2.1. Hagyományos nagykereskedelem Azok a nagykereskedők sorolhatók ide, akik a forgalmazott áruk tulajdonjogát megszerzik, az árukat raktárakban tárolják, készletezik, majd a vevő megrendelésének megfelelően csoportosítva válogatják össze és szállítják ki. A megrendelhető árukat katalógusokban, mintatermekben reklámozzák. A nagykereskedelmi tevékenység lehet • teljes körű, vagy • korlátozott. A teljes körű nagykereskedelmi tevékenység keretében a klasszikus folyamat minden eleme megtalálható. A korlátozott nagykereskedelmi tevékenység kiterjedhet a forgalmazott áruk körére, a szállítási tevékenység másként történő megszervezésére. A nagykereskedők tevékenységét az adott árucsoportra való szakosodás jellemzi. A szakosodás a fogyasztói igényektől függően a háztartások igényeire épül. A nagykereskedelmi folyamatban részt vállalók - tevékenységükkel összefüggésben - rendszeresen vállalják a kockázatot és a finanszírozást hosszabb fizetési határidő biztosításával. Jelenleg elkülöníthető az • • • •
élelmiszer - és vegyi áru nagykereskedelem, a ruházati cikkek kereskedelme, a bútor nagykereskedelem, a gyógyszer nagykereskedelem stb. 15
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A hagyományos nagykereskedelmi tevékenység mellett új módszerek és kombinált megoldások működnek a nagykereskedelemben. Ezek: • • • • •
demigrosz kereskedelem, polcfeltöltő nagykereskedés, ügynöki kereskedelem, bróker kereskedelem, bizományosi nagykereskedés.
A hagyományos megoldások kibővülhetnek közvetlen lakossági, értékesítéssel is. Ez a megoldás a demigrosz kereskedelem, ahol a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi tevékenység együtt van jelen. Ebben a formában a lakosság a nagykereskedelmi raktárban közvetlenül vásárolhat. Új forma a polcfeltöltő nagykereskedő (rack jobber). Ebben a formában a nagykereskedő ellátja a hagyományos nagykereskedői feladatokat, de szüntelenül figyeli az általa forgalmazott árukat, és ha elfogynak pótolja, ha nem fogynak, elviszi azokat.
2.2.2. Az ügynöki kereskedelem Az ügynökök közvetítői tevékenységet végeznek. Azt vállalják, hogy megismertetik a terméket a számításba jöhető vásárlókkal, ezzel segítik az áru tulajdonosváltását. Kockázatuk nincs, mert szolgáltatást nyújtanak tevékenységükért jutalékot kapnak. Az ügynöki közvetítői tevékenység folytatható • •
egyéni ügynökök alkalmazásával, vagy ügynöki képviseleten keresztül.
Az ügynöki képviselet a gyártó érdekeit képviseli ügynöki jutalék ellenében, szerződéses megállapodást nem köthet. Az ügynöki képviselet rendelkezhet saját tároló- és kiállítóhellyel, valamint szállítóeszközökkel. A brókerkereskedelemben az üzletkötések előfeltételeit teremtik meg azzal, hogy összehozzák a vételi és az eladási szándékkal rendelkező feleket. A felek a későbbiekben egymással kötnek üzletet.
16
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Tevékenységüket jutalék ellenében végzik, amelynek mértéke az üzletkötés értékétől függ. A brókerek működési területe az értékpapír kereskedelem és a tőzsde. A bizományosi tevékenységet végző nagykereskedő elad, vagy vesz, de készletezési tevékenységet is végezhet szükség szerint. Tevékenységét jutalék ellenében végzi, mások számlájára. Kockázata kicsi, mert fizetési kötelezettsége csak az áru értékesítése után nyílik meg.
2.3. Kiskereskedelem A kiskereskedelem a fogyasztóval, a végső felhasználóval kerül közvetlen kapcsolatba. A nagy tételben történő beszerzés és a kis tételben történő eladás jellemzi. Az árukat a nagykereskedelemtől, vagy közvetlenül a termelőtől szerzi be. Tevékenységéhez szükséges az áruk készletezése és tárolása is az értékesítés zavartalan lebonyolításához szükséges, indokolt mértékben, A kiskereskedelem hálózata színes, változatos képet mutat. Az egyszemélyes bolttól kezdve megtalálhatók a jól felszerelt áruházak, bevásárlóközpontok, hipermarketek is. A huszadik században óriási változásokon ment keresztül a kiskereskedelmi tevékenység. A változásokat a meg növekedett árumennyiség, a fogyasztók igényeinek megváltozása és a tőkekoncentráció kereskedelemben való megjelenése idézte elő.
2.3.1. Kiskereskedelmi formák A kiskereskedelemben megkülönböztetünk: • •
bolti kiskereskedelmet és bolt nélküli kiskereskedelmet.
2.3.1.1. Bolti kiskereskedelem Az üzletekben történő vásárlást nevezzük bolti kiskereskedelemnek. A legismertebb üzlettípusok: • • • •
bolt, áruház, diszkontáruház, szupermarket, 17
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • hipermarket, • bevásárlóközpont. A bolt a kereskedelmi hálózat alapegysége, a legáltalánosabb üzemi forma. Alapvető feladata a kereskedelem feladatával azonos. A vevők igényeinek megfelelően beszerzi, tárolja, majd értékesíti az árut. A tevékenység lebonyolításához rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A bolt berendezése az áru természetéhez és az értékesítési módhoz igazodik. Az áruk elhelyezése rendszerint polcokon pultokban történik, de a nagy értékű árúkat zárt szekrényekben helyezik el. Sajátos tárolást és árubemutatást igényelnek a gyorsan romló áruk, a ruházati termékek, az üveges italok. A bolt az áruk tárolását is megoldja. A zavartalan üzemeléshez szükséges tartalékkészletet a bolt kézi raktárában tárolják. Az értékesítés történhet: • • • •
hagyományos, önkiválasztó, önkiszolgáló, vagy vegyes eladási formában.
A hagyományos értékesítési formában a vevőt az eladó szolgálja ki. Az eladás létrejöhet: • • •
egy ütemben, két ütemben, vagy három ütemben
Együtemű az eladás akkor, ha a vevő csak egy eladóval kerül kapcsolatba. A kiszolgálás és a fizetés egy helyen bonyolódik le. A kétütemű eladásnál a fizetés nem az eladónál, hanem a pénztárnál történik. Ott alkalmazzák, ahol kevés lehetőség van a munkafolyamatok gépesítésére és a bolt alapterülete viszonylag kicsi. Az üzletek szakosítása változó, lehet mély választékú szakbolt, vagy széles választékú vegyesbolt. Ha a vevő részben önkiszolgálással, részben eladó által történő kiszolgálással jut az áruhoz, és a pénztárnál fizet, háromütemű eladásról beszélünk.
18
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A bemutatótermi értékesítés sajátossága az önkiválasztás. A vevő megismeri a kínálatot. Az áru kiválasztása után kapcsolatba lép az eladóval, aki a vásárlási formaságok területén nyújt segítséget. Kitölti a garancia jegyeket, segít megszervezni az áru házhoz szállítását. Az önkiszolgáló értékesítési formánál a vevő saját magát szolgálja ki. Az eladók legfeljebb tanácsadással állnak a vevő rendelkezésére. A vevő maga választja ki a megvásárolni kívánt árut, rendszerint vásárló-kocsiba rakja, majd a pénztárnál kifizeti. Az áru elszállításáról is ő gondoskodik. Ez az értékesítési forma nagy alapterületen lehetővé teszi a korszerű technikai eszközök alkalmazását az áru bemutatásában, a kiszolgálásában és az ellenérték elszámolásában. Ennek az eladási formának nagy előnye az, hogy nem kell sorban állni. A vevő tetszés szerint válogathat, ismerkedhet az árukkal. Vásárlás közben a vevő megismeri az üzlet választékát, új termékekkel kerül kapcsolatba. Itt a termék reklámozza önmagát, a vevő áruismerete bővül. Az áruházak szívesen alkalmazzák a vonalkódos árunyilvántartás és fizetés módszerét. A legtöbb helyen lehetőség a kártyával történő fizetés. Az áruházak a forgalmazott árukat tekintve lehetnek: • •
általános áruházak és szakáruházak.
Az általános áruházakban az árufőcsoportok szinte mindegyike megtalálható. A 90-es években az ÁFÉSZ-ek és a SKÁLA áruházak képviselték ezt az eladási formát. A vegyes profil a vidéki kereskedelem sajátossága. Ezek a kiszolgálási formák napjainkban is megtalálhatók. A hátránya az, hogy az áruszállításról nem, vagy csak külön fuvarozó beiktatásával gondoskodik a kereskedelmi egység, és ezt a vevő fizeti meg. Alkalmazása a mai gyakorlatban általános, a napi cikkek beszerzésénél nem okoz gondot, vagy személyautóval megoldható. A tartós fogyasztási eszközök esetében kellemetlen, ha a szállításról a vevőnek önállóan kell gondoskodni. A vegyes kiszolgálási módszernél a vásárló az eladóval is kapcsolatba kerül, ha a vevő olyan terméket vásárol, amelynek nehezen oldható meg az önkiszolgálási módszere, de alapvetően önkiszolgálással szerzi be az árukat. Termékcsoportonként elkülönült önálló egységekből, osztályokból álló, kiskereskedelmi egység az áruház.
19
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Méreteit és az alkalmazottak számát tekintve kereskedelmi nagyüzem. Az áruházban összekapcsolható a termékek árusítása és a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások széles skálája. Az önálló osztályok képesek minden áruforgalmi feladat megoldására. Legnagyobb az önállóságuk a beszerzésben, legkisebb az árak kialakításában. Nagyvárosok centrumában jellemző a jelenlétük, szemben a bevásárló központokkal és a diszkontáruházakkal. A kiszolgálási formát tekintve önkiszolgáló és önkiválasztó módszerrel üzemelnek. A szakáruházak közül a legismertebbek az élelmiszerre szakosodott áruházak. Ilyenek például a Csemege Julius Meinl, a Profi, a CBA, a Spar, a Rothchild, a Match áruházak. A szakosodás másik területe a ruházat és a cipőforgalmazás. Hazánkban 1989 óta van jelen az osztrák tulajdonú Kleider Bauer cég, amelynek üzletei kizárólag ruházati termékeket forgalmaznak. A cipőforgalmazók között a Reno, és a Salamander neve ismerősen hangzik a hazai piacon. Az áruházi formából fejlődött ki az alacsonyabb szolgáltatást nyújtó és olcsóbban árusító diszkontáruház. Ezek az árusítási formák a fogyasztók jövedelmi rétegződéséhez igazodnak Azt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bevásárlási helye, ahol főleg élelmiszereket és a mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükséges árukat lehet megvásárolni. A hazai kis kereskedelemben a hatvanas években kezdődött korszerűsítési folyamat során számos szupermarket épült országszerte. Ezek az áruházak a háztartásban rendszeresen használt árucikkeket viszonylag nagy választékát forgalmazzák 400 négyzetméter feletti alapterületen. Az áruházak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy: • • • • • •
általában nagyvárosokba települnek, fő közlekedési útvonalak mellé, vagy bevásárló központokba, az árucikkek száma 4000 felett van, a nem élelmiszerek aránya kb. 15 %, és egyre nő, a szolgáltatások széles skáláját kínálják (szőnyegszegés, házhoz szállítás, postai szolgáltatások, parkolás).
20
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A szupermarketek korai változatai az ABC (Alapvető Beszerzési cikkek Centruma) áruházak voltak. A hipermarket óriási méretű üzlet, amely az élelmiszereken kívül más árucsoportokat is forgalmaz. Egyesíti azokat az előnyöket, amelyek a szupermarketek, a diszkontáruházak és a raktáráruházak tudnak nyújtani. A nagyméretű üzletekben gyakran szolgáltató egységek, márkaboltok, vendéglátó egységek működnek. A hipermarketek elsősorban a fiatalok vásárlási és szórakozási igényeinek kielégítését hivatottak szolgálni. Rendszerint forgalmas helyeken, vagy a városszéleken építik fel ezeket az üzleteket. A forgalmas helyeken felépített hipermarketetek hozzátartoznak a városképhez, a városközpontok látnivalói közé tartoznak. A legismertebb hipermarketek: Tesco, Auchan, Cora. A kereskedelem gazdaságossági körülményei, valamint a piacon folyóverseny indokolja azt, hogy a kereskedelem kiszorult a városok szélére illetve a nagyváros közelében levő, de autóval könnyen megközelíthető környező községekbe. A bevásárlóközpont autóval könnyen megközelíthető, télen - nyáron, éjjel nappal megközelíthető üzletrendszer, amely egy egész család vásárlási és szórakozási igényeit kielégíti kellemes körülmények között. Alapterülete minimum 20 000 m2. Területén belül többszáz kiskereskedelmi egység található, de rendelkeznie kell élelmiszerre specializálódott szupermarkettel. A kisüzletek profilja változatos, a könyvértékesítéstől az ékszer eladásig minden áruféleséget forgalmazhatnak. A legismertebb bevásárló központok a West End City Center, a Mammut, a Csepel Plaza, a Duna Plaza, stb. A kiskereskedelemben a verseny sokkal erősebb, mint a hazai gazdaság bármelyik szektorában. A verseny erősödik. A verseny erősödése várható a következő területeken: • • • • • •
a kártyaelfogadás, a vásárlói hitelek, a pénzügyi és egyéb szolgáltatások, az erőteljes tőkekoncentráció, a vásárlási szokások megváltozása, a vásárlással egybekötött szolgáltatások
területén. A bevásárló központok zömmel a fővárosban, vagy a főváros környékén helyezkednek el.
21
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
22
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2.3.1.2. Bolt nélküli kiskereskedelem Az üzletekben történő vásárlás mindig meghatározó lesz az emberek bevásárlási szokásaiban, de szerepe van a hálózat nélküli értékesítésnek is. A bolton kívüli értékesítési formák között a legjellemzőbbek a következők: • • •
csomagküldő kiskereskedelem, automatákkal történő kiskereskedelem, a mozgó árusítás, (házhoz szállítás), stb.
A csomagküldő kiskereskedelem katalógusok alapján árusít. A katalógusok az áruház teljes választékát népszerűsítik. A katalógusok jó minőségűek, a potenciális vevőkhöz eljuttatva biztosítják a megrendelés legegyszerűbb módját, majd a postahálózaton történő áruszállítást. Egyes esetekben az áruház maga is árusít, ha a vevő vállalkozik annak felkeresésére. Ismert katalógus áruház az OTTO, amely ruházati cikkeket népszerűsít, a kertészeknek árusít a Sieberz. A katalógusok alapján történő értékesítés előnye, hogy nem ismer piaci határokat. Hátránya viszont, hogy a vevő és az eladó között nem, vagy csak ritkán alakul ki személyes kapcsolat A katalógusból történő árusításnál a vevő nem ismerheti meg az árut, azzal csak a teljesítés után találkozik. Ez a helyzet szintén az árusítás hátrányaihoz tartozik. Az ismertetett okok miatt ösztönző az eladó számára a katalógusból történő értékesítés mellett áruházakat is üzemeltetni. Az automaták éjjel – nappal a vásárlók rendelkezésére állnak. Lehet vásárolni italt, élelmiszert, BKV – jegyet, újságot, stb. Ezek a cikkek főként a mozgásban levő vásárlók igényeit elégítik ki. Az előnyük az, hogy akkor is árusítanak, amikor más üzletek éppen zárva vannak. Előszeretettel helyezik el ezeket munkahelyeken, iskolákban, ott, ahol nagyszámú potenciális vásárló fordul elő. A mozgó árusítás (házhoz szállítás) olyan helyeket választ, ahol a kereskedelmi egység messze van, a vevő nehezen tud a kereskedelmi egységbe eljutni. Mozgó árusítással szezonális igényeket is kielégítenek. Üdülőhelyeken italt, fagylaltot, jégrémet árusítanak. Megszervezhetik a tanyák, a kieső települések élelmiszerekkel történő ellátását is.
23
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 2.3.1.3. Kiskereskedelmi szervezetek Az erősödő piaci versenyt a kiskereskedelmi vállalkozások többsége csak úgy tudja a maga javára fordítani, ha bizonyos feladatokat olcsóbban, vagy jobban lát el, a vásárlónak több kedvezményt ad, több szolgáltatást nyújt. A hazai kiskereskedelem piaci pozícióinak javítását az üzletláncok kialakítása teremtheti meg. Az üzletláncok sajátos értékesítési módszert terjesztenek el, amelyek megkülönbözetik az üzletláncba tartozókat más kereskedelmi szervezetek gyakorlatától. Az üzletlánc a kereskedők önkéntes társulása, ahol a kereskedelmi funkció közül többet központosítva látnak el. A központosítva ellátott kereskedelmi funkciók a következők lehetnek: • • • • • •
árubeszerzés, választék kialakítás, árpolitika, finanszírozás, megjelenés, sajátos kiszolgálási forma.
A kereskedelem szerkezetváltása a szállítókat is változtatásokra kényszeríti. A nagy egységekkel másként tárgyalnak, mint a kis üzletekkel. A kereskedelmi láncok előnye, hogy erőfölénybe kerülhetnek a gyártókkal és a nagykereskedőkkel szemben méretüknél fogva. Az üzletláncok nagytételű vásárlásai biztosítják az alacsony árakat, a raktározási és a szállítási költségeket igyekeznek a szállítóra áthárítani, a fizetési határidőket is megpróbálják a saját hasznukra alakítani. A fizetési határidők általában 15 nap és 60 nap között vannak a kereskedelemben, de ennél hosszabb fizetési határidő is előfordul. A sajátos értékesítési környezet – a franchise - kialakítása a nemzetközi gyakorlatban már nem új, és itthon is elterjedt. Sajátos franchise jellemzi a Mac Donalds rendszert, a Mac Chicken rendszert, a Plus diszkont áruházakat, a Match és a Smatch, a DM hálózatot, a Reno, a Salamander értékesítési rendszereket. A franchise azonos termékeket, azonos módon, azonos körülmények között értékesít a világ bármelyik táján. Az üzletláncok tartalmi és formai elemekkel teremtik meg az azonosságukat, így különülve el a környezetüktől.
24
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Egységes formai elemeik: • • • • •
külső megjelenés, belső megjelenés, áruelrendezés, belső felszerelés, számítástechnikai rendszer.
Egységes tartalmi elemek: • • • • •
központi vezetés, összehangolt nyitva tartás, összehangolt választékpolitika, összehangolt ár- és akcióspolitika, egységes marketingmunka.
A franchise lényege az, hogy a szállító vállalat a kiskereskedelmi egységnek megadja azt a jogot, hogy a piacon már ismert, bevezetett árut, vagy szolgáltatást egységes védjeggyel, kizárólagosan forgalmazzák. A franchise a vállalkozás külső forrásból történő növekedésének egyik eszköze. Középpontjában egy jól eladható ötlet áll. A rendszergazda (franchisor) már nem a terméket, vagy szolgáltatást adja el, hanem annak know-how-ját. Az átvevő (franchisee) a saját pénzéből, de a szerződésben rögzített feltételek mellett működteti üzletét. Az üzlet hasznából a rendszergazda is részesül. Az átadás a piaci részesedés növelésével jár. Az átvevő bekerül a piacra. A nyereség kovácsolja össze a partnereket. Ezzel az értékesítési formával ma az ország egész területén találkozni lehet.
25
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Összefoglalás A kiskereskedelmi tevékenység legfontosabb jellemzője a vevővel való közvetlen kapcsolat. Mivel az árbevétel növelése a kereskedelmi vállalkozások egyik fő törekvése, ezért számos formával próbálkoznak annak érdekében, hogy a vevő az adott hálózati egységben találja meg az igényeinek leginkább megfelelő árut. Ehhez a bolthálózati és a hálózat nélküliértékesítés formáit alkalmazzák, valamint a piaci verseny hatására létrehozzák a maguk szervezeteit.
Ellenőrző kérdések: 1./
Milyen szerepet tölt be a belkereskedelem hazánk gazdasági életben?
2./
Hogy tagozódik a belkereskedelem?
3./
Milyen sajátos feladatai vannak a nagykereskedelemnek?
4./
Milyen területeken végeznek ma nagykereskedelmi tevékenységet?
5./
Hogy szakosodott a nagykereskedelem?
6./
Milyen új nagykereskedelmi módszerek alakultak ki?
7./
Mi a különbség az ügynöki kereskedelem és a brókerkereskedelem között?
8./
Melyek a kiskereskedelmi tevékenység sajátosságai?
9./
Melyek a kiskereskedelem alapvető értékesítési formái?
10./
Milyen üzlettípusokban folyik ma kiskereskedelmi tevékenység?
11./
Milyen értékesítési formákat alkalmaznak a kiskereskedelemben?
12./
Milyen értékesítési kiskereskedelem?
formákat
26
alkalmaz
a
bolt
nélküli
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2.4. Áruforgalmi tevékenység a kereskedelemben Ebből a fejezetből megismerhető az áruforgalmi tevékenység mindegyik szakasza az áruforgalomban betöltött szerepe. Ismertté válik a kiskereskedelmi áruforgalmi tevékenység gyakorlata, valamint a nagykereskedelmi tevékenység sajátossága.
2.4.1. Ellátási lánc Egy ország gazdaságának egyik legfontosabb mércéje a lakosság életszínvonala, jóléte. A fogyasztási szükségletek megfelelő kielégítése esetén magas életszínvonalról beszélünk. A kereskedelem az igények kielégítésében fontos szerepet vállal, az ellátási lánc egyik szereplője. Az ellátási lánc a termékek előállításával és a fogyasztóhoz történő eljuttatásával kapcsolatos tevékenységek összessége, amely összekapcsolja a nemzetgazdaság különböző ágaiban, ágazataiban tevékenykedő szervezeteket, és szoros kapcsolatban van a logisztikával. Az ellátási lánc inkább stratégiai, tervezési szempontból közelíti meg a termelés és a fogyasztás kapcsolatát, míg a logisztika a megvalósítás, a fizikai folyamatok rendszerében. A kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások az áruforgalom lebonyolításával kapcsolódnak az ellátási lánchoz. A belkereskedelem feladata az, hogy kielégítse a végső felhasználók igényeit, amelyhez megfelelő árukat és vásárlási körülményeket kell biztosítania, kiegészítve azt magas szintű szolgáltatásokkal.
2.4.2. Az áruforgalmi tevékenység Az áruforgalom kifejezést kettős értelmezésben használjuk: • •
olyan tevékenységet jelöl, amely az áruk adásvételével kapcsolatban több folyamatot foglal magában. Az adásvétel nagyságrendjének mérőszáma.
Az áruforgalom lebonyolítása időben szorosan egymáshoz kapcsolódó szakaszokból áll, amelyek a következők: • • •
beszerzés, készletezés, értékesítés. 27
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A kereskedelem tárgyát, irányát, szereplőit és feltételeit tekintve a nagykereskedelem és a kiskereskedelem között különbségek találhatók. Ez a rész kereskedelem két formája közözött meglevő, az áruforgalom egyes szakaszaiban megtalálható különbségeket mutatja be. Az áruforgalom lebonyolódhat a megszokott, hagyományos értékesítési csatornán (gyártó, nagykereskedelem, kiskereskedelem, fogyasztó), vagy rövidebb úton.
2.4.2.1. Hagyományos értékesítési csatorna A fogyasztó az áruk kínálatával és választékával a boltokban, üzletekben találkozik. A hagyományos értékesítési csatorna a következő: • • • •
termelő, nagykereskedelem, kiskereskedelem, fogyasztó.
2.4.2.2. Rövidebb értékesítési utak Az áru útja többféleképpen is lerövidíthető. Erre a szereplők mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról törekszenek is. A termelő vállalatok saját mintaboltjaikban kínálhatják az általuk termelt árukat, vagy a nagykereskedelmet kihagyva közvetlenül a kiskereskedőknek értékesítik a termékeket. A nagykereskedelem a fogyasztót a raktáraiban is kiszolgálhatja. Ilyen céllal jöttek létre a diszkontáruházak. A kiskereskedelem közvetlenül a gyártótól is megveheti az árukat. A kereskedelem a termelőnek elsősorban nagytételű árubeszerzése és az árubeszerzés folyamatossága vonzó. A rövidebb értékesítési út a fogyasztó számára időnként hátrányos is lehet (pl. a rosszabb vásárlási körülmények miatt). A tapasztalatok szerint az áru útjának rövidítéséből a nagykereskedelem és a kiskereskedelem, valamint a termelők, és a fogyasztók számára előnyök származnak, ezért az értékesítési csatornából közvetítő - a kereskedelem – nem kapcsolható ki.
28
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A fogyasztók jelentős része a magasabb ár ellenére is igénybe veszi a kiskereskedelmi szolgáltatásokat, mivel azok többnyire széles és mély választékot nyújtanak, megfelelő vásárlási körülményekkel. A kereskedelem teljesítménye legegyszerűbben az áruforgalom volumenével és értékével mérhető, amely jól mutatja a fogyasztás tendenciáit és az életszínvonal egyik számszerűsíthető eleme.
2.5. Beszerzés Az áruforgalom első szakasza a beszerzés. Jelentősége abban áll, hogy • •
biztosítja a kereslet kielégítéséhez szükséges árukat, befolyásolja a vállalkozás gazdálkodásának eredményét.
A kereslet magas színvonalú kiegészítése csak megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áru kínálatával lehetséges, amelyek biztosítása a beszerzés feladata. Fontosságát mutatja az a tény is, hogy a nagyobb kereskedelmi vállalatoknál külön szervezeti egység foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Kisebb vállalkozásoknál általában a tulajdonos szerzi be az árut. A beszerezés alapvetően meghatározza a gazdálkodás végeredményét, vagyis azt, hogy keletkezik – e profit, és mennyi lesz az. A profitot a következő tényezők csökkenthetik: •
ha a kereslethez nem kellően illeszkedő áruk lassan forgó, vagy inkurrens (nem keresett) áruvá válnak, árrés kiesést és likviditási problémákat okozhatnak,
•
a rossz beszerzési gyakorlat nagy és elfekvő készletet (immobil készlet) eredményezhet, ennek csökkentése felesleges költséget eredményez. Ezektől a készletektől csak leértékeléssel, selejtezéssel lehet megszabadulni.
•
a magas beszerzési ár csökkenti az árrést,
•
a tartós és megbízható beszerzési kapcsolatok hiánya kedvezőtlen beszerzési kondíciókkal jár, ami pénzügyi szempontból nem kívánatos.
29
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2.5.1. A beszerzési források A végső fogyasztó számára kialakított kínálat a kiskereskedelemben jelenik meg. A kínálat forrásai: • belföldi termelés, • nagykereskedelem, • külföldi termelés, • külkereskedelem. Ezek a források különböző, profitorientált gazdálkodó szervezetek kínálatában jelennek meg. A kereskedelemnek törekednie kell a megfelelő színvonalú kínálat kialakítására. A források és a szervezetek sokszínűsége miatt ez komoly tervezési és szervezési munkát igényel.
2.5.2. A beszerzés folyamata A beszerzés hosszadalmas, több dologra is kiterjedő folyamatot jelent. Átfogja a tervezés, az adminisztráció és az áruátvétel tevékenységét is. A beszerzés során az alábbi műveleteket kell elvégezni: • • • • • •
a beszerzés mennyiségének és összetételének meghatározása, információk gyűjtése a szállítókról és a beszerzési kondíciókról, a szállító kiválasztása, üzleti kapcsolat kialakítása, megrendelés, áruátvétel.
2.5.2.1. A beszerzés mennyisége és összetétele A beszerzés első lépéseként azt kell eldönteni, hogy milyen árut, milyen mennyiségben és összetételben rendeljen meg a kereskedő. Ez a döntés az ellátási és a gazdálkodási ellentétek miatt komoly problémákat vet fel. A vásárlók ellátása magas készletszintet, nagytételű és választékú beszerzést igényel, amellyel ellentétesek lehetnek a gazdálkodás szempontjai. A döntésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: •
elsősorban a kereslet nagyságát és összetételét. A várható kereslet meghatározása sok információt igényel. Ezeket a piackutatás során elsődleges és másodlagos forrásokból szerezheti be a vállalkozás.
30
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Az információk megszerzése után gazdaságossági számításokkal a kereslet viszonylag jól körvonalazható. A beszerzés napi gyakorlatában ezt csak új áruknál, vagy nagyobb és kockázatosabb befektetéseknél végzik el. Egyéb esetekben az előző időszakok tapasztalatai, a szezonális ingadozások az irányadók (karácsonyi felkészülés, névnapok, húsvét ). Éppen ezért nagyon fontos a nagykereskedelemben a vevők által vásárolt tételek pontos nyilvántartása. •
A meglevő készlet nagysága és összetétele alapvető információt szolgáltat a beszerzéshez. Ehhez manapság már a kereskedelemben is megfelelő informatikai háttér áll rendelkezésre. A kisebb üzletekben ez hiányozhat, de ott a készlet még napi áttekintéssel is felmérhető. A nagykereskedelemben mindez csak pontos cikkelemes nyilvántartással állapítható meg.
•
A vállalkozó profittal kapcsolatos elképzelése, annak nagysága, a befektetés megtérülésének időtartama szintén meghatározó. A magas árukészlet, a gazdag választék a vevők számára vonzó, de a befektetett tőke megtérülése szempontjából kedvezőtlen, mert csökkenti a rövidtávon keletkező profitot.
•
A vállalkozók beszerzési gyakorlatát a kereskedelemben a verseny erőssége jelentősen befolyásolja. A versenytársak árukínálatát, választékát állandóan figyelni kell, annak változásaira érzékenyen, ha lehet „megelőző” módon kell reagálni.
•
A beszerzésre kerülő mennyiséget jelentős mértékben befolyásolja az áru jellege. Szinte minden árucsoportban vannak olyan árucikkek, amelyek nagy mennyiségű beszerzésétől a magas kockázat miatt tartózkodnak a kereskedők. A tej – és tejtermékek, a kenyér, a péksütemények beszerzése csak egy-egy napi keresletnek felelhet meg, az áruk romlékonysága és élvezeti értékének elvesztése miatt. A ruházati kereskedő a standard árukból állandó mennyiséget tart, míg a divatcikkekből, szezonális ruhadarabokból kevesebbet rendel.
•
A beszerzéshez kapcsolódó tárgyi feltételek is meghatározóak. Ha a vállalkozás nem rendelkezik nagy alapterületű raktárakkal, vagy speciális berendezésekkel (pl. hűtőkamra), akkor a nagyobb tételű beszerzés az esetleges kedvezmények ellenére sem jöhet szóba.
•
A szállítói ajánlatok jelentősen eltéríthetik a vállalkozókat általános beszerzési gyakorlatuktól. Egyre nagyobb a jelentősége a szállító által adott mennyiségi engedménynek (rabatt). A vállalkozó saját árai kialakításánál a kapott engedményt tovább adhatja és ezzel versenyelőnyre tehet szert, vagy megtartja és ezzel árrését növeli. Ezt csak rugalmatlan keresletű áruk esetében tehető meg és akkor, ha a versenytárs nem tud kedvezőbb árat elérni.
31
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
•
A készletgazdálkodási modell is segíti a beszerzés gyakorlatát. A beszerzés gyakorlati lebonyolításánál az azonos időközönként végzett, megközelítőleg hasonló nagyságú árubeszerzés a legegyszerűbb. Ha a kereslet állandó és a szállító pontosan, azonos feltételekkel szállít, ez jelenti a gazdaságos rendelési tételnagyság modelljét
2.5.2.2. Információgyűjtés a szállítókról Kezdő vállalkozások egyik nagy problémája feltérképezni a lehetséges szállítókat és megítélni az általuk kínált beszerzési kondíciókat. Ha a működési terület valamely nagyvállalatáról, üzeméről van szó, akkor az információk beszerzése viszonylag könnyű. Más esetben segítséget adhat a cégjegyzék, szaknévsor. A hirdetések, a kamarai tájékoztatók, a termékek csomagolásán feltüntetett adatok és más források is igénybe vehetők (ajánlatkérés, próbavásárlások, személyes tájékozódás stb.). A kiskereskedőnek célszerű a tételek megrendelése előtt sorra járni a nagykereskedelmi raktárakat és személyesen tisztázni a beszerzés feltételeit. Nagyobb értékű árubeszerzésnél pedig minden vállalkozónak érdeke, hogy több helyről kérjen ajánlatot. 2.5.2.3. A szállító kiválasztása A kereskedelmi vállalkozó egyik fontos döntése a szállító kiválasztása. A szállító kiválasztásának jelentőségét a következők indokolják: •
A fogyasztóorientáltság megköveteli a mennyiségű, minőségű és választékú kínálatot.
•
A szállítókkal kapcsolatos döntéseket a profitorientáltság is jelentősen befolyásolja. Azokat a szállítókat kell kiválasztania a vállalkozónak, akik a legkedvezőbb kondíciókat kínálják.
•
A kínálat a vállalkozás arculatának tartalmi eleme.
32
megfelelő
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Ahhoz, hogy a döntés jó legyen sorra kell venni a szállító kiválasztásának legfontosabb szempontjait. Ezek a következők: • • • • • •
a kínált áru mennyisége, minősége, és választéka mennyire felel meg a kereskedő üzletkörének és a vevők igényeinek, milyen fizetési feltételeket kínál a szállító, milyen egységáron lehet beszerezni az árut, az áru jellege melyik szállítót követeli meg, milyenek a szállítási feltételek (a szállítás módja, ütemezése, stb.), egyéb szempontok (pl. csomagolás, szolgáltatások, szerződési hajlam stb.).
2.5.2.4. A szállító által kínált mennyiség A kereskedő kereslete és a szállító kínálata a két fél eltérő érdeke miatt nem mindig egyezik meg. A szállító abban érdekelt, hogy áruját minél nagyobb tételben tudja eladni, de nem biztos, hogy a kereskedő nagy mennyiségű árut tud rendelni. Ennek a kérdésnek az alaposabb elemzéséhez célszerű különválasztani a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi beszerzéseket, így vizsgálni a vállalkozók magatartásának okait. Egy nagykereskedelmi fiók beszerzése jóval nagyobb értékű, mint egy kiskereskedelmi üzleté. Ez nemcsak a tevékenységek eltérő alapfunkciójából, hanem a cégek tőkeerejének különbözőségéből is adódik. A nagyobb termelő vállalatok a kis tételben történő eladást nem kedvelik, ezért a kiskereskedelmi egységek számára a gyártótól történő beszerzés nem mindig járható út. A kis tételben vásárló kiskereskedőnek hasonló kapacitású termelőt célszerű keresnie. A kereslet és a kínálat összehangolására mindkét fél törekszik. A szállító árkedvezményt kínál a nagyobb mennyiségű vásárlás érdekében. A kereskedők beszerzési társulásokat hoznak létre, hogy nagyobb mennyiségben vásárolhassanak. A beszerzésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyobb tételek – elsősorban a tárolási költségek miatt - nagyobb költségeket igényelnek.
33
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 2.5.2.5. Az áru minősége A szállító kiválasztásánál fontos szempont az áru minősége, elsősorban azért, mert ez a hazai vásárlók vásárlási szokásait is megváltoztathatja. A minőséget egyre több vásárló helyezi előtérbe. A minőség kettős értelmezésben használható. A termelő szempontjából a termékek műszaki paramétereit, tulajdonságait jelenti, a fogyasztó szempontjából az áru hasznos tulajdonságainak összessége. Az áru minőségét tekintve döntési szempontból fontos lehet a következők figyelembevétele: • • • • • • • • • • • • •
az áru csomagolása, annak újrafelhasználhatósága, a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontok, kereskedői és fogyasztói tapasztalatok, az ár és aminőség összhangja, a gyártási technológia és a technikai színvonal, a csomagoláson található minőségi jelek, a termék márkája, van-e a szállítónak valamilyen nemzetközi minőségi tanúsítványa, milyen szerviz tevékenységet vállal a szállító, milyenek a szállító raktározási körülményei, rendelkezik-e a szállító a termék magyar nyelvű használati – kezelési útmutatóval, milyen mértékű volt az eltelt időszakban a fogyasztók reklamációja, hogy oldotta meg a szállító a jogos fogyasztási reklamációk ügyintézését és annak terheit.
2.5.2.6. A választék A választék szélessége az eltérő rendeltetésű áruk összességét jelenti. A választék mélysége az azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú áruk összessége. A kereskedő választékpolitikájára nincs általános szabály. Ezt mindig az adott helyzet határozza meg. A nagykereskedő a termelői választékot alakítja át kiskereskedelmi választékká. A kiskereskedő néhány nagykereskedőtől, vagy termelőtől szerez be, így csak azok kínálatából tud választani. A kisvállalkozások beszerzései a költségek csökkentését helyezik előtérbe, figyelembe veszik az áru szállításával járó költségeket is.
34
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A nagyobb kiskereskedelmi vállalatok választékának bővítése szükségszerűen megnöveli a velük kapcsolatba kerülő szállítók számát. 2.5.2.7. Az árak A profitorientált vállalkozásoknál az ár jelentős döntésbefolyásoló tényező . Az alacsony beszerzési ár a nyereség forrása lehet. Ha a kereskedő rugalmas keresletű áruknál az alacsony áron beszerzett áruk eladási árát is alacsonyan tartja, az a kereslet növelésére hat. Az eladott mennyiség növelése a kisebb ár mellett is nagyobb árrés tömeget eredményezhet. Változatlan költségek mellett a nyereség nőni fog. Ha a kereskedő alacsony áron vásárol, de a piac által elfogadott áron értékesít, az egy termékre eső árrés magasabb lesz. Változatlan költségek esetén így is nőni fog a nyereség. A szállító kedvezményt adhat akkor is, ha a vevő magára vállalja a szállítást. Ez a Cash and Carry (C+C) értékesítési formára jellemző. A beszerzési ár jelentőségét mutatja az is, hogy a nagyobb tételű beszerzés esetén a vevő kiskereskedők árajánlatot kérnek a szállítótól, amely alapján döntenek.
2.5.2.8. Fizetési feltételek A vállalkozás azt a szállítót részesíti előnyben, amely az áru ellenértékének kiegyenlítésére kedvezőbb feltételeket kíván. A kereskedelemben alkalmazott fizetési módok: • •
készpénzes fizetés, készpénz nélküli fizetés, - átutalás, - inkasszó, - kereskedelmi hitel.
A vevő szempontjából a legkedvezőbb fizetési mód a kereskedelmi hitel, amelynél a két fél abban állapodik meg, hogy a vevő az áru eladása után fizet. A nagyobb vállalkozások átutalással egyenlítik ki a tarozásukat, a kisebbek készpénzfizetéssel.
35
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A készpénzfizetés aránya növekedett a rendszerváltás óta, mert a vállalkozásokkal szembeni bizalmatlanság nagy. A fekete és szürke gazdaság jelenléte növeli az egymás iránti bizalmatlanságot.
2.5.2.9. Az áru jellege Gyorsan romló élelmiszereknél a szállítók kiválasztásának alapvető szempontja az áru jellege. Ilyen áruk a tej, a tejtermékek, a kenyér, a péksütemények, a hús, a húskészítmények, stb. A jelentősebb kiskereskedelmi vállalkozások ezeket a termékeket általában a gyártótól szerzik be, de az is előfordul, hogy a kisebb vállalkozások ezeket is a nagykereskedőtől veszik. 2.5.2.10. Szállítási feltételek A két legfontosabb kérdés: •
az eladó vállalja-e a szállítást, vagy azt a kereskedőnek önállóan kell megoldania. A szállításnál felszámított költségek és a saját szállítás költségei milyen arányban állnak egymással.
•
az eladó milyen időközönként szállít, vállalja - e a kistételű, de gyakori szállítást.
A kérdések megválaszolása kiválasztásában.
segít
a
legjobbnak
ígérkező
szállító
2.5.2.11. Egyéb feltételek Lényeges kérdés, hogy a szállító hajlandó - e szerződést kötni. Ez azért fontos, mert a vevő nagyobb biztonságban van. A gyártó és a nagykereskedelem kapcsolatában a szerződéskötés jobban elterjedt, mint a kiskereskedelemnél. A legjellemzőbb szerződéstípus a szállítási szerződés amelyben az eladó és a vevő kölcsönösen kötelezettséget vállal a közös tevékenységre. Az eladó kötelezettségei: • szállítandó mennyiség, minőség, választék, • szállítási mód, határidő, ütemezés, • fizetési mód, • ár, • egyéb vállalt kötelezettségek, • kártérítés meghiúsulás, vagy késedelem esetén. 36
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A vevő kötelezettségei: • az áru átvétele, • az ellenérték kifizetése, • egyéb, vállalt kötelezettségek, • kártérítés meghiúsulás, vagy késedelem esetén. A kiskereskedelem, főként a tőkehiánnyal kedveltkonstrukciója a bizományosi szerződés.
küzdő
vállalkozó
Ebben a konstrukcióban a kereskedő az árukat átveszi, és ígéretet tesz arra, hogy megpróbálja azokat értékesíteni. Az áru nem kerül a kereskedő tulajdonába. A tevékenység ellenértéke a bizományosi jutalék. A kifizetését megállapodásokban rögzítik. Ez a módszer azoknak a vállalkozásoknak jelent megoldást, akik nagy készletekkel rendelkeznek, nincs kialakult vevőkörük, vagy alacsony az általuk gyártott, illetve forgalmazott termékek iránti kereslet. A szállító kiválasztásánál problémát jelenthet, hogy egy-egy szállító ajánlatában a különböző kondíciók nem egyformán kedvezőek. Például alacsony ár, ritkább szállítással, vagy szigorú készpénzfizetéssel párosul. Emiatt a vállalkozónak célszerű kidolgoznia valamilyen értékelési rendszert. A kereskedőnek azt is mérlegelnie kell, hogy a szállító milyen többletszolgáltatásokat nyújt. A kereskedelmi gyakorlatra az is jellemző, hogy a kereskedők kombinált beszerzést alkalmaznak. Ennek leggyakoribb esete az, amikor a szállító kedvező feltételeket kínál, de a mennyiség korlátozott és azzal a vevők igényei nem elégíthetők ki. Ilyenkor első helyen ezt az ajánlatot veszi figyelembe a kereskedő, majd ezután a második legkedvezőbb ajánlatot adó partner ajánlatát.
2.5.3. Üzleti kapcsolatok, megrendelés A beszerzés tervezésével kapcsolatos döntések meghozatala után annak gyakorlati része következik, amely három elemből áll: • • •
az üzleti kapcsolat felvétele, megrendelés az áruátvétel, a beszerzési bizonylatok kezelése.
A megrendelés technikáját alapvetően az áru jellege határozza meg. A jól ismert standard áruk megrendelése levélben, vagy elektronikus úton történik, míg az új termékeket, a luxuscikkeket, divatárukat személyesen kell kiválasztani és megrendelni.
37
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A személyes megrendelésnél az áruátvétel és a bizonylatok kezelése időben egybeeshet, a levélben történő megrendelésnél ezek a folyamatok szétválnak. A személyes megrendelés előnyei: • az áru a maga fizikai valóságában látható, megfogható, • a vevő átlátja a kínálatot, • általában azonnali szállítást tesz lehetővé Hátrányai: • •
a magas utazási költség, a rövid ügyintézési idő miatt a minőségi átvétel háttérbe szorul.
A levélben történő megrendelésnek az alábbiakat kell tartalmazni: • • • •
a szállító neve, címe, azonosító adatai, a megrendelt árufajták mennyisége, minősége, kiszerelése, a szállítási határidő, ütemezés, aláírások, keltezés, a megrendelő cég adatai.
A megrendelés formailag jól olvasható. Pontos, áttekinthető, világos legyen. Ezzel elkerülhető a két fél közötti félreértés. A megrendelés formanyomtatványát időnként a szállító bocsátja rendelkezésre, de a kereskedő maga is kialakíthatja azt. Szállítási szerződés esetén a megrendelés általában felesleges, a szerződés helyettesíti azt.
2.5.4. Az áruátvétel A beszerzési munka utolsó szakasza az áruátvétel, amelynek jelentősége gazdálkodási, elszámolási és minőségvédelmi szempontból elsődleges. A megfelelő áruátvétel a kereskedő és a fogyasztó szempontjából is elengedhetetlen. Ha a vállalkozó erre nem fordít kellő figyelmet, leltárhiány keletkezhet, vagy a vevő kap rossz minőségű árut. Ebben az esetben számolni kell a fogyasztói reklamációkkal is. A pontatlan átvétel miatt számolni kell a gyengébb minőségű áruk leértékelésével, selejtezésével, amely egyértelműen veszteségforrás. Az áruátvétel folyamata: • • • •
a megrendelt és a megérkezett áru összehasonlítása, mennyiségi átvétel, minőségi átvétel, a bizonylatok rendezése. 38
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Ha a megrendelés és a szállítás nem egyezik meg, az árut nem kötelező átvenni. Az áruazonosításhoz célszerű megteremteni a korszerű technikai hátteret, amit ma a vonalkód rendszer jelent. A vonalkód rendszer a beszerzési, a készletezési és az értékesítési munkát is megkönnyíti. A vonalkód rendszer alkalmazásának előnyei: • • • •
az áruforgalom teljes folyamatában felhasználható, a nemzetközi forgalomban elterjedt, alkalmazásának elveit nemzetközi szabványok rögzítik, technikai eszközrendszere korszerű, a jelhordozó költsége alacsony és gyorsan előállítható, gyorsan és biztonságosan lehet vele dolgozni.
2.5.4.1. Mennyiségi áruátvétel A mennyiségi áruátvétel során a kereskedőnek arról kell meggyőződnie, hogy a szállított és a számlázott áru azonos-e. A mennyiségi átvétel módszerei: • • •
azonnali, teljeskörű átvétel, gyűjtőcsomagolás azonnali átvétele, azon belül szúrópróbaszerű ellenőrzés, a gyűjtőcsomagolás azonnali átvétele, tételes ellenőrzés későbbi időpontban.
Ez utóbbinál a két vállalat közötti megállapodásban rögzített határidőt be kell tartani, annak hiányában a jogszabályok szerint kell eljárni. Az áruátvételt nehezítő körülmények: • • •
a szállító nem vállalja a szállítást a vevő telephelyére, szállítmányozót kell igénybe venni, az áruátvételt kiszállítás hiányában az eladó telephelyén kell lefolytatni. a zsilipes rendszerű áruátvétel alkalmazása, a kereskedő és a szállító részére kijelöl egy zárható területet, amelyet mindkét fél egymástól függetlenül használhat. Igy megoldható a nyitvatartási időn kívüli szállítás.
A szállító a zsilipet megközelítheti, az árut lerakhatja, majd azt lezárva távozhat.
39
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A kereskedő az árut később veheti át,: Ebben az esetben a s szállítás és az átvétel időben elkülönül. Ez a módszer a két fél kölcsönös bizalmára épül. Mennyiségi eltérés esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmazni: • • • •
a jegyzőkönyv kelte, tárgya, a jelenlevők neve, munkaköre, az áruátvétel során tapasztalt mennyiségi eltérés pontos leírása, a rendezés módja, aláírások, hitelesítés.
2.5.4.2. Minőségi átvétel Ez a munkafolyamat egyre jelentősebb lesz. A termelők minőséggel kapcsolatos korszerű szemlélete és tevékenysége, a nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása (ISO, TQM), a nagyobb szállítónál biztonságot ad. Kistermelőknél ez ma még nem jellemző. A jól elvégzett minőségi átvétel előnyei: • • •
a nyílt hibákat a szállítóknál azonnal kifogásolni lehet, a kereskedőt a továbbiakban nem terheli felelősség, az ilyen módon feltárt hibák nem rontják a vállalkozásról kialakult összképet, az utólagos reklamációk miatt nem keletkeznek felesleges költségek.
A minőségi átvétel fő feladata annak megvizsgálása, hogy a szállítási okmányon, illetve a csomagoláson feltüntetett minőség valós-e. Többnyire érzékszervi, vagy tapasztalati úton vizsgálják a minőséget. A minőségi átvételt a kereskedőnek szakképzett alkalmazottal kell elvégeztetnie. Az érzékszervi vizsgálatok mellett íz próbát, gyanús esetekben színtartóssági próbát is lehet végezni. Az áruátvétel során a műszaki cikkeket üzembe kell helyezni és ki kell próbálni. A minőségi átvétel általában szúrópróbaszerű, nem terjed ki minden termékre. H alapos a gyanú a hibás minőségre, akkor tételes átvételt kell végezni. A mennyiségi kifogáshoz hasonlóan aminőségi átvételnél is jegyzőkönyvet kell felvenni, ennek alapján a visszáruzást pénzügyileg rendezni is lehet.
40
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A jegyzőkönyvben a minőségi hibát pontosan meg kell határozni. Fel kell tüntetni a hibás áru mennyiségét, értékét, és a rendezés módját.
2.5.4.3. Az áruátvétel bizonylatai Az áruátvételt számlán, szállítólevélen, aláírással, bélyegzővel kell igazolni. A számla első példánya a vevőt, a második példánya a szállítót illeti meg. A bizonylatokat a pénzügyi rendezés és a hatósági ellenőrzés és céljára meg kell őrizni.
41
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Összefoglalás A beszerzés az áruforgalmi tevékenység első szakasza. A beszerzés a vevők keresletének kielégítése és a profit megszerzése céljából fontos tevékenység. A beszerzés folyamata több műveletre bontható, ezek időrendben egymásra épülnek. Ezek közül kiemelkedik a szállító kiválasztása, a megrendelés, az áruátvétel. A kiskereskedelem belföldi beszerzésének két alapvető forrása a termelő és a nagykereskedelem. Ha a beszerzés a gyártótól történik: • •
az áru mindig friss, a beszerzési ár alacsonyabb.
Ha a beszerzés a nagykereskedőtől történik: kis tételű vásárlás is lehetséges, az árut kiszállítják, • széles és mély választékot biztosítanak. • •
Ellenőrző kérdések: 1./
Mi az ellátási lánc?
2./
Milyen szakaszokból áll az áruforgalom?
3./
Mit jelent az áruértékesítés hagyományos útja?
4./
Hogy rövidíthető le az áruforgalmi út?
5./
Mi a beszerzés alapvető feladata?
6./
Hogy befolyásolja a beszerzés a jövedelmezőséget?
7./
Mi a különbség az immobil és az inkurrens készlet között?
8./
Milyen forrásokból származik a belkereskedelem kínálata?
9./
Milyen műveleti elemekből áll a beszerzési folyamat?
10./
Milyen szempontokat kell figyelembe venni mennyiségének és összetételének kialakításánál?
11./
Honnan szerezhető információ a lehetséges szállítókról?
12./
Melyek a lehetséges szállító kiválasztásának szempontjai?
42
a
beszerzés
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
13./
Milyen ellentmondás van a szállító kínálata és a kereskedő kereslete között?
14./
Milyen céllal jöttek létre a beszerzési társulások?
15./
Milyen szempontokat kapcsolatban?
16./
Mit jelent a választék mélysége és a választék szélessége?
17./
Hol történik a termelői választék fogyasztói választékká való átalakítása?
18./
Hogy befolyásolja a termék ára a profitot?
19./
Milyen fizetési formák alkalmazhatók a kereskedelemben?
20./
Hogy befolyásolja az áru jellege a kereskedők magatartását?
21./
Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket mérlegelni kell a szállítási feltételek elbírálásánál?
22./
Melyek azok az egyéb feltételek, tevékenységben szerepet játszanak?
23./
Milyen technikákkal rendelhető meg az áru?
24./
Melyek a megrendeléssel szemben támasztott követelmények?
25./
Melyek az áruátvétel módszerei?
26./
Mennyiségi és minőségi kifogás esetén milyen dokumentum készül?
27./
Hogy történik a szabályos áruátvétel, mi a bizonylata?
kell
43
mérlegelni
az
áru
minőségével
amelyeket a beszerzési
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2.6. Készletezés A készletezés röviden az áruk raktározása. Természetesen ez a tevékenység a gyakorlatban sokkal összetettebb. A készletezési tevékenységen belül kell biztosítani a raktározás tárgyi és személyi feltételeit, meg kell határozni a tárolás módját és a tárolási egységeket, az áruk elhelyezését, az áruk raktározás közbeni gondozását és az értékesítésre történő előkészítését. Ez a tevékenység eltérő feladatokat jelent a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben.
2.6.1. A készlet nagysága és összetétele A kereskedelem alapfunkciói közé sorolható a készletek hosszabb rövidebb idejű tárolása. A kereskedőnek fel kell készülnie a kereslet kielégítésére, amely kisebb nagyobb mértékben ingadozik. Az ingadozás áthidalására a legegyszerűbb megoldás a magasabb készlet lenne, de ennek a gazdaságossági szempontok gátat szabnak. A magas készlet lassú forgási sebessége nagy tőkelekötést és likviditási problémákat okoz. A kereskedő a vevők a szállítók és a saját érdekeit figyelembe véve tartja egyensúlyban a készleteket. A készlet nagyságát több tényező befolyásolja, amelyek eltérő mértékben hatnak a kereskedelmi vállalkozások készletezéssel kapcsolatos munkafolyamataira, és a vállalkozás döntéseire. A készlet nagyságát meghatározó tényezők: Kereslet: • • •
a standard kereslet, a szezonális ingadozás, az új vevők kereslete.
Kínálat: • • •
a beszerzés mennyisége, a beszerzés gyakorisága, a szállítás ütemezése.
44
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Gazdaságosság: • forgási sebesség, • likviditás, • tárolókapacitás, • profitigény. A készlet összetételének kialakításakor a vállalkozónak törekednie kell arra, hogy túlsúlyban legyenek a gyors forgási sebességű kurrens (keresett) áruk.
2.6.2. A készlet, a kínálat és a választék összefüggése A három fogalom szoros kapcsolatban van. A készlet az adott időpontban, adott helyen levő áruk összessége. A készlet adott időpontra és adott időszakra is meghatározható. A rendelkezésre álló adatokból az átlagkészlet kiszámítható. A kínálat az eladásra szánt áruk összessége. A készlet bővebb a kínálatnál, vagy megegyezik azzal. Esetenként a vállalkozó az adott készletet a szezonális felkészülés céljából szerzi be. A választék a kínálat egyik jellemzője. Szélességben az eltérő rendeltetésű, mélységben az azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú áruk összessége. A választékelem a választékismérvek kombinációja során kialakult termék. A választék mélységét a választékismérvek (szín, méret, kiszerelés, fazon, ár, minőség, alapanyag stb.) határozzák meg. Ha a választékismérvek száma növekszik, akkor a választékelemek száma hatványozottan nő. A választék megfelelő szélességének és mélységének optimális meghatározásához, a vevők kereslete mellett a versenytársak kínálatát is meg kell ismerni.
2.6.3. Az áruk raktározása és tárolása Az árumennyiség és a tárgyi feltételek szempontjából a készletek tárolása a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben eltérő. A nagykereskedelemben a raktárak nagy alapterületek és térfogatúak, a mintatermekben egy - egy mintadarab bemutatása történik meg. A nagykereskedelmi raktárakban elsősorban tárolási és nem árubemutatási funkciókat ellátó berendezésekkel, árumozgató és komissiózó gépekkel találkozhatunk.
45
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Ezzel szemben a kiskereskedelemben jellemző tendencia, hogy egyre inkább csökken a raktárak szerepe, a raktározás helye gyakran áttevődik az elárusító térre, ahol a tárgyi feltételek (állványok, pultok, gondolák, stb.) nem azonosak a raktáréval.
2.6.4. A raktározással kapcsolatos szempontok A raktározás során a következő szempontokat kell figyelembe venni: • • • • • • •
a tárgyi feltételek (épület, gépek, állványok, berendezések) megteremtése, személyi feltételek (szakképzett munkaerő, gépkezelők és árurakodók) a tárolási mód, a tárolási egység, az áru elhelyezése, az áru gondozása az áruk előkészítése az értékesítésre.
2.6.4.1. Tárgyi és személyi feltételek A kereskedelemben a vállalkozónak el kell döntenie, hogy milyentárgyi és személyi feltételek mellet végzi a raktározási tevékenységét. A raktárak típusa, az épület és a raktárkapacitás szoros kapcsolatban van. A raktárak kiválasztásánál és működésénél fontos szempont, hogy az adott kapacitás a megfelelő feltételekkel párosuljon. Egy adott időszakban, az adott választék, az adott összetétel és raktározási időtartam mellet raktárban található árumennyiség a raktár kapacitása. A raktár kapacitásának megtervezéséhez a nagykereskedelemben a térfogatot kell figyelembe venni, mivel megfelelő árumozgató gépek és állványok segítségével magas raktárakban is jól tárolhatók az áruk. A tároló berendezéseket az áru jellege jelentősen befolyásolja. A személyi feltételek a szakképzett kereskedőt, valamint a gépkezelőket és rakodókat jelentik.
46
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2.6.4.2. Tárolási mód és tárolási egység A vállalkozónak döntenie kell a tárolás módjáról és egységeiről is. Állvány nélküli tárolásnál soros és tömbtárolással, állványosnál soros, kettős soros, gördíthető stb. állványok alkalmazásával oldják meg az árukészlet raktározását. Az állványok nélküli tömbtárolás viszonylag alacsony költségigényű, de egy - egy áruhoz nehéz, vagy nem lehet hozzáférni. Nehéz megoldani a minőség és megőrzési idő követését és az ennek megfelelő sorrendű felhasználást. A fenti problémák miatt általában állványos tárolást alkalmaznak.
2.6.4.3. Az áruk elhelyezése Az áruk helyét a raktárban több tényező határozza meg. Ezek a következők: • • • • • • • • • •
az áru jellege (könnyen gyűrődő ruhák), az áruk egymásra gyakorolt hatása ( pl. vegyi anyagok), az áruk súlya, tömege, az áruk mozgathatósága, az áru iránti kereslet, az állványok teherbíró képessége, az alkalmazott raktározási rendszer, ergonómiai szempontok, vagyonvédelmi előírások egyéb szempontok.
Az alkalmazott raktározási rendszer lehet: Kötött helyes, vagy Szabad helyes. A kötött helyes tárolási rendszer előnye az, hogy megkönnyíti és meggyorsítja a komissiózás folyamatát, hátránya, hogy a raktárkapacitás nem növelhető. Ha valamely áruból nincs készlet, akkor sem foglalható el annak a helye. Szabadhelyes rendszerben az áruk helye nem állandó, ezzel a raktárkapacitás növelhető, de lassul a komissiózás. A komissiózás az a folyamat, amelynek során az árukészletből a megrendelésnek megfelelő szállítmányt összeállítják.
47
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 2.6.4.4. Az áruk gondozása A kereskedelemben a hosszabb tárolási idő miatt az alkalmazottak feladatai közé tartozik az áruk folyamatos kezelése és gondozása is. Ez kiterjed: az áru minőségének állandó figyelésére, a minőségmegőrzés időtartamának megfelelő sorrendben történő értékesítésre, a nedvességtartalom csökkenésének pótlására. 2.6.4.5. Az áru előkészítése az értékesítésre A tevékenység során az árut eladható állapotba kell hozni, amely több feladatot jelent. Ezek: • • • •
egyes áruk fogyasztói csomagolásának kialakítása, magyar nyelvű használat, kezelési útmutató elkészítése, lédig (ömlesztett) árukból a keresletnek megfelelő egységcsomagok készítése, a fogyasztói árak feltüntetése.
2.6.4.6. Az áru selejtezése Egy termék akkor tekinthető selejtnek, ha az már nem kerülhet be a kereskedelmi forgalomba. Ennek okai lehetnek: • • • • •
Minőség megőrzési / fogyaszthatósági időn belüli minőségromlás, csomagolási sérülés Minőség megőrzési / fogyaszthatósági időn túli minőségromlás Tartós fogyasztási cikkek esetében alkatrész hiba, gyártási rejtett hiba Tartós fogyasztási cikkek esetében termékkárosodás, törés Egészségi állapotot veszélyeztető termék
(Bármilyen olyan elváltozás, károsodás mely alkalmatlanná teszi a terméket kereskedelmi forgalomba hozatalra.) A selejt termékeket el kell távolítani az eladótérből, majd ezt követően ki kell venni a készletnyilvántartásból. A selejtezés folyamatát selejtezési jegyzőkönyv kíséri.
48
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a következőket: • • • • • • •
A selejtezés napja, időpontja A selejtezést végző személy / személyek neve A selejtezés indoka (pl. törött, hibás, lejárt fogyaszthatósági idejű, stb.) A selejtezett termék / termékek pontos megnevezése A selejtezett termék / termékek mennyisége A selejtezett termék / termékek beszerzési vagy fogyasztói értéke A selejtezést jóváhagyó neve, aláírása.
A selejt termék jelentkezik.
a
kereskedelemben
profitcsökkentő
tényezőként
A selejtezett termékek további „sorsáról” gondoskodni kell. A selejtezett termék képezhet: • Veszélyes hulladékot • Nem veszélyes hulladékot. A veszélyes hulladékok kezelését környezetvédelmi előírások szabályozzák.
szigorú
kereskedelmi
és
2.6.4.7. Az árukészlet leltározása A kereskedelmi egységek az árukészletüket bizonyos időközönként (hetente, havonta, félévente, évente) leltározzák. A leltári időszakot a törvény egy évben maximalizálja, amely azt jelenti, hogy a kereskedelmi egységeknek legalább évente egyszer leltározniuk kell. A leltár nem más, mint a könyv / gép szerinti és a valós készlet összehasonlítása, majd a könyvi / gépi készletek korrekciója a valós készletekhez. A leltár eredménye lehet pozitív vagy negatív. A leltár folyamatának időszaka alatt a kereskedelmi egységnek zárva kell tartania, hogy ezen időszak alatt ne történjen eladás, így ezen adott időpillanatban vethető össze egymással a két készlet. A leltárt megelőzi egy készletrendezés, mely során az azonos termékeket összerendezik a könnyebb számolhatóság céljából. A leltárt leltári csoportok végzik leltárívek segítségével. A leltári csoportok meghatározott terv és struktúra szerint végzik a leltárfolyamatot, így biztosítva azt, hogy egy tétel se maradjon ki. A leltár leltári ívek segítségével történik. 49
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A leltárív elemei a következők: • • • • • • • •
A leltárt végző kereskedelmi egység pontos neve, címe, telephelyének / egységének címe A leltár napja, időpontja A leltárt felvevő személy / személyek neve / nevei, aláírás, aláírásai A leltározandó termékek listája A megszámlált készlet üres oszlopa A visszaellenőrzést végző / végzők neve / nevei, aláírása / aláírásai A visszaellenőrzés időpontja A visszaellenőrzött készlet pontossága.
Tehát a rendezett készleteket tételesen megszámolják, ezt a mennyiséget a megfelelő mértékegységben (db, csomag, kg, méter, stb.) felviszik a leltárívekre. Ezt követően az ellenőrző csapat a már megszámolt tételeket szúrópróba szerűen, vagy tételesen (általában a termék értékétől függ) átszámolja, ellenőrzi a leltárívre felvezetett értékek pontosságát. Ha hibát észlel még egyszer átszámolja és javítja a mennyiséget. A leltárívek egyben leltári jegyzőkönyvként is szolgálnak. A fizikai leltár végeztével megtörténik a valós és a könyv szerinti / gépi készletek összehasonlítása. A leltár végeredménye mindig forintális összeg, amelyet az értékesített termékek nettó beszerzési árán számolunk. A leltár végeredménye lehet negatív, ekkor készlethiányról, vagy pozitív, ekkor készlettöbbletről beszélünk. (Természetesen a kereskedelmi egységnek az utóbbi a jobb.) A leltárhiány profitcsökkentő tényező. A leltáreltérés okai a következők lehetnek: • • • • •
Mennyiségileg hibás áruátvétel Tárolás során fellépő veszteségek (mint súlyveszteség párolgásnál például gyümölcsök vagy tőkehúsok esetében, stb.) Sülés során keletkezett súlyveszteségek Értékesítés során a mérlegeknél vagy a kasszáknál képződött kódcserékből (pl. starking almát idared alma kódján adják el) Lopásokból, dészmálásból adódó veszteségek.
A készletek összehasonlítása után a könyvi / gépi készleteket korrekciózzák hozzá a valós készletekhez készletmennyiség fel-, vagy levételével az adott könyvi / gépi készletre, készletről. Ezt követően a valós készletek és a könyvi / gépi készletek megegyeznek egymással, mint mennyiségben, mint értékben.
50
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Összefoglalás A kis - és a nagykereskedelmi keresletet, a beszerzés körülményeit és a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve kell a készlet nagyságát megállapítani. Törekedni kell arra, hogy a gyors forgási sebességű, kurrens áruk legyenek túlsúlyban. A készlet, a kínálat és a választék szoros kapcsolatban vannak, nem helyettesíthetők a fogalmak egymással, hanem az áruk és a kereskedelmi tevékenység különböző megközelítéseit jelentik. A kiskereskedelemben és a nagykereskedelemben a készletek tárolási módja eltérő. Alaposan át kell gondolni, hogy a raktározáshoz milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek. Az áruk folyamatos kezelése és gondozása, selejtezése, leltározása valamint az áru eladható állapotba hozása az alkalmazottak feladata.
Ellenőrző kérdések: 1./
Melyek a készletezési tevékenység részterületei?
2./
Milyen tényezők befolyásolják a kereskedelmi készlet nagyságát?
3./
Mit jelentenek a következő fogalmak? szezonális ingadozás, standard készlet, kurrens áru.
4./
Mit jelentenek a következő fogalmak? • készlet, • kínálat, • választék, • választékelem.
5./
Melyek a raktározás legfontosabb szempontjai?
6./
Miben térnek el egymástól a nagykereskedelem és a kiskereskedelem raktározási feltételei és szempontjai?
7./
Mikor keletkezhet selejt?
8./
Mik a selejtezési jegyzőkönyv tartami elemei?
9./
Mi a leltár folyamata?
10./
Mik a leltárív elemei? 51
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2.7. Értékesítés Az áruforgalom befejező szakasza az értékesítés. A vállalkozó számára ez a legnehezebb feladat. Ez a tananyagrész általános áttekintést ad az értékesítésről. Az értékesítés az áruforgalom utolsó szakasza, amelyben eldől, hogy a vállalkozó jól mérte-e fel a keresletet, és a kínálat megteremtése érdekében végzett munka megfelelő volt-e. Az árut, a szolgáltatást el kell adni, mégpedig úgy, hogy a vevő, a fogyasztó érezze, hogy az értékesítés érte történik, ő a folyamat főszereplője. Az értékesítés érdekében alapos elemzést kell végezni, és részletesen meg kell tervezni minden mozzanatát. Döntéseket kell hozni az alábbi kérdésekben: • • • • • • •
az értékesítés iránya, az értékesítés módja, az ellenérték kiegyenlítésének módja, az értékesítési csatornák, az alkalmazott értékesítési formák, az értékesítés tárgyi és személyi feltételei, az értékesítés folyamata és műveleti elemei, a vevőszolgálat.
A döntést számos tényező alakíthatja, változtathatja. A rövid távú, illetve a napi taktikai döntéseket a környezeti elemek is befolyásolják. Naponta kell dönteni az árleszállításokról, kedvezményes hitelakciókról, akciós beszerzési lehetőségekről, és számos más kérdésről.
2.7.1. Az értékesítés iránya A „kinek” kérdésre adott válasz egyszerűnek tűnhet: mindenkinek, aki igényt tart rá, aki keresletet támaszt az áruk és a szolgáltatások iránt. A nagykereskedelemben elsősorban a viszonteladóknak, a kiskereskedelem pedig a végső fogyasztóknak értékesít. Mindkét vállalkozási terület próbálja a vevőkörét kiterjeszteni. Már a rendszerváltás előtt megjelentek a diszkontáruházak, amelyek a nagykereskedelem nyitását jelentették a végső fogyasztó felé, és az élelmiszerszakmában jelentős vásárlóerőt vontak el a kiskereskedelemtől. A kiskereskedelemnek is törekvése a nagytételű értékesítés, amely az intézményi vásárlókkal kapcsolatban nyilvánul meg. Egyes árukat (pl. nyomtatványok) szervezetek használnak fel, de a tételnagyság miatt mégsem jellemző a nagykereskedelemtől történő árubeszerzés.
52
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Az értékesítési irányok a következők: nagykereskedelem - viszonteladók, - lakosság, - a kettő kombinációja, kiskereskedelem - lakosság, - közületek, - a kettő kombinációja. Az értékesítési irányok megtervezése nélkülözhetetlen, mivel az egyes vásárlói csoportok teljesen más értékesítési körülményeket igényelnek.
2.7.2. Az értékesítés módja Az értékesítés módjának meghatározásához a következő tényezőket kell figyelembe venni: mit követel meg az áru jellege, milyen legyen az árubemutatás és ajánlás módja, milyen mértékű legyen az eladó és a vevő közötti személyes kapcsolat, milyen a vevő önállósága a vásárlási folyamatban, hogyan épül fel az eladás folyamata, az értékesítésnek milyen személyi és tárgyi feltételei állnak rendelkezésre.
2.7.3. A fizetés módja Az ellenértéket a vevő kiegyenlítheti azonnal, vagy később. A nagykereskedelemben az átutalással, vagy inkasszóval, a kiskereskedelemben a készpénzzel és bankkártyával történő fizetés a jellemző. A kiskereskedelem a szervezeti, a közületi vásárlások részaránya jelentős. A kifejezetten közületi értékesítésre berendezkedett kiskereskedők gyakran alkalmaznak készpénz nélküli fizetési módokat, természetesen megfelelő garanciák mellett. A tartós fogyasztási cikkek esetén gyakori a fogyasztónak valamely pénzintézeten keresztül nyújtott vásárlási hitel.
53
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Összefoglalás Az értékesítés az áruforgalom legfontosabb területe. Szakaszaiban az utolsó, de jelentőségét tekintve az első helyen áll. Ennek megfelelően a beszerzést és a készletezést az értékesítés függvényében kell kialakítani. Az értékesítést elsősorban a kereslet határozza meg, ennek ismerete aktív piackutatást igényel. A piackutatásnak ki kell terjedni a kereslet nagyságának és összetételének felmérésére, a vevők vásárlási szokásainak megismerésére. A fogyasztók és az intézmények vásárlási szokásai eltérnek.
Ellenőrző kérdések: 1./
Milyen kérdéseket kell megválaszolni az értékesítési tevékenység során?
2./
Mit jelent a taktikai döntés a kereskedelemben?
3./
Kiknek értékesít a kiskereskedelem, kiknek a nagykereskedelem?
4./
Milyen szempontokat kell figyelembe venni az értékesítés módjának meghatározásánál?
5./
Milyen fizetési módokat alkalmaznak a kereskedelemben?
54
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
3. Az értékesítési munkák, a vásárláshoz kapcsolódó ismeretek 3.1. Jogi háttér Sok jogszabály szabályozza, mint a vásárlók, mint pedig az eladók jogait és kötelezettségeit. Ezeket a jogszabályokat az alábbiakban olvashatjuk. Ezen jogszabályok tükrében kell eljárni a vásárló kiszolgálása során, illetve ezen jogszabályok a mérvadóak a vásárlási problémák, reklamációk kezelésében is.
3.1.1. A fogyasztói árak feltüntetése 1997 évi CLV törvény; Az ár feltüntetése 14. § (1) Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó köteles külön jogszabályban meghatározottak szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról. (2) Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén érvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. (3) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni. (4) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni. (5) Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező előírása szerint elhelyezett fogyasztói tájékoztatót.
3.1.2. A számlaadási kötlezettség 1992. évi LXXIV. Tv. (ÁFA törvény) 43. §; A számlaadási kötelezettség 43. § (1) Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésrõl és szolgáltatásnyújtásról a) számlát;
55
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ b) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítõ eszközzel történõ fizetés esetén pedig kérésre — a kibocsátó döntésétõl függõen — egyszerûsített számlát vagy számlát kibocsátani, azzal, hogy számla kibocsátása esetén a teljesítés idõpontja a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítõ eszközzel történõ fizetés idõpontja. (2) Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésrõl és szolgáltatásnyújtásról számlát helyettesítõ okmányt kibocsátani. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható, továbbá a 17. § szerinti elõlegfizetés esetén. (4) A számlára, az egyszerűsített számlára és a számlát helyettesítő okmányra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Ha a költségvetési szerv vagy az egyházi intézmény a 33. § (4) bekezdésében szabályozott tevékenységét kizárólag ellenértéknek nem minősülő támogatásból látja el, e tevékenysége körében mentesül az e §ban, illetve a 70. § (1) bekezdésében szabályozott bizonylatkiállítási kötelezettség alól. Helyesbítő számla kiállítása Az 1992. évi LXXIV. Tv. (ÁFA törvény) 45. § (1) Ha a számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány kibocsátását követõen az adóalany a) az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy b) az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani, erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát és számlát helyettesítő okmányt köteles kibocsátani. (2) A helyesbítő számlának, egyszerűsített számlának és számlát helyettesítő okmánynak tartalmaznia kell: a) a helyesbítés tényére utaló jelzést; b) az eredeti számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesít õ okmány azonosításához szükséges adatokat; c) a módosításnak megfelelő új tételeket. (3) A helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni.
56
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
(4) Az adófizetési kötelezettség összegét érintő helyesbítésre az adóalany a (3) bekezdésben foglaltakat csak akkor alkalmazhatja, ha a helyesbítés a) az adó alapjának csökkenése [22. § (5) bekezdése] miatt szükséges, vagy b) az áthárított adó összegét egyébként csökkenti. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben önellenőrzésnek nincs helye.
3.1.3. A használati és kezelési útmutató 1997 évi CLV törvény; A használati és kezelési útmutató 12. § (1) Külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba. (2) A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról, így különösen az áru a) rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről, b) minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják. (3) Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.
3.1.4. A vásárlók könyve 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, ezen belül a vásárlók könyvéről (4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia.
57
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
3.1.5. A jótállás és a szavatosság 3.1.5.1.
A jótállás
Jótállás: a forgalmazó kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy terméke megfelel az arra jellemző tulajdonságoknak. Amennyiben hiba merül fel, ingyenes szervíz szolgáltatást nyújt a megvásárolt termékre, ideértve az áru szervízbe továbbításával járó tevékenységet és intézkedést is. Amennyiben a vásárló a forgalmazóhoz fordul jótállási jogával élve, a forgalmazónak kötelessége intézni az ügyet.A kereskedő javasolhatja, hogy forduljon szervízhez, hiszen ott műszaki szakemberek állnak rendelkezésére, de ha erre nem hajlandó, nem utasíthatja el az igényét. Ez a jog a 3.1.6-os pontban ismertetett rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában illeti meg a fogyasztót, minimum 1 évre, de ennél többet is vállalhat a forgalmazó (beszállító). Ezt a jótállási jegyen fel kell tüntetnie. A mellékletben szereplő listához kapcsolódóan: -a listában szereplő termékekre minden esetben jótállás érvényes, még akkor is ha nem, vagy nem megfelelően töltötte ki az eladó a jótállási jegyet - a vásárló magával a jótállási jeggyel is igazolhatja, hogy adott kereskedőnél vásárolta a terméket, nem szükséges a blokkot kérni minden esetben, de ha üres jótállási jegyet hoz vissza blokk nélkül, akkor nem tudja igazolni, hogy kinél vásárolta a terméket, tehát el lehet utasítani az igényét - a szereplő 10.000 Ft-os értékhatár csak azokra a termékekre vonatkozik, melyeknél a sor végén külön említik, a többinél minden értékhatárban érvényes - amely termék nem szerepel a listán, ahhoz is adhat jótállást a beszállító, ez az ő döntése - amely termék nem szerepel a listán, arra a szavatosság (hibás teljesítés) szabályai érvényesek
A jótálláshoz kapcsolódó általános szabályok • • •
A jótállás időtartama: 1 év (minimum), ami akkor kezdődik: amikor a fogyasztó (vásárló) részére átadásra kerül a termék vagy amikor üzembe helyezik azt. A forgalmazó kötelezettsége: A fogyasztónak a jótállási jegyet a termékkel együtt átadni. Érvényes a 3 munkanapon (nem 72 óra!) belüli csere lehetősége, abban az esetben, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (nincs „téves vásárlás”) Azonban a 3 munkanapon belüli csere esetén is a kereskedőnek jogában áll elküldeni a terméket szervízbe abban az esetben, ha egyértelmű, hogy a vásárló
58
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
nem rendeltetésszerűen használta a terméket és ezt a forgalmazó szeretné szakértő által aláírtan igazolni. •
Utazási és egyéb költség: meg kell téríteni, de csak reális keretek között. (pl. cipő – postán is fel lehetett volna adni, de a vásárló leutazott vonattal és a vonatjegy árát akarja megtéríttetni, az nem reális)
•
A vásárlótót nem követelheti a kereskedő, hogy dobozban hozza vissza a terméket, anélkül is intéznie kell mind a jótállási, mind szavatossági igényét.
3.1.5.2.
A szavatosság
Szavatosság: a vásárló joga arra, hogy bármely megvásárolt termékkel kapcsolatban panasszal éljen, amennyiben azzal kapcsolatban hiba/minőségi hiba lép fel. Amennyiben minőségi hibát jelent be a vásárló, és a termék nem esik a jótállás körében (lsd. Lista) akkor érvénybe lép a szavatosság, melynek során javítást, cserét, pénzvisszafizetést illetve értékcsökkentést választhat a vásárló. Még egy esetben léphet érvénybe szavatossági jog: ha a termék jótállásos volt, a kereskedő elküldte szervízbe és azt nem javították, vagy nem tudták megjavítani, akkor a vásárlónak lehetősége van a szavatosságban fennmaradt 3 lehetőség érvényesítésére (csere, pénzvisszaadás., árcsökkentés) A szavatossági idő: • a vásárlástól számított 2 év 2003. július 1. óta • A jótállásos termékeknél 3 év (1 év jótállás + 2 év szavatosság) (menthető ok pl. nem tudta érvényesíteni, mert akadályoztatva volt ebben), • Illetve, amennyi rajta szerepel (pl: dobozos tejen a rajta szereplő dátum)
A szavatossághoz kapcsolódó általános szabályok Mire jogosult a fogyasztó, ha hiba merül fel a vásárolt termékkel kapcsolatban, vagyis a szavatossági jog: •
Elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet. Kivétel: a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen vagy az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményez. (pl. olcsóbb megjavíttatni a terméket, mint cserélni)
59
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • • •
•
•
•
Ha az eladó a kicserélést, kijavítást nem vállalja, vagy az nem valósítható meg, akkor Másodsorban árleszállításra vagy elállásra (pénzvisszafizetés) jogosult a fogyasztó. Fontos! A fogyasztó választhat a fenti két lépésen belüli lehetőségek közül és jelentéktelen hiba miatt nem állhat el a szerződéstől! A jogszabály határidőként azt említi, hogy „törekedni” kell a 15 napon belüli elintézésre. Ez nem jelenti azt, hogy mindenképp annyi legyen, a lényeg, hogy a kereskedő tudja dokumentumokkal (pl. jegyzőkönyv) igazolni, hogy megtette a szükséges lépéseket (pl. elküldte szervízbe a terméket). A teljesítést (vásárlást) követő 6 hónapon belül fennáll az a vélelem, hogy a termék már a vásárlás időpontjában hibás volt. (Csak szavatosság! Jótállásnál végig érvényes, hogy valóban hibás volt a termék!) Mit tehet a kötelezett (vagyis a kereskedő)? Ebben az időszakban (első 6 hónap) bizonyítania kell, hogy a termék nem volt hibás vásárláskor – itt lehet kérni a Fogyasztóvédelem szakvéleményét. 6 hónap letelte után:a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék már eladáskor hibás volt (tehát ő küldheti bevizsgálásra a terméket, amennyiben nem ismeri el a kereskedő a hibát)
A kereskedő alapvető kötelessége, ha a vásárló minőségi kifogással él: • Köteles jegyzőkönyvet felvenni a vásárló kifogásáról az alábbi adatokkal: Fogyasztó (vásárló) neve, címe Fogyasztási cikk megnevezése, vételára Vásárlás időpontja Hibabejelentés időpontja Hiba leírása Fogyasztó (vásárló) által érvényesíteni kívánt igény Kifogás rendezésének módja A jegyzőkönyvvel kapcsolatos egyéb kötelezettsége a kereskedőnek: •
•
•
Ha a kifogás rendezésének tényleges módja eltér attól, amit a fogyasztó eredetileg igényelt, akkor ennek indoklását a jegyzőkönyvben meg kell adni, vagyis a kereskedő miért nem ért egyet az igényével, illetve miért tagadja meg azt? Fontos, hogy amennyiben nem tud a kereskedő azonnal nyilatkozni az igény jogosságáról, akkor álláspontjáról legkésőbb 3 munkanapon belül értesítheti a fogyasztót, tehát nem kell azonnal válaszolnia, ha nem tud valamit pontosan. A jegyzőkönyv másolatát át kell adni a fogyasztónak.
60
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
3.1.6. A tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet; az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja: 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. (3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). (4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá ahol alkalmazható - azonosításra .alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
61
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. 4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. (2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. 5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. (2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. (3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a javítás módját, c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét. 6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. (2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. 7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.
62
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet és 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet; b) a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet, valamint az azt módosító 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet és a 118/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet.
Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelethez 1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény; 2. mosógép, centrifuga, szárítógép, mosogatógép, vasalógép; 3. tűzhely, grillsütő, flekkensütő, sütő, kemence, mikrosütő; 4. légkondicionáló, fűtőberendezések, vízmelegítők, ventilátor, párologtató és szagelszívó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; 5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek; 6. varrógép, kötőgép; 7. elektromos fúrógép, fűrész, csiszológép, sövényvágó, kerti traktor, fűnyíró, motoros kapa, láncfűrész, vízszivattyú; 8. gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár; 10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi; 11. riasztóberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; 12. telefonok, rádiótelefonok, telefax-készülékek; 13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 14. televíziók, antennák, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők 10 000 Ft bruttó vételár felett; 16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-lejátszók, egyéni sztereorendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, hangoló, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 18. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 19. személyi számítógépek, monitorok, nyomtatók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 20. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett; 21. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett; 22. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 23. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett.
63
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
3.1.7. A javításra átvett termékek kezelése 249/2004. (VIII. 27.) Korm. Rendelet; az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) Az e rendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó [Ptk. 685. § d) pont] által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben (a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja) a szolgáltatást nyújtó vállalkozót (a továbbiakban: vállalkozó) jótállási kötelezettség terheli. (2) Nem alkalmazhatók e rendelet szabályai, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra (a továbbiakban: dolog) vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették. (3) A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a fogyasztóranézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. (4) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 2. § (1) A jótállás időtartama hat hónap. (2) A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi -az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül -jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozó nevét és címét; b) az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat; c) a szolgáltatás díját; d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;
64
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását. (3) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. (5) A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti. 4. § (1) A vállalkozó a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti: a) a fogyasztó nevét, címét, b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, c) az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját, d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontj át, e) a hiba bejelentésének időpontját, f) a hiba leírását, g) a kifogás rendezésének módját. (2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. (3) A vállalkozó a jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak átadni köteles. (4) Amennyiben a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni. (5) A vállalkozó a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ott megjelölt időtartamon belül tájékoztatni. 5. § (1) A vállalkozó a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. (2) Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a melléklet 4. pontjában felsorolt járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a vállalkozó köteles gondoskodni.
65
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti. 6. § (1) Ez a rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatálya, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a javítókarbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet, valamint a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet módosításáról szóló 78/1987. (XII. 14.) MT rendelet. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Melléklet a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez 1. Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások. 2. Háztartási gépek és készülékek javítása. 3. Barkács- és kerti szerszámok javítása. 4. Személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása. 5. Audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása. 6. Gyógyászati segédeszközök javítása. 7. Telefon- és telefax-berendezések javítása. 8. Hangszerek javítása. 9. Órák javítása.
3.1.8. A fogyasztói szerződés keretében szavatossági és jótállási igények intézése
érvényesített
A 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet meghatározza a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésének szabályait. A rendelet szerint, ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet; a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
66
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
1. § A fogyasztói szerződés (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk. 685. §ának e) pontja) hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során e rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet. 2. § Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban: forgalmazó) szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. 3. § (1) A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti: a) a fogyasztó nevét, címét, b) a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát, c) a vásárlás időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, g) a kifogás rendezésének módját. (2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. (3) A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. (4) Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót. 4. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében - az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. (2) A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. 5. § Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti. 6. § (1) Ha a hiba ténye, jellege, illetve a vásárlást követő hat hónapon túl érvényesített szavatossági igény esetén a hiba keletkezésének időpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől (a továbbiakban: Főfelügyelőség)
67
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ szakvéleményt kérhet. Erről a lehetőségről a forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni. (2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdés alapján kíván eljárni, a forgalmazó a szakvéleményezés lehetővé tétele érdekében fokozott együttműködésre köteles. Ennek keretében köteles a fogyasztó részére (a hiba jellegére és keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó) álláspontjáról haladéktalanul írásbeli nyilatkozatot adni. (3) A Főfelügyelőség köteles a szakvéleményt az áru és a vizsgálati díj beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül elkészíteni, és azt a feleknek megküldeni. Indokolt esetben a határidő tíz munkanappal meghosszabbítható. (4) Ha a szakvéleményhez szükséges vizsgálat az áru roncsolása nélkül nem végezhető el, a vizsgálat elvégzéséhez a Főfelügyelőség a felek előzetes hozzájárulását köteles kérni. (5) A vizsgálat díjtételeit a Főfelügyelőség közleményben teszi közzé. (6) Ez e §-ban szabályozott eljárás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a fogyasztói szerződésből eredő igényeiket bírósági eljárás keretében érvényesítsék. 7. § (1) Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 4/1993. (III. 26.) IKM rendelet, 47/1995. (X. 6.) IKM rendelet, 37/1996. (VI. 28.) IKM rendelet és 54/1999. (X. 6.) GM rendelet. (3) E rendelet 6. §-a 2004. június 30-án hatályát veszti.
3.1.9. Az elektronikai hulladék 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Meghatározza mind a gyártókra, mind a kereskedőkre vonatkozó kötelezettségeket. A kereskedő az elektromos berendezést fogyasztónak értékesítő forgalmazó. A Gyártó kötelezettsége A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján köteles a közte és a kereskedő között létrejött értékesítési szerződésben meghatározott elektromos berendezés mennyiségének megfelelő, a kereskedő által átvett háztartási berendezés mennyiségét átvenni.
68
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A gyártó megtagadhatja az elektromos berendezés visszavételét, amennyiben a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet. Kereskedő kötelezettsége Új háztartási elektromos berendezés értékesítésekor a legalább 35 m2 alapterületű eladótérrel - kizárólag információs (IT) és távközlési berendezések, cikkek forgalmazása esetén legalább 25 m2 alapterületű eladótérrel - rendelkező kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú, és mennyiségű használt berendezést átvenni. Kizárólag rádiótelefon értékesítésével foglalkozó kereskedő az eladótér alapterületétől függetlenül köteles az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú, és mennyiségű használt berendezést átvenni. A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet. Mivel a gyártó, megtagadhatja az elektromos berendezés visszavételét, amennyiben a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet, ezért a kereskedő megtagadhatja az átvételt, a fogyasztótól amennyiben az elektromos berendezés emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelent.
69
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Összefoglalás Az értékesítés a kereskedelem végső célja. Azonban az értékesítésnek (is) igen sok törvényi jogszabályi háttere van. Ehhez ismerni kell a termékek tulajdonságait, valamint a vásárlók és kereskedők jogait és kötlezettségit. A jogszabályok folyamatosan változnak, ezért ezt a megszerzett tudást folyamatosan frissíteni kell!
Ellenőrző kérdések: 1. Milyen jogszabályok vonatkoznak az értékesítésre szánt termékek és szolgáltatások árfeltűntetésére? 2. Mit jelent a számlaadási kötelezettség? 3. Mikor kell számlát adni a vásárlónak? 4. Mit jelent a helyesbítő számla fogalma? 5. Mikor kell helyesbítő számlát kiállítani? 6. Mit jelent a kezelési és használati útmutató? 7. Mi a forgalmazó kötelezettsége a vásárlók könyvével kapcsolatban? 8. Mit jelent a jótállás? 9. Milyen általános szabályok vonatkoznak a jótállásra? 10. Mit jelent a szavatosság? 11. Milyen általános szabályok vonatkoznak a Szavatosságra? 12. Mit jelent az új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás? 13. Melyek ezek a termékek, amelyekre él az új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállás? 14. Hogyan kell kezelni a javításra átvett tartós termékeket? 15. Mit kell tenni hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során? 16. Mi a gyártó és mi a kereskedő kötelezettsége az elektronikai hulladékkal kapcsolatban?
70
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2. Tanulási egység: KERESKEDELMI SZÁMÍTÁSOK
1. Ár - árbevétel - ráfordítások – eredmény Elmélet: •
•
1. A beszerzési ár (bekerülési ár) A beszerzési ár mindazon költségelemek összessége, amibe az adott áru megszerzése kerül az adott gazdálkodó szervezetnek Beszerzés hazai forrásból A termék nettó vételára (terme1ői vagy nagykereskedelmi eladási ár) + felár - engedmény = A termelő vagy nagykereskedő által számlázott nettó ár + a termékbeszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek (pl. szállítási költség) = Nettó beszerzési ár (Bá n ) + Általános forgalmi adó (ÁFA) = Bruttó beszerzési ár (BÁ b ) •
Importtermékek beszerzése
A devizában számlázott vételár (a teljesítéskor érvényes deviza-eladási árfolyamon forintra átszámítva) + a termékbeszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek + vám, vámkezelési díj = Nettó beszerzési ár + ÁFA (alapja a statisztikai illetékkel növelt bekerülési ár) = Bruttó beszerzési ár (BÁ b )
71
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2. Az eladási ár 2. 1. A nettó eladási ár Az áru általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási ára, ill. az árréssel növelt nettó beszerzési ár. Nettó eladási ár (EÁ n ) = nettó beszerzési ár + árrés = BÁ n + Á 2. 2. A bruttó eladási ár (fogyasztói ár) A vevő részére kiszámlázott, általános forgalmi adóval növelt nettó eladási ár. Bruttó eladási ár = nettó beszerzési ár + árrés + ÁFA = nettó eladási ár + ÁFA
EÁ b = EÁ n x (100+ÁFA%) 100 Fogyasztói ár: Az adott áru ellenértéke nem viszonteladó részére történő értékesítésekor Fogyasztói ár = nettó eladási ár x ((100 + áfa-kulcs %):100) vagy, Fogyasztói ár = EÁ n x (100+ÁFA%) = EÁ n x (1 + ÁFA%) 100 100
3. Az árrés: Az árrés az áru nettó eladási árának és a nettó beszerzési ár különbözete, ill. fedezet a vállalkozás saját forgalmazási költségeire és hasznára.
Árrés (Á) = nettó eladási ár (EÁ n ) — nettó beszerzési ár (BÁ n ) = = forgalmazási költség (K) + eredmény (E)
Á=EÁ n - BÁ n = K + E
72
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. A fogyasztói ár felépítése: (az árlépcső alkalmazásával; hazai termék) Kalkulált nettó termelői ár (költségek + haszon) + fogyasztási adó vagy jövedéki adó - fogyasztói árkiegészítés - engedmény vagy + felár Termelői nettó eladási ár = nagykereskedelmi nettó beszerzési ár* + nagykereskedelmi árrés nagykereskedelmi nettó eladási ár = kiskereskedelmi nettó beszerzési ár* + kiskereskedelmi árrés kiskereskedelmi nettó eladási ár + általános forgalmi adó (ÁFA) Fogyasztói ár = kiskereskedelmi bruttó eladási ár * ha a beszerzéshez nem kapcsolódnak közvetlenül az adott termékre elszámolható költségek
5. Általános forgalmi adó (ÁFA): • Általános forgalmi adó — az árubeszerzést és az árueladást kísérő adónem; összfázisú; nettó alapú; közvetett fogyasztói adó • ÁFA-kulcs — jogszabályban a nettó eladási ár százalékban meghatározott adómérték (p1. 2003-ban: 0%, 12%, 25%; 2005-ben: 5%, 15%, 25%; 2007-ben: 0%, 20%;) •
Az ÁFA összege a nettó eladási árból
ÁFA összege = nettó eladási ár x ( ÁFA% : 100 ) = EÁ n x ÁFA% : 100 •
Az ÁFA összege a bruttó eladási árból
ÁFA összege = bruttó eladási ár x (ÁFA% : 100+ÁFA% ) = Eá b x (ÁFA% : 100+ÁFA% ) i. Ar Fogyasztói ÁFA - a fogyasztói árban érvényesített általános forgalmi adó összege; a fogyasztó (végfelhasználó) az ÁFA visszaigénylésére nem jogosult!
73
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • A fogyasztói árban érvényesített általános forgalmi adó összege - egyenlő a termelő által a termelői árban, valamint a viszonteladók (nagy- és kiskereskedők) által érvényesített árrések ÁFA-jának összegével. Fogyasztói ÁFA = termelői nettó eladási ár ÁFA-ja + + nagykereskedelmi árrés ÁFA-ja kiskereskedelmi árrés ÁFA-ja
+
6. Az árbevétel 6. 1. Nettó árbevétel A vizsgált időszakban az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó ÁFA nélküli bevétel. Nettó árbevétel = Eladott Áruk Beszerzési Értéke + árrés tömeg Ab n = ELÁBÉ + Át Árkiegészítés, felár, fogyasztási adó és/vagy engedmény esetén az értékesítés bevételét az alábbiak szerint módosítani kell: Értékesítés árbevétele + Árbevételbe beszámító árkiegészítés - Árbevételt csökkentő, belőle fizetendő fogyasztási adó Értékesítés nettó árbevétele
6. 2. Bruttó árbevétel Az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó, ÁFA-t is tartalmazó bevételek összege. Bruttó árbevétel (Ab b ) = Nettó árbevétel (Áb n ) + ÁFA Áb b = Áb n + ÁFA Ab b = Ab n x (100 +ÁFA% : 100 )
= Ab n x (1 + ÁFA% : 100 )
Bruttó árbevétel = Eladott Áruk Beszerzési Értéke + árrés tömeg + ÁFA Áb b = ELÁBÉ + Át + ÁFA
74
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7. Árrés tömeg •
Az árrés tömeg az értékesített áruféleségek és szolgáltatások árrésének és a belőlük eladott mennyiség szorzatösszege vagy a nettó árbevétel és az ELÁBÉ különbsége.
•
Árucsoport árrés tömege (At cs ) = eladott mennyiség x árrés = = eladott mennyiség x (nettó eladási ár - nettó beszerzési ár) = = Q x Á = Q x (EÁ n - BÁ n )
•
Árrés tömeg összesen: - Át = Σ Át cs
• — — —
Az árrés tömeg növelésének módszerei az értékesített árumennyiség növelése, az egyes árucikkek árrésének növelése, a magasabb árréstartalmi.1 árucikkek forgalmi részarányának növelése.
8. ÁFA-elszámolás: (az ÁFA-fizetési kötelezettség megállapítása) 8.1. A beszerzéseket terhelő ÁFA Vissza igényelhető az ÁFA a törvényben foglalt elszámolási szabályok figyelembevételével, ha a vállalkozás az ÁFA alanya. 8. 2. Értékesítéskor felszámított ÁFA Befizetési kötelezettség az állami költségvetésbe az ÁFAtörvényben foglalt elszámolási szabályok figyelembevételével, ha a vállalkozás az ÁFA alanya. 8. 3. Az ÁFA pénzügyi rendezése Elszámolás évente, negyedévente vagy havonta az értékesítéskor felszámított és a beszerzéskor kifizetett általános forgalmi adóval. Felszámított ÁFA > Terhelő ÁFA = befizetési kötelezettség Felszámított ÁFA
75
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
9. A vállalkozás eredménye: 9.1. Az eredmény Egy meghatározott időszakra (1 évre) vonatkozóan, az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége; a vállalkozás jövedelme; a ,,bruttó haszon” az adózás előtt; a vállalkozás adóztatásának alapja. 9. 2. Az eredmény-kimutatás A vállalkozásnál maradó adózott eredmény megállapítása egy adott időszakra, a hozamok és a felmerült ráfordítások összevetése alapján (folyamatot mutat be, flow jellegű mutató). 9. 2.1. Az eredmény-kimutatás alapösszefüggései Összes bevétel = Összes kiadás + Nettó jövedelem Nettó jövedelem = Összes bevétel - Összes kiadás 9.2.2. Egyszerűsített eredményszámítási séma (nettó árbevételből) Éves nettó árbevétel + Egyéb bevétel Összes bevétel - ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) Árréstömeg - Forgalmazási költségek Eredmény (az üzleti tevékenység eredménye)
9. 3. Az eredmény adózása 9. 3.1. Az adóalap megállapítása Az adózás e1őtti eredmény + adóalap-növelő tételek - adóa1ap-csökkentő tételek (az adóalap-csökkentő illetve adóa1ap-növelő tételeket az adott évi társasági adótörvény tartalmazza!)
76
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
9.3.2. Az adózás előtti eredményből fizetendő társasági adó kiszámítása Társasági adó = társasági adóalap x (társasági adókulcs/%/: 100) Társasági adókulcs…… %, adóalap 18%-a
2003-ban a pozitív 2004-ben a pozitív
adóalap 16%-a
10. A gazdálkodás elemzése mutatószámokkal 10. 1. Haszonkulcs (Hk) Egy adott termék árrésének kifejezése a nettó beszerzési ár vagy a nettó eladási ár százalékában Nettó beszerzési ár százalékában Hk b = Á : BÁ n x 100 Nettó eladási ár százalékában Hk e =
(%)
Á : EÁ n x 100 (%)
ebből Nettó eladási ár = EÁ n = BÁ n x (1+ Hk b ) : 100 Nettó beszerzési ár (BÁ n ) = EÁ n : (1 + Hk b : 100) Nettó eladási ár (EÁ n )
= BÁ n : (1 Hk e - 100)
Nettó beszerzési ár (BÁ n ) = EÁ n x (1 - Hk e : 100) 10. 2. Árrés-színvonal (Ász) Az árrés tömeg (Át) kifejezése az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) vagy a nettó árbevétel (forgalom) százalékában ELÁBÉ százalékában
Ász b = __Át___ ELÁBÉ
Nettó beszerzési ár Ász e = Át x 100 Áb n ebből Ász b Áb n = ELÁBÉ x ( 1+ _____ ) 100
77
x 100 (%)
(%)
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Ász b ELÁBÉ = Áb n : ( 1+ _____ ) 100
Ász e Áb n = ELÁBÉ : ( 1- _____ ) 100 Ász e ELÁBÉ = Áb n x ( 1- _____ ) 100
Átlagformában
Ász e, átlag
ΣÁb n x Ász e = _____________ x 100 (%) ΣÁb n
Ász b, átlag
ΣELÁBÉ x Ász b = _____________ x 100 (%) ΣELÁBÉ
Fiktív árrés-színvonal - a beszámolási időszakban nettó árbevételével és a bázisidőszak haszonkulcsaival számított árrés-színvonal ΣÁb n,1 x Ász e,0 Ász e, átlag, fiktív = _____________ x 100 (%) ΣÁb n,1
10. 3. ELÁBÉ színvonal Az ELÁBÉ kifejezése a nettó árbevétel (forgalom) százalékában ELÁBÉ ELÁBÉ – színvonal = ___________ x 100 (%) n. árbevétel
10. 4. Költségszínvonal A költség kifejezése a nettó árbevétel (forgalom) százalékában
78
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
költség Költségszínvonal = ___________ x 100 (%) n. árbevétel
10. 5. Eredmény-színvonal Az eredmény kifejezése a nettó árbevétel (forgalom) százalékában
eredmény Eredmény-színvonal = ___________ x 100 (%) n. árbevétel
10. 6. Összefüggések • • • • •
100 % = ELÁBÉ színvonal (%) + árrés-színvonal (%) Árrés-színvonal (%) = 100 % - ELÁBÉ színvonal (%) Árrés-színvonal (%) = eredményszínvonal (%) + költségszínvonal (%) Eredmény-színvonal (% = árrés-színvonal (%) költségszínvonal (%) Költségszínvonal (%) = árrés-színvonal (%) - eredmény-színvonal (%)
10. 7. Árrés hatékonyság A 100 forint árrésre jutó eredmény eredmény Árrés hatékonyság = ____________ x 100 (Ft) árrés
10. 8. Költséghatékonyság A 100 forint költségre jutó eredmény eredmény Költséghatékonyság = ____________ x 100 (Ft) költség
79
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 10. 9. Árrés igényesség A 100 forint eredmény eléréséhez szükséges árrés tömeg árrés Árrés igényesség = ____________ x 100 (Ft) eredmény
10. 10. Költségigényesség A 100 forint eredmény realizálásához szükséges ráfordítás költség Költségigényesség = ____________ x 100 (Ft) eredmény
10. 11. Árrugalmassági együttható 1%-os árváltozáshoz tartozó mennyiségi változás Árrugalmassági együttható = mennyiségváltozás : árváltozás (%)
értékesített
Árrugalmassági együttható= _q 1 -q 0 __:___P 1 -P 0 __; q0 P0 10. 12. Eredményrugalmasság 1%-os árbevéteI-vá1tozásra jutó eredményváltozás Eredményrugalmasság = eredményváltozás százaléka: árbevétel változás százaléka E 1 – E 0 Áb 1 –Áb 0 Eredményrugalmasság = _________:________; E0 Áb 0 10. 13. Arány-eltolódási index A forgalmi részarányok változása miatti átlagos árrés-színvonal változás
Arány-eltolódási index = Ász e, átlag,fiktív : Ász e, átlag
80
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
10. 14. Az árrés tömeg változására ható tényezők elemzése, számszerűsítése • A nettó árbevétel változásának hatása = (Áb n,1 - Áb n,0 ) x Ász e,0 • Az egyes árucsoportok árrés-színvonal változásának hatása = ( Ász e,1 - Ász e,fiktív ) x Áb n,1 • A forgalom összetétel-változásának hatása = (Ász e,fiktív - Ász e ) x Áb n 10. 15. A gazdálkodás abszolút mutatói Az adatok és mutatók viszonyítása az előző időszak adataihoz és mutatóihoz • dinamikus viszonyszám = (tárgyév : bázis) x 100 (%) • tervfeladat viszonyszám = (terv : bázis) x 100 (%) • tervteljesítési viszonyszám = (tárgyév : terv) x 100 (%) • megoszlási viszonyszám = (részadat egész) x 100 (%)
81
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Ár — árbevétel — ráfordítás — eredmény
Feladatok: 1. feladat Egy termék nettó termelői ára 950 Ft. A nagykereskedelmi haszonkulcs 14%, a nettó termelői ár százalékában. A kiskereskedelmi haszonkulcs 17%, a nettó nagykereskedelmi eladási ár százalékában. A terméket 25 %os ÁFA fizetési kötelezettség terheli. Számítsa ki az ,,árlépcső” segítségével a nagykereskedelmi nettó beszerzési árat, a nagykereskedelmi árrést, a nagykereskedelmi nettó eladási árat, a kiskereskedelmi árrést, a kiskereskedelmi nettó eladási árat, az ÁFA összegét, a fogyasztói árat.
2. feladat Egy élelmiszer nagykereskedelmi nettó eladási ára 540 Ft. A kiskereskedelmi haszonkulcs 18%, a kiskereskedelmi nettó beszerzési ár százalékában, az ÁFA-kulcs 12%. Számítsa ki a kiskereskedelmi árrést, a kiskereskedelmi nettó eladási árat, az ÁFA összegét, a fogyasztói árat.
3. feladat A mosópor kiskereskedelmi nettó eladási ára 1.020 Ft. A nagykereskedelmi nettó eladási ár 870 Ft, az ÁFA-kulcs 25%. Számítsa ki a kiskereskedelmi árrést, a kiskereskedelmi haszonkulcsot a kiskereskedelmi nettó beszerzési ár százalékában, az ÁFA összegét, a fogyasztói árat.
82
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. feladat ÁI1apítsuk meg egy termék fogyasztói árát az alábbi adatok alapján: kalkulált termelői ár 4.500 Ft, fogyasztási adó 12 %, nagykereskedelmi árrés 500 Ft, kiskereskedelmi árrés 650 Ft, ÁFA-kulcs 25%.
5. feladat Az áru útját követve a termelőtől a fogyasztóig határozzuk meg a bruttó termelő a nagykereskedelmi és a fogyasztói árat: — kalkulált termelői ár 620 Ft, felár 10 %, nagykereskedelmi árrés 95 Ft, kiskereskedelmi haszonkulcs a nettó beszerzési ár %-ában 20 %, ÁFA-kulcs 25 %.
6. feladat Számítsa ki az alábbi táblázat hiányzó adatait! Árucikk Beszerzési Árrés ár (Ft) A 2.400 B 210 C 49 D 950
ÁFA (%) 25 12 25 25
Haszonkulcs a Fogyasztói beszerzési ár %- ár ában (Ft) 17 2.050 7 1.650
7. feladat Egy háztartási gépet két kereskedő forgalmaz. A termék nettó beszerzési ára 25.600 Ft. A terméket ,,A” kereskedő 32%-os, ,,B” kereskedő 37%-os haszonkulccsal forgalmazza. Az ÁFA-kulcs 25%. Mennyiért vásárolja meg a háztartási gépet ,,A” illetve ,,B” kereskedőnél a vásárló (fogyasztó)?
83
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 8. feladat Egy árucikk nettó eladási ára 1.200 Ft, nettó beszerzési ára 910 Ft, az ÁFA-kulcs 25%. Számítsa ki az árrést, a haszonkulcsot a nettó beszerzési ár %-ában, az ÁFA összegét és a fogyasztói árat!
9. feladat Egy termék nettó beszerzési ára 645 Ft. A haszonkulcs a beszerzési ár %ában 17,5%, az ÁFA-kulcs 12%. Számítsa ki a nettó eladási árat, az árrést, az ÁFA összegét és a fogyasztói árat!
10. feladat Egy áru fogyasztói ára 6 .000 Ft, az ÁFA-kulcs 25%, a haszonkulcs 22%, az eladási ár %-ában. Számítsa ki a nettó eladási árat és az ÁFA összegét, valamint az árrést és a nettó beszerzési árat!
11. feladat A televízió fogyasztói ára 49. 900 Ft, az ÁFA-kulcs 25%, a haszonkulcs 20% a beszerzési ár %-ában. Számítsa ki a nettó eladási árat és az ÁFA összegét, valamint a nettó beszerzési árat és az árrést!
12. feladat A termék nettó beszerzési ára 1. 700 Ft. Az árrés 310 Ft, az ÁFA-kulcs 12%. Számítsa ki a haszonkulcsot a beszerzési ár %-ában, a nettó eladási árat, az ÁFA összegét, valamint a fogyasztói árat!
13. feladat Egy termék kalkulált termelői ára 750 Ft, a terméket fogyasztási adó terheli, amely a kalkulált terme1ői ár 20%-a. A nagykereskedelmi haszonkulcs 14%, a kiskereskedelmi haszonkulcs 21%, mindkettő a beszerzési ár %ában, az ÁFA 25%. Számítsa ki a fogyasztói árat az ,,árlépcső” alkalmazásával!
84
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
14. feladat Egy termék fogyasztói ára 1.435 Ft. A termék ÁFA-kulcsa 25%, a kiskereskedelmi árrés 16%, a nagykereskedelmi árrés 12%, a nettó eladási árak %-ában. A termékhez az állam 20% ártámogatást ad. Számítsa ki a kalkulált termelői árat! 15. feladat Számítsa ki az alábbi árucikkek új fogyasztói árát!
árucikk A B C D E
Régi ár (Ft) 850 6.120 499 1.990 39
Árváltozás (%) +12 -5 +26 -8 +17
Új ár (Ft) ………… ………… ………… ………… …………
16. feladat Egy öltöny fogyasztói árát 29. 900 Ft-ról 16.300 Ft-ra csökkentették. Mennyivel lett olcsóbb a termék és hány % az engedmény mértéke?
17. feladat A nyárvégi kiárusításon a női fürdőruhákat 40%-kal olcsóbban értékesítették, így az egyrészesek fogyasztói ára 1.800 Ft-ra, a kétrészesek fogyasztói ára 1.500 Ft-ra csökkent. Az egyrészesből 28 db-ot, a kétrészesből 19 db-ot adtak el. Mennyi volt a fürdőruhák eredeti ára és az árbevétel, valamint a bevételkiesés?
18. feladat A ruházati szaküzletben engedményes vásárt tartottak. A női kosztümöket 15.000Ft-ról 40%-kal, a férfi öltönyöket 20.000 Ft-ról 35%-kal leértékelték. A női kosztümökből 14 db-ot, a férfi öltönyökből 9 db-ot értékesítettek. Mennyi volt a két termék engedményes fogyasztói ára és hány forint a bevételkiesés?
85
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 19. feladat A banán 279 Ft/kg-os árát először 10%-kal, majd az így kialakított árat további 15%-kal csökkentették. Mennyi volt a banán új ára az első, majd a második árleszállítás után? Összesen hány %-kal csökkentették a fogyasztói árat? Mennyi az üzlet árbevétel-kiesése, ha az első árleszállítás után 22 kg-ot, a második után 59 kg-ot adtak el?
20. feladat A fúrógép fogyasztói ára az árleszállítás után 7.990 Ft, ami az eredeti ár 75 %-a. Számítsa ki a fúrógép eredeti árát!
21. feladat A szezonvégi vásár során a nyári cipők fogyasztói ára 1.950 Ft-tal, azaz 30%-kal csökkent. Az árucikkből összesen 872 párat adtak el. Mennyi volt a cipő eredeti, illetve csökkentett fogyasztói ára? Összesen hány forint megtakarítást jelentett a vásárlóknak az akció?
22. feladat A műszaki cikkeket és alkatrészeket árusító üzletben a vizsgált időszakban az alkatrész forgalom aránya 22,5%-ról 46,2%-ra emelkedett. Az alkatrészek átlagos árrés-színvonala 32%, a műszaki cikkeké 18%, az ELÁBÉ %-ában. Az üzlet nettó árbevétele 46.800 ezer Ft volt, az előző időszakhoz képest nem változott. Számítsa ki az árrés tömeget az eredeti és a megváltozott forgalmi arány esetén, valamint az egyes termékcsoportokhoz tartozó árbevételeket és a realizált árrés tömegeket! Értékelje a forgalmi arány változásának hatását!
23. feladat Egy iparcikküzlet nettó árbevétele 67. 500 ezer Ft, az átlagos árrésszínvonal 19,1%, a nettó árbevétel %-ában. Mennyi az üzlet realizált árrés tömege és az ELÁBÉ?
86
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
24. feladat Az eladott áruk beszerzési értéke 41.850 ezer Ft, az átlagos árrésszínvonal 20,4%, a nettó árbevétel %-ában. Mennyi az értékesítésből az üzlet árbevétele és a realizált árrés tömeg? 25. feladat A nettó árbevétel 37.500 ezer Ft, az átlagos árrés-színvonal 23,2% az ELÁBÉ %-ában. Mennyi az ELÁBÉ és az árrés tömeg?
26. feladat A nettó árbevétel 36.250 ezer Ft, az eladott áruk beszerzési értéke 26.320 ezer Ft. Számítsa ki a realizált árrés tömeget és az átlagos árrés-színvonalát a nettó árbevétel %-ában!
27. feladat A nettó árbevétel 73.140 ezer Ft, a realizált árrés-tömeg 17.510 ezer Ft. Mennyi az eladott áruk beszerzési értéke és az átlagos árrés-színvonal az ELÁBÉ %-ában?
28. feladat Egy élelmiszer-áruház forgalma a bázisévben 87.200 ezer Ft, a tárgyévben pedig 94.100 ezer Ft volt. Számítsa ki és értelmezze a dinamikus (fejlődési) viszonyszámot! 29. feladat Az édességszaküzlet éves nettó forgalma 12.400 ezer Ft (bázisadat) volt, amely a következ6 évben 12,1%-kal nőtt, majd a harmadik évben 13.600 ezer Ft nettó árbevételt realizált. Számítsa ki a bázis- és a láncviszonyszámokat és adjon rövid értékelést!
30. feladat Egy korlátolt fe1e1ősségű társaság éves bruttó árbevétele 62.400 ezer Ft, amelynek 62 %-a számítástechnikai késztermékek értékesítéséből származik. A társaság a számítástechnikai késztermékekre átlagosan 32%os haszonkulcsot, a további kiegészítő termékekre és alkatrészekre pedig 36%-os haszonkulcsot alkalmaz a nettó eladási ár %-ában. A forgalmazás összes költsége 11.650 ezer Ft.
87
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Számítsa ki az eladott áruk beszerzési értékét árucsoportonként és összesen, a realizált árrés tömeget és az üzleti eredményt! Állapítsa meg a bruttó árbevétel ÁFA tartalmát árucsoportonként és összesen!
31. feladat Egy betéti társaság áruját két forrásból szerzi be. A diszkontáruházból nettó 3.600 Ft-os egységáron, illetve a termelőtől 3.050 Ft-os nettó beszerzési egységáron. A terme1ő igényt tart a nagykereskedelmi árrés 40%-ára. Nem vállalja a kiszállítást sem, ami 1500 db-os beszerzést figyelembe véve 315 ezer Ft. A társaság számára melyik az előnyösebb beszerzési forrás? 4.200 Ft-os nettó eladási ár mellett mennyi a kiskereskedelmi haszonkulcs a nettó eladási ár %-ában és a beszerzett teljes mennyiség eladása esetén realizált árrés tömeg?
32. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás alábbi forgalmazással és működéssel összefüggő kimenő és beérkező havi számláit (bruttó értékek) ismerjük: Beérkező Faanyag 3.200 ezer Ft ÁFA 25% Festék 62 ezer Ft 25% Teherfuvar 102 ezer Ft 12% Motorbenzin 54 ezer Ft 25% Kimenő Bútor 2.400 ezer Ft 25% Gépek 1.600 ezer Ft 25% Teherfuvar 186 ezerFt 12% Végezze el a fenti adatokból a vállalkozás ÁFA-elszámolását, ha a vállalkozás a havi elszámolási kötelezettségű körbe tartozik! 33. feladat A 3,6 kg-os mosópor kalkulált termelői ára 720 Ft. A termelő a viszonylag nagy mennyiség rendelése miatt 5% engedményt ad. A nagykereskedelmi vállalkozás 96 Ft árréssel számol, a kiskereskedő cég a nettó beszerzési ár 20%-ának megfe1e1ő haszonkulccsal dolgozik. A termék értékesítését 25%-os ÁFA terheli. Határozza meg a bruttó termelői és nagykereskedelmi eladási árat, valamint a fogyasztói árat! Számítsa ki a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi vállalkozás e termék utáni ÁFA-fizetési kötelezettségét, ha a nagykereskedelmi vállalkozás a vásárolt 2.000 doboz mosóport teljes egészében eladta a kiskereskedelmi cégnek! A vevők a 2.000 doboz mosóporból 1.650 dobozt vásároltak meg a kiskereskedőtől.
88
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
34. feladat Határozza meg a termék a fogyasztói árát, a kiskereskedő cég által realizált árrés tömeget, valamint a befizetendő ÁFA összegét az alábbi adatok ismeretében: Kalkulált termelői ár 850 Ft Fogyasztási adó 12% Nagykereskedelmi árrés 135 Ft Kiskereskedelmi árrés 173 Ft Értékesítést terhelő ÁFA 25% Kiskereskedelmi beszerzés 2.500 db Értékesítés 2.500 db Egyéb beszerzés a tárgyhónapban nem volt.
35. feladat A betéti társaság kétféle termék forgalmazásával foglalkozik. Az ,,A” termékből 1.750 db-ot 5.400 Ft-os bruttó egységáron közvetlenül a termelőtől szerzett be. A termékből a hónap folyamán a teljes mennyiséget 1.480 Ft-os árréssel kialakított fogyasztói áron eladta. ,,B” termékből 850 db-ot vásárolt 3.600 Ft-os bruttó egységáron egy nagykereskedelmi cégtől. E termékből a tárgyhónapban 1.100 db-ot adott el, mivel a hó elején még volt raktárkészlete. A raktáron lévő termékeket korábban 3.200 Ft-os bruttó darabáron vette. A ,,B” terméket 4.150 Ft/db fogyasztói áron értékesítette. A termékek ÁFA-kulcsa 25%. A társaság havi összes forgalmazási költségei és egyéb ráfordításai a nettó árbevétel 13,5%-át tették ki. Mennyi az ,,A” termék fogyasztói ára, az adott hónapban realizált árrés tömeg és az üzleti eredmény? Milyen összegű ÁFA-t kell befizetni a betéti társaságnak, ha az árubeszerzésen kívül egyéb vásárlásai során a beszerzési árban 87.000 Ft ÁFA-t számítottak fel üzleti partnerei? 36. feladat Egy egyéni vállalkozó 25%-os ÁFA-kulcsú háztartási gépek értékesítésével foglalkozik. Tapasztalatai szerint üzleti környezetében az adott háztartási gép 36.000 Ft/db fogyasztói áron még eladható. Mekkora üzleti eredményt realizál 800 db eladása esetén, ha a nettó beszerzési ár 24.000 Ft/db volt és az adott évben a forgalmazási költségek összege 2.500 ezer Ft! Az év során új beszerzési forrást talál bruttó 27.000 Ft-os áron, de a gépek csomagolása sérült, ezért számolnia kell az átcsomagolás 1.520 ezer Ft-os költségével. Érdemes-e kihasználnia az új beszerzési forrás nyújtotta lehetőséget, milyen nagyságú eredménnyel jár ez utóbbi választása?
89
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 37. feladat Egy áruház gazdasági adataiból az alábbiak állnak rendelkezésünkre: Osztály
Nettó árbevétel (millió Alapterül Ft) et (m2) bázis terv tény élelmiszer 156 +5% 160 250 vegyesiparcik 302 +65% 375 400 k ruházat 246 …….. 235 350 összesen 704 +15% 770 1.000
Nettó eladási ár változás %-ban +10% +22% +5%
Számítsa ki és elemezze az egyes osztályok és az áruház árbevételének alakulását! Mutassa be a forgalomváltozás üteme és a forgalom összetételének alakulása közötti kapcsolatot! Állapítsa meg, hogyan teljesült a terv az áruház osztályain és egészében! Mutassa be a forgalom értékváltozásában az árváltozás és a volumenváltozás hatását! Értékelje az 1 m2 alapterületre jutó forgalom alakulását!
38. feladat Egy élelmiszerüzlet néhány fontosabb tejtermékének értékesítési adatai: Termék Forgalom Tárgyévi (ezer Ft) a (%) bázisévben Tej 475 121 Vaj 276 106 Túró 135 125 Sajt 207 131
ár Tárgyévi forgalom (%) 110 108 102 94
Számítsa ki az üzlet forgalmára az érték-, ár- és volumenindexeket! Állapítsa meg, hogy a forgalom értékének növekedéséből hány Ft volt az ár, illetve a volumen változásának hatása. Bázisév = 100%.
90
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Ár — árbevétel — ráfordítás — eredmény
Megoldások: 1. feladat Nagykereskedelmi árrés Nagykereskedelmi nettó eladási ár Kiskereskedelmi árrés Kiskereskedelmi nettó eladási ár ÁFA összege Fogyasztói ár vagy
950 x 0,14 955 + 133 1.088 x 0,17 1.088 + 185 1.273 x 0,25 1.273 + 318 1.273x 1,25
= 133 Ft = 1.088Ft = 185Ft = 1.273Ft = 318Ft = 1.591Ft = 1.591Ft
2. feladat Kiskereskedelmi árrés Kiskereskedelmi nettó eladási ár ÁFA összege Fogyasztói ár
540 x 0,18 = 97 Ft 540+97 = 637 Ft 637 x 0,12 = 76 Ft 637+76 = 713 Ft
3. feladat Kiskereskedelmi árrés Kiskereskedelmi haszonkulcs ÁFA összege Fogyasztói ár
1.020 – 870 = 150 Ft ( 150 : 1.020 ) x 100 = 14,7 % 1.020 x 0,25 = 255 Ft 1.020 + 255 = 1.275 Ft
4. feladat Termelői nettó eladási ár Nagykereskedelmi nettó eladási ár Kiskereskedelmi nettó beszerzésj ár Kiskereskedelmi nettó eladási ár Fogyasztói ár
91
4.500 x 1,12 =5.040 Ft 5.040 + 500 =5.540 Ft 5.540 Ft 5.540 + 650 = 6.190 Ft 6.190 x 1.25 = 7.737 Ft
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 5. feladat Nettó termelői eladási ár Bruttó termelői eladási ár Nagykereskedelmi nettó eladási ár Nagykereskedelmi bruttó eladási ár Kiskereskedelmi árrés Kiskereskedelmi nettó eladási ár ÁFA összege Fogyasztói ár
620x 1,1 = 682 Ft 682 x 1.25 = 852 Ft 682 + 95 = 777 Ft 777 x 1,25 = 971 Ft 777 x 0,2 = 155 Ft 777 + 155 = 932 Ft 932 x 0,25 = 233 Ft 932 + 233 = 932 x 1,25 = 1.165 Ft
6. feladat ,,A” termék Árrés 2.400 x 0,17 = 408 Ft ÁFA 2.808 x 0,25 = 702 Ft Fogyasztói ár 2.400 + 408 + 702 = 3.510 Ft ,,B” termék ÁFA 2.050 x 0,1071= 220 Ft Beszerzési ár (2.050 - 220) - 210 = 1.620 Ft Haszonkulcs (210: 1.620) x 100 = 13,0% ,,C” termék Beszerzési ár (49 : 7) x 100 = 700 Ft ÁFA (700 + 49) x 0.25 = 187 Ft Fogyasztói ár 749 x 1,25 = 749 + 187 = 936 Ft ,,D” termék ÁFA 1.650 x 0,2= 330 Ft Árrés (1.650-330) - 950= 370 Ft Haszonkulcs (370: 950) x 100 = 39%
7.feladat ,,A” kereskedő Nettó beszerzési ár 25.600 Ft Árrés 25.600 x 0,32 = 8.192 Ft Nettó eladási ár 25.600 + 8.192 = 33.792 Ft Fogyasztói ár 33.792 x 1,25 = 42.240 Ft ,,B” kereskedő Nettó beszerzési ár 25.600 Ft Árrés 25.600 x 0,37 = 9.472 Ft Nettó eladási ár 25.600 + 9.472 = 35.072 Ft Fogyasztói ár 35.072 x 1.25 = 43.840 Ft
92
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8. feladat Árrés 1200 -910 = 290 Ft Haszonkulcs (290: 910) x 100 = 31,9% ÁFA 1.200 x 0,25 = 300 Ft Fogyasztói ár 1.200 + 300 = 1.200 x 1,25 = 1.500 Ft
9. feladat Nettó eladási ár Árrés ÁFA Fogyasztói ár
645 x1.175 = 758 Ft 645 x 0,175 = 758 - 645 = 113 Ft 758 x 0,12 = 91 Ft 758 x 1,12 = 758 +91 = 849 Ft
10. feladat Nettó eladási ár ÁFA Árrés Nettó beszerzési ár
6.000 x 0,8 = 4.800Ft 6.000 - 4.800 = 6.000 x 0,2 = 1.200Ft 4.800 x 0,22 = 1.056Ft 4.800 - 1.056 = 3.744 Ft
11. feladat Nettó eladási ár 49.900x 0,8 = 39.920 Ft ÁFA 49.900x 0,2 = 49.900 - 39.920 = 9.980 Ft Nettó beszerzési ár 39.920: 1,2 = 33.267 Ft Árrés 39.920 - 33.267 = 6.653 Ft
12. feladat Haszonkulcs Nettó eladási ár ÁFA Fogyasztói ár
(310:1.700) x 100 = 1.700÷ 310 = 18,2% 1.700 + 310 = 2.010 Ft 2.010 x 0,12 = 241 Ft 2.010 + 241 = 2.010 x 1,12 = 2.251 Ft
13. feladat Termelői nettó eladási ár Nagykereskedelmi nettó eladási ár Kiskereskedelmi nettó eladási ár Fogyasztói ár
750 x 1,2 = 900 Ft 900 x 1,14 = 1.026 Ft 1.026 x 1,21 = 1.241Ft 1.241 x 1,25 = 1.551 Ft
93
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 14.feladat Kiskereskedelmi nettó eladási ár 1.435 x 0,8 = 1.148 Ft Kiskereskedelmi nettó beszerzési ár 1.148: 1,16 = 990 Ft Nagykereskedelmi nettó eladási ár 990 Ft Nagykereskedelmi nettó beszerzési ár 990: 1,12 = 884 Ft Kalkulált termelői ár 884 : 0,8 =1.105 Ft
15. feladat ,,A” 952 Ft; ,,B” 5.814 Ft; ,,C” 629 Ft; ,,D” 1.830 Ft; ,,E” 46 Ft.
16. feladat Árcsökkenés 13.600 Ft; Engedmény mértéke 45,5%
17. feladat Eredeti ár Egyrészes (1.800 : 0,6) = 3.000 Ft Kétrészes (1.500 : 0,6) = 2.500 Ft Árbevétel eredeti áron (28 x 3.000) + (19 x 2.500) = 131.500 Ft engedményes áron (28 x 1.800) + (19 x 1.500) = 78.900 Ft bevételkiesés 131.500 - 78.900 = 52.600 Ft
18. feladat Engedményes ár női kosztüm 15.000 x 0,6 = 9.000 Ft férfi öltöny 20.000 x 0,65 = 13.000 Ft Árbevétel eredeti áron (14 x 15.000) + (9 x 20.000) = 390.000 Ft engedményes áron (14 x 9.000) + (9 x 13.000) = 243.000 Ft bevételkiesés 147.000 Ft
19. feladat Banán első csökkentett ár 279 x 0,9 = 251 Ft második csökkentett ár 251 x 0,85 = 213 Ft összes árcsökkentés mértéke 100 - (213 : 279) x 100 = 23,7%
94
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
20. feladat Fúrógép eredeti ára: (7.990 : 75) x 100 = 10.653 Ft
21. feladat Eredeti ár (1.950: 30) x 100 = 6.500 Ft Csökkentett ár 6.500 - 1.950 = 4.550 Ft Megtakarítás 872 x 1.950 = 1.700.400 Ft
22. feladat Eredeti forgalmi arány esetén Árbevétel Alkatrész 46.800 x 0,225 Műszaki 46.800 - 10.530 Árbevétel nettó beszerzési áron Alkatrész (10.530: 1,32) Műszaki (36.270: 1,18) Árréstömeg Alkatrész 10.530 — 7.977 Müszaki 36.270 — 30.737 Összes 2.553 + 5.533
= 10.530 ezer Ft = 36.270 ezer Ft = 7.977 ezer Ft = 30.737 ezer Ft = 2.553 ezer Ft = 5.533 ezer Ft = 8.086 ezer Ft
Megváltozott forgalmi arány Árbevétel Alkatrész 46.800 x 0,462 Műszaki 46.800 - 21.622 Árbevétel nettó beszerzési áron Alkatrész (21.622: 1,32) Műszaki (25.178 : 1,18) Árréstömeg Alkatrész 2 1.622 - 16.380 Műszaki 25.178 - 21.337 Összes 5.242 + 3.84 1
= 21.622 ezer Ft = 25.178 ezer Ft = 16.380 ezer Ft = 21.337 ezer Ft = 5.24 ezer Ft = 3.841 ezer Ft = 9.083 ezer Ft
23. feladat Árréstömeg 67.500 x 0,19 1 = 12.892 ezer Ft ELÁBÉ 67.500 - 12.892 =67.500 x 0,809 = 54.608 ezer Ft
95
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 24. feladat Nettó árbevétel 41.850: (1 - 0,204) = 41.850 : 0,796 = 52.575 ezer Ft Árréstömeg 52.575 - 41.850 = 10.725 ezer Ft
25. feladat ELÁBÉ 37.500: 1,232 = 30.438 ezer Ft Árréstöme .500 - 30.438 = 7.062 ezer Ft
26. feladat Árrés tömeg 36.250 - 26.320 = 9.930 ezer Ft Arrés-színvonal (9.930 : 36.250) x 100 = 27,4%
27. feladat ELÁBÉ 73.140 - 17.510 = 55.630 ezer Ft Árrés-színvonal (17.510: 55.630) x 100 = 31,5%
28. feladat V d = (94.100: 87.200) x 100 = 107,9 %
29.feladat Árbevétel E1ső év 12.400 ezer Ft Második év 12.400 x 1,121 =13.900 ezer Ft Harmadik év 13.600 ezer Ft Vb 1 (13.900: 12.400) x 100 =112,1% Vb 2 (13.600:12.400)xl00=109,7% Vb L1 112,1% Vb L2 (13.600:13.900)x100 = 97,8%
96
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
30. feladat Éves nettó árbevétel Összesen 62.400 x 0,8 = 49.920 ezer Ft Késztermék 49.920 x 0,62 = 30.950 ezer Ft Alkatrész 49.920 - 30.950 = 18.970 ezer Ft Árréstömeg Késztermék Alkatrész Összesen
30.950 x 0,32 18.970 x 0,36 9.904 + 6.829
= 9.904 ezer Ft = 6.829 ezer Ft = 16.733 ezer Ft
ELÁBÉ Késztermék 30.950 — 9.904 = 21.046 ezer Ft Alkatrész 12.140 ezer Ft Összesen 21.046 + 12. 140 = 33.186 ezer Ft Összes költség 11.650 ezer Ft Üzleti tevékenység eredménye 16.733 - 11.650 = 5.083 ezer Ft ÁFA-tartalom Összesen 49.920 x 0,25 = Késztermék 30.950 x 0,25 = Alkatrész 12.480 - 7.738 =
12.480 ezer Ft 7.738 ezer Ft 4.742 ezer Ft
31. feladat Termelői nettó eladási ár 3.050 + (550 x 0,4) = 3.270 Ft/db Kiskereskedelmi nettó beszerzési ár 3.270 + (315.000: 1.500) = 3.480 Ftldb < 3.600 Ft Árrés 4.200 - 3.480 = 720 Ft/db Haszonkulcs 720 : 4.200 = 17,1% Árréstömeg 720 x 1.500 =1.080.000 Ft
32. feladat Terhelő ÁFA (3.200 + 62) x 0,2 + (102 x 0,107 1) = 663 ezer Ft Felszámított ÁFA (2.400 + 1.600) x 0,2 + (186 x 0,1071) =820 ezer Ft ÁFA-elszámolás 820 - 663 = 157 ezer Ft (befizetési kötelezettség) A motorbenzin ÁFA-ja nem igényelhető vissza!
97
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 33. feladat Kalkulált termelői ár 720 Ft/doboz Nettó terme1ői eladási ár 720 x 0,95 = 684 Ft Nagykereskedelmi nettó eladási ár 684 + 96 = 780 Ft Kiskereskedelmi nettó eladási ár 780 x 1,2 = 936 Ft Fogyasztói ár 936 x 1,25 = 1.170 Ftldoboz ÁFA-elszámolás Nagykereskedelem Terhelő (684 x 2.000) x 0,25 =342.000 Ft Felszámított (780 x 2.000) x 0,25 =390.000 Ft Elszámolás 390.000 - 342.000 = 48.000 Ft (befiz. köt.) Kiskereskedelem Terhelő 390.000 Ft Felszámított (936 x 1.650) x 0,25 =386.100 Ft Elszámolás 386.100 - 390.000 = -3.900 Ft (visszaigénylés)
34. feladat Nettó termelői ár 850 x 1,12 = 952 Ft Nagykereskedelmi nettó eladási ár 952 + 135 =1.087 Ft Kiskereskedelmi nettó eladási ár 1.087 + 173 =1.260 Ft Fogyasztói ár 1.260 x 1,25 =1.575 Ft Kiskereskedelmi árréstömeg 2.500 x 173 =432.500 Ft Kiskereskedelmi felszámított ÁFA (2.500 x 1.260) x 0,25 =787.500 Ft Kiskereskedelmi terhelő ÁFA (2.500 x 1.087) x 0,25 =679.375 Ft ÁFA-elszámolás 787.500 - 679.375 =108.125 Ft (befiz. köt.)
35. feladat ,,A” termék Nettó beszerzési ár Nettó eladási ár Fogyasztói ár Arréstömeg Nettó árbevétel
5.400 x 0,8 4.320 + 1.480 5.800 x 1,25 1.750 x 1.480 1.750 x 5.800
98
= 4.320 Ftldb = 5.800 FtJdb = 7.250 Ftldb = 2.590.000 Ft =10.150.000 Ft
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
,,B” termék Nettó beszerzési ár (új) 3.600 x 0,8 Nettó beszerzési ár (régi) 3.200 x 0,8 Nettó eladási ár 4.150 x 0,8 Árrés (új) 3.320 - 2.880 Árrés (régi) 3.320 - 2.560 Árréstömeg (850 x 440) + (250 x 760) Nettó árbevétel 3.320 x 1.100 Árréstömeg összesen (A+B) 2.590.000 + 564.000 Nettó árbevétel összesen 10.150.000 + 3.652.000 Forgalmi költség összesen 13.802.000 x 0,135 Üzleti eredmény 3.154.000 - 1.863.270 ÁFA-elszámolás Beszerzéseket terhelő „A“ (5.400 - 4.320) x 1.750 „B“ (3.600 - 2.880) x 850 egyéb 87.000 Ft összesen 1.890.000 + 6 12.000 + 87.000 Értékesítéskor felszámított „A“ (7.250 - 5.800) x 1.750 „B“ (4.150 - 3.320) x 1.100 Összesen 2.537.500 + 913.000 ÁFA-elszámolás 3.450.500 - 2.5 89.000 (befiz. köt.) 36. feladat
= 2.880 Ftldb = 2.560 Ftldb = 3.320 Ft/db = 440 Ft = 760 Ft = 564.000 Ft = 3.652.000 Ft = 3.154.000 Ft = 13.802.000 Ft = 1.863.270 Ft = 1.290.730 Ft
= 1.890.000 Ft = 612.000 Ft = 2.589.000 Ft = 2.537.500 Ft = 913.000 Ft = 3.450.500 Ft = 861.500 Ft
Nettó beszerzési ár 24.000 Ft/db Nettó eladási ár 36.000 x 0,8 = 28.800 Ft/db Nettó árbevétel 28.800 x 800 =23.040.000 Ft Árrés tömeg 4.800 x 800 = 3.840.000 Ft Forgalmazási költség 2.500.000 Ft Üzleti eredmény 3.840.000 - 2.500.000 = 1.340.000 Ft Átcsomagolási plusz költség 1.520.000 : 800 = 1.900 Ft/db Nettó beszerzési ár 27.000 ~ 0,8 + 1.900 = 23.500 Ft/db Árrés tömeg változása 800 x 50 = + 40.000 Ft Üzleti eredmény változása 40.000 Ft növekedés 37. feladat Nettó árbevétel időbeli alakulása Élelmiszer (160: 156) x 100 = 102,6% Vegyesiparcikk (375 : 302) x 100 = 124,2% Ruházat (235 : 246) x 100 = 95,5% Összesen (770: 704) x 100 = 109,4%
99
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Tervezett forgalom Élelmiszer 156 x 1,05 = 164,0 millió Ft Vegyesiparcikk 302 + 65 = 367,0 millió Ft Összesen 704 x 1,15 = 810.0 millió Ft Ruházat 810 - (164 + 367) = 279,0 millió Ft Tervteljesítési viszonyszámok Élelmiszer (160: 164) x 100 = 97,6% Vegyesiparcikk (375 : 367) x 100 = 102,2% Ruházat (235 : 279) x 100 = 84,2% Összesen (770: 810) x 100 = 95,1% Együttes átlagos [770: ((160: 1,1) + (375: 1,22) + Árváltozás + (235: 1,05))] x 100 = (770:676,7) x 100 = 113,8%
Volumenindex Élelmiszer Vegyesiparcikk Ruházat Összesen
(1,02: 1,1) x 100 = 93,4% (1,242: 1,22) x 100 = 101,8% (0,955: 1,05) x 100 = 90,9% (1,094: 1,138) x 100 = 96,1%
Alapterület kihasználás Bázis Élelmiszer Vegyesiparcikk Ruházat Összesen
156.000: 250 = 302.000 : 400 = 246.000: 350 = 704.000: 1.000 =
624 ezer Ft/m2 755 ezer Ft /m2 702 ezer Ft/m2 704 ezer Ft/m2
Tény Élelmiszer 160.000: 250 = 640 ezer Ft/m2 Vegyesiparcikk 375.000 : 400 = 937 ezer Ft/m2 Ruházat 235.000: 350 = 671 ezer Ft/m2 Összesen 770.000: 1.000 = 770 ezer Ft/m2 Időbeli alakulása Élelmiszer Vegyesiparcikk Ruházat Összesen
(640: 624) x 100 = 102,6% (937: 755) x 100 = 124,1% (671 : 702) x 100 = 95,6% (770: 704) x 100 = 109,4%
100
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
38. feladat Bázisévi forgalom összesen 475 + 276 + 135 + 207 = 1.093 ezer Ft Tárgyéviforgalom Tej 475x 1,1 = 522 ezer Ft Vaj 276 x 1,08 = 298 ezer Ft Túró 135 x 1,02 = 138 ezer Ft Sajt 207 x 0,94 = 195 ezer Ft Összesen 1.153 ezer Ft Értékindex összesen (1.153: 1.093) x 100 = 105,5 % Együttes átlagos árváltozás 1.153 : ((522,5 : 1,21) + (298,1 : 1,06) + + (137,7: 1,25) + (194,6: 1,31)) x 100 = = (1.153 : 972) x 100 = 118,6% Volumenindexek Tej (l,l0:1,21)x100 = 90,9% Vaj (l,08:1,06)x100 = 101,9% Túró (l,02:1,25)xl00 = 81,6% Sajt (0,94: 1,31) x 100 = 71,8% Összesen (1,055: 1,186) x 100 = 89,0% Árváltozás hatása 1.153 - 972 = 181 ezer Ft Volumenváltozás hatása 972 - 1.093 = - 121 ezer Ft (csökkenés) Értékváltozás 1.153 - 1.093 = 60 ezer Ft
101
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2. Az áruforgalmi tevékenység elemzése 2.1. Az értékesítés elemzése Ebben a fejezetben olyan módszerek, elemzési eszközök ismerhetők meg, amelyek fontosak az értékesítéssel kapcsolatos döntések előkészítéséhez és meghozatalához. A kereskedelmi tevékenység legfontosabb feladata az értékesítési folyamat, amelyet megfelelő beszerzési és készletezési tevékenységgel kell alátámasztani. A fejezet azokat a speciális elemzési eljárásokat mutatja be, amelyeket a kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások sikerrel alkalmazhatnak.
2.1.1. Az áruforgalom Az áruforgalom a kereskedelmi vállalkozások alaptevékenysége, ennek eredménye a piaci siker, a vevők elismerése, a nyereség. Az áruforgalom elemzése, tervezése és szervezése a vállalkozás legfontosabb feladata. Az áruforgalom értelmezése kettős. •
Egyrészt azt a tevékenységet jelenti, amely magában foglalja a beszerzés, a készletezés és az értékesítés valamennyi műveletét és munkafolyamatát.
•
Másrészt az mutatószám.
értékesítés
eredményét,
a
teljesítményt
is
jelző
A vállalati áruforgalom szakaszai időben a fenti sorrendben követik egymást, és kifejezik a munkaműveletek egymáshoz kapcsolódását. A gyakorlatban az áruforgalmi folyamatok sorrendjét az értékesítési tevékenység határozza meg. Az áruforgalom hatékonysága megköveteli a megfelelő előkészítést. A bevétel akkor lesz optimális, ha a vállalat alapos elemző, tervező és szervezőmunkát végez az értékesítési tevékenységére vonatkozóan.
102
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A gyakorlatban előtérbe kerül az értékesítés elemzése és előrejelzése, majd azt követi a készletezés elemzése és végül az ezek hatékonyságának feltétele, a beszerzés. Az elemzés sorrendjének megváltoztatását az is indokolja, hogy a készlet és a beszerzés elemzésénél használt mutatószámok jelentős része az értékesítésre alapozódik. Az áruforgalom elemzése, tervezése
Területei
Folyamatai
Az áruforgalom elemzésének területei: • • •
értékesítés, készletezés, beszerzés.
Az áruforgalom elemzésének folyamata: • • • • •
információk gyűjtése, információk elemzése, összefüggések, tendenciák feltárása, alternatívák meghatározása, az alternatívák közötti választás.
2.1.1.1. Az áruforgalom átfogó értékelése Az áruforgalom szakaszai között számszerű összefüggés mutatható ki, amelyet az elemzésnél, és a hálózati egységek áruforgalmi elszámoltatásánál is fel kell használni. Az alábbi összefüggést áruforgalmi mérlegsornak nevezzük: Nyitókészlet + Készletnövekedések = Zárókészlet + Készletcsökkenések Ez a képlet az áruforgalom egyensúlyának bemutatását teszi lehetővé. Ha állandó készlet mellett a beszerzés és az értékesítés azonos, statikus egyensúlyról, ha azonos készlet mellett növekszik az értékesítés és növekszik a beszerzés, dinamikus egyensúlyról beszélünk. A képlet használható egyszerű és bővített formában. Az egyszerű forma készletnövekedésként csak a beszerzéssel, készletcsökkenésként csak az értékesítéssel számol.
103
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A bővebb formában megjeleníthető a készletnövekedés és készletcsökkenés minden eleme (leltártöbblet, átvett apport, térítés nélküli átvétel, selejtezés, leltárhiány, visszáru, áruromlás, átadott apport, leértékelés, stb.) Az összefüggést az áruforgalmi folyamat elemei közötti kölcsönhatások vizsgálatára lehet felhasználni.
Vizsgálható: • • • • •
a beszerzés és az értékesítés aránya, a beszerzés és az értékesítés egyensúlya, az értékesítés árufedezete, a készletezés szintje, a beszerzés és az értékesítés készletekre gyakorolt hatása
Az áruforgalmi mérlegsor minden tényezőjét összehasonlító árakon kell szerepeltetni. Az összefüggés számítható beszerzési áron, vagy ÁFÁ- s fogyasztói áron.
2.1.1.2. Az áruforgalmi mérlegsor elemei közötti összefüggés elemzésére használható módszerek
Értékesítés a beszerzés %-ában (E/B arány):
Értékesítés ________ Beszerzés
Az E/B arány mutató azt fejezi ki, hogy a beszerzés hány %-át értékesítették az adott időszakban. Ha az érték 100 % feletti, az előző időszaki beszerzésből (a nyitókészletből) is történt értékesítés.
Árufedezeti mutató: =
Nyitókészlet + Beszerzés ____________________ Értékesítés
Az árufedezeti mutatóval lehet elemezni az értékesítéshez rendelkezésre álló készletek mértékét. A 100 % feletti mutatószám azt jelzi, hogy az értékesítéshez megfelelő mennyiségű készlettel rendelkezik a vállalkozás. A választékra ez a mutató nem ad választ, ezért kiegészítő számítások elvégzése szükséges.
Készletváltozás %-a =
104
Zárókészlet _________ Nyitókészlet
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A záró és a nyitókészlet viszonyát mutatja meg a készletváltozási mutató. A 100 % feletti érték azt jelenti, hogy a tárgyidőszaki beszerzést nem értékesítették teljes egészében. ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési érték): árbevétel – árrés tömeg Az árbevétel az ELÁBÉ-ra és az árrés tömegre nyújt fedezetet. Bármelyik ismeretében a másik meghatározható. Az árrés tömeg a haszonkulcs segítségével határozható meg. A haszonkulcs az árrés tömeg éz az ELÁBÉ %-os arányát mutatja meg.
2.2. Készletezés, készletgazdálkodás Ebben a fejezetben megtalálhatók a készletekkel, készletezéssel kapcsolatos alapvető fogalmak, összefüggések, valamint azok a mutatószámok, módszerek, amelyek alkalmasak a vállalkozás készletgazdálkodásának elemzésére. Sok új ismeretet tartalmaz a fejezet, ezek a készletelgazdálkodás minden területén, bármelyik gazdasági ágazatban hasznosíthatók.
2.2.1.A készletezés értelmezése Az értékesítés alapvető feltétele egy bizonyos nagyságú árumennyiség, amely nélkül a fogyasztók igényeit megfelelő módon nem lehet kielégíteni. Nagyságának és összetételének, valamint azok változásának elemzése a hatékony gazdálkodás alapfeltétele. A készletezés a vállalati áruforgalom egyik részterülete, amely két szempontból közelíthető meg. Értelmezhető tágabb és szűkebb értelemben. A készletezés szűkebb értelemben (logisztikai szempontú megközelítés), amely a boltban található áruk elhelyezését, raktározását, mozgatását és védelmét jelenti. A kereskedelmi vállalkozások alapvető funkciója a termelés és a fogyasztás térbeli és időbeli különbségeinek áthidalása, amely a megtermelt áruk raktározása során valósul meg. A termelő vállalatok a megtermelt termékeket nem raktározzák hosszú ideig, ez a kereskedelem feladata. A készletezés tágabb értelemben (profitorientált megközelítésű), magában foglalja a készletek alakításával, nagyságával, összetételével kapcsolatos koncepciót és vállalati gyakorlatot. A készletezés célja az optimális készlet meghatározása, amelyről a készletek csoportosításánál lesz. szó.
105
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2.2.2.A készlet A készlet adott időpontban adott helyen található áruk összessége, amely mennyiségben és értékben is kifejezhető. 2.2.2.1. A készletek csoportosítása A készletek csoportosítása több módszer szerint történhet. A csoportosítás az elemzésnél jól felhasználható lesz.
A készlet nagysága szerint • • •
Minimális készlet: azt az árumennyiséget mutatja, amely mellett a kereslet még kielégíthető. Maximális készlet: amely felett a gazdálkodás már nem nyereséges, veszteségforrást jelent. Optimális készlet: amely mind az ellátási, mind a profit elérése szempontjából kielégítő eredményre vezet.
A készlet jellege szerint • • •
Standard készlet: amely iránt állandó kereslet jelentkezik (pl.: alapvető fogyasztási cikkek). Kurrens cikkek: amelyek iránt a szokásosnál nagyobb kereslet jelentkezik (pl.: divatcikkek). Inkurrens termékek: nehezen eladható, elfekvő áruk.
A készlet nyilvántartása, mérése szerint • • •
Nyitókészlet: adott időszak első időpontjában meglévő készlet nagyságát mutatja meg. Zárókészlet: adott időszak utolsó időpontjának készletnagyságát mutatja meg. Átlagkészlet: nem időpontra, hanem adott időszakra vonatkozó készletnagyságot mutat.
A nyitó- és a zárókészletet a vállalkozás mind az elemzés és a tervezés, mind az elszámolás során felhasználhatja. Az átlagkészlet elsősorban a készletek hatékonyságának értékelésekor, valamint a befektetési döntéseknél kerül előtérbe.
106
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2.2.3. A készletek nagyságának mérése A készletérték nagysága megállapítható: • •
nyilvántartások és számítások alapján, valamint leltározással.
A nyitó- és zárókészlet nagyságát az áruforgalommal kapcsolatos nyilvántartásokból, számítógépes adatbázisból, vonalkódos pénztárgépből meg lehet határozni. Ha az időszakra vonatkozó átlagkészletet akarjuk meghatározni, két számítási módszert lehet alkalmazni. A kiszámítás módszerei:
Nyk Zk + K 1 + ... + K n −1 + 2 K= 2 n −1 • •
egyszerű számtani átlag: a nyitó és a záró készlet összegének a fele kronológikus átlag.
Az egyszerű számtani átlag könnyen meghatározható, azonban nem veszi figyelembe a közbülső értékeket, csak a nyitó- és a zárókészletet. Alkalmazásának feltétele, hogy az időpontra vonatkozó adatok közül csak kettő legyen adott, a nyitó- és zárókészlet. A reális érték kiszámításához a nyitó- és zárókészlet adatain kívül figyelembe kell venni a többi időpontra vonatkozó készletadatot is, így az adott időszak jellemzésére a kronológikus átlag alkalmazható. A kronológikus átlag alkalmazásának feltétele, hogy kettőnél több időpontra vonatkozó készletadat álljon rendelkezésre.
2.2.4.Az árukészletek elemzése A készletgazdálkodás elemzése a vállalati tevékenység fontos területe, egyrészt a már említett árualap biztosítása miatt, másrészt mert szoros kapcsolatban van a költségekkel. A magas készlet általában nagy költséggel jár együtt. A vállalkozásnak a megfelelő profit elérése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a készletezés költségeinek csökkentésére.
107
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Az áruk elhelyezésével, kezelésével, a minőségromlással és a készletfelszámolással járó költségek jelentősek. A költségcsökkentés helyes irányainak meghatározásához, a fogyasztói szükségletek kielégítéséhez kapcsolódó árukészlet meghatározásához elengedhetetlen a készletek elemzése. Az elemzés területei a következők: • • • •
a készlet nagysága és változása, a készlet összetétele és változása, a készlethatékonyság mérése, az átlagos forgási sebesség változása és okainak feltárása.
2.2.4.1. A készlet abszolút nagysága és összetétele A készlet optimális nagyságának meghatározása a kereskedelemben nehéz feladat, mert szinte megszámlálhatatlan tényező hat rá. Jelentősen függ külső körülményektől, amelyek a kereslet oldaláról jelentkeznek, de a kínálati oldal, a termelés is befolyásolja. Fontos tényező lehet a vállalat pénzügyi helyzete és az is, hogy a profitot rövid vagy hosszabb távon kívánjuk-e elérni. Helyes pénzügyi politika kialakításával, megvalósításával, a jó szállítói kapcsolatok fenntartásával lehet leginkább megközelíteni az optimális készletnagyságot. A kettő összhangja nyilvánul meg a viszonylag magas szállítóállományban, amely lehetővé teszi a nagyobb készletszintet, de mégsem okoz likviditási problémákat. Befolyásoló tényezők A kereskedelmi vállalkozás készletnagyságát a forgalom nagysága és összetétele határozza meg alapvetően. Annak érdekében, hogy a tendenciák megállapíthatók legyenek, a forgalmat állandóan és sokoldalúan kell elemezni. A várható forgalom nagyságának és összetételének meghatározásával képet kaphatunk arról, milyen kereslet kielégítésére kell felkészülni, milyen lesz ennek összetétele árucsoportok, árucikkek, a felmerülés helye és ideje szerint. A készletet ennek megfelelően kell kialakítania. A készlet nagyságát és összetételét döntően befolyásolja a termelő vállalatok kínálata is. Ha a termelők a termékfejlesztés eredményeként új árukkal lépnek piacra, és azt a kereskedelem a szükségletek kielégítésére megfelelőnek találja, a készletek értéke növekszik. A kereskedelmi egység jellege, a kínálat, a választék eltérő. A nagyobb alapterületű áruházak, szuper- és hipermarketek választéka széles és mély. A választék szélessége az eltérő rendeltetésű termékek, termékcsoportok körét mutatja, míg a mélységet az azonos rendeltetésű, de eltérő
108
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
tulajdonságú áruk összességeként értelmezzük. Az egyidejűleg széles és mély választék magas készletértéket követel. A kínált áruk jellege szintén meghatározó. Egyes élelmiszerek csupán néhány napon vagy órán keresztül növelik a készletet (pl.: tejtermék), míg mások korlátlan ideig alkalmasak a tárolásra (pl.: cukor). A ruházati és a vegyesiparcikk kereskedelemben egyes termékeknél, termékcsoportoknál a kereslet oldaláról megalapozatlanul magas készlet nemcsak pénzügyi szempontból kedvezőtlen, de a technikai, erkölcsi avulás veszélye is fennáll (pl.: műszaki termékek, divatáruk). A beszerzés nagysága és összetétele a készlet nagyságára és összetételére jelentős hatással van. A magas értékű és ritkán történő beszerzés a kiskereskedelemben a készlet értékét hihetetlenül megnöveli, sokkal hatékonyabbnak tűnik a kistételű, de gyakori beszerzés. Előbbi akkor alkalmazható, ha a nagy mennyiségben történő beszerzés árkedvezménnyel jár, és annak hatása a vállalati gazdálkodásra nagyobb, mint az alacsonyabb készletszint nyújtotta előnyök. 2.2.4.2. Alkalmazott mutatószámok, elemzési módszerek • • • •
átlagkészlet,(egyszerű számtani átlag, vagy kronológikus átlag) átlagkészlet változása (dinamikus viszonyszám) készletösszetétel (megoszlási viszonyszám) a készletek fontossági sorrendje ( ABC analízis)
Az ABC analízis: az elemzési eljárás lényege a koncentráció elemzés, amely a gazdasági életben tömörülések jellemzésére alkalmas. Lényege az, hogy a készlet összetételét vizsgálva rámutasson azokra az árucsoportokra, vagy választékelemekre, amelyek viszonylag kis aránya igen nagy készletértékkel szerepel, tehát a készletgazdálkodásban betöltött szerepük kiemelkedő. Az analízis lépései: • • • •
a készletet rendeltetés szerinti csoportosítása, az egyes csoportok arányának meghatározása (gyakoriság), gyakoriság szerinti sorrend kialakítása (értékösszeg), a gyakorisági és az értékösszeg sorok összehasonlítása.
Ha található olyan termékcsoport, amelyre az jellemző, hogy termékfajták szerinti aránya kicsi, de a készlet jelentős részét lefedi, akkor ez a termékcsoport nagyon fontos a vállalkozásnál, tehát kiemelten kell kezelni. A további készletcsoportokat jelentőségüknek megfelelő rendszerességgel és mélységben elemzi ez a módszer.
109
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A készlet forgási sebessége A készlet és a forgalom összefüggését feltáró viszonyszámok jól jellemzik a kereskedelmi vállalkozások készletgazdálkodását.
Forgási sebesség napokban A forgási sebesség napokban megmutatja, hogy a készlet hány naponta cserélődik ki, hány nap szükséges az átlagkészlet eladásához. Képlete:
Fn =
K ⋅n E
E = forgalom, n = az időszak napjainak száma K = átlagkészlet F n = forgási sebesség napokban A forgási sebesség mutatószámainak meghatározásakor az üzleti statisztika minden hónapot azonos hosszúságúnak, 30 napnak tekint. A készletgazdálkodás annál hatékonyabb, minél alacsonyabb a forgási sebesség napokban mért mutatószáma (ha az átlagkészlet 15 nap alatt fordul meg, az kedvezőbb, mint a 40 napos érték). Az eredmények reális értékeléséhez összehasonlításokat célszerű végezni: • • •
más, hasonló profilú vállalkozás forgási sebességének adataival, szakmai átlagokkal, az előző időszak mutatószámával.
A forgási sebesség az élelmiszer-kereskedelemben a leggyorsabb, kb. 17-20 nap, majd azt követi a vegyesiparcikk kereskedelem, mintegy 40-42 napos mutatószámmal. A készletek forgása a ruházati kereskedelemben a leglassúbb: 50-55 nap.
Forgási sebesség fordulatokban Megmutatja, hogy az átlagkészlet adott időszak alatt hányszor fordul meg, hányszor cserélődik ki.
110
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Képlete:
Ff =
E K
F f = forgási sebesség fordulatban Mértékegysége: fordulat / időszak. Lényeges követelmény, hogy a mutatószám mértékegységénél mindig fel kell tüntetni az időszakot, mert csak így ad helyes információt. Nem mindegy például, hogy adott nagyságú készlet 20 fordulatos sebessége 1 hónapra vagy 1 évre vonatkozik. A forgási sebesség két mutatója között számszerű összefüggés van, amely a következő:
Fn =
n Ff
Ez az összefüggés a számítások ellenőrzésére szolgál Például ha egy élelmiszerbolt forgási sebessége 20 nap – amely azt jelenti, hogy az átlagkészlet 20 naponta cserélődik ki –, akkor egy év alatt 360 : 20 = 18 fordulatot tesz meg.
Készlethatékonysági mutató A készlethatékonyság megmutatja, hogy 100 felhasználásával milyen értékű forgalom realizálható.
Készlethatékonyság =
Ft
átlagkészlet
E ⋅ 100 K
A forgási sebesség változása A készletgazdálkodás javítása a vállalkozások állandó feladata, amelynek alapja a már említett befolyásoló tényezők számszerű mérése és elemzése. Ezek együttes eredményeként mutathatunk rá a forgási sebesség változására, annak okaira s végezhetjük el azok számszerűsítését. Ennek módszereként a standardizálást használjuk.
A forgási sebesség változásának kiszámítása Az alábbiakban bemutatott módszerek alapvetően a rendelkezésre álló és felhasznált adatok különbözőségében rejlenek.
111
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
•
Ha a forgási sebesség fordulatokban kifejezett mutatószámát vesszük alapul, akkor alkalmazható az egyszerű dinamikus viszonyszám
Fsvd =
Ff 1 F fo
Ha a forgási sebesség napokban kifejezetett mutatójával számolunk, akkor pedig a dinamikus viszonyszám fordított képletét kell alkalmazni, mert a végeredmény így tükrözi reálisan a változás irányát.
Fsvd = •
Fno Fn1
Végül a változás kiszámítható a forgalomváltozás és a készletváltozás adatainak felhasználásával is.
Fsvd =
E vd K vd
A változás okainak számszerűsítése A forgási sebesség okainak számszerűsítésére a standardizálás ebben az esetben is felhasználható. A gyakorlatban a forgási sebesség napokban kifejezetett mutatójának alkalmazása elterjedtebb.
Készletrugalmassági mutatók A rugalmassági mutatók fontos kapcsolatot tárnak fel a forgalomváltozás és a készletváltozás között, és az elemzés mellett ezek a mutatók jól használhatók tervezésben is. A készletváltozás hatékonysága megmutatja, hogy a készlet 1 %-os változása a forgalom hány %-os változását idézi elő.
Forgalomváltozás %-ban Átlagkészletváltozás %-ban A forgalomváltozás készletvonzata képet ad arról, hogy 1 %-os forgalomváltozás milyen mértékű készletváltozást okoz.
Átlagkészletváltozás %-ban Forgalomváltozás %-ban
112
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Fenti mutatószámok egymás reciprokai, alkalmazásuk előtt alaposan át kell gondolni, hogy az elemző mit szeretne számszerűsíteni, mert ezeknek a mutatóknak az információtartalma eltérő. A fenti módszereket a készletek tervezésénél is alkalmazni lehet.
3. Készletgazdálkodás - az üzlet elszámoltatása 1. Kész1etnyi1vántartás 1.1. Eladási áras nyilvántartás A szállítói számlákon, bizonylatokon szereplő mennyiségeket a tényleges nettó eladási árakkal szorozzuk.
1. 2. Beszerzési áras nyilvántartás A szállítói számlák értékadatai tartalmazzák a készletértékeket (egységár és a mennyiség szorzata).
2.A készletcsökkenés számítási módszerei •
Súlyozott beszerzési áron
P s = Σ qp : Σ q ahol: p = beszerzési ár q = beszerzett mennyiség •
FIFO-módszer - a beszerzés időbeli sorrendjében számoljuk el a készletcsökkenést
•
HIFO-eljárás az értékesítést mindig a legmagasabb beszerzési áron számoljuk el a készletnyilvántartásban
113
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
3. Átlagkészlet 3. 1. Egyszerű számtani átlagszámítással (ha csak a nyitó- és a zárókészlet ismert)
Átlagkészlet (AK) = (nyitókészlet + zárókészlet) : 2 = Nyk+ Zk /2
3.2. Kronologikus átlagszámítással (ha egy időszakon belül több időpontra vonatkozó adat ismert) Átlagkészlet (AK) = { (nyitó : 2) + közbenső készletadatok + + (záró : 2)}: készletadatok száma -1 = ÁK = ( k 1 :2) + k 2 +…+ k (n-1) + (k n :2) / n - 1 ahol: k 1…n = készletérték az adott időpontban n = a készletadatok száma
4. A készletgazdálkodás elemzése 4. 1. Az árbevétel készletigénye A 100 forint forgalomra jutó átlagkészlet Árbevétel készletigénye = átlagkészlet : n.árbevétel x 100 (Ft)
4. 2. Átlagkészlet árbevétel igénye A 100 forint készletre jutó árbevétel
Átlagkészlet árbevétel igénye = n. árbevétel : átlagkészlet x 100 (Ft)
4. 3.Készlethatékonyság A készlet eredménytermelő képessége, a 100 forint átlagkészletre jutó eredmény Készlethatékonyság = eredmény : átlagkészlet x 100
114
(Ft)
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. 4. Készletigényesség A 100 forint eredmény realizálásához szükséges átlagkészlet Készletigényesség = átlagkészlet : eredmény x 100
(Ft)
4. 5. Készletvonzat Az 1%-os forgalomváltozásra jutó készletváltozás Készletvonzat = készletváltozás százaléka : forgalomváltozás százaléka
4. 6. Készletváltozás hatékonysága Az 1%-os készletváltozásra jutó forgalomváltozás
Készletváltozás hatékonysága készletváltozás százaléka
=
forgalomváltozás
százaléka
:
5. Forgási sebesség, forgási idő 5. 1. Fordulatokban Adott időszak alatt hányszor cserélődik ki az átlagkészlet Forgási sebesség fordulatokban = Értékesítés : átlagkészlet = É : ÁK = Fs (fordulat) (az értékesítési és az átlagkészlet-adat azonos árbázison kell legyen; eladási vagy beszerzési áron!!)
5. 2. Napokban Az átlagkészlet hány napi forgalom lebonyolítására elegendő Forgási sebesség napokban = (átlagkészlet x naptári napok száma) : értékesítés
Fs n = ÁK x N : É
(nap)
Napok száma (N):1 év = 360 nap, 1/2 év = 180 nap, 1/4 év = 90 nap, hónap = 30 nap 115
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 5. 3. Összefüggés Fordított arány a fordulatokban ill. napokban mért forgási sebesség között Fs f = N : Fs n (fordulat) ; Fs n = N : Fs f (nap) 5. 4. A forgási sebesség időbeli változása • fordulatokban egyenes mutatóval V f = Fs f (tárgyév) : Fs f (bázisév) x 100
(%)
V f > 100 % - gyorsulás ; V f < 100 % - lassulás •
napokban fordított mutatóval V n = Fs n (bázisév) : Fs n (tárgyév) x 100 (%)
V n > 100 % — javulás ; V n < 100 % — rosszabbodás
6. A készletállomány számbavétele, elszámolása 6. 1. Leltározás A készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével. 6. 2. Leltár Kimutatás a valóságban meglévő készletekről, mennyiségben és értékben; készülhet leltározással vagy az analitikus nyilvántartás alapján, feltételezve, hogy a tényleges készlet megegyezik a nyilvántartásban szereplővel. 6.3. Leltárérték Leltár szerinti készletmennyiség és az egységárak szorzatainak összessége. 6. 4. Normalizált hiány (forgalmazási veszteség) A leltárhiány objektív mértéke %-ban (,,megengedett” hiány). Normalizált hiány értéke = nettó árbevétel x (normalizált hiány % :100)
116
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
6. 5. Tényleges készlet A leltárérték és a normalizált hiány különbsége, mint elszámolható készletérték. 6. 6. Leltáreredmény A tényleges készlet és a könyv szerinti készlet egyenlege. 6. 7. Leltáreltérés A könyv szerinti és a tényleges készlet közötti különbség. Zk tény
Zk könyv
Leltárhiány Leltártöbblet
7. Áruforgalmi mérlegsor Az elszámoltatás alapja (azonos árakon minden tényező!). Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet Nyk + Bá n = ÉLÁBÉ + Zk Zk = Nyk + Bá n – ELÁBÉ
8. Pénztárelszámolás, pénztárzárás Nyitó pénzkészlet (NyPk) + pénztárgépben rögzített bevétel - stornó blokkok összege - csekkek, utalványok összege (fizetés nem készpénzzel) - készpénz kivét a pénztárból - visszavett áruért és göngyölegért vevőnek átadott pénzösszeg = Záró pénzkészlet (ZPk) ZPk > tényleges pénzkészlet - HIÁNY (megtérítési kötelezettség) ZPk < tényleges pénzkészlet - TÖBBLET
117
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Készletgazdálkodás
Feladatok: Készletgazdálkodás - az üzlet elszámoltatása 1. feladat Egy szupermarket július 1-jei nyitókészlete 3.200 ezer Ft, a harmadik negyedévben 6.500 ezer Ft értékben szereztek be árut, az eladás 7.100 ezer Ft volt. Határozza meg a negyedéves átlagkészlet értékét!
2. feladat Az üzlet zárókészlete december 31-én 860 ezer Ft. Mennyi a következő évi nyitókészlet? 3. feladat Az üzlet nyitókészlete a tárgyévben 76.000 ezer Ft. Mennyi volt az előző évi zárókészlet? 4. feladat Egy műszaki áruház második félévi átlagkészlete 2.850 ezer Ft. A nyitó készlet 2.450 ezer Ft. Mennyi volt a zárókészlet?
5. feladat Egy vállalkozó készlete július 1-jén 750 ezer Ft volt, a harmadik negyedévben 960 ezer Ft értékben szerzett be árut. Szeptember 30-án a készleteinek értéke 470 ezer Ft volt. Mennyi volt a harmadik negyedév eladási forgalma? 6. feladat Egy vállalkozás készletadatai a vizsgált év első negyedévében: Január 1. 3.489 ezer Ft Február 1. 4.532 ezer Ft Március 1. 3.876 ezer Ft Március 31. 2.875 ezer Ft Számítsa ki az első negyedév átlagkészletét!
118
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.feladat Egy nagykereskedelmi egység éves beszerzése 32.600 ezer Ft, az eladási forgalom pedig 35.450 ezer Ft volt. Az egység zárókészlete 6.211 ezer Ft. Mennyi volt a nyitókészlet és az éves átlagkészlet?
8.feladat A diszkontáruház készletének alakulása egy adott évben: éves átlagkészlet március 31. június 30. szeptember 30. december 30. .
3.875 ezer Ft 3.756 ezer Ft 4.233 ezer Ft 2.872 ezer Ft 3.155 ezer Ft
Számítsa ki a diszkontáruház adott évi nyitókészletét!
9. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás adott évi nyitókészlete 856 ezer Ft. Az első félév végére készleteinek értéke 153 ezer Ft-tal nőtt. Mekkora az első félév átlagkészlete? 10. feladat Egy műszaki szaküzlet készleteinek forgási sebessége 60 nap. Hányszor cserélődött az év során az átlagkészlet? 11. feladat A vállalkozás első negyedéves forgalma 87.344 ezer Ft, az átlagos készletértéke 16.877 ezer Ft. Számítsa ki a forgási sebességet napokban és fordulatokban!
12. feladat Egy könyvkereskedés 163 ezer Ft-os átlagkészlettel egy hónap alatt 254 ezer Ft forgalmat bonyolított. Számítsa ki a forgási sebességet napokban és fordulatokban!
119
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 13. feladat Az üzletlánc készleteinek forgási sebessége az év első negyedében 34 nap volt. Számítsa ki a készletek forgási sebességét fordulatokban!
14. feladat Egy áruház átlagkészlete a II. félévében 143 millió Ft volt. A féléves forgalma 456 millió Ft. Számítsa ki a forgási sebességet napokban és fordulatokban!
15. feladat Számítsa ki a forgási sebesség képlete segítségével a táblázat hiányzó adatait Időszak (Negyedév) I. II. III. IV.
Forgalom (ezer Ft) …… 48.882 76.450 ……
Átlagkészlet (ezer Ft) 16.500 12.880 …… 8.550
Forgási sebesség Nap Fordulat 43 …… …… …… …… 11 21 ……
16. feladat Egy ruházati bolt negyedéves készletadatai a vizsgált évben az alábbiak szerint alakultak: január 1.
4.300 ezer Ft
március 31.
4.842 ezer Ft
júinius 30.
2.870 ezer Ft
szeptember 30.
3.870 ezer Ft
december 31.
2.430 ezer Ft
Számítsa ki a vizsgált évi átlagkészletet és a forgási sebességet, ha a ruházati bolt éves forgalma 36.750 ezer Ft volt. Számítsa ki a forgási sebesség 3 nappal történő gyorsításához szükséges feltételeket!
120
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
17. feladat A tárgyévben egy üzlet átlagkészletének forgási sebessége 31 nap volt és ez a bázisévhez képest 4 napos lassulást jelent. Számítsa ki a forgási sebesség dinamikus viszonyszámát!
18. feladat Egy vállalkozás árukészleteinek bázisévi forgási sebessége 26 nap volt. A tárgyévre a készletek forgási ideje 7%-kal gyorsult. Mennyi volt a tárgyévi forgási sebesség?
19. feladat A bázisévhez képest az üzlet készletei forgási sebességének dinamikája 10%. A bázisidőszaki értéke 39 nap. Mennyi a tárgyidőszaki érték? 20. feladat Egy szaküzlet évi áruforgalmi terve 17.800 ezer Ft volt. A tervet 11%-ra teljesítették. Az éves átlagkészlet értéke 3.100 ezer Ft. Számítsa ki • a tényleges forgási sebességet, • a tervezett forgalomhoz tartozó forgási sebességet, • a tervezett forgalomhoz és a tényleges forgasi sebességhez tartozó átlagkeszletet!
21. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás alábbi éves terv- és tényadatai állnak rendelkezésünkre: Terv (ezer Ft) Nettó eladási forgalom 36.500 Készlet január 1. 3.400 Március 31. 3.650 Június 30. 4.150 Szeptember 30. 3.900 December 31. 3.200 Előző évi forgási sebesség (nap)
Tény (ezer Ft) 37.280 3.400 4.120 4.350 4.250 3.800 40,5 nap
Számítsa ki a tervezett és a tényleges forgási sebességet napokban és fordulatokban, a tervteljesítési viszonyszámot és a forgási sebesség %-os változását!
121
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 22. feladat Egy iparcikkek értékesítésével foglalkozó Kft. két árufőcsoport termékeit forgalmazza. Egymást követő két évre vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésre: Bázisév Nettó eladási forgalom ebből I. árucsoport Forgási sebesség I. csoport II. csoport Tárgyév Nettó eladási forgalom (változatlan áron) ebből II. árucsoport Forgási sebesség I. csoport II. csoport
460.000 ezer Ft 370.000 ezer Ft 45 nap 31 nap 13%-kal nőtt 5%-kal nőtt 5%-kal gyorsult 3 nappal lassult
Számítsa ki mindkét időszakban az átlagos forgási sebességet és értékelje röviden a kapott adatokat! Állítsa össze a tárgyév áruforgalmi mérlegsorát, ha a bázisév zárókészlete 43.700 ezer Ft!
23. feladat A kereskedelmi Kft. egyik üzletének áruforgalmáról az alábbi, számviteli nyilvántartás szerint összesített gazdasági adatok állnak rendelkezésére: Árubeszerzés Áruátadás 2 sz. üzletnek Értékesítés Selejtezés Áruátvétel a 3 sz. bolttól Visszáru a szállítónak E1őző időszak zárókészlete Forgalmazási veszteség Leltárérték
32.650 ezer Ft 1.540 ezer Ft 30.935 ezer Ft 9 ezer Ft 130 ezer Ft 183 ezer Ft 4.145 ezer Ft 0,2% 4.195 ezer Ft
Állapítsa meg a leltáreredményt a rendelkezésre álló adatok alapján!
122
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
24. feladat Egy kereskedelmi szaküzlet alábbi forgalmi (nettó) és készletadatai állnak rende1kezésre: Bázisév II. félévi for alom 64.230 ezer Ft Átlagkészlet 8.240 ezer Ft Tárgyév II. félévi forgalom 58.500 ezer Ft átlagkészlet 6.520 ezer Ft Állapítsa meg, hogy az átlagkészletek hány napi forgalom zavartalan lebonyolítását tették lehetővé, illetve hányszor fordult meg az átlagkészlet! Elemezze a gazdasági adatokban bekövetkezett változásokat viszonyszámok segítségével!
Készletgazdálkodás
Megoldások: Készletgazdálkodás - az üzlet elszámoltatása 1. feladat Áruforgalmi mérlegsor 3.200 + 6.500 = 7.100 + zárókészlet Zárókészlet (3.200 + 6.500) - 7100 = 2.600 ezer Ft Átlagkészlet (3.200 + 2.600) : 2 = 2.900 ezer Ft
2. feladat Éves nyitókészlet = E1őző évi zárókészlet = 860 ezer Ft 3. feladat Éves zárókészlet = Következő éves nyitókészlet = 76.000 ezer Ft 4. feladat 2 x átlagkészlet = nyitókészlet + zárókészlet Zárókészlet = 2 x 2.850 - 2.450 = 3.250 ezer Ft
123
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 5. feladat 750 + 960 = értékesítés + 470 Értékesítés = (750 + 960) - 470 = 1.240 ezer Ft
6. feladat ((3.489 : 2) + 4.532 + 3.876 + (2.875 : 2)) : 3 = 11.590 : 3 = 3.863 ezer Ft
7. feladat Nyitókészlet + 32.600 = 35.450 + 6.211 Nyitókészlet = (35.450 + 6.211) - 32.600 = 9.061 ezer Ft Átlagkészlet = (9.06 1 + 6.211): 2 = 7.636 ezer Ft
8. feladat Nyitókészlet = 2 x ((4 x 3.875) - 3.756 - 4.233 - 2.872 - (3.155 : 2)) = = 6.123 ezer Ft
9.feladat Zárókészlet = 856 + 153 = 1.009 ezer Ft Átlagkészlet = (856 + 1.009): 2 = 932,5 ezer Ft
10. feladat Forgási sebesség (fordulat) = 360 : 60 = 6 fordulat
11. feladat Forgási sebesseg (f) 87.344: 16.877 = 5,2 fordulat Forgási sebesseg (n) (16.877 x 360): 87.344= 69,6 nap
12. feladat Forgási sebesség (f) 254: 163 = 1,6 fordutat Forgási sebesseg (n) (163 x 30) : 254 = 19,3 nap
124
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
13. feladat Forgási sebesseg (f) 90: 34 = 2,6 fordulat
14. feladat Forgási sebesség (f) 456: 143 = 3,2 fordulat Forgási sebesség (n) (143 x 180) : 456 = 56,4 nap
15. feladat I. negyedév Forgalom (16.500 x 90) : 43 = 34.535 ezer Ft Forgási seb. (f) 90 :43 =2,1 fordulat II. negyedév Forgási seb. (f) 48.882: 12.880 =3,8 fordulat Forgási seb. (n) 90: 3,8 =23,7 nap III. negyedév Átlagkészlet 76.450: 11 = 6.950 ezer Ft Forgási seb. (n) (6.950 x 90) : 76.450 =8,2 nap IV. negyedév Forgalom (8.550 x 90) : 21 =36.643 ezer Ft Forgási seb. (f) 90: 21 =4,3 fordulat
16. feladat Átlagkészlet 3.737 ezer Ft Forgási sebesség (f) 36.750: 3.736,7 =9,8 fordulat Forgási sebesség (n) 360: 9,8 = 36,7 nap Forgási sebesség 3 nap gyorsulással (n) 36,7 - 3,0 = 33,7 nap Forgási sebesség (f) 360: 33,7 = 10,7 fordulat Átlagkészlet 36.750: 10,7 = 3.435 ezer Ft Szükséges átlagkészlet-csökkenés (változatlan forgalom) 3.737 – 3.435 = 302 ezer Ft vagy Szükséges forgalomnövekedés (változatlan atlagkeszlet) ( 3.737 x 10,7) – 36.750 = 3.236 ezer Ft
17. feladat Forgási sebesség időbeli változása (27 : 31) x 100 = 26 x 0,93 = 87,1%
125
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 18. feladat Tárgyévi forgási sebesség (n) 26 x 0,93 = 24,2 nap
19. feladat Tárgyévi forgási sebesség (n) 39 : 1,05 = 37,1 nap
20. feladat Tényleges árbevétel 17.800x 1,12 = 19.936 Ft Tényleges forgási sebesség (f) 19.936: 3.100 = 6,4 fordulat Tényleges forgási sebesség (n) (3.100x360/): 19.936 = 56 nap Tervezett forgalom esetén 17.800: 3.100 = 5,7 fordulat (3.100 x 360): 17.800 = 62,7 nap Átlagkészlet 17.800: 6,4 = 2.781,2 ezer Ft
21. feladat Tervteljesítési viszonyszám (37.280: 36.500) x 100 = 102,1% Átlagkészlet Terv (1.700 + 3.650 + 4.150 + 3.900 + 1.600) :4 = 3.750 ezerFt Tény (1.700 + 4.120 + 4.350 + 4.250 + 1.900) : 4 = 4.080 ezer Ft Forgási sebesség (f) Terv 36.500: 3.750 = 9,7 fordulat Tény
37.280 : 4.080 = 9,1 fordulat
Forgási sebesség (n) Terv (3.750 x 360) : 36.500 = 37,0 nap Tény 360: 9,1 = 39,6 nap Forgási seb. időbeli változása (40,5 :39,6)x 100 = 102,2%
126
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
22. feladat Bázisévi átlagos forgási sebesség {(370.000 x 45) + (90.000 x 31)} : 460.000= 42,3 nap Tárgyévi forgási sebesség I. árucsoport 45: 1,05 = 42,9 nap II. árucsoport 31 + 3 = 34 nap Nettó eladási forgalom Összesen 460.000 x 1,13 = 519.800 ezer Ft I. árucsoport 90.000 x 1,05 = 94.500 ezer Ft II. árucsoport 5 19.800 - 94.500 = 425.300 ezer Ft Tárgyévi átlagos forgási sebesség(425.300 x 42,3 + 94.500 x 34) : 5 19.800 = 40,8 nap Atlagkészlet (40,8 x 519.800) : 360 = 58.910 ezer Ft Zárókészlet (2 x 58.910) - 43.700 = 74.120 ezer Ft Beszerzés (519.800 + 74.120) - 43.700 = 550.220 ezer Ft Aruforgalmi mérlegsor 43.700 + 550.220 = 519.800 + 74.120
23. feladat Nyitókészlet 4.145 ezer Ft Készletnövekedés 32.650 + 130 = 32.780 ezer Ft Készletcsökkenés 30.935 + 1.540 + 9 + 183 = 32.667 ezer Ft Könyv szerinti készlet 4.145 + 32.780 - 32.667 = 4.258 ezer Ft Nyers leltáreredmény 4.195 - 4.25 8 = - 63 ezer Ft nyershiány Forgalmazási veszteség 30.935 x 0,002 = 61,9 ezer Ft Leltáreredmény 63,0 - 61,9 = - 1,1 ezer Ft (hiány)
24. feladat Bázisév II. félév Forgási sebesség (n) (8.240 x 180) : 64.230 = 23,1 nap Forgási sebesség (f) 64.230: 8.240 = 7,8 fordulat Tárgyév II. félév Forgási sebesség (n) (6.520 x 180) : 58.500 = 20,1 nap Forgási sebesség (f) 58.500: 6.520 = 9 fordulat Gazdálkodási adatok időbeli változása Forgalom (58.500: 64.230) x 100 = 91,1% Átlagkészlet (6.520: 8.240) x 100 = 79,1% Forgási sebesség (n) (23,1 : 20,1) x 100 = 114,9% (gyorsult) Forgási sebesség (f) (9,0: 7,8) x 100 = 115,4% (gyorsult)
127
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
3. Tanulási egység : Munkaerő-gazdálkodás Elmélet:
1. Létszámgazdálkodás 1. 1. Állományi létszám: Főállású dolgozók száma (fő) 1. 2. Állományon kívüli létszám: Nem főállású dolgozók száma (fő) Átlagos állományi létszám (fő) Napi adatokból egy meghatározott időtartamra Átlaglétszám = napi állományi létszámok összege: naptári napok száma Időszakra (időpontokra) vonatkozó adatokból Átlaglétszám = nyitó létszám + záró létszám : 2 Időponti létszámadatokból kronologikus átlaggal Átlaglétszám = (x 1 :2)+x 2… + x n-1 + (x n :2) : n - 1 ahol: x n = adott időpont létszáma n = létszámadatok száma x 1 = nyitó létszám x n = záró létszám
2. A létszámgazdálkodás elemzése •
2. 1. Termelékenység (T)
Az egy munkavállalóra jutó nettó árbevétel (Ft/fő/év vagy Ft/fő/hó)
Termelékenység = nettó árbevétel : átlagszám = (Ft/fő/év vagy Ft/fő/hó) •
Egy ledolgozott munkaórára jutó nettó árbevétel (Ft/munkaóra)
Termelékenység = nettó árbevétel :munkaórák száma =
128
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
(Ft/munkaóra) (összehasonlító elemzésnél az áremelkedés hatását a termelékenység-változásból ki kell számolni, azaz bázisévi árakon kell számolni az eladási forgalmat)
2. 2. Leterheltségi mutató (L) Egy meghatározott időszak alatt, egy eladó átlagosan hány vevőt szolgál ki, vagy egy munkaóra alatt hány tételt értékesít (fő/év vagy fő/hó ill. tételszám/munkaóra) Leterheltség = vevők száma : eladók átlaglétszáma Leterheltség = eladott tételek száma : ledolgozott munkaórák száma
2. 3. Minőségi mutató (M) Egy vevőre jutó vásárlás átlagos értéke (Ft/fő) Minőségi mutató = nettó árbevétel : vevők száma
2. 4. Összefüggések • • •
termelékenység = leterheltségi mutató x minőségi mutató leterheltség = termelékenység : minőségi mutató minőségi mutató = termelékenység : leterheltségi mutató
2. 5. A létszámgazdálkodás abszolút mutatói Az adatok és mutatók viszonyítása az előző időszak adataihoz és mutatóihoz • • • •
dinamikus viszonyszám = (tárgyidőszak : bázisidőszak) x 100 (%), tervfeladat-viszonyszám = (tervezett : bázisidőszak) x 100 (%), tervteljesítési viszonyszám = (tárgyidőszak : tervezett) x 100 (%), megoszlási viszonyszám = (részköltség : teljes költség) x 100 (%).
129
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Munkaerőmozgás • váltás - adott munkahelyen egy időszak alatt hány dolgozó cserélődött ki (a ki- és belépések közül a kisebb), • munkaerő-hullámzás intenzitása - adott időszak alatti az állományi létszám cserélődése százalékban. Munkaerő-hullámzás intenzitása = (váltás : átlaglétszám) x100 (%)
130
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
3. A bérgazdálkodás 3. 1. Személyi jellegű ráfordítások •
Bérköltség
- a vállalkozás alkalmazottai és tulajdonosai bruttó munkabérének összessége, •
Személyi jellegű egyéb ráfordítások
- például étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, végkielégítés, üzleti reprezentáció stb., •
Közterhek összege - például tb-járulék.
3. 2. A bérköltség összetevői • • • • • •
személyi alapbér, jutalék, prémium, pótlékok, jutalom, kiegészítő fizetés.
3. 3. Bérezési formák • időbér - a munkaszerződésben rögzített órabér, heti, havi vagy éves bér,
131
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • teljesítménybér - a kereset teljes egészében teljesítményfüggő (p1. árbevételhez kötött jutalékos rendszer), • kombinált bérezés - idő- és teljesítménybér kombinációja.
4. A bérgazdálkodás elemzése 4. 1. Átlagbér Egy főre jutó bérköltség Átlagbér = bérköltség : átlaglétszám (Ft/fő/év vagy Ft/fő/hó)
4. 2. Bérhányad v. bérszínvonal A bérköltség ill. személyi jellegű ráfordítás kifejezése a nettó árbevétel (forgalom) százalékában Bérhányad = bérköltség : n. árbevétel x 100 (%) vagy Bérhányad = szem. jellegű ráfordítások : n. árbevétel x 100 (%)
4. 3. A bérköltség ár bevételigénye A 100 forint bérköltségre jutó nettó árbevétel A bérköltség árbevétel igénye = n. árbevétel : bérköltség x 100 (Ft)
4. 4. Bérhatékonyság A 100 forint bérköltségre jutó eredmény Bérhatékonyság = eredmény : bérköltség x 100 (Ft)
132
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. 5. Bérigényesség A 100 forint eredmény realizálásához szükséges bérköltség Bérigényesség = bérköltség : eredmény x 100 (Ft) 4. 6. Bérköltség-változás hatékonysága 1%-os bérköltség-változásra jutó árbevétel-változás Bérköltség-változás hatékonysága = n. árbevétel változás százaléka : bérköltség változás százaléka
4. 7. Bérköltség-vonzat 1%-os árbevétel-változásra jutó bérköltség változás Bérköltség-vonzat = bérköltség változás százaléka : n. árbevétel változás százaléka
4. 8. A bérgazdálkodás abszolút mutatói Az adatok és mutatók viszonyítása az e1őző időszak adataihoz és mutatóihoz • dinamikus viszonyszám = (tárgyidőszak : bázisidőszak) x 100 (%), • tervfeladat-viszonyszám = (tervezett : bázisidőszak) x 100 (%), • tervteljesítési viszonyszám = (tárgyidőszak : tervezett) x 100 (%), • megoszlási viszonyszám = (adott bérfajta összege : teljes bérköltség) x 100 (%).
133
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
5. Munkáltatót terhelő bérjellegű költségek (közterhek) •
Munkaadói járulék = bérköltség x (munkaadói járulék % : 100) mértéke: …..%; 2007-ben: bruttó bér 3%-a, • Társadalom biztosítási járulék = bérköltség x (tb-járulék % : 100) mértéke: … %;2007-ben: adóköteles jövedelem 29%-a (21% nyugdíj biztosítási + 8% egészség biztosítási járulék), • Egészségügyi hozzájárulás =….Ft/fő/hó;2007-ben: 1.950 Ft/fő/hó, heti 36 órát meghaladó munkavégzésre létesített e1ső jogviszony után, • Szakképzési alap hozzájárulás = bérköltség x (Sz. a. h. % : 100) mértéke: ….%; 2007-ben: bruttó bértömeg 1,5%-a.
6. Munkavállalót terhelő levonások, nettó munkabér •
Személyi jövedelemadó (SZJA) - a munkavállaló éves bruttó jövedelme után fizetendő adó,
•
SZJA-alap = (éves bruttó jövedelem - adóalapcsökkentő tételek), SZJA tényleges összege = (adótábla szerinti adó adómódosító tényezők), személyi jövedelemadó-előleg - hatályos SZJAtörvény szerint, nyugdíjbiztosítási járulék %, 2007-ben 8,5%, (8% magánnyugdíj pénztári tagdíj, 0,5% TB nyugdíjjárulék) egészségbiztosítási járulék %, 2007-ben 3%, munkavállalói járulék %, 2007-ben 1,5%, nettó munkabér - a munkavállalót terhelő levonások után maradó, részére kifizetésre kerülő összeg.
• • • • • •
134
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Munkaerő-gazdálkodás
Feladatok: 1. feladat Egy diszkontáruház évi nyitó létszáma 31 fő, június 30-ai záró létszáma 39 fő volt. Mennyi volt az első félévi átlagos létszám? 2. feladat Egy nagykereskedelmi vállalkozás létszámadatai: 57 fő 49 fő 53 fő 48 fő 45 fő
január l. március 3l. június 30. szeptember 30. december 31. Számítsa ki a vállalkozás éves átlaglétszámát!
3. feladat Egy autókereskedés éves forgalma 32.432.750 Ft, éves átlaglétszáma 9 fő. Számítsa ki a termelékenységet!
4. feladat Egy könyvesbolt december havi termelékenységi mutatója 49.850 Ft/fő, az üzletben átlagban 12 fő dolgozott. Számolja ki a december havi forgalmat!
5. feladat Számolja ki annak az üzletnek a termelékenységét, ahol június hónapban 1.400 ledolgozott munkaóra mellett 7.765.100 Ft forgalmat bonyolítottak le! 6. feladat Hány fő dolgozott átlagban, március hónapban abban a kereskedelmi egységben, ahol a termelékenység 275.250 Ft/fő, a havi forgalom pedig 4.855.100 Ft volt?
135
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
7. feladat Egy drogéria adatai május hónapban: forgalom átlaglétszám vevők száma munkaórák száma
2.986.800 Ft 8 fő 4.501 fő 1.600 óra
Számítsa ki a termelékenységi, a leterheltségi és a minőségi mutatókat! 8. feladat Egy áruház három osztályának alábbi havi adatait ismerjük: Osztály I. II. III.
átlaglétszám fő 6 4 9
termelékenység Ezer Ft/fő 572 378 457
Számítsa ki az áruház havi eladási forgalmát és a havi átlagos termelékenységet!
9. feladat Egy szupermarket ismert adatai: Osztály Vas-műszaki Ruházat Élelmiszer Számítástechnika
forgalom Ezer Ft 25.140 21.870 39.750 12.650
átlaglétszám fő 13 11 23 6
Számítsa ki az egyes osztályok és a szupermarket éves termelékenységi mutatóját!
136
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
10. feladat A számítástechnikai szaküzlet éves adataiból az alábbiakat ismerjük: Forgalom Átlag létszám Vevők száma
14.987 ezer Ft 4 fő 689 fő
Számítsa ki a szaküzlet termelékenységi, leterheltségi és minőségi mutatóját!
11. feladat Egy vas-műszaki nagykereskedő éves forgalma 134.800 ezer Ft volt és átlagosan 6 főt foglalkoztatott. A következő évben az átlaglétszámot 2 főve1 növelte, üzletének forgalma 198.700 ezer Ft-ra nőtt. Hogyan változott az üzlet termelékenysége, ha az éves szakmai árindex 108,9%?
12. feladat Egy vállalkozás következő adatai ismertek: Év
Forgalom
1. 2. 3. 4.
(ezer Ft.) 186.000 235.000 271.000 356.000
A termelékenység változása %-ban a megelőző évhez képest — 102,5 103,0 105,2
Számítsa ki, hogy az egyes években hány %-kal változott a létszám az első évi létszámhoz képest!
13. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás alábbi adatait ismerjük egy hónapra vonatkozóan: Forgalom Napi munkaidő Munkanapok száma Létszám Átlagos napi eladás
5.350 ezer Ft 8 óra 22 munkanap 13 fő 742 vevő
137
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Számítsa ki az élőmunka hatékonyságának különböző mutatóit! Mutassa be a mutatók közötti összefüggést!
14. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás két negyedévének adatai: Áru Forgalom (ezer Ft) Csoport I. negvedév/II. negyedév A 1.750 / 1.900 B 2.960 / 3.350
Átlagos árváltozás I. negyedév= 100% 99,5 102,1
Az átlagos létszám az I. negyedévben 17 fő, a II. negyedévben 19 fő volt. Hogyan alakult a termelékenység az egyik negyedévről a másikra? Mi okozta a változást és indokolt volt-e a létszám növelése?
15. feladat Egy szupermarket átlagos állományi létszáma 63 fő. Januárban belépett 7 fő és kilépett 9 fő. Állapítsa meg a váltást és a munkaerő-hullámzás intenzitását! Értékelje a kapott eredményt!
16. feladat Egy szupermarket üzletlánc munkavállalói két állománycsoportba tartoznak. Létszám- és béradataikból az alábbiak állnak rendelkezésünkre. Bázisév Létszám (fő) Havi bértömeg (ezer Ft) Tárgyév Havi bértömeg (ezer Ft) Havi átlagbér (Ft/fő/hó)
A 650 40.350
B 210 20.500
41.840 65.000
21.000 102.000
Számítsa ki a bázisév havi átlagbérét állománycsoportonként és együttesen, a tárgyévi létszámot és az együttes havi átlagbért, az együttes havi átlagbérek időbeli változását!
138
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
17. feladat Egy kereskedelmi Kft. ismert gazdálkodási adatai: Bázisév Bruttó árbevétel ÁFA-kulcs 25% 12% Átlagos állományi létszám Tárgyév Nettó árbevétel Nettó eladási árak átlagos változása Átlagos állományi létszám
451.700 ezer Ft Értékesített termékek 85%-a a többi 15 fő +10% növekedés +20% növekedés változatlan
Számítsa ki a termelékenységet mindkét időszakban, a termelékenység %os változását! Mutassa ki az árváltozásnak a termelékenységre és annak változására gyakorolt hatását!
18. feladat Egy élelmiszer-áruház nettó eladási forgalmát öt év alatt 40%-kal, azaz 320.000 ezer forinttal tervezi emelni. A forgalomnövekedés 70%-át a termelékenység emelésével, a többit létszámnöveléssel szeretnék elérni. Az első év forgalmát 250 fővel bonyolították. Számítsa ki az induló és az ötödik év nettó eladási forgalmát és az utóbbihoz szükséges létszámot!
19. feladat Egy kereskedelmi Kft. havi nettó árbevételét 19.500 ezer Ft-ról 20%-kal tervezi emelni a következő évben. A bázis évben a forgalmat 20 főve1 bonyolították, a bruttó átlagkereset 65.000 Ft/fő/hó volt. Terveik szerint 15%-os létszámcsökkentést hajtanak végre. A közterhek nélküli tervezett bérköltség 13.200 ezer Ft. Számítsa ki a bázis évi és a tervezett nettó árbevételt, mindkét időszak bérhányadát, a tervezett bruttó átlagkeresetet! Vizsgálja a bérhányad és a termelékenység %-os változását a bázishoz képest!
139
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 20. feladat A megadott adatok segítségével elemezze a szupermarket létszám- és bérgazdálkodását!
Nettó árbevétel (ezer Ft) Átlaglétszám (fő) Bérköltség (ezer Ft) Eredmény (ezer Ft) Vevők száma Kilépők száma Belépők száma
bázisév 145.500 18 12.720 9.450 125.215 5 4
140
tárgyév 165.200 19 14.110 12.400 128.123 4 6
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Munkaerő-gazdálkodás
Megoldások: 1. feladat Átlaglétszám (31 + 39) : 2 = 35 fő 2. feladat Éves átlaglétszám {(57 : 2) +49 +53 +48 + (45 : 2)) : 4 = 50,2 fő 3. feladat Termelékenység 32.432.750: 9 = 3.603.639 Ft/fő 4. feladat Havi forgalom 49.850 x 12 = 598.200 Ft/hó
5. feladat Termelékenység 7.765.100: 1.400 =5.547 Ft/m.óra
6. feladat Átlaglétszám 4.855.100: 275.250 = 17,6 fő 7. feladat Termelékenység 2.986.800: 8 = 373.350 Ft/fő 2.986.800: 1.600 =1.867 Ft/m.óra Leterheltségi mutató 4.501 : 1.600 =2,8 vevő/m.óra Minőségi mutató 2986.800 : 4.501 = 664 Ft/vevő 8. feladat Havi eladási forgalom (572 x 6) + (378 x 4) + (457 x 9) = 9.057 ezer Ft Átlagos termelékenység 9.057: 19 = 477 ezer Ft/fő/hó
141
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 9. feladat Termelékenység Vas-műszai 25.140: 13 = 1.934 ezer Ft/fő/év Ruházat 21.870: 11 = 1.988 ezer Ft/fő/év Élelmiszer 39.750: 23 = 1.728 ezer Ft/fő/év Számítástechnika 12.650: 6=2.108 ezer Ft/fő/év Szupermarket 99.410: 53 1.876 ezer Ft/fő/év 10. feladat Termelékenység 14.987 : 4 = 3.747 ezer Ft/fő/év Minőségi mutató 14.987 : 689 = 21.752 Ft/vevő Leterheltség 3.746.750: 21.752 = 172,2 vevő/e1adó 11. feladat Termelékenység Első 134.800 : 6 = 22.467 ezer Ft/fő Második év 198.700: 8 = 24.837 ezer Ft/fő Időbeli változás folyó áron (24.837 : 22.467) x 100 = 110,5% Második év (változatlan áron) Forgalom 198.700: 1,089 = 182.461 ezer Ft Termelékenység 182.461 : 8 = 22.808 ezer Ft/fő Termelékenység időbeli változása változatlan áron (22.808 : 22.467) x 100 = 101,5%
12. feladat Második év Forgalom (235.000: 186.000) x 100 = 126,3% Termelékenység 102,5% Létszám (126,3: 102,5) x 100 = 123,2% Harmadik év Forgalom (271.000: 186.000) x 100 = 145,7% Termelékenység (1,025 x 1,03) x 100 = 105,6% Negyedik év Forgalom (356.000: 186.000) x 100 = 191,4% Termelékenység (1,056 x 1,052) x 100 = 111,1% Létszám (191,4 : 111,1) x 100 = 172,3%
142
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
13. feladat Ledolgozott munkaórák Száma 22 x 8 x 13 = 2.288 munkaóra Termelékenység 5.350 : 13 = 412 ezer Ft/fő/hó 5.350.000 : 2.288 = 7,1 vevő/munkaóra Leterheltség (745x22) : 2.288 = 7,1 vevő/munkaóra Minőségi mutató 5.350.000 : (742x22) = 328 Ft/vevő Összefüggés 2.338 = 7,1 x 328
14. feladat I. negyedév Termelékenység (1.750 + 2.960): 17 = 277 ezer Ft/fő II. negyedév (változatlan áron) Forgalom ,,A” árucsoport (1.900: 0,995) = 1.909 ezer Ft ,,B” árucsoport (3.350: 1,021) = 3.281 ezer Ft Terme1ékenység (1.909 + 3.281): 19 = 273 ezer Ft/fő Terme1ekenység változása (273 : 277) x 100 = 98,6 %
15. feladat Váltás 7 fő; Munkaerő – hullámzás (7 : 63) x 100 = 11,1% 16. feladat Bázisév Havi átlagbér ,,A” 40.350: 650 = 62.077 Ft/fő ,,B” 20.500: 210 = 97.619 Ft/fő együttes (40.350.000 + 20.500.000) : 860 = 70.756 Ft/fő Tárgyév Létszám (41.840: 65) + (21.000: 102) = 644 + 206 = 850 fő Együttes havi átlagbér (41.840.000 + 21.000.000) : 850 = 73.929 Ft/fő Átlagbér változása (73.929 : 70.756) x 100 = 104,5%
143
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 17. feladat Bázisév Nettó eladási forgalom (451.700 x 0,85 x 0,8) + (451.700 x x 0,15 x 0,8929) = 367.654 ezer Ft Termelékenység 367.654: 15 = 24.510 ezer Ft/fő Tárgyév Nettó eladási forgalom 367.654 : 1,1 = 404.419 ezer Ft Termelékenység 404.419: 15 = 26.961 ezer Ft/fő Nettó eladási forgalom (változatlan áron) 404.419: 1,2 = 337.016 ezer Ft Termelékenység (változatlan áron) 337.016: 15 = 22.468 ezer Ft/fő Termelékenység változása Folyó áron (26.96 1 : 24.5 10) x 100 = 110,0% Változatlan áron (22.468 : 24.5 10) x 100 = 91,7%
18. feladat Induló év Nettó eladási forgalom 320.000 : 0,4 = 800.000 ezer Ft Termelékenység 800.000: 250 = 3.200 ezer Ft/fő Ötödik év Nettó eladási forgalom 800.000 x 1,4 =1.120.000 ezer Ft Tervezett forgalomnövelés termelékenyseg emelésével 320.000 x 0,7 =224.000 ezer Ft Változatlan létszámmal tervezett nettó Forgalom 800.000 + 224.000 =1.024.000 ezer Ft Tervezett termelékenység 1.024.000: 250 =4.096 ezer Ft/fő Tervezett (szükséges) létszám 1.120.000 : 4.096 =273 fő 19. feladat Bázisévi nettó árbevétel 19.500 x 12 = 234.000 ezer Ft Tervezett éves nettó árbevétel 234.000 x 1,2 = 280.800 ezer Ft Bázisévi bérhányad ((20 x 65) x (12 : 234.000)) x 100 = 6,7% Tervezett bérhányad (14.200 : 280.800) x 100 = 5,1% Tervezett létszám 20 x (1 - 0,15) = 17 fő Tervezett havi bruttó átlagkereset 14.200: 12): 17 = 69.588 Ft/ Ft/fő/hó Bázisévi termelékenység 234.000 : 20 = 11.700 ezer Ft/fő Tervezett termelékenység 280.800: 17 = 16.518 ezer Ft/fő Bérhányad változása (5,1 : 6,7) x 100 = 76,1% Termelékenység-változás (16.518: 11.700) x 100 = 141,2%
144
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
20. feladat Bázisév Termelékenység 145.500: 18 = 8.083 ezer Ft/fő Minőségi mutató 145.500.000: 125.2 15 = 1.162 Ft/vevő Leterheltségi mutató 125.215: 18 = 6.956 vevő/fő Átlagbér (12.720.000: 18): 12 = 58.889 Ft/fő/hó Bérhányad (színvonal) (12.720: 145.500) x 100 = 8,7% 100 Ft bérköltségre jutó forgalom (145.500: 12.720) x 100 = 1.144 Ft Bérhatékonyság (9.450: 12.720) x 100 = 74 Ft Bérigényesség (12.720: 9.450) x 100 = 135 Ft Váltás 4 Munkaerő-hullámzás intenzitása (4: 18) x l00 = 22,2% Tárgyév Termelékenység 165.200: 19 =8.695 ezer Ft/fő Minőségi mutató 165.200.000: 128.123 = 1.289 Ft/vevő Leterheltségi mutató 128.123: 19 = 6.743 vevő/fő Átlagbér (14.110.000: 19): 12 = 61.886 Ft/fő/hó Bérhányad (14.110: 165.200)x 100= 8,8% 100 Ft bérköltségre jutó forgalom (165.200: 14.110) x 100 = 1.17 1 Ft Bérhatékonyság (12.400: 14.110) x 100 = 88 Ft Bérigényesség (14.110: 12.400) x 100 = 114 Ft Váltás 4 Munkaerő-hullámzás intenzitása (4: 19) x 100 = 21,0% Dinamikus viszonyszámok Nettó árbevétel (165.200: 145.500) x 100 = 113,5% Átlaglétszám (19: 18) x 100 = 105,6% Bérköltség (14.110: 12.720)x 100=110,9% Eredmény (12.400 : 9.450) x 100 = 131,2% Vevők (128.123: 125.215) x 100 = 102,3% Termelékenység (8.695 : 8.083) x 100 = 107,6% Átlagbér (6 1.886 : 58.889) x 100 = 105,1% Bérhányad (8,8 : 8,7) x 100 = 101,1% 100 Ft bérköltségre jutó forgalom (1.171: 1.144) x 100 = 102,4% Bérhatékonyság (88 : 74) x 100 = 118,9% Bérigényesség (114: 135) x 100 = 84,4%
145
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
4. Tanulási egység : A költséggazdálkodás Elmélet:
1. A költségek csoportosítása 1. 1. Költségnem Költségek megjelenési forma szerinti csoportosítása: • anyag jellegű ráfordítások, • személyi jellegű ráfordítások, • értékcsökkenési leírás, • egyéb költségek.
1. 2. Költségcsoportosítás az áruforgalmi folyamatokhoz való kapcsolódás szerint: • a beszerzéshez, • a készletezéshez, • az értékesitéshez kapcsolódó költségek.
1. 3. Költségcsoportosítás a forgalom változásához való viszonyuk szerint: • viszonylag állandó (fix) költségek - nem függ az árbevétel nagyságától, • változó költségek - az árbevétel változás befolyásolja a költség nagyságát, - a forgalommal arányosan változó (lineáris), - a forgalommal csökkenő ütemben változó (degresszív), - a forgalommal növekvő ütemben változó (progresszív). •
A költségváltozási együttható - a vetítési alap %-os változása milyen mértékű költségváltozást eredményez • • • •
lineáris költség degresszív költség progresszív költség fix költség
1,0 <1,0 >1,0 0
146
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
1. 4. A költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint • közvetlen költségek - a költségviselő a felmerülés időpontjában meghatározható (általában a kereskedelemi egység fenntartási, üzemeltetési költségei) • közvetett költségek - költségviselőjük nem határozható meg a felmerülés időpontjában 1. 5. A költségek alakulására ható tényezők • a forgalom nagysága és összetétele, • az arukészletek nagysága és összetétele, • az egyes költségtényezők árainak alakulása, • a kereskedelmi hálózat jellemzői, • a kereskedelmi munka szervezettsége.
2. A költséggazdálkodás elemzése 2. 1. Költségszínvonal A költség kifejezése a nettó árbevétel (forgalom) százalékában Költségszínvonal = költség / n. árbevétel x 100 (%)
2. 2. Egységnyi költségre jutó árbevétel A 100 forint költség nettó árbevétel vonzata Egységnyi költségre jutó árbevétel = n. árbevétel / költség x 100 (Ft)
2. 3. Egységnyi árrés tömegre jutó költség A 100 forint árrés tömeg-realizálás költségvonzata
Egységnyi árrésre jutó költség = költség / árrés tömeg x 100 (Ft)
147
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 2. 4. Kö1tségigényesség A 100 Ft eredmény eléréséhez szükséges költség Költség-igényesség = költség / eredmény x 100 (Ft)
2. 5. Költséghatékonyság A 100 forint költségre jutó eredmény Költséghatékonyság = eredmény / költség x 100 (Ft )
2. 6. Költségreagálási mutató A nettó árbevétel 1%-os változásának költségvonzata
Költségreagálási mutató = költségváltozás / árbevétel változás (%)
2. 7. Költségváltozás hatékonysága A költségek 1 %-os változásának árbevétel vonzata Költségváltozás hatékonysága = árbevétel változás / költségváltozás (%)
2. 8. Fedezeti összeg A nettó árbevétel azon volumene, mely teljes egészében fedezetet biztosít a vállalkozás folyó költségeire (eredmény = 0), Fedezeti összeg az értékesítés nettó árbevételének és az önköltségnek a különbsége, Fedezeti hányad - a fedezeti összegnek a nettó árbevételben való kifejezése, egységnyi árbevételre jutó fedezeti összeg, Fedezeti hányad = (fedezeti összeg : értékesítés nettó árbevétele) x 100 (%)
148
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
2. 9. A költségelemzés abszolút mutatói A költségek viszonyítása az előző időszak költségeihez • • • •
dinamikus viszonyszám = (tárgyidőszak : bázisidőszak) x 100 (%) tervfeladat-viszonyszám = (tervezett : bázisidőszak) x 100 (%) tervteljesítési viszonyszám = (tárgyidőszak : tervezett) x 100 (%) megoszlási viszonyszám = (adott költségfajta összege : teljes költség) x 100 (%)
149
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A költséggazdálkodás
Feladatok: 1. feladat Egy vállalkozás költségei a tárgyévben: Anyagjellegű ráfordítások (ELÁBÉ nélkül) 2.300 ezer Ft Személyi jellegű ráfordítások9.300 ezer Ft Ertékcsökkenési Ieírás 1.000 ezer Ft Egyéb költségek 700 ezer Ft A vállalkozás a következő évre a fenti költségek közül az anyagjellegű ráfordítások 22%-os növekedésével számol. A személyi jellegű költségek 3,8% -os emelkedését tervezték. Az értékcsökkenési leírás összege változatlan lesz, az egyéb költségeknél 90 ezer Ft-os csökkentésére számítanak. Számítsa ki az egyes költség nemek és az összköltség tervezett összegét! Határozza meg az egyes költség nemek részarányát mindkét évben!
2. feladat Egy kereskedelmi tevékenységet folytató Kft. két gazdálkodási évének adatai:
Árucsoport számítástechnika vegyesiparcikk
Bázisév Árbevétel/ költség részarány / színvonal %/% 53,0 / 15,0 47,0 / 10,3
Tárgyév Árbevétel- / költség részarány / színvonal %/% 61 / 16,0 39 / 12,6
Számítsa ki mindkét év átlagos költségszínvonalát, határozza meg változásának dinamikáját, mértékét és ütemét és értelmezze azokat!
3. feladat Egy szaküzletben a forgalom 18%-os növekedése mellett a költségek összege 35.700 ezer Ft-ról 39.100 ezer Ft-ra emelkedett. Hogyan alakult a költségszínvonal? Számítsa ki a költségreagálási együttható értékét! Milyennek ítéli a változást?
150
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. feladat Egy kereskedelmi Rt. forgalma az egyik évről a másikra 16%-kal növekedett. A megadott adatok alapján csoportosítsa a költségeket a forgalomváltozáshoz való viszonyuk szerint. Magyarázza meg, hogy mi indokolhatja az egyes kiadások és a forgalom alakulásának eltérő ütemét! Megnevezés Csomagolóanyagok Dekorációs költség Üzletkötők díja Raktári dolgozók bére Karbantartási költségek Közüzemi díjak
Bázisév (ezer Ft) 640 160 870 2.700 151 96
Tárgyév (ezer Ft) 700 192 1.000 2.950 172 110
5. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás adott évi ráfordításai: Megnevezés Az üzlethelyiség bérleti díja Javítás, karbantartás költsége Telefonszámlák Dekoratőr megbízási díja Hirdetési díjak Üzleti dolgozók bére Irodai dolgozók bére Nyomtatványok költsége Energiaköltség Bérek közterhei ebből munkaadói járulék Csomagolóanyagok költségei Munkaruhára fordított kiadás Szállítási költség Könyvelői díj Tisztítószerek költségei
ezer Ft 720 286 87 60 43 4.240 1.050 48 103 2.327 242 115 53 561 300 67
A vállalkozás üzleti berendezéseinek bruttó értéke január 1-jén 7.200 ezer Ft, amelynek évi átlagos értékcsökkenése 15%. Határozzuk meg költség nemenkénti bontásban a költségek éves összegét! Hány százalékát teszik ki az összköltségnek az egyes költség nemek, milyen következtetés vonható le ebből?
151
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 6. feladat Egy betéti társaság bázisévi adataiból kiindulva készíti el tárgyévi tervét. Bázisévi adatok (ezer Ft-ban) Nettó árbevétel ELÁBÉ Forgalmazási költségek ebből bérleti díj közüzemi díj bérköltség és közterhei amortizáció egyéb költségek
72.000 55.000 7.100 1.100 520 2.760 900 1.820
A tárgyévre a beszerzési árak átlagos 9 % -os növekedésével számolnak, amelyet eladási áraikban érvényesítenek Az értékesítés volumenének 5 %os emelkedését tervezik. A bérleti díjat a bérbeadó 20 % -kal emeli. A közüzemi díjak várható 12 % -os bérköltség- és közteher emelkedéssel számolnak. A tervezett egyéb költség mértéke azonos a bázisévivel. Az amortizáció összegének tervezett mértéke 20%-kal magasabb a bázisnál. Számítsa ki a tárgyévre tervezett nettó árbevételt, ELÁBÉ-t és a forgalmazási költségeket, valamint a színvonal-mutatókat! Határozza meg a tárgyévi költségeket tarifaváltozás nélkül! Állapítsa meg a tárgyévi költségszínvonalat a tarifák és az eladási árak változása nélkül! Értékelje a betéti társaság költséggazdálkodását!
7. feladat A részvénytársaság árbevétele és költségadatai két időszakra: Megnevezés Nettó árbevétel Forgalmazási költségek
Bázisév (ezer Ft) 763.000 72.100
Tárgyév (ezer Ft) 987.000 103.000
A forgalmazott termékek árai 21 %-kal emelkedtek. A közüzemi díjak emelkedése 28%-kal növelte a forgalmazási költségeket. Számítsa ki az árbevétel és a költségek változását kifejező dinamikus viszonyszámokat! Az eladási árak és a díjtételek változatlansága esetén hogyan változott volna az árbevétel és a kö1tségfe1használás? Számítsa ki mindkét időszakra a költségszínvonalat és annak változását! Vizsgálja a költségszínvonalat változatlan árak és díjtételek mellett is! Értékelje a kiszámított mutatókat!
152
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8. feladat A kereskedelmi vállalkozás tárgyieszköz-nyilvántartása szerint a tárgyi eszközök bruttó értéke 1.260.000 Ft. Az amortizációs kulcs 12%. Számítsa ki az éves amortizáció összegét és a tárgyi eszközök nettó értékét 3 évi használat után!
9. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás forgalmazási költségeinek adatai költség nemenkénti bontásban: Költségnem
Bázisév (ezerFt)
Anyagjellegű 6.200 ráfordítások Személyi 24.300 jellegű ráfordítások Értékcsökkenés 3.100
Tárgyév (ezerFt) 7.100
Dinamikus viszonyszám (%) 114,5
23.500
96,7
3.600
116,1
Elemezze a költségek szerkezetét megoszlási viszonyszámok segítségével! Gondolja végig a költségszerkezet megváltozásának lehetséges okait!
10. feladat Egy vállalkozó két műszaki szaküzletének ismert költség- és forgalmi adatai: Nettó
árbevétel (ezer Ft) Forgalmazási költségek (ezer Ft) Bázisév / Tárgyév Bázisév / Tárgyév „A” üzlet 113.000 / 129.000 13.450 / 14.100 „B” üzlet 91.000 / 100.400 13.100 I 14.250 Összesen 204.000/229.400 26.550/28.350 Számítsa ki a költségszínvonalat, az időbeli változását jellemző mutatókat, a költségreagálási együtthatót Üzletenként és együttesen! A számítások eredményét foglalja táblázatba, és elemezze a változásokat!
153
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 11. feladat A nagykereskedelmi Rt. fontosabb gazdasági adatai: Megnevezés Bázisév ezerFt Nettó árbevétel 612.000 ELÁBÉ 486.000 Árrés tömeg …….. Forgalmazási költségek 101.000 Üzleti eredmény ……..
Tárgyév ezerFt 757.000 596.000 …….. 132.000 ……..
Egészítse ki a táblázat adatait és számolja ki a kü1önböző mutatókat a nettó árbevétel %-ában! Számítsa ki az értékadatok időbeli változását kifejező viszonyszámokat, a költségreagálási együtthatót, a költségszínvonal változásának mértékét ütemét!
12. feladat A bútorokat értékesítő kereskedelmi Kft. három, kis alapterületű üzletet üzemeltet. A termelőtől történő olcsóbb beszerzési lehetőség kihasználása érdekében egy központi raktárt bérel. E raktárból a forgalom alakulásának függvényében látják el az üzleteket. A Kft. ügyvezetése a központi raktározás megszüntetését tervezi a bérleti díj jelentős emelkedése miatt. Készítsen számításokkal alátámasztott javaslatot részükre (érdemes-e megszüntetni a központi raktározást és a nagykereskede1emtől közvetlenül beszerezni az árukat)!
154
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Bázisidőszak Árubedszerzéshez kapcsolódó költségek Készletezéshez kapcsolódó költségek Ebből központi raktár - bérleti díja - bér + közteher - energiaköltség bolti raktárak - eneriaköltség - bérleti díj (arányosított) Értékesítéshez kapcsolódó költségek Nettó árbevétel Árréstömeg Tárgyidőszak Központi raktár - bérleti díj - energiaköltség Központi raktár megszüntetése esetén - árubeszerzéssel kapcsolatos költségek - árrés – színvonal - értékesítéshez kapcsolódó költségek - bér + közteher Árbevétel Többi költségtényező
155
4.800 ezer Ft 8.100 ezer Ft 1.900 ezer Ft 4.200 ezer Ft 1.000 ezer Ft 350 ezer Ft 650 ezer Ft 6.100 ezer Ft 121.000 ezer Ft 32.500 ezer Ft
3.000 ezer Ft + 36 % - 18 % - 4,5 % + 700 ezer Ft - 2.800 ezer Ft Változatlan Változatlan
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 13. feladat A korlátolt fe1e1ősségű társaság az adott év májusában számítógépet vásárolt. A számítógép-konfiguráció számla szerinti nettó beszerzési ára 385.000 Ft, az ÁFA-kulcs 25%. A számítógép helyszínre történő szállításának költsége2.500 Ft, az üzembe helyezési költség 4.500 Ft. A számítógépet július 1-jén helyezték üzembe, tervezett használati ideje 3 év. Számítsa ki a számítógép bruttó értékét, valamint, a vásárlás évében az értékcsökkenést lineáris leírás módszerével! Határozza meg a számítógép nettó értékét a vásárlás évének végén és a soron következő év végén! 14. feladat A kereskedelmi Rt. éves beszámolójának alábbi adatait ismerjük: Nettó árbevétel
86.500 ezer Ft
Tárgyi eszközök nettó értéke
11.200 ezer Ft
Halmozott értékcsökkenés ebből tárgyévi Üzembe helyezett beruházás
4.200 ezer Ft 1.150 ezer Ft 950 ezer Ft
A következd évben tervezett beruházások: Számítógép-beszerzés bruttó beszerzési ár tervezett élettartam üzembe helyezés időpontja Irodabútor-beszerzés bruttó beszerzési ár tervezett élettartam üzembe helyezés időpontja
860.000 Ft 3 év március 31. 1.500.000 Ft 8 év március 31.
A nettó árbevétel l0%-os növelését tervezik. A tárgyi eszközök értékcsökkenése azonos az előző évivel, lineáris leírási módot alkalmaznak. Számítsa ki a vállalkozás tárgyi eszközeivel kapcsolatos gazdá1kodási vagyoni helyzetét jellemző mutatókat mindkét évre!
156
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
15. feladat A számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékeket forgalmazó cég négy üj terméket szeretne forgalmazni. Az alábbi, ismert adatok birtokában tegyen javaslatot arra, hogy érdemes-e ezen termékek forgalmazásával foglalkozniuk!
Termék
Mennyiség (db)
A B C D
750 1.500 1.200 2.000
Nettó beszerzési ár Nettó eladási ár A forgalmazás (Ft/db) (Ft/db) közvetlen költségei (Ft/db) 60.000 85.000 8.500 25.000 30.000 3.500 65.000 75.000 10.000 20.000 22.500 3.500
157
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A költséggazdálkodás
Megoldások: 1. feladat Tárgyévi összes költség2.300 + 9.300 + 1.000 + 700 = 13.300 ezer Ft Tervezett összes költség (2.300 x 1,22) + (9.300 x 1,038) + 1.000 + 610 = 14.069 ezer Ft Anyag jellegű ráfordítások 2.300 x 1,22 = 2.806 ezer Ft Személyi jellegű ráfordítások9.300 x 1,038 = 9.653 ezer Ft Érték csökkenési leírás 1.000 ezer Ft Egyéb költségek 610 ezer Ft Az egyes költség nemek részarányai Tárgyév Anyag jellegű ráfordítások (2.300: 13.300) x 100 = 17,3% Személyi jellegű ráfordítások(9.300: 13.300) x 100 = 69,9% Érték csökkenési leírás (1.000: 13.300) x 100 = 7,5% Egyéb költségek (700: 13.300) x 100 = 5,3% Tervezett Anyag jellegű ráfordítások (2.806: 14.069) = 19,9% Személyi jellegű ráfordítások(9.653: 14.069) = 68,6% Érték csökkenési leírás (1.000: 14.069) = 7,1% Egyéb költségek (610: 14.069) = 4,4% 2. feladat Átlagos költség színvonal Bázisévi {(53 x 15) + (47 x 10,3)) : 100 = 12,8% Tárgyévi {(61 x 16) + (39 x 12,6)) : 100 = 14,7% Időbeli változás (14,7: 12,8) x 100 = 114,8% A változás mértéke 14,7 - 12,8 = +1,9% A változás üteme (+1,9: 12,8) x 100 = +14,8% 114,8 - 100 = +14,8% 3. feladat A költségek időbeli változása (39.100: 35.700) x 100 = 109,5% A nettó árbevétel változása 118,0% A költségreagálási mutató 9,5: 18,0 = 0,53% A nettó árbevétel 1%-os változás költségvonzata 0,53%.
158
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. feladat Nettó árbevétel változása 116% Csomagolóanyagok (700: 640)x 100=109,4% Dekorációs költség (192: 160) x 100 = 120,0% Üzletkötők dija (1.000: 870) x 100 = 114,9% Raktári dolgozók bére (2.950 : 2.700) x 100 = 109,3% Karbantartási költségek (172: 151) x 100 = 113,9% Közüzemi díjak (110:96) x 100=114,6%
5. feladat Költség csoportosítás költségnemek szerint Anyagjellegű ráfordítások Javítás, karbantartás költsége 286 ezer Ft Telefonszámlák 87 ezer Ft Nyomtatványok költsége 48 ezer Ft Energiaköltség 103 ezer Ft Csomagolóanyagok költségei 115 ezer Ft Munkaruhára fordított kiadás 53 ezer Ft Szállítási költség 561 ezer Ft Tisztítószerek költsége 67 ezer Ft Összesen 1.320 ezer Ft Személyi jellegű ráfordítások Dekoratőr megbízási díja 60 ezer Ft Üzleti dolgozók bére 4.240 ezer Ft Irodai dolgozók bére 1.050 ezer Ft Tb-járulék 2.085 ezer Ft Összesen 7.435 ezer Ft Értékcsökkenési leírás 7.200 x 0,15 = 1.080 ezer Ft Egyéb költségek Üzlethelyiség bérleti díja 720 ezer Ft Hirdetési díjak 43 ezer Ft Könyvelői díj 300 ezer Ft Munkaadói járulék 242 ezer Ft Összesen
1.305 ezer Ft
Mindösszesen 11.140 ezer Ft
159
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Költségnemek részaránya Anyagjellegű ráfordítások (1.320:11.382) x 100 = 11,6% Személyi jellegű Ráfordítások (7.677,0:11.382) x 100 = 67,4% Értékcsökkenési Ieírás (1.080:11.382) x 100 = 9,5% Egyéb költségek (1.305,0:11.382) x 100= 11,5%
6. feladat Tárgyévi adatok Nettó árbevétel 72.000 x 1.09 x 1,05 = 82.404 ezer Ft ELÁBÉ 55.000 x 1,09 = 59.950 ezer Ft Forgalmazási költségek Bérleti díj 1.100 x 1,2 = 1.320 ezer Ft Közüzemi költségek 520 x 1,2 x 1,08 = 699,8 ezer Ft Bérköltség és közterhei 2.760 x 1,12 = 3.091,2 ezer Ft Amortizáció 900 x 1,2 = 1.080 ezer Ft Egyéb költségek 1.820 ezer Ft Összesen 8.011 ezer Ft ELÁBÉ-szint (59.950: 82.404) x 100 = 72,7% Költségszínvonal (8.011: 82.404) x 100 = 9,7% Árrés-színvonal {(82.404 - 59.950) : 82.404) x 100 = 27,3% Költségváltozás (8.011 :7.100) x 100 = 112,8% Tervezett költségszínvonal ár- {(1.100 + 561,6 + 2.760 + 1.080 + és tarifaváltozás nélkül + 1.820) : 75.600) x 100 = 9,7% Tarifaindex Átlagos tarifaváltozás {(1.100 x 1,2 + 520 x 1,2 + 2.760 x 1.12 + + 900 + 1.820) : 7.l00b} x 100 = = (7.755,2 : 7.100) x 100 = 109,2% Költségváltozás tarifaváltozás (112,83 : 109,23) x 100 = 103,3% nélkül
160
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7. feladat Nettó árbevétel változása (987.000 : 763.000) x 100 = 129,4% Forgalmazási költségek (103.000: 72.100) x 100 = 142,9% változása Költségszínvonal bázis (72.100: 763.000) x 100 = 9,4% tárgyi (103.000: 987.000) x 100 = 10,4% Ár- és díjtétel változása nélkül Nettó árbevétel változása (129,4: 121) x 100 = 106,9% Forgalmi költségek vál- (142,9: 128) x 100 = 111,6% tozása Költségszínvonal ár- és díjtételváltozás nélkül bázis 9,4% tárgyi {(72.l00x 1.116): ((763.000 x 1.069)) x 100 = 9,9% Költsegszínvonal-változás ár- és díjtételváltozással (10,4 : 9.4) x 100 = 110,6% Díjtételváltozás nélkül (9,9 : 9,4) x 100 = 105,3%
8. feladat Éves amortizáció 1.260.000 x 0,12 = 151.200 Ft Nettó érték 3 év után (1.260.000 —(3 x 15 1.200)) = 806.400 Ft
9. feladat Költségszerkezet és változása költségnem Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Egyéb költségek
W/m/% .--Bázisév / Tárgyév 17,5 / 19,6 68,5/64,7 8,7/9,9 5,3 / 5,8
161
V/d/%
112,0 94,5 113,8 109,4
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 10. feladat A költségszínvonal számítása ,,A” üzlet bázisév (13.450: 113.000) x 100 = 11,9% tárgyév (14.100: 129.000) x 100 = 10,9% ,,B” üzlet bázisév (13.100: 91.000) x 100 = 14,4% tárgyév (14.250: 100.400) x 100 = 14,2% Átlagos bázisév (26.550: 204.000) x 100 = 13,0% Tárgyév (28.350: 229.400) x 100 = 12,4% A költségszínvonal időbeli változása ,,A” üzlet (10,93 : 11,9) x 100 = 91,8% ,,B” üzlet
(14,19: 14,4) x 100 = 98,5%
Átlagos
(12,36: 13,01) x 100 = 95,0%
A költségszínvonal-változás mértéke ,,A” üzlet 10,9 - 11,9 = -1,0% ,,B” üzlet
14,2 - 14,4 = - 0,2%
Átlagos
12,4 - 13,0 = - 0,6%
A költségszínvonal-változásának üteme ,,A”üzlet (-1,0: 11,9)x 100 = - 8,4% ,,B” üzlet
(-0,2: 14,4) x 100 = - 1,4%
Átlagos
(-0,6: 13,0) x 100 = - 4,6%
A költségreagálási mutató ,,A” üzlet ((14.100: 13.450) - 1): ((129.000: :113.000) - 1) = 0,048 : 0,14 = 0,34% ,,B” üzlet
((4.250: 13.100) - 1): ((100.400: :91.000) - 1) = 0,088 :0,103 = 0,85%
Átlagos
((28.350:26.550) - 1}: ((229.400: :204.000) - 1} = 0,068 : 0,124 = 0,55%
162
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
11. feladat Árrés tömeg Bázisév 612.000 - 486.000 = 126.000 ezer Ft Tárgyév 757.000 - 596.000 = 161.000 ezer Ft Üzleti eredmény Bázisév 126.000 - 101.000 = 25.000 ezer Ft Tárgyév 16 1.000 - 132.000 = 29.000 ezer Ft Színvonalmutatók ELÁBÉ-szint Bázisév (486.000 : 6 12.000) x 100 = 79,4% Tárgyév (596.000: 757.000) x 100 = 78,7% Árrés szint Bázisév (126.000: 6 12.000) x 100 = 20,6% Tárgyév (161.000: 757.000) x 100 = 21,3% Költségszint Bázisév (101.000 : 612.000) x 100 =16,5% Tárgy év (132.000: 757.000) x 100 = 17,4% Eredményszint Bázisév (25.000: 612.000) x 100 = 4,1% Tárgyév (29.000 : 757.000) x 100 = 3,8% Értékadatok időbeli változása Nettó árbevétel (757.000: 612.000) x 100 = 123,7% ELÁBÉ (596.000 : 486.000) x 100 = 122,6% Árrés tömeg (161.000: 126.000) x 100 = 127,8% Költségek (132.000: 101.000) x 100 = 130,7% Eredmény (29.000: 25.000) x 100 = 116 % Költségszínvonal - változás mértéke (17,4 - 16,5) = +0,9% (+ 0,9: 16,5) x 100 = +5,5% Költségreagálási együttható (1,307 - 1): (1,237 - 1) = 1,29
12. feladat A központi raktár megtartása Árubeszerzéshez kapcsolódó költségek 4.800 ezer Ft (változatlan) Készletezéshez kapcsolódó költségek Központi raktár bérleti díj 3.000 ezer Ft bér + közteher 4.200 ezer Ft energia1.360 ezer Ft bolti raktárak energia 476 ezer Ft bérleti díj (arányos) 650 ezer Ft Összesen 9.686 ezer Ft Értékesítéshez kapcsolódó költségek 6.100 ezer Ft (változatlan)
163
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Összes forgalmazási költség 20.586 ezer Ft Nettó árbevétel 121.000 ezer Ft Árrés tömeg 32.500 ezer Ft ELÁBÉ 88.500 ezer Ft Forgalmazási költségek 20.586 ezer Ft Üzleti eredmény 11.914 ezer Ft A központi raktározás megszüntetése Árubeszerzéshez kapcsolódó költségek 4.800 x 0,82 = 3.936 ezer Ft Készletezéshez kapcsolódó költségek Bolti raktár energia 350 x 1,36 = 476 ezer Ft bér + közteher 1.400 ezer Ft bérleti díj 650 ezer Ft Összesen 2.526 ezer Ft Értékesítéshez kapcsolódó költségek 6.100 + 700 = 6.800 ezer Ft Összes forgalmazási költség 13.262 ezer Ft Bázisévi árrés-színvonal (32.500: 121.000) x 100 = 26,9% Tárgyévi árrés-színvonal 26,9 - 4,5 = 22,4% Tárgyévi árréstömeg 12 1.000 x 0,224 = 27.104 ezer Ft Tárgyévi ELÁBÉ 121.000 - 27.104 = 93.896 ezer Ft Üzleti eredmény 27.104 - 13.262 = 13.842 ezer Ft
13. feladat A bruttó érték meghatározása Számla szerinti nettó vételár 385.000 Ft Szállítási költség 2.500 Ft Üzembe helyezési költség 4.500 Ft Bruttó érték 392.000 Ft Leírási kulcs (1:3) x 100 = 33,33 % Amortizáció fél évre 392.000x 0,16665 = 65.327 Ft Nettó érték az év végén 392.000 – 65.327 = 326.673 Ft Nettó érték a következő év végén Éves amortizáció 392.000 x 0,3333 = 130.654 Ft Nettó érték 392.000 – (65.327 + 130.654) = 196.019 Ft
164
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
14. feladat Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának alakulását jellemző mutatók Tárgyév Értékcsökkenés a nettó árbevétel (1.150: 86.500) x 100 = 1,3%százalékában Tárgyi eszközök bruttó értéke nettó érték + halmozott értékcsökkenés = = 11.200 + 4.200 = 15.400 ezer Ft Leírtsági mutató (4.200 : 15.400 ) x 100 = 27,3 % Használtsági mutató (11.200 : 15.400 ) x 100 = 72,7 % Megújítási mutató (950 : 1.150 ) x 100 = 82,6 % Fedezeti mutató (1.150 : 950 ) x 100 = 121 % Tervév Nettó árbevétel 86.500 x 1,1 = 95.150 ezer Ft Üzembehelyezésre kerülő 860 + 1.500 = 2.360 ezer Ft beruházások Tárgyi eszközök tervezett bruttó 15.400 + 2.360 = 17.760 ezer Ft értéke Tervévi értékcsökkenési leírás Irodabútor (9 hónap; 12,5%) (1.500 x 0,125 x 9) : 12 = 140,6 ezer Ft Számítógép (9 hónap; 33,33%) (860 x 0,3333 x 9) : 12 = 214,8 ezer Ft Összesen 1.150 + 140,6 + 214,8 =1.505,4 ezer Ft Halmozott értékcsökkenési leírás 4.200 + 1.505,4 = 5.705,4 ezer Ft Tárgyi eszközök nettó értéke 17.760 - 5.705,4 = 12.054,6 ezer Ft Értékcsökkenés a nettó árbevétel (1.505,4: 95.150) x 100 = 1,6% arányában Leírtsági mutató (5.705,4: 17.760) x 100 = 32,1% Használtsági mutató (12.054,6: 17.760) x 100 = 67,9% Megújítási mutató (2.360: 1.505,4) x 100 = 156,8% Fedezeti mutató (1.505,4 : 2.360) x 100 = 63,8% 15. feladat Nettó árbevétel ,,A” termék 750 x 85.000 = 63.750 ezer Ft ,,B” termék 1.500 x 30.000 = 45.000 ezer Ft ,,C” termék 1.200 x 75.000 = 90.000 ezer Ft ,,D” termék 2.000 x 22.500 = 45.000 ezer Ft Összesen 241.250 ezer Ft ELÁBÉ ,,A” termék 750 x 60.000 = 45.000 ezer Ft ,,B” termék 1.500 x 25.000 = 37.500 ezer Ft ,,C” termék 1.200 x 65.000 = 78.000 ezer Ft ,,D” termék 2.000 x 20.000 = 40.000 ezer Ft Összesen 200.500 ezer Ft
165
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Forgalmazás közvetlen költségei ,,A” termék 750 x 8.500 = 6.375 ezer Ft ,,B” termék 1.500 x 3.500 = 5.250 ezer Ft ,,C” termék 1.200 x 10.000 = 12.000 ezer Ft ,,D” termék 2.000 x 3.500 = 7.000 ezer Ft Ertékesítés közvetlen költségei ,,A” termék 45.000 + 6.375 = 51.375 ezer Ft ,,B” termék 37.500 + 5.250 = 42.750 ezer Ft ,,C” termék 78.000 +12.000 = 90.000 ezer Ft ,,D” termék 40.000 + 7.000 = 47.000 ezer Ft Fedezeti összeg ,,A” termék 63.750 - 5 1.375 = 12.375 ezer Ft ,,B” termék 45.000 - 42.750 = 7.500 ezer Ft ,,C” termék 90.000 - 90.000 = 0 ezer Ft ,,D” termék 45.000 - 47.000 = -2.000 ezer Ft A fedezeti hányad ,,A” termék (12.375 : 63.750) x 100 = 19,4% ,,B” termék (7.500 : 45.000) x 100 = 16,7% ,,C” termék 0% ,,D” termék (-2.000 : 45.000) x 100 = - 4,4% Az ,,A” és a ,,B” termék forgalmazásával érdemes foglalkozni!
166
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
5. Tanulási egység : Vagyon- és pénzgazdálkodás Elmélet:
1. A vállalkozás vagyona Egy adott időpontban a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak összessége.
2. A vagyon kimutatása 2. 1 Mérleg Olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldala az eszközök, másik oldala a források értékét mutatja egy meghatározott időpontra vonatkozóan (állapotot mutat be, stock jellegű mutató). Egyszerűsített mérleg Megjelenési forma szerint
Eredet szerint
ESZKOZOK (aktívák)
FORRÁSOK (passzivák)
Befektetett eszközök
Saját tőke
immateriális javak
jegyzett tőke
tárgyi eszközök
tőketartalék
befektetett pénzügyi
eredménytartalék
eszközök
mérleg szerinti eredmény
Forgóeszközök
Céltartalékok
készletek
kötelezettségek
követelések
hosszú lejáratú
értékpapírok
kötelezettségek
pénzeszközök rövid lejáratú kötelezettségek Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások
167
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
2. 2. A mérlegben kifejezett egyenlőségek Eszközök (aktívák) = Források (passzívák) Eszközök - Idegen források = Saját vagyon
2. 3. Eszközök (aktívák) A vállalkozás vagyonának konkrét megjelenési formái.
2. 3.1 Befektetett eszközök A tevékenységet tartósan, vagyontárgyak összessége
egy
éven
túl
szolgáló
• immateriális javak —nem anyagi, nem tárgyiasult eszközök (vagyonértékű jogok, szellemi termékek, az üzleti- vagy cégérték), • tárgyi eszközök —anyagi eszközök (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, járművek, beruházások), • befektetett pénzügyi eszközök —egy évnél hosszabb lekötésű, vásárolt értékpapírok, befektetések, részesedések, kölcsönadott pénzeszközök.
2. 3.2. Forgóeszközök A tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló gazdasági eszközök • •
készletek - vásárolt anyagok, áruk, saját előállítási termékek,
követelések - szerződésből (vevőállomány), •
jogszerűen
eredő
fizetési
igények
értékpapírok - nem tartós, forgatási céllal vásárolt, egy éven belül értékesített befektetések
168
Atalanta Távoktatási Központ •
Megjegyzés
pénzeszközök - készpénzkészlet (pénztár), csekkek, bankbetétek.
2. 3.3. Aktív időbeli elhatárolások Az adott gazdálkodási évben a vállalkozás kimutatott eredményét növe1ő, de azelkövetkező év(ek)ben realizálódó tételek. 2. 4. Források (passzívák) A vállalkozás vagyonának eredete, forrása. 2. 4.1. Saját tőke A tulajdonosok által, időbeli megkötöttség nélkül rendelkezésére bocsátott, mellyel szabadon rendelkezhet (nettó vagyon)
a
vállalkozás
jegyzett tőke - az alapítók által létesítéskor vagy tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagyonrész, cégbíróságon bejegyzett, tőketartalék - alapításkor vagy tőkeemeléskor rendelkezésre bocsátott vagyonrész, de a cégbíróságon nem jegyezték be, eredménytartalék - az előző években felhalmozódott, osztalékként ki nem fizetett, mérleg szerinti adózott eredmény, mérleg szerinti eredmény - a tárgyévi adózott eredmény.
2. 4.2. Céltartalék Az adózás előtti eredményből a várható veszteségek fedezésére és kötelezettségeik teljesítésére képezhető tartalék.
169
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 2. 4. 3. Kötelezettségek A vállalkozás átmenetileg rendelkezésére álló idegen (pénzformában te1jesítendő fizetési kötelezettséget jelentenek) • hosszú lejáratú kötelezettségek
források
- egy évnél hosszabb lejárati fizetési kötelezettségek (p1. hosszú lejáratú hitel), •
rövid lejáratú kötelezettségek - egy évnél rövidebb lejáratú fizetési kötelezettségek (p1. tartozás a szállítónak, vevőtől kapott előleg). 2. 4. 4. Passzív időbeli elhatárolások A vállalkozásnak az adott évben kimutatott eredmenyét csökkentő helyesbítő könyvelések.
3. A vállalkozás eredménye Egy meghatározott időszakra (1 évre) vonatkozóan, az adott időszakra hozamainak és ráfordításainak különbsége; a vállalkozás jövedelme; a “bruttó haszon” az adózás előtt; a vállalkozás adóztatásának alapja.
3. 1. Az eredmény tartalma
3. 1.1. Az elismert teljesítés elve A realizált eredmény • a hozamok és a ráfordítások különbsége - hozam - adott időszak alatt értékesített eszközök és szolgáltatások számlázott ellenértéke, amennyiben a teljesítést a másik fél elismerte, függetlenül a pénzügyi rendezéstől, - ráfordítás - az értékesített eszközökhöz és szolgáltatásokhoz hozzárendelhető költségek, függetlenül pénzügyi rendezésétől.
170
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
3.1.2. A pénzügyi teljesítés elve A pénzügyileg realizált eredmény • a pénzügyileg rendezett hozamok és ráfordítások különbsége, - hozam - adott időszak alatt értékesített eszközök és szolgáltatások ellenértékének pénzügyileg befolyt része, - ráfordítás - ténylegesen kifizetett költségek jogszabályban rögzített kivételekkel.
3. 2. Az eredmény - kimutatás fajtái és felépítése 3. 2.1. Összköltség-eljárással Az id6szakot terhelő éves összes költséget (ráfordítást) állítják szembe az összes hozammal (teljesítménnyel) Az éves összes költség költségnem szerinti bontásban szerepel.
Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek +/ - Aktivált teljesítmények értéke - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás - Egyéb költségek - Egyéb ráfordítások Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye
3. 2.2. Forgalmi költség eljárással Az egyéb ráfordítással növelt értékesítési költségeket állítjuk szembe az értékesítés bevételeivel. Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek - Értékesítés közvetlen költségei - Értékesítés közvetett költségei - Egyéb ráfordítások Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye
171
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Mindkét megoldást választhatja a vállalkozás, mert a két változat ugyanazt az üzleti eredményt adja, csak más struktúrában!
3. 2.3. A mérleg szerinti eredmény levezetése Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye + Pénzügyi műveletek eredménye (bevétel — ráfordítás) Szokásos vállalkozási eredmény + Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség (társasági adó) Adózott eredmény + Osztalékra igénybevett eredménytartalék Jóváhagyott (fizetett) részesedés, osztalék Mérleg szerinti eredmény
4. Cashflow - pénzáramlás 4. 1. A cashflow tartalma A tényleges pénzforrások keletkezését és azok felhasználását, azaz a vállalkozáshoz ténylegesen befolyó pénzbevételek és pénzben eszközölt kiadások különbségét mutatja egy adott időszakra vonatkozóan; tájékoztatást ad a vállalkozás likviditásáról (készpénzfizető képességéről), szabad pénzeszközeinek nagyságáról. 4. 2. Cashflow-kimutatás A már ténylegesen befolyt, illetve teljesített fizetéseket tartalmazza.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9.
Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás = Bruttó pénzáram - Működés pénzszükséglete (készletváltozás, vevőállomány változása, egyéb követelések változása) + Működésből származó pénzforrások (szállítóállomány változása, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása) = Nettó pénzáram (pénzáram a működésből) +/- Pénzáram befektetésekből ( értékesített befektetett eszközök – vásárolt befektetett eszközök) +/- Pénzáram a pénzügyi tevékenységből ((felvett hosszú lejáratú hitelek + jegyzett tőke növekedése) – (hosszú lejáratú hitelek törlesztése + jegyzett tőke csökkenése + osztalék, részesedés)) = Teljes pénzáram
172
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
5. A vagyon- és pénzgazdálkodás elemzése 5. 1. Tárgyi eszközök
5. 1.1. A bruttó érték Az üzembe helyezett egyedi tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási költsége. 5. 1.2. A fizikai és erkölcsi elhasználódás (értékcsökkenés) • Értékcsökkenés - a vállalkozást tartósan szolgáló eszközök fizikai és erkölcsi elhasználódásának pénzben kifejezett értéke, •
Értékcsökkenési leírás - az értékcsökkenés költségként történő elszámolása bruttó vagy nettó érték alapján, - bruttó elszámolásnál - É cs = bruttó érték x (leírási kulcs % : 100) (Ft/év), - nettó elszámolásnál - É cs = előző évi nettó érték x (leírási kulcs % : 100) (Ft/év), • Nettó érték - a bruttó érték és az értékcsökkenés különbsége.
adott
időpontig
elszámolt
5. 1.3. A tárgyi eszközök hatékonysága • —
Rugalmassági mutató a tárgyi eszközök 1%-os növekedése hány %-os növekedést hozott a nettó árbevételben
Rugalmassági mutató eszközváltozás (%)
=
n.
árbevétel
változás
:
t.
• Tárgyieszköz-arányos árbevétel - a 100 forint lekötött tárgyi eszközzel realizált árbevétel Tárgyieszköz-arányos árbevétel = n. árbevétel : tárgyi eszközök átlagos értéke x 100 (Ft)
173
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 5. 1.4. Tárgyi eszközök elhasználódása • Leírási mutató = (tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenési leírása: tárgyi eszközök bruttó értéke) x 100 (%) •
Használtsági fok = (nettó érték: bruttó érték) x 100 vagy 1 - leírtsági mutató
• Megújítási aránymutató = (a tárgyévben üzembe helyezett beruházások: a tárgyi eszközök átlagos értéke) x 100 (%)
5. 1.5. A beruházás gazdaságossága • Megtérülési idő - a beruházás mennyi idő alatt térül meg a beruházás eredményeként képződő jövedelmekből T m = beruházás értéke a várható éves átlagos adózott eredmény (év) • Hozadék - befektetett érték évente hány százalék hasznot hoz H = (a várható éves átlagos adózott eredmény: beruházás értéke) x 100 (%)
174
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
6. A vállalkozások finanszírozása, pénzügyi források 6. 1. Vállalkozásfinanszírozás A vállalkozások alapításához, működtetéséhez, bővítéséhez, átalakításához szükséges pénztőke biztosítása 6. 2. A vállalkozás pénzügyi forrásai 6. 2.1.Saját forrás (önfinanszírozás) • • • • •
a vállalkozásban keletkező nyereség újra befektetése, az amortizáció révén keletkező összegek felhasználása, a tartalékok hasznosítása, az eszközök eredményesebb felhasználása, egyes vagyonrészek értékesítése.
6. 2.2. Idegen forrás • • • • • •
más vállalkozások által nyújtott, ún. kereskedelmi hitel, váltó, hitel- és egyéb pénzintézetek által nyújtott hitel, lízing, faktorálás, értékpapírok kibocsátása, nem kereskedelmi feltételek mellett nyújtott kedvezményes hitelek.
6. 3. A kereskedelmi hitel, váltó 6. 3.1. A kereskedelmi hitel •
A termelő, szolgáltató vállalkozások egymásnak pénzintézeti közvetítés nélkül - nyújtott, többnyire rövid lejáratú hitele (a kereskedő vagy termelő által ügyfeleinek az eladás feltételein keresztül nyújtott hitel; a vevő által a szállítónak, a termelőnek adott előleg),
6. 3.2. A váltó •
forgatható értékpapír, amelyben egy később esedékes
175
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
• •
fizetési kötelezettség testesül meg (saját vagy idegen váltó), a saját váltó kibocsátásával a kiállító kötelező fizetési ígéretet tesz arra, hogy a váltó tulajdonosának meghatározott napon, meghatározott összeget fizet, az idegen váltón a kibocsátó egy másik természetes vagy jogi személyt szólít fel arra, hogy az okiratban feltüntetett kedvezményezett részére a megjelölt összeget fizesse meg.
6. 3.3. A váltó használata, forgatása és beváltása • A váltó beváltása - esedékességkor történő bemutatás és követelés érvényesítés, • A váltó leszámítolása - a váltó lejárat előtti átruházása valamilyen bankra, a váltó készpénzért történő eladása; értéke névértékénél annyival kevesebbet ér, amennyi az ,,eladás” és a lejárat napja közötti időszak kamata, • A váltó forgatása - a váltóból eredő valamennyi jog átadása a váltóra írt nyilatkozattal; a forgatás révén fizetésre is felhasználható.
6. 4. A pénzintézeti (bank-) hitel • • • • •
• • • •
A bankhitel pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, Lejárat szerinti hitelfajták: rövid (egy évnél rövidebb lejáratú), közép- (2 - 5 éves lejárat), hosszú lejáratú hitelek, A hitel tárgya szerinti hitelfajták: beruházási vagy forgóeszközhitelek, Fix kamatozású hitel esetében a kamatláb a hitel teljes futamidejére ismert és rögzített Változó kamatozású hitel esetében a hitel futamideje alatt változik, többnyire valamilyen rögzíthető mutató (p1. a jegybanki alapkamat, inflációs ráta stb.) változásának függvényében, Az adósságszolgálat az egy évre jutó törlesztés és kamat összege, A teljes hiteldíj az, az összeg, amelyet a hitelszerződés alapján az adósnak - a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, A kamat - az igénybevett kölcsön használatáért fizetendő díj, A hitel futamideje a hitel első részletének igénybevéte1étől az utolsó törlesztés esedékességének
176
Atalanta Távoktatási Központ
•
Megjegyzés
napjáig tartó időszak, A hitel türelmi ideje az, az időszak, amely alatt még nem kell a törlesztést megkezdeni, csak a kamatfizetési kötelezettségnek kell eleget tenni.
6. 5. A hiteltörlesztés kamatszámítása •
kamatláb - a kamat mértéke a hitelösszeg százalékában kifejezve
•
Éves törlesztő részlet = felvett hitel összege : futamidő (Ft/év)
•
Éves átlaghitel = (tárgyévi nyitó hitelállomány + záró állomány) : 2
•
Éves kamat (betétre v. hitelre) = éves átlaghitel x kamatláb : 100 (%)
•
Napi kamat = { betét összege x (kamatláb % : 100) } 365
6. 6. A lízing • • • • • •
Beruházási javak, közlekedési eszközök, tartós fogyasztási cikkek használatba adása előre meghatározott időtartamra, rendszeresen fizetendő díj ellenében, A lízingdíj a lízing ára, a bérleti díj, A szerződéskötési díj a lízingelt eszköz beszerzésével kapcsolatos költségek megfizettetése, A lízingszorzó a teljes lízingdíj az eszköz bruttó értékének százalékában, A maradványérték a futamidő végén életbe lépő vételár, amelyen a lízingelő a lízingelt eszközt tulajdonába veheti, A futamidő a lízingszerződés időtartama.
6. 7. A faktorálás •
A követelés engedményezése egy banknak a szállító részéről, és ezzel a követelését eladó, diszkontált értéken azonnal készpénzhez jut,
Faktoring díj - a bank behajtással kapcsolatos költségének és a kamatnak az összege (a követelés megvételének az ,,ára”) F díj = 360 x köv.összege : 360 + ((kamatláb : 100 ) x nap)
177
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
178
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7. Hitelképes vállalkozás Az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítése nern okoz fizetőképességi (likviditási) zavarokat. 7. 1. A hitelképességet meghatározó tényezők • • •
a jövedelemtermelő képesség, a likviditási helyzet, az adósságviselő képesség.
7. 2. Likviditás •
olyan rövid távú fizetőképesség, amely biztosítja a fizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítését.
• Likviditási mutató — az éven belül pénzzé tehető eszközök és az éven belül esedékes fizetési kötelezettségek arányát mutatja
Likviditási mutató I.=p.eszközök + r.1. követelések + é.papírok : rl.kötelezettségek
Likvid mutató II. = p.eszközök+ r.l.követelések+é.papírok+árukészlet Likviditási mutató > 1 - a fizetőképesség biztosított
179
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Vagyon- és pénzgazdálkodás
Feladatok: 1. feladat Az alábbi adatok alapján állítsa össze a vállalkozás 2002. évi záró mérlegét: Bankbetétek Értékpapírok Tőketartalék Követelések áruszállításból (nettó) Anyagok Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Jegyzett tőke Egyéb követelések Göngyölegek (betétdíjas) Befizetési kötelezettségek (adó) Áruk Tárgyi eszközök Kötelezettségek áruszállításból (nettó) Rövid lejáratú hitelek
1.220 ezer Ft 800 ezer Ft 300 ezer Ft 130 ezer Ft 80 ezer Ft 500 ezer Ft 3.000 ezer Ft 50 ezer Ft 30 ezer Ft 200 ezer Ft 800 ezer Ft 600 ezer Ft 450 ezer Ft 520 ezer Ft
Állapítsa meg a vállalkozás saját vagyonát, az eszközök és források összegét!
2. feladat Végezze el a felsorolt vagyonrészek csoportosítását (Eszközök: befektetett eszközök -forgóeszköz; Források: saját tőke - kötelezettségek): Személygépkocsi, cégérték, jegyzett tőke, bérleti jog, árukészlet, tőketartalék, hiteltartozás, tartozás a szállítóknak, követelés vevőktől, készpénzkészlet, beruházás, anyagok, eredménytartalék, csekkek.
3. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás 2002. december 31-ei gazdálkodási adataiból az alábbiakat ismerjük: A vállalkozás jegyzett tőkéje 10.000 ezer Ft, ebből a tulajdonosok év végéig 2.000 ezer Ft-ot nem fizettek be. Az év folyamán 342.000 ezer Ft értékű árut értékesítettek, ebből 23.000 ezer Ft értékű áru ellenértékét az év végéig a vevők nem fizették ki. A munkavállalóknak a cég kölcsönadott 2.100 ezer Ft-ot. Számítsa ki a követelések értékét december 31 -ére vonatkozóan!
180
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4. feladat Számítsa ki a jegyzett tőkéjét annak a vállalkozásnak, amelynél az üzlethelyiség és a berendezés nem saját tulajdon! Az árukészlet értéke 8.000 ezer Ft, a szállítóknak 3.400 ezer Ft-tal, az adóhatóságnak 700 ezer Ft-tal tartoznak. Az elszámolási betétszámlán 3.000 ezer Ft van, a készpénzkészlet 550 ezer Ft, a bank felé 450 ezer Ft hiteltartozásuk van. A vállalkozásnak tőketartaléka nincs, az előző évben a ki nem fizetett, mérleg szerinti adózott eredményből 500 ezer Ft-ot eredménytartalékba helyeztek, a mérleg szerinti eredmény 2.500 ezer Ft.
5. feladat A kereskedelmi Kft. 2003. január 1-jén alakult. Jegyzett tőkéje 3.000 ezer Ft, melynek 50%-át a tulajdonosok készpénzben befizették a cég elszámolási betétszámlájára. Ezen kIvül 450 ezer Ft értékű árukészletet és 550 ezer Ft értékű üzleti berendezést adtak át a Kft. tulajdonába. Kötelezettségüknek megfelelően a fennmaradó jegyzett tőkerészt egy éven belül készpénzben fogják befizetni. Készítse el a Kft. nyitó mérlegét!
6. feladat Egy kereskedelmi Rt. mérlegadatai 2002. december 31 -i állapot szerint (ezer Ft-ban) ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Bef.pénzügyi eszközök
Előző év 0 24.000 900
Tárgyév 300 23.800 400
Befektetett eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök ESZKÖZÖK
24.900 6.200 1.500 800 2.800 11.300 36.200
24.500 5.100 2.400 900 1.500 9.900 34.400
FORRÁSOK Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék M.sz.eredmény Saját tőke Hosszú lej.-ú hitel Rövid lej.-ú hitel
Előző év 29.000 1.000 1.200 31.200 3.000 2.000
Tárgyév 29.000 2.200 800 32.000 1.700 700
F. kötelezettségek FORRÁSOK
5.000 36.200
2.400 34.400
Elemezze a részvénytársaság gazdálkodását a mérlegadatok alapján!
181
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 7. feladat A kereskedelmi tevékenységet folytató betéti társaság két egymást követő évének adatai: Bázisév Értékesített mennyiség 12.500 db Nettó eladási ár 3.200 Ft/db Nyitókészlet 0 Beszerzés 13.500 Ftldb Nettó beszerzési ár 2.600 Ftldb Bérköltség és közterhei 1.200 ezer Ft Bérleti díj 1.200 ezer Ft Szolgáltatások 1.800 ezer Ft Pénztárgép-beszerzés 70 ezer Ft Pénztárgép amortizációja 2 év alatt, egyenlő részlet Követelés vevőkkel szemben 500 db ellenértéke Kötelezettség szállító felé 500 db ellenértéke Kötelezettség szolgáltató felé 200 ezer Ft Tdrgyév Értékesített mennyiség 8.000 db Nettó eladási ár 3.500 Ftldb Beszerzett mennyiség 8.500 db Nettó beszerzési ár 2.600 Ftldb Bérköltség és közterhei 1.300 ezer Ft Bérleti díj 1.200 ezer Ft Szolgáltatások 1.300 ezer Ft A bázisévi kötelezettségek és követelések a tárgyévben rendezésre kerültek. Számítsa ki a bázisévi és a tárgyévi pénzügyileg realizált eredményt!
182
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8. feladat A kereskedelmi Kft. első évi tevékenységének gazdálkodási adatai: Éves nettó árbevétel Beszerzés nettó értéke Nyitó készlet Záró készlet (nettó beszerzési áron) Anyagfelhasználás Értékcsökkenési leírás Átlagbér Átlagos létszám Tb-járulék Munkaadói jár. + sz. alap hozzájárulás Bérleti díj Közüzemi díjak Reklámköltség Részvényértékesítésből árfolyamnyereség Kamatbevétel Beruházási hitel kamata Totálkáros teherautó nyilvántartási értéke A biztosító kártérítése
320.000 ezer Ft 275.000 ezer Ft 0 26.000 ezer Ft 2.100 ezer Ft 2.420 ezer Ft 75.000 Ft/fő/hó 40 fő 29 % 4,5 % 1.800 ezer Ft 800 ezer Ft 1.000 ezer Ft 120 ezer Ft 350 ezer Ft 1.150 ezer Ft 750 ezer Ft 500 ezer Ft
Határozza meg az egyes eredményrészeket befolyásoló bevételeket és ráfordításokat! A forgalmazási kö1tségeket sorolja fel költség nemenkénti bontásban! Határozza meg az egyes eredményrészek nagyságát, a vállalkozás adózás előtti eredményét! Állapítsa meg a vállalkozás mérleg szerinti eredményét annak ismeretében, hogy a társasági adó mértéke 18%, és a tu1ajdonosok részére 5.000 ezer Ft osztalék kifizetését szavazta meg a taggyűlés! (Adóalap = adózás e1őtti eredmény) 9. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás áruforgalmi tevékenységéből származó nettó árbevétele 71.500 ezer Ft volt a tárgyévben és ez 12 %-kal volt magasabb, mint az előző évi. A tárgyévi ELÁBÉ 52.400 ezer Ft. A tárgyév során a vállalkozás értékesítette egyik szemé1ygépkocsját amelynek nyilvántartás szerinti nettó értéke 750 ezer Ft. A biztosító 1.500 ezer Ft kártérítést fizetett a tűzeset során megsemmisült, 1.800 ezer Ft értékű áruért. A forga1mazás összes költsége 14.500 ezer Ft-ot tett ki. Számítsa ki a kereskedelmi vállalkozás adózás előtti eredményét mindkét évben (az árrés tömeg a nettó árbevétel százalékában mindkét évben azonos, a bázisévben a forga1mazási költségek 500 ezer Ft-tal kisebbek voltak, és egyéb gazdasági esemény nem volt).
183
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 10. feladat A betéti társaság a tárgyévre 32.000 ezer Ft nettó árbevételt, 7.800 ezer Ft árrés tömeget, 800 ezer Ft egyéb bevételt és 400 ezer Ft egyéb ráfordítást tervezett. Számítsa ki, milyen nagyságú forgalmazási költséggel érhető el a tervezett 6.000 ezer Ft-os üzleti eredmény!
11. feladat Az élelmiszer- és vegyesiparcikk-értékesítéssel foglalkozó kereskedelmi Kft. a bázisévben a vegyesiparcikkek értékesítéséből 56.200 ezer Ft nettó árbevételt realizált, ez a teljes árbevétel 76,0%-a. A forgalommal összefüggő költség 11.200 ezer Ft, az eladott áruk beszerzési értéke 57.000 ezer Ft volt. A vállalkozás egyéb ráfordításainak összege 2.300 ezer Ft. Egyéb bevételként 500 ezer Ft kártérítést számolhatott el, amelyet egyik szállítójától kapott. A tárgyévben a nettó árbevétel - a vegyesiparcikk-forgalom részarányának változatlansága mellett - 18%-kal, az árrés tömeg 16%-kal nőtt. A forgalmazási költségek színvonala 1,25%-kal nőtt. Egyik üzleti berendezésüket 900 ezer Ft-ért értékesítették, amelynek nyilvántartás szerinti értéke 750 ezer Ft. Állapítsa meg mindkét év üzleti eredményét, és elemezze a változásokat!
12. feladat A vas-műszaki szakáruház gazdálkodására vonatkozó ismert adatok: Bázisév Nettó árbevétel ELÁBÉ (nettó) Forgalmazási költségek Ráfordításként elszámolható adó Gépkocsi-értékesítés Gk. nyilvántartási értéke Megsemmisült árukészlet Biztosítótól kapott kártérítés Egyéb bevétel Árfolyamnyereség Kamatbevétel Társasági adó Osztalék
139.100 ezer Ft 108.100 ezer Ft 17.600 ezer Ft 1.050 ezer Ft 600 ezer Ft 550 ezer Ft 560 ezer Ft 400 ezer Ft 350 ezer Ft 100 ezer Ft 550 ezer Ft 18% 2.000 ezer Ft
184
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Tárgyév Nettó árbevétel Árrés tömeg Forgalmazási költségek Egyéb ráfordítások Egyéb bevétel Árfolyamveszteség Kamatteher Kamatbevétel Üzlethelyiség értékesítése Üzlethelyiség nyilvántartási értéke Társasági adó mértéke Kifizetett osztalék
9,6 % növekedés Nettó árbevétel 22,3 %-a Nettó árbevétel 11,8 %-a Bázis + 975 ezer Ft 1.050 ezer Ft 85 ezer Ft 115 ezer Ft 650 ezer Ft 12.500 ezer Ft 7.450 ezer Ft Változatlan 5.200 ezer Ft
Állítsa össze mindkét évre a Kft. eredmény kimutatását! Határozza meg, hogyan változtak az egyes eredményrészek a bázisévrő1 a tárgyévre! Értékelje a kapott eredmények alapján a kft. gazdálkodását!
13. feladat A kereskedelmi vállalkozás szám1avezető bankjánál 6 hónapra leköt 1.500 ezer Ft-ot. A betét éves kamata 8,5%. Mennyi a lejáratkor a tőke és a kamat összege? 14. feladat A betéti társaság éves mérleg szerinti eredményének összegét - 800 ezer Ft - évi 7 % -os kamat mellett 5 évre leköti bankjánál. A bank a kamatot minden év végén tőkésíti. Mennyi az 5. év végén visszafizetett tőke és kamat összege? 15. feladat A kereskedelmi Rt. 3 hónapra 1.200 ezer Ft forgóeszköz-hitelt vesz, l,5%os havi kamatra. Tőke- és kamattörlesztés egyszerre történik a 3. hónap végén. Mennyi a visszafizetendő összeg? 16. feladat A korlátolt fe1elősségű társaság, 5 év futamidőre, 15.000 ezer Ft fejlesztési hitelt kap, amelynek évi kamata 21%. A hitel türelmi ideje 2 év. Mennyi az első évi fizetési kötelezettsége a társaságnak?
185
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 17. feladat A kereskedelmi Kft. kereskedelmi hiteléhez, 6 hónapos garanciavállalási időtartamra, bankgaranciát kér. A tőke 3.000 ezer Ft, a bankgarancia díja 5%. Mennyi lesz a garancia kamata?
18. feladat A vas-műszaki üzlet számláját 21 napos késéssel egyenlíti ki. A számla értéke 112.000 Ft. A szerződés szerinti késedelmi kamat évi 20%. Mennyi késedelmi kamatot kell fizetniük a szállítónak?
19. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás kötvényt vásárol továbbértékesítési céllal. Az értékpapír adatai: Névérték Véte1ár Fix kamat
4.500.000Ft 4.200.000Ft l7%/év
A vállalkozás kamatfizetés után eladja a kötvényt 4.500.000 Ft-ért. Számítsa ki a kötvénytranzakció hatását a vállalkozás eredményére?
20. feladat A vevő egy kft.-nek 1.500 ezer Ft-tal tartozik és pénz hiányában váltóval fizet, amelynek adatai: Fizetési határidő 2003. április 1. Váltóérték 1.800.000 Ft Váltó lejárata 2003. október 1. Leszámítolás időpontja 2003. augusztus 1. Leszámítolási kamatláb évi 20% Hogyan hatott a váltó elfogadása és leszámítolása a kft. gazdálkodásának eredményére?
186
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
21. feladat Az iparcikk-szaküzlet bankszámlájának terhelési forgalma után a szám1avezető kereskedelmi bank 1,8% jutalékot számol fel. Mennyi díjjal terheli a bank a számlát, ha bankszámlájának adatai a következők: Nyitó egyenleg
215.000 Ft
Jóváírási-forgalom
732.000 Ft
Terhelési-forgalom
450.000 Ft
Mennyi a jutalék elszámolása után a bankszámla egyenlege? 22. feladat Az egyéni vállalkozó hitelt igényel egy banktól 180 nap időtartamra. A hitel (tőke) összege 300 ezer Ft, kamata évi 26%. A kereskedelmi bank 2% egyszeri kezelési költséget számít fel, amit a folyósításkor levon az összegből. Mennyi pénzt kap kézhez a vállalkozó a hitel folyósításakor? Mennyit fog visszafizetni? Mennyi a hitelfelvétellel kapcsolatos költsége és ez hány százalékos ,,kamatnak” felel meg a ténylegesen kézhez vett hitelre vetíve?
23. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás lízinget vesz igénybe, melynek adatai a következők: Gépkocsi értéke 3.000.000 Ft + 25 % ÁFA Lízingszorzó 1.14 Törlesztés ütemezése 1. hó 20% 6.hó 25% 12. hó 20% 24.hó 15% 30.hó 15% 36. hó 5% Maradványérték a gépkocsi bruttó értékének 2%-a, a szerződéskötési díj 3%. A lízingdíj alapja az ÁFA-val növelt gépkocsi érték. Határozza meg a fizetendő összegeket és azok ütemezését! Mennyit fizetett összesen a vállalkozás a gépkocsi lízingjéért?
187
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 24. feladat Egy nagykereskedelmi vállalkozásnak a kiskereskedelmi üzletlánc 5.500 ezer Ft áru ellenértékével tartozik. A nagykereskedőnek pénzre van szüksége, ezért követelésének faktorálását kéri a kereskedelmi banktól. A bank 3 hónappal a lejárat előtt hajlandó faktorálni a követelést. Az ügylet kockázatára való tekintettel a kamatot évi 26%-ban állapítja meg, s emellett a bruttó összegre 1,5% kezelési költséget számít fel. Mennyi lesz a pénzügyi művelet költsége?
188
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Vagyon- és pénzgazdálkodás
Megoldások: Vagyon- és pénzgazdálkodás 1. feladat ESZKÖZ (ezer Ft) Bankbetét Értékpapírok Követelések - áru - egyéb Anyagok Göngyöleg Áruk Tárgyi eszközök Összesen Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Tartalék
1.220 800 130 50 80 30 800 600 3.710
FORRÁS (ezer Ft) Jegyzett tőke Rövid lej.-ú kötelezettség Tőketartalék Befizetési kötelezettség Kötelezettség - áru Rövid 1. hitel
1.500 500 300 200 450 520
Összesen 3.520 3.710 - 3.520 = 190 ezer Ft 1.990 ezer Ft 3.710 - (500 + 200 + 520) = 1.990 ezer Ft
Saját tőke = tőketartalék + jegyzett tőke + eredmény 2. feladat Eszközök Befektetett eszközök személygépkocsi cégérték bérleti jog Forgóeszköz árukészlet követelés vevőtől készpénzkészlet anyagok csekkek
Források Saját tőke jegyzett tőke tőketartalék eredménytartalék Kötelezettségek hiteltartozás tartozás szállítónak
3. feladat Követelések értéke Tulajdonosokkal szemben Vevőállomány Kölcsön munkavállalóknak Összesen
189
2.000ezer Ft 23.000ezer Ft 2.100ezer Ft 27.100 ezer Ft
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
4. feladat Eszköz (ezer Ft) Árukészlet Elszámolási betétszámla Készpénzkészlet
8.000 3.000 550
Összesen
11.500
Forrás (ezer Ft) Szállítói állomány Adókötelezettség Hitel Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Összesen
3.400 700 450 500 2.500 7.550
Jegyzett tőke = 11.500 - 7.550 = 4.000 ezer Ft 5. feladat Nyitó mérleg Eszköz (ezer Ft) Bankbetét Árukészlet Üzleti berend. Összesen
1.500 450 550 3.000
Forrás (ezer Ft) Jegyzett tőke
3.000
Összesen
3.000
7. feladat Bázisévi pénzügyileg realizált hozam Értékesített, pénzügyileg is rendezett áruk 12.500 - 500 = 12.000 db ellenértéke 12.000 x 3.200 = 38.400 ezer Ft Pénzügyileg rendezett ráfordítások Arubeszerzés 13.500 - 500 = 13.000 db 13.500 x 2.600 = 33.800 ezer Ft Ténylegesen értékesített 12.000 db Ráfordításként elszámolható 12.000 x 2.600 = 31.200 ezer Ft Beszerzési ráfordítás korrekciója Zárókészlet 0 + 13.500 - 12.500 = 1.000 db Pénzügyileg rendezett zárókészlet 1.000 - 500 = 500 db Készletállomány-változas 500 - 0 = 500 db Elszámolt beszerzési ráfordítások 500 x 2.600 = 1.300 ezer Ft korrekciója 33.800 - 1.300 32.500 ezer Ft Elszámolható ráfordítások Árubeszerzés 32.500 ezer Ft Bér + közteher 1.200 ezer Ft Bérleti díj 1.200 ezer Ft Szolgáltatás (1.800-200) = 1.600 ezer Ft Pénztárgép értékcsökkenése 35 ezer Ft Összesen 36.535 ezer Ft Pénzügyileg realizált eredmény 38.400 - 36.535 = 1.865 ezer Ft
190
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Tárgyévi pénzügyileg realizált hozam Pénzügyileg rendezett áruértékesítés Bázisévről 500 x 3.200 = 1.600 ezer Ft Tárgyévi 8.000x 3.500 = 28.000 ezer Ft Összesen 29.600 ezer Ft Pénzügyileg rendezett ráfordítás Bázisévről 500 x 2.600 = 1.300 ezer Ft Tárgyévi 8.500x 2.800 = 23.800 ezer Ft Összesen 25.100 ezer Ft Korrekció a vásárolt készletek állományváltozásának (Zk - Nyk) különbözetével Nyitókészlet 1.000 db Árubeszerzés 8.500 db Értékesítés 8.000 db Zárókészlet 1.500 db (kiegyenlítve) Penzügyileg is rendezett állományváltozás 1.500 - 500 = 1.000 db 1.000 x 2.800 = 2.800 ezer Ft Korrekció 25.100 - 2.800 = 22.300 ezer Ft Ráfordítások Aru 22.300 ezer Ft Bér + közteher 1.300 ezer Ft Bérleti díj 1.200 ezer Ft Szolgaltatás (1.300 + 200) = 1.500 ezer Ft Pénztárgép értékcsökkenése 35 ezer Ft Összesen 26.335 ezer Ft Pénzügyileg realizált eredmény
29.600 - 26.335 = 3.265 ezer Ft
8. feladat Bevétel Árbevétel 320.000 ezer Ft Ráfordítás ELÁBÉ (áruforgalmi mérlegsorból) 0 + 275.000 = ELABE + 26.000 275.000 - 26.000 = 249.000 ezer Ft Forgalmazási költségek Anyagjellegű ráfordítások Anyagfelhasználás 2.100 ezer Ft Közüzem 800 ezer Ft Összesen 2.100 + 800 =2.900 ezer Ft Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség (70 x 12 x 40) = 36.000 ezer Ft Tb-járulék (36.000 x 0,29)= 10.440 ezer Ft Összesen 36.000 + 10.440 = 46.440 ezer Ft Értékcsökkenési leírás 2.420 ezer Ft Egyéb költség Bérleti díj 800 ezer Ft Reklám 1.000 ezer Ft Összesen 800 + 1.000 = 1.800 ezer Ft
191
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Forgalmazási költségek összesen 53.560 ezer Ft Egyéb ráfordítások (36.000 x 0.045) = 1.620 ezer Ft Eredmény-kimutatas (ezer Ft) Nettó árbevétel 320.000 Ráfordítás -304.180 ELÁBÉ 249.000 Forgalmi költség 53.560 Egyéb 1.620 Üzleti eredmény 15.820 Pénzügyi tevékenység bevétel 470 Pénzügyi tevékenység ráfordítása 1.150 Pénzügyi tevékenység eredinénye - 680 Szokásos vállalkozási eredmény 15.140 Rendkívüli bevételek (kártérítés) 500 Rendkívüli kiadások (gk.nyilv.érték) -750 Rendkívüli eredmény -250 Adózás előtti eredmény 14.890 Társasági adó (14.890 x 0,18) = 2.680 Adózott eredmény 12.210 Osztalék -5.000 Mérleg szerinti eredmény 7.210
9. feladat Eredmény - kimutatás Értékesítés nettó árbevétele Ráfordítások ELÁBÉ Forgalmazási költségek Összesen Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Résszámítás Tárgyévi ELÁBÉ szint Árrésszínvonal
Bázisév (ezer Ft) 63.000
Tárgyév (ezer Ft)
46.788 14.000 60.788 3.051 0 3.051 3.051 (52.400 : 71.500) x 100 = 73,3% 100 – 73,29 = 26,7 %
192
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
10. feladat Árréstömeg 7.800 ezer Ft ELÁBÉ 32.000 – 7.800 = 24.200 ezer Ft Értékesítés nettó árbevétele 32.000 ezer Ft Egyéb bevétel +800 ezer Ft ELÁBÉ -24.200 ezer Ft Egyéb ráfordítás -400 ezer Ft Egyenleg 32.000 + 800 – 24.200 – 400 = 8.200 ezer Ft Megengedhető forgalmazási költség 8.200 – 6.000 = 2.200 ezer Ft
11. feladat Bázisév Nettó árbevétel (56.200 : 0,76) = 73.947 ezer Ft 500 ezer Ft Egyéb bevétel 500 ezer Ft Bevétel összesen 73.947+ 500 = 74.447 ezer Ft ELÁBÉ 57 ezer Ft Forgalmazási költségek 11.200 ezer Ft Egyéb ráfordítások 2.300 ezer Ft Ráforditások 70.500 ezer Ft Üzleti tevékenység eredménye 74.447 - 70.500 = 3.947 ezer Ft Tárgyév Nettó árbevétel (73.947 x 1,18) = 87.257 ezer Ft Egyéb bevétel 900 ezer Ft Bevétel összesen 88.157 ezer Ft ELÁBÉ (87.257 - (16.947 x 1,16))= 67.599 ezer Ft Forgalmazási költség (11.200 : 73.947) x 100 = 15,1% 87.257 x (15,1 + 1,25) = 14.267 ezer Ft Egyéb ráfordítás 750 ezer Ft Ráfordítások 67.599 + 14.267 + 750 = 82.616 ezer Ft Üzleti tevékenység eredménye 88.157 - 82.616 = 5.541 ezer Ft
193
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 12. feladat Eredmény-kjmutatás (ezer Ft)
Bázisév
Tárgvév
Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Összes bevétel Ráfordítások
139.100 1.350 140.450 127.860
152.454 13.550 166.004 145.922
Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műve1etek bevételei Pénzügyi müveletek ráfordításai Pénzügyi tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Társasági adó Adózott eredmény Osztalék
12.590 650 0 650 13.240 0 13.240 2.383 10.857 2.000
20.082 650 200 450 20.532 0 20.532 3.696 16.836 5.200
Mér1eg szerinti eredmény 8.857 11.636 Részszámítások Bázisév Egyéb bevétel = gépkocsi-értékesítés + kártérítés + egyéb = 1.350 ezer Ft Egyéb ráfordítások = elszámolható adó + gépkocsi nyilvántartási érték + megsemmisült árukészlet = 2.160 ezer Ft Pénzügyi műveletek bevételei = árfolyam-nyereség + kamat = 650 ezer Ft Tárgyév Nettó árbevétel = 139.100 x 1.096 = 152.454 ezer Ft Egyéb bevétel = üzlethelyiség-értékesítés + egyéb = 13.550 ezer Ft ELÁBÉ = 139.100 x (1 - 0,223) = 118.457 ezer Ft Forgalmazási költségek = (152.454 x 0.118) = 17.990 ezer Ft Egyéb ráfordítás = üzlethelyiség nyilvántartási érték + egyéb = 9.475 ezer Ft Ráfordítások = 118.457 + 17.990 + 9.475 = 145.922 ezer Ft Pénzügyi műve1etek bevételei = kamatbevétel = 650 ezer Ft Pénzügyi műveletek ráfordításai = kamatteher + árfolyamveszteség = 200 ezer Ft 13. feladat Lejáratkor felvett tőke + kamat 1.500+ { 1.500 x [(0,18: 12) x 6)]) = 1.500 + 135 = 1.635 ezer Ft
194
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
14. feladat Visszafizetett tőke + kamat 800.000 x (1 + 0,17)5 = 800.000 x 2,1924 = 1.753.958 Ft 15. feladat Visszafizetendő összeg 1.200.000
x (1 + 0,015)3= 1.200.000 x 1,04568 = 1.254.814 Ft
16. feladat E1ső évi fizetési kötelezettség (a türelmi idő alatt csak a kamatot kell fizetni!) 15.000.000 x 0,21 = 3.150.000 Ft 17. feladat A bankgarancia kamata {(3.000.000 x 0,05 x 6): 12) = 75.000 Ft 18. feladat A fizetend6 késedelmi kamat 112.000 x {(0,32: 365) x 21 } = 2.062 Ft 19. feladat A kötvényeladás hatása a vállalkozás eredményére A kamat összege 4.500.000 x 0,17 = 765.000 Ft Árfolyamnyereség 300.000 Ft Eredmény + 1.000.000 Ft 20. feladat A váltó ,,kamattartalma” 1.800.000 - 1.500.000 = 300.000 Ft Leszámítolási kamat 2 hónapra 5% Leszámítolás után kifizetendő 1.800.000 - (1.800.000 x 0,05) = 1.710.000 Ft összeg A kamat összege 90.000 Ft A váltóelfogadás és 300.000 - 90.000 = 210.000 Ft -leszámítolás eredménye 21. feladat A forgalmi jutalék összege 450.000 x 0,0018 = 810 Ft Bankszámlaegyenleg 2 15.000 + 732.000 - 450.000 - 810 = 496.190 Ft
195
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
22. feladat Folyósításkor kapott Összeg 300.000 - (300.000 x 0,02) = 300.000 6.000 = 294.000 Ft Visszafizetend6 összeg 300.000 + {300.000 x (0,32: 365) x 180) = 347.342 Ft A hitelezés költsége 6.000 + 47.342 = 53.342 Ft A hitelezés költségének összevetése a ténylegesen kapott összeggel {(53.342 : 294.000): 180} x 365 = 0,3679 = 36,8% 23. feladat Szerződéskötési díj 3.750.000 x 0,03 = 112.500 Ft (fizetendő szerződéskötéskor) Lízingdíj 3.750.000 x 1,14 = 4.275.000 Ft Ütemezés 1. hó 4.275.000 x 0,2 = 855.000 Ft 6. hó 4.275.000 x 0,25 = 1.068.750 Ft 12. hó 4.275.000 x 0,2 = 855.000 Ft 24.hó 4.275.000x0,15= 641.250Ft 30.hó 4.275.000x0,15= 641.250 Ft 36. ho 4.275.000 x 0,05 = 213.750 Ft Összesen 4.275.000 Ft Maradványérték 3.750.000 x 0,02 = 75.000 Ft (fizetendő az utolsó lízingdíjjal együtt) Az összesen kifizetett összeg 4.275.000 + 112.500 + 75.000 = 4.462.500 Ft
24. feladat A pénzlügyi művelet költsége Kezelési költség 5.500.000 x 0,035 =192.500 Ft Kamatköltség 5.500.000 x (0,36 : 4) =495.000 Ft Összesen 687.500 Ft
196
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
6. Tanulási egység : Szakmai vizsga feladatsorok Feladatok: A.) feladatsor 1. feladat Egy virág-nagykereskedő 20.000 szál gerbera beszerzését tervezi, melynek bruttó termelői ára szálanként 84 Ft (ÁFA-kulcs 12%). A hűtőkamionnal történő szállítás költsége nettó 80.000 Ft, és ez a költség a nagykereskedőt terheli. A forgalmazási költségek az árrés tömeg 45%-át teszik ki. Számítsa ki: —Mennyi egy szál virág nettó nagykereskedelmi beszerzési ára, —A nettó eladási ár 50%-ának megfelelő haszonkulcs alkalmazhatósága eseten érdemes-e megvenni a nagykereskedőnek a virágokat, ha szálanként legalább 40 Ft adózás előtti eredményt szeretne elérni, Az összes virág értékesítése esetén mennyi ÁFA-befizetési kötelezettség terheli a nagykereskedőt! 2. feladat Egy kereskedelmi Kft. két hasonló adottságtú élelmiszerboltjának alábbi gazdálkodási adatai ismertek: I. sz. bolt - Bruttó forgalom 76.230 ezer Ft/év - Átlagos ÁFA-kulcs 21% - Átlagbér 45.000 Ft/fő/hó - Bérhányad (-színvonal) 6% II. sz. bolt - Leterheltségi mutató 32.000 vevő/eladó/év - Minőségi mutató 225 Ft/vevő/év - Átlagos létszám 10 fő Számítsa ki: - Mindkét bolt éves nettó árbevételét és havi termelékenységi mutatóját, - Az I. sz. bolt átlagos dolgozói létszámát, - Változatlan gazdálkodási feltételek mellett az alacsonyabb élőmunka-hatékonyságú II. sz. bolt ,,indokolt” létszámát, hogy termelékenységi mutatója azonos legyen az I. sz. boltéval!
197
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 3. feladat Egy kereskedelmi Kft. nettó árbevétele a bázisévben 450 millió Ft, a realizált árrés tömeg 99 millió Ft, az összes költség negyedét kitevő állandó költségek értéke 22,5 millió Ft volt. A tárgyévben a nettó árbevétel 11,1%-kal emelkedett, az árrés-színvonalnak és a változó költségek színvonalának egyaránt 2—2 százalékpontos növekedése mellett. Készítse el a bázis- és a tárgyév jövedelmezőségi kimutatásait; számolja ki az árrés-, a költség- és az eredményszínvonal mutatókat is!
4. feladat Egy divatáruüzlet az év első felében 4.200 ezer Ft átlagkészlet mellett 60 napos forgási sebességgel dolgozott. A második félévre, változatlan átlagkészlettel, 20%-os forgási sebesség gyorsulást irányoztak elő. Számítsa ki az üzlet második félévre tervezett árbevételét és, teljesülését feltételezve, a várható éves árbevételt!
198
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
B.) feladatsor 1. feladat Egy áruház a tárgyévben összesen 953 ezer Ft árrés tömeget realizált, amely 7,4%-kal haladta meg az e1őző évit. A ruházati termékek bázisidőszaki árrés tömege 263,5 ezer Ft volt. A tárgyévben — az erősödő árverseny miatt — a ruházati árbevétel 14%-os bővülése ellenére csak 2,5%-kal sikerült növelni az árrés tömeget. A ruházati árucsoport tárgyévi árbevétele 969 ezer Ft volt. Az iparcikkek árrés-színvonala az előző évi 19,5%-ról 1 százalékponttal emelkedett a tárgyévben. Számítsa ki mindkét időszak átlagos árrés-színvonalát és az azok időbeli változását kifejező százalékos mutatószámot! 2. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás 2001. évi nettó árbevételének 78%-a 25%os, a többi 12%-os ÁFA-kulcsú termékek értékesítéséből származott. Az átlagos állományi létszám 8 fő volt. 2002. évre - az eladási árak 10%-os átlagos növekedésével számolva - a nettó árbevételt 12%-kal, azaz 6.000 ezer Ft-tal kívánja növelni. A vállalkozás létszámváltozást nem tervez. Számítsa ki: - A 2001. évi nettó és bruttó árbevételt, - Az éves termelékenységet mindkét időszakban, - A termelékenység tervezett változását kifejező viszonyszámot, - A termelékenység ,,valódi” tervezett növekedését, az árváltozás termelékenységre gyakorolt hatásának kiszűrésével! 3. feladat Egy iparcikk-kisáruház két ajánlatot kapott szabvány szerinti villamos szerelési anyagok szállítására. ,,A” termelő 150 Ft/db bruttó áron vállalja a teljesítést. ,,B” termelő — alanyi ÁFA-mentes körbe tartozik — 125 Ft/db átadási árra tett ajánlatot. A kisáruház 20 Ft/db árréssel kalkulálja nettó eladási árát. Számítsa ki, melyik szállító termékének lesz alacsonyabb a fogyasztói ára (ÁFA-kulcs 25%)!
199
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 4. feladat Egy ruházati szaküzlet bázisévi gazdálkodási adatai a következők: - Nettó árbevétel 75.000 ezer Ft, - Árrés-színvonal 25%, - Összes költség 15.000 ezer Ft. A következő gazdasági évre szóló terv főbb tervezési szempontjai: - Az eladott áruk mennyisége 2%-kal csökken, - A várható árváltozások átlagos hatása +10%, A bázishoz képest 2,5 százalékponttal magasabb adózás előtti eredményszínvonalat szeretnének elérni. Készítse el a rendelkezésre áIló gazdálkodási adatok alapján a szaküzlet jövedelmezőségi tervét!
200
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
C.) feladatsor 1. feladat Egy termék nettó termelői eladási ára 3.900 Ft. A nagykereskedelmi árrés 25%, a nettó nagykereskedelmi beszerzési ár százalékában. A kiskereskedelmi árrés 30%, a nettó kiskereskedelmi beszerzési ár százalékában. A termék a 25%os ÁFA-kulcsba tartozik. Számítsa ki —a termék nettó és bruttó nagykereskedelmi eladási árát, —a termék nettó kiskereskedelmi eladási árát, a fogyasztói árat, —egy termék értékesítése esetén a nagy- és a kiskereskedő által együttesen befizetend6 ÁFA összegét!
2. feladat Egy vállalkozás ismert gazdálkodási adatai (ezer Ft-ban) mmm Élelmiszer Italáru Élvezeti cikk Összesen
Bruttó árbevétel …… 7.920 6.920 ……
ÁFA-kulcs
Nettó árbevetel ELÁBÉ
Árrés
12 25 25 -
4.950 …… …… ……
…… 936 …… ……
3.930 …… 4.560 ……
Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait és a vállalkozás adózás előtti eredményét, ha a forgalmazási költségek összege a nettó árbevétel 12%-a!
3. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás három boltot üzemeltet. A tárgyévi munkaügyi adataiból az alábbiak ismeretek: Bolt
Átlagos állományi létszám megoszlása %ban 20 30 50 100
1. 2. 3. Összesen
201
1 f6re jutó forgalom millió Ft/fő/év 12,4 16,4 20,4
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Számítsa ki: - Az átlagos állományi létszámot boltonként és összesen, - A forgalmat boltonként és összesen, - A vállalkozás átlagos termelékenységi mutatóját, - A vállalkozás bázisévi forgalmát, ha a tárgyévi 25%-kal haladta meg a bázisévit!
4. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás tárgyévi gazdálkodási adatai: - Forgalom nettó eladási áron 20.250 ezer Ft - Forgási sebesség 31 fordulat/év - Nyitó készlet nettó eladási áron 295,5 ezer Ft Számítsa ki az éves beszerzés értékét nettó eladási áron és a forgási sebességet napokban!
202
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
D.) feladatsor 1. feladat Egy kereskedelmi tevékenységet folytató Kft. két árucsoportba tartozó áruféléket forgalmaz. Egymást követő két évre vonatkozóan az alábbi gazdálkodási adatok állnak rendelkezésre: Bázisév Árucsoport “A” “B”
Nettó eladási forgalom (ezer Ft) 740.000 180.000
Forgási sebesség (nap) 40 30
A tárgyévben az összes forgalom 10,5%-kal, a ,,B” árucsoport forgalma 5%-kal nőtt, a forgási sebesség az ,,A” árucsoportnál 5%-kal gyorsult, a ,,B” árucsoportnál 4 nappal lassult a bázisévhez képest. Számítsa ki: - A bázisévre az átlagkészletet árucsoportonként és az átlagos forgási sebességet napokban, - A tárgyévi forgási sebességet napokban árucsoportonként és átlagosan, - A forgási sebesség időbeli változását a két időszak között! 2. feladat Egy áru nettó termelői eladási ára 7.500 Ft. A nagykereskedelmi árrés 20%, a nagykereskedelmi nettó eladási ár százalékában. A kiskereskedelmi árrés 25%, a kiskereskedelmi nettó eladási ár százalékában. A termék ÁFAkulcsa 25%. Számítsa ki az áru fogyasztói árát, valamint a nagy- és kiskereskedelem által ténylegesen befizetendő ÁFA összegét külön-külön!
203
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 3. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás egyik üzletének rendelkezésre álló adatai: — A pénztárgép gépállása záráskor: 2.077.744 Ft, — A pénztárgép gépállás az előző napi záráskor: 666.048 Ft, — Storno blokk (1 db): 2.688 Ft, — Visszavett áruk értéke: 20.960 Ft, — Nyitó pénzkészlet a pénztárban: 2.624 Ft, — A vállalkozás központjába befizetés (készpénz kivét):864.000 Ft, — Bérkifizetés (készpénz kivét): 420.960 Ft, — Fizetés bankkártyával: 93.760 Ft, — Tényleges pénzkészlet záráskor: 11.662 Ft. Számítsa ki a pénztárelszámolás eredményét!
4. feladat Egy kereskedelmi vállalkozás gazdálkodásáról az alábbi adatok állnak rendelkezésre:
Megnevezés
Nettó árbevétel ELÁBÉ Árrés tömeg Bér-és járulékai Egyéb költség Összes költség Eredmény
Adatok (millió Ft) 440 …… …… 22 …… …… ……
Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait!
204
Adatok a nettó árbevétel %ában …… …… 35 …… 22,5 …… ……
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Szakmai vizsga feladatsorok
Megoldások: A.) feladatsor 1. feladat Nettó termelői ár 84:1,12= 75Ft 1 szálra eső szállítási költség 80.000: 20.000 = 4 Ft Nagykereskedelmi nettó beszerzési ár75+4= 79Ft Nagykereskedelmi nettó eladási ár 79: 0,5 = 158 Ft Árrés 158x0,5= 79Ft Haszon 79 x (1 - 0,45)= 43Ft Árrés összesen 79 x 20.000 = 1.580.000 Ft Befizetendő ÁFA 1.580.000 x 0,12 = 189.600 Ft 2. feladat I.sz. bolt Nettó árbevétel 76.230: 1,21 = 63.000 ezer Ft Termelékenység 45.000: 0,06 = 750 ezer Ft/fő/hó Létszám 63.000: (750 x 12) = 7 fő II.sz. bolt Termelékenység éves 32.000 x 225 = 7.200 ezer Ft/fő/év Termelékenység 7.200: 12 = 600 ezer Ft/fő/hó Nettó árbevétel 7.200 x 10 = 72.000 ezer Ft Indokolt létszám (72.000:12): 750=8fő
205
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 3. feladat Bázisév ELÁBÉ 450 - 99 = 351 millió Ft Összes költség 22,5 x 4 = 90 millió Ft Eredmény adózás előtt 99 - 90 = 9 millió Ft Árrés-színvonal (99:450) x 100=22% Költségszínvonal (90:450)=20% Eredmény-színvonal 22-20= 2 % Tárgyév Nettó árbevétel 450 x 1,111 =500 millió Ft Árrés-színvonal 22 + 2 = 22% Árrés tömeg 500 x 0,24 = 120 millió Ft ELÁBÉ 500 - 120 = 380 millió Ft Állandó költség 22,5 millió Ft (nem változott) Változó költség (bázis) 90 - 22,5 =67,5 millió Ft Változó költség színvonala (bázis) (67,5 : 450) x 100 = 15% Változó költség színvonala (tárgyév)15 + 2 = 17% Változó költség 500 x 0,17 = 85 millió Ft Összes költség 22,5 + 85 = 107,5 millió Ft Költségszínvonal (107,5 : 500) x 100=21,5% Eredmény adózás előtt 120 - 107,5 = +12,5 millió Ft Eredmény-színvonal (12,5 : 500) x 100 = 2,5% 4. feladat II. félévi terv Forgási sebesség 60: 1,2 = 50 nap Árbevétel (4.200 x 180) : 50 = 15.120 ezer Ft I. félév árbevétele (4.200 x 180): 60 = 12.600 ezer Ft Éves árbevétel összesen 15.120 + 12.600 = 27.720 ezer Ft
206
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
B.) feladatsor 1. feladat Bázisidőszak Árrés tömeg összesen 953 : 1,074 = 887,3 ezer Ft Árrés tömeg, iparcikk 887,3 - 263,5 = 623,8 ezer Ft Árbevétel, ruházat 969: 1,14 = 850 ezer Ft Árbevétel, iparcikk 623,8 : 0,195 = 3.199 ezer Ft Árbevétel összesen 850,0 + 3.199,0 = 4.049 ezer Ft Árrés-színvonal átlagos (887,3 : 4.049) x 100 = 21,9% Tárgyév Árrés tömeg, ruházat 263,5 x 1,025 = 270,1 ezer Ft Árrés tömeg, iparcikk 953,0 - 270,1 = 682,9 ezer Ft Árbevétel iparcikk 682,9 : 0,205 = 3.331,2 ezer Ft Árbevétel összesen 3.33 1,2 + 969 = 4.300,2 ezer Ft Árrés-színvonal átlagos (953 : 4.300,2) x 100 = 22,2% Árrés-színvonal időbeli változása (22,2 : 2 1,9) x 100 = 101,4% 2. feladat 2001. év Nettó árbevétel 6000: 0,12 = 50.000 ezer Ft Bruttó forgalom (25% ÁFA) (50.000 x 0,78) x 1,25 = 48.750 ezer Ft Bruttó forgalom (12% ÁFA) (50.000 x 0,22) x 1,12 = 12.320 ezer Ft Bruttó forgalom összesen 48,750 + 12.320 = 61.070 ezer Ft Termelékenység 50.000: 8 = 6.250 ezer Ft 2002. év Nettó árbevétel 50.000 x 1,12 = 56.000 ezer Ft Termelékenység 56.000: 8 = 7.000 ezer Ft Termelékenységi tervfeladat-viszonyszám 7.000: 6.250 = 112% Termelékenység változatlan áron 7.000: 1,1 = 6.363,6 ezer Ft Termelekenységi tervfeladat-viszonyszám változatlan áron (6.363,6: 6.250) x 100 = 101,8% Változatlan áron számolva 1,8%-os termelékenység-növekedést terveztek.
207
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 3. feladat ,,A” szállító Nettó beszerzési ár 150 x 0,8 = 120 Ft Nettó eladási ár 120 + 20 = 140 Ft Fogyasztói ár 140 x 1,25 = 175 Ft ,,B” szállító Átadási ár = nettó beszerzési ár Nettó eladási ár 125 + 20 = 145 Ft Fogyasztói ár 145 x 1,25 = 181 Ft Az ,,A” szállító termékének lesz alacsonyabb a fogyasztói ára.
4. feladat Bázisidőszak Árrés tömeg 75 .000 x 0,25 = 18.750 ezer Ft Eredmény 18.750 - 15.000 = 3.750 ezer Ft Eredmény-színvonal (3.750 75.000) x 100 = 5% Tervezett adatok Nettó árbevétel 75 .000 x 1,1 x 0,98 = 80.850,0 ezer Ft Árrés tömeg 80.850 x 0,25 = 20.212,5 ezer Ft ELÁBÉ 80.850 - 20.2 12,5 = 60.637,5 ezer Ft Eredmény-színvonal 5,0 + 2,5 = 7,5% Eredmény 80.850 x 0,075 = +6.063,8 ezer Ft Költség 20.2 12,5 - 6.063,8 = 14.148,7 ezer Ft
208
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
C.) feladatsor 1. feladat Nagykereskedelmi nettó beszerzési ár 3.900 Ft Nagykereskedelmi árrés 3.900 x 0,25= 975Ft Nagykereskedelmi nettó eladási ár 3.900 + 975 = 4.875 Ft ÁFA 4.875 x 0,25 = 1.219 Ft Nagykereskedelmi bruttó eladási ár 4.875 + 1.219 = 6.094 Ft Kiskereskedelmi nettó beszerzési ár 4.875 Ft Kiskereskedelmi árrés 4.875 x 0,3 = 1.463 Ft Kiskereskedelmi nettó eladási ár 4.875 + 1.463 = 6.338 Ft ÁFA 6.338 x 0,25 = 1.585 Ft Fogyasztói ár 6.338 + 1.585 = 7.923 Ft Kereskedelmi árrés összesen 975 + 1.463 = 2.438 Ft Ténylegesen befizetendő ÁFA 2.438 x 0,25 = 610 Ft
2. feladat Átlagos állományi létszám összesen 45: 0,9= 50 fő Létszám alakulása boltonként 1.sz. bolt 50x0,2=10 fő 2.sz. bolt 50x0,3=15 fő 3.sz. bolt 50x0,5=25 fő Forgalom alakulása boltonként 1.sz. bolt 12,4 x 10 = 124 millió Ft 2.sz. bolt 16,4 x 15 = 246 millió Ft 3.sz. bolt 20,4 x 25 = 510 millió Ft Forgalom összesen 880 millió Ft Átlagos termelékenység 880: 50 = 17,6 millió Ft/fő/év Bázis évi forgalom 880: 1,25 = 704 millió Ft
209
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 3. feladat Élelmiszer Bruttó árbevétel 4.950 x 1,12 =5.544 ezer Ft Árrés 4.950 - 3.930 =1.020 ezer Ft Italáru Nettó ár bevétel 7.920: 1,25 =6.336 ezer Ft ELÁBÉ 6.3 36 - 936 = 5.400 ezer Ft Élvezeti cikkek Nettó árbevétel 6900: 1,25 = 5.520 ezer Ft Árrés 5.520 - 4.560 = 960 ezer Ft Összesen Bruttó árbevétel 5.544 + 7.920 + 6.900 = 20.364 ezer Ft Nettó árbevétel 4.950 + 6.336 + 5.520 = 16.806 ezer Ft ELÁBÉ 3.930 + 5.400 + 4.560 = 13.890 ezer Ft Árrés 1.020 + 936 + 960 = 2.916 ezer Ft Forgalmazási költségek 16.806 x 0,12 = 2.017 ezer Ft Eredmény 2.916 - 2.017= 899 ezer Ft
4. feladat Átlagkészlet 20.250: 31 = 653,2 ezer Ft Zárókészlet (653,2 x 2) - 295,5 = 1.010,9 ezer Ft Beszerzés 20.250 + 1.010,9 - 295,5 = 20.965,4 ezer Ft Forgási sebesség napokban (653,2 x 360) : 20.250 = 11,6 nap/év
210
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
D.) feladatsor 1. feladat Bázisév Átlagkészletek ,,A” árucsoport (740.000 x 40) : 360 = 82.222,2 ezer Ft ,,B” árucsoport (180.000 x 30) : 360 = 15.000 ezer Ft Összesen 97.222,2 ezer Ft Forgalom összesen 740.000 + 180.000 = 920.000 ezer Ft Átlagos forgási sebesség (nap) (97.222,2 x 360) : 920.000=38 nap Tárgyév Nettó eladási forgalom Összesen 920.000 x 1,105 = 1.016.600 ezer Ft ,,B” árucsoport 180.000 x 1,05 = 189.000 ezer Ft ,,A” árucsoport 1.016.600 - 189.000 = 827.600 ezer Ft Forgási sebesség ,,A” árucsoport 40: 1,05 = 38,1 nap ,,B” árucsoport 30 + 4 = 34 nap Átlagkészletek ,,A” árucsoport (827.600 x 38,1) : 360 = 87.587,7 ezer Ft ,,B” árucsoport (189.000 x 34) : 360 = 17.850 ezer Ft Összesen 87.587,7 + 17.850 = 105.437,7 ezer Ft Átlagos forgási sebesség (nap) (105.437,7 x 360): 1.016.600 = 37,3 nap Átlagos forgási sebesség (fordulat) (38,0 : 37,3) x 100 = 101,9% (gyorsult)
2. feladat Nagykereskedelmi nettó eladási ár 7.500 : 0,8 = 9.375 Ft Kiskereskedelmi nettó eladási ár 9.375 : 0,75 = 12.500 Ft Fogyasztói ár 12.500 x 1,25 = 15.625 Ft Ténylegesen befizetendő ÁFA Nagykereskedelem (9.375 - 7.500) x 0,25 = 469 Ft Kiskereskedelem (12.500 - 9.375) x 0,25 = 781 Ft 3. feladat A pénztárgép szerinti bevétel 2.077.744 - 666.048 = 1.411.696 Ft Napi tiszta bevétel 1.411.696 - (2.688 + 20.960) = 1.388.048 Ft Összes bevétel 1.388.048 + 2.624 = 1.390.672 Ft Összes kiadás 864.000 + 420.960 + 93.760 = 1.378.720 Ft Pénztáregyenleg 1.390.672 - 1.378.720 = 11.952 Ft A pénztári elszámolás eredménye 11.662 - 11.952 = - 290 Ft (hiány)
211
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 4. feladat Árrés tömeg 440 x 0,35 = 154 millió Ft ELÁBÉ 440 - 154 = 286 millió Ft ELÁBÉ-színvonal (286 : 440) x 100 = 65% Bér- és járulékai színvonal (22 : 440) x 100 = 5% Egyéb költség 440 x 0,225 = 99 millió Ft Összes költség 99 + 22 = 121 millió Ft Költségszínvonal (121 : 440) x 100 = 27,5% Eredmény 154 - 121 = 33 millió Ft Eredmény-színvonal (33 : 440) x 100 = 7,5% Nettó árbevétel 100%
212
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7. Tanulási egység : ÁRUISMERET, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Bevezetés: Ki nem játszott gyermekkorában boltosdit? A gyermekek a játék igazi örömével adják-veszik az üres üvegeket, skatulyákat, mérik a homokot sóként, cukorként és örülnek a játéknak! Az árukat adni-venni tehát örömet jelent. Majd a gyermekek felnőnek, és a játék komollyá válik. Az öröm sokszor elmarad, és sajnos egyre gyakoribb a fáradt eladó, az ideges vevő. A mindennapi vásárlás már nem játék! Mégis a kereskedelmi munka vonzó, változatos. Az ínycsiklandozó ételek, italok, az elegáns, szép ruhák, a csillogó iparcikkek sokasága, az állandóan változó vevők és helyzetek teszik érdekessé a kereskedelemben dolgozók munkáját
7. 1. Történelmi visszatekintés: A mindennapi életünket körülvevő kereskedelem több évezredes múltra tekint vissza. Az első kereskedők időszámításunk előtt, a IV. évezredben, Mezopotámiában, Indiában és Egyiptomban jelentek meg. A Földközi tenger első kereskedői a főníciaiak voltak. Közvetítő kereskedelmet folytattak: az ibériai félszigetről ezüstöt, Afrikából szarvasmarhát, Arábiából aranyat és tömjént, Indiából selymet és drágakövet szállítottak. Később a kereskedés központjai a görög városállamok lettek, ezek közül is kiemelkedett Athén. Kikötőjében az akkori világ minden nemzetiségű hajója megfordult és partjain raktárak, üzletek, vendégfogadók épültek. Az ókori görögöknél a kereskedők istene Hermes volt. A monda szerint Hermes, Zeusz főisten és Maia nimfa fia volt, akire a találékonyság, a furfang, az ügyesség volt a jellemző. Az úton járók védője, ezért állították fel szobrait az utak mentén. Az istenek hírnöke, követ az istenek és emberek között: „gyorsan halad, a saruján és sisakján lévő szárnyak viszik szélnél sebesebben”. Tőle függ a szerencse. A legmeglepőbb azonban, hogy a tolvajok istene is volt. Na hiszen – mondhatja valaki – tolvajok meg kereskedők…. Igen, az ókorban a kereskedés nem valami békés foglalkozás volt. Az árukat szállító karavánokat nem egyszer rablók támadták meg, majd a zsákmányt továbbadták. Persze a kereskedők is védekeztek, szabályos csatákat vívtak, sokszor egymástól is raboltak. Így aztán a rabló és kereskedő fogalma nemegyszer összekeveredett.
213
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A rómaiak - sok más mellett – a mitológiából is átvettek a görögöktől. A régi itáliai és etruszk istenek és istennők képe átszíneződik a hellénisztikus képpel. Így Merciuris istenüket (Mercus a régi itáliai hitben a kereskedést segítő szellem volt.) Hermes-sel azonosították. Az ókorban a kereskedés fénykorát a római birodalomban érte el. A római kereskedelmi útvonalak behálózták szinte az egész ismert világot. A valóságot tükrözte akkor az a közmondás: „minden út Rómába vezet”. A rómaiaknál már olyan vendéglátóhelyek voltak, ahol éjjel szállásadásra, lóváltásra rendezkedtek be, sőt fürdővel is szolgáltak a fáradt utasnak. Hazánk területén közel kétezer éve, az akkori Pannóniában is az első kereskedelmi központok a római katonai táborok mellett voltak. Ezek között a legjelentősebb Aquincum volt. Dunai kikötőjéhez vezető főutcáján sorakoztak a kereskedők házai, az emeleten lakásokkal, a földszinten bolthelyiségekkel. Húscsarnokának romjai még ma is láthatók. Ugyancsak jelentős kereskedelmi emlékek találhatók Gorziumban (a Fejér megyei Tác határában) is. A középkorban a Földközi tenger forgalmát az itáliai városok (Velence, Firenze, Genova ) az Északi tengerét pedig a Hanza- városok (Hamburg, Bréma, Rostock, Lübeck) bonyolították le. Magyarországon a honfoglalás után a királyi, ispáni székhelyeken, várak tövében, forgalmas utak mentén, útkereszteződéseknél vásározó helyek alakultak ki. István király elrendelt, hogy a vásárokat ünnepnapokon, vasárnap tartsák. (A vasárnap szavunk eredetileg vásárnap volt.) Az első kereskedelmi központ Esztergom, majd Székesfehérvár volt, később Buda lett. Jelentősek voltak Budán a heti vásárok. Szerdán a németek tartották vásárukat a Mátyás templom déli oldalánál. Péntek a magyarok vásárnapja volt a Mária Magdolna templom előtti piactéren. A szombati vásárt a Szombati kapunál (mai Bécsi kapu) tartották. A vízi-városban volt egy úgynevezett káposztás piac is. A heti vásárnál jelentősebb volt az évente kétszer megtartott országos vásár, amely 16 napig tartott. A kereskedők általában a házak boltíve alatt árultak. Innen származik a bolt elnevezés. Az első, kereskedőket tömörítő kalmárcéh 1446-ban alakult Kassán. A vendéglátásban 1279-től olvashatunk először oklevélben egy Kopasz Péter nevű fogadósról. Evlija Cselebi török utazó a 17. Századból már 54 települést említ meg, ahol vendégfogadó volt. A szakács és cukrász ( régi nevén „csemegecsináló”) mesterség évszázadok óta elismert és megbecsült. A 19. Század első felében Pest város lett a kereskedelem központja. A század végén és a 20. század elején sorra nyílnak a csillogó boltok és áruházak. Az idősebbek még ma is nosztalgiával emlékeznek a MEINL cég kávé-, tea, a STÜHMER Frigyes cukorka- és csokoládé-, a DEL-KA Cipőkereskedelmi RT cipő-, a HAAS-FÜLÖP lakberendezési boltjaira, vagy a FRANCK gyár pótkávéjára, a STOLLWERCK gyár karamella, csokoládé automatáira. A főváros mellett a vidéki városokban is megtalálhatók ezek a boltok. Így például Szeged híres korzózó utcáján, a Kárász utcán, 200 méteren belül
214
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
megtalálhatók voltak a Del-Ka, a STÜHMER, a MEINL és a HAASFÜLÖP boltok. A falvakban a HANGYA - szövetkezet boltjainak működése volt jellemző. A századforduló után egymás után nyílnak az áruházak. Így: a HOLZER Simon, a KERTÉSZ Tódor, a Párizsi Nagy Áruház, Gutmann J. és Társa, a Magyar Divatcsarnok, a CORVIN. Jelen korunk kereskedelme – az életmódváltozással párhuzamosan alapvetően megváltozott, ugyanakkor változatlanul évszázados értékeket hordoz.
7. 2. A mai kereskedelem főbb jellemzői: Kiszélesedett az árusítóhelyek skálája. Az egyik oldalon óriási hiper-szuper marketek, bevásárlóközpontok, diszkontáruházak alakultak. A másik véglet, hogy továbbra is megtalálhatók a lakóhelyek közelében lévő kis – sokszor éjjel-nappal nyitva tartó – úgynevezett „családi boltok”. E két szélsőség között számtalan árusítási forma található; Megváltoztak az árusítási módok. Itt elsősorban az önkiszolgálás, a nagy tételben való vásárlás, a csomagküldő kereskedelem elterjedésére gondolok. Ezekben az árusítási formákban az eladási folyamat részben, vagy egészben személytelenné válik. Az eladó és a vevő vagy nem, vagy áttételesen találkozik, kapcsolatuk mindenképpen más, mint a korábban megszokott „hagyományos” formában. Kétségtelen, hogy a „nagyüzemi” jellegű árusításnak is megvan a maga romantikája. Egy kisebb falu méretével vetekedő bevásárló központban történő családi bevásárlás felér egy kirándulással. Az áruk sokasága, a zsibongó vásárlók, a különböző események, stb. a gyakorlatias vásárlás mellett kellemes élményt, szórakozást is jelentenek. Fontos hangsúlyozni, hogy az eladó egyetlen árusítási formában sem hiányozhat, csak a szerepe változik, vagy „láthatatlanul” vesz részt az eladási folyamatokban. Más a helyzet, az úgynevezett „hagyományos” árusítási formában működő boltokban, áruházi osztályokon. Ezeken a helyeken mit sem változott a követelmény, hogy a vásárlókat egy jól felkészült, udvarias, szolgálatkész eladó várja és mindent megtegyen annak érdekében, hogy eredményes vásárlás után a vevő elégedetten távozzék. A kérdés csak az: visszahozható-e sokszor nosztalgikus emlékeinkben élő, ötven év előtti ideális kereskedelmi eladó képe? A múltat visszahozni nem lehet, de igenis szükség van a régi hagyományok fejlesztésére, a jelenlegi körülményekhez való igazítására. A legfontosabb annak a tételnek az elfogadása, hogy az eladói munkaszolgáltatás, embertársaink szolgálata. (Ezt a szó nemes értelmében kell érteni. Semmi köze sincs a szolgához, vagy a szolgasághoz.)
215
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
7. 3. A vásárlások indítékai: Cselekedeteink meghatározó mozgatórugói a szükségletek, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy azok kielégítése érdekében tevékenykedjünk. Az emberi szükségletek a történelem során nagy fejlődésen mentek keresztül. Kezdetben az emberek naponta megküzdöttek a létfenntartásukért, ma a fejlett társadalmakban az igények százfélék és rendkívül szélsőségesen differenciáltak. A szükségletek természetesen szorosan kapcsolódnak az adott társadalom fejlődési szintjéhez. A szükségletek egy része biológiai, fiziológiai (l: az evés, ivás, védekezés az időjárás viszontagságai ellen, stb.), más része szellemi (pl.: a jó, vagy a szép utáni vágy, a kultúrálódás, a továbbtanulás, stb.). A szükségleteink kielégítésében bizonyos sorrendet tapasztalhatunk. Eszerint megkülönböztetünk: • alapvető szükségleteket, • magasabb rendű szükségleteket, • luxus szükségleteket. A szükségletek kielégítését nagymértékben befolyásolják a jövedelmek. Az árukínálatot aszerint kell kialakítani, hogy az a kis, közepes és magas jövedelemmel rendelkező vásárlók számára egyaránt kielégítő legyen!
Ellenőrző kérdések: • • • • •
Fogalmazza meg a régi és a jelen kori árusítási módokat! Jellemezze a bevásárlóközpontokat! Vásárlási szükségleteink kielégítésében milyen sorrend figyelhető meg? Minek van legnagyobb szerepe a vásárlási szükségletek kielégítésében? Milyennek kell lennie egy üzlet árukínálatának?
216
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.3. 1. Az áru és áruismeret:
Minden ember tartozik valamilyen közösséghez, és ez a közösségi hovatartozás komoly hatással van az egyén keresletére és vásárlási magatartására. Jól felismerhető különbségek vannak ugyanis (ipari munkás, magángazdálkodó, vállalkozó, közalkalmazott, stb. ) vásárlási magatartásukban. Ez a különbség – a gazdasági feltételek mellett – azzal is magyarázható, hogy az illető alkalmazkodni, hasonulni szeretne saját rétegéhez, és ez sokszor még a saját jól felfogott érdekeit is háttérbe szorítja. Ez a hasonulási vágy határozza meg pl.: a vásárlási preferenciát, vagyis azt, hogy milyen sorrendben törekszik a különböző termékek, anyagi javak megszerzésére, vagy milyen fajta termékekkel elégíti ki valamilyen szükségletét. Ez vezet az úgynevezett státusszimbólumok kialakulásához és ilyenkor alakul ki – látszólag érthetetlenül – bizonyos termékek divatja, irreálisan magas kereslete. Ilyen státusz-jellegű vásárlásokat eredményez az is, ha valaki éppen vásárlással akarja igazolni, vagy akarja azt a látszatot kelteni, hogy valamilyen közösséghez, réteghez tartozik. Természetesnek is tűnik talán, hogy e tényezők a vásárló viselkedésformáját, árukeresletét, a vásárlási szituációban eljátszott szerepét, magatartását is jelentősen befolyásolja. A vásárló célja, hogy szükségleteit kellőképpen kielégítse. Az esetek egy részében pontosan meghatározott-e szükséglete: amikor pl.: vasárnapi ebédfőzéshez akar rövidkarajt vásárolni; máskor kevésbé határozott a szándék, például amikor a reggelihez kíván valamilyen felvágottat beszerezni. Az üzlet felkeresésekor rendszerint megvan a vásárlási indíték is ( pl.: a kirakat, vagy megjelent reklám hívja fel a figyelmét valamire ), néha azonban csak tájékozódás céljából tér be a boltba a vevő. A tájékozódási szakaszban a konkrét vásárlási indíték mellett gyakran még a pénz is hiányzik. Az eladókra különösen nehéz feladatot ró a csak tájékozódó vásárlókkal való bánásmód. Ilyenkor a legfontosabb feladat a megfelelő információ átadása, a vásárlási indíték kiváltása, de még a legkörültekintőbb, legügyesebb tájékoztatás sem vezet vásárláshoz, ha annak hiányoznak az anyagi feltételei. Márpedig azt nem lehet előre tudni, hogy a vásárlónak van-e pénze, vagy nincs. E tájékozódási szakaszban az eladónak fel kell ismernie, hogy mi a vásárló alapvető célja a vásárlással. A vásárló céljai – vevőtípusonként – eltérőek lehetnek, de a célok messze nem képeznek olyan bonyolult struktúrát, mint a vásárlási döntést befolyásoló tényezők. Egy-egy termék legfontosabb tulajdonsága, hogy használati érték, vagyis elfogyasztásával, használatbavételével valamilyen fizikai, fiziológiai vagy szellemi szükségletet elégít ki. A kerékpár meggyorsítja a helyváltoztatást, másoknak a szabadidő eltöltésének eszköze; a télikabát megóv a tél hidegétől; a tej táplál; a kazetta, lemez, stb. szórakoztat – hogy csak néhány tipikus példát említsek.
217
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A vásárlók jelentős többsége a vásárlásnál pont ezeket a használati funkciókat helyezi előtérbe. Ezért kell a tájékoztatásban a termék (áru ) ilyen tulajdonságaira, vagyis hasznosságára helyezni a hangsúlyt. A termékek egy része a használati funkciók mellett úgynevezett érvényesülési funkciókkal is rendelkezik. Egy női ruha amellett, hogy öltöztet, s ezáltal megvéd az időjárás viszontagságaitól, kifejezi viselőjének divatérzékenységét és anyagi helyzetét is. Amikor valaki például Koloniál bútort vásárol, akkor nem csak annak tartóssága és időtálló stílusa miatt döntött így, hanem ezáltal demonstrálni kívánja „státusát”, vagyis azt, hogy az úgynevezett jól szituált körökhöz tartozik. Még egyértelműbb ez a gépkocsi márkájának kiválasztásakor. Ez persze gyakran nem felel meg a valóságnak, de magával a vásárlással, illetve a lakberendezésével, vagy a gépkocsijával ezt az érzetet tudja kiváltani, s így mások és saját maga előtt is igazoltnak véli ilyen irányú elképzelését. Természetes, hogy ez esetben az eladónak is azonosulni kell ezzel a helyzettel, és ennek megfelelő termékeket kell ajánlania, valamint az ajánlott áru ilyen irányú tulajdonságait kell kiemelnie. Az érvényesülési funkciókon belül a divatosság és az úgynevezett státusjelleg mellett még olyanok is léteznek, mint a korszerűség, újdonság, ritkaság. A racionális és főleg áru érzékeny fogyasztók vásárlási döntéseit rendszerint az a cél motiválja, hogy a vásárlásnál „ jól járjanak”. Ezért ők az azonos szükségleteket kielégítő – hasonló használati funkcióval, összetétellel rendelkező – termékek közül az olcsóbbat választják ( sajátmárkás termékek, gazdaságos termékek, stb.) Rendszerint kihasználják a kedvezményes árusítási akciókat. Sokszor még a használati funkció fontosságáról is megfeledkezve szükségtelen dolgokat is megvásárolnak, pusztán azért, mert „jó vásár” volt. Egyértelmű, hogy az ilyen beállítottságú vásárlónak az árkedvezményt, a vásárlási döntés gazdaságosságát kell kihangsúlyozni. Az áru tehát olyan tárgy, amely emberi szükségletet elégít ki! Az áruismeret pedig az árukkal foglalkozó tudományág!
Az áruismeret feladata: • • • • •
az áru vizsgálata, a minőség meghatározása, az áruk rendszerezése, tárolási, kezelési körülmények, piaci körülmények meghatározása.
Az áruismeret felosztása: • •
szakáruismeret ( konkrét árucsoportokkal foglalkozik) általános áruismeret ( valamennyi árura törvényszerűségeket vizsgálja.) 218
vonatkozó
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Az áru útjának nyomon követése az árukészlet nyilvántartását könnyíti meg. A sokféle áru közti eligazodást teszi lehetővé. A piacon sikeres áru : Sikerre az számíthat, aki új árut tud a piacon bevezetni. Ezt a következő általános tendenciák tették szükségessé: • A fogyasztási cikkek hasznos élettartama csökkent. • A reklám jelentősége egyre nagyobb. • Gyakran piaci telítődés lép fel. • A fogyasztásban kimutatható divat. A siker titkai ( kulcsa ): új áru (valódi újdonság vagy választékbővítés)gyors befogadtatása!
7.3. 2. Az árurendszerek csoportosítása: Az árurendszereket csoportosíthatjuk: • Hagyományos elvek szerint. Ezen belül: Felhasználási cél szerint ( fogyasztási cikkek, kutatóeszközök, termelőeszközök (gépek, ember) ) Földrajzi eredet szerint. (csak akkor, ha az eredet meghatározza a minőséget, vagy védett az áru.)Pl.: kubai narancs, kínai tea, tokaji bor, pick szalámi, stb. Anyagi tulajdonság szerint. Ebben az esetben fizikai, kémiai, fiziológiai jellemzőket vesznek alapul. Jelentősége az áruk vizsgálata során van, de az információk leolvashatóak az áru csomagolásáról. •
Megmunkálási fok szerint. Így lehetnek: nyersanyagok; félkész termékek; késztermékek; hulladékok. Áruszállítási és raktározási mód szerint figyelembe kell venni: halmazállapotot, súlyt, térfogatot, veszélyességi fokot, környezetre való hatást, mérgező-e?
219
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Korszerűség és technológia szerint. •
Alapanyag és technológia szerint.
7.3. 3. A kereskedelemben használatos kódok és alkalmazásuk: Az 1940-es évek végén N.J. Woodland az Egyesült Államokban egy körformájú kódot szabadalmaztatott, amelyen az egymás melletti vastag és vékony vonalak, illetve az ezeket elválasztó közök hordozták az információt. A vonalkód a 60-as évek elején indult hódító útjára és 1970-ben megjelent szintén az USA-ban egy kiskereskedelmi forgalomban lévő termékek azonosítására szolgáló kód az UPC (Universal Product Code). A kereskedelmi alkalmazást hamarosan követték az ipari és infrastruktúrális alkalmazások. 1970-ben megjelent az ún. Plessey-kód amelyet könyvtárakban könyvazonosításra használtak. Ipari környezetben használták a "kettő az ötből" kódot majd 1972-ben - a használat tapasztalatait kiaknázva - a "kettő az ötből átfedéses" típusú kódot. 1974-ben szabványosították a Code-39 vonalkódtípust és 1977-ben bevezették az EAN-t (European Article Number). Ezt követően a vonalkód alkalmazások gyors iramban terjedtek. Ma a leggyakrabban használt kódok a következők: Code 39 Kettő az ötből átfedéses Codabar Code 128 Code 93 EAN/UPC Ezek közül az EAN/UPC, a kettő az ötből átfedéses és a Codabar csak számokat kódol. A többi kód betűk kódolására is alkalmas. Az EAN/UPC csak fix hosszúságú szimbólumokat állít elő. Az árukódok alkalmazása igen nagy jelentőségű a kereskedelemben, mert információt fejeznek ki egyezményes jelekkel, megkönnyítik az áruk beazonosítását, készletnyilvántartását. A kódrendszer alapjai: alfás kódrendszer (latin ABC ékezet nélküli betűi ) numerikus kódrendszer ( 0-9-ig terjedő arab számok) alfanumerikus kódrendszer (betű és szám együttes alkalmazása) vonalkód rendszer (a számítógép nyelvére lefordított, linális alakban megjelenített számokat alkalmaznak)
220
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.3.3.1. Kódrendszerek:
Az EAN kódrendszer: Az EAN kódrendszert – mint már említettem Európában. •
1977-től vezették be
Egalizált termékek esetében:
Egalizált terméknek nevezzük azon termékeket, amelyek teljesen azonosak egymással, pl. két tábla 100g-os Tibi mogyorós csokoládé, vagy egy tálca 0,5 le-s dobozos Borsodi sör, stb. Lényege a 13 számból álló numerikus vonalas rendszer. Felépítése: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ország azonosítósz. gyártó vállalat kódsz. árucikk kódszáma
_ ellenőrző szám
Az ország azonosítószámot (3 jegyű) Brüsszel adja ki, Magyarország kódszáma 599. A gyártó vállalat kódszámát a tagország EAN irodája adja ki. (5 számjegyű ) Az árucikk kódszámát a gyártó adja ki. (4 számjegyű ) Az ellenőrző szám egy számjegyű. •
Váltózó súlyú termékek esetében:
Változó súlyú terméknek nevezzük azon termékeket, amelyek súlya nem azonos egymással, pl. két guruga Trappista sajt, két sertés comb húsdarab, két fej káposzta, stb. Itt is 13 számból álló numerikus vonalas rendszer használunk, de annak felépítése eltér az egalizált termékekétől. Felépítése: _ _ súlykód jele
• • •
_ _ _ _ _ árucikk kódszáma
_ _ _ _ _ _ a termék súlya gramm ellenörző szám pontoságban megadva
A súlykód jelét (2 jegyű) a gyártó vállalat adja meg. (általában 22, 28, stb.) Az árucikk kódszámát a forgalmazó adja meg (5 számjegyű). Ezek általában megegyeznek a forgalmazó cég által használt készletnyilvántartó programban szereplő termékazonosító kódokkal. A termék súlya (5 számjegyű) gramm pontoságban beépül a vonalkódba. Jobbról visszafele olvasva a számokat kapjuk meg a
221
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ termék súlyát helyiérték pontosan. (Ha pl. egy guriga trappista sajt súlya 1,234 kg, akkor a vonalkód felépítése: _ _ (súlykód, pl. 28); _ _ _ _ _ (termékkód, pl. 56789), _ _ _ _ _ (annak a konkrét terméknek a súlya, jelen esetben 01234) _ (ellenörző számjegy, pl. 3.). Tehát ennek a terméknek a vonalkódja: 28 56789 01234 3 lesz. Vagyis a vonalkódban ellenőrizhetjük a termék súlyát, mivel az épül be. (Az asztali mérlegek 99,999 kg-ig mérnek, mert a vonalkódban 5 helyiértéknyi hely van a súlynak beépítve.) Ez azért fontos, mert a vonalkód leovasó rendszer a szkennelés után a vonalkódból kap információt a termék súlyáról. Ezt szorozza be az áltatla nyilvántartott kg-onkénti árral, s így lesz egyedi ára a változó súlyú terméknek. •
DB áras termékek esetében:
DB áras terméknek nevezzük azon termékeket, amelyeket az adott üzlet gyárt (pl. kakós csiga), vagy forgalmaz úgy, hogy az egység csomagot megbontja (pl. egy fej saláta a rekeszből), vagy pult mögül értékesít db áron (pl. három kaszinó tojás a csemege pult kiszolgálásából). Itt is 13 számból álló numerikus vonalas rendszer használunk, de annak felépítése eltér az előző két termékek típusétól. Felépítése: _ _ DBkód jele • • •
_ _ _ _ _ árucikk kódszáma
_ _ _ _ _ a termék ára
_ ellenörző szám
A DBkód jelét (2 jegyű) a forgalmazó vállalat adja meg. (általában 21, 23, stb.) Az árucikk kódszámát a forgalmazó adja meg (5 számjegyű) Ezek általában megegyeznek a forgalmazó cég által használt készletnyilvántartó programban szereplő termékazonosító kódokkal. A termék ára (5 számjegyű) itt az ár épül be a vonalkódba. Jobbról visszafele olvasva a számokat kapjuk meg a termék árát helyiérték pontosan. (Ha pl. két kaszinó tojás ára99 Ft/db, akkor a 2 db 198 Ft, vonalkód felépítése: _ _ (DBkód, pl. 21); _ _ _ _ _ (termékkód, pl. 54321), _ _ _ _ _ (annak a konkrét termékneka mennyiség szerint kiszorzott ára, jelen esetben 00198) _ (ellenörző számjegy, pl. 5).
Tehát ennek a terméknek a vonalkódja: 21 54321 00198 5 lesz. Vagyis a vonalkódban ellenőrizhetjük a termékmennyiségét és árát, mivel az épül be.
222
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Ez azért fontos, mert a vonalkód leovasó rendszer a szkennelés után a vonalkódból kap információt a termék mennyiségéről. Vagyis a leovasott értéket osztja vissza az adott termék egységárával, így jelenik meg a blokkon (illetve a készletnyilvántartó programban) az értékesített mennyiség a becsomagolt papír alatt, vagy bekötött zacskóban.
7.3.3.2. EAN 128 kódrendszer : AZ EAN/UCC rendszer szabványok készlete, amelyek lehetővé teszik a globális, iparágak közötti ellátási lánc (logisztika) hatékony vezetését a termékek, szállítási egységek egyedi azonosítása révén. Az EAN 128 nemzetközileg szabványosított vonalkód. Az azonosító számok vonalkód jelképekkel jeleníthetők meg, lehetővé téve az elektronikus olvasást a raktári átvételnél, komissiózásnál, vagy minden egyéb helyen, ami az üzleti folyamatokban szükséges.
Az EAN 128 célja: • • • • •
Az áruátvétel meggyorsítása, pontossá tétele, Komissiózási hibák kiküszöbölése, Komissiózás hatékonyságának javítása, A megfelelő terméket a megfelelő szavatossági idővel és megfelelő elszámolási súllyal kapják meg az üzletek, Szállítói reklamációk számának csökkentése.
A vonalkódolás vagy a csomagolásra van nyomtatva, vagy a gyártási folyamatban címkére nyomtatva rögzítik az egységre. Vonalkód jelképrendszerek: Kiskereskedelmi pénztári leolvasás céljára: EAN/UPC vonalkódok ( EAN8, EAN13) Raktárakban: EAN/UPC, ITF-14, UCC/EAN128 Az EAN128 feladata: A termékazonosító szám mellett annak kiegészítéseként olyan információk feltüntetése, amelyek a termékazonosító számban nem közölhetők, pl.: minőség megőrzési határidő, gyártás, csomagolás napja, gyártási szám, vevő rendelési száma, nettó, illetve bruttó mennyiségek (tömeg )stb. Az adattartalom azonosító (AI) 2, vagy több karakteres előtag, mely zárójelben megjelenik a közölt adat előtt.
223
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Az adattartalom azonosító tehát meghatározza az utána következő adatot. Az adat rögzített, vagy változó hosszúságú. Magyarázat a feltüntetendő adattartalom azonosítókhoz: (15): minőség-megőrzési határidő (15) 070215 jelentése. A termék 2007.02.15-ig őrzi meg minőségét. Mindig 6 karakterben lehet megadni: ééhhnn (év, hónap, nap). (10): gyártási tételszám: Maximum 20 karakter lehet, de kötetlen hosszúságú. ( charge /ügyvivő/ szám, műszakszám….) (30): változó darabszám: 8 numerikus karaktert kódol, változó hosszúságú. (37): logisztikai egységben lévő kereskedelmi áruk db száma. 8 numerikus karaktert kódol, változó hosszúságú. ( Ezt az AI- t mindig a Logisztikai egység tartalmának GTIN- ével /AI02) együtt kell feltüntetni!) (310X): azt a nettó, névleges mennyiséget fejezi ki tömegben, amelyet egy vevő normál körülmények között az adott csomagolásban a kiskereskedelemben megkap. Karakter típusa: numerikus Hossza: 6 karakter Értelmezése: kilogramm A nagyságrendet az X helyére írt szám, mint a 10 negatív kitevőjű hatványa fejezi ki. Ezt példán keresztül próbálom érthetőbbé tenni: 250 g-os nettó tömeg kifejezése: 250 g = 0,25 kg = 25 x 10_2 kg, tehát: (3102)000025 Egyéb példák: (3103)002512 = 2,512 kg, (3101)000005 = 0,5 kg. (13): csomagolás napja (ééhhnn) (13)021105 = 2002. 11. 05-én volt a termék csomagolva. Minden más információ, melyet a kódrendszer lehetővé tesz beépíthető! A cikkazonosítás történhet: ( A101 ): Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám ( GTIN ). ( A102 ): Logisztikai egység tartalmának GTIN-je. ( A100 ): Szállítási egység sorszámkódja ( SSCC )
224
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Indikátor: (Mutató) A kereskedelmi egységek azonosítása lehetséges az EAN 14 szám képzésével, amelyet az indikátor alkalmazásával kapunk meg. 1 – 8 lehet az indikátor értéke állandó tömegű termék esetében. 9 az indikátor a változó tömegű, mennyiségű termékek esetében. EAN cégprefix: Az első két, vagy három számjegy: országkód (nem azt jelenti, hogy az egység abban az országban készült, amelyben kódolták). ( Magyarország országkódja mint már említettem 599 ) Cégazonosító szám: 1 – 6 karakter hosszúságú. Termékszám: 1 – 6 karakter hosszúságú. Sorszámozást alkalmaznak. A 14. szám az ellenőrző szám, amelyet a legtöbb szoftver magától generál. Kötelezően feltüntetendő adattartalom azonosítók / (AI)-k /: Ha a cikk nem változó tömegű: (02) cikkazonosító (15) minőség-megőrzési határidő (10) gyártási tételszám (37) a logisztikai egységben lévő kereskedelmi áruk db száma Ha a cikk korlátlan minőség megőrzési idővel rendelkezik, akkor a csomagolás napját lehet feltüntetni (13). Ha valamely termék „db/kartonnal” került belistázásra, ebben az esetben minden db kartonra fel kell ragasztani az EAN128 vonalkódot. Ha a cikk változó tömegű, akkor feltüntetendő: (01) cikkazonosító (10) gyártási tételszám (15) minőség-megőrzési határidő (310X) az áru nettó tömege. Zöldség-gyümölcs esetén a (15) helyett a csomagolás napját (13) adjuk meg! Ha valamely mérendő termék egészrakatos beszállítással kerül a raktárba, raktár azonosító EAN128 vonalkóddal kell a rakatot ellátni ! Ha a termék „kg/kartonnal” kerül belistázásra, akkor minden egyes kartonra fel kell helyezni az EAN128 vonalkódot. Ha a termék kg/db-ra van belistázva, ebben az esetben minden egyes db termékre fel kell ragasztani az EAN128 vonalkódot, valamint amibe betárolásra kerül (láda, rekesz, tálca, stb.) szintén kap EAN128 vonalkódot, amelybe a db – számot (30-at) is fel kell tüntetni. Természetesen egészraklapos beszállításnál rakatösszesítő EAN128-at is kap. (Egészraklapos beszállítás = csak egyfajta termék van a raklapon.)
225
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Amennyiben egy termék új kiszerelésben kerül belistázásra, automatikusan új EAN128 kódot kell, hogy kapjon. Előforduló problémák, amikor a vonalkódok nem leolvashatóak: • Beégett termo-fej miatt olvashatatlan a vonalkód. • Gyűrött a vonalkód. • Fénylik, csillog, vagy nedves a kód. • Nem sima felületre van felragasztva. • Sérült. • Rossz a nyomtatási minőség, (pl.: kevés a festék a nyomtatóban.). • Nincs megfelelő kontraszt a világos és sötét vonalak között. ( A vonalkód olvasók /szkennerek/ a fényvisszaverés mérésével dolgoznak, ezért jelentős kontrasztnak kell lenni a sötét és világos vonalak között.) • Keresztbe van felragasztva (pl.: szalámi-rúdon) a vonalkód. ( A kódokat mindig tengelyiránnyal párhuzamosan kell felragasztani!) Amennyiben ezek a problémák előfordulnak, a termék visszafordításra kerül a szállítóhoz.
7.3.3.3. Az ETK kódrendszer: Az ETK kódrendszer jelentése: Egységes Termékazonosító Kód. Elve megegyezik az EAN kódrendszer elvével, 9 számjegyből áll, nincs ország azonosító és ellenőrző száma. Felépítése: _ _
_
_
_
gyártó azonosítója
_
_
_
_
árucikk kódszáma
A gyártó azonosító számát az ETK Iroda mellett működő Kereskedelmi Kamara adja, az utolsó négy szám az árucikk kódszáma. Kevésbé elterjedt, mint az EAN kódrendszer. Használatos még a VTSZ kódrendszer is, de ez is ritkábban.
226
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.3.3.4. EPOS rendszer (használata igen gyakori): A vonalkód rendszer lehetővé teszi a kereskedelmi munka teljes automatizálását. Ezt a rendszert EPOS (Elektronic Point of Sale ) rendszernek nevezzük. Ez olyan önkiszolgáló áruházi rendszert jelent, amelyben az árun lévő kódot Auto – ID eszközökkel, ( kézi, vagy pultba épített scenner, lézeres- és fényceruza )vagy a billentyűzettel juttatják a pénztárgépbe. A pénztárgép kijelzi az árura vonatkozó adatokat, elkészíti a blokkot, illetve számlát. A pénztárgép, vagy a hozzácsatolt számítógép meghatározza az eladott áru mennyiségével és értékével csökkentett raktárkészletet. Az Auto – ID eszközről kibocsátott fény pulzálva vetődik vissza, a visszavetődő fénysugarakat felfogó kódolvasó az eltérő időtartamú jeleket számokká, illetve betűkké alakítja vissza.
227
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Ellenőrző kérdések: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Fogalmazza meg, hogy mikor válik egy termék áruvá! Határozza meg az áruismeret fogalmát! Mi az áruismeret feladata? Ismertesse az áruismeret felosztását! Mi a piacon sikeres áru bevezetésének titka? Milyen csoportokra oszthatjuk az árurendszereket? Beszéljen a hagyományos árurendszerek csoportjáról! Áruszállításnál és raktározásnál milyen szempontokat kell feltétlen figyelembe venni? Véleménye szerint miért olyan nagy jelentőségű az árukódok alkalmazása a kereskedelemben? Sorolja fel a ma leggyakrabban használt kódrendszereket! Milyen hosszúságú szimbólumokat állít elő az EAN/UPC kód? Határozza meg a kódrendszer alapjait! Milyen egyezményes jelek adják a kódrendszer alapját? Részletesen ismertesse az EAN kódrendszer felépítését! Határozza meg, milyen kódrendszer az EAN 128? Mi az EAN 128 kódrendszer célja és feladata? Sorolja fel azokat a problémákat, melyek befolyásolhatják a vonalkód leolvashatóságát! Hasonlítsa össze az ETK és az EAN kódrendszert! Mi lehet az oka, hogy az ETK kódrendszer kevésbé elterjedt, mint az EAN kódrendszer? Fejtse ki az EPOS rendszer lényegét!
228
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.4.1. Szabványosítás: A szabványosítás - más nyelven: ( standard, norma 1951-MSZH 1995MSZT ) Lényege: az egységesítésre, hitelességre, szabályozásra való törekvés! Szabványosítás: tevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó, az érdekeltek közös megegyezésével létrehozott, ismételten alkalmazható fogalom, meghatározásokat, fizikai mennyiségeket, méreteket, választékot, műszaki követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmazó, közzétett leírás. Alkalmazásával: • a rendezőhatás az adott feltételek között a legkedvezőbb; • a minőséget biztosító gazdaságirányítás eszköze. Legdöntőbb a közérdek szerepe szabvány - ezeknek a megoldásoknak az írásba foglalt mintája; a termék jellemzőit határozza meg a minőség törvénye; nem jogszabályjellegű és önkéntes. Csoportjai: • fogalom meghatározás: terminológia, rajz; • fizikai mennyiségek: alap • méret-cserelehetőség • műszaki követelmények - piaci versenyképesség Fajtái: • kereskedelmi követelmények: terminológiai + rajz, • használati követelmények: féleségcsökkentő, méret, • minimális követelmények: műszaki - , vizsgálati leírások. A műszaki irányelvek - számítási módokra, vizsgálati adatok értékelésére, karbantartásra és tárolási módszerekre stb. vonatkozó gyakorlati ajánlásokat tartalmaznak. A műszaki jogszabályok - az állami hatóság által kiadott kötelező műszaki követelményeket tartalmaznak; kötelező betartani; védik a közösségi érdekeket is! A szabványosítás direktívái: (direktíva: a leglényegesebb, valamennyi országban egyenértékű törvényerejű Jogszabály európai direktívák) • kölcsönös megértés megteremtése a gazdaság szereplői között alapvető feltétel, hogy a termelésben és kereskedelemben együttműködők az egyes fogalmakat azonosan használják. • költségek csökkentése - módosított technológia előírásával, az alkatrészek számának csökkentésével valósítható meg. • Biztonság élet-, egészség - és környezetvédelem biztosítása - nem lehetnek ártalmasak a védett dolgokra.
229
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ •
a fogyasztói érték védelem biztosítása - a fogyasztók szavatossági jogot élveznek.
A szabványosítás céljai: • • • • • • • • •
kereskedelem és a kooperációs együttműködés indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása, a nemzetgazdaság piacképességének növelése, a nemzetközi és regionális szabványokban a nemzeti érdekek érvényesítése, a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetésének támogatása, a megfelelősség-tanúsítás követelményrendszerének megteremtése, tanúsítványok nemzetközi szintű kölcsönös elfogadása, a min. védelme, a műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetése, élet, egészség, környezet, vagyon, fogyasztói érdekek védelmének elősegítése.
A szabványosítás feladatai: • • • • • • • • • • •
• • • •
minőség védelme; a minőség és az ár összhangja; csatlakozhatóság; cserélhetőség; fogyasztói érdekvédelem (szabványossági jog) jótállás; az élet, a környezet, a vagyonvédelem biztosítása. ismételhetőség, többszörözhetőség: biztosítja, hogy ismert termékek legyenek; gazdaságosak, hasznot eredményezőek, csatlakozhatóság, cserélhetőség: mértékbeli vagy funkcionális, élettartam, forma, stílus összhang, választékrendezés: nyereségorientált gyártó és igényes fogyasztó közötti különbség áthidalása, a minőség szabályozása: fogyasztóvédelem egyik eszköze; a szabvány egyértelműen határozza meg a minőséget, ezt jelölni kell: szabványos, szabványon kívüli, szabványtól eltérő, szabványon felüli, a technika mai állásának tükrözése: eleget tesz a korszerűség kritériumainak, korszerűség: minőségi jellemző, alkalmassági elv: felhasználó igényeit tolmácsolja a gyártóhoz , vevők tájékoztatása.
230
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A szabványok előírása vonatkozik: • alapanyagra, • gyártási módra, • minőségre, • áruvizsgálatra, • csomagolásra, • szállításra, • tárolásra, • eltarthatóságra, • tájékoztató jelekre. A minőségi szokvány – (áru tőzsdén): meghatározza, szokványminőségű árunak milyennek kell lennie.
hogy
a
A szabványosítás rendszere : Vállalati: A piaci versenyben a gyártónak érzékelnie kell, hogy termékeinek minősége és ára hogyan viszonyul az adott időszakban érvényes, a termék minőségi kívánalmait előíró szabványok színvonalához. Szükséges: • • •
biztosítani a külső szabványok vállalaton belüli érvényesülését, megvalósítani a szabványok rendszeres felülvizsgálatát, megvalósítani a vállalati érdekek érvényesítését a külső szabvány kidolgozásában.
Célja: A termelési költségek csökkentése mellett a minél nagyobb piaci részesedés elérése. Szakmai: A nemzeti-, és vállalati érdekek között működő sajátos helyzet; iránymutató a vállalati szabvány számára. Célja: az azonos szakmához tartozó vállalatok szövetségbe tömörítése, közös feladataik megoldására.
231
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Nemzeti: A nemzeti szabványügyi intézeteken keresztül történik; 80 országban; az adott ország gazdasági fejlettségétől függően eltérő, de pár dologban megegyezik MSZT feladatai: • • •
a nemzeti szabványállomány karbantartása; új szabványok kiadása, meghirdetése; elavult szabványok visszavonása.
Ezen belül: • • • • • • • • • •
nemzeti szabványok kidolgozása nemzetközi s az európai szabványügyi szervezetek munkájában való részvétel szaktanács és szakvélemény nemzeti szabványügyi kérdésekben nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása nemzeti szabványjel kidolgozása közreműködés a jogszabálynak való megfelelőség tanúsításában tanúsítási rendszer létrehozása az EU irányelvein alapuló magyar jogszabályok írásában közreműködik információk szolgáltatása. a nemzeti szabványosítással kapcsolatos oktatás irányítása, fejlesztése, műszaki dokumentációs és egyéb szolgáltatás.
Célja: a magyarországi szabvány súlypontja áthelyeződjön európai szervezetekben végzett szabványosító tevékenységre. Regionális: Földünk különböző munkáját fogja össze.
övezeteinek
egységesítő,
szabványalkotó
Nemzetközi: Elősegíti a világkereskedelem által teremtett követelmények meghatározását és a fogyasztók érdekeinek védelmét (ISO,IEC)
Tömören tehát: A szabványosítás a felhasználó és a fogyasztó érdekeit szolgáló, egyesítő tevékenység. A szabvány a minőség törvénye, amelyet írásos formába rögzítenek.
232
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A szabványosítás csoportosítása: • • •
Hatály szerinti: (azt mutatja meg, hogy az előírásokat milyen szigorúan kell figyelembe venni) Mérvadó (diszpozitív): szerződésben (írásban) megállapodnak, hogy miben fognak a szabványtól eltérni. Feltétlenül alkalmazható(kogens): a szabványtól való eltérés a kibocsátó szerv engedélyével történik.
Szint szerinti: (megmutatja a kibocsátó körét /ki adta ki a szabványokat /és az alkalmazók körét) • • •
Nemzeti szabvány: Állami szerv ( Magyar Szabványügyi Hivatal ) Nem állami szerv ( vállalat )
Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek: • •
Egész világra szóló ( FAO ; VHO ) Regionális (Európai Minőségügyi Szervezet)
Tárgykör szerint: felvilágosítást ad a szabványok tartalmára vonatkozóan. • • •
Alapszabványok ( mértékegység ) Termékszabványok ( megnevezés, minőség ) Vizsgálati szabványok ( áruvizsgálat és áruminőség )
A szabványon kívüli termékekre nincs szabványelőírás! A szabványtól eltérő termékek esetében van a termékre szabvány, de a termék nem felel meg ezeknek az előírásoknak! A szabványon aluli termékek azok a termékek, amelyeknek tulajdonságai rosszabbak, mint a szabványban előírtak. Az árutőzsdéken a termékeket nem szabványok alapján vizsgálják, hanem tőzsdei minőségi szokványokról beszélnek. Milyen legyen a szokványos áru, illetve megjelöli azokat a hibákat, amelyek a termékeket kizárják a szokványminőség kategóriájából. Szabványosítás A tagországok közötti kereskedelmet fékező vámok és mennyiségi korlátozások lebontása után a szabványok különbözősége fékezte a kölcsönös áruforgalmat. E hatás megszüntetése céljából hozzákezdtek európai szabványok kidolgozásához.
233
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat nyújt fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. Nemzeti szabványosítás: Valamely meghatározott ország szintjén végzett szabványosítás.
Szabványosítás az Unióban: Budapest, 2003. október 6. (MTI- Az európai szabványosításhoz a csatlakozás lehetőségeket teremt a vállalkozásoknak, segíti piacra jutásukat, a megszerzett pozíciók megtartását. A szabványosítás szerepe az utóbbi évtizedekben felértékelődött Európában. Élelmiszerszabványosítás: A CEN, az Európai szabványügyi Bizottság feladata. A gyártó biztos lehet abban, hogy terméke megfelel az EK általános előírásainak, amennyiben a CEN előírásoknak megfelel 7.4.2. A minőség szerepe a kereskedelemben A minőség értelmezése: Filozófiai értelemben a minőség a dolgok belső, lényegi meghatározottsága, az adott jelenségek alkotóelemeinek és struktúrájának dinamikus egysége. A termékek minőségét a tulajdonságokon keresztül lehet megismerni. A minőség lehet objektív, vagy szubjektív. Objektív minőség, amikor az anyag műszeresen mérhető tulajdonságai alapján rangsorolja a termékeket. Szubjektív minőség, amikor a termékek fogyasztói igények kielégítésére való alkalmasságát is figyelembe vesszük
7.4.2.1. Minőségi jellemzők Az áruk minőségének meghatározásában alkalmazott jellemzők, melyek kapcsolatban vannak az áru lényeges tulajdonságaival; számszerűsíthető műszaki paramétereket, érzékszervi jellemzőket és használattal közvetlen összefüggő tulajdonságokat használunk objektív műszaki paraméterek egzaktan meghatározható jellemzők: fizikai, kémiai szubjektív érzékszervi jellemzők, meghatározó egyéni ízlés. Egyéb minőségi jellemzők :
234
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
• gazdaságosság: gyártó, kereskedő, fogyasztó szempontjából közelítető meg; kereskedő: megfelelő haszonnal tud értékesíteni; fogyasztó: élettartam, költségek összessége; a drágább az olcsóbb. •
korszerűsség: a konkrét áru milyen mértékben közelíti meg a világszínvonalú árut; állandóan változó; az áru állandó átalakulásában, fejlődésében levő jellemzője.
•
ergonómia: használati komfort; esztétikai érték.
Formatervezés: Az ipari formatervezés meghatározó irányelvei: • biztonság, • kényelem, • praktikus használat; • karbantarthatóság; • kiviteli forma; • érvényesülési érték; • gazdaságosság, • jó design – újító használhatóbbá teszi az árut, esztétikus, értelmezi a tárgyat, nem tolakodó, őszinte, tartósságra törekszik, egységes, környezetbarát, a lehető legkevesebb design. Minőségi költségek: Azok a veszteségek, melyek abból adódnak, hogy a gyártás nem felel meg a tervezett paramétereknek(gyakorlati szakemberek), Minden költség, Előre nem tervezett költségek a termék vagy szolgáltatás minőségével kapcsolatos kiadások költségek és károk. Ellenőrzési és vizsgálati költségek: • • • • •
Idegenáru ellenőrzés Gyártás és gyártásközi ellenőrzés Végellenőrzés (ezen belül): minőségátadás, átvétel vevőszolgálat
Hiba megelőzési költségek: • • •
felülvizsgálat megelőző karbantartás fenntartás
235
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Minőségfejlesztési költségek:
• • • •
VMR bevezetés minőségfejlesztési program oktatási termék szerkezetének korszerűsítése
A minőség a használati értéknek a kifejezője és a piacképesség egyik meghatározó eleme, a piacon maradás feltétele. A minőség meghatározója, hogy a gyártó cég mit nyújt, a környezet hogyan fogadja a terméket. A logisztika a termelés, a szállítás és a készletezés minőségformáló szerepét foglalja magába. A termékeket minőségi osztályokba soroljuk, a következők szempontok szerint: • Kiválóan használható termék, • Jól használható termék, • Közepesen használható termék, • Még megfelelően használható termék, • Használhatatlan termék ( selejt ). 7.4.2.2. Minőségi osztályok I. osztályú ( kiváló minőségű ) termékekre jellemző: • A felhasznált alap-, illetve nyersanyag kiváló minőségű. • A gyártástechnológia kiváló. • Az árukezelés megfelelő ( csomagolás, tárolás, anyagmozgatás, elhelyezés )
szállítás,
II. osztályú termékekre jellemző: • Alakhibásak. • Csomagoláskárosultak. • Esztétikailag nem tökéletesek, de a minőségük nem változott. III. osztályú termékekre jellemző: • Alapanyaghibás. • Csomagoláshibás. • Kevésbé értékes. A minőségi osztályok ár-, illetve piacképessége: Fontos, hogy a különböző osztályokkal arányos legyen az ár. A minőségi osztályok határozzák meg a piaci lehetőségeket is.
236
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A minőség filozófiai értelemben a dolgok ( jelenségek ) belső, lényegi meghatározottsága, az adott jelenségek alkotóelemeinek és struktúrájának dinamikus egysége. A termékek minőségét a tulajdonságokon keresztül lehet megismerni. A termék minőségét befolyásoló tényezők lehetnek objektív tényezők és szubjektív tényezők. Objektív tényezők (az anyag műszeresen mérhető tulajdonságai alapján rangsorolja a terméket.): Élettartam: • • • • •
Fizikai kopás ( használhatatlan ). Relatív kopás ( kiment a divatból ). Megbízhatóság (hibamentes ). Gazdaságosság ( ráfordítás – eredmény ). Teljesítmény ( mit nyújt, mire képes ).
Szubjektív tényezők (a termék fogyasztói igények kielégítésére való alkalmasságot vizsgál): Érzékszervekkel figyelhetők meg. A minőséggel szembeni igények térben és időben változnak! Az áruk minőségét meghatározó tényezők – (egyik legkézenfekvőbb csoportosítás): •
A belső (vállalati) tényezők legfontosabb elemei:
gyártással összefüggő tényezők-nyersanyagok minősége: az előállítási technológiai korszerűsége; a belső minőségi ellenőrzés színvonala; a vállalati tervező tevékenység eredményeinek alkalmazása; a folyamatos termelés biztosításának színvonala.
•
az emberi erőforrások minősége: szakértelem, tudásszint; mentalitás és viselkedés; elkötelezettség; vállalati kultúra; a szervezet rugalmassága.
•
a vállalati gazdálkodással összefüggő tényezők: a dolgozók érdekeltsége a minőség fenntartásában és fejlesztésében; a vállalat kereskedelmi tevékenysége, a beszerzési és értékesítési piacon; menedzsment módszerek; marketing tevékenység színvonala; pénzügyi helyzet (likviditás); logisztika.
237
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ •
A külső (környezeti) tényezők legfontosabb elemei: társadalmi-, gazdasági-, politikai környezeti elemek: általános társadalmi és politikai helyzet (stabilitás, válságok); gazdasági irányítás elvei és gyakorlata (állami szabályozás jellege, törvények); a társadalom befolyása a minőség alakulására (fogyasztóvédelmi szervezetek működése)
tudományos technikai- és műszaki környezeti elemek: új, tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának a lehetősége; általános műszaki színvonal az ország területén; alapkutatások finanszírozási rendszere, nagyságrendje. piaci viszonyok: kereslet - kínálat alakulása - konkurencia piaci pozíciója; külkereskedelmi viszonyok általános. jellegzetességei; beszerzési és értékesítési piac stabilitása egyéb fontos tényezők: földrajzi eredet, éghajlat, kulturális tényezők (véletlenszerű v. nem). Az áru előállítási folyamatát meghatározó tényezők: • piacok, • pénz, • vezetés, • emberek, • ösztönzés, • anyagok, • gépek és gépesítés, • modern információs rendszerek, • növekvő követelmény a termékekkel szemben.
238
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.4.2.3. Értékelemzés minőségi szemlélete Értékelemzés: Olyan racionalizálási eljárás, mely világszerte elterjedt, módszertani segítség egy aprólékos, céltudatos elemző tevékenységhez. Az eredmény ráfordítás szemléletű hatékonyságjavító eljárás lényege: Funkciós költségviszonyát elemzi a termék használati értéke - a felhasználó számára a funkcióteljesítésben nyilvánul meg jellegzetesség: a termék nem egységes, hanem részekre bontott, funkciós újszerű specifikumai: • • • •
a termék használati értékét funkciókra bontja, a funkciók teljesítési szintjét a fogyasztói igényekből vezeti le, a funkciót minimális költség. mellett kívánja megvalósítani a termék optimális funkciós költség elemzések kombinációjával jön létre, kiindulópontja a funkciók ismerete ,a fogyasztók igényeinek feltárása és a kielégítés mértékének meghatározása.
Funkciók: • Használati: elengedhetetlenül szükséges; • Érvényesülési: ösztönző tulajdonságú; • Felesleges: ha az áru olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyet az adott relációban a kereslet nem támaszt alá; • Hiányzó: egy hasznos funkcióval nem rendelkezik. 7.4.3. A kereskedelem szerepe az áru minőségének megőrzésében A kereskedelem feladata: • • •
a termelés és a fogyasztás térbeli és időbeli különbségének feloldása, az áru a kereskedelem közvetítésével jut el a fogyasztóhoz, az áru minőségének megőrzése, - technikai feltétel - ,szakképzett dolgozók,
A management felelőssége : •
• • • •
A hibák 85%-át a vezetés képes befolyásolni. A hibák elkerülése: minőségtervezési, fejlesztési és ellenőrzési rendszer minőségpolitika: a vezetőségének kell kialakítania és kijelentenie; legyen összehangolva a vállalati politika többi ágával; megértsék, megvalósítsák, fenntartsák minőségügyi célok: pl. használati alkalmasság, teljesítőképesség, biztonság, megbízhatóság; legyen összehangolva a minőségpolitikával minőségügyi rendszerek: a minőség-irányításhoz szükséges; szervezeti felépítés; felelősség, eljárások, folyamatok,
239
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • •
eszközök; bizalmat keltsen; egy termék vagy szolgáltatás minőségét érintő valamennyi tevékenységre vonatkozik: marketing és pénzkutatás, tervezésspecifikációs műszaki tevékenység gyártmányfejlesztés, anyagbeszerzés, folyamattervezés, termelés, ellenőrzés vizsgálat megfigyelés, csomagolás és tárolás, értékesítés és elosztás, felszerelés és üzemeltetés, műszaki szolgáltatás és karbantartás.
és
A marketing szerepe a minőségben : • • • • •
meg kell határoznia egy termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igényt, meg kell állapítania a piac követelményeit, meg kell határozni a vevők követelményeit, világosan kell továbbítani az összes vásárlói követelményt a vállalaton belül, lássa el a vállalat a termékre vonatkozó követelmények leírásával.
Termékigény leírás: • teljesítőképességi jellemzők, • érzékszervi jellemzők, • szerelés elrendezés vagy illeszthetőség, • vonatkoztatható szabványok és hatósági előírások, • csomagolás, • minőségbiztosítás és igazolás. Létre kell hozni egy információfigyelő és visszacsatoló rendszert. Megbízhatóság : az élettartamon belül mennyire biztonságos az áru. Fő típusai: • hibamentes működés, • meghibásodások valószínűsége, • átlagos működési idő, • meghibásodási ráta.
240
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.4.3.1. Minőségi értékelés Az árutulajdonságokat minőségi jellemzőkkel határozzuk meg, melyek lehetnek: • •
Egyszerűek-élesen definiálhatók és műszaki módszerekkel pontosan meghatározhatók, Összetettek-pontosan nem definiálhatók (cipő divatossága),
A korszerű mérés-skálaelmélet - problémák megoldásában nyújt segítséget, összehasonlítást jelent meghatározott szabályok szerint számok hozzárendelése ,- ezek határozzák meg a mérési skálatípust: • nominális-az áru rendelkezik-e az adott tulajdonságokkal vagy nem; • ordinális - az áruk közös tulajdonság szerinti összehasonlítása. Intervallum-egy adott áru minőségi jellemzője mennyivel jobb a másikhoz viszonyítva (főként műszaki). Arány milyen jellemzők alapján kívánjuk minősíteni az árut: • a vizsgálni kívánt minőségi jellemző domináns, meghatározó legyen, • a teljességre kell törekedni, • a vizsgált paraméterek egymástól függetlenek legyenek.
lényeges,
Minőségi díjak: • • •
1950 Japán Deming díj; 1980 USA Malcolm Baldrige díj; 1991 Európa Európai Minőségi díj - Európai modell – nem csak a termék, vagy szolgáltatás minőségét díjazzák, hanem az egész szervezet tevékenységét; Pályázati rendszer hatása: • növekszik a vállalatok versenyképessége; • nyertesek eredményei példaértékűek; • nő a díjazottak elismertsége. Megkülönböztető minőségi jelek: Az adott termék minőségét a gyártótól független külső szerv, intézet (KERMI) kiváló minőségűnek ítélheti meg és engedélyezi a megkülönböztető elnevezés, vagy jel használatát.
241
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Kiváló áruk fóruma: • • • • • •
Pályázati úton lehet elérni, Minőségi átfogó vizsgálattal jár, Háromszög jelzést kap, Folyamatosan ellenőrzik, Minőségi hiba esetén megvonják. Csak nálunk működik ez a rendszer, 1967-től.
Védjegy: A terméket egyértelműen megkülönbözteti a hasonló, de más terméktől. Formái: • • • • • • • • •
Név (családi , pl.: Pick ; fantázia, pl.: Hélia-D ), Betű, Szám ( pl.: kölniféleség 4711 ), Ábra ( a termék és az ábra között felismerhető kapcsolat legyen), Szó ( pl.:adidas ), Kép ( pl.: puma ), Háromdimenziós kép ( makasz-é), Kombinációja ezeknek ( pl.: levis 501 ) Hang ( Metro Golderin Mayer )
A védjegynek származást jelző, minőséget garantáló és keresletet növelő szerepe van. A védjegyes áruk törvény által védettek. A védjegy bejelentése lehet országon belüli, vagy nemzetközi. A KERMI tanúsító címke a termék sajátosságait közli táblázatban, nyilakkal ábrázolva.
Áruteszt: Az azonos rendeltetésű áruknál, ahol a gyártó cég különböző, az áruk közös tulajdonságait vizsgálják meg, amelyek a minőség szempontjából lényegesek. Ezeket a vizsgálatokat is a KERMI végzi. Csak olyan termékek esetében készítenek vizsgálatot, amelyekből bő a választék és hosszabb ideig fogják gyártani.
242
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
7.4.4. A fogyasztói érdekvédelem szerepe a kereskedelemben Jogszabályban rögzítik a fogyasztók védelmét, a termékfelelősség biztosítása: a gyártó kötelezettségvállalása a termék: • • •
minőségére, biztonságos használatára, hibásodás esetén cserére, illetve javítására vonatkozik.
Termékbiztonság: a gyártó szavatolja, hogy a terméke megbízható, az áru megfelel a piacon uralkodó versenynek. Szavatossági jog: a gyártó szavatolja, hogy terméke az általa megadott időpontig felhasználható, fogyasztható. Garancia, jótállás: a gyártó vállalat meghatározott ideig felelősségvállalása a tartós fogyasztási cikkek felhasználásáért.
tartó
Célja: A fogyasztói érdeket védi, ezért fontos, hogy: •
A vásárlás időpontjában az áru kifogástalan minőségű legyen,
•
Meghatározott időre (1;2;stb.év) garantálja a gyártó a termék megbízható minőségét,
•
Meghibásodás esetén a gyártó gondoskodik a gyors és szakszerű javításról, esetleg cseréről.
4.4.5. Fogyasztóvédelem
A fogyasztóvédelem intézményei:
KERMI: A termelőtől és a forgalmazótól függetlenül a fogyasztók érdekeit figyelembe véve végzi vizsgálatait. 14 műszaki vizsgáló osztálya van. A belkereskedelemben forgalomba kerülő áruk teljes körében végez vizsgálatokat. Feladatai: • A termék forgalomba hozása előtti ( magyar és külföldi ) vizsgálatát és minősítését végzi. (Ezt belföldi és külföldi megbízásra egyaránt teheti. ) •
A kereskedelemben árusításra kerülő fogyasztási cikkek minőségét rendszeresen ellenőrzi.
•
Vásárlói panaszokat bírál el. 243
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
•
Tanúsító címkéket dolgoz ki.
•
Rendszeresen ellenőrzi a szavatolt minőség valódiságát.
•
Teszteket készít és publikál.
•
Vásárlói tanácsadó irodát működtet.
•
Igazságügyi szakértői vizsgálatot végez.
FOT: Fogyasztók Országos Tanácsa MERT: Minőségellenőrző Rt. (Import áruk minőségét ellenőrzi.) Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség Állategészségügyi- és Élelmiszerellenőrző Állomás. A vásárlók minőségi kifogásainak intézése: A forgalomba hozott áru minőségéért a gyártó és a kereskedő felel. A vásárlói kifogást az üzletvezető, vagy az általa megbízott dolgozó köteles gondosan megvizsgálni. Teendői a következők: • •
A vásárlási blokk kérése. Határidőn belüli bejelentés (ha ezen túl van, nem teljesíthető az igénye ).
• • •
Meggyőződni arról, hogy a hiba az átadás előtt keletkezett. Kijavíttatás a bejelentést követő 8 napon belül. Ha 8 napon belül nem végezhető el a javítás, akkor: az áru árát le kell szállítani, az árut ki kell cserélni, a vételárat vissza kell téríteni, ha a vevő javíttat, a javítás költségeit ki kell fizetni.
•
A vásárlói kifogás elintézésének idejébe nem számít bele a minőségi vizsgálat időtartama.
244
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A kereskedő kérheti, illetve köteles a KERMI által megjelölt más minőségvizsgáló szerv szakvéleményét beszerezni. A minőségvizsgálat általában ingyenes. Az árut a vásárlótól elismervény ellenében kell átvenni. A minőségvizsgáló szervvel közölni kell: • az eladás időpontját, • az áru vételárát, • minőségi osztályát, • a vásárlói kifogást, • az üzletvezető megállapításait, • a vevő adatait. A minőségvizsgáló szerv 10 napon belül köteles a vizsgálatot elvégezni, illetve a boltvezetőt értesíteni az eredményről. •
Tartós használatú áruk esetében a véleményt írásba kell foglalni és egy példányt a vevőnek átadni.
•
Élelmiszerek, háztartási-, vegyi áruk és kozmetikai cikkek esetében a minőségvizsgáló szerv szakvéleményének beszerzésére csak a kifogás elintézése után, a kereskedő tájékozódása céljából kerülhet sor.
•
Ha az áru csökkentett értékű, vagy hibásodás miatt olcsóbb, a kereskedő szavatossági felelőséggel nem tartozik.
•
Ha a vásárló a vételár visszatérítését igényli, az árut vissza kell venni és a ténylegesen kifizetett vételárat vissza kell téríteni.
•
Ha csereigény van, de nincs ugyanolyan áru, akkor a vételár különbözet elszámolása mellett a kereskedő köteles más árut adni. (Ezt a blokkon fel kell tüntetni.)
Az árut javításra elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni: • az áru adatait, • a hiba bejelentésének, illetve az áru átvételének idejét, • a kijavítás időpontját. A minőséghibás élelmiszert, vegyi árut, kozmetikai cikket azonnal cserélni kell, vagy a vételárat kell visszafizetni a vevő igénye szerint. Ebben az esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. Jótállás: a hibás teljesítésért való feltétlen felelősség elvállalása meghatározott időre. Ez történhet: • a felek megállapodásával, • egyoldalú nyilatkozattal (önként vállalt), • jogszabályi alapon (kötelező jótállás ).
245
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A jótállási idő alatt bekövetkezett hibát a jótállást vállaló köteles díjtalanul kijavítani, illetve a terméket kicserélni és a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát és költségeit megtéríteni. A fogyasztókkal szemben a jótállást mindig a kereskedelem vállalja!
7.4.6. A jogszabályok rendszere a magyar jogban A jog: magatartási szabályok (normák) összessége, amelyeket jogalkotói jogkörrel felruházott szervek bocsátanak ki, érvényesülésüket szankciók útján biztosítják. Jogi normát csak a jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek alkothatnak. Jogalkotási jogkörrel az alább felsoroltak vannak felruházva: • Országgyűlés, • Kormány, • Miniszterelnök, • Miniszterek, • Önkormányzat. Jogforrások, jogszabályi formák: • Alkotmány – alaptörvény (Országgyűlés alkotja) • Törvény (Országgyűlés alkotja) • Kormányrendelet (A kormány, mint testület alkotja.) • Miniszterelnöki rendelet ( A miniszterelnök alkotja.) • Miniszteri rendelet ( A miniszterek ,- akik a kormány tagjaialkotják.) • Önkormányzati rendelet ( A helyi önkormányzatok alkotják meg, illetve adják ki.) Az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal! ( hierarchikus rend ) A jogszabályok lehetnek: • •
Általános érvényűek, vagyis mindenkire nézve kötelezőek, pl.: törvény; rendelet. Nem általános érvényűek, ezek természetes személyekre nem vonatkoznak. Ilyenek pl.: a határozatok, utasítások, stb.
Az egyes jogágak elkülönülnek egymástól, így a társadalmi viszonyok, meghatározott területek nyilvánítják ki az állami akaratot.
246
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A jogágak a következők lehetnek: • Közjog ( alkotmányjog): az állam formájával, felépítésével, irányításával, szerkesztésének működésével kapcsolatos jogszabályok Központi eleme az Alkotmány. • Közigazgatási eljárási jog: közigazgatási szervek és az ügyfelek közötti jogviszonyt hatósági jogkör ).
jogrendszer összessége.
szabályozza (
• Polgári jog: a gazdaságban és a személyek közötti jogviszonyt szabályozza (vagyoni, tulajdoni, szerződéses). • Munkajog: meghatározza a munkaviszony létesítésének módját, feltételeit, a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. •
Büntetőjog:
a természetes személyeket érintő jogszabályokat foglalja össze, melyek megszegése az állam bűntető hatalmának érvényesítését vonja maga után. • Nemzetközi jog: az államok közötti viszonyokat szabályozza. A kereskedelemhez kapcsolódó jogágazatok: • Közigazgatási eljárási jog: hatósági jogkör, pl.: kereskedelmi és ipari miniszter rendelete, utasítása, határozata; a helyi önkormányzat által a kereskedelmi tevékenységre kibocsátott rendelet, határozat, utasítás (helyi adók, helyi tevékenység sajátosságait szabályozó jogszabályok). • Munkajog: munkáltató és munkavállaló jogszabályok.
jogait,
kötelezettségeit
meghatározó
• Büntetőjog: pl.: sikkasztás, hűtlen vagyonkezelés, csalás munkáltató és munkavállaló viszonyában. • Polgári jog: vagyoni-, tulajdoni-, szerződéses jogviszony esetében.
247
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
Ellenőrző kérdések: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Határozza meg a szabványosítás és a szabvány fogalmát! Sorolja fel a szabványosítás direktíváit és céljait! Mire vonatkozhatnak a szabványok előírásai? Mi alapján vizsgálják a minőséget az árutőzsdéken? Ismertesse a szabványosítás rendszerét! Értelmezze a következő meghatározásokat: szabványon kívüli; szabványtól eltérő; szabványon aluli! Határozza meg a minőség fogalmát! Melyek a minőség objektív kifejezői és szubjektív tényezői? Milyen tényezők és hogyan befolyásolják az áru minőségét? Melyek a formatervezés meghatározó irányelvei? Milyen minőségi költségeket ismer? Ismertesse a minőségi osztályokat és azok ár-és piacbefolyásoló szerepét! Fogalmazza meg a kereskedelem feladatát! Mi a marketing szerepe a kereskedelemben? Beszéljen a megkülönböztető minőségi jelekről! Határozza meg mi a védjegy és milyen formái vannak? Mi az áruteszt, kik végzik és mikor? Sorolja fel, hogy mikre vonatkozik a gyártó kötelezettségvállalása! Mit nevezünk szavatossági jognak? Beszéljen a garanciáról, illetve jótállásról és annak céljairól! Ismertesse a fogyasztói érdekvédelem szerepét a kereskedelmi munkában! Határozza meg és hasonlítsa össze a következő 3 fogalmat: termékfelelősség biztosítása; szavatosság; jótállás/garancia! Sorolja fel a fogyasztóvédelem intézményeit! Határozza meg a KERMI feladatait! Beszéljen a vásárlók minőségi kifogásainak intézési rendjéről! Sorolja fel a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló jogszabályokat: a hibás teljesítésnél, a szavatossági jogok és a jótállás szabályozásánál! Határozza meg a jog fogalmát! Kik vannak felruházva jogalkotási jogkörrel? Milyen jogszabályi formákat ismer? Jellemezze röviden a jogágakat! Sorolja fel a kereskedelemhez kapcsolódó jogágazatokat és ismertesse azokat!
248
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8. Tanulási egység : MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A MINŐSÉG IGÉNYE A mai termék előállításban egyre nagyobb szerephez jut a minőség kérdése. Az elmúlt évtizedek során egyre többeket foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen módszerekkel, rendszerekkel lehetne mérni, jellemezni a minőséget, amely önmagában kissé megfoghatatlannak tűnik. A fő cél az volt, hogy legyen egy rögzített formarendszer, amelyen keresztül a gyártó és a vásárló ugyanazt értse a termékre jellemző minőség fogalma alatt. E törekvés hatására születtek meg a minőségbiztosítási rendszerek. Ezeket már a magyar vállalatok vezető is ismerik és egyre elfogadhatóbbá válik szükségességük.
8.1. Mit jelent a minőség? A minőség azt jelenti, hogy egy termék vagy szolgáltatás kielégíti a használó vagy igénybe vevő igényeit, illetve megfelel a használati funkciónak. A vevő igényei vagy egyediek, vagy szabványosak. A tömegtermelés kezdete óta a gyártók azt akarják elérni, hogy a termék minősége minél egyenletesebb legyen. Számos olyan módszer alakult ki, amely egyre tökéletesebben ellenőrizte a végtermékek minőségét. Néhány évtizede alkalmaznak olyan minőségi rendszereket, amelyek nem, vagy nem csak a végterméket ellenőrzik, hanem a termelési folyamatot szabályozzák. A termelési folyamat szabályozásával csökkenthető volt a hibás termékek javításának költsége, mert már az előállítás kezdeti folyamatában megtudták azt állapítani, hogy a termék nem felel meg a specifikációnak. A dolgozói önellenőrzést követően a művezetői ellenőrzésen (minőségbiztosítás) át a minőségellenőri ellenőrzésen (minőségügy) keresztül a felső vezetőség irányító tevékenységével kiegészülve kialakul a minőségirányítás. Ez mutathat túl az ISO 9001: 2000-es szabvány követelményein, ami már a TQM felé visz. Erre ad iránymutatást az ISO 9004 : 2000- szabvány.
249
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 8.1.1. A minőség fogalma: A minőség fogalmának meghatározásai Harvey és Green felosztása szerint több csoportba sorolhatók, amelyek közül a legfontosabbak a következők: • A minőség mint kiválóság: Ez az a hagyományos akadémikus nézőpont, ami szerint a cél a legjobbnak lenni. • A minőség, mint nullhiba: Szabványok és "nullhibák" leginkább a tömegtermelésben fogalmazhatók meg, ahol részletes termékspecifikációk határozhatóak meg és az ezeknek való megfelelés egyforma termékek szabványosított mérésével állapítható meg. • A minőség mint a célnak való megfelelés: A minőségről szóló szakirodalom egyik legfontosabb tétele, hogy a minőség valamely működő definíciójának mindig pontosan körülhatároltnak kell lennie, valami minőségbeli megfelelése egy adott célnak. Általános minőség nem létezik. Ez a nézet a minőségnek egy olyan fogalmát vonja maga után, aminek középpontjában a vásárlók igényei állnak. • A minőség mint küszöbérték. Egy minőségszempontú küszöbérték meghatározásához fel kell állítani bizonyos normákat és kritériumokat. Minden olyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a normákat és kritériumokat, minőség szempontjából megfelelőnek tekinthető. Épp ezért a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a minőség küszöbértékként történő megfogalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hogy kihasználják az új lehetőségeket, egyszóval, hogy minőségüket javítsák. • A minőség mint értéknövelés. Ez a megfogalmazás pontosan a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. A minőség itt javasolt megfogalmazása a legelterjedtebb megközelítésnek felel meg és a "célnak való megfelelés" megközelítés továbbfejlesztett változatának tekinthető. 8.1.2. Minőségbiztosítás, a vállalati minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése A minőségbiztosítási rendszer kiépítésénél először is annak módszeréről kell dönteni és arról, hogy a vállalat milyen területére terjedjen ki. A rendszer kidolgozható az egész vállalatra, vagy csak egyes részeire. Például: lehet mindegyik, vagy csak az egyik termékre vagy termékcsoportra vonatkozó rendszereket működtetni. A másik fontos döntés az, hogy a termelés melyik részére terjesztjük ki a minőségi rendszer hatókörét. ISOrendszerben ez a szabványsorozat szabványai közötti választást jelenti. A
250
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
kidolgozás és a bevezetés menetét a továbbiakban az ISO-rendszerek formális eljárásai szerint ismertetjük. Az alapvető döntések után - az esetek többségében tanácsadók segítségével - a kijelölt termelési területet felül kell vizsgálni, a szabvány előírásaihoz kell igazítani. El kell készíteni a minőségbiztosítás szabványos dokumentumait, a minőségpolitikát, a minőségi kézikönyvet, az eljárások kézikönyvét és az egyéb utasításokat. A dokumentumok intézkednek a szervezetekről, a felelősségről, a termelési folyamatok minőségi eljárásairól. Az előkészítés után határozhat a vállalat a bevezetésről és a minőségbiztosítási rendszer külső - független - tanúsításáról. A tanúsítást auditálási joggal rendelkező cégek és személyek végzik. Az audit során a tanúsító teljes körűen átvizsgálja a vállalat minőségi dokumentumait, valamint a helyszínen végez vizsgálatokat a rendszer gyakorlati működéséről. Ez utóbbi vizsgálat csak korlátozott időtartamú, és nem is lehet mindenre kiterjedő. A dokumentumok és a helyszíni vizsgálatok alapján az auditor kiadhatja a szabvány szerinti, korlátozott időtartamra érvényes tanúsítást. A minőségi rendszer működését az auditor és a vállalat maga is rendszeresen ellenőrzi. Lehetséges olyan auditálási eljárás is, amelynek során a vevő, a megrendelő ellenőrzi a szállító, alvállalkozó minőségre vonatkozó intézkedéseit és gyakorlatát. Ezt az auditot végezheti maga a vevő, de független auditorra is bízhatja. Egyes esetekben, például a minőségellenőrzési mérésekkel foglalkozó laboratóriumok működésének megítélésénél állami rendelkezések szerinti hivatalos felülvizsgálatokat végeznek. A felülvizsgálat módszere nagyon hasonlít az előbb leírtakra, a megfelelőség vizsgálatát akkreditációnak nevezik. A szabványosítás, az auditok és akkreditálás rendszere, a regisztráció és a jogosultságok meghatározása egymással részben összefüggő nemzeti, nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek egész hálózatának fenntartását igényli.
251
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 8.1.3. A szavatosság, a jótállás, a termékfelelősség 8.1.3.1. A szavatosság A fogyasztó joga arra, hogy bármely megvásárolt termékkel kapcsolatban panasszal éljen amennyiben azzal kapcsolatban hiba/minőségi hiba lép fel. A szavatosság: •Időtartama 2 év (jótállás + 2 év vagy a ráírt értékmegőrzési idő) •A vásárló jogosult elsősorban választása szerint a termék javítására vagy cseréjére •Amennyiben ez nem megvalósítható akkor árleszállításra vagy elállásra (csere) •A jogszabály javítási határidőként azt említi, hogy „ törekedni kell a 15 napon belüli elintézésre” A szavatosság időhatárai: •A szavatosság 2 évig érvényes •Az első 6 hónapban a forgalmazónak kell bizonyítani, hogy a termék nem volt hibás vásárláskor •7-24 hónapig a vásárlónak kell bizonyítani, hogy a termék hibás volt a vásárláskor A szavatosság az áru, szolgáltatás meghatározott ideig való jótállás.
rendeltetésszerű
használatáért
A vásárló: A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje 2003. július 1-től 2 évre nőtt. A vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meg lévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. A Rendelet több kötelezettséget is felállít a kereskedő részére: mindenekelőtt a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is. Szükségképpen szakvélemény beszerzésével lehet minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a meghibásodás nem gyártási hiba eredménye. A törvény vélelem miatt az első hat hónapban a kereskedő köteles bizonyítani, és a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget viselni - így a szakvélemény beszerzési költségét is. Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, és ennek a bizonyításnak a keretében az esetlegesen szükséges szakvéleményt beszereznie, hanem - a Rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében - a
252
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
fogyasztó közvetlenül fordulhat a Főfelügyelőséghez. Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült. A vizsgálati díjat - mivel ez esetben az a szavatossági igény teljesítésével kapcsolatban felmerült költségnek minősül - a kereskedő köteles visszatéríteni, de a visszatérítési kötelezettséget az FVF nem állapíthatja meg, csak a bíróság. A jogérvényesítés elévülési ideje: •
a tartós használatra rendelt termékeknél a szavatosság elévülése három év letelte után következik be. • nem tartós cikkeknél hat hónap után évül el a szavatossági igény. Azaz ezen idő alatt élhet jogaival a fogyasztó. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egy év a jótállási idő, további két esztendeig, azoknál pedig, amelyeknél kettő év a jótállás időtartama, további egy évig érvényesíthető a szavatosság. A nem tartós használatra rendelt termékeknél (például: cipő, egyéb ruházati termékek stb.) a szavatosság alapján érvényesíthető jogok általános elévülése hat hónap. Ha a vásárló e hat hónap alatt menthető okból nem tudja szavatossági jogait érvényesíteni így különösen, ha a hiba, jellegénél, avagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető - szavatossági jogait a teljesítéstől (vásárlástól) számított egy évig érvényesítheti. Az EU-ban a szavatosság az alábbiakra terjed ki: • • • • •
az áru nem alkalmas a használatra; teljesen más árut szállítanak, mint amit a fogyasztó rendelt; hiányzik a használati utasítás; kevesebb áru érkezik, mint amennyit a fogyasztó rendelt; hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott áru szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős; • a kötelezett felel akkor is, ha az áru összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, de a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely ezektől a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik a kötelezett (aki lehet a gyártó, a forgalmazó vagy a kereskedő). Jogi hibának minősül, ha a hibátlan teljesítés ellenére a
253
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék. Ha a termék nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót a következő szavatossági jogok illetik meg: • a Ptk. módosítása a fogyasztók számára előnyös irányba változtatta meg a jogérvényesítés sorrendjét. A korábbi szabályozás szerint a fogyasztó elsősorban a hiba kijavítását, illetőleg megfelelő árleszállítást kérhetett, és csak abban az esetben kérhette az áru kicserélését, ha a hiba nem volt rövid idő alatt (8 napon belül) értékcsökkenés nélkül kijavítható, vagy a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem volt lehetséges. Egyrészt az új szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén). Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak. A forgalmazó: A forgalomba hozó felelős a fogyasztóval szemben azért, hogy az áru annak átadásakor megfelel a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A gyártó, illetve a forgalmazó mentesül a felelősség alól, ha a fogyasztó már a szerződéskötéskor tudott a hibáról, és ennek ismeretében is megkötötte a szerződést; • a fogyasztó észreveszi, hogy a kötelezett hibásan teljesített, és ezt nem közli időben, akkor az ebből eredő kárért nem felel. • a fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a teljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használtcikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető. •
254
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8.1.3.2. A jótállás A forgalmazó kötelezettséget vállal arra, hogy a termék megfelel az arra jellemző tulajdonságoknak Mely termékekre érvényes a kötelező jótállás?(Vegyes kiskereskedelmi tevékenységből vett példák alapján) 1. hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény; 2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép; 3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett; 4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; 5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyeg tisztítógép, padlósúroló- és fényesítő gépek; 6. varrógép, kötőgép; 7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett; 8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi; 10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi; 11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett; 12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett; 13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és lejátszók, DVD - felvevők és - lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett; 17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett; 19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
255
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 21. számológépek, zsebszámológépek, menedzser kalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett; 22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett; 23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett; 24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett; 25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett. •A listában szereplő termékekre minden esetben érvényes a jótállás, akkor is ha a forgalmazó nem adta át azt •A kitöltött jótállási jegy is elegendő reklamáció esetén, nem kell blokk •Azokra a termékekre, amelyek nem szerepelnek a listán a szavatossági szabályok érvényesek •A jótállás időtartalma általában 1 év. Forgalmazói kötelezettség: •A jótállási jegyet a termékkel együtt kell átadni •Jótállásos termékekre érvényes a 3 munkanapon belüli csere •Utazási költséget is kell téríteni de csak reális keretek közt •A vásárlótól nem kérhetjük, hogy csomagolással együtt hozza vissza terméket A jótállás esetében arról beszélünk, hogy az áru az átadáskor hibátlan volt. Ez tehát szigorúbb felelősség a szavatossághoz képest, mert a hibás teljesítésből eredő jogvita esetén a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan árut adott át és a hiba a fogyasztó rendeltetésellenes használata miatt keletkezett. • •
A jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, de egyes termékeknél ennél is hosszabb lehet. A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003 GKM rendelet szerint a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Fogyasztói jogok: • A vásárló kérheti a hiba kijavítását, • a vételár leszállítását, • a hibás áru kicserélését, • valamint a munka újbóli elvégzését. Javítás esetén - a hiba bejelentésétől kezdődően - a jótállási idő azzal az időtartammal meghosszabbodik, amely alatt az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Ha a hibás árut ki kell cserélni, illetve a munkát újra el kell végezni, a jótállás újra kezdődik. A vásárló - a szavatossági szabályokkal ellentétben - nem javíthatja ki maga a hibát, mert ezzel elveszíti a jótállási jogait.
256
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Tartós termékek esetén amennyiben a termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik, a forgalmazónak ki kell azt cserélnie. (Kivéve, ha a termékbe beépített biztonsági elemek (például elektromos biztosíték) hibásodnak meg. Igényérvényesítés: A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, de meg kell őriznie a vásárláskor kapott fizetési bizonylatot is (blokk, nyugta, számla), mert a jótállási jegy csak ezzel együtt érvényes. 8.1.3.3. Termékfelelősség A termék biztonságáért alapvetően a gyártó felel, a kereskedőnek azonban meg kell bizonyosodnia arról, hogy az áru rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, igazolásokkal és jelölésekkel, amely a biztonságát, illetve a megfelelősségét igazolja. Ezek nélkül nem hozhatja forgalomba az árut. Neki kell továbbá azt is bizonyítania, hogy az áru használatához, a használatból eredő veszélyek felismeréséhez, valamint a biztonságosság tanúsításához szükséges dokumentumokat a fogyasztónak átadta. Amennyiben e szabályokat megsérti, a felelősség a kereskedőre is hárul. Két esetben közvetlenül is felel a kereskedő; ha előre tudta, hogy a termék nem biztonságos, mégis forgalomba hozta, továbbá a termékfelelősséggel kapcsolatban is helyt kell állnia, ha a gyártó nem lelhető fel, s azt a kereskedő sem tudja megtalálni 30 napon belül, attól számítva, hogy a fogyasztó a hibát, illetve az ebből eredő kárt bejelentette. A termékfelelősség a már bekövetkezett károk helyrehozatalát jelenti. Az EU-ban ha valamely termék, a termék hibájából akár személyben, akár más tárgyakban kárt okoz, akkor termékfelelősségi igénnyel lehet élni. Ha például tönkremegy a TV, és emiatt megsérül a mellette lévő videó és hifi torony is, akkor kérhető az így keletkezett kár megtérítése. Terméknek minősülnek az ingóságok és az energia is. Hibáról akkor beszélünk, ha a termék minden körülmény figyelembevételével nem nyújtja azt a biztonságot, ami általában elvárható. Figyelembe kell venni a rendeltetésszerű használatot, a forgalomba hozás idejét és a termék árusításának körülményeit is. Az EU irányelvek szerint a keletkezett károkért a termék gyártója felel (az importőr is gyártónak minősül). Előfordulhat, hogy többen felelnek a kárért (pl. gyártó, alkatrészgyártó, importőr), ekkor a termékért e szervezetek egyetemlegesen felelnek.
257
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A felelősség alól mentesül a gyártó, illetve a forgalmazó, ha: • • •
a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; nem hozta forgalomba, vagy nem forgalomba hozatal céljából gyártotta; a hiba arra vezethető vissza, hogy a terméknek egy hatósági előírásnak vagy jogszabálynak kellett megfelelnie.
A felelősség alól mentesül a résztermék előállítója, •
ha a termék szerkezete okozta a kárt (ilyenkor a végtermék gyártója felel).
Az igényérvényesítés 3 éven belül lehetséges, melynek kezdete a károsodás/hiba felismerése. Az ún. jogvesztő elévülési idő 10 év, melynek kezdete a forgalomba hozatal. Ezt követően semmilyen igénnyel nem lehet élni. A termékfelelősségi jogszabály alapján akkor indítható kártérítés, ha a hibás termék által okozott kár legalább 500 eurónak felel meg. A kártérítés mértékét - amennyiben a gyártó és a fogyasztó nem tud megegyezni - kártérítési eljárás során a bíróság állapítja meg. • •
A károsult köteles bizonyítani a hibát, a kárt és a kettő közötti okozati összefüggést; míg a gyártó illetve a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy minden előírást betartott.
8.1.4. A szabvány, a szokvány, a típus, az etalon, a norma: A szokvány: Jelentése az, hogy nem tételesen vannak a követelmények meghatározva, hanem az átlagosan előforduló jellemzőkkel kell rendelkeznie a terméknek mind minőség, mind méret, mind pedig csomagolás tekintetében. A szokvány elsősorban a nemzetközi kereskedelmi, szállítási és biztosítási és elszámolási kapcsolatokban használt szokások írásban rögzített formája. A szokványt általában a különböző kereskedelmi és ipar kamarák, tőzsdék, nemzetközi szervezetek fektetik le. A nemzetközi szerződések gyakran hivatkoznak a szokványokra, használják azok különböző rövidítéseit, szerződésmintáit. Ennek ellenére a szokvány nem jogszabály.
258
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Az etalon: Az a mintadarab, amit nem írnak le részletesen a minőségi és méret előírásban, hanem azt írják elő, hogy a termék az etalonhoz legyen hasonló vagy egyezzen meg azzal. Ilyen pl. a kekszek alakja, színe mérete. Az etalon általános értelemben hiteles mérték, mennyiség mértékegységének rögzített, hiteles mintapéldája. A méréstechnikában elfogadott meghatározás szerint olyan mérőműszer, melynek feladata valamely mennyiség megtestesítése. Az etalonok eredetijét Sêvresben, a Nemzetközi Súlyetalon és Mértékügyi Hivatalban őrzik. A típus: Jellegzetes csoportvonás, individum, összkép. Elterjedt a típusok szerinti besorolás. Valamely iparcikknek bizonyos mint szerint készített változata. A norma és a szabály értelmezhetősége nagyon sokféle. A norma: A műszaki-gazdasági számítások alapján meghatározott követelmény, amely előírja, hogy adott műszaki és szervezési feltételek mellett egy termék, vagy egy részegység előállításához, egységnyi teljesítményhez mennyi eleven munka és holt munka használható fel. A norma tágabb értelemben más követelményeket is jelenthet, például azt, hogy mekkorák legyenek az anyag-, a félkész- és a készáru készletek, milyen legyen a kapacitások kihasználása. A normákat csoportosíthatjuk jellegük szerint (például: munkanorma, anyagnorma, költségnorma) és meghatározhatjuk módja szerint (becsült norma, statisztikai norma, műszaki norma). A meghatározás módja szerinti megkülönböztetést főleg a munkanormánál alkalmazzuk. A normákat a fejlődés eredményeit, illetve a feltételek módosulását figyelembe véve időről időre változtatni kell. (Holt munka = tárgyiasult munka, eleven munka = ember fizikai és szellemi erő kifejtése.) A szabvány: Előírások, melyeknek a piacra kerülő terméknek meg kell felelnie. Több típusuk létezik, melyet mindig betűvel jelölnek, majd ezt követi a szabvány száma.
Magyar szabványok: "MSZ" megjelölés; Európai uniós szabványok: "EN" megjelölés; A nemzetközi szabványok: "ISO" megjelölés
A szabványok nem kötelezőek, de a gyártóknak célszerű a szabványokban meghatározott feltételek szerint gyártani. Bármely tagállam azonban kivételes esetekben előírhatja bizonyos szabványok kötelező érvényét.
259
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A szabványok csoportosítása: A szabvány olyan előírások megegyezéssel (konvencióval) létrehozott dokumentuma, melyet az érdekelt felek elfogadnak magukra nézve kötelezőnek vagy irányadónak . Ennek megfelelően lehetnek: • kötelezőek vagy • irányadóak. Érvényességük területe szerint lehetnek: • nemzetköziek (ISO szabványok=világszabványok, EN szabványok= európai szabványok, • nemzetiek (MSZ= nemzeti szabványok, ágazati szabványok (pl. élelmiszerekre vonatkozó FVM előírások), • helyi=vállalati szabványok. Tárgyuk szerint lehetnek: • termék-termény szabványok (kenyér-gabona); • mintavételi, • vizsgálati, • technológiai, • segédanyag-adalék, • csomagolási szabványok. A szabvány ipari (gépipari, vegyipari, élelmiszeripari) folyamatok jellemzőinek leírása és egységes formájú kiadványa. A szabvány célja a termékek egységesítésének, cserélhetőségének, minőségének biztosítása. Országos szinten összehangolja az érdekeltek igényeit, eredményeit, nemzetközi szinten a magyar rendszerben illeszti és hozzáférhetővé teszi a külföldi szabványokat. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) foglalkozik (1995. évi XXVIII. Törvény) a magyar nemzeti szabványok egyik részét a magyar közreműködőkkel kidolgozott szabványok (MSZ), másik részét a nemzetközi szabványosítási rendszer (ISO, CEN, CENELEC, ETSI) kiadványainak bevezetéséből származó szabványok (MSZ EN, MSZ ETS, MSZ IELC, MSZ ISO) alkotják. A szabvány alkalmazása önkéntes, szükséges esetben kötelező. Szabvány: betűjelből, azonosító számból, kiadási évszámból áll. Például: MSZ 712:1988 vagy MSZ ISO 10 579:1995. Nemzetközi osztályozási rendszer könnyebb kezelhetőséget tesz lehetővé. (INTERNATIONAL CLARIFILATION for STANDARDS, ICS 1995. április 1.) Szabványok például a ruhákon: S / M / L / XL / XXL. A csomagoláson megjelenő jelek: CE=európai megfelelőséget tanúsító jel (az adott valamire vonatkozó előírásoknak való megfelelésről azokon a
260
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
termékeken, melyeknél a z élet – egészség – környezet – fogyasztóvédelem kötelezővé teszi a tanúsítást). ISO 102030, EN102030, MSZ 102030=az adott szabvány előírásainak való megfelelés jele. 60+ = a termék méretének jele, ami azt jelenti, hogy pl. az alma átmérője nagyobb, mint 60 mm. 8.1.5. Minőségellenőrző intézetek, intézmények A termék minőségét, a fogyasztók jogainak betartását több hatóság is ellenőrzi ma Magyarországon. Ezek közül a legismertebbek a következők: • • • • • •
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Magyar Minőség Társaság (MMT) Magyar Szabványügyi Testület Mezőgazdasági Minősítő Intézet KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft Országos Mérésügyi Hivatal.
8.2. Minőség tanúsítás, minőség irányítási rendszerek Ma Magyarországon többféle (Alapvetően két fő típust különböztetünk meg. Van szabványalapja, vagy sem.) minőség irányítási rendszert ismerünk – környezetközpontú ISO 14001: 1996, munkahelyi egészségvédelem és biztonság OHSA 18001, ennek magyar megfelelője MSZ 28001: 2003, pénzügyi vagy kockázatelemzési irányítási – OMMF Országos Munkabiztonsági és munkaügyi Főfelügyelőség adott ki útmutatót – rendszert. Az ISO 9001: 2000 nemzetközi szabvány ezek közé az irányítási rendszerek közé tartozik. 8.2.1. Az ISO 9000-es szabvány család Ez a szabvány család az alábbi szabványokat tartalmazza: Alapfogalmak és szótár ISO 9000: 2000, ennek magyar megfelelője MSZ EN ISO 9000: 2001, a követelmények az ISO 9001 : 2000, jelű szabvány tartalmazza, ennek magyar megfelelője MSZ EN ISO 9001 : 2001, az ISO 9004 : 2000 jelű szabvány magyarázza a követelmény szabványt és útmutatást ad a
261
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ működés fejlesztéséhez (TQM felé), ISO 19011 : 2002, iránymutatást ad a minőség-, és környezetközpontú irányítási rendszerek felülvizsgálatához. Az ISO 9001:2000, minőségirányítási rendszerek Követelmények: • A termék figyelemmel kísérése és mérése: A szervezetnek figyelemmel kell kísérnie és mérnie kell a termék jellemzőit, annak igazolása céljából, hogy a termékkel szemben támasztott követelmények teljesülnek. Ezt a termék előállítási folyamata során, annak megfelelő szakaszaiban kell végezni, a tervezett intézkedéseknek megfelelően. • Az elfogadás kritériumainak való megfelelőség bizonyítékait meg kell őrizni.: A feljegyzéseknek meg kell jelölniük, hogy kik azok a személyek, akik a termék továbbítását engedélyezik. A termék továbbítása nem engedélyezhető és a szolgáltatás teljesítése nem folytatható mindaddig, amíg a tervezett intézkedés kielégítő módon nem fejeződött be, hacsak az erre felhatalmazott személy, illetve ahol lehetséges a vevő nem hagy jóvá ettől eltérő döntést. Napóleon állítólag azért vesztett Waterloonál az angolokkal szemben, mert nem voltak szabványosítva az ágyúi, s amikor az egyik helyen elfogyott a golyó, hiába hoztak a szomszédos lövegtől, ide nem passzolt. Az angolok bezzeg élen járnak a szabványosításban. Az ő nemzeti szabványukra alapozva dolgozták ki az ISO szabványcsaládot is, ami abban különbözik a korábbi szabványoktól, hogy nem termékre, hanem szervezetre vonatkozik. Igaz, az ISO nemcsak szabvány, hanem név is: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) rövidítése, és mintegy 140 nemzeti szabványügyi szervezet központja. S mint ilyen, az európai minőségbiztosítás és – most már – minőségirányítás meghatározója, formálója. Amúgy az ISO a görög isos szóra is emlékeztet. A szó jelentése: „egyenlő”. Az ISO rövidítés tehát egy mozaikszó, amely az International Organisation for Standartization kifejezés első betűiből tevődik össze. Azaz magyarul Nemzetközi Standard Szövetség Minőségirányítási szabványok fejlődése. • • • • • • • •
Királyi Légierő – brit repülőgépek minőségbiztosítása: 1912 Amerikai hadiipar – MIL – Q - 9858 : 1959 NATO Szövetségi Minőségbiztosítási Követelmények – AQAP – 1 : 1968 Védelmi szabványok, UK ( tervezés ) – DEF. STAN 05 – 21 : 1970 Irányelvek általános ipari alkalmazásra – BS 5179 : 1975 Szerződéses kapcsolatok a minőség biztosítására – BS 5750 – 1, 2 és 3 : 1975 EZ AZ ISO 9000–es szabvány őse! Értelmezések – BS 5750 – 4 , 5 és 6 : 1981 Nemzetközi minőségügyi szabvány – ISO 9000– es sorozat : 1987 262
Atalanta Távoktatási Központ • • • • •
Megjegyzés
Magyarország is átveszi a szabványsorozatot – MSZ EN 29000 : 1992 A nemzetközi szabvány felülvizsgálata - ISO 9000–es sorozat : 1994 A sorozat magyarországi kiadása – MSZ EN ISO 9000 : 1996 Az ISO 9000-es szabványsorozat új kiadása : 2000. December Az új ISO 9000-es szabványsorozat magyarországi kiadása : 2001. március Az ISO rövidítés az alapja a szervezet által kiadott minősítések jelölésének. A modern minőségirányítási szabványok a XX. század szülöttei. Az első ISO 9000 szabványsorozat 1987-ben jelent meg, majd 1994-ben a következő változat EN ISO 9000 jelzéssel került kiadásra némi módosítással. Ezt átvették egyes országok, lefordították és nemzeti szabványként adják ki. Hazánkban most kezdenek igazán érdeklődni a cégek az ISO iránt, hiszen az Európai Unió piaci elvárásainak való megfeleléshez szinte elengedhetetlen, hogy egy cég ne rendelkezzen vele. Arról nem is beszélve, hogy a csatlakozást követően sok iparágban kötelező a bevezetése. Ezek után joggal kérdezheti bárki, ha ez így van, létezik-e valamilyen adatbázis, mely pontos és naprakész információkat szolgáltat ezekről a cégekről. A válasz: IGEN, létezik. Ezeket az igényeket igyekszünk kielégíteni azáltal, hogy létrehozták Magyarországon az ISO Minősített Cégek Címjegyzékét.
Más rendszereknek nincs szabványalapjuk. Ilyen pl.:
8.2.2. A HACCP - élelmiszer biztonsági rendszer • A HACCP, amely szintén egy mozaikszó, az angol Hazard Analysis Critical Control Point kifejezés kezdőbetűiből áll össze. Magyar jelentése Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok. Ez tehát egy nemzetközileg elfogadott élelmiszerbiztonsági módszertan, amely magában foglalja a veszély azonosítást és ellenőrzést. A HACCP, amely a higiéniai követelmények kielégítésére, mikrobiológiai, kémiai, fizikai veszélyek elkerülésére alkalmas, s főként az élelmiszeriparban használatos, mi több, egyre inkább elvárt. Egy olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszerbiztonság szempontjából jelentős veszélyeket. A HACCP rendszer három biztonsági körből tevődik össze.
263
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • Első kör: szabályoz – folyamatos védelem, elhárítás • Második kör: felügyel – figyeli, hogy működik-e az első kör a) Hol? – A legfontosabb pontokon. b) Hogyan választjuk ki a CCP-t, vagyis a kritikus pontokat? c) Honnan tudjuk, hogy jól megy-e a folyamat? – Kritikus határértékek meghatározása. d) Mit teszünk, ha nem működik jól a rendszer? – Helyesbítő tevékenység. • Harmadik kör: igazol – a rendszer azt mutatja-e, amit elvárunk tőle. A HACCP jogi szabályozása: • 1995. évi XC törvény az élelmiszerekről és végrehajtási rendelete 1/1996 ( FM-NM-IKM ) • Magyar Élelmiszerkönyv a HACCP alapelveinek leírása és útmutató alkalmazásukhoz 1-2-18/1993 • Élelmiszerhigiéniai rendeletek: Élelmiszer előállítás, forgalmazás 17/1999 ( II. 10 ) ( FVM – EüM ) ; Vendéglátás és közétkeztetés 80/1999 ( GM – EüM – FVM ); 41/2001 ( GM – EüM ) A HACCP rendszer alkalmazása kötelező vendéglátók és köz étkeztetők részére.Az EU csatlakozás napjától ( 2004. május 01-től ) az élelmiszerforgalmazók részére is kötelező. A HACCP alapelvei: 1. A lehetséges veszélyek és a szabályozásukra szolgáló módszerek meghatározása 2. A kritikus szabályozási pontok meghatározása; 3. A kritikus határértékek meghatározása, melyeket be kell tartani, hogy biztosítsuk, hogy minden kritikus szabályozási pont ellenőrzés alatt álljon; 4. A felügyelő rendszer felállítása; 5. Helyesbítő tevékenységek meghatározása arra az esetre, ha felügyelet azt mutatja, hogy valamely kritikus szabályozási pont nem áll szabályozás alatt; 6. A HACCP rendszer hatékony működését igazoló eljárások felállítása; 7. Dokumentációs rendszer felállítása az eljárások nyilvántartásához.
264
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
4.2.3. Egyéb minőségbiztosítási rendszerek: • A GMP, amely a gyógyszergyártás területén kötelezően alkalmazott rendszer. • A QS 9000 – ezt a GM, FORD CRHYSLER adta ki, mellette a VDA 6 (német autógyárak) és most már az ISO TS 16949 : 2002 mint szabvány létezik. • A TQM, azaz a Teljes Minőség Menedzsment (Total Quality Management). A ISO 9001 : 2000-es szabványra épülő minőségirányítási rendszerek azért jöttek létre, hogy a vevői igények maradéktalanul ki legyenek elégítve, a termékre (szolgáltatás is) vonatkozó jogszabályok be legyenek tartva, fokozva a vevő megelégedettségét. Az ISO 9001 : 2000 szabvány a szervezetnek lehetőséget ad arra, hogy alkalmassá tegye meglévő irányítási rendszerét (rendszereit) úgy, hogy olyan minőségirányítási rendszere legyen, amely kielégíti az ISO 9001 : 2000 szabvány követelményeit. Az előbb említett biztosítási rendszer között az a fő különbség, hogy a szabványra épülő esetén a rendszer működését, dokumentációját rendszeres időközönként egy független szerv ellenőrzi, azaz auditálja. Ennek a független szervnek joga van a minőségi rendszer tanúsítványát visszavonni, ha az nem felel meg a szabvány követelményeinek. Az irányítási rendszerek másik csoportja nem épül szabványra (pl.: HACCP, TQM). Itt nincs külső cég által végzett audit, hanem úgynevezett belső önértékelés történik. Adott cég maga vizsgálja felül, hogy az adott minőségbiztosítási rendszer elemeinek, követelményeinek eleget tesznek-e a munkatársak a gyártás során. Összességében tehát azt mondhatom, hogy bármely minőségbiztosítási rendszer pénzbe kerül, viszont közvetlenül árbevételt nem termel, csak közvetve, amelynek jelenléte és mértéke nem kézzel fogható, pénzügyileg nem mutatható ki. Ezen biztosítási rendszerek közül a TQM-mel fogok részletesebben foglalkozni.
8.2.3. Mi napjaink rendszerkövetelménye? A modern minőségügyi gondolkodásmód legegyszerűbben megfogalmazva a következő képen írható le: A minőséget bele kell tervezni és építeni a termékbe, azt nem lehet sem belebeszélni, sem pedig belevizsgálni. Ha azonban rendszerszemléletben vizsgáljuk ezt a fogalmat és annak működési 265
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ értelmet tulajdonítunk azzal, hogy valóban hatékonyan alkalmazzuk ennek keretében a minőség és megbízhatóság számos hatásos új módszerét, arra a következtetésre jutunk, hogy ez jelentős kihívást jelent. A rendszer kihívása, amelynek meg kell felelni, igen nehéz. Ennek okai a következők: A minőség adott értékeinek az elérése, - amely fonalként húzódik végig a termék életciklusán a termék koncepciójának kialakításától kezdődően a megelégedett felhasználói alkalmazásig – függ a vállalat összes funkcionális területein megvalósuló folyamatok közötti információs kölcsönhatástól. • A termékminőség – amely meghatározásának szigorúsági foka a minőségügyi rendszer tégláit és vakolatát alkotja – egy nagyon igényes fogalom a struktúrával szemben, bonyolult termékek és szolgáltatások esetében, olyan, amely állandóan változik a legtöbb termék és szolgáltatás estében. • A rendszer működtetéséhez szükség irányításban sem az ipar, sem pedig a kormány nem szerzett elég gyakorlatot. • A kihívás azért is jelentős, mert amíg könnyű közölni a megelőzés és az összehangolt minőségi programok elképzeléseit, addig alkalmazásuk során szembe kell nézni az egyéni előítéletekkel és szervezeti formákkal, amelyek gyakran hosszú idő alatt kifejlődött szokásokra épülnek és amelyek egymástól elválasztott osztályokba sorolt mérnöki gyártási és minőségszabályozási tevékenységen alapulnak.
•
Nagyon gyakran alábecsülik a műszakilag alapos, minőségirányítási elveket és módszereket magába foglaló rendszerkövetelmény bevezetésének jelentőségét. Van olyan irányzat, amely a minőségirányítási rendszer problémáit a hagyományos funkcionális csatornákba táplálja, amelyek túl szűkek ahhoz, hogy megfelelően megoldják ezeket a kérdéseket. Sok vállalatnál a minőségi módszerek bevezetése egyáltalán nincs összehangolva a vezetés döntéshozó folyamatával, ez azt eredményezi, hogy ez a két folyamat teljesen váratlanul összeütközésbe kerül egymással. Ezekben az esetekben a hiányzó katalizátor a teljes körű minőségirányítás. 8.3. 1. Az ISO 9001, minőségirányítás, minőségbiztosítás (?) Az ISO 9001 minőségirányítási, korábban minőségbiztosítási rendszer egy hatékony rendszer. Milyen előnyöket biztosít egy cégnek az ISO 9001 szabvány szerinti rendszer megléte? Általában: • • • •
Az ISO 9001 rendszerrel rendelkező cég működése szabályozottabbá válik, hatékonysága nő A minőségirányítás révén a folyamatok átláthatóvá vállnak, a beosztottak munkája nyomon követhetővé válik A minőségbiztosítási, minőségirányítási csökkenti a selejtet, a hibás szolgáltatás arányát, Az átláthatóságból adódóan csökken a raktári, ráfordítási veszteség
266
Atalanta Távoktatási Központ • •
Megjegyzés
Az ISO 9001 segítségével a feladatokhoz kapcsolódó felelősségek egyértelművé válnak És végül a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszer bevezetése révén a cég működésének gazdaságossága nő
A tanúsítványnak hatalmas értéke van. Nagyon sok szakterületen a Magyar Állam, vagy az Európai Unió kötelezővé teszi az ISO 9001 tanúsítvány meglétét. Ilyenek pl.: a gépjármű vizsgáztatás, a tűzoltó készülék karbantartás, stb. A törvényi kötelezettségen kívül a pozitív szabályozás is nagyon sokszor előfordul. Mit jelent ez? Az állam, az Európai Unió projektjeire nem lehet pályázni, ha a pályázó cégnek nincs ISO 9001 szabvány követelményeit kielégítő rendszere. Miért jó tehát maga az ISO 9001 tanúsítvány? Mert: • • • • •
Az ISO 9001 tanúsított cég értéke növekszik A nemzetközi tanúsítvány végett a vevői bizalom megerősödik ISO 9001 tanúsítvány előny (vagy előírás) a tendereken Az ISO 9001 megléte burkolt reklám A termék/szolgáltatás elfogadottá válik minden piacon
AZ ISO 9001, a termék mérése és figyelemmel kísérése A szervezet dolgozza ki és írja elő a termékeire vonatkozó mérési követelményeket (beleértve az átvételi kritériumokat). A terméken végzett méréseket úgy tervezzék és úgy hajtsák végre, hogy igazolja: az érdekelt felek követelményei teljesültek és felhasználást nyertek az előállítási folyamatok fejlesztéséhez. A termék mérése során tehát nem csak a vevők által támasztott követelmények teljesülését célszerű vizsgálni, hanem a lehetséges érdekelt felek követelményeit is, illetve hogy adatokat szolgáltasson a folyamatok fejlesztéséhez. Amikor a mérési módszereket kiválasztják, – gondoskodva arról, hogy a termékek megfeleljenek a követelményeknek – és amikor számba veszik a vevő igényeit és elvárásait, a szervezet vegye figyelembe a következőket: a) a termékjellemzők típusait, amelyek alapján ki lehet választani a mérések típusait, a megfelelő mérőeszközöket, a kívánt pontosságot és a szükséges készségeket; b) a szükséges berendezést, szoftvert és eszközöket; c) a megfelelő mérési helyek kiválasztását az előállítási folyamatok sorában; d) minden egyes mérési helyen a mérendő jellemzőket, az alkalmazandó dokumentumokat és az átvételi kritériumokat;
267
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ e) azokat a vevő által meghatározott pontokat, amelyeknél a termék kiválasztott jellemzőinek a megfigyelését, vagy igazolását (verifikálását) végzik; f) azokat az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, amelyekre nézve a törvényhozó, vagy a szabályozó hatóságok megkövetelik, hogy ezeknél jelen legyenek, vagy ezeket maguk végezzék; g) hol, mikor és hogyan kívánja a szervezet felkérni illetékes harmadik fél részvételét, vagy hol követeli ezt meg a vevő vagy a jogszabályalkotó és a szabályozó hatóság a következő feladatok elvégzésére: • típusvizsgálat, • folyamatközi ellenőrzés, vagy vizsgálat, • termékigazolás (verifikálás), • termékjóváhagyás (validálás), valamint • termékminősítés; h) a munkatársak, az anyagok, a termékek, a folyamatok, és a minőségirányítási rendszer minősítését; i) a végellenőrzést annak megerősítésére, hogy minden előírt igazolási (verifikálási) és érvényesítési (validálási) tevékenységet elvégeztek és az eredményt elfogadták; j) a termékre vonatkozó mérési eredmények feljegyzését.
A szervezet vizsgálja át a termékkel kapcsolatos méréshez alkalmazott módszereket és az igazolás (verifikálás) tervezett feljegyzéseit, hogy megfontolhassa a működés fejlesztésének lehetőségeit. Célszerű a termék figyelemmel kísérésének, mérésének folyamatát is vizsgálni, ha lehet fejleszteni, hogy a legpontosabb adatokat biztosítsa. A termékkel kapcsolatos olyan mérések feljegyzéseire, amelyeknél megfontolható a működés fejlesztése, tipikus példák a következők: • ellenőrzési és vizsgálati jelentések, • továbbengedési közlések, • termékek átvételi formanyomtatványai, valamint • az előírt megfelelőségi tanúsítványok. Az ISO 9004 szabvány még ide sorolja az érdekelt felek megelégedettségét is. Erre az ISO 9001 szabvány nem határoz meg követelményeket
ISO 9001, az érdekelt felek megelégedettségének mérése és figyelemmel kísérése
268
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A szervezeteknek nem pusztán a vevő megelégedettségét kell szem előtt tartania. Minden gazdasági társaságot azért hoznak létre, hogy a tulajdonosoknak jövedelmet, hasznot termeljen, vagy valamilyen közhasznú feladatot lássanak el. Tehát nem csak a vevő az érdekelt fél, akinek az elégedettsége fontos, hanem például a tulajdonosok, társadalom. A szervezet állapítsa meg, hogy milyen információra van szükség az érdekelt felek igényeinek kielégítéséhez (a vevőkéin kívül) a szervezet egyes folyamataival kapcsolatban, hogy kiegyensúlyozottan bocsáthassa rendelkezésre az erőforrásokat. Az ilyen információ tartalmazzon olyan méréseket, amelyek a saját munkatársakra, a tulajdonosokra és a befektetőkre, a (be)szállítókra és a partnerekre, valamint a társadalomra vonatkoznak. Példák az ilyen mérésekre a következők: a) A szervezet munkatársai vonatkozásában a szervezet – tekintse át saját munkatársainak véleményét arról, hogy milyen jól elégíti ki a szervezet az ő igényeiket és elvárásaikat, valamint – értékelje az egyéni teljesítéseket és a kollektíva teljesítéseit, továbbá hozzájárulásukat a szervezet eredményeihez. A munkatársak elégedettsége nagymértékben hozzájárul a megfelelő működéshez, végső soron a vevők igényinek megfelelő termék előállításához. Ha a munkatársak rosszul érzik magukat a munkahelyen, nem érik el céljaikat, nem fognak úgy dolgozni, ahogyan azt a vevői igény kielégítése megkövetelné. b) A tulajdonosok és a beruházók vonatkozásában a szervezet: • értékelje ki képességét a meghatározott célok elérésére, • értékelje ki pénzügyi eredményességét, • értékelje ki a külső tényezők befolyását az eredményekre, valamint • állapítsa meg, hogy milyen értékkel járultak hozzá az eredményhez a megtett intézkedések. c) A (be)szállítók és a partnerek vonatkozásában a szervezet: • mérje fel a (be)szállítók és a partnerek véleményét arról, hogy meg vannak-e elégedve a szervezet beszerzési folyamataival, • kísérje figyelemmel a (be)szállítók és a partnerek teljesítését és azt, hogy megfelelnek-e a szervezet beszerzési politikájának és adjon arról visszajelzést, valamint • értékelje a beszerzett termékek minőségét, a (be)szállítók és a partnerek közreműködését és a kapcsolatból származó kölcsönös előnyöket. A szállítókkal való kölcsönös jó viszony kialakítása a szervezet érdeke is, hiszen akkor kevesebb gondjuk támad a szállítók teljesítményével kapcsolatban, hatékonyabb lehet a munkavégzés.
269
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
d) A társadalom vonatkozásában a szervezet: • határozzon meg a vállalati célokhoz kapcsolódó, jól használható adatokat és figyelje meg ezek alakulását, hogy kielégítő kölcsönhatást érjen el a társadalommal, valamint • időszakonként értékelje tevékenységeinek eredményességét és hatékonyságát és azt, hogy működését hogyan ítélik meg a társadalom érintett részei 8.3.2. ISO 14001 környezetirányítási rendszer (KIR) Miért jó az ISO 14001 rendszer? A környezetvédelem és az annak való megfelelőség ma egyre hangsúlyosabb. Ha a vállalat környezetközpontú, azt egyre több vevő értékeli pozitívan. Azonban ha nem az, azt a hatóságok egyre nagyobb szigorral büntetik! Az ISO 14001 rendszer tanúsítványa, pontosabban annak megléte, ne csak tendereken jelent versenyelőnyt, hanem egy környezetvédelmi hatóság szemében is. Valamennyi termék és szolgáltatás szoros kölcsönhatásban áll a természeti és az ember alkotta környezettel. Mind a termékek, mind a szolgáltatások környezetkárosító hatása egyre erőteljesebb társadalmi válaszreakciókat vált ki, mely jogi, politikai, hatósági, állampolgári tiltakozás különböző formáiban nyilvánul meg. A társadalom növekvő környezettudatossága, a szigorodó környezetvédelmi előírások, a növekvő energia árak arra késztetik a cégeket, hogy eddigi tevékenységüket átértékeljék, a korábbinál hatékonyabb környezeti menedzsment rendszert hozzanak létre. Ennek egyik eszköze az ISO 14001 környezetirányítási rendszer. Minden cég jövőjében meghatározó szerepe van annak, hogy vezetőik mennyire ismerik fel a környezeti kihívásokban a lehetőséget, mennyire képesek a környezettudatos cégirányítás kialakítására. A környezetközpontú vállalatirányítás olyan rendszert jelent, melyben központi szerepet kap a környezetszennyezés elkerülése, a gazdaságos energiafelhasználás. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer alapját képező ISO 14000 szabványcsalád a vevők és a közvélemény elvárásai miatt, a cégek piaci versenyképességének fokozásra kerültek kidolgozásra. A KIR legfontosabb jellemzői a rendszerszerűség, áttekinthetőség, szakszerűség. Az ISO 14000 szabvány bevezetésével a következő kedvező hatások érhető el: • • •
• •
A vevők és a hatóságok pozitívabban ítélik meg a tanúsított céget A jövőben egyre több tender és jogszabály írja majd elő az ISO 14001 tanúsítvány meglétét. Az ISO 14001 rendszer bevezetése a tanácsadó tevékenysége által csökken: o az anyag és energiafelhasználás o a szennyezőanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék o a környezeti kockázat a cég társadalmi, közösségi, és piaci megítélése javul a belföldi és export piacok válnak megszerezhetővé, megtarthatóvá, és folyamatosan bővíthetővé.
270
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8.3.3. Az ISO 17799, információbiztonsági irányítási rendszer A cégvezetés talán csak akkor hitte el, hogy az információ mekkora érték, amikor 2 partnere tönkre ment, adatai elvesztése miatt. Az egyiket kirabolták, elvitték a gépeit, a másiknak egy vírus nullázta le az összes vincseszterét. Adatvesztés vírusok, betörők, figyelmetlenség miatt? Mi az ISO 17799? "A legszéleskörűbb eljárások, melyek az információs biztonság legjobb gyakorlati megvalósítását szolgálják". Miért van szükség az ISO 17799-re? Mert a technológiai megoldások, felszerelések és termékek ma már nem elegendőek a kockázatkezelés sikeres bonyolításához. Minden cégnek hatásos biztonsági csomagra van szüksége, mert a biztonság kérdése manapság már rendkívüli jelentősséggel bír. A technológia óriási fejlődésen ment keresztül a biztonság, az információk védelme pedig még szükségesebbé vált. Milyen előnyei vannak az ISO 17799-nek? • • • • • • • •
Segíti a döntéshozók munkáját Növelheti az egyes részlegek együttműködését a közös érdek, a biztonságért folytatott munkában, Segíthet a biztonságot a szervezeten belül a fontossági lista elejére helyezni Javítja nagyvállalati biztonságot Hatékonyabbá teszi a biztonsági tervezést és menedzsmentet Segít biztonságosabbá tenni a partneri kapcsolatokat és az Ekereskedelemet Megteremti a bizalmat az ügyfelek részéről Pontosabb és megbízhatóbb biztonsági audit és csökkenő felelősség érhető el vele
Milyen területeket ellenőriz az ISO 17799? • • • • •
•
• •
Biztonsági szabályzat: Iránymutatást és támogatást biztosító szabályzat Biztonsági szervezet: Javaslat egy a biztonság területeiért felelős menedzsment létrehozására Javak ellenőrzése és osztályozása: Az információs javakról leltár készítése illetve a megfelelő védelem kiépítése Személyi biztonság: Dolgozók oktatása a bizalmas információk kezelésével kapcsolatban Fizikai és környezeti biztonság: A biztonsági területek védelmére, a berendezések védelmére és ezzel kapcsolatos általános kérdésekre mutat rá Kommunikáció és műveleti menedzsment: A rendszer és szoftverhibák kiküszöbölése illetve a hibák csökkentése valamint a kommunikáció hatékonyságát hivatott javítani Hozzáférési jogosultság ellenőrzése Rendszerfejlesztés és karbantartás 271
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ • •
Az üzleti folytonosság menedzsmentje: Javaslati rendszer, hogy az üzleti aktivitás folytonos legyen Megfelelősség: Ez a fejezet a biztonsági szabályzatok, és a technikai megfelelősség ellenőrzésére hívja fel a figyelmet fel.
8.3.4. Az ISO 22000: új nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabvány A Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) új, fontos szabvány bevezetésével támogatja az élelmiszeripart. Az év során várható az "Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek - Követelmények" elnevezésű ISO 22000 szabvány kiadása. A DNV (Det Norske Veritas), az élelmiszeripari tanúsítások terén szerzett tapasztalatainak köszönhetően, egyike volt azon szakértői munkacsoportoknak, amelyek részt vettek a szabvány előkészítésében. Az előzetes auditálási szolgáltatások, illetve tanfolyamok már elérhetőek. Az új, önkéntes szabvány az ellátási lánc valamennyi szereplője számára azonosítja az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek követelményeit, és a HACCP irányelveit összehangolja a kialakult termékgyártói gyakorlatokkal. Meghatározza azokat az irányelveket, amelyek a vállalkozások számára megkönnyítik az élelmiszeripari folyamatok során fellépő kockázatok hatékony feltárását és kezelését. Miért jó az ISO 22000 rendszer? Ma Magyarországon minden vállalatnak, amelynek tevékenysége hatással van az élelmiszer-biztonságra, legyen az élelmiszer lánc bármely részén, rendelkezni kell HACCP rendszerrel. A HACCP rendszer önmagában nem tanúsítható, de az ISO 22000 élelmiszerbiztonság irányítási rendszer más irányítási rendszerekhez hasonlóan már igen, így a vevők számára objektív bizonyítékot nyújthatunk arra, hogy termékünk, szolgáltatásunk biztonságos élelmiszert eredményezzen. Miért ajánlják az ISO 22000 rendszert? • • • •
A HACCP rendszer nem mindig elegendő a vevők bizalmának elnyeréséhez A HACCP rendszer magában nehezen integrálható a cég hétköznapi életébe, valamint más irányítási rendszerekbe Az ISO 22000 rendszer kiépítéséhez és tanúsításához vissza nem térítendő állami támogatás pályázható Remek lehetőség kis- és középvállalkozásoknak a fejlesztésre
Az ISO 22000 előnyei: • • • •
Nemzetközi szinten elfogadott Tanúsíthatóvá teszi a HACCP-t A cégek számára kevesebb terhet jelent Hatékonyabbá teszi az élelmiszerlánc együttműködését 272
szereplőinek
az
Atalanta Távoktatási Központ •
•
Megjegyzés
Tartalmazza az ISO 9001 szabvány követelményeinek legfontosabb részét, tehát egyidejűleg ad bizonyosságot a vezetési, élelmiszerbiztonsági, HACCP felkészültségről, illetve gyakorlatról Jól integrálható más irányítási rendszerekbe
8.3.5. Az ISO/TS 16949, minőségirányítási gépjárműipari beszállítók számára
rendszer
bevezetése
Az autóipari beszállítók és a leendő beszállítók számára ma már érezhető, hogy az ISO 9001:2000 tanúsítvány megszerzése csak az első lépés ahhoz, hogy az autógyáraknál és az autóipari beszállítói láncolatban a nehezen megszerzett beszállítói pozícióikat megtartsák, illetve beszállítóvá válhassanak. Ezt a továbblépést az autógyárak, mint vevők írják elő. Érdekcsoportonként egységesítették a beszállítói követelményrendszerüket, ezért alakult ki az 1990-es években Magyarország autóipari beszállítói körét leginkább érintő két legnagyobb beszállítói követelményrendszer az amerikai QS-9000 és a német VDA 6.1. E két rendszer harmonizációjaként 2000-ben került kiadásra az első átfogó autóipari minőségirányítási rendszer az ISO/TS 16949, melyet minden jelentős autógyártó elismer. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy a beszállítók ne két minőségirányítási rendszert alkalmazzanak és működtessenek, hanem csak egyet. A kiépített rendszernek maximálisan követnie kell a vevőközpontúság követelményeit. Az ISO/TS 16949 számú szakmai előírásnak megfelelni akaró cégeknek teljesíteniük kell az ISO 9001:2000 számú szabványban előírtakat, és választ kell adniuk a Nemzetközi Autóipari Különbizottság (International Automotive Task Force) elvárásaira. Tehát az ISO/TS 16949 szabvány célja az, hogy ISO 9001:2000 szabvánnyal együtt meghatározza a minőségirányítási rendszer követelményeit gépjárművel kapcsolatos termékek tervezéséhez és fejlesztéséhez valamint gyártásához és ahol ez értelmezhető, beszerelésükhöz és vevőszolgálatukhoz. Miért ajánlják az ISO/TS 16949 rendszert? • • • • •
nemzetközi elfogadottsága kedvezőbb, mint más egyéb rendszereké a rendszer gondoskodik a folyamatos fejlődésről hibamegelőzés és az eltérések számának csökkentése a selejt csökkentése az ellátási lánc során Az ISO/TS 16949 rendszer kiépítéséhez és tanúsításához vissza nem térítendő állami támogatás pályázható
A minőségbiztosítási rendszerek bemutatása után részletesebben a TQM rendszerét szeretném ismertetni. Miért éppen azt a rendszert? Azért, mert ezt mindenki a saját cége, vállalkozása számára elkészítheti. Nem kell hozzá külső szakértő cég, csak egy olyan alkalmazott a vállalat részéről, aki a minőségügyi szemlélet bevezetését képes megvalósítani, működtetni és ellenőrizni az adott vállalkozáson belül.
273
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
8.4 A TQM Mi is az a TQM?
A TQM olyan betűszóvá nőtte ki magát, amely a szervezeteket változásra ösztökéli. Olyan koncepciók és eljárások együttese, amelyek rávezetik az embereket, hogy – Philip Crosby szavaival – „Jobban tegyék mindazt, ami megéri, és amit amúgy is meg kell tenniük”.
A TQM meghatározása A teljes körű minőségirányítás olyan egyeztetett, az egész szervezetre kiterjedő, működő munkastruktúra, amelyet ténylegesen dokumentálnak, és amely a műszaki és irányítási eljárásokat is magában foglalja annak érdekében, hogy a szervezet erőforrásainak és információinak összehangolt tevékenységét a legjobb és leggyakoribb módon, a fogyasztó minőséggel kapcsolatos megelégedettségének és a gazdaságos minőségköltségek biztosítása érdekében. A minőség rendszerszemléletű megközelítése azzal a teljes körű minőségszabályozási alapelvvel kezdődik, hogy a szervezet területének csak egyikére összpontosítunk, - mint például a mérnöki tervezésre, a megbízhatóság-elemzésre, aminőség ellenőrző berendezésre, a hibás darabok visszautasítására, a kezelő személyzet képzésére, vagy a karbantarthatósági vizsgálatokra - , amelyek önmagukban mindegyik szakaszban valóban fontosak. A megelégedettség elérése ezzel szemben attól függ, hogy egyrészt milyen jól és milyen alaposan kerülnek ellátásra egyedileg ezek a minőséggel kapcsolatos tevékenységek a vállalati munka területein, másrészt, hogy milyen jól és milyen alaposan dolgoznak együtt ezek a területek. A vállaltra illetve a gyárra vonatkozó termék- és szolgáltatás minőség megalkotása és szabályozása szükségessé teszi, hogy a termék és szolgáltatás ciklusában a minőségügyi tevékenységek jelentős részét szervett, műszakilag hatékony és gazdaságilag megalapozott módon integrálják és mérjék a kezdve a piackutatástól és termékfejlesztés- tervezés szakaszától, a szállításig és a termékszervizig. A teljes körű minőségügyi rendszer a teljes körű minőségirányítás alapja, amely mindig meghatározza azokat az alkalmas csatornákat, amelyeken keresztül a lényeges termékminőséggel kapcsolatos tevékenységek folyamatának át kell haladnia. A többi rendszerrel együtt ez alkotja a teljes körű vállalati rendszer fő áramvonalát. A minőséggel kapcsolatos követelmények és a termék minőségparaméterei változni fognak, de a minőségügyi rendszer lényegében ugyanaz marad.
274
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
A TQM egy minőségfilozófiát is jelöl, amely a fő hangsúlyt, alkalmazottak aktív részvételével a folyamatos javításra helyezi. Az alapvető cél a vevő igényeinek teljes és nyereséges kielégítése. Új MSZ EN ISO 9000 : 2001 Az MSZ EN ISO 8402:1996 szabvány meghatározása szerint: "A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek központjában a minőség áll; amely összes tagjának részvételén alapszik; amely azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevő megelégedettsége révén és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak." Ez más szavakkal úgy is megfogalmazható, hogy a TQM nem más, mint valamely szervezet azon képességeinek kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a folyamatosan változó külső és belső igények kielégítését; vezetési filozófia, amely összefogja a szervezeti potenciált a folyamatos fejlesztés irányába; egy minőségkultúra, amely különböző eszközöket használ ennek a kultúrának a kifejlesztésére és folyamatos fejlesztésére. A minőségirányítás (Quality Management) a szervezet minőségi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása. Attól teljes körű (Total), hogy mindenki részt vesz benne, a szervezet minden tevékenységére és minden egységére vonatkozik.
A TQM alapelvei: A TQM öt alapelven nyugszik: 1. Új cél: az ügyfél megelégedettsége; 2. Új hozzáállás: a folytonos jobbítás; 3. Új orientáció: a rendszerelv; 4. Hosszú távú befektetés az emberekbe; 5. Ellenőrzés új felfogásban.
A TQM célja az ügyfél megelégedettsége A TQM célja az ügyfél megelégedettsége. A TQM-et követő szervezetben nem az eladó, hanem a vevő hordozza azt a képességet, hogy értéket határozzon meg egy tranzakció során. Ebből következik, hogy először is meg kell tudni, hogy ki az ügyfél, ezután pedig azt, mire van szükség ahhoz, hogy az ügyfél elégedett legyen. Ha úgy tekintjük az ügyfelet, mint olyasvalakit, akit kiszolgálunk, akkor figyelembe kell vennünk azokat az embereket is, a szervezeten belül, akiket a szervezet más tagjai szolgálnak ki. Példával élve, egy titkárnő szolgáltatást nyújt a vezetőnek. Ez azt jelenti, hogy a titkárnőnek úgy tekinteni a vezetőt, mint aki a titkárnői szolgáltatás szempontjából egy ügyfél. Mire van szüksége az ügyfélnek (a vezetőnek) ahhoz, hogy elégedett legyen? Az orvos ügyfele a laboratóriumi technikusnak, épp úgy, ahogy a páciens ügyfele az
275
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ orvosnak. Az egész szervezeti felépítésen végig húzódnak a belső ügyfél – szolgáltató láncolatok. A termék vagy szolgáltatás végfelhasználóját, aki rendszerint a termelő szervezeten kívül található, külső ügyfélnek nevezzük. Amint meghatároztuk a rendszerben előforduló számos ügyfelet, az a feladat hárul ránk, hogy azt is meghatározzuk, mire van szüksége az ügyfeleknek. Mit ígértünk az ügyfélnek? Mit mond nekünk az ügyfél a szükségleteiről? Ha Tv-t gyártunk, akkor alighanem egy elérhető árú készülékről lesz szó, amelynek éles a képe és nem szorul sűrű javításra. Ha ruhadarabokat készítünk, akkor ügyfelünk alighanem egy elérhető árú öltözékre vágyik, amely megfelel a rajta feltüntetett méretadatoknak és károsodás nélkül, a nyakcédula tisztítási utasításait követve tisztítható.
Az új hozzáállás: A folytonos fejlesztés A TQM környezet új hozzáállást követel meg a hibákat illetően. Az új hozzáállás a hibákat elfogadhatatlannak tartja. Ezzel nem azt mondjuk, hogy az emberek tökéletesek, vagy azok lehetnének hanem hogy nem fejezhetjük be a jobbítás folyamatát mindaddig, amíg ezek a hibák fennállnak – sőt, azon túl sem! A vezetésben vagy a termelési eljárásban elkövetett balfogás semmivel sem elfogadhatóbb, mint a pénzügyek könyvelésében ejtett hiba. A TQM-et alkalmazó szervezet hisz a folytonos jobbításban. Cselekvő alapállást vesz fel a hibákkal szemben, és annak keresi a módját, hogy megelőzze a tévedéseket, a helyet, hogy átdolgozná és toldozná – foldozná a rossz terméket vagy szolgáltatást. A vállalatoknak nem arra kell törekedniük, hogy a termékeket szúrópróba szerűen vizsgálják meg, hiányosságok után kutatva, hanem folytonos fejlesztésért kellene küzdeniük a nulla hiba célja felé. A folyamatok azonosításával és a mérési pontok meghatározásával, adatok kiértékelésével meg kell határozni a gyenge pontokat, majd fejleszteni azokat. Statisztikai módszerek és elemzések segítségével a szervezetek meghatározhatják és szemmel követhetik a hibamentes terméktől való eltérések előfordulásait, és fokozatosan csökkenthetik a szórást. Valójában, ha a minőség a tervezés szintjén jelen van, a szervezetnek még nagyobb esélye lehet arra, hogy elérje célját. A szórást két változótípus okozza: vagy egy egyedi ok, amely véletlenszerű eseményből ered, vagy egy általános ok, amely a rendszer hiányosságából fakad. Deming megírta, hogy a szórás 94%-a általános okokra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy külön figyelmet kell szentelni a rendszer hiányosságainak. Ebből következően a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos problémákat új lehetőségeknek tekinthetjük a rendszer javítására.
276
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Az új orientáció: A rendszerelv A TQM-et alkalmazó szervezet olyan változások felé orientálódik, melyeket a szervezeti felépítésben kell végrehajtani, alátámasztandó a munkavégzés új módját. Azt a gyakorlatot, hogy a kudarcokért egyéneket kell hibáztatni, felváltja az a felismerés, hogy a rendszerben rejlenek olyan hibák, amelyekkel foglalkozni kell. A szándék az, hogy kiűzzük a félelmet az alkalmazottakból, felbátorítsuk és felkészítsük őket arra, hogy határozottan hozzájáruljanak a minőségi szolgáltatások vagy termékek kifejlesztéséhez. A TQM-et alkalmazó szervezet felszámolja az ellenségeskedésre vezető tendenciákat. A szállítókat például partnernek tekintjük abban a folyamatban, amely képessé teszi a termelő vállalatokat a „szinkronizált gyártásra”, melynek keretében egy alkatrész, amint elhagyja a szállító üzemét, már egyenesen be is lép a termelési folyamatba, és ezzel hatalmas raktárköltségeket és leltározási kiadásokat vált ki.
Hosszú távú befektetés az emberekbe Hosszú távú befektetésre van szükség ahhoz, hogy olyan „teljes körű minőségi környezetet” fejlesszünk ki, amelyben az ügyfelek elvárásaihoz alkalmazkodó minőségi termékek és szolgáltatások születhetnek. Ez azt jelenti, hogy a szervezet célját a minőségben, nem pedig a rövid távú nyereségben kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek olyan változások véghezvitele mellett kell elköteleznie magát, melyek évek hosszú sora alatt formálhatják át a szervezeti kultúrát. Ez azt jelenti, hogy elszánjuk magunkat annak az eljárásnak a folyamatos jobbítására, amellyel szolgáltatásokat és termékeket fejlesztünk ki és hozunk forgalomba. A TQM feltételezi, hogy a felső vezetés tagjai (különös tekintettel az egy személyi vezetőre) hajlandóak rászánni a szükséges időmennyiséget olyan irányvonal és struktúra kidolgozására, amely megkönnyítheti és támogathatja új célok és új attitűdök bevezetését. Feltételezi továbbá, hogy e személyek készek cselekvéssel kimutatni elkötelezettségüket és támogatásukat a szervezet egészében zajló minőségfokozó erőfeszítések iránt. A TQM feltételez egy befektetést valamennyi dolgozó fejlődésébe. A TQM környezet egyik alapjellemzője, hogy a szervezet valamennyi tagja részt vesz a folyamatban. Ez azon a felismerésen alapszik, hogy a terméket előállító vagy az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló emberek olyan oldalait ismerik az üzletmenetnek, melyek szükség képen rejtve maradnak a felső vezetés elől. Minőségi termék vagy szolgáltatás létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a szervezet minden tagja felől érkezzen ötlet, tapasztalat és együttműködés. A javaslatdobozok, a pénzdíjas ötletgyűjtő programok és a problémamegoldó csoportok jó példái annak, miként próbálják egyes cégek bevonni dolgozóikat. Szemben a régi szervezeti kultúra hierarchikus viszonyaival, a hangsúly a 277
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ kölcsönösségi kapcsolatokra kerül át, hogy a teljes munkaerő energiája és kreativitása mozgósítható legyen. A munkát egyre inkább csoportok tervezik és kivitelezik. A középvezetés új szerephez jut, amikor is integrálja a felső vezetés által kitűzött célt és a teljes munkaerő által véleményezett megvalósítási eljárást. Egy TQM-et alkalmazó szervezetben különleges jelentést nyernek azok a szavak, hogy „tisztelet”, „felhatalmazás”, „részvétel”, „képzés”, és „elismerés”. Ez a szervezet tiszteletet tanúsít minden dolgozó hozzájárulása iránt, kiépíti azt a környezetet és azokat a struktúrákat, amelyek képessé teszik az embereket arra, hogy éljenek kezdeményezőkészségükkel, ötleteikkel és energiájukkal; meghatározza a szereposztást, a számon kérhetőséget és a fegyelmet a dolgozók és döntések viszonyában; utakat nyit, amivel többen vehetnek részt a probléma megoldásban és a döntéshozatalban; kifejleszti az elvárt viselkedéssel összhangban álló elismerési és jutalmazási rendszert. Beruház az emberekbe, képzést nyújt nekik az interaktív, a technológiai és a mérési készségek terén, hogy képesek legyenek kezelni az egyre kifinomultabb eszközöket, eljárásokat és munkamódszereket. Ezen túlmenően, bátorítja a dolgozók folyamatos előrehaladását és fejlődését. Összegezve: A cél egy olyan szervezet kialakítása, ahol minden egyes dolgozó fontos részét adja a teljesítménynek. Ellenőrzés mérés útján Egy szervezetnek önmaga megjobbításához szüksége van teljesítményének folyamatos kiértékelésére, a kapott kép összevetésére, a szervezeti célokkal és az eltérés felszámolását célzó cselekvésre. A TQM környezetben eljárások fejlődnek ki az előrehaladás mérésére. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes években nagy népszerűségnek örvendő „célok szerinti vezetés” („Management By Objectives”) koncepcióját felváltja a „ minőség szerinti vezetés” („Management By Quality”) koncepciója. A haladást minden nap, minden héten, minden hónapban és minden negyed évben lemérik. A termelés mennyisége, a szolgáltatásokban részesülő emberek száma, a visszatérítést kérő ügyfelek száma, a panasz mennyiség, a hulladékképződés mértéke, az elpazarolt idő mennyisége – mind-mind mérésre kerülnek. Mikor pedig ezt az információt visszajutattuk a munkát végző emberekhez, az alkalmazottak nagyobb mértékben lesznek képesek szemmel tartani saját fejlődésüket.
Összegzés A TQM környezet a munkavégzés új módját jelenti. A régi szervezeti kultúra a termelékenységre helyezte a hangsúlyt, és kiemelt fontosságot tulajdonított a hatékonyságnak. Az input és az output összehasonlításából vagy nyereség, vagy veszteség származott. Az output lehet cél, vagy mégsem az. Ezzel szemben az új TQM-kultúra melyet a minőség hangsúlyozása jellemez, eredményességre és hatékonyságra törekszik.
278
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Középpontba állítja az ügyfél elvárásait, a megfelelő dolgok megtételét, az elvárások teljesítését és a minőségi munkahelyi élet megteremtését. Az eredmény egy háromnyerős játszma. Az ügyfelek azzal nyernek, hogy azt a terméket és azt a szolgáltatást kapják, amit szeretnének és igényelnek. A dolgozók pedig azzal nyernek, hogy gondolataikat meghallgatják és megbecsülik. Végül, a vezetők azzal nyernek, hogy szervezetük nyereséget termel.
8.5 A hét minőségellenőrző eszköz (7QC) Az 1950-es években a japánok kezdték megtanulni és alkalmazni a statisztikai minőségellenőrző eszközöket és azt a gondolkodást, amelyet Walter Shewhart és W. Edward Deming alakítottak ki az 1930-as és 1940-es években. A Folyamatos Fejlődés terén elért eredményeik ezen eszközök használatának bővítését hozta magával. Kaoru Ishikawa, a Tudósok és Mérnökök Japán Uniójának (J.U.S.E.) a vezetője tovább bővítette ezen megközelítések használatát az 1960-as években a 7 Minőségellenőrző Eszköznek (7QC) a japán gyártásban történő bevezetésével. 1.
Ok és okozat diagram Az ok és okozat diagramot halszálka diagramnak is nevezik kinézete miatt, és Oshakowa diagramnak annak a férfinek a neve alapján, aki népszerűsítette ennek használatát Japánban. Leggyakrabban arra használják, hogy felsorolják az egyes problémák okát. A fő horizontális vonalról leágazó vonalak a fő okok, és az ezekről leágazó vonalak az al okok.
2.
Menetdiagram A menetdiagram a váltakozás előzményeit és modelljét ábrázolja. Célszerű jelezni a diagramban, hogy a felszálló ág a jó, vagy a leszálló ág a jó. Ezt az eszközt a változási folyamat kezdetén használják annak bemutatására, hogy mi a probléma. Ezt a változási folyamat végső (ellenőrzési) részében használják annak bemutatására, hogy a változás állandó fejlődést hozott-e.
3. Szórásdiagram A szórásdiagram bemutatja az olyan váltakozások közötti kapcsolat modelljét, amelyek vélhetően összefüggenek. Például kapcsolat van a külső hőmérséklet és a közönséges nátha között. Ha a hőmérséklet csökken, egyre többen náthásak. Minél közelebb vannak a pontok a diagonális vonalhoz, a kapcsolat annál inkább egy az egyben.
279
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 4.
Folyamatábra A folyamatábra felsorolja a tevékenységek sorrendjét. A kör alakú szimbólum jelzi a folyamat kezdetét és végét. A doboz jelzi a cselekvési tételeket, és a rombusz jelzi a döntési pontokat. Egy előnyös technika az ideális folyamatok és tényleges folyamatok feltérképezése és az eltérések azonosítása fejlesztési célként.
5.
Pareto diagram A Pareto a tételek megoszlását mutatja és ezeket a leggyakoribbtól a legkevésbé gyakoriig rendezi el, ahol az utolsó oszlop vegyes. Az eszköz nevét Wilfredo Paretoról kapta, aki egy olasz közgazdász volt, aki meghatározta a jómód egyenlőtlen eloszlását. Néhány ember rendelkezik a legtöbb pénzzel. Ez az eszköz egy adott probléma leggyakoribb okainak grafikai képe. Azt mutatja, hogy milyen irányban kell a legtöbb kezdőenergiát kifejteni legnagyobb eredmény elérése érdekében.
6. Histogram A histogram egy oszlopdiagram, amely mutatja a változók megoszlását. Erre az lenne egy jó példa, ha egy csoport embert magasság szerint felsorakoztatnának egy vonalban Egy valaki lenne a legmagasabb, és másvalaki lenne a legalacsonyabb, és az átlagmagasság körül egy halmaz ember lenne. Innen származik a "normál megoszlás" fogalom. Ez az eszköz segít azonosítani a problémák okát egy folyamatban a megoszlás formája szerint, valamint a megoszlás szélességét. 7.
Kontrolldiagram A kontrolldiagram egy kontrollimiteket tartalmazó vonaldiagram. Ez Shewhart és Deming munkáján alapszik. Ha matematikailag hozzuk létre a kontrollimiteket oly módon, hogy abban 3 szabványeltérés adott az átlag felett és alatt, akkor meghatározhatjuk, hogy milyen ingadozások tulajdoníthatók normál folyamatos okoknak (normál okok), és mely ingadozásokat okoznak különleges események (speciális okok). A speciális okok megszüntetésével először és ekkor csökkennek az általános okok, és a minőség fejleszthető.
280
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8.6. Fejlődési fázisok a Total Quality Managementben
TQM elem
Ügyfél orientáció
Minőség filozófia
A vezetőség részvétele
Mérési rendszere k
Alka lmazottak részvétele
1. fázis hagyományos
Ügyfélkövetelmé nyeket nem veszik komolyan. A cég belső szükségletei vezérlik
Várt problémák. Kis előrelépés a minőség fejlesztése terén Specifikus osztályokra korlátozódik. Kiadás kis csoportoknak. Szemlézés. Egyes területeken gyűjtött minőség adatok. A figyelem középpontjában a szemlézés áll. Alkalmazottak minimális részvétele. Nincsenek bátorítva.
2. fázis tudatosság
A belső és külső ügyfelek szükségletei megértésének és kezelésének kezdete
A szabályos TQM iránti igény felismerése Egyes managerek kezdik támogatni a TQM-et és mások lemaradnak. SPC mérés kezdődik. Az adatokat begyűjtik és összesítik bizonyos láthatósággal. A részvétel révén történő jelentős fejlődés potenciáljának felismerése
281
3. fázis átmeneti
Elsődleges hangsúly minden ügyfélszükségle t kielégítése, mind belső és külső A TQM filozófia fejlődése és megerősödése A vezetőségi támogatás erősödik, és pozitív a vállalat legtöbb részében. Az SPC széleskörű használata. Cselekvés megkezdése az adatok szerinti legnagyobb problémákon. Alkalmazotti felelősség szintjének fokozása.
4.fázis integrált Ügyfelek által vezérelt folyamatos termék és szolgáltatás fejlesztés annak érdekében , hogy sikerüljön túlszárnyalni az ügyfél elvárásait A TQM egy életmód minden alkalmazott számára A management minden szinten biztosítja a TQM mögötti inspirált vezetést.
Adatok felhasználása folyamatos fejlődéshez
Minden alkalmazott managelheti saját munkakörét
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A TQM MODELL
Folyamatos javítás
Vevő központúság
Mennyiségi Ugrás a minőségért
Teljes elkötelezettsé g
Minőség, mint vállalati jellemző
Vezető szerep Csoportmunka Motiváció
Minőségnek Elkötelezett partnerek
OktatásKépzés Kommunikáció Mérés
282
Információ a versenytársakról
Megfelelő előkészítés
Jutalmazás Elismerés Eszközök
Versenyképes termékek
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8.7. A felső vezetés szerepe Az alkalomszerűen kifejlesztett minőségirányítási rendszerben, amely különben a múltban volt jellemző, az irányítás felelőssége is éppen ilyen esetleges volt és nem volt valószínű, hogy ezt túl gyakran gyakorolják. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a modern elvekkel megtervezett minőségirányítási rendszerek felépítése olyan új, széles körű és megalapozott, hogy azok leértékelődnek és vakvágányra tévednek, ha csak bevezetésétől kezdve nem irányítják ezeket a rendszereket a rendszerszemlélet alapján, amelynek éppen elég újnak, széles körűnek és megalapozottnak kell lennie annak biztosítása céljából, hogy a rendszer a tervezett eredményeket nyújtsa működése során. A minőségirányítási rendszer kialakításában, javításában és működtetésében vállalt irányításért az alapvető felelősséget magának a vállalat vezetésének kell kézben tartania, nem szabad a vállalat egyes funkcionális szervezeteire átruháznia.
8.8. A teljes körű minőségszabályozás horizontális kiterjedése
Mivel a minőségügyi tevékenysége összefüggésének területe kiterjed a kezdeti fogyasztói minőség meghatározástól egészen a fogyasztónak a termékkel való megelégedettségének biztosításáig, azt lehetne gondolni, hogy ez a szervezeti ábrán „horizontális” jellegű. Ez éles ellentétben van a hagyományos minőségszabályozási területen történő felelősség megosztással, amelyről azt gondolhatnánk, hogy szervezetileg „vertikális”, azaz csak az egyik funkcionális munka területen foglalkozna a fogyasztó minőség meghatározásától a fogyasztó megelégedettségig tartó folyamattal. Ez rendszerint az ellenőrzés és a vizsgálat. Az ilyen hagyományos vertikálisan funkcionális felépítésben a minőséggel kapcsolatos munkának és döntéseknek sok fontos és egymásra ható elemét, amelyek jelen vannak a vállalat különböző funkcióinak minden pontján, csak véletlenül ismerik fel ( ha egyáltalán felismerik ). Ezek között a funkciók közötti összes fontos kölcsönös kapcsolat valószínűleg éppen olyan véletlenszerű volt, ha több funkcióra kiterjedő minőséggel kapcsolatos problémákat kellett megoldani, amelyek rendszerint a termék minőségre vonatkozó lényeges igényt jelentették. A teljes körű minőségirányítási rendszernek egy gyárban vagy vállalati bevezetésének szervezeti megközelítése két párhuzamos lépést tartalmaz. Az első lépés egy világos rendszer létrehozása a lényeges, minőséggel kapcsolatos tevékenységek és döntés készítések területére vonatkozóan az
283
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ összes lényeges vállalati funkció minden területén, valamint a kölcsönös kapcsolatok területén mind a gyáron és a vállalaton belül, mind pedig a külső felekkel kapcsolatban, így az elosztókkal, felhasználókkal, kormányés közületi szervekkel. A második lépésként ehhez hozzá kell venni a lényeges horizontális munkaterületet, amely a vállalat minőségirányítási funkciójára vonatkozóan kiterjed a politikára, a rendszerfejlesztésre és a szabályozásra ( és természetesen ezek szintjének javítására, ha szükséges ). A felső vezetés szempontjából a minőségirányítási rendszert úgy kell tekinteni, mint a vállalat lényeges erőforrását, amely éppen olyan fontos, mint egy beruházási program, termékfejlesztési program, vagy egy új technológiai folyamat programja és fel kell ismernie, hogy valójában ez a rendszer lényeges feltétel ezeknek a más jellegű programoknak a hatékony hasznosításhoz. Ez szükségessé teszi, hogy a vállalat és a gyár vezetése alapvető vezető szerepet vállaljon, ki kell nyilvánítania a minőség iránti elkötelezettségét, amit a vállalat minden tagjának meg kell értenie. Elvileg a felső vezetésnek kell a minőségirányítási rendszer legfőbb építőinek vagy tervezőinek lenniük, minthogy övék a végső felelősség a rendszer olyan felépítéséért, amely figyelembe veszi a költségek, a termelés szabályozását vagy minden más egyebet, amelyek együttesen alkotják a vállalat átfogó üzleti rendszerét. Az összes ilyen rendszerben a vezérigazgató természetesen delegálja a ténylegesen működő felelősséget, ezek a modern minőségügyi funkciókra épülnek és fontos szerepet játszanak a működő minőségirányítási rendszer létrehozásában, valamint figyelemmel kísérik a többi funkcióval való együttműködés keretében a vállalat minden területén a rendszer működését.
8.9. Miért szükséges a TQM rendszer? A nemzetközi vállalatoknál ez a részekre bontott minőségirányítási rendszer sok olyan minőséggel kapcsolatos problémát idézett elő, amelyeket gyakran önmaga a rendszer alakított ki a vállalat minőségirányítási tevékenységeinek lazasága miatt. Ebből az okból adódóan a vállalat elhatározta, hogy szükséges létrehozni a teljes körű minőségirányítási rendszert. Ahogy a rendszer megkezdte működését, lépésenként váltak nyilvánvalóvá jelentős különbségei és előnyei, összehasonlítva azokat a hagyományos, esetlegesen kialakított rendszerrel. A minőségirányítási rendszer hozzájárulására a következők szolgálhatnak példaként:
284
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8.9.1. A minőségpolitika területén A vállalat minőségre vonatkozó célkitűzéseit világosan és határozottan ismerték fel.
8.9.2 Az új termék bevezetése során A minőséggel kapcsolatos tevékenységeket megszervezték és úgy építették fel, hogy biztosítsa a termék minőségképességét és gyárthatóságát, biztosítsa a kezdeti fogyasztói megelégedettséget, minimalizálja a termék szerviz problémáit és csökkentse a termékfelelősségi kockázatokat.
8.9.3. A gyártás területén A vállalat hagyományosan reagált a fontos, minőséggel kapcsolatos nehézségekre, ezt szokták „tűzoltásnak” nevezni, ez kísérlet a probléma azonnali csökkentésére vagy minimalizálására. Voltak olyan eljárások, amelyeket az ilyen hibák permanens korrigálására alakítottak ki, de ezek sajnos tartalmaznak úgynevezett hurokhézagokat, amelyek a javító tevékenységet átmeneti lépéssé tették. A hurokhézagok lehetővé tették annak a felelősségnek a nyilvánvaló elkerülését, amelyet azért kell vállalni, hogy ezt a lényeges javító tevékenységet permanens alapon végezzék el olyan döntések alapján, amelyeket még az irányítás igen alacsony szintjein hoznak. Ennek eredményeként a vállalat rendszeresen elpazarolta erőforrásait arra, hogy ismételten megküzdjön ugyanazzal a problémával, illetve az azzal kapcsolatos minőségügyi „tűzoltással”, és ugyanakkor a fogyasztó gyakran gyengébb terméket kapott, mint amilyennek kellett volna lennie, mindezt magasabb minőségköltség mellett. A teljes körű minőségügyi rendszer szabályozó tevékenységeket adott ezeknek a hurokhézagoknak a betömésére és szükségessé tette a permanens javító tevékenységeket, valamint az ezekkel elérhető eredmények mérését.
8.9.4. A tartalék alkatrészek területén Esetenként az eredeti berendezésre előírtnál gyengébb minőségű termékeket a vállalat kicserélendő alkatrészeinek csatornájába irányították. A teljes körű minőségügyi rendszer megszüntette ezt a gyakorlatot úgy, hogy ezt megfelelően szabályozták.
285
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ 8.9.5. A piackutatás és hirdetés területén Korábban nem fordítottak figyelmet a hirdetések rendszeres felülvizsgálatára, hogy kiküszöböljék a minőséggel kapcsolatos meg nem alapozott állításokat. A minőség rendszer szemléletű megközelítése megszüntette ezt a potenciálisan nagyon veszélyes hurokhézagot, teljesen megváltoztatta a vállalat garanciával kapcsolatos helyzetét. Ezen túlmenően alig volt valaki a vállalatnál – a hagyományos megközelítésben -, aki megfontoltan és összefüggően ellátta volna a piackutatást és a hirdetést azzal a visszacsatolt információval, amely szükséges ahhoz, hogy felmérjék a minőség területén elért sikereket és haladást. A rendszer szemléletű megközelítés ezt viszont már megkövetelte. Minőségirányítási rendszer hozzájárulása az eredmények javuláshoz: S E L E J T
Ú J R A
M E G M U N K Á L Á S
K I F O G Á S O K
R E K L A M Á C I Ó K
E L L N Ő R Z É S
V I Z S G Á L A T I
K Ö L T S É G E K
É S
Ezek a példák, amelyek felölelik ennek a vállalatnak teljes működési tartományát, sok más egyébbel együtt jellemzik azokat a nagyon lényeges javulásokat, amelyeket a szilárd, dokumentált teljes körű minőségirányítási rendszer kialakítása hozott magával. A teljes körű minőségirányítási rendszerből nyert minőségi és megbízhatósági javulások a vállalt részére jelentős csökkenést eredményeztek a selejtben (58%), az újra megmunkálásban (61%), az ellenőrzési és vizsgálati költségekben (37%) és a fogyasztói panaszokban (51%). Az összes minőségköltség, amely a teljes körű minőségügyi rendszer bevezetése előtt a leszámlázott kereskedelmi érték 9%-a volt, 5,9%-ra csökkent, ahogy a rendszer működése kezdett hatékonnyá válni. Amikor a minőségirányítási rendszer teljesen működőképessé vált, a vállalat minőségköltségei a leszámlázott kereskedelmi forgalom 4,7%-ára csökkentek.
286
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Hasonlóan lényeges jó eredmények adódtak a szilárd minőségirányítási programok bevezetéséből szerte a világon, a vállalatoknál és gyáraknál, a legkülönbözőbb iparágakban. Ezeknek a szilárd minőségirányítási programoknak kialakításához alapul szolgál azoknak a szükségképpen szilárd teljes körű minőségterveknek és minőségprogramoknak a kidolgozása.
8.10. A vállalti kultúra alaptételei Egy minőségirányítási rendszert alkalmazó vállalat szemléletmódját a következő törekvések jellemzik: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Munkatársaikra elsősorban mint emberre tekint és figyel; Emelni akarja munkatársai önbecsülését; Mintakép akar lenni munkatársai számára; Azt akarja, hogy munkatársai a feladataikban megtalálják az értelmet és az önmegvalósítás lehetőségét; Rendszeresen tájékoztatni kívánja a munkatársait; Munkatársaikkal közösen akar célokat elérni, be akarja vonni őket a döntésekbe, és részesévé akarja őket tenni a sikerekben; Munkatársainak biztonságot akar nyújtani; Munkatársaikal szemben a képességeiknek megfelelően célirányosan kíván követelményeket támasztani; Elérni és ápolni akarja a "MI-érzést"; Munkatársaikért mindenkor vállalja a szociális felelősséget; Azt akarja, hogy munkatársai büszkék legyenek magukra és a vállalatukra; Ügyfeleiket korlátozás nélkül a középpontba helyezi; Ügyfeleikre, mint szívesen látott vendégre tekint; Szolgálni akarja ügyfeleiket; Ügyfeleiknek minden látogatás alkalmával egy emlékezetes pozitív élményt kíván nyújtani; Ügyfeleiknek magas szintű tanácsadást és nem kioktatást kíván nyújtani; Többet kíván nyújtani ügyfeleiknek, mint egy jó termék és egy jó szolgáltatás; Elsősorban az ügyfeleik szemével akar gondolkodni és tárgyalni; Ügyfeleikkel szoros és tartós kapcsolatot akar fenntartani; Ügyfeleiket a vásárlás után sem akarja magukra hagyni, hanem továbbra is szívesen áll a rendelkezésükre; Mindig olyan jó akar lenni, hogy ügyfelei is csak jót mondhassanak róla; Minőség és környezeti tudatosság minden munkatársuknál; Folyamatos tanulás.
287
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
8.11. A TQM, mint management rendszer A TQM nem végcél, nem utolsó állomás. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés nem áll meg, s további - még fejlettebb - irányzatok fognak kialakulni és teret hódítani. Jól látható az a trend, amelyben a vállalatok, vállalkozások vezetőitől egyre szélesebb látókörű gondolkodást és mind bonyolultabb vezetői-irányítói eszköztárat kíván meg az eredményes piaci helytállás. E kiélezett versenyhelyzet közepette a vállalatok maguk is rákényszerülnek arra, hogy meglevő és alkalmazott módszereiket továbbfejlesszék. A vállalatok természetes törekvése, de erre ösztönzi őket az egyre élesedő verseny is, hogy minél hatékonyabban, minél jobb minőségű terméket állítsanak elő. A minőség a termék vagy a szolgáltatás eladhatóságának ma már egyre inkább alapfeltétele. A törekvés teljesítése arra kényszeríttette a vállalatokat, hogy az egész vállalatvezetés, vállalatirányítás központjába a minőséget helyezzék, minőségvezetési módszereket alkalmazzanak. Ezen a területen is éles verseny alakult ki a vállalatok között, egyre inkább igyekeztek meggyőzni vevőiket és ügyfeleiket arról, hogy egész tevékenységük alapeleme a minőség. Erről a tényről igyekeztek külső (harmadik fél általi) igazolásokat is szerezni, például különböző elismert minőségi díjak elnyerésével. A vállalkozások egyik alapvető küldetése, hogy a vevők igényeit kielégítsék. A fokozódó vevői elvárásoknak való megfelelést, az adott termék minőségére vonatkozó, szigorú műszaki előírások - önmagukban nem feltétlenül szavatolják. A változó vevői igények megismerésének és kielégítésének egyik eszköze a Total Quality Management (TQM), magyarul a Teljes Körű Minőségirányítás. A TQM a vállalkozás olyan vezetési, irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a vevőközpontúság, a dolgozók felhatalmazása, bevonása és az üzleti folyamatok, illetve a megelőzésen alapuló rendszerek folyamatos önértékelése és továbbfejlesztése áll.
8.12. A TQM segítségével történő igény kielégítés A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management - TQM), amely különféle diszciplinákkal ötvözött menedzsmentfolyamat, melynek célja, hogy a szervezet minden tevékenységének folyamatos javításával, tökéletesítésével, valamint minden dolgozó minőség iránti elkötelezettségével a vevő teljes mértékű elégedettségét érje el a termék vagy a szolgáltatás használata során.
288
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
8.12.1. A TQM filozófia • • • • • •
Üzleti siker csak az elégedett vevők igényeinek megismerésével és kielégítésével érhető el; A minőség megvalósításában az irányító feladat a vezetésé; A problémamegoldás és a folyamatos javítás eszköze a tényadatokra alapozott statisztikai oknyomozás; A szervezet valamennyi szintjén minden funkcionális egység munkája javításával kell, hogy támogassa a minőségi célok megvalósítását; A problémamegoldás és a folyamatjavítás leghatékonyabb módja a többfunkciós munkacsoportok (teamek) alkalmazása; A szervezet minden dolgozójának feladata a folyamatos tanulás, oktatás és képzés.
A TQM rendszerek minőségről alkotott filozófiája a termék minőségének létrehozására egységesen működő, elkötelezett egyedekből álló rendszeren alapul, amelyben az egyes gyártási fázisok mind a meglévő fázis (technológiai lépcső), vásárlójaként jelenik meg. A folyamatok résztvevői a felső vezetéstől kezdődően a folyamatok végrehajtásában részt vevőkig elkötelezettek a minőségi célok - a vevői elégedettség - elérése és a minőség folytonos javítása iránt. A TQM filozófia megközelítése szerint a minőségnek messze túl kell lépnie a termékminőségen, sőt a minőségrendszereken: a gondolkodás, a környezet, az életmód-életvitel, a társadalmi, gazdasági kultúra egészét át kell fognia. És ez nehezebb, mint egy jó terméket megtervezni és legyártani, és eladni. Természetesen kell a jó termék is, mert ma nehéz egy gyártmányt, szolgáltatást eladni, jó gyártmányt, jó szolgáltatást valamivel könnyebb. 8.12.2. A minőség létrehozásának az eszközei • • • • • • • •
a minőségi veszteségek csökkentése; az összes résztvevő bevonása; a folyamatok minőségének mérése; a folytonos minőségjavítás; a problémakeresése; a szervezeti és egyéni célok egy irányba terelése; a számon kérhetőség / megbízhatóság; az egyéni fejlődés igénye.
A minőség egyik alapja a hatékony emberi kapcsolatok rendszere. A TQM-hez tehát jó szakembergárda és alkalmas vezetés szükséges. •
Jó szakembergárda, amely elkötelezetten és tudatosan dolgozik a minőségért; • Alkalmas vezetés, amely képes kitűzni a vevők minőségi igényén alapuló minőség célt, és képes azt meg is valósítani.
289
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A szervezet építés területén használt eszközök célja a szervezeti és üzleti megfelelőség folyamatos mérése és a változások szükségességének jelzése.
8.12.3. A menedzsment feladatai • • • • • •
a szervezet az elismerés és motiváció rendszere, a stratégiai tervezés; az erőforrások kezelése; az adminisztratív és kisegítő támogató folyamatok (beszerzés, vevőszolgálat, ügyvitel) illesztése a minőségirányító rendszerhez; a minőség javítására alkalmas környezet és atmoszféra megvalósítása, a kölcsönös bizalom és együttműködés kialakítása; a szervezet minden tagjára kiterjedő tervezett képzés; a gyártófolyamatok és tevékenységek folytonos felügyelete.
A teljes körű minőségirányítás kiterjed a termék vagy szolgáltatás minőségét érintő valamennyi tevékenységre (a minőségláncra): • • • • • • • • •
marketing és piackutatásra; a tervezésre/specifikációs műszaki tevékenységre; az anyagbeszerzésre; a folyamattervezésre és –fejlesztésre; a termelésre; az ellenőrzésre, vizsgálatra és megfigyelésre; a csomagolásra és a tárolásra, a disztribúcióra; a műszaki szolgáltatásra és karbantartásra; a használat utáni selejtezésre (a hulladék elhelyezésre).
A teljes körű minőségirányítást működtető vállalatoknál jelentkező előnyök A TQM-et alkalmazó vállalatok számos előnyt érhetnek el versenytárasaikkal szemben, hiszen a TQM vezetési elvei a hatékony szervezet létrehozását, minőségszemléletű vezetési elvek megvalósítását, a minőség folytonos mérését, és az eredmények továbblépésre mozgósító elismerését, a minőségjavítást lehetővé tevő tervezési, megelőző technikák alkalmazását és a szervezet egészére kiterjedő képzést foglalják magukban.
290
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Ezek figyelembe vételével milyen konkrét eredmények érhetők el: • • • • • •
Csökkennek a jó minőségű termékek piaci bevezetésének költségei, A nyereség és a piaci részesedés tartós növekedése érhető el; Magasabb sikerráta az új termékek piaci bevezetése során; Nagyobb számú vevőkör megtartása és új vevők figyelmének felkeltése; Hatékonyabb tervezés, csökkentett ciklusidők; Beszállítói partneri kapcsolatok a vevők igényeinek kielégítésében.
Mik a feltételei a minőségi szemlélet megvalósításának? • •
•
•
• • • •
Felismert érdek, határozott cél; A minőség mint célközponti, stratégiai kérdésként való kezelése (ez által a stratégia vevőorientáltsága megnő, a vevők megelégedettsége, amely a vásárlókban nyilvánul meg legszembeötlőbben, a teljesítmény mércéjévé válik); Vezetői elkötelezettség a vállalkozás iránt, az ebből fakadó magas szintű irányítás (központi kérdéssé váljon a minőségi lánc felépítése és működtetése, ehhez kötődjön a munkatársak érdekeltsége); A szükséges és elegendő munkamegosztás, a feladatkör és a felelősség egyértelmű tisztázása (nagyobb szerepet kapjon a munkatársak tudása, döntőképessége, önállósága, kreativitása – ezt fejezi ki a vállalati kultúra); Kiváló kommunikáció, jó emberi kapcsolatok; Az állandó tervezési, szervezési, érdekeltségi rendszerek kiépítésének és működtetésének közös célja a minőség konzisztens biztosítása legyen; Folyamatos képzés, oktatás-tanulás minden szinten; Egyértelmű minőségmotiváció.
A tevékenységek minősítése alapján kialakított beavatkozási rendszer jellegzetes elemeit a TQM szabványosított minőségjavító technikái alkotják. Ezek a technikák – amelyeket egyre több minőségügyi rendszer vett fel eszköztárába – az alábbi célokat szolgálják: • • • • • •
A minőségjavítás tárgyának meghatározása (hibalokalizálás); A beavatkozás jelentőség szerinti rangsorolása; A hiba okok kiválasztása; Az elemzésre kerülő adatok kiválasztása és összegyűjtése; Az alternatív beavatkozások kiértékelése; A beavatkozások során beállítandó jellemzők optimális szintjének meghatározása.
291
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
A beavatkozások megalapozottságát az alkalmazott technikák szabványosítása mellett a szervezeten belül folyó folytonos képzés és a minőségorientált, közös gondolkodás adja.
8.13. A TQM költsége A TQM-et alkalmazó szervezet, minthogy felismeri, hogy a rossz minőség pazarláshoz és magas költségekhez vezet, a minőséget tűzi ki célul, nem pedig az önmagáért való nyereséget. A TQM-et követő szervezet megérti, hogy a minőség szerinti vezetés milyen költségmegtakarítást és hosszú távú eredményjavulást hozhat, és ezért egy mérési, illetve jelentéstételi rendszert épít ki. 8.13.1. A „minőség költsége” A „minőség költsége” a hibák elkövetésének és helyrehozásának a költsége. Az eredményesség érdekében a TQM-eljárásnak kvantitatív jellemzőkkel kell bírnia a jelen helyzet és a jövőkép összehasonlításából leszűrhető költségek felmérésére. Megéri-e majd változtatni? Mit volna érdemes a TQM-program középpontjába állítani? A szervezetnek számba kell vennie a gyenge minőségből következő különféle költségeket és azokat a potenciális megtakarításokat, melyek a minőségi termékeket és szolgáltatásokat biztosító eljárások működtetésével érhetők el. Hatalmas potenciális megtakarítás rejlik abban, hogy megelőzhetjük a hibák és működési zavarok végiggyűrűzését a szervezeten, illetve kikerülését az ügyfél színe elé. A tervezési folyamatban történő beruházással a standardok kidolgozásával és a dolgozók képzésével sok tévedést megelőzhetünk. Az újra elvégzett munka költségét megtakaríthatjuk. A visszaváltott termékekből, a rossz kiszolgálásból vagy a szállító cseréből következő költségeket is megtakaríthatjuk. Röviden: olcsóbb már elsőre jól csinálni. A termékek és szolgáltatások ellenőrzésével kapcsolatban a mintavétel, a felmérés a bevizsgálás költségei is magasak. Amikor a dolgozók (illetve a külső beszállítók) saját bevizsgálóikká válnak, lejjebb mennek a költségek. Amikor a hibákat meg tudjuk előzni, a mintavétel és a felmérés költségei is leszoríthatók. A hibák felfedezéséről át kerül a hangsúly a hibák megelőzésére és az eljárások jobbítására. A vezetők, a dolgozók és a beszállítók között kialakul a partnerkapcsolat atmoszférája, és a bizalom jeleként a minőség vizsgálatot időnként elvégzett ellenőrzésre korlátozzuk. Ebből pénzben mérhető megtakarítás származik. Cégen belüli szempontból megtakarítást érhetünk el abból, hogy megelőzzük a hibákat és csökkentjük az újra elkészítés és a hulladékkezelés költségét. A javított rendszerek eredményeként megtakarítás érhető el a túl nagy készletállományra fordított idő és tér területén, a dolgozók gyors cserélődésének és pótlásukhoz szükséges betanításnak a költségében, az anyaggazdálkodási vagy termék készítési veszteségekre elvesztegetett idő és
292
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
pénz mértékében. Külső szempontból pedig a hibák megelőzése csökkenti a visszatérítések, javítások és korrekciók, szavatossági kötelezettségek és a jó hírnév csorbulása következtében fellépő költségeket. Az ügyfelek igényeinek megértése olyan pénz megtakarításához vezet, amit különben felesleges marketingre és reklámra vesztegettünk volna el. A vállalatok csökkenteni tudják költségeiket, ha magas minőségi követelményeket állítanak.
8.13.2. A mérés A minőség kulcsa a mérés. A TQM-környezetre jellemző, hogy megtanulja mérni, vagy felbecsülni az elvárásokat és a haladást, és elsődleges prioritást ad a követelmények teljesítésének. Az első lépés az ügyfelek igényeinek felmérése. Megkérdezésekkel, panelekkel és a végfelhasználókkal folytatott szüntelen interakcióval a szervezet megtudhatja, hogyan fogadják az ügyfelei az általa nyújtott terméket vagy szolgáltatást. Továbbá, szüksége van arra, hogy normákat dolgozzon ki ezen eljárásokra, melyek összehasonlítást adnak a konkurenciával és az elképzelhető „legjobb gyakorlattal”. A második lépésben megfelelő módozatokat kell kidolgozni a hibák előfordulásának mérésére. Össze kell gyűjteni és ki kell értékelni az eltéréseket a normáktól és a panaszokat az ügyfelektől, mérni kell a szavatossági költségeket, ki kell számolni az újra elvégzett munka és a javítás költségét, és fel kell mérni, a hulladék, az potyadék és puffer készletek mennyiségét és költségét. A harmadik lépés a termelékenység vizsgálata, kiterjesztve azt a hozamokra, az áthaladó, köztes termékre („throughput”) és a körforgási időre. A negyedik lépés a dolgozók igényeinek mérése és felbecsülése. A dolgozók munkaszellemét és fejlődési szükségleteit állandóan figyelemmel kísérhetjük, illetve a munkahelyi klímáról folyamatosan képünk lehet, ha dolgozói attitűdöket feltáró kérdőíveket, interaktív megfigyelést és kijárati megkérdezést, vagy más hasonló stratégiákat alkalmazunk.
8.13.3. A jelentéstétel „Az információ hatalom”. Ez a közhely azon a feltételezésen nyugszik, hogy a dolgozók akkor képesek jól ellátni a feladatukat, ha megvan a szükséges információjuk a jobbítások keresztül viteléhez. Például, tudniuk kell, mire van szüksége az ügyfélnek, melyek a normák, amelyek meghatározzák a „minőségi” munkát, és tudniuk kell azt is, hogy miként haladnak a hibák számának csökkentésében és a termelékenység fokozásában. Mindezen túl, ismerniük kell a szervezetet, amelynek részei, és annak tevékenységi területét. 293
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ A jelentéstételei rendszer alapvető fontossággal bír a TQM-környezetben. A formális számonkérési rendszereknek és a statisztikai mérési eljárásoknak az alkalmazása éppúgy része lesz, mint a kérdőívek és az informális adatgyűjtési módszerek használata. Az információt hol a szervezeten belüli munkacsoportok, vagy problémamegoldó csoportok, hol pedig külső tanácsadók szedik össze. Az információ hol statisztikai táblázatok, hol kvalitatív beszámolók formáját ölti, de mindenképpen oda fog áramlani, ahol szükség van rá, és fel tudják használni.
294
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Esettanulmány
Kedves Olvasó! A TQM szellemségének megismerése után, kérem olvassa el figyelmesen a Harvard Business School alábbi esettanulmányát. Hank Kolb, minőségbiztosítási igazgató Hank Kolb fütyörészve ment az irodája felé. Még mindig egy kicsit idegennek érezte magát, mivel még csak 4 héttel ezelőtt nevezték ki a minőségbiztosítási részleg igazgatójának. Egész héten nem volt bent a gyárban, egy érdekes szemináriumon vett részt. A szeminárium címe „Minőség a 80-as években” volt, a vállalat oktatási részlege szervezte a gyártóüzemek minőségbiztosítási menedzserei számára. Kolb most arra készült, hogy beleássa magát az ő ipari termékeket előállító, 1200 embert foglalkoztató üzemének minőségbiztosítási problémáiba. Kolb bedugta fejét közvetlen helyettesének, Mark Hamlernek az irodájába, és megkérdezte, hogy mentek a dolgok az elmúlt héten. Hamler csendes mosolya és az „Ó, jól” megállásra késztette Kolbot. Nem ismerte nagyon jól Hamlert, és bizonytalan volt abban, hogy tovább erőltesse a választ. Kolb még mindig nem tudta pontosan, hogyan építsen ki vele egy megfelelő kapcsolatot, mivel Hamler volt az, akit végül nem neveztek ki Kolb új munkakörére. Hamler jellemzése úgy szólt, hogy „nagyszerű műszaki szakértelem, a vezetői kézségek hiányoznak”. Kolb úgy döntött, hogy tovább folytatja a kérdezősködést, és megkérdezte Hamlert, hogy mi történt. Hamler ezt válaszolta: „Ó, már megint egy tipikus minőségi snafu. Múlt héten volt egy kis probléma a Greasex soron ( ez egy speciális zsíroldó, amely spray palackba van csomagolva, a high tech szektor számára ). Egy kis túlnyomás volt néhány palackban a második műszak alatt, de egy művezető kieresztette, így tudtuk szállítani őket. Teljesíteni tudtuk a szállítási ütemezést!” Mivel Kolb számára még viszonylag ismeretlenek voltak az üzem és termékei, megkérte Hamlert, hogy mesélje el az esetet részletesen, Hamler tehát kissé feszengve folytatta: Volt egy kis problémánk az új töltőkészülékkel, és néhány palack nyomása meghaladta a megengedett minőségi szintet. A gyártási arány a normál 30%-a, kb. 14 doboz volt, és a műszak közepén vettük észre. MacEvans ( a sor felügyelője ) felfigyelt rá, megjelölte őket, és folytatta a munkáját. Amikor visszatért a műszak végén, hogy összeírja a selejtet, Wayne Simmons, az első sor művezetője, egy raklap kész áru mellett állt, és éppen befejezte egy karton selejt Greasex lepecsételését, a selejtet jelölő cédulák el lettek távolítva. Azt mondta Macnek, hogy egy másik felügyelőről hallott a magas nyomásról, visszajött, levette a cimkéket, egyenként felfordította a palackokat, és kieresztett mindegyikből a 8 leselejtezett kartonból. Azt mondta Macnek, hogy majd a kezelő körmére néz, hogy legközelebb jól működtesse a készüléket. Mac nem írta fel, de bejött 3 nappal ezelőtt, és szólt nekem az esetről. Ó, alkalmanként megesik az ilyen, így hát azt mondtam neki, hogy egyeztesse a karbantartókkal, hogy a töltő gép rendesen be legyen állítva. Láttam, Waynet az előtérben, és mondtam neki,
295
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ hogy legközelebb ilyen esetekben küldje vissza a terméket újra feldolgozásra. Kolb egy kissé meghökkent, de nem szólt semmit, nem tudta, hogy komoly dologról van-e szó. Mikor beért az irodájába, újra átgondolta, hogy mit mondott Morganthal, a vezérigazgató, mikor felvette őt. Figyelmeztette Kolbot, hogy az üzemben hiányzik a minőségben való gondolkodás, és azt mondta, hogy Kolbnak tennie kell valamit az ügyben. Morganthal hangsúlyozta az üzem minőségi problémáit: „Javítanunk kell a minőségen, ez így sokba kerül nekünk, erről meg vagyok győződve, csak nem tudom bizonyítani. Hank, teljes támogatásomat élvezed ez ügyben, te vagy ezekben a minőségi problémákban a felelős. Ennek a lefelé vivő minőségtermelékenység spirálnak véget kell érnie.” Az eset egy héttel ez előtt történt, az áruk már valószínűleg kikerültek a vásárlókhoz, és már mindenki el is feledkezett (vagy legalábbis el akart feledkezni) róla. Sürgősebb problémák is akadtak Kolb számára. Úgy érezte, hogy a minőségbiztosítási részleget mindenki nagyon könnyen veszi, és azt is érezte, hogy ez egy személyes arcul csapás a gyártás részéről. Nem akart háborút a gyártásiakkal, de hát mit tehetett? Kolb eléggé fel volt zaklatva ahhoz, hogy minden megbeszélését visszamondja, és a délelőttöt azzal töltse, hogy néhány emberrel elbeszélgessen. Egy hosszú és nagyon diplomatikus délelőtt után a következő információkhoz jutott hozzá. 1)
A dolgozóktól.
A töltőgép kezelője 2 héttel ezelőtt került át a kiszállítástól a gépre. A munkára nem képezték ki formálisan, csak Wayne mutatta be a helyszínen, hogyan kell kezelni a gépet. Mikor Mac a túlnyomásos palackokat ellenőrizte, a kezelő sehol sem volt, és csak a műszak végén hallott a selejtről Waynetől. 2)
Az üzemi karbantartóktól.
Ezt az automatikus töltőgépet 2 évvel ezelőtt szerezték be egy másik termék gyártásához. A Greasex sorra 6 hónappal ezelőtt állították át, és az utóbbi hónapban 12-szer kellett a gépet javítani vagy beállítani. A berendezést a karbantartók úgy alakították át, hogy az eredetileg tervezett kisebb viszkozitású Greasex-szer tudjon működni. Az átalakításba beletartozott egy speciális töltőfej tervezése. Erre a gépre nincs rendszeres megelőző karbantartás ütemezve, és az utóbbi 6 hónap alatt háromszor kicserélt érzékeny töltőfej alkotórészeit egy közeli gyárban állítják elő. A nem tervezett állásidő elérte a működési idő 15%-át. 3)
Az anyagbeszerzőktől.
A Greasex palack műanyag fejét az új termékhez nagyon gyorsan terveztették a beszállítóval. A fej belső peremén gyakran maradt sorja, ami megnehezítette a fej ráillesztését a palackra. A karbantartók megnövelték a rápréselő nyomást, ami megoldotta a ráillesztési problémát, vagy legalábbis a sorja ellenére rányomta a fejet a
296
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
palackra. Az anyagbeszerzők azt mondták, hogy beszélnek majd a dologról a beszállító képviselőjével, ha az legközelebb bejön. 4)
A termék- és csomagolástervezőktől.
A Greasex számára tervezett palackforma egyedi volt, jól megkülönböztette a terméket a versenytársakétól. A tervezők fontosnak tartották ezt a szempontot. Azonban az ívelt palackformát nem tesztelték olyan szempontból, hogy milyen töltési sebesség érhető el, és milyen a nagynyomású töltőfejjel összefüggésben a töltési hidrodinamika. Kolbnak az volt a sejtése, hogy az új forma görbülete miatt az anyagáramlás nem lesz egyenletes, de a csomagolástervező ezt nem tartotta valószínűnek. 5)
A gyártási igazgatótól.
Hallott a problémáról; valójában Simmons tréfálkozott az üggyel kapcsolatban, hogy hogyan teljesítette a gyártási normát a többieknél jobban. A gyártási igazgató úgy vélte, hogy Simmons az egyik legjobb brigádvezető, mindig teljesíti a normát. Az előléptetési papírjai éppen az igazgató asztalán feküdtek, mikor Kolb belépett. Simmonsnak nagy esélye volt arra, hogy az egész műszak élére kerüljön művezetőként. A gyártási igazgatót is arra ösztökélte Morganthal, hogy törekedjen a költségek és a szállítási idő csökkentésére, így szimpatizált Kolbbal, de azt mondta, hogy az újrafeldolgozási részen is csak kiengedték volna a felesleges nyomást, csak ők csővel tették volna ugyanazt, amit Wayne kézzel. „ De majd beszélek Wayne-nel az esetről” – mondta. 6)
A marketingesektől.
A Greasex gyorsan került a piacra, hogy legyőzze a vetélytársakat, s éppen egy intenzív reklámkampány folyt, hogy felhívja a vásárlók figyelmét a termékre. A megrendeléseket felvevő részleget elöntötték a Greasex megrendelések, így a termékre várakozni kellett. Gyorsan kell gyártani, még egy kis eltérés a specifikációtól is megengedhető, hiszen ” még mindig jobb, ha a polcon áll mintha sehol. Ki foglalkozik azzal, ha a címke egy kicsit gyűrött, vagy ha az anyag egy kicsit nagyobb nyomással jön ki a palackból? Most van szükségünk ezen a high-tech piacon a megfelelő részesedésre.” Ami Kolbot a legjobban zavarta, az a palackokban lévő túlnyomás biztonsági vonatkozása volt. Nem tudhatta, hogy a túlnyomásnak milyen kockázatai lehetnek, vagy hogy Simmons eléggé kiengedte-e ahhoz, hogy a kockázat megszűnjön. A palackgyártástól származó adatok amiket Hamler mutatott, arra utaltak, hogy a vizsgálat során felfedett túlnyomás még nem érte el a veszélyes szintet. De a minőségellenőr csak véletlenszerűen mintavételezte a terméket, és úgy talált rá a nyolc csomagra. Még ha Kolb morálisan el is fogadja, hogy nem volt biztonsági kockázat, hogy garantálhatja, hogy ilyen többé ne forduljon elő?
297
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ Kolb ma kihagyta az ebédet, az irodájában ült, és a délelőtti eseményeken gondolkodott. A múlt heti szeminárium a minőség szerepéről, a minőségről és termelékenységről, az új fajta hozzáállásról és a minőségi kihívásról szólt, de ki mondta meg neki, hogy ilyen esetekben mit tegyen? Egy nagyon jó állást hagyott ott, mikor ehhez a céghez jött, mert azt gondolta, hogy ez a vállalat komolyan veszi a minőségi munka szerepét, és új kihívásokkal akart szembe nézni. Kolb a gyártási, marketing és K+F igazgatóval azonos szintű fizetést kért és kapott, és azok közé tartozott, akik közvetlenül a vezérigazgatónak felelősek. Ennek ellenére nem tudta pontosan, hogy mit kell és mit nem szabad tennie, sőt még azt sem, hogy egyáltalán mit tehet és mit nem ilyen körülmények között.
A történet elolvasása után kérem, adjon választ az alábbi kérdésekre! 1. 2. 3. 4.
Mik a Greasex sor minőségi problémáinak okai? Miért vették fel Hanket? Mi a minőségbiztosítási részleg felelősségi köre? Mit tegyen Hank?
Gratulálok, mennyiben választ tudott adni e négy kérdésre, Ön érzi a minőségbiztosítás lényegét és fontosságát.
298
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
Felhasznált irodalom •
László Éva – Pénzes Györgyné: Kereskedelmi ismeretek
•
László Éva - Pénzes Györgyné: Gazdasági kereskedelemben
•
Rolf Dubs: Közgazdaságtan 1. és 2. kötet
•
Olach Zoltán: A marketing szemlélete és gyakorlata
•
Dr. Bednay Dezső: Gazdasági jogi alapismeretetk
•
Sándor Lászlóné dr. – Dr. Sztanó Imre – Dr. Birher Ilona – Dr. Pucsek József A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt Rt. 659/1997
• •
számítások a
•
Dr. Varga Sándor – dr. Bedő Gyula dr. Lőrinczy Gyula: Vállalkozások gazdaságtana 331/1997
•
Kovács Zoltán: Logisztika
•
Dr. Juhász József – Dr. Németh István – Dr. Tétényi Zoltán: Jogi ismeretek alkalmazása
•
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem: Mikroökonómia
•
Kissné dr. Cserhalmi Ildikó: Vállalkozás-gazdaságtan Atalanta Távoktatási Központ
•
Atalanta Távoktatási Központ: Marketing alapismeretek (Szerkesztő: Szántó Szilvia)
•
Atalanta Üzleti Szakközépiskola: Külkereskedelmi devizatechnikai ismeretek (Szerkesztő: Dr. Simor Irén)
• •
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Kovács Lajos: Ellenőrzési ismeretek
•
Dr. Balázs Lívia - Dr. Huszár Ernő – Dr. Sípos Zoltán: Külkereskedelmi ismeretek II.
•
Külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolítása az új deviatörvény tükrében (NOVORG)
299
és
Megjegyzés
Atalanta Távoktatási Központ
• • •
Dr. Birher Ilona – Dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László: Vállalkozások ellenőrzése Perfekt Rt. 307/2001
•
Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és módszertana
•
Kovács Lajos: Ellenőrzési ismeretek
•
Az 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
•
BKIK Alapszabály 2002
•
BKIK Etikai Kódex 2001
•
A 2000. évi C törvény a számvitelről
•
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
•
1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról
•
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
•
1991. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
•
1991. évi LXXVIII. törvény a fogyasztási adóról és a fogyasztóiárkiegészítésről
•
1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
•
2002. november 12-én elfogadott törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról •
A. V. Feigenbaum: Teljes körű minőségszabályozás (Ex Qualitás Libri Kft.; 1991.);
•
Total Quality Management (Előadás segédlet); (Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítvány, 1993.);
•
TQM-Tananyagfejlesztés (Előadás segédlet); (Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítvány, 1993.);
•
Introduction to TQM (Det Norske Veritas, 1995.);
300
Atalanta Távoktatási Központ
Megjegyzés
•
James R. Evans – William M. Lindsay: The Management and Control of Quality (West Publishing Company);
•
Sugár Karolina: A hazai minőségdíjakról megbízhatóság, 1997. 3. Szám);
•
Dr. Tar József: Az ISO 9000 és a TQM a magyarországi tanúsított cégek tapasztalatai tükrében (Minőség és megbízhatóság, 1998. 3. Szám);
•
Pallaginé Dr Bánkfalvi Emese: A TQM szerepe és helyzete a magyar gazdaságban (Minőség és megbízhatóság, 2001. 6. Szám).
•
Dr. Győri Zoltán: Minőségirányítás az élelmiszergazdaságban (Primom)
•
MSZ-EN Szabványok (Magyar Szabványügyi testület, Bp. 2001)
•
Internet ide kapcsolódó fejezetei (EU alapfogalmak szótára, környezetvédelmi törvény, Hulladékgazdálkodási rendszer, ISO szabványok rendszere)
(Minőség
és
•
Tóth Tihamér: Az anyag és áruforgalom információrendszerének szervezése, gépesítése.
•
Halász László – Dr. Merényi Lóránd: Raktár gazdálkodási áruvédelmi és tárolási ismeretek.
•
Dr. Kandikó József: Az eladó és vevő kapcsolata.
•
Dr. Pernyéz István:Kereskedelmi eladók KISKÁTÉJA
•
Fogyasztóvédelmi törvények és rendeletek
301