Kerecsend-Demjén-Egerszalók-Egerszólát Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Programja 2007 Pedagógiai program kiegészítése 2008 Pedagógiai program felülvizsgálata 2010
Egerszalók
TARTALOMJEGYZÉK I.
Az óvoda jellemző adatai 3. oldal
II.
Az óvoda bemutatása 4. oldal
III.
Az óvoda működését meghatározó törvények és rendeletek 10. oldal
IV.
Személyi feltételek 11. oldal
V.
Irányítási, szervezeti séma 14. oldal
VI.
Óvoda működésének rendje 15. oldal
VII.
Tárgyi feltételek 16. oldal 2
VIII.
Tevékenységközpontú Óvodai nevelés programja 20. oldal
IX.
Sajátos nevelési igényű gyermekek számára készült helyi kiegészítő program 22. oldal
X.
Az óvodába lépés és az iskolába lépés feltételei 25. oldal
XI.
Tervezés, szakmai dokumentumok egymásra épülése 27. oldal
XII.
Az óvoda és a család kapcsolatai 28. oldal
XIII.
Érvényességi rendelkezések 29. oldal
XIV.
Legitimációs záradék 30. oldal
XV. ÜVODA
I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos neve: Kerecsend- Demjén-Egerszalók-Egerszólát Napközi-otthonos Óvoda 3
OM azonosító:
31363
Az óvoda székhelye:
3396 Kerecsend, Arany János út 2. / központi intézmény saját főzőkonyhával / Telefon: 36/450-397
Tagintézmények:
Demjén, Petőfi u 2 Egerszalók, Kossuth Lajos u 65 Egerszólát, Fő út 40.
Az óvoda típusa:
összevont egy központi és három tagintézménnyel, a székhelyen saját főzőkonyhával
Az óvoda alapítója, fenntartója és felügyeleti szerve: Kerecsend Község Önkormányzata Demjén Község Önkormányzata Egerszalók Önkormányzata Egerszólát Önkormányzata által 2007.o8.o1-én létrehozott Kerecsend-Demjén-EgerszalókEgerszólát Intézményfenntartó Mikro-társulás Az óvoda férőhelyeinek száma: maximálisan 200 Kerecsend 4 csoport – 100 férőhely Demjén 1 csoport – 25 férőhely Egerszalók 2 csoport – 50 férőhely Egerszólát 1 csoport - 25 férőhely Az óvoda alapító okirat szerinti feladatai: ξ óvodai nevelés általános feltételekkel a gyermek napközbeni ellátásával ξ óvodai gyógypedagógiai ellátás integrált nevelés keretében ξ roma kisebbségi nevelés magyar és cigány / lovári/ nyelven integrált nevelés keretében ξ óvodai intézményi étkeztetés és munkahelyi vendéglátás ξ intézményi vagyon működtetése ξ közoktatási intézményekben végzett kiegészítő / bevételszerző/ tevékenység ξ Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségfejlesztése, felzárkóztatása és tehetséggondozása ξ Biztos Kezdet program működtetése (Kerecsend) Az óvoda vezetője: Koósné Reha Valéria / Kerecsend/ Az óvoda vezető helyettese: Mészárosné Fodor Éva / Kerecsend/ Élelmezésvezető: Szucsik Sándor / Kerecsend/ Tagintézmények vezetői: Kovács Istvánné / Demjén/ Szalkai Miklósné /Egerszalók/ Verebélyiné Csufor Ágnes / Egerszólát/
II. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 1. Az óvoda környezete, elhelyezkedése – a települések bemutatása 4
Az Észak-magyarországi Régióban, a Bükk hegység lábánál fekvő Eger várostól nyugati irányban, szőlőkkel betelepített, erdőkkel borított lankás tájakon, természeti értékekben gazdag, gyógy-és termálvíz kinccsel és a XIII. századra visszanyúló történelmi múlttal rendelkező kistelepülések: Kerecsend, Demjén, Egerszalók és Egerszólát. Kerecsend 1261-ben alapított község Eger várostól 13 km-re található a 3-as és a 25-ös fő közlekedési utak találkozásánál. Az Egri kistérségben elfoglalt helye, Eger város közelsége, az egerszalóki hőforrás és a község határában is feltörő gyógyvíz nagy fejlesztési lehetőségeket kínál a ma még foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű 2500 lelket számláló település számára. A településre jellemző, hogy a 0-18 éves korosztály aránya magas, főleg a településen élő roma kisebbség lélekszáma nő erőteljesen. A közelmúltban a településen megvalósuló roma- integrációs modellprogram eredményei országosan is az érdeklődés középpontjába kerültek. A településen az óvoda szakmai vezetésével bevezetésre került a Biztos Kezdet program, amely szülői klub formájában valósul meg. Pályázati támogatással 2010 évben átadásra került a Tanoda, mint új intézmény. Az Önkormányzat 2006.-ban kialakított egy Családi napközit, amely 2007-től alapítványi fenntartásban működik, ellátja a mikrotérségben belül a bölcsődei ellátás feladatait is. Az Egri kistérség határvonalán túl is ismert a kerecsendi közoktatási intézmények – az óvoda és az általános iskola - a hátrányos helyzetű gyermekek oktatása-nevelése terén végzett pedagógiai munkája és eredményei. Az elmúlt években az ország minden részéről érkeztek a településre a helyi pedagógiai rendszert tanulmányozni kívánó óvodapedagógusok, tanítók, tanárok és felsőoktatási intézmények hallgatói. Demjén Az írásos emlékek 1331-ben említik a települést Demjén névalakban, amelyet Csanád egri püspök vásárolt meg a püspöki birtok számára. A mintegy 700 lakossal rendelkező kistelepülés a Laskó patak völgyében fekszik igen szép természeti környezetben. A falu híres a kőbányászatáról, a riolittufa dombvonulat alján számos barlanglakás és borospince található. A lakosság életkorát tekintve a településen sok idős ember él. Az itt élő emberek főleg mezőgazdasági munkából, szőlő-és bortermelésből éltek és még ma is ápolják azokat a népi hagyományokat, amelyet elődeiktől átörökítettek. A fiatalok közeli városban találtak munkát és ott telepedtek le. Alig 30 év alatt a gyermekek száma 50%-al csökkent. 2007 júliusában megszűnt az általános iskola is, a gyermekek autóbusszal Egerbe járnak iskolába. Az elöregedő kistelepülés egyetlen reménye a 2008-ban átadásra kerülő Demjéni termálfürdő turisztikai vonzereje, amely jelentősen növeli az általa generált szolgáltató ipar munkaerő felvevő képességét. Az elmúlt években megnőtt a kereslet az építési telkek iránt főleg a fiatalok körében. Pályázati támogatásból 2010 júliusában átadásra került a település új Közösségi háza. Nagy örömünkre – az Önkormányzati minisztérium támogatásával – a 2010/2011-es nevelési évet a gyermekek már a felújított óvoda épületben kezdhették. Egerszalók Egertől 7 km-re található 2000 lelket számláló település páratlan szépségű természeti képződményéről ismert. Egy dokumentum szerint már a XIII. században is volt itt telepített szőlő. 2007 nyarán megnyílt Gyógy-és Wellness fürdője meghatározó szerepet tölt be a térség fejlődése szempontjából. A falu vonzerejét - a település déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforráson kívül - növelik a finom borok, a Laskó- patak felduzzasztott tó élő-és madárvilága, a különleges kaptárkövekbe vájt barlanglakások. A templomban található „Csodatévő Mária-kegykép” és a hordozható Mária-szobor révén nyaranta országosan is ismert búcsújáróhely Egerszalók, ahová fiatalok ezrei látogatnak el. A település lakóinak nagy része az idegenforgalomból, a szőlő-bortermelésből él. A befektetni szándékozók száma emelkedik, a telkek értéke egyre nő, míg a gyermeklétszám sajnos ezen a településen is csökken, a helyi óvodáztatás viszont a szülők körében népszerűbbé vált az elmúlt években, az óvoda gyermeklétszáma folyamatosan nő. A faluban korábban nagyobb lélekszámban élő roma kisebbség elvándorlása figyelhető meg napjainkban. Sokan dolgoznak a közeli városban, gyermekeiket is egri közoktatási intézménybe járatják. 2007.-ben itt is megszűnt a helyi általános iskola, a gyermekek Egerbe járnak iskolába autóbusszal. Az utóbbi években hatalmas fejlődésnek indult település jövőjét az idegenforgalmi beruházások és bevételek határozzák meg. 5
Egerszólát Az 1100 lakost számláló kisközség Egertől 10 km-re, a Bükk választóvonalában a Rába patak völgyében fekszik. Sok nemes kúria és udvarház épült itt, de közülük legszebb a Csernus-féle kastély, amely később a Brezovay család tulajdonába került és még napjainkban is áll. Az altemplom nemesi család nyughelye. A falu védőszentjét ábrázoló Nepomuki Szt. János szobor a Fő út mentén található A mezőgazdasági jellegű településen sertés-birka-marha, majd libaneveléssel foglakoztak az emberek. A község határában érlelődő szőlők közül az „Egerszóláti Olaszrizling” világhírnévre tett szert. Napjainkban az állattenyésztés és a szőlőművelés a közeli városban, illetve a környéken dolgozó emberek számára kiegészítő jövedelmet jelent. A szőlővel betelepített dombokkal és erdőségekkel körbevett hangulatos kis völgyben fekvő település Egerből és Egerszalók felől közelíthető meg. A város „elszívó” hatása érezhető településen élő fiatal családok munkavállalását és letelepedését illetően. Az általános iskola alsó tagozata még helyben található, a felsősök a többi kistelepüléshez hasonlóan Egerben tanulnak. A gyermekek száma itt is jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, bár a helyi óvodáztatás az elmúlt években népszerűbb volt a szülők körében, az óvoda gyermeklétszáma évről évre emelkedik. Az Önkormányzati minisztérium támogatásával a 2010/2011-es évet a gyermekek egy felújított óvoda épületben kezdhették meg, az épület külső felújításán kívül az óvoda vizesblokkja is teljes felújításra került. A település megtartóerejét nagyban befolyásolhatja a munkahelyteremtés a fiatalok számára, amelyhez az idegenforgalmi fejlesztések révén az Egerszalók vonzáskörzetéhez tartozó település jó adottságokkal rendelkezik. 2. Az óvoda nagysága, csoportszerkezete A kistelepüléseken 1970’-es években kezdték meg a működésüket az óvodák 1-2 csoporttal, saját főzőkonyhával. Az óvodákban csoportonként gyakran 30-40 gyermek ellátásáról, neveléséről kellett gondoskodni. A rendszerváltás előtt férőhelyhiánnyal küszködő kistelepülési óvodák ma a létükért küzdenek. Ennek fő oka az országosan is jellemző népességfogyás: a születések számának csökkenése és a város elszívó hatása, az urbanizáció hódítása. A gyermeklétszám ezeken a településeken az elmúlt 15 év alatt a felére csökkent – ez alól csak Kerecsend kivétel, ahol a roma lakosság gyermekvállalási kedve a romló körülmények ellenére sem csökkent, itt bővíteni kell az intézményt. Kerecsend – székhely szerinti óvoda Az óvoda 1978-ban kezdte meg működését 2 csoporttal és 100 adagos saját főzőkonyhával 4300m 2-es területen, a gyermekek számára hatalmas parkosított udvarral. Az épület 1985-ben és 1989-ben egy-egy csoportszobával bővült, jelenleg 466m 2 alapterületen maximálisan 100 gyermek óvodai ellátását biztosítva. A gyermekek 80%-a hátrányos helyzetű, 65-70%a halmozottan hátrányos helyzetű roma családokból kerül ki. A nem roma gyermekek helyben történő beóvodáztatását célzó integrációs törekvések hatására az utóbbi években növekedett a helyi intézményt választók száma. Az óvoda a Tevékenység Központú Óvodai Nevelési Program alapján készített adaptáció szerint a helyi sajátosságokat figyelembe véve végzi a nevelőmunkát. 4 csoportjába a gyermekek az életkoruk alapján a szülők egyetértésével és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével kerülnek be a többnyire vegyes életkorú csoportokba. Az óvodás korosztály létszáma 120-140 fő között változik évente. A gyermekek mintegy 10-15%-a Egerbe és Demjénbe jár óvodába. A feladatainkhoz mérten nem rendelkezünk az 1/1998 OM rendeletben előírt kötelező és minimális helyiségekkel és felszereléssel. Mindezek megoldása csak teljes rekonstrukció és bővítés formájában EU-s támogatás igénybevételével lehetséges. A férőhelyek száma nem teszi lehetővé a 3 éves kortól történő óvodai ellátást, amely sérti a gyermekek művelődéshez való alkotmányos jogát és az esélyegyenlőséget. Az óvoda 1996-tól sérült gyermekeket is befogadva integrált nevelést végez normál óvodai csoportokban. Fejlesztésüket egyénileg, sérülés specifikus gyógypedagógus és az óvodapedagógusok végzik gyógypedagógiai asszisztens és az 4 dajka közreműködésével. 6
A logopédiai ellátást Kistérségi szinten megoldott utazó szakember (gyógypedagógus-logopédus) biztosításával. A roma és a sérült gyermekek sikeres integrációja érdekében az óvoda kulcsfontosságú kérdésnek tekinti a családokkal való kapcsolattartást. Ennek érdekében olyan, a szokásostól eltérő innovatív pedagógiai eljárásokat alkalmaz, mint pl.: az óvodai beszoktatás során „az anyás beszoktatás”, „Biztos Kezdet Klub”működtetése, krízis helyzetben lévő szülők számára ingyenes „pszichológiai- nevelési” tanácsadás. Az óvodapedagógusok rugalmas, egyenlőtlen munkaidő beosztása lehetővé teszi a családgondozásra irányuló tevékenységet és a hatékony gyermekvédelmi munkát is. A finanszírozáshoz részben önkormányzati, részben pályázati támogatást vesz igénybe. Az óvoda 10 fős nevelőtestülete - más óvodákkal ellentétben - az esélyegyenlőség érdekében csak olyan szolgáltatások igénybevételét támogatja óvodai nevelési időn kívül, amely fenti cél érdekében valósul meg. Az óvoda főzőkonyhája 5 fővel helyben látja el a napi háromszori étkeztetés feladatait. Az élelmezésvezető az étlap készítésekor figyelembe veszi az óvodapedagógusok javaslatait, és a szülők felé felvilágosító tevékenységet végez az egészséges táplálkozás érdekében. Saját konyhánk ellátja az eltérő étkeztetési igényű – beteg – gyermek élelmezését is (pl. liszt és tej érzékeny, stb.). A főzőkonyha korszerűtlen, elhasználódott, zsúfolt. Az óvodai dolgozó számára a helyiségek hiánya miatt nem biztosítottak az alapvető munka körülmények (öltöző, egyéb szociális helyiségek, stb.), a konyhai dolgozók felszereltség hiányában csak nagy fizikai megterhelésnek vannak kitéve a munkavégzés során. Az óvodavezető munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, személyét 5 évenként pályázati eljárás keretében tölti be a fenntartó. A 2009-től 2019-ig kinevezett óvodavezető munkáját kinevezett vezető helyettes és óvodatitkár segíti. Az óvoda és a konyha bővítése, korszerűsítése, a roma származású gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása miatt stratégiai fontosságú kérdés a település jövője szempontjából. Demjén-tagóvoda Az épület 1930-ban nem óvoda céljára épült. 1977-ben a településen a régi Községházából 1102 m-en lett kialakítva az 1 csoporttal és saját főzőkonyhával induló intézmény. 1990-ig a szomszédos kerecsendi általános iskolához és óvodához tartozott szervezetileg. A rendszerváltás után hosszú évekig önálló intézményként, majd 2004-2007 között az egerszóláti mikrotérségi társulásban összevontan a helyi általános iskolával tagintézményként működött tovább. 2002.-ben az épület bővítése folyamán kialakításra került a torna szoba, mosókonyha, logopédiai szoba és raktár. A régi épület területe 156m 2, az új részé 68m2. 2004.-ben a saját főzőkonyha megszűnt, az Önkormányzat megbízásából gyermek étkeztető cég látja el a feladatot. Az 1/1998-as OM rendelet által előírt hiányzó helyiségek kialakítását (orvosi szoba-elkülönítő) a konyhai rész átalakításával próbáljuk megoldani a jövőben. Az elhasználódott vizesblokkokat 2007. nyarán újítottuk föl. Az udvar megfelel a játszótéri eszközök balesetmentességéről szóló 78/2003 GKM rendelet szerinti előírásoknak. A kötelező minimális felszerelés biztosításához jelentősebb beruházás nélkül néhány hiányzó eszköz megvásárlásával eleget tudunk tenni. Az óvoda egy vegyes csoporttal működik, 25 férőhellyel. A település demográfiai adatai tekintve a 1520 évvel ezelőtti gyermek létszám a felére csökkent, de jelenleg még így is biztosított az óvoda 20 fős átlaglétszámmal történő működtetése. A bejáró gyerekek létszáma 10-20%, általában a szomszédos falvakból járnak óvodánkba. A településen élő cigány családok gyermekei óvodai nevelésben részesülnek, számuk 8 alatt van és nem kértek kisebbségi nevelést. A gyermekek kistérségi ellátás keretében utazó szakember biztosításával részesülnek logopédiai ellátásban. Helyi pedagógiai programunk a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján készült adaptáció, amely figyelembe veszi helyi sajátosságainkat és értékeinket. A tagóvoda vezető egy személyben - az összevont intézmény vezetőjének a helyetteseként - látja el a vezetői és az óvodapedagógusi feladatokat. A csoportban dolgozó (tagóvoda vezető és a másik óvodapedagógus) óvodapedagógusok munkáját 2 dajka segíti, akik ellátják a melegítőkonyha működésével kapcsolatos feladatokat is. A nevelőmunka során a szülők partnereink az együttnevelésben, támogatásuk nagyban hozzájárul céljaink megvalósulásához. Egerszalók-tagóvoda 7
A településen 1987-ben kezdte meg működését az óvoda 3 csoporttal 60 férőhellyel, melegítő konyhával a helyi általános iskolával 2007-ig alkotott egy intézményt. Jelenleg 2 csoporttal, melegítőkonyhával 50 férőhelyen 100%-os kihasználtsággal 1307m2 –es telken fekvő 263m2 alapterületű épületben látja el az óvodai nevelés feladatait. A gyermekek étkeztetését az önkormányzat által működtetett saját főzőkonyha biztosítja. Az épület felújításra, korszerűsítésre az 1/1998 OM rendelet által előírt helyiségek / tornaszoba, fejlesztő szoba, orvosi szoba, a dolgozók számára öltöző /hiánya miatt már elengedhetetlenül szükséges az óvoda bővítése és korszerűsítése, vagy új óvoda építése esetleg bölcsődei csoporttal együtt. Az óvoda feladataihoz mérten még mindig nem rendelkezik a rendeletben előírt minimális felszereléssel, mert a helyiségek hiánya miatt nem tud eleget tenni. Az országos átlagtól eltérően a gyermeklétszám csökkenésének okai nem a demográfiai adatokban kereshető, hanem a közeli város elszívó hatásának eredménye, amelyet az integrált óvoda-bölcsőde létrehozása nagymértékben csökkente. A korábbi években nagy számban élő roma kisebbség száma csökken, jellemző az elvándorlás az idegenforgalmi szempontból egyre jelentősebb helyet elfoglaló településen. Óvodánkban is a néhány éve 70%-ban kisebbségi gyermekek száma 50% alá csökkent. A szülők nem tartják fontosnak és nem igénylik gyermekeik kisebbségi nevelésben való részesítését az óvodai nevelés során. A 100%-os kihasználtsággal működő óvodában 4 óvodapedagógus / közülük egy fő a tagóvoda vezetője / és 3 dajka foglakozik a gyermekekkel. A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program szerint végezzük a nevelőmunkát. A logopédiai ellátást Kistérségi szinten megoldott utazó szakember (gyógypedagógus-logopédus) biztosításával. Az óvodai dolgozók közössége szeretetteljes légkörben, egyenlő esélyek biztosításával igyekszik ellátni a nagyon különböző családi háttérrel rendelkező gyermekek nevelését-fejlesztését. Egerszólát-tagóvoda A kistelepülési óvoda 1979-től kezdte meg működését a Művelődési Központ épületén belül kialakítva 2 csoporttal 40 férőhellyel és saját főzőkonyhával a helyi általános iskola szervezeti egységeként 2007-ig. A gyermeklétszám csökkenése tette szükségessé a saját főzőkonyha melegítő konyhává alakítását és 2007-ben 1 óvodai csoport megszüntetését. A demográfiai adatok egy csoport működtetésének igényét támasztják alá, a helyi lakosok egyre többen helyben veszik igénybe az óvodai ellátást. Az óvoda jelenlegi kihasználtsága 100%. A településen nem élnek kisebbséghez tartozó családok. Az óvoda a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot valósítja meg helyi programjában két óvodapedagógus – amelyből egyikük a tagóvoda vezetője- és két dajka segítségével. A logopédiai ellátást Kistérségi szinten megoldott utazó szakember (gyógypedagógus-logopédus) biztosításával. Az intézmény folyamatosan törekszik az 1/1998 OM rendeletben előírt kötelező eszközök beszerzésére, valamint az elhasználódott eszközök cseréjére. A megszüntetett csoportszoba helyén 2008-ban kialakításra került a tornaszoba és a fejlesztő szoba. 2010-ben a felújítás során kialakítottuk a vezető irodát, egy személyzeti öltözőt és az új mosdó helyiségben egy személyzeti WC-t. A továbbiakban fontos feladat az elhasználódott bútorok és textíliák és az elhasználódott padló cseréje. A melegítő konyha a helyi általános iskolát és az időskorúak szociális étkeztetését is ellátja az épületen belül kialakított ebédlőben történő étkeztetéssel. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása nem tartozik az óvodavezető és a dajka munkaköri feladataiba, ezért ezt az Önkormányzat külön megbízása alapján láthatják el. A fenntartó számára legfontosabb feladat ennek… vagyis az óvoda jövőjének eldöntése.
3. Speciális szolgáltatások A Pedagógiai Programhoz kapcsolódó (térítés nélküli) és a Pedagógiai Programhoz közvetlenül nem kapcsolódó (térítés ellenében) nevelési időn kívül igénybe vett szolgáltatásokat az alábbiak szerint veszik igénybe a szülők: Helye
Kapcsolódó programok-térítés nélkül
Nem kapcsolódó programok-térítéses
8
Bábszínház Kirándulások, természetjárás
MF stúdió tréningje Táncoktatás, Agria Tánciskola Vallásoktatás(hitoktatóval)-térítés nélküli Úszásoktatás, vízhez szoktatás
Múzeum látogatások Színház látogatás Kisebbségi nevelés lovári nyelven Kerecsend Informatikai nevelés Mozgásterápia Gyógypedagógiai-logopédiai tanácsadás Biztos Kezdet Klub Pszichológiai tanácsadás Egészségügyi szűrővizsgálatok Könyvtárlátogatás Bábszínház Kirándulások, természetjárás Múzeum látogatások Színház látogatás Demjén Egészségügyi szűrővizsgálatok Kézműves tábor Könyvtárlátogatás Bábszínház Kirándulások, természetjárás Múzeum látogatások Színház látogatás Egerszalók Egészségügyi szűrővizsgálatok Könyvtárlátogatás Testtartást és mozgáskoordinációt javító tánc Bábszínház Kirándulások, természetjárás Egerszólát Múzeum látogatások Színház látogatás Egészségügyi szűrővizsgálatok Kézműves foglalkozások szülőknek Könyvtárlátogatás
MF stúdió tréningje Úszásoktatás, vízhez szoktatás
MF stúdió tréningje Úszásoktatás, vízhez szoktatás
MF stúdió tréningje Vallásoktatás hitoktatóval-térítés nélküli Táncoktatás, Agria Tánciskola
4. Az óvoda ünnepei és rendezvényei
Helye
Hagyományos ünnepek
Kerecsend Anyák napja Év záró Gyermeknap Télapó ünnep
Néphagyományokh oz kapcsolódó Mihály napi vásár Adventi várakozás Farsang Húsvét
Nemzeti ünnep
Helyi szokásokhoz kapcsolódó
március 15. Majális Idősek köszöntéseErzsébet napkor Falunap
9
Természet és környezetvédelemmel kapcsolatos Föld napja Madarak és Fák napja Víz világnapja
Karácsony Pedagógus nap Mikulás várás Karácsony Év záróbúcsúztatás Demjén Pedagógus nap Gyermeknap Anyák napja Anyák napja Év záró Pedagógus nap Egerszalók Gyermeknap Télapó ünnep Karácsony Anyák napja Év záró Pedagógus nap Egerszólát Gyermeknap Télapó ünnep Karácsony
Farsang Húsvét
március 15.
Adventi várakozás
Farsang Húsvét Adventi várakozás
Adventi várakozás Farsang Húsvét
Falunap Szüreti felvonulás
Föld napja Madarak és Fák napja
Kézműves tábor Idősek napja Majális
Víz világnapja
március 15. Falunap október 23. Idősek napja Szüreti felvonulás
október 23. Szüret március 15. Idősek napja Majális
Föld napja Madarak és Fák napja Víz világnapja
Föld napja Madarak és Fák napja Víz világnapja
5. Küldetésnyilatkozat Intézményeinkben arra törekszünk, hogy szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével a teljes alkalmazotti kör és partnereink részvételével a gyermekeket érzelmi biztonságot nyújtó derűs és nyugodt óvodai légkör, megbecsülés övezze. Családias környezetben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk, amely a gyermekre a legfejlesztőbb módon hat és a gyermek elemi joga. A partneri elvárásoknak, igényeknek megfelelő módszerek alkalmazásával a gyermekek személyiség jogainak tiszteletben tartása mellett végezzük nevelő, személyiségfejlesztő tevékenységünket a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével / játék – munka – tanulási tevékenység – szabadidős / tevékenységek szervezésével. A családdal történő együttes nevelőmunkában prioritást élvez az óvodapedagógusok és más alkalmazottak toleráns, elfogadó magatartása, a gyermek szeretete és tisztelete. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő esélyeket, az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Biztosítjuk a kisebbségi gyermekek számára a kisebbséget megillető jogokat, a kisebbségi kultúra megismerését a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Az intézmény világnézetileg semlegességének megőrzése mellett tiszteletben tartjuk szülők világnézeti meggyőződését, vallási hovatartozását – igény szerint nevelési időn kívül a hitoktató számára biztosítjuk a szükséges helyiséget és a tárgyi feltételeket. A szülői jogok biztosítása kötelességünk, hiszen a gyermek elsősorban a szülőé, de a szülőktől is elvárjuk a pedagógus jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartását. Döntéseinkben és a szülői igények kielégítésekor is szükséges a „gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembevétele” – mint vezérlő elv. Az óvoda környezeti, tárgyi feltételeinek megléte elengedhetetlen feltétele a nevelőmunka eredményességének. Az egészséges, biztonságos és esztétikus környezet lehetővé teszi a környezettudatos magatartásformák gyakorlását, az alapvető szükségletek kielégítését, az optimális gyermeklétszám mellett a csoportokban a gyermeki személyiség fejlődését, felzárkóztatását és tehetséggondozását. A nevelőtestület belső igénye az állandó és folyamatos képzés és önképzés. Ehhez biztosítani szükséges a finanszírozás feltételeit. Lépést kell tartanunk a társadalmi elvárásokkal, korszerű és folyamatosan megújuló tudásra van szükségünk, amely az élethosszig tartó tanulás alapja. 10
III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK - az 1993. évi LXXIX. Tv. a Közoktatásról - a 137/1996. /VIII. 28/ kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - a 32/1992. /XI. 5/ MKM rend. a Nemzeti és etnikai kisebbségek óvodai nevelésének irányelveiről - a 23/1997. /VI. 4./ MKM rend. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről - az 1/1998 OM rendelet a kötelező felszerelés és eszközjegyzékről - a 11/ 1994. MKM rend az óvodák működéséről - a 19/2002. /V. 8 / OM rend. a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti és műszaki követelményeiről - a 3/2002. /II: 15./ OM rend. a közoktatás minőségfejlesztéséről - a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi tv - a gyermekek védelméről szóló 1997 évi tv - 78/2003 GKM rendelet a játszótéri eszközökkel kapcsolatos balesetvédelmi előírásokról - 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról - 9/2008, 23/2009 (V. 22.), 5/2010 (I. 29.) OKM rendeletek az esélyegyenlőséget és felzárkóztatást segítő támogatásokról Helyi szabályzatok: 1. Pedagógiai Program 2. Minőségirányítási program, és a Teljesítményértékelés szabályzata 3. Alapító okirat 4. Házirend 5. Szervezeti és Működési Szabályzat /melléklet: dolgozók munkaköri leírása/ 6. Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 7. Pedagógus továbbképzési szabályzat 8. Egyéb szabályzatok, megállapodások Társulási megállapodás Élelmezési szabályzat Gyakornoki szabályzat Tűz és balesetvédelmi szabályzat Kollektív szerződés
IV. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A szakmai munkában a nevelőtestület az óvoda legfőbb határozathozó szerve. 11
A nevelőtestület az alábbi elvek maradéktalan érvényesülését tekinti alapvetőnek a pedagógiai munka során: 1. gyermekközpontúság elviekben és gyakorlatban 2. a nevelés az elsődleges, amikor is a cselekvés és a tevékenység kiemelt helyen szerepel 3. a neveléshez nyugodt, meleg, szeretetteljes, családias óvodai légkör biztosítása szükséges esztétikus környezetben. 4. a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése 5. esélyegyenlőség biztosítására való törekvés 6. a gyermek alapvető szükséglete és elemi joga a játék 7. a gyermek differenciált és egyéni fejlesztése, egyéni útjának figyelembevétele, felzárkóztatás és tehetséggondozás 8. a gyermek fejlődéséhez sürgetésmentes egyéni utak biztosítása 9. a gyermek számára a lehető legnagyobb fokú mozgástér biztosítása, a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése 10. a gyermek tisztelete, jogainak érvényesítése 11. nyitott nevelési légkör biztosítása a külső környezet felé 12. sajátos nevelési igény kielégítése 13. Kisebbségi jogok biztosítása 14. a gyermek feltétel nélküli elfogadása faji, vallási hovatartozásától függetlenül 15. az óvodapedagógusok szakmai önállóságának tiszteletben tartása 16. a szülők jogainak biztosítása 17. környezettudatos gondolkodásmód kialakítása, környezettudatos magatartásformák gyakorlása Fenti elvek megvalósulását - az óvodák helyétől függetlenül – a nevelőtestületen belüli kohéziós erő, az együttgondolkodás, a csapatszellem és a feltételnélküli gyermekszeretet segíti.
Humánerőforrás a Pedagógiai program megvalósításához a) Óvodapedagógusok
Helye
Óvodapedagógus főiskolai végzettséggel
Kerecsend
9 fő
Pedagógiai programhoz figyelembe vehető egyéb képzettség
Szakvizsga
3 fő Vezető óvodapedagógus (2fő) Fejlesztő óvodapedagógus (1fő)
12
2 fő Nevelőtanár "C" típusú lovári nyelvvizsga
Egyéb
5 fő Tanító nő OKJ kiadvány szerkesztő OKJ számítógép kezelő,használó
2 fő
Demjén
4 fő
1 fő Tanügyigazgatási szakértő 0 fő
Gyógypedagógiai asszisztens "C" típusú német nyelvvizsga 1 fő OKJ Ifjúság segítő 1 fő
1 fő
Egerszalók Vezető képző (főiskola) 2 fő Egerszólát Összesen:
17 fő
1 fő Szakvizsgázott óvodapedagógus 5 fő
Képesített könyvelő és statisztikus középfokú
3 fő
7 fő
b) Nevelőmunkát segítők Dajkai szakképzettséggel rendelkezik Helye Dajka összesen
8. ált. +dajka képző
dajkaszakmunkás képző
2 fő
2 fő
dajkaérettségi képesítő biz.
1 fő
4 fő +1 fő Kerecsend gyógypedagógiai asszisztens
Demjén
2 fő
Egyéb nevelő munkát segítő felsőfokú szakképzettséggel
Felsőfokú pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens 1 fő
1 fő 3 fő
Egerszalók
3 fő 2 fő
2 fő
Egerszólát Összesen:
12 fő
3 fő
6 fő
2 fő
1 fő
Figyelembe nem vehető más szakképzettség
4 fő Cukrász Nyomdász Csecsemő és gyermekgondozó Gyors és gépíró 1 fő női ruha készítő 2 fő élelmiszer eladó fodrász 1 fő igazgatási ügyintéző 8 fő
c) Az óvoda egyéb dolgozói Munkakör megnevezése óvodatitkár
Szellemi dolgozó Szakképzettsége Felsőfokú Középfokú Felsőfokú OKJ pénzügyi szakügyintéző
élelmezésvezető OKJ élelmezésvezető
Fizikai dolgozó Egyéb Nem igényel Szakképzettséget képzettsége szakképesítést igénylő nincs
Szakács, borász, középfokú állat és növény termesztő
Szakács (1fő)
szakács (szakmunkás)
13
Egyéb képzettsége
Konyhalány (3fő) Összesen:
1 fő
1 fő
1 fő
3 fő 3 fő
1 fő
Dolgozók összesen: 35 fő
V. Irányítási, szervezeti séma Kerecsend-Demjén-Egerszalók-Egerszólát Intézmény fenntartó Mikro-társulás
Társulási Tanács
Kerecsend Község Önkormányzat Képviselő Testülete Polgármester
Kerecsend-Demjén-Egerszalók-Egerszólát Napközi-otthonos Óvoda, Kerecsend Arany J. u. 2. Óvodap Dajkák edagógu Tagóvoda-Demjén s Tagóvoda vezető
IPR 14 Óvodavezet Óvodavezető- menedzsment Élelmezés Konyhalányok ő Helyettes Dajkák Szakácsvezető 1-2. Óvodatitká r
1 fő dajka 1 fő
Biztos Kezdet Klub óvodai team
Kerecsend Székhely szerinti nevelőtestület, óvodapedagógusok, gyógyped. Asszisztens
Környezetvédelmi munkaközösség Tagóvoda-Egerszalók Tagóvoda vezető
Óvodap edagógu s
Dajkák
Tagóvoda-Egerszólát Tagóvoda vezető
Óvodapeda gógusok
Dajkák
VI. Az óvoda működésének rendje 1. Az óvoda munkarendje Az óvoda mindenkori munkarendjének kialakítását meghatározzák: -
a hatályos jogszabályok
-
a szülők igényei
-
helyi lehetőségek, sajátosságok
-
és szükségletek 15
A munkarend minden nevelési év elején a hirdető táblán történő kifüggesztéssel lép életbe. 2. Az óvoda nyitva tartása Az óvodai nevelési év szeptember 01-től augusztus 31-ig tart. A gyermek az óvodában a Közokt. Tv. 24§ értelmében napi 10 óránál / napi nevelési időkeret/ hosszabb ideig nem tartózkodhat az intézményben. A székhely szerinti óvoda és a tagóvodák nyitva tartását a szülők igényeihez igazodva a fenntartó határozza meg. Napi nyitva tartás (amely időszak alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel): Kerecsend : 9 óra / 7 órától 16 óráig/ Demjén : 9 óra / 7 órától 16 óráig/ Egerszalók : 9 óra / 7 óra 30 perctől 16 óra 30 percig / Egerszólát : 9,5 óra / 7 órától 16óra 30 percig / Az óvoda a téli szünetben zárva tart a székhelyen és a tagintézményekben is. A tavaszi és az őszi szünetben a szülők igényeihez mérten tart nyitva. A nyári szünetben a helyi szükségletekhez igazodva a fenntartó engedélye alapján különböző időpontokban egybefüggően 3-6 héten keresztül tart zárva a településeken. A szülők kérésére lehetőség van ügyeletes / nyitva tartó/ óvoda –nyári napközi szervezésével a négy település vonatkozásában június-július-augusztus hónapokban. Az óvoda nevelési értekezletek miatt egy évben maximum 5 napot tart zárva. A zárva tartások időpontjáról a szülőket a zárás előtt 1 hónappal a hirdetőtáblán történő tájékoztatás formájában értesítjük. A nyári zárva tartásról legkésőbb február végéig értesítjük a szülőket. Az egyéb működéssel kapcsolatos kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat illetve a házi rend tartalmazzák.
VII. TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere / 1/1998 OM rend. alapján/ Változás: az 1/1998 OM rendelet módosítása szerint az orvosi szoba nem kötelező az óvoda épületén belül, ha a közelben van az orvosi rendelő, ahol a gyermekek vizsgálatát el lehet végezni. 8. az óvodai tanuláshoz szükséges eszközök
testnevelés eszközei: kombinált tornaszer, padok, ugrószekrény, zsámoly, labdák kétféle méretben, karikák és egyéb kézi szerek, bordásfal, tornaszőnyeg, magasugró mérce, speciális eszközök a sajátos nevelési igényhez matematikai neveléshez szükséges eszközök: 16
MINIMAT- matematikai játék készlet, színes korongok, rudak, logikai készlet, becsléshez és méréshez eszközök, feladatlapok, foglalkoztató füzetek, írószerek- sokszorosításhoz fénymásoló, dominó társasjátékok, számkártyák, fejlesztő játékok Anyanyelvi neveléshez: képek az anyanyelvi neveléshez – szemléltető eszközgyűjtemény lexikonok, könyvek, leporellók, videó, videokazetták, bábok Ének-zenei nevelés eszközei: Furulya, ritmushangszerek, egyéb kellékek az énekes játékokhoz, magnetofon kazettákkal és CD lemezekkel Vizuális nevelés eszközei: gyurma, agyag, ceruzák 3 féle méretben, gomb-és fedőfesték, ujjfesték, gyermek ollók, ragasztó, ecset 3 féle méretben, ecsetes tál, ecsettörlő, rajzlap, írólap, színes és fehér karton, hajtogatólapok, és egyéb eszközök a kézimunkához, gipszkiöntő forma, üveg és matrica festék egyéb eszközök kézimunkához és barkácsoláshoz kifestők – sokszorosításhoz fénymásoló környezeti nevelés eszközei: könyvek, lexikonok, diavetítő, diapozitív sorozatok, videokazetták, képek, lottókártyák, televízió, számítógép fejlesztő programokkal, vetítővászon, fénymásoló sokszorosításhoz- feladatlapok, öltöztethető baba, folyóiratok, kerti gyermekszerszámok, növény és állatgondozás eszközei irodalmi nevelés eszközei: szemléltető képek, bábok többféle méretben, bábparaván, mesés és verses könyvek, leporellók
VIII. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM / TOP / AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI 1, Az óvoda funkciói Az „Óvodai nevelés országos alapprogramja „szerint az óvoda funkciói: -
óvó-védő funkció szociális funkció nevelő-személyiségfejlesztő funkció
17
Az óvoda nevelő intézmény a gyermek 3 éves korától kezdve. A gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. 2. A Tevékenységközpontú óvodai nevelés célja, feladatai nevelési cél: -
a 3-7 éves gyermek társadalmi gyakorlatra történő általános felkészítése
-
a teljes gyermeki személyiség fejlesztése tevékenységek által, tevékenységeken keresztül
-
az életre való felkészítés tevékenységek által, tevékenységeken keresztül / szociális életképesség elérése/
A nevelési célt a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek adottságaiból kiindulva valósítjuk meg. A pedagógiai célok és feladatok centrumában a tudatosan fejlesztett együttműködési és érintkezési képességek állnak: a kommunikációra és kooperációra való képessé tétel Tevékenységek szervezése -
minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlása élmények nyújtásával minél komplexebb és sokrétűbb tevékenységformák kialakítása a gyermekek meglévő tapasztalataira való támaszkodás, élmények feldolgozása
Képességfejlesztés -
bázisa: a tevékenység kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztése tevékenységszervezéssel folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára a képességek kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlását folyamatos megfigyelés útján törekszünk a képességek fejlesztésére a tehetséges és a sajátos nevelési igényű gyermeket egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztjük
3. A kisebbségi nevelés célja, feladata az óvodában Az óvoda funkciója a kisebbségi nevelés terén Óvó-védő funkció: -
a családok és a gyermek eltérő szükségleteire való tekintettel a Gyermekvédelmi tv alkalmazása korai prevenció megvalósítása valamennyi hátrányos helyzetű gyermek 3 éves kortól kezdődő óvodai ellátása sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és sajátos nevelési szükséglet kielégítése a gyermek jogainak biztosítása 18
-
esélyegyenlőség biztosítása a sikeres társadalmi integrációhoz
szociálisfunkció - a gyermek napközbeni ellátása - személyes gondoskodást nyújtó támogatási formák kezdeményezése - családgondozás pedagógiai módszerekkel - nevelési tanácsadás, egyéb tevőleges segítségnyújtás nevelő- személyiségfejlesztő funkció: - az eltérő kultúra befogadásához szükséges értelmi és érzelmi képességbeli feltételek megalapozása a családdal együtt működve - együttérzés, nyitottság, a valós életre orientálás elemi elsajátítása - másság, tolerancia, identitástudat alapjainak lerakása az egyéni és az életkori sajátosságok függvényében - társas érintkezés, a verbális és a nem verbális kommunikáció formáinak kialakítása A kisebbségi nevelés feladatai - értékközvetítés / irodalom, képzőművészet, zene, tánc, a kisebbség hagyományai és ünnepei – egészséges életmódra nevelés / szokások, hiányt pótló nevelés / - érzelmi élet gazdagítása / szocializálás, mintakövetés / - képességek területén megmutatkozó eltérések kiegyenlítése / tehetséggondozás, felzárkóztatás, sajátos nevelési igény kielégítése / - zenei nevelés kiemelten / zeneóvoda / - munkajellegű tevékenységgel rendszerességre, kitartásra nevelés / fokozatosság / - nyelvi hátrányok kiegyenlítése - az anyanyelvi kultúra mellett – igény szerint – a kisebbségi nyelv használatának biztosítása - együttműködés a szűkebb és tágabb környezettel
Rész céljaink – a kisebbségi nevelésből adódóan: -
sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel az eltérő kultúra, a hagyományok és a kommunikáció óvodáskorú gyermekek számára közvetítésre alkalmas elemeinek a feltárása – értékközvetítés a kisebbségi identitástudat alapjainak lerakása
IX. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése A program forrásai: 19
- 1993. LXXIX. Közoktatási törvény, valamint annak 1999-es és 2003-as módosításai - A közoktatási miniszter által kiadott „sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei - az óvoda nevelőtestülete által készített tevékenységközpontú óvodai nevelés helyi programja A sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői: Óvodánk felvállalta a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Óvodánk a személyi és tárgyi feltételeket a következő típusú gyermekek integrált neveléséhez tudja biztosítani: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista gyermek pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia veszélyeztetett, mutizmus, kóros dyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermek A gyermekeket a Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ szakemberei komplex vizsgálatok keretében fölmérik, ennek alapján alakítjuk ki az egyéni fejlesztési terveket. A vizsgálatok rendszeressége: A Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ szakemberei évente kétszer végeznek vizsgálatokat /kontrollvizsgálat, „újvizsgálat”/ A gyógypedagógus tanév elején részképesség vizsgálatokat végez /sindelar, frostic, beszédészlelés, beszédmegértés, pöszeség vizsgálata…/. Az iskolába lépő gyermekeknél diszlexia prevenciós vizsgálat januárban/ Személyi feltételek:
gyógypedagógus /sajátos nevelési igény típusának, súlyosságának megfelelő képesítéssel/ logopédus fejlesztő pedagógus gyógypedagógiai asszisztens óvodapedagógus gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatot végző szakértői bizottság
Tárgyi feltételek: Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekhez tágas világos fejlesztő szoba Mozgásfejlesztéshez tornaszoba
A szokásos óvodai berendezéseken túl szükséges még: Logopédiai tükör Logopédus speciális eszközei (képanyag a beszédhangok gyakorlásához, feladatlapok, játékgyűjtemények) Csoportszobában nagyméretű tükrök Speciális tornaszerek /bobath labdák, ayres eszközök, hengerek…/ Finommotorika fejlesztését szolgáló eszközök Ravensburger és más fejlesztő játékok Tesztek a gyermek állapotának felméréséhez A fejlesztést végző szakemberekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények: Vegyék figyelembe a gyermek speciális szükségleteit, egyéni teherbíró képességét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, 20
Ismereteinek folyamatos bővítéssel segítse a speciális nevelési szükségletű gyermekek elfogadtatását a csoporttal Tájékoztassa a szülőket a gyermek aktuális fejlődéséről, felmerülő problémáiról Tartsa tiszteletben a gyermekek szülők emberi méltóságát és jogait.
A fejlesztés alapelvei: 1. olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, a speciális szükségleteket 2. a fejlesztés egyéni, kiscsoportos, és csoportos formában történik a gyermek egyéni fejlődési ritmusához igazodóan 3. a fejlesztés a percepció minden részterületét fejleszti: a vizuális az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait. 4. fontos a személyiség fejlődésének állandó szem előtt tartása. Szakmai dokumentáció: Egyéni fejlesztési napló: A fejlesztő foglalkozásokban részesített gyermekekkel végzett tevékenység tartalmi munkájának dokumentálására szolgál. Gyógypedagógiai napló: Tartalmazza a különleges gondozási igényű gyermekek személyi adatait, gyógypedagógiai szakvéleményét, sérülésükkel kapcsolatos orvosi pszichológiai, pszichiátriai vizsgálatainak eredményét. Logopédiai napló: Tartalmazza a logopédiai terápiában részesülő gyermekek személyi adatait, beszédhibájuk fajtáját. Csoportnapló: A különféle tevékenységek tervezését, valamint a gyermekek csoportbeli fejlesztésének anyagát tartalmaz. A gyermek személyi anyaga: A gyermek anamnézisét az óvodapedagógusok által végzett kimeneti és bemeneti méréseket tartalmazza. A fejlesztés formái: 1. egyéni fejlesztés: külön erre a célra kialakított fejlesztő szobában zajlik. A fejlesztést végző szakember gyógypedagógus, logopédus. Azokat a funkciókat, képességeket fejlesztjük, amelyek elmaradását és/vagy zavart mutatnak. 2. Kiscsoportos fejlesztés: külön erre a célra kialakított fejlesztő szobában zajlik. A fejlesztést végző szakember gyógypedagógus, logopédus. A foglalkozáson 2 maximum 3 kisgyermek vesz részt. Ezeknek a gyermekeknek hasonló a képesség deficitük. 3. Makrocsoportos fejlesztés: helye: torna szoba, udvar. A fejlesztést végző szakember fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens. A foglalkozáson 10-12 gyermek vesz részt. Intenzív mozgásfejlesztés történik. 4. Fejlesztés csoportban: helye: csoportszoba. Fejlesztést végző szakember óvodapedagógus, fejlesztő óvodapedagógus, gyógypedagógiai asszisztens. Az óvónők minden tevékenységben figyelembe veszik a gyermek egyéni fejlődési ütemét, képességeinek megfelelő feladatokat adnak neki. Célzottan végzik a gyógypedagógus által javasolt fejlesztő játékokat. 5. Otthoni fejlesztés: a sikeres terápia fontos részét képezi a szülőkkel főleg az anyával való együttműködés. Ötleteket, mintát adunk a gyermek otthoni fejlesztéséhez, nevelési problémák megoldásához. A foglalkozások heti rendszeressége: 21
A gyógypedagógiai szakvélemények tartalmazzák, hogy mely gyermeknek milyen gyakorisággal kell részt venni egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztésben. Ezenkívül a fejlesztés gyakorisága függ a gyermek egyéni fejlődési ütemétől is. Így van olyan gyermek, aki naponta kap egyéni fejlesztést és van olyan, aki hetente háromszor. A fejlesztés tartalma: Szociabilitás önkiszolgálás fejlesztése: Segítjük az új közösségbe való beilleszkedést, elfogadtatjuk egymással a másságot. Elemi szabályok betartására ösztönözzük a gyermeket. Személyes példaadással elősegítjük a játékeszközök helyes használatának kialakítását. A szociabilitás és önkiszolgálás intenzív fejlesztésének különösen nagy jelentősége van a középsúlyos értelmi fogyatékos, az enyhe mozgássérült gyermekek fejlesztésében. Étkezés, öltözködés, tisztálkodás területén mindig csak annyi segítséget adunk, amire feltétlenül szükség van. Erre megtanítjuk a csoportban járó gyermekeket is. Mozgásfejlesztés: Az egész test átmozgatásával a nagy- és finommozgások fejlesztése, a koordinációs zavarok mozgásos ügyetlenség kiküszöbölése. A testséma téri orientáció fejlesztése. Vesztibuláris rendszer működésének korrigálása. A két testfél mozgásának összerendezése. Alkalmazható terápiák: alapozó terápia, ayres terápia, Tótszőllősyné V. Tünde mozgásfejlesztő terápia. Kommunikációs fejlesztése: A kommunikáció fejlesztése áthatja az egész tevékenységet. Minden fejlesztési területnél nagy hangsúlyt fektetünk a verbális megerősítésre, kifejezésre. Feladatai: A gyermek szabad önkifejezésének kapcsolatteremtési készségének elősegítése. A beszéd beindítása A nyelvtani szabályok kialakítása tudatosítása Aktív és passzív szókincs bővítése Artikulációs hibák javítása A hangok hangkapcsolatok pontos felismerésének fejlesztése A szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes felismerésének és értelmezésének fejlesztése. Alkalmazható terápiák: Megkésett és/vagy akadályozott beszédfejlődés terápiája, pöszeterápia, dadogó terápia, beszédészlelés beszédmegértés terápiája, Sindler terápia.
Vizumotoros készség fejlesztés: Az alap kultúrtechnikák az olvasás-írás-számolás elsajátítását megalapozó készségek fejlesztése. Feladatai: Téri tájékozódás fejlesztése Vizuális észlelés fejlesztése Szem-kéz koordináció fejlesztése Alakállandóság fejlesztése Alak-háttér felfogás fejlesztése Vizuális figyelem fejlesztése Finommotorika és taktilis érzékelés fejlesztése. Alkalmazható terápiák: Sindler terápia, diszlexia prevenció, diszkalkúlia prevenció, grafomotoros fejlesztés. 22
X.
AZ ÓVODÁBALÉPÉS ÉS AZ ISKOLÁBALÉPÉS FELTÉTELEI
1. Az óvodába lépés feltételei A gyermek óvodába lépésére az 1993. évi LXXI. törvény alapján kerül sor -
a 3. életév betöltése után, illetve indokolt esetben, ha a településen nincs bölcsőde 2 és fél éves kortól ha a szülő, vagy törvényes képviselő kéri a gyermek felvételét ha „óvodaérett” – szobatiszta ha sajátos nevelési igényű és az óvoda rendelkezik a sérülés jellegének megfelelő feltételekkel az integrált neveléshez
Az óvoda nem utasíthatja el a 3. életévét betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket. Az óvodai beíratásra a helyi szokásoknak megfelelően minden év május hónapban kerül sor a közzététel után. Az óvodai felvételi kérelmek ügyében az óvodavezető dönt. Ha a felvételt kérők száma meghaladja az óvodai férőhelyekét, akkor az óvodavezető felvételi bizottságot hív össze. Az óvoda férőhelyen túl nem tud óvodai felvételi kérelmet elfogadni a felvételi eljáráson túl, csak kivételes esetekben: - ha a gyermek betöltötte az 5. életévét és számára kötelező az óvodai ellátás iskolai életmódra történő felkészítés céljából - különösen méltánylást érdemlő esetekben az óvodavezető döntése alapján - az ide vonatkozó hatályos törvények szerint 2. Az iskolába lépés feltételei A gyermek beiskolázására az 1993. évi LXXI. Tv alapján kerül sor. Az óvoda a tanköteles korba lépő gyermekről a szülőnek szakvéleményt ad a beiskolázási javaslatról. Ha az óvoda és a szülő véleménye eltérő a gyermek beiskolázásával kapcsolatban, kérhetik a Nevelési Tanácsadó, vagy a Gyógypedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát. A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázásához a Gyógypedagógiai Szakszolgálat ad szakvéleményt. A szakvélemények alapján az általános iskola igazgatója dönt a beiskolázásról a szülő véleményének figyelembe vételével. A család és az óvoda együtt felelős a gyermek fejlődéséért a 3 éves óvodai ellátás során a beiskolázáshoz szükséges fejlettségi szint eléréséhez. Az egészséges gyermek óvodáskor végére – beiskolázás előtt a következő kritériumoknak kell megfeleljen. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez 23
szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. Testileg: arányosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezett, harmonikus - mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani képes - erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika lelkileg: - nyitott és érdeklődő - érzékelése, észlelése tovább differenciálódik - megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett - megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés - megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és az átvitel - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van - érthetően, folyamatosan kommunikál beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni - minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat - végig tud hallgatni és megérti mások beszédét - elemi ismerettel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét lakcímét, szülei foglalkozását,, felismeri a napszakokat , ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, felismeri az időjárás és az - öltözködés összefüggéseit - ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükségesek, - elemi mennyiségi ismeretei vannak szociálisan: - készen állaz iskolai élet és a tanító elfogadására - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni - feladattudata kialakulóban van, a feladatot megért - kitartása, önfegyelme, munkatempója, önállósága biztosítja a feladat eredményes megoldását A fejlődés jellemzői óvodáskor végére kisebbségi nevelés – kisebbségi kultúra vonatkozásában -
a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakult ki a kisebbségi kultúra iránt 24
-
ismer a kisebbség kultúrájából dalokat, meséket, verseket, játékokat ismeri a helyi kisebbség szokásait, hagyományait, tárgyi kultúra értékeit, tiszteli, becsüli azokat
XI. A TERVEZÉS, SZAKMAI DOKUMENTUMAINK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE Az óvoda nevelési programja Az óvoda első számú szakmai dokumentuma. Minőségirányítási program és teljesítményértékelési szabályzat Biztosítja a magas színvonalon végzett szakmai munkát, a fejlesztés és a fejlődés irányába hat a helyi sajátosságoknak megfelelően a partnerközpontúság jegyében. A teljesítményértékelési rendszer működtetése a magasabb teljesítés irányába hat. Az óvoda pedagógiai működési terve – az óvoda éves munkaterve 1. A társult óvodák éves munkaterve tartalmazza a központi és a tagóvodákra vonatkozólag: - helyzetelemzés - tárgyi, személyi feltételek - képzés, továbbképzés - értekezletek és megbeszélések - speciális szolgáltatások - óvoda és a család kapcsolatrendszerének formái - az óvoda külső kapcsolatai - minőségirányítás és teljesítményértékelés feladatai - munkavédelmi, tűz és balesetvédelmi feladatok Mellékletek: - gyermekvédelmi munkaterv - IPR cselekvési terv - MIP éves terv és teljesítmény értékelés éves terve - Gyógypedagógiai nevelési terv és logopédiai ellátás terve - SZMK munkaterv - Egészségügyi szűrővizsgálatok terve 2. A székhely óvoda és a tagóvodák külön-külön is rendelkeznek éves pedagógiai működési tervvel a tartalmi pedagógiai munkára vonatkozólag. Ez a terv évenként „hidat” képez az óvoda nevelési programja és az óvodapedagógusok nevelési-fejlesztési terve között. Tartalma: Helyzetelemzés személyi és tárgyi feltételek pedagógiai munka terve- kisebbségi nevelés tervével együtt gyermekvédelmi munkaterv gyógypedagógiai nevelés terve Melléklet: - pedagógiai feladat ellátási terv - minőségirányítási program működtetésének terve A gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési terve Egy-egy gyermekcsoportra vonatkozik, amelyet az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok együtt készítenek el. Javasolt tartalom: 25
tevékenységi terv a csoport szokás-és szabályrendszere programterv anyaggyűjtés ötlettár A gyermek egyéni fejlődésének-fejlesztésének dokumentumai Gyermekenként külön, folyamatosan vezetjük óvodába lépéstől kezdve. Tartalma: a gyermek anamnézise – adatvédelmi szempontok figyelembe vételével egészségi állapotra vonatkozó vizsgálati eredmények másolatai – a szülő beleegyezése alapján adatvédelmi szempontok figyelembe vételével családlátogatások időpontjai, tapasztalatai mérési eredmények – 3-4-5-6-7 éves korban óvodapedagógusok és a gyógypedagógus feljegyzései gyógypedagógiai, nevelési tanácsadói szakvélemények gyermek rajzok a fejlődés nyomonkövetésének értékelése beiskolázási javaslat Az óvoda tanügy igazgatási dokumentumai: Tanügy igazgatási dokumentumnak minősül és az óvodában kötelezően vezetni kell a következő dokumentumokat: 1. Óvodai törzskönyv 2. Óvodai felvételi és beírási napló 3. óvodai csoportnapló 4. csoportonként felvételi-és mulasztási napló 5. fejlődési napló – sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséről Egyéb szakmai dokumentumok: 1. gyermekvédelmi napló 2. gyógypedagógiai – logopédiai napló 3. a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követéséről szóló dokumentáció
XII. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA Az óvoda a családdal együttműködik a gyermek nevelése és fejlődése érdekében, Az óvoda és a család kapcsolatát a következő alapelvek határozzák meg: 1. Az óvoda a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszi elsősorban alapul, a kapcsolattartás során elsődleges feladatunk a gyermeki jogok védelme és az egyenlő hozzáférés esélyének biztosítása minden egyes gyermek számára. 2. A szülőre, mint nevelőpartnerre számítunk, a szülő jogait, emberi méltóságát tiszteletben tartjuk. 3. Az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítők és más óvodai dolgozók, mint közfeladatot ellátó személyek. Megilleti a jog, hogy személyüket a tisztelet és a megbecsülés övezze, emberi méltóságukat mások tiszteletben tartsák. 4. Az óvodapedagógus joga, hogy a nevelési program alapján megválassza a nevelés-fejlesztés módszereit, irányítsa és értékelje a gyermek munkáját, fejlődését. 26
5. Az óvoda a szülő számára mindenkor nyitott intézmény, joga és kötelessége is, hogy gyermeke fejlődéséről érdemben megfelelő tájékoztatást kapjon, gyermeke fejlődésének érdekében mindent megtegyen. 6. Az óvoda Házirendjének betartása kötelező. 7. A törvényben foglalt jogok érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez az óvoda segítséget nyújt és intézkedést kezdeményez. 8. Az óvodában tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés: nemhez, nemzethez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti-vallási – politikai maggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség, sajátos nevelési igény miatt. 9. Az óvoda világnézetileg semleges, de tiszteletben tartja a szülőknek azon jogát, hogy világnézetének megfelelő nevelésben, oktatásban részesíthesse gyermekét az óvodában, az óvodai nevelési időn kívül. 10. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, általában a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig vállalja a rábízott gyermekek testi, lelki, szellemi nevelését. 11. Az óvodai nevelés időszaka alatt a gyermekek nyugalmát és biztonságát senki és semmi nem zavarhatja, veszélyeztetheti. 12. A szülők érdekeit a Szülői Munkaközösség képviseli: véleményt mond, javaslatot tesz, intézkedést kezdeményez. 13. Az óvoda képviseletében az óvodavezető, távollétében helyettese vagy a tagóvoda vezető jogosult eljárni. 14. Az óvoda figyelembe veszi a családok szokásait, sajátosságait a segítségnyújtás során.
XIII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 1. Az óvodai nevelés program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól: 2. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: -
Törvényi módosítás miatt
-
Szervezeti átalakulás miatt
-
Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt
-
Ha egyéb érdekegyeztető fórum (Pedagógus Szakszervezet, Szülői Munkaközösség) módosítást javasol
3. Előírás programmódosítást előterjesztésére: -
Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének
-
Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten
XIV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Elfogadta: Nevelő testület dátum: 2007.10.29. Demjén 27
2. Véleményezte: Fábián Katalin Közoktatási szakértő 3. Egyetértését nyilvánította: SZMK dátum: 2007. 12. 06. (Kerecsend), Egyetértését nyilvánította: SZMK dátum: 2007. 12. 10. (Egerszólát), Egyetértését nyilvánította: SZMK dátum: 2007. 12. 07. (Egerszalók), Egyetértését nyilvánította: SZMK dátum: 2007. 12. 07. (Demjén) Egyetértését nyilvánította: CKÖ dátum: 2007.12.07. (Demjén), Egyetértését nyilvánította: CKÖ dátum: 2007.12.07. (Egerszalók), Egyetértését nyilvánította: CKÖ dátum: 2007. 12.06. (Kerecsend) 4.Jóváhagyta:
Kerecsend-Demjén-Egerszalók-Egerszólát
Napközi-otthonos
Mikrotársulás tanácsa dátum: 2007. 12.11. Felülvizsgálat 2010. Elfogadta: Kerecsend-Demjén-Egerszalók-Egerszólát Napközi-otthonos Óvoda Óvodafenntartó Mikrotársulás tanácsa dátum: 2010.12.13.
Kerecsend, 2007. 09.01. Koósné Reha Valéria Intézményvezető sk.
28
Óvoda
