Képzési tematika
Helyi vasúti pályahálózat Közúti villamos vasúti pályahálózat F.1-F.2. számú Jelzési és Forgalmi Utasítás eltérések Vasúti munkavezető
2016.
1.1.
Helyi vasúti pályahálózat Modul megnevezése: Közúti villamos vasúti pályahálózat Vasúti munkavezető és vonalgondozó
1.1.1. A modulon való részvétel feltétele Iskolai végzettség Egészségügyi alkalmasság Előzetesen elvárt ismeretek További feltételek
Szakiskolai végzettség Érvényes vasút - egészségügyi alkalmassági határozat (203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet szerint) A magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete Helyi vasúti pályahálózat Közúti villamos vasúti pályahálózat Vasúti munkavezető és vonalgondozó alapvizsga
1.1.2. A modul oktatásának célja A modul ismertesse meg a résztvevőkkel mindazokat a részletes szabályokat és előírásokat, amelyek a villamos szerelvények közlekedéséhez és az utasforgalom biztonságos lebonyolításához szükségesek. Mutassa be az alkalmazott jelzésekre, ezek alkalmazására és értelmezésére vonatkozó részletes szabályokat. Tárja fel a különböző Utasítások, előírások közötti összhang szükségességét, készítse fel a résztvevőket az „Utasítás-rendszer” komplex értelmezésére, az előírások egységes alkalmazására. Készítse fel a résztvevőket a minőségi személyszállítási szolgáltatás (udvarias magatartás az utasokkal, utasok védelme, utastájékoztatás) nyújtására.
1.1.3. A modul oktatásának követelményei A résztvevők a ráismerés szintjén ismerjék meg a közúti vasúti infrastruktúra elemeit, az alapvető fogalmakat. Az „operatív alkalmazás a belső algoritmus szintjén” alkalmazzák és értelmezzék a közúti vasút üzemében alkalmazott vasúti és közúti jelzéseket, valamint a Forgalmi Utasítás és a KRESZ előírásait. Sajátítsák el a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat.
1.1.4. A modul során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia A modul befejeztével a résztvevő: • • • • •
képes felismerni a pálya menti berendezéseket, ismeri azok főbb jellemzőit, tévesztés nélkül felismeri a vasúti jelzéseket és képes a kapott jelzési parancs szakszerű, biztonságos végrehajtására ismeri a közlekedés során betartandó szabályokat, vonatkozó előírásokat és képes azokat munkája során alkalmazni ismeri a menetrenddel kapcsolatos alapfogalmakat, képes az utasok minőségi kiszolgálására, a szolgálati okmányok kezelésére ismeri a közlekedésbiztonsági fogalmakat, az emberi és műszaki tényezők szerepét, jelentőségét, valamint a közlekedési baleseteknél, rendkívüli helyzeteknél követendő eljárásokat.
1.1.5. A modul oktatásának személyi és tárgyi feltételei 1.1.5.1. A modul oktatásának személyi feltételei A témakörök elméleti és gyakorlati oktatói, rendelkezzenek a 19/2011. (V.10.) NFM rendelet szerinti vasútszakmai oktatói végzettséggel. 1.1.5.2. A modul oktatásának tárgyi feltételei Az elméleti órák megtartásához, a képzés csoportlétszámának megfelelő oktató termet kell biztosítani. A teremben a létszámnak megfelelő számú, jegyzetelésre alkalmas asztalra és székre (valamint, ha a képzés módszertana megkívánja) flipchart táblára, valamint, számítógépre, projektorra, videóra, DVD lejátszóra, TV-re, intelligens táblára van szükség. 1.1.6.
A modul témakörei /tananyag egységei Óraszám
Sorszám
Témakörök
3.
Jelzési és forgalmi ismeretek Összes óraszám:
Elméleti képzés Tantermi Gyakorlati
Vezetési gyakorlat
Összesen
6
0
0
6
6
0
0
6
RÉSZLETES TANANYAG TERV TÉMAKÖRÖNKÉNT Az utasításrendszer módosításának háttere, okainak megismerése: - jogszabályi környezet változása - az infrastruktúrában bekövetkezett műszaki változások biztonsági szabályzattal történő követésének szükségessége - az új városi vasúi járművek korábbitól eltérő műszaki megoldásainak biztonsági szabályzattal történő lefedése Általános változások az utasításrendszerben, azon pontok, ahol csak ezek változtak, nem kerülnek külön kiemelésre, oktatásra, de ismeretük fontos: 1. Fogalmak használatának egységesítése: Új, egységes fogalom Jármű Végrehajtási utasítás Pályaszakasz Telephely Gyök felől Tiltott egyidejű menet Forgalom Vontatómotor Munkát közvetlenül irányító személy
Régi fogalom, fogalmak Kocsi, szerelvény (kivéve, ahol utóbbit volt célszerű meghagyni, pl. szerelvényszakadás) Társasági utasítás, társasági szabályozás Pályarész, vonalszakasz, stb. Kocsiszín (kivéve, ahol célszerű meghagyni) Gyökkel szemben Találkozási tilalom Közúti forgalom Hajtómotor Munkát közvetlenül irányító vezető
2. Egyes fogalmak – elfogadható értelmezés hiányában – törlésre kerültek, így pl. az egymáshoz közelfekvő vágányok fogalma. 3. Értelemszerűen változtak a hivatkozások ott, ahol az Utasításrendszer szerkezeti változása ezt indokolta: a. Egyes pontok törlésre kerültek, de – különösen az F.1-es részben – új pontok be is kerültek a szövegbe. b. Az a) pontnak megfelelően változhattak az ábrák számozásai, és a törzsszövegben való hivatkozásuk is. c. A korábbi 1. melléklet, a fogalomtár bekerült a törzsszövegbe, 1.8. pontként. Ennek megfelelően a mellékletek számozása egyel előre csúszott, vele az összes hivatkozás is.
Az Utasításrendszer – fenti szempontokat figyelembe vétele mellett – módosított, ismertetendő pontjai: 1. AZ UTASÍTÁSOK HATÁLYA, TARTALMA, FOGALOMTÁR 1.1. Az Utasítások tartalma 1.2. Az Utasítás hatálya 1.3. Az Utasítás ismerete 1.6. Végrehajtási utasítás kiadása 1.8. Fogalomtár F.1. SZÁMÚ JELZÉSI UTASÍTÁS 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A JELZÉSEKRE, JELZŐKRE, JELZŐESZKÖZÖKRE 2.4. Követelmények a jelzések adásával szemben 2.7. Egyidejű, eltérő értelmű jelzések 2.8. A jelzők elhelyezése 2.9. A jelzők és jelzőeszközök megóvása (ez korábban 2.10. volt, a korábbi 2.9. törlésre került!) 3. JELZŐK 3.2. Főjelzők 3.2.1. A háromfogalmú főjelző jelzései 3.2.2. A kétfogalmú főjelző jelzései 3.2.3. Az egyfogalmú főjelző jelzése 3.2.4. A főjelzők kiegészítő jelzései 3.2.4.2. Ellenmenet jelzés 3.4. Egyéb jelzők 3.4.4. Főjelző vagy közúti fedezőjelző ellenőrző jelzője 3.4.12. A kézi állítású, ellensúlyos váltó állítókészülékének jelzései 3.4.16. Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla 3.4.17. Engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz vége jelzőtábla 3.4.18. Megállj! jelzőtábla 3.4.21. Biztonsági határjelző 4. KÉZI JELZÉSEK 4.1. Látható jelzések 4.1.1. Szabad jelzés 4.1.2. Lassan jelzés 4.2. Hallható jelzések 4.2.5. Indulásjelzés F.2. SZÁMÚ FORGALMI UTASÍTÁS 6. ÁLTALÁNOS FORGALMI RENDELKEZÉSEK 6.4. Magatartás és figyelem a forgalmi szolgálat ellátása közben 6.5. Dohányzás 6.6. A munkavégző képességre hátrányosan ható szer fogyasztása
6.10. Utasítások kiadása és végrehajtása 6.11. Utasok tájékoztatása 8. VÁGÁNYOK, KITÉRŐK, VÁGÁNY- ÉS MUNKAVEZETÉK-KERESZTEZŐDÉSEK 8.3. Váltók csúcssínjeinek rögzítése 8.4. Hasítható váltók 8.4.1. Utánjáró váltó 8.4.2. Rugós visszacsapó váltó 8.4.3. Visszacsapó váltó 8.4.4. Kulisszás, bilincses vagy rugós váltó 8.4.5. Vendégkitérő 8.5. Nem hasítható váltók 8.5.1. Kiszögelt, kiékelt váltó 8.6. Váltók használhatósága 8.6.1. A váltók használhatóságának a forgalmi feltételei 8.6.2. Eljárás, ha a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei nem teljesülnek 8.6.3. Váltóállítást gátló szerkezettel ellátott váltók 8.7. Váltóállítási módok 8.8. Helyszíni kézi váltóállítás 8.11. A váltókon történő közlekedés általános szabályai 8.14. Összekötővágány 8.15. Vágánykereszteződések 12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 12.10. Tolás a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál 12.11. Járművek vontatása 12.14. Közlekedés hibás munkavezeték alatt 12.16. Kisiklás, elterelődés 12.17. Tűz a járművön 12.25. Összeütközés, személyi sérülés, károkozás, vágányvég záró szerkezetnek ütközés 1. MELLÉKLET A váltókon való közlekedéskor engedélyezett általános sebességértékek 3. MELLÉKLET A teherjárat és munkagép közlekedésére vonatkozó külön szabályok 4. MELLÉKLET A légfékes üzemi fékkel rendelkező és a nosztalgiajárművek közlekedésére vonatkozó külön szabályok 5. MELLÉKLET A felsővezeték nélküli üzemre képes vasúti járművek közlekedésére vonatkozó külön szabályok
1.1.7. Modulzáró ellenőrző kérdések/témakörök F1.-F.2. Jelzési és Forgalmi Utasítás a közúti vasutak részére F.1. Jelzési Utasítás 1. Mit értünk fonódó vágányok alatt? a) A közúti vasúti pálya speciális kialakítása, ahol a vágánytengely távolság kisebb, mint a nyomtávolság. Forgalmi szempontból az ilyen pálya egyvágányú pályának minősül. b) A közúti vasúti pálya speciális kialakítása, ahol a vágánytengely távolság nagyobb, mint a nyomtávolság. Forgalmi szempontból az ilyen pálya egyvágányú pályának minősül. c) A közúti vasúti pálya speciális kialakítása, ahol a vágánytengely távolság azonos a nyomtávolsággal. Forgalmi szempontból az ilyen pálya egyvágányú pályának minősül. 2. Mit értünk járműmegfutamodás alatt? a) Azt a folyamatot, amikor a feszültség alá helyezett vasúti jármű a munkavállalók szándéka szerint elmozdul. b) Olyan eseményt, amikor a leállított vasúti jármű a munkavállalók szándékán kívül elmozdul. c) Olyan eseményt, amelynek során a mozgásképtelennek minősülő vasúti jármű a munkavállalók szándékán kívül elmozdul. 3. Mit értünk megcsúszási pályaszakasz alatt? a) A jármű által bejárható vágányutat megelőző, a vágányút kezdőpontja előtt szabadon tartandó pályaszakasz az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt túlfutás esetére a jármű vészfékezéssel történő megálláshoz. b) A jármű által bejárható vágányutat követő, a vágányút végpontjától szabadon tartandó pályaszakasz az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt túlfutás esetére a jármű üzemi fékezéssel történő megálláshoz. c) A jármű által bejárható vágányutat követő, a vágányút végpontjától szabadon tartandó pályaszakasz az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt túlfutás esetére a jármű vészfékezéssel történő megálláshoz. 4. Mit értünk oldalvédelem alatt? a) A vágányútnak továbbhaladást tiltó főjelzővel, illetve mechanikus csúcssínrögzítéssel, folyamatos végállás-ellenőrzéssel rendelkező, lezárt védőállású váltóval történő védelme. b) A vágányútnak továbbhaladást engedélyező főjelzővel, illetve mechanikus csúcssínrögzítéssel, folyamatos végállás-ellenőrzéssel rendelkező, lezárt alapállású váltóval történő védelme. c) A megcsúszási pályaszakasznak továbbhaladást tiltó főjelzővel, illetve mechanikus csúcssínrögzítéssel, folyamatos végállás-ellenőrzéssel rendelkező, lezárt védőállású váltóval történő védelme.
5. Mit értünk a pilóta fogalma alatt? a) Olyan személy, aki adott útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkezik, a járművezető nyelvét beszéli, a jármű elindítására és a távműködtetésű ajtók bezárására ki van képezve, és vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. b) Olyan személy, aki adott útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkezik, a járművezető nyelvét beszéli, a jármű megállítására ki van képezve, és vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. c) Olyan személy, aki adott útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkezik, legalább az angol és a német nyelvet beszéli, a jármű megállítására és a motoros működésű váltók hajtókarral történő átállítására ki van képezve, és vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. 6. Mit értünk a ráfutási szakasz fogalma alatt? a) A kitérő keresztezési részét követő, foglaltság érzékelővel ellátott biztonsági távolság, amelynek végétől a jármű már a biztonsági határjelzőn túl tartózkodik. b) A váltó csúcsa előtt az a foglaltság érzékelővel ellátott biztonsági távolság, amelynek elejétől a jármű a váltó csúcsát legalább annak feles állásba kerülése után éri el. c) A váltó csúcsa előtt az a foglaltság érzékelővel ellátott biztonsági távolság, amelynek elejétől a jármű a váltó csúcsát annak teljes átállása után éri el. 7. a) b) c)
Hol helyezkedik el a ráfutási szakasz? A váltó csúcssínjei előtt. A váltó gyöke és a kitérő keresztezési része között. A kitérő közbenső részében.
8. Mit értünk a váltóhasítás fogalma alatt? a) A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló, nem hasítható váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái átállítják. b) A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják. c) A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a csúccsal szemben közlekedő jármű részére feles állású váltó egyik csúcssínjét a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják. 9. Mit értünk a váltófelvágás fogalma alatt? a) A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló, nem hasítható váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái átállítják. b) A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják. c) A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a csúccsal szemben közlekedő jármű részére feles állású váltó egyik csúcssínjét a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják. 10. Mit értünk a váltó védőállása fogalom alatt? a) A nem hasítható váltónak az az állása, amely a jármű váltófelvágásra történő kényszerítésével megakadályozza a másik vágányon lévő jármű veszélyeztetését.
b) A váltónak a kitérő irányú állása, amely a jármű csonka vágányra történő terelésével megakadályozza egy másik vágányon lévő jármű veszélyeztetését. c) A váltónak az az állása, amely a jármű veszélytelen irányba terelésével megakadályozza a másik vágányon lévő jármű veszélyeztetését. 11. Hogyan kell a jelzőket elhelyezni? a) A jelzőket közvetlenül a vágány mellett, azon vágány menetirány szerinti jobb vagy bal oldalán kell elhelyezni, amelyikre érvényesek, de helyi viszonyok figyelembevételével elhelyezhetők a vágánytengelyben vagy a vágány felett is. b) A jelzőket a vágány mellett, azon vágány menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, amelyikre érvényesek, de helyi viszonyok figyelembevételével elhelyezhetők a vágány menetirány szerinti bal oldalán vagy a vágány felett is, illetve ott, ahol funkciójukból adódóan szükséges. c) A jelzőket közvetlenül a vágány mellett, azon vágány menetirány szerinti bal oldalán kell elhelyezni, amelyikre érvényesek, de helyi viszonyok figyelembevételével elhelyezhetők a vágány menetirány szerinti jobb oldalán vagy a vágány felett is, illetve ott, ahol funkciójukból adódóan szükséges. 12. Mi a jelentése az alábbi jelzőnek?
a) A jelző előtt meg kell állni. b) A jelző mellett fokozott óvatossággal, legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad elhaladni. c) A jelző mellett fokozott óvatossággal, legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni 13. Mi a teendő az alábbi jelzéskép észlelésekor?
a) A jelző előtt meg kell megállni, és az egyidejű, eltérő értelmű jelzésekre vonatkozó előírások szerint kell eljárni. b) A jelző előtt nem kell megállni, mellette az Utasítás 11.13. pontjában szabályozott módon kell elhaladni. c) A jelző előtt meg kell állni, mellette az Utasítás 11.13. pontjában szabályozott módon kell elhaladni.
14. Mi a jelentése az alábbi jelzésképnek?
a) Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon azonos irányba legalább két jármű közlekedik. b) Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy a két- vagy többvágányú végállomáson egy vágány biztosan foglalt. c) Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon ellenirányból jármű közlekedik. 15. Mi a jelentése az alábbi jelzésképnek?
a) Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakasz kezdeténél elhelyezett főjelző előtt ellenirányban jármű van. b) Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakasz kezdeténél elhelyezett főjelzőn „Tilos a továbbhaladás!” jelzés van. c) Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon ellenirányból közlekedő jármű az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszra engedély nélkül haladt be. 16. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! a) Kézi váltóállítást kell alkalmazni az időszakosan érvénytelenített főjelzőket követő váltóknál a táblán megjelölt időtartamon kívül, ha valamelyik lámpájuk világít. b) Kézi váltóállítást kell alkalmazni abban az esetben, ha a váltóhoz tartozó, a járművezető által távvezérléssel történő váltóállítás helyére figyelmeztető jelzőn érvénytelenítő jelzést helyeztek el, mert ilyen esetben a váltóállító berendezés kikapcsolt állapotban van.
c) Kézi váltóállítást kell alkalmazni abban az esetben, ha a váltóhoz csak egy váltójelző tartozik. 17. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! a) Kézi váltóállítást kell alkalmazni a váltójelző irányfényeinek és a váltóval szerkezeti függésben álló háromfogalmú főjelző egyidejű zavara esetén. b) Kézi váltóállítást kell alkalmazni a csak váltójelzővel ellátott váltónál, ha a váltójelzőben a váltó elektromosan reteszelt állapotát jelző kör alakú sárga fény nem világít. c) Kézi váltóállítást kell alkalmazni a csak váltójelzővel ellátott váltónál, ha a váltójelzőben a váltó irányfényének egyik fénye nem világít
18. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának?
a) Az engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz végét jelzi. Az Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla által előírt sebességértéknél gyorsabban, de legfeljebb 60 km/h sebességgel haladni akkor szabad, ha a szerelvény teljes hosszban elhaladt már a jelzőtábla síkja mellett. b) Az engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz végét jelzi. Az Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla által előírt sebességértéknél gyorsabban vagy lassabban, de legfeljebb 50 km/h sebességgel haladni akkor szabad, ha a szerelvény teljes hosszban elhaladt már a jelzőtábla síkja mellett. c) Az engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz végét jelzi. Az Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla által előírt sebességértéknél lassabban, de legalább 30 km/h sebességgel haladni akkor szabad, ha a szerelvény teljes hosszban elhaladt már a jelzőtábla síkja mellett. 19. Válassza ki az alábbi jelzőtáblára vonatkozó helyes állítást!
a) A jelző jelentése: Megállj! A jelzőtábla előtt meg kell állni, elindulni csak visszafogást vagy menetirányváltást követően szabad. b) A jelző jelentése: Megállj! A jelzőtábla előtt 40 méterrel meg kell állni, elindulni csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével szabad. c) A jelző jelentése: Megállj! A jelzőtábla előtt meg kell állni, s a továbbiakban az Utasítás Elhaladás főjelző mellett pontjában leírtak szerint kell eljárni.
20. Válassza ki a Megállj! jelzőre vonatkozó helyes állítást! a) A jelzőtábla alkalmazása kötelező a járművek közlekedése elől elzárt pályaszakasz előtt, illetve kocsiszínek csukott kapuin. b) A jelzőtábla alkalmazása kötelező a járművek közlekedése elől elzárt pályaszakasz előtt, illetve vágányvég záró szerkezeten. c) A jelzőtábla alkalmazása kötelező a járművek közlekedése elől elzárt pályaszakasz előtt, illetve a járművek végének megjelölésére a zárlámpa működésképtelensége esetén. 21. Válassza ki az alábbi jelzőtábla kombinációra vonatkozó helyes állítást!
a) A jármű sebessége csak akkor növelhető, ha a jármű teljes hosszban a jelzőtábla mellett elhaladt. b) A jármű sebessége már akkor is növelhető, ha a jármű eleje a jelzőtábla mellett elhaladt. c) A jármű sebessége már akkor is növelhető, ha a jármű első kerékpárja a jelzőtábla síkjában elhaladt. 22. Mi a jelentése a kézzel adott Lassan jelzésnek?
a) A jelzésadó személy mellett meg kell állni. A jelzésadó személy által kijelölt pályaszakaszon, az általa meghatározott módon és legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad közlekedni. b) A jelzésadó személy mellett meg kell állni. A jelzésadó személy által kijelölt pályaszakaszon, az általa meghatározott módon és sebességgel szabad közlekedni. c) A jelzésadó személy mellett meg kell állni. A jelzésadó személy által kijelölt pályaszakaszon, az általa meghatározott módon szabad közlekedni. Elindulni a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével szabad. 23. Mely hallható jelzőeszközökkel adható Lassan jelzés? a) Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal és pályacsengővel.
b) Jelzőharanggal, légsíppal, jelzősíppal és pályacsengővel. c) Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal, jelzősíppal és pályacsengővel. 24. Mely hallható jelzőeszközökkel adható Megállj jelzés? a) Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal, jelzősíppal és pályacsengővel. b) Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal és jelzősíppal. c) Jelzőharanggal, légsíppal és jelzősíppal. 25. Válassza ki az Indulásjelzésre vonatkozó helyes állítást! a) Az indulásjelzést az érvényes járműkísérő-, váltóőr (tabulátorkezelő)-, vagy forgalmi diszpécseri vizsgával rendelkező munkavállaló adja jelzősíppal a járművezető részére, miután az elindulás veszélytelenségéről meggyőződött. b) Az indulásjelzést az érvényes forgalmi diszpécseri vizsgával rendelkező munkavállaló adja pályacsengővel a járművezető részére, miután az elindulás veszélytelenségéről meggyőződött. c) Az indulásjelzést a műszaki szakszolgálat munkavállalója adja jelzősíppal a járművezető részére, amennyiben a nyitott kocsiszíni kapun akkor is át lehet haladni, ha a kocsiszíni kapun történő áthaladást engedélyező jelző nem ad jelzést.
F.2. Forgalmi Utasítás 26. Melyik esetben használhatja mobiltelefonját menet közben? a) A szerelvény tolásakor és próbajárat közlekedésekor, a járművezetők közti kommunikáció érdekében. b) Ha a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy keresi Önt, forgalmi változás közlése céljából. c) Ha a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy vagy a telephelyi diszpécserszolgálat keresi Önt szolgálati ügyekben. 27. Melyik esetben folytathat magáncélú beszélgetést mobiltelefonján? a) A szerelvény tolása során. b) Végállomáson, a jármű álló helyzetében. c) Menet közben bármikor, ha azt a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyezte. 28. Válassza ki a dohányzással kapcsolatos helyes (igaz) állítást! a) A járműveken dohányozni tilos, a szolgálati helyen elektromos cigarettát használni csak az arra kijelölt helyen szabad. b) A járműveken dohányozni, vízipipát szívni és elektromos cigarettát használni tilos, a szolgálati helyen bagózni, dohányozni és elektromos cigarettát használni csak az arra kijelölt helyen szabad. c) A járműveken dohányozni és elektromos cigarettát használni tilos, a szolgálati helyen dohányozni és elektromos cigarettát használni csak az arra kijelölt helyen szabad. 29. Válassza ki az alábbiak közül a járművezetés átadására vonatkozó helyes (igaz) állítást! a) A járművezető a jármű vezetését átadhatja a fordító személynek vagy a telephelyi járműmozgató személynek. b) A járművezető a jármű vezetését átadhatja a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy utasítására bárkinek, aki érvényes jármű vezetésére jogosító okmányokkal rendelkezik. c) A járművezető a jármű vezetését átadhatja kizárólag az őt leváltó, kifüggesztett beosztás szerint megjelenő járművezetőnek adhatja át. 30. Válassza ki a munkavállalók felelősségével kapcsolatos helyes (igaz) állítást! a) A szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját – a kollégákra átruházható teendők kivételével – mással nem végeztetheti. b) A szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját – a beosztottakra átruházandó teendők kivételével – mással nem végeztetheti. c) A szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját lehetőleg mással végeztesse el. 31. Mely pályaszakaszon közlekedhetnek a nem forgalmi járatok legfeljebb 20 km/h sebességgel? a) Olyan pályaszakaszon, ahol nincs rendszeres közúti vasúti forgalom. b) Olyan pályaszakaszon, ahol a közúti vasúti pályát más vasúttársaság járművei is igénybe veszik.
c) Olyan pályaszakaszon, ahol nincs menetrend szerinti közúti vasúti forgalom (kivétel a villamos telephelyek, a villamos javítótelepek területe és az új építésű vagy átépített pályaszakaszok). 32. Új építésű pályaszakaszon próbajárattal közlekedve legfeljebb mekkora sebességgel haladhat a menetrend szerinti közúti vasúti forgalom megindulása előtt? a) 20 km/h. b) 30 km/h. c) 50 km/h. 33. Hogyan történhet a mechanikusan rögzített csúcssínű váltók csúcssínjeinek rögzítése? a) A rögzítés történhet külső, a csúcssínnél elhelyezett megtámasztó szerkezet, illetve eszköz használatával (például kampózárral, kiékeléssel), illetve lehet belső, amikor a váltó állítását végző hajtómű belső konstrukciója révén valósul meg. b) A rögzítés történhet kampózárral, csúcssínt összekötő rúd segítségével, valamint sűrített levegő nyomásával. c) A rögzítés történhet kiékeléssel, valamint két, összesen legalább 7845 N nyomóerőt kifejtő tekercsrugó segítségével. 34. Ráhaladhat-e a közúti vasúti jármű a csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel ellátott váltóra gyök felől, ha az számára nem megfelelő állásban áll? a) Igen, mert az ilyen jellegű közlekedés váltóhasításnak minősül. A váltóról történő lehaladást követően értekezni kell a járművezető munkáját közvetlenül irányító személlyel. b) Nem, mert az a váltó szerkezetének a károsodását okozhatja. c) Igen, ha ez nem motoros kialakítású váltó
35. Válassza ki a hasítható váltókkal összefüggésben a helytelen (hamis) állítást! a) A hasítható váltók csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel nincsenek felszerelve. b) A hasítható váltó olyan váltó, amelyre a közúti vasúti jármű gyök felől akkor is ráhaladhat, ha az számára nem megfelelő állásban van. c) Váltót hasítani csak akkor szabad és lehet, valamely csúcssínje nem simul a tősínhez tökéletesen. 36. Válassza ki a hasítható váltókkal összefüggésben a helytelen (hamis) állítást! a) A hasítható váltót a jármű nyomkarimái károsodás nélkül állítják át. b) Visszafogást követően csúccsal szemben a hasítható váltóra csak akkor szabad ráhaladni, ha azt a jármű teljes hosszban elhagyta, és a járművezető meggyőződött a váltó helyes állásáról. c) Visszafogást követően csúccsal szemben a hasítható váltóra csak akkor szabad ráhaladni, ha a járművezető meggyőződött arról, a csúcssíneket a jármű nyomkarimái károsodás nélkül állították át, valamint a váltó csúcssínjeit kiékeléssel rögzítették. 37. Válassza ki az utánjáró váltókkal összefüggésben a helytelen (hamis) állítást!
a) Utánjáró váltóra ráhaladni csak gyök felől szabad, a váltóhasításra vonatkozó szabályok betartásával. A váltóra csúccsal szemben ráhaladni tilos! b) Utánjáró váltóra csúccsal szemben ráhaladni a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével szabad. c) Az utánjáró váltó olyan váltó, ahol a csúcssínek nincsenek rögzítve, és rugós szerkezet vagy speciális váltóhajtómű nem tartja a csúcssíneket végállásban. 38. Válassza ki a rugós visszacsapó váltóval kapcsolatos helyes (igaz) állítást! a) A rugós visszacsapó váltó olyan váltó, amelynek a csúcssínjeit a váltó hasítása után a beépített rugó visszaállítja eredeti állásba. b) A rugós visszacsapó váltó olyan váltó, amelynek a csúcssínjeit a váltó felvágása után a beépített rugó visszaállítja eredeti állásba. c) A rugós visszacsapó váltó olyan váltó, amelynek a csúcssínjeit a váltó hasítása után a sűrített levegő nyomása visszaállítja eredeti állásba. 39. Mi a teendője, ha a kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe kulisszarögzítő bilincs került beszerelésre? a) A váltó átállítása váltóvassal történik. Az átállítást követően a bilincset vissza kell a kulisszába hajtani. b) A váltó átállítása váltóvassal történik. Az átállítást követően a bilincset csak akkor kell a kulisszába visszahajtani, ha azt a váltón történő rendszeres közlekedés indokolttá teszi. c) A váltó átállítása váltóvassal történik. Az átállítást követően a bilincset csak akkor kell a kulisszába visszahajtani, ha azt a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy visszaellenőrizhető módon utasításba adta. 40. Mi értünk a vendégkitérő fogalma alatt? a) A vendégkitérő olyan kitérő, amely más vasúttársaság tulajdonában van, és amelyet a közúti vasúti pályába építenek be ideiglenes fejvégállomás kialakítása érdekében. b) A vendégkitérő olyan, a meglévő villamospálya megbontása nélkül arra ráhelyezhető szerkezet, amely segítségével ideiglenes fejvégállomás vagy egyvágányú pályaszakasz alakítható ki. c) A vendégkitérő olyan, a meglévő villamospálya megbontása nélkül arra ráhelyezhető szerkezet, amely segítségével ideiglenes fejvégállomás vagy egyvágányú pályaszakasz alakítható ki. 41. Legfeljebb mekkora sebességgel haladhat a vendégkitérőn? a) A vendégkitérőn minden irányból legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad haladni. b) A vendégkitérőn csúccsal szemben legfeljebb 5 km/h gyök felől legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad haladni. c) A vendégkitérőn legfeljebb a kitérő gyártója által meghatározott sebességgel szabad haladni. 42. Melyek a nem hasítható váltók? a) A kézi állítású (ellensúlyos) váltók, a rugós visszacsapó váltók, a kiszögelt váltók, a kiékelt váltók és a biztonsági betéttel ellátott váltók.
b) A kézi állítású (ellensúlyos) váltók, a mechanikus csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel ellátott váltók, a kiszögelt váltók, a kiékelt váltók és a biztonsági betéttel ellátott váltók. c) A kézi állítású (ellensúlyos) váltók, a mechanikus csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel ellátott váltók, a kiszögelt váltók és a kiékelt váltók. 43. Mi az első teendője váltófelvágás esetén? a) Váltó felvágása esetén a járművel azonnal meg kell állni és ellenőrizni kell, hogy nem történt-e kisiklás. Ha kisiklás nem történt, a váltófelvágás tényéről értesíteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt, illetve ha van, a váltó kezelésére beosztott munkavállalót is. b) Váltó felvágása esetén a járművel azonnal vissza kell fogni és vissza kell haladni a legközelebbi megállóhelyre. A váltófelvágás tényéről értesíteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt, illetve munkáltatót is. c) Váltó felvágása esetén a járművel azonnal meg kell állni és ellenőrizni kell, hogy nem történt-e személyi sérülés. Ha kisiklás nem történt, a váltófelvágás tényéről értesíteni kell az utasokat, illetve az ellenkező irányból érkező jármű vezetőjét. 44. Milyen feltételekkel haladhat tovább a felvágott váltón? a) A szerelvénnyel továbbhaladni csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével – és ha van, a váltó kezelésére beosztott munkavállaló együttes – engedélyével szabad, amennyiben a járművezető meggyőződött az elindulás veszélytelenségéről. b) A szerelvénnyel továbbhaladni csak a vasúttársaság alkalmazásában álló, intézkedésre jogosult munkavállaló engedélyével – és ha van, a váltó kezelésére beosztott munkavállaló együttes – engedélyével szabad, amennyiben a járművezető meggyőződött az elindulás veszélytelenségéről. c) Amennyiben nincs ellátva biztonsági betéttel, úgy a felvágás után a teljes szerelvénnyel le kell haladni a váltóról
45. Hogyan közlekedhet a felvágott váltón, ha arra az Utasítás szerint jogosult személyektől engedélyt kapott? a) A felvágott váltón legfeljebb 15 km/h sebességgel, a teljes szerelvénnyel végig kell haladni. b) A felvágott váltón legfeljebb 10 km/h sebességgel, a teljes szerelvénnyel végig kell haladni, visszafogni, vagy csúccsal szemben közlekedni tilos, mert az a jármű kisiklását okozhatja. c) A felvágott váltón legfeljebb 5 km/h sebességgel, a teljes szerelvénnyel végig kell haladni, visszafogni, vagy csúccsal szemben közlekedni tilos, mert az a jármű kisiklását okozhatja. 46. Válassza ki az alábbiak közül az eljárásrendet, ha váltó felvágását követően – az Utasítás szerint arra jogosult személyektől kapott engedély alapján – lehaladt a felvágott váltóról! a) A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ha a váltó forgalmi szempontból használható, akkor
a váltót kézi állítással az eredeti állásába vissza kell állítani. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni. Ha a próbaállítás sikertelen, a váltót használhatatlannak kell minősíteni. Amennyiben a váltójelzőn a váltó állásának megfelelő folyamatos irányfény vagy reteszfény nem látható, a váltót használhatatlannak kell minősíteni. b) A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni, majd a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy tájékoztatása mellett a következő félreállóhelyig kell közlekedni. c) A váltón történő áthaladás után nem kell megállni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően próbaállítást kell végezni, majd a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy tájékoztatása mellett a következő félreálló helyig kell közlekedni
47. Milyen feltételekkel tartható fenn a közúti vasúti forgalom felvágott váltón? a) A váltón kizárólag gyök felől szabad közlekedni, ha azt előzőleg kiékelték. b) A váltót biztonsági betéttel kell ellátni, ezt követően legfeljebb 15 km/h sebességgel a forgalom fenntartható. c) Ha próbaállítás eredményes volt, a váltó forgalmi szempontból használható, valamint a váltójelzőn a megfelelő irányfény és a reteszfény világít, akkor a váltón a közúti vasúti társaság jogosult műszaki szolgálatai által történő műszaki megvizsgálásáig és szükség szerinti helyreállításig legfeljebb 5 km/h sebességgel a forgalom fenntartható. 48. Mi a teendője, ha a szerelvény olyan váltót vágott fel, amely biztosított vágányutas biztosítási körzetben fekszik? a) A váltón a szerelvénnyel át kell haladni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni. b) A szerelvénnyel azonnal meg kell állni, és a szerelvénnyel a közúti vasúti társaság jogosult műszaki szolgálatai által történő műszaki megvizsgálásáig további mozgást végezni nem szabad. c) A szerelvénnyel azonnal meg kell állni, továbbhaladni csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy és a váltó kezelésére beosztott munkavállaló tájékoztatása után szabad. 49. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei közé? a) A váltó alkatrészei épek, és a mozgatható alkatrészei a szokott módon mozgathatóak. b) Az egyik csúcssín eleje tökéletesen simul a tősínhez, a másik csúcssín pedig a tősíntől kellő távolságban van. c) A váltó legalább két csúcssínnel kell rendelkezzen. 50. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei közé? a) A tősínek és a csúcssínek között nincs oda nem tartozó anyag vagy tárgy. b) A csúcssíneket összekötő rúd/rudak ép/épek.
c) A csúcssínt két, összesen legalább 7845 N nyomóerőt kifejtő tekercsrugó szorítsa a tősínhez. 51. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei közé? a) A váltóállító szerkezet alkatrészei nem rongálódottak. b) A csúcssínrögzítő szerkezet tökéletesen záródik, illetve a csúcssínrögzítő eszköz tökéletesen rögzít. A csúcssíneket végállásukban tartó rugó/k a csúcssínek nem kívánt elmozdulását szemmel láthatóan megbízhatóan megakadályozza/ák. c) A kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe beszerelt kulisszarögzítő bilincs a kulisszába visszahajtásra került. 52. Mi a teendője, ha a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei nem teljesülnek? a) A váltó használhatóságát forgalmi szempontból meg kell vizsgálni. A vizsgálat során próbaállítást kell végezni. Amennyiben a váltó használhatóságának valamelyik forgalmi feltétele nem teljesül, vagy a kétely továbbra is fennáll, a váltót használhatatlannak kell minősíteni. A használhatatlan váltóra további intézkedésig ráhaladni nem szabad. b) A váltón a szerelvénnyel át kell haladni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni. c) A váltón a szerelvénnyel, 5km/h sebességgel át kell haladni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni.
53. Milyen feltételekkel szabad közlekedni olyan váltón, amelynél a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei nem teljesülnek? a) A váltón – a hiba kijavításáig – minden járműnek csak a vasúttársaság alkalmazásában álló, helyszínen lévő vasútüzemi zavarelhárításra-, intézkedésre jogosult munkavállaló írásbeli engedélye után, az engedélyben közölt módon és sebességgel szabad közlekedni. b) A váltón – a hiba kijavításáig – minden járműnek csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy írásbeli engedélye után, legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad közlekedni. c) A váltón – a hiba kijavításáig – minden járműnek csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy írásbeli engedélye után, az engedélyben közölt módon és sebességgel szabad közlekedni. 54. Milyen módon történhet a váltók állítása? a) Helyszíni kézi állítással. b) Helyszíni kézi állítással és távvezérléssel. c) Helyszíni kézi állítással, távvezérléssel és váltóhasítással. 55. Az alábbiak közül melyik nem minősül távvezérléses váltóállításnak? a) A járművezető által a járműbe épített rádiós jeladó segítségével történő váltóállítás.
b) A berendezést emberi beavatkozás nélkül vezérlő gép segítségével történő váltóállítás. c) A motoros működésű váltó hajtókarral történő átállítása. 56. Mikor végezhet járművezető helyszíni kézi váltóállítást olyan váltónál, amelynek állítását a váltó kezelésére beosztott munkavállaló (például tabulátorkezelő) végzi? a) Ha a beállított vágányút olyan vágányra vezet, amely mellett nincs kiépített járdasziget. b) Ha arra a váltó kezelésére beosztott munkavállaló utasítást adott, vagy azt végrehajtási utasítás előírja. c) Ha a váltó előtt a jármű legalább 3 percet már várakozott, és arra a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyt adott. 57. Az alább felsoroltak közül melyik nem feltétele annak, hogy a váltóra gyök felől járművével ráhaladhasson? a) Rátekintéssel meggyőződött a kívánt menet számára szükséges, váltóhoz tartozó jelzők jelzéséről. b) Rátekintéssel meggyőződött a váltó csúcssínjeinek a kívánt haladási iránynak megfelelő állásáról. c) Rátekintéssel meggyőződött arról, hogy a kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe beszerelt kulisszarögzítő bilincs a kulisszába visszahajtásra került. 58. Az alább felsoroltak közül melyik nem feltétele annak, hogy a váltóra csúccsal szemben járművével ráhaladhasson? a) Rátekintéssel meggyőződött arról, hogy csúcssínnek a tősínhez való simulása által a jármű kívánt irányba való terelése biztosított. b) Rátekintéssel meggyőződött a kívánt menet számára szükséges, váltóhoz tartozó jelzők jelzéséről. c) Rátekintéssel meggyőződött arról, hogy a kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe beszerelt kulisszarögzítő bilincs a kulisszába visszahajtásra került. 59. Mi a teendője abban az esetben, a váltóra történő ráhaladás előtt észleli, hogy csúcssínnek a tősínhez való simulása nem tökéletes, így a jármű kívánt irányba való terelése nem biztosított? a) Meg kell győződni a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságáról. b) Meg kell győződni a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságáról, kivéve, ha a járművezetők munkáját a helyszínen irányító személy másképp nem rendelkezik. c) Meg kell győződni a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságáról, kivéve, ha a váltóhoz tartozó váltójelző egyik fénye sem világít. 60. Hogyan kell alkalmazni a váltón engedélyezett legnagyobb sebességet mind csúccsal szemben, mind gyök felől? a) A váltón történő áthaladáskor a jármű első kerékpárjának a váltóra történő ráhaladásától kezdve a jármű utolsó kerékpárjának a lehaladásáig legfeljebb az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad haladni. b) A váltón történő áthaladáskor a jármű elejének a váltóra történő ráhaladásától kezdve a jármű végének a lehaladásáig legfeljebb az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad haladni.
c) A váltón történő áthaladáskor a jármű elejének a váltóra történő ráhaladásától kezdve a jármű első kerékpárjának a kitérő közbenső részéről történő lehaladásáig legfeljebb az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad haladni. 61. Válassza ki a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál történő tolásra vonatkozó helyes (igaz) állítást! a) A járművezető közreműködésével állított váltó szánszerkezete előtt a tolva közlekedő szerelvényt meg kell állítani. b) A járművezető közreműködésével állított váltó ráfutási szakasza előtt a tolva közlekedő szerelvényt meg kell állítani. c) A járművezető közreműködésével állított váltóra történő ráhaladás előtt a tolva közlekedő járművet meg kell állítani. 62. Válassza ki a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál történő tolásra vonatkozó helyes (igaz) állítást! a) Meg kell győződni arról, hogy a tolt jármű váltóra való ráhaladása előtt a toló jármű utolsó felengedett vagy felvezérelt áramszedője is áthalad-e a szánszerkezet alatt. b) Meg kell győződni arról, hogy a tolt szerelvény váltóra való ráhaladása előtt a toló szerelvény utolsó áramszedője is áthalad-e a szánszerkezet alatt. c) Meg kell győződni arról, hogy a tolt szerelvény váltóra való ráhaladása előtt a toló szerelvény első áramszedője áthalad-e a szánszerkezet alatt. 63. Válassza ki a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál történő tolásra vonatkozó helytelen (hamis) állítást! a) Ha a toló jármű utolsó felengedett áramszedője a szánszerkezet előtt vagy alatt áll, és annak áramszedője nem kezelhető, továbbá a toló jármű rádiós váltóállító adójával végzett váltóvezérlési próba alkalmával a váltóállítás bekövetkezett, a járművel továbbhaladni nem szabad. Ennek tényről tájékoztatni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt. b) Rádiós távirányítású váltó esetén – amennyiben lehetséges – a tolt jármű vezetőjének kell a váltót átállítania. c) A váltón történő áthaladáshoz minden esetben igénybe kell venni a helyszínen lévő, az adott járműtípusra érvényes vezetői engedéllyel rendelkező munkavállalót, aki a talajon állva figyelő szolgálatot lát el. 64. Vontatás esetén milyen feltételeknek kell megfeleljen a vontatott járművön tartózkodó munkavállalónak? a) A vontatott járművön kell lenni egy érvényes vezetői engedéllyel és az adott járműtípusra érvényes típusismereti vizsgával rendelkező munkavállalónak. b) A vontatott szerelvényen kell lenni egy az adott járműtípusra érvényes vezetői engedéllyel rendelkező munkavállalónak. c) A vontatott járművön kell lenni egy érvényes vezetői engedéllyel és az adott járműtípusra érvényes típusismereti, valamint vonalismereti vizsgával rendelkező munkavállalónak. 65. Amennyiben a munkavezeték-szakadás helyén a leszakadt munkavezeték a földhöz, a jármű kocsiszekrényéhez vagy felsővezeték tartó oszlophoz ér, milyen feltétel esetén szabad a járművet a járművezetőnek és az utasoknak elhagyniuk?
a) A járművet a járművezetőnek és az utasoknak csak akkor szabad elhagyniuk, ha a járművezető a munkavezeték feszültségmentességéről egyértelműen meg tud győződni. b) A járművet a járművezetőnek és az utasoknak csak akkor szabad elhagyniuk, a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy arra engedélyt adott. c) A járművet a járművezetőnek és az utasoknak csak akkor szabad elhagyniuk, ha a jármű szuperkondenzátora kisült. 66. Mi a teendője, ha a jármű a vágányvég záró tuskókon vagy keresztirányú tömbsínen túlfutott? a) A járművel vissza kell fogni, és a vágányvég záró tuskóról vagy keresztirányú tömbsínről le kell haladni. b) A járművel tovább kell haladni, mindaddig, a jármű összes kerékpárja a vágányvég záró tuskókon vagy keresztirányú tömbsínen túljut. c) A kisiklásra vonatkozó előírások szerint kell eljárni. 67. Kell-e intézkedést kérjen, ha járműve vágányvég záró szerkezetnek ütközik? a) Nem, hiszen a vágányvég záró szerkezet teljesítette feladatát. b) Igen, ha a járműben anyagi kár keletkezett. c) Igen, a követendő eljárást társasági utasításban kell szabályozni, amely nem lehet ellentétes a KRESZ rendelkezéseivel.
