ERGONÓMIA 5.1 5.3
Képernyő előtt végzett munkánál jelentkező panaszok Tárgyszavak: képernyős munka; szubjektív panaszok; ergonómia; belső téri klíma; pszichoemocionális terhelés.
Egy vállalat igazgatósági részének új irodaépületbe költözése kapcsán került sor valamennyi képernyős munkahelynek az EU Irányelv szerinti optimálására. Átköltözés előtt, valamint az új irodaépületbe költözés után 3 és 18 hónappal vizsgálták a monitoroknál dolgozó munkatársak szubjektív panaszait. A második vizsgálatnál szignifikánsan kevesebb gerincpanasza volt a képernyőknél dolgozóknak. A vizsgált személyek 30%-ánál ehhez újonnan az egészségtelen épület tünetegyüttes (Sick Building Syndrom = SBS) panasz járult. Az átköltözés után 18 hónappal vizsgáltaknál változatlanul optimális munkahelyi ergonómia, optimált teremklíma mellett szignifikánsan emelkedett a fenti panaszok száma. Az erősödő panaszokat az igénybevétel, az üzemi légkör rosszabbodása okozta. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy csupán a belső téri klímának és a képernyős munkahelyek ergonómiájának optimálásával a panaszok fellépése nem akadályozható meg. Szubjektív panaszokat okozhatnak az ergonómiai és munkahigiénés, valamint a pszichoemocionális terhelési tényezők is. Problémafelvetés Egy energiagazdálkodási vállalatnál három éven át tanulmányozták a képernyős munkahelyeken dolgozókat. A vizsgálatokat az indokolta, hogy a teljes személyzet átköltözött egy modern igazgatási épületbe, és ennek kapcsán optimálni kellett a munkafeltételeket. Az új irodaépületbe való átköltözés előtt végezték az első vizsgálatokat, átköltözés után a többit. A vizsgálatok célja a képernyő előtt végzett munka feltételeinek optimálásával megváltozó panaszok bizonyítása volt. Érdekesnek bizonyult egyrészt a régi és új munkahelyekre jellemző munkafeltételek összehasonlítása, másrészt a munkahelyi ergonómia, belső téri klíma, szubjektív panaszok, valamint az üzemi légkör közti összefüggések megismerése.
Vizsgálati anyag és módszer Az első vizsgálatokat három hónappal az átköltözés előtt végezték, a vizsgálatokba 304 személyt vontak be (156 nő és 148 férfi, átlagéletkor 42,1 év). A munkatársak ekkor a háború utáni időszakból megmaradt régi épületekben (barakkokban) dolgoztak. A munkahelyek nem voltak klimatizálva. Az átköltözés után három hónappal a második vizsgálatban 274 személy vett részt (141 nő és 133 férfi). A vizsgált személyek kisebb számának oka, hogy a vizsgálat a szabadságok idejére esett, így kevesebben dolgoztak a munkahelyeken. A harmadik vizsgálat 18 hónappal az új üzemépületbe való átköltözés után történt. A vizsgálatban összesen 301 személy vett részt (158 nő és 143 férfi). A képernyős munkahelyek ergonómiáját az EU erre vonatkozó irányelve alapján értékelték. A mozgásszervi és közérzeti zavarokat a Sick-BuildingSyndrom (SBS-panaszok) értelmében regisztrálták. Az irodai klímával (hőmérséklet, páratartalom) kapcsolatos elégedettséget, valamint az üzemi légkör és a dolgozó munkahelye jövőbeni biztonságának értékelését is bevonták a vizsgálatba. Eredmények Képernyős munkahelyek ergonómiája Az első vizsgálatnál napi átlagban 5,09 óra monitor előtt végzett munkát állapítottak meg. Az ismételt vizsgálatoknál is ennyi volt a tevékenység időtartama (1. táblázat). 1. táblázat Személyek/iroda átlagos száma és a képernyőnél végzett munka közepes időtartama óra/napban Vizsgálat időpontja Első vizsgálat Második vizsgálat Harmadik vizsgálat
Személyek/iroda
Képernyős tevékenység (óra/nap)
1,65 2,24 2,16
5,09 4,99 5,02
A képernyőknél dolgozókat 5 kategóriába osztották, és a következő tevékenységeket különböztették meg: – adatrögzítés/adatbevitel (28%), – grafikus rendszerekkel végzett munka (8%), – programozás (4%), – táblázatos kalkuláció (2%), – vegyes tevékenység (58%) A számítógépeknél dolgozók többsége vegyes tevékenységet folytatott.
A monitoros munkahelyek ergonómiájára vonatkozó vizsgálati eredményeket a 2. és 3. táblázat mutatja. 2. táblázat Régi/új épület ergonómiai viszonyainak összehasonlítása
Szabályozható magasságú asztal Megfelelő asztalfelület Megfelelő munkatér/tárolóhely Állítható magasságú szék Elegendő hely a láb számára
Régi épület
Új épület
Szignifikancia
3% 39% 44% 98% 82%
87% 93% 88% 100% 99%
p ≤ 0,001 p ≤ 0,001 p ≤ 0,001 n. s. p ≤ 0,001
3. táblázat Rég/új épület hardver-ergonómiájának összehasonlítása
Optimális képernyő-elhelyezés Megfelelő képernyőnagyság Optimális megvilágítás Csillogásmentes képernyő Látótávolság >50 cm Optimális egér Optimális billentyűzet
Régi épület
Új épület
Szignifikancia
30% 97% 34% 94% 77% 100% 100%
82% 98% 77% 99% 99% 100% 100%
p ≤ 0,001 n. s. p ≤ 0,001 p ≤ 0,01 p ≤ 0,001 n. s. n. s.
A képernyő és a megvilágítás helyzete a régi épületben csak a munkahelyek 30%-ánál felelt meg az EU képernyőre vonatkozó irányelvének. A 3. táblázat az optimált hardver-ergonómiát mutatja. A szoftver-ergonómiát (felhasználóbarát, hibaerősség stb.) mint hiányosságot csak néhány esetben (3%) értékelték. Az egyes vizsgálatoknál nem voltak szignifikáns különbségek. Kimutatható, hogy az új épületben sikerült elérni a képernyős munkahelyek ergonómiai feltételeinek optimálását. Belső téri levegő terhelése Az irodákban mért formaldehidkoncentráció 5,0 és 13,5 µg/m3 között volt, így jelentősen alatta maradt a Szövetségi Egészségügyi Hivatal által az irodahelységekre előírt 125µg/m3 irányértéknek (Bundesgesundheitsamt, 1993.) A három mérési napon az egyes mintákban a következő illékony szerves vegyületeket mutattak ki: toluol, xilol, etil-benzol, néhány alifás szénhidrogén, néhány alkil-benzol. Az illékony szerves vegyületek értékelésénél az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1987-ben kiadott, a belső terek levegőminőségére vonatkozó útmutatóját alkalmazták. A mérések során például a toluolra ajánlott 8000 µg/m3 értéknek csak kb. kétezredrészét mutatták ki.
A képernyős munkánál jelentkező vázizomzat- és szempanaszok A három vizsgálat eredményeit az 1. ábra mutatja. A dolgozók 27%-nál jelentkezett tarkó- és vállfájdalom a régi munkahelyen, a második vizsgálatnál már jelentősen kevesebb dolgozó panaszkodott erről. A hát-, kar-, kéz- és lábpanaszok is jelentősen csökkentek az új munkahelyen végzett második vizsgálatnál, míg a harmadik vizsgálatnál feltűnt az ugrásszerű növekedés. A munkatársak 43%-a panaszkodott hirtelen nyaki és vállfájdalomról, és hasonlóan jelentős növekedést találtak a hátfájásnál is. A három vizsgálatnál a panaszok közti eltérés szignifikáns (p<0,01). Szignifikáns (p<0,01) volt a harmadik vizsgálatban a szempanaszok növekedése is.
46%
43% 31%
7% 10%
27%
16%
15% 8%
2%
18% 4%
váll/nyakfájdalom
hátfájás
kar/kézfájdalom
3.vizsgálat
1% 18%
2.vizsgálat
1%
lábszár/lábfájdalom
szemizgalom
1.vizsgálat
1. ábra Képernyős munkánál jelentkező vázizomzat- és szempanaszok összehasonlítása
SBS-panaszok A vizsgálatok keretében rögzítették azokat a tüneteket, amelyek az egészségtelen épület tünetegyütteshez csoportosíthatók. Míg a régi épületben végzett első vizsgálatnál nem voltak ilyen panaszok, az új épületbe való átköltözés után a második vizsgálatnál már jelentkeztek (2. ábra). Különösen orrpanaszaik voltak a dolgozóknak, amivel a régi épületben nem volt problémájuk. Ez a tünet 20% relatív gyakorisággal jelentkezett. A „levertség/fáradékonyság”
tüneteknél hasonló volt a helyzet, a második vizsgálatnál a dolgozók 30%-nál jelentkeztek ezek a panaszok. „Rekedtség” és „fejfájás” tüneteket a második vizsgálaton a munkatársak 10, ill. 14%-ánál találtak, „koncentrációzavarok” és „bőrizgalom” 4, ill. 5%-nál jelentkezett. Az egyes vizsgálatok között valamennyi paraméternél szignifikánsak a különbségek (p<0,01).
34% 26% 15%
1%
5% 0%
bőrizgalom
rekedtség
0%
orrszárazság
fejfájás
1%
10%
4% 0%
koncentrációs zavarok
14%
30% 11%
13%
20%
3.vizsgálat 0%
fáradtság/levertség
24%
2.vizsgálat 1.vizsgálat
2. ábra Egészségtelen épület vonatkozású panaszok összehasonlítása A második vizsgálatban a 274 madik esetben 158 nőt és 143 férfit Az SBS-panaszok nemek szerinti nőknél erőteljesebbek a panaszok. tók.
dolgozóból 141 nő és 133 férfi volt, a harvizsgáltak meg, arányuk közel azonos volt. elemzésénél megállapítható volt, hogy a A vizsgálati eredmények a 3. ábrán látha-
Irodai (belső téri) klíma szubjektív értékelése A dolgozóknak véleményt kellett mondani arról, megfelelőnek tartják-e szoba hőmérsékletét és páratartalmát. A dolgozók többsége a régi épületben megfelelőnek értékelte a hőmérsékletet, illetve nem tartotta túl száraznak a levegőt. Ez a vélemény a második vizsgálatnál megváltozott. Csak a dolgozók fele volt elégedett a hőmérséklettel, noha a szobák hőmérsékletét 18 °C–24° C tartományban maguk szabályozhatták. A megkérdezettek több mint egyharma
da panaszkodott arról, hogy a szobalevegő túl száraz, amiért a második vizsgálat alatt a klímaberendezés műszaki hibája volt a felelős. A klimatizálás optimálása után a belső téri klíma már jóval kedvezőbb megítélést kapott (4. táblázat).
43% 25% 18%
12%
10%
8%
koncentrációs zavarok
bőrizgalom
rekedtség
férfiak (2.vizsgálat)
3%
1%
orrszárazság
nők (1.vizsgálat)
17%
fáradtság/levertség
9%
fejfájás
5%
15%
41% 32%
28% 20%
14% 22%
19% 7%
nők (3.vizsgálat) férfiak (3.vizsgálat)
fáradtság/levertség
koncentrációs zavarok
5%
bőrizgalom
rekedtség
8%
orrszárazság
fejfájás
14%
19%
3. ábra A második és harmadik vizsgálaton nőknél és férfiaknál jelentkező egészségtelen épület vonatkozású panaszok
4. táblázat Belső téri klíma szubjektív értékelése Első vizsgálat (régi épület)
Második vizsgálat (új épület)
Harmadik vizsgálat (új épület)
95% 14%
56% 36%
81% 15%
A helység hőmérsékletével elégedett Az irodai levegő túl száraz
Munkahelyi légkör és a munkahelyek megtartásának biztonsága A harmadik vizsgálat időszakára a munkahelyi helyzet drámai változása nyomta rá a bélyegét, a vállalat a munkahelyek számának drasztikus csökkentésére kényszerült. Ennek következtében nőtt a szociális bizonytalanság, nyugtalanság a vállalatnál, és ez kihatott a vizsgált személyekre. A harmadik vizsgálat alatt a dolgozók 41%-a a munkahelyi légkört az első és második vizsgálathoz képest sokkal rosszabbnak ítélte, és legalább minden második munkatárs saját munkahelyének megtartását, jövőjét bizonytalannak látta (5. táblázat). 5. táblázat Üzemi légkör és munkahelyi biztonságérzet összehasonlítása
Üzemi légkörrel elégedett Munkahelyi biztonságérzet
Első vizsgálat (régi épület)
Második vizsgálat (új épület)
Harmadik vizsgálat (új épület)
92% 85%
85% 79%
41% 47%
Értékelés A vizsgálatok az új épület képernyős munkahelyein a régi épülethez képest az ergonómiai viszonyok javulását igazolták. Az új épületbe való átköltözés után minden munkatárs olyan teljesen újonnan kiépített munkahelyet kapott, mely megfelelt az EU képernyős munkahelyek ergonómiai kialakítására vonatkozó irányelvének. A vizsgálatokat végzők a második vizsgálat idején a vázizomzattal kapcsolatos panaszok szignifikáns visszaesését a munkahelyek megfelelőbb kialakítására vezették vissza. Bizonyítható, hogy a vázizomzatra vonatkozó panaszok a munkahelyek jó ergonómiai kialakításával csökkenthetők.
Az új épületbe való átköltözés után a hardver-ergonómia és a megvilágítási helyzet is egyértelműen optimálisnak bizonyult. A szempanaszok viszont ugyanolyan kifejezettek voltak, mint átköltözés előtt. Mivel a vizsgált dolgozók naponta átlag öt órát ülnek a képernyő előtt, megállapítható, hogy a vizuális rendszert ez a munka jelentősen terheli. Az új irodaépületbe való átköltözés után a második vizsgálatnál kapott szubjektív vélemények szerint a szobák klímája jelentősen rosszabbodott. Ebben objektív építésspecifikus tényezők, valamint az emiatt megváltozott munkahelyi környezet és ennek a dolgozók szubjektív állapotára gyakorolt hatása játszott szerepet. Az építésspecifikus faktorokhoz tartozik a teljes irodaépület klimatizálása, az egységes üveghomlokzat, az irodák kizárólag textil padlószőnyeggel való kialakítása, valamint az, hogy a dolgozók 84%-ának nem volt lehetősége ablakot nyitni. Ezenkívül nőtt a szobákban dolgozó munkatársak száma is. Ezeket a tényezőket az SBS-panaszok keletkezése szempontjából rizikófaktoroknak kell tekinteni. Az átköltözés után három hónappal végzett vizsgálatoknál SBSpanaszokat rögzítettek, ilyenek a régi épületben nem voltak. A panaszos dolgozók aránya 5% (bőrizgalom tünetek) és 30% (levertség, fáradékonyság) között volt. A vizsgálatot végzők a második vizsgálat eredményeit a dolgozók munkahelyi környezetében bekövetkezett változások miatti természetes reakcióként értelmezték. Más vizsgálatok is kimutatták, hogy a belső téri klíma normaértékeinek betartása ellenére a dolgozók termikus diszkomfortra panaszkodtak. A belső téri klíma hatását gyakran túlértékelik az SBS-panaszok kialakulásában. Az új irodaépületben a szobák levegőjének veszélyes anyagokkal való terhelése kizárható volt, mivel a mért anyagkoncentrációk olyan alacsonyak voltak, hogy sem terhelést, még kevésbé egészségveszélyeztetést nem lehetett megállapítani. Az SBS-panaszok életkortól való függését nem mutatták ki, azonban a nők gyakrabban panaszkodtak, mint a férfiak. Ezt a megfigyelést igazolták csaknem egységesen más szerzők is. Valószínű, hogy egyrészt a nőknek kritikusabb és érzékenyebb reflexióik vannak önmagukkal és a környezetükkel szemben és nyíltabban ki is nyilvánítják azt. Másrészt a vizsgált vállalatnál a nők tevékenységük miatt általában erősebben kötődtek a munkahelyhez és napi feladataik (pl. megbeszélések, külső munkák, szolgálati utak) miatt ritkábban hagyták el az épületet, mint a férfiak. A nők erősebb leterheltségénél a háztartási munka és a gyereknevelés is szerepet játszott. A harmadik vizsgálatnál a vázizomzattal kapcsolatos panaszok és a szempanaszok gyakorisága a képernyős munkahelyek változatlan ergonómiai helyzete mellett, valamint az SBS-panaszok a kijavított, optimált belső téri klimatikus feltételek (4. táblázat) ellenére is az első és második vizsgálathoz képest szignifikánsan nőttek (1. és 2. ábra). A panaszok növekedését a munkahelyi ergonómiai feltételek és a belső téri klíma nem magyarázza. A vizsgálatot végzők úgy találták, hogy a harmadik vizsgálatnál a panaszok számának növekedése összefüggött a vizsgálat idején jelentkező munkahelyi biztonságérzet
csökkenésével és ehhez kapcsolódóan a jelentősen rosszabbodó munkahelyi légkörrel. Ismert, hogy a nagy pszichés terhelés – különösen, ha kapcsolódik a munka miatti elégedetlenséghez – közérzeti zavarokkal és panaszokkal járhat. Ez egyenlő mértékben vonatkozik a közérzeti és testi zavarokra, valamint SBSpanaszokra. A vizsgálat megmutatta, hogy kizárólag a képernyős munkahelyek ergonómiájának és a belső téri klíma optimálásával a panaszok jelentkezése nem akadályozható meg. A képernyő előtt végzett munkánál jelentkező szubjektív panaszokat ergonómiai és munkahigiénés hiányosságok és pszichoemocionális terhelő faktorok is okozhatják. (Dr. Csokonay Józsefné) Schreinicke, G.; Köster, A. stb.: Beschwerden bei Bildschirmarbeit – Einfluss von Arbeitsplatzergonomie, raumklimatischer Situation und Betriebsklima. = Zentralblatt für Arbeitsmedizin, Arbeitsschutz und Ergonomie mit Beiträgen zur Umweltmedizin, 51. k. 8. sz. 2001. p. 373–379. Ayers, D.; Shah, M.: Monitoring human behavior from video taken in an office environment. = Image and Vision Computing, 19. k. 12. sz. 2001. okt. p. 833–846.
HÍREK A rezgésvédelmi ajánlások megvalósítása túl költséges Az EEF (Mérnökök Szövetsége) szerint az Európai Unió rövidesen megjelenő, a munkahelyeken fellépő rezgésekkel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi és biztonságtechnikai ajánlásai túlzottak és a legtöbb vállalat számára megvalósíthatatlan korlátokat állítanak fel. A fizikai hatásokra (rezgés) vonatkozó ajánlások bevezetése 10 év alatt 4 Mrd GBP-be kerül, beleértve a teljes testet (WBV) és a kezeket érő rezgéssel (HAV) kapcsolatban tervezett feladatok megvalósítását is. Különösen a WBV-vel kapcsolatos ajánlások írnak elő szigorú korlátozást, mert súlyos hátfájást okoz bizonyos gépek üzemeltetése vagy nagy gépjárművek (teherautó, traktor) hosszú ideig tartó vezetése. Ha az ajánlások törvényerőre emelkednek, korlátozni fogják azt az időt, amelyet a munkások az ilyen gépek kezelésével, illetve a járművek vezetésével eltölthetnek. A korlátozás a szerelők esetében 4 óra, a teherautó-vezetők esetében 5 óra lesz. Az EEF szerint a javaslat nem támogatható, mert közismert, hogy hátfájást okozhatnak olyan napi tevékenységek is, mint pl. a nehéz tárgyak emelése, ezért az EEF felhívást tett közzé az ajánlások elutasítására. Hatályba lépés esetén az irányelvek nemcsak kezelhetetlen megterhelést okoznak számos vállalatnak, hanem néhány esetben a létüket is veszélyezteti.
Az irányelv korlátokat ír elő a HAV hatásának kitett munkások vonatkozásában is. A mérnökök pontosan ismerik a HAV által okozott veszélyt, és együttműködnek a Foglalkozás-egészségügyi és Biztonságtechnikai Hatósággal (HSE) a hatékony munkahelyi ellenőrzés kialakítása érdekében, a veszély megszüntetése vagy a hatás elfogadható szintre csökkentése céljából. Az irányelvekben javasolt rezgési határértékeket túlzottan alacsony értéken határozták meg. Az EEF felhívja az Európa Parlament figyelmét, állapítson meg olyan elfogadható értékeket, amelyek megfelelő egyensúlyt teremtenek a munkavállalók egészségvédelme és az EU tagországok vállalatai versenyképességének a fenntartása között. A munkások kezét érő rezgés hatásának kezelése kiemelten fontos az egészségük védelme és a biztonságuk érdekében. A javasolt határértékek túl alacsonyak és csak azon, EU-n kívüli országok érdekeit szolgálják, ahol a jelenlegi egészségügyi és biztonságtechnikai szabályozások sokkal kevésbé szigorúak. (The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 31. k. 12. sz. 2001. p. 5.)
Robbanás a BASF Ludwigshafen-i telephelyén A BASF német vegyipari konszern megerősítette, hogy 11 munkás megsérült, ketten súlyos égési sérüléseket szenvedtek a cég Ludwigshafen-i telephelyén február 6-án bekövetkezett robbanás és tűz során. A robbanás okát jelenleg is vizsgálják. A súlyos égési sérülteket a Ludwigshafen-i baleseti klinikán kezelik. A kevésbé súlyos sérülteket a cég orvosi szolgálata elsősegélyben részesítette. A tüzet a cég saját tűzoltói néhány perc alatt eloltották. A robbanás és az azt követő tűz egy 200 literes, karotinoidokat tartalmazó, takarmányadalék előállítása során használt intermediert tartalmazó keverő edényben történt. Az üzem intermediert gyártó részét leállították, a takarmányadalékok gyártása azonban jelenleg is folyik. A berendezések és szerelvényeik helyreállítására rövid időn belül sor kerül. (European Chemical News, 76. k. 1992. sz. 2002. febr. 11–17. p. 7.)
