TARTALOMJEGYZÉK
1. Vezetői összefoglaló........................................................................................................... 1 2. Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése.................................................. 2 3. A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása ........................................ 3 3.1. A járási hivatalok működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismertetése................................................... 3 3.2. A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása 2014. évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása4 4. Törvényességi felügyeleti tevékenység .............................................................................. 6 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. A 2014. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatás során megadott statisztikai adatokra figyelemmel az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása ............................. 6 4.2. A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága..................................................................................... 9 4.3. A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása. 9 4.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. ...... 9 5. Államigazgatási hatósági tevékenység............................................................................. 10 5.1. A polgármester és a jegyző 2014. évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 26. §-a szerint megtett intézkedések bemutatása ......................... 10 5.2. A Kormányhivatalok, a járási hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A 2014. évre vonatkozó OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatokra figyelemmel tendenciák, tapasztalatok összefoglalása ............................. 10 6. A Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenysége .......................................................... 15 7. A szakigazgatási szervek egyéb tevékenysége................................................................. 17 7.1. A Kormányhivatal és a szakmai irányító szervek között létrejött, 2014. december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások jellemző tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 3. sz. excel-táblázatban szereplő adatokra....................................... 17 7.2. Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. ..................................................................... 18 8. A Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok ........................... 19 8.1. A Korm. rendelet 14.§ a)-h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos 2014. évi tapasztalatok bemutatása. ...... 19 8.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. § (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének, tevékenységének – koordinációs jogkörben felmerülő – tapasztalatai .................... 21
8.3. A Khtv. 18. §-ában felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásának esetei 2014. évben. A 7. sz. excel táblázatban szereplő adatokra figyelemmel a felsorolt véleményezési jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása ....... 22 8.4. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkörök gyakorlásának esetei 2014. évben. ........................................................................................................................... 22 9. Közérdekű bejelentések és panaszok .............................................................................. 23 9.1. A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja ............................... 23 9.2. A közérdekű bejelentések intézésének tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése. Figyelemmel a 8. sz. excel táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása................................................................................................................ 23 9.3. A panaszügyek kezelésének a tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. Figyelemmel a 8. sz. excel táblázatban foglaltakra, az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása....................................................................... 25 10. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházások...... 26 11. Az integritásirányítási rendszer működési tapasztalatai............................................. 27 11.1. A 2014. évi korrupció-megelőzési intézkedési terv elkészítésének megvalósulása 27 11.2. Az integritás tanácsadó kijelölése szerven belül..................................................... 28 11.3. A szabálytalanságok és korrupciós kockázatok bejelentésének fogadására és kezelésének rendjére vonatkozó belső irányítási eszköz rendelkezésre állása ... 28 11.4. A 2014. évben a Kormányhivatalhoz érkező szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések száma, kivizsgálásuk, kezelésük módja ..... 28 11.5. A 2014. december 31-ig elkészítendő éves integritásjelentés elkészítésének megvalósulása ................................................................................. 28
Táblázatok: 8 db Melléklet: 1 db Függelékek: 15 db
1. Vezetői összefoglaló A Békés Megyei Kormányhivatal a 2014. évi intézményi munkatervében foglalt feladatokat teljesítette. Ennek során a felmerülő problémákat (pl.: hátralékos gyámhivatali ügyek) hatékony munkaszervezési intézkedések alkalmazásával kezeltük, és elmondható, hogy az első negyedév végére valamennyi hátralék megszűnt. A személyi változások között kell megemlíteni, hogy a 2014. évi országgyűlési választásokat követően 2014. július 1-jével Gajda Róbert kormánymegbízott kapott kinevezést a Békés Megyei Kormányhivatal vezetésére. Az átadás-átvételi eljárás szabályszerűen lezajlott, az irányítási és vezetési feladatok átvétele gyorsan megtörtént. Változott a Kormányhivatalban a főigazgató és az igazgató személye is, de a fentieken túl hivatali szinten csak kisebb személyi változások történtek. A 2013. év tapasztalatait is felhasználva a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételei megszilárdultak, az ügysegédi rendszer pedig Békés megye 75 települése közül egyetlen települést sem hagy ügyfélszolgálati kapcsolat nélkül. 2014. január 1-jétől létrejött a Sarkadi Járási Hivatal Járási Földhivatala, és ezzel Békés megye valamennyi járásában önálló járási földhivatal működik. A Békéscsabai Járási Hivatalban 2014. április 1. napján megnyílt Kormányablak modern körülmények között, továbbra is hosszabbított nyitva tartás mellett szolgálja ki az ügyfeleket. A Kormányhivatal engedélyezett létszáma 2014. december 31-én 1355 fő volt, amely kismértékű csökkenést mutat az előző évi adathoz képest, de a szakmai feladatellátás mind a szakigazgatási szervek, mind a járási hivatalok és a törzshivatal érintett főosztályai vonatkozásában megoldhatatlan problémáktól mentesen, rendezetten folyt, amelyben továbbra is fontos szerepet játszott a funkcionális feltételek biztosításához kapcsolódó szoros együttműködés és a foglalkoztatottak elhivatottsága. A törzshivatal hatósági szakmai munkája, az önkormányzati szervek törvényességi felügyeletéhez kapcsolódó tevékenység, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok államigazgatási hatósági tevékenysége kiegyensúlyozottnak minősíthető, az év során hatályba lépett jogszabályi változásokhoz igyekeztünk megfelelően alkalmazkodni, a gyors, hatékony és ügyfélbarát államigazgatás megvalósítása érdekében. A Kormányhivatal által ellátott ügyfélszolgálati tevékenység nagyságát jellemzi, hogy 2014-ben az ügyfélszolgálati helyszíneken személyesen megjelent ügyfelek száma 748.928 fő volt, amely 9 %-kal haladja meg az előző évi értéket, és Békés megye teljes népességének több mint kétszeresét teszi ki. A növekvő ügyfélszámban továbbra is jelentős súlyt képviselt a járási hivatalok ügyfélszolgálati tevékenysége. A Kormányhivatal szerteágazó ellenőrzési feladatai közül különösen hangsúlyos az összevont ellenőrzések lefolytatása, amely hatékonyabb és költségtakarékosabb feladatellátást eredményezhet. A ténylegesen lefolytatott közös ellenőrzések száma éves szinten 429 db volt, és a résztvevők körét jelentősen kibővítve immár 15 kormányhivatali szervezeti egység, valamint tíz külső szerv közreműködésével, 17 különböző együttműködési formában valósult meg. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium az év során - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - három ülést tartott, összesen tizenhat napirendi pont megtárgyalása mellett. 1
Tevékenységében a 2014. évben is jelentős hangsúlyt kapott a tagok feladatellátásáról és az aktuális közigazgatási feladatokról szóló kölcsönös tájékoztatás. A Kollégium tevékenységében a koordinációs feladatkör kiemelt jelentőségű eleme a 2015. évi összevont ellenőrzési terv kialakításában betöltött véleményező szerep. 2014-ben a szervezeti egységekhez összesen 816 db közérdekű bejelentés és panasz érkezett, melyeket a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeltünk. A Kormánymegbízott 2014-ben három kiemelt beruházás koordinációját látta el. A Kormányhivatal megkülönböztetett figyelmet fordított a beruházásokhoz kapcsolódó feladatellátásra, melyek rendben zajlottak, hatósági eljárást akadályozó körülmény nem merült fel. A Kormányhivatal gazdálkodása - a rendelkezésre álló szűkös források figyelembe vétele mellett – továbbra is felelősnek tekinthető, a módosított kiadási és bevételi előirányzat 10.227.947.000 Ft, a módosított előirányzathoz képest a kiadások teljesítési szintje 88,9 %, a bevételek teljesítési szintje 99,7 % volt. A fentiek figyelembe vételével összességében elmondható, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal 2014. évi tevékenységét a jogszerű, kiegyensúlyozott, és megfelelő működés jellemezte, megoldhatatlan probléma nem merült fel. 2. Az intézményi munkatervben foglaltak érvényesülése A Békés Megyei Kormányhivatal 2014. évi intézményi munkaterve a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezései, és a kapcsolódó minisztériumi módszertani útmutató iránymutatásai alapján készült rövid távú stratégiai tervdokumentum. A 2014. évi munkatervi feladatok a Kormányhivatal alapvető intézményi célkitűzései, mint stratégiai célok figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Ezen alapvető intézményi célkitűzések négy tárgykör köré csoportosíthatóak: a szervezeti egységek jogszerű és hatékony feladatellátása, az ügyfélbarát ügyintézési gyakorlat érvényesítése, a szolgáltató jellegű közigazgatás erősítése, valamint a magasan képzett kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és munkavállalók alkalmazása. A fenti alapvető intézményi célkitűzések konkrét feladatokra bontása jelent meg a 2014. évi intézményi munkatervben, kormányhivatali szinten 552 különböző feladatcsoport meghatározásával. Összességében elmondható, hogy a törzshivatal szervezeti egységei, a megyei szakigazgatási szervek, valamint a járási hivatalok, a járási szakigazgatási szerveket is beleértve teljesítették az intézményi munkatervben meghatározott feladataikat. Olyan feladatkör, amely csak részben teljesült mindössze egy járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szervnél volt, amelyet az időlegesen fennálló létszámhiány, munkaszervezési és hatékonysági problémák, valamint a szűkös kilométer keret okozott. A probléma megoldása érdekében átszervezésre került a munkavégzés, továbbá kormánytisztviselő került átirányításra az érintett járási szakigazgatási szervhez. A feladatellátás teljesítését szolgálta az is, hogy a szakmai feladatok funkcionális feltételeit igyekeztünk az év során folyamatosan biztosítani. A munkaterv teljesítése kapcsán nagy feladatot jelentett a hátralékos ügyek kezelése egyes járási gyámhivatalok, valamint a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv feladatellátása során. A probléma 2
rendezése érdekében a Kormányhivatal fenntartotta a hátralékos ügyekre vonatkozóan valamennyi szervezeti egységére kiterjedően bevezetett havi jelentéstételi rendszert. Hatékony munkaszervezési intézkedések alkalmazásával sikerült az ügyhátralékot még az év első negyedében felszámolni az érintett járási gyámhivataloknál, továbbá a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv vonatkozásában is. Az intézményi munkaterv teljesítése kapcsán valamennyi szervezeti egység tekintetében általánosan elmondható, hogy a foglalkoztatottak elhivatottságának köszönhetően a kitűzött célok teljesítésre kerültek és a feladatellátás során a gyors, hatékony és ügyfélbarát ügyintézési gyakorlat erősítését tekintettük követendőnek. 3. A Kormányhivatalt érintő feladat- és hatáskörök változása 3.1. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatalok) működésével és a települési ügysegédek tevékenységével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok ismertetése. A járási hivatalok 2014. évben a 2013-as esztendő gyakorlati tapasztalatai alapján kiegyensúlyozottabban folytathatták feladatellátásukat. 2014-re letisztultak azok az egyes államigazgatási hatósági feladatok ellátásában mutatkozó kezdeti, a települési önkormányzatok jegyzőitől integrált hatósági eljárási mechanizmusok, amelyek a különböző ügyintézői területeken megjelenő ágazati jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelést és az ügyfélorientált ügymenet kialakítását célozták. A járási hivatalok egységes jogalkalmazásának megteremtése – a szakmai minőségét fejlesztve – tovább erősödött. Ezzel párhuzamosan az év második felében megindult a jelentős mértékben elhasznált informatikai eszközpark részleges fejlesztése, és a gazdálkodási jogkörök járásokat érintő racionalizálása. 2014. első felében az ÁROP 2.2.20. „Kormányablakok munkatársainak képzése” című kiemelt projekt keretében 191 fő gyakorlati képzése valósult meg 31 okmányirodai szakrendszer (személyi, gépjármű, egyéb okmányok), két szakigazgatási szakrendszer (ÉTDR, Takarnet) elemeinek, valamint a Tudástár működtetésének elsajátításával. Mindezek mellett a járási hivatalok munkatársai az év folyamán nagy számú közszolgálati és belső szakmai továbbképzésen vettek részt. Jelentős változás, hogy 2014. január 1-jétől létrejött a Sarkadi Járási Hivatal Járási Földhivatala, és ezzel Békés megye valamennyi járásában önálló járási földhivatal működik. A Békéscsabai Járási Hivatalban 2014. április 1. napján megnyílt első járási Kormányablak tevékenységének megkezdésével lehetővé vált a munkaállomások Kormányzati Integrált Ügyfélszolgálati (KIÜSZI) és okmányügyintézői feladatok szerinti megosztása, a front office és back office feladatok maradéktalan elvégzése, illetve valamennyi munkaállomáson a kétműszakos munkavégzés. A Kormányablak felállításával a helyi igényekhez illeszkedve a korábbiakhoz képest meghosszabbított nyitva tartással szolgálják ki az ügyfeleket. Az egyablakos ügyintézés lehetőségével egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb ügyintézés megvalósítására törekedtünk. A járási hivatalok működésével kapcsolatban fontos említést tenni arról, hogy a Kormányhivatal a főigazgató vezetésével - az érintett vezetők részvétele mellett - rendszeres értekezleteket tart a járási hivatalvezetők részére, amelyek alkalmasak az aktuális feladatok, szakmai és funkcionális problémák feltárására és koordinatív megoldására.
3
Változatlanul hangsúlyos a járási hivatalok illetékességi területén megjelenő települések államigazgatási hatósági életében a kirendeltségek és a települési ügysegédek tevékenysége. A kirendeltségek különösen a szociális és gyámhatósági jogkörök helyi gyakorlásában végeznek az érintett lakosságot kiszolgáló hatékony feladatellátást. A rendszer egyben képes belső szerkezetátalakítással rugalmasan alkalmazkodni a helyi igények változásához, pl.: 2014 októberétől az Orosházi Járási Hivatal Nagyszénási kirendeltsége az ügyfélforgalom és az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatások körére tekintettel megszűnt, jelenleg települési ügysegéd látja el a feladatokat. Békés megyében a 9 járási hivatal illetékességi területén 53 olyan település van, ahol települési ügysegéd tart ideiglenes ügyfélfogadást a hét valamely napján. Ezen települések többségénél heti egy alkalommal átlagosan 4-8 óra időtartamban van jelen az ügysegéd. A települések kisebb hányadánál heti 2-3 alkalommal, átlagosan 4 óra időtartamban fordulhatnak az ügyfelek az ügysegédhez. Az ügyfélfogadások időpontjának a meghatározásakor az ügyek nagyságrendjét, az önkormányzatok ügyfélfogadási idejét, a helyi szokásokat igyekeztünk figyelembe venni. Az ügyfélfogadási idő alatt jellemzően folyamatos az ügyfelek jelenléte. A községi és nagyközségi szintű települések ügysegédi jelenléte nagyrészt a szociális hatáskörök (ápolási díj, közgyógyellátás, időskorúak járadéka és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása) gyakorlására szorítkozik. Meghatározó azonban a személyazonosságot és lakcímet igazoló hatósági igazolvány iránt benyújtott kérelmek száma is. A települési ügysegédek tájékoztatást adnak a járási hivatalok hatáskörébe tartozó ügyekről, segítséget nyújtanak a szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek intézésének megkezdésében és információkérésben. A járások lakossága kedveli és igényli az ügyfélbarát ügysegédi szolgáltatást. Az ügysegédek jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal, és az ügyfelekkel egyaránt. Továbbra is elmondható, hogy Békés megyében nincs olyan település, amely legalább ügysegédi képviselet útján ne kapcsolódna a Kormányhivatal rendszeréhez. 3.2. A Kormányhivatal egyéb feladat- és hatásköreinek változása a 2014. évben, az ehhez kapcsolódó főbb szervezeti és személyi változások, fontosabb intézkedések bemutatása. A Kormányhivatal törzshivatalát érintően bír jelentőséggel, hogy az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2014. január 1-i hatályba lépésével a számviteli rendszerben jelentős változások történtek: az addigi rendszer mind személetében, mind működési mechanizmusában teljesen átalakult. A változások nyomon követése és a jogszabályi követelményeknek való megfelelés jelentős többletfeladatot jelentett a Pénzügyi Főosztály számára. A Főosztály feladatainak optimális elvégzése miatt ezért az év folyamán szükségessé vált a szervezeti felépítés átalakítása. További fontos változás, hogy a Hatósági Főosztály szervezeti egységeként működő Ügyfélszolgálati Osztály 2014. április 1. napján a Békéscsabai Járási Hivatal Kormányablak Osztálya működésének megkezdésével megszűnt. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2014. július 1. napjával bevezette az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást, amely az anyakönyvi felügyelet ellátásán belül jelentett munkateher-növekedést. 2014. július 24-től a kormányhivatalok feladatává vált az egyházi,- és magán fenntartású intézményeken túlmenően a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékének vezetése, illetve két évenkénti törvényességi ellenőrzése is. 2014. november 4-től a járási hivatalok helyett a kormányhivatalok feladatává vált a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását végző köznevelési 4
intézmények jegyzékének és azok felvételi (működési) körzetének nyilvántartása, illetve ezen jegyzék továbbítása a megyei szakértői bizottság számára. A Kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának változása kapcsán említendő meg az Igazságügyi Szolgálat, amely az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat-és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény rendelkezései értelmében a pártfogó felügyelői szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységek közül a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos feladatokat 2014. augusztus 9. napjával szabályszerűen átadta a büntetés-végrehajtási szervezetnek. A Földművelésügyi Igazgatóság vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy 2014. augusztus 1-től hatályba lépett a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII.30.) Korm. rendelet, amely hatáskör-bővülést jelentett. A Földhivatal hatáskörét érintő változás, hogy a Kormány 2014. január 1-től mezőgazdasági igazgatási szervként a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésére és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására első fokon a járási földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelölte ki. A Kormány 2014. május 1-től mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyásara irányuló eljárásra szintén a megyei földhivatalt jelölte ki. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § 2014. december 1-től a nyugellátással kapcsolatos feladatkör-bővülést eredményezett a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság esetében. A Munkaügyi Központ feladatellátása során egy lényeges hatáskör-változás történt 2014-ben. A 445/2013. (XI. 17.) Korm. rendelet értelmében a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával összefüggésben a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásával keletkezett a szakigazgatási szerv számára többlet-feladat. 2014. évben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget jelentősebb jogszabály-változások érintették, többek között a jótállás, a szavatosság, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés, a közüzemi szolgáltatások területein. Hatáskör-bővülést jelentett 2014. január 1-től a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény változása a számlázásra vonatkozó előírások megsértése esetére, 2014. január 13-tól pedig a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületi eljárásban fennálló - kötelezettségével összefüggő jogsértéshez kapcsolódó feladat. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdés 18. pontjának módosítása szerint 2014. augusztus 18. napjától kezdődően a digitális tachográf kártyák kiadását, érvénytelenítését, cseréjét, pótlását, visszavonását érintő ügyekben közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett 5
személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 4/A. §-al egészült ki, mellyel bővült a Közlekedési Felügyelőség ellenőrzési és ehhez kapcsolódó bírságolási feladatköre. A fenti feladat- és hatáskörök tekintetében bekövetkezett változásokhoz a Kormányhivatal és az érintett szervezeti egységei igyekeztek gyorsan, megfelelő munkaszervezési intézkedések megtételével alkalmazkodni, annak érdekében, hogy a feladatellátás továbbra is zökkenőmentesen, az ügyfelek érdekeit maradéktalanul figyelembe véve történjen. A fontos személyi változások között kell megemlíteni, hogy a 2014. évi országgyűlési választásokat követően 2014. július 1-jével Gajda Róbert kormánymegbízott kapott kinevezést a Békés Megyei Kormányhivatal vezetésére. Az átadás-átvételi eljárás szabályszerűen lezajlott. Változott a főigazgató és az igazgató személye, valamint a törzshivatalban kisebb személyi változások történtek egyes főosztályok vonatkozásában. A 15 szakigazgatási szerv élén, az év folyamán három esetben történt változás, és a járási hivatalok esetében is három esetben volt szükség a hivatalvezető más vezetői tisztségbe történő kinevezése miatt változást eszközölni. 2014. december 24-én hatályba lépett a 11/2014. (XII. 23.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról, amely a feladat- és hatáskörváltozáshoz, valamint a hatékonyabb munkavégzéshez szükséges szervezet-módosítási javaslatainkat tükrözte. 4. Törvényességi felügyeleti tevékenység 4.1. Az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény törvényességi felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezései alapján a helyi önkormányzatok (ideértve a társulásokat, nemzetiségi önkormányzatokat és a közös önkormányzati hivatalokat) törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogsértések bemutatása. Az előző évi adatokkal összehasonlítva tendenciák, tapasztalatok bemutatása. Békés megyében 75 települési önkormányzat és a megyei önkormányzat működik. A települések közül Békéscsaba megyei jogú város, 21 város, 8 nagyközség és 45 község található, az elmúlt évben nem kapott városi rangot egyetlen település sem. A képviselő-testületek munkáját 177 bizottság és 4 részönkormányzat segíti. A megye egyetlen településén sem oszlatta fel magát a képviselő-testület, így nem került sor időközi választásra. A 2014. októberi általános önkormányzati választásokat követően a nemzetiségi önkormányzatok száma változott: év közben egy nemzetiségi önkormányzat megszűnt, nyolc esetében pedig nem került kiírásra választás; a választások következtében hét új, korábban nem működő nemzetiségi önkormányzat alakult. Méhkerék Község helyi önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 71. §-a alapján átalakult nemzetiségi önkormányzatnak nyilvánította magát. Mezőhegyesen a román nemzetiségi önkormányzati választás eredménytelen volt, Kötegyán Községben az eredményes választást követően a román nemzetiségi önkormányzat határidőben nem tartotta meg alakuló ülését. A választásokat követően 78 nemzetiségi önkormányzat és 4 területi nemzetiségi önkormányzat működött. Gyulán található a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának a székhelye, a törvényességi felügyeletét a Kormányhivatal végzi. A törvényességi vizsgálatra beküldött jegyzőkönyvek száma évente meghaladja az ötezret. Az önkormányzatok képviselő-testületei 2011-ben 1277, 2012-ben 1463, 2013-ban 1221, 2014-ben pedig 1272 helyi rendeletet alkottak meg, azok számában jelentős szóródás nem tapasztalható. A 6
képviselő-testületek, bizottságok, részönkormányzatok, társulások és nemzetiségi önkormányzatok 2011-ben összesen 37201, 2012-ben 39769, 2013-ban 30646, 2014-ben pedig 35791 határozatot hoztak. A felügyeleti tevékenység dinamikáját jellemzi, hogy 2011-ben 69 törvényességi észrevétel, 2012-ben 25, 2013-ban 55, 2014-ben pedig már 108 törvényességi felhívás kibocsátására került sor. A megye 75 települése közül 36-nak a lakosságszáma nem éri el a 2000 főt, így köteles volt 2013-ban közös önkormányzati hivatalt létrehozni. 22 közös hivatal jött létre, amelyek száma a 2015. január 1. napjával 21-re csökkent. A közös hivatalok átalakulása nem igényelte a Kormányhivatal intézkedését. Az alakuló ülések megtartására zömében 2014. október 20-22. között került sor, valamennyi településen és a megyei önkormányzatnál a képviselők letették az esküt, az alakuló, vagy az azt követő ülésen létrehozták a bizottságokat. Az alakuló ülést a törvényben előírt határidőn túl csak egy településen tartották meg a választási jogorvoslati eljárások miatt, de törvényességi felhívást az időközben hatályba lépő Mötv. módosítás miatt nem tettünk. A megye két városában a választások előtt, azt követően pedig 25 településén volt szükség a polgármesteri munkakör, a megyei önkormányzatnál pedig az elnöki munkakör átadás-átvételére. Igény esetén a munkakör átadáshoz szakmai anyagot és jegyzőkönyv mintát küldtünk a jegyzőnek. Mindenütt határidőben, szabályosan megtörtént a jegyzőkönyv elkészítése. Három településen a jegyzőkönyv nem megfelelő előkészítése és a felek közötti bizalmatlanság miatt az eljárás jelentősen elhúzódott. A megye érintett nemzetiségi önkormányzatainak elnöki munkakör átadás-átvételről készített jegyzőkönyvek tartalmának ellenőrzése és aláírása is megtörtént. A megválasztott helyi önkormányzati képviselők kötelező képzését a BM tematikája és diasora alapján 2014. november 19. napján kezdtük meg. 2014-ben a kijelölt 4 járási székhelyen volt oktatás, amelyet a főosztály munkatársai tartottak. A 2014. évi ellenőrzési munkatervről szóló, a KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkára által kiadott utasítás alapján az alábbi célvizsgálatokat folytatta le a Törvényességi Felügyeleti Főosztály. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. r. alapján a belső ellenőrzési kézikönyvre vonatkozó ellenőrzést megelőzően jegyzői értekezleten felhívtuk a figyelmet a belső kontrollrendszer megfelelő működtetésére és a célvizsgálatra. A kézikönyvek tartalmával és felülvizsgálatának elmulasztásával kapcsolatban tapasztalt jogsértések súlya alapján szakmai segítségnyújtást alkalmaztunk, nem láttuk indokoltnak szigorúbb felügyeleti eszköz igénybe vételét. A helyi önkormányzatok vagyonkezelői jog létesítésével és vagyonelemek nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységére, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok vagyonnal kapcsolatos határozathozatali kötelezettsége ellenőrzésére elrendelt célvizsgálat során megállapítottuk, hogy a vagyonkezelési szerződéssel rendelkező önkormányzatok (34) majdnem a fele rendeleti szinten vagy egyáltalán nem, vagy nem kellő részletezettséggel szabályozta a vagyonkezelői jogra vonatkozó előírásokat. 9 önkormányzat elmulasztotta elkülönítetten nyilvántartani a törzsvagyonát, az önkormányzatok döntő többsége pedig nem a jogszabály előírásainak megfelelően készítette el a vagyonkimutatását. A települések vagyonrendeleteit érintő mulasztások miatt 14 törvényességi felhívást küldtünk ki. A nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában a mulasztások megszüntetése érdekében a törvénysértés jellegétől függően két települési nemzetiségi önkormányzat és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata esetében törvényességi felhívás kibocsátására kerül sor, a többi érintett nemzetiségi önkormányzat esetében szakmai segítségnyújtás keretében hívtuk fel a figyelmet a jogszabályi követelmények betartására. 7
Célvizsgálat keretében ellenőriztük a helyi önkormányzatok 2014. I-II. negyedévben elfogadott rendeleteinek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásainak megfelelő előkészítését. A vizsgált időszakban a 75 települési önkormányzat 777, a Békés Megyei Önkormányzat 8 rendeletet alkotott. Jellemző hiba, hogy a rendeletek előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot illetve indokolást hiányosan vagy egyáltalán nem készítettek. A jogszabály szerkesztési szabálytalanságok nagy arányban a rendelet bevezető részéhez kapcsolódtak. Továbbra is gyakori, hogy a rendelet a kihirdetés napján történő hatálybalépésről rendelkezik, és a hatálybalépés időpontját órában nem határozzák meg. A vizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetése érdekében elsősorban szakmai segítségnyújtás keretében hívtuk fel a figyelmet a követelmények betartására, és iratmintát küldtünk a hatásvizsgálat és indokolás elkészítéséhez. 29 törvényességi felhívás kibocsátására került sor a vagyonrendeletet, illetve a szociális ellátásokról szóló rendeletet érintő jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatt. A helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodásáról szóló rendeleteinek és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések ellenőrzésére irányuló célvizsgálat során megállapítottuk, hogy a Ht.-ben foglaltaknak megfelelő felülvizsgálati kötelezettségének 46 önkormányzat nem tett eleget. 2014-ben 14 település önként eleget tett felülvizsgálati kötelezettségének és megalkotta a hatályos jogszabályoknak megfelelő rendeleteit. A felülvizsgálat teljes körű elmulasztása miatt 2014. első negyedévében 32 településsel szemben törvényességi felhívást alkalmazott a Kormányhivatal, amely eredményeképpen valamennyi település megalkotta a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási rendeletét. 2014-ben 68 önkormányzat rendelkezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel, 7 településen a kijelölt szolgáltató végzi a hulladékszállítást. Ennek oka jellemzően az, hogy a tulajdonos önkormányzatok nem biztosítottak tagi kölcsönt a közszolgáltató működési hiányának kompenzálására, így a közszolgáltató a szerződést felmondta. 2014. december 31-ig a Kormányhivatal 2 esetben bocsátott ki törvényességi felhívást az önkormányzat közszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása miatt. A felhívás alapján 1 önkormányzat megkötötte a jogszabályoknak megfelelő közszolgáltatási szerződést. A másik önkormányzat nem tett eleget a felhívásnak, ezért a kormányhivatal keresetet nyújtott be, amely alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság 2015 januárjában kötelezte az önkormányzatot a közszolgáltatási szerződés megkötésére. A 2014. évi ellenőrzési munkatervben foglaltakon túl külön vizsgáltuk az alábbi témaköröket: A helyi önkormányzatok településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás szabályozására elrendelt célvizsgálata során 7 önkormányzati rendelet vizsgálatára került sor. Javaslat alapján egy önkormányzat a hatályon kívül helyezés mellett új rendeletet alkotott, három települési önkormányzat módosította rendeletét. A közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait tartalmazó rendeletalkotási kötelezettségének a települések több mint harmada eleget tett a törvényességi vizsgálat megkezdéséig. A célvizsgálat időtartama alatt rendeletet még nem alkotó önkormányzatokkal szemben nem éltünk törvényességi felhívással, mivel az önkormányzatok jegyzői vállalták, hogy legkésőbb 2014. december 31-ig a rendelet-tervezeteket előterjesztik. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján 2012. január 1től az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteihez törvényben meghatározott esetekben a Kormány hozzájárulása szükséges. Az engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal véleményező szerepet lát el a főosztály közreműködésével. 2014-ben benyújtott 16 adatszolgáltatás, kérelem véleményezését a főosztály a jogszabályban előírt módon elvégezte, és javaslatot tett az ügyletek engedélyezésére. 8
4.2. A törvényességi felügyeleti eszközök alkalmazásának következményeként, a törvényesség fenntartása érdekében a helyi önkormányzatok által tett intézkedések jellemzői, azok hatékonysága (kiemelve a legjellemzőbb jogsértéseket). Az előző pontban részletezetteken túl törvényességi felhívást küldtünk ki folyékony hulladékszállítási közszolgáltatás ellátására vonatkozóan, több önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeletével és ingatlan értékesítést tartalmazó határozattal kapcsolatban. A jegyzőkönyvek késedelmes beküldése, valamint a jegyzőkönyvek és rendeletek Njt. rendszerén történő megküldésének részleges elmaradása miatt a felhívásokon túl törvényességi felügyeleti bírságot is kiszabtunk két esetben. Békéscsaba város hulladékgazdálkodást szabályozó helyi rendeletét érintően írásbeli javaslattal éltünk. Orosháza város jegyzői munkakörének betöltése az Mötv. 82. §-ában előírt 6 hónapon belül nem történt meg, ezért a Kormánymegbízott gyakorolta a kinevezési jogkörét. A nemzetiségi önkormányzatok működése során jellemző törvénysértés, hogy a képviselőtestület olyan tevékenységre biztosított forrást, amely nem sorolható a nemzetiségi közügy fogalmába. Erre tekintettel két törvényességi felhívást küldtünk ki. Egy esetben a jegyzőkönyvek késedelmes megküldése, három esetben a vagyonnal kapcsolatos határozathozatali kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felhívást tettünk. Törvényességi felhívást bocsátottunk ki a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a jegyzőkönyv-vezetési gyakorlat felülvizsgálatára vonatkozóan. Az egyik képviselő bejelentése szerint nem a szavazatszámoknak megfelelő határozat született az MROÖ nemzetiségi listaállítással kapcsolatos döntései során, az ügyben büntetőeljárás van folyamatban.
4.3. A törvényességi felügyeleti munka módszereinek, jó gyakorlatainak a bemutatása. A törvényességi felügyelet gyors és hatékony eszköze, hogy a kisebb súlyú jogszabálysértések orvosolására szakmai segítségnyújtás keretében, felügyeleti intézkedés megtétele nélkül javaslattétellel kerül sor. A célvizsgálatok során megfogalmazott vizsgálati kérdések alkalmasak olyan jogsértések kiszűrésére, amelyek korábban rejtve maradtak.
4.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartásnak, az elektronikus felület (Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modulja) megfelelő alkalmazásának, valamint a szakmai segítségnyújtás jellemzőinek bemutatása. A Nemzeti Jogszabálytár erre kialakított felületére a jegyzőkönyveket a települések többsége feltölti, ahol mulasztás fordult elő, a korább leírt felügyeleti eszközökkel éltünk. A törvényességi felügyelettel összefüggő írásbeli kapcsolattartásra körlevélben, és jegyzői értekezleten is felhívtuk az érintettek figyelmét, azt a jegyzők használják. A felhasználói jogosultságok kiosztását az év elején és a választásokat követően koordináltuk. Körlevelek, szakmai anyagok, állásfoglalások kiadásával hívtuk fel a figyelmet a jogszabályi változásokra, illetve segítséget nyújtottunk jogalkalmazási kérdésekben. Tájékoztató levelet írtunk a helyi földbizottságok létrehozásával, a hulladékkezelési közszolgáltatással, a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel kérelmezésével kapcsolatban, és továbbítottuk a NAV tájékoztatóit. Állásfoglalást adtunk több önkormányzatnak a leköszönő polgármester szabadsága megváltásáról. A nemzetiségi önkormányzatokat is több körlevélben 9
tájékoztattuk az elnöki munkakör átadásával kapcsolatos szabályokról, a megszűnő nemzetiségi önkormányzatok elszámolási és vagyonátadási kötelezettségéről, a nemzetiségi önkormányzat képviselőit érintő összeférhetetlenségi szabályok értelmezéséről.
5. Államigazgatási hatósági tevékenység 5.1 A polgármester és a jegyző 2014. évi államigazgatási tevékenységének a jellemzői, a polgármester és a jegyző államigazgatási tevékenységére vonatkozó kormányhivatali tapasztalatok bemutatása. A Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskör alapján lefolytatott ellenőrzések száma, az ellenőrzésben érintett szervek, valamint az ellenőrzések főbb megállapításai, illetve a Korm. rendelet 26. §-a szerint megtett intézkedések bemutatása. A Békés Megyei Kormányhivatal a 2014. évben 21 hatósági ellenőrzést folytatott le a jegyző, valamint a járási hivatalok államigazgatási tevékenységével kapcsolatban. Az ellenőrzések a közlekedési igazgatási, anyakönyvi és lakcím-nyilvántartási, kereskedelmi hatósági, helyi adó, illetve gépjárműadó ügyeket érintették. A közlekedési igazgatási területen folytatott tevékenység az anyagi és eljárásjogi szabályok megtartásával történt, kisebb hiányosságok fordultak csupán elő. Az ellenőrzéssel érintett időszak (2013. év) elején, a járási hivatalok felállítását követő időszakot érintően számos esetben ügyintézési határidő túllépést tapasztaltunk, amelyek a későbbi időszakban teljes egészében felszámolásra kerültek. Az anyakönyvi, illetve a személyi-adat-, és lakcím-nyilvántartási igazgatási területen lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy - az anyakönyvvezetők leterheltsége ellenére - az ügyek intézése az irányadó jogszabályoknak megfelelően, határidőben történik. A jegyzők kereskedelmi hatósági tevékenységével kapcsolatban az eljárási szabályok betartásának hiányosságai állapíthatók meg, valamint a jegyzők nem tesznek eleget a folyamatos ellenőrzési kötelezettségeiknek. Helyi adó- és a gépjárműadó-ügyintézés ellenőrzésével kapcsolatban általános hibaként említhető valamennyi ellenőrzött hivatal esetén az eljárásjogi jogszabályok – ezen belül a határozatok tartalmi elemeinek - nem megfelelő alkalmazása. A közös önkormányzati hivatalok ellenőrzése során több esetben tapasztaltuk, hogy a kirendeltségek eltérő gyakorlatot folytatnak, más iratmintákat használnak. Az adózók tájékoztatása érdekében információs anyagok - az önkormányzatok honlapján történő - minél szélesebb körű megjelentetését javasoltuk. 5.2 A fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével összefüggő tapasztalatok bemutatása. A Hatósági Főosztály által elintézett ügyek száma az előző évhez képest enyhe emelkedést mutat. A kisajátítási eljárások a nagyobb, Békés megyét érintő beruházásokhoz (47. számú főút burkolat-megerősítése, Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítése, M44. autóút megvalósítása, Békéscsaba vasútállomás pályaépítés) kapcsolódóan kerültek lefolytatásra. Továbbra is nagy ügyszámot képviselnek a bányaszolgalmi jog megállapítása iránti kérelmek, 2014. évben a Hatósági Főosztály közel 900 határozatot hozott. A másodfokú eljárások számának növekedése a mozgáskorlátozottak parkolási igazolvány ügyeiben benyújtott fellebbezésekhez köthetők. Adóigazgatási ügyekben a felügyeleti jogkörben lefolytatott eljárások száma csökken, köszönhetően a növelt számú ellenőrzésnek. 2014. évben a Hatósági Főosztály döntéseivel szemben 23 esetben kezdeményeztek bírósági felülvizsgálatot, amelyek közül 12 ügy lezárult, 11 ügy a bíróság előtt folyamatban van.
10
Az Oktatási Főosztály 2014-ben több döntést hozott, mint a korábbi években. Ennek egyik oka, hogy a hatósági és törvényességi ellenőrzések száma növekedett. Jelentős volt a növekedés a működési engedélyek módosítását érintő határozatok számában, mivel további intézmények kerültek át egyházi fenntartásba és ez intézmény átalakítással, új intézmény alapításával járt. Jogszabályváltozás következtében az OKJ-s vizsgaszervezési engedélyek felülvizsgálata vált szükségessé. Növekedett a magántanulói, iskola kijelölési ügyek száma is. A Szociális és Gyámhivatal 2014. évben 1733 elsőfokú döntést hozott. Az I. fokú döntésekkel szemben egy esetben került sor jogorvoslatra, mely nem volt eredményes, ugyanis a II. fokú hatóság az I. fokú határozatot helybenhagyta. Másodfokú eljárásban 249 döntés született. A hatósági döntések bírósági felülvizsgálata iránti perek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a döntések megalapozottsága a bírósági jogorvoslati eljárás során sem dől meg. Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal másodfokú hatósági- és a felügyeleti jogkörben ellátott tevékenysége tapasztalatainak rövid összegzéseként elmondható, hogy a 2013-as évhez viszonyítottan jelentős ügyiratforgalmi és döntési statisztika csökkenés - főszámos iktatásban ~23,8%-os, döntési statisztika tekintetében ~43,5%-os - következett be. A rendkívül alacsony másodfokú hatósági statisztikák magyarázata több okra vezethető vissza. Egyrészről a kijelölési kérelemre hozott döntések száma több mint 30%-os, másrészről az első fokú építésügyi hatóságok döntési statisztikája is jelentős, megközelítőleg 15%-os csökkenést mutat. A kijelölési kérelmek száma az önkormányzati beruházások számának csökkenésével párhuzamosan csökkent, az első fokú döntési statisztika mögött pedig az „építési kedv” további csökkenése mutatkozik. Sajnálatos módon a döntések száma az első fokú építésfelügyeleti hatóságok esetében növekvő tendenciát mutat, ahol ~70%-kal több döntés született, mint 2013. évben. Ezt részben a magán, illetve állami/önkormányzati kézben lévő, folyamatosan romló épületállomány növekedésével összefüggő jókarbantartási kötelezések, részben a szabálytalan építések szabályossá tételét elrendelő döntések okozzák. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 2014-es évben 129 közérdekű munka büntetésre ítélt terhelt ügyében hoztak munkahely kijelölő határozatot, amely teljesen új feladat volt. Egyetlen ügyben sem érkezett jogorvoslati kérelem. A jogi segítségnyújtás iránti kérelmek száma csökkent az elmúlt évhez képest, és ezáltal az érdemi határozatok száma is 12,26%-os csökkenést mutat. A díjmegállapító határozatok száma is 6,13%-al csökkent 2014-ben. A jogorvoslati kérelmek száma a 2013. évhez viszonyítva szintén jelentős csökkenést mutatott 2014-ben. 39 %-os emelkedést mutat azonban az áldozatsegítés szakterületén benyújtott kérelmek száma. Az előző évhez képest 21 %-kal magasabb ügyszámban biztosított az Igazságügyi Szolgálat azonnal pénzügyi segélyt, és 53,8 %-kal nőtt az érdekérvényesítés elősegítése iránti szolgáltatások száma is. Az elmúlt évben egyetlen bírósági felülvizsgálati eljárás iránti kérelem érkezett, melyet a bíróság idézés kibocsátása nélkül utasított el. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság sokrétű hatósági tevékenységében mind az ügyszámok, mind a felderített szabálytalanságok miatt – a vonatkozó jogszabályok alapján – meghozott szankciók (bírságok) mértékében csökkenés következett be. A Földművelésügyi Igazgatóság vadászati, halászati és mezőőri hatósági igazgatás volumene a tervezettnél nagyobb ügyszámot eredményezett. Emelkedett a bírsággal végződő ügyek száma is. 2014-ben a hatósági ügyek száma növekedett 2013-hoz képest, illetve a földárverésekkel kapcsolatosan nem tervezhető feladattal kellett szembesülnie az Igazgatóságnak, amelyet maradéktalanul teljesített.
11
Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságnál a nemzeti és uniós jogszabályi változások miatt, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalma tekintetében 2014-ben jelentősen nőtt a személyes ügyfélforgalom. Ez annak is betudható, hogy jelenleg nem rendelkezik elektronikus ügyintézési lehetőséggel. A Földhivatal vonatkozásában statisztikai kimutatások alapján az mondható el, hogy az új hatáskörökhöz kapcsolódóan jelentek meg többlet mennyiségek, a korábbi tevékenységekhez kapcsolódó adatok megközelítőleg hasonló nagyságrendet mutattak. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv hatósági tevékenységével, döntéseivel összefüggő összegző statisztikai számadatok az előző éviekhez képest lényegüket és összességüket tekintve eltérést nem mutatnak. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a táppénzes napok, a táppénzes esetek száma, valamint a táppénz kiadásra fordított összeg is emelkedett. A terhességi-gyermekágyi napok száma 7000-rel, a gyermekgondozási díj napok száma megközelítőleg 4000-rel nőtt, az igénybevevők növekvő száma mellett. TAJ ügyintézés terén a költségmentességi kérelmek száma 25 %-kal emelkedett. A külföldi munkavégzés bejelentésében 35 %-os a növekedés. A hatósági igazolványok (EU kártyák) kiadásának száma a 2013.évi 50 %-kal megemelkedett szinten maradt. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hatósági tevékenységével kapcsolatban elmondható, hogy a döntések száma 2013. évhez képest mintegy 7%-al nőtt, 17.777 db-ról 19.036 db-ra. Döntés kijavítására, kiegészítésére csupán egy esetben került sor (2013-ban 3 ilyen ügy volt). A hatósági ügyben hozott, megtámadott döntések száma 174. A bírósági felülvizsgálat körében megállapítható, hogy az ügyszám csökkenése (51-ről 31-re) mellett az Igazgatóság szempontjából kedvezőtlen döntések száma felére esett vissza (10-ről 5-re). Ez utóbbi adat egyértelműen a született döntések megalapozottságát, jogszerűségét támasztja alá. A kirendeltségi határozatok és hatósági szerződések (szám szerint 164 234 db) Munkaügyi Központ általi másodfokú elbírálása során 44 másodfokú határozat született. Bírósági felülvizsgálatra mindösszesen egyszer került sor, a támogatás elutasítása tárgyában indított perben a Munkaügyi Központ javára döntött a bíróság. A méltányossági ügyek száma 39 db volt. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv a jogszabályi előírások szerint, és a szakmai irányító által meghatározott évi teljesítmény célkitűzések figyelembe vétele mellett végezte tevékenységét. A felügyelőségek felé támasztott elvárások meghatározása évek óta a felügyelői létszám figyelembe vételével történik (felügyelői átlaglétszám alapján meghatározott követelmények, mely alapján a nagyobb, illetve kisebb felügyelői létszámmal bíró felügyelőségek teljesítménye összevethető, szakmai szempontból értékelhető). Mivel a felügyelőségek teljesítmény elvárásai számszaki adataiban, a működésük feltételeiben és hatáskörben lényegi változás nem történt, a felügyelők felé a felügyelőségek vezetői által meghatározott teljesítmény-kitűzések teljesítése után a statisztikai adatokban történt kisebb változások döntően a felügyelőségek felügyelői létszám-változásból erednek. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél 2014. évben az első fokú döntések száma (995) mintegy ¼-del csökkent a 2013. évihez (1257) képest. 2013-2014. évben az érdemi döntések és végzések aránya (1/4) közel azonos. Az eljárási határidő minden ügyben megtartott. Az első fokú döntésekkel szembeni, kérelem alapján lefolytatott jogorvoslatok száma az elmúlt 2 évben szinte azonos. A másodfokon eljáró szerv 19 ügyből 16-ot helybenhagyott. Felügyeleti szerv általi eljárásra 2014. évben nem került sor.
12
A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv hatósági tevékenysége az elmúlt éveknek megfelelő rendben zajlott. A központi szakmai irányító szerv a hatósági munkához kellő szakmai támogatást nyújtott, ami az egységes gyakorlatok kialakításában nagy segítséget jelent. A hatósági munka során az ügyfelekkel, együttműködő partnerekkel a szakigazgatási szerv kapcsolata kiegyensúlyozott, támogató jellegű és szolgáltató központú volt. Határidő túllépés a hatósági ügyek intézésében nem történt. A Közlekedési Felügyelőség vonatkozásában az OSAP adatszolgáltatásban szereplő statisztikai adatok tanulmányozása után megállapítható, hogy hozzávetőlegesen 4%-kal csökkent a fő- és alszámra iktatott iratok száma. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv hatósági tevékenységével összefüggésben a vizsgálati, illetőleg az ügyhátralék felszámolását tűzte ki célul a 2014-es évre. A kérelemre, illetve a hivatalból indult ügyek tekintetében a hátralék feldolgozása megtörtént. A kérelemre indult eljárások mértéke nagyságrendileg nem változott a korábbi évekhez képest. A Békési Járási Hivatal törzshivatalának 2014. évben nőtt az ügyiratforgalma. 31.941 esetben hozott önálló döntést, melyből 28.595 db önálló határozat. 28.788 db okmányirodai önálló döntés született, melyből 27.494 db önálló határozat. 3.153 db egyéb általános igazgatási önálló döntésből 2.189 db önálló határozat. A Járási Földhivatalban az illetékességi terület növekedése, valamint a 2014. évben érkezett új feladatok jelentős ügyiratforgalom növekedést generáltak. A 2014. évben hozott 13.086 db önálló döntéséből összesen 17 döntést fellebbeztek meg, és 7 db-ot kellett fellebbezés alapján módosítani, ami többszöröse a 2013-as adatnak. 2014. évben nőtt a gyámhivatalnál kezdeményezett ügyek száma is, amely a leterheltséget növelte a folyamatos létszámhiány mellett. A Munkaügyi Kirendeltségen 21.431 db határidőn belüli döntést hoztak, ügyhátralék nem keletkezett. A Békéscsabai Járási Hivatal Járási Gyámhivatala 2014. évben elsősorban a nagyszámú gondnok váltás kérdésében mutatkozott leterheltnek, emellett problémát jelentett a hivatásos gondnokok számának csökkenése is. Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal első fokú hatósági eljárásai során 1441 döntés született, ami a 2013. évhez viszonyítva 5 %-os növekedést mutat. 2014. évben 308 hatósági ellenőrzést folytatott a hivatal, ebből 28 db összevont ellenőrzés volt. Építésfelügyeleti hatósági ügyben 3 fellebbezési kérelem érkezett. A Munkaügyi Kirendeltségen hozott határozatok, és hatósági szerződések száma 39.748 db volt 2014. évben. Az érdemi döntésekkel szembeni jogorvoslatok száma 18, határozataikat azonban a felettes szerv jogszerűségük okán helyben hagyta. A Járási Földhivatal 2014. évben folytatott tevékenysége során közel 20.000 ügyben született hatósági döntés. 53 ügyben érkezett jogorvoslati kérelem, s ebből 6 esetben a felettes szerv az elsőfokú döntést megváltoztató, illetve megsemmisítő döntést hozott. Az éves pénztári bevétel 108,3 MFt volt, amely a korábbi évekhez képest mérsékelt, de ugyanakkor jelentős tételnek számít. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal feladat és hatáskörében komoly változást jelentett a falugazdászoknak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához történő telepítése. E szakigazgatási szervnél a hatósági tevékenység egyik részét az állategészségügyi ellenőrzések, járványügyi intézkedések, illetve engedélyek, bizonyítványok és igazolások kiadása, a másik részét pedig az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések, mintavételek, vizsgálatok jelentették. A Népegészségügyi Intézet hatósági profilja 2014. évben is rendkívül összetett feladatellátást mutatott, amely az egészségügyi igazgatás, a védőnői szakfelügyelet, az élelmezés és táplálkozás-egészségügy, a járványügy, a környezet és település-egészségügy, valamint a kémiai biztonság területein komoly hatósági fellépést tükröz.
13
A Gyomaendrődi Járási Hivatal Hatósági Osztályán 3442 db döntés született 2014-ben, mely 35 %-kal több mint 2013-ban. A döntések jelentős hányadát továbbra is a szociális ellátások, illetve a szabálysértési ügyek tették ki. Az Okmányirodai Osztályon 11 371 db döntés született, amely szintén növekvő tendenciát mutat a 2013-as adatokhoz képest (9173 döntés). A Munkaügyi Kirendeltség vonatkozásában külön kiemelkedő a 2014. évben meghozott 11596 db első fokú döntés, mellyel szemben egyetlen fellebbezés vagy panasz sem érkezett. A Járási Földhivatal ügyiratforgalma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Új földhivatali feladatként jelentkezett a földműves nyilvántartás létrehozása, és a földhasználat hatósági engedélyezése, ezek jelentős többletfeladatot adnak. A Gyámhivatalnál indult eljárások száma a gondnoksági ügyek tekintetében folyamatos emelkedést mutat, mely továbbra is nagy leterheltséget jelent. A Gyulai Járási Hivatalnál összesen 45.688 döntés született, melyből a legkiemelkedőbb hányadot a munkaügyi (37 %) és a földhivatali (32 %) területen hozott döntések teszik ki. A megtámadott döntések aránya összességében rendkívül elenyésző, 0,096 % volt. Hatósági ellenőrzésre összesen 1128 esetben került sor, melynek közel felét (44,5 %) az Építésügyi Hivatal végezte, de építésfelügyeleti ellenőrzést is 57 %-kal többet végeztek a megelőző évinél. Több mint 100 esetben indítottak eljárást elhagyatott, életveszélyes állapotú épületekkel kapcsolatban, melyeket 4/5 részében sikerült a tulajdonosokkal elbontatni, 1/5 részben kényszerbontást kellett elrendelni. Három kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás építéshatósági engedélyezésében vettek részt, valamint uniós támogatással megvalósuló beruházások kapcsán is eljártak több esetben. Az ellenőrzések következő jelentősebb hányada (38,7 %) az állategészségügyi és élelmiszerellenőrzés területén jelentkezett. 2014-ben rendkívüli, új feladatot adott a szarvasmarhák Bluetongue fertőző megbetegedésének megjelenése. A földhivatalhoz benyújtott iratok legnagyobb hányadát (75 %) az elmúlt évekhez hasonlóan az ingatlan-nyilvántartási beadványok tették ki. Ezen ügyek között 2014-ben kiemelkedő volt a termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jogok felülvizsgálata. A beérkezett ügyiratok számát növelte 2014-ben a földműves nyilvántartásba vétel és a földhasználati engedélyezés. Az okmányiroda által az egyéni vállalkozói szakterületen végzett hatósági ellenőrzések eredményeként egy esetben sem kellett hivatalból eljárást indítani. A szociális igazgatáson belül a közgyógyellátási ügyek fordultak elő a legnagyobb számban. A Mezőkovácsházai Járási Hivatalnál a hátralékos ügyek számának megszüntetése után sem csökkent, sőt növekedett a szociális és a gyámügyek száma, melynek oka a romló szociális helyzet, a térség gazdasági elmaradottsága, a rossz szociális és mentális helyzet. A Hatósági Osztályon a legjellemzőbb ügytípus - főszámok szerint - a szociális igazgatási ügy (2977), majd sorrendben követi a szabálysértés (544), állampolgársági (179) és egyéb hatósági ügy (128). A Gyámhivatalnál az év során folyamatosan emelkedett a védelembe vett gyerekek száma, és sajnos sok esetben a végső megoldást, a gyermekek családból való kiemelését sem lehetett elkerülni. A földhivatali hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy az ellenőrzött személyek jogszabályszerűen járnak el, a termőföldek hasznosítási kötelezettségét minden ellenőrzött esetben betartották. A Munkaügyi Kirendeltség ügyfélforgalma jelentős, átlagosan havi 1700 fő jelenik meg személyesen a kirendeltségen, mely különféle ügytípusokban 2014-ben 24.189 iktatott főszámot jelentett. Az Orosházi Járási Hivatal törzshivatala, a Járási Gyámhivatal, a Járási Munkaügyi Kirendeltség, valamint a Járási Népegészségügyi Intézet ügyiratforgalma és tevékenysége tekintetében a 2014. évben a megelőző évhez képest hasonló adatokat lehet megfigyelni. A Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalnál az előző évhez viszonyítva az ügyiratforgalomban bekövetkezett több mint 50%-os csökkenés a 2014. év január hó 1. napjától a falugazdászok Agrárkamarához történt integrációja miatt következett be, ugyanakkor megállapítható, hogy az előző évhez viszonyítva az elsőfokú döntések száma több mint 100%-al 14
nőtt. A Járási Földhivatalhoz 2014-ben érkezett ügyek száma 13%-os növekedést mutat az előző évi mennyiséghez képest, mely jogszabályi változásokkal hozható összefüggésbe. Új feladatként jelentkezett a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának a létrehozása, vezetése és az ebből való adatszolgáltatás, a földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása. A Sarkadi Járási Hivatalban és szakigazgatási szerveiben (a 2014-ben felállt Járási Földhivatal nélkül) 2013. évhez képest mintegy 10 %-kal nőtt a döntések száma. A megtámadott döntések száma a Földhivatal nélkül 11, ebből 6 esetben a másodfokon eljáró szerv jóváhagyta az első fokon meghozott döntést, 1 esetben az első fokon eljáró hatóság a fellebbezés alapján módosította döntését, 2 esetben a másodfokon eljáró hatóság megsemmisítette az első fokú hatóság döntését és új eljárásra kötelezte, 2 esetben pedig megváltoztatta a döntést. Az első fokon eljáró hatóság 57 esetben hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás során módosította döntését. A Járási Földhivatalban a földforgalom törvényi szabályozásával összefüggésben többletfeladatok jelentkeztek. A Szarvasi Járási Hivatalnál a 2014-es évben a 2013. évhez képest a szociális ellátások iránt benyújtott kérelmek száma 1185-ről 1284-re emelkedett. A szabálysértési ügyek száma a 2013. évhez képest szintén növekedett, összesen 34%-kal, ahogyan az egyéb hatósági ügyek száma is. Gyámügyi vonatkozásban kiemelendő, hogy a korábbi évekhez képest jelentős mértékben nőtt a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények, valamint az iskolai hiányzások miatti iskoláztatási támogatások szüneteltetése is. Nagymértékben megnőtt a jó karbantartási kötelezettség elmulasztása miatti ügyek száma az építésügyi hatóságnál, valamint az ügyfélkapu nyitások száma az Okmányirodában. A Földhivatal jelentős ügyszám-növekedést könyvelhetett el a földműves nyilvántartás, a haszonbérleti szerződések jóváhagyása, valamint a haszonélvezeti jog vizsgálata miatt. A Szeghalmi Járási Hivatal Hatósági Osztályán 2014-ben az iktatott hatósági ügyek száma 2211 db volt. Ennek 93 %-a szociális igazgatási ügy, 6 %-a szabálysértési ügy, 1 %-a pedig közneveléssel összefüggő hatósági ügy, kommunális igazgatási ügy, ipari igazgatási ügy, és egyéb hatósági ügy volt. Az Okmányirodai Osztály 2702 iktatott hatósági ügyben járt el. Ebből 52 % a közlekedésigazgatási, 16,2% az egyéni vállalkozással, 15 % a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával kapcsolatos, 15,2 % adatszolgáltatással, valamint 1,6% lakcímügyintézéssel összefüggő ügy volt. A Járási Földhivatal 2014. évi ügyiratforgalmi adatai eltekintve a földhasználati nyilvántartási szakterületen, valamint a részarány-kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán keletkezett ügyiratoktól – megegyező adatokat mutattak a megelőző évivel. 2014. évben új feladat volt a földműves nyilvántartás vezetése, valamint a haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása. A Járási Gyámhivatal iktatott főszáma 2014. december 31. napján összesen: 1287 db, alszáma: 12592 db volt. 2014. évben az ügyek 40%-át a gondoksági ügyek, 30%-át a nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek képezték. A Járási Munkaügyi Kirendeltség hatósági tevékenység keretében 15.886 db döntést hozott. Ebből önálló határozatok száma 11.088 db; hatósági bizonyítványok száma: 3.405 db; hatósági szerződések száma: 1.115 db; végzések száma: 278 db. 6. A Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenysége A Békés Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek, okmányirodáinak és kormányablakának ügyfélforgalmát, személyi és tárgyi feltételeit bemutató 6. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az ügyfélszolgálati mutatók az előző évhez viszonyítva emelkedést tükröznek a 2014. évben.
15
A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinél, valamint járási szakigazgatási szerveinél a fenti tendenciát a következő összefüggések szemléltetik. A Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál a személyes ügyfélforgalomban a jogi segítségnyújtást érintően 13 %-os emelkedés, az áldozatsegítésben pedig továbbra is jelentős (több mint 30%-os) emelkedés volt tapasztalható. A jogi segítségnyújtás vonatkozásában az ügyfélközpontúságot támasztja alá, hogy 2014 novemberétől Békéscsabán is bevezetésre került a kihelyezett ügyfélfogadás a már meglévő három helyszín mellett (Orosháza, Szeghalom, Mezőkovácsháza). A Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Vadászati- és Halászati Osztályának ügyfélforgalma is jelentős volt. A növekvő ügyfélforgalom kezelését elősegítette, hogy az ügyfélfogadás a hét minden munkanapján, teljes munkaidőben történt, és hogy az osztály a feladatellátásra alkalmasabb irodákba költözött a 2014. év során. A Földművelésügyi Osztály tapasztalatai szerint a személyes megkeresések mellett lényegesen nőtt a telefonon történő tájékoztatások, illetve az elektronikus levél formájában érkezett megkeresések száma is. A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságán a 2013-as évhez képest összességében növekedett az ügyfélforgalom, azonban az Igazgatóság ENAR ügyfélszolgálatán 40 %-os ügyfélforgalom csökkenés következett be az internetes ügyintézés lehetősége miatt. Az Igazgatóság által ellátott szakmai feladatok tekintetében pedig 60 %-kal emelkedett az ügyfelek száma az új földforgalmi jogszabályok miatt szükségessé váló hatósági bizonyítványok kiadásának következtében. A Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél az ügyfélszolgálaton érdeklődők száma a pénzbeli ellátásokat illetően a „GYED EXTRA” bevezetésére tekintettel növekedett meg. A Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ügyfélszolgálati munkájában elsősorban a szolgáltató jelleget hangsúlyozta a 2014. év folyamán is. A hatósági ügyfélszolgálati feladatok ellátása mellett ki kell emelni a HIV-AIDS tanácsadás, valamint a Nemzetközi Oltóhely működtetését, továbbá az egészségfejlesztéssel, szűrési koordinációval és az egészségügyi ellátással összefüggő feladatokat. A 6. számú táblázat adatai jól mutatják, hogy a járási hivatalok szakigazgatási szervei is jelentős ügyfélforgalmat bonyolítanak, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a járások képesek az érintett települések állampolgárait gyors, hatékony hatósági eljárásokkal szolgálni. Általánosságban elmondható, hogy a járási földhivataloknál a 2014. évben megjelent földforgalmi törvény eredményezte a folyamatosan növekvő ügyfél- és ügyiratszámot a földművesek nyilvántartásba vétele és a földhasználati engedélyezések miatt. További tapasztalat, hogy a járási földhivatalokat az ügyfelek személyesen vagy telefon útján egyre inkább tájékoztatásért keresik fel, az adatszolgáltatás-igénylések fokozatosan áttevődnek az internetre. A járási gyámhivatalok ügyfélforgalma 2014-ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépése és a kapcsolódó jogszabályváltozások okán jelentősen emelkedett. A 6. számú táblázat okmányirodákra vonatkozó részének mutatói alapján megállapítható, hogy a Kormányhivatal okmányirodáit növekvő ügyfélforgalom jellemezte a 2014. évben. A növekedés mértéke okmányirodánként eltér (pl. a Gyulai Okmányirodában 7,6 %-os, az Eleki 16
Kirendeltségen pedig 47 %-os növekedés következett be az előző évhez képest), de mindenhol általánosan tapasztalható volt. A növekvő tendencia hátterében áll az is, hogy az elektronikus ügyintézés terjedése miatt a korábbi évekhez képest emelkedett az ügyfélkapu nyitását igénylők száma. Az okmányirodák nagyrészt akadálymentesített, vagy legalább részben akadálymentesített irodákkal rendelkeznek, hogy az ügyfelek hatékonyan intézhessék közigazgatási ügyeiket. A Békéscsabai Járási Hivatal Kormányablak Osztálya 2014. április 1-jétől kezdődően áll az állampolgárok rendelkezésére. Az egyszerűbb, modern környezetben végbemenő, egyablakos ügyintézés lehetőségét az állampolgárok - ahogyan az a 6. táblázatból jól kiolvasható - magas számban vették igénybe. A fentiek alapján megállapítható, hogy a szakigazgatási szervek, a járási szakigazgatási szervek, az okmányirodák és a kormányablak ügyfélszolgálati tevékenysége teljesíti az elvárásokat, az érintett ügyintézők magas szakmai színvonalon látják el feladataikat, és az ügyfelekkel történő kommunikáció ember- és ügyfélközpontú. 7. A szakigazgatási szervek egyéb tevékenysége 7.1. A Kormányhivatalok és a szakmai irányító szervek között létrejött, 2014. december 31-én hatályos (együttműködési, vagy egyéb jellegű) megállapodások jellemző tárgya, valamint a megállapodásban foglaltak teljesülésének általános tapasztalatai, figyelemmel a 3. sz. exceltáblázatban szereplő adatokra. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (KEK KH) két határozatlan időtartamú megállapodást kötöttünk informatikai eszközök használatára vonatkozóan. A megállapodásoknak nincs pénzügyi vonzatuk, mert a KEK KH ingyenesen adta használatba a hivatali munkavégzéshez szükséges eszközöket. Háromoldalú megállapodás megkötésére került sor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága és a Békés Megyei Kormányhivatal között a Békéscsaba Luther u. 3. szám alatt lévő békéscsabai 4081 hrsz. „egészségház” megjelölésű, 2709 m2 teleknagyságú ingatlan közös ingatlanrészének használata és üzemeltetése tárgyában. A megállapodásnak pénzügyi vonzata nincs, az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerült kiadások a területhasználat arányában kerülnek szétosztásra a szerződött felek között. Rehabilitációs szakterületen a komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése és a komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése, valamint a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítése érdekében kötöttünk megállapodásokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal. A megállapodások határozott időtartamúak. A TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 „Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítése” projekt vonatkozásában irodabérlet tárgyában kötött megállapodás határozott időtartamú. A megállapodás teljesítéséből várhatóan 169.572 Ft bevétel fog származni. A Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség és a Békés Megyei Kormányhivatal között a parlagfű elleni védekezés tárgyú megállapodás megkötése folyamatban van, a megállapodás tervezete elfogadásra került, amelynek időtartama határozott.
17
7.2. Az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok bemutatása (összevont ellenőrzések száma, az összevont ellenőrzésekben részt vevő szervek/szervezeti egységek felsorolása, az ellenőrzések jellemző tárgya, az összevont ellenőrzések főbb megállapításai, a megállapítások alapján tett intézkedések, ellenőrzési cél megvalósulása). A ténylegesen lefolytatott közös ellenőrzések éves száma 429 db volt, amely meghaladja a 2014. évre vonatkozó összevont ellenőrzési tervben tervezett ellenőrzések számát. Az éves összevont ellenőrzési terv a Békés Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei vezetőinek, járási hivatalai hivatalvezetőinek, valamint a Kormányhivatal törzshivatala szervezeti egységei vezetőinek egyeztetett javaslatai alapján készült, és azon 2014. évre vonatkozó tervezett ellenőrzéseket tartalmazza, amelyek esetében a Kormányhivatal ellenőrzést végző szervezeti egységeinek feladat- és hatásköre az együttes eljárást lehetővé teszi. A Kormányhivatal szakigazgatási szervei vonatkozásában a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, és Közlekedési Felügyelősége, a járási hivatalok vonatkozásában a Békéscsabai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete és a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, a Gyulai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete és a Járási Építésügyi Hivatala, az Orosházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, a Szarvasi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala, továbbá a törzshivatal szervezeti egységei vonatkozásában a Hatósági Főosztály, Humánpolitikai Főosztály, valamint a Koordinációs és Szervezési Főosztály, míg a fentiek mellett egyes esetekben a rendvédelmi szervek (Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) illetve más központi államigazgatási szerv területi szerve (Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség), továbbá kamarák (Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Békés Megyei Mérnöki Kamara, Békés Megyei Építész Kamara), valamint egyes települési jegyzők (Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője, Békés Város Jegyzője, Szeghalom Város Jegyzője, Gyomaendrőd Város Jegyzője) vettek részt összevont ellenőrzéseken. A törzshivatal fenti szervezeti egységei által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Békés Megyei Kirendeltsége – mint területi államigazgatási szerv, valamint a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal – került ellenőrzésre. A vizsgálatok során súlyos, külön intézkedést igénylő hiányosságot, problémát nem tártunk fel, a feltárt kisebb hiányosságokra vonatkozóan határidőt tűztünk. Az ellenőrzések további jellemző tárgykörei az alábbiak voltak: - gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás, szociális alapszolgáltatások, a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások ellenőrzése, - kereskedelmi tevékenység, rendezvényekhez, ünnepekhez (húsvét, karácsony) kapcsolódó közterületi értékesítés ellenőrzése, - szintbeni vasúti keresztezések forgalomtechnikai felülvizsgálata, - veszélyes anyagot szállító járművek (ADR) ellenőrzése, - forgalomkorlátozás betartása, a megengedett össztömeg és tengelyterhelés, közúti közlekedési szolgáltatások, vezetési- és pihenőidő betartása, a járművek közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotának ellenőrzése, - gépjármű személyfuvarozási szolgáltatás ellenőrzése,
18
- hulladékbontók és hulladékkezelők tárgyi, személyi, technológiai, informatikai feltételeinek, valamint a klímagáz lefejtésének és kezelésének ellenőrzése, - építési kivitelezési tevékenység (új építés, átalakítás, bővítés, bontás) ellenőrzése, - állat-egészségügyi-, állatvédelmi- és járványvédelmi előírások teljesítése, állatok származásának igazolása, - az 1999-2004. év között tisztán nemzeti támogatással megvalósuló (ültetvény telepítési, és építési beruházások), agrárberuházások vizsgálata, - horgászat ellenőrzése, a vadászat rendjének betartására irányuló hatósági ellenőrzés, a vadászatra jogosult által lőtt nagyvad vadhúskezelési szabályainak betartása az élelmiszerláncba kerülő nyershús eredetének nyomon követhetősége és egészségügyi kockázatának kizárása érdekében, élő mezei nyúl export nyomon követhetősége. Az összevont ellenőrzések révén a hatóságok képesek voltak az eltérő hatáskörökből adódóan egy ellenőrzési terület komplex vizsgálatát elvégezni, amely a jogkövető magatartás elősegítésének, a jogsértések teljesebb feltárásának irányába hat. Általánosan elmondható, hogy az ellenőrzések megállapításai alapján tett intézkedések következtében – például ismeretlen eredetű élelmiszerek azonnali hatállyal forgalomból való kivonásával, a forgalomba hozataluknak azonnali hatállyal való megtiltásával és hatósági zár alá vételével, továbbá az azonnali hatállyal elrendelt ártalmatlanításukkal – az ellenőrzések céljai maradéktalanul megvalósulnak. Elmondható továbbá, hogy az ellenőrzések megfelelően koordinálva, példás együttműködésben zajlottak, és az összevont ellenőrzések hatékonyságát bizonyítja, hogy a 2015. évi összevont ellenőrzési tervben az előző évi tizenhét közös ellenőrzési kapcsolat helyett már húsz közös kapcsolati forma szerepel, újabb belső szervezeti egységek belépése mellett.
8. A Kormányhivatalok koordinációs jogkörébe tartozó egyes feladatok 8.1. A Korm. rendelet 14. § a) - h) pontjaiban felsorolt, a Megyei Államigazgatási Kollégium feladatellátásával kapcsolatos 2014. évi tapasztalatok bemutatása. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium (továbbiakban: Kollégium) a 2010. évi CXXVI. törvény 17. § (1) bekezdésének rendelkezésével összhangban a Kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma. A Kollégiumnak korábban két bizottsága volt: a Koordinációs, valamint a Védelmi Bizottság. A bizottságok feladatát alapvetően a Kollégium ülése elé kerülő előterjesztések előzetes megtárgyalása képezi. A Kollégium Védelmi Bizottsága megszüntetésre került a Kollégium 2014. szeptember 25. napján 3/2014. (IX. 25.) számon hozott határozatával. A megszüntetést az indokolta, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény meghatározott honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok megyei szintű koordinált ellátását a Békés Megyei Védelmi Bizottság közreműködése útján, önálló szervezeti keretek között biztosítja, így külön kollégiumi koordinációs szervként az Államigazgatási Kollégium Védelmi Bizottságának fenntartása nem volt indokolt. A Kollégium éves munkatervét a tagok által előzetesen benyújtott témajavaslatok figyelembevételével határozza meg, így elérhető, hogy a résztvevőket közvetlenül érintő, aktuális tárgykörök kerüljenek megtárgyalásra. Tevékenységében a 2014. évben is jelentős hangsúlyt kapott a tagok feladatellátásáról és az aktuális közigazgatási feladatokról szóló 19
kölcsönös tájékoztatás. A kollégiumi tagok egymás tevékenységét elősegítő beszámolói, a feladatellátás közös kapcsolódási pontjait felmutató tájékoztatók kielégítik a Kollégium működésével szemben támasztott igényeket. A Kollégium tevékenységében a koordinációs feladatkör szempontjából hangsúlyos az éves összevont ellenőrzési terv kialakításában betöltött véleményező szerepe. Ügyrendje a 3/2014. (IX.25.) számon hozott határozattal módosításra került, amely módosítás rendezni kívánta a kormánymegbízott személyében bekövetkezett változás miatt elmaradt 2014. júniusi kollégiumi ülés helyzetét is. A Kollégium munkatervének teljesítése nem szenvedett sérelmet, mert a szeptember 25-ei ülés napirendjén az elmaradt júniusi ülés napirendjei is szerepeltek. A Kollégium 2014. évben a módosított ügyrendben szabályozottaknak megfelelően 3 alkalommal ülésezett, az ülések fő naprendi pontjai az alábbiak voltak: 2014. április 17.: 1./ Tájékoztató a Békés Megyei Államigazgatási Kollégium 2013. évi tevékenységéről. Előadó: Erdős Norbert kormánymegbízott, a Kollégium elnöke. 2./ A 2014. évi munkatervre érkezett javaslatok megvitatása és a munkaterv jóváhagyása. Előadó: Erdős Norbert kormánymegbízott, a Kollégium elnöke. 3./ Beszámoló a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves tevékenységéről. Előadó: Tóth Tibor tűzoltó ezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója. 4./ A járási rendszer kialakításának és működésének tapasztalatai. Előadó: Lustyikné dr. Papp Anikó a Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Hivatala hivatalvezetője. 5./ A KLIK Békéscsabai Tankerület eddigi tevékenységének bemutatása. Előadó: Czégény Gyula a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerületének igazgatója. 2014. szeptember 25.: 1./ A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos változások a 2014-es évben. Előadó: Dr. Dorogi Rajmund a Békés Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének osztályvezetője. 2./ Tájékoztató Békés megye népegészségügyi helyzetéről. Előadó: Dr. Mucsi Gyula megyei tiszti főorvos, a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének vezetője. 3./ Az informatikai forradalom hatása a különböző generációk közúti közlekedési szokásjellemzőire. Előadó: Dobókői György a Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének igazgatója. 4./ A foglalkoztatáspolitika helyzete, aktuális kérdései Békés megyében. Előadó: Dr. Nagy Ágnes a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója. 5./ Az örökbefogadás intézményét érintő változások az új Polgári Törvénykönyv tükrében. Előadó: Dr. Gulyás György a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Járási Gyámhivatalának hivatalvezetője. 6./ A „JÖVŐ BIZTONSÁGA” társadalombiztosítási oktatási mintaprogram megvalósításának tapasztalatai, a program kiterjesztésének lehetőségei Békés megyében. Előadó: Nagy Ferenc a Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága igazgatója. 2014. december 15.: 1./ Jogellenes életvitelszerű tartózkodás egyes közterületeken – a központi szabályozás jogi sajátosságai az általános szabálysértési hatóság gyakorlati látásmódja alapján. Előadó: dr. Burai Mihály a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatalának hivatalvezetőhelyettese. 2./ Egészség, biztonság: pénzbeli ellátások. Előadó: Laczó Ilona a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének osztályvezetője. 3./ A Földhivatal bemutatása. Előadó: Zátonyi Richárd a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatalának hivatalvezetője. 20
4./ Az éves összevont ellenőrzési terv megtárgyalása. Előadó: Gajda Róbert a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott, a kollégium elnöke. 5./ A Kollégium Koordinációs Bizottsága tevékenységéről szóló beszámoló. Előadó: Albert Péterné a Koordinációs Bizottság elnöke. A Kollégiumnak jelenleg 54 állandó tagja van, állandó meghívottait a 7. sz. táblázat tartalmazza. 8.2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 16. § (3) bekezdése értelmében a Kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek működésének, tevékenységének – koordinációs jogkörben felmerülő – tapasztalatai. A Békés Megyei Államigazgatási Kollégium keretei között megvalósuló koordináción túl a területi államigazgatási szervekhez kapcsolódó koordinációs tevékenység 2014-ben alapvetően a jogszabályi feladatok közös megvalósításához kapcsolódott. Így a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet rendelkezései alapján koordináltuk az önkormányzatok vis maior pályázataihoz (Nagykamarás, Békéscsaba, Körösladány) kapcsolódóan egyrészt a közös helyszíni ellenőrzés lefolytatását a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékes szervezeti egységével, másrészt a benyújtott pályázati anyagok véleményezése során koordinált együttműködést folytattunk a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságával. A vis maior igények intézési folyamatában az együttműködés a területi államigazgatási szervekkel mindvégig példaértékű volt, az Államkincstárral a gyors igényérvényesítés érdekében elektronikus levélben tartottuk a kapcsolatot. A koordináció e területének másik lényeges elemét jelentette a Kormányhivatal szervezeti egységei ellenőrzési feladatainak a területi államigazgatási szervek ellenőrzéseivel való összehangolása, azaz a 2015. évi összevont ellenőrzési terv megalkotása, továbbá a 2014. évi összevont ellenőrzésekről szóló beszámoló elkészítéséhez kapcsolódó koordinációs tevékenység. A 2015. évi terv alapján a Kormányhivatal szervezeti egységei mellett a koordinációs jogkörbe tartozó területi államigazgatási szervek közül a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezeti egységei, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság, illetve az építéshatósági feladatok kapcsán további öt település jegyzője is részt vesz az adott szakterületekre vonatkozó közös ellenőrzésekben. A fentieken túl a koordinált együttműködés keretei között említhető meg a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékes szervezeti egységei részére a kormánymegbízott véleményezési feladata a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alapján - a politikai hatáskritérium teljesülése lehetőségének vizsgálata tárgyában, amely a rendelkezésre álló viszonylag rövid határidőkön belül maradéktalanul teljesítésre került. A további feladatok közül kiemelendő még a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság valamint a Kormányhivatal és járási hivatalai, továbbá Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve közös együttműködésében megvalósuló az időskorúak biztonságának javítását célzó pályázati tevékenységéhez kapcsolódó feladat, amely megfelelő előkészítő és koordinációs tevékenységet kívánt meg az együttműködési megállapodás kialakítása érdekében. A rendvédelmi szervekkel való koordinatív együttműködés további példájaként említhető az Alkotmányvédelmi Hivatal által megvalósított és a Kormányhivatal által a vezetők és ügyintézők számára megszervezett biztonságtudatot erősítő „Awareness” képzés.
21
A Kormányhivatal koordinációs (és ellenőrzési) jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek közül 2014-ben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Békés Megyei Kirendeltségét ellenőriztük a kormánytisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedések törvényessége, az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülése tárgykörében, amelynek során ez utóbbi körben kisebb hiányosságot tapasztaltunk, de érdemi szabályszegés nem volt megállapítható. A központi államigazgatási szervek területi szervei mellett a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási feladataihoz kapcsolódó koordinatív tevékenység vonatkozásában említhető meg, hogy 2014-ben három jegyzői értekezletet szerveztünk, és ezen túlmenően a polgármesteri hivatalok, közös önkormányzati hivatalok jegyzői részére körlevelekben nyújtottunk tájékoztatást. 8.3. A Khtv. 18. §-ában felsorolt véleményezési jogkörök (vezetők kinevezése és felmentése; szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztés; foglalkoztatottak létszámára és a költségvetés megállapítására vonatkozó előterjesztések, javaslatok) gyakorlásának esetei 2014. évben. A 2014. évben 5 esetben keresték meg a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a Khtv. 18. § a) pontjában foglalt véleményezési jogkör gyakorlása iránt. Három alkalommal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól érkezett a megkeresés, egyes megyei tankerületi igazgatók kinevezése, illetve jogviszonyának megszüntetése kapcsán. Ezen esetekben a véleményezés alapja a Khtv. 18.§ a) pontján túl a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 6.§ (2) bekezdése volt. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság vezetőjének kinevezésével kapcsolatban érkezett véleményezést kérő irat. További egy esetben a Nemzeti Környezetügyi Intézettől érkezett megkeresés a Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó Körös-vidéki Kirendeltség élére javasolt vezető kinevezése kapcsán. A jogkör gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok között megemlítendő, hogy a véleményezésre jellemzően nagyon rövid határidőt biztosítanak a megkereső szervek, a Khtv. 18. § b) és c) pontjai vonatkozásában pedig nem érkezett véleményezésre irányuló megkeresés. Ennek oka megítélésünk szerint az, hogy ez utóbbi rendelkezések olyan tárgyköröket határoznak meg, amelyek a területi államigazgatási szervek esetében jellemzően a központi szinten zajló egyeztetések alapján kerülnek meghatározásra. 8.4. A Khtv. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkörök (döntés bekérése, szerv intézkedéséről tájékoztatást kérése, iratbetekintés) gyakorlásának esetei 2014. évben. (Az iratbetekintési joggal, a tájékoztatás kérésével kapcsolatos esetek száma, az érintett szervek köre). A felsorolt jogkörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok bemutatása. A 2014. évben a Kormányhivatal részéről a Khtv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörök gyakorlására nem kellett sort keríteni.
22
9. Közérdekű bejelentések és panaszok 9.1. A közérdekű bejelentések, panaszok nyilvántartásának módja A Békés Megyei Kormányhivatal a közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének eljárásrendjét meghatározó külön szabályzattal nem rendelkezik, 2014. évben ezen beadványok intézése a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) rendelkezései alapján történt, mely szabályozás 2014. január 1. napjával lépett hatályba. A panaszok, közérdekű bejelentések nyilvántartása a vonatkozó iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint az iktatási rendszerben valósul meg, külön irattári tételszámon, amelyet az iktatórendszerből bármikor le lehet kérdezni, az adatok mindig naprakészen rendelkezésre állnak. A szakigazgatási szervek szakmai irányító szervei közül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adott ki szabályozást a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveire vonatkozóan a közérdekű bejelentések, panaszok eljárásrendje, nyilvántartása tárgyában. A 2014. év során közérdekű bejelentés nem érkezett a törzshivatal Oktatási Főosztályához, az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalhoz, az Igazságügyi Szolgálathoz, a Földhivatalhoz, illetve a Munkaügyi Központhoz. Panaszbeadvány nem került benyújtásra 2014. évben az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalhoz, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez, a Békési Járási Hivatalhoz, illetve járási szakigazgatási szerveihez, valamint a Sarkadi Járási Hivatalhoz illetve szakigazgatási szerveihez. 9.2. A közérdekű bejelentések intézésének a tapasztalatai, a benyújtott közérdekű bejelentések főbb tárgyköreinek ismertetése A törzshivatal vonatkozásában közérdekű bejelentések kizárólag a Törvényességi Felügyeleti Főosztály feladatkörébe tartozó ügyek kapcsán érkeztek. A közérdekű bejelentések jellemzően az önkormányzati vagyongazdálkodásra, a képviselő-testület működésére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő díjra, illetve az összeférhetetlenség bejelentésére vonatkoztak, három esetben a nemzetiségi önkormányzatok működését kifogásolták. Két közérdekű bejelentés megalapozott volt, egyik esetben törvényességi felhívás kibocsátására került sor, a másik esetben szakmai segítségnyújtást követően állította helyre a törvényességet az önkormányzat. Míg 2013-ban 9 közérdekű bejelentés érkezett, és ebből 3 volt megalapozott, 2014-ben 17 közérdekű bejelentés közül 2 igényelt további intézkedést. A járási törzshivatalok vonatkozásában jellemzőek az állattartáshoz, a levegőtisztaság védelem területéhez kapcsolódó, illetve a temetők rendjével, állapotával - egy esetben a temetkezési szolgáltatóval - kapcsolatos bejelentések. A levegőtisztasággal, illetve állattartással kapcsolatos bejelentések esetén a helyszíni ellenőrzések megtörténtek, amelynek eredményeképpen vagy hivatalból hatósági eljárás indult, vagy - amennyiben a járási hivatalok hatáskörébe tartozó jogszabálysértést nem tártak fel - a hatáskörrel rendelkező szerv részére történt meg az ügyek egy részének áttétele. A temetők rendjével, állapotával, illetve a temetkezési szolgáltatóval kapcsolatos bejelentéseket a járási hivatalok minden esetben kivizsgálták, két esetben hivatalból hatósági eljárás megindítására került sor. A járási szakigazgatási szerveknél, a járási földhivatalok esetében a 2014-es évben jellemzőek a parlagfűvel kapcsolatos, illetve a termőföld művelési kötelezettséghez fűződő közérdekű bejelentések, amelyek minden esetben kivizsgálásra kerültek. Bejelentések érkeztek továbbá a 23
járási állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalokhoz, főleg élelmiszer-higiéniát, állategészségügyet és állatvédelmet érintő tárgykörökben. Átlagosan a bejelentések ~70%-a megalapozottnak, ~30%-a pedig alaptalannak bizonyult. A járási gyámhivatalhoz érkezett bejelentések jellemzően ismeretlen személyektől származtak és minden esetben kiskorúak ellátásával kapcsolatos szülői magatartásról, viselkedésről szóltak. Ezek közül két esetben alapos, öt esetben alaptalan volt a bejelentés, a gyámhatóság a szükséges intézkedéseket megtette. A Szociális és Gyámhivatalhoz 2014. évben 1 közérdekű bejelentés érkezett, melyben egy szociális intézmény működésével kapcsolatos költségvetési csalásról írt a bejelentő, a szakigazgatási szerv a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 172. § (2) bekezdése alapján a feljelentést tartalmazó levelet megküldte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága részére. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósághoz a 2014. év folyamán érkezett közérdekű bejelentések száma 48, az előző évhez képest jelentősen nőtt, több mint fele áttételre került a hatáskörrel rendelkező járási hivatal szakigazgatási szervéhez. Az Igazgatóság által kivizsgált bejelentések mintegy 40 %-a megalapozatlannak bizonyult. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatósághoz 3 esetben termőföldön engedély nélküli melléktermék elhelyezés tárgyában érkezett közérdekű bejelentés, amelyből egy megalapozottnak bizonyult, és egy esetben történt növény-egészségügyi kötelezettség elmulasztása, a lefolytatott ellenőrzések alapján megalapozottnak bizonyult ügyben. Áttételre egy esetben került sor, tekintettel arra, hogy az ügy az Igazgatóság mellett más hatóság hatáskörét is érintette. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen 2014. évben 50 %-kal megnőtt a közérdekű bejelentések száma. A 31 bejelentésből saját hatáskörben 21 ügy lett kivizsgálva. Jellemzően kereskedelmi (élelmiszerbolti) tárgyú jogsértésekre hívják fel a figyelmet, de 2 szálláshellyel kapcsolatos, illetve fiatalkorú dohány- és alkoholtermékkel történő kiszolgálását érintő bejelentetés is érkezett. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv munkaügyi szakterületéhez 87 db közérdekű bejelentés érkezett 2014. évben, melyből 52 névtelen volt. A közérdekű bejelentések témakörei túlnyomórészt fekete foglalkoztatás, munkabér, munkaidő szabályaihoz kapcsolódtak, egyharmaduk megalapozatlan volt. Az eredményes vizsgálatok alapján a hatóság az indokolt jogkövetkezményeket, adott esetben a munkaügyi bírságot is alkalmazta. A szakigazgatási szervhez munkavédelmi tárgykörben 45 db közérdekű bejelentés érkezett, ebből 28 db volt névtelen. A vizsgálattal, ellenőrzéssel érintett ügyek fele megalapozottnak vagy részben megalapozottnak minősült. A hatóság minden ilyen esetben meghozta a szükséges határozatot, indokoltsága esetén munkavédelmi bírságot szabott ki. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál az előző évihez képest a közérdekű bejelentések száma csökkent, 2013-ban 9, 2014-ben 4 közérdekű bejelentés érkezett, melyből 3 bejelentést kellett áttenni más hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, tehát 1 bejelentés igényelt kivizsgálást, amely azonban nem volt megalapozott. A Közlekedési Felügyelőséghez 10 közérdekű bejelentés érkezett 2014-ben. A közérdekű bejelentések három esetben megalapozottak voltak, hatósági ellenőrzés lefolytatására, majd közigazgatási eljárás keretében bírság kiszabására került sor. Két esetben megalapozatlannak bizonyult a közérdekű bejelentés, egy esetben részben megalapozottnak (a jogsértőt felhívta a 24
hatóság a jogkövető magatartásra), két esetben hatáskör hiánya miatt áttételre került sor, egy esetben figyelmeztetést alkalmazott, egy esetben pedig hatáskör hiánya került megállapításra. A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervnél 2014-ben is az ivóvíz minőség képezte a bejelentés tárgyát, megalapozottsága kivizsgálásra került. Az intézkedés a vizsgálatok alapján megtörtént és az ivóvíz minőség rendezésre került. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél a közérdekű bejelentések száma 14 db volt a 2014-es évben, ami a 2013-as évhez képest növekedő tendenciát mutat. Ezek jórészt ismeretlen bejelentőtől származnak. A bejelentések alapján 7 ügyben történt intézkedés, 2 esetben büntető feljelentés megtételére került sor. A bejelentések leginkább az ellátás melletti munkavégzés tekintetében érkeztek, illetőleg a feljelentéssel érintett ügyek esetében a komplex minősítéshez beszerzett orvosi dokumentáció tartalmát kifogásolták. 9.3. A panaszügyek kezelésének tapasztalatai, a benyújtott panaszok főbb tárgykörei, a panaszok alapján megtett intézkedések főbb jellemzőinek bemutatása. A törzshivatal tekintetében megállapítható, hogy a korábbi évekhez viszonyítva 2014-ben kevesebb -a Panasztörvény által meghatározott fogalmi elemeknek megfelelő - panasz került benyújtásra. Az Oktatási Főosztályra 2014. év során 4 panasz érkezett. A Főosztály a szakorvosi vélemény alapján magántanulónak járó ellátás biztosítása, az angol érettségi szövegértés feladatrész hanglejátszásával kapcsolatos panasz ügyében intézkedést tett, az év végi minősítéssel kapcsolatos ügy a KLIK megyei tankerületéhez áttételre került. Az EMMI-től a főosztályhoz áttett gyermekbántalmazási ügy kivizsgálása megtörtént, a panasz alaptalannak bizonyult. A Törvényességi Felügyeleti Főosztályon a 2013-ban érkezett 11 panaszhoz képest 2014-ben mindössze 2 panaszt nyújtottak be, melyek nem bizonyultak megalapozottnak. A Koordinációs és Szervezési Főosztályra a tárgyévben 1 db mezőgazdasági támogatás igénylésével kapcsolatos panasz érkezett, amelynek hatáskör hiányában történő áttételére került sor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A beadványok a törvényben maghatározott határidőn belül elintézésre kerültek. A 9 járási hivatal törzshivatalához csekély számú, összesen 8 panasz érkezett, melyek egy része hatáskör hiányában más szervhez áttételre került, a saját hatáskörben kivizsgált panaszok egyike sem bizonyult megalapozottnak. A járási szakigazgatási szervek közül leginkább a járási népegészségügyi intézeteknél figyelhető meg a számottevő panasz benyújtása, 2014-ben 173 db. Az egészségügyi igazgatás szakterületén az egészségügyi szolgáltatók ellen, a járványügyi szakterületen, valamint település-egészségügyi szakterületen nyújtottak be több panaszt, melyek rovarok, rágcsálókkal és egyéb állatok jelenlétével voltak kapcsolatosak. A panaszok kivizsgálása során, azok megalapozottsága esetén az alábbi intézkedéseket foganatosította a hatóság: felhívás történt a jogszabályi előírások betartására, bírság kiszabása, helyszíni vizsgálat, utóellenőrzés. A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalokhoz összesen 38 db állattartással, állathigiéniával és élelmiszerforgalmazással kapcsolatos panasz érkezett. A vizsgálatok eredményeként néhány kirívó esetben szankció kiszabásra is sor került. A Szociális és Gyámhivatalhoz 2014. évben 6 panasz érkezett, főként szociális intézmények ellátottjainak körülményeivel összefüggésben. A panaszokból 2 hatáskör hiányában áttételre került. A saját hatáskörben lefolytatott vizsgálatok alapján egyik panasz sem bizonyult megalapozottnak.
25
Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósághoz a 2014. évben csekély mennyiségű (5db) panaszbejelentés érkezett, melyek mindegyike hatáskör hiányában áttételre került az illetékes szervhez. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság által vizsgált panaszbejelentések a szaporítóanyag minőségi kifogásolási, a zöldség-gyümölcs minőségvédelmi, a trágyatárolási, növényvédő szer szabálytalan felhasználási tevékenység, a belterületi parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása ügykörökből kerültek ki. Az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervhez 2014. évben 16 beérkezett panaszból 4 áttételre, 12 kivizsgálásra került. A panaszok jellemzően a foglalkoztatók/kifizetőhelyek ellen irányultak, javarészt a jogszabályok szerinti kötelezettségeikre (kérelmek és igazolások igazolt átvétele, továbbítása), illetve az üzemi balesetekkel kapcsolatos eljárásukra vonatkozóan. A 8 alapos panasz alapján a jogszerű állapot elérése, helyreállítása iránt kivétel nélkül intézkedett a hatóság annak érdekében, hogy az ellátások folyósíthatóak legyenek, illetve indokolt esetekben mulasztási bírság alkalmazására is sor került. A Munkaügyi Központhoz 2014. évben két panaszbejelentés érkezett. A vizsgálatok eredményéről mindkét bejelentő tájékoztatása – írásban – megtörtént. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervhez munkaügyi tárgykörben 2014-ben 76 db panasz érkezett, melyek témaköre a leggyakrabban a fennálló foglalkoztatás során történő munkáltatói kötelezettségek teljesítésének hiányosságával volt kapcsolatos (pl. munkabér, munkaidő, pihenőidő és azok nyilvántartása, szabadság kiadása), vagy a munkaviszony megszűnése, megszüntetése után a munkavállalót megillető igazolások kiadásának elmaradása volt. A munkáltatók felé a megállapított munkaügyi hiányosságok miatt figyelemfelhívás, hiányosságot megállapító határozat, hiányosság megszüntetésére kötelező határozat és munkaügyi bírsághatározat született. A munkavédelmi tárgykörben 2014. évben 10 db panasz érkezett, valamennyit a munkabaleset, vagy a foglalkozási megbetegedés témakörében tették, mely szerint a munkáltatói kivizsgálás elmaradt, illetve a munkáltató nem megfelelően végezte. Mindössze egy esetben volt indokolt munkabaleset kivizsgálására kötelező határozat meghozatala. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál a panaszok száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat, mivel 2013-ban 4, 2014. évben 3 panasz érkezett, melyből 1 db hatáskör hiánya áttételre került az eljárásra jogosultsággal bíró szervhez. A megvizsgált panaszok nem voltak megalapozottak. . A Rehabilitációs Szakigazgatási Szervhez beérkezett panaszok száma 17 db volt a 2014-es évben. A panaszok túlnyomó részben a komplex minősítéssel kapcsolatosak. A panaszok alapján megállapítható, hogy jelentős részük olyan ügyféltől származott, akinek a komplex minősítés alapján az állapota javult, vagy a jogszabályi előírásoknak megfelelően alacsonyabb ellátási összeg került megállapításra. A panaszügyek kivizsgálása megtörtént, egyik sem bizonyult megalapozottnak. 10. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházások A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a Kormány három nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás koordinációjára jelölte ki rendeleteiben. Az első a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-5.6.0 kódszámú, „Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” című projekthez kapcsolódó egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé 26
nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 189/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan nem volt folyamatban közigazgatási hatósági eljárás 2014ben. Az Európai Bizottság első „NER300” finanszírozási programja keretében támogatásban részesülő GEOb Dél-magyarországi megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszer (EGS) demonstrációs projekttel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 263/2014. (X. 15.) Korm. rendelet által meghatározott beruházáshoz kapcsolódóan szintén nem indult 2014-ben hatósági eljárás, azonban a projekt gördülékeny lefolytatása érdekében a Békés Megyei Kormányhivatalban 2014. december 2-án koordinációs értekezlet megtartására került sor. Az értekezleten a beruházó képviselői (EU-FIRE EGS Hungary Kft. és a Mannvit Kft.) bemutatták a projekt jelentőségét, illetve lehetőség nyílt a beruházással érintett hatóságok vezetőivel történő egyeztetésre. Az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Korm. rendeletben meghatározott beruházáshoz kapcsolódóan három közigazgatási eljárás indult a Békés Megyei Kormányhivatal előtt. A három ügy közül a mórahalmi kormányablak építési engedélyezési ügye 2014 áprilisában lezárult. Jelenleg két folyamatban lévő eljárás van, az egyik a hódmezővásárhelyi, a másik a szentesi kormányablak megvalósulását célozza. Mindkét ügyben a szakhatóságok állásfoglalásának kiadása van folyamatban. Eljárást akadályozó körülmény egyik esetben sem merült fel.
11. Az integritásirányítási rendszer működési tapasztalatai
11.1. A 2014. évi korrupció-megelőzési intézkedési terv elkészítésének megvalósulása. A Békés Megyei Kormányhivatal 2014. évi korrupció-megelőzési intézkedési terve határidőben elkészült és az Intézményi Munkatervbe beépítésre került. Megvalósulásának főbb elemei az alábbiak. a) A Hivatalnál dolgozó vezetők és munkatársak részére tanácsadás és képzések szervezése közszolgálati etika és integritásmenedzsment témában. 2014 februárjától elindult az integritás tanácsadó által szervezett és tartott integritásmenedzsment és hivatásetikai kódex témájú belső képzés. A képzésen a hivatásetikai kódex ismertetése mellett az integritásirányítási rendszer került bemutatásra, ezt követően a kollégák egy tesztet töltöttek ki. A munkatársak megismerkedtek a hivatásetika alapfogalmaival és kérdés esetén a rendelkezésre álló tanácsadó elérhetőségeivel. Ajánlható jó gyakorlat: figyelemfelkeltés, érzékenyítés tesztek etikai dilemmák segítségével. b) Integritási és korrupciós kockázatok figyelése, felmérése, elemzése és ezek alapján javaslattétel vezetői intézkedésre. Az év folyamán írásban és szóban egyaránt folyamatos volt a vezetőkkel, ügyintézőkkel, ügykezelőkkel történő konzultáció integritást érintő kérdésekben. Több javaslattétel született összeférhetetlen helyzetekkel kapcsolatban a lehetséges megoldások érdekében. A munkatársak irányából a Hivatásetikai Kódexet érintően érkeztek kérdések. Tekintettel arra, hogy ezek napi szinten bukkantak fel, ez adta az integritás tanácsadó munkájának legnagyobb hányadát. Szinte 27
mindennaposak az ajándék elfogadásával és az etikai szempontból méltatlan magatartásokkal összefüggő értelmezési nehézségek. Ajánlható jó gyakorlat: a munkatársakkal kialakított bizalmi viszony az alapja az etikai kérdésekben végzett tanácsadás eredményességének. Az év folyamán az Állami Számvevőszék integritás kérdőívének kitöltésével és visszaküldésével a Békés Megyei Kormányhivatal részt vett a 2014. évi integritás felmérésben is. c) Az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrend került elfogadásra, az integritás tanácsadó részvétele a főosztályvezetői, járási hivatalvezetői és szakigazgatási szerv vezetői értekezleteken folyamatos volt. Az intézkedési terv megvalósulása során külső közreműködőként kerültek megjelölésre: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Nemzeti Védelmi Szolgálat. Az új Kormány megalakulásával változott a korrupció elleni fellépésért felelős szervezeti struktúra. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése szerint a belügyminiszter a Nemzeti Védelmi Szolgálat útján összehangolja a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokat. A kapcsolattartás a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályával folyamatos.
11.2. Az integritás tanácsadó kijelölése szerven belül. 2013. június 10. napi hatállyal kijelölésre került a Kormányhivatalnál Varga Zoltán az integritás tanácsadói feladatok ellátására. 2014. február 21-én az integritás tanácsadó átvette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiállított, szakképesítését igazoló oklevelét, az Alkotmányvédelmi Hivatal pedig lefolytatta az integritás tanácsadó nemzetbiztonsági ellenőrzését. Az integritás tanácsadó mellett a Kormányhivatalban további egy kormánytisztviselő rendelkezik integritás tanácsadói szakképesítéssel. 11.3. A szabálytalanságok és korrupciós kockázatok bejelentésének fogadására és kezelésének rendjére vonatkozó belső irányítási eszköz rendelkezésre állása. Kiadásra került az integritási bejelentések kezelésének eljárásrendjéről szóló 1/2014. (I. 23.) kormánymegbízotti utasítás a hivatal 2014. évi korrupció-megelőzési intézkedési tervének, illetve intézményi munkatervének megfelelően. Hatályos 2014. február 1-jétől.
11.4. A 2014. évben a Kormányhivatalhoz érkező szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések száma, kivizsgálásuk, kezelésük módja. A Békés Megyei Kormányhivatalhoz a 2014. évben nem érkezett integritást érintő, korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentés.
11.5. A 2014. december 31-ig elkészítendő éves integritásjelentés elkészítésének megvalósulása. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 3. §-a kimondja, hogy az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatokat, és a felmérés alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. Az éves intézkedési terv végrehajtását és annak eredményeit a hivatali szervezet vezetőjének a tárgyév december 3128
éig nyilvános integritásjelentésben kell összefoglalnia és azt meg kell küldenie a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter számára. A Békés Megyei Kormányhivatal 2014. évi integritásjelentésének megküldése mindkét minisztériumhoz határidőben megtörtént. A jelentés a Békés Megyei Kormányhivatal honlapján, az integritás menüpont alatt nyilvános és elérhető.
Békéscsaba, 2015. február 27.
Melléklet: - a közbeszerzésekre vonatkozó 2. sz. táblázat szöveges értékelése. Táblázatok: 1-8. - A szakigazgatási szervek szakmai beszámolóit az 1-15. függelék tartalmazza. 1. sz. függelék 2. sz. függelék 3. sz. függelék 4. sz. függelék 5. sz. függelék 6. sz. függelék 7. sz. függelék 8. sz. függelék 9. sz. függelék 10. sz. függelék 11. sz. függelék 12. sz. függelék 13. sz. függelék 14. sz. függelék 15. sz. függelék
Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Békés Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve Békés Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Békés Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Békés Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Békés Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Békés Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve
29
