KÉPEK 7.osztályos tanulók munkája: Weöres Sándor vers illusztráció selyemben elbeszélve
3.1.
Munkafolyamatok
3.1.1. Tervezés Mint minden alkotás, ez a munka is a tervezőasztalon kezd életre kelni. A tervezés során meghatározó az a forma, alap, amire dolgozni fognak. Egy négyzet alakú textil egészen más lehetőségeket rejt magába, mint mondjuk egy ing vagy nyakkendő. A minta tervezése során ezekkel feltétlenül számolnunk kell. Nem mindegy az sem, hogy hogyan tudjuk a textilt a keretre rögzíteni, mert ha nem megoldható az egész felület teljes kifeszítése, ki kell találnunk azokat az elválasztó elemeket, amelyek a minta részeként segítik a munkát. A gyerekek csoportmunkában dolgoztak. Két Weöres Sándor-verset választottak, az egyik részlet „A holdbéli csónakos” című mesejátékból van. A holdbéli csónakos (részlet) „Úszom az égen arany csónakon, az éj homályán én uralkodom, az eget-földet végig láthatom, a csillagot tengerbe buktatom.” A másikat a Dalok NaConxy Pan-ból választották. „Hol lila fák közt lankadoz a lélek, ott alszik a huszonnégy nagy madár kővé-vált párnán. Azt hinnéd, nem élnek, de csőrükön az álmuk ki-be jár.” Kb. 80×60-as méretben tervezték meg és vázolták fel ceruzával a versrészleteket. Az utóbbinál a versidézetet is elhelyezték a képen. Fontos volt felhívni a figyelmüket arra, hogy ne vesszenek el a részletekben, mert azokat nehezebb lesz utána átrajzolni, illetve kifesteni.
Ha a kompozíció megszületett, jöhet a következő lépés: az előrajzolás.
3.2.2. Előrajzolás A
textilt
ragasztószalaggal
egy
erős
rögzíthetjük
az
asztalhoz, így a mintát előírhatjuk szabad
kézzel
felületre.
is,
közvetlenül
Megrajzolhatjuk
a
piciben
fóliára is. Ha ez utóbbit választjuk, akkor a textilt függőleges sima felületre kell kifüggeszteni, majd írásvetítővel lehet rávetíteni a mintát, így a pontos felnagyított mását kaphatjuk a motívumnak. Mi ragasztószalaggal rögzítettük először a felvázolt képet, majd ráterítettük a selymet és az asztal széléhez kifeszítve ragasztottuk le. Még így is nagyon kellet figyelniük a gyerekeknek, hogy ne csússzon el a rajz. A gyerekek könnyű formákat terveztek, melyet könnyen át tudtak rajzolni.
3.2.3. Rögzítés Általában
rajzszöggel
történik a textil rögzítése a kerethez. A felfeszítésnél mindig vigyázni kell, hogy az átellenben lévő szálakat húzzuk meg, és rögzítsük egymás után, mivel az anyag így tud szépen kisimulni. Ha fix keretre dolgozunk, a gumiszalagok segítenek a kerethez történő rögzítésben. Ebben az esetben selyemfestő keretre feszítettük ki a textilt, ez azért jó, mert a keret állítható, és könnyen kialakítható a kívánt méretre. Később a festés folyamán többször is rá kellett feszíteni, mert a vizes anyag megereszkedett.
3.2.4. Kontúrozás
Gutta Ez
az
elnevezés
a
kontúrfestéket rejti. Olyan speciális anyag, amely elválasztja a színeket egymástól.
Használata közben az előrajzolt figurára kerül a festék. Csőrös tubusból, vagy vékony ecset segítségével vihető fel a kontúr. A kontúrt nagyon óvatosan - vigyázva arra, hogy ne szakadjon meg a festék - kell a selyemre vinni.
Három különböző kontúrt használtak a gyerekek. Áttetszőt, arany
és
ezüstszínűt.
Próbálták
gondosan kitalálni, hogy az egyes kontúrokat a színeknek megfelelően hova helyezzék el. Sajnos hiába figyeltünk a kontúrozásra, az egyik képnél több helyen is megfolyt a festék, melyet utólag már nagyon nehéz kijavítani.
3.2.5. Festés A festés a levegőben történik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kifeszítés után már nem érhet semmilyen felülethez a textil, azért, hogy azon ne hagyjon nyomot, illetve, hogy az hozzáérve, ne eredményezzen foltot a munkán. A festés a legörömtelibb része a folyamatnak. Csodálatos dolog nézni, ahogy kavarognak a színek, egymásba mosódnak, és hogy csak egy darabig lehet teljesen irányítani ezt a folyamatot. A véletleneknek ugyanolyan nagy szerepük van ebben az alkotó folyamatban. Azért néhány íratlan szabály itt is van. A festést mindig a legvilágosabb színnel kezdjük, és fokozatosan haladunk a sötétebb árnyalatok felé. Éppúgy, mint az akvarellnél, vigyázni kell, hogy a színek a sok keveredéstől ne váljanak koszossá, szürke, barna foltokká, hanem megőrizzék teltségüket.
3.3.
Technikák, lehetőségek Az alap, amire festünk, lehet száraz vagy nedves felület, de az is elképzelhető, hogy
együtt alkalmazzuk a kettőt. Ha nedves a textil, akkor a színek szétfutnak, kavarognak, nagyon kell azonban vigyázni arra, hogy ha a keveredéseknél túl sok szín találkozik, könnyen fáradttá, szürkévé, halottá válhatnak a színek. A frissességet különösképpen meg kell őrizni egy-egy ilyen munka során.
3.3.1. Nedves alapra történő festés Akvarell technika Jól alkalmazható alapszínként, háttérként, esetleg csíkozásra. A textilt bevizezzük, kicsavarjuk, kiterítjük a munkapultra. Kikeverjük a megfelelő színeket, és egymás mellé felhordjuk őket. A színek akvarellszerűen keverednek össze, ezért is nevezik akvarelltechnikának a műveletet.
3.3.2. Száraz alapra történő festés Ha száraz alapra festünk, akkor általában már előre kikevert színekkel dolgozunk, a batikolás viszont olyan technika, amelyben a színek összefuthatnak. A selyem ilyenkor száraz. Batikolás A batik technika bölcsője Jáva szigete. A szó jelentése írni, rajzolni, festeni. A művelet lényege, hogy valamilyen eljárással, viasszal, vagy kötözéssel az anyag bizonyos részeit megóvjuk a festékrétegtől, ezáltal többszínű textil jön létre. A kötözött batiknál a színek keveredésével pompás árnyalatok keletkezhetnek, míg a viasztechnikával figurákat, márványos mintákat hozhatunk létre.
3.4. Speciális lehetőségek A selyemfesték tulajdonságából fakadóan van néhány lehetőség, amely színesítheti a festés kelléktárát. Ilyen a kicsapódás, sózás, és a maratás. Melyet a gyerekek is kipróbáltak.
3.4.1. Kicsapódás Tulajdonképpen véletlenül jön létre, akkor, ha száraz alapra festünk. A színek nem elmosódnak egymás mellett, hanem ahogy összeérnek, határukon vonal keletkezik. A képen a háttér épült fel így.
3.4.2. Maratás Hasonló hatás érhető el, mint a kicsapódásnál, de itt a már megfestett felületre megyünk rá vagy vízzel, vagy más színnel, ettől a színek határánál ugyancsak vonal keletkezik.
3.4.3. Sózás A már megfestett, de még nedves felületet sóval szórjuk meg, ez kimarja a színt, habokra emlékeztető foltot hagy maga után. Ha a festék megszáradt, a sót lekaparjuk, és rögzítjük a munkát. Mielőtt elkezdték volna a festést, kipróbálták, hogy milyen hatás érhető el akkor, ha vizes alapra, illetve, ha száraz alapra festenek. Megfigyelték azt is, ha a nedves, festékes felületre, ha sót szórnak, milyen felület keletkezik. Azt is megtapasztalták, hogy hogyan lehet a különböző színeket egymásba folyatni ill. hogyan lehet a színeket sötétíteni. Miután megszáradt a gutta, a gyerekek a festést a nagyobb felületek kitöltésével kezdték. Kitalálták, hogy milyen
színekkel
fognak
festeni.
A
megfelelő színeket kis tálkákba keverték ki.
Először a világosabb színeket
használtak.
Ecettel is festettek a gyerekek, száraz alapra, finoman, lágyan használták az ecsetet, ügyelve arra, hogy ne folyjék meg a festék.
Vékony azokon
a
ecsettel
részeken,
is
dolgoztak,
ahol
sötétebb
árnyalatot akartak létrehozni.
Sajnos előfordult, hogy a gutta alól kifolyt a festék, ez azért történhetett, mert nem volt folyamatos a gutta, valahol rés keletkezett. Ezeket a részeket később sötétebb árnyalattal próbálták kijavítani.
Az egyik illusztrációnál, amikor a tengert festették, vizes alapon szépen folyatták egymásba az általuk kiválasztott színeket. A festéket ecsettel és csomival hordták fel a megfelelő felületre.
A sózás technikáját alkalmazták a tengernél, és a felhőnél a már megfestett nedves felületre sót szórtak. Különböző minőségű
sót
szemcsétől
használtak, egészen
a
finom
a
durva
milyen
hatás
szemcsézettségig.
Megfigyelték,
érhető el, ha finom vagy durva szemcséjű sót használnak. Sózás után egy kicsit várni kellett, hogy lássák, milyen eredményt tudnak így elérni.
Ezt a technikát élvezték talán a legjobban a gyerekek, nagy lelkesedéssel várták, hogy milyen véletlenszerű formák, foltok keletkeznek. A tenger megfestése után az eget festették meg. Itt a festés már száraz alapra történt.
3.5. Fixálás, utógondozás A vízzel hígítható festékek fixálása vasalóval történik. A száraz hő hatására kötnek a kelméhez a festékrészecskék.
Miután a textil megszárad, egymásba omló felületet kapunk, vasalóval fixálható a munka - a selyem hátoldalát két percig vasaljuk, majd mossuk ki újra, hogy később se eressze a színét!
Hidasi Ildikó munkája
