Keményfémek alkalmazása a BHG szerszámgyártásában

Keményfémek alkalmazása a BHG szerszámgyártásában DEÁK ERNŐ BHG

ÖSSZEFOGLALÁS' A B H G Híradástechnikai Vállalat 1982-től íoglalko4k keményfém szerszámok fejlesztésével. A cikk a keményfém megmunkálásán és alkalmazásán kívül foglalkozik a keményfém tulajdonságaival és alkalmazásának gazdasági kihatásaival. ( # )

DEAK

ERNŐ

1982-ben szerezte diplo­ máját a Bánki Donát Gépipari Műszaki Fő­ iskola gépgyártástechno­

lógia szakán. Jelenleg a BHG Híradástechnikai Vállalat Szerszámfej­ lesztő Laboratóriumában dolgozik, mint üzemmér­ nök.

1. Bevezető Napjaink nagy t ö m e g b e n t ö r t é n ő alkatrészgyár­ t á s á n a k egy igen elterjedt és korszerű technológiája a keményfémbetétes szerszámok alkalmazása. Az elektronikai berendezésekhez és készülékekhez szük­ séges milliós nagyságrendű alkatrészek előállítása nagy teljesítményű szerszámokat igényel, melyet ke­ ményfém betétes szerszámmal lehet elérni. A keményfém napjainkban m á r nem t e k i n t h e t ő újdonságnak, dé ennek ellenére elterjedése nem elég­ séges. A hidegalakító szerszámok keményfémbetétjei­ vel jelentős eredmények érhetők el. A keményfém alkalmazása során figyelembe kell venni a m ű s z a k i gazdasági lehetőségeket. A hazai és külföldi példák azt m u t a t j á k , hogy a szerszám éltartósága, szerszámköltségek növekedése mellett, a g y á r t o t t alkatrészek minőségi javulását is eredményezi. A B H G 1980-ban i n d í t o t t a be a keményfém­ szerszám fejlesztési programját. A t ö b b milliós darab­ számú „ S " típusú jelfogó rugó szétcsípő szerszámát készítette el keményfémbetétekkel. Ezenkívül k ü ­ lönböző automata gépek vezető hüvelyeinél, üregelő szerszámbetéteknél, csavarzömítő m a t r i c á k n á l és fe­ jezőknél alkalmaz keményfémet. A B H G a k e m é n y f é m p r o g r a m k e r e t é n belül a 20 pólusú anyadugaszhoz keményfém szerszámot vásá­ rolt az NSZK-beli Geissler cégtől. Egyidejűleg keményfémgyártási technológia megvásárlására k ö ­ t ö t t ü n k 4 vállalattal szerződést a Danuvia gesztor­ sága mellett. •

sonlítva, a d a r a b s z á m függvényében a szerszám­ igény tizedére csökkenthető, — a munkadarab minőségi j a v u l á s t mutat, — egy élezéssel a l e g y á r t h a t ó d a r a b s z á m 10 — 15szöröse érhető el a h a g y o m á n y o s szerszámokkal szemben. Ez maga u t á n vonja a gépkihasz­ nálás növekedését, mivel r i t k á b b a n kell szer­ számcserét alkalmazni. Az élezésre fordított idők összességében csökkennek. A B H G tapasztalati adatai szerint keményfém kivágó szerszámmal 3 — 3,2 millió gépi l ö k e t s z á m o t lehet elérni egy élezéssel. Ez kétbélyeges (20 pólusú dugasz) szerszám esetében 6—6,4 millió a l k a t r é s z t jelent, ahol a munkadarab anyaga K R K alpakka. Az e m l í t e t t példa alapján és a keményfém élezésének ismeretében k ö n n y e n m e g h a t á r o z h a t ó a szerszám é l e t t a r t a m a . Célszerű a szerszámot m á r akkor élezni mielőtt a vágóéleken a legkisebb lekerekedések m u t a t k o z n á n a k , mivel ez a szerszám é l e t t a r t a m á t rendkívül megnöveli, és ilyen feltételek mellett maxi­ málisan 0,05 mm-t forgácsolunk. Figyelembe véve a szerszámélek k b . 6 m m felhasználhatóságát ez 120 élezést jelent, a szerszámmal l e g y á r t h a t ó darab­ s z á m ekkor k b . 3 , 6 X l O . Ezek az adatok természe­ tesen akkor helytállóak ha a szerszám kezelése és k a r b a n t a r t á s a szakszerűen t ö r t é n i k , és megfelelő merevségű, pontos vezetésű, gyors préseken üze­ meltetjük. 8

3. A keményíém tulajdonságai 2. A keményfémszerszámok létjogosultsága és gazdasági kihatása

3.1.

A h í r a d á s t e c h n i k á b a n az alkatrészek nagy sorozat­ ban való g y á r t á s a esetén a keményfémszerszámok gazdasági előnyei á k ö v e t k e z ő k : — rendkívül hosszú é l e t t a r t a m , — a h a g y o m á n y o s acélszerszámokkal

összeha-

XXXV.

A keményfém egyik legjellemzőbb tulajdonsága a k o ­ pásállóság. Ez a tulajdonság olyan jelenséghez k ö t ö t t , amely a fém felületén játszódik le. Ha k é t fémfelület egymáson elmozog, úgy m i n d k é t fémfelületről anyag­ részek v á l n a k le. A fémeknek az anyag lehordásával szembeni ellenállóképességét kopásállóságnak nevez­ zük. A keményfém kopásállósága növekszik, ha a kobalt-

Beérkezett: 1984. I . 16. H íradástechnika

Kopásállóság

évfolyam 1984. 4. szám

185

tartalom és a WC szemcsenagyság csökken. Az 1. á b r a a száraz és nedves kopásállóságot mutatja. A kopásállóság a keménységgel szoros összefüggés­ ben van. A 2. á b r a száraz kopásállóságot a keménység függvényében ábrázolja. 3.2.

—

Száraz kopásállóság Nedves kopásállóság

Keménység

A keményfémeknél a keménységet 30 N terhelés mel­ lett Vickers-módszer szerint h a t á r o z z á k meg. Ennél az alacsony terhelés mellett az anyagban nem képződ­ nek z a v a r ó repedések. A keménység a kötőfém tarta­ lom csökkenésével nő, valamint a WC—Co k e m é n y ­ fém csökkenő szemcsenagyságával ugyancsak nő (1. 3. á b r a ) . 3.3. Egyéb

jellemzők

A legjellemzőbb tulajdonságok mellett a mechanikai, a termikus és a villamos tulajdonságokat is vizsgál­ j á k . A porozitás és a korrózióval szembeni ellenállás is jellemzi a keményfémeket. A mechanikai tulajdonságokat húzó-, n y o m ó - és hajlítóvizsgálatokkal h a t á r o z z á k meg. A k e m é n y ­ fémet a g y á r t á s k o r leginkább nyomó igénybevételnek teszik k i , mivel ezt az igénybevételt t ű r i el a legjob­ ban (4. á b r a ) .

Térfogat - V . Kobalt

1. ábra. Száraz i 1000-1 500

100' 50-

A keményfémek m e g m u n k á l á s a két á l l a p o t b a n vé­ gezhető el. Az egyik állapot amikor a keményfém csak előzsugorított, ilyenkor az anyag úgynevezett k r é t a á l l a p o t b a n van, a másik állapot az amikor az anyag készrezsugorítása is m e g t ö r t é n t , és elérte végleges keménységét. Mindkét esetben nagy techno­ lógiai fegyelemmel kell m e g m u n k á l n i . A keményfém m e g m u n k á l á s a során mindig nagy merevségű és pon­ tosság m e g m u n k á l ó g é p e t kell alkalmazni. keményfém

10 ' 5

—V 500

—I— 1500

—I

1000

2000 HV3

Keménység

megmunkálása

A k r é t a állapotú keményfém szakítószilárdsága igen kicsi, ezért k ö n n y e n törik és épp ezért a m e g m u n k á l á s során a sarkok hamar kipattannak. Az 5. á b r a a ke­ ményfém szilárdságát szemlélteti k r é t a á l l a p o t b a n . Az előzsugorított állapotú keményfém fúrása és k ö ­ szörülése minden nehézség nélkül elvégezhető. A ma­ rás, fűrészelés esetében m á r nehézségek keletkeznek, mivel a sarkok kitöredeznek, a forgácsoló erő h a t á ­ sára k ö n n y e n eltörnek, ezért csak a köszörülést lehet számításba venni. A .köszörülés g y é m á n t tárcsával oldható meg a legbiztosabban. A fúrás á l t a l á b a n kis fordulatszámon, a fúró gya­ k o r i kiemelésével és a forgács állandó eltávolításával m e g b í z h a t ó a n elvégezhető. A k r é t a állapotú k e m é ^ r f é m m e g m u n k á l á s a során h ű t é s nem a l k a l m a z h a t ó , mivel nagyon porózus anyag s a nedvesség h a t á s á r a szétmállik. A levegő páratar­ t a l m á t is k ö n n y e n felveszi, ezért a tárolása gondot okoz. Az előzsugorított keményfém m e g m u n k á l á s a során a méreteknél figyelembe kell venni a zsugorodási rá­ h a g y á s t , amely egy szorzószámmal jellemezhető. Ter-

186

H924-1

kopásállóság

m 10,1 mm

4. Keményfémek megmunkálása

4.1. Előzsugorüott

és nedves

3

H924-21 2. ábra. Száraz kopásállóság a keménység

függvényében

2000 •

1500-

•s

1000 -

soo-

~r10

T" 20

T

30

"T"

•40 Tcftogal '/.kobalt

~I

sov.

H924-3 3. ábra. A keménységváltozás Híradástechnika

XXXV.

az összetétel

függvényében

évfolyam 1984. 4. szám

kp / mm

N /mm

-I

!

0

j—.

10

,

20

,

30

Térfogat

,

40

50 ' / •

•/. kobalt

H924-4 4. ábra.

A

mjomószilárdság változása függvényeién

"i

nsszetéM

•••HHNi 6. ábra. 5. ábra.

A keményfém

szilárdsága

kréta

állapotban

mészetesen a méret meghatározásánál még figyelembe kell venni a megmunkálási r á h a g y á s t is. Pl. egy munkadarab egyik mérete 9-95 m m . Az előm u n k á l á s mérete a k ö v e t k e z ő lesz: 0,05 mm-t rá­ hagyunk a készremunkálásra és a zsugorodási szor­ zószám 1,29 akkor (9-95 + 0,05) szorozva 1-29 = = 12-9 m m . Különböző keményfém összetételeknél zsugorodási szorzószám változik. A szorzószámot mindig a g y á r t ó m ű adja meg. 4.2. A keményfém

készrezsugorítása

A keményfémet speciális hőkezeléssel lehet készre­ zsugorítani. A hőkezelés hidrogén védőgázas vagy v á k u u m k e m e n c é b e n t ö r t é n i k . A keményfém a készre­ zsugorítás u t á n nyeri el végleges szilárdságát. 4.3. A keményfém

kemény

megmunkálása

A keményfém nagy keménysége m i a t t csak speciális technológiákkal m u n k á l h a t ó meg. Hőkezelés u t á n a keményfém eléri a 70—72 H R keménységet. L a b o r a t ó r i u m b a n a keményfém m e g m u n k á l á s á t C

Híradástechnika

XXXV.

Keményfémbetétek

évfolyam 1984. 4. szám

a k ö v e t k e z ő k b e n leírtak szerint végeztük. A megmun­ kálás kétféleképpen t ö r t é n t : — köszörülés, — szikraforgácsolás. A 6. ábra k é t k e m é n y f é m b e t é t fényképét mutatja be. Á fenti á b r á n levő b e t é t e k e t k é t lépésben mun­ k á l t u k meg. Az első lépésben a fazonos részt, meg­ m u n k á l á s i ráhagyással, huzalos szikraforgácsolással végeztük, majd a k é s z r e m u n k á l á s t g y é m á n t t á r c s á s köszörüléssel készítettük. A fazonos részt optikai köszörűgépen köszörültük. I t t említeném meg, hogy a keményfém m e g m u n k á l á s i pontosságának b e t a r t á ­ sa érdekében az eddig alkalmazott 50-szeres projektor rajzok nem megfelelőek. E z é r t a Fejlesztési Intézetben levő A U T E R berendezéshez számítógépes programot k é s z í t e t t ü n k , amely a plotteren nagy pon­ tosságú v é k o n y vonalú á b r á k a t biztosít. Ennek se­ gítségével ezredmilliméteres pontosság b e t a r t á s a v á l t lehetővé. A keményfém b e t é t esetén a nagy pontosságra a z é r t van szükség, hogy a b e t é t e k ne lélegezzenek, mert az töréshez vezet. A b e t é t e k e t keretbe helyeztük nulla illesztésű pontossággal. A keményfém m e g m u n k á l á s esetén a munkadarabot minden esetben intenzíven h ű t e n i kellett.

187

4.3.1. K e m é n y f é m m e g m u n k á l á s a szikraforgácsolással A szikraforgácsolásnál minden esetben figyelembe kell venni, hogy a v á g o t t felületen beégések és re­ pedések keletkeznek. A felületi hibák elkerülése vé­ gett a szikraforgácsolás minden esetben utórnegmunk á l á s t igényel. Az u t ó m e g m u n k á l á s t köszörüléssel végezzük. Az előbb e m l í t e t t h á t r á n y o k m i a t t mindig r á h a ­ gyással kell elkészíteni az alkatrészeket. A k e m é n y ­ fém m e g m u n k á l á s a huzal és t ö m b e l e k t r ó d á s szikra­ forgácsoló gépen t ö r t é n i k . A huzal-szikraforgácsolás esetén az elektróda anyaga sárga-, i l l . vörösréz huzal volt. Süllyesztékes m e g m u n k á l á s n á l Wolfram-elektró­ d á t alkalmaztunk. A süllyesztékes szikraforgácsolással csak másod­ rendű felületeket m u n k á l t u n k meg. P l . csavarfej­ süllyesztést, mert a felületi repedéseket nem tudjuk kiküszöbölni. Ez a m e g m u n k á l á s lassú és ezáltal gazdaságtalan. Huzal-szikraforgácsolás esetén a h ű t é s t , öblítést ionizált vízzel b i z t o s í t o t t u k . Ezen a t é r e n kedvező e r e d m é n y e k e t é r t ü n k el, mert a köszörülési meg­ m u n k á l á s r á h a g y á s á t minimálisra c s ö k k e n t e t t ü k . 4.3.2. K e m é n y f é m e k köszörülése A nagy keménységű keményfémet kizárólag g y é m á n t ­ t á r c s á v a l tudjuk m e g m u n k á l n i . A köszörülést igen nagy merevségű gépen kell végezni. A köszörülés harmadik fő követelménye, hogy intenzív hűtést, kenést kell alkalmazni. Ezekre a követelményekre Jung H F 50-es köszörűgép megfelel. A m í g a síkkö­ szörülésnél a hűtés, kenés megvalósítható, addig az o p t i k a i köszörülésnél a gép {elépítése m i a t t csak levegőhűtést t u d t u n k alkalmazni. A felületi érdességet egy NSZK-beli szerszám betétjeivel hasonlítot­ t u k össze. A m i á l t a l u n k köszörült felületek nem tér­ tek el minőségben az összehasonlító d a r a b t ó l . A m e g m u n k á l á s során igen nagy pontosságot ér­ t ü n k el. A p á r h u z a m o s s á g i eltérés 50 m m hosszan 0,002-0,004 m m volt. A méret pontosságát 0,004 mm-en belül t u d t u k tartani. A felületi érdességre .R = 0,2—0,3 [xm-t m é r t ü n k . a

A betétek és a bélyegek köszörülése során nehéz­ ségek nem jelentkeztek. A vágólap élezése a k ö v e t k e z ő k é p p e n t ö r t é n t . A keményfém b e t é t e k e t a kerettel e g y ü t t kell köszö­ rülni, amely edzett acélból készül. A keret anyaga a g y é m á n t t á r c s á t eltömi és a felület rovására megy. É p p ezért az élezést k é t lépésben végeztük el. Az első lépésben a betétek körül a vágólap keretet DGS típusú köszörűkoronggal körbeköszörültük az élezés mélységében. Befejező m ű v e l e t k é n t elvégeztük az élezést a g y é m á n t t á r c s á v a l . A vágólap élezését ter­ mészetesen bő hűtő-kenő folyadékkal végeztük. A köszörülés folyamán ügyeim kell arra, hogy a gyé­ m á n t t á r c s a tiszta, t ö m ő d é s m e n t e s legyen, mert m á s ­ k ü l ö n b e n a felületi minőség leromlik. K ü l ö n ügyelni kell a tárcsa ütésmentességére, tökéletes centírozására. A g y é m á n t t á r c s a felfogását és centírozását a k ö ­ vetkező m ó d o n végeztük e l :

188

A tárcsa furata plusz tűréssel készül, a névleges méretnél 0,02 — 0,03 mm-rel nagyobb, míg az agy mérete mínusz tűrésű. Ebből adódik, hogy az egy­ szerűen felhelyezett tárcsa ü t . A felfogás első lépésében a köszörűagyat egy m a r ó ­ gépen k ö z p o n t o s í t o t t u k , majd rögzítettük. E z u t á n a tárcsát ráhelyeztük, és indikátorórával k ö z p o n t o ­ s í t o t t u k , így egyenletes hézag keletkezett az agy és a tárcsa k ö z ö t t . A hézagot L O C T I T E ragasztó­ anyaggal t ö l t ö t t ü k k i . Rögzítés u t á n a t á r c s á t a n y á ­ jával rögzítettük. Az így felfogott szerszámot az agy súlyaival kiegyensúlyoztuk. Centírozás u t á n k e r ü l t sor a felszabályozásra. A szabályozást a megmunkáló gépen, jelen esetben a J U N G H F 50-es és az o p t i k a i köszörűgépeken végeztük, az á l t a l u n k készített le­ húzó szerkezettel. A szabályzás leírása: A g y é m á n t t á r c s a kerületi sebességét 5 — 10 m/s-ra állítottuk be. A tárcsával szemben egy szilíciumkarbid k ő 4100 ford/perc for­ dulattal forgott. É r i n t ő forgást véve a gép kereszt­ irányú mozgásával koptatjuk a tárcsát. A műveletet addig végeztük amíg a g y é m á n t t á r c s a felülete tisz­ ta, egyenletes és ütésmentes lett. A k o p t a t á s 8 — 11 ó r á t vett igénybe és közben 2 db szilíciumkarbid k ö v e t h a s z n á l t u n k el. Utolsó m ű v e l e t k é n t a gyé­ m á n t t á r c s á t petróleummal lemostuk. Az így előké­ szített tárcsával az előbbiekben leírt eredményeket é r t ü k el.

5. Keményfémszerszámokkal szemben támasztott követelmények A kemény fémszerszámok é l e t t a r t a m á t nagy mér­ t é k b e n befolyásolja a vágórés egyenletes elosztása. A vágólap és a bélyegek nagy pontosságú pozicio­ nálást igényelnek a fenti követelmény miatt. A v á ­ gólap és bélyeg magas é l e t t a r t a m a megköveteli a t ö b b i szerszám elemmagas é l e t t a r t a m á t . É p p ezért a vezeték és bélyegtartó, a megfelelő kopásállóság miatt, edzhető szerszámacélokból köszörült felüle­ tekkel kell hogy készüljön. Ezeknek az elemeknek a g y á r t á s a h a g y o m á n y o s ú t o n elvégezhető, de a gyár­ tási tűréseknek meg kell egyeznie a keményfémből g y á r t o t t alkatrészek tűréseivel. A szerszámoknak masszív felépítésűeknek kell lenniük. A vágórés egyenletes elosztása végett a megvezetést lehető legnagyobb precizitással kell el­ végezni. A vezető elemek állandó kenéséről gondos­ kodni kell üzemeltetés közben. A keményfém betétek rögzítése szilárd mozgás­ mentes kell hogy legyen, mivel a rossz rögzítés töréshez vezet. 6. Keményfémbetétek rögzítése A keményfémek rögzítésénél figyelembe kell venni a k o r l á t o z o t t húzó és hajlító feszültségeket. A ke­ ményfém nagy nyomóigénybevételt képes felvenni. Előfeszítéskor ezt a tulajdonságot használjuk k i . A 7. ábra az előfeszítéskor fellépő és az üzemi feszült­ séget ábrázolja. Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 4. szám

6.1. Mechanikai

rögzítés

A mechanikai rögzítést a t ö b b i rögzítési módszerrel szemben előnyben kell részesíteni az alábbiak m i a t t : — a keményfém effektív m ó d o n a l á t á m a s z t h a t ó , — bizonyos esetekben nyomóelőfeszítés alá is helyezhető,

ez az eljárás lehetővé teszi a gyors és k ö n n y ű cserét, a keményfémet körülvevő acélszerkezeteket hőkezelni lehet és rögzítés előtt kész m é r e t r e kell m e g m u n k á l n i .

|6 Üzemi feszültségek

Bőfeszitéskor fellepő feszültségek H924-7 7. ábra. Elő feszítéskor

fellépő üzemi

feszültség A-A

B-B

-OlOS


-o,09

22

• i

'

!

1

A

i-'

*

B

A

——1

a,

— B

t> 10,6 /lúlfedés 0,CK6 /

c, ábra. Csavarfejzömítő Híradástechnika

XXXV.

H924-8 szerszám elemei

évfolyam 1984. 4. szám

H924-9 9. ábra. Keményfémbetét

mechanikai

rögzítése

189

Hátrányai: — a mechanikai rögzítés helyigénye nagy, — a g y á r t á s i költségek elég magasak.

6.1.4. Rögzítés ékkel I t t is a csavar az erőátviteli elem. Kialakítására a 11. ábra mutat be példát. 6.2. Keményfém

I

i

forrasztással

A keményfémszerszámoknál gyakran alkalmazzuk a vállas l y u k a s z t ó k a t és bélyegeket. A tömör, egy anyagból készült k e m é n y f é m l y u k a s z t ó k a t elkészí­ teni körülményes. E z é r t alkalmaztuk az acél szárba forrasztott keményfém betétes l y u k a s z t ó t és bélye­ get. A lyukasztó elkészítésének módja. A szárrész el­ készítése:

H 924 -10 10. ábra. Keményfémbetét

rögzítése

rögzítése

szorítással

— a szárban a k e m é n y f é m b e t é t átmérőjének megfelelően lyukat fúrtunk átmérőben 0,05 m m rel nagyobbra. Radiális i r á n y b a n egy úgyne­ vezett levegő furatot fúrtunk 1 mm-es á t m é ; rővél. Ez a levegőfurat a szár zsákfuratából a levegő és egyéb gázok elvezetésére szolgál a forrasztás közben. A következő lépésben a forrasztást végeztük el az alábbi m ó d o n :

H 924 -11 11. ábra. Keményfém

rögzítése

ékkel

6.1.1. A keményfém behelyezése acélfoglalatba Igen gyakran a hengeres alakú b e t é t e k e t egyszeres vagy kétszeres acélfoglaló g y ű r ű b e helyezzük. Erre igen jó példa a csavar, szegecs stb. g y á r t á s á r a szol­ gáló hidegalakító szerszámok. A 8. á b r a egy k é t lépésben g y á r t o t t csavarfej zömítő szerszám elemeit ábrázolja? amelyet a BHG-ban használnak. 6.1.2. Csavarkötés

/

..

A csavarkötés a legáltalánosabban elterjedt mecha­ n i k a i rögzítési m ó d . A 9. ábra k é t példát mutat meg. Az egyik egy á t m e n ő furattal ellátott betétet, a má­ sik egy keményfém g y ű r ű axiális irányú rögzítését ábrázolja. 6.1.3. Rögzítés szorítóval Ezt a rögzítést csavaros rögzítésnek is felfoghatjuk, m i v e l csavar az erőátviteli elem. Megoldásokat a 10. á b r a mutatja be.

190

— a forrasztásnál első lényeges szempont, hogy az összeforrasztandó felületek fémtiszták legye­ nek. Ezt a k r i t é r i u m o t a Loctite IS Quick Clean zsírtalanítóval é r t ü k el. A forrasztáshoz Castolin 1802 P F Atmosin oxidáció gátlót hasz­ n á l t u n k , amely a fémfelületek oxidációját gátolja meg forrasztás közben. A k ö t é s t ipari ezüsttel hoztuk létre. Az acélfoglalat zsák­ f u r a t á b a n a furatnak megfelelő ezüstpogácsát h e l y e z t ü n k , e z u t á n az oxidáció gátló Castolinból folyattunk bele, majd a keményfémbe­ t é t e t behelyeztük. A forrasztást gázlánggal végeztük el. Az ezüst a meleg h a t á s á r a a zsák­ furat fala és a keményfém k ö z ö t t az 0,05 mm-es hézagon felfutott és a hűtés Után a k ö t é s t létre­ hozta.

7. Összefoglalás A B H G Szerszámfejlesztő L a b o r a t ó r i u m felkészült­ sége és gépparkja lehetővé teszi a K N O W - H O W keretén belül vásárolt keményfémszerszámok élezé­ sét, valamint egyszerűbb szerszámok betétjeinek az elkészítését. Eddigi m u n k á i n k során készült el az „ S " típusú jelfogó-rugó szétcsípő-szerszám, a Traub automata vezető hüvelyei, valamint a hídváz üregelő-szerszám betétjei.

Híradástechnika

XXXV.

évfolyam 1984. 4. szám