Kemenesaljai Digitális Könyvtár 2016.04.28. 14:09 Kemenessömjén község fejlődése* II* Hazánk délnyugati részén terül e l a festőién szép, k i e s fekvésű Kemenesalja,
melynek északi p e r e
mén, a közte és a Pábaköz enyhén emelkedő dombvidék déli lábánál f e k s z i k Kemenessömjén kisközség. Árra vonatkozólag, hogy a község település f o l y tán m i k o r k e l e t k e z e t t , megbizható, hiteltérdemlő ada t o k n i n c s e n e k * A népvándorlás idején már l a k o t t
volt
a vidék, e z t b i z o n y i t j a az a körülmény, hogy a köz ség határában a v a r k o r i
s i r o k a t tártak f e l .
A község fejlődésének történéte évszázadokra n y u Ü k vissza.
Az első település a község m o s t a n i helyé
től délkeletre v o l t . Dunántúl az a k k o r i Pannónia a hémai b i r o d a l o m h o z t a r t o z o t t K r . u . 9-274-ig, lakói a keiták v o l t a k . A ró maiak uralmának a népvándorlás v e t e t t véget. A t i l l a 497-ben m e g a l a k i t o t t a v a l f e l b o m l o t t . Utánna telepedtek
a Hun birodalmat, mely halálá Pannóniában a k e l e t i góthon
l e , k i k n e k uralmát az avarok döntötték meg, a
V I . században. A feltárt a v a r k o r i s i r o k tehát a z t b i z o nyítják, hogy a község a k k o r már létezett. Akkor a köz ség Sömjén néven s z e r e p e l t
és egész a tatárjárásig f e n n
állott. A tatárok 1241-ben feldúlták, utánna a u j a b b település a község m o s t a n i területén történt. Az eűLit e t t , hosszan elnyúló dombok déli lábánál fekvő közsé-
- 2 -
gek északi talaját l a z a szerkezetű k a v i c s o s homok a l k o t j a j m e l y e t évszázadokon keresztül cser-erdők borítot t a k . Ezekben a csererdőkbe menekültek a község védtelen lakói az 1848-49-ea szabadságharc alkalmával a községen átvonuló c s a p a t o k elől. Iderejtőzött a községben gyak r a n megjelenő Savanyu Józsi a pandúrok üldözése elől. A Kemenes elnevezés k a v i c s o s , homokos t a l a j t j e l e n t . I n n e n kapták a "Kemenes" elnevezést a következő községek: Mihályfa, Sömjén, Szentmárton, Magasi, HŐgász, Pálfa, Szentpéter. A k a v i r s c s , hom&kos l a z a t a l a j f o k o z a t o s a n smmulfc. e l középkötött vályog, majd kö tött, agyagos talajjá. így k a p t a a délre fekvő vidék a "Kemenesalja" elnevezést. A csererdők talaját l e h e t e t l e n l e t t v o l n a a k e z d e t l e g e s , primitív
földművelő esz
közökkel feltörni. Amint gzonban a tökéletesebb eszkö zök e z t lehetővé tetták, az erdőket kiirtották, t a l a ját feltörték, egyrészén m e g i n d u l t a termelés, a töb b i részét meghagyták legelőnek, melyen virágzó j u h t e "npyésztést f o l y t a t t a k , délebbre p e d i g - a községhez közel - szőlőt telepítettek. A telepítéssel egyidőben a szőlőhegy ügyinek intézésére m e g a l a k u l t a hegyköz ség.
T a g j a i sorából elnököt, hegybírót, hegyjegyzőt
választottak. Külön nyolctagú választmánya v o l t . Hatáskörébe t a r t o z o t t a szőlőtulajdonosok részéről félmerült panaszok, sérelmek orvoslása, a szüret i d e jének kitűzése. A szőlőhegy őrzésére hegypásztort
- 3 a l k a l m a z t a k . A földreform végrehajtása során a hegy község működése megszűnt.
A község lakói tősgyökeres magyarok, a k i k minden beplvasztási kísérlettel szemben, minden i d e g e n be folyástól mentesen megőrizték tradícióikat, magyarsá gukat. A község lakói származásuk s z e r i n t a következő képpen o s z l o t t a k meg: 1 . / A magukat nemesi családból származónak valló egyházasberzsenyi B e r z s e n y i e k , a szentmártoni Radók, 2. / A v o l t k u r t a nemesek, Bárdosiak
5
Saródiak, M e s t e r
háziak, Dóciak, Gömbösök, Árvaiak, K i s e k és Bakok leszármazottaik, % / A jobbágyság leszármazottai, a zsellérek és cse lédek. Foglalkozásra nézve: 1 . / a nagy- és középbirtokosok, 2. / a k i s - éo törpebirtokosok, 3. / a földnélküli agrárproletárok. A k i s - éa törpebirtokosok és a földnélküli agrárprole tárok földmüveléssel f o g l a l k o z t a k . A k i s - és törpebir t o k o s o k a saját földjükön gazdálkodtak, a földnélküli agrárproletárok, a zsellérek és cselédek p e d i g a mun-
- 4 Icáitata* földbirtokosoknál végeztek földműves munkát. Á zsellérek és cselédek a nagy- és középbirtokosoknál keresték meg m i n d e n n a p i kenyerüket. A zsellérek nap számbérért d o l g o z t a k és zsellérházban l a k t a k . A lakás ért 4o n a p i robotmunkát k e l l e t t végezniök. A cselédek évi konvenciót, i n g y e n cselédlakást és haszonélvezet r e konvencíós földet k a p t a k . Nem egy v o l t közöttük, a¬ k i k takarékos, józam életet élve felszabadították ma gukat a megkötöttség alél. Megtakarított pénzükből v e t t telkükre házat építettek és idővel önálló törpe birtokosokká l e t t e k . Bár az 1 8 4 8 - i törvények a s z a badköltözködési j g o t biztosították, a kilencedről szóló törvényt i s hatályonkivül h e l y e z t e , a társa dalomnak továbbra i s mellőzött, e l n y o m o t t osztálya m a r a d t . A törvényhozásban, közigazgatásban való rész vétel jogától meg v o l t f o s z t v a . A társadalomnak tovább rais
elnyomóit, kizsákmányolt osztálya m a r a d t . Káiátlanság v o l n a me^ n£iu amiékeznünk B e r z s e n y i
Dánielről, Sgyházashetye h a l l h a t a t l a n
szülöttjéről,
a k i 1799-tŐl 1 8 o 8 - i g 9 éven keresztül v o l t községünk e g y k o r i lakója. I t t érintette meg nemes lelkét a köl tészet múzsája és szólaltatta meg költői vonóját. Községünk szőlőhegyén egy c s e r e s z n y e f a a l a t t
irta
fennséges ódáig. I t t f e d e z t e f e l barátja, k e r e s z t k o ¬ mája K i s s János a k k o r i nemesdömölki evangélikus s z u p e r i n t e n d e n s és v e t t e rá költeményeinek kiadására. A költő emlékére már-már a feledés homálya b o r u l t , a m i -
./.
- 5 k o r a gyülekezet a k k o r i tanitója
mozgalmat i n d i t o t t
egy emléktábla felállítására. Az emléktábla felállí tása és leleplezése 1939-ben v o l t , amikor nemcsak köz ségünk lakéi, hanem a vidékről összesereglettek sokasá gának az ünnepélyen való részvételükkel rótták l e a hála és k e g y e l e t adóját nagynevű költőjük iránt. Em lékét k e g y e l e t t e l zárja szivébe minden magyar. Az em léktáblát vandál kezek a felszabaduláskor lerombolták, restaurálását 196o-ban a celldömölki gimnázium végez te e l . Kötelességet mulasztanánk e l , ha meg nem emlékez nénk Kodály Zoltán zeneszerzőBől i s , a k i az 192o-as é¬ vekben járt községünkben, a h o l sok-sok népdal gyűjté sével gazdagította zeneköltészetünk tárházát. Közsé günk lakói s z e r e t e t t e l Őrzik meg emlékét. A kulturális élet h e l y i v i s z o n y l a t b a n i s nehezen indult
meg. Községünkben i s k o l a nem v o l t , a tanköte
l e s gyermekek egy része a kemenesszentmártoni, a má s i k része p e d i g a kemenesmihályfai iskolába járt át iskoláztatás céljából. A tanulók tanulmányi s z i n v o a l a a l a c s o n y f o k o n állt. A gyermekek a tanévnek csak az őszi és t a v a s z i időszakában, de a k k o r sem járt r e n d s z e r e s e n iskolába. Télviz idején a járhatatlan u t a k és a hiányos Öltözet m i a t t l e h e t e t l e n v o l t az átjárás. A tanítás három tantárgyra, az olvasás, irás és szá molásra szorítkozott. A mostoha a n y a g i v i s z o n y o k kö«*
6 zött élő jobbágyok kénytelenek v o l t a k l o - 1 2
éves ^érme-
k e i k e t az őszi és t a v a s z i időszakban a nagy- és középb i r t o k o s o k h o z napszámba járatni- A 3ok-sok i s k o l a i mu lasztás m i a t t nagyfokú v o l t a lemorzsolódás.• V o l t a k gyermekek, a k i k egyáltalán nem jártak iskolába. Sok v o l t az analfabéta. Ezen az abnormális h e l y z e t e n a lakosság saját erejéből változtatni nem t u d o t t . Érezték, hogy h e l y b e n létesítendő iskolára v a n szükség. Az i s k o l a lé tesítésének nehéz problémáját az 1842-es évoen megkez-^ • d e t t tagosítás o l d o t t a meg. Az i s k o l a felállítását az evangélikus gyülekezet kezdeményezte. B e r z s e n y i Miklós és Kado Ignác közbenjárására a gyülekezet részére t a nítói javadalmazás céljára a közvagyonból b i z o n y o s nagyságú i n g a t l a n t méretett k i . Tanítói lakás és i s k o | l a céljára 1852-ben A j k a i Jánosnak agy kétszobás, zsupÍ i ' f e d e l e s jobbágyházát vásárolta meg a gyülekezet saját erejéből. Az e g y i k szobában f o l y t a tanítás,a másik szábát p e d i g tanítójának a d t a át lakás céljára. A gyü l e k e z e t hívei minden áldozatra készek v o l t a k , hogy gyermekeik h e l y b e n részesüljenek oktatásban és neve lésben. Az i s k o l a f e l e k e z e t i /evangélikus/ jellegű v o l t . Fenntartója az evangélikus gyülekezet l e t t .
Em
lítést érdemel Szabó Györgynek, Vasvármegye aranytollú főjegyzőjének neve i s , a k i a tanügynek mindenkor
lei
kés h i v e és támogatója v o l t . Az i s k o l a i oktatás és nevelés munkája az 1854. évben kezdődött. Az i s k o l a első tanitója B a l o g h Mihály
./ •
-
volt,
7
-
a k i t a gyülekezet hívei házanként élelmeztek.
Az iskolának további tanítói v o l t a k t Kovács Ferenc Szabó A n t a l Papp Sándor K i s s Magda Ambrus Gyula a felszabadulásig. M i v e l az A j k a i Jánostól v e t t ház sem a helyére épített i s k o l a és tanítói lakás a k o r kívánalmainak alacsonysága m i a t t nem f e l e l t meg, a gyülekezet 1888ban megépítette az a k k o r i k o r igényeinek mindenben megfelelő iskolát és tanítói lakást. A gyülekezet e l ismeréssel és hálával adózott Dr. B e r z s e n y i Jenőnek és Radő Dénesnek, a k i k eszközlői v o l t a k az u j , modern i s k o l a létrejöttének. Az i s k o l a 19:53-ig egy tanerős volt.
A magas tanulói létszám m i a t t a gyülekezet meg
s z e r v e z t e a második tanítói állást 1933-ban. 1933tól a felszabadulásig az Í3kola két t a n e r c s v o l t . E l ismeréssel és hálával k e l l megemlékeznünk Radó Dénes földbritokosról, a k i nemes lelkének sugallatára
hall
g a t v a l o . o o o koronás alapítványt t e t t egy Kemenesscmjénben felállítandó gyermekmenedéfchely létesítésének céljára. Az alapítvány Összege 1 9 2 2 - i g a
kamatokkal
együtt 17.517 korona 18 fillérre s z a p o r o d o t t f e l . S a j n o s , a tekintélyes Összeg az infláció évében t e l j e s e n elértéktelenedett.
- 8 Az 1914-ben kitört világháború megsemmisítéssel f e n y e g e t t e hazánk szabadságát és függetlenségét
s
mely
nek védelmében a haza hadba szélitott minden hazáját szerető magyart- Községünk i s k i v e t t e részét a világ háborúból. Sokan v o n u l t a k be harctéri szolgálatra. Bár hadseregünk hősiesen küzdött hazánk szabadságáért és függetlenségéért, a háborút elveszítettük. A h a r c o k során közel háromnegyed millió magyar s z e n v e d e t t hősi halált. Községünk hősi h a l o t t a i : Kováca József Németh Pál K o r o n c z a i Gyula Szabó Sándor DÖbrönte L a j o s M a r s a i Ferenc L e n g y e l József Horváth István. Az 1918-ban megszűnt Világháború után a következő évben, 1919-ben kitört a Kommunista Pártba tömörült munksáosztály f o r r a d a l m a , melynek célja az elnyomás és kizsákmányolás alól való felszabadulás v o l t . A vörös éa fehér hadsereg v i v t a egymással ádáz harcát. A f o r r a d a l o m n a k a Vörös Hadsereg leverése v e t e t t vé g e t t . A Párthoz hü férfiak közül sokan
e l e s t e k . Köz
ségünk emberáldozat nélkül vészelte át a f o r r a d a l m a t .
.A
-
9
-
Azonban a l i g hegedtek be a világháborúban és a forradalom a l a t t
e l e s e t t e k hozzátartozóinak szivén e¬
s e t t sebek; a l i g szenvedtük át a világháború és a f o r r a d a l o m o k o z t a megpróbáltatásokat, a bekövetkezett inflá ció során pénzünk elértéktelenedése o k o z t a nehéz a n y a g i helyzetünket; a l i g j u t o t t u n k e l a megbékélés révébe, kitört a I I .
világháború, amelyet területi hóditási vá
gyuktól indíttatva a németek r o b b a n t o t t a k k i és v i s e l t e k rajtunk,
Lengyelországon és Csehszlovákián keresztül
Oroszország e l l e n . A veszélybenforgó szabadságunk és függetlenségünk vádelmére a k a r a t u n k ellenére háborúba sodródtunk. Német ^atonák árasztottál: o l és tartották megszállva hazánkat. A németek leigázása alól a szov j e t hadsereg szabadította f e l ha-ánkat. Ennek a honvé dő háborúnak i s meg v o l t a k a maguk hősi h a l o t t j a i . Köz ségünkből i s behívtak minden fegyverviselésre alka^jnas férfit. Közülük sokan h a l l t a k hősi halált. Névszerint a következők: Csótár Géza Márkus Géza Márkus Zoltán Mógor József Készei Pál Szenté József, Nagy Ferenc Ambrus Dénes Szabó L a j o s
./
- lo
Tőke Károly Tóth Dénes Kovács Sándor Trabak György. Katonáink nem hiába h a r c o l t a k ,
az e l e s e t t hősök,
nem hiába ontották vérüket, m e r t a s z o v j e t
hadsereg
segítségével f e l s z a b a d u l t u n k és visszanyertük szabad ságunkat és függetlenségünket. A felszabadulás 1945* március 27-én v o l t . H a r c o k hősi h a l o t t n k
9
vesztéségek, polgári és
nem v o l t a k .
A felszabadulás a társadalom legalsóbb néposztá lyát e m e l t e f e l , az elnyomók és kizsákmányolók h a t a l mát törte meg, m e l l y e l
egy évszázadon át tartó, e l a
v u l t r e n d s z e r t zárt l e , és egy u j k o r s z a k o t n y i t o t t meg az emberi társadalom számára. Hazánk d e m o k r a t i k u s állammá a l a k u l t át, népünk a szo c i a l i z m u s épitésének útjára lépett. Egymást érték az újítások, m i n t ahogyan mindenütt az országban, ugy községünkben i s . A h e l y b e l i népiskola i s átalakult általános iskolává, n y o l c osztállyal, mely a régi p o l gári i s k o l a és a gimnázium alsó négy osztálya helyébe lépett. Az általános i s k o l a felállítása lehetőséget nyújtott községünk tanulóinak, hogy az általános i s k o l a n y o l c osztályának elvégzése után tanulmányaikat t o vábbfolytathassák gimnáziumokban, a különböző t e c h n i kumokban, majd főiskolákon,
egyetemeken.
./.
11 Községünk tanulói közül kettő mérnöki o k l e v e l e t , többen tanári, tanitói képesítést s z e r e z t e k . Sokan j e l e n t k e z t e k különböző technikumokba való felvételre. M e g j e l e n t a földreformról szóló törvény, amely a földnélkülieket földhöz j u t t a t t a . A felszabadulás után a következő pártok a l a k u l t a k meg: A Független Kisgazda Párt 8 rendes és 2 póttaggal, a Magyar Kommunista Párt 4 rendes és 1 póttaggal, a P a r a s z t Párt 2 rendes és I póttaggal v o l t képviselve. A Független Kisgazda Párt t a g j a i v o l t a k : Sebestyén L a j o s , Szabó L a j o s , "Mérneth Sándor, Rosta Sándor, B o l l a Sándor, Maráczi István, SDICZ
Imre és Őri L a j o s . Póttagok: Készei I z i d o r és
Zámbó L a j o s . A Magyar Kommunista Párt t a g j a i v o l t a k : B u t h i István elnök, B u t h i Istvánná, Burján Béla, B a r a n y a i Sándor / r e n d e s t a g o k / , póttag Tóth Istvánné v o l t . A különböző pártok a tagdíj beszedésén, u j tagok f e l vételén és régi t a g o k kizárásán kívül egyéb tevékenysé get
n^m f e j t e t t e k k i .
A Független Kisgazda Párt és a P a r a s z t Párt az államo sítás évében 1948-ban szűnt meg. A Magyar Kommunista Párt más néven ma i s tevékenykedik. A Nemzeti Bizottság 1945* áprilisában a l a k u l t meg I I rendes és 3 póttaggal. Hatáskörébe t a r t o z o t t a köz ség közigazgatási teendőinek ellátása, felügyelet gya korlása az egyes s z e r v e k működésével k a p c s o l a t b a n .
./-
12 A Nemzeti Bizottság 1 9 4 7 - b e n szűnt meg, amikor a tanács megalakult. A földigénylő, földosztó bizottság 1945* áprilisá ban a l a k u l t meg. T a g j a i v o l t a k : Sebestyén L a j o s elnök Maráczi István Major László Őri L a j o s Lukács István Kovács József Fodor János Scholz
Imre.
Határkörébe t a r t o z o t t a földigénylés, földosztás ügye és a házhelyek juttatása. Községünkben 532 k a t . h o l d l e t t k i o s z t v a 12o személynek, 12 k a t . h o l d a t a község k a p o t t apaállattartás céljára. A földosztó bizottság, majd a tanács 24 egyénnek tott
jutta
házhelyet. A Hadó féle 2 k a t . h o l d a következők kö
zött l e t t
kiosztva: x
B u t h i stván Nagy Sándor Porkoláb J d z s e r FüTöj) József Tóth István Készei János
/
- 13 M a r s a i Ferenc Szakos József B a r a n y a i Sándor. A B e r z s e n y i féle házakból lakást a következők k a p t a k : Fodor József Tóth István B a r a n y a i Sándor Porkoláb József Horváth István S u l y o k István Szakos József Horváth Tipre Fodor ö'ános Horváth Ignác. A Radó féle házakból lakást k a p t a k : B u t h i István, Varga Lajosné, Fülöp József, Nagy Sándor, Kovács Istvánná, P o t y o n d i F e r e n c , M a r s a i F e r e n c , Mógor Ferenc. A Domölky féle házakból lakást k a p t a k a zsidók d e p o r tálásakor: Készei János, Nagy Ferencné, Varga József, K i s s Imre Joó József. Minden földhözjuttatott, minden megkezdett k a t a s z t rális h o l d után 2o pengőt t a r t o z o t t b e f i z e t n i & megyei földhivatal pénztárába műszaki munkák elvégzése cimén.
. 14 Á földosztó bizottság 1947* március 8-án szűnt meg. Az UFOSZ 1945-ben a l a k u l t meg. T a g j a i v o l t a k : Németh Kálmán Porkoláb József Dömölki A n t a l Burján Béla Nagy Sándor Tóth István Tótn Istvánrié B u t h i István elnök* Szakos József S u l y o k István B a r a n y a i Sándor Készei Jánoa Nagy Sándor M a r s a i Ferenc Az UF')SZ-nak a földigénylésnél és földosztásnál
jutott
s z e r e p . J a v a s l a t o t t e t t a r r a vonatkozólag, k i k igé n y e l h e t n e k és k i k részesitendők földjuttatáoban. Működése s földosztó bizottság megszűnésével egyidőben 1947- március 8-án szűnt meg. A'. DÉFOSZ i s 1945-ben a l a k u l t megs T a g j a i Zámbó Sándor, Macsotay L a j o a
f
toltak:
F i s c h e r Ernő, B o l l a Sán
d o r , Zámbó Károly, K i s s Sándor, Fodor János, Sárközi István, SCholz I m r e , Szenté Gyuls, Őri L a j o s . Póttagok: Tóth István, E g r y Géza
./•
3
Mód Sándor.
- 15 A DÉiTOSS különösebb tevékenységet nem f e j t e t t k i , ez i a 1 9 4 7 . évben szűnt meg. A Hadé-kastély járványkórház céljára v o l t igénybevéve. 1946-ban i s k o l a és tanitói lakás céljaira v o l t igénybevéve. Miután a kemenesmihályfai i s k o l a a kemenessömjéni általános körzeti iskolától egy évi együtt működés után e l s z a k a d t , a Hadó kastélyra tovább nem v o l t szükség, éveken keresztül semmiféle célra f e l h a s z nálva nem v o l t . J e l e n l e g a Gyermek-otthon rászére hasz nosítják, úgyszintén a B e r z s e n y i féle kastélyt i s . A felszabadulás utáni változásoktól először i d e g e n k e d i k a község lakossága, de amint üdvöz voltát meg i s m e r i , kész minden áldozatot meghozni, íia ezen újítá sok a g y a k o r l a t i élet próbáit
^megállják - a m i n t a z t
az élet már bebizonyította - m e g f e l e l n e k a kitűzött cé l o k n a k , a k k o r életképesek, s nyomukban m e g i n d u l a nem z e t i és társadalmi életben a haladás, a fejlődés és egy szebb, boldogabb magyar jövőnek kialakulása.
- Ifi K u l t u r o t t h o n u n k története. Visszapillantás a felszabadulás előtti h e l y z e t r e : Hogy történetünk t e l j e s
és f o l y a m a t o s l e g y e n ,
v i s s z a k e l l p i l l a n t a n u n k községünk, településünk k i alakulásának kérdéséhez. Kemenessömjén már a népván dorlás korában i s l a k o t t település v o l t .
Az első t e
lepülés községünk j e l e n l e g i helyétől délkeletre t e rült e l . Földrajzi fekvése jó. I g e n közel v a n a járá s i székhelyhez, m e l y e t kerékpáron, autóbuszon és köz ségünktől 2 km-re lévő kemenesmihályfai vasútállomásén könnyen ás g y o r s a n elérheti lakosságunk. Községünk ol y e n település, hogy s z i n t e összeolvadt Kemenesmihályfával, a m e l y e t érint a Budapest-Szombathely főközle kedési vasútvonal és ebből kifolyólag naponta 9 pár v o n a t áll meg, m e l l y e l ugy a járási székhelyt, m i n t a megyei székhelyet elérhetjük s ugyanakkor könnyen és kényelmesen az ország bármely pontját i s . A fentiekből adódóan községünkből kijáró d o l g o zók nagy része a MÁV-nál áll munkaviszonyban és egy k i s e b b százaléka a megyei, i l l e t v e járási székhely ü¬ zemeiben d o l g o z i k . Községünk lakosságának e r e d e t i foglalkozása föld műves v o l t ,
de a gazdálkodást folytatók között i s s o
kan s z e r e z t e k i p a r i képzettséget, kitanulták a bognár, cipész, ács, kömüve3 szakmákat. A felszabadulás előtt
- 17 -
három nagy földbirtokos v o l t községünk területén; Á B e r z s e n y i , a Hadé és a DÖmolky b i r t o k o s o k . Sok sze gény ember cselédeskedett ezeken a b i r t o k o k o n s éltek a földpadlós, közkonyhás, kutnélküli cselédházakban, sok gyérmekkel, néhol egész p r i m i t i v körülmények kö zött . A f i a t a l lányok i s k o l a i tanulmányaik befejezése után, i l l e t v e m i h e l y t tehették, i g y e k e z t e k a maguk megélhetését b i z t o s i t a n i . Közülük nagyon sokan mentek városba,Budapestre uriházakhoz cselédnek. A lakosságból v o l t a k o l y a n o k
i s , a k i k a nagy gaz
dasági válság i d e j e a l a t t a m e r i k a i kivándorlással pró báltak szerencsét. Ezek egyrésza k i n t m a r a d t , egyrásze összekuporgatott dollárjaival visszajött, kÍ3 föld területet vásárolt magának, m i n t a már h a l o t t m i s z t e r bácsi, a k i t régi családi neve h e l y e t t csak i g y h i v t a k . Községünkben 1917-től élt és t a n i t o t t Papp Sándor n y u g a l m a z o t t
1955-ig
igazgató tanitó. Ő f o g t a ösz-
sze a község lakosságát 3 v e t t e kézbe a népmüvelés i rányitását* A községben három egyesület működött: az e g y i k az evangélikus ifjúsági gyülekezet, a másik a nőegylet és a narmadik a tűzoltó egyesület v o l t . A község lakosságának nagyobb része evangélikus. A másik k i s e b b hányada k a t o l i k u s vallású. A lakosság a¬ zonban Összetartott vallási, vagy társadalmi rétegző-
18 déaből probléma köztük e z i d e i g nem merült f e l .
finnek
ellenére v i s z o n t néhány e s e t b e n előfordultak o l y a n d o l gok, hogyha egy evangélikus és egy k a t o l i k u s egymással házasságot kötött, a z t megszólták és ugyanakkor a m e l y i k templomban nem esküdtek, o t t az esküvő i d e j e a l a t t k i harangozták, tehát az egyház t a g j a i sorából törölték. Az i s k o l a i oktatásnál, de főleg a hitoktatásra b e i r t alsótagozatos gyermekek számánál a község lakosságának vallásosságát még most i s lemérhetjük. Az e g y k o r i evangélikus ifjúsági egyesületnek az v o l t a f e l a d a t a , hogy a fiatalságot Összefogja, i s k o lán kivüli nevelését b i z t o s i t 3 a , t a n i t s a , szórakoztas sa és az általuk t a n u l t s z i n d a r a b o k k a l a község l a k o s ságát szórakoztassa, p e r s z e mindez vallásos légkörben. Az Összejövetelek, próbák azniskolában v o l t a k t e k i n t e t t e l a r r a , hogy csak ez a helyiség állt rendelkezé sükre, m i v e l művelődési o t t h o n ebben az időben még nem v o l t . Ez a színjátszó c s o p o r t a lakosság szóra koztatására előadta többek között "Házasodjunk, F a l u r o s s z a , Ez a kislány megy a kútra, Huszárkisasazony, L i l i o m f i , F a t i a - n e g r a . " A bevételből kiadásaikat f e dezték, v a l a m i n t egy protestáns árvaház javára aján lották f e l . M i n t már u t a l t u n k árra, hogy ezeknek az előadá soknak a megtartásához megfelelő helyiség nem állt rendelkezésre, i g y az iskolában, v a l a m i n t a község
19,
nagyobb pajtáiban tartották o l y a n s i k e r r e l , hogy több e s e t b e n i s elő k e l l e t t a d n i . Á jólsikerült előadások k a l más községeket i s f e l k e r e s t e k . Ezen a szórakozási lehetőségen t u l községünkben más nem a k a d t . V i l l a n y csak 19?8-tól v a n , az első t e ¬ lepesrádiót 1925-ben Papp Sándor mondhatta magáénak, ami az ifjúság szórakoztatását i s biztosította. A f a l u s i szokásos bucsun kivül általában a fiatalság és a lakosság szórakoztatását pünkösdkör, v a l a m i n t majd nem minden ősszel m e g t a r t o t t
szüreti mulatság t e t t e
ki. Népszokások közül virágzott az újévi korbácsolás, a karácsony előtti lucázás. A megkorbácsolt sze mélyeknek i l l e t t a korbácsolást végző g y e r e k e t néhány fillérrel megajándékozni. A korbácsütések az év f o lyamán fellépő betegségek e l l e n v o l t a k h i v a t o t t a k vé delmet nyújtani. D i v a t v o l t továbbá a húsvéti tojás festés, ami egyben a gyermekek húsvéti ajándékozását i s szolgálta. F a l u n belül a jó mód b i z o n y o s fokát i s j e l e n t e t t e az a tény, ha v a l a k i n e k
sok p i r o s tojása
v o l t . Községünkön belül megöröködött az a szokás, hogy a nyári betakarítási munkálatoknál, de főleg " a takarulás " a l e a r a t o t t gabonának a házhoz való behordását egymásnak kölcsönösen, segítették az embe r e k , v a l a m i n t i l y e n e k v o l t a k még a X u k o r i c a "fosztáa" szüret, vagy "tollfosztás" idején.
./.
- 2c Községünkben, ha már kissé megfakulva i s , de él nek még a néphagyományok. Lakosságunk s z e r e t i és még ma i s magáénak v a l l j a e z e k e t . Kodály Zoltán népdalgyűjtő u t j a alkalmával járt községünkben, magnetofon jára, i l l e t v e fonográfiára több személy régi népda l o k a t énekelt. Felszabadulásunk előtt könyvtár községünkben nem működött. Néhány kötetből álló könyvtára csak az i s kolának v o l t . Ezeket a könyveket az olvasnivalók magukévá tehették. Lakosságunk szórakoztatását v o l t h i v a t v a a nagy fitkán községünket felkereső magán c i r k u s z o k , i l l e t ve egyéb hivatásos művészek. Községünkben élt 1799-től 1 8 o 8 - i g B e r z s e n y i Dá n i e l a nagy költő. Kedvenc tartózkodási h e l y e a köz ség közelében lévő Kemenesalja dombvonulat v o l t ,
me
l y e n lakosságunk emlékének megörökítése céljából egy cseresznyefát ültetett 1939-ben. Ennek szinessététsl e érdekében verseiből idéztek, i l l e t v e 3 z i n d a r a b o t a d t a k elő. A felszabadulás után épített művelődési o t t & p n u n k a fentiekből fakadóan, tehát nem véletle nül v e t t e f e l B e r z s e n y i Dániel, nagy költőnk nevét. Felszabadulásunk után a népművelési bizottság megszüntette a különböző egyesületek működését és f o k o z a t o s a n s z o c i a l i s t a iíí^usógi s z e r v e z e t e k e t alakított.
Községünk művelődési h e l y z e t e a felszabadulás után: Lakosságunk számára 1945- a felszabadulásunk éve nagyon sok változást h o z o t t . Az e g y k o r i
földbirtokokat
felosztották, a cselédházak csekély megváltási árért a lakók j o g o s tulajdonába ment át, m e l l y e l kezdetét v e t t e az az Ősidők óta fennálló egészségtelen h e l y z e t nek a felszámolása, mely e területen u r a l k o d o t t . Lassan ismét m e g i n d u l t a k a népművelési előadá sok,
tevékenykedett s t e a e s t e k e t
t a r t o t t a szülői mun
kaközösség. Falujárók keresték f e l községünket s l a kosságunknak h e t e n t e egy a l k a l o m m a l mosielőadást t a r t o t t a k , majd a későbbi időben ez h e t i két a l k a l o m r a e m e l k e d e t t f e l . A helyiség hiánya még ebben az idő ben
i s fennállt és i g y népművelési f e l a d a t a i n k a t e¬
zen belül a mozielőadásokat az iskolában tartották meg. Ez a körülmény l a s s a n t a r t h a t a t l a n állapotokat t e r e m t e t t . A nem szakszerű és rendeltetésszerű hasz nálatbavétel i g e n nagy mértékben igénybevette és r o n gálta az i s k o l a egyébként i s szegényes bútorzatát. Néha az előző n a p i előadások után megfelelően még kitakarítani sem tudták. Már 1947-ben felmerült az a g o n d o l a t , hogy községünknek egy megfelelő művelődési otthonra
l e n n e szüksége. Az anyagbeszerzés m e g i n d u l t
és már jelentős téglahalmok emelkedtek, de az a k k o r i k o r r u p t tanácsvezetők a téglát eladták és a pénzt s a ját,
szennyes céljaikra használták f e l .
22 EzidŐben a rendezvények / m o z i , tánciskola, előadások/ a B e r z s e n y i kastélyban bonyolódtak l e . I n n e n i s k i s z o r u l t a község kulturális élete, m i v e l ebben a h e l y i ségben központilag lányok részére t r a k t o r o s iskolát i n d i t o t t a k be. Közben a két másik uraáági kastélybői állami gyermekintézményt alakítottak k i . Most már nagyon komolyan felvetődött a művelődé s i o t t h o n építésének a kérdése. A szülői munkaközösség vezetősége a község a k k o r i vezető tanítójával Lampért Dezsővel az élen, levélben f o r d u l t G c s z t o n y i János me g y e i MSZMP, titkárához, az Ü segítséget kérve a művelő dési o t t h o n megvalósításához. A szülői munkaközösség felajánlást t e t t a kös3ég lakossága nevében, hogy tár s a d a l m i munkában az építéshez komoly mértékben hozzá fog
járulni,"nyomatéknak" l o . o o o F¥-ot készpénzben l e -
t e t t az építkezés megindítása érdekében. Kérésük meghallgatásra talált, így 1 9 6 3 - b a n megkezdődött művelődési o t t h o n u n k építése. A megajánlás nak megfelelően a község a p r a j a - n a g y j a társadalmi mun kában s z i n t e éjjel-nappal dolgozva k i v e t t e
részét a
munkákból- E z z e l az építkezéssel községünk lakosságá nak egy o l y a n igényét elégítettük k i , amely évtize deken keresztül benneélt és ez i s a z t bizonyítja, hogy ezekre a f e l a d a t o k r a megoldást csak a nép állama, a s z o c i a l i s t a állam talált. Ez az építkezés községfej lesztési költségvetésünket t e l j e s mértékben felemész-
/.
- 23
t e t t e , sőt ezen t u l többszázezer f o r i n t o s b a n k h i t e l t i s igénybe k e l l e t t v e n n i . A lakosság és a megyei vezetők, v a l a m i n t a járás vezetőinek támogatásával 1964. november 7-én elkészült és felavatásra került, u j , a kornak megfelelő, modern k u l t u r o t t h o n u n k . A megnyitóra a fiatalság Szabó Magda "Százházas l a k o d a l o m " cimü színmüvével készült f e l , s ugyanakkor a celldömölki fúvószenekar i s hangversenyé vel
méltóvá t e t t e községünk lakosságának ünnepségét. A fentiekből adódóan községünk lakosságának f e
lejthetetlen
emléket j e l e n t
1964- november 7-e. Az
ünnepségen a jólfelszerelt művelődési o t t h o n u n k zsú folásig m e g t e l t . Müvelőüési o t t h o n u n k áll egy n a g y t e remből, egy klubhelyiségből, v a l a m i n t magába
foglalja
a közel kétezer kötetes könyvtárunkat. Művelődési o t t h o n u n k első igazgatója D r . Magyari Pálné tanitó l e t t , a k i a népművelési tevékenységet 1958.
óta v e z e t i községünkön belől. A tárgyi felté
t e l e k biztosítottak l e t x e k , i g y most már kulturális életünk fejlődésének akadálya nem l e h e t . Ennek b i z o nyítására szolgáljanak a következők. A fiatalság ö¬ römmel élt a lehetőségekkel és egymás után rendeztük a kabarébői, jelenetekből, egyfelvonásosokból álló műsoros e s t e k e t . így sok szereplő megmozgatására
volt
lehetőség és egy-egy szereplőt mem k e l l e t t a t e r j e delmes szerepek betanulásával
lefoglalni.
- 24 Nagy s i k e r r e l m u t a t t a k be u j kulturális intéaiaémyünkben a lakosság szórakoztatására Tóth Miklós: "Jegygyűrű a mellényszebben" cimü 3 felvonásos vígjá tékát Í S V Ez az előadásunk m i n t e g y a végét j e l e n t e t t e az öntevékeny színjátszás korszakának, m i v e l ezután; i s próbálkoztunk i l y e n e k , vagy ehhez hasonlók szervezééével, de megvalósításra ezek nem j u t h a t t a k . tünk h e l y e s e n
Szerin
ezeknek a fejlődés s z a b o t t gátat, m i v e l
egyre inkább e l t e r j e d a televízió éa lakosságunk mű velődési igényét ez korszerűen elégíti k i . A televí zión t u l a Léniné színház, v a l a m i n t más hivatásos mű vészek magasszintü, korszerű előadása szórakoztatja lakó
águnkat. Még a j e l e n körülmények között i s tevékenyen
résztvesz községünk kulturális életének formálásában illetve
lakosságunk szórakoztatásában az i s k o l a i t a
nulókból a l a k u l t
gyermekszínjátszó c s o p o r t . Minden
év farsangján nagyszabású műsorral szórakoztatja köz ségünk lakosságát. I l y e n k o r kivétel nélkül minden i s kolás gyermek színpadra kerül. Ez a tevékenység nem azért életképesebb, hogy j o b b , m i n t a felnőtt szín játszás, hanem a g y e r m e k s z e r e t e t ideig.
t a r t j a f e n n még ez-
Művelődési o t t h o n megalakulásával ideiális körül ményeket t u d t u n k t e r e m t e n i a népművelő i s m e r e t t e r j e s z tő előadások számára. A g y e r m e k o t t h o n r e n d e l k e z i k f i l m vevitő géppel, m e l y e t minden o l y a n a l k a l o m m a l készség gel
bocsájtanak rendelkezésünkre, amikor az előadások
hoz filmvetítésre szükség v a n . A különböző f i l m e k vetí tésével tanulságossá, élvezetessé t u d j u k t e n n i i s m e r e t terjesztő előadásainkat, m e l y e k e t lakosságunk szívesen látogat. Az előadások témakörei nagyon változatosak s az előadékat i s ugy válaaszuk meg, hogy előadásaik a lakosság által érdeklődéssel l e g y e n e k megtöltve. A f e n t i e k hatására nem r i t k a o l y a n előadás v a n , amelyen száznál i f i több hallgató j e l e n i k Jieg, ugyanakkor az ér deklődést tükrözi az a tény, hogy az előadás után tö megesen t e s z n e k f e l kérdéseket, m i g nem t e l j e s e n megér t i k az előadást.
Néhány a d a t a l e g s i k e r e s e b b előadásokból: Mit
k e l l t u d n i a tbc-ről? M e g j e l e n t az előadáson 16o fő.
A fertőző májgyulladásról?
117 fő,
Születésszabályozás, családtervezés. Harc a babona e l l e n .
92 fő.
Szülőföldünk, Kemenesalja.
l o o fő.
Aktuális fertőzőbetegségek.
6o fő.
A társadalmi t u l a j d o n védelme, így nézdd a f i l m e t !
75 fő.
l l o fő
l o 2 fő.
Tsz. jövedelemelosztása.
83 fő.
-
2G
-
85
Az agrártudomány legújabb eredményei Hogyan k e l e t k e z e t t az élet? S p o r t o l j velünk.
9o
Délisark felfedezése.
80
fő.
fő.
fő. 9o fő.
Községi könyvtárunk 195o. óta működik. Először 1 1 9 kötettel, a községi tanácsházán v o l t " e l h e l y e z v e , majd a bővülés folytán i n n e n kikerült és az iskolában n y e r t elhelyezést. A művelődési o t t h o n lehetőséget a¬ d o t t a könyvtár elhelyezésére s ugyanakkor az e l h e l y e zésen t u l a kötetek bővítésére i s , melynek
hatására
j e l e n időszakban a kötetek száma 18oo~ra e m e l k e d e t t . Könyvtárunk s z a b a d p o l c o s , a lakosság által látogatott, p e r s z e a megfelelő könyveket, melyek az érdeklődési kö rükbe t a r t o z n a k , majdnem minden esetben megtalálják. A könyvtár vezetését Lampért ^ezső pedagógus látja e l . A legkedvesebb irók, ás a l e g o l v a s o t t a b b könyvek az idősebbek körében a Jókai könyvek, a f i a t a l a b b a k i n kább Móra, Rejtő könyvei után érdeklődnek. Nagyon k e r e s e t t e k azok az írások, amelyek megfilmesítést n y e r t e k , m i v e l lakosságunk nagyon s z e r e t i a f i l m e k e t . J e l e n l e g könyvtárunknak 55 gyermekkorú olvasója, 18 ifjúsági, és 26 felnőtt t a g j a v a n . A község könyvtárán kivül j e l e n időszakban i s az i s k o l a i tanulók r e n d e l kezésére áll az i s k o l a i könyvtár. Kiemelkedően szorgalmas olvasói könyvtárunknak a g y e r mekek közül Németh Jóska, B a r a n y a i Sándor és a Lukács
./.
- 2? g y e r e k e k , a felnőttek közül C s e p r e g i bácsi és Könczöl Jenőné, a k i n e k a könyvtáros már nehezen t u d a könyvtá r o s o l y a n regényt a d n i , a m i t már ne o l v a s t a k v o l n a . Könyvtárainkat u j kötetekkel a községi tanács ál t a l adományozott községfejlesztési alapbél bővítjük. A könyvtár vezetője az igények alapján s z e r z i be az u j könyveket. A könyvek propagálása könyvkiállitások, ankétok, könyvismertetések keretében történik, ugyan a k k o r az ismeretterjesztő előadások keretében a témá hoz illő könyvet i s a hallgatók figyelmébe ajánlja. A mozielőadásokksl már az előzőekben f o g l a l k o z t u n k , de i t t i s szükséges megemlíteni, hogy a televí zió rohamos elszaporodásával párhuzamosan a h e t i
két
a l k a l o m m a l való előadást egyre k e l l e t t lecsökkenteni, m i v e l a televizó a filmtől nagyon 3ok látogatót e l v o n . Az egyéb, már az előzőkben f e l s o r o l t
szórakozási és
művelődési lehetőségeken kivül lakosságunk általános műveltségét az alábbi tények határozzák meg: Községünkben a lakosság r e n d e l k e z i k 68 db televizó készülékkel és 17o db rádió-vevő készülékkel. A n a p i sajtó és egyéb l a p o k az alábbiak, l l o n a p i l a p , és 22o h e t i l a p szolgálja lakosságunk egyéni müvelődésétc Községünk lakossága d o l g o s , z e t t családi és a n y a g i
szorgalmas, r e n d e
körülmények között él. E z t
m u t a t j a a község külső képe i s . A t i s z t a ,
rendbentar
t o t t házak s o r a , a sok u j épület, a parkettás szobák
-
23
-
azok igényes berendezése, a lakosság öltözködése, a háztartások gépesítése mind a r r a v a l l , hogy l i z m u s t épitő hazánkban az emberek, i l l e t v e
szocia az emberi
társadalom a n e k i kijáró megbecsülésben részesül. S z i n t e felemelő látvány községünk utcáinak parkosítá sa, virágositása, tavasztól őszig a szemet gyünyörködtető, t a r k a s virágoságyak látványa. Boldogan mond h a t j u k a költővel együtt m i i s : H
A zsellér tanyák kodba tűntek, Rossz emlék csupán a földe sur« De a c s i l l a g , m i t t i t k o n h o r d t u n k , S z e r t e az országban lángra gyúlt. Ma már egy b o l d o g ifjúság Épit magának szebb
holnapoti
Valósán l e t t a sok-sok álom. M i t egykor a tőke
eltiport.
Vidám, h a r c o s egységben állunk, Mi i f j a k , mind. Pártunk mögé. A munka utján bátran lépünk, B o l d o g , szép jövőnk felé. "
-
29
-
Kemenessömjén i s k o l a i oktatásának története. Röviden v i a s z a p i l l a n t u n k a felszabadulás előtti időszakra, v a l a m i n t felszabadulásunk után az államom sitásig e l t e l t időre, ugyanakkor szélesebb körben tárgyaljuk az államosítással előállt u j h e l y z e t e t , az államosított általános i s k o l a 25 éves történetét. Árra vonatkozólag, hogy községünkben p o n t o s a n m i k o r i n d u l t be az i s k o l a i oktatás, megbízható, pon t o s a d a t u n k n i n c s e n . Az első időkben iskolaköteles .ta nulóink ugy az 17oo-as évek utolján, az 18oo-as.évek elején, részben a kemenesmihályfai, másrészt a kemenesszentmártoni iskolába jártak át iskoláztatás cél jából. Az a k k o r i i s k o l a i e l v e k szinvonalu
és az iskolák a l a c s o n y -
felszereltsége magával vonta az oktatás na
gyon primitív voltát. I s k o l a i oktatásról végeredmény ben
csak a n n y i b a n l e h e t e t t
ja v o l t valakinek,
beszélni, amennyiben mód
hogy gyermekének o l y a n ruhát és láb
b e l i t biztosítson, amely télvíz idején biztosította az egészséges körülmények közötti szomszéd községbe való átjárást. Nagyon sok o l y a n gyerek v o l t községünkben, a k i k egyáltalán nem jártak iskolába s ugyanakkor a mező gazdasággal foglalkozó^ vagy e s e t l e g másnál cseléd ként dolgozók megélhetésük biztosítása céljából kény telenek v o l t a k lo-12
éves g y e r m e k e i k e t az Őszi és
t a v a s z i időszakban a munkák vég: ésére az iskolából ,
- 3o -
;
k i v e n n i . Ezekből az okokból kifolyólag évfolyamon ként nagyon sok v o l t a lemorzsolódás. V o l t a k gye r e k e k , a k i k egyáltalán nem jártak iskolába, sok v o l t az analfabéta. Ezen az állapoton a lakosság saját erejéből változtatni nem t u d o t t . Érezték, hogy h e l y b e n létesitett iskolára v a n szükség. A z \ i s k o l a létesítésének nehéz problémáját az 1342ben végrehajtott i s k o l a i oktatás tagosítása o l d o t t a meg. Az i s k o l a felállítását az evangélikus gyü l e k e z e t kezdeményezte. B e r z s e n y i Miklós és Fadó Ignác közbenjárására a gyülekezet részére tanítói javadalmazást a közvagyonból állapították meg, v a l a m i n t kiegészítésként b i z o n y o s i n g a t l a n t Í 3 j u t - ' f'attak számára. 1352-ben az a k k o r i községi tanítónak, A j k a y Jánosnak egy z s u p f e d e l e s , kétszobás házat vásárolt as evangélikus gyülekezet o l y a n feltétellel, hogy e g y i k szobában l a k h a t , a másikban v i s z o n t a t a nítást köteles ellátni. E z z e l k a p c s o l a t o s a n v o l t a k nehézségek, de a község evangélikus lakossága oktatással járó kiadásokat f e d e z t e , hogy g y e r mekeik h e l y b e n t a n u l h a s s a n a k , ne k e l l j e n n e k i k vidékre eljárni. Az i s k o l a építésének, i l l e t v e az i s k o l a i munka beindításának a k t j v támogatója v o l t B e r z s e n y i Miklós és Eadó Ignác, k i k n e k a munká- , ját iskolánk jegyzőkönyvileg örökítette meg.
Az i s k o l a i oktatás és nevelés munkája az 1854-es évben kezdődött meg o l y a n mértékben, ami k o r már i s k o l a i oktatásról l e h e t e t t beszélni- Az i s k o l a első tanitója 3ölogh Mihály v o l t , a k i t az evangélikusok az első időben házanként élelmeztek. B a l o g h Mihály iskolánknak 1854-től 1 8 5 7 - i g v o l t tanitója. Gyógyíthatatlan betegsége m i a t t erről a hivatásáról l e k e l l e t t mondania. Az i s k o l a i ok tatás folytatója Kovács 7erenc l e t t , a k i 1857. február 1-én lépett h i v a t a l b a . Szintén betegsége m i a t t k e l l e t t ettől a hivatásától megválnia. 1 8 7 1 72-es tanévben segédtanitóként működött Szabó An tal
tanitót.épzős növendék, óiét követ t e r c , m i n t
segédtanítók Tompos Gábor és Nagy L a j o s . Néhány a d a t o t közlünk az államosítás előtti idők ből: 195o-51-es tanévben
S9 tanuló 1-tŐl 6 osztály
l94o-41-es
58
1-tol
1942i-42-e8
67
l-től 7 osztály
1942-43-as
79
1-től 3 osztály
1947-48-as
81
l-től 8 osztálv
6 osztály
M i n t a kimutatásból i s látni l e h e t , hogy a f e l s z a badulás előtt községünkben 6 osztályig v o l t taní tás , majd a z t követően hétre, egy ismétlő o s z tállyal e m e l k e d e t t , s ugyanakkor felszabadulásunk után, i l l e t v e egy-két évvel előtte lett.
3 osztály
- 32 ~ Az alábbi kimutatásban f e l s o r o l j u k
iskolánk
fennállása óta felszabadulásunkig, m i n t nevelök működtek: B a l o g h Mihály tanitó
1854-től 1 8 5 7 - i g
Kovács Ferenc tanitó
1857-től 1 8 7 6 - i g
Szabó A n t a l növendék
1871-1872-ben
Tompos Gábor segédtanitó 1872-1873-ban Nagy L a j o s növendék
1874-1876-íg
Szabó A n t a l tanitó
1876-tól 1 9 1 6 - i g
K i s s Magda tanitó
1952-től 1 9 3 6 - i g
Fapp Sándor tanitó
1917-től 1 9 5 6 - i g
Ambrus Gyula tanitó
1936-tól 1 9 4 9 - i g
Felszabadulásunk után az alábbi nevelők mű ködtek községünk iskolájában: Magyar Andrásné tanár Tóth K t e l k a
iMo-tul
B e r t a l a n Imre tanitó
1946-tól 1 9 4 7 - i g
Gőcze András tanitó
1946-tól 1 9 4 7 - i g
Péntek László tanitó
1956-tól 1 9 5 7 - i g
Lampért Dezső tanitó
1957-től 1 9 6 2 - i g
lOA^-Kn
Dr. Magyari Pálné tanitó q hzentannai Gizella 1
5
1
V i d a Lajosné tanitó Németh G i z e l l a
8
_
t
ó
l
lQfi2-ie19^-ig
folyamatosan *
i 2-től folyamatosan 96
J
A felszabadulás után tanári k a r u n k csak néhány évig v o l t i l y e n nagy létszámú, de 1947-től l e csökkent és j e l e n p i l l a n a t b a n 2 tanerőből áll.
— "^'5 — Felszabadulás után iskolánk az első időszak ban
Önálló* i s k o l a v o l t ,
sőt még Kemenesmihályfá-
ról i s i d e jártak egyes felső osztályok* 1946-től az
államosításig a celldömölki általános i s k o l a
fiókiskolájaként működött. Ekkor öt fős tanerővel rendelkezett,
1951-től 1 9 5 2 - i g három tanerős v o l t .
Iskolánk története az államosítástól
napjainkig.
Iskolánk államosítása 1948. évben történt meg. Az 1951-52-es tanévben körzeti általános i s kolává kijelölt kemenesmihályfai iskolának l e t t tagiskolája. Azóta ebbe az iskolába járnak át Kemonsssörnjénből a felső t J r o z s t tanulói. Knnek s o rán iskolánk egy tanulócsoportos, kislétsaámu a l sótagozatu i s k o l a l e t t . Az államosított iskolá nak
első vezetője 1943-tól 1 9 ^ 6 - i g Papo Sándor t a
nitó v o l t . A Szülői Munkaközösség 1949-ben a l a k u l t meg. Az i s k o l a oktató, nevelő munkájának m i n d i g
lelkes
támogatója v o l t . A tanávnyitás előtt i g e n h a t h a tós segítséget nyújtana?: a nagytakarításban, me l y e t szívesen, társadalmi munkában végeznek. Különböző rendezvényekkel / t e a e s t , tán/
fagylaltdálu-
azon fáradozik, hogy min^íl több, minél érté
kesebb felszereléseket t u d j o n biztosítani oktató, nevelő munkánk szemléltetéséhez. E z i d e i g minden
./.
• ^4 évben megrendezte a fenyőfaünnepélyt, mely a l k a lommal a t a n u l o k n a k füzeteket, Íróeszközöket és k i s e b b ajándékcsomagokat adományozott. 1 9 4 9 . évi eredményes munkájáért a Szülői Munkaközösségünk a Vallás és Közoktatásügyi Minisztertől dicsérő oklevelet
kapott.
Az i s k o l a 1953-ban a tankönyvbegyü$tés során elért jó eredményének jutalmául egy 12oo F t . ér tékű rádiókészüléket k a p o t t . 1951-ben a legrászorultabb 12 gyérnek c i p c u t a l ványt k a p o t t . Az alábbi kimutatással a z t kivánjuk szemlél t e t n i , hogy az idők múlásával tanulóink létszáma hogyan a l a k u l t . .Meg ki/énjük j e g y e z n i , hogy a számadatok nem szo/lgálnak mérceként, m i ^ e i a kör zetesítés évétől iskolánk csak alsótagc-zat neve lésével f o g l a l k o z i k . 195o. Tanulók létszáma:
lo5
55
/1-S oszt./
/1-4
Tanulócsoportok
1969.
196o.
43
oszt./
/1-4 oszt./
2
P
2
3záma:
Évvégi mulasztás átlaga:
< 1
7
6
r
a
2 3
O T ó
, r
a
nc
^
ó
, ™
É w é g i btikás:
3-1 %
2.4 %
Tanúim, átlag:
3.66
3.75
3.7
Magatartás:
4.4
4.98
3.8
./.
- 35 Községünk termelőszövetkezeti mozgalma. S z o c i a l i s t a mezőgazdaságunk csirái községünkben már 1952-ben fejlődésnek i n d u l t . Ebben az évben közsé günk első termelőszövetkezete m e g a l a k u l t "Vörös C s i l l a g " néven, melynek 27 t a g j a KönzÖl Jenő elnök vezetésével u t a t tört áz egyre f e j l e t t e b b magyüzemi mezőgazdaság megteremtése felé. Ezen termelőszövetkezetünk s a j n o s E s a k éppen a k e z d e t i nehézségeket t u d t a legyőzni, m i r e be t u d t a v o l n a bizonyítani a társaá gazdálkodás e¬ lőnyét, a d d i g r a
M
a Magy Imre féle" téves p o l i t i k a ha
tására f e l o s z l o t t , i l l e t v e nagyon csekély létszámra csökkent. Az i g y megmaradt csekély létszámú tagság elnökének vá l a s z t o t t a Nagy Jőzsefet, a k i a tagsággal együtt azon fáradozott, hogy az e l k e z d e t t f e l a d a t o t eredményesen megoldja. Ez a termelőszövetkezet az előzőek hatására nagyon vál ságos h e l y z e t b e került a m i t az i s bizonyít, hogy az e l nökei nagyon rövid idő a l a t t váltották egymást. így Ggőtár Gyula és Nagy Sándor szintén, m i n t elnök e moz galom s i k e r e érőekében állt a termelőszövetkezet élén. Az első termelőszövetkezet gazdálkodása ebben az időben már jó közepesnek mondható, mintegy 12oo k a t . h o l d o n gazdálkodott, ami b i z o n y 1956.tavaszára 6oo7oo k a t . h o l d r a
csökkent.
- 36 1956. tavaszán a "Vörös C s i l l a g " taglétszáma jelentősen kibővült, e k k o r már 34 t a g g a l eredményes gazdálkodást f o l y tattak. Nagyon meglátszott dolgozó parasztságunkon az egy másnak a meg nem értése, v a l a m i n t
egy újnak keresése és
ennek folytán ugyancsak 1956. tavaszán m e g a l a k u l t a má s i k termelőszövetkezetünk "Kemenesalja" elnevezéssel, melynek elnöke Sebestyén Zoltán l e t t . Ez a termelőszö vetkezet
a község dolgozó p a r a s z t j a i n a k túlnyomó ré
szét magába f o g l a l t a , m i v e l 6o fős taglétszámmal r e n d e l k e z e t t . Ez a termelőszövetkezet már az első időszak ban i s eredményesen gazdálkodott, m i v e l f i g y e l e m b e v e t t e az első termelőszövetkezet hibáit, i l l e t v e eredmé n y e i t , a m e l y e k e t munkája során a l k a l m a z o t t
és i g y gaz
dálkodása rendtábilis v o l t . Az 1956-os e l l e n f o r r a d a l o m hatására nemcsak az i p a r , de a mezőgazdaság fejlődése i s törést
szenvedett.
A még k i f o r r a t l a n , az emberek tudatában b i z o n y t a l a n u l ülő nagyüzemi gazdálkodás e d d i g i eredményei s z i n t e a semmibe mentek. Az ellenséges elemek, felbujtó, izgató tevékenységének hatására termelőszövetkezeteink f e l o s z l o t t a k . így t e r melőszövetkezeteink fejlődő, egészséges növekedésére 1959. január 1-éig várni k e l l e t t . 1959. január 1-ével "Előre" néven Szabó Sándor e l n o k l e -
/
37
-
tével m e g a l a k u l t termelőszövetkezetünkben már a l a k o s ság 9o %-a t a g v o l t .
Községünk t e l j e s szocializálódása
csak 196o-ban fejeződött be, a m i k o r a lakosság s z i n t e l o o % - i g a s z o c i a l i s t a mezőgazdaság útjára lépett. Ennek a termelőszövetkezetnek a létrehozása nem ment máról"'holnapra, dolgozó parasztságunknak biztosí tékot k e l l e t t
a d n i a r r a vonatkozólag, hogy b i z t o s ,
bol
dog termelő, fejlődő életét a továbbiakban i s elérheti, így egyes e s e t e k b e n egyes embereknek a meggyőzése az u j fejlődő élet bizonyosságáról Pártunktól, i l l e t v e a¬ zok aktivistáitól nem egy e s e t b e n elég t e t e m e s energiát v e t t igénybe. Ezek a fáradozások nem v o l t a k hiábavalók, azok az érvek, amelyek a szervezés során e l h a n g z o t t a k , b i z o n y o s ságot n y e r t e k , a m e l y e t i g e n fényesen b i z o n y i t az a tény, hogy már az első évben, az alakulás évében 1 munkaegy ségre termelőszövetkezetünk 27 F t - o t t u d o t t
fizetni.
Á második évtől kezdődően az egyesülés évéig bezáróan 29 Ft,-tói 4 3 F t - i g fizettünk. Termelőszövetkezetünk a f e n t i e k alapján nem soká i g élvezte államunk segitőkész támogatását, m i v e l s a ját erőből o l y a n beruházásokat t u d o t t eszközölni jó munkájuk gyümölcseként, mely a következőkben még gobban hozzájárult ahhoz, hogy a z o k a t az eredményeket, a m e l y e k e t elértek, huzamosabb i d e i g biztosítani tudják.
«/«
- 38 A gazdálkodás eredményessége érdekében termelőszövet kezetünk vásárolt 3 db UTOS t r a k t o r t , 1 db MTZ-t, 1 db U-28-as és 2 db K-25-ös t r a k t o r t . A megalapozott
és eredményes gazdálkodást ebben a f o r
mában tovább f o k o z n i nem l e h e t e t t ,
i g y Pártunk és Kor
mányunk javaslatára tagságunk t e l j e s megértéssel a szom széd község Kemenesmihályfa terraelőszövetkezetéfreii 1968. január 1-én egyesült. Az egyesült termelőszövetkezet már az előzőekben em iitett
a l a p o k k a l o l y a n feltétel m e l l e t t i n d u l t
gazda
ságának további fejlesztésére, melynek hatására az egye sülés évében tagságának 5o F t - o s munkaegységenkénti jö vedelmet v o l t képes b i z t o s i t a n i . Az egyesült termelőszövetkezet munkáját, i l l e t v e fejlődését ezen a h e l y e n bővebben nem tárgyaljuk, m i v e l az krónikánk kemenesmihályfai részében részletes van tárgyalva. Krónikánkat a z z a l a szándékkal i r t u k , hogy 25 é¬ ves fejlődésünket megörökítsük, a következőikben t u d o másunkra jutó a negyedszázados fejlődésünket illusztrá ló a d a t o k k a l f o l y a m a t o s a n kiegészítsük. Kérjük a a o k a t , a k i k elolvassák, hogy a tudomásukra és rendelkezésükre álló a d a t o k a t részünkre szolgáltassák k i .
