Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökológiai vizsgálata

Archaeology and Ethnography of Forest and Wood Az erdő és a fa régészete és néprajza. Sopron, 2007

Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökológiai vizsgálata DÁVID SZILVIA – KERN ZOLTÁN Vízügyi Központ és Közgyűjtemény, 1012 Budapest, Márvány u. 1/c; e-mail: [email protected] ELTE, Természetföldrajzi Tanszék; Őslénytani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c; e-mail: [email protected]

Dendrochronological and dendroecological research of oak from Eastern Bakony Mts and Gerecse Mts, Hungary This paper presents results of tree-ring research of four Hungarian oak stands. Two main sample sites are appointed: one from East Bakony (near Tés village) and another from Gerecse (near Mogyorósbánya village). Two sub-plots are separated within each main site. One sub-plot was supposed to have severe environmental conditions (shallow soil with low water storage capacity) and the other sheltered but the sub-plots situated close to each other so the two stands must be regulated by common climatic conditions. Finally, ringwidth pattern of 39 oak trees are analysed in this study. Chronologies and index series were calculated for each plot. The achieved master chronologies of East Bakony spans 1736-2003 whereas at Gerecse covers 1884-2003 period. We experienced different growth behaviour between sub-plots. The average ringwidth is wider and the average mean sensitivity is lower at sheltered sub-plots whereas the average ringwidth is narrower and the average mean sensitivity is higher at exposed sub-plots. In addition the average mean sensitivity is particularly high at the exposed sites (0,305; 0,293 in the 1900-2000 reference period) suggesting significant sensitivity despite the absence of any globally regarded ecotone. The annual growth indices and monthly meteorological time series were compared by correlation and response function analysis. The results show that above average temperatures in the first half of the vegetation period detain the radial growth of oak at the observed area. Above average June precipitation, however, in the growth year enhance the annual increment at East Bakony and Gerecse. August and September monthly precipitation of the preceding year also shows significant positive correlation with annual oak increment. The strength of connection between climate and growth is clearly higher at the exposed sub-plot than at the sheltered one as coefficients of correlation are higher with the exposed stands. The comparison with other local oak chronologies proved that Gerecse belongs to dendrozone of “Central Hungarian Oak Chronology”, but East Bakony significantly differs from it. The similarity between East Bakony, Somogy and Mecsek suggests that they trace out a new oak dendrozone at the eastern part of Transdanubia.

1. Bevezetés A tölgyek igen előkelő és megbecsült helyet foglalnak el az európai évgyűrűvizsgálatokban. A fosszilis és régészeti faanyagból létrehozott ír és dél-német tölgykronológiák az ásatásokon előkerülő faleletek datálásában és a radiokarbon kalibráció pontosításában (pl.: BECKER 1993, SPURK et al. 1998) fontos referenciává váltak. Továbbá az évezredes évgyűrűszélesség-idősorok (KELLY et al. 2002), és előfordulási

gyakoriságok (SPURK et al. 2002) elemzése páratlan lehetőséget ad több ezer éves időtartam környezetváltozásának értékelésére. A Kárpát-medencében négy őshonos (kocsányos, kocsánytalan, molyhos és cser) és egy exota (vörös) tölgyfaj terjedt el. A tölgyek Magyarország erdőterületeinek mintegy 21-22%-át alkotják (MOLNÁR, BARISKA 2002).

52

Dávid Szilvia – Kern Zoltán

A régészeti faanyagok datálása iránti igény indította útjára hazánkban is a tölgyek szisztematikus dendrokronológiai vizsgálatát (GRYNAEUS 1995). GRYNAEUS (1996, 2002) eredményei szerint az Alföld–Északi-középhegységet lefedő ún. „közép magyarországi tölgy alapkronológia” (továbbiakban KMTA) érvényességi tartománya átnyúlik a Pilis és a Budaihegység területére, de a Dunántúl többi részére már nem terjeszthető ki. A Dunántúl lokális tölgykronológiáinak kapcsolata még vizsgálat tárgyát képezi, több frissen született munka is foglalkozik magyarországi lokális tölgy kronológiák összevetésével (HORVÁTH 2004, MORGÓS in press). A hazai régészeti feltárásokon előkerült anyagokon már több sikeres dendrokronológiai kormeghatározás történt (pl.: ILON et al. 2001; KERTÉSZ et al. 2005) de a hazai tölgyek évgyűrűszélességének és a klímaelemeknek a kapcsolata máig kevéssé vizsgált kérdés maradt (BABOS 1984, KERN jelen kötet). FRITTS (1976) nagyszámú, alapos elemzés eredményeire támaszkodó munkájából kiderül, hogy az évgyűrűt növesztő fafajok évgyűrűinek szélességváltakozása szélsőségesebb környezeti feltételek mellett szorosabb kapcsolatban áll az időjárási elemek változékonyságával, mint kedvező környezeti viszonyok közepette. Továbbá, más és más klímaparaméter várható, mint a növekedést befolyásoló legfontosabb klimatikus faktor a különböző éghajlati területeken. Hazánk közepes földrajzi szélességen helyezkedik el. Meleg nyarú, kiegyenlített csapadékjárású éghajlat (a köppeni klasszifikáció szerint: Cfb) uralkodik az ország egész területén, továbbá domborzati adottságai (78 m < tszfm < 1014 m) sem támogatják szélsőséges éghajlatú területek előfordulását. Bár a négy évszak élesen elkülönül az éven belül, ilyen éghajlati feltételek mellett erdeinkben nem várható kiemelkedően nagy érzékenység a klíma változásaira (FRITTS 1976). Valószínűsíthető, azonban hogy a szélsőséges időjárású esztendők keskeny évgyűrűkkel jelentkeznek tölgyeink évgyűrű-mintázatában. A klimatikus elemek közül is várhatóan a növekedési időszak elejének csapadékösszegei lesznek fontosak (TESSIER et al. 1997).

Szem előtt tartva ezeket az általános elveket, igyekeztünk olyan mintaterületeket választani vizsgálódásainknak, ahol összehasonlíthatjuk mostohább és védettebb körülmények között növekedett tölgyek klimatikus érzékenységét. Hiszen a további kutatások szempontjából fontos kérdés, hogy Magyarország természeti viszonyai adta keretek között milyen helyszínekre érdemes fókuszálnunk a jövő dendroklimatológiai célú vizsgálataiban. A mintavételezés célja tehát recens famintákból felállított évgyűrű-kronológia létrehozása volt, amely alapot képez más régiók mintáival való összevetésre (hosszú távon országos kronológia létrehozására), függő idősorok illesztésére (keresztdatálásra), éghajlati elemekkel kimutatható kapcsolat vizsgálatára – esetleg éghajlati rekonstrukcióra –, illetve két eltérő környezeti adottságokkal rendelkező erdő válaszreakcióinak összevetésére.

2. Módszerek 2.1. A vizsgált területek 2002 és 2003 évek folyamán a Dunántúl északkeleti részén, két mintaterületen vettünk mintákat. A Keleti-Bakonyban Tés és Várpalota között emelkedő Bér-hegy és a Gerecsében, Mogyorósbánya és Bajót között található Öreg-kő (1. ábra) volt vizsgálataink helyszíne. Az eltérő környezeti adottságok vizsgálata céljából mindkét helyszínen további két részterület került kijelölésre. Az egyik egy hegytetőn vagy gerincen nőtt erdő. Itt a felszínt vékony, köves talajtakaró fedte. Az állomány inkább ligetes, kevéssé záródott. A terület növényzete csak a közvetlenül ide hulló csapadékból származó vízutánpótlásra támaszkodhat, sőt a lehulló csapadéknak is jelentős része lefolyik, illetve elpárolog. Ezért kis beszivárgással és vízmegtartó képességgel rendelkeznek ezek a rész-mintaterületek. Az ilyen állomány jobban ki van szolgáltatva az időjárás szélsőségeinek. A továbbiakban ezeket a területeket nevezzük kitett erdőnek. A másik részterület alacsonyabb térszínen jelöltük ki, amely jobb talajadottságokkal (vastagabb talaj, nagyobb víztartó képességgel)

Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökologiai vizsgálata

1. ábra. A mintaterületek elhelyezkedése Fig. 1. Location of the sample sites

53

54


rendelkezett, továbbá itt a szomszédos lejtőkről lefolyó víz bőségesebb vízutánpótlást biztosított. Az állomány itt jobban záródott, ezért az erdő páramegtartó képessége is növeli az állomány szárazság okozta stresszel szembeni védettségét. Az ilyen kondíciók közt növekvő fák védettebbek az időjárási szélsőségekkel szemben. A továbbiakban ezeket a területeket nevezzük mögöttes erdőnek. A mintaterületeken minden helyszínen karbonátos alapkőzetet (mészkő, dolomit) figyeltünk meg. A Bér-hegyen és az Öreg-kövön is az extrémebb élőhelyi adottságoknak kitett erdő a védettebb szomszédságában helyezkedik el (1. ábra), ezért feltételezhető, hogy a mintaterületeinken a szomszédos kitett és mögöttes állomány egyező klimatikus feltételek között növekedett.

Lemért korong

jelen tanulmányban vizsgálatra került furat

kitett

30/24

3

19

mögöttes

1/1

7

4

kitett

10/9

-

8

mögöttes

10/9

-

8

exposed sheltered

Öreg-kő

A mintavételezés minden esetben tölgyből történt. Begyűjtött mintáink elsősorban kocsánytalan tölgyből (Quercus petrea) származtak, illetve néhány példány molyhos tölgy (Quercus pubescens) volt. A Bér-hegyen két kidőlt fából vágott korongról kiderült, hogy szil (Ulmus sp.), ezeket nem vontuk be a további vizsgálatokba. A fa életciklusához igazodni a nagy számú mintavétel miatt nem lehetett, ezért kora tavasztól késő őszig zajlott a terepi munka. Élő fákból növedékfúróval, kidőlt fákból és száraz tuskókból fűrészeléssel vettünk mintát. Összesen 62 fából vettünk mintát, de a két szilt, illetve a törött, vagy sérülés, korhadás miatt rosszul elemezhető mintákat az itt közölt vizsgálatból kihagytuk. A begyűjtött és feldolgozott minták megoszlását a négy részmintaterület között az 1. táblázat mutatja be.

Furással mintázott fa/lemért fa

Wood sampled by boring/ measured wood

Bér-hegy

2.2. Mintavételezés és feldolgozás

exposed sheltered

Measured disc

Drill-core investigated in the present paper

1. táblázat: A minták megoszlása a négy rész-mintaterület között. Mivel a bizonytalanul vizsgálható, torzult évgyűrűs furatokat, és a szil korongokat nem használtuk ezért a begyűjtöttnél kevesebb fa adatait elemeztük jelen tanulmányban. Table 1: Distribution of samples among the four sample sites. Since the uncertainly examinable bored samples of distorted annual rings and elmwood disks were not used, the data of less trees than collected ones have been analyzed in the present paper.

A fa növekedésének éves ciklikussága során a téli hónapok után a tölgyek gyorsan építik fel a korai pászta nyalábjait. Ez jelentős vízés tápanyagfelvételt igényel, amit a fatestben fokozott nedváramlás biztosít. A késői pászta felépítése a nyári és kora őszi hónapokban zajlik. A tapasztalatok szerint a fa megfúrását jelentősen megkönnyíti a növekedési cikluson kívüli mintázás, amikor a fa szárazabb (a nedves fában a fúró vágott menetét elveszíti, így kicsavarása sokkal nehezebb feladatot jelent).

A furatminta kezelhetőségét is növeli annak szárazsága. A nedves minta a helyszínen nehezebben vizsgálható, az évgyűrűk színükben kevésbé válnak el. A minta tárolása mintavételezés után a helyszínen műanyag csőben (szívószál) történt. Ez a szállítási mód a furat szempontjából biztonságos. Hátránya a lezártság miatti levegőtlenség: a nedves minta hamar penészesedésnek indul.


55

2. ábra. Tés, Bér-hegy kitett, és mögöttes tölgy állományára alkotott jelleggörbék (lokális kronológiák). Fig 2. Character curves (local chronologies) compiled for the exposed and sheltered oak-stands at Tés and Bér-hegy.

Az értékelhetőséghez a durva felület finom csiszolása szükséges. A furatok kezelhetőségét tartósínbe ragasztásuk segíti, így a vékony furat (3-4 mm) hamar értékelhetővé tehető. A legfinomabb gépi csiszolóvászonnal való megmunkálás után a legtöbb élő fából vett minta elemezhető. Szükség szerint még kézi csiszolással tehető vizsgálatra alkalmassabbá. A korongok csiszolását érdemes durva csiszolóvászonnal kezdeni, és folyamatosan finomítani a felületet. A minták évgyűrűinek kiértékelésére az évgyűrű-szélességek a TSAP 3.0 szoftver segítségével (RINN 1996), 0,001 mm pontossággal digitalizálásra kerültek. A kitett és mögöttes erdő fáinak növekedési sajátságait az átlagos évgyűrűszélességek és az évgyűrűszélesség idősorok változékonysága az ún. átlagos érzékenység (mean sensitivity) alapján hasonlítottuk össze. Az átlagos érzékenység a szomszédos évgyűrűk szélességváltozásainak mértékét írja le. Számítási egyenlete FRITTS (1976, p. 258) alapján. 1 ‫׀‬2(xt+1-xt)‫׀‬ t=n-1 ms= ————× Σ ———————, t=1 n-1 ‫׀‬xt+1+xt‫׀‬

ahol xt az adott évben mért évgyűrűszélesség, xt-1 pedig az azt megelőző évben mért évgyűrűszélesség n pedig az évek száma. Az átlagos évgyűrűszélesség, és átlagos érzékenység kiszámításához az Excel táblázatkezelő programot, illetve a COFECHA (HOLMES et al. 1986; GRISSINO-MAYER 2001) programot használtuk. Mintáinkra számítottuk az átlagos érzékenységet, majd az egyes kronológiákban szereplő sorok átlagos érzékenységét tovább átlagoltuk. Ezután kaptuk meg a kronológiákhoz rendelt átlagos érzékenységet. A vizsgált mintáinkban az évgyűrűszélességek változásában felismerhető legszembetűnőbb trend az irodalomból jól ismert öregedés (age trend). Az a jelenség, hogy a fiatalkori (belső) évgyűrűk átlagosan szélesebbek, míg idős korban átlagosan keskenyebb évgyűrűket növesztett a fa. Ez nem klimatikus eredetű változás, hanem a fa öregedésével és méretváltozásával (növekvő kerület és magasság) magyarázható, ezért a dendroklimatológiai vizsgálatokban az öregedés hatását igyekeztünk kiküszöbölni. A mért évgyűrűszélesség idősorokhoz 30 éves egyoldali súlyozott mozgóátlaggal illesztettünk egy ún. növekedést becslő függvényt. Ennek

56


a függvénynek segítségével a mért adatokból osztással indexeket számítottunk. It=xt/tt, ahol It a t-ik év index értéke, xt a t-ik évben mért évgyűrűszélesség, tt a növekedést becslő függvény t-ik évben felvett értéke. Az egyedi indexek átlagolásával nyert átlagos indexet hasonlítottuk az éghajlati adatokhoz. Ennek az eljárásnak az eredményeként az indexben elsősorban az évtizedes ingadozások hangMeglévő hőmérsékleti adatok

súlyozódnak ki (JAN ESPER személyes közlés, 2003).

2.3. Éghajlati adatok Az 1878-1987 közötti havi középhőmérséklet és havi csapadékösszeg idősorokat a meteorológiai évkönyvekből gyűjtöttük össze. A Bakonyban és a Gerecse környékén kevés a mérési hely, a világháborúk alatt bizonyos években a viszonylag folyamatos adatsorokban is hiány mutatkozik (2. táblázat).

Available teperature data

Hiányzó hőmérsékleti adatok

Lacking temperature data

Meglévő csapadék adatok

Hiányzó csapadék adatok

Bánhida (Tatabánya)

1930-1987

1976

1930-1987

1976

Esztergom

1925-1960

1952

1925-1987

1945, 1952, 19641967, 1976

Veszprém

1930-1971

1945

1861-1996

1917, 1919-1923, 1987

Available data of precipitation

Lacking data of precipitation

1934-1941 1949-1979

Tés

1971

1981 1987-1990 1908-1911

Királyszállás

1956-1999

1979

Dorog

1935-1987

1941, 1945, 1976

Várpalota

1896-1999

1919-1921, 19231926, 1929-1933, 1945

Öskü-Hajmáskér

1927-1999

1953

2. táblázat: A hozzáférhető meteorológiai adatok és az adathiányos évek. Table 2: The available meteorological data and the years with incoplete data.

A számottevő hosszúságú idősorral rendelkező hőmérsékleti mérőhelyek közül Esztergom (1925-1960), Veszprém (1930-1971) és Bánhida (1930-1987) esett vizsgálati területünk közelébe. A három állomás között kiszámítottuk a havi középhőmérsékletek közti korrelációt az átfedő 1930-1960 közti 31 éves periódusra (3. táblázat). A korrelációs együtthatók mindegyik párra igen magasak ezért a három állomás adataiból területi átlagot számítottunk. 194446 között több esetben is hiányoztak adatok,

de egyedül 1945 január és február hónapokban nem volt adat egyik állomáson sem. Ezt a két hónapot a leghosszabb idősorral rendelkező Bánhidán a többi év adatából számított januári átlaggal és februári átlaggal pótoltuk. Továbbá 1976-ból nem volt egyetlen középhőmérsékleti adatunk sem, ezért itt kénytelenek voltunk mind a tizenkét hónapra az 1930-1987 közti átlagot helyettesíteni, hogy a 87-ig rendelkezésre álló további 11 esztendőt még be tudjuk vonni a vizsgálati időszakba.


Esztergom- EsztergomBánhida Veszprém

BánhidaVeszprém

január

0,99

0,99

0,99

február

0,99

0,98

0,99

március

0,98

0,97

0,98

április

0,97

0,97

0,97

május

0,97

0,97

0,97

június

0,94

0,95

0,94

július

0,93

0,92

0,86

augusztus

0,92

0,93

0,95

szeptember

0,93

0,98

0,97

október

0,94

0,94

0,97

november

0,98

0,95

0,97

december

0,99

0,97

0,98

0,960833

0,96

0,961667

átlag

avarage

3. táblázat: Esztergom, Bánhida (Tatabánya) és Veszprém havi középhőmérsékletei között számított korrelációk 1930 és 1960 közötti időszakban. Table 3: Correlations between the monthly mean temperatures of Esztergom, Bánhida (Tatabánya) and Veszprém computed for the period between 1930 and 1960.

A csapadékkal észlelhető kapcsolat vizsgálatához a mintaterületekhez legközelebb eső csapadékmérő állomás adatait használtuk fel, mert a csapadék térbeli eloszlása sokkal szeszélyesebb, mint a hőmérsékleté. Mivel a Bér-hegy mintaterületeihez Tés, és Várpalota észlelőállomás is közel helyezkedik el, ezért itt mindkét mérőhely hozzáférhető idősorával öszszehasonlítottuk a tölgyek évgyűrűszélességváltozásait. Az Öreg-kő állományainak klímaérzékenységét Dorog csapadékidősorával hasonlítottuk össze, mert mintaterületeinkhez ez az észlelőhely helyezkedett el legközelebb. A folyamatos összehasonlítást mindegyik állomásnál adathiányos évek nehezítették. A tési csapadékadatok kiegészítésére a jól korreláló királyszállási adatokat használtuk fel, Várpalota adatait Öskü és Hajmáskér adataival egészítettük ki. Statisztikailag az adatok összevethetőségét csak korrelációval vizsgáltuk, megbízhatóbb adatpótláshoz az állomások idősorainak homogenizálása lenne szükséges, de ez a feladat egy

57

önálló kutatás témája lehetne, így kívül esik jelen tanulmány kitűzött céljain. Végeredményül Várpalotáról 1927-1999, Tés-Királyszállás 1949-1999 és Dorog 19351987 (kivéve 1941, 1945, 1967) közötti évek csapadékadatait tudtuk felhasználni.

2.4. Korrelációs összehasonlítás és válaszfüggvény vizsgálat A havi klimatikus adatok (csapadékösszegek és havi középhőmérséklet), és az évgyűrű indexek közti kapcsolatot a két idősor közti korrelációs együttható vizsgálatával kezdtük, majd válaszfüggvény vizsgálatot is végeztünk. Erre azért volt szükség, mert az eredményként kapott alacsony korrelációs értékek nem garantálták a korrelációs kapcsolat szignifikáns voltát. A DENDROCLIM2002 program (BIONDI & WAIKUL 2004) a korrelációk statisztikai szignifikanciáját az ún. bootstrap módszerrel ellenőrzi, és eredménytábláján csak a 95%-os konfidenciaszintet meghaladó korrelációkat mutatja. A válaszfüggvény-vizsgálatot minden esetben a kitett helyen nőtt tölgyek évgyűrűszélességeiből számított indexek között 30 év szélességgel indított, előre fejlődő intervallummal végeztük.

3. Eredmények 3.1. Jelleggörbék (lokális kronológiák) felállítása Miután az évgyűrűk szélességét mind a négy mintaterület (Tés mögöttes, Tés kitett, Mogyorósbánya mögöttes, Mogyorósbánya kitett) mintáin lemértük, az évgyűrű-vastagságok görbéinek vizuális összehasonlításával csoportonként ellenőriztük a méréseket, és korrigáltuk az esetleges datálási pontatlanságokat. Az utolsó évgyűrűhöz rendelt évszám minden mintánál rögzítésre került. A négy csoportra külön-külön lokális kronológiát készítettünk (RINN 1996), oly módon, hogy a jelleggörbe az átlagolás műveletébe bevont minták által lefedett legszélesebb időintervallumot fogja át, tekintet nélkül arra, hogy esetleg csupán egy minta fedi azt. Továbbá a jelleggörbe az adott évhez tartozó átlagos évgyűrűszélesség-értéken kívül azt az

58


információt is tartalmazza, hogy a jelleggörbét azon évben lefedő fák közül mennyi mutat csökkenő és mennyi növekvő trendet. Azaz például egy kedvezőtlen növekedést sejtető negatív csúcs az állomány egészére jellemző, a-

vagy csak egy-két példány kiugróan kismértékű növekedésének tulajdonítható. A négy csoport jelleggörbéinek kezdő és végpontjait a 4. táblázat mutatja be, a négy görbe pedig a 2. ábrán és a 3. ábrán látható. első évgyűrű

utolsó évgyűrű

Mogyorósbánya kitett (Mogyorósbánya exposed)

1884

2003

Mogyorósbánya mögöttes (Mogyorósbánya sheltered)

1896

2003

Tés kitett (Tés exposed)

1736

2003

Tés mögöttes (Tés sheltered)

1790

2002

first annual ring

last annual ring

4. táblázat: A négy jelleggörbe kezdeti és végső dátuma Table 4: First and last data of the four character curves.

3.2. Átlagos évgyűrűszélesség, átlagos érzékenység Mind a négy rész-mintaterületünkön kiszámítottuk a vizsgált példányainkból az adott állományra vonatkozó átlagos évgyűrűszélességet és átlagos érzékenységet (5. táblázat). Mivel a négy jelleggörbe különböző intervallumot fog át (4. táblázat, 2. ábra, 3. ábra) ezért megeshet, átlagos évgyűrűszélesség (mm) average annual ringwidth (mm)

hogy olyan régebbi időszak módosítja az átlagos évgyűrűszélesség, vagy az átlagos érzékenység értékét, amelyet a rövidebb jelleggörbék nem fednek le. Kiválasztottuk ezért az 1900-2000 közti 101 esztendőt, amelyet mindegyik jelleggörbe lefed, és a két mutatószámot erre az időszakra vonatkozóan is kiszámítottuk. A kapott értékeket megadtuk az 5. táblázatban.

átlagos évgyűrűszélesség 19002000 (mm)

átlagos érzékenység

átlagos érzékenység 1900-2000

average annual ringwidth 1900-2000 (mm)

average sensitivity

average sensitivity 1900-2000

Mogyorósbánya kitett

1,454

1,405

0,301

0,305

Mogyorósbánya mögöttes

1,697

1,671

0,273

0,277

Tés kitett

0,866

0,967

0,276

0,293

Tés mögöttes

1,958

1,986

0,247

0,245

Mogyorósbánya exposed

Mogyorósbánya sheltered Tés exposed Tés sheltered

5. táblázat: Átlagos évgyűrűszélesség és átlagos érzékenység a négy vizsgált állományban. Table 5: Average annual ring-width and average sensitivty in the four stands examined.

3.3. Az indexek és a klíma összehasonlítása összegeivel történt összehasonlítások mind Figyelembe véve azokat a megfigyeléseket, hogy egy adott évben a fa növekedését nem csak az aktuális vegetációs periódus viszonyai befolyásolják, hanem a megelőző néhány év viszonyai is (pl.: FRITTS 1976, KONNERT 1989) minden esetben vizsgáltuk az évgyűrű előtti esztendő havi klímaadatainak az évgyűrűszélességekkel vett kapcsolatát is. Az évgyűrű keletkezését megelőző év havi csapadék-

a táblázatokban (6. táblázat, 7. táblázat, 8. táblázat), mind a válaszfüggvény vizsgálatok eredménytábláján (4. ábra, 5. ábra, 6. ábra) félkövérrel különböztettük meg. A korrelációs együtthatók kiszámításakor kivettük az indexek közül azokat az éveket, amikor az egyszerű adatpótlás után is adathiány maradt a meteorológiai adatok idősorában.


59

3. ábra. Mogyorósbánya, Bér-hegy kitett, és mögöttes tölgy állományára alkotott jelleggörbék. Fig. 3. Character curves compiled for the exposed and sheltered oak-stands at Mogyorósbánya, Bér-hegy.

A tési havi csapadékösszegek idősorának királyszállási adatokkal részben pótolt sorozata és a bér-hegyi kitett és mögöttes állomány tölgyeinek standardizált, átlagolt index sora között számított korrelációs együtthatókat a 6. táblázatban mutatjuk be.

A bér-hegyi mintaterületeinkhez hasonlóan közel elhelyezkedő Várpalota állomásának Öskün és Hajmáskéren rögzített adatokkal pótolt havi csapadékösszeg idősora és a tölgyek évgyűrűszélesség indexei közt megállapított korrelációs együtthatók a 7. táblázatban láthatók.

Tés-Királyszállás—Bér-hegy

Várpalota—Bér-hegy

Tés kitett

Tés mögöttes

0,1081

-0,0131

Tés exposed

3-4. hó (Months 3-4)

Tés kitett

Tés mögöttes


0,0184

0,2181

0,1492

0,2303

Tés exposed

Tés sheltered

Tés sheltered


0,1659

0,0252



0,4405

0,0963


0,3486

0,1784

március (march)

0,1178

0,0473

március (march)

-0,0083

0,1950

április (april)

-0,0184

-0,1069

április (april)

0,0301

0,1103

május (may)

0,1431

0,0554

május (may)

0,1932

0,0899

0,3852

-0,0247

június (june)

0,5198

0,2081

június (june)

7-10. hó (Months 7-10)

0,5233

-0,0865

7-10. hó (Months 7-10)

0,1281

-0,0159


0,5135

-0,0662


0,1797

0,0079

3-10. hó (Months 3-10)

0,5598

-0,1471

3-10. hó (Months 3-10)

0,0953

0,0756

11-2. hó (Months 11-2)

-0,0068

0,1612

11-2. hó (Months 11-2)

-0,0285

-0,0268

6. táblázat: Tés-Királyszállás csapadékadatai és a Tési-fennsík fáinak évgyűrűi közötti korreláció, a félkövéren szedett hónapok az évgyűrű növekedését megelőző év többhavi csapadékösszegeivel számított korrelációkat jelölik.

7. táblázat: Várpalota csapadékadatai és a Tésifennsík fáinak évgyűrűi közötti korreláció, a félkövéren szedett hónapok az évgyűrű növekedését megelőző év többhavi csapadékösszegeivel számított korrelációkat jelölik.

Table 6: Correlation between the precipitation data of Tés-Királyszállás and the annual rings of the trees on the Tés-plateau, the bold-printed months mean the correlations computed with the sum of precipitation of more months of the year before the growth of the annual ring.

Table 7: Correlation between the precipitation data of Várpalota and the annual rings of the trees on the Tésplateau, the bold-printed months mean the correlations computed with the sum of precipitation of more months of the year before the growth of the annual ring.

60


Az Öreg-hegyen vizsgált két tölgyállomány évgyűrűszélességeiből képzett indexek és a Dorogon mért havi csapadékösszegek idősora közt kalkulált korrelációs együtthatók a 8. táblázatban tanulmányozhatók. Dorog—Öreg-hegy Mogyorósbánya kitett

Mogyorósbánya exposed

Mogyorósbánya mögöttes

Mogyorósbánya sheltered


0,2532

0,2151


0,2412

0,1662


0,4232

0,0496

március (march)

0,2487

0,3541

április (april)

0,0804

-0,0925

május (may)

0,0962

0,0257

június (june)

0,3371

-0,1077

7-10. hó (Months 7-10)

0,3305

0,1492


0,1488

0,1426

3-10. hó (Months 3-10)

0,3108

0,3109

11-2. hó (Months 11-2)

0,0060

-0,0108

8. táblázat: Dorog csapadékadatai és az Öreg-kő évgyűrűinek korrelációja, a félkövéren szedett hónapok az évgyűrű növekedését megelőző év többhavi csapadékösszegeivel számított korrelációkat jelölik. Table 8: Correlation between the precipitation data of Dorog and the annual rings of the trees on the Öregkő, the bold-printed months mean the correlations computed with the sum of precipitation of more months of the year before the growth of the annual ring.

Mivel a mögöttes erdőből mindkét esetben kis példányszámú adathalmaz állt csak rendelkezésünkre, ezért a Mogyorósbánya mögöttesnél tapasztalt nagy átlagos érzékenység érték ellenére is a kitett állományok indexértékeit használtuk a válaszfüggvény-vizsgálatokban. Tés kitett állományt csak Tés-Királyszállással vetettük össze, hiszen a korrelációs összehasonlítás ezzel a csapadékadatsorral jelzett erősebb kapcsolatot (4. ábra). Mogyorósbánya kitett és Dorog havi csapadékösszegeire végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredményeit a 5. ábrán mutatjuk be. Az évgyűrűk hőmérséklettel való kapcsolatának vizsgálatához egységesen az Esztergom-Bánhida(Tatabánya)-Veszprém

havi középhőmérsékleti adataiból számított területi átlagos középhőmérséklet idősort használtuk mindkét mintaterületnél a kitett tölgy állományok évgyűrűindexeivel végzett válaszfüggvényvizsgálatban. Mivel ugyanazt az idősort használtuk mindkét mintaterülethez, ezért a jobb összehasonlíthatóság kedvéért az eredménytáblákat közös ábrán mutatjuk be (6. ábra).

4. Értékelés 4.1. A kitett helyen és a védett állományban növekvő fák között észlelt különbségek értékelése Várakozásaink szerint a kitett helyen keskenyebb évgyűrűszélesség és nagyobb átlagos érzékenység várható, míg a mögöttes erdőben nagyobb évgyűrűszélességre és kisebb átlagos érzékenységre lehet számítani. A Bér-hegy szélsőségesebb adottságokat jelentő területén a fák vékonyabb évgyűrűket növesztenek, míg az erdő védett környezetében vastagabbakat. Az Öreg-kő két helyszíne között is hasonló különbség figyelhető meg. A karakteres eltérés megmarad akkor is, ha az egységes 1900-2000 időszak átlagos évgyűrűszélességeit tekintjük (5. táblázat). Az átlagos évgyűrűszélességeket távolabbi állományok hasonló adataival is összevethetjük. BERGÉS et al. (2000) 99 franciaországi helyszínről gyűjtött több száz kocsánytalan tölgy mintából az 1930-1960 közti időszakra 2,2 mm átlagos évgyűrűszélességet határozott meg. Ez az érték nemcsak a kitett, de a mögöttes állományainkra számított értéket is felülmúlja. A franciaországi mintaterületeken az évi középhőmérséklet 8,4-11,1 °C között változott, az évi csapadék összeg a legszárazabb helyszínen 650 mm a legcsapadékosabb mintaterületen pedig 1010 mm volt (BERGÉS et al. 2000). Ezzel szemben például a Bér-hegyen a januári középhőmérsékletek –1,5 és –4 °C között alakulnak. A júliusi középhőmérsékletek 20 °C alatt maradnak. A csapadék átlagos évi összege 500-740 mm között változik, az esőárnyékos hegységi előtereken alig haladja meg az 500 mm-t. Azaz a kontinens léptékű összehasonlításban már az általunk vizsgált mögöttes erdőt


4. ábra. Tés-Királyszállás csapadékidősora és a Bér-hegy kitett erdejének tölgyeiből származtatott indexek között végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredménytáblája. Fig. 4. The table of the results of the reply-function investigation between the precipitaion time series of Tés-Királyszállás and the indices derived from the oaks of the exposed forests on the Bér-hegy.

61

5. ábra. Dorog csapadékidősora és az Öreg-kő kitett erdejének tölgyeiből származtatott indexek között végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredménytáblája. Fig. 5. The table of the results of the reply-function investigation between the precipitaion time series of Öreg-kő and the indices derived from the oaks of the exposed forests on the Bér-hegy.

62


is mostohább klimatikus adottságok jellemzik, mint például a Franciaországban vizsgált állományokat, ez tükröződik az évgyűrűszélességek értékeiben is. Az átlagos érzékenység értékei ugyancsak a várt képet tükrözték (5. táblázat). Mindkét esetben, valóban, a kitett erdőben nagyobb az átlagos érzékenység. Ha az egységes 1900-2000 időszakra tekintjük az átlagos érzékenységet, akkor a bér-hegyi állományok jelleggörbéi között még inkább növekszik a különbség, a kitett állományban még nagyobb az átlagos érzékenység. Mogyorósbánya kitett ugyancsak nagyobb érzékenységet mutat az egységes időszakban, bár a különbség mértékében nem érzékelünk változást. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy csak alig néhány évet hagytunk el a teljes időszakhoz képest az 1900-2000 periódusra történő áttéréskor (4. táblázat). GRISSINO-MAYER (2001) szerint az átlagos érzékenység értéke 0,1-0,19 között alacsonynak, 0,2-0,29 között közepesnek számít. Ha az átlagos érzékenység értéke 0,3 fölé emelkedik akkor nevezhetünk igazán érzékenynek egy állományt. Az általunk vizsgált állományok közül csupán Mogyorósbánya kitett esetében kaptunk 0,3 feletti értéket, de másik kitett állományunk sem sokkal marad el ettől az értéktől. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy kiegyenlített éghajlati viszonyaink mellett a kedvezőtlen domborzati- és talajviszonyok által kialakított mostohább élőhelyeken elég nagy a fák évgyűrűszélességében a változékonyság ahhoz, hogy azokban a klímaelemek apróbb ingadozásai is tükröződhessenek. A védettebb körülmények között, zárt állományban növekedett erdeink esetében sem elhanyagolható a fák átlagos érzékenysége, de kisebb, mint a kitett helyeken. Tehát zárt állományok vizsgálatakor talán kevésbé érhető tetten az éghajlati elemek finomabb ingadozása, ámde a szélsőséges éghajlati kilengések minden bizonnyal felismerhetően hátrahagyják nyomaikat ezeknek az állományoknak az évgyűrűmintázatban is. 1. A válaszfüggvény vizsgálatot egészen a növekedést megelőző év márciusáig kiterjesztve elvégeztük, de a 3. ábrán látható eredménytáblán azért nem tüntettük fel a július

4.2. Kapcsolat az éghajlati elemekkel, a kitett és a mögöttes erdő összefüggései A tési kitett állomány és a Tés-Királyszállás havi csapadékösszeg idősornak a korrelációs összehasonlításakor az évgyűrű növekedési évének júniusi csapadékösszege és az átlagos évgyűrűindex között találtuk a legszorosabb kapcsolatra utaló legmagasabb korrelációs együtthatót. A Tési-fennsík mintáinak évgyűrűszélességei és Tés-Királyszállás idősorából az évgyűrű-növekedés előtti évre vonatkozó csapadékadatok közötti korrelációk esetében a tenyészidőszakból származó többhavi összegek (március-október, július-október, július-szeptember) egyaránt viszonylag magasak. A mögöttes erdő minden esetben rossz eredményt ad. A fennsík nagy átlagos csapadéka az erdő mikroklímájával együtt olyan jó feltételeket teremt az erdőben, amely az évgyűrűk növekedését nem befolyásolja. A válaszfüggvény vizsgálat eredményei szerint (4. ábra) június hónap szignifikánsan korrelál az évgyűrűszélességekkel, de az évgyűrű növekedését megelőző évből csak az augusztus és szeptember hónapok csapadékösszegei adnak szignifikáns pozitív korrelációt.1 Ezért azt gondoljuk, hogy csupán augusztus és szeptember hónapok eredményezik az előző évből vizsgált többhavi összegekkel tapasztalt pozitív korrelációt. Ha tekintjük a többhavi összegeket (6. táblázat), akkor ezek a hónapok valóban minden esetben benne foglaltattak a vizsgált összehasonlításban. A korrelációs kapcsolatok Várpalota állomásán mért adatokkal gyengébbek. A márciusjúnius összevont, illetve június külön elemzett csapadékadatai adnak 0,3 feletti értéket, de most is a június a legmagasabb. Az évgyűrű növekedését megelőző év korrelációi még szerényebbek. A gyenge összefüggés Várpalota sajátos éghajlati helyzetére vezethető vissza. A csapadékadatok mutatják, hogy a város az északnyugatról érkező csapadékot hozó légtömegek útjában álló hegyvonulatok esőárnyékában van. A Bér-hegy tetőrégiójában lévő mintaterületek előnyösen részesülnek a csapadékból, nem úgy, mint Várelőtti hónapokat, mert az összehasonlításkor nem kaptunk semmiféle statisztikailag szignifikáns eredményt.

6. ábra Esztergom-Bánhida(Tatabánya)-Veszprém havi középhőmérsékleti adataiból számított területi átlagos középhőmérséklet idősor és a kitett helyen növekedett tölgyek évgyűrűindexei között végzett válaszfüggvény-vizsgálat eredménytáblája. Fig. 6. The table of the results of the reply-function investigation between the time series of local mean temperatures computed from the monthly mean temperatures of Esztergom-Bánhida (Tatabánya)-Veszprém, and the annual ring-indices of the oaks grown on the exposed sites.


63

64


palota környéke. Ez magyarázza a gyengébb korrelációs kapcsolatot, és ez az oka, hogy a Tés-Királyszállás csapadékidősorával tapasztalt korrelációt kell mérvadónak tekintenünk. Az Öreg-kő kitett állománya (8. táblázat), hasonlóan a tési állományoknál tapasztaltakhoz, a március-júniusi négyhavi összeggel, illetve a júniusi csapadékösszeggel mutatja a legerősebb, pozitív korrelációt Dorog havi csapadékösszegeinek idősorából. A korrelációs együtthatók most kisebbek, azaz gyengébb lineáris kapcsolatról árulkodnak. A növekedést megelőző év vegetációs periódusából vett többhavi csapadékösszegekkel ismét említést érdemlő – de a tésinél gyengébb – korrelációkat látunk. Szembetűnő, hogy a korrelációs együttható akkor emelkedik 0,3 fölé, ha október hónapot is bevontuk a többhavi összegzésbe. A sejtést, hogy az előző év októberének csapadékösszegével szignifikáns kapcsolata lehet az évgyűrűindexeknek, a válaszfüggvény vizsgálat segítségével igazoltuk. Az eredménytáblán (5. ábra) látható, hogy a dorogi csapadékadatok közül a növekedési évben csak júniusra szignifikáns a korreláció. Az előző évből pedig augusztus és október ad szignifikáns pozitív korrelációt, de ez az eredmény nem olyan egységes, mint korábban Tés esetében láthattuk. A havi középhőmérséklet és a tölgy indexek között kevésbé szoros, negatív korrelációt tapasztaltunk (6. ábra). A két mintaterület eredményeit összehasonlítva közös válasznak tűnik a növekedési év augusztusi középhőmérsékletével mutatott negatív korreláció. Az Öreg-kő kitett tölgyeinek évgyűrűindexei a növekedési év áprilisi és májusi középhőmérsékleteivel adják a legerősebb negatív korrelációt, ugyanezen hónap-párra a Bérhegyen is látunk néhány szignifikáns választ. A tési kitett állomány a legszorosabb negatív korrelációs kapcsolatot, a növekedést megelőző év augusztusi és szeptemberi középhőmérsékletével mutatja, a megelőző augusztusnál elszórva az Öreg-kő esetén is megjelenik gyengébb, de szignifikáns, negatív válasz. Eredményeink alapján a növekedési év júniusának csapadékösszege látszik mindkét helyszínen a legfontosabb klimatikus paraméternek, ami a tölgyek növekedését serkenti. Fontosnak tűnik, bár gyengébb kapcsolatra utal

az alacsonyabb korrelációs együttható, az előző év augusztus, szeptember, október csapadékának esetében. Az átlagos értékeket meghaladó április, május és augusztusi közép-hőmérsékletek nem kedveznek a tölgyek növekedésének, az átlagosnál melegebb augusztus-szeptember a következő év növekedését csökkenti. Ezek az eredmények összhangban vannak más szerzők felismeréseivel is. OGRIN (2000) dendroökológiai vizsgálatai szerint szlovéniai szubmediterrán éghajlatú területeken a vegetációs periódus csapadékösszege a tölgyek növekedését korlátozó legfontosabb klimatikus faktor. A vegetációs periódus (május-szeptember) minden hónapjára pozitív korrelációt tapasztalt az éves növekmény és a havi csapadékösszegek között. KERN (jelen kötet) a Balaton-felvidéken tölgyek éves növekménye és a növekedési év májusi, és júniusi csapadékösszegei között mutatott ki szignifikáns pozitív korrelációt. A németországi Fekete-erdőben végzett dendroökológiai kutatások szintén hasonló eredményeket hoztak, pozitív korrelációt mutattak ki fenyők évgyűrűinek vastagsága és a csapadék mennyisége között (KONNERT 1989). Az eredmények szerint az évgyűrű felépülését az előző vegetációs időszak július-október közötti csapadékai és tárgyév március-júliusi csapadék-eseményei segítik legjobban. Az általunk tapasztalt korrelációs kapcsolatokat élettanilag a következőképp magyarázzuk. A rügyfakadás és az évgyűrű növekedése minden bizonnyal júniusnál korábban indul ugyan, de az év korábbi időszakában egyrészt még van elegendő nedvességtartalék a növekedéshez, másrészt ekkor a korai pászta széles edényei alakulnak ki; s ezután feltehetőleg a lombosodás fázisa következik. Júniusban aztán, mikorra a lombosodás kiteljesedett, megindul a fatest tartós kerületi növekedése. Júniusban magasabb napi középhőmérsékletek és maximumhőmérsékletek jelentkeznek, melynek nyomán a fokozott párolgás vízhiányt eredményez, és ennek mértéke befolyásolja mekkora lesz a fatörzs kerületének vastagodása. Azaz száraz június esetén rövidebb ideig növekszik a fa, míg ha júniusban is bőséges a csapadék-utánpótlás, akkor később köszönt be a nyári vízhiány és tovább tart a növekedés.


A havi középhőmérsékletek közül a növekedési év augusztusa mutat erősebb, a május gyengébb negatív korrelációt a szlovéniai tölgyek éves növekedésével (OGRIN 2000). Az átlag feletti augusztusi hőmérséklet intenzívebb evapotranspirációt eredményez, mely a száraz nyári hónapban fokozott vízhiányt okoz, és a szárazság okozta stressz korlátozza a növekedést. Az évgyűrű növekedését megelőző év augusztus-szeptember-október havi csapadékkal való pozitív korrelációra, és az augusztusszeptemberi középhőmérséklettel észlelt negatív korreláció együtt azt jelenti, hogy a nem túl meleg és csapadékos augusztus-szeptembereket követő esztendőben szélesebb évgyűrűket növelnek a tölgyek. Véleményünk szerint ebben a termésnevelés hatása és klimatikus kapcsolata tükröződik (SCHWEINGRUBER 1996), melyet bükkök dendroökológiai vizsgálatakor is említenek (pl. PIOVESAN et al. 2003). Ha a vegetációs periódus végén száraz–meleg viszonyok uralkodnak, akkor az kedvez a bőséges makktermésnek, ezzel a fák felhalmozott szénhidrát tartalékuk jelentős részét „elhasználják”, ezért kiürült tápanyag-raktárakkal lépnek a következő vegetációs periódusba. Viszont ha a vegetációs időszak végén a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt elmarad a sok tápanyagot és energiát felemésztő makktermés, akkor a tápanyag-többlet jó indulási feltételeket teremt a következő év növekedésének.

Mob. mögöttes KMTA 1590-1994 Nyírség 1902-1994 Mecsek 1884-1994 Dráva mente 1905-1992

GL%/GLsig Mob. Tés kitett mögöttes

4.3. Összevethetőség más magyar régiókkal A négy lokális kronológiát Grynaeus András szíves együttműködésével összevetettük 13 magyarországi lokális tölgy kronológiával, és a KMTA-val (GRYNAEUS 1996, 2002), illetve két további dunántúli lokális tölgy kronológiával (KERN jelen kötet). A 9. táblázat mutatja az összehasonlítás eredményeit. Az összehasonlítást két statisztikai mutató alapján végeztük. A GL% maximális értéke 100%, 60% felett elfogadható, a t-értékek maximuma 100, 3 felett jelez jó egyezést. A kisebb értékeket a 9. táblázatban fel sem tüntettük, ettől csak a KMTA esetében tértünk el, illetve Mecsek–Tés kitett közti 2,94-es t-értéket is feltüntettük, mert ez csak épp egy kevéssel marad el a kritikus 3-tól. A táblázatban kiemeltük a 66 feletti GL% értékeket és a 4 feletti t-értékeket, mert ezek a kronológiák közti jelentősebb hasonlóságát sejtetik. A területi kapcsolatok kiértékeléséhez a következő feltételt alkalmaztuk: két kronológiát akkor sorolunk azonos tölgy-zónába, ha egyidejűleg 66-nál magasabb GL% és 4-nél magasabb tértéket találunk közöttük. Továbbá, mivel a kitett jelleggörbék vannak több egyeddel reprezentálva (1. táblázat) elsősorban ezek eredményeit tekintettük mérvadónak. Amikor egy területről a kitett és a mögöttes állomány jelleggörbéje is jó eredményt adott, akkor az új mintaterület egyértelműen azonos tölgyzónába sorolható a korábban vizsgált helyszínnel.

Tés kitett

Mob. sheltered

Mob. exposed

Tés sheltered

Tés exposed

62,4/99,9

65/99,9

58,1/95

70,1/99,9

Mob. mögöttes

t-érték (t-value) Mob. Tés kitett mögöttes

Tés kitett

Mob. sheltered

Mob. exposed

Tés sheltered

Tés exposed

57/95

3,98

4,83

1,6

1,25

64,1/99

63,6/99

3,14

66,2/99,9

63/99

65,6/95

64,6/95

2,94

Dráva side

Börzsöny 1946-1994

65

3,11

66


Mob. mögöttes

GL%/GLsig Mob. Tés kitett mögöttes

Mob. sheltered

Mob. exposed

65,3/99

61/95

Tés sheltered

Tés kitett

Tés exposed

Mob. mögöttes

t-érték (t-value) Mob. Tés kitett mögöttes

Mob. sheltered

Mob. exposed

4,8

4,46

Tés sheltered

Tés kitett

Tés exposed

Alpokalja 1875-1994 Foot of Alps

Budapest 1875-1994 Gödöllő 1912-1994 Békés 1902-1994 Zemplén 1889-1994 Nógrád 1901-1993 Bükk— Borsodidombság 1922-1994

67,5/99

61/95

62/99,9

68,1/99,9

64,8/95

63/95

74,5/99,9

69,4/99,9

5,42

3,49

4,69

5,06

6,18

4,96

5,54

63,6/95

Bükk-Borsod hills

Somogy 1877-1992 Farkasgyepü 1956-1994 Déli-Bakony (Vöröstó) 1766-2003 Balatonfelvidék (Feketehegy) 1842-2003

61,5/95

62/99,9

71,1/99

4,49

4,27

4,28 3,3

61,5/99

61,2/99

6,3

6,7

9. táblázat: A négy vizsgált állomány jelleggörbéje és 15 lokális tölgykronológia valamint a KMTA összehasonlító táblázata. A GL% maximális értéke 100%, 60% felett elfogadható, a t-érték maximuma 100, 3 felett tekinthető jónak. A táblázatban félkövérrel szerepelnek a 66 feletti GL% értékek és a 4 feletti t-értékek. Table 9: Table of comparison of the character curves of the four investigated stands and of 15 local oakchronologies, further of KMTA (Central Hungarian Oak Chronology). The maximum value of GL% over 100%, 60% is acceptable, the maximum of t-value can be regarded as good above 100, 3. The GL% values over 66 and the t-values over 4 are printed in the table with bold.

Az eredményeket áttekintve a következő megállapításokat fogalmazhatjuk meg. A KMTA-val mindkét mogyorósbányai (Öregkő, Gerecse) lokális tölgykronológia, mindkét mérőszámban a kritikus szintnél magasabb értéket ad, sőt Mogyorósbánya kitett-hez tartozó térték igen nagy egyezésre utal. Tehát a gerecsei

helyszínről, mindkét jelleggörbe megbízhatóan datálható a KMTA-val, az Öreg-kőre, és általánosítva a Gerecse egészére kiterjeszthető a KMTA érvényességi területe. A tési (Bér-hegy, Keleti-Bakony) lokális tölgykronológiák egyik mutatóban sem érik el a kritikus küszöbszámot, ezzel azt sejtetve, hogy a Keleti-Bakony már nem tartozik a KMTA érvényességi zónájához.


A tizenöt lokális tölgykronológiával feltárt kapcsolatok megerősítik, illetve tovább finomítják a fent vázolt képet. A Dráva mente, Alpokalja, Békés kronológiáival egyik tési, vagy mogyorósbányai lokális kronológia sem ad értékelhető eredményt. GRYNAEUS (2004) szerint az Alpokalja a Bécsi-medence tölgyzónájához tartozik. Az összehasonlításaink alapján megállapítható, hogy a tési kronológiák nem sorolhatók a bécsi-medencei tölgy alapkronológiához sem, illetve mivel a KMTA-hoz sorolható mogyorósbányai kronológiák nem hasonlítanak a Bécsi-medence tölgy alapkronológiájához, ezt úgy értelmezzük, hogy ismét megerősítést nyert, az Alpokalja nem tartozik a KMTA területéhez. A mogyorósbányai kitett görbe kiemelkedően jó eredményeket mutat a KMTA területébe sorolható lokális kronológiák legtöbbjével. Nógrád, Zemplén, Budapest esetében a mögöttes kronológia is megerősíti a területi kapcsolatot. Mogyorósbánya kitett és a balaton-felvidéki Fekete-hegy között küszöbértéket meghaladó GL%-t és kiemelkedően magas t-értéket mutat a statisztikai összehasonlítás. Ez alapján feltételezhetjük, hogy KMTA esetleg az Északi-Bakonyon átnyújtózva egészen a Balaton-felvidékig kiterjeszthető északról mintegy körbe fogva a Keleti-Bakonyt. Tés kitett a KMTA területéről egyedül a térben elég távol eső Zemplén lokális kronológiával mutat szignifikáns hasonlóságot. Ezt az eredményt magyarázni nem tudjuk, de szükségesnek tartjuk megemlíteni, noha nem illeszkedik a többi részeredmény alapján megfogalmazható képhez. Tés kitett igen szoros hasonlóságot mutat a somogyi lokális tölgykronológiával, továbbá gyengébb kapcsolatról tanúskodó, a kritikus küszöbszámokat közelítő értékeket látunk a mecseki kronológiával. Mogyorósbánya mögöttes szintén jó eredményeket mutat a somogyi kronológiával, de ezt a területi kapcsolatot a jobban reprezentált kitett kronológia nem erősíti meg. Ezek az eredmények a KMTA-tól elkülöníthető, másik alapkronológia területet körvonalaznak, ebbe tarozhat tehát ismereteink jelen állapota szerint a Keleti-Bakony, Somogy és a Mecsek.

67

5. Összefoglalás A Keleti-Bakony és a Gerecse mintaterületein végzett évgyűrűvizsgálataink számos eredményt hoztak. Két területre sikerült jelleggörbe felállítása (Bér-hegy: 1736-2003, Öreg-kő: 1871-2003), amely az abszolút kormeghatározás alapját szolgáltatja. Más magyarországi régiókkal való összevetés alapján a jelleggörbék szerint úgy tűnik, hogy a két vizsgált terület között választóvonal húzódik. A gerecsei mintaterületen a tölgyek növekedése jellegzetesen hasonló az Északi-középhegység–Alföld vidékére felállított „közép magyarországi tölgy alapkronológiához”, míg a tési terület szignifikánsan különbözik attól. Az éghajlat extremitásainak kitett és az attól védett mintaterületeken a fák növekedésében szignifikáns különbséget sikerült kimutatni az évgyűrűk átlagos szélessége és az átlagos érzékenység tekintetében. A tölgyek éves növekedése és a havi felbontású éghajlati idősorok összehasonlításának eredményei szerint a havi középhőmérséklet változékonysága gyengébb lineáris kapcsolatban áll a tölgy évgyűrű-vastagságok alakulásával, de a csapadékkal statisztikailag szorosabb kapcsolat mutatható ki. Vizsgált területeinken a tölgyek éves növekményét az előző év nyár végi–ősz eleji és a tárgyévi júniusi csapadékok serkentik. Továbbá a csapadékkal szembeni érzékenységben is különbség észlelhető a kitett és a mögöttes állomány között. A kitett helyen nőtt fák évgyűrűszélességük váltakozásában szorosabb kapcsolatot mutatnak a havi csapadékösszegek ingadozásával (növekedési év június, növekedést megelőző év augusztus-szeptember-október), de a mögöttes állományban növekvő fák esetében általában gyengébb a korrelációs kapcsolat. A bemutatott vizsgálatban a tölgyek évgyűrűiben fellelhető évtizedes ingadozásokat igyekeztünk kihangsúlyozni, és azok klimatikus magyarázatát próbáltuk feltárni. Remélhető, hogy más fafajok és vizsgálati módszerek alkalmazásával olyan ökológiai szempontból kiemelkedően fontos klímaparaméterek, mint például tenyészidőszaki középhőmérséklet, vagy a minimumhőmérsékletek átlagának tartós

68


módosulása szintén felismerhető lesz majd magyarországi évgyűrűszélességek változásának évszázados tendenciáiban. De ezen feltétele-

zések igazolásához (vagy cáfolásához) a jelenleginél sokkal hosszabb idősor elemzésére van szükség.

Köszönetnyilvánítás Kiemelten köszönettel tartozunk Grynaeus Andrásnak a kronológiák összehasonlításáért, és Kázmér Miklósnak a terepi mintagyűjtésben nyújtott segítségéért, és a kézirattal kapcsolatos hasznos észrevételeiért. Támogató: OTKA T43666 és M 42092.

Irodalom BABOS K. 1984 A csertölgy és néhány más fafaj évgyűrűszélesség és az éves csapadék összefüggésvizsgálata Botanikai Közlemények 71. pp. 123-132. BECKER B. 1993 An 11,000 year German oak and pine chronology for radiocarbon calibration Radiocarbon 35. pp. 201-213. BERGÉS, L. – DUPONEY, JL – FRANC, A. 2000 Long-term changes in wood density and radial growth of Quercus petrea Liebl. in northern France since the middle of nineteenth century Trees 14. pp. 398-408. BIONDI, F. – WAIKUL, K. 2004 DENDROCLIM2002: A C++ program for statistical calibration of climate signals in treering chronologies Computers & Geosciences 30. pp. 303-311. FRITTS, H. C. 1976 Tree rings and climate The Blackburn Press p. 567. GRISSINO-MAYER, H. D. 2001 Evaluating crossdating accuracy: a manual and tutorial for the computer program COFECHA Tree-ring Research 57. (2) pp. 205-221. GRYNAEUS A. 1995 Dendrochronological research in Hungary (Present status as of May 1995 and Future Development) Dendrochronologia 13 pp. 135–138. GRYNAEUS A. 1996 Progress of dendrochronological research in Hungary Dendrochronologia 14. pp. 223–226. GRYNAEUS A. 2002 Dendrokronológiai kutatások és eredményei Magyarországon Földtani Közlöny 132. pp. 265-272. GRYNAEUS A. 2004 A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és újabb kérdései. Monumenta Historica Budapestinensia XIII. „Es tu scholaris” Budapesti Történeti Múzeum pp. 87–102. ILON G. – GRYNAEUS A. – TORMA A. 2001 A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001/4 pp. 29-46. KELLY, M. P. – LEUSCHNER, H. H. – BRIFFA, K. R.– HARRIS, I. C. 2002 The climatic interpretation of pan-European signature years in oak ring-width series The Holocene 12. pp. 689-694.


69

KERN Z. (jelen kötet) Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken Az erdő és a fa régészete és néprajza, Sopron KERTÉSZ R. – MORGÓS A. – NAGY D. – SZÁNTÓ ZS. 2005 Hódoltság kori cölöphidak a Tiszán Műemlékvédelem XLIX/1 pp. 13-28. KONNERT, V. 1989 Simulation von Jahrringbreitenfolgen durch Klimaparameter Dendrochronologia 7. pp. 69-83. HOLMES, R. L. – ADAMS R. K. – FRITTS H. C. 1986 Users Manual for Program COFECHA, in Tree-Ring Chronologies of Western North America: California, eastern Oregon and northern Great Basin Laboratory of Tree-Ring Research, University of Arizona, pp. 41-49. HORVÁTH, E. 2004 Az évgyűrűs kormeghatározás hidrológiai vonatkozásai Hidrológiai közlöny 84/2 pp. 37–57. MOLNÁR S. – BARISKA M. 2002 Magyarország ipari fái, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp. 168-175. MORGÓS A (in press) Dendrochronology in Hungary and the possibility of the dating of roof structures ARCCHIP Workshops, ARIADNE 18, Historic Roof Timber Frames OGRIN, D. 2000 Dendroclimatology of trees from submediterranean and mountainous climates in Slovenia. Acta Universitatis Palackianae Olomucensis, Facultas Rerum Naturalium, Geographica 36. pp.47–57. PIOVESAN, G. – BERNABEI, M. – DI FILIPPO, A. – ROMAGNOLI, M. – SCHIRONE, B. 2003 A long-term tree ring beech chronology from a high-elevation old-growth forest of Central Italy Dendrochronologia 21/1 pp. 13-22. RINN, F. 1996 TSAP Reference Manual (version 3.0), Heidelberg, Germany, p. 263. SCHWEINGRUBER, F. H. 1996 Tree rings and environment dendroecology, Haupt, pp. 609. SPURK, M. – FRIEDRICH, M. – HOFMANN, J. – REMMELE, S. – FRENZEL, B. – LEUSCHNER, H. H. – KROMER, B. 1998 Revision and extension of the Hohenheim oak and pine chronologies: new evidence about the timing of the Younger Dryas/Preboreal transition Radiocarbon 40. pp. 1107-1116. SPURK, M – LEUSCHNER, HH – BAILLIE, M. G. L. – BRIFFA, K. R. – FRIEDRICH, M. 2002 Depositional frequency of German subfossil oaks: climatically and non-climatically induced fluctuations in the Holocene The Holocene 12. pp. 707-715. TESSIER, L. – GUIBAL, F. – SCHWEINGRUBER, F. H. 1997 Research strategies in dendroecology and dendroclimatology in mountain environments. Climatic Change 36. pp. 499–517.

Keleti-bakonyi és gerecsei tölgyek dendrokronológiai és dendroökológiai vizsgálata

Recommend Documents