KELEMEN LÁSZLÓ NAPLÓJA ÉS FELJEGYZÉSEI
SZÍNHÁZTÖRTÉNETI
KÖNYVTÁR
1. s z á m
KELEMEN
LÁSZLÓ
N A P L Ó J A ÉS F E L J E G Y Z É S E I
Budapest,
1 961.
SZÍNHÁZTUDOMÁNYI
INTÉZET
O r s z á g o s Színháztörténeti
Múzeum
Sajtó a l á r e n d e z t e , jegyzetekkel
b e v e z e t t e és elláta:
STAUD GÉZA
A szerkesztésért és kiadásért felelős: Hont Ferenc Megrendelve: 196 i . VIII. 18. Példányszám: 500 Készült Rotaprint eljárással as MSZ 5601-54 Á és MSZ 5602-55 Á szabványok szerint 5.- (A/5) ív terjedelemben ábrával 61-6791- FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÖ VÁLLALAT, BUDAPEST
I . A NAPLÓ A Hét cimü
folyóirat
1919-iki
évfolyamában
Mados
György közzétette Kelemen László I s m e r e t l e n naplójának né hány részletét.* Bevezetőjében elmondja, bogy szövegét egy idővert
könyvből v e t t e ,
e g y i k homályos
amely a Vay-család
könyvtárának
polcán szerénykedett. Cime " P e s t i M u l a t t a
tó", készült 1827-ben a p o z s o n y i
könyvnyomtató műhelyben,
s z e r k e s z t e t t e Kolosvári István. Néhány évvel később,1925-ben Mados György újból k ö z li
Kelemen
naplójának
b a n . * * Az előbbi
e g y e s részleteit
cikktől eltérő
a Nemzeti Újság
bevezetéséből megtudjuk,
hogy a forrásként használt k i s könyvfüzet Kolosvári István szerkesztő azonban
i r o d a l m i és társadalmi
pártolás hiányában már
folyóirata v o l t ,
a második szám
amely
után meg
szűnt. De nemcsak a bevezető tér e l A Hétben m e g j e l e n t
cikk
szövegétől,hanem eltérnek a napló részletei i s . Vannak r é s z e k , amelyek a z első közlésből hiányoztak, v i s z o n t vannak o l y a n részek i s , amelyeket
Mados a második közlésből hagy
e l . A szöveg jelentős része azonban a két c i k k b e n megegye z i k . Valószinü tehát, hogy közölt szemelvényeket
a " P e s t i Mulattató" elég bőven
a naplóból és
i g y Mados György k é
n y e l m e s e n válogathatott a részletek között. B a y e r József
"A n e m z e t i Játékszín története"
munkájában i g e n a l a p o s a n f e l d o l g o z t a
CÍKÜ
a z első magyar s z i n -
* Mados Györgys A z első magyar színigazgató naplója.A Hét, 1919. 1 3 . s z . 2o3-2o4 l a p . *T4ados Györgyt Kelemen László é s K a z i n t z i Mária. Újság, I 9 2 5 . I I . 15. 2 7 . s z .
Nemzeti
játszó társaság történetét, de
e g y e t l e n szóval sem említi
a naplót, pedig forrásait mindig p o n t o s a n feltünteti.* Mit sem t u d a naplóról K e l e m e n László és társulatának első nográfusa, Váli
mo
Béla sem.** L u g o s i Döme, Kelemen harmadik
óletirója i s m e r t e a Mados közölte részleteket a Nemzeti Új ság 1925«évi 27.számából. Felvilágosításért L u g o s i közvet a c i k k Írójához,
lenül
Mados Györgyhöz f o r d u l t ,
aki e l
mondotta ,hogy cikkét Fónagy Endre v o l t n a g y s z a l o n t a i
szol
gabíró feljegyzéseiből készitette,akinek hagyatékában v o l t a " P e s t i Mulattató"-nak Kelemen László naplóját közlő szá ma i s .
Lugosi kereste
Könyvtárban, de
a " P e s t i Mulattató"-t
nem találta, mint
nevére sem sikerült
a Széchényi
ahogy Kolosvári István
ráakadni a S z i n n y e i "Magyar írók" cimü
lexikonában. Ezért hát fenntartással f o g a d j a a napló léte zését mindaddig, amig a z e r e d e t i " P e s t i Mulattató" elő nem kerül.*** L u g o s i nem gondol
a r r a , hogy a napló kézirata után
i s k u t a s s o n , mint ahogy a z i s különös, hogy a naplórészle teknek
c s a k a Nemzeti Újságban
ismeri,
Mados első
azonban
nem.
cikkének
közölt második változatát
A Hétben m e g j e l e n t
A " P e s t i Mulattató" a mai
n a p i g sem
szövegét
került elő, de
még nyoma s i n c s annak, hogy i l y e n cimü folyóirat m e g j e l e n t v o l n a v a l a h a . A napló annak ellenére, hogy emlékét egész ban.
kéziratát
aktahalmázok őrzik
Az alábbiakban
tehát
közöljük a napló m e g j e l e n t jelezve
a közzététel
sem sikerült
Kelemen László színházi
megtalálni működésének
a különböző levéltárak
Mados György két
cikke
nyomán
részleteit, minden bekezdésnél
két forrását i s . E z t annál inkább i s
*
B a y e r József: A n e m z e t i játékszin története. 2. k . Bp. 1887. ** Váli Béla: Kelemen László a z első magyar színigazgató. A r a d , 1888. * * * L u g o s i Döme: Kelemen László és a z első "Magyar Játszó S z i n i Társaság". Makó, 1929. 1 8 5 - 1 8 6 . l a p .
A Hét 1 9 1 9 - i k i évfolyama - b á r
i n d o k o l t n a k t a r t j u k , mert
m i l y h i h e t e t l e n n e k h a n g z i k i s - ma már unikumnak t e k i n t h e tő, e g y e t l e n sérült példányát a z OSzK Hirlaptára őrzi. íme a napló részletei: "A* c o n t r a c t u s h e l y é n v a l ó
formában alá j e g y e z t e t i k a
H e l y Tartó Tanáts által, semmi némü gát nem jöhet most már hogy a S t . Mihályig
jó reménységem szerént, e n d e t t termes házban
árendába v e -
munkálkodásunkat m e g i n d i t s u k . Tsupán
a z o n való töprenkedésem üldözi
még elmém
nyugalmát, hogy
begyül é a'fiókunkban a societás nemes r e n d b e l i T a g j a i , f ő 7
képp a T i h a n y i Apát Ur, valamikép'Turótzi Sigmond Ur által Ígéretbe t e t t 2oo
pengő f o r i n t , m e r t ha füstbe égne ez*Ígé
r e t reá faraghatná e Játszó Társaság jó árnyéku tabáni
k e r e s z t fájára
gebí 1 7 9 o . J a n . l o . G e s t : kimúlása idő napját f e l
v a j h ' n e leendene ok
"Őszi holdtölte idejébe jövénk
b e P e s t r e , bár seré
hosszúbbra nyúlt
a Pöld-abroszmérők esne
a mértföld, m i n t
kiszámiták. Hátha még J a n -
csónak t e s z e k i g a z a t , a k i váltig f i n o m lakmározás
a
iratni."
n y e n iparkodánk, mégis ahogy a s z t
i s a
temettető k e r t b e a betű vágó átsmester:
t s a l o g a t a , hogy' minemű
a ládányi árendásnál.
Ismeretembe
v a l a Jahcsónak ama fő szokása, hogy két nap és a hozzájáró éjtzaka vetné k i a kortsmábul, h a kedvébe "Hívesre f o r d u l a . állongani és
Rádai l i l i o m o s
h a mást nem,
Rozgonyiné Kalmár Teréz,
botlik." kandallója
hát sóhajtozni a debreceni
t a g j a 1 előtt, avagy s i m o g a t n i kezét,
3 0
szinjátszó társaság ha költsönös kedvére
v a n " . . . * * * [ o l v a s h a t a t l a n elmosódott részletek.]
*
Nemzeti Újság, 1925.
előtt
T e r c s i [ Actrix;
37»sz.
* * A Hét, 1919.
13*sz.
és Nemzeti Újság 1925-
***A Hét, 1919t
1 3 . s z . és Nemzeti Újság, 1 9 2 5 .
37*sz. 37-sz.
7
"A
bölts
Hely-Tartó-Tanács,
noszkodó akarásával
lelkemben, a s z t
amit
szomorit
go
f e l e d t e t n i vélem, ha
T e r c s i k e l l e m e t e s formáját szemlélhetem avagy t s i n o s ikrá ját b o l d o g magánosságunkban ditsérhetem"..,*
"Karátsonv innepe előtt. Az A s s z o n y i Rend két bölts józanságu t a g j a vendégsé gében m e g t i s z t e l e . adák:
De nem v a l a köszönet
a bétsi a k t o r o k
P e s t e n ós i t t
sem tudósitó be
a k a r a t j u k b a n . Tsillogó
szédjükben, sem
társasága
ajándéknak
nagy
állandóságra törekedik.
hirül
innepségre t o b o r z A h e l y e t t , hogy e l
kotródna a z egy, jön mellé a más. E z üldözi majdan kétség be K a z i n t z i U r u n k a t . * *
A nemes V a c h o t t f a m i l i a sem"...***
"Küszködések minden u t o n . Lelkesitém P e r e n t z i Tónit [kolozsvári szinész, fordító .1 venné
thémáját
a construálandó
magyar históriánkból, mikép
iró,
játéknak ditső
a s z t a bétsi W i e s e r i s t s e l e -
k e d i a magokéból.De P e r e n t z i nem látá célra tetszőnek gondolásomat, mert abból t s a k szomorú történetet formálhat a z elme, ennek a societásnak pedig l e l k e
szerént való világá
tól i d e g e n gyümölts a tragédia. T e k i n t s fiókod jövedelmére, o k t a t a Tóni. m i n t a k i n e k már ismeretében valának
az efféle t h e a t r u m i dolgok K o l o s
várról . Az igazság meg a z : irtózik a kontár ürességtől a miv e l t fórjfielme,
de
a theátromi
pénzes
fiók
parantsol
irályt.
* A Hét, 1919. **_A Hét, 1919. ***A Hét, 1919.
I ? . s z . és Nemzeti Újság, 19251 3 . s z . és Nemzeti Újság, 1925. 13.sz.
37.sz. 37.sz.
így hát K a z i n t z i bosszankodó kedvére tovább mókázzuk /vagy t s a k szeretnénk, ha vigasság szerető p u b l i k u m gyűlne rá/ a f r a n t z i a konyhán rántás hiányával k o t y v a s z t o t t " S z e leburdilakodalmasok
M
jelzetű komédiát...
A tsászár k e g y e s
akaratába fogadá jó ügyünket,
talála e l l e n e i n k dongó
kantzelláriába ránk
de a
fullánkja.
A
magos p o l t z respektálja a ditső ügyet, de e l b o t l i k az l e n t a gráditson. T s a k megaláztatást j u t t a t a a reménséggel c o n cipiált i n s t a n c i a ,
de nem a z áhitozott véka a r a n y a t . B a l g a
l e l k e k valánk, hogy még segítséget reméllénk. Conspiraciót csinált ellenünk az véka a r a n y -
monda
Jantsó nevető szomorkodással, de kedvét nem szegé az ügyéér'buzgón hartzoló magyarnak. V a j h ' T e r c s i s e l e n n e szűkebb lelkében, ha ez okból a gonosz
bétsi céhmester
nem t s a t -
T
t a n t j a belé ollóját a f r a n t z i a selembe, hogy a váradi c o n c e r t r e meg l e g y e n a tsillogó r o k o l y a .
"Sgy
r o s s z napnak l T e r c s i v i s s z a i p a r k o d o t t Debreczenbe.Tán o t t tsiklán-
dóbb néki a férfiúi szem? K i találja az igazság gyöngysze mét egy
ilyen
galamb-orczáju
fejérszemély s z i v e
rejte
kén?"** "A csurgói
őszi
bálák után
vígságosabb a jóillatu pendelek
a i Soma bátyám i s
közelén. ó, hogyha bennem
élne a z ő naphoz h a s o n l a t o s kedélyállapotja."*** "Mindig, m i n d i g
tsak
T e r c s i emléke
Ha Társaságom tagjának említhetném, zatnék kárpitot tiszteletére."****
Nemzeti Újság, 1925.
A Hét, 1919. ~ " _ A Hét, I919. A Hét, 1919. M
13.sz. 13.sz. 13.sz.
37.sz.
tűnődik elembe.
lebegő selyemből
hú
"Vízkereszt előestvé.ie Körünkben járt Ernyiné i f i a s s z o n y . Keserűségeket be szél, de ő maga nyájas maradt szivbe-lélekbe. Mondja: Ham l e t hamuszínű mert újólag
köpenyege zálogba
ragadt
kiszáradt a Gábor gégéje.
vitéz a k t o r , F e j e s D a n i , h a
értésére
a kortsmárosnál, Mit kiált majdan a
j u t ez
a tseleke-
det?"* "Mai estvénk gyönyörűsége, hogy
egy tallért s e láta
a theátrum pénzesfiókja,pedig ismeretemben v a n előre, hogy a szálláspénz
megváltására nem
l e e n d könyörületes
a ma
g i strátus."**
"Erdődiék lakomájából jő... Kutyának való a z a societás, mely f e n kát, hogy magyar: a l k a l o m k o r t a t j a tudományát.
homlokom a l a t t .
Minden keserű g o n d o l a t
össze
Amit ditső ügynek véltem
Pest-Budán, az szerencsétlensége miként könnyedén
magá-
kedvére v a n lelkemnek e l a n d a l o d n i e
szomorú körülmények f e l e t t .
nak,
h o r d j a homlo
német beszédben f i t o g
Ez esett i t t i s . . . I t t e tsendes
nosságu lakószobámban kereng
pedig
elérni
l e e n d e t t ugy Társaságom
hivő magamnak. Vajha Váradon máskü
lönben l e n n e . " * * * " F e t s k e szállatra o t t a n leszünk,
h a más
rosszabb
okok meg nem forditják szándokunkat. Tsak az aranytallérok tsengenének ugy mándli z s e b e i n k b e n ,
miként a jó reménység
szivünkben. Nem k e l n e irigység bennem Erdődiék k i n t s e s há zának láttára, hiába fitogtatnák elébem az a r a n y o s a z e n g z e t e s Mátyás k e l y h e k e t , a vitorlák országából
A Hét, 1919. Jí Hét, I 9 1 9 . 'A Hét, 1919.
13.sz. 13.sz. 13.sz.
násfát, ejtett
prémeket,
én elégedett
volnék elmémben,
szivemben, c s a k
T e r c s i ölén panaszkodhatnám k i férjfiui gondom. Boldog S a k e s p e a r e ! a k i m e g l e l k e d z h e t e Hamletben,
miként
a jázmin-
bokor erős i l l a t o k b a n öntbeté bánatját a fénylő világba."*
"Kezdő Mártius h a v a , Postát küldöttem Jancsónak, l e n n e segítségemre Vára don és hozná magával tartok
Somiárt, a k i t
pedig
legjelesebbnek
Társaságokban. Vásároltam három bétsi öltőt, 2 bár
sony általvetőt,
gyöngyös
nadrágokat, két pór u j j a s t
...
Béni Mártius hatodikán i n d u l Posonba darab után... h i s z e m , hogy K a z i n t z i nem akadékoskodik gusztusom okáér', sem p e d i g a mü irályán."** Ennyit
sikerült földeriteni
Kelemen László naplójá
ról a j e l e n l e g megközelíthető
a d a t o k nyomán. Egyelőre meg
is kell
az eredeti
elégednünk
v e l e , mig
vagy ennek hiján a " P e s t i Mulattató" egy bukkan v a l a h o l
napló
kézirata
példánya f e l nem
a z ismeretlenségből. Ha nem
i s várhatjuk,
hogy a napló lényegesen megváltoztassa a Kelemen Lászlóról a l k o t o t t képet, a k e g y e l e t
megkivánja, hogy számontartsuk
s tovább k u t a s s u k a z első magyar színigazgató i n t i m másait.
* A Hét, 1 9 1 9 . A Hét, 1 9 1 9 .
ÍJ.sz. 13.sz.
vallo
-
II.
A FÖLJEGYZÉSEK
Hasonló kérdések merülnek f e l Kelemen László egy má sik
e l v e s z e t t kéziratával k a p c s o l a t b a n i s . L u g o s i Döme Ke
lemen Lászlóról i r o t t monográfiájában a következőket írja: "Kelemen László, m i n t rendszerető ember feljegyzése ket
vezetett
dolgairól, amelyek
több h e l y e n felhasználta
egy részét
Bayer József
könyveiben. A nála közölt a d a t o k
azonban c s a k összefoglaló kimutatások, azonban L i s z k a Béla m e g e m l i t i , hogy értesült
Bayernél látta
Kelemen
kecskeméti
a feljegyzéseket és onnan időzéseiröl,
mely
adatok
egyébként összevágnak a z egyéb Írásbeli dokumentumokkal. E feljegyzések egész terjedelmükben - i s m e r e t l e n e k és nem lá annak, hogy
tom az okát színészetünk
miért nem
történetére mérhetetlen
közölték
mindeddig e
becsű k i n c s e t . Hogy
e feljegyzések mely időkre vonatkoznak, ilymódon nem t e t t megállapítani, lebbi okait ben
de B a y e r József, anélkül,
lehe
hogy köze
megállapította, leközölte a z 1799-18ol. évek
előadott
u j színdarabok lajstromát,
amiből következ
tethető, hogy legalább 1 8 o l - i g
t e r j e d n e k Kelemen László e
feljegyzései.
azonban B a y e r halála
/ E feljegyzések
után
elkallódtak./"* De nemcsak r e , * * B a y e r József
L i s z k a Béla
lőle egy részletet a nagyváradi jában.*** *
hivatkozik
e feljegyzések
engedélyével Náményi L a j o s i s idéz b e színészetről írott munká
Megjegyzendő, hogy Náményi több i z b e n "naplót"
Lúgos! Döme: Kelemen László és a z első "Magyar Játszó Színi Társaság." Makó, 1927184-185.p. L i s z k a Béla: A színészet első nyomai Kecskeméten. K e c s „ J c e m é t , 1898. 22.p. ^ ^ í á m é n y i L a j o s : A váradi színészet története. Nagyvárad, 1898. 3o.p.
emlit, holott
ezek
a feljegyzések nem
azonosak
Kelemen
naplójával, amint a z idézett részekből alább kiderül. "A kolozsvári
színészek ekkor
Zsibóra mentek
báró
Wesselényi birtokára, - i r j a Náményi - de mert az 1 7 9 8 - 9 9 i k i téli
időszakról adatok
feltételeznünk, hogy
nem maradtak
a zsibói időzés
fenn, a z t
kell
után a társaság egy
része kivált és Váradra ment. E feltevést megerősiti K e l e men László még k i a d a t l a n naplójának feljegyzése." I t t Náményi közli a feljegyzéseknek a z t a részletét, amely Kelemenek nagyváradi működésére v o n a t k o z i k , ben
p e d i g hozzáteszi:
jegyzet
"A napló B a y e r József tanár u r b i r
tokában, k i n e k szívességéből közöljük e s o r o k a t . " "Már tél idején nem se?
Debrecenben
tó.
Fő és Gondviselő
lévén a társaságnak /megélheté
Nagyváradra vonta magát, a h o l i s I g a z g a nélkül lézengvén
játszott ugyan, de
sikertelenül, Kócsy János és Sehy F e r e n t z
Igazgatása m e l
l e t t . A végső pusztulástól megmenteni kivánó H a z a f i a k óhaj tásokra e z e n társaságot t u l a j d o n Gondviselése és Igazgatása alá fogadva T s . Rédey L a j o s u r
1799 Esztendőnek elején
és egész szorgalommal jó r e n d r e szedvén azt,élelméről gon doskodván, n e v e l t e c s a k u g y a n a P e s t e n elmúlt Társaság Tag j a i v a l , E r n y l Mihályt és Feleségét T e r m e t z k y Francziskát a Társaságba b e v e t t e . " Shakespeare
müveinek
magyarországi
i r o t t munkájában* maga B a y e r i s megemlíti t e i t és k i j e l e n t i ,
hogy eredetijük birtokában v a n .
Az elmondottakból emlékezéseinek
nyilvánvaló, hogy
kézirata valóban
v o l t , a k i valószinüleg zá.
pályafutásáról Kelemen j e g y z e Kelemen László
B a y e r József
birtokában
1887 és 1896 között j u t h a t o t t hoz
"A Nemzeti Játékszín Történeté"-ben /1887/ u g y a n i s még
nem emlit± viszont 1896-ban "A magyar drámairodalom törté t
netében már felhasználja.**1919-ben, tehát közvetlenül h a lála előtt i s B a y e r tulajdonában v o l t a kézirat,mert ebben * B a y e r József: S h a k e s p e a r e drámái hazánkban. Bp. 19o9»I'k. 131.P. **II.k.432.p.
a z évben Dezső A l a j o s interjút készített a z öreg
tudóssal
a Színházi Élet részére. Ebben a z ujságiró megemlíti, hogy látta"Kelemen László érdekes naplójegyzeteit 1792-18ol-ig".* Bayer József történeti
1919-ben meghalt.
Páratlan színészet-
könyvtárát a pécsi egyetem könyvtára k a p t a
kéziratai p e d i g
több
részletben
az
Országos
meg,
Széchényi
Könyvtár kézirattárába kerültek. Az utolsó két ládára t e r jedő kéziratos anyagot H a l t e n b e r g e r
Mihályné 1947-ben a d t a
át a kézirattárnak. S z i n t e önként kinálkozott a kutatás
további lépése:
Kelemen László feljegyzéseinek kéziratát B a y e r József k é z i r a t o s hagyatékában k e l l k e r e s n i . az emlékiratot,
Ha nem i s
rábukkanhatunk talán
zésre, amely útbaigazítást a d h a t .
találjuk meg
valamiféle
feljegy
Érthetetlennek látszott
u g y a n i s , hogy B a y e r , a k i kétségkivül tisztában v o l t az em lékezés
szinészettörténeti jelentőségével, miért nem pub
likálta e z t a z értékes
kéziratot, vagy ha nem i s a d t a k i ,
miért nem d o l g o z t a f e l v a l a m i l y e n formában. Hiába f o r g a t t u k azonban i r a t ! hagyatékot, láltunk
a kéziratok közt egy 4 f o l i o l a p r a terjedő,
ruzával i r t , Bayer
át az i g e n t e r j e d e l m e s k é z
a feljegyzések nem kerültek elő. De t a
befejezetlen
"Az utolsó kísérlet"
tanulmányrészletet, cimet adta.*
3 6
ce
amelynek
E z a töredékes
értekezés, amelynek keletkezési idejét p o n t o s a n megállapí t a n i nem l e h e t e t t , Kelemen László feljegyzéseiről szól. Nem valószinü, hogy az emlékirat t e l j e s
B a y e r közölni a k a r t a
volna i t t
szövegét, inkább c s a k f e l a k a r t a d o l
g o z n i , s mint ahogy s z o k t a , bőven kivánt idézni belőle. De adjuk át a szót B a y e r
Józsefnek:
"A szerencsés véletlen kezünkbe játszott egy egykorú följegyzést, mely
ha nem i s o l y b e c s e s , m i n t az Endrődyó,
ha i r o d a l m i értékkel nem i s b i r - de világot v e t mégis a r 31
Dezső A l a j o s : B a y e r Józsefnél. Színházi Élet. s z . 7-8.lap.
**OSzK Kézirattár. Pol.Hung. 2163. / 2 5 8 - 2 5 9 /
1919. 1 0 .
r a a k o r r a , amely
eddigelé
leghomályosabb
v o l t a magyar
szinészet történetében. a z i s 1793-tól 1 8 o l - i g . Históriai
Egykorú emlékirat becsét t e k i n t v e a n n y i b a n j a az, kinek
értékesebb Endródynél, m e r t Író
érdemei a magyar szinészet
körül e d d i g c s a k
azért nem világíttathattak meg t e l j e s színben, m e r t a z o k a t c s a k félig ismertük. A közelről
érdekelt fél eme följegy
zései nem vehetők tán szószerinti értelemben,- de h a való ban
h i g g a d t hangját tekintjük, m e l y e n
c s a k néha árad e l a
j o g o s keserűség fájdalma,örülnünk k e l l , hogy e b e c s e s
fel
jegyzés nem v e s z e t t e l m i n t a n n y i más egy század a l a t t . N e m oly
mint Endrődy, k i néhány év történetét 3 kö
bőbeszédű
t e t b e n mintegy folio
lap,
lapon
a d j a elő. Az egész
c s a k 11
de a sárguló lapokról egy küzdelmes élet szomo
rú története
szól l e
hozzánk. Endrődy
a tőle távol álló
magyar szinészet történetét i r j a , a mi emlékiratunk irója a maga
és társai
viszontagságos sorsát
beszéli e l röviden
1793-tól 1 8 o l október 1 5 - i g . Bz
a z egyéni
jelleg teszi
elsősorban érdekessé. Az
átélt szenvedés keserű, szemrehányásokkal s a a z . Tán irója n a g y o n i s érezteti a z t , de
teljes
vallomá
amit ő v e s z t e t t -
sohasem f e l e d i e l a z t , h o g y ő egy eszme h a r c o s a , hogy a z
ő bukása több az e g y e s martyriumánál. De e l i s hisszük n e k i , hogy s z i v e s e n áldoz. Mert a k i kenyér-pályát cserél b i zonytalan
helyzetért, a z t c s a k
nál másodrangú kérdés
eszmény lelkesítheti, a n
a z anyagi s i k e r .
nagy csalódás nem elég a r r a , hogy
Akinek
egyszeres
örökre lemondjon eszmé
nyeiről, k i n e k kebeléből nem o l t o t t a k i a lelkesedés s z e n t tüzét a prózai,
a kiábrándító
mond l e u j reményekért
herce-hurca,
a bizonyosról,
azt
s készséggel hamisítatlan
lelkesedés t a r t j a f o g v a és s z i v e s e n h o z z a meg áldozatát a z első kínálkozó a l k a l o m n a k . E nem
kifogástalan
helyesírással
rajzából a z egyszerű, a becsületes
vázolt
élmények
ember igazmondása szól
hozzánk. S hogy i l y e n hatást t e s z reánk csaknem egy század
múlva, e l k e l l ismernünk e följegyzések művelődéstörténeti érdekét. Elégséges Írójának följegyzések a z o n , hogy
becsét
c s a k a nevét említeni, hogy e
sejtsük,
a szerencsés
és eléggé
véletlen nem
örvendezhessünk
engedte veszendőbe
menni a z o n l a p o k a t , m e l y e k a z első magyar színigazgató küz delmes n a p j a i t
tartalmazzák 1796 után.
Kelemen László
- mert ő
e feljegyzések
szerzője -
18ol
o c t . 15-éről k e l t e z e t t s o r a i b a n i s még ugy i r j a magát
alá,
m i n t a Nemzeti Magyar Színjátszó Társaság igazgatója.
Tehát v o l t még a k k o r nemzeti színjátszó társaság - kérdez hetjük j o g o s a n királyi
1796 után?
Az a társaság, m e l y e t S z e n t
megleckéztetett 1796-ban, nem o s z l o t t széjjel a t
tól való
szégyenében, hogy
egy egé3Z nemzet
várakozását
c s e r b e n h a g y t a ? Avagy az egyeseknek szóló l e c k e nem
jelen
t e t t a n n y i t , hogy P e s t vármegye h i v a t a l o s a n i s elitélte a z egész szinész
illetlen
társaság
viselkedését,
mely nem
v o l t méltó az ügyhöz, melyet képviseltek? E z utóbbi
látszik
baját 1796-ban már
valószinünek.
nem
lehetett
A pesti
szinészek
o r v o s o l n i . A házi b a j o k
olyanokká váltak, melyekről a z egész város beszélt. Ha ma gán társulatéi semmi köze
volnának,
a hatalmas
kiknek
ügyes-bajos
vármegyének,
bizonyára
dolgaikhoz elég v o l t
v o l n a őket magukra h a g y n i és szégyenletes elbukás bekövet k e z i k . Pestmegye ettől a szégyentől félt. Inkább tanácsol t a n e k i k az önkéntes eltávozást, hogy megóvja őket a kény szerű szétbomlás pés,
szégyenétől. E z v o l t
a l e g h e l y e s e b b lé
mert t u d t a a megye, hogy a vidéki
vándorlás tisztitó
tüzében a s a l a k j a
e l fog
h u l l n i , s ami
megmarad, a z t
részt nem hamis lelkesedés füzendi a z ügyhöz, a z a l j a fog
a
bele
u n n i idővel a lármás hazafiaskodás olcsó kenyerén élni. Hogy a megye jól
számított, b i z o n y l t j a
a z a néhány
ember, k i nem szűnt meg e fő nélkül vándorló népséget öszszegyüjteni azon reményben, hogy i t t megerősödve sikerülni fog
a z e l v e s z t e t t t e r e t a fővárosban
visszanyerni.
Ennek a küzdelemnek e l nekünk
egy jellemző
fejezetét beszéli
Kelemen 1 8 o l - i g - o t t k e z d v e e l a z eseményeket,
midőn B u s c h német igazgató v e t t e át a magyar társulat gon dozását. Nem
i s r o s s z kiindulási p o n t o t választ Kelemen.Busch kezdete a bajoknak. A h a z a f i a s -
igazgatása tulajdonképpen
kodó német igazgató haszonleső ember a z első perctől k e z d v e , k i k e z d e t b e n szerencsésnek t a r t j a magát - a remélt nagy h a s z o n elvárásában - de később midőn a saját adósságai f e jére gyűlnek, a megcsalódottnak föl s a magyar
tagokban
egész orcátlanságával lép
keresi
bajai
kutforrását."
"Az utolsó kisérlet" cimü b e f e j e z e t l e n tanulmány e z zel
megszakad s a Kelemen-féle feljegyzések
tárgyalására
már nem kerül s o r , A továbbiakban azonban egy másik, s o k k a l
terjedelme 31
sebb k i a d a t l a n kéziratot i s találtunk Bayer hagyatékában. ' Ez a 9 5 l a p r a terjedő
cimnélküli tanulmány Kelemen László
feljegyzéseinek t e l j e s feldolgozását z e t t és kiadásra
tartalmazza.
Befeje
előkészített értekezésének e g y i k
jegyze
tében B a y e r elmondja, hogy Kelemen feljegyzéseinek kézira t a Schedius Lajos
hagyatéka révén,
antikvárium utján j u
t o t t kezéhez. Cime: A Magyar Nemzeti Játzó I n s t i t u t u m tör téneteinek folytatása. Ab A ° 793« » usque I n c l u s . 8,ol. így tehát, h a
nem
László feljegyzéseinek
sikerült
i s megtalálni
Kelemen
e r e d e t i kéziratát, B a y e r k i a d a t l a n
tanulmánya o l y bőven idézi,
hogy
belőle
az egész memoár
rekonstruálható. Szinészettörténeti jelentősége abban r e j lik,hogy
éppen arról a z időszakról nyújt bő tájékoztatást,
amelyet
eddig
legkevésbé
ismertünk, v a g y i s
a z 1796-tól
1 8 o l - i g terjedő évekről. A Kelemen-kézirat
adatait
Bayer tanul
magyarázó anyaggá! egésziti k i , kár l e t t v o l n a men szövegét
B a y e r értekezéséből
*OSzK Kézirattár Fol.Hung. 2 1 6 3 .
inya
gazdag
tehát K e l e
k i s z a k i t a n i . De t e c h n i -
/97-191/
k a i l a g i s nehéz l e t t v o l n a
a kettő
Kelemen szövege egyes h e l y e k e n
szétválasztása,
mert
nagyon i s s z o r o s a n v a n be
leágyazva B a y e r mondataiba. Ezért B a y e r József tanulmányát t e l j e s egészében tesszük közzé. A tanulmány nemcsak Kelemen feljegyzéseinek közlésé re
és magyarázatára szőritkozik, hanem Kelemennek egy 18oo
évi április 16-án P e s t vármegyéhez
és egy
I 8 0 I évi
a u g u s z t u s 24-én
kelt
intézett kérvényével, v a l a m i n t Rehák Jó
z s e f n e k a Nemzeti Théâtrale I n s t i t u t u m ügyében készült b e adványával i s f o g l a l k o z i k . Mindezek együtt a magyar szinészettörténet e d d i g
leghiányosabban i s m e r t korszakát - e l
sősorban a z I 7 9 9 - I 8 0 I . éveket - világitják meg. Hogy K e l e men László
feljegyzéseinek
érzékelhetően
és kérvényeinek szövegét
elválasszuk Bayer József
egyéb idézetektől,
e z e k e t a részeket
jól
magyarázatától és aláhúzással emeltük
ki. B a y e r József tanulmányának /valószínűleg élete u t o l só müvének/ megírása óta
több mint
e l . Azóta számos u j a d a t merült első magyar értekezése
negyven esztendő
f e l Kelemen László és
telt az
vonatkozóan, s B a y e r
színtársulat működésére
- amint a z a d o l o g természetéből f o l y i k -
sok
h e l y e n e l a v u l t és revízióra s z o r u l . De megváltozott törté n e t i szemléletünk módja
és értékelési szempontunk i s . Ép
pen ezért Bayernek mindenekelőtt Kelemenről való felfogása tekinthető ügyének
erősen
túlhaladottnak.
időleges bukását
számlájára i r n i .
B a y e r József
ténetszemléletében
A
semmi e s e t r e
nemzeti sem
játékszín
l e h e t Kelemen
idealista-pozitivista
túlságosan nagy
szerepet
játszanak a
történeti személyek egyéni kiválóságai és hátrányos donságai. V a j m i kevés viszonyainak,
figyelmet szentel
ségeken, a szervezettség és vezetés
az első magyar az a n y a g i nehéz
gyengeségén t u l - e l
sősorban és mindenekelőtt a magyar polgári osztály lenségén, a z állandó
tulaj
a k o r társadalmi
s i g y nem v e s z i észre, hogy
színtársulat - a belső bomlasztó erőkön,
tör
közönség hiányán
bukott e l .
fejlet S ezen
sem nagyobb hozzáértés, sem volna
erélyesebb vezetés nem
tudott
változtatni. K o r a szemléletéből
fakadó
értékelési
kivül B a y e r tanulmányának több adatát zitanunk,
amelyeket
részletkutatások csillaggal jelzett
az elmúlt
n e g y v e n év
alatt
iga
végzett
tisztáztak. E z e k e t a javításokat - B a y e r saját l a p a l j i jegyzeteitől
esetről e s e t r e számozott közöltük.
hiányosságán
i s helyre k e l l
jegyzetekben,
eltérően -
a tanulmány
végén
BAYER JÓZSEF CIMNÉLKÜLI
TANULMÁNYA
/Kézirat nyomán/
A magyar szinészet múltjának-
legkevésbé i s m e r t idő
s z a k a az a l o év, mely 1796-tól 1 8 o 6 - i g t e r j e d . A főváros ból részint mások gonosz önzése, részint önhibái m i a t t e l távozásra kényszeritett első magyar nemzeti szinjátszó tár s u l a t , mint v a l a m i v e r t had,
a szélrózsa minden irányában
elszéledt. E l e d d i g , m i n t a nemzeti ügy e g y i k f o n t o s ténye d o l g a i t a közérdek
zőjének összes el,a
szempontjából birálván
történetére vonatkozó ügyiratok megtalálhatók a Hely
tartó Tanács, a Vármegyék és a magyar főváros levelestárá nak
1
aktái k ö z t y ^ Az 1 7 9 6 - i k i
vállalkozássá
eloszlással
törpülvén, belügyei
magán jellegű
épp o l y
ismeretlenek,
mint a külső történetére vonatkozó tények. A z t mondhatnók: a magyar szinészet megkeserülte, hogy a természetes fejlő dés és kialakulás
útjáról letérve,
a k a r t e g y s z e r r e előállani. A magyar embere látott r e n c . Ö tőle
világosan ebben ered
mint
kész
a kérdésben:
a z a t e r v , hogy
intézmény
közéletnek csupán egy Kazinczy Fe
a magyar
színészetet
k l a s s z i k u s műsorra, a vidéken k e l l fölnevelni s c s a k akkor kerüljön a fővárosba, h a kellő készültséggel b i r s megáll h a t j a helyét a fejlődőttebb német színészettel s a z előke lőbb műveltségű fővárosi
közönséggel szemben,
ő már 1791
elején előre látta, hogyha félévig magyarul f o g n a k játsza n i a fővárosban, tanított meg
a szinház üres marad,
"mert nem mindent
Magyarul a Diéta", ha p e d i g
n y e l v e n fognak játszani óhajtotta, hogy
egy helyütt két
" a k o n k o l y e l f o j t j a a gabonát'.Azt
a magyar színtársulat
Kassán kezdené meg
pályafutását
s k e i í K f a k o r l á t után
kerülne c s a k a fővá
31
rosba. * A lassú fejlődés és természetes kialakulás h i v e lévén csupán a kellőleg iskolázott magyar színészetben látta b i z tosítottnak a magyar szinészet jövőjét a fővárosban. A magyar szinészet
fővárosi
történetének
első h a t
éve nagyon i s szomorúan i g a z o l t a K a z i n c z y tervének h e l y e s égét. E z a h a t év tulajdonképen k e s e r v e s vergődés v o l t . A tervtelen
h a z a f i a s pártolás és a nagyon i s tervszerű bér
lői cselszövények
közepette a pártoló
mindinkább elszegényedő belső zavaroktól
közönség hiányában
szinészek végre
kívülről
szitott
a züllés útjára j u t o t t magyar színtársu
l a t n a k nem maradt más választása, mint
i t t h a g y n i a fővá
r o s t , hogy o t t k e z d j e 6 év után munkáját,
a h o l h a t évvel
előbb k e l l e t t v o l n a k e z d e n i e : a vidéken. Csak hogy a h e l y z e t most súlyosabb v o l t . A l e l k e s e k csoportjából a kiábrán d u l t rész o t t h a g y t a a színészetet és boldogulást. A pályához ragaszkodók a csalódás iskolájában
más pályán k e r e s e t t
közt a z e g y i k c s o p o r t
inkább v e s z i t e t t mint n y e r t erköl
c s i érték dolgában, a másik c s o p o r t meg tán c s a k azért r a gaszkodott
a pályához, mert
előadók tekintetében k e l l e t t
a jobbról lekésett. Főkép női m e g f o g y a t k o z n i a , mert h i s z a
vándorlás bizonytalansága v i s s z a r e t t e n t e t t e a vállalkozás tól az értékesebb többséget.
Mindent elölről k e l l e t t k e z -
^T.ö. Hadi és más n e v e z e t e s Történetek 179o. 6 5 - 6 6 . l a p és Magyar K u r i r 179o. I . 3 o 7 - l o . és u.o. 1 7 9 1 . 2 9 . s z . és 3 5 . s z . E c z i k k e k e t valószinüleg K a z i n c z y i r t a . E r r e enged 179o-ben Aug. 15-éről, Kassáról k e l t l e v e l e következtet n i , melyben i g y i r B.Ráday Pálnak: I c h habe b e r e i t s m e i n Avertissement i n d i e Ung. Z e i t u n g e n Hadi történetek und Budapest Magyar K u r i r e i n g e s c h i c k t " / V . o . Levelezése 1 8 9 1 . I I . k. 9 6 . 1 . / E c z i k k e k t a r t a l m a o l y tájékozottsá got árul e l i d e g e n szinészet és drámairodalom körül, a minővel akkor hazánkban c s a k i s K a z i n c z y r e n d e l k e z e t t . K. nak egy hosszú levelét a Hadi és más nev. tört. s z e r k e s z tőségéhez közli i s Levelezése I I . k. 4 5 - 4 7 . l a p o n . V . o . i l y e n értelmű akadémiai székfoglalómat "Nemzeti játékszín m i n t közügy". B u d a p e s t , 1 8 9 o . Különlenyomat a B u d a p e s t i Szemléből 1 1 - 1 9 . l a p .
déni: szervezkedést, összetanulást, összjátékot. Sőt egye b e t : a közönség becsületének a n y a g i pártolásban nyilvánuló megszerzését i s . A h e l y z e t e t
még súlyosabbá t e t t e a z , hogy
ép a z a férfiú, k i e h e l y z e t b e n legtöbbet s e g i t h e t e t t na r a j t o k
vol
s most a l k a l m a n y i l o t t v o l n a őket Kassán g o n d j a i
alá v e n n i : K a z i n c z y F e r e n c z fogságba került s i g y a vidéki tartózkodás nem válhatott a z o n n a l
gondozó, fölnevelő
isko
lájukká. E kétséges h e l y z e t b e n egy mentője
mégis a k a d t a ma
g y a r színészetnek K e l e m e n Lászlóban,a magyar szinészet e l ső igazgatójában.
Értékét ma már b a j o s
sággal megállapítani.
e z t p e s t i pályafutásából lelkességét
lehetett,
sejthetjük. De ugy látszik, hogy i r o d a l m i műveltség, buz
nem támogatta kellő
galmát erős e t h i k a i érzés. látszik képességeinél,
egész határozott
Hogy l e l k e s és buzgó ember
Szereplésre vágyása nagyobbnak
vállalkozási h a j l a m a
okosságánál.
Hogy elevenségét nem támogatta i g a z férfias kitartás, sem i g a z o l j a inkább m i n t az,hogy midőn nem l e h e t e t t vezető t a g j a től s mint
mi
tovább
egy társulatnak, megválik a magyar színészet népiskolai tanító végzi be pályafutását Csanád
Palotán 1814-ben. H i u , kitartásban
elernyedő, kapkodó
em
b e r l e h e t e t t , a mi nem zárja k i , hogy becsületes szándéka it,
lelkességét
elismeréssel ne emlegessük. Férfiasságát,
tudását azonban b a j o s l e s z kiemelnünk,ha meggondoljuk,hogy /2/ a z ügyvédi diplomával rendelkező' 'Kelemen László nem mint ügyvéd, hanem mint néptanító f e j e z t e be életét 54 éves kOZZ/ rában. M i n d e n e s e t r e érdemül k e l l betudnunk, hogy az 1798-ban
fölbomlott magyar társaságot egy i d e i g nem enged
t e elzülleni. De még jük, hogy
ennél i s nagyobb érdemül a z t t e k i n t
az 1796-utáni kornak
ő a z e g y e t l e n krónikása s
ránk maradt kézirat! följegyzései révén ma már világos ké pet alkothatunk
a magyar szinészet
története e d d i g
legke-
vésbé i s m e r t
időszakának 1796 utáni eseményeiről.
Emeli
e följegyzések értékét, bogy a magyar szinészet történetét már 1793-tól i r j a meg oly
s abban
nem egy személyes
jellegű
megjegyzést t e s z , mely u j oldalról világitja meg a h i
v a t a l o s ügyiratok e d d i g i s m e r t r i d e g Mielőtt
K e l e m e n László
kötelességünknek
tartjuk
sorait.
e fÖljegyzéseire rátérnénk,
e
följegyzések
értékét
előbb
tisztába h o z n i . Nem szabad
első s o r b a n
elfelednünk,
hogy
Kelemen
László nagyon i s közelről érdekelt személy ebben a kérdés ben.
A magyar
védeni, de
szinésztársaság igazát
tulajdonképen
a legtöbb
látszik első s o r b a n esetben csak
magára
g o n d o l . E z a kézirat valószinüleg vagy v a l a m e l y i k folyamo dó leveléhez b e a d n i szándékolt nya,
vagy, a kisszámú
melléklet. nya
30
Mindkét e s e t b e n e g y i k legjelentékenyebb okmá
a régi magyar
ez
szinészet történetének.
okmányban ugy beszél
első magyar hogy
élethosszig
" a N.M.
Jellemző, hogy
magáról mint Igazgatóról s bár áz
színtársulat megszűnt
semmi e s e t r e s e alá,
melléklet első fogalmazvá
törléseket t e k i n t v e maga az e r e d e t i
1796-ban s megbizatása
szólt, mégis
u g y i r j a a neve
Játzó Társaságnak Igazgatója" ... p e d i g
I 8 0 I végével semmiféle
társulata s e
hiúságát árulja e l e z z e l ,
v o l t már.
m e r t bár tény,
Mindenkép
hogy mint alább
látni f o g j u k , néhány színésztársa felszólitására o t t hagy j a idő közben
fölvállalt hivatalát /hogy minőt, nem mond
j a / és színtársulatot elfelednie,
hogy ez
a l a k i t ugyan, a vállalkozása
de nem
volna szabad
ebben a formában már
A birtokomban levő e r e d e t i kézirat 7 f o l i o l a p o n , P e s t e n k e l t I 8 0 I . O k t . 15-én. Külső c z i m e : A Magyar g e m z e t i Játzó I n s t i t u t u m történeteinek folytatása. Ab A 793.« usque I n c l u s öol. Belső c z i m e ; A Nemzeti Magyar Játzó I n s t i t u t u m n a k Történetei. Attól f o g v a : hogy Busch Eugen ias Német D i r e k t o r a Magyar Társaságot gondviselése alá v e t t e A° 793 e* j e l e n való i d e i g . Úgymint: 3E36
M i v e l e kézirat a S c h e d i u s L a j o s e g y i k hagyatéka révén j u t o t t a n t i q u a r i u s i u t o n kezembe, az s e l e h e t e t l e n , hogy e memorandumát Kelemen S c h e d i u s h o z intézte.
tisztán magánjellegű
s közügyi
jelentőségre
nem t a r t h a t
számot o l y mértékben
m i n t a z t maga h i s z i és maga óhajtja.
Ha végigolvassuk följegyzéseit - melyek b e c s e s v o l t a gadhatatlan
-
elta-
l e h e t e t l e n a z o n meggyőződés elől elzárkóz
nunk, hogy s e g y a k o r l a t i érzék, s e általános műveltség, s e elméleti i s m e r e t , az
s e ügyesség tekintetéből
nem ő v o l t a z
ember k i megválthatta v o l n a a magyar szinészet elárvult
ügyét. Nem vonjuk kétségbe tisztességes czélzatait, de egy b i z o n y o s , h o g y a szerencsétlen kezű emberek közé t a r t o z o t t . Vállalata tán azért
nem sikerült
legfőképpen, mert
egy
s z e r r e s o k a t a k a r t és azonfölül vállalata h a z a f i a s iránya iért a n e m z e t i elnézést túlságos mértékben v e t t e számítás ba.
Bárhogy tekintsük a d o l g o t :
l y a a z v o l t , hogy egyénisége
s i k e r e i n e k legfőbb akadá
nem v o l t elég határozott egy
i l y nagy f e l a d a t keresztül vitelére. De tán ép e körülmény teszi
egyéniségét
méltóvá, mert
mégis
rokonszenvessé,
valóban a l i g h a
mint egy jó szándékú
érdeklődésünkre
v a n elszomorítóbb
ember vergődését látni,
látvány,
k i n e k ambi-
tiója s o k k a l nagyobb mint tehetsége.Elbukása nem t e s z
tra-
g i c u s hatást, de kétségkívül érzékeny b u c s u t veszünk tőle, midőn letűnik a szereplés teréről. Kelemen László
följegyzései
mint
emiitettük
1793-
a l kezdődnek, a z z a l a z évvel, mely u j k o r t n y i t meg és egy régit zár l e a magyar szinészet történetében.Tudvalevő do log,
hogy 1793 márczius 23-án a főbérlő gr.Unwert
jogaiba,
báró Brudernné szül. gróf H a l l e r A n t o n i a kezessége m e l l e t t B u s c h Jenő
lépett a z
feltételek m e l l e t t .
179o J a n u a r i u s 14-én
megállapított
Erről így ír Kelemen: "Busch E u g e n i u s
a P e s t i és B u d a i Játék-Szineket Gróff Unwertől C s i c J dába által vévén,
a ' Német Társaságot
Minthogy már a ' P . K i r . Helytartó Tanátsnak kegyelmes tézéséből a Magyar Társaság
Áren-
i s maga I g a z g a t t a . elin
a z o n Theatrumoknak birtokában
v o l t , de t e r h e B adózás m e l l e t t
N e v e z e t t Német d i r e c t o r r a j
o l l y egyezés tétetek; hogy ő a Magyar Társaságnak
Theatra-
l i s Jószágát egy-átaliyában által vévén,azokat szint-úgy a
Német Játékokra - i s fordíthatta, Társaság mint
mire nézve továbbá a M.
különös k e r e s e t e n
levő a* Theatrum
E magán szerződés
alól fel-szabadúlt".
adózása
e z e n első
pontja
s z e r i n t a magyar szinészet a z o n föltétel m e l l e t t . h o g y n i fölszereléseit
a német bérlőnek
mint külön k e r e s e t e n lévő, játszási adó alól.
szi-
használatra átengedi,
fölszabadult a z e d d i g f i z e t e t t
A szerződés 2 - i k p o n t j a
szerint
"Hogy
p e d i g a* Magyar Társaság egyéb aránt élelmét és előmenete lét megnyerhesse,
maga
t u l a j d o n szorgalmatosságát
ajánl
ván, h a s z n a vagy kárára a z t tetszés szerént i g a z g a t n i k i vánta, v a l a m i n t l s
a* Magyar Játékok Jövedelmeit
tetszése szerént szedve és költötte - i s ,
a*
maga
mikor mennyi Jö
v e d e l m e i l e h e t t e k a z o k b u l , azok eránt ő tőlle Számot v e n n i Jussában s e n k i n e k sem v a l a . " Az a z a magyar társulat u g y a n egy födél alá került a némettel, de
attól függetlenül k ü
lön igazgatás a l a t t áll s jövedelmeivel maga r e n d e l k e z e t t , kárát i s maga v i s e l t e . Érdekes l e s z
megtudni,
k o n k o l y a gabonát" mint
hogy
miként " f o j t o t t a e l a
a z t már előre megjövendölte 1 7 9 1 -
ben a Magyar K u r i r . A magyar színészeknek P e s t e n h e t e n k i n t 3 - s z o r v o l t s z a b a d játszani: Ezek t . i .
Hétfőn, Szerdán és Pénteken.
" a Német Játékoktól üres napok valának."
De e b
ből a jogából Kelemen s z e r i n t 3 módon f o r g a t t a k i a magyar szinészeket B u s c h : a / mikor
"Abonnement
Suspenduével" a d a
t o t t játékokat, a k k o r egy hónapban egy, néha két hétfőt i s l e f o g l a l t ; b/ ha minden
v a l a m e l y i k napra
Országos Vásárokon
a hétfőt
"üllő Innep e s e t t " ; c / i s a Német Társaság
hasznára f o r d i t o t t a " . Hogy a szerződés betűit meg ne s z e g j e , megtette
Busch, hogy mikor
egy i l y e n p e s t i naptól, szinházat
poktól
nekik
elesett
a budai várbeli
"gondolván a z t : hogy napjaiból semmit sem v e s z
t e t t e l , haszna Kelemen:
a magyar társulat
átengedte
akár
mitsodás l e h e t e t t . " M e g j e g y z i
"A M. Társaság tehát minden h a s z n o t kapható és alkalmatosságoktól meg lévén f o s z t v a
tsudálni, miért egy 24 Személyekre n e v e k e d e t t Hazának Fő Anya Városaiban P e s t e n és Budán - 24
erre Na
nem l e h e t Társaság a '
nem élhetett?"
Mindé föltételek
daczára kevés
idő multával
Busch
"Panaszkodva Zúgolódván a ' M. Társaság e l l e n t e t e m e s kárai eránt" k i j e l e n t e t t e , hogy ö a magyar társaságot tovább nem t a r t h a t j a , m i v e l a német játékok
jövedelmeiből német ját
szóit s e győzi f i z e t n i , azokból a német társaság i s e l f o g p u s z t u l n i a magyarok m i a t t * " I l l y b a j o s s a k és kedvetlenség gel
t e l l y e s n a p j a i lévén a M. Társaságnak - i r j a Kelemen -
miben b i z h a t n a továbbá jövendő boldogulása eránt, s z o r g a l matoskodott, ugy hogy; a P . K i r * Helytartó Tanáts e* Társa ságot Ápolgatni kivánván, ben M a r t i u s b a n
majd t s a k
minekutánna ezen B u s c h 1 7 9 4 - I k nem egészen
gyámoltalanul e l
h a g y t a , ügyét ennek a z Országban lévő
Ns. Vármegyéknek a z
adandó Segedelem végett ajánlotta*" Az 1 7 9 4 - i k év egy csöppet s e lendített a magyar
szi
nészet sorsán. Erről a z évről e z e k e t j e g y e z t e föl Kelemen: "Busch E u g e n i u s , mint egy h i d e g e n a M. Társaságnak g o n d v i selését u j j a b b a n magán tartván, h a s z n a i v a l d o l t , hanem a Társaság a maga s B u s c h által g i s e r j e i Kelemen László
megbízott Re-
és Várady Jakab Mihály
sok és szorgalmatosságok alább e z e n
nem s o k a t gon
által,
I n s t i t u t u m n a k nevét
egyedül, hogy
Igazgatá tsak
leg
f e n t a r t h a s s a . Játékokat s
p e d i g válogatott munkákat a d o t t , mint l e h e t e t t i s noha f i zetését azonban
a N e v e z e t t Igazgatójátul.tsak immel ámmal
v e h e t t e , még-is b i z o t t Ns. h a z a f i a i n a k Ebben
a reményében nem i s csalódott
gyámolitásokban". a Társaság. Segítség
szépen jött
" a m e l l y e k e t - i r j a Kelemen - B u s c h E u g e n i u s ,
mint
igazgatója
ennek
az 1 7 9 5 - i k
Esztendőnek kezdetéig
mint egy 41oo s több f o r i n t o k b a n f e l - i s A magyar szinészet v o l t . Német igazgató i n g y e n fölszereléseit
valóban
vett."
mulatságos
t e t t e zsebre s azonfelül
helyzetben
jövedelmeit, használta kegyes
volt
a nemzet /c/
adományait elfogadva,azokból f i z e t n i magyar színészeit!'^ Mindezek daczára h a l l a t l a n e s e t s u l a t t a l 1795-ben. Erről
történt a magyar színtár
i g y emlékezik meg Kelemen: "Még
i s Mártius Hónapban Húsvét előtt
a * M.Társaságot nem t s a k
hogy véletlenül magára h a g y t a , hanem még a ' Theatrumbol i s ki-rekesztette
és minden készületeket, a* m e l l y e k e t Busch
f
v a l a m i n t a* Város Nagy Theatrumában, ugy
még az a k k o r i b a n
fel-állított
Német Társaságok
hasznaira
Nyári P e s t i Komediaházban,
fordított s magáénak
tulajdonított."
B u s c h nemcsak hogy kiakolbólitotta
Röviden:
a magyar szinészeket a
német szinházból, hanem eltulajdonította összes r e q u i s i t u m a i t i s . " M i l l y e n Árvaságban
l e h e t e t t e' szegény M.Társa
ság? - i r j a Kelemen - képzelni l e h e t . Mert egész hét-hete k i g semmi némü k e r e s e t e , 's segedelme sem lévén, t s a k j u s s a i n a k h e l y r e állittatása
után fáradozott, és minek utána
t s a k ugyan a F . K i r . Helytartó Tanátsnak
u j j a b b Kegyelmes
el-intézése szerént, a ' Német Igazgató Busch köteleztetett a* Társaságnak,
Theatrumét
adó nélkül
adására által engedni és az e l - f o g l a l t
a* Magyar Játékok Jószágát a * Társa
ságnak v i s z s z a téríteni, vagy m e g f i z e t n i . " A h e l y z e t e z z e l azonban ugy látszik nem
javult.Ujabb
és u j a b b kellemetlenségek a z t s e j t e t i k már ebben a z évben, hogy a magyar társaság n a p j a i a fővárosban meg vannak szám lálva. Kelemen i g y i r j a szomorú n a p j a i t :
l e az 1 7 9 5 - i k i év második felének
"Ezen meg-jegyzett
Esztendőben
Pünkösd
hetében k e z d e t t e tehát a ' Társaság Játékjait f o l y t a t n i K e lemen László
és Várady Jakab Mihály Igazgatások a l a t t : de
Fájdalom! Már ez-utánn külömbféle vexák, sok
a* Társaságot inkább
és részre hajlá
inkább vesztegették,
és k e d v e t
lenítették; ugy hogy:Várady J a k a b Mihály e l - h a g y t a a* Társaságot Júniusban, és H i v a t a l b a lépett. Kelemen László p e dig
látván ez I n s t i t u t u m n a k közelgő végső veszedelmét f i n
den
erejét oda
f o r d i t o t t a . hogy reménysége
szerént a d d i g
i s , mig Intézete tellyesedésének i d e j e érkezne a* Társaság h i jánosságát
foltozgathatnál
nyughatatlan
s örökös boldogtalansággal
gátakat hányni meg nem
de
egynémely
küszködő I r i g y e i
szűntek Júliusban a Társaságot
gára hagyván, Ns P e s t Vármegyének és Bibliothekáját
minek-utánna
ő gondviselés
ma
minden írásbeli d o l g a i t végett által
adván, ugy
indult
e l : hogy N s . B i h a r Vármegyében
NVáradon
Játék S z i n t ,
m e n n y i n a' Társaságot l e - v i t e t n i tatni
lehessen."
D e b r e c z e n b e n /!/ és
és a n n y i értéket
s z e r e z h e s s e n , a'
és Gondviselés alá h o z a t -
3 6
1 7 9 5 - b e n Várady
Eddigelé i s m e r e t l e n a d a t v o l t , hogy
végleg o t t h a g y t a a színészetet, Kelemen p e d i g már J u l i u s b a n kivált
a p e s t i szinészet
kötelékéből.
I r i g y e i közül
csupán Sehy R e r e n c z e t ismerjük k i n e k szereplése a M a r t i n o vich-féle pör aktái közt a jellemtelenség
szinében tünte
t i k föl a kötekedő s később szerencsétlen véget ért t e h e t /6/ séges színészt/ Ez a züllési lassú f o l y a m a t a z t látszik az utókorral s e j t e t n i , hogy a magyar színtársulat szétbom/7/
lasztásában t i t k o s k e z e k s z e r e p e l t e k / " o l y vélemény i s ,
mely e z t a p e s t i
Hisz t u d j u k ,
volt
magyar szintársulatot 8
"szabadkőműves bandának" bélyegezte.^ ^ A Martinovics-féle ^ S z z e l a n y i l a t k o z a t t a l némi ellenmondásban állnak az alább közlendő s o r o k . A m a g y a r játszó társaság t a g j a i u.m. Pes t i Gábor, Rózsa Márton, Varsányi F e r e n c z , B a g o l y i A n t a l , E r n y i Mihály, Papp Gábor, P a t a k y Benedek, Láng János és Sehy F e r e n c z 1795 A u g u s z t u s 24-éről Szentkirályihoz inté z e t t mentegető levelükben a következő p a n a s z o k a t e m e l i k K e l e m e n László e l l e n . "A mi p e d i g K e l e m e n t személyesen i l l e t i m i n t hogy ő a Társaságot még fel-állás előtt k e z d vén, m i n d e k k o r i g s z i v t a /!/ s kárositotta, még-is h o l a g a r d e r o b o t , melyből K e l e m e n és húgai az öltözeteket Teát rumon kivül H e t e k s H o l n a p o k számra viselték, e l - f o g l a l n i a k a r t a , sőtt a Társaságnak m i n d e n Actáit s Játék Köny v e i t e l i s f o g l a l t a , a Társaságon való uralkodást egyedül magának t a r t o t t a , alattomosságaival u g y össze viszsza szőtte f o n t a d o l g a i n k a t , hogy ha m o s t azokból k i f e s e l n i nem i p a r k o d u n k , l e h e t e t l e n megállanunk. És m i v e l Ö önként v i s s z a küldötte m i n d a maga m i n d p e d i g a húgai R o l l y a i t és nem i s a k a r n a k játtszani, noha requiráltuk Őket, tehát m i n á l l o k nélkül e l i s a k a r u n k l e n n i , Kelementől szoros számadást kivánunk, és m i n d a d d i g , m i g mind a két részről Retensiók és elég-tótelek f e n t állanak, őtet t a g n a k nem ismerjük... Ezek a z o k 'l'ektes U r , mellyekről alázatos Tu dósítást teszünk..." / P e s t vármegye levéltárából.A f o l y a modvány betűi megegyeznek a Sehy F e r e n c z névaláirata be tűivel s i g y n a g y o n valószinü, hogy önnek az egész mozga lomnak Sehy v o l t a fő kezdője. Száma,vagy más j e l e n i n c s , e teljes i v e s beadványnak. Elintézésének nem találtam nyomára P e s t vm. levéltárában./ ?
összeesküvés o l y félelmet k e l t e t t nem l e h e t csudálni, h a
a kormánykörökben, hogy
a társulat
szétbomlasztását éppen
állam-érdekből nem i g e n i g y e k e z t e k megakadályozni. Egy do l o g b i z o n y o s s e z : a z erély hiánya a h e l y e t t , hogy
Kelemen részéről, mert
végig küzdötte v o l n a
félre állt az útból
a harcot
s a vidéken a k a r t
irigyeivel
u j körben érvénye
sülni. Amit ez útja eredményeiről mond, az ismét c s a k n a i v hiszékenységét árulja e l . Az eredmény
a z t mutatta,
hogy
egyesek föltételes Ígéreteit kész pénznek v e t t e s i g y t e r v e i , m i n t kártyavárak csakhamar összedűltek. De h a l l j u k őt magát ; "Foganatos tossága
v a l a Kelemen Lászlónak e béli
annyiban: hogy
az N e v e z e t t két
szorgalma-
Városok szívesen
Ígérték a* Játékoknak adhatására való kész
szolgálatokat;
n e v e z e t e s e n p e d i g Ns. B i h a r Vármegye fél E s z t e n d e i Abonnementre s u b s c r i b a l t - i s , hogy élelme meglett
abból a
1
Társaságnak
v o l n a , sőtt a* T u l - a T i s z a i
lévő Ns. Vármegyéket-is
meg kérte, hogy
költségekre 's a z I n s t i t u t u m n a k
bizonyos
kerületekben
a* meg-kivántató
fen-tartására nézve segé
deimül legyenek. Érkeztek i s már némelly Vármegyéktől b i z tató f e l e l e t e k éppen,
a* midőn
P e s t e n a ' Társaság
végső
Pusztulásra jutván,tsak ugyan a z 1796-dik Esztendőnek k e z detével a ' Theatrumból-is
ki-rekesztetett. Hlyen
fájdal
mas híreknek vételével, minthogy a z állandóbb Gondviselésnek fel-állitására több-idő kívántatott, gye abban állapodott meg: boldogabb időkre f e l - i s
Ns. B i h a r Várme
hogy a z I n s t i t u t u m n a k
dolga a '
függesztetett."
Mint e sorokból kitűnik
Kelemennek a z a t e r v e , hogy
a p e s t i magyar társaságnak v e l e tartó részét vidékre szállitsa, magát a
i t t együtt
t a r t s a vármegyei
játékszint mint
elpusztulástól
segitséggel, hogy i g y
I n s t i t u t u m o t mentse meg a t e l j e s
a d d i g mig a nemzet országgyülésileg intéz
k e d i k sorsáról. Kelemen kész költségvetéssel állt elő 1795 d e c z . 2 4 - i k i keltezéssel.
A társulat
kiadásait
egy évre
11.256 f r t b a n állapitja meg és a z t h i s z i , hogy e z t a költ séget a bérletből
és n a p i
jövedelmekből be f o g j a
hozni.
e z e n fölül I300 f r t o t kért. É r
Útiköltségre és ruházatra dekes,
hogy társulata
Szatmár
működése helyeiül: B i h a r , S z a b o l c s ,
és Zemplén megyéket jelöli k i . Nagyváradon tölte
nék e l a főidőt a h e g y a l j a i szürettől SzGyörgy n a p i g , Debr e c z e n t p e d i g a z országos vásárok alkalmával keresnék f ö l . A t e r v mint Váli i r j a Hogy miért
"válasz nélkül,
történt ez i g y
lálgatni. A z t hisszük t e r v e t . Abból, hogy
ad a c t a tétetett."*
s nem másként, b a j o s v o l n a t a
a pénzügyi
kérdés
B i h a r megye c s a k
kötelezte magát, a z tűnik k i , hogy
fojtotta
meg e
félévi előfizetésre
pénz dolgában nem i g e n
a k a r t a lekötni magát. De h a t e k i n t e t b e veszszük, hogy a m. k . Helytartó Tanács m i l y
gyanakvással f o g a d t a
gye 4oo ooo f r t o s színházi tervét viszontagságos idők javulásáig
Szatmár-me-
s annak végrehajtását a
elhalasztatni rendeli
1795
folyamán, nem csodálhatjuk, h a B i h a r megye nem v e h e t t e f i gyelembe
Kelemen t e r v e i t , midőn hirét v e t t e a p e s t i
társulat
szégyenletes szétoszlásának
1796
szín
Húsvétján.**
I g a z a l e h e t Kelemennek midőn a z t i r j a , hogy a p e s t i sziné s z e t bukása b u k t a t t a meg Biharmegye rendéi előtt a z ő t e r vét-i s * Mielőtt tovább leirásáb an,
menne viszontagságos
közbevetőleg megemlékszik
szetről i s és elmondja, hogy kotásában és hogy minő
pályafutásának
a z erdélyi
színé
minő része v o l t annak m e g a l
k a p c s o l a t b a j u t a z idők folyamán a
magyarországi színészettel.Ebből i s egypár o l y benső rész l e t t e l ismerkedünk meg, melynek nyomait h a s z t a l a n keresnők az ügyiratok
lapjain.
"Az Erdély Országi M.J.Társaság - i r j a Kelemen - 7 9 2 d i k b e n Oktoberben
Kolosváratt
tartatott
Ország-gyűlése
alkalmatosságával, Kelemen Lászlónak személyes munkálódása által k e z d e t t m e g - i n d u l n i
és A « 793 s z e r k e z e t t egybe L.B.
* Váli Béla: A magy. szinészet t o r t . Budapest, 8o. l a p .
1877, 1 7 8 -
* * B a y e r József: A nemz. játéksz. tört. Budapest 1887. I . k . 2o2-2o6 l a p .
Wesselényi Miklós Urnák
P r o t e k t i o j a a l a t t , a m e l l y Társa
ságnak oktatására Kelemen László, t s a k ugyan Erdélyi őri Fülep Istvánt,
a ki-is
179o-dik Esztendőtől
Ifjat
fogva a
Magyar Országi Játszó Társaságnak érdemes T a g j a v o l t bé-is küldötteEkként
bár
t e l j e s e n sem az ő, sem mégis j o g g a l
nem fogadták
állithatta, hogy
tervezetét, Kelemen
a z erdélyi szinészet
személyes munkálódása által k e z d e t t m e g i n d u l n i , m e r t délyi társulat
urak
e l az erdélyi
a Soós Márton
első oktatója valósággal
az ő az e r
az ő k e z e i a l a t t
nevelődött Őri P i l e p István v o l t . Az erdélyi szinészet emez első éveiről e z e k e t a lemző s o r o k a t i r j a :
"Nem
személyek, K o t s i János
jel
lévén o t t a ' Játékokra a l k a l m a t o s azon Társaságnak
e g y i k Igazgatója
i t t Magyar Országban i g y e k e z e t t o l l y a n o k a t s z e r e z n i . P e s t ről e l - v l t t e Járdos Annát, a* k i már a* Társaságnál Játszó Tanító v o l t harmadik Hónapban; NVáradról p e d i g K i s s
Tresi-
át és egy más személyt. E z e n Társulat Fátumai i s külömbfélék valának, m i v e l Igazgatóik szüntelen
változtak; m i g l e n
végre ismét L.B. Wesselényi Miklós U r a z t t e l l y e s h a t a l o m mal a maga G o n d v i s e l e t e alá v e t t e . " A magyar mondható, hogy
színészetre
valóságos
ép a k k o r , midőn
válság elé került,
szerencsének
a p e s t i magyar
a z erdélyi s z i n i
volt
szinészet
viszonyok c o n s o l i d a -
lódni k e z d e t t e k Ns.Wesselényi jóvoltából. A p e s t i társulat
t a g j a i közül néhányan
tényleg Ko
losvárra menekültek s e z z e l kezdetét v e s z i a magyarországi és erdélyi színészetnek egymásra való hatása. Kelemen Láng Jánost
és Sehy F e r e n c z e t
1796-ban " a P e s t e n j a i közül
emlegeti
mint
olyanokat,
kik
e l - o s z l o t t Magyar Játszó Társaság Tag
Erdélybe menvén a T i t . Báró Ur által fel-vétet-
^ S z utóbbi t e l j e s e n i s m e r e t l e n a d a t i s érdekesen egésziti k i F e r e n c z i Zoltán müvének: A kolozsvári szinészet és szinház tört .Kolozsvár 1897. 7 5 - 7 7 . lapján elmondott e s e ményeit. /V.ö. 9 6 . és köv. lm/ F e r e n c z i s z e r i n t Őri F i l e p István c s a k 1792-ben jött v o l n a b e . /V.ö. 8 6 . l a p , 1. jegyz./
tek". val:
H e l y e s e n j e l l e m z i e z időpontot Kelemen e z e n mondásá "Az Erdélyi Társaság
lábadozni k e z d e t t . "
Megemliti,
hogy Kolozsvárott "többnyire c s a k Télen játszott" a n y a r a t p e d i g "leginkább külső h e l y e k e n l y a i b a n töltötték e l " .
némelly Uraságok Kastély-
3 6
Kelemen a z erdélyi szinészet d e b r e c z e n i első k i v o n u lását 1 7 9 8 - r a t e s z i , a m i t t e l j e s e n i g a z o l n a k F e r e n c z i Z o l tán levéltári a d a t a i . * * l y e s e n számol be. ról -
Város Költségén
-
i r j a 1798-
S z e r e n t s e próbálás
magát nem táplálhatván,
Augustusban ki-jött a*
Sőt a z eltávozás indokáról i s h e
" E z a Társaság Erdélyben
Magyar Országra Debreczenbe, épült Nyári Játék-Szinben
okáért hol-ott
a* Fejér-Ló
Vendég-fogadó udvarán Játszott."' Érdekes hogy ennek
l e s z megtudni
Kelemennek
a z első kiválásnak személyes
följegyzéseiből, okai v o l t a k ,
me
l y e k éle B. Wesselényi e l l e n irányult. Ezenfölül ez a tár saság - v a g y tán c s a k annak jelentékenyebb f e l e ? szándékozott
többé
Kolozsvárra v i s s z a m e n n i
Nagyváradon és Debreczenben sőt midőn l e v e t t e
s u j helyen:
próbált szerencsét
róluk k e z e i t
nem i s
1799-ben;
Rédey L a j o s s az elzüllés
réme f e n y e g e t t e őket, még mindig nem gondolnak v i s s z a m e n e telre, az
hanem Kelemen Lászlót választva meg
ő vezetése a l a t t
tározott
óhajtanak b o l d o g u l n i . C s a k i s a z ő h a
visszautasítása tériti
valószínűleg:
igazgatójuknak,
őket észre,
mire nagyon
kiéhezve, elcsigázva
örömmel rohan egy ré-
* E z állitás helyességét igazolják tatásai. L . i.m. lo6.1ap.
F e r e n c z i Z. u j a b b k u
* * L . i.m. I 0 6 - 7 . l a p . - Nem t u d j u k v a l y o n e r r e a társaság r a v o n a t k o z n a k - e a d e b r e c z e n i főbírók 1799-ben intézett b.Wesselényi-féle levél eme lesújtó s o r a i : "Szivesen fájlaljuk, hogy egy b i z o n y o s futó társaság a Játékszín betsét s fényét porba takarván, elhomályosította, a Nem z e t e s urnák s több magyar érzésű honnosinknak a játék szín hasznairól e l h i t t várakozását s jóitevősegeket megtsalván..." /Közlií Géresi Kálmán: A d e b r e c z e n i sziné s z e t vázlatos története 1798-1898. H i v . év. n. 9 . l a p . / . Géresi a z t h i s z i , hogy egy más c s a p a t r a v o n a t k o z n a k , mely előbb járt i t t .
szűk v i s s z a B. Wesselényinek ölelésre, tustól 1799
Novemberig terjedő
ismeretlen jegyzése.
adatokat
kitárt Augus-
koráról a következő, e d d i g
közli velünk
"Debreczenben
bocsánatra
történetének eme 1798
k a r j a i b a . A magyar szinészet
mulatott
Kelemen
kézirati föl
ez a ' Társaság
azon a
nyáron, h i d e g őszig. Mi Móddal v a g y - i s mi okon történt lé g y e n i t t a* Társaságnak zésekből ugy
sokból/?/ hagyták v o l n a kat.
magára l e t t maradása, a ' követke
látszik, m i n t h a
a ' Játszók öszve zsugorodá-
e l Jól-tévő U r u k a t és Igazgatóju
Már Tél idején nem lévén
h e l y e a ' Társaságnak a ' h o l
Játékokat a d h a t o t t v o l n a Debreczenben, magát a ' h o l i s Igazgató,
Nagy Váradra v o n t a
Fő és Gondviselő nélkül lézeng
vén Játszott ugyan de sikeretlenül Kótsy János és Sehy F e r e n c z Igazgatása m e l l e t t . A végső pusztulástól meg m e n t e n i kivánó
Hazafiak
Gondviselése
óhajtásokra,
és Igazgatása
L a j o s Ur 1799-öik Esztendőnek mal
jó-rendbe szedvén a z t ,
tsakugyan Mihályt
a' Pesten
Ezen
Társaságot , t u l a j d o n
alá f o g a d t a
T i t . Rédey Rédey
elején, és egész s z o r g a l o m
élelméről gondoskodván n e v e l t e ,
e l - m u l t Társaságnak
és Feleségét Termetzky F^-ancziskát
Tagjaival
Ernyi
a ' Társaságba
bé-vette."* * E z a társaság a következő tudósítást t e t t e közzé 1799 márc z i u s 1-éről k e l t levelében a Magyar Hirmondó hasábjain / i . h . 8 3 7 . l a p 1799.XV./: "A Magyar Játszó Társaság, Nemes B i h a r Vármegyében, Nagy Váradon és Debreczenben f o l y t a t ván a Magyar Játékok előadását, j e l e n t i , alázatosan, hogy a k i k n e k Magyar Komediájok vagyon készen, és ezután i s , akár fordítások, akár u j j o n n a n s z e r z e t t e r e d e t i Darabok által e z e n Nemzeti I n s t i t u t u m o t b o l d o g i t a n i t e t s z i k : m é l tóztassanak a z t vagy Váradra a Nemzeti Játszó Társaság Directiojához, vagy D e b r e c z e n b e : S e n a t o r T. Domokos Imre Úrhoz u t a s i t a n i . E z e n N y e l v és Erkölts pallérozásának előmozdítását különös háládatossággal f o g j a v e n n i a ' Thea t r a l i s D i r e c t i o és a jobb Darabokat i g y e k s z i k k i nyom t a t t a t n i . A k i p e d i g Énekes Játékokkal méltóztatik a Teát rumot f e l segíteni, fáradsága megjutalmaztatására ajánlja a Direkczió a ' Játék harmadik előadásából bé-kerülő Jöve d e l m e t . Hogy egy Darabnak többek által való le-forditatá sát e l l e h e s s e n távoztatni: szükséges v o l n a ha a f e n n n e vezett H e l y e k r e méltóztatnának a Fordító Urak m e g i r n i : M i t s o d a Játék Darabot szándékoznak Magyar/ra/ f o r d i t a n i . " 1
-
32
íme i l y kedvező társaság a nagyváradi
körülmények között magyar szinészet
s a j n o s , ezek a szép n a p o k leg
ez a
megalakítását, de
hamar befejeződtek s Rédey vég
m e g v o n j a tőlük pártfogását. Erről a dologról i g e n
méletesen i r Kelemen László. na.
k e z d i meg
kí
P e d i g h o s s z a s a b b a n i s írhat
H i s z e n 1796—ban e l h a g y j a a színi pályát és ép n e g y e d i k
éve már h o g y
Nagyváradon h i v a t a l o s k o d i k . Egész általános
ságban c s a k
ezeket
m o n d j a : "Rédey L a j o s u r a n n a k utánna a
Társaságot Áprilisban és jó-gondját
ismét D e b r e c z e n b e által szállította
i s viselte;
de azonban,
némely
nyughatatlan
Tagoknak M a k r a n t z o s furfangságok végett t e r h e s sága m i a t t
meg-unatkozván
a Társaságot
foglalatos
A u g u s t u s b a n vég
képpen o d a - h a g y t a és előbbeni tévelygő Sorsára
juttatta."
3 6
Hogy k i k v o l t a k e z e k a " n y u g h a t a t l a n Tagok" s miféle " M a k r a n t z o s furfangság" keserítette
e l Rédeyt, erről
nem
szól semmit Kelemen. Valószínűleg ismét Sehy F e r e n c z idézi elő a z a v a r t , m i n t men László
a z t az alábbiakból
p e d i g az időtől f o g v a ,
sejthetjük:
"Kele
h o g y a' P e s t i Társaság
elszéllyedett, Nagy Váradra munkába
v e t t törekedéseinek -
i s vége szakadván, c s a k u g y a n h i v a t a l b a állott és éppen a k kor negyedik Esztendeit nos és Láng János,
töltvén a b b a n ,
mint
meg-kérettek a r r a , h o g y venné.
a Társaságnak
a' midőn Kótsi Jáküldöttyei
által
a* Társaságjókat gondviselése alá
A társaság félelmes környül-állásaira, de főképpen
Hivatalára nézve
K e l e m e n László
eránta való hajlandóságát
az ő kérését
meg-köszönvén, el-nem
/sici/ i s fogadhat
ta." Egy d o l o g kétségtelennek látszik: c z e n i társulat helyzetbe
Rédey
jutott.
lemondása
a z , hogy a d e b r e
következtében
válságos
M i idézte elő a "félelmes környül-állá-
s o k a t " s minő természetűek v o l t a k a z o k , nem t u d j u k megmon-
Sailágyi F e r e n c z I d . Wesselényi Miklós c z . müvében /Buda p e s t , 1876. 6 2 . l a p / közli u g y a n Rhédey L a j o s n a k '••'•/.-he z intézett panaszló s o r a i t - de keltezés nélkül s i g y nem t u d j u k v a l y o n e r r e az időre vonatkoztatható-e?
d a n i . Nagy oknak visszautasítsa
kellett
i t t
e g y külön
alább látni f o g j u k ,
közremunkálni, hogy K e l e m e n
küldöttség kérését,
néhány hónappal
czélzatu fölszólításnak s z i v e s e n
engedett.
Csodálatos, hogy e z e n d e b r e c z e n i alatt
a Magyar K u r i r s z e r i n t
közönségnek nagy
j e g y e z meg, h o g y
szini
éppen semmi különöset tudósítója. Csupán a n y -
a "muzsikának nem léte és a dekorá
cióknak szűke s o k szépet megakadályoztatott". "mintegy
idényről,mely
l o 6 - s z o r játszottak v o l n a "a
megelégedésével"
nem i r t a n e v e z e t t l a p d e b r e c z e n i nyit
midőn m i n t
később, egy u g y a n i l y
13-an v o l t a k " .
Ez a szűkös
A személyek
h e l y z e t v a g y még más
egyéb i s közrejátszott-e a visszautasításban, a d a t o k
híjá
b a n e l nem dönthető.* E társulat további
viszontagságos
sorsáról részben
elzülléséről részben Erdélybe visszakerüléséről a követke zőket j e g y z i föl K e l e m e n . ván a' Társaságnak
"Azonban L.B.Wesselényi m e g t u d
lézengő állapottyát, kívánta a z t v i s z -
s z a f o g a d n i és u j j a b b Gondviselése
alá v e n n i , meg
botsajt-
ván nékik törvénytelen el-pártolásokat,*s ez által o k o z o t t kárait-is e l - f e l e j t e t t e . De a' Társaság külömbféle részek re
vonódván, még-is a T i t . Báró, U r a t
m e r n i tellyességgel ámmal
folytatgatta.
Igazgatójának
nem a k a r t a s a z o n b a n A következett
el-is
Játékjait i m m e l
November Hónapban más
'V.ö. F e r e n c z i Z. i . m . 1 1 1 . l a p . Megemlítjük, hogy e társa ság időközben átrándult Nváradra / L . M a g y a r Hírmondó, I 7 9 9 . I I . 8. s z . / I t t Váradon felváltva m a g y a r u l és néme tül játszottak, D e b r e c z e n b e n c s a k m a g y a r u l . Nem lehetet l e n , hogy ez időben történt Sehy F e r e n c z n e k k o r c s m a i v e szekedéseiből keletkező meggyilkoltatása s ebből folyólag nemcsak a közönségnek, de Redey-nek i s k e d v e ment attól, h o g y o l y társulatot támogasson, m e l y b e n i l y e s e t előfor d u l h a t o t t . I g y n i n c s kizárva, hogy az az e s e t i s közre játszott K e l e m e n elutasító válaszában. / L . Szilágyi Pál: Egy nagyapa regéi unokájának. N e f e l e j t s , 1 8 5 9 . 16» s z . / Beöthy László 1 7 9 8 . S z e p t . 7-éről V.Olasziból k e l t levelé b e n már említést t e s z v a l a m i Sehy-botrányról, m e l y b e n a S a j n o s B. nem m o n d j a közönség S-nek a d o t t v o l n a i g a z a t . e l , hogy m i b e n állt e botrány. / I r o d a i o m t . Közi. 1890. F f . 61-62. l a p o n lévő levél/.
Nyári Játék-Szinnyéböl-is t a l , a* Társaság
ki-szorittatván
abban e g y e z e t t ,
menni, vagy e l - o s z L a n i
y
h o g y készebb akár ..hova
m i n t a* T i t . Báró Urnák Igazgatása
alá v i s s z a m e n n i , azért Télére ismét szült, hogy
az H i d e g e k á l
o t t Játzhasson.
36
NVáradra.viszsza k é
De indulásakor
Kotsi
János
t s a l t vetvén / s i c / az i g y e k e z e t n e k , m i o d e n Decpratjékat a' m e l l y e k egyébb aránt a' NYáradi P u b l i c u m költségén készül tek,
néhány Játzó személlyekkel Magával Erdélybe bé-vitte;
más része a' Társaságnak t s a k u g y a n Váradra v o n t a magát, és némelyek D e b r e c z e n b e n m a r a t t a k .
I g y l e v e pusztulása akkor,
az Erdélyi és Magyar Országi e l e g y e s Társaságnak.' Valósággal egy d a r a b
korkép ez
,3BE
~
a leirás. Kapkodás,
rendszertelenség és ennek következtében fejetlenség t a p a s z talható egy o l y intézmény körül, m e l y n e k n e m z e t i jelentő ségét a közélet e m b e r e i és a magyar i s m e r i k és h i r d e t i k .
iróvilág egyaránt e l
A m a g y a r szinészet
a 1 8 - i k évszázad
végén o l y válság elé került, m e l y v a g y lételét f e n y e g e t t e , v a g y a z z a l a kilátással k e c s e g t e t e t t , h o g y létezése c s a k i s szégyenére f o g válni a n e m z e t n e k . Ugy látszott, hogy v o l t a k e z d e t s azért, l e g o k o s a b b :
rossz
m i n d e n t elölről, újból
k e z d e n i . A l e l k e s többség s o r a i b a bekerült egypár k o n k o l y Ez a d e b r e c z e n i tartózkodásra v o n a t k o z i k . O t t t . i . 1 7 9 9 « április 16-ától N o v . l 7 - é i g játszottak / F e r e n c z i i . m . I 0 8 l a p / Közbe-közbe Váradon i s m e g f o r d u l t a k , m i n t a z t a Ma g y a r Hirmondó 1799« J u n i u s 2o-áról k e l t levelének ezen bekezdése i s m u t a t j a . A Nemz. J . Társ. "egészen f e l e l e veníti Városunkat". Gróf Saure l o o f o r t , a Görög e g y e sült Püspök 5o f o r t "Ígértek esztendőnként". "A Télen Bálok i s f o g n a k adódni, m e l l y tzélra a Társaság már f e l i s f o g a d o t t egy nagy szálát". / I . h . 1799• X V I , 1 3 5 . l a p . / ^ ^ F e r e n c z i e z e n állitása, "Az a körülmény, hogy Kolozsvá r o t t c s a k d e c z . 26-án kezdték meg a téli időszakot, a z t b i z o n y l t j a , h o g y a társulat Zsibón pár hétre megállott Wesselényinél" / i . m . 1 1 1 . l a p / , nem valószinü a föntebbi a d a t o k s z e r i n t , m e r t ha tél felé járt,mikor Dpbreczénből e l i n d u l t a k , a l i g h a tölthettek még pár h e t e t Zsibón i s . H i s z előkészületre, fölszerelésre, próbákra s z i n t e n c s a k k e l l d e c z . 26-áig legalább 8 - l o n a p o t számitásba v e n n i . Az utazás i s c s a k időbe került a k k o r Debreczenből K o lozsvárra.
hintő s rövid néhány év leforgása a l a t t
e g y s z e r r e négy h e
l y e n játszotta e l nemcsak műsorát, hanem tekintélyét a ma g y a r szinészet: Pesten,Kolozsvárott, D e b r e c z e n b e n és Nagy váradon. Az Országos Pártolás hiányát nem t u d t a egyes emberek, vagy Vármegyék támogatása pótolni. A pártolók között
akadt
szeszélyes i s , a k i nem v o l t hajlandó mindenben az engedé keny szerepét játszani. Ha g y a k o r l a t és a művészi
szinészeinkből
hiányzott i s a
képesség, mégsem v o l t a k
mindenkinek beleszólását eltűrni
hajlandók
s i g y a szinészi
hiúság
- ez a korán érő csemete - számtalan összeütközés kiinduló p o n t j a v o l t . A nagy közönség véltek látni mint helyütt c s a k
h a z a f i a s hódolatában
többet
k e l l e t t v o l n a . Elfelejtették, hogy sok
az újság ingerével
h a t o t t a k közönségükre, s
midőn a pártolás fogyatékosabbá vált és művészi és a s önérzetükben v o l t a k megsértve, ehhez
hazafi
s e v o l t o l y joguk
mint hitték. A közönség pártolását köteles h a z a f i a s adako zásnak
minősítették és
ha ez e l m a r a d t ,
okokat magukban v a g y a közönség a n y a g i lő egyensúly nem
állott még be
sose
keresték a z
helyzetében. A k e l
előadók és közönség közt.
Amazok c s a k a maguk j o g a i t és a mások kötelességeit k e r e s ték mindenben. A közönségnek
meg éppen
v o l t a k jogról és kötelességről. sősorban magára g o n d o l t .
ellenkező nézetei
Szinész és pártoló i s e l
Amaz mindig függetlenségét
állí
t o t t a előtérbe s az elismerést követelni látszik; emez v i szont
e g y e b e t i s kivánt,midőn megtakarított g a r a s a i t
za oltárára
a ha
lerakta.
A válság legnagyobb oka kétségtelenül: a h e l y z e t b i zonytalansága. A r o s s z k e z d e t ,
a gyámolitás r e n d s z e r t e l e n
sége évtizedeken át f e n y e g e t i k a magyar szinészet jövőjét. De m i h e l y t
e z e n a téren i s javulás áll be a magyar
sziné
s z e t természetes kifejlődése legfőbb akadálya gördül e l az útból.
A jó szándék
csapat,mely
meg v o l t
Debreczenből 1799
első
színészeinkben. Az a
végével visszarepül B.Wesse
lényi védő szárnyai alá, nemcsak a z t m u t a t j a ,
hogy a z első
magyar színészekből nem hiányzott is,
a jó szándék, hanem a z t
hogy az élet iskolájában megtanulták többre becsülni a
tisztességes függést mint a tisztességtelenséggel, nyomor ral
fenyegető függetlenséget. Az Erdélybe visszatért c s a p a t u j életre
kelti
a ma
g y a r színészeteti v i s z o n t a NVáradon és D e b r e c z e n b e n ujjászervezKedők m a g j a i l y e k függetlenek
lesznek azon
s z e r e z t e k a H a z a i Játékszin jegyzései tanulságos magukat
később
"ripacsok" elegyes
de
tartalmaznak
5 személyekbül
me
becsületet
arra
nézve,
azok a csapatok,
"köztársaságoknak"
fölnevelő iskoláivá
Társaságnak
nem sok
ügyének. Kelemen további föl
adatokat
k e l e t k e z n e k nálunk
hogy miként
vándor c s a p a t o k n a k ,
maradnak ugyan,
amelyek
nevezték, a melyek
váltak. "Az a része
a
ezen
- i r j a K e l e m e n - m e l l y NVáradra ment
állott, n e v e z e t e s e n
K o t s i Jánosné,
Kontz
József és ennek h i t v e s s e K i s s Terézia, Láng János és ennek h i t v e s s e J a r d o s Anna, Z s o l t z a i András kal.
Iffiat
vivén magok
Játzani k e z d e t t e k , de lehetetlenségek végett /!/ elő
menetelt
nem remélhetvén,
K e l e m e n Lászlót
u j j a b b a n meghivták
és kérték,
hogy
végső
s e g i t e n e , és által
vévén őket tetszése
L e v e l e k által pusztulásokon
szerént Igazgatná
és élelmekről gondoskodna." E z a z 5 / h e l y e s e b b e n 6 / álló társaság
ma valósággal k o m i k u s
tagból
hatást t e s z . Képzel
jük e l , hogy az összes fölszerelést K o t s i magával v i t t e , s egyedül
a feleségét hagyta
a nyakukon! Micsoda
l e h e t e t t e z ! Micsoda fogalma l e h e t e t t
a magyar
v e r t had szinészet
föladatairól, midőn 2 férfi 3 nő m e l l e t t egy f i a t a l kezdőt véve föl
a maga s o r a i b a ,
f o g állani !
v e z e t t e K e l e m e n t , annyi tény,
a c s a p a t kérelmének
megkezdi újból s z i n i nél i s szomorúbb
hogy e z
s u j társaságot alapítva
pályájának utolsó,
még a z e d d i g i e k
szakaszát. K e l e m e n i g y
a d j a elő e szín
társulat megalakulásának s o r s o k a t , de
NVáradon h e l y t
Nem t u d j u k : naivitás, hiúság vagy tisztán h a
z a f i a s lelkesedés úttal enged
a z t h i t t e , hogy
történetét.
"Tekintvén
szomorú
főképpen a z ő el-enyészetekből eredhető g y a -
láztatását egy Ns. Nemzetnek Játzó Személyeket Igazgatása és
tulajdon
gondolóra vévén a' k i v e s z e t t szabados
gondviselése alá
h o g y ez alkalmatossággal,
olly
a' P e s t e n
Társaságot ismét fel-ébreszsze, és zetnek
és t e l l y e s
hatalmi
fel-tétellel v e t t e , e l - a l u d t N.M.
Játzó
a z t a' Ns. Magyar Nem
óhajtása szerént m i n t valóságos Alkotványt örökössé
tétethesse, m i r e nézve t u l a j d o n értékének fel-áldozásavali s Munkálkodni
és fáradozni
nem irtózván 17»0-bris
Egyességre lépett, a' f e l - v e t t z e t t dolgaihoz f o g o t t , szükséges Színezeteket,
Tárgynak el-érésére
799 inté
a' Társaságot n e v e l t e , o k t a t t a , a* Ruházatokat, és egyéb r e q u i s i t u -
m o k a t t u l a j d o n költségein meg szerzetté, és m a g a - i s Szemé l y e s e n Játzott; és i l l y e n képpen Társaságának éleiméről a ' lehetőségig
szorgalmatoskodott.
E képpen
egy-uttal
alázatos Jelentő
Tanátsnái
bé-mutatván, az u j j a b b
könyörgött; nyert;
lett
írásában a* F . K i r .
a' m i l l y e n kérésére
m e i l y szerént Ns. Szabad
kegyelmes
Intézetét Helytartó
Pártfogásért
o l l y a n K e g y e l m e s végzést K i r . Debreczen
Városának
ez a ' Társaság m i n t M a g y a r - H a z a i , az Erdély Országira néz v e az elsőség végett ajánltatott e l . " * E följegyzésből két d o l o g következik: 1 . hogy K e l e m e n a P e s t e n szétvált társa ságot a k a r j a újból
fölállitani, állandósítani s különálló
magyarországivá t e n n i ; 2. hogy
magát t e k i n t i
a magyaror
szági szinészet fejének és ez a z u j életrekeltés c s a k i s a z ő védelme m e l l e t t létesülhet. Bármily becsülésre méltó
i s
áldozatkészsége, hazafiassága, jó i g y e k e z e t e - l e h e t e t l e n ség nem látnunk e tények mögött a z t a n a g y e m b e r i hiúságot, m e l y a maga értékének megállapításánál t e l j e s e n te
elvesztet
a kellő mértéket. Lehetetlenség elhinnünk, h o g y ebben a
6 tagból álló társaságban
látta a magyar szinészet m e g t e
remtőit, de lehetetlenség máskép
g o n d o l n u n k az u j i g a z g a
tás elvállalását m i n t olyképen, h o g y tényleg a maga szemé-
'Ez állitást i g a z o l j a B i h a r m e g y e levéltára 1 8 0 0 . évi 4 9 8 . s z . /L.K.Nagy Sándor: A váradi szinészet története. Nagy várad 1 8 8 4 . 2 o . l a p . /
lyében látta a magyarországi szinészet
egyedüli megváltó
ját. E z a 6 színész magyarán szólva: l e v e t t e lábáról K e l e ment. E l h i t t e n e k i k ,
hogy
ő
a
e g y e t l e n emuere, k i meg t u d j a g e t l e n magyarországi
magyarországi
szinészetet
t u d t a : minő nagy és kétes
szinészet
az erdélyitől t e l j e s e n füg teremteni.
Tán
maga s e
vállalatba f o g o t t ! Rövid másfél
év meghozta nemcsak a legkeserűbb csalódást, hanem
a
tel
j e s v a g y o n i romlást i s ! Működését Debreczenben a k a r t a megkezdeni; de a város tanácsa két i z b e n : 1799
végén
és 18oo elején.elutasította
kérelmével s i g y u j társulata
Nagyváradon k e z d i meg műkö
dését 18oo-ban. I n n e n k e z d v e
fölöttébb nagy becsüek K e l e
men följegyzései, mert ezekből t u d j u k meg, hogy hazánk n é mely vidéki városában, h o l és mikor
j e l e n t meg első
izben / 9 /
a magyar szinészet Kelemen László igazgatása m e l l e t t . ' "A- I800 Nagy Váradon f o l y t a t t a nak
Játékait Társaságá
u j j a b b fel-állításától f o g v a utolsó M a r t i u s i g ,
' s mind
Baál mulatságokat- i s a d o t t . Április Hónapban pedig t o t t a* Társaság, m i v e l a * t e r h e s
7 1
fizetés végett
halgaujjabban
árendálni károsnak látta, azért utazásra k é s z ü l t . » ^ ° ^ "A valóságos Alkotvány örökössé tétele" egy kissé is
furcsán kezdődött s bálrendezései
üzleti izü vállalatnak
nyek a z t
mint látjuk révén nagyon
látszik, de a z áprilisi esemé
tanusitják, hogy
bár
a nagyváradi
u j társaság
csakugyan h a l l g a t o t t , K e l e m e n László azonban tevékenységét más téren értékesítette. P e s t vármegye levéltára megőirzte Kelemen Lászlónak k e l t kérő-levelét.
LSoo.évi Április 26
" a Magyar H a z a i Nemz. Játszó mányzója".
16-áról,
A névaláírás után ez a c z i m
Még furcsább
Nagyváradon olvasható:
Társaság P r o p r i e t a r i u s
a dolog,
hogy
a z első
Kor
magyar
színtársulatot ugy tünteti föl,mintha az c s a k a fővárosban szűnt v o l n a meg, de vidéki viszontagságai után újra talál kozván
a tagok, az a régi társaság
^Pestmegyéhez érkezett 18oo.évi vélt./
a l a k u l meg újból. A z t
ápril.26-án / P e s t vm. l e
i r j a , hogy „Nemzeti
Magyar Játzó
d e t t " és öt esztendő a l a t t ment keresztül, de g o t , hogy
„külömb-féie
végre
ismét rendbe
„ujabb lábra állás" 1799
lés okairól nem
elszéllye-
viszontagságokon"
.-.találtunk o l l y a n alkalmatossá szedhettük magunkat." S z e r i n t e az Tél óta Nagyváradon történt meg s
18oo évi M a r t i u s i g f o l y t a t j a Megyebéli Publicumnak
Társaságunk
a Társaság
Játékjait
„ezen
t e l l y e s megelégedésével". A szünete
beszélvén,
elmondja:
Társaságának az
a
czélja, „hogy igyekezetének j e l e i t más Ns. Vármegyékben i s t a p a s z t a l t a s s a , hogy a n n y i v a l
inkább
Több Ns.
Hazafiak
előtt Pártfogást és elősegéllést érdemelhessen, m e l l y s z e rént e z e n a z egész Magyar Haza előtt
o l l y kedves
Institu-
tum valahára e g y s z e r állandóbb lábra állhasson." E l m o n d j a aztán szándékolt
utitervét:
Nagyváradról
először S z e g e d r e a k a r menni, „onnan szándékozik ismét első e r e d e t i Megyéjébe T.N. P e s t Vármegyébe" Kecskemétre menni. I n n e n „ha a z környül állások meg-engedik, a T. S t a t u s o k és Rendek Pártfogások m e l l e t t
ha kevés
i d e i g - i s Ns.
Szabad
K i r . P e s t Városába" a k a r j u t n i . Ezután Egerbe óhajt menni, i n n e n M i s k o l c z r a majd Nagy Károlyba
később Kálióba... nés
i g y tovább tovább a z Időnek és Játék S z i n e k n e k m i v o l t o k h o z képpest e z e n a nyáron u t a z n i kivánván." vét a z t kéri
Elmondván u t i t e r
Pestmegyétől „méltóztasson Nemz. J . Társasá
gunkat u j j o n a n - i s eléggé Pártfogása által
tapasztalt
mint ezen
különös
és Hathatós
I n s t i t u t u m n a k első és e r e d e t i
Kegyes Szülője /!/ továbbra i s ápolgatni és igyekezetünket a
1
Hazabéll Ns. Vármegyéknek
és Városi
Magistratusoknak,
n e v e z e t e s e n azoknak, a ' k i k e t ezen a ' Nyáron meg-látogatni szándékozunk,
oltalmába
ajánlani."
főbb kérdés. A g y a k o r l a t i rész eszményi jellegüről
E z v o l t a z első és a
elintézése után azonban az
s e f e l e d k e z i k meg. A r r a kéri P e s t
me
gyét, hogy „Játzó-Társaságunknak t u l a j d o n Bibliothekáját", m e l y e t a megye gondoz „számunkra m e g t a r t a n i " kegyeskedjék, hogy
H jobb k a r b a n
helyheztetvén
Társaságunk,
a z t ismét
előmenetelünkre és édes Nemzetünk gyönyörködtetésére h a s z -
- 4o
-
nálhassuk." ... E m e l l e t t kilátásba h e l y e z i , hogy a játékszini
„Nemzeti I n s t i t u t u m n a k ,
állitására szolgáló
u j j a b b és állandóbb
talpra
intézetét /Plánumot/" a Vármegye «.Ke-
g y e s Ítéletére és Jóváhagyására" be megye o k u l v a a múlton
f o g j a mutatni... P e s t
s félve attól, hogy e nemzeti
e s e t l e g e s ajánlásaival r o s s z irányba terelné, Május ö-án t a r t o t t közgyűlésen
ügyet
az 1800.évi
a következő óvatos határo
z a t o t h o z t a : „Mind személyekre, mind
magokviseletekre e s -
méretlenek lévén a ' Társaság mostani
T a g j a i ezen Megye R e n
déi előtt, a j e l e n t e t t
szándékot h e l y b e n
hagygyák u g y a n ,
ajánlatát mind azon által,noha a Társaság felállásában v a ló munkásságot s i g y e k e z e t e t v a l a m i n t eddig,ugy ennek u t á n na i s segélleni e l nem tyák. Mi p e d i g
illeti
mulattyák magukra
nem vállalhatr-
a B i b l i o t h e k a eránt való kérést, e z
i s h e l y e s n e k találtatván,
továbbis a m o s t a n i
gondviselés
alatt hagyattatik."* E végzés már nem találhatta o t t h o n Nagyváradon, m e r t mint Kelemen i r j a 1800 évi Májusban S z e g e d e n játszott „In g y e n e n g e d e t t épületben" J g u s t u s 15-éig letben".
1
1
^
1800.évi
Kecskeméten, szintén
J u n i u s 1-étől Au
„Ingyen engedett épü
/ 1 2 /
Ugy látszik k a p t a meg
a pestmegyei
Kelemen.
Innen
Végzést
ugyan-is
már
Junius
Kecskeméten elejével e g y
u j a b b kérvényt a d o t t be P e s t megyéhez, m e l y h e z már „erköl c s i bizonyítván" i s van Szegeden előadott nyörködtette
c s a t o l v a . Elmondja
d a r a b j a i v a l „mitsoda
légyen , a ' P u b l i c u m o t
l e t t maguk v i s e l e t e k r e nézve-is
ebben, hogy a
i g y e k e z e t t e l gyö
Társaságunk, és a m e l
a ' Játszó Személyek m l l y -
l y e n pártfogást érdemlettek az i d e r e k e s z t e t t
Tanu-bizony-
ság levélből a T t e s S t a t u s o k és Rendek t a p a s z t a l n i m é l t ó z tassanak." A Kecskeméten j e l e n l e g időző t a g o k n a k zetükről, mind p e d i g
„mind i g y e k e
külön maga Jó-viselétéről az már o t -
*1800.évi 6 5 7 . s z . /Pestvm. levélt./
tan
megfordult
Megyebéli
|
vágynak." E z okoknál f o g v a
Halgatóink-is
Jó-emlékezetben
újból kéri Pestmegyétől a tár
saság „kegyes gyámolitását", azonfölül a z t i s kéri, hogy a Bibliothékában
meglévő Játék-darabokat
„erga R e v e r s a l e s "
a d j a át néki a Vármegye, mert c s a k i g y maradhat meg a Tár saság Melő-menetelében és igyekezetében". Pestmegye a z 1800.év J u n i u s 2 8 - i k i közgyűlésen meg a d t a ..erga s p e c i f i c a s R e v e r s a l e s " a z engedélyt rabok és kották
átadására, de c s a k
a játékda
„olly fel-tétel
alatt
mind a z o n által, hogy a z o k leirattatván az O r i g i n a l i o s a i a Vármegyének annak idején adattassák v i s s z a " . *
Ezen
Végzés
kézhez vétele után K e l e m e n László P e s t r e jött s mint a Vár megyénél meglévő R e v e r s a l i s m u t a t j a 1800.évi J u l i u s keltezéssel átvette
a z egész
16-iki
Bibliothekát személyesen. E
jegyzék azért b e c s e s , mert belőle t u d j u k meg, m i l y értékes gyűjtemény v e s z e t t e l rövid néhány év
a l a t t Kelemen
sze
rencsétlensége, hogy ne mondjam könnyelműsége m i a t t . A kecskeméti l o héti tartózkodás után Kelemen Társa ságával Nagy Körösre étől Aug. 22-éig
rándult át de o t t
már c s a k Aug. 17-
tartózkodhatott „Ingyen e n g e d e t t
épület-
1
ben"./ ?/ Külön
megjegyzésre méltónak t a r t j a , hogy „a*
Neve
z e t t Két Mező Városok a ' Játzó Társaságot Barátságos e l f o gadásokon kivül" „Szabad Szállásokkal
és Fuvarozásokkal i s
segitették". Nem t u d j u k meg e följegyzésekből, hogy K e l e m e n tény leg
a k a r t - e P e s t e n játszani ez a l k a l o m m a l , miként
leg
t e r v e z t e s c s a k i s a l k a l m a s h e l y hiányában mondott l e e
eredeti
tervről? Pöljegyzéseiben szót s e szól erről, hanem f o l y t a tólag
ezeket i r j a :
1800.évi A u g u s t u s
éig Gyöngyösen j á t s z o t t d e
már
24-étől O k t o b e r 10„fizetésért
engedett
épületben". I n n e n L o s o n c z r a ment, h o l 1800.évi O k t o b e r 12* 1 2 3 o . s z . 18oo / P e s t vm. levélt./. Később látni fogjuk, hogy P e s t vmegyének ez a gavalléros eljárása e nagybecsű gyűjtemény t e l j e s elkallódását v o n t a maga után.
étől 1801 évi Mártius végéig játszott. E helyütt végzi K e lemenünk rövid i d e i g tartó Kormányzói működését./^5/ „Itt a* Társaság
d o l g a i mi
következik..." és e z z e l
okon függesztettek
megkezdi társulata
saját v a g y o n i romlásának szomorú történetét l e i r n i . találjuk
újból m i n t
magyarországit
egymással vetélkedő
és erdélyit.
fel:
el-züllésének Szembe
társulatokat: a
Amaz a hanyatlás
utján v a n ,
emez emelkedőfélben. Amott a nyomorúság pártosságot t e r e m t és viszálykodó f e l e k e t állit szembe egymással, e m i t t
okul
va
mér s
a mult
b a j a i n a tagok
egységes vezetéssel összeütközésnél Kelemen
engedelmességhez s z o k t a k
indulnak
magyarországi
a gyöngébbnek k e l l
társaságának s o r s a előre meg
v o l t a k Kelemen igazgatásának hibái, juk
utjókra.
tönkre menni
Az
s igy a
van pecsételve. M-t ír b i z t o s a n nem mondhat
meg. Nagyon valószinü az,hogy - nem való v o l t s e i g a z
gatónak, s e kormányzónak.
A h o g y a n az utolsó évek v i s z o n
tagságait e l m o n d j a , abból a z t t u d j u k , hogy ugy a közviszo nyokban, mint a saját
színészeiben v a l a m i n t e g y k o r i erdé
lyi
társaiban k e r e s i romlásának okozóit. M i n d i g c s a k máso
kat
vádol s magát,
h o l egyesek,
hol
tünteti f e l . Alább alkalmunk l e s z nyével f o g l a l k o z n i , m e l y l y e l
a S o r s áldozatjának
még egy h o s s z a b b kérvé
1 8 o l Aug. 24-én
újból P e s t
megye könyörületességéért e s e d e z i k - ezúttal h a l l j u k meg a maga panaszkodását gyöngyösi és l o s o n c z l bukásáról. „Minekutánna e z e n Társaság fen-tarthatására a* t o h a és Háborús Időkben
Kelemen László
a n n y i K e r e s e t e sem l e h e t e t t ,
Igazgatónak
Mos tsak
hogy a* Játszó Személlyeknek
élelmekre elegendő l e t t v o l n a ;
Gyöngyösre
jutván,
onnan
Tzéllya szerént hamarjában e l nem mehetett, m i v e l E g e r Vá rosának Tüz-által e s e t t Fátumai Intézeteit meggátolták egy részről; más részről p e d i g sze
Az Erdélybe v i s s z a s z a k a d t ré-
a* Társaságnak L . B. Wesselényi Miklós Urnák gondosko
dásából magát Kolozsváratt rendbe szedvén, Áprilisban 1800 Ismét ki-jött ságnak nem t s a k
Debreczenbe, a* Magyar Országi Játzó Társa Személlyeit
i g y e k e z e t t fortélyos
utakon
magához hódítani, hanem Kelemen László Intézeteit, és hoz zá v i s z s z a ment Láng Jánostól meg tudván, annak e l e i b e vá g o t t és Társaságát T e k e s Ns. B o r s o d
Vármegyébe M i s k o l t z r a
szálitotta." Kelemen tehát m i n t a mondottakból láttuk, kí gyókat n e v e l t föl saját testén. P e s t e n Sehy F e r e n c z , Nagy várad - Debreczenben K o c s i János k e r e s z t e z i t e r v e i t . Gyöngyösön Láng Jánossal
gyűlik
végnyomorból ment k i .
meg
a b a j a , k i t Nváradon a
E z a Láng János
s a D e b r e c z e n b e n időző
társulatot
elárulja utitervét
ráveszi, hogy
előzzék
meg K e l e m e n t , s maguk menjenek h e l y e t t e M i s k o l c z r a . Mi l e h e t e t t ez u j a b b vassuk
összeveszés o k a , nem t u d j u k ,
Kelemennek
gyöngyösi élményeinek
könnyű l e s z a b a j o k forrását gos helyzetében
megtalálni.
de ha e l o l
rövid leirását,
a társaság a n y a g i nyomorúsá „Kelemen
Gyöngyösön sikertelenül több-ideig
László
adni
Játékokat
kéntelenittetett.
E n n y i erőszakos nyomasz tatásai által o k o z o t t k a r j a i n a k t e tézésére
a ' S o r s még
a z t - i s u g y a k a r t a , hogy
t s a k hamar
Septemberben 1800 a ' V e s z e d e l m e s F r a n c z i a Háborúnak forgá s a , a z u j a b b Insurrectiót-ls megkívánta, a
1
m i l l y e n Szomo
rú környül-állásokban, nem-is v o l t t s u d a , miért
a ' Magyar
a z ő k e d v e s Játék Szinnyét nem g y a k o r o l t a ? " Mint föntebb láttuk e z a gyöngyösi tartózkodás o k t . 10-éig t e r j e d t
s néhány n a p r a rá
L o s o n c z o n találjuk zás elég
rendben
1800
- o k t . 12-én - már
Kelement utoljára. A gyöngyösi eltávo történt s erről
e szavakkal
emlékezik
meg• „A S o r s tehát ugy hozván magával, hogy Kelemen László Igazgató minden
értékelből
ki-fogyatkozván,
Gyöngyösön
adós-is maradt. Még-is az Hazafiúság .eszközölte a z t ; hogy onnan a ' Társaságot L o s o n c z r a által szállíthatta, reményivén jobb szerentsét." Ez
a losonczi
Mártius végéig
tartózkodás
1800. o k t . 12-éről 1 8 o l .
rendkívül tanulságos e s e t
a magyar sziné
s z e t vergődés! korára. Elég egy társaságnak egy helyütt
el
adósodni és ebből aztán soha többé nem képes k i b o n t a k o z n i . A közviszonyok o l y a n o k , hogy egy társulat tisztán n a p i jö-
védelmeiből nem képes még a k k o r egy k i s e b b magyar városban megélni. Ha a játékhelyiségért f i z e t n i k e l l , ha a közható ság a n y a g i l a g polja,
nem s e g i t i , egyesek
u r i passiója nem istá
t e l j e s lehetetlenség b o l d o g u l n i a . Kelemenben nagyon
kevés g y a k o r l a t i érzék l e h e t e t t áldozta csakhogy
midőn
egész vagyonát föl
„proprietárius Kormányzója" l e h e s s e n egy
magyar társaságnak. A gyöngyösi adósság nemcsak társulatát bomlasztotta
meg,
hanem közvetetten
oka v o l t
a losonczi
szégyenletes bukásnak i s . nLosonczra
jutván - i r j a Kelemen -
z e t t - i s Gyöngyösi adósságának
igyeke-
meg-fizetésében, még-is a z t
a ' Társaságnak el-mulása nélkül ban,
bár-mlnt
nem t e l l y e s i t h e t t e ;
azon
a ' Téli és nehéz u t a k m i a t t tehetetlensége végett né
pesebb Városba
nem-is utazhatván
Kéntelenittetett a* Vá-
rostól más épületet Arendálni o l l y móddal, hogy abban Baál Mulatságot i s a d h a t o t t ; a
1
De még-is minél inkább i g y e k e z e t t
Jövedelmeknek gyarapításában, más felől a n n y i v a l inkább
káró s i t t a t ott.,"
Midőn i l y
kétségbeesett v o l t
a helyzete,
a k k o r éri a legnagyobb csapás: gyöngyösi adósai tatják mindenét.
lefoglal
„A gyöngyösi Adósság végett /!/ - i r j a
a ' L o s o n c z i Cassája
sequestrumba
járói és tselédjei, a ' k i k
a ' Játék-Szinbe bemenő
a ' fizetést, és a z fizetést
bizonyító B i l i e t e k e t
a z I n g y e n való bé-botsájtással, b o r r a vel.
és más erőszakos fortélyokkal
r a , hogy A - I S o l a Váróstul szerént
meghatározott
Néptől szedtek,
valóknak el-vételé-
i s ártottak ugy a n n y i
árendált Épületben
készületeket sem
által a* Jövedelemre nézve
-
vétetvén a ' Város Elöl
Contractus
tették meg és e z
t e t e m e s károkat
okoztak. Azok
nyilván való üldözőimnek ismertetvén, a * P u b l i c u m által i s meg támadtattak és~dorgáltattak
vétkes tetteikért;
ennél
f o g v a még inkább nagyobb boszszuságokat forralván a z I n s t i tutummal semmit sem g o n d o l t a k , sőt Kelemen Lászlót üldöző be vették, a ' Társaságban
z a v a r t készítvén, némelly Játzó
Személyeket tsúfos t e t t e i k n e k palástolására nézve részekre hóditván, a z o k a t Igazgatójok e l l e n fel-lovalták. és Párto-
last
^valószínűleg i . h . pártoskodást,
t a k . És ámbár sának, és maga
elpártolástj
okoz
Kelemen László Igazgató, a z I n s t i t u t i n g
Jus
bötsületének fen-tarthatásáért, minden e r e -
i t m e g - v e t e t t e légyen-is, sem Irgalmasság
még-is sem a Törvényes Igazság,
sem a z Hazafiúság
nem n y e r h e t e t t
annyi
pártfogást, hogy a ' Társaságot jó-móddal készült kötelezés mellett
a* további k e r e s e t
Szegedre,
végett le-bocsájtották
a ' h o l a* Ns. Város,
tápláltathatása
ezen Játzó
okáért költséges,
volna
Institutumnak
és állandó Játék-Szint
e m e l t ; hanem Kelemen Lászlónak minden készületeit
tulajdon
és Felesége Vagyonkáit, a z I n s t i t u t u m n a k Irássait
el-raga-
dozván, ságnak
el-foglalták;
a
formálták és a z
1
Pártos részt protegálván Társa
e l - f o g l a l t Theatromi Készületeket
által engedvén néki, a z Kelemen László által Arendált épü l e t b e n Játzattatták." E leirás alapján
a helyzetet
következőképen állit
h a t j u k szemünk elé: Kelemen,mint „proprietarius Kormányzó" adósságokkal t e r h e l t e n
jutel
L o s o n c z r a . A város
nem a d
n e k i i n g y e n épületet,tehát bérelni k e l l e z e k e t a várostól. A szerződés s z e r i n t valószínűleg a város kötelezi magát b i zonyos átalakítási munkálatokra, de nem t e s z e l e g e t ,
leg
alább egész teljességében nem ezen kötelezettségének.Szinpadépités, fölszerelés s t b . mind Kelement, a z úgyis eladó s o d o t t embert
t e r h e l i . Eltávozni
téli éa nehéz u t a k , no meg A kibérelt épületben m i a t t i pénzszűke
a
pénzhiány m i a t t .
bálokat i s r e n d e z , de a háborús idők
következtében^^
nagy kedve bálozásra.
Losonczról képtelen,
valószinüleg
a közönségnek
nincs
Azonfölül L o s o n c a nem i s o l y népes,
hogy e l tudna egy magyar színtársulatot t a r t a n i , h i s z a 3oa s évek elején s e több l a k o s a i n a k száma, mint
körülbelül
3 0 0 0 . * Ekként Kelemen igazán k e l l e m e t l e n kényszerhelyzetbe j u t . Miskolczot
elhalásztak
E g e r t tűzvész t e t t e tönkre,
előle
erdélyi
pályatársai,
L o s o n c z o n az a r e n d a köti l e s
^Közhasznú Esméretek Tára. P e s t 1833» V I I . k .
512.lap
k e v e r i u j adósságokba, jövedelme megunván a h o s s z a s
pedig
o l y csekély,gyön
se tud eleget t e n n i .
gyösi kötelezettségeinek
Ezek végre
várakozást
lefoglaltatják Kelemen n a p i
jövedelmeit. Már most a város
küld k i embereket a pénztár
kezelésére. Ezek azonban jó
borravalóért i n g y e n bocsátják
be a közönséget és megcsalják Kelement i s , meg a hitelező it
i s . A városban
két párt
k e l e t k e z i k . Az e g y i k : m e g s a j
nálván Kelement, pártjára kél és Összetűz a rosszlelkü má s i k párttal. A botrányoknak az a vége, hogy méltatlankodásból,
a másik párt
szinházba. A színészek
látván
a z egyik párt
bosszúból nem Kelemen
jár többé
süllyedő hajóját,
s z i v e s e n h a l l g a t n a k a csábitókra, és c s e r b e n hagyják I g a z gatójukat. Ez már s z i v e s e n Szegedre,
a nagy
kapna s idővel
menekülne egy-pár nű emberével
magyar városba, h o l
tisztázhatná
sőt lefoglalják
i n g y e n épületet i s
adósságait.
összes s z i n i
De nem
fölszereléseit,
engedik,
könyvtárát
és azonfölül mind a maga mind a felesége vagyonkáját. Meg t e s z i k még épületet
a z t a szégyent valamint
tagoknak. J o g g a l p a n a s z k o d i k dözésről,
i s v e l e , hogy
a tőle arendált
a r e q u i s i t u m o k a t átadják
a z elpártolt
tehát Kelemen nemcsak sorsül
hanem személyes gyűlölködésről i s .
mint „proprietarius Kormányzót" őt i l l e t i s z o n , de v i s z o n t e l k e l l v i s e l n i
Igaz,
hogy
meg a t i s z t a h a
a z e s e t l e g e s károk összes
következményeit i s . Csakhogy több kíméletet érdemelne mind a város és közönsége, mind társulata t a g j a i részéről. De a nyomorúság s a j n o s nem ismer kiméletet s a jó barátság meg szűnik o t t , h o l hibásnak k e l l
a kényszerű koplalás kezdődik.
mindenesetre
Kelement
Egyénileg
t a r t a n u n k , mert
alig
hihető, hogy különös /eddig i s m e r e t l e n / személyesen f o n t o s okok nélkül
i g y c s e r b e n hagyták
n a p j a i b a n pályatársai. A hűtlen
v o l n a éppen
legnehezebb
elhagyás megtörtént
s ma
már nehéz eldönteni,vallyon a Kelemen nagyváradi első tár sasága vagy ez a z u j - 7 személyből compromitálta-e j o b b a n
álló
szini
társaság
a magyar szinészet ügyét? A továb
biakról ekként tudósít Kelemen:
„Ez a képzelt L o s s o n t z i u j j Játzó Társaság Férjfiu és 2 A s z s z o n y Személyből, i . K o n t z Józsefné már egészen len
a z e g y i k n e v e z e t e s e n t»
deficiált
's
v a l a , és t s a k 2 Játékotskát a d h a t o t t .
hasznavehetet
- Az el-pártolt
Személyek többnyire a z o k v o l t a k ,
a' k i k már
m i n d erköltstelen
mind pedig
magaviseletek,
végett /!/ reájok származó
előre tudták h e n y e életek u g y a n azért
ki-pusztulásokat,
részekre másokat tsábitván, az Igazgató üldözőivel örömest k e z e t
fogtak.
s o n t z i Elöl-járók, h o g y
a' d o l o g n a k
vakmerő képzeletek
állott 5
-
K e l e m e n Lászlónak
Látván továbbá a* L o ki-menetele
és n a t a l ma skodá sole
szerént
nem az ő sülne-el,
i g y e k e z t e k Kelemen Lászlót o l l y móddal körül v e n n i : hogyha az el-pártolt részt Társaságába ismét v i s z s z a fogadván t o vábbá-is megtartaná, adóssági végett történt Arestaltatása alól könnyebben s z a b a d u l n a . -
ve
Személyek semmi
méltók
szánakozásra
tellyességgel v i s z s z a
m i n t h o g y a z o n el-pártolt
nem f o g a d h a t t a
dány J o s e f e n kivül,a' k i k m i n t
nem
lehettek
okét
K i s s Lidián és Bog-
el-tsábitottak hibáikat meg
esmérvén v i s z s z a tértek." E sorokból m e g t u d j u k , hogy
Kelemen nem c s a k
szemé
l y e s vagyonát, de személyes szabadságát i s e l v e s z t e t t e . Az árestaltatásból c s a k
a z o n föltétellel s z a b a d u l t
k i ,
hogy
k i e g y e z e t t a társaság egy jelentéktelen töredékével, a má s i k a t pedig
büntetlenül
rendbontók,
személyesen nem
menekülni e n g e d t e .
csupán e n n y i t mond róluk:
bélyegezi meg
„Mivel
a viszsza
Személyek az Erdélyi Társaságból származtak, kesztetvén, ismét
Kik voltak a őket Kelemen, vonást okozó Innen
ki-re-
o t t lelték menedék h e l y e k e t . " S a j n o s az
erdélyi szinészet történetének ép ez időszaka a legkevésbé ismeretes.
3 6
Kelemen László a következőképpen f e j e z i tébb érdekes följegyzéseit.
,,A' L o s o n t z i Elől-járók által
o l l y gyalázatosan m e g - m o t s k o l t a t o t t ' F e r e n c z i i.m. 1 1 4 - l a p
b e e fölöt
és károsittatott I g a z -
gató Kelemen László,
az Játzó I n s t i t u t u m n a k h e l y r e állit-
tatása. Pártfogása végett megyéhez; folyamodása 's m i n d
T e k e s Ns. P e s t Vár
el-fogattatván, e g y s z e r
fel-segéllésére kész segedelem
az Országban Aus.
folyamodott
hathatossan
a.jánltátott. sőtt
Vármegyéket-is a köz
segedelemért 26°=
T a r t o t t Köz-Gyüléséből N r o 1519
Sol
írásban
lévő
Végzése
szerint
meg-kérte."/177
E följegyzések keltezésének h e l y e : P e s t ,
ideje: 18ol
November 1 5 - e . Ebből tehát j o g g a l következtetjük, hogy Ke l e m e n a l o s o n c z i kibékülés után P e s t r e t e l e s e k eme följegyzések, mutatja, melyet
a legvilágosabban
Kelemen P e s t 1 8 o l évi A u g u s z t u s 2 4 - i k i k e l
tezéssel P e s t vármegyéhez intézett. lemző magára
jött. Hogy m i l y h i
a z a kérvény
E kérvény n a g y o n
jel
Kelemenre, m i n t o l y a n emberre, k i i l y r e t t e
n e t e s h e l y z e t e k után se v e s z t e t t e e l ügye diadalába h e l y e zett bizalmat.
Illúziói se
életre k e l n e , b e m u t a t j a
szűntek
meg, sőt
először löoo-ik évi április 1 6 - i k i vényében t e s z emlitést.
uj
Nagyváradról k e l t kér
E z e n , szinészettörténetileg
nem i s m e r t és i g y nem i s értékesített leg
mintha
ezúttal a z o n Plánumát i s , melyről eddig
o k i r a t a következő
egésziti k i egyrészt az 1 7 9 o - 1 8 o l évek i s m e r t történe
tét s a következőkben
i s m e r t e t i másrészt
a magyarországi
szinészet ujjáébresztése körüli jószándékot. Kelemen Lász ló u g y beszél e kérvényben magáról, m i n t a k i már 179o-ben t e t t e meg az első lépést a m a g y a r T h e a t r u m n a k „a Ns.Magyar Hazában, N e m z e t i Nyelvünkön
leendő meg-szerzésire és örö-
kösittetésére". Ő szervezé egybe a társaságot, i s föl, annak
g y e n , a' K i , h a a' maga t>ya
t
Anya Nyelvét támogatva g y a r a p i t y -
más Európai Pallérozott Nemzetek között,
kedvességet
n y e r h e t , a' m e n n y i t
kóstolgatva
vészen Amazoktól..."
Szerinte
II
olyan
kapott
Lipóttól
mellynek zában
„Szabadságot"
nathatósága m e l l e t t
elő
ő léptette
igazolására „hogy a Magyar az a' Nemzet l é
mutathattya."
szint
annyi
maga a' Magyar, Jó-izzel ez a társaság ajándékba,
„a*
Játékjait az egész Magyar Ha
I F e r e n c z „azzal
a biztatással
élesztette; hogy a v e s z e d e l m e s tével, a* Ns. Magyar Nemzet
F r a n t z i a Háborúnak végeze
ezen, ditsőségének öregbítésé
ről önként-i s fogna g o n d o s k o d n i . " * Elmondja
mi s e r k e n t e t t e őt a z 1796-ban
aztán, hogy
e l o s z l o t t társaság újjáalakítására. Hazafiuságába helyheztetvén m i n t a z első számlált.
„Hernes Nemzetem buzgó
tökéletes
bizodalmamat; v a l a
Ajándékoknak meg betsülésére
S z i v e s Ajánlásoknak emlékeztetésire
nak megerősítésére és a tsufoItatásoknak főképpen
a Ns. Magyar
Nemzet
annyi
ugy a z állhatatosság elkerülésére, de
Nagyobb
Ditsőségének
fenn
tartására való nézve..." 1799-ben Nagyváradon „ujjabb láb r a állította és o l y intézettel v e t t e t u l a j d o n Kormányozása alá, hogy a z t három-esztendők el-forgása a l a t t a Ns. Hazá nak főbb
Kerületeiben meg-ismertetvén.
tapasztalások á l -
t a ! - i s a * aeg-kivántató tökéletességig n e v e l i és o k t a t j a . " A tények valódi
állását
tekintve
kétségkívül nagyon i s regényes
ez
És p e d i g 2
kiszinezése.
az a nagyváradi társaság jobbára
a helyzetnek
erdélyi tagokból
1.
állott
össze, tehát nem tekinthetjük a p e s t i társaság folytatásá nak;
2.
s e h o l eddig annak nyomát nem találtuk, hogy 3 e s z
tendőre
kötötte v o l n a
egy társulatot a és k i o k t a t n i . . . költségén
e 3 év a l a t t
lehetséges
„megkívántató tökéletességig" De h a l l j u k tovább. E l m o n d j a ,
s z e r e l t e föl
Éneklésnek gyakorlására t o t t , és a z
3» kívüle
l e magát Kelemen;
s e n k i s e h i h e t t e e l , hogy
a társaságot, Harmónias
„egésznek élelme
tán' legyen
kinevelni
hogy a saját
sőt „a Mesterséges
Muzsikásokat"
keresésében
i s tar
a lehetőségig"
munkálódott és fáradozott. Nem csekély öndicsekvéssel mond j a aztáns
„Készítettem-is o l l y a n egy Társaságot, a * m e l l y
mind Erköltseire, mind a Játzás-beli
tehetségeire, és már
a z Éneklésre nézve-is akár m e l l y S z i n e n előállhat." H i v a t k o z i k a r r a , hogy
s z e g e d i szereplése o l y hatással v o l t a z
o t t a n i közönségre, hogy
a Város már állandó Játékszint i s
* S a j n o s ez állitások valóságát aktaszerüleg nem t u d j u k tá mogatni.
e m e l t , láegemliti a kecskeméti
barátságos
fogadtatást i s ,
v a l a m i n t a z t i s , hogy o t t i s , megígérték n e k i
az állandó
Játékszín felállítását.A körösi pártolásról i s örömmel lékezik, v a l a m i n t arról i s , hogy segitette
meg.
em
Ung vármegye 243 R p f t t a l
Különösnek f o g fÖltiinni, hogy
a gyöngyösi
idényt ezen kérvényében nem e m l i t i meg. A l o s o n c z i esetről alább p e d i g
oly
általánosságban szól,
társasága züllöttségét
mintha
e l akarná
titkolni.
Kérőlevelének további s o r a i kétségtelen valótalanságokat t a r t a l m a z n a k s a z öndicsekvés
és fórfiatlan p a n a s z
kodás o l y a n nyomait árulják e l , melyek Kelemen egyéniségé r e nem a l e g s z e b b fényt v e t i k .
A z t mondja, hogy miután 11
esztendőtől f o g v a /!/ sok sanyarúságot
kiállva és különb
féle változásokon és veszélyeken által e s e t t , főntartani ós g y a r a p i t a n i
e társaságot
törekedett, most miután
„ennek
táplálhathatása kedveért" már állandó szinházat i s emeltek és M többeket e m e l n i k i v a n n a k " /!/
most, hogy
a Király a z
óhajtott békességet m e g s z e r e z t e * és a Rendek Országgyűlés r e készülnek
„és éppen
most a* midőn
Társaságnak elő-menetelét ményiettem /! 11/ végső r e l m e i m között ennek
a ' Nemzeti
Magyar
és boldogulását b i z o n y o s n a k r e
ínségbe való
szemlélvén és annak
a sanyaruságokban sinlődő
jutását titkos-gyöt meg-gondolásán;
hogy
Személlyel és N e v e l e t l e n
Árvái mivé jutándnak! - siránkoznom k e l 1 ^ ^ r " t t i Megtudjuk további soraiból, hogy váradon 1500
Azután adósságba e s e t t sziért"
annak idején Nagy
f r t o t f e k t e t e t t be a társasági fölszerelésre. és „tsupán
f o g l a l t a t o t t nála
ezen adóssága
a n n y i r a ment, hogy még személyét i s kész v a l a n i . „Igy a* további élelem keresetétől Időnek haszon-vételéből v i s s z a u j j a b b adósságot-is t e n n i
egy ré
„Ns P r i v . L o s o n t z Várossá" sőt letartóztat
és a szerentsésebb
tartóztattam s attól fogva,
kéntelenite^t»m."—
^Hihetőleg az 1 8 o l . F e b r u a r i u s havában megkötött luné viliéi békére g o n d o l t , a mely sajnosán nem t a r t o t t a d d i g , mint az egykorúak szerették h i n n i .
M i n t látjuk, újból e l h a l l g a t j a s egy szóval se e m l i t i
gyöngyösi
a társaságban kiütött
adósságait
egyenetlenke-
déseket! A r r a kéri P e s t megyét, négy szegény H a z a f i n a k
hogy
könyörüljön
meg
most
t s u p a buzgóságból történt el-estén"
/!/ - v i g a s z t a l j a meg a „vele együtt
h i v e n fáradózókat s a -
nyaruságaikban I r g a l m a s k e z e t nyújtván, hogy u j j a b b
lelket
vévén, a* L o s o n t z i s e q u e s t r u m alól" fölszabadulhasson.Tár saságát Szegedre a k a r j a többi népesebb m a g y a r
leszállítani, hogy o t t és aztán a
városokban előadásokat
tarthasson.
H i s z i , h o g y ekként a társaságot b o l d o g a b b időkig M
fentart-
h a t j a és a következendő Országgyűlésig elkészítheti." /!/* Végezelja a z , h o g y a Társaságot „a szükséges Tudomá nyok m e l l e t t Nemzetnek
vándorlásai
óhajtása
által-is
szerint"
tökéletesítse és a Ns
P e s t városába
helyheztesse
„mint Anya-Társaságot a z Anya-Városba". Szegeden a k a r j a u j pályafutását m e g k e z d e n i a h o n n a n Ketskemétre, P e s t r e , E s z t e r g o m b a , Győrbe
és Komáromba menne,
sőt „ha a
környül
állások u g y hozzák m a g o k k a l " P o z s o n y b a n i s felléptetné.Ar r a kéri Pestmegye Rendéit,eszközölnék k i : 1. „Hogy Ns P e s t a l k a l m a t o s és b i z o n y o s
Városában
a' Magyar Játék Színnek
h e l y e l e g y e n , a* m e l l y e n a' Társa
ság valahányszor meg f o r d u l a n d . hátráltatás nélkül tetszé se szerént választandó
Napokon,
v a l a m i n t a' Német Játzók
Játékokat a d h a s s o n . " 2. Hogy „tsak a d d i g - i s " m i g a n e v e z e t t Játékszínek
megnyílását elérheti; több
Városokban a
Vármegye részéről
„Képes-Segedelmet" / ? / n y e r h e s s e n . 3. „Tapasztalt d o l o g bötsületnek-is I r i g y e i
lévén,
hogy
a' t s u p a
puszta
támadnak, és az o l l y a n o k külömbféle
szinek alatt
magok
folyamattyát
zavarják, vagy tudatlanságból ártanak; v a l a -
mint-is :
hasznát
vadászván, a D o l o g n a k r e n d e s
a' Szegény Társaságnak
sérelmei és süllyedezései
E s o r a i ellentétben állanak fönt idézett s o r a i v a l , me l y e k b e n o l y a n társulatról beszél, m e l y bárhol megállhat.
az ollyanoktól o k o z h a t n a k ; Bünden a z eféle és egyéb vélhe tő akadályoknak
el-hárítására nézve,
ugy nem
külömben e
beteges
Társaságnak /!/ erősítésére, a* Jó-izlésü Tudomá
nyoknak
gyarapodására, a* szükséges Rendtartásoknak gyámo-
litásokra és ez Adakozásoknak h i t e l e s e b b költésére
nézve"
... méltóztassék- P e s t megye „Két M a g i s t r a t u a l i s személyt" k i n e v e z n i » és e z e n fölül
D u g o n i c s Andrást és S c h e d i u s L a
j o s t a r r a b i r n i , h o g y ..egy Fső D i r e c t i o n a k Személyét e' Ns. Vármegye képében a z egész Magyar Hazára nézve viselvén", ő [ K e l e m e n ] minden előforduló d o l g a i b a n n i köteles
legyen."
4-. A r r a kéri többi
Pest
Vármegyéit, h o g y
A b l e g a t u s Urak gyes
„ide R e l a t i o v a l l e n
vmegyét:
K e r e s s e meg
az Ország
a leendő Országgyűlés
ezen I n s t i t u t u m n a k
alatt
örökösitése
»az
eránt k e
emlékezettel l e n n i ne f e l e j t k e z z e n e k " . A kérvény a következő
-
ma már igazán m o s o l y r a f a
kasztó - záradékkal v a n ellátva. gyámolitásáért az ő Gondos
A megye pártfogásáért és
„ a ' következendőség /!/
és S z o r g a l m a t o s Attyára,
viszsza
tekintvén
a legdrágább
datosság fejében e z e n örvendetes s z a v a k k a l
hála-
f o g tömjénezni:
Éllyen Első F e r e n c z Király! éllyen József Országunk Nádor Ispánnya! Éllyen Károlly H e r c z e g , Hazánknak Védelme! és Éllyen a* Nemes Magyar Nemzet Boldogsága! Én p e d i g
a d d i g - i s m i g l e n n i meg-szünnék, v a g y o k
a T t t e s Nemes Vármegyének, a T e t t e s S t a t u s o k h .
és maradok és Rendekh.
legalázatosabb szegény szolgá.ja K e l e m e n László a M a g y a r H a z a i N e m z e t i Játszó Társaság Kormányozója. "* E z e n szinészettörténetileg és egyénileg egyaránt b e c s e s és jellemző okmány,
utolsója
azoknak
a
leveleknek,
m e l y e k k e l évek óta fölkereste P e s t vármegyét K e l e m e n Lász^ P e s t vm. levélt. 1 8 o l . Aug. 26.érk.
ló.
Záróköve illúziókkal t e l j e s ,
fogyó g y a k o r l a t i érzék nélküli
tervelgetésekből
k i nem
egész pályafutásának. Föl
tűnhetett hogy f o l y t o n egy meglévő társaságról beszél, ho lott
a l i g hihető
e z a gyöngyösi k i s e b b
gyobb erkölcsi és a n y a g i bukás után. jött P e s t r e , mert
hogy egy séquestrait igazgató képes l e
gyen összes társait magával h o z n i , gával hozza,
és a l o s o n c z i n a
Valószinüleg egyedül
ezzel
Pestmegye Rendéit,
aligha
a l i g hihető. De ha
fogja
könyörületre
mert ez a züllött
szégyenkezésre h a n g o l t a
volna
társaság legföljebb
P e s t megye Rendéit. Kelemen
maga jött. Egy szót s e szól kérő levelében j a i n a k elszomoritó
a társaság
h e l y z e t b e . Kelemen ugy
„szegény Társaságról" s hogy
jött
beszél róluk,
mint
a teljesen
nem v o l t
kitartott mellette
hogy a P e s t e n netán
önhibáján kivül
e „beteges Társaság"
tésre s z o r u l . Mi a z t hisszük, hogy Kelemennek, a k k o r már éppen két embere hűen
társasága t a g
helyzetéről, s i g y P e s t megye Rendéiben
a z t a h i t e t költi, hogy ebbe a súlyos
ma
inditani
erősí
eladósodott
társasága. Tán egy s várta őt Losonczon,
nyerendő segélylyel l e v i g y e őket
Sze
g e d r e . * A következmények mutatják, hogy e p e s t i látogatás s a l végleg befejeződik a társaság nélküli Kelemennek egész s z i n i pályája. Nem fogadta volna
mintha P e s t megye h i d e g e n ,
őt kérelmével. Ellenkezőleg.
Kelemen terveiért, de
S a j n o s Kelemennek
volna. Ezzel
szolgálhatott
azonnal,
nem. 1
már nem
A háborús évek
miatt
0
pénzhiánj/" " ^ és a z ebből folyó nagy v i s e l t e a leglelkesebb
hazafiak
elutasitólag Lelkesedett a
egyéb i s k e l l e t t
P e s t megye, legalább mindinkább
fokozódó
drágaság erősen meg
erszényét i s . Nagy adomá
nyokról hamarjában szó sem e s h e t e t t , e m i a t t
a z apró adomá
nyozások h o s s z a d a l m a s útjára k e l l e t t térni! És e z z e l halá l o s csapást mértek Kelemen t e r v e i r e
és a z állítólagos K e -
*Az 18o8.évi J u n i u s 2 2 - i k i közgyűlés Kelemen Lászlóról s a " v e l e egy Társaságban lévő egynéhány tagokról" szól, midőn Nógrád vmegyéhez Írnak át a l e f o g l a l t könyvek ügyében. / P e s t vm. levélt./
lemen-féle társaságra. Kelemenről t u d j u k , hogy 1 8 o l végén, vagy 18o2 elején
Ráczkevére ment tanítónak.
Mi történt a
társaságával? E z t ma már t e l j e s lehetetlenség b i z t o s a n meg mondani. H i s z a z t s e t u d j u k : kikből állt? e g y i k töredék Erdélybe;
a z első eltávozókat
a másik
Valószínűleg a z
később követve
- a kevésbé értékes -
d o l g o z v a tán megalakította a később
elment
a saját
kezére
mind divatosabbá váló
s z i n i köztársaságok elsejét. Hogy m i l y komolyan v e t t e Pestmegye Kelemen kérvényét azt
a következő hátirati határozat i g a z o l j a : * „A mi a Tár
saság e f f e c t u s a i n a k ,
Losoncz
séquestraitatását i l l e t i , ságok végett
által
r e n d e l t e t e t t légyen, Ns. Birák Uraknak
való p o s t E x t r a c t u s t o t t , hogy
Mvároson
tett
minthogy ebbéli sequestrum a d ó s
kiadása
mellett
jelen
kötelességül h a g y a
a folyamodó m i n t a Magyar érzésnek tökéletesí
tésére czélozó Társaságot
h o n lakó
Uraságoknak szóval-is
hazafiúi adakozásokba ajánlván, f e l segéllésére pénzt ö s z ve
s z e d j e n e k , a beszedendő
summát p e d i g annak
i d e i b e n be
adják. Egyébiránt a mi folyamodásnak egyébb c z i k k e l e i t i l leti:
által e z e n Társaság o l l y
Ins
t i t u t u m n a k l e n n i e l esmértetvén,mellynek örökösitését
az egybengyült Rendek
esz
közölni
a z egész
Országot i l l e t i ,
gyéknek ajánltatni f o g ,
hogy e z e n
az Országban lévő
Me
Társaságról a legköze
l e b b tartandó Ország Gyűlésében kegyes
emlékezettel
lenni
méltóztassanak, egyúttal p e d i g kerülettyekben lévő Városo kat
i s ez eránt megszólítani ne t e r h e l t e s s e n e k . " E határozatból
egy tény
p l a s z t i c u s a b b a n domborodik k i ,
a legvilágosabban, a z hogy:
aleg-
Pestmegye a K e l e
men adósság ügyét tisztán magánügynek t e k i n t e t t e és c s a k i s a
Játékszínről, mint
Institutumról
társulata részére főszolgabírói utján ugyan, de a gyűjtött összeget ni.
intézkedett.
meg
a megyéhez r e n d e l i bekülde
Még f o n t o s a b b az a kijelentése, hogy
Az 18ol.évi A u g u s z t u s i k i . / P e s t vm. levélt./
Kelemen
gyűjtést i n d i t
közgyűlésből
a Játékszín ügye
1519.
s z . a. a d a t t a
nem p e s t m e g y e i , hanem
Országos ügy s i g y
ezen társaságot
c s a k i s országosan l e h e t fölsegíteni s újból t a l p r a állíta n i . A mi a l o s o n c z i sequestrumot i l l e t i , ez az ügy évtizedekig hogy a Pestmegyétől
kisért még őrizett
látni f o g j u k , h o g y
a megyén és
a vége a z ,
és kikölcsönzött
játékszini
könyvtár végleg elkallódik. E határozat
e g y kifejezése:
„ezen Társaság"
kétséget támaszthatna a z iránt, hogy a Kelemen-társaságára
gondol
s nem általánvéve
Játékszinre. M i a z t hisszük, hogy
némi
Pestmegye mégis c s a k a Magyar
P e s t megye egész
jóhi-
szemuleg járt e l , m i k o r h i t e l t a d o t t K e l e m e n n e k , k i
követ
k e z e t e s e n e g y meglevő társulatról beszélt.De ha v i s s z a g o n d o l u n k Kelemennek
előbb méltatott,
i k i följegyzéseire, t e l j e s 13ol
1 8 o l évi november
lehetetlenségnek t a r t j u k ,
I5hogy
A u g u s z t u s 24—én, midőn kérvényét Pestmegyéhez b e a d t a ,
s z e r v e z e t t társasága v o l t
v o l n a . P e s t m e g y e készpénznek v é
ve K e l e m e n állitásait, mielőtt az ügyet megvizsgálva érde mileg
elbírálhatta v o l n a ,
az a u g u s z t u s 24-én
kérvényre már Aug. 26-án választ i s a d o t t ,
sőt u g y a n a z o n a
napon 1519«sz.a. körlevelet bocsátott közzé, hazafiúi fölbuzdulásának, hanem
benyújtott m e l y nemcsak
nemes jóhiszeműségének i s
fényes tanúbizonysága: K e l e m e n társulata bukásában a Magyar Játékszinügy bukását látta s az ország a r r a kérte, hogy
a z egybehívandó
Vármegyéit nemcsak
Országgyűlésen
szóvá a játékszin ügyét, hanem, hogy a d d i g
tegyék
i s adakozzanak
ezen „tehetetlenséggel tusakodó
Társaságnak
re".
élvezhették v o l n a a K e l e
M i r e ennek első eredményét
men képzelt társasága a szélrózsa ledhetett.
Az b i z o n y o s ,
felsegélésé-
m i n d e n irányában elszé
hogy I 8 0 I November 15-éig
nyoma a m e g y e i segítségnek. Már most hihető-e,hogy tus
végétől November közepéig
e g y eladósodott
nincs Augusz
s teljesen
keresetnélküli társaság együtt m a r a d j o n ? P e s t megye ezen körlevele o l y jellemző történeti, hanem
müveltségtörténeti
nemcsak k o r
szempontból i s ,
hogy
bő k i v o n a t b a n f o g j u k közölni már c s a k annak igazolására i s ,
h o g y a magyar
játékszín ügyéért
való h a z a f i a s lelkesedés,
s o k s z o r m i l y éles ellentétben állott
a félig i s m e r t való
sággal, és h o g y m i l y sok időnek k e l l e t t a d d i g e l t e l n i ,
míg
a magyarországi színészek valósággal meg i s érdemelték u g y a megyei, mint b e n , ha i l y
az országos támogatást.
C s a k i s azon e s e t
l e l k e s fölszólitások valódi hátterét megismer
tük, c s a k i s a k k o r érthető meg: honnan v a n a z , hogy a h a z a f i a s felbuzdulást s o k s z o r a l e g n a g y o b b
közöny váltja föl.
A félrevezetett megyék aztán s o k s z o r a k k o r i s akadékoskod n a k , midőn
e g y - e g y társulat igazán és j o b b a n megérdemli a
pártolást m i n t a z , mely
csorbát ütött
a magyar
szinészet
hitelén. Pestmegye
s z e r i n t c s a k a rögzött balvélekedésüek k é
t e l k e d n e k még a b b a n , hogy a Játékszínek natosabb
annyiból l e g f o g a -
erkölcsi oskolák l e g y e n e k , a m e n n y i b e n az irés és
szóbeli intések
csak az észt érdeklik,
adások p e d i g , h a jó felvigyázás nak szinről-szinre való
a játékszini elő
alá b i z a t t a t n a k a d o l g o k
előadások: által,
az a k a r a t o t i s ,
a kellemetességnek már magában i s vonzó s z i n e a l a t t a l e g könnyebben meghóditják. Európa , feöbb N e m z e t t y e i " m i n d já t
tékszíneket
állitottak föl,
mert azokat
tartják „a szép
Ízlésnek tenyésztetéstére l e g f o g a n a t o s s a b b eszköznek". E z z e l odáig vitték
a műveltséget, „hogy a P r a n c z i a ,
O l a s z vagy Németh
nyelveknek
tudassa
Anglus,
még Hazánkban
is a
n y i l o t t a b b Tudósságnak jeléül vétetik." Megemlíti, hogy a z már e d d i g i s nagyon
i s átjárta egész
nemzetünk valóját. „Az e r e d e t i Magyarság
i d e g e n népek hatása
szembetűnő o m l a -
dozássának
máskép határt
Magyar Nemzetnek alatt,
v e t n i nem
indulattya,
l e h e s s e n , hanem ha a külső
szine
m i n d e n távozásoktul a z által e l v o n a t t a t i k :
a szépségnek
hogy a
maga f e l e között i s fel-talállya a z o n tárdgyat, m e l l y után e d d i g a külső Nemzeteknél v o l t kéntelen fáradozni!" Miután p e d i g P e s t megyének
ezen o k o k
alapján
az a
szándéka,hogy a legközelebb tartandó Országgyűlésen a „Ma g y a r Játékszini Társaságnak örökösitése"
köztanácskozásba
vetetvén „foganatosán eszközöltessen", gyék
Rendéit, hogy
fölkérik
velük egyet értvén
maguk részéről i s előmozdítani nak. A d d i g p e d i g nyújtsanak
a Várme
„feli-tettüket" a
atyafiságosan méltóztassa társaság
fölsegitésére
segdelmet „nehogy, egész el-enyészésse, a '
tárdgyalt nem
z e t i alkotást nehezebbé
ezen
tegye."
35
P e s t Vármegye levéltára csupán néhány megye válaszát őrizte meg. E z átiratok részletezése messze v i n n e czélunkcsupán a z t jegyezzük meg, hogy e 7 megye a következő
tól, volt:
Borsod ( 1 8 o l X I I / 7 ) ,
(I80I X I / 2 3 ) ,
(I80I H / 1 9 ) ,
üngh
Zólyom ( I 8 0 I X I / 1 6 / ) ,
Szathmár
Szepes ( I 8 0 I
KII/15),
Torna ( I 8 0 I X I I / 1 8 ) , Árva ( I 8 0 I X I / 2 5 ) . Válaszolt-e később több, nem t u d j u k , de a közöny végleg e l t e m e t t e Kelemen r e ményeit. Pestmegye többször átirt Nógrád megyéhez, hogy a l e f o g l a l t könyveket s t b . k e r e s t e t t e k i L o s o n c z o n v i s s z a Pestmegyének m i n t j o g o s
c s a k leirás végett adták át Kelemennek, a v e l e e g y Társaságban lévő egynehány nem lévén, az általok t e t t adóság nem
s küldje
t u l a j d o n o s n a k , mert a z o k a t „következésképpen Tagoknak t u l a j d o n o k
fejében semmi képpen l e
tartoztathattak". E z 18o8-ban történt. További nyomát
ügynek s ekként c s a k a maga
j o g g a l hihetjük, hogy
társasága, hanem Pestmegye
könyvtára i s végleg
nem találtuk ez
Kelemen kezén nem becses
játékszini
elpusztult.**
P e s t vm. levélt. Érdekes, hogy e z átiratot l a t i n u l és m a g y a r u l i s megfogalmazták. L a t i n szövege a következő Vármegyékhez ment: Posony. - N y i t r a . - Sopron. - T r e n csén. - V a s . - Liptó. - B a r s . - Hont. - Győr. - V e s z prém. - Zólyom. - Fehér. - E s z t e r g o m . - Mosony. - T o l n a . - Árva. - Turócz. - Sáros. - S z e p e s . - Zemplén. - Temes. - K r a s s o . - Torontál. - P o z s e g a . - Verőcze. - Szerem. A többihez e l l e n b e n magyar szövegű. * * P e s t vm. levélt. 18o8-ból: 1664. és 1774, s z . - Kelemen László viszontagságos életpályáját 1 8 9 1 - b e n S z e g e d e n még élő leányának Nesselné szül. Kelemen Veronikának elbe szélése alapján a következő a d a t o k k a l tesszük lehetőleg teljessé. Kelemen László a t y j a , Mihály P e s t e n a z első mar
Folyt.: g y a r kántor v o l t , k i Nagyváradról került föl P e s t r e . Lász ló nevü Nagyváradon született f i a szép magas termetű, g e s z t e n y e b a r n a hajú, kék szemű férfiú v o l t . Nőtlen korá b a n Hg. G r a s s a l k o v i c b tiszttartója és ügyvédje v o l t Gödöl lőn. / 1 9 / O t t i s m e r k e d e t t a nagy-kallói születésű L i p c s e y Máriával / a p j a tanitó v o l t Nagy-Kállón/ k i G r a s s a l k o v i c h né keresztleánya v o l t . Miután igazgatói minőségében m i n den vagyonát e l v e s z t e t t e , Ráczkevére ment kántortanító nak. E z t a mesterséget apjától t a n u l t a . 18o4-ben v a g y 18o5-ben Ráczkevén leégett s nyomorba j u t o t t . Az özvegy a n y j a szül. Török leány, e k k o r i r t n e k i Makóról, hogy jöjjön oda ügyvédnek,mert Makón c s a k e g y ügyvéd v a n . E l e intén ügyvédkedésből élt. Midőn a makói k a n t o r m e g h a l t , őt kérték föl, h o g y vállalja e l a kántorságot. Elvállalta s kántoroskodott és ügyvédkedett. De midőn a d e v a l v a t i o m i a t t fizetésének c s a k 1/5-ét akarták k i a d n i megharagu d o t t , és leköszönt állásáról. E k k o r történt, hogy CsanádPalotán az öreg kántor,,valami Hamvai nevü m e g h a l t . A k ö z ségbeliek meghívták K e l e m e n t a megüresedett állásra s i g y lSïl-ben e l h a g y t a Makót. I t t i s ügyvédkedett, de ugyláts z i k s z e r e t t e az uraskodást i s , m e r t a 2-3 hétig i s e l tartó uriszékek alkalmával a n n y i vendéget látott, hogy azok elélték házát és földjét. Történt, hogy 1814 év E r zsébet napján, két h a m i s f i a t a l lovával v o n t kocsiján maga h a j t o t t be a makói vásárra. L o v a i t nem birván megfék e z n i a z o k elragadták, végül fölborították kocsiját. Betört f e j j e l húzták k i a k o c s i j a alól. Véres fejét melegít e t t b o r r a l borogatták, de u g y látszik csonttörét érte koponyáját. Hau hétig feküdt s Karácsony estéjén m e g n a l t . Kelemen László deákos műveltségű ember v o l t , a k i p l . Gö deákul beszélgetett. Halála döllőn a plébánossal m i n d i g után nagy b i b l i o t h e k a m a r a d t v o l n a utána, m e l y e t v a l a m i Necse nevű urnák a d t a k át Makón./2o/ Kelemennek h a t gyermeke v o l t : J u l i a n n a /férje Szabó Jó z s e f / ; László /a k i Győrökön m i n t n e m z e t i őrseregbeli k a pitány ijedtségtől h a l t meg 42 éves korában, 6 g y e r m e k e t h a g y o t t hátra/; V e r o n i k a /férje N e s s e l F e r e n c z , k i n e k f i a Nemes-re magyarosította nevét/; István /tanár v o l t Szege den és kétszer nősült/; Erzsébet / m i n t leány' h a l t meg/; Mária /férje Károlyi János/. Elbeszélőnk 18o8 J a n u a r i u s 31-én született Makón, s m i k o r a t y j a m e g h a l t 7 éves v o l t . Ha i g a z a m i t a 83 éves matró na állit, hogy a p j a 52 éves v o l t halálakor, az e s e t b e n nem 176o-ban, hanem 1762-ben született. / S z i n n y e i M . i . rók V.k. 1369-70 hasáb/ Az igazság érdekében megemlitjük, hogy leánya állítása s z e r i n t i s Kelemen László nem o t t f e k s z i k Csanád-Palotán, a h o l s i r j a fölé az emléket állí tották. Azóta ez a temető a h a r m a d i k . - A Kelemen-ünnepé l y e n 188ü-ban a rendezőség nem t i t k o l t a , h o g y a kijelölt s i r már c s a k állitólagos n y u g h e l y e Kelemennek.
De még ez adatokból első
tekintetre
tűnni, bogy Kelemen n y u g h a t a t l a n
az látszik k i
természete és fogyatékos
g y a k o r l a t i érzéke m i a t t a magyar Játékszinnek, mint „Insttitutumnak'
ügye v e s z e d e l m e s
zsákutczába
jutván t e l j e s e n
veszendőbe ment, a h i v a t a l o s
szereplés terére
egy u j a l a k lép.
határozottság
és tudatosság
délibábos játékszini
politikát, a -
Föllépését
j e l l e m z i k . Nem h i r d e t
váratlanul
nélkül, hogy a magyar szinészet j e l e n l e g i állapotával v o l n a elégedve.
Nem
h i u ügyvédi
k e s dialecticával állapitja
meg
f u r f a n g g a l , hanem érté
meg a z t
a lényeges különbsé
g e t , mely egy színtársulat magánhelyzete és a Játékszinnek mint intézménynek a s o r s a közt v a n . Egy társulat megbukása az ő felfogása s z e r i n t még nem j e l e n t h e t i
a magyar játék-
s z i n ügyének bukását, sőt e bukásból értékes okulást l e h e t és k e l l meríteni. Ebből a szempontból
föltűnő a különbség
közte és Kelemen László közt. Ő magánérdektől
menten e l v i
álláspontra h e l y e z k e d i k mig Kelemen tisztán a saját magán érdeke szempontjából
látja e z t a közügyet: ö a játékszin-
űgyet a k a r j a megmenteni és t a l p r a állítani; Kelemen e l l e n ben
a maga a n y a g i helyzetére és b e t e g e s
tésére gondol.
E két
férfiú
társasága fölsegi-
e z e n ellentétes
l e g j o b b a n a z z a l jellemezhetjük, hogy amaz
föllépését
közügyet, K e l e
men magánérdeket képvisel. Pestmegyének föntemiitett s e j t e t i a z t , hogy játékszin
1519
Kelemen magánügye
közérdeki része és azért
kimondottan, mint inkább t e t t e k b e n állásra h e l y e z k e d i k , melyre
s z . végzése még c s a k m e l l e t t fontosabb
nyilvánulólag
u j szereplőnk és
dónk: Rehák József h i t e s ügyvéd P e s t e n . gosultságát
a következőkből
Deczember 22-én végre rendes t a g közül az 1 .
fogjuk
a
nem a n n y i r a s z a v a k k a l a r r a az
u j folyamo
Szereplésének j o
megérthetni: Az
szerződéssel a l k a l m a z o t t
1792 19
s z . szerződés Moór Anna leányasszonyé v o l t
mint a k i t a legáágyobb
fizetéssel: h a v i 3o f o r i n t t a l k ö
töttek l e az u j társulathoz. Hogy e z t a kitüntetést mértékben érdemelte meg, arról nem
- 6o
milyen
jelentéktelenebb ember
mint K a z i n c z y F e r e n c z tanúskodik. „Pályám e z e k e t i r j a róla:
Emlékezeté"-ben
„A szép Moór Náninak /később Rehák pró
kátor hitvesének/ nem k e l l e m e s t e r ; őtet a természet szül te
azzá. Gyönyörű leány, P a l i n a k
/Ráday Pálnak/ nagy örö
me, nagy kevélysége. S z a v a , állása, mozgásai, különösen az a m e s t e r i kéztartás i s , csudálást érdemié., Egy a n g o l k i a szép leányt s z i n e n kivül nem látta s nyelvünket nem te,
soha e l nem
maradt
a játékból, és
értet
c s a k azért,
hogy
nyelvünk modulatióját a varázs leány szájából h a l h a s s a . . . " Moór Anna nem sokáig
s z e r e p e l t mint
g y a r színtársulatnál. Még 1793
„Leányasszony" a ma
elején ugyan
f o r d u l elő a fizetési l a j s t r o m o n , de k e l t okmányon már i g y találjuk
leány nevével
egy 1793 Május
31-én
a nevét: Rehák Anna,*
után p e d i g r e n d e s e n mint Reháknét e m l e g e t i k .
ez
Férje, Rehák
József ügyvéd v o l t , k i aztán a felesége révén mind bensőbb viszonyba j u t o t t
a magyar színtársulattal,
replő tagok közé azonban a viszony 31
a
mégis közelebbi
l e h e t e t t , mert
8 - b r i s " k e l t okmány alá ugy
saság „kassá t i s z t j e " .
Mikor
kevés v o l t
irja
egy
„1795 die
a nevét, m i n t a tár
l e t t azzá és meddig v i s e l t e , h i s z e n 1796
nem t u d j u k ; sokáig nem, mert oly
a szinen sze
sohasem t a r t o z o t t . Idők folyamán
a jövedelem, hogy
elejétől
kezdve
annak kezelésére a l i g h a
k e l l e t t külön „kassa-tiszt". Midőn a társulat 1796 z o t t , nyomát s z i n i időszak
Húsvétja után
találjuk annak,
hogy Rehákné
telén Kolozsvárott
Pestről eltávo az 1 7 9 7 - 8 - i k i
tényleg játszott
kétségtelen, hogy ő i s a z o n t a g o k k a l ,
s igy
k i k Pestről K o l o z s -
* P e s t vm. levéltárában Nov. 221/1793 f o r d u l elő.- Udvarlói közé t a r t o z o t t Dayka Gábor. "Én szerencsés valék őtet /Daykát/ személyesen i s m e r n i . . . mikor még a P e s t i Seminariumban a f e k e t e u n i f o r m o t h o r d o t t a s néha Moór Nánihoz, a m o s t a n i Reháknéhoz a Magyar Játékszín legfőbb diszéhez szökött /de e z t a z ismeretséget ón c s a k a L a y k a halála után tudtam meg: a z é n erkölcseim nem engednek előttem efféle vallástételeket" i r j a K a z i n c z y K i s s n e k /Levelezé se, Budapest 1891. I I . k . 492.1./
várra mentek,
együtt távózott e l , *
Meddig maradt Kolozsvárott?
V e l e ment-e
Nem t u d j u k
a férje?
megmondani. A n n y i
"bizonyos, hogy a Debreczenbe k i m e n t és Nagyváradon i s meg f o r d u l t erdélyi színtársulat t a g j a i n a k
névsorában már nem
f o r d u l elő.** Midőn ez az erdélyi társulat u j r a j t bocsát v a 18o6-ban P e s t r e
jön, Rehákné újra
a szereplő tagok s o
rába lép és játékával újból elősegitni l a t művészi s i k e r e i t .
törekszik e társu
De nem sokáig maradt
e társulatnál
s mint Dóxgmé i r j a a magánéletbe v o n u l t s c s i p k e t i s z t i t a s s a i k e r e s t e meg kenyerét.^** Férjének
Rehák Józsefnek a magyar szinügy jövője ér
dekében való szereplése 1 7 9 8 - a l kezdődik,mely évben u g y a n i s F e b r u a r i u a 9 ~ i k i keltezéssel
fölterjesztést intéz P e s t
vármegyéhez abból a z alkalomból, hogy lat
a magyar színtársu
e g y k o r i igazgatója Busch Jenő csődbe került. A r r a kéri
a megyét: utasitaná B u s c h t , hogy annak idején használatra átvett
a magyar színtársulatból fölszereléseket és díszí
téseket vagy ín n a t u r a a d j a v i s s z a , vagy p e d i g az értéknek megfelelőleg pénzbeli kárpótlást nyújtson. Rehák i g y j e g y z i nevét a kérvény alá: »,Josephus Rehák J u r - A d v o c a t u s , qua tarnen d i s s o l u t a e S o c i e t a t i s super extancia, Jura * ~*
Theatralis
sustentans."
Hungaricae
adhuc
3
L . F e r e n c z i I.m. lo3«lap. Náményi L a j o s : A váradi szinészet története, 3 4 . l a p . Déryné Naplója. K i a d t a B a y e r József I . k . 98. és 275» ^^^lap» Kérvényt Pestmegye 1 7 9 8 . évi m a r c z i u s 23-án t a r t o t t közgyűlésén olvasták föl és 689. s z . a . utasították Kolozsváry László főszolgabírót, hogy a kérőlevélben k i t e t t keresetnek "mennél előbb teendő elég tételére" Busch Jenőt "törvényesen m e g i n t s e " . B u s c h egy keltezés nélküli levélben /agy látszik nem a legsürgősebben/ válaszolt i s e felszólításra, mire Kolozsváry Aug. 2 6 án a z t j e l e n t e t t e P e s t megyének, hogy Busch n y i l a t k o z a t a s z e r i n t " e z e n k e r e s e t a n e v e z e t t Magyar Társaság nak" e n g e d e t t Garderobból már k i pótoltatott légyen." Ha p e d i g mindezek daczára a magyar társulat föntartja f o r d u l j o n közvetlenül- a P e 3 t városi Ma jogigényét, g i s t r a t e shoz , " a i n t a melly a panaszlott Félnek t e t t s e q u e s t r u m t o l fogva, dolgát f o l y t a t t a . "
P e s t megye kezére járt u g y a n Reháknak, de
nem
tehe
t e t t egyebet, mint hogy őt kérelmével a csődtömeg gondozó jához P e s t városához u t a s i t o t t a . már semmi határozott
S a j n o s ennél a
s i k e r t nem t u d o t t
év október 11-én u j a b b
jelentést
fórumnál
elérni. Ugyanezen
tett
P e s t megyénél »,az
e l o s z l o t t , d e i s m e r t tartozkodásu t a g o k nevében", hogy P e s t városát ugyaa
megkereste a kellő kárpótlás
onnan még válaszra s e
érdemesítették
a r r a kéri a megyét, hogy
érdekéből, de
kérvényét.
Ezúttal
a magyar társulat követelése f e
jében 5oo f r t . erejéig j e l e n t s e be a magyar nyét a csődtömeg gondozójánál. ügy h o s s z a s levélváltásra a d o t t
Mint
társulat igé
ismert dolog,
okot,
mig
végre
ez a z a z ügy
szerencsés véget ért, 1822-ben. E bár kései s i k e r b e n a főérdem kétségkivül Rehák Józsefé, mint a k i a magyar társu l a t n a k ügyét törpitette
a magáévá t e t t e ,
anélkül,
hogy
magánüggyé
volna.
Rehák József
ujabb
hirét v e s z i annak, hogy
egy magánvállalkozó német színhá
z a t a k a r építeni. Csáki s dugába e gonosz t e r v ,
1799-re e s i k , midőn
szereplése az ő erélyes
mert a z
közbelépésére dőlt
Ő fölterjesztései
alapján
mozdultak meg az Ország h a z a f i a s Vármegyéi és a Kv.K.Hely tartó Tanácshoz intézett
okirataikkal
figyelmeztették
a
legfőbb kormányszéket, hogy a magyar játékszín n e m z e t i ér d e k e i t nem hagyják
megvédetlenül.
36
E kérvény alá
i s igy
j e g y z i nevét Rehák: „Jur.Ádvoc. i n Nomine tarnen N a t i o n a l i s I n s t i t u t ! Theatralis Hungarici."
P e s t megye 1 7 9 8 . S z e p t . 1 5 - é n t a r t o t t közgyűlésén 1 9 7 o . s z . a. e z t a határozatot h o z t a : " U t a s i t t a t i k a panaszolkodó, hogy támasztott keresetének elérését Szab .Királyi P e s t Várossá Tanátsánál s z o r g a l m a z t a s s a . . . " / P e s t vm. levéltá rából./ ^ P e s t várm. levélt, L . a z 1 7 9 9 . Márczius 5 - i k i közgyűlési határozatot. Közl'k: S z a b o l c s , B i h a r , Szathmár, Gömör, Zemplén, Z a l a , A b a u j , Nógrád, Komárom, Bács, Hont és F e jér vármegyékkel,
Renate József
szereplésének l e g f o n t o s a b b
része a r r a
az időre e s i k , midőn Kelemen László l o s o n c z i tönkremenetele után a maga részére n y e r i meg löol A u g u s t u s 26-án P e s t
me
gyét. Nem t u d j u k megmondani, h o g y barátságos v a g y ellensé ges
v i s z o n y v o l t - e K e l e m e n és Rehák közt? Az
rég ismerhették egymást. d o t t az ő társulata
bizonyos,hogy
Nagyon valószínű,-hogy Rehák t u
sorsáról.
Ha értesülései
nem régibb
keletűek, az kétségtelen, hogy ő tudomást s z e r z e t t az 1 8 o l aug.
2 4 - i k i folyamodványról, m i n t
a vármegyei u r a k k a l r é
g i b b idők óta h i v a t a l o s a n érintkező személy.
Valószínűnek
t a r t o m a z t i s , h o g y a gyöngyösi és l o s o n c z i d o l g o k
tudomá
sára j u t o t t a k
a szín
társulatnál emberi
a z o n t a g o k révén, k i k e t még megismert.
Pesten
Tisztában l e h e t e t t
Kelemennek u g y
m i n t színigazgatói értékével. Ha mély barátság fűzi
őt hozzá, vagy meg v a n győződve ezúttal hibátlan voltáról, a l i g h a említi nyára m i n d e n t
őt kérvényében elkövet
csakúgy mellékesen és b i z o
a'megyénél,
hogy
Kelemen
szolgálatait k i e m e l j e , ha meg v a n győződve, ban
egyedül
a S o r s és i r i g y e i
k e l l e t t az ügyek m e r t különben mért
ép a z t a k ö
különbséget k e l l t e n n i
egy társu
bukása és a játékszinnek m i n t I n s t i t u t u m n a k ügye közt.
Ő e g y szóval se s z o r g a l m a z z a ta
Neki ismernie
n a g y o n i s jól i s m e r t e ,
hangsúlyozná kérvényében
rülményt, hogy lényeges lat
a részesek.
állását, sőt tán
érdemes
hogy bukásá
a megyénél a Kelemen-társula
megmentését és segítését, hanem
játékszín
ügyét m i n t o l y a n t , m e l y e t
értékétől függővé
külön választja tőle a nem s z a b a d egy ember
tenni!
E szinészettörténetileg c s a k egy u j g o n d o l a t o t a k a r
nagyjelentőségű okmány nem a n e m z e t i köztudatba átvinni,
hanem egészen u j mederbe t e r e l i tényleg a magyar játékszín ügyét, midőn az országos mény m e l l e t t
rendezést hangsúlyozva o l y intéz
kardoskodik, mely
közhatóságok m i n t
érdemes i s
egyesek tervszerű a n y a g i
l e g y e n ugy
a /2'
támogatására.
Ő legelőbb i s az intézményt a k a r j a lábra állitani és s z e r -
v e z n i és c s a k azután gondol
o l y a n színészekre, k i k meg i s
érdemlik e z t a pártfogást. Már ment
most a z t kérdjük: ba K e l e
és társait érdemeseknek t a r t j a , v a l y o n
zetükben
nem a r r a g o n d o l t - e
mint a k i k k e l könnyű l e s z tatni?
súlyos h e l y
v o l n a , hogy őket mentse meg,
magát a z ügyet i s d i a d a l r a
jut
Valóban e z t a l o s o n c z i eloszlást még s o k k a l csúfo
sabbnak k e l l elgondolnunk, mint a z t Kelemen soraiból meg ismertük, Rehák kérvénye tehát érdekesen e d d i g kevéssé i s m e r t k o r t f o g áradni
világítva meg e z
s i g y részletezéséből
a magyar színészetnek mult
u j fény
századeleji törté
netére . Rehák József e z e n több i v r e terjedő javaslatával már az 1 8 o l végén t a r t a t n i
s z o k o t t közgyűlésen a k a r t P e s t me
gye s z i n e elé járulni,
tehát v a g y
időben Kelemen Lászlónak
egy időben
vagy közel
b i r t o k o m b a n levő memorandumával,
a melynek k e l t e I 8 0 I Nov. 15» - Hogy Kelemen idézett memo randuma sohse került
P e s t megye elé, a z t onnan
tetjük, hogy a jegyzőkönyvekben Kelemenről csupán elkalódott
olyan
következ
többé nem tétetik emlités
a l k a l m a k k o r , midőn
a k e z e i közt
játékszini könyvtár visszaszerzéséről v a n szó.
A magyar játékszín ügyének tehát további képviselője Rehák József marad.
és egyedüli j o g i
Kérőlevelének
I 8 0 I végén
szándékolt benyújtását azért h a l a s z t o t t a e l , m e r t mint a z t 18o2. M a r c z i u s 14-én
kelt
pótló
kérőlevelében
„akkor l e s z közönséges h i r e , h o g y e z e n [ t . i . dőben Ország Gyűlése
fog t a r t a t t a t n i . "
pond entiájókkal e z e n T e k t e s Vmegyénél, tumnak első számtalanszor
szülemény
helyénél
nyilvanságossá
és
18o2.] E s z t e n
E lépésre a z buz
dította m i v e l „Magyar Hazánkban többnyire Megyék és J u r i s d i c t i o k c s e l e k e d e t t e l
kifejti,
majd minden Ns.
és írásbeli
Corres
mint e z e n I n s t i t u első Előmozdítójánál
tették azt. hogy e z e n
Insti-
tutum nem t s a k formáitattasson és elő m o z d i t t a t h a s s o n , h a nem annak erős lábon leendő megállása végett a jövő Ország Gyűlésen hathatós lépések tétessenek az egész h a z a által." E s o r o k a z t s e j t e t i k , hogy
Rehák tudomással b i r t P e s t me-
gyének Kelemen kérvényére 1 8 o l évi 1519, s z . a . ben
i l y értelem
h o z o t t határozatáról. Rehák József „a Nemzeti Magyar
nevében" röviden
összefoglalja
annak 3 kivánságát lítandó Német mivel ezen
Théâtrale I n s t i t u t r u m
memoranduma
tartalmát és
i g y a d j a elő: „ 1 / Hogy a P e s t e n felál
U j Theatrumnak Planuma
e l kérettessen,
de
Theatrum építése S z a b . K i r . P e s t Várossá által
az idén e l f o g kezdődni, szükségtelennek l e n n i
most
már
a Plánumot
el
kérni
látszik", „a 2 - i k kérés v o l t a C e n t
r a l i s D e p u t a t i o n a k f e l állittatása; és ezen P o n t s z i n t e az Ország Gyűlésére való lévén; e z e n T t e s Megyének j e l e n való rendelését t s a k a n n y i b a n a T t e s Deputatusok 3ik
Pontra
Teátrális
mozdítani fogják.
nézve a z o n kérés, hogy minél előbb
Ellenben a
a Losonczon e l f o g l a l t
B i b l i o t h e k a , a könnyen meg eshető
meg előzése végett, i s meg
kivánnya, a mennyiben e z e n tzélt
o t t elő
elvesztegetés
v i s s z a kérettessen, most
ujittatik." E kérvény
felolvastatott
a pestmegyei
közgyűlésen,
18o2 M a r c z i u s 17-én és a következőleg intéztetett e l ^ E r e d e t i valóságában dolgozásába
által
a d a t i k a Diétalis
Instructio, k i
munkálódó D e p u t a t i o n a k . " * E kérvénynek külö
nösen 2 - i k és 3 - i k p o n t j a a z , mely alkalmából, hanem
nemcsak a K e l e m e n - e s e t
szinészettörténeti
általános
érdekből
b i r nagy jelentőséggel. Rehák a r r a h i v a t k o z i k , hogy j o g o t érez magában a r r a , hogy ebben a kérdésben véleményt mondjon, tapasztalásai a k i t a n u l t nak
m e r t a d d i g való
környülállások a kérdésnek magá
mind p o l i t i k a i mind törvényes
oldalról való megfonto
lása meggyőződésében megerősítettek. Most, hogy B u s c h Jenővel pörre iratában k i f e j t e t t e , hogy
került a dolog, p e r
„Actoratusa i t t légyen, nem
ama
már e l o s z l o t t P e s t e n játszó Társaságnak, m i n t a m e l l y már n i n t s e n , hanem a ' Nemzeti
Théâtrale I n s t i t u t u m n a k , mint a
* P e s t vm. levélt. 18o2.évi 4 4 5 . s z .
m e l l y I n s t i t u t u m a H a z a f i Fundatusok által repraesentáltat i k , és a* m e l l y
a ' maga
valóságában mindig
f e n t i s állhat,
ha bátor semmi
is." Kifejtette
aztán
P e r b e n a ' Magyar
ugyanazt
Théâtrale
f e n t áll és
Játszó Társaság nem nhogy
Institutmé
F i s c a l i s a s s i s t e n t i a m e l l e t t ezen
volna
az Actoratus legyen,
ezen
ugy hogy
I n s t i t u t u m a magáét k e
r e s h e t i ; e l l e n b e n az e l o s z l o t t Társaságnak magányos
Tag
j a i , ha k e r e s e t e t t a r t a n a k némü némü adósságaik eránt, k e reskedjenek
a z I n s t i t u tómon." Rehák m i n t látjuk sok ügyes
séggel j o g i
személyként s z e r e p e l t e t i
szini
Insti-
tutumot,a mely ekként igénypert támaszthat fiscális
assis
t e n t i a m e l l e t t . Ha n y e r t e s l e s z , v i s z o n t k e r e s e t e t támaszthatnak
e játék
a k i nem elégített tagok e l l e n e . Érdekesen
állítja
föl a j o g i v i s z o n y t Rehák. S z e r i n t e a különbség ebben áll: „A Théâtrale a n n y i , mint
Institutum
és Játszó Társaság
a mennyi akár
melly
más
közt
szinte
Institutumnál vagy
Pundatiónál a F u n d a t i o vagy Fundatorok, és a z ebbül része sülő Tagok között." Ebből az elvből i n d u l v a k i , t a r t j a , hogy
előbb
ha az kellőleg
természetszerű dolognak
az Institutumot
e l van
rendelve
k e l l megalapítani, s
s v a g y o n n a l megerősítve,
akár t i z játszó társaságot i s f e l l e h e t n e
állitani a z o r
szág különböző vidékein. Attól nem k e l l e n e félni, hogy a l k a l m a t o s játszó tagok felbuzdulás
ne akadnának. Egyrészt
serkentené
másrészt p e d i g
e pályára
a
hazafiúi
a „jól t a n u l t I f j a k a t "
a „Tanuló Ifjúságnak a z
előmenetelen t u l
való száma" terelné őket a z u j pályára. S z e r i n t e ezen k e l l e n e kérni, hogy
Nemzeti I n s t i t u t u m n a k
egy központtól
hathatósabban munkálódhassék. L e g t e r
mészetesebb központnak
P e s t kinálkozik, már központi f e k
vésénél f o g v a i s , d e meg azért i s , mert h i s z eddig i s „ezen Nemzeti I n s t i t u t u m n a k
mindenkor Pejét
repraesentálta". De
m i v e l a közgyűléseken i l y e n ügyekről beszélgetni „késedel mes v o l n a " ,
kívánatos v o l n a ,
ha
P e s t megye
egy állandó
küldöttséget létesitene „Magyar Nemzeti Théâtrale
- 6? -
Institu-
tum Deputatiója v a g y i s „ahoz k e d v e t tartó mint ez meg v a n
Centralis Directio"
érdemes Tagokból",
nevezet a l a t t
arra
a mintára
P e s t e n és Budán „a Német Theatrom
a
fentar-
tása végett, bátor l e g jobb lábon áll"... Részletezvén a Deputatió hatáskörét a következő lemző s o r o k k a l támogatja meg tervének tát. „Egy szóval e z e n
jel
egyedül h e l y e s v o l
I n s t i t u t u m n a k tökélletes lábon l e
endő állítására, nem egy ember, hanem hatalommal és a u t h o ritással biró
egy egész
Társaság szükséges."
Tapasztalt
dolog ugyani s szerinte,„hogy az egész T h e a t r a l i s állapot", mindenkorig
azért
nem „kaphatott állandóságra és a z ó h a j
t o t t véget e l nem érte" m i v e l e z e n I n s t i t u t u m n a k j a v a , h a talommal biró Férfiak által, zonyos rendszabások s z e r i n t
nem s y s t e m a t i c e , vagy i s b i m o z d i t t a t o t t elő és,
hogy a z
I n s t i t i t u m magával• a Játszó Társaság nevével öszve z a v a r t a t o t t , mellyből mint egy b i z o n y o s és a P u b l i c u m i s , i l l y e n tsekély
sorsú
Vármegyén a n n y i s z o r botránkozásainak titkolja
meg vetés következett,
a maga méltósága
a l a t t l e n n i vélte, a z
Comediásoknak
sorsát
a Tekintetes
f e l v e n n i és munkálódni!" A mint meg
ekként Rehák őszinte
e l , hogy az i l y e s m i
kifejezést ad, nem
„nem i s ok nélkül" e s e t t
meg,
„mivel e z e n s z i n a l a t t o l y a n o k i s történtek, a ' m e l l y e k a* Nemzetnek betsületére nem i g e n tül f o g v a a z egész P u b l i c u m kedvetlenittetett,
szolgáltának és a m e l l y e k -
hazánknak több részein i s e l -
és a m e l l y e k által többet ártottak mint
használtak a Nemzeti Théâtrale I n s t i t u t u m tzéllyának."
Ha
t e k i n t e t b e vesszük, hogy
az
abból kivált
eredetileg
c s a k i s a p e s t i és
Kelemen-féle és az erdélyi, meg az abból k i
vált Kocsi-féle
színtársulatról l e h e t e t t szó, l e h e t e t l e n
ség abban kétkednünk, hogy
midőn Rehák
l e i r t a e sorokat,
ne a gyöngyösi és l o s o n c z i botrányokra gondolt v o l n a . Rehák s z e r i n t
egy dolog
b i z o n y o s , hogy
az
akarat
e z e n I n s t i t u t u m felállítására és biztosítására megvan,csu pán a végrehajtás módjával n i n c s e n e k tisztában a z emberek. Az indítványba
hozott
Deputatió
vegye kezébe
a dolgot,
gyűjtsön, tokét „és könnyen történhet, hogy kevés idő a n n y i f u o d u s t s z e r e z h e t , hogy
alatt
a tartandó jövő Ország Gyű
lésre már r e n d e s Játszó Társaság állhat f e l , mert nagy r e ménységünk l e h e t , hogy lése a l a t t
e z e n I n s t i t u t u m a jövő Ország Gyű
fundáltatni és datáltatni f o g . " S z e r i n t e
b i z o n y o s és törvényes reménység közelítéséért" segedelmet
kellene adni,
hogy „abból
„ezen
előre való
i d e i g tertó Játszó
Színház állíttathatnék f e l . " E z t az ajánlatot szükségesnek t a r t j a a következőkkel megindokolni
és jogosnak
„Nem i s l e n n e e z e n T. Megyéknek ollyatén Cassákbol segedelmet
jelenteni!
méltósága a l a t t , a z
a d n i , m i v e l a z illyetén Pub
l i c u m I n s t i t u t u m o t f e l állittani a közönséges Oassábul i s , szabad i s ,
szokás i s ,
a mint n e v e z e t e s s e n Országok szerént
t a p a s z t a l l y u k , hogy a* Théâtrale Nemzeti I n s t i t u t u m o k a t a ' Bejedelmek
a ' Kints-Tárházakból állittyák és tartyák."
Az ő meggyőződése a z , hogy l e s z a színészeknek, a társaság
h a állandó
játszóhelyük
egyedül a n a p i jövedelem
ből meg f o g élhetni. Az 1796 szétoszlott p e s t i magyar tár saságra gondol, mint
a mely
külön játszóhely hiánya és a
német színházak bérlőivel kötött szerződések magas játszá s i d i j a i m i a t t j u t o t t tönkre. füz a fővárosi közönség becsüli
Egy kissé vérmes reményeket
magyar érzelmeihez
„a kivált vásárkor sok
és talán túl
tolakodó M a g y a r j a i n k " mü-
izlését. Mind a m e l l e t t főkép a t e r v b e v e t t központi D i r e c tiótól vár s o k a t , mint a mely ugy a n y a g i a k mint terén összeköttetésbe lépne se szabad
figyelmen
t a r t j a , hogy ügyet
a vidékkel.
kivül
e „messzire
a Deputatió kiváló
hagyni
szellemiek
Az újság ingerét
s azért
kiterjedő és f o n t o s
kívánatosnak tekintetű"
gondozásába vegye. H i v a t k o z i k a
külföldre, h o l a játékszínek
nagy fontosságát már általá
nosan elismerték s c s a k i s a z e l f o g u l t a k s o r a i b a n találunk ellenségeire.
„Külső Országbeliek midőn
u t a z n a k , tsudálkoznak, hogy
Magyar Hazánkban
azon h i r e s Nagy Magyar Nemzet
e z e n k i s fő s kereskedő P e s t Buda Városaiban, Nemzeti Theatrum nélkül
szűkölködik." Az i t t lakó
idegenek mind n a -
gyon szeretnék a magyar n y e l v e t m e g t a n u l n i i s a l e g a l k a l m a t o s a b b mód,
ugy mint
és s a j n o s „még
a Magyar Theatrum és
az a z z a l öszve k a p c s o l t Magyar L i t t e r a t u r a által, a Magyar Nyelvet
meg t a n u l n i nékiek alkalmatosság nem n y u j t a t i k . " A
s z i n p a d fölöttébb elősegítené a n y e l v g y a r ifjúság a z egész Országból i d e
föl nem venné, a N a t i o n a -
ván, a külső Országi szokásokat l i z m u s t l e nem vetné, nem l e n n e
finomodását s a ma a fővárosba „tolakod
állhatatlan és
bizonytalan
s változó szokású, erköltsü és indulatú, következés képpen Hazájának, Fejedelmének g y a r Tudomány mennyire idő a l a t t , mig
hasznosabb lenne.
E z által a
a Játszó P e s t i Társaság f e n t állván,
mint 4oo Magyar Játák darabok k i a d a t t a k . " Ha k e t minden törvényes
Ma
gyarapodna meg t e t s z e t t azon kevés
és lehetséges uton-módon
pítjuk, ugy a magyar n y e l v
több
anyanyelvün nem
gyara
boldogulásunkra inkább hátrál
tató l a g mint előmozditólag f o g h a t n i , mert „bátor h a s z n o s , szükséges i s más több n y e l v e k e t
i s ugyan oda haza t u d n i ,
de a z t a z e g y e t , a* m e l l y t u l a j d o n u n k , minden c u l t u r a nél kül h a g y n i és t s a k ugy t u d n i , mintha nem i s a miénk v o l n a , káros i s , méltatlan i s . És ezért valamint
ditsŐséges
- folytatja
dolog a ' hazáért
lelkesen -
m e g h a l n i , de még i s
ditsőségessebb azért h a s z n o s a n élni; a z a z annak javát elő mozdittani,
a Haza
szeretetét bennünk
annál örömestebb áldozzuk p e d i g egyedül
n e v e l n i , hogy ugy
i s életünket érette. Mindezeket
a Nemzeti T h e a t r u m t o l
és a z ettől
magától
következendő Magyar Litteraturábul és más illetén k e l l e m e t e s , hasznos Institutumokbol
várhattyuk és remélhettyük."
A n y e l v e t tehát k i k e l l pallérozni, hogy ugy a h i v a t a l o s életben, mint
a társaságban
közönségessé
lehessen.
E r r e i s a t h e a t r u m a l e g a l k a l m a t o s a b b eszköz, mert a szín darabok tárgyait és a látottakat megbeszélés tárgyává s z o k ták t e n n i „ez által a n y e l v , a jó i z , szokás és egyéb gyö nyörűség közönséges l e s z , a minek i s Magyar Nyelvünknél fő czéllyának k e l l e n e l e n n i . " Midőn ekként Rehák a magyar nészet n e m z e t i , i r o d a l m i , közéleti
szi
és társadalmi nagy j e -
lentőségét k i f e j t e t t e , külön lónak k i a d o t t
megemlékszik a Kelemen Lász
játékszini könyvtárról, mely
p r i v a t u s adósságok m i a t t kéri P e s t megyét, hogy
azonban „az ő
Losonczon e l f o g l a l t a t o t t " . „mivel e z e n
Arra
B i b l i o t h e k a rész s z e
rént nyomtatványokból,rész szerént különben meg s e s z e r e z hetendő és pénznél i s drágább kéz Írásokból áll, n e s e n a Nemzeti I n s t i t u t u m n a k
tulajdona
áztat e l a d n i , e l zálogosítani,
és e g y e
következésképpen
e l v e s z t e g e t n i se n e k i , s e
másnak, s e J u s s a , s e szabadsága nem l e h e t , ehhezképest a z t a f e n t meg i r t
helyről v i s s z a s z e r e z n i
és h o z a t n i méltóz
t a s s a n a k ; ne i s a d a t t a s s o n k i ezentúl egyébként mint magá nak a z a z t kivánó
Jurisdictiónak r e v e r s a l i s s a
mellyben tudni i l l i k f o g . . . " E sorokból
az ollyatén
mellett, a
utazó Társaság játszani
nyilvánvalóvá válik
K e l e m e n Lászlónak
mindenkép helytelenítendő c s e l e k e d e t e . Visszaélt Pestmegye bizalmával, mert
először
föltételét, hogy
a kéziratokat másoltassa
t i e k e t küldje v i s s z a ;
a megye
azon
l e s az e r e d e
másodszor magán tulajdonként megen
gedte azok lefoglalását maradt v o l n a
nem t e l j e s i t e t t e
P e s t r e jön
s a h e l y e t t , hogy a d d i g Losonczon panaszával,
pedig
a z átadásnál
mindenkép j e l e n k e l l e t t v o l n a l e n n i ; harmadszor soha többé nyomát nem találjuk annak, hogy a saját
hibájából i l y m ó
don l e f o g l a l t s felelősséggel őt terhelő ingóságoknak szabadulása iránt érdeklődött v o l n a
fel
s e z z e l i s jelét a d j a
annak, hogy m i l y érzékenyen érinti őt e kellemetlenség. Mi a z t hisszük, hogy e tettéből a magyar szinészet s o r a i b a n
kifolyólag h e l y z e t e
t e l j e s e n lehetetlenné vált. A
megyénél a magyar játékszinnek, m i n t I n s t i t u t u m n a k egy ér dek nélküli l e l k e s u j embere akad Rehák Józsefben, k i k ö z életi előkészítője v o l t Erdélyből jövet szorgalmatossága
annak a szinész c s o p o r t n a k ,
18o6-ban u j k o r s z a k o t révén
tisztázódott
h e l y z e t e a fővárosban, de s a j n o s m i t föntebb idézett folyamodásában önálló játékhely nélkül
•
kezd P e s t e n . a magyar
mely Az ő
szinészet
be t e l j e s e d e t t mindaz, a előre megmondott, hogy
a szinészet nem *og P e s t e n b o l d o -
g u l n i . Nem b o l d o g u l h a t o t t
egy más ok m i a t t
sem t . i .
napi
jövedelméből nem t u d t a magát föntartani. M i n d e m e l l e t t
meg
érdemli Rehák József, hogy nevét a magyar szinészet törté n e t e a z eddiginél nagyobb becsüléssel emlegesse. Szerepkö rébe egy
nem kevéssé
l e l k e s fiscalis-társa lép:
Kulcsár
István, k i b e n c s a k a z v o l t kár, hogy becsületes lelkessége nem állott arányban g y a k o r l a t i érzékével... Az 1 8 o 2 - i k nyek m i n t
évi Országgyűlés iránt táplált nagy remé
tudjuk
nem teljesültek.
A Nádor
iránt érzett
tiszteletből, annak e g y e n e s óhajtására, lemondtak a KK. és RR. a magyar
játékszin ügye országos
galmazásáról.
istápolásának s z o r
Az 1 8 o 3 - i k i országgyűlésen
hették szóvá, h i s z a k k o r
meg a Napoleon
még kevésbé t e ellen
megalakult
harmadik c o a l i t i o megtámogatására k e l l e t t az ország pénze? De mig a közhatóságok a z életmentés meg nem kezdhették, a z i r o d a l o m föl a magyar szinügyet.
munkáját a valóságban
annál l e l k e s e b b e n k a r o l t a
Bozóky István
v e r s e s „Esedezése"
és a Kultsár István pályázatának eredménye, v a l a m i n t T e l e k i László gróf
„Buzgó esdeklése" a z t jelentették, hogy
magyar játékszin szükséges voltának gondolata
a
átment a nem
z e t tudatába. A Kultsár pályázatának B. Prónay Sándor 18o5
eredményét
itólte meg,
s z e p t . 6-áról
a
leghelyesebben
K a z i n c z y Perenczhez
keltezett
levelében.
i r t és
Az első n y e r t e s
K i s s János e v . lelkész, a második Pánczél Pál, kendi-lónai ref.prédikátor, s a harmadik Pucz A n t a l , nagy b a j e s i plébános v o l t . vallásbeli
„Ez u g y a n szép!
három pap, m i n t e g y
f o g n i a n y e l v nevelésére. tossá!
-
Némely
a 3 vallás
k e z e t láttatik
Jó omen! a z I s t e n t e g y e
politikus
kath.
- i r j a - három külömbfóle
tekintetekre
fogana
nézve i s i g e n
jó..." 36
L . i l y c z . akadémiai székfoglalómat: Nemzeti Játékszin m i n t közügy. B u d a p e s t , 19o8. 2 4 - 2 6 . l a p .
^ ^ K a z i n c z y l e v . K i s s Jánossal I . k . a X X I - i k levélben 93-95 l a p . V . ö . K a z i n c z y l e v . B u d a p e s t , 1892. I I I . k . 4 2 8 . és 549.lap.
Az elmondottakból bár inkább
kétségtelen, hogy
Kelemen László
ügyetlenségből és könnyelműségből,
szándékból compromittálta
mint r o s s z
gyöngyösi és l o s o n c z i szereplé
sével a magyar játékszin ügyét. Tönkre mégse t e h e t t e , mert Rehák Józsefnek sikerült a közhatóságokat meggyőzni arról, hogy egy társulat tékszinnek, mint
bukása még nem Institutumnak
k e l l a példán és eztán
j e l e n t h e t i a magyar já
bukását,
nem szabad
sőt, hogy o k u l n i
a magyar
szinészet o l y
f o n t o s n e m z e t i érdekeit egy ember sorsával s z e r v e s k a p c s o l a t b a h o z n i . A m i t Rehák ügyét s z e r v e s lom
érdekeivel,
kezdeményezett, hogy a játékszin
k a p c s o l a t b a h o z t a a magyar a z t Kultsár István
n y e l v és i r o d a
tovább
folytatta,
és
pályázatával közbeszéd tárgyává t e t t e . A 2o pályázó s o r a i ból kiváló három n y e r t e s
a m e l l e t t tanúskodott, hogy nem
c s a k a polgári* közhatóságok, hanem a z egyházak minden n a gyobb felekezetű lelkészei i s lották a magyar
egyaránt hirdették
játékszin ügyének a n e m z e t i
és v a l
n y e l v és m ű
veltség ügyével való szükséges kapcsolatát. Ekként elméletileg
tisztázódott a magyar
játékszin
ügye. Most már c s a k a g y a k o r l a t i k i v i t e l v o l t hátra. K e l e men László esetének sa volt:
ekként egy szempontból mégis jó hatá
fölrázta a közvéleményt,
mely a z 1796
eloszlás után t e l j e s e n e l v e s z e t t n e k g o n d o l t a tékszinnek o l y f o n t o s ügyét.
évi
a magyar
pesti já
V
JEGYZETEK 1. Kelemenre és az első magyar színtársulatra v o n a t kozó további
iratanyag
található
az
Országos Széchényi
Könyvtár kézirattárában
és Szinháztörténeti
Ráday levéltárban és az
Országos Szinháztörténeti
Osztályán, a Múzeum
kézirattárában. Vidéki működésük aktáinak egy részét a B i harmegyei
Levéltár, a Kecskeméti Állami Levéltár, a S z e g e
d i Városi Levéltár és Rozsnyó Város Levéltára őrzi. 2 . Kelemen László hivatására nézve nem v o l t
ügyvéd-
mint sokáig hitték -, hanem kántor, és a p j a örökében műkö dött 1792
E z a h i e d e l e m nyilvánvalóan Szilágyi Pál
előtt.
emlékezései nyomán történeti
végigvonul a z egész
s z a k i r o d a l m o n . Támogatta
körülmény i s , hogy Kelemen előzőleg tus
magyar színészet-
e z t a felfogást
az a
egy i d e i g mint „jurá
c a n c e l l i s t a " a város szolgálatában i s állott. A „jura
t u s " kifejezés azonban i t t nem jogvégzettséget j e l e n t , h a nem c s a k a r r a u t a l , hogy a tisztség küt t e t t . A p e s t i magisztrátus 1557»sz.a.
viselője h i v a t a l i e s
egyébként 1 7 9 2 .
tárgyalta Kelemen László
május 5-én
magyar kántor állásá
ról való lemondását. Mályuszné Császár E d i t : Kelemen Lász ló szinháza. Tanulmányok Budapest múltjából, X I . Bp.
1956.
161-162.p. 3 . Kelemen László 52 éves korában h a l t meg. Születé s i h e l y e és i d e j e
- Bayer, S z i n n y e i , L u g o s i adataitól e l
térően - véglegesen tisztázódott Joós F e r e n c kutatásai nyo mán. E z e k s z e r i n t Kelemen László 1762.július 26-án K e c s k e méten született.
Joós F e r e n c : U j a d a t Kelemen László szü
letési idejéről.
Szinház- és Filmművészet, 1956. 228.p. -
Joós F e r e n c :
A vándcrszinészettől
Kecskemét, 1 9 5 7 .
az
Állami
színházig.
125-p.
4. „Az utolsó kisérlet"
cimü
csonka
tanulmányban
B a y e r 11 f o l i o l a p terjedelműnek mondja Kelemen feljegyzé seit, a befejezett
cimnélküli tanulmány jegyzetében p e d i g
c s a k 7 f o l i o lapról beszél. Az ellentmondás okát nem rült m e g f e j t e n i .
Kétségtelen azonban,
hogy mindkét
sike cikk
Kelemennek ugyanazon emlékezéséről szól. 5. Eugen Busch igazgatása egyáltalán magyar társaság
nem szolgált a
hátrányára, sőt v i s z o n y l a g ez v o l t a tár
s u l a t a n y a g i l a g legkiegyensúlyozottabb k o r s z a k a . lassanként befutó adományait ket
A megyék
sem B u s c h vágta z s e b r e , e z e
Szentkirályi szolgabíró a tagok gázsihátralékának tör
lesztésére f o r d i t o t t a .
Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti
Színház száz éves története. Bp., 194o. 13» P« - Mályuszné Császár E d i t : Kelemen László színháza.
Tanulmányok
Buda
p e s t múltjából, X I . Bp., 1956. 172-174. p . 6. Sehy /Kemény/ F e r e n c S z a l k a y A n t a l utján ajánlko z o t t f e l a r r a , h o g y belép M a r t i n o v i c s t i t k o s társaságába és mint a g e n t p r o v o c a t e u r l e l e p l e z i a z összeesküvést . E c k h a r d t Sándor: A f r a n c i a
forradalom
é.n. 1 5 2 . p . - Sehynek
eszméi Magyarországon. Bp.,
a Martinovics-féle
összeesküvésben
játszott szerepére vonatkozólag 1. még: Benda Kálmán:
Ma
g y a r j a k o b i n u s o k i r a t a i . I I . Bp. 1 9 5 2 . 670-674.p. 7.
Sehy /Kemény/ F e r e n c
szinész,
együtt a felbérelt a g e n t p r o v o c a t e u r
Szalkay Antallal
szerepét töltötte be
a magyar színtársulat felbomlasztásánál. Pukánszkyné Kádár Jolán: Az első magyar
énekesjáték P i k k o H e r t z e g
és J u t k a
P e r z s i . Zenetudományi tanulmányok, I X . Az opera történeté ből. Bp. 1961. 15-16.p. 8. A „szabad kőműves banda",nem v a l a m i későbbi szem lélet téves visszavetitése a z z a l , hogy
- B a y e r maga i s tisztában v o l t
a X V I I I . század második felében a szabadkőmü-
vesség haladó mozgalom 1 8 . s z . 276.oldalán jegyzésre:
hanem utalás a Magyar K u r i r 1791
a Tudós Társasággal
„de a közönségnek
kapcsolatos
egy t i s z t e s
része
meg
azt k i -
abállya, hogy a r r a a Társaságra semmi szükség s i n t s , m i v e l az t s a k s z a b a d Kőművesek Bandája fogna 9 . Kelemen feljegyzései alapján a társulat
vidéki működése
adatok lényegesen
lenni." végleg tisztázódott
a z 1799-18ol.években.
eltérnek L u g o s i Döme
Ezek az
állításaitól. Nem
játszott Kelemen társulata M i s k o l c o n , Nagykárolyban, Nagykállón, Szatmárban, E g e r b e n és Bártfán, e l l e n b e n s z e r e p e l t a z alábbi h e l y e k e n a következő időszakokban: Nagyvárad
1799»végétői 18oo.márciusig,
Szeged
18oo.május 1-től 18oo. május végéig,
Kecskemét
18oo június 1-től 18oo. a u g u s z t u s 1 5 - i g •
Nagykőrös
18oo a u g u s z t u s 17-től 18oo a u g u s z t u s 2 2 - i g
Gyöngyös
18oo a u g u s z t u s 24-től ISoo október l o - i g
Losonc
18oo október 12-től löoL március végéig 10. V.ö. K.Nagy Sándor: A váradi
t e . 1799-1884. Nagyvárad, 1884. 1 5 - 2 1 .
szinészet történe p. - Náményi
Lajos:
A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1898. 3o-43. p. L u g o s i Döme: Kelemen László és az első „Magyar Játszó n i Társaság." Makó, 1 9 2 7 . 11.
Szi
16o-161.p.
V.ö. Szmollény Nándor:
A s z e g e d i magyar
s z e t száz éve. Szeged, 1898. I I - I 3 .
sziné-
p. - Szmollény Nándor:
A s z e g e d i magyar nemzeti szinészet százéves története. Bu dapest, 1906.
4o-6o. p. - C z i m e r Károly: Kelemen László és
a s z e g e d i szinház. B u d a p e s t i H i r l a p , Döme: Kelemen László saság." Makó, 1 9 2 7 .
1926. 7 6 . s z . - L u g o s i
és az első „Magyar Játszó S z i n i Tár 1 6 1 - 1 6 7 . p . - Osváth Béla: Képek a s z e
g e d i szinészet történetéből. Szeged,
1956. 3-5»P«
12. V.ö. L i s z k a Béla: A szinészet első nyomai keméten. Kecskemét, 1898. 21-24.p.
Kecs
- L i s z k a Béla: A k e c s
keméti szinház és szinészet múltja. Kecskemét,1898. 4-5.p.
L u g o s i Döme; Kelemen László és a z első „Magyar Játszó S z i n i Társaság." Makó, 1927» 167-168.p. - Joós F e r e n c ; A ván 1957» l o —
dorszínész ettől a z Állami színházig. Kecskemét,
14.p.
és 125-127.p. 13.
V . ö . L u g o s i Döme: Kelemen László és az első „Ma
g y a r Játszó S x i n i Társaság." Makó, 1927» 168.p. 14.
V . ö . Barna János: A gyöngyösi színjátszás k e z d e
t e . I 8 0 I - I 8 3 9 . Gyöngyös, 1933« 3-6.p. 15«
V . ö . L u g o s i Döme: Kelemen László és az első „Ma
g y a r Játszó S z i n i Társaság." Makó, 1927. 172-173-p. 16.
Pénzszűkéről v a g y pénzhiányról ebben
nem l e h e t beszélni. miatt -
1796-tól
az
időben
- éppen a háborús események
f o k o z a t o s a n növekvő infláció v a n f o l y a m a t b a n , ami
pénzbőséget idéz elő, devalvációhoz v e z e t .
s ami
végül
a z 181o-es és 1811-es
A napóleoni háborúk
alatt
a gabona
árának emelkedése i s a lakosság a n y a g i fellendülését e r e d ményezi . 17. zöl. sek
Müsoradatokat ebben a tanulmányban B a y e r nem k ö
Nyilvánvalóan azért, mert függelékét alkotó
a Kelemen-féle feljegyzé
darabjegyzéket már előzőleg közzé
t e t t e „A magyar drámairodalom története" cimü kötetének 4 3 2 . lapján:
munkája I I .
„Ab A ° 799 u s q u e I 8 0 I .
A* Nemzeti
Magyar Játszó Társaságnak u j a b b fel-állitásától f o g v a S z a p o r o d o t t Játék Daraboknak L a j s t r o m a . "
Ebben
Kelemen,
a
„N.M.J.Társaság igazgatója". 2o darab
cimét s o r o l j a f e l . -
V.ö.
játszó s z i n i társa
még: L u g o s i Döme: Az első magyar
ság játékrendje 179o-18ol. Irodalomtörténeti
1934.
Közlemények,
165-179.p. 18.
L . 16.sz. j e g y z e t e t !
19.
Nesselné, K e l e m e n V e r o n i k a tévedett,
állitotta, hogy a t y j a Nagyváradon született, de
amikor a z t születési
évére jól emlékezett. Téves az a z állitása i s , h o g y Kelemen
László G r a s s a l k o v i c h
h e r c e g ügyvédje v o l t , majd
I805 után
Makón ismét ügyvédkedett. L . 2 . s z . j e g y z e t e t ! 20. Kelemen fáradhatatlan
tevékenységének egy érde
k e s dokumentumát őrizte meg Rozsnyó város levéltára: a v á r o s h o z intézett kérvényt és r a j z o t
egy magyar szinház épí
tésére. A Kelemen készitette t e r v r a j z képzelései
és igényei v o l t a k
színigazgatónak.
elárulja m i l y e n e l
a színházról a z első magyar
N y i r e s i - T i c h y Kálmán:
szakleírás löol-ből.
Szinházterv
és
Forum /Pozsony/, 1934. 2S4-285. p . -
N y i r e s i - T i c h y Kálmán: Az első állandó
magyar szinház t e r
v e . Búvár, 1944. 2o4-2o7.p. 2 1 . A Rehák József-féle I n s t i t u t u m kérdésével
Magyar
Nemzeti
már f o g l a l k o z o t t
Théâtrale
Pukánszkyné Kádár
Jolán MA Nemzeti Szinház százéves története" cimü munkájá ban. /Budapest, 194o.
37-38.p./ I g y ez már
j e l e n t . Bayer közlésének
újdonságot nem
mégis értéket a d az a körülmény,
bogy egyrészt összefoglalja Reháknak a Kelemen-féle társu lattal
kapcsolatos
részletességgel Institutumra
egész
ismerteti
tevékenységét, másrészt és idézi
a
vonatkozó beadvány szövegét.
- 7? -
teljes
Nemzeti Théâtrale