KELEMEN LÁSZLÓ NAPLÓJA ÉS FELJEGYZÉSEI

KELEMEN LÁSZLÓ NAPLÓJA ÉS FELJEGYZÉSEI

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

KÖNYVTÁR

1. s z á m

KELEMEN

LÁSZLÓ

N A P L Ó J A ÉS F E L J E G Y Z É S E I

Budapest,

1 961.

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI

INTÉZET

O r s z á g o s Színháztörténeti

Múzeum

Sajtó a l á r e n d e z t e , jegyzetekkel

b e v e z e t t e és elláta:

STAUD GÉZA

A szerkesztésért és kiadásért felelős: Hont Ferenc Megrendelve: 196 i . VIII. 18. Példányszám: 500 Készült Rotaprint eljárással as MSZ 5601-54 Á és MSZ 5602-55 Á szabványok szerint 5.- (A/5) ív terjedelemben ábrával 61-6791- FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÖ VÁLLALAT, BUDAPEST

I . A NAPLÓ A Hét cimü

folyóirat

1919-iki

évfolyamában

Mados

György közzétette Kelemen László I s m e r e t l e n naplójának né­ hány részletét.* Bevezetőjében elmondja, bogy szövegét egy idővert

könyvből v e t t e ,

e g y i k homályos

amely a Vay-család

könyvtárának

polcán szerénykedett. Cime " P e s t i M u l a t t a ­

tó", készült 1827-ben a p o z s o n y i

könyvnyomtató műhelyben,

s z e r k e s z t e t t e Kolosvári István. Néhány évvel később,1925-ben Mados György újból k ö z ­ li

Kelemen

naplójának

b a n . * * Az előbbi

e g y e s részleteit

cikktől eltérő

a Nemzeti Újság­

bevezetéséből megtudjuk,

hogy a forrásként használt k i s könyvfüzet Kolosvári István szerkesztő azonban

i r o d a l m i és társadalmi

pártolás hiányában már

folyóirata v o l t ,

a második szám

amely

után meg­

szűnt. De nemcsak a bevezető tér e l A Hétben m e g j e l e n t

cikk

szövegétől,hanem eltérnek a napló részletei i s . Vannak r é ­ s z e k , amelyek a z első közlésből hiányoztak, v i s z o n t vannak o l y a n részek i s , amelyeket

Mados a második közlésből hagy

e l . A szöveg jelentős része azonban a két c i k k b e n megegye­ z i k . Valószinü tehát, hogy közölt szemelvényeket

a " P e s t i Mulattató" elég bőven

a naplóból és

i g y Mados György k é ­

n y e l m e s e n válogathatott a részletek között. B a y e r József

"A n e m z e t i Játékszín története"

munkájában i g e n a l a p o s a n f e l d o l g o z t a

CÍKÜ

a z első magyar s z i n -

* Mados Györgys A z első magyar színigazgató naplója.A Hét, 1919. 1 3 . s z . 2o3-2o4 l a p . *T4ados Györgyt Kelemen László é s K a z i n t z i Mária. Újság, I 9 2 5 . I I . 15. 2 7 . s z .

Nemzeti

játszó társaság történetét, de

e g y e t l e n szóval sem említi

a naplót, pedig forrásait mindig p o n t o s a n feltünteti.* Mit sem t u d a naplóról K e l e m e n László és társulatának első nográfusa, Váli

mo­

Béla sem.** L u g o s i Döme, Kelemen harmadik

óletirója i s m e r t e a Mados közölte részleteket a Nemzeti Új­ ság 1925«évi 27.számából. Felvilágosításért L u g o s i közvet­ a c i k k Írójához,

lenül

Mados Györgyhöz f o r d u l t ,

aki e l ­

mondotta ,hogy cikkét Fónagy Endre v o l t n a g y s z a l o n t a i

szol­

gabíró feljegyzéseiből készitette,akinek hagyatékában v o l t a " P e s t i Mulattató"-nak Kelemen László naplóját közlő szá­ ma i s .

Lugosi kereste

Könyvtárban, de

a " P e s t i Mulattató"-t

nem találta, mint

nevére sem sikerült

a Széchényi

ahogy Kolosvári István

ráakadni a S z i n n y e i "Magyar írók" cimü

lexikonában. Ezért hát fenntartással f o g a d j a a napló léte­ zését mindaddig, amig a z e r e d e t i " P e s t i Mulattató" elő nem kerül.*** L u g o s i nem gondol

a r r a , hogy a napló kézirata után

i s k u t a s s o n , mint ahogy a z i s különös, hogy a naplórészle­ teknek

c s a k a Nemzeti Újságban

ismeri,

Mados első

azonban

nem.

cikkének

közölt második változatát

A Hétben m e g j e l e n t

A " P e s t i Mulattató" a mai

n a p i g sem

szövegét

került elő, de

még nyoma s i n c s annak, hogy i l y e n cimü folyóirat m e g j e l e n t v o l n a v a l a h a . A napló annak ellenére, hogy emlékét egész ban.

kéziratát

aktahalmázok őrzik

Az alábbiakban

tehát

közöljük a napló m e g j e l e n t jelezve

a közzététel

sem sikerült

Kelemen László színházi

megtalálni működésének

a különböző levéltárak­

Mados György két

cikke

nyomán

részleteit, minden bekezdésnél

két forrását i s . E z t annál inkább i s

*

B a y e r József: A n e m z e t i játékszin története. 2. k . Bp. 1887. ** Váli Béla: Kelemen László a z első magyar színigazgató. A r a d , 1888. * * * L u g o s i Döme: Kelemen László és a z első "Magyar Játszó S z i n i Társaság". Makó, 1929. 1 8 5 - 1 8 6 . l a p .

A Hét 1 9 1 9 - i k i évfolyama - b á r ­

i n d o k o l t n a k t a r t j u k , mert

m i l y h i h e t e t l e n n e k h a n g z i k i s - ma már unikumnak t e k i n t h e ­ tő, e g y e t l e n sérült példányát a z OSzK Hirlaptára őrzi. íme a napló részletei: "A* c o n t r a c t u s h e l y é n v a l ó

formában alá j e g y e z t e t i k a

H e l y Tartó Tanáts által, semmi némü gát nem jöhet most már hogy a S t . Mihályig

jó reménységem szerént, e n d e t t termes házban

árendába v e -

munkálkodásunkat m e g i n d i t s u k . Tsupán

a z o n való töprenkedésem üldözi

még elmém

nyugalmát, hogy

begyül é a'fiókunkban a societás nemes r e n d b e l i T a g j a i , f ő ­ 7

képp a T i h a n y i Apát Ur, valamikép'Turótzi Sigmond Ur által Ígéretbe t e t t 2oo

pengő f o r i n t , m e r t ha füstbe égne ez*Ígé­

r e t reá faraghatná e Játszó Társaság jó árnyéku tabáni

k e r e s z t fájára

gebí 1 7 9 o . J a n . l o . G e s t : kimúlása idő napját f e l

v a j h ' n e leendene ok

"Őszi holdtölte idejébe jövénk

b e P e s t r e , bár seré­

hosszúbbra nyúlt

a Pöld-abroszmérők esne

a mértföld, m i n t

kiszámiták. Hátha még J a n -

csónak t e s z e k i g a z a t , a k i váltig f i n o m lakmározás

a

iratni."

n y e n iparkodánk, mégis ahogy a s z t

i s a

temettető k e r t b e a betű vágó átsmester:

t s a l o g a t a , hogy' minemű

a ládányi árendásnál.

Ismeretembe

v a l a Jahcsónak ama fő szokása, hogy két nap és a hozzájáró éjtzaka vetné k i a kortsmábul, h a kedvébe "Hívesre f o r d u l a . állongani és

Rádai l i l i o m o s

h a mást nem,

Rozgonyiné Kalmár Teréz,

botlik." kandallója

hát sóhajtozni a debreceni

t a g j a 1 előtt, avagy s i m o g a t n i kezét,

3 0

szinjátszó társaság ha költsönös kedvére

v a n " . . . * * * [ o l v a s h a t a t l a n elmosódott részletek.]

*

Nemzeti Újság, 1925.

előtt

T e r c s i [ Actrix;

37»sz.

* * A Hét, 1919.

13*sz.

és Nemzeti Újság 1925-

***A Hét, 1919t

1 3 . s z . és Nemzeti Újság, 1 9 2 5 .

37*sz. 37-sz.

7

"A

bölts

Hely-Tartó-Tanács,

noszkodó akarásával

lelkemben, a s z t

amit

szomorit

go­

f e l e d t e t n i vélem, ha

T e r c s i k e l l e m e t e s formáját szemlélhetem avagy t s i n o s ikrá­ ját b o l d o g magánosságunkban ditsérhetem"..,*

"Karátsonv innepe előtt. Az A s s z o n y i Rend két bölts józanságu t a g j a vendégsé­ gében m e g t i s z t e l e . adák:

De nem v a l a köszönet

a bétsi a k t o r o k

P e s t e n ós i t t

sem tudósitó be­

a k a r a t j u k b a n . Tsillogó

szédjükben, sem

társasága

ajándéknak

nagy

állandóságra törekedik.

hirül

innepségre t o b o r z A h e l y e t t , hogy e l ­

kotródna a z egy, jön mellé a más. E z üldözi majdan kétség­ be K a z i n t z i U r u n k a t . * *

A nemes V a c h o t t f a m i l i a sem"...***

"Küszködések minden u t o n . Lelkesitém P e r e n t z i Tónit [kolozsvári szinész, fordító .1 venné

thémáját

a construálandó

magyar históriánkból, mikép

iró,

játéknak ditső

a s z t a bétsi W i e s e r i s t s e l e -

k e d i a magokéból.De P e r e n t z i nem látá célra tetszőnek gondolásomat, mert abból t s a k szomorú történetet formálhat a z elme, ennek a societásnak pedig l e l k e

szerént való világá­

tól i d e g e n gyümölts a tragédia. T e k i n t s fiókod jövedelmére, o k t a t a Tóni. m i n t a k i n e k már ismeretében valának

az efféle t h e a t r u m i dolgok K o l o s ­

várról . Az igazság meg a z : irtózik a kontár ürességtől a miv e l t fórjfielme,

de

a theátromi

pénzes

fiók

parantsol

irályt.

* A Hét, 1919. **_A Hét, 1919. ***A Hét, 1919.

I ? . s z . és Nemzeti Újság, 19251 3 . s z . és Nemzeti Újság, 1925. 13.sz.

37.sz. 37.sz.

így hát K a z i n t z i bosszankodó kedvére tovább mókázzuk /vagy t s a k szeretnénk, ha vigasság szerető p u b l i k u m gyűlne rá/ a f r a n t z i a konyhán rántás hiányával k o t y v a s z t o t t " S z e ­ leburdilakodalmasok

M

jelzetű komédiát...

A tsászár k e g y e s

akaratába fogadá jó ügyünket,

talála e l l e n e i n k dongó

kantzelláriába ránk

de a

fullánkja.

A

magos p o l t z respektálja a ditső ügyet, de e l b o t l i k az l e n t a gráditson. T s a k megaláztatást j u t t a t a a reménséggel c o n cipiált i n s t a n c i a ,

de nem a z áhitozott véka a r a n y a t . B a l g a

l e l k e k valánk, hogy még segítséget reméllénk. Conspiraciót csinált ellenünk az véka a r a n y -

monda

Jantsó nevető szomorkodással, de kedvét nem szegé az ügyéér'buzgón hartzoló magyarnak. V a j h ' T e r c s i s e l e n n e szűkebb lelkében, ha ez okból a gonosz

bétsi céhmester

nem t s a t -

T

t a n t j a belé ollóját a f r a n t z i a selembe, hogy a váradi c o n c e r t r e meg l e g y e n a tsillogó r o k o l y a .

"Sgy

r o s s z napnak l T e r c s i v i s s z a i p a r k o d o t t Debreczenbe.Tán o t t tsiklán-

dóbb néki a férfiúi szem? K i találja az igazság gyöngysze­ mét egy

ilyen

galamb-orczáju

fejérszemély s z i v e

rejte­

kén?"** "A csurgói

őszi

bálák után

vígságosabb a jóillatu pendelek

a i Soma bátyám i s

közelén. ó, hogyha bennem

élne a z ő naphoz h a s o n l a t o s kedélyállapotja."*** "Mindig, m i n d i g

tsak

T e r c s i emléke

Ha Társaságom tagjának említhetném, zatnék kárpitot tiszteletére."****

Nemzeti Újság, 1925.

A Hét, 1919. ~ " _ A Hét, I919. A Hét, 1919. M

13.sz. 13.sz. 13.sz.

37.sz.

tűnődik elembe.

lebegő selyemből

hú­

"Vízkereszt előestvé.ie Körünkben járt Ernyiné i f i a s s z o n y . Keserűségeket be­ szél, de ő maga nyájas maradt szivbe-lélekbe. Mondja: Ham­ l e t hamuszínű mert újólag

köpenyege zálogba

ragadt

kiszáradt a Gábor gégéje.

vitéz a k t o r , F e j e s D a n i , h a

értésére

a kortsmárosnál, Mit kiált majdan a

j u t ez

a tseleke-

det?"* "Mai estvénk gyönyörűsége, hogy

egy tallért s e láta

a theátrum pénzesfiókja,pedig ismeretemben v a n előre, hogy a szálláspénz

megváltására nem

l e e n d könyörületes

a ma­

g i strátus."**

"Erdődiék lakomájából jő... Kutyának való a z a societás, mely f e n kát, hogy magyar: a l k a l o m k o r t a t j a tudományát.

homlokom a l a t t .

Minden keserű g o n d o l a t

össze­

Amit ditső ügynek véltem

Pest-Budán, az szerencsétlensége miként könnyedén

magá-

kedvére v a n lelkemnek e l a n d a l o d n i e

szomorú körülmények f e l e t t .

nak,

h o r d j a homlo­

német beszédben f i t o g ­

Ez esett i t t i s . . . I t t e tsendes

nosságu lakószobámban kereng

pedig

elérni

l e e n d e t t ugy Társaságom­

hivő magamnak. Vajha Váradon máskü­

lönben l e n n e . " * * * " F e t s k e szállatra o t t a n leszünk,

h a más

rosszabb

okok meg nem forditják szándokunkat. Tsak az aranytallérok tsengenének ugy mándli z s e b e i n k b e n ,

miként a jó reménység

szivünkben. Nem k e l n e irigység bennem Erdődiék k i n t s e s há­ zának láttára, hiába fitogtatnák elébem az a r a n y o s a z e n g z e t e s Mátyás k e l y h e k e t , a vitorlák országából

A Hét, 1919. Jí Hét, I 9 1 9 . 'A Hét, 1919.

13.sz. 13.sz. 13.sz.

násfát, ejtett

prémeket,

én elégedett

volnék elmémben,

szivemben, c s a k

T e r c s i ölén panaszkodhatnám k i férjfiui gondom. Boldog S a k e s p e a r e ! a k i m e g l e l k e d z h e t e Hamletben,

miként

a jázmin-

bokor erős i l l a t o k b a n öntbeté bánatját a fénylő világba."*

"Kezdő Mártius h a v a , Postát küldöttem Jancsónak, l e n n e segítségemre Vára­ don és hozná magával tartok

Somiárt, a k i t

pedig

legjelesebbnek

Társaságokban. Vásároltam három bétsi öltőt, 2 bár­

sony általvetőt,

gyöngyös

nadrágokat, két pór u j j a s t

...

Béni Mártius hatodikán i n d u l Posonba darab után... h i s z e m , hogy K a z i n t z i nem akadékoskodik gusztusom okáér', sem p e d i g a mü irályán."** Ennyit

sikerült földeriteni

Kelemen László naplójá­

ról a j e l e n l e g megközelíthető

a d a t o k nyomán. Egyelőre meg

is kell

az eredeti

elégednünk

v e l e , mig

vagy ennek hiján a " P e s t i Mulattató" egy bukkan v a l a h o l

napló

kézirata

példánya f e l nem

a z ismeretlenségből. Ha nem

i s várhatjuk,

hogy a napló lényegesen megváltoztassa a Kelemen Lászlóról a l k o t o t t képet, a k e g y e l e t

megkivánja, hogy számontartsuk

s tovább k u t a s s u k a z első magyar színigazgató i n t i m másait.

* A Hét, 1 9 1 9 . A Hét, 1 9 1 9 .

ÍJ.sz. 13.sz.

vallo­

-

II.

A FÖLJEGYZÉSEK

Hasonló kérdések merülnek f e l Kelemen László egy má­ sik

e l v e s z e t t kéziratával k a p c s o l a t b a n i s . L u g o s i Döme Ke­

lemen Lászlóról i r o t t monográfiájában a következőket írja: "Kelemen László, m i n t rendszerető ember feljegyzése­ ket

vezetett

dolgairól, amelyek

több h e l y e n felhasználta

egy részét

Bayer József

könyveiben. A nála közölt a d a t o k

azonban c s a k összefoglaló kimutatások, azonban L i s z k a Béla m e g e m l i t i , hogy értesült

Bayernél látta

Kelemen

kecskeméti

a feljegyzéseket és onnan időzéseiröl,

mely

adatok

egyébként összevágnak a z egyéb Írásbeli dokumentumokkal. E feljegyzések egész terjedelmükben - i s m e r e t l e n e k és nem lá­ annak, hogy

tom az okát színészetünk

miért nem

történetére mérhetetlen

közölték

mindeddig e

becsű k i n c s e t . Hogy

e feljegyzések mely időkre vonatkoznak, ilymódon nem t e t t megállapítani, lebbi okait ben

de B a y e r József, anélkül,

lehe­

hogy köze­

megállapította, leközölte a z 1799-18ol. évek­

előadott

u j színdarabok lajstromát,

amiből következ­

tethető, hogy legalább 1 8 o l - i g

t e r j e d n e k Kelemen László e

feljegyzései.

azonban B a y e r halála

/ E feljegyzések

után

elkallódtak./"* De nemcsak r e , * * B a y e r József

L i s z k a Béla

lőle egy részletet a nagyváradi jában.*** *

hivatkozik

e feljegyzések­

engedélyével Náményi L a j o s i s idéz b e ­ színészetről írott munká­

Megjegyzendő, hogy Náményi több i z b e n "naplót"

Lúgos! Döme: Kelemen László és a z első "Magyar Játszó Színi Társaság." Makó, 1927184-185.p. L i s z k a Béla: A színészet első nyomai Kecskeméten. K e c s „ J c e m é t , 1898. 22.p. ^ ^ í á m é n y i L a j o s : A váradi színészet története. Nagyvárad, 1898. 3o.p.

emlit, holott

ezek

a feljegyzések nem

azonosak

Kelemen

naplójával, amint a z idézett részekből alább kiderül. "A kolozsvári

színészek ekkor

Zsibóra mentek

báró

Wesselényi birtokára, - i r j a Náményi - de mert az 1 7 9 8 - 9 9 i k i téli

időszakról adatok

feltételeznünk, hogy

nem maradtak

a zsibói időzés

fenn, a z t

kell

után a társaság egy

része kivált és Váradra ment. E feltevést megerősiti K e l e ­ men László még k i a d a t l a n naplójának feljegyzése." I t t Náményi közli a feljegyzéseknek a z t a részletét, amely Kelemenek nagyváradi működésére v o n a t k o z i k , ben

p e d i g hozzáteszi:

jegyzet­

"A napló B a y e r József tanár u r b i r ­

tokában, k i n e k szívességéből közöljük e s o r o k a t . " "Már tél idején nem se?

Debrecenben

tó.

Fő és Gondviselő

lévén a társaságnak /megélheté­

Nagyváradra vonta magát, a h o l i s I g a z g a ­ nélkül lézengvén

játszott ugyan, de

sikertelenül, Kócsy János és Sehy F e r e n t z

Igazgatása m e l ­

l e t t . A végső pusztulástól megmenteni kivánó H a z a f i a k óhaj­ tásokra e z e n társaságot t u l a j d o n Gondviselése és Igazgatása alá fogadva T s . Rédey L a j o s u r

1799 Esztendőnek elején

és egész szorgalommal jó r e n d r e szedvén azt,élelméről gon­ doskodván, n e v e l t e c s a k u g y a n a P e s t e n elmúlt Társaság Tag­ j a i v a l , E r n y l Mihályt és Feleségét T e r m e t z k y Francziskát a Társaságba b e v e t t e . " Shakespeare

müveinek

magyarországi

i r o t t munkájában* maga B a y e r i s megemlíti t e i t és k i j e l e n t i ,

hogy eredetijük birtokában v a n .

Az elmondottakból emlékezéseinek

nyilvánvaló, hogy

kézirata valóban

v o l t , a k i valószinüleg zá.

pályafutásáról Kelemen j e g y z e ­ Kelemen László

B a y e r József

birtokában

1887 és 1896 között j u t h a t o t t hoz­

"A Nemzeti Játékszín Történeté"-ben /1887/ u g y a n i s még

nem emlit± viszont 1896-ban "A magyar drámairodalom törté­ t

netében már felhasználja.**1919-ben, tehát közvetlenül h a ­ lála előtt i s B a y e r tulajdonában v o l t a kézirat,mert ebben * B a y e r József: S h a k e s p e a r e drámái hazánkban. Bp. 19o9»I'k. 131.P. **II.k.432.p.

a z évben Dezső A l a j o s interjút készített a z öreg

tudóssal

a Színházi Élet részére. Ebben a z ujságiró megemlíti, hogy látta"Kelemen László érdekes naplójegyzeteit 1792-18ol-ig".* Bayer József történeti

1919-ben meghalt.

Páratlan színészet-

könyvtárát a pécsi egyetem könyvtára k a p t a

kéziratai p e d i g

több

részletben

az

Országos

meg,

Széchényi

Könyvtár kézirattárába kerültek. Az utolsó két ládára t e r ­ jedő kéziratos anyagot H a l t e n b e r g e r

Mihályné 1947-ben a d t a

át a kézirattárnak. S z i n t e önként kinálkozott a kutatás

további lépése:

Kelemen László feljegyzéseinek kéziratát B a y e r József k é z ­ i r a t o s hagyatékában k e l l k e r e s n i . az emlékiratot,

Ha nem i s

rábukkanhatunk talán

zésre, amely útbaigazítást a d h a t .

találjuk meg

valamiféle

feljegy­

Érthetetlennek látszott

u g y a n i s , hogy B a y e r , a k i kétségkivül tisztában v o l t az em­ lékezés

szinészettörténeti jelentőségével, miért nem pub­

likálta e z t a z értékes

kéziratot, vagy ha nem i s a d t a k i ,

miért nem d o l g o z t a f e l v a l a m i l y e n formában. Hiába f o r g a t t u k azonban i r a t ! hagyatékot, láltunk

a kéziratok közt egy 4 f o l i o l a p r a terjedő,

ruzával i r t , Bayer

át az i g e n t e r j e d e l m e s k é z ­

a feljegyzések nem kerültek elő. De t a ­

befejezetlen

"Az utolsó kísérlet"

tanulmányrészletet, cimet adta.*

3 6

ce­

amelynek

E z a töredékes

értekezés, amelynek keletkezési idejét p o n t o s a n megállapí­ t a n i nem l e h e t e t t , Kelemen László feljegyzéseiről szól. Nem valószinü, hogy az emlékirat t e l j e s

B a y e r közölni a k a r t a

volna i t t

szövegét, inkább c s a k f e l a k a r t a d o l ­

g o z n i , s mint ahogy s z o k t a , bőven kivánt idézni belőle. De adjuk át a szót B a y e r

Józsefnek:

"A szerencsés véletlen kezünkbe játszott egy egykorú följegyzést, mely

ha nem i s o l y b e c s e s , m i n t az Endrődyó,

ha i r o d a l m i értékkel nem i s b i r - de világot v e t mégis a r 31

Dezső A l a j o s : B a y e r Józsefnél. Színházi Élet. s z . 7-8.lap.

**OSzK Kézirattár. Pol.Hung. 2163. / 2 5 8 - 2 5 9 /

1919. 1 0 .

r a a k o r r a , amely

eddigelé

leghomályosabb

v o l t a magyar

szinészet történetében. a z i s 1793-tól 1 8 o l - i g . Históriai

Egykorú emlékirat becsét t e k i n t v e a n n y i b a n j a az, kinek

értékesebb Endródynél, m e r t Író­

érdemei a magyar szinészet

körül e d d i g c s a k

azért nem világíttathattak meg t e l j e s színben, m e r t a z o k a t c s a k félig ismertük. A közelről

érdekelt fél eme följegy­

zései nem vehetők tán szószerinti értelemben,- de h a való­ ban

h i g g a d t hangját tekintjük, m e l y e n

c s a k néha árad e l a

j o g o s keserűség fájdalma,örülnünk k e l l , hogy e b e c s e s

fel­

jegyzés nem v e s z e t t e l m i n t a n n y i más egy század a l a t t . N e m oly

mint Endrődy, k i néhány év történetét 3 kö­

bőbeszédű

t e t b e n mintegy folio

lap,

lapon

a d j a elő. Az egész

c s a k 11

de a sárguló lapokról egy küzdelmes élet szomo­

rú története

szól l e

hozzánk. Endrődy

a tőle távol álló

magyar szinészet történetét i r j a , a mi emlékiratunk irója a maga

és társai

viszontagságos sorsát

beszéli e l röviden

1793-tól 1 8 o l október 1 5 - i g . Bz

a z egyéni

jelleg teszi

elsősorban érdekessé. Az

átélt szenvedés keserű, szemrehányásokkal s a a z . Tán irója n a g y o n i s érezteti a z t , de

teljes

vallomá­

amit ő v e s z t e t t -

sohasem f e l e d i e l a z t , h o g y ő egy eszme h a r c o s a , hogy a z

ő bukása több az e g y e s martyriumánál. De e l i s hisszük n e ­ k i , hogy s z i v e s e n áldoz. Mert a k i kenyér-pályát cserél b i ­ zonytalan

helyzetért, a z t c s a k

nál másodrangú kérdés

eszmény lelkesítheti, a n ­

a z anyagi s i k e r .

nagy csalódás nem elég a r r a , hogy

Akinek

egyszeres

örökre lemondjon eszmé­

nyeiről, k i n e k kebeléből nem o l t o t t a k i a lelkesedés s z e n t tüzét a prózai,

a kiábrándító

mond l e u j reményekért

herce-hurca,

a bizonyosról,

azt

s készséggel hamisítatlan

lelkesedés t a r t j a f o g v a és s z i v e s e n h o z z a meg áldozatát a z első kínálkozó a l k a l o m n a k . E nem

kifogástalan

helyesírással

rajzából a z egyszerű, a becsületes

vázolt

élmények

ember igazmondása szól

hozzánk. S hogy i l y e n hatást t e s z reánk csaknem egy század

múlva, e l k e l l ismernünk e följegyzések művelődéstörténeti érdekét. Elégséges Írójának följegyzések a z o n , hogy

becsét

c s a k a nevét említeni, hogy e

sejtsük,

a szerencsés

és eléggé

véletlen nem

örvendezhessünk

engedte veszendőbe

menni a z o n l a p o k a t , m e l y e k a z első magyar színigazgató küz­ delmes n a p j a i t

tartalmazzák 1796 után.

Kelemen László

- mert ő

e feljegyzések

szerzője -

18ol

o c t . 15-éről k e l t e z e t t s o r a i b a n i s még ugy i r j a magát

alá,

m i n t a Nemzeti Magyar Színjátszó Társaság igazgatója.

Tehát v o l t még a k k o r nemzeti színjátszó társaság - kérdez­ hetjük j o g o s a n királyi

1796 után?

Az a társaság, m e l y e t S z e n t ­

megleckéztetett 1796-ban, nem o s z l o t t széjjel a t ­

tól való

szégyenében, hogy

egy egé3Z nemzet

várakozását

c s e r b e n h a g y t a ? Avagy az egyeseknek szóló l e c k e nem

jelen­

t e t t a n n y i t , hogy P e s t vármegye h i v a t a l o s a n i s elitélte a z egész szinész

illetlen

társaság

viselkedését,

mely nem

v o l t méltó az ügyhöz, melyet képviseltek? E z utóbbi

látszik

baját 1796-ban már

valószinünek.

nem

lehetett

A pesti

szinészek

o r v o s o l n i . A házi b a j o k

olyanokká váltak, melyekről a z egész város beszélt. Ha ma­ gán társulatéi semmi köze

volnának,

a hatalmas

kiknek

ügyes-bajos

vármegyének,

bizonyára

dolgaikhoz elég v o l t

v o l n a őket magukra h a g y n i és szégyenletes elbukás bekövet­ k e z i k . Pestmegye ettől a szégyentől félt. Inkább tanácsol­ t a n e k i k az önkéntes eltávozást, hogy megóvja őket a kény­ szerű szétbomlás pés,

szégyenétől. E z v o l t

a l e g h e l y e s e b b lé­

mert t u d t a a megye, hogy a vidéki

vándorlás tisztitó

tüzében a s a l a k j a

e l fog

h u l l n i , s ami

megmarad, a z t

részt nem hamis lelkesedés füzendi a z ügyhöz, a z a l j a fog

a

bele

u n n i idővel a lármás hazafiaskodás olcsó kenyerén élni. Hogy a megye jól

számított, b i z o n y l t j a

a z a néhány

ember, k i nem szűnt meg e fő nélkül vándorló népséget öszszegyüjteni azon reményben, hogy i t t megerősödve sikerülni fog

a z e l v e s z t e t t t e r e t a fővárosban

visszanyerni.

Ennek a küzdelemnek e l nekünk

egy jellemző

fejezetét beszéli

Kelemen 1 8 o l - i g - o t t k e z d v e e l a z eseményeket,

midőn B u s c h német igazgató v e t t e át a magyar társulat gon­ dozását. Nem

i s r o s s z kiindulási p o n t o t választ Kelemen.Busch kezdete a bajoknak. A h a z a f i a s -

igazgatása tulajdonképpen

kodó német igazgató haszonleső ember a z első perctől k e z d ­ v e , k i k e z d e t b e n szerencsésnek t a r t j a magát - a remélt nagy h a s z o n elvárásában - de később midőn a saját adósságai f e ­ jére gyűlnek, a megcsalódottnak föl s a magyar

tagokban

egész orcátlanságával lép

keresi

bajai

kutforrását."

"Az utolsó kisérlet" cimü b e f e j e z e t l e n tanulmány e z ­ zel

megszakad s a Kelemen-féle feljegyzések

tárgyalására

már nem kerül s o r , A továbbiakban azonban egy másik, s o k k a l

terjedelme­ 31

sebb k i a d a t l a n kéziratot i s találtunk Bayer hagyatékában. ' Ez a 9 5 l a p r a terjedő

cimnélküli tanulmány Kelemen László

feljegyzéseinek t e l j e s feldolgozását z e t t és kiadásra

tartalmazza.

Befeje­

előkészített értekezésének e g y i k

jegyze­

tében B a y e r elmondja, hogy Kelemen feljegyzéseinek kézira­ t a Schedius Lajos

hagyatéka révén,

antikvárium utján j u ­

t o t t kezéhez. Cime: A Magyar Nemzeti Játzó I n s t i t u t u m tör­ téneteinek folytatása. Ab A ° 793« » usque I n c l u s . 8,ol. így tehát, h a

nem

László feljegyzéseinek

sikerült

i s megtalálni

Kelemen

e r e d e t i kéziratát, B a y e r k i a d a t l a n

tanulmánya o l y bőven idézi,

hogy

belőle

az egész memoár

rekonstruálható. Szinészettörténeti jelentősége abban r e j ­ lik,hogy

éppen arról a z időszakról nyújt bő tájékoztatást,

amelyet

eddig

legkevésbé

ismertünk, v a g y i s

a z 1796-tól

1 8 o l - i g terjedő évekről. A Kelemen-kézirat

adatait

Bayer tanul

magyarázó anyaggá! egésziti k i , kár l e t t v o l n a men szövegét

B a y e r értekezéséből

*OSzK Kézirattár Fol.Hung. 2 1 6 3 .

inya

gazdag

tehát K e l e ­

k i s z a k i t a n i . De t e c h n i -

/97-191/

k a i l a g i s nehéz l e t t v o l n a

a kettő

Kelemen szövege egyes h e l y e k e n

szétválasztása,

mert

nagyon i s s z o r o s a n v a n be­

leágyazva B a y e r mondataiba. Ezért B a y e r József tanulmányát t e l j e s egészében tesszük közzé. A tanulmány nemcsak Kelemen feljegyzéseinek közlésé­ re

és magyarázatára szőritkozik, hanem Kelemennek egy 18oo

évi április 16-án P e s t vármegyéhez

és egy

I 8 0 I évi

a u g u s z t u s 24-én

kelt

intézett kérvényével, v a l a m i n t Rehák Jó­

z s e f n e k a Nemzeti Théâtrale I n s t i t u t u m ügyében készült b e ­ adványával i s f o g l a l k o z i k . Mindezek együtt a magyar szinészettörténet e d d i g

leghiányosabban i s m e r t korszakát - e l ­

sősorban a z I 7 9 9 - I 8 0 I . éveket - világitják meg. Hogy K e l e ­ men László

feljegyzéseinek

érzékelhetően

és kérvényeinek szövegét

elválasszuk Bayer József

egyéb idézetektől,

e z e k e t a részeket

jól

magyarázatától és aláhúzással emeltük

ki. B a y e r József tanulmányának /valószínűleg élete u t o l ­ só müvének/ megírása óta

több mint

e l . Azóta számos u j a d a t merült első magyar értekezése

negyven esztendő

f e l Kelemen László és

telt az

vonatkozóan, s B a y e r

színtársulat működésére

- amint a z a d o l o g természetéből f o l y i k -

sok

h e l y e n e l a v u l t és revízióra s z o r u l . De megváltozott törté­ n e t i szemléletünk módja

és értékelési szempontunk i s . Ép­

pen ezért Bayernek mindenekelőtt Kelemenről való felfogása tekinthető ügyének

erősen

túlhaladottnak.

időleges bukását

számlájára i r n i .

B a y e r József

ténetszemléletében

A

semmi e s e t r e

nemzeti sem

játékszín

l e h e t Kelemen

idealista-pozitivista

túlságosan nagy

szerepet

játszanak a

történeti személyek egyéni kiválóságai és hátrányos donságai. V a j m i kevés viszonyainak,

figyelmet szentel

ségeken, a szervezettség és vezetés

az első magyar az a n y a g i nehéz­

gyengeségén t u l - e l ­

sősorban és mindenekelőtt a magyar polgári osztály lenségén, a z állandó

tulaj­

a k o r társadalmi

s i g y nem v e s z i észre, hogy

színtársulat - a belső bomlasztó erőkön,

tör­

közönség hiányán

bukott e l .

fejlet­ S ezen

sem nagyobb hozzáértés, sem volna

erélyesebb vezetés nem

tudott

változtatni. K o r a szemléletéből

fakadó

értékelési

kivül B a y e r tanulmányának több adatát zitanunk,

amelyeket

részletkutatások csillaggal jelzett

az elmúlt

n e g y v e n év

alatt

iga­

végzett

tisztáztak. E z e k e t a javításokat - B a y e r saját l a p a l j i jegyzeteitől

esetről e s e t r e számozott közöltük.

hiányosságán

i s helyre k e l l

jegyzetekben,

eltérően -

a tanulmány

végén

BAYER JÓZSEF CIMNÉLKÜLI

TANULMÁNYA

/Kézirat nyomán/

A magyar szinészet múltjának-

legkevésbé i s m e r t idő­

s z a k a az a l o év, mely 1796-tól 1 8 o 6 - i g t e r j e d . A főváros­ ból részint mások gonosz önzése, részint önhibái m i a t t e l ­ távozásra kényszeritett első magyar nemzeti szinjátszó tár­ s u l a t , mint v a l a m i v e r t had,

a szélrózsa minden irányában

elszéledt. E l e d d i g , m i n t a nemzeti ügy e g y i k f o n t o s ténye­ d o l g a i t a közérdek

zőjének összes el,a

szempontjából birálván

történetére vonatkozó ügyiratok megtalálhatók a Hely­

tartó Tanács, a Vármegyék és a magyar főváros levelestárá­ nak

1

aktái k ö z t y ^ Az 1 7 9 6 - i k i

vállalkozássá

eloszlással

törpülvén, belügyei

magán jellegű

épp o l y

ismeretlenek,

mint a külső történetére vonatkozó tények. A z t mondhatnók: a magyar szinészet megkeserülte, hogy a természetes fejlő­ dés és kialakulás

útjáról letérve,

a k a r t e g y s z e r r e előállani. A magyar embere látott r e n c . Ö tőle

világosan ebben ered

mint

kész

a kérdésben:

a z a t e r v , hogy

intézmény

közéletnek csupán egy Kazinczy Fe­

a magyar

színészetet

k l a s s z i k u s műsorra, a vidéken k e l l fölnevelni s c s a k akkor kerüljön a fővárosba, h a kellő készültséggel b i r s megáll­ h a t j a helyét a fejlődőttebb német színészettel s a z előke­ lőbb műveltségű fővárosi

közönséggel szemben,

ő már 1791

elején előre látta, hogyha félévig magyarul f o g n a k játsza­ n i a fővárosban, tanított meg

a szinház üres marad,

"mert nem mindent

Magyarul a Diéta", ha p e d i g

n y e l v e n fognak játszani óhajtotta, hogy

egy helyütt két

" a k o n k o l y e l f o j t j a a gabonát'.Azt

a magyar színtársulat

Kassán kezdené meg

pályafutását

s k e i í K f a k o r l á t után

kerülne c s a k a fővá­

31

rosba. * A lassú fejlődés és természetes kialakulás h i v e lévén csupán a kellőleg iskolázott magyar színészetben látta b i z ­ tosítottnak a magyar szinészet jövőjét a fővárosban. A magyar szinészet

fővárosi

történetének

első h a t

éve nagyon i s szomorúan i g a z o l t a K a z i n c z y tervének h e l y e s ­ égét. E z a h a t év tulajdonképen k e s e r v e s vergődés v o l t . A tervtelen

h a z a f i a s pártolás és a nagyon i s tervszerű bér­

lői cselszövények

közepette a pártoló

mindinkább elszegényedő belső zavaroktól

közönség hiányában

szinészek végre

kívülről

szitott

a züllés útjára j u t o t t magyar színtársu­

l a t n a k nem maradt más választása, mint

i t t h a g y n i a fővá­

r o s t , hogy o t t k e z d j e 6 év után munkáját,

a h o l h a t évvel

előbb k e l l e t t v o l n a k e z d e n i e : a vidéken. Csak hogy a h e l y ­ z e t most súlyosabb v o l t . A l e l k e s e k csoportjából a kiábrán­ d u l t rész o t t h a g y t a a színészetet és boldogulást. A pályához ragaszkodók a csalódás iskolájában

más pályán k e r e s e t t

közt a z e g y i k c s o p o r t

inkább v e s z i t e t t mint n y e r t erköl­

c s i érték dolgában, a másik c s o p o r t meg tán c s a k azért r a ­ gaszkodott

a pályához, mert

előadók tekintetében k e l l e t t

a jobbról lekésett. Főkép női m e g f o g y a t k o z n i a , mert h i s z a

vándorlás bizonytalansága v i s s z a r e t t e n t e t t e a vállalkozás­ tól az értékesebb többséget.

Mindent elölről k e l l e t t k e z -

^T.ö. Hadi és más n e v e z e t e s Történetek 179o. 6 5 - 6 6 . l a p és Magyar K u r i r 179o. I . 3 o 7 - l o . és u.o. 1 7 9 1 . 2 9 . s z . és 3 5 . s z . E c z i k k e k e t valószinüleg K a z i n c z y i r t a . E r r e enged 179o-ben Aug. 15-éről, Kassáról k e l t l e v e l e következtet­ n i , melyben i g y i r B.Ráday Pálnak: I c h habe b e r e i t s m e i n Avertissement i n d i e Ung. Z e i t u n g e n Hadi történetek und Budapest Magyar K u r i r e i n g e s c h i c k t " / V . o . Levelezése 1 8 9 1 . I I . k. 9 6 . 1 . / E c z i k k e k t a r t a l m a o l y tájékozottsá­ got árul e l i d e g e n szinészet és drámairodalom körül, a minővel akkor hazánkban c s a k i s K a z i n c z y r e n d e l k e z e t t . K. nak egy hosszú levelét a Hadi és más nev. tört. s z e r k e s z ­ tőségéhez közli i s Levelezése I I . k. 4 5 - 4 7 . l a p o n . V . o . i l y e n értelmű akadémiai székfoglalómat "Nemzeti játékszín m i n t közügy". B u d a p e s t , 1 8 9 o . Különlenyomat a B u d a p e s t i Szemléből 1 1 - 1 9 . l a p .

déni: szervezkedést, összetanulást, összjátékot. Sőt egye­ b e t : a közönség becsületének a n y a g i pártolásban nyilvánuló megszerzését i s . A h e l y z e t e t

még súlyosabbá t e t t e a z , hogy

ép a z a férfiú, k i e h e l y z e t b e n legtöbbet s e g i t h e t e t t na r a j t o k

vol­

s most a l k a l m a n y i l o t t v o l n a őket Kassán g o n d j a i

alá v e n n i : K a z i n c z y F e r e n c z fogságba került s i g y a vidéki tartózkodás nem válhatott a z o n n a l

gondozó, fölnevelő

isko­

lájukká. E kétséges h e l y z e t b e n egy mentője

mégis a k a d t a ma­

g y a r színészetnek K e l e m e n Lászlóban,a magyar szinészet e l ­ ső igazgatójában.

Értékét ma már b a j o s

sággal megállapítani.

e z t p e s t i pályafutásából lelkességét

lehetett,

sejthetjük. De ugy látszik, hogy i r o d a l m i műveltség, buz­

nem támogatta kellő

galmát erős e t h i k a i érzés. látszik képességeinél,

egész határozott­

Hogy l e l k e s és buzgó ember

Szereplésre vágyása nagyobbnak

vállalkozási h a j l a m a

okosságánál.

Hogy elevenségét nem támogatta i g a z férfias kitartás, sem i g a z o l j a inkább m i n t az,hogy midőn nem l e h e t e t t vezető t a g j a től s mint

mi­

tovább

egy társulatnak, megválik a magyar színészet­ népiskolai tanító végzi be pályafutását Csanád

Palotán 1814-ben. H i u , kitartásban

elernyedő, kapkodó

em­

b e r l e h e t e t t , a mi nem zárja k i , hogy becsületes szándéka­ it,

lelkességét

elismeréssel ne emlegessük. Férfiasságát,

tudását azonban b a j o s l e s z kiemelnünk,ha meggondoljuk,hogy /2/ a z ügyvédi diplomával rendelkező' 'Kelemen László nem mint ügyvéd, hanem mint néptanító f e j e z t e be életét 54 éves kOZZ/ rában. M i n d e n e s e t r e érdemül k e l l betudnunk, hogy az 1798-ban

fölbomlott magyar társaságot egy i d e i g nem enged­

t e elzülleni. De még jük, hogy

ennél i s nagyobb érdemül a z t t e k i n t ­

az 1796-utáni kornak

ő a z e g y e t l e n krónikása s

ránk maradt kézirat! följegyzései révén ma már világos ké­ pet alkothatunk

a magyar szinészet

története e d d i g

legke-

vésbé i s m e r t

időszakának 1796 utáni eseményeiről.

Emeli

e följegyzések értékét, bogy a magyar szinészet történetét már 1793-tól i r j a meg oly

s abban

nem egy személyes

jellegű

megjegyzést t e s z , mely u j oldalról világitja meg a h i ­

v a t a l o s ügyiratok e d d i g i s m e r t r i d e g Mielőtt

K e l e m e n László

kötelességünknek

tartjuk

sorait.

e fÖljegyzéseire rátérnénk,

e

följegyzések

értékét

előbb

tisztába h o z n i . Nem szabad

első s o r b a n

elfelednünk,

hogy

Kelemen

László nagyon i s közelről érdekelt személy ebben a kérdés­ ben.

A magyar

védeni, de

szinésztársaság igazát

tulajdonképen

a legtöbb

látszik első s o r b a n esetben csak

magára

g o n d o l . E z a kézirat valószinüleg vagy v a l a m e l y i k folyamo­ dó leveléhez b e a d n i szándékolt nya,

vagy, a kisszámú

melléklet. nya

30

Mindkét e s e t b e n e g y i k legjelentékenyebb okmá­

a régi magyar

ez

szinészet történetének.

okmányban ugy beszél

első magyar hogy

élethosszig

" a N.M.

Jellemző, hogy

magáról mint Igazgatóról s bár áz

színtársulat megszűnt

semmi e s e t r e s e alá,

melléklet első fogalmazvá­

törléseket t e k i n t v e maga az e r e d e t i

1796-ban s megbizatása

szólt, mégis

u g y i r j a a neve

Játzó Társaságnak Igazgatója" ... p e d i g

I 8 0 I végével semmiféle

társulata s e

hiúságát árulja e l e z z e l ,

v o l t már.

m e r t bár tény,

Mindenkép

hogy mint alább

látni f o g j u k , néhány színésztársa felszólitására o t t hagy­ j a idő közben

fölvállalt hivatalát /hogy minőt, nem mond­

j a / és színtársulatot elfelednie,

hogy ez

a l a k i t ugyan, a vállalkozása

de nem

volna szabad

ebben a formában már

A birtokomban levő e r e d e t i kézirat 7 f o l i o l a p o n , P e s ­ t e n k e l t I 8 0 I . O k t . 15-én. Külső c z i m e : A Magyar g e m z e t i Játzó I n s t i t u t u m történeteinek folytatása. Ab A 793.« usque I n c l u s öol. Belső c z i m e ; A Nemzeti Magyar Játzó I n s t i t u t u m n a k Történetei. Attól f o g v a : hogy Busch Eugen­ ias Német D i r e k t o r a Magyar Társaságot gondviselése alá v e t t e A° 793 e* j e l e n való i d e i g . Úgymint: 3E36

M i v e l e kézirat a S c h e d i u s L a j o s e g y i k hagyatéka révén j u t o t t a n t i q u a r i u s i u t o n kezembe, az s e l e h e t e t l e n , hogy e memorandumát Kelemen S c h e d i u s h o z intézte.

tisztán magánjellegű

s közügyi

jelentőségre

nem t a r t h a t

számot o l y mértékben

m i n t a z t maga h i s z i és maga óhajtja.

Ha végigolvassuk följegyzéseit - melyek b e c s e s v o l t a gadhatatlan

-

elta-

l e h e t e t l e n a z o n meggyőződés elől elzárkóz­

nunk, hogy s e g y a k o r l a t i érzék, s e általános műveltség, s e elméleti i s m e r e t , az

s e ügyesség tekintetéből

nem ő v o l t a z

ember k i megválthatta v o l n a a magyar szinészet elárvult

ügyét. Nem vonjuk kétségbe tisztességes czélzatait, de egy b i z o n y o s , h o g y a szerencsétlen kezű emberek közé t a r t o z o t t . Vállalata tán azért

nem sikerült

legfőképpen, mert

egy­

s z e r r e s o k a t a k a r t és azonfölül vállalata h a z a f i a s iránya­ iért a n e m z e t i elnézést túlságos mértékben v e t t e számítás­ ba.

Bárhogy tekintsük a d o l g o t :

l y a a z v o l t , hogy egyénisége

s i k e r e i n e k legfőbb akadá­

nem v o l t elég határozott egy

i l y nagy f e l a d a t keresztül vitelére. De tán ép e körülmény teszi

egyéniségét

méltóvá, mert

mégis

rokonszenvessé,

valóban a l i g h a

mint egy jó szándékú

érdeklődésünkre

v a n elszomorítóbb

ember vergődését látni,

látvány,

k i n e k ambi-

tiója s o k k a l nagyobb mint tehetsége.Elbukása nem t e s z

tra-

g i c u s hatást, de kétségkívül érzékeny b u c s u t veszünk tőle, midőn letűnik a szereplés teréről. Kelemen László

följegyzései

mint

emiitettük

1793-

a l kezdődnek, a z z a l a z évvel, mely u j k o r t n y i t meg és egy régit zár l e a magyar szinészet történetében.Tudvalevő do­ log,

hogy 1793 márczius 23-án a főbérlő gr.Unwert

jogaiba,

báró Brudernné szül. gróf H a l l e r A n t o n i a kezessége m e l l e t t B u s c h Jenő

lépett a z

feltételek m e l l e t t .

179o J a n u a r i u s 14-én

megállapított

Erről így ír Kelemen: "Busch E u g e n i u s

a P e s t i és B u d a i Játék-Szineket Gróff Unwertől C s i c J dába által vévén,

a ' Német Társaságot

Minthogy már a ' P . K i r . Helytartó Tanátsnak kegyelmes tézéséből a Magyar Társaság

Áren-

i s maga I g a z g a t t a . elin­

a z o n Theatrumoknak birtokában

v o l t , de t e r h e B adózás m e l l e t t

N e v e z e t t Német d i r e c t o r r a j

o l l y egyezés tétetek; hogy ő a Magyar Társaságnak

Theatra-

l i s Jószágát egy-átaliyában által vévén,azokat szint-úgy a

Német Játékokra - i s fordíthatta, Társaság mint

mire nézve továbbá a M.

különös k e r e s e t e n

levő a* Theatrum

E magán szerződés

alól fel-szabadúlt".

adózása

e z e n első

pontja

s z e r i n t a magyar szinészet a z o n föltétel m e l l e t t . h o g y n i fölszereléseit

a német bérlőnek

mint külön k e r e s e t e n lévő, játszási adó alól.

szi-

használatra átengedi,

fölszabadult a z e d d i g f i z e t e t t

A szerződés 2 - i k p o n t j a

szerint

"Hogy

p e d i g a* Magyar Társaság egyéb aránt élelmét és előmenete­ lét megnyerhesse,

maga

t u l a j d o n szorgalmatosságát

ajánl­

ván, h a s z n a vagy kárára a z t tetszés szerént i g a z g a t n i k i vánta, v a l a m i n t l s

a* Magyar Játékok Jövedelmeit

tetszése szerént szedve és költötte - i s ,

a*

maga

mikor mennyi Jö­

v e d e l m e i l e h e t t e k a z o k b u l , azok eránt ő tőlle Számot v e n n i Jussában s e n k i n e k sem v a l a . " Az a z a magyar társulat u g y a n egy födél alá került a némettel, de

attól függetlenül k ü ­

lön igazgatás a l a t t áll s jövedelmeivel maga r e n d e l k e z e t t , kárát i s maga v i s e l t e . Érdekes l e s z

megtudni,

k o n k o l y a gabonát" mint

hogy

miként " f o j t o t t a e l a

a z t már előre megjövendölte 1 7 9 1 -

ben a Magyar K u r i r . A magyar színészeknek P e s t e n h e t e n k i n t 3 - s z o r v o l t s z a b a d játszani: Ezek t . i .

Hétfőn, Szerdán és Pénteken.

" a Német Játékoktól üres napok valának."

De e b ­

ből a jogából Kelemen s z e r i n t 3 módon f o r g a t t a k i a magyar szinészeket B u s c h : a / mikor

"Abonnement

Suspenduével" a d a ­

t o t t játékokat, a k k o r egy hónapban egy, néha két hétfőt i s l e f o g l a l t ; b/ ha minden

v a l a m e l y i k napra

Országos Vásárokon

a hétfőt

"üllő Innep e s e t t " ; c / i s a Német Társaság

hasznára f o r d i t o t t a " . Hogy a szerződés betűit meg ne s z e g ­ j e , megtette

Busch, hogy mikor

egy i l y e n p e s t i naptól, szinházat

poktól

nekik

elesett

a budai várbeli

"gondolván a z t : hogy napjaiból semmit sem v e s z ­

t e t t e l , haszna Kelemen:

a magyar társulat

átengedte

akár

mitsodás l e h e t e t t . " M e g j e g y z i

"A M. Társaság tehát minden h a s z n o t kapható és alkalmatosságoktól meg lévén f o s z t v a

tsudálni, miért egy 24 Személyekre n e v e k e d e t t Hazának Fő Anya Városaiban P e s t e n és Budán - 24

erre Na­

nem l e h e t Társaság a '

nem élhetett?"

Mindé föltételek

daczára kevés

idő multával

Busch

"Panaszkodva Zúgolódván a ' M. Társaság e l l e n t e t e m e s kárai eránt" k i j e l e n t e t t e , hogy ö a magyar társaságot tovább nem t a r t h a t j a , m i v e l a német játékok

jövedelmeiből német ját­

szóit s e győzi f i z e t n i , azokból a német társaság i s e l f o g p u s z t u l n i a magyarok m i a t t * " I l l y b a j o s s a k és kedvetlenség­ gel

t e l l y e s n a p j a i lévén a M. Társaságnak - i r j a Kelemen -

miben b i z h a t n a továbbá jövendő boldogulása eránt, s z o r g a l ­ matoskodott, ugy hogy; a P . K i r * Helytartó Tanáts e* Társa­ ságot Ápolgatni kivánván, ben M a r t i u s b a n

majd t s a k

minekutánna ezen B u s c h 1 7 9 4 - I k nem egészen

gyámoltalanul e l ­

h a g y t a , ügyét ennek a z Országban lévő

Ns. Vármegyéknek a z

adandó Segedelem végett ajánlotta*" Az 1 7 9 4 - i k év egy csöppet s e lendített a magyar

szi­

nészet sorsán. Erről a z évről e z e k e t j e g y e z t e föl Kelemen: "Busch E u g e n i u s , mint egy h i d e g e n a M. Társaságnak g o n d v i ­ selését u j j a b b a n magán tartván, h a s z n a i v a l d o l t , hanem a Társaság a maga s B u s c h által g i s e r j e i Kelemen László

megbízott Re-

és Várady Jakab Mihály

sok és szorgalmatosságok alább e z e n

nem s o k a t gon­

által,

I n s t i t u t u m n a k nevét

egyedül, hogy

Igazgatá­ tsak

leg­

f e n t a r t h a s s a . Játékokat s

p e d i g válogatott munkákat a d o t t , mint l e h e t e t t i s noha f i ­ zetését azonban

a N e v e z e t t Igazgatójátul.tsak immel ámmal

v e h e t t e , még-is b i z o t t Ns. h a z a f i a i n a k Ebben

a reményében nem i s csalódott

gyámolitásokban". a Társaság. Segítség

szépen jött

" a m e l l y e k e t - i r j a Kelemen - B u s c h E u g e n i u s ,

mint

igazgatója

ennek

az 1 7 9 5 - i k

Esztendőnek kezdetéig

mint egy 41oo s több f o r i n t o k b a n f e l - i s A magyar szinészet v o l t . Német igazgató i n g y e n fölszereléseit

valóban

vett."

mulatságos

t e t t e zsebre s azonfelül

helyzetben

jövedelmeit, használta kegyes

volt

a nemzet /c/

adományait elfogadva,azokból f i z e t n i magyar színészeit!'^ Mindezek daczára h a l l a t l a n e s e t s u l a t t a l 1795-ben. Erről

történt a magyar színtár­

i g y emlékezik meg Kelemen: "Még­

i s Mártius Hónapban Húsvét előtt

a * M.Társaságot nem t s a k

hogy véletlenül magára h a g y t a , hanem még a ' Theatrumbol i s ki-rekesztette

és minden készületeket, a* m e l l y e k e t Busch

f

v a l a m i n t a* Város Nagy Theatrumában, ugy

még az a k k o r i b a n

fel-állított

Német Társaságok

hasznaira

Nyári P e s t i Komediaházban,

fordított s magáénak

tulajdonított."

B u s c h nemcsak hogy kiakolbólitotta

Röviden:

a magyar szinészeket a

német szinházból, hanem eltulajdonította összes r e q u i s i t u m a i t i s . " M i l l y e n Árvaságban

l e h e t e t t e' szegény M.Társa­

ság? - i r j a Kelemen - képzelni l e h e t . Mert egész hét-hete­ k i g semmi némü k e r e s e t e , 's segedelme sem lévén, t s a k j u s ­ s a i n a k h e l y r e állittatása

után fáradozott, és minek utána

t s a k ugyan a F . K i r . Helytartó Tanátsnak

u j j a b b Kegyelmes

el-intézése szerént, a ' Német Igazgató Busch köteleztetett a* Társaságnak,

Theatrumét

adó nélkül

adására által engedni és az e l - f o g l a l t

a* Magyar Játékok Jószágát a * Társa­

ságnak v i s z s z a téríteni, vagy m e g f i z e t n i . " A h e l y z e t e z z e l azonban ugy látszik nem

javult.Ujabb

és u j a b b kellemetlenségek a z t s e j t e t i k már ebben a z évben, hogy a magyar társaság n a p j a i a fővárosban meg vannak szám­ lálva. Kelemen i g y i r j a szomorú n a p j a i t :

l e az 1 7 9 5 - i k i év második felének

"Ezen meg-jegyzett

Esztendőben

Pünkösd

hetében k e z d e t t e tehát a ' Társaság Játékjait f o l y t a t n i K e ­ lemen László

és Várady Jakab Mihály Igazgatások a l a t t : de

Fájdalom! Már ez-utánn külömbféle vexák, sok

a* Társaságot inkább

és részre hajlá­

inkább vesztegették,

és k e d v e t ­

lenítették; ugy hogy:Várady J a k a b Mihály e l - h a g y t a a* Társaságot Júniusban, és H i v a t a l b a lépett. Kelemen László p e ­ dig

látván ez I n s t i t u t u m n a k közelgő végső veszedelmét f i n ­

den

erejét oda

f o r d i t o t t a . hogy reménysége

szerént a d d i g

i s , mig Intézete tellyesedésének i d e j e érkezne a* Társaság h i jánosságát

foltozgathatnál

nyughatatlan

s örökös boldogtalansággal

gátakat hányni meg nem

de

egynémely

küszködő I r i g y e i

szűntek Júliusban a Társaságot

gára hagyván, Ns P e s t Vármegyének és Bibliothekáját

minek-utánna

ő gondviselés

ma­

minden írásbeli d o l g a i t végett által

adván, ugy

indult

e l : hogy N s . B i h a r Vármegyében

NVáradon

Játék S z i n t ,

m e n n y i n a' Társaságot l e - v i t e t n i tatni

lehessen."

D e b r e c z e n b e n /!/ és

és a n n y i értéket

s z e r e z h e s s e n , a'

és Gondviselés alá h o z a t -

3 6

1 7 9 5 - b e n Várady

Eddigelé i s m e r e t l e n a d a t v o l t , hogy

végleg o t t h a g y t a a színészetet, Kelemen p e d i g már J u l i u s b a n kivált

a p e s t i szinészet

kötelékéből.

I r i g y e i közül

csupán Sehy R e r e n c z e t ismerjük k i n e k szereplése a M a r t i n o vich-féle pör aktái közt a jellemtelenség

szinében tünte­

t i k föl a kötekedő s később szerencsétlen véget ért t e h e t /6/ séges színészt/ Ez a züllési lassú f o l y a m a t a z t látszik az utókorral s e j t e t n i , hogy a magyar színtársulat szétbom/7/

lasztásában t i t k o s k e z e k s z e r e p e l t e k / " o l y vélemény i s ,

mely e z t a p e s t i

Hisz t u d j u k ,

volt

magyar szintársulatot 8

"szabadkőműves bandának" bélyegezte.^ ^ A Martinovics-féle ^ S z z e l a n y i l a t k o z a t t a l némi ellenmondásban állnak az alább közlendő s o r o k . A m a g y a r játszó társaság t a g j a i u.m. Pes­ t i Gábor, Rózsa Márton, Varsányi F e r e n c z , B a g o l y i A n t a l , E r n y i Mihály, Papp Gábor, P a t a k y Benedek, Láng János és Sehy F e r e n c z 1795 A u g u s z t u s 24-éről Szentkirályihoz inté­ z e t t mentegető levelükben a következő p a n a s z o k a t e m e l i k K e l e m e n László e l l e n . "A mi p e d i g K e l e m e n t személyesen i l l e t i m i n t hogy ő a Társaságot még fel-állás előtt k e z d ­ vén, m i n d e k k o r i g s z i v t a /!/ s kárositotta, még-is h o l a g a r d e r o b o t , melyből K e l e m e n és húgai az öltözeteket Teát­ rumon kivül H e t e k s H o l n a p o k számra viselték, e l - f o g l a l n i a k a r t a , sőtt a Társaságnak m i n d e n Actáit s Játék Köny­ v e i t e l i s f o g l a l t a , a Társaságon való uralkodást egyedül magának t a r t o t t a , alattomosságaival u g y össze viszsza szőtte f o n t a d o l g a i n k a t , hogy ha m o s t azokból k i f e s e l n i nem i p a r k o d u n k , l e h e t e t l e n megállanunk. És m i v e l Ö önként v i s s z a küldötte m i n d a maga m i n d p e d i g a húgai R o l l y a i t és nem i s a k a r n a k játtszani, noha requiráltuk Őket, tehát m i n á l l o k nélkül e l i s a k a r u n k l e n n i , Kelementől szoros számadást kivánunk, és m i n d a d d i g , m i g mind a két részről Retensiók és elég-tótelek f e n t állanak, őtet t a g n a k nem ismerjük... Ezek a z o k 'l'ektes U r , mellyekről alázatos Tu­ dósítást teszünk..." / P e s t vármegye levéltárából.A f o l y a ­ modvány betűi megegyeznek a Sehy F e r e n c z névaláirata be­ tűivel s i g y n a g y o n valószinü, hogy önnek az egész mozga­ lomnak Sehy v o l t a fő kezdője. Száma,vagy más j e l e n i n c s , e teljes i v e s beadványnak. Elintézésének nem találtam nyomára P e s t vm. levéltárában./ ?

összeesküvés o l y félelmet k e l t e t t nem l e h e t csudálni, h a

a kormánykörökben, hogy

a társulat

szétbomlasztását éppen

állam-érdekből nem i g e n i g y e k e z t e k megakadályozni. Egy do­ l o g b i z o n y o s s e z : a z erély hiánya a h e l y e t t , hogy

Kelemen részéről, mert

végig küzdötte v o l n a

félre állt az útból

a harcot

s a vidéken a k a r t

irigyeivel

u j körben érvénye­

sülni. Amit ez útja eredményeiről mond, az ismét c s a k n a i v hiszékenységét árulja e l . Az eredmény

a z t mutatta,

hogy

egyesek föltételes Ígéreteit kész pénznek v e t t e s i g y t e r ­ v e i , m i n t kártyavárak csakhamar összedűltek. De h a l l j u k őt magát ; "Foganatos tossága

v a l a Kelemen Lászlónak e béli

annyiban: hogy

az N e v e z e t t két

szorgalma-

Városok szívesen

Ígérték a* Játékoknak adhatására való kész

szolgálatokat;

n e v e z e t e s e n p e d i g Ns. B i h a r Vármegye fél E s z t e n d e i Abonnementre s u b s c r i b a l t - i s , hogy élelme meglett

abból a

1

Társaságnak

v o l n a , sőtt a* T u l - a T i s z a i

lévő Ns. Vármegyéket-is

meg kérte, hogy

költségekre 's a z I n s t i t u t u m n a k

bizonyos

kerületekben

a* meg-kivántató

fen-tartására nézve segé­

deimül legyenek. Érkeztek i s már némelly Vármegyéktől b i z ­ tató f e l e l e t e k éppen,

a* midőn

P e s t e n a ' Társaság

végső

Pusztulásra jutván,tsak ugyan a z 1796-dik Esztendőnek k e z ­ detével a ' Theatrumból-is

ki-rekesztetett. Hlyen

fájdal­

mas híreknek vételével, minthogy a z állandóbb Gondviselésnek fel-állitására több-idő kívántatott, gye abban állapodott meg: boldogabb időkre f e l - i s

Ns. B i h a r Várme­

hogy a z I n s t i t u t u m n a k

dolga a '

függesztetett."

Mint e sorokból kitűnik

Kelemennek a z a t e r v e , hogy

a p e s t i magyar társaságnak v e l e tartó részét vidékre szállitsa, magát a

i t t együtt

t a r t s a vármegyei

játékszint mint

elpusztulástól

segitséggel, hogy i g y

I n s t i t u t u m o t mentse meg a t e l j e s

a d d i g mig a nemzet országgyülésileg intéz­

k e d i k sorsáról. Kelemen kész költségvetéssel állt elő 1795 d e c z . 2 4 - i k i keltezéssel.

A társulat

kiadásait

egy évre

11.256 f r t b a n állapitja meg és a z t h i s z i , hogy e z t a költ­ séget a bérletből

és n a p i

jövedelmekből be f o g j a

hozni.

e z e n fölül I300 f r t o t kért. É r ­

Útiköltségre és ruházatra dekes,

hogy társulata

Szatmár

működése helyeiül: B i h a r , S z a b o l c s ,

és Zemplén megyéket jelöli k i . Nagyváradon tölte­

nék e l a főidőt a h e g y a l j a i szürettől SzGyörgy n a p i g , Debr e c z e n t p e d i g a z országos vásárok alkalmával keresnék f ö l . A t e r v mint Váli i r j a Hogy miért

"válasz nélkül,

történt ez i g y

lálgatni. A z t hisszük t e r v e t . Abból, hogy

ad a c t a tétetett."*

s nem másként, b a j o s v o l n a t a ­

a pénzügyi

kérdés

B i h a r megye c s a k

kötelezte magát, a z tűnik k i , hogy

fojtotta

meg e

félévi előfizetésre

pénz dolgában nem i g e n

a k a r t a lekötni magát. De h a t e k i n t e t b e veszszük, hogy a m. k . Helytartó Tanács m i l y

gyanakvással f o g a d t a

gye 4oo ooo f r t o s színházi tervét viszontagságos idők javulásáig

Szatmár-me-

s annak végrehajtását a

elhalasztatni rendeli

1795

folyamán, nem csodálhatjuk, h a B i h a r megye nem v e h e t t e f i ­ gyelembe

Kelemen t e r v e i t , midőn hirét v e t t e a p e s t i

társulat

szégyenletes szétoszlásának

1796

szín­

Húsvétján.**

I g a z a l e h e t Kelemennek midőn a z t i r j a , hogy a p e s t i sziné­ s z e t bukása b u k t a t t a meg Biharmegye rendéi előtt a z ő t e r ­ vét-i s * Mielőtt tovább leirásáb an,

menne viszontagságos

közbevetőleg megemlékszik

szetről i s és elmondja, hogy kotásában és hogy minő

pályafutásának

a z erdélyi

színé­

minő része v o l t annak m e g a l ­

k a p c s o l a t b a j u t a z idők folyamán a

magyarországi színészettel.Ebből i s egypár o l y benső rész­ l e t t e l ismerkedünk meg, melynek nyomait h a s z t a l a n keresnők az ügyiratok

lapjain.

"Az Erdély Országi M.J.Társaság - i r j a Kelemen - 7 9 2 d i k b e n Oktoberben

Kolosváratt

tartatott

Ország-gyűlése

alkalmatosságával, Kelemen Lászlónak személyes munkálódása által k e z d e t t m e g - i n d u l n i

és A « 793 s z e r k e z e t t egybe L.B.

* Váli Béla: A magy. szinészet t o r t . Budapest, 8o. l a p .

1877, 1 7 8 -

* * B a y e r József: A nemz. játéksz. tört. Budapest 1887. I . k . 2o2-2o6 l a p .

Wesselényi Miklós Urnák

P r o t e k t i o j a a l a t t , a m e l l y Társa­

ságnak oktatására Kelemen László, t s a k ugyan Erdélyi őri Fülep Istvánt,

a ki-is

179o-dik Esztendőtől

Ifjat

fogva a

Magyar Országi Játszó Társaságnak érdemes T a g j a v o l t bé-is küldötteEkként

bár

t e l j e s e n sem az ő, sem mégis j o g g a l

nem fogadták

állithatta, hogy

tervezetét, Kelemen

a z erdélyi szinészet

személyes munkálódása által k e z d e t t m e g i n d u l n i , m e r t délyi társulat

urak

e l az erdélyi

a Soós Márton

első oktatója valósággal

az ő az e r ­

az ő k e z e i a l a t t

nevelődött Őri P i l e p István v o l t . Az erdélyi szinészet emez első éveiről e z e k e t a lemző s o r o k a t i r j a :

"Nem

személyek, K o t s i János

jel­

lévén o t t a ' Játékokra a l k a l m a t o s azon Társaságnak

e g y i k Igazgatója

i t t Magyar Országban i g y e k e z e t t o l l y a n o k a t s z e r e z n i . P e s t ­ ről e l - v l t t e Járdos Annát, a* k i már a* Társaságnál Játszó Tanító v o l t harmadik Hónapban; NVáradról p e d i g K i s s

Tresi-

át és egy más személyt. E z e n Társulat Fátumai i s külömbfélék valának, m i v e l Igazgatóik szüntelen

változtak; m i g l e n

végre ismét L.B. Wesselényi Miklós U r a z t t e l l y e s h a t a l o m ­ mal a maga G o n d v i s e l e t e alá v e t t e . " A magyar mondható, hogy

színészetre

valóságos

ép a k k o r , midőn

válság elé került,

szerencsének

a p e s t i magyar

a z erdélyi s z i n i

volt

szinészet

viszonyok c o n s o l i d a -

lódni k e z d e t t e k Ns.Wesselényi jóvoltából. A p e s t i társulat

t a g j a i közül néhányan

tényleg Ko­

losvárra menekültek s e z z e l kezdetét v e s z i a magyarországi és erdélyi színészetnek egymásra való hatása. Kelemen Láng Jánost

és Sehy F e r e n c z e t

1796-ban " a P e s t e n j a i közül

emlegeti

mint

olyanokat,

kik

e l - o s z l o t t Magyar Játszó Társaság Tag­

Erdélybe menvén a T i t . Báró Ur által fel-vétet-

^ S z utóbbi t e l j e s e n i s m e r e t l e n a d a t i s érdekesen egésziti k i F e r e n c z i Zoltán müvének: A kolozsvári szinészet és szinház tört .Kolozsvár 1897. 7 5 - 7 7 . lapján elmondott e s e ­ ményeit. /V.ö. 9 6 . és köv. lm/ F e r e n c z i s z e r i n t Őri F i l e p István c s a k 1792-ben jött v o l n a b e . /V.ö. 8 6 . l a p , 1. jegyz./

tek". val:

H e l y e s e n j e l l e m z i e z időpontot Kelemen e z e n mondásá­ "Az Erdélyi Társaság

lábadozni k e z d e t t . "

Megemliti,

hogy Kolozsvárott "többnyire c s a k Télen játszott" a n y a r a t p e d i g "leginkább külső h e l y e k e n l y a i b a n töltötték e l " .

némelly Uraságok Kastély-

3 6

Kelemen a z erdélyi szinészet d e b r e c z e n i első k i v o n u ­ lását 1 7 9 8 - r a t e s z i , a m i t t e l j e s e n i g a z o l n a k F e r e n c z i Z o l ­ tán levéltári a d a t a i . * * l y e s e n számol be. ról -

Város Költségén

-

i r j a 1798-

S z e r e n t s e próbálás

magát nem táplálhatván,

Augustusban ki-jött a*

Sőt a z eltávozás indokáról i s h e ­

" E z a Társaság Erdélyben

Magyar Országra Debreczenbe, épült Nyári Játék-Szinben

okáért hol-ott

a* Fejér-Ló

Vendég-fogadó udvarán Játszott."' Érdekes hogy ennek

l e s z megtudni

Kelemennek

a z első kiválásnak személyes

följegyzéseiből, okai v o l t a k ,

me­

l y e k éle B. Wesselényi e l l e n irányult. Ezenfölül ez a tár­ saság - v a g y tán c s a k annak jelentékenyebb f e l e ? szándékozott

többé

Kolozsvárra v i s s z a m e n n i

Nagyváradon és Debreczenben sőt midőn l e v e t t e

s u j helyen:

próbált szerencsét

róluk k e z e i t

nem i s

1799-ben;

Rédey L a j o s s az elzüllés

réme f e n y e g e t t e őket, még mindig nem gondolnak v i s s z a m e n e telre, az

hanem Kelemen Lászlót választva meg

ő vezetése a l a t t

tározott

óhajtanak b o l d o g u l n i . C s a k i s a z ő h a ­

visszautasítása tériti

valószínűleg:

igazgatójuknak,

őket észre,

mire nagyon

kiéhezve, elcsigázva

örömmel rohan egy ré-

* E z állitás helyességét igazolják tatásai. L . i.m. lo6.1ap.

F e r e n c z i Z. u j a b b k u ­

* * L . i.m. I 0 6 - 7 . l a p . - Nem t u d j u k v a l y o n e r r e a társaság­ r a v o n a t k o z n a k - e a d e b r e c z e n i főbírók 1799-ben intézett b.Wesselényi-féle levél eme lesújtó s o r a i : "Szivesen fájlaljuk, hogy egy b i z o n y o s futó társaság a Játékszín betsét s fényét porba takarván, elhomályosította, a Nem­ z e t e s urnák s több magyar érzésű honnosinknak a játék­ szín hasznairól e l h i t t várakozását s jóitevősegeket megtsalván..." /Közlií Géresi Kálmán: A d e b r e c z e n i sziné­ s z e t vázlatos története 1798-1898. H i v . év. n. 9 . l a p . / . Géresi a z t h i s z i , hogy egy más c s a p a t r a v o n a t k o z n a k , mely előbb járt i t t .

szűk v i s s z a B. Wesselényinek ölelésre, tustól 1799

Novemberig terjedő

ismeretlen jegyzése.

adatokat

kitárt Augus-

koráról a következő, e d d i g

közli velünk

"Debreczenben

bocsánatra

történetének eme 1798

k a r j a i b a . A magyar szinészet

mulatott

Kelemen

kézirati föl­

ez a ' Társaság

azon a

nyáron, h i d e g őszig. Mi Móddal v a g y - i s mi okon történt lé­ g y e n i t t a* Társaságnak zésekből ugy

sokból/?/ hagyták v o l n a kat.

magára l e t t maradása, a ' követke­

látszik, m i n t h a

a ' Játszók öszve zsugorodá-

e l Jól-tévő U r u k a t és Igazgatóju­

Már Tél idején nem lévén

h e l y e a ' Társaságnak a ' h o l

Játékokat a d h a t o t t v o l n a Debreczenben, magát a ' h o l i s Igazgató,

Nagy Váradra v o n t a

Fő és Gondviselő nélkül lézeng­

vén Játszott ugyan de sikeretlenül Kótsy János és Sehy F e ­ r e n c z Igazgatása m e l l e t t . A végső pusztulástól meg m e n t e n i kivánó

Hazafiak

Gondviselése

óhajtásokra,

és Igazgatása

L a j o s Ur 1799-öik Esztendőnek mal

jó-rendbe szedvén a z t ,

tsakugyan Mihályt

a' Pesten

Ezen

Társaságot , t u l a j d o n

alá f o g a d t a

T i t . Rédey Rédey

elején, és egész s z o r g a l o m ­

élelméről gondoskodván n e v e l t e ,

e l - m u l t Társaságnak

és Feleségét Termetzky F^-ancziskát

Tagjaival

Ernyi

a ' Társaságba

bé-vette."* * E z a társaság a következő tudósítást t e t t e közzé 1799 márc z i u s 1-éről k e l t levelében a Magyar Hirmondó hasábjain / i . h . 8 3 7 . l a p 1799.XV./: "A Magyar Játszó Társaság, Nemes B i h a r Vármegyében, Nagy Váradon és Debreczenben f o l y t a t ­ ván a Magyar Játékok előadását, j e l e n t i , alázatosan, hogy a k i k n e k Magyar Komediájok vagyon készen, és ezután i s , akár fordítások, akár u j j o n n a n s z e r z e t t e r e d e t i Darabok által e z e n Nemzeti I n s t i t u t u m o t b o l d o g i t a n i t e t s z i k : m é l ­ tóztassanak a z t vagy Váradra a Nemzeti Játszó Társaság Directiojához, vagy D e b r e c z e n b e : S e n a t o r T. Domokos Imre Úrhoz u t a s i t a n i . E z e n N y e l v és Erkölts pallérozásának előmozdítását különös háládatossággal f o g j a v e n n i a ' Thea t r a l i s D i r e c t i o és a jobb Darabokat i g y e k s z i k k i nyom­ t a t t a t n i . A k i p e d i g Énekes Játékokkal méltóztatik a Teát­ rumot f e l segíteni, fáradsága megjutalmaztatására ajánlja a Direkczió a ' Játék harmadik előadásából bé-kerülő Jöve­ d e l m e t . Hogy egy Darabnak többek által való le-forditatá­ sát e l l e h e s s e n távoztatni: szükséges v o l n a ha a f e n n n e ­ vezett H e l y e k r e méltóztatnának a Fordító Urak m e g i r n i : M i t s o d a Játék Darabot szándékoznak Magyar/ra/ f o r d i t a n i . " 1

-

32

íme i l y kedvező társaság a nagyváradi

körülmények között magyar szinészet

s a j n o s , ezek a szép n a p o k leg

ez a

megalakítását, de

hamar befejeződtek s Rédey vég­

m e g v o n j a tőlük pártfogását. Erről a dologról i g e n

méletesen i r Kelemen László. na.

k e z d i meg

kí­

P e d i g h o s s z a s a b b a n i s írhat­

H i s z e n 1796—ban e l h a g y j a a színi pályát és ép n e g y e d i k

éve már h o g y

Nagyváradon h i v a t a l o s k o d i k . Egész általános­

ságban c s a k

ezeket

m o n d j a : "Rédey L a j o s u r a n n a k utánna a

Társaságot Áprilisban és jó-gondját

ismét D e b r e c z e n b e által szállította

i s viselte;

de azonban,

némely

nyughatatlan

Tagoknak M a k r a n t z o s furfangságok végett t e r h e s sága m i a t t

meg-unatkozván

a Társaságot

foglalatos­

A u g u s t u s b a n vég­

képpen o d a - h a g y t a és előbbeni tévelygő Sorsára

juttatta."

3 6

Hogy k i k v o l t a k e z e k a " n y u g h a t a t l a n Tagok" s miféle " M a k r a n t z o s furfangság" keserítette

e l Rédeyt, erről

nem

szól semmit Kelemen. Valószínűleg ismét Sehy F e r e n c z idézi elő a z a v a r t , m i n t men László

a z t az alábbiakból

p e d i g az időtől f o g v a ,

sejthetjük:

"Kele­

h o g y a' P e s t i Társaság

elszéllyedett, Nagy Váradra munkába

v e t t törekedéseinek -

i s vége szakadván, c s a k u g y a n h i v a t a l b a állott és éppen a k ­ kor negyedik Esztendeit nos és Láng János,

töltvén a b b a n ,

mint

meg-kérettek a r r a , h o g y venné.

a Társaságnak

a' midőn Kótsi Jáküldöttyei

által

a* Társaságjókat gondviselése alá

A társaság félelmes környül-állásaira, de főképpen

Hivatalára nézve

K e l e m e n László

eránta való hajlandóságát

az ő kérését

meg-köszönvén, el-nem

/sici/ i s fogadhat­

ta." Egy d o l o g kétségtelennek látszik: c z e n i társulat helyzetbe

Rédey

jutott.

lemondása

a z , hogy a d e b r e ­

következtében

válságos

M i idézte elő a "félelmes környül-állá-

s o k a t " s minő természetűek v o l t a k a z o k , nem t u d j u k megmon-

Sailágyi F e r e n c z I d . Wesselényi Miklós c z . müvében /Buda­ p e s t , 1876. 6 2 . l a p / közli u g y a n Rhédey L a j o s n a k '••'•/.-he z intézett panaszló s o r a i t - de keltezés nélkül s i g y nem t u d j u k v a l y o n e r r e az időre vonatkoztatható-e?

d a n i . Nagy oknak visszautasítsa

kellett

i t t

e g y külön

alább látni f o g j u k ,

közremunkálni, hogy K e l e m e n

küldöttség kérését,

néhány hónappal

czélzatu fölszólításnak s z i v e s e n

engedett.

Csodálatos, hogy e z e n d e b r e c z e n i alatt

a Magyar K u r i r s z e r i n t

közönségnek nagy

j e g y e z meg, h o g y

szini

éppen semmi különöset tudósítója. Csupán a n y -

a "muzsikának nem léte és a dekorá­

cióknak szűke s o k szépet megakadályoztatott". "mintegy

idényről,mely

l o 6 - s z o r játszottak v o l n a "a

megelégedésével"

nem i r t a n e v e z e t t l a p d e b r e c z e n i nyit

midőn m i n t

később, egy u g y a n i l y

13-an v o l t a k " .

Ez a szűkös

A személyek

h e l y z e t v a g y még más

egyéb i s közrejátszott-e a visszautasításban, a d a t o k

híjá­

b a n e l nem dönthető.* E társulat további

viszontagságos

sorsáról részben

elzülléséről részben Erdélybe visszakerüléséről a követke­ zőket j e g y z i föl K e l e m e n . ván a' Társaságnak

"Azonban L.B.Wesselényi m e g t u d ­

lézengő állapottyát, kívánta a z t v i s z -

s z a f o g a d n i és u j j a b b Gondviselése

alá v e n n i , meg

botsajt-

ván nékik törvénytelen el-pártolásokat,*s ez által o k o z o t t kárait-is e l - f e l e j t e t t e . De a' Társaság külömbféle részek­ re

vonódván, még-is a T i t . Báró, U r a t

m e r n i tellyességgel ámmal

folytatgatta.

Igazgatójának

nem a k a r t a s a z o n b a n A következett

el-is­

Játékjait i m m e l

November Hónapban más

'V.ö. F e r e n c z i Z. i . m . 1 1 1 . l a p . Megemlítjük, hogy e társa­ ság időközben átrándult Nváradra / L . M a g y a r Hírmondó, I 7 9 9 . I I . 8. s z . / I t t Váradon felváltva m a g y a r u l és néme­ tül játszottak, D e b r e c z e n b e n c s a k m a g y a r u l . Nem lehetet­ l e n , hogy ez időben történt Sehy F e r e n c z n e k k o r c s m a i v e ­ szekedéseiből keletkező meggyilkoltatása s ebből folyólag nemcsak a közönségnek, de Redey-nek i s k e d v e ment attól, h o g y o l y társulatot támogasson, m e l y b e n i l y e s e t előfor­ d u l h a t o t t . I g y n i n c s kizárva, hogy az az e s e t i s közre­ játszott K e l e m e n elutasító válaszában. / L . Szilágyi Pál: Egy nagyapa regéi unokájának. N e f e l e j t s , 1 8 5 9 . 16» s z . / Beöthy László 1 7 9 8 . S z e p t . 7-éről V.Olasziból k e l t levelé­ b e n már említést t e s z v a l a m i Sehy-botrányról, m e l y b e n a S a j n o s B. nem m o n d j a közönség S-nek a d o t t v o l n a i g a z a t . e l , hogy m i b e n állt e botrány. / I r o d a i o m t . Közi. 1890. F f . 61-62. l a p o n lévő levél/.

Nyári Játék-Szinnyéböl-is t a l , a* Társaság

ki-szorittatván

abban e g y e z e t t ,

menni, vagy e l - o s z L a n i

y

h o g y készebb akár ..hova

m i n t a* T i t . Báró Urnák Igazgatása

alá v i s s z a m e n n i , azért Télére ismét szült, hogy

az H i d e g e k á l ­

o t t Játzhasson.

36

NVáradra.viszsza k é ­

De indulásakor

Kotsi

János

t s a l t vetvén / s i c / az i g y e k e z e t n e k , m i o d e n Decpratjékat a' m e l l y e k egyébb aránt a' NYáradi P u b l i c u m költségén készül­ tek,

néhány Játzó személlyekkel Magával Erdélybe bé-vitte;

más része a' Társaságnak t s a k u g y a n Váradra v o n t a magát, és némelyek D e b r e c z e n b e n m a r a t t a k .

I g y l e v e pusztulása akkor,

az Erdélyi és Magyar Országi e l e g y e s Társaságnak.' Valósággal egy d a r a b

korkép ez

,3BE

~

a leirás. Kapkodás,

rendszertelenség és ennek következtében fejetlenség t a p a s z ­ talható egy o l y intézmény körül, m e l y n e k n e m z e t i jelentő­ ségét a közélet e m b e r e i és a magyar i s m e r i k és h i r d e t i k .

iróvilág egyaránt e l ­

A m a g y a r szinészet

a 1 8 - i k évszázad

végén o l y válság elé került, m e l y v a g y lételét f e n y e g e t t e , v a g y a z z a l a kilátással k e c s e g t e t e t t , h o g y létezése c s a k i s szégyenére f o g válni a n e m z e t n e k . Ugy látszott, hogy v o l t a k e z d e t s azért, l e g o k o s a b b :

rossz

m i n d e n t elölről, újból

k e z d e n i . A l e l k e s többség s o r a i b a bekerült egypár k o n k o l y Ez a d e b r e c z e n i tartózkodásra v o n a t k o z i k . O t t t . i . 1 7 9 9 « április 16-ától N o v . l 7 - é i g játszottak / F e r e n c z i i . m . I 0 8 l a p / Közbe-közbe Váradon i s m e g f o r d u l t a k , m i n t a z t a Ma­ g y a r Hirmondó 1799« J u n i u s 2o-áról k e l t levelének ezen bekezdése i s m u t a t j a . A Nemz. J . Társ. "egészen f e l e l e ­ veníti Városunkat". Gróf Saure l o o f o r t , a Görög e g y e ­ sült Püspök 5o f o r t "Ígértek esztendőnként". "A Télen Bálok i s f o g n a k adódni, m e l l y tzélra a Társaság már f e l i s f o g a d o t t egy nagy szálát". / I . h . 1799• X V I , 1 3 5 . l a p . / ^ ^ F e r e n c z i e z e n állitása, "Az a körülmény, hogy Kolozsvá­ r o t t c s a k d e c z . 26-án kezdték meg a téli időszakot, a z t b i z o n y l t j a , h o g y a társulat Zsibón pár hétre megállott Wesselényinél" / i . m . 1 1 1 . l a p / , nem valószinü a föntebbi a d a t o k s z e r i n t , m e r t ha tél felé járt,mikor Dpbreczénből e l i n d u l t a k , a l i g h a tölthettek még pár h e t e t Zsibón i s . H i s z előkészületre, fölszerelésre, próbákra s z i n t e n c s a k k e l l d e c z . 26-áig legalább 8 - l o n a p o t számitásba v e n n i . Az utazás i s c s a k időbe került a k k o r Debreczenből K o ­ lozsvárra.

hintő s rövid néhány év leforgása a l a t t

e g y s z e r r e négy h e ­

l y e n játszotta e l nemcsak műsorát, hanem tekintélyét a ma­ g y a r szinészet: Pesten,Kolozsvárott, D e b r e c z e n b e n és Nagy­ váradon. Az Országos Pártolás hiányát nem t u d t a egyes emberek, vagy Vármegyék támogatása pótolni. A pártolók között

akadt

szeszélyes i s , a k i nem v o l t hajlandó mindenben az engedé­ keny szerepét játszani. Ha g y a k o r l a t és a művészi

szinészeinkből

hiányzott i s a

képesség, mégsem v o l t a k

mindenkinek beleszólását eltűrni

hajlandók

s i g y a szinészi

hiúság

- ez a korán érő csemete - számtalan összeütközés kiinduló p o n t j a v o l t . A nagy közönség véltek látni mint helyütt c s a k

h a z a f i a s hódolatában

többet

k e l l e t t v o l n a . Elfelejtették, hogy sok­

az újság ingerével

h a t o t t a k közönségükre, s

midőn a pártolás fogyatékosabbá vált és művészi és a s önérzetükben v o l t a k megsértve, ehhez

hazafi­

s e v o l t o l y joguk

mint hitték. A közönség pártolását köteles h a z a f i a s adako­ zásnak

minősítették és

ha ez e l m a r a d t ,

okokat magukban v a g y a közönség a n y a g i lő egyensúly nem

állott még be

sose

keresték a z

helyzetében. A k e l ­

előadók és közönség közt.

Amazok c s a k a maguk j o g a i t és a mások kötelességeit k e r e s ­ ték mindenben. A közönségnek

meg éppen

v o l t a k jogról és kötelességről. sősorban magára g o n d o l t .

ellenkező nézetei

Szinész és pártoló i s e l ­

Amaz mindig függetlenségét

állí­

t o t t a előtérbe s az elismerést követelni látszik; emez v i ­ szont

e g y e b e t i s kivánt,midőn megtakarított g a r a s a i t

za oltárára

a ha­

lerakta.

A válság legnagyobb oka kétségtelenül: a h e l y z e t b i ­ zonytalansága. A r o s s z k e z d e t ,

a gyámolitás r e n d s z e r t e l e n ­

sége évtizedeken át f e n y e g e t i k a magyar szinészet jövőjét. De m i h e l y t

e z e n a téren i s javulás áll be a magyar

sziné­

s z e t természetes kifejlődése legfőbb akadálya gördül e l az útból.

A jó szándék

csapat,mely

meg v o l t

Debreczenből 1799

első

színészeinkben. Az a

végével visszarepül B.Wesse­

lényi védő szárnyai alá, nemcsak a z t m u t a t j a ,

hogy a z első

magyar színészekből nem hiányzott is,

a jó szándék, hanem a z t

hogy az élet iskolájában megtanulták többre becsülni a

tisztességes függést mint a tisztességtelenséggel, nyomor­ ral

fenyegető függetlenséget. Az Erdélybe visszatért c s a p a t u j életre

kelti

a ma­

g y a r színészeteti v i s z o n t a NVáradon és D e b r e c z e n b e n ujjászervezKedők m a g j a i l y e k függetlenek

lesznek azon

s z e r e z t e k a H a z a i Játékszin jegyzései tanulságos magukat

később

"ripacsok" elegyes

de

tartalmaznak

5 személyekbül

me­

becsületet

arra

nézve,

azok a csapatok,

"köztársaságoknak"

fölnevelő iskoláivá

Társaságnak

nem sok

ügyének. Kelemen további föl­

adatokat

k e l e t k e z n e k nálunk

hogy miként

vándor c s a p a t o k n a k ,

maradnak ugyan,

amelyek

nevezték, a melyek

váltak. "Az a része

a

ezen

- i r j a K e l e m e n - m e l l y NVáradra ment

állott, n e v e z e t e s e n

K o t s i Jánosné,

Kontz

József és ennek h i t v e s s e K i s s Terézia, Láng János és ennek h i t v e s s e J a r d o s Anna, Z s o l t z a i András kal.

Iffiat

vivén magok­

Játzani k e z d e t t e k , de lehetetlenségek végett /!/ elő­

menetelt

nem remélhetvén,

K e l e m e n Lászlót

u j j a b b a n meghivták

és kérték,

hogy

végső

s e g i t e n e , és által

vévén őket tetszése

L e v e l e k által pusztulásokon

szerént Igazgatná

és élelmekről gondoskodna." E z a z 5 / h e l y e s e b b e n 6 / álló társaság

ma valósággal k o m i k u s

tagból

hatást t e s z . Képzel­

jük e l , hogy az összes fölszerelést K o t s i magával v i t t e , s egyedül

a feleségét hagyta

a nyakukon! Micsoda

l e h e t e t t e z ! Micsoda fogalma l e h e t e t t

a magyar

v e r t had szinészet

föladatairól, midőn 2 férfi 3 nő m e l l e t t egy f i a t a l kezdőt véve föl

a maga s o r a i b a ,

f o g állani !

v e z e t t e K e l e m e n t , annyi tény,

a c s a p a t kérelmének

megkezdi újból s z i n i nél i s szomorúbb

hogy e z ­

s u j társaságot alapítva

pályájának utolsó,

még a z e d d i g i e k ­

szakaszát. K e l e m e n i g y

a d j a elő e szín­

társulat megalakulásának s o r s o k a t , de

NVáradon h e l y t

Nem t u d j u k : naivitás, hiúság vagy tisztán h a ­

z a f i a s lelkesedés úttal enged

a z t h i t t e , hogy

történetét.

"Tekintvén

szomorú

főképpen a z ő el-enyészetekből eredhető g y a -

láztatását egy Ns. Nemzetnek Játzó Személyeket Igazgatása és

tulajdon

gondolóra vévén a' k i v e s z e t t szabados

gondviselése alá

h o g y ez alkalmatossággal,

olly

a' P e s t e n

Társaságot ismét fel-ébreszsze, és zetnek

és t e l l y e s

hatalmi

fel-tétellel v e t t e , e l - a l u d t N.M.

Játzó

a z t a' Ns. Magyar Nem­

óhajtása szerént m i n t valóságos Alkotványt örökössé

tétethesse, m i r e nézve t u l a j d o n értékének fel-áldozásavali s Munkálkodni

és fáradozni

nem irtózván 17»0-bris

Egyességre lépett, a' f e l - v e t t z e t t dolgaihoz f o g o t t , szükséges Színezeteket,

Tárgynak el-érésére

799 inté­

a' Társaságot n e v e l t e , o k t a t t a , a* Ruházatokat, és egyéb r e q u i s i t u -

m o k a t t u l a j d o n költségein meg szerzetté, és m a g a - i s Szemé­ l y e s e n Játzott; és i l l y e n képpen Társaságának éleiméről a ' lehetőségig

szorgalmatoskodott.

E képpen

egy-uttal

alázatos Jelentő

Tanátsnái

bé-mutatván, az u j j a b b

könyörgött; nyert;

lett

írásában a* F . K i r .

a' m i l l y e n kérésére

m e i l y szerént Ns. Szabad

kegyelmes

Intézetét Helytartó

Pártfogásért

o l l y a n K e g y e l m e s végzést K i r . Debreczen

Városának

ez a ' Társaság m i n t M a g y a r - H a z a i , az Erdély Országira néz­ v e az elsőség végett ajánltatott e l . " * E följegyzésből két d o l o g következik: 1 . hogy K e l e m e n a P e s t e n szétvált társa­ ságot a k a r j a újból

fölállitani, állandósítani s különálló

magyarországivá t e n n i ; 2. hogy

magát t e k i n t i

a magyaror­

szági szinészet fejének és ez a z u j életrekeltés c s a k i s a z ő védelme m e l l e t t létesülhet. Bármily becsülésre méltó

i s

áldozatkészsége, hazafiassága, jó i g y e k e z e t e - l e h e t e t l e n ­ ség nem látnunk e tények mögött a z t a n a g y e m b e r i hiúságot, m e l y a maga értékének megállapításánál t e l j e s e n te

elvesztet­

a kellő mértéket. Lehetetlenség elhinnünk, h o g y ebben a

6 tagból álló társaságban

látta a magyar szinészet m e g t e ­

remtőit, de lehetetlenség máskép

g o n d o l n u n k az u j i g a z g a ­

tás elvállalását m i n t olyképen, h o g y tényleg a maga szemé-

'Ez állitást i g a z o l j a B i h a r m e g y e levéltára 1 8 0 0 . évi 4 9 8 . s z . /L.K.Nagy Sándor: A váradi szinészet története. Nagy­ várad 1 8 8 4 . 2 o . l a p . /

lyében látta a magyarországi szinészet

egyedüli megváltó­

ját. E z a 6 színész magyarán szólva: l e v e t t e lábáról K e l e ­ ment. E l h i t t e n e k i k ,

hogy

ő

a

e g y e t l e n emuere, k i meg t u d j a g e t l e n magyarországi

magyarországi

szinészetet

t u d t a : minő nagy és kétes

szinészet

az erdélyitől t e l j e s e n füg­ teremteni.

Tán

maga s e

vállalatba f o g o t t ! Rövid másfél

év meghozta nemcsak a legkeserűbb csalódást, hanem

a

tel­

j e s v a g y o n i romlást i s ! Működését Debreczenben a k a r t a megkezdeni; de a város tanácsa két i z b e n : 1799

végén

és 18oo elején.elutasította

kérelmével s i g y u j társulata

Nagyváradon k e z d i meg műkö­

dését 18oo-ban. I n n e n k e z d v e

fölöttébb nagy becsüek K e l e ­

men följegyzései, mert ezekből t u d j u k meg, hogy hazánk n é ­ mely vidéki városában, h o l és mikor

j e l e n t meg első

izben / 9 /

a magyar szinészet Kelemen László igazgatása m e l l e t t . ' "A- I800 Nagy Váradon f o l y t a t t a nak

Játékait Társaságá­

u j j a b b fel-állításától f o g v a utolsó M a r t i u s i g ,

' s mind

Baál mulatságokat- i s a d o t t . Április Hónapban pedig t o t t a* Társaság, m i v e l a * t e r h e s

7 1

fizetés végett

halgaujjabban

árendálni károsnak látta, azért utazásra k é s z ü l t . » ^ ° ^ "A valóságos Alkotvány örökössé tétele" egy kissé is

furcsán kezdődött s bálrendezései

üzleti izü vállalatnak

nyek a z t

mint látjuk révén nagyon

látszik, de a z áprilisi esemé­

tanusitják, hogy

bár

a nagyváradi

u j társaság

csakugyan h a l l g a t o t t , K e l e m e n László azonban tevékenységét más téren értékesítette. P e s t vármegye levéltára megőirzte Kelemen Lászlónak k e l t kérő-levelét.

LSoo.évi Április 26

" a Magyar H a z a i Nemz. Játszó mányzója".

16-áról,

A névaláírás után ez a c z i m

Még furcsább

Nagyváradon olvasható:

Társaság P r o p r i e t a r i u s

a dolog,

hogy

a z első

Kor­

magyar

színtársulatot ugy tünteti föl,mintha az c s a k a fővárosban szűnt v o l n a meg, de vidéki viszontagságai után újra talál­ kozván

a tagok, az a régi társaság

^Pestmegyéhez érkezett 18oo.évi vélt./

a l a k u l meg újból. A z t

ápril.26-án / P e s t vm. l e ­

i r j a , hogy „Nemzeti

Magyar Játzó

d e t t " és öt esztendő a l a t t ment keresztül, de g o t , hogy

„külömb-féie

végre

ismét rendbe

„ujabb lábra állás" 1799

lés okairól nem

elszéllye-

viszontagságokon"

.-.találtunk o l l y a n alkalmatossá­ szedhettük magunkat." S z e r i n t e az Tél óta Nagyváradon történt meg s

18oo évi M a r t i u s i g f o l y t a t j a Megyebéli Publicumnak

Társaságunk

a Társaság

Játékjait

„ezen

t e l l y e s megelégedésével". A szünete­

beszélvén,

elmondja:

Társaságának az

a

czélja, „hogy igyekezetének j e l e i t más Ns. Vármegyékben i s t a p a s z t a l t a s s a , hogy a n n y i v a l

inkább

Több Ns.

Hazafiak

előtt Pártfogást és elősegéllést érdemelhessen, m e l l y s z e ­ rént e z e n a z egész Magyar Haza előtt

o l l y kedves

Institu-

tum valahára e g y s z e r állandóbb lábra állhasson." E l m o n d j a aztán szándékolt

utitervét:

Nagyváradról

először S z e g e d r e a k a r menni, „onnan szándékozik ismét első e r e d e t i Megyéjébe T.N. P e s t Vármegyébe" Kecskemétre menni. I n n e n „ha a z környül állások meg-engedik, a T. S t a t u s o k és Rendek Pártfogások m e l l e t t

ha kevés

i d e i g - i s Ns.

Szabad

K i r . P e s t Városába" a k a r j u t n i . Ezután Egerbe óhajt menni, i n n e n M i s k o l c z r a majd Nagy Károlyba

később Kálióba... nés

i g y tovább tovább a z Időnek és Játék S z i n e k n e k m i v o l t o k h o z képpest e z e n a nyáron u t a z n i kivánván." vét a z t kéri

Elmondván u t i t e r ­

Pestmegyétől „méltóztasson Nemz. J . Társasá­

gunkat u j j o n a n - i s eléggé Pártfogása által

tapasztalt

mint ezen

különös

és Hathatós

I n s t i t u t u m n a k első és e r e d e t i

Kegyes Szülője /!/ továbbra i s ápolgatni és igyekezetünket a

1

Hazabéll Ns. Vármegyéknek

és Városi

Magistratusoknak,

n e v e z e t e s e n azoknak, a ' k i k e t ezen a ' Nyáron meg-látogatni szándékozunk,

oltalmába

ajánlani."

főbb kérdés. A g y a k o r l a t i rész eszményi jellegüről

E z v o l t a z első és a

elintézése után azonban az

s e f e l e d k e z i k meg. A r r a kéri P e s t

me­

gyét, hogy „Játzó-Társaságunknak t u l a j d o n Bibliothekáját", m e l y e t a megye gondoz „számunkra m e g t a r t a n i " kegyeskedjék, hogy

H jobb k a r b a n

helyheztetvén

Társaságunk,

a z t ismét

előmenetelünkre és édes Nemzetünk gyönyörködtetésére h a s z -

- 4o

-

nálhassuk." ... E m e l l e t t kilátásba h e l y e z i , hogy a játékszini

„Nemzeti I n s t i t u t u m n a k ,

állitására szolgáló

u j j a b b és állandóbb

talpra

intézetét /Plánumot/" a Vármegye «.Ke-

g y e s Ítéletére és Jóváhagyására" be megye o k u l v a a múlton

f o g j a mutatni... P e s t

s félve attól, hogy e nemzeti

e s e t l e g e s ajánlásaival r o s s z irányba terelné, Május ö-án t a r t o t t közgyűlésen

ügyet

az 1800.évi

a következő óvatos határo­

z a t o t h o z t a : „Mind személyekre, mind

magokviseletekre e s -

méretlenek lévén a ' Társaság mostani

T a g j a i ezen Megye R e n ­

déi előtt, a j e l e n t e t t

szándékot h e l y b e n

hagygyák u g y a n ,

ajánlatát mind azon által,noha a Társaság felállásában v a ­ ló munkásságot s i g y e k e z e t e t v a l a m i n t eddig,ugy ennek u t á n na i s segélleni e l nem tyák. Mi p e d i g

illeti

mulattyák magukra

nem vállalhatr-

a B i b l i o t h e k a eránt való kérést, e z

i s h e l y e s n e k találtatván,

továbbis a m o s t a n i

gondviselés

alatt hagyattatik."* E végzés már nem találhatta o t t h o n Nagyváradon, m e r t mint Kelemen i r j a 1800 évi Májusban S z e g e d e n játszott „In­ g y e n e n g e d e t t épületben" J g u s t u s 15-éig letben".

1

1

^

1800.évi

Kecskeméten, szintén

J u n i u s 1-étől Au­

„Ingyen engedett épü­

/ 1 2 /

Ugy látszik k a p t a meg

a pestmegyei

Kelemen.

Innen

Végzést

ugyan-is

már

Junius

Kecskeméten elejével e g y

u j a b b kérvényt a d o t t be P e s t megyéhez, m e l y h e z már „erköl­ c s i bizonyítván" i s van Szegeden előadott nyörködtette

c s a t o l v a . Elmondja

d a r a b j a i v a l „mitsoda

légyen , a ' P u b l i c u m o t

l e t t maguk v i s e l e t e k r e nézve-is

ebben, hogy a

i g y e k e z e t t e l gyö­

Társaságunk, és a m e l ­

a ' Játszó Személyek m l l y -

l y e n pártfogást érdemlettek az i d e r e k e s z t e t t

Tanu-bizony-

ság levélből a T t e s S t a t u s o k és Rendek t a p a s z t a l n i m é l t ó z ­ tassanak." A Kecskeméten j e l e n l e g időző t a g o k n a k zetükről, mind p e d i g

„mind i g y e k e ­

külön maga Jó-viselétéről az már o t -

*1800.évi 6 5 7 . s z . /Pestvm. levélt./

tan

megfordult

Megyebéli

|

vágynak." E z okoknál f o g v a

Halgatóink-is

Jó-emlékezetben

újból kéri Pestmegyétől a tár­

saság „kegyes gyámolitását", azonfölül a z t i s kéri, hogy a Bibliothékában

meglévő Játék-darabokat

„erga R e v e r s a l e s "

a d j a át néki a Vármegye, mert c s a k i g y maradhat meg a Tár­ saság Melő-menetelében és igyekezetében". Pestmegye a z 1800.év J u n i u s 2 8 - i k i közgyűlésen meg­ a d t a ..erga s p e c i f i c a s R e v e r s a l e s " a z engedélyt rabok és kották

átadására, de c s a k

a játékda­

„olly fel-tétel

alatt

mind a z o n által, hogy a z o k leirattatván az O r i g i n a l i o s a i a Vármegyének annak idején adattassák v i s s z a " . *

Ezen

Végzés

kézhez vétele után K e l e m e n László P e s t r e jött s mint a Vár­ megyénél meglévő R e v e r s a l i s m u t a t j a 1800.évi J u l i u s keltezéssel átvette

a z egész

16-iki

Bibliothekát személyesen. E

jegyzék azért b e c s e s , mert belőle t u d j u k meg, m i l y értékes gyűjtemény v e s z e t t e l rövid néhány év

a l a t t Kelemen

sze­

rencsétlensége, hogy ne mondjam könnyelműsége m i a t t . A kecskeméti l o héti tartózkodás után Kelemen Társa­ ságával Nagy Körösre étől Aug. 22-éig

rándult át de o t t

már c s a k Aug. 17-

tartózkodhatott „Ingyen e n g e d e t t

épület-

1

ben"./ ?/ Külön

megjegyzésre méltónak t a r t j a , hogy „a*

Neve­

z e t t Két Mező Városok a ' Játzó Társaságot Barátságos e l f o ­ gadásokon kivül" „Szabad Szállásokkal

és Fuvarozásokkal i s

segitették". Nem t u d j u k meg e följegyzésekből, hogy K e l e m e n tény­ leg

a k a r t - e P e s t e n játszani ez a l k a l o m m a l , miként

leg

t e r v e z t e s c s a k i s a l k a l m a s h e l y hiányában mondott l e e

eredeti­

tervről? Pöljegyzéseiben szót s e szól erről, hanem f o l y t a ­ tólag

ezeket i r j a :

1800.évi A u g u s t u s

éig Gyöngyösen j á t s z o t t d e

már

24-étől O k t o b e r 10„fizetésért

engedett

épületben". I n n e n L o s o n c z r a ment, h o l 1800.évi O k t o b e r 12* 1 2 3 o . s z . 18oo / P e s t vm. levélt./. Később látni fogjuk, hogy P e s t vmegyének ez a gavalléros eljárása e nagybecsű gyűjtemény t e l j e s elkallódását v o n t a maga után.

étől 1801 évi Mártius végéig játszott. E helyütt végzi K e ­ lemenünk rövid i d e i g tartó Kormányzói működését./^5/ „Itt a* Társaság

d o l g a i mi

következik..." és e z z e l

okon függesztettek

megkezdi társulata

saját v a g y o n i romlásának szomorú történetét l e i r n i . találjuk

újból m i n t

magyarországit

egymással vetélkedő

és erdélyit.

fel:

el-züllésének Szembe

társulatokat: a

Amaz a hanyatlás

utján v a n ,

emez emelkedőfélben. Amott a nyomorúság pártosságot t e r e m t és viszálykodó f e l e k e t állit szembe egymással, e m i t t

okul­

va

mér s

a mult

b a j a i n a tagok

egységes vezetéssel összeütközésnél Kelemen

engedelmességhez s z o k t a k

indulnak

magyarországi

a gyöngébbnek k e l l

társaságának s o r s a előre meg

v o l t a k Kelemen igazgatásának hibái, juk

utjókra.

tönkre menni

Az

s igy a

van pecsételve. M-t ír b i z t o s a n nem mondhat­

meg. Nagyon valószinü az,hogy - nem való v o l t s e i g a z ­

gatónak, s e kormányzónak.

A h o g y a n az utolsó évek v i s z o n ­

tagságait e l m o n d j a , abból a z t t u d j u k , hogy ugy a közviszo­ nyokban, mint a saját

színészeiben v a l a m i n t e g y k o r i erdé­

lyi

társaiban k e r e s i romlásának okozóit. M i n d i g c s a k máso­

kat

vádol s magát,

h o l egyesek,

hol

tünteti f e l . Alább alkalmunk l e s z nyével f o g l a l k o z n i , m e l y l y e l

a S o r s áldozatjának

még egy h o s s z a b b kérvé­

1 8 o l Aug. 24-én

újból P e s t ­

megye könyörületességéért e s e d e z i k - ezúttal h a l l j u k meg a maga panaszkodását gyöngyösi és l o s o n c z l bukásáról. „Minekutánna e z e n Társaság fen-tarthatására a* t o h a és Háborús Időkben

Kelemen László

a n n y i K e r e s e t e sem l e h e t e t t ,

Igazgatónak

Mos­ tsak

hogy a* Játszó Személlyeknek

élelmekre elegendő l e t t v o l n a ;

Gyöngyösre

jutván,

onnan

Tzéllya szerént hamarjában e l nem mehetett, m i v e l E g e r Vá­ rosának Tüz-által e s e t t Fátumai Intézeteit meggátolták egy­ részről; más részről p e d i g sze

Az Erdélybe v i s s z a s z a k a d t ré-

a* Társaságnak L . B. Wesselényi Miklós Urnák gondosko­

dásából magát Kolozsváratt rendbe szedvén, Áprilisban 1800 Ismét ki-jött ságnak nem t s a k

Debreczenbe, a* Magyar Országi Játzó Társa­ Személlyeit

i g y e k e z e t t fortélyos

utakon

magához hódítani, hanem Kelemen László Intézeteit, és hoz­ zá v i s z s z a ment Láng Jánostól meg tudván, annak e l e i b e vá­ g o t t és Társaságát T e k e s Ns. B o r s o d

Vármegyébe M i s k o l t z r a

szálitotta." Kelemen tehát m i n t a mondottakból láttuk, kí­ gyókat n e v e l t föl saját testén. P e s t e n Sehy F e r e n c z , Nagy­ várad - Debreczenben K o c s i János k e r e s z t e z i t e r v e i t . Gyöngyösön Láng Jánossal

gyűlik

végnyomorból ment k i .

meg

a b a j a , k i t Nváradon a

E z a Láng János

s a D e b r e c z e n b e n időző

társulatot

elárulja utitervét

ráveszi, hogy

előzzék

meg K e l e m e n t , s maguk menjenek h e l y e t t e M i s k o l c z r a . Mi l e ­ h e t e t t ez u j a b b vassuk

összeveszés o k a , nem t u d j u k ,

Kelemennek

gyöngyösi élményeinek

könnyű l e s z a b a j o k forrását gos helyzetében

megtalálni.

de ha e l o l ­

rövid leirását,

a társaság a n y a g i nyomorúsá­ „Kelemen

Gyöngyösön sikertelenül több-ideig

László

adni

Játékokat

kéntelenittetett.

E n n y i erőszakos nyomasz tatásai által o k o z o t t k a r j a i n a k t e tézésére

a ' S o r s még

a z t - i s u g y a k a r t a , hogy

t s a k hamar

Septemberben 1800 a ' V e s z e d e l m e s F r a n c z i a Háborúnak forgá­ s a , a z u j a b b Insurrectiót-ls megkívánta, a

1

m i l l y e n Szomo­

rú környül-állásokban, nem-is v o l t t s u d a , miért

a ' Magyar

a z ő k e d v e s Játék Szinnyét nem g y a k o r o l t a ? " Mint föntebb láttuk e z a gyöngyösi tartózkodás o k t . 10-éig t e r j e d t

s néhány n a p r a rá

L o s o n c z o n találjuk zás elég

rendben

1800

- o k t . 12-én - már

Kelement utoljára. A gyöngyösi eltávo­ történt s erről

e szavakkal

emlékezik

meg• „A S o r s tehát ugy hozván magával, hogy Kelemen László Igazgató minden

értékelből

ki-fogyatkozván,

Gyöngyösön

adós-is maradt. Még-is az Hazafiúság .eszközölte a z t ; hogy onnan a ' Társaságot L o s o n c z r a által szállíthatta, reményivén jobb szerentsét." Ez

a losonczi

Mártius végéig

tartózkodás

1800. o k t . 12-éről 1 8 o l .

rendkívül tanulságos e s e t

a magyar sziné­

s z e t vergődés! korára. Elég egy társaságnak egy helyütt

el­

adósodni és ebből aztán soha többé nem képes k i b o n t a k o z n i . A közviszonyok o l y a n o k , hogy egy társulat tisztán n a p i jö-

védelmeiből nem képes még a k k o r egy k i s e b b magyar városban megélni. Ha a játékhelyiségért f i z e t n i k e l l , ha a közható­ ság a n y a g i l a g polja,

nem s e g i t i , egyesek

u r i passiója nem istá­

t e l j e s lehetetlenség b o l d o g u l n i a . Kelemenben nagyon

kevés g y a k o r l a t i érzék l e h e t e t t áldozta csakhogy

midőn

egész vagyonát föl­

„proprietárius Kormányzója" l e h e s s e n egy

magyar társaságnak. A gyöngyösi adósság nemcsak társulatát bomlasztotta

meg,

hanem közvetetten

oka v o l t

a losonczi

szégyenletes bukásnak i s . nLosonczra

jutván - i r j a Kelemen -

z e t t - i s Gyöngyösi adósságának

igyeke-

meg-fizetésében, még-is a z t

a ' Társaságnak el-mulása nélkül ban,

bár-mlnt

nem t e l l y e s i t h e t t e ;

azon­

a ' Téli és nehéz u t a k m i a t t tehetetlensége végett né­

pesebb Városba

nem-is utazhatván

Kéntelenittetett a* Vá-

rostól más épületet Arendálni o l l y móddal, hogy abban Baál Mulatságot i s a d h a t o t t ; a

1

De még-is minél inkább i g y e k e z e t t

Jövedelmeknek gyarapításában, más felől a n n y i v a l inkább

káró s i t t a t ott.,"

Midőn i l y

kétségbeesett v o l t

a helyzete,

a k k o r éri a legnagyobb csapás: gyöngyösi adósai tatják mindenét.

lefoglal­

„A gyöngyösi Adósság végett /!/ - i r j a

a ' L o s o n c z i Cassája

sequestrumba

járói és tselédjei, a ' k i k

a ' Játék-Szinbe bemenő

a ' fizetést, és a z fizetést

bizonyító B i l i e t e k e t

a z I n g y e n való bé-botsájtással, b o r r a vel.

és más erőszakos fortélyokkal

r a , hogy A - I S o l a Váróstul szerént

meghatározott

Néptől szedtek,

valóknak el-vételé-

i s ártottak ugy a n n y i ­

árendált Épületben

készületeket sem

által a* Jövedelemre nézve

-

vétetvén a ' Város Elöl­

Contractus

tették meg és e z

t e t e m e s károkat

okoztak. Azok

nyilván való üldözőimnek ismertetvén, a * P u b l i c u m által i s meg támadtattak és~dorgáltattak

vétkes tetteikért;

ennél

f o g v a még inkább nagyobb boszszuságokat forralván a z I n s t i tutummal semmit sem g o n d o l t a k , sőt Kelemen Lászlót üldöző­ be vették, a ' Társaságban

z a v a r t készítvén, némelly Játzó

Személyeket tsúfos t e t t e i k n e k palástolására nézve részekre hóditván, a z o k a t Igazgatójok e l l e n fel-lovalták. és Párto-

last

^valószínűleg i . h . pártoskodást,

t a k . És ámbár sának, és maga

elpártolástj

okoz­

Kelemen László Igazgató, a z I n s t i t u t i n g

Jus­

bötsületének fen-tarthatásáért, minden e r e -

i t m e g - v e t e t t e légyen-is, sem Irgalmasság

még-is sem a Törvényes Igazság,

sem a z Hazafiúság

nem n y e r h e t e t t

annyi

pártfogást, hogy a ' Társaságot jó-móddal készült kötelezés mellett

a* további k e r e s e t

Szegedre,

végett le-bocsájtották

a ' h o l a* Ns. Város,

tápláltathatása

ezen Játzó

okáért költséges,

volna

Institutumnak

és állandó Játék-Szint

e m e l t ; hanem Kelemen Lászlónak minden készületeit

tulajdon

és Felesége Vagyonkáit, a z I n s t i t u t u m n a k Irássait

el-raga-

dozván, ságnak

el-foglalták;

a

formálták és a z

1

Pártos részt protegálván Társa­

e l - f o g l a l t Theatromi Készületeket

által engedvén néki, a z Kelemen László által Arendált épü­ l e t b e n Játzattatták." E leirás alapján

a helyzetet

következőképen állit­

h a t j u k szemünk elé: Kelemen,mint „proprietarius Kormányzó" adósságokkal t e r h e l t e n

jutel

L o s o n c z r a . A város

nem a d

n e k i i n g y e n épületet,tehát bérelni k e l l e z e k e t a várostól. A szerződés s z e r i n t valószínűleg a város kötelezi magát b i ­ zonyos átalakítási munkálatokra, de nem t e s z e l e g e t ,

leg­

alább egész teljességében nem ezen kötelezettségének.Szinpadépités, fölszerelés s t b . mind Kelement, a z úgyis eladó­ s o d o t t embert

t e r h e l i . Eltávozni

téli éa nehéz u t a k , no meg A kibérelt épületben m i a t t i pénzszűke

a

pénzhiány m i a t t .

bálokat i s r e n d e z , de a háborús idők

következtében^^

nagy kedve bálozásra.

Losonczról képtelen,

valószinüleg

a közönségnek

nincs

Azonfölül L o s o n c a nem i s o l y népes,

hogy e l tudna egy magyar színtársulatot t a r t a n i , h i s z a 3oa s évek elején s e több l a k o s a i n a k száma, mint

körülbelül

3 0 0 0 . * Ekként Kelemen igazán k e l l e m e t l e n kényszerhelyzetbe j u t . Miskolczot

elhalásztak

E g e r t tűzvész t e t t e tönkre,

előle

erdélyi

pályatársai,

L o s o n c z o n az a r e n d a köti l e s

^Közhasznú Esméretek Tára. P e s t 1833» V I I . k .

512.lap

k e v e r i u j adósságokba, jövedelme megunván a h o s s z a s

pedig

o l y csekély,gyön­

se tud eleget t e n n i .

gyösi kötelezettségeinek

Ezek végre

várakozást

lefoglaltatják Kelemen n a p i

jövedelmeit. Már most a város

küld k i embereket a pénztár

kezelésére. Ezek azonban jó

borravalóért i n g y e n bocsátják

be a közönséget és megcsalják Kelement i s , meg a hitelező­ it

i s . A városban

két párt

k e l e t k e z i k . Az e g y i k : m e g s a j ­

nálván Kelement, pártjára kél és Összetűz a rosszlelkü má­ s i k párttal. A botrányoknak az a vége, hogy méltatlankodásból,

a másik párt

szinházba. A színészek

látván

a z egyik párt

bosszúból nem Kelemen

jár többé

süllyedő hajóját,

s z i v e s e n h a l l g a t n a k a csábitókra, és c s e r b e n hagyják I g a z ­ gatójukat. Ez már s z i v e s e n Szegedre,

a nagy

kapna s idővel

menekülne egy-pár nű emberével

magyar városba, h o l

tisztázhatná

sőt lefoglalják

i n g y e n épületet i s

adósságait.

összes s z i n i

De nem

fölszereléseit,

engedik,

könyvtárát

és azonfölül mind a maga mind a felesége vagyonkáját. Meg­ t e s z i k még épületet

a z t a szégyent valamint

tagoknak. J o g g a l p a n a s z k o d i k dözésről,

i s v e l e , hogy

a tőle arendált

a r e q u i s i t u m o k a t átadják

a z elpártolt

tehát Kelemen nemcsak sorsül­

hanem személyes gyűlölködésről i s .

mint „proprietarius Kormányzót" őt i l l e t i s z o n , de v i s z o n t e l k e l l v i s e l n i

Igaz,

hogy

meg a t i s z t a h a ­

a z e s e t l e g e s károk összes

következményeit i s . Csakhogy több kíméletet érdemelne mind a város és közönsége, mind társulata t a g j a i részéről. De a nyomorúság s a j n o s nem ismer kiméletet s a jó barátság meg­ szűnik o t t , h o l hibásnak k e l l

a kényszerű koplalás kezdődik.

mindenesetre

Kelement

Egyénileg

t a r t a n u n k , mert

alig

hihető, hogy különös /eddig i s m e r e t l e n / személyesen f o n t o s okok nélkül

i g y c s e r b e n hagyták

n a p j a i b a n pályatársai. A hűtlen

v o l n a éppen

legnehezebb

elhagyás megtörtént

s ma

már nehéz eldönteni,vallyon a Kelemen nagyváradi első tár­ sasága vagy ez a z u j - 7 személyből compromitálta-e j o b b a n

álló

szini

társaság

a magyar szinészet ügyét? A továb­

biakról ekként tudósít Kelemen:

„Ez a képzelt L o s s o n t z i u j j Játzó Társaság Férjfiu és 2 A s z s z o n y Személyből, i . K o n t z Józsefné már egészen len

a z e g y i k n e v e z e t e s e n t»

deficiált

's

v a l a , és t s a k 2 Játékotskát a d h a t o t t .

hasznavehetet­

- Az el-pártolt

Személyek többnyire a z o k v o l t a k ,

a' k i k már

m i n d erköltstelen

mind pedig

magaviseletek,

végett /!/ reájok származó

előre tudták h e n y e életek u g y a n azért

ki-pusztulásokat,

részekre másokat tsábitván, az Igazgató üldözőivel örömest k e z e t

fogtak.

s o n t z i Elöl-járók, h o g y

a' d o l o g n a k

vakmerő képzeletek

állott 5

-

K e l e m e n Lászlónak

Látván továbbá a* L o ki-menetele

és n a t a l ma skodá sole

szerént

nem az ő sülne-el,

i g y e k e z t e k Kelemen Lászlót o l l y móddal körül v e n n i : hogyha az el-pártolt részt Társaságába ismét v i s z s z a fogadván t o vábbá-is megtartaná, adóssági végett történt Arestaltatása alól könnyebben s z a b a d u l n a . -

ve

Személyek semmi

méltók

szánakozásra

tellyességgel v i s z s z a

m i n t h o g y a z o n el-pártolt

nem f o g a d h a t t a

dány J o s e f e n kivül,a' k i k m i n t

nem

lehettek

okét

K i s s Lidián és Bog-

el-tsábitottak hibáikat meg­

esmérvén v i s z s z a tértek." E sorokból m e g t u d j u k , hogy

Kelemen nem c s a k

szemé­

l y e s vagyonát, de személyes szabadságát i s e l v e s z t e t t e . Az árestaltatásból c s a k

a z o n föltétellel s z a b a d u l t

k i ,

hogy

k i e g y e z e t t a társaság egy jelentéktelen töredékével, a má­ s i k a t pedig

büntetlenül

rendbontók,

személyesen nem

menekülni e n g e d t e .

csupán e n n y i t mond róluk:

bélyegezi meg

„Mivel

a viszsza

Személyek az Erdélyi Társaságból származtak, kesztetvén, ismét

Kik voltak a őket Kelemen, vonást okozó Innen

ki-re-

o t t lelték menedék h e l y e k e t . " S a j n o s az

erdélyi szinészet történetének ép ez időszaka a legkevésbé ismeretes.

3 6

Kelemen László a következőképpen f e j e z i tébb érdekes följegyzéseit.

,,A' L o s o n t z i Elől-járók által

o l l y gyalázatosan m e g - m o t s k o l t a t o t t ' F e r e n c z i i.m. 1 1 4 - l a p

b e e fölöt­

és károsittatott I g a z -

gató Kelemen László,

az Játzó I n s t i t u t u m n a k h e l y r e állit-

tatása. Pártfogása végett megyéhez; folyamodása 's m i n d

T e k e s Ns. P e s t Vár­

el-fogattatván, e g y s z e r

fel-segéllésére kész segedelem

az Országban Aus.

folyamodott

hathatossan

a.jánltátott. sőtt

Vármegyéket-is a köz

segedelemért 26°=

T a r t o t t Köz-Gyüléséből N r o 1519

Sol

írásban

lévő

Végzése

szerint

meg-kérte."/177

E följegyzések keltezésének h e l y e : P e s t ,

ideje: 18ol

November 1 5 - e . Ebből tehát j o g g a l következtetjük, hogy Ke­ l e m e n a l o s o n c z i kibékülés után P e s t r e t e l e s e k eme följegyzések, mutatja, melyet

a legvilágosabban

Kelemen P e s t 1 8 o l évi A u g u s z t u s 2 4 - i k i k e l ­

tezéssel P e s t vármegyéhez intézett. lemző magára

jött. Hogy m i l y h i ­

a z a kérvény

E kérvény n a g y o n

jel­

Kelemenre, m i n t o l y a n emberre, k i i l y r e t t e ­

n e t e s h e l y z e t e k után se v e s z t e t t e e l ügye diadalába h e l y e ­ zett bizalmat.

Illúziói se

életre k e l n e , b e m u t a t j a

szűntek

meg, sőt

először löoo-ik évi április 1 6 - i k i vényében t e s z emlitést.

uj

Nagyváradról k e l t kér­

E z e n , szinészettörténetileg

nem i s m e r t és i g y nem i s értékesített leg

mintha

ezúttal a z o n Plánumát i s , melyről eddig

o k i r a t a következő­

egésziti k i egyrészt az 1 7 9 o - 1 8 o l évek i s m e r t történe­

tét s a következőkben

i s m e r t e t i másrészt

a magyarországi

szinészet ujjáébresztése körüli jószándékot. Kelemen Lász­ ló u g y beszél e kérvényben magáról, m i n t a k i már 179o-ben t e t t e meg az első lépést a m a g y a r T h e a t r u m n a k „a Ns.Magyar Hazában, N e m z e t i Nyelvünkön

leendő meg-szerzésire és örö-

kösittetésére". Ő szervezé egybe a társaságot, i s föl, annak

g y e n , a' K i , h a a' maga t>ya

t

Anya Nyelvét támogatva g y a r a p i t y -

más Európai Pallérozott Nemzetek között,

kedvességet

n y e r h e t , a' m e n n y i t

kóstolgatva

vészen Amazoktól..."

Szerinte

II

olyan

kapott

Lipóttól

mellynek zában

„Szabadságot"

nathatósága m e l l e t t

elő

ő léptette

igazolására „hogy a Magyar az a' Nemzet l é ­

mutathattya."

szint

annyi

maga a' Magyar, Jó-izzel ez a társaság ajándékba,

„a*

Játékjait az egész Magyar Ha­

I F e r e n c z „azzal

a biztatással

élesztette; hogy a v e s z e d e l m e s tével, a* Ns. Magyar Nemzet

F r a n t z i a Háborúnak végeze­

ezen, ditsőségének öregbítésé­

ről önként-i s fogna g o n d o s k o d n i . " * Elmondja

mi s e r k e n t e t t e őt a z 1796-ban

aztán, hogy

e l o s z l o t t társaság újjáalakítására. Hazafiuságába helyheztetvén m i n t a z első számlált.

„Hernes Nemzetem buzgó

tökéletes

bizodalmamat; v a l a ­

Ajándékoknak meg betsülésére

S z i v e s Ajánlásoknak emlékeztetésire

nak megerősítésére és a tsufoItatásoknak főképpen

a Ns. Magyar

Nemzet

annyi

ugy a z állhatatosság­ elkerülésére, de

Nagyobb

Ditsőségének

fenn

tartására való nézve..." 1799-ben Nagyváradon „ujjabb láb­ r a állította és o l y intézettel v e t t e t u l a j d o n Kormányozása alá, hogy a z t három-esztendők el-forgása a l a t t a Ns. Hazá­ nak főbb

Kerületeiben meg-ismertetvén.

tapasztalások á l -

t a ! - i s a * aeg-kivántató tökéletességig n e v e l i és o k t a t j a . " A tények valódi

állását

tekintve

kétségkívül nagyon i s regényes

ez

És p e d i g 2

kiszinezése.

az a nagyváradi társaság jobbára

a helyzetnek

erdélyi tagokból

1.

állott

össze, tehát nem tekinthetjük a p e s t i társaság folytatásá­ nak;

2.

s e h o l eddig annak nyomát nem találtuk, hogy 3 e s z ­

tendőre

kötötte v o l n a

egy társulatot a és k i o k t a t n i . . . költségén

e 3 év a l a t t

lehetséges

„megkívántató tökéletességig" De h a l l j u k tovább. E l m o n d j a ,

s z e r e l t e föl

Éneklésnek gyakorlására t o t t , és a z

3» kívüle

l e magát Kelemen;

s e n k i s e h i h e t t e e l , hogy

a társaságot, Harmónias

„egésznek élelme

tán' legyen

kinevelni

hogy a saját

sőt „a Mesterséges

Muzsikásokat"

keresésében

i s tar­

a lehetőségig"

munkálódott és fáradozott. Nem csekély öndicsekvéssel mond­ j a aztáns

„Készítettem-is o l l y a n egy Társaságot, a * m e l l y

mind Erköltseire, mind a Játzás-beli

tehetségeire, és már

a z Éneklésre nézve-is akár m e l l y S z i n e n előállhat." H i v a t ­ k o z i k a r r a , hogy

s z e g e d i szereplése o l y hatással v o l t a z

o t t a n i közönségre, hogy

a Város már állandó Játékszint i s

* S a j n o s ez állitások valóságát aktaszerüleg nem t u d j u k tá­ mogatni.

e m e l t , láegemliti a kecskeméti

barátságos

fogadtatást i s ,

v a l a m i n t a z t i s , hogy o t t i s , megígérték n e k i

az állandó

Játékszín felállítását.A körösi pártolásról i s örömmel lékezik, v a l a m i n t arról i s , hogy segitette

meg.

em­

Ung vármegye 243 R p f t t a l

Különösnek f o g fÖltiinni, hogy

a gyöngyösi

idényt ezen kérvényében nem e m l i t i meg. A l o s o n c z i esetről alább p e d i g

oly

általánosságban szól,

társasága züllöttségét

mintha

e l akarná

titkolni.

Kérőlevelének további s o r a i kétségtelen valótalanságokat t a r t a l m a z n a k s a z öndicsekvés

és fórfiatlan p a n a s z ­

kodás o l y a n nyomait árulják e l , melyek Kelemen egyéniségé­ r e nem a l e g s z e b b fényt v e t i k .

A z t mondja, hogy miután 11

esztendőtől f o g v a /!/ sok sanyarúságot

kiállva és különb­

féle változásokon és veszélyeken által e s e t t , főntartani ós g y a r a p i t a n i

e társaságot

törekedett, most miután

„ennek

táplálhathatása kedveért" már állandó szinházat i s emeltek és M többeket e m e l n i k i v a n n a k " /!/

most, hogy

a Király a z

óhajtott békességet m e g s z e r e z t e * és a Rendek Országgyűlés­ r e készülnek

„és éppen

most a* midőn

Társaságnak elő-menetelét ményiettem /! 11/ végső r e l m e i m között ennek

a ' Nemzeti

Magyar

és boldogulását b i z o n y o s n a k r e ­

ínségbe való

szemlélvén és annak

a sanyaruságokban sinlődő

jutását titkos-gyöt­ meg-gondolásán;

hogy

Személlyel és N e v e l e t l e n

Árvái mivé jutándnak! - siránkoznom k e l 1 ^ ^ r " t t i Megtudjuk további soraiból, hogy váradon 1500

Azután adósságba e s e t t sziért"

annak idején Nagy­

f r t o t f e k t e t e t t be a társasági fölszerelésre. és „tsupán

f o g l a l t a t o t t nála

ezen adóssága

a n n y i r a ment, hogy még személyét i s kész v a l a n i . „Igy a* további élelem keresetétől Időnek haszon-vételéből v i s s z a u j j a b b adósságot-is t e n n i

egy ré­

„Ns P r i v . L o s o n t z Várossá" sőt letartóztat­

és a szerentsésebb

tartóztattam s attól fogva,

kéntelenite^t»m."—

^Hihetőleg az 1 8 o l . F e b r u a r i u s havában megkötött luné viliéi békére g o n d o l t , a mely sajnosán nem t a r t o t t a d d i g , mint az egykorúak szerették h i n n i .

M i n t látjuk, újból e l h a l l g a t j a s egy szóval se e m l i t i

gyöngyösi

a társaságban kiütött

adósságait

egyenetlenke-

déseket! A r r a kéri P e s t megyét, négy szegény H a z a f i n a k

hogy

könyörüljön

meg

most

t s u p a buzgóságból történt el-estén"

/!/ - v i g a s z t a l j a meg a „vele együtt

h i v e n fáradózókat s a -

nyaruságaikban I r g a l m a s k e z e t nyújtván, hogy u j j a b b

lelket

vévén, a* L o s o n t z i s e q u e s t r u m alól" fölszabadulhasson.Tár­ saságát Szegedre a k a r j a többi népesebb m a g y a r

leszállítani, hogy o t t és aztán a

városokban előadásokat

tarthasson.

H i s z i , h o g y ekként a társaságot b o l d o g a b b időkig M

fentart-

h a t j a és a következendő Országgyűlésig elkészítheti." /!/* Végezelja a z , h o g y a Társaságot „a szükséges Tudomá­ nyok m e l l e t t Nemzetnek

vándorlásai

óhajtása

által-is

szerint"

tökéletesítse és a Ns

P e s t városába

helyheztesse

„mint Anya-Társaságot a z Anya-Városba". Szegeden a k a r j a u j pályafutását m e g k e z d e n i a h o n n a n Ketskemétre, P e s t r e , E s z ­ t e r g o m b a , Győrbe

és Komáromba menne,

sőt „ha a

környül­

állások u g y hozzák m a g o k k a l " P o z s o n y b a n i s felléptetné.Ar­ r a kéri Pestmegye Rendéit,eszközölnék k i : 1. „Hogy Ns P e s t a l k a l m a t o s és b i z o n y o s

Városában

a' Magyar Játék Színnek

h e l y e l e g y e n , a* m e l l y e n a' Társa­

ság valahányszor meg f o r d u l a n d . hátráltatás nélkül tetszé­ se szerént választandó

Napokon,

v a l a m i n t a' Német Játzók

Játékokat a d h a s s o n . " 2. Hogy „tsak a d d i g - i s " m i g a n e v e z e t t Játékszínek

megnyílását elérheti; több

Városokban a

Vármegye részéről

„Képes-Segedelmet" / ? / n y e r h e s s e n . 3. „Tapasztalt d o l o g bötsületnek-is I r i g y e i

lévén,

hogy

a' t s u p a

puszta

támadnak, és az o l l y a n o k külömbféle

szinek alatt

magok

folyamattyát

zavarják, vagy tudatlanságból ártanak; v a l a -

mint-is :

hasznát

vadászván, a D o l o g n a k r e n d e s

a' Szegény Társaságnak

sérelmei és süllyedezései

E s o r a i ellentétben állanak fönt idézett s o r a i v a l , me­ l y e k b e n o l y a n társulatról beszél, m e l y bárhol megállhat.

az ollyanoktól o k o z h a t n a k ; Bünden a z eféle és egyéb vélhe­ tő akadályoknak

el-hárítására nézve,

ugy nem

külömben e

beteges

Társaságnak /!/ erősítésére, a* Jó-izlésü Tudomá­

nyoknak

gyarapodására, a* szükséges Rendtartásoknak gyámo-

litásokra és ez Adakozásoknak h i t e l e s e b b költésére

nézve"

... méltóztassék- P e s t megye „Két M a g i s t r a t u a l i s személyt" k i n e v e z n i » és e z e n fölül

D u g o n i c s Andrást és S c h e d i u s L a ­

j o s t a r r a b i r n i , h o g y ..egy Fső D i r e c t i o n a k Személyét e' Ns. Vármegye képében a z egész Magyar Hazára nézve viselvén", ő [ K e l e m e n ] minden előforduló d o l g a i b a n n i köteles

legyen."

4-. A r r a kéri többi

Pest

Vármegyéit, h o g y

A b l e g a t u s Urak gyes

„ide R e l a t i o v a l l e n ­

vmegyét:

K e r e s s e meg

az Ország

a leendő Országgyűlés

ezen I n s t i t u t u m n a k

alatt

örökösitése

»az

eránt k e ­

emlékezettel l e n n i ne f e l e j t k e z z e n e k " . A kérvény a következő

-

ma már igazán m o s o l y r a f a ­

kasztó - záradékkal v a n ellátva. gyámolitásáért az ő Gondos

A megye pártfogásáért és

„ a ' következendőség /!/

és S z o r g a l m a t o s Attyára,

viszsza

tekintvén

a legdrágább

datosság fejében e z e n örvendetes s z a v a k k a l

hála-

f o g tömjénezni:

Éllyen Első F e r e n c z Király! éllyen József Országunk Nádor Ispánnya! Éllyen Károlly H e r c z e g , Hazánknak Védelme! és Éllyen a* Nemes Magyar Nemzet Boldogsága! Én p e d i g

a d d i g - i s m i g l e n n i meg-szünnék, v a g y o k

a T t t e s Nemes Vármegyének, a T e t t e s S t a t u s o k h .

és maradok és Rendekh.

legalázatosabb szegény szolgá.ja K e l e m e n László a M a g y a r H a z a i N e m z e t i Játszó Társaság Kormányozója. "* E z e n szinészettörténetileg és egyénileg egyaránt b e ­ c s e s és jellemző okmány,

utolsója

azoknak

a

leveleknek,

m e l y e k k e l évek óta fölkereste P e s t vármegyét K e l e m e n Lász^ P e s t vm. levélt. 1 8 o l . Aug. 26.érk.

ló.

Záróköve illúziókkal t e l j e s ,

fogyó g y a k o r l a t i érzék nélküli

tervelgetésekből

k i nem

egész pályafutásának. Föl­

tűnhetett hogy f o l y t o n egy meglévő társaságról beszél, ho­ lott

a l i g hihető

e z a gyöngyösi k i s e b b

gyobb erkölcsi és a n y a g i bukás után. jött P e s t r e , mert

hogy egy séquestrait igazgató képes l e ­

gyen összes társait magával h o z n i , gával hozza,

és a l o s o n c z i n a ­

Valószinüleg egyedül

ezzel

Pestmegye Rendéit,

aligha

a l i g hihető. De ha

fogja

könyörületre

mert ez a züllött

szégyenkezésre h a n g o l t a

volna

társaság legföljebb

P e s t megye Rendéit. Kelemen

maga jött. Egy szót s e szól kérő levelében j a i n a k elszomoritó

a társaság

h e l y z e t b e . Kelemen ugy

„szegény Társaságról" s hogy

jött

beszél róluk,

mint

a teljesen

nem v o l t

kitartott mellette

hogy a P e s t e n netán

önhibáján kivül

e „beteges Társaság"

tésre s z o r u l . Mi a z t hisszük, hogy Kelemennek, a k k o r már éppen két embere hűen

társasága t a g ­

helyzetéről, s i g y P e s t megye Rendéiben

a z t a h i t e t költi, hogy ebbe a súlyos

ma­

inditani

erősí­

eladósodott

társasága. Tán egy­ s várta őt Losonczon,

nyerendő segélylyel l e v i g y e őket

Sze­

g e d r e . * A következmények mutatják, hogy e p e s t i látogatás­ s a l végleg befejeződik a társaság nélküli Kelemennek egész s z i n i pályája. Nem fogadta volna

mintha P e s t megye h i d e g e n ,

őt kérelmével. Ellenkezőleg.

Kelemen terveiért, de

S a j n o s Kelemennek

volna. Ezzel

szolgálhatott

azonnal,

nem. 1

már nem

A háborús évek

miatt

0

pénzhiánj/" " ^ és a z ebből folyó nagy v i s e l t e a leglelkesebb

hazafiak

elutasitólag Lelkesedett a

egyéb i s k e l l e t t

P e s t megye, legalább mindinkább

fokozódó

drágaság erősen meg­

erszényét i s . Nagy adomá­

nyokról hamarjában szó sem e s h e t e t t , e m i a t t

a z apró adomá­

nyozások h o s s z a d a l m a s útjára k e l l e t t térni! És e z z e l halá­ l o s csapást mértek Kelemen t e r v e i r e

és a z állítólagos K e -

*Az 18o8.évi J u n i u s 2 2 - i k i közgyűlés Kelemen Lászlóról s a " v e l e egy Társaságban lévő egynéhány tagokról" szól, midőn Nógrád vmegyéhez Írnak át a l e f o g l a l t könyvek ügyében. / P e s t vm. levélt./

lemen-féle társaságra. Kelemenről t u d j u k , hogy 1 8 o l végén, vagy 18o2 elején

Ráczkevére ment tanítónak.

Mi történt a

társaságával? E z t ma már t e l j e s lehetetlenség b i z t o s a n meg­ mondani. H i s z a z t s e t u d j u k : kikből állt? e g y i k töredék Erdélybe;

a z első eltávozókat

a másik

Valószínűleg a z

később követve

- a kevésbé értékes -

d o l g o z v a tán megalakította a később

elment

a saját

kezére

mind divatosabbá váló

s z i n i köztársaságok elsejét. Hogy m i l y komolyan v e t t e Pestmegye Kelemen kérvényét azt

a következő hátirati határozat i g a z o l j a : * „A mi a Tár­

saság e f f e c t u s a i n a k ,

Losoncz

séquestraitatását i l l e t i , ságok végett

által

r e n d e l t e t e t t légyen, Ns. Birák Uraknak

való p o s t E x t r a c t u s t o t t , hogy

Mvároson

tett

minthogy ebbéli sequestrum a d ó s ­

kiadása

mellett

jelen

kötelességül h a g y a ­

a folyamodó m i n t a Magyar érzésnek tökéletesí­

tésére czélozó Társaságot

h o n lakó

Uraságoknak szóval-is

hazafiúi adakozásokba ajánlván, f e l segéllésére pénzt ö s z ve

s z e d j e n e k , a beszedendő

summát p e d i g annak

i d e i b e n be

adják. Egyébiránt a mi folyamodásnak egyébb c z i k k e l e i t i l ­ leti:

által e z e n Társaság o l l y

Ins­

t i t u t u m n a k l e n n i e l esmértetvén,mellynek örökösitését

az egybengyült Rendek

esz­

közölni

a z egész

Országot i l l e t i ,

gyéknek ajánltatni f o g ,

hogy e z e n

az Országban lévő

Me­

Társaságról a legköze­

l e b b tartandó Ország Gyűlésében kegyes

emlékezettel

lenni

méltóztassanak, egyúttal p e d i g kerülettyekben lévő Városo­ kat

i s ez eránt megszólítani ne t e r h e l t e s s e n e k . " E határozatból

egy tény

p l a s z t i c u s a b b a n domborodik k i ,

a legvilágosabban, a z hogy:

aleg-

Pestmegye a K e l e ­

men adósság ügyét tisztán magánügynek t e k i n t e t t e és c s a k i s a

Játékszínről, mint

Institutumról

társulata részére főszolgabírói utján ugyan, de a gyűjtött összeget ni.

intézkedett.

meg

a megyéhez r e n d e l i bekülde­

Még f o n t o s a b b az a kijelentése, hogy

Az 18ol.évi A u g u s z t u s i k i . / P e s t vm. levélt./

Kelemen

gyűjtést i n d i t

közgyűlésből

a Játékszín ügye

1519.

s z . a. a d a t t a

nem p e s t m e g y e i , hanem

Országos ügy s i g y

ezen társaságot

c s a k i s országosan l e h e t fölsegíteni s újból t a l p r a állíta­ n i . A mi a l o s o n c z i sequestrumot i l l e t i , ez az ügy évtizedekig hogy a Pestmegyétől

kisért még őrizett

látni f o g j u k , h o g y

a megyén és

a vége a z ,

és kikölcsönzött

játékszini

könyvtár végleg elkallódik. E határozat

e g y kifejezése:

„ezen Társaság"

kétséget támaszthatna a z iránt, hogy a Kelemen-társaságára

gondol

s nem általánvéve

Játékszinre. M i a z t hisszük, hogy

némi

Pestmegye mégis c s a k a Magyar

P e s t megye egész

jóhi-

szemuleg járt e l , m i k o r h i t e l t a d o t t K e l e m e n n e k , k i

követ­

k e z e t e s e n e g y meglevő társulatról beszélt.De ha v i s s z a g o n ­ d o l u n k Kelemennek

előbb méltatott,

i k i följegyzéseire, t e l j e s 13ol

1 8 o l évi november

lehetetlenségnek t a r t j u k ,

I5hogy

A u g u s z t u s 24—én, midőn kérvényét Pestmegyéhez b e a d t a ,

s z e r v e z e t t társasága v o l t

v o l n a . P e s t m e g y e készpénznek v é ­

ve K e l e m e n állitásait, mielőtt az ügyet megvizsgálva érde­ mileg

elbírálhatta v o l n a ,

az a u g u s z t u s 24-én

kérvényre már Aug. 26-án választ i s a d o t t ,

sőt u g y a n a z o n a

napon 1519«sz.a. körlevelet bocsátott közzé, hazafiúi fölbuzdulásának, hanem

benyújtott m e l y nemcsak

nemes jóhiszeműségének i s

fényes tanúbizonysága: K e l e m e n társulata bukásában a Magyar Játékszinügy bukását látta s az ország a r r a kérte, hogy

a z egybehívandó

Vármegyéit nemcsak

Országgyűlésen

szóvá a játékszin ügyét, hanem, hogy a d d i g

tegyék

i s adakozzanak

ezen „tehetetlenséggel tusakodó

Társaságnak

re".

élvezhették v o l n a a K e l e ­

M i r e ennek első eredményét

men képzelt társasága a szélrózsa ledhetett.

Az b i z o n y o s ,

felsegélésé-

m i n d e n irányában elszé­

hogy I 8 0 I November 15-éig

nyoma a m e g y e i segítségnek. Már most hihető-e,hogy tus

végétől November közepéig

e g y eladósodott

nincs Augusz­

s teljesen

keresetnélküli társaság együtt m a r a d j o n ? P e s t megye ezen körlevele o l y jellemző történeti, hanem

müveltségtörténeti

nemcsak k o r ­

szempontból i s ,

hogy

bő k i v o n a t b a n f o g j u k közölni már c s a k annak igazolására i s ,

h o g y a magyar

játékszín ügyéért

való h a z a f i a s lelkesedés,

s o k s z o r m i l y éles ellentétben állott

a félig i s m e r t való­

sággal, és h o g y m i l y sok időnek k e l l e t t a d d i g e l t e l n i ,

míg

a magyarországi színészek valósággal meg i s érdemelték u g y a megyei, mint b e n , ha i l y

az országos támogatást.

C s a k i s azon e s e t ­

l e l k e s fölszólitások valódi hátterét megismer­

tük, c s a k i s a k k o r érthető meg: honnan v a n a z , hogy a h a z a ­ f i a s felbuzdulást s o k s z o r a l e g n a g y o b b

közöny váltja föl.

A félrevezetett megyék aztán s o k s z o r a k k o r i s akadékoskod­ n a k , midőn

e g y - e g y társulat igazán és j o b b a n megérdemli a

pártolást m i n t a z , mely

csorbát ütött

a magyar

szinészet

hitelén. Pestmegye

s z e r i n t c s a k a rögzött balvélekedésüek k é ­

t e l k e d n e k még a b b a n , hogy a Játékszínek natosabb

annyiból l e g f o g a -

erkölcsi oskolák l e g y e n e k , a m e n n y i b e n az irés és

szóbeli intések

csak az észt érdeklik,

adások p e d i g , h a jó felvigyázás nak szinről-szinre való

a játékszini elő­

alá b i z a t t a t n a k a d o l g o k ­

előadások: által,

az a k a r a t o t i s ,

a kellemetességnek már magában i s vonzó s z i n e a l a t t a l e g ­ könnyebben meghóditják. Európa , feöbb N e m z e t t y e i " m i n d já­ t

tékszíneket

állitottak föl,

mert azokat

tartják „a szép

Ízlésnek tenyésztetéstére l e g f o g a n a t o s s a b b eszköznek". E z ­ z e l odáig vitték

a műveltséget, „hogy a P r a n c z i a ,

O l a s z vagy Németh

nyelveknek

tudassa

Anglus,

még Hazánkban

is a

n y i l o t t a b b Tudósságnak jeléül vétetik." Megemlíti, hogy a z már e d d i g i s nagyon

i s átjárta egész

nemzetünk valóját. „Az e r e d e t i Magyarság

i d e g e n népek hatása

szembetűnő o m l a -

dozássának

máskép határt

Magyar Nemzetnek alatt,

v e t n i nem

indulattya,

l e h e s s e n , hanem ha a külső

szine

m i n d e n távozásoktul a z által e l v o n a t t a t i k :

a szépségnek

hogy a

maga f e l e között i s fel-talállya a z o n tárdgyat, m e l l y után e d d i g a külső Nemzeteknél v o l t kéntelen fáradozni!" Miután p e d i g P e s t megyének

ezen o k o k

alapján

az a

szándéka,hogy a legközelebb tartandó Országgyűlésen a „Ma­ g y a r Játékszini Társaságnak örökösitése"

köztanácskozásba

vetetvén „foganatosán eszközöltessen", gyék

Rendéit, hogy

fölkérik

velük egyet értvén

maguk részéről i s előmozdítani nak. A d d i g p e d i g nyújtsanak

a Várme­

„feli-tettüket" a

atyafiságosan méltóztassa­ társaság

fölsegitésére

segdelmet „nehogy, egész el-enyészésse, a '

tárdgyalt nem­

z e t i alkotást nehezebbé

ezen

tegye."

35

P e s t Vármegye levéltára csupán néhány megye válaszát őrizte meg. E z átiratok részletezése messze v i n n e czélunkcsupán a z t jegyezzük meg, hogy e 7 megye a következő

tól, volt:

Borsod ( 1 8 o l X I I / 7 ) ,

(I80I X I / 2 3 ) ,

(I80I H / 1 9 ) ,

üngh

Zólyom ( I 8 0 I X I / 1 6 / ) ,

Szathmár

Szepes ( I 8 0 I

KII/15),

Torna ( I 8 0 I X I I / 1 8 ) , Árva ( I 8 0 I X I / 2 5 ) . Válaszolt-e később több, nem t u d j u k , de a közöny végleg e l t e m e t t e Kelemen r e ­ ményeit. Pestmegye többször átirt Nógrád megyéhez, hogy a l e ­ f o g l a l t könyveket s t b . k e r e s t e t t e k i L o s o n c z o n v i s s z a Pestmegyének m i n t j o g o s

c s a k leirás végett adták át Kelemennek, a v e l e e g y Társaságban lévő egynehány nem lévén, az általok t e t t adóság nem

s küldje

t u l a j d o n o s n a k , mert a z o k a t „következésképpen Tagoknak t u l a j d o n o k

fejében semmi képpen l e

tartoztathattak". E z 18o8-ban történt. További nyomát

ügynek s ekként c s a k a maga

j o g g a l hihetjük, hogy

társasága, hanem Pestmegye

könyvtára i s végleg

nem találtuk ez

Kelemen kezén nem­ becses

játékszini

elpusztult.**

P e s t vm. levélt. Érdekes, hogy e z átiratot l a t i n u l és m a g y a r u l i s megfogalmazták. L a t i n szövege a következő Vármegyékhez ment: Posony. - N y i t r a . - Sopron. - T r e n csén. - V a s . - Liptó. - B a r s . - Hont. - Győr. - V e s z ­ prém. - Zólyom. - Fehér. - E s z t e r g o m . - Mosony. - T o l n a . - Árva. - Turócz. - Sáros. - S z e p e s . - Zemplén. - Temes. - K r a s s o . - Torontál. - P o z s e g a . - Verőcze. - Szerem. A többihez e l l e n b e n magyar szövegű. * * P e s t vm. levélt. 18o8-ból: 1664. és 1774, s z . - Kelemen László viszontagságos életpályáját 1 8 9 1 - b e n S z e g e d e n még élő leányának Nesselné szül. Kelemen Veronikának elbe­ szélése alapján a következő a d a t o k k a l tesszük lehetőleg teljessé. Kelemen László a t y j a , Mihály P e s t e n a z első mar

Folyt.: g y a r kántor v o l t , k i Nagyváradról került föl P e s t r e . Lász­ ló nevü Nagyváradon született f i a szép magas termetű, g e s z t e n y e b a r n a hajú, kék szemű férfiú v o l t . Nőtlen korá­ b a n Hg. G r a s s a l k o v i c b tiszttartója és ügyvédje v o l t Gödöl­ lőn. / 1 9 / O t t i s m e r k e d e t t a nagy-kallói születésű L i p c s e y Máriával / a p j a tanitó v o l t Nagy-Kállón/ k i G r a s s a l k o v i c h né keresztleánya v o l t . Miután igazgatói minőségében m i n ­ den vagyonát e l v e s z t e t t e , Ráczkevére ment kántortanító­ nak. E z t a mesterséget apjától t a n u l t a . 18o4-ben v a g y 18o5-ben Ráczkevén leégett s nyomorba j u t o t t . Az özvegy a n y j a szül. Török leány, e k k o r i r t n e k i Makóról, hogy jöjjön oda ügyvédnek,mert Makón c s a k e g y ügyvéd v a n . E l e ­ intén ügyvédkedésből élt. Midőn a makói k a n t o r m e g h a l t , őt kérték föl, h o g y vállalja e l a kántorságot. Elvállalta s kántoroskodott és ügyvédkedett. De midőn a d e v a l v a t i o m i a t t fizetésének c s a k 1/5-ét akarták k i a d n i megharagu­ d o t t , és leköszönt állásáról. E k k o r történt, hogy CsanádPalotán az öreg kántor,,valami Hamvai nevü m e g h a l t . A k ö z ségbeliek meghívták K e l e m e n t a megüresedett állásra s i g y lSïl-ben e l h a g y t a Makót. I t t i s ügyvédkedett, de ugyláts z i k s z e r e t t e az uraskodást i s , m e r t a 2-3 hétig i s e l tartó uriszékek alkalmával a n n y i vendéget látott, hogy azok elélték házát és földjét. Történt, hogy 1814 év E r zsébet napján, két h a m i s f i a t a l lovával v o n t kocsiján maga h a j t o t t be a makói vásárra. L o v a i t nem birván megfék e z n i a z o k elragadták, végül fölborították kocsiját. Betört f e j j e l húzták k i a k o c s i j a alól. Véres fejét melegít e t t b o r r a l borogatták, de u g y látszik csonttörét érte koponyáját. Hau hétig feküdt s Karácsony estéjén m e g n a l t . Kelemen László deákos műveltségű ember v o l t , a k i p l . Gö­ deákul beszélgetett. Halála döllőn a plébánossal m i n d i g után nagy b i b l i o t h e k a m a r a d t v o l n a utána, m e l y e t v a l a m i Necse nevű urnák a d t a k át Makón./2o/ Kelemennek h a t gyermeke v o l t : J u l i a n n a /férje Szabó Jó­ z s e f / ; László /a k i Győrökön m i n t n e m z e t i őrseregbeli k a ­ pitány ijedtségtől h a l t meg 42 éves korában, 6 g y e r m e k e t h a g y o t t hátra/; V e r o n i k a /férje N e s s e l F e r e n c z , k i n e k f i a Nemes-re magyarosította nevét/; István /tanár v o l t Szege­ den és kétszer nősült/; Erzsébet / m i n t leány' h a l t meg/; Mária /férje Károlyi János/. Elbeszélőnk 18o8 J a n u a r i u s 31-én született Makón, s m i k o r a t y j a m e g h a l t 7 éves v o l t . Ha i g a z a m i t a 83 éves matró­ na állit, hogy a p j a 52 éves v o l t halálakor, az e s e t b e n nem 176o-ban, hanem 1762-ben született. / S z i n n y e i M . i . rók V.k. 1369-70 hasáb/ Az igazság érdekében megemlitjük, hogy leánya állítása s z e r i n t i s Kelemen László nem o t t f e k s z i k Csanád-Palotán, a h o l s i r j a fölé az emléket állí­ tották. Azóta ez a temető a h a r m a d i k . - A Kelemen-ünnepé­ l y e n 188ü-ban a rendezőség nem t i t k o l t a , h o g y a kijelölt s i r már c s a k állitólagos n y u g h e l y e Kelemennek.

De még ez adatokból első

tekintetre

tűnni, bogy Kelemen n y u g h a t a t l a n

az látszik k i ­

természete és fogyatékos

g y a k o r l a t i érzéke m i a t t a magyar Játékszinnek, mint „Insttitutumnak'

ügye v e s z e d e l m e s

zsákutczába

jutván t e l j e s e n

veszendőbe ment, a h i v a t a l o s

szereplés terére

egy u j a l a k lép.

határozottság

és tudatosság

délibábos játékszini

politikát, a -

Föllépését

j e l l e m z i k . Nem h i r d e t

váratlanul

nélkül, hogy a magyar szinészet j e l e n l e g i állapotával v o l n a elégedve.

Nem

h i u ügyvédi

k e s dialecticával állapitja

meg

f u r f a n g g a l , hanem érté­

meg a z t

a lényeges különbsé­

g e t , mely egy színtársulat magánhelyzete és a Játékszinnek mint intézménynek a s o r s a közt v a n . Egy társulat megbukása az ő felfogása s z e r i n t még nem j e l e n t h e t i

a magyar játék-

s z i n ügyének bukását, sőt e bukásból értékes okulást l e h e t és k e l l meríteni. Ebből a szempontból

föltűnő a különbség

közte és Kelemen László közt. Ő magánérdektől

menten e l v i

álláspontra h e l y e z k e d i k mig Kelemen tisztán a saját magán­ érdeke szempontjából

látja e z t a közügyet: ö a játékszin-

űgyet a k a r j a megmenteni és t a l p r a állítani; Kelemen e l l e n ­ ben

a maga a n y a g i helyzetére és b e t e g e s

tésére gondol.

E két

férfiú

társasága fölsegi-

e z e n ellentétes

l e g j o b b a n a z z a l jellemezhetjük, hogy amaz

föllépését

közügyet, K e l e ­

men magánérdeket képvisel. Pestmegyének föntemiitett s e j t e t i a z t , hogy játékszin

1519

Kelemen magánügye

közérdeki része és azért

kimondottan, mint inkább t e t t e k b e n állásra h e l y e z k e d i k , melyre

s z . végzése még c s a k m e l l e t t fontosabb

nyilvánulólag

u j szereplőnk és

dónk: Rehák József h i t e s ügyvéd P e s t e n . gosultságát

a következőkből

Deczember 22-én végre rendes t a g közül az 1 .

fogjuk

a

nem a n n y i r a s z a v a k k a l a r r a az

u j folyamo­

Szereplésének j o ­

megérthetni: Az

szerződéssel a l k a l m a z o t t

1792 19

s z . szerződés Moór Anna leányasszonyé v o l t

mint a k i t a legáágyobb

fizetéssel: h a v i 3o f o r i n t t a l k ö ­

töttek l e az u j társulathoz. Hogy e z t a kitüntetést mértékben érdemelte meg, arról nem

- 6o

milyen

jelentéktelenebb ember

mint K a z i n c z y F e r e n c z tanúskodik. „Pályám e z e k e t i r j a róla:

Emlékezeté"-ben

„A szép Moór Náninak /később Rehák pró­

kátor hitvesének/ nem k e l l e m e s t e r ; őtet a természet szül­ te

azzá. Gyönyörű leány, P a l i n a k

/Ráday Pálnak/ nagy örö­

me, nagy kevélysége. S z a v a , állása, mozgásai, különösen az a m e s t e r i kéztartás i s , csudálást érdemié., Egy a n g o l k i a szép leányt s z i n e n kivül nem látta s nyelvünket nem te,

soha e l nem

maradt

a játékból, és

értet­

c s a k azért,

hogy

nyelvünk modulatióját a varázs leány szájából h a l h a s s a . . . " Moór Anna nem sokáig

s z e r e p e l t mint

g y a r színtársulatnál. Még 1793

„Leányasszony" a ma­

elején ugyan

f o r d u l elő a fizetési l a j s t r o m o n , de k e l t okmányon már i g y találjuk

leány nevével

egy 1793 Május

31-én

a nevét: Rehák Anna,*

után p e d i g r e n d e s e n mint Reháknét e m l e g e t i k .

ez­

Férje, Rehák

József ügyvéd v o l t , k i aztán a felesége révén mind bensőbb viszonyba j u t o t t

a magyar színtársulattal,

replő tagok közé azonban a viszony 31

a

mégis közelebbi

l e h e t e t t , mert

8 - b r i s " k e l t okmány alá ugy

saság „kassá t i s z t j e " .

Mikor

kevés v o l t

irja

egy

„1795 die

a nevét, m i n t a tár­

l e t t azzá és meddig v i s e l t e , h i s z e n 1796

nem t u d j u k ; sokáig nem, mert oly

a szinen sze­

sohasem t a r t o z o t t . Idők folyamán

a jövedelem, hogy

elejétől

kezdve

annak kezelésére a l i g h a

k e l l e t t külön „kassa-tiszt". Midőn a társulat 1796 z o t t , nyomát s z i n i időszak

Húsvétja után

találjuk annak,

hogy Rehákné

telén Kolozsvárott

Pestről eltávo­ az 1 7 9 7 - 8 - i k i

tényleg játszott

kétségtelen, hogy ő i s a z o n t a g o k k a l ,

s igy

k i k Pestről K o l o z s -

* P e s t vm. levéltárában Nov. 221/1793 f o r d u l elő.- Udvarlói közé t a r t o z o t t Dayka Gábor. "Én szerencsés valék őtet /Daykát/ személyesen i s m e r n i . . . mikor még a P e s t i Seminariumban a f e k e t e u n i f o r m o t h o r d o t t a s néha Moór Nánihoz, a m o s t a n i Reháknéhoz a Magyar Játékszín legfőbb diszéhez szökött /de e z t a z ismeretséget ón c s a k a L a y k a halála után tudtam meg: a z é n erkölcseim nem engednek előttem efféle vallástételeket" i r j a K a z i n c z y K i s s n e k /Levelezé­ se, Budapest 1891. I I . k . 492.1./

várra mentek,

együtt távózott e l , *

Meddig maradt Kolozsvárott?

V e l e ment-e

Nem t u d j u k

a férje?

megmondani. A n n y i

"bizonyos, hogy a Debreczenbe k i m e n t és Nagyváradon i s meg­ f o r d u l t erdélyi színtársulat t a g j a i n a k

névsorában már nem

f o r d u l elő.** Midőn ez az erdélyi társulat u j r a j t bocsát­ v a 18o6-ban P e s t r e

jön, Rehákné újra

a szereplő tagok s o ­

rába lép és játékával újból elősegitni l a t művészi s i k e r e i t .

törekszik e társu­

De nem sokáig maradt

e társulatnál

s mint Dóxgmé i r j a a magánéletbe v o n u l t s c s i p k e t i s z t i t a s ­ s a i k e r e s t e meg kenyerét.^** Férjének

Rehák Józsefnek a magyar szinügy jövője ér­

dekében való szereplése 1 7 9 8 - a l kezdődik,mely évben u g y a n ­ i s F e b r u a r i u a 9 ~ i k i keltezéssel

fölterjesztést intéz P e s t

vármegyéhez abból a z alkalomból, hogy lat

a magyar színtársu­

e g y k o r i igazgatója Busch Jenő csődbe került. A r r a kéri

a megyét: utasitaná B u s c h t , hogy annak idején használatra átvett

a magyar színtársulatból fölszereléseket és díszí­

téseket vagy ín n a t u r a a d j a v i s s z a , vagy p e d i g az értéknek megfelelőleg pénzbeli kárpótlást nyújtson. Rehák i g y j e g y ­ z i nevét a kérvény alá: »,Josephus Rehák J u r - A d v o c a t u s , qua tarnen d i s s o l u t a e S o c i e t a t i s super extancia, Jura * ~*

Theatralis

sustentans."

Hungaricae

adhuc

3

L . F e r e n c z i I.m. lo3«lap. Náményi L a j o s : A váradi szinészet története, 3 4 . l a p . Déryné Naplója. K i a d t a B a y e r József I . k . 98. és 275» ^^^lap» Kérvényt Pestmegye 1 7 9 8 . évi m a r c z i u s 23-án t a r t o t t közgyűlésén olvasták föl és 689. s z . a . utasították Kolozsváry László főszolgabírót, hogy a kérőlevélben k i ­ t e t t keresetnek "mennél előbb teendő elég tételére" Busch Jenőt "törvényesen m e g i n t s e " . B u s c h egy keltezés nélküli levélben /agy látszik nem a legsürgősebben/ válaszolt i s e felszólításra, mire Kolozsváry Aug. 2 6 án a z t j e l e n t e t t e P e s t megyének, hogy Busch n y i l a t k o ­ z a t a s z e r i n t " e z e n k e r e s e t a n e v e z e t t Magyar Társaság­ nak" e n g e d e t t Garderobból már k i pótoltatott légyen." Ha p e d i g mindezek daczára a magyar társulat föntartja f o r d u l j o n közvetlenül- a P e 3 t városi Ma­ jogigényét, g i s t r a t e shoz , " a i n t a melly a panaszlott Félnek t e t t s e q u e s t r u m t o l fogva, dolgát f o l y t a t t a . "

P e s t megye kezére járt u g y a n Reháknak, de

nem

tehe­

t e t t egyebet, mint hogy őt kérelmével a csődtömeg gondozó­ jához P e s t városához u t a s i t o t t a . már semmi határozott

S a j n o s ennél a

s i k e r t nem t u d o t t

év október 11-én u j a b b

jelentést

fórumnál

elérni. Ugyanezen

tett

P e s t megyénél »,az

e l o s z l o t t , d e i s m e r t tartozkodásu t a g o k nevében", hogy P e s t városát ugyaa

megkereste a kellő kárpótlás

onnan még válaszra s e

érdemesítették

a r r a kéri a megyét, hogy

érdekéből, de

kérvényét.

Ezúttal

a magyar társulat követelése f e ­

jében 5oo f r t . erejéig j e l e n t s e be a magyar nyét a csődtömeg gondozójánál. ügy h o s s z a s levélváltásra a d o t t

Mint

társulat igé­

ismert dolog,

okot,

mig

végre

ez a z a z ügy

szerencsés véget ért, 1822-ben. E bár kései s i k e r b e n a főérdem kétségkivül Rehák Józsefé, mint a k i a magyar társu­ l a t n a k ügyét törpitette

a magáévá t e t t e ,

anélkül,

hogy

magánüggyé

volna.

Rehák József

ujabb

hirét v e s z i annak, hogy

egy magánvállalkozó német színhá­

z a t a k a r építeni. Csáki s dugába e gonosz t e r v ,

1799-re e s i k , midőn

szereplése az ő erélyes

mert a z

közbelépésére dőlt

Ő fölterjesztései

alapján

mozdultak meg az Ország h a z a f i a s Vármegyéi és a Kv.K.Hely­ tartó Tanácshoz intézett

okirataikkal

figyelmeztették

a

legfőbb kormányszéket, hogy a magyar játékszín n e m z e t i ér­ d e k e i t nem hagyják

megvédetlenül.

36

E kérvény alá

i s igy

j e g y z i nevét Rehák: „Jur.Ádvoc. i n Nomine tarnen N a t i o n a l i s I n s t i t u t ! Theatralis Hungarici."

P e s t megye 1 7 9 8 . S z e p t . 1 5 - é n t a r t o t t közgyűlésén 1 9 7 o . s z . a. e z t a határozatot h o z t a : " U t a s i t t a t i k a panaszolkodó, hogy támasztott keresetének elérését Szab .Királyi P e s t Várossá Tanátsánál s z o r g a l m a z t a s s a . . . " / P e s t vm. levéltá­ rából./ ^ P e s t várm. levélt, L . a z 1 7 9 9 . Márczius 5 - i k i közgyűlési határozatot. Közl'k: S z a b o l c s , B i h a r , Szathmár, Gömör, Zemplén, Z a l a , A b a u j , Nógrád, Komárom, Bács, Hont és F e ­ jér vármegyékkel,

Renate József

szereplésének l e g f o n t o s a b b

része a r r a

az időre e s i k , midőn Kelemen László l o s o n c z i tönkremenetele után a maga részére n y e r i meg löol A u g u s t u s 26-án P e s t

me­

gyét. Nem t u d j u k megmondani, h o g y barátságos v a g y ellensé­ ges

v i s z o n y v o l t - e K e l e m e n és Rehák közt? Az

rég ismerhették egymást. d o t t az ő társulata

bizonyos,hogy

Nagyon valószínű,-hogy Rehák t u ­

sorsáról.

Ha értesülései

nem régibb

keletűek, az kétségtelen, hogy ő tudomást s z e r z e t t az 1 8 o l aug.

2 4 - i k i folyamodványról, m i n t

a vármegyei u r a k k a l r é ­

g i b b idők óta h i v a t a l o s a n érintkező személy.

Valószínűnek

t a r t o m a z t i s , h o g y a gyöngyösi és l o s o n c z i d o l g o k

tudomá­

sára j u t o t t a k

a szín­

társulatnál emberi

a z o n t a g o k révén, k i k e t még megismert.

Pesten

Tisztában l e h e t e t t

Kelemennek u g y

m i n t színigazgatói értékével. Ha mély barátság fűzi

őt hozzá, vagy meg v a n győződve ezúttal hibátlan voltáról, a l i g h a említi nyára m i n d e n t

őt kérvényében elkövet

csakúgy mellékesen és b i z o ­

a'megyénél,

hogy

Kelemen

szolgálatait k i e m e l j e , ha meg v a n győződve, ban

egyedül

a S o r s és i r i g y e i

k e l l e t t az ügyek m e r t különben mért

ép a z t a k ö ­

különbséget k e l l t e n n i

egy társu­

bukása és a játékszinnek m i n t I n s t i t u t u m n a k ügye közt.

Ő e g y szóval se s z o r g a l m a z z a ta

Neki ismernie

n a g y o n i s jól i s m e r t e ,

hangsúlyozná kérvényében

rülményt, hogy lényeges lat

a részesek.

állását, sőt tán

érdemes

hogy bukásá­

a megyénél a Kelemen-társula­

megmentését és segítését, hanem

játékszín

ügyét m i n t o l y a n t , m e l y e t

értékétől függővé

külön választja tőle a nem s z a b a d egy ember

tenni!

E szinészettörténetileg c s a k egy u j g o n d o l a t o t a k a r

nagyjelentőségű okmány nem­ a n e m z e t i köztudatba átvinni,

hanem egészen u j mederbe t e r e l i tényleg a magyar játékszín ügyét, midőn az országos mény m e l l e t t

rendezést hangsúlyozva o l y intéz­

kardoskodik, mely

közhatóságok m i n t

érdemes i s

egyesek tervszerű a n y a g i

l e g y e n ugy

a /2'

támogatására.

Ő legelőbb i s az intézményt a k a r j a lábra állitani és s z e r -

v e z n i és c s a k azután gondol

o l y a n színészekre, k i k meg i s

érdemlik e z t a pártfogást. Már ment

most a z t kérdjük: ba K e l e ­

és társait érdemeseknek t a r t j a , v a l y o n

zetükben

nem a r r a g o n d o l t - e

mint a k i k k e l könnyű l e s z tatni?

súlyos h e l y ­

v o l n a , hogy őket mentse meg,

magát a z ügyet i s d i a d a l r a

jut­

Valóban e z t a l o s o n c z i eloszlást még s o k k a l csúfo­

sabbnak k e l l elgondolnunk, mint a z t Kelemen soraiból meg­ ismertük, Rehák kérvénye tehát érdekesen e d d i g kevéssé i s m e r t k o r t f o g áradni

világítva meg e z

s i g y részletezéséből

a magyar színészetnek mult

u j fény

századeleji törté­

netére . Rehák József e z e n több i v r e terjedő javaslatával már az 1 8 o l végén t a r t a t n i

s z o k o t t közgyűlésen a k a r t P e s t me­

gye s z i n e elé járulni,

tehát v a g y

időben Kelemen Lászlónak

egy időben

vagy közel

b i r t o k o m b a n levő memorandumával,

a melynek k e l t e I 8 0 I Nov. 15» - Hogy Kelemen idézett memo­ randuma sohse került

P e s t megye elé, a z t onnan

tetjük, hogy a jegyzőkönyvekben Kelemenről csupán elkalódott

olyan

következ­

többé nem tétetik emlités

a l k a l m a k k o r , midőn

a k e z e i közt

játékszini könyvtár visszaszerzéséről v a n szó.

A magyar játékszín ügyének tehát további képviselője Rehák József marad.

és egyedüli j o g i

Kérőlevelének

I 8 0 I végén

szándékolt benyújtását azért h a l a s z t o t t a e l , m e r t mint a z t 18o2. M a r c z i u s 14-én

kelt

pótló

kérőlevelében

„akkor l e s z közönséges h i r e , h o g y e z e n [ t . i . dőben Ország Gyűlése

fog t a r t a t t a t n i . "

pond entiájókkal e z e n T e k t e s Vmegyénél, tumnak első számtalanszor

szülemény

helyénél

nyilvanságossá

és

18o2.] E s z t e n ­

E lépésre a z buz­

dította m i v e l „Magyar Hazánkban többnyire Megyék és J u r i s d i c t i o k c s e l e k e d e t t e l

kifejti,

majd minden Ns.

és írásbeli

Corres­

mint e z e n I n s t i t u ­ első Előmozdítójánál

tették azt. hogy e z e n

Insti-

tutum nem t s a k formáitattasson és elő m o z d i t t a t h a s s o n , h a ­ nem annak erős lábon leendő megállása végett a jövő Ország Gyűlésen hathatós lépések tétessenek az egész h a z a által." E s o r o k a z t s e j t e t i k , hogy

Rehák tudomással b i r t P e s t me-

gyének Kelemen kérvényére 1 8 o l évi 1519, s z . a . ben

i l y értelem­

h o z o t t határozatáról. Rehák József „a Nemzeti Magyar

nevében" röviden

összefoglalja

annak 3 kivánságát lítandó Német mivel ezen

Théâtrale I n s t i t u t r u m

memoranduma

tartalmát és

i g y a d j a elő: „ 1 / Hogy a P e s t e n felál­

U j Theatrumnak Planuma

e l kérettessen,

de

Theatrum építése S z a b . K i r . P e s t Várossá által

az idén e l f o g kezdődni, szükségtelennek l e n n i

most

már

a Plánumot

el

kérni

látszik", „a 2 - i k kérés v o l t a C e n t ­

r a l i s D e p u t a t i o n a k f e l állittatása; és ezen P o n t s z i n t e az Ország Gyűlésére való lévén; e z e n T t e s Megyének j e l e n való rendelését t s a k a n n y i b a n a T t e s Deputatusok 3ik

Pontra

Teátrális

mozdítani fogják.

nézve a z o n kérés, hogy minél előbb

Ellenben a

a Losonczon e l f o g l a l t

B i b l i o t h e k a , a könnyen meg eshető

meg előzése végett, i s meg

kivánnya, a mennyiben e z e n tzélt

o t t elő

elvesztegetés

v i s s z a kérettessen, most

ujittatik." E kérvény

felolvastatott

a pestmegyei

közgyűlésen,

18o2 M a r c z i u s 17-én és a következőleg intéztetett e l ^ E r e ­ d e t i valóságában dolgozásába

által

a d a t i k a Diétalis

Instructio, k i

munkálódó D e p u t a t i o n a k . " * E kérvénynek külö­

nösen 2 - i k és 3 - i k p o n t j a a z , mely alkalmából, hanem

nemcsak a K e l e m e n - e s e t

szinészettörténeti

általános

érdekből

b i r nagy jelentőséggel. Rehák a r r a h i v a t k o z i k , hogy j o g o t érez magában a r r a , hogy ebben a kérdésben véleményt mondjon, tapasztalásai a k i t a n u l t nak

m e r t a d d i g való

környülállások a kérdésnek magá­

mind p o l i t i k a i mind törvényes

oldalról való megfonto­

lása meggyőződésében megerősítettek. Most, hogy B u s c h Jenővel pörre iratában k i f e j t e t t e , hogy

került a dolog, p e r ­

„Actoratusa i t t légyen, nem

ama

már e l o s z l o t t P e s t e n játszó Társaságnak, m i n t a m e l l y már n i n t s e n , hanem a ' Nemzeti

Théâtrale I n s t i t u t u m n a k , mint a

* P e s t vm. levélt. 18o2.évi 4 4 5 . s z .

m e l l y I n s t i t u t u m a H a z a f i Fundatusok által repraesentáltat i k , és a* m e l l y

a ' maga

valóságában mindig

f e n t i s állhat,

ha bátor semmi

is." Kifejtette

aztán

P e r b e n a ' Magyar

ugyanazt

Théâtrale

f e n t áll és

Játszó Társaság nem nhogy

Institutmé

F i s c a l i s a s s i s t e n t i a m e l l e t t ezen

volna

az Actoratus legyen,

ezen

ugy hogy

I n s t i t u t u m a magáét k e ­

r e s h e t i ; e l l e n b e n az e l o s z l o t t Társaságnak magányos

Tag­

j a i , ha k e r e s e t e t t a r t a n a k némü némü adósságaik eránt, k e ­ reskedjenek

a z I n s t i t u tómon." Rehák m i n t látjuk sok ügyes­

séggel j o g i

személyként s z e r e p e l t e t i

szini

Insti-

tutumot,a mely ekként igénypert támaszthat fiscális

assis­

t e n t i a m e l l e t t . Ha n y e r t e s l e s z , v i s z o n t k e r e s e t e t támaszthatnak

e játék

a k i nem elégített tagok e l l e n e . Érdekesen

állítja

föl a j o g i v i s z o n y t Rehák. S z e r i n t e a különbség ebben áll: „A Théâtrale a n n y i , mint

Institutum

és Játszó Társaság

a mennyi akár

melly

más

közt

szinte

Institutumnál vagy

Pundatiónál a F u n d a t i o vagy Fundatorok, és a z ebbül része­ sülő Tagok között." Ebből az elvből i n d u l v a k i , t a r t j a , hogy

előbb

ha az kellőleg

természetszerű dolognak

az Institutumot

e l van

rendelve

k e l l megalapítani, s

s v a g y o n n a l megerősítve,

akár t i z játszó társaságot i s f e l l e h e t n e

állitani a z o r ­

szág különböző vidékein. Attól nem k e l l e n e félni, hogy a l ­ k a l m a t o s játszó tagok felbuzdulás

ne akadnának. Egyrészt

serkentené

másrészt p e d i g

e pályára

a

hazafiúi

a „jól t a n u l t I f j a k a t "

a „Tanuló Ifjúságnak a z

előmenetelen t u l

való száma" terelné őket a z u j pályára. S z e r i n t e ezen k e l l e n e kérni, hogy

Nemzeti I n s t i t u t u m n a k

egy központtól

hathatósabban munkálódhassék. L e g t e r ­

mészetesebb központnak

P e s t kinálkozik, már központi f e k ­

vésénél f o g v a i s , d e meg azért i s , mert h i s z eddig i s „ezen Nemzeti I n s t i t u t u m n a k

mindenkor Pejét

repraesentálta". De

m i v e l a közgyűléseken i l y e n ügyekről beszélgetni „késedel­ mes v o l n a " ,

kívánatos v o l n a ,

ha

P e s t megye

egy állandó

küldöttséget létesitene „Magyar Nemzeti Théâtrale

- 6? -

Institu-

tum Deputatiója v a g y i s „ahoz k e d v e t tartó mint ez meg v a n

Centralis Directio"

érdemes Tagokból",

nevezet a l a t t

arra

a mintára

P e s t e n és Budán „a Német Theatrom

a

fentar-

tása végett, bátor l e g jobb lábon áll"... Részletezvén a Deputatió hatáskörét a következő lemző s o r o k k a l támogatja meg tervének tát. „Egy szóval e z e n

jel­

egyedül h e l y e s v o l ­

I n s t i t u t u m n a k tökélletes lábon l e ­

endő állítására, nem egy ember, hanem hatalommal és a u t h o ritással biró

egy egész

Társaság szükséges."

Tapasztalt

dolog ugyani s szerinte,„hogy az egész T h e a t r a l i s állapot", mindenkorig

azért

nem „kaphatott állandóságra és a z ó h a j ­

t o t t véget e l nem érte" m i v e l e z e n I n s t i t u t u m n a k j a v a , h a ­ talommal biró Férfiak által, zonyos rendszabások s z e r i n t

nem s y s t e m a t i c e , vagy i s b i ­ m o z d i t t a t o t t elő és,

hogy a z

I n s t i t i t u m magával• a Játszó Társaság nevével öszve z a v a r ­ t a t o t t , mellyből mint egy b i z o n y o s és a P u b l i c u m i s , i l l y e n tsekély

sorsú

Vármegyén a n n y i s z o r botránkozásainak titkolja

meg vetés következett,

a maga méltósága

a l a t t l e n n i vélte, a z

Comediásoknak

sorsát

a Tekintetes

f e l v e n n i és munkálódni!" A mint meg­

ekként Rehák őszinte

e l , hogy az i l y e s m i

kifejezést ad, nem

„nem i s ok nélkül" e s e t t

meg,

„mivel e z e n s z i n a l a t t o l y a n o k i s történtek, a ' m e l l y e k a* Nemzetnek betsületére nem i g e n tül f o g v a a z egész P u b l i c u m kedvetlenittetett,

szolgáltának és a m e l l y e k -

hazánknak több részein i s e l -

és a m e l l y e k által többet ártottak mint

használtak a Nemzeti Théâtrale I n s t i t u t u m tzéllyának."

Ha

t e k i n t e t b e vesszük, hogy

az

abból kivált

eredetileg

c s a k i s a p e s t i és

Kelemen-féle és az erdélyi, meg az abból k i ­

vált Kocsi-féle

színtársulatról l e h e t e t t szó, l e h e t e t l e n ­

ség abban kétkednünk, hogy

midőn Rehák

l e i r t a e sorokat,

ne a gyöngyösi és l o s o n c z i botrányokra gondolt v o l n a . Rehák s z e r i n t

egy dolog

b i z o n y o s , hogy

az

akarat

e z e n I n s t i t u t u m felállítására és biztosítására megvan,csu­ pán a végrehajtás módjával n i n c s e n e k tisztában a z emberek. Az indítványba

hozott

Deputatió

vegye kezébe

a dolgot,

gyűjtsön, tokét „és könnyen történhet, hogy kevés idő a n n y i f u o d u s t s z e r e z h e t , hogy

alatt

a tartandó jövő Ország Gyű­

lésre már r e n d e s Játszó Társaság állhat f e l , mert nagy r e ­ ménységünk l e h e t , hogy lése a l a t t

e z e n I n s t i t u t u m a jövő Ország Gyű­

fundáltatni és datáltatni f o g . " S z e r i n t e

b i z o n y o s és törvényes reménység közelítéséért" segedelmet

kellene adni,

hogy „abból

„ezen

előre való

i d e i g tertó Játszó

Színház állíttathatnék f e l . " E z t az ajánlatot szükségesnek t a r t j a a következőkkel megindokolni

és jogosnak

„Nem i s l e n n e e z e n T. Megyéknek ollyatén Cassákbol segedelmet

jelenteni!

méltósága a l a t t , a z

a d n i , m i v e l a z illyetén Pub­

l i c u m I n s t i t u t u m o t f e l állittani a közönséges Oassábul i s , szabad i s ,

szokás i s ,

a mint n e v e z e t e s s e n Országok szerént

t a p a s z t a l l y u k , hogy a* Théâtrale Nemzeti I n s t i t u t u m o k a t a ' Bejedelmek

a ' Kints-Tárházakból állittyák és tartyák."

Az ő meggyőződése a z , hogy l e s z a színészeknek, a társaság

h a állandó

játszóhelyük

egyedül a n a p i jövedelem­

ből meg f o g élhetni. Az 1796 szétoszlott p e s t i magyar tár­ saságra gondol, mint

a mely

külön játszóhely hiánya és a

német színházak bérlőivel kötött szerződések magas játszá­ s i d i j a i m i a t t j u t o t t tönkre. füz a fővárosi közönség becsüli

Egy kissé vérmes reményeket

magyar érzelmeihez

„a kivált vásárkor sok

és talán túl­

tolakodó M a g y a r j a i n k " mü-

izlését. Mind a m e l l e t t főkép a t e r v b e v e t t központi D i r e c tiótól vár s o k a t , mint a mely ugy a n y a g i a k mint terén összeköttetésbe lépne se szabad

figyelmen

t a r t j a , hogy ügyet

a vidékkel.

kivül

e „messzire

a Deputatió kiváló

hagyni

szellemiek

Az újság ingerét

s azért

kiterjedő és f o n t o s

kívánatosnak tekintetű"

gondozásába vegye. H i v a t k o z i k a

külföldre, h o l a játékszínek

nagy fontosságát már általá­

nosan elismerték s c s a k i s a z e l f o g u l t a k s o r a i b a n találunk ellenségeire.

„Külső Országbeliek midőn

u t a z n a k , tsudálkoznak, hogy

Magyar Hazánkban

azon h i r e s Nagy Magyar Nemzet

e z e n k i s fő s kereskedő P e s t Buda Városaiban, Nemzeti Theatrum nélkül

szűkölködik." Az i t t lakó

idegenek mind n a -

gyon szeretnék a magyar n y e l v e t m e g t a n u l n i i s a l e g a l k a l m a t o s a b b mód,

ugy mint

és s a j n o s „még

a Magyar Theatrum és

az a z z a l öszve k a p c s o l t Magyar L i t t e r a t u r a által, a Magyar Nyelvet

meg t a n u l n i nékiek alkalmatosság nem n y u j t a t i k . " A

s z i n p a d fölöttébb elősegítené a n y e l v g y a r ifjúság a z egész Országból i d e

föl nem venné, a N a t i o n a -

ván, a külső Országi szokásokat l i z m u s t l e nem vetné, nem l e n n e

finomodását s a ma­ a fővárosba „tolakod­

állhatatlan és

bizonytalan

s változó szokású, erköltsü és indulatú, következés képpen Hazájának, Fejedelmének g y a r Tudomány mennyire idő a l a t t , mig

hasznosabb lenne.

E z által a

a Játszó P e s t i Társaság f e n t állván,

mint 4oo Magyar Játák darabok k i a d a t t a k . " Ha k e t minden törvényes

Ma­

gyarapodna meg t e t s z e t t azon kevés

és lehetséges uton-módon

pítjuk, ugy a magyar n y e l v

több

anyanyelvün­ nem

gyara­

boldogulásunkra inkább hátrál­

tató l a g mint előmozditólag f o g h a t n i , mert „bátor h a s z n o s , szükséges i s más több n y e l v e k e t

i s ugyan oda haza t u d n i ,

de a z t a z e g y e t , a* m e l l y t u l a j d o n u n k , minden c u l t u r a nél­ kül h a g y n i és t s a k ugy t u d n i , mintha nem i s a miénk v o l n a , káros i s , méltatlan i s . És ezért valamint

ditsŐséges

- folytatja

dolog a ' hazáért

lelkesen -

m e g h a l n i , de még i s

ditsőségessebb azért h a s z n o s a n élni; a z a z annak javát elő mozdittani,

a Haza

szeretetét bennünk

annál örömestebb áldozzuk p e d i g egyedül

n e v e l n i , hogy ugy

i s életünket érette. Mindezeket

a Nemzeti T h e a t r u m t o l

és a z ettől

magától

következendő Magyar Litteraturábul és más illetén k e l l e m e ­ t e s , hasznos Institutumokbol

várhattyuk és remélhettyük."

A n y e l v e t tehát k i k e l l pallérozni, hogy ugy a h i v a ­ t a l o s életben, mint

a társaságban

közönségessé

lehessen.

E r r e i s a t h e a t r u m a l e g a l k a l m a t o s a b b eszköz, mert a szín­ darabok tárgyait és a látottakat megbeszélés tárgyává s z o k ­ ták t e n n i „ez által a n y e l v , a jó i z , szokás és egyéb gyö­ nyörűség közönséges l e s z , a minek i s Magyar Nyelvünknél fő czéllyának k e l l e n e l e n n i . " Midőn ekként Rehák a magyar nészet n e m z e t i , i r o d a l m i , közéleti

szi­

és társadalmi nagy j e -

lentőségét k i f e j t e t t e , külön lónak k i a d o t t

megemlékszik a Kelemen Lász­

játékszini könyvtárról, mely

p r i v a t u s adósságok m i a t t kéri P e s t megyét, hogy

azonban „az ő

Losonczon e l f o g l a l t a t o t t " . „mivel e z e n

Arra

B i b l i o t h e k a rész s z e ­

rént nyomtatványokból,rész szerént különben meg s e s z e r e z hetendő és pénznél i s drágább kéz Írásokból áll, n e s e n a Nemzeti I n s t i t u t u m n a k

tulajdona

áztat e l a d n i , e l zálogosítani,

és e g y e ­

következésképpen

e l v e s z t e g e t n i se n e k i , s e

másnak, s e J u s s a , s e szabadsága nem l e h e t , ehhezképest a z t a f e n t meg i r t

helyről v i s s z a s z e r e z n i

és h o z a t n i méltóz­

t a s s a n a k ; ne i s a d a t t a s s o n k i ezentúl egyébként mint magá­ nak a z a z t kivánó

Jurisdictiónak r e v e r s a l i s s a

mellyben tudni i l l i k f o g . . . " E sorokból

az ollyatén

mellett, a

utazó Társaság játszani

nyilvánvalóvá válik

K e l e m e n Lászlónak

mindenkép helytelenítendő c s e l e k e d e t e . Visszaélt Pestmegye bizalmával, mert

először

föltételét, hogy

a kéziratokat másoltassa

t i e k e t küldje v i s s z a ;

a megye

azon

l e s az e r e d e ­

másodszor magán tulajdonként megen­

gedte azok lefoglalását maradt v o l n a

nem t e l j e s i t e t t e

P e s t r e jön

s a h e l y e t t , hogy a d d i g Losonczon panaszával,

pedig

a z átadásnál

mindenkép j e l e n k e l l e t t v o l n a l e n n i ; harmadszor soha többé nyomát nem találjuk annak, hogy a saját

hibájából i l y m ó ­

don l e f o g l a l t s felelősséggel őt terhelő ingóságoknak szabadulása iránt érdeklődött v o l n a

fel­

s e z z e l i s jelét a d j a

annak, hogy m i l y érzékenyen érinti őt e kellemetlenség. Mi a z t hisszük, hogy e tettéből a magyar szinészet s o r a i b a n

kifolyólag h e l y z e t e

t e l j e s e n lehetetlenné vált. A

megyénél a magyar játékszinnek, m i n t I n s t i t u t u m n a k egy ér­ dek nélküli l e l k e s u j embere akad Rehák Józsefben, k i k ö z ­ életi előkészítője v o l t Erdélyből jövet szorgalmatossága

annak a szinész c s o p o r t n a k ,

18o6-ban u j k o r s z a k o t révén

tisztázódott

h e l y z e t e a fővárosban, de s a j n o s m i t föntebb idézett folyamodásában önálló játékhely nélkül

•

kezd P e s t e n . a magyar

mely Az ő

szinészet

be t e l j e s e d e t t mindaz, a előre megmondott, hogy

a szinészet nem *og P e s t e n b o l d o -

g u l n i . Nem b o l d o g u l h a t o t t

egy más ok m i a t t

sem t . i .

napi

jövedelméből nem t u d t a magát föntartani. M i n d e m e l l e t t

meg­

érdemli Rehák József, hogy nevét a magyar szinészet törté­ n e t e a z eddiginél nagyobb becsüléssel emlegesse. Szerepkö­ rébe egy

nem kevéssé

l e l k e s fiscalis-társa lép:

Kulcsár

István, k i b e n c s a k a z v o l t kár, hogy becsületes lelkessége nem állott arányban g y a k o r l a t i érzékével... Az 1 8 o 2 - i k nyek m i n t

évi Országgyűlés iránt táplált nagy remé­

tudjuk

nem teljesültek.

A Nádor

iránt érzett

tiszteletből, annak e g y e n e s óhajtására, lemondtak a KK. és RR. a magyar

játékszin ügye országos

galmazásáról.

istápolásának s z o r ­

Az 1 8 o 3 - i k i országgyűlésen

hették szóvá, h i s z a k k o r

meg a Napoleon

még kevésbé t e ­ ellen

megalakult

harmadik c o a l i t i o megtámogatására k e l l e t t az ország pénze? De mig a közhatóságok a z életmentés meg nem kezdhették, a z i r o d a l o m föl a magyar szinügyet.

munkáját a valóságban

annál l e l k e s e b b e n k a r o l t a

Bozóky István

v e r s e s „Esedezése"

és a Kultsár István pályázatának eredménye, v a l a m i n t T e l e ­ k i László gróf

„Buzgó esdeklése" a z t jelentették, hogy

magyar játékszin szükséges voltának gondolata

a

átment a nem­

z e t tudatába. A Kultsár pályázatának B. Prónay Sándor 18o5

eredményét

itólte meg,

s z e p t . 6-áról

a

leghelyesebben

K a z i n c z y Perenczhez

keltezett

levelében.

i r t és

Az első n y e r t e s

K i s s János e v . lelkész, a második Pánczél Pál, kendi-lónai ref.prédikátor, s a harmadik Pucz A n t a l , nagy b a j e s i plébános v o l t . vallásbeli

„Ez u g y a n szép!

három pap, m i n t e g y

f o g n i a n y e l v nevelésére. tossá!

-

Némely

a 3 vallás

k e z e t láttatik

Jó omen! a z I s t e n t e g y e

politikus

kath.

- i r j a - három külömbfóle

tekintetekre

fogana­

nézve i s i g e n

jó..." 36

L . i l y c z . akadémiai székfoglalómat: Nemzeti Játékszin m i n t közügy. B u d a p e s t , 19o8. 2 4 - 2 6 . l a p .

^ ^ K a z i n c z y l e v . K i s s Jánossal I . k . a X X I - i k levélben 93-95 l a p . V . ö . K a z i n c z y l e v . B u d a p e s t , 1892. I I I . k . 4 2 8 . és 549.lap.

Az elmondottakból bár inkább

kétségtelen, hogy

Kelemen László

ügyetlenségből és könnyelműségből,

szándékból compromittálta

mint r o s s z

gyöngyösi és l o s o n c z i szereplé­

sével a magyar játékszin ügyét. Tönkre mégse t e h e t t e , mert Rehák Józsefnek sikerült a közhatóságokat meggyőzni arról, hogy egy társulat tékszinnek, mint

bukása még nem Institutumnak

k e l l a példán és eztán

j e l e n t h e t i a magyar já­

bukását,

nem szabad

sőt, hogy o k u l n i

a magyar

szinészet o l y

f o n t o s n e m z e t i érdekeit egy ember sorsával s z e r v e s k a p c s o ­ l a t b a h o z n i . A m i t Rehák ügyét s z e r v e s lom

érdekeivel,

kezdeményezett, hogy a játékszin

k a p c s o l a t b a h o z t a a magyar a z t Kultsár István

n y e l v és i r o d a ­

tovább

folytatta,

és

pályázatával közbeszéd tárgyává t e t t e . A 2o pályázó s o r a i ­ ból kiváló három n y e r t e s

a m e l l e t t tanúskodott, hogy nem­

c s a k a polgári* közhatóságok, hanem a z egyházak minden n a ­ gyobb felekezetű lelkészei i s lották a magyar

egyaránt hirdették

játékszin ügyének a n e m z e t i

és v a l ­

n y e l v és m ű ­

veltség ügyével való szükséges kapcsolatát. Ekként elméletileg

tisztázódott a magyar

játékszin

ügye. Most már c s a k a g y a k o r l a t i k i v i t e l v o l t hátra. K e l e ­ men László esetének sa volt:

ekként egy szempontból mégis jó hatá­

fölrázta a közvéleményt,

mely a z 1796

eloszlás után t e l j e s e n e l v e s z e t t n e k g o n d o l t a tékszinnek o l y f o n t o s ügyét.

évi

a magyar

pesti já­

V

JEGYZETEK 1. Kelemenre és az első magyar színtársulatra v o n a t ­ kozó további

iratanyag

található

az

Országos Széchényi

Könyvtár kézirattárában

és Szinháztörténeti

Ráday levéltárban és az

Országos Szinháztörténeti

Osztályán, a Múzeum

kézirattárában. Vidéki működésük aktáinak egy részét a B i ­ harmegyei

Levéltár, a Kecskeméti Állami Levéltár, a S z e g e ­

d i Városi Levéltár és Rozsnyó Város Levéltára őrzi. 2 . Kelemen László hivatására nézve nem v o l t

ügyvéd-

mint sokáig hitték -, hanem kántor, és a p j a örökében műkö­ dött 1792

E z a h i e d e l e m nyilvánvalóan Szilágyi Pál

előtt.

emlékezései nyomán történeti

végigvonul a z egész

s z a k i r o d a l m o n . Támogatta

körülmény i s , hogy Kelemen előzőleg tus

magyar színészet-

e z t a felfogást

az a

egy i d e i g mint „jurá­

c a n c e l l i s t a " a város szolgálatában i s állott. A „jura­

t u s " kifejezés azonban i t t nem jogvégzettséget j e l e n t , h a ­ nem c s a k a r r a u t a l , hogy a tisztség küt t e t t . A p e s t i magisztrátus 1557»sz.a.

viselője h i v a t a l i e s ­

egyébként 1 7 9 2 .

tárgyalta Kelemen László

május 5-én

magyar kántor állásá­

ról való lemondását. Mályuszné Császár E d i t : Kelemen Lász­ ló szinháza. Tanulmányok Budapest múltjából, X I . Bp.

1956.

161-162.p. 3 . Kelemen László 52 éves korában h a l t meg. Születé­ s i h e l y e és i d e j e

- Bayer, S z i n n y e i , L u g o s i adataitól e l ­

térően - véglegesen tisztázódott Joós F e r e n c kutatásai nyo­ mán. E z e k s z e r i n t Kelemen László 1762.július 26-án K e c s k e ­ méten született.

Joós F e r e n c : U j a d a t Kelemen László szü­

letési idejéről.

Szinház- és Filmművészet, 1956. 228.p. -

Joós F e r e n c :

A vándcrszinészettől

Kecskemét, 1 9 5 7 .

az

Állami

színházig.

125-p.

4. „Az utolsó kisérlet"

cimü

csonka

tanulmányban

B a y e r 11 f o l i o l a p terjedelműnek mondja Kelemen feljegyzé­ seit, a befejezett

cimnélküli tanulmány jegyzetében p e d i g

c s a k 7 f o l i o lapról beszél. Az ellentmondás okát nem rült m e g f e j t e n i .

Kétségtelen azonban,

hogy mindkét

sike­ cikk

Kelemennek ugyanazon emlékezéséről szól. 5. Eugen Busch igazgatása egyáltalán magyar társaság

nem szolgált a

hátrányára, sőt v i s z o n y l a g ez v o l t a tár­

s u l a t a n y a g i l a g legkiegyensúlyozottabb k o r s z a k a . lassanként befutó adományait ket

A megyék

sem B u s c h vágta z s e b r e , e z e ­

Szentkirályi szolgabíró a tagok gázsihátralékának tör­

lesztésére f o r d i t o t t a .

Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti

Színház száz éves története. Bp., 194o. 13» P« - Mályuszné Császár E d i t : Kelemen László színháza.

Tanulmányok

Buda­

p e s t múltjából, X I . Bp., 1956. 172-174. p . 6. Sehy /Kemény/ F e r e n c S z a l k a y A n t a l utján ajánlko­ z o t t f e l a r r a , h o g y belép M a r t i n o v i c s t i t k o s társaságába és mint a g e n t p r o v o c a t e u r l e l e p l e z i a z összeesküvést . E c k h a r d t Sándor: A f r a n c i a

forradalom

é.n. 1 5 2 . p . - Sehynek

eszméi Magyarországon. Bp.,

a Martinovics-féle

összeesküvésben

játszott szerepére vonatkozólag 1. még: Benda Kálmán:

Ma­

g y a r j a k o b i n u s o k i r a t a i . I I . Bp. 1 9 5 2 . 670-674.p. 7.

Sehy /Kemény/ F e r e n c

szinész,

együtt a felbérelt a g e n t p r o v o c a t e u r

Szalkay Antallal

szerepét töltötte be

a magyar színtársulat felbomlasztásánál. Pukánszkyné Kádár Jolán: Az első magyar

énekesjáték P i k k o H e r t z e g

és J u t k a

P e r z s i . Zenetudományi tanulmányok, I X . Az opera történeté­ ből. Bp. 1961. 15-16.p. 8. A „szabad kőműves banda",nem v a l a m i későbbi szem­ lélet téves visszavetitése a z z a l , hogy

- B a y e r maga i s tisztában v o l t

a X V I I I . század második felében a szabadkőmü-

vesség haladó mozgalom 1 8 . s z . 276.oldalán jegyzésre:

hanem utalás a Magyar K u r i r 1791

a Tudós Társasággal

„de a közönségnek

kapcsolatos

egy t i s z t e s

része

meg­

azt k i -

abállya, hogy a r r a a Társaságra semmi szükség s i n t s , m i v e l az t s a k s z a b a d Kőművesek Bandája fogna 9 . Kelemen feljegyzései alapján a társulat

vidéki működése

adatok lényegesen

lenni." végleg tisztázódott

a z 1799-18ol.években.

eltérnek L u g o s i Döme

Ezek az

állításaitól. Nem

játszott Kelemen társulata M i s k o l c o n , Nagykárolyban, Nagykállón, Szatmárban, E g e r b e n és Bártfán, e l l e n b e n s z e r e p e l t a z alábbi h e l y e k e n a következő időszakokban: Nagyvárad

1799»végétői 18oo.márciusig,

Szeged

18oo.május 1-től 18oo. május végéig,

Kecskemét

18oo június 1-től 18oo. a u g u s z t u s 1 5 - i g •

Nagykőrös

18oo a u g u s z t u s 17-től 18oo a u g u s z t u s 2 2 - i g

Gyöngyös

18oo a u g u s z t u s 24-től ISoo október l o - i g

Losonc

18oo október 12-től löoL március végéig 10. V.ö. K.Nagy Sándor: A váradi

t e . 1799-1884. Nagyvárad, 1884. 1 5 - 2 1 .

szinészet történe­ p. - Náményi

Lajos:

A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1898. 3o-43. p. L u g o s i Döme: Kelemen László és az első „Magyar Játszó n i Társaság." Makó, 1 9 2 7 . 11.

Szi­

16o-161.p.

V.ö. Szmollény Nándor:

A s z e g e d i magyar

s z e t száz éve. Szeged, 1898. I I - I 3 .

sziné-

p. - Szmollény Nándor:

A s z e g e d i magyar nemzeti szinészet százéves története. Bu­ dapest, 1906.

4o-6o. p. - C z i m e r Károly: Kelemen László és

a s z e g e d i szinház. B u d a p e s t i H i r l a p , Döme: Kelemen László saság." Makó, 1 9 2 7 .

1926. 7 6 . s z . - L u g o s i

és az első „Magyar Játszó S z i n i Tár­ 1 6 1 - 1 6 7 . p . - Osváth Béla: Képek a s z e ­

g e d i szinészet történetéből. Szeged,

1956. 3-5»P«

12. V.ö. L i s z k a Béla: A szinészet első nyomai keméten. Kecskemét, 1898. 21-24.p.

Kecs­

- L i s z k a Béla: A k e c s ­

keméti szinház és szinészet múltja. Kecskemét,1898. 4-5.p.

L u g o s i Döme; Kelemen László és a z első „Magyar Játszó S z i ­ n i Társaság." Makó, 1927» 167-168.p. - Joós F e r e n c ; A ván­ 1957» l o —

dorszínész ettől a z Állami színházig. Kecskemét,

14.p.

és 125-127.p. 13.

V . ö . L u g o s i Döme: Kelemen László és az első „Ma­

g y a r Játszó S x i n i Társaság." Makó, 1927» 168.p. 14.

V . ö . Barna János: A gyöngyösi színjátszás k e z d e ­

t e . I 8 0 I - I 8 3 9 . Gyöngyös, 1933« 3-6.p. 15«

V . ö . L u g o s i Döme: Kelemen László és az első „Ma­

g y a r Játszó S z i n i Társaság." Makó, 1927. 172-173-p. 16.

Pénzszűkéről v a g y pénzhiányról ebben

nem l e h e t beszélni. miatt -

1796-tól

az

időben

- éppen a háborús események

f o k o z a t o s a n növekvő infláció v a n f o l y a m a t b a n , ami

pénzbőséget idéz elő, devalvációhoz v e z e t .

s ami

végül

a z 181o-es és 1811-es

A napóleoni háborúk

alatt

a gabona

árának emelkedése i s a lakosság a n y a g i fellendülését e r e d ­ ményezi . 17. zöl. sek

Müsoradatokat ebben a tanulmányban B a y e r nem k ö ­

Nyilvánvalóan azért, mert függelékét alkotó

a Kelemen-féle feljegyzé­

darabjegyzéket már előzőleg közzé­

t e t t e „A magyar drámairodalom története" cimü kötetének 4 3 2 . lapján:

munkája I I .

„Ab A ° 799 u s q u e I 8 0 I .

A* Nemzeti

Magyar Játszó Társaságnak u j a b b fel-állitásától f o g v a S z a ­ p o r o d o t t Játék Daraboknak L a j s t r o m a . "

Ebben

Kelemen,

a

„N.M.J.Társaság igazgatója". 2o darab

cimét s o r o l j a f e l . -

V.ö.

játszó s z i n i társa­

még: L u g o s i Döme: Az első magyar

ság játékrendje 179o-18ol. Irodalomtörténeti

1934.

Közlemények,

165-179.p. 18.

L . 16.sz. j e g y z e t e t !

19.

Nesselné, K e l e m e n V e r o n i k a tévedett,

állitotta, hogy a t y j a Nagyváradon született, de

amikor a z t születési

évére jól emlékezett. Téves az a z állitása i s , h o g y Kelemen

László G r a s s a l k o v i c h

h e r c e g ügyvédje v o l t , majd

I805 után

Makón ismét ügyvédkedett. L . 2 . s z . j e g y z e t e t ! 20. Kelemen fáradhatatlan

tevékenységének egy érde­

k e s dokumentumát őrizte meg Rozsnyó város levéltára: a v á ­ r o s h o z intézett kérvényt és r a j z o t

egy magyar szinház épí­

tésére. A Kelemen készitette t e r v r a j z képzelései

és igényei v o l t a k

színigazgatónak.

elárulja m i l y e n e l ­

a színházról a z első magyar

N y i r e s i - T i c h y Kálmán:

szakleírás löol-ből.

Szinházterv

és

Forum /Pozsony/, 1934. 2S4-285. p . -

N y i r e s i - T i c h y Kálmán: Az első állandó

magyar szinház t e r ­

v e . Búvár, 1944. 2o4-2o7.p. 2 1 . A Rehák József-féle I n s t i t u t u m kérdésével

Magyar

Nemzeti

már f o g l a l k o z o t t

Théâtrale

Pukánszkyné Kádár

Jolán MA Nemzeti Szinház százéves története" cimü munkájá­ ban. /Budapest, 194o.

37-38.p./ I g y ez már

j e l e n t . Bayer közlésének

újdonságot nem

mégis értéket a d az a körülmény,

bogy egyrészt összefoglalja Reháknak a Kelemen-féle társu­ lattal

kapcsolatos

részletességgel Institutumra

egész

ismerteti

tevékenységét, másrészt és idézi

a

vonatkozó beadvány szövegét.

- 7? -

teljes

Nemzeti Théâtrale