Kedves Olvasónk! FALUDI VIKTÓRIA

Kedves Olvasónk!

A nyomdaipar elsők közt alkalmazta a számítástechnika vívmányait, s ezek közül is mindig a csúcstechnológiát építette be gépeibe és használja fel a jövőben is. Száz éve született Neumann János, a számítástechnika atyja. Ebből az apropóból fókuszál mostani számunk a számítástechnika nyomdaiparban betöltött szerepére. Szó esik a korszerű munkafolyamat-szabályozó rendszerekről, a számítástechnika szerepéről a termelésprogramozásban, a kötészetben vagy akár a korrektori munkában is. Szerényen, a háttérben meghúzódva szolgálja a számítástechnika iparágunkat. Még a legkisebb nyomda működése sem képzelhető el számítógépek, sőt számítógép-hálózat nélkül. Meglepő, hogy míg a legfrissebb szoftver vagy célprogram beszerzésére jut figyelem és pénz, addig a biztonság alapvető eleme, a szünetmentes áramforrás vagy legalább a túlfeszültség elleni védelem sok helyről hiányzik. A számítástechnika alkalmazásával nemcsak felgyorsult és öszszetettebb megoldásokkal lett gazdagabb világunk, de a bonyolultabb feladatok több hibalehetőséget is hordoznak magukban. A DTP, majd a CtP elterjedésével egyre több ellenőrzési pont esik ki a folyamatból, csökken a technológiában részt vevők száma és a hibák felfedezésének lehetősége is. Kevés idő, alkalom jut a korrektori munkára, ennek hiányát számos szépen megtervezett, kinyomtatott, bekötött könyv siratja. A technika fejlődésével lépést kell tartani, ha nem mi nyomdászok tanulunk meg élni a számítástechnika kínálta lehetőségekkel, az tanul bele több-kevesebb sikerrel szakmánkba, aki a számítástechnikában otthon van. Szemléletes példa erre a DTP. Amikor elterjedte váltak a szövegszerkesztő programok, zsaroló levelek újságokból összeollózott betűkavalkádjához hasonló tipográfiai szörnyszülöttek láttak tömegével napvilágot, a „műkedvelők" piaci érzékét és önbizalmát dicsérve. Ne hagyjuk, hogy ez megismétlődjön! A legnagyobb szakmai tudással és csúcstechnológiával rendelkezők helyzete sem könnyű, de a túlélésre annak van esélye, aki akar és tud fejlődni.

FALUDI VIKTÓRIA

ÚTBAN EGY KOMPUTERINTEGRÁLT, HÁLÓZATOS NYOMDAIPAR FELÉ...

Digitális grafikai eljárások: a múlt, a jelen és a jövő; itthon és külföldön 2. (befejező) rész Eiler Emil A jövő forgatókönyvei. A nyomtatott és az elektronikus média integrációja. Komputerintegrált nyomdaipari gyártás. A hálózatos nyomdaipar. Elektronikus nyomdavállalatok. Számítógépes bűnözés és digitális adatbiztonság. A mai digitális nyomtatóeszköz választék. Bibliográfia és ajánlott irodalom. A digitális nyomdatechnika nemzetközi szabványai. Értelmező szakszótár

BEVEZETŐ: A JÖVŐ FORGATÓKÖNYVEI A grafikai iparokban is folytatódnak az alapvető' és gyors változások. Kizárólagossá válik a digitális technikák alkalmazása. Elterjed az „egyszemélyes nyomógép" típusa. Integrálódik a nyomtatott és az elektronikus média. A nyomdaipari gyártó, üzemviteli, kereskedelmi folyamatok komputcrintcgrálttá és hálózatossá válnak. A hálózatos nyomdaipar elektronikus vállalatokból és hálózatos üzemekből épül fel. Az elektronikus médiák terjedése révén a nyomdaipar is globális üzletággá válik. Egy grafikus vagy kiadó tudja, hogy digitális adatait közel egyforma áron juttathatja el egy sarki nyomdába vagy egy olcsó bérű országba. Gyorsabbá válik a teljesítés, csökkennek a gyártási, az anyagmozgatási és a szállítási költségek. Változnak a versenyfeltételek: mindig, minden ott készül, ahol azt a legolcsóbban, a legjobban és a leggyorsabban lehet előállítani, ha kell, akár a határokon kívül. Regionálisan munkaerő-keresleti problémák léphetnek fel. Drágul a szakképzett nyomdaipari informatikus munkaerő. Azok a vállalatok kapják a munkák zömét, amelyek hálózaton elérhetőek, és a digitális adatokat fogadni tudják. Jön a típuscsetekben önálló döntésre képes, intelligens

internet 2. Az információ világméretű szabad áramlása következtében tovább fokozódik a számítógépes bűnözés, és szükségszerűvé válik a folyamatos védekezés. Világméretekben egységesülnek a szabványok. Nyomdaiparunk helyzetét technológiailag a világszínvonal és a rendelkezésre álló hazai források, egyéb tekintetben pedig, a belépés után, az Európai Unió határozza meg. A szóban forgó változások várhatóan a következők szerint zajlanak le.

A NYOMTATOTT ÉS AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA INTEGRÁCIÓJA (CROSS MEDIA PUBLISHING) A fejlődés a komputcrintegrált gyártás, az adatkommunikáció és a digitális hálózati rendszerek üzemeltetése irányába tolódik el. A nyomdai és a kiadói terület közötti határvonal fokozatosan elmosódik. A kereskedelmi nyomdatermék megrendelői többé nem támaszkodnak kizárólag a nyomtatott katalógusra, plakátra vagy a kézbesített (direkt mail) szórólapokra, hanem a valamennyi adathordozó médiát alkalmazó marketingstratégiára térnek át. Ez azt jelenti, hogy a termékreklám, ugyanazon digitális adatbázisból kinyerve, egyidejűleg jelenhet meg nyomtatott katalógusban, újságban, magazinban, szórólapon, plakáton, csomagolóanyagon, rádióban, filmen, kábeltévén, CDROM-on, mágneslemezen, az interneten és más hálózatokon. A tartalom és a kivitel azonos lehet, csak az adathordozó média sajátosságaihoz igazodó. Új fogalom válik közismertté: a hipermédia, amely szöveg, grafika, fotó, zene, hang, animáció és videó tetszőleges kombinációját tartalmazza egy elsősorban asszociatív infor-

mációtárolásra és kinyerésre használt olyan rendszerben, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó az egyik tárgyról a másikra lépegessen az információkeresés közben. Ez próbál közelebb kerülni az emberi gondolkodáshoz, amely asszociációk alapján válogat az egyes témák között. Az elektronikus média is új keletű kifejezés, amely a mai számítógépekhez és olyan kimeneti (output) eszközökhöz fűződik, mint a monitorok, hangszórók, printerek, digitális nyomógépek stb. A multimédia termék fogalma a nyomtatott és virtuális szöveg, kép, grafika, animáció, videó és audio (hang) információelegy egyazon kiadványon belüli megjelentetési lehetőségét fejezi ki. Ilyen az internetről letölthető digitális kiadvány, CDROM az enciklopédiában stb. Egy nyomtatvány önmagában azért nem multimédia-termék, mert nem elektronikus és nem interaktív. A nyomtatott és az elektronikus médiák közötti határok egyre inkább elmosódnak. Az elektronikus média erősödő nyomást gyakorol a nyomtatott médiára, és részben helyettesíti azt, vagy annak kombinációjával új multimédiás termékek létrehozását eredményezi. A hipermédia részét képező elektronikus média információtartalma CD-ROM-on rögzíthető, interneten vagy más hálózaton

1. ábra. Multimédia termék-előállítási folyamata

továbbítható és távoli kimeneti eszközök (pl. nyomtató, postpress eszközök stb.) üzemeltetésére használható. Az ilyen típusú digitális előállítási folyamatot integrált média kiadásnak (Cross Media Publtshíng) nevezzük, és CMP-vel rövidítjük. A többféle média integrációjával létrehozott kiadványt vegyes médiának (Mixed Media), kiadását pedig vegyes média kiadásnak (Mixed Media Publishing) nevezzük. A felhasználó ennek segítségével kombinált, nyomtatott+clektronikus, vegyes médiához (multimédiás termékhez) jut. A különféle médiák információtartalmát komplexen tartalmazó digitális médiát, amely a digitális prepress folyamat eredetije, előmédiának, (Pre-Media) nevezik. A tetszőleges média előállítását lehetővé tevő digitális adatokat speciális adatbázisban, ún. digitális könyvtárban tárolják. A CMP segítségével a statikus (szöveg, kép, grafika) és a dinamikus {beszéd, zene és egyéb audio, film, videó, animáció, virtuális realitás) dokumentumtartalmak egyazon digitális multimédia-dokumentumba szerkeszthetők (1, ábra). A trendekre odafigyelő nyomdák közül egyre többen hoznak létre ilyen könyvtárakat és gyártóbázist, így igyekeznek megvetni a lábukat más médiaterületeken is.

A CMP előnyeit elsősorban a kiadványterjesztő cégek élvezik, mert dönthetnek, hogy információikat milyen formá(k)ban kívánják eljuttatni a fogyasztóhoz. A CMP technológiát alkalmazó nyomda részére pedig műszaki továbbfejlődést, piacbó'vülést, gyártási potenciálnövekedést, czáltai javuló versenyképességet, többletbevételt jelenthet. A nyomtatott és az elektronikus média termékek jelenlegi és a jövőben várható piaci megoszlását az 1. táblázat szemlélteti: 1. táblázat Média

1995 (%)

2010 (%)

30 70

50 50

Elektronikus média Nyomtatott média

Forrás: Print Media Handbook (Heidelberg, Springer Kiadó, 2001)

Mint látható, a gyors papírhalállal kapcsolatos állandó vészharangkongatás ellenére a nyomtatott média piaca - a reklámipar dinamikus fejlődésének következtében - csak mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. A KOMPUTERINTEGRALT NYOMDAIPARI GYÁRTÁS A digitális technológiák fejlődése következtében a nyomdaiparban is előtérbe került egy új eljárás, a komputerintegrált gyártás (Computer Integrated Manufacturing, CIM) bevezetésének a szükségessége. A jelenleg alkalmazott rendszerek többségét úgy tervezték, hogy azok íolyamatkövető alkalmazásai (Workflow Applications) főként a nyomtatáselőkészítésre (prepress) korlátozódjanak. A CIM ezzel szemben, a számítógépes rendelésállomány nyilvántartással, a marketing-, vevőszolgálati tevékenység, alapanyag-szükséglet, a logisztikai, raktározási, szállítási feladatok tervezésével (azaz komputerrel támogatott tervezéssel Computer Aided Design, CAD) kezdődik, és a termékminőségre, annak biztosítására, az erőforrások kezelésére, a nyomtatás-előkészítésre, a nyomtatásra, a vágási, hajtogatási, ragasztási, kötészeti, a terméktovábbf el dolgozási és -csomagolási műveletekre (prepublishing, prepress, press, postpress

folyamatok) is kiterjed. Ezért az egész termelőfolyamatra vonatkozó összes információ, már a termék tervezésekor kitermelődve, egyazon számítógépes digitális programba integrálva, az egész gyártás és újrafelhasználás során végig rendelkezésre áll. Az integrált számítógépes gyártási folyamat számítógéppel, munkaállomásokkal, kommunikációs vonalakkal és speciális célprogramokkal segített műveletsorozat, amely kiváltja az adminisztratív papírmunkát. Az emberi befolyásokat, hibákat kiküszöbölő komputerintegrált gyártás tehát nem ízlés kérdése, hanem egyre inkább technológiai szükségszerűség. Az alkalmazásának azonban, többek között, a következő feltételei vannak: - az integrálandó elemeknek (a prepress, press, postpress eszközöknek, köztük a vágó-, hajtogató-, összehordó, tűző-, fűző-, ragasztó-, ill. csomagológépeknek) egymással öszszeférőeknek (kompatibilisnek) kell lenniük, mert az inkompatibilis elemek integrálása működészavarokhoz, működésképtelenséghez vezethet; - az integrált gyártórendszer működését felügyelő digitális workflow csak akkor lehet ura az általa vezérelt folyamatoknak, ha standardizált adatformátumok: CIP3/CIP4, PDF, PDFX, PPF stb. állnak rendelkezésre [a digitális workflow idő- és anyagmegtakarítást, minőségirányítási és javítási lehetőséget biztosít; lehetővé teszi a digitális proofkészítést, a bármely pillanatban történő változtatás lehetőségét, a gyártási adatok archiválását és újrafelhasználását; biztonsági másolat (backup) készítésével meggátolja az adatvesztést, illetve helyreállítja a megsérült adatot; hálózatos rendszerek működtetése esetében lehetővé teszi a decentralizált nyomtatást, kiadást]; - végül pedig az alkalmazásnak az is feltétele, hogy az egységbe integrált elemek részére megadott műszaki adatok (példányszám, méret, minőség stb.) ne legyenek egymásnak ellentmondóak vagy egymást kizáróak. A CIM eljárás részletes leírása és a bevezetési teendő a Waypoints: A management and strategy manual c. MAN Roland-kiadványban található, illetve a www.manroland.de honlapon tekinthető meg, ahonnan 300 dpi minőségű ábrák is letölthetőek.

A HÁLÓZATOS NYOMDAÜZEM ÉS -IPAR (NETWORKED PRINT HOUSE, NETWORKED PRINTING INDUSTRY)

A hagyományos nyomdaüzemben minden „együtt van": a nyomtatás-előkészítés, a nyomtatás, a vágás, a hajtogatás, a ragasztás, a kötészet és a tcrmék-továbbfeldolgozás. A számítástechnikai fejlődés azonban lehetővé tette e műveletek tér- és időbeli szétválását. A kapitalista termeléskihelyezés felfogása szerint, mindent ott és akkor kell végrehajtani vagy elkészíttetni, ahol és amikor olcsóbb, gyorsabb és/vagy jobb. Ennek az elvnek az érvényesüléséhez, az előbbiekben tárgyalt belső hálózatokon kívül, szükség van olyan nagy átviteli kapacitású, külső adattovábbítási lehetőségekre is, amelyek segítségével a marketing- és nyomdai termelő/ kereskedelmi tevékenységre vonatkozó digitális adatállományok - az együttműködő gyártó, az eladó és a vevő között - tetszőleges távolságra, gyorsan, olcsón, illetéktelen beavatkozók és vírusfertőzések ellen védetten, információvesztés nélkül, megbízhatóan továbbíthatók. Ezt a célt szolgálják a különböző digitális adathálózatok (data network, röviden datanet), amelyek átviteli vonalakból, hálózati csomópontokból (HUB), kiszolgáló (Server) és útválasztó számítógépekből (Routing Computer), nyalábolókból (Multiplexer) és csoportvezérlőkből (Cluster ControUer) állnak. Ezt a megoldást ma a műszaki fejlődés harmadik hullámaként értékelik.

2/a ábra. Sínhálózat

2/b ábra. Gyűrűs hálózat

Egy hálózati munkaállomáshoz (Work Station) bemeneti oldalon digitális adatbeviteli eszköz (kamera, szkenner), továbbá képi adatbázis és szöveg-(Word)proccsszor, a kimeneti oldalon pedig film-, ül. lemezlevilágító (Filmsetter, Platesetter), proofkészítő színes nyomtató, ofszet- vagy más eljárású digitális nyomógép csatlakozik. A nyomtatás és termék-továbbfeldolgozás tehát nem a nyomtatást előkészítő tevékenységet végző stúdióban, hanem valamely, e célra alkalmas gyártóhelyen történhet. A hálózaton azonban csak szabványos, elektronikus formájú (formátumú) adatok továbbíthatók. Ez a magyarázata az adatformátumok világméretű egységesítésére irányuló törekvéseknek (PDF, PDFX stb.). Bemeneti adatformátumok lehetnek: TIFF, EPS, JPEG/JFIF, DOC/RTF (Word), a kimenetiek pedig PostScript, PDF stb. Ezekkel lapunk Tallózó rovatában rendszeresen foglalkozunk. A hálózatban tevékenykedő nyomdák számítógépes rendszerei többféleképpen csatlakozhatnak a hálózatra és egymáshoz. A sínhálózat (Bus Network, 2/a ábra) olyan helyi hálózat, amelynek minden csomópontja egy fő kommunikációs sínre kapcsolódik. Az adatot csak a megcímzett csomópont fogadhatja. A gyűrűhálózatban (Ring Structure Network, 2/b ábra) az adatok egy irányban, körben haladnak, azokat valamennyi állo-

más megkapja, majd mindegyik továbbítja a következő csomópontba, végül pedig a címzetthez. A csillag- vagy osztott hálózatban (Star Network Structure, Distributed Network,

2/c ábra. Csillaghálózat

Szkennelés ICC profilokkal (LAB színtér)

2/c ábra) az egyedi felhasználók kölcsönösen küldhetnek adatokat egymásnak. Az előbbi hálózattípus a klasszikus adatfeldolgozó rendszerek, az utóbbi pedig a nyílt hozzáférésű adatbank rendszerek céljára használatos. A különféle típusú hálózatok összeköttetésére átjárók (Gateway) szolgálnak. Műszaki kivitel szempontjából vezetékes és a nélküli hálózatokat különböztetünk meg, terjedelem szempontjából pedig helyi, belső, üzemi, területi, hatalmas, akár kontinensnyi és globális méretű külső hálózatok léteznek. A Heidelberg Data Control hálózata például olyan helyi hálózat, amelyben az ethernet vonalra rendre kereskedelmi jellegű információk mellett a prepress, gyártásüte-

Szkennelés és proof-készítés ICC profilokkal (LAB színtér)

3. ábra. Az Agfa kombinált elektronikus média + nyomtatott média hálózatos rendszere

mezési, nyomóforma előállítási, press és postprcss információk mindegyike egyaránt rácsatlakozik. Hasonló elven épül fel és működik az Agfa hálózatos rendszere is (3. ábra). A hálózatos technológia hazai nyomdáinkban is terjedőben van. A NYOMDÁK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ MAI DIGITÁLIS MUNKAHÁLÓZATTÍPUSOK Internet 1. A ma ismert internet szó az angol inlemetwork (egyesített hálózat) kifejezés rövidítése. Több adatátviteli vonalon (dataline-on) keresztül csatlakoztatott, helyi és regionális számítógépes hálózatok és átjárók világméretű összeköttetése, amely levelezési (e-mail), a világhálón szörfölési (World Wide Web, www) és digitális fájltranszfer protokoll (FTP) szolgáltatásokat kínál a felhasználónak. Utóbbi, a szolgáltató szerver és a felhasználó közötti adatletöltés lehetőségét is biztosítja. Internet 2. Bevezetés előtt álló, a jelenleginél akár ezerszer gyorsabb elérhetőséget biztosító „mesterséges intelligenciájú", azaz bizonyos típusesetekben asszociációkra, önálló döntésre és a jelenleginél bonyolultabb digitálisadat-struktúrák átvitelére képes új hálózattípus. Nem kapcsolódik a kereskedelmi célú internethez. Mellette máris megjelentek a még újabb, magasabb színvonalú szolgáltatásokra képes következő hálózatok is: Intranet. Kisebbfajta internet, amely belső céges hálózaton fut. Információs, adatbeviteli, kommunikációs adatbázisa bárhonnan elérhető, és nem enged betekintést a cég üzleti titkaiba. Olyan szolgáltatásai vannak, mint dokumentumok és szoftverek terjesztése, adatbázisokhoz és tanfolyami anyagokhoz való hozzáférés a vállalat vagy előfizető szervezet tagjai számára.

Helyi vagy lokális hálózat (Local Area

Netwofk, LAN). Vállalaton, szervezeten, telephelyen vagy épületen belüli, a külvilágtól elzárt, védett információfeldolgozásra tervezett számítógép-hálózat.

Nagy kiterjedésű hálózat (Wide Area

Network, WAN). Több alhálózatból áll, és földrajzilag elkülönült területek közötti digitális adatcsere lehetőségét biztosítja. Extranet. Az internet kiterjesztése a világháló (www) technológia alkalmazásával,

a vállalat beszállítóival és vcvó'ivel folytatandó kommunikációk, az elektronikus kereskedelmi kapcsolatok gyorsaságának és hatékonyságának növelése érdekében. Adatátviteli sebessége 2048 Mbit/sec. Kizárólag biztonsági azonosítóval rendelkező ügyfelek használhatják. Ethernet. A Xerox által kifejlesztett, sínvagy csillagfelépítésű, a prepress feladatok megoldására legelterjedtebben használt, 1 Gb/sec adatátviteli sebességű, kábeles sínhálózat, amelyre 1024 munkaállomás csatlakoztatható. Hossza maximálisan 206 km is lehet, de az egyes munkaállomások között csak 500 méter. Ezt a hálózattípust az interneten működő, elektronikusan kereskedő (ún. dot.com) cégek használják eredményesen. A felsorolt hálózattípusok gyakorlati alkalmazásával lapunk Tallózó rovatában foglalkozunk. A hálózatos nyomdaipar egyik jó példája az osztrák Netz für den Druckindustrie, www.apta.at (lásd lapunk 2001/5. száma 27. oldalán). A nyomdák közötti digitális adatátvitel központi adatfeldolgozó egységek (Central Processing Unit, CPU) és a csatlakozó perifériás egységek (nyomtató, memória, prepress, press és postpress eszközök) között folyik. AZ ELEKTRONIKUS VÁLLALAT A 21. század gazdaságának alapját egy új vállalatmodcll képezi, az elektronikus vagy e-vállalaté. Azok a cégek, amelyek a hagyományos, most már múlt századinak mondható, modellben gondolkodnak, és nem helyezik belső, külső folyamataikat elektronikus kereskedelmi alapokra, hamarosan kommunikációs problémákkal találhatják szemben magukat. A világháló kezdetben csupán az elektronikus kereskedelem infrastruktúráját adta a vállalat és a fogyasztó közötti interaktív kommunikációhoz. A következő állomás az elektronikus üzletvitel volt, a vállalatok közötti kapcsolat biztosításával. Az elektronikus vállalat a fejlődés egy következő állomása, amely a legkorszerűbb informatika, menedzsmenttechnológia és korszerű üzleti modellje segítségével kapcsolatokat és gyorsaságot biztosít a versenyelőny megszerzése

céljából. Az e-vállalat meghatározó külső kapcsolatai a virtuális piacterek. Ezeken zajlik a beszállítók, gyártók, értékesítők és felhasználók közötti onlinc marketing, PR és reklám célú együttműködési kommunikáció. Hazánkban nemrég indultak a piacterek, és számuk ma még alig éri el a fél tucatot, de mégis ez a jövő. A témakör átfogó hazai elméleti irodalma a Sanoma Budapest Kiadó Rt. „A háló városa" c. négykötetes kiadványa (lásd az irodalomjegyzékben).

A SZÁMÍTÓGÉPES BUNOZES ÉS A DIGITÁLIS ADATBIZTONSÁG A korszerű számítástechnikai fejlesztések és az információk világméretű szabad áramlása támogatja a számítógépes, más néven kibernetikai bűnözést (Cyber Crime). Ez, az országhatárokat is átlépve, veszélybe sodorja a hálózatokon utazó digitális adatokat, és az azokkal érintkező eszközök működését is. Vele párhuzamosan fejlődnek a megelőzés és elhárítás módszerei is, azonban az elkövetők legalább egy lépéssel mindig előbbre tartanak. A Meridián Research szerint a világnak 2005-re, még a megfelelő biztonsági technológiák alkalmazásával is, 5,7 milliárd dolláros online-csalást kell elkönyvelnie. Ha pedig az intézmények és termelővállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a saját adatbiztonság megteremtésére, akkor akár 15,5 milliárd dollár is lehet a kár. Hasonló nagyságrendű a kéretlen levelekkel okozott hátrány is. A károkat részben külső beavatkozó idézi elő: a számítógépes rendszerbe illetéktelenül behatoló betörő (Cracker), aki illegálisan információk után kutat, vagy a számítógépes szakértelmet jogtalan előnyökre, számítógépes programszerzésre felhasználó kalóz (Hacker) és a leskelődő (Lurker), aki hír- vagy konferenciai vonalakból igyekszik hasznosítható információkat megszerezni. A károk más típusát a különféle kéretlen küldemények idézik elő: a rendszerbe észrevétlen behatoló és azt megfertőző vírus, az önmagát szaporító, a számítógépeket egyetlen éjszaka túlterhelő internet féreg (Internet Worm), az elektronikus bomba (e-bomh), a trójai faló (Trojan Harsé), továbbá a rendszert szintén összedöntő vagy működést akadá-

lyozó levélbomba (letterbomb, mailbomb). A hálózati vihar (Broadcast Storm) egyidejűleg több számítógépet támad, és túlterheli a rendszereiket. A számítógépes bűnözés külön kategóriáját képezik a gazdasági csalások, amelyek az internetes kereskedelemben vagy a banki szférában következnek be. Nyomdai gyakorlatban a következmény: az operációs rendszer, az adatfeldolgozó és -továbbító rendszer működészavara vagy a termelőrendszer működésképtelensége, a részleges vagy teljes adatvesztés, adatbázisok megsemmisülése, az adatok összekeveredése, illetve nem kívánt címre érkezése lehet. A digitális adatvédelemnek (Data Protection), a károk megelőzésének, a bekövetkezett károk elhárításának, enyhítésének ma már számos jól bevált eszköze hozzáférhető a következők szerint: - digitális állományvédelem; - az adatok „csak olvasható"-vá (Read Only) tétele; - jelszavas védelem, írásvédett lemez használata, e-mail küldésekor ún. láthatatlan másolat (Rlind Carbon Copy, bep), biztonsági másolat (Backup, Backup Copy) készítése vagy ilyen célú szolgáltatás igénybevétele, amely automatikusan megakadályozza, hogy az aktív példány sérülése vagy megsemmisülése esetén a digitális adatállomány elvesszen; - biztonságos kommunikációs csatorna (Secure Channel) használata, amely védett a jogosulatlan hozzáférés, művelet, kódolás, kódfeltörés és más befolyás ellen; - olyan hibamentes rendszer (FailSafe System) használata, amely adatvesztés és időkiesés nélkül képes működni, bármilyen részegység meghibásodása esetén is, és végül - az adattitkosítás (Data Encryption). A MAI NYOMTATOESZKOZOK VÁLASZTÉKA A gyártóvállalatok által kérésünkre megküldött műszaki adatokat a 2. táblázatban foglaltuk össze, mely a következő oldalakon található.

2. táblázat. A digitális nyomtatóeszközök mai választéka Aprion

www.aprion.com; [email protected]

Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontói (dpi)

Teljesítmény

Booknet

InkJet Magic

1

Tekercs

600

60 lap/perc

DPS65

InkJet Magic

4-6

Te keres/íves

600

60 m/perc

www.heidelberg.com; info@hu heidelberg.com

Heidelberg Modell

Technológia

5/í/j

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

Quickmaster 46-4 Dl

Ofszet

4

íves

600

10 000 ív/óra

SM 74-DI

Ofszet

4/5/6

íves

600

15 000 ív/óra

Digimaster9110

Tóner

1

Ives/tekercs opció

600

110 A4/perc; 55 A3/perc; havi 2 millió

Digimaster 9150Í

Tóner

1

íves/tekercs opció

600

150 A4/perc; 75 A3/perc

Nexpress 2100

Drynk/NexBlanket

4

íves

600

21 00 A4 1050 A3

IBM

www.ibm.com.printers; [email protected]

Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

Infoprint 130

OEM Xeikon

4

Tekercsből íves

600

1 30 lap/perc

Infoprint 4000

Tóner

1

Tekercsből íves

600

1 30 tap/perc

www.indigonet.com [email protected]

Indigó Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

Ebon

Folyékony tóner

4-6

íves

800x2400

68 lap/perc

UltraStream 2000

Folyékony tóner

4-6

íves

800x2400

64 lap/perc

Omnius WebStream 400

Folyékony tóner

4-6

Tekercs

800x2000

64 lap/perc

Publisher 800

Folyékony tóner

7

Tekercs

800x2400

267 lap/perc

XB2 Seria

Folyékony tóner

7

Tekercs

800x2400

540 lap/perc

www.kba-print.de; [email protected]

KBA Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

46 Karát

Száraz ofszet

4

íves

2540

7000 ív/óra

74 Karát

Száraz ofszet

4, vagy 4+lakkozás

íves

2540

10 000 ív/óra

www.man-roland.de; [email protected]

MAN Roland Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

DICOpack

Száraztón eres, elektrográfia

CMYK, fehér 5/0 szín 1 menetben

Tekercs, 320 mm

600x600 (4 bps)

70 ív/perc 4200 ív/óra A4

DICOpack

Száraztóneres, elekLfográfta

CMYK, fehér 4/0 szín 1 menetben

Tekercs, 500 mm

600x600 (4 bps)

70 ív/perc 4200 ív/óra A4

DICOpress

Száraztóneres, elektrográfia

CMYK, 4/4 szín 1 menetben

Tekercs, 320 mm

600x600 (4 bps)

65 ív/perc 3900 ív/óra

DICOpress

Száraztóneres, elektrográfia

CMYK, 4/4 szín 1 menetben

Tekercs, 500 mm

600x600 (4 bps)

65 ív/perc 3900 pld/óra A4

DICOweb

Digitális, ofszet

4/4; 6/6 S7ín

Tekercs, 520x300 mm

3200

20 000 pld/óra 630 mm-re vágva

Océ

www.oce.ch; [email protected] ; [email protected]

Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

VarioPrint 2050-2070

LED/ CopyPress

1, fekete

íves

600

4-62 ív/perc

VarioPrint 2090

LED/ CopyPress

1, fekete

íves

600

85 ív/perc

VarioPrint 2105

LED/ CopyPress

1, fekete

íves

600

100 ív/perc

Océ8400

LED/ CopyPress

1, fekete

íves

600

45-62 ív/perc

VarioPrint 5100

LED

Igény szerint

íves

600

112-168 ív/perc

DemandStream 6000 Dl

LED

Igény szerint

Harántfalc (tekercs)

600

200 ív/perc

VarioStream 6100

LED

1, fekete

Harántfalc (tekercs)

600

100 ív/perc

VarioStream 7000

LED

Igény szerint

Harántfalc (tekercs)

600

145-1200 ív/perc

OcéCS125

Lézer

4

íves

600

11 ív/perc

Océ CPS700

LED

7

íves

600

25 ív/perc

Scitex Digital Printing Modell

Technológia

www.scitex.com; [email protected] Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

VersaMark Business Press

InkJet 9 fejes

1

Tekercs

300

1000 lap/perc

Business Coior Press

lnk|et 9 fejes

4

íves

300

2100 lap/perc

Screen

www.screen.uk; fi [email protected]

Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

TruePress V200

Tóner

1

íves

600

200 lap/perc

Xaar

www.xaar.co.uk; [email protected]

Modell

Technológia

Szín

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

XJ128

Piezo lnk|et

Max. 7

Rögzített fej

200

Többféle

XJ500

Piezo lnk|et

Max. 7

Rögzített fej

360

Többféle

Piezo InkJet

Max. 7

Rögzített fej

185

Többféle

R4 Seria

Xeikon

www.xeikon.com; [email protected]

Modell

Technológia

Színek száma

Mód

Felbontás (dpi)

Teljesítmény

DCP 320D

LED, száraztón eres, elektrofotográfia

4+4

Tekercsből ívre, vagy tekercsre

600x600

65 ív/perc

DCP 320 Dx

LED, szárazióneres, elektrofotográfia

4+4

Tekercsből ívre, vagy tekercsre

600x600

35 ív/perc

DCP 32OS

LED, száraztóneres, elektrofotográfia

5

Te keres bőt ívre, vagy tekercsre

600x600

65 ív/perc

DCP 500 D

LED, száraztóneres, elektrofotográfia

4+4

Tekercsből ívre, vagy tekercsre

600x600

65 cm/perc

DCP 500 SP

LED, száraztóneres, eleklrofotográfia

4

Tekercsből ívre, vagy tekercsre

600x600

58 cm/perc

BIBLIOGRÁFIA ES AJÁNLOTT SZAKIRODALOM TÉMAKÖRI BONTÁSBAN Digitális grafikai technológiák és eszközök Digitális nyomógépek 2002-ben (What Digital Press. Pira 195 euro) Printing Technologies (G. Goldman. Océ kiadvány) Trendek és a jövő forgatókönyvei Trends and Scenarios for the Future. Changes in the traditional Printing Sector. Integration of NewMedia (Pira kiadvány) Kotnputerlntegrált gyártás és a hálózatos nyomdaipar CIP3 for the Computer Integrated Manufacturing (CIM) of printed produets. Handbook of Print Media, p: 930. (Heidelberg, Springer Kiadó 2001) Networking and Data Flow (Print Media Handbook, p: 923-935. Springer Kiadó) Internet and Digital Printing come together (Expressis verbis 2000/7.) Internetworked graphics and the web (Print Media Handbook, p: 99-101. Heidelberg, Springer Kiadó 2001) Print Server (M. Mertgcn: The world of Printers Print Server) Océ kiadvány, 2001 Nyomdászok és az Internet (Graphíc Árts Marketing Information Service, 1998) A digitális grafikai technika nemzetközi szabványai Prepres digitális adatcsere: ISO 3664: Nyomdaipar, fényképészeti szemlélési körülmények; ISO 10 755-tól 10 759-ig: Digitális prepress adatcsere; ISO 10 084: Illesztőrendszerek. Hárompontos megoldás; ISO 12 639: Tag képfájlformátum a nyomdaipari képtcchnológiához (TIFF/IT); ISO 12 640: Digitális prepress adatcsere - CMYK standard színes kép adat (CMYK/SCID); ISO 12 641: Színes céltestek inputszkenner-kalibráláshoz; ISO Input adatok ncgyszín-nyomtatáshoz; ISO 16 507/1. és 2.: Betűnagyságok digitális szedéshez; ISO DIN 16 511: Nemzetközi korrektúra jelek; DIN 16 547: Rácsszögállá sok négyszínnyomtatáshoz. Többnyelvű szaktetmtnológiai szabványok: ISO 4218: Nyomógépek; ISO 12 637: Grafikai technológia; DIN 16 500, 16 500-2. 16 514, 16 609 és 16 610, 16 502: Nyomta tástc-chnológia. Minőség, minőség-előírások, és méréstechnika: C1E 15.2.:

Kolurimetria; ISO 5-tól 5,4-ig: Den/itás méréstechnika; EN ISO 9000, 9000/4: Minőségbiztosítás; EN

ISO 9001: Szoftvertelepítés és -karbantartás; EN ISO 9001, 9003, 9004: Modellek gyártásközi és végtermék minőségbiztosító rendszer tétrehozásához és karbantartásához; ISO 10 012: Mérőrendszerekkel szemben támasztandó követelmények; ISO 10 013; Minőségügyi kézikönyv; ISO 12 218: Nyomólemezgyártás minőség-ellenőrzése; ISO 12 645: Árnyalatos képek transzmissziós denzitásának tcsztmódszerei; ISO 12 647/1., 6.: Árnyalatos színkivonatok, proofok és gépnyomatok előállításával kapcsolatos ellenőrzések. Paraméterek és mérési módszerek (ofszet-, magasnyomás, újságnyomás, fiexodjárás és szitanyomtatás); ISO 12 647/7: Digitális nyomtatás; ISO 13 655: Nyomdailag előállított képek spektralis és kolorimetriás mérése számítógéppel; ISO 13 656: Reflexiós denzitásmérés és kolorimetriás mérés nyomdaipari folyamatok ellenó'rzése céljából; ISO/DIS 15 790: Reflexiós és transzmissziós metrológia. Dokumentációs előírások és javasolt eljárások; DIN 4512/7 és 8: Szenzitomctria; DIN 5033/1-9: Színmérés. Kolorirnetria; DIN 5036/6: Műfényekkel kapcsolatos mérések; DIN 6169/1-8: Színvisszaadás; DIN 6174: Felületi színmérés CIELab szerint. Internetes információforrások szabványtípustól függően http.ww.iso.ch; http://www.cie.co.at; www.din.de; és www.ansi.org; http://www.tappi.org; http:// www.astm.org; http://www.color.org. Az Európai Unió közösségi szakmai (digitális) szabványainak (CEN) az internetes lelőhelye a világhálón: http://www.cenorm.be. A nyomtatott és elektronikus média integrációja Az olvasás jövője a digitális korszakban. Elektronikus dokumentumrendszerek (Torrancc Alapítvány Kiadó, 1997) Az elektronikus váltalat A háló városa 1. kötet: Technológia; 2. köLeL: Az R-vállalat és környezete; 3. kötet: Az E-vállalat belső folyamatai; 4. kötet: Információs társadalom (Kiadó: Sanoma Budapest Kiadó Rt. [email protected] Waypoints: Klaus Péter Nicolay / Hans-Georg VVenke: A management strategy manual - or the staying the course. MAN Roland, www.man-roland.de Komputerintegrált gyártás Computer Integrated Manufacturing (CIM); Mathaes-Verlag GmbH, Stuttgart bu ch(n>matthaes. de

ÉRTELMEZŐ SZAKSZÓTÁR TÉMAKÖRI BONTÁSBAN

A cikkben előforduló néhány fogalom értelmezése Adatállomány, adatfájl (Data file): szöveges, numerikus vagy grafikus adatokból álló állomány, szemben a parancs- vagy utasításállománnyal. Adatformátum (Data formát): az adatok későbbi érteimezbetősége céljából szerkezetbe rendezett adatok. Állomány, fájl (File): olyan megkülönböztető névvel ellátott, visszakereshető, törölhető információhalmaz, amely alapján a számítógép megkülönbözteti az egyik információt a másiktól. Állományformátum (File formát): az állomány felépítése, amely a tárolás és a képernyőn vagy nyomtatón történő' megjelenítés módját határozza meg. Lehet egészen egyszerű, vagy nyomtatók, nyomógépek, vagy más eszközök számára vezérlési információt tartalmazó forma. Bit (Binary digit): bináris számjegy (0; 1), a számítógép által kezelhető legkisebb információegység. Bitsűrűség (bit density): mértékegység, amely az információ mennyiségét egy adathordozó felület vagy távolság egységére, illetve egy kommunikációs csatorna időegységeire vonatkoztatja. Biztonsági állomány (Backup file): biztonsági másolat. Biztonsági másolatos adatvédelem (Backup and recovery and restore): több adatbáziskezelő rendszer szolgáltatása azért, hogy ha egy szoftver- vagy hardverhiba tönkretette az adatbázist, visszatérhessünk a legutolsó befejezett művelethez (munkaegységhez). A szóban forgó védelem ismét végrehajt minden elvesztett műveletet, helyreállít minden elveszett, károsodott képet és szöveget. Boot disc: rendszerlemez. líow/antórobot: (Annoybot): interneten működő robot, amely a felhasználóval kellemetlen stílusban kommunikál, és beavatkozhat az éppen aktuális munkafolyamatba. Business Information System: vállalati információs rendszer.

CIP3/PFF: a nyomtatás-előkészítés, nyomtatás és nyomtatás utáni termékfeldolgozási folyamatok integrálását, valamint az ívleírást biztosító szoftvereszköz. Digitális adatátvitel (Digital Data Transmission): az információnak analóg jelek helyett bitek sorozataként történő továbbítása egy távközlési csatornán. Erőforrások (Resource): a számítógépes rendszer minden olyan tagja, amelyet a programok és folyamatok futás közben használhatnak, pl. adategység, lemezegység, nyomtató, memória stb. Hordozható adatformátum (Portable Documenrum Formát, pdf): egy gyártófüggetlen, dokumentumformátumba kódolt azonosító, hordozható állománykiterjesztés. A komputerintegrált nyomdai gyártás elképzelés alapját képezi. Az egyes termelési lépések között továbbítódik, és feleslegessé teszi a manuális beavatkozást. Lehetővé teszi a számítógépek közötti, programfüggetlcn dokumentumcserét. Képkezelés (Imaging): grafikus objektum számítógépre vitelének, tárolásának, megjelenítésének és nyomtatásának folyamata. Kereskedelmi kiszolgáló (Commerce Server): hálózati üzleti tranzakciók lebonyolítására alkalmas kiszolgáló. Titkosított formájú anyagokat kezel, a visszaélések elkerülésére. Kiszolgáló, szerver (Server); helyi hálózaton az adminisztratív szoftvert futtató számítógép. Kompatibilitás (Compatibility): két számítógép és a hozzá csatolt eszközök - pl. nyomtató, nyomógép, adatállomány vagy program - egyezésének, illeszthetőségének, harmonikus együttműködésének a foka. Oldalleíró nyelv (Page Description Languagc, PDL): nyomtatóra, digitális nyomógépre vagy más megjelenítő eszközre küldött kimenet leírására használt programozási nyelv. Tartalmazza a betű típusait, méreteit, az oldal vizuális információtartalmának elrendezését. PostScript: az Adobe Systems rugalmas, betűkezelést és jó minőségű grafikát biztosító oldalleíró nyelve.

Hálózatok Kern István A számítógépek elterjedésével viszonylag hamar felmerült a hálózatok kialakításának igénye. Az erőforrások jobb kihasználhatósága, nyomtatók, háttértárak költségkímélő hatása, közös állományok kezelése, egyszerűbb és gyorsabb információcsere a felhasználók között, már a hálózatok kialakítása után rövid időn belül jelentkezett. A számítógépek fejlődésének gyorsulásával, a hálózatba bekapcsolt gépek számával a hálózatokra is egyre nagyobb feladat hárult mind a sebesség, mind a földrajzi kiterjedésük miatt. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban bemutatjuk a hálózatokat különféle csoportosításokban. Méretük szerint a következő csoportokba oszthatjuk: - LAN (Local Area Network) - helyi hálózat, általában egy épületen, intézményen belül; - MAN (Metropolitan Area Network) városi hálózat, több helyi hálózatot kapcsol össze. Például az ISDN, amely helyettesítheti a hagyományos távközlési vonalakat; - WAN (Wide Area Network) - nagy kiterjedésű hálózat vagy világhálózat, a helyi, városi hálózatokat köti össze. Hálózati átviteli eszközök szerint: -Sodrott érpár - CAT5 érpáranként 155 Mbit/sec, CAT6 esetén érpáranként 250 Mbit/sec. - Koaxiális kábel - egy vezetéken - pl. kábeltévé - 10 Mbit/sec. - Optikai kábel - üvegkábelen fényjelek formájában - a legnagyobb átviteli sebesség, elméletileg fénysebesség. - Vezeték nélküli - rádióhullámú, mikrohullámú, infravörös továbbítás. A számítógépek térbeli összekapcsolódása szerint: - Csillag-topológia: Megbízható, de viszonylag magas kiépítési költség. Leggyakrabban LAN hálózatokban használják.

- Sín-topológia. Kisebb a kivitelezés költsége, de ezzel a megbízhatósága is gyengébb. - Gyűrű-topológia: A legköltségesebb, az üzembiztonsága a legjobb a kevésbé fontos gyorsaságnál. Banki, MAN hálózatoknál használják. Vezérlő elektronikák: - Hálózati kártya: olyan vezérlőegység, amely a számítógépbe építve a hálózat és a gép kapcsolatát biztosítja. Típusát meghatározza a hálózati architektúra és a kábelezés. Sokfajta hálózati kártya kapható, de árban, megbízhatóságban és minőségben eltérnek egymástól. - HUB: passzív hálózati eszköz, mely a szegmensek kapcsolatát biztosítja. Mivel jelerősítést nem végez, az előírt kábelhosszt nem léphetjük túl. - Repeater: elektronikus eszköz, amely az adatátvitel során torzult jelek felismerését, helyreállítását és újraidőzítését végzi. - Router: ez egy intelligens eszköz, amely meghatározza a hálózaton áramló adatcsomagok útvonalát. - Bridge: azonos architektúrájú, de különböző protokollok segítségével működő hálózatok összekapcsolását teszi lehetővé. - Switch: olyan szerkezeti elem, amely útvonalszegmensek időleges egymáshoz rendelésével épít fel kommunikációs útvonalat. - Modem: eszköz, mely telefonvonalon keresztül teszi lehetővé az adatátvitelt. A világon kiépített számítógépes hálózatok legnagyobbika a kiemelten támogatott internethálózat. A hálózat fizikai felépítése az egyes cégeknél, intézményeknél sokban eltér. Ez általában a múltból, szokásokból, a ráfordítható pénzforrásokból, az igényességből ered. Természetesen az emberek általában a legszebb berendezéseket, az üvegajtós, belső világítású, klimatízált csendes rackszekrényeket kedvelik, a jól berendezett és kényelmes szerverszobákat, a csendes nyomtatókat. Ez sajnos nem valósítható meg mindenhol. Törekedni kell azonban

arra, hogy a hálózatátviteli sebesség, telepítési minőség, felhasznált anyagok, kábelek, hálózati aktív eszközök tekintetében ne hagyjon maga után kívánnivalót. Fontos, hogy mindig gondoljunk a jövőre: egy hálózat sohasem lehet kész. A hálózat méretezésénél figyelni kell arra, hogy a számítógépek milyen hálózati felülettel rendelkeznek, ezek, ha lehet, képesek legyenek átalakítás nélkül az új rendszerhez kapcsolódni. Figyelni kell a hálózati eszközök elhelyezésére. Nagyobb rendszerek esetén javasolható, hogy egy vagy több központba telepítsük a kiszolgáló (szerver) gépeket. Általában elterjedt az adatbázis szerverre épülő alkalmazások használata, ami azt jelenti, hogy a hálózatban lévő szervert csak az adatbázisok tárolására és egyéb hálózati kiegészítő funkcióra használjuk, az alkalmazói programok az egyes felhasználói gépeken futnak. Az ilyen

alkalmazás a hálózatra igen komoly terhelést jelent, mert az egyes elérésekhez - keresések, lekérdezések stb. - az adatbázis megfelelő részét a rendszernek csaknem teljesen át kell küldenie a hálózaton. Ennél jobb a helyzet a szerver-kliens alkalmazásoknál, ahol az egyes felhasználó oldali gépek csak kéréseket küldenek a szerver gépnek, a gép fogadja a kéréseket, azokat végrehajtja, és a végeredményről tájékoztatja a felhasználói gépet. Ez a feldolgozási forma kisebb terhelést ad ugyan a hálózatra, azonban igen erős szerver gépet igényel. A számítógép-hálózatok révén egymástól nagy távolságra levő emberek hatékony kommunikációs eszköz birtokába kerültek. Ez az eszköz korlátlan együttműködést tesz lehetővé, ugyanakkor a felhasználóknak eddig nem ismertveszélyforrásokkal kell szembenézniük, de az már egy más világ.

Szüntelenül.. Seres Antal Ma, amikor mindenhol úrról hallunk, beszélünk, hogy információs társadalomban élünk, el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a számítógépek beférkőztek életünk majd minden szegmensébe. Komputerek segítik a mérnökök munká)át, a nyomtatványok, újságok elkészültét, sőt a repülőgépeket is számítógépek irányítják... Állítólag kétféle számítógépes rendszer létezik: olyan, amelyikből vesztek már el adatok feszültségproblémák miatt, és olyan, amelyikből

csak fognak. Az adatvesztések nagy részét ugyanis pillanatnyi, legföljebb néhány másodperces feszültségkiesések, ingadozások okozzák, lefagyasztva az éppen futó programokat vagy akár az egész operációs rendszert, olykor maradandó károkat okozva a készülékekben is. Megfelelően biztonságos működéshez létkérdés, hogy folyamatos áramellátást kapjanak. Egy áramkimaradás sok bosszúságot okozhat. Az ezzel járó felesleges plusz munka, illetve pótolhatatlan információk elvesztése legtöbbször pénzben is mérhető károkat okoznak. Ahhoz, hogy a villamos hálózatban esetleg fellépő za-

varok ne befolyásolhassák a szerverek, munkaállomások működését, szünetmentes tápegységekre, UPS-ekre (Uninterruptible Power Supply) van szükség. Ezek az eszközök, amellett, hogy áramkimaradáskor biztosítják az adatvesztés elkerüléséhez szükséges időt, a számítástechnikai berendezéseket veszélyeztető túlfeszültségek ellen is védelmet nyújtanak. Ugyanakkor egyre inkább teret kapnak az UPSek az élet más területein is, mint például az orvosi műszerek mellett vagy biztonsági berendezéseknél. Komoly problémát okozhat, ha áramszünet miatt előadás közben leáll a kivetítő, vagy be kell zárni az üzletet, mert a pénztárgép nem használható. Ipari vagy laboratóriumi méréseknél egy rövid áramszünet is órák munkáját teheti tönkre. Ezekből a példákból jól látszik, hogy a szünetmentes tápegységek üzemeltetése már az első áramkimaradásnál megtérül. Figyelembe véve, hogy a gép árának csak töredékét képezi egy szünetmentes áramforrás. A tápegységeket, működési elv szerint, három csoportba sorolhatjuk: az egyik az SPS (Standby Power Supply), amelyik figyeli a hálózati áramot, és kimaradás esetén automatikusan bekapcsol, és a továbbiakban akkumulátorról üzemelteti a gépet. Ez az átkapcsolás olyan gyorsan megy végbe (pár ezredmásodperc alatt), hogy azt a felhasználó észre sem veszi. Nem túl elterjedt típus, mert az átkapcsolások megviselhetik a számítógép tápját, egyéb alkatrészeit. A másik csoport a tulajdonképpeni UPS, mely folyamatos áramellátást biztosít az akkumulátorain keresztül, így áramkimaradás esetén csak azok folyamatos töltése szűnik meg. Ez a legelterjedtebb szünetmentes, bár általában nem nagy teljesítményűek. Jobbára egyegy munkaállomás vagy kiszolgáló védelmét látják el. A harmadik, keresztezett megoldás esetén a tápegység folyamatosan szűri a hálózati áramot, de nem használja az akkumulátorait. Ennek (és persze a UPS-megoldásnak) előnye az, hogy a hálózati áram szűrésével védi a csatlakoztatott berendezéseket a különböző zavaroktól, illetve kíméli az elemeket a túltöltéstől. Ezt a fajtát inkább szerverek vagy egy kisebb iroda táplálására használják. Természetesen az adott igények alapján kell választani a különböző kapacitású eszközök kö-

zül. Például egy tipikus asztali számítógép áramfelvétele körülbelül 150 watt körül van. Az áthidalási időnél - az az idő, amíg árammal el tudják látni a védett eszközt - elsősorban a szünetmentes tápegység akkumulátorkapacitása a meghatározó, de az eszközök felépítése, elektronikája is döntő szerepet játszik. Be kell látni, hiába használunk többszörös teljesítményű UPS-t, legfeljebb csak pár perccel növelhetjük az áthidalási időt. Tehát a teljesítményt úgy kell meghatározni, hogy a rá csatolt eszközök maximum 80-90%-ban terheljék le. Ha hosszabb áthidalási időt szeretnénk elérni, akkor inkább az akkumulátorok kapacitásán kell változtatnunk. Lényeges sajátságuk a szünetmenteseknek, hogy kommunikálni tudnak a számítógéppel, illetve annak kezelőjével. A kezelőnek figyelmeztető hangjelzéssel adhatja tudtára, hogy ideje elkezdeni a mentéseket, míg a géppel leggyakrabban a soros porton keresztül létesít kapcsolatot. Költséghatékonyságuk miatt is egyre elterjedtebbek az olyan - közepes teljesítményű - áramforrások, melyek esetenként egy kisebb iroda teljes gépparkját védelmezik. Ezek képesek hálózati porton keresztül is kommunikálni, egyszerre az összes számítógéppel. Már alkalmasak arra, hogy az éppen magára hagyott munkaállomáson elvégezzék a mentéseket, szabályosan kilépjenek, és kikapcsolják az eszközt, de e-mailt is tudnak küldeni a rendszergazdának, leállás esetén. Ha már megvettük készülékünket, igyekezzünk úgy elhelyezni, hogy könnyen szellőzhessen, mert a szünetmenteseknek a túlmelegedés a legnagyobb ellenségük. Az akkumulátorok élettartama akár a felére, harmadára is csökkenhet, ha nem biztosított a megfelelő hőmérséklet. A hosszabb ideje szünetmentes tápforrásokat használóknak pedig lélekben fel kell készülniük arra, hogy akkumulátoruk előbb-utóbb cserére szorul. Az elektronika sokáig bírja, ha nem melegszik túl, de az akkumulátorok egy idő után mindenképp megadják magukat. Ezt alacsonyabb üzemi hőmérséklettel - de nem túl alacsony -, ritka utántöltéssel odázhatjuk el, és azzal, hogy akkumulátoros üzemben nem használunk teljes terhelést. Ezzel elérhetjük azt is, hogy a repülőnk akkor is tovább fog szállni, ha kihúzzuk a konnektorból.

Ghostscript, postscript nyomtató helyett Matusek László [email protected] DTP munkák során hasznos segédeszköz tehet a Ghostscript, ami a távoli nyomtatókra előállított postscript fájlok megjelenítését teszi lehetővé a monitoron. Használatával a nyomtatás vagy a levilágítás előtt ellenőrizhetjük, hogy a nyomtatás megfelelő beállításokkal történik-e, és elkerülhetjük a hibás nyomtatásokat. A program segítségével a postscript fájlokat kinyomtathatjuk olyan nyomtatóval is, amelyik nem tartalmaz postscript interpretert, és szükség esetén Acrobat readerrel olvasható PDF állománnyá is alakíthatjuk. Az egyszerű használathoz két programot kell letölteni. A kb 5.5 MByte méretű Ghostscript egy postscript interpreter, amely ezenfelül képes az Adobe Portable Document Formát (PDF) feldolgozására is. Az interpreter fájlból vagy billentyűzetről bevitt postscript utasításokat tud feldolgozni. A kb 1 Mb-os CSview lehetővé teszi, hogy a Chostscript funkcióit egy kényelmes, felhasználóbarát felületen menüvel és ikonokkal érjük el. Mindkét program vitathatatlan előnye, hogy ingyenesen használható.

A GSVIEW HASZNALATA Keressük fel a http://www.cs.wisc.edu/~ghost/ címen a Chostscript honlapját és kövessük az Obtaining AFPL Chostscript 8.00 linket, itt megtaláljuk a szükséges programokat. A Chostscriptnek két változata is megtalálható: az AFPL Ghostscript 8.00 és a GNU Ghostscript 7.05. Mindkettő ingyenesen letölthető és használható, csak a további terjesztés engedélyezésében különböznek a licencek: a GNU Ghostscript nyílt forráskódú, ingyenesen terjeszthető, saját szoftvertermékbe beépíthető szoftver.

A GSview jelenlegi legfrissebb verziója a GSview 4.3. A megfelelő operációs rendszerhez töltsük le az installálható kódokat. Először a Ghostscriptet telepítsük, mert a CSview ellenőrzi, hogy megtalálható-e. A GSview telepítése során engedélyezzük, hogy a ps kiterjesztésű állományokhoz társítva legyen ez a program. Ha a gépünkön nincs Acrobat Reader, akkor a pdf-állományokhoz is rendeljük hozzá. Ha nincs postscript nyomtató installálva, akkor a nyomtatóbeállításoknál vegyünk fel egyet, célszerűen azt a típust, ahol a munkánkat végül kinyomtatjuk. Ha postscript nyomtató helyett használjuk a Ghostscriptet, akkor mindegy, hogy milyen nyomtatót választunk, ebben az esetben a nyomtatóhoz használt portnak választhatjuk a fájlt, így a nyomtatóra indított nyomtatás - további kattintás nélkül - automatikusan fájlba irányul. Ezután bármely programból nyomtathatunk a postscript nyomtatót választva, kihasználva a postscript lehetőségeket. A nyomtatás indításakor meg kell adnunk a postscript fájl nevét. Ne felejtsünk el a név után ps kiterjesztést adni, hogy később könynyebb legyen azonosítani a fájlt. A fájlkezelőben az elkészült postscript fájlra kattintva elindul a CSview, és láthatjuk, hogyan építi fel a Ghostscript az oldalunkat. Pénz nélkül semmi sem megy, a GSview induláskor feldob egy ablakot, amiben arra kér, hogy regisztráljuk magunkat 40 ausztrál dollárért, ha nem akarjuk minden induláskor megnyomni az OK gombot. Újabb postscript fájl megtekintésénél elkerülhetjük a GSview újraindítását, ha megnyitva hagyjuk az alkalmazást és a következő fájlt a fájlkezelőből áthúzzuk a GSview ablakába, vagy a GSview File/Open menüpontjából nyitjuk meg a fájlt. Megjelenítés közben előfordulhat, hogy a GSview jelzi, hogy DSC (Document Structuring Conventions) hibát talált a postscript fájlban. Ilyen esetben állítsuk be, hogy hagyja figyelmen kívül a DSC-t, ami azzal jár, hogy a lapokat csak sorrendben előrefelé

tudjuk végignézni, és nem tudunk közvetlenül egy kiválasztott lapra ugrani vagy visszafelé lépni. A hibaüzenet kijelzését az Option/DSC Warnings menüpontban kikapcsolhatjuk.

NYOMTATÁS A megjelenített dokumentum nyomtatásához a nyomtatási módszert a File/Print menüben adhatjuk meg. Három módszer közül választhatunk. A Windows GDI printert választva a Chostscript bitmap képként küldi el a lapot a nyomtatónak a Windows driverén keresztül. Ez a leglassúbb módszer, szinte minden nyomtatóval működik, és DSC nélküli dokumentumok esetén is meg lehet adni a nyomtatni kívánt oldalakat. Színes vagy szürkeárnyalatos kép nyomtatásához változtatni kell a Setting ponton. A Ghostscript device-ot választva a program saját, gyorsabb driverét használhatjuk. A felirat melletti gombbal állíthatjuk be a nyomtató típusát és a felbontást. Az uniprint gombbal további nyomtatók közül választhatunk. A harmadik lehetőséget, a PostScript Printert választva a Ghostscript változtatás nélkül küldi a fájlt a nyomtató felé. Akkor használjuk, ha prolog vagy epilog fájlt szeretnénk küldeni a nyomtató felé, vagy ha PDF fájlt nyomtatunk postscript nyomtatón. Érdemes összehasonlítani a különböző módokban készített nyomatokat. Saját tapasztalatom szerint, a számítógépen futtatott postscript interpreter a nyomtatóban lévő tnterpreternél sokkal gyorsabban tud felépíteni egy összetett, sok ábrát tartalmazó oldalt, ami a nyomtató felé már raszteresen küldve nem igényel további számítási kapacitást. Bonyolult oldalak esetén a rasz-

teres formátum fájlméretben is kisebb, mint az eredeti postscript, így a párhuzamos porton átmenő adatmennyiség csökkentésével is tovább gyorsítható a nyomtatás. Bonyolult oldalak feldolgozásánál a nyomtatóban lévő kevés memória sem okozhat akadályt, hiszen a Ghostscript a számítógépben lévő memóriát használja.

PDF FÁJLOK KÉSZÍTÉSE A Ghostscript képes a megjelenített dokumentumokat PDF formátumba konvertálni. A konvertáláshoz nyomtassuk ki a dokumentumot postscript nyomtatódriverrel fájlba, majd a Ghostscriptben megnyitva válasszuk a File/ Convert menüben a pdf-write device-ot. Állítható a felbontás, a tömörítés és a képkezelés.

ELŐNYÖK Tapasztalataim alapján, HP 4 MP nyomtatón gyorsabban lehet nyomtatni a bonyolult postscript oldalakat, ha Ghostview-val raszteresre alakítom és a nyomtató felé PCL módban küldöm. Ezzel a módszerrel jobb felbontást értem el, mintha a Windows PCL driverét használnám, és ki tudom használni a postscript lehetőségeket, például a tükörnyomtatást. Levilágítóra készített postscript munkákat is így ellenőrzöm. A program részletes leírásából sok beállítási lehetőség megismerhető, érdemes kipróbálni, valóban helyettesíthet egy postscript nyomtatót. A program honlapja: http://www.cs.wisc.edu/~ghost/

Lapzártakor mély megrendüléssel értesültünk Boskovítz A. Gyula elhunytáról. Iparágunk vezetésében, egyesületünk életében évtizedeken át igen aktívan, lelkesen tevékenykedett. Megőrizzük emlékezetünkben szakmaszeretetről közismert személyét. Életútjának méltatására lapunk következő számában visszatérünk.

Celebrant Extreme A F U jl FI LM MUNKAFOLYAMAT-MEGOLDÁSA Keresztes Tamás bauer+bauer Hungária Kft.

A Celebrant Extrémé olyan munkafolyamatirányító rendszer, amely nagymértékben leegyszerűsíti a kilőtt oldalak levilágítását proofra, filmre vagy a nyomólemezre.

az oldalak ellenőrzését vagy a szín-alátöltéseket; • lehetővé teszi az Adobe PDF oldalak és job ticketek hibáinak kijavítását az utolsó pillanatban; • gondoskodik arról, hogy a végtermék olyan legyen, mint azt a tervező elképzelte.

Ml A CELEBRANT EXTREME? Számos funkció segíti a gyártási folyamat racionalizálását. Ezek köze tartozik például egy munka egy időben történő kilövése és ripclése, vagy egy hiba kijavítása az utolsó pillanatban, anélkül, hogy a munka kilövését újra el kellene végezni. A Celebrant Extrcme az Adobe ExtremeTM architektúrán az Adobe legfejlettebb nyomtatási technológiáján, alapul. Az Adobe Extrémé előnyei: • a meglévő nyomdai előkészítő rendszereket integrálja, és figyelembe veszi a különböző kimeneti eszközöket; • automatizálja az egyes műveleteket, például a kilövést,

PDF ÁLLOMÁNY KÉSZÍTÉSE A Celebrant Extre Primer modulja az Adobe Normalizcr TM technológiáját alkalmazza a nyomdai célú PDF állományok automatikus létrehozásához. A Primerrel számos, a PDF dokumentumokban gyakran előforduló hibát ki lehet javítani. A Primer job ticketet el lehet küldeni a megrendelőnek, aki ennek beállításaival készítheti el az Acrobat DistillcrbenTM a PDF dokumentumot és ellenőrizheti a PitStop programmal. Tehát nem csak a saját PDF dokumentumokat lehet teljes körűen ellenőrizni, hanem a kívülről érkezőket is.

AZ OLDALAK SZÍNKEZELESE Mind a proofkészítés, mind a nyomtatás színkezelése megbízhatóan vezérelhető a Celebrant Extrémé ICC Colourmanagement moduljával. Egy munkafolyamat színkezelésének két egyformán fontos feltétele van. Először is egységes színtérbe kell formálnia az oldalak összes elemét - beleértve a szkennclt képeket, a digitális kamerával készített képeket és vektorelemeket -, és kezelnie kell az olyan összetevők színeit, mint például a Microsoft Office dokumentumok. Másodszor képesnek kell lennie egy sor proofnyomtató pontos színillesztésére a nyomtatáshoz. A Celebrant Extrémé ICC Colourmanagcment modulja mindkét feltételt teljesíti. A Celebrant Extrémé az integrált ICC munkafolyamat részeként használható. A felhasználó döntheti el, melyik munkamódszert választja. CMYK munkafolyamat esetén a képek szkennelcse is CMYK színtérben történik, és az illusztrációkkal együtt a munkafolyamat során végig CMYK színtérben maradnak. Ilyenkor a Celebrant Primer ICC-ellenőrzŐszerepet tölt be. Ha a munkafolyamat során RGB színterű képet talál, akkor azt automatikusan áta-

Celebrant Extrémé munkafolyamat MAGYAR GRAFIKA 2003/2

27

CMYK munkafolyamat

lakítja azzal a CMYK profillal, amellyel a szkennelt képek készültek, így a teljes oldal színhelyesen készül el. Az RGB munkafolyamat akkor lehet előnyös, ha ugyanazt a dokumentumot különböző gépeken nyomják ki. A képek és az ábrák ebben az esetben RGB formátumban maradnak mindaddig, amíg a Ceiebrant RIP-be nem érkeznek. Az első RIP úgy van beállítva, hogy a dokumentumot - a job ticket szerint - az első nyomógép CMYK színterére alakítsa át. A második RIP (amely akár távolabbi helyen is lehet), a job ticket alapján automatikusan a második nyomógép CMYK színterébe konvertálja a dokumentumot. A Ceiebrant ICC Proofing opcióval a nyomtatási eredményt szimulálni lehet. KILÖVÉS

A Ceiebrant Extrémé egyedülálló kilövési funkciót tartalmaz. A rendszerbe érkező összes PostScript vagy PDF oldalból két állományt hoz létre a feldolgozáshoz. Először alacsony felbontású PDFvagy EPS-oldalakat készít,

RGB munkafolyamat

amelyeket gyakorlatilag bármilyen kilövési programban fel lehet használni a kilövéshez, majd az összes beérkező oldalt leripeli és elmenti. Mivel a kilövés és a ripelés egy időben történik, jelentősen emelkedik a rendszer termelékenysége. A kilőtt ív bármelyik oldala utólag is kicserélhető. Az utolsó pillanatban is végre lehet hajtani a változtatást, és az ívet pár percen belül le lehet világítani.

táskészleteket, amelyek meghatározzák a fájlok feldolgozásának módját a munkafolyamat egyes fázisaiban. A munkafolyamat JTP-s elemei meghatározott műveleteket végeznek el egy állományon, ilyen JTP például a Ceiebrant RIP és a Ceiebrant Primer. A JTP-k a Ceiebrant Extrémen belül, az igények szerint, szabadon csoportosíthatók, de utólag is bármikor be lehet illeszteni újabb JPT elemeket, például, ha a felhasználó újabb RiP-ct akar integrálni a rendszerbe. A gyártás termelékenységének optimalizálásához a feladatokat kiegyensúlyozottan el lehet osztani a JTP-k között.

A JOB TICKET PROCESSOROK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ÉS BŐVÍTHETŐSÉGE

TÁVOLI LEVILÁGÍTÁS

A Ceiebrant Extrémé gyártási folyamatot lényegében két alapvető komponens vezérli: a job Ticket és a Job Ticket Processor (JTP). A job ticket tartalmazza azokat az utasí-

A Ceiebrant használatával gond nélkül lehet továbbítani nyomdakész adatokat az interneten keresztül. A kész, kilőtt iveket a Luxel Gateway alkalmazásával, az üzem bár-

RIP proofolás

mely távoli helyén, le lehet világítani a film- vagy CTPlevilágítóval. Ez a folyamat hatékonyan alkalmazható abban az esetben is, ha a termelés több helyen folyik. PROOFKÉSZÍTÉSI LEHETŐSÉGEK Két különböző proofeljárás alkalmazható a nyomdaipari előkészítő rendszerekben. Az első esetben az Adobe PostScript vagy az Adobe PDF állományokat a munkafolyamatba integrált kimeneti eszközökre külön ripelik. A második eljárás az úgynevezett ROOM proofing (a szó az angol Rip Once Output Many = ripeld le egyszer, világítsd le többször kifejezés kezdőbetűiből áll). Ebben az esetben a proof a leripelt nagyfelbontású állományból készül. Ehhez el kell távolítani a rácsinformációkat a ripelt állományból. Mivel mindkét eljárás számos előnnyel jár, a felhasználó szabadon dönthet arról, hogy melyiket választja. Akár az egyes oldalakról vagy oldalpárokról kell nyomathe-

Ceíebrant Extrémé

Lemezte

lyes proofot készíteni, akár a teljes ív kilövésének helyességét kell ellenőrizni, a Celebrant Extrémé RIP tudja a megoldást.

kész adatok internetes továbbítását is automatizálni lehet a Celebrant Extrémé munkafolyamatban. CELEBRANT GATEWAY

CELEBRANT EXTRÉMÉ MUNKAESZKÖZÖK A Celebrant Fxtreme jó néhány lehetőseget kínál a termelékenység fokozásához. Egyik ilyen lehetőség a Fujifilm „Zonal Trapping" plug in, az alátöltési funkciók zónák szerinti beállításához, de ilyen lehetőség a CIP3 adatok létrehozása is, amellyel jelentősen csökkenteni lehet a nyomógépek festékezésénck beállítási idejét. A Celebrant Job Archiverrcl automatizálni lehet az adatok archiválását és lehívását a Celebrant adatbankjából. A felhasználói felület mind Macintosh, mind PC munkaállomáshoz rendelkezésre áll. A nyomda-

világítás

A Celebrant Gateway szoftveralkalmazás fogadja és sorrendbe állítja a levilágításhoz a külső fájlokat a Fuji film- és CTP-lemezlevilágítőin. Tulajdonságok: • bit TIFF vagy TIFF-IT fájlok fogadása drop folderekkel; • várólista készítése a Fuji levilágító berendezésekhez; • az integrált Archiver modul lehetővé teszi a munkák automatikus archiválását; • a beépített Celebrant Viewer modullal a képernyőn ellenőrizni lehet a fájlt a levilágítás előtt. Előnyök: • a drop folderekkel vezérelt automatikus folyamat nem igényel operátori beavatkozást; • lehetővé teszi a Fujifilm levilágítók alkalmazását nem Fuji munkafolyamatokban; • egyszerű kapcsolódást biztosít távoli Celebrant munkafolyamatokhoz;

ROOM proofolás

• az integrált Viewer és Archivcr lehetővé teszi a fájlok kezelését nyomás előtt és után. Támogatott fáj formátumok: Színre bontott TTFF 6 (1 bit TIFF), TIFF/IT 1 bit TIFF tömörítési formátum 1D Huffman, LZW, Group 3 Fax, Packbits Kliens, Macintosh vagy PC Nem Fuji munkafolyamatok Agfa Apogee Print Drive Heidelberg Delta V7.0 Creo Princrgy, Creo Brisque (Creo Screen2Go-on keresztül) Artwork Systems és más munkafolyamatok CELEBRANT EXTRÉMÉ ÖSSZEFOGLALÓ SPEClfiKÁCIÓ Celebrant Extrémé RIP: Adobe PostScipt 3TM Interprctcr, ICC színkezelés Job Ticket munkafolyamatirányítás, Fujifilm Quality Screening (Fujinlm minőségi rácsozás), RIP-vezérlés Macintoshról vagy PC-ről

Adobe in RIP Ttrapping (Adobe alátöltési funkciók a RIP-ben). A ripelt állomány ellenőrzési lehetősége a képernyőn Celebrant Extrémé Primer: Adobe Normalizer Font-beágyazás, alátöltési funkciók, ICC színkezelés Enfocus, PitStop Preflighting (PDF ellenőrzés) Alkalmazási eszközök: Fujinlm Blends Quark Xtensions (Quark bővítmény) Fujinlm in-RIP, Trapping Acrobat Plug In Remote PDF Cration & Preflighting Munkafolyamat bővítések: További Celebrant Extrémé RIP-ek és további kimenetieszköz-meghajtók Fujifilm Extrémé proofkhetőségek: Fujifilm finalProof Fujifilm PictroProof HP nagyméretű nyomtatók Epson nagyméretű nyomtatók, Room Proof Option

Kimeneti opciók: Közvetlenül filmre/lemezre Közvetlenül nyomtatóra TIFF kimenet TTFF kimenet interneten Fájlformátumok támogatása: PDF VI.4 PDF VI.3 PDF VI.2 PostScript 3TM PostScript Levél 2 TM TIFF-IT Pl TIFF 6.0 EPS Adatarchiválás: Job archiválás (PostScript/PDF, ripelt adatok ésJobTicketek) Időpontra tervezett archiválás

A Luxel Gateway alkalmazása interneten keresztül

PDF alapú munkafolyamat-vezérlő rendszerek tesztje A SEYBOLD PUBLICATION SAN-FRANCISCÓBAN RENDEZETT KONFERENCIÁJÁN

Evekkel ezelőtt félismerték a prepress rendszerek forgalmazói, hogy az Adobe PDF (Portable Document Formát) ideális formátum az adattartalom továbbítására. A PDF tartalmaz minden olyan információt, mely a minőségi nyomtatáshoz szükséges, beleértve a betűtípusokat, oldalbeállítást, képeket és egyéb fontos információt. Több forgalmazó belső formátumként alkalmazza, mások felkészítették munkafolyamat-vezérlő rendszerüket a PDF fogadására. A Seybold tesztje két részből állt. Az elsőben a PDF-clőállítás eredményét vizsgálták. Több megközelítést alkalmaznak a forgalmazók a PDF előállítására, így a „paraméterezett distillert", illetve a különféle saját fejlesztésű szoftvereket. A feladat egyegy CorelDraw 10, QuarkXPress 5, InDesign 2 és Microsoft Word 2000 programokkal előállított oldalból PDF fájl generálása. A tesztanyagok sok, a napi gyakorlatban előforduló, a prepress munkafolyamatban nehézséget okozó megoldást tartal-

maztak. A második fázisban négy PDF fájl feldolgozása volt a feladat, rátöltések beállítása, kilövéskészítés, színrebontás, minőségi digitális proof- és filmkészítés. Mindkét tesztben megvizsgálták többek között a rendszerek színmenedzselési képességeit, betűtípusok és transzparens elemek kezelését. A második fázisban külön vizsgálták a rátöltcsi funkciót. Tüzetes vizsgálatok után érdekes eredmény született. A jól ismert prepress-problcmákat - betűtípushiány, verlaufkezelés - a rendszerek jobban kezelik, mint a viszonylagosan új fejlesztésű dolgokat, mint például a színmenedzselést. Mindkét tesztben az Agfa, Apago, Inc., Artwork Systems, CGS Publishing Technologies, Creo, Inc., Dainippon Screen Mfg. Co., Ltd., Dalim Software, Enfocus Software, Fujifilm, Global Graphics Software, HEL1OS Software GmbH, Heidelberger Druckmaschinen AG, OneVision, Inc., SccnicSoft, Inc. és az Ultimate Technographics rendszerei vettek részt.

Az első tesztben (PDF generálás) a legjobb öt eredménye: Creo Prinergy (95), Dalim Twist és a OncVision Speedflow (92), az Agfa Apogee Create és a Creo Prepare (89). Az átlagos pontszám 84 pont feletti. A maximális pontszám 100. A második fázis (PDF feldolgozás) első hét helyezettje a tesztelt húsz munkafolyamat-vezérlő rendszerből: Creo Brisque (97), OneVision Speedflow (94), EFI's Velocity OneFlow (93), Dalim Twist (92), Founder Electronics' ElecRoc (91) és a Polkadots PrePage-it, valamint a Xitron Xenith (90). A tesztek egyik végkövetkeztetése: a PDF-re alapuló munkafolyamat-vezérlők kielégítik a főbb kívánalmakat, fejlesztőik jó úton járnak. A cikk a Seybold Publication „PDF Workflow Shootout San Francisco 2002, Executive Summary" kiadványa alapján készült. http://www.seyboldrcports. com/pdfsurvey. html Szerkesztő: Turányi Károly, a Jura Trade Kft. kereskedelmi igazgatója.

A Creo (Scitex, CreoScítex) ebben a hónapban üzembe helyezte az ötezredik CtP berendezést. Felmérések szerint a Creo ezzel a teljesítménnyel, a CtP piacon szerzett 36%-os részesedéssé! világelső. A Creo és magyarországi disztribútora, a Jura Trade Kft. ezúton is köszönetet mond ügyfeleinek, hogy elérhettük ezt a kiemelkedő teljesítményt.

Agfa munkafolyamat-megoldások Göttler Dániel

alkalmazástechnikai mérnök Agfa Hungária Kft. A Nyomdai Rendszerek (Craphic Systems) az Agfa Cevaert N. V. egyik legjelentősebb üzletága világszerte. Alapanyagaival, berendezéseivel, technológiájával a világ legtöbb országában piacvezetőként szolgálja ki a nyomdaipart.

Az Agfa folyamatosan dolgozik megoldásainak fejlesztésén és új technológiák gyakorlatba való átültetésén. A Nyomdai Rendszerek területén ennek mozgatórugója, a nyomdászok általános kívánalmainak megfelelően az, hogy a piaci igények kielégítésére az előkészítés és a gépterem között a lehető leghatékonyabb együttműködés jöjjön létre. Az Agfa tisztában van azzal, hogy a nyomdaipar nem kezelhető egységesen, hanem legalább három fontos alkalmazási területe van; a napilapnyomtatás, a csomagolóanyag-gyártás és a kereskedelminek is nevezett egyéb nyomdai tevékenység, amely az akcidens nyomtatást és a felületkezelt papírra nyomtatást öleli fel. Ezért a munkafolyamat-megoldások területén is arra törekszik, hogy e három területnek az alkalmas hangsúlyeltolódásoknak megfelelően eltérő eszközöket nyújtson. A gyors átfutás és a magas minőségi igények teljesítése az ofszetnyomtatásban egyértelműen a közvetlen digitális lemezkészítés (CtP) megvalósítását jelenti. Az Agfa a CtP berendezések és megoldások területén a kezdetektől fogva az éllovasok között volt. Ma is szándékosan támogatjuk az összes CtP lemeztechnológiát az egyes alkalmazási területek megfelelő kiszolgálása érdekében. A CtP technológia meghonosítása azonban a film másolóeredeti elhagyását jelenti, és ez nem kis fejtörést okoz a hazai nyomdásztársadalom számára. Ha azonban lemezre akarunk levilágítani, mindazokat az ellenőrzési lehetőségeket,

amelyeket eddig a film esetében megszoktunk, digitális megfelelőikkel kell felváltanunk. Ezt az igényt felismerve az Agfa már 1998-ban az Adobe által kifejlesztett PDE formátumot tekintette a nyomdászok számára megfelelő digitális mesterfájlnak. Ekkor került piacra az Apogee Pilot munka-előkészítő szerver első generációja. AZ APOGEE MUNKAFOLYAMAT

A PDF mint állományformátum könnyen megnézhető, kompakt, sok lehetőséget nyújt, és mint ilyen, megfelelő paraméterek mellett alkalmazva, kitűnően használható nyomdai célokra is. Az Apogee munkafolyamatban - amelynek ma már a harmadik generációját szállítjuk - a Normalizer szoftver gondoskodik a beérkező anyagok PDF formátumba való átalakításáról, valamint annak ellenőrzéséről is. így lehetővé válik a hiányzó betűtípusokkal, RGB képekkel, kis felbontással elkészített „fércmunkák" kiszűrése. A gyártási paramétereket a Job Ticket Editor által foglalhatjuk össze egy elektronikus munkatáskába, amely JDF kompatibilis, XML bázisú, így a különböző adatbázis- és vállalatirányítási rendszerekkel megteremthető az on-line kapcsolat. A beérkezett oldalakat a munkatáskában rögzített gyártási utasításoknak megfelelően elkészített nyomdai íwé az Apogee Pilot Scries 3 munka-előkészítő szerver alakítja, az anyag értelmezése, az alátöltések kialakítása, majd a rácsrabontása az Apogee PDF ripszerveren történik. Ezután a rácsozott állományok kerülnek a PrintDrivc Series 3 bitmap-szerverre, amelynek első számú feladata a kimeneti eszköz ellátása időben, megfelelő mennyiségű adattal. így a lemezes filmlevilágítók teljesítménye optimálisan

Apogee Pilot

Apogee RIP

Apogee PrintDrive

Az Apogee Series 3 munkafolyamat működési elve

kihasználható. A PrintDrive által támogatott kimeneti eszközök között megtalálhatjuk a legegyszerűbb Accuset filmlevilágítótól, az Avantra doblevilágítókon, B2-es Palladio és Bl-es Galileo lemezlevilágítőkon át egészen az extra nagy méretű lemezek levilágítására képes Xcalibur lemezlevilágítókig tartó Agfakínálatot. A PrintDrive szerver felhasználói felülete igen alkalmas a munkák ütemezésére, gyors, felhasználóbarát áttekintésére: a munkákról bélyegkép, nézőkép, l:l-es raszteres nézet áll rendelkezésre, prioritásokat definiálhatunk, kimeneti eszközök között átirányíthatjuk a munkát, mutációk készíthetők, színkivonatok cserélhetők stb. DIGITÁLIS PROBANYOMAT-KESZITES

A film nélküli munkafolyamatok elengedhetetlenül megkövetelik a megfelelő minőségellenőrzéssel ellátott, megbízható szerződéses hitelű színes próbanyomat-készítés lehetőségét. Az Agfajct Sherpa digitális próbanyomat-készítő rendszereinek fontos erénye az, hogy a minőség-ellenőrző modul segítségével maga a felhasználó képes egy egyértelmű és gyors eljárással az Xrite DTP 41 típusú spektrofotométerrel új kalibrációt készíteni a kimeneti eszközként használt tintasugaras nyomtatóhoz. A Sherpával készített digitális proofok további előnye, hogy a filmre vagy lemezre ké-

szülő végeredménnyel való megegyezés kétszeresen is garantálható. Egyrészt a Sherpát meghajtó ripszoftvet értelmezője ugyanaz az Adobe-tól származó modul, mint amit a levilágításhoz is használunk. Másrészt pedig a PrintDrive Series 3 segítségével a Sherpán is tudunk nyomtatni újraértelmezés nélkül, a levilágításra szánt lerippelt és rácsozott állományok felhasználásával szerződéses hitelű proofot. A nagy kimeneti színterjedelem és az ICC profilok használata miatt szinte bármilyen nyomtatási eljárás, adott üzemre szabott technológia várható eredménye szimulálható. A nagy színterjedelemnek köszönhető a direkt színek kezelése: Proofer Rip színkönyvtára segítségével a Pantone színek 85%-ának szimulációja megvalósítható. A Sherpa próbanyomat-készítő nyomtatók piezótechnológiával dolgoznak 61, 109, 137 és 157 cm-es maximális papírszélességre, 360 és 720 dpi felbontással. A |ÖVŐ: APOGEE X

Az Apogee munkafolyamat következő generációját, az Apogee X-et az Agfa már teszteli, és az idei év folyamán megkezdi a bevezetését is. Az Apogee X-ben jelenlevő legnagyobb újdonság a fokozott felhasználóbarátság, az automatizálás tökélyre fejlesztett lehetősége: létrehozhatjuk egy-egy munka produkciós tervét, amely automatikusan fut

4z Apogee X rendszer felhasználói felülete

le, természetesen a megfelelő ellenőrzési pontokon jóváhagyást kérve. Mindezt XML alapú JDF munkatáskák és szabványos adatbázis-szervermodul alkalmazásával oldották meg, összhangban az Agfa elkötelezettségével a nyílt szabványok iránt. Ugyancsak komoly segítséget fog jelenteni az 1.4-es PDF specifikációban megengedett átlátszóságok natív kezelése a Flattener megjelenésével.

INTELLINET: MUNKAFOLYAMATOK A NAPILAPGYÁRTÁS SZÁMÁRA A napilapgyártás az Agfa számára kiemelt jelentőségű terület. Az Agfa világszerte piacvezető, Poláris lemezlevilágítói révén, ebben a piaci szegmensben. A Poláris lemezlevilágítók ma már harmadik generációjukkal képviseltetik magukat, ez a Poláris X sorozat. Az elmúlt év folyamán az Autologic felvásárlásával az Agfa tovább erősítette pozícióit a területen. A Poláris lemezlevilágítók teljesítményükkel és megbízhatóságukkal szereztek hírnevet maguknak, és ehhez szükség volt egy olyan munkafolyamat-rendszer-

re, amely e teljesítmény kihasználását lehetővé teszi. Az Intellinet Newsflow megjelenésekor az Agfa olyan rendszert adott a napilapszegmens kezébe, amely támogatja a több helyszínen történő szerkesztést és nyomtatást, produkciós tervek alkalmazását és a termelés folyamatos távoli követését is. Legismertebb sikertörténete a USA Today esete, amelyet az Egyesült Államok számos helyszínén szerkesztenek és nyomtatnak egyidejűleg, hiszen másképpen lehetetlen lenne, hogy az aktuális információ időben jusson az olvasókhoz. Az Intellinet munkafolyamat szoftverkomponensei a legegyszerűbb esettől a legbonyolultabb konfigurációig testre szabhatóak az adott napilapüzem igényeinek teljes kiszolgálására.

Katonaitérkép-készítéscsúcstechnológiával korszerűberendezésekkel A HM TÉRKÉPÉSZETI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGNÁL

A katonai térképészet kiemelt feladata a Magyar Honvédség térképrendszerének átalakítása. Ebben fontos szerepet kapott a megfelelő műszaki háttér megteremtése. A honvédelmi miniszter döntése alapján 2001-ben elindított program tervezett beruházása valósult meg 2002-ben, a szükséges nyomdai kapacitás létrehozása érdekében beszerzett MAN Roland 906-5 típusú hatszínes ofszetnyomó gép és az ehhez kapcsolódó formakészíto és kötészeti berendezések - melyek közül legfontosabb a BasysPrint márkájú, UV-Setter 1116F2 típusjelű CTcP (Computer-to-Plate) lemezlevilágító - üzembe állításával. Az új Roland nyomógép - rendkívül gyors betgazítást elősegítő innovatív technikájával és messzemenő automatizáltságával - mindenekelőtt egy dolgot segít elő: az igen jó minőségű, gazdaságos ofszetnyomtatást, nagy formátumban. A mindenesként szolgáló Roland 906-5 nyomógép a papírtól kezdve a kartonon és műanyag fólián keresztül az F-jelű hullámkartonig 1,2 mm vastagságig terjedő nyomathordozóra képes nyomtatni; mindezt akár tizenháromezres óránkénti fordulatszámmal. Az állandó és biztos nyomatmínőség előfeltétele az átgondolt, évszázados tapasztalatok alapján épített nyomómű, ívvezetés, festékező- és nedvesítőmű. A gép infravörös szárítójával együtt kreatív munkák elkészítéséhez is kiváló lehetőségeket nyújt, mi több, szabványt, zsinórmértéket teremt. Az EPS lemezszkenner segítségével percek alatt megállapítható a festékező művek számára a zónánkénti kitöltés, és ezzel a festékezés beállítása. A CCI (Computer Controlled Inking) rendszer azután nyomás közben a mintaként kivett ívek festékezettségének ellenőrzésével az esetleges eltéréseket korrigálja is a festékezőműben. A gép valamennyi funkcióját elektronikával vezérelt olajhidraulika, pneumatika, illetve

villamos motor üzemelteti. Az irányítópult memóriája ötezer (!) munka valamennyi adatát tárolja, melyek bármikor újra előhívhatók és aktiválhatok. A nyomógép moduláris felépíthetősége lehetővé tette az egyéni igények szerinti rendszerkonfigurációt. A betanulás és próbaüzem során a különböző, saját kiadású négy-, hat- és nyolcszínes térképeken kívül kereskedelmi forgalomba kerülő földfelszín-világtérképet nyomtattak a gépen, e legutóbbit a műnyomó papíron kívül 0,4 mm-es fóliára is. A próbaüzem befejezését követte a gép ünnepélyes átadása február 17-én a Honvédelmi Minisztérium és az MH Térképész Szolgálat illetékeseinek jelenlétében, majd másnap a térképész- és nyomdászszakma képviselőinek mutatták be új berendezésüket. A kötészet területén egy nagyméretű egyenesvágó géppel, összehordó-irkafűző géppel, ragasztó-kötő géppel és fóliázóval egészült ki a berendezések sora, ami a kapacitásbővítésen túl gyorsabbá, pontosabbá és biztonságosabbá teszi a nyomtatványkikészítést és a rendszeres munkák elkészítését. A formakészítésben óriási előrelépést jelent a közelmúltban üzembe állított CTcP berendezés, aminek előnye, hogy a már régóta kizárólag számítógépen készülő térképek nyomtatásához a nyomóforma-készítés terén így elmaradhat a filmkészítés és -szerelés művelete - a nyomóformákat a számítógépes anyagból így egyenesen a lemezre világítva le; lényegesen gyorsítva ezzel a lemezkészítést, és a nagyobb pontosság révén könnyítve a géptermi beigazítás munkáját. Előnyt jelent, hogy a levilágító hagyományos ofszetlemezre dolgozik - innen a második c a típusjelzésben; így nem volt szükséges külön új lemezmásolási és -hívási technológiát meghonosítani a házban; és korábbi álló anyagok ismételt nyomásakor azonos lemezanyagokat és technológiát használhatnak - figyelemmel az elmúlt évtizedek óriási állóanyag (film és szerelék) készletére. Péteri Károly

Korrigáljunk gépben is! Darnay László

Előző számunkban a hagyományos, papíron történő korrektúraolvasásról beszéltünk. Ez önmagában igen látványos lehet, mert jő (rossz) esetben telerajzoljuk, -jelöljük a fehér papírt, s úgy érezhetjük: na, szépen dolgoztunk. Most a számítógépben végzendő korrigálásról elmélkedünk, annak is arra a fajtájára helyezve először a hangsúlyt, amikor a gép előtt ülő korrektor a saját feje után korrigál, és nem a papírlevonat javításait hajtja végre. Aztán a technikai végrehajtás egyforma; akár papírlevonat után, akár első gépi olvasásra korrigál az ember. A számítógépek korrigálóprogramjairól most nem beszélünk. Van, akit csak föltartanak, van, akit elbizonytalanítanak amellett, hogy segítenek is. Mindenesetre az elütések, betűhibák kiszúrásában jó szolgálatot tudnak tenni. Manapság elkerülhetetlen vagy nem érdemes elkerülni a számítógépben való olvasást és korrigálást. A számítógép már jó ideje teljesen átvette az uralmat, a szerzők gépbe írnak, anyagaikhoz könnyen hozzá lehet nyúlni, nem úgy, mint az írógépes és nyomdai szedőgépes világban. A telepingált levonatok kiküszöbölése érdekében ajánlatos még a szedés tördeletlen állapotában az első korrigálást, úgymond, az első korrektúrafordulót gépben elvégezni. így bizonyára jobban jár a szerkesztőség, a kiadó, mert sok időt takaríthat meg, és megspórolhatja az első forduló papírmennyiségét és a papírolvasás utáni sokszor igen keserves gépi korrigálást, amit általában a tördelőnek kell elvégeznie. Igen áldatlan dolog egy tördelő számára, hogy a telejavított - igen mákos - levonat és a képernyő között jártatva a szemét javítson, lesse a papíron, hogy éppen hol is tart, és az éppen keresett hiba a képernyőn hova is esik. Az ember több mindent meglát a papíron, mint a gépben, ezért a levonaton történő korrigálás általában mindig nagyobb hatásfokú. Mégis ne mondjunk le arról, hogy az első kor-

rektúraolvasás, -javítás gépben történjen, éppen az előzőekben mondottak miatt. Ez az első olvasás a gépben megfelelhet a hagyományos értelemben vett kézirat-előkészítésnek, Itt kiszűrhetjük a hibák túlnyomó többségét, és hatáskörünktől függően - szerkesztők vagyunk vagy csak korrektorok - könnyebben írhatunk át szövegeket, javíthatunk zavaros vagy tartalmilag nem megfelelő részeket. Ezután viszonylag tiszta levonatot vehetünk kézbe immár golyóstollal végzendő korrigálásra, és biztosabbak lehetünk abban, hogy nyomtatványunk, könyvünk sajtóhiba nélkül jelenik majd meg. Ha tehát gépben olvasunk és korrigálunk, szintén érvényes a szabály, hogy fékezve kell olvasni, nem szóképet. Minden egyes betűt, immár karaktert érzékelni kell. Itt nincsenek korrektúrajelek, nem kell a margón kívül semmit sem nézni, mint a papírnyomaton. Ha szeretnénk beírni egy vagy több betűt, csak odaklikkclünk a szükséges helyre, és már írhatunk is. Betűcserénél kijelöljük a javítandó betűt, és ráírjuk az újat. Ugyanígy járunk cl, ha több betűt vagy szót, vagy nagyobb szövegrészt akarunk cserélni. Arra nagyon kell vigyázni, hogy el ne csúszszon a kezünk, miközben az egeret húzzuk, nehogy többet jelöljünk és töröljünk ki a kelleténél. Az utolsó rossz mozdulat megmentésére van lehetőség a Control Z-vel. Mint tudjuk, ez megsemmisíti az utolsó műveletet. Ha több súlyos, látszólag jóvátehetetlen hibát követtünk el, például nagy szövegrészt akaratlanul kitöröltünk, vagy a már tördelt szövegben nagyot rontottunk, akkor megtehetjük azt, hogy mentés nélkül bezárjuk az oldalt, majd újra megnyitjuk. Ilyenkor persze mérlegelni kell, hogy melyik megoldás éri meg jobban, melyik esetben keletkezik kisebb kár. Ha egy olyan fajta hibát szeretnénk javítani, amely sokszor fordul elő, például az írá-

son végig rossz valamilyen jel (idézőjel, gondolatjel, három pont stb.), akkor ezt az úgynevezett generáljavítással tudjuk megoldani. A Ctrl G vagy Ctrl H lenyomásával feljön a cserét lehetővé tevő ablak. Ott beírhatjuk, mit mire szeretnénk cserélni. Egyenként lépegetve is cserélhetünk, de egyszerre az összesét is. Nagyon figyelmesnek kell lennünk, mert például a kötőjelek cseréjénél (ha gondolatjeleket akarunk) megváltoztathatjuk a valóban szükséges kiskötőjelet (divizt) is, akaratunk ellenére. De a helytelen állású idézőjeleket egy mozdulattal is cserélhetjük. Ezzel a módszerrel ajánlatos átnézni a szövegünket, és kijavítani a gyakran előforduló dupla szóközöket. Sajnos gyakran látni különféle nyomtatványokon, hogy a számkapcsolatokban vagy a gondolatjelek helyén diviz van. A flopi a mentés utáni megnyitáskor már megint nem a nagykötőjelet mutatja, ezért tördeléskor újra át kell alakítani. Legyünk igényesek, és ne hagyjuk bent a helytelen kötőjeleket, idézőjeleket, három pontokat. És különösen ne csináljunk két-két vesszőből idézőjclpárt, és ne hagyjuk bent, ha olyat találunk. A nagykötőjel vagy gondolatjel, mínusz (-) az Alt 0150 billentyűleütéssel, a magyar kezdő idézőjel („ - alsó 99-nek is nevezzük) az Alt 0132, a záró (" - felső 99) az Alt 0148 billentyűleütéssel érhető el. Figyeljünk rá, hogy

az angol (" - ") és a német („ - ") idézőjeleket is helyesen használjuk. Továbbá az egy karakterből álló (régen cgytörzsű) három pont létrehozásához az Alt 0133-at kell leütnünk. A felső vessző vagy aposztróf (') kódja az Alt 0146. Ne elégedjünk meg a billentyűzeten található jellel vagy a percjellel. Ha mellékjeles betűt vagy a billentyűzeten nem található egyéb jelet szeretnénk beírni, a karaktertáblából tudjuk kimásolni. Ha valamelyik kódot elfelejtenénk, a karaktertábla megjeleníti a különböző jelek és betűk kódját is. Ha szavakat, szövegeket szeretnénk kivágni, kiemelni valahonnan és más helyre tenni, kijelölés után a Ctrl X-szel tudjuk felvenni, és a Ctrl V-vel letenni, akár többször is. Másolni (kopizni) a Ctrl C-vel lehet. Ha tördelt oldalt korrigáltunk, ellenőrizzük az elválasztásokat, mert előfordulhat, hogy akad betű, amelyik szabálytalanul csúszott át a következő sorba vagy maradt a sor végén. A tördelő a szöveg befolyatásakor bizonyára ráadta az elválasztási programot, de ha sok a zavar a sorok végén, újra rákattinthatunk. Mindezek után menteni a menthetőt a Ctrl S-sel lehet, s ha mindennel kész vagyunk, a Ctrl P-vel nyomtathatunk. Ezek az alapvetések elengedhetetlenek a korrigáláshoz, de aki a számítógéphez ül, ezeket előbbutóbb úgyis tudja.

Hazai nyomdaipari célszoftverek (Takács Zsolt) Szoftver neve

Alkalmazási terület

Fejlesztőik)/ forsalmazó(k)

Elérhetőségek

Scroll 2.5

Kalkulációs program

Zeussoft Bt.

www.zoussofl.hu; [email protected]; +36-20-936-2797

NVR

Nyomdaipari vállalatirányítási rendszer

Printsoft Számi tástech ni kai Kft.

Nyomdai munkaés készletfigydö rendszer 4.3

Nyomdai munka- és készlet figyelő rendszer

Reproart info

6000 Kecskemét, Külső-Szegedi út 6.; www.printsoft.hu eva.baloghí^printsoft.hu +36-76-510-228 www.reproart.hu; [email protected]; +36-70-237-6392

l'ages

PostScript fájlok raszterizálása, megtekintése, filmen történő elhelyezése, montírozása, kilövéskészítés

East-West Software Bt.

1147 Budapest, Kerékgyártó u. 95. 1/3.; [email protected] +36-20-934-2624

Marketmix Szoftveriroda Bt.

1181 Budapest, Barcsay u. 54.; bolgar(s>en ternet.hu +36-20-y 68-5589

Partners Hungary Kft.

1149 Budapest, Angol u. 32. [email protected] +36-1-221-5123

Partners

Munkafolyamatfelügyelő

Számítástechnika a könyvkötészetben Szalai Sándor A cím hallatán ne gondoljunk programokra, programnyelvekre, szoftverüzemeltetői képesítésre! Felhasználóként élvezzük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket képes nyújtani a számítógéppel felszerelt berendezés, gép vagy gépsor. Sok szakember véleménye az, hogy „napjainkban már nincs szükség szakemberre, mert már olyan okosak ezek a gépek". Mások szerint „ezekhez a gépekhez mi már nem értünk, ezeknek a kezeléséhez már felsó'fokú végzettségre van szükség!". A számítógép-vezérlés akkor jó, ha az nem öncélú, hanem természetes része valamely gépnek vagy berendezésnek. Ki idegenkedne a lifttől, az árellenőrző vonalkódolvasótól vagy a mérlegtől - amely a piktogram megnyomása után kiírja a répa vagy a narancs árát, és még vonalkódot is készít róla -, csak azért mert számítógép-vezérlésú'ek? A számítógéppel felszerelt gépek könnyebbé, gyorsabbá, egyszerűbbé, pontosabbá és biztonságosabbá teszik munkánkat. A számítógép segít a gépek méretre állításában, működtetésében és ellenőrzésében; elvégzi a gépsor részeinek összehangolását; feliratoz; a gép indításakor sorra bekapcsolja a különböző részeket, illetve leállításkor sorra kikapcsolja azokat; adatokat szolgáltat a termelésirányítás részére stb. Néhány konkrét példa:

IVVAGO GÉPEK Számítógép-vezérlésű ívvágó gépeknél - az egyéb szolgáltatásokon kívül - a hátsóilleszték méretre állítását is számítógép vezérli.

A hátsóillexzték vezérlése Lehetőségünk van kézi, félautomata és automata üzemmódban használni a gépet. Kézi (beállítás a méret megadásával, vágás kézi indítással). A méret megadása (bebillen-

tyűzése) után a hátsóilleszték - jelenlegi helyzetétől függetlenül - méretre áll. A vágónak nem kell azt figyelnie, hogy az állítókereket előre vagy hátra forgassa, és a méretkijelzőn sem szükséges néznie a folytonosan változó számokat. A számítógép még arra is ügyel, hogy a hátsóilleszték támaszkodjon az őt mozgató szerkezetnek, ezért minden esetben hátulról előre állít a megadott méretre. Félautomata (méretre állítás automatikus, vágás kézi indítással). Sorozatműveleteknél beprogramozhatjuk a gépet a méretekre. Vágáskor a gépet kézzel indítjuk. A művelet elvégzése után a gép automatikusan a következő méretre állítja a hátsóillesztéket. Automata (méretre állítás és vágás automatikus). Automata üzemmódnál, a méretre állítás után a gép elvégzi a vágást is. Az automata ívvágó gépeken ezért szükséges a kétkezes indításon kívül a fotócella használata is! A félautomata és az automata üzemmódnál is lehetőségünk van a gép számolóegységének használatára. Ha azonos méretre kell egy vágandó anyagot darabolni (pl. 8,5 mm széles gerinclemez), akkor a megadott értékekből a gép kiszámolja a szükséges méreteket, és beprogramozza a hátsóillesztéket ezekre a méretekre. Sorozatműveletek programozása is gyorsabb. Címke vágásánál szükség van kivágásra is. A címke méretéből és a kivágás nagyságából az íwágó gép sorra kiszámolja a vágási helyeket, és vágás során ezekre a méretekre állítja a hátsóillesztéket. Más esetben arra lehet szükségünk, hogy egy adott méretű anyagot egyenlő részekre vágjunk. A papír mérete és a darabszám megadása után a vágógép beprogramozza a hátsóillesztéket a kiszámított vágási helyekre.

Kiegészítő berendezések

működtetése

Programozás a gépen kívül. Az íwágó gépet programozhatjuk személyi számítógépen,

ahonnan flopi, programkártya (1. ábra) vagy hálózati kábel segítségével jut az információ az íwágó gép(ek)be. A CIP3 rendszer további lehetőséget nyújt. Az elnevezés, Coopemtion for Integration ofPrepress, Press and Postpress, azaz Kooperáció a nyomtatást megelőző, a nyomtatási és a nyomtatást követő műveletek integrálására utal. A rendszer képes elkészíteni a digitális montírozást, a festékezőműveket automatikusan beállítja, az íwágó gépet programozza, a hajtogatógépet beállítja stb. A rendszer előnye, hogy márkafüggetlen. Egyéb kiegészítők: automata berakó, automata lerakó, automata kivágó (a hulladék vágásakor a vágógépasztal előre csúszik), ívelfordító rendszer, Fixomat (a hátsóilleszték elé billenő illesztőrendszer), ívszéllefogó (kiegyenesíti a vágandó anyagot) stb.

HAJTOGATOGEPEK A számítógép vezérlésű hajtogatógép méretétől és szolgáltatásaitól függően az alábbi adatokat jelezheti ki, illetve az alábbi műveleteket hajthatja végre: - termelési adatokat szolgáltat; - megadott paraméterek alapján méretre állítást végez (hengerek beállítása, hajtogatótáskák méretre állítása, a hajtogatótáskák átállítása terelőtáskára a (2. ábra); -vezérli a különböző típusú kenőműveket (a kenőműnek külön vezérlése is lehet, amelylyel a ragasztócsíkok ívhez viszonyított helyzetét, hosszát és a csíkok közötti távolságot lehet programozni), szálfelsütőt, ütemperforálót stb.; - működteti az automata ívkötegprést (deszka alá-fölé rakása, a köteg pántolása, kirakása); -feliratozza az íveket (megszemélyesít, perszonalizál) stb.

1. ábra. Programkártya használata (Polar) -vezérli a méretre és az ütembe állítást, ezért segítségével gyorsan tudunk átállni az új munkára; - a munka indításakor és leállításakor a felrakok sorra be- és kikapcsolnak, így már az első irka komplett, azaz minden ívet tartalmaz. Nem kell perceket tölteni a felrakok bekapcsolásával (állomásonként: a továbbítólánc illesztékét a felrakó előtt megállítjuk, megfelelő helyzetbe igazítjuk a felrakót, bekapcsoljuk a levegőt és a tengelykapcsolót); - az előre beállított példányszám elérésekor a gép leáll. Ez a szolgáltatás különösen mutációknál jelent segítséget, de más esetben is hasznos lehet; - minden ívet optikai berendezés vagy vonalkódolvasó ellenőriz összehordás közben; - gépesíthető a gépsor kiszolgálása.

EOLYOIRATGYARTO GÉPSOROK Több megoldást dolgoztak ki a komfort fokozása, a teljesítmény növelése szempontjából, és a megrendelők mind változatosabb igényeinek kielégítésére, a termékválaszték bővítésére. Munkánk során egyre nagyobb szerepe van a számítógépnek: 2. ábra. Átállítás terelőtáskára (Mathias Bauerle)

3. ábra. PrímaPlus Tandem (Mutter Martini)

ívoszlopos berakok A tekercsnyomó gép a hajtogatott íveket automatikusan kötegeli. Ezeket a nagyméretű kötegeket daru segítségével tehetjük a több méter hosszú bevezetőasztalra. Innen folyamatos az ívek továbbítása a felrakóba.

Tekercsben tárolt hajtogatott ívek A nyomógépből kijövő hajtogatott ívek automatikusan a dobra tekerődnek. Ha megtelt az egyik tekercs, akkor a gép menet közben vált át a másik tekercsre. Ezek targoncával szállíthatók a berakókhoz, vagy más rendszernél a raktárban elhelyezett tekercsekről ívszállító pályán vezetik az íveket a berakókhoz. A berakok feltöltése automatikusan történik a tekercsekről. A menet közbeni tekercsváltás emberi kéz érintése nélkül zajlik. - Hiányos összehordás előfordulásakor a gépsor nem áll meg, hanem a fűzőfejekbe nem továbbít fűződrótot, és a hiányos irkát külön kirakóba vezeti. Ha sorozatosan előfordul ez a hiba, akkor a beállított hibaszám elérésekor megáll a gépsor. - Napjainkban arra is van lehetőség, hogy két irkafűző gépsort sorba kapcsoljunk. Ez úgy valósítható meg, hogy a két gépet külön-külön is használhatjuk, de ha több ívből áll a munka, mint a felrakok száma gépenként, akkor az első gép fűzőművének kiiktatásával közvetlenül a másik gépbe vezetjük az íveket (3. ábra).

AUTOMATA CÉRNAFŰZŐ GÉPEK Az automata cérnafűző gépeknél az összehordott könyvtest íveit felrakó adogatja és helyezi

a láncra. Programozni kell az ívszámot, az optikai ellenőrzést, a lapozásokat elölről és hátulról (az ív lehet bedugott, előzékeit vagy különböző hajtogatási móddal készített), a kenés helyét (ívek egymáshoz ragasztását), a szálvágást, a gép sebességét stb. Működés közben a végzendő műveleteket mindig az adott ívhez társítja a gép. Egy cérnafűző géphez több ívfelrakó kapcsolható. A programozásnak megfelelően egymás után fűzi meg az íveket, tehát nem készítünk fűzés nélküli összehordott könyvtesteket. Lehetőség van egymásba hordásra is. ívösszehordó géphez kapcsolt cérnafűző gép(ek). Az összehordó géptől az elosztó rendszeren keresztül több automata cérnafűző géphez kerülnek az összehordott könyvtestek. A puffernek, átmeneti tárolónak köszönhetően az összehordó gép vagy bármelyik cérnafűző gép rövid időre történő megállása nem okoz fennakadást a rendszer működésében. A megfűzött könyvtestek automatikusan kerülnek a gyűjtőszalagra, majd raklapozóba, illetve további feldolgozásra ragasztó-kötő gépbe, enyvezőgépbe vagy sapkázógépbe. Terjedelmi okok miatt csak ízelítőt adhattam a számítógépek, illetve számítógép-vezérlésű gépek használatáról. Nem írhattam a különböző gépek: ragasztó-kötő, sapkázó, háromkéses vágó-, táblakészítő, kikészítő stb. gépek, illetve gépsorok számítógépes vezérléséről. A számítógépeknek köszönhetően a gépek egyre kevésbé engedelmeskednek a különböző kézi szerszámoknak. Egyre inkább igyekeznek a menürendszerből vagy a piktogram formájában közölt információk alapján műveletek sorozatát végrehajtani.

Öreg nyomda nem vén nyomda! SZÁMÍTÁSTECHNIKA A 442 ÉVES ALFÖLDI NYOMDÁBAN

Lánczi István - dr. Varga György, Alföldi Nyomda Rt. Az 1561 -ben Huszár Gál által alapított, és azóta jogfolytonosan működő debreceni nyomda az utóbbi évtizedek alatt igyekezett élen járni a számítástechnika nyomdaipari alkalmazásában is, ami az 1960-as, 1970-es évek fordulóján bérfeldolgozással kezdődött. A hetvenes évek közepére a debreceni officina már saját számítógépet tudott magáénak. Újabb mérföldkövet jelentett a személyi számítógépek megjelenése. Ezek első sikeres „hadrendbe állítása" a nyolcvanas évek közepén, az árosztályon a kalkulációkészítés gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében történt. A szaporodó személyi számítógépeket az 1990es évek elejére sikerült hálózatba kötnünk. Bebizonyosodott, hogy csak a hálózati rendszer képes biztosítani a megkívánt operativitást, hogy a valós folyamatokhoz lehető legközelebb vitt munkaállomásokon a változásokat folyamatosan, a lehető legrövidebb időn belül a rendszerben aktualizálva, valamennyi munkahelyről az éppen aktuális adatbázisok legyenek elérhetőek. Ekkorra csiszolódtak ki azok az adatstruktúrák, amelyeket kisebb változtatásokkal még most is használunk. Ez a „beállt", közel változatlan adatszerkezet teszi lehetővé, hogy az általunk elkészített munkákról részletes, analitikus, bármikor újabb igény szerint feldolgozható információkkal rendelkezünk tizennégy évre visszamenőleg, és összegzett információkkal az azt megelőző kilenc évre is. Kötelező számítástechnikai statisztikában, célzott közvélemény-kutatás során visszatérő kérdésként merül fel, hogy rendelkezik-e a cég integrált vállalatirányítási rendszerrel. Erre a kérdésre igennel szoktunk válaszolni, mert az általunk használt rendszer kielégíti annak kritériumait. Ismereteink szerint a nyomdánk megoldásával megegyezően hazánkban mindegyik, a számítástechnikát széles körben, eredménnyel alkalmazó nyomda saját elképzelését valósította

meg, általában saját munkatársai segítségével. Ugyanakkor eddig egyik nyomda sem vezette be az általánosan ismert, nemzetközi vagy hazai számítástechnikai fejlesztő cégek integrált rendszereit. Tágabb környezetünkben, KözépEurópában is csak két ilyen adaptáció ismert, de azok eredményessége is vitatható. Bár kisebb mértékben a koncentrált tőke hiánya - pontosabban a nagy igény annak más irányú felhasználására - is szerepet játszhatott ebben, de az okok javarészt a nyomdaipari gyártás sajátosságaiban keresendők: - a nyomdaipari és azon belül leginkább a könyvgyártás a szolgáltató tevékenységhez hasonlít, a készletre gyártás teljesen kizárt; - a gyártás különböző fázisaiban ugyanannál a terméknél eltérő tömegszerú'ségi fokot mutathatunk ki: az imprimatúráig terjedően egyedi gyártást sorozatgyártás követ; - más iparágakban teljesen elképzelhetetlen az, ami ebben az iparágban mindennapos; hogy egy munka már konkrét gyártási fázisokon túljusson, de alapvető technológiai paraméterei, azaz gyártási utasításai még megváltozhatnak. Az Alföldi Nyomdában kialakított információs rendszer átfogja a nyomdai tevékenységet. A termék útját tekintve végigkíséri azt az árajánlat készítésétől az utókalkulációig. A kereskedelmi, gyártás-előkészítési, termelésütemezési, termelésirányítási és anyaggazdálkodási tevékenységet hathatósan segíti. Egy ilyen rendszerrel szemben természetes követelmény, hogy operatív, közérthető és felhasználóbarát legyen. De milyen elemeket is tartalmaz ez a rendszer? Rendszerünk első és meghatározó modulja a vevői rendelésállomány nyilvántartására szolgál. Segítségével rögzíthetik a kereskedelmi szervezet üzletkötői az árajánlatkérések, előzetes igénybejelentések, megrendelések adatait. Csak elsődleges, műszaki paraméterek kerülnek bevitelre. A program - szükség esetén - segít-

séget nyújt az éppen kitöltendő mezőhöz, vizsgálva az adatok konzekvensseget, visszautasítja az egymásnak ellentmondó információk bevitelét.

Mit nyújt ez a rendszer a rendelés-nyilvántartás szokásos listáin, összegző tábláin túl? Ez a modul végzi el az anyagszükséglet számítását és a műveletigény tervezését. A termékek műszaki paramétereinek karbantartását követően, új munka esetén azonnal generálja, az adatok módosulása esetén pedig azonnal aktualizálja az anyagszükséglet- és a műveletigény-állományokat is. A vevői rendelésállomány nyilvántartását kezelő rendszer lehetővé teszi a kalkuláció gyors, hatékony elkészítését, az árajánlatot tartalmazó levél kinyomtatásával együtt - ami jelenleg három nyelven kérhető. A tervezést segíti, hogy lehetőség van munkánként és munkák tetszőleges csoportjaira is költségtervet készíteni: előzetesen megvizsgálni a munkák elkészítésének várható költségeit, s azokat összevetve a várható árbevételekkel képet kaphatunk azok jövedelmezőségéről. Lehetőség van egy-egy időszak várható árbevételének, annak összetevőinek és ezek egy termékre eső hányadának partnerenkénti megjelenítésére. A munkánként rögzített fizetési feltételek felhasználásával szintén mód van tetszőleges időintervallumban várhatóan befolyó árbevételek listázására is. A rendszer segít a határidők figyelésében is. Minden munka bármely tartozékához tetszőleges számú esemény (például kézirat, eredeti, állításminta, film, CD leadása, ellenőrző levonat küldése, imprimatúra stb.) rögzíthető. A gyártás-előkészítők munkáját is segíti a rendszer. Kiszámolja, a képernyőn megjeleníti és az üzemrészek gyártási utasításaira - a munkatáskákra - kinyomtatja teljes részletességgel az anyagszükségletet.

Az anyagigény - külön ráfordítást nem igénylő-folyamatos karbantartása megalapozza egy anyaggazdálkodási rendszer kialakítását. A minőségbiztosítási rendszer 1996-os bevezetése óta az anyagvizsgálati jegyzőkönyveket, naplókat is vezetni kellett. Mivel ez szorosan az anyagnyilvántartáshoz kötődik, integráltuk ezek kitöltését és kezelését is az anyaggazdálkodási modulba. Ezzel egyrészt nehézkes, lassú és papírpocsékoló adminisztrációtól szabadultunk meg, másrészt a raktárba éppen beérkező anyagról a hálózaton keresztül azonnal értesítést kapva a labor elvégzi a minősítést és elkészíti a minősítő jegyzőkönyvet, a nyomóüzem pedig akár azonnal tudomást szerez arról, hogy az éppen felhasználandó anyaga megfelelő-e. Az anyagkönyvelési modul feladást biztosít a gazdasági területen használt Libra rendszer főkönyvi könyvelése számára. A műveletigény folyamatos karbantartása biztos alapot jelent a termelésütemezési, programozási munka számára is. Állandóan nyomon követhető a keresztmetszetek terhelése természetes mértékegységben és időben is. Egy-egy időszak terheléseiről a legkülönbözőbb szú'rőf el tételekkel, többféle rendezettségben készíthető lista. Módszert dolgoztunk ki, aminek eredményeként minden munka termelési adataiból egy-egy hálót képezünk, és e7eket összekapcsolva a projektmenedzsmentprogramokkal, egy-egy időszak termelését modellezhetjük, és grafikusan megjeleníthetjük a keresztmetszetek terhelését és a kívánt munka időbeni ütemezését. A rendelkezésre álló adatállományok tovább feldolgozhatóak például Excel táblázatkezelővel is, lehetőséget biztosítva tények, tendenciák figyelemfelkeltő grafikus megjelenítésére is. Vállalatirányítási rendszerünk másik pillérét a termeléskönyvelés biztosítja. Ennek alapbizonylatát - a fizikai munkavállalók által kitöltött munkalapot - naponta kell rögzíteni. Feldolgozva az adatokat, az üzemek igényeit specifikusan kielégítő és üzemgazdasági, számviteli szempontból alapvető állományok, listák, információk egyaránt létrejönnek. Képet kaphatunk a humán erőforrásokkal való gazdálkodásról, a teljesítmények alakulásáról is. Egyik kollégánk a munkalap-feldolgozáson alapuló komplett bér- és társadalombiztosítási modult fejlesztett ki.

Mivel minden modul ugyanazokon a törzsadatálíományokon nyugszik, adott a lehetőség a tervek kontrolljára: az előzetes költségterv és az utókalkuláció összehasonlítására. Sőt lehetőség van az „on-line" kalkuláció révén egy még be nem fejezett munka esetében is a tervezett és a tényleges ráfordítások, költségek és a tervezett árbevételek műveletenkénti és költséghelyenkénti összehasonlítására. Az integrált rendszer előnye az adatrögzítési igény csökkenésében is nyomon követhető. A vevői rendelésállomány nyilvántartásmodulja számolja az anyagszükségletet. így rendkívül egyszerű az anyagkiutalás: a rendszer felajánlja a szükséges anyagok azonosítóit és tervezett mennyiségeit. Es ugyanígy, ha a kiutaló eljut a raktárba, a bizonylat számára hivatkozva szintén rögzítés nélkül jóváhagyható az anyagkiadás, és megtörténik az anyagkönyvelés is. A húsz év szakmai tapasztalatával létrehozott rendszer nagy előnye, hogy egyszerre nyitott és testre szabott. Nyitott, általános valamennyi egymásra épülő modulja; testre szabott az anyag- és mú'veletutalványozást is végző vevői rendelésállomány nyilvántartás. A vállalati folyamatok közül éppen ezek azok, amelyek leginkább egyediek, specifikusak. A szoftverpiacon az erre a területre szóló jó megoldások meglehetősen ritkák, drágák, és a vállalati adaptálásuk is nehézkes. Ezen indokok is azt bizonyítják, hogy egyelőre a nyomdaiparban a kereskedelmi, termelési tevékenységet a leghatékonyabban az adott vállalat sajátosságait, technológiáját leíró, saját fejlesztésű programrendszerrel lehet segíteni. Az Alföldi Nyomdában ma már száznál több személyi számítógép üzemel hálózatba kötve. Közel száz kollégánk rendelkezik saját postafiókkal, ami a csoportos munkát nagyban segíti. Mindenkinek lehetősége van felhasználnia a világhálón fellelhető, munkájához szükséges információkat. A papíralapú információk egyre inkább eltűnnek, a nyomdai adminisztráció „szent tehene", a táska is lekérdezhető a hálózat bármely számítógépének képernyőjén is. Az Alföldi Nyomda 1996 óta az ISO 9002, majd ISO 2000 minőségbiztosítási rendszer szerint tanúsított. A rendszer működéséhez az első néhány évében meglehetősen sok papírt használtunk fel. De 1998 óta a minőségbiztosítási dokumentumok használata érdekében sem kell egyetlen fát kivágni. A vállalati intraneten

az ISO dokumentációt mindenki el tudja érni. Nem vásároltunk meg egy kulcsrakész ISO dokumentációs rendszert, bár ezek szinte változtatás nélkül alkalmazhatóak lennének. Ehelyett az ingyenesen hozzáférhető, legegyszerűbb internetböngészőket használjuk a vállalati hálózaton HTML formában tárolt dokumentációk kezelésére.

A saját fejlesztésű rendszereinket, egységes koncepciót követve, CLIPPER 5.2 programnyelven, hálózati felhasználást lehetővé téve kezdtük írni, több mint egy évtizede. A felületes kritikusokkal vitázva, osztjuk azt a szakirodalomban több helyen is felbukkanó véleményt, mely szerint az elégedettséget nem feltétlenül az határozza meg, hogy egy adott cég információrendszere mennyire drága, mennyire fejlett, mennyire korszerű stb. Sokkal inkább az dönt, hogy valamely cégnél ez milyen mértékben szolgálja ki az üzleti folyamatokat, milyen mértékben elégíti ki a menedzsment információigényét, mennyire rugalmas, felhasználóbarát, megbízható. Ezeket az ismérveket mérlegelve is kiállja a próbát az Alföldi Nyomda rendszere. De kis csapatunk a rendszer folyamatos bővítése, üzemeltetése mellett keresi azt az utat, melyen járva úgy korszerűsíti azt, hogy az üzleti folyamatok támogatása zökkenőmentes és egyre magasabb színvonalú legyen, a befektetett munka hasznosuljon, és a későbbiekben is garantálni tudja az eddig megszokott, rendkívül előnyös hasznosság-ráfordítás arányt. Az ALASKA Xbase++ rendszer használata garantálja majd, hogy a sok év alatt kialakított rendszer korszerűsíthető, grafikus alapokra áttehető lesz, és megfelelő adatbázismotor választható hatékonyan és gazdaságosan.

Új raktárral bővült az ECCO Hungária

2003. március 6-án hivatalosan is átadták az ECCO Hungária Kft. úf raktár- és 2 irodaépületét. A 6000 m es, a nyomdaipar számára 12 000 paletta tárolására alkalmas raktár, ötszintes polcrendszerrel új raktári nyilvántartórendszer fejlesztését követelte meg. Az eddigi tömbös tárolást felváltotta a regálrendszeren való raktározás, ez nemcsak hogy gyorsítja a papír mozgatását, de a papírhoz méltó kezelést is biztosít. Amíg a régi szisztéma szerint kb. tíz perc kellett ahhoz, hogy az adott áru előkerüljön, addig jelen esetben a raktárosnak ki sem kell mozdulnia az irodájából ahhoz, hogy pontosan megmondja, az adott cikk hol található. Az ECCO Hungária eddig is hatékony kiszolgálását egy sokkal biztonságosabb és gyorsabb váltotta fel, amiben nélkülözhetetlen segítséget nyújt a saját fejlesztésű raktári nyilvántartó rendszer, ami teljesen integrálódik a vállalatirányítási, ügyviteli szoftverhez. Mint már vevőink is bizonyára tapasztalták, új ECCO-s címke jelent meg a palettákon, most már vonalkódos rendszerben vannak kezelve a raklapok. Hogyan és milyen célból kerülnek a vonalkódok a palettákra?

A szállítótól érkezó' áru rögzítésre kerül, és a program minden egyes palettát címkével lát el. Ez tartalmazza a papír pontos tulajdonságait - mint a cikk egyedi azonosítóját, ezen belül megnevezés, méret, grammsúly, szálirány, rizsmázottság -, valamint egy azonosítót, úgynevezett betárszámot. Ekkor kap az adott raklap tárhelyet. A raktári elhelyezés opcionális, manuálisan vagy automatikusan is kioszthatunk tárhelyeket. A raktárhely-azonosításra három koordinátát használunk, polcsor, oszlop, polc. Ez a három paraméter pontosan meghatározza egy adott paletta elhelyezkedését. Kiadáskor a szállítólevélen a pontos cikkmeghatározáson és mennyiségen kívül ez a betárszám szerepel. Ez alapján kerül az áru kiadásra. Ha bontott tételről van szó, akkor a maradék áru kap egy új vonalkódot és tárhelyet, míg a kimenő is egyet, a változott mennyiség miatt. A kiszállítandó áruk vonalkódján már szerepel a vevő neve is, ez nagyban megkönnyíti a kocsira pakolást és az áru leszedését is. A megbízható kiszolgálás érdekében a kocsira rakás előtt vannak leolvasva a vonalkódok, és ez ellenőrzi is egyben, hogy a megfelelő papír és a hozzá tartozó mennyiség hagyja-e el a raktárát. A leol-

vasással szabadul fel a paletta korábbi helye. Leltározás: A vonalkódolvasóval begyűjtött adatokat értékeli ki. Megadja a listát az olvasóban hibásan szereplő palettákról, az olvasóban nem szereplő palettákról és az olvasóban is és a programban is szereplő, de nem megfelelő helykóddal ellátolt palettákról. A raktárkezelő rendszer magán az anyagmozgatáson kívül más hasznos funkcióval is rendelkezik. Számos jelentés segíti kiértékelni a raktár munkáját. Különböző statisztikai adatokat kaphatunk meg, a teljesség igénye nélkül: raktárkihasználtság, polcsorra bontva és a raktár egészét tekintve is, forgási sebesség akár egy adott cikkre i.s, napra pontos kormeghatározás, bontások száma adott időegységre vetítve, bontások átlagos mennyisége stb. Történeti áttekintésekre is van lehetőség, nyomon lehet követni a paletta egész életútját a beérkeztetéstől a kiszállításáig. A fentiekből is következik, hogy csak átgondolt, szakszerű számítógépes támogatással lehet hatékonyan és megbízhatóan, a vevők pontos kiszolgálását szem előtt tartva működtetni a huszonegyedik század elvárásainak megfelelő raktárát. Kepenyes Péter

Internet minden szálon

Egy internetes kapcsolatnál felhasznált egyre nagyobb teljesítményű személyi számítógépek és kiszolgálók mellett a gépeket összekötő hálózatok jelentik a szűk keresztmetszetet, melyek „áteresztőképessége" általában nagyságrendekkel kisebb a számítógépek sebességénél. Ezt az „áteresztőképességet" nevezzük szakszerűen sávszélességnek, mely a kapcsolaton másodpercenként áthaladó adatmennyiséget jelöli, és általában kbit/sec-ben adják meg. A legolcsóbbak viszont a legkisebb sávszélességgel működő kapcsolatok, „betárcsázós" (diai up vagy kapcsolt vonal) rendszerek. Itt az előfizető az általában már meglévő telekommunikációs szolgáltatását veszi igénybe internetezés céljából. Ha analóg telefonkapcsolata van, akkor ez meglehetősen nehézkes, és a telefonvonalat is lefoglalja. A legnagyobb sebesség elméletileg 56 kbit/sec, de ennél általában kisebb szokott lenni. ISDN-kapcsolatnál a digitális rendszer már lehetővé teszi a vonal telefonos és internetes kommunikácóra való egyidejű használatát, a betárcsázás is gyorsan megy, viszont a sávszélesség még az ISDN 2 megoldásnál is csak 128 kbit/sec, nagyobb méretű állományok (több tíz MB) letöltése még mindig túl sokáig tarthat. Ráadásul a kapcsolat még mindig percdíjfüggő, ugyanis minden esetben van telefonköltség-vonzata, mely az alacsony díjszabású internetes (06-51-) behívószámok és a telefontársaságok internetes árpolitikája miatt - a közelmúltban bevezetett támogatott átalánycsomagok ellenére - nem csökkent jelentősen az utóbbi években. Az úgynevezett szélessávú internetkapcsolatok egyik gyorsan terjedő változata az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line - aszimmetrikus digitális előfizetői vonal). Már az alapszolgáltatás is 384/64 kbit/sec sávszélességet tesz lehetővé, ahol a legtöbb internetező számára fontos letöltési sebesség a két szám közül a nagyobb. Az ADSL a hagyományos telefonos hálózatot alakítja át nagy sebességű digitális vonallá. Egyéb tekintetben független a telefonos

szolgáltatástól, ezért nincs percdíja, csak az internetszolgáltatónak fizetett állandó havi díja, mely a rendszeresen internetezők számára nem jelent sokkal magasabb költséget, mint egy modemes kapcsolat használata. Az egyszerű böngészés és elektronikus levelezés mellett az ADSL már alkalmas professzionális feladatok elvégzésére is. Gyakorlatilag a bérelt vonalhoz hasonló állandó kapcsolatot jelent, és a legmagasabb, 1,5 MB/sec sávszélességű ADSL-nél a feltöltési sebesség már jelentős méretű állományok mozgatására is alkalmas. Magyarországon már 52 településen működik ilyen szolgáltatás. A lefedettség folyamatosan nő, de technikai okokból valószínűleg soha nem lesz százszázalékos. Az ADSL-hez hasonló árkategóriába tartozik a külön kábelen (általában kábeltévé-hálózaton) közvetített internetszolgáltatás. Hasonlóan magas sávszélességű, állandó kapcsolatot tesz lehetővé, viszont külön hálózat kiépítését igényli, ezért fejlődése lassabb ütemben halad. Általában csak kábeltévé-szolgáltatással együtt rendelhető (vagy meglévő szolgáltatás mellé), ezért az együttes költség magasabb az ADSL-nél, nem beszélve a több szolgáltatónál meglévő forgalomkorlátozásról, amely mellett aligha beszélhetünk korlátlan kapcsolatról. Az internet aktív felhasználására a bérelt vonal a legalkalmasabb, bár ezt magas költsége miatt jellemzően cégek veszik igénybe. Ha valaki nem csak böngészni és levelezni szeretne, hanem saját kiszolgálót állandó IP-címmel működtetni, akkor a sávszélesség mellett a vonal megbízhatósága is jelentős tényezővé válhat. A bérelt vonalat szintén a telekommunikációs társaságok építik ki az internetszolgáltatók megbízásából, de ez kizárólag erre a célra készül, semmilyen egyéb kommunikáció nem történik az internettel egy időben, és az állandó kapcsolat megvalósítása is jobb minőségű az olcsóbb megoldásoknál. A sávszélesség igény szerint akár 2MB/sec is lehet, és ez már megfelelő a legtöbb webes alkalmazás működtetéséhez. [email protected]

Az információ biztonsága is minőségi kérdés Potóczky András számítástechnikai osztályvezető

A Pénzjegynyomda Rt. a 2002. szeptember 24-25-26-án lezajlott tanúsító audit során elnyerte azt a független, nemzetközi, akkreditált szervezet által kiadott tanúsítást, amely arról tanúskodik, hogy Információbiztonsági Rendszerét a BS 7799-2:1999-es brit szabvány (I5O/IEC 17799 ajánlás) előírásainak megfelelőn kiépítette, és azt megfelelő módon működteti. Ez Magyarországon a második, a nyomdaiparban pedig az első erre feljogosított szervezet által kiadott tanúsítás volt. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért volt erre szükség. Nézzük meg, mivel is foglalkozunk! A Pénzjegynyomdát 1925-ben alapították, főleg a magyar bankjegyigények kielégítésére. Később az egyéb állami megrendeléseket is megkaptuk, mint a különféle útlevelek, személyi okmányok, bélyegek és egyéb szigorú számadású, biztonságos körülmények között gyártandó nyomtatványok. Aztán jött a rendszerváltás, jelentősen megváltozott a piaci helyzet. Ma már megrendelőink és így megrendeléseink köre is igen heterogén (bankjegy, okmány, kötvény, részvény, bélyeg, zárjegy, számlák, csekkek, papír alapú és műanyag kártyák vagy bármilyen más termék, amelynek gyártásához kiváló minőségre és zárt, szigorúan ellenőrzött gyártási körülményekre van szükség). A módosult termékszerkezetet mutatja az is, hogy az ötszáz alkalmazottunkkal elért 2002. évi árbevételünknek több mint 50%-a már nem a bankjegygyártásból ered. Ezzel az eredménnyel is igyekeztünk megfelelni százszázalékos tulajdonosunk, a Magyar Nemzeti Bank elvárásainak. Rendelői elvárások, tulajdonosi elvárások, saját belső elvárásaink és a felénk irányuló külső elvárások. Ha nem is éppen ebben a sorrendben, de mindezek a felénk megfogalmazódott elvárások közrejátszottak abban, hogy biztonsági rendszerün-

ket egy komplex rendszerrel egészítsük ki. Az ínformácíóbiztonsági rendszerre!. Eredetileg külső és belső elvárásaink is csak arra irányultak, hogy informatikai biztonsági rendszert hozzunk létre. A megvalósítás során azonban kiderült, hogy fel kell vállalnunk a teljes információbiztonságot, amelynek csupán kb. 30%-a az informatikai biztonság, ez a 30% és a további 70% is a komplexebb kiterjesztett fogalom, az információbiztonság néven nevezhető. Az információ a cég minden területén, belső-külső folyamataiban jelen van, és alapvetően befolyásolja a cég működését. Nagyon fontos rendelkezésre állása, hitelessége és sérthetetlensége. Ez az információ elektronikusan, írásban, szóban vagy bármi más formában is jelen lehet. A lényeg minden esetben az, hogy a cég úgynevezett kulcsfolyamatainak a lehető legkisebb kockázatú működését kell biztosítania. Amikor még az informatikai biztonsági rendszer létrehozásában gondolkodtunk, már akkor elhatároztuk, hogy ez a rendszer nem lehet egy általunk kitalált, szűkített rendszer, amelyről minden valódi és önjelölt szakértő szubjektív véleményt mondhat. Ennek a rendszernek erre feljogosított, független, nemzetközi, erre felhatalmazott auditor által auditált rendszernek kell lennie. Ilyen auditálást csak szabvány szerint lehet kérni. Ekkor esett a választásunk a BS 7799-2:1999 brit szabványra. Ez annak tudatában történt, hogy tudtuk, kiadásra kerül az ISO 17799-es ajánlása is, amely a BS 7799-re alapul. Az azonban menet közben derült ki, hogy a teljes komplex rendszert kell felvállalnunk. Szerencsére a Pénzjegynyomda Rt. eddig is egy jól szabályozott cég volt. így csak az eddig nem szabályozott területeken kellett új szabályozásokat írnunk. Ezenfelül áttekintettük a teljes eddigi szabályozási rendszerünket is, és amin változtatni kellett, azt újrafogalmaztuk, átírtuk és ismét kiadtuk.

Ezek után került sor a szabályzások írása közben elméletben kialakult új szervezet tényleges kialakítására, működtetésére, az oktatásokra, közzétételre, betanításra, vizsgáztatásokra, a rendszer működtetésére. Ugyanis csak már dokumentáltan legalább bárom hónapja működő rendszert lehet auditáltatni. A legnagyobb feladat a teljes szervezet betanítása, a rendszer működésének beindítása és a működés folyamatos fenntartása volt, és még ma is az. A rendszer kiterjed a termelés biztonságára, a termékellenőrzésre, az objektumvédelemre, biztonsági kérdésekre, humánpolitikára, informatikára és minden olyan területre, ahol információk vannak. Egyszóval, minden üzleti folyamatunkra. Ezekkel az információkkal kapcsolatos bármely bizonytalanság vagy zavar súlyos következményekkel járhat a vállalat működésére. Ezért kell az ezzel kapcsolatos kockázatunkat a lehető' legkisebbre csökkentenünk és teljes rendszerünket a lehető legbiztonságosabban működtetnünk. így jutottunk cl az informatikai biztonságtól az információbiztonság! rendszerig. Ennek egyáltalán

nem elhanyagolható része, de mindenképpen egy elhagyhatatlan része az informatikai biztonsági rendszer. Amely cégnek van informatikai biztonsági rendszere, annak nem biztos, hogy van információbiztonsági rendszere. De ha egy cégnek van RS 7799 szerint kiépített információbiztonsági rendszere, biztos hogy van informatikai biztonsági rendszere.

A teljes rendszerbevezetést, az elejétől a végéig, a Qualitsafe Kft. felügyelte, míg az informatikai rész szabályozásában és annak bevezetésében a Kürt Rt. nyújtott igen komoly segítséget. Közben egy hol bővebb, hol szűkebb bevezető belső team végezte a munka irányítását, és a munkavégzés jelentős részét is. A kezdetek kezdetén kialakult informatikai vezetés végig megmaradt. Szerencsére az informatikai vezető, képzettsége és jelentős pénzjegynyomdái tapasztalata alapján, a cég termelési-üzleti folyamatait is át tudta látni. Ugyanakkor ebben igen fontos segítséget kapott a minőségbiztosítás akkori vezetőjétől és a biztonsági osztály munkatársától, a későbbi információbiztonsági megbízottól. Ugyanakkor, régi jó szokás szerint, a Pénzjegynyomda Rt. minden dolgozója derekasan kivette részét a rendszer bevezetésében és működtetésében. Következett az auditálás. Mivel tudtuk, hogy a világban már jó néhány BS 7799-es auditálás történt a Det Norske Veritas által, valamint a Det Norske Veritas ilyen tanúsítások elvégzésére jogosult, a magyarországi DNV Kft.-t bíztuk meg az auditálással. Mivel akkor Magyarországon még nem volt erre jogosult auditor, így az auditálás az anyavállalat tapasztalt svéd auditorával történt, angol nyelven, független tolmácsolással. Az auditálás három részben zajlott. Az clsŐ alkalommal kétnapos ismerkedő audit, majd kétnapos dokumentáció audit, végül a háromnapos tanúsító auditra került sor. Ennek végeredménye az lett, hogy a Pénzjegy-

nyomda Rt. úgy kapta meg hivatalos tanúsítványát, hogy az auditornak a tanúsító audit záróértekezletén még megjegyzése sem volt, csak dicsérő szavai. így a Pénzjegynyomda Rt. 2002. szeptember végén a világon 148-ikként megszerezte BS 7799-2:1999-es tanúsítványát. Ezzel bizonyította, hogy olyan információbiztonsági rendszert épített ki és működtet, mint a Royal Mail - Anglia, a Fujitsu Limited - Japán, a Siemens Business Services GmbH & Co. - Németország, a Sony Bank Inc. - Japán vagy a Samsung Elektronics Co. Ltd. - Korea. 2002. december végére a világon már 179-en lettünk. Az ezzel kapcsolatos információk megtalálhatók az internet www.xisec.com URL címen, annak International Register menüpontjában. Itt azonban csak azok a tanúsítások szerepelnek, amit erre hivatalosan feljogosított tanúsító szervezetek folytattak. Sajnos a magyar piacon vannak önjelölt auditáló cégek, akik BS 7799-es akkreditálás nélkül is legalább egy esetben adtak már ki igazolást. Ezt azonban a hozzáértő könnyen ki tudja szűrni. Nézzük meg, hogy a szóban forgó cég a fent említett internetes honlapon szerepel-e! Amennyiben nem, gyanúnk már elég alapos lehet. Ekkor a tanúsító cég BS 7799-es akkreditációs papírjál kell bekérni. Ha ezt nem kapjuk meg, akkor a teljes tanúsítási folyamat végeredménye egészen bizonyos, hogy nem hivatalos tanúsítás, legfeljebb egy magyar cég által kiadott igazolás, amelynek értéke a nemzetközi piacon igencsak kevés. A Pénzjegynyomda Rt.-ben a rendszer folyamatos működtetésével elértük kitűzött

belső céljainkat, megfelelünk tulajdonosunk és külső partnereink elvárásainak. Reméljük, ezzel jobban meg tudunk felelni a különböző tenderek előírásainak is. Ennek a tanúsítványnak a megléte és a tanúsított rendszer folyamatos működtetése a nem is olyan távoli jövőben jelentős előnyt fog jelenteni az Európai Unióban. Felhívom minden kedves olvasóm figyelmét, hogy az információ rendelkezésre állása, hitelessége és sérthetetlensége azoknak a cégeknek is fontos, akiknek egyetlen számítógépük sincsen. A hitelesség hiánya megkérdőjelezheti például a számlázási rendszer vagy mérleg adatainak valódiságát. Az informatikai rendszert használó cégeknél pedig ez szinte alapkövetelménnyé fog válni. Mint ahogy az újságokban lehetett olvasni, ezt már szóvá is tette az Állami Számvevőszék a VPOP-nál. De ez a rendszer tudja biztosítani az üzleti kulcsfolyamatok lehető legbiztosabb működését is, ami ma már minden cégnek fontos. Már a továbblépésben is gondolkodunk. Információbiztonsági rendszerünket működtetjük, periodikusan auditáltatjuk és továbbfejlesztjük. Követjük a BS 7799 változásait és az ISO 17799 szabvány bevezetését. Ugyanakkor folytatjuk a minőségbiztosítási rendszerrel történő integrálás folyamatát, illetve az összes létező szabályzásunkat, rendszerünket egyetlen integrált rendszerbe szeretnénk összedolgozni és ezt az egyetlen rendszert működtetni. Egy rendszer, egy szervezet, egy dokumentáció, egységes cél és egységes akarat.

PaperWorld 2003 Szemler László A frankfurti PaperWorld kiállítás idén is sok érdeklődőt vonzott az irodatechnika, a design és a papíripar területéről. Magyarországot ez évben is az évek óta rendszeresen kiállító cégek képviselték. Több külföldi cég standján is találkozhattunk magyar kollégákkal. A vásár nemcsak a papír- és irodatechnika világáról adott összképet, de az évről évre megrendezésre kerülő Szín trendkiállítás a legfrissebb irányzatokról, divatról ad képet, mely a látogatók számára egy katalógus formájában is elérhető volt. Gunnear Frank és nemzetközi csapata prezentálja a 2003-2004-es trendeket egy szenzitív, divatos leírás és színek formájában. A Trendek-könyve gyakorlati segítséget jelent a vásárlási döntések során, négy olyan új, szokatlan nézetben, amely érzékelteti a jövő trendjeit. A Papírvilág megbízható stíluskalauz is az ipari látogatóknak, azoknak, akik a jelen és jövő trendeket a gyakorlatba szeretnék átültetni a dekoráció szintjéről a termékbemutatóig és megrendelésig bezárólag. A mai trendekbe a Trend Show világa is betekintést enged. IRODAI DIZÁJN Színek: Természetes tónusok ekrübcn és arany kontraszttal, menta-özön, meleg fénnyel és kifejező vörössel. Anyagok: fémes ezüst és arany kontraszt, meleg bőr és kecskebőr, féldrága lapis lazuli drágakövek, smaragdzöld és szikrázó kristály. ISKOLA Színek: Erős színek vesznek részt a játékban. Cifra zöld és briliáns sárga. Ezek a primer színek világosan érzékeltetik a nagybetűs Élet jelét, jelenlétét. Anyagok: Szintetikus termékek, techno, űr-matt és fénylő műanyag, gumi struktúrák, festett imitációk és újrahasznosított papír. A PAPÍR PARADICSOM Színek komplett tartománya és árnyalatai - kék és zöld a fa friss illatával. Dobozok, zabolátlan elrendezésben. Minden természetes, minden kézileg megmunkált, ízlésesen tálalt. A mintázat végtelenül variábilis: virágok, szalagok, gyémántok és gyümölcs enyhén olasz vagy müncheni piaci hangulattal, tiszta kék ég és napsütés Párizs háztetői fölött. Színek: Az ég és a tenger tónusai. Friss kék és mély kékeszöld, meleg fa-színckkcl harmonizáltan. Anyagok: tiszta és természetes - matt és fénylő, ökológiai anyagok, váltva az átlátszó celofánt. Fontos: kézitáskák, csokrok és ajándékcsomagoló anyagok műanyagból.

CeBIT 2003 - Hannover A TECHNOLÓGIA NAGY MUTATVÁNYA

Kicsit kisebb, kicsit savanyú, de a miénk! - talán ezzel az örök érvényű Pelikán-aforizmával lehetett jellemezni az elmúlt két-három évben azt a hozzáállást, amellyel az információtechnológia ipara saját legnagyobb éves kirakodóvásárát szemléli. Évente kevesebb látogató és kevesebb kiállító, 2000 óta évente az örök remény, hogy az iparág mélyrepülése véget ért, és végre fellendülő tendenciát mutat majd a CeBIT is, aztán pedig évente a fanyalgás, hogy idén is kevésbé csillogott, kevésbé volt fényes, kevesebben látták.

ellenére 10%-kal több üzletkötés jött létre a CeBIT-en, hisz a lényeg mégiscsak ez: dollármilliókat költünk további dollármilliós üzletek megszerzése érdekében, a „nagyérdemű" meg csak fanyalogjon. A fentieket igazolja idén a kiállítók magatartása is. A fogyasztók elkápráztatása ugyan továbbra is fŐ szempont maradt, főleg a fogyasztói termékeket előtérbe helyező kiállítóknál (minél látványosabb, hangosabb standot készítsünk, ha lehet túlkiabálva a szomszédot), de a komolyabb, főleg „business to business" területén érdekelt multik sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a „csendesen meggyőzni, érvekkel hatni" elvére, mint eddig. A képalkotás és digítalizácíó volt talán az idei CeBIT leglátványosabb előretörése, ami a digitális fényképezőgépek iránt mutatott nagyfokú kereslet miatt nem is igazán meglepetés.

Pedig az örök fanyalgások ellenére a lényeg gyakorlatilag a CeBIT tizenhét éves története óta változatlan: ez a világ leggyorsabb iparágának a legköltségesebb kirakata, illetve ez az a hely, ahol talán ma is a világon a legtöbb üzlet köttetik meg viharos gyorsasággal. A látogató ugyanis a csökkenésekből évek óta csupán annyit érzékel, hogy ha a kiállítók nagy többségének a standjára akár csak villámlátogatásként is el akar jutni, továbbra is le kell járnia a lábát, és gyakorlatilag egy hétre a hannoveri vásárvárosba kell költöznie. Hiába tehát a kevesebb kiállító (a tavalyi 7264 céggel szemben idén „csak" 6523-an állítottak ki) és a kevesebb látogató (idén 560 000 a tavalyi 674 000 helyett), a CeBIT továbbra sem a kis számok „show"-ja, hanem a világ legnagyobb kereskedelmi vására. Furamód éppen azon cégeknek köszönhetően, akik innovatív technológiák és az internet segítségével ma már mindenféle vásárt gyakorlatilag fölöslegessé tesznek (hisz nincs újdonság, a hálózat pillanatok alatt mindent mindenhova eljuttat), de akik közül ma is a kiállítók és látogatók többsége kerül ki a CeBIT-en. És a CeBIT valószínűleg élni fog, amíg ezek a cégek fontosnak tartják megmutatni magukat, amíg ezek a cégek kíváncsiak egymásra (sosem elhanyagolható „motorja" a CeBIT-nek), vagy amíg a vásáron továbbra is jelentős üzleteket képesek kötni. Nem hiába hangsúlyozza a vásár sajtóközleménye, hogy idén a csökkenő számok

A nyomdaipar számára a digitális nyomtatás elterjedése óta van különös jelentősége a CeBIT-nek, hisz a hagyományos nyomdaipari gyártók azóta vannak jelen a vásáron, illetve a nyomdaipar felé kacsingató irodagépgyártók, valamint az előkészítési munkákban érdekelt szoftverfejlesztők azóta „dobbantják meg" a kilátogató nyomdászok szívét is. A Heidelberg idén is impozáns, komplett digitális nyomdai megoldásokat szállító standdal volt jelen, visszavett viszont jelenlétéből a Xerox. A digitális nyomtatásban érdekelt irodagépgyártók közül talán a Canon helyezte a legnagyobb hangsúlyt erre a szegmensre, komplex megoldásaival és új színes, nyomtató-másoló rendszereivel. A nyomdaipari szoftverkészítők közül ismét az Adobe vitte a prímet, de több standon is jelen voltak pl. a BEST Color Proof szoftverei. A plakátnyomtatás idén is reneszánszát éli, a hagyományosnak számító gyártók (pl. MAN Roland) mellett idén is erősödött a tintasugaras nyomtatót gyártók (HP, Canon, Epson) jelenléte ebben a piaci szegmensben. A 2003-as CeBIT egy hét alatt tehát ismét felforgatta az iparág szereplőinek mindennapjait. A szereplők mindig elmondják: túl sok pénzbe kerül, túl nagy időés energiaráfordítás, túl kevesen vannak. Aztán Összecsomagolnak, és hazamennek kitalálni, hogy a jövő évi CeBIT-en mire helyezzék a hangsúlyt.

Török F. László

EmbaxPrint 2003. május 20-23., Brno Faludi Viktória

Immár 22. alkalommal kerül megrendezésre a Brünni Vásárvárosban az EmbaxPrint Nemzetközi Csomagolás- Papír- és Nyomdaipari Szakvásár, mely Közép-Európa egyik legjelentősebb szakmai eseményévé vált. A legutóbbi EmbaxPrint minden várakozást felülmúlt mind a kiállítók számát, mind a bérbe adott kiállítási területet, mind pedig a külföldi szakmai látogatók számát illetó'en. A vásár három iparágnak nyújt találkozási lehetőséget. Eddig a nyugati termékek keleti piacokra történő eljutását segítette elő a vásár. Idén a szervezők arra számítanak, hogy a nyugatról érkező szakemberek találnak hasznosításra érdemes szakmai újdonságokat a keleti régió kínálatában. Az idei szakvásáron először jelennek meg kiállító cégek Ukrajnából, Svédországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Hollandiából, Olaszországból. Magyarországot idén a RollTech Gépipari Kft., a Hacona Kft. és a Manó Hologram Kft. képviseli. A legutóbb megrendezésre került EmbaxPrint-et mintegy húszezer látogató tekintette meg a világ 42 országából. A vásár kísérőprogramjaiban az európai csomagolás játssza a főszerepet. Kiemelkedő jelentőségű az INCOMA prágai cég szervezésében megrendezésre kerülő „Print & Packaging 2003" szakkonferencia, mely találkozási lehetőséget biztosít a marketingszakemberek s c terület beszállítóipara számára. EmbaxPrint VISION 2003 címmel a vásár kísérőprogramjaként fiatal formatervezők és grafikusok részére írtak ki pályázatot, melylyel a szakirányú oktatást szándékoznak támogatni. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a vásár első napján, május 20-án kerül sor. A kísérőprogramok kiemelkedően fontos eseménye a lipcsei European Packaging Institutc, a cseh csomagolási szövetség

(SYBA) és a Brünni Vásárvállalat szervezésében a csomagolóanyagokról és csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozásokról szóló Közép- és Kelet-Európai Csomagolástechnikai Konferencia. Az előadások érintik az európai csomagolóanyagokra vonatkozó törvények irányvonalait és a velük összefüggő műszaki normákat is. Szó lesz a német piacon nagy visszhangot kiváltó nem visszaváltható csomagolásokra és italokra vonatkozó előlegek bevezetéséről. Az egyes országokban érvényes csomagolóanyagokra vonatkozó követelményeket és szabályzatokat a Németországból, Ausztriából, a balti államokból, Szlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról, Ukrajnából, Oroszországból, Belorussziából és Csehországból érkező szakemberek ismertetik. A nemzetközi szinten is elismert és jelentős vásár önmagában is megérdemli a szakemberek figyelmét, de az esemény kísérőrendezvényei által kínált gazdag szakmai programok elengedhetetlen információit vétek lenne kihagyni.

Jo fej AHOL AZ UJSAG KEZDŐDIK,

}ó fej - szokták mondogatni tini lánykák elismerően (és szigorúan egymás között) arra a fiúra, aki tetszik nekik, A kifejezés azonban általánosan is használatos, csak talán újságok és folyóiratok esetén ritkán kerül szóba dicséroleg. Pedig az újság Itt kezdődik... Talán nincs olyan nap, hogy valamilyen napilapot vagy más magazin jellegű folyóiratot ne vennénk a kezünkbe. Tudom, vannak olvasói szokások, hogy tudniillik sokan a sportrovatot nézik meg először (sőt tovább már nem is jutnak), és hogy mások is hátulról kezdik el olvasni a lapot; például a hvg-t az interjúnál. Mégis azt gondolom, a lap első oldala meghatározó. És mondom, ezt nem csak az utóbb említett hetilap jellegzetesen ötletes borítóira gondolva, hanem mert a lap fejléce vagy lógója - tehát a neve a folyóirat legfőbb azonosító jele. Ennek megformálása vagy néha újraformálása minden bizonnyal a sikeres lap alapvető eleme. Sikerét itt és mosta látvány és nem a névválasztás szerint vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről. Az első, nem elhanyagolható dolog a lap neve, azaz konkrétan, milyen hosszú és hány betűből áll. Bizony ez triviális-

•3 p f | Filléres kapcsolatok

1. Belső tipográfiájával is új utakon jár. 2. A kopf úgymond stílszerű, az egész fedél nem más, mint spckulattvan artikulált tartalom. 3. Most volt a váltás, ám a vagány fotó mellett a ttpó éppen a kopfnál felesleges árnyékolást kapott... 4. A tartalom jobb, mint a boríió. Miért, kellett ezt a betűt keskenyíteni? S. Ez a kopfmég most is eredeti, hatásos.

6. Gérard Micdinger csupa kopf borítója: szín és ritmus. 7. A lap vérbeli dizájn: a monogramnyi cím, a kép és a tipó igen tetszetős. 8. Figyelemreméltó példa. Egyszerű és informatív, ahol a blue, ugye tudjuk, a lány ruhája miatt itt éppen nem kék... ez is \ó lap. nak tűnhet, de itt is igaz, hogy a tömörség, a pontosság (tehát a szó jelentése és tartalma) mindenképpen visszahathat a tervezésre. Rögtön kínálkozik egy sajátos példa is, ami a képi megjelenés és a mindennapi elnevezés közötti szorosabb kapcsolatra utal: ez az És, azaz az Élet és Irodalom... A rövid, egyszótagú neveknek mondhatni helyzeti előnyük is van. Hasonlóképp lett a Heti Világgazdaságból hvg és a Napi Gazdaságból Napi, vagy nevezi a köznyelv népszabinak a legnagyobb példányszámú napilapot. Az esetek többségében azért a jelentés dominál. A grafika is a folyóirat hangulatára utal. Már a lógó, azaz a fejléc megtervezésénél igyekeznek figyelembe venni a legfontosabb tulajdonságokat. Azt, hogy kiknek szól a lap, milyen jellemzőket köthetünk hozzá: szélesebb szakmai elkötelezettsége mellett a stílus (és ez a szerzők stílusára is utalhat) mit enged meg, mit bír el vagy mit sugall. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy a fejléc maga a lap, de a cikkhez válogatott példák talán segítenek alátámasztani a tudatos, tipografikai tervezés szerepét és fontosságát. A fejléc grafikai komponálása mellett nem elhanyagolható alkalmazása, illetve alkalmazhatósága a fedélen vagy napilapnál az első oldalon. A vágott

formátum felső harmada szinte predesztináltan a fejléc helye. Különböző olvasói hatásvizsgálatokon túl az újságosbódék kínálási szokásaiig minden szóba kerülhet, de ezt az elrendezéstaliglehetelkerülni. Talán nem is kell... Az újszerűség, másként avantgarde-ság (nomen estomen) nem is biztos, hogy szükséges feltétele egy kopf (eddig kerültem, de végre kimondom a máig adekvát elnevezést) sikerének. Az elrendezés újszerűségének keresése ugyan rendszeresen felmerül... A látvány alapvető legfontosabb eleme azonban itt is a betű. Csakfutólag utalnék viszsza az Avant Carde névre, ami egy exkluzív művészeti magazin az Egyesült Államokban, és fejlécét Herb Lubalin tervezte, aki - mint egy korábbi, rövid beszámolójából kiderül - sokféle írás kipróbálása után döntött úgy, hogy ligatúrákból (és tudjuk e szó mennyire sajátosan szakmai kifejezés) alkotja meg az újság címét, ezzel is elegánsan az avantgarde-ságra utalva... Később persze nem állhatta meg, hogy a néhány szótagból egy komplett betűtípusig ne fejlessze fel alkotását, és megszületett az azonos nevű írás, amelynek természetesen rengeteg ligatúrája van. A folyóiratok neve gyakran nem is szedett, hanem részben vagy egészben rajzolt elemekből építkezik. Sajátos szókép, a fent megpendített áthallásokkal. Vállalom e képzavart a lap hangulati jellemzőire és stílusjegyeire, a kiadói szándékokra célozva ezzel. Bemutatott példáinkat eme tudatosság ismeretében válogattuk. A kopf viszonya a fedél vagy az első oldal többi eleméhez is

1. A szövegben már megdicsértem... 2. A kopf kitüntetett mestermü, és a lap is mindig izgalmas. 3. Ez a szem is frissebb lett, ugye emlékeztet is valami trendire? Tessék belelapozni. 4. Nevezetes lap, jó fejléc és egy vidám Henry Wolf-grafika. 5. Holland grafikai folyóirat: Zeenzucht (így talán érthető). Eredeti kopf és izgalmas borítóterv. 6. A híres trió lapja: Dávid Carson, Zuzanna Licko, Rudy Vanderlans. A tipósok bizonyosan ismerik... 7-8-9. Talán sértő egy kalap alá venni őket? Pedig van, ami igen hasonló. Az Elle szépen oldja meg a borítót, a Vogue fedele határozott stílust sugall. Mind klasszicista antikva, mégis van, ami utánérzés.

sajátos. Súlyát a kompozíció és annak mérete, aránya meghatározhatja ugyan, ám gyakran - képeslapoknál többnyire - az aktuális mondanivaló felülírhatja. Ez a fotó-a-fejléc-fölött pozíció eredményezett ugyan már talányos, néha humoros helyzeteket (és most diszkréten hallgassuk el a lap nevét), de alkalmazása a látványt inkább erősíti: a képet, a szereplőt térbe hozza. A grafikai kompozíciónak ebben a sajátos műfajban sem elhanyagolható eleme a szín. Alkalmazása és tudatos megválasztása akár pszichés feltételezéseken is alapulhat. (Szeretem nem szeretem, tetszik nem tetszik.) Miként a komponálásra nem lehet egyként alkalmas metódust javasolni, itt sem szeretnék definiálni. Máskor a gyökerek a legfontosabbak. A tradíció azonban némely lapnál görcsösen fékezi a haladást. A koppintás sem ritka jelenség, sajnos. Ezek az utánérzések igen becsapósak, mert mindig megmaradnak az imitáció szintjén, és ritka kivétellel nem is törekszenek önálló egyéniségre. Az újság - és ez a napilapokra és a folyóiratokra egyként érthető - ma az elektronikus médiával aktualitásban nem tud versenyre kelni, interaktívságával az internet is másfajta előnyöket érvényesít. Meg kell találni az emberit. Ez a bölcsesség - tőlem - talán nem csak a kopfokra vonatkozik... Maczó Péter

PS.

Reményeink szerint, a következő számban egy hazánkban újként megjelenő havi magazin tervezőjével beszélgethetünk, és bemutathatjuk az igényes lapcsinálás kulisszatitkait.

A kommunikáció zavarai 2. (befejező) rész Dr. Deák Csaba Egyetemi docens. Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi intézet Szervezetfejlesztési tanácsadó. Humán Telex Consulting Kft. A KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK FELOLDÁSA Az általános végkövetkeztetése az előző számban közzétett összefoglaló korlátgyűjtcménynek az lehet, hogy senki ne feltételezze, hogy minden üzenet a szándékozott formában fog megérkezni a kommunikációt fogadó fél felé. Ha az emberek közötti tökéletes megértés nem is lehetséges, a kommunikációt akkor is lehet javítani. A következő lehetőségeket érdemes kihasználni a kommunikáció javítása érdekében: Hozzáigazodni a fogadó világához. Ahhoz, hogy az üzenet kcresztülmenjen, a fogadóhoz kellene igazodni. Ez azt jelenti, hogy előre kell gondolkodni, és ki kell gondolni azt, hogy hogyan fogják az üzenetünket fogadni. Meg kell érteni a fogadó szükségletét és potenciális reakcióit. A hatékony kommunikátor a befogadó érzései és attitűdjei alapján ítéli meg az általa írott vagy közölt gondolatok hatását. Úgy formálja üzeneteit, hogy az illeszkedjék a fogadó szókincsébe, érdeklődési körébe, értékrendszerébe, és tudatában van azoknak a módozatoknak, ahogyan az információ félreértelmezhető lehet, a szimbolikus jelentések, a referenciacsoport miatt. A korlátok legyőzése empátiát kíván. Annak a képességét, hogy valaki más bőrébe bújjon, és megértse azt, hogy ő hogyan hallja és értelmezi az üzenetet. Visszacsatolás használata. A visszacsatolás a teljesítménnyel kapcsolatos információ megszerzésének a folyamata annak érdekében, hogy az üzenet küldője korrigáló tevékenységet hajthasson végre, amennyiben szükséges. A kommunikáció során a visszacsatolás biztosítja azt, hogy a kommunikátor kapjon a fogadótól egy olyan üzenetet, amely elmondja, hogy mennyire értették meg. Ez az, amiért a szemtől szembe történő kommunikáció sokkal hatékonyabb, mint az írásos kommunikáció, már amennyiben a kommunikáció ténylegesen kétirányú. Más szóval a fogadó számára adott a lehetőség, hogy reagáljon és válaszoljon.

Erősítés használata. Egy üzenetet sokféle módon lehet közölni, és számtalan módot lehet a közlésre használni. A jó szónokok tudják, hogy ha több mint három lényeges elképzelést át tudnak adni egy harmincperces szövegben, akkor már szerencsések. Direkt, egyszerű nyelvezet használata. Nagyon sok ember képtelennek tűnik arra, hogy tisztán, világosan fejezze ki magát a zsargon nélkül, illetve felesleges jelzők, határozószók és alárendelt mondatrészek nélkül. Törekedni kell a minél egyszerűbb nyelvezet használatára, így nagyobb az esély arra, hogy a fogadó fél pontosan azt érti az üzenet alatt, mint a küldő fél. Természetesen ez nem jelenti, hogy egy teljesen primitív, kicsi szókincset használó kommunikáció az ideális. A szavak megerősítése tettekkel. A kommunikáció csak akkor hatékony, hogyha hihető, Ha a vezetés mond valamit, akkor meg is kell tennie. A legközelebbi alkalommal annál nagyobb a valószínűsége, hogy elhiszik. Szemtől szembe való kommunikáció használata. A szemtől szembe való kommunikáció sokkal hatékonyabb, mint az írásos szavak, a már említett okok miatt; - Az üzenet küldője közvetlen visszacsatolást kap a fogadótól arra, hogy az mit hallott, illetve mit nem hallott. Az üzenet átadásának módját ezután rneg lehet változtatni, igazítani lehet a kifejezésmódot és meg is lehet erősíteni az üzenetet. Amennyiben szükséges, magát az üzenetet is meg lehet változtatni a közvetlen reakciók fényében. - A legtöbb ember sokkal tisztábban és egyenesebb módon fejezi ki magát a beszélt nyelvben, mint az írásos nyelvben. - A szóbeli üzenet sokkal emberibb és érthetőbb módon jut el a fogadóhoz, mint az írásos, és ez segít az információval kapcsolatos előítéletek legyőzésében. Ez azt is jelenti, hogy pl. a kritikát sokkal konstruktívabb módon lehet jelezni.

- Egy írásos kritika sokkal erőszakosabb, sokkal bántóbb, mint egy orálisan, élőszóban kifejezett. A szemtől szemben kommunikáció lehetőve teszi a személyes ügyek - pl. a rossz hírek, helyzet tisztázása stb. - megfelelően bizalmas kezelését. A felek rugalmasan alkalmazkodhatnak a szituációhoz, támogatást felajánlva, szimpátiát mutatva, bátorítást és közvetlenséget kifejezve. Különböző kommunikációs csatornák használata. Egyszerre több kommunikációs csatorna használható, így ha az üzenet nem jut el az egyiken, még sikerrel járhat a másikon. A szóbeli magyarázatot megerősítheti egy megfelelő gesztus. Telefonon vagy egy találkozón történt megállapodást, döntcst levél vagy jegyzőkönyv elküldésével meg lehet támogatni. Bizonyos kommunikációt írásban kell keresztülvinni annak érdekében, hogy az üzenet pontosan és a torzulás veszélye nélkül legyen közvetítve. De amennyire csak lehet, az írásos kommunikációt szóbeli kommunikációval kell helyettesíteni vagy kiegészíteni. Egyidejűleg a szóbeli összegzést egy írásos megerősítés követhet. Idegen szóval mindez redundanciának is nevezhető. A redundancia nem más, mint a szükségesnél nagyobb mennyiségű információ továbbítása. A feleslegesnek látszó megkettőzés olykor nélkülözhetetlen feltétele a zajos fogadóközeg áttörésének. Természetesen a redundanciának - csakúgy, mint a visszacsatolásnak - vannak időben és pénzben is kifejezhető költségei. Alkalmazásukkor e költségeket össze kell vetni a pontatlan értelmezésből következő elmaradó haszonnal. Csökkenteni a méretből adódó problémákat. A méretből adódó kommunikációs problémák csökkenthetők, például egy szervezeten belül a menedzsmentszintek számának csökkentésével, annak biztosításával, hogy a különböző tevékenységek a kommunikáció megkönnyítése alapján legyenek csoportosítva, és a hatáskörök decentralizálásával lehetséges. A szervezeten belüli informális kapcsolatokat egy határon belül bátorítani kell, és szervezeti, fejlesztési programokat lehet igénybe venni a bizalom és megértés elmélyítéséhez. Nem hivatalos kommunikáció. Konkrét formáit kiszivárogtatásként, „füles"-ként, pletykaként emlegetik. Ezek jellemzője az, hogy nem a formális csatornákban terjednek. Elő-

nyeik közé sorolják a gyorsaságot, és azt, hogy anélkül lehet üzenetet útra bocsátani és arra visszajelzést kapni, hogy az információ küldője személyében elkötelezné vagy kompromittálná magát. Hátránya a pontatlanság, a torzulásra való fokozott esély. Az oktatás és képzés a kommunikációban. A kommunikáció számára formális csatornákat kell biztosítani, de ezek hatékonysága függ az attitűdöktől, képességektől, lelkesedéstől és a rendszert használó felelősségérzetétől. Az oktatási és képzési programoknak egy olyan hozzáállást kell kialakítani, amely tudatosítja, hogy a kommunikáció a vezetés lényeges része, és elsődleges megfontolást biztosít számára bármely döntéshozatal során. A kommunikátoroknak tudatában kell lenniük a kommunikációs korlátok okozta nehézségekkel, és rendelkezniük kell a megoldási képességekkel, illetve a megoldást elősegítő elemzés képességével. Tréninget kell biztosítani speciális, kommunikációs képességek elmélyítésére, az írás, a beszéd, az értekezletek vezetése és a meghallgatás képességének elsajátítására. Ezen képességek közül soknak a megismerése többé-kevésbé a hagyományos kurzusokon is lehetséges, de a leghasznosabb a csoportos gyakorlás és a szerepjátszás. KOMMUNIKÁCIÓ ELTÉRŐ KULTURÁLIS HÁTTÉRREL RENDELKEZŐ EMBEREK KÖZÖTT Hatékony kommunikáció még a legtökéletesebb körülmények között sem könnyű, a kultúrák közötti különbségek pedig különösképpen növelik a kommunikációs nehézségeket. Az eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek közötti kapcsolattartás nyelvi nehézségeit illetően az alábbi négy alapvető problémával számolhatunk. - A szavak másodlagos nyelvi jelentése. Ugyanazon szavak minden nyelvben más és más rejtett jelentést hordozhatnak. Amerikai és japán üzletemberek közötti tárgyalások során például nehézséget okoz az, hogy a japán „hal" szó angolra igenként fordítható, de burkoltan ezzel inkább azt mondják „igen, figyelek" semmint azt, hogy „igen, egyetértek". - A jelentéstani különbségből eredő gondok. Ahogy már korábban jeleztük, az egyes szavak minden ember számára mást és mást je-

lenthetnek. Ez pedig különösen így van az eltérő nemzetiségű emberek esetében. Vannak olyan szavak például, amelyek nem fordíthatók le egyik nyelvről a másikra. - A hangnemheli eltérések. Egyes országokban létezik tegező és magázó megszólítási forma, és a hangnem a szövegkörnyezettől függően változik: az emberek máshogy beszélnek otthon, máshogy a különféle élethelyzetekben és máshogy a munkahelyükön. Közvetlen tegező stílus használata zavaró lehet egy olyan helyzetben, amikor hivatalos magázás lenne az elvárt. - Felfogásbeli különbségekhíj} adódó nehézségek. Az eltérő nyelvet beszélők a világot is különbözőképpen érzékelik. Az eszkimók a hóhoz másképpen viszonyulnak, mivel több szavuk is van rá. A thaiföldiek a „nem" szó jelentését másképpen érzékelik, mint az amerikaiak, minthogy az ő szókincsükben ez a szó nem található meg. Annak érdekében, hogy az eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberekkel való kommunikáció során a lehetséges félreértések számát csökkentsük, érdemes az alábbi négy pontban felsorolt szabályt betartani: - Képzeljük magunkat a másik helyéhe. Mielőtt mondanivalónkat átadnánk, próbáljunk meg a hallgatóságunk fejével gondolkodni: vegyük figyelembe milyen az értékrendje, tapasztalati köre, gondolatvilága, mit tudunk esetleg iskolázottságáról, neveltetéséről vagy származásáról. Próbáljuk meglátni benne, hogy mi teszi őt mássá hozzánk képest. - Feltételezzük a különbségek meglétét egészen addig, amíg az ellenkezője he nem bizonyosodik. Mindig hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy bcszédpartnerünk inkább hasonlít hozzánk, mint különbözik tőlünk, azonban az idegen országokból származók gyakran alapvetően mások, mint mi magunk. - Inkább a magyarázatra helyezzük a hangsúlyt, mint véleménynyilvánításra. Annak értelmezése vagy véleményezése, amit valaki mondott vagy tett, a leíró magyarázással szemben, sokkal inkább függ a véleménynyilvánító kulturális hátterétől, mint a véleményezett állapottól. Ezért tehát ajánlatos a véleménynyilvánítást akkorra hagyni, amikor az adott helyzet megfigyelésérc és értelmezésére már kellő időt tudtunk

fordítani az összes szóban forgó kultúra képviselőjének nézőpontjából. - Értelmezéseinket munkahipotézisként kezeljük. Ha rnár megtaláltuk egy adott új helyzet magyarázatát, vagy úgy látjuk, hogy már pontosan ismerjük egy idegen kultúrával rendelkező partnerünk nézőpontját, ezen megállapításainkat ne bizonyosságként, hanem további bizonyítást igénylő hipotézisként kezeljük. A hallgatóság részéről érkező visszajelzéseket alaposan vizsgáljuk meg, hogy alátámasztják-e feltevésünket. A nagy fontosságú döntések vagy közlemények esetében érdemes a külföldi vagy hazai kollégákhoz fordulni azért, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy értelmezéseink helytállók. A kommunikációs korlátok leküzdése lassú és hosszú időt igénylő feladat lehet. A kommunikáció csak a bizalom és együttműködés légkörében lehet hatékony. A jó eredmények elérése érdekében a vállalatoknál a kommunikációt is stratégiai elemként kell kezelni, amely tervezést és fejlesztést igényel, és amelynek az ellenőrzése csak a szervezeten belüli problémák és követelmények teljes körű megértésén alakulhat. FELHASZNÁLT IRODALOM Aronson E. (1996): A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Bakacsí Gy.-Balaton K.-Dobák M.-Máriás A. (szerk.) (1996): Vezetés-SzeTvezés I—II., Aula Kiadó, Budapest Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Deák Csaba-Heidrich Balázs-Heidrich Eva (szerk.) (1997):Vezetési ismeretek. Scool of Rusiness Kht. Deák Csaba-Heidrich Balázs-Heidrkh Éva (2000): Vezetési ismeretek. Booklands Kiadó Dobák Miklós (1999): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Fercsik Erzsébet-Raátz Judit (1999): Kommunikáció Szóban és írásban. Korona Nova Kiadó Kft., Székesfehérvár H. Varga Gyula (2001): Kommunikációs ismeretek. Hungarovox Kiadó, Budapest Kovácsné Sántavy Ildikó (2001): Kommunikáció 1-3. füzet. BGF, Budapest Langer Katalín-Raátz Judit dr. (1999): Üzleti kommunikáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Neményiné Qyimesi Ilona (1996): Hogyan kommunikáljunk táTgyalás közben? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Popper Péter (1981): A belső utak könyve. Magvető' Kiadó, Budapest Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapesl Szintay István (2000): Vezetéselmélet. Bíbor Kiadó Szintay István-Deák Csaba (1996): Módszertani segédlet Kommunikáció. TDQM tananyagfejlesztés.

Előadás a logisztikáról

Nincs új a nap alatt. Sokszor régi dolgokkal találkozni új megközelítésben, új felfogásban. Ilyen fogalom a logisztika is, amelyről az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban Hallani, sőt a figyelmes szemlélő logisztikai központok születését is észreveheti. De mi is valójában a logisztika?! E témakörben tartott színvonalas előadást Burger László, a papírkereskedői szakosztály vezetője január 14-én, szakosztályi program keretében. Burger László folytatta a szakosztályi munka megújítása jegyében tavaly novemberben meghirdetett programját. Akkor célként határozta meg a vállalkozásokhoz kapcsolódó nem alaptevékenységek, fogalmak megismertetését szakosztályi előadások, beszélgetések alkalmával. Az első előadás a termékfelelősséggel foglalkozott, most a logisztika volt a téma. A logisztika mindenhol jelen van, az üzleti életben főképp. A logos jelentése ész, amely a gondolatot és a tudományt összeolvasztotta, és próbált belőlük logisztikát kialakítani. Maga a fogalom több ezer éves, gyökerei valahol a katonai rendszerek megjelenése

környékén keresendők. Ugyanis már akkor a szervezés, a szükségletek, a felszerelés stb. biztosítása a siker elengedhetetlen része volt. A logisztika kifejezést először egy svájci hadtudós használta az ezerhétszázas években - hangzott el a bevezetőben. A logisztika gyakorlati és tudományos tevékenység, ahol a gyakorlati oldal a termelés, emellett a termelési feltételeket is létre kell hozni, mindehhez pedig egy tudomány párosul. A papírkereskedőre, a papírgyártóra, a nyomdára lebontva ez azt jelenti, hogy a megfelelő árut a megfelelő mennyiségben, minőségben, a kívánt helyen és időben kell felmutatni ahhoz, hogy a működés megvalósulhasson. Az előadás a 19. század elejétől a 20. század végéig rövid áttekintésben vizsgálta a társadalmi környezetet, a gazdasági-technikai jellemzőket, a menedzsmentéi méletet (tudományt) és a logisztikai jellemzőket. Szó volt az anyag-, áru-, információs folyamatról, ahol ma az információ áll a középpontban, amely visszahat a beszerzésre, majd pedig a későbbiekben az értékesítésre. A kiszolgálási fok - mint döntési tényező - a vevő kiszolgálásának minőségét jelenti. Ennek főbb elemei: a szállítóképesség, a szállítási idő, a szállítási pontosság, a szállítási

minőség, a rugalmasság és a tájékoztatási hajlandóság. Tanulságos volt egy külföldi papíripari felmérésen keresztül látni, hogy a vevő (megrendelő) szempontjából milyen sorrendben érvényesülnek a kiszolgálási fok elemei. Habár minden megrendelőnél más és más ez a sorrendiség, mégis fontos tudni, hogy mit kíván a vevő! A logisztikai lánc egyfajta időalapú gondolkodáson nyugszik, amely a vevőtől a szállítóig és megint vissza, a vevőig ér. Cél: a legalacsonyabb költségszint mellett a megfelelő kiszolgálási fok biztosítása. Az előadás után hozzászólások, beszélgetés keretében elhangzott, hogy ma a piac elvárja a logisztikát, de hogy a logisztikai ráfordításokból a cégek az árban tudják-e ezeket a költséget érvényesíteni, az már egy másik kérdés. A piacot a kiszolgálás érdekli, a cégeknek a szabad versenyben ezt kell elsősorban szem előtt tartani. A logisztika egyre szélesebb körben mutatkozik, érdemes figyelni rá. A fejlődés iránya az automatizáltság, amely kiváltja a Magyarországon ma még jelentősnek mondható kézi munkát. A high-tech alkalmazások jelentik a jövőbeni megoldást. Persovits József

A géphibák korai felismerésének egyik eszköze a kenőanyag-vizsgálat „A karbantartás nem pénzbe kerül, hanem kifizetődik." (Norman, R. M.) Dr. Fazekas Lajos faiskolai docens BEVEZETÉS A berendezések, géprendszerek állapotfigyelésénck bevált, az ipari gyakorlatban általánosan alkalmazott eszköze a kenőanyag minőségváltozásának nyomon követése. A kenőanyagban található szilárd részecskék vizsgálata kiemelten fontos feladat, mivel azok alapvető hatással vannak a berendezés állapotára. A kenőanyag-károsodás jellege és sebessége a felhasználási helytől (motor, hajtómű, hidraulika stb.), az üzemeltetési módtól (stop and go, állandó csúcsterhelés stb.), a működés jellegétől és a környezeti hatásoktól (porral, vízgőzzel stb. szennyezett, agresszív technológiai anyagok bejutása a rendszerbe stb.) függ elsősorban. A KENÉS FELADATA A hatékony és hatásos kenés létfontosságú eleme a termelőegység megbízható működésének. A gépek egyre fokozottabb követelmények mellett működnek, így fontos feladat működőképességük folyamatos fenntartása a takarékos energiafelhasználás mellett. Ennek teljesítéséhez járul hozzá a kenés, amely csökkenti a súrlódást a mozgó felületek között, ezáltal csökken az elhasználódás sebessége, a hőfejlődés és a gép működéséhez szükséges energia. A kenés továbbá hozzájárul a rendszer tisztán tartásához, bizonyos mérvű tömítést is ellát, sőt a szerkezeti részek korrózióvédelmét is biztosítja. A kenőanyagok helyes kiválasztása szükséges ahhoz, hogy feladatukat jól és minimális költségen lássák el. Tulajdonságaik különféle üzemi tényezők (hőmérséklet, a levegőből származó oxigén, különféle kémiai anyagok stb.) hatására megváltoznak. A kenőolajra hatnak a bekerülő vagy a benne keletkező szennyeződések (korom, üledék, por, fém-

kopadek, víz stb.) is. Az optimális kenőanyagok kifejlesztésére tett komoly kutatások eredményeként a forgalomban lévő olajok nagy része az optimális üzemeléshez szükséges adalékokban oly mértékben telített, hogy a kenőképesség javítása már további adalékokat nem bír el, bizonyos paraméterek romlása nélkül. A kenő- és hidraulikaolajok öregedését, fáradását használati értékük csökkenése jelenti, azaz előírt feladataik ellátására képtelenekké válnak. Az olaj használhatatlanná válását az olajban végbemenő belső változások, az adalékok romlása és a szennyeződések okozzák. AZ OLAjVIZSGÁLATOK JELENTŐSÉGÉRŐL Sok ipari megelőző program nagymértékben épít a rezgésvizsgálatra, amely önmagában is erős diagnosztikai eszköz. Egy rendellenes rezgési spektrum mutatója a berendezés kezdődő vagy már kialakult hibájának, de esetenként az elemzés hamarabb ad információt a rendellenességről. Egy-egy berendezés olyan sok gépelemből áll, hogy valamennyinek a kopását gyakorlatilag lehetetlen állandóan figyelemmel kísérni. A gépeknek a mintegy vérkeringését képező kenőolajáram azonban érintkezik valamennyi kopó felülettel, és a kopási részecskék formájában információt gyűjt össze. A tribológiára alapozott karbantartási irányítási rendszer a kopástermékek és a kenőanyagok állapotának megfigyeléséből áll. Az ilyen rendszer alkalmas a gépek állapotának, a gépek teljesítményének és az olaj állapotának az ellenőrzésére, illetve a hibák kivizsgálására. Az olajvizsgálatok elsődleges célja a költségcsökkentés, mivel ezen vizsgálattal információt kapunk a gép és olaj állapotáról, va-

lamint a hiba(ák) beazonosításához. Ezek ismeretében az időben meghozott helyes döntésekkel elkerülhetők a váratlan gcpkiesésck, könnyebben tervezhetőbbé válik a karbantartás, és a felesleges olajcserékkel jelentős költségeket takaríthatunk meg. A gépek állapotára a kenőanyagba külső szennyeződésként, illetve a kopási folyamatok eredményeként megjelenő szilárd részecskék döntő hatással vannak. A szilárd részecskék méretüktől és minőségüktől függően a kopási folyamatok (abráziős, eróziós-fáradásos kopás) felgyorsítása mellett jelentősen meggyorsítják az olaj öregedését is. A berendezések meghibásodásában a fém alkatrészek elhasználódása és ezen belül a különböző típusú kopási folyamatok döntő szerepet játszanak (1. ábra). A kopási folyamatok előrehaladottságának, típusának megismerése fontos feltétele a berendezés állapotfelmérésének, amely a részecskevizsgálatokkal lehetséges.

1. ábra. A kopási mechanizmusok és a jellemző károsodást formák

RÉSZECSKEVIZSGÁLATOK A részecske-vizsgálatok célja:

* A részecskék minőségi, mennyiségi azonosítása. A részecske minősége megmutatja, hogy a berendezés mely részéből, szerkezeti eleméből származik és/vagy milyen szennyeződésként került a berendezésbe. A mennyiségi azonosítás a kopás és/vagy a szennye-

zettség előrehaladottságára utal, jelzi a szükséges karbantartási teendőket. • A részecskék méretének, felületi jellemzőinek meghatározása, amelyből következtetni lehet a részecske leválását okozó kopási folyamatra. A részecskevizsgálatok során alkalmazott módszerek: • részecskeméret-eloszlás meghatározása olajtisztaság - (ISO 4406, NAS 1638); • elemanalízis (ICP, X-ray stb.); • mágneses vizsgálatok (in-housc módszerek, kevésbé elterjedtek); • ferrográfia [analitikai, Direct Reading (DR) ferrográfiaj. Az olajban lévő szilárd szennyező anyagok és kopástermékek felgyorsítják a kopást. A legkomolyabb koptató igénybevételt az olajfilm vastagságánál nagyobb méretű kopadékszemcsék és az olyan kemény részecskék okozzák, mint a porszemcse. A részecskeszennyeződés többek között a fő oka lehet a csapágyak és a gépek élettartam-rövidülésének és a biztonságos üzemmenet veszélyeztetésének. Sok vizsgálat mutatott igen jelentős csapágyélettartam növekedést jobb szűrő és tiszta olaj használatával. Míg a részecskék vizsgálata fontos megelőző lépes a gépek élettartamának a meghoszszabbításában, a részecskék jellege nagyon különböző az elhasználódás típusától függően. Természetesen más elhasználódási tényezők is vannak. Ezek közé tartozik a rezgés, a tengelykapcsolati hiba, a megengedettől eltérő viszkozitás, a rossz adalékanyag vagy a túlmelegcdcs. Ezért fontos bevennünk a részecske-elhasználódás vizsgálatot az átfogó állapotfigyelési programba. A részecskeméret-eloszlásának vizsgálati módszere alkalmas a részecskék méret szerinti eloszlásának jó közelítésére. A mérési eredmények alapján megadható különböző szennyezettség! szintekre az ISO 4406 és a NAS 1638 szabványok szerinti kategóriabesorolás, s ennek alapján a szükséges beavatkozási eljárás eldönthető (szűrés, olajcsere). Az demanalízises eljárás során a kenőanyagminta egy kis részletét atomizálják, gerjesztik, majd az így keletkező fénysugarazást - amelynek hullámhossza, illetve intenzitása jellemző a mintában található kémiai elemek

minőségére és mennyiségére - detektálják és értékelik. A kenőanyagok üzemeltetés közbeni vizsgálata során alkalmazott leggyakoribb elemanalizáló eljárás az induktív csatolású plazmakészülékben való vizsgálat (ÍCP). A vizsgálat során a minta atomizálását és gerjesztését magas hőmérsékletű plazmalángban végzik. A vizsgálat a kopásfémek és szennyező anyagok vizsgálata mellett alkalmas a kenőanyag adalékelemeinek kimutatására. Az elemanalízis során kimutatott kémiai elemek (fémek és nem femek) meghatározzák a géprendszer kopást szenvedett alkatrészeit (csapágy, gyűrű stb.), illetve jellemzik a szennyező anyagokat (por, bauxit stb.). A ferrográfiás vizsgálat során a kenőanyagban található szilárd részecskéket üveg tárgylemezre leválasztják, majd mikroszkópos úton értékelik (analitikai ferrográf). A vizsgálat már csekély változatokat is kimutat, igen érzékeny-, és a működő gép gyors értékelését teszi lehetővé, valamint a kopási folyamat figyelemmel kísérhető (2. ábra).

• a fényes acélgömböcskék lapos réteges részecskékkel keverve a gördülőcsapágy-hibák korai szakaszára utalnak; • a nagy, barázdás fémrészek a fémes csúszás eredményei, amelyeket a túlzott terhelés, kenési hiba vagy tengelybeállítási hiba okozhat; • az erezett fémdarabok a horzsoló elhasználódás eredményei, amit a kenőanyag- szennyeződés vagy a nem egytengelyű csapok és furatok eredményeznek; • az elszínczó'dött fémrészecskék a sebességből adódó magas hőmérsékletet jelzik, amit a fogaskerekes hajtómű karcolásai és bemetszései idéznek elő. A kopási folyamatok felismerésével a szükséges karbantartási lépések eldönthetők (porbejutás csökkentése, jobb minőségű kenőanyag alkalmazása stb.)- Az olajszennyeződésben a vastartalmú és nem vastartalmú részecskék mennyiségének a meghatározása alapvető fontosságú, mert ez döntő a megfelelő javítási eljárásoknál. Az olaj szűrésével csak a részecskéket távolítják el az olajból, ezzel átmenetileg palástolják a hibát, de az okokat is meg kell szüntetni. ÖSSZEFOGLALÁS

2. ábra. Az analitikai ferrográf elve és a jellegzetes részecskealakok A ferrográfiás kiértékelés során a kopásreszecskék mérete alakja, felülete, színe, eloszlása utal a részecske minőségére (származási helyére) és a kopási folyamat típusára. A részecskék megjelenése segít meghatározni a hiba fajtáját: * a nagy, vastag részecskék a fogaskerekek felületi hibáját mutatják; • a kis, vékony, pehelyformájú részecskék megjelenése a normál elhasználódás vagy a kenőanyag teherhordó képességének csökkenésével indul el;

A kenőanyagban található szilárd részecskék vizsgálata a berendezés állapotának megismerése szempontjából kiemelt jelentőségű. Az olyan hagyományos mérési módszerek mellett, mint az olajtisztaság meghatározása és az elemanalízis, a ferrográfia mint a kopási folyamatok pontos meghatározására alkalmas módszer a karbantartási diagnosztika egyik fontos eleme.

IRODALOMJEGYZÉK Dr. Fazekas L: Az olajvizsgálatok szerepe a karbantartásban. III. Nemzetközi Diagnosztikai Konferencia, Siófok, 1993, márt. 23-25. Dr. Fazekas L.: Részecskeanalízis és karbantartás. IV. Nemzetközi Diagnosztikai Konferencia, Hajdúszoboszló, 1994. 23-32. old. Vuk T.: Elemanalízisen és ferrográfiás vizsgálatokon alapuló gépállapot-figyelés. Építőgépek, építésgépesítés, III. évf. 2001. 16-17. old.

EU-AKADEMIA A Magyar Papír- és Nyomdaipari Szakmai Szövetség 2003. január 21. és december 2. között EU-akadémia címmel rendezvénysorozaton készíti fel tagjait az uniós csatlakozásra. Az esemény házigazdája a CEU Business School. A különböző, egymástól nagyon eltérő, de egyaránt fontos ismereteket az intézmény kiváló oktatóitól kapják a résztvevők. A tréninggel egybekötött előadássorozat a nyomdaipari munkaadók és vezető beosztású szakemberek továbbképzését, felkészítését szolgálja az Európai Uniós szerepvállalásra, új gazdasági és piaci szerepre. Az első két előadás, ami januárban és márciusban került megrendezésre, a kommuni-

kációról és az üzleti tárgyalás technikáiról szólt. A jövőben megrendezésre kerülő továbbképzés témái és időpontjai: április 29. június 3.

Közbeszerzés az EU-ban Marketing (szponzoráció, partnerprogramok, a reklám szerepe) szeptember 2. Minőségmenedzsment (szabványok, minőségbiztosítás szerepe) szeptember 16. Stratégia (tervezés, elemzés, szerkezeti módosítások) október 14. Projektmenedzsment november 25. Kontrolling - monitoring, vállalati pénzügyek december 2. EU-tag vagyok (EU-alapismeretek)

Európai Uniós hírforrások Összeállította: Eiler Emil A csatlakozás közeledtével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a hírforrások, amelyek segítségével gyorsan, esetenként interaktív módon, azaz kétoldalú kommunikáció segítségével bárki minden fontos részletre kiterjedő ismereteket szerezhet. Az alábbiakban összefoglaljuk az ilyen célú internetes hozzáférési lehetőségeket és fórumokat: - Európai Bizottság Magyarországi Delegációja: www.eudelegation.hu - Euro-lnformációs és Dokumentációs Szolgáltató Központ; www.bkik.hu - EU Integrációs Iroda: www.mkik.hu/euro - Mindentudó honlap; www.magyarorszag.hu EU honlap - Információk kis- és középvállalkozások részére: http://europa.eu.int/comm/enterprisc/ ict/index.htm - Konzultáció az Európai Bizottság és a civil szervezetek között: http://europa.eu.int/comm/ avil_society/conneccs/index_en.htm - Üzleti és fogyasztói tanulmányok: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/ indicators/businessandconsumersurveys_en.htm

Európai Tájékoztatási Központ: http://www.eudelegation.hu/etk Euro Info Centre: www.itd.hu Európai Uniós vitafórum: www.britishcouncil.hu/ infoexch/eunews.htm EU-s linkgyűjtemény: www.eucsatlakozas.lap.hu Eufórium: www.euforium.hu/euintegramain.php F.uobserver: www.euobs.com Elektronikus könyvtári adatbázis: http://europa.eu.int/eclas Audovizuális könyvtár: www.europa.eu.int/ comm/mediatheque/ index_en.html Árkülönbségek az EU-tagállamokban (naprakész tanulmányok): http://europa.eu.int/comm/ internal_market/en/update/score/ scoresurvey.htm Külügyminisztérium csatlakozással kapcsolatos tárcaközi koordináció: www.mfa.gov.hu/alaplap.htm EU piacfigyelő: http://www2.echo.lu Gazdasági Minisztérium: www.gm.hu Euro:www.euro.hu

Szilágyi Tamás, a Magyar Nyomdászatért Díj 2003. évi kitüntetettje A nyomdászok - immáron ötéves hagyományukhoz híven - idén is farsangoltak. A Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség rendkívül igényes szervezésében megrendezett budapesti Nyomdászbálnak, ugyancsak hagyományszerú'en, a budavári palota Történeti Múzeum Barokk Udvara adott otthont. A hely szelleme és a minden igényt kielégítő vendéglátás tette emelkedetté az első- és sokadik bálozó résztvevők hangulatát. Az előkelőséget sugárzó, kivilágított, patinás épület elé fegyelmezett rendben gördültek az önmérsékletet tanúsító, elegáns estélyi öltözékben pompázó hölgyek és urak a saját maguk által vezetett gépkocsikkal, illetőleg az önismerettel bíró, óvatos vendégek alkalomhoz illő taxikkal. Ismerősök és ismeretlenek köszöntötték, üdvözölték egymást, és nagyon sokan fél szavakból is megértették a másikat. A szemlélőnek és a résztvevőnek már a megérkezéskor az volt a benyomása, hogy egy családi ünnep kellős közepébe csöppent, ami a szó szoros értelmében igaz, mivel a nyomdász összejövetelek már a kezdetektől családias hangulatot árasztanak, a szakma képviselői és művelői egy nagy családot alkotnak. Az est házigazdája a humor egyik nagyágyúja, Nádas

Szilágyi Tamás átveszi a Magyar Nyomdászatért Díjat jászkuti Lászlótól György volt, akitől családi kapcsolatok révén a nyomdászat sem volt idegen, tehát ő is a családba tartozott. A kellemes hangerővel előadott, fülbemászó dallamokat a Scarabeus zenekar szolgáltatta. Az est fénypontja ebben az évben is - immáron negyedik alkalommal - a Magyar Nyomdászatért Díj átadása volt. Jászkuti László, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség elnöke valamennyi résztvevő gondolatait öntötte szavakba, amikor a díjátadás bevezetőjében így fogalmazott: „A szakma újra fejet hajt egy ember előtt." Valóban fejet és az elismerés zászlaját hajtotta meg a bálozó-ünneplő közönség a 2003. év kitüntetettje, Szilágyi Tamás előtt.

A résztvevők a kitüntetés odaítélését és a kitüntetett bemutatását hangos, egyetértő ovációval, vastapssal köszöntötték. Szilágyi Tamás szakmai pályafutását 1960-ban, a magyar nyomdászat és szakemberképzés akkori fellegvárában, az Athenaeum Nyomdában kezdte ofszet gépmester ipari tanulóként. Ez a szakmaválasztás további szakmai életútját, pályafutását alapvetően meghatározta. Későbbi munkahelyein: a Kossuth Nyomdában termelésirányítóként, a Révai Nyomda igazgatóhelyetteseként, a Ságvári Nyomda igazgatójaként és jelenlegi munkahelyén, a Mesterprint Kft. ügyvezető igazgatójaként is az ofszettech-

nológia iránti tagadhatatlan elkötelezettség jellemzi. Ő is ahhoz a nyomdászgenerációhoz tartozik, akik a szakmáról mindig mindent tudni akartak, lépést tartottak a technikai és technológiai fejlődéssel. Szakmai ismereteit a Felsőfokú Könnyűipari Technikumban, majd - az oktatási intézmény főiskolává válása után - a Könnyűipari Műszaki Főiskola nyomdaipari szakán végezte, nyomdaipari üzemmérnök képesítést szerzett, később részt vett a főiskola nyomdaipari gazdasági szakmérnök képzésében, 1987-ben e szakágban is oklevelet szerzett. Szilágyi Tamás több mint negyvenéves szakmai pályafutását az általa írt és szerkesztett nyomdaipari szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek, kézikönyvek, szakcikkek sokaságának megjelenése kísérte. A hét éve megjelenő, a szakemberek érdeklődésére számot tartó Nyomdavilág című folyóirat alapítója, kiadója és szerkesztője. Szakmai irodalmi tevékenysége mellett a fiatal nyomdászgeneráció szakmai oktatásával is foglalkozik. Korábban a nyomdaipari szakközépiskola szaktanára volt. Előadott a Könnyűipari Műszaki Főiskola nyomdaipari tanszékén. Az

utóbbi években több alkalommal volt tagja ugyanitt az államvizsga-bizottságnak. A Magyar Nyomdászatért Díj 2003. évi kitüntetettjét a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség elnökének méltató és bemutató szavai után - a hagyományoknak megfelelően - a 2002. év kitüntetettje, ár. Garáné Bardóczy Irén köszöntötte. Kiemelte, külön öröm számára, hogy a stafétabotot egy szintén az Athenaeumból induló, kiváló szakembernek adhatja tovább, akinek szakmai pályafutását, munkásságát mindig figyelemmel kísérte és nagyra értékelte. Meggyőződése, hogy amit Szilágyi Tamás nem tud és nem írt meg az ofszettechnológiáról és a kapcsolódó szakterületekről, az nem is létezik. Kiegészítette Szilágyi Tamás szakmai munkásságának bemutatását olyan emberi erények közkinccsé tételével, amelyet csak azok ismerhetnek, akik közeli szemlélői és részesei voltak önzetlenségének, emberséges magatartásának. Azon kevesek közé tartozik Szilágyi Tamás, aki még a mai rohanó világban is szakít időt a szakma nagy öregjeinek támogatására, segítésére. Kiváló empátiával tudja, hogy egy telefon, egy személyes látogatás a valamikor elismert és a

szakma zenitjén munkálkodó, de az évek múlásától nem kímélt embereknek szükségük van az életük értelmét egykor betöltő nyomdászszakmával, és -szakemberekkel való további kapcsolattartásra. Ezt a hidat, kapcsolatközvetítést vállalta magára Szilágyi Tamás önzetlenül, nagy szeretettel és odafigyeléssel. Minden elismerést megérdemel. A kitüntetett zárszavával ért véget a kellemes hangulatú díjátadás. Szilágyi Tamás meghatódottan köszönte meg eddigi szakmai munkássága elismerését, biztosította mindazokat arról, akik méltónak tartották a nyomdászszakma legmagasabb kitüntetésére, hogy a megkezdett úton tovább fog haladni, vannak még tervei és céljai, amelyeket szeretne megvalósítani. A Magyar Grafika szerkesztőbizottsága és olvasói Szilágyi Tamásnak szívből gratulálnak kitüntetéséhez, tervei megvalósításához és céljai eléréséhez sok sikert kívánnak. A szerkesztőbizottság köszönetet mond mindazoknak, akik áldozatos támogatásukkal hozzájárultak a magyar nyomdaipar jelentős eseményének sikeréhez, a 2003. évi Nyomdász-bál színvonalas megrendezéséhez: Böhm Rondo Recycling Kft., Budacolor Kft., Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt., Heidelberg Magyarország Kft., MAN Roland Magyarország Kft., Michael Huber Hungária Kft., M-real Kft., PRINT-Info, Print SE Publishing, Snell Kereskedelmi Kft., Térmeg Kft., Typonova Nyomda Kft., UPM Kymmene Kft., Xerox Magyarország Kft. Szerkesztőbizottság

Könyvkötők találkoztak Kiskorpádon! Tóth György

A Könyvkötő Ipartestület ez évben a Somogy megyei Kiskorpádon rendezte háromnapos találkozóját január 12-14-én. Nagy aggodalommal tekintett minden kolléga a háromnapos találkozóra. Vajon hogyan érünk oda a nagy havazás miatt? Sokan nem mertek eljönni. A rossz útviszonyok ellenére Crazból eljött az ottani iskola könyvkötő szaktanára. Idősebb Tolnai György - mint házigazda köszöntötte a könyvkötő kisiparos kollégákat. Sajnos szomorú hírt is kellett mondania: Hotter József könyvkötő mester, aki 2002. októberében megrendült egészségi állapotára hivatkozva lemondott az ipartestület elnöki tisztéről, ez év januárjában elhunyt. A találkozó szakmai előadásokkal, könyvkötési problémák feltárásával kezdődött. Este a fehérasztalnál ki-ki az érdeklődési körének megfelelően folytatta a szakmai konzultációt. A jó hangulatú vacsora közben a helyi Társastánc Klub tagjai mutattak be különböző táncokat. Az ínycsiklandozó falatok fogyasztása közben és után, hogy a torkunk ne maradjon szárazon, villányi borokat kóstolgattunk. A minőségi borok végigízlelése és jó néhány pohár nedű felhörpintése után megválasztottuk az „év borgenerálisát". A tisztség betöltéséről diplomát is kaptunk. Másnap reggel igen hidegben lovas hintókkal kirándulni indultunk a zselici dombságba, Szennára. Itt megnéztük a híres református templomot és a skanzent. A Katica fogadóban kipihentük az út fáradalmait, és megkóstoltuk a tájjellegű ételeket, italokat. Az elfogyasztott finom falatok után visszakocsikáztunk a kívül hideg, de belül annál inkább melegebb hangulatban Kiskorpádra. Kis pihenés után mindenki készülődött az esti bálba, és a liba-, kacsasült elfogyasztására. Az utolsó napon - a szálláshely elhagyása után - Kaposvárra mentünk a Tolnai Könyvkötészet megtekintésére. Idősebb Tolnai György könyvkötő- és restaurátormester bemutatta a műhelyét. íz egy hagyományos kézikönyvkötő

műhely, mely Kaposvár központjában helyezkedik el. Láttunk itt Maxima íwágó gépet, kézi lemezollót, aranyozóprést speciális nyomóformarögzítéssel, kézi könyvkötő aranyozó szerszámokat (filétákat, nyeles görgőt, kézi betú'szorítót, bőrvasalót, bőrhántolót, bordafogót, achát követ stb.) asztali fúrógépet, drótfűző gépet, asztali spirálozógépet. Nagy örömére szolgál a szakmának, hogy bőr borítású betáblázott kötésre, illetve ugróhátú könyv készítésére is van igény a lakosság és a hivatalok részéről. Kíváncsian és nagy érdeklődéssel hallgattuk ifj. Tolnai György és a felesége Zsuzsa által bemutatott régi, értékes könyvek restaurálási műveleteit, fortélyait, melyet szakmai vita követett, mert egy-egy művelet elkészítésében nem volt egyforma a könyvkötőmesterek véleménye. Külön élményt nyújtott egy Biblia-restaurálásnak bemutatott műveletei. Nagy gondot fordítanak a restaurált könyveken lévő, ötvösök által elkészített kapcsok, sarokveretek, díszítőveretek korhű felerősítésére a könyvfedél felületére. A könyvkötőműhelyben és a szakmai bemutatón látszott, hogy id. Tolnai György a sok éves tapasztalatát, szakmaszeretetét folyamatosan átadja a fiatalabb könyvkötő generációnak. A felmerülő kérdésekre szívesen válaszolt. Sok olyan műveletet ismertünk meg egymástól, amit az iskolapadban nem lehet megtanítani, illetve szemléltetni. Ezek a találkozók adnak lehetőséget a gyakorlati információk és tapasztalatok megszerzéséhez, valamint mélyebb ismereteket szerezhetünk a kollégák tevékenységéről, a piaci helyzetről, a gépi felszereltségről. A találkozó elérte azt a célját, hogy a részt vevő könyvkötőknek lehetőségük nyílt problémáik megvitatására, önmaguk bemutatására, az őket érintő dolgok megismerése. Köszönjük a sikeres hétvégét a Tolnai Könyvkötő Műhely dolgozóinak. Kívánunk jó egészséget és további eredményeket!

Finisben a termékdíj, vagy hogyan lobbiz(z)unk ma Magyarországon Dr. Peller Katalin Február 15-én hatályba lepett a környezetvédelmi termékdíj törvényről szóló módosítás, és a Magyar Grafika megjelenésével egy időben hirdetik ki a végrehajtásáról szóló kormány- és miniszteri rendeletet. Több hónapos - sőt mondhatánk több éves vajúdás után megszületettek az új termékdíjfajták, melyekkel az elkövetkező időkben kénytelenek leszünk megbarátkozni. Gyanítom, egyetlen érintett nyomda vagy festékkereskedő sem örül a hír hallatán, s a barátság is igen egyoldalú lesz. De - ahogy mondani szoktuk - ez van, ezt kell szeretni. Igaz nem EU-konform, sok fejtörést fog okozni a cégeknek és sok szempontból felemás, de az ígéretek szerint csak átmeneti ideig lesz életben. Aztán felváltja egy új ökoadó. De ez még a jövő, most inkább lássuk, mi történt az eltelt bő fél évben. A termékdíj „legújabbkori" története 2002. szeptember 10-én kezdődött egy levéllel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium meghívót küldött 12-ére a termékdíj törvény módosítás megbeszélésére. S bár nem ért váratlanul a nyomdaipari termékekre vonatkozó javaslat - hiszen évek óta szó volt az információhordozó papírok termékdíjáról -, mégis bombaként robbant. A hír Rotterdamban ért, ahol éppen az Intergraf éves igazgatói értekezlete zajlott. Alkalmam nyílt egy rövid körkérdésre, más uniós országokban ismernek-e ilyen díjat vagy adót a nyomdaipari termékek vonatkozásában. Egyetlen kollégám sem találkozott hasonlóval, de arról minden megkérdezett megnyugtatott, hogy a szelektív hulladékgyűjtés azért működik, piaci alapon. Már akkor gyanússá vált, hogy a nagy sietséget nem az uniós elvárások indokolják, hanem valami más. A következő meglepetést egy telefon okozta. A minisztériumból hívtak bennünket, hogy mégsem kell elmenni az egyeztetésre, adminisztrációs félreértés folytán kaptuk meg az anyagot Azért sietve elküldtük álláspontunkat, de válasz már nem jött.

Az elkövetkező két hónap eseményeit csak a sajtóból tudtuk követni: először minden nyomdaipari termék után - még a könyvek után is - fizetni kell a termékdíjat, majd csak a felületük több mint 75%-ában reklámot tartalmazó kiadványok után, végül pedig elmaradt a százalék, maradt a reklám, és ezzel megszületett a reklámhordozó papír fogalma. S ahogy alakult a fogalom, úgy növekedett a tagjaink és a mi aggodalmunk is. Közben egyre-másra születettek a minisztériumi nyilatkozatok, miszerint a nyomdáknak kell ezt a díjat megfizetni, aztán majd hárítsák át (ha tudják). Sajnálatos módon a minisztérium közlékenysége csak a sajtóra terjedt ki, a szakmára nem. Először nem is értettem, hiszen évekkel korábban nagyon jól együtt tudtunk dolgozni. Azóta értem... Egyetlen megoldás maradt: találni egy olyan kompetens, nem minisztériumi személyt, aki hajlandó meghallgatni bennünket és felvállalni a nyomdák képviseletét a parlamentben. Az ok az unalomig ismert: nem a nyomda határozza meg, hogy mit nyomtat és mennyit, továbbá nem attól válik hulladékká a prospektus, hogy kinyomtatják, hanem attól, hogy a megrendelő bedobja a fogyasztók postaládájába. De ezek a nagyon is nyilvánvaló tények 2002 novemberének elején még csak a mi számunkra voltak nyilvánvalók. Az előterjesztő minisztérium ragaszkodott hozzá, mi vagyunk a szennyezők, akiknek fizetni kell és akiket büntetni kell. Egy baráti beszélgetés során találkoztam dr. Orosz Sándor országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnökével. Számomra is meglepő volt, hogy pályafutása során legfeljebb annyi kapcsolatban állt nyomdával, mint bármely más átlagember, mégis pár percen belül átlátta a nyomdaipar problémáját, és felvállalta álláspontunk képviseletét. Rövid időn belül megszületett az a módosító javaslat, amely deklarálta, hogy a termékdíjat a megrendelőnek kell megfizetnie. December elején a Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a javaslatot, melyre a Szövetség is meghívást ka-

pott. Ez volt az első hivatalos fórum, ahol kifejthettük álláspontunkat. A bizottság - pártpolitkai állástól függetlenül - jelentős többséggel fogadta el a javaslatot. Bizakodásunk nagyon hamar csalódássá vált, karácsony előtt egy nappal a plenáris ülés a javaslatot - a bizottság döntésével ellentétben - elvetette. Az első félidőben vesztettünk. A második félidőben már közvetlenül a minisztériummal kellett harcolnunk, hiszen egyedül a végrehajtási rendelkezések jelenthettek bármilyen változtatást a törvényhez képest. Az első levél január elején érkezett a miniszterasszonyhoz, és közben folyamatosan kerestük a lehetőséget a személyes találkozásra. Semmitmondó válasz érkezett, mely szerint „A Kt. (a törvény rövidítése) módosításának előkészítése során az érdekképviseleti szervek - így a Szövetség - javaslatai a lehetőségeinkhez mérten figyelembevételre kerültek." Ha sértődős természetű volnék, akár meg is sértődhettem volna. De nem vagyok az. Inkább mást találtunk ki, hívjuk össze a szakmát, az országos sajtót, a minisztériumot és az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságát egy nyilvános vitafórumra. Az invitálásnak senki nem állt ellen. Igazi áttörés volt a február 7-ei rendezvény, hiszen nemcsak ez volt az első alkalom, amikor ténylegesen szóba állt velünk a minisztérium, de minden jelentős sajtóorgánum elkezdett foglalkozni a szakmával, ami meglehetősen kivételes, ha szakmai kérdésről van szó. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az összes cikk megtalálható honlapunkon.) A fórumnak volt még egy hatalmas eredménye: a minisztérium nyilvánosan is elismerte, hogy a törvény nem EU-konform, és a termékdíj tényleges kötelezettje a megrendelő. Azt hiszem, nemigen volt rá példa az elmúlt időszakban, hogy egy tárca három hónap alatt szakmai nyomásra változtasson a korábban mindenhol hangoztatott álláspontján. Persze azért nem kell gondolni, hogy innentől kezdve minden simán ment, korántsem. Ha elég kitartóan telefonáltunk, hozzájuthattunk némi információhoz és az aktuális rendelettervezetekhez. Levelek mentek, de még mindig nem jöttek. Viszont felgyorsultak az események. Illés Zoltán (Fidesz) és Filló Pál (MSZP) képviselők személyében újabb támogatók csatlakoztak a harchoz, ami ékesen bizonyította, hogy nem politikai, hanem szigorúan szakmai kérdésről van szó. Filló képviselő úr interpellált a miniszternél, aki válaszában egy nagyon fontos momentumot rögzített: „A végrehajtási rendeletek-

ben a Kt. által meghatározottakkal ellentétes szabályozás nem alakítható ki, azonban azt a helyzetet, hogy a termékdíjfizetési kötelezettség azt a jogalanyt terhelje, akinek az érdekkörében merül fel a reklámhordozó termék megrendelése, a következő szabállyal kívánjuk rendezni: 1 7. § (2) Reklámhordozó papír esetében a kötelezettől származó szerződéskötésre irányuló ajánlat akkor utasítható vissza, amennyiben az jogszabályba ütközik." A sajtónknak és a képviselői támogatásnak köszönhetően felfigyeltek szövetségünkre, és egyre több hivatalos fórum lett kíváncsi a véleményünkre. A Környezetvédelmi Bizottság Ellenőrző Albizottsága meghallgatást tartott termékdíj ügyben, és egyedül a mi szövetségünk kapott meghívást a Magyar Ásványolaj Szövetségen kívül. S ugyancsak meghívást kaptunk a gazdasági és a környezetvédelmi miniszter tájékoztató megbeszélésére. Ez utóbbi - melyen a miniszterek is személyesen vettek részt - jelentős eredménye, hogy hígítók és oldószerek vonatkozásában nem számít forgalombahozatalnak a már elvámolt, de még nem értékesített festékek, vegyszerek eladása, valamint akkreditációs tanúsítványt csak július 1. után kell bemutatni a vámeljárás során, vagyis addig sem áll meg az élet. Időközben a kormány elfogadta a rendelettervezetet, a harc lezárult, és nekünk „csak" alkalmazni kell a jogszabályokat.Túlzás volna állítani, hogy minden fronton nyertünk, de - a jelen körülmények között - azt hiszem, mégiscsak győztünk. A legfontosabb, hogy komoly támogatókat találtunk, akik pártállásra tekintet nélkül kiálltak a nyomdaipar mellett. Megmozgattuk és megváltoztattuk egy ország közvéleményét, amely az első hetekben csak arról hallott, hogy a nyomdaipar a kéretlen reklámokkal szennyezi a környezet. Szövetségünk komoly tényezővé vált a gazdasági-politikai döntéshozatalban, amelyet már nem lehet megkerülni vagy elhallgattatni. És végül, de nem utolsósorban, fordítottunk a korábbi merev szabályozáson. Persze, még nem dőlhetünk hátra, a termékdíj csak az első lépcső volt a politikai kultúra átformálásában. Igazán akkor győzünk, ha ezek a minisztériumok maguktól is felismerik, az ő érdekük is, hogy az érintettekkel közösen alakítsák ki a szabályozókat és valódi párbeszédet folytassanak. De addig még sok víznek kell lefolyni a Dunán.

Látogatás a Dabasi Nyomdában

Utoljára három évvel ezelőtt írtunk a Reálszisztéma Dabasi Nyomdáról. Akkor is, most is Mádi Lajossal, a nyomda vezérigazgatójával beszélgettünk arról a nem mindennapi útról, amit a nyomda az utóbbi években megtett. Eló'zó' beszélgetésünkön meg csak arról volt szó, hogy a kilencvenes évek elsó' felének mélyrepülése után az évezred végének utolsó éveiben újból erősödik a nyomda, és elindult a felfelé vezető úton. A Reálszisztéma Csoport mint tulajdonos segítségével egy sor olyan gazdálkodási és szervezeti intézkedést vezettek be, melyeknek következetes és folyamatos teljesítésével kezdték meg ezt az utat. Erről mostani beszélgetésünk elején Mádi Lajos a következőket mondta: - Intézkedéseink következtében 1998 volt a fordulat - 1999 a stabilizáció éve. Ezek eredménye az lett, hogy 2000-ben és 2001ben már újból jelentős beruházások végrehajtását tervezhettük. Munkánk sikere folyamatosan bizonyította, hogy nem csak érdemes, hanem szükséges is a befektetés, mivel a modern technika alkalmazása biztosíthatja elsősorban, hogy a piaci versenyben talpon maradjunk, sőt egyre erősebbé és meghatározóvá váljunk. Az új struktúra, a modern technika következtében a termelékenység növekedése ezt lehetővé tette, olyannyira, hogy az export területén is helyt tudtunk állni a fejlett nyomdaiparral rendelkező német, holland és osztrák piacokon, és ez nagyon fontos, hiszen ma már forgalmunk 35-40%-a export. - A befektetésekkel milyen technikai újdonságokkal gazdagodott a nyomda? - Mielőtt erre rátérnék, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a Reálszisztéma Csoport tagjai és azon belül elsősorban Berki István úr, az igazgatóság elnöke a fejlesztésekhez biztos hátteret teremtett. Híztak bennünk és biztattak céljaink elérése érdekében, így a csoport szerteágazó tevékenységében a

nyomdánk ma már biztos pozícióval rendelkezik. A másik személy, akiről szót kell ejtenünk, a nyomda alapítója, Földes Gyuri bácsi, aki mint az ofszettechnológia egyik szaktekintélye, olyan teljes körű üzemet hozott létre, amelyre alapozva lehet ma tovább fejleszteni. Gyuri bácsi idős kora ellenére ma is figyelemmel kíséri „kedves gyermekét", és a ma már „felnőtt korúvá" cseperedett nyomdát most is segíti észrevételeivel, tanácsaival. Nézzük a beruházás lépéseit technológiai sorrendben! A formakészítés területén osztrák-magyar közös tulajdonban lévő, dabasi központtal rendelkező reprostudiot hoztunk létre. így ma már Computer-to-Fiím technológiával rendelkezünk. Amennyiben az export mellett belföldi megrendeléseinknél is tovább növekszik a digitális adatállomány feldolgozásának igénye, akkor ezt a rendszert kibővíthetjük a CtP technológiával. Eredményes lépésnek értékeljük ezt a közös vállalkozást, hiszen nyomdánk közel 80%-

ban biztosít folyamatosan munkát a stúdiónak, így a formakészítés ismét visszakerült a nyomdába, ahol a szükséges tudás és a szakértelem rendelkezésre áll. Ugyanakkor ezen a területen - de a további technológiai folyamatoknál is - a beruházás a termelékenység növekedése mellett létszám megtakarítással is párosul. A nyomtatás területén hajtottuk végre a legjelentősebb beruházást, egy Roland 705ös, ötszínnyomó íves ofszetgép üzembe állításával. Az eddigi íves és tekercsnyomógépek mellett ez az ívnyomó gép ma egyedülálló Magyarországon. Bővített Bl-es (740x1040 mm) formátumú, ami előnyös felületkihasználási lehetőségeket biztosít, elsősorban a magas minó'ségigényű, színes könyvek és naptárak nyomásához. A második nyomómű után beépített fordítódob az elő- és hátoldal együttes nyomásánál is nagy illeszkedés- és regiszterpontosságot tesz lehetővé. A gép teljesen automatizált, és emellett ötezer visszatérő munka gyártási adatainak tárolását is lehetővé teszi. A beigazítási idő éppen az automatizálás foka miatt jelentősen csökkent, s így az óránként 15 000 fordulat maximális gépteljesítmény hatalmas kapacitást eredményez. 2001 márciusában helyeztük üzembe, s azóta folyamatos műszakban működik, így ez idő alatt a mai napig közel ötvenmillió fordulatot teljesített. A kötészet technológiájának fejlesztése számunkra nagyon fontos, hiszen nyomdánk struktúrája olyan, hogy az egyes munkafolyamatok közül a kötészet a legnagyobb kapacitású, így jelentős mennyiségű bérmunkát is tudunk, illetve kell vállalnunk olyan nyomdáktól, ahol fordított a helyzet és a nyomási kapacitás a nagyobb. Itt megemlítem a Kaposvári Nyomdát, a debreceni Kinizsi Nyomdát és a budapesti Oláh Nyomdát, akiknek rendszeresen végzünk bérmunkában kötészeti tevékenységet. Az eddig is meglévő kötészeti gépek mellé az utóbbi években érkezett:

-egy MBO hajtogatógép, amely nagyobb formátumú hajtogatásra is alkalmas, táskáskéses kombinált rendszerű; - két Inventa Plus és Ventura cérnafűző gép, melyekkel megnégyszerezhetjük az eddigi cérnafűző gépek teljesítményét, sőt a Ventura akár nyolcszoros teljesítményre is képes, dupla produkció feldolgozása esetén; - egy Merit típusú háromkéses vágógép és - egy Diamant könyvkikészítő sor, melyből jelenleg tizenegy működik a világon, hazánkban egyelőre ez az első. Mindegyik berendezés számítógéppel vezérelt, és együttesen hálózatba kötve is működtethetők. Ez a kötészeti kapacitás minden kötészeti műveletre alkalmas, a kartonált ragasztó-kötött könyvektől az irkafűzött puhafedelű brosúrákon át a keménytáblás fűzött könyvek előállításáig, s mindezeket gyors átfutással, kiváló minőségben biztosítja. Jelenleg a termékszerkezetünk fokozatosan átalakul, ma már hárommillió kötött könyvet és kétmillió kartonált terméket készítünk évente. Ezenkívül előállítunk négy folyóiratot, plakátokat, fali- és asztali naptárakat, vállalati éves beszámolókat, katalógusokat, prospektusokat. Megemlítem, hogy sok egyéb intézkedés mellett - amelyeket három évvel ezelőtt már tételesen felsoroltam - változtattunk a termékgyártás sorrendiségén is. Kialakítottunk egy krúdaraktárat, egy expedíciót és egy naptár-

végkikészítő üzemcsarnokot. Az expedícióban üzembe állítottunk egy zsugorfóliázó gépet, a naptár-végkikészítőben pedig egy saját fejlesztésű élfestő- és élmetszőgép működik. -Az eddig elmondottak azt igazolják, hogy rendkívül szerteágazó a nyomda tevékenysége, amelyet nem könnyű irányítani. Arról nem is szólva, hogy a termelésirányítás mellett olyan kereskedelmi munkát is kell végezni, mely folyamatosan biztosítja a leterhelést. -Van olyan hónap, hogy közel 100-120 műcímmel is kell foglalkoznunk. Ez azt jelenti, hogy egy rövid idó'szakban átlagosan 700-800 fő- és párhuzamos műveletet kell irányítani és felügyelni. Elmondhatjuk: most jutottunk el oda, hogy a teljes keresztmetszetben naprakészek vagyunk. Ehhez természetcsen az irányítás mellett szükscg van a megfelelő végrehajtásra is. A jelenlegi kb. százhetven fős dolgozói létszám ezt magas színvonalon biztosítja. A kereskedelmi tevékenységben talán a legfontosabb, hogy az említett sok bérmunka mellett a kapacitás optimális leterhelése érdekében, lehetőség szerint éves keretszerződések alapján, folyamatos munkaellátást biztosítson. Százhatvan kiadóval tartunk kapcsolatot, ebből kb. húsz-huszonöt kiadó adja az éves árbevétel meghatározó részét. Ehhez jön még az ex-

port is, ami ugyancsak bonyolult kereskedelmi tevékenységgel jár. Ezt a sokirányú munkát jelenleg több ágazat végzi: egy csoport a nyomda dabasi központjában, egy kirendeltség Budapesten, s végül egy a Reálszisztéma Csoport müncheni irodájában. Nem egészen egy évvel ezelőtt létrehoztunk egy új marketingrészleget is, az új partnerek felkutatása érdekében. - Ma a nyomdaipar számára nem egyszerűek a körülmények. Véleménye szerint az EU-csatlakozás hoz majd valami változást? - Nekünk a nehéz körülmények között is sikerült elérnünk az utóbbi években, hogy a magyar nyomdaipar élmezőnyéhez tartozunk. Továbbra is a színes, magas minőségigényű munkák gyártása érdekében szeretnénk megbízható üzleti partnerei lenni megrendelőinknek, ezután is lépést akarunk tartani a technika fejlődésével, hogy fokozni tudjuk az export részarányát. Minden, amit eddig elértünk, a céltudatos munka, a távlati jövőre való felkészülés első lépéseinek tekinthető. Megítélésünk szerint az EU-csatlakozás a mi életünkben is jelentős változást hozhat. Abban reménykedünk, hogy mi a nyertesei leszünk ennek a folyamatnak. dr. Juhász Céza

Ismét nyomdász részesült az Aschner Lipót Alapítvány díjában

A Tungsram Rt. által létesített Aschner Lipót Alapítvány 1990 óta évente két menedzsert tüntet ki az alapítvány díjával. Ezzel ismerik el a legjobb gazdasági vezetők eredményes tevékenységét. Elsőként 1990-ben Sebesvári László, a kecskeméti Petőfi Nyomda akkori igazgatója is részesült a díjban. (Őt egyébként 1995-ben az Év Menedzsere elismerésben is részesítették.) Most, 2003-ban az egyik kitüntetett ismét a nyomdaiparhoz tartozó gazdasági vezető lett: Farkas JóAz Aschner Lipót Alapítvány 2003. évi díjazottjai Juhász (Jéza társaságában zsef elnök-vezérigazgató, aki egyik tulajdonosa és egyúttal vezetője annak tett vagy élt, illetőleg a település jelentős törtéa cégcsoportnak, amelyhez a Grafika Press nelmi esemény színhelye volt. A cégcsoport manyomdán kívül a Szaktudás Kiadóház Rt. és a radandó nemzeti értékek bemutatásán és támoDinasztia Tankönyvkiadó Kft. is tartozik. gatásán dolgozik, több mint százötven szakembert foglalkoztat, és az együttes árbevétel Az Aschner Lipót Alapítvány kuratóriuma 2001-ben meghaladta az 1,6 milliárd forintot. olyan sikeres ipari vezetők munkáját díjazza, akik A kuratórium értékelése kihangsúlyozta, hogy a névadóhoz hasonlóan sokat tesznek a magyar ma az országban alig van olyan teljesen magyar ipar, a közélet fejlődéséért. A január 30-án tartott tulajdonú, csak termelésre alapított cégcsoport, díjkiosztó ünnepségen a kuratórium ismertette a amely tíz év alatt hasonló fejlődést ért volna el, díj odaítélésével kapcsolatos tényeket. Farkas Jómint Farkas József cégcsoportja. zsef egyik tulajdonosa és vezetője az 1991-ben alapított és családi tulajdonban lévő cégcsoportLapunkban az utóbbi időben többször is fognak, amelyhez több kiadó és a nyomda tartozik. lalkoztunk a Grafika Press rohamos fejlődéséHuszonhárom szaklap kiadója, és ezzel mintegy vel. Farkas József, amikor a díjátadás után meg50 százalékban részese a mezőgazdasági kiadköszönte az alapítvány döntését, hangsúlyozta, ványok piacának. A Dinasztia Tankönyvkiadó Kft. hogy tovább fejlesztik a nyomdát. Azért tudnak az ötödik helyet foglalja el az általános iskolai sikereket elérni, mert egész tevékenységüket a tankönyv piacon. A cégcsoport legjelentősebb rugalmasság, a határidők pontos betartása és a vállalkozása a Grafika Press nyomda, melynek árkiváló minőség határozza meg. bevétele 2001-ben meghaladta az egymilliárd Gratulálunk a kitüntetéshez, és kívánunk toforintot. A nyomda a Szaktudás Kiadóház Rt.-vel vábbi sikeres munkát abban a teljes körű tevéközösen létrehozta a Száz Magyar Falu Könyveskenységben, amely a kiadókat és a nyomdát háza Kht.-t, amely száz olyan faluról jelentet magában foglaló cégcsoportot jellemzi. meg Kosáry Domokos szerkesztésében kísmonográfiát, ahol ismert történelmi személy szüle-z. -a. MAGYAR GRAFIKA 2003/2

93

Szuperszéles digitális nyomtatók Gyártó

Modell

Maximális képméret (m)

Technológia

Felbontás (dpi)

Teljesítmény (rrr/óra)

RIP

Külső nyomatélettartam (kezeletlen)

Szoftver

jelenleg működő (db)

Ár (dollár)

Matan Digital Printing

Sprinter

1 x végtelen

Thermaltransfer, CMYK

400

600

3-5 év

Sprinter RIP for Windows;

TiFF, CMYK EPS, P5;

60

150 000

Nur Macroprinters

Blueboard Blueboard 2 Blueboard HQ

1,8 x végtelen 5,5 x végtelen 5 x végtelen

Cl) Piezo, lnk|et

71 150

600

1,5 év 6 hó

Blueboard Console, NT

TIFF, CT, CTLW, BMP, JPEG, opt.: PS II, EPS, Scitex CT és RMX

160

Blueboard: 490 000; Blueboard 2: 580 000; Blueboard HQ: 580 000

Nur

Nur Fresco

3,5 x végtelen

DOD, lnk|et

300

600

Postcripí

180

395 000

Scitex

ldanit-162Ad

3,5 x végtelen

DOD Piezo, InkJet

300, 200

2500

5 év

1000 ST; DEC Alpha, NT, Dice Cheetah RIP (Levél 2)

TIFF, PS, EPS; Panling; RIP és Print; ICC

80

490 000

Scitex

Matan Grand jet

5,5 x végtelen

DOD Piezo, InkJet

185

300-1000

4 év

Grand Jet RIP (opt.) Q

TIFF, CMYK, EPS, PS

14

450 000

Sígnetch

Salsa 8S 10S 16S

5,5 x végtelen

DOD Piezo, InkJet

RIP: 50, 100, 150

140-800

3 év

Mac or PC, Wasatch Levél 2 RIP

TIFF, RGB&CMYK, PS 11, Quark: Max4 (Salsát vezérel)

50

8S: 267 000; 10S: 394 000; 165:528 000;

3M Commercial Caphics

Scotch print 2000

1,3x2

Elektrosztatikus, 5 szórófej, foltszínek, védőréteg stb.

RIP: 25 to 400; print: 400

2600

3 év

3M Graphic Maker For Sun (Adobe Levél 2); Cactus for Mac, NT

03M TIFF, EPS;

100

1 75 000300 000

Vutek

UltraVu 5000/5300 3000/3300

5,5xvégte!en

DOD Piezo, InkJet, 32 szórófej

RIP: 50, 75, 100, 150, 300; print: 300

300-1000

1 év

Harlequin RIP under NT

CMYK, PS, EPS, Scitex CT

300

Raster Graphics

DSP Arizona

1,5xvégtelen

DOD Piezo, InkJet

309

90

3 év

Onyx

Color Blend PosterShop Pro Plus 4.0

Új termék

5000:525 3000:425 5300:585 3300:485 64 995

000; 000; 000; 000

Nyomdaipar az Európai Unióban és Magyarországon (Kiadványismertető)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozók Európában c. kiadványsorozatának 16. száma ezzel a témakörrel foglalkozik. A szerzők: dr. Endrédy Ildikó főiskolai tanár és Szentgyörgy völgyi Rozália főiskolai adjunktus, de a kiadvány összeállításában hazai nyomdaiparunk számos más, ugyancsak elismert vezetője is segítséget nyújtott, felhasználva saját évtizedes ismereteiket és tapasztalataikat, valamint hazai és nemzetközi kapcsolataikat. A következőkben röviden ennek a kiadványnak a tartalmát ismertetjük. A nyomdaipari főbb fejlődési irányok az EU-ban: a digitális technika, internet, CtP, nyomógépek terén az automata vezérlés és szabályozás, továbbá a digitális nyomtatási technológiák (CtPrint, CtPress) térhódítása. Terjed a hálózatos technika, amely lehetővé teszi a vevők, stúdiók és nyomdák közötti többoldalú digitális adatcserét, a grafikai tervek, szöveg- és képadatok, ellenőrző és próbanyomatok hálózatos továbbítását. A digitális adatokból (adatbankokból) más médiák részére is készülhetnek „termékek" (Cross Media Públishtng). A nyomdaipar jövőjével foglalkozó szakemberek véleménye szerint a klasszikus nyomdaipari üzleti modell már nem alkalmas a továbbfejlődés biztosítására. A kiadványban részletes statisztikai adatokat láthatunk az EU nyomdaiparának helyzetérő'l, a nyomdaipari termékek (könyv, újság, folyóirat, időszaki kiadványok, reklámanyagok, kereskedelmi nyomtatványok, csomagolóanyagok) és szolgáltatások világpiaci megoszlásáról. A kötet segítségével figyelemmel kísérhetjük a magyar nyomdaipar fejlődését, helyzetét és a termelés alakulását 1989-től napjainkig, továbbá a vállalati struktúra, a beruházások alakulását, a kiadói tevékenységet, az újság-, folyóirat-, lapkiadás jelenlegi struktúráját, a hazai reklámpiac, csomagolóanyagelőállítás, a könyvkiadás és az időszaki kiad-

ványok mennyiségének alakulását, a hazai papíripar globalizációját és annak jelenlegi helyzetét. Figyelemre méltó a „Hogyan készüljünk az Európai Unióhoz való csatlakozásra?" című fejezet is, amelyben magyar vállalkozások képviselői (Fábián Endre, Gyarmathy László és Jászkuti László) fejtik ki véleményüket. A kötet végén pedig Pető János, a Magyar Lapkiadók Egyesülete főtitkára foglalja össze a lapkiadási tényeket és trendeket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Könnyűipari ágazatok az Európai Unióban és Magyarországon: nyomdaipar című kiadványát mindenkinek érdemes tanulmányoznia, mert olyan naprakész ismeretekhez juttat, amelyekre a belépés előtt nagy szükségünk van! £.£.

„MAGYAR EMLÉKEK A NAGYVILÁGBAN ' - BAUTZEN

Ki volt Reiner Imre? Timkó György A főcímet - amely sorozatcím - a Népszabadságból kölcsönöztem. Egy tudósítás élén jelent meg még kétezer elején. A rövid cikk Mátyás királyunk Bautzenben őrzött és megtekinthető képmását, emlékét ismerteti. Szorosan ehhez kapcsolódik az én - nyomdászvonatkozású - mondanivalóm is. A tágabb öszszefüggés megértésének érdekében tanácsos elolvasni a Népszabadság-beli tudósítás teljes szövegét. Nem hosszú, és tanulságos. „A kelet-németországi Bautzen történelmi városmagjához tartozik az ürtenburg-vár, amelynek egy részét annak idején Hunyadi Mátyás építette újjá. Kastélytornya azóta is a magyarok királyának nevét viseli, s az ő alakja ékesíti. Az 1486-ban elkészült, a fal síkjából merészen kiemelkedő domborművet Mátyás király egyetlen hiteles ábrázolásának fogadja el a szaktudomány. (A kompozíció fejét annak idején több ízben is Budára szállították, az uralkodó arcvonásait a legtökéletesebben áttéve, ott adták meg végső' formáját.) A bautzeni térplasztika másolata megtekinthető például a budavári Hilton Szállón vagy a szeged-alsóvárosi templom oldalbejárata felett. A német és szláv szorbok lakta Lausitz - ennek központja Bautzen - majd ezer kilométerre fekszik Budától, a díszes szoborkompozíció elkészültének idején Mátyás birodalma idáig terjedt. A terület - Sziléziával egyetemben - a cseh és a lengyel királlyal folytatott, elhúzódó diplomáciai és katonai erőpróbák eredményeképpen került a magyar uralkodó birtokába. Az új helyzetet az 1^74-es boroszlói (Wroclaw) békeszerződés, majd az 1478-as béke után a három király (Mátyás, Ulászló és Kázmér) 1479-es olmützi (ülomouc) találkozója szentesítette. A krónikások szerint a magyarok királyát a korra jellemző hódító szellemen túl az is sarkallta újabb területek megszerzésére, hogy megerősödve, nagyobb eséllyel lépjen fel a Balkánt immár szilárdan kézben tartó oszmán birodalommal szemben. Mátyás komolyan vette az atyai örökséget, szerette volna megvalósítani Hunyadi János álmát, a török kiűzését Európából. Ehhez előbb meg kívánta szerezni a német-római trónt. Ám a számottevő részsikerek ellenére - 1463-ban rátette a kezét Boszniára, Morvaország elfoglalása után 1469-ben cseh királlyá koronáztatta magát, 1485-ben bevette Bécset, érzékeny veszteségeket okozott a Habsburgoknak - nem sikerült a végső cél elérése. Mátyás király 1490-ben trónörökös nélkül meghalt, az utána következő évtizedek magyarországi anarchiája és hanyatlása egyenesen vezetett el a mohácsi vészig. -F. J. Gy."

A Bíró Miklós által szerkesztett Nyomdászati Lexikonban a betűművészet címszó alatt olvasható az, hogy szép számmal vannak a nagy nemzeteknek betűművészei, „de csak azoknak, mert a kicsinyeknél nem élhetnének meg". Sajnos, ez így igaz! Az 1900-as századforduló táján - amikor a történelmi Magyarország területi nagysága miatt a piaca is lényegesen nagyobb volt - történtek kísérletek a hazai betűmetszés nagyüzemi megteremtésérc, de „kenyérírás", könyvbetű akkor sem került ki a magyar betűöntödékből. Utána is alig, és azt a keveset sem becsüljük eléggé, alkotóiknak még nevét sem könnyű fellelni. (Gondolok itt elsősorban a Tótfalusi betűtípusra, amely szép is, modern is, de a hazai kiadóink-nyomdáink nagyon ritkán használják, inkább a sivár unalomig ismételt Tlmest helyezik előtérbe! - A Tótfalusi betűtípus alkotójának - Gábor Pálnak - nevét nagyon nehéz a szakirodalomban megtalálni. Még a Tótfalusi betűtípust bemutató betűöntödei ismertető sem említi nevét! Ez annál is érthetetlenebb, mert Lipcsében, egy nemzetközi könyvkiállításon ezüstérmet nyert e művével.) Ezek után térjünk rá arra, hogyan kapcsolódik mondandónk Bautzenhez. 1935-ben egy frankfurti betűöntöde (Bauerschc Giesserei) piacra vitt egy új betűtípust, és annak ajánló-bemutató ismertetőjében, a második oldalon - más papírra nyomtatva és beragasztva 123x208 mm-es nagyságban az Ortenburg-vár falán elhelyezett, Mátyás királyt ábrázoló, fali dombormű képe látható (1. ábra). De miért éppen a bautzeni Mátyás-ábrázolás került az ismertetőbe? lirre jól sejthető választ ad az új l>etűtípus neve: CORVTNUS, Corvin Mátyásra utaló név. A bevezető-méltató sorokból kiderül, nem véletlenül kapta ezt a nevet, ugyanis annak tervezője-alkotója magyar ember volt! Reiner Imrének hívták. így tehát „a magyar emlékek Bautzcnben" szellemi emlékkel is társul. Ki volt Reiner Imre? Őszintén szólva, semmit sem sikerült megtudni róla. Csak anynyit, amennyi a Corvinus betűtípust ismertető német füzetből kihámozható: 1935-ben alkotta a Corvinust, és akkor fiatal ember volt. (Vajon túlélte-e a világháborút?) Tehetséges betűművész volt, hiszen egy német betűöntöde méltónak találta alkotását, hogy elkészítse és piacra lépjen vele. Ennyi, nem sok! Bár személyéről szinte semmit sem tudunk, de szellemiségéről inkább: a kiadvány bevezetője alapján megállapítható, hogy jó magyar hazafi volt, aki Németországban sem tagadta meg hazáját, magyarságát, és ragaszkodott hozzá, hogy betűje a magyar történelem kiemelkedő korára emlékeztessen, és egyben Mátyás király ma is világhírű könyvtárára. Érdemes alaposan szemügyre venni az igényes, szép kiállítású ismertetőt. A nyolcoldalas füzet (amelynek utolsó három oldalán szedésminta található) kiegészül tizenhét olyan akcidens szedésmintával, amely e betűtípus sokoldalú felhasználhatóságát mutatja be. Ezeket a mintaoldalakat nagyon gondosan és változatosan készítették el: egyszínűek, kétszínűek, különböző színű festékkel nyomva, foto- és autotípiai klisékkel keverve; pa-

1. ábra

2/a ábra

MAGYAR GRAFIKA 2003/2

99

pírjuk hol anyagában színezettek, hol tónussal megnyomottak. Ezekből három mintaszedést mutatunk be (2/a-c ábra). Mind a nyolcoldalas ismertetőt, mind a szedésmintákat egy iratrendezőben helyeztek el. Ennek címoldalán a betűtípus neve szerepel: CORVÍNUS, egybeszerkesztve Mátyás király címerével, a hollóval, csőrében a gyűrűvel. Érdemes alaposan megnézni ezt a műalkotást, mert ritkán lehet ilyen ízlésesen megformáltat látni (3. ábra). Az ismertető harmadik oldalán bevezető-ajánló sorok olvashatók, melynek magyar fordítása így hangzik: „Ez a betűtípus egy nagy király nevét viseli. E betűtípus alkotójának, Reiner Imrének az volt a határozott kívánsága, hogy betűje olyan nevet kapjon, amely hazájának legtündöklőbb, legszerencsésebb idejére emlékeztessen, Corvin Mátyás uralkodására, akit 1458. január 24-én választottak királlyá a befagyott Duna jegén. Ez a király, akinek emberi nagysága barátai és ellenségei előtt egyaránt híres volt, minden idők egyik legismertebb földesura, államférfija, törvényhozója, szónoka, széles körű szellemi műveltség hercege, és minden idők legpompásabb könyvgyűjteményének tulajdonosa is egyben. Címere, a selyemzászlón a fekete holló, ma is látható könyveinek pergamenlapjain, amelyeket a kor legjobb művészeivel íratott, festetett és köttetett. A BÍBT JOTHECA C0RV1N1ANA minden kötete egy igazi király emléke, emlékműve, olyan királyé, akinek életét nagy szenvedély és bölcsesség töltötte ki. Ezt a királyt köszönti ez az írás, ez a betűtípus. Ő a mi korunk embere, aki felismerte a fejlődésben a klasszicista mesterek magas fokú alkotásainak szerepet. Sajnos, a csúcspont elérése után jelentős visszaesés következett be. E holt formát egy fiatal művész pártfogásába vette, hogy azt új élettel töltse meg. Meggyőződésünk, hogy célkitűzésének valóra váltása napjaink nyomdászatának szükségszerűsége. E betűtípus megalkotásakor nem takarékoskodtunk sem idővel, sem munkával, és hisszük, hogy most a könyvnyomdászok olyan művet mutatnak fel, amely a tiszta, lélekkel teli és élő alkotások magas követelményeinek megfelel. - Bauersche Giesserei, Frank-

furt, AM."

Olyan megható és gondosan fogalmazott írás ez, melynek hatásán minden méltató megjegyzés csak rontana.

3. ábra

Az ismertető német címe szerint a Corvinus egy új antikva betűtípus öt változatban (4. ábra). Minden változatában megtalálható a 6, 8, 10, 12, 14, 16, 20, 24, 28, 36 és 48 pontnagyság, de feltűnő, hogy egyikben sincs kilencpontos. Bizonyára azért, mert nem könyvbetűnek, hanem akcidenciák szedésére szánták. Érdekessége még, hogy a félkövérnek van 60 pontos fokozata, de ennek nincs meg a félkövér kurzív változata. - A kövér kiegészül 60, 72 és 84 pontos betűkkel, azonban a kövér írásnak nincs kövér kurzív változata. - Eeltűnő és egyben szokatlan az, hogy a verzális betűk sorában Th ligatúra található.

A kurzív betűk némelyikéből - a szebb tipográfiai hatás érdekében - kétféle változat is készült: A, E, G, K, M, N, V, W. Tehát tekintettel voltak arra, hogy ezek a betűk szókezdő vagy szóközi helyzetben fordulnak-e elő. Bautzen, Mátyás király, Reiner Imre - egységbe kapcsolja őket a magyar sors. Átível évszázadokat, maradandó és tünékeny lenyomatot hagyva Európa, Magyarország és egyéni életünk „térképén". Őrizzük meg a maradandót, de ne feledkezzünk meg a tünékeny, Reiner-féle emlékekről sem, hiszen ezek teremtik meg történelmünk, kultúránk és egyéni életünk folytonosságát! Kár, hogy Reiner Tmre szellemi erőfeszítése, kiváló képessége és adottsága nem bontakozhatott ki teljes pompájában. Kár, hogy szinte semmit sem tudunk róla. Legyen ez az írás megemlékezés és tisztelgés művészi nagysága és hazafias érzelme előtt!

4. ábra

Tipográfia Múzeum PERSOVITS JÓZSEF: MISZTÓTFALUST KIS MIKLÓS

A magyar nyomdászattörténet, a könyvkiadás és könyvnyomtatás egy tőről fakad. Mindig voltak műhelyek, amelyek nagy gonddal igyekeztek tudásukat a művelődés szolgálatába állítani. Könyvkultúránk bővelkedik olyan személyiségekkel, akik kiemelkedő tevékenységükkel meghatározói voltak e területnek. A Tipográfia Múzeum gyűjti, rendszerezi, bemutatja és kutatja a magyar tipográfiát. Ez a múzeum ma még csak elképzeléseinkben létezik. Gyűjteményében ott sorakoznak azok a művek, amelyek felölelik az előbb említett szellemi kört. Reméljük, hogy elképzelésünk egyszer megvalósul. Új sorozat indul, amely megkísérli - addig is, amíg a Tipográfia Múzeum a látogatók számára valósággá válik - a jelen és a jövő szak-

embereinek, mindenkinek, aki ez iránt az egyik legrégebbi szakma iránt érdeklődik, vonzódik, bemutatni a kiemelkedő hazai nagyságokat. A sorozatot Persovits József: Misztótfalusi Kis Miklós kötete indítja. Fogyasztói ára: 1100 Ft. A közeljövőben várható a Kner család, Ilcltai Gáspár és Cserépfalvi-kötetek megjelentetése is. APolgART Kiadó, a Tipotéka Kiadó és a Tipográfia Múzeum Alapítvány közös kiadásában megjelenő sorozat megrendelhető a kiadóknál. Kérésére a könyveket elkészülésük sorrendjében utánvéttel postázzuk. PoIgART Kiadó 1043 Budapest, Csányi L. u. 34. Telefon/fax: 399-0358 E-mail: [email protected] Tipotéka Kiadó 1U88 Budapest, Baross u. 21. IV/3. Telefon/fax: 337-4073

Tallózó INFORMÁCIÓK A MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLŐI RÉSZÉRE Rovatvezető: Eiler Emil eiler.emí[email protected] SZOFTVER Elkészült a magyar kezelőfelületű Adobe Photoshop 7.0 CE Az Adobe System Incorporated, vezető webes, nyomtatott és dinamikus tartalomfcjlesztő eszközök fejlesztője, nemrég jelentette be a magyar kezelőfelülettel ellátott Adobe Photoshop 7.0 program kibocsátását. Ez a korábbinál sokkal hatékonyabb munkát tesz lehetővé, új kreatív funkciókat kínál, és kitűnőbb képeket biztosít internetes, nyomtatott és bármely egyéb kiadványokban. Jelentősen csökkenti a por és karcolások, szennyeződések, foltok, ráncok és egyéb hibák, nemkívánatos részletek eltávolítására szükséges időt, Egy jó digitális kamera és a Photoshop 7.0 komplett és hatékony eszköz a professzionális fotóstúdió számára. A Type-tool (szövegeszköz) támogatja az unikódos magyar ékezeteket, ékezethelyesen másol Word esetén, és mindig a megfelelő billentyűkiosztásra vált. A find and replacc (fogd és cseréld) funkció az egyszerű és gyors szövegesére eszköze. A Smart Quote (szelektív idézőjelek) felismeri az idézet elejét, végét, és ennek megfelelően megkülönböztetett idézőjeleket illeszt a szövegbe. További információ: [email protected] címen.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS SZABVÁNYOK Új VIP szabvány prepress digitális adatcserékhez A Nemzetközi Grafikai Technológiai Szakmai Szabványbizottság (International Organization for Standardization's 130. Technical Commitee Graphic Technology) hírlevélben tájékoztatott arról, hogy új szabványt alkottak meg, a „Változó információtartalmú nyom-

tatványok digitális adatcseréje PPML és PDF (PPML/VDX) segítségével, egy vagy több felhasználó között" című témakörrel kapcsolatban. Az alapszabvány, amelynek ez továbbfejlesztett kiegészítő változata, a CG ATS. 20-2002., meghatározza a VIP adatcseréhez előírt adatformátumokat is. A műhelymunkák, a Szabványosítási Bizottság komplett eredményei és egyéb vonatkozású nyomdaipari szabványai minden érdeklődő számára nyilvánosak, és hozzáférhetőek a www.npes.org honlapon, illetve az [email protected] e-mail címen.

OLCSÓBB PDF SZOFTVER A HEIDELBERGTŐL A Lucid Dream Software Inc. hírlevélben jelentette, hogy a Heildelberg Delta RIP céljára kifejlesztett és eredetileg 3695 $-ért forgalmazott PDFflow szoftvert mostantól 895 $ áron hozza forgalomba a Heidclberg USA kereskedelmi hálózatán keresztül. E termékkel létrehozott kiváló minőségű digitális fájlok többféle gyártási feladat megoldására alkalmasak, többek között távproofkészítésre, hálózatos távnyomtatásra és postpress műveletek távirányítására, archiválásra stb. Kiemelten alkalmasak csomagolóanyag-gyártásra, nagy példányszámú és nagy formátumú (szuperszéles) nyomatok előállítására is. Szükségtelenné teszik a PDF/X alkalmazását. Ez a PDFflow termék jelenleg a leggyorsabb, leggazdaságosabb konverziós eszköz a PDF 1,3. és PDF/X-la fájloknak a Delta K/P-ből történő előállítására. Bővebbet: info@jvrpr. com, www.luciddreamcom, illetve joanne@ jvrpr.com elektronikus forrásokból.

CONTENTS 3 Viktória Faludi: Dear Readers 5 Emil Eiler:

Digital Graphic Proccsses (2nd part) 18 István Kern: Networks 19 Antal Seres: Uninterruptedly 23 László Matusek: GhostScript, instead of PostScript printer 27 Tamás Keresztes: Celebrant Extrémé 33 Károly Turányi: Tests of PDF Workflow-based Control Systems 35 Dániel Göttler: Agfa Workflow Solutions 41 Károly Péteri: Production of Military Maps by using Hi-Tech 42 László Darnay: Let's make corrections in the machine too 43 Zsolt Takács: Target Softwares tor home Printing Industry 45 Sándor Szálai: Computer Technics for Rookbindery 49 István Lánczl - Dr György Varga: Computer Technics in 442 years old Athenaeum Printing House 53 Péter Kepenyes: A new store building for ECCO Hungária 55 Attila Varjú: Internet in each cases 57 András Potóczky: Security of Information is a question of Quality too 60 László Szemler: PaperWorld 2003 International F.xhibition 63 László F. Török: CeBIT 2003 - Hannover 64 Viktória Faludí: EmbaxPrint 2003. 66 Péter Maczó: A clever head(ing) 71 Dr Csaba Deák: Troubles of Communicatíon (2nd Part) 75 József Persovits: Presentation on Logistics 77 Dr Lajos Fazekas: Testing of lubrication materials is one of Lhe a good tools of early realisation of possible machine troubles 81 Emil Eiler: EU Link- Offers 82 Irén Bardóczi: Tamás Szilágyi, winner of Award For thc Hungárián Printing Industry 85 György Tóth: Meeting of Bookbinders at Kiskopárd 86 Dr Katalin Peller: Green Tax at the finish, or how to make lobbying in Hungary nowadays 89 Dr Géza Juhász: A Visit at Dabasi Nyomda 93 Dr Géza Juhász: Award of Aschner Lipót Foundation, now for a printer again 95 Emil Eiler: Superwíde Digital Printers 96 Emil Eiler: Printing Industry in EU 98 György Timkó: Who was Imre Reiner? 101 József Persovits: Museum for Typography 103 Emil Eiler Technical: Novelties 1 0 4 MAGYAR GRAFIKA 200 3/2

INHALT 3 Viktória Faludi: Lieber Leser! 5 Emil Eiler: Digitalische Grafik-Methode (2. TeiI) 18 István Kern: Compulernetze 19 Antal St?res: Ohnc Pause 23 László Matusek: Ghostscript, statt PostScript Drucker 27 Tamás Keresztes: Celebrant Extrémé 33 Károly Turányi: Test der Workflow-Systeme auf PDF-Grund 35 Dániel Göttler: Agfa Workflow-Lösungen 41 Károly Péteri: High-Tech in dcr Militárkartografie 42 László Darnay: Korrigiere auch am Bildschirm! 43 Zsolt Takács: Heimische Software für űie Poligraphie 45 Sándor S/alai: Computertechnik in der Buchbinderei 49 István Lánczi - Dr. György Varga: Computertechnik in der 442 Jahre altén Alföldi Nyomda 53 Péter Kepenyes: Neuer Láger für ECCO Hungária 55 Attila Varjú: Internet überall 57 András Potóczky: Sicherheit der Information ist auch eine Frage der Qualitát 60 László Szemler: PaperWorld 20U3 63 László Török F.: CeBIT 2003 - Hannover 64 Viktória Faludi: EmbaxPrint 2003. 66 Péter Maczó: F.in heller Kopf 71 Dr. Csaba Deák: Störungen der Kommunikation (2.) 75 József Persovits: Vorstellung über Logistik 77 Dr. Lajus Fazekas: Methode für zeitlichc Feststellung von Maschinenstörungen: Schmierstoffprüfungen 81 Emil Eiler: EU-Nachrichten-Quellen 82 Irén Bardóc/.y: Preis „Für die Ungarische Poligraphic", 2003 für Tamás SZILÁGYI 85 György Tóth: Bunbindertretf in Kiskopárd 86 Dr. Katalin Pellcr: lobby gegen Umweltstrafe 89 Dr. Géza Juhász: Besucb in Dabasi Nyomda 93 Dr. Géza Juhász: Preis der Lipőt-AschnerStiftung wieder für cinen Drucker 95 Emil Eiler: Superbreitc Digitaldrucker 96 Emil Eiler: Druckindustrie in EU 98 György Timkó: Wer war Imre Reiner? 101 József Persovits; Tipographie-Museum 103 Emil Eiler: Rundschau