Kedves Olvasónk! FALUDI VIKTÓRIA

Kedves Olvasónk!

Augusztusi számunk idén is a szakmai képzéssel, illetve továbbképzéssel foglalkozik. A szakma jövőjét az új generációnak átadott, megtanított tudás alapozza meg. Nem elég csupán a csúcstechnikát képviselő méregdrága berendezésekre költeni, fontos, hogy az alkalmazottak szaktudása is megállja a helyét, hozzáértésük legyen világszínvonalú, ami elengedhetetlen a legkorszerűbb technika működtetéséhez. A nyomdaipar mindig az elsők között alkalmazza a csúcstechnológia legújabb berendezéseit, ugyanakkor a szakmai tudásunk hozzávetőleg háromévente elévül. A szakma elismert képviselői - jórészt autodidakta módon - folyamatosan fejlesztik tudásukat, míg a legtöbb szakemberhez a gép- és segédanyaggyártókon keresztül jutnak el a friss szakmai információk, ami persze elsősorban az adott gyár termékeire, berendezéseire fókuszál. Nagyon szerencsés, hogy mostantól a nyomdaipari gépek karbantartását is tanítják a nyomdamérnökképzés keretein belül. Ez a rendkívül fontos tevékenység - sajnos nem csak az oktatásban méltánytalanul kevés figyelmet kapott eddig. Mint már a flexó különszámunk reprezentatív felméréséből is kiderült, nagy igény van a speciális szakterületek képzési gondjainak megoldására. Számos szimpóziumot, tanfolyamot szervezett egyesületünk, s a jövőben is tevékenyen részt veszünk a szakmai életben. Fontos, hogy minél több vélemény, konkrét igény jusson el hozzánk. A posztgraduális képzés sok szakterületen bevált formája a távoktatás, talán a nyomdaipar továbbképzési igényére is megoldást jelenthetne ez az oktatási forma. Jelen számunkban bemutatjuk a közép- és felsőfokú szakmai képzés helyzetét, kitekintést adunk ugyanezen terület nemzetközi lehetőségeire. Szakmai eseményekben bővelkedő nyarunk továbbra is tartogat érdeklődésre számot tartó témákat, amit a Magyar Grafika is taglal. Következő különszámunk a Printexpo újdonságaival foglalkozik. Ebben tájékoztatjuk olvasóinkat arról, hogy mely gyártók milyen anyagokkal, gyártóeszközökkel, termékekkel és eljárásokkal jelennek meg a vásáron. Térképpel és egyéb információkkal is segítjük a látogatókat abban, hogy könnyűszerrel megtalálhassák az általuk keresett termékeket, standokat és kiállítókat.

FALUDI VIKTÓRIA

Európai szakoktatási körkép UNIÓS OKTATÁSI PROGRAMOK AZ ELEKTRONIKUS ÍRÁSTUDATLANSÁG, A TÁRSADALOM DIGITÁLIS ÉS IDEGEN NYELVI MEGOSZTOTTSÁGA ELLEN Eiler Emil [email protected]

1. rész; Helyzetkép és trendek. Uniós oktatáspolitika. Új szakoktatási formák. Képesítések nemzetközi elismerése. Az oktatás pénzügyi forrásai. Támogatott uniós oktatási programok. Szakképzés a világhálón. Külföldi nyomdaipari felsőoktatási intézmények címei. Oktatási keresőszavak (keywords) internetezőknek 2. rész: Uniós szakoktatási és nyelvoktatási projektek. (Grundtvig, Socrates, Üngua, EU-USA stb.) Pályázati, tanulmányút- és szakembercsere lehetőségek. HELYZETKÉP, OKOK, KÖVETKEZMÉNYEK ÉS MEGOLDÁSOK

Az utóbbi időben Európában két, az emberek élet-, munka- és oktatási körülményeit alapvetően meghatározó esemény következett be. Az egyik az Európai Unió létrejötte, a másik az Uniónak a digitális Európa (e-Europe) megteremtésére irányuló akcióterve. Ez utóbbiról lapunk 2001/3. számában adtunk tájékoztatást, beszámolva arról, hogy - akkor - tagországonként hol tart a terv megvalósítása. Az Unió megalkotásával egy közös monetáris, bel-, kül- és védelmi politikával, közös fizetőeszközzel és - ami számunkra kiemelten fontos - közös, egységes oktatáspolitikával rendelkező nemzetállam-közösség jött létre. Ez többnyelvű (tnulti-linguális) és többkultúrájú (multi-kulturális). Ezért logikusan igényel egy olyan kommunikációs, közösségi összekötő nyelvet, amely lehetővé teszi a többnyelvű társadalom kormányzását, közigazgatási és egyéb ügyeinek intézését, beleértve az oktatást, szakképzést és szakoktatást is. A közös nyelv - mint látjuk - az angol lett, valószínűleg a számítástechnikai angol szaknyelv kialakulása okán. Következmény a nemzetállamok nyelvi elangolosodása, a vészesen terjedő „anglománia", „angol kór",

amely nemcsak nálunk okoz nyelvvédelmi gondokat, hanem az EU-ban kivétel nélkül mindenütt. Sajátos módon, még az angol nyelvterületen is, mivel egyes szavak a szaknyelvben a hétköznapitól eltérő jelentést nyernek. Naponta jönnek létre a szótárakban ritkán található újabb fogalmak, az írott szövegben pedig hemzsegnek az ismeretlen rövidítések és betűszavak. A tudásalapú társadalom megteremtése érdekében a Digitális Európa Akció Tervben foglalt célkitűzések 2002 decemberével lényegében teljesültek: ezen túl minden kommunikációs eljárás-, eszköz- és termékfejlesztés csakis az egységes, kompatibilis, azaz egymással összeférő digitális eljárások világméretű alkalmazását segítheti elő. Terjed az internet és más hálózatok használata, megvalósulóban van a világméretű elektronikus kereskedelem, a távoktatás és a távmunka. Egyre több a csak elektronikus hálózatokban létező, virtuális főiskola, egyetem és virtuális könyvtár. Létrejött az egész világot behálózó digitális infosztráda (az Information Super Htghway), amelyen hazánk is jelen van. A hálózatokon szinte a világ valamennyi gyártó, fejlesztő vállalata, szaklapja, könyvtára, nyitott adatbázisa, szakvására, konferenciája és szemináriuma elérhető, és az ott kiválasztott információk kinyomtathatóak. Korábban soha ilyen tömegű értékes műszaki információ nem állt a hazai nyomdásztársadalom rendelkezésére, mint most. Főként angolul... A felsorolt kedvező változások azonban nem mindenütt egyforma sebességgel, nem egyforma módon és nem mindenki számára elérhetően vagy hasznosíthatóan valósulnak meg. A különböző fejlettségű országok, közösségek, a különböző képzettségűek, életkorúak vagy a digitális ismeretekkel, főképpen pedig a használható nyelvi, idegen szaknyelvi ismeretekkel nem rendelkezők számára

ezek az információk továbbra is elérhetetlenek maradnak. Sokan már a lapokban megjelenő cikkek szakkifejezéseit is alig értik meg. A probléma nem egyszerűsíthető le a számítógép hiányára, vagy az internethasználat hazai, világviszonylatban magas költségeire. Az egyes emberek, társadalmi csoportok között ezáltal létrejött digitális és nyelvi megosztottság, tudásszakadék (gap), a digitális és idegen nyelvi süketnémaság nem sajátosan magyar probléma. Ezt a helyzetet a változások túlzottan gyors volta és az azokra időben történő felkészülés hiánya is okozta mindenütt Európában. Az idegen szaknyelv magyarosítása szép törekvés, de ez nem jelenti a probléma végleges megoldását, csak egy megállíthatatlannak tűnő folyamatot lassít le. Az Európai Unió, felismerve ezt a tarthatatlan helyzetet, a képzési, szakképzési és nyelvoktatási politikáját úgy alakítja, hogy különféle oktatási és egyéb programokban (ún. projektekben) megnyilvánuló, jelentős összegeket képviselő támogatási rendszert tart fenn. így igyekszik kezelni azt a jelenségcsoportot, amely egyes személyek, társadalmi csoportok leszakadásához, perifériára szorulásához vezet, tovább fokozva ezáltal a munkanélküliséget és a társadalmi feszültségeket. A fenti problémákat elemző cikkünkben foglaltakat az Európai Unió információs szerveitől szerzett tájékoztatások, az EU weboldalak és a külföldi országok nyomdaipari felsőoktatási intézményeinek közleményei, kérdésünkre adott válaszai alapján állítottuk össze. Olvasóink részére az interneten történő eredményes keresést az egyes tárgykörökhöz tarLozó angol keresőszavak/kulcsszavak (keywords) megadásával kívánjuk elősegíteni.

Az Európai Unió oktatáspolitika}a Az Európai Unió az oktatást/szakoktatást és szakképzést megtérülő humán erőforrás beruházásnak tekinti, törekedve arra, hogy területén ezt a témát összehangoltan, egységes szempontok szerint kezeljék. Oktatáspolitikájáról, amelynek legfőbb célja az internethasználat széles körűvé tétele, a tudásanyag europaizáíása, nemzetköziesítése, más szóval a tudásglvbalizálás, az Unió honlapjain na-

ponta frissített információk találhatók: (www.europa.eu.int/pol/educ/index_en.html, a szakképzés politikájáról pedig a www.cedefop.eu.int és a www.trainingvillage.gr weboldalak számolnak be, [mely utóbbiban az e.uropean trainingvillage (ETV) kifejezés rövidí-

tése képletesen „európai oktatófalut" jelent.J Az EU-oktatáspolitika prioritásai; - Anyagi forrásokat biztosító oktatási programokkal (projektekkel), alprogramokkal és akciókkal (Leonardo da Vinci, Grundtvig, Socrates, Lingua stb.) segíteni a tagállamok oktatási intézményeit és az oktatásban részt vevőket az információs társadalom és a digitális Európa felépítéséhez fűződő oktatási feladatok megoldásában. - A hagyományos iskolarendszerű oktatás és szakképzés mellett szorgalmazni még az autonóm felnőtt önképzést, az ún. önirányításos tanulást (Aduit self-training); a digitális eszközök alkalmazásával történő oktatást (eLeamtng); és a távoktatást (Distance Learning ÜL; Open and Distance Learning, ODL); a hálózatos oktatást (Networked Learning); a virtuális felsőoktatási intézmények (Cyber High Schools and Universities) alapítását; a Nemzeti Digitális Adatbázisok (ilyen 2003-ban nálunk is létrejött!), digitális könyvtárak és hálózatok létrehozását, működtetését. Az EU, az ismeretanyagok gyors elavulásának, a társadalom digitális, elektronikus analfabetizmusának ellensúlyozására, tudáskarbantartásra, az egész életen át tartó tanulást (Life Long Learning, LLL) is támogatja.

Az Európai Unió által kiemelten támogatott korszerű távoktatási formák A következőkben olyan oktatási formákat ismertetünk, amelyek közös jellegzetessége az, hogy lényegét tekintve mind a távoktatás kategóriába sorolhatóak, mivel az oktatóhely és az oktatott személy egymástól térben és időben egyaránt tetszőleges távolságban lehet. Alkalmazásuk célja:, a tudásalapú társadalom, a munkaerőpiac és piacgazdaság kihívásainak eleget tenni képes munkaerőképzés. Alkalmazásuk során az elektronikus eszközök: internet, intranet vagy más hálózatok, számítógépek két- vagy többoldalú kapcsolatot biztosítanak az oktatóhely, az oktatók és az oktatottak számára, például video-

konfcrcnciás vagy chatroom, azaz internetes csettelés megoldások formájában, amelyek látszólag (virtuálisan) az oktatóhelyi jelenlét érzetét keltik a tanulóban. A felsorolt lehetőségek szolgáltatásként vehetők igénybe, általában térítés ellenében, rendszerint a tartalomszolgáltató állam nyelvén, + angolul, vagy még néhány EU hivatalos nyelven. Ilyen szolgáltató például a kül-

konferenciákon, szemináriumokon való részvétel és az animáció lehetőségét, hogy csak néhányat említsünk. E szolgáltatások között, a célkitűzéseiket, tananyagaik tematikáit, színvonalát tekintve, természetesen igen nagy különbségek lehetnek, hiszen más célokat kell kitűzni egy autonóm (önképzéses) felnőttoktatásban, felnőtt továbbképzésben, főiskolai vagy egyetemi virtuális oktatásban, és megint más földi ÉLIG (eLeamíng Industry Group) vagy a SkillSoft cég elektronikus könyvtára, amely a célja az elektronikus vagy más néven virtuhúszezer, különféle tananyagtémával rendel- ális könyvtárszolgáltatásnak. Ismét más lekezik erre a célra. Hazánkban a TEMPUS Köz- het a szerepe, célkitűzése a tananyagok gyors alapítvány (www.tpf.iif.hu) foglalkozik a elévülését ellensúlyozandó, az alapképzést távoktatás témakörével, időről időre külön- követő, még egy esélyt nyújtó, az egész éleféle tematikákat, projekteket megjelentetve ten át végzett tanulásnak is, amelyről lapunk és az érdeklődők jelentkezésére várva. A globalizáció tárgyú cikksorozatában részletes (technikai) tartalomszolgáltató (web provider, ismertetőket közöltünk. contentprovider) részére a folyamatosan frissíA tanulási eredmény kiértékelése (a vizsgatett tananyagot megfelelő észkombájn szer- köteles kurzusok esetében) az időszakosan vezet (általában felsőoktatási intézmény) fo- megoldott feladatok, interaktív tesztek és a lyamatosan állítja elő, illetve részben impor- végfeladat (diplomamunka) minősége alaptálja azokat. ján történhet, megfelelő vizsgadíj ellenében. A felhasználó részéről a távoktatás bárA téma iránt érdeklődő és internethozzáfémely formájának igénybevételi feltétele a réssel rendelkező olvasóink részére feltétletartalomszolgáltató kiválasztása után a re- nül ajánljuk az alábbi weboldalak gyakori gi sztráltatás, a tananyag fogadására alkalmas felkeresését, ahol mindig a legfrissebb híreksaját multimédiás technikai háttér biztosítá- kel, kiadványokkal, sajtóközleményekkel tasa: számítógép, nyomtató, távoktatási szoft- lálkozhatnak: ver az előírt grafikai programokkal, köztük - Távoktatás: Online Kurs, letölthető szakkiemelten az internetről ingyenesen letölt- szótárral (Glossary): www.www-kurs.de és hető Adobe Reader és a Photoshop szoftver, tovanyikC^tpf.hu; vábbá a GIF tömörítés lehetősége, hogy a ké- - Elektronikus oktatás: www.elearningeuro peket, a megoldandó házi feladatokat is tar- pa.info; talmazó anyagot a tanuló saját rendszerébe - Hálózatos oktatás, virtuális főiskolák, egyeátemelhesse és feldolgozni tudja. így a tanu- temek: Schulcn ans Nctz: www.san-ev.de; lói környezet nem valóságos, hanem virtuális - Die vernetzte Schule e.V: www.dievers.de; tanterem (computer classroom, virLuul - Egész életen át történő tanulás: www.om.hu classroom, Virtual Learning Environment, A fentiekkel kapcsolatban érdemes elolvasVLE), „ahol" foglalkozni lehet a tananyag ni Maróti Andor: „Mi a távoktatás?" című feldolgozásával, elsajátításával. A szaknyelvi összefoglaló könyvét is, amelyet a Nemzeti gondok megoldását, ilyen körülmények kö- Távoktatási Tanács jelentetett meg. Az író zött, nyelvi laboratóriumok segítik. ebben összehasonlítja az önként vállalt aktivitási formát a hagyományos oktatás kényA távoktatás előnyei nyilvánvalóak: - az oktatóhely és a tanuló költségei jelentő- szerhatású aktivitásává]. A hátrányok között a tanári jelenlét hiányából eredő fokozott lesen csökkennek; - a tananyag friss és naprakész, szemben a morzsolódás veszélyét hangsúlyozza ki. nyomtatott tankönyvben foglaltakkal; Ennek az oktatási formának a tananyaga - a résztvevők a számukra megfelelő időbe- nagyfokú önállóságra, belső késztetésen alapuló problémafclismerésre és -megoldásra osztással dolgozhatnak; - a virtuális technika biztosítja a multimédi- nevel, párbeszédre alapozott felépítésű, szeás megoldások alkalmazását, a hálózatos rencsés esetben testre szabott (Costumised,

TaylOT-made), irányított didaktikus kapcsolattartásra ösztönöz, amely az elméletet és a gyakorlatot fokozottan kapcsolja össze, tehát alapvetően eltér a megszokott tankönyvi felépítéstől.

A nyelvvizsgák, szakképesítések, közép-, felsőfokú és egyetemi végzettségek nemzetközi elismerése Minden érintett számára egyre izgalmasabb a kérdés: elismertethető-e a korábban megszerzett és dokumentált tudás, ha majd belépünk az Unióba?! Vegyük sorba a dolgokat: - A magyar állami nyelvvizsgát, nem ismerik el, mert olyan nincs, hogy „egységes EUnyelvvizsga"'. Léteznek ugyanakkor olyan nemzetközi elismertségnek örvendő nyelvvizsgák (ILTS, TOFL), amelyek valamelyiket főiskolai, egyetemi felvételhez kérheti az adott iskola. Ezeket Magyarországon is le lehet tenni, az angolt például a brit kulturális képviseleten, a British Councilban. Megjegyzendő, hogy felvétel esetén sokszor nem annyira a bizonyítvány, mint inkább a használható nyelvtudás a döntő! - A szakmai képesítést (szakmát) általában elismerik, ha ahhoz használható nyelvismeret is társul, de az alkalmazóknak joguk van ragaszkodni bizonyos türelmi időhöz, amely alatt az ingyenes nyelvvizsga letételének a lehetőségét is biztosítják. (Egyébként az angol nyelvi oktatás az Unió legtöbb államában térítésmentesen vehető igénybe, nem úgy, mint nálunk!) - A magyar főiskolai, egyetemi diplomát csak akkor ismerik el, ha valaki azért akarja azt elismertetni, mert azt a tevékenységet, amelynek végzésére a diploma feljogosítja, egy másik országban gyakorolni szeretné. Tehát, ha „csak" továbbtanulni szeretne, és nem külföldön elhelyezkedni, vagy vállalkozóként dolgozni, akkor továbbra is a kiválasztott ország belső előírásait kell követnie. (Megjegyzendő, hogy az Unió tagállamaiban a főiskolai és egyetemi végzettség nem egyenrangú: a főiskolai nem számít mérnöki végzettségnek!). A diplomaelismertetésnek kétféle közelítése lehetséges. Automatikus az elismerés az olyan szakmákban, mint fogorvos, orvos, állatorvos, ápolónő, szülésznő, gyógyszerész, építész és ügyvéd. Ilyen esetek-

ben még a nyelvvizsga megszerzését sem írják elő. - A többi „szabályozott szakma" esetében az alapelv az, hogy ha egy állampolgár az egyik EU-államban megszerezte a szakmai címét, akkor bármely más tagállamban is gyakorolhatja a szakmáját. Ennek ellenére a diploma elismerését ezen esetekben is kérvényezni kell, és ekkor a kérvényező által elvégzett tanulmányokat összevetik a cclországban lévő képzéssel. Abban az esetben, ha lényeges különbséget találnak, felkérhetik a folyamodót, hogy továbbképzésben vegyen részt, vagy tegyen különbözeti vizsgát. A „nem szabályozóit szakmák" esetében nem a közösségi jog szerint történik az elismerés, hanem külön módszer: a nostification, azaz honosítási, rccognition of diploma, azaz diplomaelismerési, illetve equivalency, azaz egyenértékűség-elismerési eljárásban, az egyes tagállamok belső jogszabályai szerint. Egyes tevékenységeknél (pl. az újságíró, szerkesztő, tördelő, grafikus, tipográfus, reklámszervező, fordító, szakfordító, fényképész stb.) előfordul, hogy nincs is erre szükség, és külön képesítésigazolás nélkül is el lehet helyezkedni. Ilyen esetekben az alkalmazói döntéshozatalt a meghallgatás során tanúsított magatartás, nyelvtudás és szakértelem befolyásolja. Vállalkozói esetben pedig senkit nem érdekel a hozzáértés vagy annak a hiánya, hiszen a kockázat nem a befogadó államé! Az oklevélelismerési eljárást a célország megfelelő formanyomtatványainak idegen nyelvű kitöltésével és az eljárási költség befizetését igazoló szelvény és a végzettséget igazoló dokumentumok eredetije fénymásolatának és hiteles fordításának mellékelésével lehet kezdeményezni, ha azok nem az EU valamely hivatalos nyelvén íródtak. Szükség lehet a nyelviskolai végzettség igazolására, a szakmai önéletrajzra is. (Lásd a 9. oldalon lévő ábrát.) Postai feladás esetén a személyi adatok és a lakcím hatósági igazolását szintén mellékelni kell. Az eljárás időtartama esetenként és tagállamonként változó, de általában nem hosszú, az eljárási (adminisztratív) és kiegészítő költség pedig 150-250 euró között változhat. A különböző országok (szak)oktatási intézményeiben elért pontszámok, továbbtanulás esetén, más EU-tagállamokban is felhasználhatóak, érvényesíthetőek (Credit-

rendszer, mint itthon, lásd a www.om.hu címen). A szabályokkal és jogi feltételekkel kapcsolatban naprakész és használható információt mindig az adott tagország megfelelő F.U-honlapján lehet szerezni. A külföldön szerzett diplomák hazai elismerésével a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ foglalkozik az Oktatási Minisztériumon belül. Az idevágó honlapinformációk: http://curopa.cu.int/comm/cducation/ recognition/index.htrnl és http://www.om.hu/ Cikk.ivy?artid=j45uj.html&colid=f556b0517a03-4bdf-9d61-41ef487ae8b9, illetve itthon az Oktatási Minisztérium honlapja: www.om.hu; továbbá a http://citizens.cu.int.

A szakoktatás és -képzés pénzügyi forrásai Az Unió-beli nyomdaipari felsősoktatási intézmények egy része állami finanszírozású, amelyek kiegészítésképpen különféle pénzügyi szervezetek (EU Strukturális Alapok, EU Közalapítványok), nagyobb technológiafejlesztő, gyártó, nemzetközi forgalmazó vállalatok támogatásait is igénybe veszik. A vállalati szerepvállalásnak ez a formája kifejezi, hogy mennyire fontos az, hogy az ifjúság az ő termékeiket ismerje, használja. A piacgazdaságban az oktatás mint szolgáltatás is üzlet, amely világszerte magániskola, magánegyetem formában testesül meg. (Hasonló kezdeményezésekkel már itthon is találkozhatunk.) Vannak vállalati kézben lévő főiskolák, egyetemek, ilyenek pl. a Heuielberg oktatási intézményei, amelyekből több is akad széles e világon (lásd a felsőoktatási intézmények címjegyzékét). A pénzügyi támogatás jellegzetesen EU formái az Oktatási Programok (projektek), pl. a szakképzési tematikájú Leonardo da Vinci, az oktatási tárgykörű Socrates vagy az idegennyelv-ismeret terjedését segítŐ Lingua. Ezek számunkra is elérhetőek, ezért részletesen ismertetjük őket. Az EUprojektekkel, ezekkel az új típusú oktatásfinanszírozási megoldásokkal, az üzemgazdasági és pedagógiai gondolkodásmód sajátos ötvözését sikerült megvalósítani.

EU Strukturális Alapok Az Európai Unió meghatározott programszakaszokra, jelen esetben a 2000-2006-os időtartamra, különféle oktatásvonatkozású célkitűzéseket határoz meg, amelyek alapján a tagországok, pályázati úton, igénybe vehelik a Strukturális Alapok támogatását. Ezek az EU legfontosabb pénzügyi forrásai, amelyek a tagországok felzárkóztatását, illetve a gazdasági és társadalmi kohézió támogatását szolgálják. A támogatási keret a Nemzeti Fejlesztési Terv kcrctmcgállapodásától függ. Magyarországon 2004 és 2006 között 1,5 milliárd eurót lehet majd felhasználni e célokra. A hazai NFT Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja a társadalmi beilleszkedés elősegítését, ezen belül az oktatás, szakképzés fejlesztését, a változó munkaerőpiaci és piaci szükségletekhez alkalmazkodó, kompetenciaalapú képzési programokat támogatja. A szakképzés jelenleg általában szétaprózódott, nehezen finanszírozható és működtethető iskola- és intézményrendszere nem képes a munkaerő-piaci igényeket megfelelően szolgálni. Ezért támogatják a szakképesítések tartalmi átdolgozását, második szakképesítés megszerzését, az autonóm felnőttoktatást, továbbképzést és új szakmák létrejöttét. EU Oktatási közalapítványok Hazánkban a különféle uniós programok megvalósítási költségeinek fedezésére a következő alapítványok állnak rendelkezésre: Tempus Közalapítvány Nemzeti Iroda, 1082 Budapest, Üllői út 82. honlap: www.tpf.iif.hu; e-mail: [email protected]; az Európa-tanulmányok közalapítvány és a Képzési Központ (www.om.hu). Feladatuk felkészíteni az érintetteket olyan projektek megtervezésére, amelyek 2004-ben támogatást kaphatnak a Strukturális Alapokból, továbbá a pályázatok elkészítésére és a pénzügyi fedezetek fogadására, kezelésére és a vállalt feladatok teljesítésére.

Uniós oktatási projektek és akcióprogramok

Leonardo da Vinci szakoktatási program (Leonardo Vocational Training Project)

Magyarország 1997 óta vesz részt hivatalosan az Európai Unió Leonardo da Vinci szakképzési együttműködési programjában. Azóta a magyar pályázók mintegy hárommilliárd forintnyi támogatást igényeltek a program keretében. A program ötéves tervperiódusokra épül. Főbb témakörei: - a szakképzés rendszerének és szerkezetének fejlesztése; - vállalatok és dolgozók szakképzésének fejlesztése; - nyelvismeret, idegennyelvtudás fejlesztése; - a szakmai képzés ismereteinek terjesztése; - továbbá az ezekhez fűződő járulékos akciók. A magyar intézmények valamennyi Leonardo pályázattípusban szabadon pályázhatnak. A Tempus segítségével tájékozódni lehet az EU szakoktatás-politikájáról, az éppen érvényes programokról, a jelentkezési feltételekről, és a jelentkezési űrlap is megszerezhető nála. (Az EU információs központokban kapható a magyar nyelvű és ingyenes Leonardo Magazin, amely friss információkkal segíti az érdeklődőket.) Fontos, hogy minden honlapnál mindig nézzük meg, mikor frissítették utoljára az információkat, nehogy tévesen, lejárt témákra alapozzunk! Lehet magyarul is pályázni, de ezzel a lehetőséggel nem célszerű élni, ha azt szeretnénk, hogy anyagunkat a külföldi partnerek is értsék. Belépésünk után az évente kiutazók száma 50-100%-kal nő majd. A Leonardo oktatási termék adatbázis A hazai Leonardo Nemzeti Iroda a projektismertető adatbázisát kiegészítette egy magyar nyelvű, lekérdezhető oktatási termék adatbázissal, abból a célból, hogy áttekinthetőbbé tegye a program keretében kifejlesztett termékek sorát (www.tpf.iif.hu), segítve azoknak a hazai szakképzésbe történő beépülését. Hasonló német és angol nyelvű adatbázis található még a www.leonardodavinci-projek tc.org címen is. (Bővebbet: [email protected].)

Hazai Leonardo szakoktatási vonatkozású rendezvények az év hátralévő részében A Leonardo Nemzeti Iroda rendezvényekkel is segíti a téma iránt érdeklődőket. Ezek időpontja, a letölthető jelentkezési űrlap és a program a www.tpf.iif.hu weblapon található.

2003. június 12-én és 17-én például pályázatíró szemináriumokat tartottak a formai, tartalmi és pénzügyi feltételek megismertetése céljából A B (kísérleti, szaknyelvi, hálózati projektek) és C típusú (referenciaanyagok, tematikus projektek) Leonardo-pályázatokkal kapcsolatos információs rendezvény Budapesten lesz. E projekttípusok esetében a következő pályázatbeadási határidő 2003. október 3. Pályázatot csak intézmény nyújthat be, amellyel intézményenként egy fő kiutazása támogatható. Az utazás, az ehhez kapcsolódó biztosítás, a kinttartózkodás, szállás és a megélhetés költségeit az EU biztosítja, személyenként 250 000 forint erejéig. A pályázatokat a Tempus közalapítványhoz kell benyújtani címről letölthető jelentkezési űrlapon. (Bővebbet a [email protected] címen.) Az egyéb EU és EU-USA oktatási projektekkel majd cikkünk folytatásában foglalkozunk.

Valóságos és virtuális nyomdaipari felsőoktatási intézmények, könyvtárak és hálózatok Anglia: The London Institute, London College of Printing Technology: Elephant & Castle, London SE1 6SB, Great Britain. Amerikai Egyesült Államok: Pillsburg State University, Dep. Graphics and lmaging Technology. 1701 S Broadway Pittsburg, Kansas 66762, USA. (A további közel 50 USA oktatási intézmény az internetes keresőprogramokkal a "High Schools and Univcrsitics, Printing, Paper and Packaging Industries, USA" linkeken található meg.) Ausztrália: Sydney Institute of Technology, Dep. Graphic Árts: Broadway, New South Wales 2007, Australia. Ausztria: l : achhochschule St. Pölten: 3100 St. Pölten Austria; Höhere Grafische Bundes-Lehr- und Versuchsanstalt. Lcyscrstrasse 6. 1140 Wien Austria. Belgium: Flemish Innovation Center for Graphic Communication: Spoorwegstraat 7. Turnhout 2300, Belgium. Brazília: Escolas SENAI „Félicio Lanzara": Rua Bresser, 2315-Moóca, 03162-030 Sao-Paulo SP, Brazil. Cseh Köztársaság: n.a. Dánia: DGH The Graphic College of Denmark> 67 Glentewej, 2400 Copenhagen, Denmark Egyiptom: Print Media Acadcmy Cairo, 14 El Obour Building, Salah Salem St. Nasr City Cairo, Egypt.

Finnország: n.a. Franciaország: EFPG Institute National Polytechnique de Grenoble: 461, rue de la Papeterie (DU), BP 65. 38402 St-Martin-d' Heres Cedex, Francé. Görögország: n.a. Hollandia: [email protected] Horvátország: n.a. Írország: n.a. Japán: Print Media Academy Tokyo, 3-21 Minami-Oi, Shinagawa-ku, 140-8541 Tokyo, Japán és Tokyo Institute of Polytechnics, 1583Iiyama, Atsugi, Kanagawa 243-0297, Japán. Kanada: The Southern Alberta Intitute of Technology and Printing Management, 1301, 16th Avenue Northwest, Calgary, Alberta T2M oL 4, Canada és; Kenya: The Jomo Kenyatta Foundation P.O.B. 30533 Enterprise Road, Industrial Area, Nairobi, Kenya. Kína: Print Media Centre Shenzhen, Building No. 710, Liantang Industrial Park, Luo Hu District, Shenzhen 518004 China. Lengyelország: Warsaw University of Technology, Warsaw, Poland. Luxemburg: Lycée technique des Árts et métiers: [email protected], www.ltam.lu. Magyarország: Könnyűipari Műszaki Főiskola, Nyomdaipari Tanszék, Doberdő u. 6. 1034. Budapest. Malajzia: Heidelberg Asean Print Media Academy, 1A, Jalan 205/Jalan Tandang 46050. Petaling Jaya, Negeri Selangor Darui Ehsan, Malayzia. Németország: Heidelberg

Print Media Akademy: Kurfürstenanlage 5260. 69115 Heidelberg, Germany: www.jgs-heidelberg.de; Ausbildungszcntrum Polygrafie.e.V: www.azp.de; Bildung-Druck, Papierverarbeitung und Medien e.V: www.verband-druck-bw.de; BSZ Alois Senefelder: www.senefelder.musin.de; Fachschule für Druck- und Medientechnik: www.bónuernberg.de és www.drucktechiker.org; FH Hamburg Fachbereich Medientechnik: www.haw-hamburg.de/mt/; Fotografie Forum fotós felső tagozat: www.fotoinfo.de; Gewerbliche Schule Ravensburg (pdf és online tananyag): www.gbs.rv.bw.schule.de; Hochschulc der Medien, Stuttgart (médiafőiskola); oktatási intézmények működéséről, tananyagairól részletes és naprakész információk a www.publish.de honlapon találhatók. Norvégia: The Norvégián Institute for the Graphic Árts Industries , Gaustadalléen 21, 0371 Oslo, Norway. Olaszország: n.a. Oroszország: Print Media Academy Moscow, (Heidelberg CIS), 2a Prjanishnikova Street 127550 Moscow, Russia. Portugália: n.a. Spanyolország: n.a. Svájc: F.cole Suisse d' Ingénieurs des Industries graphiques et de cmballage, Rue de Genéve 63, 1004 Lausenne, Switzerland. Svédország: n.a. Törökország: n.a. Tajvan: NIA, National Institute of the Árts , 1 Hsuen-Yuan Road, Peitou, Taipei, Taiwan R.O.C.

Thaiföld: R.N.C University, Department of Photographic Acience and Printing, Phya-thai Road, Bangkok 10330 Thailand. Új-Zéland: Auckland Institutc of Technolgy, National School of Printing, Priváté Bag 92006, Auckland, New Zealand. A közölt weboldalakon, tartalomjegyzékek segítségével, többek között, az oktatási intézmények működéséről, tananyagairól, külföldi pályázati, tanulási és cserelehetőségekről, az adott ország nyomdaiparáról és az ott megjelent szaklapok érdekesebb sajtóközleményeiről, oktatással összefüggő rendezvényekről lehet információt szerezni, és az internet segítségével azokat letölteni.

Szakoktatás tárgyú konferenciák és szemináriumok elérhetősége az interneten a nemzetközi szakkiállítások kapcsán Cebit: www.cebit.de; Dataprint: www.dataprinl.at; Dima: www.dima.com; DruckForm; www.shall-messen.de; Drupa: www.drupa.de; embaxPrint Brno: www.embaxprint.cz; Fespa: www.fespa.com; Frankfurter Buchmesse {Frankfurti könyvvásár): www.buchmesse.de; Graph Expo: www.graphexpo.com; Ifra: www.ifra.com; Imprinta: www.imprinta.de; Ipex: www.ipex.org; Labelexpo: www.worldoflabcls.com; Leipziger Buchmesse (Lipcsei könyvvásár): www. leipziger-buchmesse.de; Print: www. gasc.org/ (évszám)print/

index.htm; Seybold Publishing Seminars kiadói szemináriumok: www.seyboldreports.com Ha tudjuk, mit keresünk, az ismertetett címekkel együtt célszerű évszámot is megjelölni, pl. így: www.gasc.org/ 2001/print/ index.htm, mert az anyagokat sokszor évekig tárolják a hálózaton.

Szakoktatás, szakképzés a világhálón Európai Unió tanácsa: www.om.hu/szakképzés és www.itd.hu/eicbudapest.htm Európai Oktatási Kikötő: www. webkikötő Iiurópai Szakképzési Könyvtár és adatbázis: www.cedefop.eu.int/ library/asp EU elektronikus könyvtári adatbázis: http://europa.eu. int/ aclas Európai Tájékoztatási Központ (1052 Budapest, Bárczy I. u. 1-3.: www.eudclcgation.hu/etk/index.html Nemzeti Szakképzési Intézet könyvtár, dokumentumtár és internetes adatbázis: www.nive.hu/counter.asp Országos Közoktatási Intézet: www.uki.hu Holland szakmai honlap (adatbázis, letölthető angol nyelvű kiadványok, sajtószemlék, legfrissebb EU hírek stb.): www.nuffic.net/ common.asp?id=5/4&instan tie-0 Oktatási Minisztérium: www.om.hu Szakképzések, diplomák kölcsönös elismerése ügyében a legfrissebb hírek: www.europe.eu.int/comm/education/ recognition/index.html

Szakképzés (CEDEFOP): http://europa.eu.int/comrn/ edu cation/life/index, htrnl Szakképzés: http://europa. eu.int/comm/education/lan gmin.html Szakképzés: www.om.hu/ szakképzés Szakképzés: Európai Oktatási/Szakképzési Központ (European Training Foundation): www.etf.eu.int és info(
vábbfeldolgozás témakörű szakismereti anyagok: www.publish.de weblap portáljain Új médiák az oktatásban/ szakoktatásban/ továbbképzésben: www.bildungsserver.de Bibliográfia és ajánlott szakirodalom az I. részhez Testre szabott szakképzési anyagok a weben és nyomtatott formában. Ilelene Juhola. VIT Information

Technology. Papírról a webre és vicaversa, oktatási anyag megoldások. Sanja Kopilovic oktatási anyag. (E két témakört tartalmazó 1AR1GAI konferencia kiadvány a PNYME-ben található meg.) Az európai felsőoktatásban részt vevő tanulók anyagi támogatása. (Eurydice kiadvány.) Az általános és a szakképzés helyzete az EU egyes országaiban. Euridyce/ /CEDEFOP kiadvány. (Az

előzővel együtt a budapesti EU infoközpontban található: www.eudelegation.hu/etk/i ndex.html.) A piacgazdaság és szakképzés. Benedek András (www.om.hu) A szakképzés finanszírozásának forrásai a nemzetközi gyakorlatban és Magyarországon (www.om.hu)

Az Agfa QP rendszerek Dél-Amerikában is rendkívül népszerűek Az egyik legnagyobb chilei napilapkiadó nyomdájában (Consorcio Periodístico de Chile, COPESA) 2003. július l-jén üzembe helyezték az új Agfa CtP rendszert. Még aznap megjelent a La Hóra újság, egyike a COPESA napilapjainak, mely így az első CtP technológiával előállított chilei napilap lett. A COPESA 2003 márciusában rendelte meg az Agfa CtP rendszert, és a megrendeléstől számított nem egészen három hónapon belül a berendezés már teljes kapacitással üzemel. A teljes konfiguráció kettő Poláris lOOEV-t, kettő LP82 Ultra on-line hívógépet és kettő NewsDrive szoftvert tartalmaz, valamint egy Agfa Xcalibur 45 CtP berendezést az egyéb nyomtatványok előállításához. Augusztusra a COPESA munkáinak több mint 60%-a már CtP technológiával készült. Az Agfa CtP rendszerek Brazíliában is nagy népszerűségnek örvendenek. A napilap szegmensben az Agfa piacvezető a CtP technológiában.

Eddig 18 CtP installálás volt Brazíliában, melyből 15 Agfa berendezés, melyből hat Poláris és hatAI 3850 gép. Az elmúlt hónapokban az Agfa Palladio CtP is egyre sikeresebb Brazíliában, mivel tökéletesen megfelel a különleges brazil igényeknek, Brazíliában a nálunk megszokottnál kisebb méretű panorámalemezeket használnak (pl. 660x586 vagy 650x600), és a kisebb újságnyomdák lemezfelhasználása 70-100 lemez/nap, melyhez tökéletesen megfelel a Palladio 20 lemez/órás teljesítménye. Az első Agfa Palladio berendezést Brazíliában a jornal de jundiai vásárolta meg idén januárban. A Palladio nagyon megbízható, s tökéletesen megfelel a vevő elvárásainak, és a CtP technológiának köszönhetően a lapzártát negyven sikerült kitolni. A jornal de jundiai sikerén felbuzdulva két további nyomda is (jornal da Cidade és Correio da Páráiba) Agfa Palladio CtP-t rendelt.

ANGOL OKTATÁSI KULCSSZAVAK (KEYWORDS) INTERNETEZŐKNEK

Angol-magyar oktatási szakszótár (internetes keresőfogalmak) Application deadline jelentkezesi határidő Calls for tender pályázati felhívás Certification, certificate bizonyítvány, tanúsítvány, igazolás Content provider tartalomszolgáltató (interneten) Costs of learning tandíj nyelvkönyv, tankönyv Course book Course of Study tanulmányi idő Credit halmozható (máshová átvihető) pontszám Credit System kredit rendszer Curriculum Vitae (CV) életrajz adatszótár Data dictionary Degree fokozat DicLionary szótár Diploma diploma Distance education távtanulás Distance Learning (DL) távtanulás Downloadable (internetről) letölthető Education oktatás, képzettség Electronic learning (eL) elektronikus tanulás Examination vizsga Clossary szókincs, szókészlet, szószedet (szótár) Craduation főiskolai, egyetemi fokozat High School Főiskola ICT információs és kommunikációs technológia Information Society információs társadalom Keyword kulcsszó, internetes keresőszó Knowledge Based Economy/Society tudásalapú gazdaság/ társadalom Language nyelv Language course nyelvtanfolyam/kurzus Learning tanulás Learning languages nyelvtanulás Lexicon szótár, lexikon Life Long Learning (LLL) tanulás egész életen át Networked learning tanulás hálózaton (nL) Offline learning tanulás hálózati kapcsolat nélkül

Ongoing training

folyamatban lévő

Online learning

tanulás hálózati kapcsolattal

képzés

Open and Distance Learning (ODL)

tanulás távol a tanteremtől posztgraduális képzés Postgraduation (diploma utáni) Qualification képesítés képzett Qualified Retraining újra képzés, átképzés Recognition of Diploma diploma elismerése School Twinnig multimédiás kapcsolat, iskolával School year tanév Search engine keresőgép (interneten) Self directed /self organised learning önképzés Self training önképzés, önszerveződéses képzés gyakorlat, szakértelem, Skill jártasság Study tanulmány Teacher tanító tanítás Teaching Textbook tankönyv, szakkönyv oktató Trainer képzés Training University egyetem Virtual education virtuális oktatás Virtual Learning virtuális tanulás Environment (VLE) tanár és tanuló közti online kapcsolat Virtual University virtuális (csak elektronikus hálózatban létező) egyetem Vocational szóösszetételekben: szakVocational Education and Training (VET) szakoktatás, szakképzés Vocational education szakoktatás Vocational trainer szakoktató Vocational training szakképzés Web provider tartalomszolgáltató (interneten) kiadás interneten Web Publishing

KÖRKÉP A HAZAI SZAKMAI KÉPZÉSRŐL

Tevan Andor is büszke lenne - de aggódna is Prukner 7olrán

A tevanosok valamit tudnak. A több mint húsz éve útjára indított Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) mintegy felét békéscsabai diák nyerte. Az ezredfordulón egyenesen négyen jutottak el a fináléba. Az Idén „csak" hárman. Talán újabb jubileumra várnak. Közeleg, jövőre lesz negyven esztendős a Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, A hagyományosan jó szereplésre a szöveg- és képszerkesztő Tóth Judit tette fel a koronát első helyével, de dicséret illeti a végül ötödik helyen végző kézi könyvkötő Kis Adriennt és a hatodik szöveg- és képszerkesztőt, Fazekas Tündét is. Pedig igen kis létszámú a csapat, hiszen a három gimnáziumi mellett évfolyamonként egyetlen osztály indul. Idén huszonketten érettségiztek: nyolcan gépmester, tizen szöveg- és képszerkesztő, mindösszesen négyen könyvkötő szakosak. Az ötre bővült évfolyamon békéscsabaiak és Békés megyeiek mellett Szeged környékéről és Lajosmizséről is tanulnak itt diákok, sőt akad köztük MÁV-kollégista is, a korábbi (volt) jugoszlávok és szlovákok azonban „elszoktak" innen. Jók a továbbtanulási mutatók is, évente általában négy-nyolc végzős lép tovább egyetemre, és nagyon kevesen morzsolódnak le vagy kerülnek el más szakmába. Olyan diákjuk is akad az idén - meséli Kovács Sándor igazgatóhelyettes, a nyomdaipari osztályok „főnöke" - aki, miután érettségivel felvételt nyert, évet halaszt az 5. (na jó, hivatalosan a 13.) osztály, a szakmunkásvizsga kedvéért. Munka is akad, főként a helyi Kner Nyomdában; de a fiatalok elég mobilisak, van, aki Győrben, Zalalövőben talált munkát. A szakmai stáb hét fős, négyen elméletet, hárman gyakorlatot oktatnak. Fogékonyak

az újdonságokra, de a szakmai továbbképzés náluk is inkább egyéni ambíció kérdése, bár a bázisüzemtől sok segítséget kapnak, az MTESZ révén pedig eljutnak egy-egy hazai előadásra, új termék bemutatójára. Jó lenne egy drágább internetkapcsolat a fejlődés érdekében. Nyelvtanulási szinten történt előrelépés, hiszen a korábbi heti két órát az első két évfolyamon heti négyre, a 11-12. osztályban pedig heti háromra emelték. Gondot legfeljebb az okoz, hogy az angolt több mint kétszer annyian választják, mint a németéi. De azért minden náluk sem tejfel. Például nagyon sajnálják, hogy a nyomdai iskolák között igen távoli a kapcsolat, az egykori újpalotai iskola pedig gyakorlatilag megszűnt, illetve alapítványi iskolává lett. A debreceniekkel néha a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZ1) továbbképzésein találkoznak és cserélhetnek eszmét, de napi kapcsolatra, összefogásra nincs különösebb akarat vagy szándék. A tananyag - a fentiek alapján logikusan nem a legkorszerűbb, vannak kismértékben használható tankönyvek. Az oktatási minisztérium és az NSZI dolga lenne felkutatni, kiadásukban támogatni olyan, modern ismeretanyagot tárgyaló szakmunkákat, amelyek az Unióban elfogadottak, vagy felkérni hazai szakembereket, persze rövid átfutással, ilyenek megírására - a szakma vadul vágtató musztánghoz hasonlatos, ami csak hozzáértő és magabiztos lovast tűr meg a hátán, a tétovázót pillanatok alatt otthagyja. A szakképesítések hozzáigazítása az európai normákhoz és szabályrendszerekhez... értelmetlen tétlenül várni, amíg a musztáng bevágtat a kapuinkon. A tevanos diákok (is) jelzik a történelemzagyváló igazságot: lóra termett a magyar!

Van nyomdai oktatás az EU-n kívül? KÉRDŐJELEK. VÁLASZOK Prukner Zoltán

A puding próbája az evés, tartja a fáma. E sorok szerzője megboldogult ifjonckorában az azóta szinte teljesen kihalt kéziszedő szakmát tanulta. Nos, érettségi és műveltség ide vagy oda, köztudomású volt, hogy a kissé lekezelt szakmunkásképzősök összehasonlíthatatlanul többet tudtak meg a szakmai fogásokról a vizsgáig eltelt három év alatt, mint a szakközepesek. Ők ugyanis használták azokat az eszközöket, amelyekkel mi csak tankönyvek lapjain ismerkedhettünk. A középfokú szakmunkásoktatásban kevés a gyakorlat, sok az elmélet, 60-40 a százalékos arány ez utóbbi javára! - vélekedik Zentai Csilla, az Alföldi Nyomda humánpolitikai és oktatási osztályvezetője. Úgy tűnik, nemigen változtatott ezen a szakképzés ötosztályossá alakítása a debreceni Könnyűipari Szakközépiskola és Szakképzőintczetben sem. A 910. osztályban a szakma jószerivel csak műszaki ismeretek révén van jelen, a következő két évben aztán végre szerepet kap az alapismeretek szintjén, és az érettségi megszerzése után kerül, mondhatni, reflektorfénybe, legalábbis azok számára, akik célul tűzték ki maguk elé a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését. S csak ezután jelentkezhet a jelölt a kétéves technikusi képzésre, így tovább tanul, mint az, aki szakmai képesítés nélkül, érettségi után végez okleveles üzemmérnökként vagy felsőfokú mérnökasszisztensként. Nem tűnik a legjobb megoldásnak. A debreceni műhely kis iskola, évente 4548 diákot vesz fel. Mintegy negyedük a megyéből, elvétve a Nyírségből érkezik, a többi debreceni. Túlnyomórészt az Alföldi Nyomdában végzik szakmai gyakorlatukat - ahol már az 1950-es évek óta működik tanulóképzés -, néhányan pedig kisebb vállalkozásoknál. A géppark így természetesen megfelelő, ha valaki tényleg késztetést érez, komoly jár-

tasságot szerezhet. Miután kikerülnek az iskolapadból, igazán nehéz helyzetben a kiadványszerkesztők vannak, közülük kevesen tudnak a környéken elhelyezkedni, talán csak a kis stúdiókban, vagy önfoglalkoztatóként megpróbálhatnak vállalkozást beindítani. A többiek elvándorolnak a megyéből, vagy... a szakmából. A gépmestereknél már nincs ilyen gond, és a könyvkötőknél sem, ők azonban a gépmestereknél kevesebb jövedelemre számíthatnak. Ezen tények figyelembevételével érdemes lenne iskolákra és helyi viszonyokra kialakítani a képzések menetét, hiszen aligha azzal kezdenek bele a képzés öt-hét evébe a diákok, hogy végül például adminisztrátorok legyenek némi számítógépes tudással felvértezve. Kár értük. Egyébként éppen egy nagyüzemi könyvkötő, Kun Anett szerepelt a legjobban az idei OSZTV-n; bejutott a döntő hetes mezőnyébe, és ott a negyedik helyen végzett. Több ilyen megmérettetésre és rendezvényre lenne szükség, díjazásokkal, értékelésekkel, kiállításokkal, összejövetelekkel mesterek és tanítványok között, hogy élőbb lehessen a szakmával való kapcsolatuk, komolyabb a kötődésük hozzá. Másik nehézség az oktatói gárda szakmaipedagógiai továbbképzése. Ritkán jutnak el konferenciákra, konzultációkra, bár igyekeznek, néha önerőből is. Tudásuk fejlesztéséhez, a döbbenetes ütemben tapasztalható technológiai fejlődés gyakorlati megismeréséhez nem elég a szaklapok tanulmányozása. Ezt mindenképpen erőteljesebben kéne finanszírozni. Ez végső soron a diákok tudásában, globálisan az iparban csapódna le, márpedig ezt az uniós csatlakozás előtt ilyen kevéssel már nem is lehet időben elkezdeni. Próbálkoznak képzések megpályázásával, de olyan anyagi lehetősége nincs az iskolának, amellyel a szükséges önrész kifizetését vállalni tudnák. Az Alföldi Nyomda pedig a tör-

vény betűi szerint nem csoportosíthat át a munkaerő-piaci alapból a nem alkalmazásában álló tanárok oktatására. Apropó, EU! A kikerülő végzősök számítástechnikai és nyelvismerete, utóbbin belül nyomdai és számítástechnikai S7ak?sargonismerete átlagosan legföljebb közepes. A rájuk vonatkozó munkajogi kérdésekkel sincsenek tisztában, nem is foglalkoztatja őket. Ez utóbbi persze szociológiai kérdés elsősorban, ám egy ezzel kapcsolatos tananyag segíthetne felnyitni a szemüket, hogy ne védtelenül lépjenek ki az életbe.

Zentai Csillát a jobbítás vágya vezérli, nem a siránkozás kényszere. Éppen ezért kommentár nélkül hadd citáljak egy korábbi lapszámunkban Eiler Emil által már idézett heidelbcrgi jellemzésből kettőt a nyomdaiparról (Szakoktatási követelmények és opciók. Springer Kiadó, 2002.): „Iparunk magas munka-, munkabér- és tőkeigényű." „Más iparágakhoz viszonyítva műszaki, szakmai ismeretanyaga igen gyorsan (a Drupa, az Ipex és más világkiállítások által bizonyítottan), két-három évente megújul."

Tótfalusi: Megváltozott világ LEPNI, DE FÜRGÉN Prukner Zoltán

Eltelt az első esztendő az alapítványi iskolává lett, hét fős kuratórium által felügyelt - négyüket a fővárosi önkormányzat, hármukat a szakma delegálja - Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola életében. A legtöbben - ez már szinte természetes - kiadványszerkesztőnek tanulnak, mellettük leendő ofszet- és ívnyomó gépmesterek, nyomtatványszerkesztő és nyomtató technikusok, valamint nyomdai szövegrögzítők képzése folyik, érettségizetteknek. Az egykori, építési hibái miatt viharokat is kavart égszínkék „üvegpalota" már nem visszhangzik a nyomdaipari tanulók lármázásától. A Tolnai Lajos utcai tanműhely lett az „Iskola", vagyis jókora átépítések várhatóak, de a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt nem az idén, csak a jövő nyáron, addig kell várni a korszerű osztálytermek, a tornaterem, az elengedhetetlen nyelvi és számítástechnikai kabinet kialakítására és egyéb munkálatokra, amelyek méltóvá teszik az iskolát az európai szintű szakmai oktatáshoz. Addig maradnak a kiselejtezett irodák, és persze a többnyire elavult géppark felújítása. Rövid idő alatt harminc számítógépet kell le-

cserélni, elsősorban tizenkét, ezen a szinten már ódonnak számító, jószerivel semmire sem használható Maclntosh-t. A nyomógépeknél nem ilyen drámai a helyzet, a négyszínes gépen tudnak dolgozni, a kétnyomóművesek pedig felújításra várnak. A kilencvenes évek közepéig még a régi tanműhelyt vezető Bodnár Árpád igazgató örömmel számolt be arról, hogy két tanulójuk is bejutott az OSZTV döntőjébe, ahol egyiküket betegsége távol tartotta a végső megmérettetéstől, Edelényi Zsuzsanna nyomtatványszerkesztő viszont a képzeletbeli dobogó harmadik fokára került (itt közöljük, hogy az összeállításunkban nem szereplő Boros Attila szerezte meg - egyetlen fiúként - a második helyet, ő az egri Evanus Üzleti és Műszaki Szakközépiskola kiadványszerkesztő tanulója). Elnyert pályázat eredményeként négy internctvonal működik az iskolában. Ugyanakkor komolyabb állami, vállalkozói támogatások megszerzésére nincs reményük a merev szabályozások hatásaként, hiszen előző évi tanulólétszámra nem tudtak hivatkozni, mivel akkor még a mai formában „nem léteztek", az igényelt összegek bizonyos százalékai önrészként pedig nem állnak rendelkezésre, minekután egyetlen bevételük az

egyébként sokszor és sok helyütt elátkozott kvóta szerinti ellátásból származott. A tavalyi szakképzési hozzájárulás ugyan segítette működésüket; ám ha az nem lehet folyamatos, a fejlődést, korszerűsítéseket képtelenség követni, anélkül pedig tartósan működni és szilárdan talpon maradni reménytelen. igyekeznek élő kapcsolatokat kiépíteni a szakmával, volt már a Szikra Lapnyomda nagyüzemi szekciójának a vendége, és jó a viszony az Állami Nyomdával is, rendszeresen meghívják őket tájékoztató beszélgetésekre. A tankönyvek túlnyomó többségéről viszont lesújtó a véleménye, de hát nyílt titok ezek elavultsága. Hivatalosan megrendelt kötetek elkészülésében nem hisz: ezek annyi idő alatt születnének meg, amennyi éppen elég a túlhaladottságukhoz. Viszont tudna egy megoldást: a Szakmai Szövetségnek jegyzetíróknak kellene fedezetet nyújtania, és az így elkészült, naprakész műveket le

lehetne fűzni a más területeken már meghonosodott, bár széles körben nem elterjedt „kapcsos könyvek" mintájára. Azt is nagy megelégedéssel venné, ha a nyelvtanulást a szakmai nyelv előtérbe helyezésével okítanák, akár külön tanórák keretében is. S ne higgye senki, hogy nem tartja fontosnak a hagyomány szerepét a korszerűségre való mindenekfölötti óhajtásában: miközben nyilvánvaló, hogy a diákok és a szakma minden mást kizáró érdeke a versenyképesség, a friss tudás; az elsőéveseket bevezeti saját magasnyomó műhelyébe, hogy a kezükben érezzék a betűket, az ólmot, hogy megfoghatóvá tegye azt, amit sokuk szinte csak a képernyőn keresztül, egyfajta virtuális valóságként érzékel: ám a digitális betű is a valóságos emberi szó és gondolat közvetítője, s a hús-vér embert szolgálja. A betű nem Batman.

Legyen minőség! És Iőn? EURÓPÁHOZ KÖZEL Prukner Zoltán Litográfia, rézkarc, retus, magasnyomó formakészítés, mélynyomás, síknyomtatás... Komputertechnika, PowerPoint, word, corel, paíntshop adobe photoshop, kukac pont hu... Akkora a különbség e két rövid felsorolás fogalmai között, mint Miki egér és egérpad közt, vagy annyi a közük egymáshoz, mint a csodálatos emlékű tipográfusnak, Haiman Györgynek a Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékének vezetőléhez, Molnár Gyulához. Ez utóbbi megállapítás igaz. Kétszeresen Is. Tényleg annyi a közük egymáshoz. Molnár Gyula tökéletesen tudja, s ami ennél több, átérzi, hogy egy-egy adott korszak művészete nem szeparálható el az előző időszakoktól, nem egy különleges vákuumból robbant elő, hanem sok körülmény együttes

fejlődésének eredményeként, magába építve a korábbi eredményeket, ismérveket, tulajdonságokat. Ez az egyszerű igazság mintha elfelejtődne zaklatott korunkban. Soha enynyi médiatermék nem vette körül az embert, és ezek sajnálatosan nagy része felrúg minden esztétikai és tipográfiai szabályt. Persze csak azt lehet felrúgni, amit ismerünk, amivel törődünk. Molnár Gyula azon munkálkodik, hogy a keze alól kikerülő grafikusok értsék és tiszteljék választott szakmájukat, no meg azokat, akiknek készítik műveiket vagy termékeiket. Ennek érdekében megismerteti Őket a kezdetekkel, betűkészleteket, régi eszközöket ad a kezükbe, és a fiatalok nagyon élvezik, hogy maguk szedhetnek ki egyszerű nyomóformákat, miközben fizikailag is átérzik, mit is jelent az, amit csinálnak. A másik szellemi kapcsolat: Molnár Gyula annak a tanszéknek az irányítója, amelyet

még maga a nagy előd alapított alkalmazott grafikusok részére. Azóta persze alaposan kiszélesedett a tevékenységi kör, miként az a tanszék elnevezéséből is kitűnik, és négy speciális, egymástól elkülönülő szakból áll, úgymint grafika, animáció, fotó és video/AV. A mi szakmánkhoz az első kettő kötődik. A grafikai stúdiumokon (tizenöt-hússzoros a túljelentkezés a teljes tanszékre) a hallgatók megannyi lehetőséget kapnak arra, hogy a grafikai tervezés több ágában fejlesszék tudásukat, vagy szakosodjanak a könyvtervezésre és a tipográfiára, miként azt a fő tantárgyak is mutatják: hirdetés, illusztráció, könyv- és laptervezés, betűtervezés, kalligráfia, komputergrafika, üzletportálok, kiállítás szignalizáció. Az animáció szak tevékenysége grafikai és komputeranimációs feladatokból áll, és munkájukat segíti a Pannónia Filmstúdió. (Hasonló felsőfokú képzés rajtuk kívül csupán két helyen működik még az országban, a Pécsi Tudományegyetemen és a NyugatMagyarországi Egyetem soproni Faipari Mérnöki Karán.) Egy-egy évfolyamra 30-32 főt vesznek fel évente, akik között tizenkettő a grafikus (ez a legnépesebb szak), hat az animációs, és az első két évben két részre csoportosítva általános képzést kapnak, hogy megismerkedjenek az állókép (grafika, fotó) és a mozgókép (animáció, videó) bázisaival, elsajátítsák különböző szakirányok kultúráit. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy a hallgatók átjelentkezzenek valamely másik szakra, de akkor újra kell kezdeniük a második évet. Emellett mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy az Erasmushálózat jóvoltából kül-

földön töltsön egy-két szemesztert és vice versa, mi is fogadunk külhoni hallgatókat, a legtöbben Franciaországból érkeznek. S hogy ez mennyire elérhető? A tanszék hallgatóinak mintegy hetven százaléka el tud menni az öt év alatt. így elérhető, hogy testközelből ismerjék meg az európai minőségrendszereket, így az EU-tag Magyarországon is naprakészebbek lesznek az ismereteik és könnyebben alkalmazkodhatnak az európai követelményrendszerekhez. Persze mindig nagy kérdés, hogy miként tudnak elhelyezkedni a végzősök. A piac még nem telített, de érezhetően telítődik. A grafikusok két nagy felvevőpiacon tudnak elhelyezkedni, nagyobb reklámügynökségeknél vagy kisebb grafikai stúdióknál. Illetve, ha rendelkeznek megfelelő tőkével és eltökéltséggel, beindíthatnak önálló vállalkozást. Az pedig már az egyéniségen, a kreativitáson és kitartáson múlik, ha valaki ki akar lépni a - valljuk meg - kisebb-nagyobb mértékben monoton, robotikus taposómalomból, és művészeti területre aspirál. Sok nemzetközi díjat besöpörtek már a tanszék hallgatói, legutóbb Zana Krisztián illusztrációja szerzett elismerést egy ismert szaklap pályázatán. Molnár Gyula reméli, hogy előbb-utóbb leülepszik az igénytelen „mindent lehet" felfogás immár évtizede felvert pora, és az értékek az őket megillető helyre kerülnek. Példaként említi Németországot, ahol - modern kor ide, digitalizáció oda a könyvek, sajtótermékek minősége hűen tükrözi az elmúlt korok nagy tervezőinek, tipográfusainak, nyomdászainak szellemi örökségét. Úgy legyen!

Hol tart a hazai nyomdamérnökképzés? Péteri Károly

Magyarországon jó évtizedes szünet után 1963-ban indult újra a felsőfokú nyomdaipari képzés, először csupán esti és levelező formában a Felsőfokú Könnyűipari Technikumban. Majdnem évtizedes folyamatos működés után az intézmény újabb - magasabb szintű - tantervvel főiskolai rangot kapott. A Könnyűipari Műszaki Főiskolán 1971-től nyomda-, papír-, ruha-, bőripari és textiltechnológia szakon képeztek üzemmérnököket immár nappali tagozaton is. 1972/73-ra elkészült a főiskola saját épülete és kollégiuma Óbudán, ahol ősszel immár harminckettedik évfolyamát kezdi meg az iskola. Az intézményben, az utóbbi években végbement alapvető változásokról kérdeztük űr. Endrédy Ildikó professzorasszonyt, a Nyomdaipari Tanszék vezetőjét. A főiskola a megalakulása óta eltelt három évtizedben szinte változatlan felállásban és struktúrával működött. Bár a tanterveket, tananyagot - és természetesen a hozzájuk tartozó gyakorlati oktatás eszközeit is - rendszeresen felújították, alapvető változás csupán a számítástechnika-informatika és a menedzseri ismeretek egyre növekvő hányada volt. A képzés formájából jó ideje elmaradt az esti tagozat, és a továbbiakban is kizárólag nappali és levelező formában folyik a képzés; jelenleg pedig a távoktatás feltételeinek megteremtésén dolgoznak. - Mi hozott változást a főiskola munkájába, ami nagyarányú szerkezetváltozást eredményezett? Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeként megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola, amely rajtunk kívül a Kandó Kálmán Villamosipari és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolát olvasztotta magába.

Az egyesülés azonban jóval többet jelentett, mint csak a három szakterület összevonását egyetlen intézménybe. Egyúttal két új kar is alakult. A Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar képzésének súlypontja a műszaki menedzselés és a gazdasági informatika, míg a Neumann János informatikai Főiskolai Kar műszaki informatikusokat képez. Emellett e két új szakterület oktatási anyaga lényegesen nagyobb súllyal szerepel - a kor változó igényeivel összhangban - a három korábbi, immár karokként működő főiskolai szakok oktatási anyagában is. - Mennyiben, miben változott az oktatás felépítése, szerkezete? A nyomdaipari szakirány mellett megjelent tanszékünkön a médiatechnológia szakirány, ahol a fő hangsúlyt a könyvek és egyéb nyomtatott médiumok nyomdát megelőző - tehát szerkesztési, kiadási, tervezési munkái és ezek nyomtatásra való előkészítése; valamint természetesen a nyomdaipari ismeretek képezik. „Rokonainknál" a Papíripari Tanszéken már korábban megjelent a csomagolástechnika önálló szakirányként. így a négy szakirány alkotja a Rejtő Sándor Könnyűipari Kar Médiatechnológia Intézetét, amelynek, személyemben a nyomdaipari és médiatechnológiai szakok vezetője vagyok intézetvezetőhelyettesi beosztásban. A mérnökképzés mellett kétéves előkészítés után az elmúlt tanévben megindult a szintén érettségi előképzettséget igénylő kétéves (nappali és levelező) mérnökasszisztensképzés is. A tantervben szereplő 30% műszaki alapismeret és 30% gazdasági ismeret alapvetően mind az öt főiskolai kar tananyagában azonos, így - a mi karunkon - valamennyi hall-

gató azonos könnyűipari mérnöki oklevelet kap, a mi esetünkben nyomdaipari vagy médiatechnológiai szakirány megjelöléssel. - Hogyan alakult a hallgatói létszám és a tanszék oktatói állománya? A főiskola (az eredeti KMF) hallgatói létszáma a rendszerváltás tizenkét éve alatt az eredeti létszám ötszörösére (!) nőtt. így azután az eredetileg is szűkre szabott fizikai kereteket alaposan kinőttük. Az öt főiskolai kar négyezer-hatszáz elsős hallgatója közül hétszázhúsz a könnyűipari kar hallgatója. Az évi mintegy száz új mérnökhallgatónk mellett hasonló a létszáma az új mérnökasszisztens ágazat hallgatóinak is. Tanszékünkön az elmúlt nyáron huszonkilenc nappali mellett kilenc levelező hallgató védte meg diplomamunkáját és nyerte el oklevelét az államvizsgán. A tanszék oktatói létszáma tizenkét fő, akik részben főállásban, részben félállásban és óraadóként végzik oktatói munkájukat. Bár a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen is lehet kiegészítő képzéssel okleveles mérnöki címet szerezni (nyomda-, papír- és csomagolásszakon); felsőfokú nyomdaipari képzés hazánkban változatlanul csak tanszékünkön folyik. - Mennyire biztosított az oktatás anyagi háttere? Vár-e együttműködést, segítséget az ipartól? Kikre számíthat (vagy kikre nem) ez ügyben? Az oktatás alapja a hallgatói létszám szerinti normatív ellátmány, ami persze nagyon kiszámított. Igen sok segítséget kapunk a nyomdaipartól, a nyomdászoktól minden formában, különböző nagyságrendben. Külön szeretném megköszönni a nyomdaüzemektől kapott szakképzési támogatást. Nagyon örülnénk a nyomdaipari beszállítók (pl. Agfa, Heidelberg) segítségének mondjuk eszközökben, anyagokban. - Mennyiben európai az oktatásunk? Mennyiben adekvát az uniós oktatással? A felsőoktatási intézmények nemzetközi (európai) szervezetében hol foglal helyet a BMF Nyomdaipari Intézeti Tanszéke, és milyen szerepet tölt be Endrédy Ildikó mint a nyomdatanszék vezetője?

A jelen pillanatig oktatásunk szinte tökéletesen adekvát a legtöbb európai hasonló intézmény oktatásával tananyagban, tematikában, óraszámban, DE! Az 1988-ban indult és a Bolognai Nyilatkozatban megfogalmazott elvek megvalósításához jelentős átalakításokat kell végrehajtanunk valamennyiünknek az oktatás szerkezetében. A Nyilatkozatban leírtak lényege az egységes háromszintű - bachelor / master (BSc. / MSc. / Ph.D) - képzés megvalósítása Európa valamennyi felsőfokú oktatási intézményében. Kissé leegyszerűsítve ez az (üzem)mcrnök - okleveles mérnök - egyetemi doktor fokozatoknak felel meg, olyan megoldással, hogy adott hallgató egy BSc. fokozat megszerzéséhez szükséges hat szemesztert akár hat iskolában is elvégezhesse anélkül, hogy ez zavart jelentene tanulmányai folytonosságában - attól eltekintve természetcsen, hogy az oktatás mindenütt az adott ország nyelvén folyik. Ennek megvalósítása az alapok egyeztetése után is legalább két-három évet vesz igénybe. Ezen a téren abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy tizenegy EU-tag ország oktatási intézménye mellett a mi főiskolánk lehet része az MSc. fokozat eléréséhez szükséges közös tanterv kidolgozásának. Ehhez szeptemberben Óbudán ül össze az említett iskolák értekezlete. Az európai felsőfokú nyomdaipari oktatási intézmények egyébként már hosszú évtizedek óta szinte minden területre kiterjedő együttműködést folytatnak, ami mostanra már Európán túlnőve szinte az egész világot átfogó közös tevékenységgé nőtte ki magát. Az ebben a szervezetben együttműködő felsőfokú - nyomdaipari - iskolák következő értekezletére októberben, Taskentben, az üzbég fővárosban kerül sor. Az iskolák közötti átjárhatóságra visszatérve egyébként hadd mondjam el, hogy jelenleg is van lehetőség arra - például az ERASMUS program keretében -, hogy akár a mi hallgatóink hallgassanak vendégként más intézményben egy-egy szemesztert, amire minden évben van példa, akár társintézmények hallgatói jöjjenek hozzánk tanulni. Az, hogy erre viszonylag kevés példa van, annak oka egyrészt, hogy a program talán kevéssé ismert a hallgatók körében; másrészt a tanuláshoz alapos nyelvismeret szükséges.

Szakdolgozat témák 2003 NYOMDAIPARI INTÉZETI TANSZÉK 2003. július 3-4-én záróvizsgázott hallgatók Könyvt. SZ.

Szakdolgozat címe

Hallgató

D 18027

A digitális és az oíszetnyomtatás gazdasági és minőségi összehasonlítása

BALÁZS |ÁNOS

D 18087

Digitális nyomtatással készült nyomatok vizsgálata

JÁRMV MÁRTON

D 18093

Reproüzem tervezése és kivitelezése

|ÁRÓKA ÁRPÁD

D 18051

A heatset nyomtatás példányszám-el len őrzésének kérdései

MOLNÁR TAMÁS

D 18073

Körszita-technológia ipari alkalmazásban

OLASZ KRISZTINA

D 18060

Színmérés és denzitásmérés helye és szerepe a nyomóüzemben...

SERBÁN ATTILA

D 18069

Frekvencia modulált és amplititdómodulált rácsozás! módszerek összehasonlítása, előnyei, hátrányai

SZÉKELY FERENCZ

D 18085

Hullámpapír nyomtatásának vizsgálata a Petőfi Nyomdában

UJVÁRY BÁLINT

D 18062

A digitális montíroíás lehetőségei napjainkban

PAPP ZSUZSANNA

D 18031

Színmérő műszerek a nyomdaiparban

D 18067

Lógok tervezése és megvalósítása vektorgrafikus program segítségével

D 1807S

Arculat tervezése és kivitelezése a Zalaegerszegi CM Stúdió számáfa

D 18065

Kitöltési arány mérés nyomólemezeken

n 18084

Frekvencia- és amplitudómodulált rácsok feloldóképességének vizsgálata az ofszetnyomtatásban, a rácssűrűség és a rácselforgatás függvényében

DIÓS LtNDA ZSÍROS TIBOR TÓTH CECÍLIA MÜHL BAIÁ7S MATÓ IÓZSEF

Az Európa Könyvkiadó által gondozott, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdami Bibliája című kiadvány digitális u|rafeldolgozasanak lehetőségei D 18063

Példányszámnyom tatás színcgyenletesség-vizsgálata

ILLMER DÁNIEL

D 18064

Szépirodalmi kiadványok tervezése és megvalósítása az Európa Könyvkiadóban

GÁDOROSI KATALIN

D 18071

Multimédiás elemek alkalmazása a grafikai programokban

CSANÁDI KATALIN

D 18089

Levéltárak, könyvtárak, múzeumok anyagának digitalizálása, valamint digitális reprint kiadása

BÁTORLIGET1 FERENC

D 18030

Szabványos színskálák alkalmazása grafikai és képfeldolqozó programokban

CSANÁDI KATALIN

D 18083

Bryce program bemutatása és vizsgálata háromdimenziós képek készítésénél

DÁNIEL ISTVÁN DÉNES

n 1 RfiaR

Különböző gyártmányú pozitív működésű olszet nyomólemezek pontterület-változásának mértéke a megvilágítási idő függvényében

FELVINr7l CSARA

D 18061

Eladáshelyi reklámeszközök, display tervezése, gyártási folyamata és szerepe

KATÓ VERONIKA

D 18082

Digitális információhordozók

LACZÓ MARIANN

D 18092

Különböző festékekkel fe eltérő s7Ínsorrenddel készült nyomatok fényállósságának vizsgálata

MISÁNGYI MIKLÓS

n i omn

Különböző gyártmányú analóg ofszet nyomólemezek optimális megvilágítási idejének meghatározása,

p

i . ..... t c r t u n a

es a rácspont területének változása a megvilágítási idő függvényében Kémhatásra színtváltó ofszet nyomdafesték vizsgálata (laborvizsgálatok)

RATADICS ADÉL

D 18014

Az internetes kereskedelem megvalósításának hardver feltételei

KA|TOR BÁLINT

D 18095

A flexó nyomóforma készítés technológiai paramétereinek hatása a nyomat minőségére

KOSA ATTILA

D 18079

Szövegszerkesztő és törd elitprogram ok összehasonlítása kiadványszerkesztés szempontjából

NAGY IZABELLA

D 18076

A digitális próbanyomat és gépnyomai szín- és árnyalaleloszlásának összehasonlító vizsgálata s7Ín méress el (ClELab színtérben)

NAGYNÉ KOVÁCS ÉVA

ClELab színtérben meghatározott színatlasz megjelenítése monitoron, különös tekintettel a weba lka lm ázásokban történő reprodukálhatóságra

SAVANYÓ TÍMEA

D 18090

„

„

n 1fin77

Termelésirányítás gyakorlati problémái és megoldásai az íves ofszetnyom tatással készült karton csomagolóeszközök területén

TAKÁCS GYÖNGYVÉR

D 18075

Modern nyomdaipar, a számítástechnika térnyerése a nyomdaiparban

TRYBEKNÉ PÁLFi DOROTTYA

D 18081

Öntapadó bélyeg gyártási lehetőségei

VERESS ZOLTÁN

D 18019

Szíta- és ofszet nyomtatásban használt lestékrendszerek vizsgálata speciális nyomathordozókon

VIOLA RÓBERT

A Budapesti Műszaki Főiskola Nyomdaipari Intézeti Tanszéke munkatársat keres főiskolai adjunktus beosztásba, a médiatethnológía szakirányú oktatás vezetésére. Elvárások: egyetemi végzettség, prepress vagy kiadói gyakorlat, idegennyelvtudás (angol vagy német). A sikeres pályázó hosszú távú, felelősségteljes munkára számíthat, szakmai fejlődési lehetőségét biztosítjuk, jelentkezés: részletes szakmai önéletrajz megküldésévei postán (1034 Budapest, Doberdó út 6.) vagy e-mailben: pndredyí®kmf-hu

Medibel Molnár Szabolcs

A Medibel szervezetet 1997-ben hozták létre Belgiumban azzal a céllal, hogy a különböző magazinokban és napilapokban megjelenő, külső forrásbál elektronikus úton beszállított hirdetések minőségét biztosítani lehessen. A MedíbelPlus tagjai között elsősorban nem a gyártói, hanem a felhasználói oldal képviselteti magát: megtalálhatjuk a médiacsoportokat, mint pl. a Roularta Media, valamint az összes nagyobb reklámügynökséget (Ogilvy, Leo Burnett, McCann-Erikson, DDB, BBDO stb.). A költséghatékonyság megköveteli az elektronikus állományküldést, ugyanakkor kiemelt jelentőséget kap a megbízható és gyors adatátvitel és a magas szintű színkezelés. A MedibelPlus e három területen alakította ki szabványait. Az adatátviteli megoldások területén végbement fejlődés (DSL) miatt maga az adatátvitel egyre kevésbé jelent gondot. Annál izgalmasabb kérdés számunkra az átadott állomány formátuma. A Medibel két formátumra teszi le a voksot, ezek PDF és a TIFFIT. Mivel a TIFF-IT formátum nagyfelbontású rácsozott állomány, így a küldött anyag menynyisége viszonylag nagy. Ráadásul előállításához célszoftver szükséges, így elsősorban a PDF lett jellemző kommunikációs szabvány a Medibel tagjai között. A PDF önmagában azonban sok olyan dolgot is tartalmazhat, amely a további feldolgozásnál gondot okozhat, ezért mindenképpen szükséges egy olyan paraméterkészlet (job option), amely a PDF előállítását szabályozza, valamint egy olyan kritériumrendszer (PDF profil), amelynek segítségével a PDF ellenőrizhető. A PDF előállítására a Medibel az Adobe Acrobat Distillert és az Agfa Apogee Create szoftvercsomagját javasolja. A PDF ellenőrzésére a Medibel vizsgálatai alapján az Enfocus PitStop

pluginjét találta a leginkább megfelelőnek. Az Apogee Create szoftvercsomag előnye, hogy a PDF előállítása után a szükséges ellenőrzést, valamint javításokat is el tudja végezni, a beépített PitStop modul segítségével. Természetesen a Medibel által kialakított paraméterkészletek (Job option) és kritériumrendszerek (PDF profilok) is letölthetőek a Medibel honlapjáról (www.medibelplus.be). Jelenleg a 4-es verzióra való átállás folyik, amelynek alkalmazása 2004. január l-jétől kötelező (!) lesz az anyagok átadásakor. A Medibel tagjai számára rendszeresen szervez tanfolyamokat. Ezekre az eseményekre meghívják a gyártók képviselőit is, az Agfa Europe részéről Freddy Cluckers úr tartott előadásokat a Medibel hallgatósága számára az Apogee Create használatáról és a színkezelés tárgykörében. Kiemelendő, hogy a Medibel nem kívánja magát egy gyártó mellett sem elkötelezni, hanem folyamatos műhelymunkát végezve teszteli a lehetséges megoldásokat, és a leghatékonyabbnak ítélt eljárásokat publikálja mint ajánlást. Mivel a Medibel ajánlásai nyilvánosak és az általa képviselt cégek súlya igen nagy Belgiumban, ezért a Medibel-ajánlások elterjedtek és de facto szabványokká váltak. Mindez igen nagy szerepet játszott abban, hogy Belgiumban gyakorlatilag teljessé vált a hirdetések digitális beszállítása a magazin- és napilapkiadókhoz. Mi sem mutatja e szemléletbeli váltást jobban, mint az, hogy a bérlevilágítás mint szolgáltatás szinte kihalt Belgiumban: a napilapok és magazinok szinte kivétel nélkül közvetlen lemezlevilágítással (CtP) készülnek. Ám ha valamelyik nyomda még nem rendelkezik CtP berendezéssel, akkor is jobban kedveli a digitális anyagbeszállítást, hiszen teljes lemez méretű kilőtt filmet készít, és így saját maga által ellenőrzött, jó minőséget kap, valamint megtakarítja a drága és pontatlan montírozást.

A világháló az oktatás szolgálatában Nagy Bence

A Budapesti Műszaki Főiskola internetes megjelenésében leginkább annak sokszínűsége feltűnő. A főoldalról (www.btnf.hu) nyílnak az egyes karok honlapfai, melyek általában önálló szervereken is helyezkednek el, így a központi információkat tartalmazó főiskolai honlapot elhagyva eltérő kari arculatok fogadfák a látogatót. Mindez teljesen természetes, ha figyelembe vesszük akár csak azt, hogy az egyes karok képzésének jellege is gyakran eltér, hiszen az integráció előtt ezek jórészt önálló intézmények voltak. Moha a szolgáltatott információk mennyisége és típusa is eltérő, bizonyos korlátokkal minden szervezeti egységnek számolnia kell. Nem mindenhol áll rendelkezésre szélessávú internethozzáferés, ezért különösen a vidéki hallgatókra is számító karoknak kell odafigyelnie arra, hogy weboldalaik gyorsan letölthetők legyenek. MENEDZSERSZEMLÉLETTEL ÉS OLCSÓN A Keleti Károly Gazdasági Kar (kgk.bmf.hu) az integrációval született meg, az elődintézmények gazdasági tanszékeinek összevonásával, valamint a Nyelvi Intézetet is ehhez a karhoz csatolták. Új szervezeti egységként jó pár dolgot az alapokról kellett kezdeni, melyhez ugyanakkor nem társultak a megfelelő financiális alapok. Néha nem is áll más forrás rendelkezésre egy oktatási intézmény honlapjának elkészítéséhez, mint a folyamatos internetkapcsolat és a szép számmal érkező ötletek. Manapság már nincsen értelme pusztán statikus oldalakat létrehozni, mivel azok karbantartása túl sok energiába kerül, ugyanakkora modern technológiai megoldásokat alkalmazó külső cég megbízása annak magas költsége miatt nem járható út.

Akik manapság adatbázis alapú weboldalt készítenek, általában Linux vagy BSD operációs rendszert, Apache webszervert, PHP programnyelvet, MySQLvagy PostgreSQL adatbázis-kezelőt használnak. Az üzleti életben mindegyik programnak megvannak a maga specialistái, de nehéz elvárni egy ezzel foglalkozó főiskolai alkalmazottól, hogy mindegyik területen profivá képezze magát. A Keleti karon az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Zope-rendszert vezették be. A Zope objektumalapú adatbázisra épülő webszerver, melyet a könnyen és gyorsan tanulható Python nyelven lehet programozni, de az információ felviteléhez és karbantartásához elég a webes kezelőfelület használata is. Kényelmesen kezelhető, mindent egyben tartalmazó programcsomag. Futhat Windows alatt is, és a két változat teljesen kompatibilis egymással, így ha a kész oldalainkat egy komoly szerverre szeretnénk áttenni, minden gond nélkül megoldható. A kar webszervere is kezdetben egy egyszerű irodai számítógépen, Windows alatt futott, a sikeres kezdet után kapott csak egy nagyobb teljesítményű, önálló szervergépet, melyre ezúttal Linux került. így most már tényleg elmondható, hogy kizárólag olyan szoftver fut a szerveren, mely az internetről ingyenesen bárki számára hozzáférhető.

A rendszerhez mindössze egy komolyabb fejlesztés készült, mely nagymértékben leegyszerűsíti az oldalak karbantartását. Az egyes lapok

hasonlóan működnek, mint a merevlemez könyvtárszerkezete. Tetszőlegesen hozhatunk létre oldalakat, melyek alá újabbakat tehetünk, és azok automatikusan kerülnek a menübe, valamint a megjelenésük egységessége is biztosított. Megfelelő hozzáférés birtokában bárki létrehozhat és módosíthat oldalakat pusztán a böngészője használatával, így az információk már a születési helyükön felkerülhetnek a kari honlapra, nem kell más intézet munkatársára vagy az informatikusra várni. A műszaki menedzser képzésért felelős kar már számos pozitív visszajelzést kapott amiatt, hogy az oktatott szemléletet a gyakorlatban is jól alkalmazza, ezzel cáfolva rá a diákok által kedvelt „aki nem tudja, az tanítja" rigmusra. A JEGYZETEK HÁLÓJÁBAN? Képzeljük el azt a diákot, aki szombat reggel ébred rá arra, hogy a hétfői vizsgájához nincsen meg a megfelelő jegyzete, és sem nyitva tartó jegyzetbolt, sem segítő csoporttárs nincs a közelében. Optimális esetben diákunk ilyenkor feljelentkezik iskolája honlapjára, majd letölti a szükséges jegyzetet. Ez a lehetőség azonban jelenleg nem létezik a főiskolán. Vannak ugyan elektronikus dokumentumok, de ezeket általában csak a belső hálózatról tölthetjük le, és inkább csak az előadást kiegészítő jelleggel hasznos tanulmányozni, önálló tanulásra nem minden esetben alkalmasak. A komoly jegyzetek és tankönyvek ingyenesen letölthetővé tételének részben

szerzői jogi, részben technikai akadályai vannak. Noha az a cél, hogy az iskola diákjai le tudják tölteni ezeket, nincsen olyan eszköz, mely megvédhetné a dokumentumokat az illetéktelen kezekbe kerüléstől. A távoktatás képzési forma keretében már sikeresen bevezették, hogy a diákok CD-lemezen is megkapják az elektronikusan is rendelkezésre álló jegyzeteket. A tandíj fedezi ennek a költségeit is, így a diákoknak nem fűződik érdeke az ingyen kapott anyagok másolásához. A főiskolai jegyzetek árusítását jelenleg a Student Kft. végzi, mellyel jövő év nyaráig kötöttek szerződést. Ez a megoldás előnyös a nyomtatott jegyzetek és tankönyvek esetében, de egyben lehetetlenné teszi az internetről letölthető változatok megjelenését. Szeptembertől kezdik vizsgálni a lehetőségeket, hogy a szerződés lejáratáig elkészülhessen egy olyan koncepció, mely a főiskola egészét tekintve komolyan számol az elektronikus jegyzetekben rejlő lehetőségekkel. A Keleti karon már készült is két olyan fogalomtár, melyeknek elektronikus változata is elérhető. Ezek a PDF-dokumentumok igazi teljesképernyős megjelenést nyújtanak, és a jobboldalt elhelyezkedő menüben kattintva egyből a kívánt betűhöz ugorhatunk. Terjedelme jóval nagyobb a nyomtatott változaténál, így kevésbé jelent konkurenciát a papíralapú jegyzetnek. A kétféle változathoz csupán egyszer kellett az anyagot előkészíteni, a Tipográl.hu TeX-alapú rendszere módosítás nélkül volt képes a két eltérő forma elkészítésére. Úgy tűnik tehát, hogy egy év múlva lesz miről beszélni...

A nyomdaipari oktatás rákfenéi Pásztorné Géczy Krisztina

A nyomdaipar óriási fejlődésen ment át az elmúlt húsz évben, ami a mai napig is tart. Ebben a változó korban a nyomdaüzemek sokfélesége jött létre: nagy nyomdák részekre estek, vagy kisebbek egyesültek. A nyomtatványok sokszínűsége megengedi a nyomdák szakosodását, ami jó: mert kisebb a konkurencia. De rossz is, mert az önképzés tájékoztatás hiánya miatt „szűklátókörűvé" válhatnak a szakemberek. Az oktatás során igazán sokféle nyomdával állok kapcsolatban, mind felszereltség, mind méret (kis- és nagy üzemek), mind szakmai tudás terén. Régen fontosnak tartották a szakmai tapasztalatcseréket, hiszen így vált a szakmunkás jó dolgozóvá, akire bonyolult feladatokat is rá lehetett bízni. Ma ez üzemlátogatásokra korlátozódik, esetleg üzemrészek között valósul csak meg. Szerencsésnek tartanám a nyomdák közötti párbeszédet, hogy ki lehessen alakítani a „cseregyerek" rendszert, ami a fiatalok szélesebb tudását eredményezné. A nyomdaipari oktatásnak azonban nem ezek a legnagyobb problémái. Kevés a jó tankönyv, amely korszerű ismereteket tartalmaz és megfelelő felépítésű is. Kevés a tanuló, aminek több oka is van.

Egyrészt a demográfiai hullámvölgy; másrészt a kicsi üzemek nem vállalnak gyakorlati oktatást (sokszor a nagyok sem, csak az utánpótlás hiányát emlegetik). Harmadrészt az érettségiző fiatalok nem tudnak az érettségi után elsajátítható szakmákról (csak a felsőoktatás és a munkavállalás lehetőségét ismerik). Negyedszer (és nem utolsósorban!): egyre-másra megszűntek a képző helyek. A Dunántúlon kb. tíz évvel ezelőtt hat-nyolc városban folyt képzés különböző szakmákban. Mára, tudomásom szerint, a szakközépiskolai képzés teljesen megszűnt a régióban, az érettségi utáni szakmai képzés is csak egyedül a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskolában folyik. A tanulók úgynevezett beszámoló rendszerű oktatásban vesznek részt, ami kétheti három nap elméleti oktatást jelent, a többi gyakorlat a nyomdákban folyik a két év alatt. Mivel a különböző szakmákra a nyomdák csak egyegy tanulót iskoláznak be, ezért sajnos néha el kell utasítani a felvételi kérelmet (egy tanuló a választott szakmában). Kívánatos lenne szakmánként a 10-12 fő. Ebben az esetben a központi program által előírt teljes óraszámban folyhatna az oktatás (megszűnnének a finanszírozási problémák).

Biztos vagyok abban, hogy az Országos Képzési Jegyzék által tartalmazott szakmák elnevezései sem mindig voltak helyénvalóak. Egy laikus számára a „nagyüzemi könyvgyártó" elnevezés rémisztő lehel. Szerencsére a szakemberek újragondolták és korszerűsítették az elnevezéseket és a szakmák tartalmát. így született meg a nyomdai képes szövegszerkesztő, a nyomdai gépmester és a könyvkötő szakma, mely érettségi utáni képzést jelent, és a környékbeli nyomdák igényeit is kielégíti. Technikusképzés Veszprémben nem folyik, illetve az érettségi nélküli úgynevezett részszakmák (pl. segédgépmester) is külön kérésre indíthatók csupán. A beiskolázások során a szülők tájékoztatása nyílt napok alkalmával történik. Az iskolának azonban nyomdai tanműhelye nincs, ezért a nyomdák igényeinek van kiszolgáltatva. A 2002/2003. tanévtől kezdve a veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola akkreditált felnőttképzést is folytathat (megfelelő létszám esetén). A bajok orvoslásában gyógyír lenne a jó tankönyvek írása, a nyomdák intenzív együttműködése (egymással és az iskolákkal is), a magas színvonalú továbbképzések megszervezése, a fiatalok tájékoztatása.

Karbantartás oktatása a főiskolán Dr. Horváth Csaba

A nyomdaipari gépek elmúlt évtizedekheli szédületes technikai fejlődése egyre magasabb szintű karbantartási igényeket indukál. Nálunk Magyarországon is jól érzékelhető ez a folyamat. A nyomdák is mind fontosabbnak tekintik a karbantartásuk minél hatékonyabb megszervezését, egyre hozzáértőbb szakembereket igényelve. A hazai szakmai közélet is jelentősen megerősödött az utóbbi években. Gondoljunk csak a nyomdaipari karbantartók hosszú ideje sikeres szakmai rendezvényeire vagy a Magyar Grafikában gyakran megjelenő karbantartási témájú cikkekre. Az idei tanévben első alkalommal hallgathattak előadásokat a nyomdaipari gépek karbantartásáról a másodéves nyomdamérnök szakos hallgatók a Budapesti Műszaki Főiskolán. Dr. Endrédi Ildikó tanszékvezető azon törekvését koronázta most siker, hogy ezt a folyamatot bevigye a főiskola falai közé is. Mindez csak hoszszabb előkészület után valósulhatott meg. Dr. Horváth Csaba és Kerekesné Kecskés Katalin - mindketten nagy gyakorlati tapasztalatokkal bíró karbantartási

szakemberek - vállalkoztak egy olyan tananyag összeállítására, ami a hallgatók oktatására alkalmas, megfelelő arányban tartalmaz elméleti és gyakorlati ismereteket a nyomdagépeket üzemeltető jövendő munkatársaknak. Az előadásokra a Nyomdaipari gépek tantárgy keretében került sor a második félévben, a másodéves nyomtató szakos hallgatók számára. A három előadásból álló sorozat elsősorban karbantartás-szervezési ismereteket tartalmazott. Az előadók - az anyag összeállítói - korszerű, vizuális szemléltető eszközöket használva - az elméleti alapfogalmak bevezetése után beszéltek a nyomdaipari berendezések karbantartásának sajátosságairól, bemutatták a nyomdák üzemfenntartásának célszerű szervezési lehetőségeit.

A hallgatók ismereteket kaptak a karbantartási irányítási modell és az információs rendszer kialakításáról, a tudás és az emberi tényező szerepéről és a minőségirányítási rendszerek alkalmazásáról. Az elhangzott tananyagról előadási segédletet is kaptak. Természetesen vizsgakérdéseket is, hiszen a Nyomdaipari gépek szigorlati vizsgán ebben a témában is számot kellett adniuk tudásukról. A tanszékvezető, az előadók és a tantárgy oktatásáért felelős, Szentgyörgyvölgyi Rózsa főiskolai docens szándékai szerint a karbantartás oktatása tovább bővül. A jövő tanévben már négy előadásból áll majd a sorozat. Azt követően pedig önálló, féléves tantárgyként választhatják a diákok a nyomdaipari tanszéken a karbantartás szervezésének tudományát.

Kerekemé Kecskés Katalin a nyomdaipari gépek karbantartásáról tart előadást

ViVa projekt AZ M-REAL ÉRTÉKRENDJE Kiss I l o n a

„Értékrendünk szerint végzett mindennapi munkánk határozza meg, hogy tulajdonképpen milyen vállalat is vagyunk" Jouko M. Jakkola M-real elnök-vezérigazgató

Az M-real közel egy éve indította útjára az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb belső projektjét, a ViVát. A Vision - jövőkép és a Values értékrend angol szavakból képzett mozaik a projekt tartalmát tükrözi. A közös vállalati értékrend gondolata már régen megfogant az M-real vezetőiben, a hosszú távú projekt azonban alapos előkészítést igényelt, amelybe százötven munkatársat vontak be vállalatszerte. Az így kialakított értékrend saját kollégáink gondolatait, a valódi vállalati kultúrát tükrözi, és az M-real minden munkatársához (24 000!) eljut. Értékrendünk négy pilléren nyugszik: 1 Nincsenek akadályok. ! Komolyan gondoljuk, amit mondunk, és azt tesszük, amit mondunk. ViVa projekt a Petőfiben

#• Bátorítjuk az embereket, hogy kiaknázzák képességeiket. # Tiszteljük egymást. Az M-real nem az írott formában kialakított etikai kódex mellett tette le a voksát. A kialakított irányelveket, értékrendet egy képzési tanácsadó cég segítségével alakították a résztvevők aktivitását előtérbe helyező programmá. Ez a bevezető szakasz 2002 decemberéig lezajlott a Petőfiben. A tapasztalatok kiértékelésével minden vállalatnak akciótervet kellett kidolgoznia a program helyi szintű továbbvitelével kapcsolatosan. A Petőfi akcióterve főként a munkatársak közti kommunikáció fejlesztésére, csapatépítésre, a motivációs rendszer javítására, továbbképzésekre stb. irányul. Február-márciusban, újra az egész nyomdára kiterjedő, kissé könnyedebb, de az értékrend alkalmazását elősegítő tréningen vettünk részt. Egyéb apróbb lépések mellett, következő lépésként minden olyan munkatársunk, aki valaki munkáját irányítja, így az ügyvezető igazgatótól az első gépmesterig mindenki, egy továbbképzés során mélyíti el az értékrend átadásának rejtelmeit.

Fakszimilék reprodukálása MISZTOTFALUSI KIS MIKLÓS AMSZTERDAMI BIBLIÁJA ÚJRAFELDOLGOZÁSÁNAK OPTIMÁLIS FELTÉTELEI Jacsó István szakdolgozatának ismertetése

A Biblia, amin a vizsgálatokat folytattuk, 1991 -ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. Ez az 1685-ös eredeti kiadvány reprodukciós változata. Mivel az akkor felhasznált másolóeredetik tönkrementek, ezért az egész könyvet újra digitalizálni kell, valamint egy olyan, a modern eszközök segítségével megfelelő minőséghez vezető lehetőséget találni, amellyel egy minőségileg kifogástalan könyvet megfelelő áron lehet elkészíteni. REPRODUKCIÓS TECHNOLÓGIÁK

A kiadványok hasonmás (fakszimile) reprodukálása a kiadvány minden egyes oldalának egyenkénti feldolgozásával jár. Minden egyes oldallal a következő munkafázisokat kell elvégeznünk: az oldal digitalizálása, számítógépes képfeldolgozás, levilágítás, formakészítés. A digitalizáláskor adódó hibák közé kell sorolnunk azt, hogy egy ilyen vastag könyv szoros kötése miatt nem nyitható ki annyira, hogy az oldal teljesen kifeküdjön egy síkban, ezért a reprodukciónál geometrikus hibákkal kell számolnunk, amelyek a kötés felé egyre nagyobbak, ez a sorvégek lekanyarodásában nyilvánul meg. A geometrikus hiba elkerülhető, ha a könyvet lapjaira szétszedjük - ebben az esetben azonban a kiadvány hiteles reprodukciója érdekében megrongálódik maga az eredeti értékes könyv -, ami az esetek többségében megengedhetetlen, ezért nem járható út. Az oldalak számítógépes képfeldolgozásának célja a beszkennclt árnyalatos képből olyan levilágítható kép előállítása, amely a nyomtatásban majd megközelíti az eredetit. Itt is több buktatóval kell számolnunk. Szöveges oldalaknál a szkennelt szürkeárnyala-

tos kép egy világosszürke tartományban a papír színét, a szöveg információit pedig egy sötétebb szürke tartományban tárolja. Ha lincarizáljuk a képet, tehát teljesen elválasztjuk a betű feketéjét a papír fehér színétől, a betűk torzulását nem kerülhetjük el, mert a halványabb betűrészek teljesen elvesznek, és a fedettebb részek pedig még jobban besülnek. Jobb megoldás, ha a szürke tónusokat meghagyjuk, és a betű sötétszürke tartományát közelítjük a fekete, valamint a papír világosszürke tartományát közelítjük egy halvány, egyenletesebb tónus felé, vagy egészen fehérre állítjuk. Ha kétszínű képpé konvertálunk (binarizálunk), a program az 50%-nál telítettebb árnyalatú képpontokat fogja feketének venni, azaz az 50% alatti pontok fehérek lesznek. Az ilyen képeket nevezzük bitmap képnek, azaz a pixelgrafika alapján az ilyen képeket a program pixelenként egy biten írja le. Ez azt jelenti, hogy van képpont vagy nincs képpont, azaz fehér vagy fekete. A munka során igen fontos szerepet kap a következetesség, vagyis az hogy mindegyik oldalnál ugyanúgy járjunk el, hiszen az eredmény: az újra kiadott könyv oldalai általános folthatásban vagy betűvastagságban nem különbözhetnek egymástól. Ezek figyelembevételével a legjobb minőség és az igényes kivitel szem előtt tartásával kell választanunk a lehetséges eljárások közül, hogy a régi idők míves kiadványait a 21. század eszközeinek segítségével megismerhetővé tegyük a szélesebb közönség számára. Az alábbiakban három feldolgozási lehetőség vizsgálatát tárgyaljuk: - DigiBook könyvszkennerrel való digitalizálás és a hozzá tartozó Book Restorer programmal történő továbbfeldolgozás. - Digitalizálás síkágyas szkennerrel (kétfajta felbontással), feldolgozás Photoshoppal.

- A digitalizált, feldolgozott oldal továbbfeldolgozása OCR programmal. A DIGIBOOK KÖNYVSZKENNER

A DigiBook rendszer az erre szakosodott 12S francia cég terméke, melyet kifejezetten a régi felbecsülhetetlen értékű írásos emlékek archiválására terveztek. A szkenner fő eleme, a digitalizáló fej a könyv felett vonul el, tehát nem igényli a könyv lapjainak leszorítását. A tárgyasztallap helyére egy, a könyvgerincet kiegyensúlyozó credetitartó helyezhető, mely védi a könyv gerincét a kitöréstől. A DigiBook rendszer háttérkiszolgálója a Book Restorer feldolgozó program. A szokásos képkezelő eszközökön kívül különleges funkciói is vannak: - a kötéshelynél lévő betűsorok torzulásait a betűvonal felismerése alapján kiigazítja; - a betűk képét vastagítja vagy vékonyítja, a kezelő igénye szerint; - a nyomtatási hibából eredő nem teljesen fedett betűképben lévő „lyukakat" kitölti, valamint a háttér szennyeződéseit kitisztítja; - a nem síkban fekvő lap eltérő megvilágítási értékeit a szkenneléssel egy időben kiegyenlíti. A feldolgozás menete A DigiBookkal való szkennelés megkezdése előtt el kell végezni a szükséges kalibrálásokat, ami elengedhetetlen a pontos működéshez. A szkennelés utáni feldolgozás első lépésében egy geometriai korrekciót végeztünk el, ami kiegyenesíti a hajtásnál némileg torzult gerincet és a sorokat. Ezután a binarizálás következett, amely egy kifinomultabb módszert kínál, mint pl. a Photoshop. Végül a binarizálás után adódó szöveg körüli apró pontokat tüntettük el, valamint a betűképben esetlegesen előforduló lyukakat töltöttük ki. A binarizálás után a képet nagyítva szembetűnő pixelesedés és néhol nem egyenletes betűkép a 600 dpi felbontás miatt szembetűnő, gyakorlatilag ugyanolyan eredményt ad, mint a síkágyas szkenneléssel feldolgozott ugyancsak 600 dpi felbontású kép.

A feldolgozás különböző fázisaiban és a végeredményként kapott fájlméreteket az 1. táblázat foglalja össze. A táblázatban a jobb összehasonlíthatóság érdekében az oldalak körülvágott méretei minden esetben ugyanazok (95x162 mm), valamint a fájltípus tömörítetlen TIF, az összméret pedig 1304 oldalra vonatkozik. FELDOLGOZÁS SÍKÁGYAS SZKENNERREL ÉS PHOTOSHOPPAL

A feldolgozáshoz használt szkenner egy Fujifilm C-550 Lanovia síkágyas szkenner. Az eljárás itt annyiban tér el a DigiBookos szkenneléstől, hogy a könyvnek csak az első, illetve utolsó oldalait lehet problémamentesen beszkennelni, a vizsgált könyv vastagságából adódó rossz nyithatóság miatt. A vizsgálat során kétfajta felbontásban szkenneltük be a választott oldalt, először 600, majd 2400 dpi-vel, mindkét esetben szürkeárnyalatos módban. A Photoshoppal történő feldolgozás során célunk a könyv oldalainak olyan digitális megjelenítése volt, ami a képernyőn jól láthatóan különválasztja a betűt az alaptól, és ezáltal a szürke árnyalatos módban digitalizált képeket jelentősen kisebb fájlméretű bitmap-képpé alakíthassuk. Ezért megtartva a szürkeárnyalatos képformátumot, először a képcink korrekcióját kell elvégezni, hogy megfelelő minőségben tudjuk átváltani bitmapre. Az eredményként kapott 600 dpi felbontású binarizált képet nagyításban megfigyelve jól látható a pixelezettsége, valamint a betűszárak és betűtalpak csipkézettsége. Az ugyanúgy feldolgozott 2400 dpi felbontású kép raszterezettsége a Photoshopban erős nagyításban vehető csak észre, tehát minőségileg ez a feldolgozás nyújtja a legjobb eredményt, de a nagy fájlméret a feldolgozási időt a sokszorosára emeli. DIGITALIZÁLÁS ÉS OPTIKAI KARAKTERFELISMERÉS (OCR)

A szövegfelismerés megbízhatósága elsősorban a háttértől, a betűk méretétől és típusától, a szöveg és a háttér közötti kontraszttól, valamint a képi információ sűrűségétől függ.

A digitalizálás során alkalmazott nagyobb felbontás ezért növeli a felismerési arányt. A program a felismeréshez alapvetően 1 bites (fekete-fehér) képet igényel, a 256 szürkelépcsős felismerés valószínűleg az ez irányban tett erőfeszítések ellenére is ennél mindig rosszabb eredményt fog adni. Felbontás tekintetében a 300 dpi általában optimálisnak nevezhető. A beolvasott oldalakat tehát célszerű képszerkesztő programmal egy kicsit OCR-hez előkészíteni.

Feldolgozás programmal

karakterfelismerő

A vizsgálatot a Recognita Plus 5.0 szoftverrel végeztük, egy már feldolgozott és binarizált oldalon, majd a már szerkeszthető és kijavított dokumentumot QuarkXpresszel tördeltük a reprodukálandó oldalhoz hasonló alakra. Lényeges, hogy úgy járjunk el a tördelés során, hogy a tipográfia minél jobban megközelítse az eredetiét, mivel a reprodukciónak az eredetivel pontosan meg kell egyeznie. Az így kapott oldal, mivel vektoros fontokból áll, nagyításban is szép képet ad, nem látható pixelesedés, valamint jelentősen kevesebb helyet foglal, mint az előző két módszer során kapott bittérképes formátumú oldal, ezért mindenképpen alkalmas nyomdai reprodukálásra. Ami ennek az eljárásnak a hátránya, hogy a könyv oldalainak feldolgozása bizonyos időtöbblettel jár az előző két reprodukálási technikához képest, mivel plusz két szoftverrel való feldolgozási folyamatot igényel, és ez a megvalósítás költségeit is megnöveli,

A KIADVÁNY ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEI

A formakészítés költségei a kiadvány előállítása során a példányszámtól függetlenül merülnek fel, ami azt jelenti, hogy bármekkora példányszámban akarjuk megjelentetni a kiadványt, ezeket a költségeket mindenféleképpen ki kell fizetni (ofszetnyomtatás esetén). Ezek a költségek a könyv kiadásánál csak egyszer merülnek fel, ami azt jelenti, hogy a könyv utánnyomásánál ezekkel már nem kell számolni, hiszen a filmek már készen vannak. A 2. táblázatban nem szerepelnek a síkágyas szkennerrel való 2400 dpi felbontású feldolgozás megvalósításának költségei, mivel ez a módszer olyan irreális értékeket adna, hogy csupán érdekességként szerepelnek a formakészítés során tapasztaltak. A legösszetettebb adat a digitalizálás + képfeldolgozás költsége. Ebben benne van a szkennelés, az oldalak binarizálása, a stúdióóra, a rezsiköltség, a nyereség. Erre a tételre a stúdió egy oldalankénti feldolgozási árat ajánlott, aminél a DigiBookos feldolgozás azért sokkal kedvezőbb, mert a szkennelés és a binarizalás folyamata is jóval gyorsabban elvégezhető, mint a hagyományos szkennerrel való digitalizálás és a Photoshoppal történő binarizalás. A DigiBook másik előnye a gyorsaság mellett, hogy a könyvet nem szükséges lapjaira szétszedni, ami a síkágyas szkennelésnél elengedhetetlen, ezáltal nem sérül az eredeti kiadvány. További költség, ami mindhárom esetben jelentkezik, az oldalak ellenőrzéséhez szükséges printelés, valamint a filmkészítés. A legnagyobb összeg a Recognita feldolgozásra jött ki, ami azzal magyarázható, hogy a karakterfelismeréshez megfelelően elő kell készíteni az oldalakat; tehát ugyanúgy igényli a digitalizálás utáni képfeldolgozást,

1. táblázat. A vizsgált feldolgozási módszerekkel kapott fájlméretek Feldolgozási módszer DigiBook + Book Restorer

Fájlméret (megabyte)

Felbontás (dpi)

Sikennelesi idő (perc)

Szürkeámy.

Bitmap

EPS

Ossz. (EPS)

600

5 mp

8,19

1,04

1,07

1395

Síkágyas + Photoshop

600

2

8,19

1,03

1,06

1382

Síkágyas + Photoshop

2400

14

131,5

16,3

16,4

21 385

63 kbyte

80

Recognita + QuarkXpress

Vektoros

43 kbyte

annak érdekében, hogy megfelelő pontossággal tudjon dolgozni. Ezután a költséghez adódik még a karakterfelismerés mennyisége utáni korrektúrázás, a szövegfeldolgozás és a tördelés költsége, amit a karakterek száma („n") határoz meg. Éppen a Biblia nagy terjedelme miatt lesz ez a költség jelentős, mivel az 1304 oldal szinte teljes része grafikák és képek nélküli szövegoldal, ahol a karakterek 7 pont nagyságúak, ezáltal egy ilyen átlagos oldalon mintegy 3500 „n" fér el.

A DigiBookkal való ugyancsak 600 dpi felbontású szkennelés hasonló eredményt mutat az előzővel. Ami mégis előbbre helyezi a képzeletbeli rangsorban, az az, hogy a feldolgozási idő egyértelműen lerövidül, mind a digitalizálás, mind a kép továbbfcldolgozása során, tehát ennek az eljárásnak a megvalósítási költségei a legkedvezőbbek. Ez az eljárás tulajdonképpen egy jó alapot ad az OCR-es továbbfcldolgozáshoz is. Ennél az eljárásnál a betűk vonala ugyan élesebb, a

2. táblázat. A példányszámtól független (közvetlen) költségek Művelet Digitalizálás + képfeldolgozás

Síkágyas szkennelés (600 dpi)

DigiBookos feldolgozás

586.800

Recognita feldolgozás

234.720

234.720

OCR feldolgozás

-

318.500

Öss7e olvasás

-

227.500

•

390.000

Tördelés FF printefés

19.560

19.560

19.560

Levilágítás +• digitális montírozás

260.800

260.800

260.800

Összesen

867.160

515.080

1.451.080

ÖSSZEGZÉS

A vizsgálat során nem csupán a legvégső eredmény esztétikailag legtökéletesebb megalkotása volt a cél, hanem egy piacképes, idő és pénz ráfordításában sem irreális követelményeket szülő, mindennapos használatra is alkalmas, ugyanakkor igényes könyvreprodukálás lehetőségeinek vizsgálata. Ha sorra vesszük a négy lehetőséget, az előbbi megfogalmazás miatt esik ki a hagyományos síkágyas szkennerrel való 2400 dpi felbontású digitalizálás. Ennél az eljárásnál a végeredmény minőségileg és esztétikailag nyomdaipari reprodukálásra teljesen alkalmas, ugyanakkor a szkennelés során kapott hatalmas fájlméretekből adódó pénz- és időtöbblet miatt financiálisán nem érné meg egyetlen kiadónak sem a kiadást. Ha a 600 dpi felbontású síkágyas szkennelést vizsgáljuk, az idő- és pénzráfordítás már jelentősen csökken, ugyanakkor a kétfajta felbontás közötti különbség nyomtatás után szabad szemmel nem látható.

betűk rajza tisztább, de eltér az eredetitől, másrészt az újratördelés is lényeges - hátrányos - változást hozott az eredetihez képest. A vékonyabb betűkép miatt a szóközök, írásjelek közei stb. megnövekedtek, eltérnek a reprodukált példányéhoz képest. Végeredményben azt állapíthatjuk meg, hogy a legtisztább képet a karakterfelismeréssel érhetjük el, viszont a legnagyobb költségráfordítást igényli, és nem ad olyan hiteles képet, mint a DigiBookkal készült reprodukció, ahol a betűkép vastagabb és olvashatóbb, tehát ezzel az eljárással megvalósítható egy minőségileg kifogástalan kiadvány, ami sorról sorra megőrzi az eredeti tipográfiai jellegét. Ezen lehetőség nem utolsósorban jelentős lehetőségeket rejt könyvtárak, egyházak nagy értékű gyűjteményeinek digitalizálására is, ami mindamellett hogy értékmegőrzést szolgál, a szélesebb közönség számára is hozzáférhető digitális vagy nyomtatott művet eredményez, ezáltal hozzájárul Magyarország nemzeti kultúrájának megismeréséhez, terjesztéséhez is.

Maczó Péter

Nemcsak a borászoknál vannak jó évjáratok. Az idei diploma után a tanárok és a vizsgabizottság is elégedett volt. Természetesen az egyes munkákmegítélésében mindig vannak bizonyos véleménykülönbségek, ám a teljes kép igazán egységes és biztató. De térjünk rá a részletekre: Balázs Andrea voít az első, és számomra több részletében a legkomplettebb. Feladata is valós, a Színház és Filmművészeti Egyetem arculatának és a kapcsolódó kiadványokterve. Bára kezdetek - emlékszem - elhúzódtak, végül hiteles és bátran vállalható, igényes munkát mutatott be. Kívánom, hogy megbízói is vállalják fel javaslatait! Czeglédi Zoltán experimentálisabb volt. De Mello: A szív ébredése címmel rövid novel-

MBV

Balázs Andrea szép fotókká! dokumentálta az arculattervet. Az egyetemet bemutató kötete rendszerező tervezői képességeinek színvonalas bizonyítéka. Alatta az Ódry Színpadnak szánt színházi plakátainak egyike.

Iákat kötött csokorba. A könyv illusztrálásához afféle, a fotózás hőskorára emlékeztető nedvesüveglemezes alapot készített, amelyre „gesztusként, átvitt értelemben egy üzenet transzpozíciójaként" alkotta meg érzékeny grafikáit. Gyökér Annamária naplót készített. Háromdimenziósat. Az a szép album, amely tizenkét eredeti grafikai oldalpárból állt, a világirodalom - neki kedves szerzőinek műveiből vett adaptációkra épült. Az idézetek: a kép kalligrafikusán alkotott részei, a vegyes technika és az a sajátosan fanyar humor, amely az alkotó sajátja, egyfajta groteszk Ötvözetté válik. Naplóját saját kompozícióként installált térbe helyezte, ezzel erősítve a műve egyedi hangulatát. Gyöngyösi Adrienn Bariccót idézi műleírásában, ahol a festő „a tengert tengervízzel festi. A

Gyöngyösi Adrienn bemutatott négy képe kiemelt része sorozatának: Halijuk a zenét és látjuk a fényt, a teremtés befejeződött. Czeglédi Zoltán illusztrációjában a régi, tradicionális képgrafika elemeit leljük meg ismét. Történetei borongás hangulatát finom árnyalatokban oldja fel. Gyökér Annamária naplója inkább realista. Képeiben apró tárgyakat fedezünk fel: ezek bélyegek, szalvéták, újságpapírfoszlányok, a hétköznapok rétegeiből. Vajon ha - ígérete szerint - saját szövegéhez készíti majd naptóját, lesz-e bátorsága személyes világát is ilyen őszinte (és bizarr) iróniával elénk tárni?

Kárpáti Tibor: Johnny Painting, azaz Jancsi fest - beszámoló egy művész (a szerző szerint csótány) akciójáról. A történet nagy ívű, ám könnyen érthető, internacionális jelképrendszerre épül: Mindnyájunkkai előfordult már, hogy a szikrát (2, kép) ötletünk (itt egy röfi lábnyomából készült sablon előállításának fázisait láthatjuk) megvalósulása követte. Ebben az alkotói sikerben gyönyörködhettünk itt is. Ehhez persze nem kell a csótány helyébe képzelnünk magunkat... Grafikusok és nyomdászok figyelem, a színek elcsúszása (néhol) nem passzerhiba, a művész szándékolt gesztusainak egyike. Erre a műleírásban Kárpáti Tibor külön kitér (és közben kuncog egy kicsit). Két másik bonyolult történetét ebben a rövid terjedelemben már nem tudjuk bemutatni.

mindent-a semmit. A láthatót, a láthatatlant.., A tengervíz nyomot hagy a vásznon, száradás után eltűnik." Micus zenei albumai ihlették húsz képből álló festői sorozatát. Ember és táj, a parányi és a végtelen kiteljesedése megérint. Bár a munka alkalmazott része egy CD sorozat grafikai terveként jelent meg, sajnos a zenével nem, csak varázslatos festményeivel találkozhattunk a védésen. Kárpáti Tibor egy más világ! Nemcsak hozzám áll közel, a nézők nagy részét könnyen rabul ejti. Mert egyszerű, mert humoros (és kedvesen az) és mert képi nyelvét mindnyájan jól értjük - születésünktől fogva. Nem hódol be hosszú, lírai szövegnek. A lényeg re fókuszál, és közben mögénk is kacsint. Műveinek értelmét a tudós műértő elme hosszú mondatokban magyarázza el... Lonovics Zoltán is élő feladattal diplomázott. A modellügy-

nökség arculatának terve egy mai, nemzetközi mércével mérve is elfogadható és vállalható munka - mondta a vizsgabizottság egyik tagja. (A cég határon túli megbízásokra számít.) A sedkártyákon szereplő modellek fotós felkészítését, beállítását is Lonovics végezte, így a kiadványok fényképanyagának összeállításában alapos gyakorlatot szerzett. Nagy Dóra szerint a mese reményt és boldogságot ad. Ezért hát Dóra öt mesekönyvet is készített. Gyaníthatjuk, inkább felnőtteknek. „Az ember legszemélyesebb és legérzékenyebb emócióinak kiváltása, saját intimitásában létrejövő érzelemvilága a fontos. Az emocionális töltést, a minél plasztikusabban jellemzett hőshöz való viszonyunk, emberi tulajdonságaink határozzák meg. Az olvasó katarzisához az ősi ösztönök indítják meg fantáziánkat, gondolatainkat." (Szóval milyen is vagyok? Röviden: Nagy Dóra könyvei nem ezért tetszettek.) Nagy Norbert: Medvecukor. Ez így komplett. Professzionális és minden részletében egyedi:

Nagy Dóra illusztrációi közül ez az egy a műleírásban szerepelt. Könyvecskéinek jellemző képei színesek, rövides találó, a leírásét hangulatát idéző (ma már ez is történelem!) tipográfiai szösszenetekkel tarkítottak. Figurái eleven mixként a kézi rajz és a számítógépes grafika közös gyermekei. Alakjuk néhol talányos, mozdulatuk mégis ismerős. Köteteinek stílusa játékosan változó. Nagy Norbert hölgyei ismerőseink. Ha nem maguk, a hely és a szituáció bizonyosan. Ebben az egyoldalas bemutatásban sajnos nem érződik, de az oldalpárok szöveges kompozícióiban igen erős, kiegyensúlyozott és szándékos stílusváltásai ellenére következetes szerkesztési elvet érzünk. A Medvecukor sikeres tanulmány és szórakoztató irodalom egyben.

I'aulovkin Boglárka mesekönyvének két hőse éppen úton az állomás felé, hogy elinduljanak „szerencsét próbálni" a városba. (A diplomamunka műleírásából átemelt kép.) Tóth Andrej csomagolástervei közül, vörös- és fehérboros címkék.

a címlogótól a hálás kolofonig, amely egy Oscardíj-köszöntő beszédhez képest is szép, sőt őszinte. Egy kicsit tabló - azoknak akik majd évek múlva ezt az egyszeri magazint ismét kézbe vehetik. (Én kaptam!) A tipográfia erős, a képanyag, az oldalpárok komponáltsága és az egész ritmusa példamutató. Paulovkin Boglárka már az előbbi diplomamunkában is jelentős részt kapott. Illusztrációs hajlamát saját költésű, fiához írt meséjében bontakoztatta ki, A kis kötet címét e beszámolóm címéül eloroztam. A két főszereplő, a róka és az egérke mesés története allegorikus: a város és az élet kihívásairól és a barátságról szól. Pócza Lilla klasszikusa embert próbáló feladat volt. Egy dráma önmagában (tipográfiailag) is az. Rostand Cyranója végig betördelve húzós feladat. A tervező kétféle illusztrációs technikával próbálkozott. Ide a lágyabb és líraibb sorozat közül vettünk ki néhány grafikát. Tóth Andrej a Mágnásvin Pinceszövetkezet arculatát vállalta fel. Természetesen nem csak a cégnek, de termékeinek is új köntöst álmodott. A minőségi borok címkéiben a hagyomány és a tájjelleg ötvöződik. A grafikusi munka egyedi borkatalógusban összegződött. Voronko Vera diplomamunkája E. T. A. Hoffmann meséjét szinte csak ürügyül használta. Szándéka merészebb és nagyvonalúbb is, egy sajátos, kalligrafikus írás megtervezése volt: afféle önmegvalósítás önzetlen módon, merthogy egy betűtípus tervezése nem magunkért való élvezet, azt jobbára másoknak, a tervezőgrafikusoknak szánjuk - és persze, miként Voronko Vera - örömünket lel-

Pócza Lilla Rustand könyvében hagyományos linómetszetekkel illusztrálta a történetet. Monotípiai talán közelebb visznek Cyrano megértéséhez. A képek lágy részletei inkább életre keltik a romantikus érzelmeket.

jük benne. Ezt, az alkotás örömét kiérezni sikeres diplomamunkájából is: könyvecskéjében a különböző fokozatok, a sorritmus, a tördelés, a betűkeverés, a karakterváltás és a színek alkalmazásának játékosan épített sorozatát találjuk. Vera kézjegye ez az Epistola. Nem tudom, a borászatban lehet-e egymást követően két jó évjárat? Az évfolyam témavezető tanárai csak remélhetik, hogy e jó évjáratot jó évjárat követi. Végül is a grafika diploma nem függ az időjárástól... Voronko Vera saját kézírásából tervezett, és digitálisan szedhető betűtípusának az Epistola (Levél) nevet adta. A betűk finom dőlése, kissé nyitott ívei, vonalvezetésének egyedi íze a rajzolat kézírásos jellegét is szerencsésen megőrizte. Meséje betűskönyv, amelynek oldalain számtalan változatát mutatja be az Epistola alkalmazásának.

Az évfolyam témavezető tanárai: Felvidéki András, Maczú Péter, Molnár Gyula és Pálfl György

Tankönyvgyártás»Duploberendezésekkel« Mikó Sándor

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Már az ókorban is gyártottak tankönyveket, igaz akkor kőtáblákba vésték azokat az információkat, amelyek a tanulást szolgálták. Az idők előrehaladtával és a technika fejlődésével a tankönyvgyártás is folyamatosan korszerűsödött, fejlődött. A 20. században meggyorsult információáramlás és folyamatos technikai fejlődés megkövetelte a tankönyvgyártás reformját. Míg korábban nemzedékek tanulták kisebb módosulásokkal ugyanazt a tananyagot, addig a mai rohanó élet és a folyamatos gyors fejlődés igényli a tananyag azonnali váltását és hozzáigazítását a kor követelményeihez.

DUPRINTER A tananyag nyomtatása a Duprinter berendezésekkel akár több színben és fotókkal kiegészítve is 120 lap/perces sebességgel megoldott. Számítógépes interfésszel lehetővé teszi az aktuális változások könnyű átvezetését és módosítását. A digitális gyorsmásolók nem igényelnek nyomdai előkészítést, levilágítást és nyomólemez-készítést. Egyszerű eljárással fólián képpontok segítségével készíti el a nyomtatáshoz szükséges mesterfóliát. Már kisszámú (20 db) másolás esetén is olcsóbb a nyomat készítése a fénymásoló berendezéssel készített másolaténál. Pár ezres példányszámig a nyomatköltség alacsonyabb, mint a rotációs eljá-rásé.

A KORSZERŰ TANKÖNYVGYÁRTÁS A korszerű tankönyvgyártás alapvető igénye, hogy az általános és örök érvényű ismeretanyag mellett a korszerű legújabb kutatási eredmények és ismeretek alapján megfogalmazott tananyagot is tartalmazza. Ez biztosítja azt a jogos igényt, hogy a „tanuló" a legfrissebb információkat tartalmazó tankönyvből sajátítsa el az ismeretanyagot. DUPLO A TANKÖNYVGYÁRTÁSBAN A japán Duplo cég felismerve azt az igényt, hogy nem csak a nagy nyomdákat kell ellátni gépekkel, berendezésekkel, ötven éve folyamatosan fejleszti a kis és középnyomdák számára a nyomtatás utáni feldolgozás automatizálását szolgáló berendezéseket. Felismerve azt a törvényszerűséget, hogy a kisebb példányszámú kiadványok elkészítése drága a nagyüzemi gépsorokon, ezeknek nyomtatására is megtalálható a berendezés a palettáján. A mai rohanó életben a Duplo a tankönyvgyártásra az alábbi technológiát javasolja.

Egyszerű a kezelhetősége, a munkafeladatra történő gyors ráállás lehetősége, valamint a színes nyomatoknál a gyors színcsere, melynek végrehajtásához nem járul géptisztítási feladat. Működése közben, szükség szerint, a nyomat minősége és pozíciója korrigálható, nem igényel gépleállítást.

Típusai: Duplo 21 S, Duplo 22 S, Duplo 63 S, Duplo 430, Duplo 460, melyek 300 és 600 dpi felbontásban, valamint az A4 mérettől az A3 méretig gyors és olcsó nyomtatási lehetőséget biztosítanak. FRIKCIÓS ÉS VÁKUUMLEVECŐS ÖSSZEHORDOK, IRKAKÉSZÍTŐK A további automatikus feldolgozásra - legyen az irkakészítés (pl. munkafüzetek) vagy tankönyvek -, a nyomtatott anyagok összehordására a frikciós összehordó tornyok vagy vákuumos összehordó tornyok kínálnak gyors és egyszerű megoldást. Modulrendszerű telepíthetőségük és bővíthetőségük a legbonyolultabb feladatok végrehajtására is alkalmassá teszi őket. Az on-line irkakészítővel kiépített összehordó torony működésében az input oldalon bemegy a nyomtatott anyag, míg az output oldalon a kész irka hagyja el a gépet.

és gyors feldolgozást biztosít. A kötendő könyvünket behelyezzük a présbe, melynek pofái automatikusan összezáródnak a könyv vastagságának megfelelően. A zárás után a prés automatikusan elindul a frézelőkés felé, mely a gerincet bevágja a ragasztóanyag tökéletes beszívódása érdekében. A berendezés érzékeli a behelyezett borítót, és automatikusan visszaindítja a prést, ismételten megfrézeli a gerincet, a ragasztó adagolóhenger megfelelő mennyiségű ragasztót visz fel a gerincre, s legvégül a borítólapot helyezi a könyvünkre. A folyamat végén a prés a megfelelő szélességre nyílik. Még több kényelmet és nyugalmat nyújt a DB-200as kötőgép azzal, hogy észleli, ha automatikus üzemmód esetén nincs a borítólap behelyezve. A prést mindaddig nem indítja el, amíg a borítót nem tesszük a helyére. A kényelmet fokozza a prés nyitvatartási idejének és szélességének a programozási lehetősége. Készenléti üzemmódban a berendezés nem engedi, hogy a ragasztó hőfoka az előírt hőmérséklet alá süllyedjen, ezzel lerövidíti az ismételt munkakezdés időtartamát. Egy operátoros kezelhetősége mellett is nagy termelékenységet és kényelmes munkavégzést biztosít. Ha a tankönyvet gerinckötéssel kell ellátni, akkor legmegfelelőbb berendezése a Fastback készülék, mely szintén automatikusan készíti el a könyv gerínckötését. Működtetése automatikus és könnyű. Nem igényel nagy fizikai erőkifejtést, mivel minden folyamata automatizált és a gép elektronikája által vezérelt.

Ezeknek az összehordó tornyoknak nem akadály az sem, ha nem irkát, hanem könyvtestet kell készíteni. A könyvtestet szettenként összehordva és liftes lerakó egységben elhelyezve biztosítja a további gyors és kényelmes feldolgozhatóságot. Típusai: DC-6, DC-8, DFC-8, DFC-10, DFC12, DC-8/32, DC-10/60, melyek a legbonyolultabb feladatok megoldására minimális A5, valamint maximális B3 méretben és változó kapacitás nagyságrendben (1000-4000 irka/óra) alkalmasak a feladat végrehajtására. HŐ- ÉS GERINCKÖTŐ BERENDEZÉSEK Alapkövetelmény a tankönyvek esetén, hogy a napi igénybevétel miatt szilárd és tartós kötéssel rendelkezzen. Ehhez a Duplo a hőkötő gépét, a DB-200-at javasolja, mely automatikus

A Duplo együttműködik a digitális nyomtatástechnika nemzetközi nagy cégeivel, és ennek eredményeként a Duplo berendezések online módon képesek együtt dolgozni a Xerox, az Océ nagy digitális nyomtatóival. Mivel a

Duplo berendezések kapacitása nagyobb a digitális nyomtatókénál, lehetőség van az off-line alkalmazásra is, amikor egy Duplo gépsor párhuzamosan több digitális nyomtatót szolgál ki egy időben. Nir-line alkalmazási lehetőségével a digitális nyomtatók által szettszerűen nyomtatott anyagok további automatikus feldolgozására alkalmas. DUPLO SZEGÉLYVÁGÓ GÉP Digitális színes másoló által készített nyomatok szélvágó, keresztvágó és bígelő gépe. Kiválóan alkalmas a nyomtatók által elkészített könyvborítók méretre pozícionált vágására. A digitális színes nyomtatók nem képesek a vágott lapokat teljes felületen megnyomni. Mostanáig az így nyomtatott dokumentumoknál vagy számolni kellett a zavaró fehér szegéllyel, vagy nagyobb papírra kellett nyomtatni, majd utána vágógéppel méretre vágni. Az új Duplo DocuCutter kiváló alternatívát nyújt a nagy nyomdai vágógépekkel szemben. Kis helyigénye és halk működése ideálissá teszi használatát azokon a helyeken, (reprostúdiók, gyorsnyomdák), ahol színes nyomtatókat és másolókat használnak.

A DocuCutter könnyen követhető LCD kijelzőjén a kezelő egyszerűen irányíthatja a vízszintes és a függőleges vágások automata beállítását. A gépben tárolható 99 memória elegendő a leggyakrabban használt beállítások el-

tárolására, melyek később egy gombnyomással előhívhatóak. Működése az alábbiak szerint foglalható össze: - A négy oldalt egy lépésben vágja meg a gép, a hulladékot nagy kapacitású tárolókosárban gyűjti össze. - A DocuCutter könnyedén lépést tart a színes nyomtatók teljesítményével, és ezáltal lehetővé teszi a gyors átfutási idejű munkák határidőre történő elvégzését. - A DC-545 a két szegélyvágó és a keresztvágó késen kívül tartalmaz egy bígelőegységet, továbbá négy hosszirányú vágókést is. így akár névjegykártyák vágására is alkalmas. Könyvborítók vágását és bígelését is elvégzi. - Továbbá rendelkezik OMR- és bárkódolvasóval is. Az OMR-olvasó alkalmazható arra, hogy a vágási jelre pozícionálja a késeket, így a nyomtatási pontatlanságokból eredő hibák megszüntethetők. Bárkódolvasó segítségével a berendezés teljesen automatikusan állítja be a késeket a kódnak megfelelő információ alapján. A tankönyvgyártás feldolgozási folyamata legegyszerűbben egy modellen követhető végigA nyomtatás megoldása számítógéppel öszszekötött Duplo digitális gyorsmásoló berendezéssel A nyomtatott anyag összehordása DFC-10 vagy DFC-12 összehordó toronnyal A füzet készítése DBM-120 irkakészítővel és DBM 120 T frontvágóval A könyvtest összehordás frikciós, esetleg vákuumos kis vagy nagy teljesítményű összehordó toronnyal A könyv kötése DB-200 hőköto-berendezéssel vagy Fastback gerinckötő géppel. Ezekre a feldolgozási folyamatokra számos felhasználóról lehetne beszélni, azonban kapcsolódva a tankönyvgyártás folyamatához, megemlíteném a főiskolákat és egyetemeket, a könyvkiadókat, valamint a középiskolákat, amelyek tankönyvigényeit a nyomdák ezekkel a berendezésekkel folyamatosan és hosszú idő óta sikeresen kielégítik. Természetesen a Duplo berendezések nem csak a tankönyvgyártásban jeleskednek, hanem elengedhetetlen kellékei egy modern és gyors nyomdának, ahol a mai kor követelményeinek megfelelő nyomtatványokat, könyveket és nyomdai anyagokat nyomtatnak, adnak ki.

Nincsen nyomda - vágógép nélkül Faragó István

Ha bárkinek is olyan gondolata támadna a fenti cím kapcsán, hogy a papírvágó gép és a tövis között lehet összefüggés, megnyugtathatjuk, nincsen. A cím mégis helyesnek tűnik, hiszen a legkisebbektől a legnagyobbakig minden nyomtatással foglalkozó cégnél megtalálható valamely vágástechnikai berendezés. A gyakorlati tapasztalat ennek ellenére azt mutatja, hogy a nyomdák tulajdonosai, vezetői általában kevés ismerettel rendelkeznek a papír vágásával kapcsolatos műszaki lehetőségekről. Ma már a nyomtatási feladat igen nagy pontossággal valósítható meg, de igényli a kapcsolódó technológiáktól is a pontosságot. Kezdődhet ez rögtön az ívek pontos - és tegyük hozzá -, jó minőségben történő méretre vágásával. Mi kell a minőségi és gazdaságos vágáshoz? A kérdés megválaszolását az alapeset - egyenesvágó berendezésen történő vágás - körülményeit elemezve kívánjuk megvilágítani: - jó műszaki állapotban lévő vágógép; - tartósan éles, szakszerűen élezett kés; - megfelelő vágóléc; - megfelelő beállítások. A fenti feltételek teljesülé-

se esetén van arra esélyünk, hogy a jó minőségű vágás követelményeinek megfeleljünk. Ezáltal sima, egyenletes vágási felületet kapunk, nem szálkásodik ki az ívek széle, nem ragadnak össze az ívek, kisebb lesz a porképződés; valamint - nem utolsósorban - pontosan a kívánt méretű lesz a megvágott papír. Azt gondolhatjuk, hogy az első szempont, vagyis a jó állapotú vágógép nem lehet kérdés. Jelen cikkünkben nem is kívánjuk ezt a témát elemezni. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a téma önmagában is hosszasan elemezhető lenne. Szóljunk részletesebben a többi tényezőről. Vágókésekből a hazai gyakorlatban alapvetően három minőségi kategória használatos. A korábban leginkább ismert ún. normálacél, a később elterjedt gyorsacél, valamint a ma is korszerűnek mondható keményfém betétes. Tulajdonságaikról nagyon röviden néhány szót említve: a normálacél egyszerű fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, könnyen megmunkálható, olcsó, éltartama rövid. A gyorsacél kések már keményebbek, tartósabb élt eredményeznek. Általában két eltérő fém egybehengerlésével készül, ami a hozzá nem értők számára összetéveszthető le-

het a keményfém betéttel ellátott késekkel. Ez utóbbi egy egyszerű fémtestből és az abba beforrasztott, porkohászati úton előállított lapkából áll. A keményfém lapka igen rideg, szívós, kemény, és kopásálló tulajdonságokat mutat. Ezekből következően papírvágó késként alkalmazva hosszú éltartam és élettartam érhető el vele. Az európai piacon létező néhány gyártó saját termékeinek jelölésére fantázianeveket alkalmaz, melyekről a forgalmazóktól kaphatunk információkat. (Például a WIDIA cég esetében Marathon, Marathon 2001 változatok.) Összehasonlítva a különféle késminőségek éltartamának a gyakorlat által is bizonyított értékeit, az alábbiakat látjuk: (Tekintsük bázisnak és vegyük l-nek a normálacél kést.) A vágóléc tulajdonságai jelentősen befolyásolják a kés éltartamát. Anyaga és fizikai paraméterei is fontosak (keménység, alaktartósság, kopásállóság stb.). A tulajdonságok megkülönböztetésére a gyártók a különféle tulajdonságú léceket eltérő színben készítik. Felhasználóként ebből az a fontos, hogy a késhez válasszuk a gyártó által ajánlott minőségű lécet.

Kes minőség

Eltartani

Normálacél

1

Gyorsa cél

4

Keményfém betétes

15-20

Finomszemcsés keményfém

100-120

A keményfém kések cseréje esetén különösen fontos, hogy minden esetben lécet is cseréljünk. Megfelelő forma esetén az elfordítás is lehetséges. Az új vagy elfordított léc és a helyének megfelelő tisztán tartása biztosíthatja a kés éléhez viszonyított tökéletes párhuzamosságot. Nagy hiba, ha például por, papírdarabka stb. kerül a léc alá, mivel így az adott helyen magasabban álló lécbe belevág, míg máshol nem éri el azt a kés. A kés élének belevágása a vágólécbe a kés élének gyors tönkremenetelét okozza, illetve előrehozza az utánélezés idejét. A fentiekből következik, hogy a keményfém késekkel hosszú ideig vághatunk jó minőségben, néhány alapszabály betartásával. A keményfém lapka jó tulajdonságai mellett igen rideg anyag. Erre gondoljunk a kés gépbe helyezésekor. Késcserekor minden esetben meg kell előznünk, hogy a kés éle találkozzon a gép fém részeivel. Különösen veszélyes a kés élének a vágóasztalhoz történő legkisebb hozzáütése, ami biztos sérülés forrása. Ilyen esetben a vágott felületen azonnal megjelenik a kipattant él által hagyott barázda. Ezen csak a kés újraélezése segít. A gépbe helyezett kés beállításakor arra törekedjünk, hogy a kés semmi esetre se

vágjon a lécbe. Helyes beállítás esetén az alsó ívet ne vágja át a kés első alkalommal. Az azt követő első néhány vágás után állítsunk finoman utána, de a kés ekkor se járjon bele a vágólécbe. A keményfém kés további használata során nincs szükség egyéb különleges eljárásra vagy kezelésre. A keményfém kés a megfelelő beszerelést és használatba vételt a korábbiakban már említett hosszú éltartam mellett egyéb előnyökkel is „meghálálja". Az alábbi erősen kinagyított ábrán a keményfém és normál kés élének alakját látjuk. A keményfém él kopása során is jellemzőbb marad az élezetthez közeli állapot. Ebből következik, hogy a használata során mindig a papír vágása, és nem a szakítása lesz a jellemző. Ezért tapasztalható az állandóan jó vágási minőség és a kiporzás jelentős csökkenése. Természetesen a vágóerő is kedvezőbb, így a vágógép kíméletesebb üzemmódban dolgozik.

- mennyibe kerül az élezés; - mennyi fogy a késből egy élezéskor; - mennyi kés fogy évente. Összeállítottunk egy táblázatot különféle kések használata esetén a várható éves költségekkel kapcsolatosan.

A keményfém és normál kés élének alakja

Az alapadatokat elméleti és gyakorlati ismeretek alapján rögzítettük. A táblázat utolsó sorában megdöbbentő számsor látható. Nem hiszem, hogy kell ennél meggyőzőbb érv a keményfém kés használata mellett. A táblázatban példaként egy Maxima 115 egyenes vágó gép egymuszakos használata során fellépő költségeket vettük figyelembe. A fenti adatokat és a minőségi vágás szempontjait összevetve láthatjuk, hogy szoros összefüggés van a minőség és a gazdaságosság között, bár áldoznunk kell a drágább vágókések beszerzésérc.

A vágás gazdaságosságát az alább felsoroltak befolyásolják: - mennyibe kerül egy kés; - mennyi ideig vágunk két élezés között;

Kés minőség

Kés ára (Ft) Élezési díj (Ft/cm) Átlagos újraélezhetőség száma A kés élettartama két élezés között (műszak)

Normálacél

Gyorsacél

Keményfém betétes

110.000

206.000

290.000

8

8

80

45

. 80

100 15

1

4

220

55

15

<\ késcserék éves költsége (kieső idő)

220.000 Ft

55.000 Ft

15.000 Ft

Éves élezési költség

551.760 Ft

326.700 Ft

89100 Ft

2,8

0,7

0,2

308.000 Ft

144.200 Ft

58.000 Ft

1.079.760 Ft

529.900 Ft

162.100 Ft

Számított éves késcserék száma

Éves késfogyás (darab v. garnitúra) Éves késár Éves összes költség

Újdonságok a szitanyomtatásban Eiler Olga

A Német Média és Nyomdász Szakmai Szövetség nemrég Stuttgartban Ötven év szitanyomtatás a szakszövetségben címmel szakmai szimpóziumot rendezett, amelynek a témái a következők voltak: a mai piaci területek: az UV-szitanyomtatás; speciális alkalmazások; oldószermentes UV-festékek használata; a gyártási folyamat; a munkavédelem és a környezetvédelem. Az előadások az eljárás egészét átfogták, a nyomtatás-előkészítéstől (Prepress) a termék-továbbfeldolgozásig (lakkozás, laminálás stb.) bezárólag. A szimpózium helyszínén kiállítás is volt, amely a gyártók és felhasználók közötti szakmai vitákra további lehetőséget nyújtott. A szitanyomtatás nemzetközi szakvásárán, a madridi Fespán több mint háromszázötven kiállító vett részt, 40 000 négyzetméteres kiállítási területen, ahol száztizenegy országból több mint huszonhétezer látogató érkezett. A hagyományos szitatechnika mellett a nagy formátumú digitális nyomtatást is bemutatták, mivel ez újabb alternatívát jelent a plakátnyomtatásban. A nyomdatermékekkel szembeni követelmények a szitanyomtatásban: a fény-, az időjárás- és lúgállóság, a mélyhúzhatóság, a fémes, a színváltó és az oldószermentes, környezetkímélő UV-festékek alkalmazhatósága, valamint a kasírozhatóság és rétegfelhordás lehetősége. A gyártósorba illeszthető (inline) szitanyomó eljárással készült nyomatok, a nagy (max. 300 mikrométercs) festékréteg-vastagság miatt háromdimenziós érzetet keltenek, ez a csomagolástechnikai célú nyomatok előállítása esetében előnyös tulajdonság. Erre a célra léteznek különféle effektusokat (Braillehatás, ragyogásérzet-keltés, termokróm reakciók stb.) mutató és biztonsági (hamisításgátló tulajdonságú) festéktípusok is. Ezek ki-

logrammára elérheti az ezer eurót is. A szitanyomó technika lehetővé teszi a mágneses vagy lumineszkáló csíkok folyamatos felvitelét, vagy a rádiófrekvenciásán sugárzó biztonsági címkék alkalmazását is. A Stork gyártmányú Rotamesh termék olyan szitanyomó sablonanyag, amely szövetlcn nikkel alapanyagból készül. Használatával akár 125 m/perces nyomtatási sebesség is elérhető. E termékcsoport tulajdonságait e cikk táblázata foglalta össze. A madridi Fespa nemzetközi szakvásáron az A&TM Kinzel Maschienenbau cég szitanyomó gépeinek újabb generációját mutatta be. Ezek lehetővé teszik a nedvesre-nedves nyomtatást, az elektronikus szitakeret-állítást, az előretolási sebesség és hossz előbeállítását és a példányszám-előbeállítást is. Ezekhez a gépekhez olyan modulok is kaphatók, mint a stancoló, prégelő, lamináló, hossz- és keresztvágó, amelyek szintén gépsorba illeszthetők vagy csatlakoztathatók. A cég, tekercs-szitanyomtatás céljára saját speciális pályavezetéssel rendelkezik, amely még a 19 mikrométeres fóliák szitanyomtatását is lehetővé teszi. A Kinzel gyártmányú PMC sorozatú hengeres szitanyomó gépsor letekercselő műve a nyomathordozót érintkezésmentesen vezeti be az első nyomóműbe. A nyolc méter hosszú szárítótornya max. 160 °C hőmérsékleten dolgozik, ami igen nagy nyomtatási sebesség elérését teszi lehetővé. A nyomathordozó felületek közé lehúzódásgátló tekercset húznak be. A gyártósor termékminőség ellenőrző konfekcionáló gépben fejeződik be. A PAPIER+FÜL1EN c. szaklap 2003/4. számának cikkei alapján.

ROTAMESH SZITATÍPUSOK ÉS ALKALMAZÁSUK Nyitott felülethányad SZITA Vastagság (mikron) Szita nyíl ás-átmérő NYOMTATÁS Leadott nedves festékréteg (mikron) Vonalszélességben kifejezett leibontás (mikron) Maximális részecskeméret (mikron) ALKALMAZÁS Vastag vonalas rajz Vékony vonalas rajz Árnya I ato s/c ím kézés Vastag szöveg Vékony szöveg Fedett (opak) részek Fedett (primer) részek Fémfestékek Domború/relief képek S7övés (varrat) nélküli sziták FENTIEKKEL KAPCSOLATOS MEGHATÁROZÁSOK 5zitas7ám (szitasűrűség)

Szitanyílásszám/zoll Az összfelület és a nyitott felületrész százalékaránya Az RM75 festékleadása: ez a rétegvastagság az emulzióvastagság függvénye

Nyitottfelülethányad

Megjegyzések: Az RM 215: 2 1 % és a7 RM 305; 1 7% különösen ajánlott a fém nyomóhengerekhez. A közölt értékek normál körülmények között helytállóak, a Stork-féle előírások szerint

Tudásbázisú karbantartás Dr. Horváth Csaba „Az élet minden területére érvényes Pareto-szabály szerint az események nyolcvan százalékát a résztvevők húsz százaléka határozza meg. Az üzleti világban ez azt jelenti, hogy a teljesítmények 80%-a a vállalatok 20%-ának kezében összpontosul. Ezek a cégek elsősorban az új lehetőségek megkeresésében (invenció) és a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásában (innováció) emelkednek a versenytársaik fölé. Ez utóbbiban kulcsszerepet kap a karbantartás, hiszen a piaci igények megfelelő minőségű és megbízhatóságú ki-

elégítésében ez a funkció nélkülözhetetlenné válik. Miközben a karbantartás szerepe felértékelődik, válto-

zik is. így napjainkra e bonyolult tevékenység feltételei közül a tudás és a szakmai hozzáértés váltak meghatározóvá." A Veszprémi Egyetemi Kiadó által a napokban megjelentetett szakkönyvet a téma legtekintélyesebb hazai tudósa dr. Gaál Zoltán egyetemi tanár szerkesztette. A 12 fejezetből álló könyvet a szakma legkiválóbb hazai reprezentánsai írták. Az egyik fejezet témája a nyomdaipari karbantartás, amelynek szerzői dr. Horváth Csaba és Kerekesné Kecskés Katalin.

Nem csak a vak tyúk... Darnay László

A jó múltkorában (a helyesírási szótárban és a közbeszédben múltkoriban) hagytam el a szemezgetést a különböző sajtótermékekben talált hibák között. Azt gondolom, nem árt, ha most folytatom, remélve, hogy lesz némi haszna, hátha néhányan felfigyelnek egy-egy szóra, vagy lesznek, akik megörülnek a felismerésnek, hogy eddig bizony nem így írták valamelyik szót, szerkezetet. Ez a szemezgetés mindig egy kicsit kényes dolog, hiszen valakik hibáját állítom, úgymond, pellengérre. De hát csak a figyelmet szeretném felhívni. Nehéz kenyér a helyesírás, különösen annak fényében (árnyékában?), hogy a most következő hibákat a magyar nyelvet magyarázó - nyelvészek által írt, kötetben megjelent dolgozatokban találtam. Ahogy már korábban is többször mondtam, a legnehezebb kérdés, hogy mit írunk egybe és mit külön. Ilyenfajta melléknévi igeneves szerkezetekkel találkoztam: alkotó elem, építő elemei, alkotó tagok, kiemelő jel, korrigáló program, szervező munka, elvonatkoztató képesség, észlelő rendszer, szemléltető erő. Bizony ezeket mind különírva, holott ezek valamire való képességet fejeznek ki, és nem pillanatnyi cselekvést, ezért (és azért, mert csak kéttagú összetételek) egybeírjuk őket: alkotóelem, észlelőrendszer stb. Még az elvonatkoztatóképességet is, bárhány szótagú. A további különírt szerkezetek is igen érdekesek és tanulságosak. Némelyek azért, mert jelentésmódosuláson mentek keresztül, mások határozói tartalmuk vagy más szófajjá képződésük következtében lettek volna egybeírandók. jelentésmódosuláson esett át az alsó fokú iskola, a mindenek fölött, a nem ritkán kifejezés. Itt az alsó fokú nem térbeli helyzetre utal, például a létra alsó fokára, hanem egy átvitt értelemre. Ez a mindenek fölött szintén nem térbeliséget

fejez ki, amint az ez alól kivétel sem, és a nem ritkán azt jelenti, gyakran. Tehát ezeket egybe kellett volna írni: alsófokú, mindenekfölött, nemritkán, ezalól. Szintén egybe kellett volna még írni azokban a bizonyos nyelvi dolgozatokban a több arcú, több mondatnyi kifejezéseket, mert az egyszerű tőszámnevek, valamint egy -i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, ~nyi képzős egyszerű melléknév kapcsolatát egybeírjuk. Ez az a bizonyos „sunyiszabály", amit már régebben is emlegettem. Különírták a szerzők a következőket is. Igy: tovább léphetett, ide értve, előre szaladt, előre ugró, fonéma szinten, szó értékű, meg nem támadási szerződés, azonos alakúság, negyed millióra, író szótáraink. Ezek között az első négy igekötős alakzat, és a továbbléphetett, előreszaladt, előreugró térbeliséget fejez ki. Ezeket egybe kell írni, de ha például valaki tovább gondolkozik, mint társa, vagy éppen előre gondolkozik, az határozós szerkezet, időbeliséget jelöl, és külön írandó. A fonémaszinten ragos főnévi összetétel, a szóérfé/cuben van egy kis bizonytalanság; a minőségjelzős összetételeknél, ahol az előtag főnév, számtalan példa akad a szótárban, ahol külön van írva, és számos egyben áll. A megnemtámadási szerződés és az azonosalakúság olyan képlet, melyben a főnévhez egynél több (itt kettő) képző kapcsolódik, így többszörösen módosul az alapszó jelentése. Az ilyen alakok egyben helyesek. (De azonos alakú, meg nem támadás). A negyedmillió is egyben helyes (de egy és negyed millió). Az író szótáraink külön úgy fest, mintha a szótáraink írnának, de ebben (az én fölfogásomban) az írók szolgálatára álló szótárakról van szó, mely jelöletlen birtokviszonyban áll: írószótáraink. A másik nagy csoportja a hibáknak az, amelyben helytelenül egybeírták a különírnivalókat. Először azokat mutatom be, ezúttal csupán a helyes alakjukban, amelyekkel kapcsolatban ha föltennék a kérdést, hogy miért kell kü-

lönírni, legszívesebben azt válaszolnám: csak! Persze, azért a legtöbbre van megfelelő magyarázat, hiszen ezek többnyire jelzős vagy határozós, összetétel nélküli kapcsolatok, és a jelző, határozó külön áll a jelzett szótól. Ilyenek; sok száz, több száz, több száz éves, amikor is, együtt jár, zárt szájú beszéd, nem verbális, sok mindent, egy helyben, egy személyben, új keletű, végső soron, egy időben, idegen nyelvi. A helytelenül egyben szereplők közül a rá következőt azért kell különfrni, mert itt a rá nem igekötő, hanem határozó. A másfél száz és a tizenkét és fél ezernyi így lett volna helyes (de félszáz, félezernyi). Az egy- vagy kétszótagost így írták helytelenül. Az egyhez ragadó kiskötőjel írójának azt a szándékát sejteti, hogy egybeírná a jelzett összetett főnévvel. Valójában éppen azért nem kell, mert az összetett szó. Tehát helyesen: egy vagy két szótagos (de; egytagos, kéttagos [egytagú, kéttagú]). A jónéhányt is egybeírták helytelenül, pedig külön kellett volna. A /ónak itt nyomatékosító szerepe van, tehát: jó néhány. Nehéz, gyakran eltévesztett szerkezet a beszédben részt vevők. Ezt most is helytelenül láttam, így: a beszédben résztvevők (de a beszélgetésben részt vevő felek, a beszélgetés résztvevői). Gyakran előfordul (nem csak ebben a bizonyos emlegetett, de meg nem nevezett nyelvtankönyvben), hogy bizonyos, talán szokatlan összetételekbe, szókapcsolatokba helytelenül kötőjelet iktatnak. Például: össze-Wsszo, magánhangzó-rendszerben. Ezeket is egybe kell írni. A magánhangzórendszer ugyan többszörösen összetett, de a szótagjainak száma (toldalék nélkül) csak hat, így tehát minden bánat és kötőjel nélkül kell egybeírni. A hosszú-rövid magánhangzók témájában is akadt egy-két példa. így találtam leírva (kinyomtatva): imigyen, rémisztő, sumer, diszciplina. És a hosszú-rövid mássalhangzók használatával kapcsolatban pedig: eképpen. Elismerem, hogy e szavak helyesírása sokaknak nehézséget okoz, de hát, akik leírták, azoknak tudniuk kellett volna... Helyesen tehát imigyen, rémisztő (de rémítő), sumer, diszciplína, és ekképpen lett volna jó. Az itt felhozott hibák jó része már szerepelt korábbi szemezgetésekben, de minthogy elég gyakoriak, és lám a szakemberek is elkövetik, talán nem árt visszatérni rájuk.

Creo, az Év Vállalata VANCOUVER, KANADA (2003. )ÚNIUS 20.) Turányi Károly

A Creo Inc. (NASDAQ:CREO, TSX:CRE) céget választotta az Év Vállalatának a BC Technology Industries Association. Ezt a címet minden évben egy olyan cégnek adják, mely magas szintű üzleti fejlődést, technológiai vezető szerepet és előremutató jövőképet képvisel. „Nagyon örülünk a technológiai ipar elismerésének", mondta }udi Hess, Creo elnök. A Creo csoport minden nap különös figyelmet szentel ügyfeleinek. A Creo egy fejlett cég, mely képalkotó eszközöket (CtP, CtF) és hozzá kapcsolódó szoftvereket, rendszereket gyárt a nyomdai előkészítés számára. A Creo szintén aktív a digitális nyomtatásban és a kreatív desktop piac területén, valamint más iparágakban is szabadalmaztatott technológiát. A Creónak csaknem hétszáz szabadalma van (kiadott és folyamatban lévő). A Dan Gclbart és Ken Spencer által húsz évvel ezelőtt alapított cégnek ma négyezer alkalmazottja van, kb. ezerkétszáz Vancouver környékén dolgozik, ahol háromszáz termékének nagy részét gyártják. A Creo 2002. évi közzétett bevétele 539,9 millió US dollár. A Creo megkülönböztetett munkakultúrája, ahol a magas értékek és rugalmas menedzsmentfilozófia támogatja az innovatív megoldások megvalósítását, ezáltal hozzájárul huszonötezer ügyfelének sikeréhez. A Creo támogatja a közösséget azáltal, hogy az alkalmazottak adományait regisztrált jótékonysági szervezeteknek továbbítja, ösztöndíjakat nyújt és különböző kutatási projekteket támogat. A Creo Kanadában az első ötven legmegbecsültebb cég körébe tartozik. Kanada legrangosabb alkalmazottaival rendelkezik, export területén kiváló teljesítményt ért el, kiemelkedőek technológiai újításai. Korábban a BCTIA Company az Év Vállalata címet a Crystal Decisions, MacDonald Dettwiler & Associates és a Pivotal Corporationnek ítélte. A Creo magyarországi disztribútora a Jura Trade Kft.

Szép könyvek, 2002 SZEMÉLYES VÉLEMÉNY A SZÉP MAGYAR KÖNYV VERSENYÉRŐL

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése nem adta fel: idén is megrendezte a Szép magyar könyv 2002 versengését... Pedig. Nos, ez a pedig valami titkolnivalót sejtet, gondolja a gyakorlott olvasó. Főképp mostanság. Pedig (és tényleg) idén nem voltak nagy viták a zsűriben. És utána sem. Mindenki tette a dolgát... Azért ez így hírnek, belátom, nagyon unalmas lenne. Tehát: voltunk annyira kreatívak, hogy egy merész ötlettel a további versenyzésre módosításokat is javasoltunk: Ne lehessen az előzsűrik által kiszavazott munkákkal - mégis - a fozsűri elé kerülni. Főképpen ne úgy, hogy a fellebbezést benyújtót a főzsüri meghallgatáson fogadja, és a

62

MAGYAR GRAFIKA 2003/4

Szabó Zoltán Ladák arcképe egy fantasztikus álom folytatása: ismeretlen tájak és emberek mesés füzért, a Pauker Nyomda korrekt munkájával. Az Osiris Kiadó (egyik!) díjazott sorozatát Kapitány Ágnes tervezte meg.

A bor géniusza Szél Ágnes képeire épül. Erős és határozott vonalak, markáns és oldott színek. A fotós itt maga rendezhette sorba képeit. A Medicina Könyvkiadónál megjelent kötetet Varsányi György készítette elő és a szegedi Kossuth Nyomda kivitelezte. M. Kosa Judit - Siablyár Pet^r

Föld alatti Pest

könyvről eszmét cserél vele. Ez kiváltság éppen azokkal szemben, akiknek a műveit beválogatták. Persze a fellebbezés lehetőségét nem utasítottuk el, de arra más módot ajánlottunk. A másik javaslat egy korábbi, a szakmai-tervezői oldalról régóta elvárható mulasztás orvoslását kérte. A szép magyar könyveket tervezők (akik valóban a könyv szépségéért tesznek valamit) nevükkel - diszkréten szerepelhessenek az oklevélen! Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója mindkét kérésünket elfogadta. Az okleveleket az Ünnepi Könyvhéten már ezzel a szerény kiegészítéssel vehették át a kitüntetettek. A versenynek más eredményei is születtek. Az idén ugyan kevesebb volt a díj (összesen négy könyv), a többi különdíjas vagy elismerő oklevelet kapott, de a

B»za Péter

Tulparti látomás az idíben, J hiid.ii Duoa SUTOU

Tanár és tanítvány: Kiss István (fent) és Csöllei Balázs (a mi Budapestünk sorozat) alkotóktól mutatjuk be a Városháza két kitüntetett munkáját. Mindkettő számtalan tartalmi érdekességet is rejt. Olvasásukat a fővárost amúgy jól ismerő lokálpatriótáknak is ajánlhatjuk! N Kúsa Judit--Szablyitr Péter

Föld alatti Buda

MAGYAR GRAFIKA 2003/4

63

Zigány Edit és a Helikon Kiadó kevés eszközzel, gondos munkával, a Reálszisztéma Dabasi Nyomda értő közreműködésével formállu leheletnyi kötetté Mártana Alcoforado öt szenvedélyes levelét. zsűri többségi szavazatai alapján azok kaphatták, akiknek a könyve kiérdemelte. Sajnos sem a gyermekkönyvek, sem a tankönyvek között nem találtunk díjra alkalmasat, bár a Szegedi Katalin szép illusztrációival készült Pétre Ispirescu: A hegyek tündére című kötet a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány különdíját nyerte. Tipográfiájával, éppen a címek esetén bizony gondjaink voltak. Ami érdekes, de képekkel zsúfolt korunkra akár jellemző is, az a sok jó fotó (részben régi és archív felvétel) alkalmazása, és általában a fotós jellegű könyvek erős dominanciája volt. Az igazán szép szöveges kötetek között szerényen húzódott meg a méretére nézve vékonyka, ám vonzó Portugál levelek. Anyagválasztása, a tartalomhoz illő stílusa szerint - itt és most -

elkötelezett alkotótársak. Azt hiszem ilyen a Városháza és szinte állandó tervező grafikusa Kiss István. Megérdemelten kapják könyveikre a díjakat. Esterházy Péter előszavával indított Ma már csak emlék? című albumuk hangulatos fotóival visszaemlékezés egy város jeles és hétköznapi pillanataira. Elég ha belelapozunk (egyszer), hogy aztán egy lélegzetvétellel átnézzük az egészet, megérezzük a múló pillanat varázsát...

ÜLÖK

Gerhes Gábor „követte el" a Park Kiadó renitens kötetét: Van benne rajz (olyan igazi béna), van benne szöveg is (nem sok, és az is olyan). Megzenésített versike (igazi kotta!) angol, francia, (C'est moi le Petit Vache) orosz, mongol, latin, szerb, és persze japán fordítás. Meg egy igen szemtelen könyvjelző (a legjobb), vagyis igazi felüdülés.

három, elég különböző könyvet dicsérnék még (ez tehát a személyes véleményem): Építészet/Elméletsorozati címmel a Terc Szakkönyvkiadó három benyújtott kötete keltette fel figyelmemet, és hasonló okból a Corvina Kiadónál megjelent Durst kötetet emelném ki. A Kalligram Kiadó Vitetnek ítélőszékre című (jegyző)könyvét Pintér József tervezte. Kós Károly és Klösz György monográfiái méretüknél fogva is jelentős kötetek: éppen különdíjra valók voltak. ízlésbeli hajlandóságunkat dicsérje, hogy két igen különböző könyv, Hamvas Béla-Szél Ágnes: A bor géniusza (Medicina) és a Park Kiadónál megjelent A kis tehén is elnyerte a zsűri tetszését. És persze ez az év is lehet az olvasás éve...

A szépen kompotiáit zsidó Budapest kötet tervezői természetesen Lugosi Lugo László és Kaszta Mónika.

A SZÉP MAGYAR KÖNYV 2002 VERSENY FŐZSŰRIJE Maczó Péter, tanszékvezetőhelyettes, Magyar Iparművészeti Egyetem (a főzsűri elnöke); Badics Ilona könyvtervező; Földes Tamás, a Talentum Könyves és Kereskedő Kft. igazgatója; Gerlóci Judit műszaki vezető, Mezőgazda Kiadó; Kőfaragó Gyula tipográfus; Lengyel János könyvtervező; Névery Tibor, a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. marketingigazgatója; Sz. Bodnár Éva könyvtervező, Európa Kiadó; Vágó Magdolna, az AduPrint Kft. főmérnöke; Zigány Edit művészeti vezető. Helikon Kiadó GYERMEKKÖNYVEK Oklevél és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány különdíja: Petra Ispirescu: A hegyek tündére (General Press Kiadó) Illusztrátor, burkoló- és kötéstervező: Szegedi Katalin.Tipográfus: Drobek Ödön. Képszerkesztő: Lantos Kálmán. Előkészítés: Scriptor Bt. Nyomás és kötészet: Szegedi Kossuth Nyomda Oklevél: Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör (Osiris Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Szigligeti Mária. Illusztrátor: Elek Lívia. Előkészítés: Osiris Kft. Nyomás és kötészet: Dürer Nyomda, Gyula TANKÖNYVEK Oklevél: Szabó Péter: Erdély képes története (Magyar Könyvklub) Képszerkesztő: Karádi Ilona. Tipográfus: Badics Ilona. Előkészítés: |et Set Tipográfiai Műhely. Nyomás és kötészet: Dürer Nyomda, Gyula Oklevél: Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek (Enciklopédia Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Németh Ludwig Gábor. Előkészítés: GMN Repró Pest és ART-IS Kft. Nyomás és kötészet; Reálszisztéma Dabasi Nyomda ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK DÍJ: Búza Péter: Túlparti látomás. Séta az időben a budai Duna-soron (Városháza Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kiss István. Fotós: Gadányi György, Kováts Zsolt, Ráday Mihály. Előkészítés: Aldus Stúdió - GMN Repró Stúdió. Nyomás és kötészet: Kossuth Nyomda Oklevél: Schiffer Miklós: A stílusos nő. (Officina '96 Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kaszta Mónika. Fotós: Rózsa Erika. Illusztrátor: Schiffer Miklós. Előkészítés: Pytheas Stúdió. Nyomás, kötészet: Dürer Nyomda, Gyula Oklevél: A mi Budapestünk (sorozat) Boros Géza: Szoborpark; N. Kosa

Judit- Szablyár Péter: Föld alatti Buda; N. Kosa Judit-Szablyár Péter: Föld alatti Pest; Gábor Eszter: Andrássy út (Városháza Kiadó) Sorozatterv: Csöílei Balázs Képszerkesztő: Köböl Vera. Illusztrátor: Kessler Hubert, Szabó Bernadett, Teknős Miklós. Előkészítés: Stuart Repró. Nyomás és kötészet: Arcus Plus Kft. TUDOMÁNYOS MŰVEK, SZAKKÖNYVEK, FELSŐOKTATÁSI KIADVÁNYOK Oklevél és a Print Papír Kft. különdíja: Építészet/Elmélet (sorozat) Átmenetek-Transitions; Helyes jelentés; Térformálás -Tárgyformálás 2. (Terc Szakkönyvkiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Bagi Miklós. Előkészítés: BGDS Bt. Nyomás és kötészet: Dabas Jegyzet Kft. Oklevél és a Brltish-Amertcan Tobacco Hungary Kft. különdíja: Környezet- és természetvédelmi lexikon Hl, (Akadémiai Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Lakos Etelka, Előkészítés: GMN Repró Kft. Nyomás és kötészet: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Oklevél: Feuer Mária: A firka lélektana. (Akadémiai Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Bárd Johanna. Illusztrátor: Horváth Andrea. Előkészítés: Bárd |ohanna. Nyomás és kötészet: Gyomai Kner Nyomda, Gyomaendrőd Oklevél és Mádl Ferenc köztársasági elnöki különdíja: Magyarország földje. - Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére (Magyar Könyvklub) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Köböl Vera. Képszerkesztő: Lazányi jános. Előkészítés: ART-IS Kft. Nyomás és kötészet: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Oklevél és Tamás László emlékdíj: Osiris Könyvtár (sorozat) Serge Moscovici: Társadalomlélektan; Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara; Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések; Angus McLaren: Szexualitás a 20. században (Osiris Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kapitány Ágnes. Előkészítés: Osiris Kft. Nyomás és kötészet: Eto-Print Kft., Kaloprint Nyomda Oklevél: Répás ferenc: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Évkönyv 2002. (Terc Szakkönyvkiadó) Képszerkesztő, burkoló- és kötéstervező: Répás Ferenc. Tipográfus: Bagi Miklós. Előkészítés: BGDS Bt. Nyomás és kötészet: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Oklevél: S. Varga Katalin: Vitetnek ítélőszékre... Az 1 674-es gályarabper jegyzőkönyve. (Kalligram Könyvkiadó, Pozsony) Képszerkesztő,

tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Pintér József. Előkészítés: Pala 11 Bt. Nyomás és kötészet: Valeur Kft., Dunaszerdahely SZÉPIRODALMI ÉS IFJÚSÁGI KÖNYVEK Díj: Mariana Alcoforado: Portugál levelek. (Helikon Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervezó: Zigány Edit. Előkészítés: Helikon Kiadó. Nyomás és kötészet: Reálszisztéma Dabasi Nyomda

A Print Papír Kft. különdíja:

Durst. - Kétnyelvű lírai antológiák (Corvina Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kozma Miklós. Előkészítés: Baracs Éva Regál Grafikai Stúdió. Nyomás és kötészet: Szekszárdi Nyomda Oklevél és a Xtm/eti Kulturális Alapprogram különdíja: Osiris klasszikusok (sorozat) Móricz Zsigmond: Erdély; Friedrich Schiller Összes drámái; Juhász Gyula Összes költeményei; Arisztophanész vígjátékai. (Osiris Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Környei Anikó. Előkészítés: Osiris Kft. Nyomás és kötészet: Dürer Nyomda, Gyula MŰVÉSZETI KÖNYVEK ALBUMOK Díj: Ma már csak emlék? Budapest 1952-1975. (Városháza Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kiss István. Képszerkesztő: Gera Mihály. Fotók: Bara István, Benkő Imre, Danis Barna, Fényes Tamás, Gink Károly, Lajos György, Mező Sándor, Pálfai Gábor. Előkészítés, nyomás és kötészet: Folpress Nyomdaipari Kft. Oklevél: Eln Ferenc: Ferencz István, Nagy Tamás és Turányi Gábor építészete (Műcsarnok) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és képtervező: Eln Ferenc. Fotós: Hajdú József, Nagy Tamás, Máté Gábor. Nyomdai előkészítés: Mester Nyomda. Nyomás és kötészet: Mester Nyomda Oklevél és Antall József emlékdíj: Anthony Gall: Kós Károly; Magyar Építőművészet 3. kötet. (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Molnár István. Fotós: Haris László, Anthony Gall és mások. Nyomdai előkészítés: Work Press Kft. Nyomás és kötészet: Szegedi Kossuth Nyomda Oklevél: Gelencsér Rothman Éva: Frey Krisztián/Christian Frey. (Műcsarnok) Képszerkesztő: Gelencsér Rothman Éva. Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Hübner Teodóra. Fotók: Haris László, Berényí Zsuzsa, Rosta József, Tahin Gyula. Előkészítés, nyomás és kötészet: Mester Nyomda

Oklevél és Medgyessy Péter miniszterelnöki különdíja: Hajdú István: Magyar képzőművészet az ezredfordulón. (Athenaeum 2000 Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkolóés kötéstervező: Pintér József. Fotók: Milos József, Katzúr György, Sulyok Miklós. Előkészítés: Pala 11 Bt. Nyomás és kötészet: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Oklevél: Holdvilág - Ladák arcképe. (Nap, Szél és Csillagok Kft.) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Németh Csaba. Képszerkesztő, fotós: Szabó Zoltán. Előkészítés: GMN Pest Repró. Nyomás és kötészet: Pauker Nyomda Oklevél: jövőkép. (K. Bazovsky Ház) Képszerkesztő: Bognár Attila. Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kecskés Zoltán. Portréfotók: Lugosi Lugo László. Reprodukciók: Képesítő Műhely. Előkészítés: Kecskés Zoltán. Nyomás: Mester Nyomda. Kötészet: Orient Könyvkötő Szövetkezet, Nagykőrös Oklevél: Zsidó Budapest: A múlt és jelen képei. (Vince Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Kaszta Mónika. Fotós: Lugosi Lugo László. Előkészítés: HVG Press. Nyomás és kötészet: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Demszky Gábor főpolgármester különdíja: Lugosi Lugo László: Klösz György Monográfia, Klösz György Fényképek. (PolgART Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Németh Ludwig Gábor. Nyomdai előkészítés: GMN Repró Stúdió. Nyomás és Kötészet: Pauker Nyomda BIBLIOFIL ÉS SPECIÁLIS KIADVÁNYOK Díj: Hamvas Béla - Szél Ágnes: A bor géniusza. (Medicina Könyvkiadó) Képszerkesztő: Szél Ágnes, Varsányi György. Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Varsányi György. Fotós: Szél Ágnes. Előkészítés: Varsányi György. Nyomás és kötészet: Szegedi Kossuth Nyomda Oklevél: Gyógynövények a patikában. (Galenus Kiadó) Képszerkesztő, tipográfus, burkoló- és kotéstervező: Kerényi János. Fotós: Vékás Magdolna. Előkészítés: Grafika Hacienda. Nyomás és kötészet: Szegedi Kossuth Nyomda Oklevél: Kollár-Klemencz László - Igor Lazín: A kistehén. (Park Kiadó) Tipográfus, burkoló- és kötéstervező: Gerhes Gábor. Illusztrátor: Igor Lazin. Nyomdai előkészítés: Art-And Grafikai Stúdió. Nyomás és kötészet: Dürer Nyomda A dijak, oklevelek és különdíjak átadására az Ünnepi Könyvhét megnyitóján került sor.

...azzal a szándékkal főtt létre, hogy közelebb hozza egymáshoz azokat a stúdiókat, alkotócsoportokat, amelyek az alkalmazott grafika területén magas szakmai színvonal igényével tevékenykednek. ...írja Futó Tamás grafikus, a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesületének elnöke abban a rövid ismertetőben, amely az Aranyrajzszög díj második kiállításának megnyitóján a célokról és eddigi munkásságukról szólt. Pohárnok Mihály, a Design Center igazgatója a VAM Design Király utcai nagy, tágas és kellően hűvös föld alatti termeiben rendezett kiállítás megnyitásán éppen a szándékok és a végeredmény összevetésében hangoztatott véleményét kell aláhúznunk: itt valóban a tervezőgrafikusi lét mindennapjaiból kaphattunk látványos ízelítőt. Ma, amikor a szakmai munkák nagy részét a megrendelők diktálta szemlélet és (még roszszabb) ízlés hatja át, kifejezetten üdítő volt a kiállított művek színessége és változatossága. Persze nem minden egyformán tetszett, de valószínűleg a jól működő szakmai előválogatás is tette, hogy a látottak minősége nem okozott csalódást. A vizuális kommunikáció rohamosan terebélyesedő iparággá vált napjainkra. Ez az igényekben is jól lemérhető. A szakmai

70

A 2003. évi Aranyrajzszög díjazottak: Baráth Ferenc, Veress Tamás, Marczali Ágnes és Orosz István (balról jobbra)

Az előtérben Pohárnok Mihály (megnyitóbeszéde közben), míg mögötte a falon Shakespeare Vilmos (csak részben) látható... mérce egy ilyen kiállítás lehet, ahol az életből vett valóságot és a vágyakat egybevethetjük. A díj jelképes és valóságos: egy arany rajzszög. Értékét az adja, hogy pályázat alapján a közgyűlés titkos szavazással dönti el, kik részesülhetnek az elismerésben. A tavalyihoz hasonlóan, 2003-ban is négy kategóriában ítélte oda az egyesület az Aranyrajzszöget: Az Életmű-díjat Orosz István kapta, akinek a több évtizedes rendkívül magas színvonalú és sokszínű, nemzetközileg is elismert munkássága széleskörűen ismert. Az utóbbi évek egyenletesen kimagasló teljesítményéért járó

GRAPHIC MESSAGE FOR ECOLOGY

Orosz Istvánnal már „majdnem" elfogultak vagyunk. A tervező grafika magyar sikereinek nagy részét neki köszönheti. Plakátjai a műfaj klasszikusait idézik, intellektuális utazásra csábítanak.

Marczali Ágnes Forum Recherche nyomtatványain a nosztalgikus újságillusztráció és a modern komponálás szép egységét találjuk. Munkájában a színek mértéktartó alkalmazása erősíti az arculatot.

Baráth Ferenc plakátjai engem Uwe Lösch, anno az Iparművészeti Múzeumban bemutatott erőteljes és modem kompozícióira emlékeztetnek: egyszerűségével megragadó. Veress Tamás munkáinál a vonal és az ívek bonyolult rendszere sajátos tipográfiával válik teljessé. díjat Veress Tamás, az Art Force Stúdió munkatársa nyerte. Különösen érdemes kiemelni sajátos stílusú plakátjait, csomagolás- és arculatterveit. A szuverén alkalmazott grafika díját (ahol a grafikusé a fő szerep) Marczali Ágnes, a Stég Grafikai Műhely alkotója nyerte, a Forum Reserch Sanofi-Synthelabo konferencia anyagainak (prospektusok, és dossziék, meghívók és az alkalmi újság) megtervezéséért. A kulturális díjat idén Baráth Ferenc kapta a szegedi Szabad Színházak Találkozójának plakátjaiért. Az Aranyrajzszög kiállítás július 15-ig volt látogatható. A megnyitó népes tábora, a kisebbnagyobb baráti beszélgetések talán tényleg azt jelzik, hogy a szakma ezen a f ó r u m o n szívesen találkozik, kíváncsi egymásra (sőt egymás munkáira!), és igen biztató, mert nemcsak a személyes kapcsolatok ápolásában, de a szakmai életben is mércéjévé válhat a tervezőgrafikusoknak. És most ne a díjazottaknak, hanem a szervezőknek kívánjunk Sikert - jÖVŐre is! Maczó Péter

Földes György Prukner Pál

Úgy tűnik, szerencsés csillagzat alatt született. Néhány hónap múlva kilenc évtizedet tudhat maga mögött. Kilencven évet, ami korántsem volt felhőtlen számára, de a mások által támasztott nehézségeken mindig sikerült túllépnie.

Gyuri bácsi. így hívják Földes Györgyöt mindazok, akik hosszú évtizedeken át együtt dolgoztak vele, vagy a tanítványai voltak. Kilenc évtized. Bőségesen lenne mondanivalója a megélt évtizedekről, mégis vonakodva áll rá a beszélgetésre, jóllehet nem tegnap ismertük meg egymást, s nem is akármilyen körülmények között. Dabas határában, egy kukoricaföldön fogtunk először kezet. Itt jelentette be, hogy hamarosan nyomda áll majd ezen a helyen, az ország egyik legkorszerűbb ofszetnyomdája. Egy olyan üzem, ahol az ólom már ismeretlen fogalom lesz. Hittem is, nem is. Aztán egy év múlva érkezett a meghívó a nyomdaavatásra. Még mindig hitetlenkedtem: igaz, a nyomda épülete áll, de hogyan kezelik majd azok a legkorszerűbb gépeket, akik esztendeje még kezükben kapával dolgoztak itt a kukoricásban, mivel mindössze tíz szakembert hozott magával Budapestről. A csoda megtörtént. A kétkedőknek is be kellett látniuk, hogy szinte a semmiből is életrevaló eredmény produkálható, csak akarni kell és tenni érte, ami az erőnkből, tudásunkból telik. Dabas felemlegetése lassan oldja Gyuri bácsi zárkózottságát, s visszavarázsolja azt a derűs Földes Györgyöt, akit ott ismertem meg először a dabasi kukoricaföldön. - Hosszú évek óta visszavonultan élek, bár máig sem szakítottam meg kapcsolatomat a nyomdák és könyvkiadók világával. De amióta megromlott a látásom - mondja szinte mentegetődzve, mintha ő tehetne arról, hogy beszűkült, szürkévé, elmosódottá vált

számára a világ -, azóta az én drága feleségem a szemem, nélküle kimozdulni se nagyon tudnék a lakásból- Egyedül neki köszönhetem, hogy ilyen körülmények között lektorálhattam Szilágyi Tamás: Korszerű ofszettechnológia című könyvét. A feleségem olvasta fel nekem a kéziratot, s vetette papírra megjegyzéseimet, véleményemet. - Ami az életemet illeti: a sorsomat az döntötte el, hogy az apám szedő volt a Glóbus Nyomdában. Igaz, gyermekfejjel történész szerettem volna lenni, két egymás utáni évben első díjat nyertem az országos középiskolai történelmi versenyen. Hogy ez számomra valósággá váljon, az érettségi után az egyetem következett volna. Csakhogy a sors közbeszólt. Az apám megbetegedett, a bátyám munkanélküli volt. Az öt gyerek közül valakinek vállalnia kellett a családfenntartó szerepét. Ezért mentem el nyomdászinasnak. Magasnyomó gépmester szerettem volna lenni, ha már így alakult a sorsom, de ofszetgépmesternek vettek fel. Kétéves volt

az iskola, de másfél év után már önállóan dolgoztam egy kétszintes, duplatizenhármas gépsoron, a Glóbus Nyomdában. Én voltam az első érettségizett gépmester a szakmában. Igaz, nehezen fogadtak be maguk közé a szakik, mondván, érettségizett ember nekik nem kell, s hogy elvegyék a kedvem, a legprimitívebb munkákat is velem végeztették el. Vállaltam, mert akkorra már beleszereímesedtem az ofszetnyomtatásba. így végül is megbékéltek velem. Valahogy így kezdődött az én nyomdászéletem, s folytatódott azzal a nyugtot nem hagyó gondolattal: miért csak plakátokat, falvédőket, díszdobozokat készítünk az ofszetgépeken. Könyveket kellene nyomtatni rajtuk, árnyékolt betűkkel. Amikor ezt a véleményemet másokkal is közöltem, mániákus őrültnek tekintettek. 1942ben mestervizsgát tettem, s átkerültem gépmesternek a Seidner Plakát- és Címkegyárba. Ott sem dicsért senki a gondolatomért. Aztán jött a háború, s egy időre az ofszet könyvnyomtatás helyett egészen más, a túlélés kérdése foglalkoztatta. 1947 augusztusában került csak haza. Alig fél evvel később, legnagyobb megdöbbenésére, kinevezték a Piatnik Kártyagyár vállalatvezetőjének. - A felső emelet romos volt, szociális létesítmény, szinte semmi. Szombat-vasárnaponként építőműszakokat szerveztem. Együtt építettük újjá az emeletet. A gépeket generáloztattuk. Lett orvosi rendelőnk, üdülőnk, énekkarunk és színjátszó csoportunk. Mindez fél esztendő alatt. S közben arra is futotta erőnkből, hogy patronáljuk a kecskemétágasházai iskolát. Olyanná vált a nyomda, mint egy nagy család, ahol mindenki a magáénak érzi azt a helyet, ahol élete egyharmadát tölti. (Csak zárójelben kívánom megjegyezni, hogy a szakszervezet a napokban köszöntötte Földes Györgyöt azért a hét évtizedes munkáért, melyet a nyomdásztársadalom érdekvédelmének érvényesítéséért végzett.) Ettől kezdve már nem Földes György irányította Földes György életét. Amikor 1948 augusztusában megalakult a Könyvnyomdaipari Központ, kinevezték vezérigazgatónak, helyettesének pedig Halmán Györgyöt. Esztendővel később az Országos Könyvhivatal elnökhelyettese lett, s feladata az állami könyvkiadók létrehozása volt. Amikor a hi-

vatal betöltötte feladatát, illetve funkcióját átvette a Népművelési Minisztérium, vezérigazgató-helyettesként került a Lapterjesztő Nemzeti Vállalathoz, ahol a vidéki főosztály vezetését bízták rá. Itt azonban hamarosan forró lett a talaj a lába alatt, mert bírálni merészelte a vezérigazgatót korrupt dolgai, tivornyái miatt. Fegyelmit kapott, kizárták a pártból, nem volt tovább maradása. Lemondott tisztéről, s elment gépmesternek a Szikra Nyomdába. Aztán újabb fordulat következett életében, s nem is akármilyen. - 1957 elején szövetkezetként megalakult a Helikon Kiadó. Nem úgy indult, ahogy ma a könyvbarátok ismerik: divatlapokat, kozmetikai kiadványokat, időszaki értesítőket adtunk ki az első időkben. Persze adódtak könyvek is. Haiman György készítette az első könyvterveket. Ezek megvalósításához azonban nyomdára volt szükség. Ezért leutaztam Gyomára, s felkerestem Malatinszky Lajos műszaki vezetőt. Leültünk beszélgetni: véleménye szerint van-e realitása annak, hogy a megmaradt régi szakemberekkel és felszereléssel igazi bibliofil könyveket készíthessünk. Malatinszky, amikor meggyőződött arról, hogy komoly a szándékom, váratlanul kitárulkozott. Elmondta, hogy ő világéletében becsületes ember volt, hű a szakmájához. A háború alatt egyszer már elrejtette a műkincsnek számító relikviákat. A közelmúltban hasonló „tett" elkövetésére kény-

szerült, mivel utasítást kapott arra, hogy a csodálatos rézvéseteket, kliséket selejtezze ki, olvasztássá be. Ez a parancs a még meglévő betűállomány egy részére is vonatkozott. Ő ezt nem tudta megtenni, inkább összecsomagolt mindent, s hazavitte újra elrejteni. Neki köszönhető, hogy 1958-ban megjelenhetett a Helikon Kiadó Liliput sorozatának első kötete, Goethe A napló című műve. Bizonyosság az elmondottakra a könyv utolsó lapja, ahol ez olvasható: „A műszaki munkálatokat Földes György irányította. Nyomtatta a Gyomai (volt Kner) Nyomda Cochin antikva betűkkel, diósgyőri papíron. Műszaki vezető Malatinszky Lajos." - 1957-ben mindössze egy tonnányi kiadvány készült a gyomai nyomdában. Néhány év elteltével viszont - minden fejlesztés nélkül - már huszonhárom tonnányit gyártottunk a kis példányszámú, bibliofil kiadványokból. A gyomai Kner Nyomda újra a régi fényében tündökölt. Sajnos nem sokáig. Az új vezetés ugyanis a szedés mechanizálásában, a könyvkötészet teljes gépesítésében, a nyomtatás kisofszetesíteseben látta a fejlődés útját. Az nem jutott az eszükbe, hogy a legfejlettebb nyugati országokban még ma is működnek hagyományos nyomdák, melyek művészi értéke igen magas, s ezért igen jövedelmezőek. Akkor úgy éreztem, hogy megszcntségtelenítik a Kner-hagyományt. Az élet természetesen így is ment tovább, s kínált fel újabb lehetőséget Földes György számára, hogy bizonyítson: aki egyszer elkötelezte magát a nyomdászattal, a könyvkészítéssel, bárhová veti is az élet, nem tud szabadulni örök szerelmétől. Műszaki osztályvezető volt a Tankönyvkiadónál, a Corvinánál, a Móra Kiadónál, üzemegység-vezető a Zrínyi Nyomdában, s részt vett a Zeneműki-

adó Vállalat nyomdájának felújításában. Aztán miniszteri biztosként kapta feladatul, hogy nyomdát építtessen Dabas határában egy kukoricaföldön. Elkészülte után (Eötvösdíjat kapott érte) hat évig volt igazgatója a Dabasi Nyomdának, s csak a szeme romlása kényszerítette nyugdíjba hatvanöt éves korában. Azóta visszavonultan él a budai panelházban, mégsem magára hagyatottan, hiszen gyakran keresik fel a volt tanítványok, kollégák, munkatársak, hogy a tanácsát kérjék vagy csak elbeszélgessenek a „daliás időkről", amelyből igencsak kijutott Földes Györgynek. - Örömmel tudathatom Gyuri bácsival mondja Mádi Lajos, a nyomda mai vezérigazgatója -, hogy amit ő megalapozott Dabason, az ma a város egyik legjobban prosperáló vállalata. Éves árbevételünk eléri a másfél milliárd forintot. Termékeink negyven százaléka külföldön talál gazdára. Ebben jelentős szerepe van Münchenben nyitott kereskedelmi irodánknak. Igaz, jelentős profilváltás történt nyomdánkban. Gyuri bácsi vezetése alatt a nyomda a magyarországi tankönyvkészítés egyik fő bázisa volt. Ma ez termelésünk csupán tizenöt százalékát jelenti. Viszont jelentősen megnőtt a szépirodalmi könyvek, turisztikai kötetek és az igényes kivitelű albumok száma. Termékeink több mint fele keménykötésben készül, ami jelentősen növeli értéküket. Nem megnyugtatásként mondom, csupán a tényeket regisztrálom: amit Gyuri bácsi egykor a kukoricaföldön megálmodott, egyre kiteljesedőbb valósággá válik. Gondolom, hogy ennél szebb születésnapi ajándékot nem kívánhat magának. Ezt a jeles ünnepnapon személyesen is szeretnénk elmondani neki.

Volt egyszer egy „offset-tégelyes sajtó" A NYOMDÁSZAT TÖRTENETÉBŐL Timkó György

Egy ízben szemembe ötlött a Bíró-féle Nyomdászati Lexikonnak (1936) egy számomra meghökkentő szócikke: „Offset-

tégelyes sajtó: a tipográfiai tégelyesnek olyan újabb formája, amelynél a festék gumihenger közvetítésével jut el a papirosra.

Az ilyen könyvnyomdai ofszetnyomtatás azonban csak mechanikai, s nem kémiai is egyúttal." Felkeltette kíváncsiságomat, és igyekeztem megtudni, hogyan is működött az ofszettégelyes sajtó. Már csak azért is, mert bizonyosan egy nyomdatörténeti kuriózum volt, amely - úgy gondolom - másokat is érdekelhet. Megértéséhez a tégelyes sajtó változatos megismerésén át vezet az út. A 19. század végén, a 20. század első felében elképzelhetetlen volt olyan nyomda - elsősorban kis és közepes nagyságú -, melyben ne lett volna tegelyes sajtó. Ezek többnyire taposó (vagyis lábbal hajtott) gépek voltak. Nem volt ritkaság a kézi működtetésű sem. Tehát emberi erővel nyomtak igen termelékenyen. Hazánkban a legelterjedtebb volt az 1853 körül két - német származású - amerikai, Weller és Degener által konstruált Liberty. A nyomdász köznyelvben csak úgy hívták, hogy amerikai vagy amerikáner. (Ahol szakmámat tanultam - a negyvenes évek közepén -, ott is volt ilyen taposógép, sőt kis kézi tegelyes sajtó is.) A Liberty-típusú tegelyes sajtónak - mely ollószerű mozgással végezte a nyomtatást egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a szedés festékezése nem volt kielégítő, ezért csak igénytelenebb nyomtatványok készítésére volt alkalmas. A Liberty mellett hamar megjelent a Bostoni- és a Gally-rendszerű tegelysajtó is. Ezeket már motor hajtotta. A Bostoni sajtót arról a városról nevezték el, ahol azt konstruálták; a Gally-sajtót feltalálójáról, aki ennek prototípusát 1869-ben készítette el. Mindkét típusra az volt a jellemző, hogy erősebbek, tömörebbek voltak, mint a Liberty-féle taposógép. A szedésfundamentumuk függőlegesen, mozdulatlanul állt, egybeöntve a gép talapzatával. (Ezért a revíziónál észlelt hibák kijavításához ki kellett emelni a formát, tehát nehézkesebb volt, mint az amerikainál.) E két rendszerű - de nagyon hasonló felépítésű - tegelysajtót a tégelyük mozgása különböztette meg. Mindkettőnél a tégely szinte vízszintes állapotban volt nyitott helyzetben. A Bostoninál a tégely úgy nyomódott a függőleges szedésre, mint a könyvek csukódása: előbb a szedés alsó részéhez ért, majd az egészhez, végül még plusznyomást kapott a szedés felső része.

(Természetesen megfelelő állítással ez nem jelentett alapvető gondot.) A Gally-rendszerű sajtó lényegesen jobb megoldású volt: a tégely - a szedés előtt három-négy centiméterre - teljesen függőleges állásba került, és ezáltal a nyomás egyenletesen történt. Ennek legjobb konstrukciójú példánya a Phönix és a Victoria volt. (Az ötvenes évek második feléig a Kossuth Nyomdában is volt egy Victoria típusú tégelysajtó, melyet a magyar Láng Gépgyár készített.) Természetesen az idők múltával ezek a tégelysajtők jelentős fejlesztésen mentek át. (Az ősbostoni gépnél a festék eldörzsölése - az amerikáneréhez hasonlatos módon - még tányéros rendszerű volt.) A húszas-harmincas években már autotípiák, egyszerűbb tónusok nyomására is alkalmas gépek jelentek meg, sőt dombornyomatok és kész könyvtáblák megnyomására - s olykor stancolásra - is használhatók lettek. (A Kossuth Nyomdában 1992-ig, a magasnyomtatás megszűnéséig kifogástalanul működött egy üriginal Heidelberg típusú - Bostoni felépítésű, rendszerű - önberakós tegelysajtó.) Ez idő tájt volt egy Reform márkájú tegelyes sajtó. Ennek jellegzetessége az volt, hogy a festék jó eldörzsölését biztosító nagyméretű henger a gép alsó részén volt elhelyezve, s a festekezőhengerek az egész gép körül forogva elegendő festéket vettek fel, ezért kitűnő volt a festékezése. Egy ilyen Reform-típusú tégelysajtót terveztek át „univerzálisra". Ezen a gépen lehetett magasnyomtatást végezni, akár könyvtábla megnyomását is, de megfelelő átalakítás után gumilepedőről történő nyomtatást is. Magától értetődően itt szó sincs a klasszikus értelemben vett ofszetnyomtatásról, a víz és a zsír egymást kizáró elvének hasznosításáról, tehát nem kémiai, inkább csak mechanikai értelemben vett „ofszet"-nyomtatásról beszélhetünk csupán. A gumikendőről való nyomtatás úgy történt, hogy a szedést áthelyezték a gép tégelylycl ellentétes oldalára - hátulról -, a tégelylyel szemben pedig - a szedés helyére - gumikendőt feszítettek. Az „ofszet" üzemmódban a szedés hátul van, a gép felső részén öt henger található, melyek közül a középső, a nagyobbik a gumival borított átnyomóhenger. Az átnyomóhenger mindkét oldalán két-

két kisebb henger helyezkedik el, ezek a festékező- hengerek. Alul pedig a nagyméretű festékeidörzsölő henger található. A négy kisebb festekezőhenge - az átnyomóhengerrel együtt - körbefordul: lefelé menet áthalad a szedés fölött, azt befestékezi - de egyben a szedés nyomata rákerül (pozitív formában) az átnyomóhengerre. Továbbhaladva a négy festékezőhenger festéket vesz fel az eldörzsölő nagy hengerről. Ezután - a gép első oldalán - fölfelé haladva, amikor az átnyomóhenger eléri a tégellyel szembeni gumikendőt, annak átadja a szedés fordított nyomatát (miközben a négy festékezőhenger magasabban átsiklik a gumilepedő felett), az öt henger a gép felső részére kerül. Közben a tégely csukódik, s a ráhelyezett papírra rányomja a gumilepedőről a szedés egyenesállású képét. Ha a tégelysajtót magasnyomó gépként kívánták alkalmazni, kivették a gumiborítású átnyomóhengert, levették a tégellyel szemben levő gumiborítást, s helyére tették a szedést. Ezek után felmerül a kérdés: mi értelme volt az ilyen gépet (át)konstruálni, gyártani és vásárolni? Több ilyen ok is van! Kis példányszám esetén egyszerűbb és gyorsabb volt a nyomtatás; elmaradhatott az átállítás. És persze, ebben az üzemmódban lehetett könyvtáblát nyomni, stancolni és dombornyomást végezni. Nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy a gumikendővel szebb és tisztább nyomtatványt lehetett készíteni. Volt azonban még egy nyomós szempont is: nagy példányszám esetén a gumikendőről történő nyomtatás olcsóbb volt: egy szedésről akár százezer példányt is tudtak nyomni, magasnyomtatásnál a szedés ezt nem bírta ki. A magasnyomtatás a betűt jelentősen koptatta, deformálta, gumikendő alkalmazása esetén viszont elhanyagolható volt a betűk kopása. A kopott betűk pótlása - többnyire - csak betűöntödékből volt lehetséges, ezért addig használták őket, míg elfogadható nyomatot lehetett velük készíteni. Ha azon-

ban a kopott betűket visszaosztották a betűszedőszekrénybe - márpedig többnyire ez történt -, a különböző mértekben kopottak keveredtek a jó állapotban levőkkel. Emiatt aztán jelentősen megnőtt az egyengetés (curichtolás) ideje. Az esetek többségében tovább tartott az egyengetés, mint maga a nyomtatás. Emiatt aztán a gépmesterek munkaidejének jó része az cgyengetéssel telt el, mialatt a gép állt, és nem termelt. (Itt jegyzem meg, hogy a gumikendőről történő nyomtatáskor nem a borításnál történt az egyengetés, hanem a szedés alatt.)

Az „ofszet-tégelyes", „kétéltű" gép hoszszabb távon nem tudta felvenni a versenyt az egyre szaporodó és egyre tökéletesebb ofszetgépekkel, és a harmincas évek végérc teljesen kiszorult a piacról. Helyét „célgépek" vették át: a tökéletesített, önberakós, csak magasnyomtatásra tervezett tégelysajtók és az ofszetgépek. Az utóbbiak közül ilyen volt az ábránkon látható Faber & Schleicher-féle Roland is (1. ábra), amely már a húszas évek második felében megkezdte hódító útját. S mint tudjuk, végül az ofszettechnológia teljesen kiszorította a Gutenberg által feltalált magasnyomtatást, azonban ez csak mintegy ötszázötven éven át tartó technológiai fejlesztéssel volt lehetséges.

Nyomdászok köszöntése Kossuth Lajos nevenapján az 1841. évben Gécs Béla

Kossuth Lajos és a nyomdászok közvetlen kapcsolatának bizonysága e történet. Az alábbi verset Firtinger Károly - a Grafikai Szemle, hajdani szaklapunk volt érdemes főmunkatársa - tette közzé 1898-ban. A becses anyagot Malatin Antal, a Nemzeti dal egyik szedője, volt kalocsai nyomdatulajdonos küldte 1897-ben a szaklap főmunkatársának.

Landerer és Heckenast pesti nyomdájában 1841. január 2-án megindult a Pesti Hírlap, a szabadságharc előtti idők legjobban szerkesztett cs legnépszerűbb újságja. Az újság szedői a Miskolcról való Herz János, a debreceni Kiss Ferenc, a pozsonyi Prohászka János és a pesti szülclcsű Malatin Antal, csinos tablóban kinyomtatták e verset és átadták a lap szer-

Tekintetes Kossuth Lajos urnák névnapi ünnepére. írj betűt — összeszedem 's trónt építek észnek, erőnek; Pajzst az igaz, törvényt a' gonosz élte fölé. Irt betűben rejlik száz évek szelleme; benne Multak képe 's jelen tükrözi vissza magát. És ha nem »irva« csupán van a' jólét üdve, »malasztj
kesztőjének, Kossuth Lajosnak nevenapja előestéjen. E méltán nyomdatörténeti ereklyének tekinthető költemény - amely ha szerkezetében hiányokat is mutat fel, de mint a lelkesültség őszinte megnyilvánulása ma, több mint másfélszáz esztendő múltával, is érdemes az újbóli közzétételre.

Kossuth Lajos portré

A Kossuth Lajos portré 110 x 150 mm-es méretben a Gyomai Kner Nyomdában készült, és a Grafikai Szemle mellékleteként az 1902. évi szeptemberi számban jelent meg

Nemzetköziszakvásárok,konferenciák ésszemináriumok GRAPH EXPO, CONVERTING EXPO, GRAPIIIC ÁRTS THE CHARLOTTE SHOW, VUE/PO1NT, SEYBOLD SZEMINÁRIUMOK ÉS GUTENBERG FESZTIVÁL Eiler Emil

Az amerikai Grapkic Árts Show Company évente ismétlődően rendezi meg a fent felsorolt nemzetközi eseményeket, amelyekről most tájékoztatjuk olvasóinkat. GRAPH EXPO ÉS CONVERTING EXPO A szeptember 28. és október I. között Chicagóban megrendezésre kerülő kiállítás több mint ötszáz kiállítójának és feltételezett negyvenezer látogatójának a nyolc futballpálya méretű kiállítási területen gazdag programot és hétszázkilencven új terméket ajánlanak. A kiállítói névjegyzéket, a bemutatott termékeket és a kiállítás kísérőrendezvényeinek (konferenciák, előadások, szemináriumok, kerekasztal-megbeszélések stb.) írásos anyagát az interneten, a www.graphexpo.com és a www.graph expo.gasc.org/showinfo/wideformat.cfm folyamatosan frissített honlapokon, illetve egyéb portálokon lehet megtekinteni már jóval a kiállítás megkezdése előtt, és utána is általában két évig. (Érdeklődési lehetőség: info@gasc,org.) A digitális szélesnyomtatási technika és a síkágyas, illetve tekercsnyomó gépek, valamint a nyomtatás-előkészítés, a termékcsomagolás bemutatására egy óriáspavilont építettek. Működésben lehet majd látni a nyomógépekkel sorba építhető új lamináló- és feldolgozó gépeket. Külön figyelmet szentelnek a mérsékelten széles (90 cm körüli méretű) és kifejezetten próbanyomtatásra tervezett gépek bemutatásának. Valószínűleg nagy érdeklődésre számíthat a nyomdaipari szakoktatás és szakképzés témakörével kapcsolatos programsorozat is. Ennek főbb témái a következők lesznek: - A nyomdaipar mai helyzete; - Új értékteremtő üzleti lehetőségek; - A nyomdász fösvénység visszatérése. Érdekes előadásokra lehet majd számítani a következő témakörökben is: Workflow-trendek; PDF-frissítés; Kritikus nyomdaipari trendek.

A kiállítási tematika egy másik témaköre a változó információtartalmú nyomatok előállítása digitális eljárásokkal (VIP). Egy a nyomdaipari trendeket figyelő szervezetnek (TrendWatch Graphic Árts) a kiállítás kapcsán kiadott tanulmánya szerint 2007-re két-háromszorosára emelkedik a digitális színes nyomógépek száma. A tervek szerint a Xerox felvonultatja az iGen3 típusú nyomógépét, a Heidelberg pedig a Kodakkal közös NEXPress-szel jelenik meg. A csatlakozó szemináriumi programban a következő szekciók üléseznek: - On Demand nyomtatás; - Döntés a digitális eljárás üzemi bevezetéséről; - VIP nyomtatás; -A „digitális kereskedő" személyisége; - Digitális szélesnyomtatás. Ismét mást: a „Papírral összefüggő problémák okainak felderítése" izgalmas témakört járja körül az e célra szervezett szeminárium, amelyen az ipar profi szakértői ismertetnek módszereket és adnak tanácsokat. Ennek anyagához szintén hamarosan hozzá lehet majd férni a megadott internetcímeken. A kiállítás Converting Expo társrendezvénye a papírfeldolgozás, címkegyártás, a műanyag, üveg, papírdoboz stb. címkézés és a csomagolás világújdonságait mutatja be. Ennek keretében cél szoftvereket és -workflow-kat ismertetnek. A Graph Expo kiállítás kísérőrendezvénye még az Executive Outlook konferencia is. Ennek fő témája: a legújabb technológiák és hatásuk az egyre magasabb minőségi követelményekkel fellépő piaci környezetben. GUTENBERG FESZTIVÁL A GASC által a kaliforniai Long Beach-beli Convention Centerben tartott rendezvényen ez alkalommal kétszáz kiállító mutatta be legújabb anyagait, eljárásait és gépeit (lásd az áb-

rát). Fő témák: digitális nyomtatás előkészítés, nyomtatás, termék-továbbfeldolgozás és minden, ami ebbe a „csomagba" belefér. A kiállítás kísérőrendezvényein, a különféle szemináriumokon, ez alkalommal is érdekfeszítő előadásokat hallgathatott a látogató, mint pl. a következőket: - Az alkalmazottak befolyásolása és motiválása. - Hogyan érthetjük meg a fogyasztóinkat? - A mai workflow-rendszerek áttekintése. - A hatékony kommunikáció és az emberi ellentétek kezelése. - Itt a digitális vállalat! - A digitális nyomtatás ABC-je. - A géptermi „fejfájásokat" okozó műszaki problémák legfőbb okai, rendszerbe szedve. - Digitális proofkészítési eljárások. - Százegy PDF tipp és trükkök. - Digitális képzőművészeti reprodukciók készítése - Hogyan oldjuk meg a festék-papír problémáinkat? - A stresszmentes nyomdai gépterem titka. - Széles formátumú nyomtatás: piaci szempontokból. Ezekről a témákról a www.gutenbergfestival.com honlapon lehet részletesebb információkat szerezni, vagy a nyomtatott anyagot kérni a [email protected] e-mail címen. SEYBOLD SZEMINÁRIUMOK A 2003. június 11-13. között Amszterdamban megrendezett Seybold szakmai szemináriumok előadásai elsősorban a nyomdaipar által használt számítástechnikai eljárásokkal foglalkoztak. A konferencia írásos anyagát a Seyboldtól lehet

kérni: E-mail: pubsvcs@seyboldreports, illetve a www.seyboldreports.com weblapon megtekinteni. Az egyik témakör a fájltartalom-kezelés (Content management) volt. A másik kérdéskör az új jDF Vision eljárás alkalmazásának lehetőségei, szükségessége. Több mint húsz előadásban foglalkoztak a hordozható dokumentumformátum (PDF) használatával (pl. PDF a többnyelvű kiadásban), a PDF fájlok tartalmának megbízható próbanyomásával (PDF Proofing), az ilyen proofok színminőség-megítélésével, a PDF-nek a kiadói worflow-kban történő felhasználásával, a PDF/X fájlformátumokkal, továbbá azzal, hogy mit lehet tenni, ha a PDF adatállományban valami hibát fedezünk fel. Érdekes témákat érint a dokumentumok automatikus létrehozási lehetősége és a PDF európai használatának tapasztalatait taglaló előadás is. A szeminárium keretében a Heidelberg egy workflow-kiállítást is rendezett. VUE/POINT KONFERENCIA Végezetül felhívjuk olvasóink figyelmét az ugyancsak a GASC által idén áprilisban rendezett Vue/Point konferencia néhány érdekes témájára is, amelyekről bővebb információt a www.vue-point.com honlapon lehet szerezni: - Példányszám: kicsi, még kisebb és még annál is kisebb. - Színkezelés: hogyan működik a gyakorlatban? - Ha a nyomdászok a Marsról származnak, a dizájnszakemberek meg a Vénuszról, hát csodae, hogy soha nem tudnak egyetérteni? - Újabb rácsra bontási technológiák. - Hogyan működjünk együtt a PDF-et használó megrendelőinkkel?

A Convention Center: a Gutenberg Fesztivál színhelye a kaliforniai Long Bectch-ben

Tallózó NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK A MŰSZAKI, GAZDASÁGI ES PIACI ÉLET SZEREPLŐI RÉSZÉRE Eiler Emil

EXECUTIVE OUTLOOK SZAKOKTATÁSI KONFERENCIA A Graphic Árts Show Company(GASC), a nemzetközi szakvásárok rendezője, sajtóközleményben jelentette be, hogy 2003. szeptember 27én nyitja meg négynapos konferenciáját, amelyet a Xerox cég szponzorál. A kiállítás hagyományos kísérőrendezvénye ezúttal szakoktatási tárgykört dolgoz fel. Az ilyen konferenciákat mindig a megnyitás napja előtt rendezik a nyomda-, kiadó- és feldolgozóipar részére. A program a különféle szintű oktatások eszközeivel (tananyagokkal, információtechnikai eszközökkel, a valós és virtuális oktatás módszereivel stb.) foglalkozik. A szervező az interneten elérhető vállalatokat a megnyitásig rendszeresen informálja a tematikáról, a részvétel feltételeiről és az internet segítségével lehívható szakmai kiadványokról. (Bővebbeta [email protected], [email protected], [email protected] címeken illetve a www.gasc.org honlapon) ONDEMAND DIGITÁLIS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK ÉS PRINT ON DEMAND ALKALMAZÁSI FÓRUMOK Az angol Bespoke Agency sajtóközleményben jelezte, hogy 2003 október 21-23. között Londonban az igény szerinti nyomtatás témaköreivel foglalkozó technológiai alkalmazási fórumokat és bemutatókat rendez a kis példányszá-

mú, megszemélyesített és a megrendelői igényeket maradéktalanul kielégítő digitális nyomtatás vonatkozásában. A fórum főbb témakörei: az XML-alapú PPML leírónyelv és az elektronikus munkajelölés. (Job ticketing); nagyteljesítményű workflow-megoldások és az XMLalapú workflow-megoldások előnyei. A szóban forgó témakörök tárgyalása és a bemutatók a következő nyomdaipari technológiákhoz kapcsolódnak: Nyomtatás általában, szitanyomtatás, grafikai dizájn, kreatív produkció, kiadás, prepress és repró, termék továbbfeldolgozás. (Bővebbet a www.podi.org honlapon és a [email protected] címen. A rendezvény műszaki tartalmát a www.ondemandexpo.co.uk weboldalon lehet folyamatosan megtekinteni, illetve onnan letölteni. A rendezőszerv - Bespoke Agency - elérhetősége: [email protected]) BLANKET MATE MÁRKÁ|Ú OFSZET NYOMÓKENDŐ MÉRŐESZKÖZ Az Algraphic International Ltd. egy új működési elvű mérőeszközt fejlesztett ki a nyomókendő-hengerre feszített termék vastagságának pontos meghatározására. A mérőtűk alakja és kivitelezése olyan, hogy a feszített kendő vastagságváltozásait igen szűk tűréstartományon belül lehet velük meghatározni. A termék ára: 449 angol font. (Bővebbet: [email protected] címen)

Nyomdaipari cégvezetők regionális találkozója ORSZÁGOS SZAKMAI SZIMPÓZIUM - ZALAEGERSZEG Lendvai László

Az immár hagyományosnak tekinthető Nyomdaipari cégvezetők regionális találkozójára ezúttal Zalaegerszegen került sor május 29-30-án. A rendezvényt - mely országos szakmai szimpózium is volt egyben - házigazdái minőségében Szentmihályi Csaba moderálta. Jászkuti László, a szakmai szövetség elnöke megnyitójában a regionális találkozó jelentőségéről, céljáról és programjáról beszélt. A két legfontosabb programpont a termékdíjjal kapcsolatos törvények értelmezése, egységes ajánlások a tennivalókhoz, illetve tájékoztatás az európai vállalatok nemfizetési, késedelmes fizetési problémáiról, a lehetséges szankciókról és reagálásokról. Ezt követően a rendezvénynek helyt adó Zalaegerszeg polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Eldicsekedve az ország legzöldebb megyéjével, büszkén mesélt a város adottságairól és fejlődéséről. A továbbiakban szakmai programok követték egymást. A Zalai Nyomda Rt. privatizációt követő történetének impozáns számszerű bemutatása, az elmúlt időszak fejlesztései, a cég közelebbi és távolabbi céljai szerepeltek Sebesvári László - az rt. elnöke előadásában. Nagy érdeklődéssel várt

téma volt a következő: Fizetési késedelem és hatásai az Európai Unió országaiban. Az

előadó Anne-Marie de Noose (Intergraf- Brüsszel) elmondta, hogy sajnos nem sokkal jobb a helyzet ezen a téren az Unió országaiban, mint nálunk, a fizetési készséget igen erősen motiválja a szereplők piaci helyzete. A módszerek változatosak, a minőségi reklamációtól a pereskedés akár több éves fizetési haladékáig mindent bedobnak, vagy a piaci erőfölénynyel visszaélve, egyszerűen csak nem fizetnek. Az ezek kivédésére rendelkezésre álló lehetőségek ott is korlátozottak. Vannak ugyan törvényben megszabott szankciók országonként eltérő szigorral -, ám ezek többnyire hatástalanok. A késedelmi kamat, „feketelista", készpénzfizetés árengedménnyel honorálása stb. eszközök orszá-

gonként eltérő lehetőségek. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az Intergraf e témában sok országra kiterjedő felméréseket végzett, azokat elemezték, és ezek alapján kidolgoztak egy EU-dircktívát, ám ezek csak ajánlás jellegűek, s országonként be kell fogadni, integrálni, s ha ez sikerült - alkalmazni. Nehéz dió. A felmérések igen érdekes - bár nem meglepő - eredményeket hoztak. A késedelmes fizetési lista délről északra haladva - Máltától a skandináv országokig - „javul". Igazán jó megoldás sehol nincs. Mivel csodák pedig nincsenek, így van ez nálunk is, fűszerezve egy kis magyar virtussal, tipikus indokként a „nekem sem fizetnek, én sem tudok fizetni..." formulát használva, a körbetartozásokkal akadályozva a normális gazdasági fejlődést. Az európai példák és megoldások után dr. Peller Katalin, a MNyPSzSz főtitkára a hazai viszonyokra vonatkozó Lehetőségek fizetési késedelem esetén a magyar jogban című előadása következett. Csodaszert ő sem ismer, a rendelkezésre álló törvényes eszközök közül igazán egyik sem „jó" megoldás. Az egyik a faktoring (adósságeladás) aránytalanul nagy veszteséget jelent; a fizetési meghagyás inkasszóval - már rég

másik cég másik számláján van a pénz, nincs mit leemeltetni; pereskedés - bizonytalan kimenetelű, hosszan elhúzódó, sokba kerül, és az ügyvédeken kívül ki szeret pereskedni; felszámolás kezdeményezése - ez inkább fenyegetésnek szokott beválni, de még ez e legtisztább dolog, már amennyiben nem ürítették ki előzőleg a céget. Nem ártana persze megfelelő törvényi háttér sem, a tisztességtelenek ellen, a tisztességesek érvényesüléséhez. Majd szakmai előadások következtek. A Stora Enso Hungary Kft. ügyvezetője, Megyaszai Péter beszélt cége történetéről, felépítéséről, termékeiről, üzleti céljairól. Az IKB Leasing Hungária Kft. részéről Kőhalmi Norbert ismertette az operatív lízing előnyeit, az IKB üzleti stratégiáját, kihegyezve a nyomdaipari gépek igen magas beruházási összegeire kidolgozott speciális konstrukciókra.

Kovács Viktor, a Canon Hungária Kft. képviseletében sziporkázó előadás keretében mutatta be a Canon Color Management színkezelési rendszert, aminek segítségével a legmegfelelőbb nyomatok készíthetők. A helyszínen gyakorlatban is megtekinthető volt a színkezelő program. A szakmai program utolsó előadása a Bö'hm Rondo Recycling Kft. képviselőjétől, Mindáné Papp Katalintól

hangzott el. Ismertette a cég tevékenységét, a szelektív hulladékgyűjtés és -újrahasznosítás terén elért eredményeiket. Ezt követően fakultatív alapon - nagy érdeklődés mellett - kötetlen beszélgetésben válaszolt dr. Peller Katalin a termékdíjjal összefüggően rá záporozó kérdésekre. Elmondta, hogy a termékdíj bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatban még a minisztériumban sincs egységes állásfoglalás, rengeteg a nyitott kérdés, de amit tudni lehet, az megtalálható a szövetség honlapján (www.fedprint.hu - természetesen csak tagoknak hozzáférhetően). A kérdésekből kiderült, hogy igencsak sokféleképpen értelmezhető vagy értelmezhetetlen a törvény és a végrehajtási utasítás, ez pedig nem a jó törvények velejárója. A sűrű szakmai programokkal teli nap levezetésére kiválóan alkalmas volt a Zalacsány melletti vadregénycs szabadtéri színpad előadása és a közben felszolgált, alkalomhoz és helyhez illő vacsora. Az előadás, a zala-

egerszegi néptáncegyüttes által eljátszott-eltáncolt Cigányszerelem című, romantikus tánc- és lovasjáték könnyed szórakozást nyújtott. A második napon nyomdalátogatásra volt lehetőség,

Szentmihályi Nyomda. Az igen

amivel sokan éltek. A Zalai Nyomda Rt. nagy volumenű hajtogatottdoboz- és címkeprofilja mellett a hagyományos nyomdai tevékenység elenyésző, ez a gépparkon is tükröződik. A jól bevált technológiák mellett érdekesség a tervezők, grafikusok, megrendelők számára igen praktikus, egyedi számítógépes dobozkivágó, ami komoly segítség a tervezés, makettkészítés során. Egészen más világot mutatott a másik vendéglátó, a

ügyeletet is lehetővé tesz, vagyis, ha a gazda házon kívül is van, számítógépen keresztül bármikor „benézhet" a céghez, mindig pontosan látni a történéseket, a munkák elkészültét, a megrendelések alakulását. A fentiekben leírtak alapján elmondható, hogy ez a rendezvény is jó alkalom volt a szakmai és személyes tapasztalatcserére, aktuális és mindenkit „izgató" témák megvitatására, s aki ott volt, nem bánta meg, hogy eljött.

szűk hely ellenére (vagy éppen ezért) rendezett, jól szervezett benyomást keltő üzemben szokatlan, de imponáló a teljes rendszerre kiterjedő számítógépes irányítási rendszer, mely távfel-

Két cég közös vevőtalálkozója Dr. Juhász Géza

Jól sikerült vevőtalálkozót rendezett közösen a Frama Rt. és a DMS Dialogmarketing Kft. az utóbbi cég Jászberényi úti telephelyén. A Frama 1991-ben alakult francia tulajdonú magyar cég, melynek Bulgáriában és Romániában is van leányvállalata, nemsokára pedig Szerbiában is megnyitják kirendeltségüket. Egyébként a francia anyacégnek több nyugat-európai országban is van leányvállalata. A DMS Dialogmarketing Kft. 1 993-ban alakult Magyarországon, először kifejezetten a Reader's Digest Válogatás szolgáltatójaként. A magyar kft. a német GHP Holding GmbH vállalati csoport tagja. A megjelent vendégeket Fred Siegwctrt, a DMS Dialogmarketing Kft. ügyvezető igazgatója és Káldi József, a Frama Rt. vezérigazgatója üdvözölte, majd fánki Balázs, a DMS kereskedelmi vezetője és Szemlér László, a Frama kereskedelmi igazgatója tartott tájékoztatót. A beszámolókból, majd ezt követően a két üzem meglátogatásából azonnal kiderült, hogy a két cég miért tartott együttes találkozót. Ugyanis összedolgoznak. A Frama nagy teljesítményű gépein bármilyen szabvány- vagy speciális méretű borítékot és levéltasakot legyárt, a DMS pedig ezeket a borítékokatfelhasználva, a Direct-Mail-küldemények összeállításának minden lépését - a megszemélyesítéstől a postára adásig - végzi. Tekercses vagy íves nyomógépeiken többek között megszemélyesített levelek, számlák, postai csekkek készíthetők, legújabb gépükön pedig kétoldalas, hétszínű nyomatot is elő tudnak állítani. A Frama Rt. íves ofszet, tekercsnyomó újabban flexónyomtató - géppel is rendelkezik, különleges gépeivel naponta 1,5-2 millió borítékot gyárt, szabvány- és nem szabvány méretben. Gépeik egy munkafolyamatban

méretre vágják a papírt, meghajtják, ragasztják - adott esetben műanyag fólia ablakkal is ellátják a borítékot -, valamint több színben is nyomnak a borítékra szöveget és grafikát. Itt jegyezzük meg, hogy mindkét cég fóliába hegesztést is végez. így akár 35 mm vastag csomag is fóliába tehető. A címzés a munkafolyamat során kerül az átlátszó fóliába. A két cég közös munkája a Reader's Digesten kívül ma már folyamatosan sok nagy céget kiszolgál. Példaként említjük a biztosító cégeket, bankokat, OTP-t, Matávot. Levelek, számlák, csekkek gyártásán kívül megszemélyesített kártyákat is előállítanak. A milliós tételekhez a Frama Rt.-nél kilencven fő, a DMS Kft.-nél hatvan fő a dolgozói létszám. Mindkét cég nagy területű raktárral is rendelkezik. A kész terméket az utolsó munkafolyamatot végző DMS - a postai előírásnak megfelelő, irányítószám szerinti rendezést követően - raklapokra előkészítve saját tehergépkocsi használatával szállítja Budapest vagy az ország bármely postájára. A jövőben mindkét cég fejlődik. A Frama Rt. Tündérfürt utcai telephelyén építkezés folyik. A tesjeszkedéssel egyidejűleg új gépek beállítására is sor kerül. A DMS Dialogmarketing Kft. a német csoport tagjaként összedolgozik a csoport harminc vállalatával, így Magyarországon még nem gyártott termékek kínálása és forgalmazása is lehetséges. Erre szükség is van, hogy egyre több szolgáltatást tudjanak nyújtani. Nyomdász szemmel is érdekes és hasznos volt ez a találkozó. Hiszen amit itt láttunk, az már több mint nyomda. Egy munkamenetben a nyomtatáson kívül elvégzik azokat a feladatokat (címzés, postázás stb.), amelyek azt megelőzőleg a megrendelő dolga volt. Ez lehet a jövő útja.

Nem kívánnak mattot kapni PRIME RATE KFT.: DIGITAUZÁCIÓ - ÉS VALAMI MÁS Prukner Zoltán

Totncsányi Péter ifjú versenysakkozóként egykor Lékó Péterrel és Almási Zoltánnal Is farkasszentet nézett. Akkori vetélytársai sokra vitték, Lékó egyenesen a világ talán legntagányosabb sportjának aranykönyvébe írta be a nevét azzal, hogy a Kramtiyik elleni világbajnoki döntőre készülhet. Tomcsányi Péter azonban elhagyta a fekete-fehér táblákat egy másfajta küzdőtérért, bár pályakezdő közgazdászként maga se hitte volna, hogy az egyik legkorszerűbb nyomdaipari vállalkozás, a Prime Rate Kft., egyben hazánk legnagyobb kapacitású egyszfnes (4 db Xerox DocuTech) és a legmodernebb színes berendezéssel rendelkező (Xerox DC 6060) digitális nyomdája vezetőjeként ismerik majd a nevét 2003ban. Mindez azzal kezdődött, hogy írt egy könyvet, és mivel ezt nem csupán az íróasztal fiókjának szánta, keresett hozzá egy nyomdát. Hosszas tárgyalások, alkudozások után végül talált egy nem túl jelentőset, amely kellemes feltételekkel elvállalta a munkát, ám mindeközben felismerte, hogy a nyomdaiparban milyen kevés helyütt jó a menedzsment, a korszerű feltételekkel dolgozó beszállító, az ügyfélbarát szolgáltató, mennyi a csúszás, a késés, és lelki szemei előtt megjelent egy olyan vállalkozás képe, amely tevékenységében több lábon állva koordinálná a szakma teljes körű specifikumát a tartalmi és technikai tanácsadástól a kész termék szállításáig. Egyben tehermentesítené a megrendelőt a gyártás és kivitelezés alól, a legteljesebb felelősségvállalással a munkálatok megszervezése és ellenőrzése által. Talán már akkor megfogalmazódott benne a cég mai szlogenje: Nem csupán a terméket, hanem a megoldást szállítjuk Önnek! Kezdetben minden kis munkáért megküzdött és folyamatosan határidőre kiváló minőségben szállított és „szolgáltatott" így az évek

során nőtt a megrendelők száma, új munkatársakkal bővült a Prime Rate és lassan átstrukturálódott a munkák jellege is. Ma elsősorban bankok, kiadók, multinacionális iparvállalatok, gyárak, komplex nyomdaipari projektjeit megtervező, koordináló fővállalkozás. A nyomdai kigyártás túlnyomó részét nyolc-tíz szerződött állandó partner biztosítja (ofszet, szita, flexo nyomdák) amelyet a saját digitális nyomda tesz teljessé. A produkció mellett a teljes körű szolgáltatást négyfős előkészítő csapat magas szintű technikai és technológiai háttér (Mac, PC, ftp) saját filmkészítés (Agfa) biztosítja, amelyet a gyártás követő vámkezelés, just in time szállítás, postai expediálás, raktározás stb. követhet. Idén nyári beruházásukkal (Xerox DC 6060) a Prime Rate legnagyobb kapacitású fekete-fehér rendszerrel és legmodernebb színes géppel rendelkező digitális nyomda Magyarországon. A négyszáz négyzetméteres telephelyen az öt nyomógépet igény esetén három műszakos munkarendben üzemeltetik, amelyek kötészeti munkái (irkafűzés, ragasztókötés, fém-ikerspirálozás, fúrás stb.) is helyben készülnek. A digitális nyomtatás jelenlegi helyzetéről, jövőbeni lehetőségeiről Tomcsányi Péter a következőket mondta: „Először is kicsit szűkíteném a digitális nyomtatás azon területét, amelyről most írunk, mert a nagy formátumú plakátnyomtatástól modernebb irodai berendezéseken át sok minden sorolható ide. Én a következőkben kiváló minőséget biztosító, üzemszerű gyártásra alkalmas, klasszikus nyomdai termékeket előállító digitális piacról beszélek. Az egyszínes gépeken elsősorban műszaki leírások, használati útmutatók, könyvek, jegyzetek készülnek, míg a színes gépeken névjegykártyák, meghívók, prospektusok, katalógusok, könyvborítók a legjellemzőbb termékek. Mindkét esetben óriási előny, hogy a változó adatállomány kezelésnél nincs

alternatívája a digitális technológiának. Korunkat jellemző személyre szabott ajánlatok megfogalmazásának technikai megoldását is a digitális gépek biztosítják, ahol a különböző vállalati, vevői adatbázisok „házasításával" tömegtermelésben készülhetne az egyedi, így hatékony ajánlatok. A Prime Rate szerencsés helyzetben van, mert nem kötődünk egy technológiához, így mindig a vevőnek legmegfelelőbbet tudjuk kínálni. Számos esetben egy terméken belül is több eljárás keveredik, gondoljunk például egy könyv színes borítójának ofszet-, míg belíveinek digitális nyomtatására, vagy az először ofszet előnyomással készített termékek utólagos változó adatokkal történő felülnyomására. Egy borítóból, stancolt szórólapból, megszemélyesített színes levélből, műanyag kártyából álló akciónál még összetettebb a helyzet... Két fontos kérdés: minőség és gazdaságosság. A modern színes digitális gépek már laikusnak teljesen egyenrangú nyomatot tudnak készíteni, amelyek azonnal felhasználhatók, nincs lehúzódás-, elkenődésveszély. Jelenleg a Magyarországon forgalmazott legmodernebb Creo rip-pel felszerelt, 60-300 grammsúlytartományban dolgozó Xerox DC 6060-nál - amely nálunk is üzemel - már szakemberek számára is minőségi alternatívát jelent a digitális nyomtatás. Feltehetőleg jövőre megérkezik Magyarországra is az Európában már néhány helyen üzemelő Xerox csúcsmodell, az iGen3, amely már B3 formátumban számos technológiai, műszaki újítást felvonultatva forradalmasíthatja a színes digitális nyomtatást, bár a jósolt 130-150 milliós vételár a beruházás jól átgondolt előkészítését követeli meg minden potenciális vásárlótól. Az egyszínes (fekete) nyomtatás minősége folyó szövegnél, vonalas ábráknál tökéletes, míg erősen raszteres ábráknál, képeknél is megfelelő nyomatképet biztosít (talán csak a nagyon részletgazdag és kiemelt jelentőséggel bíró egyszínes képeket tartalmazó

tudományos folyóiratoknál érdemes az elérhető minőséget előzetesen jóváhagyatni). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a technológiából fakadóan az elő- és hátoldali 100%-os fedés iparszerű gyártás mellett még a legmodernebb gépeken sem biztosítható, bár a max. fél milliméteres eltérés a gyakorlati életben általában nem jelent problémát. A gazdaságosság határait nehéz meghatározni, mert a befektetett pénzeszközök minimalizálását, a változó adatállományok új verziók megjelenésének kompromisszumok nélküli alkalmazhatóságát, a gyorsaságot stb. általánosságban nem lehet modellezni. Az adott megrendelő igényei és lehetőségei határozzák meg, hogy e soktényezős optimalizálás során miként ítéli meg az egyes tényezőket, és hol van számára a gazdaságossági töréspont. (Mert teljesen más, ha egy helyi kisvállalkozás szeretne egy nyolcoldalas színes ismertetőt készíteni nyolcszáz példányban, mintha egy nemzetközi orvos konferencia nyolcszáz résztvevője megkapja az előző napi előadások, hozzászólások nyolcoldalas kivonatát.) Mindezeket figyelembe véve nagy átlagban elmondható, hogy az egyszínes nyomtatás esetében akár több ezer példányig is gazdaságos lehet a digitális nyomtatás, addig a színesnél ez körülbelül 500-800 példány. Összefoglalva kiemelendő, hogy a digitális nyomtatás részaránya a jövőben egyértelműen emelkedni fog, így egyre többen fogják alkalmazni, a másik, hogy meg kell tanulni minden piaci szereplőnek, hogy nem technológiát, terméket, hanem megoldást szállítson!" Egy biztos: a hat-hét év alatt a semmiből előtűnő, valódi - és magyar! - sikertörténetet író vállalkozásnak eredményes, szívós munkával kialakított és megteremtett háttérrel nem kell attól tartania, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozáskor mattot kaphatnak a szélesedő üzleti versenyfutásban. Ezt egy volt sakkozó egyébként is nehezen viselné el.

Tovább nő az online médiumok olvasottsága, míg a nyomtatottaké csökken

Az internet használóinál megfigyelhető tendencia, hogy számuk növekedésével összetételük egyre inkább megfelel a teljes népesség összetételének, azaz egy „átlagos" internetező egyre jobban hasonlít egy „átlagos" hazai lakosra vagy olvasóra. Míg néhány évvel ezelőtt jól meghatározható volt, hogy az internetet jellemzően például a technológiával foglalkozó szakokon tanuló egyetemisták használták, addig mára ezek a karakterek eltűnőben vannak, azaz az internet egyre inkább „mindenkié". A hazai média egyik jellemző tendenciája, hogy míg az online médiumok olvasottsága („reach") továbbra is folyamatosan nő, addig a nyomtatott sajtótermékeké lassan, de biztosan csökken. Ez a visszaesés abból ered, hogy a nyomtatott sajtón belül a bulvársajtó olvasottsága stagnál, míg a politikai napilapoké esik, ami azt eredményezi, hogy egyes

korcsoportokban - például a 18-29 év közötti, A-B jövedelmi kategóriába eső célcsoportban - az [origó] olvasóinak száma már megegyezik a legolvasottabb politikai napilapéval (mindkettőé közel napi 40 000). Az [origó] bevételei több mint 30%-kal növekedtek, ami meghaladja a teljes online hirdetési piac növekedését. Az online hirdetések terén növekvő bevételeket hozott a távközlési szolgáltatók, ezen belül elsősorban a mobil szolgáltatók közti tarifaháború, ami felhívja a figyelmet az online médiumok rugalmasságára is. A szolgáltatók a konkurencia új ajánlataira szinte azonnal reagálnak, s hirdetéseikkel az online médiában késedelem nélkül jelenhetnek meg. Jellemző az is, hogy a hirdetők inkább kevesebb számú, de több látogatót vonzó portálokon helyezik el reklámjaikat, vagyis az online hirdetési piac koncentrálódása tovább folyik. Az internetes tartalmak fejlődését nagyban befolyásolja az internetelérések minősége.

Az online és offline médiumok olvasottsági rangsora, 2002. 4.- 2003. 1. negyedévben, a 18-29 év közötti, A-B jövedelmi kategóriában Népszabadság Origó Blikk Metró Startlap - honlap Index - honlap Mai Nap/Színes Mai Lap Nemzeti Sport Magyar Nemzet 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45C

Axelero Internet Magyarország piacvezető internetvállalata, az Axelero Rt. a hazai magánfelhasználók közel felének biztosít hozzáférést, s emellett a legnépszerűbb magyar nyelvű tartalomegyüttes, az [origó] portál tulajdonosa és üzemeltetője is. A lakossági és tartalompiacon való meghatározó jelenlét mellett a vállalkozások számára is értékes megoldásokat kínál az internethez kötődő Összes tevékenységgel kapcsolatban a hozzáféréstől az összetett e-kereskedelemig. A vállalat az országban elsőként indított el számos olyan innovatív online szolgáltatást, mint például az ADSL, az internet-adatközpont (IDC), a web alapú EDI vagy az elektronikus piactér. Az Axelero Rt. a Matáv csoport tagja. További információ a vállalatról és szolgáltatásairól a www.axelero.hu webcímen található.

[origó] Az [origó], Magyarország legnépszerűbb portáloldala napi kétszázezer körüli látogatót fogad. A hírszolgáltatás mellett az ország legismertebb keresője, a Vizsla egy ingyenes e-mail-szolgáltatás (Freemail) több mint 1,2 millió postafiókkal, valamint egy elektronikus könyvesbolt (FókuszOnline) is az Axelero Internet által fenntartott [origó] tartalomegyüttes része.

A hazai piacon a legmarkánsabb tendencia a szélessávú előfizetések, internethozzáférések számának intenzív növekedése. 2001 vége óta az ADSL használóinak száma megtízszereződött, a kábelnethasználóké megháromszorozódott. A vállalati szegmensben is a szélessávú kapcsolatok terjedése zajlik. A jelenlegi hazai piacon még a dial-up előfizetés az uralkodó, de az alternatív technológiák erőteljes előretörése figyelhető meg. Az Axelero megbízásából a TÁRK! által végzett kutatás adatai szerint 2002-ben az otthoni hozzáférések 10%-át már e technológiák adták. Az ADSL terjedésének egyik fontos hatása, hogy az internethasználati szokásokat is átrendezi: megjelenésével és terjedésével már duplájára nőtt az interneten töltött idő. Forrás: Axelero Internet

Az első Akzo Nobel Inks akvizíció Kovács Tibor ANI Holdings Magyarország

Ezúton szeretnénk bejelenteni az Akzo Nobel Inks akvizícióját, amely által megvásárolta a belga Trenal vállalatot, a web coldset és heatset festékgyártót. Az Akzo Nobel Inks (ANI) a nyomdaipari festékek és adalékok fejlesztésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A cég jelen van Európa majdnem minden országában, így Magyarországon is az ANI Holdings Magyarország Kft. képviseletében. Ezenkívül képviseletek találhatók Kínában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Malajziában és az USA-ban. Disztribútorok széles hálózata további negyven ország ellátásában nyújt elérhetőséget. Az ANI világszerte kilencszáz főt foglalkoztat, és a 2002-es évben kétszázmillió euró forgalmat ért el. A Trenal 1932-ben családi vállalkozásként alakult a belgiumi Lessines-ben. Később leányvállalatok nyíltak Európa különböző országaiban. A Trenal a mai modern gyártásával a tekercsofszet festékek (újságpapírfestékek) legjelentősebb gyártői közé tartozik Európában. Az ANI és Trenal kombináció a coldset festékek gyártásában Európa Top 3 pozícióba kerül, és lehetővé teszi az ANI részére a heatset festékek értékesítését is. Skandináviában és a Benelux államokban a cég piacvezetővé válik. Ez az akvizíció az első lépés az ANI által elfogadott növekedési tervben. Az ANI és a Trenal vezetői meg vannak győződve arról, hogy ez a vezető kombináció nemcsak a sikeres üzletek folytatását jelenti, hanem lehetőségeket tár fel új piacokon is a növekedésre. Ide tartozik Magyarország is. További információt a [email protected], illetve a www.aninks.com címeken találnak az érdeklődők.

SzelektívhulladékgyűjtésaXeroxnál Csölle Kata

2003 áprilisától a Xerox Magyarország Kft. irodáiban bevezették a szelektív hulladékgyűjtést. Ezzel a lépéssel a vállalat csatlakozott a Xerox Inc. által meghirdetett zöld programhoz, melynek célju a környezet megóvása, a környezetbarát munkahely megteremtése, valamint u természeti erőforrások védelme a hosszú távú vállalati stratégia részeként. A Xerox Corporation vállalati politikájában, kutatás-fejlesztési tevékenysége során eddig is központi szerepet játszott a környezettudatosság, amely magában foglalja az új környezetvédelmi technológiák és újítások bevezetését, a felhasznált papír újrafeldolgozását, a festékkazetták gyűjtését és újrafelhasználását. Idén tavasszal a magyar leányvállalatnál is bevezeUék a szelektív hulladékgyűjtést. „A Xerox szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy minden felelősen gondolkodó nagyvállalatnak kötelessége, hogy képességei szerint óvja környezetét, és példát mutasson a társadalom és munkavállalók számára egyaránt" - véli Ablonczy Balázs, a Xerox Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A Xerox Magyarország Kft. Szépvölgyi úti irodájában 1100 négyzetméteren több mint kilencven főt foglalkoztat. A multinacionális cégekhez hasonlóan, a Xerox havonta óriási mennyiségű papírt, műanyag- és fém hulladékot, festékkazettát stb. halmoz fel, melyeket ezután külön konténerekben gyűjtenek, s három hetente elszállítják. Mindezzel havi 300-600 kilogramm papírt (70%-a irodai, 30%-a járulékos papír hulladék), 1,5 m* PETpalackot, 60 kg üveghulladékot és 1 m3 alumíniumdobozt juttatnak közvetlenül az újrafeldolgozás helyére. A program hatékony

98

MAGYAR GRAFIKA 2003/4

megvalósítását a cég valamennyi dolgozója támogatja, ezért az a gyakorlatban is sikeresen működik. A Xerox Magyarország Kft. szelektív hulladékgyűjtési akciója a következő tevékenységeket foglalja magában: 1. Papírgyűjtőket helyeztek el az asztalok, a nyomtatók és a faxok mellett, hogy a kidobásra szánt szemetet újrahasznosítás végett összegyűjtsék. 2. Extra papírgyűjtőket tettek minden olyan helyiségbe, ahol nagyobb mennyiségű papírt használnak a dolgozók. 3. PET palack és üveggyűjtő edényt, valamint alumíniumprést helyeztek a konyhába abból a célból, hogy a mesterséges hulladékokat környezetbarátabb formában tárolhassák. 4. A nem szükséges és megsemmisítésre váró CD-ket és flopikat a recepción található dobozba gyűjtik. 5. A lemerült elemek és akkumulátorok szintén a recepción várnak az újrafeldolgozásra.

Figyelmükbe ajánljuk a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület szeptemberi rendezvényeit: Minőségügyi fórum. Szeged, 2003. szeptember 4. Nyomdaipari karbantartók XXL Konferenciája, Győr, 2003. szeptember 18-19. Részletes felvilágosítást egyesületünk titkárságán, a 457-0633 telefonszámon kaphatnak.

ECCO Regatta - immár ötödször Péteri Károly beszámolója, Hargitai Lajos fotójával

Az ECCO Hungária július 11-13-án ezúttal ötödször sorra került hagyományos, három-' napos rendezvénye nem csak a legtöbb csúcs beállításában különbözött az előzőektől, hanem elsősorban abban - amint a „főnök" Kézai Zsolt esti értékelésében elmondta -, hogy ezúttal először volt a regattaversenynek szabályos rajtja, majd végül szabályos befutója is. Ez különösen értékelhető akkor, ha tudjuk, hogy minden eddiginél több, tizenhárom „ötvenes" vágott neki Balaton földvárról a magyar tengernek, és futott be délutáneste Badacsonyba. Bár a vevőtalálkozóra a szokottnál egy héttel korábban került sor, az égiek jóvoltából az eseményre a tavasz (nyár?) addigi.^egmelegebb napjain és a legmelegebb Balatonon(-ban) került sor. A vitorlásokkal és a - „nyugdíjasokat" szállító - Heika motorossal Badacsonytomajba érkezett mintegy száznegyven vendég a szálláshely birtokbavétele és az azt követő felfrissülés után némi pihenéshez is jutott a vacsoráig. A szokott választékot nyújtó svédasztalos vacsorához az aláfestést ezúttal a Budapest Ragtime Bánd szolgáltatta, ami biztosította egyúttal, hogy a vendégsereg a vacsora végeztevei kihasználja az elviselhetőbbé váló levegőt táncra, baráti beszélgetésre - egy kis lazításra; amit csak Kézai Zsolt versenyértékelése, díjkiosztása és ehhez kapcsolódó, megszokott baráti szavai szakítottak félbe. A rövidre sikerült éjszakát követő elmarad-

hatatlan - ha nem is teljes létszámú - reggeli torrj^- és reggeli után rövid autóbusz utat követően lovas kocsikkal - ekhós szekerekkel érkeznünk a Tapolcai medencében levő Idran.yi-pusz.tara. Itt a helyiek lovasbemutatóját .a szokásos betyárvirtus, leányrablás és hasofilók követték, majd a Vadrózsa együttes szórakoztatta a vendégeket, bevonva őket is a prck|ukciába. Ezt követte a bográcsban-kemeníJében, helyben készült, desszertet sem nélkülöző ebéd; elfogyasztását megkönnyítve a Balatonfel vidék fehér, rozé és vörös boraival- kinek-kinek ízlése szerint -, bár lehet, : hogy ezúttal is a jéghideg ásványvízből fogyott a legtöbb. A Visszatérést követő csendes pihenő atán ismét vízre szálltunk, hogy a vacsorát a komphajó légkondicionált nagytermében fogyaszszuk el a négyórás sétahajózás | o r á n . Eközben a fedélzeten a telihold fényeben a diszkózene segített megszabadulni az ebéddelvacsorával összeszedett esetleg felesleges kalóriáktól. A késő esti visszatérést követően pedig az ismét kellemesebbé váló-levegő marasztalta a vendégeket a Club Hotel Badacsony teraszán; folytatva a soha meg nem unható, véget nem érő baráti-szakmai beszélgetéseket, eszmecserét. Az ugyancsak rövidre sikerült éjszakát követő reggeli után ismét a Helka motoros fedélzetére szálltunk, ezúttal már mind együtt, hogy visszahajózzunk Földvárra - a szokott módon elköszönve: remélhetőleg, jövőre, veletek ugyanitt! MAGYAR GRAFIKA 2 0 0 3 / 4

CONTENTS 3 Viktória Faludi: Editorial 4 Emil Eiler: European vocation training panoráma 17 Zoltán Prukner: Andor Tevan would be proud too, but woirying 19 Zoltán Prukner: Is there any printcTs education outside Europe at all? 21 Zoltán Prukner: Tótfalusi: The changed world 22 Zoltán Prukner: Let there be Quality - and did it at all? 24 Károly Péteri: About printing engineers training 29 Szabolcs Molnár: Medibel 30 Bence Nagy: World Wide Web in service of education 32 Krisztina Géczy, Mrs. Pásztor: Kvils of printcrs education 34 Dr Csaba Horváth: Education of maintenance in High Schoo! 36 Ilona Kiss: Scale of Values of M-real ViVa project 39 István Jancsi): Reproduction of facsimiles 44 Péter Maczó: Graduating gTaphic students, 2003 51 Sándor Mikó: Production of school textbooks using Duplo equipments 54 István Faragó: No printing house can exist without trimmer 56 Dr Csaba Horváth: Knowledge based maintenance 58 Olga Eiler: Somé novelties of screcn printing 60 László Darnay: Not only a blind man may hit the mark.... 62 Péter Maczó: Beautiful Books of the year 2002 66 Róza Kovács: Award winners of „Beautiful Hungárián Books" 70 Péter Maczó: Golden Drawing Pin - 2003 74 Pál i'mkner: A portrail oí György Földes 76 György Timkó: Once Upon A Time there existed an „offset platen press" 79 Béla Gécs: Greeting of printers 80 Emil Eiler: International faiTs, exhibitions, conferences and scminars 84 László Lendvai: Régiónál meeting of managing printer clercs 88 l)r Géza Juhász: Consumer's meeting of two firms 92 Zoltán Prukner: I don't wanl to have a checkmate 95 Axelero: Reading of on-line média is growing 96 Tibor Kovács: f-'irst Akzo Nobel Inks Aqnisition 98 Károly Turányi: CREO - Company Of The Year 101 Károly Póteri: Ecco Regatta- fifth times now

INHALT 3 4 17 19 21 22 24 29 30 32 34 36 39 44 51 54 56 58 60 62 66 70 74 76 79 80 84 88 92 95 96 98 101

Viktória Faludi: Lieber Leser! Emil Eiler: Europa-Rundschau: Kachausbildung Zoltán Prukner: Andor Tevan wáre auch stolz - und würde auch sorgen Zoltán Prukner: Gibt es Ausbildung auch aufier der EU? Zoltán Pmkner: Fachschule Tótfalusi Verándertes Wclt Zoltán Prukner: Qualitat muís sein - und? Károiy Péteri: Ingenieurausbildung in Ungarn Szabolcs Molnár: Medibel Bence Nagy: Internet im Dienste des Unterrichts Krisztina Pásztor-Géczy: Krebsschaden des polygrafischen Unterrichts Dr. Csaba Horváth: Unterricht der Instandhaltung an der TH Budapest Ilona Kiss: ViVa-Projekt der M-real István Jacsó: Facsimile-Reproduktion Péter Maczó: Grafiker Diplomarbcitcn 2003. Sándor Mikó: Herstellung von Lehrbücher mit Duplo-Einrichtungen István Faragó: Keine Druckerci ohne Schneidemaschine Dr. Csaba Horváth: Instandhaltung auf Wissensbasis Olga Eiler: Neuheiten im Síebdruck László Darnay: Nicht nur das blinde Huhn... Péter Maczó: Schöne Bücher 2002. Róza Kovács; Preistrager - „Das Schöne Ungarische Buch, 2002." Péter Maczó: Goldene ReiSzwecke - 2003. Pál Prukner: György Földes - Portrát György Timkó: Es war einmal ein „OffsetTi egei-Presse" Béla Gécs: BegrüGung von Druckern Emil Eiler: Internationale Tachmessen, Konferenzen und Seminarien László Lendvai: Regionaltreff der DruckereiFührungskráfte Dr. Géza Juhász: Kundentreff zwei Finnen Zoltán Pmkner: Sie möchten kein „matt" bekotnmen Axelero: Ínline-Medien - Immer mehr ge lesen Tibor Kovács: Erste Akzo Nobel Inks Aquisition Károly Turányi: Creo - „Firma des Jahres" Károly Péteri: Ecco Regatta - Das fünfte Mai