1 FALUDI VIKTÓRIA

Kedves Olvasó!

Az előrejelzések szerint a 2003-as esztendő sem lesz könnyű. Egyesek szerint a recesszió most érte el mélypontját, mások az EUcsatlakozás idejére prognosztizálják azt. A nehéz időkben sokszor jelentett megoldást: előremenekülni. Ennek egyik formája leheta korszerű technika alkalmazása. Ebben a számban sok szó esik a digitális technikáról, az ahhoz kapcsolódó tapasztalatokról, ugyanakkor szakmatörténeti csemegék és alapinformációk is várják az olvasót. A digitalizáció és a modern technika a nyomdaiparban is nagy jelentőséggel bír, de nem szabad megfeledkezni a szakma értékeiről. A korszerű eszközök birtokában csak a megfelelő nyomdai ismeretekkel rendelkező kollégák keze alól kerül ki a régi mesterek míves munkáihozfogható nyomdatermék. Acél, a feladat mindig ugyanaz, csak a díszlet más. A számítástechnika segítségével hatalmasra bővült a kivitelezés eszköztára, s ezzel egy időben a hibákat rejtő veszélyforrások száma is megsokszorozódott. A nyomdákban tevékenykedő korrektorok száma drámaian lecsökkent, aminek eredménye jól látható a késztermékeken. A kézirat-előkészítés az írógépekkel együtt kiment a divatból, s a nyomda ördöge egyszerűen átköltözött a kiadókba, szerkesztőségekbe. Talán olvasóink között is akad, akinek hasznos, új információt hoz, s többek számára régi szép időket idéz például a korrektúrajelekkel szemléltetett öszszeállítás. Első alkalommal jöttek össze a Magyar Grafika védnökei múlt év decemberében abból a célból, hogy a szakmával, iparágunk pillanatnyi helyzetével és a folyóiratunkkal kapcsolatos észrevételeiket megtegyék, a Magyar Grafikát támogatásukkal erősítsék. Ismét közelebb került újságunk és a Nyomdaipari Szakosztály a jövő mérnökeihez. Felelevenítjük a régi hagyományt, a BMF végzős nyomdász hallgatóinak is lehetőséget adunk a bemutatkozásra, s a legérdekesebb szakdolgozatok tömör ismertetője minden olvasónkhoz eljut. Mostani számunk bővelkedik ilyen csemegékben.

FALUDI VIKTÓRIA

MAGYAR GRAFIKA 2003/1

ÚTBAN

EGY D I G I T Á L I S T Á R S A D A L O M

ES

IPAR

FELÉ...

Digitális grafikai eljárások: a múlt, jelen és a jövő, itthon és külföldön 1. rész: A digitalizáció társudalmi hatásai. Következmény: nyomdal szerepváltozás a digitális társadalomban. A múlt. Hol tartunk ma: nemzetközi helyzetkép és piaci trendek. Digitális nyomtatás: a bevezetés alapfeltételei. Szakirodalmi állásfoglalások: kinek, miért, mikor, hogyan érdemes bevezetnie és mikor nem célszerű. Eljárás-gazdaságossági és termékár-számítások. 2. rész: Digitális technológiák: a termelőeszközök mai választéka. A jövő forgatókönyvei. A nyomtatott és az elektronikus média integrációja. Elektronikus nyomdavállalatok és a komputer-Integrált, hálózatos nyomdaipar. Globális állományformátumok (PDF és PDF/X). Adatbiztonság. A digitális nyomdatechnika nemzetközi szabványjegyzéke. Értelmező szakszótár. Eiler Emil

szakirodalmi digitális nyomógép fogalom ma még ellentmondásosnak tűnik, ezért azzal itt nem foglalkozunk. A digitális szó a latin digifasból származik, ami ujjat, de egyben számot is jelent, utalva ujjaink számkifejezési alkalmasságára. A bit, a bináris számjegy (binary digit) kifejezésből alkotott mozaikszó, a számítógépben az információ legkisebb egysége, amely két lehetséges állapot (egy/zéró, vagy igen/nem) közül az egyiket jelentheti. Cikkünk befejező részében digitális értelmező szótárban foglaljuk össze az itt előforduló további fogalmakat. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a dr. Schulz Péter, dr. Endrédy Ildikó és Szilágyi Tamás által írt Digitális nyomdatechnikák c. könyvet, amely a szóban forgó témakör elméleti, gyakorlati és terminológiai kérdéseit közérthetően foglalja össze.

EGY DIGITÁLIS TÁRSADALOM ÉS IPAR SZÜLETÉSE

BEVEZETŐ

Már ma világosan lehet érzékelni, hogy a digiA digitális nyomtatás munkafolyamatait leg- talizádó a maitól gyökeresen eltérő, olyan vilákönnyebben az 1. ábra segítségével lehet meg- got teremt, amely elképesztő új lehetőségeket érteni. Ennek során valamely - adatokat jellemző fizikai mennyiség (pl. denzitás) folyamatosan változó (analóg) értékeit alakítjuk át digitálissá, azaz diszkrét jelek számszerű sorozatává (2. ábra). Ezeket továbbfeldolgozva az így létrehozott digitális adatállományból (angolul file, kiejtve fájl), film és/vagy nyomólemez használata nélkül, a nyomtatórendszer segítségével valamely hordozófelületen „nyomatot" hozunk létre. Ezt a folyamatot nevezzük digitális nyomtatásnak (3. ábra). A 1. ábra: Digitális nyomtató rendszer vázlata MAGYAR GRAFIKA 2003/1

2. áhra: Analóg jel átalakítana digitálissá

megfizethető és biztonságos kereskedelmi formákat alakítanak ki.

Egy hálózatos társadalom (Digital Networked Sodety) kialakulása kínál. Megváltoztatja szokásainkat, életmódunkat, az egész társadalmat, a közigazgatást, az ipart, a kereskedelmet, a kultúrát és a mai ismeretanyagot. Új, eddig elképzelhetetlen eszközöket és lehetőségeket kínál. Nem (csak) arról van szó, hogy a vállalatok áttérnek a digitális technikák alkalmazására, hanem többről: a digitális világ egy olyan komplex rendszer, amelyben minden digitalizált, ami lényeges. A kialakulási folyamat fázisai a következők.

Fokozódik a digitális adatbiztonság Az elektronikus aláírás (Electronic/Digital Signature, eSignature), az elektronikus dokumentáció (eDocumentation), a digitális eredeti, a megrendelés, visszaigazolás, jóváhagyás, elektronikus számlák és az elektronikus fizetésmód (eMoney, elektronikus pénz) alkalmazásának széles körűvé válása, később pedig a korlátozott készpénzforgalmú gazdaság (Cashless Economy) megvalósítása. A kriptográfiai (kódolásos adatvédelmi) eljárások biztonságossá tétele. A kibernetikai bűnözés (Cyber Crime) megfékezése. Új típusú hálózatvédelem. A digitális környezetszennyezés, a nemkívánatos információk, vírus stb. okozta károk mérséklése. A szerzői jogvédelem biztosítása a nyitott hálózatokban.

Globális kooperációs munkahálózatok biztosítása az információs iparági vállalatok részére (példa az osztrák nyomdaipari célokra szolgáló Netz für áen Druckindustrie; Network for Graphic, Printing and Publishing Industry). Új,

elektronikus, digitális médiaformák kialakítása. Komputerintegrált nyomdaipar létrehozása, a jövő nyomdaipara korszerű információs rendszerének kialakítása. Kompatibilis digitális eszközök és rendszerek kizárólagos alkalmazására áttérés. A ma létező lokális, regionális, nemzetközi és világhálózatok [az Internet, Intranet, Enternet, Externet, mobiltelefónia, Mobilnet, PrintNet, TransNet, Információs Szupersztráda (Information Super Highway), a Trans European Network stb.], egységesítése révén megteremtődik annak infrastrukturális feltétele, hogy minden információcsere adatátviteli hálózatokon keresztül bonyolódhasson.

Változások a munka világában és a társadalmi kapcsolatokban Minden olyan esetben, amikor a személyes jelenlét valahol nem feltétlenül szükséges, vagy a távollét kényszer (munkahely, kiállítás, múzeumok, konferenciák, könyvtárak, iskola,

Továbbfejlesztik a mai elektronikus kereskedelmi formákat A ma ismert és alkalmazott

megoldások (eBusiness, eCommerce, Internet Trading, e-mail

Saks, SMS támogatású eCommerce, One-Step-Shop, Electronic

Shopping stb) mellett/helyett mindenki számára elérhető, 3. ábra: Nyomtatóeljárások rendszere MAGYAR GRAFIKA 2003/1

közigazgatás, adózás és más pénzügyek, választás, közvélemény-kutatás stb.), a kapcsolat eszköze a virtuális hálózat lesz. Definiálják a „jövő vállalata" (Factory ofthe Future) fogalmát és működése kritériumait. A távmunka (teleworking) széles körű alkalmazásához a feltételek megteremtődnek. A digitális korszaknak megfelelő új munkafeladatmegnevezések lepnek életbe. Új egyéni, vállalati és iparági érdekvédelmi formák és szervezetek alakulnak ki. Kidolgozzák a telekooperációs ipari, kereskedelmi technikákat. Munkahely, munkalehetőség, munkaerőnyilvántartó adatbázisok (Job Bank) jönnek létre a vállalatok és iparágak átvilágításával, feltérképezésével. Az új típusú digitális rendszerekkel (előbb-utóbb nálunk is) otthonról a munka-, pénzügyi, politikai, közigazgatási és magánkapcsolati kötelezettségek többségének eleget lehet majd tenni.

Egyes, a szakmánkat közvetlenül érintő trendek markánsabbá válnak - A nyomdatermékek életciklusa tovább rövidül. - Tovább csökkennek a példányszámok, - Erősödik az igény az egyedi, eseti kívánságokat gyorsan és gazdaságosan kielégítő (On Demami, OD) technológiák alkalmazása iránt. - Fokozódik a VIP (változó információtartalmú), a feladatra szabott (costumed) és a megszemélyesített (personaHzed) nyomtatványok iránti igény. - A mainál bonyolultabb, komplexebb felépítésű nyomtatványtípusok jelennek meg. - Tovább nő az igény az extra nagy méretű nyomatok előállítására.

mékkikészítő rendszerekkel is rendelkező, nyomtatást, terjesztést is végző kiadó-, illetve kiadást, terjesztést is végző komplex nyomdavállalatok jelennek meg. A nyomdaipar által alkalmazott technológiák és termelőeszközök fejlesztése már évtizedek óta elsősorban a számítástechnikusok és híradástechnikai cégek kezében van. A modern nyomdatechnika a tervezéstől a nyomtatásig, sőt egyre inkább a termék-továbbfeldolgozásig bezárólag is, ma már többnyire digitális adatokkal és eszközökkel dolgozik. lassan eltűnik a klasszikus tipográfusi munka, és az új tervezési eszközöket (CD-ROM, DTP, PDF, PDF/X stb.) ma már főként a repróstúdiók keretei között működtetik. A csekély beruházási költségű, kisebb szakmai felkészültséget igénylő, ún. nyitott rendszerek, a CCD-szkennerek, a nagy teljesítményű, viszonylag olcsó tárolókapacitások és gyors számítógépek jelentős teljesítménynövekedést és a fajlagos gyártási költségek csökkenését eredményezik. Az információtechnikai fejlesztések (Apple komputerek, lézernyomtatók, az Adobe PostScript oldalleíró nyelv - Page Description Language), az Aldus

PageMaker Layout program, lehetővé tették az íróasztali kiadványszerkesztést, (a DesktopPublishinget), és ezen keresztül azt, hogy bárki maga oldja meg a szedési, nyomtatási feladatait is. Ezek következtében egy csapásra megszűnt a nyomdaiparnak a korábbi szöveg- és képreproduk-

ríós monopóliuma. Speciális nyomdaipari ismeretek birtoklása természetesen ilyen körülmények között is előny lehet, de már nem alapfeltétel. A mai nyomdásznak a festékre, papírra és a nyomtatási folyamatra sokkal kisebb a befolyása, mint korábban. Ma elsődleges feladata az elektronikus adatfeldolgozási elmélet és gyakorlat ismerete, a komplex rendszerek szervezése. Ez a kiadás-, illetve nyomtatás-előkészítési (prepubiishing, prepress) adatok szerkesz-

Következmény: a nyomda szerepváltozása a tudásalapú digitális társadalomban A példaképpen felsorolt igényeket a hagyományos nyomtatóeljárásokkal és eszközökkel nem, csak a digitálisakkal lehet gyorsan és gazdaságosan kielégíteni. Hangsúlyeltolódás következik be a kiadó/nyomda kapcsolatban: a ma egymással kereskedelmi viszonyban tevékenykedő cégek mellett/helyett digitális nyomtató- és gyártósorba illesztett (inline) ter-

tése, az adatáramlás, a hálózat működésének és a rendszererőforrások (System Resources) figyelemmel kísérése, valamint a logisztikai problémák megoldása formájában valósul meg. A jelszó: CIP3/CIP4 (ld. lapunk 2002/3. száma 13.oldalán). A következmény: előfordul, hogy nyomdát esetleg soha nem látott személy magasabb színvonalon tudja ellátni a feladatokat, mint egy olyan, „vérbeli" nyomdász, aki egész életét nyomdában töltötte el. A korábban mechanikai erőt (nyomást) alkalMAGYAR GRAFIKA 2003/1

mázó nyomdaipar (Druckindustrie, Printing Industry) kifejezést a legtöbb szakirodalomban a Grafikai Művészetek Iparága (Graphic Árts Industry), illetve a Multimédia Sokszorosító Iparág (Multimedia Reproduction Industry) fogalom kezdi kiváltani. Ez többek között, a médiahordozóval nem érintkező, nyomóformát nem használó „nyomtatás" technológiák és a Cross Media Publishing térhódításának is köszönhető. (Bővebbet, „A hagyományos nyomtató-szektorban jövőben várható változások trendjei, forgatókönyvei és a multimédia- integráció" - Trends and Scenarios for the Future & Changes in the tradítíonal Printing Sector. Integration ofNew Media, PIRA kiadvány) A MÚLT: A DIGITÁLIS FORRADALOM JELENTŐS ÁLLOMÁSAI 1993 szenzációs változást hozott a világ nyomdaipara számára: az ún. „nyomtatás"hoz már nem feltétlenül szükséges a nyomóforma, a nyomólemez használata és az erőkifejtés (a nyomóerő) alkalmazása. A virtuális nyomóforma használatával lehetővé vált, hogy az ún. előfeldolgozó számítógépben (Front End Computer) lévő grafikus fájlból közvetlenül a nyomólemezre, a nyomóhenger felületére vagy a nyomathordozó média felületére kerüljön a vizuális információ. (CtP - Computer to ?latc/Computer to Printing Machine/Computer to Print) Az új technológia megteremtette az igen alacsony, akár egy példányos vagy minden nyomaton eltérő szöveg/kép gazdaságos nyomtatáslehetőségét. Az említett időszakban három vállalat digitális nyomógépek forgalomba hozatalát jelentette be. 1993. június 23-án az Agfa-Gevaert csoportban tevékenykedő Xeikon bemutatta a többszínnyomtatásra alkalmas, száraz-tónercs, digitális nyomógépét, a DCP 1-et. Kb. azonos időben az Indigó lépett elő az E-Print 1000 márkájú, digitális rendszerű termékével. Alig néhány hónappal később az angliai Birminghamben, az Ipcx '93 nemzetközi szakkiállításon, az Agfa (DCP bázisú) Chwmapress digitális nyomógépét ismerhettük meg. A digitális nyomtatás lényegében a digitális másológépekkel és lézerprinterekkel kezdődött. Továbbfejlődést jelentett, hogy a képernyőn végre az jelenhetett meg, ami majd a nyomta-

8


tásban várható (WYSIWYG = What You See is What You Get), beleértve a kész oldalakat is. A számítógépes film levilágítók (a Computer to Film eszközök, az Imagesetterek) a nyolcvanas évek végén jelentek meg, majd a gyártóik a kezdeti A4 formátumról a duplájára növeltek a végső (kimenő, output) méretet. Megjelentek a számítógépes lemezlevilágító (CtP, Computer to Piate, Platesetter) eszközök is. Ezután még több mint hat év telt el azzal, hogy a különböző CtP rendszerek széles körben elterjedhessenek az iparban. A kis példányszámú és kis formátumú nyomtatás lehetősége teljesen új termékeket és azok olyan piacát teremtette meg, ahol akkor még nem volt konkurencia. Az eufórikus előrejelzések a hagyományos nyomtatórendszerek gyors és biztos halálát jósolták, és sokmilliárdos bevételek lehetőségét vetítették előre. Ma, 2003 elején, úgy tűnik, hogy ezek egy darabig még jó kiegészítői lesznek a hagyományos nyomtatásnak. A trendfigyelŐk előrejelzései szerint, a digitális eljárások végül teljesen kiszorítják a „régit", az általuk biztosított nyomatminőség pedig a legkényesebb ízléseket is kielégíti majd, miközben a ma még magas telepítési/üzemeltetési költségek és termékárak az elviselhetőségi szintre csökkennek. HOL TARTUNK MA? NEMZETKÖZI HELYZETKÉP ÉS PIACI TRENDEK Minden nemzetközi szakkiállítás azt sugallja, hogy a jövő a teljesen digitalizált nyomdaiparé. Nincs olyan stand, ahol ne találkoznánk a digitális technikával és eszközeivel. A digitálisan előállított termékek mennyisége évente átlagosan 20 százalékkal nő. Ma már hazánkban is van elektronikus könyvkiadó, amelytől viszonylag olcsón, szinte azonnal megkaphatjuk a kívánt művet (pl. www.konyvkereso.hu www. bt) okfinder.hu [email protected]). Küszöbön a nyomtatott és az elektronikus média integrációja. A korszerű digitális nyomógépek által biztosítható nyomatminőség egyre kevésbé tér el az ofszetnyomtatásétól. A gépteljesítmény és a felbontóképesség rohamosan nő. A közvetlen leképezésű (nyomólemez nélküli) gépek gazdaságosan üzemeltethetőek. A nyomathordozó- felülettel nem érintkező nyomtatás kizáró-

lag digitálisan oldható meg. Ugyanez a helyzet 2. táblázat a hálózatos nyomtatással is. Küszöbön áll a A színes digitális nyomórendszerek jelenlegi és várhanagy teljesítményű digitális tekercsnyomtatás tó darabszáma 2006-ig bezárólag és a várható váltoszéles körű elterjedése is. (Lásd példaként az zás százalékos megoszlása az USA-ban és néhány MAN Roland DICOweb-]ét.) Aki mostanában nagyobb európai államban kezd bele a digitális nyomtatásba, tapasztalhatja, hogy az Ország 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2003/ egyszerűbb, könnyebb, mint 2006 korábban volt. A konkuren(%) ciaharc eredményeként is a USA 26.4 3101 4024 5185 6452 8300 10016 gépválaszték impozáns, segíti az igényeknek megfelelő Anglia 791 919 1069 1244 16.6 577 681 döntést. A gépek, alap- és segédanyagok ára észrevehetően csökken. Francia487 557 715 814 930 13.8 715 ország A digitális nyomtatóeljárás mégis viszonylag lassan Német517 714 20.1 335 416 607 838 terjed. Térhódítását lassítják ország az ipar által használt nagy 469 17.8 Olasz398 552 652 771 340 értékű, még nem kellően ország amortizálódott gépek, a megszokás és a biztoshoz Forrás: Fatts and Flguies fJixpressis Verbis Edition 2U02: való ragaszkodás. Hátráltató tényező ma még The Markét for Digital Printing is growing - slowly, but a digitális technika magas szintű ismereteivel rendelkező vizuális informatikusok alacsony száma a hazai nyomdaiparban. Nem elegendő a digitális nyomógéppel sorban 3. táblázat (inline) csatlakoztatható vagy legalábbis „nyomdagép közeli" (nearline) termékkiké- A digitális nyomtatórendszerek száma az amerikai és szítő berendezések száma. A hagyományosat néhány európai ország nyomdáiban, 2001-ben és még nem mindenütt váltotta fel a „digitális várhatóan 2004-ben (utóbbi az összes rendszer szászemlélet". zalékában kifejezve) Az 1-3. táblázat segítségével vessünk most NyomdaHázinyomOrszág egy pillantást a nagyvilágba, hogy másutt mi üzemekben dákban a helyzet és mi várható a továbbiakban. 7683 (47%) USA 8664 (53%) 1423 (62%) Franciaország 872 (38%) 1. táblázat 1582 (48%) 1713 (52%) Anglia Az Európában nyomtatott ívek nyomtatóeljárások köNémetország 1165 (65%) 628 (35%) zötti százalékos megoszlása 2000. és 2010 között Olaszország 677 (65%) 36 (35%) 2000

2005

2010

Ofszetnyomtatás

62

60

57

Mélynyomtatás

Eljárás

22

21

19

Digitális nyomtatás

4

6

11

DTP

5

7

9

Egyéb eljárások

7

6

4

forrás: INTERQUF.ST 2002 márciusi kiadvány (Colour Production in Corporate Environment is US and liuropean Perspectives)

FaiTás: Pira Internatioiial Keport Commercial Printing 2001


DIGITÁLIS NYOMTATÁS: KINEK, MIÉRT, MIKOR, MILYEN PIACI, HUMÁN ÉS MŰSZAKI FELTÉTELEK MELLETT CÉLSZERŰ VAGY MILYEN ESETBEN KOCKÁZATOS BELEKEZDENIE?

A hazai és külföldi szakirodalom tanácsai kezdőknek, a sikeres és a vesztes haladóknak A digitális nyomtatás bevezetésének vannak olyan alapfeltételei, amelyek hiánya már a kezdéskor, de előbb vagy utóbb súlyos következményekkel járó sikertelenséghez vezethet! A címben feltett kérdésre adható válaszok: mindenkinek, aki a tudásalapú digitális társadalomban, a hálózatos világban és internetkorszakban talpon akar maradni. Mindenkinek, aki több lábon akar állni vagy váratlan eshetőségekre felkészült kíván lenni. Annak, akik már most vagy tervei szerint hamarosan, maga végzi a prepress tevékenységet. Aki nemcsak a nyomtatás fortélyait ismeri, hanem a terméktovábbfeldolgozási és kötészeti eljárások alkalmazására is felkészült. Azoknak, akik stabil megrendelőgárdával, pénzügyi erővel, legalább három olyan fővel rendelkeznek, akik a digitális operációs rendszerekkel, workflow-val, az elektronikus adatfeldolgozás és színkezelés, a prepress és postpress terén profik, és más dolguk nincs a cégnél! Akik nem majd az eljárás bevezetése folyamán, súlyos anyagi áron kívánják megszerezni a keserű tapasztalatokat! Az eljárást alkalmazóknak az alábbi ismeretanyagok birtokában célszerű lenniük: - A témával összefüggő szaknyelv; - Nemzetközi szabványok, know-how-k; - Az újabb és régebbi programok, operációs rendszerek. Adatátvitel (Data Transmission). Elektronikus szöveg- és képszerkesztés, grafika és layout; - Olyan adatellenőrző programok, mint a Preflight, Fligt Check (indítást megelőző és menetközi ellenőrzés); - A különféle adattípusok és fájlformátumok ismerete és használata (PostScript, PDF, PDF/X stb.J Programozás, adatkezelés és adatkonverzió;

10


- Digitális színkezelés (Colour Management), színes digitális proofkeszítés és kalibráló rendszerkom p( >nen sek; - Digitális alátöltés és túltöltés (trapping, overspreading, és underspreading); - A valós vagy virtuális eredetik, a digitális nyomógép jellemzők és a nyomatok karakterisztikáinak jellemzői, a pontméret-változás szabályozás módszerei és eszközei; - Digitális oldaltördelés (imposítion); - Elektronikus dokumentum archiválás; - Hálózattechnika (Networking), internetes munka és vírus elleni védelem; - Termelésszervezés és menedzselés, munkaelŐkészítés és logisztika; - Termelési költségelemzés és árkalkulációs technikák; - Piac- és kapcsolatépítés, továbbá marketingtechnikák, az elektronikus kereskedelem különböző formái és eszközei; - Humánerőforrás kiválasztás (tervező, ellenőrző, nyomógép- és kezelőszemélyzetkiválasztás, -kiképzés és -továbbképzés szempontjai); - A módszeres hibamegelőzés és -elhárítás alapismeretei; - Papírvonatkozású alapismeretek (kondicionálás, szálirány, minőségi kritériumok stb.) és nyomdatermék-ismeret.

A műszaki infrastruktúra megteremtésének feladatai Nagy teljesítményű, megbízható prepress rendszer, digitális proofeszközök, gyors és megbízható belső hálózatok, elektronikus adatbázis létrehozása, megfelelő telekommunikációs eszközök rendelkezésre állása, a gyors hozzáférés lehetőségének biztosítása a külső hálózatokhoz. Végül, de nem utoljára: a beszerzéshez, bevezetéshez és működtetéshez szükséges alaptőke biztosítása. Fontos, hogy a ma még drága és költséges technológia bevezetését lépésről lépésre célszerű végrehajtani, elsőként a CtF-fel kezdve, majd a CtP-vel folytatva. Előnyös más, a témában már járatos céggel karöltve megtenni az első lépéseket, már a tervezés megkezdése előtt!

Hogyan és mikor nem szabad belevágni? Ha a felsorolt feltételek nagy része nem teljesült, vagy később sem teljesíthető!

Eljárásgazdaságossági és termékárszámítások Az amerikai NexPress cég egy a digitális nyomtatás költségeinek elemzésére szolgáló szoftvercsomagot fejlesztett ki (NexPress Solutions LLC White Paper: What is the reál cost?). Ez a költségek felmérését és az azzal Összefüggő termékár előkalkulációját teszi lehetővé, figyelembe véve az anyag-energia-, munkaerőköltségeket, a festékfedettséget és kitöltési arányt, a termelőeszköz értékét vagy a lízingelés, a szervizelési költségeket, a cserélendő alkatrészek, a menedzsment, az adminisztráció és a rontás vagy hulladék terheit is. Segítségével akár egyetlen termékdarab gyártási költsége is kiszámítható a nyomólemez nélküli eljárások esetében is. Letöltési lehetőség az internetről a www.nexpress.com weboldal Press Center szektorának White Paper címszava alatt. (Bővebbet: a [email protected] címen.) Mivel a digitális nyomtatáshoz speciális festék, tóner stb. lehet szükséges, ezért előfordulhat, hogy egy termékdarab fajlagos költsége nagyobb a hagyományos eljárással előállítotténál. A kis példányszámú többszínes munkák esetében azonban az összköltség relatíve kisebb, ráadásul a digitális nyomtatás gyorsabb. A költségviszonyokat a 4. ábra szemlélteti. Egy digitális nyomtatásra alapozott könyvkiadás gazdasági számítási példája pedig lapunk 2001/5. számának 35-36. oldalán található. Hagyományos

BIBLIOGRÁFIA ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Általános, összefoglaló művek és szaklapok Advances in Printing Science and Technology. (IAR1GAI) Frank J. Romano: Digital Printing (Rochesier Institute of Technology, 97) Publishing l'raxis. Das Fachmagazin für digitalen workflow & electronic publishing. Handbook of l'rint Media (Szerk. Helmut Kipphan. Springer kiadó 2001) Printing System. The world of printers. (Océ, 2001) Digilális követet menyek. (Pira Digital Demand, kéthavonta megjelenő szakfolyóirat) Szakszótárak, értelmező szótárak és cikkek Számítógépszótár (Microsoft l'ress. Felelős szerk.: Kis Ádám.) Szak Kiadó Kft. Dictionary of Information Technology (Péter Collin Publishing, 1997) Dictionary of Printing fit Publishing (Péter Collin Publishing, 1997) Dictionary of Multimedia (Pctcr Collin Publishing, 1997) OXFORD Dictionary of Computing. (Oxford University Press 1996) What is digital about digital printing? (Exp. Verb. 2001/8) Digital Basics. (Mohawk Digital Papers kiadó, 2000) Bővebbet: www.mohawkpaper.com honlapon. Mi a digitális? (What is digital? MAN Roland, Expres^ii verbis 2001. március) Ellárástörténeti müvek Xeikon, Indigó etc. move out of the pioneer phase (Expressis verbis 2000/7) Digital printing gets going ([•'.xpressis verbis 2000/7) Nemzetközi és hazai helyzetkép és trendek Digital Printing gets going. (Exp.Verb. 2000/7) Trends and Scenarios for the Futurc. Changes in the Traditional Printing Sector. Integration of New Media. PIRA, 2000) The markét for digital printing is growing slowly, but surely (F,xp. verbis. Facts and figures, 2002) Druck mit variablen Daten (Exp. Verb. 2001/9) Eifárásbevezetési feltételeket tárgyaló művek Digitális prepress technológiák. (Kezdőknek. PIRA, Geoffrcy Brent Digital Press Technologies) Kereskedelmi nyomtatványok digitális előállítása (Digital Commcrcial Printing. PIRA) Druck mii Variablen Datcn (MAN Roland, Expressis verbis, 2001/9) How do 1 get to digital Printing? (MAN Roland Expressis verbis 2000/8) Az elfárásgazdaságosság és termékárszámítás Irodalma A www.nexprcss.com weboldal Press Center szektorának White Paper linkjéről ingyenesen letölthető szoftver, illetve ptí^nexpress.com címen történő érdeklődéssel.

(Folytatjuk) 4. ábra: Hagyományos és digitális eljárások példányszámfüggő költségei. A digitális nyomtatás a kis példányszámú, színes igények gyors kielégítésére biztosít gazdaságos megoldást MAGYAR GRAFIKA 2003/1

11

Digitális nyomtatási trendek Németországban

2002. december 3-án Szántai Ferenc, a németországi Bioss &Kretschmer GmbH igazgatója a Xerox Magyarország meghívására előadást tartott a digitális nyomtatás németországi helyzetéről. A rendezvénynek a BMF adott otthont. Az elhangzottak egyértelműen a digitális technika alkalmazására biztatnak.

Németországban 2000-ben 124 digitális színes nyomtató működött, amivel 2,3 millió euró értéket termeltek. 2001-ben már 172 berendezéssel 2,9 millió eurós forgalmat produkáltak. 2002-ben már 246 gép jelent meg a digitális nyomtatás piacán, s 3,8 millió euró bevétellel lehet számolni. Világszerte 1998-ban 2,3 milliárd dollár értékben készült digitális nyomat. Az előrejelzések szerint 2003-ban 9,8 milliárd dollár lesz a digitális nyomtatással elért forgalom. A felhasználók nemcsak a hagyományos technológiával készülő termékeik közül csoportosítják át a digitális nyomtatással gazda14


ságosabban kivitelezhető termékeket, új, a digitális technológia adottságaira épülő termékekkel bővül a paletta. Digitális nyomtatás esetében ezer példány nyomtatása hozzávetőleg fél órával több nyomtatási időt igényel, míg a film- és/vagy lemezkészítés idejét megnyerjük. A táblázat alapján a digitális technológia pillanatnyilag már az ezres példányszám erejéig kifizetődőbb. A nyomtatástechnológia változását a Német Statisztikai Hivatal az elmúlt évben az 1992 (német viszonylatokban közepes méretű) húsz főnél nagyobb cégeknél vizsgálta. A nyomtatási munkáknak 21,6%-a külföldön került kivitelezésre. A nyomdaiparban dolgozók száma 1%-kal csökkent. A nyomdaiparban 1999-ben összesen 14 197 fő dolgozott a tartományban, melynek kétharmada kilenc főnél kisebb cégnél kereste kenyerét. Ugyanakkor több mint ezer embert foglalkoztat a nyolc legnagyobb vállalat. A német cégeknél az értékpapírok nyomtatása 11%-os csökkenést mutat. A naptárak gyártása 15,7%-kal csökkent. A hagyományos nyomdaipari kiadók általában tervezéssel, prospektusok, reklámok, brosúrák, étlapok, plakátok, képeslapok, merkantil nyomtatványok előállításával foglalkoznak. A színek előtérbe kerülésével újabb megoldásokat hívott életre a piac. A fekete-fehér nyomtatványok ma már nem felelnek meg a piaci elvárásoknak. A színes termékek előállítása költséges volt, mára már elérhető. Ha kitekintünk más területekre, ugyanezt tapasztalhatjuk: manapság már nincs olyan számítógépes program, internethonlap vagy tévéadás, ami fekete-fehér lenne. A színek az információk hatékony célba érését hozzávetőleg 24%-kal növelik meg. A színes munkák 47%-kát visszatérő megbízások teszik ki. A reagálási idő 34%-kal rövidebb a digitális technológia esetén, mint a hagyományos eljárást alkalmazóknál (ez nem feltétlen a

technológiai előnyből, sokkal inkább a digiMinden adottsága megvan a magyar nyomtális technikát alkalmazók hozzáállásából, daiparnak ahhoz, hogy nyisson a digitális techszemléletéből adódik). nológia felé. Néhány éve még sem a technolóÖt éwcl ezelőtt a napilapgyártásban még gia, sem a helyzet nem volt érett arra, hogy Maelvétve volt egy-egy színes oldal, mára a szí- gyarországon is sikeresen működjön. Természenes illusztráció természetes. Ez növeli az ol- tesen a megfelelő üzletpolitika kulcskérdés. vasási szándékot, a figyelem felkeltését. Németországban az a tapasztalat a digitális Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fe- nyomtatási technológiát alkalmazók körékete-fehér lézernyomtatók száma stagnál. Az ben, hogy az ügyfelek fele rendszeresen viszanalóg fénymásolók száma rapid csökkenést szatérő megrendelővé válik, elképzeléseiket, mutat, ugyanakkor a többfunkciós eszközök elvárásaikat, a digitális technika adta leheszáma nő. A színes lézernyomtatók száma tőségek alkalmazásával, jobban tudják érvéenyhén emelkedik, a színes, többfunkciós nyesíteni a piaci versenyben. berendezések száma markánsan növekszik. A digitális nyomtatásnál is rendkívül fonA reklámügynökségek jó néhány alacsony tos a kalibrálás. A színhelyesség hétköznapi példányszámú munkát elvesznek a nyomdák- elvárás, nemcsak multinacionális cégek tól. Az egyik legnagyobb hamburgi reklámügy- részéről. Nemcsak térben, de időben is biztonökség, a BB & G, ötszínes digitális rendszert sítani kell egy-egy folyamatosan visszatérő működtet. Arra is van példa, hogy kimondot- munka állandó minőségét. tan tradicionálisan működő nyomda bővítette Aki még eddig nem lépett be a digitális lehetőségeit digitális nyomdagéppel. A reklám- nyomtatás piacára, annak sürgősen lépnie ügynökségek a nagyvárosok, Bréma, Hamburg, kell, az utolsó órában vagyunk. A megrenGöttingen központjaiba koncentrálódtak, míg delők a számukra legkedvezőbb megoldást a nyomdaipart mindinkább a zöldmezős beru- választják, függetlenül attól, hogy nyomdász házások jellemzik. Manapság a modern adat- vagy más szolgáltatja azt. átvitellel nem probléma a távolság. Ma már teljesen természetes XEROX DC 2060 Nyomtatás/Példány 1.000 igény, hogy a számla egyben rek1 dl> 1.000 DIN A4,4/ü színes példány lámhordozó is legyen. Erre egy jó 2 óra Munkaidő évente (7 óra/naponta) 1.446 .1 250 Túlöra évente ca. ór;i lehetőség például, hogy minden % 4 100 Foglalkoztatottság cég nemcsak perszonalizált, de sa5 % 50 Hasznosítási fok 6 óra 848 Gyártási idö pro év (1.446 óra + 250 óra)/50% ját lógójával ellátott számlát kap 7 Helyfoglalás nm 7,00 és ad. A legtöbb nagy példány8 Áramfogyasztás KW/ó 3,60 ') Havonta tizletbér és fűtés pro nm 25,00 számban készülő termék több proe totípusa is kiváló minőségben € 10 235.000,00 Töke be fektetés 11 Adóleírás 5 év 10: 5 év € 47.000,00 modellezhető, nagyszámú minta 12 Évi üzletbér és fűtés 7 x 9 x 1 2 havonta 2.100,00 nélkül is felmérhető, melyik széria 13 Kaikul, kamat évente 10-ből 8% x 0,5 € 9.400,00 14 € Munkadíj (1 segédmunkás! évente 160.000,00 kerül megvalósításra. 15 Közvetett költség évente összeg 11-tól 14-ig € 218.500,00 16 Gyártáshoz kapcsolódó all.költség évente 15-höz 21.850,00 Szántai úr szerint, mára már jól 17 Gyártásiköltség évente 15 + 16 € 240.350,00 megközelítik a csúcsberendezések 18 Árusítás és kezelési költségek évente 25% 17-ből « 60.087,00 19 Munkahely költség évente 17 +18 300.437,50 az ofszetnyomtatás minőségét, 20 € Munkahely költség gyártás óránként 19: 6 354,29 ugyanakkor a bekerülési költség € 0,005 20/a Papír egyre alacsonyabb. < Tonter 0,000 OPC-képhenger 0,000 A technológia változik, és ha mi € Szerviz ívenként 0,134 nyomdászok kirekesztjük életünk€ Példányhoz szükséges költség DIN A4,4/0-színes 0,139 ből a modern technikát, azon ve21 pert 18,67 Gyártási idő (1000 péld.:60 perc) + 2 perc (beállítás) hetjük észre magunkat, hogy nem 22 Példány költség 20 : 60 ]>erc x 21 € 110,22 23 Anyagköltség (1000 példány + 1% makulat.) x 20/a € 140,39 lesznek megrendeléseink, azok a 24 Összes költségek 22 + 23 € 250,61 vállalkozók viszik el a munkánkat, 25 Költségek egy DIN A4, 4/0 színes, Példány 1000 db 24:1000 (példány) e 0,251 akik korszerű eszközökkel a korszerű igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtanak. F. V. MAGYAR GRAFIKA 2003/1

15

Digitális nyomtatás HAZAI KÖRKÉP

A digitális nyomtatás Magyarországon már nem utópisztikus különlegesség, hanem hétköznapi valóság. Néhány éve az alig több mint fél tucat úttörő küzdelmét kétkedve és kissé szkeptikusan fogadta a nyomdaipar. Egyszerűbb kritizálni - kezdetben jócskán volt alapja a kritikának -, mint megkeresni a helyi igényeknek leginkább megfelelő megoldásokat. Egyetlen technológia sem nevezhető kiforrottnak a hőskorban. A technika új vívmányainak hasznosításában a nyomdaipar mindig az elsők között volt. A digitalizációval egy időben csökkennek a példányszámok, ugyanakkor új szegmensekben lehet szolgáltató a nyomdaipar. Kezdetben nemcsak a technikai nehézségek jelentettek gondot. „Az az áru vagy szolgáltatás, amiről a fizetőképes kereslet nem tud, olyan, mintha nem is lenne." El kellett fogadtatni, meg kellett ismertetni az ügyfelekkel, a szakmával az újat, a mást. A mai napig nem rendelkeznek olyan adatbázissal a megrendelők, ami a képes megszemélyesítést lehetővé tenné, hiába vagyunk birtokában a lehetőségnek. Számos ígéretesnek induló vállalkozás siratja ki nem használt kapacitását. Milyen a helyzet a digitális nyomtatás piacán, most, hogy a hőskoron túl vagyunk? Erre a kérdésre keressük a választ. Körképünkben a megkérdezett nyomdák között van, aki elsőként vetette meg lábát a digitális piacon, és van, aki néhány hete vette birtokba első digitális nyomógépét. A megtérülést átlagosan 2,3 évre prognosztizálják, 1,5 év a legrövidebb és 5 év a leghosszabb megtérülési terv. A megkérdezettek átlagosan 2971 A4-es színes nyomatot készítenek, s átlagosan a digitális nyomtatással termelt érték 30%-át teszi ki az összes árbevételüknek. Az ő tapasztalataik, érveik mondják el legbeszédesebben, amit feltétlen tudni érdemes és kell az új technológiával kapcsolatban.

16


ELSŐ A DIGITÁLIS NYOMDÁK KÖZT: PXP RT.

A PXP Rt. a digitális nyomtatási piac talán legrégebbi szereplője. 1997-ben, a nyomda alapításakor eleve kizárólag a digitális nyomdai technológiára jött létre, és ma az egyetlen, a teljes körű digitális nyomdai szolgáltatást egy kézből kínáló cég, amely mind színes, mind fekete-fehér berendezésekkel és a digitális nyomtatás igényeinek megfelelő teljes körű kötészettel is rendelkezik. A piac kezdetben kissé idegenkedett a technológiától, és a megrendelők nem tudták pontosan, milyen terméket, példányszámot, árat, átfutási időt stb. várhatnak egy digitális nyomdától. A technológia lehetőségeinek és korlátainak megismertetése több éves folyamat volt, ami még máig sem zárult le teljesen, de kb. két éve rohamosan csökken a „nem nekünk való" ajánlatkérések száma. Jelenleg általában két műszakban dolgozunk, de decemberben folyamatos volt az üzem - kapacitásunk lekötöttségével elégedettek vagyunk. Miután az egyes megrendelések kicsik, és a szolgáltatás rendkívül flexibilis és gyors, óriási megrendelőállománnyal dolgozunk, akiknek jelentős része visszatérő - ennek következtében egyre kevesebb az anyagleadással kapcsolatos probléma is. Az ezzel kapcsolatos információk egyébként honlapunkról letölthetők, nagyobb megrendelőinknek pedig külön oktatásokat szerveztünk. A technológia egyik fő előnye a gyors átfutás, ami csak akkor biztosítható, ha nagyon sokféle anyagot tartunk raktáron, valamint a kötészeti műveleteket is házon belül tudjuk elvégezni. Lehetőségünk van olyan speciális formátumok előállítására is, amelyek a hagyományos technológiával nem, vagy csak nagyon gazdaságtalanul készíthetőek el. A hagyományos és digitális árak metszéspontja egyébként nem definiálható könynyen, a példányszámon kívül a formátum, a

terjedelem, a színkitöltöttség, az anyag stb. függvénye. A munkaszervezés egyik legkritikusabb pontja, hogy többnyire nem tudjuk, mit fogunk nyomtatni a következő napon vagy akár a következő műszakban. Csúcsidőszakban akár napi 35-40 komplett munkát végzünk a megrendeléstől a leszállításig és számlázásig, ami speciális logisztikát igényel. Éppen ezért lényeges a szerviz és a folyamatos karbantartás - minden berendezésünkre teljes körű szcrvizszerződéssel rendelkezünk. A nyomda beindításakor, a piac felfuttatásakor keletkezett költségeinket és veszteségeinket az utóbbi két-három évben sikerült kompenzálni, így az egyre növekvő digitális nyomdai piacon szeretnénk megtartani jelenlegi vezető pozíciónkat, és bizakodva tekintünk a jövőbe. Ratkovics Péter E-mail: [email protected] A SZAKMA SZÍNE-JAVA: PÉNZJEGYNYOMDA

Digitális nyomtatással lehetővé vált a hagyományos számozás kiváltása (számképzés algoritmus beépítésével), kis példányszámú megrendelések felvállalhatósága, gyors átfutás változó adattartalom megszemélyesítés és számozás együttes nyomtatása esetében. A technológia jól alkalmazható változó adatok gyors kinyomtatására, de megfelelő informatikai erőforrásokat igényel (humán, hardver, szoftver, hálózat, internet). Nagyon szervizigényes, karbantartási szerződések kötése elengedhetetlen. Kompatibilis gépcsoportok kiépítése (tekercsnyomó és íves gépek) segíti a termelés biztonságát. A Pénzjegynyomda gyakorlatában a következőkről számolhatunk be: Előny: gyors átfutás, korlátlan betűtípusválaszték, változó adatok nyomtatásának lehetősége (grafika és kép is), nagyobb denzitásértékek és ezáltal intenzívebb színes elérése (például reklám-nyomtatványoknál), olcsóbb munkaerő (operátor). Hátrány: A3+ papírméret, védelem nélküli festék, nyomathordozók típusa korlátozott, nem mindig kombinálható speciális nyomtatási eljárásokkal, drágább munkaerő (informatikusok alkalmazása).

A megrendelők leginkább csak karaktertípusú változó adatok nyomtatását igénylik, a grafikus- vagy képi adatbázisokból történő nyomtatás ritka, és példányszámban is kicsi. A fekete-fehér és a színes nyomtatás a gépek telepítésétől számítva viszonylag rövid idő alatt (kb. egy-két hét) átlagos teljesítménnyel futtathatók. Számítógépes alapismeretekkel rendelkező operátorokat betanítva (háromnégy órás képzéssel) három-hat hónap után már a hibaelhárítást és az egyszerűbb szervizt, alkatrészcserét is képesek elvégezni. A színes gépekhez a Color Management System segítségét kell igénybe venni. Az informatikai előkészítéshez adatbázis-ismeretekkel rendelkező munkatársak szükségesek. A digitális technológiának megfelelő eredetik leadása komoly elvárás a megrendelők felé. A legtöbb problémát az adatbázisok nem megfelelősége okozza (hibákat tartalmaz, ellenőrzés hiánya, nem kezelhető méret stb.). Az ismert technológiák közül a leggyorsabb átfutási idő alatt a digitális „formából" készül cl a nyomat, és a beigazítási idő is lecsökken. Megszemélyesítés, számozás rugalmasan alkalmazható jó minőségben. A digitális technológia korlátja, hogy színes nyomtatás esetében szinte csak egyféle papír alkalmazható (Colotech 80-280 g/m'-ig), és a méret is maximum A3+ lehet. Fekete-fehér nyomtatás esetében a régi, hagyományos termékeink lekötik szinte a teljes kapacitást (számozás stb.). Színes nyomtatás esetében nem rendelkezünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket kihasználva a szolgáltatás jellegű stúdiók előnyben lehetnek velünk szemben: pl. 24 órás ügyfélszolgálat, közvetlen kapcsolat az ügyfelekkel stb. Tapasztalataink szerint a feketefehér nyomtatás olcsóbb, a színes pedig még kis példányszámnál is drágább a hagyományosnál, ugyanakkor a fekete-fehér nyomtatás piacképes, van rá kereslet. A színes nyomtatást piacképesebbé lehetne tenni olcsóbb - kis amortizációs költséggel, csökkentett szervizköltséggel és alkatrészcserével működő - gépek tervezésével és forgalmazásával, olcsó tonerekkel és szélesebb papírtípus-választékkal. Péterfi Sándor

E-mail: [email protected] MAGYAR GRAFIKA 2003/1

17

TRADÍCIÓ ES MEGÚJULÁS: ALFÖLD) NYOMDA

Az Alföldi Nyomda azért nyitott a digitális technológia felé, hogy partnereink (elsősorban kiadók) számára lehetőleg teljes körű szolgáltatást tudjunk kínálni. A két Xerox berendezés (DT90, DC12LP) műszakilag kifogástalan eredményeket produkál. Az érdeklődés nem csak a nagy megrendelők részéről élénk, hanem kisebb, eseti megbízásokkal is felkeresnek bennünket. Előnyös, hogy a digitálisan jól előkészített anyagok nyomtatása kis rákészüléssel percek alatt indulhat, kis példányszámok nyomtatása gazdaságos, a nyomtatott kiadványok tartalmának változtatási lehetősége rugalmas (perszonalizálás). Ugyanakkor korlátozott a felhasználható anyagok minősége és mérete, a gépek teljesítménye a kis példányszámokhoz megfelelően van kialakítva, a kis példányszámhoz illeszkedő kötészeti megoldásokat ki kell találni. A digitális technológia nálunk nem felvált valamit, hanem kiegészíti a kínálatunkat. A nyomdában már meglévő számítástechnikai rendszerekkel kompatibilis, különösebb oktatásra nem volt szükség. A géppel kapcsolatba kerülő kollégák számára a szállító Xerox cég tartott bemutatót és oktatást. A gépek teljesítménye kezdettől fogva jó. A megrendelők számára néhány pontban összefoglalt leírást adunk a feldolgozható állományok elkészítésére vonatkozó részletekről, és minden esetben ellenőrizzük-lehetőleg a megrendelő jelenlétében - a leadott anyagokat. Van, aki első alkalommal már jót ad, de néhányan csak lassabban szoknak hozzá az új követelményekhez. A technológia számunkra a rendelkezésünkre álló kapacitásokkal elsősorban kiegészítő lehetőség, imázsformálásra szolgáló marketingeszköz, és csak ezután termelőeszköz. Nagyobb igény, illetve a technológia elterjedése lehet hogy szükségessé teheti nagyobb kapacitású berendezések üzembe állítását. Ezzel természetcsen növekedni fog az Alföldi Nyomdában elfoglalt gazdasági súlya. Az üzemeltetés nem igényel speciális körülményeket. A könyv jellegű termékeknél, 1+1 szín nyomásnál az Alföldi Nyomda Rt. költségeit figyelembe véve, a határköltség pontja 450-460 darabnál helyezkedik el.

18


A digitális nyomtatási technológia piacképes, csak nem ismert. A piaci elterjesztéshez egyik faktor lesz a gazdasági kényszer, a másik ezzel párhuzamosan az ismeretek átadása. A technológiában érintettek feladata felkutatni a lehetséges megrendelőket és megismertetni velük a technológia előnyeit; megértetni, hogy a kis példányszám alkalmas a piac tesztelésére, és a gyors utánnyomási lehetőség következtében felesleges a raktározás; elterjeszteni a digitális eljárásból adódó gazdasági előnyök ismeretét. Kerekesné Kecskés Katalin E-mail: [email protected]

CERBERUS, A HŰSÉGES CERBERUS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. A XEROX DOCUCOLOR 6060-NAL

Gépvásárlásunkat a piaci szükség és az átgondolt beruházás eredményezte. Megrendelőink megteremtették az alapot a saját digitális nyomógép megvásárlásához. Ezenkívül a meglévő és a reklám útján hozzánk eljutó megrendelések összegzéseként 2 hónap távlatából úgy látom: megérte. Jók a tapasztalataim gyorsaság, ár (kis példányszámban), minőség (tökéletes színvisszaadás és passzer) tekintetében. Kiemelném a változó adatok nyomtatását. Egy menetben készül a belépőjegy a sorszámmal (ami akár kategória, szektor, sor, hely- pl.: koncertbelcpők), vagy egy adott eseményre mindenkinek névre szóló meghívót tudunk nyomtatni. A fenti előnyökön túl digitálisan (color), névjegykártyát, kis példányszámban (akár egy

embernek száz db-ot), 300 g-os papírra 3200 forintért (.ps vagy .pdf formátumban bővített A3-as ívre felszerelve), 1 órán belül! Nem kell többé bianco névjegykártyát nyomatni a nyomdával, hogy a későbbiekben nevesítsék, nem kell több embernek egyszerre leadni a névjegyrendelését, hogy reális árat kapjunk. Előny továbbá a fekete flekk tökéletesen telített nyomása. Még szoktatni kell megrendelőinket a digitális nyomógépünk adta előnyökre. Sokan nem bíznak még a minőségben, és ragaszkodnak a hagyományos ofszettechnológiához filmet hoznak. Már két-három éve felvetődött a gondolat, hogy digitális gépet is vásároljunk. Mivel új volt, nem volt rá fix piacunk (és persze ezeregy apró kicsi akadály és kctely), és főleg, több mint tíz éve már az ofszettechnológiával foglalkoztunk, így hosszú volt, amíg bátorságot gyűjtöttünk. Veszítettünk is ezzel a kivárással, és biztos nyertünk is. Most egyszerre nagyot léptünk a „Hétmérföldes csizmánkban", és hiszem: nem vagyunk még lemaradva a piacon, bizonyos tekintetben elsők lettünk egy követendő úton. A betanulás folyamatos, nem volt időnk külön betanulási időszakra (az első oktatás 1 napos volt, pontosabban 8 óra), rögtön „éles" munkákkal és megrendelésekkel kezdtünk. Ennek ellenére még mindig tanulunk, még mindig van olyan opció, amit nem tudunk, vagy csak nem merünk használni, még mindig van olyan egysége a gépnek, ami nem működik, vagy azt sem tudjuk, mire való... Megrendelőink szerencsére általában komoly grafikai, előkészítési háttérrel rendelkeznek, így néhány mondatban össze tudtuk foglalni számukra az optimális anyagleadási módokat, ők már nem is kérdeznek, nyilvános alap árkalkulációs rendszerünkkel kiszámolják az anyag várható költségeit, és csak az e-mail postafiók csilingelŐ hangja tudatja velünk: újabb megrendelés érkezett. Hagyományos papírjaink 90 és 300 g között állandóan vannak raktáron, de 12 órán belül bármikor behozunk bármilyen papírt, amit gépünkkel ki lehet nyomni. A papírskálát még kiegészítik: bevonatos papírok, fóliák, öntapadós papírok és műanyagalapú öntapadósok (bár ez szegényesebb kínálat, mint az ofszetnél), színes papírok, színes kartonok, 50%-os

újrafeldolgozott papír, önátírós idemek (fehér és színes). Még egy fontos érv a digitális mellett: a nyomat azonnal száraz és továbbfeldolgozható! A digitális technológiát nem kell piacképesebbé tenni, már az! Mi nem a digitális nyomógépünkre építjük teljes tevékenységi körünket, hiszen hiba lenne eldobni a lassan évtizedes saját nyomdánk kapacitását egy új technológia térhódítása miatt. Üzletpolitikánk szerint a kettő jól megfér egymás mellett, egymásnak teremt piacot és ki is egészítik egymást. Jól megférnek egymás mellett. Schmidt Dániel www.cerbi.hu SZINKRONBAN A FEJLŐDÉSSEL: SZINKRON PRESS KFT.

A Szinkron Press Kft. közel tíz éve foglalkozik íves és rotációs ofszetnyomtatással. Az új technológiák bevezetésénél elsődleges szempont számunkra a minőség. Örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt években folyamatosan fejlődő digitális technológia ma már eljutott arra a szintre, hogy elmondhatjuk, digitális nyomtatással az ofszettechnológiával megegyező minőségű, színvonalú nyomdatermék állítható elő. Cégünk a Xerox Magyarország Kft.-vei szerződést kötve - a hagyományos ofszettechnológia mellett - egy DocuColor 2060-as színes és egy DT 75-ös fekete „nyomógéppel" létrehozta digitális nyomtatóbázisát. Természetesen, mint minden technológiának, ennek is megvannak az előnyei és hátrányai. Ez esetben egyértelmű előnyként kezelhetjük az alacsony induló költségeket (a termék gyártásában), a kevesebb technikai lépcső miatt fellépő gyorsaságot és rugalmasságot. Korlátokat jelent még a technológiai kiforratlanságból eredő bizonytalanság - itt elsősorban a file-ok előkészítésére gondolok. Természetes korlátot jelent a nyomható felület mérete, ami a kötészeti feldolgozás során jelenthet többletráfordítást. A mi feladatunk éppen abban rejlik, hogy az árajánlatkérés pillanatában felmérjük a rendelkezésünkre álló technológiák előnyeit, hátrányait a kért termékre vetítve, és ezek elemzése alapján döntsük el, hogy az adott kiadványt MAGYAR GRAFIKA 2003/1

19

milyen technológiára tervezzük. így van lehetőségünk arra, hogy a megrendelő mindig az adott termékre optimalizált árat kapja tőlünk. Megrendelőink érdeklődéssel fordultak az új lehetőség felé. Folyamatosan figyelik a technológia nyújtotta lehetőségeket, ezeket igyekeznek alkalmazni, kihasználni. A Szinkron Press Kft. továbbra is „nyomda", nyomdai szolgáltató cég. A digitális technológiát a technikai sor kibővítéseként és az optimális gyártási sor egyik lehetőségeként kezeljük, ha a digitális technológiának megfelelő termékre nagyobb a kereslet, akkor akár havi 300-400 ezer nyomat/hó mennyiségre is terhelhetjük a digitális gépeinket. Megrendelőink igen hamar, már a második, harmadik anyagleadáskor tökéletesen előkészített munkákat adtak le. A Szinkron Press Kft. ezt a technológiát nyomdaipari termékek (szóróanyagok, reklámújságok, füzetek, könyvek) előállítására kívánja alkalmazni. Ez elkerülhetetlenné teszi azt az igényünket, hogy a papírfajták és a grammsúlytartományok tekintetében az ilyen jellegű termékek által megkívánt sokrétűséget biztosítani tudjuk. Ez magával vonja, hogy túl kell lépni a szabvány A3-A4 papírméreteken, valamint a lehető legszélesebb gramm súly tartományban kell mozognia az általunk felhasznált (megrendelő számára biztosított) papíroknak. Gépünkkel 90-280 g közötti tartományban, bővített A3-as méretig tudunk jelenleg mozogni, amivel ki tudjuk elégíteni a nyomdaipari termékek által támasztott igények jelentős részét. Véleményem szerint a jelenlegi megrendelői kör még messze nem fedi le a teljes hazai piacot. Ezen a piacon egy új vetélytárs megjelenése még nem a „torta" újrafelosztását jelenti. A magyar piacon még jelentős „látens" igényt érzek, és feladatunk elsősorban ennek a piaci szegmensnek a megtalálása. Számtalan „hagyományos" megrendelővel történő beszélgetés során hallottam az „ofszettől elmaradó minőség", „drága technológia", „csak 50-100 példányhoz alkalmas" megítéléseket. A jelenlegi digitális nyomdáknak bizony már ezekkel az előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Szabó Imre ügyvezető E-mail: [email protected]

20


5TUDIOBOL NYOMDA: DTP STUDIO

Cégünk elsősorban nyomdai előkészítéssel foglalkozó grafikai stúdió, azonban ügyfeleink egyre gyakrabban kérték, hogy a kész munkát, és ne csak az elkészített-levilágított anyagot adjuk át. E munkák között növekvő számban jelentek meg a kis példányszámú termékek, sőt a közepes számú, de perszonalizálást igénylők is. Ennek megfelelni csak digitális rendszerrel lehet - nyilatkozta Veres István nyomdavezető. Bár két éven át használtunk egy kisebb teljesítményű színes nyomtatót, a jelenlegi rendszer még csak néhány hete üzemel. Lekopogom: várakozásainkat felülmúló eredménynyel. Ügyfeleink elégedettek, átfutási időnk javult. A digitális nyomtatás előnye a gyorsaság, a saját kivitelezés kockázatmentessége az alvállalkozói kivitelezéssel szemben (határidő-, minőségprobléma esetén azonnali konzultáció az ügyféllel), gazdaságosság, referencia. Korlátok: méret, önköltség, papírkezelés, kötészeti utómunkálatok. Ügyfeleink egyelőre a gyors, kis példányszámú munkákon kívül csak a perszonalizálás területén használják ki a technológia által kínált lehetőségeket. Előéletünknek is köszönhetően műszakilag és megrendelés állományunkat tekintve sem nulláról indultunk, 2 héten belül száz százalékosan futott mindkét rendszer (színes és fekete-fehér). Jelenleg legnagyobb megrendelőnk (ami az anyagleadást illeti) saját grafikai stúdiónk, így kisebb zökkenőkkel átvészeltük az átállást. Megrendelőinknek műszaki segítségnyújtást, írásos tájékoztatást adunk. Ez természetesen többletmunka, de ne felejtsük el, hogy szakmai hozzáértésünket, felkészültségünket, előrelátásunkat (nem okoskodva) demonstrálni nagyon jó befektetés! A digitális technológiát érintő legszigorúbb korlátozás a nyomtatásra alkalmas anyagok terén van, teljesen kötve vagyunk a gyártó által ajánlott, nagyon drága papírhoz, aminek a beszerzése is sokszor körülményes. Az, hogy ofszet- vagy digitális technikával kivitelezzük a munkát, attól függ, hogy mennyire kell kitöltenem a kapacitást, és kell lemennem az árral. Szervizszerződésünk értelmében meghatározott havi nyomatköltséget kell fizetnem, a kvóta kihasználásához akár

2000, A4 4+0 példányig is árversenykepes lehetek az ofszettel. A digitális nyomtatás fekete-fehér nyomtatásnál már csak méretbeli hátránnyal küzd, termelékenysége felveszi a versenyt az ofszettel (két műszakban kinyomok 300 db, 180 oldalas, A4-es könyvet, amire az ofszet egy géppel képtelen). A színes digitális nyomtatást minőségét tekintve teljesen piacképesnek tartom, természetesen nem a legmagasabb minőségi kategóriában. A színes esetén elsősorban az alapanyagok árának kell markánsan csökkenni, a megrendelők „megdolgozása" a mi feladatunk. Veres István E-mail: grafika^dtpstiidiu.bu

SZOLGÁLTATÁS DIGITÁLISAN IS: PRIME RATE KFT.

A Prime Rate Kft. Xerox DocuTech egyszínes gépekkel dolgozik. Tomcsányi Pétert, a cég tulajdonos ügyvezetőjét kérdeztük eddigi tapasztalatairól. Az alacsony példányszámú termékekre folyamatosan nőtt az igény, amelyre nem találtunk megfelelő partnert ár/minőség, szolgáltatás tekintetében. Lassan, de tendenciájában nő a digitális nyomtatás elfogadottsága és részaránya. Viszonylag kevés nyomda rendelkezik jó minő-

ségű, jelentős kapacitású digitális nyomógépekkel és az ebben szerzett tapasztalattal és szaktudással, így jó eséllyel pályázunk nagyobb volumenű digitális munkákra, amelyet ofszetnyomtatással keverve - az országban talán egyedülállóan - állítunk elő. Az anyaghasználatban és szervizben az ofszetnyomtatással ellentétben sokkal több probléma jelentkezik. A megrendelők jelenleg még csak korlátozott mértékben használják ki a digitális technológia adta lehetőségeket, de a mi partnereink esetében nagy figyelmet fordítunk ennek megismertetésére. Mennyi ideig tartott és milyen ráfordításokkal járt az átállás, betanulás, teljesítményfelfuttatás? A digitális technológiára történő átállás, betanulás mintegy három-hat hónapot vett igénybe, jelenleg még nem használjuk ki teljes mértékben kapacitásainkat. A megrendelők meglepően gyorsan hozzá szoktak a digitális technológiának megfelelő anyagok leadásához. A profi stúdiók azonnal (egy konzultáció), a kevésbé jártasak egy hónap elteltével váltottak, amihez személyes találkozókon képzést szerveztünk, írásos tájékoztatókat osztottunk szét, teleionos segítséget nyújtottunk, igény esetén. Számunkra a legnagyobb előnye ennek a technológiának, hogy segítséget nyújt az ügyfelek speciális igényeinek (pl. POD) kielégítésében. A digitális technológia alkalmazásával járó kötöttség, hogy megfelelően előkészített digitális állományok szükségesek és speciális digitális nyomtatásra készített papír alkalmazható. A Prime Rate Kft. termékstruktúrájában egyszínes nyomtatás (fekete) esetén, 600-1000 példánynál, színes esetén 100-200 példánynál lelhető fel a digitális/analóg technika határköltségpontja. Változó adatállomány-kezelésnél természetesen magasabb is lehet. Bízva szolgáltatásaink jő minőségében, versenyképes árainkban, a hosszú távú versenyképességünket pozitívan értékelem. A digitális technológiát alkalmazóknak és alkalmazni szándékozóknak közös erőfeszítéseket kellene tenni a digitális nyomtatás, előnyeinek ismertetésére. Tomcsányi Péter E-mail: [email protected]


21

Digitális fényképezés más célra Összeállította: Tóth Valéria

A digitális fényképezőgépek az új nyomóforma-készítési és nyomtatási technikákkal együtt átalakítják a nyomdai tevékenységeket. Ma már lehetőség van arra, hogy a fényképezőgépben vagy a számítógépben lévő, illetve oda érkező képek film- és formakészítési műveletek nélkül kerüljenek a nyomógépbe. Az egyre többre képes fényképezőgépek alkalmazási lehetőségei közül azonban könnyen feledésbe merül, hogy segítségükkel dokumentálni lehet egy-egy nyomtatási problémát vagy anyagokkal kapcsolatos rendellenességet. A képek számítógépben tárolhatók, a feldolgozás további lépéseivel, a hibahelyek célirányos kiemelésével pedig jól láthatóvá válnak a rendellenességek. A japán fotóipari szövetség véleménye szerint 2004-ben a digitális fényképezőgépek száma eléri az analóg készülékek számát, 2009-re pedig kb. 85% lesz a részesedésük. A piaci elemzések szerint a felgyorsult terjedésnek a minőség javulása, valamint az árak csökkenése az oka. Az új készülékek egyre nagyobb felbontóképességgel rendelkeznek, képesek a hagyományos tükörreflexes gépek előnyeit átvenni, a nyomtatási technika pedig már jobb minőségű sokszorosítópapíron is használható eredményt biztosít. Ez utóbbi különösen akkor fontos, ha a képek minőségénél nem a fotópapír-minőség a cél, hanem a képek információtartalma. A nyomdaiparban a formakészítéstől a kötészetig gyakran fordulnak elő technológiai vagy anyagok hibáiból eredő problémák. A munkák sürgőssége miatt nincs mindig lehetőség arra, hogy például a reklamációval a gyártó cég munkatársát megvárja a nyomda, hanem megpróbálja a veszteségeket leszorítva elkészíteni a munkát. Előfordulhat az is, hogy egy-egy rendellenesség okát nem sikerül azonnal kideríteni, de a hibák dokumentálásával lehetséges, hogy egy későbbi időpontban világossá válnak az összefüggések. A nyomda által előállított termékek a megrendelőnél, illetve a felhasználónál is okozhatnak problémát: pl. felkunkorodő vagy elcsúszó címkék, ragasztás szétválása dobozok esetében, könyvek deformálódása, nyomtatott felületek kopása stb. A hibák okainak feltárásában nagy jelentősége van a digitális kamerának. Helyigényük viszonylag kicsi, kézben tartva is felvételek készíthetők gyengébben megvilágított helyeken is, a gyújtótávolság (zoom) változtatásával pedig olyan helyekről is készíthető felvétel, amelyről a hagyományos gépekkel csak nehezen lehetett volna. Az elkészült képet azonnal ellenőrizni lehet és vagy törölhető, vagy meghagyható.

1. ábra. Nagylátószögű objektívvel, makmállásban készült felvétel (Huber Festékgyár mintanyomata)

2. ábra. Előző kép teleobjektívállással

3. ábra. Huber tesztnyomat előtétlencsével, nagylátós/.ögű objektívállással MAGYAR GRAFIKA 2003/1

23

4. ábra. Az előbbi felvétel előtétlencsével, teleobjektiv-állásban

A fényképezőgépet gyártók között megtalálhatók a nagy hagyományokkal rendelkező, ismert nevű cégek, de feltűntek csaknem ismeretlenek, illetve elsősorban nem ezzel a területtel foglalkozók is. Az elmúlt év elején végzett felmérés szerint (Deutscher Drucker 2002. Nr. 11-12) a legtöbb helyen a Canon (27%) és az Olympus (24%) készülékeket alkalmazták, a Nikon részesedése 11%, a Fujié és a Sonyé 8%, a Kodaké 6%, a Minoltáé és a Casioé 5% volt. Az egyéb készülékek aránya pedig 7%. Ugyanebben a felmérésben a fényképezőgépet vásárolni szándékozók 89%-a digitális gép megvásárlását tervezi. Ezen felmérés adatai jelenleg minden bizonnyal még tovább tolódnának a digitális technika felé. A továbbiakban az Olympus C-3030ZOOM digitális gép jellemzői alapján kerül bemutatásra az új fényképezési technika. Hangsúlyozni kell azonban, hogy jelenleg már igen sokféle típus kapható, a kiválasztásukkor azonban tisztában kell lenni az elvárásokkal, valamint a gép legfontosabb jellemzőivel. Az említett fényképezőgéppel elsősorban nyomatokról, papírokról, gépekről és azok egyes elemeiről készültek felvételek problémákat okozó esetekben.

PIXEL

5. ábra. STCPA festékgyár tesztnyomatáról digitális zoommal, nagylátószögű objektíviítlással készült felvétel

6. ábra. Az előbbi felvétel digitális zoommal, teleobjektiv-állásban, számítógépes kivágással

24


A pixel vagy képpont a letapogatott képeredeti vagy a monitor egy pontja, amelyen belül minden elemi felület fénytani tulajdonságát azonosnak vesszük, vagyis a pixel által határolt felület egy átlagértéket képvisel, ha valamilyen tulajdonságát fénytani adatokkal adjuk meg (Nyomdaipari enciklopédia, 2001). A digitális fényképezőgépek egyik legfontosabb jellemzője a CCD pixelszáma, mely a képek felbontását jellemzi. Értéke általában az 1 megapixeltől az 5 megapixelig különböző lehet. Az említett gép 3,3 megapixeles, azaz a középkategóriába tartozik. A tapasztalatok szerint, különleges közelfelvételek vagy gyengébb fényviszonyok esetén is ideálisnak tekinthető ez az érték. Az 5-nél nagyobb megapixel felbontás elsősorban a képek nyomdai feldolgozásához előnyös. Minél nagyobb a pixelérték, annál drágább a gép, de figyelembe kell venni azt is, hogy minél nagyobb pixelértékkcl dolgozunk, a felvétel annál jobban igénybe veszi a fényképezőgép, illetve a számítógép memóriáját is. A fényképezőgép memóriakártyája választás szerint 2-64 MB kapacitású lehet. A felvételek száma egyrészt ettől az értéktől, másrészt a választható rögzítési módtól függ. Olympus C-3Ü30ZOOM fényképezőgép esetén a rögzítés történhet TIFF üzemmódban tömörítés nélkül, SHQ üzemmódban kis tömörítéssel, továbbá HQ standard állapotú normál tömörítéssel. Minél kisebb a tömörítés, annál jobb a képminőség nagyításkor, de annál kevesebb felvétel fér a fényképezőgép memóriakártyájára. Például 2048x1536 pixelszámot alapul véve TIFF rögzítési módban 16 MB kapacitású kártyán csak egy db felvétel

fér el, ugyanilyen kapacitású kártyán SHQ rögzítésben 6, HQ rögzítésben pedig húsz kép tárolható. Tapasztalataink szerint, a nyomda különböző területein készült fényképezéshez a legtöbb helyen jól alkalmazható a HQ rögzítés. Az így készült képek számítógépes úton jó minőségben nagyíthatók.

ÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZŐGÉPEN Az említett Olympus C-3030ZOOM fényképezőgépen az alábbi beállításokat lehet végrehajtani: - vaku és annak teljesítménye, - külső vaku használata, - közelfényképezés (makrofotó), - fehéregyensúly megvilágítás fénye szerint (automata, napfény, felhős, izzólámpa, fénycső), - ISO fényérzékenység (automata, 100, 200, 400 ASA), - felbontás (Tiff, SHQ, Ha SOJ, SQ2), - automata expozíció, - időautomata expozíciós mód rekesz-előválasztással, - rekeszautomata expozíciós mód idő-előválasztással, - manuális expozíciós mód, - manuális élességállítás, - sorozatfelvételi üzemmód, - automata expozíciósorozat, - önkioldó/távkioldó, - digitális zoom, - képhatások, - panorámafelvétel, - hangfelvétel, - mozgóképek készítése. A felsoroltakból arra lehet következtetni, hogy egy-egy kép előkészítése igen sok időt vesz igénybe. Azonban, ha megismerjük az egyes lehetőségek hatását, akkor ki fog derülni, néhány beállítás elegendő a képek rögzítéséhez, és csak különleges igények esetén szükséges az alapbeállításon változtatni.

7. ábra. Vonalkódot tartalmazó nyomatrészlet nagylátószögű objektívbcállítássai. A felvételt a számítógépbe töltve tovább nagyítottuk, és jól láthatóvá vált a festék elmosódása a vonalak között (lásd a 8. ábrát)

8. ábra. Az előbbi kép részlete számítógépben végrehajtott nagyítás és képkivágás után

9. ábra. Papírrészecskék lerakódása a gumikendőn

OBJEKTÍV Bármely fényképezőgép egyik legfontosabb jellemzője az objektív. Az Olympus C-3030ZOOM digitális gép objektívje háromszoros autofókuszos zoom objektív f/2,8 fényerővel. Különleges felépítésének köszönhetően makrobeállítással húsz centimétere lévő téma is élesen fényképezhető (1., 2. ábra). A gép tartozékai közül kitűnően használható a felcsavarható makro konverziós lencse, mely 55x41 mm nagyságú téma fényképezését teszi lehetővé. Alkalmazásakor további variá-

10. ábra. A papírívek szélein lévő, celluxszalaggal leszedett papírpor, mely nyomtatás során fokozatosan felhalmozódott és lerakódott a gumihengeren, rontva a nyomat minőségét MAGYAR GRAFIKA 2003/1

25

ciókat jelent a teleobjektív, valamint a nagylátószögű állítás (3. ábra).

11. áhra. Festékpigmentek felhalmozódása a festékezőhengeren. A felső részen látható csík ujjal elhúzva keletkezett

12. ábra. A papír felületén lévő, a papírgyártás során keletkezett anyagfeldúsulás. A rendellenesség nem csak egy-egy ív selejtjét okozhatja, hanem nagyobb vastagság esetén tönkreteheti a gumíkendő(ke)t is

A gyújtótávolság változtatásához további lencsék állnak rendelkezésre: nagylátószögű konverziós lencse (0,8x-es gyújtótávolság-csökkentés) és a telekonverter objektív (1,45 x-ös gyújtótávolság-növelés). (4. ábra) DIGITÁLIS ZOOM A 3x-os optikai zoom beállításon kívül a digitális zoommal összesen kb. 7,5x-es nagyítás érhető el. Azonban figyelembe kell venni, hogy az így készült képek a számítógépben csak kisebb mértékben nagyíthatók tovább, és ez a képkivágásoknál kedvezőtlen lehet. A tapasztalatok szerint, makrobeállítással és előtétlencsével egy-két milliméteres részleteket is jól lehet fényképezni (5., 6. ábra). A felvételek szélén vonalzó beosztása látható, hogy a nagyítás mértéke pontosan meghatározható legyen. HASZNALAT A GYAKORLATBAN

13. ábra. Belívek kitörése a könyvtestből

A továbbiakban néhány felvétel látható a feldolgozás során előfordult esetről (7., 8. ábra). Nyomtatás során többször okozhat problémát a papír felületéről kiváló rostok vagy a felületkezeléshez használt anyagok kiválása és a gumikendőn bekövetkező felhalmozódása. A digitális fényképezőgéppel felvételeket lehet készíteni a nyomóműről, és ezt a számítógépen feldolgozva kép formájában később is be lehet mutatni (9., 10., 11., 12. ábra). A következő felvételek olyan könyvtestről készültek, amelyek reklamációra okot adó rendellenességeket tartalmaztak. Az egyik esetben az ívek nyitás után kitörtek a gerincből (73.

14. ábra. Nyitott könyvtesten ragasztóbefolyás miatt keletkezett foltok a nyomaton, a füzŐtű által átszúrt területeken

A másik esetben a gázsi felragasztása során a ragasztóbefolyás miatt kisebb-nagyobb elszíneződések keletkeztek a gerincig kifutó nyomaton, melyek nyitás után feltűnően láthatókká váltak (14. ábra). A bemutatott néhány példa az alkalmazási területek csupán szűk területét szemléltette. Az elkészült képek azonosítószámot kapnak, gombnyomással visszakereshetők a készítés körülményeivel és időpontjával együtt. A számítógépben a legmegfelelőbb fájlcsoportok alakíthatók ki, tovább könnyítve ezzel a későbbi munkát.

26


ábra).

Digitális technológiával készített nyomdatermékek feldolgozása Szálai Sándor A digitális nyomógépek nagyteljesítményű számítógépes nyomtatók (printerek). A nyomógép, digitális (digitalizált) adatokkal, képpel és szöveggel dolgozik. A digitális feldolgozás rohamosan fejlődik: a) 1975-ben jelenik meg az első digitális szkenner (Crosfield),1 b) 1977-ben kerül forgalomba az első Siemens gyártmányú lézernyomtató. 2 Az elkészített nyomtatványokat - az igényeknek és a termék jellegének megfelelően - a felhasználó (olvasó) számára kezelhető formátumúvá alakítjuk. Továbbfeldolgozásra csak azok a nyomatok alkalmasak, amelyek elviselik a feldolgozás során meglévő igénybevételt (pl. dörzsállóság) és pontosan illesztették (az íwágó gépen és a hajtogatógépen az ív széléhez illesztünk, de a készterméknek nyomás szerint kell pontosnak lenni!). Terméktől függően további elvárások is lehetnek: nedvesség elviselése (előzék leragasztása, fóliázás stb.), ragaszthatóság (előzék, melléklet, címke stb. ragasztása), szálirány biztosítása, különböző papírvastagságok feldolgozhatósága (vékony belívpapír, vastagabb kartonfedél), préselés elviselése (kikészítő gépsoron). A digitális nyomógépek dolgozhatnak: a) tekercsből tekercsre, b) tekercsből leporellóra, c) tekercsből ívre, d) leporellóról leporellóra, e) leporellóról ívre, f) ívre. Feldolgozás szempontjából az ívre és a leporellóra dolgozó gépeknek van jelentősége. A termék előállítása történhet egyedi gépekkel vagy kézi műveletekkel, de készíthetjük közvetlenül a digitális nyomógépekhez kapcsolt berendezésekkel is. Az elkészült nyomtatványokból készíthetünk: a) ún. darabolós nyomtatványt (címke, értesítő, számlalevél, színházjegy stb.), b) hajtogatott terméket (ragasztással, feliratozva, különleges hajtással stb.), c) irkát (ómegafűzéssel is),

1 Dr. Schíúz Péter-dr. Endrédy Ildikó-Szilágyi Tamás: Digitális nyomdatechnikák. 2 Océ Printing Systems: Das Druckerbuch.


27

á) brosúrát (ragasztókötéssel, szálfelsütéssel és cérnafűzéssel), e) kötött könyvet (ragasztókötéssel, szál fel sütéssel és cérnafűzéssel).

DARABOI.OS NYOMTATVÁNYOK KÉSZÍTÉSE 1. ábra

2. ábra

a) Vágás. Több ívet csak akkor tudunk egyszerre vágni, ha nyomtatáskor biztosították a pontos illesztést. Nincs jelentősége az illesztésnek, ha egy-egy ívet darabolunk fel, pl. kézi lemezollóval. b) Stancolás. Itt is van lehetőség arra, hogy csak egy ívet dolgozzunk fel, pl. digitális fényképezőgéppel készített igazolványképek stancolása kézi készülékkel. c) Borítékolás. Napjainkban egyre nagyobb szerepe van a számlaleveleknek és a névre szóló reklámoknak (DM). Ezekre a célokra nagyon jól ki lehet használni a digitális nyomtatás lehetőségeit. A digitális nyomógépből sorra jönnek ki a lapok. A programozásnak megfelelően - amit valamilyen jelolvasó működtet - a digitális nyomógép és a hajtogatogep közé épített szerkezet összegyűjti a lapokat, közvetlenül a hajtogató gépbe továbbítja, az egyszerre meghajtogatja, feliratozza (megszemélyesíti) és borítékolja.

HAJTOGATOTT IV KÉSZÍTÉSE a) A kinyomott íveket hajtogatógépen meghajtogatjuk. A hajtogatott íveket hagyományos módon használhatjuk fel irka, brosúra vagy kötött könyv készítésére. Készíthetünk szálfelsütéses íveket is. b) A hajtogatogep az összetartozó lapokat azonosító jel szerint gyűjti, és az így elkészített egységeket egyszerre hajtogatja. c) Leporellos termék feldolgozásánál lapra vágó adogatja az ívet (1. ábra). d) A nyomtatóból kikerülő ív közvetlenül kerül a hajtogatógépbe (2. ábra). Különböző hajtásokkal (ablak, oltár, egyéb), ütemperforálóval, kenőművel, feliratozóval és körkéspárokkal egészen különleges késztermékeket is előállíthatunk.

IRKA KÉSZÍTÉSE

3. ábra

28


a) Hagyományos módon hajtogatott ívekből: hajtogatás (digitális nyomógéphez kapcsolt hajtogatógéppel), egymásba hordás, fűzés, vágás három oldalt.

b) Lapokból irkakészítő sorral: nyomtatás digitális nyomógépen, majd az irkakészítővel összehordás, tűzés1 vagy fűzés4, hajtás, trimmelés (azért nem vágás, mert nyírás elvén működik). Ha ómega kapoccsal készítünk irkát, akkor a kapcsok középpontjai közötti távolság 80 mm legyen. MAXIMA Unita irkakészítő sor (3. ábra). HORIZON irkakészítő sor SPF-11 fűzőgéppel és FC 11 trimmelővel (4. ábra). c) Digitális nyomógéphez kapcsolt irkakészítővel. Az összehordás művelete kimarad, mert a digitális nyomógép képes a kívánt sorrendben nyomtatni a lapokat. Átadás után tűzés vagy fűzés, hajtás, trimmelés. A DUPLO DBM 100 előregyártóit fűzőkapoccsal dolgozik (tűzőgép) (5. ábra), a DBM 200 dróttekercsből alakítja ki a fűzőkapcsot (fűzőgép). HORIZÜN SPF 9 tűzőgép, HORIZON SPF 20 fűzőgép (6. ábra).

4. ábra

BROSÚRA KÉSZÍTÉSE

a) Hagyományos módon hajtogatott ívekből. Hajtogatás (digitális nyomógéphez kapcsolt hajtogatógéppcl), összehordás, brosúra készítése ragasztókötőgépen, vágás három oldalt. Ha szálfelsütéssel készített íveket dolgozunk fel vagy előzetesen cérnafűzéssel könyvtestet készítünk, akkor a ragasztókötőgépen kiiktatjuk a gerincmegmunkálást (gerincmarást - frézelést és a rovátkolást - riccelést). b) Lapokból ragasztókötéssel. Ha ragasztókötéssel készítünk brosúrát vagy kötött könyvet, akkor célszerű kihasználni a digitális nyomógépnek azt a lehetőségét, hogy képes összehordott könyvtestet készíteni. Amikor összehasonlítjuk az ofszetnyomtatást a digitális nyomtatással, akkor figyelembe kell venni a feldolgozást is. A digitális nyomógép képes összehordott könyvtestet produkálni, így nagyon sok olyan könyvkötészeti művelet marad el, amelyre hagyományos nyomtatással készített ívek feldolgozásánál szükség van. A „hagyományos" szó jelen esetben azt jelenti, hogy a példányszámtól függően - másológéppel, Risograph-fal, kisofszetgépen, ívnyomó vagy tekercsnyomó ofszetgépen - azonos íveket nyomtatunk, és abból kell előállítani a könyvtesteket. Szükségünk van az alábbi műveletek elvégzésére: ívátvételre, vágásra, hajtogatásra, préselésre, összehordásra és a műveletek közötti szállításokra és tárolásokra. A digitális nyomógép ezzel szemben az első példánytól kezdve folyamatosan kész könyvtesteket ad ki, amelyből hőkötéssel (7. ábra) vagy ragasztókötőgépen készíthetünk brosúrát. 3 Előre elkészített kapoccsal, lehet ómega is. 4 Tekercs kiszerelésű fűződróttal dolgozik a gép, fűzőfejtől függően képes ómegakapcsot is készíteni.

5. ábra

6. ábra

7. ábra MAGYAR GRAFIKA 2003/1

29

8. ábra

c) Irkakilövéssel ragasztókötéshez. A digitális nyomógép és a termék méretétől függően egyszerre több példányt is nyomtathatunk. Például A4-es brosúrát vagy kötött könyvet készítünk ragasztókötéssel, amelyet A3-as méretű digitális nyomógéppel nyomtatunk. A könyvtest kilövését úgy készítjük el, mintha irka lenne; két kinyomtatott könyvtestet egymásra fordítunk, majd középen kettévágva kettő darab Összehordott könyvtestet kapunk. d) Digitális nyomógéphez kapcsolt ragasztókötőgéppel. Az összehordás művelete kimarad, mert a digitális nyomógép képes a kívánt sorrendben nyomtatni a lapokat. A ragasztókötőgép kész brosúrát ad ki. A C. P. BOURG gyártmányú BB 2005 ragasztókötő gép (8. ábra) ömledékragasztóval5 dolgozik. Digitális nyomógéphez kapcsolható, de egyedi gépként is használhatjuk. C É R N A F Ű Z Ö T T KÖNYVTEST KÉSZÍTÉSE a) Hagyományos módon hajtogatott ívekből. Hajtogatás (digitális nyomógéphez kapcsolt hajtogatógéppel), összehordás, cérnafűzés, enyvezés, vágás három oldalt. b) Digitális nyomógéphez kapcsolt cérnafűzőgéppel. A sokszorosítógép a programozásnak megfelelően egymásra hordja a nyomtatott lapokat, majd félbehajtja. Az így elkészített ív kerül a cérnafűzőgép továbbítóláncára. A GRAFOTEC SALES gyártmányú KRISTEC cérnafűzőgépet úgy alakították ki, hogy az kapcsolható legyen a XEROX DOCUTECH gépeihez (9. ábra).

9. ábra

A digitális nyomógépek képesek néhány (száz) példányt gazdaságosan előállítani. Hogy a nyomott papírból használható termék (nyomdatermék) legyen könyvkötészeti berendezésekre, egyszerűbb esetben irodai eszközökre is szükség van. Ahogy nincs éles határ a számítógépes nyomtató és a digitális nyomógép között, ugyanúgy folyamatos az átmenet az irodatechnikai eszközöktől a könyvkötészeti gépekig. A digitális nyomógépeket úgy tervezik, hogy azokhoz különböző berendezéseket lehessen illeszteni; és fordítva, hajtogató-, irkafűző-, ragasztókötő-, cérnafűzőgépeket tesznek alkalmassá a közös működtetésre.

5 Hot-Mclt, Hot-melt, Hotmelt, hotmelt vagy hőre lágyuló ragasztó.

30


Tipográfusok 2003 A MAGYAR IPARMŰVÉSZETI EGYETEM FELSŐFOKÚ TIPOTANFOLYAMAROL

Másodízben történt, hogy a két és félévesre növelt felsőfokú tipográfuskepzes záróvizsga-kiállítása az év első hónapjára esett, amelyre ezúttal is az egyetem dísztermében került sor. Viszonylag szerény, kilenc fős hallgatóság védhette meg a - hagyományos módon - három vizsgafeladatból álló félév befejeztével munkáit. Egy megjelent könyv ellentervét, saját témaként választott fotóalbumot és egy huszadik századi betűtípust bemutató posztert kellett készíteniük a hallgatóknak. A továbbiakban bemutatjuk végzett tipográfusainkat.

Csoportkép a hallgatókról a vizsgabizottság tagjaival (Litványi János, Kovács Gergely, Faragó István, Bárdos Gábor, Kiss István, Wellner Péter, Nádai Ferenc, Bodnár Emese, Varsányi Kata, Horváth Rita, Metzker Gábor, Berta Luca, Molnár Péter, Maczó Péter, Horváth janisz, Zigány Edit és Házmán Ferenc. 32


A vizsgabizottság már nagy rutinnal, de változatlanul kíváncsian várta az eseményt. Minta létszám sejteti, ez az évfolyam jelentősen csökkent. A színvonal fenntartása mindannyiunk érdeke: volt aki kényszerpihenőt kért, mások egyéb szakmai elfoglaltságaik miatt halasztottak. Az eredményt péntekig tekinthetik meg a látogatók. A kiállítótér szerint végighaladva vegyük sorra a munkákat: Metzker Gábor könyvtervezése a keleti gyógyítás útjaira kalauzolja az olvasókat. Ez a kötet átgondolt, és rendszerezett belső tipográfiával készült, címsorait jól artikulálja, színnel is kiemeli. Hibájaként a humanista emberábrázolás ismert michelangeloi figurájának a keleti gyógyításhoz kapcsolását (borítóterv) rótta fel a bizottság. Harzynski Zsolt fotóiból Vizsnyiczai Sára idézeteivel készített portré-fotóalbuma a lélekbol merítkezik, ahol Sári „kavics a világ peremén." Tipoposztere az Emigre 1998-ban kiadott fontjából a Zuzana Licko tervezte Tarzanából készült: mértékadó és tényszerű.

Berta Luca Utas és holdvilág címmel Szerb Antal szövegére komponálta fotóalbumát. A harsogó színű itáliai képek kötetében romantikus barnássá szelidültek. Itt-ott megtartott szines részleteikkel a látványtteszik izgalmasabbá. Hifi stúdiókról szóló könyvterve kék illusztrációival a közelmúlt még technikai csúcsminőségeként bemutatott termékeiről szólnak - mára már szinte idejüket múlták. Ám ez könyvtervének értékét aligha csökkentheti. A poszter Rudolf Weiss 1929-re datált antikvájának állít szép emléket. Ez az egyetlen olyan írás a kiállításon bemutatottak közül, amely még a magasnyomtatás és a kéziszedés technikájához készült, de digitalizált változatában napjaink számítógépéhez is alkalmazott reneszánsz betű. Horváth Rita Yardmaster tipoposzterén (URW, 1995) zöld és kék pontok átírásában a karakterek sajátos raszterként épülnek egymásba. Nemcsak plakátot, de annak stílusában a kiállítási meghívót is Ő tervezte. Modern test- és szépségápolás kötete egy mára már a korábbihoz hasonlóan túlhaladott könyv reinkarnációja. Legszebb munkája, amely talán a többi fotós album fölé is emeli, a Baudelaire Pesten találó fantáziacímmel született. Álomszerű képein csendes enyészet és halk elégia.

Pillanatképek a bírálóbízottság munkájáról, a vizsgakiállítás értékelésérőt (Oravecz István fotói) MAGYAR GRAFIKA 2003/1

33

Kovács Ger
34


Bodnár Emese A magyar régészet regényét szép előzékekkel alkotta újjá. Fotóalbuma: kép és lélek, amolyan „női könyv". Bartalis Krisztina fotói Szautner Erika verseihez készültek. Reflexiók filmszerűen épített sorozata. Tipós plakátja a Variex (Rudy Vanderlans és Zuzana Licko, 1989) ingerlő színeivel mindenkit megszólított. Varsányi Kata Modern magyar nőművészet története címével is talányos könyv. Az eredetihez képest svájciasan tényszerű, kissé szenvtelen, de a tartalomhoz illő tipográfiával (Helvetica!) újította meg az előzményt. Fotóalbumában Sióréti Gábor fotóit Weöres Sándor verseivel építette lazán lírai sorozattá. A tipoplakátja Garnish Monde, egy Szerb Antal-idézet képi metamorfózisa. Végül Bárdosi Gábor, aki a csoport egyik nagy ígérete volt a tanulmányok kezdetén. Sajnos könyvterve Heyerdahl romantikus és egzotikus kalandozásainak képes beszámolója nem oly lebilincselő látvány, mint olvasmány. Afotóalbumhoz kapott képei, Birtalan Zsolt fotói erőteljes és izgalmas munkát a tervező saját szövegelképzeléseivel egy átütően eredeti kötet esélyét kínálták... Plakátja (Shurrican Boy - Base, 1996. Joachim Müller-Lancé) egy jól választott, jellemző betűkarakterre építi arányaiban érdekes kompozícióját. A mindennapok tipográfiájában nagy szükség van képzett tervezőkre. Reméljük, végzett hallgatóink tudásukkal értékes alkotókká válhatnak! A tipográfus tanfolyamot az eltelt két évtized kellően igazolja. Sorsa részben az akkreditációs eljárás sikerétől is függ... MP MAGYAR GRAFIKA 2003/1

35

A kommunikáció zavarai Dr. Deák Csaba Egyetemi docens. Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi Intézet Szervezetfejlesztési tanácsadó. Humán Telex Consulting Kft. A jó kommunikációnak olyan sok korlátja létezik, hogy a szervezetekre jellemző folyamatos panaszkodás - miszerint nem megfelelő a kommunikáció - nem is csodálható. Tulajdonképpen az a csodálatra méltó, hogy bármilyen üzenet keresztüljut a rendszeren. A zavar (zaj) a kommunikációk java részénél magatartási eredetű és természetű, azaz az információt küldő és a fogadó maguk okozzák, szándékoltan vagy akaratlanul. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a szervezeteken belül leggyakrabban előforduló korlátokat, feloldásuk lehetséges módjait, külön kiemelve a multikulturális környezet sajátosságait.

KOMMUNIKÁCIÓS KORLATOK 1. Az elküldött üzenet hiányos. Több esetben is előfordulhat, hogy a küldő már hiányos üzenetet kódol. Ennek oka lehet az, hogy a küldő számára is bizonytalanságokkal, homályos részletekkel terhes Í.Z üzenet, de oka lehet az is, ha a küldő szándékosan tart vissza információkat. 2. Nonverbáüs kommunikáció. A szemek, a száj formája, az arcizmek és még a testhelyzet is, többet mondhat el arról, hogy az emberek igazából mit gondolnak, mint azok a szavak, amiket használnak. Bizonyos értelemben ez egy segítség a kommunikációhoz és megértéshez, ha a nonverbál s (nem szavakkal történő) kommunikáció jelentése, illetve a verbális mondanivaló tényleges jelentése összhangban van egymással ugyanakkor korlátozóvá válik, ha ez az összhang hiányzik vagy ha az emberek félreértelmezik. 3. Zsargon. Minden szakma és foglalkozás kifejleszti a saját speciális nyelvezetét, az ún. zsargont. A technikai kifejezéseken keresztül való kommunikáció kényelmes módozat azok számára, akik ismerik a zsargont, ugyanakkor egy MAGYAR GRAFIKA 2003/1

roppant káros és irritáló korlát azoknak, akik nem ismerik. Egy adott szó különböző embereknek különbözőt 4. jelenthet. A nyelv alapvetően tényeket és érzéseket képviselő szimbólumok használatának módszere. A szó szoros értelmében nem jelentést, hanem szavakat továbbít a kommunikáció révén az egyén. Ugyanaz a szó különböző jelentést sugallhat különböző embereknek. Bizonyos szavaknak bizonyos emberek számára szimbolikus jelentősége lehet, ami azt eredményezi, hogy az eredetileg szándékozottól teljesen eltérő benyomást keltenek. Hiba lenne azt feltételezni, hogy ha valami egy bizonyos jelentéssel bír valaki számára, ez mások számára is egyértelműen csak ugyanazt jelentheti. A méret A modern szervezet mérete és komp- 5. lexitása a kommunikáció egyik fő korlátja. Az üzeneteknek a vezetés különböző rétegcin vagy különböző egységek, funkcionális szervezetek között kell átküzdeniük magukat. Ezáltal zavarossá válhatnak vagy soha sem fognak megérkezni. Az írott üzenetek sokkal megbízhatóbbak, mint a szóbeliek, viszont az írásbeliség a kommunikáció hatékonyságát erősen korlátozza. Ahogy a méret nő, úgy nő a formalitás is, és a formalitás növekedése növeli a kommunikáció korlátjait. A kommunikáció szabad folyása szükséges a kreativitás és a rend közötti szakadék áthidalásához. Emocionális keret. Az érzelmeink befolyásolják 6. az üzenetfogadási és -közvetítési képességet. Amikor bizonytalan valaki és aggodalmaskodik, akkor az, amit hall, sokkal inkább fenyegetésként hat, mint amikor magabiztos és megbékélt a világgal. Amikor mérges vagy lehangolt valaki, akkor hajlamos azonnal elutasítani azokat a dolgokat, amelyek egyébként logikus és jó ötletnek hangzanának. A viták során számtalan olyan dolog mondható, amelyeket nem ért meg a másik fél, vagy pedig félreértelmez.

7. A kommunikátorról kialakított benyomások. A fogadó nemcsak saját tudásháttere alapján értékeli a hallottakat, hanem figyelembe veszi az üzenet küldőjének személyét is. Korábbi tapasztalat vagy pedig előítélet nem létező vonásokkal ruházhatja fel a kommunikátort. Vannak olyan emberek, akik mindenféle kollektív cselekedetet konspirációnak tekintenek. Mások állandóan a sorok között akarnak olvasni, és mindenféle, a felszínen meg nem jelenő motívumot keresnek az üzenetben. Rendkívül nehéz elkülöníteni azt, amit hall az egyén azoktól az érzésektől, amelyek az üzenetet átadó személyhez kötődnek. 8. Azt hallja meg az ember, amit várt.. Az, hogy az egyén mit hall és ért meg, amikor valaki beszél hozzá, nagymértékben a saját tapasztalatain és hátterén múlik. Ahelyett, hogy azt hallaná, amit az emberek mondanak, azt hallja, amit a képzelete mond neki, a hallottak alapján. Úgy tűnik, hogy mindenkinek van valami előzetes elképzelése arról, hogy az emberek mit gondolnak. Amikor valami újdonságot hall az ember, akkor hajlamos arra, hogy olyasmivel azonosítsa, amit már megtapasztalt a múltban. Az emberek szeretik az előre jelezhetőséget, és az emberi elme egyik legidőigényesebb tevékenysége a töredékek racionalizálása és logikává való felépítése. Amikor az emberek olyan információval szembesülnek, amely összhangban áll a saját hitükkel, akkor azonnal érvényesnek, igaznak fogadják el. 9. Azon információk figyelmen kívül hagyása, amelyek szembekerülnek a megszerzett tudással. Hajlamos az egyén arra, hogy figyelmen kívül hagyja vagy visszautasítsa azokat az információkat, amelyek ellentétesek tapasztalataival, hiedelmeivel, hitével. A kommunikáció nagyon gyakran elbukik, amikor a küldő a fogadó által már ismert információnak ellentmondó információt kívánt közölni - függetlenül attól, hogy ez az információ igaz-e vagy hamis. Ha a fogadó fél nem is utasítja vissza, akkor is talál valamilyen módot arra, hogy megmásítsa, átformálja a jelentését, méghozzá úgy, hogy a kommunikáció alkalmazkodjon az előzetes elképzeléseihez. Az egyén kényelmetlenséget tapasztal akkor, amikor számára logikátlan felismeréseket közölnek neki valamilyen tárgyról vagy

eseményről, és így arra kényszerül, hogy attitűdje megváltoztatásán keresztül csökkentse a diszszonancia és a kényelmetlenség érzését. A befogadás és a megértés szelektáltan jelentkezik annak érdekében, hogy az egyén saját környezetét, tapasztalatait, akaratait, céljait és fiziológiai rendszerét tükrözze. Az ellentmondás feloldására három megoldás kínálkozik; - az objektív valóság elfogadása, internalizálódása, - az ellentmondások feloldása a kényelmetlen objektív tények negligálásával, - a z ellentmondás jellegének csökkentése más összefüggéseket alátámasztó tények felsorakoztatásával, az ellentmondás bagatellizálásával, ideológia gyártásával. Az emberek általában ellenállnak a változásnak vagy a változást közvetítő, változásra felkérő kommunikációnak azért, mert az új elképzelések kívül esnek a referenciakeretükön. Ha a kommunikáció nem áll összhangban a már meglévő hittel, akkor a kommunikáció fogadója viszszautasítja annak érvényességét, igyekszik elkerülni a jövőbeli találkozást vele, könnyedén elfelejti azt, amit hallott. 10. A referenciacsoport hatása. Az a csoport, 10. amellyel az egyén azonosul, a referenciacsoport befolyásolja az attitűdjét és az érzéseit. A munkacsoport csakúgy, mint a család, etnikai háttér, a politikai párt, illetve vallás alkotja azt a referenciacsoportot, amely kialakítja az információra való reagálást, viselkedést. 11. Az üzenet fogadójának korlátozottsága. Az 11. ember korlátozottan tudja felfogni, kezelni, értelmezni a komplex információkat. Minél komplexebb az információ, annál valószínűbb, hogy a megértés korlátozott lesz. A koncentrálóképesség, a figyelem sem egyenletes, időnként hullámvölgyek gyengítik azokat, és ezalatt az információfelvétel és -értékelés korlátozottabb. Simon, March és Cyert a korlátozott racionalitás modelljében leírta azt, hogy az egyéni döntés figyelmen kívül hagyja a friss információt, amennyiben korábbi információkon alapuló megszokott cselekvés választ ad a felmerülő problémákra. Gyakran előfordul, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonít az egyén olyan információknak, amelyek időben és térben közeliek, és MAGYAR GRAFIKA 2003/1

39

leértékeli azokat, amelyek távolabbiak térben és időben. 12. A visszacsatolás részben vagy egészben elmarad. A visszacsatolás nem automatikus, sok esetben akkor is elmaradhat, amikor az üzenet nem világos. Például a kudarckerülés, a csoportnyomás ellene hathat a visszacsatolás kezdeményezésének. A visszacsatolás nem feltétlenül érinti az üzenet egészét, s tovább futhat annak egyetlen részletén is. 13. Személyes támadás - védekezés. Mindenki hajlamos elutasítani azokat az üzeneteket, visszajelzéseket, amelyeket személyük elleni támadásnak értelmeznek, függetlenül attól, hogy annak szánták-e vagy sem. Ezért a kialakuló párbeszéd jellemzően a személyes támadásvédekezés síkján futhat tovább, teljesen elkanyarodva és függetlenedve az üzenet tartalmától. (Folytatjuk)

„Az élet elpusztíthatatlan és időn kívüli, ezért a halál csak az alakját tudja megváltoztatni, amellyel ebben a világban megjelent." (Tolsztoj)

Szomorúan vettük a hírt, hogy

Marosi György, a Dabas-jegyzet Kft., - mely megalakulása óta egyesületünk aktív jogi tagja ügyvezetője életének 53. évében 2003. január 18-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.

40


Egyesületi élet 2002. december 6. Egyesületi tanácsülés (Budapest, Pátria Nyomda) 2002. december 11. Magyar Grafika szerkesztőbizottsági ülés (Budapest) 2002. december 12. Nyugdíjas-találkozó (Budapest) 2002. december 17. Magyar Grafika védnökeinek alakuló összejövetele (Budapest) 2002. december 18. Találkozó a BMF másod- és harmadéves nyomdászhallgatóival 2003. január 14. Logisztika és funkciói (Papírkereskedő-szakosztály, Budapest) 2003. január 21. PNYME vb-ülés (Budapest) 2003. január 31. - február 9. XII. Nemzetközi Könyv- és Nyomtatványkiállítás (Havanna)

Tudásmenedzsment a karbantartásban A P N Y M E KARBANTARTÁSI S Z I M P Ó Z I U M Á N E L H A N G Z O T T E L Ő A D Á S Dr. Gaál Zoltán*, dr. Szabó Lajos"

A karbantartás problémája attól kezdve kíséri végig a munkát végző embert, mióta az eszközöket használ, melyek meghibásodhatnak, tönkremehetnek. így nem túlzás azt állítani, a karbantartás egyidős az emberrel, annak term el őtevéken ységével. Az iparban a karbantartás jelentősége a gépi nagyipar kialakulásával ugrásszerűen megnőtt. A minden addigit meghaladó teljesítményű gépek termelésből való kiesése érzékenyen érintette a tulajdonosokat, így a hibák megelőzése fokozottabban előtérbe került. A műszaki fejlődés pedig magasabban képzett karbantartó szakembereket igényelt. A karbantartás a szervezeti funkciók részéve vált. Ezt igazolja az a tény, hogy a szervezéselmélet klasszikusánál, Taylornál az alsó szintű vezetést képező nyolcfunkciós mester egyike a karbantartást irányította. Napjainkban a fejlődés rohamos felgyorsulásának vagyunk tanúi. A gépek szerepe a társadalom minden szférájában megnőtt, megjelentek az automatikus irányítási rendszerek. Nőtt az üzemek kapacitása, a termelőszervezetek horizontális és vertikális integrációja. Emiatt az üzemzavaroknak nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett hatása is jelentős. A nagy nyomás, a magas hőmérséklet, a mérgező, sugárzó és egyéb veszélyes anyagok jelenléte miatt a megbízható működés alapvető életbiztonsági és környezetvédelmi tényezővé vált. Teljesen automatizálható, folyamatszerű termelési technológiák (proccss industry) jelentek meg, amelyeknél az emberi beavatkozás a különleges esetekre (például meghibásodás, környezeti hatás) redukálódott. így a karbantartás szerepe nemcsak abszolúte, hanem relatíve, a többi tevékenységhez képest is nőtt. Egyetemi tanár, Egyetemi docens. Veszprémi Egyetem

42


A fejlődés további iránya látható. Az automatizáció, a robotizáció terjedésével és a rugalmas gyártórendszerek kialakulásával csökken az ember szerepe a közvetlen termelésben. A folyamatok működés közbeni irányítása helyére a megelőző programozás kerül. A közvetlen beavatkozásokat pedig a megelőző karbantartások és esetleges meghibásodások elhárításai fogják jelenteni. Megállapítható tehát, hogy a karbantartó tevékenység szerepe hosszabb távon az élet minden területén nőni fog. Az ismert természeti, társadalmi okoknál fogva Magyarország nem tudja kivonni magát a világgazdaság hatásai alól. E hatások eredményeképpen nő a meglévő kapacitások jobb kihasználásának, a termelőberendezések élettartam-növelésének igénye. Ezen igény kielégítésében rövid távon is egyre fokozottabb szerepe van az üzemfenntartásnak és ezen belül a karbantartásnak. Az eszközök használhatóságának fontos feltétele azok megbízható működése. A karbantartás célja, hogy a berendezések, gépek, épületek működőképes állapotát fenntartsuk, szükség esetén helyreállítsuk. A megbízhatóság és karbantartás tehát szoros kapcsolatban vannak egymással. A berendezések bonyolultságának növekedésével, a kieső idők okozta gazdasági kockázat mértékének emelkedésével egyidejűleg a szakmai hozzáértés fontossága, jelentősége is nőtt.

KÖRNYEZETI HATÁSOK Napjaink versenyszférára ható legfontosabb tényezői az alábbiak (természetcsen a témánk szempontjait figyelembe véve): - A piaci verseny erősödése stratégiai kooperációk és stratégiai szövetségek kialakulásához vezetett. - Fontossá vált a globalizáció gondolata: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!

- A gazdasági szektorban „paradigmaváltásszerű" változások érzékelhetők. A régi paradigmát valójában a tudott, ismert dolgok tökéletesítése jellemezte, ugyanakkor az új paradigma szerint a már megpróbálható felvállalása a jellemző és döntő szempont. - A tudásalapú gazdaság komponensei drámaian felerősödnek. A OECD definíciója szerint a tudásalapú gazdaság az, ahol „...a tudás és az információ létrehozása, elosztása és mindennapi használata a működés alapvető célja, kiemelten kezelt módszere és a gazdasági növekedés fő forrása ..." Elméletileg és empirikusan egyaránt bizonyított, hogy a gazdasági növekedés azokban az országokban a legdinamikusabb és legtartósabb, ahol az alábbi négy területen magas színvonalat értek el: l.az innovációk terjedése gyors és átütő erejű technológiai változtatásokat képes megvalósítani (nemzeti innovációs rendszer támogatásával); 2. a humán erőforrás fejlesztése folyamatos, a munkavállalók széles körét átfogja, és minőségi felsőoktatással párosul; 3. az információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik a korlátlan kapcsolatépítést a világban; 4. az üzleti környezet támogatja az innovatív új változások elindítását. A gazdaság a következő elemek mindegyikét rendkívül fontosnak tartja: l.az invenciót, az új gondolat megszületését, 2. az innovációt, az ötlet materiális megjelenítését és 3. a diffúziót, az új termék/szolgáltatás elterjesztését, befogadását. A gazdaságban a gyorsaság döntő tényezővé válik.

1. ábra. Dologi jellegű tudáshordozók

A TUDÁSBÁZIS ES TUDÁSMENEDZSMENT ÖSSZETEVŐI A tudás: „A szerzett ismeretek összessége, rendszere" (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1408. oldal). A téma szempontjából talán jobban orientál a következő definíció: A valós és gondolati világ részeinek minden egyes megjelenési formája a különböző hordozóközegekben. A tudás természetesen eltérő tudásfajtákban jelenik meg. Tudásfajtákat a megszerzés szintje és az elérhetőség mértéke szerint különböztetünk meg. A megszerzés szintje szerinti tagolásban az ismeretekhez, illetve a cselekvéshez kötött tudás különböztethető meg. Az ismeretekhez kapcsolódó tudás szubjektív és objektív kategóriákba sorolható, míg a cselekvéshez kötött tudás a készségeket és képességeket öleli fel. Az elérhetőség mértéke szerint explicit tudás (ez tagolt vagy közvetlenül tagolható) és implicit tudás (közvetlenül nem tagolható) különböztethető meg. A tudás megjelenési formái, a tudáshordozók jellegük szerint kétfélék lehetnek: a dologi jellegű és a személyhez kötődő tudáshordozók. A tudáshordozókról adnak áttekintést az 1. és 2. ábrák. A tudásmenedzsment értelmezése szempontjából fontos kategória a tudás elérhetősége (rendelkezésre állása), ami az a tulajdonság, hogy a mindenkori tudás és/vagy megfelelő tudáshordozó egy meghatározott időpontban és helyen a vállalkozás céljainak elérése érdekében a vállalkozási folyamatban bevethető.

2. ábra. A személyes (a személyhez kötődő) tudáshordozók MAGYAR GRAFIKA 2003/1

43

A tudáselérhetőség dimenzióiról ad felvilágosítást a 3. ábra. A metatudás a dimenziók között azt jelenti, hogy tudás a tudásról. A tudás időbeli változását kifejező dinamika az utóbbi évtizedben jelentősen felgyorsult- Ennek konkrét megnyilvánulási formája például az, hogy a tudás felezési ideje a legtöbb tudományterületen jelentősen csökkent. Az OECD országok felmérései 4. ábra. A tudásmenedzsment nagyléptékű modellje szerint egy diplomás oktató életében (25-55 év) átlagosan 3,5-szer pályát A TUDÁSMENEDZSMENT MINT módosít. Teljesen mindegy, hogy saját elhatá- A KARBANTARTÁS VERSENYrozásból, vagy éppen külső kényszer hatására KÉPESSÉGÉNEK ESZKÖZE következik ez be. A fentiek alapján a tudásmenedzsment A Magyarországon működő cégek jelentős rénagyléptékű modelljét a 4. ábrán mutatjuk be. sze ugyan még nem kifejezetten tudásvállalat, A vállalkozás által uralt vagy felügyelt tu- de egyre gyorsuló ütemben ebbe az irányba dásbázis hozza mozgásba, működteti a vállal- tart. A két kulcskategória ezzel összefüggésben kozás folyamatait, beleértve a termelőfolya- a tudásvállalat és a tudásmunkás. [1.] matokat és a karbantartást is. Ezek alapozzák A tudásvállalatban a legtöbb dolgozó magameg a vállalkozás sikerét, amelynek legfon- san képzett, kiválóan tanul szakember, naptosabb megjelenési formái: jaink kifejezésével élve tudásmunkás. A tudása) költségekben (költségelőny megszerzése munkások tevékenysége abból áll, hogy a rendelkezésükre álló információkat tudássá vála versenytársakhoz képest), b) minőségben (világszínvonalú minőség toztatják, legtöbbször saját kompetenciájukat felhasználva. gyártásban és szolgáltatásban), c) időben (a kiszolgálási idő, várakozási idő Utalva a bevezető gondolatokra is, nyilváncsökkentése), való a berendezések bonyolultságának és a d) rugalmasságban (a vevő, felhasználó igé- meghibásodások miatt fellépő gazdasági kocnyeinek megfelelően) és kázat növekedése miatt a karbantartás jövője, e) tartósságban (hosszas élettartam növe- a jövő karbantartása szempontjából döntő lése, megbízhatósági szint emelése) lehetséges fontosságúvá válik a tudásmenedzsment. A karbantartási munka területén is egy paradigmaváltás küszöbén állunk. A hagyományos, klasszikus és a tudásmenedzsment filozófiája között elsősorban szervezési szempontú különbözőségek az 1. táblázatban láthatók, fi.]

3. ábra. A tudáselérhetőség dimenziói 44


1. táblázat. A két paradigma jellemzői

Taylori hagyományos világ

Tudásmunkások világa

A munkás ugyanazt a munkafolyamatot hajt- A tudásmunkás mindig mást csinál. A válja végre többször tozatlan módon ismétlődő elemek aránya elenyésző Számítjuk és lemérjük, hogy mennyi időre Az időmérés lényegében használhatatlan, van szükség egy munkafolyamathoz hisz sohasem ugyanazt mérjük. Az időmérés helyére lép az időfelhasználás-jelentés, a „time report". A munkaidőből levonjuk az ebédidőt, a pihenésre és egyéb jogos szükségletekre fordítható időt, és ami marad, elosztjuk a munkafolyamathoz szükséges idő hosszával

Az ebédidő, valamint a pihenésre és egyéb jogos szükségletekre fordítható idő további improduktív, úgynevezett „overhead" időkkel egészül ki, melyek hossza változó. így a produktív idő is változó lesz

így megtudjuk, hogy egy fő mennyit termel - Ezzel a termelékenység változó lesz termelékenység Innentől csak a létszámot kell figyelni. A létszám figyelése önmagában nem elegenOutput-változó létszám x konstans termelé- dő. Output=változó létszámxváltozó termekenység lékenység A munka tartalmának és természetének állandó változása miatt a karbantartás területén lényegében a projektszerű működés válik jellemzővé. Felértékelődik és a jövő szempontjából fontossá válik a nem produktív idő. Ennek fontosabb elemei a képzési idő, a keresési idő, elemzési idő, menedzsment- és adminisztrációs idő, valamint a személyes problémákra fordított idő. Ez az improduktív idő helyes értelmezés szerint (a tudásmenedzsment értelmezése szerint) befektetés a jövőbe, stratégiai befektetés. A produktív és improduktív idő rövid távú megítélés szerint egymásnak ellentétesen ható tendenciák, ezért szükséges a helyes arányuk beállítása. A szervezeti tudás kezelése a magkompetenciák építésének fontos eszköze. A magkompetenciák olyan szervezeti jellemzők, melyek az évek során tapasztalatok útján mélyülnek el, alakulnak ki, és alapvető hatással vannak a cégek sikerességére. A magkompetenciák a szaktudás specializált területei a szervezeten belül. Az a szervezel, amely kitűnik valamely magkompetenciában, az birtokolja azt. A kiemelkedés abban mutatkozik meg, hogy a szervezet elismert vezető pozíciókkal rendelkezik az adott kompetencia terén. Ha a

szervezet nem rendelkezik ezekkel a vezető pozíciókkal, akkor még lehet ez a kompetencia potenciális a jövőre nézve. Az érvényes magkompetencia tehát: a) versenyelőnyt nyújt, b) a vevők által elismert értékké transzformálható, c) nehezen másolható, utánozható, d) új piacokra kiterjeszthető. A magkompetenciák és a potenciális üzleti lehetőségek stratégiai mátrixba foglalt kapcsolatát mutatja be az 5. ábra. Premier plus l»

Mega-ldatöstgek

Milyen új

Miket) új magkompetenciákat ki; 11 épitenünk ahha?, hogy

Mag-

majjkompetenciakat kell épíleniink adho/, hogy a létező piacainkat megvédjtík és kiterjesszük

íompetencia

Kések kilökése

Fehér fnhok

Milyen lehetőségeink vannak hdy/tliink javítására ajelenkgi piacokon a létező magk LimpcLmt:i ái nk j obb befektetésével?

Milyen új terméket vagy szolgáltatást tudnunk létrehozni a meglevő nia£kompi:li;ni;iák kreativ újrafelhasználásával vagy kombinációjával?

Új

UtezíS

piacain részt vehessiink?

5. ábra. A magkompetenciák és üzleti lehetőségek kapcsolata MAGYAR GRAFIKA 2003/1

45

Az 5. ábra alapján értelemszerűvé válik, hogy az új paradigma szellemében éles verseny folyik a kompetenciákért és magkompetenciákért. A jövőben a vállalkozásokra nemcsak termékek és szolgáltatások portfoliójára, hanem mint kompetenciák portfoliójára is kell tekinteni. A tudásmenedzsment szintjei: Stratégiai szint: ide tartozhat pl. a magkompetenciák azonosítása és biztosítása. Méta szint: ide tartozhat pl. a tanulóképesség, tanulószervezetek kialakítása és támogatása. Operatív szint: pl. új munkatársak felvétele, konkrét szakmai teamek összeállítása, szakirodalom biztosítása. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban az egyes szinteket ritkán választják szét. A TUDÁSMENEDZSMENTET TÁMOGATÓ FOLYAMATOK Elméletileg és empirikusan egyaránt igazolható, hogy a versenyképesség tanulási képességet is jelent. A tanulószervezetek egyik legfontosabb ismérve a tanulási képesség. A tudásmenedzsmentet támogató legfontosabb folyamat a szervezeti tanulás, amely irányulhat: a) a szervezet értékeinek és tudásbázisának megváltoztatására és fejlesztésére, b) a problémamegoldási és cselekvési kompetenciák javítására, c) a szervezet tagjai közötti kapcsolatrendszer átalakítására. A szervezeti tanulás folyamatának fázisai. [2.J 1. Környezeti folyamatok észlelésének és értelmezésének folyamata. 2. A megszerzett információk összevetése a működési normákkal.

2/a. A működési normák alkalmasságának, relevanciájának tesztelése és megváltoztatása. A megfelelő akció beindításának folyamata.

7. ábra. Kétkörös (kéthurkos) tanulás folyamata

Alapvető fontosságú ténynek tekinthető, hogy az egyhurkos tanulási folyamat (6. ábra) alkalmazkodó tanulást, míg a kéthurkos tanulási folyamat (7. ábra) a változtató tanulást teszi lehetővé. A tudásmenedzsment támogatására a kéthurkos tanulási folyamatra van szükség. A tudásmenedzsment tartalmát bemutató 8. ábra is rámutat arra, hogy a tudásmenedzsmentet támogató másik elem a szervezeten belül a tudásbázisú folyamatrend kialakítása. Ráadásul e két tényező között pozitív szinergia létezik, azaz egymást erősítő folyamatok. Ezt a tevékenységet támogatja a tudásmenedzsment részletesebb modelljét bemutató 9. ábra is.

Tudásbövítcs Tudásfelhasználás Tudásbiztosítás

Folyamatok Cél meghaLái o/as Ellenőrzés

6. ábra. Egykörös (egyhurkos) tanulás folyamata 46


8. ábra. A tudásmenedzsment tartalma

Felhasznált irodalom

ZARO GONDOLAT A karbantartási tevékenység paradigmaváltás előtt/közben van. Az elkövetkező időszakban biztosan nem szenvedünk tennivalók hiányában. Fogadjuk meg ezért a nagy magyar, Széchenyi István szavait: „Lépten lépve Cseppet csepphez hordva Mákszemet mákszemre rakva A bölcs végképp tovább ér"

Személyes f

\.Boda György-Tomka János: Tudásvállalati kontrolling. Harvard Business Manager 2002. október-november, 84-91. 2. Vecsenyi János: Vállalkozási szervezetek és stratégiák. Aula Kiadó, Budapest 1999.

Tudás

hori hordozók dozók

9, ábra. A tudásmenedzsment részletes modellje MAGYAR GRAFIKA 2003/1

47

A PDF alkalmazhatósága a nyomdaiparban Kotroczó Zoltán Napjaink nyomdai munkafolyamataiban elismerten fontos szerepet töltenek be a lap- és oldalleíró nyelvek. A nyomdai szempontírói leggondosabban megszerkesztett kiadványok minősége sokat romolhat, ha nem fordítunk kellően nagy figyelmet a számítógépes nyomdai programok és eszközök közötti kommunikációra. A DTP-munkafolyamatokban, a nyomtatott kiadványok készítésénél alapvető igény, hogy az adott tartalmat meghatározott rendszerben rögzítsük, és a tervezés egyes szakaszaiban, valamint az azt követő publikáláshoz információveszteség nélkül át lehessen adni azt. Kiemelkedően fontos szerep vár a nyomdai lapleíró nyelvekre a digitális CTPlate-rendszereknél, ahol a példányszámnyomtatást megelőző próbanyomatot nem lehet a technológiai sorból kimaradó nyomdai filmre alapozni. A PDF mint korszerű lapleíró nyelv ezt a feladatot a számítógépes monitoron történő elő-cllcnőrzésscl és a megfelelő ICC-profil csatolása után digitális próbanyomat elkészítésével tudja megoldani. A PDF-formátum nyomdaipari alkalmazása mellett számos területen jól használható (pl. elektronikus dokumentumok készítése, terjesztése, elektronikus űrlapok stb.). Ezt a sokrétűségét a kifejlesztése során érte el, amit a következő nagyon rövid történetéből is láthatunk. A PDF-FORMATUM KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE, VERZIÓI A PDF-formátumú lapleíró nyelvet és az Acrobat programcsomagot az Adobe cég fejlesztette ki. A PDF-formátumot az Adobe cégnél az a belső igény hozta magával, hogy számítógéptől és operációs rendszertől függetlenül lehessen

52


dokumentumokat készíteni és cserélni. A PDFformátum létrehozásának végső célkitűzése a „papírmentes iroda" volt. Fejlődése során a nyomdai előkészítés (prepress) területén fokozatosan elterjedt. A PDF megalkotásakor az Adobe rendelkezett két többé-kevésbé ehhez megfelelő technológiával. Az egyik a PostScript lapleíró nyelv, ami eszköz- és platformfüggctlenül képes volt oldalak kívánt minőségű megjelenítésére. A másik az Adobe Illustratorprogram, ami működött több operációs rendszer alatt, és képes volt egyszerűbb PostScriptállományok megnyitására és megjelenítésére, még akkor is, ha ezek az állományok másik programmal készültek. Az Adobe cég mérnökei továbbfejlesztették ezt a két technológiát, és megalkották az új formátumot, a PDF-et és a hozzákapcsolódó alkalmazások csoportját - Acrobat-program -, amelyek létre tudják hozni, meg tudják jeleníteni és bizonyos változtatásokat tudnak végrehajtani a PDF-állományon. Amikor az Adobe cég bejelentette a formátum fejlesztését, akkor még nem volt használható a nyomdai előkészítés számára, mivel csak az RGB színteret támogatta. Szélesebb körű elterjedését akadályozta kezdeti magas ára is. A PDF későbbi verziói egyre használhatóbbá váltak a nyomdaipar számára, amikor olyan funkciókkal bővült, mint CMYK színtér használata (később rendszerfüggetlen színek), OPIspecifikációk, direkt színek, felülnyomási információk, pontterülési információk támogatása. Az Acrobat-program is komoly fejlődésen ment keresztül. Ennek a fejlődésnek az egyik legfontosabb állomása, hogy lehetővé vált külső fejlesztők által megírt beépülő programrészek (plug-in) létrehozása és a programba illesztése. Manapság számos beépülő program érhető el az Acrobathoz, tovább gazdagítva az elérhető funkciók számát. Számítógépet, internetet használó emberek többsége találkozhatott már PDF dokumentumokkal leírások, ismertetők formájában.

A nyomdai előkészítésben a PDF használatától azonban még elég sokan idegenkednek, függetlenül attól, hogy néhány piacvezető cég a jövő formátumává kiáltotta ki a prepress területén. Ennek az lehet az oka, hogy hozzá nem értve könnyen lehet használhatatlan vagy hibás állományokat készíteni. Ezek a PDF-állományok belső felépítésüket tekintve helyesek, de kulcsfontosságú információk, pl. betűkészletek hiányoznak belőlük. Az előbb felsorolt okok miatt a nyomdai előkészítési alkalmazásokat előállító cégek összefogásából született a PDF/X-1 szabvány 1998-ban. Ez a specifikáció a PDF 1.2 verzión alapult, de ezenkívül nagyon jól definiált szabályok tartalmazták, hogy a PDF-állománynak hogyan kell kinéznie és mit kell feltétlenül tartalmaznia. A PDF/X-1 állomány biztosan tartalmazza az összes felhasznált betűtípust és a nagyfelbontású képeket. Az Acrobal-csomag ma használatos verzióiban a PDF előállításánál olyan alapbeállításokat találunk, amelyekkel az alapvető hibák elkerülhetők, és emellett kellően kis méretű állomány állítható elő.

A PDF LÉTREHOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI PDF-ct egyre több programmal hozhatunk létre közvetlen módon (exportálás), de mindegyik nyomtatásra képes alkalmazással megtehetjük, ha az Acrobat-csomaghoz kapott nyomtatásvezérlőket használjuk. Ezenkívül vannak olyan fájlformátumok, amelyek közvetlenül PDF-be konvcrtálhatóak. Az egyik legfontosabb ilyen formátum a PostScript (PS). A PostScript azért bír különös jelentőséggel, mert szintén alkalmas arra, hogy összetett grafikai információt közvetítsen az ipari szabvánnyá vált számítógépes programok (szövegtördelő, szövegszerkesztő, képszerkesztő stb.) és a PostScript fordító (interpreter) programmal rendelkező kimeneti perifériák (nyomtatók, levilágítók) között. A nyomdai célra használható PDF-előállítás legfontosabb eszközének az Acrobat-csomagot tekinthetjük, mivel ezzel az eszközzel biztosíthatjuk, hogy műiden információ a kívánt minőségben álljon rendelkezésre a nyomtatáshoz. Az Acrobat-csomag Distiller-programjával kétféle módon állíthatunk elő PDF-állományt: - PostScript-állományból konvertálhatjuk át.

- nyomtatóvezérlőként használva (ekkor igazából egy PostScript-állomány jön létre, amely rögtön konvertálódik PDF-fájllá). A Distiller-programban beállítható legfontosabb lehetőségek a következők: - kompatibilitás (PDF verzió) megadása, - tömörítési, felbontás- és szükség szerinti csökkentési módjának beállítása, - betűkészletek csatolási szabályainak meghatározása, - színkczeléssel kapcsolatos beállítások, - biztonsági beállítások. A fenti beállítások egy speciális fájlba (lob Options) elmenthetők, amely akár el is küldhető az előállítás helyére, így biztosítva a megfelelő állomány létrehozását. A PDF-ALLOMANYOK MÓDOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A PDF-fájl létrehozásakor választhatunk olyan lehetőséget, hogy az állomány szövegszerkesztővel olvasható és módosítható legyen, de ennek gyakorlati jelentősége igen kicsi. A PDFfájlt az Acrobat-programmal módosíthatjuk legkönnyebben. Meg kell említeni, hogy a PDF-állományokat sok más grafikai program is meg tudja nyitni, módosítani, elemeket tud onnan kiemelni. Az Acrobat-programban a következő lényeges lehetőségek adottak felsorolásszerűen: - egész oldalak és külön objektumok beillesztése, eltávolítása, - szövegek és grafikus objektumok módosítása külső alkalmazásokkal, - oldalak sorrendjének megváltoztatása, - oldalak újraszámozása, - oldalak összehasonlítása, - dokumentumok összeillesztése. A PDF ELŐNYEI - Cross Platform fájlformátuma van: a létrehozott állomány tartalma független a hardver-, szoftverkörnyezettől és az operációs rendszertől, - navigálható: külső-belső kapcsolatokat lehet létrehozni az egyes oldalak, objektumok- és más dokumentumok között, - magas szintű nyomtathatósági tulajdonsáMAGYAR GRAFIKA 2003/1

53

-

-

gok: a PostScript-állományokhoz hasonló kép-, grafika- és szövcgkczclési technikák miatt nyomdaipari felhasználásra alkalmas, RIP nélküli megjeleníthetőség: a PDF-formátum közvetlenül alkalmas képernyőn való, jó minőségű megjelenítésre, kis állományméret: a megfelelően optimált PDF-állomány 2-5-ször kisebb, mint a többi hasonlóan magas szintű lapleírónyelven készült fájl, objektumok precíz, eszközfüggetlen pozíciómeghatározása, nagyfelbontású képek tárolása, minőségmegőrző adattömörítési eljárások, különböző típusú betűkészletek kezelése, színhelyesbítő rendszerek (Colour Management System) alkalmazása, színvisszavételi technikák alkalmazása, túltöltési információk megadása, pontterülési (dot gain/loss) információk megadása, PostScript dokumentumstruktúra (DSC) kezelése.

NYOMDAI FILM- ES NYOMOFORMAKÉSZÍTÉST MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉSI LEHETŐSÉGEK

A PDF formátumú kiadvány RTP-egység nélkül, akár egy ingyenesen hozzáférhető Acrobat Reader-programmal megjeleníthető. A megjelenített oldalakon a következő ellenőrzéseket hajthatjuk végre: - tartalmazza-e az objektumokat az oldal, - objektumok helyzetének és méretének vizsgálata, - az oldalakra alapesetben 800%-ig nagyíthatunk, és így könnyebben észrevehetőek az apróbb pontatlanságok és hibák is, - objektumok alakja (pl. a kör alakú objektum tényleg kör alakú), - színre bontott oldalaknál színkivonatonként, nem színre bontottaknál a kompozit oldalakat vizsgálhatjuk, - betűk mérete, típusa, - a magyar ékezetes hosszú magánhangzók helyesen jelennek-e meg, - van-e túltöltés és milyen mértékű (Acrobat 5.0, PDF1.4 verzióknál), - kalibrált színkezelésű monitorral és nem színre bontott megjelenítéssel a színhelyes-

54


ség is megítélhető bizonyos határig. Azonban vannak olyan jellemzők és műveletek, amelyet egy RIP-egység képes megjeleníteni, viszont az Acrobat-program nem ad róla információt. Ezek a következők: - az Acrobat-program nem rácsrabontva jeleníti meg a színeket, és emiatt nem ellenőrizhető az esetlegesen előforduló moaréhatás, - a színre bontott oldalak csak külön programmal állíthatók össze egy színes oldallá. A PDF HÁTRÁNYAI - Létrehozásukhoz, megváltoztatásukhoz külön programok, eszközök szükségesek. Amíg a PostScript-adatok létrehozása ingyenesen az internetről letölthető nyomtató-vezérlővel megoldható, addig a PDF-állományokhoz kifejlesztett Acrobat-csomag pénzbe kerül. Különösen jelentős összegbe kerül az Acrobatcsomagnak az a verziója, amelynek licenszszerződése PDF-fájlokkal kapcsolatos bérmunkákat is engedélyez. - A PDF egy szabadalmaztatott fájlformátum, az Adobe cég tulajdona, így nem tud ipari szabványból valódi szabványosított formátummá válni. A PDF akkor tudná leginkább kiszolgálni a jövőben a nyomdai előkészítés igényeit, ha fejlesztését, specifikációját egy nemzetközi szervezet koordinálná. Ilyen próbálkozás volt az előzőekben leírt PDF/X-1 alverzió, amelynek olyan a specifikációja, hogy nem készülhet vele hiányos, rosszul feldolgozható állomány. - A PDF fejlesztése nagyon sokirányú (használható a nyomdai előkészítés területén, internetes tartalmak megjelenítésére, dokumentumarchiválásra stb.), így minden területen készül speciálisabb, az adott feladatnak bizonyos szempontból jobban megfelelő dokumentumleíró nyelv. - A PDF-formátum az oldal tartalmának megjelenítésére van leginkább felkészítve. Más leíró nyelvek (pl. XML) a dokumentum struktúráját írják le, a PDF a dokumentum kinézetét. Ezért nehéz alkotóelemeket vagy nagyobb részeket kinyerni egy PDF-állományból. - Részben az előbb említett okból kifolyólag a PDF-állomány csak korlátozottan módosítható.

Tallózó ÖSSZEÁLLÍTÁS A NEMZETKÖZI SZAKSAJTÓ ALAPJÁN

Professzionális grafikai stúdiók digitális adatbeviteli eszközei SZKENNEREK

A Fujifilm Electronic Imaging Ltd. útjára bocsátotta a Lanovia Quattro-t. A professzionális új termék olyan asztali szkenner, amely tartalmazza a Fujifilm egyedülálló Super Linear Quadline CCD-t, és többlencsés technológiájával biztosítja a nagyfelbontású, csúcsminőségű szkennelést, igen nagy termelékenységgel párosítva azt. A cég korábbi C-550 Lanoviája már iparszerte bebizonyította kitűnőségét. Teljesítménye óránként 40 szkennelés. A Seybold szabványszerinti 6 x 7 cm eredeti méret esetén 350 dpi felbontást tesz lehetővé (42 Mbyte fájlméret). Az említett szuperlineáris töltéscsatolt áramkör (Charge-Coupled Device, betűszóként: CCD) 10 500 pixel RGB trilineáris és további 16 800 pixel monoelrendezést tartalmaz. Ez a kívánt felbontást a dinamikus tónustartomány komprimálása nélkül tudja biztosítani. Négy különálló lencséje a szennelendő eredetitől függően lép működésbe, és biztosítja a kívánt kimeneti formátumot. A felbontási tartomány: 300-5000 dpi a lineáris és copydot szkennelés esetén. Szoftvere a lapunkban korábban már ismertetett Fujifilm Co/or/f/í operációs rendszer. Színkezelő rendszere a CMYK, RGB vagy LCH színterekben történő színkezelés lehetőségét biztosítja.

I. ábra A most megjelent Lanovia Quattro túlszárnyalja az elődjét. Négy különálló lencséje a szkennelendő eredetitől függően lép működésbe, és biztosítja a kívánt kimeneti formátumot

A Lanovia Quattrofontosabb műszaki jellemzői a következők: síkágyas CCD, X-Y technológiával; színes, egyszínű vagy fekete-fehér, rácsra bontott vagy anélküli, ránézeti, átnézeti eredetikről vonalas munkák, színkivonatok készítése filmre (rácsmentesítéssel); dinamikus árnyalati tartománya: 0-4,2 D; színmélység: 16 bit színenként (48 bit RGB); szkennelési felbontások: 762,1666, 2743, 5000 dpi; output: max. 1 3 500 dpi; szkennelési terület: 470x350 mm; javasolt hőst (gazdagép) komputer: Power Mac G4, Mac Os 9.0. ELEKTRONIKUSAN ÍRHATÓ ÉS TÖRÖLHETŐ INFORMÁCIÓHORDOZÓ

Előző számunkban az Ipex 2002 kapcsán már ismertettünk néhány „elektronikus festék" (E-ink) technológiai megoldást. Ezúttal egy újabb változatot szemléltetünk a 2. ábránkon. A Canon írható és törölhető „papírszerű" rendszerének rétegében lévő fekete golyók (képelemek) helyzetét a vonalrács alakú elektródok töltése határozza meg. Ahol a golyók az átlátszó elektródközi térbe kerülnek, ott a felület vizuálisan feketének tűnik. FILM

2. ábra Elektronikusan írható és törölhető információhordozó („elektronikus festék"). A képet az elektródok hatására elmozduló fekete golyók helyzete határozza meg. 1. fehér; 2. fekete; 3. elektród; 4. tónerszemcsék (golyók); 5. fényt szóró réteg (fehér)

„A nyomdaipar lényegében átállt a digitális megoldásokra. Ezer kiadvány közül talán ha egy készül hagyományos módszerrel" olMAGYAR GRAFIKA 2003/1

57

vashattuk nemrég az Infovilág Extrában. „Ma már senki nem gondolja, hogy igényes munkát kizárólag hagyományos módszerrel lehet előállítani. A mai fényképezőgépeknek több mint a fele digitális, tehát film nélküli. A láthatáron most felbukkant egy olyan új lehetőség is, amely megadhatja a végső kegyelemdöfést a filmnek: egy Foveon nevű cég olyan képérzékelőt mutatott be, amely képpontonként mindhárom alapszín érzékelésére képes. A Foveon X3 képérzékelőjével még idén a Sigma D9 nevű digitális fényképezőgép formájában találkozhatunk, amit nagy izgalommal vár a szakma. A 3,43 millió (színes!) képpontos készülék 3000 dollárba kerül majd. Az Olympus E-20, a Nikon Coolpix 5000 és a Sony DSC-F707 egyébként már ma is több millió pixelesek." (Bővebbet: [email protected] címen.)

Digitális próbanyomtatás AGFA GYÁRTMÁNYÚ DIGITÁLIS RENDSZERŰ SZÉLESNYOMTATÓK (50, 60 ÉS 87 TÍPUSOK)

3. ábra Agfa gyártmányú szélesnyomtatók digitális próbanyomás céljára: a) SherpaMatic 43; b) QMS 1,2; c) Grand Sherpa

A SherpaMatic 43 hatszínnyomó duplex próbanyomó rendszer (3/a ábra) piezo elektronikus nyomtatóeljárással állítja elő a max. 76,2x1090 mm méretű, 360x360 vagy 720x720 dpi felbontású nyomatokat. Interfésze EtherNet 100 BaseTx; memóriája 20MBos, és 72 MB-os standard SIMM's RAM-mal rendelkezik. A nyomathordozó maximális szélessége 1090 mm, hossza pedig 76,2 méter lehet. Hat festékkazettája van (CMYK + LC + LM). Az Agfa QMS 1,2 típusú digitális próbanyomó (3/b ábra) az újságnyomó és csomagolóanyag előállító nyomdák hatékony minőség-ellenőrző eszköze, amelyet a gyártó a mínőségkezelő (Quality Management Software, QMS) szoftverrel látott el. Az ABS (Agfa Balanced Screening) opcióval ellátottan rácsra bontott proofokat is készít, 35-1 33 Ipi felbontással. A Grand Sherpa márkájú poszternyomtató rendszer (3/c ábra) multidenzitású DOD piezoelektromos lnk|et technológiával dolgozik. Felbontóképessége 360, 720, illetve 1440 dpi, az 50, 64, illetve 87 modellváltozattól függően. Nyolc festékkazettája nyolcszínnyomtatást tesz lehetővé. Standard merevlemeze 20,3 GB-os, és 16 különféle munka tárolására képes. Memóriája 128 MB-os. Nyomatméretek: 1273x1263; 1653x1643, illetve 2240x2230 mm. (A második érték a nyomatkép szélessége.) A feldolgozható nyomathordozó-vastagságok: 1,2-0,1 mm; 1,7-0,6 mm és 2,2-1,0 mm. Vágórendszere horizontális és automatikus. Teljesítménye óránként max. 40 négyzetméter nyomat.

A hagyományos és digitális nyomtatás/sokszorosítás eszközei és módszerei HENCERHÜVELYES (SZLÍVES) NYOMÓGÉPEK

A jelenlegi nyomógépek hengerein mindig van egy rés, amelyben a nyomólemezt, illetve nyomókendőt rögzítő elemek vannak elhelyezve. Ez a bemélyedés azonban minden egyes fordulat alkal58


mával nyomatminőség-romlást okozó hengerrezgést vált ki. Az MAN Roland cég tervezőmérnökei e probléma megoldásán fáradoztak. Elsőként a nyílás geometriáját próbálták megváltoztatni. Ezzel azonban a rezgéseket nem lehet megszüntetni, csak a rezgéshullámok alakja változik meg. A végleges megoldást az jelentette, hogy az ofszetnyomó gépeken, a flexoeljárásban már hosszú ideje alkalmazott és bevált hengerhüvelyeket (sleevet, fonetikusan szlívet) használják. A nyomóhüvelyt és a gumikendőhüvelyt a fel- és lehúzáskor nagynyomású levegővel tágítják ki, majd a levegő kiengedése után a hüvely rászorul a hengertestre (4. ábra). A hengertesten ezek után már semmiféle rezgéskiváltó bemélyedés nincs. Ez a megoldás előrevetíti a hüvely alakú nyomólemez alkalmazásának a lehetőségét is. A szlívet alkalmazó gépeken (pl. a 16 oldalas Rotoman, a 24 oldalas, 1460 mm tekercsszélességű, 520-630 mm hengerkerületű, óránként 85 000 fordulatú Rotoman S és az 1980 mm tekercsszélességű, óránként 55 OOOfordulatú, 890-1067 mm hengerkerületű Lithoman III S esetében a teljesítmény közel 50%-kal nő meg. A géptípusjelölésben az S jelzés a szlív technológiára utal. E változtatás által a papír nyomóterülete is megnő. Ez a megoldás bármilyen szélességű, egy- és többtekercses nyomógépeken alkalmazható. A felhúzott hengerhüvelyek nem mozdulnak el, nem gyűrődnek, és tartósak. (Bővebbet az [email protected] e-mail címen.)

4. ábra Hengerhüvely (szlív) az ofszetnyomó gépekre. A hüvelyt préslevegővel tágítják ki a felhúzás idejére. Utána rászorul a felületre

DIGITÁLIS NYOMÓGÉPEK

Indigó gyártmányú digitális nyomógépek e-Print Pro+: Csúcsminőségű kereskedelmi (akcidens) négyszínnyomatok előállítására kifejlesztett új típusú digitális nyomógép (5/a ábra), amelyet most bevezető áron hoznak forgalomba. Film- és nyomólemez-használat nélkül, kis példányszámú munkák (mázolt és mázolatlan papírra készülő nyomatok, címkék, öntapadó címkék stb.) nyomtatására alkalmas. TurboStream: hatszínnyomó, alacsony költségű, elektronikus vezérlésű kollatálóval felszerelt, VIP és megszemélyesített nyomatok előállítására is alkalmas nyomógép (5/b ábra). Ebony: Minőségi egyszínnyomatok előállítására kifejlesztett digitális nyomógép (S/cábra). A felsorolt gépek fontosabb műszaki jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: e-Print Pro+

TurboStream

Ebony

Képméret (mm)

308x437

308x437

308x450

Papírméret (mm)

320x464

320x464

308x470

Teljesítmény (A/4)

2000 db/óra 800

2000 db/óra 800

1 36 db/perc

200 Mbit/sec 18GB

600 Mbit/sec 36CB

Kollatáló, automatikus, duplex, monokróm, perszonalizáló

Kollatáló, automatikus, duplex, perszonalizáló öt-, hatszínnyomás

Felbontás (dpi) Adatátviteli seb. Képmemória diszk Opciók

800 18CB Koilatáló, automatikus, duplex, SNAP, perszonalizáló

S. ábra Indigó gyártmányú digitális nyomógépek: a) e-Print Pro+; b) TurboStream; c) Ebony MAGYAR GRAFIKA 2003/1

59

DIGITÁLIS NYOMTATÓK ÉS MÁSOLÓGÉPEK

LINX 4800, folyamatos tintasugaras nyomtató (6. ábra) Egyszerű, felhasználóbarát képernyőn megjelenített program révén szöveg és max. öt üzenet tárolására képes memóriájú nyomtató. Nyomtatási sebessége 6 m/sec. Maximális karakterszám másodpercenként: 1667-1904. Egyéb műszaki jellemzői: háttérvilágítású LCD képernyő; 10 nyelv lehetősége; automata dátumkövető funkció és logókészítő szoftver. Avery Dennison TTX450 címkenyomtató (7. ábra) Direkt thermo/thermo transzfer rendszerű nyomtató 12 pont/mm felbontási finomsággal. Nyomtatási sebessége 100- 300 mm/sec. Nyomtatási szélesség/hossz: 106,60/245 mm. Címke alapanyagszélesség 24,5-11 3,72 mm; vastagság: öntapadós papír, karton, műanyag 240 g/m2-ig. tizenhét féle beépített standard font, FLASH RAM kártyával 1000 font, 4-120 pont méretben. Opciók: automatikus vágóegység; nyomtató által vezérelt felcsévélő; automatikus vágó- és címkegyűjtő egység; beépített vonalkódolvasó; infeed berakómodul kartonlapok nyomtatásához.

6. és 7. ábra LINX 4800 digitális nyomtató és az Avery Dennison TTX450 dmkenyomtató

8. ábra A Xaar Eagle márkájú szélesnyomtató adoptált fotója

60


Xaar gyártmányú, Eagle márkájú szélesnyomtató (8. ábra) Már rég megszoktuk, hogy nem csak a flexibilis papír és a karton a kizárólagos információhordozó, hanem a textil, a gumi, a műanyag stb. is. Az Ipex 2002 látogatóit mégis meglepte a Xaar új InkJet nyomtatófejes terméke, amellyel sík- vagy bármilyen térbeli kiterjedésű, nem sík, hanem görbült felülettel rendelkező anyag, pl. üveg, cserép, csempe, tégla, szigetelő- vagy tömítőanyag nyomtatható, maximálisan 112 cm szélességig. A 180/360 dpi felbontású szerkezet 17-35 méter/perc sebességgel nyomtat. Új Kodak (Encad) gyártmányú szélesnyomtató A Kodak érdekeltségű Encad Incorporation cég nemrég hírlevélben jelentette be, hogy forgalomba hozta az új, CADJET T200 márkajelű InkJet rendszerű szélesnyomtatóját. A 2002 júniusától 3 495 US dollár bevezető áron kapható gép 90 cm széles nyomatot tud előállítani. CAD (Computer Aided Design, vagyis számítógép-vezérelt dizájn) rendszerű. Abszolút környezetbarát, tehát sem festékkel, sem pedig egyéb hulladék anyagokkal nem szennyezi az üzemet. Teljesítménye óránként 52,3 m2 nyomatfelület. Minőségi nyomatok előállítása esetén, 600x300 dpi felbontást biztosít. Opciós interfésszel lehetővé teszi a hálózatban történő többszín (CMYK festékekkel és UV-álló pigmentált színezékekkel történő) nyomtatást is. (A széles nyom tatok iránt érdeklődők a www.trendwatchgraphicarts.com honlapon találhatnak több információt. E-mail: reports.trendwatchgraphicarts@com.)

Gábor József 1945-2002

Családtagok, rokonok mellett munkatársak, sporttársak és barátok sokasága kísérte 2002. december 11-én utolsó útjára a csepeli temetőben a váratlanul, tragikus hirtelenséggel elhunyt Gábor Józsefet - mindannyiunk Jóskáját -, a Tipográfia Testedző Egyesület ügyvezető elnökét. Néhány éve tudta és tudtuk mi is, hogy egészségével valami probléma van, de sem ő, sem mi nem gondoltunk arra, hogy az életerős Jóskát idő előtt és hirtelen magával ragadja a betegség. Bízott ő is - és mindannyian -, hogy megfelelő gyógykezeléssel ismét helyreáll az egészsége. Nem így történt. Mély megrendüléssel értesültünk a szomorú hírről: a fiatalos,

62


nagy munkakedvű munkatárs, szaktárs, barát örökre eltávozott. Mint a nyomdászok sportkörének elnökét, ismerték, tisztelték, szerették az egész nyomdaiparban, de ugyanígy a papírosok és a nyomdák többi üzleti partnerei között is, valamint a szakszervezeti mozgalomban és a nyomdaiparon kívül egyéb sportberkekben. Életútja változatos és gazdag volt, de mindig mindenért meg kellett küzdenie. Érettségi után a Papíripari Vállalat csepeli gyáregységénél helyezkedett el, ahonnan tizenkét évi munka után a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete hívta a központ apparátusába munkatársnak.

Ekkor már belekóstolt a szakszervezeti munkába, hiszen csepeli utolsó éveiben a Csepeli Papírgyár szakszervezeti bizottságának munkatársaként dolgozott. A szakszervezeti központban pár év múlva főmunkatársként a közgazdasági bizottsági tagokkal közösen jelentős tevékenységet folytattak a munkavállalók érdekében. Ez a munka - annyira összekovácsolta a bizottsági tagokat, hogy mély baráti kapcsolat alakult ki közöttük, és napjainkig rendszeresen családostul összejártak - még külföldi utakra is együtt mentek. Az eredményes szakszervezeti tevékenység után 1987-ben lett a Tipográfia TE ügyvezető elnöke. Nem könnyű feladatot vállalt: az évtizedeken át országos hírű, sőt egyes sportágakban világhírű sportolókat nevelt egyesület - mely a magyar sportéletben nagy megbecsülésnek örvendett - nehéz helyzetbe került. A szakszervezeti mozgalom - a maga problémáival küzdve kihátrált a Tipográfia TE mögül, így annak anyagilag és szervezetileg a maga lábán kellett megállnia. Szinte hihetetlen erőfeszítés, megfeszített munka kellett ahhoz, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági helyzetben a sportkör az ellehetetlenülést elkerülje, továbbra is működtetni tudja az addig már nagy hírre szert tett szakosztályokat. Gábor József lelkesedése, hite, szorgalma, embersége és tisztessége alap volt ahhoz, hogy munkatársaival közösen és sok cég anyagi támogatásával életben tudta tartani a Tipográfia Testedző Egyesületet. Nem is tehetett mást. Hiszen kötelezte őt az, amire évek óta készült: a Tipográfia TE százéves jubileumára. A nyomdászok sportegyesülete 1903-ban alakult, ez évben lesz százéves. Ez idő alatt tucatszámra magyar bajnokok, világbajnokok, olimpiai helyezettek lettek az egyesület élsportolói, de jelentős volt az egyesület tevékenysége az amatőr sportolók összefogásában is. Ilyen száz évet nem sok magyar sportegyesület mondhat el magáról. A nehéz helyzet ellenére úgy fenntartani az egyesületet, hogy 2003-ban ország-világ előtt méltó keretek között ünnepelhessen - ez volt

Gábor József álma. Nagyszabású tervek készültek, sőt azok kidolgozása, szervezése is megkezdődött. Gábor Jóska boldog volt, hogy ezt a nem kis, de ugyanakkor emlékezetes feladatot neki kell irányítania. Készült arra az alkalomra, ahol mint a Tipográfia TE ügyvezető elnöke, megnyithatja a jubileumi ünnepség-sorozatot. Úgy érezte, hogy nyugdíjba menetele előtt ez az alkalom méltó befejezése lenne annak a nagyon küzdelmes, de ugyanakkor gazdag és szép életútnak, amelyben mindig hivatásának vallotta a másokért való cselekvést, azt, hogy széppé tegye mások életét. Hogy ezt milyen keretek között teheti - nem volt érdekes számára. Szerette annyira a sportot, az emberek játékos küzdelmét, hogy ezért is mindent megtett, ami tőle tellett. Az álom nem teljesülhet be. Az élet kegyetlenebb volt hozzá, mint hitte: elvette tőle azt az örömöt, amit jelentett neki ez a jubileum. A százéves Tipográfia TE-t üdvözlők körében már nem lehet ott Gábor Jóska. Ez még szomorúbbá teszi eltávozását. Nem tudunk majd felszabadultan örülni ennek az ünnepnek, mert éppen az fog onnan hiányozni, akinek sokat köszönhet a sportkör, a sportoló nyomdászok és kollégáik. Ugyanakkor hisszük, hogy munkatársai - éppen őrá emlékezve - folytatják a munkát, hogy továbbra is éljen, sikereket érjen el a százéves Tipográfia TE. Befejezésül idézünk a szakszervezet lapjának, a Typographiának megemlékezéséből: „Gábor József EMBER volt, tisztességgel viselt nehéz sorssal, soha nem tért le a becsület útjáról. Akikkel emberi, baráti vagy munkatársi kapcsolatba került, tisztelték egyenességéért, becsülték nyíltságát. A rá annyira jellemző lelkiismeretességgel és szorgalommal látta el minden feladatát, a jó szón kívül más elismerést soha nem várt." Jóska! Mi most fájó szívvel, de úgy búcsúzunk Tőled, hogy nem csak szóban, de szívből jövően mondjuk: köszönjük, hogy velünk voltál, a közösségért dolgoztál. Szívből jövŐen mondjuk: nem felejtünk! /. G.


63

Nyomdászkilátások 2003-ban EGYELŐRE CSAK A SÖTÉT FELHŐK JÖNNEK... Eiler Emil

Az amerikai Nyomdai, Kiadói és Termékfeldolgozó Ipari Ellátók Szövetsége (NPES) decemberben ilyen címmel rendezte meg Washington DC-ben az évente ismétlődő - ez alkalommal 22. - konferenciáját. Az előadók a jelenlegi világgazdasági recesszió okait, követelményeit és a további kilátásokat vizsgálták a világ nyomdaipara szempontjából. Keresték a kilábalás eszközeit és azt, hogy az adott körülmények között milyen túlélési lehetőségek vannak. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a válságnak még csak a kezdetén vagyunk, most a „belelábalás" időszaka jön, és leghamarabb 2004 után lehet némi reményünk a javulásra. Ha lesz egy kis szerencsénk. A következőkben e konferencián elhangzott előadások összefoglalóját közöljük. Az előadások csorbítatlan szövege CD-ROM formában, angol nyelven, 150 dollárért rendelhető meg a [email protected] címen. Ugyanez térítés ellenében letölthető a [email protected] illetve, http://www.npcs.org honlapokról vagy kérhető az [email protected] internetcímen. A konferenciaanyag megrendelési címe angolul: „NPES PRINT OUTLOOK 03". „Sűrű sötét felhők gyülekeznek az ég alján" ez az üzenete a konferencia zárójelentésbe foglalt végkövetkeztetésének. Hogy némi optimista felhangot is kapjon a dolog, vigaszként még azt is hozzátették, hogy bár még csak most jön a „boszorkányleves" nem kell elkeseredni, mert tapasztalat szerint a rossz után mindig a jobb szokott jönni. Hogy mikor? Ki tudja? Az biztos, hogy 2003-ban még semmi esetre sem. Ez az év a legjobb esetben is csak a stagnálás időszaka lehetne. De minden rossz magában hordozza az új lehetőségeket is. A borúlátó előadások az okokat a következőkben összegzik: Világgazdasági hanyatlás (recesszió) van, amely alól a világgazdasági jelenségek tör-

68


vényszerűségei következtében, egyetlen ország nyomdaipara sem tudja kivonni magát. Súlyosbítja a helyzetet a háború előtti hangulat és egy esetleges olajválság, ami szintén a pakliban van. Az így kialakult körülmények között a korábban bevált módszerek nem bizonyulnak hatékonynak. Az egész világon nyomdadarabszámból, nyomdai kapacitásból és nyomdatermékekből jelentős túlkínálat van. A verseny miatt a nyomdatermékek ára irreálisan alacsony. A korszerű technikát megfizetni képes nyomdák tovább csökkentik az árakat. A postázás az egész világon potenciális ellenségnek tekinthető, mert olyan költségekkel terheli a nyomdatermékeket is, amelyek tovább rontják a versenyképességet. A globalizáció egyes előnyei mellett szintén súlyosbíthatja a helyzetet: a vállalatok fúziói miatt az óriási anyagi erővel rendelkező cégek maguknak tudják megkaparintani a piacot, és ha közülük valamelyik csődbe megy, a jelenlegi felállás mellett könnyen magával ránthatja a többit (dominó effektus). A kapitalizmus könyörtelen racionalitásokra alapozott, profitorientált rendszere érdekelt abban, hogy minél kisebb létszámmal oldja meg a termelési feladatait. A növekvő munkanélküliség viszont keresletcsökkenést okoz, ami tovább fokozza a túlkínálatot és a termékár-csökkenést. A létszámleépítés átmenetileg megoldhatja egy-egy vállalat gondjait, de a gazdaságra nézve káros kimenetelű. A külföldi működő tőke mindig oda megy, ahol extraprofitot remélhet, ezért szó nélkül kivonul bárhonnan, ahol nem találja meg a számítását, illetve ahol már nem illeti meg a korábban kiharcolt adókedvezmény. A következmények: kevesebb munkahely, és tovább nő a munka nélkül maradók száma. A keresletcsökkenés termelésgátló hatású: várható például, hogy csökken a digitális nyomógép vásárlások száma.

Talán a csomagolóanyag-gyártó ipar és a reklámipar az a két terület, amely a legkevésbé sínyli meg majd az átmeneti korszakot. Ezek a recesszió ellenére is folyamatos növekedésben vannak most is. Az előadók úgy látják, hogy adott körülmények között a profitnövelés jó eszköze lehet az, ha a nyomdatermékhez kapcsolódó szolgáltatások mennyiségét és minőségét növeljük. Frank Romano, a Rochesteri Technológiai Intézet munkatársa szerint a CtF-CtP-eljárások alkalmazására történő gyors áttérés mentőeszköz lehet sok nyomda részére. Ugyanilyen hatást érhetünk el, ha fokozottabban figyelünk a megrendelői igény változásokra vagy ha befolyásoljuk az igényeiket.

Ha szerencsénk van, a gazdaság gyógyulása 2004 után megkezdődik, de tudni kell, hogy az a folyamat nem lehet teljes és nem mindenkit érint majd kedvezően, és a nyomdák létszáma tovább zsugorodik. Ez a véleménye a TrcndWatch Graphic Árts nyomdaipari trendfigyelő vállalat igazgatójának, Vincent Naselinek. A politikusok szerint, a világgazdaság elmozdulni látszik a mélypontból, de bátran állíthatjuk: ebből a nyomdák egyelőre semmit nem tapasztalnak. Mindent összegezve: kilábalásról egyelőre szó sincs, de azért reménykedjünk, hogy a rossz után mindig a jó szokott jönni. Egyszer csak. Reméljük.

2003. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR:

Nemzetközi könyvkiállítások és vásárok Megnevezés és időpont Lipcsei Könyvvásár Március 21-24.

Látogatószám kb.

Kiállító

szám

lnternet/E-mail

77 000

1957

238 000

516

n.a.

1376

305 500

456

www. féri adel 1 ibro.com infoi5forferias.com

Varsói Nemzetközi Könyvvásár Május 15-18.

35 000

503

www .arspolona.com.pl m tk@arspol ona.com.pl

Londoni Könyvvásár és Kiállítás Május 16-18.

13 000

1500

Sao Paulo-i nemzetközi könyv biennálé 2004. Május

540 000

830

www.cbl.org.br [email protected]

Göteborgi Nemzetközi Könyvkiállítás Szept. 25-28.

107 000

723

www.bok.bibliotek.se [email protected]

10 000

6000

www.liberbcn.es liber@fira bcn.es

Frankfurti Könyvvásár Október 8-13.

280 000

6700

e xh i bitio [email protected], www.book.fair.com

Intern. Book Fair Belgrádé Október 23-29.

380 000

n.a.

www.bcobookfair.co.yu, o^ [email protected]

5000

n.a.

www. feri adel 1 ibro. com.au [email protected]

7. 400 000

n.a.

www.fil.com.mx, [email protected]

Sálon du Livre Paris Március 21-26. Rologna Children Book Fair Április 2-5. Feria Intern. Del Libro de Boguta Április 23.-május 5.

Feria Internacíonal del Libro üktóberl-4.

APA Australian book Fair Feria Intern. Del Libro de Guadalajara Nov. 29.-dec. 7.

www.leipziger.buchmesse.ile [email protected] nesse.de www.salondulivreparis.Loiii, [email protected] www .bookfa i r. bo 1 ognafi ere.it [email protected]

www.lbf.virtual.com [email protected]. ik

Összeállította: E. E. MAGYAR GRAFIKA 2003/1

69

Hogyan olvassunk korrektúrát? Darnay László

„Hogy érted ezt? Mit akar ez itt mondani?" Gyakorta hangzanak el ilyen kérdések olyanok szájából, akik még nem nagyon régtől fogva végzik a korrigálást is a tördelés mellett. Nem világosak (ismertek), érthetőek mindenki számára egyértelműen a korrektúrajelck, kiváltképp, ha azok randán vannak leírva. Ezért nagyon fontos, hogy aki papíron javít valamilyen szöveget, az magát megerőltetve a szebbik írásával toldja be a szükséges szövegrészeket, írja a korrektúrajclcket. A korrcktúraolvasásnak van néhány alapvető szabálya. Ezek szerint fékezve kell olvasni, nem szóképet (vagyis minden egyes betűt, jelet észlelni kell), és ha van előzmény vagy eredeti szöveg, akkor összehasonlítva, és végül kritikusan kell olvasni. Ugyan a nevek, címek helyességéért, a szöveg tartalmáért elvben a szerző, a szerkesztő felel, mégis általában a főnökök előveszik a korrektort, ha helytelen névírásmódot találnak. Vagyis a korrektor nézzen utána, ha nyilvánvalóan gyanús egy név és ha egy íráson, cikken belül többféleképpen szerepel ugyanaz a név vagy kifejezés. A tartalmi zavaroknál is hívja fel a korrektor a szerkesztő figyelmét. Tehát azt mondom, ha a. korrektor a hatáskörén túl levő hibát észlel, elismerés jár neki, a szerkesztői hatás- és feladatkörbe tartozó hiba észre nem vételéért pedig nem érdemel elmarasztalást. A hibák jelölésérc a korrektúra jelek szolgálnak, melyek egyezményes jelek. A legfőbb cél az, hogy ezek a bizonyos jelek egyértelműek, világosak, érthetőek legyenek. Ehhez képest mindegy, hogy az egyes betűk kijelölésére szolgáló jelek a betűt függőlegesen áthúzó vonala alján vagy tetején van a megkülönböztető „díszítés", és hogy az éppen milyen. Nagy a variálási lehetőség:

70


A szövegkorrigál ásnál a leggyakrabban előforduló eset az, amikor csak egy betűt kell cserélni vagy beírni egy szóba. Ekkor a rossz betűn, vagy azon, amely mellé akarunk tenni még egy betűt, azon keresztülhúzva rajzoljuk a jelet, és a lapszélen - lehetőleg a hibás sor mellett -, a megismételt jel mellé írjuk a helyes betűt. Vagyis amit a jel mellé írunk, azt be kell szedni a szövegbe. Ez az elv több betű vagy akár szavak cseréje, betoldása esetén is érvényes. Ha egy oldalon belül nagyon sok a hiba, és már nincs ötletünk újabb jelekre, akkor csak kellő távolságban ismételjük a már alkalmazott jeleket, nehogy a javítónak gondolkodnia kelljen, vajon melyik hibára vonatkozik az, amelyiket éppen nézi. Ha egy oldalon belül egy hiba sokszor ismétlődik, akkor ajánlatos mindegyikre ugyanazt a jelet alkalmazni, és elég egyszer jelölni a szélén. Azon az oldalon azt a jelet másfajta hibához már nem szabad használni.

A szavak elválasztására, bizonyos számkapcsolatok jelölésére szolgáló kötőjelet (kiskötőjel) vagy más néven divízt egy rövid egyenlőségjellel jelöljük. Például ha a sor végére kell, rájelölünk az utolsó betűre, és az oldal szélén a megismételt jel és betű mellé rajzoljuk a divíz jelét. Ha két szó közé szeretnénk betenni vagy egy szó belsejébe, akkor egy két betűt átfogó jelet alkalmazva fejezzük ki szándékunkat. A nagykötőjelet vagy gondolatjelet egy (picit hosszabb) vonallal jelöljük.

Ha idézőjel közé akarunk zárni egy mondatot, a kezdő (alsó) jelet felfordított sámlival „nyomjuk le", míg a zárót (felsőt) talpán álló sámlira „ültetjük".

Két betű vagy szó széthúzására a „széthúzójelet" - vagyis ami azt jelenti: különírandó -, összehúzására az összehúzó jelet ami, ugye, egybeírandó - használjuk. Ha pedig két vagy több betűnek, esetleg szónak helyet kell cserélnie, akkor az alábbi négy jel közül a harmadikat vagy a negyediket. Nyanfaapnak alkonyúlafenál fcé^llékfRanyargó>]Tiszanai „

X

í. ,

i ,

Ha rossz a szórend, a szavak fölé írt számozással jelezzük az általunk kívánt sorrendet. A margón leírjuk ugyanazokat a számokat emelkedő rendben.

Két vagy több betű cseréjére, egyes szavak megváltoztatására az alábbi jeleket használhatjuk:

Ezek (vagy hasonlóak) közül valamelyikkel áthúzzuk a kérdéses részt, majd a margón kicsiben megismételjük, és beírjuk az általunk kívánt változtatást. Ha a szónak csak egy része nem megfelelő, akkor nem kell az egész szót megismételni a hasáb szélén. A másik oldalról közelítve a dolgot: a korrektúrajellel fedett rész csak akkor marad, ha azt a lap szélén megismétli a korrektor. Gyakran látni olyat, hogy valaki rájelöl az adott szó hibás részére, és utána leírja az egész szót helyesen. Ez zavart okozhat, esetleg a javítást végző szedő vagy tördelő auto-

matikusan beírja, amit lát, s akkor kettőződik például egy szótag. Fontos a szakszerűségre törekedni. Ha összetartozó nagyobb terjedelmű szöveget kell megváltoztatni, akkor egy ilyen és hasonló jellel kell azt mintegy bekeretezve megjelölni, áthúzni.

A jelet megismételve (szintén kicsiben) mcllcírjuk a kívánt új szöveget. Az sem nagy baj, ha ezt a terjedelmesebb jelet már nem ismételjük meg a levonat szélén, hanem csak az egyszerűség kedvéért egy vonallal kötjük össze a jelet a mi szövegünkkel. Törekedjünk minél inkább mellé írni. A fő az, hogy minden áttekinthető legyen. Ha nagyon sok szöveget kell pótolnunk, kénytelenek vagyunk egy külön lapot mellékelni (hozzátűzni, -ragasztani). A fölöslegesen szedett szövegek eltávolítására, kidobására a kidobójelet vagy deleatúrát alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a már ismert jelek valamelyikével szükség szerint rájelölünk a kérdéses részre, és a jel mellé, a szedéstükrön kívül ezt a formát rajzoljuk:

Egy vagy két betű likvidálására használhatjuk az összehúzó jelet oly módon, hogy a felesleges betűt vagy betűket azzal húzzuk át (két betű esetén két szárat adunk a jelnek, és az alsó és felső körívét szélesebben húzzuk), és a margón csak a jelet ismételjük meg. Ha szavak között túl kicsi a távolság, és nagyobbat szeretnénk, akkor a széthúzójelet úgy rajzoljuk be a sorba és a lapszélen, hogy a körívet csak alul vagy fölül rajzoljuk rá. Ilyen módon jelezzük, ha szavakat ritkítani szeretnénk. Ugyanígy járunk el az összehúzó jellel, ha a túl nagy szóközöket vagy ritkításokat szűkíteni szeretnénk.


71

Ha a sorok közötti távolságot akarjuk megváltoztatni, ugyanezeket a jeleket vízszintesen fektetve írjuk be.

Ha két szó közé ékelünk be rövidebb-hoszszabb szöveget, akkor a szavak közé hiányjelet teszünk, és kívül a mellé írunk. A hiányjel előtt és után szóköz értendő. Tehát szavakon belül egy betű pótlására ne használjuk. Ha töhb hiány is előfordul, variálhatjuk a jel díszítését.

irányítását az utána következő jelekkel eszközölhetjük. Az utolsó jel az új bekezdés megszüntetésére való.

Sorok vagy szedési részek egy vonalba állítására néhány alábbi jel szolgál:

Ha valamely szót vagy címet a szedéstükör közepére szeretnénk állítani, e kétféle jelpár közé foghatjuk a vonatkozó részt:

Ha a nyomtatott sorok közé szedünk be még szöveget, a szükséges helyre szintén többféleképpen variálható jeleket tehetünk.

Egy szó vagy szócsoport áthelyezését egyik sorból a másikba úgy jelöljük, hogy az áthelyezendő részt bekarikázzuk, és a kívánt helyre vezetjük nyíllal. A levonat szélén a jelet természetesen megismételjük. Ha egy vagy több sort kell távolabbra helyezni, akkor is hasonló jeleket használhatunk:

Új bekezdés jelölésére az alábbiak közül az elsőt, egyes betűk átvitelére a szomszédos szóba, netán az előző vagy a következő sorba

72


Szöveg elmozdításának pontos helyét nyíllal és arra merőleges vonallal jelölhetjük:

Ha egy szövegrészt dőlt betűből szeretnénk látni, egyszer húzzuk alá (kurzív), és esetleg melléírjuk bekarikázva (a bekarikázott kézírások sohasem szedendőek, például a nem szedendő oldalszámot is bekarikázva írjuk az oldal aljára), hogy kurz., ha kövérből kívánjuk (fett, hold), kétszer húzzuk alá. A kisbetűt kurrensnek is nevezzük, így a jelölt rész mellé írhatjuk: kurr., a normál betűt nemrég még antikvának (ant.) írtuk. Ha valamit tévesen jelöltünk, és nem akarjuk, hogy végrehajtsák a javítást, belül a jelölt részt szaggatott vonallal aláhúzzuk, kívül pedig áthúzzuk két átlós vonallal. Minden oldalt szignáljunk. Legyünk figyelmesek a korrektúraolvasásnál és a korrektúra végrehajtásánál, mert ha a mi kitartásunk olykor lankad is, az ördög nem alszik.

Megújult a Cartographia Kft. sokszorosítóüzeme

Az elmúlt esztendő mérföldkövet jelentett legnagyobb polgári kartográfiai intézményünk nyomdájának életében, ami lényeges megújulást hozott a sokszorosítás technikájában. A beruházás legjelentősebb tétele a négynyomóműves Heidelberg Speedmaster SM 1024 nyomógép. A Heidelberg nyomdagépgyár a 868 ezer euró vételárába beszámította a cég huszonkét évet futott (kettőszázmillió nyomat!) korábbi hasonló gépének visszavásárlásáért felajánlott negyvenmillió forintot, eldöntve ezzel a közbeszerzés kimenetelét. A számítógép-vezérelt nyomógép kezelése természetesen lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a rajta dolgozók munkáját, s ha a gép nem is forog a névleges óránkénti tizenháromezres fordulaton; így is átlag másfélszer annyi nyomatot készít, mint elődje.

A gép memóriája 250 munka minden adatát tárolja, biztosítva ezzel a visszatérő feladatok gyors beigazítása mellett a megismételt nyomatok nagyfokú azonosságát is. A lemez-gyorsbefogó rendszer is a beigazítások idejét csökkenti. A nyomott íveket a nyomóműveken kívül a gép légpárnán vezeti a kirakóig, biztosítva a kenődésmentességet. A mázolt papírok száradását szárítómű segíti a kirakóban. A csökkentett alkoholmenynyiséggel és nedvesítőadalékokkal működő törlőmű már a jövő környezetvédelmi elveit követi. A gépterem elavult bitumenes padlózatát először az új géphez cserélték ki kőpadlóra, majd bölcs előrelátással az egész gépteremben elvégezték ezt, A közismerten a nyomdagépek csúcstechnológiájához tar-

tozó nyomógép számos kiegészítővel van még felszerelve, mint például az automatikus gumikendőmosó, a már hagyományos nedvesítővíz-előkészítő vagy a statikus feltöltődés megszüntetését elősegítő antisztatizáló. A nyomda korszerűsítését szolgálja számos további beruházás is. A tartályos-pneumatikusfestékellátó megszünteti a veszélyes hulladéknak számító festékesdobozok állandó gondját. A kinyomott ívoszlopok fordítását jelentősen meggyorsítja és megkönnyíti a Baumann ívoszlopfordító. A Vacuumatic ívszámláló az expedíció munkáját segíti. A kötészeti munka jelentős profiltisztítás következtében csak a térképhajtogatásra szorítkozik. A felállított B0 méretű Stahl Flexomat 142 (!) hajtogatógép 4+10+4 táskával dolgozik, profiljában egyedüliként hazánkban. A legkisebb hajtogatható ívméret 50x50 cm, és a legkisebb hajtás 7 cm. A korábban meghonosított ISO 9001 Minőségirányítási rendszerrel és ISO 14 001 Környezetirányítási rendszerrel együtt a Cartographia Kft. jelentősen fejlesztette és megújította a térképgyártás sokszorosítását.

A Cartographia Kft. sajtóközleménye nyomán

74


Fórum a minőségről V I . KONFERENCIA

Hatodik éve változó helyszínnel rendezzük meg a Fórum a Minőségről konferenciáját, amely a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület minőségügyi bizottságának és a Magyar Minőség Társaság papír-, nyomda és csomagolóanyag-bizottságának közös rendezvénye. Ezúttal a Dunapack Rt. Csomagolópapír-gyára adott otthont a rendezvénynek Dunaújvárosban. A házigazdák mindent megtettek a rendezvény sikeréért, ezért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mind a vezetőknek, mind a szervezőknek!

A konferencia témája ebben az évben a kommunikáció volt. Rendkívül neves előadókat sikerült megnyernünk a témához. Dr. Veres Gábor egyetemi tanár Vállalati kultúra, kommunikáció, minőség című előadásában a kommunikáció eredetét és alapértelmezését tette világossá a résztvevők számára. Majd a következő előadó, dr. Deák Csaba egyetemi docens a Zavarok a szervezeten belüli kommunikációban című előadásában (melynek tartalmát két részletben közöljük, ebben és majd a következő számunkban) mindennapi bukásainkra hívta föl a

figyelmet a kommunikáció terén. Előadásának második felében pedig ezen hibák javítási lehetőségeit elemezte. A következő előadó, Gyetvai Gábor ügyvezető igazgató a Kommunikáció az ISO 9000:2000-es modellben című előadásában néhány, az új szabvánnyal kapcsolatos érdekességet villantott fel. És ezt követő előadó, Gyulay Tibor ügyvezető igazgató egy sikertörténettel támasztotta alá a Kommunikáció a TQM szolgálatában című előadásában, hagy milyen fontos ez a téma, amivel foglalkozunk. Majd Szügyi György elnök-vezérigazgató rendkívül frappánsan a házigazdák kommunikációs készségének dicséretével, illetve a társaság megmozgatásával folytatta az igen értékes

előadását, melynek címe A korszerű szervezeti kommunikáció új, hatékony eleme: az asszertív technika volt. Az előadások sorát a házigazdáinktól Boros András minőségirányítási igazgató zárta, aki beszámolt arról, hogy mint Nemzeti Minőségi Dijat kapott ügyvezető igazgató, hogyan élte meg az Utat a kiválóságig. Majd üzemlátogatással zártuk ezt a napot, melynek programjára hatvannyolc kollégánk volt kíváncsi. A következő évi konferencia helyszíne még nincs meg, a rendezésére várunk jelentkező(ke)t, a témája az ember mint érték / a személyes minőség fontossága! Varga Margit


75

Kályhasarok, AVAGY EGYESÜLETI ISMERKEDÉS A FŐISKOLÁN

2002. december 18-án hosszú idő óta rendhagyó alkalomból gyűltek össze a szakma leendő fiatal képviselői. A végzős hallgatók négy előadót vártak: Péterfi Sándort, a Pénzjegynyomda vezérigazgatóját, Faludi Viktóriát, lapunk főszerkesztőjét, Szikszay Olivért, a Nyomdaipari szakosztály titkárát és Szentendrei Zoltánt, a veszprémi Prospektus Nyomda tulajdonos cégvezetőjét. Az összejövetel célja a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület és lapja, a Magyar Grafika közelítése a főiskolához, a mérnökhallgatók aktív bevonása egy szűkebb szakmai körbe, illetve ösztönzésük tevékeny szerepvállalásra gyakorlatilag bármilyen megközelítésben, ami szakmai. Hiszen a lehetőség adott, azzal mindenkinek magának kell élnie. Az esetek többségében a nyitott kapuk mögött tárt karokkal találkozik az érdeklődő, már ha van ilyen. De azért van. És hogy miért rendhagyó? A találkozás végleges időpontjának egyeztetése hosszú hónapok kitartó munkáját öleli fel. A szervezés bonyolultsága a témában érintett hallgatók pontos névsorának összeállításában rejlett. A részvétel kötelező volt, bár sokan csak amúgy másodkézből értesültek a készülő programról, a megfelelő mértékű figyelemfelkeltés hiányában. Szóval nagy szüksége van az egyesületi tagságra azoknak, akik „képben akarnak lenni és maradni". A szakmai tudás mintegy három évente elévül - emelte ki előadásában a Grafika főszerkesztője, majd a múlt és a jelen után beszélt a lap új évfolyamában tervezett módosításokról, szerkezeti átformálásról, egy új Magyar Grafikáról, amelyben szívcsen látná viszont a főiskolások vagy fiatal pályakezdők munkáit is. Miközben mindenki buzgón lapozgatta a kiosztott új és régebbi számokat, bátorításképpen teljes támogatásáról biztosította valamenynyiüket. Majd átadta a szót Szikszay Olivérnek. Mint mondta, a technikai fejlődés üteme gyorsuló tendenciát mutat immár jó tíz éve. A hatalmas gépparkok fölött napra-

76


kész tudással rendelkező mérnökök koordinálnak, akik élenjáró technológiákat vezérelnek. Kifejtette, hogy a szakmai súlypont mára eltolódott, hogy a nyomtatást megelőző munkakörök jelentik a legnagyobb bázist. A fiatal generációk, természetükből fakadóan, dinamikusabban teszik magukévá a fejlődés különböző csatornáit, de ebhez kell az a háttér, kellenek azok a rugók, melyek működésébe az Egyesület és rendezvényei, valamint a különböző szaklapok révén be tudnak kapcsolódni. „Mindig látunk újat, mindig meg tudunk beszélni valamit... találkozunk" - emelte ki végül a különböző fórumok, szimpóziumok és tanulmányutak fontosságát. Szentendrei Zoltán huszonhét évvel ezelőtt kezdte tanulmányait az akkori Könnyűipari Műszaki Főiskolán, és azóta is tanul. Nyomdát vezet Veszprémben, és meggyőzően állítja, tudásának állandó szinten tartása nélkül most nem tartana itt. A kérdésre, miszerint milyen a friss diplomás főiskolások szakmai megítélése, azt a választ adta, saját tapasztalataira támaszkodva, hogy a végzettség egy határozott alapot ad a továbbépítkezésre, de a gyakorlati, tapasztalati hiányosságokat a pályakezdés első éveiben kemény munkával pótolni kell, hogy ezután az önképzés ütemét az említett lehetőségeket kihasználva tartani lehessen. Ő maga is alkalmaz cégénél főiskolán végzett fiatalokat, akiknek lehetőséget biztosít a kezdeti lemaradások feldolgozására, a fejlődésre. A körülbelül másfélőrás eszmecsere láthatóan többekben határozott gondolatokat ébresztett, és jó páran a „hivatalos" végszó után is ott maradva, személyes kérdéseiket beszélték meg a szakemberekkel, tiszteletteljes, baráti stílusban. Szakdolgozatok, nyomdalátogatás és a lapkészítés általános buktatói is felmerültek témaként. Érezni lehetett a lehetőségek közelségét, amiket akkor ott egyből ki is lehetett használni. Névjegykártyák cseréltek gazdát, jelezvén, valami elkezdődött. És ez volt a cél. HRes

Kerekasztal a termékfelelősségről Persovits József

A nyomtatás feltalálása óta a legfőbb nyomathordozónk a papír. Az évszázadok során tömegtermeléssé fejlődött nyomtatásban ma is a nyomdász egyik legfontosabb partnere a papírgyártó; viszonyuk talán úgy is megfogalmazható, hogy a papír- és nyomdaipar szimbiózisban él. Közöttük összekötő kapocs a papírkereskedő, papírforgalmazó. A gyártó-forgalmazó-felhasználó láncban lényeges tisztában lenni a termékfelelősséggel, amely erre a viszonyra hat. 2002. november 26-án, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületben az újjászervezett Papírkereskedői szakosztály ülésén erről a termékfelelősségről volt szó. A nyilvános szakmai rendezvényként hirdetett kerekasztalbeszélgetésen megjelentek a papírgyártók, a papírkereskedők és a nyomdák képviselői. A témában Burger László, a Papírkereskedői szakosztály vezetője tartott színvonalas előadást. Bevezetőjében szólt a papírkereskedők közös érdekéről, kiemelve azt a tényt, hogy ez a téma minden papírkereskedőt érint. A nemzetközi gazdasági integráció kérdéskörét említve beszélt a magyar ipar részvételéről, a hazai fogyasztóvédelemről, a termékkorszerűsítésről. Az itt használt fogalmak (a termék, a gyártó és importáló) pontosítását követően a kár, a hibástermek és a gyártó felelőssége, valamint a hibástermék és a forgalmazó felelőssége kérdésköröket elemezte. Elhangzott, hogy a termék hibájáért a gyártó felel, illetve ha nem ismert a gyártó, akkor a forgalmazó, papírimport esetén pedig az importőr a felelős. A hibásterméket is kárnak nevezzük. Kár, ami 500 eurónál nagyobb összeget ér el. Kárról akkor beszélünk, ha a termék, szokásos, rendeltetésszerű felhasználása során következik be az esemény. Minden esetben a károsult köteles bizonyítani, hogy a keletkezett kára a hibástermékből ered. A határidők esetében szó voll arról is, hogy a gyártónak a forgalomba hozatal után még tíz évig tartó termékfelelőssége van. A káresemény elévülési határideje pedig három év. A minőség kérdése a középpontba került. Az előadást követően a hozzászólásokban a nyomdák képviselői kiemelték az egyre

meghatározóbb papírminőség fontosságát. Szóba került a minőségvizsgálat, vitás esetekben termékvizsgálat igénybevétele, valamint az ISO-szabványok kérdése, felmerült a papírkereskedőtől megrendelt négyzetmétertömeg és a leszállított papírívmennyiség közötti összefüggés, az esetleges kisebb eltérések és ennek a helyzetnek a korrigálása. Elhangzott a papírgyártók részéről, hogy a gyártás során keletkező papírselejt tizedszázalékokban mérhető csupán, ami a folyamatos minőség-ellenőrzésnek köszönhető. Érdemes odafigyelni, hasznos ismerni a termékfelhasználással kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat minden érdekeltnek, mert egyre zsebbe vágóbb a papírár, ami a nyomdatermék mintegy 35-40 százaléka.


77

A digitális fényképezés jelene BESZÉLGETÉS TÖRÖK F. LÁSZLÓVAL, A CANON HUNGÁRIA KFT. MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS VEZETŐJÉVEL

A Canon cég már az 1980-as évektőJ jelen volt termékeivel Magyarországon, egy kereskedőházon keresztül. Az első saját Canon - iroda 1991-ben nyílt meg, akkor még csak információs irodaként, nem foglalkozott kereskedéssel. A Canon Hungária Kft. 1994-ben alakult, a Canon 100 százalékos saját tulajdonú cége. Azóta építkezik, a teljes márkaképviselet mellett a kereskedelmet ellátva a teljes termékpalettát forgalmazza. Ma ötvenhét alkalmazottjuk van. Az alkalmazottak nagyobb része terméktámogatással foglalkozik. A kereskedelem kb. felét kereskedő partnerhálózaton keresztül bonyolítják, a másik felét a Canon cég látja el. A Canonnak két nagy területe van, az egyik a fényképezőgép, a másik az irodatechnika, nyomtatástechnika. Mindkét területen vezető helyre került a digitalizáció az elmúlt evekben. Manapság ezekről már nem is beszélhetünk a régi értelemben és ez főleg az irodatechnikára érvényes: a fénymásolók, az analóg nyomtatók világa mára már teljesen átalakult, ma úgy hívjuk, hogy nyomtató-másoló rendszerek, amelyek számítógépről működtetve különböző területeket látnak el. A régi, klasszikus technikát tekintve ez azt jelenti, hogy az új dolgok a fénymásolókat kiváltva, egy nagyobb irodán belül hálózati nyomtatóként, fénymásolóként, faxként, szkennerként is működnek. Ez a jövő. A digitalizáció lehetővé tette a Canon számára, hogy arra menjen, amely azelőtt számára nem volt fontos terület, a nyomda felé. Ma a digitális nyomdaipari szolgáltatások és a digitális nyomtatás (mind a fekete-fehér, mind a színes) ilyen terület lett, ahol a fekete-fehér cs főleg a régi színes fénymásolók egy RIP-szoftverrel, illetve RIP-szerverrel kiegészítve digitális nyomdagépként funkcionálnak, kis példányszámú, jó minőségű nyomatot produkálva.

80


A fényképezés területén az arányok nem úgy változtak, mint az irodatechnikában. Magyarországon a fényképezésnél ma még körülbelül fele-fele az arány az analóg és a digitális között. De most azt az időszakot éljük, amikor a digitális fotó az úgynevezett boom időszakban van, robbanásszerűen terjed és hódítja el a piacot. Teljesen új távlatok nyíltak ezen a területen - meg az irodatechnikánál is nagyobbak mind technológiában, mind technikában. A hagyományos fotózásnak a digitálishoz képest az a hátránya, hogy csak előhívás után tudható meg, hogy mit alkotott a fotós, a digitális fotózásnál viszont rögtön szembesül az eredménnyel. A képet törölni, átalakítani tudja, nem kell azt még külön - mint akár a nyomdaiparban, akár máshol - digitalizálni. Nagyobb beruházást jelent digitális fényképezőgépet venni, mint egy hagyományost, de hosszú távon lényeges költségcsökkentés érhető el vele. Nem kell előhívatni a képeket, másreszt ahogy a számítógép és az internet terjed a világon, úgy a digitális fotózás megnyitja azt a lehetőséget, hogy bárhonnan bárhová képeket lehessen küldeni. Sok olyan funkció, amelyhez eddig képtár vagy könyvtár kellett (például tárolás, keresés), gyorsan és jól megoldható digitális fényképezéssel. Ma már eljutott arra a szintre a technológia, hogy ezeknek a képeknek a minősége az analóg képek kiváltására alkalmas, még professzionális szinten is. - Mit jelent ez felbontásban? - A Canon cég professzionális fényképezőgépei elérkeztek a 12 millió pixeles felbontási határhoz. Evvel ma már kiváló minőségben, például AO-ás plakátokat lehet nyomtatni, közvetlenül a keletkezett állományból. Ha pedig az ofszettechnológiát nézem, akkor ez az a határ, ahol minőségvesztés nélkül, akár A3-as méretben, kiváló nyomatminőseg érhető el. Az előző gépünk még 6 megapixeles volt, amire azt mond-

ták a grafikai stúdiók szakemberei, hogy a legigényesebb magazinok címlapját is gyönyörűen lehet nyomtatni ofszettechnológiával. - Milyen a digitális fényképezés palettája? - Az egész iparágra jellemzőek a következők. A nagy tömegben értékesített berendezések még mindig kis felbontásúak. Ez valamikor 0,5 millió és 1 millió pixel, ma 1 millió és 2 millió pixel közé eső tartományt jelent. Ezek egyszerű, kompakt gépek, amelyek különböző igényű - optikai vagy digitális zoomos - lencsékkel vannak ellátva. A következő kategória már az igényesebb felhasználóknak való. Ezek a 3-5 mcgapixeles digitális fényképezőgépek még mindig az amatőr vagy félprofi kategóriába sorolhatók. Azok használják, akiknek nemcsak az fontos, hogy a képeket számítógépen megnézzék, hanem az is, hogy kinyomtassák, tekintettel arra, hogy 2 megapixel bőven elegendő, hogy a képeket számítógépen megnézzük, de arra, hogy mondjuk tintasugaras nyomtatóval kinyomtassuk, arra már csak bizonyos méretig jók. Például a hagyományos 9x15 cm-es képhez elegendő és egy A4-es vagy A3-as nagyságú képet nyomtatni megfelelő. Ezek a gépek nem cserélhető lencsével vannak ellátva. A csúcskategóriát a professzionális gépek jelentik. Itt a cél, hogy kiváltsák a mostani piacon levő professzionális fényképezőgépeket. Kinézetre olyanok, mint azok. A képrögzítés módját kivéve a működésük megegyezik a tükörreflexes gépekkel, a kép nem cclluloidszalagra, hanem egy elektronikus felületre rögzítődik, amit CCD-nek vagy CMOS szenzornak nevezünk. Ez a digitális fényképezőgép lelke, kis chip vagy lemezke, ami rögzíti a képet. A Canon ebben a kategóriában inkább a CMOS szenzorokat részesíti előnyben, amelyek technikai szempontból megfelelőbbek, például nehezebben melegszenek, tartósabbak és nagyobb méretet engedélyeznek. Van még a hagyományos CCD-chip, ilyen van a többi gépben. A professzionális területen a Canon a vezető cég. A Canon hagyományosan jó fényképezőgép-családja az EOS-család. Annak idején kezdődött az EOS D30-cal, amely 3 megapixeles gép volt, az EOS D60 már 6 megapixeles és most az EOS 1DS már 12 megapixeles gép.

Ezek már teljesen kiváltják, kiválthatják az analóg fényképezést. - Hol használatosak? - Elsősorban a divatszakma és a reklámipar az a terület, ahol fontos, hogy a fényképek gyorsan felhasználhatók legyenek. Lényeges az is, hogy aki a fotót készíti, annak ne kelljen ellőnie mondjuk ötven felvételt, hanem azonnal lássa a képet, esetleg törölni tudjon, belenyúlhat. Ezek a képek már elkészülésükkor alkalmasak nyomdai felhasználásra. Erre mondják, ez az a digitális technológia, ami forradalmasíthatja a nyomdai előkészítés folyamatát, mert több lépést ki tud iktatni. A hagyományosnál cl kell készíteni a fényképet, azt elő kell hívni, majd be kell vinni egy nagy teljesítményű szkennerbe és csak azután kerülhet a számítógépes grafikai stúdióba. Az említett három fázist mellőzi, mert a kép elkészülte után a fényképezőgépből egy kábelen vagy mobil kommunikációval a világ bármely pontján elkészült kép egy másik helyre továbbítható. Két kategóriában fontos: az egyik a napilap, ahol elsősorban nem a képminőség, hanem a gyorsaság lényeges, az hogy a riportfotó azonnal feldolgozható legyen a napilapnyomtatására. A másik az úgynevezett igényes nyomtatványok területe (pl. színes magazinok), ahol pedig a minőség a lényeg, ez nagyfelbontással elérhető. - A jövő felé tekintve milyen elképzeléseik vannak? - A nyomdaiparra vonatkoztatva három területet érint. Az egyik a digitális színes nyomtatás, ami az ofszet nyomtatást váltja ki kis példányszámnál, színes fénymásoló gépeknek, volt CT.C-knek RIP szoftverrel történő kiegészítése. A másik, amiben komoly lehetőségeket látunk, az a nagy formátumú plakátnyomtatás, amely területen fejlődés várható a részünkről. A harmadik a színkezelés, színmenedzsment. Van egy saját színkezelő rendszerünk, ami a különböző berendezések kalibrációját segíti, másrészt a teljes nyomdai folyamatot érinti. Különböző színprofilok kezelésével foglalkozó szolgáltatás és ennek oktatása is. Saját Canon Hungária Kft. fejlesztés, grafikai előkészítő stúdiók veszik igénybe. Persovits József MAGYAR GRAFIKA 2003/1

81

Fontos munkát végez a Snell Kereskedelmi Kft. Köztudott, hogy minden iparágban az előállított termékkel kapcsolatos utófeladat a gyártás során létrejött hulladék összegyűjtése, eltüntetése, esetleg újólagos feldolgozása. Az emberi környezet védelme szempontjából szükség van olyan vállalkozásokra, amelyek éppen ezt a hulladékgyűjtő, hulladékfeldolgozó feladatot látják el. A nyomdaipar termelése során sok olyan hulladék keletkezik - vegyszer, festék, papír -, amelyet a környezet kímélése érdekében öszszegyűjtve meg kell semmisíteni vagy újbóli feldolgozásra alkalmassá tenni. Több olyan vállalat működik hazánkban, amelyek elsősorban a nyomdáktól, mint legnagyobb felhasználóktól begyűjtik a hulladékpapírt. Ezek egyike a tizenegy éve működő, sokak által jól ismert Snell Kereskedelmi Kft., amelynek gyűjtő telephelye Maglódon van. A kft. ügyvezető igazgatójával, Asztalos Endrével arról beszélgettünk, hogyan is végzik nem egyszerű, különleges munkájukat. - Három, egyenként 1300 m -es üzemcsarnokot bérelünk egy maglódi telephelyen, ezek közül kettőben papírhulladék feldolgozását végezzük, egyben olyan tekercs- és íves papírt tárolunk és forgalmazunk, amelyeket mint elfekvő készleteket szereztünk be főleg papírgyárakból és nyomdákból. Irodai részlegünket, amely eddig a Grafika Kereskedelmi Rt. Fiastyúk utcai irodaházában működött, tavaly augusztusban szintén kiköltöztettük Maglódra. Nem kis munkával és költséggel járt ez, mivel az önkormányzatok telephely-engedélyt csak úgy adnak, ha a telepet és annak környékét megfelelő állapotba hozza az engedélykérő. Nekünk is teljes felújítást kellett végeznünk: utat építeni, az elektromos és a tűzivízberendezést felújítani, szennyvíztárolót építeni. Túl vagyunk rajta, saját erőből elvégeztük,

82


Most már teljes kapacitással dolgozunk. Az a feladatunk, hogy elsősorban nyomdáktól, de ezen túl például csomagolóanyagot előállító gyárakból, valamint iskolákból a hulladékpapírt összegyűjtsük, telephelyünkön szétválogassuk, bálázzuk és újbóli felhasználásra elszállítsuk a papírgyáraknak. Az ország egész területén végezzük a gyűjtést. Saját szállítóeszköz-parkkal rendelkezünk: tíz MAN-kamionunk van; ezek többsége multiliftes, tehát konténer szállítására alkalmas. A velünk szerződésben lévő nyomdákhoz hulladékgyűjtőket telepítünk ki. Amikor a nyomdából jelzést kapunk, 24 órán belül beszállítjuk a hulladékot telephelyünkre, ahol egyrészt kézimunkával, másrészt bálázógépekkel szétválogatjuk a hulladékot, majd a bálázást követően szállítjuk el újrafeldolgozásra a papírgyárakba, sőt exportra is. - Exportálnak is hulladékpapírt? - Igen. Eddig Németországba és Ausztriába, ez évtől Szlovéniába és Romániába is, ahol egy ott működő olasz céggel lesz kapcsolatunk. A szétválogatás következtében egy-egy bálában azonos fajtájú és minőségű hulladék van, így minőségileg egységes anyagot adunk át a papírgyáraknak. Természetesen aszerint is válogatnunk kell, hogy melyik papírgyár milyen fajta hulladékra tart igényt. Mindehhez az is feltétel, hogy csak olyan papírhulladékot veszünk át, amelynek minősége olyan, ami újra feldolgozható. Az ún. társított papírokat, mint például a lakkozott papír, mi magunk dolgozzuk fel vagy ezekből rendelünk a papírgyártól csomagolóanyagot és azután ezt mi áruljuk. - Éves szinten mekkora mennyiséget gyűjtenek be? -Tízezer tonna az általunk begyűjtött papírhulladék, de ezen kívül foglalkozunk elhasznált ofszetlemezek és műanyagfóliák gyűjtésével is, amelyeket azután szintén értékesítünk. A beszélgetésünk elején említett

másik szegmensünk, az ún. elfekvő papírkészlet forgalmazása a teljes árbevétel 10%-át teszi ki, tehát ez sem elhanyagolható. - í§y gondoljuk, a folyamatos működés nem kis szervezőmunkát igényel. - így van, hiszen az egész ország a munkaterületünk, tehát jól össze kell hangolnunk minden tevékenységünket. A nagyobb nyomdákon kívül - ahová gyűjtőkonténereken kívül bálázókat is telepítettünk - sok olyan kisnyomda van, amelyektől regionálisan kell begyűjteni a hulladékot, tehát egy-egy fuvarral egyszerre egy egész régió kisnyomdáit kell felkeresnünk. Ez a begyűjtés. A telephelyi munka pedig úgy van megszervezve, hogy két műszakban dolgozunk, délelőtt történik a válogatás és a bálázás, délután a gépkocsikra rakodás. Dolgozói létszámunk 38, ebből hét alkalmazott, a többi gépkocsivezető és fizikai munkás. - Milyennek látja a jövőt, igazgató úr?

-Említettem a tavalyi nagy munkát. Ezen kívül ugyancsak tavalyi beruházásunk egy új kamion és egy présgép. A további fejlődéshez szükséges egy nagyteljesítményű automata bálázógép beállítása. Növelnünk kell az exportot, ami munkánk mennyiségét is növeli. Célunk, hogy az export a teljes forgalom 30%-a legyen. A hulladékpapírok minősége erre alkalmas. Továbbra is jó minőségű, gondos munkát kell végeznünk, hiszen sok a konkurens cég és nekünk meg kell tartanunk eddigi helyünket, sőt még előbbre kell lépnünk. Jelenleg a nyomdai papírhulladék gyűjtésében az első öt között vagyunk. A Snell Kereskedelmi Kft. a népgazdaság számára hasznos munkát végez. Nemcsak új értéket hoz létre, hanem ökológiai szempontból is fontos tevékenységet folytat. És ennek még nagyobb lesz a szerepe az EU-csatlakozás után. J.G.

Könyvismertető A nyomdaipar fejlődése (Angol nyelvű: The Evolution afihe Graphlc Industry) Statisztikai információk az európai, észak-amerikai, és brazíliai nyomdaiparról. Műszaki, technológiai és piaci adatok. Környezetvédelem az európai nyomdaiparban. Intergraf Kiadó, (www.intcrgraf.org és [email protected]) Waypoints - A nyomdaipar potenciálja (Kézikönyv angol, német nyelven: Potential ofthe Printing Industry) A nyomdaipart ma foglalkoztató kérdések és problémák áttekintése, köztük kiemelten a szakoktatás, a jelenlegi fejlesztési irányok és a médiapiac adatai. Kiadó: Matthaes-Verlag GmbH, Ára 153 euró + postaköltség. (www.senefelderstiftung.com és [email protected]) Magazin-világtrendek 2002/2003 (Angol nyelvű kiadvány: FlPP/Zenith Magaziné Trends Handbook 2002/2003) A legújabb globális trendek a képes folyóirat és periodikusan megjelenő egyéb lapok esetében. Fontos információkat tartalmaz a B2B típusú elektronikus kereskedelmi formáról és a reklámpiaci trendekről. Kiadó: F1PP. Ára FlPP-tagoknak 150 euró, másoknak 325 euró. (www.fipp.com és [email protected])

Profitnövelés innováció segítségével (angol nyelvű kiadvány: INNOVA 2002 - Profit Through Innovation - 2002) Több mint kilencven különféle tárgyú szakcikket, piackutatási adatokat tartalmaz a nyomdaipari prepress, kiadás, csomagolás és papír témakörökben. Ingyenesen kérhető: [email protected] címen. (Lásd még: www.piranet.com alatt is) Az európai nyomdaipar jövője (Angol nyelvű: Future ofEuropean Printing) A nyomdaipar következő öt évben várható fejlődési irányait leíró tanulmányokat tartalmazza. Kiadó: PIRA International. Ára: 2375 angol font. (www.piranet.com és [email protected]) A nyomdaipari tudomány és technológia fejlődési irányai (Angol nyelvű: Advances in Printing Science and Technology) ÍAKIGAI kiadvány. Bővebbet: www.iarigai.com és [email protected] címeken. (EE)


Mostantól a harmadik nyomtatási technológia is működik a Regiszter Plakát Nyomdában Január óta a Regiszter Plakát Nyomda Kft. Thököly úti irodaházán egy másik cégtábla is ki van téve, amelyre ez van írva: DIGITÁLIS NYOMDA. Természetesen a nyomda nem változtatott nevet - maradt továbbra is a ma már jól ismert név -, de ezzel az új felirattal mégis azt jelzik, hogy valami megváltozott. Illetve nem is változott, hanem megint valamivel több lett a Regiszter Plakát Nyomda. A nyomda csepeli üzemben eddig is két, egymástól különböző nyomtatási, sokszorosítási technológiát és technikát működtetett: az íves ofszetnyomtatást és a szitanyom tatást. Eddig meglévő gépeikkel olyan széles skálával tudtak üzleti partnereik rendelkezésére állni, hogy a névjegykártyától az óriásplakátig mindent elő tudtak állítani. A négy íves ofszetnyomógép (l-l db négy színt nyomó B3-as, két színt nyomó B2-es, négy színt nyomó

86


Bl-es és négy színt nyomó AO-ás), a két Svecia Matic 1400x1800 mm nyomófelületű szitagép, valamint a három különböző méretű stancológép valóban alkalmas a sokféle termék előállítására. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a papír mellett olyan nyomathordozókra is tudnak nyomtatni, mint a hullámkarton, habkarton, öntapadós fólia, textília - akkor tényleg valóság a szlogenjük: a névjegytől az óriásplakátig. És most megkezdték a harmadik nyomtatási technológia alkalmazását is. A Thököly úti irodaházban felállítottak két tekercsnyomó digitális gépet, amelyeket a Roland cégtől lízingelnek. Az egyik a Roland SoIJet II., kültéri (olyan festékhez alkalmas, amellyel kültérre használatos nyomatot lehet előállítni) nyomógép, 135 cm szélességgel; a másik a Hifjet beltéri gép, 160 cm szélességgel. Mindkettő-

hoz húsz méter hosszúságú tekercs használható, amely a különböző összetételű papírokon kívül lehet műanyag, öntapadós fólia, stb. A két digitális nyomógépet Horváth Mihály ügyvezető igazgató működés közben mutatta be, hiszen a beüzemelés után azonnal elkezdték a termelést, mivel már kaptak megrendelést. A próbanyomatok a különböző nyomathordozókon élénk, gyönyörű, élethű színeket mutatnak. Kérdéseinkre Horváth Mihály így ismertette a digitális gépekkel kapcsolatos tudnivalókat; - A maximális példányszám a mérettől függ. Óriásplakát 30-50 példányig, A3-as méretben kétszáz példányig. Természetesen a példányszámon belül a nyomatokat egyenként megszemélyesíteni is tudjuk. A különböző reklám- és plakátanyagokon kívül ezeken a gépeken színházak számára háromdimenziósnak tűnő színpadi díszleteket, kiállítások részére belső dekorációt is tudunk készíteni. Sőt: az ún. kültéri gépen olyan épületháló is készíthető, mint ami most a New York-palota homlokzatára van függesztve. Az új technológia bevezetésével természetesen a megrendelők száma növekedni fog. Most készül az a prospektusunk, amellyel propagálni fogjuk az új lehetőségeket. Ez az új termelési kapacitás létszámnövekedéssel is jár: jelenleg már négy új munkatársunk dolgozik a gépeken, de valószínűleg még újabb két-három főt kell alkalmaznunk, amint a megrendelések állománya növekedni fog. - Igazgató Úr! Tíz év alatt a Regiszter Plakát Nyomda lépésről lépésre olyan tudatos, jól megtervezett fejlesztést mutatott, ami példaszerű lehet. Van-e további elképzelése a következő évekre'/

- Teljesen biztosat nem lehet mondani, főleg ha az EU-csatlakozás után kialakulandó helyzetre gondolunk. Ezt majd akkor fogjuk megismerni pontosan, amikor már mi is tagok leszünk. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a nyomdaipari technika és technológia olyan rohamléptekben fejlődik, hogy végleges döntéseket nem könnyű hozni. Mindenesetre ahogyan ma látjuk: az íves ofszetnyomtatás és a szitanyomtatás fejlesztését befejeztük. Ezzel a technológiai szinttel a jövőben is ki tudjuk szolgálni a megrendelői igényeket. A digitális technika és technológia - ami a jövő - fejlesztésére mind darabszámban, mind méretben, mind funkcióban szükségünk lesz. Közvetlen beruházásunk: még az év első felében csepeli üzemépületünkben egy újabb nagyméretű Polar vágógépet állítunk üzembe. Augusztus után még szó lehet másról is, de erről még korai nyilatkozni, hiszen konkrét döntésünk még nincs. Ha lesz, az mindenesetre a digitális nyomtatás területen lesz. Három előállítási technológia úgymond széles skála. Talán merészségnek tűnhet a Regiszter Plakát minden új lépése, de egyrészt ez a magyar nyomdák útja, másrészt jól átgondolt stratégia és döntés van a nyomdatulajdonos minden lépése mögött. Dr. Juhász Géza


87

Nyugdíjas egyesületi tagok találkozója

Egyesületünk, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület hosszú évek óta minden esztendő karácsonya előtt meghívja a nyugdíjas tagokat egy baráti, karácsonyi hangulatú együttlétre. 2002. december 13-án is így történt, amikor is közel száz nyugdíjas tag gyűlt össze kötetlen baráti beszélgetésre. Szép és jó hagyomány ez egyesületünk részéről, mert ez is azt mutatja, hogy nem feledkezünk meg azokról, akik hosszú évekig, évtizedekig biztos bázisai voltak a papíriparnak és a nyomdaiparnak. Ugyanakkor az is megható, hogy ezek az idős papírosok, nyomdászok előrehaladott koruk ellenére még mindig fontosnak érzik, hogy egyesületi tagságukon keresztül ma is tartsák a kapcsolatot részben azzal az iparággal, ahol aktív életüket töltötték, részben egymással, hiszen többen közülük közvetlen munkatársak is voltak, vagy itt az egyesületben végeztek közösen hasznos munkát. Igazgatók, vezérigazgatók, vezetők, szakmunkások - zöme közel a nyolcvanadik évhez, sőt többen afölött ültek a terített asztalok mellett, jó hangulatban idézték a múlt emlékeit. Volt mire emlékezniük, hiszen a maga helyén mindegyikük sokat tett az adott iparágért. Volt olyan asztal - például a volt Zrínyi Nyomda nyugdíjasaié -, ahol majd tízen emlékeztek „zrínyis" múltjukra. Igaz, hogy a közös múlt felidézése közben sok tréfás történetet is felelevenítettek - olyanokról is, akik ma már, sajnos, nem lehetnek közöttük.

Többek között sok kedves történet, adoma hangzott el dr. Gara Miklósról, dr. Vámos Györgyről, Szántó Tiborról, Lengyel Lajosról, Haiman Györgyről is, akik életük során sokat tettek az egyesületért is, illetve az egyesület kereteit felhasználva a papíriparért és a nyomdaiparért. De nem csak erről folyt a szó. Az olyan idősebbek vezetésével, mint a ma is testi és szellemi frissességű Draschitz Rudi bácsi, a szegedi Dobó Józsi bácsi. Búzás Feri bácsi, a múlt év tavaszán Kolozsvárott Misztótfalusi emlékplakettel kitüntetett Fodor Kornél bácsi, iparágaink mai helyzetéről, feladatairól, a jövő kilátásairól is szót ejtettek. Sok évtizedes tapasztalataik nem csak arra jók, hogy egyre a múltba kacsintgassanak vissza, hanem arra is, hogy értékeljék a jelent és véleményezzék a jövőt. Van annyi gondja, feladata az állandóan és gyorsuló, ütemben változó iparágainknak, hogy talán érdemes lenne a sok tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok észrevételeit is meghallgatni. Múltak az órák, de nehezen akaródzott abbahagyni az együttlétet. Pedig voltak vidékről feljövök is, akiknek vonata, autóbusza még aznap indult vissza. Mindannyian egy kis ajándékcsomagot magukkal víve búcsúztak az egyesület jelenlévő házigazdáitól és egymástól. Szép és jó hagyomány ez a találkozó. Köszönet érte a nyugdíjasok nevében, akik most így köszöntek el: jövőre ugyanitt találkozunk. -z -a. MAGYAR GRAFIKA 2003/1

89

Történetek dr. Gara tanár úrról Elbeszélő: Nyíri István, nyugdíjas nyomdaipari mérnök, Debrecen Feljegyezte: Faludi Viktória

A MONGOL

A KIFLI Még a hőskorban, amikor a Markó utcába jártunk levelezős hallgatóként, Gara tanár úr egyszer megkérdezte a folyosón beszélgető diákokat, nem ugrana-e le valamelyikük néhány kifliért. Készségesen vállalkozott az egyik leányzó, térül- fordult, s hozta is a péksüteményt. A tanár úr jószívűen megkínálta az előzékeny nebulót, de azt sehogy sem lehetett rávenni, hogy egyen a kifliből. -Jobb, ha vesz belőle, mert meg fogja bánni, ha nem. A kislány hajthatatlanul ellenállt. Mikor eljött a vizsga ideje, sikerült belehúznia a tételekbe, semmit nem tudott. - Látja, megmondtam én magának, meg fogja bánni azt a kiflit. Nagyon közveten embernek ismertem meg a tanár urat. A látszólag zord és sokszor kemény viselkedés meleg szívet takart.

90


A KMF levelezős hallgatóiként szervetlen kémiából vizsgáztunk Gara tanár úrnál. A társaság nemcsak nyomdászokból állt; textilesek, bőrösök, papírososok is voltak a csapatban. Egy mongol hallgató éppen sorra került, míg mi a tételeinket dolgoztuk ki, így szem- és fültanúi voltunk szenvedéseinek. Minimális magyartudással próbálta helyzetet menteni a „nem értem a kérdést" válaszokkal. Az idő telt, a tanár úr már nem is a tételt akarta kikérdezni, de egy árva szót sem lehetett kihúzni a fiúból a „nem értem a kérdést" szövegen kívül. Megelégelve a helyzetet dr. Gara Miklós a szorult helyzetben lévő elsős harmadéves honfitársáért küldött, hogy az ő tolmácsolásával talán szót értenek. Hamarosan ott is termett a végzős mongol diák, aki nagy lendülettel fordította a feltett kérdést, és próbált a válaszadásban is segíteni. Ekkor határozott hang szakította félbe a szóáradatot: - Állj! Idáig volt a kérdés! Innen maga már a választ mondja. Néma csend lett a teremben. Egy szót sem nyikkant egyik sem. A két leleplezett megsemmisülten állt. - Na, fiam, ha hazamegy, adja át üdvözletemet a Nagy Népi Hurálnak! Éljen Cedenbal elvtárs! Erre felragyogott a diák szeme, végre valami ismerős szöveg, talán sikerült átevickélnie, de ekkor a mondat tovább folytatódott: - Maga pedig jöjjön meg egyszer vizsgázni kémiából!

FOLYTATÓDIK A HAGYOMÁNY

Fuji-ösztöndíj a jövő grafikusainak Immár Harmadik éve folytatódik a hagyomány, miszerint a Bauer+Bauer Hungária Kft. a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola grafikaszakosztálya legtehetségesebb diákjainak ösztöndíj formájában nyújt tanulmányi támogatást. A diákok eddigi munkáikból készített válogatással ersenyeztek a „Fuji a jövő grafikusaiért" című grafikai ösztöndíjért. Sárközi Róbert, a grafikaszakosztály vezetője nagyra értékeli a Bauer+Bauer Kft. támogatását. A „kisképző" grafikusnövendékeknek minden támogatás jól jön, hiszen az iskola meglehetősen szűkös keretekből gazdálkodik. Ugyanakkor nagy szükség van igazi feladatokra és megmérettetésekre is, hogy a grafikuspalánták később, az életben is megállják a helyüket. „Örömmel tapasztaltuk, hogy a pályázók munkái idén is egytől egyig mind színvonalas, értékes munkák. Nem volt könnyű a választás, mindegyik portfolió tehetséges alkotót sejtett. Véleményem szerint, a fiatal gra-

fikusnövendékek támogatása a szakma iránti megbecsülésünket fejezi ki, és lehetőséget ad a pályakezdőknek kapcsolataik és szakmai tudásuk építésére" - nyilatkozta Potóczky Attila. Negyed- és ötödéves hallgatók versenyeztek a díj elnyeréséért, bemutatott munkáikkal. A díjazottak az ösztöndíj mellett szakmai támogatásra is számíthatnak. A Bauer+Bauer segítségével alkalmuk nyílik a Fuji-csúcstechnológiát működés folyamán közelebbről is megismerni, és a legkiválóbb stúdiókban szakmai fortélyokat tanulhatnak szakmai gyakorlat során. Az idei év ösztöndíjasai: 1. helyezett: Heffei Glória 2. helyezett: Orr Máté 3. helyezett: Kiss Richárd


91

A cenzúra megjelenése Európában és a nyomdászatban NYOMDASZATTORTENETI TÖREDÉKEK

A cenzúra intézményének csírája már Jóval a könyvnyomtatás előtti időkben létezett. A jogok adományozásából lassanként fejlődött át jogtipró intézménnyé. A könyvárusokat például már a könyvnyomtatás feltalálását századokkal megelőzően az egyetemek és az egyház oltalma alá helyezték. Főleg az utóbbiak felügyeleti joga volt a kiadványok tartalmát ellenőrizni. A CENZÚRA FRANCIAORSZÁGBAN A párizsi könyvkereskedők 1275. december 8-án királyi rendeletben utasíttattak arra, hogy évenként vagy kétévenként, avagy mikor az egyetem azt megkívánja, tegyenek esküt a könyvek vétele, megőrzése, kiállítása és eladása dolgában való hű s becsületes viselkedésükre. Amennyiben esküjüket megszegnék, s csalást követnének el, nemcsak hogy az egyetemi oltalommal járó kedvezményeket veszítsék el, hanem tiltassanak el egyszersmind a könyvkereskedéstől is. 1323-ban újabb királyi rendelet foglalkozott a párizsi könyvkereskedők ügyeivel, kimondván, százfranknyi biztosítéki Összeget tartoznak befizetni az egyetem pénztárába. S ebben megtalálhatjuk a szégyenletes hírlapi kauciónknak is a legrégibb ősét. A könyvnyomtatókkal mindjárt eleve mint könyvkereskedőkkel bántak el, az egyetemek védelme és egyszersmind cenzúrája alá helyezve őket. 1479-ben már külön pápai rendeletek utasították a papi hatóságokat a nyomdák működésének szigorú ellenőrzésére. Franciaországban a papság volt a cenzúra fő letéteményese. Egy 1521-ei rendelet megtiltja a könyvnyomtatóknak, hogy a párizsi teológiai fakultás előzetes átvizsgálása és jóváhagyása nélkül bármiféle könyvet is kinyomtassanak. De a párizsi egyetem teológusait ez még mindig nem elégítette ki; 1533-ban fölterjesz-

tést intéztek I. Ferenc királyhoz, hogy a mindenfelől szorongatott katolikus vallás érdekében tiltsa meg a könyvnyomtatás gyakorlását Franciaországban. A király évekig ellenállott e noszogatásnak, de végre is engedve, 1534. január 13-án kiadta hírhedt parancsát a Franciaország területén levő összes könyvnyomdák fölakasztás terhe mellett való rögtöni becsukására. Most azonban a parlament állott a sarkára, s csakhamar sikerült is rávennie a királyt, hogy sérelmes rendeletét visszavonja. Úgy rendezték ekkor a tipográfia ügyét, hogy a könyvnyomtatást királyi szabadalomhoz kötötték, és tizenkét cenzort bíztak meg az előzetes cenzúra gyakorlásával. 1538-ban behozták a köteles példányok intézményét is. 11. Henrik francia király nagyon szigorúan bánt a könyvnyomtatókkal. A párizsiakat például arra kényszerítette, hogy a latin negyedben lakjanak. Megújította ezenkívül a régi cenzúrái rendeleteket azzal a toldással, hogy minden könyvben benne kell lennie az impresszumnak és - legelöl - a párizsi teológiai fakultás jóváhagyásának. Az ő uralkodása idején két előkelő könyvnyomtatót, Morei Jánost és Lhomme Mártont megégették, sokakat pedig menekülésre késztettek. Utóda, IX. Károly e tekintetben sem volt különb nála. 1561-ben elrendelte, hogy a pamfletek nyomtatóit, terjesztőit és elárusítóit az első esetben megkorbácsolással, a másodikban már halállal büntessék. Uralkodása idejére esik a rémes emlékű Szent Bertalan-éjszaka, amelynek több könyvnyomtató is áldozatul esett. A jeles Wechelius András, kinek utódai Magyarországon is: Tejfalun, Somorján meg Kőszegen nyomdászkodtak, ekkor menekült külföldre. A franciaországi cenzúra nemcsak a könyv tartalmára, hanem a kiállítására is vonatkozott. I. Ferenc 1539. augusztus 31-én elrendelte, hogy a könyvek méltóan állíttassanak ki; papirosuk jó, betűjük szép legyen, s sajtóhibák ne legyenek bennük. Külön felügyelők voltak MAGYAR GRAFIKA 2003/1

93

megbízva azzal, hogy a nyomdákat időnként sorra járva, a kopott betűket és rossz papirost elkobozzák. Ha hiba esett valamelyik oldalon, újra kellett nyomtatni az illető levelet. A hanyag korrektorokat ezenfelül szigorúan meg is büntették. Hogy a tettes személyét ki lehessen puhatolni, a rendelet megkövetelte az imprimaturnak meg a korrektor aláírásának a korrektúrára való rávezetését. Egy 1624. július 10-én kelt rendelet megtiltja, hogy az állami ügyeket tárgyaló bárminő iratot is kinyomtathassanak a király előzetes engedelme nélkül. Későbben pedig, 1629ben, egyik rendeletében kimondotta XITI. Lajos, hogy a nyomtatás szabadsága és könnyűsége napról napra mind több rendetlenségnek a szülőanyja; veszélyezteti az ország nyugalmát és közerkölcseit; veszedelmes tanításokat vet fölszínre. Éppen ezért a legszigorúbb büntetések kilátásba helyezése mellett a király megtiltotta minden könyvnyomtatónak és könyvkereskedőnek, hogy bárminő olyan könyvet is, amelyen nincsen rajta a nagy állami pecséttel ellátott felsőbb hatósági engedély, kinyomtassanak vagy árusítsanak. A király komolyan vette fenyegetődzését: 1660tól 1756-ig, tehát nem is egészen száz esztendő leforgása alatt, nem kevesebb mint 869 szerzőt, könyvnyomtatót meg könyv- és műárust fogtak el s börtönöztek be a párizsi Bastille-ba, és e sok fogolynak legalább harmadrésze a könyvnyomtatókból került ki. 1694. november 19-én a lyoni Rambaul nyomdászsegédet, valamint Larcher könyvkötőinast fölakasztották. Rajtuk kívül még öten voltak halálra ítélve, de ezek kivégzését elhalasztották. Az egész társaságnak az volt a bűne, hogy közrejátszottak egy, a királynak és Maintenon aszszonynak viszonyát gúnyoló iratnak az elkészítésében. 1704-ben meghatározták, hogy hány könyvnyomtatónak szabad lennie egy-egy városban. Azt is megszabták, hogy minden nyomdának legalább is négy sajtóval s nyolc sorozat antikva betűvel kell fölszerelve lennie, a kurzívot nem számítva. 1740-ben Strasbourgban behozták az engedélyezési rendszert a könyvnyomdákra vonatkozólag, és elrendelték, hogy a nyomdászok csakis jó meg szép anyaggal dolgozzanak, valamint, hogy a korrektúrára nagyobb gondot fordítsanak. Ugyané város tanácsának egy 94


1777-ei határozata szerint a könyvnyomtató mesternek, ha munkásra volt szüksége, ezt csak a városbeli munkanélküliek közül választhatta. XV. Lajosnak egy 1724. évi rendelete kimondta: a könyvnyomtatók és könyvkereskedők csak abban az esetben folytathatják mesterségüket, ha az illető község plébánosa igazolja istenfélő katolikus mivoltukat, valamint azt is, hogy minden vasárnapon meg ünnepen rendesen eljárnak a templomba. A nagy francia forradalom fölforgatta a franciaországi viszonyokat, 1789. augusztus 4-én megszüntették az összes privilégiumokat, augusztus 26-án pedig kimondta a nemzetgyűlés, hogy a gondolatok és vélemények szabad kicserélése egyike a legbecsesebb emberi jogoknak, s ezért minden polgár szabadon kimondhatja, leírhatja avagy lenyomtathatja a maga nézeteit. A francia forradalom naggyá emelt néhány könyvnyomtatót, de áldozatai is akadtak. Az utóbbiak közül volt Anisson-Duperon, a királyi nyomdának igazgatója, mert egy alkotmányellenes határozatot kinyomtatott. Kivégezték még Mercier-t, az assignaták nyomdájának igazgatóját is. Az assignata afféle papirospénzt jelent, és rengeteg tömegben nyomtatták, úgyhogy apródonként teljesen elvesztették az értéküket. 1796 márciusában például hetvenegyezer darab ért belőlük egy aranyat. S bár Mcrcier maga talán nem volt ludas a pénzmanipulációban, nem kerülhette el a végzetét. A NÉMETORSZÁGI CENZÚRA Németországban lierthold mainzi érsek 1486. július 4-én elrendelte a németre fordított könyvek előzetes cenzúráját, s ugyanezt tette 1499. november 12-én Hermann hessei érsek is. VI. Sándor pápa pedig 1496-ban szigorú rendeletet adott ki az eretnek tanításokat magukban foglaló művek terjesztésének akadályozására. A cenzúra barbárságig menő szorítása a reformáció kezdetével függ össze. 1515. október 17-én szögezte ki Luther a maga kilencvenöt pontból álló iratát a bűnbocsátó levelekkel való kereskedés ellen, és 1521-ig már annyi hívője támadt, hogy bátran ellenszegülhetett V. Károly császárnak a wormsi birodalmi gyűlésre szóló idézésének, ahol valószínűleg úgy

bántak volna cl vele, mint Konstanzban Húsz Jánossal, akit megégettek. A nürnbergi birodalmi gyűlésen erre 1522-ben Chieregati bíboros megtette híres indítványát, amely szerint a cenzúra előzetes engedelmc nélkül nyomtatott könyveket kobozzák el, égessék el, a nyomtatókat pedig a legszigorúbban büntessék meg. Ezt a pápai követelést azonban mindössze csak két-három katolikus német fejedelem, továbbá az osztrák Ferdinánd, a későbbi német császár és magyar király teljesítettek. Az utóbbinak egy 1528. július 28-án kelt rendelete kimondja, hogy az eretnek tanításokat magukban foglaló könyvek nyomtatói és elárusítói - mint konkolyhintők és csábítók vízbe fojtással büntettessenek, az általuk terjesztett könyvek pedig égettessenek meg. E szigorú rendelet meglehetős akadálya volt annak, hogy a reformáció az örökös tartományokban nemigen tudott megerősödni. Németországban ebben az időben egymást érték a cenzúrát szigorító birodalmi gyűlésbeli határozatok és brutális, igazságtalan eljárások. Augsburgban például 1530-ban kimondták, hogy minden könyvön rajta kell hogy legyen nyomtatójának teljes neve, valamint a nyomtatási hely megjelölése is. Ennek a törvénynek tulajdonítható az impresszum használatának általánosabb elterjedése. A német protestáns államokban nem sokat törődtek a birodalmi gyűlés határozataival, a katolikusokban azonban - így Bajor- és Szászországban - szó szerint vették azokat. Hergott János könyvnyomtatót Münzer Tamás egy iratának lenyomtatása miatt Lipcsében lefejezték, segédeit pediglen bebörtönözték. 1548-ban az augsburgi birodalmi gyűlés még tovább ment szigorúság dolgában, kimondván, hogy a tilos könyvek birtokosai kínpadra vonassanak annak megállapítása végett, hogy ki volt az illető könyv szerzője, nyomtatója, illetőleg elárusítója. Hogy azonban melyek ezek a tiltott könyvek, az iránt meglehetős tájékozatlanság uralkodott mindaddig, amíg egy 1564. március 24-én kibocsátott pápai bullával meg nem jelent a legelső Index librorum prohibitorurn. 1570-ben a speieri birodalmi gyűlés már nem elégedett meg a cenzúra szigorításával, hanem kimondta, hogy tipográfiai műhely csak a fejedelmek székhelyén és egyetemmel

bíró városokban tűrhető meg. Ágost szász herceg be is csukatta rögtön az országában levő tipográfiákat, csak a lipcseieket, wittenbergieket és drezdaiakat hagyta meg, de esküt tétetett az itteni nyomdászokkal, hogy eretnek írást nem nyomtatnak ki. A cenzúra vadságának érdekes bizonyítéka az a rendelet, amelyet I. Vilmos bajor választófejedelem 1580. augusztus l-jén adott ki. Eszerint akinek birtokában eretnek könyv találtatik, oly szigorúan büntettessék meg, hogy sok ezer ember vegyen róla elrettentő példát. Ha pedig valaki meghal, hagyatékát a hatóságok vizsgálják meg, s ha eretnek könyvet találnának közte, az örökösökre mérjék ki azt a büntetést, amely az elhunytat érte volna. A CENZÚRA ANGOL FÖLDÖN

VIII. Henrik hozta be 1530-ban Angliába az előzetes cenzúrát, majd pedig eltiltotta a külföldi könyvek bevitelét. Aki e rendelet ellen vétett, máglyára került. Leánya, Mária királynő 25 éwcl későbbi proklamációjában lázadóknak tekintve a hadi törvények alkalmazásával fenyegette meg mindazokat a könyvnyomtatókat, akik „istentelen és izgató" könyvek nyomtatására vetemednének, s ugyanezt a büntetést helyezte kilátásba azoknak, akik az ilyen könyveket olvassák. 1556-ban a könyvkereskedők társasága szabadalmat kapott, és egyszersmind jogot is arra, hogy a könyvnyomtató mestereket és általában a könyvnyomtatást illetőleg rendeleteket bocsáthasson ki. Erzsébet királynő megerősítette 1559-ben a könyvkereskedők társaságának eme szabadalmát, s elrendelte, hogy senki se merjen bárminő tárgyú s nyelvű könyvet is nyomtatni anélkül, hogy vagy az ő, vagy a titkos tanács, vagy a canterburyi és yorki érsekek, vagy a londoni püspök engedelmét előzetesen kikérné. 1566-ban a csillagkamara bocsátott ki rendeletet, kimondván benne, hogy aki királyi engedelem nélkül merészel bármit is kinyomtatni, fogságba vettessék, a könyvnyomtatást többé ne gyakorolhassa; a könyvkereskedők társasága által kiküldött megbízottaknak pedig joguk legyen a nyomdabeli összes csomagokat átvizsgálni. Végül minden könyvnyomtató adjon biztosítékot arra nézve, hogy a rendeleteknek aláveti magát, a bírságokat megfiMAGYAR GRAFIKA 2003/1

95

zeti, és a kiküldött felügyelőket hivatásuk gyakorlásában lehetőleg segíti. 1585-ben adta ki Erzsébet királynő a maga legszigorúbb rendeletét. Ebben egyrészt megerősítette a korábbi rendeleteket, másrészt kimondta, hogy Londonon kívül nem szabad sehol sem sajtónak lennie, kivéve Cambridge-ben egynek és Oxfordban egynek; nyomdát azonban Londonban sem szabad mindaddig nyitni, amíg a túlságosan nagy számban levő nyomdászok annyira meg nem fogyatkoznak, hogy a canterburyi érsek vagy a londoni püspök megengedhetőnek vélelmezi a nyomdanyitást. Aki az egyetemek vagy püspök előzetes engedelmét nem szerzi meg valamely nyomtatványához, hat hónapra szigorított börtönbe vetendő; aki a fönnálló törvények ellen izgató valamely iratot nyomtat ki, természetesen még súlyosabban büntetendő. A könyvkereskedők társasága kiküldöttcinek joguk van nemcsak a könyveket, hanem a sajtót s a betűket is esetleg elkobozni. A cenzúra réme tehát Angliát sem kímélte meg a tizenhatodik században. A vallási bigottságnak és fanatizmusnak ott is szép számmal akadtak áldozatai. SVÁJCI, NÉMETALFÖLDI, SPANYOL ÉS OLASZ CENZÚRA Svájc nyugati vidékén már 1535 körül győzedelmeskedett a reformáció, de ott is ismerték

96


a cenzúrát: Kálvin hívei éppen olyan türelmetlenek voltak vallási dolgokban, akár a pápisták, s mert a könyvnyomtató mindig az ütközőpontján állott az eseményeknek, holmi apró-cseprő teológiai nézeteltérés miatt nagy szorongattatásokat kellett egyik-másik nyomdásznak - köztük a párizsi egyetem üldözése elől menekült Estienne-nek - kiállani. Németalföldön V. Károly 1550-ci rendelete eltiltotta a szentírást vitató iratok kinyomtatását; akik ez ellen vétettek, javaik elvesztésével és esetleg halállal voltak büntetendők; a férfiak halálbüntetését lefejezésben, a nőkét máglyára vetésben vagy elevenen való eltemetésben állapította meg ugyanez a rendelet. Spanyolországban az uralkodóház meg a papság mái kezdettől fogva anyagi kedvezményekkel tette hűséges csatlósaivá a könyvnyomtatókat. A cenzúrát különben a szent inkvizíció gyakorolta, amelynek sok ezernyi áldozata között voltak titokban dolgozgató zsidó könyvnyomtatók. Olaszországban ugyanilyenek voltak a viszonyok, ahol a rengeteg tömegű papság meg az inkvizíció már eleve lehetetlenné tett minden reformációs törekvést. Az inkvizíció szigorított cenzúra volt, amely nemcsak a sajtó-, de még a gondolatszabadságot is mindenképpen üldözte. Szerkeszti: Gécs Béla

(Folytatjuk)

A 2002. évben megjelent cikkek jegyzéke

Szakcikkek, feldolgozások, ismeretterjesztés

s/ám

Az Alföldi Nyomda Rt. a Xerox digitális technológiáját honosítja meg 5 Bán/alví Zsolt: Océ CP5 70U - az Océ új hétszínes nyomtatója 4 BASF prucksysteme: Uj marketingstratégia 6 Bodnár Árpád: A változás ideje: új szakiskola, 2002 6 Damay László: Egybeírjam, különírjam? 6 Hogyan illeszkednek a toldalékok? 5 Melyik a mely, és ami az amelyik... 1 Nem elég csak a nyelvérzékünk 2 Tegyek vesszőt, vagy ne tegyek? 4 DICOweb az MAN Rolandtól: rugalmas és moduláris platform megoldás a jövő nyomtatása számára 5 Dr, DÚll Sándor Kockázatelemzés az üzemfenntartásban 6 Eilvr Emil: Az Európai Unió gazdaság- és iparpolitikájának várható hatásai a hazai nyomdaipari mikro-, kisés középvállalkozásokra, csatlakozásunk után 6 Graphexpo és Convertingexpo 2002 6 IfraExpo 2002 - A médiakiadói iparok nemzetközi találkozója 6 IPF.X 2<M)2 2 A magyar nyomdaipari mikro, kis- és közép- vállalkozások csatlakozás utáni esélyeit meghatározó Európai Uniós gazdaság- és iparpolitika 5 Magyar nyomdák a világgazdasági Folyamatok sodrásában 1 A nemzetközi szaklapok friss információi a műszaki, gazdasági és piaci élet szereplői részére 6 A nyomdaipar jelene és jövője az 1PEX 2002 tükrében 3 Könyvismertető. Nyomdaipari szakszótárak 2 Photokína 2002 ' 5 A piacorientált oktatás és szakképzés dilemmái 4 Tallózó 1 Tallózó 6 Faludi Viktória: Adós fizess! 5 Beszállítói fórum Tatabányán 6 l ; elkészültségünk az EU-csatlakozásra 6 Ifra 2002, Barcelona - a látogatók szemévei 6 Kint a farkas, bent a bárány 5 M-real vevőtalálkozó nívős előadásokkal 5 Papírtrend; tíz éve a mázolt papíroké a babér 5 Vándorgyűlés 2002. - Jó nyomdásznak lenni? 4 Farkas Tamás: Controlling a nyomdaiparban? 6 Fik'!' Géza: A pénzügyi tanácsadó válaszol 1 A pénzügyi tanácsadó válaszol 2 A pénzügyi tanácsadó válaszol 3 A pénzügyi tanácsadó válaszol 4 A pénzügyi tanácsadó válaszol 5 A pénzügyi tanácsadó válaszol 6 Földes György. A nyomdaipar jövője nagy részben a mai oktatás és s/akképzés színvonalától függ 4 (ilibor József: Talán jókor érkezett a „Palackposta"! 1

98


oldal 95 45 123 37 10S 65 72 91 107 53 73

5 41 49 21 5 39 57 3 60 57 23 94 131 40 9] 17 53 85 89 72 35 126 49 33 61 63 61 83 9 93


szám

Gécs Béla: (Izetlel Dániel, az első Magyar Betűöntődé Rt. létrehozója Régi történetek a könyvről. Könyvkereskedők Vándornyomdászok Gruber Miklós: A nyomdász kiadó rövid történeti áttekintése Hujder Zoltán: Eszközök az álmok megvalósításához Dr. Juhász Géza: Ahogyan a dorogi Novoprintnél látják „Másoknak világírva égett el." Itáiomszáz éve halt meg Misztótfalusi Kis Miklós A Pro Typographia-díj ünnepélyes kiosztása Tovább gazdagítani az egyesület életét KBA - Digitálisan minden méretben Kecskeméti József: Államilag elismert szakképzős a Gutenbergben Kelemen Eörs: Döntő lehet az oktatásban, hogy a szakmai alapokat az indulással megismerjék A könyvkiadás, -gyártás és -értékesítés új lehetőségei Kdényi Ákos: A nyomdaszképzésröl Kerekes l'éter: A Dabasi Nyomda az EU-ban. - Cél az előkelőbb piaci pozíció Uniós csatlakozás. - Pozitív várakozások a Révai Nyomdában Kerekesné Kecskés Katalin - Dr. Horváth Csaba: Gyakorlati példa a komplex, környezeti terhelést csökkentő és energiatakarékos csővégi eljárás megvalósítására Dr. Kovács Gyula: Ofszetmester (Könyvismertetés) Kőfaragó Gyula: Paál Rózsa behozta a pogácsát. - A Szép Magyar Könyv 2001 verseny KŐhidi Imre: A Révai emeli a tétet Kitnyik Csaba: Változik a szakmai oktatás Langó János: A korszerű tanulóképzés szakmánk alapkérdései közé tartozik Lénával László: Transzparencia - a közös gondolkodás jegyében Lengyel Zoltán: Pro Typographia 2002 l.iplák György illusztrációi Dr. Lovász Kálmán: A festék átadása - hasadása - és az adhé/ió KfOCZÓ Péter: A betűlervezés avagy a tervező grafikai elil Frankfurti Könyvvásár 2002 Grafika diploma 2002 Tipofüzetek Tótfalusi Kis Miklós nyomdokain Trakta Maiatyinszki József: Nyomdász szakképzés Békéscsabán Szakképzési dilemmák A száztíz éves battonyai nyomdászat

oldal

5 3 1

6? 93

1

21

4

101

5

2Í

3

47 53 15

3 2 5

8')

31 19

11 113

s

1!

5

IS

6

78

1

26

4

57

6

93

4

1?

4

13

2

81

3

1

54 52

4

66

1

66 42 70 72

6 4 2 5 3 4 6 1

4d

38 14 S.i K4


szám

Sagy Károly: Nyomdaipari karbantartók jubileumi szimpóziuma Nagy Lajos: Lgy szubjektív kritika... Dr. I'ellet Katalin: Kétségek és kérdések az uniós csatlakozás kfiriil A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség a környezetvédelmi termékdíj törvény módosításáról A ml felelősségünk Persovits József: Átrendeződések és tanulságok Egy Gutenberg-kép kapcsán Az Európai Unió küszöbén Gutenberg Magyarországon Kogutowicz Manó, a modern magyar térképészet megalapítója Palackposta l'éterí Károly: Gépek és berendezések az igényes egyedi könyvkötéshez Intelligens kis és közepes formátumú haj tóga ló rendszerek Mathias liauerle Ismét ragasztókötés: Két új gép a f'rosystem-Print kínálatából Navigare necesse est Ön hogyan látta? Új alapokon, megújulva indul-folytatódík a nyomdaipari szakképzés Ratkovics Péter: Marketing és PR a nyomdaiparban Szentendrei Zoltán: Véleményem a magyar nyomdász szakképzésről Szép Magyar Könyv 2001 Timkó György: Könyvismertelés - Dr. Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801-1918 Miért és mióta van impresszum? Nyomdászregula 1772-ből Tóth Valéria: Porzás, vagy valami más? Tóth Zoltán: Digitális nyomtatás a Pénzjegynyomdában Vass Sándor: Mérjük fel a magyar nyomdaipart! Társadalom - és nyomtatott kultúra Vili János: A termikus utánégetö berendezések szállítója mint rendszerbeszállító Zentat Csilla: Néhány gondolat a nyomdaipari szakképzésről

oldal

6

87

1

23

6

23

5 4

43 7

4 1 5 6

85 29 17 106

4 2

109 94

5

37

2

51

3 4 2

85 102 12

4

5

3

79

4 4

17 61

1 6 2

61 99 93

fi

67

4

51

1 3

SS 55

4

99

4

18

Hazai és külföldi hírek, interjúk, személyi hírek szám

oldal

Aczéi János: Beszámoló a Nyomdász Támasz Alapítvány tevékenységéről (1998-2001) Új évezred szakszervezete Bálint Csaba: A PNYME Ellenőrző Bizottságának jelentése Elhunytak: Gábor József (1945-2002) Mérő Tibor (1908-2001) Dr. Vámos György (1912-2002) Eíler Emil: Angol kór (Morhus Anglicus) Gyia, Paci! Megyünk Európába...! Kredményes pályázat. Az Intergraf a Széchenyi Terv keretében fejlesztési támogatást nyert. Fábián Endre: Kedves kollégáim! Faludi Viktória: Kedves Olvasónk! Kedves Olvasónk! Prime Rate - Partner vagy versenytárs? Senki sem próféta a hazájában: magyarok az Intergrafban

1

J.J 17

3

33

b 1 5

70 30 71

1 (

56 76

]

77

5 6 i

3 3 7?

Hazai és külföldi hírek, interjúk, személyi hírek szám Dr. Juhász Géza: Bauer+Bauer - minőség cs kiszolgálás Fuji módra Csúcsminőségű termekeket forgalmaznak Egy cég, amely összekötő kapocs a megrendelő és a nyomda között Egy modern kisnyomda Hódmezővásárhelyen Egy nyomda és még más is Kőbányán Egy nyomdász élete egyenlő a nyomdaipar történetével Egy új szakmai folyóirat Együtt a jövőért Előd és utód együtt a papíriparért A Jura Trade tevékenységét az egész világon ismerik A Grafimat Kft. jó üzleti partner A Kaposvári Nyomda Kft. a jövő felé halad Két különböző technológia egy nyomdában A márciusi tisztújító küldöttközgyűlés előtt Mindig egy lépéssel előbbre Nyitott kapuk napja a Budapest Papír Kft-nél Nyomdászbál 2002 A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének 49. kongresszusa Piacvezető az Europapier Hungária Kft. Ötven év a nyomdaipar kereskedelmi kiszolgálásában Sikeres évet zárt a Xerox Magyarország Kft, Százhetven éves a kaposvári nyomdászat Tízéves a Grafika Typoprcss Újabb előrelépés a négy cégnél Új gépi beruházás az Omigraf Kft-nél Tervez, gyárt, kereskedik az U.M. Kft. Tovább fejlődött a Michacl Hubcr Hungária Kft. Kerekes Péter: Flexósok találkoztak Nyíregyházán A 2001. évben megjelent cikkek jegyzéke Kiss István: Frissen végzett tipográfusok az Iparművészeti Egyetemről Könyvajánló. Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kezikönyve Köszöntés. Dr. Vámos György 90 éves Közlemény, az információhordozó papírok környezetvédelmi termékdíjáról Mahttyinstki József: Szakmai rendezvény a Printomatban Új igazgató a Kner Nyomda élén A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség köszönete a 2002. évi nyomdászbál támogatóinak Pályázat a Magyar Grafika főszerkesztői posztjára Penyigey Petemé: A Novoprint Rt. szakszervezeti élete Persovits József: Arcéi. - Módok és Társa Kft. Ballagás a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskolában Dürer Nyomda 2002 Pesti Sándor: Ismét megújul az egyesület Megélénkülő vendégjárás az egyesületben - „eiö" EU-informa dók Péteri Károly: Tisztújító küldöttközgyűlés Ruzsinszky Sáridon Ágazati Kollektív Szerződés 2002 A svéd Munkendals papírgyár mázolatlan papírja Szálai Sándor: Könyvkötők Országos Ipartestülete, közgyűlés Szikszny Olivér: Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Jubileumi ünnepségek Teszár Jenő: Kedves Nyomdász barátom! Új „leg" nyomógép a térképkészítés számára Varga Gábor. A régi-új Papíripari Múzeum

1

2 1

S 4

6 4 4

5

3

1 4

3

1

5 3 2

oldal 79 85 71

93 93 94

105 94 77 75 83 81 71 .1 91

65 28

1 4

15 K9

5

Hl 41

2

5 6

82

6

125 47 69 75 117

2

89

2

63

5 3

62 56

2

3

1

1

6 4 6

79 119

2 2

42

1 5 3 2

91 59

1

7

6

19

2

.5

4

3

46 59

6

89

2 4

95 53

S 6 1

5 6


58 14 59 25 41

99

CONTENTS

INHALT

3 5

3 5

14 16 23 27 32 38 40 42 52 57 62 68 70 74 75 76 77 80 82 83 86 89 90 91 93

Viktória Faludi: Dear Readers Emil Eiler: Building a Digital Society and Industry Viktória Faludi: Digital Prinüng Trends in Germany Viktória Faludi: Digital Printing, Home Panoráma Valéria Tóth: Digital Photography for other purposes Sándor Szálai: Finishing of printed products produced by digital technologics Péter Maczó: Typographers 2003 Dr. Csaba Deák: Communications troubles Olivér Szikszay: Life in the Assotiation Dr. Zoltán Gál-dr. Lajos Szabó: Knowledge Management in Maintenace Zoltán Kotroczó: PDF usability in the Graphic Árts Industry Emil Eiler: Technical Novelties Dr. Géza Juhász: A Necrology for József Gábor Emil Eiler: PrintOutlook: Dark clouds on the Sky László Darnay: How to make proof-rcading? Károly Péteri: Cartography's renewed reproduction plánt Margit Varga: Forum about Quality HRes: Stove corner: Assn's life at the College József Persovits: Roundtablc about responsability for products József Persovits: The Present of Digital Photography Dr. Géza Juhász: Important activity of Schnell Kerckedelmi Kft Emil Eiler : Technical Book Review Dr. Géza Juhász: The third printing technology in Register Plakát Nyomda Dr. Géza Juhász: Mceting of pensioners of the Assotiation Viktória Faludi: Stories about Professor Gara Viktória Faludi: Award for future graphical experts from Fuji Béla Gccs: Censorship's apearance in Kurope and in the Printing Industry

100


14 16 23 27 32 38 40 42 52 57 62 68 70 74 75 76 77 80 82 83 86 89 90 91 93

Viktória Faludi: Werter Leser! Emil Eiler: Auf dem Wege in eine digitale Gesellschaft und Industrie... Viktória Faludi: Trends des Digitaldruckes in Deutschland Viktória Faludi: Digitaldruck in Ungarn Valéria Tóth: Digitale Fotografie für andere Ziele Sándor Szálai: Verarbeítung von Druckerzeugnissen, die mit digitaler Technologie hergestellt wurden Péter Maczó: Typografen 2003 Dr. Csaba Deák: Kommunikationsstörungen Olivér Szikszay: Lében des Technischen Vereins Dr. Zoltán Gál - Dr. Lajos Szabó: Wissenmanagement für die lnstandsetzung Zoltán Kotroczó: PDF - Anwendbarkeit in der Druckindustrie Emil Eiler: Nachlese Dr. Géza Juhász: Nekrológ auf József Gábor Emil Eiler: Aussichtcn der Polygrafie für 2003 László Darnay: Korrekturlesen Károly Péteri: Vervielfáltigungsbetrieb von Cartographia erneuert Margit Varga: Forum über die Qualitát HRes: Vereinsleben an der Fakultát für Leichtindustrie der Budapester TH József Persovits: Rundtischgesprách über die Produktverantwortung József Persovits: Gegenwart der digitalen Fotografie Dr. Géza Juhász: Wichügc Arbeit bei der Schnell Handels GmbH Emil Eiler: Buchrezension Dr. Géza Juhász: ín der Regiszter Plakát Druckerei jetzt auch dritte Drucktechnologie Dr. Géza Juhász: Pensionistentreffen für Vereinsmitglieder Viktória Faludi: Geschichten über Prof. Gara Viktória Faludi: Fuji-Stipendium für Grafiker der Zukunft Béla Gécs: Die Zensur in Európa und im Druckwesen

1 FALUDI VIKTÓRIA

Recommend Documents