Kedves Olvasók! dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

Kedves Olvasók! A februári lapszámunk cikkeinek, tudósításainak összeállításakor is figyeltünk arra, hogy helyt adjunk az olyan újításokat, újdonságokat bemutató írásoknak, melyek hozzásegítik olvasóinkat ahhoz, hogy ötleteket merítve mások tapasztalataiból, kipróbálhassák, megvalósíthassák saját intézményükben is a pozitív példákat. A „Górcső” rovatban a minőségirányítási program átdolgozásához, kiegészítéséhez Szekeres Lászlóné kitűnő összegzését találhatják a kollégák a szakirodalmi ajánlásokból. 2007-ben ünnepeljük Szent Erzsébet születésének 700. évfordulóját. Kerületi kulturális intézményekkel együttműködve Intézetünk is részt vesz a méltó megemlékezésekben. Bondor Mária koordinálja az Intézet részéről ezeket a programokat. Az „Ajánlás” rovatban meghirdetett pályázatainkra külön is felhívom az érdeklődők figyelmét! Hetedik alkalommal szervezünk kerületi pedagógusok számára kirándulást, s ez alkalommal szeretnénk átlépni az országhatárt is. Az érdeklődőket jelentkezési sorrendben tudjuk fogadni. Az országhatárt gondolatban is átléptük, erdélyi kollégáink, barátaink örömét – összefogás eredményeként megújult az iskola - is megosztjuk pesterzsébeti kollégáinkkal. A PEPITA főszerkesztője, Emmer Gáborné elbúcsúzik Olvasóinktól. Szakmai tevékenységét a XXII. kerületi Pedagógiai Kabinetben folytatja tovább. Ennek a számnak már Bondor Mária a főszerkesztője, s az Ő nevében is kívánom, hogy sok kellemes percet töltsenek kiadványunk olvasásával! dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM K E D V E S O L V A S Ó K ................................................................................ 02 12 HÉT TÖRTÉNÉSE S z e k e r e s L á s z l ó n é : PEPI híradó .............................................................................. …04

GÓRCSŐ Szekeres Lászlóné: Értékeljünk (m)értékkel ............................................................................................................. 11

EX CATHEDRA Beély Gábor, Árgyelán Ágnes, Krasznár Felícia, Urbán Judit, Dian Viktória: Könyvek testközelben............................................................................................................... 27 Pálfiné Kovács Ágnes: A fókuszos szemlélet terjesztésének lehetőségei az óvodában ................................... 36 Rajné Zsebedits Lívia: Fogjunk össze: Hang és betűtanítás 1. osztályban.................................................................... 40

SZÖRFÖZÉS Krén Józsefné: Biztonságos iskola ................................................................................................................... 43 Sajti Annamária, Zsinné Gách Ágnes: Prevenciós nap.......................................................................................................................... 45 Oláhné Horváth Ildikó: „Tisztán élj!”............................................................................................................................ 46 Budainé Vékony Sára: „Advent” Ausztriában.............................................................................................................. 48 Krónerné Rózsavölgyi Ildikó: Karácsonyi hangverseny.......................................................................................................... 50 Csóka Gabriella: „ Megemlékezés 2006”............................................................................................................ 51 Molnár Gusztávné: Vörösmarty-nap ....................................................................................................................... 53 Sándorné Liptai Annamária: Német nemzetiségi programok ................................................................................................ 53 Novákné Sarkadi Mária: Mi van a lábunk alatt? ............................................................................................................. 54 dr.Sturcz Zoltánné: Egy tinédzser korú civil társaság ............................................................................................. 57 dr.Nagyné Koczog Tünde: Az Európai Unió új tagja: Románia......................................................................................... 60 Krónerné Rózsavölgyi Ildikó: A Magyar Kultúra Napja ......................................................................................................... 62

SPORT Varga Ibolya: A Mikulás kupája..................................................................................................................... 64 Hardy László: Hírek a pesterzsébeti sportlétesítményekről ............................................................................ 65

AJÁNLÁS Bondor Mária: 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet........................................................................... 68 Pályázati felhívás..................................................................................................................... 71 Felhívás.................................................................................................................................... 72 Tanulmányi kirándulás ............................................................................................................ 73

ELKÖSZÖNÉS Emmer Gáborné: Elköszönő gondolatok ............................................................................................................. 75

3

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

PEPI híradó 2006. november 06. Emlékünnepséget rendezett a kerület Önkormányzata és a Pesterzsébeti ’56-os szövetség a Pesterzsébeti Temetőben az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 50. évfordulója alkalmából. A különböző felnőtt szervezetek mellett a diákok is elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékhelyeken. 08. Újabb szoborral lett gazdagabb ezen a napon Pesterzsébet. A Kölcsey Ferencet ábrázoló mellszobor Lelkes Márk, helyi szobrászművész alkotása a Topánka utca és a Bíró Mihály utca sarkánál található kis parkban kapott helyet. A szoboravatás az Erzsébet Napok Kulturális Fesztivál nyitóeseménye volt. Az ünnepi köszöntőt Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere mondta. Jelen volt Kalmár Ibolya, Pesterzsébet mecénása, aki több alkotás mellett ennek is kezdeményezője és finanszírozója volt. 10. A Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetsége (PEDIG) igazgatói munkacsoportja szakmai találkozót, megbeszélést szervezett a Hotel Rómaiban, amelyre az Intézetünk vezetőjét, dr. Nagyné Koczog Tündét is meghívták. A találkozón részt vett és szakmai konzultációt tartott az Oktatási és Kulturális Minisztérium két vezető munkatársa, Csillag Márta főosztályvezető és Hámoriné Váczy Zsuzsa osztályvezető. Szóba kerültek a pedagógiai szakmai szolgáltatás aktuális ügyei (központi finanszírozás, kapcsolat az OKM-mel, részvétel a központi programokban), illetve nagy hangsúllyal az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) oktatásfejlesztést, szakmai szolgáltatást érintő lehetőségeit ismertették az előadók. 13. Az anyanyelvi nevelés új módszereiről és az új munkaformák adta lehetőségekről tartott a Nemzeti Tankönyvkiadó előadást a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskolában. A kooperatív tanulási technikák ötleteiből kaphattak ízelítőt a programon résztvevők. Intézetünket Verőcei Gáborné képviselte.

4

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 13. A Terézvárosi Pedagógiai Napok nyitó rendezvényén Dr. Kereszty Zsuzsa főiskolai docens nagy sikerű előadását hallgathatták meg a résztvevők a személyközpontú pedagógia gyakorlatáról. 14. A Terézvárosi Pedagógiai Napok folytatásán, Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus előadásán Verőcei Gáborné vett részt. A téma a pedagógus mentálhigiéniája volt. Testi, lelki, gondolati egészségünk érdekében fontos, hogy a pedagógus rendszeresen foglalkozzon személyiségének ápolásával. A mindennapi stressz helyzeteket nem tudjuk elkerülni, de kezelésére a magatartástudomány szerint nagyon jó, ha a pozitív stresszt: a siker izgalmát, a jól végzett munka örömét és feszültségét, az átélt pozitív élmények sorát erősítjük, és ezzel hozzuk szervezetünket egyensúly közeli állapotba. A nevetés, a jókedv stimulál és gyógyít. A VI. kerületi iskolai könyvtárosoknak Emmer Gáborné Intézetünk szaktanácsadója a könyvtári szakmai ellenőrzés területeiről, folyamatáról tartott előadást. 14. A FPI könyvtárpedagógia szakmai napján „Projektmunka az iskolai könyvtárban” című továbbképzésen vett részt a II. kerületi Varga István Szakközépiskolában Horányi László, a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvtárosa, Csata Réka Emese, a gr. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola könyvtárosa, valamint Emmer Gáborné szaktanácsadó. 14. A Magyar Nemzeti Bank látogatócentrumának megtekintése, a lehetőségek megismerése volt a célja a fővárosi történelem munkaközösség programjának, melyen Koltai Elvira (Hajós Alfréd Általános Iskola) és Bondor Mária (PEPI) vettek részt. A kiállításon a pénz megjelenésétől kezdődően végigkövethető a történelem és kultúra fejlődése, változása. Az interaktív lehetőségek alkalmazása érdekessé, vonzóvá teszi a látogató számára a kiállítást, mélyebben megmarad a szerzett ismeret. A saját képpel készíthető bankó és a testtömegünk aranyba való átszámítása pedig már csak hab a tortán. Mindenkinek ajánljuk ezt a programot! 17. A Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston termében nyitották meg két fiatal művész, Holczapfel Zsuzsanna papírművész, és Németh Tamás grafikus kiállítását. Holczapfel Zsuzsanna kolléga-

5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE nőnk, a Lázár Vilmos Általános Iskola rajztanára különleges merített papír technikával készült kompozícióival hívta fel magára a közönség figyelmét. Zsuzsa munkáit már a múlt évi „Művész – Tanár” kiállításon is megcsodálhattuk, majd a különleges technika az Országos „Alkotó pedagógusok” kiállításon is kivívta mind a nézők, mind a zsűri figyelmét és elismerését. Ez alkalommal sem csalódtunk! A kiállítás megnyitóján Intézetünket Bondor Mária képviselte.

17. Emmer Gáborné szaktanácsadó a Könyvtári Intézet által szervezett, az iskolai könyvtári szakfelügyelők tanfolyamán előadást tartott az iskolai könyvtári szakfelügyelet gyakorlati tudnivalóiról. 21. A Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) 3.1.4. „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése” c. pályázat iskola igazgatóknak szóló 3 napos tanfolyamának Intézetünk adott helyet, melyen 6 kerületi intézményünkből vettek részt vezetők. 22. SULINOVA Kht. szervezésében a Nemzeti Fejlesztési Terv eszközcsomagjának a bemutatóját sokadmagával tekintette meg Verőcei Gáborné. Hámoriné Váczy Zsuzsanna OKM osztályvezetője előadásában a versenyképes tudásról és versenyképes stratégiákról beszélt a gazdasági szükséglet, a kultúra közvetítés és egyéni sikeres életút érdekében. 22. A magyar közoktatás napja alkalmából a Pedagógus Szakszervezet által szervezett kerületi fórumon Emmer Gáborné, Szekeres

6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE

23.

23.

23.

26.

29.

Lászlóné és Vasas Dezsőné hallgatta meg az oktatási ágazatot érintő változásokról szóló tájékoztatót. Szövegértési, szövegalkotási kompetencia fejlesztő értékelése témában tartott előadást Dr. Vass Vilmos a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. A kisgyermek első kapcsolata a mese, fontos lenne, hogy minél többször hallja és érzékszervei által észlelje, megtapasztalja a környező világgal való kapcsolatát. Ez az ő első szövegértése, szövegismerkedése. Az előadáson Emmer Gáborné és Verőcei Gáborné vett részt. „A kompetenciaméréstől a fejlesztési tervig” címmel szakmai tanácskozásra hívta a fenntartókat, intézményvezetőket, pedagógusokat, mérési referenseket a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. Brassói Sándor az OKM osztályvezető helyettese az országos tanulói teljesítménymérések, alapkészség-képesség vizsgálatok szerepnövekedéséről, az intézményi, fenntartói, ágazati irányításhoz való kapcsolódásáról beszélt. Dr. Vári Péter nemzetközi szakértő „Kompetenciamérés eredményeinek elemzése és értelmezése a közoktatási intézményekben” címmel tartott előadást. Az intézményértékelés gyakorlata, a fejlesztési terv volt Gábri Katalin előadásának témája. Végül a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola mérési-értékelési szakértőjétől az iskolában évek óta folyó egyéni fejlesztési program megvalósításáról hallottunk. A Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Intézet (FIPT) „Mesterségek” című kiállítását Emmer Gáborné tekintette meg a Millenáris Park Fogadótermében. A bemutatón több középfokú intézmény és szakképző szervezet mellett képet kaphattak a résztvevők a fővárosi fiatalok pályaválasztását segítő FIPT tevékenységéről. Az idei Egyházzenei Kórushangversenyen öt kerületi intézményekhez vagy egyházakhoz kötődő felnőtt kórus, illetve a Tungsram Kodály Zoltán férfikara énekelt a Szent Erzsébet Főplébánia Templomban. A színvonalas rendezvényt Pál Tibor országgyűlési képviselő nyitotta meg. A HEFOP 3.1.4. „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése” című pályázati projekt keretében az alsó tagozaton matematikát ta-

7

12 HÉT TÖRTÉNÉSE nítók számára tartott tanfolyamon három kerületi pedagógus vett részt, s ez a tanfolyam is Intézetünkben volt. 30. Jubileumi emléklappal ismerték el Emmer Gáborné szaktanácsadónak az iskolai könyvtárügyért végzett munkáját az Iskolai Könyvtárostanárok Egyesülete 20 éves jubileumának alkalmából rendezett ünnepi ülésen az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Könyves Kálmán körúti épületének dísztermében. ***** 2006. december 02. „Az önismereti tantárgyi program helye az Arany János tehetséggondozó programban” címmel rendeztek konferenciát a Szent István Gimnáziumban. A programban a kezdetektől cél volt, hogy ne csak az intellektuális képességekre, hanem a személyiség és a tehetség valamennyi összetevőjére, így a szociális kompetenciák fejlesztésére is koncentráljanak. A rendezvény első részében Dr. Polonkai Mária a programot kidolgozó szakértői bizottság tagja és Pósáné dr. András Katalin egyetemi adjunktus első sorban a tantervről, míg Páskuné dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus a tantárgyhoz készült „Varázsszem” könyvet mutatta be a nagy számban megjelent érdeklődőknek. A konferencia második részében a tantárgyat ténylegesen tanító pedagógusok sok szempontú megközelítéssel, de mindannyian elismerően szóltak a tantárgy bevezetésének pozitív tapasztalatairól. Méltatták az önismereti tantárgy tanítása során jól hasznosítható könyvet, amely a PEPI könyvtárában olvasható. A rendezvényen Szekeres Lászlóné képviselte Intézetünket. 04. Közel 300 óvodás, 26 óvodapedagógus és a szervezők izgulhattak a Mikulás Kupa sport rendezvényen, amelynek a Csepel SC Sportcsarnok adott otthont. A lelkes óvodás társak és óvodapedagógusok hangos szurkolással bíztatták a tizenhárom hét fős csapatot. A programról egy másik rovatban részletesen olvashatnak.

8

12 HÉT TÖRTÉNÉSE 04. A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium gálaműsorán a zsúfolásig megtelt Csili Művelődési Központ színháztermében, melyen az iskola minden általános iskolai osztálya valamilyen produkcióval szerepelt, dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató és Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes vett részt. 07. Mozaik Kiadó tankönyvbemutatóján Karsai Györgyi gyakorló tanítónő saját módszereiből tartott előadást „Cselekvő matematika” címmel. A felső tagozatos matematikához kapcsolódóan Pintér Klára ismertetett néhány feladatot a kombinatorika, térlátás, függvények és a problémamegoldás témaköréből. Hasznos volt az előadás, mert, rámutatott, a korábbi tankönyvi feladatok hogyan alakultak át, illetve alakíthatók át a kompetenciaalapú oktatást segítő feladatokká. A kedvezményes tankönyvvásárlással egybekötött rendezvényen Verőcei Gáborné és Soltészné Szabó Emőke képviselte Intézetünket. 08. A minőségügyi vezetők második műhelyfoglalkozásán az intézményi önértékelésről folyt az eszmecsere. Vasas Dezsőné az óvodapedagógusok, Szekeres Lászlóné az tanítók, tanárok körében tettek javaslatot az intézményi önértékelés egy lehetséges módjára. 11. Módszertani előadásokra hívta meg a szaktanácsadókat a Nemzeti Tankönyvkiadó a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba. A fizika kísérletek motiváló szerepéről Dr. Zátonyi Sándor tankönyvszerző tartott vetítéssel és egyszerű kísérleti bemutatóval egybekötött tartalmas előadást. Nagy örömünkre a kerület fizikatanárai is meghallgathatták ezt az előadást januárban az Ady Endre Általános Iskolában. 11. A HEFOP 3.1.4. „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése” c. pályázat szövegértés-szövegalkotás területen dr. Nagyné Koczog Tünde tartotta a háromnapos akkreditált tanfolyamot a magyartanárok számára. A programon két kerületi pedagógus vett részt, mely Intézetünk előadójában volt. 16. A Pesterzsébeti Városi Vegyeskar idén is a Baptista Imaházban tartotta meg hagyományos karácsonyi koncertjét, melyen számos ismert karácsonyi művek mellett Dobray Lászlónak, Pesterzsébet

9

12 HÉT TÖRTÉNÉSE díszpolgárának művei is felhangoztak unokái és dédunokája előadásában. 18. Az óvoda – iskola átmenet volt az egyik témája a kerületi intézményvezetői értekezletnek. Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné és Szekeres Lászlóné beszámoltak a projekt eddigi megvalósításáról, illetve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy közös munkával miként lehet segíteni a zavartalan iskolakezdést a gyerekeknél. ***** 2007. január 09. „A magyar közoktatás a 2007. évi költségvetésének tükrében” címmel Dr. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, iskolaigazgató tartott előadást a Nemzeti Tankönyvkiadóban. A jogszabályok és a rendelkezésre álló mutatók ismertetése során nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül nehéz és számtalan megszorítást hoz az új gazdasági év. Intézetünk részéről Szekeres Lászlóné vett részt az intézményvezetőknek tartott tájékoztatón. 22. A magyar kultúra napja alkalmából új kiállítás nyílt az „Átlók” Rátkay Galériában (Bp. XX. Klapka u. 48). Részletek a Szörfözés című rovatban. 25. Intézetünk helyiségeiben szerveztük meg az idei év kerületi Tankönyvbemutatóját, melyen 13 kiadó vett részt, közülük 6 képviselő rövid előadással segítette a pedagógusok tankönyvválasztási feladatát, valamint ajánlást adott a pedagógiai munkát segítő szakirodalomból. 29. A Fővárosi Pedagógiai Napok keretében a Könyvtárpedagógia szekcióban a „Könyvtárpedagógiai füzetek” sorozat egyik szerzőjeként Emmer Gáborné számolt be az érdeklődőknek arról, ami kimaradt a 2006-ban megjelent „Iskolai könyvtár és minőség” című tanulmányból. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes

10

GÓRCS

Értékeljünk (m)értékkel! Az 1993. évi Közoktatási törvény (LXXIX.) módosításáról szóló 2003. évi LXI. (40. §. 10-11. bek.) és a 2006. évi LXXI. törvény ismét szabályozta az intézmények minőségirányítási programjának kötelező tartalmát, mely szerint a dokumentumnak többek között „tartalmaznia kell az intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A közoktatási intézményeknek 2007. március 31-ig felül kell vizsgálniuk, ki kell egészíteniük, és meg kell küldeniük jóváhagyásra a fenntartónak a minőségirányítási programjukat.” Ehhez a nem kis feladathoz szeretnénk a magunk szerény eszközeivel segítséget nyújtani. A cikk a kiterjedt menedzseri és pedagógiai szakirodalomból ad válogatást és egyben összegzést is. Tesszük ezt azzal a céllal, hogy érzékeltessük azt a gazdag elméleti hátteret, amely alapul szolgál a gyakorlati működéshez. Mint általában a minőségnél, itt sincs kötelező, egyetlen megoldás. Annak érdekében, hogy a szakirodalomból tartalmilag átvett anyagokat elválasszuk a PPI állásfoglalásától, tanácsaitól, ez utóbbiakat dőlt betűtípussal fogjuk jelölni az írásban. Az utóbbi időben nagymértékben felértékelődött a munkahelyeken a teljesítmény mérése, értékelése. A vezetők ugyanakkor – ez különösen jellemző az oktatási ágazatra - általában vonakodnak az értékeléstől. Mi is az értékelés, illetve a teljesítményértékelés? „Az értékelés olyan pedagógiai vagy vezetési funkció, amely az ellenőrzés során feltárt tények alapján, kritériumokhoz viszonyítva meghatározza, hogy a folyamatok és/vagy az eredmények az elvárthoz képest hogyan alakulnak.” 1 Az értékelés, akárcsak a pedagógiában, a vezetésben sem könynyű feladat. A szakértelmen túl türelmet, tapintatot, diplomáciai érzéket és magas fokú személyes autoritást követel. „A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérése és megíté1

Hoffmann Rózsa: Vezetés pedagógusszemmel. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 102.p

11

GÓRCS lése.”2 A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az intézmény Pedagógiai Programjában (vagy a HOP-ban) megfogalmazott intézményi szintű célok és az egyes pedagógusok munkateljesítménye között – hozzájáruljon az intézményi munka színvonalának emeléséhez. Sok intézmény az ellenőrzésben csupán egy kötelező adminisztrációs tevékenységet lát, és nem tekintik az értékelést a viselkedésváltozás hatásos eszközének. A visszajelzéseknek pedig meghatározó pszichológiai szerepük van az értékeltek vonatkozásában is. Elősegítik a reális önkép kialakítását, az önismeret elmélyítését. Most az a feladat, hogy a pedagógusok elfogadják: őket is szisztematikusan, szabályozott és törvényes keretek között értékelni fogják. 1. A teljesítményértékelés funkciója és célja A teljesítményértékelés a vezető számára menedzselési eszköz, az ellenőrzött számára pedig lehetőség helyzete feltárására és tisztázására. Lényeges még az értékelés előtt tisztázni, hogy a teljesítmény nem helyettesíthető az erőfeszítéssel. Azt kell számon kérni, hogy mennyire sikerült elérni a szervezeti célokat, az előre megfogalmazott és elvárt teljesítményszinteket. Melyek lehetnek a teljesítmény értékelésének konkrét céljai? • egyéni teljesítmény megerősítése és erőfeszítés ösztönzése; • a szervezet által értékként megfogalmazott kompetenciák, magatartásformák, viselkedésminták elfogadtatása és fejlesztése; • a munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése • a munkatárs szervezeten belüli helyének tisztázása; • információk szolgáltatása a munkatársak adottságairól a munkaerő-tervezés (segítés és motiváció) számára; • a munkavégzéshez szükséges források feltárása (és javítása); • egyéni képzési igények rendszeres értékelése; • jövőbeli fejlődési lehetőségek feltárása (karriertervezés); 2

Dr. Gyökér Irén: Emberi Erőforrás Menedzsment. Teljesítményértékelés. www. mba.bme.hu

12

GÓRCS • szervezeti és vezetési kultúra megerősítése; • a munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata. Bár mindegyik felsorolt cél – függően attól, hogy kinek az érdekében történik az értékelés – értelmes és indokolt lehet, az nyilvánvaló, hogy egyetlen értékelő rendszer sem lehet képes arra, hogy mindegyiket egyszerre és azonos hatásfokkal kezelni tudja. Az alapvető kérdés az, hogy egy adott értékelő rendszer elsődlegesen fejlesztő vagy minősítő jellegű célokat fogalmaz-e meg. A két szerep jellemzői: • A minősítő értékelés – egy adott időszak eredményének, teljesítményének elbírálása. • A fejlesztő értékelés – a munkatársak készségeinek, motivációjának fejlesztésére és a teljesítmény visszajelzésére használható, amely iránymutatást ad a jövőbeli teljesítménnyel kapcsolatban, támogatja a gyenge pontok fejlesztését. A két fajta értékelő funkció más-más viselkedési jellemzőket erősít fel a szervezetben. Az eredményalapú, minősítő értékelés elismerésért vagy jutalmazásért cserébe a beosztottak szolgálatkészségére lehet számítani. Ebben az esetben a vezetőtől való függés érzése erős. A fejlesztő értékelés során a vezető támogató szerepe erős, szakmai segítőként, mentorként, tanácsadóként működik. A kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatban a vezető több jogosultságot ad beosztottjainak a problémák önálló megoldásában, jelentős a beosztottak autonómiája, fontos szerepet kap az értékelésben az önértékelés. A két eltérő alapelvet követve lehet hogy két, külön rendszert létesítünk. Minősítünk például a jutalmazásnál, de a komplex pedagógus teljesítményértékelésünknél a fejlesztő jelleg érvényesül. Az is járható út, hogy egy rugalmas rendszert dolgozunk ki, amely alakítható minősítő és fejlesztő értékeléssé is. (Például: az erősségek a jutalmazás alapját képezhetik, a gyengeségek a fejlesztendő területeket, a %-os értékelés a minősítést mutatja.) Az intézményértékelés során legelőször tehát abban kell döntenie a testületnek, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Az autonóm személyiséggel bíró, egyenrangú nevelőtestületi 13

GÓRCS tagok között inkább a fejlesztő értékelés kap nagyobb támogatottságot. Az intézményeknek mindenféleképpen meg kell fogalmazniuk, hogy mit várnak el a teljesítményértékelés bevezetésétől, illetve mire kívánják használni az értékelési információkat. Egy helyi értékelési rendszer tehát vezetői tudatosságot igényel, és nagyban függ a szervezeti kultúra szintjétől. 2. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek, elvárások: • fejlesztő szándék elve; • sokoldalúság elve: az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusát vizsgálja; • méltányosság elve: - konszenzussal jöjjön létre, - kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; - törekedjen objektivitásra és csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő információk állnak rendelkezésre; - átlátható legyen; - lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; - adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; - ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a szervezet tagjai között. • kivitelezhetőség elve: - az erőforrások függvényében legyen idő- és munkaigényes. Bármilyen célú rendszert épít is ki az intézmény, ezeket a fontos alapelveket célszerű figyelembe vennie, mert csak így érzi azt sajátjának a szervezet.

14

GÓRCS 3. A teljesítményértékelés alapja Szinte valamennyi újabb, az értékeléssel kapcsolatos szakirodalom megemlíti, hogy az értékelés alapja ma már a pedagógusok kompetenciáinak (az elsajátított tudáson alapuló, fejleszthető, eredményes cselekvőképességnek) az ellenőrzése. A pedagógusi munka komplexitásából és a vele szemben támasztott ma még sokszor pontatlan követelményrendszeréből adódóan a maga teljességében nem vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Először tehát ki kell választani a legfontosabb szervezeti és pedagógiai értékeket, célokat, melyek érvényesítése a napi gyakorlatban meg kell jelennie valamennyi pedagógus munkájában. A dokumentumok és az értékelés szempontjai, a stratégiai célok között koherenciát kell teremteni. „Az értékek tisztázása nélkül hogyan tudnánk értékelni azok megjelenését a pedagógusok munkájában? Mit vizsgálunk a tanítás minőségében, ha nem tudjuk világosan megfogalmazni, hogy a MI intézményünkben mit értünk ez alatt? Mit jelent számunkra az etikus magatartás, a példaadó viselkedés, ha nem egy nyelvet beszélünk a pedagógusi morálról, vagy a minták mibenlétéről? Hogyan adunk négy, vagy öt pontot egy értékelési szempont minőségére, ha nem egyeztünk meg abban, hogy mit tekintünk kiválónak?” 3 Az értéklista elkészítése után lehet az elvárható tulajdonságokat, eredményeket, tevékenység-együtteseket, azaz kritériumokat megfogalmazni, amelynek alapja: • a munkakör jogi elvárásai (Közoktatási törvényben); • munkaköri leírások (SZMSZ); • a munkakörhöz kapcsolódó elvárható eredmények, kimenetek, magatartások, tevékenységek (helyi követelményrendszer felállítása). 3

: Lendvai Lászlóné, Dr. Szivák Judit, Dr. Igaz Sarolta : A Tájoló pedagógus értékelési rendszer iskolák és óvodák számára; OKKER-Szoftver ismertető

15

GÓRCS

Az igazi kérdés itt az, hogy meg tud-e egyezni a testület abban, hogy ami benne foglaltatik a helyi követelményrendszerben, az valóban releváns. Ezt követően a teljesítmény-kritériumokhoz adatokat, mutatószámokat, megfigyelési szempontokat célszerű meghatározni. Indikátorok lehetnek a pedagógusértékeléshez: • tanulói eredmények (tudásszint, neveltségi szint, helyi és országos mérés eredményei, bukások, versenyeredmények, stb.); • elégedettségi mérések eredményei; • mérési eredmények (vezetői ellenőrzések megfigyelései alapján); • dokumentumelemzés (adminisztráció, írásbeli kommunikáció, publikáció, stb.); • részvétel szakmai, intézményi, települési programokon. A szakirodalomban közölt indikátorok kritikáját követően, a saját források figyelembe vételével minden intézménynek magának kell kimunkálnia az adatok és a mutatók rendszerét. Ebben a fázisban szükség lesz a kompromisszumok megkötésére az egyes csoportok között. 4. Teljesítményértékelési módszerek és technikák A kvalitatív módszer gyakran egy esszészerű leírás a munkatárs teljesítményéről, más esetekben bizonyos megadott szempontok szerint történik ez a leírás. A kvalitatív értékelés gyengesége az, hogy az így készített különböző értékelések nem összehasonlíthatóak. A kvantitatív értékelés a mérhető tényezőkre koncentrál. Amennyiben egy fontos tényező nem mérhető vagy számszerűsíthető közvetlenül, akkor leggyakrabban skálás értékelést használnak. Legelterjedtebb a hagyományos ötfokozatú skála: a "kiváló" értékeléstől a "gyenge" vagy "nem megfelelő" értékig terjed. Használják a két szélső érték felé még kettővel kibővített 7 fokozatú skálákat, de találkozhatunk más numerikus mintákkal is. Példa a három-, illetve a hatfokozatú skálákra: egy adott képesség a dolgozónak: „erőssége” –

16

GÓRCS „megfelelő” – „javítandó”, illetve „átlagon felüli” – „jó” – „közepes” – „gyenge” – „elfogadhatatlan” – „nem tudom megítélni”. A kompetenciaalapú fejlesztő értékelésnél gyakori, hogy segítő mintákban fogalmazzák meg, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek alapján egy elemre azt mondhatjuk, hogy fejlesztendő vagy erősség. Erre láthatunk mintát a MÁSKÉPp modellben (Horváth és Dubecz Tanácsadó Kft.). Például a megbízhatóság kulcskompetencián belül az egyik elem (elvárás): „Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat” fejlesztendő, ha például:

• Mereven ragaszkodik a munkaköri • leírásában foglaltakhoz a munkavégzésnél, az új feladatok szétosztásánál. • Munkája bármely területen állandó ellenőrzést igényel, megerősítést • vár. • Saját érdekeit az intézményi érde- • kek, illetve a munkaköri elvárások elé helyezi.

erősség, ha például: Támpontként szolgál számára a munkaköri leírás, a minőségre törekszik, ezért képes nagyobb energia befektetésre, többletfeladat vállalására. Feladatait önállóan végzi, szükség esetén segítséget kér. Együttműködő az intézményi munkában a nehézségek és a sikerek idején is.

Természetesen ara is találunk példát, hogy a kvalitatív és a kvantitatív (mérhető) értékelési módszereket kombinálja az intézmény. A 7. pontban leírt gyakorlat ezt mutatja be vázlatosan. Ha összetett teljesítményértékelési rendszert alakítunk ki, és sok területet többféle módszerrel értékelünk, akkor szembe kell néznünk a súlyozás problémájával. A komplex teljesítményértékelésnél a súlyozást az előre rögzített százalékos arány megadásával vagy az összpontszámok differenciált szétosztásával lehet megoldani. Javasoljuk, hogy az intézményi stratégia, a minőségi célok alapján határozzuk meg a prioritásokat, a valóban fontos elemeket, majd a szervezeti kultúrához leginkább illő mérési módszerrel értékeljünk!

17

GÓRCS 5. Az egyik legvitatottabb kérdés: a teljesítményértékelés konkrét területei A pedagógusok teljesítményének megítélésénél, amikor a konkrét területeket szeretnénk számba venni, még változatosabb kép tárul elénk, mint a módszerek esetében. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány – tekintélyes szakmai szolgáltatók által kidolgozott - variációt arra, hogy milyen területeken lehet a pedagógusok munkáját értékelni: • 5 kulcskompetencia alapján (Horváth és Dubecz Kft.) - szakmai tudás alkalmazása; - kommunikáció és kapcsolatok kezelése; - megbízhatóság, felelősségvállalás; - együttműködés; - komplexitás kezelése. • A pedagógus teljes munkaidőben végzett tevékenységskálája: három szintű értékelés (QUALY-CO Oktatási Tanácsadó) - első szint (összesen 100%): alapvető elvárások - minden pedagógusra egységesen érvényes elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása kapcsolódik a szabályozók előírásaihoz; az alábbiakban felsorolt 6 területhez (a-f) összesen 40 részterület kapcsolódik : a) tanórai oktatás-nevelés (40 %), összesen 16 részterület: példa egy részterületre: mesterségbeli tudás ( felkészültség, kommunikáció, tudás, IKT alkalmazása) b) tanórán kívüli oktató-nevelő munka (15 %); c) programok szervezése (10 %); d) együttműködés (15 %); e) adminisztráció (10 %); f) szervezetfejlesztés, értékelés (10 %). - második szint: specifikált elvárások (20%) - a vezetői és az egyes speciális (pl. osztályfőnöki) tevékenységekhez kapcsoló18

GÓRCS dó különleges elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása, összesen 12 részterület. - harmadik szint: a kiemelkedő elvárások- a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos teljesítmény megállapítása (8 részterület). • A közoktatási törvényben megfogalmazott pedagógusi feladatok alapján (Qualitas &G Kft.): - Kötelező és nem kötelező órák ellátása. - A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött része: a) felkészülés foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat; b) értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét; c) elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet; d) részt vesz a nevelőtestület munkájában; e) részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében, stb. - Továbbképzésben való részvétel, önképzés. - Megvalósítja az intézményi legfontosabb célokból elvárható egyedi elvárások alapján definiált tevékenységeket. - Stb. Példa olyan törvényi előírásra, amely az értékelési rendszer egy részterülete: „Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat”. Az ehhez kapcsolódó értékelési szempontok: • az óra megtervezése az adott osztályra vonatkozik; • különböző módszereket, differenciált oktatási formákat, IKT eszközöket alkalmaz; • motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít; • szemléltet a tanítási órákon; • több információs csatornát alkalmaz; • hatékonyan szervezi a tanítási órát.

19

GÓRCS A közölt néhány minta is mutatja, hogy milyen sokféle rendszer dolgozható ki a pedagógusok teljesítményének értékelésére. Itt is érvényes, hogy saját rendszert szükséges kidolgozni, melyet együtt értelmezünk és kompromisszumok megkötése után fel is vállalunk. A törvény nem rendelkezik a rendszer tartalmáról, talán épp azért nem, hogy lehetővé tegye az intézmények számára az autonómia érvényesülését. 6. Ki értékeljen? Először a pedagógus értékeli saját teljesítményét. Ma már az önértékelés beépítése általános elvárás valamennyi értékelési rendszerrel szemben. A vezetői-ellenőri viselkedés a szervezetelméletben a legalaposabban megvizsgált szervezeti változó, amelynek potenciális hatása van a munkavállaló teljesítményére. De egy vezető körülbelül 10-15 főről tud csak viszonylag objektív, információkkal megalapozott értékelést készíteni. A nagy létszámú közoktatási intézményeknél ezt a szakirodalomból közismert tényt feltétlenül figyelembe kell venni! A kisebb szervezeteknél tehát még lehetséges, hogy a pedagógusokat az intézményvezetés (igazgató vagy helyettes) egy tagja értékeli. Ehhez természetesen begyűjti a szükséges információkat azoktól, akik egy-egy adott területről a legfontosabb visszajelzési kompetenciával rendelkeznek. A nagyobb szervezetnél gyakorlat, hogy egy team értékel, amelynek tagjai a közvetlen szakmai felettesek (munkaközösség-vezetők) és a közvetlen irányító felettesek (igazgató és helyettes). Egyre több helyen alkalmazzák az úgynevezett 360 fokos teljesítményértékelési rendszert. Az elnevezés arra utal, hogy az értékelés során az értékelt személy teljes környezetének véleményét hasonlítjuk össze a saját véleményével. Ebbe a környezetbe az előbbiekben felsoroltakon (vertikális kapcsolatokon) kívül a munkatársak (horizontális kapcsolatok) és a tanulók (tágabb értelemben a vevők) is bele tartoznak.

20

GÓRCS A munkatársak véleményének kikérését érdemes megfontolni abból a szempontból, hogy csak akkor vonhatók be az értékelési folyamatba, ha tényleges ismeretük van kollégájuk teljesítményéről. Ha ilyennel nem rendelkeznek a szervezet működési rendjéből adódóan, akkor csak szimpátia alapján tudnak dönteni bizonyos kritériumok meglétéről. Elképzelhető, hogy csak adott, jól körülhatárolható területeken meglévő kompetenciákról kérdezzük meg a munkatársak véleményüket (pl.: együttműködés, kommunikáció, stb.). Egyre több helyen olvashatunk arról, hogy felsőbb évfolyamokon a pedagógusok munkájának megítéléséhez megkérdezik a tanulókat is. A közoktatási törvény 11.§ (1) alapján: „ A tanuló joga különösen, hogy … g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; …” Ha az állampolgári nevelést komolyan veszi egy intézmény, és az elfogulatlan, korrekt véleménynyilvánításra nevel az életkori sajátosságok figyelembevételével, akkor nem elképzelhetetlen, hogy a gyerekek név nélkül - véleményt mondjanak egy-egy tanár pedagógiai gyakorlatáról. Több iskola megtapasztalhatta, hogy a partneri elégedettség méréseknél milyen komolyan és legtöbb tanuló felelősség teljesen nyilatkozott iskolájukról. 7. Esetleírás: egy lehetséges út a kétféle (kvalitatív és kvantitatív) módszer ötvözésére Az alábbiakban – terjedelmi okokból csak a lényegét kiragadva – közre adjuk az Ady Endre Fővárosi Gyakorló Kollégium kipróbált értékelési rendszerét. 4 A módszer lényege, hogy egy követelményrendszer alapján, a pedagógus önértékelést végez, s ugyanezen szempontok szerint a vezető is elkészíti értékelését a pedagógusról, majd egy értékelő interjú keretében egyeztetik az álláspontokat. Ehhez a fajta értékeléshez a vezető teljes körű informáltságára, a munkatárs részéről

4

Benedek István: A pedagógus mint vezető. In: Tanári kézikönyv 2006. október 26-44. p.

21

GÓRCS pedig az intézményi dokumentumok teljes ismeretére, megfelelő vitakultúrára és önértékelési készségre van szükség. A kérdőív csak a *-gal megjelölt pontban tartalmaz numerikus skálát, az összes többi helyen az érdekelt felek szöveges, esszé típusú válaszokat adnak. Az értékelés kétirányú, mert a munkatárs javaslattételt, elvárásokat, esetleg kritikát is megfogalmazhat a vezetéssel szemben. Az értékelés során világosan kiderül, hogy az értékelt személy valójában tisztában van-e a szervezet céljaival, a szervezetben betöltött (betöltendő) szerepével, azzal tud-e azonosulni, elfogadja-e azt. Választ kapunk azokra a kérdésekre is, amelyek eddig rejtve maradtak, mint például az egyén céljai, továbbtanulási szándéka, mi az, ami személy szerint őt motiválja, mik azok a tényezők, melyek akadályozzák a fejlődését, és nem utolsó sorban világossá válik, hogy az értékelt személy milyennek látja feletteseit, kollégáit. A kérdőív pontjai (a legtöbb nyitott kérdés formájú): • Szakmai munka: 3-5, számára kijelölt fő feladat minősítése aszerint, hogy milyen színvonalon teljesítette: jó – közepes – gyengenem teljesítés, mindezekhez indoklás is kapcsolódik. • Vezetőtől kapott észrevétel, kifogás és reagálás. • Az intézményi minőségcélok, stratégiai célkitűzések teljesítéséhez való egyéni hozzájárulás. • Folyamatfelelősi és –közreműködési munka felsorolása. • Intézményi folyamatok változtatására tett javaslatok. • *Kommunikáció, társas viselkedés, gondolkodásmód, motiváltság, szervezőkészség területértékelésből erős és gyenge oldalak megfogalmazása. • Irányítás értékelése. • Pedagógus, mint vezetői lét kompetenciáinak szintje*: alapelvek; feladatok; eszközök; felelősség. • Saját szakterület fejlődésének megítélése (tájékoztatási igény) • Következő időszak feladatai. • Képzési igényeim, elképzeléseim.

22

GÓRCS • Lezárás: az értékelési megbeszélésen (ÉMB) felvetett további témák. A mindkét fél (értékelő és értékelt) által kitöltött kérdőívet kicserélik egymás között, tehát megismerik a másik fél véleményét is, és ezután kerül sor a teljesítményértékelési megbeszélésre, amelyre természetesen alaposan felkészülnek. Ezen az értékelést végző elmondja az értékelést, a beszélgetés során igyekszik minél jobban megismerni a munkatárs véleményét, illetve meghallgatni érveit. Az interjún első sorban az eltérésekre koncentrálnak, majd jövőorientáltan konszenzusra jutnak. A beszélgetést követően az értékelő kialakítja az értékelés végleges formáját, tehát ekkor készítenek egy emlékeztetőt, amelyben fejlesztési feladatokat jelölnek meg. A közreadott mintán túl is igaz, hogy igen hasznosnak és fejlesztőnek tartja mindenki, ha egy tisztázó beszélgetéssel záródik az értékelési folyamat. Ezen a megbeszélésen a megerősítés, az elismerés és a támogatás módjának megfogalmazása legyen a domináns! 8. Mikor értékeljünk és hogyan dokumentáljunk? Mikor értékeljünk? Jó, ha az ellenőrzés – az értékelést megelőző adatgyűjtés – folyamatos, de a tényleges teljesítményértékelés 1-3 évenként (lehetőleg ugyanabban az időszakban) történik. Milyen időközönként végezzük a teljesítményértékelést? • ha túl gyakran végezzük: nincs idő és lehetőség a visszacsatolásra, képzésekre, fejlesztésekre – ezáltal nem éri el a célját és feszültséget generál; • túl ritkán tesszük: ellaposodást és érdektelenséget eredményez. A fenti kérdésekre tehát megint a közösség együttesen, a józan belátás alapján adhatja meg a választ.

23

GÓRCS Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani, és a feladat pontos szabályozást igényel. Miért a nagy titkolózás az értékelés eredményével kapcsolatban? Először is személyiség-jogi okokból, de ettől eltekintve is, ha nem lenne garantált az adatok bizalmas kezelése, a rendszer nem teljesíthetné alapvető célját: az oktatónevelő munka minőségének javítását. Ilyen hatást csak akkor lehet elvárni, ha a rendszer nem számon kérő, hanem segítő szándékú; ha nem félelmet gerjeszt, hanem tanulságokkal szolgál. 9. A teljesítményértékelési rendszer kiépítése A folyamat kiépítését mint egy projektfeladatot érdemes megvalósítani. Először vizsgáljuk meg: • a munkaköri leírások tartalmaznak-e ellenőrzési, értékelési elemeket? • tartalmaz-e jelenleg az SZMSZ, IMIP az értékeléssel kapcsolatos elemeket (például jutalmazási, óra/foglalkozás megfigyelési szempontokat, stb.)? • jól szabályozott-e a minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés? Ezután meg lehet vizsgálni, hogy a pedagógus-értékelés meglévő intézményi gyakorlat elemei közül melyek lesznek beépíthetők a rendszerbe: • az eddigi gyakorlat erősségei; • gyengeségei. Következő lépésként célszerű írásunk 1-8. pontjában leírt fejezeteket tételesen sorra venni. A felsorolt lehetőségek közül érdemes kiválasztani a nekünk leginkább megfelelőt, vagy az ötletek alapján saját magunknak megfogalmazni a következőket: • szervezeti és pedagógiai értékeinken alapuló céljaink a teljesítményértékeléssel, • teljesítményértékelés területei,

24

GÓRCS • kritériumok (elvárható tulajdonságok, eredmények, tevékenységegyüttesek), adatok, mutatószámok, megfigyelési szempontok • módszerek, • résztvevők köre (pedagógusok vagy a többi munkatárs teljesítményét is értékelik, illetve kik fognak értékelni) • az értékelés periódusa. A most átdolgozandó minőségirányítási programban elég ezeknek a tartalmaknak csak egy vázlatát megadni. A törvényben foglaltaknak minimálisan eleget tesz az az intézmény is, amely az aláhúzással megjelölt elemekre ad választ. A rendszer kiépítése során ne feledkezzünk meg a teljesítményértékelési rendszer szervezeti feltételeit megteremteni: • teljesítményértékelésben a szerepek tisztázása (felső vezető, középvezető, esetleg értékelő csoport, egyének); • ha csoportot bízunk meg, annak a helye a szervezeti hierarchiában; • a teljesítményértékelés és a vezetői ellenőrzés harmonizálása a szabályzatokban! A minőségfejlesztési munka a legtöbb intézménynél sokféle közös tevékenységet és együttgondolkodást indított el. Most is erre lesz szükség! Mielőtt a munkacsoport dönt a lényeges elemekről, feltétlenül meg kell beszélni a javaslatokat a nevelőtestülettel! Valamennyi szakirodalom kiemeli annak fontosságát, hogy az egész munkánk összefoglalásaként meg kell alkotni a teljesítményértékelés eljárásrendjét. (Lényegében egy PDCA ciklus működtetéséről van szó.) Összességében elmondhatjuk, hogy ha a visszacsatolás rendszeressé válik, és szervesen beépül az intézmény folyamataiba, akkor beteljesíti a szabályozókban neki szánt szerepet: a munkavállalók teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és a szervezet céljai összhangba kerülnek. Értékeljünk a közös értékeink alapján, de mértékkel tegyük! 25

GÓRCS A vezetői és a munkatársi értékeléskultúra fejlődése előre láthatóan generálja majd a diákok értékelését szolgáló módszertani kultúra továbblépését. A differenciált értékelési, mérési kultúra és a minőségi célokra és a partneri elvárásokra való odafigyelés pedig jelenleg a közoktatás legfőbb extenzív tartaléka. A tartalék feltárására most nagy szüksége van a súlyos gondokkal terhelt pedagógustársadalomnak. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes, szaktanácsadó Irodalom: Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2003. Barlai Róbertné: A pedagógusok értékelése (sorozat). In: Új Katedra, 2006. szeptember, október, november. Benedek István: A pedagógus mint vezető. In: Tanári kézikönyv 2006. október 26 - 44. p. Király Zsolt: A középiskolai tanári teljesítmény vizsgálata. In Pedagógus-képzés, 2 (31), 2004. 2. ( 55-75 p.) dr. Tóth Tiborné: Minőségmenedzsment az iskolában. Pedagógus könyvek, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2000. Hasznos honlap címek a teljesítményértékeléssel kapcsolatban: www.horvathesdubecz.hu www.qualitas.hu www.butterlake.hu www.gallup.hu www.qualy-co.hu www.okker.hu www.mba.bme.hu/data/jegyzet/gyokeriren www.onfejlesztoiskolak.hu (Árendás Péter: Intézményértékelés)

26

EX CATHEDRA

Könyvek testközelben Intézetünk helyiségeiben szerveztük meg az idei év kerületi Tankönyvbemutatóját, melyen 13 kiadó vett részt. A megjelent referensek és tankönyvszerzők kínálatuk bemutatása mellett rövid előadásaikban beszámoltak legújabb kiadványaikról, a kiadó nyújtotta lehetőségekről. Az alábbiakban ezekből adunk ízelítőt.

Az Apáczai Kiadóról A főváros szívében, a Nagykörúton található az Apáczai Kiadó Budapesti Központja. Ez az intézmény egy olyan oktatási központ és szellemi agora, ahol egy helyen található meg a könyvesbolt, a könyvtár, s a reprezentatív Molnár Ferenc Terem mellett három kisebb előadóterem is. Ide szeretettel várjuk azokat az oktatási intézményeket, amelyek itt szeretnék tartani pedagógiai programjaikat, nevelési értekezleteiket, fórumaikat, valamint évfordulós, vagy egyéb iskolai rendezvényeiket. Ha erre jár, térjen be hozzánk, pihenjen meg, üljön le nálunk egy percre a galérián olvasóterem-jelleggel kialakított kis könyvtárunkban, ahol • napilapok (Magyar Nemzet, Népszabadság), • hetilapok (Heti Válasz, HVG, ÉS), valamint • szakmai periodikák között válogathat (Köznevelés, Tanító, Új pedagógiai Szemle, Pszichológia, Iskolaszolga, Mentor). Ezen kívül több mint 400 kötet is szolgálja az Ön szakmai-olvasói kíváncsiságának kielégítését. Ezen kívül szeretettel várjuk azokra az ide szervezett rendezvényeinkre, előadásainkra, bemutatóinkra, amelyekkel módszertani kompetenciáik erősítéséhez kívánunk hozzájárulni. Beély Gábor AKBK igazgatója 06/30 63-111-63

27

EX CATHEDRA

A Mozaik Kiadó új történelem tankönyvcsaládja

A tudomány legújabb eredményeire támaszkodva tartalmában korszerű ismereteket közlő tankönyvsorozat mind megjelenésével, mind stílusával kiválóan alkalmas arra, hogy megalapozza a tanulók történelem iránti érdeklődését. A tankönyvek a kerettanterv által előírt fő témáit egy-egy, az adott korszak hétköznapi életét vagy annak jeles eseményét bemutató nyitókép valamint a hozzá kapcsolódó néhány játékos kérdés indítja. Arra törekszik, hogy az életmódtörténet kiemelésével közelebb hozza a régi korok mindennapjait a diákokhoz. Minden egyes lecke rávezető, ismétlő kérdésekkel, feladatokkal kezdődik. Ezt követi – ahol indokolt – a kettős térkép, mely a gyerekek alapvető térképismeretét és térbeli tájékozódását alapozza meg. Az elsajátítandó törzsanyag a könnyebb áttekinthetőség kedvéért alfejezetekre bomlik. Ezt rövid, olvasmányos rész követi, végül a leckéket ellenőrző kérdések zárják. A tananyag mennyisége és megközelítési módja ugyan a tanulók életkori sajátosságainak változásaihoz igazodik (egyre nagyobb teret kapnak a készségfejlesztő feladatok, a táblázatok és grafikonok elemzése), de a megszokott szerkezet és a gazdag, élményszerű illusztrációk végigkísérik őket. A kiadó egy olyan munkáltató tankönyvet nyújt át a diákoknak és tanároknak egyaránt, amely sokoldalúan támogatja mind az együtt dolgozást, mind az ismeretszerzést. A forrásszövegek, szerkezeti ábrák, kiegészítő tananyagok lehetőséget

28

EX CATHEDRA adnak a differenciált oktatásra is. Az erkölcsi értékek közvetítése – a család szerepe, más népek és etnikumok tisztelete, a hősiesség, becsületesség, békére törekvés – mindvégig nagy hangsúlyt kap. A sorozathoz az élményszerű szemléltetést és a modern pedagógiai eljárások alkalmazását segítő, didaktikusan felépített transzparenssorozat is társul. A fóliák, valamint a most elkészülő atlasz egyben remek lehetőséget nyújtanak a tantárgyi integrációra akár az irodalom, akár a művészettörténelem oktatásakor. A Mozaik Kiadó történelem tankönyvcsaládjával egy olyan kísérletet tesz, „amellyel képes versenyre kelni a modern médián és telekommunikációs eszközökön nevelkedett tanulók érdeklődésének megnyeréséért.” Dr. Szabolcs Ottó A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke

Árgyelán Ágnes Mozaik Kiadó A Krasznár és fiai könyvesbolt 1993 óta szeretettel és jó könyvekkel várja vásárlóit A gyógypedagógiai, logopédiai, fejlesztő pedagógiai foglalkozásokhoz kínálunk tankönyveket, tanulást segítő kiadványokat, tanári segédkönyveket, fejlesztő játékokat, eszközöket. Választékunkat folyamatosan bővítjük, a hiányzó könyveket beszerezzük. Megrendeléseiket kívánságukra postán is teljesítjük. Az elmúlt években hallatlan érdeklődés mutatkozik a pedagógiai gyakorlatban a fejlesztés, az alapozó készségek kialakítása, megerősítése iránt. A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia polgárjogot nyert, és egyre több általános iskolai tanító és tanár fordul a téma felé. A pedagógus továbbképzések is széles választékot kínálnak ebben a témakörben, a mozgásfejlesztéstől a helyesírás, olvasás készségének fejlesztéséhez.

29

EX CATHEDRA A könyvpiac nagyon hamar válaszolt erre az érdeklődésre. Készültek olyan fejlesztő könyvek, füzetek, melyek az otthoni gyakorlást szolgálták: Színezd ki és rajzolj te is, Színezd ki és számolj te is (Göncöl Kiadó). Fejlesztő füzetek széles választékát kínálja Passage kiadó, vagy a Tessloff kiadó óvodás kisiskolás korú gyermekeknek. A Logopédia Kiadó – nevéhez híven – a beszédfejlesztéshez, logopédiai gyakorláshoz készít igényes kivitelű tankönyveket, társasjátékokat. (Gyakorlófüzet a sziszegő hangok - l, r gyakorlásához: Cserebere címmel). A Pontról pontra és a Betűsuli I-II, az olvasástanításhoz kínál változatos gyakorlatokat. Nívós pedagógiai szakirodalom is található kínálatukban: És szertefoszlik a homály (egy diszlexiás család naplója). Legújabb kiadványuk a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, amely a logopédiai alapvizsgálatok körén belül az olvasás, helyesírás, nyelvtani készség felméréséhez is ad anyagot, valamint a diszlexia prevenciójához, és a diszkalkulia vizsgálathoz is. Gósy Mária beszédértés vizsgáló, fejlesztő munkái nagy érdeklődésre tartanak számot: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknak, iskolásoknak, GMP vizsgálat, GOH készülék. A Nemzeti Tankönyvkiadó kínálatából változatlan érdeklődésre tart számot az Én is tudok beszélni sorozat 3 kötete, az Én is tudok olvasni, Mondd ki írd le törd a fejed és folytatásai, a Lexi tankönyvcsalád, a Játékház, és folytatásai a Játékvár, Játékváros. Kisszámoló füzetei 1-8. osztályig kínálnak változatos gyakorlóanya-got a matematika tanulásához. A szerzői kiadások közül kiemelem Patakvölgyi Jánosné: Hogyan mondjam és Takács Jánosné: Jól hallom füzeteit, melyek a pöszeség javítását segítik. Szautner Jánosné Nebuló füzetei I-IV. osztályos gyermekek fejlesztését segítik, a hozzákapcsolódó tanári útmutatóval komplex fejlesztő csomagot alkotva. A Meixner Alapítvány kiadásában kapható Adorján Katalin: Gyakorlóanyag a diszlexiás gyermekeknek I-IV. kötete, diszgráfiás, diszlexiás gyermekek gyakorlókönyve, helyesírás gyakorló segédkönyv. Ezek a kiadványok folyamatosan kaphatók könyvesboltunkban, emellett

30

EX CATHEDRA számtalan népszerű nagy kiadó könyvei is megtalálhatóak (Akadémiai, Osiris, Medicina Kiadók). Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola jegyzeteit is árusítjuk. Könyvesboltjaink címe: Budapest. 1071 Damjanich u. 39. 322 1485 Budapest 1091 Dési Huber u. 7. 348 0480 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9-17 szombat 9-13 Krasznár Felicia ügyvezető igazgató

Más ez a nap Ünnepek, jeles napok forgatókönyvekkel és CD-melléklettel a Dinasztia Kiadótól Ajánljuk e könyvet mindazoknak a kollégáknak, kezdő és gyakorló pedagógusoknak, akik szeretnek, akarnak és tudnak minden napot mássá tenni! ♦ A könyv gyakorlati segítséget, könnyen megvalósítható ötleteket, hasznos ismereteket nyújt a tanév hétköznapjaiban megbúvó ünnepi alkalmak kibontakoztatásához, a piros betűs ünnepek előkészítéséhez és a hozzájuk fűződő programok megszervezéséhez, lebonyolításához. ♦ Szempontokat ad a természet változásainak megfigyeléséhez, a csoportszoba, az osztályterem díszítéséhez. ♦ Bőséges irodalmi és zenei ajánlat, továbbá ünnepségtervek egészítik ki a fejezeteket.

31

EX CATHEDRA Komplexitása és az események időrendisége biztosíték arra, hogy ne feledkezzenek el a „más” napról. Szeretnénk, ha a könyvet lapozgatva a pedagógusok kedvet éreznének egy-egy ötlet, módszer kipróbálására, a lehetőségek átgondolására. Szerző: Dobos Edit 280 oldal, B/5 + CD melléklet! Ára: 2615,- Ft. Urbán Judit Dinasztia Tankönyvkiadó Tel.: 414-0363/124 [email protected]

Olvasásfejlesztés a Móra Kiadó köteteivel A Móra Kiadó abban a kiváltságos helyzetben van, hogy évtizedeken át a magyar gyermekirodalom egyedüli közvetítője volt. Olyan iskolai segédkönyvek és szépirodalmi művek születésénél bábáskodott, amelyek a mai napig az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok kedvelt könyvei, jól alkalmazhatók az anyanyelvi művelésben, olvasás-, írás- és szókincsfejlesztésben. Móra Ferenc Zengő ABC-jének segítségével gyermekek generációi ismerkednek a betűkkel, a kisiskolás korosztály évtizedek óta Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeonjából tanul olvasni, Mosó Masa mosodájából helyesen írni. A Móra Kiadó évről évre megjelenteti ezeket a kiadványokat, hogy iskolakezdéskor a pedagógusok, szülők, gyermekek megtalálják őket a könyváruházakban. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes Ablak–zsiráf című gyermeklexikona is a klasszikus iskolai segédkönyvek sorát szaporítja. Mára már csaknem minden kisgyermekes család könyvespolcán megtalálható. Több mint ezerkétszáz címszava felöleli azt az ismeretanyagot, amely a 7-10 éves gyerekeknek segít eligazodni a körülöttük lévő világban. A kötet nyolc-tíz évente kibővítésre szorul. Idén, 2007-ben érkezett el az újabb átdolgozás időszaka, ezért jövőre más színű borítóval, több címszóval lát majd napvilágot. A Minden napra egy kérdés

32

EX CATHEDRA című, alsó tagozatosok számára készült ismeretbővítő kiadványunk szintén régóta kedvelt iskolai segédkönyv. Háromszázhatvanhat kérdést tartalmaz a csillagok, a technika, az állatok, a növények, az emberi test és a társadalom témaköreiben. Kiadónk azonban nem csupán régi gúnyájában mutatkozik az olvasóközönség előtt, hanem bátran büszkélkedhet olyan, mai köntösbe öltözött kiadványaival is, amelyek az olvasásfejlesztésben és nyelvművelésben segítséget nyújtanak. Pár szavas csúfolók és játékhoz illő rímes versikék találhatók Zelk Zoltán özvegyének, Sinka Erzsébetnek Hej koszorú, koszorú című gyűjtésében. Nyulász Péter pedig olyan beszédfejlesztő mondókáskönyvet állított össze saját versikéiből, amelynek segítségével a pár hónapos kisbabától a kisiskolás korosztályig egyaránt válogathat a gyerek a saját beszédfejlődési szakaszának megfelelő gyakorlatok közül. Színes piktogramok jelölik a beszédörömfelkeltő, ritmusfejlesztő, nyelvtörő vagy éppen a tematikus szókincsfejlesztő mondókákat. A Zsubatta! címet viselő kötet közös élményt nyújt szülőnek és gyermeknek, sok együtt töltött, játékos percet szerez a családnak. Az anyanyelvi művelés területén nem felejtkezhetünk el a találós kérdésekről sem. Ez a népköltészeti műfaj egyfajta költői leltárát adja a természetnek, a növény- és állatvilágnak, otthonunknak. Lábadiné Kedves Klára Földön látszik, égen jár című könyve Baranya megyéből, azon belül a Drávaszögből származó találós kérdéseket csoportosítja téma szerint. Ismert folkloristák, Berze Nagy János, Lábadi Károly, Mándoki László gyűjtötték össze ezeket a népi nyelvezetű találós kérdéseket. A kötet elsősorban kisiskolások számára készült, de egy-egy találós kérdés nehézségi foka miatt talán felső tagozatosoknak is ajánlható. A Móra Kiadó hajdanán elsősorban a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalmáról volt nevezetes, a rendszerváltás óta azonban fő profiljának a gyermekekhez szóló szépirodalmat tartja. Elsősorban az önállóan olvasni tudó gyermekek számára jelentet meg irodalmi értékű műveket, de a hat év alatti korosztály számára is bőven van kiadványa. Ezek közé tartoznak a kedvelt „klasszikusok”, mint a Cinicini muzsika, amely közel négyszáz verset tartalmaz a magyar klasszikus költészet és a huszadik századi líra gazdag terméséből. A magyar

33

EX CATHEDRA népköltészet mellett Weöres Sándor, Kormos István, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes legnépszerűbb verseit gyűjti egybe. Az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében évek óta szerepet játszik az Icinke-picinke című mesegyűjtemény is. Kovács Ágnes néprajzkutató állította össze a kötet anyagát az utóbbi száz év gyűjtéséből válogatva, s ezt az óvodai korcsoportok, illetve a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően rendszerezte. Szintén az óvodásokhoz szól Varga Katalin Kisbencéje, amely azt meséli el, hogyan látja a kiscsoportos Kisbence a körülötte lévő világot. A régi-új történetet hallgató gyermek azt is megtudhatja, hogyan kell köszönni az időseknek, vagy hogy miért kell megmosni a gyümölcsöt. Az olvasásfejlesztés területén a Zsiráf sorozat darabjait ajánlja a Móra Kiadó azoknak a hétéveseknek, akik már ismerik a magyar ábécé betűit és elsajátították az olvasás alapjait. A Zsiráf könyvekben ugyanis egyegy rövid, egybefüggő történet olvasható, épp olyan hosszú, amilyen a kis olvasó tudását elsőre próbára teheti. A kezdő olvasót nagyobb betűfokozat is segíti. A sorozatban Janikovszky Éva, Móra Ferenc, Lengyel Balázs meséi mellett kortárs írók hosszabb elbeszélései is megtalálhatóak. Kiemelt gyerekíróink között tartjuk számon Janikovszky Évát, akinek műveiből életműkiadást jelentet meg a Móra Kiadó. Hiszen Janikovszky Éva a magyar gyermekirodalom kiemelkedő alkotója. Könyveit harmincöt nyelvre fordították le, közülük a legnépszerűbbek az 1963–83 között keletkezett gyermekmonológok, amelyek a nyugati, elsősorban a német gyermekirodalom ún. antiautoriter, vagyis tekintélyellenes irányához köthetőek. (Közülük a legnépszerűbbek: Már óvodás vagyok, Már iskolás vagyok, Velem mindig történik valami, Ha én felnőtt volnék, Kire ütött ez a gyerek?) Ezek az írások a gyermeket önálló személyiségként ábrázolják, a szülő-gyermek kapcsolatot mindig a kisgyermek látószögéből mutatják be. Janikovszky Éva állandó alkotótársa, Réber László grafikája a szöveggel egyenrangúan érvényesül a könyvek lapjain. Végül két új verseskötetet ajánlok az olvasók figyelmébe. Zelk Zoltán születésének 100. évfordulójára, 2006-ban jelent meg Gólyavirág, gólyahír címmel egy olyan gyermekverskötet, amely a költő ed-

34

EX CATHEDRA dig még kiadatlan költeményeit szedte egy csokorba. A versek között szép számmal található állatvers: gólya, béka, nyuszi, komondor, holló, mókus tulajdonságait szedte rímekbe a költő. Tündérkert virágai címet viseli a néhány hónapja megjelent erdélyi versantológia, amelyben Benedek Elek, Áprily Lajos költeményeitől László Emese, Kovács András Ferenc kortárs lírájáig időrendben képviselteti magát az erdélyi költők színe-java. A közel ötven alkotót bemutató antológia arra tesz kísérletet, hogy az erdélyi líra több mint egy évszázadnyi terméséből válogatva átfogó képet nyújtson az erdélyi gyermekköltészet múltjáról, jelenéről. A kötetet jó szívvel ajánljuk a versszerető diákok és pedagógusok számára, iskolai ünnepségekre, szavalóversenyekre. Dian Viktória főszerkesztő-helyettes Móra Kiadó

35

EX CATHEDRA

A fókuszos szemlélet terjesztésének lehetőségei az óvodában Ez a cikk a Fókusz – tanulmányok c. kötetben jelent meg a Tranzit F&S Budapest kiadásában. A tanulmány – gyűjtemény az V. Nemzetközi Gyermek – Fókusz konferenciára készült, mely 2006 októberében volt Kolozsváron. A fókuszolás módszerét Eugene T. Gendlin a chicagói egyetem professzora fejlesztette ki az 1960-as évektől. Ez egy olyan önismeretet gazdagító önsegítő eljárásmód, mely hozzásegít ahhoz, hogy életproblémáinkat önerőből oldjuk meg. A módszer lényege: figyelmünket időlegesen a minket épp foglalkoztató élethelyzethez kapcsolódó testi érzetre irányítjuk. Ilyenkor figyelmünk fókuszában a helyzethez tartozó érzelmi és lelki tartalmak a maguk teljességükben jelennek meg. Ezekre elfogadóan tekintve olyan új felismerések birtokába jutunk, melyekhez kizárólag gondolataink által sose jutnánk. Ezek az új felismerések eddig nem tapasztalt új energiákat szabadítanak fel, melyek új lendületet és szabadságot adnak ahhoz, hogy életproblémáinkat saját erőből oldhassuk meg. Freinet óvodapedagógus és fókusz tréner vagyok. A Freinet pedagógia a gyermekek önkifejezésére épülő személyközpontú nevelési mód. Itt a gyerekek megszokják és igénylik, hogy őket egyénileg meghallgassuk. Szabad szövegeiket, amelyekkel alkotásaikat kísérik, le is írjuk. A szülők gyermekükért érkezve ezeket láthatják, olvashatják. Számomra - a fókuszolást tanulva - egyenes út kínálkozott a gyerekekkel való fókuszolásra. Ezek nem hosszú fókusz folyamatok, inkább fókuszos mozzanatoknak nevezném őket. Mi, óvónők, 25 gyerekkel vagyunk együtt egy időben, így egyénileg legfeljebb 2-3 percet foglalkozhatunk egy-egy gyerekkel a többiek jelenlétében. Ennyi idő alatt is történhetnek csodák. Ahhoz, hogy ez valóban létrejöhessen, elsődleges feltétel, hogy én magam rendben legyek. Pillanatok alatt alakulnak ki nehéz helyzetek. Ezek mind a gyermeknek, mind nekem zavaróak, megterhe-

36

EX CATHEDRA lők. Akkor tudok fókuszos módon a gyermekkel lenni, ha van elegendő belső szabad terem. Egy hétköznapi példa: sajnos gyakran előfordul, hogy egy-egy szülő nem érkezik meg az óvoda bezárásáig a gyermekéért. A kisgyermek már akkor kezdi rosszul érezni magát, amikor látja, hogy társai sorra hazamennek, majd az óvoda dolgozói is távoznak. Persze én is ideges vagyok, mert el sem tudom képzelni, mi történhetett a szülőkkel, vajon mi vár ránk? Ugyanakkor tudom, hogy hivatásom szerint biztonságot kell nyújtanom a kisgyermeknek, aki nehéz helyzetben van. Biztonságot a bizonytalanságban. Első lépésként elfogadó, barátságos légkört teremtek magamban. Ezután megnézem: hol van bennem ez a nyugtalanság, bizonytalanság, hol érződik ez leginkább, és mi mindennel van ez kapcsolatban? Majd az egészet „öszszefogom”, és engedem, hogy eltávolodjon. Ezután visszaviszem a figyelmet a „légzőterembe”, és átélem, hogy szabadabban lélegzek. Ehhez elég pár másodperc. Ekkor már semmi akadálya annak, hogy teljesen a gyermekkel legyek. Beszélgetünk, játszunk, rajzolgatunk. Amint ő aggodalmáról, félelméről beszél vagy ad jelzést, javaslom, nézze meg: hol jelentkezik ez őbenne leginkább, és hogyan jelenik meg? Van, hogy a válasz egy kézmozdulat a levegőben, van, hogy a játékszer mozgatása, vagy egy vonalhalmaz, vagy folt a papíron – a megfelelő színnel – meghozza a fellélegzést, megkönnyebbülést. A kisgyermek nyugodtan játszik tovább. Megfigyeltem, hogy azokkal a gyerekekkel, akikkel ilyen fókuszos pillanatokat élünk át, van valami különleges, titkosan bizalmas kapcsolatunk. Ez gyakran egy szemvillanásban fejeződik ki, amit csak mi ketten értünk. Gyakori az is, hogy odabújnak hozzám, ha találkozunk. Szívesen adom át tapasztalataimat szülőknek és kollégáknak. Az óvodánkban működő szülői klubban a résztvevők a fókuszos attitűdöt saját élményként tapasztalhatták meg. Ebben fókusz-tréner társaim voltak segítségemre. Az itt megjelent szülők és gyermekek kapcsolatában, a későbbiekben egyfajta másság volt megfigyelhető.

37

EX CATHEDRA A szülői értekezletekre is vittem be fókuszos momentumokat. Arra kértem a szülőket, hogy vigyék be a figyelmüket időlegesen magukba egy csendes, elfogadó térbe. Ide vigyék be a gyermeküktől való reggeli elválás pillanatát. Hol és hogyan érződik ez? Majd arra kértem őket, ezzel az érzettel maradva fogalmazzanak meg a gyermeküknek bíztató, bátorító szavakat. Ezt írják is le egy lapra és rajzoljanak egy „üzenetet” a gyermeküknek. Ezeket, a lapokat összefűztem könyvként. A csendes pihenőkor olvasgatom a gyerekeknek. Akkor is előveszem, amikor egy kisgyereknek hiányzik az anyukája. A nagyobbak önállóan előveszik a „szülők könyvét” és maguk „olvassák” azt. Ez a kedvenc könyvük. Ezt az ötletet más kollégák is átvették, igaz, a fókuszolás ismerete nélkül. Azt gondolom, hogy az a fontos, hogy így egy újabb, egymásra jobban figyelő módon van együtt a gyermek, a szülő és a pedagógus. Hogyan vihető közelebb a fókuszoló szemlélet a pedagógus kollégákhoz? Amikor megismertem a fókuszolást és önmagam tapasztaltam a fantasztikus változást, azt gondoltam, hogy ez az eljárásmód vagy inkább életfelfogás gyorsan fog terjedni: hiszen előképzettséget nem igényel, természetes, velünk született képességeinkkel működik, bárki megtanulhatja. Aztán beláttam, hogy noha ez így igaz, nem elég beszélni, okos cikkeket írni róla. Ez egy olyan technika, illetve inkább életszemlélet, amely a személyes példa hatásán keresztül, továbbá a módszer megtapasztalása útján képes terjedni. Fontos hozzá az érdeklődés, az egyéni motiváció. A gyermekek még közel állnak érzelmeikhez, nyitottabb kapcsolatban állnak önmaguk belső világával. Így a fókuszolás egészen természetes, könnyen elsajátítható út a számukra. Ez lehetővé teszi, hogy tisztán és egyértelműen érzékeljék önmagukat és nyilatkozzanak meg gyerektársaik és a felnőttek felé. Ezáltal kiegyensúlyozott személyiségként élik az életüket. Marta Stapert nemzetközi gyermekfókusz – koordinátor a Kolozsvári Konferencia megnyitóján elhangzott szavait idézem: „A mi feladatunk, hogy minél több gyermek fókuszos szellemben nevelkedjen,

38

EX CATHEDRA hogy ezáltal a családban, az óvodában és iskolában harmonikusabb személyiségként élhessenek.” Bízunk abban, hogy ez a tanulmány felkelti a pedagógusok széles körének érdeklődését a fókuszolás és a gyermek-fókusz iránt. Ez egy megfelelő lépés lehet ahhoz, hogy a világ a mi munkánk segítségével egyszer majd valóban jobb lehessen. Ha felkérnek, szívesen tartok fókusz bemutatót pedagógus vagy más közösségnek. A saját munkahelyemen is több ilyen lehetőséget kaptam. A Freinet-pedagógusok találkozóin is mindig van érdeklődő, kisebb csoport, vagy egy-egy személy, akit megérint a fókuszolás. Összegezve E. Gendlinnek a fókuszkísérésről mondott szavait idézem: „A legtöbb, amit tehetünk: emberként jelen lenni.” Pálfiné Kováts Ágnes fókusz tréner gyermek-fókusz koordinátor Gyermekmosoly Óvoda [email protected] 1-283-1918 06-20-946-4336 (mobil) A következő nemzetközi gyermek-fókusz konferencia 2008 őszén lesz Kaposváron.

39

EX CATHEDRA

Fogjunk össze! Az óvoda- iskola átmenetének módszertani tapasztalatcseréjére került sor a Stromfeld Aurél Általános Iskola 1.a osztályában. Örömmel tapasztaltuk, hogy az iskolai életbe egyre jobban be tudnak illeszkedni a gyerekek, tanulási kedvük élénk és szociálisan egyre érettebben kerülnek ki az óvodákból. A bemutatóóra személyes élménye mindenkit magával ragadott, s ezzel az óravázlattal szeretnénk felidézni a látottakat. Tanít: Rajné Zsebedits Lívia Témakör: Hang- és betűtanítás. Tananyag: A tanult betűk felismerésének gyakorlása, összeolvasási gyakorlatok. Eszközök: Hívóképek, betűkártyák, szótagkártyák, szókártyák, tematikus kép, differenciált feladatlap, magnó, CD, furulya. 1. CÉLKITŰZÉS ÉS HANGULATI ELŐKÉSZÍTÉS Weöres Sándor: Bíztatás c. versével. Versmondás középhangerővel, nagy ajakmozgással. 2. LÉGZŐGYAKORLAT 3. HANGUTÁNZÓ GYAKORLAT 4. ARTIKULÁCIÓS GYAKORLAT Csíp, csíp, csóka dalfelismerés furulyáról, majd dal éneklése furulya kísérettel, furulya hangjára dal szövegének néma artikulálása. 5. MAGÁNHANGZÓK HOSSZÚSÁGÁNAK megfigyelése, felismerése mozgásos játék során. 6. HANG-BETŰ párosítása: Utazás Hangországból Betűországba az Elindul a kicsi vonat kezdetű mondókával. (Minden gyerek padján 1-1 hívókép vagy

40

EX CATHEDRA betű van). Hangországból Betűországba a hívóképek tulajdonosai utaznak. Betűországban az állomáson minden hívóképet az adott hangnak megfelelő betű vár. Szerepjáték: Kit ki vár az állomáson? (találkozás játéka) Mi a különbség hang és betű között? Megbeszélés. 7. BETŰFELISMERÉSI GYAKORLATOK: Betűsorok olvasása (nagy nyomtatott, kis nyomtatott, kis írott). Nagy nyomtatott betűk párosítása kis nyomtatottakkal. Kis nyomtatott és kis írott betűk képének összehasonlítása. 8. ÖSSZEOLVASÁSI GYAKORLATOK: mgh.+msh. msh.+mgh. értelmes 2 betűs szavak keresése, mondatalkotás. − Boldogok a tanult betűink, mert ügyesen felismertétek őket, össze is olvastátok. − Mi lehet az o betű legboldogabb pillanata? − Mi lehet a legboldogtalanabb? Összefoglalás: – Mire vágyik tehát egy o betű? 9. MONDATALKOTÁS TEMATIKUS KÉPRŐL: Témakör: cirkusz 10. SZÓOLVASÁS, REJTVÉNY: Aki megtalálja a szósorokban a kakukktojást, az tiszteletjegyet kap a cirkuszba. 11. DIFFERENCIÁLT FELADAT: Egységnyi idő alatt (kb. 3 percnyi aláfestő zene) feladat(ok) megoldása. Egy feladat kötelező (egyénileg előre kijelölt), a többi egyéni választás alapján, egyéni sorrendben megoldható a fennmaradó idő függvényében. Feladattípusok: Kijelölt betűk keresése, karikázása szövegben. Melyik szóban hallod a hangot? Összekötés (a, i).

41

EX CATHEDRA Szavak önálló olvasása, megértése, majd összekötése a jelentésüket ábrázoló képpel. 12. GYORSASÁGI GYAKORLAT: Visszaút Betűországból Weöres Sándor: Haragosi c. versével. (tempófokozással: ének, vers, ének.) 13. HÁZI FELADAT: A differenciált feladatlap mintájára összeállított fénymásolt feladatsor kötelezően elvégzendő és szorgalmi feladatokkal. A tanórát követő óramegbeszélésen egyeztettük az óvónőkkel, mit tartanánk fontosnak a gyerekeknél iskolakezdéskor: − tudjanak minél több memoritert (verset, mondókat, dalt), − ismerjenek minél több mesét, mesei szófordulatot, − 4-5 szavas mondatok alkotására legyenek képesek, − legyenek képesek mimetikus játékokban, drámajátékban együttműködni társaikkal, ne okozzanak gondot a szerepjátékok, − memóriajátékokkal fejlesszék memóriájukat, figyelmüket, − finommozgások kiemelt fejlesztése gyurmázással, szerelőelemek összerakásával, homokozással, rajzolással, festéssel, az érdeklődési körének megfelelően. Kértük, hogy a nagycsoportosok esetében fokozottan figyeljenek oda az elkezdett tevékenységek befejezésére. Az óvónők maximális együttműködésükről biztosították az iskolát, mi pedig továbbra is nagy szeretettel és izgalommal várjuk a jövő első osztályosait, remélve, hogy e megkezdett párbeszéd tovább folytatódik. Rajné Zsebedits Lívia tanítónő Stromfeld Aurél Általános Iskola

42

SZÖRFÖZÉS

Biztonságos iskola „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen!” (Széchenyi István) A Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetsége a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága erkölcsi, anyagi és szakmai támogatásával „Biztonságos Iskola” mozgalmat indított el 2005 júniusában. A mozgalom célja, hogy proaktív módon megelőzze a gyermek-és fiatalkorúak bűnelkövetővé és bűncselekmény áldozatává válását. Iskolánk, a József Attila Általános Iskola felismerve a mozgalom jelentőségét, elsőként csatlakozott a felhíváshoz. A mozgalomban jelenleg hat budapesti iskola vesz részt, de egyre nagyobb az igény új tagok felvételére. Iskolánkat az a megtisztelés érte, hogy koordinálhatja a fővárosi tevékenységet. Miben is rejlik a mi ars poeticánk? Valljuk, hogy a biztonságot alkalmi jellegű vagy ad hoc munkával nem lehet megteremteni, így tevékenységünket permanensen végezzük. A biztonság kialakítása beépül a mindennapokba: a tanórák anyagába, az iskola pedagógiai programjába, a pedagógusok szemléletébe, szinte észrevétlenül a tanulók gondolkodásába. Tevékenységünk kiterjed az iskola fizikai biztonságának javítására, a szabadidő hasznos eltöltésére, a tanulók előadásokkal, interaktív feladatokkal történő felvilágosítására, külső szervezetek támogatásával megrendezett kortársképzésre, a pedagógusok továbbképzésére, a szülők tájékoztatására, a szülői klub támogatására előadók biztosításával. A tanulók közkedvelt programja az őszi és tavaszi projekthét. A programok során olyan előadókat hallgathatunk meg, mint Kreiner József CINIS rendőrőrnagy, NANE munkatársai, Botár Béla tréner, ÁNTSZ képviselője, a Ne Bánts Világ! Alapítvány alapítói, akik az idén a szexuális abúzus témakörben tartanak osztályfőnöki órát a másodikötödikes tanulóknak. A pedagógusok Mihály Ildikó, az Új Pedagógiai Szemle szerkesztője és Incze Zsuzsa, a Csellengők című tévéműsor szerkesztő-műsorvezetője tart előadást az „Iskolai erőszak

43

SZÖRFÖZÉS természetrajzá”-ról. Munkánkat segíti a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt is ingyenes kortársképző tanfolyamok szervezésével. Tevékenységünk nem fejeződik be a tanév végén. Idén először vettünk részt Váralján az „Élj tisztán-drog nélkül” országos kortársképző táborban. Felejthetetlen élményt jelentett iskolánk tizennyolc tanulójának az együtt eltöltött öt nap, ahol a résztvevő diákok számára a „nem használat értéke”, valamint a „mit adunk a drog helyett” jegyében zajló programokkal a káros szenvedélyeket elutasító attitűd erősítése és az egészséges életmódra nevelés volt a cél. Munkánkhoz különösen nagy erkölcsi és anyagi támogatást kaptunk és kapunk a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottságtól, az ő támogatásukkal nyílt lehetőség nyáron a festői Krakkóban a Krakkói Városőrség „Működjünk együtt” programjának tanulmányozására is. A Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetsége pedig nemcsak az ötletek özönét zúdította ránk, hanem mindig értékelte, elismerte, támogatta prevenciós munkánkat, motiválta pedagógusaink önbizalmát, lelkesedését. Tevékenységünk nyitott. Rendezvényeinken vagy a mozgalom kerekasztal-megbeszélésein szeretettel látunk minden érdeklődőt, szívesen adunk betekintési lehetőséget a mozgalomba. Bízunk benne, hogy a biztonság másoknak is érték! Krén Józsefné programfelelős, fővárosi koordinátor József Attila Általános Iskola

44

SZÖRFÖZÉS

Prevenciós nap a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézetben Intézményünkben október 27-én került megrendezésre az immáron hagyományosnak mondható Prevenciós nap. Az ilyenkor „kötelező” programok mellett az idén is igyekeztünk újdonságot jelentő rendezvényt nyújtani tanulóinknak. Így került sor a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány meghívására. Az alapítvány a társadalom fogyatékossággal élő (mozgás-, látás- és hallássérült) tagjairól szervez előadásokat általános iskolai osztályok számára. Programjuk két részből tevődött össze. Először az egyik segítő munkatárs tartott előadást a különböző fogyatékkal élő emberek életéről. Ezt követően a gyerekek – forgószínpad-szerűen – három állomáson ismerkedhettek a hallás-, látás- és mozgássérültek mindennapos problémáival. Kipróbálhatták, milyen nehéz is hazánkban a tolószékekkel közlekedni. (Már a mozgássérültek megérkezésekor merültek fel problémák: sajnos a mi épületünkben sincsenek meg számukra a megfelelő körülmények.) Egy másik helyiségben a hallássérült segítő próbált a gyerekekkel a maguk sajátos nyelvén kommunikálni. A harmadik helyszínen azzal szembesülhettek a tanulók, hogy milyen nehéz is az élet, ha kieső látásérzékelésünket más érzékszervekkel kell pótolni. Mindezeket a feladatokat játékos formában, nagy élvezettel hajtották végre gyerekeink. Szerencsére nekik mindez inkább csak játéknak tűnt. De valamennyi tanulónk megértette: környezetünkben sok fogyatékkal élő emberrel találkozhatunk, az ő életükben bizony sokszor leküzdhetetlennek tűnő akadályok jelentkezhetnek. És mégis: ők pont olyan emberek, mint mi vagyunk, élik hétköznapi életüket, dolgoznak, gyermeket nevelnek, szórakoznak – csak mindezt egy kicsit másként, mint mi. A kezdeti megilletődöttség is hamar feloldódott a gyerekekben: rájöttek, a fogyatékkal élő emberekkel is könnyen lehet kommunikálni, csak bizonyos dolgokra kell jobban odafigyelni.

45

SZÖRFÖZÉS Rendkívül hasznosnak bizonyult e program az előítéletek oldásában. Mindannyian igen jól éreztük magunkat, és ezzel ez az alapítvány sokat tett céljai elérésében. A Prevenciós nap keretében alsós tanulóink elkészítették osztályuk „egészségvirágát”, amit a termükben elhelyeztek, így az a mai napig is figyelmezteti őket az egészséges életmód fontosságára. Felsőseink – évfolyamok szerint - különböző előadásokat hallgathattak. A PINCE Ifjúsági iroda előadói a pályaválasztást és a dohányzás visszautasítását segítő beszélgetést folytattak a gyerekekkel. A rendőrség képviselője bűnmegelőzés és drogprevenciós előadást tartott legidősebb diákjainknak. A látottak és elhangzottak hatása abban áll, hogy a gyerekeket további beszélgetésekre ösztönzi, így ezek a fontos témák osztályfőnöki óráink beszélgetésein is helyet kapnak. Sajti Annamária drogkoordinációs tanár Zsinné Gách Ágnes gyermekvédelmi felelős

„Tisztán élj!” Előadás és beszélgetés a veszélyekről A Csipet Csapat Alapítvány sikeres pályázatának köszönhetően január 8-án és 9-én a CSILI Művelődési Központban a kerület hetedik és nyolcadik osztályos tanulóinak tartott előadást Klobusitszky György, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. Hétfőn a hetedikesek a közlekedés veszélyeiről, míg kedden a nyolcadikosok a drogokról hallhattak tartalmas, színes, „hangos” tájékoztatást. A pedagógusok visszajelzéseiből: o A program témája megérintette őket, a stílusról, tartalomról egyaránt pozitívan beszéltek.

46

SZÖRFÖZÉS o Ismeretanyaguk bővült, az előadó lendületes előadásmódja magával ragadta őket. o Sokféle szemléltető eszközt használva, sokszor tréfálkozva a komoly dolgokon is, végig fenntartotta a gyerekek érdeklődését. A gyerekeknek a témában sokféle ismeretük van, de jó néhány pontatlan. Elmondásuk szerint sokat tanultak az elhangzottakból, sok gyakorlati ismeretet szereztek, amit az életben is felhasználhatnak. Nyolcadikán délután a PINCE Ifjúsági Irodában ehhez a témához kapcsolódóan kötetlen beszélgetés formájában folytattuk a téma feldolgozását. Itt már több szerep jutott a gyerekeknek is. Először az évek óta tisztán élő drogos beszélt magáról, miért kezdte el, mikor döbbent rá, hogy ez így nem mehet tovább, és milyen kínok által sikerült abbahagynia. Ezek után, illetve közben is kérdezhettek a gyerekek. Pár gondolat véleményükből: o Számunkra nagyon érdekes volt. Úgy véljük, korosztályunk számára fontos téma. Megtudtuk, hogy mit kell tennünk, ha barátaink, ismerőseink ilyen helyzetbe kerülnek. o Nyugodtan hozzászólhattunk, kérdezhettünk, és minden diszkréten köztünk maradt. o Nagyon tetszett, hogy őszinte volt velünk. o Elég megdöbbentő volt, amit mesélt az életéről, hogy a drog csak tönkre teszi az embert. o Nekem azért tetszett, mert olyan ember mesélte el, aki átélte ezeket a dolgokat, hatással volt rám. (Hiteles volt). Kivétel nélkül mindenkinek a kérdésére válaszolt. Összegezve: A pedagógusok is és a gyerekek is érzik, hogy a drog milyen súlyos probléma, tehát BESZÉLNÜNK KELL RÓLA. A következő tanévben hasonló programok szervezését tervezzük. Oláhné Horváth Ildikó gyermekvédelmi szaktanácsadó

47

SZÖRFÖZÉS

„Advent” Ausztriában A Gróf Széchenyi Általános Iskola és Szakiskola 26 tanulója ebben az évben először Stájerországban, német nyelvterületen tölthetett el 3 nap/2 éjszakát, 2006. december 17-18-19-én. A kirándulás célja, a kikapcsolódáson kívül a nyelvgyakorlás, valamint az iskolánkban oktatott szakács és pincér szakmákhoz kapcsolódó ismeretek ausztriai sajátosságainak megismerése volt. A kirándulásra kényelmes, jól felszelt buszt béreltünk. A szálláshelyünk Mürzstegben, egy három csillagos gyermek és ifjúsági hotelben volt teljes ellátással. A svédasztalos reggeli, ebéd, vacsora, a korlátlanul fogyasztható rostos gyümölcslevek és egyéb üdítőitalok nagyon megnyerték a diákok tetszését.

A több hektáros területen elhelyezkedő hotel számtalan szórakozási, és kikapcsolódási lehetőséget nyújtott minden tanulónak. Ízelítő a programokból: szánkózás, játszóház, játszótér, pónilovaglás, kosárlabda, csocsó, biliárd, zenehallgatás, filmnézés, uszoda, szauna, pezsgőfürdő, gipszmintakészítés, internet lehetőség. Az osztrák vendégekkel közös éjszakai fáklyás felvonulás és foci. A csoport számára igénybe vehető különterem lehetőséget nyújtott az egyéb közös ren-

48

SZÖRFÖZÉS dezvényekhez: születésnaposok köszöntéséhez, játékos csapatversenyhez, zenehallgatásra, beszélgetésre. A harmadik nap Mariazell felé vettük az utunkat, ahol közösen megtekintettük a Bazilikát és a világhírű Pirker múzeumot. Betekintést kaphattunk a mézes sütemények és a méhviaszgyertya készítésének titkaiba, melyet a gyerekek is kipróbálhattak egy kis kóstolóval egybekötötten. A várva várt hó sajnos nem érkezett meg, így a téli sportlehetőségeket nem tudtuk maximálisan kihasználni, de a sok-sok egyéb gazdag programválaszték lehetővé tette a felhőtlen kikapcsolódást és az élményekben gazdag, közösen eltöltött 3 napot. A kirándulás sikerét jelzi, hogy tanulóink azt kérdezik, mikor megyünk legközelebb. A jövőre vonatkozó terveink között szerepel hasonló utak szervezése, illetve szeretnék minimum egy hetes speciális nyelvi tábort is szervezni anyanyelvi környezetben.

Budainé Vékony Sára szervező, kísérőtanár

49

SZÖRFÖZÉS

Karácsonyi hangverseny A József Attila Általános Iskola 2006. december 15-én, pénteken, 16 órakor tartotta szokásos Karácsonyi hangversenyét a Szent Erzsébet Főplébánia templomban. A koncert Balásházi Bálint a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárának orgonamuzsikájával kezdődött. „Ujjong a szívünk, dalra gyúl…”énekelte a búcsúzó 8. osztályosok Vivace kamarakórusa és a „Canto Armonico” vegyeskar a karzaton. Ezután a legkisebbek népdalcsokrát hallgathatta meg Gyulai Tünde betanításában a közönség. Külön színfoltja volt a hangversenynek a 4.a, 4.c, 5.a és 8.c tanulóiból a hangversenyre alakult kamarakórus, amely karácsonyi népénekeket adott elő. Kiss Levente 8. b osztályos tanuló gitárjátéka, Nagy Zsolt 5. b osztályos tanuló trombita szólója és Tasi Roland 8. b osztályos tanuló harsonajátéka lenyűgözte a közönséget. A koncerten a Vivace kamarakórus, a Kicsinyek, a Tavaszi Hangok valamint a volt növendékek, szülők „Canto Armonico” kamarakórusa énekelt. A kórusok a zeneirodalom népszerű valamint kevésbé ismert műveit szólaltatták meg, a karácsonyi népdaloktól 17. századi himnuszon át, Clérambault, Mozart művein keresztül a XX. századi zeneszerzőkig. Az énekkarokat Szőnyi Katalin, Rózsavölgyi IIdikó és Balásházi Bálint vezényelte. A kórusokat zongorán és orgonán Balásházi Bálint a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára kísérte.

50

SZÖRFÖZÉS A koncert végén nem maradhatott el az egyik legnépszerűbb karácsonyi dal, a Stille Nacht, melyet a közönséggel együtt közösen énekeltek a kórusok a zsúfolásig megtelt templomban. „Ó gyönyörűséges szent éjszaka, Melyben az angyalok nagy tábora, Átvonulnak az égen nagy fényben, A földre szállanak Betlehemben.” /népdal/ Karácsony este bizonyosan minden szereplő, hallgató örömmel gondolt vissza e szép koncertre. Krónerné Rózsavölgyi Ildikó karnagy, tantárgygondozó

„Megemlékezés 2006” 2006. november 15-én meghitt teremavató-ünnepségnek lehettek szemtanúi a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe látogatók. Iskolánk 5-ös termét neveztük el Dobray Istvánról, a kiváló zenepedagógusról, kántortanító és templomi orgonistáról, egyházi karnagyról, egyetemi docensről, zeneszerzőről, intézményünk régi patrónusáról, kerületünk díszpolgáráról. Az ünnepély az iskola Máté János termében kezdődött, ahol a legkisebbek, az előképzősök köszöntötték üde énekükkel az egybegyűlteket Balásházi Bálint tanár úr zongorakíséretével, illetve vezényletével. A rendezvényt Szabados Ákos Polgármester Úr nyitotta meg. A család által rendelkezésünkre bocsátott videó-felvétel megtekintése után – melyen Dobray Tanár Úr volt látható az ÉDOSZ Központi Énekkarával munka közben - az 5-ös teremben gyertyagyújtás mellett folytatódott a megemlékezés.

51

SZÖRFÖZÉS Elsőként Bertényiné Dobray Judit, Pista bácsi lánya olvasta fel édesapja életrajzát, majd Pálffi Krisztina, az unoka beszélt nagyapja személyes tárgyairól, melyeket a teremben felállított tárlókban helyeztünk el. A könnyekig megható emlékezés után Pálffi Krisztina helyezte el a családtól kapott fényképet az emléktábla fölé, majd Hardy László képviselő úr az emléklap elhelyezésével avatta fel a termet. A Dobray István Terem avatása után a Máté János Teremben folytatódott a megemlékezés Pista bácsiról, zongorára írt művével a „Meditációval” Horváth Cintia zeneiskolai növendék előadásában. Pálffi Krisztina kezdte a visszaemlékezést, majd Szépföldi Zsuzsanna szőtte tovább a gondolatokat, aki Dunaharasztin tanított együtt évekig Dobray Istvánnal. Az emlékek szavait a zene hangjai váltották fel. Veréczi Eszter adta elő zongorán Dobray István: „Játékok” című szerzeményét, melyet unokája,Krisztina számára komponált. A visszaemlékezések sorát Schlotter Gyula, a Lázár Vilmos Általános Iskola igazgatója folytatta, és Rózsavölgyi Ildikó, a József Attila Általános Iskola énektanára zárta le. Az ünnepély befejezéseként kórusműveket hallhattunk. Először a Lázár Vilmos Általános Iskola Melódiák gyermekkórusa énekelte Dobray István: Ave Maria c. művét, majd Sármelléki népdalcsokor hagyta el a kórus tagjainak ajakát. Megható volt látni, ahogy Pista bácsi két kis dédunokája is csatlakozott az emlékező éneklőkhöz. Végezetül a Pesterzsébeti Városi Vegyeskarból alakult Női kar bemutatta Dobray István Kautzky László versére írt „Nyírfák” című kórusművét. A családtagok nevében Páffi Krisztina köszönte meg, hogy a Zeneiskola falai közt van egy terem, ahol méltó emléket tudtunk állítani Dobray Istvánnak. Csóka Gabriella igazgató

52

SZÖRFÖZÉS

Vörösmarty-nap December elseje nálunk mindig jeles nap. Immár hagyomány, hogy iskolánk névadójára, Vörösmarty Mihályra emlékezünk születésnapján. Ebben a tanévben ezen a napon a 4.b osztály tanulói örvendeztették meg műsorukkal az iskola alsó és felső tagozatos diákjait. Ezután a 8. osztályosok a Fiumei úti temetőben megkoszorúzták Vörösmarty sírját, az '56-os emlékműnél és néhány híres ember sírjánál pedig mécsest gyújtottak. Az itthon maradók a közös műsor után az iskola épülete előtti Vörösmarty szobrot - Kocsis Előd alkotását - koszorúzták meg. Rohanó világunkban nagyon fontosnak érezzük, hogy gyermekeink szívében ne hagyjuk kialudni az emlékezés lángját, hogy őrizzük és ápoljuk hagyományainkat, hogy tiszteljük nagy elődeink emlékét. Molnár Gusztávné munkaközösség-vezető

Német nemzetiségi programok 2006. november 10-én látogatást tettünk a Taksony Vezér Általános Iskolában. Három másodikos gyerek Martin-napi kézműves foglakozáson vett részt. Sütő Ágnes kolléganőmmel a Grimm fivérek meseútja címü előadáson voltunk. 2006. november 25-én jubileumi műsoron léptünk föl a pesterzsébeti Csili Művelődési Központ színháztermében, ahol a német nemzetiségi oktatás bevezetésének 10. évfordulóját ünnepeltük. A Sissy versmondó versenyen dobogós Ill. helyezett lett Fábián Rita diákunk. Felkészítő tanára Sajti Annamária. 2006. december 1-jén hivatalosak voltunk a Taksonyi Művelődési Házba, ahol egy rangos eseményre került sor. Ezen a német nemzetiségi délutánon alkalmunk nyílt a szereplésre, egymás munkájának megismerésére. Iskolánk legkisebbjei tánccal gyönyörködtették a 53

SZÖRFÖZÉS nagyérdeműt, színjátszóink mosolyt varázsoltak mindenki arcára. Köszönet érte a fellépő 15 gyereknek, Győri Katalin és Sütő Ágnes kolléganőnek és Serkédiné Fekete Erzsébet táncpedagógusnak. Sándorné Liptai Annamária német nemzetiségi tanító

Mi van a lábunk alatt? A természettudományi kerületi munkaközösség novemberben látogatást tett az Országos Földtani Múzeumban. A nagy múltú Intézmény híres épületét Lechner Ödön tervezte. A szecessziós épület belülről is aprólékos műgonddal lett kialakítva, ódon aulájának, folyosóinak hangulata egyből elvarázsolja a látogatókat. A tárlókban elhelyezett tárgyi emlékek, leletek, szemléletes ábrák és térképek segítségével megismerhettük hazánk földtörténeti fejlődését az őskortól napjainkig. A tárlatvezető történetekkel, példákkal illusztrálta élvezetes magyarázatát. Ennek köszönhetően a nem földrajz szakos kollégák is megértették a hallottakat. A bő 1 órás „tárlatvezetés” elején kicsiny kis csapatunkat meginvitálta az épület tetejére is. A liftezés és a létramászás után a tetőre érve fantasztikus kép tárult elénk. Nemcsak a környező területeket láttuk, hanem a budai hegyek vonulatán túl még a Pilis délnyugati csúcsait és a pesti síkság körvonalait is. A környező épületek és nagy építkezések látványa mindenkit lenyűgözött. Lelkesen azonosítgattuk az ismertebb épületeket. Csak kevesen láthatják ebből a szögből a város szépségeit. Rácsodálkoz54

SZÖRFÖZÉS tunk az épület tetejét fedő híres majolika cserepek szépségére. Ehhez hasonlót csak az Iparművészeti Múzeum tetején láthatunk még itt a fővárosban. A díszteremben egy lézer által megvilágított fluoreszkáló ásványkiállítást és a múzeum alapításának történetét ismerhettük meg. Sétánk végén igen jó hangulatban és élményekkel gazdagodva távoztunk. Őszintén ajánlom minden érdeklődő pedagógusnak és osztályfőnök kollégámnak, hogy látogassanak el ide! Első sorban a 7-8. osztályosoknak lehet ez nagy élmény, mert a kiállítás anyaga szervesen kapcsolódik ezen évfolyamok tananyagához. Az itt szerzett ismereteket nemcsak a földrajz, de a kémia órákon is jól lehet hasznosítani. Kellemes sétát és ismeretekben, élményekben gazdag látogatást kívánok: Novákné Sarkadi Mária földrajztanár Hajós Alfréd Általános Iskola

A Magyar Állami Földtani Intézet Országos Földtani Múzeuma Magyarország legnagyobb földtani gyűjteménye, amit az Intézet alapításakor, 1869-ben Ferenc József császár és király a Földtani Intézet létrehozásával rendelt el. A Múzeum 23 tematikus gyűjteményének egyedi leltározott állománya több mint 150 ezer tétel. A Múzeum nyitvatartási ideje: Csütörtökön 10-16 óráig (tárlatvezetéssel) Szombaton és vasárnap: 10-16 óráig Csoportokat egyeztetés szerint más időpontokban is szívesen látnak.

55

SZÖRFÖZÉS Beléptődíj: Felnőtteknek - 400 Ft/fő Diákoknak, nyugdíjasoknak – 250 Ft/fő Diákcsoportoknak (10 fő fölött) – 150 Ft/fő Cím: Budapest XIV. Stefánia út. 14. Tel.: (36 1) 251 0999 (36 1) 251 04 89 MEGTEKINTHETŐ KIÁLLÍTÁSOK: - 450 millió év emlékei - Magyarországról - Szépség és érték – ásványok és ércek Magyarországról - Múltunkról – a magyar geológia története - Dinoszauruszok a Kárpát-medencében - Világító ásványok – Cherepy gyűjtemény EGYÉB ÉRDEKESSÉGEK: - Világhírű magyar ősmaradványok - „Történelem előtti Pompei” - Ősmaradványok a mondavilágban

A múzeumról bővebben a www.mafi.hu honlapon lehet olvasni.

56

SZÖRFÖZÉS

Egy tinédzser korú civil társaság (15 éves a pesterzsébeti Kossuth Társaság) A Kossuth Társaság olyan társadalmi szervezet, mely a kossuthi és az 1848-49-es hagyományápoló munka összefogására és támogatására jött létre 1992-ben. Ezért a Társaság tagjai vállalják a Kossuthévfordulók, illetve az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulóinak megünneplését. A hagyományápoló munka részeként Kossuth Lajos életével, munkásságával, valamint a korszakkal kapcsolatban pályázatokat, vetélkedőket, előadásokat és egyéb rendezvényeket hirdet meg, illetve szervez a Kossuth Társaság. Segíti a témához kapcsolódó történelmi, helytörténeti munkák kiadását, relikviák gyűjtését, illetve a gyűjtött anyag kiállításon való bemutatását. A Társaság kezdeményezi a Kossuth Lajos nevét viselő intézmények és civil szervezetek együttműködését a hagyományápolás ügyében. Így tagja a Kossuth Szövetségnek, mely országos szinten fogja össze, támogatja a Kossuth-szervezetek munkáját. A Kossuth Társaság vállalja a nemzeti tudat, a hazafiság jegyében az ifjúság nevelését, a hagyományok ápolását, a kulturális és települési (pesterzsébeti) értékek megőrzését, gazdagítását. Szeretnénk az előbb felsorolt céloknak, a hagyományápolásnak, a történelem iránti érdeklődésnek minél több fiatalt és felnőttet megnyerni. Ezért is munkánk egyik legrangosabb programja több mint 7 éve a kerületi Kossuth-szónoklatverseny. Az utóbbi években a kerület általános és középiskoláiból kb. 20 diák vesz részt a versenyen, akiket 10-13 tanár készít fel. Vannak visszatérő versenyzőink és felkészítő tanáraink, akik megszerették ezt a programunkat. A 7 év alatt mintegy 120 diák és több mint 30 tanár foglalkozott Kossuth és kortársai veretes, szép szövegeivel. A folyamatos és kitartó munka következtében az országos versenyen kerületünk diákjai rendszeresen az első 6 hely valamelyikén végeznek (kategóriánként 30 versenyző közül). A 2006. novemberében megrendezett kerületi verseny nagyon jó színvonala örömmel töltötte el a szervezőket és a zsűrit: Komoróczy

57

SZÖRFÖZÉS László és Gavlik István urakat, illetve a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetből Bondor Máriát. A 2006-os kerületi verseny helyezettjei: Általános iskolák (7-8. osztály): I. Bánfalvi Richárd Stromfeld Aurél Ált. Iskola felkészítő tanár: Károly Éva II. Kecsmár Alexandra József Attila Ált. Iskola felkészítő tanár: Asquiné Papp Klára III. Schmidt Tamás Vörösmarty Mihály Ált. Iskola felkészítő tanár: Győri Katalin Különdíj Kartali Fruzsina Lázár Vilmos Ált. Iskola felkészítő tanár: Kovács Andrásné Középiskolák: I. Szikszai Bettina Beatrix Qualitas Gimnázium SzKI felkészítő tanár: Faragó Eszter II. Messner Szimonetta Kossuth Lajos Gimnázium felkészítő tanár: Takaró Mihályné III. Hutóczki Alexandra Varga Jenő KSzKI felkészítő tanár: Weidinger Mária Különdíj: Papp Zsanett Qualitas Gimnázium SzKI felkészítő tanár: Faragó Eszter A helyezett diákokat a Kossuth Társaság benevezte az országos versenybe. Az összes résztvevő nyertes, hiszen minden diák két szép hazafias szónoklatot tanult meg. Belebújhatott Kossuth, Széchenyi, Deák, Kölcsey „bőrébe”. Előadónak és hallgatónak nagy élmény volt ez a verseny. A Kossuth Társaság programjai közül nagyon népszerű a „Kossuth és a 48-as hősök nyomában kirándulás sorozatunk. Minden évben megszervezzük. Jártunk már: Komárom-Komárnóban, Monokon,

58

SZÖRFÖZÉS Tinyén és környékén, Isaszeg-Kóka-Tápióság útvonalon, Pápán és környékén Tervezzük Pozsony és Torino meglátogatását. 2006-ban nyílttá tettük választmányi ülésünket, s az őszi időszakban az ülések mindig egy félórás előadással indultak, mely előadásokat a Társaság tagjai tartottak. Mindegyik előadás rendhagyó, igen érdekes volt. A témák és előadók: Oktatásnyelvi és nyelvoktatási kérdések 1848-49-ben (dr. Sturcz Zoltán egyetemi docens), Pesterzsébet névváltozásai (dr. Bogyirka Emil ny. múzeumigazgató), Az 1848-49es szabadságharc emberközelben (dr. Bánfalvi Gábor választmányi tag). Az előadásokra a Kossuth Társaság tanár tagjai diákokat (a Stromfeldből, a Vörösmartyból) és kollegákat (a Vargából) hoztak. A civilszervezetek minden gyermekbetegsége ellenére sikeresnek tartjuk munkánkat. S most, hogy 15 évesek lettünk, örülnénk, ha minden tervezett programunkat méltó színvonalon rendezhetnénk meg. Lehet, hogy közvetlen anyagi hasznot nem lát az, aki aktívan bekapcsolódik programjainkba, munkáinkba, de a szellemi, lelki élmények haszna búvópatakként ott lesz minden szép tettében. Szeretnénk a kerület iskoláival: tanáraival, diákjaival szorosabbra fűzni kapcsolatainkat (mint az már sikerült a Budapest Külkereskedelmi, a Varga Jenő, a Stromfeld, a József Attila iskolákkal). Jó lenne, ha a jövő generációk is tisztelnék nemzeti múltunk fényes személyiségeit, s azok harcait, s példaként eltanulnák, hogyan kell okosan szeretni hazájukat, hazánkat. Két idézettel zárom soraimat, mindkettő a Kossuth Társaság szellemiségét példázza. „Légy magad is olyan, mint amilyennek fiaidat látni szeretnéd!” / Deák Ferenc / „ …van a nemzetnek becsületében egy morális erő, melyet fenn kell tartani minden áron, mert az fejlesztheti ki a materiális erőnek kétszeresítését és sokszorosítását is, ha szükséges. Amely nemzet ezen kincset nem őrizte meg, annak alig lehet jövendője.” / Kossuth Lajos/ dr. Sturcz Zoltánné a Kossuth Társaság elnöke

59

SZÖRFÖZÉS

Az Európai Unió új tagja: Románia 2004-ben, éppen Magyarország Európai Unióhoz csatIakozása idején, Intézetünk munkatársai pályázati támogatás segítségével Erdélyben jártak, hogy a helyszínen szerezzenek tapasztalatot az oktatásról. Románia január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, így érdeklődtünk kollégáinktól, mi történt velük az elmúlt időszakban. Alsósófalván felújították a 116 éves iskolát! Első említése 1783, de már azelőtt is működött iskola a felsősófalvival közösen, mert a két Sófalva egy közös települést alkotott. A mostani épületet 1888-ban kezdték építeni, és 1891-ben fejezték be. Az 1892-es tűzvész után lakásul szolgált a rászorultaknak. A legtöbb tanulója az 1942-1944–es időszakban volt, amikor a létszám meghaladta a 300-at. Az iskola 1990-ben SÜKÖSD FERENCZ festőművész nevét vette fel, aki Alsósófalván született, itt töltötte gyermekkorát, majd Marosvásárhelyen élt, és ott halt meg. Serényi János igazgató kifejtette, hogy az 5 milliárd 200 millió lej 35%-át a Vilángbank, 15%-át az alsósófalvi közbirtokosság, 8%-át a hollandiai Kollum testvértelepülés, a többit pedig a parajdi önkormány-zat adta. A munkálatokat 2003-ban kezdték el – munkatársaink még a félkész épületet láthatták 2004-ben -, s 2006 májusában megtörtént ünnepélyes keretek között az iskolaavatás. Intézményük jelenleg (2006) 230 körüli létszámmal működik a központi és bányai (így nevezik a parajdi sóbányához közeli tagintézményt) egységekben: 65+19 óvodás, 127+27 iskolás. Felkészülésükről 4 óvónő, 6 tanító és 8 tanár gondoskodik. A feltételeket 4 takarító, 2 munkás, 1 titkárnő-könyvelő és az igazgató biztosítja. Az oktató-nevelő munka 5 épületben – 14 tanteremben, 1 természettudományi, 1 informatika laboratóriumban, 1 tornateremben – folyik. Nyáron vándortáboroknak adnak helyet: húsz személyt kényelmesen el tudnak szállásolni, zuhanyzók és jól felszerelt konyha is rendelkezésre áll. Aktívan részt vesznek a falusi iskolák részére meghirdetett projektekben. 1999-ben a Tátra Téri Általános Iskola vándortáborosai is

60

SZÖRFÖZÉS jártak náluk. 1990-től folyamatos kapcsolatot tartanak fenn Nádasd (Vas megye) községgel, 2003-ban kölcsönösen aláírták a hivatalos testvértelepülési egyezményt. Évente felváltva 40-50 személlyel tartalmas közös programokat szerveznek. Kollégáinknak és a gyerekeknek boldog jövőt és jó egészséget kívánunk, sok örömük legyen a felújított iskolában! Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató Az iskola elérhetősége: Scoala Generala cu clasele I-VIII osztályos Általános Iskola „SÜKÖSD FERENCZ” 537243 Ocna de Jos – Alsósófalva 544 ROMANIA Jud. Harghita – Hargita megye Tel/fax:40-266-240433; Mobil: 40-742-380315 E-mail: [email protected]

61

SZÖRFÖZÉS

A Magyar Kultúra Napja A Pesterzsébeti Múzeum a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva nyitotta meg a Rátkay - Átlók Galériában Gaál Imre festőművész emlékkiállítását. A fiatalon elhunyt festőművész születésének 85. évfordulójára emlékeztek a kiállításon megjelentek. D. Udvary Ildikó művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőt Szabados Ákos polgármester, országgyűlési képviselő mondott. Dr. Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter méltatta Gaál Imre munkásságát, üdvözölte, hogy a Pesterzsébeti Múzeum méltó módon emlékezik meg Gaál Imre festőművészről. A megnyitót a Canto Armonico kamarakórus színesítette magyar zeneszerzők - Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Vavrinecz Béla - műveiből összeállított műsorával. A karnagyok: Balásházi Bálint és Rózsavölgyi Ildikó. A kiállítás vasárnap és hétfő kivételével naponta 14-18 óráig látogatható. Érdemes venni a fáradtságot, és elsétálni az Átlóba (XX. ker. Klapka u. 48/a), megtekinteni Gaál Imre festményeit az emeleti kiállító teremben. Krónerné Rózsavölgyi Ildikó karnagy, tantárgygondozó

62

SPORT

A Mikulás kupája 2006. december 4-én reggel a Mikulás különös gondossággal csomagolt. A puttonyába nem csak édességet kellett tennie, hanem az erzsébeti óvodások Mikulás Kupáját is. Ezen a napon került megrendezésre – immáron másodszor – a rangos rendezvény. A Csepeli Sportcsarnok adott helyett a kicsik versengésének. A kis résztvevők izgatottan érkeztek a versengés helyszínére. Az óvodák a versenyszámok leírását már előre megkapták, volt tehát idő a feladatok megismerésére, elsajátítására. A minden óvoda és tagóvoda egy csapattal nevezhetett. A versenyzők vidám zenére vonultak be a terembe. Mosolyogva és izgatottan integettek csapattársaiknak és az őket kísérő felnőtteknek. A fejükön viselt piros sapka kétséget sem hagyott a felől, hogy ki a verseny védnöke. Hamarosan megérkezett a színpadra a Mikulás is. Köszöntötte az izgatott gyermeksereget, majd az emelvényen helyet foglalva pártatlanul szurkolt a kis sportolóknak. Minden versenyszám maga volt a móka és a kacagás. Óriás szaloncukrokat kellett a célba juttatni, zsákból kerültek ajándékok ki és bepakolásra, a gyerekek felváltva öltöztek Mikulás ruhájába. A versenyszámok lebonyolításában a Mikulás kismanói, a Hajós Alfréd Általános Iskola tanulói segédkeztek. A délelőtt a vidámság és a versengés jegyében telt el. A hangulatot csak fokozta a színpadon a Pesterzsébeti Művészeti Stúdió tanítványainak táncbemutatója. A tehetséges táncosok krampuszként, hópehelyként szórakoztatták a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Az eredményhirdetést követően a Mikulás személyesen adta át az óvodásoknak az ajándékait, és elmondta, hogy mekkora örömmel töltötte el a jelenlévők lelkesedése. A nagyszerű és immáron hagyományként működő Mikulás Kupa megszervezéséért és lebonyolításáért köszönet illeti a Pesterzsébeti

63

SPORT Pedagógiai Intézet munkatársait, és nem utolsó sorban Varga Sándor sportszervezőt. A Csepeli Sportcsarnok szokatlan helyszín az óvodás gyermekeknek, de a verseny megrendezésére kétségtelenül alkalmas intézmény. A kupa méltó esemény arra, hogy a kerület óvodásainak rangos sportversengésévé váljon. Ez a nap arról szólt, amiről szólnia kellett: vidámságról, lelkesedésről és mindenek előtt a mozgás szeretetéről. A Mikulás jelenléte még színesebbé és kedvesebbé tette a gyermekek számára a vetélkedést. Azt gondolom a Kupa győztesei Pesterzsébet óvodásai lettek, akik nem csak a Mikulás ajándékaival, hanem egy nem mindennapi élménnyel gazdagodva térhettek haza. Köszönjük Neked kedves Mikulás! Varga Ibolya óvodapedagógus Kerekerdő Óvoda

Szerintem…

64

SPORT

Hírek a pesterzsébeti sportlétesítményekről A sportolás a hasznos időtöltésen túl kiemelkedő szerepet játszik az egészségmegőrzésben. A megépült jégcsarnok kedvez a „jeges” programok kedvelőinek, de újabb lehetőségek nyílnak azok számára, akik másképp szeretnék testüket edzeni. Felkértük Hardy Lászlót, sporttanácsnokot, hogy tájékoztassa a legújabb hírekről olvasóinkat!

Önkormányzati tulajdonba kerültek a csónakházak Pesterzsébet Önkormányzata a 90-es évek közepén vásárolta meg a Sportlétesítmények Vállalat Részvénytársaságtól az erzsébeti Duna-parton található csónakházakat. A Hullám csónakház teljes egészében az önkormányzat tulajdonába került, de a Sirály csónakházban megmaradt az állam tulajdonjoga is, osztatlan közös tulajdonban. Az állami tulajdoni hányad a gyakorlatban az MTK és a Ferencvárosi Evezős Club által használt csónakházakra és a hozzájuk tartozó parti sávra terjed ki. Az elmúlt években tárgyalásokat folytattunk a létesítményt az állam nevében kezelő Sport- fólió Kht-val a tulajdonviszonyok rendezése érdekében. Ebben a változatban a megoldást egy olyan telek kialakítása jelentette volna, amely magában foglalja az evezős szakosztályok által használt csónakházakat, de szabaddá teszi a vízpartot. A part menti sáv szabadon hagyására azért volt szükség, mert az Önkormányzat Képviselő- testülete a területre elfogadott szabályozási tervében korlátozás nélkül használható közpark létesítését tűzte ki célul az erzsébeti Duna-parton. A kezdeti lendület után a tárgyalások elakadtak, de időközben nyílt egy új lehetőség: a Kormány úgy öntött, hogy az önkormányzatok vagy a sportszervezetek tulajdonába adja néhány központi létesítmény kivételével a tulajdonában lévő sport ingatlanokat. Az önkormányzatok a területi hovatartozás figyelmen kívül hagyásával is bejelenthették igényüket a létesítményekre. Ezzel a lehetőséggel élve a VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata megpróbált „beelőzni” a pesterzsébeti Duna-parton. Az MTK 65

SPORT székhelye ugyanis a VII. kerületben van, az erzsébetvárosi polgármester egyben a sportkör elnöke is. Szándéka komolyságának bizonyítására nyomban meg is ígért 49 év térítésmentes létesítményhasználatot a sportegyesületnek, amivel persze meghatározta a pesterzsébeti önkormányzat mozgásterét is. A Magyar Evezős Szövetséggel és a Ferencvárosi Evezős Clubbal ápolt jó kapcsolatainknak köszönhetően végül a pesterzsébeti igénylés lett a befutó. A Kormány pozitív döntése után hosszas többoldalú tárgyalások kezdődtek az immár pesterzsébeti tulajdonba került csónakházak használatának szabályozásáról. Az evezős sportág érdekeinek távlatos biztosítása érdekeiben a Magyar Evezős Szövetség haszonélvezeti jogot kapott a két csónakházra. Az MTK és a Ferencvárosi Evezős Club pedig tovább használhatja az általa eddig is használt csónakházakat. A szerződés értelmében a szabályozási tervben meghatározott part menti sávval Pesterzsébet Önkormányzata korlátozás nélkül szabadon rendelkezhet. A történet végén mindenki jól járt: a szakosztályok zavartalanul működhetnek tovább, az ingatlan tisztán önkormányzati tulajdonba került, és megépülhet a parti sáv is.

Továbbra is az ESMTK-é a Zodony utca 2. A hajdani Vegyiművek pályát a közelmúltban már mindenki inkább Honvéd pályaként emlegette, mert a létesítmény a kispesti focicsapat edzőpályájaként működött. 2005-ben a Kormány döntése értelmében a sportlétesítmény térítésmentesen Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonába került. A létesítmény üzemeltetésével a Képviselő-testület 1 évre az ESMTK-t bízta meg. A pálya használatát jelentősen nehezítette, hogy az öltöző épület teljes felújításra szorult, így öltözni csak a szomszédos pálya öltözőjében lehetett.

66

SPORT Az öltözőépületben 2 gondnoki lakás is van, a bennük maradt lakókat csak hosszas huzavona után sikerült elhelyezni. A létesítmény átvételét követően szinte azonnal a fejlesztés is elkezdődött; 2005-ben, részben pályázati forrásból itt épült meg Pesterzsébet első szabványos, villanyvilágítással ellátott műfüves kispályája. 2006-ban elkezdődött az öltöző épület felújítása is. 2006 májusában a Képviselő-testület úgy döntött, hogy közbeszerzési pályázatot ír ki a sportlétesítmény további üzemeltetésére úgy, hogy a pályázatban fejlesztési elképzeléseket is megfogalmaz. A pályázat előkészítése során kiderült, hogy ilyen típusú közbeszerzés csak akkor írható ki, ha a kiíró az elvárt fejlesztésekről engedélyezett építési tervvel rendelkezik. Ilyen tervek jelenleg nem álnak az Önkormányzat rendelkezésére, ezért a Képviselő-testület az elmúlt év decemberében úgy döntött, hogy továbbra is az ESMTK-t bízza meg a létesítmény üzemeltetésével, nyitva hagyva természetesen a további fejlesztések lehetőségét.

Hardy László sporttanácsnok

67

AJÁNLÁS

800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet Az Árpád-ház szentjei – Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László király, Szent Margit hercegnő és Szent Erzsébet hercegnő – közül hozzánk „Erzsébetiekhez” Szent Erzsébet áll legközelebb, hiszen településünk legnagyobb plébániatemplomát az Ő nevére szentelték föl, illetve településünk elnevezésében két időszakban is megjelenik a neve. Európában a legismertebb magyar szent. Ünnepe halálának napja: november 19. Az idén megkülönböztetett figyelmet fordítunk rá, hiszen születésének 800. évfordulóját ünnepeljük. Árpád-házi Szent Erzsébet Magyarországon, feltehetően Sárospatakon született, 1207ben. Atyja II. Endre (András) magyar király (uralkodott: 1205-1235), anyja a merániai Gertrúd volt. Erzsébetet már négy éves korában Thüringiába vitték, Hermann tartományi gróf fiának jegyeseként, hogy ott nevelkedjen. Hermann gróf és Zsófia grófnő e házasságtól sokat várt, és reményük igazolását látták abban, hogy a kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett Wartburg várába. Négy éves kora előtti időszakról csak magyar legendaírói tudnak. Ezekből tudjuk, hogy már kisgyermekként imádta Szűz Máriát, és végtelen könyörületességet tanúsított a szegényekkel szemben, pedig nem is tudhatta, mi a nyomor. Ezekből az időkből származtatják első csodatéteményeit. A kis Erzsébetet Wartburg várában több tragédia is sújtotta. Előbb édesanyja halálhíre, majd jegyesének halála nehezítette helyzetét. Haza nem küldhették, mert hozományát már eltékozolták. A kolostorba vonulás foglalkoztatta, amikor a gróf második fia, Lajos nevében kérte meg kezét II. Endrétől. Lajos mindig is húgaként kezelte, házasságuk harmonikus, mintaszerű volt. Esküvőjük után Erzsébet Assziszi Szent

68

AJÁNLÁS Ferenc elvét követte (már eszméik elterjedése előtt), miszerint az igazak a házasság keretében is Istennek szentelhetik életüket. Négy gyermekük született, egy fiú és három leány. A legkisebbet anyja után Gertrúdiszra keresztelték, s már születése előtt Istennek ajánlották. (Szenthírű apátnőként halt meg, boldoggá avatták). Anyaként még nagyobb könyörületességet tanúsított a szegények és gyermekeik iránt. Legendák születtek arról is, amikor a bélpoklosokat ápolta. Assziszi Szent Ferenc tanítványainak kolostort építtetett Eisenachban. Házasságának utolsó éveiben férje sokat volt távol, II. Frigyes oldalán harcolt. Elkísérte őt a keresztes hadjáratba is, ekkor hunyt el, útközben járványban, 1227. szeptember 11-én. Erzsébetet nem sokáig tűrték meg volt férje öccsei, féltették hatalmukat. Nem jöhetett haza Magyarországra, mert ezzel lemondott volna fia örökségéről, Thüringia fejedelemségéről. Nyomorában anyai ági rokonsága karolta fel, így került Pottensteinbe. Itt lehetősége nyílt volna, hogy a megözvegyült II. Frigyes császár felesége legyen, ám ő visszautasította az ajánlatot, hiszen még férje életében özvegysége esetére örök tisztaságot fogadott. Idővel sógorai elprédált hozományáért kárpótlásul a hesszeni Marburgot engedték át neki. Itt Erzsébet kórházat alapított, ahol maga is ápolta a betegeket, köztük kegyetlen gyóntatóját, Konrádot is (a birodalom könyörtelen inkvizítora), kinek gyógyulása után a szent életű asszony súlyosan megbetegedett, s rövidesen – 1231. november 19-én – elhunyt, mint följegyezték, arcán mosollyal. Sírja mellett betegek gyógyultak meg, haldoklók támadtak föl. Mikor később fia, Hermann két éves uralkodás után (1241-ben) követte anyját, végső akarata ellenére rokonsága nem merte anyja mellé temetni, nehogy feltámadjon. Volt gyóntatója sürgette IX. Gergely pápánál Erzsébet szentté avatását, de a vizsgálat végét már nem élhette meg, ellenségei meggyilkolták (1233. július 26.). Sógora, aki belépett a német lovagrendbe, nagymesterként egyengette sógorasszonya szentté avatásának ügyét. A vizsgálat végeztével IX. Gergely pápa 1235. május 26-án Perugiában a domonkosok kolostorában tartott konzisztóriumban szentnek vallotta a magyar királylányt, melyről bullában értesítette a keresztény világot 1235. július 1-jén. A német lovagrend hatalmas,

69

AJÁNLÁS

háromhajós kereszthajós gótikus csarnokot építtetett Erzsébet marburgi sírja fölé. Az ünnepélyes aktuson maga II. Frigyes császár is megjelent a szent fiának kíséretében, s arany koronát helyezett Erzsébet fejére. Bár apja, II. Endre megéri lánya szentté avatását, az ünnepélyes aktuson nem volt jelen, majd rövidesen, 1235. szeptember 21-én meghalt. Az emlékév kapcsán a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet a következő programokat tervezi: • Rajzpályázat alsó és felső tagozatos tanulók, valamint középiskolások számára az önkormányzat Oktatási és Kulturális Osztályának ifjúsági referensének együttműködésével. (Részletek az AJÁNLÓ című rovatunkban.) • Kiállítás rendezése pesterzsébeti és soroksári rajztanárok és képzőművészek műveiből a Csili Művelődési Központ együttműködésével. (Részletek az AJÁNLÓ című rovatunkban.) • Múzeumpedagógiai foglalkozások tartása Szent Erzsébet életéről és legendáiról a Pesterzsébeti Múzeum együttműködésével. (Részletek az Intézet szolgáltatási listáján.) • A „Millenniumi” és „Szent István Kupa” versenyek megrendezése a témakörben. (A részletekről és a szakirodalomról májusban és szeptemberben kapnak értesítést az általános és középiskolák.) Ajánlott irodalom: Diós István (szerk.): Magyar katolikus lexikon. Szent István-Társulat, Bp. 1993. Laban Antal: Az Árpád-házi Szent Erzsébet-legendák irodalmunkban. 1907. Prokopp Mária - Golarits István: Árpád-házi Szent Erzsébet. Terta Kiadó Schütz Antal (szerk.): Szentek élete. 776-779. old. Pantheon, 1995. Sík Sándor: Szent Erzsébet: női eszmény. Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár – www.piar.hu/pazmany Tarczai György: Az Árpád-ház szentjei. Szent István-Társulat, Budapest. 1993.

Bondor Mária történelem szaktanácsadó

70

AJÁNLÁS

Pályázati felhívás A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet és a Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sportosztálya Ifjúsági referense művészeti pályázatot hirdet Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából. A versenyre képző- és filmművészeti alkotásokkal lehet nevezni. A képzőművészeti alkotások bármilyen technikával és anyaggal készülhetnek. A maximum 10 perces filmalkotásokat DVD, vagy videó formában kérjük. Elvárások: Jelenjen meg az alkotásokban Szent Erzsébet példamutató életének valamely motívuma, illetve tiszta erkölcsének, elhivatottságának szelleme. Javasolt témakörök: Szent Erzsébet élete; Szent Erzsébet legendái; Szent Erzsébet megjelenési formái lakóhelyünkön, Pesterzsébeten. Pályázni három életkori kategóriában lehet: általános iskola alsó tagozat, általános iskola felső tagozat, középiskola. A pályaműveket kiállítás formájában mutatjuk be Pesterzsébet lakosságának. Beküldési határidő: 2006. május 7. A beadás módja: személyesen, vagy postán a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetbe. Cím: 1204 Budapest, Ady Endre u. 98. A pályaműre készítője nevét, életkorát, iskoláját és az alkotás címét kell felírni! Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjátadás 2007. június 7-én lesz a Győztesek Gálája című rendezvényünkön a Csili Művelődési Központ Bubik István Színháztermében. A műveket a Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston kiállítótermében tekintheti meg a közönség. A pályázat koordinátora: Bondor Mária szaktanácsadó Elérhetőségek: Tel.: 421 0771; E-mail: [email protected] Minden Pályázónak jó munkát és sok sikert kívánunk!

71

AJÁNLÁS

Felhívás A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet és a Csili Művelődési Központ pesterzsébeti és soroksári rajztanárok és képzőművészek műveiből kiállítást szervez Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából. A kiállításra grafikákat, festményeket, szobrokat várunk, amelyek: • Tükrözik Árpád-házi Szent Erzsébet elhivatottságát, emberszeretetét, erkölcsi tisztaságát, illetve Szent Erzsébet példamutató életének valamely motívumát vagy legendáját. • Bemutatják Árpád-házi Szent Erzsébet védnöksége alatt álló lakóhelyünk, Pesterzsébet nevezetességeit, mindennapjait, az itt élő embereket. Egy alkotó több művel is jelentkezhet. A pályaműveket kiállítás formájában mutatjuk be a nagyközönség előtt a Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston kiállítótermében 2007 őszén az „Erzsébet Napok” keretében. Beadás módja: Személyesen, kiállításra kész állapotban a Csili Művelődési Központban Lehoczkiné Fekete Emese részére. Beadási határidő: 2007. október 25. és 26. 18.00-20.00 között Cím: Csili Művelődési Központ Bp. XX. Baross u. 55. A pályaműre készítője nevét, életkorát, iskoláját és az alkotás címét kell felírni! A pályázat koordinátorai: Lehoczkiné Fekete Emese Elérhetőségei: Tel.: 283 02 30; E-mail: [email protected] Bondor Mária szaktanácsadó Elérhetőségei: Tel.: 421 0771; E-mail: [email protected] Minden résztvevőnek jó munkát kívánunk!

72

AJÁNLÁS

Tanulmányi kirándulás Hagyományos tavaszi tanulmányi kirándulásunk célállomása az idén Komárom és környéke lesz. Az előzetes útvonalterv következő: Budapest – Komárom – Komarno – Bábolna - Budapest Időpont: 2006. május 19. (szombat) Gyülekezés: 7.00 órakor az Interspar parkolójában Indulás: 7.15 órakor bérelt busszal Érkezés: Az esti órákban Komárom: Kevés településnek olyan gazdag a történelme Magyarországon, mint Komáromnak. Brigetio, a későbbi Szőny - ma Komárom városrésze - a Római Birodalom északi védvonalának, a limesnek erős bástyája volt. A Duna-partra települt város később a magyarországi várrendszer örökös darabja lett, innen származik az „erődök városa” elnevezés is. Történelmének fényes lapjai az 1848/49-es szabadságharc csatáiban íródtak tele. Klapka tábornok például honvédeivel együtt máig jelkép, tettük a feltétlen hűség és kitartás szimbóluma maradt. Komárom mai idegenforgalmát a határközeliség mellett a gazdagon feltörő, gyógyító termálvízre épült fürdőkomplexumnak köszönheti. A Duna pedig évszakonként változó arcával ma is a táj meghatározó eleme. Komarno: Ma Komárom 38 ezer (kétharmad részben magyar) lakosával, elég jelentékeny gépiparával (folyami hajógyártás) forgalmas határváros, sokszínű kulturális élettel és szép számú érdekes műemlékkel, emlékhellyel, a múlt tárgyi emlékeit őrző gazdag múzeummal rendelkezik. A vidék klímaviszonyaival nagy vonzerőt jelent főleg a nyári turizmus számára. A Duna menti Csallóköz keleti végében a legmelegebb és csapadékban legszegényebb területen helyezkedik el.

73

AJÁNLÁS

Bábolna: Környezetének legismertebb települése Bábolna, amely méneséről és lovas hagyományairól híres. A helyi Arborétumban található az Európában egyedülálló Híres Lovak Emlékparkja, mely az itt elpusztult híres lovaknak állít emléket márványkövekkel díszített kopjafás sírhalmokkal.

Költségek: Az autóbusz költségét az idén is Intézetünk állja. A belépők, az idegenvezetés és a vacsora költsége kb. 1500-2000 Ft. Jelentkezés: Kérjük, hogy a részvételi szándékot írásban jelezzék és 1500 Ft előleget fizessenek be a 2006. március 31-ig a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben dr. Nagyné Koczog Tündének. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el és regisztráljuk. Minden érdeklődő kollégát szeretettel várunk!

74

ELKÖSZÖNÉS

Elköszönő gondolatok Intézetünk könyvtárvezetője, szaktanácsadója februártól a XXII. kerületi Pedagógiai Kabinet munkatársa. Köszönjük, hogy szaktudásával több mint öt éven keresztül segítette kerületünket! A PEPITA volt főszerkesztőjét arra kértük, írjon az elmúlt időszakról olvasóinknak! 2001 nyarán kezdtem meg a munkát a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben könyvtárosként és iskolai könyvtári szaktanácsadóként. Akkor a könyvtár állománya 370 db nyilvántartásba vett dokumentumból és kb. 3000 db dobozhegyekbe csomagolt kiadványokból állt. A megszűnő Passuth László Gimnázium könyvtárából átvett kézikönyvek, valamint a Központi Műhelytől átvett nem hagyományos dokumentumok állományba építése, feltárása, majd könyvtári rendbe sorolása jelentette az első tanév munkáját. 2003-ban- a gimnáziumból - érkezett videotékával, tankönyvállománnyal és könyvgyűjteménnyel, továbbá a hagyatékból származó kiadványokkal folyamatos és tudatos állománygondozás mellett a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet könyvtára 2006. december 31-ére 6.629 egységből álló gyűjteménnyé növekedett. Büszkeséggel tölt el, hogy a kerületben dolgozó pedagógusok és oktatásirányítók szívesen és gyakran használták könyvtárunkat. Igyekeztünk különféle programokkal, rendezvényekkel, ajánlásokkal közelebb vinni a könyveket a diákokhoz, nevelőkhöz. 2001-ben, az Olvasás évében „Segíts, hogy mások is olvashassanak” jelmondat nevében könyvgyűjtéssel segítettük a rászoruló magyarországi és határon túli iskolákat, óvodákat, családokat. 2004-ben a „Nagy Könyv” játék kedves emlék marad számomra, hiszen a kerületi pedagógusokból megalakult PEPITA olvasókörben megismerhettük egymást olvasmányélményeink kapcsán is. A gyerekek „Az én nagy könyvem” című vetélkedője sok diákot megmozgatott, az olvasás bűvkörébe csalogatott. Mindezen programok, valamint a pesterzsébeti iskolákban hagyományosan színvonalas olvasási, könyvtárhasználati versenyek megalapozták az 75

ELKÖSZÖNÉS 2006-ban „Olvasás-tanulás” címmel rendezett pedagógiai nap sikerét, az intézet által szervezett „Olvass velünk!” országos levelezős olvasási verseny iránti érdeklődést. Bízom abban, hogy e csomópontokat jelentő kiemelkedő eseményekhez magam is hozzájárultam a mindennapok háttérmunkáival. Hálás, ugyanakkor nehéz és sok munkát igénylő feladatként végeztem öt éven át az Intézet lapjának, a PEPITA c. tallózónak a szerkesztését. Rendkívül vonzó volt számomra, hogy a beküldött írások alapján bepillanthattam az intézmények életébe, de nehézséget okozott, hogy néha egy-egy kiemelkedő óvodai, iskolai, intézményi rendezvényről hír vagy cikk hiánya, esetleg terjedelmi okok miatt nem tudtuk informálni célcsoportunkat. Akik ismernek, tudják, hogy szeretek írni, sokra becsülöm azt a pedagógust, aki mások érdekében - segítésére vagy okulására - írja le gondolatait, érzéseit. Meggyőződésem, hogy ilyen hiteles írásokkal, gyermekközeli perspektívával szabad csak pedagógiai lapot megtölteni. Érezzen elégedettséget a szerző a megjelenő cikk láttán, ébredjen fel a kíváncsiság az olvasóban a leírtak iránt, éljen tovább a téma az óvodák, az iskolák belső világában. Szerkesztőként alapvető célomnak tekintettem pedagógus kollégáim megfelelő - szükséges és elegendő - információkkal való ellátását, munkájuk elismerését szolgáló írások megjelentetését. Örömmel töltött el, ha egy sikeres fénykép láttán a nevelő, a diák magára vagy ismerősére lelt, ha a nyomtatásban megjelent nevére büszkeség és megelégedettség töltötte el a cikk szereplőit, szerzőit. Mindezen elképzelések csak úgy valósulhattak meg, hogy az intézet, a lap valamennyi munkatársa ugyanezen szellemben dolgozott. Köszönöm minden kedves szerzőnknek, szerkesztőbizottsági tagunknak az együttműködést, mellyel segítette munkámat. Külön köszönöm az intézményvezetők, az iskolai könyvtárosok, óvodai állományt gondozó pedagógusok segítségét, mellyel biztosították a PEPITA megfelelő színvonalát, aktualitását. Tisztelettel búcsúzom a pesterzsébeti iskolák, óvodák pedagógusaitól, oktatással foglalkozó munkatársaitól, a könyvtárunk hűséges olvasóitól, a lapunk megjelenésében közreműködő

76

ELKÖSZÖNÉS szakemberektől, kívánok mindenkinek eredményes, sikeres, örömteli jövőt! Forduljanak szakmai segítségért a pedagógia intézethez, ahol kiváló emberekre és szakemberekre találnak. Nehéz szívvel búcsúzom közvetlen munkatársaimtól, a PEPI dolgozóitól, akiktől sokat tanultam. Vigyázzanak magukra, egymásra, a kerületi pedagógusokra, a gyerekekre. Vigyék tovább azt a hitet, tudást melyet megtestesít a PEPI. Sok sikert kívánok mindenkinek! Emmer Gáborné, Márta könyvtáros szaktanácsadó

77

A kiadványt írták a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársai, valamint a kerületünkben dolgozó pedagógusok, meghívott előadóink, vendégeink.

Felelős kiadó: Főszerkesztő: Rovatvezetők: 12 hét történése: Górcső: Ex cathedra: Szörfözés:

Dr. Nagyné Koczog Tünde Bondor Mária

Szekeres Lászlóné Soltészné Szabó Emőke Bondor Mária Vasas Dezsőné Verőcei Gáborné Sport: Varga Sándor Ajánlás: Tatarek Gáborné Terjesztés: Molnár Márk

Megjelenik évente három alkalommal. Szerkesztőség címe: Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet 1204 Budapest Ady Endre u. 98.

[email protected] www.pepint.hu Telefonok: titkárság: 284 01 38 (fax is) vezető: 421 07 70 előadók:421 07 71