KECSKEMÉTI TÁNCSICS MIHÁLY KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
1
Tartalom I. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 5 1. A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA ....................................................................................................... 5 2. A KOLLÉGIUM JOGI STÁTUSZA ................................................................................................... 6 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .................................... 7 4. A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MENETE ...................................................................... 8 II. A MŰKÖDÉS JOGI, GAZDASÁGI ÉS SZERVEZETI KERETEI ........................................................ 9 1. JOGFORRÁSOK .................................................................................................................................. 9 2. A GAZDÁLKODÁS FELTÉTELEI ..................................................................................................... 9 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK.................................................................................................................. 9 4. TÁRGYI, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK ......................................................................................... 14 5. A KOLLÉGIUM ALAPFELADATAI................................................................................................ 16 6. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ................................................................................. 19 III. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK: „A GYERMEK MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKE” ..... 22 1. PEDAGÓGIÁNK ÉRTÉKEI ÉS HITVALLÁSUNK ........................................................................ 23 2. NEVELÉSI ALAPELVEINK ............................................................................................................ 23 3. ÉRTÉKRENDSZERÜNKBŐL FAKADÓ NEVELÉSI CÉLJAINK ................................................ 28 IV.A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGRENDSZERE ............................................................................... 31 1. ALAPTEVÉKENYSÉG ...................................................................................................................... 31 2. PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG....................................................................................................... 32 2.1. Nevelés ......................................................................................................................................... 32 2.2. A kollégiumi foglalkozások ......................................................................................................... 34 2.3. A kollégiumi foglalkozások rendje .............................................................................................. 34 2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, korrepetálás a „humanizálódó kollégiumban” ...................... 58 2.5. Hagyományőrzés .......................................................................................................................... 59 2.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztése: a Diákönkormányzat .................................................... 61 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka bemutatása ....................................................................... 62 2.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési programunk ................................................................. 66 2
3. Kapcsolatrendszer ............................................................................................................................... 69 3.1. Belső kapcsolatrendszer ............................................................................................................... 69 3.2. Külső kapcsolatok ........................................................................................................................ 70 V. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJÁNAK KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZERE ..................................................... 70 1. AZ AJTP-BAN MEGVALÓSULÓ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI MUNKA ÁLTALÁNOS ELEMEI .................................................................................................................................................. 70 1.2. Az AJTP-ben megvalósuló kollégiumi pedagógiai munka és tevékenységi rendszer meghatározó elemei: ................................................................................................................................................. 71 1.3. Az AJTP-ban részt vevő kollégiumok megkülönböztető, speciális elemei .................................. 71 1.4. Az AJTP tevékenységrendszere, foglalkozásai és kollégiumi programjai évfolyamonkénti és szervezeti bontásban. (Táblázatok) ..................................................................................................... 72 2. A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI ........................................................................................................ 86 3. A PROGRAM ÁLTAL MEGKÍVÁNT SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATOK ............................... 86 VI. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE ÉS EREDMÉNYESSÉGE .............................................. 87 1. Az intézmény fejlesztési terve ............................................................................................................. 87 2. Az IMIP: minőség-ellenőrzés és értékelés .......................................................................................... 88 3. Intézményi önértékelés és mérés ......................................................................................................... 88 4.1. A tanulói eredmények javítása ..................................................................................................... 90 4.2. Az elektronikus írásbeliség megszilárdítása ................................................................................. 90 VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................... 91 1. Helyiségek ........................................................................................................................................... 91 2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai ............................................................................ 92 3. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök .......................................................................................... 94 4. Egészség- és munkavédelmi eszközök ................................................................................................ 95 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 95
3
4
I. BEVEZETÉS
1. A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA Történetünk az 1950-es évekre nyúlik vissza, hiszen nagy múltú kollégiumunk jogelődje a Ságvári Szakérettségis Kollégium volt. A Táncsics Mihály Középiskolai Fiúdiákotthon 1956-ban jött létre 80 diákkal. Névadónk, Táncsics Mihály méltán vallotta: „…a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok.” E gondolatot igazolva 1957-ben a diákok szegényes körülmények között, de annál nagyobb lelkesedéssel élték meg a számukra újdonságot jelentő kollégiumi létformát. 1960-ban már több mint 100 diák lakott a diákotthonban, ők a város legmagasabb színvonalú gimnáziumait képviselték. 1963-ban történt meg a diákotthon kollégiummá való átalakítása, ezt követően 1978. szeptember 15-én avatta fel az oktatásügyi miniszterhelyettes a Táncsics Mihály Középiskolai Fiúkollégiumot. Az intézmény szellemiségét fennállása óta a középiskolás korosztály magas színvonalú nevelése határozza meg. Kollégiumunk ma Kecskemét belvárosában nyugodt, csendes környezetben, rendezett, 6500 m 2 alapterületű parkkal, sportpálya-használattal, koedukált formában biztosítja a tanulók számára a tanulás, pihenés, szabadidős tevékenységek tárgyi, személyi feltételrendszerét. Az intézmény szomszédságában található a városi Széktó, amely a város lakóinak kulturált szabadidő eltöltési, fürdőzési, pihenési és sportcentruma. A városi uszoda, sportcsarnok, sportpályák, teniszpálya, stadion 1000 méter távolságon belül található. Tömegközlekedési eszközökkel is könnyen megközelíthető az épület, a bejárat előtti parkolás megoldott. A 264 férőhelyes intézmény elsősorban Bács-Kiskun megyéből, de az országos beiskolázás révén számos településről, sőt a határon túlról is fogad diákokat. 2000-ben csatlakoztunk, 2001-ben indítottuk az első osztályunkat és azóta töretlen lelkesedéssel adunk otthont a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevők számára. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a program 12 éves időtartama alatt intézményünk szerves részévé vált és komoly sikertörténeteket,
valamint
jelentős
pedagógiai
előrelépéseket
tudunk
felmutatni
a
tehetséggondozás, az ismeretterjesztés, az európai értékrend, illetve az esélyegyenlőség terén. 5
Diákjaink a város legkiválóbb gimnáziumainak tanulói, így tanulmányi és felvételi eredményeink egyértelműen megfelelnek a fenntartó által megfogalmazott oktatás-nevelés minőségi követelményeinek. Épületünk 4 emeletes, melyből 3 szinten a lányok, 1 szinten pedig a fiúk laknak. A lakószobák 4 ágyasak, jól felszereltek, kényelmesek, világosak, egészséges életteret biztosítanak a tanuláshoz és a pihenéshez egyaránt. Szintenként egy tanuló és egy tv-szoba áll rendelkezésre, továbbá minden szinten található teakonyha, mosókonyha, vasalószoba. A diákoknak szaktanárok nyújtanak segítséget és biztosítják a kollégiumi ellátás magas színvonalát. Jól felszerelt könyvtárral,
klubszobával
rendelkezünk, a
nyelvtanulást
segítő
digitális
anyagok is
hozzáférhetők. A 2 db számítógépterem a diákok napi feladatainak megoldását támogatja multimédiás eszközökkel, internet hozzáféréssel, valamint lehetővé válik ezúton a napi rendszeres kapcsolattartás a családtagokkal, barátokkal. Kollégista diákjaink mindennapjait a művészeti nevelés, változatos kulturális és sportélet színesíti, illetőleg különös hangsúlyt fektetünk
az
egyéni
ismeret-
és
képességfejlesztő
foglalkozásokra,
rendezvényekre.
Alapszolgáltatásaink: évente legalább egy alkalommal megtörténik az épület rovar- és kártevőmentesítése, évente két alkalommal a kollégium épületének nagytakarítása, évi egy alkalommal az egészségügyi helyiségek higiéniai festése, hideg- és melegvíz-használati lehetőség, hűtőgéphasználat, a hallgatók ki- és beléptetésekor a szükséges ellenőrzéseket elvégző éjjelnappali portaszolgálat.
2. A KOLLÉGIUM JOGI STÁTUSZA Az intézmény Neve: Típusa: Jogállása:
Székhelye: Alapító szerv neve: Alapítói jogkör gyakorlója: Alapító székhelye:
Kecskeméti Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium Intézményi egységben működő középiskolai kollégium A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 6000 Kecskemét, Nyíri út 28. Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
6
Fenntartó neve: Fenntartó székhelye: Típusa: OM azonosító: Törzskönyvi száma:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. kollégium 039186 341266
Köznevelési és egyéb alapfeladata Működési területe: Országos beiskolázás Alaptevékenysége: - Kollégiumi ellátás, kollégiumi étkeztetés, az intézményi vagyon működtetése - kollégiumi könyvtár saját szervezeti egységgel - Arany János Tehetséggondozó Program Kiegészítő tevékenysége: Befogadóképessége: Tanulócsoportok száma:
Az intézmény helyiségeinek esetenkénti kiadása a fenntartó és működtető rendelkezése szerint. 264 fő 11
A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 2506/4 Hasznos alapterülete: bruttó 4152 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 3. 1. Alapdokumentumok Alapító Okirat Együttműködési megállapodás az összevonásról Pedagógiai Program Az AJTP működését meghatározó szerződés IMIP Esélyegyenlőségi terv Egészségnevelési és környezeti nevelési program 3. 2. Kiegészítő dokumentumok Házirend 7
SZMSZ Csoportfoglakozási és ügyeleti naplók Éves beszámolók Továbbképzési program, beiskolázási terv Közalkalmazotti Tanács jegyzőkönyvei Belső Ellenőrzési Szabályzat 4. A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MENETE 2012. december 2013. január 2013. február 2013. március 2013. június 3.
Munkacsoportok létrehozása a Program átalakítása érdekében Kollégiumi foglalkozások keretprogram-terve Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának átdolgozása Minőségbiztosítás, fejlesztési terv felülvizsgálata Az új Pedagógiai Programot elfogadásra bocsátjuk a tantestület részére, ezt követően elküldjük a fenntartónak. Helyben szokásos módon kihirdetjük és hozzáférhetővé tesszük a kollégium honlapján.
8
II. A MŰKÖDÉS JOGI, GAZDASÁGI ÉS SZERVEZETI KERETEI 1. JOGFORRÁSOK Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény indokolása 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 9/2004. (III.8.) OM rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2. A GAZDÁLKODÁS FELTÉTELEI Az intézmény fenntartói finanszírozása a feladatellátás alapján történik. 2.1. Belső pénzügyi források Fenntartói finanszírozás Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumért Alapítvány támogatása Az AJTP minisztériumi finanszírozása Kiegészítő bevételek az intézményi vagyon hasznosításából diákturizmus, terem bérbeadás)
(szálláshely
hasznosítás,
2.2 Külső pénzügyi források Európai Uniós pályázatok Egyéb pályázatok 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 3.1 A nevelőtestület jellemzői
9
A kollégiumban a nevelési és oktatási feladatokat 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanár látja el, akik rendszeres önképzéssel, posztgraduális képzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Munkájukat megfelelő empátiával végzik, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe, képesek a konfliktusok eredményes kezelésére, viselkedésükkel mintát adnak a fiatal felnőttek számára. Létszáma: 13 fő. egyetemet végzett: 7 fő főiskolát végzett: 6 fő A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít. A kollégiumi pedagógiai munkában felhasznált szakok Pedagógia-nevelőtanár szak: 3 fő Magyar nyelv és irodalom szak: 4 fő Történelem szak: 2 fő Tanítói szak: 4 fő Biológia-testnevelés szak: 1 fő Egészségügyi szakoktató: 1 fő Rajz-művelődésszervező szak: 1 fő Zeneművész, gordonka szak: 1 fő Szociológus: 1 fő Jogász: 1 fő Pedagógus szakvizsga: 2 fő (1 főnek folyamatban) Közoktatási vezető: 2 fő (1 főnek folyamatban) Népművelő szak: 1 fő Nyelv – és beszédfejlesztő tanár 1 fő Technika szak 1 fő Játék – és szabadidő szervező tanár 1 fő Védőnő 1 fő Nyelvvizsgával rendelkezik Német Angol: Francia:
4 fő 4 fő 1 fő
Felsőfokú német Felsőfokú angol Középfokú C francia Középfokú C német Középfokú C angol Alapfokú német C Alapfokú C angol Alapfokú A angol
1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 10
Összegzésként megállapítható, hogy a nevelőtestület széles körű szaktárgyi ismeretei révén jelentős mértékben hozzá tud járulni a korrepetálásokhoz, az egyéni és csoportos tehetséggondozáshoz, ilyen módon az iskolai tantervi oktatás tartalmas kiegészítéséhez. A tanulók valódi lelkesedéssel és érdeklődéssel fordulnak tanáraikhoz mind a napi, mind az érettségire, mind a felvételi vizsgára vagy tanulmányi versenyekre való felkészülés alkalmával. 3.2. A kollégiumi nevelőtanár feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint, a sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokultuális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a kollégium döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a pedagógiai programban meghatározottak szerint szóbeli formában és szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a kollégiumi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, 11
p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy: a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, témaköröket, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a szakmai munkacsoportok véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott taneszközöket, tanulmányi segédleteket, d) saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) a kollégium könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, a pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. A kollégiumban a nevelési feladatokat – az Nkt–ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, 12
d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. 3.3. A csoportvezető nevelőtanár speciális feladatai -
-
-
-
alaposan ismernie kell a csoport tagjait, a kollégium pedagógiai elvei szerint neveli csoportja tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, segíti a tanulóközösség kialakulását, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szobarendjét, közösségi munkáját, szükség szerint tartja a kapcsolatot telefonon vagy személyesen, részt vesz csoportja iskolai szülői értekezletén, folyamatosan írásban tájékoztatja a szülőket gyermekük előmeneteléről és magatartásáról, ellátja a csoportjával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (a csoportnapló naprakész vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatokat szolgáltatja, a tanulók ki és bejelentkezése) tanulóit rendszeresen tájékoztatja a kollégium éves munkatervéről az aktuális programokról, kulturális rendezvényekről, azok megvalósítását megszervezi, lebonyolítja a diákközösséggel együtt, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, az érdekeltekkel egyetértve javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, fegyelmezésére, részt vesz a pedagógiai munkacsoportok tevékenységében, nevelői munkájához munka- foglalkozástervet készít, külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak, a szülőnek.
3.4. Szervezeti felépítés A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely önálló költségvetéssel nem rendelkező szakmailag és pedagógiailag önállóan működő intézményegység szervezeti és 13
szakmai irányítását az igazgató és az igazgatóhelyettes látja el. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. Nevelőtanárok száma: Takarítás: Profi Komfort Kft. Portaszolgálat: Bács-Security Kft. Karbantartás: Kik-For Kft. Rendszergazda egyéni vállalkozó Büfét üzemeltető egyéni vállalkozó
13 fő 3 fő 4 fő 1 fő 1 fő 1 fő
4. TÁRGYI, KÖRNYEZETI FELTÉTELEK 4.1 Az épület állapota A kollégium épületét 1978-ban adták át, így a három évtizedes használat jelei, és a fokozott igénybevétel bizony megmutatkozik, de ennek ellenére alkalmas rendeltetésének és alapfunkciójának betöltésére. Folyamatos karbantartásra, felújításokra van szükség, ezeket a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, elsősorban pályázati forrásokból elvégezzük. 2013 áprilisában megkezdődött az épület energetikai fejlesztése. A kivitelező a Mega-Sped Kft., amely közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a megbízást. A kivitelezés várhatóan augusztus végéig tart. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a projektre 113.858.567 forint uniós és hazai támogatást nyert, a teljes költség 133.951.254 forint. A mintegy 114 millió forintos uniós és hazai támogatással, közel 134 millió forint összköltséggel megvalósuló fejlesztés közvetlen célja a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium épületében felmerülő energiaköltségek csökkentése, az épület energetikai korszerűsítése, valamint megújuló energiaforrások alkalmazása révén. Az elvégzett energetikai számítások, valamint a tervezés adatait figyelembe véve reálisnak tűnik az energiaköltség 50 százalék alá való szorítása. A felmérésből kitűnik, hogy az épület energetikai jellemzői jelenleg igen gyengék, a tervezett energetikai korszerűsítés (külső nyílászárók cseréje és a külső homlokzat szigetelése) komoly megtakarításokat eredményez. A napkollektoros HMV rendszer kiépítése is hozzájárul az energiaköltségek mérséklődéséhez. Az anyagi megtakarításon kívül fontos szempont, hogy csökken majd a felhasznált fosszilis energiahordozók mennyisége, és ezáltal az ÜHG kibocsátása is. A projekt célcsoportját elsősorban a kollégiumban lakó diákok, családjaik, az épületben dolgozó tanárok, valamint közvetett módon a kecskeméti lakosok jelentik. A projekt megvalósítása során megtörténik az épület összes – az épülettel egykorú – külső nyílászárójának cseréje. Az újonnan beépítendő nyílászárók modern technológiával és kiemelkedően energia-hatékony értékekkel rendelkeznek. Az épület külső homlokzata minimális hőszigeteléssel bír. A projekt során megtörténik az oldalsó falak szigetelése, amely komoly megtakarítást eredményez. A két éve elvégzett energetikai korszerűsítés (kazánok, meleg víz tárolók, radiátorok cseréje és szabályozhatóvá tétele) kiegészül az építészeti elemek korszerűsítésével, így az épület energetikai adottságai és 14
energiafelhasználása megfelelő lesz. Az épület funkciójából adódóan jelentős a felhasznált meleg víz mennyisége. Ezért megtörtént egy olyan napkollektoros rendszer tervezése, amely a melegvíz-igény részbeni kiegészítését szolgálja, a földgáz kiváltása napenergiával történik. A projekt kombinálja az energiahatékonysági korszerűsítést, valamint a megújuló energia felhasználását eredményező tevékenységeket. A beépítendő technológiák főbb műszaki adatai: Külső nyílászárók cseréje: az épület összes nyílászáróját háromrétegű hőszigetelő üvegre cserélik. A 115 db cserélendő nyílászáró összesen 876,83 négyzetméter felületű. Külső hőszigetelés: az épület külső homlokzata 2500 négyzetméteren kap 12 cm vastagságú hőszigetelést. Napkollektoros rendszer: a projekt keretében 30 db egyenként 2,32 m2 felületű, 1,95 kW hő teljesítményű napkollektor elhelyezése történik meg az épület tetején. A napkollektorokhoz 3 db egyenként 1000 literes meleg víztároló kapcsolódik. A szabályozás alapján, amíg a szolár rendszer képes a melegvíz-igényt ellátni, addig a gázkazánok nem vesznek részt a meleg víz előállításában. 4.2 Az épület helyiségei Kollégiumunk személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Belső és külső környezetünk minden tekintetben biztosítja a nevelési céljaink megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak, hiszen elsődlegesen a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit kell megteremtenünk. Gondoskodunk továbbá a nyugodt pihenés és az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Tanulószoba: Lakószoba: Vasaló: Kiskonyha: Konyha: Könyvtár:
4 db 66 db 24m2-es (4 személyes) 3 db 4 db 1 db 1 db 2000 kötetes állománnyal
Testedző szoba: 3 db csigás összetett kondigép 1 db evezőgép 2 db futógép 2 db szobakerékpár 3 db ellipszis trainer 2 db hasizompad 2 db bordásfal 2 db bordásfalra rakható húzódzkodó állvány 2 db kétkezes súlyzórúd 4 db 1 kezes súlyzó 224 kg súly különböző méretű tárcsákban 15
Egyéb sporteszközök: 10 db jógamatrac 4 db focilabda 2 db röplabda 2 db tollas ütő 2 db pingpongütő 1 db pingpongasztal hálóval Klubszoba: Aula: Étterem: Konyha:
Televízióval, hifivel, projektorral, esztétikus bútorzattal felszerelt. Nagyobb létszám befogadására, rendezvények lebonyolítására alkalmas helyiség a földszinten 200 m2. Szintén nagy létszám befogadására alkalmas, esztétikusan felújított étkezési célokat szolgáló helyiség. Háztartási eszközökkel áll a tanulók és tanárok rendelkezésére.
4.3 Tárgyi ellátottság A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A foglalkozásokat, programokat segítő tárgyi feltételek, eszközök: - multimédiás segédanyagok: videofilmek, DVD-k - komplett stúdió berendezés: házi-mozi rendszer, vetítő vászon, DVD lejátszó, - projektorr, hordozható mikrofon, videokamera, fényképezőgép, digitális fényképezőgép, - mini-hifi torony, hordozható CD –rádiólejátszó, - fénymásoló, írásvetítő - pianínó - mosógép, centrifuga, vasaló, vasalóállvány, varrógép, porszívók, takarítógépek, mikrohullámú sütő, szendvicskészítő, kávéfőző, hűtőgépek, teafőző, - kertgondozó felszerelések.
5. A KOLLÉGIUM ALAPFELADATAI A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. 16
A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium: - a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végzi munkáját: - részt vehet az Arany János programokban, speciális eszközeivel elősegíti azok céljainak megvalósítását; - valamely szakma, tantárgy, művészeti, sport területén a minőségi fejlesztés érdekében – a pedagógiai programjában kidolgozott szabályozás alapján, a fenntartó hozzájárulásával – szakkollégiumot hozhat létre. A kollégium adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. 5.1. A tanulók összetétele Teljes heterogenitás jellemző, azaz nagy létszámú kollégium lévén a rendkívül sokféle tanulóösszetétel – életkor, iskolatípus, érdeklődési kör, szociális háttér, képességek, kollégiumban eltöltött idő – miatt egészen különböző igényeket kell kielégítenünk, azaz egyre magasabb színvonalú, vagy speciális szakmai felkészültséget igénylő feladatokat kell ellátnunk, amely megfelelő személyi és eszközhátteret igényel. Egyre inkább körvonalazódik a kollégium speciális szerepe, funkciója a differenciált igények kielégítésében. Iskolák szerint Kecskemét legkiválóbb, legpatinásabb középiskoláiban tanulnak kollégistáink: Katona József Gimnázium Bolyai János Gimnázium Bányai Júlia Gimnázium Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola Továbbá alkalmanként: Református Gimnázium Gáspár András Szakközépiskola és Szakiskola 17
Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola Kada Elek Szakközépiskola Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola Széchenyi István Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Lakóhely szerint: Abony, Ágasegyháza, Akasztó, Bácsalmás, Bácsbokod, Baja, Besenyszög, Bócsa, Bóly, Borota, Budapest, Bükkösd, Cegléd, Csávoly, Csemő, Csengőd, Dunaföldvár, Dunaújváros, Dunatetétlen, Dunavecse, Dusnok, Érd, Érsekhalma, Esztergom, Fülöpjakab, Győr, Hajós, Harta, Helvécia, Hernád, Hódmezővásárhely, Izsák, Jakabszállás, Jánoshalma, Jászapáti, Jászladány, Kalocsa, Kaposvár, Kecel, Kelebia, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunlacháza, Kisszállás, Kisvárda, Kunadacs, Kunfehértó, Kunhegyes, Kunpeszér, Kunszentmárton, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Matkópuszta, Mohács, Nagykőrös, Nagykanizsa, Nagynyárád, Nemesnádudvar, Nyárlőrinc, Ópusztaszer, Orgovány, Örkény, Pálmonostora, Páty, Petőfiszállás, Pusztavacs, Sárosd, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Sükösd, Szabadszállás, Szakmár, Szalkszentmárton, Szatymaz, Szarvas, Szeged, Szentes, Tápiószele, Tass, Tatárszentgyörgy, Tiszaalpár, Tiszaföldvár, Tiszasziget, Tiszaug, Tompa, Törökszentmiklós, Törtel, Vaskút. Életkor szerint 13-21 éves serdülő, fiatal felnőtt, középiskolás korosztály. 5.2. Szociokulturális háttér A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Egyre többen átmenetileg vagy tartósan nehéz egzisztenciális körülményekkel küzdenek. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a rászorulóknak a Táncsics Mihály Középiskolai Kollégiumért Alapítvány anyagi segítséget biztosít. Gyermekvédelmi felelős pedagógusunk az iskolával, a gyermek osztályfőnökével, az önkormányzattal, családsegítő szolgálattal felveszi a kapcsolatot, és közösen keresünk megoldást, továbbá javaslatot tesz a segélyezésre. Felhívjuk a diákok figyelmét a törvényi jogosultságokra, így ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások. Segítjük őket a szükséges kérelmek, dokumentumok elkészítésében. Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk. Pályaorientációs tevékenységet folytatunk. Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Kapcsolattartás a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálattal (R=remény, É=élet, V=változás): előadások, közös pályázatok, egyéni segítségnyújtás, szaktanácsadás. Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködés a tanulói önkéntes munkavállalás okán. Az elmaradott kistérség kompenzációjaként a „Hátrányos helyzetű tanulók AJTP-ja” ezt a réteget hivatott megszólítani az állam által nyújtott gondoskodással, az esélyegyenlőség jegyében az 18
európai szintű oktatási rendszerbe kívánja beemelni. A program célja az esélyteremtés és tehetséggondozás azon társadalmi rétegek számára, amelyek tagjai különben nem nyerhetnének felvételt a felsőoktatási intézményekbe, továbbá a tanulók képességeinek és személyiségének, valamint érzelmi intelligenciájának a fejlesztése, a tudás tekintélyének a visszaállítása, az oktatás tartalmának korszerűsítése a minőség fejlesztése által.
6. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy - képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, - a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, kollégium életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőid, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, - nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, - részére a kollégium egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, - a nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, - személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. A tanuló joga különösen, hogy - kollégiumi ellátásban részesüljön, - válasszon a pedagógiai program keretei között a kötelezően szabadon választott csoportfoglalkozások kínálatából, - igénybe vegye a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, a kollégium létesítményeit, illetve a kollégiumi könyvtári szolgáltatását, - rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, - hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, 19
- részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen kollégiumi, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, - az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - a kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, - vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, - jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, - személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, - kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, - választó és választható legyen a diákképviseletbe, - a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, - kérelmére, indokolt esetben, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót – a kollégiumi székbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított el a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. 20
A tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. A tanuló kötelessége, hogy - eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, - életkorához és fejlettségéhez, továbbá kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, - megtartsa a kollégiumi foglalkozások, a kollégium helyiségei, a kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a kollégium szabályzatainak előírásait, - óvja saját és társai testi épségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, - megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a kollégium létesítményeit, felszereléseit, - a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, - megtartsa a kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
21
III. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK: „A GYERMEK MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKE” Mottó: „...Minek kell a nevelés eredményének lennie? Hogy a társaságban mindenki tudja jogait, teljesítse kötelességét, ismerje meg mi az igazság, hogy a szerént cselekdjék, végre hogy tudja mi a jó, és mi a rossz.” Táncsics Mihály A Kecskeméti Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium vezetősége a törvényesség és az ésszerű gazdálkodás elveit követve, a fenntartóval szorosan együttműködve, annak szakmai elvárásait, útmutatásait maradéktalanul megvalósítva, az intézmény minden dolgozójának lelkiismeretes és példaértékű oktatói-nevelői munkavégzésével kívánja a humanizmus, az európai értékrend, a tolerancia szellemében a gondjaira bízott középiskolás diákság mentális, testi, lelki fejlődését elősegíteni. Arra törekszünk, hogy a szülői házat maga mögött hagyó gyermek egészséges, nyugodt környezetre és biztonságot nyújtó otthonra leljen a kollégium épületének falai között. Meggyőződésünk, hogy a képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, a kollégium által nyújtott stabil háttértényezők fejlesztése nélkül nincs érdemi tehetséggondozás. Felelősségünk azon körülmények magas színvonalú megteremtése, melyek végeredményeként önálló, döntési képességgel és széleskörű ismeretekkel rendelkező, nyitott, szociálisan érzékeny személyiségű fiatal felnőtteket üdvözölhetünk. Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legkritikusabb életkorban lévő gyermekekkel való törődést vállaltuk, így különleges megértést és kiemelt figyelmet kell tanúsítanunk a serdülőkori lelki megpróbáltatások érzékelése kapcsán. A gyermek ekkor válik igazán önállóvá az önálló tapasztalatszerzés révén, mellyel együtt nő önbizalma, felelősségérzete, de szüksége van a család biztonságára: „a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni”– mondja Vekerdy Tamás. Utána jó trénerként viselkedhetünk vele, úgy gyakoroljuk a kontrollt, hogy azt szinte észre sem vegye. A tréner elengedi a sportolót, sőt biztatja, hogy egyedül ugorjon, induljon el, alakítsa ki bátran saját értékrendjét, világlátását, de ott áll mögötte, mellette, alatta, hogy elkapja, mielőtt lezuhanna egy rossz mozdulat következtében. El kell fogadnunk, és tiszteletben kell tartanunk egyéniségükben rejlő egyediségüket. Pedagógusként hátteret, feltételeket biztosítunk és minden körülmények között 22
rendelkezésre állunk, támogatunk. Az arany középút, az egyértelmű határok kijelölése, az intenzív jelenlét adnak esélyt ésszerű kompromisszumokra, tartalmas párbeszédekre, illetve egy konstruktív, sikeres életpálya elindításához. 1. PEDAGÓGIÁNK ÉRTÉKEI ÉS HITVALLÁSUNK A kollégium a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartásának jegyében neveli és oktatja az intézményben élő tanulókat. Intézményünk társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára erősítse az esélyteremtést, biztosítsa az integrációt, a jó minőségű tudáshoz és a kulturált életminőséghez való hozzáférést, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepet vállalunk az egész életen át tartó tanulás szemléletének megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében, illetve a felzárkóztatásban. Feladatunk megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres elvégzéséhez. A családi és iskolai nevelés kiegészítésén túlmenően megfelelő szociális ellátást, biztonságot, illetve érzelmi védettséget nyújtunk. Elősegítjük a társadalmi szerepek elsajátítását: a diákok önszerveződését, a közösségi együttélést, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; illetőleg a sikeres társadalmi beilleszkedést. Speciális pedagógiai feladatok felvállalása: gyermek- és ifjúságvédelem, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelése, érettségire, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciója. 2. NEVELÉSI ALAPELVEINK A diákok megismerése, az elfogadó, empatikus kölcsönös bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik, amelyben folyamatosan nagy szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátosságaiknak a megismerése. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését, legyen meg a kisközösség intimitása mellett a kollégiumi nagy- és kisközösségi tevékenységek együttes élménye, a foglalkozások viszonylagos kötetlensége, az idővel való szabadabb, rugalmasabb gazdálkodás, az iskolai értelemben vett teljesítménykényszer hiánya. A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek fõbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; - a tanulók és közösségeik iránti felelősség,a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; - szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; - az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; - az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek 23
figyelembevétele; - építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; - az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; - a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; - a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 2.1. A kollégiumi nevelés különleges feladatai A kollégium, a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégium különleges nevelési helyzetet teremt azáltal, hogy az itt lakó gyermekek hamarabb kiszakadnak a családból, így intenzívebben érik őket az intézményes nevelés hatásai. Felgyorsul a pszichés leválás a családtól, ezzel növekszik a gyerek önállósága. Ugyanakkor a fiatal felnőtt támasz nélkül marad a legnehezebb életkorban. Az empatikus, egészséges világnézetű, szilárd erkölcsi értékrendszerű és toleráns pedagógus azonban megtalálhatja annak módját, hogy átsegítse a gyermeket ezen az érzésen. Tudjuk, a csoportpszichológiai befolyások serdülőkorban a szokásosnál is erőteljesebbek. Számos hasznos közösségi készség csiszolódik közben: tolerancia-készség, a „pozitív gondolkodás”, a kezdeményező képesség, értékes barátságok megszületése. A kollégiumi élet hatásainak mérlege végül aszerint billen a pozitív vagy negatív irányba, hogy a pedagógus mennyire hozzáértően és felelősségteljesen irányítja a természetes önnevelési folyamatokat. Kollégiumi nevelésünk feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: 2.1.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 24
A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni értékrend, érdekek között. Társadalmilag elfogadott közösségi szokásokat és mintákat közvetítünk. Kulcsfogalmak: empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, közösségi együttélés, szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia fejlesztése. 2.1.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A kollégium biztosítja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, technikákat. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motívumokat, arra törekszünk, hogy feltárjuk az egyéni tanulási kudarcok és zavarok okait, majd személyre szabott, hatékony megoldási lehetőségeket kínálunk fel. Szaktanári segítséget adunk a napi felkészülésben. Szeretnénk, hogy az ismeretek elsajátítása ne pusztán monoton feladatteljesítés legyen, hanem egyfajta belülről fakadó belső igény, vagyis a világ iránti természetes érdeklődés mozgassa a tanulókat. Kulcsfogalmak: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 2.1.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy 25
ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Megpróbálunk nagyon változatos és hatékony szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazni, amelyek segítségével leküzdhetjük a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket. Feladatunk a tanulók képességeinek minél részletesebb megismerése: a tehetséges tanulókat képességeinek kibontakoztatásával párhuzamosan támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat. Biztosítjuk annak feltételrendszerét, hogy az iskolában mindenki eredményesen végezze tanulmányait. Lehetővé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést a helyes és pozitív egyéni önértékelés kialakításával. Kulcsfogalmak: magas szintű anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejező- és fogalmazási készség fejlesztése, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. 2.1.4. A kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakítása Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.
26
Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Töretlenül valljuk, hogy bővítenünk kell a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, és azok eredményeiről. Fel kell keltenünk az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség és Földünk globális problémáival kapcsolatban. A természeti és társadalmi ismeretek átadása, a művészeti élmények intenzív megtapasztalása segít eligazodni bonyolult világunkban, elősegíti a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Helyes irányba motiválja a diákságot önmaga és az önkifejezési lehetőségek megtalálásához, érzelemvilágának gazdagodásához. Változatos és sokrétű kulturális programokat kínálunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúrkör megismeréséhez, az idegen nyelvek elsajátításához. A kollégiumi nevelés megalapozza a tanulókban az európai uniós polgár identitástudatát. Kulcsfogalmak: globalitás, európaiság, univerzalitás, esztétikai-művészeti tudatosság, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 2.1.5. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartásra való nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. A testi, szellemi és lelki egyensúly, a belső harmónia megteremtésére kell törekednünk e társadalmilag szervezett közösség keretei és szabályai között. Azt szeretnénk, ha diákjaink képessé válnának önnön természetes, alkotó életritmusuk, saját szokásrendszerük kialakítására. Az ördög a részletekben lakozik, úgymint egészséges táplálkozás, kulturált megjelenés, 27
tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, igényes környezet megteremtése. Kollégiumunk a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít. Azt reméljük, hogy a tanulók itt jól érzik magukat, és ez hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti feltétlen igény kialakításához. Célunk a környezettudatos magatartásforma felmutatása. Feladatunk továbbá a családi életre, a családtagi szerepekre, szexuális nyitottságra és tájékozottságra, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. Kulcsfogalmak: fenntartható fejlődés, tudatos környezetvédelem, társadalmi és családi szerepvállalás, szexualitás, érett személyiség. 2.1.6. Társadalmi gazdálkodási jártasságok fejlesztése Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Segítenünk kell a tanuló önálló életvitelének kialakítását, különös tekintettel a családi háztartás és gazdálkodás megtervezésére, a tudatos fogyasztóvá válás kritériumaira, illetve a gazdaság, pénzés hitelpiaci alapismeretekre, hiszen csak egy autonóm, felelős gondolkodású, jogait és kötelességeit jól ismerő állampolgár képes a társadalom mikroegységének és egyben a jövő zálogát képviselő családi létforma működésének biztosítására, fenntartására. Kulcsfogalmak: család, társadalom, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.
3. ÉRTÉKRENDSZERÜNKBŐL FAKADÓ NEVELÉSI CÉLJAINK A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének 28
kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Célunk egy kifejezetten gyermek-, tanulás-, és egyénközpontú környezet kialakítása, melyben méltán végezhetjük az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg és közösségi szempontból is sikeres, értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárok nevelését. Kitűzött nevelési céljaink elérését tanáraink példamutató értékrendje, európai szellemisége és az információs társadalom követelményeinek való megfelelni akarás biztosítja. Missziónkat így fogalmaztuk meg: tanulóinknak – képességeik szerint – a magyarság és európaiság értékeit közvetítő, korszerű emberi mintát és tudást adni. Jövőképünk: A szakmai kihívásoknak való megfelelés útján a Kecskeméti Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium regionális bázis intézménnyé kíván válni, hiszen adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy társadalmi közösség mintaadó pedagógiai, kulturális központjává fejlődjék. Biztosítjuk és tiszteletben tartjuk az Alaptörvényben deklarált állampolgári, gyermeki és szabadságjogokat, személyiségjogokat. A NAT által megfogalmazott alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósításában a demokráciát, a humanizmust, a nemzeti és európai önazonosságra nevelést tarjuk irányadónak. Felelősségre, bizalomra, szeretetre, segítőkészségre és emberi tapintatra neveljük tanítványainkat. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése. Elősegítjük a tanulók aktivitását, az alkotói képességek, az öntevékenység fejlesztését, a tanulói önszerveződést. A szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködést felhasználjuk a napi feladatok megoldásaiban. Egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.) A környezet esztétikus kialakításával szociális és érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk. Változatos és tartalmas művelődési és szabadidős tevékenységeket biztosítunk. Pedagógiánkat a nyugodt következetesség, az integrált nevelés megvalósítása, illetve az orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő nevelési módszerek alkalmazása hatja át. Valljuk, hogy az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása vezet el az eredményes munkához. Munkánkhoz elengedhetetlen a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és ápolása kollégiumunk példás szellemiségét erősíti.
29
Konkrét nevelési célok A tanulmányi munka támogatása: kooperatív tanulási formák alkalmazása a tanulási teljesítmény fejlesztése érdekében, megfelelő tanulási, gondolkodási, és munkakultúra kialakítása. Önismeretre nevelés. „Gnóti szeuton.”, azaz „Ismerd meg magad!” és a világot ismered meg. Ha a fiatal felnőtt szembesül saját személyiségével, akkor konfliktushelyzetekben megfontoltabban reagál. Az önmagát jól ismerő ember képes önállóan dönteni, képes megfelelni a társadalmi normatíváknak. Akaraterő fejlesztése. „Az egyén érez, ért és akar.” – mondja Arisztotelész. A lélek tisztaságának megóvása és az érzelmi intelligencia kibontakoztatása érdekében fel kell mutatni a tanulók számára a szabad akarat fogalmának helyes értelmezési lehetőségeit, mely rendkívüli relevanciát kap a közösségi létforma gyakorlása során. Pozitív individuális fejlődés. Az önelfogadás, az önbecsülés és optimista világlátás segítségével szeretnénk elérni, hogy tanulónk higgyen önmagában és társaiban. Legyenek saját céljai, legyenek tervei és azok megvalósításához elegendő elkötelezettsége. Szeretetre, boldogságra nevelés. A napi feladatok elvégzésének nélkülözhetetlen része, hogy a diákok elegendő „szeretet- és örömélményt” kapjanak, és azt ne a fogyasztói vagy információs társadalom tömegembereként, hanem tartalmas emberi kapcsolatokban, értéket adó művészi alkotásokban, klasszikus zeneművek átélésében, illetve a természet örök értékeinek felfedezésében tapasztalja meg.
Konfliktuskezelés. A konfliktusok, a siker és a kudarc mindennapjaink, életünk szükségszerű elemei. Feldolgozásuk, kezelésük, elfogadásuk a személyiség fejlődésének elengedhetetlen része. Rá kell vezetnünk tanulóinkat arra, hogy miként lehet válságszituációkból megújult erővel, a tanulságokat megfogalmazva talpra állni, hiszen az emberi élet célja nem más, mint végigmenni saját belső utunkon. Szociális érzékenység, empátia. Az egyén a közösség része, közösen, szeretettel kell alakítanunk, formálni társas kapcsolatainkat. A másság elfogadása, az együttérzés ugyanis egy magasabb minőségű erkölcsi létformához vezet, mely a mindennapokban a családi, baráti, társadalmi és párkapcsolatok felelős vállalásában artikulálódik.
30
IV.A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGRENDSZERE Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kollégium szociális funkciója mellett folyamatosan fejlődik az önálló érték-, tudás- és kultúraközvetítéssel összefüggő szakmai munka színvonala. Ez azt jelenti, hogy az általános kollégiumi tevékenységen túl minőségi többletszolgáltatásokat tudunk nyújtani kollégistáink számára, és ezzel együtt megvalósul a pedagógiai, szervezeti modernizáció. 1. ALAPTEVÉKENYSÉG A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A következő funkciókról beszélhetünk: Alkotmányossági védőháló Szociális védőháló Érzelmi védőháló Kulturális védőháló
31
2. PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 2.1. Nevelés „A nevelés elsősorban légkör és atmoszféra dolga.” Mérei Ferenc A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttmûködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait.
Alapfogalmak Ügyelet, készenlét:
A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, 32
c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, d) a pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – doku mentált – információcserére kell sort keríteni.
Pedagógiai felügyelet:
A kollégium vezetője – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a kollégiumban a tanulóközösség pedagógiai feladataihoz kapcsolódó feladatok ellátásáról, a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.
A kollégiumi élet szervezése:
A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata megszervezni: a) a napirend szerinti tevékenységeket, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedése, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak. Foglalkozás: Előre megtervezett módon (hely, idő, tartalom, módszer pontos megjelölésével) foglalkozik a nevelőtanár egy csoporttal, oktatási-nevelési-fejlesztési tevékenység. A foglalkozásokon hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások. A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. Egyéni törődés: Tervezett módon foglalkozik a nevelőtanár egy-két tanulóval (kötetlen vagy irányított egyéni beszélgetések, meghallgatás formájában). A szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. A pedagógusok ennek keretében az egyén teljeskörű pedagógiai és szülői jellegű segítését, nevelését, motiválását, értékelését végzik. A hátrányos helyzetű tanulók esetében kötelezően, illetve a többi tanuló esetében egyéni döntés alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelyben folyamatosan 33
követhetően rögzítésre kerülnek a tanulóval kapcsolatos tapasztalatok, a fejlődés látható irányai, illetve a fejlesztéshez használt eszközök, módszerek. Formája: egyéni, vagy kiscsoportos elbeszélgetés, személyiségfejlesztő foglalkoztatás. A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása. Családhelyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közvetítő (etikai, norma stb.) funkció Követelményeket állító funkció Ellenőrző, értékelő funkció
2.2. A kollégiumi foglalkozások A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. 2.3. A kollégiumi foglalkozások rendje A nevelőtanárok a kötelező és szabadon választható foglalkozások formáját, rendjét és tartalmát demokratikus nevelési alapelvek mentén, irányító beavatkozással, a csoporttal közösen tervezik meg, alternatívát javasol, amelyek közül választani lehet. A csoport szabadon választ a felkínált témák közül, és meghatározzák a feladatok elosztását is. Rendkívüli jelentőséggel bír a közös munka során a tanulók erkölcsi és szellemi gyarapodása, a kompetenciák fejlesztése, a csoportdinamika, illetőleg az egyéni szükségletek és képességek. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni, mely kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. Minden tanév első hetében fel kell mérni, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követő három munkanapon belül - a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban – a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. 34
Alapfogalmak:
Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás b) differenciált képességfejlesztõ, tehetség-kibontakoztató foglalkozás c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök. Kötelező kollégiumi foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelynek megszervezése a kollégium részére kötelező, és amelyen a tanuló köteles részt venni. Kötelezően szabadon választott foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelynek megszervezése a lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégiumnak kötelező, s amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni. Csoportvezetői foglalkozás: a csoportvezető nevelőtanár által irányított, a csoporthoz tartozó tanulók számára kötelező foglalkozás, amelynek célja a kollégiumi csoport életével kapcsolatos események, tevékenységek, feladatok, problémák megbeszélése, értékelése. Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások. A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, 35
- a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. A kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. A kollégiumi foglalkozás lehet: a) felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, ca) szakkör, cb) érdeklődési kör, cc) önképzőkör, cd) énekkar, ce) művészeti csoport, cf) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. A kollégiumban ennek értelmében gondoskodni kell: - az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, - a kollégium működtetéséről, - a kollégiumi élet szervezéséről. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet 1. kötelező, 2. kötelezően szabadon választható A tanuló heti 22 órában köteles részt venni felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozásokon, heti 1 órában a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokon . A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül szabadon választott, további heti 1 foglalkozáson köteles részt venni. A felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy csoportos foglalkozásokon látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként 36
tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A kollégiumnak – az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez – minden tanév első hetében fel kell mérnie, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-ig. Az éves tanulói foglalkozási tervet – az elfogadást követő három munkanapon belül – a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik kötelezően szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. 2.3.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: Tanulást segítő foglalkozások: 1. rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás 2. differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás 3. a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása 4. a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök B. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: Csoportvezetői foglalkozások: 1. közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése 2. tematikus csoportfoglalkozások: az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: 1. a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása 2. kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: 37
A foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. C. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett: - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. A tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.
TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 38
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma
9. évfolyam,
TÉMAKÖR
1–8. évfolyam
9./N évfolyam,
A tanulás tanítása
4
9./Kny. évfolyam, 9./Ny. évfolyam 3
Az erkölcsi nevelés
2
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
10. évfolyam
11. 12. évfolyam évfolyam
13–14. évfolyam
2
2
2
1
2
2
2
1
1
2
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
1
A családi életre nevelés
1
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
2
39
Gazdasági nevelés
és
pénzügyi
2
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek. 1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Évfolya
9.
10.
11.
12.
13–14.
3
2
2
2
1
m Időkeret
40
(óra) Témák - különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása - a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése -a könyvtárhasználat rendje és módszerei
Tartalmak, tevékenységek
- Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.
2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.
41
- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.
Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.
- erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe
- Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.
- felelősség- és kötelességtudat
- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.
- a munka megbecsülése
- Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.
- mértéktartás, együttérzés, segítőkészség
- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel élethelyzeteket.
a
diákokkal
az
erkölcsi kérdéseket
felvető
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.
42
Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
- közösséghez tartozás, hazaszeretet - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene
- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.
- nemzetünk kapcsolódása Európához
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. 43
Programterv
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
Témák
13–14. 2
Tartalmak, tevékenységek
44
- a demokratikus jogállam felépítése - a felelős állampolgári magatartás jelentősége - a demokrácia elvei és gyakorlati
megvalósulása
- Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.
- cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.
Programterv 45
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
- az önismeret és - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. társas kapcsolati kultúra - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - az empátia és
mások elfogadása
- Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.
- a tudás és tapasztalat jelentősége
- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.
- társas kommunikáció
- Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.
6. A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv
46
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
1
2
2
3
3
Témák
Tartalmak, tevékenységek
- Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - a család szerepe, - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki jelentősége az fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való egyén életében kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - együttműködés - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. és - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a felelősségvállacsaládi közösségben. lás a családban - szexuális kultúra - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - családtervezés - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi- konfliktusok a nő kapcsolatban. családban - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.
7. Testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentõségû a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. 47
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
Témák - egészséges életmód és életvitel - a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében - prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.
agresszió
- Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. 48
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.
Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.
- társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás - önkéntes feladatvállalás másokért - összetartás és együttérzés
- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.
49
Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és küls környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.
Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
50
Időkeret (óra) Témák
2
2
2
2
2
Tartalmak, tevékenységek
- a természet és - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre az emberi káros anyagokat és tevékenységeket. környezet egymásra hatása - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - természeti erőforrásaink védelme - ipari termelés és a környezet védelme - 'gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan'
- A gyakorlatban szervezzünk védő tevékenységeket, akciókat. - Mutassuk be az felhasználhatóságát.
természeti
újrahasznosítható
környezetet anyagok
sokszínű
- A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.
10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különbözõ technikáit, alakítsa ki a megfelelõ kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. 51
- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
Programterv
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
Témák
- tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása
Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók.
- a munka világa és jellemzői
- Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit.
- továbbtanulási lehetőségek
- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.
52
Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
13–14.
Időkeret (óra)
2
2
2
3
3
Témák - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás és gazdálkodás
Tartalmak, tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.
- pénzkezelés technikái
- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat.
- vállalkozás és kockázat
- Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.
12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. 53
A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.
Programterv Évfolyam
1-8.
9.
10.
11.
12.
13–14. 54
Időkeret (óra)
1
1
Témák - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggése -a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a számítógép, az internetfüggőség veszélyei
1
1
1
1
Tartalmak, tevékenységek
- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság ismertetése.
szabályainak,
megteremtési
lehetőségeinek
- Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.
2.3.2. Kötelezően szabadon választható foglalkozások, programok A foglakozásokat mindig a diákság igényeihez, érdeklődéséhez szorosan igazodva a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban valósítjuk meg. Szabadon választható foglalkozások széles körű alkalmazása a differenciálás, a tehetségfejlesztés kiemelt lehetőségei. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások tematikája: A természeti környezet védelme, irodalom, képzőművészet, zene és vizuális képességfejlesztés, anyanyelvi képességfejlesztés, nemzetiségi kultúra, műszaki, vállalkozói és gazdasági ismeretek, magyar nyelv és irodalom szaktárgyi felkészítés, matematika szaktárgyi és érettségi felkészítés, német nyelv szaktárgyi felkészítés, angol nyelvi szaktárgyi felkészítés, 55
diákkörök, tanfolyamok (nyelvi- érettségi-felvételi előkészítő), kompenzáció (felzárkóztató) programok, rendszeres könyvtárhasználat, sportkörök, testmozgás megszerettetése tanulásmódszertan, pályaorientáció, média- kommunikációs ismeretek, filmklub, elsősegély tanfolyam, családi életre, párkapcsolatra, egészséges életmódra nevelés,
dráma és színjátszás, kommunikáció, nyelv – és beszédfejlesztés, színházlátogatás, a technika vívmányai, háztartási ismeretek, életvitel és gyakorlat, közlekedési ismeretek, bibliakör, hittan, általános etika Kollégiumunkban az alábbi kötelezően szabadon választható foglalkozások vannak: A reklámok nyelvén a hirdetési eszközök Bébiszitter ismeretek, gyermekgondozás „Hitélet és belső béke” –bibliakör Kreatívkör: kézügyesség és gasztronómia „Mozogj velem!” – kardioedzés „A technika vívmányai” – műszaki ismeretek Német nyelvi felzárkóztatás „A muzsika hangja” – zeneismereti foglalkozás „Színház az egész világ” – színházesztétikai foglalkozás Filmklub – filmesztétika „Vonzódások és viták” – párkapcsolat és egészséges szexualitás „Egészség és harmónia” – mandalakészítés Online nyelvészet, kommunikáció Továbbtanulás – pályaorientáció Félévente tematikus nemzetiségi napok (török, francia, olasz stb.)
56
Alapkérdések
Iskolai megközelítés
Kompetenciából kiinduló megközelítés
A tanuló státusza
Alkalmazkodó, végrehajtó
Öntevékeny, együttműködő partner
Tevékenységrendszer
Szűk tevékenységrepertoár
Széles, változatos tevékenységrepertoár
Ismeretátadás
Tantárgyi megközelítésű
Rendszerszemléletű
Oktatásszervezési formák
Elsősorban frontális
Egyéni és csoportos
A csoportfoglalkozások megtervezése írásban: a témakörön belül a tartalom („tananyag”) meghatározása a fejlesztési célok meghatározása a fogalmak felsorolása az eljárások, munkaformák, módszerek (tanár/diák) megtervezése az alkalmazott eszközök megnevezése az elvárt teljesítmény, végeredmény, produktum leírása Módszerek Tanári előadás Kérdőívek kitöltése és feldolgozása Tanulói csoportmunka Szorongás-és stresszoldó technikák alkalmazása Tájékozódás segítése: szakirodalom (könyvek, folyóiratok), webhelyek ajánlása Személyiségállapot, személyes tulajdonságok feltárására irányuló felmérés Önismereti tréning, dramatikus játékok Önmenedzselési technikák Színház-és múzeumlátogatás A csoportfoglalkozások tervezésének, ellenőrzésének és értékelésének pedagógiai szempontjai A foglalkozás illeszkedése a kollégium pedagógiai programjához, a csoport éves munkatervéhez A foglalkozás tervezettsége A cél tisztázottsága A tanulók motiválása, aktiválása A szervezési mód céllal való megfelelősége Eszközhasználat céllal való megfelelősége Megértés, elsajátítás ellenőrzése Tanulói teljesítmények mérése, értékelése Tanár-diák viszony a foglalkozáson Nevelői hatások lehetőségeinek kihasználása Keresztény tartalom megjelenése Eredményesség
57
2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, korrepetálás a „humanizálódó kollégiumban” Az oktatási-tanulási folyamat segítője és kulcsszereplője is a pedagógus, aki formál, orientál, támogat, egyre önállóbbá teszi tanítványait, kialakítja bennük az önszabályozás készségét, az autonómiát és a szabadságot, mert tudja, hogy az oktatás komplex interaktív folyamat. A tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás, a tudás felfedezése, a rácsodálkozás öröme, az ismereteknek a kötelezőn túli élesítése, elmélyítése, mely fejleszti a kritikus és a kreatív gondolkodást, az intellektuális képességet. A képességek fejlesztésére tevődött át a hangsúly, ma az alkotó gondolkodás és az együttműködés a leghasználhatóbb tudás. Ennek okán a nevelőtanárokkal szemben a XXI. században új kompetenciaelvárások jelentek meg: A tanuló empatikus elfogadásával optimális személyiségfejlődés megvalósítása. Kongruens kommunikáció és hitelesség. Nyugalom, türelem, higgadt határozottság. Gyermekközpontú szemlélet. Szociális érzékenység, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. – A kooperatív tanulást megvalósító gyakorlatok alkalmazása, az egymást segítő tanulók együttműködése. Heterogén csoportok működtetése, rugalmas tanulásszervezés mindennapi gyakorlata, alternatív utak kínálata a tanulók számára. Hatékony tanítás, amelynek jellemzője az igényesség, a folyamatos mérés és visszajelzés, az egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának rendszeres nyomon követése. Együttműködés a problémamegoldásban intézményen belüli és intézményen kívüli szakemberekkel. Tehetséggondozás: Azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen területen kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Korrepetálás: Azon tanulók vesznek részt, akik: - hiányzás miatt lemaradtak a tananyagban, - ismereteik hiányosak egy-egy részterületen, - igénylik a fokozottabb tanári segítséget, - helyesírása, nyelv – és beszédfejlesztés, - az órai tananyag elmélyítésében szaktanári segítségre szorulnak. Felzárkóztatás: Azon a tanulók vesznek részt, akik év közben másik iskolából csatlakoztak hozzánk és valamilyen szinten lemaradásuk van, vagy eltérő felkészültséggel érkeztek az általános iskolából. 2.4.1. Az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése Az individualizált tanulás előnye, hogy az egyéni anyagot egyéni tempóban, önállóan dolgozza fel a tanuló. Az egyéni tanulói igények kielégítése áll a fejlesztés középpontjában. Ez a fejlesztési tevékenységrendszerek olyan kidolgozását és alkalmazását jelenti, amely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkózásra és lehetőséget biztosít a követelmények, elvárások 58
teljesítésére. Feltételezi az egyéni tanulói igényekhez igazodó differenciált foglalkoztatást és a rugalmas alkalmazkodást kifejezetten az egyén fejlődési üteméhez mérten. Olyan humanizálódó kollégiumnak valljuk magunkat, amely tudomásul veszi, hogy nincs tanuló, aki mindenben egyformán kiváló. Az egyik ügyesebb, a másik gyorsabb, a harmadik kitartóbb. Mindenki hátrányos helyzetű a nála bizonyos szempontból jobb adottságokkal vagy előnyösebb körülmények között lévőkkel szemben. Olyan kollégiumnak valljuk magunkat, ahol minden gyermek lehetőséget kap a fejlődésre. Azok a képességek, amelyeket az egyén nem használ, fejletlenek maradnak, amelyeket viszont sokat foglalkoztat, mind magasabb szintre fejlődnek. Ha egy képesség fejlődésbeli lemaradását szeretnénk csökkenteni, olyan tevékenységet kell végeztetni a gyerekekkel, amely a célzott képességre fejlesztő hatással lehet. Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a kollégium kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítani tudja azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják, illetve kompenzálhatják az iskolai kudarcokat. 2.4.2. Kooperatív tanulás Több ember közösen végzett tevékenysége kapcsán szoros kölcsönhatás alakul ki. Nemcsak a tananyaga elsajátítása a cél, hanem a szociális folyamatok elsajátítása is. A közös munkával a gyerekek a személyiségfejlődés területén is kibontakozhatnak, nő a tanulási motiváció, csökken a szorongás, ezáltal erősödik pozitív beállítottságuk a kollégiummal, iskolával szemben. Javul a tanulási teljesítményük, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásuk fejlődik. Jó irányba mozdul el a diákok egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább értelmezésére. A pedagógus feladata tehát, hogy kiépítse tanulói között az együttműködés képességét. Ez megkívánja a tanulóktól az interperszonális és kiscsoportban való munka képességét. A tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. Nem az egyéni felelősség elmosásáról van szó, sokkal inkább annak a csoport tükrében való felerősítéséről. A kooperatív tanulás négy alapelve: Az építő egymásrautaltság Az egyéni felelősség Az egyenlő részvétel A párhuzamos interakció 2.5. Hagyományőrzés A Táncsics Kollégium hagyományainak ápolása segíti az elmúlt évtizedek értékeinek gondos megőrzését és átadását a soron következő generáció számára, illetve megkönnyíti a közösségi létformába való beilleszkedést, fejleszti a nemzeti identitást, a kollégiumhoz való tartozás élményét. A diákság egészét érintő hagyományrendszerünk rendkívül rangos és tartalmas múltra tekinthet vissza. Pedagógusaink mindig kiemelt figyelmet fordítottak ezen közösségformáló rendezvények szakmailag igényes lebonyolítására. Egy-egy kiállítás vagy kulturális program mindig nagy élmény és lehetőség, hiszen alkalma nyílik a diákságnak a művészi feltárulkozásra. 59
Országos és helyi versenyeken, vetélkedőkön számos elismerő díjjal, helyezéssel öregbítettük és szereztünk dicsőséget kollégiumunk hírnevének. Céljaink: A múltélmény biztosítása A csoportkohézió, csoportdinamika erősítése A folyamatosság fenntartása Hiteles értékrend – elfogadottság elősegítése Kapcsolattartás más társadalmi intézményekkel, civil szervezetekkel Közösségépítés A társas készségek fokozása Kulturális önismeretet építő csoportszellem kialakítása A bölcsészérzékenység megőrzése Rokonszenven alapuló csoportformálás Sok régi hagyományunk van, amelyek a közösség egybetartozását szimbolizálják. A különböző hagyományok a feladatok egyenletes megosztásának szellemében az egyes évfolyamokhoz kötődnek. Minden évben megrendezésre kerülő hagyományőrző rendezvényeink: Gólyatábor szervezése, az elsős diákok fogadása
Tantestület
Tanévnyitó szülői értekezlet, tanévnyitó közgyűlés
Tantestület, Igazgató
Gólyabál
Kilencedikes évfolyam
Kollégiumi Mikulás est
Tantestület
Adventvárás, kézműves foglalkozások, kollégiumi karácsony est
Tizenkettedik évfolyam
Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról
DÖK
Félévi közgyűlés Farsangi mulatság
Igazgató Kollégium egész diáksága és a tantestület
Szalagavató bál
Tizenegyedik évfolyam
Nőnapi köszöntés
Fiúk, Férfi tanárok
Táncsics emlékünnepség Táncsics-hét
Tizedik évfolyam A kollégium egészét munkába hívó rendezvénysorozat
Költészet Napja
Tizenkettedik évfolyam
Ballagás, végzősök búcsúztatása
Tizenegyedik évfolyam
Tanévzáró közgyűlés: Kiváló Kollégista cím adományozása
Igazgató
60
2.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztése: a Diákönkormányzat A kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítanunk kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tennünk, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat célja, hogy a működési szabályzattal összhangban a tanulók a diákotthoni nevelőközösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik formálásában, életmódjuk kialakításában, a pedagógusok közreműködésével szervezzék, irányítsák, ellenőrizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. DÖK munkáját a diákok által felkért tanár segíti. Maguk választják vezetőségüket, akik képviselik a kollégista diákokat: - a kollégiumi szervezetben, - tantestületi értekezleteken, - kulturális rendezvényeken. A szociális képességek fejlesztése tudatos módon történik meg a különböző diákönkormányzati tevékenységek gyakorlása kapcsán: - A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, a munka irányítása, ellenőrzése és értékelése. - A közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése. - A tanulók sokoldalú fejlődésének segítése, az elért eredmények értékelése. - A tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellenőrzésben, értékelésben. 61
- A kollégium kapcsolatrendszerének kiépítése más iskolákkal, kollégiumokkal. - Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestület munkájának támogatása. - Közgyűlések, választások, értékelések, rendezvények szervezése, diákvezetői megbízások ellátása.
A Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy: - Személyes példamutatással, kiemelkedő tanulmányi eredménnyel járjanak társaik előtt. - Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvető szabályait. - Önállóan végezzék az önkormányzó munkát. - Ismerjék meg jogaikat, teljesítsék kötelezettségeiket. - A feladatokat előre tervezzék, a munkát osszák meg. - Közösségszervező tevékenységük kapocs legyen a diákság a tantestület és a kollégium háromszögében.
2.7. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka bemutatása „Gyermeknek lenni annyi, mint közvetlenül, segédeszközök nélkül tudni valami nagyon lényegeset és félelmeset a világról” Márai Sándor A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztet körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelésioktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermek kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos csoportban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. 62
Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. Megállapíthatjuk tehát, hogy a gyermek és ifjúságvédelmi munka minden csoportvezető nevelőtanár napi feladatai közé tartozik. A csoportvezető már beköltözéskor összegyűjti a szükséges információkat a tanulókról, hiszen neki kell elsőként észlelni és közvetíteni a problémát a kollégium gyermekvédelmi felelősének, aki aztán részletesen feltárva az esetet megoldási tervet készít elő. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a tantestületet, a kollégium vezetőségét, továbbá konzultációt folytat a szülőkkel, az iskolával, az önkormányzat családsegítő szerveivel, ha szükséges felkeresi a lakóhely szerint illetékes önkormányzat szociális és gyámügyi osztályát az érintett tanuló ügyében. Rendkívüli prioritást kell kapnia a gyermek- és ifjúságvédelmi munka szervezettségének, valamint az ellátás szakszerűségének. Tekintettel az igényekre, a feladatokra, a pedagógus módszertani felkészültsége, a pedagógiai kultúra színvonala a gyermek és ifjúságvédelmi munkában központi kérdés. Szükséges az intézményen belüli rendszeres tapasztalatcsere, konzultáció, az esetmegbeszélés. 2.7.1. A gyermekvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: A kollégiumi csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. 63
A kollégium nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A törvényi változások figyelemmel kísérése, folyamatos továbbképzés. 2.7.2. A segítségnyújtás általános formái A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás, c) a pedagógiai tájékoztatás, d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás, e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett a) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, b) az egyházi vagy más nem állami, nem települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá c) jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként mûködõ gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv által nyújtható. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Formái: - az egyéni beszélgetés, - egyéni törődés, - meghallgatás, - életvezetési tanácsadás, - a kiscsoportos, szobaközösségi beszélgetés, - relaxáció, - terápia, - drámapedagógiai foglalkozás, - mentálhigiénés szolgáltatás, 64
- jogsegély, - folyamatos kapcsolattartás a kollégium pszichológusával.
Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiánk szellemisége kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kollégista diákok szívesebben fordulnak úgymond „házon belül” segítségért olyan pedagógushoz, akit ismernek és akiben megbízhatnak, hiszen ezek a serdülőkori problémák elsősorban magánéleti, személyes jellegűek, közösségi beilleszkedéssel, egészségüggyel, tanulással, családi háttérrel, pszichés vagy egzisztenciális nehézségekkel kapcsolatosak. 2.7.3. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Fokozott figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését: - a változás a családban (első osztályba lépő gyermek, testvér születése, válás), - a médiumok hatása gyermekeink fejlődésére (pozitív-negatív), - az engedékenység-szigor kérdése (hol a helyes középút?), - szenvedélybetegségek – megelőzésük, gyógyításuk, (italozás, dohányzás, drogfogyasztás), tanulási nehézségek (dysgrafia, dyslexia, dyscalculia, egyéb) és tanulmányi eredmény látványos visszaesése, -deviáns viselkedés: szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, - szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, - szektához való csapódás.
2.7.4. A gyermekvédelmi munkát meghatározó pedagógiai elveink A gyermeki jogok minél magasabb szintű megvalósulása, érvényre jutása érdekében el kell különítenünk: A prevenció, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztető körülmények kialakulásának széleskörű megelőzése és megszüntetése. A szociális segítségnyújtás, a gyermek és természetes környezetének együttműködésére építve kísérjük figyelemmel a konkrét veszélyeztető hatásokat, és azok kezelésére megoldásokat keresünk. A hatósági beavatkozás szintjét. A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka színvonala emeléséért az alábbiakat kívánjuk tenni: - pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, 65
- gyermekközpontúság, bizalmi elv érvényesítése, - a pedagógiai munkát segítő külső szakemberek hatékony bevonása (pszichológus), - továbbképzések igénybe vétele, - rugalmas alkalmazkodás a diákok igényeihez, problémáihoz, - a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, - a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, - felkészítjük a tanulót a családi életre, családtervezésre, krízishelyzetekre, - olyan légkört teremtünk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön, - törvényesség megtartása a működésben az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, illetve az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről értelmében.
2.7.5. A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe. Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. Prevenciós céllal előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programokat szervezünk. Szükség esetén a pszichológus szakellátását kérjük. Tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatást szervezünk. Intézményi „szociális hálót” működtetünk. (Táncsics Középiskolai Kollégiumért Alapítvány) Többszöri konzultáció a szülőkkel, nevelési segítség, életvezetési tanácsadás. A gyermek nevelési tanácsadóhoz irányítása. Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére. Rendszeres gyermek- és ifjúságvédelmi támogatás, illetve természetbeni juttatás kérelmének előterjesztése. Közös pályázati tevékenység, napi kapcsolat a Rév-vel. 2.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési programunk „Anima sana in corpore sano.”, azaz Ép testben ép lélek. Az egészségnevelés fogalma A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők égészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi 66
címszavakban foglalhatunk össze: - a prevenció - az iskola mellett a kollégium az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere - az egészséget támogató társadalompolitika - a hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - rizikócsoportos megközelítés - érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások kortárshatások az egészségfejlesztésben - közösségi alapú komplex egészségfejlesztés. A gyermek testi és mentális képességeinek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A gyerekeknek az otthontól távol lévén a kollégiumban kell ezeket az ismereteket, gyakorlati képességeket elsajátítaniuk, ezért minden igyekezetünk arra irányul, hogy otthonos, kulturált, esztétikus „második otthont” teremtsünk, ahol a tanulók jól érzik magukat, fejlődik ízlésviláguk, komfortérzetük. Olyan kollégiumot szeretnénk, amely képes megoldásokat kínálni a diák testi és lelki egészségének megőrzésében, továbbá alternatívákat nyújtani az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Az intézmény kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta önálló kiválasztásához. - fogalmazza meg Alapprogramunk az alapelvek között. Egészségfejlesztő munkacsoport létrehozása A célok eléréséhez intézményünkben jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során a kollégiumi egészségnevelési faladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkotják ezt a csoportot: intézményvezető az egészségnevelő kollegák, drogügyi koordinátor, szabadidő-szervező, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichológus. 2.8.1. Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása A kollégiumban az egészséges szervezet harmonikus fejlődését az egészséges környezeti feltételek megteremtésével, a megfelelő táplálkozás biztosításával és a tanulók rendszeres edzésével segítjük elő. Az egészség megőrzéséhez alapvető egészségügyi ismereteket nyújtunk, gyakoroltatjuk és rögzítjük a helyes szokásokat, a személyi higiénia szabályainak következetes megtartására nevelünk. A helyes életmód és életvitel kialakításában minden csoportvezető nevelőtanárnak aktívan részt és felelősséget kell vállalnia. Az egészséges környezet és egészséges életvitel iránti igény táplálása: a hálószobák rendjét és tisztaságát folyamatosan, naponta pontozással ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a 67
megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. A kollégium parkjának rendezésében, tisztán tartásában diákjaink is részt vállalnak. Nevelőtanáraink különös hangsúlyt helyeznek a napi tisztálkodás, a személyes higiéné, az évszaknak és az alkalomnak megfelelő ruházat fontosságára. Ez a csoportfoglalkozások tematikájában is megjelenik. Rendelkezésre állnak a zuhanyozók és mosdóhelyiségek, mosógépek, szárító, vasaló. A Precíz Kft. rendkívül változatos, frissen elkészített, egészséges és többféle menüt – közöttük a vegetariánust is – kínál a főétkezések alkalmával. A minőségi közétkeztetést nyújtó konyha, a kellemes hangulatú étterem és kedves kiszolgáló személyzete garantálja a gyerekek rendszeres étkezését. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, melegítésre, konyha- és hűtőszekrényhasználatra. Elégedettek lehetünk az étkezések kulturált lebonyolításával, mind a közös étkezőkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban. Védőnő képzettségű, egészségügyi végzettségű nevelőtanárunkat felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására. Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk. A tanuló szabadideje védett a Házirend szerint. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek a kollégium pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - morális alapértékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a konfliktus-, konfrontációvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészséges életmódra nevelés pedagógiai módszerei tanári magyarázat, meghívott előadók (ANTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum…), kirándulások szervezése, versenyek, plakátok, faliújság a témával kapcsolatban, egyéni beszélgetés, életvezetési tanácsadás, a megszerzett ismeretek tudatosítása, személyes példaadás, gyakoroltatás, ismétlés, öntevékenységre, konstruktív megoldásokra való késztetés, formáló, segítő ellenőrzés, 68
pozitív értékelés, megerősítés, tanárok továbbképzése, folyamatos ismeretbővítés. Az egészséges életmódra neveléssel elérendő célok - hatékony prevenció: a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, - kiemelni az élvezeti cikkek, /dohányzás, alkohol, kábítószerek/ egészségre káros hatásait, - a gyermekek személyiségének formálása: autonóm, önmagáért és a társadalom tagjaiért való felelős gondolkodás kialakítása, önismeret, - a tanulók életkori sajátosságaikhoz mért tudásanyag szolgáltatása, - a tanulók autentikus értékrendszerének kialakítása, - a diákok szerezzenek gyakorlatot a veszélyhelyzetek felismerésében, legyenek megoldási alternatíváik, - kommunikáció, kifejezőkészség, érzelmi intelligencia, empátiakészség fejlesztése, - hatékony feszültség-, és konfliktuskezelés,
3. Kapcsolatrendszer
A kollégium eredményes működéséhez szükséges belső és külső kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában rendkívül nyitottak és kezdeményezők vagyunk. 3.1. Belső kapcsolatrendszer Hatékony és közvetlen információs kapcsolatot biztosítunk a vezetés és a munkatársak között. A belső kapcsolattartási formák, illetve fórumok biztosítják a különböző szintek és funkciók közötti, hatékony kommunikációt és információcserét. A vezetői, a tantestületi és az alkalmazott értekezleteket az intézményvezető hívja össze. A teljes dolgozói körrel való egyidejű kapcsolattartás fóruma az összdolgozói értekezlet. Összehívására rendkívüli alkalmakkor kerül sor (pl. igazgatói pályázatok véleményezése, IMIP elfogadása, módosítása). A pedagógusok napi kapcsolattartásában, pedagógiai, módszertani tapasztalatok átadásában kitűnően és hatékonyan működik a belső elektronikus levelezőrendszer. A tanári karral való kapcsolattartás fórumai a tantestületi értekezletek és a heti rendszerességgel tartott tanári megbeszélések. Értekezletet az igazgató, megbeszéléseket az igazgató, a helyettese hívhatnak össze. Az értekezletek időpontját és témáját az éves munkatervben kell rögzíteni. Szükség és igény szerinti kapcsolattartás biztosított a Közalkalmazotti Tanáccsal. Együttműködő, kölcsönös és rendszeres kapcsolatunk van a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a Szülői székkel. Szülői értekezleteket és egyéni fogadó órákat tartunk, telefonon, levélben értesítjük a szülőket vagy személyesen konzultáció alkalmával találkozunk velük a gyermek érdekében. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk azonnali jelzéssel élünk a szülő felé.
69
3.2. Külső kapcsolatok A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn: - A fenntartóval és a működtetővel. - Művelődési és kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel. - Kecskeméti Máltai Szeretetszolgálat szervezetével. - A kapcsolódó középiskolákkal, társintézményekkel, azok tantestületeivel. - Szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, illetve veszélyeztetett gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a város egyéb intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. - A felsőoktatási intézményekkel, ahol tanulóink folytatják tanulmányait: nyílt napok, pályaválasztási tájékoztatók, írásos dokumentumok formájában. - A megye általános iskoláival: a beiskolázás és az AJTP hatékony tervezése érdekében, pályaválasztási tájékoztatók, nyílt napok, írásos tájékoztatók, felhívások, toborzókörutak segítségével. - Az AJTP-ban részt vevő Debreceni Egyetem oktatóival való szoros együttműködés. - Az AJTP-ba bekapcsolódott iskolákkal és azok kollégiumaival kapcsolattartás, közös rendezvények, kirándulások, szakmai napok. A rendkívül értékes szakmai jellegű kapcsolatokat, a más kollégiumokkal való együttműködést intézményünk arra használja fel, hogy belső életünket színesebbé, pedagógiailag hitelesebbé tegyük, a tapasztalatokat megosszuk. A kollégiumok közötti találkozók, versenyek élménye erősíti a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását. Példaértékű, lassan hagyománnyá válik „A legügyesebb kollégista” vetélkedő megyei és országos megrendezése.
V. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMJÁNAK TEVÉKENYSÉGRENDSZERE 1. AZ AJTP-BAN MEGVALÓSULÓ ÁLTALÁNOS ELEMEI
KOLLÉGIUMI
ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI
PEDAGÓGIAI
MUNKA
Az Arany János Tehetséggondozó Program (továbbiakban: AJTP) célja az esélyteremtés és tehetséggondozás azon tanulók számára, akik a program segítsége nélkül nem nyerhetnének felvételt a felsőoktatási intézményekbe. A program célja a programba bekerülő tanulók 70
képességeinek és személyiségének, valamint érzelmi intelligenciájának fejlesztése és a tudás tekintélyének visszaállítása. 1.2. Az AJTP-ben megvalósuló kollégiumi pedagógiai munka és tevékenységi rendszer meghatározó elemei:
Az AJTP a megvalósító középiskolák és kollégiumok, illetve középiskolai és kollégiumi intézményegység (ek) együttműködésén, összehangolt tevékenységén alapszik. Az AJTP-ban résztvevő minden tanuló számára kötelező a kollégiumi jogviszony létesítése abban a kollégiumban, ahol a program megvalósul. Az AJTP-ban részt vevő intézmények együttműködnek a fenntartóval, a program Szakmai Tanácsadó Testületével, a méréseket és továbbképzéseket végző felsőoktatási intézményekkel, az Arany János Kollégiumi és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programmal. Az AJTP-ban részt vevő kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, a jelen mellékletben megfogalmazott követelményeknek kell megfelelniük. Az AJTP-ban részt vevő középiskolák és kollégiumok, illetve intézményegységek együttműködnek, megállapodnak a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, a program előírásainak, követelményeinek megvalósítása érdekében úgy, hogy közben megőrzik nevelési és oktatási dokumentumaikban meghatározott önállóságukat és sajátos arculatukat. Az együttműködés szervezésére irányító koordinátort (a középiskolában programfelelős, a kollégiumban programgazda) neveznek ki és rendszeres szakmai konzultációkat tartanak.
1.3. Az AJTP-ban részt vevő kollégiumok megkülönböztető, speciális elemei
Az AJTP-ban a nevelési és oktatási folyamat öt évfolyamra terjed ki. Az AJTP-ban részt vevő középiskola által tervezett helyi tantervnek és a kollégiumi tevékenység- és foglalkozási rendszerre épülő kollégiumi programnak – kiegészülve az AJTP-s foglalkozási egységgel – egységes pedagógiai rendszert kell alkotnia, ami azt is jelenti, hogy a foglalkozások, tevékenységek helye, időkerete intézménypáronként – megállapodásuk alapján – változhat. A 9./AJTP előkészítő évfolyamon hangsúlyosan a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, gazdagító programok biztosítása, a matematika, az informatika, az anyanyelvi képzés és egy idegen nyelv emelt óraszámú oktatásának segítéséhez felkészítõ foglalkozások szervezése történik. Az AJTP foglalkozási egység bevezetése a kollégiumban a középiskolával történõ megállapodás esetén lehetõvé teszi az önismeretiszemélyiségfejlesztési, vagy drámapedagógiai, valamint tanulás módszertani és kommunikációs foglalkozások megszervezését. Az AJTP foglalkozási egység a program egyik jellemzője, melyre a program a 9./AJTP évfolyamon további heti 4, a 9-12. évfolyamokon pedig heti 2-2 órányi foglalkozási időt biztosít.
71
Az AJTP-ban részt vevő kollégiumokban az általános szabályok szerint megszervezett foglalkozások kiegészülnek az AJTP foglalkozási egység foglalkozásaival, melyeket a heti rendszeres felkészítő foglalkozások időkeretében, vagy a hétvégi kollégiumi programok keretében lehet megszervezni. Az AJTP-ban részt vevő tanulók a szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal kollégiumi programhétvégén (foglalkozásokon, rendezvényeken, kirándulásokon, sportversenyeken stb.) vesznek részt. A tíz kollégiumi hétvégéből (a 9./AJTP-11. évfolyamon 10 hétvége/év; 12. évfolyamon 5 hétvége/év) hármat a köznevelési törvény által biztosított átcsoportosítási lehetőséget a teljes tanévre kihasználva kirándulásra, országjárásra, táborozásra, a környék megismerésére fordíthatnak. Az AJTP-ban részt vevő kollégiumok és kollégisták a kollégiumi pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott rend szerint részt vesznek a házi, a regionális és az országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain. Az AJTP-ban részt vevő kollégiumok hétvégi programjaik szervezésekor, foglalkozásaik átcsoportosításakor, illetve tömbösítésekor alkalmazzák a foglalkozások és foglalkozási idők átcsoportosításának lehetőségét biztosító szabályt.
1.4. Az AJTP tevékenységrendszere, foglalkozásai évfolyamonkénti és szervezeti bontásban. (Táblázatok)
és
kollégiumi
programjai
72
Kötelező időtartama,
Tevékenység, foglalkozás tárgya
formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)
Célja, tartalma
Fejlesztési, nevelési feladatok
9./az AJTP előkészítő évfolyama
Önismeret, személyiségfejlesztés
1. AJTP-s keretek között tartott Tanulásmódszertan foglalkozási egység
74 óra
Csoportos foglalkozás
37 óra Csoportos foglalkozás
37 óra Életmód-életvitel
Csoportos foglalkozás
Egyéni foglalkozás
Cél: önmaguk jobb megismerése, a személyiség fejlesztése, megfelelő kompetenciák fejlesztése.
A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása. A kollégiumi beilleszkedés, kapcsolatteremtés, kommunikáció segítése. Felkészít a különböző élethelyzetek megoldására, pályaválasztásra.
Reális énkép kialakításának támogatása, személyiségjellemzők, személyiségtípusok megismerése személyiségfejlesztés. Figyelem-összpontosítás fejlesztése, memóriafejlesztés.
Az egyéni, a páros és a csoportos tanulás megszervezése. Gyakorlás. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. A diákok segítése a különböző élethelyzetek megoldásában, kapcsolatteremtésben és a közösségi életbe való beilleszkedésben.
73
2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások
Felkészítő foglalkozás
296 óra
(tehetséggondozó,
Csoportos foglalkozás
felzárkóztató foglalkozások, idegen nyelvi felkészítés)
Egyéni foglalkozás Egyéni/csoportos
Felkészülés iskolai tanórákra,
A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával.
felzárkóztatás, tanári irányítás és A tanulók motiválása a foglalkozásokon segítség nyújtása mellett. való aktív részvételre kompetencia alapú, Ismeretátadás, műveltség és korszerű tanulásszervezési eljárások intelligencia-gazdagítás, illetve alkalmazásával, az egyéni igényeknek felzárkóztatás, korrepetálás. megfelelő, differenciált képességfejlesztés, idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.
37 óra ECDL vizsgára való felkészítés
Csoportos foglalkozás
Vizsgára készülés
Informatikai kompetenciák fejlesztése.
Az alapprogram (kötelező) témáinak feldolgozása.
Differenciált képességfejlesztés, ismeretek bővítése, pályaválasztás elősegítése, egyéni szükségleteknek megfelelő foglalkozások biztosítása.
Egyéni foglalkozás
22 óra A 3. melléklet megfelelő Csoportvezetői témáinak feldolgozása foglalkozás
Közösségi és csoportügyek, Csoport- és kollégium élet és szervezési problémái
15 óra Csoportos foglalkozás
aktuális információk. Kollégiumi és egyéni problémák. Információk, szervezések.
Közösségfejlesztés, problémamegoldást és konfliktuskezelést szolgáló foglalkozások szervezése.
74
37 óra Választott szabadidős foglalkozás
diákköri foglalkozás
Csoportos és egyéni foglalkozás
37 óra Társastánc/néptánc/úszás
3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat
Csoportos foglalkozás
7 hétvégi rendezvény, Kollégiumi programhétvégék tanév közben
Tanulmányi
kirándulás, sporttábor, (3 kollégiumi hétvége összevonásával)
kollégiumi program csoportos foglalkozás, egyéni foglalkozás
Kollégiumi rendezvény,
Kikapcsolódás, szabadidőeltöltés (sport, kultúra, szervezett szórakozás).
A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, általános műveltséget, sportés mozgáskultúra fejlesztését, kikapcsolódást szolgáló programok szervezése.
Tánc- és illemtani ismeretek Kulturált szabadidő eltöltés. Hagyományismeret felelevenítése.
Koordinációs készségek javítása, kommunikációs készségek javítása,
Úszásoktatás, vízbiztonság kialakítása
Egészségfejlesztés
A város és a megye, a főváros megismerése, a közvetlen és távolabbi környezet megismerése.
hagyományőrző ismeretek bővítése.
A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése.
AJTP foglalkozási egység
Nyári kirándulás, pihenés, közösségépítés, országismeret.
Közösség- és kapcsolatépítés elősegítése.
Csoportrendezvény
75
AJTP-s rendezvény, Gólyatábor
Kollégiumi rendezvény
Sporttalálkozó
Ismerkedés, közösségépítés.
Ismerkedést, kapcsolatfelvételt, kapcsolatépítést, közösségépítést szolgáló programok szervezése.
Sporttalálkozó az e területen tehetséges tanulók számára, ismerkedés más AJTP-s diákokkal.
Versenyek szervezése, ismerkedést és kapcsolatépítést, a tolerancia és a fair play elvének elsajátítását szolgáló programok szervezése.
Művészeti találkozó.
A különböző művészeti területekkel összefüggő kreatív tevékenységek támogatása, a kifejezésmód fejlesztése a különböző művészeti ágakon keresztül, értékközvetítés, élményszerű tapasztalatszerzés elősegítése.
AJTP-s rendezvény 4. Táborok, versenyek,
Művészeti fesztivál
Kollégiumi rendezvény
találkozók AJTP-s rendezvény
Bemutatkozó műsor
Kollégiumi rendezvény Csoportfoglalkozás:
Házibajnokságok, megyei-regionális versenyek
A fellépés keretében a gyerekek A kollégium kapcsolattartásának komoly felkészülésen vesznek javítását, közösségfejlesztést szolgáló részt és csoportosan programok szervezése. bizonyíthatják a csoport jó szellemiségét.
Egyéni fejlesztés. Felkészülés változó időkeretben
Célja a valódi tehetségkutatás és Tehetséggondozás. tehetséggondozás. Csoportkohézió alakítása.
76
9. évfolyam Énkép kialakítása
Önismeret, 1. AJTP-s keretek Személyiségfejlesztés között tartott foglalkozási egység Tanulásmódszertan
74 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás
önmaguk jobb megismerése, az utóbbinak megfelelő kompetenciák fejlesztése.
37 óra
A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása.
Felkészülés az iskolai tanórákra, Felkészítő foglalkozás
2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások
Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások,
az önismeret, társismeret, önbizalom, és a személyiség fejlesztésével összefüggő foglalkozások szervezése
Memóriafejlesztés. Az egyéni, tudatos tanulás fejlesztése, gyakorlása. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. A tanulók motivációjának fenntartása,
felzárkóztatás tanári irányítás és támogatás mellett, tanulószobai Kikérdezés, ellenőrzés (szükség esetén) foglalkozások keretében Ismeretbővítés, képességfejlesztés Csoportos foglalkozás, differenciált, egyéni igényekre és Korrepetálás, felzárkóztatás a Egyéni foglalkozás előrehaladásra reflektáló módszerekkel. szükséges tárgyakból.
370 óra
Idegen nyelvi felkészítés
Tartalmi, műveltségi, módszertani gazdagítás. 22 óra
A 3.melléklet megfelelő témáinak feldolgozása
Akarati, érzelmi összetevők fejlesztése,
a személyiség fejlesztése,
Az alapprogram (kötelező) témáinak feldolgozása,
Csoportos foglalkozás AJTP programelemek beépítésével.
Idegen nyelvi kompetenciák.
A kollégiumi alapprogram kötelező témaköreinek feldolgozása.
77
Csoportélet, kollégiumi szervezések
Választott szabadidős foglalkozás (sokrétű, változatos, fiatalos szervezések, versenyfelkészítések, sport)
3. Kollégiumi programhétvégék
Kollégiumi programhétvége tanév közben
AJTP-s vállalt
15 óra
Közösségi és csoportügyek.
Csoportvezetői foglalkozás
Szervezések, aktuális információk.
37 óra
Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése
Csoportos foglalkozás Diákköri foglalkozás Egyéni foglalkozás
7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igénylő program kollégiumi foglalkozás, csoportfoglalkozás
Egészséges életmód. Kulturális rendezvények szervezése, esztétikai élmények szerzése. Közös színház, mozi, múzeumlátogatás. A hazai környezet és a főváros további megismerése. Egy meghatározott terület feltérképezése. A cél a közösség formálása, építése, a tudatos jelleg megerősödik.
Intézményi információk megbeszélése, a diákok véleményének, javaslatainak teret adó fórumok szervezése.
Szabadidő kulturált, hasznos eltöltését, pihenést, rekreációt szolgáló foglalkozások szervezése.
A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése, aktív pihenést, közösségépítést szolgáló szabadidős programok szervezése.
AJTP foglalkozási egység
többletfeladat
Tanulmányi kirándulás
A fennmaradt 3 kollégiumi hétvége felhasználásával
Tanulmányi célú kirándulás, a cél a hazai területeken, illetve Európában élő népek kultúrájának megismerése.
Közösségépítés, ország- és Európa ismeret. Európaiság-tudat, magyarságtudat fejlesztése.
78
4. Versenyek, táborok
Arany János irodalmi verseny,
Elmélyedés a tananyagban, Intenzív felkészülés, felkészítés
AJTP-s versenyek
Versenyrutin szerzése
Egy-egy korszak mélyebb megismerése.
Tanulmányi versenyekre felkészítés, önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése.
10. évfolyam Énideál, énkép kialakítása Önbizalom, önbecsülés fejlesztése
Önismeret, 1. AJTP-s keretek Társismeret, között tartott Személyiségfejlesztés foglalkozási egység
74 óra
Személyiségvonások megismerése Problémamegoldás gyakorlása
Személyiségfejlesztés, motiváltság erősítése, problémamegoldást, döntéshozatal gyakorlását és elsajátítását szolgáló foglalkozások szervezése.
Előítéletek megismerése, kezelése Autóvezetői tanfolyam
Egyéni és csoportos foglalkozás
A gépkocsivezetés elméletének és gyakorlatának megismerése
A gépkocsivezetői vizsga letételéhez szükséges ismeretek átadása.
79
Felkészülés az iskolai tanórákra Felkészítő foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások,
Idegen nyelvi felkészítés 2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások
370 óra Egyéni Csoportos Diákkör jellegű
A 3. melléklet megfelelő 22 óra témáinak feldolgozása Csoportos foglalkozás Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése
Választott szabadidős foglalkozás
15 óra
Csoportvezetői foglalkozás 37 óra Egyéni, csoportos foglalkozás
Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás.
Ismeretek bővítése, pályaorientációt, tanulási motiváció fenntartását szolgáló foglalkozások szervezése. Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló módszerekkel, Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.
Az alapprogram (kötelező) témáinak feldolgozása egyéni munkával és tanári irányítással
Az alapprogram kötelező témaköreinek megbeszélése.
Egyéni, csoport, illetve közösségi ügyek, szervezések, problémák megbeszélése
Csoportközi kapcsolatok és közösségi kapcsolatok fejlesztése.
A szabadidős tevékenységek széles választéka a sport, a zene, Pihenés. Szabadidő hasznos eltöltése, rekreáció. Nívós szórakozások. a kulturális tevékenységek minden területén
80
3. Kollégiumi
Kollégiumi programhétvége tanév közben
programhétvégék
4. Versenyek, táborok
Kulturális programok, kollégiumi szervezések, kirándulások az ország különböző pontjaira.
Kulturális és egyéb szabadidős programok, kirándulások szervezése.
AJTP foglalkozási egység
AJTP-s vállalt többletfeladat
7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igénylő program
Tanulmányi kirándulás szervezése
AJTP-s és más versenyek
A fennmaradó hétvégék tömbösítésével, országhatáron túli kirándulás szervezése
Tanulmányi célú kirándulás, a cél az országhatáron túl élő népek szokásainak, hagyományainak megismerése
Intenzív felkészülés, felkészítés
Elmélyedés a tananyagban, a tudományokban és a művészetekben
A kollégisták motivációjának, ismeretszerzési szándékának erősítése.
Tanulmányi versenyekre felkészítés,
(OKTV, OSZTV stb.)
önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése, tehetséggondozás
11. évfolyam Önismeret, 1. AJTP-s keretek Drámapedagógia, között tartott foglalkozási Pályaválasztás, egység kommunikáció
66 óra
A személyiség aktuális állapotának megismerése, fejlesztése.
Csoportos foglalkozás, Önértékelés, alkalmazkodás, konfliktusmegoldás, Egyéni foglalkozás pályaválasztás, pályakép kialakítása.
Szabálytudat kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése,
Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra, Önképzés
81
Felkészülés az iskolai tanórákra. Felkészítő foglalkozás
Érettségi előkészítő foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások.
330 óra
Csoportos és egyéni foglalkozás
Idegen nyelvi felkészítés
2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások
A 3. melléklet megfelelő 22. óra témáinak feldolgozása Csoportos foglalkozás
Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése
15 óra Csoportvezetői foglalkozás
33 óra Választott szabadidős foglalkozás
Csoportos, egyéni és diákköri foglalkozások
Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Tanulási idő szervezése.
A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, a célirányos felkészülés fokozása. A nem érettségi tárgyak gyakorlása. Pályaválasztást segítő foglalkozások szervezése.
felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás az érettségi, felvételi érdekében.
A kollégisták irányultságuknak megfelelő foglalkozást választhatnak, a tanulmányi eredmény és az érettségifelvételi tárgyak függvényében.
Tematikus foglalkozások száma a kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján AJTP programelemek beépítésével.
Az érdeklődés fenntartása a témakörök iránt.
Aktuális információk (pl. továbbtanulás) Kollégiumi szervezések
Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.
A kirándulások, országjárások tapasztalatainak felhasználása. Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása
Kikapcsolódás, sport, szervezett Csoport- és kollégiumi összejövetelek, szórakozás, szabadidő hasznos versenyek, szórakozási lehetőségek eltöltése. szervezése.
82
Színház, múzeumlátogatás.
3. Kollégiumi
Kollégiumi programhétvégék tanév közben
programhétvégék
7 hétvégi kollégiumi rendezvény, bennmaradást igénylő program
AJTP-s vállalt többletfeladat
Kollégiumi programok szervezése. Sportprogramok szervezése. Megyeszékhelyek megismerése.
Pihenés, relaxálás elősegítése. Közösségépítés.
AJTP foglalkozási egység
Kollégiumi tanulmányi kirándulás
külföldi
(A fennmaradó hétvégék kirándulás tömbösítésével)
Tájékozódás a világban, ismerkedés Európával, tematikus kirándulás, kikapcsolódás, pihenés. Pályaorientáció
4. Országos verseny
Kulturális, esztétikai élmények szerzése.
Tantárgyi versenyek
Egyéni, csoportos felkészülés
Tehetséggondozás Verseny
A tanulmányi fejlesztés: a meglátogatott terület megismerése. Érzelmi fejlesztés a közös élmény, az együttlét, a közösség örömének megtapasztalása (a felnőtté válás felelősségével). Újszerű, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, probléma-felismerési és –megoldási képesség fejlesztése
83
12. évfolyam
1. AJTP-s Keretek között tartott foglalkozási egység
Önismeret Drámapedagógia
Pályakép, pályaválasztás. 66 óra a kollégiumi tanév első félévében
Pályaválasztás
Viselkedés- és mozgáskultúra.
Önértékelés, alkalmazkodás.
Felkészülés az iskolai tanórákra,
2. A Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások
Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra
330 óra
Tanulási segítség nyújtása.
Csoportos és
Felkészítés a továbbtanuláshoz, érettségihez szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszerbeli
Tantárgyi felkészítő foglalkozások szervezése, az egyéni igények és előrehaladás figyelembevételével nyújtott támogatás.
műveltségi gazdagítás az érettségi, felvételi érdekében.
Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.
Tematikus foglalkozások, kötelező témakörök.
A középiskola befejezésének, az új életszakasz kezdésének, a felsőoktatásban résztvevő polgár problémáinak előzetes megbeszélése, „átcsoportosítva”, aktualizálva egy-egy témakört.
készülés az érettségire.
egyéni foglalkozás
Idegen nyelvi felkészítés
A 3. melléklet megfelelő témáinak feldolgozása
Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése.
A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, célirányos felkészülés támogatása
Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások
Szabálytudat kialakítása. Felkészítés a felnőtt életre, az „értelmiségi létre”.
20 óra Csoportos foglalkozás
84
Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése
10 óra Csoportvezetői foglalkozás
Aktuális információk (pl. továbbtanulás). Tanév végi szervezések.
Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra. Karriertervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása.
33 óra Választott szabadidős foglalkozás
Egyéni, csoportos és
Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése.
diákköri foglalkozások
3. Kollégiumi programhétvégék, AJTP-s vállalt többletfeladat
Kollégiumi hétvége tanév közben
Kollégiumi tanulmányi kirándulás (a fennmaradó hétvégék tömbösítésével)
Kettő kollégiumban töltött hétvége változatos programokkal
Kirándulás
Közös túrák, színházlátogatás Egyéb szervezett csoportprogramok. AJTP foglalkozási egység
Hazai tematikus kirándulás
Pályaorientáció 4. Országos versenyek
Tantárgyi versenyek
Egyéni, csoportos felkészülés
Tehetséggondozás
Verseny
Előkészület a közösség, a kollégium elhagyására, az érettségire. A felsőoktatás jellegzetességeinek megbeszélése.
Az eddigi tanulmányok szintetizálása, a honismeret gazdagítása.
Újszerű, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, probléma-felismerési és -megoldási képesség fejlesztése
85
Minden AJTP-s tanuló kollégista. Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (a 9–13. évfolyam) terjed ki. A 9. előkészítő évfolyamon a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése történik emelt óraszámban, felkészítő foglalkozások segítségével, illetve önismereti-személyiségfejlesztési, tanulás módszertani, és drámapedagógiai foglalkozásokkal. A tanulók a szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal, péntek délutántól vasárnap estig tartó kötelező kollégiumi hétvégén, így kirándulásokon, országjáráson, sportversenyeken vesznek részt. (Évente legalább hét alkalommal.) AJTP-s kollégistáink folyamatosan szerepelnek házi, regionális és országos versenyeken, valamint az AJTP táborain, fesztiváljain.
2. A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI Kollégiumunk által alkalmazható eszközrendszer segítségével biztosítjuk, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó középiskolai osztályokban, és ennek eredményeképpen minél nagyobb arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a felsőoktatásban azoknak a szülőknek a gyermekei, akik megfelelnek a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben rögzített feltételeknek. Mint AJTP-s intézmény fokozott erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családok gyermekei elinduljanak a társadalmi felemelkedés útján.
3. A PROGRAM ÁLTAL MEGKÍVÁNT SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATOK 3.1. Egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok. 3.2. Az egyéni fejlesztés eszközrendszere - Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, - tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, - előítéletek kezelése, - multikulturális tartalmak közvetítése, - identitás artikulálása és erősítése, - kortárs-segítés, - tanári mentori rendszer működtetése, - önismeret és mentálhigiéné, - a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése.
86
3.3. A programhoz kapcsolódó pedagógiai környezet Olyan pedagógiai környezet megteremtése a cél, amelyben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. – kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), – projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), – tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, – drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, – családlátogatás, – mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával. 3.4. Az AJTP folyamatos fejlesztése Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: - az AJKP és az AJKSZP fejlesztési stratégiájának figyelemmel kísérése, az ott sikerrel alkalmazott módszertani eredmények átvétele, - évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, - a mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében, - a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), - a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.
VI. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE ÉS EREDMÉNYESSÉGE
1. Az intézmény fejlesztési terve Olyan kollégiumot szeretnénk, ahol a tárgyi és személyi feltételek, az oktatói-nevelői tartalma és minősége biztosítja diákjaink számára a korszerű, versenyképes tudás megszerzését, a 87
harmonikus személyiségfejlődés lehetőségét. Azért dolgozunk, hogy intézményünk továbbra is megfeleljen az elvárásoknak, és betöltse azt a helyi és regionális társadalmi szerepet, melyet az alapítók szándéka szerint, kollégiumunk hagyományai és a tanítványok közös akarata vívott ki hosszú évtizedek alatt. A közösségi nevelés öt évfolyamos Arany János Tehetséggondozó Programja nagy mértékben elősegítette szakmai fejlődésünket, a módszertani munka minőségének javulását. Napjainkra ezen eredmények megtartása, és az újonnan felmerülő társadalmi igényekhez való igazodás, illetve a korszerűsítése állítható minőségpolitikánk középpontjába. Ezen célok elérése érdekében intézményünk feltételrendszerét úgy fejlesztjük, munkáját úgy szervezzük, hogy a kollégiumi nevelési-oktatási programunk biztosítsa az eltérő képességű és irányultságú tanulók tehetségének kibontakoztatását. Tanulóinkat következetes és kiszámítható értékeléssel, a dicséretek, jutalmazások és díjak rendszerének átgondoltabb alkalmazásával kívánjuk ösztönözni. Dolgozóinknál fokozottabb belső ellenőrzéssel, a teljesítmények mérésének tudatos rendszerével, a szakmai munkaközösségek megerősítésével, értékelési, elismerési rendszerünk hatékonyabb működtetésével, szervezetfejlesztéssel kívánunk jobb eredményt elérni. Minőségpolitikánk által meghatározott stratégiai célok megvalósítását – konkrét minőségi célok teljesítésén keresztül – Intézményi Minőségirányítási Programunk működtetésével kívánjuk elérni. Alkalmazási terület: Az intézmény egésze.
2. Az IMIP: minőség-ellenőrzés és értékelés A Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium közössége az általa megalkotott Intézményi Minőségirányítási Programja (a továbbiakban IMIP) szellemében végzi oktatói-nevelői feladatait. Az IMIP határozza meg a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, a vezetők teljesítményértékelését, a partneri mérések, különösen a szülők, tanulók elégedettségi méréseinek gyakoriságát, a méréseket követő intézkedések konkrétságát. Az IMIP tartalmazza: – az intézményi minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert, – az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseinket, – az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, – az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, –
a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.
3. Intézményi önértékelés és mérés Az intézményvezetés és valamennyi dolgozó elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt, így a minőségcélok, a minőségpolitika, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztését, a partneri igény és elégedettségmérés eredményei által. A vezetés folyamatosan biztosítja az intézmény működési rendjét és az ehhez szükséges erőforrásokat. Gondoskodik arról, hogy minőségügyi céljai 88
megvalósuljanak, minőségirányítási rendszerét eredményesen és hatékonyan működtesse. Célja: Szembenézés önmagunkkal, hogy láthatóak legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, és az intézmény működésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés.
Eszközök: Kérdőív, folyamatelemzés, dokumentum-elemzés, adatgyűjtés. Minőségfejlesztési programunkban alapvető érték a partnerközpontúság, így első feladatunk a közvetlen és közvetett partnereink meghatározása, elégedettségi vizsgálata volt. Közvetlen partnerek: – A nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői, a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak. – A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: szülők és a fenntartó. – A tanuló életútjának illetve tanulási útjának következő állomása: továbbtanulás esetében a következő oktatási szint vagy program; munkába állás esetén a munkaerőpiac. A felméréshez a következő kérdőíveket használtuk:
– Szülői igény és elégedettség – Tanulói igény és elégedettség – Pedagógus igény és elégedettség Az értékelés során a legnagyobb elégedettséget a diákoknál mértük, a lányoknál (84%), a fiúknál (87%) volt. Hasonló kimagasló elégedettséget jelzett a tanulók pályaválasztásának segítése. A szülők részéről a legnagyobb fokú elégedettséget: a magas színvonalú teljesítményt várnak el gyermekemtől ( 81% ) és jól érzi magát gyermekem ebben a kollégiumban (83%)” állítások kapták. A szülői elvárások közül a tanulókkal megegyezően első helyre került a kényelmes lakhely és a tanulói gondozás (82%). Ugyancsak magas %-ot kapott a gyermek személyiségének formálása, a jó kapcsolattartás az iskolák, a szülők és a kollégium között (87%). A munkatársi kérdőíven a tanulói, a szülői elvárásokhoz hasonlóan, első helyre került a kényelmes lakhely és a tanulók gondozása (90%). Magas, 88%-os értéket kapott a kollégium által közvetített értékek fejlesztik a diákok teljes személyiségét, és 93%-os az egészséges életmód, életvitel igényének kialakítása. A mérés jelentősége Igazolja a pedagógiai szabadság értelmét, a tanítás stratégiai helyességét. Felelősségvállalást követel az eredményekért. Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérüléséről, a tanulás gyenge és erős pontjairól. Országos standardok ismeretében, illetve nagy populáció mérését szervező szakmai műhelyekhez csatlakozással összehasonlítóvá teszi tanulók, osztályok, évfolyamok tudását. Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógus-vezetők, pedagógus-fenntartók közötti párbeszéd, a közös siker érdekétől vezettetve együttműködőbbé válik. 89
4. A minőségcél 4.1. A tanulói eredmények javítása Diákjaink számára biztosítani kívánjuk–a választásuknak megfelelő közép vagy emelt szintű – a sikeres érettségi vizsgára való felkészülés lehetőségét. Az idegen nyelvi képzés színvonalának további emelése. Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő diákok mindegyike középfokú nyelvvizsgát tesz megközelítőleg 80%-os eredményességgel, a többi képzésben tanulók mindegyike sikeres érettségi vizsgát tesz legalább az egyik idegen nyelvből. Alaptörekvésünk a felsőfokú nyelvvizsga letétele. Tanulóink az AJTP keretein belül gépjárművezetői engedélyt szereznek. A kérdőívek összefoglaló vizsgálata alapján határoztuk meg kollégiumunk arculatát. Elsősorban „tanuló kollégium” vagyunk: a kollégium tanulmányi átlaga mindig 4,1 fölötti eredményt mutat. A félévi eredmények szerint 14 kitűnő és 41 jeles tanuló kollégistával büszkélkedhetünk. Emellett 19 tantárgyból 131 dicséretet kaptak tanulóink. Elsődleges célunk a jó érettségi eredmény, illetve a sikeres egyetemi, főiskolai felvétel. Másodsorban a művészeti nevelést támogató kollégium vagyunk, mivel tanulóink nagy része jár művészeti szakközépiskolába és a Kodály Zoltán Gimnázium és Ének-zenei Szakközépiskolába. Pedagógusaink között van gordonkaművész, nyelv – és beszédfejlesztő tanárunk a színjátszó drámaszakkört vezeti. 4.2. Az elektronikus írásbeliség megszilárdítása A „kommunikációs forradalom” és a tudás alapú társadalomba való bekapcsolódás megkívánja a digitális intelligencia fejlesztését. Célunk: – esélyteremtés, – versenyképes tudás, – munka világába való bekapcsolódás, – az elektronikus írásbeliség magas szintű elsajátítása, – az internethozzáférés minél szélesebb bővítése mellett az internethasználat kultúrájának emelése, – elektronikus ügyintézés lehetőségeinek megismertetése a mindennapokban. Lehetősége van valamennyi tanulónknak a legalapvetőbb számítógépes gyakorlatot a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és Internet-alkalmazás területén megszerezni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók az ECDL bizonyítványt szereznek. Rövid távú terveink egyike, hogy OKJ-s tanfolyam keretein belül személyi ügyeintézői, titkári képesítést szerezzenek tanulóink. Nagy érdeklődés mutatkozik az ehhez kapcsolódó gyors- és gépírói oktatás iránt. 90
VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Helyiségek Tanulószoba: Szakköri, diákköri szoba: Számítástechnikai terem: Testedző szoba: Könyvtárszoba: Hálószoba: Sportudvar: Igazgatói iroda: Helyettesi, és ügyviteli helyiség: Nevelőtestületi szoba: Rendezvénytermek:
Kiszolgáló helyiségek Társalgó (látogatófogadó): Ügyeletes nevelői szoba: Éjszakai nevelőtanár szobája: Porta: Betegszoba: Vendégszoba: Ebédlő: Főzőkonyha: Teakonyha: Tanulói vizesblokk, fürdőszoba: Személyzeti WC: szintenként Tanulói WC: szintenként Mosléktároló : Szárazáru raktár : Földesáru raktár : Karbantartó műhely: Tisztítószer, takarító eszközök és -gépek tárolója: Ágyneműraktár: Mosókonyha: Orvosi szoba: Szárítóhelyiség: Vasaló- és fehérnemű-javító helyiség: Szeméttároló: Udvar:
4 db 1 db 2 db 1 db 1 db 65 db ( 4 személyes, 24m2) közös használatú 1 db 1-1 db 1 db aula 1db és étkező 1 db
1 db 1 db szintenként 1 1 db 1 db nemenként 4 db 1 db 1 db 4 db szintenként, nemenként 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db szintenként 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 6000 m2 parkosított 91
2. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tanulószoba (felkészülő szoba) felszereltsége Tanulói asztal: 20 db életkornak megfelelő méretben; egyszemélyes asztalok; egyéni megvilágítási lehetőséggel; Tanulói szék: 20 db életkornak megfelelő méretben, fa kárpitozott, Tanári asztal: 1 db, Tanári szék: 1 db, Nyitott és zárt könyves szekrények, könyvespolcok a falon Szakköri, diákköri szoba Szakköri foglalkozásoknak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek. Számítástechnikai szaktanterem Számítógép: Nyomtató: Számítógépasztal, szék számítógépenként Programok: Zárható szekrények: Tábla:
22 db 1 db 1 db 22 4 db 1 db
Testedző szoba Felszereltsége a II. fejezet 4.2. pontjában foglaltak szerint. Könyvtárszoba felszereltsége Nyitott és zárt szekrények, Szabad polcok, 15 db asztal, szék, egyéni világítás lehetőségével, 2000 kötetnyi könyvállomány, szőnyegek, sötétítő függönyök. Hálószoba, hálóterem Kárpitozott ágyneműtartós ágy: Zárható szekrény (beépített): Álló szekrény: Éjjeli szekrény: Könyvespolc: Tükör: Cipőtároló: Kárpitozott szék:
4 db 4 db 2 db fa 4 db 4 db szobánként 1 db szobánként 1 db szobánként 4 db 92
Íróasztal: Ágynemű-garnitúra: Éjjeli lámpa: Hangszóró: Ruhaszárító: Stúdió felszereltsége Stúdióasztal: Szék: Belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat Hifi-torony: Mikrofon: Erősítő: Hangszóró + fejhallgató: Videofelvevő kamera: Videofelvevő és -lejátszó: Tárlószekrény: Projektor: Vetítővászon:
szobánként 4 db tanulónként 1 db tanulónként 1 db szobánként 1 db szobánként 1 db
1 db 30 db
1 db 1 db 1 db
Igazgatói iroda felszereltsége Ülőgarnitúra: Íróasztal: Szék: Számítógépasztal Számítógép: Könyvespolc: Zárható szekrény:
1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db
Nevelőtestületi szoba Tárgyaló asztal: Szék: Álló könyvespolc: Számítógép: Íróasztal: Zárható szekrény (beépített):
1 db 14 db 2 db 1 db 1 db 2 db
Igazgatóhelyettesi iroda Íróasztal: Számítógép: Zárható szekrény: Nyitott szekrény: Szék:
2 db 1 db 1 db 2 db 2 db
93
Ügyviteli helyiség Íróasztal: Zárható szekrény: Nyitott szekrény: Számítógép nyomtatóval: Számítógép asztal: Fotel:
2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db
Orvosi szoba felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint Vérnyomásérő: 1 db Phonendoscop: 1 db Kötszerdoboz: 1 db Személymérleg: 1 db Magasságmérő: 1 db Mérőszalag: 1 db Olló: 3 db Csipesz: 2 db Lázmérő: 4 db Elsősegélynyújtó láda: 1 db Mosdótál: 1 db Ivópohár: 1 db Íróasztal: 1 db Szék: 1 db Iratszekrény: 1 db Hűtőszekrény: 1 db Hulladékgyűjtő: 1 db 3. Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök Televízió: közösségi helyiségben elhelyezve Rádió: 3 db CD lejátszó: szintenként 2 db Magnetofon: 1 db Videólejátszó: szintenként 1 db Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok a kollégium feladata szerinti iskolatípusoknak megfelelően a könyvtárszobában kerültek elhelyezésre. Egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök A kollégium munkarendje szerint a társalgóban, szakköri szobákban, tanulókban, könyvtárszobában helyeztük el, annak érdekében, hogy minden tanuló használhassa: Hangszerek: gitár, dob, pianínó, Jelmezek: parasztingek, Kézműves foglalkozások kellékei: papír, anyagok, ragasztó,
94
4. Egészség- és munkavédelmi eszközök Étel-mintavétel (üvegtartály) készlet Mentőláda: szintenként 1 db Gyógyszerszekrény (zárható): 1 db Tűzoltó készülék: Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint szintenként 2 db + 2 tűzoltó slag.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A program hatályba lépése: A fenntartó szakmai értékelését követő jóváhagyása után 2013. szeptember 1-jén lép életbe, és határozatlan időre szól. Az elfogadott, jóváhagyott program nyilvánossága, hozzáférhetősége: Megtekinthető nyomtatott formátumban a tanári szobában, a könyvtárban, az igazgatóhelyettesnél, az igazgatónál, az irattárban. A programot helyben szokásos módon hirdetjük ki. Elektronikus formában közétesszük az intézmény honlapján. Felülvizsgálat rendje: A Program felülvizsgálatát, módosítását a kollégium nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása – a törvény rendelkezéseinek értelmében – a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. június 27- én tartott nevelési értekezleten megvitatta és egyhangúan elfogadta. Kecskemét, 2013. július 3.
Szappanos Benedek igazgató
95
96
