Kecskemét város agglomerációjának csatornázási és szennyvízkezelési programja
„Értékes dolgok nem támadnak soha könnyen, nem születik nagyság, csak kínzó áldozatokból.” A kiadvány az Európai Unió társfinanszírozásával, a Kohéziós Alap támogatásával készült. Kiadja: Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Felelõs kiadó: dr. Szécsi Gábor polgármester Kivitelezés: Ferling PR & Communications Kft.
Janus Pannonius
Tisztelt Olvasó!
Mi az ISPA?
Az ISPA (Instrument Structurel de PréAdhésion) egy 1999-ben létrehozott európai uniós elõcsatlakozási alap, aminek fõ célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a kohéziós alap támogatásának fogadására, valamint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. A környezetvédelem területén az ISPAtámogatás három fõ területre összpontosít: ivóvízellátás, szennyvízkezelés, szilárdhulladék-kezelés és légszennyezés. Magyarország európai uniós csatlakozásával 2004. május 1-jétõl az ISPA Kohéziós Alappá alakult át.
Mi a Kohéziós Alap?
Több évnyi várakozás után elérkezett az a pillanat, amit több mint 10 000 családdal együtt mi magunk is nagyon vártunk: Ballószögön, Helvécián, Kecskeméten és Kerekegyházán megkezdõdhetnek a szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszer fejlesztési munkálatai, melyek az itt élõk mindennapos komfortérzetének jelentõs javulását és közvetlen környezetünk, az élõvilág biztonságát, védelmét egyszerre biztosítják. A hozzávetõlegesen 10 milliárd forintos költségvetésû projekt (melynek 60%-a az Európai Uniótól, 30%-a központi költségvetésbõl származik) keretében 280 km-nyi csatornahálózat épül meg várhatóan 2007 végéig. A szennyvíz és hulladékanyag feldolgozása ma már nem álom, valósággá válik, amit önnek is köszönhetünk. A csatornázással párhuzamosan Kecskeméten bõvítjük a szennyvíztisztító telepet, és a központi komposztáló telep is megépítésre kerül.
A fejlesztések végeredményeként közvetlen környezetünkben – az alföldi nagyvárosok közül elsõként nálunk – kialakul a 21. század követelményeinek megfelelõ, korszerû infrastruktúra, valamennyi érintett háztartásban az európai uniós elvárásoknak megfelelõ folyékony hulladék kezelésre nyílik lehetõség. Köszönjük önnek is azt, hogy él a lehetõséggel. 2006. május 15.
A Kohéziós Alap az EU legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevõ különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre. Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét MJV Önkormányzat polgármestere
Dr. Czakó István, Kerekegyháza Önkormányzat polgármestere
Katona Imre, Ballószög Önkormányzat polgármestere
Cseh Miklós, Helvécia Önkormányzat polgármestere
A kecskeméti agglomeráció szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerének fejlesztése A program keretén belül 1) Kialakításra kerül Kecskeméten és agglomerációjában a településeket összekötõ, valamint a településeken belüli szennyvízcsatorna-hálózat összesen 278,5 km hosszan. Ezen belül megépül: • 158 km települési gravitációs gerinccsatorna-hálózat (DN 200-300), • 24 km települések közötti nyomóvezetékhálózat (DN 80-250), • 88 km háztartási csatlakozó vezeték (DN 150), • 2,8 km nyomóvezeték (Dk75-90, DN 100-200), • 3.6 km nyomóvezeték (Dk50-90), • 1,1 km háztartási csatlakozó nyomóvezeték, • 12 db átemelõ és • 7 db végátemelõ. Bekapcsolt területegységek: Kecskemét központi belterület: I. Belváros (Erzsébetváros, Rákócziváros), II. Vacsihegy városrész, III. Hunyadiváros városrész, IV. Muszály városrész, V. Rendõrfalu és Tsz. falu városrész, VI. Mûkertváros városrész, VII. Máriaváros városrész és VIII. Petõfiváros (Alsószéktó) városrész.
Kecskemét térsége: A projekt által érintett háztartások száma: Kecskemét 6800 db Kerekegyháza 2250 db Ballószög 759 db Helvécia 875 db Összesen: 10 684 db háztartás
2) A meglévõ szennyvíztisztító telepen – mely a Bácsvíz Zrt. tulajdonában van – üledékiszap-sûrítõ és víztelenítõ berendezéseket építenek, melyekkel csökkenteni lehet a növekvõ mennyiségû üledékiszap szárazanyag tartalmát. A termelõdõ biogáz hasznosítására egy további gázmotorral is bõvítik a telepet, a termelt villamos energiát a telepen belül használják majd fel. 3) A szennyvíztisztító telep mellett megépítésre kerül a 32 ezer tonna/év kapacitású zártcellás központi komposztáló telep, amely víztelenített szennyvíziszapot kap a régióban található különbözõ szennyvíztisztító telepekrõl. A program költségvetése: 38 551 M euró, közel 10 milliárd forint. Ebbõl az Európai Unió Kohéziós Alap 23 130 600 euró, közel 6 milliárd forint (60%) vissza nem térítendõ támogatást, a Magyar Kormány 11 565 300 euró, közel 3 milliárd forint (30%) költségvetési támogatást biztosít. A települési önkormányzatok pedig 3 855 100 euró, közel 1 milliárd forint (10%) saját forrással járulnak hozzá a projekt sikeres megvalósításához.
Kecskemét és térsége tervezett generál kivitelezési ütemterv
A szennyvízelvezetésrõl néhány szó… Miért elõnyös, ha csatornáztatunk? A tervezéstõl az elsõ kapavágásig… A kivitelezési tervek véglegesítését követõen az ütemtervek elkészítése következett, majd pedig május 2-án megtörtént Kecskemét közigazgatási területére vonatkozóan a munkaterület átadás-átvételi eljárás. A szükséges engedélyek megléte tükrében a hatóságok alkalmasnak találták a területet a munka megkezdéséhez. Azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek utcájában megkezdõdnek a csatornafektetés munkálatai, folyamatosan kiértesíti a kivitelezõ Betonút Zrt. a várható feladatokról. A kivitelezés fontos eleme a házicsatorna bekötési helyének kijelölése és elérhetõvé tétele. Mint minden földmunka, a csatornafektetés is okoz majd zökkenõket (munkagépek zajhatása, közlekedés akadályoztatása stb.), amikkel kapcsolatban a lakók türelmét kérjük. Az elsõ „kapavágás” Hetényegyházán történt meg, de ezzel párhuzamosan több helyen folynak majd a munkálatok Kecskeméten, Ballószögben, Helvécián és Kerekegyházán. Úthelyreállítások Az ISPA/Kohéziós Alap program által elnyert összegbõl a beruházás során úthelyreállításokra is természetesen sor kerül. A munkálatok keretében az úthelyreállítás szilárd útburkolat esetében az út eredeti állapotba történõ helyreállítását, míg földutak esetében a föld visszatöltését és tömörítését foglalja magába.
Szennyvízcsatorna nélkül – A keletkezõ szennyvizet az esetek nagy többségében nem vízzáróan kialakított tárolókban, emésztõkben, derítõkben gyûjtik, ami így a talajba jut, és szennyezi azt, illetve a talajvizet – A megtelt derítõkbõl a szennyvizet a kertbe, rosszabb esetben (földes utcák esetén) a közterületre szivattyúzzák ki. Ezzel jelentõs bûzhatást okoznak a környéken a maguk és a szomszédjaik bosszúságára. – A derítõk, szikkasztók kapacitása véges. Ezért rendszeresen ellenõrizni kell a tulajdonosnak ezek teltségi állapotát, és idõben meg kell rendelni az ürítésüket. Kellemetlenséget okozhat a vízzáróság hiánya miatt a magas talajvíz is, hiszen ilyenkor a talajvíz kívülrõl bejut a derítõbe, és hamar megtelíti azt – Ráadásul 1 m3 szippantott szennyvíz elszállításának és kezelésének a díja többszöröse a szennyvízcsatorna szolgáltatási díjnak.
Szennyvízcsatornával + A szennyvízcsatorna kiépítésével ezek a szennyezõ források megszûnnek, és a szennyvíz a szennyvíztisztító telepen, szabályozott körülmények között megtisztulva juthat vissza a környezetbe + A szennyvízcsatorna kiépítésével a kellemetlen szagok megszûnnek. + A csatornahálózat kiépülésével, és a rákötéssel ezek a problémák is megszûnnek. + Alacsonyabb költségekkel lehet számolni.
A szennyvízelvezetés csatornázott formája – használat közben – jár-e majd többlet zajjal, illetve kellemetlen szagokkal? A szennyvízelvezetés során zajok csak kismértékben képzõdnek, azok is csak a szennyvízátemelõ szivattyúk mûködése közben. A szivattyúk az átemelõ aknák mélyén, vízborítás alatt helyezkednek el, így az általuk keltett zaj nem jut el a felszínig, nem hallható. Szagproblémák pedig abban az esetben keletkezhetnek, ha a szennyvíz túl hosszú ideig pang az egyes csatornaszakaszokban. Ez azonban megelõzhetõ a csatornák (a telekhatáron belüli csatornákat is ideértve) mûszaki elõírásoknak megfelelõen történõ megépítésével. A hálózat végpontjain elõfordulhat a szennyvíz berothadása, ami szagképzõdéssel jár, azonban ez megfelelõ mûszaki megoldás alkalmazásával – vegyszeradagolással – megelõzhetõ.
Belsõ rákötések A csatornázás során a közterületi hálózattal egyidejûleg megépül a telekhatáron belül maximum egy méterre elhelyezendõ tisztítóakna is. A Bácsvíz Zrt. eddig az aknáig veszi át a közterületi csatornákat üzemeltetésre, az ezen túli csatornarész a tulajdonosé és az õ üzemeltetésében marad. Ennek a tisztítóaknának a fenékmélysége maximum 1,2 m lesz. Így a belsõ hálózatnak is legfeljebb ilyen mélysége lehet. Gravitációsan csak a tisztítóakna fedlapszintje feletti padlószintû helyiségekben keletkezõ szennyvizek vezethetõk a telekhatáron belül megépített tisztítóaknába. A tisztítóakna fedlapszintje alatti padlószintû helyiségekben keletkezõ szennyvíz elvezetése esetén a szolgáltató által elfogadott egyetlen mûszaki megoldás, azaz házi átemelõ beépítése szükséges. Az esetleges szennyvízelöntésekbõl származó károkért a szolgáltató nem vállal felelõsséget, amenynyiben a fogyasztó a fent említett mûszaki megoldást nem alkalmazza. Szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni tilos!
A telekhatáron belüli csatornahálózat építését akkor érdemes elkezdeni, ha az utcai csatorna kivitelezése már befejezõdött, a telekhatáron elhelyezték a tisztítóaknát. A tisztítóaknába történõ bekötést csak akkor szabad elvégezni – és ezzel egyidejûleg a szennyvízcsatornán történõ elvezetését, valamint a régi szennyvízgyûjtõ akna leválasztását, megszüntetését –, ha a közterületi csatorna üzembe helyezése megtörtént, és a tulajdonos a csatornaszolgáltatási szerzõdést is megkötötte. A telekhatáron belüli hálózatot a tulajdonos saját maga is elkészítheti, vagy önállóan megbízhat egy kivitelezõt ezzel a munkával, de a megfelelõ mûszaki állapotra ekkor is feltétlenül oda kell figyelni. A belsõ hálózat építésére a Víziközmû Társulat is szervez vállalkozókat, akik megszabott árért, egységáron elkészítik a belsõ hálózatot. Ebben az esetben a Víziközmû Társulatnál erre is igénybe vehetõ a részletfizetési kedvezmény. A részletekrõl a Víziközmû Társulat ad felvilágosítást.
Mi történik akkor, ha valaki mégsem csatlakozik a csatornahálózatra? A csatornahálózatra történõ rácsatlakozás nemcsak lényegesen nagyobb komfortot nyújt, hanem igen fontos környezetvédelmi szempontból is, ráadásul így nem kell talajterhelési díjat fizetnie az ingatlantulajdonosnak. Az országgyûlés 2003-ban fogadta el a környezetterhelési díjról szóló törvényt, amellyel párhuzamosan a vonatkozó helyi rendeletet 2004-ben alkotta meg a kecskeméti önkormányzat. A rendelet 2005. január elsején lépett hatályba, amely többek között tartalmazza a talajterhelési díj bevezetését. Ez a díjfizetési kötelezettség azokat a háztartásokat terheli, akik a mûszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá. A díj összegét úgy határozza meg a rendelet, hogy az elfogyasztott víz mennyiségét (m3) meg kell szorozni 120 Ft-tal, majd ehhez hozzájön még egy területérzékenységi szorzó, amely Kecskemét esetében 1,5. Pl.: ha valaki egy hónapban 10 m3 vizet fogyaszt el, annak havonta 10x120x1,5 =1800 forint talajterhelési díjat kell fizetnie.
Komposztálótelep Kecskeméten Korszerû, 60%-ban európai uniós pénzügyi támogatásból megvalósuló komposztáló telep épül Kecskeméten. A létesítménynek a legszigorúbb elõírásoknak kell megfelelnie, melyre környezetvédelmi hatástanulmány is készült. A komposztáló telep teljesen megfelel majd az EU-s normáknak. Maga a komposztálási folyamat nem jár kellemetlen szaggal, hiszen zárt csarnokban játszódik le, az onnan elszívott levegõt pedig szigorú szabályok szerint mûködõ biofilter szûri meg. A kezelendõ szennyvíziszap zárt csövön kerül a rendszerbe, a kész komposztot pedig zárt gépjármûvek szállítják el, így az anyagok soha nem érintkeznek a környezettel. A folyamat során az iszap egyébként egy hõkezelési eljárásnak köszönhetõen teljes mértékig fertõtlenítve lesz.
Információt, de honnan?
A „virtuális ügyféltérben” a Kohéziós Alap keretében megvalósuló munkáról szerezhetõk be információk, mint például a projekt fõbb adatairól, a munkálatok ütemezésérõl, a várható forgalomkorlátozásról stb. Válaszokat találhatnak néhány gyakran feltett kérdésre, elolvashatók a témában megjelent cikkek, és megtekinthetõk az egyes eseményekrõl készült fényképek is. A felhasználóknak alkalma nyílik a kivitelezõkkel való kapcsolatfelvételre, visszajelzésekre is.
Elérhetõségek: Cím: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 6. Telefon: 76/504-485 Fax: 76/506-819 E-mail:
[email protected] Weboldal: www.kecskemetcsatorna.hu
Az érintett települések önkormányzatai által kijelölt olyan személyek neve és elérhetõsége, akik mûszaki kérdésekben tudnak tájékoztatást adni: Ballószög Önkormányzat - Varga Istvánné
76/427-461, 76/573-022
Helvécia Önkormányzat - dr. Tóth Gábor
30/336-7110
Kecskemét MJV Önkormányzat - dr. Fekete László
20/5429-697
Kerekegyháza Önkormányzat - Stróbl Alajos
70/459-3278
Víziközmû Társulatok elérhetõségei: Kecskeméti Viziközmû Társulat
Dr. Fekete László elnök Kecskemét
Mûkert 2.
Kerekegyházi Viziközmû Társulat Farkas Jánosné elnök Kerekegyháza Fõ u. 47/A.
6000
20/5429-697
6041
76/545-123
6035
76/427-404
Ballószögi Viziközmû Társulat
Csókás László
elnök Ballószög
Rákóczi út 15.
Helvéciai Viziközmû Társulat
László János
elnök Helvécia
Petõfi S. u. 24. 6034
30/9557-187
A Bácsvíz Zrt. szerepe a projektben • 1999-ben a három régióra (Kecskemét, Tiszakécske, Lajosmizse) kiterjedõ csatornázási tervek készítésének elindítása. • Az ellátandó területek, fogyasztók meghatározása olyan szempontból, hogy a belterületen az ellátottság közel 100%-os legyen, ideértve a projektbõl a brüsszeli döntõbizottság által kihúzott területeket is (tiszakécskei régió, lajosmizsei régió, Városföld). • A rendelkezésre álló szennyvíztisztító telepi szabad kapacitások meghatározása hidraulikai, szennyezõanyag-mennyiség szempontjából, és ennek igazolása a projekt sikerének érdekében. • A pályázat elbírálása során a bírálóbizottság által feltett kérdések gyors, és pontos megválaszolása, a kért adatok megadása. A Projekt Megvalósítási Egységben a mûszaki felelõs posztját a Bácsvíz Zrt. csatornaszolgáltatási fõmérnöke tölti be. • Együttmûködés a tervezés során, a mûszaki paraméterek, megoldások meghatározásakor. • Elkészült tervek véleményezése, értékelése, jóváhagyása. • Lakossági tájékoztatókon való részvétel. • Együttmûködés a beruházó önkormányzatokkal, a tervezõvel, a kivitelezõkkel, a megvalósuló beruházás problémamentes üzemeltethetõségének érdekében. • A kivitelezés figyelemmel kísérése. • Mûvek üzemeltetése.
A projektben résztvevõ vállalkozások Közremûködõ Szervezet: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 1394 Budapest, Pf. 351. Telefon: (1) 224-9120, Fax: (1) 457-3354 www.fi.kvvm.hu Projektmenedzser szervezet: K&Z Horizontál Beruházásszervezõ és Kivitelezõ Kft. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. Tel.: (76) 500-890, Fax: (76) 500-891 www.ispakandz.axelero.net Csatornaépítés és szennyvíztisztító telep fejlesztése, az iszap- és biogázvonal bõvítése Betonút Szolgáltató és Építõ Zrt. 1133 Budapest, Pannónia utca 59-61. Tel.: (1) 451-1700, Fax: (1) 451-1701 www.betonut.hu Mérnök-mûszaki felügyelet CANOR-INTERNATIONAL Kft. 1125 Budapest, Nógrádi utca 8. Tel: (1) 302 6610, (1) 302 8910, (1) 302 8911 www.canor.hu Technikai segítségnyújtás a PME részére HBF Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/A Tel.: (36) 76/503-640, Fax: (36) 76/503-641 www.hbfhungaricum.hu PR és tájékoztatás Ferling PR & Communications Kft. 7621 Pécs, Mária u. 8. Tel: (72) 512-370, Fax: (72) 518-269 www.ferling.hu Petõfi Lap- és Könyvkiadó Kft. 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 29. Tel.: (76) 518-200, Fax: (76) 486-539 www.petofinepe.hu
