Kebele árvíztározó Első árvízi üzem: 2009. február A magyar-szlovén közös érdekű Kebele árvíztározó vízgyűjtő területére 2009. év elején nagy mennyiségű csapadék, elsősorban hó, hullott. Majd a február elején bekövetkező hóolvadás és egyidejű csapadék hatására a Kebele patak rédicsi szelvényében a vízszint elérte az I. fokú árvízvédelmi készültség elrendeléséhez elfogadott és jóváhagyott határértéket (Kebele árvíztározó fenntartási és üzemeltetési szabályzata, jóváhagyva: NKO-410/2/08 sz. levél). A fentiek miatt, és a szlovén Fél kérésére, szükségessé vált a Kebele árvíztározó árvízi üzembe helyezése, valamint az I. és II. fokú árvízvédekezés elrendelése. A tározó automatikus üzemű, kialakítása olyan, hogy emberi beavatkozás nélkül is visszatartja az árhullámok jelentős részét. A tervek szerint az árvíztározónak úgy kell működnie, hogy a mértékadónak kb. 94 m3/ s-os vízhozamot kb.1/3-ra, azaz max. 38 m3/s-ra mérsékeli. Az árvíz során beigazolódott: a tározó a terveknek megfelelően működik, s ennek eredményeként a nagyvizek lakott területek veszélyeztetése nélkül vonultak le, s a külterületi elöntések is lényegesen kisebbek voltak, mint a korábbiakban. A néhány napos olvadás és a még meglévő talajfagy és a lehullott csapadék együttes hatása miatt a lefolyás az átlagosnak a sokszorosa lett. Február 7-én reggel a Kebele árvíztározó területén már foltokban megjelentek vízfelületek, ami február 9-én délutánra elérte a 150 ha-t. Észleléseink szerint a mostani árvíz idején közel egymillió m3 vizet tartott vissza a Kebele árvíztározó, így mérsékelve az árvízveszélyt a völgyben. A rédicsi vízmércénél, a tározó alatt a patak mostani maximális vízhozama méréseink szerint nem érte el a 17 m3/s–t, azaz teljesült az a tervezéskori kritérium, hogy a tározó alatt ne alakuljon ki 35-40 m3/s-nál nagyobb vízhozam, s ennél nagyobb víz Szlovéniába se léphessen át a patakon. A most a Kebele árvíztározóban visszatartott vízmennyiség korábban Zalaszombatfa belterületét árasztotta el, majd onnan tovább folyva más területeken is elöntéseket okozott. Az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság XIV. ülés jegyzőkönyve 5.4. pontja (Kebele árvíztározó) határozata alapján az árvízi helyzetben felmerülő működtetés többletköltségeit a Felek megosztják, a szlovén Fél a ráeső részt megtéríti a magyar Félnek. A jelentkező problémák ellenére a Kebele árvíztározó árvízi funkcióját betöltötte. Az árvízi működés tapasztalatai alapján az üzemeltetési szabályzatot kis mértékben módosítani kell.
Kebele patak, tározó zsilip felvíz, 01.28. 15:46
Szentgyörgyvölgyi patak, tározó zsilip felvíz, 01.28. 16:05
Szentgyörgyvölgyi patak híd, vízhozammérő szelv. 02.09. 11:23
Szentgyörgyvölgyi patak, tározó zsilip alvíz, energiatörő medence 02.09. 12:02
Kebele patak híd, vízhozammérő szelv. 02.09. 13:22
Kebele patak, tározó zsilip alvíz, 02.09. 13:23
Töltés 1+154 km szelvénye 02.09.
Szentgyörgyvölgyi patak, zsilip 3+024 km szelvény, 02.09.
3+100 km szelvénytől Belsősárd felé 02.09.
3+700 km szelvénytől a Kebele patak felé 02.09.
Kebele patak zsilip kifolyás 02.09.
3+970 km szelvénytől Zalaszombatfa felé 02.09.
Kebele műtárgy a 4+020 km szelvénytől 2.09
Töltés 4+500 km szelvényétől 02.09.
Kebele patak 6+600 km szelvény 02.09.
Kebele patak, rédicsi szelvény 02.09.
Anyagnyerőhely 02.09.
Anyagnyerőhely 02.09.
Töltés 1+152 km szelvénye, mentett oldal 02.10.
Kebele patak műtárgy 02.10.
Kebele patak kifolyás 02.10.
Szentgyörgyvölgyi patak a műtárgy felett 02.10.
Szentgyörgyvölgyi patak műtárgy, ideiglenes elzárás - betétpallók lehelyezése 02.10.
Szentgyörgyvölgyi patak műtárgy 02.10.
Légifelvétel 02.10.
Légifelvétel 02.10.
Légifelvétel 02.10. Anyagnyerőhely
Légifelvétel 02.10. Resznek földvár
Töltés 1+152 km szelvénye 02.11.
Szentgyörgyvölgyi patak a műtárgy felett 02.11.
Kebele patak műtárgy kifolyás 02.11.
Szentgyörgyvölgyi patak a műtárgy felett 02.11.
Szentgyörgyvölgyi patak műtárgy, uszadék 02.17.
Szentgyörgyvölgyi patak, a műtárgy felett betorkolló árok hátrarágódása 02.17.
