KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020

KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” 2015

1


Közreműködők:

Angyal András Bálint Annamária Bánfi Gábor Dézsi Gyula Hij Zoltán Husztiné Kállai Gabriella Klein György Lakatos Izabella Lipcsei Ágnes Nyíri Arnold Szathmári Balázs Szilágyi-Fekete Anikó Vincze János Dr.

2


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.......................................................................................................................................3 Bevezetés .................................................................................................................................................5 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ....................................................................................9 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ................................................................................9 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ...........................................24 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK..............................................................................30 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával .............................................30 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ......................................................................................................................43 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve..........................................55 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése ................................................................................................................................59 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM........................................................................................................64 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) .................................66 3.1.1 Szegregátumok bemutatása .....................................................................................................66 3.1.2 Anti-szegregációs célok és intézkedések ..................................................................................70 3.2 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .....................................75 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések75 4. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI................................................................................77 4.1. Külső összefüggések....................................................................................................................77 4.1.1. EU 2020 stratégia .....................................................................................................................77 4.1.2. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ...................................................78 4.1.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepció ..................................................79 4.1.4. Településfejlesztési Koncepció.................................................................................................80 4.1.5. Kazincbarcika Gazdasági Programja.........................................................................................80 4.2. Belső összefüggések....................................................................................................................81 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FÕBB KOCKÁZATAI........................................................85 3

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE........................................................................89 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 89 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása89 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok....................................91 6.4. Monitoring rendszer kialakítása..................................................................................................92 Felhasznált irodalom ..............................................................................................................................97

4


Bevezetés Az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az integrált várospolitika a fenntartható városfejlesztést szolgálja, amely célul tűzi ki a városi térségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák együttes kezelését. Az uniós célokkal összhangban a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg az ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 azonosító számú, "Észak-Magyarországi Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban - Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása" című projekt, melynek keretében történik Kazincbarcika 2014-2020. időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiájának készítése is. Jelen dokumentum, Kazincbarcika Integrált Településfejlesztési Stratégiája európai uniós forrást felhasználva a Belügyminisztérium szakértő támogatásával készült, ugyanis a 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülés során igen nagy jelentősége van a megfelelő módon előkészített, megalapozott fejlesztési dokumentumoknak, melyek megjelenítik az adott terület fejlesztési irányait, céljait és igényeit. Ennek megfelelően járásszékhelyünk a vonatkozó előírásoknak, jogszabályoknak megfelelő és az elkövetkező évek finanszírozási környezetéhez is illeszkedő integrált településfejlesztési stratégiát alkotott.

A tervezés meghatározottsága A városfejlesztés európai uniós meghatározottsága A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban különösen nagy szerep jut az európai városok fejlesztésének, az Európai Unió Területi Agendája (TA2020) is megerősíti a városok szerepét. Integrált és többszintű megközelítés alkalmazását javasolja a városfejlesztési és város-rehabilitációs politikákban és támogatja az EU 2020 azon erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy „a városok az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődés motorjaivá váljanak, és vonzóak legyenek az élhető lakhelyet és munkát keresők, valamint a turisták és a befektetők számára is.”. Bátorítja a városokat arra, hogy „a területükön végzett valamennyi beavatkozás hatékonyságának növelése érdekében készítsenek és fogadjanak el integrált stratégiákat és területi terveket.” Az EU 2020 Stratégia Európa intelligens (smart), fenntartható (sustainable) és befogadó (inclusive) növekedésének céljaira összpontosít, és e célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célértékeket is társít. Az EU egészére vonatkozó célokhoz a tagállamoknak is vállalásokkal kell hozzájárulniuk, melyhez a kohéziós politika eszközrendszerét is felhasználhatják. A 2014 – 2020 időszaki kohéziós politika megvalósítását szolgáló ún. Közös Rendelkezéseket tartalmazó rendelet („Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete) meghatározza azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 Stratégia céljaihoz. A tematikus célkitűzések az alábbiak: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 5

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Az EU egyes alapjainak (Európai Strukturális és Beruházási alapok) felhasználását, működését további rendeletek szabályozzák (1301, 1304, 1305/2013/EU), melyek az egyes tematikus célokhoz kapcsolódó beruházási prioritásokat határoznak meg. A beruházási prioritások azt fogalmazzák meg, hogy az adott alap milyen módon járul hozzá a 11 EU szintű tematikus cél eléréséhez. Nem finanszírozható olyan tevékenység az ESB alapokból, amely nem illeszkedik a beruházási prioritások valamelyikéhez. Azzal együtt, hogy az ESB alapok – különösen az ERFA és az ESZA - minden beruházási prioritása alkalmazható városi környezetben, városfejlesztési jellegű célok elérése érdekében, az egyes alapok kifejezetten városi problémák megoldására irányuló beruházási prioritásokat is meghatároznak: Az ERFA rendelet célzottan városi problémákra irányuló beruházási prioritásai az alábbiak: 4. számú tematikus cél: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban. - 4 e) beruházási prioritás: alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását. 6. számú tematikus cél: a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása. - 6 e) beruházási prioritás: a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezés-mentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása. 9. számú tematikus cél: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem. - 9 b) beruházási prioritás: a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; Az ESZA által támogatott beruházási prioritások mindegyike részét képezheti integrált városfejlesztési stratégiáknak, programoknak, projekteknek. Az EU kohéziós politikájában bekövetkezett változások alapján az európai uniós források már nem kvázi szabadon felhasználható keretek, hanem az EU közös céljainak megvalósítását szolgáló eszközök, így rendkívül fontos, hogy a hazai fejlesztéspolitika és fejlesztéspolitikai dokumentumok is igazodjanak, hozzájáruljanak a megvalósuláshoz. Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó, a nemzeti operatív programokon keresztül elérhető támogatások tehát a városfejlesztés meghatározó jelentőségű forrásait jelentik az ITS érvényességének időszakában. A városfejlesztés hazai meghatározottsága Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) integrált megközelítéssel foglalja egységbe az ágazati és területi fejlődés folyamatait, kijelöli Magyarország számára a hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket. A területi fejődés érdekében a többközpontú térszerkezetet biztosító, fenntartható városhálózat-fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. Legfontosabb feladatként jelenik meg a harmonikus város-vidék kapcsolatok létrehozása, a kompakt településrészek kialakítása, a leromlott állapotú városrészek hanyatlásának megállítása, a stratégiai szemléletű város- és várostérségi tervezés megerősítése, illetve a különböző területi szintek együttműködésének segítése. A többközpontú városhálózat-fejlesztés megvalósítása érdekében különböző profilú városok és várostérségek csoportját azonosítja. Budapest nagyvárosi térségét, a fővárosból legfeljebb egy órán belül elérhető belső városgyűrű

6

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 településeit, illetve a Budapest gazdasági túlsúlyának kiegyensúlyozása érdekében kijelölt külső városgyűrű településeit. A Kormány jogszabályba foglalta (314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről”) a középtávú településfejlesztési stratégiák (ITS) tartalmi és egyes eljárási jellegű követelményeit és összefüggő dokumentum-rendszert hozott létre. Ennek értelmében az ITS egy rendkívül széles körű, három elemből álló megalapozó vizsgálatra kell, hogy épüljön. A megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a hosszú távú Településfejlesztési Koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű ITS-nek. A kis- és közepes városok integrált településfejlesztési stratégiáikat két módszertani támogatást nyújtó dokumentum alapján kell, hogy elkészítsék, melynek városunk eleget tesz. Egyrészről a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős szakállamtitkársága által elkészített „Városfejlesztési Kézikönyv” második, javított kiadása (2009); másrészről a Belügyminisztérium „Útmutató a kis-és középvárosok és a fővárosi kerületek integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítéséhez 20142020” című dokumentum alapján. A megvalósulásnál elvárás az is, hogy a település integrált településfejlesztési stratégiájának célrendszere illeszkedjen a megyei területfejlesztési koncepció és stratégiai program céljaihoz. Az integrált településfejlesztési stratégia és célja Az integrált településfejlesztési stratégia a település középtávú fejlesztési irányait meghatározó, operatív jellegű, megvalósítás-orientált fejlesztési dokumentum, melynek célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező hét év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Készítése során a tervezők meghatározó szándéka volt, hogy segítségével a városban folyó fejlesztési tevékenységek egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg, a város mindinkább képes legyen felhasználni a 2014 – 2020 közötti időszak európai uniós fejlesztési forrásait, s ezzel a stratégiába foglalt tevékenységek jelentős része meg is valósuljon. Az ITS keretet ad ahhoz is, hogy a közszféra fejlesztései mellett a magánszféra befektetései is bevonhatóak legyenek, ezzel is segítve a két szféra közötti partnerség kialakulását, illetve tervezési menete ahhoz is hozzájárul, hogy az ITS céljai és projektjei széles körű támogatást élvezzenek.

A partnerség és szerepe A tervezési folyamat kereteit alapvetően a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet határozza meg, mely előírja az ITS készítésének főbb szempontjait. A kormányrendelet mellett a tervezés során figyelembe vételre kerültek a tervezési segédletben, a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben foglaltak, az Európai Uniós és a hazai szakpolitikák, tervezési keretek és dokumentumok, illetve a korábbi települési alapdokumentumok. A Kormányrendelet 28. §-a értelmében a Koncepció, illetve a stratégia, véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, a polgármesternek egyeztetnie kell a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal, továbbá a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel. A véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.

7

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Az Önkormányzat a partnerségi egyeztetés eszközei közt mind aktív, mind passzív formákat alkalmaz. Aktív egyeztetési formáknak tekinti azokat, melyek interaktivitást igényelnek, passzív egyeztetési formáknak, melyek egyirányú kommunikáción alapulnak. Az aktív egyeztetési formákon belül javaslatok, vélemények megfogalmazására írásos formában (véleményező adatlap, települési kérdőívek, írásbeli szakmai konzultációk), valamint szóban (Képviselőtestületi ülések, lakossági fórum, szóbeli szakmai konzultációk (helyszíni bejárás és work shop)) kerül(t) sor. Passzív egyeztetési forma a település honlapja, melyen az önkormányzat tájékoztatja a nyilvánosságot a tervezés megindulásáról, előrehaladásáról; ahol közzé teszi az elkészülő, társadalmasításra szánt munkaanyagokat, és, ahol elérhetővé teszi a véleményezés strukturált módját lehetővé tevő véleményező adatlapot. A partnerségi egyeztetési folyamatok menedzseléséért a projektgazda, Kazincbarcika Város Önkormányzatának Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztálya, mint szervezeti egysége a felelős. Az adminisztratív és koordinációs feladatokat, illetve a partnerségi egyeztetések gyakorlati megvalósítását az ITS 2014 Konzorcium szakmai iránymutatása és segítségnyújtása mellett az Önkormányzat végzi. A menedzsment tevékenység során a városi Önkormányzat, kiemelten a városi koordinátor, és a szakmai megvalósítók tájékoztatása folyamatos, és a kommunikáció belső egyeztetések útján történik. A város partnerségi terve alapján az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyeztetésében az alábbi állandó partnerek kerültek megjelölésre (részletesen lásd mellékletben): 1. Helyi lakosság és gazdálkodó szervezetek 2. Települési Önkormányzatok 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 4. Kazincbarcika Város Közigazgatási területén működő egyházak 5. Közműszolgáltatók Megjelölésre kerültek az integrált településfejlesztési stratégia egyeztetésében eseti partnerek is, úgy, mint: 1. Civil szervezetek 2. Köztestületek 3. 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek

8

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A stratégiakészítés során a helyszíni bejárások és a workshopok alkalmával tartott személyes konzultációkon hallottak alapján, valamint a megalapozó vizsgálatban feltárt problémák alapján elkészült Kazincbarcika problémafája (lásd.: 1.1. ábra). Ezek megoldását segítve kialakításra került a célfa (lásd.: 1.2. ábra), mely alapján a település népességmegtartó erejének növeléseként megjelölt átfogó cél elérése érdekében 5 stratégiai célt (négy tematikus, és egy területi) tartalmazó célrendszer került felállításra (lásd.: 1.3. ábra). 1.1. ábra: Kazincbarcika problémafája Kazincbarcika népességmegtartó ereje gyenge, térségi szerepköre erősítésre szorul Magas munkanélküliség

Külső hatásokra érzékeny helyi gazdaság

Közszolgáltatások nem megfelelő színvonala

További fejlesztésre települési és lakókörnyezet Turizmus gyenge jövedelemtermelő képessége

Szabadidős, sport, közösségi tevékenységekhez alkalmas parkok alacsony száma

Városrészek közúti elérhetősége nem kielégítő

Egyoldalú gazdasági szerkezet

Erősen hiányos turisztikai kínálat, kevés attrakció

Funkcióhiányos, belvárosi környezet

Parkoló-hiány, megközelíthetőségi problémák

Kevés tőkeerős KKV

Hiányzó komplex turisztikai programcsomagok

Leszakadó településrészek

Kerékpárút-hálózati összeköttetések hiánya

Kevés gazdaságfejlesztési szabad terület

Nincs térségi turisztikai együttműködés

Igényekhez nem igazodó bérlakás-állomány

Ár- és belvízvédelmi rendszer műszaki hiányosságai

Piaci igényeknek nem megfelelő szakképzettség

Kevés közösségi program, kevés non-profit szervezet

Csapadékvíz elvezető rendszer elavultsága és műszaki hiányosságai

Helyi mezőgazdasági termékek feldolgozása, piacra jutása nem biztosított

Elkerülő út hiánya

Ivóvíz- és szennyvíz-hálózat elavultsága

Foglakoztatási programok hiánya, és vállalkozói kultúra alacsony szintű

A település épített és természeti értékei védelmének hiánya

Közintézmények és közszolgáltatások korszerűtlen infrastruktúrája és alacsony szolgáltatási színvonala egyes területeken

A lakosság környezettudatosságának alacsony szintje

Közösségi közlekedés elavult rendszere

Forrás: saját szerkesztés

9

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 1.2. ábra: Kazincbarcika célfája Kazincbarcika térségi szerepkörének és népességmegtartó erejének megerősítése

Munkanélküliség csökkentése a gazdasági szerkezet megújításával

A helyi gazdaság diverzifikálása

Élhető települési és lakókörnyezet

Turizmus jövedelemtermelő képességének növelése

Közszolgáltatások színvonalának javítása

Szabadidős, sport, közösségi tevékenységekhez megfelelő terek fejlesztése

Széles vertikumú gazdasági szerkezet

Turisztikai kínálat bővítése

Funkciógazdag, vonzó belvárosi környezet

Helyi kötődésű KKV-k megerősítése

Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása

Településrészek leszakadásának megállítása

Városrészek elérhetőségének javítása

Parkolási lehetőségek bővítése

Egységes kerékpárút-hálózat

Ár- és belvíz veszélyeztetettség csökkentése Gazdaságfejlesztési szabad területek kialakítása

A térségi turisztikai együttműködések javítása

Piaci igényekhez igazodó szakképzési és felnőttképzési rendszer

Bérlakás-állomány diverzifikálása Csapadékvíz-elvezető hálózat korszerűsítése, felszíni csapadékvíz-elvezetés megoldása

Közösségi élet fejlesztése Ivóvíz- és szennyvíz-hálózat korszerűsítése

Helyi mezőgazdasági termékek előállításának és helyi piacra jutásának elősegítése

A városon átmenő forgalom csökkentése

A település épített és természeti értékének védelme

Foglalkoztatási programok és vállalkozói kultúra fejlesztése

Lakosság környezetszemléletének javítása


10

Közintézményeknek és közszolgáltatásoknak infrastrukturális és energetikai fejlesztése és szolgáltatás színvonalának fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 1.3. ábra: Célrendszer összefoglaló ábrája (Forrás: Saját szerkesztés)

JÖVŐKÉP: MEGÚJULÓ KAZINCBARCIKA, MINT A BORSODI MEDENCE TÉRSÉGI SZEREPKÖRŰ, ÉLHETŐ VÁROSA

Átfogó cél: Kazincbarcika térségi szerepkörének és népességmegtartó erejének erősítése

A helyi gazdaság diverzifikálása

A turizmus jövedelemtermel ő képességének növelése

Széles vertikumú gazdasági szerkezet

Turisztikai kínálat bővítése

Szabadidős, sport, közösségi tevékenységekhez megfelelő terek fejlesztése

Városrészek elérhetőségének javítása

Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása

Funkciógazdag, vonzó belvárosi környezet

Parkolási lehetőségek bővítése

A térség turisztikai együttműködései

Településrészek leszakadásának megállítása

Egységes kerékpárút hálózat fejlesztése

Bérlakás-állomány diverzifikálása

Ár- és belvíz védelmi biztonság növelése

Közösségi élet fejlesztése

Csapadékvíz-elvezető hálózat korszerűsítése, felszíni csapadék-vízelvezetés megoldása

Helyi kötődésű KKVk megerősítése Gazdaságfejlesztési szabad területek

kialakítása Piaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer

Helyi mezőgazdasági termékek előállításának és helyi piacra jutásának elősegítése

Foglalkoztatási programok és vállalkozói kultúra fejlesztése

Élhető települési környezet

A városon átmenő forgalom csökkentése A település épített és természeti értékének védelme Lakosság környezeti szemléletének javítása

Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása

KertvárosHerbolya, a város szabadidős körzete

Rekreációs megújítás

Leszakadó társadalom, szegregátum enyhítése Felszíni vízelvezetés megoldása

Herbolya szabadidős körzet elérhetőségének javítása

Ivóvíz-és szennyvízhálózat korszerűsítése

Közintézmények és közszolgáltatások infrastrukturális és energetikai fejlesztése

11

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Átfogó cél: Kazincbarcika térségi szerepkörének és népesség megtartó erejének erősítése 1. Stratégiai cél (tematikus): A helyi gazdaság diverzifikálása 2. Stratégiai cél (tematikus): A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése 3. Stratégiai cél (tematikus): Élhető települési környezet 4. Stratégiai cél (tematikus): Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása 5. Stratégiai cél (területi): Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete

Átfogó cél: Kazincbarcika térségi szerepkörének és népességmegtartó erejének erősítése Kazincbarcika lakossága folyamatosan csökken, aminek hátterében egyrészt a természetes fogyás, másrészt az elvándorlás is szerepet játszik. A fiatalok, képzettebbek tartós elvándorlása a helyi társadalom és gazdaság fenntarthatóságát is veszélyezteti közép és hosszú távon. Ennek érdekében erősíteni szükséges a település népességmegtartó erejét, amit az elvándorlást és öregedést kiváltó okok megszüntetésével kell elérni. A város járásközponti szerepével is erősödött térségi szerepköre, de a vonzáskörzet számára megfelelő színvonalú szolgáltatások biztosítása, a környező települések számára térszervező erejének növelése érdelében térségi szerepkörét tovább erősíteni szükséges. Ennek érdekében mind a település gazdaságának, mind lakosai és vonzáskörzete számára nyújtott szolgáltatásai fejlesztésére van kiemelt szükség. Az elvándorlás egyik fő mozgatórugója az álláskeresés, emiatt már középtávon is kiemelten törekedni kell arra, hogy a város gazdaságát olyan irányban fejlesszük, hogy több munkahely teremtődjön. A jelenlegi egyoldalú gazdasági szerkezetet diverzifikálni szükséges, új gazdasági ágazatok megteremtésével és megerősítésével szélesebb képzettségi kört igénylő munkahelyek kialakításával vonzóbbá lehet tenni a várost a gazdaságilag aktív népesség számára. A munkahelyek mellett fontos népességmegtartó szerepe van a vonzó lakókörnyezetnek, a magas minőségű közszolgáltatásoknak, hiszen a lakosság alapvető elvárása, hogy települési és lakókörnyezetében meglegyen a lehetőség a szabadidő minőségi eltöltésére, a közösségi életbe való bekapcsolódásra, a hivatali ügyek megfelelő szintű intézésére, a közszolgáltatásokhoz való magas szintű hozzáféréshez. Mindezen feltételek teljesülésével egy olyan élhető települési környezet kialakítása a cél, amely helyben biztosítja a munkahelyeket, a rekreációs lehetőségeket, magas szintű közszolgáltatásokat, és csökkenti az ingázás és elvándorlás kényszerét.

1. Stratégiai cél (tematikus): A helyi gazdaság diverzifikálása Kazincbarcika gazdasága az elmúlt több mint fél évszázadban jelentősen változott. A XX. sz. közepén megindult erőteljes iparosítás jelentős nehézipari és könnyűipari fejlesztéseket eredményezett, amelyek a rendszerváltás hatására erőteljes átalakulásra kényszerültek. A vegyipar külföldi tőkebefektetéssel sikeresen túlélte az átalakulást, ami azonban azt eredményezte, hogy a többi ágazat leépülésével a gazdaság szerkezete meglehetősen egyoldalúvá vált. Ez a beszállítói hálózat ellenére is magában hordozza azt a veszélyt, hogy a helyi gazdaság érzékeny a globális gazdasági folyamatokra. A város gazdaságának stabilizálására, a munkahelyek számának és körének bővítése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaság diverzifikálására, új iparágak és szolgáltatási területek betelepítésére, illetve megerősítésére, amelyek fokozott mértékben használják fel a helyi természeti és társadalmi adottságokat. A város gazdaságának szerkezetét vizsgálva az is kitűnik, hogy viszonylag alacsony a tőkeerős kis- és középvállalkozások aránya, a mikrovállalkozások adják a vállalkozások több mint 95%-át. A helyi gazdaság stabilitását azonban főleg a helyi kötődésű kis- és középvállalkozások adják, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a mikrovállalkozások és a KKV-k fejlődésére, a KKV-k körének bővítésére, együttműködésük, termékkínálatuk fejlesztésére, a K+F eredmények adaptálására, piaci szerepük erősítésére. A gazdasági szektor erősítése és diverzifikálása megköveteli a megfelelő minőségű kiszolgáló infrastruktúra jelenlétét is, azonban Kazincbarcika azzal a problémával küzd, hogy szabad, új befektetőknek kiajánlható ipari területekből kevés van. Ipari parkja és a BorsodChem Zrt. területe nem ad területi lehetőséget további fejlesztésekre, ezért bővíteni célszerű a megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek körét a működő tőke betelepedését elősegítendően. 12

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 A működő tőke betelepedésének további, napjainkban egyre fontosabb feltétele a megfelelően szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Kazincbarcikán az ipari szakképzésnek komoly hagyományai vannak, azonban a gyorsan változó gazdasági környezet a szakképzés folyamatos megújítását igényli, amely egyrészt igazodik a betelepedő, vagy már itt működő vállalkozások igényeihez, másrészt ismeretanyagában is képes naprakész és gyakorlati tudást biztosítani. Az ismeretek megújításában kiemelt szerepet kell szánni a kutatás-fejlesztésnek, a felsőoktatási intézményekkel való együttműködésnek. A piaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer kialakítása, az infrastrukturális feltételek megteremtése, a vállalkozások működési feltételeinek, együttműködésének javítása elősegíti a vállalkozások megerősödését, új vállalkozások és gazdasági ágazatok betelepedését, amely nemcsak a gazdasági szerkezetet teszi változatosabbá és a külső hatásokkal szemben kevésbé sérülékennyé, hanem új munkahelyek kialakítását is eredményezi. A helyi gazdaság diverzifikálását szolgálja, hogy a rendelkezésre álló termőterületeken a város a helyi mezőgazdasági termékek előállítását és helyi piacra juttatását kívánja előmozdítani kis gazdaságok fejlesztésével, és START közmunkaprogram segítségével.

1.1. Széles vertikumú gazdasági szerkezet A település gazdasági szerkezete, - mint ahogy a megalapozó vizsgálatból kiderül – viszonylag egyoldalú, mely hátrányos lehet, ha esetlegesen kockázati tényezőket vizsgáljuk (SWOT analízis). Emiatt szükséges a város gazdasági szerkezetét szélesíteni, azaz a gazdasági stabilitást növelni, több ágazatban a vállalkozások betelepülését elősegíteni. A vonzó üzleti környezet, és infrastruktúra megteremtése, versenyképes helyi adórendszer, vállalkozások innovációs célú fejlesztések ösztönzése, befektetés ösztönzés, az ipari park bővítése illetve egy üzleti és szolgáltató park, úgynevezett inkubátorház létrehozása elősegítheti a helyi vállalkozások létrehozását, a helyi meglévő vállalkozások tevékenységének szélesítését, valamint egyéb vállalkozások településre vonzását. Ezzel bővül a város gazdasági szerkezete, a helyi gazdaság kevésbé lesz érzékeny a területi és globális hatásokra., így ezek fejlesztése kiemelten fontos.

1.2. Helyi kötődésű KKV-k megerősítése A településen működő gazdasági szereplők közel 100 %-a mikro-, kis- és középvállalkozás, melyből több mint 95 %-ot a mikrovállalkozások képviselnek. Fontos ezen mikrovállalkozások megerősítése, esetlegesen kis- és középvállalkozássá fejlesztése, hiszen a helyi gazdaság stabilitását a helyi kötődésű, tőkeerős KKV szektor tudja biztosítani. A vállalkozások megerősítéséhez a város több oldalról is hozzá akar járulni. Inkubációs szolgáltatásokkal, Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház működtetésével elő kívánja segíteni a kezdő vállalkozások, illetve a tőkeszegény, gyenge piaci részesedésű vállalkozások megerősödését. A beruházási elemeken túl a város e részcél keretében egyéb, nem beruházási típusú beavatkozásokkal, mint például támogatási és egyéb ösztönző rendszerrel, helyi adószabályozással, vállalkozások közötti együttműködések ösztönzésével, befektetés-ösztönzéssel is lehetővé kívánja tenni megerősödésüket. A KKV szektor megerősödését más részcélok keretében tervezett infrastrukturális fejlesztések is támogatják.

1.3. Gazdaságfejlesztési szabad területek kialakítása Kazincbarcika azzal a problémával küzd, hogy szabad, új befektetőknek kiajánlható ipari területekből kevés van. Ipari parkja és a BorsodChem Zrt. területe nem ad területi lehetőséget további fejlesztésekre, ezért bővíteni célszerű a megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek körét a működő tőke betelepedését elősegítendően. Ezen célkitűzés jelentőségét mutatja, hogy a város már megkezdte az ipari park területének bővítését egy 9 ha nagyságú terület közművesítésével. A teljes körűen kiépítendő infrastruktúra az ipari park cím alá vonásával egy időre megoldja a befektetési területek problémáját, de a betelepedési szándéktól 13

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 függően a célkitűzés középtávon továbbra is érvényes, hiszen a megfejlesztett szabad terület hiányának nem szabad akadályoznia a vállalkozások betelepedését.

1.4. Piaci igényekhez igazodó szakképzési rendszer A település meglévő szakképzett munkaerővel rendelkezik, viszont Kazincbarcika kedvezőtlen foglalkoztatási adatait nem ez, hanem a piaci igényekhez igazodó szakképzettség hiánya okozza. A város és vonzáskörzetének ágazati, és vállalkozói tevékenységeinek felmérésével, illetve szakképzési igényeinek szondázásával szükséges megvizsgálni a piaci szakképzési igényeket. Az oktatás minőségi fejlesztése, tehetséggondozás, felnőtt képzés erősítése, és nemzetközi kapcsolatokat erősítő nyelvi képzések ösztönzése elősegítheti, hogy megfelelő szakképzettségű munkaerő álljon rendelkezésre Kazincbarcikán, amely – mint fontos telepítő – tényező hozzájárul a vállalkozások betelepedéséhez és a munkahelyek számának növeléséhez.

1.5. Helyi mezőgazdasági termékek előállításának és helyi piacra jutásának elősegítése Kazincbarcika jelentős mértékben elmarad az országos és a járásban található településektől a mezőgazdasági ágazatban regisztrált vállalkozások számának tekintetében. Ennek oka, hogy a település csak korlátozottan rendelkezik jó minőségű termőföldekkel, ugyanis a mezőgazdasági hasznosítású területek a település közigazgatási területének 20%-át teszik ki, melynek kevesebb, mint fele számít az átlagosnál jobb minőségű termőföldnek. A gazdaság diverzifikálása és a helyi termőhelyi adottságok nagyobb kihasználása érdekében a meglévő termőterületeken, a zártkerti gazdálkodások, és kis családi gazdaságok mezőgazdasági tevékenységeit megerősítve, illetve önkormányzati közmunka-, vagy ebből továbbfejlesztett egyéb munkaprogramok keretében szükséges a helyi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági termékek termelése, illetve feldolgozásának és helyi piacának megteremtése. 1.6. Foglalkoztatási programok és vállalkozói kultúra fejlesztése A város a célkitűzés keretében a foglalkoztatás bővítését tervezi, elsősorban a munkanélküliek, kismamák, 50 év felettiek, fiatalok elhelyezkedésének ösztönzésével. Szükséges az önkormányzat és a vállalkozók közötti foglakoztatási együttműködések elősegítése, illetve a közfoglalkoztatás bevétel orientált tervezése és értékteremtő foglakoztatást ösztönző közmunka- vagy egyéb foglalkoztatási programok megvalósítása. A célkitűzés keretében Kazincbarcika szemléletváltással szeretné ösztönözni a vállalkozóvá válást, a vállalkozói kultúra elterjedését, ami hozzájárul a munkanélküliség csökkenéséhez 2. Stratégiai cél (tematikus): A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése Az utóbbi évtizedekben Magyarország gazdaságának a turizmus egyre fontosabb szektorát jelenti, azonban Kazincbarcika gazdaságában a turizmus szerepe nem tölt be vezető szerepet. A turizmus szerepe nem csak azért jelentős, mert munkahelyeket és jövedelmet teremt, hanem multiplikátor hatása révén más ágazatokban (pl. kereskedelem, közlekedés, építőipar, szolgáltatások stb.) is fejlődést generál. A város idegenforgalmának elemzése rámutat arra, hogy a vendégéjszakák jelentős része a BorsodChem Zrt.-hez kötődő üzleti turizmushoz kapcsolódik. Kazincbarcika ipari múltjának és „épített város” jellegének köszönhetően nincs jelentős számú természeti és kulturális turisztikai attrakciója, így a turisztikai ágazat fellendüléséhez elengedhetetlen a környező térséggel való együttműködés fejlesztése, valamint új, elsősorban kulturális, illetve meglévő települési, történelmi, ipari stb. hagyományokra alapuló attrakciók, magas szintű szolgáltatások kialakítása, amely egyedi jellegével képes tömegek érdeklődését felkelteni és igényeiket magas szinten kiszolgálni. Ez a folyamat már megindult. A Kolorcity fesztivál növekvő sikere jelzi, hogy a turisztikai értékteremtés, image-építés erőforrás-igényes, de biztató fejlesztési irány. 14

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 A turizmus fellendüléshez a szűk turisztikai kínálatot, a turisztikai attrakciók számát egyrészt bővíteni szükséges, másrészt a környék kínálatát be lehet vonni térségi együttműködéssel. A BVK (BorsodChem Zrt.) területén található légópince egyedi értékeivel hidegháborús időszakot idéző, interaktív állandó kiállítás alakítható ki. Napjainkban növekvő igény van aktív turizmus keretében az gyalogés kerékpár turizmusra, melyhez az infrastrukturális feltételek megteremtésével (illetve fejlesztésével) a Kazincbarcika és térségében kiaknázható idegenforgalmi lehetőséget rejt magában. A Sajó folyó vízitúra potenciáljának kiaknázása új attrakcióként szolgálhat a térség turisztikai kínálatában. A turisztikai termékfejlesztést, együttműködést szervezetileg is koordinálni szükséges, a turisztikai desztináció összehangolt fejlesztését, marketingjét, programkínálatát egy térségi szerepkörrel rendelkező turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) szervezetnek célszerű felelősséggel irányítania. A térségnek csak együttműködve, a különböző településeken, vagy településrészeken fellelhető szolgáltatásokat, látnivalókat komplex programcsomagba szervezve lehet esélye a piacon önálló desztinációként megjelenni. Ha a turisztikai termékek körének bővítése, összefogása területileg, intézményileg is meg tud valósulni, magas szintű szolgáltatásokat tud a térség biztosítani a turisztikai arculathoz illeszkedően, a turizmus felfedezi célterületként a térséget, ami együtt jár a vendégek és vendégéjszakák számának növekedésével, ez pedig magasabb költést eredményez a térségben. 2.1. Turisztikai kínálat bővítése Kazincbarcikának kevés idegenforgalmi szempontból jelentős természeti és építészeti értéke van. A turisztikailag vonzó célpontok a település szomszédságában találhatóak, melyek közül a legfontosabb az UNESCO világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park az edelényi L’HuillierCoburg-kastély. A város térségében található kirándulóhelyek kora tavasztól őszig az aktív kikapcsolódást keresők - túrázók, kerékpárosok - célpontjai. A város turisztikai kínálatát a kulturális programokkal színesíti, ezek közül 2001. év óta kiemelkedik a regionális szinten népszerű Borsodi Művészeti Fesztivál, ezzel párhuzamosan pedig 2013. óta az országos szinten is ismertté vált Kolorfesztivál. Szükséges a turisztikai kínálat további bővítése, amely a vendégéjszakák száma növekedését, ezen keresztül pedig a turizmus jövedelemtermelő képességét javítja. Ez Kazincbarcika arculatfejlesztésével, város-imázs továbbépítésével, a Kolorcity koncepció folytatásával elérhető. Új turisztikai attrakciófejlesztés része a BorsodChem Zrt. légó pincéjének hasznosítása, amelyben a hidegháborús időszakot Barcika példáján keresztül szemléltető állandó, interaktív kiállítás kap helyet. Kerékpárút-hálózat kialakítása Kazincbarcika tágabb térségében nem csak infrastruktúra fejlesztés szempontjából lehet fontos, hanem a térség turizmusának szempontjából is. Az elmúlt években a környezettudatos szemlélet mellett az aktív kikapcsolódás miatt is nagy jelentősége van a kerékpározásnak. A kerékpáros összeköttetés biztosítása Kazincbarcikáról a Bükk-hegységen át egészen Miskolc, Szilvásvárad, Tardona, Lázbérci-tó, Rudabánya, és Aggtelek irányába nemcsak a város, hanem a térség turisztikai kínálatának bővítéséhez is hozzájárul, melyet az ide látogatók megismerhetnek. A célkitűzés fokozott figyelmet fordít a meglévő térségi természeti értékekre (pl.: nemzeti parkok, Damasaszakadék) és a helyi természeti értékek továbbfejlesztésére (pl. Sajó folyón vízitúra utak és állomások kialakítása). A célkitűzésben megfogalmazott turisztikai kínálat bővítéséhez az attrakciók fejlesztésén és összeszervezésén túl fontos a megfelelő minőségű szálláshelykapacitás rendelkezésre állása. Kazincbarcikán a szállodai kapacitás az igényekhez megfelelő mértékű, de a tervezett, természeti értékekre alapozott turizmus számára egy turistaszálló kialakítása szükséges.

2.2. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A turisztikai „termékfejlesztés” és kínálat bővítése mellett komplex turisztikai programcsomagok kialakítása is szükséges a környező települések turisztikai kínálatával egybekötve. A turisztikai termékek körének bővítése, összefogása területileg a térséget vonzóbbá teheti. A gyalogos-, kerékpár-és vízitúra, valamint a túrázással elérhető helyi és térségi turisztikai célpontok, illetve turista szálló központ létrehozásával 15

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 csillagtúra programcsomagok kialakíthatók, mely multiplikátor hatása nemcsak a turizmusra, de a város egészére fejlődést generál.

2.3. A térségi turisztikai együttműködések javítása A Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása mellett nagy jelentősége van a területi, térségi turisztikai együttműködéseknek. A települések közötti összefogás, és közös turisztikai kínálattal való együttes fellépés, az attrakciók fejlesztésének összehangolása, közös marketing szükséges. A turisztikai termékfejlesztést nem csak településenként, hanem szervezetileg is koordinálni kell, melyre egy térségi szerepkörrel rendelkező TDM szervezet felállítása jelenthet megoldást. 3. Stratégiai cél (tematikus): Élhető települési környezet Kazincbarcika mint járásközpont élhetőségét, életminőségét nagymértékben befolyásolják a város által nyújtott szolgáltatások, programok, életterek. A XX. század közepén a város építése során kiemelt figyelmet fordítottak a közterek, parkok meglétére, az akkor modernnek tekintett lakásállomány bővítésre kerültek, ezek azonban az elmúlt évtizedek alatt korszerűtlenné váltak, jelentős megújításra szorulnak. A városközpont további funkcionális erősítésének, új funkciókkal való bővítésének fontos szerepe lesz abban, hogy a lakosok vonzó élettereket, a szabadidő eltöltésének vonzó lehetőségeit találják meg a központban. A város már eddig is jelentős lépéseket tett az élhető környezet megteremtéséért, a városrészek megújítása több projekt keretében megindult, a közterek, játszóterek megújításában szintén jelentős fejlesztések történtek, de az egységes és funkciógazdag városkép kialakítása érdekében még a fejlesztések későbbi ütemeinek, még elmaradt elemeinek megvalósítása szükséges. A még hiányos tipikus városközponti funkciók, mint pl. kulturális és rendezvényterek, közintézmények rendezett környéke, vendéglátásra, közösségi életre alkalmas terek stb., kialakítása ismét nyüzsgővé, élettel telivé teszi a belvárost. Kiemelten fontos, hogy a közterek, zöldfelületek, játszóterek megújítása, sportolásra és közösségi életre alkalmas terek kialakítása, programok szervezése a városközponton túl, lakókörnyezetbe ágyazottan is több helyen megvalósuljon, hiszen ezzel biztosítani lehet az egész városban a közösségi élet erősödését, a szabadidő hasznos eltöltését, ami nagymértékben hozzájárul a lakosság lakókörnyezetével szembeni megelégedettségéhez, és csökkenti az elvándorlás kényszerét. A városközponton túl kiemelt figyelmet kell fordítani a leszakadó, szegregálódó településrészekre, amely területek esetében legfontosabb feladat a leszakadást előidéző problémák komplex kezelése. A városnak mind a szegregációs folyamatok csökkentésében, mind a városi közösségi élet fejlesztésében célszerű együttműködni a civil szervezetekkel, amelyek a lakossághoz közel, azok igényeit ismerve képesek jelentős feladatot hatékonyan átvállalni ezen a téren. Ugyancsak fontos eleme az élhető városnak a lakhatási feltételek biztosítása. A tömbházak megújítása, energiaracionalizálása fontos célkitűzés, ugyanakkor kiemelten fontos az önkormányzat által biztosított bérlakás-állomány megújítása. A bérlakásokra egyre növekvő igény jelentkezik, a jelenlegi állomány sem számában, sem állapotában nem tudja kielégíteni az igényeket. A bérlakás-állomány megújítása, a különböző igényeknek megfelelő kialakítása, diverzifikálása jelentős segítséget tud nyújtani a lakosságnak, ezért kiemelt célként jelenik meg az elkövetkező években. A lakhatási körülményekhez bérlakás programon keresztül nyújtott támogatás hozzájárul a lakosság egzisztenciájának stabilizáláshoz, csökkenti a népességfogyást. A város szerkezetét meghatározó tényező a Szlovákia felé vezető 26. sz. főút áthaladása a városon, amely egyrészt jelentős közeledés- és környezetterhelést okoz a városnak, másrészt kettéosztja a várost, Alsó- és Felső-Barcikát elvágja a városközponttól. Az átmenő forgalom csökkentése érdekében már régóta megfogalmazódott az igény egy elkerülő út megépítésére, ennek megvalósulása elvezetheti a forgalom nagy részét a városközpont és annak peremén lévő bevásárló-kereskedelmi egységek, temető környékéről, ezzel javítja az összekötetést a városrészek között, könnyebben elérhetővé teszi a belvárost a „leválasztott” településrészben élők számára.

16

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.1. Szabadidős, sport, közösségi tevékenységekhez megfelelő terek tovább fejlesztése Kazincbarcika a várostervezés méltán híres példaképe, az iparváros kialakításánál külön figyelmet szenteltek a közösségi terek, zöldfelületek kialakításának, ezért is nevezték a „szobrok és parkok városának”. A település szerkezetében ma is őrzi ezt a sajátosságot, azonban az elmúlt évtizedek alatt a terek állapota leromlott, fizikai és funkcionális megújításuk nélkülözhetetlen a kor követelményeinek való megfelelés érdekében. A város eddig jelentős erőfeszítéseket tett a közterek megújítása érdekében, parkokat újított meg, számos (13 db) játszótér került EU konform módon megújításra, de további jelentős feladatok vannak még e téren, a meglévő fejlesztéseket további célcsoportokat célzóan is ki kell egészíteni, illetve számukat is növelni szükséges a város minden területére kiterjedően. A lakóterületeken kiemelten fontos a játszóterek és parkok minél teljesebb körű megújítása, amely mind a családosok, mind az idősebb korúak, illetve fiatal korúak számára aktív kikapcsolódást tud lehetővé tenni. A város joggal igyekszik a település minél több részén elérhetővé tenni a szabadidő hasznos, aktív, egészséges eltöltetéséhez lehetőséget kínáló, többféle szolgáltatást nyújtó megújított köztereket, hiszen ezeknek nem csak városképi szerepe fontos, hanem egészségnevelő, közösségépítő szerepe is kiemelkedő. Továbbá ezen megújított parkok, közösségi terek kedvezően tagolják a lakókörnyezet művi elemeit, így a mozaikos településszerkezet jótékony hatással van a lakosok komfortérzetére, a városi flóra és fauna mikrokörnyezetére. A lakókörnyezethez közel elérhető közterek megújított növényállománnyal, sportszolgáltatással, pihenésre, helyi közösségek kialakulására lehetőséget adó kialakítással emelik a lakókörnyezet minőségét és az életminőséget. 3.2. Funkciógazdag, vonzó belvárosi környezet Kazincbarcika kedvező adottságokkal rendelkezik egy funkciógazdag, vonzó belvárosi környezet kialakításához, a rendelkezésre álló terek funkcionális megtöltése gazdag kínálati palettát biztosíthat a lakosság számára. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek Kazincbarcika város belvárosában, melyek célja egy élhetőbb belvárosi környezet kialakítása volt. Ennek okán olyan fejlesztések valósultak meg, melyek a város „főutcáján”, az Egressy úton értek el forgalomcsillapítást, erősítve ezzel az utca közösségi tér jellegét, preferálva a gyalogos és a kerékpáros közlekedést. Ezzel párhuzamosan kiépültek a tehermentesítő gyűjtő utak, parkolók. Néhány üres középület megújult, új funkciókat kapott, megújultak a belvárosi terek, zöldfelületek. Ahhoz, hogy a fejlesztések elérjék hatásukat, a rehabilitációt ki kell terjeszteni az Egressy út és a Jószerencsét út közötti – eddig kimaradt – területre is. A közfunkciók elhelyezkedésén túl a belvárosból még hiányosan vannak jelen egyes funkciók, amelyek képesek a lakosság számára tartós elfoglaltságot, szabadidős programot kínálni. A városközpont vonzó eleme lehet egy egységes arculatú bevásárló és/vagy sétáló utca vendéglátó és pihenő helyekkel kiegészítve, amelyek ottmaradásra, pihenésre, közösségépítésre ösztönzik a lakosságot. A belvárosban is fontos az olyan közterek megújítása megújítása, amelyek nem csak a szabadidő hasznos eltöltését teszik lehetővé, hanem pl. rendezvények állandó helyszínéül is szolgálhatnak. A Kolorcity program keretében megindult a város egyéni arculatának kialakítása, amely jó alapot teremt az egyedi városkép diverzifikálásához, a városi, közösségi, gazdasági és egyéb funkciók megerősítéséhez, ill. bővítéséhez. A belváros rehabilitációjának folytatása során megújulhat a térségi szerepkört ellátó Egressy Béni Művelődési Központ, ami egy multifunkcionális kulturális központként erősíti a város térségközponti szerepét. Az épített környezet megújítása mellett a célkitűzés további fontos eleme azok tartalommal való megtöltése, hiszen egy városközpont akkor lesz igazán vonzó lakosai számára, ha programok, szolgáltatások sorát kínálják. Kiemelten fontos ezen programokba a civil szervezetek bevonása, hiszen ez a kör számos területen képes feladatokat átvállalni az önkormányzattól és hatékonyan, a lakosság érdemi bevonásával megvalósítani azokat. 3.3. Településrészek leszakadásának megállítása A városban vannak olyan településrészek, amelyeknek nem csak fizikai állapota leromlott, hanem olyan társadalmi folyamatok is elindultak, amelyek az adott településrészt értéktelenebbé teszik, elszigeteltségét, 17

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 leromlását fokozzák. A kialakult, vagy kialakulóban lévő szegregátumok esetében fontos a szegregációs okok azonosítása, illetve az okok megszüntetése. A problémát csak úgy lehet megoldani, ha komplexen kezelik, azaz a fizikai beavatkozásokon túl a hátrányos társadalmi folyamatok, mutatók esetében célzott nem beruházás típusú beavatkozások is megtörténnek. A városban a KSH mutatók alapján központi módszertan szerint 5 szegregátum van. került lehatárolása, amelyek közül egy több kolóniát is tartalmaz. A legfontosabb lépés annak eldöntése, hogy az adott szegregációs terület jelen állapotában megtartható, komplex beavatkozásokkal a leszakadás csökkenthető, vagy a területet jellegétől eltérően, funkcióváltással kell kezelni, és újra beintegrálni azt a városi szövetbe. A városnak az eddigi szociális típusú városfejlesztésen túl további erőfeszítéseket kell tenni a szegregáció oldása irányában. Az akcióterületként is kijelölt területek esetében olyan komplex beavatkozásokat szükséges tenni, amelyek csökkentik, ill. megszüntetik a szegregáció okait. A szükséges fizikai beavatkozások mellett kiemelten fontos a kapcsolódó, problémákra reagáló soft elemek kiterjesztése (pl. családsegítés, nevelés-oktatás-képzés, foglalkoztatás, életpálya modellek stb.), amelyek a szegregáció oldását, a lakosok társadalmi reintegrációját segíthetik elő. A Kolorcity program kiterjesztésének ezen célkitűzés esetében is komoly lehetőségei vannak, a fizikai és tartalmi beavatkozások, egyedi arculat kiterjesztése képes lehet a leszakadó területeket újra integrálni a város életébe. 3.4. Bérlakás állomány diverzifikálása Az önkormányzat tulajdonában és kezelésében 470 db lakás van, amelyek közül 332 db van bérlakásként hasznosítva míg a különbözet üresen álló, használaton kívüli, részben elbontásra kerülő lakóingalan. A város a közeljövőben csökkenteni tervezi a bérlakások számát, összesen 364 db lakást kíván bérbe adni, a hasznosítani nem kívánt lakásokat (106 db) pedig lebontja. A lakások egy jelentős részének az állapota elavult, leromlott, felújítást igényel. További probléma, hogy a lakások nem csak minőségben, hanem méretükben, illetve a helységek elosztásában sem tudnak illeszkedni a mai kor, illetve az egyedi élethelyzetekből, életszakaszokból fakadó igényekhez. A célkitűzés keretében a hasznosítani tervezett bérlakások megújításra kerülnek, méretükben, elosztásukban, stílusukban különböző igényeket tudnak majd kiszolgálni, hogy a különböző élethelyzetekben lévő, bérlakást igénylő lakosság minél szélesebb körben tudja igénybe venni. A bérlakás program keretében megújítandó bérlakás állomány kedvezőbb lakhatási lehetőségeket kínál a rászoruló lakosságnak, így ez elősegíti az életkörülmények javulását, hozzájárulhat a lakosság helyben tarásához, a népességcsökkenés mérsékléséhez. 3.5. Közösségi élet fejlesztése Egy város csak akkor lehet hosszú távon sikeres és képes megőrizni lakosságát, ha a vonzó városi környezet kiegészül a társadalom szervezésével, összefogásával, a civil szervezetek hatékony működésével. Kazincbarcikán a tevékeny civil szervezetek viszonylag alacsony számban vannak jelen, holott a közösség szervezés, különböző témájú közösségi programok (pl. hagyományőrzés, művészet, sport, környezetfejlesztés stb.) területén hatékonyan képesek felvállalni szervező feladatokat, közösségi programokkal, tartalommal megtölteni a megújított tereket. Mind a komplex városfejlesztési akciók, mind a helyi lakosok közösségi igénye megkívánja a közösségi életfolyamatos fejlesztését, megújulását. A város által elkezdett Kolorcity program képes lehet magába integrálni egész évben az illeszkedő közösségépítő feladatokat, de ezen program mellett is célja a városnak a minden korosztályt és széles körű igényeket kiszolgáló változatos programkínálat megteremtése. 3.6. A városon átmenő forgalom csökkentése Kazincbarcika egyik jelentős közlekedési problémája a városon átmenő 26-os számú főút forgalma. Az átmenő forgalom nem csak közlekedési gondot okoz, de az épített környezetben is jelentős károkat okoz szennyezőanyag kibocsátással, zaj- és rezgésterheléssel. Régóta megfogalmazódott igény a 26-os elkerülő út 18

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 építése, amely elvezetné az átmenő forgalmat és a célkitűzés keretében csökkentené a városra ható negatív közlekedési, közlekedésbiztonsági és környezeti hatásokat. 3.7. A település épített és természeti értékének védelme Kazincbarcika város gazdag épített környezeti értékekben, és természeti környezete is sokszínű és mozaikos. Ezen elemek azonban védelemre szorulnak, hiszen állapotuk nem minden esetben felel meg a jogszabályi előírásoknak és minőségi követelményeknek. A célkitűzés keretében kiemelten fontos az erdőterületek megtartása, főleg a település délnyugati részén, valamint további védő erdősávok kialakítása. Figyelemmel kell lenni a táji elemek megőrzésére, a táji diverzitás növelésére. A Tardona-patak és a Sajó folyó természeti környezete is fejlesztésre szorul, hogy az ökológiai hálózatban betöltött szerepe kiteljesedhessen. A város vízbázisainak védelme érdekében meg kell oldani a szennyező források csökkentését és a szennyezések megelőzésére kiemelt hangsúlyt kell fektetni. A város vízi elemeinek megőrzése, védelme és ökológiai állapotának javítása nem csak természetvédelmi szempontból fontos, hanem tájképi, rekreációs szempontból is, hiszen a tervezett fejlesztések egy része épít ezen térségek rendezett állapotára, vonzó tájképi betagozódására is. A város épített értékeinek, örökségeinek védelme a célkitűzés keretében szintén kiemelt feladat. A művi elemek állapotmegóvását folyamatosan biztosítani kell, melyhez a városban a közmunka-program is hatékony segítséget nyújthat. A meglévő épített és újonnan kialakítandó értékek védelmét védeni kell a szándékos rongálástól is, amely cél érdekében a térfigyelő rendszert szükséges jelentősen bővíteni és fejleszteni. 3.8. Lakosság környezeti szemléletének javítása A településen a szelektív hulladékgyűjtés 2015. év végén teljes körűen kiépített lesz, a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ekkorra el fogja érni a 100%-ot, azonban Kazincbarcikán a szelektív hulladékgyűjtésben elszállított hulladék mennyisége hullámzó, az országos szintnél is jóval alacsonyabb, 2% körüli. A kiépített rendszer csak akkor tudja betölteni szerepét, ha a lakosság is aktívan bekapcsolódik a szelektív gyűjtési programba. A stratégia keretében tervezett, a természeti környezetet, vízi elemeket érintő fejlesztések is megkívánják a lakosság természetbarát szemléletének erősítését, hogy a megújított természeti állapot megfelelő állapotban megmaradhasson. A részcél a lakossági szemléletformálás segítségével szeretné a lakosság természeti és környezeti tudatát növelni a település természeti és környezeti állapotának javítása érdekében.

4. Stratégiai cél (tematikus): Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása Kazincbarcikának mint minden járásközpontnak kiemelt feladata, hogy vonzáskörzete számára – beleértve saját lakosságát is – magas minőségű és könnyen hozzáférhető közszolgáltatásokat nyújtson. Az ország többi településéhez hasonlóan a közszolgáltatások infrastruktúrájának egy része a használat és a jelen kor követelményei következtében elavult, felújításra, korszerűsítésre szorul. A közintézményekben (nevelésioktatási, egészségügyi, közigazgatási, szociális területen) általános probléma az épületek leromlott fizikai állapota és korszerűtlen energiaállapota. Az elmúlt években pályázati forrásokból történtek fejlesztések, de az intézmények egy részében további energetikai vagy teljes körű felújítás szükséges a hatékony és minőségi működés érdekében. A korszerű épületben és korszerűen szervezett közszolgáltatások mellett kiemelten fontos azok elérésének a biztosítása. A településen hiányosságok vannak a belterületi úthálózat állapotával és közlekedésbiztonsági elemeivel kapcsolatban, de a kerékpárút- és járdahálózat sincs teljes körűen és kellő biztonsággal kiépítve. A közszolgáltatások elérése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a közlekedési hálózat fejlesztésére, a biztonságos közlekedési feltételek (pl. zsúfolt szakaszokon megfelelő átjárók, körforgalom, elválasztott 19

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 kerékpársáv) megteremtésére, kiemelten fókuszálva a legzsúfoltabb szakaszokra, csomópontokra, a közlekedési szűk keresztmetszetek oldására, a térséget is kiszolgáló közösségi közlekedés megújítására. Az elérhetőséghez szorosan kapcsolódik a parkolási problémák megoldása, amely Kazincbarcika esetében is akadályozza az elérhetőséget, különösen az autóbusz és vasúti pályaudvarok, illetve egyes lakótelepek (zsákjellegű, túlzsúfolt) környékén jelent ez gondot. A település infrastrukturális állapotának hiányosságai kiterjednek a közüzemi vízhálózatokra, valamint a környezetbiztonságra is. Az ivóvíz- és szennyvízvezeték-hálózat nagy része régi, elavult, állapota leromlott, különösen a régebbi építésű, és nagy forgalmú utak közelében lévő szakaszokon. Az egészséges ivóvíz biztosítása, valamint a korszerű szennyvízkezelés kötelező feladat, ezért ennek infrastrukturális hiányosságainak felszámolására fokozott figyelmet kell fordítani. A város ár-és belvízvédelmi rendszer műszaki hiányosságai miatt a városban az árvízi kockázatot jelentősen növeli, hogy a Sajó folyón nőtt a magas vízszintek tartóssága, több árvíz esetében szokatlanul hosszú időszakra nyújtva a töltések terhelését. Kedvezőtlen irányú változásként említhető a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése. Nagyobb esőzésekkor illetve a nagyobb árvizek alkalmával a talajvízszint jelentősen megemelkedhet, így kialakulhatnak a városban belvízzel borított területek, az elöregedett, műszakilag hiányos csapadékvízelvezetés a település jelentős részén megújításra szorul, hogy megfelelő védelmi szerepét be tudja tölteni. A településen fontos cél a környezetbiztonság feltételeinek megteremtése, hiszen az elhelyezkedésből adódóan az árvíz- és belvízvédelem teljes körű megoldását nem lehet magas kockázat nélkül halogatni. 4.1. Városrészek elérhetőségének javítása A városban járásközponti jellegéből is adódóan kiemelt figyelmet kell fordítani a közszolgáltatások, munkahelyek elérésére, azonban az úthálózat elemei számos ponton fejlesztésre szorulnak. Sem az útburkolat állapota, sem az egyes városrészek központi összeköttetései, csomóponti kapcsolatai nem tudják a megfelelő elérhetőséget, illetve biztonságot biztosítani. A célkitűzés keretében fel kell számolni a közlekedési szűk keresztmetszeteket, meg kell oldani az egyes városrészek közötti összeköttetéseket, a városrészeket feltáró utak igényeknek megfelelő mértékű kapacitásfejlesztését és állapotjavítását. Vannak olyan településrészek, mint pl. a zártkertek, amelyek megközelíthetőségét a feltáró utak fejlesztésével javítani szükséges. Ugyancsak fejlesztésre várnak azok a csomópontok, amelyek gyűjtőpont jellegüknél fogva jelentős forgalmat bonyolítanak le, meg kell ez esetben oldani forgalomszervezésüket, hogy minél gyorsabban és biztonságosabban tudják a betorkoló utak forgalmát elvezetni. Általános probléma a városban a közutak burkolatállapota, amely így lassítja a forgalom elvezetését, ezek állapota a közlekedési hálózatban betöltött szerepüktől függően fejlesztésre javasolt, fókuszálva elsősorban a szűk keresztmetszetekre. Az úthálózati fejlesztéseknél a célkitűzés fokozott figyelemmel tekint a közlekedésbiztonságra, a kapcsolódó gyalogos és kerékpáros forgalom elvezetését úgy kell megoldani, hogy a baleseti veszély minimálisra csökkenjen. Ez nem csak a különböző közlekedési módok pályáinak összehangolását igényli, hanem a kapcsolódó forgalomtájékoztatás fejlesztését is magában foglalja. A közúti elérhetőség mellett a célkitűzés keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyalogosforgalom akadálymentesítésére, és közlekedésbiztonsági (átkelők, korlátok, forgalomlassítók, ill. csillapítók) fejlesztésére, amely az egész településen megoldandó problémaként jelentkezik.

4.2. Parkolási lehetőségek bővítése A város egész területén mintegy 4.200 db parkoló található, de az elmúlt évtizedekben a gépjárművek számának bővülése, továbbá a belvárosi forgalmi rend megváltozása okán, a városban egyre inkább megoldandó kérdéssé vált a parkolás. Az elmúlt évek jelentős parkolóhely bővítései ellenére még ma is komoly hiány van a parkolási kapacitásban, mind a belváros egy részén, mind a többi városrészben, a parkolók területi eloszlása is egyenlőtlen. Különösen a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar környékén, 20

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 illetve a piacnál, a strand, a Mátyás király út és Mikszáth Kálmán utca környékén, az Építők útján, a Tóth Árpád úton, a Szent Erzsébet sétányon van szükség a parkolási kapacitás bővítésére. A fejlesztések kivitelezésénél fontos a városban tervezett egyéb, pl. távhő fejlesztések kivitelezésével történő összhang, ütemezés megteremtése. 4.3. Egységes kerékpárút hálózat fejlesztése Kazincbarcika kiemelt figyelmet fordít a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtésére, az utóbbi 8 évben több mint 7 km kerékpárút épült a városban, amit további létesítmények (tárolók, támaszok, táblák) egészítettek ki. A megépült hálózat elsősorban a közintézmények (óvodák, iskolák, kórház stb.) és nagyobb foglalkoztatók (BorsodChem Zrt.) megközelíthetőségét tették lehetővé, de jelentős igény jelentkezik a meglévő kerékpárutak további bővítésére, illetve városi hálózatba szervezésére. A bővítés elsősorban a BorsodChem, mint legnagyobb foglalkozató további üzemi bejáratainak megközelítéséhez, valamint a vasútállomás, a városi uszoda, az ipari park, a városi horgásztavaknak, a Csónakázó-tónak, illetve Tardona település kerékpárral történő elérhetőségének szempontjából fontos. A kerékpáros közlekedés mint környezetbarát közlekedési mód további bővítése a város kiemelt célja. 4.4. Ár- és belvízvédelmi biztonság növelése Kazincbarcika a Sajó jobb partján fekszik, azonban közigazgatási területe átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is, így a város bel- és külterületét 3 ártéri öblözet is érinti. Az utóbbi évtizedekben több alkalommal vonultak le az addigi maximális vízszinteket meghaladó árhullámok, az árvizek tartóssága is növekedett, a növekedés mértéke esetenként drasztikus volt. Megfigyelhető a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése, amely területi szinten a kezelő szervezet által sürgős beavatkozásokat (pl. töltés emelés, átemelők fejlesztése, mederrendezés) igényel az élet- és vagyonbiztonság növelése érdekében. A település egyes részein belvízvédelmi problémák is fennállnak, különösen igaz ez Barcika-Alsóváros városrészre, amely a városnak a Sajóhoz legközelebb eső és legmélyebben fekvő területe. Ez az árvízi időszakokban különösen megmutatja kedvezőtlen hatását, a magasabb talajvízszint miatt is gyakran alakulnak ki belvizek. Az élet- és vagyonbiztonság növelése érdekében az árvízvédelmi fejlesztésekkel összhangban a belvízelvezetésről is gondoskodni szükséges. 4.5. Felszíni csapadékvíz elvezetés rendszerének megújítása Kazincbarcikán a csapadékvíz elvezetés infrastruktúrája elöregedett és hiányos. A város zárt csapadékvíz elvezető hálózata az 1960-70-es években épült, műszakilag a működésének határán van. Több helyen a vízelvezetés megrongálódott, az elöregedett csatornák miatt naponta jelentkeznek a megoldandó problémák. A belvárosban az elmúlt évek beruházásai részeként számos helyen megtörtént a korszerűsítés, de a nem teljes körű rekonstrukció miatt vízelvezetési problémák az egész várost veszélyeztetik hirtelen esőzések esetén. Legnagyobb a csapadékvíz-veszély a Herbolya-Kertváros településrészen, de Barcika-Alsóés Felsőváros és a Belváros is kiemelt figyelmet igényel e szempontból. A napjainkban erősödő klímaváltozás hatásaként a csapadék intenzitása, időbeli eloszlása szélsőséges módon alakul, helyenként és időszakonként extrém terhelést okozva a korszerűtlen elvezető-rendszer számára. Ezért a város teljes területére szükséges az egységes vízrendezési terv elkészítése, amely fontosságuk szerint ütemezi a szükséges beruházásokat. A célkitűzés keretében a környezeti veszélyhelyzet csökkentése mellett a rendszer üzemeltetési költségeinek mérséklése is alapvető fontosságú, hiszen az elavult hálózat üzembiztonsága, folyamatos karbantartási munkálatai jelentős költséget ró a városra. 4.6. Ivóvíz- és szennyvíz-hálózat korszerűsítése Kazincbarcika 12.656 db ingatlant lát el ivóvízzel több, mint 87 fkm vezetékhálózattal. A vezetékhálózat legnagyobb problémája, hogy több mint 30%-a 1970 előtt épült azbesztcement és acélcső kivitelű. Ezen 21

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 hálózati elemek cseréje az elkövetkezendő években nélkülözhetetlen a település ivóvíz ellátásának biztonsága érdekében, ütemezett fejlesztését a lehetőségekhez mérten össze kell hangolni a többi beruházással. A város szennyvízelvezető hálózatának problémái hasonlóak az ivóvíz-hálózatéhoz. A több mint 78 fkm vezetékhálózat több mint 68%-a régi, elöregedett, töredezett azbesztcement és tokos beton kivitelű. Az elöregedett korszerűtlen rendszerből akár kiszivároghat a szennyvíz a környező talajba, mely környezetszennyezéshez vezethet, továbbá a jelentős infiltráció a szennyvíztisztító terhelését is növeli. A város egyes részein még találhatók csatornázatlan utcák (pl. Herbolya-Kertváros, Barcika-Alsóváros), de ennek kiépítése folyamatosan történik. Az új szakaszok kiépítése mellett a legfontosabb az elöregedett szakaszok ütemezett cseréje.

4.7. Közintézmények és közszolgáltatások infrastrukturális és energetikai fejlesztése Kazincbarcika város az előző 2007-2013-as időszakban sikeresen megvalósított számos intézményfejlesztési beruházást (nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi intézmények, polgármesteri hivatal fejlesztései), amelyek között épület felújítás, energiaracionalizálás, akadálymentesítés szerepelt, azonban a város közszolgáltatási intézményeinek még egy része további számos fejlesztést igényel. Sok esetben nem teljes körű felújítás történt, illetve több intézmény teljesen kimaradt a fejlesztésekből. A korszerű, helyi és vonzáskörzeti lakosság számára is megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen a fennmaradt hiányosságok minél teljesebb körű pótlása. A város számára legfontosabb, leggyorsabban megoldandó fejlesztések elsősorban az óvodai nevelés és az egészségügyi alapellátás intézményeit jelentik, ahol a kötelező feladat-ellátási kör bővülése esetén kapacitásbővítésre, új helységek kialakítására is szükség lehet, illetve kiemelt figyelmet érdemel az egészségügyi megelőzési ellátórendszer kiépítése, egészségfejlesztő programok megvalósítása a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. De az általános és középiskolai oktatás és különösen a szociális ellátás intézményei is igényelnek kiegészítő fejlesztéseket, amelyek elsősorban az épületek leromlott fizikai állapotának megújítására, illetve energiaracionalizálásukra irányul, a szociális ellátás esetén azonban bővítést is. A célkitűzés keretében a város fókuszálni kíván az energiahatékonyság növelésére, amely nem csak költség-, hanem környezetkímélő irányvonal is egyben. A közintézmények energiakímélő felújítása esetében az épületek szigetelése és gépészeti modernizációja mellett a város törekszik a megújuló energiahasználat elterjesztésére is. A városüzemeltetés gazdasági és környezeti szempontjai ugyancsak igénylik az energia hatékony rendszerfejlesztéseket, mint pl. az elektromos ellátórendszer – beleértve a közvilágítást – modernizációja, a távhő-ellátó rendszer megújítása. 4.8. Közösségi közlekedés megújítása 2015. január 16-tól az Észak-magyarországi Közlekedési Központ ZRt. mint a Borsod Volán ZRt. jogutódja biztosítja a városban a helyi közúti közforgalmú személyszállítási közszolgáltatói- üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent. A járatokkal a város mindegyik városrészébe el lehet jutni (Kertváros-Herbolya, Belváros, Újkazinc-Sajókazinc, Barcika-Alsóváros), és részben a nagyobb foglalkoztatókhoz is. A helyi járatok járatsűrűsége csúcsidőben (munkába járás és hazajárás) megfelelő, de a köztes időszakban nem kielégítő a városon belüli elérhetőség. A lakossági igények minél magasabb szintű kiegyenlítésére a közösségi közlekedés továbbfejlesztése szükséges, ami elsősorban a járatok számának és a buszok minőségének növelésével teljesíthető. A célkitűzés a közösségi közlekedési eszközpark fejlesztését környezetkímélő irányban kívánja megvalósítani, teret adva a modern környezetbarát technika (pl. elektromos buszok) elterjedésének. A helyi közösségi közlekedésen túl a város számára kiemelten fontos a Miskolc megyeszékhely irányában történő közösségi közlekedés fejlesztése, hiszen a két város közötti napi szintű ingázás jelenlegi formájában nehézkes. A miskolci elővárosi közlekedés fejlesztése tartalmaz olyan fejlesztési változatot, amelyben a villamos és vasúti rendszer összekapcsolásával Miskolc és Kazincbarcika között tram-train közlekedési 22

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 rendszer épülne ki. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2014 februárjában támogatta a fejlesztési változatot és elrendelte a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítését. Kazincbarcika számára fontos célkitűzés a miskolci elővárosi közlekedésbe való bekapcsolódás, amely egyrészt intenzívebbé teszi a két város közötti kapcsolatot, másrészt a javuló elérhetőséggel hozzájárulhat a népesség helyben maradásához.

4. Stratégiai cél (területi): Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete A település e délnyugati, a 26. sz. főúttól legtávolabb eső része több arcú, ugyanis egyes részei szegregációval érintettek, viszont olyan természet közeli területek találhatók itt, melyet Kazincbarcika rekreációs lehetőségként kihasználhat. A városban sokan szeretik kikapcsolódásként használni a Kertvárosi rész végén található Csónakázó tavat pihenés, sétálgatás, és sportolás céljából, de további potenciál rejlik a közeli horgásztavak megújításában, valamint a jelenleg elhanyagolt állapotú sportpálya felújításában is. A terület a fenti értékeinek ellenére több problémával is rendelkezik: • A környezet megközelíthetősége nehézkes, ugyanis a hiányoznak a megfelelő minőségű utak, út átkötések, melyek a város és a térség lakossága számára elérhetővé teszik a jó adottságokkal rendelkező természeti környezetet. • A településrész vízelvezetési problémával rendelkezik, a felszíni csapadékvíz elvezetés csak részben megoldott. • Ezen természetes környezetben és közvetlen szomszédságában szegregátumok találhatók. A városrész fenti problémáinak megoldására, és az elérendő cél érdekében Kazincbarcika komplex beavatkozást irányoz elő, és annak érdekében, hogy kihasználja a Csónakázó tó és környezetének rekreációs lehetőségeit, ezt a területet a város szabadidős, pihenő körzetévé alakítja át. A Kertváros-Herbolya település szabadidős, sport és közösségi tevékenységekre is alkalmas, tóval rendelkező rekreációs központ kialakítása kiemelt fontosságú lehet Kazincbarcika életében, ugyanis több célterület hatásait is erősíteni tudja: A turizmus jövedelemtermelő képességét növeli, ugyanis olyan turisztikai attrakció kínálat bővítést jelent, mely a település és térség turisztikai programcsomag kínálatában is helyet kap. Az élhető lakókörnyezet célterületre is pozitív hatást fejt ki, ugyanis olyan vegyes település rész kerül fejlesztésre és funkcionális megújításra, mely leszakadó területet is magába foglal. A tervezett fejlesztések eredményeképpen élhető, színvonalas, a város egésze számára pihenést, sportolást szolgáló, közösségi programoknak is helyt adó célterületté válik. A területi cél hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez, és élhető, vonzó települési arculatot ad Kazincbarcikának. 5.1. Rekreációs célú megújítás A Kertváros-Herbolya település szabadidős, sport és közösségi tevékenységekre alkalmas területe a helyi és a térség természetes közegű rekreációs központja lehet. Ezen cél elérése a többi részcél elérésének segítségével lehetséges. A többfunkciós szabadidő parkban séta, futás és felnőtt fitness tér kialakítása és használata mellett, a Csónakázó tó és a horgásztó adta lehetőségek is kihasználhatók. Ezen túl a körzethez bekapcsolható a terület közelében található sportpálya, melynek korszerűsítése ugyancsak szükséges. A település jelen városrészén a szabadidő hasznos eltöltése mellett a város hozzájárul a helyi és térség lakosságának egészséges és harmonikus életviteléhez. 5.2. Leszakadó társadalom, szegregátum enyhítése A fejlesztések összehangolásánál fokozott figyelmet igényel, hogy a szegregátum és rekreációs terület ne legyenek negatív hatással egymásra, ne legyen éles kontraszt az érintkezési területen, ami ronthatja a

23

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 tervezett pihenőterület kihasználását, ezért szükséges a leromlott környezet felszámolása, illetve a városrész városi „vérkeringésbe” való visszacsatolása.

5.3. Felszíni vízelvezetés megoldása Mivel a településrészen hiányos, illetve leromlott műszaki állapotú a felszíni vízelvezetés, szükséges a település vízrendezési tanulmánytervének elkészítése, és egységes vízrendezés mellett a terület mielőbbi felszíni vízrendezésének megoldása, a csapadékvíz elvezetés, a horgásztó és halastó vízrendszerének összehangolása.

5.4. Kertváros - Herbolya szabadidős körzet elérhetőségének javítása A nem megfelelő minőségű utak, út átkötések hiánya nem teljesen teszi lehetővé a város és a térség lakossága számára a jó adottságokkal rendelkező természeti környezet könnyű elérhetőségét. Kiemelten fontos, hogy a település központjától mind autóval, mind gyalog és kerékpárral elérhető legyen a településrész és az azon belül kialakítani kívánt turisztikai attrakciók, ezért a gyűjtő út fejlesztésével, valamint a Tardonai út és Herbolyai és Illyés Gyula utak közötti átjárhatósága érdekében a szükséges útfejlesztéseket megvalósítani.

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása 1.2.1. táblázat: Stratégiai célok közötti összefüggések 1. A helyi gazdaság diverzifikálása

1. A helyi gazdaság diverzifikálása 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése 3. Élhető települési környezet 4. Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása 5. KertvárosHerbolya, a város szabadidős körzete

2. A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése

3. Élhető települési környezet

4. Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása

5. KertvárosHerbolya, a város szabadidős körzete

+++

++

++

0

+++

0

+++

+++

+++

+++ ++

+++

++

0

+++

0

+++

+++

++

++

Forrás: Saját szerkesztés A stratégiai célok közötti összefüggések leírása: „A helyi gazdaság diverzifikálása” és „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” stratégiai célok közötti összefüggés: Szoros az összefüggés, ugyanis a turizmus fejlesztése egyéb gazdasági szegmensekre is multiplikátorhatással lehet Kazincbarcikán. 24

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 „A helyi gazdaság diverzifikálása” és az „Élhető települési környezet” stratégiai célok közötti összefüggés: Hatással vannak egymásra, ugyanis az élhetőbb környezet, ill. a vonzó településkép vállalkozásokat vonzhat a településre, illetve a betelepülő vállalkozásoktól származó adóbevételekből adódóan a település arculata továbbfejleszthető. „A helyi gazdaság diverzifikálása” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” stratégiai célok közötti összefüggés: A település tőkevonzó képességének érdekében szükséges a közszolgáltatások színvonalának fejlesztése. Az így betelepült vállalkozásoktól származó adóbevételekből pedig a közszolgáltatások színvonala tovább növelhető. „A helyi gazdaság diverzifikálása” és a „Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete” stratégiai célok közötti összefüggés: Egymásra való hatásuk inkább semleges, de a város szabadidős körzetének kialakítása vonzó lehet vállalkozások számára, illetve az általuk befizetett adók további fejlesztésekre adhatnak lehetőséget. „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” és az „Élhető települési környezet” stratégiai célok közötti összefüggés: A turisztikai attrakciók fejlesztése és a turisztikai programkínálat szélesítése kézen fogható változásokat hoz a lakókörnyezetben is. A növekvő turizmus arra sarkallja a várost, hogy azt még vonzóbb desztinációvá tegye, törekedve arra, hogy Kazincbarcika egy élhető és vonzó település képét mutassa a látogatóknak, vagyis az élhető lakókörnyezet egyfajta előfeltétele a turizmus fejlesztésének. „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” stratégiai célok közötti összefüggés: A két stratégiai cél közötti hatás nem érzékelhető, semleges „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” és a „Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete” stratégiai célok közötti összefüggés: Szoros összefüggés mutatkozik, ugyanis a városrészben kialakítandó szabadidős körzet turisztikai attrakciófejlesztést hordoz magában, növelheti a turisták számát, mely a város turisztikai jövedelemtermelő képességét is növeli. Az „Élhető települési környezet” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” stratégiai célok közötti összefüggés: A közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása segíti a vonzó település cél elérését, ugyanis a közintézmények korszerűsítésével, energiahatékonyságának növelésével, továbbá az árvíz és belvíz veszélyeztetettség csökkentésével élhetőbbé tehető a települési környezet. Az elkerülő út létesítése miatt válik szükségessé a települések közötti kerékpárút hálózat összeköttetéseinek újragondolása.

Az „Élhető települési környezet” és a „Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete” stratégiai célok közötti összefüggés: A települést a város szabadidős körzetének kialakítása vonzóbbá és élhetőbbé teszi. (lakosság és családbarát) Az „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” és a „Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete” stratégiai célok közötti összefüggés:

25

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 A közszolgáltatások színvonalának növelésével (belvízvédelem megoldása) elősegíti a szabadidős központ létrehozását, illetve ennek megteremtése egy újabb közszolgáltatás elérését teszi lehetővé nem csak a város lakosságának, hanem a turisták számára is.

Az Európai Unió 2014–2020-ra vonatkozó kohéziós politika megvalósítását szolgáló rendelet határozza meg azt a 11 úgynevezett tematikus célkitűzést, amelyek elérésének támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az Európa 2020 stratégia céljaihoz, és amelyek egyben a támogatáspolitika alapját is képezik. Ezen tematikus célok a következők: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása; 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A város stratégiai céljainak kapcsolódása az EU 11 tematikus céljához: „A helyi gazdaság diverzifikálása” stratégiai cél kapcsolódása az Európai Unió tematikus célkitűzéseihez: 1. „A kutatás, a technológia fejlesztés és az innováció megerősítése” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A helyi gazdaság diverzifikálása érdekében tervezett fejlesztések (inkubátorház, ipari park fejlesztése, K+F tevékenység támogatása) a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez közvetlenül hozzájárulnak, a köztük lévő információcserét megkönnyítik, ezáltal növelik az innovációs potenciált. A vállalatok klaszterekbe való tömörülése jótékony hatással van termékeik minőségére a piacszerzésre. 2. „Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A helyi gazdaság diverzifikálása érdekében tervezett fejlesztések (inkubátorház, ipari park) a szolgáltatások fejlesztése vállalkozásokat segítik az IKT-khoz való hozzáférésben. A humán infrastruktúra fejlesztésének keretében a munkavállalók megtanulják a különböző információs és kommunikációs technológiák használatát, ezáltal is erősítve a helyi KKV-kat. 3. „A kkv-k versenyképességének fokozása” és mezőgazdasági ágú célkitűzéshez az alábbiak mentén: A helyi gazdaság diverzifikálása érdekében tervezett fejlesztések (inkubátorház, ipari park) és a szolgáltatások fejlesztése, befektetés ösztönzés humán infrastruktúra képzettségének növelése elsősorban a helyi kkv-k versenyképességét fokozzák. A helyi mezőgazdasági termékek helyi piacra jutásának elősegítése erősíti a mezőgazdasági ágazatot és a helyi KKV-kat.

26

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése célkitűzéshez az alábbiak mentén: Az elkészülő Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház és annak továbbfejlesztése, az Ipari Park bővítése, a befektetés ösztönzés növeli a vállalkozás-alapítási és betelepülési hajlandóságot, aminek köszönhetően a helyi vállalkozói kultúra fejlődik. Az újonnan létrehozott vállalkozások új munkahelyek teremtését generálhatják, illetve a meglévők hosszú távon fenntarthatók. 10. „Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A településen relatíve nagy arányban élő középfokú végzettségű lakosság képzése kulcsfontosságú tényező, így a humáninfrastruktúrába, ill. az élethosszig való tanulásba (LLL) történő beruházás kiemelt cél, mind a (duális) szakképzés, mind a felnőttképzés területén. 1.2.2. táblázat: Kapcsolódó releváns eredmény- és hatásindikátorok Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége A 25-40 éves női népességen belül a foglalkoztatásban lévő nők aránya % Vállalkozási aktivitás a kevésbé fejlett régiókban db/lakosság KKV-k számának változása db Forrás: saját szerkesztés „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” stratégiai cél kapcsolódása az Európai Unió tematikus célkitűzéseihez: 3. „A kkv-k versenyképességének fokozása” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A turizmusban történő fejlesztéseknek köszönhetően új vállalkozások jönnek létre a településen. A különböző turisztikai attrakciók létrehozásával az ágazatban működő vállalkozások versenyképessége is javul. 6. A „Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A településen az ökoturizmus fejlesztése ráirányítja a figyelmet a környezetvédelemre, a természeti örökségek fenntartható hasznosítására, ami a lakosság környezet-tudatosságát is növeli. 1.2.3. táblázat: Kapcsolódó releváns eredmény- és hatásindikátorok Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége Külföldi és belföldi turisták költése milliárd Ft A 25-40 éves női népességen belül a foglalkoztatásban lévő nők aránya % Vendégéjszakák száma db Forrás: saját szerkesztés Az „Élhető települési környezet” stratégiai cél kapcsolódása az Európai Unió tematikus célkitűzéseihez: 3. A KKV-k versenyképességének javítása a népességmegtartással: Ennek egyik fontos eszköze a funkcióbővítő belváros rehabilitáció folytatása, a bérlakás állomány diverzifikálása és a közösségi élet fejlesztése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem célkitűzéshez az alábbiak mentén: A szociális város rehabilitáció következtében az addig lelakott, „slum” jellegű településrészek környezete megújul, az ott élő, leszakadt társadalmi csoportok életminősége javul. Az e társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló, különböző „soft” programok pedig hozzájárulnak a társadalmi befogadás előmozdításához, a leszakadt csoportok többségi társadalomba való integrálásához, helyben, vagy a település más részein a szegregátumok csökkentése érdekében.

27

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 1.2.4. táblázat: Kapcsolódó releváns eredmény- és hatásindikátorok Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége Elégedettség a települési környezet minőségével pontérték (1-10) Forrás: saját szerkesztés A „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” stratégiai cél kapcsolódása az Európai Unió tematikus célkitűzéseihez: 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban célkitűzéshez az alábbiak mentén: A közszolgáltatások színvonalának emelésénél kiemelt szerep jut - különösen a középületek felújításánál - az energiahatékonysági szempontoknak és a megújuló energiaforrások használatának. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése célkitűzéshez az alábbiak mentén: A közszolgáltatások fejlesztése során az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó technológiák alkalmazása. A felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer megújítása éppen a már megváltozott éghajlat miatt nélkülözhetetlen, hiszen műszaki állapota, kapacitása a határán van. 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése célkitűzéshez az alábbiak mentén: Az ár- és belvíz védelmi infrastruktúra fejlesztése az Európai Unió vízügyi követelményeinek megfelelően, hasonlóan az ivó- és szennyvízhálózat korszerűsítése. 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása célkitűzéshez az alábbiak mentén: A kerékpár-úthálózat városon belüli fejlesztésével, ill. a tervezett B+R és P+R parkolók létesítésével és egyéb közösségi közlekedés fejlesztésével a cél ezen közlekedési formák népszerűsítése a lakosság körében, aminek következtében csökkenhet a káros-anyag kibocsátás. Továbbá ennek kedvez a városrészek elérhetőségének javítása is. 8. Foglalkoztatás és munkavállalói mobilitás ösztönzése: A közintézmények és közszolgáltatások (bölcsőde, óvoda, egészségügyi alapellátás, közvilágítás) fejlesztésével elősegíthető, a foglalkoztatás, mint ahogy a városrészek elérhetősége és a közösségi közlekedés is ehhez járul hozzá. 9. Társadalmi befogadás előmozdítása: A társadalmilag hátrányos (esetlegesen halmozottan hátrányos) helyzetű lakosság számára segítséget tud nyújtani életszínvonaluk, társadalmi elhelyezkedésük, önértékelésük javulása terén a közszolgáltatások, közintézmények, közművek fejlesztései, melyek egyrészt infrastrukturális fejlesztések, pl. elérhetőségek javítása, épület felújítások, másrészt az Önkormányzat és egyéb fenntartók által biztosított szolgáltatások színvonalának a javítása, illetve annak támogatása. 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása célkitűzéshez az alábbiak mentén: A középületek korszerűsítése során elődleges cél a racionalizálás, a minél magasabb kapacitás kihasználtság elérése, ami kapcsolódik az Európai Unió jó kormányzáshoz kapcsolódó beruházási prioritásához.

28

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 1.2.5. táblázat: Kapcsolódó releváns eredmény- és hatásindikátorok Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége Elégedettség a települési környezet minőségével pontérték (1-10) Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros % vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Primer energia felhasználás PJ A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó PJ/év energia-fogyasztáson belül Forrás: saját szerkesztés A „Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete” stratégiai cél kapcsolódása az Európai Unió tematikus célkitűzéseihez: 6. „A környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A városrészben tervezett szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó beruházásoknál fő szempont a kulturális és természeti örökségek megóvása és fenntartható fejlesztése. 9. „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” célkitűzéshez az alábbiak mentén: A városrészben tervezett fejlesztések hozzájárulnak az itt élő leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatásához, elsősorban a települési környezet javítása által, illetve új funkciók létrehozásával, soft elemek (civil együttműködés, közösségépítés, rekreáció, társadalmi integráció) megvalósításával. 1.2.6. táblázat: Kapcsolódó releváns eredmény- és hatásindikátorok Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége Külföldi és belföldi turisták költése milliárd Ft Elégedettség a települési környezet minőségével pontérték (1-10) Forrás: saját szerkesztés

29


2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A településen a közeljövőben tervezett fejlesztési elképzelések alapján az alábbi akcióterületek kerültek lehatárolásra: 1. Belváros AT 2. Újkazinc AT 3. Keleti városkapu és BC lakótelep környezete AT 4. Kertváros-Herbolya AT 5. Ipari Park AT 6. Alsó- és Felsőbarcika AT 7. Mátyás király út – Tardona-patak AT 8. Sajókazinc AT Amint az a megalapozó vizsgálatból kiderült, a KSH lehatárolása alapján, a településen a szegregációs index alapján három szegregátum került kijelölésre. A háromból kettő szegregátum, azok egy településrészre való koncentráltságuk és egyéb közelben lévő veszélyeztetett területek miatt, az ITS tervezésekor egy akcióterületként lett megjelölve egy összefoglaló névvel. Így a két akcióterület lefedi mind a három szegregátum területét. A két akcióterület elnevezése az alábbi: 1. Hámán Kató utcai AT 2. Dél-herbolyai szegregátumok AT.

30

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 2.1. ábra: A városban lehatárolt AT-ek áttekintő térképe

Forrás: OSM alapján 31

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Az akcióterületek határai és kijelölésük indoklása Belváros AT Lehatárolása: Jószerencsét út – Mátyás király út – Egressy Béni út - Lini István tér –Tardonai út Építők útja Indoklás: A Belváros AT a város 1950-es években kialakított első lakóházait magában foglaló terület számos közintézménnyel (járási bíróság, ügyészség polgármesteri hivatal, kormányhivatal, művelődési ház, orvosi rendelő, idősek otthona, kereskedelmi egységek, óvoda, gimnázium stb.). A területen az utóbbi években lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően többek között megújult az Egressy Béni út és környezete, illetve elkészült a keleti és nyugati gyűjtőút is. Ezen fejlesztéseknek köszönhetően új funkciók jelentek meg, a városrész lakosságszáma ennek ellenére tovább csökkent. Az akcióterületen ezért további funkciók létesítése szükséges annak érdekében egyrészt, hogy a Belváros lakosságmegtartó képessége növekedjen, másrészt ezzel alkalmas terévé váljon különböző közösségi rendezvények minőségi lebonyolítására. Az itt tervezett beruházások a Belváros központi funkcióit kívánják megerősíteni, így vonzóbbá tenni azt a helyi lakosság és a betelepülni vágyó mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A Belváros AT-hez kapcsolódik az Egressy Béni út alsó harmadának és környezetének megújítása a Fő tér irányába, a Dísz tér kialakítása, illetve az Egressy Béni Művelődési Ház térségi kulturális központtá való fejlesztése is. Ezek mellett szükségszerűvé vált a terület zárt csapadékvíz elvezetési rendszerének teljeskörű rekonstrukciója is. Az akcióterületen tervezett fejlesztések a stratégia „Élhető települési környezet” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” céljaihoz kapcsolódnak. 2.2. ábra: Belváros AT

Forrás: OSM alapján

32


Újkazinc AT Lehatárolás: 26-os számú főút (Hadak útja) – Vasvári Pál tér – Eötvös tér – Jószerencsét út – Egressy Béni út Indoklás: Az 1980-as években, iparosított technológiával épült panelházak energetikai korszerűsítése időszerűvé vált. Tekintettel arra, hogy a város lakásállományának kétharmadát panellakások adják, és ezek döntő hányada az akcióterületen belül található, ezért a lehatárolás szükségszerű. A városi szinten kedvező korstruktúrával rendelkező akcióterület népességmegtartó képességét is növelni szükséges, ezért kiemelt szerepet kapnak a lakosság életminőségének emelése érdekében tett intézkedések (közterületek, zöldfelületek megújítása). Az épített és a természeti értékek mellett fontos szerepet kap a kereskedelmi ellátottság javítása is az akcióterületen, ami ugyancsak a lakosság komfort érzetét kívánja emelni. Az AT-en tervezett beavatkozások a stratégia „Élhető települési környezet” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” céljaihoz kapcsolódnak. Ebben az AT-en épül meg 2015. év végéig az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház, melynek további fejlesztése a gazdaságfejlesztést, foglalkoztatás-ösztönzést erősíti. 2.3. ábra: Újkazinc AT


33

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Keleti városkapu és BC ltp. AT Lehatárolás: 26-os számű főút (Hadak útja) – Közigazgatási határ –Bunker területe – Tölgyfa utca – Irinyi János utca - Jószerencsét út Indoklás: A BC lakótelep felett tervezett Barcika Bunker a hidegháborús korszakot idéző, egyedi élményt nyújtó turisztikai attrakcióként került meghatározásra. A Bunker időjárási viszonyoktól függetlenül az év minden napjában látogatható lesz. A BC lakótelep és térsége jelenleg azonban nem rendelkezik azokkal a funkciókkal, ami a turisták számára vonzóvá tennék a településrészt, növelve ezzel annak turisztikai potenciálját. Az akcióterületen megvalósítandó intézkedések célja a Bunker mellett a lakókörnyezet és ezzel az életminőség javítása, amivel a helyi lakosság életkörülményei is javulnak. Az akcióterületen tervezett fejlesztések a stratégia „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” és az „Élhető települési környezet” céljaihoz kapcsolódnak. 2.4.ábra: Keleti városkapu és BC ltp. AT


34

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Kertváros-Herbolya AT Lehatárolás: Mátyás király út – Herbolyai út – Akácfa utca – Vármegi dűlő É-i határa – közigazgatási határ – Vármegi-dűlő D-i határa – - Vadvirág utca - Herbolyai út – Csille utca – Vájár utca – Tárna utca – Tardonai út – Lini István tér Indoklás: Kertváros-Herbolya jelenleg több, szabadidős tevékenységre és aktív pihenésre alkalmas területtel (pl.:KSK-sporttelep, Tardona-patak, régi sípálya) rendelkezik. Ezen már meglévő adottságokra, illetve természet közeliségére alapozva alkalmas arra, hogy a település rekreációs területévé váljon, ezek eléréséhez azonban további beruházások megvalósítása szükséges. Az akcióterületet érintő ezen fejlesztések a lakosság életminőségének javítása mellett új turisztikai attrakciók kialakítására irányulnak. A szabadidős tevékenységek mellett fontos szempont egyrészt az akcióterületbe eső buszpályaudvar és a hozzá kapcsolódó B+R és P+R parkolók megvalósítása, másrészt a felszíni vízelvezetési rendszer rekonstrukciója. A területen tervezett beavatkozások a stratégia „Élhető települési környezet” és „Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete” céljaihoz közvetlenül kapcsolódnak. 2.5.ábra: Kertváros-Herbolya AT


35

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Ipari Park AT Lehatárolás: Miskolc-Bánréve vasúti pálya – belterületi határ – 26-os főút – Bevásárlóközpontok területe – Ipari Park D-i határa – közigazgatási határ Indoklás: A 2014-2020-as tervezési ciklus kiemelt szerepet tulajdonít a gazdaságfejlesztésnek. Ezzel párhuzamban Kazincbarcika stratégiai célja „A helyi gazdaság diverzifikálása”, aminek keretében a vállalkozás-ösztönzés, illetve a működő tőke településre vonzása kiemelten fontos feladat. Az újonnan betelepülő vállalkozásoknak biztosít helyet a város Ipari Parkja, ami megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a betelepülni vágyóknak. Az Ipari Park jövőbeni bővítése érdekében még beépítetlen, vagy más besorolású, de fejlesztési területként kijelölt területek is lehatárolásra kerültek. Az Ipari Park AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia „A helyi gazdaság diverzifikálása” céljához kapcsolódnak.

2.6. ábra: Ipari Park AT


36

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Alsó- és Felsőbarcika AT Lehatárolás: Közigazgatási határ – 26-os főút – belterületi határ Indoklás: Az akcióterület a 26-os főúttól északra helyezkedik el. A város alacsonyabban fekvő térfelszínén lévő területen kiemelt cél a hosszú távú és biztonságos csapadékvíz elvezetésének megoldása. Az AT sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan belvíz veszélyeztetettsége igen nagy, ezért a talajvíz-szint csökkentése és a felszíni vízelvezetés teljeskörű kialakítása nélkülözhetetlen. A Sajó és a hozzákapcsolódó árvízvédelmi területek, védművek kezelése is kulcsfontosságú emellett. A fentebb tervezett beruházások mellett a vasútállomás környékén tervezett P+R, B+R parkolók kialakítása is indokolja az AT-be való besorolást. Alsó- és Felsőbarcika AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia „Élhető települési környezet” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” céljaihoz kapcsolódnak.

2.7.ábra: Alsó- és Felsőbarcika AT


37

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Mátyás király út – Tardona-patak AT Lehatárolás: Jószerencsét út – Nyárfa utca – Előharaszt-dűlő – közigazgatási határ – Vármegi-dűlő É-i határa – Akácfa utca – Herbolyai út – Mátyás király út Indoklás: A területen megvalósítani kívánt fejlesztések elsősorban a szabadidő aktív és élmény dús eltöltéséhez kapcsolódnak. Az AT-be eső Csónakázó-tó jelenleg is számos rendezvény helyszíne, a lakosok kedvelt pihenőhelye. A meglévő adottságokra alapozva további fejlesztések (futópálya, kerékpárút, Kalandpark, Csónakázó tó területének komplett rehabilitációja, megközelíthetőségének javítása, rendezvénytér kialakítása) megvalósítása van tervben. Az AT másik kiemelt beruházása a Strand fejlesztése, ami a helyi lakosság mellett a turisták számára is vonzó desztinációként jelenik meg. Az AT Mátyás király úti határán a lakótelep parkolási problémáinak enyhítésének érdekében is intézkedések szükségesek. A Mátyás király út – Tardona-patak AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia „Élhető települési környezet”, a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” és „A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése” céljaihoz kapcsolódnak.

2.8.ábra: Mátyás király út – Tardona-patak AT


38

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Sajókazinc AT Lehatárolás: 26-os főút – Egressy Béni út – Jószerencsét út – Alsóvárosi krt. – garázssorok – Ipari Park D-i határa – Bevásárló központok szerviz útja Indoklás: Az AT-en a lakosság életminőségének javítását célzó fejlesztések kerültek többségében meghatározásra. Az itt található közterületek és közintézmények állapota nem kielégítő, így azok fejlesztése elsőrendű szempont. Ennek keretében több beavatkozás is tervben van: járdafelújítás, játszóterek felújítása, kutyafuttató kialakítása, az Alsóvárosi óvoda felújítása és környezetének fejlesztése. A Sajókazinc AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia „Élhető települési környezet” és a „Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása” céljaihoz kapcsolódnak.

2.9. ábra: Sajókazinc AT


39

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Szegregátum AT-k Dél-herbolyai szegregátumok AT Lehatárolása: Csille utca – Herbolyai út – Illyés Gyula út – Sárosvölgy – Balázs-völgyi-kolónia – Barakkok – Tardonai út – Batthyány Lajos utca – Sallai Imre köz – Bükkalja út Indoklás: A KSH számításai szerint a terület 30% feletti szegregációs mutatóval rendelkezik, ami indokolja akcióterületként való lehatárolását. Az AT több, kisebb - a problématérképeken is feltüntetett - szegregátum összefüggő területté alakításával jött létre, melyek az alábbiak: Gábor Áron úti telep, Régi-telep, Balázs-völgyi kolónia, Sárosvölgyi-telep. Az AT-en tervezett fejlesztések a kedvezőtlen életkörülmények között élő csoportok társadalmi mobilitását, a lakhatási körülmények javítását szolgálják. A fentebb felsorolt szegregátumok településfejlesztési szempontból nem teljesen illeszthetőek be a város testébe, ezért részben felszámolásukkal, az itt élő lakosság egy részének többségi társadalomba való beintegrálásával, akár a város egyéb más területein is lakhatást biztosítva nekik, valamint különböző antiszegregációs felzárkóztatási programokkal, a megkezdett infrastrukturális fejlesztési beavatkozásokkal tervezi a város a szegregáció csökkentését elérni. A Dél-herbolyai szegregátumok AT-ére tervezett fejlesztések a stratégia „Élhető települési környezet” céljához kapcsolódnak.

2.10. ábra: Dél-herbolyai szegregátumok AT

Forrás: OSM alapján. 2.11. ábra: Dél-herbolyai szegregátumok elhelyezkedése

40



41

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Hámán Kató utcai AT Lehatárolás: Alsóvárosi körút – Jószerencsét út – Építők útja – Tardonai út – Május 1. út – ÉRV Zrt. telephelye – belterületi határ Indoklás: A Belváros peremén elhelyezkedő szegregátumban élők nagy száma, ill. az itt található épületek és közterek leromlott állapota egyértelműen indokolttá teszi a terület rehabilitációját, így akcióterületként került kijelölésre. Cél továbbá, az AT közterületeinek fejlesztése, az akcióterület É-i részén élő idősebb lakosság igényeit is figyelembe véve. A Hámán Kató utcai AT-re tervezett fejlesztések a stratégia „Élhető települési környezet” céljához kapcsolódnak. 2.12. ábra: Hámán Kató utcai AT

Forrás: OSM alapján 42


2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése

43

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Belváros AT Ssz.

Fejlesztés megnevezése

Projektgazda neve

Fejlesztés rövid leírása

Tervezett megvalósítás éve

Igényli-e a rendezési terv módosítását?

1.

Egressy Béni Művelődés Központ Kazincbarcika színházterem hang- és fénytechnikai Önkormányzata eszközeinek fejlesztése

Város A színházterem színpadtechnikai eszközei elavultak, nem lehetséges az új, nagy teljesítményű lámpák, és hangtechnikai berendezések rögzítése. Új és jó minőségű eszközpark beszerzése szükséges

2015-2018 (pályázatok megjelenésének függvényében)

Rendezési módosítása szükséges

terv nem

2.

Kazincbarcika Belvárosi zárt Kazincbarcika csapadékvíz elvezető rendszer Önkormányzata rekonstrukciója I. ütem.

Város A projekt célja: Biztosítani a városrész hosszú távú és biztonságos csapadékvíz elvezetését, így a belváros csapadékvíz elvezető rendszerének megújítása szükséges.



terv nem

3.

Kazincbarcika Belvárosi zárt Kazincbarcika csapadékvíz elvezető rendszer Önkormányzata rekonstrukciója II. ütem.

Város A projekt célja: Biztosítani a városrész hosszú távú és biztonságos csapadékvíz elvezetését. belvárosi rész megújulásának második lépcsője ezen terület megújítását célozta meg (Fő tér megújítása, Dísztér kialakítása, új térburkolat, stb.), a teljes megújuláshoz még ennek a közműnek a megújítása szükséges.



terv nem

4.

Digitalizált helytörténeti e- Kazincbarcika gyűjtemény és könyvtár létrehozása Önkormányzata az Egressy Béni Kulturális Központban

Város Az Egressy Béni Művelődési Ház számos feladatai között szerepel a helyi hagyományok ápolása, kulturális értékeink megőrzése. Ennek szellemiségében került megfogalmazásra a helyi értékmegőrzés egyik fontos alternatív megoldásaként a digitális gyűjtemény létrehozása.


Nem releváns

5.

Egressy Béni Multifunkcionális Kazincbarcika Kulturális Központ kialakítása Önkormányzata

Város A projekt központi eleme, az intézmény multifunkcionalitásának megteremtése, a kultúrára, hagyományokra alapozott egyedi kínálati struktúra megteremtésével, többfunkciós (multifunkcionális) szolgáltató komplexummá/térré való átalakításával.



44

terv nem

6.

Belváros rehabilitáció folytatása (II. Kazincbarcika ütem) - Egressy út – Fő tér település Önkormányzata környezeti megújítása, Egressy Kulturális Központ korszerűsítése

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Város Az Egressy úton megkezdett települési környezeti fejlesztéseket folytatni kell a Fő tér irányába, aminek eredményeként a közterületek, illetve zöldfelületek megújítása szükséges mind az Egressy út első harmadán, mind a Fő téren, valamint egységes rendszerű tér kialakításaként a Dísz tér komplett fejlesztése. Cél továbbá a parkoló kapacitás bővítése, a forgalomcsillapított zóna, rendezvénytér kialakítása, esetlegesen a korszerűsítetlen kereskedelmi-szolgáltató tömb fejlesztése gazdasági partnerek bevonásával, a közművek fejlesztésével, valamint az Egressy Művelődési Ház fejlesztésével, átalakításával, bővülő kapacitásával.

45



terv nem

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Újkazinc AT Ssz.


az

Projektgazda neve

1.

Panelprogram lakótelepen

2.

Csokonai úti Bölcsőde komplett felújítása, eszköz fejlesztése

Kazincbarcika Város Önkormányzata

3.

Jószerencsét úti Idősek Otthona kapacitás bővítése és felújítása, szolgáltatás minőségének javítása


4

Inkubátor ház és szolgáltatásainak minőségi fejlesztése



Újkazinc Társasházak + Kazincbarcika A projekt célja: A városnak e részén egy egységes kép Város Önkormányzata kialakítása a terület infrastruktúrájának, épületállományának, kereskedelmi ellátottságának további fejlesztése. A városrész épületeinek és köztereinek állapota egyértelműen indokolttá teszi a terület rehabilitációját. Belső felújítás, átalakítás, udvar felújítás, konyha felújítás, eszköz és felszerelés beszerzés, baba-mama szoba kialakítás, alternatív energia hasznosítással energetikai korszerűsítés. 60%-os kapacitásbővítés egy új épületszárny által, akadálymentesítés, energiakorszerűsítés, tűzvédelmi és komplett belső felújítás, átalakítás, szolgáltatások színvonalának fejlesztése, berendezések, felszerelések cseréje, újak beszerzése. Az infrastruktúra fejlesztése, átalakítása a betelepülő vállalkozások igényeihez igazodva, inkubációs program bevezetése, működtetése, szolgáltatásnyújtás bővítése, fejlesztése.

46

Tervezett megvalósítás éve 2015-2018 (pályázatok megjelenésének függvényében)

Igényli-e a rendezési terv módosítását? Rendezési terv módosítása nem szükséges

2015-2018 (pályázatok megjelenésének függvényében 2015-2018 (pályázatok megjelenésének függvényében

Rendezési terv módosítása nem szükséges

2015-2018 (pályázatok megjelenésének függvényében



Ssz.

1.

Ssz.


Barcika bunker új formában


Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Keleti városkapu és BC lakótelep AT Projektgazda neve Fejlesztés rövid leírása

Kazincbarcika Önkormányzata

Város A Bunker elsősorban egyediségével tud kitűnni, egyedi helyszínen, erdei környezetben, a BorsodChem légópincéjének hasznosításával. A területen újszerű, a hidegháborús időszakot Kazincbarcika példáján keresztül szemléltető állandó, interaktív kiállítás létesül.

Projektgazda neve

Kertváros-Herbolya AT Fejlesztés rövid leírása





1.

Közösségi közlekedési kapcsolat- Kazincbarcika buszpályaudvar P+R és B+R parkoló Önkormányzata kialakítása a SPAR áruház mögött és a Sportpálya közötti területen

Város Az autóbusz-pályaudvarnál szükséges lenne a „parkolj és utazz, valamint a kerékpározz és utazz” szellemiség megoldása. Ezáltal talán biztonságosabban otthagyható az autó vagy kerékpár, különösen, ha minimális ellenszolgáltatás fejében őrzött is a parkoló/tároló.



2.

Kazincbarcika Kertvárosi (Munkás u. – Kazincbarcika Tardonai u. – Illyés Gy. u. – Tardona Önkormányzata patak) felszíni vízelvezető rendszer kiépítése, a csatlakozó rendszer rekonstrukciójával

Város A projekt megvalósítása során a városrész felszíni 2015-2018 vízelvezetése teljessé (pályázatok válik a kiépítésre kerülő burkolt vízelvezető árkok megjelenésének megvalósításával, a függvényében) meglévő árkok felújításával.


47

3.

Kazincbarcikai Összevont Óvodák Kazincbarcika Kertvárosi Tagóvoda felújítása a Önkormányzata méltányos oktatási környezet megteremtése érdekben

4.

Helyi mezőgazdasági termékek piacra Kazincbarcika jutásának támogatása Önkormányzata

5.

KSK közösség-varázs


Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Város Az óvoda épület teljes körű akadálymentesítést biztosító felújítása, energetikai korszerűsítése, bővítése; fejlesztő-foglalkoztató szoba, orvosi szoba, elkülönítő helyiség kialakítása szükséges.


Nem releváns

Város A helyi kis - és közepes mezőgazdasági vállalkozások, önkormányzatok által megtermelt áruk feldolgozása és raktározása. Erre a célra egy tároláshoz, hűtéshez, csomagoláshoz kapcsolódó hűtőház, tésztaüzem, cukrászati termékeket készítő üzem, csomagoló üzem létrehozása a cél, és az ehhez kapcsolódó eszközök, gépek, berendezések beszerzése.



Város A projekt célja: Helyi közösségek megerősítése (civil szervezetek, baráti társaságok, családok, sportcsoportok, stb.). Kültéri óriás játszóeszközök beszerzése, kihelyezése (óriás sakk, malom, lengőteke, kültéri kondicionáló eszközök, ügyességi akadálypályák: lengőgerenda, kötélalagút, láncos lépegető híd, stb. szabadtéri asztalitenisz asztalok stb.)


Nem releváns

48

Ssz.

1.


Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Ipari Park AT Projektgazda neve Fejlesztés rövid leírása

Kazincbarcika üzleti Kazincbarcika infrastruktúrájának fejlesztése Önkormányzata

Város Kazincbarcika városa jelenleg 9,1 ha nagyságrendben rendelkezik infrastruktúrával ellátott zöldmezős iparterülettel, amely letelepülni szándékozó vállalkozások fogadására alkalmas, azonban bővítése célszerű. A BorsodChem közelségére építve egy olyan beszállítói ipari park létrehozását tervezi a város, ahol a kis- és közepes vállalkozások létrehozhatják telephelyeiket, termelő egységeiket.

49


Igényli-e a rendezési terv módosítását? Nem releváns


Ssz.


Projektgazda neve

Alsó- és Felsőbarcika AT Fejlesztés rövid leírása



1.

Közösségi közl.kapcsolat- Kazincbarcika Vasútállomás P+R és B+R parkoló Önkormányzata kialakítása a már meglévő területen,bővítéssel,felújítással.

Város Szükséges lenne a „parkolj és utazz, valamint a kerékpározz és utazz” szellemiség megoldása. Ezáltal talán biztonságosabban otthagyható az autó vagy kerékpár, különösen, ha minimális ellenszolgáltatás fejében őrzött is a parkoló/tároló.


2.

Kazincbarcika 26-os főút – vasút Kazincbarcika közötti terület felszíni Önkormányzata vízelvezető rendszer kiépítése, a csatlakozó rendszer rekonstrukciójával

Város A projekt célja: Biztosítani a városrész hosszú távú és biztonságos csapadékvíz elvezetését. A projekt megvalósítása során a városrész felszíni vízelvezetése teljessé válik a kiépítésre kerülő burkolt vízelvezető árkok megvalósításával, a meglévő árkok felújításával.



3.

Kazincbarcika 26-os főút – vasút Kazincbarcika közötti terület talajvízszintjének Önkormányzata csökkentése

Város A projekt célja: Biztosítani a városrész hosszú távú és biztonságos talajvíz szintjét. A projekt megvalósítása során a városrész felszíni vízelvezetése mellett szükséges a kívülről érkező talajvíz szintjének a csökkentése is. Így a területen jelentősen csökkenthető illetve megszüntethető a talajvízből kialakuló belvíz. (talajvízszint csökkentő kutak növelésével.)



50


Sajókazinc AT Ssz.


Projektgazda neve



1.

Zöldfelületek fejlesztése Sajókazinc Kazincbarcika városrészben, kutyafuttató Önkormányzata kialakítása, Alsóvárosi Tagóvoda elérhetőségének, parkolási lehetőségeinek fejlesztése

Város Az óvoda környezetének rendezése, a parkok és 2015-2018 játszótér megújítása (pályázatok megjelenésének függvényében)

2.

Járdafejlesztések a településrészen

Város A városrész járdahálózatának átfogó felújítása


51


Igényli-e a rendezési terv módosítását? Nem releváns

Nem releváns


Ssz.


Mátyás király út – Tardona-patak AT Projektgazda neve Fejlesztés rövid leírása


Igényli-e a rendezési terv módosítását? Szükséges a rendezési terv módosítása

1.

Aktív kikapcsolódást nyújtó Kazincbarcika kalandpark létrehozása a Csónakázó Önkormányzata tó közelében

Város A projekthelyszín jelenleg beépítetlen, külterületi zöldfelület, melynek turisztikai, rekreációs célú hasznosítása új attrakciós elemmel bővítheti a város kínálatát, aktív szórakozási lehetőséget nyújtva mind a helyi, mind a vonzáskörzeti, valamint az idelátogató turisták számára.


2.

Strand élményelemek fejlesztése, Kazincbarcika komplex szolgáltatásbővítés Önkormányzata


Szükséges a rendezési terv módosítása

3.

EKONÓMIA – Gazdasági tematikus Kazincbarcika kalandpark létrehozása Önkormányzata

Város Az ismét önkormányzati kezelésben lévő strand állapota elavult, vízgépészeti-épületgépészeti fejlesztések szükségesek, a medencék leromlott állagúak. A belvároshoz közel eső ingatlan jelenleg városkép romboló, és állapotából, kapacitásából, szolgáltatási számokból adódóan nem éri el a kellő látogatási számot. Így a projekt célja a jelenlegi infrastruktúra javítása, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítése. Város Egy olyan versenyképes és egész Európában egyedülálló tematikus kalandpark létrehozása (pénzügyi, gazdasági tudatosságra nevelő rendszer), amely mérhető módon hozzájárul a térségbe érkező turisták számának növeléséhez.


Nem releváns

52

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Ssz.


Dél-herbolyai szegregátumok AT Projektgazda neve Fejlesztés rövid leírása



1.

Kolóniák felszámolása a Herbolyai Kazincbarcika városrészben Önkormányzata

Város A projekt alapvető célja, hogy a leromlott városrészben élő családoknak találjon új otthont az önkormányzat, elősegítsék a társadalmi beilleszkedésüket, szükség esetén felkészítve az új lakókörnyezetet az ő befogadásukra.



2.

Településfejlesztés Herbolyán

Város A Herbolyai városrész közterületeinek megújítása, integrálása a város vérkeringésébe, a közösségi terek jobb kihasználása, közösségépítő akciók, antiszegregációs programok.




Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás és saját szerkesztés

53

Ssz.


Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Hámán Kató utca. AT Projektgazda neve Fejlesztés rövid leírása



1.

Nyugati városrész (Hámán Kató Konzorcium (Barcika utca – Építők útja – Tavasz köz) Holding, Társasházak)+ rehabilitáció Kazincbarcika Város Önkormányzat



2.

Kazincbarcikai Összevont Óvodák Kazincbarcika Építők Úti Tagóvoda felújítása a Önkormányzata méltányos oktatási környezet megteremtése érdekben


Nem releváns

A város egyik legrégebben épült részén található társasházként működő épületek anyagi helyzetének figyelembevételével, tisztán önerőből a szükséges korszerűsítési, rekonstrukciós munkálatok elvégeztetése nehézkes. Így azok lebontása után fejlesztési területek, és lakóövezetek kerülnek kialakításra, valamint a közterületek és a közszolgáltatások, közintézmények korszerűsítése. Város A projekt célja az 1970-es években épült épület felújítása és korszerűsítése, az óvoda épület teljes körű akadálymentesítést biztosító felújítása és bővítése, fejlesztő-foglalkoztató és tornaszoba kialakítása, udvar felújítása.

54

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az akcióterületekhez, és az akcióterületen kívüli fejlesztésekhez meghatározásra kerültek a fejlesztési elképzelések. A fejlesztések eltérő előkészítési fázisban vannak, pontos műszaki tartalommal nem rendelkeznek, ezért azok nem pontos, csak becsült adatokkal és költségekkel, kerültek meghatározásra, így azok nem tekinthetőek kötelezettségvállalásnak. Belváros AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Egressy Béni Művelődés Központ Kazincbarcika Város színházterem hang- és fénytechnikai Önkormányzata eszközeinek fejlesztése

Becsült költség (Ft) 70 000 000

2.

Kazincbarcika Belvárosi zárt Kazincbarcika Város csapadékvíz elvezető rendszer Önkormányzata rekonstrukciója I. ütem.

560 000 000

3.

Kazincbarcika Belvárosi zárt Kazincbarcika Város csapadékvíz elvezető rendszer Önkormányzata rekonstrukciója II. ütem.

320 000 000

4.

Digitalizált helytörténeti e-gyűjtemény Kazincbarcika Város és könyvtár létrehozása az Egressy Béni Önkormányzata Kulturális Központban

75 000 000

5.

Egressy Béni Multifunkcionális Kazincbarcika Város Kulturális Központ kialakítása Önkormányzata

1 000 000 000

6.

Belváros rehabilitáció folytatása (II. Kazincbarcika Város ütem) - Egressy út – Fő tér település Önkormányzata környezeti megújítása, Egressy Kulturális Központ korszerűsítése

2 500 000 000

Akcióterület összesen

Ssz. 1.

4 525 000 000

Újkazinc AT Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve Panelprogram az Újkazinc Társasházak + lakótelepen Kazincbarcika Város Önkormányzata

Becsült költség (Ft) 2 000 000 000

2.

Csokonai úti bölcsőde komplett Kazincbarcika Város felújítása, eszközfejlesztése Önkormányzata

245 000 000

3.

Jószerencsét úti idősek otthona Kazincbarcika Város kapacitásbővítés és felújítás, Önkomrányzata szolgáltatási minőség javítása

250 000 000

4.

Inkubátorház fejlesztése

180 000 000

és

szolgáltatásának Kazincbarcika Város Önkomrányzata


2 675 000 000 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás és saját szerkesztés 55


Keleti városkapu és BC ltp. AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Barcika bunker új formában Kazincbarcika Város Önkormányzata



380 000 000

Kertváros-Herbolya AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Közösségi közlekedési kapcsolat- Kazincbarcika Város Buszpályaudvar P+R és B+R parkoló Önkormányzata kialakítása a SPAR áruház mögött és a Sportpálya közötti területen


2.

Kazincbarcika Kertvárosi (Munkás u. – Kazincbarcika Város Tardonai u. – Illyés Gy. u. – Tardona Önkormányzata patak) felszíni vízelvezető rendszer kiépítése, a csatlakozó rendszer rekonstrukciójával

430 000 000

3.

Kazincbarcikai Összevont Óvodák Kazincbarcika Város Kertvárosi Tagóvoda felújítása a Önkormányzata méltányos oktatási környezet megteremtése érdekben

110 000 000

4.

Helyi mezőgazdasági termékek piacra Kazincbarcika Város jutásának támogatása Önkormányzata

250 000 000

5.

Kazincbarcikai Sport Központ közösség- Kazincbarcika Város varázs Önkormányzata

60 000 000

Akcióterület összesen Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás és saját szerkesztés Ipari Park AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Kazincbarcika üzleti Kazincbarcika Város infrastruktúrájának fejlesztése Önkormányzata

970 000 000

Becsült költség (Ft) 1 000 000 000


1 000 000 000


56

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Alsó- és Felsőbarcika AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Közösségi közl.kapcsolat-Vasútállomás Kazincbarcika Város P+R és B+R parkoló kialakítása a már Önkormányzata meglévő területen, bővítéssel, felújítással.


2.

Kazincbarcika 26-os főút – vasút közötti Kazincbarcika Város terület felszíni vízelvezetés Önkormányzata

340 000 000

3.

Kazincbarcika 26-os főút – vasút közötti Kazincbarcika Város terület talajvízszintjének Önkormányzata csökkentése

90 000 000


630 000 000

Sajókazinc AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Zöldfelületek fejlesztése Sajókazinc Kazincbarcika Város városrészben, kutyafuttató kialakítása, Önkormányzata Alsóvárosi Óvoda elérhetőségének és parkolási lehetőségének fejlesztése 2.

Járdafejlesztések a településrészen




30 000 000

180 000 000

Mátyás király út – Tardona-patak AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Strand élményelemek fejlesztése, Kazincbarcika Város komplex szolgáltatásbővítés Önkormányzata


2.

Aktív kikapcsolódást nyújtó kalandpark Kazincbarcika Város létrehozása a Csónakázó tó közelében Önkormányzata

1 000 000 000

3.

EKONÓMIA – Gazdasági tematikus Kazincbarcika Város kalandpark létrehozása Önkormányzata

150 000 000


1 850 000 000

57

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dél-herbolyai szegregátumok AT Ssz. Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve 1. Kolóniák felszámolása a Herbolyai Kazincbarcika Város városrészben Önkormányzata 2.

Településfejlesztés Herbolyán



200 000 000


380 000 000 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás és saját szerkesztés

Ssz. 1.

2.

Hámán Kató utcai AT Fejlesztés megnevezése Projektgazda neve Nyugati városrész (Hámán Kató utca Konzorcium( Barcika – Építők útja – Tavasz köz) Holding, rehabilitáció Társasházak)+ Kazincbarcika Város Önkormányzat Kazincbarcikai Összevont Óvodák Kazincbarcika Város Építők Úti Tagóvoda felújítása a Önkormányzata méltányos oktatási környezet megteremtése érdekben



160 000 000

685 000 000

58

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése Ssz. Fejlesztés megnevezése

1.

2.

1.

Projektgazda neve



Igényli-e a Becsült rendezési terv költség (Ft) módosítását?

1. stratégiai cél: A helyi gazdaság diverzifikálása Kazincbarcika befektetés- Barcika Centrum A projekt célja: Gazdasági környezet ösztönzési rendszerének Kft fejlesztése, helyi gazdaságfejlesztési kialakítása és működtetése támogatási rendszer kialakítása (Pl.: Szolgáltatási központ felállítása). Egyablakos befektetés-ösztönzési rendszer kialakítása, Kolorcity Iroda létrehozása Budapesten, stb)


120 000 000

Helyi foglalkoztatási Kazincbarcika együttműködések kereteinek Város kialakítása és gyakorlati Önkormányzata megvalósítása


A tervezett fejlesztéseknél egyedileg szükséges vizsgálni, amennyiben szükséges Nem releváns


350 000 000

Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémája a foglalkoztatás kritikusan alacsony szintje. A projekt célja: A szakképzettség, munkatapasztalat, valamint külső segítség nélkül a munkaerőpiacra bekerülni képtelen munkanélküliek segítése, az elsődleges munkaerőpiacra való beilleszkedésük előmozdítása. A megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedési esélyének növelése.

2. stratégiai cél: A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése Turisztikai célú kerékpárutak Kazincbarcika A kerékpározás biztonságos feltételeinek 2015-2018 kiépítése a Csónakázó – tótól Város megteremtése, illetve elérhetősége a (pályázatok Tardona településig Önkormányzata szegényebb, kerékpárral nem rendelkező megjelenésének csoportok számára is. függvényében)

59

100 000 000

2.

3.

Kazincbarcika – Rudabánya Kazincbarcika közötti vasútvonal Rail Trail Város úttá való átalakítása Önkormányzata (mintaprojekt)

Kültéri hang- és fénytechnikai Kazincbarcika eszközök fejlesztése Város Önkormányzata

1.

Közlekedés fejlesztése Kazincbarcika csomópont kiépítése hozzá Város vezető úttal Lini István tér Önkormányzata átvezetéssel

2.

Körforgalmú létesítése

3.

Belterületi úthálózat Kazincbarcika fejlesztése, felújítása Város Önkormányzata

csomópontok Kazincbarcika Város Önkormányzata

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Jelen projekt által egy olyan zöldberuházást valósítana meg Kazincbarcika, amely a felszámolt, illetve meglevő vasúti pályák mentén kialakított kerékpárutak mind gazdasági, mind turisztikai szempontú fejlesztését párhuzamosan is megoldaná. A szabadtéri rendezvények, koncertek magas színvonalú technikai lebonyolításához nem rendelkezik a település megfelelő hang és fénytechnikai berendezésekkel. Korszerű, irányítható lesugárzó hangrendszer és fénytechnika beszerzése szükséges 3. stratégiai cél: Élhető települési környezet A Tardonai út átkötése a kollégium előtti úton, bekötve a Mátyás király útba, Tardonai úton körforgalmi csomóponttal, ezzel is tehermentesíthetővé válik az Egressy – Építők út sarok.


Nem releváns

500 000 000



100 000 000



220 000 000


300 000 000


700 000 000

A projekt célja: A város legforgalmasabb 2015-2018 csomópontjaiban javítani szükséges a (pályázatok belátható, gyors, biztonságos áthaladást. megjelenésének függvényében) A projekt célja: A városban több nagy 2015-2020 foglalkoztató megközelítése elsősorban (pályázatok járdával nem mindenütt megoldott, ezért megjelenésének szükséges azok átépítése, illetve újak függvényében) létesítése. Szükséges továbbá az évente akár elhasználódott, elöregedett belterületi ütemezetten is közutak, járdák folyamatos felújítása.

60

4.

Kerékpárút hálózat fejlesztése


5.

Játszóterek felújítása, Kazincbarcika tematikus játszóterek, új Város sportfunkciók kialakítása Önkormányzata

6.

Kolorcity visszavár

7.

Színes közösségek

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 A projekt alapvető és általános célja a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a település lakossága körében, valamint a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának növelése.



200 000 000

A város egyes játszótereinek berendezéseit tekintve, korszerűtlenek, alul felszereltek, játszószerei kevésbé változatosak, többnyire kisgyermekek számára valók, a játszóeszközök típusai nem elégítik ki a célkorosztályok egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásigényt. Több lakótelepi területen található leromlott, esetenként veszélyes, használaton kívüli aszfaltozott grundfoci pálya, melyek korszerűsítése szükséges.



100 000 000


A felsőfokú tanulmányokat folytató fiataloknak szóló ösztöndíj programmal a diplomás fiatalok szülővárosukba, Kazincbarcikára való visszatérésének elősegítése.


Nem releváns

36 000 000


A projekt célja: Új helyi közösségek létrejöttének támogatása, a meglévő közösségek tagságának, tevékenységének frissítése. (gyakornoki programokkal, Helyi Értéktár Bizottság működtetése, Ifjúsági egyesület működtetése, új amatőr művészeti csoportok alapítása)


Nem releváns

35 000 000

61

8.

Művészeti ösztöndíj program

9.

Sportösztöndíjak

1.

Intelligens világítás rendszer (közvilágítás korszerűsítés LEDdel városi szinten)

2.

Óvodák (székhely és tagóvodák) elsődlegesen energetikai korszerűsítése


Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 A projekt célja: A művészeti ösztöndíj programokkal azoknak a 6-18 éves gyerekeknek és fiataloknak a támogatása valósul meg, akik tehetségük révén országosan vagy akár nemzetközi színtéren is kiemelkedő eredményeket képesek elérni, hozzájárulva ezzel Kazincbarcika város jó hírnevének növeléséhez. Azon diák és versenysportolók támogatása, akik rendszeres sporttevékenységet végeznek, magyar szakszövetséggel, vagy bejegyzett egyesülettel rendelkező sportágban és kiemelt versenyeredményeket érnek el. Az ösztöndíj nem tanulmányi eredményhez kötött.


Nem releváns

15 000 000


Nem releváns

54 000 000

4. stratégiai cél: Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása Kazincbarcika Közel tíz éve történt városi szintű 2015-2018 Város közvilágítás korszerűsítés, ami az összes (pályázatok Önkormányzata lámpatest bő egyharmadát érintette, így a megjelenésének meglévő lámpatestek közel kétharmada függvényében) több mint 20 éves. Korszerű energiatakarékos eszközök beszerzése válik szükségessé Kazincbarcika A projekt célja az intézmények 2015-2018 Város infrastrukturális és energetikai (pályázatok Önkormányzata korszerűsítése megjelenésének függvényében)

62


180 000 000


400 000 000

3.

Egészségügyi alapellátás Kazincbarcika intézményeinek korszerűsítése Város Önkormányzata

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Az egészségügyi alapellátás épületei elavultak, csak állományjavító korszerűsítésük, hiányosságok pótlása szükséges



63


300 000 000


3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Kazincbarcika város anti-szegregációs terve az Integrált Településfejlesztési Stratégiát megalapozó, helyzetelemző dokumentumokban bemutatott elemezések segítségével készült el. Az anti-szegregációs terv éles kontúrokkal rajzolja meg Kazincbarcika város lakóhelyi szegregátumait. A terv elkészítésénél kiemelten fontosak voltak azok a korábban bemutatott, hazai és/vagy Európa Uniós forrásból megvalósult fejlesztések, amelyek célja a társadalmi integráció előmozdítása. A szegregáció fogalma, típusai, okai, következményei A szegregáció fogalmát a hazai szakirodalom leggyakrabban területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi – Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező – elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használják. A szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megjelenik. A lakóhelyi elkülönültség megmutatkozik egyrészről a városok slumosodó kerületeiben, leromló negyedeiben, másrészről az ország szegényebb régióiban kialakult aprófalvas települési zárványokban. A településeken belüli szegregáció bizonyos tekintetben spontán társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért és fennmaradásáért számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényező felelős. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat hazánkban tovább erősíti három tényező, melyek a következők: - az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, mellyel párhuzamosan kialakul az egyharmados társadalom, és a mélyszegénység, mint tartós életforma elterjedése és fennmaradása. -

a második az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, az ezzel járó növekvő munkanélküliség, az iskolázatlan népesség foglalkoztatottságának megoldatlansága. E folyamat a leszakadó területeken belül, újabb szegregátumok kialakulásához, és a régiek fennmaradásához vezethet.

-

a harmadik tényező pedig a többségi társadalom és a roma nemzetiség közötti konfliktusok nak a halmozódása és megoldatlansága, amely elősegíti a szegregáció fennmaradását és növekedését.

A szegregáció megjelenési formájában is többrétű. Beszélhetünk: munkahelyi, oktatási és a lakóhelyi szegregációról. A szegregálódott lakónegyedek, szomszédságok helyzetét és karakterét döntően befolyásolja, hogy a fönti formák közül melyek érvényesülnek dominánsan az adott területen (1. ábra).

64

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.1. ábra: A szegregáció megjelenési formái

MUNKAHELY SZ E G R E G Á C I Ó

LAKÓHELY

OKTATÁS Forrás: saját szerkesztés A települési egyenlőtlenség egy önmagát felerősítő folyamatot indít el. Országos tendencia, hogy a tehetősebb réteg migrációjával növekszik a hátrányos helyzetűek aránya az adott lakóközösségben, amely a társadalmilag mobilabb állampolgárok további elköltözését eredményezi. Magyarországon jellemzően az etnikai alapú társadalmi kirekesztéssel is összekapcsolódik. A spontán migráció felerősödéséhez a többségi társadalom tudatos kirekesztő törekvései és a helyi önkormányzatok intézkedései is hozzájárulnak. A roma lakosság jelentős része vidéken, gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradottabb régiókban szegregált körülmények között él. 1971-ben a cigány emberek kétharmada még telepeken lakott. A 60-as 70es években telep-felszámolási programok indultak, ellentmondásos végrehajtása azonban a szegregált lakóhelyek újratermelődéséhez vezetett. A 80-as évek végétől a nagyipari ágazat összeomlása, a növekedő munkanélküliség a romák lakóhelyi elkülönültségét tovább erősítette. Az 1990-es évekre a roma népesség aránya jelentősen megnőtt az ország szegényebb régióinak kisebb településein és a nagyvárosok leromlott kerületeiben egyaránt. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (2) bekezdése alapján: A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. Az anti-szegregációs terv elkészítése során szegregátumnak azokat a település részeket tekintjük, amelyek területileg egybefüggők, jól körülhatárolhatóak, mely területeken legalább 50 fő lakónépességet alapul véve az aktívkorúakon belül az alacsony státuszú lakosok aránya legalább 40 %. Alacsony státuszúnak azt a személyt tekintjük, akinek az iskolai végzettsége nem magasabb 8 osztálynál, és nem rendelkezik rendszeres (hivatalos) munkajövedelemmel. 65


3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása)

3.1.1 Szegregátumok bemutatása A KSH 2011-es adatai alapján öt szegregátumot azonosítottunk (30 % feletti mutató alapján), ezek közül három relatíve magas lakónépességgel a két indikatív akcióterület nagy részét lefedi (35 % feletti mutató). Az azonosított szegregátumok és veszélyeztetett területek a következők: - Tardonai út - Herbolya régi lakótelep - névtelen utca - Gézavölgy - Illyés Gyula út - Herbolya régi lakótelep Tardonai út (35 % feletti szegregációs mutató) - Bükkalja út - Csille u. - Herbolyai út - Gábor Á. utca. (35 % feletti szegregációs mutató) - Iskola köz nyugati oldala - Hámán K. u. - Béke tér - Május 1. út - Egyház dűlő - névtelen utca (35 % feletti szegregációs mutató) - Kossuth L. u.- Mikes K. u. - Hadak útja (30 % feletti szegregációs mutató) - Vécsetal-tanya (külterület, 30 % feletti szegregációs mutató) 3.2. ábra: A szegregátumok elhelyezkedése

Forrás: KSH

66

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.3. ábra: Szegregátum 1.

Forrás: KSH 3.4. ábra: Szegregátum 2

Forrás: KSH 67

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.5. ábra: Szegregátum 3.

Forrás: KSH

3.6. ábra: Szegregátum 4.

Forrás: KSH 68

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.1. táblázat: Kazincbarcika szegregátumainak adatai Mutató megnevezése

Kazincbar cika összesen*

1. szegregátum (Tardonai út Herbolya régi lak ótelep - névtelen utca - Gézavölgy Illyés Gyula út Herbolya régi lak ótelep - Tardonai út)

2. szegregátum (Bükk alja út Csille u. Herbolyai út Gábor Á. U.)

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

29010 13,8

370 25,9

86 14,0

928 26,4

65 27,7

426 19,2

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

63,1

58,4

72,1

64,0

53,8

61,0

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya

23,1

15,7

14,0

9,6

18,5

19,7

Legfeljebb általános iskolai 11,7 végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 15,3 éves és idősebb népesség arányában

53,2

62,9

50,3

34,3

38,8

1,9

11,5

1,8

5,0

0,4

Lakásállomány (db)

3. szegregátum 4. Vécsetáltany (Isk ola k öz szegregátum a nyugati oldala - (Kossuth L. u.- (Külterület) Hámán K. u. Mik es K. u. Bék e tér - Május Hadak útja) 1. út - Egyház dűlő - névtelen utca)

12845

131

27

312

19

156

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

5,4

78,6

29,6

50,0

42,1

94,9

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

41,1

70,4

79,0

68,4

62,9

76,2

39,4

58,1

40,7

31,4

32,7

27,6

22,7

30,1

32,5

22,0

60,1

61,3

51,5

55,6

72,4

73,8

20,0

68,9

92,3

73,0

Legfeljebb általános iskolai 8,5 végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15- 54,1 64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41,4

Állandó népesség száma – a 28965 mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű 38,6 foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül

54,3

66,2

66,3

68,5

64,6

56,1

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

16,6

48,0

48,3

34,9

43,5

66,3

Tartós munkanélküliek aránya 10,0 (legalább 360 napos munkanélküliek aránya)

30,4

31,0

21,9

26,1

61,0

A komfort nélküli, félkomfortos 5,1 és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

78,6

29,6

46,7

35,3

94,9

Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

49,6

7,4

0,0

23,5

28,2

8,5

Forrás: KSH

69

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.1.2 Anti-szegregációs célok és intézkedések

• • • • •

Kazincbarcika város rövidtávú célja, hogy megállítsa a város szegregációs folyamatait, továbbá hosszú távú célja, hogy jelen szegregált településrészeken élők számára megteremtsék a mobilitást; így lehetőség nyílik a társadalmi integrációra, ezáltal a szegregáció csökkentésére, felszámolására. „A város önkormányzata a szegregációs megszüntetését a lakóhelyi környezet és lakhatás javításával, valamint a szegregátumokban élők életesélyeit, foglalkoztatását, egészségi és szociális helyzetét egyaránt javító programokkal kívánja elérni. A szegregátumok integrációja csak akkor lehet sikeres, szegénységet és társadalmi kirekesztést csökkentő hatású, ha az alábbi alapelveket követi: Az érintettek bevonására, szükségleteire épülő tervezés elsődlegessége, Szükséglet, igény és hatás felmérésen alapuló döntés előkészítés, Minden városfejlesztési és területrendezési és szolgáltatás fejlesztés során előzetes hatásvizsgálat a szegregációs hatások kiszűrésére, Előítéleteket oldó, közösségfejlesztési-és média tevékenységgel kísért megvalósítás, Az infrastrukturális beruházásokhoz kötődők mellett a jövő fejlesztéseihez igazodó foglalkoztatási- oktatásképzési programok biztosítása. A város már eddig is tett intézkedéseket a szegregátumok megszüntetése érdekében. A 2010-ben nyertes pályázatnak köszönhetően megvalósult Kazincbarcika „Herbolya-Régi telep” szociális városrehabilitációja, amelynek keretében az ott élők életkörülményeit javították, a közszolgálatásokat a területen bővítették. Kazincbarcika „Herbolya-Régi telep” szociális városrehabilitációja az alábbi fejlesztéseket tartalmazta: • Közműfejlesztés • Közösségi Ház felújítása, működtetése • Családsegítő Központ kialakítása • Képzőközpont és szűrőszoba kialakítása: ahol a Don Bosco Általános Iskola Szakképző Iskola és Kollégium biztosítja a felnőttek felzárkóztató képzését, munkatapasztalat szerzést, és piacképes szakmák elsajátítását a helybeli jelentkezők számára. • Közterület rehabilitáció – játszótér, sportpálya, parkosítás: Az Illyés Gyula út Tardonai úttal párhuzamos szakasza mellett körbekerített játszótér került kialakításratöbb korosztálynak megfelelő, EU-s tanúsítvánnyal rendelkező felszereléssel. A terület parkosítása is részben megtörtént, ezzel a helyi lakosok, hátrányos helyzetű fiatalok számára közösségépítő, a szabadidő kulturált eltöltésére, sportolásra alkalmas tereket biztosított a város. • A fejlesztésekhez kapcsolódó programok megvalósítása is része volt a projektnek, melyeket a Don Bosco Általános Iskola Szakképző Iskola és Kollégium, a kazincbarcikai Közbiztonsági Egyesület, illetve a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ, mint támogatásban részesülő partner vállalt magára. Ezen programok fő elemei: lakossági kompetencia felmérés, álláskeresés, piacképes szakmák oktatási programja, szociális gondozó képzés, ifjúsági klub, diákmentor program, pedellus program, játszóház, családsegítő program, polgárőr mozgalom, közterület karbantartás és virágosítás program. • Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) – Munkaszervező Iroda Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Központ által felkészített elhelyezkedést segítő szakember, akik naprakész információkkal rendelkeznek munkahelyek, képzési lehetőségek, stb. kapcsán. • „Vissza a munkába” foglalkoztathatóság javító program Felzárkóztató képzés, munkagyakorlat szerzés a felszerelt műhelyekben, illetve piacképes szakmákra való felkészítés felnőttképzés • Ifjúsági Klub Az Ifjúsági Klub a Bosco Don Bosco Általános Iskola Szakképző Iskola és Kollégium mentorálásával – az „oratóriumok” hagyományaira építve - a helyi fiatalok önkéntes és aktív

70

• • • • •

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 részvételével közösségi tevékenységek szervezésére és lebonyolítására alakuló önszerveződő kezdeményezés. Tanoda program (jelenleg megvalósítás alatt a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Alapítványának a szervezésében) Pedellus program „Herbolya Családsegítő Akció” A Családsegítő Akció keretében helyben elérhetővé válnak a szolgáltatások, a szakemberek segítik a családok életviteli problémáinak megoldását, a fiatalok integrálódását. „Herbolyáért” Polgárőrmozgalom” Virágos Herbolya” – közterület fejlesztési program „Virágos Herbolya” – közösségerősítő, helyi büszkeséget, környezettudatosságot fokozó program. Cél az akcióterület közterületeinek, a lakókörnyezet karbantartása, szépítése révén az életminőség javítása.1

A fentieken túl a korábban meghatározott intézkedési javaslatok - Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv javaslatai, Anti-szegregációs Terv javaslatai – közül több megvalósítása már megtörtént. Ilyen javaslat volt például a beiskolázási körzetek átalakítása, és egyéb változtatások a Pollack Mihály Általános Iskolában, közmunka program működtetése, szociális rehabilitációs program. Több területen azonban további lépésekre van szükség. Az Anti-szegregációs Terv meghatározza a beavatkozás fő irányait: • Lakhatás körülményeinek, minőségének javítása • Előítéleteket oldó, közösségfejlesztési tevékenység • Infrastrukturális beruházások mellett foglalkoztatási- oktatás-képzési programot tartalmazó komplex megoldások

A) Lakhatási célok és intézkedések: - A szegregátumok teljes felszámolása nem reális célkitűzés rövidtávon, ezért legfőbb cél, hogy a szegregáció részben oldódjon, a szegregátumokban élők száma csökkenjen. A szegregátumok egy részében azonban a környezet jellegéből adódóan elkerülhetetlen a kolóniák felszámolása, ezt néhány esetben (Sárosvölgy, Balázs Völgy, Barakkok, Géza Völgy, Gábor Áron út) az önkormányzatnak a szegregáció megszüntetéséhez, az érintett területeknek a város területébe és a lakóknak a helyi társadalomba történő reintegráció érdekében meg kell oldania. - Kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a területek infrastrukturális, közszolgálati ellátottságának javításával segítsük az ott élők lakhatási körülményeit. - Kazincbarcika város szociális bérlakásainak hasznosítása, fenntartása során, a kilakoltatások az adósságkezelési programok megvalósítása során az alábbi szempontokat az elkövetkezendő időszakban is figyelembe venni: • Új, kiutalt bérlakások kijelölésénél törekedni kell a szegregátum kialakulásának megelőzésére. • A lakásfenntartás költségei legyenek összhangban az adott család jövedelmi viszonyaival (beleértve az elérhető állami és önkormányzati támogatásokat is) • Családsegítő kövesse az új lakásba költözőket, és szükség esetén támogassa a környezetbe való beilleszkedésüket.

1

www.kazincbarcika.hu

71

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 3.2. táblázat: Intézkedések

Lakhatási körülmények javítása az infrastruktúra fejlesztésével és a közterek állapotának fejlesztésével Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében, a meglévő szegregátum felszámolásával A szegregátumban élők számának csökkentése, a szegregáció oldása a meglévő lakások komfortosítása, a lakáskínálat bővítése.

1-es szegregátum X

2-es szegregátum X

3-as szegregátum X

4-es szegregátum X

5-ös szegregátum X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Forrás: saját szerkesztés A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása Kazincbarcika számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését.

B) Nevelési, oktatási célok és intézkedések: Kazincbarcika Város Önkormányzata már megtette az első lépéseket a rövidtávú és hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítására. 2008 februárjában elfogadta a város és a térség Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét. Az abban javasolt intézkedések egy része már megvalósult, mint például a 72

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 beiskolázási körzetek átalakítása és egyéb változtatások a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolában,, oktatási intézmények fejlesztése, kapacitás, férőhely-szám racionalizálás. A város óvodai és bölcsődei férőhely kapacitásai jelenleg megfelelőek. Az óvodai ellátás igénybevételét a város azzal is segíti, hogy a gyermekvédelmi segélyben részesülő családok kedvezményt kapnak a fizetendő térítési díjakból.

3.3. táblázat: Beazonosított problémák és intézkedések Beazonosított problémák Intézkedések Veszélyeztetett, HH, HHH státuszú gyerekek Az intézményi és önkormányzati felmérése, nyomon követése. adatszolgáltatás és adatnyilvántartás működő kontrollja és kidolgozott protokollja biztosítva legyen. Továbbtanulási arányok jelentős eltérése a Motiváció állítása, pályaválasztási tanácsadás, HHH-s tanulók esetében, azaz a HHH-s képességeik reális felmérése és a tanulók gyerekek tovább tanulási aránya és szorosabb nyomon követése témájú lemorzsolódási aránya sokkal rosszabb, mint a tevékenységek támogatása. Pályázati nem HHH-s gyerekeké. forrásból egyéni foglalkozás (Útravaló, Macika pályázat, Arany János Tehetséggondozó Program) támogatása. A városban magas a sajátos nevelési igényű Cselekvési tervben szükséges kidolgozni a gyermekek aránya prevenció, és az optimális fejlesztés lépéseit, melyben támogatandó a KLIK. Magas iskolai hiányzás a HH és HHH tanulók További "kedvcsináló" programok körében megvalósítása - az iskola vonzóvá tétele, program szervezés, adománygyűjtés. Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv A dokumentum felülvizsgálata, aktualizálása, elévült. cselekvési területek meghatározása Általános iskolát végzettek vagy az általános - 8 osztályt el nem végzett személyek iskolát el nem végzettek száma magas, ennek motiválása az általános iskolai tanulmányaik feltehetően nagy része roma származású befejezésére, valamint az ezt követő polgár. akkreditált szakmai képesítés vagy első szakma megszerzésére - roma nemzetiségi önazonosságot vállaló munkavállalókat alkalmazó vállalkozások partnerségi bevonása, - a szakmai gyakorlatot biztosító cégek ösztönzése EU által támogatott programok megpályázása, amelyek által lehetőséget teremtünk OKJ szakképzés elindítására, Forrás: saját szerkesztés Egyéb tervezett, az oktatás-nevelést érintő intézkedések: Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten törekedni fog a közel jövőben is arra, hogy az óvodai körzethatárokat úgy állapítsa meg, hogy ne jöjjön létre túlnyomó aránytalanság a HHH-s és az SNI-s gyermekeket érintően az óvodák között. Ugyan ez a cél az általános iskolai osztályokon belül is, a HHH-s és az SNI-s tanulók aránytalan koncentrációjának elkerülésére.

73

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 C) Foglalkoztatási célok és intézkedések Jelenleg legjelentősebb szerepe a helyi, alacsony státuszú munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának van. Jelenleg nincs adatunk a közfoglalkoztatásban részt vevő roma származású munkaerő vagy a szegregátumokban élő közfoglalkoztatottak számáról. A közfoglalkoztatás adta lehetőségeket igyekszik a városvezetés a jövőben is kihasználni, ha lehetőség lesz rá, akkor magasabb hozzáadott értékű tevékenységek esetében is. 3.4. táblázat: Beazonosított problémák és intézkedések Beazonosított problémák Intézkedések Értékteremtő közmunkaprogram romák és Értékteremtő munkalehetőségek feltárása, nem romák számára támogatása, Szociális Szövetkezet fejlesztése. Jó gyakorlatok gyűjteménye és értékteremtő munkahelyek létrehozása vagy támogatása Magas munkanélküliségi ráta a - roma nemzetiségi önazonosságot vállaló szegregátumokban munkavállalókat alkalmazó vállalkozások partnerségi bevonása, - felzárkóztató képzések esélyjavító motivációs, kommunikációs, munkaerő-piaci készségfejlesztő programok, családtámogatások biztosítása, generálása. - iskolarendszeren belüli felnőttképzésben és iskolarendszeren kívüli betanító, OKJ-s képzésben való részvétel támogatása, - esélyegyenlőség biztosításához szükséges feltételés eszközrendszer kidolgozásának folytatása, kiemelt figyelemmel az alábbiakra: pozitív példák bemutatása, amely mérsékelheti az intoleranciát, határozottabb fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen, végrehajtsa a roma nemzetiségi érdekképviseleti szervezetek aktív közreműködésével, - Az önkormányzat elsősorban az irányítása alá tartozó vállalatoknál, valamint a fejlesztésekben, beruházásokban résztvevő vállalkozásoknál törekszik arra, hogy a jogszabályi keretek között munkahelyet biztosít a re-integrációs képzéseken résztvevők és más munkanélküliek számára, illetve alkalmazásukat a helyi iparűzési adó később meghatározandó arányának elengedésével is ösztönzi. Az önkormányzat vállalja továbbá, hogy hellyel és eszközökkel támogatja a munkahelyteremtésre irányuló önszerveződéseket (szociális szövetkezet, Kazincbarcikai Foglalkoztatási Paktum:–Munkaadói, munkavállalói, munkaügyi, képzési és átképzési szervezetek, civilek összefogása a foglalkoztatás javításáért. ) Forrás: saját szerkesztés

74


3.2 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések Kazincbarcika város vezetése projektfejlesztései során általánosan tartózkodik attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A fent bemutatott intézkedési irányok bizonyítják, hogy a településvezetés alapvetően olyan projektek megvalósításában érdekelt, amelyek sem direkt, sem pedig közvetett módon nem járulnak hozzá a szegregáció erősödéséhez, fixálódásához. Ez részben a komplex fejlesztési szemléletmódból fakad, valamint abból, hogy rendelkezésre állnak olyan alapdokumentumok, mint a Helyi Esélyegyenlőségi Program, korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia és a most elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégia, amelyek a bizonyíték alapú tervezés módszertanát alkalmazva fogalmazzák meg rövid, közép és hosszú távú fejlesztési célkitűzéseiket. E dokumentumok bemutatott fejlesztési irányok, programok összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, ezzel is megalapozva azok sikerességét, szinergikus hatásaik érvényesülését.

3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagosan a legolcsóbb és egyben legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A településen élő legszegényebb családok támogatását az önkormányzat feszített gazdálkodása ennek ellenére felvállalja annak érdekében, hogy helyzetük javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele a család jobb helyzetbe kerülésének. További szegregálódási folyamatokat indíthat el, ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat felelőssége, hogy ezt észlelje és gyorsan reagáljon. A város vezetése mindent el fog követni, hogy a leromló területek további pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszolgáltatások elérhetővé tétele. A fentebb jelzett problémák és lehetséges megoldások érdekében az önkormányzat törekedni fog arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével a település alacsony státuszú lakosait támogatni tudja – oktatási felzárkózás, munkahelyteremtés, közutak fejlesztése, közmű ellátásának fejlesztése. A szegregátumok létrejötte részben spontán folyamat eredménye. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez, hiszen csak megüresedett, használaton kívüliek kerülnek elbontásra. Lent javasolt intézkedéseink igazodnak a Város vezetése által elfogadott átfogó fejlesztési és pályázati tervekhez. 3.5. táblázat: Intézkedések és várható hatások

1

Szegregációs tendenciák mérséklése, a szegregátumban élők életminőségének, társadalmi integrációs esélyeinek javítását célzó intézkedések A városban élő polgárok esélyegyenlőségének, életminőségének, integrációjának előmozdítását, javítását célzó alapdokumentumok elkészítése, évenkénti felülvizsgálata, az abban foglalt intézkedések megvalósításának érdekében Helyi Esélyegyenlőségi Program Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Anti-szegregációs Terv

75

Az intézkedések várható hatásai

Az érintett dokumentumok tartalmi szinten összhangba kerülnek A bizonyíték alapú tervezésnek köszönhetően célirányos, összehangolt, egymásra épülő programok kerülnek kidolgozásra, végrehajtásra. A dokumentumokban megjelölt beavatkozási irányok, célkitűzések támpontot nyújtanak a helyi intézmények programjainak kidolgozásához is. Mindezek révén a fejlesztési szinergiák jöhetnek létre.

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 2

Oktatás: - A városban magas a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya - Cselekvési tervben szükséges kidolgozni a prevenció, és az optimális fejlesztés lépéseit az SNI gyermekek számára - HHH gyermekek számáról szóló – az adatvédelmi törvényekkel összhangban lévő – pontos nyilvántartás karbantartása - Innovatív pedagógiai technikák, módszerek bevezetése és folyamatos frissítése - Sikeres továbbtanulást, pályaorientációt megalapozó programok bevezetése - HHH diákokat támogató Mentor program kidolgozása - Tanoda jellegű programok - Általános iskolát végzettek vagy az általános iskolát el nem végzettek száma magas, ennek feltehetően nagy része roma származású polgár, akik alacsony státuszú lakosok.

- A település köznevelési terveinek összehangolására, tudatos tervezésére, programok kidolgozására nyílik lehetőség - A pályaorientációs program lehetőséget teremt a tudatos, célirányos továbbtanulásra, a lemorzsolódás megakadályozására, ezért ezt támogatni szükséges - Általános iskolai tanulmányok befejezését célzó intézkedések támogatásával és még továbbtanulási, szakmaszerzésre irányuló lehetőségekkel elősegítjük az alacsony státuszú lakosság nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedését - További "kedvcsináló" programok megvalósítása - az iskola vonzóvá tétele, program szervezés, adománygyűjtés.

3

Foglalkoztatás - Magas munkanélküliségi ráta javítása

- Átfogó felmérés készítése arról, hogy a városban működő vállalkozások milyen arányban tudnának alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat foglalkoztatni - Felmérés keretében megvizsgálni, hogy rövid és középtávon mely szakmákra van leginkább kereslet - Olyan jogszabályi, támogatási környezet kialakítása, amely kedvez a közép és nagyobb volumenű vállalkozásoknak - Képzésbe ágyazott foglalkoztatási programok kidolgozása - Intézményközi együttműködések (Munkaügyi kirendeltség, Családsegítő, Roma Nemzetiség Önkormányzat, Települési Önkormányzat) - A helyi vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának erősítése, a szegregátumban élő aktív korú népesség nagyobb arányú foglalkoztatásnak előmozdítása - Munkahelyteremtő beruházások, működő tőke városba történő vonzása révén lehetőség nyílik a szegregátumban élők nagyobb arányú foglalkoztatására, esetleges előnyben részesítésére - Olyan programok kidolgozása, lebonyolítása, ezek támogatása, melynek keretében a szegregátumban élő aktív korú lakosság piacképes szakismeretekre, készségekre tehet szert

4

Lakhatás - Lakhatás, lakókörnyezet fejlesztés, rehabilitáció - A keresővel rendelkező családok számára lakás felújítási támogatási konstrukció kidolgozása - Bérlakások felújítása, lakásfoglalók kivezető programjának megteremtése Infrastruktúra Szilárdburkolatú utak és járdák felújítása Közvilágítás javítása Egészségügy A szegregátumban élő lakosság szűrővizsgálatokkal kapcsolatos felvilágosítása, azokon való részvételre való ösztönzése Családtervezéssel kapcsolatos ismeretek átadása Szexuális élettel, valamint védekezésekkel kapcsolatos felvilágosítás Kábítószer és alkoholfogyasztás veszélyiről szóló felvilágosítás

Az intézkedés célja a hátrányos helyzetűek emberhez méltó lakhatási feltételeinek kialakítása részvételükkel, a település vonzásának és népességmegtartó erejének javítása, a fiatalok letelepedésének, illetve megtartásának ösztönzése

5

6

76

A tervezett intézkedések révén javulhat a szegregátumban élő családok életminősége. Emelkedhet az ingatlanok piaci értéke. Az intézkedés révén a szegregátumban élők körében csökkenhet a krónikus és rákos megbetegedések aránya. Az intézkedés révén csökkenhet szegrgátumban élő fiatalok korai házassága, gyermekvállalása, tudatosabbá válhat a családtervezés. A intézkedés révén csökkenhet a szegregátumban élők körében a nem kívánt terhességek aránya, az ebből fakadó iskolai lemorzsolódás.


4. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések Kazincbarcika Integrált településfejlesztési stratégiája nemcsak a helyi adottságokból és fejlesztési szükségletekből kiindulva, hanem számos magasabb szintű fejlesztési dokumentum által megfogalmazott célokhoz is igazodva került kialakításra. A stratégia készítésekor szükséges vizsgálni, hogy a létrehozandó dokumentum összhangban van-e magasabb szintű (Európa 2020 Stratégia, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, Borsod-AbaújZemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013) és a meglévő településfejlesztési dokumentumokkal.

4.1.1. EU 2020 stratégia A Stratégia célja nem csak az Európai Unió válságból való kiemelése, amely mély nyomokat hagyott egész Európában. Az Európai Unió 2014-2020-as fejlesztési időszakában kiemelkedő szerep jut az integrált várospolitikai ösztönzésére. Célja, hogy támogassa az integrált várospolitikát, elősegítse a fenntartható városfejlesztést. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) alapelve, hogy olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amelynek célja a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelése. Az ERFA a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: 1.) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 2.) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 3.) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése; 4.) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5.) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és kezelés előmozdítása; 6.) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7.) a fenntartható közlekedés előmozdítása, a szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8.) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9.) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; 10.) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11.) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási al-célhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése: − kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében); 77

− − −

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása.

Az EU 2020 stratégiájához való illeszkedés a jelen Integrált településfejlesztési stratégia 1.2. pontjában minden megfogalmazott stratégiai és területi célhoz rendelve megvizsgálásra került.

4.1.2. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A 2014. évben elkészült dokumentum hosszú távú jövőképe és célrendszere 2030-ig szól. Az OFTK a 20142020-as fejlesztéspolitikai időszak új kihívásaira is reagál, azaz 2014-2020 közötti időszakra fejlesztési irányokat fogalmaz meg az ország egészére tekintve. Az OFTK négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Az OFTK négy hosszú távú átfogó célja: − Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása (kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése). Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. −

Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése. A közép- és az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése. Az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés, az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségügy fejlesztése.

−

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme Természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrások megőrzés, az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása.

−

Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Az ország Budapest központúságának oldása. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása.

Az OFTK specifikus céljai: Szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás 78

4. 5. 6. 7.

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme

Területi specifikus célok: 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása A jelen Integrált településfejlesztési stratégia az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) több ponton is illeszkedik, ugyanis a stratégia Kazincbarcika népességmegtartó erejének növelését megfogalmazó átfogó cél kapcsolódik a vizsgált dokumentum 2. pontjában megfogalmazott átfogó célhoz. Az átfogó cél elérése érdekében megfogalmazott egy területi és négy tematikus cél ugyancsak összhangban van az OFTK céljaival.

4.1.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepció A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Átfogó célok: − Foglalkoztatás bővítése; − A gazdaság teljesítőképességének a javítása; − A társadalom alkalmazkodó képességének a javítása; − Térségi együttműködések ösztönzése; − Természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása. A célok megfogalmazása figyelembe veszi, hogy a megye jelenlegi helyzetéből való érdemi és tartós hatású elmozdulás csak a belső adottságokra és erősségekre épített, azok továbbfejlesztésére összpontosító stratégiával érhető el. Ennek megfelelően elsődleges a megye gazdaságának élénkítése, koncentrálva mind ágazati, mind térbeli értelemben azokra a területekre, melyek a lehető leghatékonyabb módon képesek hozzájárulni egyrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, másrészt a hozzáadott érték növeléséhez A koncepció horizontális céljai: − Fenntartható környezet- és tájhasználat; − Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása; − Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe; − Korszerű információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása; − Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe. Az elkészült Integrált településfejlesztési stratégia összhangban van a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójában rögzített célokkal.

79

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 4.1.4. Településfejlesztési Koncepció Kazincbarcika település Településfejlesztési Koncepciója 10 évvel ezelőtt készült, teljesen elavult, ugyanis nem tartalmaz minden irányvonalat, ami a jelen helyzetet, vagy a jövőbeni fejlesztési irányokat kielégítené. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet új jogszabályi kereteket fogalmazott meg a településfejlesztési koncepciókkal kapcsolatosan, melynek a korábbi koncepció már nem felel meg. Ezért ezt a település jelenleg készíti, 2015-ben ez is hatályba lép. A megalkotás alatt lévő dokumentum az alábbi stratégiai célokat fogalmazza meg: 1. Gazdaság fejlesztése 1.1. Ipar és mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése 1.2. Helyi gazdaság erősítése 1.3. Foglalkoztatás bővítése 1.4. Képzés piaci igényekhez igazítása 2. Életminőség javítása 2.1. Demográfiai egyensúly megteremtése 2.2. A lakosság egészségügyi állapotának javítása 2.3. Arculatfejlesztés 2.4. Társadalmi befogadás, szociális biztonság és közbiztonság erősítése 3. Épített környezet fejlesztése 3.1. Városrészek kiegyensúlyozott fejlesztése 3.2. Intézményi infrastruktúra fejlesztése 3.3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3.4. Közmű infrastruktúra fejlesztése 4. Klímatudatos lépések megtétele 4.1. Kompakt város megteremtése 4.2. Zöldfelületek fejlesztése 4.3. Energiatudatos változtatások 4.4. Környezetterhelés csökkentése A jelenleg elkészült Integrált településfejlesztési stratégia összhangban van a készülő Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott településfejlesztési célokkal.

4.1.5. Kazincbarcika Gazdasági Programja Kazincbarcika 2007-2013. évre vonatkozó gazdasági programja hatályát vesztette, ezért új, a 2015-2019. időszakra elkészült a település új gazdasági programja, melyet Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015. május 29. napján elfogadott. A város hosszú távú jövőképe a helyi lakosság jólétének és életszínvonalának javítása és a település gazdasági, valamint társadalmi viszonyainak tartós fejlődési pályára állítása a környezeti és szociális adottságok figyelembevételével. A település 2014-20-as EU-s programozási időszakra vonatkozó középtávú céljai a következők: 1. Helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának ösztönzése 2. A társadalmi integráció fenntartható megvalósítása 3. A város lakosságmegtartó képességének javítása A középtávú célok elérését az alábbi fejlesztési programok szolgálják: 80

1. 2. 3. 4.

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Vállalkozás-fejlesztés, innováció ösztönzése Turizmus fejlesztése Társadalmi megújulás Fenntartható települési környezet fejlesztése

A jelenleg elkészült Integrált településfejlesztési stratégia összhangban van a Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Gazdasági Program céljaival és fejlesztési irányaival.

4.2. Belső összefüggések A stratégiai célok (tematikus és területi célok) belső összefüggése, a köztük lévő egymásra hatások, kapcsolatok a stratégia 1.2.1. fejezetében bemutatásra kerültek. A tervezett stratégiai célok a helyzetfeltárásban szereplő problémák megoldását célozzák meg, a kapcsolódást az alábbiak mutatják be. 1. Stratégiai cél (tematikus): A helyi gazdaság diverzifikálása A helyzetfeltárás kimutatta, hogy a gazdaság szerkezete viszonylag egyoldalú, a BorsodChem Zrt. stabil nagyvállalati hátteret biztosít, amelyhez beszállítói hálózat is kapcsolódik, de kiemelkedően magas a mikrovállalkozások aránya, relatív gyenge a többi gazdasági ágazat szerepe, ami magában hordozza a külső folyamatokkal szembeni érzékenységet. A meglévő iparterületek kihasználtak, nincsenek szabad, kiadható kiépített területek. A munkanélküliség nem kiemelkedően, de magas, akárcsak a kereső nélküli háztartások aránya. A munkanélküliség strukturális vizsgálatából kitűnik, hogy a tartósan munkanélküliek és idősebbek aránya magas, viszont a szakképzetség nélküliség alacsony. Ez rámutat arra, hogy a piaci folyamatokhoz igazodóan kell a képzési rendszert átalakítani, amelyet a célkitűzés is megfogalmaz. 2. Stratégiai cél (tematikus): A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése A turizmus Kazincbarcika esetében erősen hullámzó, de nem kiemelkedő szerepű. Komolyabb turisztikai attrakciókban nem bővelkedik, a vendégforgalom jelentős része a BorsodChem Zrt. üzleti turizmusához kötődik. A település környezetében fellelhető turisztikai hasznosításra alkalmas értékek és a környező települések, szolgáltatók összefogása nem történt meg, nincsenek vendégforgalmat vonzó komplex turisztikai csomagok. A stratégiai cél a turisztikai kínálat hiányosságainak felszámolására kíván fókuszálni, mellyel a vendégforgalom és az ebből származó jövedelem növekedését kívánja elérni. 3. Stratégiai cél (tematikus): Élhető települési környezet A város küzd szocialista iparvárosi múltjával, amely rányomja bélyegét a közösségi terek, a lakóépületek, az intézmények állapotára, a közösségi élet diverzitására. A városközpont részben funkcióhiányos, egyes településrészek elszegényedő, leromló állapotban vannak, több szegregátum is fellelhető. Egyes közterek, parkok állapota kevésbé tudja szolgálni a megfelelő színvonalú mindennapi életet, kevésbé ad teret a közösségi élet újraszervezéséhez. Kevés a nonprofit, civil szervezet, amely önkormányzattól számos feladat ellátását képes lenne átvállalni, továbbá a közösségi élet szervezésében (pl. hagyományőrzés, kultúra, sport stb.) vezető szerepet tölthetne be. A célkitűzés az élhető város kialakításával, a szűk keresztmetszetek felszámolásával megkísérli a lakosság települési és lakókörnyezete iránti elégedettségét növelni, ami hozzájárul a népességcsökkenés megállításához.

81

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 4. Stratégiai cél (tematikus): Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása A közszolgáltatást nyújtó épületek egy részének fizikai állapota leromlott, felújításra, energetikailag korszerűsítésre, adott esetben átalakításra szorul. Ugyancsak leromlott állapotban vannak a települési infrastruktúra más elemei is, mint pl. a közlekedés különböző elemei (hiányos kerékpárút- és járdahálózat, közutak állapota, parkolási problémák), a vízi közművek hálózata (ivóvízhálózat, szennyvíz és csapadékvíz elvezető hálózatok), amelyek komoly közlekedés- és környezetbiztonsági problémákat is okoznak, továbbá üzemeltetésük is gazdaságtalan. 5. Stratégiai cél (területi): Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete A településrész a településen belül a legtávolabb esik a központtól, ugyanakkor a legközelebb a Bükki Nemzeti Park irányába. A településrész képe vegyes, megtalálhatók természetközeli értékek, mint pl. a Csónakázó tó, horgász tavak, parkos területek, a város felőli részen preferált lakóövezet, de leromlott állapotú szegregátumok is elhelyezkednek beékelődve. Egyrészt meg kell oldani a szegregátumok integrált fejlesztését, a leszakadás megállítása érdekében, másrészt a jelenleg kihasználatlan természeti környezetnek lehet adni új funkciót. A városban hiányzik egy nagyobb, a szabadidő hasznos eltöltésére, a sportolásra, közösségi élet fejlesztésére rendelkezésre álló terület, ezt a hiányt tudja pótolni a városrész rekreációs célú fejlesztése, és egyben a városhoz integrálja ezen távol eső településrészt.

A stratégia keretében megfogalmazott célok megvalósulását a tervezet beavatkozások segítik, amelyek részletesen a 2.2. fejezetben kerültek bemutatásra. Jelen fejezetben összefoglaló jelleggel kerülnek bemutatásra a célonként tervezett intézkedések, kiemelve azok hatását a cél teljesülésére. 1. Stratégiai cél (tematikus): A helyi gazdaság diverzifikálása A cél megvalósítása érdekében átfogó befektetés ösztönzési tevékenység szükséges, amely a működő tőke figyelmét ráirányítja a városra. Ehhez azonban fejleszteni, bővíteni, adott esetben meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket is, hiszen a betelepedni szándékozó vállalkozásoknak ipari területeket kell biztosítani, így a cél az ipari parki területbővítés, valamint az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubátor Ház szolgáltatásainak fejlesztése. A gazdasági aktivitás növelése, valamint a vállalkozói betelepedések ösztönzése érdekében kiemelt figyelmet kap az oktatás, szakképzés rendszerének megújítása, a piaci igényekkel történő összehangolása. A KKV-k megerősítése érdekében meg kell teremteni az együttműködések, felsőoktatási intézményekkel történő közös kutatások, K+F eredményekhez való hozzáférés lehetőségét, ehhez ösztönző támogatási programokat kell indítani, amely elősegíti versenyképességük növelését. A gazdasági szerkezet diverzifikálása érdekében ösztönözni kell azon termelő beruházásokat, segíteni infrastruktúrájuk kiépítését, amelyek elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodva tudnak hatékonyan működni, a foglalkoztatást növelni. A gazdaság diverzifikálását segítik elő a helyi mezőgazdasági termékek termeléséhez, feldolgozásához és piacra jutásának támogatásához kapcsolódó beavatkozások, valamint a különböző foglalkoztatási programok, vállalkozóvá válást segítő intézkedések, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez is. 2. Stratégiai cél (tematikus): A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése A célkitűzés keretében kiemelt fontosságú a turisztikai termékkínálat bővítése, hiszen alapvetően ez a szűk keresztmetszet a vendégforgalom növeléséhez. Olyan újszerű, a hagyományostól eltérő attrakciók kialakítására van szükség, ami sajátos arculatot kölcsönöz a városnak, egyedisége miatt szélesebb körű vonzerőt biztosít. Ilyen fejlesztés a már megkezdett Kolorcity fejlesztéssorozat, amelynek továbbépítése nélkülözhetetlen a cél teljesülése érdekében. Ezen túl pl. a tervezett bunker turisztikai attrakció, illetve a használaton kívüli vasúti sínen terezett kerékpárút is egyedi attrakciókat kölcsönöz a településnek. Ezek 82

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 mellett fontos kihasználni a környezet és környező települések értékeit, hiszen viszonylag új desztinációként csak térségi együttműködéssel tud megjelenni a város. Ennek meg kel teremteni az intézményi feltételeit, egy térségi desztináció menedzsment szervezet keretében, amely felelős lesz a térségben található attrakciók azonosításáért, összeszervezéséért, komplex programcsomagok tervezéséért és kiajánlásáért, illetve a fejlesztések összehangolásáért. A fejlesztéseket kísérnie kell egy jól felépített és megfelelően pozícionált arculatépítésnek és marketing tevékenységnek, amely az ismertséget fokozza. A tudatos desztináció építés elősegíti a vendégforgalom növekedését, ami a turizmusból származó bevételek növekedését, valamint a munkahelyek bővülését eredményezi. 3. Stratégiai cél (tematikus): Élhető települési környezet A célkitűzés teljesüléséhez elsősorban a lakosság életkörülményeit, lakókörnyezetét kell olyan irányban fejleszteni, amely a településsel szembeni megelégedettségüket növeli, elősegíti a közösségi élet fellendülését, lehetőséget kínál a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésére. A cél érdekében az önkormányzati bérlakás állomány bővítésével, megújításával és diverzifikálásával, valamint a lakótelepeken panel-programok indításával a lakhatási körülmények javulását lehet elérni. A meglévő közösségi terek, parkok, játszóterek folyamatos megújításával teret lehet adni a civil kezdeményezéseknek, a közösség építésének, a városi terek ennek hatására újraélednek. A belváros funkcionális megújítása, bővítése az eddigi fejlesztéseken túl is fontos feladat, ki kell alakítani, megfelelő minőségben meg kell újítani azokat a tereket, intézményeket, amelyek hatására aktív közösségi használatba kerül a belváros. A belváros fejlesztése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a leszakadó városrészekre is, ahol a leszakadást jelző folyamatokra integráltan, nem csak infrastrukturális fejlesztésekkel, hanem soft beavatkozásokkal (pl. családsegítés, képzés, mentálhigiéniás programok, közösségépítés stb.) kell reagálni, hogy a leszakadást jelző folyamatokat megállítsuk és újra a városba integráljuk a szegregátumokat. A város egésze számára fontos, hogy a közösségi terek ne csak kiépített infrastruktúrát jelentsenek, hanem tartalommal is megteljenek. Ebben kiemelt szerepe lehet a civil szervezeteknek, illetve az Önkormányzatnak, ösztönözni szükséges azon közösségépítő programokat, kulturális, sport stb. rendezvényeket, eseményeket, amelyek lehetőséget adnak a lakosság számára a szabadidő hasznos eltöltésére, a személyes kapcsolatok ápolására, építésére. Kazincbarcika egyik régi problémája a várost megosztó, és jelentős forgalmat lebonyolító 26. számú főút. A célkitűzés keretében a várost elkerülő út a Magyar Állam általi megépítése nagymértékben csökkentheti majd a forgalom és környezetterhelést, élhetőbbé téve ezzel a várost, így ennek minden nemű támogatása nélkülözhetetlen. A település épített és természeti értékeinek megóvása és fejlesztése kedvező, élhető és biztonságos lakókörnyezetet teremt, amely hozzájárul ahhoz, hogy a lakosok a lakókörnyezetükkel elégedettebbek lesznek. A tervezett szemléletformálási akciók is elősegítik, hogy a lakókörnyezet és a természeti környezet állapota javuljon.

4. Stratégiai cél (tematikus): Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása A városi közszolgáltatások infrastrukturális feltételei részben hiányosak, leromlott állapotúak. A megfelelő minőségű oktatás-nevelési feladatok ellátásához, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához, szociális ellátáshoz, közművelődéshez kapcsolódóan meg kell oldani az épületek általános felújítását, átalakítását, szükség szerinti bővítését, valamint az épületek jelentős részének (kivéve oktatási) az energiahatékonysági korszerűsítését. Ugyancsak fontos fejlesztési feladat a közösségi és közszolgáltatások megközelíthetőségének biztosítása, ehhez kapcsolódóan a belterületi úthálózat és a járdahálózat legfontosabb szakaszainak, elsősorban a szűk forgalmi keresztmetszetek felszámolásához, a közlekedésbiztonság javításához nagyban hozzájáruló 83

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 szakaszok át- és kiépítésének, korszerűsítésének megoldása tervezett. A közösségi közlekedés fejlesztése is nagymértékben javítja a közszolgáltatások elérhetőségét. A település jelentős részét érintik a környezetbiztonsági problémák, elsősorban a Belváros és a Kertváros csapadékvíz elvezető rendszerének megújítása, hiányos szakaszok kiépítése, továbbá az Alsóváros belvízvédelmi, árvízvédelmi, felszíni vízelvezetési (ez a Kertvárosban is) rendszerének megújítása a legsürgetőbb feladat. Az egészséges ivóvíz folyamatos, hosszú távú, minőségi biztosításához és a korszerű szennyvíz elvezetéséhez meg kell oldani a legrosszabb állapotú vezetékszakaszok felújítását, cseréjét. 5. Stratégiai cél (területi): Kertváros-Herbolya, a város szabadidős körzete A településrész a város délnyugati részén viszonylag elkülönül. A városrészben meg kell oldani a beékelődött szegregátum reintegrálását a városi szövetbe, az ott élők számára integrált városfejlesztési programokat kell biztosítani. A településrészt rekreációs központtá alakításával lehet markánsan bekapcsolni a városba, a horgász és csónakázó tó környezetének rendezésével, szabadidős és sportolási lehetőségek kialakításával megújul a városrész, és rekreációs területévé válik Kazincbarcikának. A terület megközelíthetőségét és a környező természeti értékekkel történő összekapcsolását tervezett kerékpárutak és komplex közterület rendezés biztosítják. A tervezett intézkedések egymásra hatását is érdemes megvizsgálni, hogy biztosítani lehessen a programon belüli konzisztenciát, valamint a megvalósult fejlesztések ne rontsák egymás hatását. A tervezett gazdasági intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, a gazdaság stabilitásához, de a tervezett fejlesztések térbeli elhelyezésénél figyelni szükséges arra, hogy ne befolyásolják károsan a tervezett turisztikai funkciók hatását, az életminőséget. Az ipari park és a BorsodChem Zrt. elhelyezkedése jelenleg nem zavaró a tervezett turisztikai és rekreációs funkciók számára, hiszen fizikálisan a város távoli részén helyezkedik el a nagyipari vállalat és zöldövezeti, kiskertes, domb jellegű természetes határ választja el a két területet, és ezt az új fejlesztéseknél is biztosítani kell. A turisztikai fejlesztések, valamint az élhető települési környezet érdekében tervezett fejlesztések összhangban vannak, hiszen a rekreációs és turisztikai célok együtt is kezelhetők, egymás hatását erősítik, mindkét célcsoport számára nyújtanak szolgáltatásokat. Ebbe kapcsolódik bele a Herbolya városrészen kialakítandó rekreációs centrum is. Ugyanakkor arra szükséges figyelni, hogy a szegregátumok fejlesztésénél a hozzá közel álló rekreációs központ és lakóövezet problémamentesen kapcsolódjon, ne okozzon problémát a rekreációs centrum megközelítése a városközpont felől. A közszolgáltatások minőségének javítására tervezett infrastrukturális fejlesztések mindegyik cél intézkedését pozitívan szolgálják, általában javítják a megközelíthetőséget, a belvízvédelemmel egy biztonságosabb és rendezetten településképet teremtenek. A közintézmények (óvoda, Sporttelep, központi konyha, stb.) és közszolgáltatások, közművek megújítása nemcsak a településképet javítja, ami fontos a turizmus és az élhető környezet szempontjából, hanem minőségi környezetet teremt a használók számára és üzemeltetési költségmegtakarítást jelent az üzemeltető számára, így további fejlesztésekre fordítható megtakarítást eredményezhet.

84


5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FÕBB KOCKÁZATAI A stratégia megvalósíthatóságát veszélyeztető fő kockázatok feltárására a kockázatelemzés módszerét használjuk. A kockázatelemzés célja a kockázatok beazonosítása, elkerülése, hatásainak mérséklése. A fejezet azokat a kockázatokat, történéseket, eseményeket tartalmazza, melyek esetleges bekövetkezte a stratégia céljainak elérését, megvalósulását veszélyezteti. Összeállítását meghatározta a helyzetelemzésben kialakított SWOT - elemzés külső-belső tényezőinek áttekintése, illetve az azokhoz kapcsolódó fő kockázatok azonosítása. Annak érdekében azonban, hogy a kockázatok elemzése a stratégia megvalósítását ténylegesen, hatékonyan segítse, a megvalósulást esetlegesen akadályozó tényezők mellett a bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedésekkel, valamint a potenciális bekövetkeztük esetére tervezett intézkedésekkel is kalkulálunk. A jelen fejezetben beazonosított kockázatok időszakonkénti értékelése, felülvizsgálata azonban a stratégia megvalósítása, nyomon követési folyamata, monitoringja során is elengedhetetlen feladat. Kockázat

Projektek előkészítése elhúzódik, nem tervezett műszaki tartalomváltoztatás ok szükségesek.

A szükséges pályázati források nem állnak rendelkezésre.

A kockázat bekövetkeztének valószínűsége (alacsony – közepes – magas) Közepes

A kockázat hatása (gyenge – közepes – jelentős) közepes

Közepes

Jelentős

85

A hatás szöveges leírása

A kockázat kezelése

A projekttervek, fejlesztési elképzelések pályázati kiírásra való fejlesztése, előkészítése elhúzódik, illetve a folyamat eredményeként a tervezett elképzelések műszaki tartalma kikristályosodik, a betervezetthez képest módosul. A tervezett fejlesztésekhez nem sikerül pályázati forrásokat igénybevenni, így a fejlesztés megvalósítására nem áll rendelkezésre kellő forrás, a fejlesztés elmarad.

A projekttervek körültekintő előkészítése (megvalósíthatóság i tanulmányok, engedélyes tervek, stb.) szükséges, megfelelő humánerőforrás biztosításával. Továbbá az alternatívák kidolgozása szükséges. A tervezett fejlesztések előkészítésekor, kialakításakor egyértelmű operatív program hozzárendelés és megyei területfejlesztési programhoz illesztés és megfelelő tervek elkészítése szükséges.

A fejlesztések költsége meghaladja az önkormányzat által tervezett költségkeretet.

Az együttműködésben megvalósítandó fejlesztések esetében a településközi koordináció elmarad.

A fejlesztések előkészítéséhez/ megvalósításához nem áll rendelkezésre megfelelő humán erőforrás.

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Alacsony Közepes A fejlesztések költsége a tervezés jelen fázisában nem ismert eléggé, azok csupán becsült költségek és számos esetben nem részletes projektelképzelés ek alapján készültek, így a betervezett költségek jelentősen alulmúlhatják a megvalósítás-kori piaci árakat, mely a fejlesztések átértékeléséhez, illetve elmaradásához vezethet. Alacsony Közepes Települések közti koordináció hiányában az egyes településeken tervezett fejlesztések elmaradnak, nem a szükséges ütemben és formában valósulnak meg, nem sikerül kihasználni a közös fejlesztésekben rejlő előnyöket és lehetőségeket. Közepes Jelentős A tervezett fejlesztések körültekintő előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező 86

Körültekintő és alapos tervezés szükséges, mely részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, tervezői költségvetések készítését, illetve tartalékkeret képzését követeli meg.

Szervezett és strukturált együttműködés, és kommunikáció kialakítása az érintett (környező) településekkel végig a partnerségi folyamat során.

Mind a stratégiai, mind az operatív menedzsment kapacitások megerősítése szükséges, továbbá a tervezések mielőbbi elkezdése szükséges.

A lakosság, szervezetek megfelelő hozzáállása

civil nem

Jogszabályi, tervezési környezet változása (változó OP tartalom, változó forrás - és szervezeti keretek).

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 munkatársak híján a tervezett fejlesztések megvalósítása jelentős csúszást eredményez, illetve a beruházások, projektek elmaradását is maga után vonhatja. Alacsony Közepes Amennyiben a lakosság és a helyi civil szervezetek nem elégedettek az egyes tervezett és megvalósuló fejlesztésekkel, nem érzik a fejlesztéseket magukénak, azok elfogadottsága nem lesz megfelelő, az helyi társadalmi problémák kialakulásához, megerősödéséhez járulhat hozzá.

Közepes

Jelentős

87

A jogszabályok, tervezési keretek változása azt eredményezheti, hogy a tervezett fejlesztéseket, azok műszaki tartalmát, kivitelezhetőségét újra kell tárgyalni,

Az előkészítéstől a megvalósításig tartó folyamat során végig szükséges a helyi lakosság és civil szervezetek bevonása, folyamatos tájékoztatása a fejlesztésekről. A partnerségi folyamatba illesztve már a stratégiaalkotás során kifejthetik véleményeiket, javaslataikat, fejlesztési elképzeléseiket, melyek ezáltal beépülhetnek a fejlesztési dokumentumba. Továbbá e véleményeztetést a jövőben is alkalmazhatja az önkormányzat. A vonatkozó jogszabályok, eljárásrendek, operatív programok módosításait folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a jogi, tervezési-

Sikertelen közbeszerzési eljárások.

Az indikátorok teljesítése nem történik meg.

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 szükség szerint módosítani kell az elkészült műszaki, pénzügyi, ütemezési stb. terveket. Ezek időigénye gátolhatja a határidőre teljesítést, illetve egyes fejlesztési elképzelések megvalósulását is akadályozhatja. Közepes Jelentős A sikertelenül lebonyolított közbeszerzési eljárások nemcsak jelentős időcsúszáshoz vezethetnek a kivitelezésben, hanem problémát jelenthetnek a fejlesztéseket finanszírozó pályázati források lehívása során is. Közepes Jelentős A megvalósulást mérőszámok, (indikátorok) vállalások nem teljesülnek.

88

szabályozási környezetet meghatározó intézményekkel szoros együttműködés kialakítása szükséges. Továbbá a változásokra gyors és megfelelő reakció, illetve alternatívák kidolgozása szükséges. Körültekintő előkészítés, közbeszerzési szakértő alkalmazása szükséges.

A célokhoz illeszkedő, teljesíthető és mérhető indikátorok és reális vállalások meghatározása szükséges.


6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplő fejlesztések megvalósításának vonatkozásában fontos szerepet játszik a stabil, kiszámítható országos és helyi szabályozás, az átlátható jogalkotói, és jogalkalmazói magatartás. Az önkormányzat kiemelt feladatai közé tartozik a település szabályozási terveinek és helyi építési szabályzatainak rendszeres felülvizsgálata és szükséges esetben annak módosítása, azért, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósulhassanak. Kazincbarcika vonzó befektetési környezetet tud teremteni a meglévő és bővítésre kerülő ipari parkjával, mely által a jövőben a település gazdasági versenyképessége fokozható. Az Önkormányzat a betelepülni kívánó vállalkozásokat egyablakos ügyintézési rendszerrel, személyes kapcsolattartással, és a munkaügyi központtal való szoros együttműködéssel kívánja segíteni. A Svájci-Magyar Együttműködési Program – a korábbi évhez hasonlóan (120 millió Ft) - több mint 100 millió Ft-tal kívánja élénkíteni a térség gazdaságát a 2015. márciustól 2016. júniusig tartó időszakban, melynek célja, hogy a Kazincbarcikai kistérség gazdaságfejlesztési prioritásaival összhangban ösztönözze új munkahelyek létrehozását, a térségben székhellyel illetve telephellyel rendelkező vagy ott beruházó kezdő-, illetve már működő vállalkozások fejlesztésével. Kazincbarcika fizikailag megfogható fejlesztéseken túl nem beruházási jellegű tevékenységeket is végez, mely a település kulturális, szellemi, gazdasági, közösségi, sport, közszolgálati életét jobbá, gazdagabbá teheti. Népesség megtartásra utaló ösztöndíjak (Kolorcity visszavár) mellett egyéb ösztöndíjakkal a tehetséggondozást is előtérbe kívánja helyezni a város a jövőben. A település fejlesztési lehetőségeinek eléréséhez nélkülözhetetlenek a hatékony marketing- és kommunikációs tevékenységek mind a lakossággal, a közszférával, civil szervezetekkel és a vállalkozói szektorral, mind a települést meghaladóan (országos fórumok, tv, rádió, stb.). A fejlesztési célok eléréshez, annak ismertetéséhez rendezvények megtartása szükséges, illetve célszerű írásos ismertető anyag elkészítése akár több nyelven is. Fontos, hogy az önkormányzat jó együttműködéseket alakítson ki, illetve tartson fenn közintézményekkel, azok fenntartóival, államigazgatási szervekkel, állami vállalatokkal, közműszolgáltatókkal, környező települések önkormányzataival, egyházakkal, lakossággal, civil szervezetekkel, vállalkozói szektorral.

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Jelenleg az Önkormányzat önálló projektirodát nem tart fenn, városfejlesztő társaságot nem működtet. A városfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátásában, a fejlesztések megvalósításához szükséges pályázatok elkésztésében és a projektek menedzselésében, ellenőrzésében egy állandó, műszakilag – gazdaságilag – pénzügyileg – jogilag képzett szervezeti egység vesz részt a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztálya, valamint a Barcika Szolg Kft. Városfejlesztési Csoportja. Ez a szervezeti egység látja el mind a településfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, mind pedig a vagyongazdálkodással és a beruházásokkal kapcsolatos főbb feladatokat.

89

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Az ő munkájukat segítik Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Bizottságai, és az eseti jelleggel megbízott külső tanácsadó cégek. Az önkormányzat munkatársai beruházás-előkészítésben, projektfejlesztésben, projektmenedzselésben és megvalósításban jelentős gyakorlatra tettek szert az elmúlt években. Tekintettel a település méretére, az Önkormányzat ingatlanállományára és vagyongazdálkodására önálló városfejlesztő gazdasági társaság felállítását az Önkormányzat nem látja indokoltnak, de a vagyongazdálkodási feladatok jelentős részét már most is a Barcika Szolg Kft. látja el. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításáért két szervezeti egység felelős, egyrészt egy stratégiai menedzsment szint, másrészt egy operatív menedzsment szervezeti egység. A stratégiai menedzsment szervezet a stratégia egészének megvalósulását követi nyomon, a megvalósult fejlesztések egymásra gyakorolt hatását vizsgálja, a kockázatok elemzését és értékelését is elvégzi, ellenőrzi és irányítja az operatív szint tevékenységét. A stratégiai menedzsment feladata, hogy vizsgálja azon külső – elsősorban szabályozási-, társadalmi-, gazdasági környezet változásához kötődő- tényezőket, melyek a stratégia megvalósulására hatással vannak. Mindezek figyelembevételével szükség esetén beavatkozási javaslatokat fogalmaz meg, azokról döntéseket hoz. Feladata még a támogató szervezetekkel, stratégia megvalósításában kiemelt jelentőségű partnerekkel történő kapcsolattartás, együttműködés. A stratégiai menedzsment szervezeti egység tagjai a Képviselőtestület, a bizottságai; nevezetesen: • Társadalompolitikai, • Ügyrendi, jogi és Közbiztonsági • Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési és a partnerségi megállapodás alapján bevont külső szervezetek. A stratégiai menedzsment szervezet munkájához szükséges információkat az operatív menedzsment szervezet szolgáltatja. A döntéshozatalért a városvezetés felelős. Az operatív menedzsment szervezeti egység tagjai az önkormányzat munkatársai és szükség esetén külső megbízottak. Az operatív menedzsment felelős az egyes projekt tevékenységek szakmai, pénzügyi lebonyolításáért, azok megfelelő határidőre történő teljesüléséért. A menedzsment szervezet beszámolókat készít a stratégiai menedzsment szervezetnek illetve a támogatók felé. Az egyes beavatkozások sikeres megvalósítása érdekében az alábbi menedzsment pozíciók betöltése és a hozzájuk tartozó elvárásoknak való megfelelés szükséges: -

projekt menedzser o vezetői-, üzleti tervezési tapasztalatok o projekt menedzsment, pályázati menedzsment területen szerzett tapasztalat o beruházások (kiemelten EU támogatásból megvalósult, közszféra beruházások) előkészítésében, szervezésében, irányításában szerzett jártasság o koordinációs tapasztalatok és készségek együttműködésben, kapcsolattartásban (kiemelten az önkormányzat testülete, intézményei és külső partnerek).

-

műszaki menedzser o támogatott beruházási típusú projektek végrehajtásában szerzett gyakorlat o beruházás műszaki ellenőrzésében vagy lebonyolításában szerzett tapasztalat, o pályázat készítésben szerzett tapasztalat.

-

pénzügyi menedzser o önkormányzati gazdálkodás átfogó ismerete, o támogatott beruházások pénzügyi lebonyolításában, elszámolásában szerzett jártasság, o az unós támogatások pénzügyi szabályozásának részletes ismerete.

90

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 -

adminisztratív munkatárs o feladata a projektmenedzser és a pénzügyi menedzser (esetlegesen műszaki menedzser) munkájának támogatása, o önkormányzati gazdálkodás ismerete, o beruházások pénzügyi lebonyolításában szerzett jártasság.

-

marketing menedzser o tájékoztatás- és nyilvánosság irányítása, o projekt információs iroda működtetése, o partnerségi tájékoztatók, fórumok szervezése.

- jogi tanácsadásért és közbeszerzésekért felelős szakember - könyvvizsgálatért felelős szakember. Az Önkormányzat részben már rendelkezik a fenti humán erőforrás háttérrel, de a stratégia megvalósítása során várhatóan további kapacitásbővítés és eseti jelleggel külső szakember megbízása szükséges. A beavatkozások zavartalan, a tervezett határidőre történő megvalósítása érdekében a kapacitásbővítés szükségességéről illetve a külső szolgáltatások igénybevételéről a stratégiai menedzsment szervezet tesz javaslatot és a városvezetés dönt. A maga szintjén mindkét menedzsment szervezeti egység végzi a stratégia megvalósulása során elvárt számszerűsíthető eredmények (indikátorok) mérését, illetve nyomon követését. Erről részletesebben a 6.4. fejezet szól.

6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Kazincbarcika járásközponti szerepkörének megfelelően a térség nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális központja, így a településközi együttműködés igen széleskörű. A járásközponti településként a járás illetékességi területén található településekkel a kommunikációnak megfelelőnek szükséges lennie (Alacska, Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Felsőtelekes, Izsófalva, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Sajószentpéter, Szuhakálló, Tardona, Vadna). Az együttműködések széles körűek, egyes esetekben túlnyúlnak a járáskörzeten is, pl. egészségügyi szolgáltatások, fogászati röntgen szolgáltatás esetében Aggtelekkel, vagy egyes szociális szolgáltatások kapcsán az optimális kapacitáskihasználtság miatt a járás határon kívül pl. Alsótelekessel is együttműködéssel rendelkezik a város. A városnak a kihelyezett nevelés-oktatási intézmények miatt Sajóivánka és Szuhakálló településekkel állandó a kapcsolatban áll. A város nem csak a beruházás jellegű tevékenységek miatt elkötelezett az együttműködések terén. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítés során a partnerségi megállapodásban a jelen dokumentum egyeztetésére az alábbi települési önkormányzatok kerültek megjelölésre: Berente Község, Múcsony Község, Tardona Község, Bánhorváti község, Nagybarca Község, Dédestapolcsány Község, Sajókaza Község. Az együttműködés a környező településekkel nem csupán az egyes fejlesztési célok, projektötletek, beavatkozási eszközök tervezése során elengedhetetlen, de ezek megvalósítása, illetve fenntartása során is fontos. A települések között különösen fontos az együttműködés a projektek megvalósítása terén, ugyanis a településen túlnyúló fejlesztések csak együttműködéssel hajthatók végre, illetve valósíthatók meg (pl.: települések közötti kerékpárutak). Erre megfelelő példa, hogy a modern, arculatformáló, a 91

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 képzőművészetéről egyre ismertebbé váló Kolorfesztivál, mint több napos rendezvénysorozat a környező települések közötti kohéziót erősíti, ugyanis az összművészeti rendezvénysorozathoz több önkormányzat is helyszínt biztosít. A turisztikai attrakció fejlesztése során szerzett előnyök a környező települések számára is kihasználhatóak, ugyanis egy közös programcsomag kínálattal segíthetik a többi település gazdasági és turisztikai fellendítését.

6.4. Monitoring rendszer kialakítása A járásszékhely integrált településfejlesztési stratégiája végrehajtásáért felelős menedzsment szervezet egyik legfontosabb feladata egy olyan átfogó és hatékony monitoring rendszer működtetése, mely képes arra, hogy a felállított célrendszer eléréséhez szükséges számszerűsíthető eredmények teljesülését nyomon kövesse. A stratégia monitoring rendszerének működtetéséért a 6.2. fejezetben részletesen bemutatott stratégiai menedzsment, illetve az operatív menedzsment szervezet felelős. A monitoring rendszer kialakítását számos elv alakította. Fontos szempontként jelent meg az a tapasztalat, hogy a 2007-2013-as időszakban a célok méréséhez szükséges adatok nem, vagy csak igen korlátozott mértékben álltak a település rendelkezésére. Ez egyrészről nagyban befolyásolta a település számára választott fejlesztési stratégia sikerességének mérését, megítélését, másrészről jelentősen megnehezítette az egyes megvalósuló fejlesztések keretében szükséges adatszolgáltatások teljesítését, csorbította azok összehasonlíthatóságát. Ezen felül pedig számos esetben szükségessé tette az indikátorvállalások felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, amely jelentős adminisztratív terhet jelentett a kedvezményezettek számára. Ezt tovább tetézte az egyes indikátorok (számszerűsíthető mutatók) nem egyértelmű és egységes értelmezése, számítási módszertanának hiánya. Ezen tapasztalt nehézségekből fakadóan, továbbá a 2014-2020-as tervezési ciklusban alkalmazandó „eredményközpontúság” elve miatt a monitoring rendszer tervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az eredmények nyomon követésére. Az indikátorok, célértékük, legfőképpen teljesülésük szerepe különösen hangsúlyossá válik, így elengedhetetlen, hogy a stratégiában szerepeltetett indikátorkészlet egyértelmű és hozzáférhető adatokra épüljön, illetve, hogy a vállalások reálisan teljesíthetőek legyenek. Az indikátorok tervezése kapcsán fontos elem, hogy minden elvárt információt tartalmazzon a stratégia, így az indikátor típusát, az indikátor bázis és célértékét, az indikátor forrását és a mérésének módját, gyakoriságát is. Mindezek figyelembevételével került kialakításra a járásszékhely stratégiájának monitoring rendszere és működtetési mechanizmusa. A tervezők indikátorokra vonatkozó általános alapelvei a következők voltak: 1. Az első kritérium az adatok hozzáférhetősége, hiszen ha egy mutató nem hozzáférhető, akkor kvázi használhatatlan, azaz projekt és programszinten sem alkalmazható érdemben. Célszerű volt tehát olyan indikátorokat meghatározni, amelyek a megvalósítás adott szakaszában bizonyosan kimutathatók. 2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. 3. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. 4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából. 5. A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat.

92

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Az operatív menedzsment feladata, hogy beavatkozásonként külön-külön meghatározott időszakonként (évente, félidőben, hosszabb távon) mérje az indikátorok aktuális értékét, azokról beszámoljon a stratégiai menedzsment szervezetnek. A korábbi tervezési időszak egyik legfontosabb indikátorokhoz kapcsolódó problematikája volt, hogy nem létezett előre meghatározott indikátor-definíció, ebből adódóan az egyes indikátorok alatt a program végrehajtásában résztvevő más-más szereplők nem ugyanazt értették. A félreértések kiküszöbölése céljából a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan már készülnek a vonatkozó, főként a települési önkormányzatok fejlesztéseire fókuszáló TOP Indikátor definíciós lapok, így az indikátorok kiválasztása ezek előírásainak (definíció, számítási mód, teljesülés elvárt időpontja, elvárt igazoló dokumentumok stb.) figyelembevételével történt. Azon mutatók esetében, melyek tekintetében a támogató szervezet nem határoz meg előírást, a menedzsment szervezet saját mérési módszertant dolgoz ki, melyeket a monitoring során következetesen alkalmaz. A stratégiai menedzsment szint feladata a monitoring során az értékelés, elemzés, visszacsatolás és döntéshozás. A stratégiai menedzsment szervezet a megadott adatok alapján végez értékelést, melynek célja elsődlegesen a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának áttekintése. Az értékelés az elvárt eredmények mértékének, az esetleges akadályok beazonosításának, azok leküzdésének, a végrehajtás eredményességének vizsgálatára terjed ki, melynek során a szervezet az előbbiekben felsorolt területeken javaslatokat is tesz. Ebben a szakaszban várhatóan még csak kisebb korrekciók végrehajtása válhat szükségessé. Amennyiben a fejlesztések előrehaladása ezt indokolttá teszi vagy a támogató szervezet előírja, úgy az önkormányzat gyakoribb, akár negyedéves rendszerességgel is áttekinti, megvitatja, szükség szerint korrigálja a stratégia végrehajtásának menetét. A stratégia megvalósulásának átfogóbb értékelésére az eredmény és hatásindikátorok vizsgálatával kerül sor, időközi értékelés keretében (tervezetten 2018-ban). A vizsgálat nemcsak a számszerűsíthető értékek alakulását vizsgálja, hanem kiterjed a kitűzött célok relevanciájának áttekintésére is. Ebben a fázisban a stratégia érdemi áttekintése során korrekciók történhetnek az elért eredmények, illetve az időközben megváltozott külső körülmények hatásainak tükrében. A jövőkép elérése érdekében esetlegesen módosulhatnak a kitűzött (rövid- és középtávú) célok, az akcióterületek, a konkrét beavatkozások, illetve az indikátorok köre. Ebben az értékelési szakaszban indokolt lehet külső szakértők bevonása is. A hatásindikátorok mérésére hosszabb távon (kb. az 5. évben) kerülhet sor, ezen időpont előrehozható, amennyiben a külső környezetben jelentős változás következik be. Nemcsak a stratégiai tervezés során, hanem a stratégia megvalósulásának nyomon követésekor is elengedhetetlen a társadalmi részvétel, így a tervezéskor kialakított partnerségnek a program végrehajtása során történő továbbvitele, feltételeinek biztosítása továbbra is szükséges. Az együttműködés biztosításáért a stratégiai menedzsment szervezet a felelős. A visszacsatolások során felülvizsgált és a városvezetés által jóváhagyott, legitim dokumentumok közzétételére a város honlapján kerül sor.

93

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 6.4.1. táblázat: A stratégia elérésének monitoringját biztosító mutatók Indikátor megnevezése

Indikátor mértékegysége

Módszertan és adatforrás

A beszámolás gyakorisága

Bázisév

(2023)

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

Indikátor definíciós lap alapján, kedvezményezett

évente

2013

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db


évente

2013

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db


évente

2013

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha


évente

2013

évente

2013

Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Közutak: A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

látogatás/év


km


évente

2013

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma (beleértve a családi napköziket is) Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db


évente

2013

db


évente

2013

Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m²


évente

2013

Városfejlesztés: Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

fő


évente

2013

Belés csapadékvízvédelmi létesítmények hossza

m


évente

2013

94

Célérték

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek

m²


évente

2013

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m²


évente

2013

Kialakított kerékpáros barát települések vagy településrészek száma

db


évente

2013

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db


évente

2013

Kialakított forgalomcsillapított övezetek száma

db


évente

2013

km


évente

2013

kWh/év


évente

2013

MW


évente

2013

CO2 egyenérték tonnában


évente

2013

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év


évente

2013

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év


évente

2013

Egészségügy: Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő


évente

2013

évente

2013

új,

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése Megújuló energiaforrások: A megújuló energiatermelés további kapacitása Üvegházhatást okozó gázok csökkentése: az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskolaegészségügyi ellátás) száma

db


95

Kazincbarcika Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db


évente

2013

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db


évente

2013

Szociális város rehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma Városfejlesztés: Helyreállított lakóegységek városi területeken

fő


évente

2014

lakóegység


évente

2013

Szociális célú város rehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő


évente

2013

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

fő


évente

2013

fő


évente

2013


96


Felhasznált irodalom

Kohéziós politika 2014 és 2020 között (http://www.leaderkontakt.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=349&Itemid=70 &lang=hu) Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Kazincbarcika Város Önkormányzatának a készülő Településfejlesztési Koncepciója Kazincbarcika Város Önkormányzatának az elfogadott Gazdasági Programja

97

KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents