Kávészünet-17. A gyermekorvosi alapellátás XVII. tudományos konferenciája május , Siófok

„Kávészünet-17” A gyermekorvosi alapellátás XVII. tudományos konferenciája 2015. május 14–17., Siófok

Kávéházi szalon Pre-congress workshop

Kávészünet-17

Kamaszkor – kamasz kór

...nem hisz a mesében , ez van a szemében nem tudni mi van , mi van a fejében?... LGT – 1971

2015. május 14. délután fél öttől fél nyolcig

A Kávéházi Szalonon már túl, a Kávészünet-konferencián még innen vagyunk.

16:00– Regisztráció Kommunikációról, kiégésről, magunkról… Szinte percenként egy új gyerek, hol egy sivalkodó óvodás, hol egy zárkózott kamasz, tetézve mindez egy aggódó anyával, olykor egy indulatos apával. Figyelmet, tanácsot remél a szülő, bizalmat, megnyugvást szeretne adni az orvos. De van-e mód erre egy rendelés forgatagában? Milyen alapvető verbális és nonverbális kommunikációs ismeret nélkülözhetetlen a gyermekorvosi munkánkhoz? Lehet-e jól kommunikálni a napi rutinba fásulva? És egyáltalán: hogy vannak ma Magyarországon a házi gyermekorvosok munkaterhelés, elégedettség, kiégés tekintetében? Hitelességről, kapcsolatteremtési gondjainkról, a kiégés elkerüléséről beszélgetünk Dr. Nagyné Tompa Györgyi pszichológussal és Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi adjunktussal, a SE Magatartástudományi Intézet munkatársával. A beszélgetést moderálja dr. Kollár László Közreműködik a Bridge quartet Juhász Mihály – hegedű Görbicz Fülöp – hegedű Kósa Lőrinc – brácsa Bánkövi Bence – cselló

A precongress meetingről már tudjuk, hogy megint sikere volt, hogy szokatlan figyelem kísérte a kommunikációs gondjainkról szóló képzést. A „hogy vannak a gyermekorvosok?” kérdéssel foglalkozó előadáson hasznos információkat kaptunk arról, miként kerülhető el a mindannyiunkra leselkedő burn-out szindróma. Ezekben a percekben már a Kávészünet-konferencia prezentációit várjuk érdeklődéssel. Kamaszkor – kamasz-kór: idén a serdülőkor állapotváltozásait, az elsődleges ellátáshoz szükséges és korszerű diagnosztikai, terápiás lehetőségeket részletezik a meghívott előadók. A konferenciát kísérő figyelem, a nagyarányú részvétel, a termékismertető kiállítá­ sok nagy száma bizonyítja, hogy rangos eseménye a hazai gyermek­gyógyászatnak a Kávészünet. Közérdeklődésre számot tartó kérdéskörök kerülnek évről évre napirendre, tartalmasak az érintett szakterületek hivatott reprezentánsainak elő­ adá­sai, finomságokban gazdag a kávészünet, rangos művészi fellépést – ezúttal egy vígjátékot kínál a „péntek esti láz”. A szombat esti retro-hangulatról idén a BlackBirds együttes gondoskodik, saját kamaszkorunkat idézik majd a Beatles-, Illés- és Fonográfslágerek. Igyekszünk tehát megfelelni kollégáink szakmai elvárásának, törekszünk arra, hogy vendégeink minden tekintetben tartós élménnyel gazdagodva térjenek majd vissza a hétköznapokba. De addig is: Kedves Kolléganő, Kedves Kolléga Úr! Érezze jól magát! A szervezők

3

Kávészünet-17

Akkreditáció A konferencia pontértéke 44 kreditpont. A jogszabály értelmében vizsgával minősített tanfolyamon kreditpontot csak az a résztvevő kaphat, aki sikeres tesztvizsgát tett. A továbbképzés a PTE ÁOK/2015.I./00046 kódszám alatt került rögzítésre a kötelezően választható tanfolyam megnevezés alatt. A nyilvántartást szükség esetén ellenőrizheti a www.oftex.hu portálon. Kérjük, hogy az Oftex portálon (www.oftex.hu) június 1. és augusztus 10. között anonim módon értékelje konferenciánkat. A beérkezett visszajelzések alapján készítik majd el a tanfolyamszervező minősítését.

„Péntek esti láz” – a Nestlével Robert Dubac: Férfiagy – avagy nincs itt valami ellentmondás? Egyszemélyes vígjáték  Szereplő: Csányi Sándor Egyszemélyes színdarabot látunk, mégis hat férfitípus elevenedik meg a színpadon. Kinek ajánljuk a darabot? Mindenkinek, aki egy felhőtlen és szórakoztató színházi est keretében szeretne bepillantást nyerni a férfiagy és a női lélek rejtelmeibe.

Kávészünet-17

Információ Szakmai programmal kapcsolatban Kovács Ákos, Kálmán Mihály, Muzsay Géza, szervezési kérdésekben Kádár Ferenc, Fekete Éva, kiállítókkal és a szállodákkal kapcsolatban Török Katalin, Demjén Ágnes, tesztvizsgára vonatkozóan Horzsa Éva és Dolowschiák Annamária áll rendelkezésükre. A befizetésekről készült számla a helyszínen a regisztrációnál vehető át.

A konferencia rendezője A Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetősége 1133 Budapest, Ipoly u. 5/E Tel.: (+36-1) 3300-900 e-mail: [email protected] www.hgye.hu

A konferencia szervezője Palánta Egészségügyi Szervező és Szolgáltató Bt. Ügyvezető: Török Katalin Tel.: (+36-30) 269-4521 e-mail: [email protected]

Az előadás 20.30-kor kezdődik a Kálmán Imre Kulturális Központban (Siófok, Fő tér 2.).

Szombat esti program Medenceparti (vagy zárthelyi) party The BlackBirds – Beatles/Illés/Fonográf-emlékkoncert 21.00: az időjárástól függően vagy kint, vagy bent A belépő a regisztrációnál vehető át szombat reggeltől.

4

5

Kávészünet-17

Kávészünet-17

Szállás A szállásdíjak tartalmazzák a büféasztalos reggelit, valamint a szálloda élményfürdőjének, szaunájának és fitnesztermének használatát. A Hotel Azúr szállásdíja a vacsora költségét is tartalmazza. A wellness-központ az Azúrban reggel 6-kor, a többi szállodában 7-kor nyit. A szállodák éttermei reggel 7 órától várják a vendégeket. A befizetett ebéd, vacsora díja az italköltséget nem tartalmazza. Kérjük, hogy a szobákat a távozás napján 10 óráig hagyják el. A csomagok az Azúr szálloda recepció melletti helyiségében elhelyezhetők. Távozáskor kérjük, rendezze a szobai minibár-fogyasztás és videoköltségek díját.

Elhelyezés Hotel Azúr****, Hotel Azúr Prémium****,Villa Apartman Azúr**** 8600 Siófok,Vitorlás u. 11. Tel.: 84/501-400 Hotel Residence Siófok**** 8600 Siófok, Erkel Ferenc utca 49. Tel.: 84/506-840 Prémium Hotel Panoráma**** 8600 Siófok, Beszédes J. sétány 80. Tel.: 84/311-637 CE Plaza Hotel**** 8600 Siófok, Somogyi Bacsó B. u. 18/B. Tel.: 84/696-090 Balaton Hotel Siófok*** 8600 Siófok, Petőfi sétány 9. Tel.: 84/506-970

6

Az igénybevett hotel és a konferencia helyszíne között az előadások megkezdése előtt és a befejezést követően, illetve a programok után busztranszfert biztosítunk. A Hotel Azúr parkolója – limitált befogadóképessége miatt – kizárólag szállóvendégei részére használható. Kérjük, hogy gépkocsijával lehetőleg a kiválasztott szállodánál parkoljon. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy térítésmentesen parkolhat az Azúrtól néhány száz méterre lévő önkormányzati parkolóhelyen.

7

Kávészünet-17

Előadók, üléselnökök

Dr. Havasi Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta

Dr. Altorjai Péter házi gyermekorvos, Budapest

Dr. Hóbor Miklós házi gyermekorvos, Zalaegerszeg

Prof. Dr. Bánhidy Ferenc egyetemi tanár, igazgatóhelyettes Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

Dr. Kassai Tamás osztályvezető főorvos, Péterfy Sándor utcai Kórház, Gyermektraumatológiai Osztály

Dr. Békefi Dezső főorvos, a MOK Etikai Bizottságának alelnöke Dr. Dezsőfi Antal PhD egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Ferenci Tamás egyetemi tanársegéd, Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, a védőoltás.blog.hu szerzője Dr. Gallai Mária klinikai főorvos, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Garami Miklós PhD, med.habil. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Gelencsér Katalin házi gyermekorvos,Veszprém Prof. Dr. Gerevich József PhD, med.habil. címzetes egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice Ház és Magyar Hospice Alapítvány Dr. Győrffy Zsuzsa egyetemi adjunktussal, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Dr. Győri József házi gyermekorvos, Budapest Dr. Halász Zita egyetemi docens, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

8

Kávészünet-17

Prof. Dr. Katona Gábor címzetes egyetemi tanár, osztályvezető főorvos, Heim Pál Gyermekkórház Dr. Kálmán Mihály házi gyermekorvos, Budapest Dr. Kelen Kata egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Kincs Judit egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Kollár László házi gyermekorvos, Csobánka Dr. Kovács Ákos házi gyermekorvos, Örkény, Hernád Dr. Kovács Zsuzsanna házi gyermekorvos, Budapest Dr. Kulcsár Andrea infektológus főorvos, Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Védőoltási Szakambulancia Dr. Körner Anna PhD, med.habil., D.Sc. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Luczay Andrea PhD egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Prof. Dr. Molnár Dénes egyetemi tanár, igazgató, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika

9

Kávészünet-17

Dr. Méder Ünőke egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Mészner Zsófia PhD, med.habil. főigazgató főorvos Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Muzsay Géza házi gyermekorvos, Győr Dr. Nagyné Tompa Györgyi pszichológus

Kávészünet-17

Prof. Dr.Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr.Török Dóra PhD egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr.Vekerdy Tamás klinikai gyermek-szakpszichológus

Dr. Páll Gabriella házi gyermekorvos, Gödöllő

Prof. Dr.Vellai Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Genetikai Tanszék

Dr. Pászthy Bea PhD egyetemi docens, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Dr.Veres Gábor PhD, med.habil. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Dr. Pető Gabriella házi gyermekorvos, Tiszaújváros

Dr.Vetró Ágnes PhD, med.habil. egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

Dr. Póta György házi gyermekorvos, Budapest

Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens, MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrum

Dr. Scheuring Noémi osztályvezető főorvos, Heim Pál Gyermekkórház Dr. Szalai Irén egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika

Dr. Zonda Igor házi gyermekorvos, Budapest

Dr. Szalai Zsuzsanna PhD, med.habil. osztályvezető főorvos, Heim Pál Gyermekkórház Prof. Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Szánthó András gyermek-tüdőgyógyász főorvos Dr. Szűcs Dániel egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika Dr.Tausz István házi gyermekorvos, Budapest

10

11

Május 15.

péntek

Május 15.

péntek

8.00– Regisztráció

Felkért előadások

9.30 Küldöttértekezlet A megbeszélést vezeti: Dr. Póta György elnök, HGYE

Üléselnökök: Dr.Vetró Ágnes, Dr. Kálmán Mihály

11.00 Megnyitó Dr. Muzsay Géza alelnök, HGYE Üléselnökök: Dr. Muzsay Géza, Dr. Pető Gabriella

14.00 Gyakori funkcionális tünetek és pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária 14.30

Hatékony kommunikáció kamaszokkal és családjukkal Dr. Havasi Mónika

15.00

Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek Dr.Vetró Ágnes

11.10

Miértek a bárányhimlő körül Dr. Győri József Támogató: MSD Pharma Hungary Kft.

11.25

A meningococcus-prevenció aktualitásai Dr. Kovács Ákos Támogató: Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.

15.30–16.00 Kávészünet

11.40

Rhinitis acuta – Egy multicentrikus vizsgálat eredményei Prof. Dr. Katona Gábor Támogató: Boehringer Ingelheim GmbH

16.00

11.55 Szimbiotikumok szerepe a csecsemőkori fertőzések megelőzésében Dr.Tausz István Támogató: HIPP Kft. Felkért előadások I. rész 12.10 A hirsutismus differenciáldiagnosztikai nehézségei. Policisztás ovárium szindróma Dr. Halász Zita

Tanulságos esetek Prof. Dr.Tulassay Tivadar Dr. Kelen Kata, Dr. Kincs Judit, Dr. Méder Ünőke

17.00 Medvebocsok: mentálhigiéné, preventív és terápiás programok Prof. Dr. Gerevich József 17.30

Dohányzás, alkohol, kábítószer Dr. Zacher Gábor

20.30– Péntek esti láz a Nestlével Férfiagy – avagy nincs itt valami ellentmondás? Egyszemélyes vígjáték 

12.30–14.00 Ebédszünet

12

Helyszín: Kálmán Imre Kulturális Központ

13

Május 16.

szombat

Üléselnök: Dr. Győri József 9.00 Hiteles meggyőzés, meggyőző hitelesség Vakcinációs kerekasztal-beszélgetés házi gyermekorvosok és védőoltási szaktanácsadó együttműködésével Résztvevők: Dr. Kulcsár Andrea, Dr. Gelencsér Katalin, Dr. Ferenci Tamás, Dr. Győri József  Támogató: GlaxoSmithKline Kft.

Május 16.

szombat

14.00 Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a biopszichoszociális modell alapján Dr. Scheuring Noémi 14.15

Kamaszkori szembetegségek Dr. Szalai Irén

Felkért előadások III. rész Felkért előadások II. rész

Üléselnökök: Dr. Luczay Andrea, Dr. Altorjai Péter

10.00

14.30

Kamaszkor körül Dr.Vekerdy Tamás



 kamaszkor jellegzetességei a traumatológus A szemszögéből Dr. Kassai Tamás

11.00–11.30 Kávészünet

14.50

Elkésett és korai pubertás Dr. Luczay Andrea

Üléselnök: Dr. Páll Gabriella

15.10

Az evésmagatartás és a testkép zavarai kamaszkorban Dr. Pászthy Bea

15.30

A kamaszkor jellegzetes onkológiai kórképei Dr. Garami Miklós

15.50

Kamaszok a gyermekhospice-ban Dr. Gergely Anita

11.30

Erőszak, bántalmazás, rizikó-magatartás Dr. Kovács Zsuzsanna

11.50

Jogi és etikai szabályok tinédzserek kezelésekor Dr. Békefi Dezső

12.10

Acne és egyéb kamaszkori bőrbetegségek Dr. Szalai Zsuzsanna 16.00–16.30 Szünet

12.30–14.00 Ebédszünet

14

15

Május 16.

szombat

Felkért előadások IV. rész

Május 17.

vasárnap

Üléselnök: Dr. Hóbor Miklós

Üléselnökök: Dr. Zonda Igor, Dr.Veres Gábor 16.30

A kamaszkor jellemző pulmonológiai problémái Dr. Szánthó András

16.50 Fekélybetegség és Helicobacter pylori-fertőzés kamaszkorban Dr. Szűcs Dániel 17.10

Gyulladásos bélbetegségek kamaszoknál Dr.Veres Gábor

17.30 Genetikailag módosított fogyasztási termékek. Érvek és ellenérvek Prof. Dr.Vellai Tibor

9.00 Probiotikumok a legújabb nemzetközi ajánlások és evidenciák tükrében Dr. Dezsőfi Antal

Felkért előadások V. rész 9.15

A kamaszkor fertőző betegségei, oltások Dr. Mészner Zsófia

9.40

Kamaszkori szexualitás és terhesség Prof. Dr. Bánhidy Ferenc

A kamaszkori elhízás – több szemszögből Üléselnökök: Prof. Dr. Molnár Dénes, Dr. Kovács Ákos 21.00– Medenceparti (vagy zárthelyi) party The BlackBirds – Beatles/Illés/Fonográf-emlékkoncert

10.00

Bevezetés (NNI-konferenciabeszámoló) Dr. Kovács Ákos

10.10 Metabolikus szindróma gyermekkorban Prof. Dr. Molnár Dénes 10.40

Allergia- és obesitas-prevenció csecsemőkorban Dr. Dezsőfi Antal

11.00–11.20 Kávészünet

16

17

Május 17.

vasárnap

Kávészünet-17

Felkért előadások VI. rész

A konferencia főtámogatója

11.20

Kamaszkori elhízás, hipertónia és CV rizikó Dr.Török Dóra

Nestlé Hungária Kft.

11.40

A kamaszkori diabétesz jellegzetességei  Dr. Körner Anna

A konferencia kiemelt támogatói

12.00

Arteriosclerosis-prevenció kamaszkorban Prof. Dr. Szamosi Tamás

Milumil A Humana termékek magyarországi forgalmazója a Valeant Magyarország Kft.

12.20 Tesztírás Dr. Horzsa Éva További támogatók 12.30 Zárszó Dr. Póta György

BG Distribution Hungary Kft. Mylan EPD Kft.

Kiállítók Akcell Kft. Alcon Hungária Kft. Boehringer Ingelheim RCV&Co Magyarországi Képviselete Boiron Hungária Kft. Brand Up Pharma Kft. CEUMED Kft. Dombi-Banila 2013 Kft. Egis Gyógyszergyár Zrt. GlaxoSmithKline Kft. HIPP Kft. Ipsen Pharma SAS Magyarországi Képviselet Lux Hungária Kft.

MSD Pharma Hungary Kft. Nutricia ORMA 2000 Kft. Pfizer Kft. Pri-Market Bt. Phytotec Hungária Bt. ProGastro Kft. Relaxaurum Nova Kft. Reckitt Benckiser Kft. Rubenza Kft. Sandoz Hungária Kft. Strathmann GmbH. & Co. KG. Vitaminkosár Kft.

Együttműködésüket köszönjük!

18

19

péntek

Május 15.

Május 15.

péntek

Miértek a bárányhimlő körül

A meningococcus-prevenció aktualitásai

Dr. Győri József

Dr. Kovács Ákos

házi gyermekorvos

házi gyermekorvos

Egy újabb oltóanyag megjelenése a magyar piacon kiváló alkalmat teremt arra, hogy ismét áttekintsük: miért is jobb megelőzni a bárányhimlőt, mint hagyni, hogy mindenki szépen átessen rajta. Milyen tévhitek, hamis elképzelések vannak még mindig? Miért terjednek a rémhírek sokkal gyorsabban a korrekt szakmai információnál? Mit és hogyan kommunikáljunk annak érdekében, hogy a szülők a tudomány jelenlegi ismereteinek megfelelő, felelős döntéseket tudjanak hozni?

Az OEK adatai alapján a neisseria meningitidis által okozott invazív meningococcusbe­tegség prevalenciája Magyarországon az elmúlt négy év során folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2014-ben feleannyi beteget jelentettek, mint négy évvel ezelőtt. A szerocsoportok szerinti megoszlás tekintetében az esetek több mint felét továbbra is a B szerocsoport okozta, és további 1/3-ért a C szerocsoport volt felelős. Emellett megjelent az Y szerocsoport is, amelyet 3 esetben lehetett kimutatni.

jegyzet:

A betegség továbbra is csecsemőkorban a leggyakoribb, a korspecifikus morbiditás egyéves kor alatt 15,7/100.000, míg pl. 6–14 éves korban ugyanez az adat 0,2/100.000. A 2013–14-es járványügyi évben előfordult 36 megbetegedés közül három eset végződött halálozással (8%). Mindhárom halálesetet B szerocsoportú kórokozó okozta, mindhárom gyermek csecsemő volt. 2014 második felében egy 5 éves gyermek halá­ láért ismét a B szerocsoport volt felelős. Mindezek az adatok az oltóorvos számára azt mutatják, hogy a Men-C elleni védőoltással nem szabad megelégedni! Az idősebbek booster oltásaira is gondolni kell, és fiatalabb életkorban is a MenACYW135 kombinált oltást célszerű preferálni! Jelenleg Magyarországon egy Men-B, két Men-C és két, hasonló MenACYW135 kombinált vakcina áll rendelkezésre. Az oltások megválasztásánál és az oltási időpontok megtervezésénél a hazai és nemzetközi epidemiológiai helyzet mellett a betegség életkori prevalenciáját, a vakcinák protektivitásának gyors csökkenését (booster oltás szükséges!), az egyéni védelem kialakításának szükségességét (herd immunitás nincs!), valamint az egyes új oltások mellékhatásainak monitorizálása során nyert adatokat célszerű figyelembe venni. jegyzet:

20

21

Magyar Gyermekorvosok Társasága 2015. évi Nagygyűlése 2015. szeptember 24–26.

Siófok, Hotel Azúr****

Május 15.

péntek

A Rhinosinusitis okozói és korszerű kezelése gyermekkorban – egy multicentrius vizsgálat eredményei Prof. Dr. Katona Gábor címzetes egyetemi tanár, osztályvezető főorvos Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gégészeti Osztály

„Alapellátástól az intenzív-ágyig” A kongresszust közösen szervezi az MGYT a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, a Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, valamint a Magyar Kardiológiai és Gyermekorvosok Társasága Gyermekkardiológiai Szekciója.

  1. ANATÓMIA   2. A GÁTOLT ORRLÉGZÉS KÖVETKEZMÉNYEI   3. EPIDEMIOLÓGIA   4. ACUT RHINOSINUSITIS a) SINUSITIS b) ACUT RHINOSINUSITIS c) A RECIDIVÁLÓ AKUT RHINOSINUSITIS DEFINÍCIÓJA d) A KRÓNIKUS RHINOSINUSITIS DEFINÍCIÓJA   5. ETIOLÓGIA   6. KÓROKOZÓK   7. RIZIKÓTÉNYEZŐK   8. KLINIKAI TÜNETEK – ARS   9. INVAZÍV KEZELÉS 10. KONZERVATÍV KEZELÉS 11. AZ IDEÁLIS ORRNYÁLKAHÁRTYA-LOHASZTÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK 12. DEKONGESZTÁNSOK AZ ORRDUGULÁS GYORS MEGSZÜNTETŐI a) LOKÁLIS HATÁSÚ ORRÖDÉMA-CSÖKKENTŐK I. b) ORRSPRAY VAGY ORRCSEPP c) AZ ILLÓANYAGOK HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE d) AZ AKUT NÁTHA (AR) KEZELÉSE DEKONGESZTÁNSOKKAL 13. MULTICENTRIKUS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI AR KEZELÉSÉBEN

On-line regisztráció: www.mgyt2015.hu

23

Május 15.

péntek

Szimbiotikumok szerepe a csecsemőkori fertőzések megelőzésében Dr.Tausz István házi gyermekorvos Az újszülött bélrendszere megszületéskor alig tartalmaz baktériumot. A külvilággal való találkozás alkalmával, majd a szoptatás során különböző baktériumok telepednek meg a gastrointestinális (GI) rendszerben. A microbiom rendszerünk az egyik legfontosabb immunszervünk. Anyatej hiánya esetén, vagy antibiotikumok adását követően a microbiom rendszer mennyiségi és minőségi összetétele módosul, dysbiosis alakul ki, aminek következtében a GI traktus immunfunkciója (GALT) károsodik. Dysbiosis következtében gyakrabban fordulnak elő a légúti és a GI fertőzések. Ilyenkor az orálisan vagy parenterálisan adott vakcinák hatásossága csökkenhet. Anyatej hiánya esetén olyan tápszert érdemes választani, amelyik összetételében az anyatejhez legjobban hasonlít, pre- és probiotikumokat egyaránt tartalmaz. A szimbiotikumot tartalmazó tápszer adásával elérhető, hogy az így táplált csecsemők védekezőképessége, vagy bizonyos védőoltások következtében kialakuló ellenanyag-termelésük az anyatejjel táplált csecsemőkéhez hasonló legyen. jegyzet:

25

péntek

Május 15.

Május 15.

péntek

A hirsutismus differenciáldiagnosztikai nehézségei. Policisztás ovárium szindróma

Gyakori funkcionális tünetek és pszichoszomatikus kórképek

Dr. Halász Zita

Dr. Gallai Mária

egyetemi docens, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

klinikai főorvos, SE. I. Gyermekgyógyászati Klinika

jegyzet:

A serdülők kb. 10%-ában szomatikus okokkal nem magyarázható, tartósan fennálló testi tünetek jelentkeznek. Ezek leggyakrabban fejfájás, hasfájás, izomfájdalom, fáradtság, szédülés, étvágycsökkenés. Emiatt költséges, gyakran szükségtelen, esetenként fájdalmas és drága orvosi kivizsgálásokon és kezeléseken vesznek részt. Ezeknek az állapotoknak a hátterében többnyire szomatizációs zavar áll, ami azt jelenti, hogy a serdülő hajlamos arra, hogy a számára megterhelő helyzetekre testi tünettel reagáljon. Ezek a serdülők a testi tüneteik miatt sokat szenvednek, és az egészségi állapotuk miatt irreálisan sokat aggódnak. Gyakran hiányoznak az iskolából, lemaradnak a tanulásban és kimaradnak az optimális fejlődéshez szükséges egyéb szabadidős tevékenységekből is. A testi tünetek mellett jellegzetes kognitív, érzelmi és viselkedéses tünetek is együtt járnak az állapottal. Patomechanizmus: a tünetek kialakulásában és fennmaradásában bio-pszicho-szociális rizikótényezők ismertek. A közvetlen kiváltó tényező többnyire valamilyen megterhelő esemény, amire a sérülékeny gyerek funkcionális testi tünetekkel reagál. A fenntartó tényezők: A beteg hamar egy saját maga által gyártott önrontó körbe kerülhet. Mivel figyelmét minduntalan a jelentős szenvedést okozó testi történéseire irányítja, ezeket kórosnak minősíti, így a tünetek felerősödnek. A tünet meghatározója lesz a mindennapjának, fokozott betegszerephez és ennek megfelelő viselkedéshez vezet. A tartós betegséggel járó otthon maradás kimenekülést jelent az iskolai stres�szek alól, ennek következtében a testi tünetek is csökkenek. A betegség miatt kapott pluszfigyelem pedig másodlagos betegségelőnyt jelent számára. Komorbid állapotok: Az esetek kb. kétharmadában szorongás, mintegy felében depresszió társul a kórképhez. Kivizsgálás és ellátás: A szomatizációs zavar kivizsgálása és ellátása optimális esetben konzultatív-liason munkában valósulhat meg a háziorvos és a pszichiáter/pszicho-

26

27

péntek

Május 15.

Május 15.

péntek

lógus együttműködésével. Az ésszerű keretek között tartott szomatikus kivizsgálás után a legfontosabb a családdal a terápiás szövetség kialakítása. Fontos, hogy megértsük a család betegséggel kapcsolatos hiedelmeit és a pszichés kivizsgáláshoz való viszonyt. Meghatározó fontosságú a pszichoedukáció: meg kell magyarázni, hogy bár nincs a serdülőnek szomatikus betegsége, de mégsem szimulálja a tüneteket.

Hatékony kommunikáció kamaszokkal és családjukkal

Rá kell világítani a fizikális és a lelki fájdalom közti kapcsolatra. A serdülő számára a kognitív-viselkedéses technikák közül a kiemelt fontosságú a megerősítő figyelem csökkentése. Javasolt a relaxáció megtanítása, a fokozatos visszaterhelés, a naplóírás. Amennyiben súlyosabb családi patológia áll fenn, akkor a családterápia az elsődlegesen javasolt kezelési módszer.

Az orvosi gyakorlat egy kiemelt fontosságú kérdése a megfelelő szakmai kompetencia mellett a hiteles és hatékony kommunikáció. Gyermekorvosok számára külön nehézséget jelenthet, hogy érteniük és használniuk kell mind a kisgyermekek, mind a kamaszok, mind a felnőtt szüleik nyelvét.

Prognózis: 4 éves utánkövetéssel az esetek közel 50%-ában továbbra is fennálltak a szomatoform tünetek. A több tünet és a tartós fennállás rosszabb prognózist jelent. A premorbid személyiség, a jobb szociális körülmények és a megfelelő családi támasz protektív tényezőként javítja a prognózist. jegyzet:

Dr. Havasi Mónika gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta

A kamaszkor ráadásul több, kommunikációs szempontból határon táncoló nehézséget is támaszt. Egy aktuális betegségelőnyből táplálkozó manipulációs próbálkozás felismerése, megnyugtató differenciáldiagnózisa és előrevezető megoldása, illetve pl. a titoktartási kötelezettség, terápiás beavatkozásokkal történő együttműködés kérdései, amelyek során ráadásul időnként az egészségügyi jog és az élet sugallta gyakorlat ollója szétnyílni látszik, különösen próbára téve a gyermekorvos kommunikációs készségeit. Az előadás első harmadában rövid áttekintéssel a kamaszkor olyan biológiai és pszichológiai jellemzőit veszem sorra, amelyek segítenek megérteni a serdülők nyelvét, illetve viselkedésük, döntéseik mozgatórugóit. A második harmadban a kommunikáció hogyanjáról lesz szó. Hogyan nem érdemes, illetve hogyan célravezető egy kamasszal és családjával szót keresni. Végül részletesen bemutatok egy rövid intervenciós technikát, amelynek célja egy problémás viselkedésforma, pl. szerhasználat káros hatásaira irányuló belátás és változási motiváció fokozása, illetve használható krónikus betegség esetén ingadozó terápiás compliance javítására is. Ez a technika egy pár perces kommunikációs eszközt ad a szűkös vizitidővel rendelkező gyermekorvos kezébe.

28

29

péntek

30

Május 15.

Május 15.

Depresszió, öngyilkosság, mentális betegségek

Tanulságos esetek

Dr.Vetró Ágnes PhD, med. habil.

Prof. Dr.Tulassay Tivadar

egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

akadémikus, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

jegyzet:

jegyzet:

péntek

31

péntek

Május 15.

Május 15.

Medvebocsok: Mentálhigiéné, preventív és terápiás programok

Dohányzás, alkohol, kábítószer-használat

Prof. Dr. Gerevich József PhD, med. habil.

osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens, MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Centrum

címzetes egyetemi tanár, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Az előadás a felnőttkori drogfogyasztáshoz vezető úttal, a drogfogyasztás gyermek- és serdülőkori előzményeivel foglalkozik. A „nehéz gyermek” tünetcsoport hívja fel először a figyelmet arra, hogy a fejlődő gyermek nem jó úton jár. Figyelmetlen, nem vagy nehezen tud koncentrálni, nem tud egy helyben maradni, viselkedése impulzív vagy/és agresszív. A pszichoszexuális fejlődés zavart szenvedhet, amely kamaszkorban nemi identitásproblémákhoz és nemi orientációs zavarokhoz vezethet. A szülői nevelési stílusok között az „autoriter” és a „hideg-permisszív” típus dominál. A gyermekkori szomatikus betegségek (leggyakrabban asthma bronchiale) kezelése során találkozhat a gyermek először euforiogén szerekkel, amelyek az ún. „addiktív memóriába” vésődve később megnyithatják az utat az „aktív emlékezés” felé. A szülők szerhasználata (dohányzás, alkohol- és gyógyszerfogyasztás, illegális drogok használata), illetve valamilyen viselkedési addikciója (bulimia, szerelmi-szexuális addikció, szerencsejáték-függőség, munkamánia stb.) széles tárházát kínálhatja az addiktív mintázatoknak. Az érzelmi depriváció pedig azt az érzelmi instabilitást alapozza meg, amely az egyik legkomolyabb, ún. disztális prediktora a későbbi drogfogyasztásnak. A „rugalmas gyermekek” (egészséges gyermekek súlyos családi problémák ellenére) tanulmányozása jelenti az egyik legfontosabb információs bázist, amely alapján a szocializációban részt vevő orvos kialakíthatja a maga preventív szemléletét.

péntek

Dr. Zacher Gábor 

jegyzet:

jegyzet:

32

33

Május 16.

szombat

Hiteles meggyőzés, meggyőző hitelesség Vakcinációs kerekasztal házi gyermekorvosok és védőoltási szaktanácsadó együttműködésével jegyzet:

Jegyezze fel naptárába! 20 éves a HGYE A HGYE XXI. őszi konferenciája

2015. november 20–21. Budapest, Hotel Hélia 35

szombat

Május 16.

Május 16.

szombat

Kamaszkor körül

Erőszak, bántalmazás, rizikó-magatartás

Dr.Vekerdy Tamás

Dr. Kovács Zsuzsanna

klinikai gyermek-szakpszichológus

házi gyermekorvos

Kamaszkor – „a második születés” kora. A bezárkózás. E. Kretschmer: A pubertás krízis. „Sündisznózás” – minden tüskéjét kifelé mereszti. Nemcsak testi növekedés és hormonális változások, hanem jelentős változások a központi idegrendszerben is. Az ítélőerő megerősödése, karikatúraszerű látás – a szemtelenség. A jellegzetes kamasz-nézés, kamasztekintet. Fiziológiás eredetű lustaság – a teljesítmény átmeneti hanyatlása. Az iskolarendszer problémái. Mit tehetünk a kamaszért? „Egyet, ami tulajdonképpen kettő: elviseljük a jelenlétét.” A fogantatástól a kamaszkor küszöbéig terjedő időben az érzelmi biztonság megadása, megerősítése, az érzelmi igényesség kimunkálása. (Ez véd a személytelen sodródás veszélyeitől.) A kamaszt szabadon kell engedni! A jó tréner elengedi a tornászt, de ha zuhan, elkapja. Az érzelmi depriváció veszélyei. Drog, szex. Akceleráció és szociális pubertás. Tévé, számítógép és szárma­ zékai az okostelefonig. Függőség? Meddig tart a kamaszkor? Hivatás vagy foglalkozás, belépés a „társadalmi maszkabálba”.Vargabetűk. 

A gyermekjóléti szolgálatok adatai alapján a hazai gyermekpopuláció kb. 10%-a ve­ szélyeztetett. A veszélyeztetett gyermekek kb. 10%-a szenved bántalmazástól vagy elhanyagolástól. Ezek az adatok azonban csak a feltárt esetekre vonatkoznak, köz­tu­ dott, hogy igen magas a latencia. Számos hazai és nemzetközi adat támasztja alá, hogy a gyermekkorban elszenvedett ártalmas tapasztalatok az egész életre kihatnak. Kiemelkednek ebből a kamaszkortól megjelenő emocionális, magatartási problémák, deviáns jelenségek. A legtöbb 1–19 éves gyermek külső tényezők következtében hal meg. Remélhetőleg hamarosan kiadásra kerül az elkészült irányelv, amely iránymutatást ad a gyakorló orvos számára. A serdülőkorban előforduló bőrgyógyászati kórképek bizonyos tekintetben különböznek az újszülöttkori, csecsemő és kisdedkori bőrbetegségektől. Klinikai megje­ le­nésük más, előfordulási gyakoriságuk változik, emellett alapvető fontosságúvá válik a külsőségek előtérbe kerülése, a szociális, párkapcsolati problémák megjelenése és az ezzel kapcsolatos megfelelési kényszer okozta pszichés összefüggések is.

jegyzet: jegyzet:

36

37

szombat

Május 16.

Május 16.

Jogi és etikai szabályok tinédzserek kezelésekor

Acne és egyéb kamaszkori bőrbetegségek

Dr. Békefi Dezső

Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna PhD, med. habil.

főorvos, a MOK Etikai Bizottságának alelnöke

egyetemi tanár, osztályvezető főorvos Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztály

Az előadó bevezetőjében a következőkkel foglalkozik: – az etikai szabályok kialakulása – a jogi és az etikai szabályozás kapcsolatának alakulása – az orvosi etika sajátosságai – a gyermekorvos tevékenységének etikai kérdései A serdülők gyermekorvosi ellátásának speciális jogi és etikai kérdései a serdülőkor pszicho-szociális sajátosságával részben ezeknek a társadalmi megítélésével függenek össze. – a szülői és az egyéni felelősség kérdései – az önállósulás támogatásának gyermekorvosi segítése – a szülő–gyermek konfliktus megoldásának orvosi segítése – a z élvezeti szerekkel kapcsolatos gyermekorvosi prevenció, kezelés és rehabilitáció jogi és etikai dilemmái. jegyzet:

szombat

A bőrtünetek megjelenését feloszthatjuk igen gyakori (különböző acne-formák, fertőző betegségek, pl.: vírusos szemölcsök, a pubertáskori ekzema jellegzetességei), kevésbé gyakori (a serdülők divatos viselete okozta kontakt dermatitisek, higiénés problémákból fakadó bőrelváltozások, krónikus bőrbetegségek pubertáskori fennállása pl.: psoriasis) és ritka megjelenésű kórképekre (a magatartási zavarok okozta artefakt dermatitisek, a szexuális élet, párkapcsolati problémák okozta STD-k). Az acne a serdülőkori populáció 60–90%-át érintő, 20%-ban felnőttkorra is áthúzódó, de újszülöttkorban, kisgyermekkorban is megjelenő, multifaktoriális és androgénfüggő bőrbetegség, amely a pilosebaceus egység fokozott keratinizációjának és faggyú­ termelésének a következménye. A vírusos szemölcsök kezelését gyakran ítélik az élet szükséges velejárójának, ezért ezek a folyamatok alulkezeltek, fertőzve ezzel a környezetet, az együtt élő családtagokat, veszélyeztetve az immunszupprimált vagy egyéb krónikus betegségben szenvedőket. A pubertáskori ekzema kezelése során gyakran kell együtt kezelni az acnés fo­ lyamatot is, ez különleges kihívást jelent. A serdülők által viselt ruhadarabok, test­ ékszerek, tetoválások és festékek okozta bőrtünetek differenciáldiagnosztikája időt, rend­szeres kontrollt igényel. A krónikus bőrbetegségek, például a psoriasis kezelése során figyelembe kell venni a helyi kezelésekre fordított időt, illetve időhiányt, a párválasztás támasztotta igényeket, a financiális szempontokat is. A pubertáskori magatartászavarok, párkapcsolati problémák és szexuálisan terjedő bőrbetegségek egyre fiatalabb korra tevődnek át, ezért gondoljunk rá akkor is, amikor látszólag ép szociális háló vesz körül egy gyermeket! Az egyes bőrtünetek kezelése serdülőkorban nem tér el a bőrgyógyászati kezelés alapelveitől, de különösen fontos szempont a compliance, a betegoktatás, a megelőzési technikák kivitelezése. Különleges odafigyelést igényel a figyelemfelhívó jelek megfelelő értékelése, ezek pontos megítélése a szakorvos feladata.

38

39

szombat

Május 16.

Május 16.

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a biopszichoszociális modell alapján

Kamaszkori szembetegségek

Dr. Scheuring Noémi

egyetemi tanársegéd, SE Szemészeti Klinika

osztályvezető főorvos, Heim Pál Gyermekkórház Belgyógyászati Osztály jegyzet:

szombat

Dr. Szalai Irén Az előadás célja a gyermekkor és felnőttkor határán lévő gyermekeknél előforduló gyakoribb szemészeti betegségek, állapotok ismertetése a házi gyermekorvos szemszögéből. Többek között arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon mikor kezelheti a gyermeket a házi gyermekorvos, és mely esetekben célszerű vagy kötelező szemészetre küldeni. Egy vörös szem hátterében is meghúzódhat a legegyszerűbb kialvatlanságtól, a látás elvesztésének kockázatával járó glaukómás rohamig számtalan szembetegség. A korrigálatlan fénytörési hiba vezethet hosszú távon fejfájáshoz, szemfájdalmakhoz vagy akár figyelemzavarhoz. Serdülőkorban a gyermekek személyiségének fejlődésével átalakuló sportolási, szabadidős tevékenységek számos esetben kontaktlencse-viselés megkezdéséhez vezetnek, amelyek szaruhártya-, kötőhártya-gyulladások kialakulásának lehetőségét segíthetik elő. A mindennapi életben lassan nélkülözhetetlenné váló számítógépes eszközök, mobiltelefonok mindennapos használata szemfáradtsághoz, szemszárazsághoz vezetve okozhat átmeneti, visszatérő szemészeti tüneteket, amelyeket a rendszertelen és sokszor egyoldalú táplálkozás tovább fokozhat. Mindezek, az egyre növekvő számú allergén mellett hozzájárulhatnak az allergiás megbetegedések fokozott elterjedéséhez is. A gyors és hatékony segítség érdekében fontos, hogy ismerjük azokat a figyelmeztető jeleket, tüneteket, amelyek súlyos szemészeti állapotokra utalhatnak!

jegyzet:

40

41

szombat

Május 16.

Május 16.

A kamaszkor jellegzetességei a traumatológus szemszögéből

Elkésett és korai pubertás

Dr. Kassai Tamás

egyetemi adjunktus, SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

osztályvezető főorvos, Péterfy Sándor utcai Kórház, Gyermektraumatológiai Osztály Bevezetés: A gyermek- és felnőttkor határán a még növekvő vagy éppen lezáródóban lévő csontrendszer, a fokozottabb kockázatvállalás, felnőttkornak megfelelő méretek speciális sérüléstípusokat okozhatnak, és ezek ellátása, kezelése a gyermektraumatológusoknak külön kihívást jelentenek. Módszer: Szeretném bemutatni a növekedés lezáródásának folyamatát, a jelentősen megnövekedett izomzat és testtömeg miatt kialakuló már nem gyermek-, de még nem felnőtt-, átmeneti sérüléstípusokat. Külön figyelmet kell fordítanunk a prevenció­r a, az életkornak megfelelő, a kamasz egyéni felelősségét hangsúlyozó, de a család szerepét is kiemelő felvilágosításra – ez kifejezetten házi gyermekorvosi kompetencia. A típusos sérülések lehetőségének ismerete alapján a megfelelő elsősegély biztosítandó, már a prehospitális gyakorlatban a külső rögzítések, SAM splint Kendric Traction Device használata elvárt. Minden orvosnak kötelessége az azonnali megfelelő fájdalomcsillapítás után a megfelelő célintézménybe irányítani a sérültet, ehhez az aktuális ügyeleti rendszer ismerete nélkülözhetetlen. Szeretném példákon bemutatni azokat a minimálinvazív műtéti technikákat, amelyekkel a kamaszkori sérülések jól kezelhetők.

szombat

Dr. Luczay Andrea Fiziológiásan a serdülés lányokban 8 és 13, fiúkban 9 és 14 éves kor között kezdődik. Ha a serdülés első jele 8, illetve 9 éves kor előtt jelenik meg, korai serdülés, ha az első serdülési jelek 13, illetve 14 éves korig nem jelentkeznek, késői serdülés diagnózisa állítható fel. Ha a serdülés harmonikusan zajlik, az első menstruáció megjelenése 16 éves korig következhet be. A korai izolált mellfejlődés (telarche praecox) a szeméremszőrzet korai megjelenésének (pubarche praecox) hátterében a pubertas praecoxtól eltérő patológiák állhatnak. A serdülés folyamatának követésében külön figyelmet érdemel, ha a serdülés különböző jeleinek megjelenése és előrehaladása között diszkrepancia mutatkozik (pl. lányoknál előrehaladott mellfejlődés a szeméremszőrzet megjelenése nél­kül, vagy fiúknál a hímvessző megnagyobbodása a herék térfogatának megnövekedése nélkül). Az előadásban a kóros serdülésformák korai felismeréséről, a kezeléséről és a házi gyermekorvosok és a gyermek-endokrinológusok közötti, ezen a területen lehetséges együttműködéséről lesz szó.

jegyzet:

Eredmények: Megfelelő prevenció, prehospitális ellátás és irányítás után az adolescens korban lévő sérültek kezelése kiváló eredménnyel lehetséges. Bemutatok hibás ellátási taktikákat, amikor kisgyermekként kezeltünk kamaszokat, és szövődményes, elhúzódó gyógyulást találtunk, illetve optimális eseteket, amelyek kitűnő eredménnyel gyógyultak.

42

43

szombat

Május 16.

Az evésmagatartás és a testkép zavarai kamaszkorban Dr. Pászthy Bea PhD egyetemi docens, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika A gyermek- és serdülőkorban kezdődő anorexia nervosa (AN) súlyos, életveszélyes betegség, amely a felnőttkorra átívelő krónikus pszichés és szomatikus megbetegedésekhez, illetve korai halálozáshoz vezethet. A kórképet jelentős testsúlyvesztés, a súlygyarapodástól való intenzív félelem, testképzavar és amenorrhoea jellemzi. Az AN a legnagyobb mortalitású pszichiátriai betegség, követéses vizsgálatok tanulsága szerint a kórkép halálozási rátája a betegség kezdete után 10 évvel 6–10%. Igen nagy a kórkép krónikussá válásának aránya is. A túlélő betegeknek csupán 45–50%-a gyógyul meg, bár többségüknél maradhatnak egyes kóros evési szokások vagy gondolatok. A betegek 30–35%-a bizonyos tünetekben javulást mutat, míg 20%-a krónikusan anorexiás marad. Ennek megelőzése érdekében rendkívül fontos a kórkép helyes diagnosztizálása után az adekvát terápia haladéktalan elkezdése.

Május 16.

szombat

A legújabb betegségértelmezés térhódításával az anorexia nervosa pszichoterápiája is ennek megfelelően komplex. A beteg egyetlen gyógyulási esélye az adekvátan kivitelezett intenzív pszichoterápia. Az AN evidenciákon alapuló terápiája a családterápia. Emellett egyéni terápiákat is végzünk, a kognitív viselkedésterápia széles körben alkalmazott terápiás módszer. Ha a kényszeres tünetek dominálnak, sikerrel kecsegtet a kognitív remediációs terápia, amelynek célja a beteg rigid gondolkodási stílusának megváltoztatása. Amennyiben a betegség hátterében korábban elszenvedett pszichotrauma, elhanyagolás, bántalmazás áll, az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) terápia alkalmazása korszerű, és komoly evidenciák igazolják hatékonyságát. A család- és egyéni terápiák mellett a csoportterápiát alkalmazzuk, kiemelten sikeres a testképzavar-terápia művészetterápiás módszerekkel. Az európai protokollok speciális evészavar-részlegek kialakítását szorgalmazzák, ahol a szomatikus és pszichiátriai diagnosztika és gyógykezelés egyszerre történhet. Kezdeményezésemre éppen tíz éve ilyen részleg alakult, s azóta is sikeresen működik a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikáján. jegyzet:

A biopszichoszociális megközelítés szempontjából az evészavarokat paradigmatikus értékű pszichoszomatikus zavaroknak tartjuk, mert kitűnően példázzák azt, hogy a társadalmi-kulturális tényezők (pl. a karcsúságideál nyomása), a pszichológiai vonatkozások (egyéni és családdinamikai tényezők) és a biológiai eltérések milyen komplex módon jelenhetnek meg egy kórképben ötvözve. A pszichoszomatikus kórképek megértésének, diagnosztizálásának és terápiájának szempontjából elengedhetetlen a mul­tidiszciplináris szemlélet. Bár a betegség kialakulása pszichés okokra vezethető vissza, a gyermek- és serdülőkorban kezdődő AN-hoz társuló tartós éhezés szövődményeként fellépő szomatikus tünetek és kórállapotok a növekvő és fejlődésben lévő szervezet bármely szervét károsíthatják. A beteg szomatikus stabilizálása és a pszichoterápia során is rendszeres szomatikus ellenőrzés a komplex terápia fontos része. Ebben a házi gyermekorvos kollégáknak kiemelt szerepük van. A betegségbelátás hiánya, a betegség tagadása jellemző tünet az AN-ban, amely egyrészt a betegség felismerését nehezítheti, másrészt a beteg terápiás együttműködésének hiányában a terápia is ellehetetlenülhet. Ezért a terápia kezdetekor kulcsmozzanat a beteg motivációjának elnyerése.

44

45

szombat

Május 16.

Május 16.

szombat

A kamaszkor jellegzetes onkológiai kórképei

Kamaszok a gyermekhospice-ban

Dr. Garami Miklós PhD, med. habil.

Dr. Gergely Anita, Dr. Benyó Gábor, Ferdinandy Nóra

egyetemi docens, SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Tábitha Gyermekhospice Ház és Magyar Hospice Alapítvány

jegyzet:

A Magyar Hospice Alapítvány „Fogd a kezem!” gyermekhospice otthonápolási programja és a Tábitha Gyermekhospice Ház 4 éve áll a krónikus, komplex betegségben szenvedő gyermekek és családjaik szolgálatában. A beteg gyermekek esetében nagy segítséget jelent a család egészének a gyermekhospice ellátás különböző formáinak igénybevétele. Mindkét ellátónál a betegek 30%-a kamaszkorú, családjaik a gyermekhospice nyújtotta lehetőségek közül jellemzően az életvégi és a mentesítő ellátást igénylik. Az otthon ápolásban gondozott kamaszok nagy része, közel 90%-a életvégi, míg a hospice ház esetében többségben, 65%-ban vannak a mentesítő ellátást igényelők. A Tábitha Ház fájdalomambulanciája főleg onkológiai eredetű fájdalmak esetén nyújt nagy segítséget ebben a korosztályban. A kamasz- és fiatal felnőttkor kezelése a palliatív-hospice ellátás keretein belül is speciális igényekkel lép fel. Mind a tünet­ menedzselés, mind az életvégi ellátás speciálisan kiélezett konfliktusrendszert generál ebben az amúgy is különlegesen érzékeny pszichés és szociális helyzetben, az ellá­ tórendszernek ismernie kell ezen populáció jellegzetes szokás- és kommunikációs rendszerét, és alkalmazkodnia kell azokhoz. Az életvégi ellátásban az otthon ápolás biztonságos hátteret nyújt a családnak, míg a gyermekhospice ház intézményes jellegéből adódóan nyújt egy magasabb szintű biztonságot és támogatást. A mentesítő ellátások igénybevételével a beteg gyermekeket szakemberek látják el, amíg az őket gondozó szülők kikapcsolódhatnak és feltöltődhetnek, ezzel elősegítve a beteg gyermek jobb ellátását és a család egységének megőrzését. jegyzet:

46

47

szombat

Május 16.

Május 16.

„KamAsztma” – A kamaszkor jellemző pulmonológiai problémái

Fekélybetegség és Helicobacter pylori-fertőzés kamaszkorban

Dr. Szánthó András

Dr. Szűcs Dániel

főorvos, gyermek-tüdőgyógyász

egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika

Saját tapasztalataim alapján tárgyalom a kamaszkori krónikus betegség viselésével járó gondokat, fő hangsúlyt helyezve a krónikus légúti bajok okozta kihívásokra – allergiás nátha, hörgi asztma. A kihívások mind a kezelő személyzet, mind a beteg és családja részéről jelentősek. Érintem a család és a páciens teherbíró képességét, megoldási technikáit, a betegségtudat jelentőségét, valamint az egészségügyi személyzet megváltozott feladatait, a figyelem, a kétely fenntartásának jelentőségét a beteg követésében, még tünetmentesnek látszó páciens esetében is. Beszélek a korosztály életmódbeli szélsőségességeiről – a „tunyulás a gép előtt”-től a kegyetlen élsportig. Végül kitérek a gondozási munka kockázataira és kommunikációs problémáira is.

szombat

A peptikus fekélybetegség (PUD) igen gyakori kórállapot felnőttkorban, gyermekkorban jóval ritkább. A betegség fő etiológiai faktorai azonban már gyermekkorban is jelen lehetnek, és a diagnosztikus, endoszkópos módszerek elterjedésével egyre több esetben kerülnek diagnosztizálásra. A betegség két fő etiopatológiai faktora a Helicobacter pylori (HP) és a nem szteroid gyulladásgátló (NSAID) kezelés. Ezeken kívül számos egyéb tényező okozhat PUD-et. Az epigastrialis fájdalom nagyon gyakori panasz kamaszkorban, az esetek csak kis részében társítható PUD fennállásához. Éjszakai, felébredést okozó hasi fájdalom figyelemfelhívó, „alarm” jel. Émelygés, hányás (étel, sav, vér, savhematin), meléna megjelenése utalhat a betegség fennállására. A diagnózis felállítása a részletes anamnézis és fizikális vizsgálat után az oesophago-­ gastro-duodenoscopia (OGD, felső endoszkópia) elvégzésével lehetséges.

jegyzet: A betegség kezelésének alapját a HP eradikációja, a nyálkahártya-sérülést kiváltó etiológiai tényező kiküszöbölése, a további sérülés (gyomorsav-hatás) elkerülése képezi. A HP a gyomorban élő obligát patogén Gram-negatív spirocheta baktérium. A HP-fertőzöttség prevalenciája kb. 50% (8–90%) körüli. Az akut infekció általában ritkán kerül diagnosztizálásra. A kórfolyamat jelentősége, hogy krónikus gastritis, majd gyomornyálkahártya-atrófia, praecancerosus laesio, intestinalis metaplasia, majd adenocarcinoma kialakulásához vezethet.

48

49

szombat

Május 16.

A HP kimutatására számos invazív és noninvazív vizsgálati módszer ismert, azonban nem mindegyik elfogadott a fertőzés igazolására. A betegséggel kapcsolatos diagnosztikus és terápiás megfontolások alapját a 2011-es ESPGHAN/NASPGHAN ajánlás adja, amely egyértelműen meghatározza, hogy milyen tünetek alapján, mely módszerekkel indokolt a betegek vizsgálata, illetve hogy kiket, hogyan kell kezelni. Kiemelendő, hogy gastrointestinalis tünetek esetén az alapbetegség felderítése a cél, és nem önmagában a HP-infekció igazolása. A kezelés alapját protonpumpagátló és kétféle antibiotikum hármas kombinációja jelenti.

jegyzet:

Május 16.

szombat

Gyulladásos bélbetegségek kamaszoknál Dr.Veres Gábor PhD, med. habil. egyetemi docens, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika A közelmúltban végzett európai és észak-amerikai epidemiológiai adatok alapján a gyermekkori gyulladásos bélbetegség (IBD) gyakorisága emelkedik, különösen a ­Crohn-betegség incidenciája. Nemzetközi adatok szerint a gyermekkori colitis ulcerosa incidenciája 2-3/105, a Crohn-betegségben pedig 3–4/105. 2007. január 1-től hazánkban működő regiszter (HUPIR: Hungarian Pediatric IBD Registry) incidenciái hasonlóak ezekhez az adatokhoz. A legfrissebb epidemiológiai adatok szerint a gyermekkori IBD gyakorisága gyorsabban nő, mint a felnőttekben. Életkori sávokra lebontva a legmagasabb értékekkel a kamaszoknál találkozunk. A HUPIR adatai alapján az elmúlt 5 évben 20%-kal nőtt a gyermekkori IBD incidenciája hazánkban. Érdekes módon a gyermekkori Crohn-betegek többsége fiú. A kamaszkor az egészségeseknél is új élethelyzetet teremt, amely különösen igaz az IBD-ben szenvedő egyénekre, hiszen a különböző gyógyszerek mellékhatása, esetleges stoma viselése igen komoly pszichés terhet jelent. Külön fogalomkör az IBD-s betegek átadása a felnőttgyógyászatba, ami szintén a késői kamaszkor sajátossága. Az Egyesült Államokban becslések szerint minden 5. gyermek speciális ellátást igényel (olyan személy, akinél fennáll a kockázata, hogy krónikus fizikai, fejlődésbeli, viselkedésbeli kórállapot alakul ki, és aki a rutin egészségügyi ellátásnál magasabb szintű ellátást igényel). Ez a szám egyre növekszik, mivel egyre több krónikus betegségben szenvedő gyermek éri meg a felnőttkort. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában külön irányelvek születtek arra vonatkozóan, hogy milyen elvek szerint kerüljenek ezek a gyermekek a felnőttgondozásba. A nemzetközi irodalomban két fogalmat különítenek el a felnőttgondozásba átadás kapcsán: a tranzíciót és a transzfert. A tranzíció az az adoleszcens korú beteg egyéni igényeihez igazított, tervezetten zajló folyamat, amelyben a beteg gyermek felkészül arra pillanatra, amikor érett felnőttként egy adott időpontban átkerül a felnőttgondozásba. Ezzel ellentétben transzfernek nevezzük a beteg átadásának pillanatát, amelyet gyakorlatilag semmilyen előkészítés nem előz meg, a beteg egyszerűen a következő kontrollra már a felnőttrendelésre kér időpontot.

50

51

Május 16.

szombat

Genetikailag módosított fogyasztási termékek. Érvek és ellenérvek Prof. Dr.Vellai Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszék Az élőlények genetikai anyagának átalakítása ma már rutinfeladat a genetikusok és molekuláris biológusok számára. Gének fajok közötti átvitelével vagy akár egy fajon belül a génaktivitás megváltoztatásával viszonylag könnyen juthatunk új, genetikailag módosított törzsekhez. Ezek a transzgénikus állatok, növények és mikroorganizmusok jelentős gazdasági és orvosbiológiai előnyöket szolgáltathatnak. Ma már ilyen módon állítják elő pl. a humán inzulint tömeges (ipari) méretekben a cukorbetegség kezelésére: módosított humán inzulin gént kifejező baktériumtörzseket tenyésztenek fermentorokban. A géntechnológia fejlődésével a legtöbb gyógyszer hatóanyag is transzgénikus élőlények felhasználásával készül. A transzgenikus élőlények használata néha az emberi túlélés szinte egyetlen eszköze; a sivatagos területeken pl. csak extrém szárazságtűrő transzgenikus növények termesztésével lehet a népesség táplálását kielégítően megoldani. A transzgénikus termékek tömeges fogyasztása azonban komoly veszélyeket is hordozhat. Az egyik ilyen jelentős probléma a genetikai diverzitás jelentős csökkenése, amely a genetikailag módosított élőlények tömeges termesztésével (monokultúrák használata) idézhető elő. A genetikai polimorfizmus beszűkülése a változó környezetben hosszú távon komoly problémákat jelenthet (patogén törzsek kialakulása vagy az antibiotikum-rezisztencia terjedése). Ugyancsak a transzgenikus termékek (gyógyszer hatóanyagok) használatához köthető különböző autoimmun reakciók kialakulása, ill. bizonyos esetekben bizonyos ráktípusok megjelenése. Előadásomban a genetikailag módosított termékek előnyeiről és hátrányairól fogok beszélni az orvosbiológiai felhasználás szemüvegén keresztül. jegyzet:

53

vasárnap

Május 17.

Május 17.

Probiotikumok a legújabb nemzetközi ajánlások és evidenciák tükrében

A kamaszkor fertőző betegségei, oltások

Dr. Dezsőfi Antal PhD

főigazgató főorvos, Országos Gyermekegészségügyi Intézet

egyetemi adjunktus, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika jegyzet:

vasárnap

Dr. Mészner Zsófia PhD, med.habil. A kamaszkor (serdülőkor/pubertáskor/tinédzserkor) 10–14-től 18 éves korig terjedő életszakasz, átmenet a gyermek- és felnőttkor között, amelynek során a nemi hormonok elkezdik működésüket, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, párhuzamosan jelentős pszichés változások következnek be. Van néhány olyan fertőző betegség, amely jellemzően ebben az életszakaszban nagyobb eséllyel adódhat, mint később – ide sorolhatóak pl. a ma már nagyrészt védőoltással megelőzhető meningococcus- (menACYW-135 és menB) -infekciók. Az invazív meningococcus-betegség ugyanis leggyakoribb a legfiatalabbaknál – a kétévesnél fia­ talabbaknál – de a második életkori prevalencia éppen a serdülőkor, fiatal felnőttkor, a 11–25 évesek. A már kialakult meningococcus invazív betegség hyperakut lefolyása miatt a kimenetel nagymértékben azon múlik, hogy az első észlelő – gyakran az alapellátó gyermekorvos, háziorvos – gondol-e erre a kórképre, mert a korai antibiotikum-adás életmentő lehet. A bárányhimlő nem a serdülőkorban a leggyakoribb, ám a serdülőkorig ezen a fertő­ zésen át nem esettek – becsülten 10-15% – súlyosabb lefolyásra számíthat, így a specifikus megelőzés, ha korábban nem történt meg, mindenképpen ajánlott. A serdülőkorban kezdett aktív szexuális élet infekciós veszélyeket is rejt (HIV, Chla­ mydia, genitális herpes, condyloma, gonorrhoea stb.), emiatt a nemi úton terjedő fer­ tőzések kockázatát a kamaszoknak is ismerniük kell, hogy egészségüket megőrizhessék, a nem kívánt, még túl korai várandósságot elkerülhessék. A hazai oltási rendben iskolai védőoltási program keretében dTap, MMR, HBV és HPV oltásokat kapnak a kamaszok. A Védőoltási Szaktanácsadóban végzett munkám egyik tapasztalata az, hogy a rendelésre jövő serdülők elenyésző hányadának van arról bármi fogalma, milyen védőoltásokról van szó, miért van ezekre szükség, milyen egészség­ előny származik abból, ha az oltásokat megkapják. Ezen mindenképpen változtatnunk kell, a serdülőkben már tudatosan ki kell alakítanunk a saját egészségük megőrzéséért érzett felelősséget!

54

55

vasárnap

Május 17.

Kamaszkori szexualitás és terhesség

vasárnap

Metabolikus szindróma gyermekkorban

Prof. Dr. Bánhidy Ferenc

Prof. Dr. Molnár Dénes

egyetemi tanár, igazgatóhelyettes SE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika

„Anyu! Ötöst kaptam töriből és terhes vagyok…” Ez az a mondat, amit egyetlen tinédzser sem szeretne mondani és egy szülő sem szeretne hallani. 2014-ben hazánkban 91500 újszülött jött a világra, közülük közel 3700-nak édesanyja nem töltötte be a 19-dik életévét. A tavalyi 32700 terhességmegszakításból több mint 3000-t végeztek el tizenéves lányokon.

Az elmúlt néhány évben a „metabolikus szindróma” (MS) az egyik leggyakrabban hasz­nált kifejezéssé vált az orvostudományok területén. Ez leírja az egyes, a nyugati társadalmakban igen elterjedt, súlyos rendellenességek csoportosítását, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések major rizikófaktorait jelentik, többek között a 2-es típusú diabetes mellitust, a dyslipidaemiát, a centrális obesitast, és az esszenciális hipertóniát. Ezen rendellenességek együttes fennállása gyakrabban látható, mint ami véletlenszerűen várható lenne, és csoportba rendeződésük a fent felsoroltakon, illetve az egyéni rizikófaktorokon túl lényeges cardiovascularis többletrizikót jelenthet. Ezen felül, számos jel utal a szindróma egy közös patofiziológiai hátterére, amelynek alapjául az inzulinrezisztencia szolgál. A gyermekkori elhízás járványszerű terjedése és a „krónikus betegségek cunamija” miatt a MS fogalmát kiterjesztették a gyermekpopulációra, habár a felnőtt-határértékek nehezen alkalmazhatók gyermekek esetén. A koncepció számos vitát generált, amelyet finomítások követtek; ennek ellenére a MS-ért felelős rizikófaktorok prevalenciája még mindig lényegesen változik aszerint, hogy milyen határértéket használnak. Ez különösen igaz a pubertás előtt álló gyermekek esetében, hiszen a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) által felállított definíció alapján a MS nem diagnosztizálható, csak a MS kockázata állapítható meg a magasság és a derékkörfogat ismeretében. A konszenzus részben azért nem jöhet létre, mert a gyermekkorral és pubertással kapcsolatos változások és a normál fejlődés megértése szükséges hozzá, másrészt pedig a kor és nem specifikus HDL-C, triglicerid, inzulin, HOMA és derékkörfogat stb. referencia­ tartományok hiánya miatt. Az IDEFICS program (Identification and prevention of Dietary- and lifestyle-­induced health EFfects in Children and infantS; www.ideficsstudy. eu/Idefics/) egyik fő célkitűzése volt a MS prevalenciájának meghatározása a tanulmányban részt vevő 2–10,9 éves egészséges európai gyermekek eredményei alapján felállított referenciastandardokat használva. A MS-komponensek az IDEFICS kohorszban való megoszlása alapján egy új MS-definíciót javaslunk, amely iránymutatásul szolgálhat a gyermekorvosok számára, mind a szoros ellenőrzésben (monitoring szint), mind a beavatkozásban (beavatkozási szint) az érintett gyermekeknél (ld. táblázat). Ezen felül egy kvantitatív cardiovascularis rizikó score-t is kifejlesztettünk, amelynek az IDEFICS kohorszban való eloszlása leírásra került.

A serdülők szexuális viselkedését nagyban befolyásolják a filmek, a tv és ifjúsági magazinok valamint az internet. Nem elhanyagolható a kortársak „húzó” hatása sem, valamint a „megfelelni” vágyás. Mivel 12–13 éves kortól a lányok ciklusa szabályos lehet rendszeres peteéréssel, ezért már ettől a korosztálytól kezdve ott lebeghet a nem kívánt terhesség veszélye. A felnőtteknél használt fogamzásgátlók mindegyike használható a kamaszok körében is. Akkor hol a bökkenő? A fiatalok keveset tudnak a helyes védekezésről. Az első szexuális kapcsolat gyakran alkohol vagy drog hatása alatt történik meg. Nehezen veszik rá magukat, hogy nőgyógyászhoz menjenek. Zsebpénzüket nem fogamzásgátlóra szeretnék költeni. Jellemző a „velem ez úgysem történhet meg” attitűd. Későn ismerik fel az esetleges terhességet és nincs kiforrott családalapítási szándékuk. A serdülő terhesek körében gyakrabban fordul elő toxaemia, növekedési retardáció, vérszegénység, koraszülés, gyermekágyi komplikációk, a késői felismerésből adódóan az embriót teratogén ártalmak is veszélyeztetik. Mindezek mellett akár egy életre szóló lelki trauma is érheti az amúgy is labilis kamaszt és párját. Mindezek megelőzése érdekében a szülők, a házi gyermekorvosok és a nőgyógyászok szoros együttműködése elsődlegesen fontos! A család, a szociális ellátóhálózat és a közoktatás felvilágosító szerepe mellett a közösségi média szerepe kiemelkedő.

56

Május 17.

57

Május 17.

vasárnap

Definíció

IDEFICS – monitoring szint

Elhízás mértéke derékkörfogat ≥ 90 percentilis

IDEFICS – beavatkozási szint derékkörfogat ≥ 95 percentilis

Vérnyomás

RRsys ≥ 90 percentilis vagy RRdiast ≥ 90 percentilis

RRsys ≥ 95 percentilis vagy RRdiast ≥ 95 percentilis

Vérzsírértékek

Triglyceridek ≥ 90 percentilis vagy HDL koleszterin ≤ 10 percentilis

Triglyceridek ≥ 95 percentilis vagy HDL koleszterin ≤ 5 percentilis

Vércukor- vagy inzulinszint

HOMA-inzulin rezisztencia ≥ 90 percentilis vagy éhomi glükóz ≥ 90 percentilis

HOMA-inzulin rezisztencia ≥ 95 percentilis vagy éhomi glükóz ≥ 95 percentilis

Május 17.

vasárnap

Allergia- és obesitas-prevenció csecsemőkorban Dr. Dezsőfi Antal PhD egyetemi adjunktus, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika jegyzet:

Táblázat: Új gyermekgyógyászati MS-definíciójavaslat az IDEFICS tanulmány alapján Az IDEFICS-definíció alapján a MS előfordulása (beavatkozási szint) 0,2% volt a normál/sovány, 4,5% a túlsúlyos, 13,2% az elhízott gyermekek körében.

jegyzet:

58

59

vasárnap

Május 17.

Kamaszkori elhízás, hipertónia és CV rizikó Dr.Török Dóra PhD egyetemi tanársegéd, SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Az elmúlt 30 évben a túlsúlyos gyermekek száma megháromszorozódott világszerte, Magyarországon a túlsúlyosak aránya a legmagasabb Európában, ez egyre növekvő nép­egészségügyi problémát jelent. A probléma megoldásához, az egészségügy keretein túlmutató, széles körű összefogásra van szükség. Túlsúlyról beszélünk, ha a gyermek testtömegindexe (BMI) meghaladja az életkor és nem szerinti 85 percentilist, elhízásról, ha a 95 percentilist. A túlsúly számos beteg­ség rizikóját növeli meg, pl. hipertónia, diabétesz, hiperlipidémia, cardiovascularis betegségek, zsírmáj, alvási apnoe, ízületi bántalmak, egyes daganatok stb. A szekunder megbetegedések egy része később, felnőttkorban jelentkezik, de a túlsúlyos tizenévesek 30%-ánál kimutathatók a kezdődő metabolikus szindróma egyes elemei, ezért kiemelten fontos a mielőbbi gondozásba vételük. A gyermekkori elhízás hátterében előfordulhatnak genetikai okok, de ezek ritkák. Gya­koribb, de még mindig elég ritka okok az endokrin betegségek: hypothyreosis, kortizoltúltermelés (ritka), növekedésihormon-hiány (mérsékelt túlsúly). A klinikai képet az alapbetegség egyéb tünetei uralják (pl. alacsony növés), általában nem a túlsúly viszi a beteget orvoshoz. Ezekben az esetekben az alapbetegség rendezésével, ­illetve hormonpótlással általában a túlsúly is könnyen rendeződik.

Május 17.

vasárnap

mellett 10 éves kor fölött gyógyszeres koleszterincsökkentő terápia lehet indokolt. A hiperandrogén tünetek ellátásában kombinált ösztrogén és antiandrogén terápia lehet szükséges. A hipertónia ellátásában ACE-inhibitorok jönnek elsősorban szóba. A metabolikus szindrómát és a diabéteszt külön előadások tárgyalják. Az egészséges testarányok kialakítása fontos gyermekkorban, de az extrém diétákat (pl. nulldiéta, szénhidrátmentes diéta, „tisztítókúra” stb.) kerülni kell, ezek a fejlődő szervezet számára nem biztonságosak. A gyógyszeres és sebészi megoldások sem javasoltak. Elsősorban az egészséges étkezési szokások kialakítására és a rendszeres testmozgásra kell koncentrálni, egyénre szabott tanácsadásra és hosszú távú gondozásra van szükség. Enyhébb túlsúly esetén nem kell feltétlenül a testsúly csökkentésére törekedni, a testsúly tartása mellett, az intenzív hossznövekedésnek köszönhetően kialakulhatnak az egészséges testarányok. Ha szekunder betegség alakult ki (alvási apnoe, szénhidrát-anyagcserezavar stb.), heti 0,5 kg fogyásnál többre akkor sem kell törekedni, ez a fenntartó napi energiaszükségletnél 500 kcal-val kevesebb energiabevitellel elérhető. A lassú testsúlycsökkenés hosszú távon jóval előnyösebb, és tarthatóbb is. Gyermekkorban a szekunder betegségek jelentős része a testsúly csökkentésével jelentősen javul, illetve normalizálódik. jegyzet:

Gyermekkorban, a felnőttkorhoz hasonlóan, a leggyakoribb a túlevés miatti, „idiopathiás” elhízás, azaz több energia kerül bevitelre, mint amennyi felhasználódik. Kialakulásában alapvetően az életmód fontos, az „alkat” kevésbé. Az elhízás tulajdonképpen a szervezet normális válasza egy nem normális, „obezitogén” környezetre. A gyermekkori elhízás a gyermekszegénységgel szorosan összekapcsolódó jelenség, világszerte 42 millió 5 év alatti túlsúlyos gyermek van, ebből 35 millió fejlődő országban él. Magyarországon az elhízott gyermekek aránya 25% körüli, folyamatosan növekszik. A szekunder betegségeket minden esetben keresni kell (orális cukorterhelés, 24 órás vérnyomásmérés, májfunkció, lipidek,) és el kell látni! Szoros szakorvosi ellenőrzés

60

61

vasárnap

Május 17.

A kamaszkori diabétesz jellegzetességei Dr. Körner Anna PhD, med. habil., D.Sc. egyetemi docens, SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika A diabétesz „olyan csendes járvány, amelynek felbecsülhetetlen mértékű emberi, társadalmi és gazdasági következményei vannak”. A világon mintegy 246 millió ember szenved cukorbetegségben és évente kb. 3,8 millió ember hal meg diabétesz következtében. Az 1-es típusú diabétesz (T1DM) az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegség. A betegség életre szóló, inzulin-dependens; akut és krónikus szövődmények veszélyével jár. Kezelése költséges, önfegyelmet és önkontrollt igényel. 2010-ben közel 480000-re becsülték a világon élő 1-es típusú diabéteszes gyermekek számát. Bár az elmúlt években az 1-es típusú diabétesz (T1DM) előfordulása elsősorban az 5 év­nél fiatalabb gyermekeknél emelkedett, az incidencia csúcsa továbbra is a kamaszkorban van. A diabétesz sikeres menedzselése minden életkorban nagy kihívás a betegek, a szülők és az egészségügyi személyzet számára egyaránt. Különösen igaz ez a kamaszkorú diabéteszesek esetében. A pubertásban fellépő hormonális változások alapvetően megváltoztatják a gyermek testalkatát és testméreteit, és jelentősen csökkentik az inzulinérzékenységet, ami az inzulinkezelésnek a fokozott vércukor-önellenőrzésen alapuló gondos és folyamatos módosítását, gyakran az inzulinadag jelentős növelését teszi szükségessé. Furcsa paradoxon, hogy miközben a gyermekek biológiai érése napjainkban jelentősen felgyorsult, pszichológiai érésük késlekedik. Az új énkép, az identitás kialakulása konfliktusokkal jár. A fiatalnak új mintákat kell találnia, újra ki kell vívnia helyét a különböző csoportokban, meg kell tanulnia a párkapcsolat kialakítását és fenntartását és pályát kell választania. A halhatatlanság és elpusztíthatatlanság hamis érzete a diabéteszes kamaszokat is belehajszolja az olyan veszélykereső magatartásba, mint az alkohol és drogfogyasztás, a cigarettázás, a fogamzásgátlás nélküli szexualitás és a diabétesszel kapcsolatos napi teendők mellőzése. Az anyagcsere-állapot minőségének drámai romlása a diabéteszes serdülők többségénél megfigyelhető, amit a mikrovaszkuláris szövődmények korai megjelenése kísér. Mindez jól magyarázza, hogy a diabéteszes serdülőknél gyakran lép fel depresszió, szorongás és evészavar. Diabéteszben szenvedőknél egészséges társaikkal összehasonlítva az evészavar kialakulásának kockázata 2,4-szeres. Nem ritka, hogy a diabéteszes kamaszlány az inzulinadag

62

Május 17.

vasárnap

jelentős csökkentésével, illetve annak kihagyásával kívánja a testsúlycsökkenést elérni, ami az anyagcserekontroll minőségének markáns romlásához, az akut és krónikus szövődmények fellépéséhez vezet. Korábbiakban a rossz anyagcserekontroll-minőség miatt diabéteszes lányoknál a pu­ bertás fellépése gyakran késlekedett. A vércukor-önmonitorozás, az egyre jobb inzulinkészítmények és inzulinkezelési rezsimek bevezetésével párhuzamosan ez a jelenség ma már ritka. Ezért a fejlődésbeli elmaradás hátterében napjainkban már valamilyen társbetegséget (coeliakia, pajzsmirigybetegség, Addison-kór) kell keresni. A T1DM-ben szenvedő lányok menstruációs ciklusának szabálytalanságait leggyakrabban a nem megfelelő anyagcserekontroll-minőség okozza. A Nemzetközi Gyermekdiabetes és az Amerikai Diabetes Társaság ajánlása hangsúlyozza, hogy a T1DM-ben szenvedő serdülők edukációjának tartalmaznia kell a nem kívánt várandósság megelőzésére irányuló ismereteket. A kontraceptív módszert az egyén kompetenciáját, preferenciáját, elvi (vallási) meggyőződését, a diabétesz tartamát, a szövődmények fenn­állását és a társbetegségek jelenlétét figyelembe véve individuálisan kell megválasztani. Az obesitas prevalenciájának világméretű növekedésével párhuzamosan a 2-es típusú diabétesz (T2DM) előfordulása is „járványszerűen” nő. Ez vezetett ahhoz, hogy a T2DM megjelent a gyermekkorban is. A betegség fellépésével elsősorban olyan túlsúlyos vagy kövér gyermekeknél kell számolni, akiknek a családjában a T2DM hal­ mozottan fordul elő, illetve, akik az inzulinrezisztencia fenotipikus jegyeit viselik magukon. A diabéteszes gyermekek kezelése Magyarországon Diabétesz centrumokban ­történik, de a sikeres gondozás feltétele a háziorvosokkal történő szoros együttműködés.

jegyzet:

63

vasárnap

Május 17.

Arteriosclerosis-prevenció kamaszkorban Prof. Dr. Szamosi Tamás

Május 17.

vasárnap

den 6 hónap után orvosi ellenőrzés javasolt. Gyógyszer csak a FH különleges eseteiben és a diétára nem reagáló sovány hipertóniások esetében.

egyetemi magántanár, SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Várható eredmény: A talált rizikófaktorok jelentős kedvező változása, megszűnése, valamint a fiatalkori érelmeszesedéses mortalitás csökkenése.

Az érelmeszesedés gyermek- és serdülőkorban kezdődő, fiatal felnőttkorban már manifesztálódó krónikus gyulladás, amelynek első jeleit már ötéves korban is észlelték. Ezek a jelek még reverzíbilisek, más, nem reverzíbilis jelek pedig 16–18 éves korban mutathatók ki először. A preventív beavatkozásra a kamaszkor a legalkalmasabb, mivel az ekkor rögződő szokások fiatal felnőttkorra is megmaradnak, és a gyors növekedés minden fázisa az érrendszer teljes átépülésével járhat.

jegyzet:

Felkutatás: a védőnői hálózat segítségével, iskolai kérdőívek szétosztásával, az érelmeszesedés következményeitől (akut szívizominfarktus, hipertónia, perifériás érbeteg­ ségek, diabetes mellitus, inzulinrezisztencia szindróma, zsíranyagcsere-betegség stb.) szenvedő fiatal betegek utódainak keresésére, kórházi kezelés során történő felvilágosítással, iskolai szűrésekkel (hipertóniások, elhízottak további vizsgálata), sportorvosi szűrésekkel történhet. További vizsgálatok: Anamnézis, statusfelvétel, testtömegindex-, bioimpedancia-vizsgálat, vérnyomásmérés alkalmilag és monitorizálva. Szénhidrát és zsíranyagcsere részletes vizsgálata. hasi ultrahang és szemfenékvizsgálat. Szabad oxigéngyök/antioxidáns arány vizsgálata. Szükség esetén endokrinológiai, nefrológiai és kardiológiai vizsgálat. A gondozás alapjai rizikófaktorok esetén: A rizikófaktorok értékelésekor nem egyedül a szérum-koleszterinszint a döntő, kivéve a familiaris hypercholesterinaemia (FH) esetét, fontos a szérum triglicerid/HDL koleszterinszint arány értékelése, valamint az inzulinrezisztencia szindróma korai felismerése is. Elsősorban életmód-változtatás szükséges a talált rizikófaktorokhoz és a család és serdülő lehetőségeihez alkalmazkodva. A három fő tényező a speciális diéta, a mindennapi fokozott testmozgás, a dohányzás kerülése. A gondozási idő átlagosan két év, ami alatt 2 hónap, majd min-

64

65

Kávészünet-17

jegyzet:

66

Kávészünet-17

jegyzet:

67

Kávészünet-17

jegyzet:

68

Kávészünet-17

jegyzet:

69

Kávészünet-17

jegyzet:

70

Kávészünet-17

jegyzet:

71

Készült a dART Stúdió gondozásában