Körmendy Norbert mk. pv. alezredes, doktorandusz; Dr. Földi László mk. őrnagy, egy. tanársegéd
Katasztrófaveszély felderítés 1. Általános felderítési feladatok Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák életünknek elkerülhetetlen velejárói. A természeti katasztrófák nagyobb részét (árvizek, hurrikánok, szökőárak, vulkánkitörések, stb.) előre lehet jelezni, ezáltal a következmények csökkentésére, a védekezésre nagyobb lehetőségek vannak és csak kisebb hányaduk esetében ér felkészületlenül kártételük (földrengések, földcsuszamlások, lavinák, stb.) Az ipari katasztrófák esetében a helyzet fordított. Rendszerint hirtelen és látszólag minden jel nélkül következnek be és általában az előállítás, szállítás, raktározás, illetve felhasználás helyszínén, tehát a sűrűn lakott, vagy nagy létszámú alkalmazottat foglalkoztató ipari létesítményekben okoznak károkat. Ezáltal nemcsak a technológiai folyamatokat kezelő, felügyelő üzemi személyzetet, hanem a környező lakosság nagyobb tömegeit is veszélyeztetik. A védekezés alapvető követelménye, hogy a katasztrófák különféle megnyilvánulási formáiról a lehető legtöbb ismeretet gyűjtsük össze. Erre az eddig bekövetkezett természeti és ipari katasztrófák elemzése ad lehetőséget. A lehetséges katasztrófák megelőzésére, elhárítására a nemzetközi egyezményekben (Seveso direktíva, Áruszállítási szabályzók -RID, ADR, ADNR, ICAO-, stb.) előírt rendszabályok betartásával, betartatásával, valamint a hazai szabályzók által előírt veszély-elhárítási tervezéssel lehetséges. Azonban egy bekövetkezett katasztrófa esetében a sikeres elhárítás, a minél kisebb emberi áldozat, anyagi javak, gazdasági kár bekövetkezésének limitálása érdekében a kárhelyszínről származó információkat kell beszereznünk, hogy a döntéshozók kezdeti megelőző, általános intézkedéseit, pontos adatokon alapuló, szakmailag megalapozott elhatározás kövesse. Ezt a tevékenységet - amely ezen információk beszerzésére, rendszerezésére, feldolgozására és a felhasználás területére történő továbbítását is magába foglalja – felderítésnek nevezzük.
I. FELDERÍTÉS FOGALMA: Az esemény kezelésében részt vevő erők alkalmazása biztosításának legfontosabb eleme. A vezetés és a döntéshozatal elengedhetetlen feltétele. Mindazon végrehajtott adatszerző és elemző tevékenységek összessége, melyek a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és gyors alkalmazásának feltételeit teremtik meg.
II. FŐ FELADATAI: Pontos, folyamatos információszolgáltatás; A felderítés céljához illeszkedő módszer (azonosítás, megfigyelés, felmérés, kutatás) alkalmazásával, a felderítés tárgyának, viselkedésének, állapotának, helyzetének jellemzőit, alkalomszerűen vagy ciklusosan ismétlődő rendben (célfelderítés, járőrözés), megfelelő típusú (technikai, érzékszervi), illetve minőségű (vizuális, optikai, stb.) eszközrendszert, és a szükséges mennyiségű (rendszerben, önállóan) forrásokat igénybe véve, határozza meg. − élet- és anyagi javak mentése érdekében; Alapadatok birtokában a mentés végrehajtásába bevont felderítő erők a veszélyeztetett vagy katasztrófa sújtotta területen önállóan, esetlegesen egyéb elemző eljárások segítségével értékelik a szerzett információkat és megkezdik a beavatkozást a veszélyeztetettség megszüntetése, csökkentése illetve a következmények fölszámolása céljából. − a résztvevő (beavatkozó) erők tevékenységének biztosítása érdekében; A kialakult védekezési helyzetben folytatott tevékenység biztosítása szükségessé teszi a környezet (katasztrófa sújtotta terület), a rendelkezésre álló feltételrendszer (meglévő mentő, kárelhárító technológia és technika) adta lehetőségek és a végrehajtandó beavatkozások (kitelepítés, élet- és vagyonmentés, veszélyesanyag-terjedés megfékezése) összhangjában beállt változások (pl.: az általánosan alkalmazott mentési eljárás elvetése az egyedi viszonyok okán) folyamatos nyomkövetését, a beavatkozásban résztvevők minél hatékonyabb alkalmazásának és biztonságos feladatvégzésének érdekében. − döntéshozatal előkészítése érdekében; Katasztrófahelyzetre vonatkozó adatok, a helyzetben, a felderítő és beavatkozó erők képességeiben beállt változás időbeni észlelése illetve az erről szóló tájékoztatás időbeni továbbítása a döntéshozókhoz, alapfeltétele a végrehajtás hatékony és gyors megszervezésének vagy átstrukturálásának.
III. A FELDERÍTÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK: Folyamatosság: Mindazon változások, melyek egy-egy veszélyhelyzetben a beavatkozó erők készenléti helyzete fokozásának elrendelését, esetleg megszüntetését, illetőleg az érintett terület kiterjedésének vagy a bevetett erőforrások mennyiségének növekedését, az esemény katasztrófa méretűvé történő kiszélesedését eredményezhetik, állandó megfigyelést igényelnek, azon cél érdekében, hogy lecsökkenthetővé váljék az eseményt kísérő anyagi kár, személyi sérülés, továbbá a védekezésre fordított költségek mértéke.
Aktualitás Nem hagyható figyelmen kívül az erők alkalmazása, a környezet felmérése, a döntés előkészítése szempontjából, hogy a végzett elemzésre és értékelésre épülő tervezés alapját képező, a felderítési adatok naprakészsége milyen mértékű. A valós körülmények ismeretének hiánya, eredményezheti más felderítő erőforrások elvonását egyéb veszélyeztetett területekről, a beavatkozás késlekedését, elkerülhető károk bekövetkezését. Ezért kiemelt területe a felderítésnek a felmérés, mely során mód nyílik a rendelkezésre álló ismeretek aktualizálására. Célirányosság Szempont a felderítés végrehajtása kapcsán, hogy az információ szerzés, visszacsatoló, értékelő folyamattal párhuzamosan történjék és szűrőt képezve csak a döntés-előkészítéshez nélkülözhetetlen, lényeges adatokra terjedjen ki, mivel a nagyobb adatbázis feldolgozása, nyilvántartása felesleges erőforrásokat köt le. Lokális kiterjedésű tevékenység megszervezésében illetve kiemelt jelentőségű veszélyforrások és veszélyeztetett létesítmények felderítésében fokozódik ennek a minőségi összetevőnek gyakorlati jelentősége. Időszerűség A felderítés és a vezetés között megvalósuló kommunikáció minőségi mutatója, mely az eseménykövető képesség (reagáló képesség) szintjére vonatkozik. Alapkövetelmény a veszteségek minimalizálása terén, de a hatékony beavatkozásnak is előfeltétele, mivel az időbeni tájékoztatás lehetővé teheti erők átszervezését, a veszélyeztetettség gyors felszámolását. Hitelesség Kísérnie kell az információ-gyűjtést, egy a szerzett adatok objektivitására vonatkozó elemző eljárásnak, aminek eredménye az információ hitelességét jellemző tulajdonság. A felderítő erők korszerű eszközökkel való ellátásának és a szakállomány kiképzettség foka növelésének egyik célja, hogy e követelménynek mind jobb minőségben legyen képes megfelelni. Rugalmasság Elsőnek kerül kontaktusba az adott környezettel, a beavatkozó egységek elemeként a felderítő szakállomány, így minden az ott jelentkező tényezőben bekövetkezett változásra önállóan is kell tudnia reagálni. Ezt a képességet írja le a fenti fogalom. Konkrét felderítési feladatától függően ez más-más módon jelentkezhet, akár úgy is mint rombolások területén célobjektum felderítése, vagy váratlanul jelentkező mentési feladat végrehajtása stb.. Mélység Olyan dimenzionális tényező, ami a felderítés objektumának kiterjedésében fellelhető információk elérési képességét adja meg az adott felderítés során. Természetszerűleg ez az adott objektum felderítettségének részletességét is mutatja. Szoros kapcsolat mutatható ki az alkalmazott felderítési eljárás, felderítő eszközök és a felderítés mélysége között, sőt elmondható, hogy általában az a lehető legnagyobb mélységű felderítettségre kell törekedni. Határt szab ennek azonban a rendelkezésre álló idő, a hatékonyságra törekvés.
IV. A FELDERÍTÉS MÓDSZERTANA: Felderítés során az egyes felderítési módokat önállóan vagy kombináltan alkalmazzuk. Ide soroljuk a figyelést, az átvizsgálást, a keresést-kutatást, az ellenőrzést és az utóellenőrzést. Felderítést végezhet: figyelő figyelő raj felderítő járőr felderítő csoport
(egy személy adott pontról történő adatszolgáltatása); (3 – 5 fő fix pontról vagy pontokról figyel); (egy személy meghatározott útvonalon folyó adatgyűjtése (5 – 15 fős csoport, mely állhat figyelőkből és rajokból is. Az összetételt mindig az adott felderítési feladat bonyolultsága határozza meg. Legfontosabb a személyre szóló feladatszabás, melyben mindenkinek meghatározzák a figyelés módját, szektorát, időtartamát.
V. A FELDERÍTÉS TERÜLETEI: 1. Szárazföldi: Amennyiben a katasztrófavédelem hivatásos szervei állományából megalakítható szakfelderítők, a kárterület felmérését, a veszélyforrás megfigyelését egy rögzített pontról, járművekkel illetve gyalogosan hajtják végre, úgy szárazföldi felderítésről beszélünk. Sajátossága ennek a terep nagymértékű befolyása a felderítés időbeni végrehajtására, illetve a felderítő eljárás kiválasztására. Az alkalmazott eljárások között említhetjük a figyelést, a felderítő járőrök kiküldését. 2. Speciális: a) vízi felderítők; Különleges, a vízfelszíni és felszínalatti tevékenységre kialakított felszereléssel ellátott szakfelderítő erő, mely elsősorban a vizek kártétele elleni védekezés során kerülnek alkalmazásra a felszíni vizek hidrológiai jellemzőinek meghatározása céljából, de tevékenységük kiterjed a vízben található a vízi utak forgalmát, a hidrológiai létesítmények üzemszerű működését fenyegető objektumok, tárgyak típusának illetve helyzetének azonosítására, szükség esetén eltávolításukban való részvételre.
b) légi felderítők; A kárterület jellemzőinek, a katasztrófa kiszélesedése várható irányainak megállapítása leghatékonyabban általában légi járművek igénybevételével valósítható meg. Az ezen eszközökkel történő felderítési feladatok végrehajtására, és a speciális eszközök kezelésére kiképzett szakemberek képezik a légi felderítés alapállományát. Kiemelt jelentőséggel bír ez a szakfeladat olyan helyzetekben, amikor a kárterület a kialakult káresemény következtében, vagy az időjárási viszonyok alakulása révén felszíni úton nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthetővé, esetenként a külvilágtól teljesen elzárttá válik. A kialakult helyzet pontosítása némely esetben a lehető leggyorsabb felderítést igényli a további kártétel, illetve a veszélyeztetettség megakadályozása végett. Esetenként ezzel az erővel hajthatók az előzőekben említett feladatok végre.
c) egyéb speciális. Egy-egy a veszélyforrás környezeti feltételeihez (barlangi, hegyi mentő), az esemény helyszíne átvizsgálásának technikai megvalósításához (műholdas) igazodó felderítési eljárás, mind-mind egy sajátos fajtáját jelenti a felderítésnek. Mivel az egyedi feltételek a nem teszik lehetővé teljes egészében vagy részleteiben az általános felderítési gyakorlat alkalmazását, ezért rendelkezésre kell álljanak speciálisan felkészített szakemberek az ilyen feladatok levezénylésére, elvégzésére. 3. Általános felderítés: •
első információk szolgáltatása; A felderítésnek nem csak az eseményre vonatkozó konkrét adatok megszerzése a feladata, emellett bizonyos helyzetekben fel kell kutatni magát az adatforrást is, amely lehet valamely személy vagy tárgy. A kárhelyzet bekövetkeztének jellemzéséhez, a veszélyeztetettség mértékének, a szükséges beavatkozó erő nagyságának megállapításához, a beavatkozás megszervezésének biztosításához nélkülözhetetlen kiinduló adatok segítséget nyújtanak a további tevékenység valós helyzethez, igazodó végrehajtásához. •
az esemény helyszínén zajló felderítés.
Fontos része az információknak, melyek a beavatkozás folyamán deríthetők csak fel. Ilyen adatok tartalma vonatkozhat újabb beavatkozás szükségességére, váratlan veszélyforrások megjelenésére, katasztrófa eszkalálódására. Tehát minden a kármegelőzésben, a kárelhárításban résztvevő kötelessége a tevékenysége során felmerülő, a beavatkozásra kihatással lévő új tényezőt jelezni, elsősorban a közvetlenül veszélyeztetettek irányába, másodsorban a vezető, irányító, koordináló feladatokkal megbízott személyek felé. 4. Szakfelderítés: a.) szakmai kiegészítést, pontosítást ad; A veszélyeztetett terület értékelése sok szempont figyelembe vételével válhat csak teljessé. Mindössze az azonnali beavatkozás és a közvetlen fenyegetettség felszámolásához elegendő információt biztosítanak az általános helyzetfelmérés kapcsán szerzett felderítési adatok. A kárfelszámolás, kármegelőzés szakfeladatainak elvégzése igényli, olyan szakmai tartalommal pontosított adatok meglétét, amelyek elengedhetetlenek különleges reagáló erők bevetése előfeltételeinek megteremtéséhez. b.) a teljes kárterületre vonatkozik; A felderítési elemektől érkező adatok feldolgozását az elemző apparátus hajtja végre. A szakmai kérdések szakelemzések formájában, csakis szakfelderítés biztosította információk birtokában vizsgálhatók. A rendelkezésre álló idő és felderítő kapacitás függvényében ez a szakmai információ-gyűjtés vonatkozhat konkrét eseményekre, azonban minél előbb ki kell terjeszteni a kárterület teljes egészére, amely egységes összefüggő kép kialakításával nyújt segítséget az irányító szervnek, a döntéshozó vezetőnek a rendelkezésére álló erőforrások alkalmazását illetően. c.) szakfelderítők végzik. A kárhelyzet egyedi jellemzőinek megállapítására, sajátosan felkészített, szakmai ismeretekkel rendelkező felderítő állomány és specializált technikai eszközrendszer képes. Ezek a szakfelderítés erői alkalmasak bizonyos veszélyeztetettségi tényező hiteles és pontos
leírására. A szakfeladatokat érintő kérdések átgondolt megválaszolása a döntés-előkészítés során feltétlenül igényli ilyen erők meglétét és alkalmazását. VI. SZAKFELDERÍTÉS TÍPUSAI: 1. radiológiai-, biológiai-, vegyi felderítés (RBV); Az RBV felderítés az érintett körzetben a radioaktív, biológiai, kémiai szennyező anyagok által kiváltott veszélyeztetettség mértékére vonatkozó információk begyűjtése céljából végrehajtott felderítés. 2. meteorológiai -, Fontos a beavatkozás, a kialakult helyzet alakulása szempontjából a terület megelőző és várható időjárási jellemzőinek (csapadék, hőmérsékleti viszonyok, légkör állapota, hidrometeorológiai helyzet, stb.) megállapítása. Erről szolgáltat adatokat a meteorológiai felderítés. 3. egészségügyi-, Bevezetendő egészségügyi preventív rendszabályok vagy a közegészségügyi állapotok valós helyzetének illetve e mindkettő egyidejű meghatározása a célja az egészségügyi felderítésnek. 4. állat – és növényvédelmi; Biológiai kártevők, növénykultúrákban, állatállományban okozott kártételeinek, környezet szennyezés állati és növényi létformákra gyakorolt káros hatásainak illetve az adott területen a kártétel megelőzésére szolgáló intézkedések lehetőségének vizsgálata, a védekezési technológiák alkalmazhatóságának a felmérésére állat- és növényvédelmi felderítést hajtanak végre. 5. műszaki -, A beavatkozás felvonulási útvonalainak, az azokon található műszaki illetve a kárterületen lévő hidrológiai létesítmények állapotának, folyók, tározók paramétereinek, a veszélyforrások műszaki-technikai tényezőinek a meghatározására, megkerülési útvonalak kijelölésére, szükséges nyersanyag lelőhelyek felderítésére szervezik a műszaki felderítést. 6. tűzfelderítés Tüzek helyzetének, méretének, terjedésének fizikai tulajdonságainak elszigetelése eshetőségének meghatározása tartozik a tűzfelderítés feladatkörébe.
illetve
A felderítési adatokat egy katasztrófa helyszínéről a beavatkozók, illetve több együttműködő szervezet különféle speciális alakulatai adhatják. A vezetés feladata, hogy a felderítési adatok jelentésének rendjét (sorrendiség, meghatározott időnkénti friss adatok szolgáltatását) meghatározza, a kialakult helyzetnek megfelelően az általános felderítési adatokat speciális, a szakfelderítés útján beszerzendő, újabb irányokból történő kiegészítő adatok beszerzését írja elő. A fentiekből világosan kitűnik, hogy a döntéshozatalt – a rendelkezésre álló információk – tehát maga a felderítés alapjaiban befolyásolja, illetve meghatározza.
Felhasznált irodalom [1] Dr. Nagy Károly, Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, Tanszéki Jegyzet, ZMNE VKBT, Budapest, 1992. [2] Földi László mk. őrnagy: A Magyar Honvédség tevékenysége a vegyi katasztrófák elleni védelem összefüggés-rendszerében, PhD értekezés, 2003. [3] Pintér István mk. alez, Földi László mk. szds: ABV felderítés és ellenőrzés feladatrendszere háborúban és békeműveletek során, (ZMNE VKBT tanszéki honlap, 2000.)
