1. Célok és feladatok

Tanterv a nyolcosztályos gimnáziumok számára

Magyar nyelv és irodalom Učebné osnovy pre osemročné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským

Maďarský jazyk a literatúra

Vypracovali / kidolgozták: Csicsay Károly Csicsay Sarolta

Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky dňa 31. marca 2005 rozhodnutím číslo CD – 2005 – 4637/7087 – 1:094 ako učebné osnovy maďarského jazyka a literatúry pre osemročné gymnáziá s vyučovacím jazykom maďarským s platnosťou od 1. sept. 2005.

A magyar nyelv- és irodalomtanítás óraszámai a nyolcosztályos gimnázium 1-8. osztályaiban Počet hodín z maďarského jazyka a literatúry v 1.- 8. ročníku osemročného gymnázia

Ročník osztály Týž. hodiny Heti óraszám Ročne Évi óraszám Jazyk Nyelv Literatúra Irodalom

Ročník osztály Týž. hodiny Heti óraszám Ročne Évi óraszám Jazyk Nyelv Literatúra Irodalom

I.

II.

III.

IV.

4

4

4

4

132

132

132

132

66

66

66

66

66

66

66

66

V.

VI.

VII.

VIII.

4

3

3

3 resp. 4

132

99

99

90 resp. 120

33

33

33

30

99

66

66

60 resp. 90

1. Célok és feladatok Ciele a úlohy 2. Témakörök és az éves órakeret felosztása az egyes osztályokban Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín 3. A tananyag tartalmi jellemzése Charakteristika obsahu vučovania 4. A tananyag osztályok szerinti lebontása Učivo podľa ročníkov 5. Módszertani ajánlás Metodické odporúčanie

2

1. Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés lényege abban rejlik, hogy megérteni, gondolkodni, beszélni és írni tanít; ezzel a többi tantárgy tanulását is segíti. Ezen kívül a magyar nyelv és irodalom tanításának fontos szerepe van más kultúrák megismerésében, az idegen nyelvek elsajátításában. Az állandóan fejlődő világ tudományainak, illetve a köztük levő összefüggések megértésében szintén jelentős szerepet tölt be tantárgyunk. A nyolcosztályos képzés teljes ideje alatt a diákok életük leginkább formálható szakaszát élik, így az őket tanító pedagógusoknak pszichológiai ismeretekkel is rendelkezniük kell, hogy a csaknem egy évtizedes munkájuk során diákjaik érzelmi fejlődésében is segíthessenek. A nyolcosztályos képzés nem csak abban tér el a hagyományos 5+4 éves képzéstől, hogy másként osztjuk fel a tananyagot. A nyolc éves tanítási időszakot négy részre bonthatjuk, amely szerint kétévenként húzhatjuk meg a képzeletbeli határt. Ez nagyjából megegyezik a diákok szellemi fejlődésének korszakaival. Az anyanyelvi nevelés keretén belül nem csupán az elsajátítandó nyelvtani kategóriákra kell diákjainkat megtanítanunk, hanem főleg arra, hogy megállják helyüket a különféle kommunikációs helyzetekben; anyanyelvi ismereteiket fel tudják használni az önálló tanulásban, a későbbi művelődésben. Az egyes nyelvtani kategóriák sorrendjének ismereténél talán fontosabb, hogy diákjaink megfelelő kommunikációs gyakorlattal rendelkezzenek. Ez a kommunikáció viszont jóval kiterjedtebb, mint ahogy azt néhány éve képzeltük, azóta ugyanis helyet kapott – s nemcsak az üzleti életben – az Internet, az elektronikus úton történő kommunikáció, amelynek megtanítása ugyancsak a magyar szakos tanárokra hárul. Az irodalmi nevelésben is helyet szorít magának a technika, a számítógép és az Internet, azonban nem szabad, hogy ezek csorbítsák a könyv szellemi jelentőségét. A tanárok feladata lesz megtalálni ebben a rendszertelennek látszó rendszerben a modern technika felhasználásának lehetőségét. A számítógépes segédeszközök, elektronikus könyvtárak nyújtotta segítséget (letölthető tananyagok, dolgozatok, sűrített házi olvasmányok tömkelegét) valóban a tanulás és a tanítás hasznára tudják fordítani. A technika rohamos fejlődése ellenére lassítani kell a tempón, s fel kell hívni diákjaink figyelmét egy-egy klasszikus mű szépségére, szereplői jellemének bemutatására, s időt kell szakítanunk a művek elemzésére. Amíg iskolarendszerünkben nem jelenik meg a műveltségtömbök fogalma, addig a társművészetekre is figyelmet kell fordítanunk. Az egyes korstílusokat érzékletesebbé tehetjük, ha röviden bemutatjuk a kor építészetét, festészetét, zenéjét. Ebben szintén hasznunkra lehet a számítógép és az Internet. A társművészetek terén azonban a színházi előadás a leghatásosabb. A nyolcosztályos képzés során az első három év az ún. alapozó időszak. Ekkor még nem tanítunk irodalomtörténetet. Három éven át „csupán” az irodalommal foglalkozunk, tehát konkrét művek olvasásával, elemzésével. Nem különböztetjük meg különösebben a magyar és a világirodalmi alkotásokat. Kizárólag magára a műre koncentrálunk, annak műfaji jellegzetességeire, a szereplők jellemének és a cselekmény részleteinek elemzésére, egyszóval a mű szépségére. Ekkor rakjuk le alapjait a későbbi komoly műelemzéseknek s magának a fogalmazásnak is, amelynek az utóbbi időben egyre kisebb jelentőséget tulajdonítottunk. A kezdetleges kis történetírások, házi valamint iskolai fogalmazások során szentelhetünk figyelmet a nyelvtanórán tanult helyesírásnak, amellyel még természetesen külön helyesírási órákon is szükséges foglalkozni. A negyedik osztálytól kezdve tanítunk irodalomtörténetet, s haladunk a nyolcadik osztály végéig időrendben mind a magyar, mind a világirodalom legjelesebb alkotásain keresztül a jelen irodalom megismeréséig. A nyolc évig tartó felkészítésnek elegendőnek kell lennie, hogy diákjaink rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy értő, érző felnőttekké tudjanak válni.

3

2. Témakörök és az éves órakeret felosztása az egyes osztályokban I. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Hangtan (14 óra) 4. Szójelentéstan (12 óra) 5. Frazeológia (3 óra) 6. Szóalaktan (4 óra) 7. Helyesírási alapelvek (3 óra) 8. Helyesírás, felmérők, fogalmazások (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) 10. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) 11. Tanév végi összefoglalás (4 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az írás és a könyv keletkezése (2 óra) 3. Tájékozódás a könyvtárban (olvasmány), látogatás az iskolai könyvtárban (2 óra) 4. A mesék világa – a népköltészet és a népmesék (2 óra) 5. Mesetípusok (9 óra) 6. A vers és a ritmus (3 óra) 7. Petőfi Sándor: János vitéz (19 óra) 8. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (4 óra) 9. A mítoszok és a mondák világa (14 óra) 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok feldolgozása, megbeszélése (4 óra)

II. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezető óra (1 óra) Tanév eleji ismétlés (4 óra) Szófajtan (39 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (11 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) Tanév végi összefoglalás (2 óra)

4

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az allegorikus mesék (4 óra) 3. A magyar népi líra, a népdal (4 óra) 4. A népballada (4 óra) 5. A műballada (2 óra) 6. Arany János: Toldi (18 óra) 7. Komikum, az igazság és a hazugság az irodalomban (9 óra) 8. A természet az irodalomban (7 óra) 9. A haza és a szabadság az irodalomban (7 óra) 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok feldolgozása, megbeszélése (4 óra)

III. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (6 óra) 3. Nyelv és beszéd (2 óra) 4. Metakommunikáció (2 óra) 5. Mondattan – mondatok fajtái (5 óra) 6. Mondatrészek, szószerkezetek (24 óra) 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (6 óra) 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (6 óra) 10. Tanév végi összefoglalás (2 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az epika és az epikai műfajok (2 óra) 3. Verses epika – nagyepika, az eposz és a komikus eposz (4 óra) 4. A kisepikai költemény (2 óra) 5. Költői eszközök (2 óra) 6. A ballada típusai, jellemzői (5 óra) 7. Verstani ismeretek – a vers zenei elemei, versformák (4 óra) 8. Prózai kis- és nagyepika – mesék, mondák, mítoszok, elbeszélés, novella, regény (12 óra) 9. A líra és a lírai műfajok (3 óra) 10. Dal, epigramma (2 óra) 11. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés (2 óra)

5

12. Az ódai műfajok (4 óra) 13. Az elégia (3 óra) 14. A leíró költemény (5 óra) 15. A szimbolista és az allegorikus versek, ars poeticák (4 óra) 16. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 17. Házi olvasmányok elemzése (5 óra)

IV. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető óra (1 óra) Tanév eleji ismétlés (4 óra) Összetett mondatok, alá- és mellérendelő (25 óra) Többszörösen összetett mondatok (5 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (10 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) Az 1-4. osztály tananyagának átfogó ismétlése: hangtan, szótan, mondattan (12 óra)

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Műnemek és műfajok (2 óra) 3. Ókor (14 óra) 4. Középkor (15 óra) 5. Reneszánsz (17 óra) 6. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) 7. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 8. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) 9. A 3. és 4. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2 -3 versrészlet – magyar irodalomból: 4-5 vers ~ részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4 mű részlete, ill. teljes mű: Antigoné, Hamlet ~ Rómeó és Júlia – magyar irodalomból: 4-5 mű ill. műrészlet

6

V. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető óra (1 óra) Az ember és a nyelv (5 óra) Anyanyelvünk életéből (5 óra) Mai magyar nyelv (5 óra) A szöveg fogalma, makroszerkezet, mikroszerkezet, a cím (4 óra) Szöveg a gyakorlatban – számítógép alkalmazása (5 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra)

Irodalom (3 óra hetente / 99 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezető óra (1 óra) Barokk (8 óra) Klasszicizmus, felvilágosodás (22 óra) A magyar drámairodalom kezdetei (6 óra) Romantika – világirodalom (12 óra) Romantika – magyar irodalom (36 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 9. Házi olvasmányok feldolgozása (6 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 versrészlet – magyar irodalomból: 16-18 versrészlet ill. vers 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 5-6 műrészlet – magyar irodalomból: 5-6 mű ill. műrészlet, teljes mű: Katona József: Bánk bán, Jókai: Az arany ember, Petőfi: Az apostol

VI. osztály (3 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bevezető óra (1 óra) Szótan – szófajok (10 óra) Szóalaktan (4 óra) Szószerkezetek, mondatrészek (6 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra)

7

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bevezető óra (1 óra) Realizmus – magyar irodalom (26 óra) Realizmus – világirodalom (12 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (4 óra) Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) Házi olvasmányok feldolgozása (7 óra) Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (10 óra) Művek könyvnélküli ismerete – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy versrészlet Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 2-3 regényrészlet, 3-4 orosz real. novella – magyar irodalomból: 5-6 mű ill. részletek, teljes művek: Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth: Különös házasság ~ Noszty-fiú esete Tóth Marival

VII. osztály (3 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bevezető óra (1 óra) Tanév eleji ismétlés (2 óra) Összetett mondatok (6 óra) Többszörösen összetett mondatok (3 óra) Szójelentéstan (4 óra) Hangtan (7 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (2 óra)

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető óra (1 óra) A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (7 óra) A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Világirodalom a 20. század első felében (7 óra) A Nyugat prózaírói (10 óra) József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8

9. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 10. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) 11. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy részlet 12. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény ill. részletek, teljes művek: Thomas Mann: Mario és a varázsló, E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger, – magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák teljes művek: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A kulcs, Móricz Zsigmond: Rokonok

VIII. osztály (3 ~ 4 óra hetente / 90 ~ 120 óra évente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 30 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bevezető óra (1 óra) A stílus (7 óra) A helyes és a szép beszéd, nyelvművelés (2 óra) A teljes nyelvtani tananyag ismétlése (10 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (4 óra)

Irodalom (2 ~ 3 óra hetente / 60 ~ 90 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezető óra (1 óra) A 20. század második felének világirodalma (5~7 óra) A 20. század második felének magyar irodalma (15~18 óra) A határon túli magyar irodalom (6~10 óra) Szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, anyaggyűjtés elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (6~22 óra) 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (8 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4-5 mű részlete, – magyar irodalomból: 4-5 műrészlet, teljes mű: Örkény: Tóték Kertész Imre: Sorstalanság

9

Tematické okruhy a počty vyučovacích hodín I. ročník (4 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (4 hod.) 3. Hláskoslovie (14 hod.) 4. Semantika (12 hod.) 5. Frazeológia (3 hod.) 6. Morfológia ( 4 hod.) 7. Základy pravopisu (3 hod.) 8. Pravopis, subtesty, slohové práce (12 hod.) 9. Gramatika – používanie počítača (5 hod.) 10. Jazyková kultúra (4 hod.) 11. Koncoročné opakovanie (4 hod.) Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Vznik písomníctva (2 hod.) 3. Návšteva knižnice (2 hod.) 4. Ľudová slovesnosť – rozprávky (2 hod.) 5. Druhy rozprávok (9 hod.) 6. Básnické prostriedky (3 hod.) 7. Petőfi Sándor: János vitéz (19 hod.) 8. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (4 hod.) 9. Mýty a povesti (14 hod.) 10. Písanie písomných prác (6 hod.) 11. Rozbor odporúčaných diel (4 hod.)

II. ročník (4 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Úvodná hodina (1 hod.) Opakovanie (4 hod.) Systém slovných druhov (39 hod.) Pravopis, subtesty, slohové práce (11 hod.) Jazyková kultúra (4 hod.) Gramatika – používanie počítača (5 hod.) Koncoročné opakovanie (2 hod.) 10

Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Alegorické rozprávky (4 hod.) 3. Maďarské ľudové piesne (4 hod.) 4. Ľudová balada (4 hod.) 5. Umelá balada (2 hod.) 6. Arany János: Toldi (18 hod.) 7. Komikum, pravda a klamstvo v literárnych dielach (9 hod.) 8. Príroda v literatúre (7 hod.) 9. Domovina a sloboda v literárnych dielach (7 hod.) 10. Písanie písomných prác (6 hod.) 11. Rozbor odporúčaných diel (4 hod.)

III. ročník (4 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Opakovanie (6 hod.) 3. Reč a jazyk (2 hod.) 4. Metakomunikácia (2 hod.) 5. Syntax (5 hod.) 6. Vetné členy, syntagmy (24 hod.) 7. Jazyková kultúra (6 hod.) 8. Pravopis, subtesty, slohové práce (12 hod.) 9. Gramatika – požívanie počítača (6 hod.) 10. Koncoročné opakovanie (2 hod.) Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Epika a epické diela (2 hod.) 3. Veršovaná epika – epos a komický epos (4 hod.) 4. Krátka epika (2 hod.) 5. Básnické prostriedky (2 hod.) 6. Druhy balád (5 hod.) 7. Teória literatúry (4 hod.) 8. Neveršovaná epika – rozprávky, mýty, povesti, poviedka, novela, román (12 hod.) 9. Lyrika, literárne žánre (3 hod.) 10. Spev, epigrama (2 hod.) 11. Veršovanie – ľubozvučnosť (2 hod.)

11

12. Óda – žánre (4 hod.) 13. Elégia (3 hod.) 14. Lyrické básne (5 hod.) 15. Symbolické, alegorické básne (4 hod.) 16. Písanie písomných prác (6 hod.) 17. Rozbor odporúčanej literatúry (5 hod.)

IV. ročník (4 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Úvodná hodina (1 hod.) Opakovanie (4 hod.) Súvetia (25 hod.) Zložené vety (5 hod.) Jazyková kultúra (4 hod.) Pravopis, subtesty, slohové práce (10 hod.) Gramatika – používanie počítača ( 5 hod.) Súhrnné opakovanie gramatiky 1-4. ročníkov (12 hod.)

Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Literárne žánre (2 hod.) 3. Starovek (14 hod.) 4. Stredoveká literatúra (15 hod.) 5. Renesancia (17 hod.) 6. Používanie počítača a Internetu na hodinách literatúry (2 hod.) 7. Písomné a slohové práce (6 hod.) 8. Rozbor odporúčanej literatúry (3 hod.) 9. Súhrnné opakovanie učiva 3. a 4. ročníka (6 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 2-3 úryvky z básní – z maďarskej literatúry: 4-5 básní ~ úryvky 11. Odporúčané diela na domáce čítanie – zo svetovej literatúry: 4 úryvky z diel, celé dielo: Antigona, Hamlet ~ Romeo a Júlia – z maďarskej literatúry: 4-5 diel príp. úryvky z diel

12

V. ročník (4 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 33 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Úvodná hodina (1 hod.) Človek a jazyk (5 hod.) Náš materinský jazyk (5 hod.) Súčasný maďarský jazyk (5 hod.) Typy textov (4 hod.) Konštruovanie textov / textový editor v PC (5 hod.) Jazyková kultúra (2 hod.) Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.)

Literatúra (3 hodiny týždenne / 99 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Baroková literatúra (8 hod.) 3. Klasicizmus a osvietenstvo (22 hod.) 4. Začiatky dramatickej tvorby v maďarskej literatúre (6 hod.) 5. Romantizmus vo svetovej literatúre (12 hod.) 6. Romantizmus v maďarskej literatúre (36 hod.) 7. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (2 hod.) 8. Písomné práce, testy (6 hod.) 9. Rozbor diel odporúčanej literatúry (6 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 1-2 úryvky z básní – z maďarskej literatúry: 16-18 úryvkov z básní 11. Odporúčané diela na domáce čítanie – zo svetovej literatúry: 5-6 úryvkov z diel, – z maďarskej literatúry: 5-6 diel alebo úryvkov z diel celé dielo: Katona József: Bánk bán, Jókai Mór: Az arany ember, Petőfi S.: Az apostol

VI. ročník (3 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 33 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Úvodná hodina (1 hod.) Lexikológia – slovné druhy (10 hod.) Morfológia (4 hod.) Syntagmy, vetné členy (6 hod.) Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) Súhrnné opakovanie učiva 5. a 6. ročníka (6 hod.)

13

Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Úvodná hodina (1 hod.) Realizmus v maďarskej literatúre (26 hod.) Realizmus vo svetovej literatúre (12 hod.) Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (4 hod.) Písomné práce, testy (6 hod.) Rozbor diel odporúčanej literatúry (7 hod.) Súhrnné opakovanie učiva 5. a 6. ročníka (10 hod.) Odporúčané diela na memorovanie – z maďarskej literatúry: 10-12 úryvkov z básní Odporúčané diela na domáce čítanie – zo svetovej literatúry: 2-3 úryvkov z diel, 3-4 noviel z ruskej literatúry – z maďarskej literatúry: 5-6 diel alebo úryvkov z diel celé dielo: Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth: Különös házasság ~ Noszty-fiú esete Tóth Marival

VII. ročník (3 hodiny týždenne) Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 33 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Úvodná hodina (1 hod.) Opakovanie (2 hod.) Súvetia (6 hod.) Zložené vety (3 hod.) Sémantika (4 hod.) Hláskoslovie (7 hod.) Jazyková kultúra (2 hod.) Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) Gramatika – používanie počítača (2 hod.)

Literatúra (2 hodiny týždenne / 66 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Úvodná hodina (1 hod.) Svetová literatúra v druhej polovici 19. storočia a na začiatku 20. storočia (7 hod.) Maďarská literatúra na prelome storočia /19. a 20. st./ (2 hod.) Činnosť lyrikov časopisu Nyugat, tzv. veľká generácia (18 hod.) Svetová literatúra na začiatku 20. storočia (7 hod.) Prozaici časopisu Nyugat (10 hod.) Attila József a Miklós Radnóti (10 hod.) Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (2 hod.) Písomné práce, testy (6 hod.)

14

10. Rozbor diel odporúčanej literatúry (3 hod.) 11. Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 2-3 úryvky z básní – z maďarskej literatúry: 10-12 úryvkov z básní 12. Odporúčané diela na domáce čítanie – zo svetovej literatúry: 3-4 úryvky a dva romány celé dielo: Thomas Mann: Mario a kúzelník E. Hemingway: Starec a more ~ úryvky – z maďarskej literatúry: 3-4 úryvky z diel a poviedky celé dielo: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A kulcs, Móricz Zsigmond: Rokonok

VIII. ročník (3 ~ 4 hodiny týždenne / 90 ~ 120 hodín ročne) Jazyk, pravopis, štylistika (1 hodina týždenne / 30 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Úvodná hodina (1 hod.) Štylistika (7 hod.) Správna výslovnosť (2 hod.) Súhrnné opakovanie celej gramatiky (10 hod.) Pravopis, subtesty, slohové práce (6 hod.) Gramatika – používanie počítača (4 hod.)

Literatúra (2 ~ 3 hodiny týždenne / 60 ~ 90 hodín ročne) /*Počty vyučovacích hodín sú pozmeniteľné/ 1. Úvodná hodina (1 hod.) 2. Svetová literatúra v druhej polovici 20. storočia (5 ~ 7 hod.) 3. Maďarská literatúra v druhej polovici 20. storočia (15 ~ 18 hod.) 4. Zahraničná maďarská literatúra (6 ~ 10 hod.) 5. Literatúra maďarskej menšiny na Slovensku (15 ~ 20 hod.) 6. Poppoézia, rockové opery (2 hod.) 7. Používanie počítača a Internetu na rozširovanie poznatkov z literatúry (2 hod.) 8. Zhrnutie učiva (6 ~ 22 hod.) 9. Písomné práce, testy (8 hod.) 10. Odporúčané diela na memorovanie – zo svetovej literatúry: 1-2 úryvky z básní – z maďarskej literatúry: 3-4 úryvky z básní 11. Odporúčané diela na domáce čítanie – zo svetovej literatúry: 4-5 úryvkov z diel, – z maďarskej literatúry: 4-5 diel alebo úryvkov z diel celé dielo: Örkény István: Tóthovci Kertész Imre: Sorstalanság

15

3. A tananyag tartalmi jellemzése 3.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés tananyagát úgy állítottuk össze, hogy részben igazodjon a meglévő tankönyvekhez, de leginkább a tanulók korához, befogadóképességéhez. A nyelvtan esetében két részre osztottuk a tananyagot. Az első négy évben átvesszük a teljes magyar nyelvtant, majd a következő négy évben a diákok korához igazodva kibővítjük ismereteiket. Ez utóbbi esetében Kovács László: Magyar nyelv című 1997-ben kiadott tankönyvére építettük a tananyagot; igazodva a munkafüzetek tartalmához, felépítéséhez. A nyolc év során fokozatosan valamennyi osztályban nagy hangsúlyt fektetünk a számítógép és az Internet adta lehetőségek kihasználására. Külön figyelmet szentelünk a helyesírásnak, nyelvhelyességnek, nyelvművelésnek és természetesen fontos szerepet kap a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése is. Az I. osztályban először a hangtannal foglalkozunk. Mivel ezzel a tananyaggal a nyolc év során még egyszer találkoznak diákjaink, így csupán arra fordítunk figyelmet, hogy az alapokat sajátítsák el ebből a részből. Ez után következik a szójelentéstan, amely keretén belül alkalmunk nyílik diákjaink szókincsfejlesztésére, beszédstílusára is figyelmet fordítani. Ezt követi néhány órában a frazeológia és nagyon röviden a szóalaktan. A helyesírási alapelvekkel természetesen nem külön órán fognak megismerkedni a diákok, hanem mindig egy adott nyelvtani témakörön belül. Azonban szükséges lesz eme alapelveket még egyszer – példák és helyesírási gyakorlatok segítségével – összegezni, begyakorolni. A felmérők és fogalmazások megírására külön órákat is szántunk, de rövid felmérőket be lehet iktatni egyegy tanítási óra elejére is. Néhány nyelvtan ill. helyesírási órát tarthatunk a számítógépes tanteremben, mivel a „száraz” nyelvtani tananyag érdekesebbé tehető, ha kihasználjuk az ún. e-nyelvtan (elektronikus nyelvtan) adta lehetőségeket. Ennek tartalma megkereshető a Sulinet weboldalán, illetve megvásárolható CD-lemezen is Interaktív magyar nyelvtan címmel. (Erről bővebb tájékoztatót olvashatnak az Infovek magyar weboldalán, illetve Csicsay Károly: A számítógép alkalmazása a magyartanításban című könyvében, amely a Lilium Aurum Kiadó gondozásában jelent meg.) Fogalmazással az irodalom óra keretén belül szintén foglalkozunk majd, mivel több olvasmány kapcsán lesz alkalmunk rövid jellemzést, leírást gyakorolni, történeteket (mesét, elbeszélést) írni. A II. osztályban egész évben szinte csak a szófajtannal foglalkozunk. Azon belül sort kerítünk a helyesírás gyakorlására – főleg az igék és a tulajdonnevek helyesírására –, de nem feledkezhetünk meg a nyelvhelyességről és a nyelvművelésről sem. Az egyetlen témakörnek köszönhetően látszólag rövidnek s egyhangúnak ígérkezik a második osztályos nyelvtan tananyaga. A heti 2 óra azonban alig lesz rá elegendő, mivel ebben az osztályban nem építhetünk az alapiskolában szerzett ismeretekre, mint a négyosztályos gimnázium esetében. Ebben az osztályban teljesen elölről kell kezdenünk a tananyagot. Igaz, hogy tanítványaink tanultak már az igékről, névszókról és még egy-két egyéb szófajról, de igazán rendszerezni csak most fogják először ebben a tanévben. Figyelmünket ne kerülje el, hogy a szófajok rendszerét az MTA és az ELTE nyelvészei még 1985-ben átrendezték, és az egyes kategóriákat átnevezték! (Lásd: mondatszók, valamint megszűnt az egyéb és az egyéb nem önálló szófajok megnevezés.) Ugyanebben az évben változott a helyesírásunk is! A számítógépet mint segédeszközt, most is felhasználhatjuk, hogy tanítási óráinkat érdekesebbé tehessük.

16

A III. osztályban a nyelv és a beszéd fogalmával ismerkedünk meg. Néhány óra erejéig rátérünk a metakommunikációra is, de ha lehet, mellőzzünk minden tudományosságot. Játékosan, gyakorlatok felhasználásával tegyük érthetővé az ide tartozó fogalmakat! Az alsó tagozatra jelenleg (2004/2005-ben) érvényes tanterv szerint tanítványaink már találkoztak a mondattannal. Remélhetőleg rövid időn belül az alsó tagozat tanterve is változni fog. Kimaradnak belőle a tanulók számára igényes, korukhoz mérten feleslegesen bonyolult tananyagrészek. Ezért nézzük át minden tanév elején, mennyire változott az alsó tagozatban a kötelező tananyag! A mondatok fajtáinál ügyeljünk a szerkezet szerinti felosztás körül kialakult félreértésekre, amelyek könnyen felfedezhetők, ha a mi hazai tankönyveinkben valamint a magyarországi tankönyvekben olvassuk el az ide tartozó tananyagrészt. Ne feledjük, egy magyar nyelvtan létezik! Nincs külön szlovákiai és magyarországi magyar nyelvtan! Igazodnunk kell az egységes magyar nyelvtanhoz. A harmadik osztály tananyagának jelentős hányadát teszik ki a mondatrészek és a szószerkezetek. Azonban itt se feledkezzünk meg a nyelvhelyességről és a helyesírásról! Erre a tananyagrészre is találunk kitűnő gyakorlatokat a már említett elektronikus nyelvtanban. A IV. osztályban még mindig a mondattannal foglalkozunk; az összetett és a többszörösen összetett mondatok fajtáival. Az utóbbit nem szükséges túlzásba vinni, szorítkozzunk a 3 legfeljebb 5 tagmondatból álló többszörösen összetett mondatokra. Mint minden osztályban, ebben is hagyunk időt a helyesírás gyakorlására, fogalmazások és felmérők megírására. A felmérők egy részét lehetőség szerint a Monitor elnevezésű országos feladatlapok mintájára készítsük el. Ezzel is gyakoroljuk a diákjainkra váró extern érettségi írásbeli vizsga formáját. Azonban senkit se tévesszen meg az, hogy az alapiskolákban nagyjából ugyanebben az időben kezdenek el készülni a Monitor 9 elnevezésű országos feladatlapok megírására, amelyek a hagyományos középiskolai felvételiket lesznek hivatottak felváltani. Ezért magától értetődik, hogy ezt az alapiskolák 9. osztályosai számára készített országos felmérőt a nyolcosztályos gimnáziumok diákjai nem kötelesek megírni. Viszont a nyolcosztályos gimnázium diákjai a negyedik osztályban ugyancsak felkészülnek az említett Monitor típusú írásbelikre, mivel a tanév végén egy témazáró összefoglaló ismétlés vár rájuk. Erre a témazáró összefoglalásra először a negyedik osztályban kerül sor, majd a hatodik osztályban. Ezek a témazárók nagyban segítik a felkészülést a nyolcadik osztály végén levő érettségi vizsgákra, hiszen kétévenként összefoglaljuk általuk az addig átvett tananyagot. Ezekre az összefoglalásokra viszont külön órákat kell szánni mind a negyedik, mind a hatodik osztály második félévében. A nyolcosztályos gimnáziumban ugyanis a páros években kerül sor a magyar ill. a szlovák nyelv és irodalom összefoglalására, és a páratlan években pedig az idegen nyelvekből addig átvett tananyag alaposabb feldolgozására. Az ötödik ill. a hetedik osztályban (a helyi munkaközösségek döntése alapján) további, diákok által választott tantárgyak összefoglalására is adhatnak lehetőséget. Az V. osztályban az ember és a nyelv viszonyával foglalkozunk, amelyen keresztül kiemeljük anyanyelvünk ápolásának szükségességét, a helyes beszéd és írás fontosságát, s nem utolsó sorban ezek szerepét kultúránk fejlődésében. Ennek kapcsán vázoljuk fel anyanyelvünk eredét, fejlődésének egyes korszakait, példák segítségével annak sajátságait. Bemutatjuk a nagyobb nyelvcsaládokat, nyelvrokonainkat, nyelvjárásainkat. Ebben segítségünkre lehet az Internet és néhány e témával foglalkozó CD-lemez, amelyekről bővebb felvilágosítást kapunk a Sulinet valamint az Infovek magyar weboldalán. A számítógépnek főleg a szövegszerkesztésben vehetjük még óriási hasznát, hiszen diákjaink ez év utolsó tananyagában a szöveg, valamint annak makro- és a mikroszerkezetének fogalmával ismerkednek meg.

17

A VI. osztályban másodszor térünk rá a szófajokra. Nyelvtanban kénytelenek vagyunk a ciklikus tanítási módszert alkalmazni, mivel egy 11-12 éves tanulót nem terhelhetünk olyan ismeretekkel, amelyek meghaladják erejét, befogadóképességét. A hatodikos diákok (kb.16 évesek) már rendelkeznek bizonyos ismeretekkel, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudjuk velük elsajátíttatni a világ negyedik legnehezebb helyesírását, konkrétan a magyar helyesírásban a tulajdonnevek s azon belül a földrajzi nevek írását. Arra viszont nagyon figyeljünk, hogy még nekik is a lehető legegyszerűbben tanítsuk a helyesírás eme részét! Kizárólag konkrét példák segítségével – mellőzve a nehézkes szabályokat – gyakoroljuk be velük a tulajdonnevek írását! Szenteljünk különös figyelmet a szlovákiai magyar intézménynevek helyesírására, valamint a szlovákiai magyar vonatkozású nyelvhelyességi problémákra! Szóalaktanból most már alaposabb ismeretekre tehetnek szert diákjaink, mivel a szófelbontásban segítségükre lehetnek a szófajtani és a helyesírási ismereteik is. A mondatrészek és a szószerkezetek fajtáit a harmadik osztályban már szintén megtanulták, ezért most kevesebb óraszám is elegendő lesz rájuk. Ebben az osztályban gyakorlatilag több témakört is átismételhetünk, amelynek azért vesszük hasznát, mivel ebben az évben kerül sor a második témazáró összefoglaló ismétlésre. Ekkor már a két év múlva esedékes érettségi vizsga témakörei szerint csoportosíthatjuk az ismétlésre szánt tananyagot. Állítsunk össze írásbeli feladatlapokat, amelyek hasonlítanak az extern érettségi írásbeli feladatlapokra! Ezzel is segítjük diákjaink felkészülését a kétszintű érettségi vizsgára. A VII. osztályban átismételjük az összetett és a többszörösen összetett mondatokról szerezett ismereteket, majd rátérünk a szójelentéstanra. Ezek után a szókészlet és a szókincs témakörén belül szókincsfejlesztő gyakorlatokat végzünk. A tananyagot valójában azzal a témakörrel zárjuk, amellyel az első osztályban kezdtük: hangtannal. A nyolc év során így szinte keretbe foglaljuk az egész nyelvtani tananyagot. Ezzel is érzékeltetni tudjuk tanítványainkkal, hogy a beszédünket, gondolkodásunkat meghatározó nyelvtan mennyire átöleli anyanyelvünket, illetve hogyan lesz segítségünkre egyéb ismereteink bővítésében. Végül ne feledkezzünk meg a technika nyújtotta lehetőségekről sem, és építsük bele tananyagunkba a számítógép és az Internet felhasználását! A VIII. osztályban néhány óránk marad a stílusra, nyelvünk főbb stílusrétegeinek megismerésére, az írott és a beszélt nyelvi stílusfajták jellemző vonásainak, azok gyakorlati alkalmazásának elsajátítására. Újra kihangsúlyozzuk a helyes beszéd, a nyelvművelés fontosságát. Összefoglaljuk tanítványaink számítógépes ismereteit, hogy miként tudják használni az Interneten és CD-lemezeken található óriási tudásanyagot, a különféle szótárakat, mint például az értelmező szótárat, az idegen szavak szótárát, a szinonimaszótárat vagy a helyesírási szótárat, ill. szabályzatot. (A felsorolt szótárak mind megtalálhatóak egy CDlemezen is Anyanyelvi könyvespolc cím alatt. Ezt a Scriptum Szótárkiadó Rt. adta ki, amelynek elérhetőségei a következők: www.scriptum.hu és [email protected] Természetesen egyéb elektronikus források is felhasználhatóak. Mint minden tanévben, ebben is külön órákat szánhatunk felmérők, fogalmazások megíratására. Az utolsó évben viszont különös figyelmet kell rájuk fordítanunk, mivel az érettségi fogalmazás formája jelentős mértékben megváltozott az elmúlt évekhez viszonyítva. Tanítványainknak ismerniük kell a rájuk váró számonkérés minden formáját. Bemutathatjuk nekik a tanárok számára készített javítási-értékelési útmutatót is, hogy tisztában legyenek a követelményekkel, az értékelés módszerével. A második félévben csaknem három hónap jut a teljes tananyag összefoglalására, ismétlésére. Ekkor már kizárólag csak az érettségi témakörökkel tudunk foglalkozni.

18

3.2 .Irodalmi nevelés Az irodalomtanítás anyagát hat témakörre bonthatjuk: - általános ismeretek a művészetekről, - magyar irodalom, - világirodalom, - irodalomelmélet, - memoriter, vagyis a művek könyvnélküli ismerete, - ajánlott olvasmányok. Ahogy bevezetésre kerül a műveltségtömbök szerinti oktatás, attól kezdve nem leszünk kénytelenek elcsípni az amúgy is kevés irodalomóráinkból, hogy legalább felszínes ismeretekhez jutassuk diákjainkat az egyes korok művészetéből. Ezen ismeretek nélkül ugyanis szinte lehetetlen irodalmat tanítani. Addig azonban időt kell szakítanunk, hogy az épp vizsgált kort más művészeteken keresztül is közelebb hozzuk diákjainkhoz. Külön fejezetet nem képeznek tananyagunkban, miként az irodalomelmélet sem, hanem mindig az elemzett művek kapcsán kerülnek szóba. Ugyanez vonatkozik az ún. könyvnélküliekre és az ajánlott olvasmányokra is. Irodalmi tananyagunk hatalmasra nőtt az utóbbi évek során. A heti óraszám viszont maradt a régi. A nyolcosztályos gimnáziumban ugyan találtunk módot ennek racionálisabb elosztására, de még így sem elegendő mindenre. Ezért tanítási óráinkon csak a legkiválóbb alkotásokkal és szerzőkkel foglalkozhatunk. El kell döntetnünk, hogy mit leszünk kénytelen kihagyni eddigi megszokott tananyagunkból. Igazodjuk az „inkább kevesebbet, de azt alaposabban” elvhez! Az osztályok mellett feltüntettük, hogy mennyi órát szánunk hetente a nyelvtani és az irodalmi tananyagra. Ha az első osztályban lehetővé tett heti öt órából egyet átviszünk az ötödik osztályba, akkor épp abban az osztályban nyerünk plusz egy órát, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az ötödik osztályban tehát még heti négy órával gazdálkodhatunk, amit ebben az osztályban az irodalom javára fordíthatunk: egy órát a nyelvtanra, heti három órát pedig az irodalomra. Így alaposabban elmélyedhetünk a felvilágosodás és a romantika irodalmában egyaránt, sőt még a magyar drámairodalom kezdeteire is marad időnk bőven. A további osztályokban aztán meg kell elégednünk a heti három órával. Kivéve az utolsó évben, amikor módunkban áll egy órával megerősíteni tantárgyunkat, vagy gyakorlati (szemináriumi) órát kérhetünk. E két lehetőség közül az egyiket meg kell valósítani! Az irodalmi nevelés tananyagát már nem szükséges a nyelvtanihoz hasonlóan ciklikus módszerrel tanítanunk. Itt alkalmazhatjuk a lineáris módszert, vagyis minden egyes témakört egyszer veszünk át, de azt a lehető legalaposabban. Ezek szerint az irodalmi tananyagot nem osztjuk kétszer négy évre, mert akkor semmiben sem különbözne az alapiskola felső tagozatára és a középiskolák négy évére szétosztott tananyag elrendezésétől. Nekünk pedig épp az a célunk, hogy a legcélravezetőbben a legtöbbet érhessük el a nyolc év alatt. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nyolcosztályos gimnázium diákjai még egyszer annyit tanulnak, mint kortársaik a hagyományos 5+4 éves képzés során. A nyolcosztályos képzésben a hangsúly a tananyag jobb, ésszerűbb, gazdaságosabb elosztásán van. A 4-8. osztályokban az egyes címszavak alatt olvasható irodalmi témakörök felsorolása nagyjából megegyezik azzal, amelyet a négyosztályos gimnáziumok számára írt tanterv annak megegyező részénél olvashatnak. Még a hozzájuk kapcsolódó elképzelések is hasonlóak. Különbség abban lesz, hogy miként osztjuk el a bennük foglalt tananyagot, továbbá mire helyezzük a hangsúlyt, melyik részre mennyivel több idő jut a tanítás során, és mennyire tudunk elmélyedni egy-egy témában. Ez az igyekezet a heti óraszám elosztásában is látható.

19

A lehetőségekhez mérten próbálunk igazodni a meglévő hazai tankönyvekhez, azonban elkerülhetetlen néhány új tankönyv elkészítése. Az I. osztályban nyugodtan használhatjuk Bukorné Danis Erzsébet és Mezei Márta szerzőpáros 5. osztályosok számára írt tankönyvét, amelyet a Szlovák Pedagógiai Tankönyvkiadó 2004-ben bocsátott ki. Egy nagyon jó felépítésű tankönyvről van szó, amelyet egyaránt használhatunk az alapiskola 5. és a nyolcosztályos gimnázium 1. osztályában. A tankönyv szerkezete sokban hasonlít a Magyarországon is elfogadott tankönyvekéhez. Így azok a tanárok is áttérhetnek használatára, akik eddig netán az anyaországi Mohácsy-féle könyveket forgatták. Az első három évben kizárólag „csak” az irodalommal, vagyis magával az irodalmi alkotással foglalkozunk. Már évek óta komoly gondot jelent, hogy miként tudnánk diákjainkat olvasóvá nevelni. Erre itt az alkalom: a nyolcosztályos gimnázium első három évében egymás után olvashatjuk – olvastathatjuk – tanítványainkkal a korukhoz mért szebbnél szebb könyveket. Ekkor alakítjuk ki a későbbi műelemzések formáját. Van idő az egyes művek: mesék, mondák, elbeszélő költemények stb. részletes megbeszélésére; a szereplők jellemének boncolgatására. Az első tanítási óránk során „elvarázsolhatjuk” a kisdiákokat az írás és a könyv keletkezésének történetével. Ha van rá mód, régi könyveket is megnézhetünk. Majd ellátogathatunk az iskolai könyvtárba, ahol – kihasználva az alkalmat – kölcsönözhetnek is könyveket. Ebben az évben még a mesék világában maradunk. Petőfi Sándor János vitézén és Fazekas Mihály Lúdas Matyiján keresztül hozzuk közel tanítványainkhoz a népköltészetet. Az évet mítoszokkal és mondákkal zárjuk. Az említett 5. osztályos tankönyvben feltüntetett műveken kívül olvashatunk – olvastathatunk – egyéb mondákat is mind a görög, mind a magyar mondavilágból. A II. osztályban szintén használhatjuk a hazai 6. osztályos tankönyvet, amelynek szerzője Papp Éva, és ugyancsak a Szlovák Pedagógiai Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg 1997-ben. Felépítése ennek is megegyezik a magyarországi tankönyvekével, tehát alkalmas mind az alapiskolák 6. és mind a nyolcosztályos gimnáziumok 2. osztályában a színvonalas tanításra. A tanévet allegorikus mesékkel kezdjük, és jutunk el a ballada műfajáig. A tananyag meghatározó része a Toldi, amelyen belül megtanítjuk diákjainknak a leírás, a jellemzés a történetmondás írásbeli és szóbeli formáját. Tehát az irodalmi tananyaggal együtt kerítünk sort a fogalmazásra is. A komikum, az igazság és a hazugság valamint az ún. írói szabadság fogalmát, szerepét az irodalmi alkotásokban konkrét műveken mutatjuk be. A természet az irodalomban, majd a haza és a szabadság az irodalomban c. fejezetekben szintén konkrét művek által „csábíthatjuk” olvasásra tanítványainkat. A házi olvasásra ajánlott könyveket viszont meg kell beszélni a tanítási órán, mert azáltal teret és időt kaphatnak diákjaink a szóbeli megnyilvánulásra. Ekkor észrevétlenül korrigálhatjuk a nyelvhelyességi hibákat is, amelyeket tanítványaink beszéd közben elkövetnek. A III. osztályban tanítandó tananyagra egyelőre (a 2004/2005-ös tanévben) még nem áll rendelkezésünkre megfelelő tankönyv. A következő egy-két év során szükséges lesz elkészíteni egy alkalmas irodalomkönyvet, amelyben az epikai és a lírai műnembe tartózó leggyakoribb műfajokkal foglalkozunk konkrét irodalmi alkotásokon keresztül. Amíg a hazai tankönyv elkészül, addig nyugodtan használhatjuk Bene Kálmán és Gyémánt Csilla szerzőpáros kitűnő tankönyvét, amelyet a Mozaik Oktatási Stúdió adott ki 1995-ben a 7. osztályosok számára.

20

Az epikával és az epikai műfajokkal kezdjük a tanévet. Konkrét műveken mutatjuk be a különbséget a kis- és a nagyepika, továbbá a verses ill. a prózai epika között. A szóképekre, költői eszközökre akkor szánunk időt, amikor egy-egy alkotásban rájuk bukkanunk. Különös figyelmet kell fordítanunk a verstani ismeretekre, mert a későbbiek során nagy hasznát fogjuk venni. A lírával és a lírai műfajokkal ugyanilyen alapossággal járunk el. Itt is konkrét műveken mutatjuk be az egyes műfajok jellegzetes vonásait. A verselési formákra is szükséges kitérni. Ne feledkezzünk meg a házi olvasmányokról sem! Fogalmazást akkor iktathatunk be a tanmenetünkbe, amikor egy arra alkalmas témához, műfajhoz értünk, mint például: az elbeszélés, novella esetében, amikor az osztállyal – gyakorlás után – írathatunk rövid elbeszélést, esetleg novellát. A tájleíró költemény kapcsán írathatunk tájleírást – természetesen prózában. Vállalkozó kedvű diákokat komolyabb „művek” megírására is biztathatunk. A legsikeresebb írásokat irodalmi pályázatokra küldhetjük el, amelyekről többek között az Infovek magyar weboldalán is tudomást szerezhetnek (www.infovek.sk). IV. osztályban kezdjük tanítani az irodalomtörténetet. Az előző évben az epikával és a lírával foglalkoztunk, ennek alapján most a dráma következne. Mivel irodalomtörténeti tananyagunk az ókorral kezdődik, ezért ekkor lesz alkalmunk átvenni a drámát és annak műfajait. A tanévet a műnemek és műfajok kategorizálásával kezdjük, részben ismétléssel, majd rátérünk az ókori irodalomra, és a tanévet a reneszánsszal zárjuk. Az ókori drámák bemutatásával fejezzük be a műnemekkel kapcsolatos ismeretanyagot. Ne feledjük, hogy egyegy műfaj jellegzetességére mindig konkrét művek, részletek segítségével hívjuk fel diákjaink figyelmét! A középkori irodalomban külön figyelmet szenteljünk a magyar irodalom kialakulására, fejlődésére a mondáktól kezdve egészen a magyar nyelvű irodalom kibontakozásáig! Itt építhetünk diákjaink történelmi ismereteire. A magyar irodalom és történelem eme korát gyönyörűen mutatja be egy CD-sorozat: Emese álma, Lovagkirályok, A Vazul-ág. Ezek az előmagyar kortól egészen 1437-ig kísérik végig a magyar irodalom, történelem, a magyar nyelv és a művészetek fejlődését, valamint kézzelfogható bizonyítékokat nyújtanak elődeink életmódjáról is. A reneszánszra közel két hónap marad. Azonban óvatosan kell bánni az idővel, mivel a negyedik osztály végén – ahogy a nyelvtan kapcsán már szó volt róla – sor kerül az első témazáró összefoglaló ismétlésre, amely a 3. és a 4. osztály tananyagát foglalja magába. Ebben az osztályban már komolyabban kell számolnunk a versek és versrészletek könyvnélküli ismeretével. A versek megtaníttatása nem öncélúan történik. Igen lényeges szerepe van a memória fejlesztésében is, s persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy vannak olyan alkotások, amelyeket úgymond illik tudni, még ha nem is teljes terjedelmükben. Az V. osztályban ne tévesszük szem elől, hogy változik a heti óraszám elosztásának aránya. A nyelvtanra már csak heti egy óra marad, de az irodalomra – kizárólag csak ebben az osztályban – viszont heti három óra jut. A tanév elején a barokkra szentelünk pár tanítási órát, de csak a legkiemelkedőbb alkotásokra, mivel ebben a tanévben kerül sor a klasszicizmus, ill. a felvilágosodás irodalmára, meg kell említenünk a magyar drámairodalom kezdeteit, és elegendő időt kell hagynunk a romantika irodalomára is. Igaz, hogy a nyolcosztályos gimnáziumban egy évvel korábban kezdtük (már negyedig osztályban) az irodalomtörténet tanítását, ami arra engedne következtetni, hogy bőven van időnk elidőzni egy-egy kor kedvelt alkotásánál. Azonban ne feledjük, hogy erre a „megtakarított” egy évre azért van szükségünk, hogy az egész tananyagot ésszerűbben oszthassuk el. Az ötödik osztályban szintén oda kell figyelnünk, hogy melyik kedvelt költőre mennyi időt szánhatunk. Inkább kevesebbet, de azt alaposan tanítsuk!

21

Tanítványaink ebben az évben már elég érettek ahhoz, hogy egy-két tanítási órát a számítógépek segítségével bonyolítsunk le. Meg kell tanítanunk őket, hogy miként tájékozódhatnak az elektronikus könyvtárakban, hogyan gyűjtsenek anyagot, és azt miként használják fel a tanítási órákra, majd a vizsgákra való felkészülésük során. Természetesen ebben az évben is vannak ún. könyvnélküliek, amelyeket minden tanár tetszése szerint választhat ki – kivéve azokat, amelyek címe az érettségi követelményben és ebben a tantervben szerepel. Azok többnyire amúgy is a legkitűnőbb, mindenki által ismert művek közé tartoznak; vagy olyan alkotások, amelyeknek elemzése előfordulhat az országos tudásfelmérők feladatlapjain. A házi olvasmányok szerepe még ebben az évben sem homályosult el. Rendszeresen olvastassunk diákjainkkal, de inkább rövidebb alkotásokat, esetleg hosszabb művek jellemző részleteit! A VI. osztályban „csupán” a realizmussal foglalkozunk. Csak első látásra tűnik kevésnek, hiszen a tananyag itt is óriási, és most is válogatnunk kell a legjelentősebb alkotások között. Különösen ügyeljünk a házi olvasmányokra, mivel azok csak személyes olvasmányélmények útján érik el hatásukat! A könyvnélküliek száma itt szintén elég magas, de több esetben részletek is elegendőek lesznek. A számítógépnek és az Internetnek egyre fokozottabb figyelmet szenteljünk! Megnő az elektronikus könyvtárakban való keresés szerepe, mivel a diákok természetszerűleg a tanulás „könnyebbik” formáját keresik, ami korántsem könnyebb, csak hatékonyabb. Nem kell mindent megtanulni, azonban tudni kell, hogy ha szükség van egy bizonyos információra, akkor azt hol kell keresni. A tanév végén újra – a nyolc év alatt immár másodszor – kerül sor a témazáró összefoglalásra, amelyben ez alkalommal már az érettségi vizsgák témaköreihez igazodva ismételjük át az 5. és a 6. osztály tananyagát. A VII. osztályban tananyagunk a 19. század második felétől a második világháborúig terjed, pontosabban József Attilával és Radnóti Miklóssal záródik. A századforduló irodalmának rövid bemutatása után következik a Nyugat és annak kimagasló egyéniségei. A 20. századi világirodalomra mindössze alig három-négy hét jut, mert a Nyugat prózaíróival részletesebben illik foglalkoznunk. József Attilára és Radnóti Miklósra így is alig másfél hónap marad. Az írók és költők életrajzából csak arra szánjunk időt, amely események szorosan összefüggnek alkotásaikkal; vagy azért lényegesek, hogy általuk jobban megérthetjük lelkivilágukat és annak következtében a műveiket is. Újra ki kell hangsúlyozni a könyvnélküliek és a házi olvasmányok fontosságát. A VIII. osztályban a tananyag a 20. század második felétől napjainkig terjed. Magába foglalja mind a magyar, mind a világirodalom legjelentősebb alkotóit, műveiket. Ne feledkezzünk meg első Nobel-díjas írónkról sem! A határon túli és a szlovákiai magyar irodalmat önálló fejezetként tárgyaljuk. Itt sem a művekről leírt rövid bemutatók, hanem a saját olvasmányélmény a mérvadó. Néhány órát szánjunk a megzenésített versekre és a rockoperák bemutatására is, hiszen a mostani középiskolás korosztálynak lassan már ez is „történelem”. Újra hívjuk fel diákjaink figyelmét a számítógép és az Internet adta lehetőségekre az információszerzés és a tanulás terén. A heti óraszámunktól függően a megmaradt tanítási óráinkat általános ismétlésre fordíthatjuk.

22

4. A tananyag osztályok szerinti lebontása I. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Hangtan (14 óra) 4. Szójelentéstan (12 óra) 5. Frazeológia (3 óra) 6. Szóalaktan (4 óra) 7. Helyesírási alapelvek (3 óra) 8. Helyesírás, felmérők, fogalmazások (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) 10. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) 11. Tanév végi összefoglalás (4 óra) B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) A nyelvtani tananyagot – az irodalomtól eltérően – ciklikusan tanítjuk, tehát a nyolcosztályos gimnázium ún. alsó tagozatán, az első négy tanévben az alapokat sajátíttatjuk el, majd a következő négy év során szerzett ismereteket elmélyítjük. 3. Hangtan (14 óra) A betű és a hang közti különbség. A beszédhangok kialakulásának története, a betűrend. Hangképző szervek. Magánhangzók fajtái az időtartam és a nyelvállás szerint. Mássalhangzók fajtái közül a zöngés és zöngétlen, a rövid és hosszú mássalhangzók. A mássalhangzók egymásra hatásának fajtái: részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, igazodás. Ebben a tananyagrészben igen fontos helyet foglal el a helyesírás. A j és ly írása. Szótagolás, a szavak elválasztása. Tartsunk helyesírási órákat a hangtan tanítása közben! Az érdeklődés felkeltése céljából kipróbálhatjuk az Interaktív Magyar Nyelvtan című CD-lemezt, amelynek tartalmát az Interneten is megtalálhatjuk a www.sulinet.hu weboldalon e-nyelvtan cím alatt. (Igen jó „játék”, amely közben észrevétlenül tanulják meg diákjaink a nyelvtani fogalmakat valamint azok helyesírását.) 4. Szójelentéstan (12 óra) Ennek a tananyagrésznek a szókincsfejlesztésben lesz nagy szerepe. Az egy- és többjelentésű, az azonos alakú, a rokon értelmű valamint az ellentétes jelentésű szavak mellett foglalkozunk a hangutánzó és a hangulatfestő szavakkal is. Külön térjünk ki a többjelentésű és az azonos alakú szavak közötti különbségre! 5. Frazeológia (3 óra) Az állandó szókapcsolatok fajtái ugyancsak felhasználhatók az egyéni szókincs bővítésére. Ebben a részben adhatunk olyan feladatokat, amelyek által diákjaink megismerhetik a régi népszokásokat, népi megfigyeléseket, azok szerepét elődeink életében. 23

6. Szóalaktan (4 óra) A képzők, jelek és ragok fajtái, valamint azok szerepe a beszédünkben. Példák segítségével bemutatjuk, hogy a szóképzésen kívül még szóösszetétellel is alkothatunk új szavakat, de a szóalkotás többi módjával majd a hatodik osztályban ismerkedünk meg. 7. Helyesírási alapelvek (3 óra) Helyesírással minden egyes tananyagrészben foglalkozunk. A helyesírás alapelveit viszont egy-két gyakorlattal, feladattal kiegészítve még külön összefoglaljuk. 8. Helyesírás, felmérők, fogalmazások (12 óra) Gyakorló tollbamondást bármelyik tanítási óra elején írathatunk. De külön órát szánunk rá, ha azt már osztályozzuk, esetleg felmérővel, dolgozattal kapcsoljuk egybe. A fogalmazással kapcsolatban ne feledkezzünk meg arról, hogy az irodalomóra keretén belül is lesz fogalmazásra alkalmas témánk! 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) A hangtan részében már volt szó a számítógép és az Internet felhasználásának módjáról. Ha van rá módunk, használjuk ki ezt a lehetőséget. Ez a korosztály igen fogékony a tanulás ilyen módjára. 10. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Nem szükséges külön órát szánni erre a témakörre, mivel beépíthetjük mindegyik tananyagrészbe, főleg a frazeológiába. 11. Tanév végi összefoglalás (4 óra) Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az írás és a könyv keletkezése (2 óra) 3. Tájékozódás a könyvtárban (olvasmány), látogatás az iskolai könyvtárban (2 óra) 4. A mesék világa – a népköltészet és a népmesék (2 óra) 5. Mesetípusok (9 óra) 6. A vers és a ritmus (3 óra) 7. Petőfi Sándor: János vitéz (19 óra) 8. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (4 óra) 9. A mítoszok és a mondák világa (14 óra) 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok feldolgozása, megbeszélése (4 óra) B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az írás és a könyv keletkezése (2 óra) Az írás kialakulása, fejlődése – barlangrajzoktól a könyvnyomtatáson keresztül az Internetig; kiemelve a könyv régi valamint mai szerepét és fontosságát. 3. Tájékozódás a könyvtárban (olvasmány), látogatás az iskolai könyvtárban (2 óra) A könyvtárak szerepe, azok típusai. Az iskolai vagy a helyi könyvtár meglátogatása, könyvkölcsönzés. A könyvek fajtái: téma szerint, továbbá könyvek az egyes korokban. A mai szótárak használata – enciklopédiák. Lehetőség szerint ismerkedés az elektronikus könyvtárral (pl. www.mek.iif.hu – az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus

24

Könyvtára). Házi olvasmányok: mesék, népmesék, Mondák könyve, ill. a tanuló tetszése szerint választott könyvek. 4. A mesék világa – a népköltészet és a népmesék (2 óra) A szépirodalom fogalma. A népmesék szerepe az emberek életében régen és ma. A népköltészet műfajai. A műköltészet és a műmesék fogalma, azok fajtái. Házi fogalmazás: (mű)meseírás a tanultak alapján. 5. Mesetípusok (9 óra) A mese cselekményvázlata, szereplői. A reális mese fogalma. A mesék további típusai: tréfás, hazug, csali- és állatmese. A verses mese. A házi fogalmazásra adott mesék megbeszélése, felolvasása, esetleg iskolai fogalmazásként való megírásuk. 6. A vers és a ritmus (3 óra) A próza és a vers közti különbségek. A rím és a ritmus. A ritmus szerepe életünkben: szívritmus, a munka ritmusa, az élet körforgása – a vers ritmusa és annak igazodása a versben foglalt tartalomhoz, hangulathoz. Ritmus a hangsúlyos és az időmértékes verselésben – egyelőre röviden, csak a legjellemzőbb vonásaik ismertetése. 7. Petőfi Sándor: János vitéz (19 óra) A költő rövid bemutatása, az elbeszélő költemény keletkezésének körülményei. A műfaj jellemző vonásai. Az első két ének kapcsán a leírás gyakorlása – fogalmazás. A továbbiakban a tankönyv szerinti felosztás szerint olvassuk a költeményt, és valamennyi fejezetet vitassunk meg a tanítási órán! Ezek által alakítjuk ki a főhős jellemét, és tanítjuk meg a jellemzés formáját, amelyre házi – esetleg iskolai – fogalmazást is írathatunk. A realisztikus és a meseelemek szétválasztása – Petőfi „földrajzi tévedései”, azok szerepe a versben. Az epizód (boszorkánytanya – mellékcselekmény) szerepe. A költeményben előforduló szóképek: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, szinesztézia – mindegyik a maga helyén, amelyik énekben található. 8. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (4 óra) A költőről röviden. A mű keletkezésének körülményei, a történet más népek kultúrájában. A levonás ill. felvonás, fejezet fogalmának tisztázása – a tartalom és a forma kapcsolata. Házi ill. iskolai fogalmazásra: elbeszélés formájában leírni a történetet, de nem Matyi vagy a mesélő, hanem egy szereplő (akár a lúd, az egyik őr, Matyi édesanyja vagy egy kitalált barátja) személyében, akik szemtanúként mondják el az eseményeket. Helyesírás – külön figyelmet igényel a párbeszéd jelölése az írásban! 9. A mítoszok és a mondák világa (14 óra) A világ teremtéstörténetei. A Bibliáról kizárólag az irodalom szempontjából essen szó! A görög mitológia. A görög teremtéstörténetet jegyzetként készítsük el, hogy diákjaink három év múlva megtalálhassák füzetükben, amikor az ókori irodalom tanítása során szükség lesz ezekre az ismeretekre. A jegyzet (ne túl részletesen) tartalmazza a Föld Gaia és Urános általi teremtésétől egészen a trójai háború után új hazát kereső Aeneas történetéig az eseményeket. Ehhez természetesen olvasmányokra is szükségünk lesz, amelyeket részben a hazai tankönyvben, de a magyarországi szöveggyűjteményekben, Mohácsy Károly irodalomkönyveiben is megtalálhatunk, amíg nem készülnek hazai szöveggyűjtemények. Külön figyelmet kell szentelnünk a magyar mondavilágnak! Ezekhez szintén az említett hazai tankönyvben és a magyarországi szöveggyűjteményekben találunk részleteket, illetve még a Mondák könyvében. A Kalevaláról sem szabad megfeledkeznünk, amelyről hazai tankönyvünkből is tudomást szerezhetünk. 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok feldolgozása, megbeszélése (4 óra) Házi olvasmányokra ajánlott könyvek a tankönyv utolsó fejezetében, a Könyvajánlóban találhatóak, amelyek közül a tanulók tetszés szerint választhatnak.

25

II. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezető óra (1 óra) Tanév eleji ismétlés (4 óra) Szófajtan (39 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (11 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) Tanév végi összefoglalás (2 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) 3. Szófajtan (39 óra) A szófajok rendszere: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók és mondatszók. A névmási jellegű határozószók. Helyesírás gyakorlása az egyes tananyagrészekben. Különösen az igék, tulajdonnevek, számnevek helyesírására fordítsunk nagy figyelmet! Iktassunk be – főleg a tulajdonneveknél – helyesírási gyakorlóórákat! Ha van rá módunk, újra felhasználhatjuk az említett Interaktív magyar nyelvtan című CD-lemezt, amelyen többféle nyelvtani és helyesírási feladatot találunk. Tanítványainkat már előre, ebben a tanévben készíthetjük a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyre, amely évek óta az SZMPSZ rendezésében a 13-14 éves tanulók számára jelent igazi megmérettetést. Nem beszélve arról, hogy ez a verseny szinte előkészítője a középiskolások Implom József Helyesírási Versenyének. Célunk viszont nem egy-egy ügyes diák „versenyeztetése”, hanem a lehető legtöbb tanuló bekapcsolása főleg az iskolai fordulókba! 4. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (11 óra) Gyakorló tollbamondást bármelyik tanítási óra elején írathatunk. De külön órát szánunk rá, ha azt már osztályozzuk, esetleg felmérővel, dolgozattal kapcsoljuk egybe. A fogalmazással kapcsolatban ne feledkezzünk meg arról, hogy az irodalomóra keretén belül is lesz fogalmazásra alkalmas témánk! 5. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Nyelvműveléssel mindig az arra alkalmas tananyagban foglalkozunk. A szófajtanon belül erre bőven nyílik lehetőség főleg az igék, főnevek és melléknevek kapcsán. 6. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) A számítógép egy-két éven belül nagyon hasznos segédeszköz lesz. Ha módunk van rá, használjuk ki lehetőségeit! Az Interaktív Magyar Nyelvtan című CD-lemez több tanítási órára elegendő feladatot tartalmaz. Sok feladat esetében még írni sem kell, csupán bejelölni vagy „behúzni” a helyes válaszokat a megfelelő sorba. A helyes választ tanár s diák egyaránt másodperceken belül ellenőrizheti. 7. Tanév végi összefoglalás (2 óra)

26

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az allegorikus mesék (4 óra) 3. A magyar népi líra, a népdal (4 óra) 4. A népballada (4 óra) 5. A műballada (2 óra) 6. Arany János: Toldi (18 óra) 7. Komikum, az igazság és a hazugság az irodalomban (9 óra) 8. A természet az irodalomban (7 óra) 9. A haza és a szabadság az irodalomban (7 óra) 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. Házi olvasmányok elemzése (4 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az allegorikus mesék (4 óra) Ismétlésként visszatérünk a mesék típusaira, majd az allegória fogalmának ismeretében az allegorikus mesékkel zárjuk ezt a műfajt. Ennek kapcsán összefoglaljuk a János vitézben tanult szóképeket. A jelképekkel bővebben foglalkozhatunk. 3. A magyar népi líra, a népdal (4 óra) A népköltészetről tavaly tanultak felelevenítése után rátérünk annak jellemző vonásaira. A népdalokhoz biztosítsunk zenei anyagot! Ehhez kitűnő segédanyagot találunk az Emese álma című CD-lemezen, ahol régi magyar népdalokat hallgathatunk meg. (Az Emese álma csak számítógépben működik, azonban gyönyörű képek vetíthetők ki a zene hallgatása közben.) Újra találkozunk a rím és a ritmus, a hangsúlyos verselés fogalmával, amelyekbe most már alaposabban elmélyedhetünk. A magyar népdalokat témák szerint csoportosítva, egy-egy részlet alapján mutathatjuk be. Emeljük ki a népszokások, hagyományok régi szerepét és azok mai jelentőségét az életünkben! 4. A népballada (4 óra) A Kőműves Kelemenné című balladában vázoljuk fel e műfaj szerkezetét. Rávilágítunk a tragikum és a balladai homály fogalmára. A ballada jellegzetességeit részletek elolvasásával keressük ki! A mese és a ballada közti különbséget a Kádár Kata c. népballada összehasonlításával mutathatjuk be. 5. A műballada (2 óra) Műballadákra Arany János balladáit hozhatjuk fel kitűnő példaként. Mivel a műballadákkal a következő tanévben részletesebb foglalkozunk, ezért most megelégedhetünk egy-két jellemző vonásuk bemutatásával. 6. Arany János: Toldi (18 óra) A költőről röviden, főleg Petőfivel való barátságát kiemelve teszünk említést. Toldi Miklós személyéről annál bővebben lehet szó. Ha van rá mód, akkor mutassuk meg a Lovagkirályok című CD-lemezt, amelynek irodalmi részében találhatjuk a Toldi-mondát feldolgozó fejezetet. Hadd hívjam fel a figyelmüket e rész irodalomórán való felhasználásának egy-két módjára. Ezekről a Lilium Aurum gondozásában 2000-ben megjelent könyv (Csicsay Károly: A számítógép alkalmazása a magyartanításban) 64.oldalán olvasható néhány lehetőség. Petőfi Sándor János vitézéhez hasonlóan a 27

Toldiban is foglalkozunk a műfaj jellegzetességeivel, írathatunk házi vagy iskolai fogalmazást a történet kapcsán, jellemezhetjük a szereplőket. Az egyes fejezetekben keressük ki a szóképeket! A szóképekhez hasonló stíluseszközökre, valamint az érzelemkeltésre szolgáló kifejezőeszközökre konkrét idézetekkel hívjuk fel a figyelmet! Az epizódnak itt már nagyobb szerepe van, mint a János vitézben. Végül ne felejtsük el összehasonlítani a két elbeszélő költeményt: a János vitézt és a Toldit! A Toldival kapcsolatban megemlíthetjük a 20. század végén napvilágot látott érdekes elemzést, amely szerint nagyon sok hasonlóság található a Toldi történetében és a pogány misztikumban, a sámánizmusban. 7. Komikum, az igazság és a hazugság az irodalomban (9 óra) Az irodalom nem csak tanít, szórakoztat is. Ennek bizonyítására kapunk lehetőséget ebben a fejezetben. A komikum fogalmának tisztázása után olvassunk részleteket a tankönyvből, de ajánlhatunk diákjainknak egyéb kitűnő szórakoztató könyvet is. (Pl. Rejtő Jenő kiváló sorozatából néhányat. Ezeknél azonban jól nézzük meg, hogy a tanítványaink korához megfelelő könyveket válasszunk ki!) Azonban ne hagyjuk ki a tankönyvben levő részleteket sem, mert kitűnő válogatás! Ebben a tananyagrészben kell tisztáznunk az írói szabadság fogalmát. Ennek kapcsán megemlíthetjük az irodalmi lopás, azaz a plágium veszélyét. Ennek igazi jelentősége akkor lesz, amikor diákjaink majd különféle pályázatokra készítik dolgozataikat, és természetesen forrásanyagot fognak felhasználni, de nem mindegy, hogy miként. (Ajánlat: Tankönyvünk nem tesz említést a komikumelméletekről, de ennek ellenére megemlíthetjük őket, és a füzetbe készíthetünk róluk egy rövid jegyzetet, mert a későbbiekben hasznát vehetjük.) 8. A természet az irodalomban (7 óra) Ebben a fejezetben sort keríthetünk a társművészetek bemutatására, főleg a festészetre. A tankönyvünkben szereplő verseken tudjuk érzékeltetni egy-egy irodalmi mű, költemény festőiességét. Újra felidézhetjük, amit a leírásról tanultunk, és a versek alapján írathatunk tájleírást. A tankönyvben levő részletek közül hasonlítsunk össze néhány regényt, hogy miként ábrázolják benne az írók a természetet pl.: a Tüskevár, a Robinson és Verne bármelyik regényében. Ezzel észrevétlenül felkelthetjük diákjaink érdeklődését egy-egy regény iránt. 9. A haza és a szabadság az irodalomban (7 óra) A történelmi ismereteknek most nagy hasznát vesszük. A tankönyvünkben olvasható Radnóti Miklós Nem tudhatom c. versének jellegzetes soraiból indulhatunk ki. Itt látszik, hogy a magyar irodalmat tanító pedagógus nem csak tanít, hanem a tananyagon keresztül főleg nevel. Vörösmarty Mihály A búvár Kund c. verse, amely a tankönyvünkben szerepel, ifjúsági regény formájában is létezik. Próbáljuk meg diákjainkat olvasásra ösztönözni azzal, hogy érdekes történetekből mesélünk nekik egy-egy részletet. A történelem iránt fogékony tanulók biztosan elolvasnak legalább egy történelmi regényt. 10. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 11. A házi olvasmányok elemzése (4 óra) Házi olvasmányra a tanár tetszése – s persze a tanulók érdeklődése – szerint választhat könyveket. Természetesen figyelembe kell venni a tananyagban szereplő műveket, szerzőket.

28

III. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (6 óra) 3. Nyelv és beszéd (2 óra) 4. Metakommunikáció (2 óra) 5. Mondattan – mondatok fajtái (5 óra) 6. Mondatrészek, szószerkezetek (24 óra) 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (6 óra) 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (12 óra) 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (6 óra) 10. Tanév végi összefoglalás (2 óra) B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (6 óra) A szófajok és főleg a tulajdonnevek helyesírásának átismétlésére a tanév elején két-három hét szükséges. Ugyanis ebben a tanévben kapcsolódhatnak be diákjaink az ő korosztályuk számára rendezett Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenybe. 3. Nyelv és beszéd (2 óra) A beszéd és a nyelv fogalma közti különbség. Példák, gyakorlatok a nyelv tájékoztató, ábrázoló, kifejező és felhívó szerepére. 4. Metakommunikáció (2 óra) Szerepjátékok a beszédet kísérő mozdulatok fajtáira. A gesztusok szerepe beszédünkben. Az ún. testbeszéd jelentősége. Az eltúlzott gesztikulálás romboló hatása. 5. Mondattan – mondatok fajtái (5 óra) A mondatok fajtái tartalom, szerkezet és minőség szerint. A mondatfajtákra irodalmi szövegből, de akár újságokból is kereshetünk példákat. A hiányos és a tőmondatok meghatározása körül kialakult téves nézetek. 6. Mondatrészek, szószerkezetek (24 óra) A szó és a mondatrész közti különbség. A mondatrészek fajtái. Mellőzzük a felesleges szabályokat, ill. azok „bemagoltatását”! Az elemzési modell (az ún. ágrajz) ábrázolása. A szószerkezetek fajtái. Párhuzamok és ellentétek az idegen nyelvekben, pl. a szlovákban. 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (6 óra) A mondatfajták keveredése. Helyes szórend. Az -e kérdőszócska megfelelő használata. 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (12 óra) A mondatvégi írásjelek, az idézőjel, a gondolatjel, a vesszők és a pontosvessző megfelelő használata. Fogalmazásóráinkat összekapcsolhatjuk az irodalomórán átvett tananyaggal. 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (6 óra) A már említett Interaktív Magyar Nyelvtan című CD-lemez, és az elektronikus szótárak használata. A világ nyelvei és nyelvcsaládok felkutatása az Interneten. 10. Tanév végi összefoglalás (2 óra)

29

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az epika és az epikai műfajok (2 óra) 3. Verses epika – nagyepika, az eposz és a komikus eposz (4 óra) 4. A kisepikai költemény (2 óra) 5. Költői eszközök (2 óra) 6. A ballada típusai, jellemzői (5 óra) 7. Verstani ismeretek – a vers zenei elemei, versformák (4 óra) 8. Prózai kis- és nagyepika – mesék, mondák, mítoszok, elbeszélés, novella, regény (12 óra) 9. A líra és a lírai műfajok (3 óra) 10. Dal, epigramma (2 óra) 11. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés (2 óra) 12. Az ódai műfajok (4 óra) 13. Az elégia (3 óra) 14. A leíró költemény (5 óra) 15. A szimbolista és az allegorikus versek, ars poeticák (4 óra) 16. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 17. Házi olvasmányok elemzése (5 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az epika és az epikai műfajok (2 óra) Tisztázni kell a fogalmakat, az epika és a líra közti eltéréseket, valamint a vers – líra és a próza – epika közti, diákoknál néha felmerülő téves egyenlőségjelet. Az epikai műnem és az epikai műfajok fogalma. A három elbeszélő típus: az én-forma, az ő-forma és a perszonális forma jellegzetességei. Az epikai műfajok csoportosítása formai szempontból: verses és prózai epikára, illetve a „terjedelem” (az elbeszélő modor) szempontjából: kisés nagyepikára. 3. Verses epika – nagyepika, az eposz és a komikus eposz (4 óra) A gyermekkori verses mesék, balladák és az elbeszélő költemények jellegzetességei. A verses epika szerkezeti felépítése konkrét művek segítségével: János vitéz, Toldi, Lúdas Matyi. Az eposz és a komikus eposz. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – elemzés. Az eposzi kellékek. Utalás az első osztályban tanult görög mitológiára, a trójai háborúra. 4. A kisepikai költemény (2 óra) Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka – elemzése. A költőről csak a legszükségesebb információkat említjük, hogy diákjaink megérthessék a mű keletkezésének okát. Arany János: A fülemile – elemzés. 5. Költői eszközök (2 óra) A szóképekről tanultak ismétlése, összefoglalása. Konkrét idézeteken való bemutatásuk, gyakorlásuk. 6. A ballada típusai, jellemzői (5 óra) A balladáról tanultak ismétlése. A ballada eredete, típusai. A nép- és a műballadák. Arany János: A walesi bárdok – elemzés, memoriter (néhány versszak). Arany János: V. László – elemzés.

30

7. Verstani ismeretek – a vers zenei elemei, versformák (4 óra) A tanultak felelevenítése. A rím, ritmus, hangfestés. Rímelhelyezés, a strófaszerkezet. Strófa- és versformák. Ezek konkrét idézeteken való bemutatása. 8. Prózai kis- és nagyepika – mesék, mondák, mítoszok, elbeszélés, novella, regény (12 óra) Az ismeretek felelevenítése. A mesék és a mondák fajtái. A kis- és a nagyepika közti különbségek konkrét művek bemutatásával. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Bede Anna tartozása – elemzés. A novella keletkezése – Boccaccio: A sólyom története. A novella felépítése. Móricz Zsigmond: Hét krajcár. A fiktív történetek. Örkény István: Egypercesek. A kisregény – Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa. A történelmi regény. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. A regény típusai. Részletek olvasása. Pl.: Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember. Jókai Mór: Az arany ember. 9. A líra és a lírai műfajok (3 óra) A líra jellemző vonásai. A líra eredete, története. A líra fajtái a műben szereplő szerint: személyes, közösségi és szereplíra. Témája szerint: hazafias, közéleti, vallásos és szerelmes lírai vers. A költő célja szempontjából: élmény- vagy vallomáslíra, tárgyias és agitatív líra. Érzelem szempontjából: hangulati, érzelmi és gondolati líra. A felsorolásuk mellett konkrét példákat is említsünk meg! Majd a későbbiekben is idézzük fel egy-egy konkrét lírikus költemény kapcsán a tanultakat. A legismertebb lírai műfajok. 10. Dal, epigramma (2 óra) A dal (pl.: Petőfi: Reszket a bokor…), az epigramma (pl.: Kölcsey Ferenc Huszt, Emléklapra) c. verseken keresztül a két műfaj jellemző vonásai. 11. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés (2 óra) Az előbbi költemények kapcsán mutatjuk be e két verselési típust. 12. Az ódai műfajok (4 óra) A himnusz, az óda és a rapszódia jellemző vonásai. Konkrét műveken való bemutatásuk: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat – összehasonlító elemzésük. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet …– rapszódia, elemzése. 13. Az elégia (3 óra) Az elégia története. Az ókori és a mai elégia közti különbség. Petőfi Sándor: Szeptember végén – elemzés. A rímes-időmértékes verselés. Arany János: Letészem a lantot ~ Berzsenyi Dániel: A közelítő tél. 14. A leíró költemény (5 óra) A tájleíró költemény. Petőfi Sándor: Az alföld, A puszta télen. Juhász Gyula: Tiszai csönd. Tóth Árpád: Körúti hajnal. A felsorolt versek elemzése. 15. A szimbolista és az allegorikus versek, ars poeticák (4 óra) A szimbólum és az allegória – az ismeretek felelevenítése. Allegorikus versek. Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger…, Ady Endre: Dózsa György unokája, A föl-földobott kő. Az említett versek elemzése. Az ars poetica fogalma. Petőfi Sándor: A XIX. század költői, József Attila: Ars poetica, Születésnapomra – elemzés. 16. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 17. Házi olvasmányok elemzése (5 óra) Otthoni olvasásra a tananyagban szereplő epikai alkotások közül ajánljunk olvasnivalót! A tananyagban felsorolt művek többségét különben is elolvastatjuk, hiszen azokat csak saját olvasmányélmény alapján lehetséges elemezni. Ez főleg a novellákra, elbeszélésekre ill. a komikus eposzra vonatkozik. További házi olvasásra a regények közül választhatunk, mivel a tanítási órán azokra csupán néhány részlet erejéig futja időnkből.

31

IV. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető óra (1 óra) Tanév eleji ismétlés (4 óra) Összetett mondatok, alá- és mellérendelő (25 óra) Többszörösen összetett mondatok (5 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (10 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) Az 1-4. osztály tananyagának átfogó ismétlése: hangtan, szótan, mondattan (12 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (4 óra) A mondatrészek fajtáinak ismétlése, hogy az alárendelő összetett mondatok ne okozzanak gondot. 3. Összetett mondatok, alá- és mellérendelő (25 óra) Mellőzzük a szabályok felesleges „magoltatását”! Kizárólag a gyakorlatból induljunk ki! Az alárendelő összetett mondatok esetében az utalószó, a mellérendelő összetett mondatok esetében viszont a kötőszó játszik fontos szerepet. Az utalószók fajtái: vonatkozó névmások illetve néhány határozószó. A kötőszavak fajtái a mellérendelés szerint. 4. Többszörösen összetett mondatok (5 óra) 3-4 tagmondatból álló többszörösen összetett mondatok. Bemutatásként legfeljebb 5 tagmondatosak. 5. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (4 óra) Az alárendelő összetett mondatokban az utalószók nem lehetnek kérdő névmások (ki, mi, milyen, mennyi), csak vonatkozó névmások (aki, ami, amilyen, amennyi) illetve határozószók (ahol, amikor stb.)! Továbbá átismételjük az eddig szerzett ismereteket a nyelvművelés és nyelvhelyesség témakörén belül, mivel a tanév végén kerül sor az ún. témazáró összefoglaló ismétlésre. 6. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (10 óra) Készítsünk az extern érettségi írásbeli mintájára néhány feladatlapot, amelyek egyaránt tartalmaznak ún. zárt, rövid válaszadós és nyitott feladatokat! 7. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (5 óra) Az eddig tanultak összefoglalása. 8. Az 1-4. osztály tananyagának átfogó ismétlése: hangtan, szótan, mondattan (12 óra) A nyelvtani tananyag az irodalmival együtt ebben a tanévben kerül először ilyen nagyméretű összefoglalásra. Szenteljünk neki elegendő figyelmet, mivel a későbbiekben ez az idő és energia megtérül! (Az alapiskolák végzősei számára készített Monitor 9 nevű országos tudásfelmérőt a nyolcosztályos gimnázium diákjainak nem kell megírniuk! Az említett felmérő ugyanis a középiskolai felvételi írásbelit hivatott felváltani, s a nyolcosztályos gimnázium diákjai már középiskolások.)

32

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Műnemek és műfajok (2 óra) 3. Ókor (14 óra) 4. Középkor (15 óra) 5. Reneszánsz (17 óra) 6. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) 7. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 8. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) 9. A 3. és 4. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2 -3 versrészlet – magyar irodalomból: 4-5 vers ~ részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4 mű részlete, ill. teljes mű: Antigoné, Hamlet ~ Rómeó és Júlia – magyar irodalomból: 4-5 mű ill. műrészlet

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Műnemek és műfajok (2 óra) Az ismeretek felelevenítése. Az epika és a líra, ill. azok műfajai. 3. Ókor (14 óra) Az ókori Kelet irodalma, a Gilgames-eposz. Mítoszok, teremtéstörténetek. A kor görög művészete. Az ókori görög irodalom, a műnemek és a műfajok kialakulása. A homéroszi epika, a trójai mondakör. Az Iliász (a pajzs leírása), az Odüsszeia – részletek. Az eposz műfaja, eposzi kellékek. Az időmértékes verselés. A görög líra: elégiák, epigrammák. A legkiemelkedőbb költők: Szappho, Anakreon, Alkaiosz (az említés szintjén, egy-egy idézet bemutatásával). Az ókori görög színház kialakulása. Szophoklész: az Antigoné részletes feldolgozása, a thébai mondakör az említés szintjén. A római és a görög mitológia érintkezési pontjai; Vergilius: Aeneas. A római költészet az említés szintjén. A Biblia és hatása az irodalomra. Részletek elemzése az Ó- és az Újszövetségből (pl. a Teremtéstörténet, A tékozló fiú története, az Énekek éneke.) A bibliai témák továbbélése a művészetekben. 4. Középkor (15 óra) Világirodalom: Az ókeresztény irodalom: Szent Ágoston és Szent Jeromos jelentősége. A középkori művészeti és építészeti stílusok. A vágánsköltészet. A lovagi irodalom, trubadúrlíra. Dante: Isteni színjátékának kompozíciója, a Pokol köreinek hierarchiája – részlet. Villon életének mozzanatai és alkotásai: A Nagy Testamentum - Záróballada, Akasztottak balladája. Magyar irodalom: Az ősköltészet nyomai – rituális énekek, munkadal. A honfoglalás előtti és utáni mondák – kiemelten az eredetmonda. Az írásbeliség kialakulása: a magyar vonatkozású latin nyelvű egyházi irodalom – legendák. A latin nyelvű világi irodalom – gesták és krónikák (Anonymus Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája, Képes Krónika.) A magyarnyelvűség kezdetei: szórványemlékek és nyelvemlékek: Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Jókai-kódex. Az Emese álma, Lovagkirályok és A Vazul-ág című CD-lemezek felhasználása – a lehetőségek szerint. 33

5. Reneszánsz (17 óra) Világirodalom: A korszak művészeti elvei, jellemzői, összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. Petrarca hatása. A kötött versforma, a szonett megteremtése. Boccaccio műfajteremtése. A Dekameron – A sólyom története. Az angol színház – Shakespeare. A Hamlet vagy a Rómeó és Júlia elemzése. Cervantes: Don Quijote – említés szintjén. Magyar irodalom: Mátyás udvara a reneszánsz kultúra központja, Janus Pannonius – elégiái, epigrammái közül kettő. Balassi Bálint a magyar nyelvű líra megteremtője – vitézi, szerelmi és vallásos versei. (Egy katonaének és további három vers.) A magyar reformáció irodalma. 6. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére (2 óra) CD-lemezek, adattárak használatának módja. Ismeretbővítés: elektronikus könyvtárakban való keresés (pl.: www.mek.iif.hu – az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára), anyaggyűjtés, felkészülés a tanítási órára, beszámoló készítésének módja. (További, felhasználható weboldalak címe az Infovek magyar nyelv és irodalom weboldalán található a hasznos oldalak címszó alatt: www.infovek.sk honlapon belül a magyar weboldalon.) 7. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban; az ún. Monitor elnevezésű országos feladatlapok, azaz az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk, hogy diákjaink megszokják a számonkérés eme fajtáját is. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 8. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) Ezeket az órákat a tanár belátása szerint használhatja fel azoknál a tananyagrészeknél, ahol házi olvasmányok elemzésével foglalkoznak. 9. A 3. és 4. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra) A nyolcosztályos gimnáziumban ajánlatos témazáró összefoglaló ismétléseket beiktatni. Magyar nyelvből és irodalomból ez a 4. majd a 6. osztály végére esik. Erre legmegfelelőbb időpont május vége, amikor megelőzhetjük a „szokásos évvégi feleltetési és dolgozatírási hajszát”. Ebben a tanévben (a 4. osztályban) készítsünk kb. 30, de legfeljebb 40 kérdésből álló feladatlapot, amelynek fele nyelvi s a másik fele irodalmi ismereteket mér fel. A feladatlapot az extern érettségi írásbeli feladatlap mintájára készítsük el! Ennek megírására legalább két tanítási órát kell szánni! A tudásfelmérés formáját, lebonyolításának módját a tanterv utolsó fejezetében, a módszertani útmutatóban olvashatják. 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2 -3 versrészlet – magyar irodalomból: 4-5 vers ~ részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4 mű részlete, ill. teljes mű: Antigoné, Hamlet ~ Rómeó és Júlia – magyar irodalomból: 4-5 mű ill. műrészlet

34

V. osztály (4 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető óra (1 óra) Az ember és a nyelv (5 óra) Anyanyelvünk életéből (5 óra) Mai magyar nyelv (5 óra) A szöveg fogalma, makroszerkezet, mikroszerkezet, a cím (4 óra) Szöveg a gyakorlatban – számítógép alkalmazása (5 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Az ember és a nyelv (5 óra) A nyelv és a gondolkodás összefüggése. A kommunikáció tényezői. A testbeszéd szerepe. A nyelv különféle szerepe: tájékoztató, kifejező, felhívó, ábrázoló. A világ nyelvei, nyelvtípusok, nyelvcsaládok. Az agglutináló (toldalékoló) és a flektáló (hajlító) nyelvek összehasonlítása a magyar és a szlovák nyelv kapcsán konkrét nyelvtani példákon. 3. Anyanyelvünk életéből (5 óra) Az anyanyelv szerepe. Anyanyelvünk eredete és helye a világ nyelvei között. Nyelvrokonaink, a nyelvrokonság bizonyítékai. Nyelvemlékeink. A nyelv állandó változása, fejlődése. A nyelvújítás és annak történelmi jelentősége. 4. Mai magyar nyelv (5 óra) Nyelvjárásaink. A magyar nyelv szókészlete. A szókészlet és a szókincs közti különbség. A szókészlet tagolódása és rétegződése. Az idegen nyelvek hatása anyanyelvünkre. A magyar-szlovák kétnyelvűség. Kölcsönszavak és tükörfordítások. Az idegen szavak magyar megfelelőinek használata. 5. A szöveg fogalma, makroszerkezet, mikroszerkezet, a cím (4 óra) A szöveg fogalma és jellemzői. A szöveg terjedelme, belső szerkesztettsége: a téma, a címadás, tételmondat, bekezdések, mondattömbök. A szöveg makroszerkezete. Az idő- és a térbeli fokozatosság. Nyelvtani és jelentésbeli eszközök. A szórend jelentősége. Vázlatkészítés és jegyzetelés. 6. Szöveg a gyakorlatban – számítógép alkalmazása (5 óra) Szövegfajták és -típusok. Szövegszerkesztés számítógép segítségével. Kész sablonok felhasználása: levélfajták, önéletrajz, kérvények, jegyzőkönyvek és egyéb írott szövegek megírása. Dokumentumok létrehozása, bővítése, nyomtatása. A módosított szöveg mentése. Hibajavítás a szövegben. A betűtípus és betűméret módosítása. Bekezdések, számozások. Kijelölés, mozgatás, másolás a szövegben. Képek és táblázatok beszúrása a szövegbe, valamint elrendezésük. 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) A rossz szokásból eredő beszéd- és kiejtési hibák. A kétnyelvűségből adódó nyelvhelyességi problémák. A nyelvjárások pozitív és negatív hatása. A -nák, -nék, és a -suk, -sük toldalékok megfelelő használata. A beszédhangok expresszivitása, azaz hangzása, érzelmi 35

telítettségének hatása: az ún. halk, éneklő, nyöszörgő, kenetteljes, öblös és egyéb beszédstílusok. Az e-mailben és az sms-ben írt szövegek formája. 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) A tanév folyamán legalább 2 dolgozatot, 2 fogalmazást és 4 tollbamondást íratunk.

Irodalom (3 óra hetente / 99 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezető óra (1 óra) Barokk (8 óra) Klasszicizmus, felvilágosodás (22 óra) A magyar drámairodalom kezdetei (6 óra) Romantika – világirodalom (12 óra) Romantika – magyar irodalom (36 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 9. Házi olvasmányok feldolgozása (6 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 versrészlet – magyar irodalomból: 16-18 versrészlet ill. vers 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 5-6 műrészlet – magyar irodalomból: 5-6 mű ill. műrészlet, teljes mű: Katona József: Bánk bán, Jókai: Az arany ember, Petőfi: Az apostol B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Barokk (8 óra) A barokk általános jellemzői és összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A barokk kor művészetének kiemelkedő alkotásai a festészetben, építészetben. Magyar irodalom: Pázmány Péter kultúrtörténeti jelentősége. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzának alapkoncepciója és a történelmi valósághoz való viszonya – részletek. A barokk eposz sajátosságai. A magyar barokk líra megteremtője: Gyöngyösi István – az említés szintjén. A rokokó. A kuruc korszak irodalma (2-3 vers). II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jelentősége a magyar irodalomban. 3. Klasszicizmus, felvilágosodás (22 óra) Világirodalom: A korszak életszemléletének társadalmi, művészeti és filozófiai háttere. A klasszicizmus és a felvilágosodás általános jellemzői, összehasonlítása az előző kor stílusjegyeivel. A Nagy Francia Enciklopédia – Rousseau, Voltaire szerepe a felvilágosodás kialakulásában. Candide – részletek. A francia klasszicista dráma – Molière. Tartuffe – műelemzés. Goethe: Faust – részletek. Magyar irodalom: Bessenyei György művelődési programja (Magyarság). Alapvető emberi jog az anyanyelvhez való jog – művelődés lehetősége anyanyelven. Batsányi János forradalmi lírája. (A franciaországi változásokra). A nyelvújítási harc – Kazinczy Ferenc. Berzsenyi Dániel, az ódák és elégiák költője (A közelítő tél és még két választott vers). Csokonai Vitéz Mihály – költői portréja. A felvilágosodás és a népiesség összefonódása Csokonai költészetében (4-5 vers elemzése).

36

4. A magyar drámairodalom kezdetei (6 óra) A színjátszás fejlődése a vallásos középkori drámáktól a vásári komédiákon keresztül az ókori drámák újbóli felfedezéséig – röviden. Bornemisza Péter: Magyar Elektra; Balassi Bálint: Szép magyar komédia – az említés szintjén. Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői avagy Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon című színműve, valamint Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon című drámájának rövid ismertetése. Katona József: Bánk bán – részletes elemzés. 5. Romantika – világirodalom (12 óra) A romantikus művészet vonásai, különbözősége a klasszicizmus művészetétől. Szemelvények az európai romantika irodalmából: Heine az említés szintjén, röviden az angol romantikusok második nemzedéke: Byron, Shelley, Keats 1-1 műve és elemzése. Említés szintjén: W. Scott és E.A Poe. A francia romantikus regény: V. Hugo. A nyomorultak vagy A párizsi Notre-Dame elemzése. Az orosz romantika: Puskin. Az Anyegin választott részletén a „felesleges ember” típusának bemutatása. 6. Romantika – magyar irodalom (36 óra) A magyar romantikus irodalom sajátosságai. Kisfaludy Károly az említés szintjén. A magyar romantikus triász és a Kisfaludy Társaság jelentősége. Kölcsey Ferenc alkotói portréja – Hymnus, Vanitatum vanitas, Huszt, és még három választott versének elemzése; értekező prózája, Parainesis. Vörösmarty Mihály alkotói portréja – ódák és epigrammák, Csongor és Tünde. A Szózat és összehasonlító elemzése Kölcsey Hymnusával. Gondolatok a könyvtárban és további három választott versének elemzése. Petőfi Sándor irodalomtörténeti jelentősége, költészetének témakörök szerinti csoportosítása, valamint jellemzésük. Elemzésre ajánlott versek: Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői, Szeptember végén, Az Alföld, A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Az apostol. A magyar regény fejlődéstörténete. Eötvös József kultúrtörténeti szerepe; az említés szintjén irodalmi munkássága. Jókai Mór irodalmi munkássága, egy regényének részletes feldolgozása. 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) CD-lemezek, adattárak használatának módja (www.arcanum.hu). Ismeretbővítés: elektronikus könyvtárakban való keresés (pl.: www.mek.iif.hu – az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára), anyaggyűjtés, felkészülés a tanítási órára, beszámoló készítésének módja. (További, felhasználható weboldalak címe az Infovek magyar nyelv és irodalom weboldalán található a hasznos oldalak címszó alatt: www.infovek.sk honlapon belül a magyar weboldalon.) 8. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban; az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk, hogy diákjaink megszokják a számonkérés eme fajtáját is. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 9. Házi olvasmányok feldolgozása (6 óra) Ezeket az órákat a tanár belátása szerint használhatja fel azoknál a tananyagrészeknél, ahol házi olvasmányok elemzésével foglalkoznak. 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 versrészlet – magyar irodalomból: 16-18 versrészlet ill. vers 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 5-6 műrészlet – magyar irodalomból: 5-6 mű ill. műrészlet, teljes mű: Katona József: Bánk bán, Jókai: Az arany ember, Petőfi: Az apostol

37

VI. osztály (3 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bevezető óra (1 óra) Szótan – szófajok (10 óra) Szóalaktan (4 óra) Szószerkezetek, mondatrészek (6 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Szótan – szófajok (10 óra) A szó fogalma és jellemző sajátosságai. A szófajok rendszere a második osztályban tanultak alapján: igék, névszók, igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók. A névmási jellegű határozószók. Az igék valamint a tulajdonnevek – intézménynevek és földrajzi nevek – helyesírása. A kötőjellel és a különírt elemekből álló földrajzi nevek. A személynevek toldalékolása, intézménynevek, műalkotások címei, földrajzi nevek és azok -i/-beli képzős származékai. A szlovákiai magyar intézménynevek helyesírása. A tulajdonnevek köznevesülése. Az ünnepek nevei. A számok írása és a keltezés. A kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyományos és az egyszerűsítő írásmód. 3. Szóalaktan (4 óra) A szótő és a toldalékok. Az ige- és a névszótövek. A toldalékok fajtái: képzők, jelek, ragok. Az igékhez valamint a névszókhoz járuló jelek és ragok fajtái. A személyrag és a személyjel közti különbség. A jelek és a ragok megfelelő, nyelvjárási hatásoktól mentes használata. A szóalkotás módjai: szóképzés, szóösszetétel. A ritkább szóalkotási módok: szórövidülés, szóvegyülés, mozaikszók, népetimológia. A különírás és az egybeírás: szóismétlések, ikerszók, szóösszetételek. A rövidítések és a mozaikszók helyesírása. 4. Szószerkezetek, mondatrészek (6 óra) A szó és a mondatrész közti különbség. Az alany és az állítmány fajtái. Az állítmány egyeztetése az alannyal. A bővítmények: tárgy, határozók, jelzők valamint azok fajtái. A többtagú (halmozott) mondatrészek. Elemzési modell (az ún. ágrajz). Mellőzzük a szabályokat, és a gyakorlatból induljunk ki! A mondat szórendje. Az -e kérdőszócska helye a mondatban. Az idézőjel, a gondolatjel, a pontosvessző megfelelő használata. A szószerkezetek fajtái: predikatív (hozzárendelő), alárendelő és mellérendelő szószerkezetek, ill. a két utóbbi fajtái. A szószerkezetcsoportok típusai. 5. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Miként a fentiekben olvasható, a helyesírással az egyes témakörökön belül foglalkozunk. A tanév során legalább 2 dolgozatot, 2 fogalmazást és 4 tollbamondást íratunk. 6. Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (6 óra) A tudásfelmérés formáját, lebonyolításának módját a tanterv utolsó fejezetében, a módszertani útmutatóban olvashatják, illetve még ennek az osztálynak irodalmi részében.

38

Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bevezető óra (1 óra) Realizmus – magyar irodalom (26 óra) Realizmus – világirodalom (12 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (4 óra) Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) Házi olvasmányok feldolgozása (7 óra) Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (10 óra) Művek könyvnélküli ismerete – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy versrészlet Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 2-3 regényrészlet, 3-4 orosz real. novella – magyar irodalomból: 5-6 mű ill. részletek, teljes művek: Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth: Különös házasság ~ Noszty-fiú esete Tóth Marival

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Realizmus – magyar irodalom (26 óra) Arany János a költői realizmus megteremtője. Arany nagyepikája, kisepikája, balladái, lírája 1849 után. A Toldi elemzése, valamint összehasonlító elemzése Petőfi Sándor János vitéz című költeményével. Arany balladáinak csoportosítása témáik szerint. Legalább hat versének elemzése. (Elemzésre ajánlott művek: A walesi bárdok, Ágnes asszony, Hídavatás.) Madách Imre: Az ember tragédiája c. művének elemzése; a dráma legfontosabb kérdései – részletek alapján. A líra megújulása – Vajda János, a szimbolista líra előfutára (röviden egy versén keresztül). Az allegorikus költészet: Vajda János: A virrasztók és Tompa Mihály: A madár, fiaihoz – rövid elemzés. A realista regény keletkezése; Mikszáth Kálmán novellái, regényei. (A jó palócok és a Tót atyafiak című novelláskötetből választott 3-4 novella elemzése, valamint a Különös házasság vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival c. regény elemzése.) 3. Realizmus – világirodalom (12 óra) A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A realizmus tartalmi és formai sajátosságai. A francia realizmus – Balzac: Goriot apó. A realizmus sajátos változatai az orosz irodalomban. Gogol „kisember-novellái”: A köpönyeg, A revizor. Dosztojevszkij, Tolsztoj és Csehov – műrészletek illetve novellák elemzése. 4. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (4 óra) CD-lemezek, elektronikus szótárak használata. Elektronikus könyvtárakban való keresés, anyaggyűjtés, felkészülés a tanítási órára, beszámoló készítésének módja. (Felhasználható weboldalak címe az Infovek magyar nyelv és irodalom weboldalán található a hasznos oldalak címszó alatt: www.infovek.sk honlapon belül a magyar weboldalon.) 5. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban; az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 39

6. Házi olvasmányok feldolgozása (7 óra) Ezeket az órákat a tanár belátása szerint használhatja fel azoknál a tananyagrészeknél, ahol házi olvasmányok elemzésével foglalkoznak. 7. Az 5. és 6. osztály tananyagának átfogó ismétlése, összefoglalása (10 óra) A nyolcosztályos gimnáziumban ajánlatos témazáró összefoglaló ismétléseket beiktatni. Magyar nyelvből és irodalomból először a 4. osztályban került rá sor, majd a 6. osztályban. A témazáró összefoglalásra legalkalmasabb időpont május vége, amikor megelőzhetjük a „szokásos évvégi feleltetési és dolgozatírási hajszát”. Ebben a tanévben is készítsünk kb. 40, de legfeljebb 50 kérdésből álló feladatlapot, amelynek fele nyelvi s a másik fele irodalmi ismereteket mér fel. A feladatlapot az extern érettségi írásbeli feladatlap mintájára készítsük el! Ennek megírására legalább két tanítási órát kell szánni! A tudásfelmérés formáját, lebonyolításának módját a tanterv utolsó fejezetében, a módszertani útmutatóban olvashatják. 8. Művek könyvnélküli ismerete – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy versrészlet 9. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 2-3 regényrészlet, 3-4 orosz real. novella – magyar irodalomból: 5-6 mű ill. részletek, teljes művek: Madách: Az ember tragédiája, Mikszáth: Különös házasság ~ Noszty-fiú esete Tóth Marival

VII. osztály (3 óra hetente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 33 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bevezető óra (1 óra) Tanév eleji ismétlés (2 óra) Összetett mondatok (6 óra) Többszörösen összetett mondatok (3 óra) Szójelentéstan (4 óra) Hangtan (7 óra) Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (2 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. Tanév eleji ismétlés (2 óra) A mondatrészek átismétlése, mivel az alárendelő összetett mondatok esetében szükség lesz azok alapos ismeretére. 3. Összetett mondatok (6 óra) Az alá- és a mellérendelő összetett mondatok fajtái. Az utalószó és a kötőszó szerepe. Logikus gondolkodásra vezetés a mondatelemzések során! 40

4. Többszörösen összetett mondatok (3 óra) A 3-4 tagú többszörösen összetett mondatok fajtái. Bemutatásként néhány 5 tagú többszörösen összetett mondat elemzése. A mondatrend. 5. Szójelentéstan (4 óra) A nyelvi jel és a jelentés. A betű és a hang közti különbség. A hangalak és a szó jelentése közti reális viszony a hangutánzó és a hangulatfestő szavak esetében. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak jelentősége beszédünkben. A szó alakja és jelentéstartalma. A szavak csoportjai a hangalak és a jelentés viszonyai szerint: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, eltérő jelentésű és ellentétes jelentésű szavak. A többjelentésű és az azonos alakú szavak közti különbség. A rokon értelmű szavak szókincsgyarapító szerepe. 6. Hangtan (7 óra) A beszédhangok létrehozása és képzése. A betű és a hang közti különbség. A magán- és a mássalhangzók fajtái, csoportosításuk. A magánhangzótörvények. A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben. 7. Nyelvművelés, nyelvhelyesség (2 óra) Az összetett mondatokkal kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalók: a kettőspont, pontosvessző és gondolatjel használata. Az alárendelő összetett mondatokban az utalószók nem lehetnek kérdő névmások (ki, mi, milyen, mennyi), csak vonatkozó névmások (aki, ami, amilyen, amennyi) illetve határozószók (ahol, amikor stb.)! 8. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) A tanév során legalább 2 dolgozatot, 2 fogalmazást és 4 tollbamondást íratunk. 9. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (2 óra) Elektronikus szótárak használata. Anyanyelvi könyvespolc című CD-lemez használata. Anyaggyűjtés az elektronikus könyvtárakban. Irodalom (2 óra hetente / 66 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Bevezető óra (1 óra) A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (7 óra) A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Világirodalom a 20. század első felében (7 óra) A Nyugat prózaírói (10 óra) József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) 10. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) 11. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy részlet 12. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény ill. részletek, teljes művek: Thomas Mann: Mario és a varázsló, E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger, – magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák teljes művek: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A kulcs, Móricz Zsigmond: Rokonok 41

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. A 19. század második felének és a 20. század elejének világirodalma (7 óra) Művészeti szemléletváltás a századfordulón. A 19. századvégi modern próza: a naturalizmus. É. Zola – a Zola-jelenség és a Zola-regények helye és szerepe a századforduló irodalmában (A Patkányfogó – részletek rövid elemzéssel), G. Flaubert: Bovaryné – részlet, Maupassant: Gömböc – részletek a kisregényből, G.B. Shaw: Pygmalion – részletek valamint azok értelmezése. A modern francia líra: Ch. Baudelaire: Az albatrosz – elemzés, P. Verlaine: Őszi chanson, Költészettan – elemzés, A. Rimbaud: A meghökkentek, Kóborlásaim, A magánhangzók szonettje, A részeg hajó – részletek és rövid elemzések. 3. A századforduló irodalma Magyarországon (2 óra) A korszak életszemléletének társadalmi és művészeti háttere. A Nyugat című folyóirat szerepe a magyar irodalom gyökeres megújulásában. A Nyugat mozgalma és korszakai. 4. A Nyugat lírikusai, az ún. nagy nemzedék (18 óra) Ady Endre szimbolizmusa és költői forradalma. Ady költeményeinek motívumkörei: ars poeticája, azaz Én-szerep, Magyarság, Táj, Élet-Halál, Szerelem, Isten, Forradalom, Világháború (legalább tíz mű, egy ciklus mélyebb ismerete). Elemzésre ajánlott versek: Góg és Magóg fia vagyok én…, A föl-földobott kő, A magyar Ugaron, Harc a Nagyúrral ~ Párizsban járt az Ősz, Héja-nász az avaron ~ Lédával a bálban ~ Elbocsátó, szép üzenet, Dózsa György unokája ~ Az öreg Kúnné, Ember az embertelenségben ~ Intés az őrzőkhöz Babits Mihály a poeta doctus, ars poeticája a Jónás könyve (további két vers elemzése), Kosztolányi a poeta esteticus, versciklusainak jellegzetességei (két-három vers elemzése), a magány költészetének megnyilvánulása Tóth Árpád verseiben (két vers elemzése), Juhász Gyula rendhagyó tájköltészete, költeményei impresszionista szín- és hangzásvilága (két vers elemzése). 5. Világirodalom a 20. század első felében (7 óra) Az avantgárd legjelentősebb irányzatai: futurizmus, expresszionizmus, kubizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus. A 20. századi modern regény jellemzői. Thomas Mann: Mario és a varázsló – műelemzés, Franz Kafka sajátságos szimbolizmusa Az átváltozás c. novellájában. Az amerikai irodalom: E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger – műelemzés. J. Hašek: Švejk – részlet. A modern francia líra: G. Apollinaire /röviden/. A 20. század drámaelméletei az említés szintjén – az analitikus dráma: Ibsen; a várakozás drámái: Csehov és Gorkij; az epikus színházi dráma: B. Brecht; az abszurd dráma: Beckett (egy drámarészlet elemzése, illetve műelemzés a lehetőségek szerint színházi élmény alapján). 6. A Nyugat prózaírói (10 óra) Kosztolányi Dezső modern lélekábrázolása regényeiben és novelláiban. (Elemzésre ajánlott művek: Édes Anna, A kulcs, Fürdés, Appendicitis, Esti Kornél-novellák választott fejezetei.) Kassák Lajos a magyar avantgárd vezéralakja (egy műrészlete). Krúdy Gyula – az utazás-motívum szimbóluma novelláiban (ajánlott: A hídon vagy egyéb Szindbádnovella). Karinthy Frigyes – irodalmi karikatúrái, a humor és az irónia szerepe műveiben (Így írtok ti, Tanár úr kérem – részletek). Márai Sándor a polgári értékrend megfogalmazója (ajánlott művek: Halotti beszéd, Egy polgár vallomásai – részletek). Móricz Zsigmond regényeinek világképe, Rokonok c. regényének mai értelmezése, a dzsentri ábrázolása, valamint újszerű parasztábrázolási módja novelláiban. (Ajánlott művek: Rokonok, Hét krajcár, Tragédia, Barbárok.) Móricz és Mikszáth dzsentriábrázolásának összehasonlítása.

42

7. József Attila és Radnóti Miklós (10 óra) József Attila költészetének jelentősége és helye a magyar irodalomban. A költészetét ért különféle eszmei hatások: a Nyugat, az avantgárd, az újnépiség. Az egyén, a haza és az emberiség összefonódása költészetében. Az anyamotívum és a szerelem. Tájleíró költészete. A magyarság-emberiség és a nemzetféltés gondolatsora költeményeiben. (Négy-öt vers elemzése, további öt-hat vers rövid bemutatása. Ajánlott versek: Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Születésnapomra, Mama, Kései sirató, A város peremén, Elégia, Levegőt!, A Dunánál, Mikor az uccán átment a kedves…, Óda, Ime, hát megleltem hazámat….) Radnóti Miklós költői pályája életének tragikus szakaszai tükrében. Az emberi jogok földbe tiprása, s annak ábrázolása az irodalomban. A szerelem oltalma, menedéke a háború borzalmai közepette. Költészetének motívumai: természet, szerelem, szabadság, költészet, értelem, műveltség s a mindezt átfogó haláltudat. (Négy-öt vers elemzése, további öt-hat vers rövid bemutatása. Ajánlott versek: Kortárs útlevelére, Járkálj csak, hálálraitélt, Himnusz a békéről, Tajtékos ég, Második ecloga, Tétova óda, Nem tudhatom…, Nem bírta hát…, Töredék, Hetedig ecloga, Levél a hitveshez, Erőltetett menet, Razglednicák.) 8. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, tájékozódás elektronikus könyvtárakban (2 óra) CD-lemezek, elektronikus szótárak használata. Elektronikus könyvtárakban való keresés, anyaggyűjtés, felkészülés a tanítási órára, beszámoló készítésének módja. (Felhasználható weboldalak címe az Infovek magyar nyelv és irodalom weboldalán található a hasznos oldalak címszó alatt: www.infovek.sk honlapon belül a magyar weboldalon.) 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (6 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban; az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 10. Házi olvasmányok feldolgozása (3 óra) Ezeket az órákat a tanár belátása szerint használhatja fel azoknál a tananyagrészeknél, ahol házi olvasmányok elemzésével foglalkoznak. 11. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 2-3 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 10-12 vers vagy részlet 12. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 3-4 mű részlete és 2 regény ill. részletek, teljes művek: Thomas Mann: Mario és a varázsló, E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger, – magyar irodalomból: 3-4 mű részlete, 2 regény és novellák teljes művek: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A kulcs, Móricz Zsigmond: Rokonok

43

VIII. osztály (3 ~ 4 óra hetente / 90 ~ 120 óra évente) Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás (1 óra hetente / 30 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bevezető óra (1 óra) A stílus (7 óra) A helyes és a szép beszéd, nyelvművelés (2 óra) A teljes nyelvtani tananyag ismétlése (10 óra) Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (4 óra)

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. A stílus (7 óra) A stílus fogalma. A stílus szerepe a köznyelvi nyelvhasználatban. Az írott stílusrétegek: a tudományos, a hivatalos, a publicisztikai és a szépirodalmi stílus. Stílusárnyalatok. A beszélt stílusrétegek: a társalgási, a közéleti és a szónoki stílus. Az egyes stílusok jellemző vonásai. A stílusosság és a stílustalanság fogalma. 3. A helyes és a szép beszéd, nyelvművelés (2 óra) A helyes beszédtechnika. Az artikuláció. A beszédhibák kiküszöbölése. A hangsúly és a hanglejtés. Beszédtempó és szünet. A beszédet kísérő mozdulatok – metakommunikáció. 4. A teljes nyelvtani tananyag ismétlése (10 óra) A nyelvi részt érintő érettségi témakörök összefoglalására fordítható idő, amit a tanár belátása szerint foglalhat a tanmenetébe. 5. Helyesírás, fogalmazás és felmérők (6 óra) A Monitor-feladatlapok című könyv felhasználása az extern érettségi vizsgákra való felkészülés során. A tanév folyamán legalább 2 dolgozatot, 2 fogalmazást íratunk, valamint legalább 2 olyan felmérőt, amelyek az extern érettségi írásbeli vizsgák feladatlapjaira hasonlítanak, tehát egyaránt tartalmaznak ún. zárt, rövid válaszadós és nyitott feladatokat. 6. Gyakorlati foglalkozás számítógép segítségével (4 óra) Az elektronikus szótárak kezelése, anyaggyűjtés elektronikus könyvtárakban. Szövegszerkesztés. Sablonok alkalmazása.

Irodalom (2 ~ 3 óra hetente / 60 ~ 90 óra évente) /* A témakörökre feltüntetett óraszámok elosztásában a tanár önállóan is dönthet./ A/ Témakörök és óraelosztás 1. Bevezető óra (1 óra) 2. A 20. század második felének világirodalma (5~7 óra) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (15~18 óra)

44

4. 5. 6. 7.

A határon túli magyar irodalom (6~10 óra) Szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, anyaggyűjtés elektronikus könyvtárakban (2 óra) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (6~22 óra) 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (8 óra) 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4-5 mű részlete, – magyar irodalomból: 4-5 műrészlet, teljes mű: Örkény: Tóték Kertész Imre: Sorstalanság

B/ Tananyag 1. Bevezető óra (1 óra) 2. A 20. század második felének világirodalma (5~7 óra) Új irányzatok a társművészetekben. Filozófiai irányzatok hatása az irodalomra. Az avantgárd utáni modern költészet sajátos jegyei: az elidegenedés, önlélekrajz, nihilizmus, a szorongás és a félelem költészete – röviden (két-három szerző, vers). Irányzatok, törekvések az 1945 utáni prózairodalomban. Két-három mű elemzése. (Elemzésre ajánlott művek, illetve részletek: Bulgakov: Mester és Margarita, Heller: A 22-es csapdája, Salinger: Zabhegyező, Camus: Közöny, Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, Màrquez: Száz év magány, Hrabal: Sörgyári capriccio.) 3. A 20. század második felének magyar irodalma (15~18 óra) Történelmi, társadalmi és gazdasági viszonyok alakulása Magyarországon 1945-től napjainkig. Az 1945 utáni magyar irodalom eszmei változatossága és formai sokszínűsége; írói csoportok, mozgalmak. A folyóirat-irodalom. Illyés Gyula szerepe a háború előtti és utáni irodalom szervezésében – röviden. Elemzésre ajánlott művei: Bartók, Koszorú, Egy mondat a zsarnokságról – a szabad véleménynyilvánítás joga alapvető emberi jogaink egyike. Részletek a Puszták népe című irodalmi szociográfiájából és a Fáklyaláng című drámájából. Weöres Sándor forma- és prozódiaújításai – két mű rövid elemzése. Pilinszky János a magány költője, istenkereső költészete – két vers elemzése. Ajánlott művek: Négysoros, Apokrif – részlet. Összefoglaló kép a II. világháborút követő korszak tendenciáiról a lírában (a költők egy-egy versének bemutatásával) és a prózában. Németh László egy regényének elemzése. (Ajánlott: Iszony ~ Gyász) Déry Tibor elbeszélései és novellái közül egynek rövid elemzése. Összefoglaló kép a 20. századi próza további jelentős íróiról: Ottlik Géza: Iskola a határon – részlet, Mándy Iván egy novellája, Eszterházy Péter posztmodern prózája – röviden. Örkény István egypercesei közül négy-öt novella és a Tóték részletes elemzése. A modern magyar dráma fejlődése – röviden (műelemzés – lehetőség szerint színházi élmény alapján). 4. A határon túli magyar irodalom (6~10 óra) Összefoglaló kép a határon túli és a nyugati magyar irodalomról. Bővebben a romániai, pontosabban az erdélyi magyar irodalom fejlődéséről. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részletek) és az Ádvent a Hargitán – elemzések. Az utóbbi színházi élmény alapján is lehetséges. Kányádi Sándor: Fától fáig – elemzés. 5. Szlovákiai magyar irodalom (15~20 óra) A szlovákiai magyar irodalom kezdetei. Fábry Zoltán: A vádlott megszólal c. röpiratának rövid bemutatása. Az 1945 utáni újrakezdés: Dobos László, Duba Gyula – egy-egy 45

művükön keresztül. A Nyolcak közül: Cselényi László: A történelem kerekeiben, Tőzsér Árpád: Fejezetek egy kisebbségtörténelemből, Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz, Gál Sándor: A távolodók – elemzések. Az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél nemzedéke. A szlovákiai magyar prózairodalom szemléleti modernizálása Grendel Lajos műveiben. Egy regényének elemzése. (Elemzésre ajánlott művek: Éleslövészet ~ Galeri.) 6. Megzenésített versek, rockoperák (2 óra) A magyarországi és a határon túli szerzők, előadók: Cseh Tamás, Kaláka együttes, Ghymes, Kor-Zár, Dinnyés József: Énekmondó c. megzenésített versei (pl.: Határtalanul). Rockoperák: István, a király; Veled, Uram! 7. A számítógép és az Internet használata az irodalmi ismeretek bővítésére, anyaggyűjtés elektronikus könyvtárakban (2 óra) A számítógép és az Internet gyakorlati felhasználása: irodalmi CD-k kezelése. Elektronikus könyvtárakban való keresés, anyaggyűjtés, felkészülés a tanítási órára, az érettségi vizsgára, konkrét szerzők valamint műveik keresése, a velük kapcsolatos információk felkutatása és feldolgozása. Beszámoló készítésének módja. (Felhasználható weboldalak címe az Infovek magyar nyelv és irodalom weboldalán található a hasznos oldalak címszó alatt: www.infovek.sk honlapon belül a magyar weboldalon.) 8. Az irodalmi tananyag összefoglalása (6~22 óra) Az irodalmi részt érintő érettségi témakörök összefoglalására fordítható idő, amit a tanár tetszés szerint foglalhat a tanmenetébe. 9. Felmérésekre szánt óramennyiség (8 óra) Az irodalmi felmérők több formáját variálhatjuk: összefüggő dolgozatot, ill. egy-egy mű elemzését kérhetjük írásban; az extern érettségi írásbeli vizsga formáját is alkalmazhatjuk. Évente 2 összefüggő dolgozatot, ill. 2 műelemzést íratunk, és kb. 4 feladatlapot töltünk ki diákjainkkal, amely feladatlapokban arányosan szerepelnek az ún. zárt, rövid válaszadós és a nyitott kérdések. 10. Művek könyvnélküli ismerete – világirodalomból: 1-2 vers vagy részlet – magyar irodalomból: 3-4 vers vagy részlet 11. Ajánlott házi olvasmányok – világirodalomból: 4-5 mű részlete, – magyar irodalomból: 4-5 műrészlet, teljes mű: Örkény: Tóték Kertész Imre: Sorstalanság

46

5. Módszertani ajánlás Az 1995-ben kiadott tanterv tartalmazta a nyolcosztályos gimnáziumok számára előírt tananyagot is. Az új iskolatípussal kapcsolatban akkor még kevés tapasztalattal rendelkeztek a tantervírók, hiszen csak azokban az években nyíltak az első nyolcosztályosok. Ezért a tanterv elején – A tananyag és a tanterv jellemzése alcím alatt – meg is jegyezték, hogy: „… másféle tananyagbeosztás, szerkezeti felépítés is elképzelhető. Az alábbiakban tehát csupán témaköröket közlünk egymás után, amelyeket a tanár úgy oszt el és úgy válogat össze az egyes osztályokban, ahogyan azok számára a legmegfelelőbbek.”. (Tanterv a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák számára Magyar nyelv és irodalom, Ministerstvo školstva a vedy Slovenskej republiky, Bratislava 1995, 189. oldal.) Ezek a gondolatok igen megkönnyítették volna a tanárok munkáját, de egyben óriási feladatot is róttak volna rájuk. Hiszen minden egyes tanárnak magának kellett volna összeállítania a saját, 8 évre szóló tantervét, s nem csak az egyéni, évekre bontott tanmenetét. Ezzel a lehetőséggel nem sok nyolcosztályos gimnáziumban éltek, illetve élhettek. Az iskolák többségében úgy készítették (vagy kellett készíteniük) a tanmeneteket, hogy az első négy évre az alapiskolák felső tagozata, majd a következő négy évre a négyosztályos gimnáziumok számára írt tanterveket vették alapul. Ezzel a módszerrel semmiben sem különbözött a nyolcosztályos gimnázium az alapiskolától, illetve a négyosztályos gimnáziumtól. Tiszteletet érdemel az a néhány gimnázium igazgatója, aki nem gördített akadályt a kreatív pedagógus elé, és megengedte – az Oktatási Minisztérium által is javasolt egyéni tanmenetek, helyi tantervek elkészítését ebből a tantárgyból. Ez az új tanterv most azon elképzelések alapján készült, amelyeket néhány tanár két-három nyolcosztályos gimnáziumban közel 10-12 éve kísérletként alkalmazott. 2005 szeptemberétől immár egységes tantervet használunk a nyolcosztályos gimnáziumokban is. Azonnal felmerül a kérdés, hogy ha az új tanterv a 2005/2006-os tanévben lép érvénybe, akkor melyik osztály (évfolyam) lesz az első, amelyikben annak alapján tanítunk. Azokban az iskolákban, amelyekben először az alapiskola majd a négyosztályos gimnázium tanterve szerint oktatták a diákokat, ott néhány éves átmenetre lesz szükség. Az új tanterv szerint taníthatunk az elsőn kívül még a második, harmadik és a negyedik osztályban. A tantervet figyelmesen olvasva mindenki rájön, hogy miért. A felsőbb osztályokban (ötödiktől felfelé) az említett esetben még nem használhatjuk, mivel túl sok terhet róna a diákokra; egyszerűen összetorlódna számukra a tananyag. Az ötödik osztályosoknak, ha az első négy év során az alapiskolák számára készült tanterv szerint tanultak, akkor folyatatniuk kell a munkát a megkezdett módon, tehát a négyosztályos gimnáziumok számára írt tantervvel. Vagyis ebben a nyolcosztályos gimnáziumban az ötödikesek – és attól fölfelé – a 2005/2006-os tanévben még a négyosztályos gimnáziumi tanterv szerint fognak tanulni, míg a negyedikeseket – és attól lefelé – már az új tanterv alapján oktatják. Sokakban bizonyára kétségek merülnek fel, hogy mennyire lesz átjárható ez az iskolatípus, ha a tananyag felosztása nagyban eltér az 5+4 osztályos képzésben megszokott formától. A nyolcosztályos gimnáziumból bármikor vissza lehet lépni az alapiskolába, illetve, ha a diák már nem iskolaköteles, akkor átléphet egy négyosztályos középiskolába. A nyolcosztályos gimnáziumba viszont csak az első osztálytól kezdve lehet járni. A nyolcosztályos képzésbe belépni – az első osztály megkezdése után – az iskolatípusról szóló rendelet értelmében sem lehetséges. Ez nem elszigetelést jelent, mint sokan hiszik. A nyolcosztályos képzésnek megvan a maga „menetrendje”, amely nem csak a tanítást, hanem a nevelést is érinti. Ez az iskolatípus egy rendszer, amelynek csak akkor lesz értelme, ha azt egy egésznek vesszük, és nem daraboljuk fel szeletekre. Ezért lényeges még az az apróságnak látszó tény is, hogy a nyolc év során még a tanár személye se változzon egy tantárgyon belül, ha lehetséges.

47

Nyelvtani rész A nyelvtani tananyagot – az irodalomtól eltérően – ciklikusan tanítjuk, mivel az egyes nyelvtani fogalmak egy 10-14 éves tanulónak még sok esetben eléggé elvontak, távoliak. Felesleges őket elborítani olyan ismeretekkel, amelyek pár év múlva sokkal érthetőbbek lesznek számukra. Az első tanévet semmiképp se kezdjük osztályozott dolgozatírással, ha az az alapiskola tananyagát foglalja magába! Diákjaink tudásáról a felvételi írásbeli, ill. beszélgetés alapján már van némi elképzelésünk. Természetesen készíthetünk egy általános ismereteket felmérő feladatlapot, mert valósabb képet kapunk tudásukról, mint az elmúlt tanév végén a felvételi dolgozatból. Ezt az írásbelit viszont „csak” pontozzuk, vagy fejezzük ki az elért eredményeket százalékban, de ne kapcsoljunk hozzá érdemjegyet! Diákjaink tudását akkor osztályozhatjuk, amikor már a mi munkánk eredményét mérjük fel. Lélektani szempontból is jó hatása van, ha rögtön az első dolgozat nem megy „élesbe”, s nem keltünk kisdiákjainkban bűntudatot, ha netán fény derülne hiányosságaikra. A mi dolgunk lesz azokat kiegészíteni, s ne hárítsuk az alapiskola alsó tagozatára, mert az úgysem változtatna az akkori helyzeten. A nyelvtani tananyagot ugyan ciklikusan építettük fel, de mégsem egyezik teljesen az alapiskola és a négyosztályos gimnázium tananyagának felépítésével. A tanulók korát és képességeit figyelembe véve kezdjük a hangtannal, majd jutunk el a negyedik osztály végére a többszörösen összetett mondatokig, valamint a számítógép felhasználásának lehetőségeit kihasználva az e-nyelvtan (elektronikus nyelvtan) fogalmáig. Ez utóbbira vonatkozólag tekintsünk meg egy példát, amely nem kötelező, hanem tetszés és lehetőség szerint variálható, használható. Harmadik osztályban a világ nyelvei, a nyelvcsaládok felkutatása érdekes feladat lehet, ha ennek az Interneten nézünk utána. Erre természetesen külön órát kell szentelnünk, ha van rá módunk. Ebben a korban, amikor tanítványaink 13-14 évesek, már olyan feladatot is adhatunk, amikor egyedül néznek körül a világhálón, és az ügyesebbek készíthetnek az összegyűjtött anyagból egy beszámolót. A későbbiekben némelyikük akár egy számítógépes bemutatóval egybekötött beszámolót is képes lesz elkészíteni. De előtte, nekünk, tanároknak is meg kell tanulnunk, hogy a tanulásnak ezt a módját taníthassuk! Az előbbi rövid példából kitűnik, hogy tanítási módszereink a közeli jövőben meg fognak változni, illetve magunknak kell megváltoztatnunk, ha nem kívánunk unalmasak lenni. Még mielőtt bárki is megvádolna, hogy a magyar nyelv és irodalom tanítását bele akarom rángatni valamiféle számítógépes fantáziálásba, nézzünk körül a világban, hol tartanak egy-két fejlettebb országban a tanítás terén! Akár tetszik nekünk, akár nem, a technika segíteni fog bennünket. Persze, ha nem zárkózunk el előle. Az eddig száraz nyelvtani, helyesírási tananyag egyszerre érdekessé válhat diákjaink számára, ha élünk az említett lehetőségekkel. Természetesen nem az összes tanítási óránkat kell számítógép mellett tartanunk, hiszen az lehetetlen. Elegendő évente két-három ilyen óra, hogy diákjaink figyelmét felhívjuk a nyelvtan szerepére, amely nélkül még a későbbi századok digitalizált világában sem lehetnek meg az emberek. Itt rögtön felhívhatjuk figyelmüket az elektronikus postában használt szavak írására, a rövidítésekre, a helytelen formákra, amelyek először a mobiltelefonok rövid szöveges üzeneteiben (sms) jelentek meg, mint pl.: a 6ás, amelynek hatás, vagy a 2s, amelynek kétes lenne a megfelelő írásmódja. A negyedik s majd a hatodik osztály végén kerül sor az ún. témazáró összefoglaló ismétlésre, amelyet sokan tévesen kisérettséginek neveznek. Ez nem vizsga, csupán összefoglaljuk, rendszerezzük általuk az addig tanultakat. Viszont óriási hasznát vesszük a nyolcadik osztályban a kétszintű érettségi vizsgákra való felkészülés során, mivel nem kell a teljes nyolc év anyagát újra tanulni, hanem csak a kétévenként összefoglalt tananyagot

48

átismételni. Ezzel rengeteg időt és energiát fognak diákjaink megtakarítani, és persze a tanároknak is kevesebb gondjuk lesz a végzős osztályok felkészítésével. A nyelvtani tananyagba nem csak magát a nyelvtant soroljuk, hanem ide tartozik a helyesírás gyakorlása, a nyelvművelés, nyelvhelyesség, nyelvtörténet és a fogalmazás is. Az utóbbival – főleg az első négy év során – az irodalomóra keretén belül is foglalkozunk. Külön órákat kell szánnunk a számonkérés írásbeli formájára, amelyre többféle módszert alkalmazhatunk. Ne feledkezzünk meg azonban az olyan típusú feladatlapokról, amelyek az extern érettségi írásbeli vizsga feladatlapjaira hasonlítanak! A hetedik és nyolcadik osztályosokkal megvásároltathatjuk a Szlovák Tankönyvkiadó gondozásában megjelent Monitor-feladatgyűjteményt, amely hasznára lehet diáknak s tanárnak egyaránt.

Irodalmi rész Az irodalmi tananyagot már lineárisan építettük fel, ami azt jelenti, hogy egy témakört egyszer veszünk át, de azt alaposan. Irodalomtörténettel a negyedik osztálytól kezdődően foglalkozunk. Addig gyakorlatilag magával az irodalmi alkotással, műfajokkal, művek olvasásával, elemzésével, a szereplők jellemzésével töltjük meg a tananyagot. Felmerülhet a kérdés, hogy nem túl korai-e az irodalomtörténet kronológiáját betartva az ókori görög drámákat 14 éveseknek tanítani. Ha nem „egyetemi szinten” tesszük, akkor nem. Ugyanis közel lehet hozni a görög tragédiákat vagy Shakespeare Rómeó és Júliáját egy 14 éveshez is, ha azt a korához mérten tálaljuk. A mai 14-15 éves korosztály sokban különbözik a pár évtizeddel ezelőtti tizenévesektől. Jóval tájékozottabbak, érettebbek. Igaz, sokban tűnnek kisebbnek is, mivel több kényeztetésben részesültek, mint amilyenben mi az ő korukban; de ez nem jelenti azt, hogy felfogásuk, a világról alkotott elképzelésük gyerekesebb lenne, mint az előttük levő korosztályoké volt. Sőt, meglepően érettebbek. S ezt nem csak a technika iránti fogékonyságukban aknázhatjuk ki, hanem a klasszikus műveltség megalapozásának terén is. A technika kapcsán itt is meg kell említeni, hogy az irodalom tanításában szintén hasznos segédeszköznek bizonyulhat a számítógép és az Internet. Ezek felhasználásának különféle módját először a tanároknak kell megtanulniuk. A számítástechnika szakos kollégák is szívesen vennék, ha diákjaink ismeretei a magyarórán is bővülnének ezen a téren. A magyar szakosok is értékelnék, ha már nem kellene alapvető dolgokkal bajlódni, ha egy tanítási órájukat a számítástechnikai teremben kívánják tartani. Ne kelljen a szöveg írásával vesződni, amikor már egy elektronikus könyvtárban szeretnének lapozni, vagy a szövegszerkesztőben található sablonokat használni, esetleg azzal bíbelődni, hogy miként kell egy programot indítani, amikor már elektronikus szótárakkal (idegen szavak, helyesírási, értelmező- vagy szinonimaszótárral) akarnak dolgozni. Itt vennénk hasznát a sokat emlegetett, de szinte sosem alkalmazott tantárgyközi kapcsolatoknak, amelyeknek helyét remélhetőleg nemsokára átveszi az ún. műveltségtömbök szerinti oktatás. A nyelvtani tananyaggal együtt az irodalmat is összefoglaljuk az említett témazáró ismétlések segítségével. Erre először a negyedik, majd a hatodik osztályban kerül sor, miként arról az előző fejezetekben olvashattak. A könyvek helyét teljes mértékben sosem veheti át a számítógép. Irodalmi alkotásokat ezek után is hagyományos, nyomtatott formában fogunk olvasni. Információkat szerezhetünk róluk elektronikus könyvtárakban, de diákjainkat arra kell ösztönöznünk, hogy olvasni kizárólag csak nyomtatott könyvből élvezetes és érdemes.

49

Meglévő tankönyveink többsége használható a nyolcosztályos gimnázium osztályaiban is. Hogy miként, arról az egyes fejezetekben lehet olvasni. Azonban elkerülhetetlen, hogy néhány tankönyvet átdolgozzanak, illetve szükség szerint újakat adjanak ki. Amíg ezek nem készülnek el, addig bármilyen tankönyv, amely tanításra alkalmas, használható. Arra viszont nem árt odafigyelni, hogyha magyarországi tankönyvet használunk, akkor az mennyiben igazítható a mi követelményünkhöz. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy nálunk jóval alacsonyabb óraszámban tanítjuk a magyar nyelvet és irodalmat. Ezért nem vehetjük át egy az egyben az ottani könyvekben szereplő tananyagot. Ha mégis használnánk magyarországi tankönyveket – amelyet semmilyen rendelet és törvény nem tilt –, akkor is figyelembe kell vennünk, hogy belőlük csak azokat a tananyagrészeket kérhetjük számon diákjainktól, amelyek a mi, szlovákiai követelményünkben (tantervekben, érettségi követelményekben, műveltségi alapkövetelményekben) szerepelnek! Az ún. könyvnélküliekre (memoriterekre) és az ajánlott olvasmányokra különös figyelmet kell fordítani. Az említett követelmények tartalmazzák az ajánlott művek listáját, azonban a diákok igénye, tetszése, valamint a tanár elképzelése szerint választhatnak azokon kívül egyéb irodalmi alkotásokat is. Arról viszont ne feledkezzünk meg, hogy a tantervben és az érettségi követelményben feltüntetett művek az extern érettségi írásbeli vizsga feladatlapjainak alapját képezhetik. Lehet, hogy ez előszörre megszorításnak tűnik, de inkább vehetjük segítségnek, hiszen ezáltal egy biztos fogódzóra leltünk az extern írásbelire való felkészülés során. Az ún. társművészetek bemutatására még egy ideig az irodalomórákból kell elcsípnünk. Szükségünk van ezekre az ismeretekre, hiszen megkönnyítik munkánkat, még ha időt is vesznek el. Nem minden diáknak van lehetősége családjával színházba járni, ezért újra a magyar szakosokra hárul a feladat, hogy tanítványaikkal megismertessék a művészet eme ágát is. Mind a komáromi Jókai Színházban, mind a kassai Thália Színházban játszanak olyan darabokat, amelyeket érdemes megnézni. Ha pedig módjukban áll, látogassanak el egy budapesti színházba is, hiszen a jövendő színházlátogató, műértő közönség egyelőre még ízlésében formálható diák.

50