KATALÓGUS — 2013. október 1. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), egy tudományos és forrás adatbázissorozat, amely a legfontosabb magyar szakmai folyóiratokat, periodikumokat teszi közzé kereshetően, a lehető legteljesebb formában. Az adatbázisok kétrétegű PDF-formátumban jelenítik meg a tartalmakat. Ennek köszönhetően a felhasználó minden esetben az eredeti dokumentum hiteles oldalképét látja, és egyúttal lehetősége van az OCR-technológiával előállított szöveghez történő hozzáféréshez is. Teljes szövegű keresést biztosít, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kívánt információhoz kényelmesen, gyorsan és teljes egészében lehessen hozzájutni. Emellett további hasznos funkciók segítik a felhasználót, legyen az diák, kutató, vagy „egyszerű” érdeklődő: kereshetünk egy-egy adatbázis teljes szövegében, lehetőségünk van szótávolsági keresésre, többszavas keresésre logikai operátorok használatával, használhatjuk az „INDEX” funkciót, ami az adatbázisban szereplő összes szó listáját mutatja meg nekünk.
Keresésünk eredményét találati listába rendezve, rövid szövegkörnyezettel együtt látjuk, a találatokat pedig a program kivilágítja a szövegben is. Fontos, hogy a pontos oldalhivatkozások is mindig rendelkezésünkre állnak, így a digitális szöveg minden szempontból kiválthatja a ma már legtöbbször nehezen hozzáférhető papíralapú változatot. Külön böngészhetjük a tartalomjegyzéket is. Az ADT-sorozatban DVD-n, Blu-ray lemezen illetve merevlemezen immár 103 kiadvány érhető el, amelyek együttes szövegterjedelme több, mint 4 millió 150 ezer oldal, teljes összesített mérete meghaladja az 1,2 TB-ot! A katalógus ABC sorrendben tartalmazza a kiadványokat, feltüntetve a hozzávetőleges oldalszámot, méretet, és az adathordozót. (A kiadványok igény szerint merevlemezen vagy megfelelő kapacitású USB memórián is hozzáférhetők!) KURRENS jelöléssel láttuk el a ma is aktív folyóiratrokat, amelyeket szándékunk szerint időről időre frissíteni fogunk.
2000 (1989–2012) • kurrens A 2000 magyar nyelvű, irodalmi és társadalmi havilap 1989 áprilisában indult, és ma is a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Szerkesztőségét 2007-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Független értelmiségiek kezdeményezése nyomán a rendszerváltás folyóirataként indult 1989-ben, és éveken át a legnagyobb példányszámban fogyó értelmiségi folyóirat volt. A 2000 a magyar irodalmat és szellemi kultúrát kezdettől fogva határok – ország- és szellemi határok – nélkül fogta fel. A 2000 az elmúlt negyedszáz évben a független és nyitott gondolkodás elismert fóruma lett. A szerkesztők és szerzők által kutatóként, tudósként, művészként képviselt, illetve művelt szakmai területek, egyetemek és intézetek, a Berlintől, Bécstől, Londontól Pozsonyon, Bukaresten, Szófián, Vilniuszon át Moszkváig és Szentpétervárig ívelő kollégiális kapcsolatok képezik azt a nemzetközi szellemi infrastruktúrát, amely lehetővé teszi, hogy a 2000 az európai magyar kulturális élet élő műhelye, az európai kulturális értékek, a demokratikus politikai vitakultúra közvetítője legyen: gondolkodásmódok, szerzők, eszmék, iskolák és esztétikai irányzatok szellemi találkozási helye és nyitott párbeszéde egymással. Néhány név fontosabb szerzői közül: Mándy Iván, Ottlik Géza, Esterházy Péter, Nádas Péter, Tandori Dezső, Petri György, Gergely Ágnes, Orbán Ottó, Bertók László, Rakovszky Zsuzsa, Oravecz Imre, Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Márton László, Marno János, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina, Zalán Tibor, Marsall László, Porogi András, Szörényi László. 11 ezer oldal, 19 GB Blu-Ray AETAS (1985–2010) • kurrens Az Aetas történettudományi folyóirat, szerkesztői elsősorban a Szegedi Tudományegyetem történelem tanszékeinek oktatói közül kerülnek ki. 1985 óta jelenik meg, és az azóta eltelt idő alatt elismert helyet vívott ki magának a hazai történész szakmában. Évente négy, tematikus szám jelenik meg, amelyek a magyar és az egyetemes történelem különböző időszakait és problémáit fogják át. A lap főként történeti tárgyú tanulmányokat, forrásokat, kritikákat, ismertetéseket, interjúkat közöl, de szívesen fogad írásokat a társadalomtudományok más ágaiból is. Törekszik a magyar történettudományban hagyományosan túlsúlyos politikatörténet-írás mellett a gazdaság-, társadalomtörténet, az eszme- és kultúrtörténet terén születő új kutatási eredmények bemutatására. Célkitűzései között szerepel továbbá a kortárs nyugat-európai és észak-amerikai történetírás elméleti és módszertani problémafelvetéseinek közvetítése a magyarországi szakmai olvasóközönség felé. Rendszeres publikációs lehetőséget biztosít pályakezdő fiatal kutatók számára. Fontosnak tartja, hogy elősegítse a vidéki egyetemeken és kutatóintézményekben dolgozó fiatal szakemberek számára ismertté válásukat az országos szakmai közvélemény előtt. Nem csupán a szűk szakma érdeklődésére számot tartó lap kíván lenni – célja az új kutatási eredmények közvetítése a tanárok, levéltárosok, könyvtárosok, egyetemi hallgatók felé. 17 ezer oldal, 3 GB DVD
AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ (1840–1955) A legfontosabb magyar tudományos társaság hivatalos közlönye, 1840-től számol be az Akadémia munkájáról: „E’ lapok időről időre minden, az academiai gyűlésekben előforduló‚ a közzé tételre alkalmas tárgyakat, valamint az intézetet illető fontosabb hivatalos jelentéseket, közlik.” – adja meg az első szám fejléce a kiadvány maga elé kitűzött alapfeladatait. Az 1956-tól Magyar Tudomány néven mindmáig folyamatosan megjelenő folyóirat immár több mint másfél évszázada tájékoztat legjelentősebb tudományos intézményünk szakmai és szervezeti munkájáról. Kiadványunk 1840-től 1955-ig tartalmazza az értesítő más forrásból be nem szerezhető valamennyi számát. 50 ezer oldal, 4 GB DVD ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS (1868–1955) A zárszámadás a magyar állam bevételeit és kiadásait magában foglaló pénzügyi terv – az Országgyűlés által elfogadott és törvényerőre emelt költségvetés – végrehajtását tartalmazza: összeveti a költségvetési törvényben tervezett és a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat. A zárszámadás elfogadása mindig a költségvetési év lezárása után történik. Alaptörvényünk az 1848-as forradalom óta tartalmazza a pénzügyekkel foglalkozó minisztérium azon kötelezettségét, hogy az adott pénzügyi év előtt az Országgyűlésnek beterjessze a soron következő esztendőre vonatkozó pénzügyi terveket, illetve elszámoljon az előző év mérlegével. A mindenkori zárszámadás – a költségvetéssel együtt – hűen tükrözi nemcsak az ország anyagi helyzetének alakulását, az államapparátus struktúráját, hanem a gazdasági prioritásokban megtestesülő politikai-társadalmi értékrend változását is kirajzolja hosszabb történelmi időszakon átívelve. Kiadványunk ezért értékes forrásául szolgál nemcsak a pénzügyek kutatóinak, hanem az egyéb gazdaságés társadalomtudományok szakembereinek és az érdeklődő laikusoknak egyaránt. 97 ezer oldal, 7 GB DVD ARS HUNGARICA (1973–2008) • kurrens Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete az MTA-n belül 1969-ben jött létre Művészettörténeti Kutató Csoport néven, 1991-től szerepel mai nevén. Folyóirata, legfontosabb kiadványa az 1973-tól megjelenő periodika. Az első szám bevezetőjében így határozták meg a folyóirat feladatát: „…olyan időszaki, évenként kétszer megjelenő publikációs fórumnak szánjuk, amely a kutatás legfrissebb, hatékonyan felhasználható eredményeit hozza nyilvánosságra. Témaköre elsősorban a magyar művészettörténetre és annak egyetemes vonatkozásaira, a tudománytörténeti, művészetelméleti és módszertani kutatás eredményeire terjed ki. Belső szerkezete lehetővé teszi különféle műfajú írások közlését.” 15 ezer oldal, 4 GB DVD 1
ATHENAEUM (1892–1947) A magyar filozófia történetének egyik leghosszabb életű folyóirata volt az 1892-ben induló Athenaeum. 1914-ig a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és államtudományi folyóirataként jelent meg, majd 1915-től az 1901-ben megalakult Magyar Filozófiai Társaság – a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával – a Társaság folyóirataként jelentette meg évente négy, majd 6 lapszám formájában. Az Athenaeum – látván a módszeres kutatás révén a természettudományokban végbement látványos eredményeket – indulásakor egyértelműen a pozitivizmust tűzte zászlajára. Később a pozitivizmust felváltotta az új idealizmus, majd 1920-tól kezdve a szellemtörténeti korszak. Az induló évektől kezdve szellemileg nyitott, liberális maradt, s ez a nyitottság biztosította fennmaradását és folyamatosságát 20. századi történelmünk első felének viharos körülményei között. 23 ezer oldal, 2 GB DVD BELÜGYI KÖZLÖNY (1896–1953) A belügyminiszter 1896-ban rendeletben intézkedett a tárca közlönyének kiadásáról: „Régóta érzett hiányt képez az, hogy a vezetésem alatt álló belügy minisztériumnak, a belügyi kormányzat minden ágára kiterjedő hivatalos lapja nincs. E hiányon kívánok a folyó év május hó 1-én meginduló »Belügyi Közlöny« kiadásával segíteni. A »Belügyi Közlöny« a jelenleg minden köznapon megjelenő »Hivatalos Rendőri Közlöny« valamint a havonkint kétszer megjelenő »Egészségügyi Értesítő«-nek folyó év április végével leendő megszüntetése mellett oly hivatalos közlöny lesz, mely az említett lapok által eddig szolgált czélok legkisebb veszélyeztetése nélkül és azok tartalmán felül, a belügyminisztérium összes általános (kör) rendeleteit, egyáltalán az alsóbb hatóságokra és a nagy közönségre nézve is érdekkel bíró hivatalos adatok és közlemények gyűjteményét fogja magában foglalni, és mindenkire nézve könnyen hozzáférhetővé tenni. A »Belügyi Közlöny« két lapból, úgymint az időszaki főlapból és a naponkint megjelenő melléklapból fog állani. A főlap havonkint kétszer, minden hó 1-én és 15-én jelenik meg és 4 főrészre, u. m. 1. Közigazgatási, 2. Anyakönyvi, 3. Rendészeti, 4. Egészségügyi részre oszlik.” 62 ezer oldal, 7 GB DVD BORÁSZATI LAPOK (1858–1943) A 19. század közepétől meginduló gazdasági fejlődés, a nagyvilággal való nyitottabb kapcsolattartás, a sajtótermékek szabadabb áramlása, a nyugati pédák megteremtették a feltételeit a hazánkban jelentős gazdasági súlyú borászat szakmai fórumának számító Borászati Lapok megjelenéséhez. „A szakirodalom az, minek az előttünk álló külföld iparfejlődését, szellemi s anyagi jólétét köszönheti. Ez azon iránytű, mely legbiztosabban mutatja az emelkedés s mivelödés útját. Ez egyszersmind azon hévmérö, melyről meglehet itélní valamely nemzet culturai fokozatát. … Hogy tehát mi is utólérjük az előttünk álló nemzeteket, okvetlen szükségünk van a szakirodalom munkásságára; szükségünk van szakközlönyökre s külön borászati lapra, mely tüzetesen tárgyalja mindazt, a mi a szölőmivelés, borkezelés, pincze-gazdászat és borkereskedést érdekelheti.” 42 ezer oldal, 24 GB Blu-Ray / HDD BUDAPEST (1945-2012) • kurrens A Budapest c. havi lap, a „városlakók lapja”, számos képpel, illusztrációval, korabeli fotográfiával teszi élvezetessé a főváros kulturális életéről, épületeiről, történelméről, hangulatáról, de mindenek előtt lakóiról szóló írásokat. A lap 1945. október 15én indult, főszerkesztője Némethy Károly, a főváros kulturális tanácsnoka volt. 1947-es megszűnését követően 1966-ban a főváros kulturális folyóirataként indult újra, 1988-as megszűnéséig a Fővárosi Tanács lapjaként jelent meg. 2. folyamának szerkesztői Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó és Szabó János voltak. A lap újraindítását egy kávéházi asztaltársaság, a Nagy Budapest Törzsasztal határozta el 2003-ban, így 2
harmadízben 2004. március 15-én jelent meg Buza Péter szerkesztésében, aki így ír a lap hivatásáról: „Milyen város az, amelynek nincsen ilyen lapja? Sőt! Nincsen lapja egyáltalán. Olyan sincs. Főváros. Világváros. Amelynek nem fontos, hogy üzenjen a polgárainak: kétezer éve élek itt a Dunánál, és van mit mondanom nektek magamról, múltamról, arcomról. Meg rólatok. Mert együtt vagyunk «múlttal és jelennel, mi, együtt», a város. Ezt pedig meg kell mutatni. Így leszünk majd végre valóban otthon.” 20 ezer oldal, 30 GB Blu-Ray / HDD BUDAPESTI CZIM- ÉS LAKJEGYZÉK (1880-1928) A főváros hivatalos címtára 1880 és 1928 között, összesen 29 alkalommal jelent meg. Az elektronikus változatban e könyvsorozat kiegészül a részben hasonló adatokat tartalmazó „Adressen-Kalender von Pest, Ofen und Altofen” című kiadványnak 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében megjelent kötetével. Így az adatbázisban összesen 50523 oldal érhető el kereshető formában. A korabeli kötetek egyebek közt tartalmazták Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a hivatalos szervek adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá a fővárosban élők betűrendes lakcímjegyzékét. Az adatbázis így páratlan adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki például családja, lakóhelye múltjára kíváncsi. 51 ezer oldal, 12 GB Blu-Ray / HDD BUDAPESTI SZEMLE (1857–1944) A Csengery Antal, Gyulai Pál, Voinovich Géza főszerkesztők nevével fémjelzett folyóirat 1857 és 1944 között, három folyamban, több mint 300 vaskos kötetben jelent meg. Közel évszázados fennállása során a kultúra széles területein volt mértékadó orgánum. Enciklopédikus igényű lapként írásai között történelmi, irodalmi, jogi, geográfiai, természettudományos, politikai, gazdasági, technikai tartalmú írásokat is találunk – kitekintéssel az egyes területek nemzetközi életére is – a korszak legjelesebb írói, publicistái tollából. 136 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD BÖLCSELETI FOLYÓIRAT (1886–1906) A 19–20. század fordulójára teremtődtek meg a filozófia hazai művelésének nyelvi, intézményes és kulturális feltételei. Önálló filozófiai fórumok jöttek létre, és magyar nyelvű filozófiai periodikák kezdték meg működésüket. Ezek sorába tartozott a Bölcseleti Folyóirat is. 1886 és 1906 között jelent meg Kiss János szerkesztésében. Erőteljesen pozitivizmus- és modernségellenes hangvételű volt, nagyon határozottan Szent Tamás tanai és a skolasztika felújítása mellé állt Bacon, Descartes, Locke, Spinoza, Kant és Hegel ellenében. Kiss János mindvégig egyenletes színvonalú szerkesztői munkájának köszönhetően a magyarországi neoskolasztika legjelentősebb fórumává vált a folyóirat. 13 ezer oldal, 1 GB DVD CODEX DIPLOMATICUS HUNGARIAE (FEJÉR) Fejér György negyven kötetből álló műve – a benne előforduló hibák és tévedések ellenére – Magyarország középkori történetének méltán nélkülözhetetlen oklevélgyűjteménye. A jeles szerző a kötet anyagát a rendelkezésére álló eredeti középkori oklevelekből, másolatokból és kiadványokból saját és munkatársai fáradságos munkájával állította össze. A magyar történelemre vonatkozó források több mint negyven kötetbe gyűjtött sorozata a kezdetektől 1437-ig kiadott oklevelek közül tízezernyit tartalmaz. Nemcsak Magyarország, hanem „a Szentkorona országai” legalább négy évszázados történelmének a lehető legtöbb oklevele megtalálható benne. Kiadványunk tartalmazza még a kötetekhez szorosan kapcsolódó, Czinár Mór által készített nagyszerű mutatót is. 26 ezer oldal, 2 GB DVD
CSALÁD- ÉS HELYTÖRTÉNETI IRODALOM AKiadványunk a 19. század második és a 20. század első felének legjelentősebb család- és helytörténeti munkáit teszi közzé. Megtaláljuk benne a nagy vármegyei monográfiákat, a legfontosabb sokkötetes családtörténeti munkákat, a genealógia, heraldika, helytörténet számos alapművét. Az összesen 140 kötet komplett családtörténeti könyvtárként szolgálja a téma szerelmeseit. Egyebek mellett a következő nagy munkákat is megtaláljuk a lemezen: Arad, Bács-Bodrog, Békés, Bereg, Szilágy, Szolnok-Doboka vármegyék monográfiái; Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai; Kempelen: Magyar nemes családok; Nagy Iván: Magyarország családai; Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944 61 ezer oldal, 41 GB Blu-Ray CSALÁDTÖRTÉNETI FOLYÓIRATOK Kiadványunk egy nagy és három kisebb családtörténeti folyóiratot tesz közzé: a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság ma is aktív közlönyét, a Turult (1883-2010), a Komáromy András és Pettkó Béla által szerkesztett „Nagy Iván” című családtörténeti értesítőt (1899-1901), a Sándor Imre és Sebestyén József által Kolozsváron kiadott Genealogiai füzeteket (1903-1914), valamint a Magyar családtörténeti szemlét (1935-1944) Baán Kálmán szerkesztésében. 18 ezer oldal, 5 GB DVD DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP (1890–1945) A dunántúli evangéliumi református egyházkerület hivatalos közlönye hetenként megjelenő egyháztársadalmi lap volt, amely 1890-ben indult Pápán, az evangéliumi református főiskola tanári karának gondozásában. „Teljes tudatában vagyunk annak, hogy e lap első sorban egyházkerületünk és főiskolánk lapja, melynek érdekeit figyelembe venni és hűséggel szolgálni első kötelessége leend, anélkül azonban, hogy bármely separatisticus hajlamnak, vagy provinciális szüklátkörüségnek szolgálatába szegődnék. Egyházkerületünk és főiskolánk ügyein kívül élénk figyelemmel fogjuk kisérni a testvér kerületek és főiskolák életműködését s a nálok, valamint a külföld protestáns egyházaiban történő nevezetesebb eseményeket is.” – adja meg az első főszerkesztő, Révész Kálmán a lap programját. 19 ezer oldal, 4 GB DVD DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET JEGYZŐKÖNYVEI (1843–1949) Kiadványunk hatalmas időszakot, több mint egy teljes évszázadot átölelve tartalmazza a Dunántúli Református Egyházkerület közgyűléseinek jegyzőkönyveit. A Pápai Református Főiskola kiadásában megjelentetett 96 kötet betekintést nyújt az egyházkerület mindennapi életébe, az egyházpolitika minden fontos eseményébe. Az ülések jegyzőkönyvei mellett püspöki jelentéseket, költségvetési javaslatokat, előterjesztéseket, beszámolókat, zárszámadásokat is tartalmaz, egyházjogi, személyi, oktatási, gazdasági, hitéleti ügyekben egyaránt tájékozódhatunk. A kötetek tárgymutatói teszik könnyen áttekinthetővé a hatalmas anyagot. 24 ezer oldal, 3 GB DVD EGYETEMES PHILOLOGIAI KÖZLÖNY (1877–1948) Az Egyetemes Philologiai Közlöny nyelv- és irodalomtudományi folyóirat. Közreadója az induláskor a Budapesti Philologiai Társaság, 1879-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága volt. Nyelv- és irodalomtudományi értekezéseket és közleményeket tartalmaz, az első évtizedekben a klasszika-filológiai témák túlsúlyával. Később a korszak jeles nyelvtudósai, néprajz- és történelemtudósai, a magyar és világ-
irodalom filológusai publikáltak ezen orgánumban. A korai évtizedeket a pozitivista szemlélet jellemezte, később teret nyert a szellemtörténeti irányzat is. Jogutódja az 1955-től megjelenő Filológiai Közlöny. 46 ezer oldal, 4 GB DVD EGYHÁZTÖRTÉNETI EMLÉKEK A MAGYARORSZÁGI HITÚJÍTÁS KORÁBÓL (1520–1551) Az 1520 és 1551 közötti időszak mozgalmas volt a magyar történelemben: a három részre szakadt ország bonyolult és gyakran változó hatalmi viszonyai mellett ez a kor a hazai reformáció megjelenésének, terjedésének, az időszak vége felé az erre adott katolikus válasznak, az ellenreformációnak az időszaka. A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztálya 1902 és 1912 között jelentette meg az addig hiánypótló forrásgyűjteményét. Szerkesztői tudós történészek, egyháztörténészek – Bunyitay Vince, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János, Kollányi Ferenc, Lukcsics József – voltak, akik összegyűjtötték a magyarországi reformáció és ellenreformáció egyháztörténeti emlékeit. A kiadvány a 16. századi helytörténet valóságos kincsesbányája – nemcsak egyháztörténeti vonatkozásban. 3 ezer oldal, 1 GB DVD ETHNOGRAPHIA (1890–2008) • kurrens A Magyarországi Néprajzi Társaság megalakulásával, annak hivatalos értesítőjeként indult a folyóirat 1890-ben, Budapesten. Kezdetben évente tízszer, 1894-től kéthavonta, 1900-tól megint tízszer jelent meg, 1949-től negyedéves lap. Magyar és egyetemes néprajzi, etnológiai tanulmányokat, megemlékezéseket, társulati híreket közöl. „A társaság e folyóirattal … a hazai ethnographia tudományos művelésére állandó központot akar teremteni, s az ethnographia művelőit, a kik eddig csak más rokonszakmák folyóirataira voltak utalva, akarja maga köré gyűjteni.” – írja Réthy László, az első szerkesztő az induló számban. Későbbi jeles szerkesztői voltak Katona Lajos, Sebestyén Gyula, Solymossy Sándor, Ortutay Gyula, Balassa Iván. 56 ezer oldal, 16 GB Blu-Ray / HDD ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL (1867–1947) A dualizmus korának fontos történelmi szakfolyóirata, publikációs, forrásközlő fóruma volt a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott „Értekezések a történeti tudományok köréből” c. sorozat. A sorozat alapvetően a kisebb terjedelmű, egy-egy részproblémát körüljáró tanulmányok orgánuma volt. A kor összes jelentős történésze pukblikált benne, a teljesség igénye nélkül: Acsády Ignác, Áldásy Antal, Békefi Remig, Borovszky Samu, Csánki Dezső, Domanovszky Sándor, Fejérpataky László, Fényes Elek, Fraknói Vilmos, Hunfalvy János, Ipolyi Arnold, Karácsonyi János, Lukinich Imre, Madzsar Imre, Mályusz Elemér, Marczali Henrik, Pesty Frigyes, Pulszky Ferenc, Schönherr Gyula, Szabó Károly, Szekfű Gyula, Szilágyi Sándor, Tagányi Károly, Thallóczy Lajos, Thaly Kálmán, Wenczel Gusztáv. Ezek a tanulmányok sok érdekes tényt és adatot tartalmaznak, tájékozódási pontokként szolgálhatnak a ma kutatói számára is. 17 ezer oldal, 2 GB DVD FILOLÓGIAI KÖZLÖNY (1955–2009) • kurrens Az Egyetemes Philologiai Közlöny jogutódja 1955. márciustól jelenik meg és a modern magyar filológia, a magyar irodalomtörténet világirodalmi vonatkozásait elemzi, az európai irodalmakat kíséri figyelemmel. Általános nyelvészeti témáknak, összehasonlító irodalomtörténeti kutatásoknak is helyt ad. Irodalomelmélet, poétika, filozófia, az irodalom és a folklór kapcsolatát tárgyaló témák szintén a szakfolyóirat profiljába tartoznak. Néhány név a jeles tudósokból álló szerkesztőbizottsági tagok sorából: Gyergyai Albert, Hadrovics László, Süpek Ottó, Dobossy László, Köpeczi Béla, Masát András. 22 ezer oldal, 3 GB DVD 3
FOLIA ARCHEOLOGICA (1939–2010) • kurrens Nagymúltú nemzeti közgyűjteményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum évkönyvét tartalmazza kiadványunk. Az 1939-ben indult, és mind a mai napig megjelenő Folia Archeologica a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának évkönyve. A kiadvány címe nem fedi pontosan a benne levő tartalmat, mert a Folia Archaeologica a múzeum minden gyűjteményét felöleli. 1972-ben a múzeum évkönyvét kettéosztották: helyesnek látták, ha két kötetre, régészetire és történetire bontják, és így a tisztább profil révén jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi tudományos életbe. A Folia Archaeologica megmaradt a régészeti közlemények publikációs fórumának, míg a történeti jellegű, közép- és újkori közlemények számára létrehozták a Folia Historica-t. 13 ezer oldal, 7 GB DVD FOLIA HISTORICA (1972–2011) • kurrens Nagymúltú nemzeti közgyűjteményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti évkönyvét tartalmazza kiadványunk. 1972-ig az 1939-ben indult, és manapság is megjelenő Folia Archeologica sorozata volt a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának évkönyve. A kiadvány címe nem fedte pontosan a benne levő tartalmat, mert a Folia Archaeologica nem csak régészettel foglalkozott, hanem a múzeum minden gyűjteményi területét felölelte. 1972-ben a múzeum évkönyvét kettéosztották: helyesnek látták, ha két kötetre, régészetire és történetire bontják, és így a tisztább profil révén jobban be tud kapcsolódni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A Folia Archaeologica megmaradt a régészeti közlemények publikációjául, míg a történeti jellegű, közép- és újkori közlemények számára létrehozták a Folia Historica-t. A Folia Historica kifejezetten a történeti kutatások fóruma, a régmúlt korok mellett az újkor történelmének, történeti emlékeinek vizsgálata, bemutatása is nagy súlyt kap lapjain. 7 ezer oldal, 1 GB DVD FONS (1994–2012) • kurrens Az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékén szerkesztett periodikum, a Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című történettudományi folyóirat 1994 óta jelenik meg, évente három alkalommal. Az induló lap első számának Bevezetőjében megfogalmazott célkitűzés az volt, hogy a fiatal történészgeneráció tudományos munkáinak biztosítsanak megjelenési lehetőséget. A Fons elsősorban olyan cikkek, tanulmányok megjelentetésére vállalkozik, amelyek levéltári kutatómunka alapján készült feldolgozások vagy alapos bevezetővel ellátott forrásközlések. A lap harmadik „érdeklődési területe” a történelem klasszikus segédtudományai (diplomatika, heraldika, kronológia, paleográfia, archontológia vagy éppen historiográfia) tárgykörében született dolgozatok. 9 ezer oldal, 1 GB DVD FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ (1950–2008) • kurrens A Földrajzi Értesítő a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztu dományi Kutatóintézetének 1952-től megjelenő szakmai folyóirata. A közel 6 évtizede fennálló kiadvány a földrajztudomány legkiemelkedőbb hazai műhelyében születő nemzetközi szintű természet-, gazdaság- és társadalomföldrajzi kutatási eredmények elsődleges orgánuma. A publikációkat jellegük alapján ötfajta rovatban (ezek az Értekezések, Vita, Szemle, Krónika, Irodalom) megjelentető folyóiratban az 1990-es évektől az intézet más hazai és külföldi műhelyekkel (egyetemek, középeurópai országok földrajzi intézetei) közösen végzett tudományos programok eredményeiből született tanulmányok is helyet kaptak, emellett szerzői gárdája neves külföldi tudósokkal is bővült. 30 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD 4
FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK (1873–2010) • kurrens A 2011-ben már a 135. évfolyamába lépett Földrajzi Közlemények a Magyar Földrajzi Társaságnak, hazánk egyik legrégebbi tudományos társaságának a közlönye. Mint az anyanyelvű tudományművelés, a földrajzi gondolatok és kutatási eredmények közreadásának fóruma, a mindenkori szerkesztőségtől elvárt értékőrző, ugyanakkor haladó elvek mentén tölti be küldetését a szakmai színvonal megtartása és a kor követelményeihez való alkalmazkodás tekintetében az alapítástól mindmáig. A Társaság az alapító atyák szándéka szerint egyrészt a geográfia ősi tudományának ápolását és hazai fejlődését, fejlesztését, másrészt az elért eredmények közkinccsé tételét, a földrajz népszerűsítését szolgálta. Tagjai között mindig ott voltak a magyar földrajztudomány legjelesebb tudósai, egyetemi professzorai. Az alapító Hunfalvy János mellett számos korábbi és későbbi nagy utazónk található azok között, akik letették az „alapkövet”: Vámbéry Ármin, Berecz Antal, Bieltz Albert, Gönczy Pál, Reitz Frigyes, Szabó József, Szily Kálmán, Tóth Ágoston, Xantus János és Déchy Mór. A később leghíresebb szerkesztők között találjuk Lóczy Lajost, Cholnoky Jenőt, Teleki Pált, Mendöl Tibort. 57 ezer oldal, 11 GB Blu-Ray / HDD FŐVÁROSI KÖZLÖNY (1894–2005) • kurrens Budapest Székesfőváros, illetve a Fővárosi Önkormányzat hivatalos lapja. Közlönyként tájékoztat a főváros által hozott, illetve fővárosi vonatkozású, rendeletekről, közgyűlési határozatokról. 177 ezer oldal, 32 GB Blu-Ray / HDD
HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK (1888–2009) • kurrens A folyóiratot a Magyar Tudományos Akadémia alapította 1888ban „a magyar hadi történetírás fejlesztésére”. Kisebb megszakításokkal azóta folyamatosan fennáll, immár a 126. évfolyamánál tart. Napjainkban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában évi négy számban, mintegy ezer oldalon teszi közzé a magyar és a kapcsolódó egyetemes hadtörténelem új kutatási eredményeit. Magyarország egyik legrégebbi társadalomtudományi orgánumaként a kezdetektől jelentős szerepet játszik a hazai történetírás fejlődésében, a magyar hadtörténeti irodalom gazdagításában. Az utóbbi évtizedben tovább növelte elismertségét a szakmai körökben és – elsősorban a 20. század hadtörténelmét tárgyaló tanulmányai, forrás- és visszaemlékezés-közlései révén – a szélesebb olvasóközönség körében is folyamatosan növekvő népszerűségre és keresettségre tett szert. 70 ezer oldal, 34 GB Blu-Ray / HDD HALADÁS (1945–1949) A Haladás című újság a baloldali, antifasiszta Magyar Radikális Párt hetilapjaként indult 1945 októberében. Főszerkesztője az indulásakor Csécsy Imre volt, de már november végén Zsolt (Steiner) Béla vette át a lap vezetését, akinek szocialista világnézete pártját (és a lapot is) a Magyar Kommunista Párt elvi támogatójává tette. A Haladás egyebek mellett kiemelten foglalkozott a magyar zsidóság kirekesztésével, 1944-es tragédiájával, az üldöztetés és a felelősség kérdéseivel. Erőteljes fellépést szorgalmazott az újjáéledő antiszemitizmus ellen. Zsolt, aki a háború alatt először munkaszolgálatos volt, majd megjárta Bergen-Belsent, nagy gondot fordított a kérdéskör tárgyalására. A Magyar Radikális Párt 1949. február 2-án önként olvadt be a Magyar Függetlenségi Népfrontba (az 1949-es választásokon már csak a Népront jelöltjeire lehetett szavazni). A lap utolsó száma (immár Zsolt halála után) 1949. júniusában jelent meg. 2 ezer oldal, 4 GB DVD
HISTORIA CRITICA REGUM HUNGARIAE (KATONA) A 17-18. századi magyar történetírás meghatározó szereplői voltak a jezsuita szerzetesek, köztük a történetíró-kanonok Katona István munkássága volt az egyik legjelentősebb. Negyvenkét kötet terjedelmű munkája a magyar történetírás legnagyobb egyéni teljesítménye. Az ő idejükben a történeti munkát már nemcsak a kiterjedt adatgyűjtés és az adatok rendszerezett publikálása jelentette, hanem a történeti forráskritika módszerét is alkalmazták. Katona 1779-től három történelmi időszakra (az Árpádházi királyok, a vegyesházi uralkodók valamint a Habsburgok kora) bontva jelentette meg a magyar királyság történetéről szóló munkáját „Historia critica…” címmel. A nagyszabású alkotás egészen a 19. század végéig a magyar historiográfia alapműve maradt, közölt forrásainak jó része máig is csak ebben a műben jelent meg nyomtatásban. 36 ezer oldal, 3 GB DVD HIVATALOS KÖZLÖNY (1893–1944) A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos közlönye 1893. január elsején indult. A minisztérium szerkesztésében először havonta kétszer, később pedig hetente tájékoztatott a szakterületet érintő rendeletekről, jelentetett meg közleményeket, ismertetett személyi ügyeket. Tárgyköre meglehetősen tág volt: a vallásügyeknek, az oktatásnak, a múzeumok, könyvtárak, levéltárak ügyeinek, általában véve a kultúra és a művészetek legkülönbözőbb ágainak volt a fóruma. Olyan jelentős személyiségek minisztersége alatt működött, mint Csáky Albin gróf, Eötvös Loránd báró, Wlassics Gyula, Berzeviczy Albert, Apponyi Albert gróf, ifj. Zichy János gróf, Jankovich Béla, Lukács György (a filozófus), Teleki Pál gróf, Klebelsberg Kuno gróf, Hóman Bálint, Szinyei Merse Jenő, Antal István. 32 ezer oldal, 4 GB DVD HONISMERET (1972–2012) • kurrens A Honismereti Szövetség folyóirata immár 41. évfolyamánál járva tájékoztatja a honismereti mozgalom iránt érdeklődőket. Honismereti Híradóként, a Hazafias Népfront Honismereti bizottságának lapjaként indult 1972-ben, az új lendületet vett honismereti mozgalom fórumaként. 1975-től a mai nevén, 1990 végétől a Honismereti Szövetség kiadásában jelenik meg. Évente 6 alkalommal számol be a széles értelemben vett legkülönbözőbb helyismereti kérdésekről. Igényes illusztrációi, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi, földrajzi, életrajzi írásai, történelmi sorsfordulóinkról szóló közleményei országos, sőt össznemzeti tekintetben is érdeklődésre tartanak számot. A folyóirat jelentős szerepet tölt be a hagyományok ápolásában, a nemzettudat alakításában és fenntartásában. 25 ezer oldal, 17 GB (4GB) Blu-Ray / HDD / (DVD) HUSZADIK SZÁZAD (1900–1949) Politikatudományi, művelődési és irodalmi folyóirat, melyet a Társadalomtudományi Társaság indított Budapesten. Havonként, 1947-től kéthavonként adták ki. Célja a társadalmi kérdésekre vonatkozó tudományos igényű, szociális eszmék terjesztése, a tudományos publicisztika. Oldalain esztétikai és erkölcstudományi kutatásoról számolt be, az egyén a vallás és a társadalom viszonyáról értekezett, világpolitikai fejleményekről tárgyalt, közjogi, közigazgatási, törvényhozási, társadalompolitikai és nemzeti kérdéseket vetett fel. Szerzői a modern politikai tudományok képviselőiként filozófiai áramlatok elemzését végezték. Köréhez tartozott, rendszeresen publikált hasábjain Pulszky Ágoston, Kunfy Zsigmond, Varga Jenő, Harrer Ferenc, Jászi Oszkár. Szerkesztői egyebek mellett Gratz Gusztáv, Jászi Oszkár, Szabó Ervin, Vámbéry Ruszten voltak. 31 ezer oldal, 3 GB DVD
HUNGAROLÓGIAI KIADVÁNYOK • kurrens A lemez az alábbi folyóiratokat illetve köteteket tartalmazza:; Berliner Beiträge zur Hungarologie 1986–2004; Cahiers d’etudes hongrosies 1989–2012; Hungarian Studies Review 1974–2008; Hungarian Studies 1985–2007; Hungarológiai Értesítő 1979–2000; Hungarológiai Füzetek 1., 3.; Hungarológiai Hírlevél 1989–1991; Hungarológiai Ismerettár 1–7.; Hungarológiai Kongresszusok 1–7. (1985–2012); Hungarológiai Közlemények 1971–2011; A Hungarológiai Oktatása 1–4.; Hungarológia 1993–2000; Hungarologische Beiträge 1993–2006; Intézeti Szemle 1973–2001; Magyar Lektori Konferenciák 1-6.; Officina Hungarica 1993–2001; Studi Finno-Ugrici 1–4.; Ungarn-Jahrbuch 1969–2000; Jean Bérenger: Les „Gravamina” Remontrances des Dietes de Hongrie de 1655 a 1681. Recherches sur les fondements du droit d’Etat au XVIIe siecle; Dr. Tiborc Fazekas (szerk.): Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung 1774-1999; A Balassi Bálint Intézet Évkönyve 2003. Hungarológia a XXI. században; A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében; Cognition and Visuality; Humanizmus, religio, identitástudat. Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről; Obál Béla: Hungarica Vitebergensia; A Kir. Magy. Egyetemi Nyomda jelentése a Magyar Történet befejezéséről és a magyarság tudományos megismerését szolgáló Hungarológia sorozat további köteteiről 72 ezer oldal, 7 GB DVD IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY (1892–1948) Az igazságügyminiszter 1891-ben, rendeletben döntött a tárca közlönyének megjelenéséről, meghatározva egyben a tartalmát is: a minisztérium (kör)rendeletei, határozatai, rendeletei, intézkedései, a királyi ítélőtáblák döntvényei, a tárca hatáskörébe tartozó személyi ügyek, pályázatok. 38 ezer oldal, 4 GB DVD
IRODALOMTÖRTÉNET (1912–2010) • kurrens A lapalapító Magyar Irodalomtörténeti Társaság egyetemi és középiskolai tanárokból alakult meg 1911-ben (1948 után a Társaság tagjai az egyetemi műhelyekbe vonultak vissza, s így a lap szerkesztésének otthona is az egyetem lett). Az 1912 óta megjelenő folyóirat, mint a magyarországi irodalomtudomány egyik legjelentősebb, 100 éves hagyományra visszatekintő időszaki kiadványa, nem egyetlen irodalomtudományos kérdésirány vagy szűkebb terület megjelenítője, hanem az irodalomról való gondolkodás különféle változatainak ad helyet és az aktuális élő magyar irodalom történéseivel is foglalkozik, követi az irodalomtudományos közleményeket a hazai sajtóorgánumokban. Elsősorban magyar és más európai nyelvek irodalmával foglalkozik, de bátorítja az irodalmi jelenségeknek a kultúra tágabb összefüggésrendszerében történő tárgyalását és szívesen közöl interdiszciplináris megközelítésű tanulmányokat is. 53 ezer oldal, 4 GB DVD JEL-KÉP (1980–2011) • kurrens A Jel-Kép negyedéves tudományos folyóirat. Tanulmányokat, recenziókat, vitacikkeket, dokumentumokat közöl a kommunikáció, a közvélemény és a média témakörében. Elődje a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK) által kiadott Rádió és Televizió Szemle c. folyóirat volt, amelyben helyet kaptak a rádiózás és a televiziózás műhelyproblémái mellett a nyomtatott sajtó elméleti és gyakorlati kérdései, a tömegkommunikáció politika problémái, az akkortájt születő tömegkommunikációkutatás és közvéleménykutatás eredményei, módszertani kérdései. Az immár Szecskő Tamás igazgató szerkesztésében, a mai nevén megjelenő folyóirat 1980-tól egyre inkább a megerősödő közvéleménykutatások és a tömegkommunikáció-kutatások fórumává vált, szerzői között a gyakorló rádió és televíziós szakemberek mellett vezető értelmiségiek, a kommunikációpo5
litika irányitói is szerepeltek. 1992-ben megalakult a Kommunikációelméleti Kutatócsoport, amely az ELTE Társadalom és Neveléspszichológia tanszéke mellett kapott helyet a TK volt könyvtárával, adattárával együtt. A mindmáig főszerkesztő Terestyéni Tamás újraszervezte a folyóiratot, elsődlegesen a kommunikáció és közvéleménykutatások, valamint a média kérdéskörével foglalkozó tudományos fórumként. 17 ezer oldal, 3 GB DVD JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY (1866–1989) • kurrens A Jogtudományi Közlöny az 1866-os alapítástól 1934-ig a Jog- és Államtudomány hetilapja volt, 1946-os újraindulását követően pedig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának jogi, tudományos, havonta megjelenő folyóirata. Tanulmányokat, európai jogi figyelőt, jogirodalmat, jogéletet, illetve szemlecikkeket tartalmaz. 59 ezer oldal, 13 GB Blu-Ray / HDD
KATOLIKUS SZEMLE (1887–1990) A Katolikus szemle a Szent István Társulat (SZIT) irodalmi és tudományos folyóirata. Gróf Károlyi Sándor és gróf Apponyi Albert, a SZIT világi elnökei javaslatára hozták létre negyedévenkénti tagilletményként. A folyóirat fő témakörei: társadalomtudomány, történelem, irodalom. A folyóirat története három szakaszra bontható: Katholikus szemle (Budapest) (1887–1934), majd Katolikus Szemle (Budapest) (1934–1944), végül a Katolikus Szemle (Róma) (1949–1991), amiből most az első kettőt tes�szük közzé. XIII. Leó pápa felismerte a sajtótermékek jelentős társadalmi befolyásoló erejét, ennek megfelelően cselekedett a Magyar Katolikus Egyház a folyóirat létrehozásával. Az egyházi embereken kívül szélesebb értelmiségi rétegekhez is szól a lap. A szerkesztők között olyan nagyhatású egyéniségeket találunk mint Fraknói Vilmos, Ipolyi Arnold vagy Prohászka Ottokár. 1949 és 1990 között a római magyar katolikus diaszpóra lapjaként magyar nyelven ápolta a külföldre szakadt, szekularizált világban élő magyarság humanista és keresztény szellemiségét. 68 ezer oldal, 7 GB DVD KERESZTÉNY MAGVETŐ (1861–2010) • kurrens Az abszolutizmus hanyatlásával létrejött a kiegyezés a nemzet és a király között, megjavult az Unitárius egyház és az állam közötti viszony is. A kedvező körülmények között – Kriza János püspökké választása után – az új szellem képviselői 1861-ben „Keresztény Magvető” címmel teológiai folyóiratot alapítottak. A folyóirat napjainkig a szabadelvű keresztény teológia művelését és az egyházi életet szolgálja. A 150 éves lap a leghosszabb életű s ma is megjelenő unitárius teológiai és egyháztörténeti erdélyi magyar nyelvű folyóirat. Kiadója az Erdélyi Unitárius Egyház Kolozsváron. Hasábjain az induláskor nagyobb tanulmányok, elmélkedések, életrajzok, oktatási-nevelési kérdések, történelmi adatok, könyvismertetések közlését tervezték, később a céljuk főleg a műveltebb rétegekhez szóló tudományos irodalom közlése lett, jelentős teret szenteltek – felekezeti különbség nélkül – egyáltalán nem csak vallási jellegű művelődési és tudományos írások közlésére. A lap a 116. évfolyamánál tart. 39 ezer oldal, 5 GB DVD KERTÉSZETI FOLYÓIRATOK: KERTÉSZETI LAPOK (1886–1933); A KERT (1895–1919); KERTÉSZET (1927–1944); KERTÉSZETI SZEMLE (1929–1944) Kiadványunk 4 nagy, teljességükben gyakorlatilag beszerezhetetlen kertészeti folyóirat teljes anyagát teszi közzé. A folyóiratok kiadói eltérő indíttatásúak, és ennek megfelelően profiljukat illetően némi hangsúlyeltérés felfedezhető ugyan a tartalmukban, de a lapok mindegyikét az a szándék vezérelte, hogy a legszélesebb kör számára fóruma legyen a tág értelemben vett kertészeti 6
szakmának, tudománynak, akár nagybirtokos gazda, akár egyszerű hobbikertészről van szó. Tudományos igényű szakcikkeket és a kiskertben alkalmazható apró hétköznapi fortélyokat egyaránt találhatunk bennük a kertészet valamennyi területével kapcsolatban, melyek nagy része ma sem veszítette aktualitását: maguk a növények, a mára esetleg már feledésbe merült fajták, az évszázadok alatt kikristályosodott kertészeti alaptechnikák, eleink tudása kiadványunkkal ismét új életre kelhet. A lapokat rengeteg igényesen kivitelezett ábra, metszet, gyönyörű színes nyomat, a későbbi időszakokban fotó illusztrálja. 44 ezer oldal, 45 GB Blu-Ray / HDD KORMÁNYJELENTÉS ÉS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV (1898–1941) A statisztikai törvény alapján 1898 és 1941 között összesen 36 kötetben jelent meg az ún. „kormányjelentés” és statisztikai évkönyv az ország közállapotairól. A jelentések felölelik az államigazgatás és a gazdasági, társadalmi élet valamennyi területét, így alapvető forrást jelentenek az ország közállapotainak tanulmányozásához: a minisztériumok működése, az ország közállapotai, statisztikai adatok (terület, népesség, közegészségügy, szociális viszonyok, közgazdasági élet, közműveltség és egyházi élet, állami és törvényhatósági élet) találhatók benne. 28 ezer oldal, 5 GB DVD KORMÁNYLAP (1850–1859) A korának közlönyeként funkcionáló kétnyelvű jogszabálygyűjtemény magyarul és németül tette közzé az abszolutizmus korának Magyarországára vonatkozó uralkodói és kormányhatározatokat, rendeleteket. 16 ezer oldal, 2 GB DVD
KÖZGAZDASÁGI SZEMLE (1876–2009) • kurrens 1876-tól 1893-ig Nemzetgazdasági Szemle címmel jelent meg, majd profilját kibővítették és Közgazdasági és Közigazgatási Szemle néven jelentették meg két éven át. 1895-ben nyerte el mai nevét, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar Közgazdasági Társaság adta ki. 1947-ben megjelent a színen a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle, a Közgazdasági Szemlét megszüntették, csak 1954-től indult újra az MTA Közgazdasági Bizottságának orgánumaként. A folyóiratot 1991-től a kizárólag az erre a célra létrehozott Közgazdasági Szemle Alapítvány adja ki. Legfőbb szerkesztési elvei a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulás, a szellemi függetlenség, a valóság tanulmányozása, az egymásnak ellentmondó nézetek ütköztetése és a társadalmi felelősségérzet. 152 ezer oldal, 16 GB Blu-Ray / HDD KÖZPONTI ÉRTESÍTŐ (1876–1947) A kiegyezés után létrejöttek a megszerveződő gazdasági élet intézményei, minisztériumai, amelyek sorra jelentették meg az ágazatukat érintő közlönyeiket. Lényegében ezek sorába tartozik a Központi Értesítő is. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kiadott lap a cégjegyzékbe történt bejegyzéseket tette közzé. Míg az egyes törvényszékeknél vezetett cégjegyzék csak a törvényszék területén működő cégek adatait tartalmazza, addig a Központi Értesítő az összes magyarországi bejegyzett cégét, sőt, 1918-ig az erdélyiekét is, ráadásul az első világháborúig a horvát-szlavónországi cégekét is. A Központi Értesítő 1918 után csak a trianoni Magyarország területén működő cégek adatait tartalmazta, majd a vis�szacsatolt területeken működőkét is, végül 1945-től 1948-ig, az államosításokig a jelenlegi országhatárokon belül működött és bejegyzett cégekét. 116 ezer oldal, 24 GB Blu-Ray / HDD
KÖZTELEK (1891–1944) A Köztelek az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) közlönye, köz- és mezőgazdasági lap volt, az egészen tág értelemben vett mezőgazdaság minden érintőleges kérdésében jelentetett meg cikkeket. Közölte az egyesület híreit, a közgyűlések és szakosztályi ülések jegyzőkönyveit, törvényeket és rendeleteket, beszámolókat a képviselőház üléseiről. Rendszeres rovatai szaktanulmányokat publikáltak az agrártudományok egyes területeiről: gazdasági növénytan, növénytermelés, állattenyésztés, állategészségügy, gazdasági gépészet, vízszabályozás és talajjavítás, gazdasági vegytan, építészet és jog. Foglalkozott a mezőgazdasági kísérletekkel és a mezőgazdasági szakoktatás eredményeivel. Beszámolt a gazdasági egyesületek mozgalmairól, a kereskedelem, a tőzsde, a vásárok, a terményárak változásairól. A külföldi és magyar szakirodalom ismertetése mellett szépirodalmi alkotások is megjelentek oldalain. 97 ezer oldal, 39 GB Blu-Ray / HDD KÜLGAZDASÁG (1957–2011) • kurrens A Külgazdaság a Konjunktúra Kutatási Alapítvány kéthavonta megjelenő lapja, a közgazdasági szakma egyik legfontosabb folyóirata. A lap a közgazdaságtudomány és más társadalomtudományi diszciplinák (szociológia, politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok) területéről közöl tanulmányokat és tudományos tájékoztatókat. Ezen belül érdeklődése hangsúlyozottan kiterjed az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságpolitika, a kelet-közép-európai gazdasági és társadalmi átalakulás, a globalizáció és transznacionalizáció, valamint a nemzetközi és regionális összehasonlító tanulmányok kérdéseire. Jogi Melléklete a hazai és külföldi gazdasági jog tudományos aspektusaival, változásaival, valamint új rendelkezéseivel foglalkozik. A lap hagyományos év eleji Körkérdése valamely aktuális alkalmazott közgazdaságtani, gazdaságpolitikai és/vagy társadalompolitikai problémával foglalkozik. Szellemi és jogi értelemben is folytatása az 1957 és 1971 között Külkereskedelem néven megjelent folyóiratnak. 52 ezer oldal, 7 GB DVD LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK (1923–2009) • kurrens A Magyar Országos Levéltár folyóirata, a legrégibb levéltári szakkiadvány. Arra törekszik, hogy a múlt forrásainak szakszerű közzétételével és feldolgozásával segítse a történészek és a történelem iránt érdeklődők munkáját, továbbá publikációs lehetőséget nyújtson a levéltárosok és a levéltári anyaggal dolgozó történészek számára. Elsősorban a levéltárügyhöz kapcsolódó tanulmányokat jelentet meg, másrészt a történettudomány területén született feldolgozásoknak és forrásközléseknek biztosít megjelenési lehetőséget. Az évente megjelenő periodika összeállításakor fontos cél az is, hogy a megjelenő tanulmányok kapcsolódjanak az aktuális évfordulókhoz, a történelmi párhuzam lehetőségét kínáló, illetve az érdeklődés homlokterében álló eseményekhez. 27 ezer oldal, 5 GB DVD LEVÉLTÁRI HÍRADÓ – SZEMLE (1951–2012) • kurrens A Magyar Levéltárosok Egyesülete és a Magyar Országos Levéltár közös gondozásában negyedévente megjelenő szakfolyóirat (elnevezése 1960-ig Levéltári Híradó volt). Lehetőséget kínál a levéltárak dolgozóinak tudományos tevékenységük bemutatására, döntően levéltári forrásokra alapozott írások, valamint rövid bevezetőkkel, ismertetőkkel ellátott fontos levéltári dokumentumok közlésével. Elsődlegesen az aktuális szakmai kérdések fóruma: törzsanyaga az ország valamennyi levéltárát érintő kérdéseket helyezi előtérbe. A magyar levéltártudomány minden területéről rendszeresen közreadja a legújabb eredményeket, tanulmányokat. Fókuszába vonja a hazai és a nemzetközi levéltáros közélet legfrissebb eseményeit, tapasztalatait, ezzel az egész levéltáros társadalom szakmai tájékozottságát szolgálja és közvetíti. 34 ezer oldal, 27 GB Blu-Ray / HDD
LEXIKONOK Kiadványunk 10 nagy lexikont tesz közzé, összesen több mint 600 ezer szócikk teljes szövegében kereshetünk: A Pallas nagy lexikona, Révai nagy lexikona, Magyar néprajzi lexikon, A magyar nyelv szótára, Magyar nyelvtörténeti szótár, Magyar tájszótár, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Magyar írók élete és munkái, Életrajzi lexikon, Világirodalmi lexikon 85 ezer oldal, 47 GB Blu-Ray / HDD MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE (1957–2010) • kurrens Az MTA Filozófiai Bizottságának folyóirata, s átvitt értelemben is akadémiai jellegű, filozófiai szakfolyóirat. Célja elsődlegesen a magyar filozófiai szakma és a filozófia iránt érdeklődő művelt nagyközönség tájékoztatása az itthon és külföldön folyó magas szintű tudományos munkáról. E célból egyfelől közvetíti mind a klasszikus értékeket, mind a ma aktuális filozófiai problémákat a magyar olvasók számára, másfelől pedig a magyar és külföldi szerzők nálunk publikált írásait eljuttatja számos társfolyóirathoz és nemzetközi filozófiai dokumentációs központhoz, rendszeres tájékoztatást ad külföldi partnereinek a Magyarországon megjelent eredeti filozófiai művekről. 46 ezer oldal, 5 GB DVD MAGYAR IPARMŰVÉSZET (1897–1944) Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1885. évi megalapításakor azt a célt tűzte maga elé, hogy a modern magyar iparművészet fellendítésén munkálkodjon az önálló nemzeti karakter kialakítása, a technikai színvonal emelése, a közönség ízlésének csiszolása, az ipar és gazdaság fejlesztéséhez való hozzájárulás által. Közlönye 1897-től Magyar Iparművészet címmel jelent meg. A folyóirat 1944-ig a társulat fentebb idézett célkitűzéseivel összhangban kísérte figyelemmel a különböző iparművészeti műfajok életét: agyagművesség, bőrdíszművesség, bútorművesség, fa- és csontfaragás, fémművesség vagy ötvösművészet, pénztervezés, alkalmazott grafika, tipográfia, könyvművészet, textilművészet, intarzia, építészet (belsőépítészet, lakberendezés), ipari formatervezés (bútortervezés, ipari terméktervezés - tárgytervezés, divattervezés, üvegművészet, porcelánés kerámiaedények tervezése). 13 ezer oldal, 16 GB Blu-Ray / HDD MAGYAR ÍRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI (SZINNYEI) A hiánypótló hatalmas mű összeállításához 1860 után fogott hozzá a szerző, ami végül 1891-ben jelent meg. Szinnyei József műve, a 14 kötetes, közel 30 000 életrajzot tartalmazó írói lexikon három évtized fáradhatatlan szorgalmának eredménye. Az 1900-as évekig élt szerzők munkásságának tanulmányozásához ma is nélkülözhetetlen forrás, adatai pontosak, ma is megbízhatóan használhatók. A lexikon cikkeinek első részét az életrajzi adatok alkotják, melyet az ismertetett szerző önálló műveinek időrendben történő felsorolása követ. Majd a cikkek, tanulmányok megjelenési adatai következnek, ezután feltünteti az egyes írók arcképeinek lelőhelyét és a róluk írt fontosabb műveket. A szerző az „író” fogalmát tágan értelmezi: írónak tekint mindenkit, akinek magyarul vagy idegen nyelven megjelent valamely írásműve vagy kéziratot hagyott hátra. 11 ezer oldal, 2 GB DVD MAGYAR KATONAI KÖZLÖNY (1908–1930) MAGYAR KATONAI SZEMLE (1931–1944) A Magyar Katonai Közlöny a hivatásos honvéd tisztikar szakmaitudományos folyóirata volt. Előzménye „A Ludovica Academia közlönye”, profiljának folytatója pedig az őt 1931-ben váltó Magyar Katonai Szemle lett. A m. kir. honvédségnek a 19. század utolsó évtizedében való hatalmas fejlődésével a Ludovika Akadémia Közlönyének keretei lassanként szűkek lettek: elérkezett 7
az idő, hogy az egyetlen magyar katonai folyóirat szélesebb alapra fektetve az egész honvédség közkincsévé váljék. Így indult meg 1908-ban a „Magyar Katonai Közlöny”, amely 1921-től kezdve a m. kir. Hadtörténelmi Levéltár kiadásában jelent meg. 1930-ban a nehéz gazdasági viszonyok közepette a honvédelmi miniszter úgy intézkedett, hogy az addig külön-külön kiadott katonai folyóiratok „Magyar Katonai Szemle” cím alatt egyesítve jelenjenek meg, minek hasábjain minden honvédtiszt egyetlen folyóiratból, minden katonai kérdésben tájékozódhatott. Ízelítő rendszeres rovataiból: Általános katonai közlemények • Gyalogsági lőtechnika • Légügy • Műszaki közlemények • Közgazdaság és közigazgatás • Hadegészségügy • Hadtörténet és hadilevéltár • Lóismeret és állategészségügy • Sportközlemények • Gyorsanmozgók •Haditechnika • Honvéd igazságügy • Testnevelés 64 ezer oldal, 8 GB DVD MAGYAR KÖNYVSZEMLE (1876–2006) • kurrens Kiadványunk a több mint 130 éves, ma is aktív könyvészeti szakfolyóiratunk 2006-ig megjelent évfolyamainak összes számát tartalmazza. „A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára ezen czím alatt folyóiratot indít meg, mely a magyarországi könyvészet és a hazai könyvtárak közlönye óhajt lenni. Közölni fog a régibb magyarországi bibliographia körébe tartozó értekezéseket és az újabb felfedezésekről szóló értesítéseket. Ismertetni fogja a hazai könyvtáraknak történetét, szervezetét, nevezetesebb tudományos kincseit és szerzeményeit. Továbbá összeállítandja a magyarországi sajtó irodalmi érdekű termékeinek és a hazánkat érdeklő külföldi munkáknak lehetőleg teljes és pontos jegyzékét.” Fraknói Vilmos szavai 1876 óta jellemzik a világ egyik leghosszabb ideje működő könyvészeti szakfolyóiratát. 53 ezer oldal, 8 GB DVD MAGYAR KULTÚRA (1913–1944) A 20. század első felében végbement nagy katolikus megújulás zászlóvivője volt a kéthetente megjelenő jezsuita folyóirat. Megalapítója és haláláig meghatározó szerkesztője Bangha Béla jezsuita szerzetes, hithirdető, teológus, szerkesztő, író volt. A jezsuitákon kívül a Magyar Kultúra munkatársai között található még Prohászka Ottokár, a haladó gondolkodású püspök, gróf Apponyi Albert, a sokat vitatott, mégis széleskörűen megbecsült konzervatív politikus, Schütz Antal, Sík Sándor és Tóth Tihamér, ismert egyházi személyiségek, Nyisztor Zoltán, Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza, a két világháború közötti évek meghatározó publicistái. A Magyar Kultúra a keresztény gondolat és a modern tudomány érintkező pontjait igyekezett megvilágítani és a fejlődő katolicizmus ügyét szolgálta. A folyóirat igazi jelentősége abban áll, hogy nem csupán egy hitéleti, „jámborsági” lap volt, hanem elsősorban a korszak társadalmi és tudományos kérdéseit kívánta szakszerűen, de katolikus szempontból megvitatni. A Magyar Kultúra így nemcsak egyháztörténeti szempontból fontos kordokumentum, hanem a 20. század első felének egész szellemi tárlata tanulmányozható benne. 27 ezer oldal, 4 GB DVD MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZEGYLET KÖZLÖNYE (1867–1944) A közlöny műszaki, alkalmazott tudományaink egyedülálló történeti forrása, amely nemcsak a hazai mérnökség legkiválóbbjainak hosszabb-rövidebb tanulmányait, vitáit, alkotásait foglalta össze, hanem számot adott a világ technikai újdonságairól, a hazai műszaki értelmiség szakmai rendezvényeiről, eseményeiről, személyi híreiről, megemlékezésekről, halálesetekről, a megjelent szakkönyvekről. Tágabb értelemben vett mérnöki szaklap volt, amely az egylet mind a hat osztályának valamennyi területéről közölt írásokat: I. Út-, vasút- és hídépítészet; II. Vizépítészet; III. Gépészet és gyáripar; IV. Földmérés és mezőgazdasági ipar; V. Bányászat; VI. Középítészet. A lap az első világháború előtti évtizedre, Edvi Illés Aladár szerkesztősége alatt érte el csúcsát, ebben az időszakban a legjelesebb külföldi folyóiratok szintjén állott. 36 ezer oldal, 47 GB Blu-Ray / HDD 8
MAGYAR MŰVÉSZET (1925–1949) A Szinyei Merse Pál Társaságot 1920. március 12-én alapították a mester tisztelői és barátai, emlékének megőrzése és fiatal művésztehetségek pártolása céljából. A képzőművész tagok munkáiból kiállításokat, az író tagok közreműködésével felolvasásokat rendeztek. Fejlődő tehetségek számára ösztöndíjakat adományoztak. Kiadványokat adtak közre, a két világháború közti időben a Társaság a képzőművészeti élet egyik központja, iránymutatója volt. Tagjai voltak egyebek mellett: Aba-Novák Vilmos, Beck Ö(tvös) Fülöp, Bernáth Aurél, Csók István, Egry József, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Koszta József, Lyka Károly, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Rudnay Gyula, Szőnyi István, Zádor István. 1925-től kezdeményezésükre jelent meg a Magyar Művészet c. gazdagon illusztrált, igényes nyomdai kivitelű, havi képes képzőművészeti folyóirat, melynek szerkesztői Majovszky Pál (1925–1935), Oltványi-Ártinger Imre (1936–1938) és Bernáth Aurél (1948–1949) voltak. 8 ezer oldal, 9 GB DVD MAGYAR NYELV (1905–2010) • kurrens A Magyar Nyelvtudományi Társaság hivatalos folyóirata. Már alapításakor is elsőrendűen a magyar nyelv tudományos művelését, továbbá közműveltségi és iskolaügyi támogatását, ápolását tűzte ki célul. A Társaság tagságának, illetve szakosztályainak bővülésével tematikája fokozatosan terjedt ki a szorosabban vett magyar nyelvtudományon kívül a Magyarországon művelt más nyelvtudományi ágazatokra, így főként a germanisztikára, romanisztikára és szlavisztikára, valamint az általános és alkalmazott nyelvészetre. Rokon tudományokkal való kapcsolatait főként történeti, őstörténeti, irodalomtörténeti és néprajzi tárgyú közleményei jelzik. Súlyt fektet a folyóirat a tudománytörténet művelésére és a hazai nyelvtudomány eseményeiről való tájékoztatásra is, hazai és külföldi művek ismertetésének is helyet ad. 50 ezer oldal, 7 GB DVD MAGYAR NYELVŐR (1872–2009) • kurrens Hunfalvy Pál, Budenz József, Gyulai Pál kezdeményezésére, az MTA támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA, 1994 óta az ELTE adja ki. A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Az 1960-as években ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). A folyóirat hosszú fennállása során elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelvművelés területén. 62 ezer oldal, 7 GB DVD MAGYAR SION (1863–1904) Az idők során több folyóirat is létezett ezen a néven (Magyar Sionnak nevezik képletesen Esztergom városát, amennyiben benne székel Magyarország hercegprímása mint a magyar katolikus egyház feje), de talán a legnagyobb jelentőségű az 1863 és 1904 között megjelent, Knauz Nándor alapította Magyar Sion katolikus, eredetileg elsősorban egyháztörténetinek szánt folyóirat volt. A szerkesztőváltások során e jellege fokozatosan átalakult és a különféle tudományterületekről érkezett magas színvonalú tanulmányok révén a magyar egyházi tudományosság meghatározó folyóiratává vált. A folyóirat nyitott volt a természettudományok felé is, igyekezett figyelemmel kísérni más vallásfelekezetek, különösen a protestánsok tevékenységét. Tudósított a korszak számos fontos eseményéről, mint pl. az I. Vatikáni Zsinatról. Egyre nagyobb teret engedett a közéletiségnek a szociális kérdés felkarolása, valamint a katolikus autonómia lelkes szorgalmazása által. Bár tudományos cikkeket a lap továbbra is közölt, de ezek mellett jelentősen megnőtt a hitéleti, szociális, kulturális, egyházpolitikai, közéleti értekezések száma. 40 ezer oldal, 3 GB DVD
MAGYAR SZEMLE (1927–1944) A kulturális, világnézeti és politikai folyóiratot 1927-ben a Bethlen István elnökségével megalakult Magyar Szemle Társaság indította el. Alapító szerkesztője Szekfű Gyula történész volt, majd 1938 decemberétől Eckhardt Sándor irodalomtörténész, nyelvész szerkesztette. Jelentős tudósok, politikusok, írók publikáltak benne. Szellemi arculatát a reformkonzervativizmus, valamint a szellemtörténeti irányultság jellemezte. Az ország korszerűsítésének és reformjának, a nemzeti és az európai gondolat egyesítésének és a politikai középútnak kötelezte el magát. Tanulmányai a társadalmi élet minden területét felölelték, a témaválasztás sokrétűsége jellemezte a folyóiratot. 18 ezer oldal, 3 GB DVD MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁR (1855–1934) 1855-ben indította meg az MTA történelmi bizottmánya apróbb történelmi emlékek közlésére a Magyar Történelmi Tárat, mely három sorozatban jelent meg: 1855–1863-ig az első sorozat (1–12. kötet), 1867–1878-ig a második sorozat (13–25. kötet), majd a harmadik sorozat 1914–1915-ben illetve 1934-ben (26– 28. kötet). 1878–1899 között az addig megjelenési időhöz nem kötött Magyar Történelmi Tár „Történelmi Tár” címen, évnegyedes folyóiratként futott tovább, ebből szintén két sorozat jelent meg: 1878–1899-ig az első sorozat 22 kötete és 1900–1911-ig a második sorozat 12 kötete. Toldy Ferenc szerkesztő az első kötet előszavában így ír a célokról: „A’ Történelmi Tár’ rendeltetése a’ köz helyeken és magányosoknál elszórva levő kisebb történelmi emlékek ’s okiratok’ kiadása által mind a’ hazai történetek’ egyes részei és pontjai’ felvilágositásához járulni: mind az iró és olvasó közönség’ részvételét a’ történelem ’s annak forrásai iránt felgerjeszteni és táplálni.” 34 ezer oldal, 3 GB DVD MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A Magyar Történelmi Társulat az MTA támogatásával jelentette meg a 19–20. század fordulóján jeles történelmi személyiségeink életrajzainak sorozatát. A kor kiváló történész-írói tollából 58 személy életútján át viharos történelmünk évszázadainak 58 szelete tárul fel a tatárjárás utáni időszaktól a kiegyezés koráig, Kun Lászlótól Széchenyi Istvánig. Az élvezetes, közérthető stílusban megírt kötetek szórakoztató olvasmányt jelentenek a történelem iránt érdeklődő laikusoknak is, ugyanakkor a hatalmas illusztrációs anyag (közte számos oklevél- ill. levélhasonmással) és a jegyzetapparátus – kötetenként sokszor több ezer lábjegyzetet találunk! – a szakemberek számára is forrásul szolgálhat. 22 ezer oldal, 3 GB DVD MAGYAROK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN - SZAKKÖNYVGYŰJTEMÉNY 20. századi történelmünket alapvetően meghatározó eseménysor, amelyet a kortársak „Nagy Háborúként”, ma pedig I. világháború néven említünk, az egyik legkevésbé feldolgozott időszaka modern kori történelmünknek. A kommunista időszakban, de a rendszerváltás után sem vált kiemelt témává a kutatók körében. Nem úgy a háborút követő időszakot, amikor is a társadalomban még égető sebként élt a háború emléke, és annak ápolása áthatotta mind a tudományos, mind pedig a hétköznapi életet. Kiadványunkkal azt a célt tűztük ki, hogy ezen „termékeny” időszak szaktudományos eredményeit tegyük közzé, mintegy kiindulási alapként a jövő kutatói számára. Jelen szakkönyv gyűjtemény a három legfontosabb nagyobb lélegzetű mű (József főherceg: A világháború amilyennek én láttam, a Tolnai féle Világháború története és a M. Kir. Hadtörténelmi Levéltár szerkesztette 10 kötetes „A Világháború 1914–1918”) mellett magában foglalja az egyes fegyvernemekről vagy hadszínterekről szóló korabeli legfontosabb monográfiákat (Magyar Gyalogos, Magyar Tüzér, Hadifoglyok Aranyalbuma, stb.) és nem utolsó sorban a páratlan részletességgel megírt és rengeteg személyi adatot tartalmazó, a túlélő bajtársak által kiadott ezredalbumokat. Ezek itt megjelenő és teljességre törekvő gyűjteménye mára már könyv formában szinte hozzáférhetetlen. 35 ezer oldal, 20 GB Blu-Ray / HDD
MAGYARORSZÁG TISZTI CÍM- ÉS NÉVTÁRA (1873–1944) Magyarország egyházi és világi, gazdasági, tudományos, oktatási, közigazgatási, katonai, egészségügyi, jogi, közlekedési és egyéb intézményeinek és egyesületi tisztségviselőinek minden évben közölt részletes jegyzéke. A történeti és a családtörténeti kutatások egyedülálló forrása. 46 ezer oldal, 12 GB Blu-Ray / HDD
MATEMATIKAI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ (1882–1943) 1861-ben indult meg a Magyar Tudományos Akadémia «Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága» kiadásában a Mathematikai és Természetudományi Közlemények, amely 1944-ig 40 kötetben jelentette meg a hazai tudományos élet legnagyobbjainak hosszabb lélegzetű dolgozatait. 1882-re a számban is gyarapodó közlemények kinőtték a Közlöny kereteit, és megfogalmazódott az igény egy rendszeresen megjelenő, „folyóirat-szerűbben”, frissebben szerkesztett, korszerű új fórum létrehozására, amely a rövidebb közleményeknek is megfelelő publikációs lehetőséget tud biztosítani. Ez volt a Mathematikai és Természettudományi Értesítő, amelynek 1882 és 1943 között, az Akadémia III. Osztályának (Matematikai és Természettudományi) folyóirataként, összesen 62 kötete látott napvilágot. Az 1-50. kötetekhez 1939-ben név és szakterületek szerinti mutató is készült. 40 ezer oldal, 5 GB DVD MATEMATIKAI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK (1861–1944) 1861-ben indult meg a Magyar Tudományos Akadémia «Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága» kiadásában a Mathematikai és Természetudományi Közlemények, amely 1944-ig 40 kötetben jelentette meg a hazai tudományos élet legnagyobbjainak hosszabb lélegzetű dolgozatait. Elsősorban a hazai föld magyar nyelvű tudományos leírását tekintette feladatának. A Bizottság megalakulásakor a következő területeket vette működésének tárgyául: „a) Természetrajzi közlések. Valamely vidék leirása, állat- növény- és ásványtani tekintetben; b) Földtani és őslénytani leírások; c) Meteorologiai adatok a mennyire lehet kiterjeszkedve a nedvességi légnyomati villámossági stb. viszonyokra; d) Magasságmérések hálózatának létesítése természettudományi és technikai szempontból; e) Vegytani vizsgálatok gazdasági földtani és hydrographiai tekintetben; f) Leírása azon iparos eljárásoknak, melyek többé kevesebbé honunknak sajátjai; g) Megismertetése a honunkban létre jött nagyobbszerü építkezési u. m. vasúti, hid-, csatorna-vezetési, vízszabályozási lecsapolási stb. vállalatoknak. A Csillagászatra is kiterjeszkedni még most nem tartja idején a bizottság, az akadémiai működés fejlettebb korszakára levén az fentartandó.” 19 ezer oldal, 3 GB DVD MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK (1963–2012) • kurrens A Mikológiai Közlemények – Clusiana a Magyar Mikológiai Társaság által kiadott magyar nyelvű mikológiai szakfolyóirat, amely címében emléket állít a jeles németalföldi tudós, Carolus Clusius (1526-1609) emlékének, aki először jelentetett meg tudományos gombaleírásokat Magyarország területéről. Clusius szellemében a lap ötvözi a hazai gombakutatások eredményeit és az európai tudományos színvonalat. A folyóirat célja egyrészt az, hogy lehetőséget adjon az elsősorban magyar vonatkozású, mikológiai témájú tudományos dolgozatok magyar nyelven (angol összefoglalóval), illetve angol nyelven (magyar összefoglalóval) történő megjelenésére, másrészt, hogy fórumot teremtsen a Magyar Mikológiai Társaság működésével kapcsolatos és a hazai gombászokat érdeklő közérdekű információk közlésére. Indokolt kivételektől eltekintve csak eredeti, máshol nem közölt anyagokat jelentet meg. 10 ezer oldal, 2 GB DVD 9
MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA I. DIPLOMATARIA / OKMÁNYTÁRAK A 19. század második felében kialakult a modern magyar történetírás intézményrendszere, elindulhattak a tudományos igényű folyóiratok, egyéb kiadványok. Ezek sorában kiemelkedő vállalkozás a Monumenta Germaniae Historica című nagy német forráskiadvány-sorozat mintájára 1857-ben, az MTA Történelmi Bizottmánya gondozásában megindult Magyar történelmi emlékek (Monumenta Hungariae Historica) sorozata, amely magyar történeti forrásmunkák kiadását tűzte ki célul. A hazai és külhoni levéltárak anyagának ös�szegyűjtésével 132 kötetre rúgó könyvsorozat négy fő részből áll, amely az összes kútfőket négy osztályba sorolva teszi közzé: 1. Okmánytárak; 2. Írók; 3. Országgyűlési Emlékek; 4. Diplomáciai emlékek. A sorozat 1. osztálya az Okmánytárak = Diplomataria, amely egy sor hazai és külföldi levéltárból gyűjtötte össze a magyarországi vonatkozású okmányok, oklevelek, szövegét, összesen 41 kötetben. 23 ezer oldal, 2 GB DVD MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA II. SCRIPTORES / ÍRÓK A 19. század második felében kialakult a modern magyar történetírás intézményrendszere, elindulhattak a tudományos igényű folyóiratok, egyéb kiadványok. Ezek sorában kiemelkedő vállalkozás a Monumenta Germaniae Historica című nagy német forráskiadvány-sorozat mintájára 1857-ben, az MTA Történelmi Bizottmánya gondozásában megindult Magyar történelmi emlékek (Monumenta Hungariae Historica) sorozata, amely magyar történeti forrásmunkák kiadását tűzte ki célul. A hazai és külhoni levéltárak anyagának összegyűjtésével 132 kötetre rúgó könyvsorozat négy fő részből áll, amely az összes kútfőket négy osztályba sorolva teszi közzé: 1. Okmánytárak; 2. Írók; 3. Országgyűlési Emlékek; 4. Diplomáciai emlékek. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya kiadásában jelent meg 1857 és 1906 között a Monumenta Hungariae Historica = Magyar Történelmi Emlékek sorozatban, annak második osztályaként a Scriptores = Írók al-sorozata. A 38 kötetes forrásközlés-folyam főként 16–17. századi elbeszélő forrásokat, levelezéseket, naplókat tesz közzé tudós történészek bevezető tanulmányaival. 19 ezer oldal, 2 GB DVD MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA III. COMITALIA / ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK A 19. század második felében kialakult a modern magyar történetírás intézményrendszere, elindulhattak a tudományos igényű folyóiratok, egyéb kiadványok. Ezek sorában kiemelkedő vállalkozás a Monumenta Germaniae Historica című nagy német forráskiadvány-sorozat mintájára 1857-ben, az MTA Történelmi Bizottmánya gondozásában megindult Magyar történelmi emlékek (Monumenta Hungariae Historica) sorozata, amely magyar történeti forrásmunkák kiadását tűzte ki célul. A hazai és külhoni levéltárak anyagának összegyűjtésével 132 kötetre rúgó könyvsorozat négy fő részből áll, amely az összes kútfőket négy osztályba sorolva teszi közzé: 1. Okmánytárak; 2. Írók; 3. Országgyűlési Emlékek; 4. Diplomáciai emlékek. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága már keletkezésekor feladatai közé sorolta a magyar országgyűlések történetének felderítését. A „Történelmi Emlékek” (Monumenta Hungariae Historica) című nagy gyűjtemény harmadik főosztálya gyanánt az „Országgyűlési Emlékeket” jelölte ki, amelynek 32 kötete – történeti bevezetőkkel ellátva – 1874 és 1899 között látott napvilágot. A magyar törvényhozás, a kormány egyrészt megfelelő anyagi keretet biztosított a kiterjedt kutatómunka számára, másrészt lelkes támogatása és közbenjárása megnyitotta a Történelmi Bizottság tagjai és megbízottjai előtt nemcsak a hazai, hanem a császári székváros és a külföld állami levéltárait is. Forrásai így a bécsi cs. és k. titkos állami levéltár, a bécsi császári kamara levéltára, az egykori magyar királyi udvari kancellária levéltára, országos és nádori levéltár, magyar királyi udv. kamara budai levéltára, az Erdély régi állami levéltárából a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltárában megmaradt iratok, megyei és családi, valamint egy sor külhoni levéltár lehettek. 19 ezer oldal, 2 GB DVD 10
MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA IV. ACTA EXTERA / DIPLOMÁCIAI EMLÉKEK A 19. század második felében kialakult a modern magyar történetírás intézményrendszere, elindulhattak a tudományos igényű folyóiratok, egyéb kiadványok. Ezek sorában kiemelkedő vállalkozás a Monumenta Germaniae Historica című nagy német forráskiadvány-sorozat mintájára 1857-ben, az MTA Történelmi Bizottmánya gondozásában megindult Magyar történelmi emlékek (Monumenta Hungariae Historica) sorozata, amely magyar történeti forrásmunkák kiadását tűzte ki célul. A hazai és külhoni levéltárak anyagának ös�szegyűjtésével 132 kötetre rúgó könyvsorozat négy fő részből áll, amely az összes kútfőket négy osztályba sorolva teszi közzé: 1. Okmánytárak; 2. Írók; 3. Országgyűlési Emlékek; 4. Diplomáciai emlékek. Ebben a 4. osztályban külön sorozatot képez a Török-magyarkori történelmi emlékek c. gyüjtemény két alosztállyal: I. Okmánytár, II. Török történetirók. Az osztály könyvsorozata összesen 21 kötetben a következő munkákat tartalmazza: Magyar diplomácziai emlékek az Anjou-korból; Magyar diplomácziai emlékek Mátyás korából; Török—magyar történelmi emlékek: 1. osztály: Okmánytár: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon; Török-magyarkori állam-okmánytár; 2. osztály: írók: Török történetírók; Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 11 ezer oldal, 1 GB DVD MTA LUKÁCS ARCHÍVUM • ARCHÍVUMI FÜZETEK 1–13. (1982–2002) • kurrens A lemez az alábbi köteteket tartalmazza: Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz; Zalai Béla: Allgemeine Theorie der Systeme; Lukács-recepció Nyugat-Európában 1956-1963; Ernst Bloch und Georg Lukács Dokumente Zum 100. Geburtstag; Bauer Hilda: Emlékeim. Levelek Lukácshoz; Ladislaus Radványi: Der Chiliasmus; Írástudó nemzedékek • A Polányi család története dokumentumokban; Mesterházi Miklós: A Messianizmus történetfilozófusa; Fogarasi Béla: Parallele und divergenz /Ausgewählte Schriften/; Az ifjú Lukács a kritika tükrében • Der junge Lukács im Spiegel der Kritik; Ist der Sozialismus zu retten? • Briefwechsel zwischen Georg Lukács und Werner Hofmann; Dialógus a művészetről • Popper Leó írásai, Popper Leó és Lukács György levelezése; Mannheim Károly levelezése 1911-1946; Vallatás a Lubjankán • Lukács György vizsgálati ügyiratai - Életrajzi dokumentumok 4 ezer oldal, 1 GB DVD MÚLTUNK (1989–2010) • kurrens A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének folyóirataként indult lap az akkor már három évtizedes múltra visszatekintő Párttörténeti Közlemények c. folyóirat „folytatása” az 1989-es társadalmi-politikai változásoknak megfelelő, megújult címmel és tartalommal: a Múltunk a modern kor, a 20. század politikatörténetét bemutató negyedévi folyóirat. Rendszeresen közzétesz újonnan feltárt értékes, korjelző dokumentumokat, továbbá helyet ad társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írásoknak is. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, és hogy a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve, árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét. 23 ezer oldal, 3 GB DVD MÚZEUMI ÉS KÖNYVTÁRI ÉRTESÍTŐ (1907–1918) A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének és országos tanácsának hivatalos közlönyeként 1907 és 1918 között szolgálta a múzeum- és könyvtárügyet. Célja, „…hogy a muzeológia és a könyvtár-tudomány szakszerű művelésével hozzájáruljon a hazai közgyűjtemények fejlesztéséhez, a gyűjtemények ismertetésével a tudomány számára hozzáférhetővé tegye a bennük rejlő kincseket és végül, hogy állandó érintkezést tartson fenn ama tényezők között, melyek e fontos közművelődési ügy szolgálatában állanak. E hármas czél elérésére a folyóirat szakszerű közleményekben fog a muzeumok és könyvtárak feladataival foglalkozni; tárgyalni fogja az azokkal összefüggésben
levő elvi kérdéseket, gyakorlati tanácscsal szolgál a gyűjtés módjai s a gyüjteménytárgyak kezelése, fenntartása és tudományos értékesítése iránt, ismerteti a külföldi e nemű intézményeket s az azok fejlesztése terén elért vívmányokat, kimerítőbben foglalkozik a hazai közgyűjteményekkel, bemutatja nevezetesebb tárgyaikat, közrebocsátja szakszerűen megirt katalógusaikat, tájékoztatást nyújt az intézetek évi működéséről és azok eredményeiről, végül pedig mint a [két intézmény] hivatalos közlönye, közli a fontosabb hivatalos ügyiratokat s beszámol mindamaz intézkedésekről, melyekkel e két intézmény a muzeumok és könyvtárak fejlesztéséről gondoskodik.” 3 ezer oldal, 3 GB DVD MUSICALIA DANUBIANA 1-24. • kurrens A Musicalia Danubiana a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének gondozásában megjelenő forráskiadvány sorozat. Mint a sorozatcím is jelzi, nem szorítkozik a mai Magyarországon őrzött vagy készült forrásokra, hanem annak a szélesebb körzetnek örökségéből merít, melyet az elmúlt századokban szoros kulturális kapcsolatok fűztek össze. A sorozat a középkortól a 19. század elejéig jelentet meg írásos forrásokat. Célja a kutatások ösztönzése, s nem összefoglalása. így bevezető tanulmányai részletes elemzésre nem vállalkoznak, megadják azonban a forrás értékeléséhez szükséges legfontosabb adatokat, az eddigi irodalom információit, s elsősorban arra a kérdésre akarnak válaszolni, hogy mit (milyen hagyományt, alkotó- és befogadó közösséget, zenei életet és stílusirányt) képvisel az adott forrás. A sorozat első kötete 1982-ben látott napvilágot, 2010-ben a 24. köteténél tart. 11 ezer oldal, 5 GB DVD MŰVÉSZET (1902–1918) A folyóirat az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat támogatásával jelent meg. Szerzői a kor elismert kritikusai, művészei, művészeti írói voltak. Rendkívül gazdag illusztrációs anyag jellemezte: szövegközti képekkel, egész-oldalas színes és nem színes táblákkal, hasonmás- és eredeti grafikai mellékletekkel, a korszak szinte minden ismert művészének alkotásaival találkozunk lapjain. Fontos igényt elégített ki, jól szolgálta a jelentős létszámú, művészetek iránt érdeklődő nagyközönséget, a műgyűjtőket és az alkotóművészeket is. A folyóirat arra törekedett, hogy bemutassa a nemzetközi művészet alakuló vagy már kialakult modern törekvéseit. Mindezek mellett a folyóirat tartalmainak zömét a magyar művészetről írt gondolatok jelentették. 7 ezer oldal, 7 GB DVD NÉPRAJZI ÉRTESÍTŐ (1900–2008) • kurrens A Néprajzi Értesítő a Néprajzi Múzeum évkönyve, az Ethnographia mellékleteként, mint az MNM Néprajzi Osztályának Értesítője indult. A Néprajzi Értesítő elsősorban a magyarországi anyagi kultúra kutatásainak fóruma volt és maradt. Színvonalas cikkei, gazdag képanyaga a magyar néprajztudomány egyik legfontosabb forrásává teszi. 20 ezer oldal, 14 GB Blu-Ray / HDD NÉPTANÍTÓK LAPJA (1868–1941) A folyóirat a mindenkori közoktatásügyi kormányzat hivatalos lapja volt. Alapítója báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter, aki a Népoktatási Törvény elfogadtatásával új korszakot nyitott a magyar oktatásügyben, de egyben a pedagógiai folyóirat-kiadás terén is. A lappal a népoktatási törvény megvalósítását, a néptanítók kulturális és pedagógiai műveltségét kívánta elősegíteni. A folyóirat a különböző korszakokban mindig tükrözte a közoktatásügyi kormányzat politikai, pedagógiai irányvonalát, belső arányai az évtizedek során többször változtak: a néptanítókat érintő közhasznú ismeretek, a módszertani és az általános pedagógiai írások, a hivatalos közlemények, az álláshirdetések eltérő terjedelemben láttak napvilágot. Szerkesztői között olyan jelentős, meghatározó szemléletű egyéniségek is találhatók, akik a minisztériumi függés ellenére önál-
ló arculatot adtak a folyóiratnak, mint pl. Benedek Elek, akinek szerkesztősége alatt a lap színvonala jelentősen emelkedett: nyitottabb lett az új tudományos eredmények és a különböző pedagógiai irányzatok iránt, új szerzők jelentek meg (többek között Gál Mózes, Ábrányi Emil, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Szabolcska Mihály), növekedett a külföldi pedagógiai irányzatokat bemutató írások száma. A pedagógiai cikkeken kívül ismeretterjesztő, tudományos írások is megjelentek, sőt zenei, gazdasági mellékletekkel is bővítették a valamennyi iskolatípushoz eljuttatott folyóiratot. 78 ezer oldal, 13 GB Blu-Ray / HDD NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK (1862–2008) • kurrens A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének folyóirata 1862-ben, Hunfalvy Pál irányításával indult útjára, nemzetközi viszonylatban is a legrégibb nyelvészeti folyóiratok egyike. Jeles nyelvtudósok álltak mindenkor a folyóirat élén: Hunfalvy Pál, Budenz József, Simonyi Zsigmond, Szinnyei József, Gombocz Zoltán, Zsirai Miklós, Lakó György, Hajdú Péter, Honti László, (Sz.) Bakró-Nagy Marianne és Honti László. E névsor mutatja, hogy szinte mindig a finnugrisztika (avagy tágabban értelmezve: az uralisztika) művelői játszottak meghatározó szerepet a folyóirat életében. Ennek ellenére nem volt sohasem csak a finnugor és a magyar nyelvészet orgánuma, hanem mindig is kész volt teret adni az altajisztika, az indogermanisztika, az általános nyelvészet, továbbá a nyelvészet számára fontos, egyéb tudományágak eredményeinek is és egyúttal vitára is serkentett. A Nyelvtudományi Közlemények szigorúan lektorált tanulmányokat és ismertetéseket tett és tesz közzé, szívesen publikált külföldi szerzőktől is, és a finnugrisztikában munkanyelvnek számító idegen nyelveken is, tehát finnül, németül, angolul, franciául és oroszul jelentetett meg tanulmányokat. 47 ezer oldal, 5 GB DVD AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN A nagyközönség számára, népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű az Osztrák–Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról, történetéről és néprajzáról tájékoztat. Az osztrák és magyar írók és művészek egész sora kalauzolja körbe az olvasót a kiterjedt országokon keresztül, a sok nyelvű népfajok között. Bécsből indulva, Alsó-Ausztrián és Tirolon át Bosznia-Hercegovináig tájegységenként ismerhetjük meg a nemzetiségeket és néptörzseket, ezek nyelvét, hagyományait, életmódjukat, viseletüket – összefüggésben az ország jellemével, éghajlattal, a természettel és a földrajzzal. A történelem egésze a római világuralomtól az Osztrák-Magyar Monarchia koráig tárul fel az olvasó szeme előtt. Kiadványunk a dualizmus korának egyik nagyszabású vállalkozásaként számon tartott, igényes kivitelű, gazdagon illusztrált 21 kötetes munka teljes anyagát tartalmazza. 13 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD PANNONHALMI SZEMLE (1926–1944) PANNONHALMI FÜZETEK (1928–2004) • kurrens A Pannonhalmi Szemle „évnegyedes folyóirat a magyar katholikus kultúra és a bencés szellem szolgálatára”. A lap induló számának beköszöntőjében Bárdos Remig, akkori pannonhalmi főapát így ír tartalmáról: „Szelleme szorosan katholikus, színvonala tudományosan népszerű, tartalma sokoldalu, munkatársai bencések s a bencésekhez lelkileg hozzátartozók. Tanulmányokon kívül van figyelő is és tárcaszerü rovata, nyújt könyvismertetéseket s bírálatokat, végül áttekintést nyújt a bencés szellemi s lelki életről, ideértve az oblata-oblatusokat s a katholikus bencés diákegyesületet is.” A Pannonhalmi Füzetek a pannonhalmi főapátsági Szt Gellért Főiskola hallgatóinak doktori értekezései, szakdolgozatai a Pannonhalmi Szemle kiadásában. 1926–1943 (35 szám) és 1995–2004 (16 szám) között összesen 51 kötetben jelent meg. A rend-, egyház- és kultúrtörténeti tanulmányok mellett filozófiai, irodalmi, sőt, természettudományos dolgozatokat is találunk közöttük. 14 ezer oldal, 2 GB DVD 11
PÉNZÜGYI KÖZLÖNY (1874–1948) A Pénzügyminisztérium hivatalos lapja, törvényeket, miniszteri irányelveket és az állami pénzügyi szervek közleményeit, határozatait, vám- és adóügyi rendeleteket, illetékszabályokat, köztisztviselői bértáblákat, az állam gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat tesz közzé. A társadalmat irányító, működtető állami működés technikai dokumentumai mára az adott időszak történelmének tanulmányozásához adnak egyedülálló forrást. 83 ezer oldal, 8 GB DVD PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP (1842–1919) Az első szám elé írott bevezető ekképp foglalja össze a lap célját: „Kivánatos egy olly orgánumot nyitni valahára a protestantismus legtágasabb értelemben vett életének honunkban, melly … egyházi és iskolai történeteinknek krónikája, statistikai adatinknak gyűjteménye, egyházi jogunk és törvényeinknek tárháza legyen, mellynek hasábjaiban az egyetemes keresztyénségnek napi történetei, a’ külföldön megjelenő folyóiratok és könyvek megismertetett tartalma, egyes érdekesebb czikkeinek vagy részeinek közlése, legalább röviden foglaltatnának. Illy orgánumot óhajtunk nyitni a’ Protestans Egyházi és Iskolai Lap által. Czélja az, hogy a’ két evang. felekezet egyházi és iskolai életének organuma, a’ keresztyén vallásosság élesztője és a’ tudományosság’ elösegítője legyen. Szellemét a’ czél határozza meg, melly a’ vallásosság és tudományosság levén , önkényt következik, hogy a’ kiadók csak ollyan tudósításokat és értekezéseket, mellyeken szelíd és a’ tudományosság által szükségképen feltételezett, józan, komoly szellem ömlik át, közlendenek. Ezen keresztyén szeretettől ihletett, józan, komoly szellem leend az egész lapnak vezérszelleme.” A hosszú időszakot, izgalmas történelmi időket átívelő hetilap a hitéleti írásokon túlmenően rendszeresen beszámol az apró-cseprő aktualitásokról, reagál a közélet eseményeire, így páratlan forrása a korszak tanulmányozásának. 54 ezer oldal, 11 GB Blu-Ray / HDD PROTESTÁNS SZEMLE (1889–1945) A lap a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tudományosnak indult, de eredeti célkitűzésétől az idők során egyre jobban eltávolodó folyóirata volt. „Midőn a »Protestáns Irodalmi Társaság« alakításának eszméje megpendíttetett, s arra a felhívás a magyarországi protestáns egyházak püspökei és főgondnokai aláírásával szétment, már a szervezet első tervében benne volt egy folyóirat eszméje. Mindenki átlátta, hogy a társaságnak – bár első fogalmazásában a »Tudományos« jelzőt is fölvette czímébe, könyvkiadványain kívül állandó közlönyül időszaki folyóiratra van szüksége, melyben életére perczenként lüktessen s ne csak tudós könyvek megjelenésének nagyobb időközeiben adhasson életjelt magáról.” Szerkesztői: Kenessey Béla, Szőts Farkas, Ravasz László, Lencz Géza, Madai Gyula, Veress Jenő, Zsinka Ferenc, Áprily Lajos, Kerecsényi Dezső. 36 ezer oldal, 4 GB DVD RELIGIO (1841–1930) A Religio egyike a legrégibb sajtótermékeinknek: 1841-ben jelent meg először, akkor még Religio és Nevelés (Egyházi folyóirat) címen. Az 1849-ig hetente megjelenő folyóirat egyaránt foglalkozott tanügyi és egyházi kérdésekkel is, mintegy bizonyítékául annak, hogy ekkoriban még az egyház és az iskola a lehető legszorosabb kapcsolatban állt egymással. A megjelent írások a katolikus vallási élet, a valláserkölcs, a vallásos nevelés problémáit érintették. 1849-től immár Religio néven, „katholikus politico-egyházi és irodalmi lap” alcímmel jelent meg. Meghatározása később egyházi és irodalmi folyóiratra egyszerűsödött, majd „Katholikus egyházi, társadalmi és irodalmi folyóirat” alcímet kapott. Még később „Tudományos, társadalmi és irodalmi katholikus folyóirat” lett, majd „Tudományos és társadalmi katholikus heti folyóirat”, végül „Hittudományi és bölcseleti folyóirat” alcímmel jelent meg. Az alcímváltozások jelzik a hosszú életű lap enyhe tematikus irányváltásait. 68 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD 12
SIEBMACHER’S WAPPENBUCH A „Siebmacher” előzménye a 16–17. század fordulóján élt polihisztor, grafikus, történet- és régiségbúvár tudós, Johann Ambrosius Siebmacher 1596-os első kiadása után számos újabb, bővített változatban megjelent „Wappenbuch”-ja, az első és sokáig egyedüli, egész kontinensre kiterjedő címereskönyv. A 19. század derekától új, tudományos feldolgozását és országok, régiók szerinti kiadását szerkesztette és jelentette meg egy nürnbergi kiadó. Minden kötet részletgazdag címerrajzokat, valamint szöveges leírásokat tartalmaz a címerrel rendelkező családokról. A heraldikai leírás mellett számos egyéb családtörténeti, történelmi vonatkozású információt is találunk bennük, nemcsak nemesi családok, hanem vallási és oktatási intézmények, városok, polgári személyek címereit is. Időben a 12. századtól a 19. század végéig tartalmaz adatokat. A monumentális kiadvány területileg Európa jelentős részét lefedi: az egykori Német-Római Birodalom tartományai mellett az Osztrák-Magyar Monarchia országait is benne találjuk. Az Európa-szerte gyakran forgatott és ritkán föllelhető könyvritkaság minden családkutató, történész, helytörténész, régész és művészettörténész fontos segédeszköze. 26 ezer oldal, 41 GB Blu-Ray / HDD SZÁZADOK (1867–2012) • kurrens Pesty Frigyes kezdeményezésére 1867 elején tudós társaság ült össze az Akadémián, mely összejövetelen döntöttek a Magyar Történelmi Társulat megalapításáról és egy rendszeres közlöny kiadásáról. Ez a ma már másfélszázadik évfolyamához közelítő Századok című folyóirat. A ma is aktív, meghatározó jelentőségű történelmi szakfolyóirat 146 évfolyamának teljes anyagát tartalmazza jelen kiadványunk. 142 ezer oldal, 14 GB Blu-Ray / HDD SZÍNHÁZI ÉLET (1912– 1938) SZÍNHÁZI HÉT (1910–1913) Kiadványunk a Színházi Hét és a Színházi Élet című gazdagon illusztrált színházi és művészeti hetilap 1910 és 1938 között megjelent valamennyi számát tartalmazza, összesen 1367 lapszám teljes szövegében kereshetünk. A folyóiratok alapító-főszerkesztője Incze Sándor volt. Az eleinte 3000-6000 példányszámban megjelenő lap egy korabeli dán filmsztár tiszteletére megjelentetett különszámmal elérte a bűvös 10.000 példányos határt. Ettől kezdve kisebb-nagyobb ingadozásokkal a lap példányszáma egyenesen ívelt felfelé: az első világháború végére a 150.000(!) eladott lapot is elérte. Oldalain a színházi, társasági, művészi, irodalmi élet számos „nagyágyúja” is szívesen publikált: Bethlen Margit grófnő, Hatvany Lili bárónő, Kellér Dezső, Kálmán Jenő, Munkácsy Márton, Angelo (Funk Pál), Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Szomory Dezső, Tamás Menyhért, Kosztolányi Dezső, Örkény István, Somlyó Zoltán – hogy csak néhány jól ismert nevet említsünk. Incze szerkesztési elvei szerint nem válogatott az olvasókban, hitvallása szerint tájékoztatni kell őket, kedvet csinálni a darabokhoz, nem pedig – esetleg lesújtó – kritikákat közölni. Soha sem politizált, nem moralizált, a lap 26 éves fennállása során soha sem indult ellene sajtóper. A színházi, irodalmi élet mellett a közéleti, társasági eseményekről, a divatról, a sportéletről közölt beszámolói, egyedülálló fotó anyaga ma is különleges kordokumentumot jelentenek. 144 ezer oldal, 150 GB HDD TÁRSADALMI SZEMLE (1931–1998) • kurrens A marxista társadalomtudományi folyóirat indulásakor, 1931 és 1933 között Madzsar József és Sándor Pál szerkesztésében a Kommunisták Magyarországi Pártja orgánuma volt. 1933-ban betiltották, a második világháború után az Magyar Kommunista Párt tudományos folyóirataként indult újra a Szikra Kiadónál. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja adta ki, 1956 szeptembere és 1957 májusa között nem jelent meg, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1989 és 1990 között az Magyar Szocialista Párt el-
méleti folyóirata volt. 1990-től szocialista elméleti folyóiratként, 1994-től pedig már társadalomtudományi folyóiratként definiálja magát. Jelesebb szerkesztői: Révai József, Kállai Gyula, Benke Valéria, Bihari Mihály. 69 ezer oldal, 11 GB Blu-Ray / HDD A TENGER (1911–1944) A Magyar Adria Egyesületet a tengeri hajózással és a tengerkutatással összefüggő problémák, valamint az Adria magyar vonatkozású történelmi kérdéseinek tanulmányozására alapította 1910-ben Gonda Béla. Az Egyesület közlönye, A Tenger c. folyóirat népszerű, tudományos és társadalmi, tengerészeti és közgazdasági havi képes folyóirat volt, amely 34 esztendőn át szolgálta színvonalasan az Egyesület céljait. Szerkesztői: Gonda Béla, Koch Nándor és Mladiáta János voltak. Tudományos igényességű szakcikkei, műszaki tervezetei, érdekfeszítő útleírásai, beszámolói, a tengerek élővilágának ismertetése teszik lebilincselő olvasmánnyá ma is. 7 ezer oldal, 3 GB DVD TÉR ÉS FORMA (1928–1948) A Tér és Forma 1928-1948 között megjelenő magyar építészeti folyóirat, a magyar modern mozgalom legfontosabb fóruma volt. Meghatározó alakja és évtizedekig szerkesztője Bierbauer (Borbiró) Virgil volt. Bár eleinte foglalkozott a historizáló építészet produktumaival is, a Tér és Forma hamarosan a modernizmus elkötelezett fórumává vált. Mint ilyen, rendszeresen bemutatta a neves külföldi modern építészek munkáit, illetve a CIAM magyar csoportja tagjainak munkáit, de foglalkozott urbanisztikai kérdésekkel, kisarchitektúrával és belsőépítészettel is. Bierbauer 1942-ben lemondott a szerkesztői pozícióról, de továbbra is publikált a Tér és Formában. 1943-tól öttagú szerkesztői bizottság vette át Bierbauer helyét, Fischer József irányításával, aki 1946-tól a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke lett, így a lapot is a szervezet adta ki. Ebben az évben a kommunizmussal szimpatizáló szerzők, Perényi Imre, Kozma Lajos, Major Máté kiváltak a lapból és Új Építészet néven önálló folyóiratot indítottak. A továbbra is az építészeti modern szócsövének számító Tér és Formát a kiadó szervezettel együtt 1948-ban megszüntették. 9 ezer oldal, 12 GB Blu-Ray TÖRTÉNELMI SZEMLE (1912–2010) • kurrens A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének magyar nyelvű értesítője, 1958-ban jelent meg először ebben a formában. Feladata elsősorban az intézeti munkatársak publikációinak közlése, de más külföldi és magyarországi szerzők – köztük számos fiatal kutató – tanulmányait is közre adta. Elsősorban az újkori és legújabbkori történelmünkkel foglalkozik, de szép számmal tartamaz középkori tematikájú írásokat is. Évente 4 száma jelent meg. Elődjének tekinthető a Történeti Szemle, amely a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 19121922 között Angyal Dávid, 1926-1930 között pedig Áldásy Antal szerkesztésében jelent meg hasonló gyakorisággal és tematikával. 1950-1955 között a A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Értesítőjeként, kézirat gyanánt jelent meg, és zömmel szovjet történészek munkáinak fordításaival. A kiadvány meghatározó orgánuma az egyetemes keretekbe ágyazott magyar történetírásnak, szól mindenkihez, akit érdekel a hazai és nemzetközi történelem. 40 ezer oldal, 4 GB DVD TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY (1817–1841) A Tudományos Gyűjtemény az első magyar jelentős, tartós életű (1817 és 1841 között, 25 éven át létezett), tudományos, enciklopédikus jellegű havi folyóirat volt. Megjelenését Fejér György (mint szerkesztő) és Trattner János Tamás (mint kiadó) kezdeményezte. „Mindennemű tudományos írás nélkül létünket Tudós Földieink régtől fogva fájlalták; a’ Külföldiek panasszal, söt szemre-hányás-
sal is vették: nem lévén Európában olly előkelt nemzet, melly többféle tudománybéli folyóírásokkal ne dicsekednék; melly meg ne esmérte volna, hogy az illy tudósításokkal az ö szükséges esméretekben neveltetése folytattatik, killebb vitetik, fölebb emeltetik. ... Méltó tehát nékünk is Magyaroknak e’ tetemes fogyatkozásunk’ kipótoltatásáról, ezen fontos szükségünk’ megszüntetéséről gondoskodnunk.” – írta a szerkesztő az első szám előszavában. Különféle tudományágakból egyaránt közölt természet- és társadalomtudományi cikkeket és tanulmányokat. Irodalmi melléklete Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és Bajza József vezetésével a polgárosuló magyar irodalom központi lapjává tették. Hasábjain jelentek meg az első néprajzi tárgyú dolgozatok is. Számos vitacikk látott napvilágot e folyóiratban, írói, kritikai kezdeményezések születtek. Újdonság volt a Tudományos Gyűjteményben a helyismereti, a népleírás: másfél évtizeden át ez lett egyik legfontosabb tárgyköre. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott (Kazinczy, Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél, 1819). A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. 1828 januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól. Hamarosan műszaki gárda alakult a lap körül a Hitel írójával együtt dolgozó mérnökökből. A reformtervek népszerűsítésével párhuzamosan gyakran tárgyalták a liberalizmus központi ideáit, egyéniség- és szabadságeszméjét. Kedvelt szavaik voltak a természetjog és a polgári szabadság; fő politikai követelménnyé vált a nép nemzetbe emelése, a Nyugat polgári eredményeinek utolérése. 40 ezer oldal, 3 GB DVD TUDOMÁNYTÁR (1834–1844) Már a Magyar Tudós Társaság – az Akadémia – megalakulását követően elhatározás született egy kritikai folyóirat megjelentetéséről. Mint az Akadémia lapja, a felügyeletét a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia) látta el teljes mértékben. A beérkezett írásokat közlés előtt a Magyar Tudós Társaság megfelelő osztályának egy tagja véleményezte. Az első kötet előszavában a szerkesztő így írt: „A’ Tudománytár encyclopaediai folyóirás, az emberi tudás’ minden ágaira terjeszkedik ki, előkelő tekintettel a’ jelenkor’ haladásaira a’ külön tudományokban. ... A’ magyar tudós társaság , azt hivén és vallván, hogy ezen ügyben minden hatalmaskodó beavatkozás a’forrás’időszakában gátolja inkább az előmenetelt, mint hogy azt előmozdítaná: mikép egyebütt, úgy a’Tudomány tárban megjelenő eredeti értekezések’ vizsgálatában is leginkább azok’ belső becsét véteti tekintet alá ‚s azt is egészben, ‚s időnk ‚s körülményeinkhez képest. De minthogy a’ czél nem az, hogy a’ mit adunk, eredeti , hanem minél hasznosabb legyen; út nyílik a’ czélirányos választatu utándolgozatoknak, vagy egyenesen más nyelvekből kölcsönzött munkáknak is, mellyek’ választása ‚s készítetése a’ szerkeztetőre levén bízva, ezekről ő felel, érdem’ és nyelv’ tekintetében, az academia ‚s a’ közönség előtt. Az értekezésekhez, mellyek a’ Tudománytár’ főrészét teszik , Vegyes közlések czím alatt bibliographiai ‚s egyéb mindennemű, a’ tudományokat ‚s művészeteket, tudósokat ‚s művészeket, ‚s illyetén intézeteket illető tudósítások járulnak. Ezen rész egyenesen a’ szerkeztető’ gondjai ‚s felelőssége alá van rendelve. Midőn a’ szerkeztető e’ rövid alaprajz’ értelmében , mellyet az academia szabott elébe, az első kötetet szárnyra bocsátja; azon buzgó óhajtással kiséri utait, hogy a’ czélt, mellyet vele a’ nemzet’ intézete érni akar, a’ tud. társaság’ kebelén belül és kivül levő irótársai’ munkás segedelmével, ‚s önnön iparkodásai által, szerencsés legyen minél jobban megközelíteni.” 1836-tól az Akadémia úgy döntött, hogy két részre osztva jelenteti meg a folyóiratot: „A Tudománytárnak minden kötete ezentúl két osztályra, értekezőre és literaturaira szakad, ‚s minden osztály valamint külön nagyságu betűkből szedetik (az első garmondból; a’ második petitből, úgy külön lapszámokkal is jegyeztessék / és pedig a’ literaturai rész mind a’ négy kötetben végig folyó számokkal.” Az Értekezések címet viselő rész tanulmányokat tartalmazott, a Literatúrában pedig a könyvismertetések kaptak helyet. 14 ezer oldal, 2 GB DVD 13
TURISTÁK LAPJA (1889–1942) Az első hivatalosan szervezett hazai turista alakulat, a világ hetedik turista klubja, a Magyarországi Kárpátegylet 1873-ban alakult meg Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztálya az 1888. december 28-án történt második megalakulásakor „működése egyik legfőbb tényezőjéül s eszközéül egy turistalap megindítását tekintette”. Az új választmány első ülésén eldöntötte, hogy a „turistaság és a honismeret terjesztésére” kiad egy folyóiratot. Vállalkozásukat teljes siker koronázta: a Turisták lapja első száma dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv szerkesztésében 1889. február elején jelent meg. 1891-ben a Budapesti Osztály kivált az MKE-ből, és Magyar Turista Egyesület néven önálló szervezetként folytatta munkáját, így a Turisták lapja kiadását is. A leghosszabb ideig azonos néven megjelent magyar turista folyóirat a több mint fél évszázada alatt „hatalmas missziót végzett a magyar turistairodalomban. Feltárta hegyvidékeinket, ismertette azok turistaértékeit és ezzel elszórta a lekekben a turistaságnak apró magvait, amelyek ma már szemünk előtt terebélyes fákká nőttek.” Képein, érzékletes leírásain keresztül a hazai tájak mellett a világ számos országának turisztikai értékei elevenednek meg, egy akkor még a maihoz képest romlatlan természeti és kulturális környezet örök szépségei tárulnak a mai olvasó elé. 15 ezer oldal, 10 GB Blu-Ray / HDD VASÁRNAPI UJSÁG (1854–1921) Kiadványunk a széles néprétegeknek szóló, gazdagon illusztrált, fontos ízlésformáló hetilap 1854 és 1921 között megjelent évfolyamainak összes számát tartalmazza. A Vasárnapi Ujság szerkesztői, szerzői, tudósítói, illusztrátorai jóvoltából hosszú évtizedeken át egyedülállóan teljesítette a jó értelemben vett népművelés feladatát az éppen csak a polgárosodás útjára lépett országban. A felelős szerkesztő, Pákh Albert az első lapszámban így hirdette az újságot: „Mik egy néplap kellékei? Az, hogy érdekes legyen. Az, hogy hasznos legyen. És az, hogy olcsó legyen. Ime vállalatunkról bizton hisszük elmondhatni, hogy mind e három tulajdonnal birni fog. Ugy intézkedtünk, hogy legjobb iróink irják, hogy tartalma széles ismeretgazdagságot foglaljon magában, és egész félévi előfizetési ára EGY PENGŐ FORINT legyen. Alólirt felelős szerkesztő mellett, mint főmunkatársat JÓKAI MÓRT mutathatjuk be, kik e népszerü vállalat számára a magyar irodalomnak e téren legelismertebb bajnokait leendnek képesek egyesiteni. S e meggyőződésben kezeskedni merünk, hogy a mit lapunk hasábjain nyujtani fognak, érdekes, ismeretterjesztő, miveltető olvasmány lesz. A népet – mellynek pártolására számitunk – nem nézzük öntudatlan nyers tömegnek, mellynek jó indulatát üres szemfényvesztések által szabad kizsákmányolni, hanem látjuk benne amaz ép, józan fajt, mellynek megvannak nemesebb vágyai s tiszteletreméltó érzelmei. Azon népet látjuk magunk előtt, melly hogyha ezentul is élni akar, ezt csak ismeretek és mivelődés árán válthatjuk meg.” 57 ezer oldal, 34 GB / 76GB Blu-Ray / HDD VÁROSI SZEMLE (1908–1948) A Városi Szemle 1908 és 1948 között megjelent várostudományi folyóirat. Alapító szerkesztője Harrer Ferenc várospolitikus volt, aki a lap első időszakában, 1918-ig, szerkesztője volt a lapnak. Az első szám bevezetőjében így foglalja össze az új lap küldetéstudatát: „A városok közigazgatásának anyaga ma már oly terjedelmű, hogy a benne való tájékozódás csak rendszeres figyeléssel, ismerete pedig csak állandó tanulmánnyal szerezhető meg. A városi közigazgatás folytonos javítása és az élet szükségletei iránt való érzékenységének biztosítása érdekében tehát fontos, hogy a városi közigazgatás jogáról, a jogi keretekben lüktető élet – a közigazgatás – jelentős eseményeiről és a közigazgatásra ható társadalmi tényekről és viszonyokról, valamint a mindezekre vonatkozó irodalomról könnyen tudomást lehessen szerezni; de nem kevésbé kívánatos az, hogy ez anyag felhasználásával a városi közigazgatás nagy és időszerű kérdéseiről összefoglaló ismertetések és tanulmányok készüljenek.” 14
1918-tól 1926-ig megjelenése szünetelt. Az újraindulás után Illyefalvi I. Lajos és Lamotte Károly szerkesztették. Elsősorban a főváros életével és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányokat tartalmazott, de sok írása nem kötődött Budapesthez, más magyarországi városokról szólt. Közigazgatási, építési, közlekedési, egészségügyi és szociális kérdéseket dolgozott fel, később főként közigazgatási és statisztikai közleményeket tartalmazott. 31 ezer oldal, 4 GB DVD VILÁGTÖRTÉNET (1979–2009) • kurrens A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének periodikája a Világtörténet című egyetemes történeti negyedéves folyóirat 1979-től jelenik meg. Mindazoknak szól, akiket a nagyvilág történelmi problémái és a nemzetközi történetírás eredményei érdekelnek; a világtörténet legfontosabb, aktuális, a viták középpontjában álló témáiról tájékoztat. Mind külföldi, mind hazai szerzőktől közöl egyetemes történeti témájú tanulmányokat, összefoglaló ismertetéseket, vitákat. Rendszeresen közli egy-egy történetíró „arcképét”, ismertetést ad új, érdekes eredményeket tartalmazó könyvekről, rövid összefoglalókat azonos témához fűződő alkotásokról, szemelvényeket a frissen napvilágot látott, magyar nyelven kiadatlan emlékiratokból, dokumentumokból. A kiadvány meghatározó orgánuma az egyetemes keretekbe ágyazott magyar történetírásnak, szól mindenkihez, akit érdekel a hazai és nemzetközi történelem. 11 ezer oldal, 1 GB DVD VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK (1879–2005) • kurrens A Vízügyi Közlemények, hazánk legrégibb vízügyi szaklapja a 2004. évi füzeteivel a magyar vízgazdálkodásáért folytatott munkájának százhuszonötödik évébe érkezett. Ezt a szakfolyóiratot – ahogy az minden füzetén olvasható – „a magyar műszaki irodalom ápolása, a vízi munkálatok ismertetése és a velük kapcsolatos tudományos, gyakorlati-mérnöki, közgazdasági, illetőleg jogi kérdések megvilágítása céljából 1879ben alapította Kvassay Jenő” (1889-ig ‚Kultúrmérnöki jelentések’ címen jelent meg). A Vízügyi Közlemények azóta kísérte végig és segítette Magyarország vízimérnökeinek munkáját, és lett továbbképzésük, valamint a műszaki fejlesztés következetes szolgálója. A folyóirat egy és negyedszázad alatt összesen 339 rendes és 21 külön füzete, illetve kötete jelent meg, több mint félszázezer oldal terjedelemben. Jelentőségét azonban nem a számadatok mérik, hanem a folyóirat tartalma. A lap tanulmányait vízgazdálkodásunk célkitűzéseinek megfelelően úgy állította össze, hogy az a vízimérnökök és a vízgazdálkodással foglalkozó egyéb szakemberek széles körű munkájához és a gazdasági szakemberek tevékenységéhez mindenkor hasznos, tapasztalatokra felépített tanácsokat adjon. A tanulmányok tárgyköre: a hidrológia, hidraulika, hidrogeológia, talajmechanika, vízkémia, melyek az alaptudományok; az árvízmentesítés és -védelem, vízrendezés és -szabályozás, szennyvíz-elvezetés és -kezelés, víztisztítás és vízellátás, vízhasznosítások és vízvédelem, majd a vízépítés, melyek gyakorlati vízimérnöki tevékenységek; és a vízgazdálkodás és gazdaságtana, valamint a vízjog, melyek a tervezések ismeretének fejlesztését segítik és szolgálják. 58 ezer oldal, 20 GB Blu-Ray / HDD ZENETUDOMÁNYI DOLGOZATOK (1979–2009) • kurrens A Zenetudományi dolgozatok a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének (a mai szervezeti formában a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete) évkönyve. Jellemzően az intézet munkatársainak kisebb tanulmányait közli, valamint minden évben a magyar zenetudomány előző évi bibliográfiáját, amelyet a ZTI könyvtárának munkatársai szerkesztenek. Eddigi szerkesztői: Berlász Melinda, Domokos Mária (1978-1987), Felföldi László, Lázár Katalin (1988-1991), Gupcsó Ágnes (1992-1999), Sz. Farkas Márta (2000-2002, 2004-2007), Richter Pál, Rudasné Bajcsay Márta (2003), Kiss Gábor (2008-2009). 9 ezer oldal, 1 GB DVD
CD LEMEZES KIADVÁNYAINK Az állatok világa - Brehm
Magyar Néprajz
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben
Magyar nemes családok - Nagy Iván
A cár és a madár - mesediafilmek
A magyar nemzet története
Biblia Téka
A magyar nyelv értelmező szótára
Bukovinai székely betlehemesek
A magyar nyelv szótára - Czuczor Gergely-Fogarasi János
Diafilmtár
A Magyar Országos Levéltár címeres levelei
Erdély története
A magyar történelem dalban elbeszélve
Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára
Magyar történeti életrajzok
Felvidéki nemes családok I-II. – Szluha Márton
A magyar viseletek története
Gondolattár
Magyarok a II. világháborúban
Hadtörténelmi Levéltári Kiadványok A hódoltság kora Irodalmi arcképcsarnok Japán – Digitális fotóalbum Jókai Mór összes művei Kézirattár - Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár II. - Országos Széchényi Könyvtár Klasszikus Zenetár – Barokk oratóriumok Klasszikus Zenetár – Orgonaművek Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon A Könyvek Könyve – Hangos-képes biblia A latin nyelv szótára Madaraink - Herman Ottó, Chernel István
Magyarország 1914-es helységnévtára Magyarország családai - Kempelen Béla Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában - Csánki Dezső A magyarországi főnemesség 20. századi genealógiája Mikszáth Kálmán összes művei Operamesék Ókori lexikon Pannon Enciklopédia – négy kötet egyben Régi nyomtatványok tára - Régi Magyar Könyvtár III. Siebmacher: Wappenbuch – Nagy címereskönyv Soproni városatlaszok Száz magyar falu könyvesháza
Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
Szó•Tár•Lat
Magyar írók élete és munkái
Tábornokok és törzstisztek ... az 1848/49. évi szabadságharcban
Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon
Tündérkert – Erdélyi emlékezet
A magyar irodalom története - Pintér, Beöthy, Czigány
Tinódi Lantos Sebestyén: Krónika
A magyar irodalom története – „Spenót”, „Sóska”
Turul (1883-1950)
Magyar könyvészet 1712-1920
Urbaria et Conscriptiones
Magyar könyvészet 1921-1944
Váradi Jegyzőkönyv – Regestrum Varadinense (1208-1235)
Magyar középkori adattár - Engel Pál
Vármegyék nemes családjai - Szluha Márton
Magyar művelődéstörténet
Verstár 2008
A magyar nép művészete - Malonyai Dezső
Virágaink - Hoffmann-Wagner, Rapaich
15
DVD LEMEZES KIADVÁNYAINK 15 éves az EFI
Képeslapok - 10.000 pillantás Magyarországra 1896-1916
16-18. századi vármegyei jegyzőkönyvek regesztái
Képeslapok: Vendéglátás
Acta Rákocziana – A Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai
Kéziratos térképek az OSZK térképtárában
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Libri Regii – Királyi Könyvek
Aranysas 2001-2007 – Regiment 2005-2007
Lipszky: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1810)
Arcanum DVD könyvtár I.
MOL térképtára I. - Kamarai térképek 1747-1882
Arcanum DVD könyvtár III. — Történelem Arcanum DVD könyvtár IV. — Családtörténet, heraldika, honismeret Arcanum DVD könyvtár V. Arcanum DVD könyvtár VI. — lexikonok, szótárak, adattárak Budapest régi térképei I. A Budapesti Történeti Múzeum plakátgyűjteménye Első Katonai Felmérés — Erdély és a Temesi Bánság
MOL térképtára II. - Helytartótanácsi térképek 1735-1875 MOL Térképtára III. - Az Esterházy családok térképei, tervrajzai Magyarország megyetérképei a Hadtörténeti Térképtárban 1731-1948 Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság Az Osztrák Császárság, az Osztrák-magyar Monarchia és Magyarország térképei
a Hadtörténeti térképtárban 1566-1918
Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság
Az Osztrák–Magyar Monarchia I. VH. haditérképei: Keleti és Olasz front
Az 1715-ös országos összeírás
Osztrák Városatlaszok
„Ingó műemlékek leltára” Dr. Kőszeghy Elemér gyűjtése alapján
Pest város Építő Bizottmánya 1861-1873
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár Térképtára
Szakmai-tudományos térképek a Hadtörténeti Térképtárban 1765-1920
Krúdy Gyula munkái
Wass Albert összes munkái
GEOREFERÁLT TÉRKÉPEK Buda és Pest történeti topográfiája 35 georeferált térképpel BFL Térképtára 140 georeferált térképpel csak merevlemezen Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Georeferált változat Erdély az Első és a Második Habsburg katonai felmérés térképein Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Békés Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Győr, Moson, Sopron Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Nógrád
Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Tolna Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Vas Georeferált Vármegyei Kataszteri Térképek: Veszprém Harmadik Katonai Felmérés, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000 Harmadik Katonai Felmérés, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000 Magyarország topográfiai térképei a második világháború időszakából Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált
Arcanum Adatbázis Kft. 1112 Budapest, Igmándi utca 40. (Őrmező, javasolt megközelítés a Csárda utca felől) Telefon/fax: (361) 481-0900 • E-mail:
[email protected] • Internet: www.arcanum.hu 16
